Jellemzõ kifizetések és juttatások adó- és járulékvonzatai 2008

Egészségbiztosítási járulék (6%) Természetbeni egészségbizt. jár. (4%) Pénzbeli egészségbizt. járulék (2%) Munkavállalói járulék (1,5%) Társasági adó (10%, 16%)

Alkalmazott jelölések EBJ TEBJ PEBJ MVJ TAO

NYJ1 Nyugdíjjárulék2 (8% + 1,5% = 9,5%) MAJ Munkaadói járulék (3%) %-os EHO Egészségügyi hozzájárulás (általában 11%, kivételesen 14, 15,20 vagy 25%) EKHO Egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás (20%+15% vagy 20%+11,1%)

saldo periodika

t

7

2008/K ü l ö n s z á m

A 9,5 %-os mértékû NYJ kötelezettségnek a felsõ határa 7 137 000 Ft, napi 19 500 Ft. Alapja – ha a kötelezettség fennáll – megegyezik a tb-járulék alapjával, kivéve az adóköteles természetbeni juttatásokat. A kizárólag a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe tartozó személy esetében 9,5% a nyugdíjjárulék mértéke, magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5% a társadalombiztosítás felé fizetendõ nyugdíjjárulék mértéke, 8% a magánnyugdíjpénztári tagdíj összege. A következõkben a kétféle fizetési kötelezettséget nem különítjük el, viszont a táblázatokban – figyelemfelhívásként – 8%+1,5% jelöli e kötelezettségeket.

15:47

2

1

Társadalombiztosítási járulék (29%) Egészségügyi szolgáltatási járulék (4350 Ft/hó) Személyi jövedelemadó-elõleg, illetve adó Szakképzési hozzájárulás (1,5%) Vállalkozói járulék (4%)

2008.06.10.

A kötelezettség jelölésének módja: „X” jelöli azokat a kötelezettségeket, amelyek az adott kifizetésnél feltétel nélkül fennállnak. Pl. munkabérnél a 29% tb. kötelezettség. „B” jelöli a kötelezettséget akkor, ha az csak a biztosítási jogviszonyból származó kifizetés esetén áll fenn (a hivatkozott jogcímû kifizetés elõfordulhat biztosítással járó jogviszonyban és anélkül is). Ilyen például a külföldi napidíj, ami nemcsak munkaviszony esetén fizethetõ, hanem megbízási jogviszonyban is, ha üzleti érdekbõl olyan személy részére fizetik ki, aki a kiküldõ részére munkát végez. „-B”(11%) jelöli a 11%-os EHO kötelezettséget akkor, ha az csak a nem biztosított személy részére adott juttatás után áll fenn. „-NY” jelöli azt a kötelezettséget, amely csak akkor áll fenn, ha a kifizetés tb-köteles és nem nyugdíjas kapja. (Pl. A szabadságmegváltás aktív és nyugdíjas keresõnél egyaránt elõfordulhat, ezért az NYJ kötelezettségnél a -NY megkülönböztetés adhat csak korrekt választ.) „K” a jelölés, ha költségelszámolást, nyilatkozatot lehet/kell rá alkalmazni, és a „maradékra” vonatkozik a szabály. „20%” a jelölés, ha a magánszemélyt terheli a 20% szja. „25%” a jelölés, ha a magánszemélyt terheli a 25% szja. „25/35%” a jelölés, ha a magánszemélyt terheli a 25% és/vagy 35% szja. „44%” a jelölés, ha a juttatónak kell 44% szja-t fizetni. „54%” a jelölés, ha a juttatónak kell 54% szja-t fizetni „AE” a jelölés, ha az adózás utáni eredménybõl fizethetõ. „EK” a jelölés, ha elismert költség a TAO alapjának megállapításánál. „R” rá jutó adót nem kell megfizetni, adóelõleget nem kell levonni. „11%” a jelölés, ha a kifizetõnek vagy a magánszemélynek 11% EHO-t kell fizetnie. „14%” a jelölés, ha a magánszemély bevételét 14% EHO terheli „-36” jelöli a tb-köteles kifizetés EBJ kötelezettségét. Ez egyetlen jogviszony esetén a heti foglalkoztatási óráktól függetlenül is fennáll. Több párhuzamos jogviszony esetében csak abban a jogviszonyban áll fenn a kötelezettség, amelyikben a foglalkoztatás eléri a heti 36 órát, ha ilyen nincs, akkor a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni.

TBJ ESZJ SZJA SZH VJ

Jellemzõ kifizetések és juttatások adó- és járulékvonzatai — 2008

K l nszÆm-2008.qxd Page 7

Számvitel, pénzügy, adózás

saldo periodika

t

8

11%

X X X

X X X

X

X

-NY-36

-NY-36

X

X

X

X

X

-NY-36

X

X

X

X -NY-36

-NY-36

X

3

X

X3

X

X

3

-NY -36

3

-NY-36

-NY3-363

X

X

NYJ

X

X

X

X

3

3

X

X

X

X3

-36

2% PEBJ

1,5+8%

4

X

-NY

-NY

-NY

-NY

-NY4

-NY

X

1,5% MVJ

X

X

X

X

X

X

X

X4

X

4

X

X

3% MAJ

X

–

X

–

X

X

X

X

X

K

X

K5

K

5

X

X

SZJA

X

X

X

X

X4

X

4

X

X

SZH

EK

EK

–11

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

TAO


14

13

12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a közép- és felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának munkaviszonyban való foglalkoztatása esetén. 2008. január hónapban 19 650 Ft, mert a tárgyhónapot megelõzõ hónapban (2007. december) a minimálbér 65 500 Ft volt. Alapját a Szja törvény szerinti költségnyilatkozat határozza meg. Kivéve a költségtérítés összegét. Költségelszámolás csak a költség- (rezsi-)térítéssel szemben alkalmazható, a munkadíjjal szemben nem. A közterheket (tb-járulék, nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói és munkavállalói járulék, személyi jövedelemadó) a munkáltató teljesítheti a közteherjegy alkalmi munkavállalói könyvbe „ragasztásával”, a munkavállalónak külön közteher-fizetési kötelezettsége nincs. (1997. évi LXXIV. tv.) A törvényi kötelezettség (például a közalkalmazotti vagy köztisztviselõi törvény) alapján fizetett jubileumi jutalom esetén. Például a MT. szerinti munkáltató által juttatott. Kedvezményes: ha a munkáltató a dolgozójának a juttatás idõpontjában érvényes minimálbér 5-szörösét fizeti legfeljebb 6 hónapos futamidõre (2008. január 1-jétõl a minimálbér 69 000 Ft). Nem kedvezményes: ha a munkáltató többhavi munkabért elõre kifizet, kivéve az elõzõ lábjegyzet szerinti esetet. A kamatkülönbözet utáni társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás költségként érvényesíthetõ a társasági adóalanyoknál. 2007. február 5-ét követõen kiadott összegre kell alkalmazni. Az Szja tv. 72. § (4) bek. c) pontja szerint a 30 napot meghaladó elszámolásnál olyan kamatmentes kölcsönnek minõsül, amely jövedelemadó alapot képez. Jövedelemnek a mindenkori jegybanki alapkamat plusz 5%-ot kell tekinteni. Külszolgálatnál, külföldi kiküldetésnél a visszaérkezést követõ 30 napon túli elszámolás esetén merül fel. A 2004. évi CXXII. tv. alapján juttatott.

______________________________

Figyelem! A magánszemélynek 4% különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát (7 137 000 Ft) meghaladó része után.

Jubileumi jutalom

jogszab. alapján köt. egyéb esetben8 Munkaszüneti nap (fizetett ünnep) díjazása Kedvezményes9 Munkabér-elõleg kamatkedvezménye nem kedvezményes10 30 napon belül elszámolt Elszámolásra kiadott összeg kamatkülönbözete12 30 napon túl elszámolt 13 Prémiumévek program különleges foglalkoztatási állomány keretében járó díj14

juttatott7

munkadíja költségtérítése

X3

X

X

4% TEBJ

6% EBJ

X 3

%-os EHO

X

29% TBJ

15:47

Alkalmi munkavállalás6 Betegszabadság Szabadságmegváltás

az adóelõleg alapja havi

aktív keresõ1 nyugdíjas 20 700 Ft alatt2 20 700 Ft-tól2

ESZJ

2008.06.10.

Távmunkát végzõk

Bedolgozó munkadíja (ide értve a költségtérítését is)

Munkabér, prémium, jutalom (fõfoglalkozás, ill. további munkaviszony)

Munkáltatói juttatások – 1. Kifizetés, juttatás jogcíme



saldo periodika

t

9

egyéb forrásból12

költségvetési forrásból11

50%-áig felette 30%-a, de legfeljebb napi15 euro felette

jogszabályi összegen felüli rész

X

X

X7

11%

%-os EHO

X

X

X8

X8

X

X

-NY-36

-NY-36

-NY8 -368

-NY -368

8

-NY-36

-NY-36

2% PEBJ

6% EBJ 4% TEBJ

X

X

X8

X8

X4

X4

NYJ

1,5+8%

1,5% MVJ

3% MAJ

X

–

X

K10

–

K

X

–

X

44%

SZJA

SZH

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

–3

–3

TAO


12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

Kedvezményes: a lakáscélú hitel (ha pénzintézet útján lakásépítéshez, vásárláshoz, bõvítéshez nyújtják, valamint a lakás mérete nem haladja meg a 12/2001. (I. 31.) Korm.r. szerinti mértéket), a pénzintézet jogszabály alapján folytatott üzleti tevékenysége keretében nyújtott hitel, az állami tulajdon megvásárlásához pénzintézet útján nyújtott hitel, az áruvásárlási kölcsön, a 14/2002. (III. 29.) HM rendelet alapján nyújtott családalapítási támogatás és toborzó pénz, a diákhitel, továbbiakban lásd a Szja tv. 72. § (4) bekezdést. Az Szja tv. 2003. XII. 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni, ha a kamatláb kisebb az év utolsó napján, illetõleg a visszafizetés vagy átvállalás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat mértékénél. A kamatkülönbözet utáni társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás költségként érvényesíthetõ a társasági adóalanyoknál. Ha a kamatláb kisebb a mindenkor érvényes jegybanki alapkamatláb 5 százalékponttal növelt mértékénél. Szja tv. 1. sz. melléklet 2. pont alapján juttatott. Kedvezményes: ha kormányrendelet, vagy törvény határozza meg a költségtérítés mértékét, akkor a jogszabály szerinti összeg igazolás nélkül levonható, vagy helyette tételes elszámolás alkalmazható, de akkor már a költségtérítés teljes összegére (Szja 3. sz. m. II.). Nem kedvezményes: ha nem magasszintû jogszabályon alapul, akkor csakis a tételes elszámolás alkalmazható. Alapját az Szja törvény szerinti költségnyilatkozat határozza meg. A munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló magánszemélyek esetében 500 Ft/nap a 278/2005. (XII. 20.) Kormányrendelet értelmében. A köztisztviselõk esetében a Ktv. 49/C. § alapján. A jogszabály szerinti összeg igazolás nélkül levonható, vagy helyette tételes elszámolás alkalmazható, de akkor már a költségtérítés teljes összegére. A költségvetési forrásból történõ kifizetés az Szja tv. 83. § (4) bekezdése, valamint a 104/2003. (VII. 18.) Korm.r. alapján. Lásd a 168/1995. (XII. 27.) Kormányrendeletet és a Szja tv. 27. § c) pontját.

______________________________


Külszolgálat díja

Belföldi napidíj

X8

X

X

29% TBJ

15:47

rendeletben meghatározott mérték szerint (500 Ft/nap vagy 460 Ft/nap)9

nem kedvezményes7

kedvezményes5 nem kedvezményes kedvezményes6

ESZJ

2008.06.10.

Költségtérítés

Lakáscélú támogatás

nem kell figyelembe venni a jövedelemnél1 figyelembe kell 2003.XI.30. elõtt kötött szerz.2 venni a jöv.-nél 2003.XI.30. után kötött szerz.4


Hitel, kölcsön kamatkedvezménye



bizonylattal történõ elszámolás

Munkábajárás1

9 Ft/km összegig3 feletti rész 9 Ft/km összegig3 feletti rész

saldo periodika

t

10

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

3% MAJ

X -NY-36

-NY-36

-NY-36

-NY-36

-NY-36

1,5% MVJ

X X

X

X

X

X

X

2% PEBJ

NYJ

1,5+8%

SZJA

EK EK

– –

X 54%

EK

EK

EK

EK

– 54%

EK

X

–8

EK

–

X

EK

–

EK

EK

– X

EK

EK

EK

EK

TAO

X

–

SZH


8

7

6

5

4

3

2

1

A 78/1993. (V.12.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti munkábajárás (napi vagy hétvégi hazautazás). A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljesáru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, 80%-át, ha elõvárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedõ helyi és távolsági autóbuszon utazik. A munkavállaló részére 9 Ft/km költségtérítést kell fizetni, ha a lakóhely (állandó vagy ideiglenes) és a munkahely között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy hosszú várakozási idõvel tudna tömegközlekedési eszközt igénybe venni, vagy mozgáskorlátozottsága miatt nem tud tömegközlekedést használni. Ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik (Szja tv. 3. § 63). A juttatás a Szja törvény 1. sz. melléklet 8.34. pontja alapján adómentes, de beszámít a Szja törvény 71. §-ában meghatározott évi 400 000 Ft-os keretbe. Figyelem, az iskolai rendszerû képzés költsége részét képezi a Szja tv. 71. §-ában meghatározott évi 400 000 Ft-os keretnek. A Tao. törvény 3. sz. melléklet B/14. pontja szerint csak a tevékenységhez szükséges oktatásra, továbbképzésre fordított összeg minõsül vállalkozás érdekében felmerülõ költségnek. Amennyiben a juttatás az Szja törvény 69. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján történik, akkor adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül. Egyéb esetben a dolgozó munkaviszonyból származó összevonandó jövedelmének (és nem természetbeni juttatásnak) minõsül, ezért tb- és egyéni járulékalapot is képez.

______________________________


Csoportos Helyi utazási bérlet ingyenes vagy kedvezményes juttatása5 munkakör betöltéséhez szükséges6 Oktatás, munkáltató tevékenységéhez szükséges6 továbbképzés egyéb esetben pénzbeli összegig természetben havi 6 000 vagy feletti rész8 12 000 Ft/hó egyéb esetben hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó

személyszállítás4

egyéb módon

saját tulajdonú gépjármû használatakor X

4% TEBJ

6% EBJ

–

%-os EHO

munkáltató nevére szóló számla alapján

29% TBJ –

ESZJ

utazási bérlettel, jeggyel történõ elszámolás2


15:47

Étkezés

2008.06.10.

költségtérítés



ESZJ

saldo periodika

t

11 X X

X X

X

-NY-36

-NY-36

X

X

X

X

X

3% MAJ

X

X

X

X

X

1,5% MVJ

X

-NY-36

-NY-36

-NY-36

-NY-36

NYJ

1,5+8%

X

X

X

X

X

2% PEBJ

6% EBJ 4% TEBJ

X

%-os EHO

X

X

X

29% TBJ

EK

EK

– X

EK

EK X

EK –

EK 54%

–

EK

EK

– X

EK

EK

EK

EK

54%

–

X

X

54%

EK

–

TAO

EK

SZH

X

–

SZJA


7

6

5

4

3

2

1

Bírónak, igazságügyi, ügyészségi alkalmazottnak, illetve a köztisztviselõnek törvény alapján adott adómentes ruházati költségtérítés. Figyelem: a juttatás részét képezi az Szja tv. 71. §-ában meghatározott évi 400 000 Ft-os keretnek. Amennyiben a juttatás megfelel az Szja tv. 1. sz. melléklet 9.2 pontjának. A 6/1994. (IV.30.) HM rendelet alapján folyósított lakhatási költségtérítés. Amennyiben a juttatás a Szja törvény 69. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján történik, akkor adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül. Egyéb esetben a dolgozó munkaviszonyból származó összevonandó jövedelmének (és nem természetbeni juttatásnak) minõsül, ezért tb- és egyéni járulékalapot is képez. Amennyiben a juttatás megfelel az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.33 pont szerinti feltételeknek. Figyelem: a juttatás részét képezi az Szja tv. 71. §-ában meghatározott évi 400 000 Ft-os keretnek. Üdülési szolgáltatást és üdülési csekket a munkáltató együttesen nem adhat adómentesen. Adómentes a kifizetõ által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk ellenértékébõl – több kifizetõ esetén is – legfeljebb évente az adóév elsõ napján érvényes havi minimálbérig (2008-ban 69 000 Ft-ig) terjedõ rész. Az ezt meghaladó részre az adóköteles természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Figyelem: a juttatás részét képezi a Szja törvény 71. §-ában meghatározott évi 400 000 Ft-os keretnek. Üdülési szolgáltatást és üdülési csekket a munkáltató együttesen nem adhat adómentesen. Szja tv. 1. sz. melléklet 8.30. pont alapján a minimálbér 30%-áig juttatott. Figyelem: a juttatás részét képezi az Szja tv. 71. §-ában meghatározott 400 000 Ft-os keretnek.

______________________________

15:47


pénzbeli hozzájár.


jogszabályi kötelezettséggel juttatott1 elszámolási kötelezettség nélkül adómentes munkaruházati termék2 természetbeni azonos feltétellel mindenkinek vagy belsõ szabályzat alapján egyéb esetben munkáltatói pénzbeli fegyveres testületi3 dolgozó részére bérelt4 természetbeni munkásszállás, szolgálati lakás (Szja tv. 1. sz. mell. 8.6 pont) pénzbeli hozzájárulás saját tulajdonú vagy vagyonkezelésében üdülési lévõ üdülõben (69 000 Ft/fõ/év-ig)5 szolgáltatás egyéb esetben üdülési csekk juttatása (69 000 Ft/fõ/év-ig)6 pénzbeli hozzájárulás Iskolakezdési 20 700 Ft-ig7 támogatás természetbeni 20 700 Ft feletti rész

Munkaruha

Lakhatás biztosítása

2008.06.10.

Munkáltatói üdültetés



magánsz.nyilatk.szerinti munkáltató2 más munkáltató a magánszemély havonta a nyilatkozata szerinti minimálbér munkáltató4 50%-áig más munkáltató havonta a minimálbér 50%-át meghaladó rész után a magánszemély havonta a nyilatkozata szerinti minimálbér munkáltató4,5 30%-áig más munkáltató havonta a minimálbér 30%-át meghaladó rész után havonta a minimálbér 80%-át meghaladó rész után, ha ugyanazon munkavállaló mindkét pénztártípus tagja temetési Munkáltató által adott segély (dolgozónak, hozzátartozónak, gyermekének) szociális

nyugdíjpénztári

saldo periodika

t

12

Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjhoz

X

X

B

11%

X

B

X

X

X X

X

X

X

X

X

4% TEBJ

-NY-36

B(-NY -36)

-NY-36

-NY-36

-NY-36

-NY-36

-NY-36

-NY-36

2% PEBJ

6% EBJ

X

-B (11%)

%-os EHO

X

X

29% TBJ

X

X

B

X

X

X

X

X

X

NYJ

1,5+8%

-NY

1,5% MVJ

X

X

3% MAJ

X

X

X

EK

EK

EK

EK

EK

–6 X

EK

EK

EK

EK

EK

EK

X

X

X

–

X

X

EK

–

EK

TAO

EK

X

SZH

X

–

SZJA


8

7

6

5

4

3

2

1

A munkáltató (és/vagy a magánszemély) legfeljebb 10%-ig kiegészítheti a magánnyugdíjpénztári tagdíjat. E pont szerint munkáltatónak kell tekinteni az Szja tv. 7. § (2) bek. a) pontjában meghatározott munkáltatót. Amennyiben a munkáltató önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba vagy önsegélyezõ pénztárba is fizet tagdíjat, hozzájárulást, akkor a magánszemélynek a minimálbér havi összegének 80%-áig nem kell adót fizetni. [Szja tv. 7. § (1) bek. k) pont és (2) bek. c) pont, Tbj. 21. § b) pont, valamint Eho tv. 5. § (1) bek. d) pont] E pont szerinti munkáltatónak kell tekinteni az Szja tv. 7. § (2) bek. a) pontjában meghatározott munkáltatót. Figyelem: az Szja tv. 71. §-ában meghatározott évi 400 000 Ft-os keretbe beletartozik az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyezõ pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás. (A nyugdíjpénztári hozzájárulást nem kell beszámítani a 400 000 Ft-os keretbe.) Az Szja tv. 1. sz. mell. 1.3 pontja szerint az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély adómentes. Az MT 138/A. §-a alapján juttatott. A munkáltató által késedelmesen fizetett juttatással kapcsolatban fizetett késedelmi kamat a juttatással azonos módon adózik. A Tbj. tv. 21. § e) pont szerint nem járulékalap.

______________________________

Figyelem! A magánszemélynek 4% különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát 7 137 000 Ft) meghaladó része után.

ESZJ

15:47

Gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõkedvezmény idejére fizetett díj (apaszabadság) 7 Végkielégítés Késedelmi kamat8

havonta a minimálbér 80%-áig3

Magánnyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés1


2008.06.10.

egészségpénztár és/vagy önsegélyezõ pénztár



Pedagógusok szakirodalom, közmûvelõdési dolgozók dokumentum-vásárlási hozzájárulása1 Titoktartási díj2 Hallgatói munkadíj3 önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyezõ pénztárba fizetett „adómentes” tagdíj iskolarendszerû képzés „adómentes” része5 üdülési csekk adómentes része üdülési szolgáltatás piaci értékének adómentes része6 iskolakezdési támogatás adómentes része bírót, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottat tv. alapján megilletõ adómentes ruházati költségtérítés köztisztviselõknek tv. alapján járó adómentes ruházati költségtérítése internethasználat adómentes része számítógép juttatás adómentes része mûvelõdési intézményi szolgáltatás helyi közlekedési bérlet ingyenes vagy kedvezményes juttatása az elõzõ sorokban meghatározott egyébként adómentes juttatások együttes értékének 400 000 Ft-ot meghaladó része4

Munkáltatói juttatások – 6. Béren kívüli kifizetés

Béren kívüli juttatások az Szja tv. 71. §-a szerint

ESZJ

X7

X

29% TBJ

11%

%-os EHO

X

X

2% PEBJ

6% EBJ 4% TEBJ

X

NYJ

1,5+8%

X

1,5% MVJ

X

3% MAJ

EK EK

– –

saldo periodika

t

13

EK EK

– –

EK

EK

–

54%

EK

–

–

–

EK


7

6

5

4

3

2

1

Az Szja tv. 1. sz.m. 5.3 pont szerint adómentes a jogszabályokban meghatározott mértékig. Pedagógusok esetén az 1993. évi LXXIX. Tv. 19. § (6) bekezdés, a 20/1997. (II.13.) Korm.r., a 2006. évi CXXVII. tv. 60 § (2) bek.; közmûvelõdési dolgozók esetén az 1997. évi CXL. tv. 94. § (5) bekezdés, 2006. évi CXXVII. tv. 57. § (3) bek. A Munka törvénykönyv 3. § (6) bekezdése alapján juttatott. Az Szja törvény 3. § 62. illetve 72/i pontja értelmében a minimálbér összegéig adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül, a járulékokat azonban a teljes összeg után meg kell fizetni. Ha a munkaviszony egész évben nem áll fenn, akkor a 400 000 Ft-nak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos részét kell „adómentes keretnek” tekinteni. A 2006. január 1-jét követõen kezdõdõ képzés esetén. Az Szja. törvény 1. sz. melléklet 8.33 pont szerinti. A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az 54% személyi jövedelemadóval növelt összege. Az adót és a járulékot az adóévet követõ év május hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani. Év közbeni munkaviszony megszüntetésekor az adómentes keretet idõarányosan kell megállapítani.

______________________________

15:47

–

EK

–

EK

TAO

EK

SZH

–

R

X

–

SZJA

2008.06.10.


A juttatások együttes értékének 400 000 Ft-ot meg nem haladó része4



Adóelõleg alapja havi

Megbízási, vállalkozási jogviszonyban a szerzõi díj

saldo periodika

t

14

2008/K ü l ö n s z á m 11%

11%

X2

X2

X2

X2

X

X2

K

K

K

K

K

K

X

X

X

X

X

SZJA

11%2

X

–

X

–

K

K

K

11% -NY2 -362

X2

X2

X2

X

X

3% MAJ

K

-NY2 -362

-NY -362

2

-NY -362

2

-NY-36

X

1,5% MVJ

2

X2

X2

X2

X2

X

X

X

NYJ

11%2

11%2

11%2

11%

2

11%

-NY-36

-NY-36

2% PEBJ

1,5+8%

X

X

X

X

X

X

X

SZH

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

TAO

5

4

3

2

1

2008. január hónapban 19 650 Ft, mert a tárgyhónapot megelõzõ hónapban (2007. december) a minimálbér 65 500 Ft volt. Alapja az adóelõleg-levonásnál meghatározott szja-köteles jövedelem (általában a bevétel 90%-a, nyilatkozat esetében a bevétel 50%-áig csökkenthetõ). Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet 3. §-át. Lásd az 1997. évi LXXX. tv. 21. § d) pontját. Lásd a 168/1995. (XII. 27.) Kormányrendeletet és az Szja törvény 28. § (2)-(4) bekezdéseit.

______________________________


Külföldi kiküldetés díja

20 700 Ft-tól1

50%-áig Költségvetési forrásból felette 30%, de legfeljebb napi 15 euro Egyéb forrásból5 felette

Adóelõleg Találmányi Személyes munkaalapja havi díj, újítási végzés díja3 díj stb. Vagyoni jog felhaszn. ellenértéke4

20 700 Ft alatt1

20 700 Ft-tól1

20 700 Ft alatt1

20 700 Ft-tól1

20 700 Ft alatt1

20 700 Ft-tól1

20 700 Ft alatt1

20 700 Ft felett1

20 700 Ft

X

X

4% TEBJ

6% EBJ

X

11%

%-os EHO

X

29% TBJ

15:47

Adóelõleg Felhaszn. Személyes munkaalapja havi szerzõdés végzés díja3 alapján Vagyoni jog felhaszn. ellenértéke3


Megbízás a díj teljes összege

alatt1

20 700 Ft alatt1 20 700 Ft-tól1 Munkaviszony


ESZJ

2008.06.10.

Megbízási, vállalkozási jogviszonyból személyes közremûködés díjazása

Gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõ díja

Választott tisztségviselõ tiszteletdíja

Egyéb kifizetõi juttatások – 1. Kifizetés, juttatás jogcíme



temetési

saldo periodika

t

15 B

B

-B(11%)

B

-B(11%)

-B(11%)

11%

-B(11%)

-B(11%)

11%

%-os EHO

B

B

X

29% TBJ

B (X)

B (X)

B (X)

B (X)

B (X)

X

4% TEBJ

B (X) B (X)

B(-NY -36) B(-NY -36)

B(-NY -36)

B (X)

B (X)

B (X)

B(-NY -36)

X

B(-NY -36)

NYJ

1,5+8%

-NY-36

2% PEBJ

6% EBJ 1,5% MVJ

3% MAJ

X

EK10

–9

X

–9

X

EK10

EK6

EK6

EK6

EK

EK

TAO

–9

X

X

X5

X

5

X

X

3

SZH

X3

SZJA


11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

Abban az esetben, ha a magánszemély egy szerzõdésbõl származó bevétele a 15 000 Ft-ot nem haladja meg és azt – nyilatkozata szerint – nem kívánja összevonni az összevont adóalapjával. Ellenkezõ esetben a megbízási jogviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabály érvényesül. 2007. január hónapban 655 Ft, mert a tárgyhónapot megelõzõ hónapban (2007. december) a minimálbér 65 500 Ft volt. A kifizetés bruttó összegébõl kell 36% szja-t levonni. A munkáltató által adott segélyeket lásd a Munkáltatói juttatások – 5. táblán. Az adómentes temetési és szociális segélyekre vonatkozóan lásd a Szja törvény 1.sz. mellékletének 1.3 pontját, valamint az 1. sz. melléklet 3. pontját. Kizárólag a Tao. törvény 3. sz. melléklet B/1. pontjában meghatározott kör esetén. Az elszámolás a kifizetõ vagy a magánszemély nevére szóló számla alapján történhet. Jövõbeli munkavállalója részére. A Szja törvény 7. § (1) bekezdés p) pontja szerint nem kell bevételként figyelembe venni a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét, még akkor sem, ha azt más munkáltató viseli! A kifizetõ által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közremûködõ tagja képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizetõ tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bõvítését célozza, továbbá a kifizetõ tevékenységében közremûködõ magánszemély (például üzleti partner, szakértõ) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értékét, azzal, hogy egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Tao. törvény 3. sz. m. B/14. pontja szerint elismert költségként csak a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, továbbá a kifizetõ által a vele munkaviszonyban álló magánszemély illetve tevékenységében személyesen közremûködõ tagja képzésének költsége, feltéve, hogy a képzés a kifizetõ tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bõvítését célozza, valamint a kifizetõ tevékenységében közremûködõ magánszemély a feladatának ellátásához szükséges felkészítés költsége minõsül. Az iskolai rendszerû képzés költsége el nem ismert költségnek minõsül a személyesen közremûködõ magánszemélyek esetében. A munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége [Szja tv. 7. § (1) bek. p) pont].

______________________________


ESZJ

15:47

tevékenységhez nem szükséges

tanulmányi szerzõdéssel8 személyesen közremûködõ tag képzése nem iskolai rendszerû tevékenységben közképzés esetén remûködõ más magániskolai rendszerû személy képzése képzés esetén más munkáltató által viselt11

Kifizetõ (de nem által adott segély (pl. dolgozó hozzátartozójának, gyermekének szociális stb.) egyéb

munkáltató4)

az adó 690 Ft alatt2 alapja napi 690 Ft-tól2


Kisösszegû kifizetések1

Oktatás, továbbképzés7 (nem munkáltatói!)

2008.06.10.

tevékenységhez szükséges



29% TBJ

Termõföld bérbeadás

1,5% MVJ

3% MAJ

K/25%

saldo periodika

25% 25%

1

14%1

14%

t

16

–

25/ 35%

10%

25%

14%1

14%

1

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

25% 25%

EK

–

EK

TAO

EK

SZH

25%

25%

SZJA

K

NYJ

11%3

2% PEBJ

1,5+8%

K/25%

4% TEBJ

6% EBJ

14%1

14%1

14%1

%-os EHO


4

3

2

1

A 14% mértékû eho-t a magánszemély részére kifizetett, az eho törvényben meghatározott jövedelmekbõl a kifizetõknek kell levonnia. Ha a jövedelem nem kifizetõtõl származik, akkor a magánszemély maga köteles megfizetni. A 14% eho mindaddig terheli a magánszemély jövedelmét, míg a foglalkoztatója által fizetett 5% eb-járulék, valamint a biztosítottnak nem minõsülõ magánszemély által fizetendõ, egészségügyi szolgáltatási járulék, a kiegészítõ tevékenységû vállalkozók után, illetve a vállalkozó által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a 14% eho együttes összege nem éri el a tárgyévben a 450 000 Ft-ot. A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék [Eho tv. 3. § (3) bek.] összege várhatóan eléri a 450 000 Ft-ot. Nyilatkozat esetén nem kell a kifizetõnek levonni a 14% eho-t. Két adózási mód közül lehet választani. Az elsõ módszer szerint a bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25% [Szja tv. 74. § (1) bekezdés]. A másik választási lehetõség szerint az önálló tevékenység költségelszámolási szabályai alkalmazhatóak (ideértve az ún. „90%-os szabályt” is). Ezzel a választási lehetõségével a bérbeadó magánszemély már a juttatást megelõzõen nyilatkozatot tehet a kifizetõje felé. Az Szja tv. 74/A. §-a szerint adómentes a lakás önkormányzatnak történõ bérbeadásából származó jövedelem. Alapja az adóelõleg levonásnál meghatározott szja-köteles jövedelem. Az üzemanyag megtakarításról az Szja tv. 25. § (2) bek. a) pontja rendelkezik.

______________________________

15:47


ESZJ

2008.06.10.

Üzemanyag megtakarítás4 kifizetése

5 évnél rövidebb

1 mFt-ot meg nem haladó jöv-ig 1 mFt-ot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg 5 éves vagy annál hosszabb 1 mFt-ot meg nem haladó jöv-ig határozatlan idõre 1 mFt-ot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg 1 mFt-ot meg nem haladó jöv-ig Ingatlan (egyéb) bérbeadás2 1 mFt-ot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg Ingóság bérbeadás Árfolyamnyereség Vállalkozásból kivont jövedelem Értékpapír kölcsönzésbõl származó jövedelem Tõzsdére beszerzett értékpapír osztaléka Osztalék Osztalék


határozott idõre



kiegészítõ tevékenységû5

X

saldo periodika

t

17 20 700

Ft-tól12 X

X

11%

11%

X

X

-36

X

9

X8

X

4

X3

2% PEBJ

X

X

X

X

–

X

–

10

X

–

–

9

X

9

X8

X7

–

X

X

X

–2

SZJA

X6

3% MAJ

X

X

1,5% MVJ

4

X

4

X3

NYJ

1,5+8%

SZH

X

X

VJ


12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2008. január 1-jétõl fix összegben (havi 4 350 Ft, napi 145 Ft) került meghatározásra. Adóköteles bevétel a vállalkozónál, a kifizetõnek adóelõleget nem kell levonni. Ha azonban az egyéni vállalkozó a bevételérõl kiállított bizonylaton nem tünteti fel a vállalkozói igazolványának számát, akkor a kifizetõ 36% adóelõleget köteles levonni Szja tv. 48. § (2) bekezdés. Az ún. „fõfoglalkozású egyéni vállalkozónak az elszámolt vállalkozói kivétje (átalányadózó egyéni vállalkozónak az átalányadó alapja) után, de legalább januárban 131 000 Ft, februártól 138 000 Ft minimum járulékalap vagy január hóban 65 500 Ft, február hótól legalább 69 000 Ft után kell járulékot fizetnie. A tevékenységet 2008. évben kezdõ egyéni vállalkozó egész évben a tárgyhót megelõzõ hó elsõ napján érvényes minimálbér után fizet járulékokat, ha azonban az elszámolt kivét, vagy az átalányadó alapja magasabb mint a minimálbér, akkor járulékbevallásban nyilatkozhat arról, hogy ezek alapján fizet járulékot. A heti 36 órát elérõ, illetve a nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony mellett tevékenykedõ egyéni vállalkozó a tényleges vállalkozói kivét összege után fizet 29% társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A nappali tagozatos tanuló, hallgató 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizet. Csak saját jogú nyugdíjas lehet. A járulék alapja a vállalkozói kivét. Az adó mértéke 25% és/vagy 35%. Az Eva-t választó „fõállású” egyéni vállalkozó legalább januárban 131 000 Ft, februártól 138 000 Ft vagy januárban 65 500 Ft, februártól 69 000 Ft, vagy bejelentése alapján ennél magasabb összeg után fizet járulékokat. A járulékok alapja az Eva adóalap 4%-a. A nyugdíjjárulék alapja az Eva adóalap 10%-a A Tbj. tv. 4. § g) pontja szerint biztosított segítõ családtagnak az minõsül, aki saját jogán nem nyugdíjas. 2008. január hónapban 19 650 Ft.

______________________________


nyugdíjas

nem nyugdíjas, és az adóelõleg alapja havi11

20 700 Ft alatt12

nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony mellett


9

X

9

heti 36 óra foglalkoztatás mellett X

9

9

X

X8

X

X8

„fõfoglalkozású”

Vállalkozó osztalékalap

X

nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony mellett nélkül5

4

X

4

X

heti 36 óra foglalkoztatás mellett

4% TEBJ

6% EBJ

4

14%

%-os EHO

4

29% TBJ

X3

X

ESZJ1

X3


Kieg. tev. egyéni vállalkozó vállalkozói kivét

Egyéni vállalkozó jövedelemkivétje

Egyéni vállalkozónak történõ kifizetés

Egyéni vállalkozás Kifizetés, juttatás jogcíme

15:47

Eva adózó egyéni vállalkozó

2008.06.10.

Segítõ családtag



Tao. adóalany társaság

Eva adóalany társaság


saldo periodika

t

18

X

X3

X3

20 700 Ft-tól12

20 700 Ft alatt12

X

X 11%

11% X

X4

-36

X4

X

X

X6

X

X

X

–10

–

10

–

X

X

X4

X

4

X

X

X

X

X

SZH

7

EK

EK

EK

–9

–9

–

9

–9

AE

–

–

–

–

X

–

EK

– 7

–

–

X

VJ

EK

EK

EK

EK

TAO


6 7 8 9 10 11 12

5

4

2 3

járulék 2008. január 1-jétõl fix összegben (havi 4 350 Ft, napi 145 Ft) került meghatározásra. Akkor kötelezõ a személyes közremûködésért munkadíjat fizetni, ha a társasági szerzõdés, illetve taggyûlési határozat így rendelkezik. Az ún. „fõfoglalkozású” társas vállalkozónak a személyes közremûködésre tekintettel juttatott díjazás után, de legalább januárban 131 000 Ft, februártól 138 000 Ft vagy január hónapban 65 500 Ft, február hótól 69 000 Ft után kell járulékot fizetnie. A heti 36 órás foglalkoztatást elérõ, illetve a nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony mellett tevékenykedõ társas vállalkozónak a személyes közremûködésre tekintettel ténylegesen elszámolt összeg után a társaság 29% társadalombiztosítási, a tag 9,5% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A nappali tagozatos tanuló, hallgató 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizet. Csak saját jogú nyugdíjas lehet. A nyugdíjjárulék alapja a személyes közremûködésre tekintettel kifizetett összeg. A társas vállalkozás költségként számolhatja el az általa megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az adóelõleg mértéke 25%. Amennyiben az eva adóalany társaság az Szt. hatálya alá tartozik, úgy költségként elszámolható. Az eva kiváltja az osztalékadót is. A Tbj. tv. 4. § g) pontja szerint biztosított segítõ családtagnak az minõsül, aki saját jogán nem nyugdíjas. 2008. január hónapban 19 650 Ft.

______________________________ 1 Az egészségügyi szolgáltatási

Figyelem! A magánszemélynek 4% különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát 7 137 000 Ft) meghaladó része után.

nyugdíjas

nem nyugdíjas, és az adóelõleg alapja havi11

osztalékrészesedés magánszemélynek

osztalékelõleg magánszemélynek

kieg. tevékenységre való tekintettel, díj kifizetése nélkül


X4

nappali tag. tanulói, hallgatói jogviszony mellett

X

4

4

X

X3

X3



X

8

–

X

X6

X

X

SZJA

X

3% MAJ

X4

1,5% MVJ

osztalékrészesedés magánszemélynek 14%

X4

X

4

X3

NYJ

X

X4

X3

2% PEBJ

1,5+8%

osztalékelõleg magánszemélynek

X

X4

nappali tag. tanulói, hallgatói jogviszony mellett

X

4

4

4% TEBJ

6% EBJ X3

%-os EHO

X3

29% TBJ

X

X

ESZJ1



kieg. tevékenységre való tekintettel, díj kifizetése nélkül

tagi jogviszonyra tekintettel adott munkadíj2

Társas vállalkozás Kifizetés, juttatás jogcíme

15:47

Segítõ családtag

2008.06.10.

szem. közrem. tagjának kifizetett munkadíj2



3% MAJ SZJA

Minden más reprezentáció

saldo periodika

t

19 11%8

10 000 Ft egyedi értéket meg külföldi jogi személy jogi személyiség nélküli nem haladó szervezet által adott 10 000 Ft egyedi értéket elérõ

X8

–

54%

EK

EK

EK

EK

TAO

______________________________ 1 A köztársasági elnök, az Országgyûlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidõprogram stb.), adott ajándék; a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az elõzõeket külképviselet által közvetve nyújtja [Szja tv. 1. sz. m. 8.19 b) pont]. 2 Társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) [Szja tv. 69. § (7) bekezdés b) pont]. 3 Értékhatár: a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke, de legfeljebb a szervezet közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százaléka, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százaléka [Szja tv. 69. § (7) bekezdés b) pont]. 4 Nem kell megfizetni, a Tbj. szerint külföldinek minõsülõ magánszemélynek juttatott üzleti ajándék és reprezentáció után (Eho tv. 2. §). 5 Értékhatár: az adóévre elszámolt éves összes – konszolidálás nélküli – bevétel 1 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint [Szja tv. 69. § (7) bekezdés aa) pont]. 6 A Szja tv. 7. § (1) bek. s) pontja szerint a külfölditõl kapott reprezentációt nem kell bevételként figyelembe venni. 7 Az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke, de legfeljebb a Szja törvény 69. § (9) bekezdésben meghatározott létszámmal számolva 5 000 forint/fõ érték. Létszám alatt az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizetõ tevékenységében személyesen közremûködõ tagok (egyéni vállalkozó kifizetõ esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összegét kell érteni [Szja tv. 69. § (7) bekezdés ab) pont]. 8 Az ajándék teljes összege a magánszemély egyéb összevonandó jövedelme, mely után az adót és az eho-t a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie [Szja tv. 2. § (6) bekezdés, 7. § (1) bekezdés s) pont, Eho tv. 2. §].

11%4

–

–6

SZH

15:47

7 Belföldi kifizetõ által értékhatárt meg nem haladó rész adott értékhatárt7 meghaladó rész

külföldi jogi személy jogi személyiség nélküli szervezet által adott

54%

–

54%

11%4

1,5% MVJ

5 Belföldi kifizetõ által értékhatárt meg nem haladó rész adott értékhatárt5 meghaladó rész

NYJ

1,5+8%

11%4

2% PEBJ

6% EBJ 4% TEBJ

–

%-os EHO

3 Reprezentáció, üzleti ajándék értékhatárt meg nem haladó rész non-profit szervezetnél2 értékhatárt3 meghaladó rész

29% TBJ –1

ESZJ

Diplomáciai reprezentáció, üzleti ajándék

Reprezentáció, üzleti ajándék Kifizetés, juttatás jogcíme

2008.06.10.

Minden más üzleti ajándék




saldo periodika

t

20


6 900 Ft-ot meg nem haladó rész1

Tbj. törvény szerint foglalkoztatottnak nem minõsülõ magánszemélynek5

valamennyi munkavállalónak azonos feltétellel vagy belsõ szabályzat szerint egyéb esetben kedvezményezetteknek azonos feltétellel vagy belsõ szabályzat szerint4

más magánszemélyek

B3

X

X3

X3

X3

valamennyi munkavállalónak azonos feltétellel vagy belsõ szabályzat szerint

29% TBJ

B

ESZJ

más magánszemélyek

munkavállalónak munkavállaló közeli hozzátartozójának elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának saját jogú nyugdíjasnak saját jogú nyugdíjas közeli hozzátartozójának szakképzõ iskola tanulójának kötelezõ szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak Tbj. törvény szerint foglalkoztatottnak nem minõsülõ magánszemélynek5

„Természetbeni” juttatások – 1. Kifizetés, juttatás jogcíme

legfeljebb évi három alkalommal

11%

-B(11%)

-B(11%)

11%

%-os EHO

X

B(X)

B(X)

4% TEBJ

-NY-36

B(-NY -36)

B(-NY -36)

2% PEBJ

6% EBJ

X

B(X)

B(X)

NYJ

1,5+8%

1,5% MVJ

X

X

3% MAJ

EK2 EK2 EK2

– – 54%

54%

54%

X

54%

X

54%

EK2

EK2

EK2

EK2

EK2

EK2

EK2

–

X

EK2

EK2

– –

EK2

–

TAO EK2

SZH

–

SZJA

______________________________ 1 Adómentes a munkáltató (kifizetõ ideértve a szakszervezetet is) által a magánszemélynek legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve ezekre szóló utalvány értékébõl alkalmanként a havi minimálbér 10%-át (2008-ban 6 900 Ft-ot) meg nem haladó rész (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.19 pont). 2 A Tao tv. 3. sz. m. B/3. pontja szerint az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezetõ tisztségviselõje, tevékenységében személyesen közremûködõ tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont] magánszemély vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegû egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történõ kötelezõ befizetés érvényesíthetõ a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülõ költségként, illetve ráfordításként. 3 A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az 54% személyi jövedelemadóval növelt összege. 4 Az Szja tv. 69. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerint e rendelkezés figyelembevételekor a munkavállalói körbe értendõ az MT szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, az elhunyt munkavállaló, illetve az elõzõk közeli hozzátartozója, a szakképzõ iskola tanulója és a munkáltatótól korábban nyugdíjba ment dolgozó. 5 Szja tv. 69. § (1) bekezdés l) pont szerint.

Ajándék

15:47

harmadik alkalmat követõen

2008.06.10.

6 900 Ft-ot meghaladó rész nem munmunkáltató káltató által által



-B(11%)

B(X)

B(X)

B(X) B(X)

B(-NY -36)

NYJ

1,5+8%

B(-NY -36)

2% PEBJ

6% EBJ 4% TEBJ

1,5% MVJ

X5

X9

X5

X5

3% MAJ

54%

X10

X

X7

EK3

EK3

EK3

EK3

EK3

–

EK3

TAO

EK3

SZH

54%

–

SZJA

15:47

saldo periodika

______________________________ 1 Ha munkavégzés, önálló tevékenység vagy vállalkozás „ellenértékeként” adják, akkor az nem minõsül természetbeni juttatásnak, arra az adott jogviszonyra vonatkozó adó-, tb-, MVJ, MAJ és SZH szabályokat kell alkalmazni. A természetbeni juttatások adószabályai igen különbözõek, van adómentes, nem bevételként figyelembe veendõ, összevonandó adóköteles, és olyan, ami után – ez az általános szabály – a juttatót terheli 54% szja, a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása mindig a magánszemély összevonandó adóköteles jövedelme (kivéve ez utóbbi alól az egyenruha pénzbeli megváltását: az adómentes). 2 Szja tv. 1. sz. melléklet 8.7 pontja szerint juttatott. 3 Csak a Tao tv. 3. sz. melléklet B/3. pontja szerinti magánszemélyek részére történõ juttatás minõsül a vállalkozás érdekében felmerülõ költségnek. 4 A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az 54% személyi jövedelemadóval növelt összege. 5 Csak munkaviszony keretében adott juttatás adóköteles része után. 6 Az Szja tv. 3. § 27. pontja szerint mûvelõdési intézményi szolgáltatásnak számít a könyvtári, leltári szolgáltatás (SZJ 92.51); múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme (SZJ 92.52); elõadómûvészet (SZJ 92.31.21); filmvetítés (SZJ 92.13.11); állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ 92.53.1); közmûvelõdési intézmény által nyújtott felnõtt- és egyéb oktatás (SZJ 80.4). Az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.6 pontja szerint adómentes a kifizetõ által biztosított az elõzõekben felsorolt mûvelõdési intézményi szolgáltatás. Figyelem: a munkáltató által juttatott adómentes közmûvelõdési szolgáltatás részét képezi a Szja tv. 71. §-ában az évi 400 000 Ft-os keretnek. 7 A magánszemély összevonandó adóköteles jövedelme, ha a juttató a magánszemély foglalkoztatója. Az adó 54%, ha a juttató nem minõsül a magánszemély foglalkoztatójának. 8 A hozzájárulás alapja a cégautó adó összege, mértéke 25%. 9 Csak a munkaviszony keretében biztosított cégautó után kell fizetni, alapja a cégautó utáni adó összegének 25%-a. 10 A juttatót a Szja tv. 70. § (3) bekezdésében meghatározott tételes adó terheli, egyes eseteket mentesítenek a 70. § (9), (11) és (12) bekezdései. 11 Az Szja tv. 69. § (1) bekezdés mb) pont és (12) bekezdés szerint az adó alapja a magáncélú beszélgetés összegének meg nem térített része vagy a forgalmi érték 20%-a

B4

25%8

-B(11%)

-B(11%)

-B(11%)

%-os EHO

2008.06.10.

Cégautó magánhasználata Cégtelefon magáncélú használata11

B

Munkaruha (nem munkáltatótól)

B4

29% TBJ

B

ESZJ

Egyéb, nem szja-mentes természetben adott juttatások

Sportszolgáltatás

kifizetõ által fenntartott intézményben szervezett sportrendezvény2 egyéb esetben Mûvelõdési intézményi szolgáltatás6

„Természetbeni” juttatások1 – 2. Kifizetés, juttatás jogcíme



t

21


adómentes2 adóköteles4 Reklámcélú termékjuttatás, szolgáltatásnyújtás7 Áruminta8 15 000 Ft-ot meg nem haladó rész valamennyi munkavállalónak azonos feltétellel v. belsõ szabályzat szerint egyéb esetben pénzbeli 69 000 Ft/fõ/év-ig10 munkavállalónak üdülési felette szolgáltatás 69 000 Ft/fõ/év-ig kedvezményezett saját magánszemélynek11 felette üdülõben9 más magánszemélynek 69 000 Ft/fõ/év-ig10 munkavállalónak felette üdülési 69 000 Ft/fõ/év-ig kedvezményezett csekk12 magánszemélynek13 felette más magánszemélynek üdülési szolgáltatás nem saját üdülõben

saldo periodika

t

22


13

12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

X X

1,5% MVJ

X

X

X6

3% MAJ

X6

X X –9 54% –9 54% 54% – 54% – 54% 54% 54%

54%

– 54% – – –

SZJA

SZH

EK EK3 EK EK EK3 EK3 EK3 EK EK EK3 EK3 EK3 EK3

EK

EK3 EK3 EK3 EK3 EK

TAO

Ha munkavégzés, önálló tevékenység vagy vállalkozás „ellenértékeként” adják, akkor az nem minõsül természetbeni juttatásnak, arra az adott jogviszonyra vonatkozó adó-, tb-, MVJ, MAJ és SZH szabályokat kell alkalmazni. A természetbeni juttatások adószabályai igen különbözõek, van adómentes, nem bevételként figyelembe veendõ, összevonandó adóköteles, és olyan, ami után – ez az általános szabály – a juttatót terheli 54% szja, a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása mindig a magánszemély összevonandó adóköteles jövedelme (kivéve ez utóbbi alól az egyenruha pénzbeli megváltását: az adómentes). A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértéke, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés, a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is [Szja tv. 7. § (1) bek. q) és r) pont]. Csak a Tao tv. 3. sz. melléklet B/3. pontja szerinti magánszemélyek részére történõ juttatás minõsül a vállalkozás érdekében felmerülõ költségnek. A Szja törvény 69. § (1) bekezdés f) pontja szerint. A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az 54% személyi jövedelemadóval növelt összege. Csak a munkaviszony alapján adott juttatás után kell fizetni. A kifizetõ által üzletpolitikai (reklám) célból, magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében megfelelõ magánszemély számára adott árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ide értve ha az megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték, ha az nem tartozik a nyereménybõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá, valamint nem vetélkedõ és nem verseny díja (Szja tv. 1. sz. m. 8.14). A termék megismerése, forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott nem tartós használatra rendelt dolog, és a mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott, forgalmazható legkisebb mennyiséget (Szja tv. 1. sz. m. 8.14). További feltétel, hogy az áruminta a képviselt termék bemutatására szolgál és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas. Amennyiben a juttatás megfelel az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.33 pontjának, tehát a munkáltató és a szakszervezet üdülési csekk formájában az adóévben nem nyújt ugyanazon magánszemélynek adómentes természetbeni juttatást. Adómentes a juttatás akkor is, ha a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozás nyújtja a szolgáltatást. A szolgáltatást nyújtók körébe a szakszervezet is beletartozik. Figyelem: a juttatás részét képezi az Sja tv. 71. §-ában meghatározott 400 000 Ft-os keretnek. Az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.33 pontban felsorolt magánszemélyek. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülés, pihenés, kikapcsolódás, egészségmegõrzési, szabadidõsport szolgáltatásra váltható be. Az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.3 pontban felsorolt magánszemélyek.

-B(11%)

-B(11%)

-B(11%)

-NY-36 B(-NY-36)

NYJ

1,5+8%

B5 B5 B5

X B(X)

2% PEBJ

6% EBJ 4% TEBJ

X

-B(11%)

-B(11%)

-B(11%)

-B(11%)

%-os EHO

X5

B5 B5

X5

X B

X5

B5

29% TBJ

15:47

______________________________

ESZJ

2008.06.10.

Üdülés

Munkavállaló nyugdíjba vonulásakor adott ajándék

Üzleti utazáshoz, szálláshoz kapcsolódó étkezés

„Természetbeni” juttatások1 – 3. Kifizetés, juttatás jogcíme

15 000 Ftot meghaladó rész



Nyugdíj (a külföldrõl származó is)2 álláskeresési járadék5 nyugdíj elõtti munkanélküli segély7 álláskeresési segély8 keresetkiegészítés, keresetpótló juttatás9 vállalkozói járadék10 Átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, idõskorúak járadéka, rendszeres szociális segély11 Ápolási díj12 terhességi gyermekágyi segély14 gyermekgondozási díj15 táppénz16 baleseti táppénz17 nyugdíjban részesülõ baleseti járadék18 más magánszemély Gázár- és távhõtámogatás19 Munkarehabilitációs díj20 Rehabilitációs járadék2

Társadalombiztosítás, szociális ellátások1 – 1 Kifizetés, juttatás jogcíme

Álláskeresési támogatások

X6 6

X6

6

X6

saldo periodika

t

23 6 6

3

X

X

6

X6

X

3

X

X

3

X6,13

X

X

X6

X

6

NYJ

1,5+8%

6

2% PEBJ

6% EBJ 4% TEBJ

X6

%-os EHO

X6

29% TBJ

1,5% MVJ

3% MAJ

–

–

X

R

X

X

X

X

R

–

X

X

X

R

X

R

SZJA

SZH

TAO

15:47

X X R ______________________________ 1 Az Szja tv. 1. számú melléklete számos társadalombiztosítási és szociális kifizetést, juttatást (ide értve az ellátásokat is) mentesít az adózás alól. Ezek mentesek a táblázat fejlécében nevesített egyéb kötelezettségek alól is. Ezek részletes felsorolásától eltekintünk, csak azokat említjük, amelyeket egyéb összefüggések miatt szükségesnek tartunk. 2 A nyugdíj adóterhet nem viselõ járandóság az Szja tv. 3. § 72/a pontja alapján, a nyugdíjnak minõsülõ ellátásokat az Szja tv. 3. § 23. pontja tartalmazza. 3 A foglalkoztatót terhelõ 24% nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti. [Tbj. 26. § (4)] 4 Lásd a Tbj. 26. § (1) bekezdését. 5 Az Flt. 25. §-a alapján juttatott. 6 Lásd: a Tbj. 22. § (1) bekezdését és a Tbj. 26. § (2) bekezdését. 7 Az Flt. 30. § 2005. október 31-én hatályos szabálya szerint juttatott. 8 Az Flt. 30. §-a alapján juttatott. 9 Az Flt. 14. §-a alapján juttatott. 10 Az Flt. 44. §-a alapján juttatott. 11 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoc. tv.) 45., 46., 38., 32/B-E, illetve 37/A-G. §-ok alapján juttatott. 12 A Szoc. tv. 40-44. §-a alapján juttatott. 13 Csak a 24% nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie a folyósítónak. 14 A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 40-42. §-a alapján juttatott. 15 Az Eb.tv. 42/A-D. §-a alapján juttatott. 16 Az Eb. tv. 43-49. §-a alapján juttatott. 17 Az Eb. tv. 55-56. §-a alapján juttatott. 18 Az Eb. tv. 57-60. §-a alapján juttatott. 19 Az Szja törvény 1. számú melléklet 2.5 pontja szerint adómentes juttatás. 20 A Szoc. Tv. 99/D. § alapján juttatott, mely adómentes bevétel az Szja tv. 1. sz. melléklet 4.13 pontja alapján.

ESZJ

2008.06.10.

Társadalombiztosítási, gészségbiztosítási pénzbeli ellátások




gyermekgondozási segély3 gyermeknevelési támogatás5

járadékszolgáltatás egyösszegû kifizetés Egyéni számlán lévõ követelés más magánnyugdíjpénztárba való „átvitele” (önkéntes átlépés vagy a pénztár megszûnése miatt egyösszegû kifizetés Mnyp-tól a pénztártag halálát követõen örökösként vagy nyugdíjbizt. alapba átutalás kedvezményezettként7 saját pénztárba átutalás Tagdíjkiegészítés a Mnyp-ból pénzbeli kifizetés a tb. rendszerbe történõ átvezetés önkéntes pénztárba visszalépéskor

2% PEBJ

saldo periodika

t

24


4% TEBJ

2% PEBJ

NYJ

1,5+8%

1,5% MVJ

1,5% MVJ

3% MAJ

3% MAJ

–11

X10

–9

–9

X

–

R

R

SZJA

R

R

–

SZJA

SZH

SZH

TAO

TAO

______________________________ 1 Az Szja tv. 1. számú melléklete számos társadalombiztosítási és szociális kifizetést, juttatást (ide értve az ellátásokat is) mentesít az adózás alól. Ezek mentesek a táblázat fejlécében nevesített egyéb kötelezettségek alól is. Ezek részletes felsorolásától eltekintünk, csak azokat említjük, amelyeket egyéb összefüggések miatt szükségesnek tartunk. 2 A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (CST tv.) 29-33. §-a alapján juttatott. 3 A CST tv. 20-22. §-a alapján juttatott. 4 A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás után a foglalkoztatót terhelõ 24% nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti. 5 A CST tv. 23-24. §-a alapján juttatott. 6 Az Szja tv. 3. § 23/c pontja alapján nyugdíjnak minõsül. 7 MPT tv. 29. § (9) bekezdése értelmében a magánszemélynek választási lehetõsége van. 8 Az Eho tv. 5. § (1) bek. b) pontja szerint a jövedelem után nem kell százalékos mértékû eho-t fizetni. 9 Az Szja tv. 7. § (1) bek. j) pontja értelmében bevételnek nem minõsülõ összeg. 10 Az Szja tv. 28. § (1) bek. szerint egyéb jövedelem. Az Eho tv. 5. § (1) bek. b) pontja értelmében százalékos eho-t e jövedelem után nem kell fizetni. 11 Az Szja tv. 7. § (1) bek. j) pontja alapján nem bevétel.

29% TBJ

X

NYJ

1,5+8%

X

6% EBJ

4% TEBJ

6% EBJ

X4

%-os EHO

%-os EHO

4

X

29% TBJ

15:47

Nyugdíjszolgáltatás6

ESZJ

ESZJ

2008.06.10.

Magánnyugdíjpénztárak Kifizetés, juttatás jogcíme

Gyermekgondozási támogatások

Anyasági támogatás2

Társadalombiztosítás, szociális ellátások1 – 2 Kifizetés, juttatás jogcíme



nyugdíjpénztári

havonta a a magánszemély nyilatkominimálbér zata szerinti munkáltató2 50%-áig más munkáltató havonta a minimálbér 50%-át meghaladó rész után a magánszemély nyilatkohavonta a zata szerinti munkáltató2,3 minimálbér más munkáltató 30%-áig

Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjhoz1

X X

X

X

X

X

X

X

-NY-36

-NY-36

-NY-36

-NY-36

-NY-36

2% PEBJ

6% EBJ 4% TEBJ

X

%-os EHO

X

29% TBJ

X

X

X

X

X

NYJ

1,5+8%

1,5% MVJ

3% MAJ

X

X

X

–

X

X

–

SZJA

SZH

EK

EK

EK

EK

EK

EK

EK

TAO

saldo periodika

t

25

______________________________ 1 E pont szerinti munkáltatónak kell tekinteni az Szja tv. 7. § (2) bek. a) pontjában meghatározott munkáltatót. 2 Amennyiben a munkáltató önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba vagy önsegélyezõ pénztárba is fizet tagdíjat, hozzájárulást, akkor a magánszemélynek a minimálbér havi összegének 80%-áig nem kell adót fizetni. [Szja tv. 7. § (1) bek. k) pont és (2) bek. c) pont, Tbj. 21. § b) pont, valamint Eho tv. 5. § (1) bek. d) pont] 3 Figyelem: az Szja tv. 71. §-ában meghatározott évi 400 000 Ft-os keretbe beletartozik az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyezõ pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás. (A nyugdíjpénztári hozzájárulást nem kell beszámítani a 400 000 Ft-os keretbe.)


ESZJ

15:47

havonta a minimálbér 30%-át meghaladó rész után havonta a minimálbér 80%-át meghaladó rész után, ha ugyanazon munkavállaló mindkét pénztártípus tagja

havonta a minimálbér 80%-áig

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak – 1 Kifizetés, juttatás jogcíme

2008.06.10.

egészségpénztár vagy önsegélyezõ pénztár




ESZJ

29% TBJ

saldo periodika X

8

11%

11%

5

4% TEBJ

2% PEBJ

6% EBJ NYJ

1,5+8%

1,5% MVJ

3% MAJ

t

26

X

X

–

X

–

X5

–

X

–

X

–4

–

X1

SZJA

SZH –2

TAO

______________________________ 1 Kifizetõnek a pénztár minõsül az egyéni számlán való jóváírás idõpontjában. Az adomány utáni adófizetési kötelezettséget a magánszemély az éves adóbevallásában rendezi. Az Szja tv. 44/A. §-a értelmében a támogatói adomány egyéb jövedelemnek minõsülõ összeg 30%-át a magánszemély nyilatkozata szerint az APEH átutalja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlájára. 2 A Tao. tv. 4. § 1/a. pontja értelmében adománynak minõsül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatása. Az adomány teljes összegével év végén növelni kell az adózás elõtti eredményt [8. § (1) bek. n) pont], ugyanakkor csökkentõ tétel is, az adózás elõtti eredmény 20%-áig [7. § (1) bek. z) pontja és az (5)-(7) bekezdés]. 3 A tag kilépése, illetve a várakozási idõ letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetések tekintetében a pénztár nem minõsül kifizetõnek, ezért a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell megfizetni, figyelemmel az Szja tv. 28. § (8) bekezdésére. 4 Ha a magánszemély rokkanttá nyilvánítása következtében válik a szolgáltatásra jogosulttá, akkor feltétel nélkül érvényesül az adó- és EHO-mentesség 5 Ha a magánszemély rokkanttá nyilvánítása következtében válik a szolgáltatásra jogosulttá, akkor feltétel nélkül érvényesül az adó- és EHO-mentesség. Egyébként az egyéni számlákon jóváírt összegbõl történõ szolgáltatások adó- és EHO-mentességének feltétele, hogy a járadék folyósításának elsõ három évében a járadék éves szinten az elõzõ évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkenõ összegû. 6 A pénztártag halála miatt a kedvezményezett részére történõ kifizetés. 7 Például a pénztár megszûnése miatt. 8 Az Eho tv. 11. § (11) bek. c) pontjából következõen a 11% EHO-t a magánszemélynek kell megfizetnie.

15:47

11%

11%

%-os EHO

2008.06.10.


Támogatói adomány jóváírása A pénztár tagjának az egyéni számláján a fedezeti alapból történõ befektetések hozamaként jóváírt összeg, ideértve az értékelési különbözet címén jóváírt összeget is. rokkanttá nyilvánítása nem nyugdíjaskorú után Egyösszegû pénztártagnak3 egyéb esetben nyugdíjpénztári kifizetés nyugdíjaskorú van 3 éves tagsági viszonya pénztártagnak nincs 3 éves tagsági viszonya van 3 éves tagsági viszonya Nyugdíjpénztár járadékszolgáltatása nincs 3 éves tagsági viszonya Pénztártól pénztártagként vagy örökségként6 örökösként egyéb jogcímen felvett minden más esetben7 összeg kiegészítõ Egészség- és önsegélyezõ jóléti pénztári szolgáltatás nem törvény szerinti

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak – 2 Kifizetés, juttatás jogcíme




B5 B

csoportos (nem névre szóló)4 jövedelmet pótló

saldo periodika

t

27

11%10

-B(11%)

-B(11%)

-B(11%)

-B(11%)

%-os EHO

B(X)

B(X)

B(X)

B(X)

B(X)

B(-NY -36)

B(-NY -36)

B(X)

NYJ

1,5+8%

B(-NY -36)

2% PEBJ

6% EBJ 4% TEBJ

1,5% MVJ

X6

3% MAJ

20%11

–

EK

EK

EK7

–8,9 X10

EK7

EK1

EK1

X

54%

X3

EK1

EK1

– X

EK1

–

TAO

EK1

SZH

–

SZJA

______________________________ 1 A Tao tv. 3. sz. m. B/8. pontja szerint az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezetõ tisztségviselõje, tevékenységében személyesen közremûködõ tagja vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerzõdés alapján gyakorlati képzésben részt vevõ szakképzõ iskolai tanuló, mint biztosított javára kötött biztosítás díja a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülõ költség. 2 Az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.3. pontjában meghatározott célokra. 3 A határozott idõre szóló hosszúlejáratú (10 év felett), nem adómentes életbiztosításra és nyugdíjbiztosításra adókedvezmény is igénybe vehetõ, de csak év végén a bevallásban (Szja tv. 42. §, 7. sz. m.). 4 Az Szja tv. 69. § (1) bekezdés k) pont szerinti feltételekkel kötött biztosítás esetében. 5 A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az 54% személyi jövedelemadóval növelt összege. 6 Csak munkaviszony esetében kell fizetni. 7 Kivéve, ha a kártérítésre azért kerül sor, mert a foglalkoztató a munkavédelmi elõírásoknak nem tett eleget [Tao tv. 8. § (1) bek. e) pont, illetve a 35/2000. Adózási kérdés]. 8 Adómentes (kivéve, ha a biztosítási díjat a magánszemély költségként elszámolta) – a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg, – az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor is, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel, – a költségtérítés és a jövedelmet helyettesítõ kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegû megváltása) esetén a költségtérítõ rész, – a Munka Törvénykönyvének 100. § (4) bek. alapján a munkaviszony jogellenes megszûnése alapján kiszabott kártérítés (39/2006. Adózási kérdés). – az 1988. január 1. napját megelõzõen megállapított baleseti és kártérítési járadék (ideértve annak egyösszegû megváltását is), kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték. 9 Bevétel az egyéni vállalkozónál, az önálló tevékenységet végzõ magánszemélynél a tevékenységgel kapcsolatban kapott kártérítés, ide értve a felelõsségbiztosítás alapján kapott összeget is, illetve a biztosítási szolgáltatás, ha a biztosítás díját a magánszemély költségként elszámolta (pl. a tevékenységhez kapcsolódó vagyonbiztosítások). 10 Kivéve az Szja tv. 1. sz. melléklet 6.2. pont szerinti juttatás. 11 Kamatnak minõsül, kivéve, ha az Szja törvény 28. § (10)-(11) bekezdései szerint egyéb jövedelemnek számít.

nem jöv. pótló Baleseti járadék az Eb. tv. (1997. évi LXXXIII. tv.) 57-60. §-ok szerinti Kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítási és balesetbiztosítási szolgáltatás (kifizetés) Bizt. szerzõdéshez fûzõdõ maradékjogból származó jövedelem

B

névre szóló (egyéni)

B

29% TBJ

15:47

Kártérítés, kárpótlás, kártalanítás

Magánszem., mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött, a kifizetõ által viselt, a táblázatban külön nem nevesített biztosítások díja

ESZJ

2008.06.10.

Kifizetõ által viselt betegbiztosítás díja

Kifizetõ által viselt (kockázati) élet- és balesetbiztosítás díja (egyéni és csoportos is) Kifizetõ által viselt teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja Felelõsségbiztosítás díja2

Biztosítás, kártérítés – 1 Kifizetés, juttatás jogcíme




saldo periodika

t

28

2008/K ü l ö n s z á m B

2% PEBJ

1,5% MVJ

3% MAJ

3% MAJ

EK

20%

X

X

20%

EK4

EK4

EK4

EK4

EK

EK

EK

20%

20%

EK

TAO

20%

SZJA

EK

20%12

TAO

EK

SZH

SZH

20%12

SZJA

X

B(X)

NYJ

1,5+8%

1,5% MVJ

11%

B(-NY -36)

2% PEBJ

NYJ

1,5+8%

X

B(X)

4% TEBJ

6% EBJ

4% TEBJ

6% EBJ

11%

-B(11%)

11%

%-os EHO

%-os EHO

______________________________ 12 Kamatnak minõsül az Szja törvény 65. § (1) bek. d) pontja alapján. ______________________________ 1 Figyelem, a 2006. augusztus 31-éig megkötött szerzõdés alapján 2006. augusztus 31-ét követõen elsõként megszerzett bevételre az Szja tv. 65. §-ának 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 2 Az adott kölcsönügylet kamata a jegybanki alapkamat 105%-áig (figyelemmel a jegybanki alapkamat idõközbeni változásaira is) 20%-kal adózik. 3 Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pontban meghatározott feltételek „nemteljesülése” esetében a szövetkezeti tagi kölcsön, a szövetkezeti célrészjegy kamata. 4 A Tao tv. 3. sz. mellékletének B/3. pontja szerint az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezetõ tisztségviselõje, tevékenységében személyesen közremûködõ tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont] magánszemély vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegû egyéb kifizetésként elszámolt összeg és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történõ kötelezõ befizetés érvényesíthetõ a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülõ költségként illetve ráfordításként.

Késedelmesen fizetett juttatáshoz kapcsolódó kamat Egyéb kamat (pl. magánszemélyek közötti hitelnyújtás kamata)

Kifizetõnek nyújtott kölcsön kamata

29% TBJ

29% TBJ

15:47

Hitelintézeti betét (takarékbetét) folyószámla, bankszámla követelés egyenlegének kamata kamata, hozama Nyilvánosan forgalomba hozott beváltáskor, visszaváltáskor, hitelviszonyt megtestesítõ átruházáskor az értékpapír árfolyamnyereség Biztosítási szerzõdéshez fûzõdõ ügylet keretében megszerzett kamatnak minõsülõ bevétel [Szja tv. 65. § (1) bek. d) pont] törvény szerinti kamat [Szja tv. Szövetkezeti tagi kölcsön, 65. § (1) bek. e) pont]2 szövetkezeti célrészjegy utáni kamat egyéb esetben3

ESZJ

ESZJ

2008.06.10.

Kamat Kifizetés, juttatás jogcíme1

10 évnél rövidebb idejû életbiztosítás egyösszegû szolgáltatásából származó bevétel 3 évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegû szolgáltatásából származó bevétel

Biztosítás, kártérítés – 2 Kifizetés, juttatás jogcíme



saldo periodika

t

29


feletti rész7

összegig B6,8

B

B

-B(11%)

-B(11%)

-B(11%)

-B(11%)

11%5

%-os EHO

B(X)

B(X)

X2

4% TEBJ

B(X)

B(X)

X2

2% PEBJ

6% EBJ

B(X)

B(X)

X2

NYJ

1,5+8%

1,5% MVJ

3% MAJ

–

54%

–

X

54%

–

X

R

R5

R3

SZJA

X4

X4

SZH

EK

EK

EK

EK

TAO

______________________________ 1 A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 44. §-a szerint a tanulónak kötelezõen fizetendõ díjazás. 2 A tb- és egyéni járulékok alapját a tanulószerzõdésben meghatározott teljes összeg képezi. 3 Az Szja tv. 3. § 72/e. pont alapján a 2003. évi LXXXVI. tv. melléklete szerinti mérték (2008. évben legfeljebb havi 34 500 Ft) minõsül adóterhet nem viselõ járandóságnak. Az ezt meghaladó rész a magánszemély egyéb jövedelme. 4 Feltéve, hogy SZH-ra kötelezett juttatja. 5 A 4/2002. (II.26.) OM. r. alapján kötelezõen kell fizetni. Mértékét az 1993. évi LXXVI. tv. 44. §-a határozza meg, amely 2008. évre havi 13 800 Ft. Az Szja tv. 3. § 72/e pontja szerint a szakmai gyakorlat idõtartamára fizetett díj a havi minimálbér 20%-ig adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül. (havi 13 800 Ft) A felette lévõ rész a magánszemély egyéb jövedelme, ami után a kifizetõt 11% eho terheli. 6 Csak a „tanulószerzõdéses” szakmunkástanulók biztosítottak, így csak utánuk kell tb-járulékot fizetni, illetve tõlük kell egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot vonni. 7 Az Szja törvény 69. § (1) bek. d)-e) pontja szerint. Egyéb esetben a tanuló összevonandó jövedelme. 8 A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az 54% személyi jövedelemadóval növelt összege. 9 Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.6 pontja értelmében a közoktatásról szóló törvény szerint az ezen intézmények által nyújtott szolgáltatás adómentes.

pénzbeli Étkezési természetben havi 6 000 Ft hozzájárulás vagy 12 000 Ft (melegétkeztetés) Nevelési-oktatási intézmény szolgáltatás9

6,8

B

X2

29% TBJ

15:47

pénzbeli hozzájárulás elsz. köt. nélkül munkaruházat Szja tv. 1. sz. mell. szerint természetben egyéb esetben7

oktatási intézménytõl, helyi önkormányzattól, egyháztól kapott összeg

tanulószerzõdés nélkül, a szakképzéssel összefüggõ szakmai gyakorlat idõtartamára juttatott (együttmûködési megállapodás)

tanulószerzõdés alapján fizetett1

ESZJ

2008.06.10.

Munkaruha

Közoktátási intézmény tanulója részére fizetett juttatások

Szakképzõ iskolai tanulók juttatásai Kifizetés, juttatás jogcíme

szakképzéssel összefüggõ



ESZJ

X

29% TBJ

11%

%-os EHO

X

4% TEBJ

X

2% PEBJ

6% EBJ

X

NYJ

1,5+8%

X

1,5% MVJ

X

3% MAJ

EK

X6 X8

X R7

EK8

EK

TAO

X6

SZH

15:47

R5

R3

R2

R2

R2

SZJA

2008.06.10.

saldo periodika

______________________________ 1 Az Szja törvény 3. § 72. pont f) alpontja alapján juttatott. 2 Az Szja törvény 3. § 72/fa. pontja szerint. 3 Az Szja törvény 3. § 72/g. pontja szerint. 4 A felsõoktatásról szóló törvény (2005. évi CXXXIX. tv.) 48. § (3) bekezdése szerint, ha az alap- és mesterképzésen részt vevõ hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggõ gyakorlaton vesz részt, akkor hetente legalább a minimálbér (69 000 Ft) havi összege 15%-nak (havi 10 350 Ft) megfelelõ hallgatói munkadíjat köteles fizetni a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsõoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsõoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak. 5 Az Szja tv. 3. § 72/fb. pontja szerint adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül a gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazás értékébõl havonta a hó elsõ napján érvényes minimálbér összegéig (2008. évben havi 69 000 Ft-ig). 6 Feltéve, hogy SZH-ra kötelezett juttatja. 7 Az Szja tv. 3. § 72. pont i) pontja alapján. 8 Abban az esetben, ha a hallgatói munkadíjat gazdasági társaság fizeti ki.

ösztöndíj tankönyv- és jegyzettámogatás A felsõoktatási törvény szerint teljes összege adott juttatások kollégiumi elhelyezést kiváltó lakhatási támogatás Oktatási intézménytõl, helyi önkormányzattól, egyháztól kapott összeg Együttmûködési megállapodás a havi minimálbér összegéig alapján nappali tagozatos diáknak a szakmai gyakorlat a havi minimálbér feletti rész képzési idejére fizetett juttatás4 Hallgatói munkadíj

Felsõoktatási int. nap. tag. hallgatók juttatásai Kifizetés, juttatás jogcíme1



t

30


pénzbeli más vagyoni érték engedélyhez nem kötött

saldo periodika B -B(11%)

B(X)

B(-NY -36)

B(X)

–

X

EK3

______________________________ 1 A szerencsejátékok szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. tv. szerint. 2 Az adó mértéke 25%, melyet a kifizetõnek kell levonnia és befizetnie [Szja tv. 76. § (2)]. 3 A sportrendezvényre fordított összeg, valamint a vetélkedõ, verseny díjaként kifizetett összeg elismert költség, ha a rendezvény illetve kifizetés üzletpolitikai vagy reklámcélú. A Tao tv. 3.sz. melléklet B/12. pontja szerint a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként elszámolható. 4 Az adó mértéke 33%, melyet a nyeremény áfa nélküli forgalmi értéke után a kifizetõnek kell megfizetni [Szja tv. 76. § (3)]. 5 Az Szja törvény 76. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint a szerencsejátékok szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. tv 16. §-a alapján. 6 Az Szja tv. 76. § (4) bekezdése szerint nem számít jövedelemnek a szerencsejátékok szervezésérõl szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyerõ-automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerû fogadásból, a lóversenyfogadásból származó nyeremény. 7 Az 1991. évi XXXIV. tv. 23. §-a szerint az ajándéksorsolás esetén a nyeremény csak áru vagy szolgáltatás lehet. 8 Kivéve a bukmékeri rendszerû fogadásból, lóversenyfogadásból származó nyereményt. 9 Az Szja törvény 1. sz. m. 3.1 pontja szerint adómentes a diák- és szabadidõsport résztvevõjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósított összeg. 10 Ha az államháztartás valamely alrendszerébõl, egyházi forrásból, illetõleg a közoktatási intézmény saját bevételébõl kapja a tanuló (Szja tv. 1. sz.m. 8.22 pont).

Mérkõzésvezetõ díjazása amatõr vagy vegyes versenyrendszerû mérkõzésen Tanulmányi verseny díja10

X

15:47

EK3

EK3

–9 B(X)

EK3

2008.06.10.

X

–

EK3

EK3

TAO

4

SZH

X2

X2

SZJA

Ajándéksorsolásból7, fogadásból8 származó pénzbeli jövedelem más vagyoni érték 500 Ft-ig Sportrendezvény résztvevõjének díjazása 500 Ft feletti rész

3% MAJ

EK3

1,5% MVJ

–6

B(-NY -36)

2% PEBJ

NYJ

1,5+8%

Egyéb nyeremények

B(X)

4% TEBJ

6% EBJ

EK3

-B(11%)

%-os EHO

EK3

B

29% TBJ

5

engedélyhez kötött

ESZJ

X4

Sorsolásos

játék1

Nyeremény, verseny, vetélkedõ Kifizetés, juttatás jogcíme



t

31


érmék, trófeák

tárgyjutalom

5 000 Ft-ig 5 000 Ft feletti rész

aktív keresõ és a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felsõ határáig nyugdíjas aktív keresõ és a Megbízási, nyugdíjjárulékot a vállalkozási járulékfizetés felsõ szerzõdés alapján határáig fizetett teljes összeg nyugdíjas

-B(11%)

-B(11%)

%-os EHO B(-NY -36)

2% PEBJ

B(X)

NYJ

1,5+8%

1,5% MVJ

saldo periodika X

X

t

32 X

X X

megfizette

X

X

0,1+3,8%

3

X

X

X

X

1,6%

4

1,5% MVJ

X15

3% MAJ

3% MAJ

–

54%16

–

X12

SZJA

SZH

SZH

EK

EK

EK

EK

EK

EK

TAO

EK13

EK13

EK13

EK13

TAO

___________________ 11 Az Szja törvény 1. sz. m. 8.18 pontja szerint adómentes a vetélkedõ és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékébõl az 5 000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedõkön nyert érmek és trófeák értéke. Nem minõsül tárgyjutalomnak az értékpapír. 12 Önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül. 13 Elismert költség, ha a kedvezményezett az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezetõ tisztségviselõje, tevékenységében személyesen közremûködõ tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont] magánszemély vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója (Tao tv. 3. sz. mell. B/3. pont). 14 A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az 54% személyi jövedelemadóval növelt összege. 15 Csak munkaviszony alapján adott juttatások után kell fizetni. 16 Az Szja tv. 69. § (1) bek. ja) pontja szerint. ______________________________ 1 E táblázat kizárólag az Ekho törvény 3. § (3) bekezdésében felsorolt foglalkozásra (tevékenységre) tekintettel fizetett és a magánszemély ekho választására tett nyilatkozata szerinti – legfeljebb 25 millió bevételéig – jövedelem adózását tartalmazza. Munkaviszony esetében akkor alkalmazható az ekho szerinti adózás, ha az adott hónapban legalább a minimálbér után az általános szabályok szerint megfizetik az adót és a járulékokat. 2 Az ekho szja-t kiváltó része. 3 Az ekho nyugdíjjárulék része. Ha a magánszemély kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe tartozik, a 3,9% ekho a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. Magánnyugdíjpénztár tagja esetében a tagdíj 3,8% és a 0,1%-ot kell a Nyugdíjbiztosítási Alapba befizetni. 4 Az ekho természetbeni egészségbiztosítási járulékot kiváltó része.

X

X

nem fizette meg X

X

X

megfizette

X

X

nem fizette meg

9,5%

2

Magánszemélyt terhelõ ekho

B(X)

4% TEBJ

6% EBJ

15:47

Munkaviszonyból származó jövedelem

B14

B

29% TBJ

20% foglalkoztatót terhelõ ekho

ESZJ

2008.06.10.

EKHO-s jövedelem Kifizetés, juttatás jogcíme1

Egyéb vetélkedõ, verseny díja11

pénzbeli

Nyeremény, verseny, vetélkedõ Kifizetés, juttatás jogcíme1




K l nszÆm-2008.qxd

2008.06.10.

15:47

Page 33


Tárgymutató A–Á ajándék – üzleti – nyugdíjba vonuláskor – diplomáciai – külföldi jogi személytõl – non profit szervezettõl – reklám célú – sorsolásból – egyéb alkalmi munkavállalás álláskeresési járadék álláskeresési segély álláskeresési támogatások anyasági támogatás apaszabadság ápolási díj áruminta átmeneti segély árfolyamnyereség

20 19 22 19 19 19 22 31 20 8 23 23 23 24 12 23 22 23 16

B balesetbiztosítás baleseti járadék baleseti táppénz bedolgozó munkadíja belföldi napidíj bérbeadás béren kívüli juttatások betegségbiztosítás díja betegszabadság biztosítási díj biztosítási szolgáltatás

27 23, 27 23 8 9 16 13 27 8 27 27, 28

C cégautó magánhasználata cégtelefon csekélyértékû ajándék csoportos biztosítás csoportos személyszállítás

21 21 20 27 10

E–É egyéni vállalkozói kivét egyéni vállalkozó osztalékalapja

17 17

egyéni vállalkozónak történõ kifizetés 17 egyház 29, 30 együttmûködési megállapodás 29, 30 ekho 32 életbiztosítás 27, 28 elszámolásra kiadott összeg 8 étkezés 10, 19, 22, 29 eva-s egyéni vállalkozók 17 eva-s társaságok 18

F felelõsségbiztosítás díja felhasználási szerzõdés díja fizetett ünnep díjazása

27 14 8

K kamatkedvezmény, kamat 8, 9, 28 kártalanítás 27 kártérítés, kárpótlás 27 keresetpótló juttatás 23 késedelmi kamat 12, 28 kisösszegû kifizetések 15 kockázati biztosítás 27 kölcsön kamata 28 költségtérítés 9 közmûv. dolgozók dokumentumvásárlási hozzájárulása 13 külföldi kiküldetés napidíja 14 külszolgálat díja 9

L G – GY gázártámogatás gyermekgondozási díj gyermekgondozási segély gyermeknevelési támogatás

23 23 24 24

9 9 23 11

M

H helyi utazási bérlet hitel-kölcsön hallgató munkadíja hivatali, üzleti utazás hozam

10, 13 9 13 9, 22 26, 28

I idõskorúak járadéka 23 ingatlan, ingóság bérbeadása 16 ingó dolog bérbeadása 16 internethasználat 13 iskolakezdési támogatás 11, 13

J járadékszolgáltatás – magánnyugdíjpénztári – önkéntes kölcsönös pénztári jegyzettámogatás jövedelmet pótló kártérítés jubileumi jutalom jutalom

saldo periodika

lakáscélú hitel lakáscélú támogatás lakásfenntartási támogatás lakhatás biztosítása

t 33

24 26 30 27 8 8

magánnyugdíjpénztár – egyösszegû kifizetése 24 – járadékszolgáltatása 24 – követelés átvitele 24 – tagdíjkiegészítés 12 – tagdíjkiegészítés a tb nyugdíjrendszerbe történõ visszalépéskor 24 – örökös, kedvezményezett által felvett összeg 24 maradékjog 27 megbízási díj 14 mérkõzésvezetõ díja 31 munkábajárás 10 munkabér 8 munkabér-elõleg 8 munkarehabilitációs díj 23 munkaruha 11, 21, 29 munkaszüneti nap 8 munkásszállás 11 mûvelõdési intézményi szolgáltatás 13, 21


K l nszÆm-2008.qxd

2008.06.10.

15:47

Page 34

Számvitel, pénzügy, adózás N – NY napidíj 9 nyeremény – pénzbeli 31, 32 – tárgynyeremény 31, 32 nyugdíj 23 nyugdíjbiztosítás 28 nyugdíj elõtti munkanélküli segély 23 nyugdíjba vonuláskor adott ajándék 22

prémium prémiumévek program

8 8

R rehabilitációs járadék reklámcélú juttatás rendszeres szociális segély reprezentáció – non profit szervezettõl – külfölditõl – egyéb ruházati költségtérítés

23 22 23 19 19 19 13

O–Ö oktatás, továbbképzés 10, 15 oktatási intézménytõl, önkormányzattól kapott összeg 29, 30 osztalék 16, 18 osztalékelõleg 18 önkéntes kölcsönös biztosító pénztár – egészség és önsegélyezõ pénztár szolgáltatása 26 – hozamjóváírás 26 – járadékszolgáltatás 26 – munkált. tagdíjhozzájárulás 12, 13, 25 – támogatói adomány jóváírása 26 – örökös, kedvezményezett részére történõ kifizetés 26 – szolgáltatás egyösszegû kifiz. 26 ösztöndíj 30

S – SZ (saját) gépkocsival történõ munkábajárás 10 segély 12, 15, 23 segítõ családtag 17, 18 sorsolásos játék 31 sportrendezvény 31 sportszolgáltatás 21 szabadságmegváltás 8 szakképzéssel összefüggõ juttatás 29 szakmai gyakorlat 29, 30 számítógép juttatás 13 személyes közremûködés díja 18 szerzõi díj 14 szociális segély 12, 15 szolgálati lakás 11 szövetkezeti tagi kölcsön kamata 28

P pedagógusok dokumentumvásárlási hozzájárulása

T 13

tagi munkadíj

saldo periodika

18

t 34

takarékbetét 28 találmányi díj 14 tanulmányi verseny 31 tanulószerzõdés alapján fizetett díj 29 tanulószerzõdés nélkül fizetett díj 29 távhõtámogatás 23 távmunkát végzõk 8 támogatói adomány jóváírása 26 táppénz 23 tárgyjutalom 32 temetési segély 12, 15, 23 terhességi-gyermekágyi segély 23 természetbeni juttatás 10, 11, 19, 20, 21, 22 termõföld bérbeadás 16 tisztségviselõ tiszteletdíja 14 titoktartási díj 13

U–V újítási díj 14 üdülési csekk 11, 13, 22 üdültetés 11, 13, 22 üzemanyag megtakarítás 16 üzleti ajándék 19 vagyoni jog díja 14 vállalkozásból kivont jövedelem 16 vállalkozási jellegû jogviszony 14 vállalkozói járadék 23 végkielégítés 12 verseny díja 31, 32 vetélkedõ díja 31, 32


K l nszÆm-2008.qxd

2008.06.10.

15:47

Page 35

Számvitel, pénzügy, adózás AZ ADÓZÓK KÖLTSÉGVETÉSSEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEINEK ÉS JUTTATÁSI IGÉNYEINEK LEBONYOLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZÁMLASZÁMOK ÉS ADÓNEMEIK A 2008. ÉVBEN 1. KÖTELEZETTSÉG JELLEGÛ ADÓNEMEK Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Megnevezés

Költségvetési számla száma

Társasági adó Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó (Megjegyzés: a 104-es csoportos adónem, ezen belül: általános forgalmi adó 104, könyvtári dokum. ÁFA visszatérítése 204, kártyaolvasó berend. utáni kedvezm. 304) Egyszerûsített vállalkozói adó Rehabilitációs hozzájárulás Egészségbiztosítási Alapot megilletõ bevételek Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ bevételek Késedelmi pótlék Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Játékadó Munkáltatói táppénz hozzájárulás Egészségügyi hozzájárulás (Megjegyzés: a 152-es csoportos adónem, ezen belül: százalékos egészségügyi hozzájárulás 152, tételes egészségügyi hozzájárulás 153) Nemzeti kulturális járulék Szakképzési hozzájárulás Innovációs járulék Vállalkozói járulék START-kártya kedvezményes járulékbefizetések Kifizetõt terhelõ ekho Magánszemélyt terhelõ ekho Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 11,1 %-os ekho Nyugdíjastól levont ekho Ekho különadó Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15 %-os ekho Magánszemélyek különadója Társas vállalkozások különadója Hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadója Hitelintézeti járadék Befektetési adóhitel visszafizetése Önkéntesen feltárt adókülönbözet Egyéb kötelezettségek Átlagadó Bírság, mulasztási bírság és önellenõrzéssel kapcsolatos befizetések (Megjegyzés: a 215-ös csoportos adónem, ezen belül: önellenõrzési pótlék 215 , bírság 224, mulasztási bírság 226) Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések TV-készülék üzemben tartási díj Gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései Gyógyszer-nagykereskedõk gyógyszertárak részére értékesített, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései Gyógyszertár szolidaritási díj Gyógyszer ismertetés utáni befizetések Gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetések Gyógyszertámogatás-többlet sávos kockázatviselésébõl eredõ befizetések Jogosulatlanul igénybevett lakásépítési kedvezmény és pótléka Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja Csomagolás környezetvédelmi termékdíja Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja Környezetterhelési díj Elektromos és elektronikai berendezések környezetvédelmi termékdíja

saldo periodika

t 35

Adónemkód

10032000-01076019 10032000-06056353

101 103

10032000-01076868 10032000-01076033 10032000-06056281 10032000-06056229 10032000-06056236 10032000-01076985 10032000-06056009 10032000-06056016 10032000-01076992 10032000-06056243

104 115 119 124 125 138 144 145 146 149

10032000-06056212 10032000-06056047 10032000-06056061 10032000-06056322 10032000-06056339 10032000-06056346 10032000-06056360 10032000-06056377 10032000-06056384 10032000-06056391 10032000-06056401 10032000-06057660 10032000-01076105 10032000-01076112 10032000-01076071 10032000-01076136 10032000-01076057 10032000-01076095 10032000-01076277 10032000-01070037

152 172 182 184 185 186 190 191 192 193 194 195 198 199 201 202 203 210 211 214

10032000-01076301 10032000-01076064 10032000-06056418

215 221 227

10032000-06057608

243

10032000-06057615 10032000-06057622 10032000-06057639 10032000-06057646 10032000-06057653 10032000-01070020 10032000-06056133 10032000-06056140 10032000-06056157 10032000-06056164 10032000-06056171 10032000-06056315 10032000-01076040 10032000-01076088

244 245 246 247 248 301 331 332 333 334 335 338 339 341


K l nszÆm-2008.qxd

2008.06.10.

15:47

Page 36

Számvitel, pénzügy, adózás Ssz.

Megnevezés

1.b) Magánnyugdíjpéntári tagdíj, önellenõrzési pótlék és késedelmi pótlék adónemek 50. Aegon Magyarország Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár tagdíj 51. Allianz Hungária Nyugdíjpénztár tagdíj 52. Aranykor Nyugdíjpénztár tagdíj 53. UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár tagdíj 54. Budapest Magánnyugdíjpénztár tagdíj 55. AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíj 56. Dimenzió Magánnyugdíjpénztár tagdíj 57. Életút Elsõ Országos Nyugdíjpénztár tagdíj 58. Erste Bank Országos Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár tagdíj 59. Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár tagdíj 60. Honvéd Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár tagdíj 61. ING Magánnyugdíjpénztár tagdíj 62. MKB Nyugdíjpénztár tagdíj 63. OTP Magánnyugdíjpénztár tagdíj 64. Postás Magánnyugdíjpénztár tagdíj 65. Premium Magánnyugdíjpénztár tagdíj 66. Quaestor Magánnyugdíjpénztár tagdíj 67. Vasutas Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár tagdíj 68. VIT Nyugdíjpénztár tagdíj 69. KH Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár tagdíj 70. Aegon Magyarország Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 71. Allianz Hungária Nyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 72. Aranykor Nyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 73. UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 74. Budapest Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 75. AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 76. Dimenzió Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 77. Életút Elsõ Országos Nyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 78. Erste Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 79. Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 80. Honvéd Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék beszedési számla 81. ING Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 82. MKB Nyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 83. OTP Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 84. Postás Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 85. Premium Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 86. Quaestor Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 87. Vasutas Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 88. VIT Nyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 89. KH Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár önellenõrzési pótlék 90. Aegon Magyarország Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár késedelmi pótlék 91. Allianz Hungária Nyugdíjpénztár késedelmi pótlék 92. Aranykor Nyugdíjpénztár késedelmi pótlék 93. UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár késedelmi pótlék 94. Budapest Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 95. AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 96. Dimenzió Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 97. Életút Elsõ Országos Nyugdíjpénztár késedelmi pótlék 98. Erste Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 99. Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 100. Honvéd Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár késedelmi pótlék 101. ING Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 102. MKB Nyugdíjpénztár késedelmi pótlék 103. OTP Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 104. Postás Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 105. Premium Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 106. Quaestor Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék 107. Vasutas Önkéntes és Magán-nyugdíjpénztár késedelmi pótlék 108. VIT Nyugdíjpénztár késedelmi pótlék 109. KH Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár késedelmi pótlék

saldo periodika

t 36


Adónemkód

10032000-06056504 10032000-06056511 10032000-06056528 10032000-06056535 10032000-06056542 10032000-06056559 10032000-06056566 10032000-06056573 10032000-06056580 10032000-06056597 10032000-06056607 10032000-06056614 10032000-06056621 10032000-06056638 10032000-06056645 10032000-06056652 10032000-06056669 10032000-06056676 10032000-06056683 10032000-06056690 10032000-06057103 10032000-06057110 10032000-06057127 10032000-06057134 10032000-06057141 10032000-06057158 10032000-06057165 10032000-06057172 10032000-06057189 10032000-06057196 10032000-06057206 10032000-06057213 10032000-06057220 10032000-06057237 10032000-06057244 10032000-06057251 10032000-06057268 10032000-06057275 10032000-06057282 10032000-06057299 10032000-06056803 10032000-06056810 10032000-06056827 10032000-06056834 10032000-06056841 10032000-06056858 10032000-06056865 10032000-06056872 10032000-06056889 10032000-06056896 10032000-06056906 10032000-06056913 10032000-06056920 10032000-06056937 10032000-06056944 10032000-06056951 10032000-06056968 10032000-06056975 10032000-06056982 10032000-06056999

261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 461 462 463 464 465 466 467 468 469 470 471 472 473 474 475 476 477 478 479 480 561 562 563 564 565 566 567 568 569 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579 580


K l nszÆm-2008.qxd

2008.06.10.

15:47

Page 37

Számvitel, pénzügy, adózás Ssz.

Megnevezés

1.c) Illeték adónemek 110. Fõvárosi illetékek 111. Baranya Megyei illetékek 112. Bács-Kiskun Megyei illetékek 113. Békés Megyei illetékek 114. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei illetékek 115. Csongrád Megyei illetékek 116. Fejér Megyei illetékek 117. Gyõr-Moson-Sopron Megyei illetékek 118. Hajdú-Bihar Megyei illetékek 119. Heves Megyei illetékek 120. Komárom-Esztergom Megyei illetékek 121. Nógrád Megyei illetékek 122. Pest Megyei illetékek 123. Somogy Megyei illetékek 124. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei illetékek 125. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei illetékek 126. Tolna Megyei illetékek 127. Vas Megyei illetékek 128. Veszprém Megyei illetékek 129. Zala Megyei illetékek


Adónemkód

10032000-06057402 10032000-06057419 10032000-06057426 10032000-06057433 10032000-06057440 10032000-06057457 10032000-06057464 10032000-06057471 10032000-06057488 10032000-06057495 10032000-06057512 10032000-06057529 10032000-06057536 10032000-06057543 10032000-06057550 10032000-06057505 10032000-06057567 10032000-06057574 10032000-06057581 10032000-06057598

501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520

10032000-01905070 10032000-01907003 10032000-01907010 10032000-01850736 10032000-01905049 10032000-01850578 10032000-01905135 10032000-01905410 10032000-01850358 10032000-01905654 10032000-01850482 10032000-01850499 10032000-01850516 10032000-01850523 10032000-01905520 10032000-01850303 10032000-01850293 10032000-01905599 10032000-01905609 10032000-01905616 10032000-01856127

151 168 169 347 352 354 356 369 372 373 374 375 376 377 381 388 389 392 393 394 396

10032000-01079050 10032000-01076143 10032000-01076129

173 206 230

2. TÁMOGATÁS JELLEGÛ ADÓNEMEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Fogyasztói árkiegészítés Állami kezességbeváltás Agrárgazdasági kezesség-beváltás Közforgalmú gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozások mûködési célú támogatása Egyedi támogatás Járulékkedvezmény visszatérítés Egyéb vállalati támogatás Normatív támogatás Nemzeti agrár-környezetvédelmi program támogatása Elemi kárt szenvedett termelõk támogatása Állattenyésztés és biológiai alapok támogatása Állatjóléti és haszonállat-tartási támogatás Vízgazdálkodás támogatása Szaktanácsadás, képzés támogatása Piacfejlesztési támogatások Fiatal agrárvállalkozók támogatása Agrárfejlesztési hitelek kamattámogatása Erdõkárok elhárításához nyújtott támogatás Agrártermelési támogatás Agrárfinanszírozás támogatása Új mezõgazdasági gépvásárláshoz, lízinghez nyújtott támogatás

3. FOLYÓSZÁMLÁN NEM MEGJELENÕ ADÓNEMEK 1. 2. 3.

Önkormányzati ktsvetési szervek vállalkozási befizetése bevételi számla Szokásos piaci ár megállapítás díja Szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos díj és bírság

saldo periodika

t 37


Jellemzõ kifizetések és juttatások adó- és járulékvonzatai 2008

Recommend Documents