IVSZ. Vicze Gabor IVSZ. Vicze Gabor

Tekintettel arra, hogy a GOP pályázatokban támogatható tevékenységek és elszámolható költségek köre igen széles és változatos, aránytalanul nagy korlátozást jelentene, ha meghatároznánk, mely vállalkozások lehetnek beszállítók, ráadásul ezzel a szabad versenyt is korlátoznánk.

Az IT technológia-fejlesztésre irányulói pályázatok esetében okvetlenül javasoljuk elszámolható költségként megjeleníteni a havi díjas szolgáltatásokat, valamint, hogy pluszpontként jelenjen meg minden GOP pályázatban, ha egy pályázó SaaS szolgáltatást vesz igénybe. Egyrészről mert kisvállalkozások esetében ez a jelenlegi tendencia, másrészt ez biztosítaná a szintén ÚMFT forrásból létrehozandó SaaS központok kihasználtságát.

Saas-központ szolgáltatások igénybevételének - GOP pályázatok révén történő - támogatása nem időszerű véleményünk szerint, mivel a GOP-341 pályázati kiírás nyertes projektjei a megvalósítás időszakában tartanak, ezek befejezéséig a megvalósult központok szolgáltatásainak "beindításáig" nem javasolt az igénybevételek GOP-támogatása.

Vicze Gabor

IVSZ

GOP Általános észrevételek: Az NFT I. és ÚMFT programokban szerzett tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy a pályázati projektekben alkalmazott beszállítói kör igen vegyes képet mutat. Gyakori a nem megfelelő minőség, a túlszámlázások és egyéb nem EU konform esetek. Ez világosan mutatja, hogy a jövőben szükséges életre hívni egy ún. „minősített beszállítói listát”, melynek tagjai megfelelnek egy előre definiált minőségi követelményrendszernek. A minősítést szektor-specifikus kamarák végeznék, melyhez a szükséges szakértői háttér biztosításában az IVSZ vállalja a közreműködést a releváns szektorokban.

Vicze Gabor

IVSZ

Vicze Gabor

Tervezői válasz az IH-tól

IVSZ

Vicze Gabor

Észrevétel

IVSZ

Észrevételező

1.1.1 és 1.3.1 pályázatoknál az 1 millió EUR érték feletti pályázatoknál javasoljuk a személyes értékelés bevezetését, vagyis, hogy a bírálati folyamat során legyen egy olyan állomás, ahol a pályázók személyes prezentáció keretében mutatják be a projektötletet. Ez sokkal eredményesebb bírálati folyamatot hozna létre. A bírálati folyamban IVSZ tapasztalatát és szakértői segítségét ajánlja. 1.3.1/D pályázat esetén az IKT cégekre (főtevékenység: TEÁOR 465x; 474x; 620x; 631x; 582x; 951x; 26xx; 7022) javasoljuk az elszámolható költségek kiegészítését saját munkabérrel, illetve alvállalkozói díjakkal (minősített beszállítói körből a visszaélések elkerülése végett). Javaslatunknak két oka van: a) A jelenlegi formában ugyanis csakis infrastruktúrakiépítésre lenne használható a pályázat, ugyanakkor a legtöbb kreatív iparágban minimális eszközberuházás szükséges. Pl. szoftverfejlesztő cég esetében alig kell infrastruktúra, viszont annál inkább szükséges a saját munkabér támogatása, mert így tud plusz erőforrást bevonni egy mikrovállalat. Összességében azt gondoljuk, hogy a K+F+I forrásokat nem infrastruktúrára, hanem sokkal inkább K+F+I tevékenység finanszírozására kellene költeni. b) Másrészt a K+F-ben használatos eszközök nagy részét külföldi cégek gyártják, viszont a hazai K+F+I munkaerő alulfinanszírozott – ezt mindenképp segíteni kell; ha munkabért és alvállalkozókat finanszíroz a pályázat, az szinte kizárólag hazai cégek fejlődését segíti.

Az egyenlő elbánás és az átláthatóság elvei alapján egy ilyen kiegészítő megoldás nem lenne szerencsés, mivel erősen szubjektív hatása lehet egy-egy személyes prezentációnak a szakmai versenyre.

A munkavállalói bérek elszámolására van lehetőség.

1

Vicze Gabor

IVSZ

Észrevétel

Dr. Zsembery Levente

BIGGEORGE'S-NV EQUITY

Észrevételező


Tekintettel arra, hogy a GOP pályázatokban az igénybevett szolgáltatásokként támogatható tevékenységek köre igen széles és változatos, Az alvállalkozói költségeknél szükség lenne pl: minősített beszállítói lista kialakítására, illetve aránytalanul nagy korlátozást jelentene, ha egyéb feltételek bevezetésére – a feltételrendszer kidolgozásához IVSZ minden segítséget meghatároznánk, mely vállalkozások lehetnek megad. beszállítók, ráadásul ezzel a szabad versenyt is korlátoznánk. GOP-1.3.1/C-ben egyébként nincs lehetőség igénybevett szolgáltatások elszámolására. Mint JEREMIE Alapot kezelő Kockázati Tőkealapkezelő szembesültünk azzal a problémával, hogy az általunk befektetésre érdemesnek talált társaságok sok esetben nem rendelkeznek a pályázatokon való részvételhez szükséges múlttal, illetve mivel életciklusuk korai, jellemzően még veszteséges fázisában vannak, nem bírnak megfelelő pénzügyi háttérrel ahhoz, hogy GOP pályázati forrásokat vonjanak be. Javasoljuk, hogy az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok kedvezményezettjei számára különítsenek el forrásokat a GOP 1. és 2. prioritás pályázataiban (különös tekintettel a GOP131 és a GOP111, valamint a GOP211 pályázatokra), vagy külön pályázati ablakok kerüljenek meghirdetésre. Ezt több ok miatt is indokoltnak tartjuk: A dedikált keretek támogatási összegei ezáltal olyan KKV-hoz kerülnek, A kockázati tőkéhez kapcsolódóan nincs szükség ahol a JEREMIE-s alapok üzleti befektetői már kockázatot vállaltak(előszűrést végeztek), így egyedi a kockázati tőkéhez kapcsolódó vissza nem térítendő (VNT) pályázati kiírásra. Bármely kiírt VNT a támogatói kockázat kisebb, míg a vissza nem térítendő támogatás hatása nagyobb konstrukció igénybe vehető a támogatáshalmozódási lehetne, mint egyéb esetben. Megfontolásra javasoljuk, hogy hasonlóan a tervezett GOP szabály figyelembe vételével. 2.1.1/M pályázathoz, a fenti keret egy automatikus pályázati konstrukcióban jusson el a kockázati tőkeprogram kedvezményezettjeihez, így az 1. pontban leírtak nagy hatékonysággal tudnának megvalósulni. A JEREMIE-s alapok kedvezményezettjeinek pozitív diszkriminációját már csak a kis- és középvállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006/C 194/02 közösségi iránymutatásnak „büntető” jellegű szabályai miatt is javasoljuk („az adott vállalkozásnak megítélt bármely állami támogatás intenzitását vagy a támogatási program szerinti maximális összegét 20 százalékkal csökkenteni kell a kockázati tőkebefektetés első három évében és legfeljebb a kapott tőke összegének erejéig”).

2

Szakolczai Krisztina

Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) (a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal)



Mindamellett hogy a pályázati feltételek részletei nem ismertek (milyen kizáró okok állhatnak fent és milyen finanszírozási konstrukciókra lehet számítani, milyen indikátorokat használnak) az alábbi konkrét javaslatokat tesszük• Szükségesnek látjuk egyes több támogatási konstrukció esetében (pl. 1.1.1. és 1.3.1.) a pályázati támogatás minimális összegének csökkentését. A támogatásintenzitás feltételei a mikrovállalkozásokra magas támogatási érték mellett nagy sajátforrás kötelezettséget rónak. Az önerőt sokan nem tudják teljesíteni így kiesnek a támogatási körből. Kisebb támogatási minimummal a spinoffok, mikrovállalkozások fejlesztései is támogathatók és nagyobb számú KKV-t érintene.



Észrevétel

Az összes támogatási keretet szükségesnek látjuk megemelni több konstrukcióban is. A hazai KKV-k felelősek a hazai foglalkoztatottság jelentős részéért, ezért a támogatott KKV-k a foglalkoztatottak arányának növekedésében is jelentősebb szerepet tudnának játszani

A keretek az OP-ban rendelkezésre álló teljes forrásmennyiséget lekötik, így annak növelésére nincs lehetőség.


Észrevételező

A kutatási személyzet kapcsán célszerű lenne a hogy a „Kutatási személyzet számított létszámának növekedése a program hatására” megnevezésű indikátorban vegyék figyelembe a megtartott személyzetet is. Fontosnak tartanánk a KKV-k esetében, hogy definiálják a kutatási személyzet fogalmát

Az EU-s jelentési kötelezettségünk a K+F létszám növekedésére vonatozik, ezért a megtartott személyzet nem vehető figyelembe. A kiírások definiálják a kutatási személyzet fogalmát.

A különböző pályázati kiírások egymásra épülve, sávosan növekvő projektek számára kínálnak támogatást, a minimális projektméret 7,7 m Ft. Innovációs projektek esetében ennél kisebb fejlesztésekhez nem hatékony a vissza nem térítendő támogatás.

3

Észrevétel


Észrevételező


.Az 1.3.1./D Innovatív KKV-k támogatása nevű konstrukció automatikus elbírálása rendkívül biztató. A konstrukciónál a támogatás minimális és maximális kerete és a támogatott projektek száma nincs összhangban a rendelkezésre álló kerettel, ezért javasoljuk a támogatási keret növelését. • A "nagy" projekteket külön-külön kellene kezelni és maximalizálni a számát, mert 500 milliós támogatás már nem kifejezetten KKV-k számára készül, hacsak nem konzorciumban gondolkodunk.

Az 131/A és B konstrukció valóban egy széles pályázói kört kíván elérni tekintettel arra, hogy ÚSZT-s cél volt a konstrukciók számának csökkentése.

Nagy Tamás (MOSZ)

A Nemzeti Együttműködés Programjának egyik fő célkitűzése egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt. A program szerint a munkahelyteremtésben a kulcsszerepet a jelenleg is fő foglalkoztató kkv-k játsszák: közülük is hangsúlyosan az építőiparban, a mezőgazdaságban és a vendéglátásban, turizmusban tevékenykedő vállalkozások. Ezért a strukturális alapokból finanszírozott támogatási programokba az eddigieknél jobban be kell vonni a mezőgazdaságot, valamint az élelmiszer-feldolgozást. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozások számára jelenleg nem, vagy csak korlátozott mértékben érhetők el támogatások a strukturális alapokból. A strukturális alapok harmonizálására van lehetőség. E területen az alábbi programok beillesztését javaslom. A Széchenyi Kártya intézkedéseinek kiterjesztése az agráriumra. Erre Orbán Viktor miniszterelnök úr is ígéretet tett. Az agrárium bevonása ugyanakkor több kérdés együttes megoldását veti fel. A legfontosabbak ezek közül az általános és a mezőgazdasági de minimis szabályozás harmonizálása, az agrárvállalkozások Jeremie programban való részvételének biztosítása, valamint a Széchényi Kártya működési szabályainak újragondolása.

A mezőgazdasági tevékenységek támogatására az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap kínál forrásokat, amelyek Magyarországon az Új Magyarország Vidékfejlesztési program keretében vehetők igénybe.

Nagy Tamás (MOSZ)

A strukturális alapok intézkedéseit (GOP 2-es prioritások: vállalkozásfejlesztés GOP-2010211/A, GOP-2010-2.1.2, GOP-2007-4.1, GOP-2008- 4.1.)1 a mezőgazdasági kkv-k előtt is megnyitni. Erre – megítélésünk szerint – a jogszabályi lehetőség adott abban az esetben, ha garantálni tudjuk a kettős támogatás elkerülését. Ez azt jelenti, hogy az adott jogcímet a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapban (EMVA) lezárták, vagy az EMVA-ban eleve nem is szerepelt. Az egyes programok változásait az EU-val el kell fogadtatni. Ezen programoknál az alapvető cél a vállalkozások forgóeszköz-szükségletének biztosítása, valamint a beruházásaik ösztönzése.

Jelenleg is elérhetőek az EMVA forrásai, ezen túlmenően az EU-s szabályozás kötelező lehatárolásokat tartalmaz a különböző Alapok vonatkozásában.


4

Észrevételező

Észrevétel


Nagy Tamás (MOSZ)

Az elmúlt időszakban tapasztalható szélsőséges időjárás, ezen belül is a rendkívüli csapadékviszonyok a prognózisok szerint hosszú távon állandósulhatnak. A mezőgazdasági termelés feltételeinek és a vidéki területeken élők vagyonbiztonsága megteremtésének érdekében a mezőgazdasági alapoktól elkülönülő strukturális alapokból a vízrendezéshez kapcsolódó tevékenységek hathatósabb támogatását javaslom. A „vízmegfogáshoz”, illetve vízelvezetéshez kapcsolódó infrastruktúra csak az állam, az önkormányzatok, valamint a vállalkozások együttes munkájával hozható létre. Alapvetően egy komplex támogatási program meghirdetésére van szükség, mely amellett hogy az állami vízművek rendbetételétől a vízelvezető árkok korszerűsítéséig kínál megoldásokat, a vállalkozások aktív szerepvállalását is biztosítja. Az EU célkitűzései között – a magyar érdekekkel összhangban – kiemelten szerepel az energiafüggőség csökkentése – többek között – a megújuló energia részarányának növelésével. E cél megvalósításában jelentős szerepet vállalhat a mezőgazdaság, ezért a támogatási programok újraindítását, illetve bővítését javaslom. 1. Az első generációs etanolgyárak építésének támogatását célzó EMVA keretek mára kimerültek. Ennek okán – az etanol alapanyag-termelés helyén történő gyártásának elősegítése érdekében – az első mellett a második generációs etanol-előállító beruházások támogatását a strukturális alapokból az agrárium szereplői számára is tegyék lehetővé. Emellett a 99,9 %-os tisztaságú etanol gyártásához szükséges technológia biztosítása érdekében régiónként egyegy nagy feldolgozó építését támogassák. 1 GOP-2010-211/A mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése. GOP-2007-4.1 Mikrohitel Programok. GOP-2008-4.1 Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram. GOP-2010-2.1.2 Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendı leghátrányosabb helyzető kistérségekben. 2. A helyi energiaellátásba bekapcsolható, mezőgazdasági mellékterméket hasznosító első, második és harmadik generációs – helyi alapanyagot felhasználó – biomassza-erımővek építésének támogatását javaslom a strukturális alapokból.

Az energetikai típusú fejlesztések megvalósítását – így a megújuló és az alternatív energiatermelést – az KEOP támogatja.

Nagy Tamás (MOSZ)

. A javasolt programokon túl, kiemelten fontosnak tartom a programok lebonyolításának egyszerűsítését. Jelenleg a támogatási programok átfutásának ideje túlságosan hosszú. Indokolatlanul magas költséggel jár a pályázatok előkészítése, mivel túl sok az engedélyezéssel, bürokráciával kapcsolatos kiadás. A kifizetés folyamata is elviselhetetlenül elhúzódik. Ez jelentős többletköltséget okoz: a kkv-k a támogatásokat, illetve a pályázatokhoz kapcsolódó költségeket hosszabb távon kénytelenek előfinanszírozni. Ez sokszor önmagában gátja a beruházások megvalósulásának, s korlátozza a vállalkozások egyéb hitelekhez való hozzáférését. A helyzeten a faktorálás intézménye csak kis mértékben segít. Ezért javaslom a támogatási határozatok meghozatalának és a kifizetéseknek a területén a határidők csökkentését

A mezőgazdasági vállalkozások, melyeknek árbevételének 50 %-a mezőgazdasági tevékenységből származik, vagy a fejlesztés eredményeként keletkező termék szerepel az ANNEX I. listán nem kaphat regionális, vagy csekély összegű támogatást a jogszabályi előírások, valamint a vonatkozó EU rendeletek alapján.

5

Jankovits György

Dimény Judit

A GOP elsősorban for profit vállalkozások támogatását célozza. A pályázati rendszer azonban 2011-től jelentős átalakításon megy keresztül a hatékonyabb pályáztatás érdekében.

Elsősorban társadalmi, szabályozási kérdést érint, nem pedig GOP-relevancia. A GOP-os pályázatok a gazdaságfejlesztést hivatottak támogatni, objektív szempontrendszerek alkalmazásával.

Gazdasági és Szociális Tanács (tag)

Jankovits György

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége köszönettel vette az NFÜmegkeresését, amelyben partneri közreműködésünket kérte a 2011–2013. évekre szólóakciótervek alapján megvalósuló programok eljárás rendjének kialakításához. Tekintettelarra, hogy az adott időszak NFÜ forrásait gazdaságfejlesztési célokra kívánják fordítani,ezért – mint a nyugdíjas érdekvédelemben érintett civil szervezet – a javaslataink elővezetésénélreálisan, önmérsékletet illendő tanúsítanunk.Ugyanakkor tudva, hogy a döntően közvetlen gazdasági célú felhasználások mellettaz akciótervek közvetett hasznossággal is számolnak, az alábbi gondolatainkat ilyennekminősítve ajánljuk figyelmükbe.1. Sajnos az elmúlt években nem ismerhettük meg a sikeres NFÜ-pályázók életérzéseit, mert csak kudarcaink voltak. Más területeken az évente beadott 810pályázatunknak legalább 70 százaléka volt eredményes, így nem lehet csupán a felkészületlenségünkkel magyarázni a sikertelenségünket. Meggyőződésünk, hogy a pályázatieljárás átalakításra, egyszerűsítésre szorul oly módon, hogy adjon esélyt a sikerre a nemprofi pályázatíró műhelyekben készült pályázatoknak is 2. Célszerűnek tartanám, ha még a tervezési szakaszban eldöntenék, hogy a forrásokhány százalékát kell a gazdaságfejlesztést közvetve szolgáló pályázatoknak juttatni. Ez apuhább környezet a nyugdíjas humán erőforrások számára pályázásra motiváló feltételtjelentene. Az egészségvédelem, a társadalmi befogadás kategóriáknál látunk főképpenlehetőséget arra, hogy alkalmas kiírás esetén e célok érdekében a nyugdíjas korosztály ismozdítható is legyen 3. A fiatalabb nyugdíjasok foglalkoztatását célzó pályázati kiírások nyissanak teret,teremtsenek vonzó feltételeket az új, idős foglalkoztatottak számára. Mindez olyan méltóés alkotó kihívás lenne a nyugdíjas-mozgalom számára, hogy a lehetőséggel élve bizonyáratöbb közösség szívesen próbálná ki magát.


4. Úgy vélem, hogy a pályázat szakmai értékei mint elbírálási prioritás mellett az adekvát pályázatok elbírálásánál az esélyegyenlőség jegyében a hátrányos csoportok jelentkezését, a kiemelten közhasznúak esetében pedig a közjó szolgálatát kellene méltányosan elismeri.

A GOP esetében a hátrányos helyzetű csoportok előnyben részesítését az esélyegyenlőségi értékelési szempont szolgálja.

Magánszemély

Jankovits György


Észrevétel


Észrevételező

Az új programok kialakításánál és későbbi felülvizsgálatánál vegyék figyelembe a gyakorlatban együttműködő vállalkozások ágazati innovációs igényeit tükröző Nemzeti Technológiai Platformok egyeztetett javaslatait. Ez a rendszer már bizonyítottan jól működik az EU K+F+I programjainak kialakításánál. A projektek elbírálásánál vonják be az adott szakterület gyakorlatban működő vállalkozásainak az ágazatra jellemző igényeit jól ismerő szakembereit. Ehhez az adott szakterületen működő Nemzeti Technológiai Platformok felajánlják segítségüket.

A társadalmi egyeztetés során van lehetőség az egyes platformok véleményének figyelembe vételére.

6

Levegő Munkacsoport

1. A KKV-k finanszírozási forráshoz való hozzájutása szűkös, ugyanakkora a foglalkoztatás jelentős részét I. Általános észrevételek: a Levegő Munkacsoport álláspontja szerint az uniós és hazai adják. A támogatások célja, hogy lehetőséget közpénzekből történő támogatások során mindenekelőtt az alábbi szempontokat kell teremtsünk technológiájuk fejlesztésére, a érvényesíteni: 1. Az uniós forrásokat (csakúgy, mint általában a közpénzeket) közfeladatokra foglalkoztatás bővítésére, új piacok megtalálására. kell fordítani, nem pedig a korábbi politikai rendszer „fosztogatásból osztogatás” módszerét Nem egyszerű pénzosztogatás valósul meg, hanem a feleleveníteni. A vállalatoknak történő pénzosztogatás ugyanis súlyos zavarokat okoz a támogatásért cserébe kötelezettségeket kell vállalnia, gazdaságban, és általában több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Ez utóbbiról már több valamint a felhívásokban szereplő feltételek, előírások elemzés is megjelent, javasoljuk ezeknek az áttanulmányozását. csökkentik a támogatások nem megfelelő felhasználását. 2. A GOP célja a a magyar gazdaság tartós növekedésének megalapozását biztosító növekedési tényezők erősítése, ezen belül a K+F+I, vállalati 2. Nyereségérdekelt szervezet csak kivételes esetben, és kizárólag közfeladatok elvégzése kapacitások fejlesztése, üzleti környezet fejlesztése és érdekében kapjon támogatást, és ebben az esetben is lehetőleg kerülni kell a vissza nem a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés. A térítendő támogatások odaítélését. Ez alól kivétel legyen az innováció, a K+F támogatása célkitűzések, az indikátorok, az egész OP célja nem a közfeladatokra irányul, aminek fejlesztésére külön OP áll rendelkezésre.

Levegő Munkacso port



3. A közpénzeket közfeladatokra kell fordítani, különös tekintettel a környezet védelmére és javítására (a biológiai sokféleség megőrzése, éghajlatvédelem, a levegő, a víz és a talaj minőségének javítása stb.).

3. Az ország EU tagállamaihoz való felzárkózásához csak kis mértékben járul hozzá a közfeladatok javítása és jelentősebb mértékben a versenyképesség, a munkalehetőségek, a GDP növelése, javítása.





Észrevétel Levegő Munkacsoport

Észrevételező

4. A forrásokat összpontosítsák néhány fő feladatra, amelyeket alaposan kidolgoznak és világosan megindokolnak. A jelenlegi rendkívül szétaprózott, sokféle célkitűzést magába foglaló rendszer értelme megkérdőjelezhető.

4. a GOP esetében jól lehatárolt a négy darab prioritás

7

9. Az USZT keretében meghirdetésre kerül a GOP2.1.1/M, amely vissza térítendő és vissza nem térítendő támogatást ötvözi egy projekt keretében.

10.-11. A pályázati felhívások megjelentetése előtt mindig van társadalmi egyeztetés, ahol bárki, az NFÜ honlapján regisztrálva véleményezhet.


8. A felhívásokban az elszámolható és nem elszámolható költségek kerülnek meghatározásra, amelyek közvetlenül a fejlesztés érdekében merültek fel. A költségek tervezése a pályázó felelőssége, és az arányosság elvének szem előtt tartása mellett vizsgáljuk, hogy a projekt költségvetése reális és takarékos módon került-e összeállításra.



6.-7. A GOP és a KMOP GOP-tükör intézkedései saját specifikus célrendszerük és eszközeik révén szorosan hozzájárulnak Magyarország társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának erősítéséhez, valamint maximálisan szem előtt tartják a környezet, a társadalom és a gazdaság harmonikus, fenntartható fejlődését.

8. Olyan feladatokra kell összpontosítani, amelyek hosszabb távon a leginkább költséghatékonyak a köz számára (nem pedig csak egyes szűk érdekcsoportok rövid távú érdekeit szolgálják). Ennek érdekében a külső költségeket teljes mértékben be kell építeni az árakba, vagyis az áraknak tükrözniük kell a környezeti és egészségi költségeket, a közjavak, természeti erőforrások szűkösségét, továbbá fedezniük kell a helyreállítás költségeit és a cselekvés elmulasztásának költségeit.



5. A célkitűzések és az elért eredmények megfelelő mutatókkal mérhetőek legyenek. Az eredmények értékelésénél a társadalmi hasznot is mérjék (beleértve a környezet javulását), ne csak a szűk pénzügyi megfelelőséget

6. A támogatások semmiképp ne legyenek ellentétben a meghirdetett célokkal, ne nehezítsék azok elérését. (E tekintetben ld. különösen a következő pontot!) 7. Semmilyen támogatás nem engedhető meg, amelyek rontják a környezet állapotát. A támogatásra kijelölt programokat még a támogatás előtt meg kell vizsgálni olyan szempontból, hogy miként hat a környezet állapotára, különös tekintettel az éghajlatvédelemre, a biológiai sokféleség megőrzésére és a természeti erőforrások felhasználására. (Bár a vonatkozó uniós rendelet előírja, hogy a támogatásoknak a környezet védelmét és javítását kell szolgálniuk , a gyakorlatban – többek között a megfelelő mutatók és részletes előírások hiánya miatt – ezt sokszor egyáltalán nem vagy csak formálisan veszik figyelembe.)

9. A különböző támogatásokat össze kell hangolni egymással a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. 10. Biztosítani kell a teljes átláthatóságot. A lehető legkorábbi időponttól nyilvánosságra kell hozni az előirányzott költségeket, valamint az adott program várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait. 11. A támogatások minden szakaszában már a kezdettől fogva lehetővé kell tenni az érintettek részvételét, érdemi hozzászólását a tervekhez, és partneri viszonyt kell kialakítani velük.



Tervezői válasz az IH-tól 5. Az egyes felhívásokban megadott indikátorok számszerűsíthetők, jól mérhetőek. A társadalmi hasznosság is figyelembevételre kerül a projekt megvalósítási helyszíne (pl. hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló projektek elősegítése), a megvalósítandó tevékenységek (a beszerzett eszközök, a fejlesztések révén javulnak a munkakörülmények, vagy a költséghatékonyság, termelékenység javítása, új piacok feltárása hozzájárul a munkavállalói létszám növeléséhez), az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági vállalások előírásával és betartatásával.



Észrevétel


Észrevételező

8


Levegő Munkacsop ort

12. Meg kell teremteni a valódi elszámoltathatóságot. Amennyiben a támogatás nem éri el a kitűzött célt, illetve nem az előírt követelményeknek megfelelően kerül felhasználásra, a támogatást fel kell függeszteni és a már folyósított összeget lehetőleg vissza kell fizettetni. Szükséges az érintettek személyes felelősségre vonása is.



13. Mindig megfelelő forrásokat kell biztosítani a társadalmi részvételre és a különböző szempontokból készülő előzetes és utólagos hatásvizsgálatok elvégzésére, továbbá arra, hogy az egymástól eltérő vélemények megfelelő nyilvánosságot kapjanak.



Észrevétel

14. Az önkormányzatok támogatásánál részesítsék előnyben a kötelezően ellátandó feladataikhoz kapcsolódó támogatásokat.


Észrevételező

15. Közszolgáltatásoknál vizsgálják kötelezően a projektek (programok) üzemeltetésének megfizethetőségét, illetve a létesítmények jövőbeni gazdaságos fenntarthatóságát is. (Számos esetben előfordult, hogy az önkormányzat felújított, majd bezárt iskolát; uszodát épített, majd nem volt elég pénze azt működtetni; bővítette az egészségügyi intézményét, majd nem jutott forrás a fenntartására.)




Levegő Munkacsop ort


16. Készüljön jelentés arról, hogy milyen mértékben alkalmazzák az Állami Számvevőszéknek az uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos jelentéseiben leírt tapasztalatokat és ajánlásokat a gyakorlatban, beleértve a pályázatok elbírálását. Figyelembe veszik-e az ellenőrzések tanulságait a pályázatbírálási gyakorlatban? 17. Készüljenek el a programok eredményességéhez hiányzó szabályozások, ösztönzők, például: o depóniaadó; o helyi (alacsony energiafogyasztású) szennyvízkezelés; o tömegközlekedési alapellátás meghatározás; o a „zöld áram” mellett a „zöld hő” támogatása; o a NATURA 2000 területeken termelők kompenzációja (a megkötések miatt hátrányban vannak az ilyen feltételeket nem tartalmazó földterületeken termelőkkel szemben); o helyi munkahelyeket teremtő közbeszerzési eljárásrend.

Tervezői válasz az IH-tól 12. A Támogatási Szerződés és az Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák a projekt megvalósítás feltételeit, többek között azt is, hogy ha a projekt célja sérül, nem teljesül, akkor a szerződés megszűnik és a kifizetett támogatást a kedvezményezett köteles visszafizetni. 13. Minden pályázati kiírást társadalmi egyeztetés előz meg.

14. A GOP keretében nem támogatunk önkormányzatokat

15. A GOP-nak nem a közszolgáltatás fejlesztése a célja

16. Az ellenőrzések során készülnek intézkedési tervek, melyek megvalósulásáról be kell számolni az ellenőrzést végző szervezetnek.

17. .Ez a javaslat túlmutat a GOP AT-k kérdéskörén, elsősorban a szabályozási környezet átalakításával lenne kezelhető.

9

Magyar Halgazdálkodás i Technológiafejl esztési Platform

Észrevétel Magyar Halgazdálkodá si Technológiafejl esztési Platform

Észrevételező

- Az új programok kialakításánál és későbbi felülvizsgálatánál vegyék figyelembe a gyakorlatban együttműködő vállalkozások ágazati innovációs igényeit tükröző Nemzeti Technológiai Platformok egyeztetett javaslatait. Ez a rendszer már bizonyítottan jól működik az EU K+F+I programjainak kialakításánál. - A projektek elbírálásánál vonják be az adott szakterület gyakorlatban működő vállalkozásainak az ágazatra jellemző igényeit jól ismerő szakembereit. Ehhez az adott szakterületen működő Nemzeti Technológiai Platformok felajánlják segítségüket.



10

Rácz Péter

Észrevétel

DV Invest

Észrevételező

Hozzászólás tartalma, célja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé benyújtandó javaslat az Új Széchenyi Terv társadalmi egyeztetésére vonatkozóan. • 1) A javaslat tárgya, lényege: A kis összegű ( max. 50 m ft ) kockázati tőkével, újonnan alapított vagy alapítandó innovatív illetve magas növekedési potenciállal bíró, elsősorban projektcégek részére is pályázati lehetőség biztosítása az Új Széchényi Terv Gazdaságfejlesztő Operatív Programba történő integráláson keresztül. A jelenlegi kiírás alapján - „Vállalkozások komplex technológiai fejlesztése” és a - „K+F és innováció a versenyképességért” elnevezésű programokban látunk létalapot az alapításhoz, fejlesztéshez és működéshez szükséges magántőke oldali befektetés mellett történő állami részvételnek. (Részletesen lsd. a 4. pontban). Kiemelten fontosnak érezzük annak fényében is, hogy az Innováció tartalmú pályázati keretek igen kis hányadát sikerült lehívni és felhasználni. • 2) Munkahelyteremtés, mint prioritás a Az új munkahelyek teremtése Magyarország számára jelenleg a legfontosabb prioritás, mely alapvetően 2 formában valósulhat meg: 1) már meglévő, bizonyítottan működő cégek, vállalkozások keretein belül megvalósított bővülő foglalkoztatás illetve a véleményünk szerint szintén kiemelt jelentőséggel bíró, 2) friss tőkebevonással létrehozott új vállalkozások alapítása által, magántőke (üzleti angyal) részvételével történő kockázati tőke jellegű hozzájárulása mellett. A konstrukció Magyarországon még gyerekcipőben jár, miközben, más - elsősorban az angolszász - országokban, a stabil és versenyképes KKV szektor megteremtésének egyik alappillérének számít a maga több tíz milliárd USD összegű éves tranzakciós forgalmával (pl. Kanada esetében). • 3) Kockázati tőke a munkahelyteremtésben A kiemelkedő megtérülési esélyek mellett nem vitás, hogy az angel jellegű befektetések minden részvevő számára magasabb kockázattal járnak. Azonban a megfelelő arányú „risk és financing sharing” konstrukció kialakításával illetve követhető és számon kérhető kritériumok lefektetésével létrejöhet egy olyan vállalkozási, támogatási, finanszírozási és befektetési környezet mely indukálhatja az innovatív, életképes üzleti elképzelésekbe történő direkt reálgazdasági invesztíciókat, koncentrálva akár a 7 stratégiailag fontos iparágra. Iparági tapasztalatok (és saját üzletmenetünk) szerint is kijelenthető, hogy Magyarországon jelentős igény mutatkozik a kockázati tőke üzletág e formájára a projektgazdák, vállalkozók részéről. Nem mellékesen, a Jeremie programban részt vevő alapok (akik már egy bizonyos fokú üzleti track record megléte után eszközölnek befektetéseket és várják az életképes üzleti lehetőségeket) biztosíthatják a finanszírozási lánc következő elemét, azaz, az újonnan alapított, jellemzően kisvállalatok további, középvállalattá történő fejlődésének tőkehátterét. • 4) Konkrét javaslatok, feltételek a kockázati tőke (üzleti angyal) befektetésekhez kapcsolódó támogatások pályázati rendszerbe történő integrációjáról: - Állami oldalról történő, 20-30%os, preferáltan vissza nem térítendő támogatási hányad lehetőségének biztosítása (a múlttal bíró mikro/kkv cégek támogatási nagyságrendjének 50%-a) az adott, újonnan alapított projektcég cash termelésének beindulásáig szükséges tőkeigényre vetítve. o A fennmaradó forráshányadot a vállalkozói önerő mellett üzletrész fejében történő magánbefektetések biztosítják. Előzetes tárgyalások alapján már most rendelkezésre áll magán tőke oldali ígérvény 300-600 m Ft erejéig. - Az iparág jellemzői alapján az állami szerepvállalás összege max. 15 m Ft / adott projekt. - A forrás allokációba, a támogatási és befektetési folyamatba szakértő-közvetítő cégek (intézmények pl Magyar Innovációs Szövetség) bevonása, melyek projektgazda oldali előszűrést, minősítést végeznek, a projekt innováció tartalmat vizsgálják, részt vesznek az üzleti tervek kidolgozásában illetve egy innovatív, internet alapú platformot biztosítanak az üzletkötések előmozdítása céljából. - Fontos, hogy a támogatási rendszer egy világos, egyszerű KO kritériumokat (önerő illetve befektetendő összeg igazolása, személyi feltételek megléte, iparág, megtérülés, akár projektgazda és befektető oldali magánkezességek stb..) tartalmazó feltételrendszerrel kerüljön kidolgozásra


Az üzleti angyal befektetések a rejtőzködő magatartás miatt nem tudják biztosítani a nyomon követhetőséget, kockázatosak abból a szempontból, ha mégsem valósul meg a befektetés. Mind a formális, mind az informális kockázati tőkebefektetések esetében még mindig nem az induló vállalkozások kerülnek előtérbe, ezen célt hivatott fejleszteni a Jeremi kockázati tőkeprogramja. A múlttal nem rendelkező vállalkozások még a vissza nem térítendő támogatások esetében is kockázatosnak minősülnek.

11

Magyar Innovációs Szövetség

Észrevétel


Észrevételező


Az akciótervekben nem szerepelnek a kis méretű projektek támogatása. A GOP 1.3.1/D lehetne erre alkalmas, viszont ez a konstrukció csak K+F eszközbeszerzést támogat és nem támogat kisebb méretű 10-20 M forintos projekteket, amelyben el lehetne számolni bérköltséget (egyetemektől, kutatóintézetektől), igénybe vett szolgáltatásokat és eszközbeszerezéseket. A GOP 1.3.1. minimum 30 M forintos projektméretet tételez fel, 50%Kis méretű projektek támogathatók a GOP-2.1.1/A és os támogatási intenzitás mellett, ami egy olyan szint, amelyet sok innovatív mikrovállalkozás GOP-2.1.1/M esetében, ahol utóbbinál induló nem tud meglépni, a magas önerő és ezáltal a (számukra) magas minimum projektnagyság vállalkozások is jöhetnek. miatt. Ezért javasoljuk a GOP 1.3.1/D-ben változatlan támogatási intenzitás megtartásával, a támogatható tevékenységek kibővítését − bérköltség, igénybe vett szolgáltatások beépítésével −, egyrészt a mikrovállalkozások, másrészt induló, innovatív projektcégek bevonása érdekében is, vagy egy új konstrukció kidolgozását a kis méretű projektek támogatására.

12

Lakatosné Győri Katalin

Észrevétel

Magánszemély

Észrevételező

1. A „Nemzeti Technológiai Platform a textil- és ruhaipar megújításáért” (rövid néven TEXPLAT) néven működő platform sok ágazati KKV-t fog össze. Hasonlóan a más ágazatokban (pl. élelmiszeripar, építőipar, gépipar, kreatív iparágak, stb.) működő technológiai platformokhoz kidolgoztuk a magyar textil- és ruhaiparra vonatkozó ágazati K+F+I stratégia megvalósítási tervet a 2015-ig terjedő időszakra, amely – részben a társplatformok együttműködésével – innovációs fejlesztési programokat és projektjavaslatokat tartalmaz. A TEXPLAT nevében is kérjük, hogy az akciótervekben és a várható új pályázatok kialakításánál vegyék figyelembe a technológiai platformok dokumentumait és javaslatait. 2. Az egyes GOP konstrukciókra vonatkozó általános észrevételek: Remélhetően a részletes kiírások társadalmi vitára bocsátása során még lesz alkalom a pályázó vállalkozások szempontjából fontos pályázati feltételek, kizáró okok véleményezésére, mert e nélkül a vállalkozói szemszögéből nehezen értékelhetők az akciótervek. Konkrétan: - nem látszik, hogy megmarad-e a 4 Mft/fő/év árbevételi határ, amely – mint azt legutóbb az. USZT vitairat véleményezésekor is szóvá tettük - negatívan érinti ill. kizárja a feldolgozó ipar jelentős részét - nem ismertek a biztosítékokra vonatkozó feltételek nem ismertek az elvárások pl. árbevétel növekedés, valamint egyéb kizáró feltételek mérleg, saját tőke, stb. - nem ismert, hogy megmarad-e az előleg, vagy a finanszírozást többletköltséggel /még akkor is ha kamattámogatást kapnak a bankok/ kell a vállalkozásoknak biztosítani -A pályázatok elbírálásánál javasoljuk az eddiginél lényegesen nagyobb súllyal figyelembe venni a foglalkoztatási szempontokat és ennek elbírálásánál vegyék figyelembe a ténylegesen befizetett járulékokat is. A pályázati célok az Uj Széchenyi Tervhez kapcsolódnak, de a mostani akciótervben GOP-ban nincsenek nevesítve az egészségiparhoz kapcsolódó háttéripari fejlesztési célok és szolgáltatások. A szűkszavú akciótervekben a három évre bontott támogatási keret, az indikátorok és esetenként a támogatást igénylők nincsenek mindenütt egyértelműen definiálva. Pl. a pályázó vállalkozások csoportjainál az 5.kategória (1-4 kategóriákban nem szereplő vállalkozás) definíció nem értelmezhető. 1.1.1 konstrukcióban a valamennyi pályázó számára a piacorientált K+F keret évi 15 milliárd Ft nagyon alacsonynak értékelhető 2.1.1 A konstrukcióban tervezett évi 10 milliárd Ft támogatási keret szintén alacsony, nincs összhangban a várható pályázó számmal 3000-45000!! 2.1.1B konstrukcióban a mikro-, kisés középvállalkozások komplex fejlesztésére tervezett évi 15 milliárd Ft keret nagyon alacsony a várható 450-3000 pályázó esetén. Ez 450 pályázó esetén kb. 33 millió Ft, 3000 pályázó esetén pedig 5 millió Ft. átlagos támogatást jelent. A komplex fejlesztéshez – a saját forrás figyelembe vételével is – ez nem elég. Itt a mikro vállalkozásokra viszont túlzottan magas a 15 millió Ft-os alsó támogatási határ. A 3.2.1 pályázati célok között kiemelten kellene fókuszálni az exportképes vállalkozások piacra jutását segítő kezdeményezések támogatására, mivel ez a munkahelyteremtésnek is egyik fontos feltétele. Nem ismert még, hogy a korábbi kereskedelem fejlesztési pályázat hogyan alakul át, milyen új konstrukció lesz az export fejlesztésére. Sok KKV igényelné a saját termékek exportját külpiacokon segítő pályázati konstrukciókat is. Kérjük javaslataink és észrevételeink megfontolását.


1. A társadalmi egyeztetés során van lehetőség az egyes platformok véleményének figyelembe vételére. 2. A társadalmi egyeztetésre kerülő pályázati kiírások részletesen tartalmazzák a feltételeket. A 4 mFt/fő árbevétel határ már nem kerül alkalmazásra.

13



Észrevételező

Észrevétel


A konstrukcióknál helyeseljük a támogatási intenzitásokat. Egyetértünk az innovatív KKV-kra szánt összegekkel is. A "piacorientált K+F" támogatási konstrukció a kísérleti fejlesztést sokkal magasabb %-kal támogatná, mint a "vállalati innováció" c. konstrukció. A vállalati támogatások alacsonyabb intenzitását csak részben ellensúlyozhatja, hogy a vállalati innovációnál marketing költségeket és beruházásokat is lehetne finanszírozni. Ezért javasoljuk a két támogatási % egymáshoz közelítését. A "vállalati innováció" c. konstrukció nem tartalmazhat alkalmazott kutatást, de a "piacorientált K+F" igen. Ezt úgy kell érteni, hogy a "piacorientált k+F" nevű konstrukció azt jutalmazza magasabb támogatási %-kal, hogy alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést ugyanazon vállalat piacorientáltan végzi, és az magasabb támogatást érdemel? Ez helyes lenne így, de akkor a kísérleti fejlesztés eredményének piacra vitelét, az annál felmerülő marketing költségeket és beruházásokat miért nem érvényesítheti a piacorientált alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést együtt végző vállalat? A harmadik konstrukció (Innovatív KKV-k támogatása) sokkal több támogatott projekttel számol, viszont kevesebb keretösszeggel. Véleményünk szerint 10 ezer vállalkozással számolni innovációs tevékenység esetén, irreális. A projekt kiválasztás eljárása ne legyen automatikus, hanem jelöljön ki szakértői csoport olyan ágazatokat, alágazatokat, melyek célzott támogatása hosszabb távon is kormányzati stratégiai célkitűzés.

A két konstrukció az innovációs lánc más-más pontjain támogatja a vállalkozásokat. A GOP-1.1.1-ben a prototípusig kell eljutni ezért ott nem lehetséges a marketing költség elszámolása, tekintettel arra, hogy valószínűsíthetően a létrehozott termék még nincs abban a fázisban, hogy piacra vihető legyen. A GOP-1.3.1 ben a fejlesztés eredményét már a piacra kell vinni, hiszen árbevételt is vállal a pályázó, a piacon való megjelenést könnyíti a marketing költségek elszámolhatósága. Az 131/C pályázati felhívás célja az, hogy a KKV- k kiaknázhassák a vállalkozásban meglévő alacsony szintű innovációs potenciált. .A 211/A-s tapasztalatok alapján várunk több ezer pályázatot. A pályázati felhívás egyfordulós eljárásrendet határoz meg, amely szerint Bíráló Bizottság dönt a projektek támogathatóságáról.

14

MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály

MTA Titkárság

Észrevételező

Észrevétel


A 2011-2013-as akciótervekben a pályázati konstrukciókról csak az összefoglaló táblázat szolgáltat információkat. Nem kerülnek meghatározásra a támogatás célja, a konstrukciók indokoltsága és a projektek kiválasztási szempontjai. Ezek hiányában nehéz érdemi véleményt kialakítani az egyes konstrukciókról. A GOP 1. prioritásának 2009-2010-es akcióterve nyolc konstrukciót tartalmazott, míg a 2011-2013-as akciótervben sajnos csupán három konstrukció található. A piacorientált K+F és a vállalati innováció a korábbiak akciótervekben is szerepelt. A támogatható tevékenységek mindkét esetben (alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) tipikusan olyan tevékenységek, amelyeket számos kutatóintézet és egyetem magas színvonalon végez. A magyarországi kkv-k ugyanakkor éppen ezen a területen kevéssé versenyképesek, illetve gyengék, és a meglévő mellett egy új kutatói réteg kialakítását feltételezné, amire a megadott időintervallumban sem idő, sem emberi kapacitás nem áll rendelkezésre. Az alapfeltételek átgondolatlansága megkérdőjelezi a konstrukciók sikerességét. A GOP 1.3.1. konstrukciónál a támogatás intenzitása 60%-ról 50%-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy a pályázóknak 50% önerőt kell felmutatni. Nagyon sok magyar kis- és közepes vállalkozás számára nem áll rendelkezésre az önerőhöz szükséges szabad tőke, nem tudnak kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységbe befektetni. Reméljük, hogy ezen problémákat enyhítik majd a GOP 4. prioritásában kiírt pályázatok, amelyek segítségével a vállalkozók kedvező feltételekkel juthatnak tőkehitelhez. Kedvezőnek tartjuk a GOP. 1.1.1. konstrukciónál azt, hogy a támogatás mértéke eléri 80%-ot. A GOP. 1.1.1. konstrukció és a GOP 1.3.1. konstrukció pályázatai is támogatják a kísérletifejlesztéseket. Célszerűnek tartanánk pontosan lehatárolni azt, hogy milyen esetekben melyik konstrukcióra lehet pályázni. Mindhárom konstrukciónál a tervezett indításra megadott év/negyed-félév meghatározása nem egyértelmű. Az akcióterv szövege nem készült el teljesen, például a GOP 1.1.1. (Piacorientált K+F) és a GOP 1.3.1. (Vállalati innováció) konstrukcióknál a kedvezményezettek körénél 1. kategória nincs, ugyanakkor az 5. kategóriánál hivatkozás történik az 1. kategóriára. Célszerűnek tartanánk a kutatói szféra bevonását a konstrukciókba. Az utóbbi négy évben már jelentős tapasztalatokat szerzett a vállalati és kutatói szféra az együttműködés kialakításában, ezeket fontos lenne kihasználni az ÚMFT harmadik ciklusában is. A támogatás összegének felső határa mindkét esetben 500 millió forintra emelkedett. A támogatott projektek tervezett számának felső határa (1800; 2000) viszont magas, lehetővé teszi a rendelkezésre álló támogatás elaprózódását. Az innovatív kkv-k támogatása új pályázati konstrukció innovatív tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzést támogat. A támogatandó projektek tervezett száma 3000-15 000. Közelebbi célmeghatározás hiányában is igen magas ez a szám, szintén a források szétaprózódásához vezethet. Nem világos, mit jelent az automatikus kiválasztási eljárás, és ezzel hogyan garantálható a minőségi pályázatok támogatása.

AZ akcióterv az elvi keretek határozza meg, az egyes felhívások tartalmazzák a részletes szabályokat. Az ÚSZT szakmapolitikai elvárása volt, hogy a pályázatok számát az áttekinthetőség miatt csökkentse az intézményrendszer. A GOP célja a vállalkozások fejlesztése, a vállalkozásokban lévő potenciál kiaknázása, természetesen továbbra is fontos szempont a vállalkozások, valamint az egyetemek/kutatóhelyek együttműködésének erősítése. A GOP-1.1.1 és 1.3.1 közötti pontos lehatárolást a pályázati felhívás tartalmazza. Szaktárcákkal történt egyeztetést követőn lett meghatározva a támogatás mértéke, figyelembe véve azt az elvet, hogy minél több KKV részesülhessen támogatásban. A tervek szerint a jövőben lehetőség lesz nagyobb összegű visszatérítendő támogatás igénybe vételére, amely megoldja az önerő problémáját. Az 131/C pályázati felhívás célja az, hogy a KKV- k kiaknázhassák a vállalkozásban meglévő alacsony szintű innovációs potenciált. A 211/A-s tapasztalatok alapján várunk több ezer pályázatot. A pályázatban lehetőség lesz bérköltség elszámolására is.

15

Saád Judit


A vállalati innováció konstrukcióban a támogatható tevékenységek csak szűk területét fedik le az innovációs tevékenységeknek . Javasoljuk, hogy a konstrukció célkitűzéseinek és az Oslo kézikönyv értelmezésének megfelelően bővítsék ki ezen tevékenységek körét. Javasoljuk továbbá, hogy a korábbi kiírásokkal ellentétben ne korlátozzák az egyes költségek arányát (pl. saját K+F személyi költségek!).

Az innováció fogalmát tágan értelmezzük. Fontos szempont hogy a vállalkozások a saját munkaerőre is építsenek a fejlesztéseiknél. A felhívásban szereplő 5%-os minimumot teljesíthetőnek ítéljük.

Járműiparban az iparági sajtosságok miatt kutatásfejlesztési projektek esetében magas anyag és energia igényű termékfejlesztéseket hajtanak végre, ezért a munkaerő költsége viszonylag alacsony százalékot képvisel. Javasoljuk, hogy ezt az iparági adottságot a korábbi pályázatokkal ellentétben vegyék figyelembe a K+F pályázatok elszámolható költségeinél!

A fejlesztésekhez szükség van kutatókra/fejlesztőkre, a tapasztalatok szerint a meghatározott minimum a járműiparban is teljesíthető.

A prioritás tartalma szövegrészbe kérjük beemelni az alábbi mondatot: "A gazdaságban hasznosuló kísérleti fejlesztések fogalmába a kulturális és örökségi elemek tudáshátterének fejlesztése is beleértendő".

Az Akcióterv az elvi kereteket határozza meg, ilyen részletes kifejtés ebben a dokumentumban nem indokolt.

Az 1. prioritás alábbi konstrukciói kapcsolódnak vagy kapcsolódhatnak az épített örökség védelméhez: 1.1.1., 1.1.2, 1.1.3, 1.3.2 és 1.3.3. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igényt tart arra, hogy a pályázati kiírások szövegtervezetének megalkotása folyamatában, azaz még a társadalmasítást megelőzően véleményt formáljon a tervezett kiírásokkal kapcsolatban. Kérjük ezen igényünk szíves figyelembevételét!

A meghirdetés előtt lehetőség van a pályázati felhívások társadalmi véleményezésére.

Az 2. prioritás alábbi konstrukciói kapcsolódnak vagy kapcsolódhatnak az épített örökség védelméhez: 2.1.1B és 2.1.1 M. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igényt tart arra, hogy a pályázati kiírások szövegtervezetének megalkotása folyamatában, azaz még a társadalmasítást megelőzően véleményt formáljon a tervezett kiírásokkal kapcsolatban. Kérjük ezen igényünk szíves figyelembevételét!

A meghirdetés előtt lehetőség van a pályázati felhívások társadalmi véleményezésére.

K+F és innováció prioritás támogatandó. Az innováció ugyanis a fejlődés alapja. A fejlett országok gazdasági növekedésének 70 százaléka köszönhető a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak, Magyarországon pedig ez az arány közel 50 százalékosra tehető. A világ legversenyképesebb országai kivétel nélkül kiemelt állami támogatásban részesítik az innovációt. Jelentőségét fokozza, hogy a jelenlegi környezeti válság és az előre látható energiaválság megoldásához elengedhetetlen az innovációs ráfordítások számottevő növelése.

ÚSZT is kitörési pontként határozza meg a tudomány és innováció területét, az intézményrendszeri támogatottság megfelelő.

Monnet Kft

Magánsze mély

Saád Judit

EGIS Gyógyszer gyár Nyrt.

Saád Judit

A javaslat figyelembe vételére az egyes pályázati felhívások társadalmi egyeztetése során van lehetőség.

Kulturális Örökségvé delmi Hivatal

Dervalics Ákos

Javasoljuk, hogy a konstrukción belül az ipari park címmel rendelkező üzleti környezetben telephellyel rendelkező vállalkozások élvezzenek előnyt az elbírálásban. IPE - Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület - www.ipe.hu


Szabó Ilona



Tóth János

Észrevétel


Észrevételező

16


Magyar Tartalomipar i Szövetség

Mlinarics József


Rakusz Lajos

Ipari Parkok Egyesület

Észrevételező

Észrevétel


Az ipari parkokat ösztönözni kell arra, hogy a betelepült cégek és az egyetemi, akadémiai, tudományos központok között partneri együttműködést mozdítsanak elő. A pályázatok révén az ipari parki menedzserek innovációs felkészültségét javítani szükséges. A pályázatokkal elő kell segíteni az ipari parkoknak a klaszterek szervezésében való részvételét. Javasoljuk a pólus programokkal való kontinuitás megteremtését, ott, ahol ez az eddigi eredmények alapján alátámasztható. Az innovációs pályázatoknál a saját erő a minimális legyen. Az innovációs pályázatok számát csökkentve növelni kell a gazdaságfejlesztési irányokban a K+F források koncentrációját, törekedve a kritikus tömeg meghaladására. Javasoljuk az innovációs pályázatok súlyának növelését, az összes pályázatok között.

A klaszterek fejlesztését az ÚSZT is célként határozza meg, mint ahogy kitörési pont a tudomány és innováció is, az intézményrendszeri támogatottság megfelelő.

A kedvezményezettek körében a klaszterek, Nemzeti Technológiai Platformok kerüljenek bele. A hazai platformok az elmúlt két évben, az EU platformokkal együttműködve elkészítették a hazai gazdaság főbb kitörési pontjainak (közlekedés, gyógyszeripar, kreatív iparágak, nyelv és beszédtechnológia, egészségügy stb.) Kutatási Stratégia Terveit. A hazai gazdaság exportképességét fejlesztő kezdeményezések bevonását a Széchenyi Tervbe nélkülözhetetlennek tartjuk. A prioritás támogatja többek között „az innovatív vállalkozások klaszteresedési folyamatait”. Tapasztalataink szerint vannak klaszterek, melyek csak és kizárólag azért álltak össze, mert ebben a formában lehetett pályázatokat nyerni. Vannak viszont olyan klaszter-tagvállalatok, amelyek már sikereket értek el a K+F+I területén. Javasoljuk ezért felülvizsgálni az eddigi klaszterek teljesítményét és ennek megfelelően kialakítani a pályázati feltételrendszert és/vagy a bírálati (pontszámítási) szempontrendszert. A prioritás célkitűzéseinél mérni kellene a „gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységeket”, melyre az EPO egy lehetséges mutató. 10 év alatt az EPO 30 %-os bővülése ugyanakkor irreális, ha a gazdasági feltételrendszer egyéb szabályozói nem ebbe az irányba hatnak. A harmadik indikátor (kutatási személyzet létszámnövekedése) nem jó mutató akkor, ha a vállalkozás a kísérleti fejlesztést, az alkalmazott kutatást már az állományában lévő munkatársakkal tudja (akarja) elvégeztetni.

A GOP-1.2.1 konstrukció az Akkreditált Innovációs Klaszterek számára lesz meghirdetve.

Természetesen nem cél hogy ilyen klasztereket támogassunk, ezeknek a kiszűrését a felhívás kezeli. A harmadik indikátor az EU számára küldött jelentési kötelezettség miatt szükséges.

17

MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály

Észrevétel

MTA Titkárság

Észrevételező


Bár a prioritás a tartalmi leírás szerint ösztönzi a vállalkozások által végzett, a gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, az innovatív vállalkozások klaszteresedési folyamatait és az innovatív fejlesztések piacra vitelét, a cél a célleírás alapján mégsem egyértelmű, a szöveg nehezen értelmezhető, indokoltnak tűnik a támogatás céljának pontosabb megfogalmazása. Nem derül ki, vajon kutatási eredményekre támaszkodó vagy kutatási eredményként prototípusokat létrehozó K+F projektek támogatása-e a cél. Ha a vállalkozók számára kerülnek kiírásra a GOP K+F+I pályázatok, akkor az elbírálásnál továbbra is előny legyen, ha a vállalatok kutatóintézeteket vagy egyetemeket vonnak be a kutatás-fejlesztésbe, hasonlóan a 2010. évi pályázathoz. A 20072008-as pályázati konstrukciókban a vállalkozás még köteles volt az elnyert pénz 25%-ával egyetemet vagy kutatóhelyet kutatási munkával megbízni, ez az arány az évek folyamán Továbbra is cél a vállalkozások és az egyre csökkent. A projektek elbírálásánál azonban plusz pontot jelentett, ha a vállalkozások egyetemek/kutatóhelyek közötti együttműködés a kutatás-fejlesztési tevékenység elvégzésével kutatóhelyet bíztak meg. (5 pontot jelentett, erősítése. ha a K+F projekttámogatás költségének 10-30%-át /2009-ben/ és 30-50%-át /2010-ben/ fordította erre a célra.) Javasoljuk, hogy a klaszteresedési folyamat támogatásához a kutatóintézetek és egyetemek partnerként való bevonása kiemelt szempont legyen, erősítve ezzel az ipari tevékenység és a kutatói szféra kapcsolatát. A meglévő tudáspotenciál hatékonyabb kihasználását jelentené, ha a pályázók körét kiterjesztenék a kutatóintézetekre is. A prioritás célkitűzésénél a célértéknél csak a 2015. évi értékek találhatók. Javasoljuk a 2013-ra vonatkozó célértékek megadását is. Indikatív forrásallokáció: A dokumentumból nem derül ki, hogy 2014-2015-ben tervezett 37,4 milliárd forint milyen célokra kerül felhasználásra. A dokumentumban nincs megadva a támogatás formája. Az eddigi gyakorlatoknak megfelelően a GOP 1. prioritásra kiírt pályázatok esetében vissza nem térítendő támogatást kaptak/kapnak a pályázók.

18

Kováts Ferenc

Magánszemély

Észrevétel

Tömösközi Sándor

Magánszemély

Észrevételező

Véleményemet a felhívásból kiragadott alábbi szempontok szerint foglalom össze: 1. A munkahelyteremtés és a versenyképesség feltételeinek érdemi javítása a felhívásban első helyen kiemelt szempont. Véleményem: Az ország jelenlegi helyzetében ezt csak helyeselni lehet. Javaslatom: 1.1 A Nemzeti Technológiai Platformok által készített stratégiák és megvalósítási tervek javaslatait vegyék figyelembe. 1.2 Célszerű volna az akciótervekben a válság kezelésére (elsősorban munkahelyteremtésre és foglalkoztatásra) alkalmas, azonnal indítható projekteket kiemeltként kezelni és készítésük támogatására keretet biztosítani. 2. Az akciótervek célja az Új Széchenyi Terv által megadott irányvonalak mentén egy olyan pályáztatási rendszer kialakítása és működtetése, ami a stratégiához igazodva a rendelkezésre álló forrásokat tervezetten, koordináltan osztja el a szereplők között. Így a források közvetlenül vagy közvetve gazdaságfejlesztési célokra kerülnek elköltésre. Véleményem: Ez nyilván (helyes) célkitűzés a jövőre, de a most kapott akcióterv tervezetek még nem ilyenek, hiszen az Új Széchenyi Tervvel gyakorlatilag egy időben készültek. Javaslatom: Célszerű volna az akcióterveket és az Új Széchenyi Tervet „köszönő viszonyba” hozni és a jövőben szükségessé váló aktualizálásokat harmonizálni. 3. Hároméves akciótervek az indítani tervezett konkrét pályázati konstrukciókat és kiemelt projekteket mutatják be. Véleményem: A kiemelt projektek kiválasztási szempontjait nem ismerem. Célszerű volna a prioritásokat az Új Széchenyi Tervvel egyeztetni (l. előző javaslatomat) és a nemzetgazdaságilag ígéretes területeket nevükön nevezni, például:. Javaslatom: Az élelmiszeripart - adottságait tekintve - a nemzetgazdaság húzóágazataként, ennek megfelelően fejlesztését kiemelt projekt kellene kezelni. Javaslataim általánosan az OP-khoz, több prioritáshoz és konstrukcióhoz is tartoz(hat)nak. Jelenlegi véleményemet, úgy is, mint egy technológia platform résztvevője fogalmazom meg 1. A pályázati rendszert lényegesen közérthetőbbé,egyszerűbbi átláthatóbbá, az értékelésben a szakmai teljesítés játszon főszerepet.Megfontolandó az elektronikus pályázati rendszer bevezetése. 2. A platformok elmúlt években végzett munkáját és a kialakított együttműködésekben rejlő lehetőségeket ki lehetne használni: pl. konstrukciót alkotni az arra érdemes platformoknak a KKV-k K+F tevékenységének segítéséhez. 3. Javaslom a K+F+I tevékenységek jelenleginél nagyobb súlyú támogatását. 4.A KMR-ben alkotó vállalkozások és intézmények szerepvállalásának feltételeit pontosan tisztázni kell. 5. A GOP-nál szereplő indikátorokhoz javaslom beilleszteni a hasznosuló szellemi termékek kategóriát is.


Az ÚSZT keretében meghatározásra kerültek kitörési ágazatok, melyeket előnyben részesítünk a GOP kiírások pontozásnál, illetve konkrét javasatok figyelembe vételére az egyes pályázati felhívások társadalmi egyeztetése során van lehetőség.

Az ÚSZT kitörési pontja a tudomány és innováció, az intézményrendszeri támogatottság megfelelő.

19

Kovács Edina

Észrevétel

Magánszemély

Észrevételező

Tisztelt NFÜ! A társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum nem tartalmaz elegendő információt a korábbi évek akcióterveihez képest, így a konstrukciókkal kapcsolatosan nem lehet részletes véleményt kialakítani. Az elérhető információk alapján az alábbi konkrét véleményt, javaslatot teszem: Az indikatív forrásallokációnál szereplő értékek nem egyértelműek, talán tévesek: A honlapon elérhető nyertes projektek alapján 65-70 Mrd Ft-nyi döntés született eddig a 2007-2010 időszak pályázatai alapján, amely a folyamatban lévő döntésekkel (max. 15 -20 Mrd Ft) együtt is csak maximum 90 Mrd Ft döntést jelent az anyagban szereplő 120 Mrd Ft-hoz képest. Emellett érdekes adat még az évi 40 Mrd Ft-ra tervezett IH döntés mértéke, hiszen a 2007-2010-as időszakban évente 22,5 Mrd Ft döntés született közel kétszer ennyi konstrukció révén. Javasolt lenne ezt a tervezett összeget érvekkel, indoklással alátámasztani. Mivel a forrásallokációnál a kötelezettségvállalás (IH döntés) szerepel, így nem értelmezhető számomra a 2014-2015-re tervezett 37,4 Mrd Ft-os összeg célja. Érdemes lenne tisztázni, hogy ez a hatalmas összeg pontosan milyen célokat szolgál, mivel a 2014-től már a III. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásait lenne célszerű felhasználni szemben a mostanival. Az előbbiekben említett tételek alapján lehetséges, hogy további 67,4 Mrd szabad pályázati forrással gazdálkodhat a GOP 1. prioritása a 2011-2013as időszakban? Megszűnik az ELI (Extreme Light Infrastructure) szuperlézer kutatóközpont finanszírozási lehetősége: A korábbi Akciótervben szereplő „1.4.2. ESFRI nagyprojekt” és „1.5.1. Projekt előkészítés” konstrukciók megszűnése azt jelenti, hogy az ELI projektben Magyarország nem kíván részt venni, vagy más forrásból tervezi a megvalósításhoz szükséges forrást előteremteni? A korábbi években már ez a második (ESS, ELI) európai kutatási nagyberendezés, melynek Magyarországi megvalósítása veszélybe kerül. Javaslom az egyértelmű kommunikációt a projekt megvalósítása kapcsán. Megszűnik az akkreditált klaszterek külön támogatása: A korábbi Akciótervben szereplő „1.2.1. Akkreditált innovációs klaszterek támogatása” konstrukció megszűnése azt jelenti, hogy a klaszterek nem jutnak ezentúl külön támogatást a GOP forrásaiból, esetleg az egész klaszter program megszűnése várható? Az elmúlt években kemény munkával, sok sikeres klaszter együttműködés jött létre, amelyek közös kutatás-fejlesztési és innovációs eredményei példaértékűek. Javaslom a klaszterek támogatásának fenntartását, ha nem is külön konstrukcióban, de a GOP 1.1.1. és GOP 1.3.1. konstrukciók keretén belül plusz pontokkal mindenképpen. Nem lesz forrás stratégiai kutatásokra: Az Akciótervben szereplő „1.1.1. Piacorientált K+F” konstrukció nem jelent alternatívát az Innovációs Alapból már 1 éve nem finanszírozott és a 2011. évi költségvetés szerint, még legalább további egy évig nem finanszírozott, hazánk legnépszerűbb K+F pályázatának, a TECH pályázat, finanszírozására. Javaslom megfontolni, hogy a 2010-ben felfüggesztett GOP 1.1.1. konstrukcióhoz hasonlóan a 20112013-as akciótervben szereplő 1.1.1. konstrukció is támogassa az alapkutatást, hogy ezáltal valós alternatívát biztosíthasson stratégiai kutatások megvalósítására a TECH pályázat mintájára. Remélem véleményem és javaslataim segíteni fogják a GOP 1. prioritás tervezését, megvalósításának hatékonyságát.


Továbbra is lesz GOP-1.2.1 konstrukció. Az ELI a kormánydöntés értelmében kiemelt projekt, amely természetesen az akciótervben is megjelenik. A részletes értékelési szempontokat a pályázati kiírások tartalmazzák majd, azok kialakítására a kiírások társadalmi egyeztetése során lehet észrevételt tenni.

20

Haidegger Géza

Észrevétel

Magánszemély

Észrevételező


Tisztelt NFÜ! Mint hallhattuk, az EU frissen elfogadott jövő évi költségvetésében kiemelt és BŐVÍTETT forrást biztosítanak az innovációra, az innovációs eredmények ipari bevezetésére. (dec.15-i szavazással). #1 Elengedhetetlen, hogy a magyar részvétel ebben az összeurópai tevékenységben ne kapja meg azt a minimális támogatást, amivel a magyar hasznosulás lehetőségét biztosíthatnánk: Az eddig jól működő konstrukcióban a K+F+I magyar szereplőinek lehetősége volt MECENATÚRA és u.n. BONUSZ pályázattal részt vennie sikeres európai K+F konzorciumokban. #2 Ezeket a csatornákat késlekedés nélkül újra kellene indítani, AZZAL A KIEGÉSZÍTÉSSEL, hogy az FP7 Keretprogram mellett a CIP INNOVÁCIÓS Programban is sikeresen pályázó magyar partner kaphassa meg a lehetőségeket eredményes innovációra, K+F-re és annak ipari bevezetésére. #3 Az Új Operatív Programok legyenek adminisztratívan és gazdaságilag is vonzóak a KKV-k MELLETT egyetemi és kutatóintézeti résztvevőknek is. Nyugati példák szerint ( lsd VALAMENNYI Európai Technológia Platfom esetében) a KKV-knak nyújtandó fejlesztési források CSAKIS K+F, vagy kutatóintézeti TÁRSPÁLYÁZÓKKAL közösen végzendő, amennyiben központi támogatásra, pályáznak. Csak kivételes esetekben tudnak a KKV-k maguk, K+F+I-ben jártas tárpályázók nélkül VALÓBAN előremutató fejlesztéseket tervezni vagy pláne végrehajtani. #4 A fentiekből is levezethető, hogy az eddigi TERVEZÉSI, KÖLTSÉGTERVI pályázatok jelentős korszerűsítésre szorulnának. Konkrétan: a személyi jellegű, vagy dologi, vagy beruházás jellegű, ill. munkabér, és járulékai kategóriák a feladat tervezésénél FONTOS adatok, de a végrehajtásban NEM TARTHATÓK, ill. nem jók, mert pl. a rendszeresen VÁLTOZÓ mértékű adók és járulékterhet is évente változnak (és változni is fognak.). Ugyanakkor a munkaerő alkalmazotti vagy megbízásos lehetőségeinek ÉLETSZERŰ változásaival meg kellene engedni, hogy a szerződések elszámolásakor legalább 50 –os kategória-átcsoportosítással lehessen a munkaerőt foglalkoztatni. HA VALÓBAN azt szeretnénk elérni, hogy munkahelyet teremtsünk, akkor az egyéni megbízások vagy alkalmazotti státuszok közötti átmeneteket a pályázók mindenkori legjobb belátására kell bízni. #5 Szerencsés lenne, ha a K+F+I tevékenységgel sikeresen pályázó KONZORCIUMVEZETŐI szervezet a szerződés szerinti K+F+I alvállalkozója felé ÁFAmentesen tudná a támogatási pénz folyósítani. Jelen helyzetben ez nem igy van, ezért a nem-konzorciumvezető a rá szánt támogatási rész nem teljes összegét tudja csak felhasználni, ( „bukja az ÁFA-t”). #6 Feltétlen teret kell adni VALAMENNYI Operatív Programban azoknak a rövid – és hosszú távú PRIORITÁSOKNAK, amelyeket a NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORMOK az elmúlt néhány hónapban publikáltak, mint a szakmai érintettek konszenzusos STRATÉGIAI TERVEKBŐL levezetett „MEGVALÓSÍTÁSI TERVEK”, azaz u.n. ROAD-MAP tanulmányai. Az Európai Technológiai Platformok az elmúlt 2 félévben az EU legtöbb országában kialakították és kialakíttatták azokat a nemzeti fejlesztési programokat, támogatási rendszereket, amelyek már a VÁLSÁG UTÁNI KILÁBALÁS programjaiként kerültek 2010-es BEVEZETÉSRE. Kérjük, hogy ezek lehetőségeit a magyar Operatív Programok is támogassák, NE LEGYENEK a magyar KKV-k vagy bármely gazdasági szereplők „elvágva” a többi EU-s tagországban bevezetett Az ÚSZT keretében meghatározásra kerültek kitörési lehetőségektől ilyen nagy mértékben, mint az a 2010-es évben volt tapasztalható. #7 pontok, melyeket előnyben részesítünk a pontozásnál Magyarország értéktermelő potenciáljában a (gép-)gyártás és a feldolgozás KIEMELKEDŐ részt képvisel (lsd. EUROSTAT és a Magyar Statisztikai Hivatal adatait..). A GYÁRTÁS,… GYÁRIPAR, a kapcsolódó beszállítói és szolgáltatási szektorával - az értékteremtés mellett a 21 munkahely-foglalkoztatásban is DÖNTŐ HÁNYADOT képvisel. Ezért nem csupán JAVASOLJUK, hanem KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰNEK tekintjük a témára vonatkozó MANUFUTURE (A jövő gyártása, értéktermelése, gyártástechnológiája) Technológia Platform legfőbb PRIORITÁSAIT: Azok a témák kapjanak kizárólagosan költségvetési


Magánszemély


Észrevétel BME általános vélemény valamennyi prioritáshoz (Péceli Gábor rektor megbízásából): 1. A BME köszönettel fogadja az egyeztetés lehetőségét. Készen áll kapacitásait felajánlani és hasznosítani a prioritásokban és konstrukciókban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében. Sajnos a KMR régióba tartozó szervezetként erre lehetősége az akcióterv keretei között csak rendkívül korlátozott mértékben van. Javaslatainkat ennek ellenére mellékeljük. 2. Minden fórumot megragadunk azon véleményünk hangoztatására, hogy amennyiben a KMR régió felsőoktatásának értékeit, az abban rejlő lehetőségeket a kormányzat más eszközökkel nem respektálja, és ezáltal nem biztosítja ezen értékek megőrzésének és fejlesztésének feltételeit, akkor óriási károkat okoz, amelynek felelősségét is viselnie kell. Péceli Gábor

NEM GOP KÉRDÉS!

IVSZ

Észrevételező

2.1.1.A és 2.1.1. M pályázatok esetén örömmel láttuk, hogy az IKT fejlesztés szerepel a kiírásban, mindkét pályázatnál javasoljuk az IKT eszközök üzembe helyezéséhez, oktatáshoz, testre szabáshoz szükséges szolgáltatásokat is bevonni az elszámolható költségek közé. 2.2.1. pályázatnál a scope növelése szükséges – ne csak ERP rendszerek bevezetésére legye alkalmazható, ma már sok más vállalati rendszer van. Példa: legyen alkalmas web2 szolgáltatások bevezetésére, workflow, CRM rendszer bevezetésre, de kisebb pl: számlajóváhagyás, általános IKT infrastruktúra korszerűsítés, projekt menedzsment vagy pl: mobil eszközök integrációjának fejlesztése is. Itt is további részletek szükségesek a pályázatról, hogy pontos állásfoglalást adjunk. IVSZ támogatást tud adni a pontos részletek kidolgozásában. Az automatikus pályázatban is szükséges a folyamatszervezés (BPR) átgondolása a bevezetés során, emiatt azt is bele kell vonni az elszámolható költségek közé.

A GOP211A és GOP211M kiírásokban kizárólag a szoftver/hardver beszerzés támogatható, a komplexebb, oktatást is magába foglaló projektek támogatása pl. a 211B kiírás keretében valósulhat meg. Minden GOP kiírás vonatkozásában igaz, hogy lehetőség van a TÁMOP213 pályázati kiírás keretében képzésre támogatást igényelni. A j2.2.1-re vonatkozó javaslat figyelembe vételére a GOP-2011-221 pályázati felhívás társadalmi egyeztetése során van lehetőség.

Vicze Gábor

Barsiné Pataky Etelka

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA

2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

Az MMK Munkabiztonsági Tagozata a támogatható tevékenységeket javasolja kiegészíteni a „munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási rendszerek (MEBIR)” –el az alábbi Már a 2010-es kiírásokban is szerepelt a támogatható programokban GOP 2 (Vállalkozások komplex fejlesztése) 2.1.1.”A” konstrukció 2.1.1. „B” tevékenységek között konstrukció 2.1.3. konstrukció

22

Magyar Halgazdálkodás i Technológiafejl esztési Platform

Gilly és Társa Consulting Bt.

Gilly Miklós


A közreműködő szervezetek hozzáállásán gyökeresen változtatni kell, különösen a pályázók informálása terén, a szokásos sablonválaszok, a PÚ kiollózása és válasz gyanánti visszaküldése nem túl elegáns és intelligens megoldás, de dicséret gyanánt messze ezen a területen volt tapasztalható a legjobb és legsegítőkészebb hozzáállás. Emellett mindenképpen fel kellene gyorsítani a döntési és a támogatás lehívási folyamatokat.

Köszönjük észrevételét. Az új eljárásrend eredményeként mind a döntési, mind a kifizetési határidők csökkentek


Gilly Miklós

Észrevétel

Általában az egész akciótervhez: ezt akár az előző kormány is csinálhatta volna, annyi prioritás van, hogy gyakorlatilag nincs is prioritás, és megint fordítva ülünk a lovon. Először a gazdaságot fejlesszük, az sokkal hatékonyabb lesz a humán erőforrás fejlesztésére és a leszakadó rétegek felzárkóztatására, munkanélküliség csökkentésére, mint a terv szerinti, minek 500 milliárd a TÁMOP-ba, ha nem lesz továbbra sem hol dolgozniuk? A GOP-ban pedig a Jeremi nélkül összesen van 428 milliárd!

A prioritások száma 2007-2013. között adott, ezen nem lehetett változtatni menet közben. A fejlesztéseknek egymással párhuzamosan, egymást kiegészítve érdemes haladni annak érdekében, hogy egymást erősítve érjék el a kívánt hatást. A GOP források – a JEREMIE-vel kiegészítve és kombinálva – a rendelékezésre álló keret többszörösének megfelelő beruházást tudnak majd generálni.

Magyar Halgazdálkodá si Technológiafejl esztési Platform

Észrevételező

- Az új programok kialakításánál és későbbi felülvizsgálatánál vegyék figyelembe a gyakorlatban együttműködő vállalkozások ágazati innovációs igényeit tükröző Nemzeti Technológiai Platformok egyeztetett javaslatait. Ez a rendszer már bizonyítottan jól működik az EU K+F+I programjainak kialakításánál. - A projektek elbírálásánál vonják be az adott szakterület gyakorlatban működő vállalkozásainak az ágazatra jellemző igényeit jól ismerő szakembereit. Ehhez az adott szakterületen működő Nemzeti Technológiai Platformok felajánlják segítségüket.

A pályázati kiírások társadalmi egyeztetése során lesz rá lehetőség.

23

Haidegger Géza

Észrevétel

Magánszemély

Észrevételező


Tisztelt NFÜ! Mint hallhattuk, az EU frissen elfogadott jövő évi költségvetésében kiemelt és BŐVÍTETT forrást biztosítanak az innovációra, az innovációs eredmények ipari bevezetésére. (dec.15-i szavazással). #1 Elengedhetetlen, hogy a magyar részvétel ebben az össz-európai tevékenységben ne kapja meg azt a minimális támogatást, amivel a magyar hasznosulás lehetőségét biztosíthatnánk: Az eddig jól működő konstrukcióban a K+F+I magyar szereplőinek lehetősége volt MECENATÚRA és u.n. BONUSZ pályázattal részt vennie sikeres európai K+F konzorciumokban. #2 Ezeket a csatornákat késlekedés nélkül újra kellene indítani, AZZAL A KIEGÉSZÍTÉSSEL, hogy az FP7 Keretprogram mellett a CIP INNOVÁCIÓS Programban is sikeresen pályázó magyar partner kaphassa meg a lehetőségeket eredményes innovációra, K+F-re és annak ipari bevezetésére. #3 Az Új Operatív Programok legyenek adminisztratívan és gazdaságilag is vonzóak a KKV-k MELLETT egyetemi és kutatóintézeti résztvevőknek is. Nyugati példák szerint ( lsd VALAMENNYI Európai Technológia Platfom esetében) a KKV-knak nyújtandó fejlesztési források CSAKIS K+F, vagy kutatóintézeti TÁRSPÁLYÁZÓKKAL közösen végzendő, amennyiben központi támogatásra, pályáznak. Csak kivételes esetekben tudnak a KKV-k maguk, K+F+I-ben jártas tárpályázók nélkül VALÓBAN előremutató fejlesztéseket tervezni vagy pláne végrehajtani. #4 A fentiekből is levezethető, hogy az eddigi TERVEZÉSI, KÖLTSÉGTERVI pályázatok jelentős korszerűsítésre szorulnának. Konkrétan: a személyi jellegű, vagy dologi, vagy beruházás jellegű, ill. munkabér, és járulékai kategóriák a feladat tervezésénél FONTOS adatok, de a végrehajtásban NEM TARTHATÓK, ill. nem jók, mert pl. a rendszeresen VÁLTOZÓ mértékű adók és járulékterhet is évente változnak (és változni is fognak.). Ugyanakkor a munkaerő alkalmazotti vagy megbízásos lehetőségeinek ÉLETSZERŰ változásaival meg kellene engedni, hogy a szerződések elszámolásakor legalább 50 –os kategória-átcsoportosítással lehessen a munkaerőt foglalkoztatni. HA VALÓBAN azt szeretnénk elérni, hogy munkahelyet teremtsünk, akkor az egyéni megbízások vagy alkalmazotti státuszok közötti átmeneteket a pályázók mindenkori legjobb belátására kell bízni. #5 Szerencsés lenne, ha a K+F+I tevékenységgel sikeresen pályázó KONZORCIUMVEZETŐI szervezet a szerződés szerinti K+F+I alvállalkozója felé ÁFAmentesen tudná a támogatási pénz folyósítani. Jelen helyzetben ez nem igy van, ezért a nem-konzorciumvezető a rá szánt támogatási rész nem teljes összegét tudja csak felhasználni, ( „bukja az ÁFA-t”). #6 Feltétlen teret kell adni VALAMENNYI Operatív Programban azoknak a rövid – és hosszú távú PRIORITÁSOKNAK, amelyeket a NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORMOK az elmúlt néhány hónapban publikáltak, mint a szakmai érintettek konszenzusos STRATÉGIAI TERVEKBŐL levezetett „MEGVALÓSÍTÁSI TERVEK”, azaz u.n. ROAD-MAP tanulmányai. Az Európai Technológiai Platformok az elmúlt 2 félévben az EU legtöbb országában kialakították és kialakíttatták azokat a nemzeti fejlesztési programokat, támogatási rendszereket, amelyek már a VÁLSÁG UTÁNI KILÁBALÁS programjaiként kerültek 2010-es BEVEZETÉSRE. Kérjük, hogy ezek lehetőségeit a magyar Operatív Programok is támogassák, NE LEGYENEK a magyar KKV-k vagy bármely gazdasági szereplők „elvágva” a többi EU-s tagországban bevezetett A pályázati kiírások társadalmi egyeztetése során lesz lehetőségektől ilyen nagy mértékben, mint az a 2010-es évben volt tapasztalható. #7 rá lehetőség. előző Magyarország értéktermelő potenciáljában a (gép-)gyártás és a feldolgozás KIEMELKEDŐ részt képvisel (lsd. EUROSTAT és a Magyar Statisztikai Hivatal adatait..). A GYÁRTÁS,… GYÁRIPAR, a kapcsolódó beszállítói és szolgáltatási szektorával - az értékteremtés mellett a 24 munkahely-foglalkoztatásban is DÖNTŐ HÁNYADOT képvisel. Ezért nem csupán JAVASOLJUK, hanem KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰNEK tekintjük a témára vonatkozó MANUFUTURE (A jövő gyártása, értéktermelése, gyártástechnológiája) Technológia Platform legfőbb PRIORITÁSAIT: Azok a témák kapjanak kizárólagosan költségvetési

Tervezői válasz az IH-tól Az Akciótervek a pályázati kiírások főbb jellemzőit tartalmazzák csak, a konkrét pályázati felhívások tartalmazzák a részletes támogathatósági feltételeket. Minden pályázati felhívás megjelenése előtt társadalmi egyeztetésre fog sor kerülni.

Az akciótervben szerepel a projekt kiválasztás eljárása, ami egyfordulós vagy automatikus lehet.

Berki Éva

Sajnos az akciótervből nem derül ki, hogy melyik pályázati konstrukciónak milyen lesz az elbírálási rendszere. Nem látszik, hogy mennyi automatikus elbírálású pályázat lesz!

Horváth Gábor

Vigh Attila

Magánszemély

A konstrukciókhoz a közölt adatok alapján nincs mit hozzászólni, ahhoz érdemi észrevételt csak a kiírástervezet alapján lehetne tenni. A korábbi rendszerben egy komplex projektet szinte lehetetlen volt megvalósítani, annyi volt a különböző és értelmetlen korlát ( pl. a GOP211/B-C-nél a 30 %-os építési),azt kellett feltételezni, hogy a hétköznapi KKV pályázók számának a minimalizálása lehetet inkább a cél. Valóban olyanok legyenek a pályázatok, mint az ÚSZT vitairatában, azaz ha a projekt az elérendő célok irányába mutat, támogatható legyen, azaz nagy rugalmasságot biztosítson.

A GOP-2011-2.1.1/A esetében a társadalmi egyeztetést követően beemelésre kerültek a T. NFÜ! Én több 50 fő létszám feletti, de csak 1-2 Mrd Ft árbevételt elérő cégről tudok, akik középvállalkozások is, valamint azon vállalkozások is pályázni, fejleszteni szeretnének, de középvállalkozásnak minősülve kizárásra kerülnek a pályázhatnak, amelyek megfelelnek a mikro- kis-és 2.1.1./A-ból. Tisztában vagyok vele, hogy a kisvállalkozásokat akarják támogatni, és az uniós középvállalkozásokra vonatkozó 800/2008/EK KKV definícióktól sem lehet eltérni, de úgy kellene megfogalmazni a jogosultságot, hogy rendelet 1. sz. melléklet 2. cikk szerinti alkalmazotti mikro-, kis- és középvállalkozás is pályázhat, aki (mondjuk) 100 fő alatti, illetve 10 M EUR létszám és pénzügyi határértékeknek. árbevétel/mérlegfőösszeg alatti. A jelenlegi tervezettel az jár jól, aki (akár színlelt) Azonban a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklet 3. szerződésekkel, vagy alvállalkozók kiterjedt bevonásával bonyolítja munkáit, holott az lenne cikk (4) bekezdése alapján azért nem tekinthetők a cél, hogy a valódi bejelentett munkavállalói állomány emelkedjen. Kérem javaslatom szíves KKV-nak, mivel a tőke vagy a szavazati jogok megfontolását. Köszönettel: Horváth Gábor legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.

Magánszemély

Gilly Miklós


Észrevétel

Magánsze mély

Észrevételező

Tisztelt NFÜ! A GOP kiírásokkal kapcsolatban túlzó, hogy 2013-ig kizárják a pályázati rendszerből a KMR régiót. Ez diszkriminatív megkülönböztetés. Ugyan tény és való, hogy a konvergencia régiónak nagyobb szüksége van támogatásra, de ne feledkezzünk meg a fejleszteni szándékozó KMR KKV-król, mely a munkahelyek teremtésében nagy szerepet játszhat a térségben. Támogatás mindenképpen jusson tehát a KMR régióra is! Mind e mellett a támogatási arány térségenkénti maximuma felmehetne 50%-ra is (ez még szintén közbeszerzés mentességet ad) a 2.1.1.A-ban. a 3000-max. 45000 (!!!) pályázói létszámot le kell szorítani, mert ismét kezelhetetlenné és túlterheltté fog válni a KSZ és az NFÜ, ami az elmúlt időszakban is nagy nehézséget okozott a kedvezményezetteknek a támogatási szerződések megkötésének elhúzódása, így a projektek megvalósításának csúszása miatt. Vagy legyen nagyobb a kapacitás a feldolgozási oldalon, vagy emeljék meg a támogatás arányát, és csökkentsék a pályázati időszakot. Gyorsabb és hatékonyabb pályázati rendszer kell most már a 2011-2013-as periódusra!

A Közép-Magyarországi Régió vonatkozásában külön operatív program, a KMOP kínál forrásokat.

25

Dr. Üveges László

Spori Print Vincze Kft

Vincze Ferenc

ÁFEOSZ - Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége

Vas-Baksa Eszter

Magánszemély

Észrevételező

Észrevétel


Tisztelt NFÜ! Meglepődve tapasztaltam, hogy bár tükörkiírásokról van szó, mégsem egyezik a KMOP-1.2.1.A és GOP-2.1.1.A kiírások minimális összege. GOP esetében is javaslom, hogy legyen a korábbi éveknek megfelelően 1 millió forint a minimális támogatási összeg, mivel azzal, ha 5 millió lesz a minimum, akkor kizárják azokat a vállalkozásokat, melyek ténylegesen mikrovállalkozásként működnek. Ebben az esetben ugyanis 40%-os támogatás mellett 12.500.000 Ft nettó összköltségű projektet kell finanszírozniuk, melyet sokan nem tudnak vállalni. Ezzel szemben a KMOP-1.2.1.A konstrukcióban 50%-os támogatást és 1 millió forint minimum összeget írnak, ami szintén meglepő, hiszen eddig 10%-ról volt szó minden fórumban. Kérem ennek magyarázatát, illetve a két konstrukció valós tükrözését.

A társadalmi egyeztetést követően mind a GOP2.1.1/A és mind a KMOP-1.2.1/A esetében a minimális támogatási összeg 3 millió forint. A végleges felhívásokban pontosításra kerültek a támogatási intenzitások a pályázó mérete és megvalósítás helyszíne figyelembevételével

Javaslatunk, hogy a 2010. évben kiírt KMOP 2010-1.2.1/B pályázati kiírással azonosan a GOP 2.1.1/A, GOP 2.1.1/B pályázatoknál a támogatás mértéke legyen 50%.

A kormány és a szaktárcák iránymutatása szerint került meghatározásra a támogatási intenzitások mértéke

Tisztelt NFÜ ! Az ÁFEOSZ-hoz döntően középvállalkozások tartoznak. Tevékenységük jellemzően bolti kiskereskedelem. Javasoljuk, hogy a GOP 2. Vállalkozások komplex fejlesztése támogatási konstrukcióknál a támogatható tevékenységek tekintetében a 2.1.1.B, 2.1.3. esetében az ingatlan beruházás mellett vegyék fel a felújítás, rekonstrukció, bővítés tevékenységeket is. Emellett a 2.1.1.B, a 2.1.3. konstrukcióknál a támogatható tevékenységekhez az együttműködések, a franchise fejlesztést vegyék fel.

Mindkét projekt esetében támogatható tevékenység az ingatlan építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés, fejlesztés. Franchise vállalkozások is jogosultak pályázni

26

Észrevétel


SÖLLEI JUDIT

A közzétett információ nem alkalmas véleményezésre, mivel szűkszavúan határozzák meg a prioritás tartalmát, és a támogatási konstrukciókat. 211/A A projekt keretösszege 3 év viszonylatában 30 mrd Ft. A 30 millió támogatás, minimum 5 millió Ft támogatási összeg esetén nemigen alkalmas a támogatandó projektek rovatban meghatározott 3 000-45 000 Vállalkozás támogatására. 211/M A rövid leírásból nem derülnek ki a konstrukció részletei, de feltételezem, hogy a mikrohitel konstrukció kedvezményes kamatozású lesz, amely esetén a hitel támogatástartalommal bír (több tényező függvényében). A hatályos állami támogatási szabályok szerint a hitel támogatástartalmát (még akkor is, ha az csekély összegű támogatásnak minősül) minden esetben hozzá kell számítani a vissza nem térítendő támogatás támogatástartalmához, és megvizsgálni, hogy a teljes támogatástartalom túllépi-e a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképben régionként meghatározott mértéket. 2011-től pl. Nyugat Dunántúlon 30% Közép Dunántúlom maximum 40 %-os lehet a támogatásintenzitás. Ha figyelembe vesszük, hogy mikrovállalkozások esetén 20 %-kal növelhető, akkor a Nyugat Dunántúli mikrovállalkozások esetén nem lesz lehetőség a maximális támogatási lehetőség (50%) kihasználása mellett további mikrohitel nyújtására. 2010. december 14. Söllei Judit

Az Akciótervek a pályázati kiírások főbb jellemzőit tartalmazzák csak, a konkrét pályázati felhívások tartalmazzák a részletes támogathatósági feltételeket. Minden pályázati felhívás megjelenése előtt társadalmi egyeztetésre fog sor kerülni. (pl. 211A-ban a minimálisan igényelhető támogatási összeg a kiírás társadalmi egyeztetése eredményeképpen csökkentésre került)

Javasoljuk, hogy valamennyi regionális operatív programban legyen külön pályázat az ipari parkok számára. A KKV-k pályázatai esetében előnyben célszerű részesíteni az ipari parkban működő vállalkozásokat, mivel itt a hálózatosodás, a klaszterek létesítése, a szolgáltatások pótlólagos versenyképesség-növelő hatást fejtenek ki.

Az Ipari Parkok a ROP keretében kerülnek támogatásra.


Rakusz Lajos

Magánszemély

Észrevételező

27

Rácz Péter

Észrevétel

DV Invest

Észrevételező

Dokumentum tartalma célja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé benyújtandó javaslat az Új Széchenyi Terv társadalmi egyeztetésére vonatkozóan. • 1) A javaslat tárgya, lényege: A kis összegű ( max. 50 m ft ) kockázati tőkével, újonnan alapított vagy alapítandó innovatív illetve magas növekedési potenciállal bíró, elsősorban projektcégek részére is pályázati lehetőség biztosítása az Új Széchényi Terv Gazdaságfejlesztő Operatív Programba történő integráláson keresztül. A jelenlegi kiírás alapján - „Vállalkozások komplex technológiai fejlesztése” és a - „K+F és innováció a versenyképességért” elnevezésű programokban látunk létalapot az alapításhoz, fejlesztéshez és működéshez szükséges magántőke oldali befektetés mellett történő állami részvételnek. (Részletesen lsd. a 4. pontban). Kiemelten fontosnak érezzük annak fényében is, hogy az Innováció tartalmú pályázati keretek igen kis hányadát sikerült lehívni és felhasználni. • 2) Munkahelyteremtés, mint prioritás a Az új munkahelyek teremtése Magyarország számára jelenleg a legfontosabb prioritás, mely alapvetően 2 formában valósulhat meg: 1) már meglévő, bizonyítottan működő cégek, vállalkozások keretein belül megvalósított bővülő foglalkoztatás illetve a véleményünk szerint szintén kiemelt jelentőséggel bíró, 2) friss tőkebevonással létrehozott új vállalkozások alapítása által, magántőke (üzleti angyal) részvételével történő kockázati tőke jellegű hozzájárulása mellett. A konstrukció Magyarországon még gyerekcipőben jár, miközben, más - elsősorban az angolszász - országokban, a stabil és versenyképes KKV szektor megteremtésének egyik alappillérének számít a maga több tíz milliárd USD összegű éves tranzakciós forgalmával (pl. Kanada esetében). • 3) Kockázati tőke a munkahelyteremtésben A kiemelkedő megtérülési esélyek mellett nem vitás, hogy az angel jellegű befektetések minden részvevő számára magasabb kockázattal járnak. Azonban a megfelelő arányú „risk és financing sharing” konstrukció kialakításával illetve követhető és számon kérhető kritériumok lefektetésével létrejöhet egy olyan vállalkozási, támogatási, finanszírozási és befektetési környezet mely indukálhatja az innovatív, életképes üzleti elképzelésekbe történő direkt reálgazdasági invesztíciókat, koncentrálva akár a 7 stratégiailag fontos iparágra. Iparági tapasztalatok (és saját üzletmenetünk) szerint is kijelenthető, hogy Magyarországon jelentős igény mutatkozik a kockázati tőke üzletág e formájára a projektgazdák, vállalkozók részéről. Nem mellékesen, a Jeremie programban részt vevő alapok (akik már egy bizonyos fokú üzleti track record megléte után eszközölnek befektetéseket és várják az életképes üzleti lehetőségeket) biztosíthatják a finanszírozási lánc következő elemét, azaz, az újonnan alapított, jellemzően kisvállalatok további, középvállalattá történő fejlődésének tőkehátterét. • 4) Konkrét javaslatok, feltételek a kockázati tőke (üzleti angyal) befektetésekhez kapcsolódó támogatások pályázati rendszerbe történő integrációjáról: - Állami oldalról történő, 20-30%os, preferáltan vissza nem térítendő támogatási hányad lehetőségének biztosítása (a múlttal bíró mikro/kkv cégek támogatási nagyságrendjének 50%-a) az adott, újonnan alapított projektcég cash termelésének beindulásáig szükséges tőkeigényre vetítve. o A fennmaradó forráshányadot a vállalkozói önerő mellett üzletrész fejében történő magánbefektetések biztosítják. Előzetes tárgyalások alapján már most rendelkezésre áll magán tőke oldali ígérvény 300-600 m Ft erejéig. - Az iparág jellemzői alapján az állami szerepvállalás összege max. 15 m Ft / adott projekt. - A forrás allokációba, a támogatási és befektetési folyamatba szakértő-közvetítő cégek (intézmények pl Magyar Innovációs Szövetség) bevonása, melyek projektgazda oldali előszűrést, minősítést végeznek, a projekt innováció tartalmat vizsgálják, részt vesznek az üzleti tervek kidolgozásában illetve egy innovatív, internet alapú platformot biztosítanak az üzletkötések előmozdítása céljából. - Fontos, hogy a támogatási rendszer egy világos, egyszerű KO kritériumokat (önerő illetve befektetendő összeg igazolása, személyi feltételek megléte, iparág, megtérülés, akár projektgazda és befektető oldali magánkezességek stb..) tartalmazó feltételrendszerrel kerüljön kidolgozásra


Az üzleti angyal befektetések a rejtőzködő magatartás miatt nem tudják biztosítani a nyomon követhetőséget, kockázatosak abból a szempontból, ha mégsem valósul meg a befektetés. Mind a formális, mind az informális kockázati tőkebefektetések esetében még mindig nem az induló vállalkozások kerülnek előtérbe, ezen célt hivatott fejleszteni a Jeremi kockázati tőkeprogramja. A múlttal nem rendelkező vállalkozások még a vissza nem térítendő támogatások esetében is kockázatosnak minősülnek.

28

Popp Délia

Főpolgármesteri Hivatal

Tóth János

Magánsze mély

Észrevételező

Észrevétel


A Főpolgármesteri Hivatal Európai Uniós Ügyek Irodájához érkezett véleményezés alapján, amelyet Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány dolgozott ki a következő hozzászólást mellékeljük: Tárgy: Társadalmi egyeztetésen a 2011-2013-as akciótervek Talán sosem volna oly nagy szükség a kisvállalkozások energizálására a magyar nemzetgazdaság innovációs, termelésnövelő és munkahelyteremtő képességének újraalapozásában, mint ma, a gazdasági válságból való kilábalás érdekében. A nemzeti regionális állami támogatási térkép alapján 2011. január 1-től a Budapesten (HU101 Budapest) elérhető támogatási intenzitás maximum 10%. Az olyan beruházási projekteknél, amelyek elszámolható költsége nem haladja meg az 50 millió EUR-t, ez a felső határ középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások tekintetében 20 százalékponttal növelhető (HL C 54., 2006. 3. 4, 13. old.). Az alacsony támogatási intenzitás miatt meg kell találni azon technikákat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy elsősorban a hazai rendelkezésre álló források koncentrálódjanak Budapesten, az uniós források pedig a vidéken összpontosuló fejlesztéseket támogassák. Ennek eredményeképpen a gazdaság motorját jelentő Budapesten működő, magyar tulajdonú exportorientált vállalkozások további növekedést érhetnek el, illetve versenyképességüket megőrizhetik, új adózó munkahelyet teremthetnek és tarthatnak meg. Visszatérve az uniós támogatási forrásokra, szükséges lenne (bár időigényes és bizonytalan kimenetelű, ellenben a válság felülírta a jogszabályokat) mihamarabb kezdeményezni a 2006. szeptember 13-án (N 487/2006 határozat melléklete), az Európai Bizottság által elfogadott „Iránymutatás a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról” című dokumentumban meghatározott, Budapestre vonatkozó támogatási részek módosítását, illetve kiterjesztését a következő 7 éves tervezési periódus végéig, 2020-ig. Ilyen módon a hazai gazdaságfejlesztési források, valamint a megnövelt uniós támogatási intenzitás a fővárosi KKV-k növekedését segíthetik elő. Abban a vonatkozásban, hogy milyen irányban kellene az akcióterveket fejleszteni, javasoljuk, hogy az Új Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó részeinek társadalmi egyeztetésén a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által kialakított és összeállított véleményeket vegyék figyelembe.

GOP-pályázatok keretén belül nem támogatható a Közép-Magyarországi régió területén (többek között Budapesten) megvalósuló fejlesztés. A kérdés inkább ROP IH relevancia.

Javasoljuk, hogy a konstrukción belül az ipari park címmel rendelkező üzleti környezetben telephellyel rendelkező vállakozások élvezzenek előnyt az elbíráslásban IPE - Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület - www.ipe.hu

Az egyes pályázatok értékelési rendszere szabályozza a pontozás kérdését, ahol releváns, ott beépítésre kerül.

29

Gilly Miklós

Vanessia Kft.

Dervalics Ákos

Monnet Kft

Dervalics Ákos

A GOP-2.2.1 és KMOP-1.2.5 konstrukciókkal kapcsolatban javaslom, hogy – mivel az akciótervek szerint a GOP-2.2.3 konstrukció nem kerül meghirdetésre – a támogatható tevékenységek és célterületek száma a korábbi, 2009-ben és 2010-ben pályázható konstrukciókhoz képest kerüljön kibővítésre, tekintettel arra, hogy a komplex IKT fejlesztések megvalósítására és támogatására a továbbiakban is lehetőség legyen. A GOP-2.2.3 A javaslat figyelembe vételére az egyes pályázati konstrukció megszűnésével eltűnik a támogatható tevékenységek közül számos célterület felhívások (jelen esetben a GOP-2011-221 pályázati (többek között pl. üzleti intelligencia, elektronikus iratkezelés, munkafolyamat irányítás, felhívás) társadalmi egyeztetése során van lehetőség. tudásmenedzsment, mobil technika, B2C és B2B, BPR), így javasolt ezen célterületek beépítése a 2011-ben megjelenő konstrukciókba. Ez összhangban lenne azzal a kormányzati törekvéssel, miszerint Magyarország nemzetközi és regionális versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásában való lemaradás csökkentése. Az elmúlt évek visszaesései után több hazánkban holding struktúrában működő vállalat tervez fejlesztéseket, munkahelyteremtést, ezek több tagvállalatot is érintenek. Javasoljuk, hogy tegyék lehetővé egyazon tulajdonosi kör minden tagvállalata azonos évben/azonos kiírás keretében részesülhessen támogatásban! (GOP 211/B; GOP 213)

A GOP 2. prioritását viszonylagos forráshiány jellemzi, ezért az a cél, hogy a rendelkezésre álló források minél több vállalkozáshoz jussanak el, ezért volt szükség ezen korlátozás beépítésére a 2. prioritás keretében megjelenő pályázati felhívásokban.

Monnet Kft

Dervalics Ákos


Egyes vállalkozások jelenleg is 4 napos munkahéttel dolgoznak. Növekvő megrendelésállomány, új beruházás esetén első lépésként értelemszerűen az 5 napos munkahetet állítják vissza, és csak ezt követően kerül sor létszámbővítésre. Ez a lépésünk már önmagában is 25%-kal növeli a munkavállalók után fizetendő járulékok és adók összegét. Miként kezeli a Támogató akár a pályázói jogosultság megállapításánál, akár a pályázatok megítélésénél ezt a helyzetet? Munkahelyteremtéssel azonos megítélés alá esik, vagy sem?

A munkaidő növelése nem tekinthető munkahelyteremtésnek, csak az új munkaerő felvétele. A pályázói jogosultság esetében minimum 1 fő alkalmazása az előírás (kivéve 2.1.1/M és 2.1.3). Kötelezettségvállalás esetében pedig létszámtartás, vagy személyi jellegű ráfordítás növelése került meghatározásra.

Monnet Kft

Rapcsák Dániel

Észrevétel

Jelentős a száma azon vállalkozásoknak, amelyek árbevétele jelentős részben hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalatoknak történő szállításokból származik. Az alkatrészek a végtermékbe közvetlenül beépülve csaknem 100%-ban exportra kerülnek. Javaslom, hogy amennyiben az export-tevékenység mértéke egy támogatási kérelem benyújtása esetén bírálati szempont, akkor a fent leírtak alapján végzett beszállításaik is kerüljenek – a közvetlen exporttal megegyezően - kedvező megítélés alá!

A bírálati szempontokat az egyes pályázati felhívások tartalmazzák majd. Az észrevételt köszönjük.


Észrevételező

Miért pont ezek az évek a bázisértékek? A célértékként meghatározott 3 % növekedés az inflációt is figyelembe véve inkább csökkenésnek tűnik, ez nem túl optimista célmeghatározás.

2007-ben az Operatív Program elfogadtatásakor kellett rögzíteni mind a báziséveket, mind a tervezett növekedést, ez OP indikátor.

30

Mlinarics József




Észrevétel

A GOP 2. Vállalkozások komplex fejlesztése” és a GOP 3. Üzleti környezet prioritásokat túlnyomó részt a hazai járműgyártás fejlesztésébe(lásd alább), a kapcsolódó K+F támogatására javasoljuk átcsoportosítani. Amint fentebb kifejtettük, a vállalatoknak nyújtott egyedi támogatások zűrzavart okoznak a piacon, kiszámíthatatlanná teszik a gazdasági tevékenységeket, így több kárt okoznak, mint amennyi előny származik belőlük. Ezért az ilyen támogatásokat meg kell szüntetni. Az így felszabaduló forrásokat teljes egészében a hazai autóbuszgyártás, valamint a vasúti járműgyártás fejlesztésére, valamint a tömegközlekedéshez, illetve a vasúti szállításhoz kapcsolódó egyéb fejlesztések támogatására javasoljuk fordítani. Ennek legfontosabb indoka a következő. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint Magyarországon évente mintegy 16 000 ember hal meg idő előtt a levegőbe kerülő részecskeszennyezés (PM10) következtében. A A járműgyártás fejlesztése nincs kizárva a GOP-ból, PM10 egészségügyi határértékének túllépése miatt az Európai Bizottság ugyanakkor a javaslat inkább KÖZOP-hoz kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, legutóbb 2010. október 28-án kapcsolódik. küldött figyelmeztetést Magyarországnak , és mindössze két hónap haladékot adott, hogy érdemi, számon kérhető intézkedéseket hozzon a PM10-szennyezés csökkentésére. A PM10-szennyezésért elsősorban a gépjárművek a felelősek. Ezért haladéktalanul korszerűsíteni kell a járműállományt, illetve amennyire lehet, megfelelő alternatívát kell biztosítani a személyautó- és tehergépkocsi-használattal szemben. Az intézkedés fellendítheti a nagy hagyományokkal rendelkező, de az elmúlt években sorvadásnak indult iparágakat. A javaslat megvalósítását nem kifogásolhatja az EU. Ha a pénzügyi válságra hivatkozva, a német és a francia kormány ennél sokkal nagyobb összegekkel támogathatta a saját autóiparát, akkor az EU nem utasíthatja el Magyarország hivatkozását a válságra és a környezetvédelmi kötelezettségekre.

Magyar Tartalomip ari Szövetség

Észrevételező

Minden pályázati felhívásnál szerepel a támogatható Az infokommunikációs (szoftver, hardver, internet hozzáférési, oktatási, költségek stb.) tevékenységek között a szoftvert és hardver minden egyes Új Széchenyi Terv pályázatban kerüljenek be az elszámolható költségek közé. beszerzés

31


Észrevétel

Magánszemély

Észrevételező

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem javaslatai az NFÜ 2011-2013 akciótervének egyeztetéséhez Konkrét észrevételeink: - Valamennyi pályázati konstrukciónál javasoljuk annak pontos tisztázását, hogy a KMR szervezetek milyen formában nyújthatnak szakmai támogatást, esetleg vehetnek részt a szakmai feladatok megvalósításában. - Nem lenne ugyanis szerencsés, hogy az ország gazdasági fellendülését és humán fejlesztését célzó programokban a KMR-hez tartozó intézmények szellemi potenciálja nem lenne hasznosítható. - Szintén kérdésként merül fel, hogy az elmúlt egy évben elindított, az intézményi/vállalati együttműködés fejlesztésére alapozott K+F+I és társadalmi programok (Kutatóegyetem, Technológia és Tudástranszfer) lehetőségei eredményei, egyáltalán az ezekben megfogalmazott stratégiai célkitűzései hogyan csatornázhatóak be a jelenleg meghirdetésre tervezett konstrukciókba. - Nagyon támogatnánk a teljes pályázati rendszer modernizálását. A pályázati anyagok bírálatában azok tartalma meghatározó szerepet kapjon a formai minősítéshez képest. Minden szereplő (állam, pályáztató szervezetek, vállalkozások, intézmények, pénzügyi szervezetek, stb.) számára lényeges előrelépést jelenthetne az egységes elektronikus pályázati rendszer bevezetése. Ilyenre már van jól működő pozitív példa az OTKA esetében. Ilyen pályázati specialitásokat figyelembe vevő, de struktúrájában, szemléletében, adatkezelésében egységes rendszer a pályáztatás lebonyolításán túlmenően államnak, pályázónak, EU-nak lehetőséget adna az elszámolás automatizálására, a pályázatok és a K+F tevékenység monitorozásra, adatszolgáltatásra, vezető rendszerek döntés előkészítési folyamatainak támogatására, stb. A feltételrendszer adott az áttekinthető, felhasználóbarát nemzeti pályázati és K+F+I rendszer kialakítására. A GOP konstrukciók megfogalmazott javaslataink: - A KKV szektor fejlesztése elengedhetetlen. Azonban a GOP program jelentősrészében infrastrukturális és eszközbeszerzés, illetve más programokban humánerőforrás-fejlesztés jelenik meg. Emellett azonban a K+F+I tevékenységek, együttműködések a tervezetben szereplőnél lényegesen nagyobb súlyú támogatására is szükség van. Ugyanis az itt megjelenő fejlesztési igények egy jelentős részének kiszolgálására a jelenlegi KFI intézményrendszer nem rendezkedett be. Ennek sok oka van: A KKV szektor innovációs képességét erősen korlátozza ezen vállalkozások csekély tőkeellátottsága és nem mindig megfelelő innovációs szemlélete. A kutatói teljesítmény értékelési szempontrendszere pedig nem ismeri el kellő súllyal az ilyen típusú szakmai/szellemi teljesítményt. Ezt a helyzetet kezelni kell. - A GOP prioritások indikátorai között jelentős hangsúllyal szerepel a szabadalmak és mintaoltalmak számának jelentős növekedése. Azonban a KKV szektorban folyó fejlesztések túlnyomó többségükben nem szabadalommal védhető szellemi termékkel zárulnak. Legtöbb esetben ennél lényegesen kisebb léptékű, a piaci igényeket közvetlenül kiszolgáló megoldások születnek. Ezért javasoljuk, hogy a szabadalmak mellé indikátorként a hasznosított K+F+I eredmények kategóriáját is vegyék fel. - A KKV-kkal és természetesen a nagyvállalkozásokkal történő együttműködés javításához a BME az egyetemi tudásbázis és az üzleti szféra közös érdekeltségen alapuló együttműködési modell kidolgozásával és az ennek keretében megvalósító kutatás-fejlesztési és innovációs projektek elindítását javasolja. Ezen együttműködési modell lényege, hogy a K+F+I intézmény szerződéses kapcsolat keretében a partner kis- és középvállalkozások igényére, de saját kockázatot is vállalva vesz részt a vállalkozásoknál megvalósítandó innovációkat megalapozó kutatásban és fejlesztésekben és annak eredményeit átadja a partnervállalkozásnak, igény szerint közreműködik annak bevezetésében. Az egyetem(ek) és résztvevő intézmények számára a K+F szolgáltatás ráfordításai azáltal térülnek meg, hogy szerződés szerint részesedik a kutatás-fejlesztési eredmény alkalmazásából, az innováció megvalósításából a vállalkozásnál keletkező jövedelemből vagy vagyonnövekedésből. A részesedés formája így lehet a


KMR szervezetek alvállalkozóként vehetnek részt az egyes projektekben. Az ÚSZT modernizálta teljes pályázati rendszert (kevesebb pályázati kiírás, elektronikus beadás). A GOP források a vállalkozások rendelkezésére állnak, nem az egyetemek és a non-profit kutatóhelyek fejlesztését szolgálják. A Bizottság és az Operatív programban meghatározott forrás keretek által rendelkezésre az egyes prioritások számára. Az AT-ben szereplő indikátorok alapján az EU-s jelentéstételi kötelezettségünknek teszünk eleget.

32

Dr. Fodor Tamás pm.

Észrevétel Sopron Önkormán yzata

Észrevételező


A 2.1.1/A. támogatandó projektek számánál valószínűleg elírás történt (45.000?).

Elírás történt, a helyes szám 4500

3.4.1.SaaS pályázat: nagy örömmel vettük ezt a pályázatot, itt kritikus a pályázat megfelelő szakmai kialakítása, ebben is örömmel működünk közre. Mivel a felhő alapú (SaaS/cloud) alkalmazások elterjedése napjaink legfontosabb technológiai trendje, ezért javasoljuk minden pályázatban pluszpontként betenni (különösen GOP/KMOP esetében), azt hogy a pályázó SaaS alkalmazást használ – ez növelni fogja az SaaS pályázat hatékonyságát és segíti a legújabb technológia alkalmazását, ami növeli az innovációt, versenyképességet, valamint a munkahelyek számát. A korábbi SaaS központok létrehozását támogató kiírás nem tette lehetővé a belső fejlesztési költségek elszámolását. Ez problémát jelentett olyan saját termék esetén, melyet alkalmassá lehetett volna tenni ASP funkció betöltésére, azonban a kiírás szerint ezt csak 3. fél bevonásával lehetett megtenni. Továbbá azt sem tették lehetővé, hogy a pályázó informatikai szolgáltató cég egy termékhez (pl. egy ERP-hez) saját maga fejlesszen hozzá. Ebben az esetben is egy 3. fél bevonása volt szükséges. Javasoljuk a saját fejlesztési költségek elszámolásának lehetőségét bevenni az elszámolható költségek közé. Problémát jelentett továbbá a korábbi kiírásban, hogy nagyon szigorúan volt megkötve az árazás. A fenntartási időszak hosszúságát figyelembe véve ez irreális elvárás, hiszen az 5 évvel későbbi lehetőségekről nincs fogalma a pályázónak. Nem lehet megmondani tehát előre, hogy az adott rendszer (ERP, CRM, stb.) mennyibe fog kerülni 5 év múlva. Így nem tervezhető az üzleti haszon és a kereskedelmi lehetőségek is korlátozottak az előre meghatározott ár miatt. Javasoljuk tehát a kötött árazás átgondolását és rugalmasabb kezelését. 3.1.2 – Körzetháló fejlesztések: már ezen a ponton javasoljuk annak rögzítését, hogy mely területeket kíván elérni a konstrukció. Javaslatunk, hogy csak „fehér”, azaz jelenleg semmilyen optikai hálózattal nem elért települések legyenek a konstrukció célterületei, azonban ezen települések esetében az 50% támogatási intenzitás nem elegendő. Javasoljuk ennek emelését a lehetőség adta keretek plafonjáig. KMOP: a GOPnál említett javaslatok nagy részben itt is használhatók. A klaszterek támogatásának szükségességével egyetértünk, viszont jelenleg kevés ismeret áll rendelkezésre, ahhoz, hogy megfelelő véleményt formáljunk.

A javaslat figyelembe vételére az egyes pályázati felhívások (jelen esetben a GOP-2011-341 és a GOP2011-312 pályázati felhívások) társadalmi egyeztetése során van lehetőség.

Vicze Gabor

IVSZ

3. A modern üzleti környezet erősítése

33

Sebők András

Észrevétel Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform

Észrevételező

Az új programok kialakításánál és későbbi felülvizsgálatánál vegyék figyelembe a gyakorlatban együttműködő vállalkozások ágazati innovációs igényeit tükröző Nemzeti Technológiai Platformok egyeztetett javaslatait. Ez a rendszer már bizonyítottan jól működik az EU K+F+I programjainak kialakításánál. A projektek elbírálásánál vonják be az adott szakterület gyakorlatban működő vállalkozásainak az ágazatra jellemző igényeit jól ismerő szakembereit. Ehhez az adott szakterületen működő Nemzeti Technológiai Platformok felajánlják segítségüket.



34

Dr. Nyuzó Péter

Észrevétel

Magánszemély

Észrevételező


Tisztelt NFÜ! A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (1125 Budapest, MAros u. 46.) képviseltében a GOP 3. prioritás konstrukciós tervéhez a következő észrevételeket kívánom tenni: A Szövetség a kábeltelevíziós hírközlési szolgáltatók érdekképviseleteként érdekelt abban, hogy a 2011-2013 közötti GOP fejlesztések forrásai minél hatékonyabban szolgálják a szélessávú infrastruktúra kiépítését. Ennek eszköze, ha a konstrukciós feltételek a helyi, regionális piacon működő, szolgáltatásiakat épp a hátrányos helyzetű térségekben nyújtó kis- és középvállalkozások forráshoz jutását segítik elő. A GOP 3 támogatási célrendszerben kijelölt cél, a szélessávú lakossági elérések növelése két fejlesztési felület támogatásával valósulhat meg. Az egyik az un. last mile (közvetlen lakossági hozzáférési pontok) infrastruktúra kiépítésének támogatása részben a már meglévő gerinchálózatok és leágazó rendszer "sűrűségének" növelésével, részben új lefedő hálózatok kiépítésének támogatásával. A másik nagyon fontos támogatási cél ezen un. last mile infrastruktúrák közötti gerinchálózati kapcsolat, az egyes lefedett területek közötti összeköttetés kiépítésének támogatása. A Konstrukciós tervek szerint a támogatás minimális összege 500 millió forint és a konstrukció 6 projektet tervez támogatni. Így a támogatás nem képes az ezen a fejlesztési területen működő KKV szektor vállalkozásainak igényét, céljait kielégíteni. Egyrészt azért, mert a legtöbb ilyen vállalkozásnak összességében egy projektre vonatkoztatva nincs szüksége legalább 500 milliós forrásra. Ez a lépték a komplett regionális infrastruktúra fejlesztések léptéke, azaz a felhasználás és a felhasználók köre épp olyan vállalkozásokból kerülhet csak ki, amelyek már országos, vagy regionális szinten működnek, A javaslat figyelembe vételére az egyes pályázati tehát éppen nem a KKV-k körébe tartoznak. Ugyanezt a vélekedést erősíti, ha átgondoljuk, felhívások (jelen esetben a GOP-2011-312 pályázati hogy a támogatáshoz szükséges előfinanszírozást és önrészt tekintjük. Ismert és nyilvánvaló felhívás) társadalmi egyeztetése során van lehetőség. ugyanis, hogy minél magasabb a támogatási összeg annál nehezebb azt egy KKV-nak előfinanszíroznia, avagy az ahhoz szükséges önrészt előteremtenie. (Itt és most csak utalunk a bankszektor KKVellenes hitelezési gyakorlatára és ezen vállalkozások folyamatos tőkehiányára) A támogatni tervezett projektek száma pedig elenyésző az e területen felvetődő szükségletek számához képest. Alaposan feltételezhető, hogy a támogatási konstrukcióval nem lehet elégséges eredményt elérni, ráadásul a támogatások címzettjei, felhasználói (közvetve, vagy közvetlenül) épp olyan nagyszolgáltatók (multik, vagy szatellit cégeik) lesznek, amelyeknek a támogatása kifejezetten tilalmazott mind a hazai szabályok, mind az Uniós egyezmények értelmében. Mindezek alapján célszerűnek és hasznosnak látnánk, ha a konstrukcióban a támogatás minimális összegét 150 millió forintra, a támogatott projektek számát pedig arányosan 18-24 projektre változtatnák meg. Felvetjük, hogy a támogatandó személyi körből a konstrukcióban 5. szám alatt jelzett "az 1-4 kategóriába nem tartozó" vállalkozásokat töröljék, ellenben az 1-4. alatti vállalkozások konzorciumát, egyesülését, vagy bármely jogilag releváns módon létrehozott társulását a konstrukció preferálná. Már ehelyütt jelezzük, hogy a támogatási célok és feltételrendszer kialakításában szükségesnek tartjuk az NMHH adatbázisainak felhasználását, az NMHH konzultatív közreműködését. Felvetjük azt is, hogy mind a támogatás odaítélésénél, vagy a forrásallokációnál a Szövetség kész adatszolgáltatással, szervezési, vagy instruktori közreműködéssel segítséget nyújtani az NFÜ-nek és a pályázóknak (társulásaiknak) egyaránt. Üdvözlettel: dr. Nyuzó Péter elnök Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség

35

Kéry Ferenc

Magyar Kábelkomunikációs Szövetség

Észrevételező

Észrevétel


A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, mint a kábelszakma 170 szolgáltatóját tömörítő, legnagyobb érdekvédelmi szervezete, örömmel üdvözli a 3.1.2. konstrukció ismételt felvételét a támogatások közé. Véleményünk szerint a szélessávú szolgáltatások hazai fejlődésének jelenlegi szakaszában már szűk keresztmetszetként jelentkezik az egyes településeket, helyi hálózatokat közvetlenül összekötő körzetháló nem kielégítő volta. Az országos gerinchálózati szolgáltatók kapacitása - területileg eltérően - többé-kevésbé megfelelő, és a településeken belül a valódi szélessávú elérést szolgáltatni képes helyi kábelhálózatok is jórészt rendelkezésre állnak, ugyanakkor az egymástól elkülönült hálózatok közötti összeköttetést és ezen keresztül a gerinchálózatok hatékony elérését biztosító körzethálózatok kiépítése - a jelentős költségigény és a hosszú és bizonytalan megtérülés miatt - hiányzik, illetve lemaradásban van. Ennek a helyzetnek a javítását eredményezheti egy ilyen pályázat, amennyiben sikerül kiküszöbölni a következő ellentmondásokat: Egyetértünk azzal, hogy a pályázat elsődleges kedvezményezettjei a helyben megtalálható kis- és közepes vállalkozások legyenek, mivel létjogosultságukat igazolták, és kiemelt kormányzati cél az ő helyzetbe hozásuk. Ugyanakkor a minimum 500 milliós támogatásból és az 50 %-os önrész összegéből - tisztességes, költségalapú árazás mellett, helyszíntől függően - már akár 300-450 km-es optikai hálózat kiépítésére is lehetséges, amely már le tud fedni akár egy kisebb megyéből hiányzó körzethálózatot. Ez a lépték már nem a kkv-k mérete, hanem a nagyobb vállalkozásoké. Ha tényleg a kkv-kat szeretnénk helyzetbe hozni, és nem az esetleg felbukkanó szerencselovagokat, akkor a támogatás minimum összegét a szükségleteknek és az ő teherbíró képességüknek megfelelően jelentősen, 10-15 millió Ft-ra csökkenteni szükséges, mert 500 milliós önrészt nem tudnak felmutatni (ha csak negyedennyi forrásuk lenne,akkor már régen megépítették volna a körzetükben szükséges 10-20 km-es összeköttetést). A beruházás kockázatának csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy több kisvállalkozás közösen is pályázhasson, különösen, ha végül az általunk javasoltnál mégis magasabb maradna a minimális támogatás. Emellett a pályázat sikerességéhez biztosítani kell azt is, hogy a kkv-k a szükséges önerő biztosításához kedvezményes hitelt vehessenek fel. Tisztelettel: Kéry Ferenc -- KÉRY, Ferenc elnök / president Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSz) Hungarian Cable Communications Association (HCA) Iroda/Office: Cinkotai út 73/a.,Budapest 1141, Hungary Tel: [+36]1-200-7366, [+36]1-200-7570, Fax: [+36]1-3925030, E-mail:[email protected], http://www.kabelszov.hu

A javaslat figyelembe vételére az egyes pályázati felhívások (jelen esetben a GOP-2011-312 pályázati felhívás) társadalmi egyeztetése során van lehetőség.

36

Magánszemély

Rakusz Lajos


Tóth János

Mlinarics József


Kriston Mihály

Magánsze mély


Észrevétel ÁFEOSZ - Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége

Észrevételező

Tisztelt NFÜ ! A GOP 3. Üzleti környezet prioritásnál a 3.2.1. és a 3.3.2. esetében a támogatható tevékenységeknél szintén javasoljuk felvenni az ingatlan beruházás mellett a bővítés,t felújítást, rekonstrukciót. Itt gondolunk arra is, hogy KKV-k által alapított logisztikai központokban történik a fejlesztés, amely önálló jogi személyiségű gazdasági társaság és esetleg már nem tartozik a középvállalkozás kategóriájába sem, azonban a KKV-kat szolgálja.

A 3.3.2 konstrukció kóddal rendelkező versenyképességi programba javaslom belevenni a volt GOP-2.1.4/K pályázati kiírás folytatását /cél: a vállalkozások technológiai fejlesztéseik által közvetlenül csökkentsék a környezeti terhelést, azaz kimutathatóan növeljék az energia, víz- és egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát/, amellyel a vállalkozások költségeinek csökkentése által versenyképességük növekszik a környezetterhelés csökkentése mellett. A korábbi pályázati kiírás során több olyan projekt elindult, amely a későbbiekben referenciaként szolgál más vállalkozások számára. Az ipari parkok a KKV-k számára igen kedvező üzleti környezetet hoznak létre. Ösztönözni kell a KKV-at arra, hogy telepedjenek le ipari parkban. Támogatni kell az ipari parkokat szolgáltatásaik fejlesztésében, a hálózatosodás, innovációs kapcsolatok kiépítésének elősegítésében, különös tekintettel a KKV-ra. Támogatni kell a parkok közötti együttműködést mindenekelőtt a klaszterek létrehozása és működtetése érdekében, a piacra jutás feltételeinek előmozdításában.


Infrastruktúra fejlesztés esetében az elszámolható költségek körében nevesítésre került: "Ingatlan építés, bővítés, átalakítás, korszerűsítés költségei (kivitelezőnek fizetett ellenszolgáltatás)."

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2011-ben a GOP-214 pályázati felhívás meghirdetésre kerül. Konkrét javaslatok figyelembe vételére az egyes pályázati felhívások (jelen esetben a GOP-2011-214 pályázati felhívás) társadalmi egyeztetése során van lehetőség.

Ipari parkok támogatására, fejlesztésére a Regionális Operatív Programok keretében nyílik lehetőség.

Javasoljuk, hogy a konstrukción belül az ipari park címmel rendelkező üzleti környezetben telephellyel rendelkező vállalkozások élvezzenek előnyt az elbírálásban. IPE - Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület - www.ipe.hu

A javaslat figyelembe vételére az egyes pályázati felhívások társadalmi egyeztetése során van lehetőség.

A 3.3.2 konstrukció támogatható tevékenységei közé javasoljuk a design beemelését is.


37

Gilly Miklós



Mlinarics József

Észrevétel A 3.5.1 konstrukcióban kérjük a kedvezményezettek körébe a non profit államháztartáson kívüli szervezetek bevonását is, hiszen ezen a területen ők rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal.



Észrevételező

Erre a prioritásra ebben a hátralévő időben nem adnék egy fillért sem, legfeljebb IKT-re, semmiféle hozzáadott értéket nem termelő logisztikai beruházásokkal már tele van az ország, ráadásul ezt az igénybe vevők nagy része saját forrásokból is meg tudja csinálni, ha akarja, inkább a gyártásra helyezném a hangsúlyt. Tanácsadáshoz nem kell támogatást nyújtani, ez amúgy is a korrupció melegágya volt eddig a közbeszerzés mellett, adjanak olcsóbban tanácsot a nagyon drága tanácsadóink.

A logisztika közvetlenül kapcsolódik az Új Széchenyi Terv „Közlekedésfejlesztés, Tranzitgazdaság” kitörési pontjához, a vállalkozások üzleti kompetenciájának javítása pedig kulcskérdés a nemzetközi versenyképesség vonatkozásában.

38

Magyar Telekom Nyrt.

Magyar Telekom Nyrt.

Észrevételező

Észrevétel


Egymillió új és adózó munkahely Az Új Széchenyi Terv kommunikációjának középpontjában egymillió új, adózó munkahely áll, amely 10 év alatt valósul meg. Ennek fényében javasoljuk, hogy az egyes OP prioritások indikátorszámai között hangsúlyosabban jelenjen meg az, hogy az adott prioritás mennyiben járul hozzá a munkahelyteremtéshez (akár direkt, akár indirekt módon). Fejlesztések szinergiája Pozitívumnak értékeljük, hogy több konstrukció estében a „megjegyzések” oszlop kitér valamely másik konstrukcióval való szinergia kérdésére. Javasoljuk ennek még általánosabb alkalmazását, illetve indokolt lenne a „Kapcsolódás más pályázatokhoz” szempont akár kötelező, akár a bírálatnál előnyt jelentő tényezőként figyelembe venni ezzel elkerülve a szigetszerű fejlesztéseket. Felhőszolgáltatások elszámolhatósága Alapvetés: amikor még kisméretű egy cég, jellemzően nincs saját szervere, és egy saját rendszergazda költségét sem termeli ki. Azonban ilyenkor is szüksége van levelezésre, biztonságos adattárhelyre, közös naptárra és dokumentumok megosztására és egyéb IT megoldásokra. Ekkor alkalmaz a cég úgynevezett felhő alapú szolgáltatásokat (elterjedt elnevezések még: Cloud computing, SaaS-Software as a Service, ASP-Application Service Provider, Hosting), melyek révén a szükséges alkalmazásokhoz a cég beruházás nélkül, havi díjas szolgáltatásként tud hozzájutni. A jelenlegi pályázati konstrukciók nem teszik lehetővé ERFA forrásból ilyen típusú havi díjas szolgáltatások támogatását, noha a hatályos Uniós elszámolhatósági szabályok (1083/2006/EK tanácsi rendelet, 1080/2006/EK rendelet, Nemzeti Szabályozás az Elszámolható Költségekről) ennek lehetőségét nem zárják ki. Javasoljuk, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága vizsgálja ki az elszámolhatóság lehetőségét, ezzel rugalmassá és versenyképessé téve a hazai KKV szektort, valamint életképessé téve a GOP-3.4.1 konstrukció keretében létrejövő SaaS központokat. GOP3.1.2 – Körzetháló fejlesztés A konstrukció szakmai koncepciója kidolgozás alatt áll, azonban már ezen a ponton javasoljuk annak rögzítését, hogy mely területeket kíván elérni a fejlesztés. Ez alapján, csak „fehér”, azaz jelenleg optikai körzethálózattal el nem ért települések legyenek a konstrukció célterületei. A múltban világossá vált, hogy ezen települések esetében az 50% támogatási intenzitás nem elegendő. Javasoljuk ennek emelését a lehetőség adta keretek plafonjáig. Továbbá az akciótervben megjelenő kedvezményezetti körben a mikro- valamint kisvállalkozások létjogosultsága megkérdőjelezhető a minimális támogatási összeg ismeretében. Ami a kiválasztási eljárást illeti, javasoljuk a kizárólag hagyományos pályázatos konstrukciót, a kormányrendeletben nevesített kiemelt projekt nem indokolt. GOP-3.4.1 – SaaS központok A konstrukció ismételt megjelenése üdvözlendő, hiszen az IT szolgáltatások jól láthatóan mozdulnak a Cloud Computing irányába. Javasoljuk azonban a „fogadó oldal” tudatos kialakítását is, azaz olyan pályázati konstrukciót, amely a) kifejezetten a SaaS központokra való csatlakozás tevékenységét támogatja (külön pályázati kiírás erre a célra) b) meglévő kiírásban plusz pontot nyújt azon pályázóknak, akik vállalják a SaaS központhoz való kapcsolódást.


39

Vicze Gabor

Magánszemély

Észrevételező

Észrevétel


3.4.1.SaaS pályázat: nagy örömmel vettük ezt a pályázatot, itt kritikus a pályázat megfelelő szakmai kialakítása, ebben is örömmel működünk közre. Mivel a felhő alapú (SaaS/cloud) alkalmazások elterjedése napjaink legfontosabb technológiai trendje, ezért javasoljuk minden pályázatban pluszpontként betenni (különösen GOP/KMOP esetében), azt hogy a pályázó SaaS alkalmazást használ – ez növelni fogja az SaaS pályázat hatékonyságát és segíti a legújabb technológia alkalmazását, ami növeli az innovációt, versenyképességet, valamint a munkahelyek számát. A korábbi SaaS központok létrehozását támogató kiírás nem tette lehetővé a belső fejlesztési költségek elszámolását. Ez problémát jelentett olyan saját termék esetén, melyet alkalmassá lehetett volna tenni ASP funkció betöltésére, azonban a kiírás szerint ezt csak 3. fél bevonásával lehetett megtenni. Továbbá azt sem tették lehetővé, hogy a pályázó informatikai szolgáltató cég egy termékhez (pl. egy ERP-hez) saját maga fejlesszen hozzá. Ebben az esetben is egy 3. fél bevonása volt szükséges. Javasoljuk a saját fejlesztési költségek elszámolásának lehetőségét bevenni az elszámolható költségek közé. Problémát jelentett továbbá a korábbi kiírásban, hogy nagyon szigorúan volt megkötve az árazás. A fenntartási időszak hosszúságát figyelembe véve ez irreális elvárás, hiszen az 5 évvel későbbi lehetőségekről nincs fogalma a pályázónak. Nem lehet megmondani tehát előre, hogy az adott rendszer (ERP, CRM, stb.) mennyibe fog kerülni 5 év múlva. Így nem tervezhető az üzleti haszon és a kereskedelmi lehetőségek is korlátozottak az előre meghatározott ár miatt. Javasoljuk tehát a kötött árazás átgondolását és rugalmasabb kezelését. 3.1.2 – Körzetháló fejlesztések: már ezen a ponton javasoljuk annak rögzítését, hogy mely területeket kíván elérni a konstrukció. Javaslatunk, hogy csak „fehér”, azaz jelenleg semmilyen optikai hálózattal nem elért települések legyenek a konstrukció célterületei, azonban ezen települések esetében az 50% támogatási intenzitás nem elegendő. Javasoljuk ennek emelését a lehetőség adta keretek plafonjáig. Üdvözlettel, Vicze Gábor Fejlesztési és EU forrás munkacsoport vezető Informatikai Vállalkozások Szövetsége


4. Pénzügyi eszközök

40

Kobzos József



Gilly Miklós

Észrevétel

A GOP források hatékonyabb felhasználásának elősegítése céljából egy új finanszírozási konstrukciót kívánunk bevezetni. Vizsgálják felül a közreműködő szervezeteket, a kereskedelmi bankokat pl. nyugodtan ki Ennek keretében egyablakos konstrukcióban kedvező lehet zárni a mikrohitelekből, eleve logikátlan, hoyg némelyek kaptak lehetőséget, a kamatozású kereskedelmi banki hitelt kívánunk konstrukció a bankképtelen ügyfeleknek szól, a kereskedelmi bank reflexből elutasít, vagy bevonni, biztosítékként JEREMIE forrásból garancia gyakorlati példa alapján 300 %-os ingatlan biztosítékot kér. Ilyen pedig a kezdő, lehetőséget biztosítva. mikrovállalkozásoknak nem nagyon van. A magántőke befektetők bevonása nagyobb lendületet A kockázati tőkealapok esetében kizárólag az alapok profitérdeke dominál, nem pedig a ad a vállalkozásnak, a magántőke befektető érdekelt a KKV-k érdeke, pl. a ,,kiszállás" a cég tőzsdei értékesítésével történik, nem üzletrész vállalkozás sikeressé tételében, hiszen tulajdonosként visszavásárlással, azaz a projektet generáló KKV tulajdonosok alól eltűnik a cég, amit ettől függ befektetésének értéke és megtérülése. fejlesztettek. Amennyiben a tőkeemelést professzionális befektetők Az alapoknak odaadott tőke fejében meg kellene határozni ágazati kihelyezési hajtják végre, a vállalkozást pénzügyi kötelezettséget is, illetve valamiféle méret paramétert is (mikro-kis-középnek mennyit kell szakértelmükkel, stratégiai szemléletükkel is adniuk ), mert különben csak egyes szektorok lehet GDP-t érdemben nem növelő, egy-két év segíthetik. alatt milliárdosra felfújható projektjei kaphatnak ilyet, ami azután kipukkad. A befektetők jellemzően 3-6 év után értékesítik tulajdonrészüket a tulajdonostársak, a menedzsment, vagy akár harmadik fél (pl. szakmai befektető) felé.

Magánszemély

Észrevételező

Ajánlom szíves figyelmükbe az alábbi információkat: Lenyúlták a bankok az eurómilliárdokat 2010.12.10 05:30 Magyar Nemzet A gazdasági válság következtében szétvert kelet-európai kisvállalkozásoknak szánt, milliárd eurós nagyságrendű uniós készpénzt a közvetítő bankok maguknak halmozták fel – az uniós ügyekre szakosodott Eubserver.com szakportál ezzel a drámai kezdőmondatt al számolt be a prágai Bankwatch, a bankok átláthatóságát szorgalmazó csoport új jelentéséről. Az anyagból kiderül, hogy 2008 és 2010 júniusa között a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák kis- és középvállalatok csupán 0,001 százaléka kapott az EU által nekik szánt pénzből. Az összesen 15 milliárd eurót azért juttatták a bankoknak, mert 2008-ban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozások a hitelezéseket is érintő válság miatt piaci alapon nem tudtak kölcsönhöz jutni. A gyorssegélyt elsődlegesen az Európai Beruházási Bank (EIB) szervezte oly módon, hogy a pénzt hitelösszegeket közvetítő intézményeknek – legnagyobb részben kereskedelmi bankoknak – utalta át, amelyektől azt várták, a számukra elküldött forrásokat saját összegeikkel kiegészítve adják tovább a kisvállalkozásoknak – írja a Magyar Nemzet pénteki száma, amelyből további részleteket is megtudhat. További információ: http://www.bankwatch.org/newsroom/releases.shtml?x=2269172

A GOP 4 prioritás nem az EIB által nyújtott forrásból valósul meg, hanem az ERFA alapból. A kialakított, a Bizottság általi is elfogadott pénzügyi eszközök eljárásend alapján a hitel- pénzügyi szervezetek, mikrofinanszírozók esetében igény szerint szakaszosan kerül kifolyósításra a refinanszírozás, elkerülve annak lehetőségét, hogy az EU források a pénzintézetnél kamatozzanak

41

Észrevétel


SÖLLEI JUDIT

Vélemény a 4. Pénzügyi eszközök prioritáshoz A közzétett információ nem alkalmas véleményezésre, mivel szűkszavúan határozza meg a prioritás tartalmát, és a támogatási konstrukciókat. A közzétett információ alapján a jövőben nem történik alapvető változás a prioritás tartalmában és a támogatási konstrukciókban, holott az elmúlt három éves működés alapján bebizonyosodott, hogy a pályázatok nem működtek kellő hatékonyággal. Alapvető változás nélkül nem lesz lehetőség arra, hogy a még rendelkezésre álló összeg hatékonyan kerüljön felhasználásra a megcélozott vállalkozói kör, a mikro és kivállalkozások vonatkozásában. 4.1. prioritás: Hitel program mikrofinanszírozó szervezetek, hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével. Rossz megközelítés a megcélzott vállalkozói kör kijelölése, mely szerint hitellel még rendelkező KKV-k arányát kívánják növelni. A finanszírozási igény nem attól függ, rendelkezik-e a vállalkozás már hitellel vagy sem. Az EU-s forrásból finanszírozott termékek esetében alapvető elvárás, hogy a jelenleg piacon levő termékekhez képest jobban ösztönözzék a hitelképes vállalkozások finanszírozását. A jelenlegi termékleírásokból az derül ki, hogy a tervezett program szinte egyik paraméterében sem kedvezőbb a piaci termékeknél. Az átlagos banki kamatokhoz hasonló mértékű vagy azt meghaladó kamatozású hitelek nem jelentenek megoldást a vállalkozások fejlesztéséhez. A magas kamatokat a megcélzott hitelfelvevői kör nem tudja kitermelni. A kedvezményes források ellenére a pénzügyi közvetítő rendszer fölözi le a hasznot, és a megcélzott vállalkozói kör nem részesedik annak előnyeiből. Nulla kamatozású visszatérítendő támogatásként kellene a konstrukciókat működtetni. A támogatandó tevékenységek között felsorolt tevékenységek az MFB Zrt. termékei között is szerepelnek (MFB Mikrohitel Plusz, Kisvállalkozási Hitel, Vállalkozásfejlesztési hitel), nem egymással konkurens termékeket kell létrehozni, hanem meg kell találni azt az új konstrukciót, amely ma nem található meg a pénzügyi piacon, amellyel elősegíthető, hogy a vállalkozások rövid idő alatt, kedvezményes feltételekkel jussanak forrásokhoz önállóan vagy a vissza térítendő támogatások kiegészítésére. A támogatandó tevékenységek között felsorolt un. UMFOR (Új Magyarország Forgóeszközprogram) nem releváns, hiszen az igénybevétel határideje 2010. december 31-e. A program – a felhasználási korlátozások miatt – egyébként sem teljesítette az elvárt eredményeket. A Támogatandó pályázatok száma és összege nem reális. A program elmúlt 3 éve alatt 2400 vállalkozás részesült 15,5 mrd Ft összegű hitelben. A hátralévő 3 év alatt további 9800 vállalkozás finanszírozása és 78,2 mrd forint kihelyezése irreális becslés. 4.2. prioritás : Garancia program hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével Az összefoglaló adatokból a termék részletei nem derülnek ki, A mikrovállalkozások alapvető problémája, hogy nem rendelkeznek megfelelő nagyságú fedezettel, tehát a programnak ezt a problémát kellene orvosolni. A jelenleg működő konstrukció a piacon levő termékekhez hasonló módszerrel akarja rendezni bukás esetén a fedezetből való megtérülést. A garantőr és hitelnyújtó a kockázatvállalás arányában részesedik a fedezetből. Ez a módszer nem ösztönzi a hitelnyújtót a jelenlegi magas fedezeti követelmény csökkentésére, és nem segíti elő a KKV-k hitelhez jutását. 4.3. Közösen létrehozott kockázati tőkealapok Az összefoglaló adatokból a konstrukció részletei nem derülnek ki, de elgondolkodtató a tervezett összeg – 48,6 mrd Ft - és a támogatandó vállalkozások száma – 100 KKV -. valamint ezek aránya. Az 500 millió forint kockázati tőkeigényű vállalkozások már nem kifejezetten a 4. prioritás célkitűzésit összefoglaló tartalomban megjelölt „kisebb”cégek kategóriájába tartoznak. Budapest, 2010. december 11. Söllei Judit

A GOP források hatékonyabb felhasználásának elősegítése céljából egy új finanszírozási konstrukciót kívánunk bevezetni. Ennek keretében egyablakos konstrukcióban kedvező kamatozású kereskedelmi banki hitelt kívánunk bevonni, biztosítékként JEREMIE forrásból garancia lehetőséget biztosítva.

Magánszemély

Észrevételező

42


Észrevétel ÁFEOSZ - Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége

Észrevételező

Tisztelt NFÜ ! A 4.1. konstrukcióval kapcsolatban javasoljuk a támogatható tevékenységek közé felvenni a lízing, faktoring tevékenységeket, amelyek elősegíthetik a KKV-k számára a fejlesztések előbbre hozását,a pénzeszközök forgásának gyorsítását, a tartozások likviddé tételét. Célszerű felvenni a támogatható tevékenységek közé a KKV-k által létrehozott pénzügyi vállalkozások tőkeellátottságának javítását.


A GOP Akciótervben a GOP 4.1-be beleérthető a lízing, faktoring is.

43

Kovács István

Magánszemély

Észrevételező

Észrevétel


A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium az NFT II. tervezésének kezdetétől figyelemmel kísérte a GOP 4. prioritását, azon belül a mikrohitel konstrukciót. A tervezetekhez több alkalommal kritikai észrevételeket és javaslatokat fűztünk ( melyek közül több megtalálható az mvfportal.hu weblap dokumentumok menüpontjában). Javaslataink lényegi elemei voltak: 1. A mikrohitelezést nem piaci, hanem vállalkozásfejlesztési és támogatásközvetítő tevékenységnek kell tekinteni. Ezért a kamatok csökkentésére kell törekedni, hogy a mikrohitelezésnek legyen valós támogatástartalma a vállalkozások számára. 2. a banki módszerekkel nem finanszírozható vállalkozókat nem lehet hitelintézeteken keresztül finanszírozni. 3. A nem bankképes mikrovállalkozások számára nyújtott a mikrohitelek mellé tanácsadói, mentori szolgáltatásra is szükség van, mert e réteg nem csak tőke-, forráshiányos, hanem általában vállalkozói kultúrája, ismerete is alacsony. 4. Az Új Magyarország Mikrohitelprogram nagyobb mértékben támaszkodjon a HVK-k 17-18 éves mikrohitelezési tapasztalataira, valamint a támogatni kívánt mikrovállalkozók valós szükségleteire. Korábbi szakmai javaslatainkat az idő igazolta: • Az Új Magyarország Mikrohitel Programban a hitelintézetek kihelyezése minimális volt , a programban résztvevő 10 HVK 2010 közepére több hitelt helyezett ki, mint az (43) összes többi hitelintézet és pénzügyi vállalkozás együttvéve. • az MFB által működtetett Mikrohitel Plusz és a Kisvállalkozói Hitel programban a HVK-k által alapított 7 kft helyezte ki az összes ilyen hitelek több mint felét. • Az EU JASMINE mikrohitel programjában az MVHK mindkét pályázó tagja (RVA és PRIMOM) bekerült az Európai Befektetési Alap (EIF) által kiválasztott első 15 európai mikrofinanszírozó szervezet közé, amelyek számára az EU szakmai és pénzügyi segítséget ad. A fentiekre alapozva néhány megfontolásra javasolt gondolat: 1. A JEREMIE (ÚMMH) és JASMINE programban a HVK-k által elért eredményekre alapozva érdemes megfontolni, hogyan támogathatja a Kormány a HVK-kat abban, hogy az EU új PROGRESS –foglalkoztatásélénkítő- mikrohitel programjából a HVK-k minél nagyobb közvetlen EU-s forrást nyerjenek el, hogy még több önfoglalkoztató mikrovállalkozás juthasson fejlesztési forráshoz. 2. A mikrohitelben részesülő vállalkozások számának és szakmai ismereteinek jelentős növeléséhez szükség van a mikrohitelezéshez kapcsolódó tanácsadói, mentori szolgáltatások bővítésére. Tekintve, hogy ezt a GOP nem finanszírozza, s a mikrofinanszírozók sem képesek annak költségeit maguk fedezni, javaslom megvizsgálni, hogy az ESZA források terhére hogyan finanszírozhatók a tanácsadás költségei. Kovács István

Tanácsadást abban az esetben áll módunkban támogatni, amennyiben az OP keretei lehetővé teszik. A nyújtott mikrohitelnek van támogatás tartalma. A piaci kamatlábnál kedvezőbb kamatozású mikrohitel konstrukciók kialakítására törekszünk. 2011-ben a termékek átalakítása várható.

44

Észrevétel


SÖLLEI JUDIT

Vélemény a 4. Pénzügyi eszközök prioritáshoz: A közzétett információ nem alkalmas véleményezésre, mivel szűkszavúan határozza meg a prioritás tartalmát, és a támogatási konstrukciókat. A közzétett információ alapján a jövőben nem történik alapvető változás a prioritás tartalmában és a támogatási konstrukciókban, holott az elmúlt három éves működés alapján bebizonyosodott, hogy a pályázatok nem működtek kellő hatékonyággal. Alapvető változás nélkül nem lesz lehetőség arra, hogy a még rendelkezésre álló összeg hatékonyan kerüljön felhasználásra a megcélozott vállalkozói kör, a mikro és kivállalkozások vonatkozásában. 4.1. prioritás: Hitel program mikrofinanszírozó szervezetek, hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével. Rossz megközelítés a megcélzott vállalkozói kör kijelölése, mely szerint hitellel még rendelkező KKV-k arányát kívánják növelni. A finanszírozási igény nem attól függ, rendelkezik-e a vállalkozás már hitellel vagy sem. Az EU-s forrásból finanszírozott termékek esetében alapvető elvárás, hogy a jelenleg piacon levő termékekhez képest jobban ösztönözzék a hitelképes vállalkozások finanszírozását. A jelenlegi termékleírásokból az derül ki, hogy a tervezett program szinte egyik paraméterében sem kedvezőbb a piaci termékeknél. Az átlagos banki kamatokhoz hasonló mértékű vagy azt meghaladó kamatozású hitelek nem jelentenek megoldást a vállalkozások fejlesztéséhez. A magas kamatokat a megcélzott hitelfelvevői kör nem tudja kitermelni. A kedvezményes források ellenére a pénzügyi közvetítő rendszer fölözi le a hasznot, és a megcélzott vállalkozói kör nem részesedik annak előnyeiből. Nulla kamatozású visszatérítendő támogatásként kellene a konstrukciókat működtetni. A támogatandó tevékenységek között felsorolt tevékenységek az MFB Zrt. termékei között is szerepelnek (MFB Mikrohitel Plusz, Kisvállalkozási Hitel, Vállalkozásfejlesztési hitel), nem egymással konkurens termékeket kell létrehozni, hanem meg kell találni azt az új konstrukciót, amely ma nem található meg a pénzügyi piacon, amellyel elősegíthető, hogy a vállalkozások rövid idő alatt, kedvezményes feltételekkel jussanak forrásokhoz önállóan vagy a vissza térítendő támogatások kiegészítésére. A támogatandó tevékenységek között felsorolt un. UMFOR (Új Magyarország Forgóeszközprogram) nem releváns, hiszen az igénybevétel határideje 2010. december 31-e. A program – a felhasználási korlátozások miatt – egyébként sem teljesítette az elvárt eredményeket. A Támogatandó pályázatok száma és összege nem reális. A program elmúlt 3 éve alatt 2400 vállalkozás részesült 15,5 mrd Ft összegű hitelben. A hátralévő 3 év alatt további 9800 vállalkozás finanszírozása és 78,2 mrd forint kihelyezése irreális becslés. 4.2. prioritás : Garancia program hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével Az összefoglaló adatokból a termék részletei nem derülnek ki, A mikrovállalkozások alapvető problémája, hogy nem rendelkeznek megfelelő nagyságú fedezettel, tehát a programnak ezt a problémát kellene orvosolni. A jelenleg működő konstrukció a piacon levő termékekhez hasonló módszerrel akarja rendezni bukás esetén a fedezetből való megtérülést. A garantőr és hitelnyújtó a kockázatvállalás arányában részesedik a fedezetből. Ez a módszer nem ösztönzi a hitelnyújtót a jelenlegi magas fedezeti követelmény csökkentésére, és nem segíti elő a KKV-k hitelhez jutását. 4.3. Közösen létrehozott kockázati tőkealapok Az összefoglaló adatokból a konstrukció részletei nem derülnek ki, de elgondolkodtató a tervezett összeg – 48,6 mrd Ft - és a támogatandó vállalkozások száma – 100 KKV -. valamint ezek aránya. Az 500 millió forint kockázati tőkeigényű vállalkozások már nem kifejezetten a 4. prioritás célkitűzésit összefoglaló tartalomban megjelölt „kisebb”cégek kategóriájába tartoznak. Budapest, 2010. december 11. Söllei Judit

A GOP források hatékonyabb felhasználásának elősegítése céljából egy új finanszírozási konstrukciót kívánunk bevezetni. Ennek keretében egyablakos konstrukcióban kedvező kamatozású kereskedelmi banki hitelt kívánunk bevonni, biztosítékként JEREMIE forrásból garancia lehetőséget biztosítva.

Magánszemély

Észrevételező

45


Észrevétel Levegő Munkacsopo rt

Észrevételező

A GOP 4. Pénzügyi eszközök prioritást támogatandónak tartjuk, azonban az 5. kategóriát („támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4. kategóriákba nem tartozó vállalkozás”) törölni javasoljuk. Ennek indoka, hogy a szűkösen rendelkezésre álló forrásokból – a kormány prioritásainak megfelelően – a kkv-kat kell segíteni. Javasoljuk továbbá a támogatási feltételek szigorítását is a visszaélések, illetve a felelőtlen hitelezés lehető legkisebbre csökkentése érdekében.

Tervezői válasz az IH-tól A GOP 4 prioritás a KKV-ék finanszírozási lehetőségeit kívánja növelni. A pénzügyi közvetítőkkel kötött közvetítői szerződésekbe beépítésre kerültek azok a kondíciók, mellyel a visszaélések, illetve a felelőtlen hitelezés kockázatát mérsékelni tudjuk.

46

Kovács István

Észrevétel

Magánszemély

Észrevételező

A GOP 4. prioritás társadalmi vitára közzétett viszonylag kis terjedelmű szövegrészéhez általános véleményként alábbiakban közzéteszem a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium Elnöki Kollégiuma korábbi állásfoglalását. „Az MVHK Elnöki Kollégiuma 2010. március 25-én értékelte a magyar kkv-k helyzetét, megvitatta a kkv-fejlesztési politikákban szükséges változtatási irányokat, és a 2010. áprilisi választások után megalakuló magyar kormány részére az alábbi fejlesztési irányokat javasolja: 1. Stabil, hosszú távon átlátható, leegyszerűsített szabályozási, adózási és üzleti környezetet szükséges kialakítani minden termelő, kereskedő és szolgáltató vállalkozás számára. a. Az adó- és járulékrendszer területén átfogó reformot szükséges végrehajtani. A vállalkozásokat - különösen az élőmunkát - terhelő járulékok és adók számának és arányának csökkentésével, versenyképes helyzetbe kell hozni. b. A kkv-k adminisztratív terheit 2011. végére legalább 25%-kal csökkenteni szükséges az Európai Bizottság elvárásaival összhangban. c. Szigorúbb hatósági ellenőrzéseket szükséges foganatosítani az illegálisan és/vagy a szürkegazdaságban tevékenykedők visszaszorítására, valamint a multinacionális vállalati hálózatokban a magyar és jó minőségű termékek, szolgáltatások védelme érdekében. A legálisan működő kkv-k számára a hatósági ellenőrzések tanító, segítő jellegét szükséges erősíteni. d. A multinacionális vállalatok támogatásának alapfeltétele legyen a magyar kkv-k bevonása a beszállítói, fejlesztési, kivitelezési, egyéb szolgáltatási munkákba! 2. A gazdaság/vállalkozásfejlesztési intézményrendszer teljes átgondolása, szakmai konszenzussal történő megerősítése szükséges az állami/politikai szinttől a végrehajtó szervezetekig. - Szükséges elvégezni a mintegy egy évtizede halogatott intézményharmonizációt, a kkv-fejlesztési infrastruktúra összehangolását, abból a célból, hogy a szolgáltatások hatékonysága növekedjen. - A kamarák, a vállalkozásfejlesztési központok és az érdekképviseletek eltérő feladataira és sajátosságaira építve, ezen intézmények felesleges versenyeztetésének megszüntetésével érdemivé kell tenni együttműködésüket. Rendszeres és transzparens társadalmi párbeszédre van szükség a kkv-szektor képviselőivel, a gazdaságpolitikai döntéshozók - és a nem gazdasági közösségek között (pl. oktatás, non-profit szervezetek). - Az állami intézményrendszerben és környezetében létrehozott profitorientált intézmények, gazdasági társaságok megszüntetésével erőforrásokat szükséges teremteni a vállalkozásfejlesztési programok hatékony működtetéséhez. - A jelenlegi párhuzamosságok megszüntetésével a mikro-, és kisvállalkozásokat célzó, alapszintű vállalkozásfejlesztési programok közvetítésével és végrehajtásával a - közel két évtizedes tapasztalatokkal rendelkező - HVK hálózatot kell megbízni, alapozva nagy gyakorlatukra, szakmai ismereteikre, társadalmi beágyazódottságukra. 3.A hazai és az EU-s fejlesztési források lényegesen nagyobb hányadát szükséges konkrét vállalkozásfejlesztési programokra, támogatásokra fordítani, azon belül elsősorban a hazai tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, hogy a multikkal, nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányok mielőbb megszűnjenek! A szakmai kívánalmaknak megfelelő, protekcionista megközelítésű, a hazai vállalatok igényeire alapozott programok által biztosítható néhány éven belül többszázezer új munkahely megteremtése, illetve a meglévő veszélyeztetett munkahelyek megtartása. A több forrásból rendelkezésre álló kkv támogatási pénzeszközöket célszerű koncentráltabban, és összehangoltabban felhasználni, és a korlátozott számú, de jól működő intézményeken keresztül kell eljuttatni a vállalkozásokhoz. 4. Új támogatáspolitikára van szükség, melynek a. alapja: a vállalkozások méret, kor, versenyképesség, piaci lehetőségek, stb. szerinti egyértelmű és átlátható, differenciált módszerű megközelítése és támogatása. b. Célja: lehetőleg minél több fejlődni képes és akaró vállalkozásnak legyen esélye segítséget, támogatást igénybe venni a forrásai és tudása növeléséhez! c. A támogatások számos


Tanácsadást abban az esetben áll módunkban támogatni, amennyiben az OP keretei lehetővé teszik. A nyújtott mikrohitelnek van támogatás tartalma. A piacinál kamatlábnál kedvezőbb kamatozású 47 konstrukciók kialakítására törekszünk. 2011-ben a termékek átalakítása várható.

Katona Ágnes

Észrevétel

Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány

Észrevételező

1. Az Európai Uniós támogatásokat non-profit módon, költségek áthárítása, profit realizálása nélkül kellene eljuttatni a vállalkozásokhoz annak érdekében, hogy fejlesztéseik révén megerősödve versenyhelyzetben maradjanak és a munkahelyeket megtartsák. Szükséges lenne, hogy a fejlesztések által termelt többlet profit a vállalkozás további növekedését szolgálja, nem pedig a közvetítő szervezetek jövedelmét gyarapítsa. 2. A program sikeressége nem a közvetítők számától, hanem azok hálózati együttműködésétől, elkötelezettségétől, szakmai felkészültségétől és a célcsoport ismeretétől függ. A korábbi évek gyakorlata bizonyította, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága nem nőtt az olcsó forrás biztosítását követően sem, hiszen más törvényi előírások és saját kockázatkezelési szabályzatuk nem engedi meg ezen vállalkozói kör hitelhez juttatását. 3. Csökkenteni kell a távolságot a forrástulajdonos és a célcsoport vállalkozások között, hogy a támogatás minél gyorsabban, bürokráciamentesen jusson el a célcsoporthoz. A jelenlegi rendszerben a sok szereplő drágítja a forrás eljuttatását a vállalkozásokhoz és egy lefölözési mechanizmus keletkezik, csökken a munkahelyteremtésre, a valódi fejlesztésekre fordítható összeg. 4. A célcsoport meghatározásánál ellentmondást érzek, miszerint azokat a mikrovállalkozásokat jelöli meg, akik nem kellően finanszírozottak a kereskedelmi bankok által, és a lényeg a nem kellően finanszírozotton van. Ugyanakkor a konstrukció kizárja azokat a vállalkozásokat, amelyek valamilyen szintű kereskedelmi banki hitellel rendelkeznek, illetve az elmúlt néhány hónapban rendelkeztek. 5. Nem tartom szerencsésnek azt sem, hogy az akcióterv előírja a nyújtható konstrukciót és nem enged szabad kezet a közvetítő szervezet részére ahhoz, hogy az általa ismert vállalkozói réteg igényeihez igazodó, egyedi konstrukciót dolgozzon ki. Nem ad lehetőséget arra, hogy a kedvezményes források azokon a pontokon segítsék a vállalkozásokat, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Véleményem szerint elég lenne azt meghatározni, hogy kizárólag vállalkozási célra használható fel a támogatás és annak felhasználását számlákkal és egyéb bizonylatokkal igazolni kell.


Az Európai Uniós jogszabályokat, elvárásokat figyelembe kell vennünk a támogatható költségek kialakításánál, és annak ellenőrzésénél, valamint az Akcióterv és a konstrukciók kialakításánál.

48

IVSZ. Vicze Gabor IVSZ. Vicze Gabor

Recommend Documents