JOG (órai jegyzet) szociális gondozó, ápoló képzés

M. Melinda 2010

JOG (órai jegyzet) szociális gondozó, ápoló képzés

1

A jog fogalma: A mindenkori hatalom, (állam) akaratát kifejező, írásba foglalt, és kikényszeríthető, magatartási szabályok összessége. Az államok kialakulásával jött létre.

2

Jogrendszer:

Egy állam jogszabályainak, jogágakra tagozódó rendszerezett összessége. A mai Magyar jogrendszer 13 jogágra tagozódik. (Alkotmány jog, Büntető jog, Családi jog, Polgári jog, Nemzetközi jog, Stb,)

3

4

Jogforrás: •

jelenti a jog alkotóját (pl: parlament)

•

és jelenti a jogszabályt (pl: törvény)

A jogszabályok szerkezete:

Minden jogszabályi elem három részből áll: 1. tényállás 2. rendelkezés

VAGYONI (pénzbeli)

3. büntetés (szankció)

SZEMÉLYI (börtön) ÉRVÉNYTELENSÉGI (semmis szerződés)

Példa a jogszabály szerkezetére: BTK 316§ lopás: Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, | lopást követ el, | és ezért alapesetben 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

5

A jogszabály akkor érvényes, ha:

1. Megalkotójának, hatásköre volt rá. 2. Betartották az eljárási szabályokat. 3. Illeszkedik a jogszabályok hierarchikus rendszerébe. 4 A jogszabályt kihirdették. 5. Nem lépte túl a törvényi felhatalmazást.

M. Melinda 2010

A jogszabály hatálya: 1. Területi: Az ország egész területén, és a felségterületeken. (Malév, nagykövetségek) 2. Időbeli: A hatályba lépés napjától. 3. Személyi:- Magyar állampolgárok, természetes személyek - Jogi személyek - Külföldön tartózkodó, magyar állampolgárok

6

A jogszabályok hierarchiája:

Alá-fölérendeltséget jelent, amelynek alapján, az alacsonyabb rendű jogszabály, nem lehet ellentétes a felette levővel, végső soron pedig az Alkotmánnyal. A Magyar Alkotmány: 1949. évi XX. Tv.

7

A hierarchikus sorrend:

1. Törvények (parlamenti hatáskör) 2. Kormányrendeletek 3. Miniszteri rendeletek 4. Önkormányzati rendeletek.

8

Jogképesség, és cselekvőképesség:

A törvények, és egyéb jogszabályok a jogalanyokra vonatkoznak: 1. Természetes személy (ember) 2. Állam: Állandóan változó hatalmi, politikai szervezet. 3. Jogi személyek: Állami, gazdasági, társadalmi szervezet, amely feladatai miatt, Vagyoni jogokkal, és kötelezettségekkel rendelkezik, és amelyet az állam Cégbírósági bejegyzéssel elismer.

Jogképesség fogalma: A jogalanyoknak az a képessége, hogy jogokat szerezhetnek, és kötelezettségeket vállalhatnak. Minden ember jogképes a fogantatásától kezdődően, de nem mindenki cselekvőképes. Ezt a törvény úgy fogalmazza meg, hogy cselekvőképtelenek. Cselekvőképtelenek:

1. A 18 év alatti fiatalkorúak. 2. Akit szellemi fogyatékossága miatt, a bíróság gondnokság alá helyezett. 3. Átmenetileg cselekvőképtelenek. (kóma, súlyos alkoholos befolyásoltság, drogos befolyásoltság)

M. Melinda 2010 Cselekvőképesség:

Az az állapot, amikor az ember, saját nyilatkozatával (döntés) szerez jogokat, és viselhet kötelezettségeket.

Képviseleti lehetőségek: Eljárni nem csak személyesen lehet hivatalos ügyekben: 1. Törvényi rendelkezés alapján (szülő, gyám, gondnok) 2. Jogi személy vezetője (képviseleti) 3. Meghatalmazás (ügyvédi, vagy szabályos meghatalmazás)

9

Jogalkalmazás

Állami szerveknek az a tevékenysége, melynek során, egyedi esetre alkalmazzák.

Jogalkalmazó szervek: 1. Államigazgatási szervek (minisztériumok, önkormányzatok, állami hivatalok) 2. Bíróságok 3. Rendőrség, és Ügyészségek

Állami szervek rendszere

1

Szervezeti rendszer: 1. Parlament (Országgyűlés) 2. Kormány (Minisztertanács) 3. Köztársasági elnök 4. Alkotmánybíróság (AB) 5. Bíróságok 6. Ügyészségek 7. Állami Számvevőszék (ÁSZ) 8. Közjegyzők

Parlament: 386 fő, 4 évre választják.

M. Melinda 2010 Feladatai:

- Törvényalkotás - Dönt a Kormány programjáról - Háborúba lépés, és béke kötés - Közkegyelem gyakorlása (Amnesztia) - Nemzetközi szerződések - Meghatározott tisztségekre választ (Köztársasági elnök, ÁSZ elnöke, Legfelsőbb ügyész, Legfelsőbb bíróság elnöke)

Kormány: A legfőbb végrehajtó szerv. A Miniszterelnökből, és a Miniszterekből (13+1) áll. A Miniszterelnököt a választás után, a győztes párt jelöli a Köztársasági elnöknek, akinek a javaslatára az Országgyűlés megválasztja. A Minisztereket a Miniszterelnök javaslatára, a Köztársasági elnök nevezi ki, és a Parlament előtt tesznek esküt. Feladatai:

-

Biztosítja a törvények végrehajtását

-

Irányítja a Minisztériumokat

-

Meghatározza az oktatási, egészségügyi, és a szociális ellátó rendszert

-

A közrend, és a közbiztonság fenntartása

-

Ellenőrzi az önkormányzatok törvényes működését (19 megyei, 3200 települési önkor)

A Köztársasági elnök (Államfő): 5 évre választják, max 2 ciklus. Más tisztséget nem vállalhat, személye politikailag összeférhetetlen minden más tevékenységgel. Feladatai:

-

A hadsereg főparancsnoka

-

Egy személyben képviseli a Magyar Államot

-

Megbízza, és kinevezi a nagyköveteket

-

Egyéni kegyelmet gyakorol

-

Kiírja a választások időpontját

-

Állampolgárságot engedélyez

Alkotmánybíróság: 11 fő (Alkotmány szerint). Tagjait a Parlament választja, 2/3-os többséggel. Személyük politikailag

M. Melinda 2010 összeférhetetlen. Feladatai:

-

Biztosítja a jogszabályok Alkotmányosságát

-

Az Alkotmánybírósághoz bárki fordulhat jogorvoslatért.

Bíróságok: Az igazságszolgáltatás szervei (kizárólagos). A Bírák politikailag összeférhetetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve. Szintjei:

1. Városi Bíróság 2. Megyei Bíróság 3. Ítélő Táblák (5db) 4. Legfelsőbb Bíróság (elvi irányítást ad)

Ügyészségek: Az Ügyészek politikailag összeférhetetlenek. Feladatai:

-

Általános törvényességi felügyeletet gyakorol

-

Nyomozások törvényességét vizsgálja

-

A Büntetésvégrehajtás feletti felügyelet

-

Vádemelés, és képviseli a vádat a Bíróság előtt

Szintjei:

1.

Városi Ügyészség

2.

Megyei Főügyészségek

3.

Fellebbviteli Főügyészségek

4.

Legfőbb Ügyészség

Állami Számvevőszék (ÁSZ): Az Állami költségvetés végrehajtását ellenőrzi. Ezen belül vizsgálja az éves költségvetés megalapozottságát, és célszerűségét. Az éves ellenőrzés eredményét, beterjeszti a Parlament elé, amely köteles azt megtárgyalni. Valamint az Önkormányzatok, mint alrendszer, költségvetését ellenőrzi. 1. bevételek Költségvetés

=

2. kiadások 3. hiány

}ellenőrzése

M. Melinda 2010

Közjegyzők: Lazán kapcsolódnak az Államhatalmi szervekhez. Legjellemzőbb Feladatai:

-

Hagyatéki eljárás lefolytatása, és hagyaték átadó végzés elkészítése

-

Okiratok szerkesztése

-

Okiratok hitelesítése

ADATVÉDELMI TÖRVÉNY: 1992 évi LXIII. tv. A közérdekű adatok védelméről, és nyilvánosságáról, valamint a személyes adatok védelméről.

1

A törvény célja

kettős: - személyes adataival mindenki maga rendelkezzen. - a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

Közérdekű adat: Állami, vagy önkormányzati közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő minden olyan adat, amely nem minősül személyes adatnak.

Személyes adat: (a) SZEMÉLYHEZ KÖTHETŐ ADATOK:

-

név

-

születési hely

-

születési idő

-

anyja neve

-

lakcím

(b) KÜLÖNLEGES ADATOK:

- TAJ szám - adó szám - faji eredet - vallás

M. Melinda 2010 - betegség - párt állás - szexuális szokások - kóros szenvedélyek - képmás

Személyes adat akkor használható fel, ha:

-

ahhoz az adat tulajdonosa hozzá járult

-

az a team, vagy hatóság rendelkezik vele

Különleges adat, viszont, csak akkor használható fel, ha:

-

ahhoz az érintett írásban hozzájárult

-

bűncselekmény felderítése érdekében (rendőrség, vagy ügyészség részére)

-

egyéb ügyekben a törvény elrendeli (közveszély érdekében)

Az adatok célhoz kötöttsége:

Ez az adatok használatában azt jelenti, hogy különleges adatot, a megkeresett szerv, (pl: kórház) csak a megkérésben szereplő célból, jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében, feltétlenül szükséges adatokat adhat át.

Adat biztonság: A különleges adatokat az adat kezelője és birtokosa (aki nyilvántartja) köteles védeni különböző módokon: megsemmisülés, megváltoztatás, jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozatal ellen. (páncélszekrény, páncélterem, számítógépes biztonsági kód, jelszó, biztonsági őrzés)

Az adatok tulajdonosának jogai:

-

az érintett, tájékoztatást kérhet személyes adatairól, az adat kezelő szervtől.

-

Kérheti adatainak törlését, vagy indokolt esetben, megváltoztatását.

A megkeresett szerv, 30 napon belül köteles tájékoztatást adni.

Bírósági jogérvényesítés: Akit személyes adataiban bármilyen módon megsértettek, jogérvényesítés érdekében bírósághoz fordulhat. A tudomására jutástól számított 30 napon belül. A bíróság a tárgyalás után, a körülményekhez igazítva, nem vagyoni kártérítést állapíthat meg

M. Melinda 2010

Kártérítési felelősség:

Az adat kezelő szerv, büntető jogi, és kártérítési felelősséggel tartozik azért a személyért, aki munkaköréből adódóan, megsértette az adatvédelem szabályait.

Adatvédelmi biztos (Ombudsman): Dr. Jóri András Az Országgyűlés, meghatározott feladatokra, így az adatvédelemre is, külön biztost nevez ki. Az adatvédelmi biztos a törvény alapján, az adott ügy vizsgálata során, bármilyen iratba, bármelyik szervnél betekinthet. Még az állami, és szolgálati titokba is.

1990. évi LXV. tv. A Helyi Önkormányzatokról szóló törvény. Az Önkormányzatok a helyi közügyekkel foglalkoznak.

1

Helyi közügy:

Minden olyan ügy, amely jogszabálynál fogva nem tartozik más szerv hatáskörébe. (Hatáskör: eljárási jogosultság, csak törvény állapíthatja meg) Az Önkormányzatok a rendszerváltás óta működnek (1990), és a korábbi tanácsok jogutódai.

2

Az Önkormányzatok alapvető feladatai: 1. Helyi közszolgáltatások: területfejlesztés, vízrendezés (árok), temető fenntartása, helyi közvilágítás, köztisztaság, utak fenntartása, helyi tömegközlekedés. 2. Helyi tűzvédelem, és közbiztonság fenntartása (tűzoltóság, és rendőrség bevonásával) 3. Helyi energiaszolgáltatás: víz, gáz, áram (szolgáltatók közreműködésével) 4. Alapfokú oktatás, és közművelődés (iskola /csak általános, óvoda, közkönyvtár) 5. Egészségügyi és Szociális intézmény fenntartása (Kórház, rendelő, ügyelet, és Szociális otthonok) 6. A kisebbségi jogok védelme (Magyarországon 13 kisebbség van)

3

Az Önkormányzatok szervezeti felépítése:

Az Önkormányzati jogokat a választott Képviselő testület gyakorolja. Számát a törvény, a lakosságszám szerint határozza meg. Legkisebb létszáma 3 fő. A Képviselőket közvetlenül választják a választó polgárok. A Képviselő-testület hivatali ügyeit, és a választó polgárok közügyeit, a Polgármesteri hivatal látja el. A Polgármesteri hivatal politikai vezetője a Polgármester, szakmai vezetője pedig a Jegyző.

M. Melinda 2010

A Képviselő-testület hatásköre: 1. Helyi rendelet alkotása 2. Községi, vagy települési szervezetek létrehozása (Múzeum, könyvtár, öregek klubja) 3. Helyi népszavazás kiírása. 4. A település éves költségvetésének elkészítése. 5. Társulások létrehozása (igazgatási, intézményfenntartó, egészségügyi ügyelet) 6. Helyi intézmények létrehozása, és azok vezetőinek kinevezése. 7. Közterületek elnevezése. A Képviselő-testület hatáskörében hozott ügyekben, a döntés ellen fellebbezni nem lehet, de törvénysértés esetén Bírósághoz lehet fordulni. A Képviselő-testület ülései:

Évente legalább hatszor, köteles ülésezni. Az ülések alapvetően nyilvánosak Zárt ülést tart: egyedi szociális ügyek tárgyalása, kinevezés, fegyelmi ügy tárgyalása. Szavazás módja:

- nyilvánosan (kézfelemelés, vagy gépi szavazás) -

titkosan (zárt ülés esetén, urnába helyezéssel)

Szavazás lehetőségei:

igen, nem, tartózkodás. A Képviselőtestület üléseit a Polgármester vezeti, vagy távollétében az Alpolgármester. Közmeghallgatás:

A Képviselőtestület, évente egyszer köteles közmeghallgatást tartani.

Bizottságok: A Képviselőtestület szabadon dönt arról, különböző szakkérdések eldöntésére hoz-e létre bizottságot. De 2500 lakos felett, kötelező pénzügyi bizottság létrehozása.

Polgármestert: A település választópolgárai, 4 évre közvetlenül választják. Képesítési előírás nincs a személyére, de köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A Polgármesteri tisztség két módon látható el: - Főállásban, munkaviszonykeretében - Tiszteletdíjasként, társadalmi megbízatásban

M. Melinda 2010

Alpolgármester: Minden Önkormányzat köteles a Képviselők közül, a Polgármester javaslatára, legalább egy Alpolgármestert választani.

Jegyző: Minden Önkormányzat köteles, képesítési előírás szerint (jogász, vagy falvak esetén államigazgatási főiskolát végzett), pályázat útján, Jegyzőt választani. A választás után, a Jegyző határozatlan időre szóló kinevezést kap. A Jegyző, a Polgármesteri hivatal szakmai vezetője. Feladatai:

1. Az Önkormányzat törvényességi felügyelete. 2. Munkáltatói jogokat gyakorol, a Köztisztviselők felett. 3. Előkészíti a testületi üléseket. 4. Biztosítja az Önkormányzat működési feltételeit. 5. Saját hatáskörében döntéseket hoz. A Jegyzői feladatok, közös Kőrjegyzőségben is elláthatók.

4

Önkormányzatok gazdálkodása:

két forrásból történik -

Állami költségvetésből, lakosságszám után járó Állami normatíva.

-

Saját bevételek: helyi adók, Önkormányzati intézmények bérbeadása, helyi bírságok, helyi illetékek.

Az Önkormányzatok a saját bevételeikből, szabadon gazdálkodnak. Ezeket a bevételeket, pályázati pénzek kiegészíthetik.

A közigazgatási eljárásról szóló törvény. 2004. évi CXL. tv. 1

A törvény szerint, eljárási alapelvek: 1. A jogalkalmazó szervek, vagyis a hatóságok, az eljárások során kötelesek betartani a törvény rendelkezéseit.

2. A hatóság, a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza. 3. Az ügyfeleket megilleti a törvény előtti egyenlőség. 4. A hatóságok az eljárás során, hivatalból járnak el. (tárgyalást kell tartani, bizonyítási eljárást lefolytatni, döntést hozni)

5. Minden ügyfelet megillet, a saját anyanyelvének használati joga. 6. Minden döntés ellen jogorvoslattal lehet élni.

M. Melinda 2010 7. A hatóság az eljárás során, köteles tájékoztatni az ügyfelet jogairól, és kötelezettségéről. (tájékoztatási kötelezettség)

8. Az ügyfél az eljárás során köteles jóhiszeműen eljárni.. 9. Az ügyeket bizonyos körben, elektronikus úton is ellehet intézni.

2

Hatáskör, és illetékesség:

HATÁSKÖR. Eljárási jogosultság, amelyet, csak törvény állapíthat meg, és amelyben a

hatóság köteles eljárni.

ILLETÉKESSÉG: Az ügyek megosztását jelenti, az azonos hatáskörű szervek között.

Illetékes az a hatóság:

1. Ahol az ügyfél lakik, vagy székhelye van. 2. Ahol az ingatlan fekszik. 3. Ahol a tevékenységet folytatják. 4. Ahol a jogellenes cselekményt elkövették. Hatósági ügy: Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv, ügyfelet érintő jogot, vagy kötelességet állapít meg. Adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.

Hatósági ügyekben eljáró hatóságok:

1. Államigazgatási szervek. 2. Önkormányzatok képviselőtestületei. 3. A jegyzők. 4. Társulások (PL: gyámügyi társulás) Ügyfél: Az a természetes, vagy jogi személy, akinek jogát, vagy érdekét, az adott ügy érinti. Elsőfokú eljárás: (Az eljárás indulási lehetőségei:)

1. ügyfél kérelmére 2. bejelentésre 3. feljelentésre 4. hivatalból (más hatóság kezdeményezésére)

M. Melinda 2010

Ügyintézési határidő: Az általános törvényes határidő 30 nap. De, soron kívül kell eljárni a következő ügyekben: •

Kiskorú ügyében

•

Életveszély esetén

•

Közbiztonsági ügyben

Az eljárás megindítása: A kérelmet be lehet adni írásban, de szóban is. Ekkor azonban az eljáró hatóság, ezt jegyzőkönyvbe foglalja, az ügyfél pedig aláírja. A MÁR BENYÚJTOTT KÉRELEM, A DÖNTÉS MEGHOZATALÁIG VISSZAVONHATÓ. Eljárási képviselet: Hatósági ügyekben eljárni, nem csak személyesen, hanem képviselet útján is lehet. Ellenérdekű ügyfeleknek, nem lehet ugyanaz a személy a képviselője. Az idézés: Amennyiben a hatóságnak szüksége van arra, hogy valamely ügyfelet személyesen meghallgassa, azt megidézi. Az idézést úgy kell kiküldeni, hogy azt az ügyfél, a közölt időpont előtt legalább 5 nappal megkapja. Az idézésre megjelenni állampolgári kötelesség. Ha menthető okból az ügyfél nem tud megjeleni, 8 napon belül, igazolási kérelmet nyújthat be, csatolva a bizonyítékát. A határidő jogvesztő. Aki az idézésre nem jelenik meg, a hatóság megbírságolhatja, vagy ismételt esetben, rendőrség útján elővezettetheti. Tényállás tisztázása. A hatóság, csak úgy tud döntést hozni, ha az ügyet tisztázza, vagyis lefolytatja a bizonyítási eljárást.

Bizonyítási eszközök:

1. AZ ÜGYFÉL NYILATKOZATA: Az ügyfél megtagadhatja a vallomást, de ezzel azt kockáztatja, hogy a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. vallomást megtagadhatja, ha: szolgálati, vagy egyéb jogi titok birtokában van, és ez alól felmentést nem kapott.

Az ügyfél a – állami,

– ha önmagát, vagy hozzátartozóját, bűncselekmény elkövetésével vádolná. .

2. AZ IRATOK:. (a legbiztosabb bizonyítási eszköz) Az iratokkal egy tekintet alá esik a film, a fénykép, a CD lemez, az e-mail. 3. TANÚVALLOMÁS: Az ügyfél a tanúként idézésnek köteles eleget tenni. A hatóság figyelmezteti a tanút, a hamis tanúzás következményeire. Tanúként nem hallgatható meg, illetve, a vallomás nem értékelhető, ha:

–A tanúvallomást tevő személytől, valamely okból, nem várható értékelhető

M. Melinda 2010 vallomás. –A tanú a vallomásával önmagát, vagy hozzátartozóját, bűncselekmény elkövetelésével vádolná.

4. SZEMLE: Ha az ügy eldöntésére valamely helyszín, vagy tárgy megtekintése szükséges, a hatóság szemlét tart.

5. SZAKÉRTŐK. Ha az ügy eldöntéséhez, különleges szakértelem szükséges, a hatóság szakértőt rendel ki. (igazságügyi, orvosi, építésügyi, írásszakértő) A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA UTÁN, A HATÓSÁG MEGHOZZA A DÖNTÉSÉT

A döntés ellen az érdekelt jogorvoslattal élhet.

Jogorvoslatok formái: 1.

Fellebbezés (15 napos határidő)

2.

Bírósági per (csak, jogerős döntés ellen, 30 napon belül)

3.

Méltányossági eljárás (PL: daganatos beteg börtönben)

4.

Újra felvételi eljárás (újadat, vagy bizonyíték merült fel)

Végrehajtás: Végrehajtani, csak jogerős döntést lehet. A határozat akkor jogerős, ha:

 Fellebbezést nem nyújtottak be  Ha benyújtottak ugyan, de a másodfokú hatóság, azt elutasította  Nem lehet fellebbezni. (A Köztársasági elnök, és az Alkotmánybíróság döntése ellen) A végrehajtás módjai:

1. Pénz követelés esetén, a hatóság letiltást hajt végre. (munkabérből, nyugdíjból, bankszámláról / inkasszó, 33% erejéig)

2. Nagy összegű tartozás esetén, ingatlan végrehajtás. (jelzálogjog bejegyzés) 3. Végrehajtás adótárgyra (lefoglalás, és árverezés)

A szociális igazgatásról, és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. A szociális ellátásokat az Államnak, és az önkormányzatoknak kell biztosítani.

1

A törvény hatálya kiterjed:  Magyar állampolgárokra  Bevándoroltakra, és letelepedettekre  Hontalanokra

M. Melinda 2010  Menekültekre (Európai szociális karta/egyezmény alapján)

2

Értelmező rendelkezések:

Jövedelem: - Minden igazolt bevétel járulékkal csökkentve (nettó érték), és - A vállalkozói jövedelem, mely után adót kell fizetni, továbbá - Minden adómentes bevétel (nyugdíj), - A családi pótlékot, az árvaellátást, és a tartásdíjat, annak a személynek a jövedelmeként veszik figyelembe, akire nézve azt folyósítják. Nem jövedelem:

1. temetési segély, átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, adósságrendezési támogatás. 2. rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény, nevelőszülői díj és ellátmány. 3. anyasági támogatás. 4. szépkorúak jubileumi juttatása, 90 és 100 éveseknek. 5. súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás.

6. az AM könyvvel (alkalmi munkavállaló) foglalkoztatottak, havi ellenértéke. 7. házi segítségnyújtásért kapott tiszteletdíj. 8. energia felhasználáshoz nyújtott támogatás. Vagyon: Hasznosítható ingatlan, jármű, és vagyoni értékű jogok. Család: Egyetlen lakcímen, oda bejelentett, közeli hozzátartozók. Közeli hozzátartozók: Házastárs, élettárs, 20 évesnél fiatalabb, de önálló keresettel nem rendelkező személy. 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, NAPPALI TAGOZATOS tanuló. 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, FELSŐFOKÚ, NAPPALITAGOZATOS tanuló. > Vérszerinti, örökbefogadott, vagy nevelt gyermek. Korhatárra tekintet nélkül,a fogyatékos gyermek, ha a fogyatékossága 25 éves kora előtt történt.

M. Melinda 2010 Egyedül élő: Az egy lakásban, egyszemélyes háztartást folytató személy. Háztartás: Az egy lakásban együtt élők, és oda bejelentett személyek életközössége. Kereső tevékenység: Minden olyan MUNKAVÉGZÉSSEL járó tevékenység, amelyért ellenérték jár. Aktív korúak: 18-62 év közöttiek. Egyedül álló: Hajadon, özvegy, nőtlen, elvált vagy külön él, kivéve, ha élettársi kapcsolatban van. Családi egység (fogyasztási egység): A családon belül, a családtagok fogyasztási arányszáma, ahol: Az első családtag, a családfő; 1 A második nagykorú családtag; 0.9 Az első, és a második gyerek; 0.8 Minden további gyerek; 0.7 Hajléktalan: Állandó bejelentett lakcímmel nem rendelkező személy, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. Súlyos mozgáskorlátozottak: Súlyos mozgáskorlátozottak ügyében hozott, elsőfokú hatósági döntés ellen, bírósági keresettel lehet élni.

3

A Szociális ügyekben eljáró hatóságok:  Képviselőtestület  Polgármester  Jegyző  Szociális hatóság (szociális bizottság)

M. Melinda 2010

Eljárási rendelkezések: 1. A kérelmezőt kötelezni lehet arra, hogy családja, és saját vagyoni, és jövedelmi viszonyait igazolja. A hatóság megkeresheti a társhatóságokat is.

2. A szociális ügyekben beadott kérelmek illetékmentesek. 3. A kettős ellátás tilalma érvényesül, vagyis a jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen felvett ellátásokat kamatostól vissza kell fizetni.

4. A jegyző, a bármilyen címen folyósított ellátásokról, és ellátottakról, köteles folyamatos nyilvántartást vezetni.

Az ellátások formái: I.

Pénzbeli ellátások

II.

Természetben nyújtott ellátások.

III.

Szociális szolgáltatások

I. Pénzbeli ellátások:

1

1

Időskorúak járadéka

2

Rendelkezésre állási támogatás (aktív korúak ellátása)

3

Rendszeres szociális segély

4

Ápolási díj

5

Lakásfenntartási támogatás

6

Átmeneti segély

7

Temetési segély

1. Időskorúak járadéka:

Jogosult rá: 62. évét betöltött, ha rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíj minimumot (jelenleg 28500Ft). Illetve, egyedül élő esetén, a 95%-át. Havi összege: 62év betöltve, a jövedelem határ a nyugdíjminimum 80%-a 62év betöltve, egyedül álló, a jövedelemhatár a nyugdíjminimum 95%-a 75év betöltve, egyedül álló, a jövedelem határ a nyugdíjminimum 130%-a Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással

M. Melinda 2010 rendelkeznek. Jogosultak köre Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Ki állapítja meg az időskorúak járadékát? A települési önkormányzat jegyzője. A jegyző kinek állapítja meg az időskorúak járadékát? - a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (2009. január 01-től 22.800,- Ft) - az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (2009. január 1-től 27.075,- Ft) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személynek, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2009. január 1-től 37.050,- Ft) Összege - a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2009. január 01-től 22.800,- Ft) - az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (2009. január 1-től 27.075 Ft) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (2009. január 1-től 37.050,- Ft) A jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete

2

2. Rendelkezésre állási támogatás (aktív korúak ellátása):

Ilyen ellátásra jogosult, aki:

 Munkaképességét, legalább 67%-ban elvesztette, vagy  Vakok személyi járadékában részesül, vagy  Fogyatékossági támogatásban részesül, vagy  Lejárt az álláskeresési támogatása, vagy  Legalább 1 évig együtt működött a munkaügyi központtal, aki munkát adni nem tudott. Egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és az egy főre jutó jövedelemhatár, nem haladja meg a nyugdíjminimum 90%-át. Akinek ilyen ellátást megállapítottak, annak előírnak közfoglalkozási kötelezettséget. Akinek ilyen munkát felajánlanak, el kell fogadnia, ha: -

a felajánlott munka megfelel a szakképzettségének, vagy egyel alacsonyabb végzettségnek

-

a felajánlott munka, 8 órában eléri a minimálbért

M. Melinda 2010 Aki a 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, köteles az előírt képzésnek eleget tenni.

3. Rendszeres szociális segély: Az az aktívkorú ellátásra jogosult személy, aki a jogosultsága kezdő napján: -

legalább 50%-ban egészségkárosultnak minősül

-

55. életévét betöltötte

-

Legalább egy, 14 éven aluli gyermeket nevel, és a gyerek ellátását intézmény nem tudja biztosítani

Ilyen ellátást egy családban, csak egy személy kaphat, és köteles együttműködési megállapodást kötni az önkormányzattal. A rendszeres szociális segély havi összege: a jövedelemhatár összegének, és a jogosult családi összjövedelmének különbsége.

4. Ápolási díj: a. Jegyzői hatáskőr.

A súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igénylő személy kérelmére, az ápolást végző részére állapítja meg az illetékes jegyző Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások segítsége nélkül, önállóan nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, vagy lakáson belül közlekedni. A rászorultságot, szakértői orvosi vélemény állapítja meg. A jogosultsághoz, a felsoroltak közül legalább háromnak egyidejűleg kell fennállnia. Összege, a nyugdíjminimum 130%-a. b.

Képviselőtestületi hatáskőr.

Az önkormányzat képviselőtestülete, a saját rendeletében foglaltak szerint, ápolási díjat állapíthat meg, annak a hozzátartozónak, aki a 18. évét betöltött, tartósan beteg személy ápolását végzi. Jövedelem határ, a nyugdíjminimum összege. Összege: a nyugdíjminimum 80%-a. c.

Jegyzői hatáskőr.

A jegyző, ápolási díjat állapíthat meg, annak a hozzátartozónak, aki - súlyosan fogyatékos - tartósan beteg, 18 évesnél fiatalabb személy ápolását végzi Orvosi igazolást kötelező csatolni. Az ápolási díj összege: a nyugdíjminimum összege, jövedelemhatár nincs. Az ápolási díj folyósítási ideje, munkaviszonynak számít, vagyis beszámít a szolgálati időbe, ezért járulék levonással jár.

5. Lakásfenntartási támogatás: a. Normatív alapon: Jogosult rá az a személy, akinek háztartásában a jövedelemhatár, nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át. Feltéve, hogy a lakásfenntartásának havi költsége, az

M. Melinda 2010 összjövedelmük 20%-át meghaladja. Az elismert lakásnagyság, és az egy m2-re jutó költség szorzata adja, az önkormányzati rendelet által elismert, havi költséget. Az elismert lakásnagyság: -

Ha a háztartásban egy személy lakik, 35m2

-

Ha két személy lakik, 45m2

-

Ha három személy lakik, 55m2

(stb.)

Legfeljebb egy évre, illetve egy fűtési szezonra adható, de indokolt esetben megismételhető. b.

Ugyanilyen ellátásra jogosult, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül.

Mind két ellátás (a. b.) összege: A lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jövedelemhatár nem több mint a nyugdíjminimum 50%-a. De minimum havi 2500Ft. c. A helyi önkormányzat rendelete szerint, és az ott meghatározott feltételekkel, méltányossági alapon is adhat lakásfenntartási támogatást.

6. Átmeneti segély: Az önkormányzatok a saját rendeletükben foglaltak szerint, átmeneti segélyt adhatnak, annak, aki létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, vagy átmenetileg, létfenntartási gondokkal küzd. Kamatmentes kölcsön formájában is adható az átmeneti segély. Jövedelemhatár a nyugdíjminimum összege. Összegét a helyi önkormányzati rendelet szabja meg.

7. Temetési segély: Az önkormányzat a helyi rendelete szerint, temetési segélyt adhat, ha az eltemettető létfenntartását veszélyeztetné az eltemetés költsége. Jövedelemhatár a nyugdíjminimum összege. A temetési segély összege, nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10%-nál.

II. Természetben nyújtott szociális ellátások Az önkormányzatok a saját rendeleteik alapján, bizonyos pénzbeli ellátásokat, természetben is adhatnak, azért, hogy az ellátás a törvény szerinti célt szolgálja.

1

Rendszeres szociális segély

2

Lakásfenntartási támogatás

3

Átmeneti segély

4

Temetési segély

A négy ellátás természetben úgy folyósítható, hogy az önkormányzat a saját rendeletében foglaltak szerint, a meghatározott összegnek megfelelően:

 Számlákat egyenlít ki

M. Melinda 2010  Tankönyveket vásárol  Tüzelőanyagot vesz  Házfelújításhoz építőanyagot vesz  Étkezést térít A Rendszeres szociális segély: csak akkor adható természetben, ha a családban védelembe vett gyermek él. A kiutalt segély összegének a 60%-a erejéig.

5

Köztemetés:

Az önkormányzat köteles gondoskodni, közköltségen olyan személy eltemetéséről:

 Akinek nincs eltemetésre köteles hozzátartozója.  Vagy erre nem képes a hozzátartozó. A köztemetés költségét, a haláleset helye szerinti önkormányzat viseli, de azt utólag, az elhalt utolsó lakhelye szerinti önkormányzattól visszakövetelik. Köztemetés esetén a helyben szokásos legolcsóbb temetést kell alkalmazni. Amennyiben ismert az elhalt hozzátartozója, az illetékes közjegyzőnél, a temetés költségét, hagyatéki teherként be kell jegyezni.

6

Közgyógyellátás:

Három módon adható. Ilyen közgyógyellátási igazolvány alapján, a jogosultszemély, térítésmentesen jogosult:

 Gyógyszerek kiváltására, saját gyógyszerkerete erejéig.  Meghatározott gyógyászati segédeszközökre. (protézisek, járókeret)  Rehabilitációs ellátásokra. a. Közgyógyellátásra jogosultak, A TÖRVÉNY EREJÉNÉL FOGVA, VAGYIS NORMATÍV ALAPON:

 Átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett kiskorúak  Rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottak.  Hadi, és nemzeti gondozottak.  Szociális járadékban részesülők (rokkantsági fok)  Első, és második csoportú rokkant nyugdíjasok.  Az a személy, aki után eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. b. Az önkormányzat rendelete szerint, közgyógyellátásra jogosult az is , akinél a RENDSZERES GYÓGYÍTÓ ELLÁTÁS KÖLTSÉGE, A NYUGDÍJMINIMUM 10%-ÁT MEGHALADJA, ha a családi jövedelem határ, nem éri el a nyugdíjminimumot. (28500Ft.)

M. Melinda 2010 c. MÉLTÁNYOSSÁGI ALAPON: Ilyen ellátásra jogosult az is, aki megfelel a helyi rendeletben foglaltaknak, és az igazolt rendszeres havi gyógyító ellátás költsége eléri, vagy meghaladja a nyugdíjminimum 25%-át. Ez a megoldás jegyzői hatáskör, és az ellátás költségét, a háziorvosnak kell igazolnia. Egyéni gyógyszerkeret: Az úgynevezett egyéni gyógyszerkeretről a jegyző dönt, határozatban. Az erről szóló igazolványt a jegyző értesítése alapján a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adja ki meghatározott időre. Az igazolvány alapján a jogosult, eddig a keretig, gyógyszert és ellátást is kaphat.

7

Adósságkezelési szolgáltatás (lakhatást segítő támogatás):

Ilyen ellátásra jogosult aki:  Ha a lakhatással kapcsolatos adóssága (számlák) meghaladja az 50 000Ft-ot, vagy a tartozás időben legalább 6 havi, vagy a szolgáltatást már kikapcsolták.

 Jövedelem határa megfelel a helyi rendeletben előírtaknak.  Az elismert lakásnagyságban él.  Vállalja a tanácsadáson való részvételt, és az önkormányzat által előírt összeg megfizetését. A támogatás legfeljebb 18 hónapra szólhat, de az önkormányzat által vállalt összeget, az ingatlanra, vagy a lakásra, jelzálogként, illetve terhelési tilalomként bejegyzik. Ilyen ellátást egy lakásban csak egy személy kaphat. A támogatás a tartozásnak, legfeljebb 75%-ig terjedhet, és maximum 200 000Ft lehet.

8

8. Energia felhasználási támogatás (gáz, és távhő fogyasztásra vonatkozik):

A Magyar Államkincstár adja, egyedi kérelem alapján.

III. Szociális szolgáltatások 1

Szociális alapellátások: 1.

Étkeztetés: napi egyszeri meleg étel

2.

Házi segítségnyújtás: ápolás, gondozás napi 4 órában

3.

Családsegítés: családok támogatása, mentális, vagy szociális problémák estén

4.* Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: rászorultságot igazolni kell 5.

Közösségi ellátások: pszichiátriai és szenvedélybetegek részére, tanácsadás, rehabilitáció

6.* Támogató szolgáltatások: fogyatékkal élőknek, információ, jogi segítségnyújtás.

M. Melinda 2010 Rászorultságot igazolni kell.

2

7.

Utcai szociális munka: hajléktalanok ellátása

8.

Nappali ellátás: hajléktalanoknak, és saját otthonukban élőknek

Szakosított ellátások: 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények. (idősek otthona, fogyatékosok otthona) 2. Rehabilitációs otthonok. (a bentlakók életvezetési képességének helyreállítása) 3. Lakóotthonok. (a létszám korlátozott, 8-14 fő teljes körű ellátása) 4. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény. (meghatározott időre, maximum 1 évre) 5. Speciális otthonok. (elmeotthonok)

A szakosított intézmények fenntartásához, az állam, normatív hozzájárulást ad.

Szakosított intézményt fenntarthatnak: 1. Állam 2 Önkormányzatok 3. Egyházak 4. Társadalmi szervezetek 5. Alapítványok 6. Közalapítványok 7. Egyéni, vagy társas vállalkozások

A személyes gondoskodást megszervező szervek: Az önkormányzatok feladatai ebben a tekintetben:

1. étkeztetés 2. házi segítségnyújtás 3. szociális szolgáltatások 4. 2000 fő felett, családsegítés 5. 3000 fő felett, idősek nappali ellátása 6. 10 000 fő felett, alap és jelzőrendszeres szolgálat 7. 30 000 fő felett, átmeneti elhelyezés 8. 50 000 fő felett, utcai szociális munka megszervezése A fenntartók feladatai:

1. térítési díj megállapítása

M. Melinda 2010 2. az intézmény feletti törvényességi ellenőrzés 3. Szervezeti, és Működési Szabályzat megalkotása, illetve jóváhagyása 4. évente egyszer értékeli az intézmény szakmai munkáját 5. megszervezi a dolgozók szakmai továbbképzését 6. a fenntartó, az intézmény vezetőjének munkáltatója 7. működteti a dolgozók, és az ellátottak érdekvédelmi fórumait 8. indokolt esetben, véleményt kér nagyobb ügyekben, a dolgozóktól, és az ellátottaktól A térítési díjak: A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért, térítési díjat kell fizetni. Kivétel: Hajléktalanok nappali ellátása, és éjjeli menedékhelye.

Térítési díj fizetésére kötelezettek sorrendje:

1. Az ellátást igénybe vevő 2. Törvényes képviselő 3. Házastárs, élettárs, gyermek, szülő (jövedelemhatár a nyugdíjminimum 2,5-szerese) 4. Tartási szerződés kötelezettje 5. Mindezek hiányában, akit a bíróság erre kötelezett Ha nincs, vagy nem állapítható meg, a tartásra köteles személy, a fenntartó viseli az ellátás költségét

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 1

Társadalombiztosítási ellátások

Nyugellátások: 1997. évi LXXXI.tv:

A törvény alapelvei:

 Társadalombiztosítási nyugdíjra csak az tarthat igényt, aki járulékot fizet.  Az Állam, garanciát vállal arra, hogy a nyugdíjak kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap deficites.

 A nyugdíj összege, a megszerzett szolgálati idő nagyságához, és a jövedelem után fizetett járulékhoz igazodik.

 Aki Magánnyugdíj pénztári tagdíjat is fizet, a Társadalombiztosítási nyugdíjhoz képest, többlet ellátásra jogosult.

M. Melinda 2010 Nyugdíj ellátási szolgáltatások: I. SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK:

1. öregségi nyugdíj 2. rokkantsági nyugdíj 3. baleseti rokkantsági nyugdíj II. HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK:

1. özvegyi nyugdíj 2. árva ellátás 3. szülői nyugdíj 4. baleseti hozzátartozói nyugdíj

I. Saját jogú nyugellátások: 1. Öregségi nyugdíj:

Jelenleg a nyugdíjkorhatár, férfiaknál, és nőknél egyenlően 62 év, és a minimális szolgálati idő 20 év. 2009. január 1-től, a teljes összegű öregségi nyugdíjhoz 40 év szolgálati idő kell. Korábban még 38 év, jelenleg átmeneti szabályok vannak érvényben. A törvényes szolgálati időt (40 év), valamint a megkövetelt életkort (65 év) együttesen, a törvény fokozatosan vezeti be, és bizonyos évjárat esetén mindenkire érvényes lesz. 2. Rokkantsági nyugdíj:

Ilyen ellátásra az jogosult aki:

 Munkaképességét, legalább 79%-ban elvesztette, és állapotában legalább 1 évig javulás nem várható. (orvosi szakbizottság véleménye alapján)

 A szükséges szolgálati időt megszerezte  Rendszeresen nem végez munkát A szükséges szolgálati időt, életkorhoz kötik. A rokkantsági nyugdíjat három csoportba osztják:

 III. csoportú rokkant az, aki rokkant ugyan, de nem teljesen munkaképtelen. (munkaképesség csökkenése, legalább 50%-os)

 II. csoportú rokkant az, aki munkaképtelen legalább 80%-ban, de mások gondozására nem szorul.  I: csoportú rokkant az, aki mások gondozására szorul, és munkaképesség csökkenése 80% feletti. Rehabilitációs járadékra jogosult:

 Aki, 50-79% közötti egészségkárosodást szenvedett.  Rendszeres kereső tevékenységet nem folytat.  Az életkora szerinti szolgálati időt megszerezte.

M. Melinda 2010  Semmilyen más ellátást nem kap. Ezt a járadékot a Nyugdíjbiztosítási Igazgatástól kell igényelni, és ha megadják, legfeljebb 3 évre jár. A rehabilitációs járadék összege: A III: csoportú rokkantnyugdíj 120%-a. A rokkantsági nyugdíj megszűnik, ha:

 A rokkantsági nyugdíjas dolgozik  Vagy már nem rokkant 3. Baleseti rokkantsági nyugdíj:

Ilyen ellátás annak jár, aki üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés által lett rokkant. De nem jár baleseti rokkantsági nyugdíj annak, aki sérülését önmagának szándékosan okozta, vagy nem vette igénybe az orvosi ellátást. A baleseti rokkantsági nyugdíjnak az a feltétele, hogy a sérült, munkaképességét 67%-ban üzemi baleset következtében veszítette el, és rendszeresen nem dolgozik. Kivétel az az üzemi balesetes, vagy foglalkozási betegségben szenvedő, aki szilikózis miatt, munkaképességét 50%-ban veszítette el. A baleseti rokkantsági nyugdíjnak is 3 fokozata van. A baleseti rokkantsági nyugdíjnak az összege, a 3 fokozatot figyelembe véve, a korábbi átlagkereset 60, 65, 70%-a.

II. Hozzátartozói nyugellátások Alapelvek:

1. A nyugellátás megállapítása szempontjából, balesetnek minősül az eltűnés is, ha azt a Bíróság jogerősen megállapította. 2. Aki a hozzátartozó halálát szándékosan okozta, hozzátartozói nyugellátásokra nem jogosult. 1. Özvegyi nyugdíj:

Özvegyi nyugdíjat kaphat: házastárs, elvált házastárs, élettárs. Élettárs akkor kaphat özvegyi nyugdíjat: •

Ha a meghalt személlyel, legalább 1 évig megszakítás nélkül együtt éltek, és a kapcsolatból gyermek született.

•

Ha legalább 10 évig megszakítás nélkül együtt éltek, akkor is ha gyermek nem született.

De élettárs nem kaphat özvegyi nyugdíjat, ha az együttélés idején, már korábbi kapcsolata alapján, özvegyi nyugdíjat kapott. Özvegyi nyugdíjra ezek mellett az jogosult, akinek elhalt házastársa, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy már nyugdíjasként halt meg. Az özvegyi nyugdíj két féle lehet:

 Ideiglenes özvegyi nyugdíj:

M. Melinda 2010 A házastárs halálától számított 1 évig jár, illetve másfél évesnél fiatalabb eltartott gyermek esetén, a gyermek 18 hónapos koráig jár. Illetve ha, tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek van, akkor 3 évig jár. (a gyermek állapotát szakorvosi igazolással kell bizonyítani)

 Állandó özvegyi nyugdíj: Annak jár, aki az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejárta után: -

A túlélő házastárs maga is kellő szolgálati idővel rendelkezik, a korhatárt betöltötte (saját maga is nyugdíj jogosult)

-

Rokkant.

-

Tartósan beteg, fogyatékos, vagy legalább kettő árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik.

-

Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha a feltételek valamelyike, a házastárs halálától számított 10 éven belül következik be.

Elvált vagy tartósan különélő (1 évnél hosszabb idő) személynek, ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a házastárs halála előtt, tőle tartásdíjban részesült. (a tartásdíjat, Bírósági ítélet állapítja meg) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege: Az elhalt személy nyugdíjának a 60%-a. Az állandó özvegyi nyugdíj összege: -

Ha a túlélő házastársnak van saját nyugdíja, akkor az elhalt nyugdíjának a 30%-a.

-

Ha nincs saját nyugdíja, akkor a 60%-a.

Az özvegyi nyugdíj megosztása: Több jogosult esetén, az özvegyi nyugdíjat, közöttük egyenlő arányban meg kell osztani. Ha valamelyik jogosult, az egyenlő megosztással nem ért egyet, indokai alapján, a Bíróságtól kérheti az özvegyi nyugdíj más megosztását. Az özvegyi nyugdíj megszűnik: Az özvegy elveszti az özvegyi nyugdíjra való jogosultságát, ha saját nyugdíjra jogosultsága, és élet korának betöltése előtt (nyugdíjkorhatár), újabb házasságot köt. Amennyiben az özvegy az állandó özvegyi nyugdíjat, két árvaellátásra jogosult gyermek után kapta, az özvegyi nyugdíj megszűnik, ha már egyik gyermek sem jogosult árvaellátásra. 2. Árvaellátás:

Jogosult rá az a gyermek: Akinek a szülője, a haláláig, a szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy nyugdíjasként halt meg. KIVÉTEL: Örökbefogadott gyermek, vérszerinti szülője után nem kaphat árvaellátást. Testvérnek, és unokának is járhat árvaellátás, ha az elhalt saját háztartásában tartotta el, és egyéb tartásra köteles hozzátartozója nincs. Az árvaellátás a gyermek 16 éves koráig jár, de ha a gyermek tovább tanul nappali ellátás keretében, maximum 25 éves koráig. Összege: az elhalt nyugdíjának a 30%-a, de 60% ha mindkét szülő meghalt, vagy az életben maradt szülő megrokkant.

M. Melinda 2010 3. Szülői nyugdíj:

Az a szülő jogosult rá, akinek gyermeke a szükséges szolgálati időt megszerezte, illetve nyugdíjasként halt meg. HA:  A gyermek halálakor a szülő rokkant volt, vagy legalább 65 éves.  A szülőt, a gyermek a halála előtt, saját háztartásában tartotta el. Összege: azonos az özvegyi nyugdíj összegével. 4. Baleseti hozzátartozói nyugellátások:

Ilyen ellátás akkor jár a hozzátartozónak, ha a halál üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés következtébe állt be. Formái:  Özvegyi nyugdíj  Árvaellátás  Szülői nyugdíj A baleseti hozzátartozói nyugellátások, szolgálati időre tekintet nélkül járnak.

NYUGDÍJEMELÉSEK:

A nyugdíjakat évente legalább egyszer, külön törvény alapján, kötelező emelni. Az emelés összegét két tényező határozza meg:  Az éves „nyugdíjas kosár” fogyasztói árszint emelkedése.  Az éves átlagos nettó bérnövekedés. MÉLTÁNYOSSÁGI NYUGDÍJEMELÉS:

Legfeljebb 3 évente egyszer, külön kérelem alapján, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól lehet kérni.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK 1

Terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS):

Annak jár, aki a szülést megelőző 2 éven belül, legalább168 napig biztosított volt, és legkésőbb a biztosítás megszűnte után, 42 napon belül szül. A 168 nap időtartamba beszámít a táppénzes állomány, és az oktatási intézmény nappali tagozatán töltött idő. Időtartama legfeljebb 24 hét, összege: a korábbi napi átlagkereset 70%-a.

2

Gyermekgondozási díj: (GYED):

Jogosult rá az a szülő, aki:

M. Melinda 2010 •

A szülést megelőző 2 éven belül, legalább 365 napon át, biztosított volt.

•

Előzően jogosult volt Terhességi gyermekágyi segélyre.

•

A megszült gyermeket saját háztartásában neveli.

A gyed a gyermek 2 éves koráig jár maximum, illetve ameddig korábban biztosított volt. Nem jár gyed:  HA a gyed mellett, az anya bármilyen munkaviszonyt létesít.  Ha a gyed ideje alatt, teljes keresetét megkapja.  Ha a gyed ideje alatt, bármilyen más pénzellátásban részesül. TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS:

megvonják a gyed-et, ha a gyermeket, napközbeni ellátásban részesítik.

Összege: az előző átlagkereset 70%-a, de a törvény maximálja az összeget, idén 110 000 Ft.

3

Táppénzek

Táppénz annak jár aki:  Munkaviszonyban van, vagyis biztosított.  A jogviszonya megszűnése után, 3 napon belül keresőképtelenné válik (ebben az esetben 45 napig). Keresőképtelen az aki: 1. Igazolt betegsége alapján, munkáját ellátni nem tudja. 2. Terhessége miatt, munkáját ellátni nem tudja., de Terhességi gyermekágyi segélyre nem jogosult. 3. Az anya, aki 1 év alatti beteg gyermekét, kórházi ápolás alatt szoptatja. 4. A szülő, ha 12 év alatti beteg gyermekét ápolja. 5. Aki fekvőbeteg ellátás alatt, a betegsége megállapítása miatt van kórházban. (kivizsgálás). 6. Akit betegség gyanúja miatt elkülönítettek. Táppénz jár: 1. Legfeljebb 1 évig, illetve a jogviszony megszűnése esetén 45 napig. 2. 1 évnél fiatalabb gyermek szoptatása esetén, a gyermek 1 éves koráig. 3. 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén, évente 84 nap 4. 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évente 42 nap, illetve egyedülálló esetén, 84 nap. 5. 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén, évente 14 nap, illetve egyedülálló esetén 28 nap. De szolgálati időre tekintet nélkül, táppénz jár annak aki:  18 éves kora előtt keresőképtelenné válik.

M. Melinda 2010  Iskolai tanulmányai befejezése után, 180 napon belül keresőképtelen. A táppénz naptári napokra jár (pihenő és munkaszüneti napokra is). Összege: Az előző átlagkereset 60%-a, ha a biztosítási idő, legalább 2 év volt. Illetve 50%,ha a biztosítási idő 2 év alatti, vagy ha a beteg, kórházi ápolásban részesül.

CSALÁDTÁMOGATÁSI FORMÁK 1998. évi LXXXIV. Tv. 1. Családi pótlék 2. Gyermekgondozási támogatások - gyermekgondozási segély (GYES) - gyermeknevelési támogatás (GYET) 3. Anyasági támogatás

1

Családi pótlék:

Jogosult rá: a vérszerinti, az örökbefogadó, és a nevelő szülő, valamint a szülővel együtt élő házastárs, a hivatásos nevelőszülő, és a gyám. Ha: -

tanköteles, vagy nem tanköteles gyermeket, saját háztartásában nevel a gyermek intézmény vezetője, az intézményben nevelt gyermek után (intézményi gyám).

Egy gyermek után, a családban, illetve az intézményben, csak egy jogosult kaphat családi pótlékot. A családi pótlék, a gyermek 20 éves koráig jár.

2

Gyermekgondozási támogatások:

GYES: Jogosult rá a szülő: -

A saját háztartásában nevelt gyermek után, a gyermek 2 éves koráig.

-

Ikrek esetén, a tankötelezettséggé válás évéig.

-

Súlyosan beteg, vagy tartósan fogyatékos gyermek esetén 10 éves korig.

Nagyszülő jogosult rá, ha: -

A gyermek 1 éves korát betöltötte.

-

A gyermek gondozása, a szülő háztartásában történik.

M. Melinda 2010 -

A szülő, nyilatkozatban hozzájárul a nagyszülői gyeshez.

A gyermek 1 éves kora után a gyest igénybevevő szülő, korlátozás nélkül dolgozhat. Összege: megegyezik a nyugdíjminimummal, ikrek esetén a duplája.

GYET (főállású anya): Jogosult rá: az a szülő, nevelőszülő, vagy gyám, aki saját háztartásában, 3, vagy több gyermeket nevel. (a legkisebb gyermek 2, a legnagyobb 8 éves koráig). Megvonják a gyet-et, ha bármelyik gyermek napközbeni ellátásban részesül. Összege: a nyugdíjminimum összege.

3

Anyasági támogatás:

Jogosult rá az a szülő nő, aki. -

A szülést megelőzően, legalább 4 alkalommal, terhes gondozáson vett részt.

-

Örökbefogadó szülő, a szülést követő 180 napon belül.

-

A gyám a szülést követő 180 napon belül.

Az anyasági támogatás akkor is jár, ha a gyermek meghal. Összege: a nyugdíjminimum 225%-a, illetve ikrek esetén 300%. A támogatást a szüléstől számított 180 napon belül lehet kérni. A határidő jogvesztő.

A gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. tv. 1

Gyermekvédelmi ügyekben eljáró hatóságok: 1. Önkormányzatok 2. Gyámhivatalok 3. Bíróság 4. Rendőrség 5. Ügyészség 6. Pártfogó felügyelői szolgálat

2

A törvény hatálya kiterjed:

Magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedet, menekült, és hontalan gyermekekre, valamint szüleikre.

3

Értelmező rendelkezések:

Gyermek: 14 év alatti kiskorú Fiatalkorú: 14-18 év közötti személy

M. Melinda 2010 Fiatal felnőtt: 18-24 év közötti személy Hozzátartozó: Vérszerinti és örökbefogadó szülők, a szülő házastársa, a szülő testvére, nagyszülő, nagyszülő házastársa, nagyszülő testvére, dédszülő, testvér, testvér házastársa. Közeli hozzátartozók: Szülő, szülő házastársa, szülő testvére, nagyszülő, testvér. Gyámhatóság: Jegyző és gyámhivatal. !!! Veszélyeztetettség: Olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, vagy érzelmi, esetleg erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Várandós anya szociális válsághelyzete: Olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet, vagy állapot, amely a várandós anya testi, vagy lelki megrendülését, vagy ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a gyermek megszületését. Tartós betegség: Olyan kórforma, amely magasabb összegű családi pótlékra jogosít. Tartós jövedelem (rendszeres jövedelem): Legalább 3 egymást követő hónapon át folyósított jövedelem Gyermeki jogok: Minden gyermeknek joga van, a testi, erkölcsi, értelmi, és egészséges nevelését biztosító, saját családi környezetéhez. Gyermeki kötelességek: Kötelessége együtt működni a szülővel. Képességéhez mérten, megfelelő tanulmányi eredményt elérni. Kötelessége tartózkodni, az egészségét károsító életmódtól, és károsító szerek használatától. A gyermeki jogok védelme:

a. Minden szülőnek, törvényes képviselőnek, és intézeti gyámnak kötelessége a gyermeki jogok védelme.

b. A törvényben, és az alkotmányban rögzített gyermeki jogok speciális védelmét, az országgyűlési biztos látja el. Az ombudsmannak joga van, minden hozzáérkező panasz ügyében vizsgálatot folytatni, és intézkedést tenni. Az ombudsman évente köteles beszámolni az országgyűlésnek tevékenységéről.

c. Gyermekjogi képviselő: A gyermekvédelmi szakszolgálat keretében működik. Feladata: -

Hogy ellenőrizze a gyermekvédelmi ellátásokban részesülők jogait. Képviseli a gyermeket, szükség esetén a hatóságok előtt, peres eljárásokban, sőt, indokolt esetben, a szülővel szemben.

A gyermekjogi képviselő, félévente közli észrevételeit a fenntartó önkormányzattal, és ezt a képviselő testület megtárgyalni köteles. A gyermekvédelmi rendszer fenntartása, az Állam, és az Önkormányzatok feladata.

4

A gyermekvédelmi ellátások rendszere:

I. Pénzbeli, és természetbeni ellátások:

1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

M. Melinda 2010 3. Gyermektartásdíj megelőlegezése 4. Otthonteremtési támogatás 5. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás II. Gyermekjólléti alapellátások:

1. Gyermekjólléti szolgáltatás 2. Gyermekek napközbeni ellátása 3. Gyermekek átmeneti gondozása III. Gyermekvédelmi szakellátások:

1. Otthont nyújtó ellátások 2. Utógondozás 3. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat IV. Hatósági intézkedések:

1. Védelembe vétel: Veszélyeztetettség esetén, a jegyző intézkedése (nem érinti a szülő felügyeleti jogát).

2. Családba fogadás: A gyámhivatal rendeli el, és a gyermeket a szülő döntésével, más családba helyezi el (a szülő felügyeleti joga szünetel).

3. Ideiglenes hatályú elhelyezés: Beutaló szerv (Vám és pénzügyőrség, határőrség, tűzoltóság, rendőrség), átmenetileg felügyelet nélkül maradt kiskorúakat, gyermekotthonba helyezi (a szülők felügyeleti joga szünetel).

4. Átmeneti nevelésbe vétel: A gyámhivatal rendeli el, ha a gyermek, családbeli helyzete miatt veszélyeztetett (a szülő felügyeleti joga szünetel).

5. Tartósnevelésbe vétel: A gyámhivatal rendeli el 3 okból:  Ha a bíróság, a szülők felügyeleti jogát megszüntette.  Ha a szülők meghaltak.  Ha a szülők ismeretlenek. 6. Nevelési felügyelet elrendelése: Gyámhivatal rendeli el, olyan gyermekek esetében, akik egészségi, vagy pszichés állapotuk miatt, erre szorulnak (szakorvosi vélemény alapján).

7. Utógondozás: Tartósnevelésből kikerült, nagykorú fiatalok részére kirendelt személy, aki minimum 1 évig figyelemmel kíséri a fiatal részére juttatott, otthonteremtési támogatás felhasználását.

I: Pénzbeli és természetbeni ellátások: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: (jegyzői hatáskör) A törvény alapján megállapítható, ha a gyermek családjában az egy főre jutó jövedelem határ nem haladja meg a nyugdíjminimum 140%-át. A jövedelemhatárnál figyelembe kell venni, a szülőt, annak házastársát vagy élettársát, 20 évesnél fiatalabb eltartott gyermeket, 23 évesnél fiatalabb nappali tagozatos hallgatót, 25 évesnél fiatalabb nappali tagozatos felsőfokú hallgatót, és korhatárra tekintet nélkül, a tartósan beteg vagy fogyatékos személyt. A jegyző vizsgálni köteles a család vagyoni viszonyait is (ingatlan, gépjármű, vagyoni értékű jogok).

M. Melinda 2010 Összegét minden évben külön törvény állapítja meg. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: (képviselőtestületi hatáskör) Az önkormányzat helyi rendelete szerint adható, ha a család élethelyzete veszélybe kerül (iskoláztatás, betegség esetén).

Gyermektartásdíj megelőlegezése: Ilyen ellátást a gyámhivatal akkor állapíthat meg, ha: -

A bíróság a tartásdíjat ítélettel már megállapította

-

A behajtás lehetetlen

-

A szülő a gyermeket nem képes eltartani

-

Jövedelemhatár nem éri el a nyugdíjminimum kétszeresét

A gyámhivatal állapítja meg, és a helyi önkormányzat folyósítja, az állami költségvetés terhére. Az összeget utóbb, adó módjára behajtják a kötelezetten. Otthonteremtési támogatás: Ilyen ellátásra jogosult az a fiatal felnőtt, aki legalább 3 évig állt, átmeneti vagy tartós nevelésben, és jelentős összegű lekötött betétje vagy ingatlana nincs (az árvaellátás nem számít bele). A támogatás felhasználható ingatlan vásárlásra, lakás előtakarékosságra, tartósbetétbe helyezésre, több éves albérlet kifizetésre. A felhasználást a kirendelt utógondozó ellenőrzi. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: (jegyzői hatáskör) Ilyen ellátásra az a hozzátartozó jogosult, aki korábban a gyermek részére Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült. A gyermeket saját háztartásában tartja el, és nyugdíjban, vagy járadékban részesül. Összege, a nyugdíjminimum 22%-a.

II. Gyermekjólléti alapellátások: Gyermekjólléti alapellátások: -

Információ a gyermekjólléti támogatásokról

-

Tanácsadás megszervezése (pszichológiai vagy nevelési tanácsadás)

-

Várandós anya veszélyeztetettségének megelőzése

-

Szabadidős programok szervezése

-

Hivatalos ügyek intézése

-

Veszélyeztetettség jelzése

-

Veszélyeztetettségi okok feltárása

-

Intézményekkel való együtt működés

-

Családsegítés megszervezése

-

Hatósági intézkedés kezdeményezése

M. Melinda 2010 -

Családgondozás elrendelése határozattal

-

Utógondozás

Gyermekek napközbeni ellátása: Gyermekek felügyeletét, gondozását, étkeztetését jelenti, olyan esetben, amikor a szülők valamilyen okból erre nem képesek (átmeneti betegség, hirtelen halál). Megoldások: -

Hetes bölcsöde

-

Családi napközi

-

Házi gyermek felügyelet

-

Napközis tábor

Gyermekek átmeneti gondozása: Ilyen ellátásra akkor kerül sor, ha a szülők egészségi állapota, életvezetési körülményei, távollét, vagy más súlyos probléma esetén, a gyermek gondozása, családjában nem megoldható. Az átmeneti gondozás 3 módon lehetséges: -

Helyettes szülő kinevezése. Ilyen személy az lehet, aki legalább 24 éves, cselekvőképes. Ellenőrzötten, megfelelő lakásviszonyokkal rendelkezik. Az előírt képzést elvégezte, és saját gyermekével együtt, legfeljebb 5 gyermekről gondoskodik. A helyettes szülő, a gyermek tartásáért, nevelési díjat kap, és a gyermekek után pedig ellátmányt.

-

Gyermekek otthona. (12-40 gyermek együttélése)

-

Családok átmeneti otthona. (12-40 gyermek és szülő együtt)

III: Gyermekvédelmi szakellátások: Otthont nyújtó ellátások: Teljes körű ellátást jelent, az ideiglenesen elhelyezett, vagy átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek részére. Utógondozás: A szakszolgálat utógondozót rendel ki, az állami gondoskodásból kikerült fiatal felnőtt mellé, sorsának figyelemmel kísérésére, és az otthonteremtési támogatás felhasználásának ellenőrzésére. Az utógondozás úgy is megoldható, hogy a fiatal felnőttet, nevelőszülőhöz helyezik ki, aki gondoskodik róla. A nevelőszülő megbízásának feltételei azonosak a helyettes szülőével. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat: -

Gyermekek személyiség vizsgálata

-

Veszélyeztetett gyermekek elhelyezése

-

Nevelőszülő vagy gyermekotthon kijelölése

-

Nevelőszülői hálózat működtetése

-

Örökbefogadás feltételeinek vizsgálata

M. Melinda 2010 -

Veszélyeztetett gyermekekről, nyilvántartás vezetés

-

Örökbefogadni szándékozók alkalmasságának vizsgálata

-

Gondnoki szolgálat (vagyonkezelés)

-

Gyám kirendelése, és ellenőrzése

-

Családi és utógondozás

-

Szakértők működtetése

-

Hivatalos nevelőszülői hálózat működtetése

Gyámság: Minden gyermeknek, vagy szülője van, vagy ennek hiányában gyámja. A gyámhivatal akkor rendel ki gyámot, ha: -

A gyermeket nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonba helyezte el, és egyidejűleg pert indított a szülők felügyeleti jogának megszüntetése iránt. Ha veszélyeztetettség miatt vagy egyéb okból, átmeneti vagy tartósnevelésbe vette a gyermeket.

Gyám lehet a nevelőszülő, vagy annak az otthonnak a vezetője, ahol a gyermeket elhelyezték. A gyám köteles a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben képviselni, és erről félévente írásban beszámolni. Minden gyermek intézményben térítési díjat kell fizetni. A térítési díj fizetésére kötelezettek:

1. Az ellátást igénybevevő nagykorú 2. A felügyeletet gyakorló szülő, vagy törvényes képviselő 3. Gondnokolt esetében, a törvényes képviselő, illetve ezek hiányában az állam.

CSALÁDJOGI TÖRVÉNY: 1952. évi. IV.tv. 1

Házasság:

Akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő, különnemű házasulók, az állami anyakönyvvezető előtt, egybehangzóan kijelentik, hogy házasságot kívánnak kötni. Az anyakönyvvezető a kijelentés után, a házasfeleket, a házassági anyakönyvbe egyedi sorszám alatt bejegyzi. A házasságkötés a polgármesteri hivatalok hivatalos helységében, 2 tanú együttes jelenlétében történik. (külön kérelem alapján, egyedi helyszín is kijelölhető) A házasságkötés bejelentésétől számítva, 30 nap elteltével lehet megkötni a házasságot.

Érvénytelen a házasság, ha: 1. valamelyik házastársnak már fennáll korábbi házassága. (bigámia) 2. egyenesági hozzátartozók között 3. a testvérek közti házasság 4. *testvérnek testvére, vérszerinti leszármazottjával kötött házasság (elsőfokú unokatestvérek) 5. *a házastársnak, volt házastársa egyenesági rokonával kötött házasság

M. Melinda 2010 6. örökbefogadó és örökbefogadott közötti házasság 7. ha valamelyik fél, cselekvőképességét kizáró gondnokság alatt áll 8. ha mindkét fél kiskorú. Kivétel: betöltött 16 év után, gyámhatósági engedéllyel lehet házasságot kötni

9. ha valamelyik fél teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, bár, gondnokság alatt nem áll 10.ha az anyakönyvvezető a házasságkötéskor nem hivatalos minőségében volt jelen 11.ha a házasulók, nem voltak együttesen jelen, vagy nem volt 2 tanú *4-es, 5-ös alól felmentést lehet kérni

A házasság érvénytelenségét, csak bírói ítélet mondhatja ki.

A házasság megszűnik:  valamelyik fél halálával  bírósági felbontással A házasságot a bíróság akkor bontja fel, valamelyik fél kérelmére, ha a házasság teljesen, és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál, a bíróság köteles figyelembe venni a kiskorú gyermekek érdekeit. A bontópert a házasságot felbontani kívánó házastársnak, személyesen kell megindítani. A házasság felbontása után, volt házastársától, tartásdíjat követelhet az, aki arra önhibáján kívül, rászorul (súlyos betegség). Tartásdíjat nem állapítanak meg akkor, ha a volt házastárs arra érdemtelen.

A házastársak jogai, és kötelességei: A házasságban a felek jogai, és kötelességei azonosak.

Névviselés: A feleség a házasságkötés után, különböző névviselési módok közül választhat:

 viseli a korábbi teljes nevét  viseli a férje teljes nevét, a „né” toldással, és hozzákapcsolja a saját teljes nevét  viseli a férje családi nevét, a „né” toldással, és hozzákapcsolja a saját teljes nevét  viseli a férje családi nevét, saját utónevével A férj a házasságkötés után választhat:

 viseli a teljes korábbi nevét  viseli a feleség családi nevét, amelyhez a sajátját kapcsolja A férj és a feleség egyaránt felveheti, mindkét családi nevet, hozzákapcsolva az utónevét.

Házassági vagyonjog: A házasság megkötésével a házastársak között, vagyonközösség keletkezik. A házasság fennállása alatt szerzett minden vagyontárgy, osztatlan közös tulajdonba kerül, kivéve, ami valamelyik házastárs külön vagyona. A házasságkötéssel egyidejűleg, a házastársak vagyonjogi szerződést köthetnek.

M. Melinda 2010 A különvagyon tárgyai:

 az a vagyontárgy, amelyik már a házasságkötéskor is megvolt  a házasságkötés alatt, valamelyik fél részére örökölt, vagy kapott ajándéktárgy  a személyre szóló ajándéktárgy  a különvagyon értékesítése után, azon az összegen szerzett vagyontárgy Megjegyzés (Bandi-tól): Az alábbi lapon hibás az a torzítás hogy a különvagyon árán szerzett vagyontárgy lesz különvagyon. szocialis-gondozo.lapunk.hu/tarhely/szocialis.../j og/m__melinda_jog.pdf A Tv. a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyat tekinti különvagyonnak. Ez azt jelenti, hogy nem a pénzzel, és számlákkal kell elszámolni, és bizonyítani amit lehetetlen, hogy ti. mi van a különvagyon árából véve. Ehelyett a Tv. azt mondja nagyon elismerésre méltóan, hogy a bevitt különvagyon bevitelét kell bizonyítani, és nem az átváltozásait. A bevitt ingatlan pl. egy tul. lappal bizonyítható, és a tul. lap beszerezhető. Az nem lenne jó, ha egy telek csak azért válna közös tulajdonú zsíros kenyérré, mert a kisemmizett házastárs nem tudja fillérre bizonyítani, hogy az új lakás tulajdonképpen az örökségéből lett véve.

De a házasság fennállása alatt, 15 év elteltével, az a különvagyoni tárgy, amely a mindennapi életvitelt szolgálja, közös vagyonná válik.

2

A rokonság: •

Egyenes ági rokonok: egyik a másiktól származik. (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka)

•

Oldalági rokonok: legalább egy közös felmenőjük van, de egyenes ágon nem rokonok.

•

A gyermek apja: az a személy, aki az anyával, a gyermek fogantatásától a születéséig együtt élt (apaság vélelme).

Ha ilyen nincs, a következők az apa jelöltek: 1.

az, aki a gyermeket, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak elismerte.

2.

az, akit a bíróság, jogerős ítélettel apának nyilvánított.

3.

az, aki a gyermek anyjával, a gyermek születése után házasságot kötött.

4. •

3

az, aki reprodukciós eljárásban vett részt, és a gyermek ebből született. (mesterséges megtermékenyítés) A gyermek anyja: kizárólag peres úton állapítható meg. 2 személy kérheti, a gyermek, vagy a feltételezett anya. (talált gyermek)

Örökbefogadás:

Az örökbefogadás célja az, hogy a fiatalkorú gyermek családban nevelkedjen, akkor, ha a szülők meghaltak, vagy felügyeleti jogukat megvonták. A szülők lemondtak a gyermekről, és utána a gyámhatóság örökbe adhatónak nyilvánította őket. Örökbefogadó: Az lehet, aki teljesen cselekvőképes, nagykorú, megfelelő tanácsadáson részt vett, személyiség jegyei, és pszichikai vizsgálatai alapján, erre alkalmas, és a gyermeknél legalább16, de legfeljebb 45 évvel idősebb. Kivételt képez a korhatárnál, ha a házastárs az örökbefogadó. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.

M. Melinda 2010 Az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadó szülő vérszerinti gyermekének jogállásába lép. (viseli az örökbefogadó nevét, és örököl tőle) Az örökbefogadást a bíróság felbonthatja, ha valamelyik fél, olyan magatartást tanúsít, amely miatt kettőjük együtt élése lehetetlen.

A rokonok tartása: -

Tartásra az a nagykorú, és munkaképes leszármazott is jogosult, akinek erre tanulmányai miatt szüksége van. A felmenő tartására elsősorban a leszármazott köteles, másodsorban pedig a házastárs.

Ha több rászoruló van, a tartási kötelezettségek sorrendje: 1.

gyermek

2.

szülő

3.

egyéb rokon

A szülő a gyermek tartására akkor is köteles, ha saját tartása van veszélyben. A gyermektartásdíjat a bíróság úgy állapítja meg, hogy az gyermekenként, az eltartó nettó jövedelmének 15-20%-a között legyen, egyidejűleg megállapítja a törvényi minimális összeget. Végrehajtás esetén, az eltartó jövedelméből maximum 50%-ig lehet vonni tartásdíj címén.

SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEI 164/1995 (XII.27) Korm. r. 1

Súlyos mozgáskorlátozott:

Az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében, tömegközlekedési eszközt, önerőből igénybe venni nem tud, életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, de járása és terhelhetősége, a tömegközlekedési jármű használata alapján, közlekedő képességének minősítése 7 pontos vagy ennél több.

2

Közlekedési kedvezmények fajtái: 1. Gépkocsi szerzési támogatás: Belföldi forgalomban kapható vagy vám engedéllyel behozott, 3millió Ft értéket meg nem haladó, legfeljebb 1610cm3-es benzin üzemű, vagy segédmotor, vagy rokkant kocsi, vagy kerekesszék vásárlásához nyújtott támogatás, az érték 30%-ig, de legfeljebb 300 000Ft. Legfeljebb 7évente egyszer adható. További feltétel: az igénylő, vagy a szállítást vállaló hozzátartozó rendelkezzen érvényes vezetői engedéllyel. Jövedelemhatár: a nyugdíjminimum 2,5-szerese. 2. Gépjármű átalakítási támogatás: Gyárilag automata sebességváltóval felszerelt gépkocsi

M. Melinda 2010 átalakításához nyújtott támogatás. Összege: az átalakítás költségének 30%-a, de maximum 30 000Ft. 7 évente egyszer adható. További feltétel: érvényes vezetői engedély. Jövedelemhatár a nyugdíjminimum 2,5-szerese. 3. Közlekedési támogatás: A mozgáskorlátozottak részére, tömegközlekedési eszközök igénybevételéhez nyújtott támogatás. Alapösszege: 7000Ft/év. Az alapösszeghez képest a támogatás több is lehet: -

Ha a kérelmező 62 év alatti tanuló, vagy munkaviszonyban álló. A szorzószám: 3,5.

-

Minden más esetben a szorzószám: 1. Az összeg megállapítása: az alapösszeg, és a szorzószám szorzata.

4. Parkolási engedély: A kérelemhez csatolni kell a szakorvosi igazolást, valamint az érvényes vezetői engedély másolatát. A támogatásokat bejegyzik a gépjármű nyilvántartóba, mert a visszaélések elkerülése végett, a gépjárműre, meghatározott időre, elidegenítési tilalmat írnak elő. A parkolási engedélyt kizárólag az erre jogosult használhatja.

A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK JOGAI és ESÉLYEGYENLŐSÉGÜK 1998. ÉVI XXVI. tv 1

Fogyatékos az aki: Érzékszervi (látás, hallás, mozgásszervi, értelmi) képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, vagy kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára a társadalmi életben tartós hátrányt jelent.

2

A fogyatékosokat megillető jogok: 1. Joga van az akadálymentes környezethez 2. Kommunikációs jog: joga van olyan környezethez, amelyben a megfelelő információkat állapotához képest megkapja.

3. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés: biztosítani kell számukra, állapotukhoz mérten a megfelelő esélyegyenlőséget (rámpa kötelező kiépítése, segítő kutya bevihető bármilyen közszolgáltatást nyújtó szerv területére).

4. Közlekedési jogbiztonság: a tömegközlekedési eszközöket úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek, a fogyatékos személyek általi igénybevételre. Parkoló helyeket megfelelő számban és módon kell kialakítani.

5. Támogató szolgálat, és segédeszköz: biztosítani kell állami támogatással, különböző segédeszközök

M. Melinda 2010 beszerzését (járókeret, bot, kerekesszék, mankó).

3

Az esélyegyenlőség területei: 1. Egészségügy: biztosítani kell a fogyatékosok számára az államilag garantált rehabilitációt (helyreállítás).

2. Oktatások, képzések: a törvény szerint úgy lehet az esélyegyenlőséget biztosítani, ha az oktatás során integrálva (beillesztve, összevonva) van a fogyatékos személy. Egészséges társaival együtt kapja a megfelelő képzést.

3. Foglalkoztatás: a fogyatékos személynek joga van a védett foglalkoztatásra. A védett munkahelyeket a törvény kiemelt állami normatívával (támogatás) segíti. Az állam adózási kedvezménnyel támogatja azokat a munkahelyeket, ahol fogyatékosokat foglalkoztatnak.

4. Lakhatás: a fogyatékosoknak joguk van, az állapotuknak megfelelő lakhatási forma megválasztásához, illetve alakításához (önkormányzati támogatás, lakásbelső, és fürdőszobai átalakításhoz).

5. Minden fogyatékos személynek joga van az általa meghatározott rehabilitációhoz. 6. Fogyatékossági támogatás: a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságától egyedi kérelem alapján, kérni lehet szakorvosi igazolással, a fogyatékosság mértékétől függő, Fogyatékossági támogatás megállapítását. Ennek összege, a fogyatékosság mértékétől függően, a mindenkori nyugdíjminimum 65-80%-a /hó. NYUGDÍJMINIMUM: 30 680Ft Minimálbér: 73 500 Ft Szakképzett minimálbér: 89 500 Ft

HAJLÉKTALANOK, és HAJLÉKTALANSÁG KEZELÉSE

1

Hajléktalan az aki:

Nem rendelkezik állandó bejelentett lakcímmel, és ezért éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helységben tölti. A hajléktalanokról történő ellátás a Szociális Igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. szerint, az alapszolgáltatások körébe tartozik, és személyes gondoskodást jelent. Az alapszolgáltatások megszervezése a helyi önkormányzatok feladata. Az utcai szociális munka során, biztosítani kell, az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, és életkörülményeinek figyelemmel kísérését. Szükség esetén ellátásuk kezdeményezését, illetve krízis helyzetben (vészhelyzet), intézkedés megtételét. Utcai szociális munka kötelezően csak 50 000 lakos felett szükséges a törvény szerint. Az önkormányzatok ezt a feladatot társulás keretében is megoldhatják. Azok az önkormányzatok, amelyek a kötelező feladaton kívül utcai szociális munkát is vállalnak, erre a célra normatíva kiegészítést kapnak.

M. Melinda 2010 Hajléktalanok ellátását végezhetik: nem csak az önkormányzatok, hanem egyházak, társulások, és alapítványok is.

2

A hajléktalanok ellátása

különböző módokon történik: I. Pénzbeli ellátások: -

Rendszeres szociális segélyek

-

Indokolt esetben az illetékes önkormányzat átmeneti segélyt is adhat.

II. Szociális szolgáltatások: -

Étkeztetés

-

Életkörülmények figyelemmel kísérése (betegség észlelése, esetleg krízis állapot)

-

Nappali ellátások (napközbeni tartózkodás, tisztálkodás, mosatás)

III. Szakosított ellátások: -

Hajléktalanok otthona (ápolás, gondozás)

-

Rehabilitációs intézmény (önálló életvitelre képesség visszaállítása)

-

Hajléktalanok átmeneti szállása

A hajléktalanokkal kapcsolatos szociális munka során, különböző dilemmák (választási lehetőség -görög eredetű szó) vetődnek fel. A döntés azt jelenti, hogy a döntést hozó, legalább két lehetőség közül választ, és bármelyik lehetőséget is választja, mindegyik veszélyt vagy előnyt jelenthet. A kilenc dilemmából, a hajléktalansággal kapcsolatban, négy dilemma merülhet fel:

1. Prioritás dilemmája (elsődlegesség): Az első észrevételem a hajléktalan állapotáról. Mi a fontos? 2. Érték dilemmája: Melyik emberi értéket alkalmazzam? (szabadság, egyenlőség, stb.). 3. Kontroll dilemmája: Ellenőrizni kell-e, hogy a törődés eredménnyel járt-e? 4. Beavatkozás dilemmája: Jogom van-e beavatkozni az életébe, vagy a sorsába?

MUNKANÉLKÜLISÉG A munkanélküliség Magyarországon a rendszerváltás után (1990) kezdődött el.

1

Munkanélküli:

Az a személy, aki szándéka ellenére nem talál munkát, és ezért az ő és családja megélhetése nem biztosított. Munkanélkülinek hivatalosan csak az számít, akit a Munkaügyi Központ regisztrált

M. Melinda 2010 (jegyzett).

A munkanélküliek, munkaerő piaci szempontból csoportosíthatóak: 1. Abszolút (többen keresnek munkát, mint ahány munkahely van). 2. Strukturális (szerkezeti, ami a gazdaság átalakulásával jár). 3. Súrlódásos (természetes).

A munkanélküliség időtartama szerint két féle lehet: 1. Tartós (1 éven túli állapot) 2. Átmeneti (1 éven belüli) A munkanélküliséget az Államnak kezelni kell, ideális esetben új munkahelyek teremtésével.

A munkanélküliség kezelése két módon történik: 1. Ellátásokkal: biztosítási, vagyis járulékfizetési alapon. 2. Képzések, támogatások, segélyezés. A munkanélküliség arányát, össztársadalmi viszonyban a munkanélküliségi ráta fejezi ki: munkanélküliek száma -----------------------------------aktívkorúak száma (18-62 év közöttiek)

A munkanélküliségi ráta Magyarországon, jelenleg 10.5%.

2

MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK

I.

Támogatások

II.

Képzési támogatások

III.

Esélyegyenlőség javítása iránti intézkedések

IV.

Támogatások, fiatal pályakezdőknek

M. Melinda 2010

I. Támogatások az álláskeresőknek A támogatásoknak olyan személy felel meg, aki:

-

Munkaviszonyt létesíthet

-

Nem nappali tagozatos tanuló

-

Öregségi nyugdíjra nem jogosult

-

Nem kap rehabilitációs járadékot

-

Munkaviszonyban nem áll

-

Regisztrálták, és együtt működik a Munkaügyi Központtal.

1. Álláskeresési járadék:

Feltételek: A korábbi 4 éven belül, legalább 365 nap igazolt munkaviszony. Nem kaphat ilyen ellátást az aki, egyidejűleg nyugdíjat, rokkant nyugdíjat, vagy táppénzt kap. A folyósítás ideje: 2 szakaszban történik. Az első szakaszban 91 napig, a második szakaszban 179 napig. A járadék összege: Az első szakaszban a korábbi átlagkereset 60%-a, a második szakaszban a minimálbér 60 %-a. 2. Álláskeresési segély:

Időtartama: legfeljebb 180 nap. Összege: a minimálbér 40%-a. A jogosultság feltétele: az ügyfél kimerítette az álláskeresési járadék időtartamát, vagy legalább 200 napot munkaviszonyban állt. Jogosult lehet az is, akinek legfeljebb 5 év van vissza a nyugdíjkorhatárig, és legalább 140 napig álláskeresési járadékra jogosult volt. 3. Vállalkozói járadék:

Olyan vállalkozó jogosult rá, aki a kérelem benyújtása előtt 4 éven belül legalább 365 napon át, vállalkozóként dolgozott, járulékokat fizetett, de vállalkozása megszűnt.

II. Képzési támogatások

Támogatást kaphatnak:

-

Álláskeresők

-

Pályakezdők

-

GYES-en, GYED-en, GYET-en levők

M. Melinda 2010 -

Rehabilitációs járadékosok

-

Közhasznú munkában résztvevők

-

Munkanélküliséggel fenyegetettek

1. Kereset kiegészítés:

Olyan személy kérheti, aki dolgozik, de a képzés ideje alatt keresete csökken. A támogatás összege: a kereset csökkenés összege. Feltétele: hogy a munkaadó adja írásbeli hozzájárulását a képzéshez. 2. Keresetpótló juttatás:

Olyan személy kérheti, aki álláskeresőnek minősül, és a képzést az álláskeresési támogatás lejárta után fejezi be A támogatás összege: a minimálbér 60%-a, de Azzal a feltétellel: ha a képzés időtartama legalább heti 20 óra. 3. Utazási kedvezmény:

A támogatásra jogosult, az állandó lakóhelye és a képzés helye között 90%-os utazási kedvezményre jogosult. 4. Önfoglalkoztatáshoz adott támogatás:

A támogatás két részből áll: -

Kamatmentes tőkejuttatás, legfeljebb 3 000 000 Ft-ig.

-

Havi támogatás, legfeljebb 6 hónapra, a minimálbér összegéig.

III. Esélyegyenlőség javítása 1. Rehabilitációs járadék:

Ilyen járadékra jogosult az aki: -

50-79%-ban egészségkárosodott (szakorvosi igazolás)

-

Nem folytat keresőtevékenységet

-

Keresete jelenleg, legalább 30%-kal kevesebb, mint korábban volt

-

Még rehabilitálható

-

Az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte

A járadék összege: A III. csoportú rokkantsági nyugdíj 120%-a. A folyósítás ideje szolgálati időnek számít. A rehabilitációs járadékot, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság állapítja meg, és legfeljebb 3 évig folyósítható.

M. Melinda 2010 2. Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatási támogatása:

Az a munkáltató, aki legalább napi 4 órában ilyen személyt foglalkoztat, vissza nem térítendő bértámogatást kap. A bértámogatást a munkaügyi központ havonta utalja

IV. Támogatás fiatal álláskeresőknek

Fiatal pályakezdőnek az számít, aki:

-

25. évét nem töltötte be, illetve ha felsőfokú végzettségű, 30. életévét nem töltötte be.

-

A Munkaügyi Központ regisztrálta

-

Nem kap sem GYES-t, sem GYED-et

-

Nincs előzetes letartóztatásban, illetve nem tölti börtönbüntetését

-

Nem tagja hivatásos katonai szolgálatnak

1. START kártya pályakezdőknek:

A munkaadókat, a START kártyák száma után támogatják 2. Képzések:

Az a munkanélküli, aki nem töltötte be a 35. évét, és nem fejezte be a 8 általánost, támogatás fejében köteles ezt elvégezni. Összege: a mindenkori nyugdíjminimum. 3. Keresetpótló juttatás:

A juttatás összege: a minimálbér 60-100%-a, ha a támogatott a Munkaügyi Központ által szervezett képzésen részt vesz, és azt befejezi.

SZEMÉLYISÉGI JOGOK: A személyiségi jogokat, alapvetően a Polgári törvénykönyv (PTK) tartalmazza. 1959. évi IV. tv. A Magyar Alkotmány szerint (1949. évi XX. tv.), minden állampolgár jogképes, de nem mindenki cselekvőképes. A PTK a személyiségi jogokat, szigorú védelem alá helyezi.

1

A személyiségi jogok sérelmét jelenti: -

Az egyenlő bánásmód elvének megsértése.

M. Melinda 2010

2

-

A lelkiismereti, és vallási szabadság sérelme.

-

A személyes szabadság korlátozása.

-

A testi épség, az egészség, a becsület, és az emberi méltóság megsértése.

A személyiségi jogok: 1.

Mindenkinek joga van a névviseléshez.

2.

Alapvető állampolgári jog, a jó hírnévhez való jog (halott emlékére is kiterjed).

3.

Levéltitok, és magántitok védelme.

4.

A magánlak sérthetetlen.

5.

A számítógépes adatok védelme, kiemelten fontos.

6.

Különleges adatok szigorú védelme.

7.

A törvény külön védi, a szellemi alkotásokat és a találmányi jogokat.

Ha bárki, ezeket a személyhez fűződő jogokat megsérti, a sértett, jogi igényeket támaszthat: 1. Követelheti a Bíróságtól a törvénysértés megállapítását. 2. Követelheti a jogsértő eltiltását, ismételt elkövetéstől. 3. Követelheti, hogy a Bíróság előtt, vagy nyilvánosan, az elkövető adjon elégtételt (kérjen bocsánatot, esetleg sajtó útján). 4. Indokolt esetben nemvagyoni kártérítést kérhet.

BETEGJOGOK: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv.

1

Önrendelkezéshez való jog:

Az előzetes orvosi tájékoztatás alapján, a kezelésről a beteg dönt, és egyidejűleg aláírja a beleegyező nyilatkozatot.

2

3

Megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog: -

Mindenkinek joga van egyenlő módon, a legjobb elérhető ellátásra.

-

Minden beteg, nem csak orvost, hanem intézményt is választhat.

-

A betegnek joga van, a felállított diagnózissal kapcsolatban kérdéseket feltenni.

Az emberi méltósághoz való jog:

Megfelelő orvosi hangnem. Nőgyógyászati rendelőben több beteg nem lehet jelen. Tanulók jelenlétébe a beteg nem köteles beleegyezni.

4

Kapcsolat tartás joga:

A beteg kizárhat bizonyos személyeket abból, hogy őt látogassák. A vallásgyakorlást biztosítani

M. Melinda 2010 kell.

5

Gyógyintézet elhagyásának joga:

A beteg maga dönthet arról, hogy az intézményt mikor hagyja el, de mások testi épségét, illetve fertőző betegség esetén, egészséget nem veszélyeztethet.

6

Tájékoztatáshoz való jog:

A betegnek joga van bármit kérdezni, az orvos pedig válaszolni köteles.

7

8

Az ellátás visszautasításának joga: -

A betegnek joga van bármilyen javasolt ellátást visszautasítani, kivéve, ha ezzel valaki egészségét vagy életét veszélyezteti.

-

Az úgynevezett élő végrendelet, ehhez a joghoz tartozik: cselekvő képes állapotában a beteg nyilatkozhat arról, hogy nem akar kómában maradni, ne táplálják mesterségesen, illetve ne tegyék lélegeztető gépre.

A dokumentumok megismerésének joga:

A beteg saját dokumentációjába betekinthet, és arról saját költségén másolatot készíttethet.

9

Orvosi titoktartáshoz való jog:

A beteg kezelésénél, csak az ellátással érintett személyek lehetnek jelen. A beteg megjelölheti azt a személyt, akit állapotáról tájékoztathatnak, illetve ebből bárkit kizárhat.

10

A betegjogi képviselő nevét, minden intézményben, feltűnő helyen ki kell függeszteni

(az intézmény vezetője felel ezért).

AZ ELLÁTOTT JOGOK: Az ellátottak jogait és lehetőségeit a Szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. tartalmazza.

1

Minden ellátottnak joga van:

A szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára figyelemmel, a teljes körű ellátásra. Az egyéni speciális helyzetet, az ellátás során figyelembe kell venni.

Minden ellátottat megilletik a következő jogok: 1. Alkotmányos jogok (véleménynyilvánítás, vallásgyakorlás, stb.) 2. Az emberi méltósághoz való jog 3. A testi épség védelme. 4. Testi-lelki egészség biztosítása.

M. Melinda 2010 Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat személyes tárgyai használatában, kivéve a veszélyeztető tárgyakat. Joga van családi kapcsolatai ápolására, betegség esetén gyógykezelésre, és szabad mozgásra. Sérelem esetén, az intézményvezető, 15 napon belül intézkedni köteles.

2

Speciális jogok:

Az ellátott, állapotától függően további jogokra tarthat igényt: 1. Akadálymentes közlekedés. 2. A legfontosabb, és számára szükséges adatok megismerése. 3. Állapot fenntartás, vagy javítás lehetősége. 4. Önrendelkezéshez való jog. 5. Társadalmi beilleszkedéshez való jog. 6. Pszichés betegek esetén, külön jogok (egészségügyi törvény). 7. Korlátozó intézkedés, csak szükséges és előírt mértékben. 8. Kiemelt védelmet kell biztosítani: -

Hajléktalanoknak

-

Szenvedélybetegeknek

-

Gondnokság alatt állóknak

Az ellátottal jogairól, az ellátottjogi képviselő gondoskodik: A képviselő nevét, és elérhetőségét az intézményben feltűnő helyen ki kell függeszteni.

3

Az ellátottjogi képviselő feladatai: -

Köteles tájékoztatást adni az alapjogokról.

-

Konfliktusok esetén közvetít.

-

Panaszokat kivizsgál, és képviseli a panaszost, az ügy elintézésében.

-

Intézkedést kezdeményezhet, ha így ítéli meg.

-

Törvénysértés esetén, büntető eljárást kezdeményezhet.

Ellátottjogi képviselő, csak szakirányú, felsőfokú képzettségű személy lehet. Az ellátottjogi képviselő, az adott üggyel kapcsolatban, bármilyen dokumentumot megvizsgálhat, az intézményben korlátozás nélkül beléphet, és ott bárkitől adatokat kérhet és kérdéseket tehet fel.

TÁRSADALOM, ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK Társadalom: Egy adott országon belül, az emberek és csoportok összessége. Állam: Állandóan változó hatalmi és politikai szervezet, vagyis az állam a társadalmon belül egy szűkebb fogalom.

M. Melinda 2010 A mai magyar társadalom legjellemzőbb tulajdonsága, hogy szétszakadt. A társadalom szakadásának különböző okai vannak: 1. A rendszerváltás óta, egyre fokozódó munkanélküliség. A munkanélküliségi ráta, soha ilyen magas nem volt, jelenleg 10.5%. 2. A nyugdíjak elértéktelenedtek. A nyugdíjminimum jelenleg 28 500 Ft. 3. A társadalom elöregedett. Ez azt jelenti, hogy a lakosságszámon belül, közel 50%, a 60 éven felüliek aránya. Évről-évre többen halnak meg, mint ahányan születnek. 4. Egyes csoportokon belül, nő a többgyermekes családok száma, ugyanakkor más családokban esetleg 1-2 gyermek születik, vagy egy sem. Ez jelentősen felborítja a társadalom egészséges szerkezetét. 5. A társadalom modelljének szerkezete:

A középrétegek lesüllyedtek. 6. A társadalom tagozódása felborult. -

Túl sok a diplomás munkanélküli (túltermelés van). Egyre több a vállalkozó, akiknek jelentős része azonban a Magyar adó jogszabályok miatt tönkremegy. A mezőgazdaság gyakorlatilag megszűnt.

TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK: Társadalmi egyenlőtlenség: Azt jelenti, hogy az egyének, családok, osztályok, és rétegek társadalmi helyzete között, egyre növekvő különbségek vannak.

M. Melinda 2010 A társadalmi egyenlőtlenségnek négy formája van: Etnikai egyenlőtlenségek:

Etnikum: Olyan közösség vagy csoport, amelynek tagjai azonos kulturális közösség tudattal rendelkeznek, amellyel ők maguk is megkülönböztetik magukat más csoportoktól (más a nyelvük, az értékeik, kulturális normájuk). Az etnikummal kapcsolatban kettő társadalmi jelenség figyelhető meg: -

Asszimiláció (beolvadás).

-

Szegregáció (elkülönülés vagy elkülönítés).

Területi, és települési egyenlőtlenségek:

A családok szempontjából nem mindegy, hogy városban, falun, nagyvárosban, vagy, hogy az ország melyik régiójában élnek. Ezt az egyenlőtlenséget elsősorban az határozza meg, hogy van-e az adott területen munkalehetőség. Foglalkoztatási és kulturális egyenlőtlenségek:

A foglalkoztatás szempontjából három féle társadalmi réteget különböztetünk meg: -

Aktív korúak (18-62 év közöttiek)

-

Inaktívak (18 év alattiak, nyugdíjasok, eltartottak)

-

Munkanélküliek

A boldogulás szempontjából nem mindegy, hogy egy fiatal milyen „kulturális tőkét” hoz magával a családjából. Jövedelmi egyenlőtlenségek:

A rendszerváltás után a Magyar jövedelmi különbségek, a korábbi négyszeresről, 20 szorosra növekedtek. JÖVEDELEM: Minden munkáért kapott munkabér, kiegészítve a juttatásokkal, osztalékokkal, stb. VAGYON: Az egyén tulajdonában levő minden vagyontárgy (ingó, ingatlan) és a vagyoni értékű jogok (legjellemzőbb fajtái: haszonélvezet, bérleti jogok, részvény, értékpapírok). A jövedelmi különbségek a legmeghatározóbbak az egyén és a család szempontjából.

SZEGÉNYSÉG: Szegénység: Valamilyen szempontból hátrányos helyzet, elsősorban a kevés jövedelem, és az ezekből fakadó következményeket jelenti. Szociálpolitikai szempontból a szegénységnek két formája van:

1. Abszolút szegénység (teljes): Az egyén vagy a család, olyan helyzetben van, hogy nem tudja biztosítani az egészséges élethez szükséges alapvető feltételeket (WHO: éhezés, fűtetlen lakás, ruházat).

M. Melinda 2010 2. Relatív szegénység (viszonylagos): Az egyén, vagy a család, különböző életkörülmény mutatók alapján (jövedelem, iskolai végzettség, lakásviszonyok) elmarad a társadalom átlagos viszonyaitól. A szegénységgel rokon kifejezés: Depriváció, ami a valamitől való megfosztottságot jelenti.

Szegénypolitika: A szociálpolitikán belül, egy résztudomány, kisebb fogalom, mert kizárólag az abszolút szegénységgel foglalkozik. Szociálpolitika: Államilag kialakult intézményrendszer, ami az állami újraelosztás (redisztribúció) révén, elégít ki, különböző társadalmi szükségleteket. Szociális munka: A szociálpolitika gyakorlati megvalósítása.

A társadalmi integrációt (összevonás, bevonás) veszélyeztető jelenségek:

1. Előítéletek 2. Munkanélküliség 3. Hajléktalanság 4. A cigányság halmozottan hátrányos helyzete 5. A szegregáció (kirekesztés) Előítéletek: Egyénről vagy csoportról alkotott vélemény, amely bizonyítás vagy bizonyíték nélkül alakul ki (több rétegre lehetne jelzőt mondani, de nem igazságos). Az előítélet akkor válik veszélyessé, ha emiatt egyes csoportokat bűnbaknak állítanak be (zsidók, muzulmánok). Az előítéletesség leküzdése a legnagyobb önismereti feladat, amely nagyon nehezen valósítható meg, és ezért társadalmi szinten, szinte lehetetlen. A szegregáció (kirekesztés) okai:

1. Társadalmi előítéletek 2. Piaci viszonyok, és munkanélküliség 3. Diszkrimináció (megkülönböztetés) A diszkriminációnak két formája van: Pozitív diszkrimináció: valamilyen előnyt biztosítunk, a hátrány kiegyenlítésére (ösztöndíj, lakáshitel biztosítása). Negatív diszkrimináció: hátrányosan különböztetünk meg bizonyos csoportokat (cigányok, munkanélküliek, sok gyermekesek)

Társadalmi mobilitás: A társadalom állandóan változik. A változást különböző okok idézik elő, politikai és gazdasági okok. A

M. Melinda 2010 társadalmon belüli csoportok (fiatalok, nyugdíjasok, sok gyermekesek, munkanélküliek) változása jelenti a társadalom mobilitását. A társadalmi mobilitásnak két formája van:

1. Nemzedékek közötti mobilitás: Az egyén helyzetét, a szülőkhöz képest viszonyítják (PL: paraszt szülők gyermeke, értelmiségivé válik).

2. Karrier mobilitás: Az egyén, korábbi foglalkozásához képest, jelentős változáson esett át (PL: értelmiségi alkalmazottból, nagyvállalkozó).

ETIKAI KÓDEX ÉS ETIKAI SZABÁLYOK A szociális munka etikai kódexét, 1995-ben fogadták el. A kódex nyilvános, bárki által megtekinthető. A kódexet a szociális munkában elfogadott szervezetek, és az Etikai Kollégium résztvevői írták alá. Az Etikai Kollégium feladata, hogy etikai ügyekben, konzultációs és jogorvoslati fórumot hozzon létre.

1

DILEMMÁK A SZOCIÁLIS MUNKA SORÁN:

A szociális munka során felmerülő dilemmák típusai: 1. Prioritás dilemmája (elsőbbség, egy adott szempont szerinti sorrend): A kliens (ügyfél) problémái közül, melyik az a legfontosabb, amit elsőként kell megoldani? 2. Lojalitás dilemmája (becsületes, méltányos, tisztességes, korrekt, hű): Tudok-e harcolni, az ügyfelem igazáért? 3. Érték dilemmája (szabadság, egyenlőség, igazság): Melyik értéket képviseljem inkább? Szabadság helyett az igazságot, vagy fordítva? 4. Kontroll dilemmája (ellenőrzés): Az ügyfél, teljesítette-e, amit megígért? Ellenőrizzem-e? 5. Beavatkozási dilemma: Jogom van-e beavatkozni valaki életébe, ha ezt, ő nem kéri? 6. Kompetencia dilemmája (jártasság, készség): Van-e hatásköröm? Jogom van-e segíteni a problémán? Az én feladatom-e? (7db) 7. Értékelő dilemma: Jó döntést hoztam-e, az ügyféllel kapcsolatban? Ha az ügyfél meghalt, volt-e benne felelősségem? 8. Felelősség dilemmája: Felelős vagyok-e a kialakult helyzetért, ha az ügyfél állapota, a foglalkozás ellenére nem változik? 9. Visszatérő kliens dilemmája: Jól végeztem-e a munkát az ügyféllel kapcsolatban, ha később ugyanolyan problémával megjelenik?

ETIKAI KÓDEX SZABÁLYAINAK BETARTÁSA, ÉS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

A szakember, a tudomására jutott személyes és különleges adatokat köteles tiszteletben tartani, azokat csak a jogszabályban meghatározott szerveknek adhat ki (rendőrség, bíróság, ügyészség,

M. Melinda 2010 gyámhatóság, társszervek). A szociális munka során, ezeken a szerveken kívül, meglehet, és meg is kell tárgyalni az ügyfeleket érintő adatokat, a team munka során. A személyes adatok és különleges adatok biztonságos kezeléséért, az intézményen kívül, a dolgozók, az etikai szabályokon túl, munkajogi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak.

SZOCIÁLPOLITIKAI DILEMMÁK: A szociálpolitikai intézményrendszer, különböző ellátórendszerek útján érvényesül: 1. Társadalombiztosítás (járulék fizetés alapján) 2. Állami segélyezések (nem biztosítási, hanem méltányossági alapon) 3. Nonprofit szervezetek (szeretetszolgálatok, egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek) 4. Egyéni jótékonykodás 5. Egyéni vagy társas, piaci vállalkozások

Állami szociális ellátások: 1. Társadalombiztosítás -

Nyugdíjbiztosítás

-

Egészségbiztosítás

2. Munkanélküli ellátások 3. Szociális törvény szerinti ellátások -

Pénzbeli ellátások

-

Természetbeni ellátások

-

Személyes gondoskodás (szakosított ellátások)

Szociális ügyekben eljáró hatóságok: 1. Képviselő testület 2. Gyámhivatalok 3. Jegyzők 4. Egyéb szervek (társulások, szociális bizottságok)

Szociálpolitikai dilemmák: 1. Integráció (beolvasztás megteremtése) 2. Szegregáció tilalma (kirekesztés, elkülönítés) 3. Univerzalitás -

Egyetemesség (mindenkinek egyforma jogosultság)

-

Egyenlősség (mindenkinek járó ellátás)

M. Melinda 2010 4. Szelektivitás (kiválasztás): Ellátást, csak a legrászorultabbak kaphatnak