A NEMZET MEGHATÁROZÁSA

CONSTANTIN

VLAD

A NEMZET MEGHATÁROZÁSA A n e m z e t e k e t t e r m é s z e t e s és kötelező m ó d o n a sajátosságok v é g t e l e n sokfélesége jellemzi, a m e l y e k e g y a r á n t v o n a t k o z n a k k i a l a k u l á s u k r a , f e j l ő d é s ü k r e és l é t f o r m á ­ j u k összességére m i n d belső a r á n y a i k b a n , m i n d n e m z e t k ö z i összefüggésükben. E jellegzetességeket a z o k a k o n k r é t t ö r t é n e l m i feltételek h a t á r o z z á k meg, a m e l y e k között f o r m á l ó d i k és k i a l a k u l m i n d e n n e m z e t . U g y a n a k k o r a n e m z e t feltételez egy sereg jellemző, közös i s m é r v e t , a m e l y m e g k ü l ö n b ö z t e t i m á s t ö r t é n e l m i j e l e n s é g e k ­ től. A n e m z e t az e m b e r i közösség t a r t ó s formája, hosszas t ö r t é n e l m i f o l y a m a t e r e d m é n y e ; egy sor jellemző, sajátos m e g k ü l ö n b ö z t e t ő t u l a j d o n s á g o t is m u t a t .

Sokat

vitatott

kérdés

A nemzettel kapcsolatos kérdések, főképpen amelyek a nemzetek kialakulá­ s á r a és fejlődésére v o n a t k o z n a k , széles k ö r ű t ö r t é n e l m i , t á r s a d a l m i , etnográfiai kutatás tárgyai. Mindez élénk tudományos vitát eredményezett, elkerülhetetlenné t e t t e az e s z m e i összecsapást a m a r x i z m u s és a k ü l ö n b ö z ő b u r z s o á i r á n y z a t o k között. A n e m z e t f o g a l m á n a k é r t e l m e z é s e szoros k a p c s o l a t b a n á l l a t á r s a d a l o m egé­ szére v o n a t k o z ó n é z e t e k k e l . Ezért n e m v é l e t l e n a n e m z e t r ő l v a l l o t t s p i r i t u a l i s t a , i d e a l i s t a s z e m l é l e t e k széles k ö r ű elterjedése. A n e m z e t - l é l e k szellemi e r e d e t ű — ál­ lítja E r n e s t R e n a n . — M á s a m ú l t b a n , m á s a j e l e n b e n . M á s t j e l e n t r e n d e l k e z n i az e m l é k e k g a z d a g örökségével, és m á s t az igazi egyetértés, a közös élet v á g y a , az a r e n d ü l e t l e n ó h a j , h o g y é l j e n e k a k a p o t t örökség t u l a j d o n j o g á v a l (Qu'est ce q u ' u n e nation? P a r i s , 1882, 26). M i r c e a D j u v a r a s z e r i n t „a n e m z e t összes t a g j á n a k azonos t ö r e k v é s e és é r z é s ­ v i l á g a v a n , közös, e g y f o r m a j e l l e m e . A n e m z e t jellegzetessége l é l e k t a n i a l a p b a n gyö­ k e r e z i k és a t ö r h e t e t l e n együttélési v á g y b a n fejeződik k i " (Cîteva consideraţii generale în legătură cu principiul naţionalităţilor. B u c u r e ş t i , 1916. 8). C. R ă d u l e s c u - M o t r u a „ r o m á n e r e d e t r ő l " szóló idealista felfogása kifejtésekor a k ö v e t k e z ő t é t e l t állí­ t o t t a fel: „A közösség f e l i s m e r é s é n e k h á r o m l e g f o n t o s a b b szakasza — a közös e r e d e t , a közös n y e l v és közös sors t u d a t á n a k k i a l a k u l á s a " (Etnicul românesc. Bucureşti, 1942. 14). K o r u n k n e m m a r x i s t a szociológiájában széles k ö r b e n e l t e r j e d t a n e m z e t r ő l a l k o t o t t l é l e k t a n i felfogás. „A l e g e g y s z e r ű b b lehetséges á l l í t á s a n e m z e t r ő l az — m o n d j a R u p e r t E m e r s o n —, h o g y o l y a n e m b e r e k csoportja, a k i k érzik, h o g y egy n e m z e t e t a l k o t n a k " (L'idée de nation. Annales de philosophie politique, 1969. 8). L é n y e g é b e n h a s o n l ó elvet v a l l B o g a r d u s , Ruse és M c K a i v e r . A n e m z e t egyoldalú, idealista é r t e l m e z é s e k a p o t t m e g f o g a l m a z á s t a N e m z e t k ö z i Politikai-Filozófiai I n t é z e t 1965 j ú l i u s á b a n , F i r e n z é b e n m e g t a r t o t t I X . k o l l o k v i u m á n a k e l ő a d á s a i b a n i s . Az A b e r t i n i - e l m é l e t igyekezett á t h i d a l n i az á l l á s p o n t o k sokféleségét, a m e l y e k a n e m ­ zetet faji, nyelvi, vallási, földrajzi, erkölcsi v a g y a h a g y o m á n y o k o n a l a p u l ó jelleg­ zetességek, v a l a m i n t a közös e g y ü t t é l é s r e v a l ó t ö r e k v é s a l a p j á n h a t á r o z t á k m e g . E szerint az e l m é l e t s z e r i n t a n e m z e t e t a w e b e r i é r t e l e m b e n v e t t i d e á l t í p u s a l a p j á n

kell m e g f o g a l m a z n i , vagyis a n n a k a lehetséges f o g a l o m n a k a l a p j á n , a m e l y n e m felel m e g a v a l ó s á g e g y e t l e n t ö r t é n e l m i t é n y é n e k sem, e l l e n b e n összegezi a v a l ó s á g bizonyos t ö r t é n e l m i t é n y e i t , azzal a céllal, h o g y l e h e t ő v é tegye l e í r á s u k a t . A n e m z e t j e l l e m z ő j e g y e i k é t s é g t e l e n ü l a l é l e k t a n i sajátosságok, a h a g y o m á ­ n y o k é r t é k e l é s e , a n e m z e t é r t é k e i h e z v a l ó r a g a s z k o d á s , az a t ö r e k v é s és a k a r a t , h o g y továbbfejlesszék és g a z d a g í t s á k őket. D e a n e m z e t e n n é l s o k k a l b o n y o l u l t a b b jelenség. Az idealista k o n c e p c i ó k t a g a d j á k a szerves összefüggést a n e m z e t és a t á r s a d a l m i élet összessége között, az i s m é r v e k s o k a s á g á t és sokféleségét, a m e l y e k az e m b e r i közösségnek e r r e a f o r m á j á r a jellemzőek. I l y e n összetett é r t e l m e z é s i g n e m j u t o t t a k el m é g az o l y a n g o n d o l k o d ó k sem, m i n t D i m i t r i e G u s t i és P e t r e A n d r e i , b á r a n e m z e t r ő l a l k o t o t t felfogásuk l é n y e g e ­ sen h a l a d ó b b az e l ő b b i e k é n é l . Gusti a n e m z e t n e k a t á r s a d a l m i é l e t b e n j á t s z o t t cse­ l e k v ő s z e r e p é t h a n g s ú l y o z t a , összekapcsolva a n e m z e t k i a l a k u l á s á t és létezését a t ö r t é n e l m i fejlődéssel. „ A n e m z e t e k — í r t a — a k t í v életet élnek, l é t ü k h a r c az e s z m é n y és s a j á t s o r s u k b i z t o s í t á s á é r t " ; m a j d : „ A n e m z e t r ő l szóló t u d o m á n y n a k figyelembe k e l l v e n n i e a t ö r t é n e l m i m ú l t a t , az elődök és t e t t e i k egész l á n c o l a t á t , g o n d o l a t v i l á g á t " (Ştiinţa naţiunii. Enciclopedia română, vol. I. 1938. 19. 21). Gusti, b á r k i e m e l i a n e m z e t t ö b b o l d a l ú (kozmikus, biológiai és t á r s a d a l o m l é l e k t a n i ) m e g ­ h a t á r o z o t t s á g á t , ú g y s z i n t é n m e g j e l e n é s é n e k o k a i t (lelki, gazdasági, jogi és p o l i t i k a i v o n a t k o z á s b a n ) , a n e m z e t l é n y e g é t mégis k u l t ú r á j á b a n látja. „A n e m z e t — szellemi jelenség, a m e l y a s z e m é l y i s é g n e k k u l t u r á l i s t ö r v é n y e s s é g e t a d " — í r t a A háború szo­ ciológiájában (Sociologia războiului. 1915. 73—74). P e t r e A n d r e i s z e r i n t a n e m z e t „ k u l t ú r t e r m é k , és azt a k u l t u r á l i s közösséget fejezi ki, a m e l y az élők s z ü n t e l e n a l k a l m a z k o d á s á n a k e r e d m é n y e k é p p e n a l a k u l ki, azonos szokások kifejlesztésével, az egyazon csoporthoz v a l ó t a r t o z á s t u d a t á n a k f e l i s m e r é s é v e l " (Sociologie generală. Craiova, 1936. 521). Az ilyen felfogás k é p t e l e n legyőzni a n e m z e t e g y o l d a l ú értelmezését, m e r t n e m világítja m e g összefüggését a t á r s a d a l o m egészével, a gazdasági élettel, n e m hozza k a p c s o l a t b a a n e m z e t e t a t ö r t é n e l m i d e t e r m i n i z m u s m e g h a t á r o z t a j e l e n s é ­ gek s o r á v a l . A m a r x i z m u s é r d e m e , h o g y l e h e t ő v é t e t t e a n e m z e t t u d o m á n y o s értelmezését, m e g v i l á g í t v a k e l e t k e z é s é n e k és fejlődésének t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t . M a r x és E n g e l s m ű v e i b e n s z á m t a l a n m é l y e n s z á n t ó g o n d o l a t o t t a l á l u n k a n e m ­ zet m e g j e l e n é s é r ő l és fejlődéséről, a g a z d a s á g i és politikai élet kölcsönös összefüggé­ séről, a m u n k á s o s z t á l y t á r s a d a l m i f e l s z a b a d í t á s á é r t és a n é p e k n e m z e t i felszabadítá­ s á é r t vívott h a r c közötti szoros k a p c s o l a t r ó l . L e n i n t o v á b b f e j l e s z t e t t e a n e m z e t r ő l és a n e m z e t i s é g i k é r d é s r ő l szóló m a r x i s t a tételeket, az i m p e r i a l i z m u s k ö r ü l m é n y e i r e a l k a l m a z v a őket, és n e m e g y s z e r h a n g s ú ­ lyozta a közös n y e l v és t e r ü l e t , a közös g a z d a s á g i élet jelentőségét a n e m z e t k e l e t ­ k e z é s é b e n és fejlődésében. A m a r x i s t a i r o d a l o m b a n e l t e r j e d t a n e m z e t sztálini m e g h a t á r o z á s a . S z t á l i n szerint a n e m z e t n e m v a l a m i törzsi v a g y faji a l a p o n álló közösség, h a n e m a nyelv, a t e r ü l e t , a gazdasági élet és a k u l t ú r a egységében m e g n y i l v á n u l ó lelki a l k a t a l a p j á n t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t t a r t ó s közösség. M i n d e z e g y ü t t v é v e u g y a n a k k o r a n e m z e t m e g k ü l ö n b ö z t e t ő i s m é r v e i t is jelenti (Marxizmus és nemzeti kérdés. B u k a r e s t , 1949. 11). E b b e n a m e g h a t á r o z á s b a n S z t á l i n a m a r x i z m u s — l e n i n i z m u s k l a s s z i k u s m ű ­ v e i b e n m e g l é v ő e l e m e k e t m i n t a n e m z e t i s m é r v e i t összegezte, d e m i n d e h h e z hozzá­ a d t a a lelki a l k a t közösségének i s m é r v é t , a n e m z e t szellemi a r c u l a t á t , a m e l y a n e m z e t i k u l t ú r a s a j á t o s s á g á b a n , a n e m z e t közös k u l t ú r á j á n a k e r e d e t i s é g é b e n feje­ ződik ki.

A n e m z e t m e g h a t á r o z á s á n a k p r o b l é m á j a az u t ó b b i é v e k b e n n a g y é r d e k l ő d é s t v á l t o t t ki a m a r x i s t a t u d ó s o k k ö r é b e n is, és széles k ö r ű v i t a t á r g y a volt. N a p j a i n k t u d ó s a i m á r b e k a p c s o l h a t t á k a k u t a t á s b a a z o k a t a t a p a s z t a l a t o k a t is, a m e l y e k Ázsia, Afrika, L a t i n - A m e r i k a á l l a m a i b a n h a l m o z ó d t a k fel. U g y a n a k k o r m a m á r r e n d e l k e ­ zésre á l l a n a k a t ö r t é n e t i , etnográfiai, filológiai, filozófiai, szociológiai, gazdasági és jogi t u d o m á n y o k e r e d m é n y e i . Egyes szerzők a n e m z e t i á l l a m o t t a r t j á k a n e m z e t e k közös i s m é r v é n e k ; P . N. Rogacsev és M. A. S z v e r d l i n a n e m z e t f o g a l m á r ó l é r t e k e z v e a n e m z e t i á l l a m o t t e k i n t i a szocialista n e m z e t i s m é r v é n e k (Voproszi isztorii, 1966. 1). M. O. M a n a c a k a n y j a n ezt m i n d e n n e m z e t r e kiterjeszti. S z e r i n t e a n e m z e t „ . . . a z e m b e r e k t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t t a r t ó s közössége, a m e l y e t a közös nyelv, a közös terület, a közös gazdasági k a p c s o l a t o k és a közös á l l a m r e n d s z e r j e l l e m e z " (Nemzet és nemzeti államiság. Voproszi isztorii, 1966. 9). M á s o k azt j a v a s o l j á k , h o g y a n é p e s ­ séget v e g y é k fel a n e m z e t i s m é r v e i közé (Elena F l o r e a : A nemzet közös ismérveiről. Socialismul şi progresul. 1967. 105). A v i t á k f o l y a m á n kifejezésre j u t o t t t ö b b o l y a n v é l e m é n y , a m e l y különbözik a n e m z e t sztálini m e g h a t á r o z á s á t ó l . Ez a m e g h a t á r o z á s számos e l l e n v e t é s t és b í r á l a ­ tot v á l t o t t ki, m e l y e k jó része a közös lelki a l k a t n a k m i n t a n e m z e t i s m é r v é n e k a m e g h a t á r o z á s á t é r i n t e t t e . A k u t a t ó k t ö b b s é g e a n e m z e t m e g h a t á r o z á s á v a l kapcso­ latos k é r d é s e k v i t á j á b a n h e l y e s n e k t a r t o t t a a lelki a l k a t n a k m i n t a n e m z e t ismér­ v é n e k a feltüntetését. Egyesek azt vallják, h o g y a lelki a l k a t „a p s z i c h i k u m , a h a g y o m á n y o k , az életmód, a k u l t ú r a és a felszabadító h a r c sajátosságaiból áll" (P. N. Rogacsev és N. A. S z v e r d l i n i. m.). M á s o k a n e m z e t e jellemzőjét a k u l t ú r a sajátos­ s á g á b a n j e l e n t k e z ő n é p i s é g közös j e g y e i b e n l á t j á k (J. P . C a m e r j a n : A törzs, a nép, a nemzet mint az emberi közösségek formái. Moszkva, 1963. 10; A nemzet marxi—le­ nini elméletének időszerű kérdései. Voproszi isztorii, 1967. 6). M e g i n t m á s o k a n e m ­ zet ezen i s m é r v é h e z t a r t o z ó n a k vélik a n e m z e t i ö n t u d a t o t (A. G. A g o j e v : A nemzet lényege és az öntudat. Voproszi isztorii, 1967. 7.; E l e n a F l o r e a i.m.). A közös e t n i k a i e r e d e t , az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s t u d a t a a n e m z e t i s m é r v e i h e z tartozik, ö n á l l ó a n v a g y a közös l e l k i élet r é s z e k é n t . Ezt a feltevést, a m e l y e t P . N. Rogacsev és M. A. S z v e r d l i n fejtett ki, s o k a n elfogadták. A k é t szovjet szerző j a v a s o l t a m e g h a ­ t á r o z á s : „A n e m z e t az e m b e r e k n e k t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t közössége, a m e l y e t a gaz­ d a s á g i élet, a t e r ü l e t és a n y e l v t a r t ó s közössége, az e t n i k a i h o v a t a r t o z á s t u d a t a , ú g y ­ s z i n t é n a lelki a l k a t , az életmód, a k u l t ú r a bizonyos jellegzetességei és a felszabadító h a r c j e l l e m e z " (A „nemzet" fogalmáról. Voproszi isztorii, 1966. 1). V o l t a k e l l e n t é t e s n é z e t e k is, m i n t p é l d á u l a J. P . C a m e r j a n é , a k i h i b á s n a k t a r t o t t a a j a v a s o l t k i ­ egészítést (A nemzet marxi—lenini elvének időszerű kérdései). Í m e n é h á n y az u t ó b b i é v e k m a r x i s t a i r o d a l m á b a n a n e m z e t t e l k a p c s o l a t b a n felvetődött g o n d o l a t o k közül. H a s o n l ó v é l e m é n y c s e r e a n e m z e t f o g a l m á r ó l t e r m é s z e ­ tes, szükséges és h a s z n o s az e l m é l e t s z e m p o n t j á b ó l , m é g h a az e k e r e t e k között kifejtett egyes v é l e m é n y e k v i t a t h a t ó k is. Közös gazdasági élet vagy közös gazdasági viszonyok? A m a r x i s t a t e o r e t i k u s o k m a j d n e m e g y b e h a n g z ó v é l e m é n y e szerint a n e m z e t k i a l a k u l á s á n a k egyik előfeltétele és legfőbb jellemzője a közös gazdasági élet. A gazdasági é l e t n e k ezt a szerepét l á t j u k m i n d e n e k e l ő t t a n e m z e t e k k i a l a k u ­ lási f o l y a m a t á b a n , t e h á t a n e m z e t e l e m z é s é n e k t ö r t é n e t i a s p e k t u s á b a n . V a l ó b a n , a m é g n e m n e m z e t i közösségek a k k o r v á l n a k n e m z e t t é , a m i k o r a gazdasági élet is n e m z e t g a z d a s á g g á fejlődik. A n e m z e t i széttöredezettség leküzdése olyan feltételek

között m e g y végbe, a m i k o r a t á r s a d a l o m b a n e l k e z d ő d i k a t e r m e l ő e r ő k biztos fejlő­ dése, és ez — k ü l ö n ö s e n a z i p a r o s í t á s s a l k a p c s o l a t b a n — kiszélesíti a n e m z e t i k e r e ­ t e k közötti gazdasági k a p c s o l a t o k a t , az á r u t e r m e l é s t és á r u c s e r é t , és így elvezet az egységes n e m z e t i p i a c m e g t e r e m t é s é h e z . U g y a n a k k o r a közös g a z d a s á g i é l e t m i n t a n e m z e t i s m é r v e a m á r k i a l a k u l t n e m z e t j e l l e m z ő j e k é n t is fontos s z e r e p e t játszik. A k a p i t a l i z m u s r a v a l ó á t t é r é s s e l e g y i d ő b e n a g a z d a s á g i élet f e l t é t l e n ü l a n e m z e t ­ g a z d a s á g a l a k j á t ölti. N a p j a i n k t e r m e l é s e e l k é p z e l h e t e t l e n a k ü l ö n b ö z ő g a z d a s á g i ágazatok, a t e r m e l é s és szükséglet m i n d s z o r o s a b b k a p c s o l a t a n é l k ü l . K a p c s o l a t o t kell t e r e m t e n i a k ü l ö n b ö z ő v i d é k e k között, egységes egésszé a l a k í t v a a g a z d a s á g i életet a n e m z e t i k e r e t e k között. A gazdasági élet a n e m z e t egyik l e g l é n y e g e s e b b öszszetartó ereje, s d ö n t ő m ó d o n h o z z á j á r u l ahhoz, h o g y a n e m z e t a z e m b e r e k t a r t ó s közössége legyen. Ahogy a t á r s a d a l m i élet á l t a l á b a n e l k é p z e l h e t e t l e n a n y a g i t e r m e l é s n é l k ü l , ú g y a n e m z e t s e m l é t e z h e t n e m z e t g a z d a s á g i a l a p n é l k ü l . A közös g a z d a s á g k o n k r é t t a r ­ t a l m á t t ö r t é n e l m i l e g m e g h a t á r o z o t t n a k kell t e k i n t e n i . Így, a közös g a z d a s á g i élet m i n t a n e m z e t i s m é r v e k a p i t a l i s t a k e r e t e k között n e m foglalja m a g á b a n a z o k a t a gazdasági viszonyokat, a m e l y e k a közös g a z d a s á g i élet m i n d e n o l d a l á t j e l l e m e z ­ hetik. Engels h a n g s ú l y o z z a , h o g y a gazdasági viszonyok m i n d e n e k e l ő t t é r d e k v i s z o ­ n y o k k é n t n y i l v á n u l n a k m e g . L é t e z h e t n e k , t e r m é s z e t e s e n , n e m z e t i é r d e k e k is, o l y a n közös érdekek, a m e l y e k a n e m z e t g a z d a s á g fejlődésében m a g á n a k a n e m z e t n e k a fejlődését és létezését, a n e m z e t i s z u v e r e n i t á s t és függetlenséget é r i n t i k . De nem léteznek közös gazdasági érdekek, főképpen alapvető gazdasági érdekek, a nem­ zetet alkotó osztályok között. A g a z d a s á g m i n t egységes n e m z e t i k o m p l e x u m fejlő­ dése, a szoros k a p c s o l a t o k szétágazó h á l ó z a t á n a k m e g t e r e m t é s e , a m e l y n e m c s a k g a z d a ­ ságilag, d e t e r ü l e t i s z e m p o n t b ó l is egyesíti a n e m z e t e t a l k o t ó e m b e r e k egész cso­ portját — íme, ezt j e l e n t i a közös gazdasági t é n y e z ő a k a p i t a l i z m u s feltételei között létező n e m z e t s z á m á r a . Meg kell itt e m l í t e n ü n k , h o g y az i n t e g r á l ó d á s f o l y a m a t a i a k a p i t a l i s t a v i l á g ­ b a n , f ő k é p p e n N y u g a t - E u r ó p á b a n , o l y a n g a z d a s á g i közösségek „ n e m z e t i jellegét" érintik, a m e l y e k az i n t e r n a c i o n a l i z á l ó d á s felé fejlődnek. M i n t h o g y — v é l i k e g y e ­ sek — e f o l y a m a t o k k i b o n t a k o z á s a n e m teszi kétségessé az é r d e k e l t n e m z e t e k n e m ­ zeti létét, ezzel az b i z o n y í t h a t ó , hogy a n e m z e t e k f e n n m a r a d á s a n i n c s e n összefüg­ gésben a g a z d a s á g m i n t n e m z e t g a z d a s á g fejlődésével, a m i a n e m z e t m e g h a t á r o z á s á b a n a gazdasági t é n y e z ő k t a g a d á s á t j e l e n t e n é . Ez az á l l á s p o n t n e m állja k i a v a l ó s á g p r ó b á j á t . S z e r i n t ü n k az u t ó b b i tíz é v t a p a s z t a l a t a m á s t b i z o n y í t : az i n t e g r á c i ó s folya­ m a t o k n e g a t í v h a t á s a a n e m z e t i j e l l e g r e n e m a fontosság h i á n y á t , h a n e m fordítva, azt a h a t a l m a s szerepet igazolja, a m e l y e t a n e m z e t g a z d a s á g tölt b e b á r m e l y n e m ­ zet életében. V a l ó b a n , m i n d e n , a m i a k a d á l y o z z a a g a z d a s á g m i n t n e m z e t g a z d a s á g fejlődését, n e g a t í v h a t á s s a l v a n a n é p e k a n y a g i é l e t é r e , ú j a b b és ú j a b b ellent­ m o n d á s o k k a l g y a r a p í t j a a k a p i t a l i z m u s b a n m e g l e v ő e l l e n t é t e k e t , és ez a n e m z e t belső helyzetére, v a l a m i n t m á s n é p e k k e l v a l ó k a p c s o l a t a i r a e g y a r á n t vonatkozik. A n e m z e t közös gazdasági é l e t é n e k f o g a l m a m i n t o l y a n i s m é r v , a m e l y a n e m ­ zetgazdaság létezését és fejlődését foglalja m a g á b a n , létezik a szocialista viszonyok között is. A szocialista r e n d s z e r megőrzi a n e m z e t i piacot, m e l y n e k a l a p j a a szo­ cialista v i s z o n y o k b a n gyökerezik, erősíti és szélesíti azokat a gazdasági összefüggé­ seket, a m e l y e k m e g t e r e m t i k a szocialista n e m z e t g a z d a s á g o t . R o m á n i á b a n p é l d á u l a szocialista t e r m e l é s i m ó d l é t r e h o z á s á b a n a gazdasági élet t e r v s z e r ű s í t é s e r é v é n a gazdasági viszonyok t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t h á l ó z a t a m i n d szorosabb és t a r t a l m a ­ sabb lett, elősegítve ezzel a t e r m e l ő e r ő k fellendülését. Összességében g a z d a s á g i éle­ t ü n k teljesen egységes n e m z e t g a z d a s á g i k o m p l e x u m k é n t fejlődik, s á l l a n d ó a n szé-

lesíti gazdasági kapcsolatait a szocialista országokkal és más társadalmi rendszerű államokkal. D e a közös gazdasági életnek mint a szocialista nemzet ismérvének ez a jel­ lemzése n e m teljes. A szocializmus minőségileg is megváltoztatja a gazdasági közös­ séget, mivel megvalósítja az egész nemzet, az egész nép gazdasági érdekközösségét. Az a tény, hogy a dolgozók azonos módon viszonyulnak a termelőeszközökhöz, meg­ teremti az alapvető gazdasági érdekközösséget az összes osztályok és rétegek között. Ez az egyenlőség hatalmas tényező az egész nemzet közös céljai szempontjából: a dolgozók jólétének megteremtéséért, a haza gazdasági fejlődéséért vívott egységes harc megerősítése. A fejlődő szocialista gazdaság, az össznépi tulajdonra épülő n e m ­ zetgazdaság — a m e l y a kizsákmányolás és elnyomás alól felszabadult emberek együttműködésén alapul — a szocialista nemzet sokoldalú felvirágoztatásának legszi­ lárdabb premisszája. Nemzet

és

terület

A nemzet másik előfeltétele és meghatározó ismérve a közös terület. A lakos­ ságnak ez a „helyhez kötöttsége" együtt jár a gazdasági kapcsolatok megszilárdulá­ sával és összefonódásával, s az anyagi javak termelésének szilárd területi-gazdasági komplexumba való átnövéséhez vezetett, ami végül is jelentékeny egyesítő szerepet játszott a nemzet létrejöttében. A népek helyhez kötöttsége szoros összefüggésben volt a politikai centralizációval, a határok kialakulásával, amelyeken belül zajlott a nemzet gazdasági és kulturális tevékenysége, létrejött a politikai hatalom hegemó­ niája mint az állami szuverenitás kifejezője. A nemzet létezése és fejlődése elképzelhetetlen az állandó terület, az adott nemzetet alkotó m i n d e n ember területi közössége nélkül. D e a nemzet számára ez a közösség nemcsak földrajzi jellegű. A terület egysége és funkciója sokkal bo­ nyolultabb. A terület — mint magának a nemzeti létnek a tényezője — előmozdítja a nemzetet alkotó emberek kapcsolatainak alakulását. A talaj és altalaj, az éghajlat hatással van a gazdasági életre, visszatükröződik az emberek nemzeti öntudatá­ ban, tehát része v a n a nemzeti lelki alkat és anyagi kultúra döntő sajátosságainak kialakulásában. A nemzet n e m mint egyszerű földrajzi premisszához kapcsolódik ahhoz a területhez, amelyen él, h a n e m tudatosítja önmaga számára a közös terület létezését, a Haza fogalmához kapcsolja azt a földrajzi környezetet, a m e l y e n él, szülő­ földjét látja benne, amelyet az előző korszakokban itt élő nép is védelmezett — gyakran igen kedvezőtlen körülmények között. A szeretet, amelyet az őseink lakta •terület iránt érzünk, a ragaszkodás mindahhoz, ami az illető környezet természeti szépségét jelenti, ahol az emberek gyermekéveiket töltik, élnek és dolgoznak — egyike azoknak a tényezőknek, amelyek a nemzetet összekovácsolt egésszé, kiforrott emberi közösséggé, n e m pedig véletlenszerű, tagolatlan emberi tömeggé teszik. A közös terület m i n t ismérv nemcsak magától értetődő premisszája a n e m ­ zet fogalmának, h a n e m társadalmi, emberi jellemző, amely egyszerre történelmi ter­ mék és gazdasági-társadalmi tényező, s hatással van a nemzetet alkotó nagy e m ­ bercsoportok legfőbb sajátosságaira. Nemzet,

nyelv,

kultúra

A nemzetet meghatározó ismérvek közé tartozik a közös nyelv is, a m e l y már a nemzetté válás folyamatában nagy szerepet játszik. A feudális viszonyok m e g ­ semmisítéséért vívott harcban leomlottak a n y e l v fejlődését akadályozó falak. Az

egységes n y e l v h a t a l m a s szerepet j á t s z o t t a k ö z é p k o r i n é p e k n e m z e t t é v á l á s á b a n és á l t a l á b a n a n e m z e t e k k i a l a k u l á s á b a n . M i n t az e m b e r e k közötti é r i n t k e z é s eszköze, a n y e l v számos feladatot l á t o t t és lát el m a is a n e m z e t é l e t é b e n , a g a z d a s á g i tevé­ kenység kibontakozásában, a nemzetet alkotó legfontosabb társadalmi erők társa­ dalmi-politikai t e v é k e n y s é g é b e n , az egész n e m z e t i k u l t ú r a fejlődésében és megszi­ lárdulásában. A nyelv egysége és s z a b a d fejlődése fejlődését, a gazdasági c s e r e szélesedését felvirágzását, a m ű v é s z e t e k , az i r o d a l o m , nemzeti k u l t ú r a fellendülését. M i n d e z a sabb i s m é r v é v é teszi.

biztosítja a t e r m e l ő t e v é k e n y s é g n o r m á l i s és fokozódását, a n e m z e t lelki é l e t é n e k a t u d o m á n y , a n é p m ű v e l é s és az egész közös n y e l v e t a n e m z e t egyik legfonto­

A n e m z e t t a n u l m á n y o z á s a azt is igazolja, h o g y m i n d e n egyes n e m z e t n e k m e g ­ v a n n a k a m a g a közös lelki t u l a j d o n s á g a i , a m e l y e k a k u l t ú r a s a j á t o s s á g a i b a n feje­ ződnek ki. Az előzőkben m á r u t a l t u n k a z o k r a a v i t á k r a , a m e l y e k e t a n e m z e t n e k e r r ő l az ismérvéről folytattak. N e m á r t megjegyezni, h o g y a szakdolgozatok r e n d s z e r i n t c s a k az e m b e r i lélek, a p s z i c h i k u m m e g j e l e n é s i f o r m á i r a k o r l á t o z ó d n a k , d e n e m t á r j á k fel az e b b e n rejlő sajátosságok k o n k r é t t a r t a l m á t . R e n d s z e r i n t m e g á l l a p í t j á k , hogy léteznek bizonyos é r z e l m e k , t e m p e r a m e n t u m - t í p u s o k — p é l d á u l a f r a n c i á k élénksége, az angolok h i g g a d t s á g a , az a m e r i k a i a k g y a k o r l a t i a s s á g a , a n é m e t e k p r e c i z i t á s a —, hogy l é t e z n e k közös szokások, h a g y o m á n y o k , hogy m e g v a n a m ű v é s z e t e k , főleg a n é p m ű v é s z e t specifikuma, d e n e m fejtik ki e s z á m t a l a n j e l e n s é g belső t e r m é s z e t é t , lényegét, a m e l y a k u l t ú r á n a k sajátos jelleget kölcsönöz. H a a n e m z e t lelki a l k a t á n a k s t r u k t ú r á j á t elemezzük, figyelembe kell v e n n ü n k azt a t é n y t , h o g y a n e m z e t i jelleg bizonyos m é r t é k b e n az a n y a g i k u l t ú r á b a n is m e g t a l á l h a t ó , d e j e l e n l é t e é r e z h e t ő b b a szellemi k u l t ú r á b a n . A szellemi k u l t ú r a nemzeti sajátosságai h a t a l m a s e r ő v e l j e l e n t k e z n e k az ö n t u d a t pszichológiai szintjén, érezhetően t ü k r ö z ő d n e k a lelki a l k a t b a n , é r z é s e k b e n , s z o k á s o k b a n , a h a g y o m á n y o k ­ hoz v a l ó r a g a s z k o d á s b a n , a n e m z e t i lét e s e m é n y e i r e v a l ó eszmei és é r z e l m i r e a k c i ó k ­ ban, a n é p i a l k o t á s o k b a n , á l t a l á b a n az é l e t m ó d szellemi összetevőiben. A n e m z e t i sajátosságok b e n n e f o g l a l t a t n a k a r e n d s z e r e s , p r o g r a m s z e r ű , e s z m e i ­ leg k ö r ü l h a t á r o l t ö n t u d a t b a n . Ezen azt értjük, h o g y a n e m z e t h e z v a l ó t a r t o z á s t szük­ séges k i n y i l v á n í t a n i a m ű v é s z i és s z a k m a i a l k o t á s o k b a n , az e l ő a d ó m ű v é s z e t b e n , vagyis azt a h a t á s t , a m e l y e t a n e m z e t i h o v a t a r t o z á s az e s z t é t i k á r a s á l t a l á b a n a t á r ­ s a d a l m i és h u m á n t u d o m á n y o k r a gyakorol. M a g á t ó l é r t e t ő d i k , h o g y m i n d a t a r t a ­ lom, m i n d a t ü k r ö z é s m ó d j á t t e k i n t v e a m ű v é s z i és t u d o m á n y o s a l k o t á s o k n a k sok­ kal b o n y o l u l t a b b m e g h a t á r o z á s a l e h e t ; de a n e m z e t i e l e m j e l e n l é t é t e definícióban n e m lehet t a g a d n i . A szó t á g a b b é r t e l m é b e n t e h á t a közös k u l t ú r á n — m i n t a n e m z e t i s m é r ­ v é n — m i a n e m z e t i k u l t ú r á t a m a g a teljességében é r t j ü k . T e r m é s z e t e s e n a k u l ­ t ú r a elsősorban a z é r t n e m z e t i , m e r t azok, a k i k m ű v e l i k , az a d o t t n e m z e t h e z t a r t o z ­ nak, m e r t a megfelelő n e m z e t i t a l a j b ó l n ő ki, a n n a k gazdasági, politikai, k u l t u r á l i s és ideológiai v a l ó s á g á t t ü k r ö z i a v i l á g k u l t ú r a h a t á s a i v a l együtt. S z ű k e b b é r t e l e m ­ b e n v é v e a közös k u l t ú r a m i n t n e m z e t i i s m é r v a lelki a l k a t a z o n összetevőiben, v o n á s a i b a n és e l e m e i b e n f o g l a l h a t ó össze, a m e l y e k m e g a d j á k a n n a k specifikumát, n e m z e t i sajátosságait, eredetiségét. I s m e r t t é n y , h o g y a k u l t ú r a e r e d e t i s é g e , b e l e ­ é r t v e a t u d o m á n y o k a t is, a z e g y e t e m e s k u l t ú r á v a l v a l ó kölcsönös összefüggésből, v a l a m i n t a n e m z e t i sajátosságból következik. A t u d o m á n y o s felfedezések p é l d á u l az e m b e r i lángész v í v m á n y a i , u g y a n a k k o r egy bizonyos n e m z e t i s é g ű t u d ó s o k ered-

m é n y e i is, és m i k ö z b e n g a z d a g í t j á k a v i l á g k u l t ú r á t , h í r n e v e t és t e k i n t é l y t szerez­ nek nemzetüknek a nagyvilágban. Az i r o d a l m i és á l t a l á b a n a m ű v é s z i a l k o t á s o k s o k k a l „ é r z é k e n y e b b e k " a t á r s a ­ d a l m i és n e m z e t i sajátosságokra. Az á l t a l á n o s , az e g y e t e m e s kifejezése a n e m z e t i n keresztül, a v i l á g k u l t ú r a g a z d a g í t á s a m i n d a z z a l , a m i a l e g é r t é k e s e b b a n e m z e t k i n ­ c s e s t á r á b a n , n e m jelenti a n e m z e t i elem, a n e m z e t i k u l t ú r a e r e d e t i s é g é n e k elvesz­ tését, h a n e m é p p e n fordítva, az a d o t t n é p , n e m z e t h o z z á j á r u l á s á t az e m b e r i s é g t u d á s ­ t á r á h o z , m ű v é s z i értékeihez. Az összegezés, a m i ö n k é n t adódik, a n n a k megerősítése, hogy a n e m z e t e t a n e m ­ zeti k u l t ú r a léte j e l l e m z i ; e n n e k m e g v a n n a k a m a g a sajátosságai, ezek teszik e r e d e ­ tivé, m i n d e n m á s k u l t ú r á t ó l k ü l ö n b ö z ő v é az a d o t t n e m z e t k u l t ú r á j á t . A közös k u l t ú r á n a k m i n t a n e m z e t d ö n t ő i s m é r v é n e k s z e r e p é t és l é n y e g é t feltétlenül m e g kell é r t e n ü n k , figyelembe v é v e a n n a k k o n k r é t t ö r t é n e l m i jellegét. M i n t h o g y k ö z v e t l e n ü l a f e l é p í t m é n y h e z tartozik, de l e g a l á b b i s szoros k a p c s o l a t b a n áll vele (a szellemi k u l t u r á r a g o n d o l u n k ) , a n e m z e t i k u l t ú r á t a n e m z e t r e j e l l e m z ő o s z t á l y s t r u k t ú r a , a gazdasági viszonyok összessége h a t á r o z z a m e g . E z é r t a közös k u l ­ t ú r a m i n t a n e m z e t i s m é r v e m á s , h a k a p i t a l i s t a , és m á s , h a szocialista n e m z e t r ő l v a n szó.

(1970.

Megjelent 3—15).

a Revue Rövidített

Roumaine szöveg.

des

Sciences

Sociales

szociológiai

Fülöp Antal festménye

Andor

sorozatában