Jeles évfordulók FÁY ANDRÁS – a hazai polgárosodás előfutára, „a nemzet mindenese” 150 éve, 1864. július 26.-án, Pesten hunyt el Fáy András író, politikus, a reformkor társadalmi mozgalmainak egyik legjelentősebb, és legsokoldalúbb személyisége, a hazai polgárosodás előfutára, „a nemzet mindenese”.
Fáy András képe a Vasárnapi Újságban (1855)
1786. május 30-án született a Zemplén megyei Kohányban, református nemesi családban. Apja Fáy László földbirtokos, anyja Szemere Krisztina. Szülei 1791-ben apai nagyapja birtokára, a pest megyei Gombára költöztek, a gyermek András viszont Gálszécsen maradt anyai nagyszüleinél. A közelben lévő Sárospataki kollégiumba íratták be, ahol 1793-99 között tanult, majd négy évig Pozsonyban az evangélikus líceumba járt unokatestvérével, Szemere Pállal és Szilassy Lászlóval együtt. 1803-tól ismét Patakon találjuk, ahol filozófiát és jogot hallgat. Eminens diák volt. Megtanult latinul, de mire felnőtt, a francia és az angol nyelvet is elsajátította.
1804-től már Pesten joggyakornok, később ügyvédi oklevelet is szerzett. 1810-től a közigazgatásban vállalt hivatalt. Előbb a pesti, majd a váci járás szolgabírája. 1818-ban visszavonult gombai birtokára [1]. Itt gazdálkodott az 1820-as évekig, emellett irodalommal és a társadalmi élet szervezésével foglalkozott. Jól ismerte a felvilágosult francia, angol és német irodalmat. A birtokon eleven, pezsgő szellemi élet folyt, számos korabeli író és politikus vendégeskedett náluk. Járt ide unokabátyja Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Vitkovics Mihály, Arany János, Barabás Miklós, Kazinczy Ferenc, Balla Károly, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, valamint Török Pál és Székács Ferenc, a református és evangélikus egyház lelkészei és sokan mások. Híresek és vidámak voltak a novemberi András napok. 1822-ben végleg Pestre költözött és a Vármegyeházán tevékenykedett. Korán (Széchenyi Istvánnál is előbb) ismerte fel gazdasági és kulturális elmaradottságunk fő okait. 1825-ben javaslatot is előterjesztett az ipar, a kereskedelem, a színház, a törvénykezés és közigazgatás javításáról. 1832-ben, 46 évesen Veresegyházon feleségül vette a fóti bíró leányát, Sziráky Zsuzsikát, aki gyermekkora óta a Fáy házban nevelkedett. 1835-ben Pest megye Pest Megye Vármegyeháza - Rudolf Alt követévé választották, és ettől kezdve az országgyűlésen hallatta szavát a társadalmi, gazdasági reformok ügyéért. 1831-ben belépett a Nemzeti Kaszinóba, 1852-ig rendes tagja, könyvtárosa és kétszer, 1835 és 1840-ben annak igazgatója is. Az Akadémiának 1831-ben tiszteletbeli tagja, 1847-ben már helyettes elnöke [2]. A Kisfaludy Társaság megalakulásakor 1837-ben igazgatójának választotta. 1834-35-ben Döbrentei Gáborral [3] együtt igazgatták a krisztinavárosi Budai Színkört. Fáy élt-halt a nemzeti színészetért, a 1
magyar nyelvű színjátszásért. Közben 1836-ban Pest vármegye táblabírája, és 1844-ben részt vett a Védegylet [4] alapításában is. Alkotásai közül a legnevezetesebb a Pesti Hazai Takarékpénztár (az OTP Bank Rt. jogelődje), melynek megalapítására 1839. március 19-én, a Vármegyeháza [5] gyűléstermében tette meg indítványát. A Kamermayer téri épület falán az 1964-es centenáriumra emelt kőkeretes emléktábla hirdeti Fáy Andrásról: ”Haladó író és politikus, a takarékosság gondolatának magyar úttörője. Kezdeményezésére e helyen alakult 125 éve a Pesti Hazai Az első takarékpénztár épületek egyike a Hajóhíd budai Első Takarékpénztár”. A Takarékpénztár 1840. január oldalán 11-én kezdte működését. Fáyt segédigazgatóvá választották, ezt a posztot 1848-ig ellátta, és e 7 év alatt a bank, még Széchenyi kételyei ellenében is, 32 fiókkal bővült. A takarékpénztárnak akkor a Vármegyeháza adott otthont, és hetente csak kétszer volt nyitva a heti vásárokon. Első székházuk 1868ra készült el Ybl tervezésében [6]. 1848-ban Fáy már az idősebb, tapasztaltabb nemzedékhez tartozott, és bár a fontolva haladás híve, generációk példaképe maradt, a szabadságharc radikális vonulatától távolabb állt. 1849-től (látása is megromlott, ízületi bántalmak kínozták) végleg visszavonult a közélettől gombai birtokára, családjának és az irodalomnak élt [7]. Fáy András műveit többnyire Hartlében Konrád (1778-1873), és Heckenast Gusztáv (1811-1878) adta ki. 50 éves irodalmi munkásságát 1857-ben Pesten nagy szeretettel ünnepelték. Ekkor nevezte először Szemere Pál „a nemzet mindenesé”-nek. Deák Ferenc is szeretett volna jobban tanácsokért fordulni hozzá, támaszkodni reá a Kiegyezés ügyében, de ehhez késő volt már, Fáy meghalt 1864-ben, 78 évesen. Temetésén Arany János mondott tiszteletteljes nekrológot. A Kálvin téri református templom [8] nemrég felújított kriptájában (Nemzeti Kegyeleti Sírhely) nyugszik fiával együtt. (Vörös márványtáblák a falban elhelyezve.) Irodalmi munkássága: 1807-ben jelent meg a Bokréta, dalokkal és mesékkel (Kazinczy írói támogatásával). 1820-ban Bécsben adták ki „Fáy András eredeti meséi és aforizmái”-t, 1.000 (!) példányban, melynek 1825-ben Pesten már a harmadik kiadása is megjelent. 1824-ben elnyerte a Marczibányi-féle nagy jutalmat, 400 Ft-ot, amit a Sárospataki Főiskolának adományozott [9]. Több mint hetedfélszáz állatmesét, aforizmát írt. A kötet valójában az általános emberi, és nemzeti gyarlóságoknak a tárháza [10]. (Aesopus és La Fontaine hatása érezhető, de Fáy mindig eredetit írt.) Ezek a mesék nagy hatással voltak a reformerekre, Széchenyire is, aki ezt többször is megvallja. Víg elbeszéléseiben: a Különös testamentum, a Régi pénzek a magyar életből vett történeteivel Kisfaludy Károlyt is megelőzte. 1832-ben jelent meg a reformkor első társadalmi regénye „A Bélteky ház” két kötetben, mellyel megteremtője a magyar társadalmi regénynek, és mind a romantika, mind a realizmus magyar előfutára. A regényre a Hitel, Széchenyi István 1830-ban kiadott műve is nagy hatással volt. (A reformkor kezdetét újabban ettől számítják.) Ugyanazon család két nemzedékének az apának és fiúnak ellentétében mutatja be a konzervatív és a reformokért lelkesedő nemesség típusait. Ahogy Mikszáth írja: „Az első magyar regény, mely a magyar társadalmi életbe markol bele merészen.” Egyéb 2
szépirodalmi munkái között kell említenünk: a „Búzavirágok és kalászok” és a „A Halmay-család” c. regényeit, „A két Báthory”, c. drámáját, a „Hulló virágok”, a „A mátrai vadászat” c. vígjátékokat, és a „Nőnevelés”-t. Munkásságának legaktívabb korszaka 1818-32 közötti évekre esik. Számtalan közéleti, színügyi, közgazdasági, politikai írást is kiadatott. Kéziratait és Emlékkönyveit az Országos Széchenyi Könyvtárban olvashatjuk. Legismertebb arcképét Barabás Miklós festette. Postabélyeget is adtak ki róla. Nevét szerte az országban iskolák és takarékszövetkezetek őrzik. A Fáy András díjat évente adják ki. 1986-ban születésének 200. évfordulóján emlékérmét is kibocsátottak. Angyalföldön a Vasas stadionról is közismert utca őrzi nevét. Pesti lakásai: 1822-től először a Stáció, a mai Baross utcában volt. Innét 1828-tól a Kalap utcába költözött (ma Irányi u. és Veres Pálné u. sarok, régen 251. sz. ház, azóta lebontották). Itt a Zöldfa utcai szomszédja Vörösmarty Mihály volt, akit az 1838-as árvízkor „csak egy folyosó választott el tőlem, amin átereszkedék ezen hozzánk” írta Fáy. Aztán tekenőben mentik őket, először Budára, majd Fáyékkal Pécelre menekülnek [11]. Pest leghíresebb irodalmi szalonja [12] Bártfay Lászlónál volt 20 évig. Az 1840-es évektől a Kalap utcában Fáy Andrásnál újabb irodalmi szalon jött létre. Szinte mindennaposok voltak nála: Czuczor Gergely, Szontágh Gusztáv, Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Fáy András Kalap utcai háza Bajza József, Megyeri Károly színész és más reformkori nagyságok. Itt beszéltek már Kisfaludy Károly [13] 1821-ben indult Auróra zsebkönyvéről. Kisfaludy volt, aki Fáy András után a novella műfaját is meghonosította. Szóba került a Nemzeti Kör megalapítása is [14]. Fáynak a Ferencvárosban, a mai Üllői út, a körút és a Tűzoltó u. közelében egy nyári lakja volt, ami az 1838-as nagy árvízben tönkrement [15]. (Kis kultúrtörténet: Fáy egyik levelében Széppataki Rózáról /1793-1872/ írta: ”Szikár, sápadt lányka volt, kit akkoriban valánk a hektikától félteni, azonban később szép terjedelemre nőtte ki magát. Rekedtes beszédéből nem gyanítá senki azon bájteljes hangot, mellyel később elbűvölte közönségét”. A színésznő 1810-től kezdett játszani a Hacker házban. Róza volt az a személy, aki előtt először nyíltak meg a nemesi kúriák és polgári otthonok ajtói. Karacs Ferenc /1770-1838/ térképész és rézmetsző, 100 térképet és 9 atlaszt adott ki, neje Takács Éva, aki nagy műveltségével tűnt ki, vendégszerető házuknál (Ősz utca, ma Szentkirályi u. 23.) Fáy Andrást és a már fentebb említett reformkori nagyságokat szívesen látták. Járt náluk még Katona József (1811-13 között ott is lakott), Virágh Benedek, Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc és a szomszédban lakó Kultsár István író, a Hazai Tudósítások szerkesztője is. A Karacscsaládon kívül a Mérey, a Pető és a Márton família is szívesen fogadta Dérynét. Pest nyelve ekkor a német volt, magyar szót elvétve lehetett hallani. A Murányi színészházaspárt (akiknél akkoriban megszállt) egyszer elkísérte Fáyékhoz, ahová ebédre voltak hivatalosak. Más színészek is jelen voltak, Déry István is, akit a család nagyon kedvelt. Déryt fellelkesítette Róza hamvas képe, és hamar szerelemre gyúlt iránta. 1813 telén esküvőt tartottak. Róza később elvált, de mindvégig megőrizte a Déryné nevet. 1832-ben vette meg szőlőjét Fóton a Somlyó hegyen, ahol nemsokára Vörösmarty és Ferenczy István szobrász is vásárolt kisebb szőlőtelkeket. (Ezeket később Fáy megvásárolta tőlük.) Klasszicista stílusú présházát 1837-ben építette fel a család számára. A ház építésében a házigazda jó barátai is részt 3
vettek, amit a falba rakott márványlap is megörökít. Fáy szeretett itt vidám ünnepségeket rendezni, az érkezőket mozsárágyú durrogása várta, az ebédnél cigányzene szólt [16]. A fóti szüretek híresek lettek, még Kossuth Lajos is a feleségével, és Deák Ferenc is meglátogatták. Vörösmarty 1842-ben itt szavalta el a Fóti dalt [17], [18] (évtizedeken keresztül ez a legnépszerűbb verse), amihez Fáy András maga szerzett zenét. A fóti emléktábla szövege: „A reformkor legnagyobb, legszerényebb kulturális és gazdasági szervezőmunkása”. A Fáy társaság tagjai egy két kötetes emlékkönyvben (az elsőben 49, a másodikban 30 jeles személyiség, 1831-1852 között) aláírásukkal, bejegyzésükkel jelezték barátságukat. Szerepel a könyvben sok színész, operaénekes, a Kisfaludy Társaság és az MTA számos tagja. Fáy András a maga korában nagyon sikeres író volt, egyes könyvei a legkelendőbbek között voltak. Az 1820-as évektől a 40-es évekig Széchenyi mellett a magyar közélet másik főszereplője. Kossuth fellépéséig ő a pesti ellenzék vezére. 1839-ben megszervezi az első magyar pénzintézetet, (60 pengőforint volt egy eredeti részvény ára), bankigazgató (jól értett a valószínűség számításhoz és a statisztikához) és színházszervező. Híres mesegyűjteménye és aforizmái a liberalizmus erkölcsi példatára. 1832-ben vásároltuk meg a Jankovich-gyűjteményt, melynek átvételi biztosául nevezték ki. Országgyűlési követnek Pest megye 1835-ben választotta meg. Itt tömör magyaros beszédeiben szót emelt többek közt az elhagyott telkek adóztatásáról, az úrbéri vitákról, a papi tized ellen, a katonai beszállásolás tárgyában, a magyar nyelv ügyében, vagy pl. Lovassy elfogatása ellen. A hazai ipar fejlesztésére alakult Védegylet működésében is részt vett, ugyanakkor a Mátyás királynak emelendő mű szoborbizottságának munkáját is támogatta. Tagja volt a pesti állandó híd választmánynak, síkra szállt a Lánchíd megépítéséért. 400 váltó forintot adott a sárospataki főiskolának magyar könyvek vásárlására, a tanárainak pedig 15 rénus forintot (a rajnai forintot 1857-ben az osztrák forint váltotta fel), édesapja korábbi adományainak felét, ajánlotta fel éves fizetésük kiegészítésére [19]. Fáynál szerényebb alkatot keresve sem találnánk legnagyobbjaink között. Kossuth fellépéséig ő volt a reform ellenzék vezére, de időben tudott hátrább lépni. Gondolatai hozzájárultak ahhoz, hogy Széchenyi elhatározta a reformok elindítását: „A honi reform teendőire nézve az első eszmét, akaratot, önelszánást Fáy András meséi ébresztették bennem” – mondta Széchenyi. Az elsőbbségi jogot Fáy elhárította magától: „Mi Széchenyihez képest csak szatócsok vagyunk, ő a nagy kereskedő”. Tanmeséin az egész reform nemzedék nevelkedett. „A Bélteky ház” c. regénye a maga idejében áttörés volt a magyar regényirodalomban, de megértéssel fogadta, amikor Jósika Miklós, Eötvös József, majd különösen Jókai Mór műveikkel meghaladták, így a nemzet mesemondója se ő lett, mint ahogy sok más címre se pályázott. Mikszáth Kálmán írta róla: „ha nem Széchenyi kapta volna a „legnagyobb magyar” jelzőt, akkor az Fáy Andrásnak járna ki, mint ahogy a „haza bölcse” rang is, amit már Deák Ferencre testált a közvélemény. Így lett ő találóan „a nemzet mindenese”. JEGYZETEK: [1] A gombai Fáy kúria barokk, 18. századi épület volt, de 1810-ben klasszicista stílusban átalakították. Később a Scitovszky család vásárolta meg. [2] Akkoriban az MTA több különböző épületben bérélt helyiségeket, pl. a Károlyi-Trattner házban, Úri u., ma Petőfi u.3. Az August Stüler berlini építész által tervezett, ma ismert MTA épület 150 éve, 1864-re készült el.
4
[3] (Döbrentei Gábor (1785-1851) szerkesztette az Erdélyi Múzeumot, ami 200 éve, 1814-ben jelent meg, MTA tagja, műfordító.) [4] A Védegyletet 1844. okt. 6-án alapították a pozsonyi országgyűlésen, elnöke: Batthyány Kázmér, alelnöke Teleki László, igazgatója Kossuth Lajos volt, és Deák Ferenc is közreműködött. [5] A Városház utca régi neve Gránátos utca. A Pest-Pilis-Solt-(Kiskun csak 1867-től) vármegye 1696-ban vásárolta meg a Pachner János császári hadbiztos telkét a rajta lévő barokk házzal Vármegyeház céljára. A megyeháza valójában három épület és három építész nevéhez köthető. A középső rész Hild Jánosé a gyűlésteremmel, 1807-11-ig. A folytatást 1829-32 között kezdték Hofrichter József tervei alapján az Új Világ (Semmelweis u.) utcai oldalon. Ez főleg az ott dolgozó hivatalnokok lakásainak készült. A klasszicista főszárny tervezője ifj. Zitterbarth Mátyás. 1838-ban az árvíz elvonulása után kezdték újra munkát és 1841-ig tartott. Már a 18. sz. végén átalakításokat és bővítést végeztek. Az építész a reprezentációt és a célszerűséget is szem előtt tartotta. Az épület több utcára néz, a mutatós, kétemeletes főhomlokzata timpanonos, benne a megye címerével, hat korinthoszi oszloppal. Hármas kapun át lépünk be a tíz dór oszloppal kísért bejárati csarnokba. Ez vezet a szép árkádsoros udvarba. Három belső udvarában kaptak menedéket a régi pesti épületekből megmaradt szobrok és emléktáblák. Az épület legszebb része a közgyűlési terem. Kazinczy Ferenc 1828-29 telén Szemere Pál aljegyzőnél szállt meg, akkor mondta a következőket: „Szebb és nagyobb gyűlési palota hazánkban nincs: hossza tizenegy öl, szélessége hét, galéria futja körül a négy falat. A Szálát nagy festések ékesítik.” [6] A Pesti Hazai Takarékpénztár 1847-ben Almásy Páltól vásárolta meg az Egyetem u. 2. (ma Károlyi Mihály u. 12.) alatti régi barokk épületet, amelyet 1866-ban lebontottak. Helyére Ybl Miklóst bízták meg az új székház tervezésével, kivitelező Gottgéb Antal. Az 1868-ra elkészült, eredetileg egy emeletes, /csak 1884-ben építi fel Ybl a második és a harmadik emeleteket/, saroktornyos, belső udvaros neoreneszánsz elemeket mutató épületnek hangsúlyozni kellett a szolidságot, előkelőséget, hiszen az ország első pénzintézete volt. Az épület földszintje faragott kövekből készült. A széles, csigaszerű lépcsőházát díszes öntöttvas oszlopok és gyámok tartják. Schlick Ignác vasgyára készítette. Udvarán díszkút található. A telek és az építkezés közel 700 ezer Ft-ba került. Az ügyfélforgalmat kiszolgáló helyiségek, a pénztárak a földszinten, a fontosabb hivatalok, tanácstermek az emeleteken helyezkedtek el. 1848 után a Vízművek székháza, majd a Zwack gyár bérelte. 1872-74ben már az első, négyemeletes bérházuk is elkészült a Kálvin téren, szintén Ybl Miklós (1814-1891, 200 éve született) tervezésében, aki ott is lakott (az épület II. vh.-ban elpusztult. [7] Gusztáv fia /1824-1866/, jogot végzett, aljegyző volt a megyében, de ő is visszatért Gombára és zeneszerzéssel foglalkozott. Liszt Ferenc is elismerte munkáját, műveit Erkel Ferenc is játszotta a Nemzeti Színházban.(Múzeum krt. és Rákóczi u. sarkán állt.) [8] Az első pesti ref. templom 1816-30 között Hild Vince tervei szerint épült, de Hofrichter József építészt is említik az okiratok. A nagy árvíz után a helyreállításokat Hild József vezette 1854-55-ben (oszlopos timpanonnal zárt előcsarnok). A toronysisak Pesti Hazai Takarékpénztár székháza Buchold János munkája, (az eredeti terven két torony szerepelt). Zichy Emanuelné adományából történt az árvíz utáni felújítás. A grófné síremlékének keretét /külön fülkében van/ Feszl Frigyes romantikus stílben készítette el. A Kálvin terem ablakait Róth Miksa üvegfestményei díszítik: Kálvin János, Bocskai István és Bethlen Gábor ábrázolásával. [9] (1828-ban ezt a díjat Vörösmartynak ítélték a Zalán futása-ért). [10] Példaként az egyik kis mese: A VEREBEK GYŰLÉSE - Ugyan mit végeztetek oly sokat? - szól a verébhez a fecske. Hallottam nagyon csiripeltetek a bodzafán tartott gyűléstekben! - Hát nem tudod, hogy amely tanácsházán sok a lárma, kevés a végzés? [11] Található a Budapest Lexikonban más lakás címe is a Krúdy Gyula utca 4, akkoriban a József utca a Belváros felé vezetett, és az utolsó szakaszát Tavasz utcának nevezték. [12] A Bártfay szalon (Üllői u. 19.) húsz esztendőn keresztül Pest leghíresebb irodalmi szalonja volt. Az 1838-as árvíz visszahúzódása után a Károlyi palotába költöztek és folytatták az összejöveteleket. (Bártfay László /1797-1858/ Károlyi György
5
titkára és ügyvédje volt. Tagja az MTA-nak és alapítója Kisfaludy Társaságnak, írásai is megjelentek, naplóját szintén az OSzK őrzi. [13] Kisfaludy Károly (1788-1830) író, költő, festő az MTA tagja. [14] A Nemzeti Kör alapítva 1837-ben a művészetek és irodalom támogatására. Első elnöke Vörösmarty Mihály, majd Fáy András. Petőfi verseinek kiadását is támogatták. 1844-ben már 254 tagot számláltak. [15] Akkor a Nagykörút még kialakulóban sem volt, az utcát Mühl Gasse-nak /Malom u./ hívták és kivezetett a Dunán működő hajómalmokig. A Tűzoltó utcát pedig Flórián u-nak nevezték, ő a tűzoltók védőszentje. A környéken majorságok feküdtek. Hild József által tervezett Mária Terézia laktanya saroképületét 1846-ra adták át. A ferencvárosi kertet a nyári lakkal később helyreállították. Itt nyíltak rózsái, melyet Fáy maga ültetett a sívó homokon. Írogatni is itt szeretett, ha nem kocsizott ki Fótra. Mikszáth is említi 1908-ben a Franklin –Társulat újból kiadott Bélteky ház előszavában Fáy Andrásról: „Csak a takarékpénztára fejlődött ki nagyobbnak, mint a milyennek valaha álmodta. Csak a pénzt halhatatlan.” [16] Gyakori vendégek voltak Fóton: Barabás Miklós, Bártfay László, Bugát Pál, Bajza József, Czuczor Gergely, Egressy Gábor, Ferenczy István, Fáy Ferencné, Luczenbacher (Érdy) János, Lendvay Márton, Szontágh Gusztáv, Wesselényi Miklós és Vörösmarty Mihály. [17] A vers Toldy (Schédel) Ferenc kezdeményezésére született. Ekkor Toldyn kívül Csapóék, Garay, Pólya, Meszlényi Irén és mások is megjelentek a szüretelők vidám dalától hangos szüreten. [18] Ismert legenda szerint a Fóti dal születésénél Vörösmarty Mihályon kívül Jedlik Ányos, (1800-1895, fizikus tanár), a dinamó mellett a szódavíz feltalálója is jelen volt, és fröccsöt ittak: „Fölfelé megy borban a gyöngy”. Oly szép, hogy akár így is lehetett volna. [19] Fennmaradt erről Vay Józsefhez, a pataki főiskola akkori főgondnokához írt levele a kollégium könyvtárában.
Összeállította: dr. Horváth Péterné
6
