Jeles napok - drámajátékok Hagyományőrzés alsó tagozatos gyerekeknek A témanapok foglalkozásainak célja a magyar népszokások megismerése, a nemzeti azonosságtudat megalapozása a drámapedagógia módszereivel. A természetes hagyományozódás megszűnőben van, ezért sürgető feladat a néphagyományok éltetése. A mindenre nyitott kisgyerek fogékony a néphagyományok befogadására. A foglalkozások lehetőséget teremtenek a gyerekek számára az élményszerű megismerésre, a cselekvő részvételre, hogy az érzékelésen, érzelmi nevelésen keresztül jussanak el az ismeretekhez. A drámapedagógia eszközei az alkotó és cselekvő hozzáállás készségét alakítják a gyermekben. Gyakorlatai nagymértékben fejlesztik a problémamegoldó készséget, a szociális érzékenységet, a kreativitást. A résztvevők megtanulnak odafigyelni másokra, fejlődik konfliktusmegoldó készségük. A csoportban végzett közös, kooperáló munka szervezettségre, önálló tervszerű munkára és a figyelem összpontosítására szoktatja a csoporttagokat. Fontos a közösségépítés, személyiségfejlődés megvalósulása. A módszer erénye, hogy a nevelési célt játékos formában éri el. Az aktív szerepvállalás színesíti a foglalkozásokat a gyerek számára. A játéktevékenység a gyerek számára nem csupán szórakozás, hanem az életre való felkészülés egyik módja, művészi hajlamainak kibontakoztatója, a társadalomba való beilleszkedés segítője.
1. Téma: Szent Mihály havától - Böjtelő napjáig 1. nap Időtartam: 3 óra Téma: Őszi, téli jeles napok megismerése Pedagógiai cél: Néphagyományok megismerése, együttműködési készség fejlesztése, fantáziafejlesztés Tevékenységek: drámajátékok, gyakorlatok, ismeretszerzés Résztvevők: 3. a osztályos tanulók
A foglalkozás céljának ismertetése. A foglalkozást csoportalakító játékkal kezdtük, mellyel a kellemes hangulatot is megteremtettük. Ezután ismertettem a foglakozás célját. Mindenki kapott három cédulát, amelyen őszi, téli jeles napok rövid leírása volt található (időpontja, neve, ismertető róla), ezt kellett megjegyezniük a gyerekeknek. Miután megjegyezték, a négy csoportban lévő gyerekek más-más csoport tagjainak mondták el a megjegyzett információt, amit le is írhattak, ha kedvük tartotta. Ezt többször ismételték. Miután minden cédulán lévő információ gazdát cserélt, a csoportok a saját céduláikról kérdéseket tettek fel a többi csoport számára. A következő részben a különböző típusú jeles napokat csoportosítottuk, így alakítottunk új együttműködő egységeket. A csoportoknak néma játékkal be kellett mutatni egy-egy jeles napot, a többieknek rá kellett ismerni.
2. nap Időtartam: 3 óra Téma: Őszi, téli jeles napok megismerése Tevékenységek: csoportalakítás, ismeretszerzés, felidézés játékok, improvizációk A foglalkozás céljának ismertetésével kezdődött a játék. Utána mindenki húzott egy cédulát, melyen az előző foglalkozáson megismert jeles napok voltak. Elolvasva ezzel a jeles nappal kellett kezet fogva bemutatkoznia a többieknek. A következő néma játékkal csoportosítani kellett a jeles napokat ( időjós, férjválasztó, vallási, munkához kötődő nap).
A csoportok kaptak egy-egy tárgyat (pl. tű). Egy jelenetet kell kitalálniuk arról a jeles napról, amelyikhez a tárgy kapcsolódik. Ezzel a feladattal a jelenetet alkotó csoportnak használnia kellett a megismert információkat, a fantáziájukat is meg kellett mozgatniuk, hogy jelenetet alkothassanak. Minden csoport készült egy jelenettel, a többiek kitalálták. A legjobb jeleneteket pontozták a gyerekek.
3.nap Időtartam: 3 óra Téma: Őszi, téli jeles napok megismerése Tevékenységek: ritmusgyakorlatok, fantázaiafejlesztő játékok A foglalkozás céljának ismertetése. A csoportalakító játékban a gyerekek színes textíliák közül válogathattak, amelyek az őszt, telet idézték. A megalakult csoportoknak hangokkal, zörejekkel kellett felidézni egy adott évszakot. A következő játékban az ünnepek csoportosítása volt a feladat, az első témanap céduláinak segítségével. Választott jeles nap rigmusának megismerésével folytatódott a foglalkozás. Utána mozaik-játék következett. Minden csoport húzott egy borítékot, amelyben jeles napi mondókák voltak szavakra vágva, össze kellett állítani a mondókákat. Tudás-börze volt az utolsó játék, amelynek célja a jeles napokról tanultak összegyűjtése volt. A gyerekek nagy lelkesedéssel játszottak.
2. Téma: Betlehemezés Téma: Ismerkedés a betlehemezés eredetével, fajtáival, szereplőivel. Résztvevők: A 3. b osztály tanulói Nevelési cél: A cselekvő és alkotó részvétel lehetőségének biztosítása a néphagyomány újjáélesztésére. Pedagógiai cél: Rutinszerzés a későbbi nyilvános szerepléshez. Közösségépítés. Együttműködési készség. Tevékenységek: ismeretszerzés, dramatizálás, szereplés. Jelmezek, kellékek: pásztorbotok, kucsmák, köpenyek, gyertyák, alma.
1. nap Téma: Ismerkedés a betlehemezéssel, dramatizálás Résztvevők: 3. b osztályos tanulók Időtartam: 3 óra A betlehemezés többszereplős, dramatikus játék, a karácsonyi ünnepkör legnépszerűbb pásztorjátéka. Az első foglalkozáson megismerték a gyerekek magát a szokást, részeit, amiből felépül, a dunántúli betlehemest, és a bábtáncoltató betlehemest. Elkezdtük a felkészülést egy betlehemes előadására. Megismerték a gyerekek a forgatókönyvet, kiosztottuk a szerepeket. A magas osztály létszám miatt kettős szereposztással dolgoztunk, hogy minden gyerek kipróbálhassa magát. 2. nap Téma: Betlehemes-játék próba Idő: 2010. december Időtartam: 45-45 perc A három órás foglalkozást megbontottam több alkalomra, amelyek szükségesek a próbákhoz. Először olvasópróbákat tartottunk, majd az énekeket tanultuk meg. A következő próbán már mozgással, kellékekkel együtt próbáltunk. Az utolsó próbán megkapták a gyerekek a jelmezeket.
3. nap Téma: Betlehemezés Helyszín: Bóbita Óvoda, Erdei Óvoda, Ringató Óvoda A megtanult betlehemest a környező óvodákba vittük el bemutatni, ahol az óvó nénik nagy szeretettel, a gyerekek pedig nagy izgalommal fogadtak bennünket. A résztvevőknek óriási élmény volt megtapasztalni, hogy egy régi hagyomány átadóivá, résztvevőivé váltak. Úgy gondolom, ezen a módon tudják legjobban megélni, milyen hangulatú lehetett egy betlehemezés régen.
Böjtmás havától - Kisasszony haváig Időtartam: 3 óra Téma: Tavaszi, nyári jeles napok megismerése Résztvevők: 3. c osztályos tanulók Nevelési cél: A játék segítségével sokféle területen biztosítani a siker, öröm élményét, mely erősíti a személyiséget. Pedagógiai cél: Készségfejlesztés: emlékezet, figyelem, fantázia fejlesztése, mozgáskoordináció. Ismeretszerzés. Tevékenységek: Drámajátékok, gyakorlatok: Csoportalakító-, memória-, érzékelő-, fantáziafejlesztő-játékok, dramatizálás, népi játékok. Kellékek: ütő, karika, íróeszközök.
1. nap Téma: Tavaszi- nyári névnapokhoz kapcsolódó szokások megismerése Résztvevők: 3. c osztályos tanulók Időtartam: 3 óra Idő: 2011. április 5.
A foglalkozáson résztvevő gyerekek az előző tanévben jártak drámaórára, nagy várakozással készültek a játékra. A foglalkozást csoportalakító játékkal kezdtük, melynek közösségalakító és a témára való ráhangolódás volt a célja. Így könnyen elfogadták, hogy nem a barátjukkal kerülnek egy csoportba. A tavaszi jeles napokkal úgy ismertettem meg a gyerekeket, hogy először elmondtam az adott hónap jeles napjait, hogy hallják az ismereteket, majd megkapták a kezükbe csoportonként cédulákon, hogy lássák, olvashassák. Minden csoport más-más jeles napot. Utána a csoportok kicserélték az információt egymás között. A gyerekek nagyon élvezték, hogy ők mondják el egymásnak a fontos információt a jeles napokról. Törekedtek a lehető legpontosabb átadásra. Mindenképp le is akarták írni, de ez a lassan íróknak csak nehezen sikerült. Ezzel a hármas „bevéséssel”( hallás, olvasás, szóbeli megfogalmazás ) készítettem elő a következő játékot, a címe: Ki vagyok? A megismert jeles névnapok alapján a csoporttagok bemutatkoztak, elmondták nevükhöz kapcsolódó versikéket,
rigmusokat, a többi csoportnak ki kellett találni, kiről van szó. Ezzel célom volt a beszédkészség-fejlesztés, illetve az emlékezetfejlesztés. A gyerekek használhatták a jegyzeteiket, a legtöbb feladványra sikerült rájönniük. Az utolsó játék szoboralakító-játék volt. A csoportoknak meghatározott jeles naphoz kapcsolódó szobrot kellett alkotniuk önmagukból. A többi csoportnak meg kellett fejteni. Az előzetes felkészülések igen hangosan, vidáman történtek. Sok jó ötletük volt a gyerekeknek. Észre se vették, de már nem nézték a jegyzeteiket, nem kérték el egy kukkantásra a cédulákat. Emlékeik elegek voltak, mind a szobor alakításához, mind a megfejtéshez. Ezzel a játékkal célom volt fejleszteni a fantáziájukat, együttműködési képességüket. A zárásban már csak arra maradt idő, hogy egy mondattal még egyszer elmondjam a gyerekeknek, milyen fontos, hogy megismerjük, ápoljuk hagyományainkat. Úgy gondolom a kellemes délután alapján elhitték nekem.
2. nap
Téma: Húsvéti népszokások Résztvevők: 3. c osztályos tanulók Idő: 2011. április 12. Időtartam: 3 óra
Az előző foglalkozáson nem érintettük a tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepét, a húsvétot, mert ez az időszak olyan gazdag hagyományokban, hogy érdemes több időt szentelni rá. A foglalkozás első részében fantáziafejlesztő, motiváló játékok voltak. A csoportok a gyerekek születési dátuma alapján évszakok szerint kerültek megalkotásra. Utána a csoportoknak különböző színű, vastagságú anyagokból kellett kiválasztaniuk az évszakjukhoz illő agyagokat. A következő feladatban a csoportoknak évszakukra jellemző hangokat kellett gyűjteni. Népi és egyéb egyszerű ritmus hangszerek tették izgalmasabbá a feladatot. A csoportok bemutatták egymásnak munkájukat. A fő részben megismerték a gyerekek a húsvéti ünnepkör jeles napjait. Az ismereteiket „Most mutasd meg” játékkal bizonyíthatták. Egy-egy hagyományt, eseményt, jeles napot kellett elmutogatniuk egymásnak. A következő részben a tájegységek tojás díszítő hagyományait nézhették meg a gyerekek, különböző tojásfestési technikáról beszélgettünk. A fiúknak népi locsolóverseket olvastam fel. Egyszerű kiszebábot készítettünk.
3. nap Téma: Ismerkedés a böjti játékokkal Résztvevők: 3. c osztályos tanulók Idő: 2011. április 19. Időtartam: 3 óra
A 2011-es év azon kevés évek egyike, amelyben a Húsvét a mozgóünnep utolsó napjára esik. Az innen számított pünkösd a tanév utolsó hetére esik, így a pünkösdi szokások helyett a gyerekek számára érdekes népi játékok megismerését vettem tervbe. A foglalkozás első részében egy jellegzetes böjti játékkal ismerkedtünk, a szinalázással vagy más néven cickomozással. A dalt már ismerték a gyerekek, megtanultuk a csárdás alaplépéseit is a játékhoz. Ezután a lányok kanyargós vonulása következett, a pilikézés. Ezeket a játékokat a drámateremben játszottuk, majd kivonultunk a szabadba, a többi játékkal ott ismerkedtünk meg. Az ország középső részén játszották az énekes „Molnárjátékot”. A vidám körjáték nagy tetszést aratott a gyerekek közt. Kedvelt böjti játék volt a mancsozás. A díszes moncsozóbotot a métában használt ütőt használtuk, a fagolyó helyett tenisz labdát. Ezután egy kedvelt fogójáték következett, a „ Sokpáros czicza”. A foglakozás utolsó játéka a csülközés volt. Pásztori eredetű, lényegében az egész ország területén ismert népi játék. A pásztornak meg kellett védenie állatait a farkasoktól, ugyanígy a játékban a csősz őrizte a felállított „csülköt”. A délután vidáman telt, a játék mellett a gyerekek képet kaphattak egy másik világ gyermekeinek
Léberné Csatári Éva
