JOBBAGYI GABOR Mesterséges megtermékenyıtes és genetika a polgári jogi személyiségvédelem tükrében Il
A szerzö:
A lektor:
Dr. Jobbágyi Gábor
Dr. Sólyom László
egyetemi docens Miskolci Egyetem Civilisztikai Tudományok Tanszéke
tudományos fómunkatárs, az állam- és jogtudomány doktora Magyar Tudományos Akadémia Allarn- és Jogtudományi Intézete
Miskolc-Egyetemváros H-3515
Budapest Országház u.30. I-I-1250 (Pf. 25.)
I.
A mesterséges megtermékenyités és a genetika orvosi fogalmai riiviıl lılı-je váltak jogszabállyá, jogi terminus technieus-szá szerte a világban. így lıazíıııklmıı ls. Ennek fö oka, hogy bár a két terület már több évtizedes orvosi elméleti és gynkoı-Intl tapasztalattal rendelkezik, az orvosi beavatkozások csak az utóbbi két évtiıı-ıllk-ıı szélesedett ki amıyira, hogy az ember közvetlen élet- és jogviszonyait széles köı Iıcıı érinthetik. A fejlödés azomban viharos, és így a jognak is választ kell ııdııl ııı ı'ı)| jelenségekre. Bevezetöben meg kell kisérelni a két fogalom jogtudományi értelıııt-ı(~s(-t. Aı értelmezés az orvosi fogalomhoz képest szükebb a polgári jogban. mivel csak ııı emberre vonatkozó eseteket foglalja magában - tehát az állatokra voııatl<ım'› vízsgálatokat, kisérleteket nem. igy mesterséges nıegrennékenyirıfs-rı'il ııkl<«›ı~ beszélhetünk a polgári jogban, ha a müvelet célja a fogamzás elöidézése mv.s-rt-r'.s'ıfgt~.s' eszközökkel, orvosi segftséggel, irányítással. A genetikának (öröklésrud:muiny) akkor van polgári jogi jelentösege, amikor az ember szaporodásával foglalkozik, .v ezzel kapesolatban káros és hasznos öröklödési folyamarokba avarkozik bclc. A mesterséges megtermékenyités és a genetika jelenlegi jellemzöje, hogy az eml›er egyik legprivátabb szférájába, 02 utódvállalásba rohamosan bövüló' körben és cgymdsr rámogarva, párhuzamosan avarkozik bele. E két terület a magyar jogban hosszü ideig clhanyagolt vo1t;1 ez egyben a másik jellemzöje is volt a jogterületnek, miközben az. orvosi szakirodalom rohamosan nött, s megjelentek az elsö jogszabályok is. (lgy a 12./1981./IX.29./Eü.M. számü rendelet a terhességmegszakitási jogszabályok módosításáról.) Bár a fentiekben kísérlet történt a müvi megtermékenyítés és a genetika polgári jogi szempontü megfogalmazására, feltétlenül észlelnünk lehet, hogy ıı fogalomalkotásban rendkivül nagy a zavar. Ennek fö oka, hogy az orvosi kutatások, kísérletek, beavatkozások e területen jóval a jogi szabályozás elött állnak szerte a világban. lgy a jogalkotásnak az elsö feladata lenne a mesterséges megtermékenyítés lehetöségeinek és az emberi sziiletés folyamatába bcavatkozó genetikus megengedett tevékenységének jogszabályi körülirása. Természetesen a kérdésnek hatalınas
3|
orvoserikai jelerıtösdge van, így fcltétleıılll sılllts(~y_ı-s ıı ltt'ıtlı'~sl<«`3ı'ııek ıııinél szélesebb körü megközclitése hazánkban is. Hasonlóan nagy zavar észlelhetö a protılénıakörlıen lóvö jogviszonyokat illetöen is, melyek alapvetöen két jogágat érintenek. A családi jogban az apa, az anya (anyák ?), donor és a gyermek beláthatatlan számü és variáeiójü rokoni kapcsolatai jelentenek komoly kérdéseket. A polgári jogi viszonyok közé e több pólusü jogviszony orvossal kapcsolatos esetkörei tartoznak, különösen akkor, ha e viszonyokat szerzödéses kapcsolamak tekintjük, melyhez óhatatlanul kapesolódnia kell a Szerzödésszegés és a kártéritési felelösség kérdésköreinek. (Ilyen polgári jogi viszonyok lehetnek az orvos és a megszületett gyermek vonatkozásaiban.) Ez a polgári jogi kapcsolatrendszr fennáll a mesterséges megtermékenyıtes és a genetika emberi sziiletéssel kapcsolatos teljes kérdéskörében.3
II.
A polgári jogi személyiségvédelmi veszélyeket, aggályokat alapvetöen az indokolja, hogy az egészség, testi épség, emberi méltóság, titokvédelem, a személyiségi jogok megsértéséért való felelösség a Polgári Törvénykönyvben védett jogok közé tartoznak a személyiségvédelmi szabályok körében. Az aggályokat, problematikus területeket csoportosítani:
több kérdéskör köré lehet
1. A fajelmélet az eugeníka lehetöségének esetleges feltámadása, az elméletek alapján való visszaélések lehetösége. A fajelmélet leegyszerüsitve ügy jelentkezik a témakörben, hogy megkülönböztethet értékes és értéktelen emberi fajokat, fajtákat, s ehhez szükségszerüen az értékcsebbek uralma kapcsolódik. A fajelmélethez néha szorosan kötödik az eugeníka kérdésköre,4 mely szelektiv ”tenyésztést ” takar, az emberi nem értékesebb egyedeinek szaporítását. E két fogalom gyakorlati kivitelezésében szorosan kapcsolódik a náci orvosi kutatásokhoz. amelyek végletesen es lıosszü idörc "katasztrófa utáni bénult csendre (Czeizel Endre) intette az <›t'vt›snktıl.
A polgári jog szempontjából kérdés, hogy kizárhatjuk-e egy hasonló kzıtasztrófa bekövetkezését. Véleményem szerint hasonló tragédia nemcsak a llitler-féle elvakult diktatórikus keretek között jöhet létre; nem kisebb veszélyt jelent
ezeknek a tudományoknak az elüzletiesedése. Ha szerzödéses rendszerbenybontakozik ki a genetika, az eugenetika, a mesterséges megtermékenyítés, ez adott esetben az ember lcgszcmélyibb viszonyainak rıyílr piaci viszonyok közé vítelét jelentti. A végeredmény szempontjából talán mindegy az elméleti kiinduló alap, a születés folyamatában való orvosi és jogi bcavatkozás az üzleti szempont eluralkodásával is 32
ııgyanolyan tragikus, katasztrofális lelıel. Nagy kertlés azonban, felhasználható-ae tt
polgári jog ilyen katasztrófák megelözésére ? A jogásznak nem lehet teljes áttekintése az orvostudomány mindenkori állásáról, lehetöségeiröl, és kérdéses az is, hogy esetleg kogens, imperativ szabályok ınegalkotásával nem a hasznos fejlödés elött zárnánk-e el az utat 7 A járható lehetöségnek keretjogszabályok alkotása látszik, melyet birói ítéleteknek kellene kitölteni konkrét tartalommal. (Esetleg elképzelhetö elözetes birói felhatalmırıiıs ls egyes kétséges orvosi beavatkozások esetén.) A jognak és különösen a polgári jogıınk törekednie kell a visszaélések, a "katasztrófák" megelözésére, mcgakadájozásiıra. dc ügy, hogy ezzel ne akadályozza az emberi humánummal, erkölcesel. és a kllliiıılülıfl jogrendekkel összeegyeztethetö tevékenységeket.
2. A következö veszély a már korábban említett ny ı piaci vi.r.1ı›n_v«›k megieienése e teriileteken. Ha a mesterséges megtermékcnyítést és a gcııvıiknl bcavatkozásokat szerzödéscs rendszerben bonyolitjuk le,5 hatalmas kéıtlés. nıilwıı Szerzödéstijaus keretében oldjuk ezt meg, továbbá, hogy az ingycnes vagy vı'ss:ıt~ıh«~.salakot válasszuk-e? A problêma annyira üj és eredeti, hogy véleıııéııyeııı sıvılııt ıı kötelmi jog jelenlegi nevesitett szerzödései között nem helyezlıetö cl egy llyı-ıı szerzödés. Altalában az orvos-bcteg kapcsolat annyira a személyiségl jngoklıııı kapcsolódik, hogy az ilyen típusü szerzödéseket eélszerü lenne egy spccicliis, ılj szerzödés keretei között szabá1yozni.6 Az e körben nemkívánatos piacl vlszuııyok érvényesülése ellen a mesterséges megtermékenyítés és a genetika körébe tartoıó szerzödéseket csak kizárólag ingyenes szerzödések formályában lehet elképzelııl. l-Iı okból megkérdöjelezhetö az orvosnak a beavatkozásért legalizált formában 1- példiıul az esetleg a magánpraxis körében - ellenszolgáltatás nyüjtása. Tehát, míg az. egészségügy más területein nagyobb szerepet kaphatnak a vagyoni viszonyok (hiszen nyilvánvalóan vagyoni êrtékü szolgáltatásokról van szó), itt az ingyenesség deklarálása némi garanciát is jelenthetne a lehetsêges veszélyekkel szemben. A nöi méhnek. az ivarsejtnek, az embriónak, a génnek nem lehet vagyoni értéke sem hazai, sem nemzetközi viszonyok között.
3. Külön problémát jelent a mesterséges megtermékenyítés jogi minösítése. elhelyezése az orvosi beavatkozások rendszerében. Lényegében ldlrérleri jellegü és m szeres beavarkozásról van szó. Mindkét fajta bcavatkozás fokozott orvosi figyelmet és adott esetben fokozorr felelössége: jelent. Mindezekhez kapesolódnia kellene a polgári jog elmélete részêröl a szóba jöhetö alanyok (apa, anya. anyák. donor) rájékoztatásának, beleegyezésének és a megfogant magzat érdekképviseletének elméleti feldolgozásában.
33
4. A mesterséges megtermékenyltes |›ltrlıımııııI›n tılllılıııtó az örökbefogadás regen bevált intézményével. A mesterséges ıııtvgtcrıııtikeııyités minden formában
kétségtelenül közelebbi fizikai kapesolatot jelent a szilletenılö gyermek és késöbbi szülei között. Viszont a polgári jogi és családi jogi problémák hatványozottabban jelentkeznek, mint az örökbefogadásnál. lgy nem valószinü, hogy helyes az az érv a mesterséges mcgtermékenyités mellett, hogy az "örökbefogadások száma korlátozott”, s hazánkban kb. 2 évet kell várni az örökbefogadandó gyerrnekre. A mesterséges üton született gyermekre - feltételezve a sikeres beavatkozást - 9 hónapot kell várni minimálisan. Ez az idö természetesen ínkább hosszabb, a szükséges vizsgálatok elvégzése, az esetleges donor kiválasztása stb. miatt. lgy véleményem szerint itt is eléri a várakozás ideje az örökbefogadás idejét. Az érv különösen világméretekben nem érvényes, hiszen tülnépesedés, gyerekböség van. Hazánkban is - feltételezve az abortusz jogszabályok szigorítását, s ezzel kapesolatban valószínüsítve a házasságon kívı'il született, s örökbefogadható gyerekek számának növekedését - az örökbefogadást gátló hosszabb idö rövidülne. igy az örökbefogadást legalábbis egyenértékü lehetöségként kell kezelni a mesterséges megtermékenyítéssel, bár véleményem szerint az elöbbi, évezredek óta bevált forma lényegesen kevesebb jogi és orvosi veszélyt jelent. Természetesen feltehetö a kérdés kissé naturálisan így is: hogyan pótoljuk a hiányzó gyermeket? Az abortusz szigorításával, s ezzel valószínüleg párhuzamosan az örökbefogadások számának növekedésével, vagy a mesterséges megtermékenyítéssel? Az elsö üt valószínüleg lényegesen könnyebbnek, eredményesebbnek, humánusabbnak, kevesebb költséggel járónak tünik, mint az utóbbi, bár ez természetesen nem a teljes korlátozást jelenti, csupán a tömegméretekben való alkalmazás képtelenségét.
II
5. A mesterséges megtermékenyıtest, s a genetika mind erösebb térhóditásának jogi alapjait keresök gyakran hivatkoznak az "utódok nemzéséhez való jogra”, illetve az "egészséges sziiletés jogára". Bár törvénybe iktatva egyetlen állam jogában sincsenck e jogok, létezésükröl lehet beszélni. Ekkor azomban szembekerülünk azzal a problémával, hogy csak azt ”szabad", "lehet", amit a jog kifejezetten megenged. lgy analóg módon kellene beszélni a lélegzés, a beszéd, az evezés jogáról, melyek ıneglelıetösen bizarr jogfelfogást jelentenének.8 De ha fel is tételezzük ilyen jogok létezését, azonnal beszélni kellene a kérdéskörrel szorosan összefüggö "születés jogíıról". S itt érkeztünk el a kérdéskörnek az abortusz problémájával való ütközéshez. llııtalmas ellentmondás ugyanis, hogy míg egyfelöl az orvos- és jogtudomány nagy anyagí és szellemi eröfeszítéseket tesz, hogy egyébként nem megszületö gyermekek ınegszülessenek, ugyanakkor ugyanezek a területek a legalizált és világszerte szélesedö körü abortusszal nagy valószinüséggel egészségesen születendö gyermekek születését akadályozzák meg. lgy lesz hatalmas a dilemma, de csak párhuzamosan lehet beszélni az "utódok nemzéséhez való jogról” és az "egészségesen sziiletés joga” mellett, egyenlö
süllyal a ”szülerés jogárói". Itt röviden lehet utalni arra is, hogy ha importáljuk a mesterséges megtermékenyitéssel és a genetikával kapcsolatos külföldi vitákat, 34
prolılérııákat, pro és kontra érveket, ııgytıııe/t ıneg kell tenníink az a|›<›ı'tııszııal<
lıasonlóan világszcrte vitatott lehetöségeível is.
6. A kérdéskör vizsgálatánál élesen merül fel kié a magzat, ki reııdelkezik felette? Ha többszemélyes jogviszony alanyait egyenként vizsgáljuk, l›imııy«›s esetekben, feltételek mellett mindenkinek lehetnek jogai, "'rendclkezhet". (Pl. az an ya
abortál, az orvos megszakitja a kisérletet, az apa kitagadja a magzatot az öriikléslıöl, stb.) Itt csak az felejtödik el, hogy a magzat fogamzása pilianatáról orv«›sila;›_ is Icftezik, így érdekei lehetnek, melyek ütközhetnek a jogviszony töblıi alanyfııınk erdekeivel. A magzat ugyanis maghatározott jogok várományosa.
III. Külön is kiemelten kell foglalkozni a polgári jogi orvosi feleliissi-;_g 1' részterületeken megnyilvánuló olyan specialitásaival, melyekre esetleg kiiliiıı felelösségi forma alkalmazása indokolt. Nehéz lenne közös vonásokat talíılni péltliıııl felelösségi szempontbólgegy körzeti orvos és egy lombikbébi orvos "atyja“ kiiziiıı. Ebben a fejezetben csak az orvosi felelösség e területen érvényesülö polgíıri jogi specialitásaival foglalkozom. (Noha nyilvánvalóan felmerülhetnek csaláıli jogi kötelezettségek, s az ezért való különleges felelösség is. Mint például az USA-han a People v. Sorensen iigyben, ahol a férj a házasság felbontásakor azzal az indokkal akart eredménytelenül kitérni a tartásdšj fizetési kötelezettség alól, hogy a gyerıııek vérszerinti apja nem 6, hanem a donor. ) Megemlitendö, hogy a mesterséges megtermékenyitéssel, geııetíkávııl kapcsolatos kérdések nagyobbrészt etikai téren keletkezrıek; világszerte kevés még e területen a jogszabály, esekély a birói gyakorlat. lgy a jogban jelenleg ínkább elıııóletl szintii a felelösség tárgyalása, de mivel a terület robbanásszerüen fejlödík, így ıı kérdések egyhamar gyakorlatiak lehetnek. A felelösség több területen vizsgzillıató. Legegyszerübben megoldható a tanácsadó genetikus felelösségének kérdése. Eııııck aı hazánkban is müködö intézményrendszernek a kertetében az orvos csak ujıinl, ranácsol, de nem avatkozik be a szülök döntése nélkiil. lgy a teljes döntési feleliisst'-tg pillanattnyilag a sziilöknél van. (A "pillanatnyilag” haszná;ata azért indokolt. ıncrt lıa esetleg a jövöben kötelezne az orvos-genetikus, ezért nyomban felelösség is terlıt-lıı(~.) lgy az ilyen orvos felelössége csak az egyértclmüen téves tanáesért állapítlızıtó ıncg. Lényegében nehezebb a mesterséges megterme'kenyt'tést végzö orvos felelösségének kérdése. Itt ugyanis a tanácshoz. diagnózishoz sokkal jolılıaıı kapesolható az orvosi bcavatkozás, a szülök döntését az orvos az ajánlott, s az :iltala lebonyolított beavatkozıíssal alapvetöen befolyásolja.
35
Mindenek ekött nyllvánvaló, hogy az orvos polgári jogi szerzödéscs kapesolatban áll az anyával, s esetleg a kívtllálló ıloıınrrııl. A l<és(it›t›i felelösségi problémák megelözésére célszerü egy ilyen szerzödést irásban megkötni, külön minden érdekelttel.
A) Elöször vizsgálni lehet az orvos felelösségét, ha szeızödés, felvilágosínis, beleegvezés néiküi végezte el a mesterséges megtermékenyitést. A házasságban élö nö férjénél ez a körülmény kizárttá teszi apaságát - természetesen idegen donor esetében, - s ha a beavatkozásba a feleség beleegyezett, ez a körülmény annyira megronthatja a házasságot, hogy felbontását lehet kérni ez okból. Az anya beleegyezése nélkül nehezen képzelhetö el a müvelet, így a felelösség csak a donor személyére vonatkozó réves tájékoztatás lehet relevánst például néger nöt tévedésböl fehér férfi ivarsejtjeivel termékenyítenek meg. A donor tekirıtetében enyhe a felelösség; csupán addig terjed, hogy töle az ivarsejtet beleegyezésével és a cél ismertetésével lehet venni. E körben figyelemreméltó per zajlott le az USA-ban, melyben egy házaspár perelte az orvost, aki megsemmisitette a nekik szánt lombikbébit, s ezzel szétrombolta gyermekreményüket.I0 Ezzel kapesolatosan élesen vetödik fel a kérdés, hogy a megtermékenyitett, de még méhen kívüli petesejt kinek a tulajdona, ki rendelkezik feierte ? A kérdés még élesebb a korábban magzatra említett rendelkezési jognál - bár az is számtalan problémát okoz - hiszen itt még egy ”lombikban” lévö, még sem az anyához, s már a donorhoz nem tartozó életröl (esetleg életlehetöségröl) van szó. Kialakult gyakorlatról sehol nem beszélhetünk e körben, de nagyon aggályosnak látszik az orvosnak korlátlan, kontroll nélkiili jogot adni a megtermékenyitett petesejt felett. Az orvost nem illetik meg kiemelt jogok e tekintetben, s jogai a folyamat összes többí résztvevöjével egyenlöek, lévén köztük mellérendelr, polgári jogi kapcsolat.
B) Lényegesen fokozottab az orvosi felelösség, ha a mesterséges nıegtermékenyítésböl nyomorék vagy ferrözötr gyerek sziiletett. Ez mindenképpen on›osi mühibának tekinthetö, hiszen az orvos lehetösége általában a megfelelö donor kiválasztása, ezen felül ö tudja vizsgálatokkal figyelemmel kísérni a terhesség lefolyását. Ennek a koekázatnak a sziilökhöz való telepítése részükre méltánytalan lenne, másrészröl csökkentené az orvosi felelösségérzetet. Analóg esetként kezelhetö, ha valakinek a felelössége bármi okból megállapitható egy gyermek nyomorékon születéséért, s ezért kártérítésre kötelezik. Ez történt az USA Legfelsöbb Bíróságán folyamatban volt Bergstreser V. Mitchell ügyben, ahol egy anya a kórház ellen sikerrel végzödött pert indított, mert egy korábbi császármetszést gondatlanul végeztek, s ennek következtében üjl gyermeke idö elött, veszélyes császármetszéssel, s agykárosodással született. 1
36
C) A kérdéskörrel kapcsolatlıuıı felvetlıetö, hogy a mesterséges megtermékenyítés folyamán a magzat melyik pillanattól kaphat védelmet az eljárás többí alanyával szemben. Kissé kapcsolódik ez a kérdéskör a korábban említett "kinek a tulajdona" problémájához. Nem lenne helyes a védelmet kizárólag az anyiılıoz telepíteni, hiszen így elméletileg elöfordulhatna az a rendkivül paradox helyzet, hogy a nagy elökészülettel, költséggel fogamzott magzatot az anya - hatályos jogszabályolt alapján - szándékosan abortálja. Ugyanígy, ha az orvosi védelem lenne a kizárólagos. ez elvezethetne esetenként oda, hogy a magzat ”kísérleti nyül”-lá vfılııa. Legmegnyugtatóbbnak egy, az érintett személyeken kívül álló gondok szcıııt-lye látszana, akit esetenként a gyámhatóság vagy a bíróság rendelne ki. líııııek a gondnoknak a feladata a magzati érdekképviseleten tül az egész eljárás törv(:ııycss(~gı¬ feletti felügyelet lenne. (Természetesen a természetes üton fogant magzatııak ls van jogi érdekképviseletel)
Ii/I A gondolatmenetek lezárásakor talán soknak tünik az aggály. l'ellı~μ_ı Inn professzor szerint az itt tárgyalt területen az orvosi magatartásnak lclıı-t olyıııı szélsösége, "ami még az atombombánál is veszélycsebb” I2 A kérdéskörlıeıı lıııziıııklmıı is a pro és kontra érvek meghallgatásával lehet dönteni, s eddig inkálılı ıı pro (-rvı-tt sokasodtak. Az aggályok azonban nem jelentik, hogy valamit meg kelleııe szilntctııl. akár az elméletben, akár a gyakorlatban. A kontra aggályok - tiszteletben tartvn a pm jelenlegi eredményeit - ínkább a jövöbeli, szélesebb és mélyebb körü alkalınaıiısrıı vonatkoznak. Lényegében három szempontü a jövöbeli gondolkozásra késztetö kontra:
1. A terület gyakorlatilag nem választható el az abortusz problematikájától, azzal együtt tárgyalandó. (Jellemzö példa az összefüggésre, hogy a világ elsö lombikbébijének, Louise Brownnak orvos "atyja" a müvelctet megelözö I5 éves kutatásainak költségeit abortusz mütétek dijából fedezte, s akit ezért többektöl etikai elmarasztalás ért. Hiszen Louise Brown "ára” több ezer abortált magzat.'3)
2. Az egészségügy jelenlegi pénzszükös helyzetében kérdéses. lehet-e, kell-c erre az adott esetben látványos, világraszóló, de napjainkban mindenképpen egyedl. szükkörü lehetöségre "nagy beruházást” tenni.
3. Végül nem lehet figyelmen kívül hagyni Czeizel Endre gondolatalt a müveletek engedélyczése, ellenörzése, a biztositékrendszer kiépítése során. "Az 37
lvarscjtbankonkban tárolt és gondosan szclcktblt sejteltkel történö mesterséges
mcgtermékenyítés utána kívánt nemü. gcnctlkal allomllnyü és ennek megfelelö adottságü magzatot állíthatunk elö. Mindezek mélyrcható beavatkozást jelentenek a
gyermeknemzésbe és az öröklödés folyamataba. E hátborzongatóan csodálatos lehetöségek elösegithetik a veleszületett rendellenességek szinte teljes kiküszöbölését, és ez által az ember genetikai állományanak jelentös javitasát. Viszont kontár, felelötlen, bünös alkalmazásuk síılyos veszélyeket rejthet magába."14
-
JEGYZETEK
l. Részletesebben foglakozott a kérdéskörrel Nizsalovszky Endre, Töró Karoly, üjabban Bodnar Béla és Bodnar Zoltan. 2. Elsódlegesen Nizsalovszky Endre: Tanulmanyok a jogról. Akadémiai Kiadó, Bp., 1984. 297-306.p. és Bodnar Zoltan - Bodnar Béla: Lehet-e az anya személye kérdéses? Magyar log 1985. 12.sz. és Bodnar Béla - Bodnar Zoltan: A személyallapotra vonatkozó perek lehetóségei az in vitro feıtilisatio és az embrió transfer eseteiben. Magyar log 1986. 4.sz. 4. Részletesebben Czeizel Endre: Az emberi öröklódés. Gondolat, Bp. 1983. 152-l54.p. és Ny. P. Dubinyin: A genetika regénye. Univerzum könyvtar, 1978. 43-49.p. 5. Bodnar Béla - Bodnar Zoltan: A terhesség kihordasara iranyuló szerzódések egyes kérdései az in vitrio vertilisatio és az arteficialisi inseminatio különbözó szociobiológiai kombinacióiban. Jogtudomanyi Közlöny, 1986. 4.sz. 183-l90.p. 6. Iobbagyi Gabor: Egészségügyi szerzödés - személyiségi jogok. Jogtudomanyi Közlöny, 1984. lsz. 7. Bodnar Béla - Bodnar Zoltan: 5. jz. alatti müve, 185.p. 8. Részletesen Sólyom László: Mit szabad és mit nem? Valósag, 1985. 8.sz. 9. Dieter Giesen: Arzthaftungsrecht. Bielefeld, 1981. 379.p. 10. A 9. jz. alatti mü 265.p. l l. A 9. jz. alatti mü 255. és 380.p. 12. Nizsalovszky Endre: A szerv- és szövetatültetések joga. Bp., 1970. 18.p. 13. A 9. jz. alatti mü 256.p. 14. Czeizel Endre: 4. jz. alatti müve 498.p.
38
GABOR JoBBAcvı KÜNSTLICFIE BEFRUCHTUNG UND GENETIK IM SPIEGEL DES BÜRGERRECHTLICHEN PERSONENSCHUTZES
Zusammenfassung Begriffe: Bürgerrechtlücher Personenschutz, Die ärztliche Verantwortung.
GABOR JOBBAGYI ARTIFICIAL IMPREGNATION AND GENETIC IN THE MIRROR OF THE CIVIL RIGHT PROTECTION
Summary Concepts. Civil right protection of the personality. 'Ihe medical responsability.
Joanftovı oftßon L' INSEMINATION E'l` LA GENETIQUE PROTECTION DE LA PERSONNALITE DANS LE DROIT CIVIL
Sommaire Notions. La protection de la personnalité dans le droit civil, des scrupules. La responsabilité rnéılicnlı-
ı¬ABoP ı7ıoBBA11ı.ı4 IfICKYCCI`BEI~IHOE OIIJ`lO,l1OTBOPEl~II/IE I/I FEHETHKA C TO'-IK]/I BPEHI/UI IOPI/IILI/I'~lECKOl7l
Conepxanne Ilonsırmı. Fpaııuıancıcan ıopıuıımecxan aauıırra nınınouru, Tpenorn. Oı-nc'ı~c'ı'ııcıııınt-'rı npaueñ.
3')
PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCIENSIS
SERIES JURIDICA ET POLITICA TOMUS IV FASCICULUS 1-7.
Ä
,f ± 1
1 - __* ?_* .__
MISKOLC 1 9 90.
Redigunt
Szerkeszıik Dr. Horváth Tibor Dr. Gáspárdy László
Dr. Kalas Tibor Dr. Novotni Zoltán
Dr. Ruszoly József felelós szerkesztó
Nota
Rövidítés Publ. Jur. er Pol. Miskolc
A kézirat lezáıva 1987. jánius 30.
Kjadja a Miskolci Egyetem Kiadásért felelós: Dr: Csclényı' .Iózsef rektorhelyettes Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme Nyomdaszám: KSZ-1720 Miskolc-Egyelemváros, l990. Sajtó alá rendezte: Du Farkas Józvcf egyetemi tarıár
'ı'ecrmiı
Megjelenl a Miskolci Egyetem Közleményei Szerkesztóségének gondozásában Kéziraı szedése: 1990. jül. 15. - 1990. nov. 13-ig. Sokszorosílóba Ieadva: 1990. november 21. Példányszám: 300+25 Készüll HVP szedéssel, rolaprinl lemezról az MSZ 5601-S9 és MSZ S602-55 szabványok szerint 20 B/5 ív terjedelemben A sokszorosllásért felelósz Kovács Tíbomé üzemvczetó
TARTALONUEGYZEK
Kalns Tibor: A társadalomirányítás kibernetikai modellje ............................................... .. 3 l)as kibernetisclıe Modell der Gesellschaftsregelung ...................................... ..26 Cybernelical model of the control of the society ......................................... ..27 Le modèle cybcrnétique de la direction sociale ........................................... ..27 Knôcpııernuecxaa Monetıb ynpaaneıina o6n1ec'rnoM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 27 Jobbágyi Györg: Mesterseges megtermékenyítés és genetika a polgári jogi személyiségvédelem tükrébcn ...................................................................................... ..29 Künstliche Befruchtung und Genetik im Spiegel des bürgerrechtlichen Personcnschutzes ............................................................................ . . 39 Artificial impregnation and genetic in the mirror of the civil right protection .......... ..39 L' insémination et la génétique protection de la personnalité dans le droit civil ........ ..39
I/lcxyccrncıiiıoe onnoııoraonenuc n renernxa c 'rouıcu apcmuı
ıopıinu uecxoñ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Bíró György: Konszenzuson alapuló szerzödési feltételek (Az általános szerzödési feltételek a gazdálkodó szervezetek tartós kapcsolatâban) ............................................. ..4l Allgemeine Vertragsvoraussetzungen auf dem Grund der Konsensus. (Allgemeine Vertragsvoraussetzungen in der dauerhaften Verbindung der Wirtschaftsorganisationen) .............................................................. ..58
General conditions of contract based on concensus. (General conditions in the permanent connection of economic organizations) ........................................ .. 59
Conditions contractuelles générales fondées sur le concensus. (Des conditions générales du contrat dans les relations organismes économiques) ........................ ..59
Oôuıne ııoroaonıibıe Y cnoaiısı, oeıioaaıinbıc na cortıaınennn Oôuınc noroaonubıe
yctıonun a npoqnoii casıan xoanhcraenubıx opraıiıisaunii) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..59 Szabó Miklós: A jog evolüciós elmélete. Kisérlet egy fogalmi váz kialakítására ..................... ..6l I)ie Evolutionstheorie des Rechts: Ein Versuch zur Ausarbeitung einer Skizze der Theorie ........................................................................ .. 106 Evolution theorie of the law. Trial for developping of a concept skeleton ............ .. IO9 La theorie de l' evolution du droit. Experience pour la formation d' un squelette conceptuelle ................................................................................ .. 109 Saotıyuuouıiasi 'rcopmı npana nonbrrıca na clıopıvmpuatıuc c'rpyı<'rypbı rıonrrrnsı . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . 109
237
Takács Péter: Politika, jog és igazságosság a szofista filozófiában .................................. .. I l 1 Politik - recht - Gerechtigkeit in der Sophistischen Philosophie ....................... .. 170
Policy, law and justness in the soplıist philosophy ...................................... ._ 180 La politique, le droit et la justice dans la philosophie sophiste ......................... .. 181 Iloııırrnxa, npaao ii cnpanennnnocrb B coqmcrımeuıtoll qıunocoqııuu . . . . . . . . . . . 181 Zlinszky János: "Meum est ex iure Quiritium" ....................................................... .. 183 "Meum est ex iure Quiritium" (Zusammenfassung) ..................................... ._ 210 "Meum est ex iure Quiritium" (Summary) ............................................... _. 215 "Meum est ex iure Quiritium" `(Sommaire) .............................................. .. 216 "Meum est ex iure Quiritium" (Conepxcanııe) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _. 216 András Fóldl: Living Institutions of Roman Law in Hungarian Civil Law .......................... .. 217 Eló római jogi intézmények polgári jogunkban .......................................... .. 234 Lebende römische Rechtsinstitute im ungarischen Zivilrecht ........................... .. 234 Les institutions vivantes du droit roman dans le droit civil hongrois .................. _. 234 Cynıecrnyiouıue pumcxonpaaoabıe nuc'rn'ry'rı›ı a neurepexon rpaxuıancxom rıpane . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
238
