A Magyar Nemzet Energia melléklete

A Magyar Nemzet Energia melléklete

4

Kizöldül a pécsi távfûtés Üzlet, amin mindenki nyerhet

6

7

Felére csökkenõ hõfogyasztás 8

Most formálódik a jövõ energetikája? 10

Kérdések és válaszok az ESCO-szerzõdésekkel kapcsolatban 11

A víz az élet forrása 2009. április 25., szombat

· Energia az élethez · Magyar Nemzet

3

A Pannonpower biomassza-erõmûve nemcsak környezetbarát, de komplex gazdaságfejlesztõ hatású is

Kizöldül a pécsi távfûtés

K

örnyezetvédelem, fenntartható gazdálkodás, biztos energiaellátás, a régió számára kínált másodlagos gazdasági lehetõségek – ezeket kínálja a biomassza energetikai célú felhasználása. A Pannonpower fejlesztési igazgatója szerint a globalizációból fakadó válságok sorozatát lehet kivédeni, ha arra koncentrálunk, mit tudnunk mi magunk, helyben megoldani. Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! – hangzik a környezetvédõk jelmondata, de egyelõre kevés olyan helyet találunk Magyarországon, ahol e szellemnek megfelelõ

4

vállalkozások üzemelnek. A kevés kivételek egyike Pécs, ahol a Dalkia-csoporthoz tartozó Pannonpower erõmû részben már öt éve átállt biomassza-tüzelésre. Ez a megoldás környezetbarát, hiszen a kazánokba kerülõ növényi anyagok – tûzifa, mezõgazdasági melléktermékek, energianövények – elégetésekor csak annyi szén-dioxid kerül a rendszerbe, amennyit az elégetett növények fejlõdésük során kivontak a légkörbõl, a rendszer teljes szén-dioxid-kibocsátása így nulla. A biomassza igazi haszna nem csupán az, hogy környezetbarát módon lehet energiát termelni a technológia megfelelõ alkalmazá-

Magyar Nemzet · Energia az élethez · 2009. április 25., szombat

sával. Legalább ugyanilyen fontos, hogy alkalmazása komplex gazdaságélénkítõ hatással jár, hiszen helyben teremt munkát, és helyben vásárolja az alapanyagot. Ez jó a helyben vagy a távolabbi régióban lakó gazdáknak, de tekintettel arra, hogy hazánk primer energiahordozóktól való függõségére az utóbbi években többször is fájdalmasan kellett ráébrednünk, jó az országnak is. A biomassza-erõmûvekrõl mégis sok embernek csak az jut eszébe, hogy azokban eltüzelik az erdõk fáit, pedig már régen nem csak errõl van szó. – A tûzifa csak az elsõ lépcsõfok, a biomassza-erõmûvek azonban nemcsak az erdészeteknek, hanem a mezõgazdasági termelõknek is új lehetõséget teremtenek – tartja Braun Attila, a Pannonpower fejlesztési igazgatója. Mint mondta, az erõmû már 2004 óta – akkor állították át az elsõ 50 megawattos blokkot biomassza-tüzelésûvé – vizsgálja, milyen lehetõségeik nyílnak energiaültetvények telepítésére. Eddig körülbelül nyolcszáz hektáron termeltek, termeltettek energetikai szempontból értékes fás- és lágyszárú növényeket, de az év végére a telepítések mérete meghaladja az 1300 hektárt. – Több ezer hektár olyan terület van az országban, ahol a hagyományos mezõgazdaság számára nem elég jó a termõföld minõsége. Az energianö-

vények azonban ezeken a helyeken is jól érzik magukat, ráadásul jól tûrik a szárazságot, a nagy esõzéseket, vagyis a szélsõséges idõjárást, amire nem árt felkészülni. Ráadásul a mezõgazdaság kétszeresen is profitálhat a biomassza-erõmûbõl, hiszen az onnan kikerülõ fahamunak remek talajjavító tulajdonságai vannak, és a mezõgazdasági berendezések jobb kihasználását, illetve a munkalehetõség idõtartamának bõvülését jelenti. A Pannonpower tervei között szerepel, hogy tovább bõvíti biomassza-kapacitását, és egy 35 megawattos blokk átalakításának terve már csak a tulajdonosok rábólintására vár. Ha ez a fejlesztés is elkészül, Pécs távfûtése gyakorlatilag teljesen „kizöldül”. Braun Attila szerint a helyi regionális forrásokból megtermelt energia egyfajta válasz mindarra a kihívásra, amelyek a globalizáció negatív hatásai miatt érik a gazdasági társaságokat és az országokat. – Klímaválság, pénzügyi válság, energiaválság – ezek a kifejezések egyre gyakrabban bukkannak fel a sajtóban és a közbeszédben, s bizony ezek mindegyike begyûrûzik hozzánk is, ha nem vagyunk képesek valamilyen szinten önellátók lenni, helyben, regionális szinten megoldani a fel-

merülõ problémákat. Magyarország óriási biomassza- és geotermikus potenciállal rendelkezik, és ezek felhasználása jelentõs mértékben védetté tehet bennünket a kívülrõl érkezõ negatív hatásokkal szemben – mondja Braun Attila, hozzátéve, hogy ez megfelelõ biztonságot is ad az ellátás tekintetében, hiszen nem kell külsõ forrásból gondoskodni a hõ- vagy az áramtermelés jelentõs részérõl.

TISZTA A LEVEGÕ. A biomassza-alapú energiatermelés bevezetése óta jelentõsen csökkent az erõmû károsanyag-kibocsátása. Az erõmû porszennyezése 1998-ban még 940 tonnás volt, ám 2007-ben csupán kilenctonnányi por került a levegõbe a kéményekbõl. Ez kilencvenszázalékos csökkenés. Ez egyértelmûen a biomasszaprojekt beindításának köszönhetõ. A legnagyobb javulás egyébként a kén-dioxid kibocsátásában mutatkozik meg. Tíz éve még 31 ezer tonnányit bocsátott ki ebbõl a szennyezõ anyagból a pécsi erõmû, a 2004-es tüzelõanyag-váltás óta azonban ez szinte nullára csökkent. A fejlesztést követõen a pécsi erõmû lehet az elsõ nulla szén-dioxid-kibocsátású erõmû, amely tíz éve még egymillió tonna szén-dioxidot bocsátott ki.

2009. április 25., szombat

A zöldszervezetek némelyike a hosszan sorolható elõnyök ellenére idegenkedik a biomassza-erõmûvektõl. Legfõbb érvük ezek ellen az, hogy az erdõállományt pusztítják, ez azonban nem igaz. Ugyanis csak az a fa kerül a kazánokba, amelyiket erdõgazdálkodási okokból egyébként is kivágtak volna, ezt bizonyítja, hogy a magyarországi erdõk területe évrõl évre gyarapodik, és az élõ faállomány szintén növekszik. Ráadásul a fatüzelés alatt nemcsak a tûzifa elégetését kell érteni, mert a kazánokban felhasználják az erdészeti nyesedéket és a faipari melléktermékeket – széldeszkát, forgácsot, fûrészport – is. A fûrészpor és az apríték felhasználási aránya 2008-ban már meghaladta a felhasznált tüzelõanyag harminc százalékát. A biomassza-felhasználás tehát egy fenntartható folyamat környezetvédelmi, gazdasági, munkahelyteremtés szempontjából egyaránt, ami jó válasz a jelenlegi kihívásokra.


5

A Dalkia Energia Zrt. népszerû konstrukciót dolgozott ki az intézmények fûtési rendszerének cseréjére

Üzlet, amin mindenki nyerhet Számtalan intézmény küzd azzal, hogyan tudná megbízhatóan üzemeltetni elavult fûtési rendszerét. A legjobb megoldás persze az öreg, állandó javítgatásra szoruló, korszerûtlen, pazarló kazánok lecserélése lenne, de ehhez legtöbbször hiányoznak a pénzügyi eszközök. A Dalkia Energia olyan konstrukciót kínál, ami többletkiadások nélkül teszi lehetõvé a berendezések cseréjét.

A

Dalkia Energia komplex energetikai megoldásokat kínál különbözõ vállalkozásoknak vagy intézményeknek. Miért érdemes egy intézménynek úgy dönteni, hogy rábízzák magukat az energiaszolgáltatás terén egy külsõs cégre? – Elõször is azt kellene meghatároznunk, melyek is ezek az intézmények. Döntõen az állami vagy az önkormányzati szektorból kerülnek ki, például kórházak, rendelõintézetek, iskolák vagy maga a polgármesteri hivatal. Az általunk nekik kínált konstrukciót a kilencvenes években alapvetõen a forrás vagy a megfelelõ szakértelem hiánya hívta életre. Egy átlagos kórháznak sok esetben nincs elegendõ pénzügyi forrása lecserélni fûtési berendezéseit, ráadásul nem biztos, hogy van olyan képzett szakembere, aki késõbb üzemeltetné a modern eszközöket. Itt jövünk mi a képbe; ez egy hármas résztvevõi csoport, régebben úgy is hívták, hogy harmadik feles finanszírozás. A Dalkia Energia auditálja a lecserélésre váró fûtési rendszert, vagyis pénzügyi, jogi, mûszaki szempontból átvilágítja, megvizsgálja, milyen keretek között kerülhet sor a beruházásra. A szerzõdéskötést követõen elvégezzük a tervezést, a kivitelezést, és hosszú távú üzemeltetési szerzõdés keretében üzemeltjük is az új rendszereket. – Miben rejlik a Dalkia Energia szolgáltatásainak elõnye? – A Dalkia Energia által nyújtott konstrukció elõnye, hogy a korszerûsítést követõ üzemeltetési költségek nem haladják meg a korszerûsítés elõtti költségeket, és még a Dalkia Energia által végrehajtott beruházás is megtérül. Pénzügyi szempontból minden esetben arra törekszünk, hogy a lehetõ legrugalmasabb pénzügyi konstrukciót kínáljuk partnereink számára. A kórházak, egészségügyi intézmények költségei sok esetben már a beruházást követõ elsõ év után is csökkennek. Ez egy tipikusan olyan üzlet, amelyben minden résztvevõ nyertes szerepben játszik. A Dalkia Energia egy hosszú távra tervezhetõ szolgáltatáshoz jut, tehát nem kell évrõl évre a fõvállalkozói piacon versengeni munkáért, a minket választó intézmények pedig korszerû fûtési rendszert kapnak. – Az egyik referenciamunkájuk a Semmelweis Egyetem öt intézetének fûtési korszerûsítése volt. Hogyan kerültek kapcsolatba az egyetemmel?

6

Komáromi Gábor key account manager – Dalkia Energia Zrt.

– Az intézmény 2006-ban közbeszerzési pályázatot írt ki az úgynevezett külsõ, illetve belsõ klinikai tömb, a Balassa János Kollégium, a Kútvölgyi Kórház, illetve a Hõgyes Endre utcai Gyógyszerészeti Intézet fûtési rendszerének lecserélésére. Mindenhol régi, elavult berendezések mûködtek, helyenként már gyakorlatilag az élettartamuk vége felé közeledtek a kazánok, így nem csupán az intézmények hõellátását, de a biztonságos mûködést is veszélyeztették. Miután megnyertük a pályázatot, villámgyors munkát végeztünk. Júliusban kezdtünk dolgozni, és október elsején már mindenhol az újjáépített kazánházakkal, automatizált fûtési rendszerekkel láttuk el az intézmények fûtési, melegvíz-ellátási és technológiaigõz-igényét. – Általában mennyi idõ alatt térül meg egy ilyen beruházás, másképpen fogalmazva: hány éves üzemeltetési szerzõdést kell kötni ügyfeleikkel? – Ez minden esetben más, nincs rá egyetlen válasz. Ahol korábban nagy volt a pazarlás, nagyobb megtakarítást is el lehet érni. Az egyetem esetében például tizenöt éven belüli a megtérülési idõ. De általánosságban annyit mondhatok, hogy ahol nagyobb megtakarítást tudunk elérni, ott tíz, ahol kisebbet, ott körülbelül tizenöt év alatt térül meg a beruházás. – Mekkora az az üzemméret, éves energiafogyasztás, ami fölött már érdemes a Dalkia Energiát megkeresni? – Nem szegmentálunk így, hiszen mi óvodák, könyvtárak, kisebb rendelõintézetek fûtési rendszerét is üzemeltetjük. Nem a méret dönti el, hanem az energiamegtakarítás mértéke. Természetesen, mint az élet egyéb területein is, minél nagyobb objektumról van szó, annál nagyobb megtérülést lehet elérni. Az ilyen jellegû konstrukciók elsõsorban a költséghatékonyságot növelik. Ügyfeleink velünk eredménygarantált szerzõdéseket köthetnek, a feltételek számon kérhetõk, nyomon követhetõk, költségmegtakarítással járnak, ami napjainkban egyre nagyobb jelentõséggel bíró tényezõ valamennyi intézmény életében.


A Semmelweis Egyetem újabb intézményei hõellátását is kiszervezi

Felére csökkenõ hõfogyasztás Bevált a Semmelweis Egyetemnek (SE), hogy 2006ban négy telephelyén is kiszervezte a hõellátást. Az új hõellátó rendszer üzembe helyezése nemcsak az üzembiztonságot növelte meg, hanem jelentõs hatásfok-növekedést eredményezett, melynek következtében az adott telephelyek hõfogyasztása közel a felére csökkent. Ivády Vilmos, az egyetem gazdasági fõigazgatója elmondta: már a közeljövõben újabb pályázatokat írnak ki a hatékony hõszolgáltatás hasonló konstrukcióban történõ megoldására.

N

ézzünk be ide is – nyitja ki a kívül-belül megújult kazánház ajtaját a fõigazgató. Az egyetem Üllõi Úti Belsõ Klinikai Tömbjében járunk, ahol három éve a Dalkia Energia jogelõdje az elavult, pazarló hõellátó rendszer teljes cseréjén túl jelentõs statikai és építészeti korszerûsítéseket is megvalósított a sok helyen százévesnél is idõsebb épületrészeken. Az új berendezéseket, illetve hõellátó rendszert a korszerûsítést követõen is a Dalkia Energia üzemelteti. Az új kazánok automatikusan mûködnek, nemcsak az épületek fûtését és a melegvíz-ellátást oldják meg megbízhatóan, de technológiai gõzt is szolgáltatnak az egyes klinikák számára. A hõszolgáltatás minõsége a kiszervezés után jelentõs mértékben javult. A régi, elavult, a rengeteg üzemzavar miatt sok kieséssel mûködõ rendszer helyett korszerû, környezetbarát, biztonságos és folyamatos hõszolgáltatáshoz jutott az egyetem – sorolja a beruházás elõnyeit Ivády Vilmos, kihangsúlyozva, hogy hõfogyasztásuk, ezáltal károsanyag-kibocsátásuk a korábbi felére csökkent. Ez egyértelmûen annak köszönhetõ, hogy a szakszerû elõkészítést és tervezést követõen beépített új kazánok magas hatásfokkal üzemelnek – azaz egységnyi földgázból sokkal több hõt képesek a rendszerbe juttatni, a jelentõs távvezetéki veszteségek megszûntek az elõre szigetelt korszerû vezetékrendszer alkalmazásával, valamint a régebben kézi úton történõ fûtésszabályozás helyett ma már automatikus, idõjárásfüggõ szabályozás mûködik. A költségek már nem vethetõk ennyire egyszerûen össze a korábbiakkal,

amelynek oka, hogy a felújítás óta a földgáz ára csaknem a duplájára emelkedett. A fõigazgató elmondta, hogy komoly figyelmet fordítottak a beruházással megbízott társaság kiválasztására. Többéves elõkészítést követõen – amely közben az elsõ pályázat eredménytelen lett – a 2006. év tavaszán futott be a Dalkia Energia Zrt., helyesebben a cég jogelõdjének tekinthetõ Kipcalor Kft. Bár a költségek részletezésébe Ivády Vilmos – annak komplexitása miatt – nem kívánt belemenni, annyit elárult, hogy a nyertes ajánlat több mint négymilliárd forinttal volt alacsonyabb, mint az elsõ körben elutasított pályázóé. Az egyetem hosszú távú hõszolgáltatási szerzõdést kötött a Dalkia Energiával, és Ivády Vilmos kihangsúlyozta, hogy a legjobb konstrukciót választották a kínálatból. Mindezt az azóta ismert eredmények is igazolják. Az optimális megoldás persze szerinte is az lenne, ha az egyetem a saját tõkéjébõl tudta volna végrehajtani a beruházást, és utána a saját szakembereivel üzemeltetné a megújult berendezéseket, ám ez a jelenlegi helyzetben illúzió – sem a beruházásra, sem a megfelelõ szakemberek fizetésére nincs elegendõ anyagi forrásuk. Ám így is elégedettek, a szolgáltatás minõségét ugyanis össze sem lehet hasonlítani a korábbival. A felújítás elõtt például volt olyan épületrész, aminek szinte megoldhatatlan volt a megfelelõ fûtése – vagy jéghideg volt a szobákban, vagy harmincfokos meleg –, de mostanra ez is sikeresen megoldódott. A régi radiátorok és a huzatos nyílászárók cseréjével pedig az energiaigény tovább mérséklõdhet. Meg kell említenünk, hogy az üzemviteli és pénzügyi eredményeken túl a megvalósított hõenergetikai korszerûsítés során az oktatási, gyógyászati intézmények külsõ megjelenéséhez nem illõ mûszaki épületek lebontása és felújítása utat nyitott a klinikai tömbök területeinek, szemnek is tetszõ rendezésére, megszépítésére. Az egyetem tervei között szerepel, hogy további intézmények hõszolgáltatását is hasonló konstrukcióban teszi hatékonyabbá. A következõ a sorban a Nagyvárad téri Elméleti Tömb épülete lehet, amely jelenleg a szomszédos Heim Pál Gyermekkórháztól kapja a gõzt, de ha minden a tervek szerint alakul, az õsszel akár már saját kazánjait használhatja.



7

Az Egyesült Államok felpörgetheti az alternatív források elterjedését

Most formálódik a jövõ energetikája? Sokan látják úgy, hogy a jelenlegi világgazdasági válság hozhatja el az igazi áttörést az alternatív energiaforrások kiaknázásában. Ez valóban lehetséges forgatókönyv, hiszen az Egyesült Államok is beállt a változásért tenni akarók sorába. Mindazonáltal aligha valószínû, hogy az olaj és a fosszilis alapú energiahordozók gyorsan eltûnjenek a színrõl.

A

Nemzetközi Energiaügynökség elõrejelzése szerint már 2010-ig olyan beruházásokat kell vállalniuk a kitermelõknek, amelyek eredményeként Szaúd-Arábia – napi hétmillió hordós – termelésével csaknem egyenlõ mennyiségû pótlólagos olaj nyerhetõ ki, mert csak így lehet megakadályozni a globális ellátás összeroppanását a következõ évtized közepéig. 2030-ig pedig

8

évente 350 milliárd dollár értékû beruházást kell végrehajtania a jelenlegi olajmezõk meredek hozamcsökkenésének ellensúlyozására és új olajforrások fellelésére. Ez a jóslat nem azt vetíti elõre, hogy a közeljövõben alapvetõen megváltozik a világ jelenlegi energiastruktúrája, és a fosszilis eredetû energiahordozókat – kõszén, kõolaj, földgáz – leváltják az alternatív források. Ennek ellenére sokan bizakodnak abban,


hogy éppen napjainkban, a válság hatására adott válaszként kapcsolnak nagyobb sebességre az alternatív energiaforrásokkal foglalkozó társaságok, s nem is ok nélkül. A zöldenergia-program mögé ugyanis Barack Obama elnökké választásával az Egyesült Államok, a világ legnagyobb gazdasága is beállt. – Vitán felül áll annak szükségessége, hogy megváltoztassuk energiagazdálkodási alapelveinket. Nem az a kérdés, hogy kell, hanem az, miként. Nincs többé „ha”, csak „mikor”. A saját biztonságunk, gazdaságunk, munkahelyeink és bolygónk érdekében az olaj idõszakának a mi korunkban kell véget érnie – jelentette ki az elnök egy beszédében, és ezek olyan kemény szavak, amelyeket amerikai elnök

szájából eddig nem hallhattunk. Ha az Amerikában beinduló, elsõsorban a belsõ kapacitásokra építõ, protekcionista zöldenergetikai programot követni fogják a nagy gazdaságok, az az olaj iránti kereslet további csökkenésével jár majd együtt. Ez nyilvánvalóan rossz hír az olajipar számára, s végsõ soron a világgazdaság jelenlegi struktúrájának teljes átrendezõdését hozhatja magával. A kérdés csak az, hogy mennyiben akadályozza a nagy ívû terveket a világgazdasági válság. Az olajipar ciklikus iparág, amelyben a fejlesztések, beruházások irányát és nagyságát alapvetõen az ár határozza meg. A kilencvenes évek vége felé, amikor a fekete arany ára rendkívül alacsony volt – 1998–1999-ben tíz dollár körüli áron lehetett vásárolni egy barrel WTI referenciakeveréket – a társaságok teljesen leállították fejlesztéseiket. Nem kutattak új mezõk után, nem építettek új finomítókat, s nem cserélték le az elavult, rossz hatásfokkal üzemelõ infrastruktúrát. Így történhetett, hogy a 2000-es években felpörgõ világgazdasággal együtt járó fogyasztásbõvülést egy idõ után nem tudta megnyugtatóan kielégíteni az apátiába süllyedt ágazat, s mire a döntéshozók feleszméltek, hogy itt a beruházások ideje, az olaj ára az egekbe szökött. Ennek nyomán 2005–2006

tájékán az olajkitermelõ és -feldolgozó társaságok hatalmas beruházásokat jelentettek be, ám ezeknek még csak nagyon kis hányada készült el. Egyrészt azért, mert egy új olajmezõ feltárása és kitermelésbe állítása még optimális körülmények között is hoszszú évek kérdése, másrészt pedig mert a körülmények messze nem voltak optimálisak. Elégtelennek bizonyult például a háttéripar kapacitása: egy új tankert hosszabb elõjegyzési idõre vettek fel a gyártók, mint annak idején a Merkúr a Ladát, de még egy új fúrófejet sem lehetett fél év várakozás nélkül beszerezni. Tulajdonképpen most sem lehet, igaz, jelen pillanatban ismét ott tartunk, hogy az alacsony olajár miatt a beruházások volumene visszaesett. Ötvendolláros ár alatt a kitermelõknek nem éri meg nagy költségekkel járó kutatásokat finanszírozni, így például a kanadai olajpala nagyobb arányú kitermelése vagy a sarkköri kutatások egy idõre minden bizonnyal lekerülnek a napirendrõl, nem is beszélve az olyan, nem konvencionális mezõk feltárásáról, mint amilyen például a makói gázmezõ is. Pedig a beruházásokra szükség lenne, mert a régi olajmezõk hozama csökken. Oroszországban például, amely a világ olajtermelésének körülbelül tizedét adja, hónapok óta lassan, de folyamatosan apad a fel-


színre hozott olaj mennyisége, mert ilyen áron a jelenlegi exportvámok mellett nem éri meg erõltetni a bõvítést. Az olcsó olaj miatt tehát elképzelhetõ, hogy semmi sem lesz azokból a fejlesztésekbõl, amelyekre a Nemzetközi Energiaügynökség szerint égetõ szükség van, de paradox módon az alacsony árszint a zöldenergia-programoknak is keresztbe tehet. Melyik cég fog dollármilliókat vagy -milliárdokat költeni egy olyan beruházásba, amelynek végeredményeként környezetbarát módon, ám a hagyományosnál jóval drágábban jutunk energiához? Az energetika közeljövõje így erõsen kérdéses. A zöldülés folyamata biztos, mert az nyilvánvaló, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásokat nem fogják visszamondani a kormányok, a sebessége azonban jelenleg megjósolhatatlan.


9

Kérdések és válaszok az ESCO-szerzõdésekkel kapcsolatban energiaszolgáltatási díjat fizet 12 egyenlõ havi részletre osztva. • Hõmérsékletfüggõ átalánydíjas: nagymértékben egyezik az elõzõ konstrukcióval, a hõszolgáltatás díja azonban a hõmérséklet viszonyok függvénye. • Mérésalapú: a felhasznált energia elszámolása beépített fogyasztásmérõk alapján, szerzõdésben rögzített egységárak szerint történik.

Mi az ESCO társaság? • Az ESCO „Energy Service Company” olyan vállalkozás, amely hosszú távú szerzõdések részeként eredménygaranciával biztosít energetikai és energiahatékonyság-növelõ megoldásokat ügyfelei számára. Milyen jellegzetességei vannak az ESCO társaságnak, illetve -szerzõdésnek? • Energiamegtakarítást garantál, azonos vagy magasabb szolgáltatási színvonal mellett. • Finanszírozza az energiamegtakarítás alapjául szolgáló korszerûsítéseket. • Méri és ellenõrzi az energiamegtakarításokat. • Hosszú távú tervezhetõséget és üzembiztonságot biztosít partnerei számára. • Energia-, illetve teljesítménygaranciaszerzõdéseket használ. • A szolgáltatások javadalmazása a teljesítménymutatók betartásának függvénye. Milyen szolgáltatásokat biztosít az ESCO társaság a szerzõdésben? • Energiát, hõt, meleg vizet stb. szolgáltat. • Finanszírozza és megvalósítja az általa tervezett beruházásokat.

10

• Szakképzett személyzetet biztosít az energetikai rendszerek üzemeltetésére. • Üzembe helyezi és rendszeresen karbantartja a beépített berendezéseket, szerelvényeket. • Teljes körû garanciát nyújt az üzemeltetett berendezésekre. • Éjjel-nappal mûködõ, díjmentesen hívható call-center fogadja a beérkezõ hívásokat. • Elvégzi a hatósági ellenõrzéseket, kötelezõ adatszolgáltatásokat, vizsgálatokat. • Folyamatosan biztosítja pályázati források bevonásának lehetõségét. Hogyan finanszírozható költségszintemelkedés nélkül az energetikai beruházás? • Rekonstrukció után az energetikai rendszer – az elért energiamegtakarítás miatt – az eredetinél alacsonyabb költségekkel üzemeltethetõ. Ebbõl a költségmegtakarításból finanszírozható a rekonstrukció beruházása. Az ESCO típusú szerzõdések elszámolási alternatívái. • Átalánydíjas: az ügyfél, fogyasztástól és külsõ hõmérséklettõl független, fix


Melyek az ESCO szerzõdés fõ teljesítménymutatói? • A szolgáltatás minõsége. • A fûtött helyiségek és a használati meleg víz hõmérséklete. • A szolgáltatott gõz minõsége. • Rendelkezésre állás. • A megtakarítás mértéke. • Garantált hõfogyasztás. • Üzemeltetési költségszint.

Rekonstrukció elõtt

Rekonstrukció után

Igazgató-fôszerkesztô: LISZKAY GÁBOR · Fôszerkesztô-helyettesek: D. HORVÁTH GÁBOR, CSERMELY PÉTER, SZERETÕ SZABOLCS · Lapszerkesztôk: LUDWIG EMIL, NÉZÕ LÁSZLÓ, VILLÁNYI KÁROLY · Szerkesztôség és kiadó: 1089 Budapest, Üllôi út 102. · Telefon: (1) 476-2131, (1) 814-8700, fax: (1) 215-3197. Levélcím: 1450 Bp. 9, Pf. 74. · Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. · Felelôs kiadó: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetô igazgatója Lapigazgató: LOVAS IVÁN · Lapigazgató-helyettes: OSTROWSKI MÁRIA · Terjesztési igazgató: CSÓRY GYÖRGY · A Nemzet Kft. a MATESZ tagja. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT: (1) 413-1547, (1) 322-8306; HIRDETÉS: (1) 216-8817, 216-8818, 216-8819, fax: (1) 342-6132 (Apróhirdetés-felvétel: (1) 342-6164, 322-2448, 1075 Bp., Wesselényi u. 8.) · On-line hirdetésfelvétel: [email protected] · Telefon: (1) 216-8817, fax: (1) 215-0245. Terjesztési ügyekben telefon: (1) 476-2176. Elõfizetés-megrendelés éjjel-nappal: (1) 476-2198, e-mail: [email protected]. Terjeszti a Lapker Rt. Elõfizetéses terjesztés: MédiaLOG Zrt. Megrendelés: (06-80) 106-000, fax: (06-46) 815-800, (06-46) 506-681 e-mail: [email protected]. Reklamációk fogadása: (06-80) 106-000, fax: (06-46) 815-800, (06-46) 506-681, e-mail: [email protected]. Elôfizetési díj egy hónapra 2660 forint, negyedévre: 7980 forint, fél évre 15 960 forint, egy évre 31 920 forint. Hétnapos elõfizetési díj: egy hónapra 3170 forint, negyedévre: 9510 forint, fél évre 19 020 forint, egy évre 38 040 forint · Nyomtatás: ZRÍNYI NYOMDA ZRT. · Tervezõszerkesztõk: BORS RICHÁRD, IMRIK LÁSZLÓ · Fotók: AFP, MÁTÉ PÉTER · A mellékletet szerkesztette: ERDÕSI CSABA

A melléklet megjelenését a Dalkia Energia Zrt. támogatta · www.dalkia.hu

A Magyar Nemzet Energia melléklete

Recommend Documents