JELENTÉS AZ DOMBÓVÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ESZTÁRI ÜGYVÉDI IRODA TÁRGYÚ MEGBÍZÁS ALAPJÁN A

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA

JELENTÉS AZ „Önkormányzati gazdasági társaságok gazdálkodásának és vagyonkezelésének teljes körű átvilágítása és szakértői vélemény készítése a 2010.01.01-től 2014.09.30-ig terjedő időszakra vonatkozóan” TÁRGYÚ MEGBÍZÁS ALAPJÁN A

DOMBÓVÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.

JELENLEGI HELYZETE ÁTTEKINTÉSÉNEK EREDMÉNYÉRŐL

Készítette: Esztári Ügyvédi Iroda 2015. március 16.

1118 Budapest, Kelenhegyi út 41. fszt. 1., telefon: +36 1 466-6996, telefax: +36 1 209-1799 [email protected]

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA BEVEZETŐ A

VIZSGÁLAT

ÁLTALÁNOS

MÓDSZERE,

LEÍRÁSA,

AZ

ÁTTEKINTETT

DOKUMENTÁCIÓ

MEGJELÖLÉSE

Az Esztári Ügyvédi Iroda (1118 Budapest, Kelenhegyi út 41., továbbiakban: „Iroda”) DOMBÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (székhely: 7200 Dombóvár, Szabadság u. 18.; a továbbiakban: „Megbízó” vagy „Önkormányzat”) által aláírt megbízási szerződése alapján feladatául kapta az „Önkormányzati gazdasági társaságok gazdálkodásának és vagyonkezelésének teljes körű átvilágítása és szakértői vélemény készítése a 2010.01.01-től 2014.09.30-ig terjedő időszakra vonatkozóan” tárgyú megbízási szerződés körében DOMBÓVÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG („Társaság”) működésével összefüggésben - a megbízás aláírásakor - rendelkezésére álló anyagok és a hatályos magyar jogszabályok alapján egy olyan szakvélemény elkészítését, amely áttekinti a Társaság vizsgálati időszakban lévő működését, jelenlegi helyzetét, továbbá a vizsgálati eredmények alapján felveti az azzal összefüggésben esetlegesen szükséges jogi kérdéseket. Ehhez kapcsolódóan a megbízás keretében az alábbi feladatok kerültek elvégzésre: 

előzetes helyzetfelmérés – kapcsolódó dokumentáció áttekintése;



a Társaság működésének rövid elemzése;



a rendelkezésre bocsátott információk alapján szakvélemény elkészítése.

A vizsgálat módszere úgynevezett szabályossági vizsgálat, azaz a vizsgálat területe a jogszabályok és Társaság belső előírásainak betartottsága a 2010. január hó 01. napjától 2014. szeptember hó 30. napjáig terjedő időszakban („Vizsgált Időszak”), az azoknak való megfelelősége. A vizsgálati jelentésünkben szereplő megállapítások az alábbi területekre terjedtek ki: 1. Általános működést érintő vizsgálatok  eladósodottság;  követelések – kötelezettségek állománya;  finanszírozási források, bevételi struktúra;  megállapodások, szerződések felülvizsgálata;  feladat-ellátási és egyéb szerződések;  kötelezettségvállalások;  erőforrás gazdálkodás szabályosságának átvilágítása

2

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA 

megtakarítási lehetőségek létszám és gazdálkodás vonatkozásában;



helyettesítések- túlórák elszámolása;



munkaszervezet vizsgálata;



hatékonyság vizsgálata.

2. Szervezeti átalakításban rejlő lehetőségek  jogi javaslattétel a jövőbeni működésre vonatkozóan. Mindezen kérdések megfelelő megválaszolása dokumentumok közül vizsgáltuk a Társaság által

érdekében

a

vizsgálat

körébe

vont

I.

az elsődleges iratbekérés során rendelkezésre bocsátott iratait, levelezéseit; valamint

II.

további iratbekérés, illetve információ tisztázása során külön átadásra került dokumentumokat, információkat.

Jelentésünk elkészítése során tehát kizárólag a Társaságnál fellelhető, az iratbekérést követően teljességi nyilatkozatban megerősített dokumentumok és a vizsgálat során kapott további információk alapján - adott körben alkalmazható, és jelen jelentésben hivatkozott jogszabályok figyelembevétele mellett - készítettük el elemzésünket, kiegészítve egyéb, nyilvánosan hozzáférhető anyagokkal, információkkal (pl. cégnyilvántartási adatok, internetes források). A felhasznált, a Megbízó képviselői által részünkre átadott – a jelentésben külön fel nem tüntetett - dokumentumok tételes felsorolását az elemzésünk 1. számú melléklete tartalmazza. A dokumentumok áttekintésével kapcsolatban előzetesen rögzíteni kívánjuk, hogy azok tartalma, teljesség és terjedelme láthatóan nem áll arányban a Társaság eddigi működésével, annak időtartamával, sok esetben hiányos, ellentmondásos, a keletkezésük előzményei számos esetben nem ismert, illetve több olyan dokumentumot is vizsgáltunk, amelyről csak tervezettekkel rendelkezünk. Amennyiben tehát a vizsgálati jelentésünket követően – különösen az egyes általunk felvetett kérdésekkel, jelzett problémákkal összefüggésben - további dokumentumok kerülnének átadásra részünkre akár a Társaság, akár bármely más harmadik személy részéről, úgy fenntartjuk magunknak a jogot, hogy jelentésünkben foglaltakat ezen dokumentumok ismeretében megfelelően kiegészítsük, módosítsuk. A jelentésünkben foglalt vizsgálat körében a Megbízó által felvetett kérdések megválaszolásához a részünkre átadott releváns dokumentumokat a hatályos magyar jogszabályi rendelkezések és a Társaságnál alkalmazott belső szabályzatok alapján vettük vizsgálat alá.

3

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Ugyanúgy a jelentésükben foglalt valamennyi megállapítás, a várható jogkövetkezmények és a befektetések megtérülésére vonatkozó bármely megállapításunk is a hatályos magyar jogszabályi előírások alapján kerültek megfogalmazásra. Az egyes dokumentumok gazdasági jellegű rendelkezéseinek, végrehajtásának (így különösen finanszírozás mértéke, az elért eredmények gazdasági megalapozottsága és minősége) és azok indokoltságának felülvizsgálatára jelen megbízásunk és elemzésünk nem terjedt ki. Ugyanúgy nem terjedt ki vizsgálatunk a Társaság működéséhez kapcsolódó szakmai döntések, intézkedések szükségességének és megalapozottságának értékelésére. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy azon vizsgálati területeket érintő kérdések vonatkozásában, ahol külön hibákat/hiányokat elemzését a vizsgálatunk nem tartalmaz, ott a Társaság működését megfelelőnek találtuk. Vizsgálati jelentésünk tervezeti példányát észrevételezésre a Társaság részére is előzetesen megküldtük. Amennyiben a kapott észrevételek indokoltak voltak, ott a végleges jelentésünket megfelelően módosítottuk, ahol nem vagy a megállapításra megerősítés (elfogadás) érkezett, ott azt jelen anyagunkban külön jeleztük. Vizsgálati anyagunkban - a vezetői összefoglalót követően - az előzőekben kiemelt egyes főbb témaköröket külön-külön elemezve, de egy fejezetben tekintjük át részletesen, jelezve egyben a javasolt további jogi lépéseket és azok esetleges (várható) eredményeit, a megtérülés érintett körét és valószínűségét.

4

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2015. december hó 15. és 2015. február hó 27. napja között vizsgálatot folytattunk le és áttekintettük a rendelkezésre álló – illetve a vizsgálat során részünkre átadott - a Társaság működését érintő dokumentumokat. A vizsgálat célja az volt, hogy 

az eddig keletkezett és rendelkezésre álló dokumentumok áttekintése alapján értékelje, elemezze a Társaság működését, szükség szerint összevesse a hatályos jogszabályok által meghatározott rendelkezésekkel;



megvizsgálja és jogi javaslatot tegyen a lehetséges további működésre vonatkozóan.

Az egyes vizsgálati részek elvégzését követően elsősorban a következőket tudtuk megállapítani: Társasági jog körében: 

A rendelkezésünkre bocsátott Határozatok könyve nem tartalmazta az egyes döntések tartalmát a taggyűlési jegyzőkönyvvel egyezően. Mivel a rendelkezésre álló anyagoknál egyetlen esetben sem tartalmazott hatályba léptető rendelkezést arra lehetett következtetni, hogy mindegyik nyomban végrehajtandó, a döntést támogató, ellenzők, tartózkodók által leadott szavazatok számát és a szavazók személye nem megállapítható.



Taggyűlések során több esetben is a képviseleti jogosultság nem volt tisztázott.



A megtartott taggyűlések közül előfordult, hogy annak összehívása nem felelt meg társasági szerződés III/15. pont b) alpontjában előírt követelménynek.



Szintén előfordult, hogy taggyűlés tartása nélküli határozathozatal lényegében sem formájában, sem tartalmában nem felelt meg a társasági szerződés 16. pontjában részletesen meghatározott leírásnak.



A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a Társaság a Vizsgált Időszakban nem tett eleget a társasági szerződés 17/A.§, majd 19. pontjában előírt értesítési kötelezettségének, illetve azt az előírás ellenére okirattal igazolni nem tudja.

5

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Munkajog körében: 

A Társaság a Vizsgált Időszak alatt egyik évben sem tartotta be a társasági szerződés 18. pontja g) alpontja követelményét az ügyvezető megelőző gazdasági évben végzett munkájának értékelése, illetve ennek a Társaság taggyűlése napirendje tűzése tekintetében.



Megállapítható az is, hogy a Gt. 141.§ (2) bekezdés j) pontja alapján – és feltehetően a társasági szerződés 15. aa) pontja alapján is – kizárólag a taggyűlés dönthetett volna az ügyvezető premizálásáról. Ilyen döntésre pedig sem a 2009. sem a 2010. évben nem került sor, a Társaság részéről ilyen kifizetésre nem kerülhetett volna sor.



A taggyűlés az ügyvezető számára díjazásként a projektmenedzsment jogcímen (2012. szeptember 190.500,- forint és 2012. szeptembertől 2014. januárig havi 44.000,- forint) történt kifizetéseket nem engedélyezte, ilyen kifizetésekre az ügyvezető nem volt jogosult.



Meghatározott személyekkel (pl. saját tagokkal, hozzátartozóval) a szerződések megkötésének jóváhagyása társaság taggyűlése hatáskörébe tartozott. A Társaság taggyűlése azonban ilyen szerződések megkötéséről és ezek alapján kifizetésekről nem döntött. Ennek ellenére ilyen jellegű szerződések megkötésére sor került a Társaságnál

Gazdálkodás körében: 

Ügyvédi megbízások köre bizonyos esetekben nem egyértelmű, tisztázatlan, hogy bizonyos megbízási szerződések megkötése előtt milyen felhatalmazás alapján, kinek a képviseletében és milyen eljárási keretek között lépett fel a megbízott ügyvédi iroda és az eljárása nyomán milyen jogokat szerzett illetve kötelezettségeket vállalt a Társaság.



A Társaság tulajdonában álló gépjárműre vonatkozó üzemanyagköltségek elszámolása számos esetben ellenőrizhetetlen és álláspontunk szerint komoly adójogi kockázatot rejt.



A rendelkezésre álló információk alapján feltételezhetően jogszerűtlenül került elszámolás bizonyos esetekben a hivatali, üzleti út a kiküldetési rendelvényeken a rendezvényre való utazás. A rendelkezésre bocsátott kiküldetési rendelvényeken tartalmi hibák a Vizsgált Időszak alatt ideje alatt rendszeresen jelentkeztek. A formai hibás kiküldetési rendelvényekre elszámolás, illetve kifizetés nem lett volna jogszerűen engedélyezhető.

6

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA 

A Társaság ingatlangazdálkodása a bérleti hasznosítás körében valójában átláthatatlan, ellenőrizhetetlen. Előre megadott szabályzatok, normák helyett az egyéni mérlegelésen alapul, amely egyéni mérlegelés eredményének indokoltsága, illetve dokumentáltsága nem ismert.



A Társaság által adott válaszokból az állapítható meg, hogy a tárgyi eszköz leltárak hitelessége nem megállapítható, azok számos esetben nem a valóságot tükrözik.

Az egyes vizsgálati részek elvégzését követően elsősorban a következő javaslatokat fogalmaztuk meg: 

Az Önkormányzat a jövőben valamennyi taggyűlés után a rendelkezésére álló határidőn belül vizsgálja meg a taggyűlés illetve az azon hozott határozatok alapvető jogszerűségi kérdéséit, hogy még a jogszabályban biztosított határidőben gyakorolhassa jogorvoslati jogait.



A jogosulatlan kifizetések körében a Társaság haladéktalanul döntsön a visszakövetelés tárgyában, illetve írásban érvényesítse a követelését az érintettekkel szemben.



A folyamatban lévő és a jövőbeli ügyvédi megbízási szerződések és meghatalmazások esetében azok tartalma írásbeli, illetve konkrétabb, pontosabb meghatározása indokolt.



A Társaság tulajdonában álló gépjármű tekintetében a Társaság a tényleges használatot, illetve az azzal kapcsolatos ráfordításokat pontosan kimutató nyilvántartást (így például útnyilvántartást) vezessen.



Amennyiben még lehetséges a hiányos kiküldetési rendelvények javítása, úgy az kerüljön elvégzésre, amennyiben pedig nem lehetséges, önrevízió keretében a jogtalan kifizetések elszámolásának módosítását végezze el a Társaság.



Valamennyi jogosulatlan kifizetés esetében elsődlegesen azok visszakövetelését, másodlagosan a Társaság felmerült kárainak az érvényesítését javasolt.



A Társaság életében tipikusan előforduló bérleti helyzetekre készüljenek rövid, lényegi eseti szerződésminták, melyek mögött a Társaság általános szerződéses feltételei, egy házirend / működési rend stb. jelentsenek egy mögöttes helyzetet. Ezen háttérszabályozást minden a Társasággal bérleti kapcsolatba kerülő személynek el kelljen fogadnia függetlenül attól, hogy a Társaság által adott minta vagy a saját szerződéses mintája alapján szerződik-e. Ezen háttérszabály pedig – többek között - részletesen kell szabályozza a kárfelelősség valamennyi esetkörét.

7

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Az általános szerződési feltételeket előre megismerhetővé kell tenni, és a szerződéses jogviszony alapjaként kell kezelni, ezáltal minden egyes esetben a kinyomtatása is felesleges lesz, arra csak utalni kell. 

Tisztázandó a Társaság tevékenységére vonatkozóan, hogy milyen működési kockázatokkal kell számolni, melynek eredményeként – a szükséges körben akár felelősség, akár kár, akár baleseti - biztosítás kötését javasoljuk.



Azonnali, hiteles tárgyi eszköz leltár elkészítése indokolt, ahol a leltárfelelősség szabályai szerint, pontos, megbízható, hiteles leltár kerül felvételre.



Az új leltár alapján a Társaság a könyvelése útján vizsgáltassa meg, szükséges-e az új leltár alapján a Társaság könyveinek bármi féle módosítása.



A Társaság helyezzen nagyobb hangsúlyt a saját szabályzatai betartására a tárgyi eszköz-nyilvántartás, leltározás és selejtezés terén, a saját szabályzatait – a jogszabályokkal egyezően - teljes mértékben tartsa be.

Egyebek mind a megállapításainkat, mind pedig javaslatainkat részletesen a Jelentés további része tartalmazza.

8

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA I.

TÁRSASÁGI JOG

2015. február hó 11. napján tisztázó kérdéseket tettünk fel a Társaság számára a rendelkezésünkre bocsátott és megvizsgált iratanyag tartalmát illetően. A Jelentéshez 2. számú mellékletként csatolt levelünk I. pontja a vonatkozó jogszabályi és társasági szerződésbeli rendelkezések ismertetése mellett hívta fel a figyelmet a tisztázandó problémákra, illetve ellentmondásokra. A Társaság 2015. február hó 13. napján küldött válaszlevelet (3. számú melléklet), és a válaszlevélhez hiánypótlásként megjelölve jelentős számú dokumentumot bocsátott a rendelkezésünkre. A tényállás ezt követő tisztázása nyomán, álláspontunk szerint, a következő kérdésekben kell a Megbízó figyelmét felhívnunk a felmerült problémákra: a)

HATÁROZATOK KÖNYVE A vizsgálatot megindító megkereső iratunkban külön is kért Határozatok könyveként Társasági anyagok elnevezésű file-csomag alatt egy Taggyűlési Határozatok – Határozatok könyve elnevezésű file került a részünkre átadásra. A megnyitott file-ban található irat a következő elnevezésű: „Dombóvári Művelődési Ház Kht. Dombóvári Művelődési Ház Nonprofit Kft. Határozatok Könyve”. A file számítógépes meta-adatai szerint azt 2000. február hó 7. napján hozták létre, az utolsó módosítása pedig 2014. december hó 16. napján történt, mindamellett, hogy a file utolsó nyomtatására 2013. szeptember hó 9. napján került sor. A file adataiból alappal arra lehet következtetni, hogy valósan a Társaság határozatait tartalmazza. A Határozatok könyve kizárólag a határozatok számát (szám/dátum) és annak tárgyát, mint rövid tárgymegjelölés tartalmazza. Az anyagon aláírások nincsenek. A Vizsgált Időszakra irányadó gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény („Gt.”) 146.§ a következőként rendelkezik: „(3) Az ügyvezető a tagok által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve), amelyet - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a társaság székhelyén kell tartani. Az ügyvezetőnek a határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe. A társasági szerződés előírhatja, hogy a határozatok könyvében a felügyelőbizottság határozatait is nyilván kell tartani.”

9

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság társasági szerződése 17. majd a 2014. június hó 26. napi ellenjegyzésű (2014. május hó 29. napi taggyűlésen 5/2014. (V.29.) határozat) módosítás után a 18. pontja – változatlan tartalommal - részleteiben is szabályozza a kérdést. A társasági szerződés a következőket írja elő a Határozatok könyve vonatkozásában:   

abban a taggyűlési jegyzőkönyvvel egyezően fel kell venni a döntés tartalmát, időpontját; hatályba lépés idejét, ha nem nyomban lép hatályba; döntést támogatók, ellenzők, tartózkodók által leadott szavazatok számát és a szavazók személyét.

A határozat csak a bejegyzést követően, a meghozatalában részt vett és a taggyűlésen hitelesítőnek megválasztott tag hitelesítésével válik érvényessé. A rendelkezésünkre bocsátott Határozatok könyve nem tartalmazta az egyes döntések tartalmát a taggyűlési jegyzőkönyvvel egyezően, mivel egyetlen esetben sem tartalmazott hatályba léptető rendelkezést arra lehetett következtetni, hogy mindegyik nyomban végrehajtandó, a döntést támogató, ellenzők, tartózkodók által leadott szavazatok számát és a szavazók személyét nem tartalmazta. A rendelkezésünkre bocsátott anyag, tehát a társasági szerződés szabályozásának egyértelműen nem felelt meg, illetve a Gt. szabályozásának sem álláspontunk szerint, mivel magukat a határozatokat tényszerűen nem tartalmazta. A tisztázó kérdésre a Társaság 2015. február hó 13. napi válaszában azt a választ adta, hogy a Határozatok könyve „megtekinthető: tartalmazza a határozatok szövegét is, a jegyzőkönyvek másolati oldalait fűzzük le. A Határozatok Könyve tartalomjegyzékét most már nem a számítógépen nyilvántartott dokumentumként, hanem a hitelesítő aláírásokat is tartalmazó pdf formátumban is megküldöm, éppúgy, mint a taggyűlési jegyzőkönyveket.” A válaszlevélhez az abban hivatkozott Határozatok könyve pdf formátumú, hitelesítő aláírásokat is tartalmazó irat nem került csatolásra, illetve azóta sem bocsátották a rendelkezésünkre. A Határozatok Könyve esetében a megtekintés helye ugyancsak nem került megjelölésre. 2016. február hó 16. napi levelében – 4. számú mellékletként csatolva - a Társaság kérte, hogy a helyszínen tájékozódjunk ahol a hiányzó iratokat a rendelkezésünkre bocsátják.

10

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA 2015. február hó 18. napján a Megbízott részéről két, a vizsgálatban résztvevő személy (dr. Weiszbart és dr. Bálint) a korábbi – 2015. február hó 16. napi levélben - jelzett helyszínen előzetes bejelentkezést követően a Társaságnál megjelent. A helyszínen a rendelkezésükre bocsátott dokumentumok között a Határozatok könyve nem volt feltalálható. Figyelemmel arra, hogy a tényállás tisztázására irányuló kísérletünk eredményre nem vezetett, a probléma feltárásakor megfogalmazott kifogásink továbbra is fennmaradtak. Megállapítható továbbá, hogy mivel a meta-adatok alapján a file utolsó nyomtatására 2013. szeptember hó 9. napján került sor, kizárható, hogy amennyiben ezt a Társaság válaszával egyezően egy tartalomjegyzéknek fogadnánk el, akkor az a vizsgálatunkkor ezt követő dátum esetében fizikailag is aláírt, azaz hitelesítő aláírásokkal pdf formátumban rendelkezésre álljon. Ha a Társaság által adott válasz szerinti módon készült volna Határozatok könyve, azaz a jegyzőkönyvek másolati oldalait fűznék le, akkor az továbbra sem felelne meg a társasági szerződés rendelkezéseinek, mivel azt eredetben nem írták alá a meghozatalában részt vett és a taggyűlésen hitelesítőnek megválasztott tagok, azaz azokat ilyen módon nem hitelesítették. Kiemelendő, hogy még az eredeti jegyzőkönyvek sem az egyes határozatok után kerültek aláírásra, azaz pusztán az egyes határozatokat tartalmazó oldalakon csak akkor lehetne egyáltalában legalább másolatban aláírás, ha az adott határozat a jegyzőkönyv aláírást tartalmazó oldalára esik. Továbbmenve – a taggyűlési jegyzőkönyvekkel kapcsolatos problémák bemutatásakor részletesen kifejtetten – a Határozatok könyve esetében ez a megoldás azért sem felelhet meg a társasági szerződés előírásainak, mert maguk a jegyzőkönyvek sem kerültek sok esetben valamennyi döntéshozatalban részt vevő által aláírásra, azaz a másolatok sem tartalmazhatnak ebből következően minden döntéshozatalban résztvevő részéről aláírást, illetve hitelesítést. Összefoglalva tehát a Társaság nem tett eleget a Gt. 146.§ (3) bekezdése és a társasági szerződése 17. majd a 2014. június hó 26. napi ellenjegyzésű [2014. május hó 29. napi taggyűlésen 5/2014. (V.29.) határozat] módosítás után a 18. pontja előírásainak. A Társaság részéről a Gt. vonatkozó rendelkezése szerint mindezért az ügyvezető tartozik felelősséggel. A Társaságnak a Jelentés tervezetének véleményezése során adott válasza a megállapításainkat egyértelműen megerősítette és alátámasztotta. A Társaság válasza szerint: „Az aláírásokkal hitelesített tartalomjegyzék a Határozatok Könyvéből sajnos kimaradt a Taggyűlési Jegyzőkönyvek (PDF) csomagból – most pótoljuk.”

11

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság Határozatok Könyveként a korábban megküldött tartalomjegyzék egy olyan változatát küldte meg nekünk, amiben a tartalomjegyzék egyes pontjainál ismeretlen szignók vannak. Tehát nem az összes taggyűlési határozatnál, és nem felismerhetőek ki írta alá, ugyanis ahol egyáltalában van kézjegy, ott csupán egy szignó szerepel. Mivel a tartalomjegyzék a korábban rendelkezésünkre bocsátott verzióhoz képest 2013. szeptember hó 9. nap utáni kinyomtatású határozatokról is tartalmaz szignózott eseteket, egyértelmű, hogy ez egy újabb kinyomtatású példány, amely a vizsgálat megkezdésekor még nem állt rendelkezésre. A körülményekből az tűnik ki, hogy az iratot utólagosan készítették el. Azonban az így elkészített tartalomjegyzék sem felel meg a jogszabály és a társasági szerződés előírásainak. A Társaságnak a Jelentés tervezetének véleményezése során adott válasza szerint: „A hitelesített jegyzőkönyvek lapjaiból álló Határozatok Könyve milyensége, esetleg nem megfelelő volta ellen eddig senki (tulajdonos, 5 Felügyelő Bizottság) nem emelt kifogást. Rendezett, teljes.” Mint azt meghivatkoztuk, a határozatok könyve vezetéséért az ügyvezető felel. Felelősségének kérdését nem érinti, így nem kisebbíti, hogy más személyek a jogszabályok és a társasági szerződés betartására nem hívták fel a figyelmét. A Társaságnak a Jelentés tervezetének véleményezése során adott válasza szerint: „Ha előre(!) egyeztetett időpontban érkeznek, megtekinthették volna – igény esetén állok rendelkezésükre vele. Egyébként nem jelezték ismételten a hiányát, holott levelemben hivatkoztam rá. Ismételten: úgy készült amint jeleztem, megvan – ne vonják kétségbe, befolyásolva az olvasót! A Gt. vonatkozó rendelkezését nem szegtem meg!” A Társaság válaszát nem tudtuk elfogadni. A Jelentésből, illetve a csatolt mellékletekből egyértelmű és okiratokkal bizonyítható, hogy már a vizsgálat megkezdésekor kértük a Határozatok Könyve rendelkezésünkre bocsátását. Az ügyvezető teljességi nyilatkozat mellett állította, hogy minden iratot átadott. Külön is rákérdeztünk a problémára, és mint az a dokumentációból is látható, előzetes egyeztetés után a helyszínre is mentünk, ahol a Határozatok Könyve nem volt feltalálható. Látható az is, hogy egyáltalában 2013. szeptember 9. napja óta az átadott file kinyomtatásra sem került, ami a fizikai rendelkezésre állás lehetőségét kizárja. A Társaság véleményezése során átadott anyag, amit ezek szerint Határozatok Könyveként igyekeznek beállítani, csupán egy

12

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA tartalomjegyzék. A Határozatok Könyvét még a véleményezés során sem tudta a Társaság a rendelkezésünkre bocsátani. Mindezek okán az észrevételt nem fogadtuk el, a megállapításainkat fenntartjuk. b)

TAGGYŰLÉS TARTÁSA ÉS A HATÁROZATOK A vizsgálatot megindító megkereső iratunkban ugyancsak kifejezetten kértük a taggyűlési jegyzőkönyvek rendelkezésre bocsátását. A teljesként rendelkezésünkre bocsátott Társasági anyagok nevű file-csomag alatt 10 (tíz) darab taggyűlési megjelölésű .doc file, 3 (három) darab taggyűlés tartása nélküli határozatra utaló elnevezésű .doc file, és 1 (egy) szkennelt pdf formátumú taggyűlési jegyzőkönyv szerepelt. Mindezek átvizsgálása után a következőkben kértük a Társaság segítségét a tényállás tisztázásához: „A taggyűlési jegyzőkönyvek közül kizárólag a 2014. május hó 29. napi tartalmaz egyáltalában aláírásokat. A 2010. május hó 19. napi jegyzőkönyv esetében csak a jegyzőkönyv egyéb adataiból állapítható meg annak valós keletkezése, mivel azon dátumként 2009. május hó 19. napja szerepel. A 2013. szeptember hó 6. napi jegyzőkönyv „jelenlévő ügyvéd”-ről és annak határozati előterjesztéshez való hozzászólásáról szól a harmadik napirendi pont kapcsán. Jogi véleményt is adott, mellyel befolyásolta a szavazást. A jegyzőkönyv azonban a jelenlévők között ilyen személyt nem rögzít. Az „ügyvéd” személye, az általa képviselt fél, illetve a képviseleti jogosultsága, jognyilatkozatra való jogosultsága, szerepe, jelenlétének jogalapja nem megállapítható. A jegyzőkönyvek végén aláíróként – függetlenül az aláírások hiányától - csak a jegyzőkönyv vezető és a hitelesítő személye van feltüntetve, azaz az adott határozat meghozatalában részt vett más személyek még feltüntetésre sem kerültek. A 2013. szeptember hó 6. napi taggyűlésről készült jegyzőkönyv esetében Boruzs Gábor tag aláírása helye sem került a jegyzőkönyvön feltüntetésre. A jegyzőkönyvön tehát a hitelesítés lehetősége sem került rögzítésre. A 2011. április hó 11. napi taggyűlésről készült jegyzőkönyv esetében jelenlévőként nincs feltüntetve a jegyzőkönyv hitelesítője Gyarmatiné Kiss Éva. Boruzs Gábor tag és Dombóvár Város Önkormányzatát, mint tagot képviselő

13

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Szabó Loránd polgármester aláírása helye sem került a jegyzőkönyvön feltüntetésre. A jegyzőkönyvön tehát a hitelesítés lehetősége sem került rögzítésre. A 2010. május hó 19. napi taggyűlési jegyzőkönyv az első napirendi pont a jelenlévő könyvvizsgálóra hivatkozik, aki azonban a jegyzőkönyvben jelenlévőként nem került felvételre. Novák Lászlóné tag és Dombóvár Város Önkormányzatát, mint tagot képviselő Patay Vilmos polgármester aláírása helye sem került a jegyzőkönyvön feltüntetésre. A jegyzőkönyvön tehát a hitelesítés lehetősége sem került rögzítésre. 2011. május hó 17. napi taggyűlési jegyzőkönyv az első napirendi pont a jelenlévő könyvvizsgálóra hivatkozik, aki azonban a jegyzőkönyvben jelenlévőként nem került felvételre. Dombóvár Város Önkormányzatát, mint tagot képviselő Hegedűs Csaba aláírása helye sem került a jegyzőkönyvön feltüntetésre. A jegyzőkönyvön tehát a hitelesítés lehetősége sem került rögzítésre. 2011. október hó 20. napi taggyűlési jegyzőkönyv esetében Boruzs Gábor aláírása helye sem került a jegyzőkönyvön feltüntetésre. A jegyzőkönyvön tehát a hitelesítés lehetősége sem került rögzítésre. 2012. december hó 22. napi taggyűlési jegyzőkönyv esetében Dombóvár Város Önkormányzatát, mint tagot képviselő Hegedűs Csaba aláírása helye sem került a jegyzőkönyvön feltüntetésre. A jegyzőkönyvön tehát a hitelesítés lehetősége sem került rögzítésre. 2012. február hó 15. napi taggyűlési jegyzőkönyv esetében Boruzs Gábor aláírása helye sem került a jegyzőkönyvön feltüntetésre. A jegyzőkönyvön tehát a hitelesítés lehetősége sem került rögzítésre. 2012. május hó 25. napi taggyűlési jegyzőkönyv az első napirendi pont a jelenlévő könyvvizsgálóra hivatkozik, aki azonban a jegyzőkönyvben jelenlévőként nem került felvételre. Boruzs Gábor aláírása helye sem került a jegyzőkönyvön feltüntetésre. A jegyzőkönyvön tehát a hitelesítés lehetősége sem került rögzítésre. 2013. május hó 23. napi taggyűlési jegyzőkönyv az első napirendi pont a jelenlévő „könyvvezetés képviselője”-re hivatkozik, aki azonban a jegyzőkönyvben jelenlévőként nem került felvételre. Boruzs Gábor aláírása helye sem került a jegyzőkönyvön feltüntetésre. A jegyzőkönyvön tehát a hitelesítés lehetősége sem került rögzítésre. A www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalról letöltött – részünkre átadásra nem került - jegyzőkönyvön csak Farkas János és Nagy Roland aláírása szerepel. A 2014. február hó 24. napi taggyűlési jegyzőkönyv az abban rögzítettek szerint megismételt taggyűlés. Olyan taggyűlési jegyzőkönyv azonban nem került átadásra, mely ezen első taggyűlés megtartottságát igazolná. A jelenlévők között nincs felvéve, ugyanakkor később nevesítésre került dr. Papp Tamás ügyvéd. Az

14

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA általa képviselt fél, illetve a képviseleti jogosultsága, jognyilatkozatra való jogosultsága, szerepe, jelenlétének jogalapja nem megállapítható. A 2014. május hó 29. napi jegyzőkönyv végleges formában, szkennelten került rendelkezésre bocsátásra. Megállapítható, hogy azt Boruzs Gábor taggyűlésen részt vett tag nem írta alá. Aláírás hiányában, mint hitelesítés elmaradása, az ott hozott határozatok érvényesen nem jöttek létre. A taggyűlés tartása nélküli döntések esetében a 2011. január hó 11. napi döntésnél Dombóvár Város Önkormányzat tag és Boruzs Gábor tag aláírása hiányzik, annak helye az iraton sem került feltüntetésre, illetve ugyanez a helyzet a 2011. október hó 10. napi döntés esetében. A 2012. május hó 9. napi döntés létrejötte körülményei nem megállapíthatóak, mivel részben taggyűlésen, részben taggyűlés tartása nélkül határozatról ír, amit értelmezni nem lehetett. A 2010. május hó 19. napi taggyűlés esetében a www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalról letöltött, ott szkennelt formában és Farkas János, Pápai Lajosné és Boruzs Gábor aláírásával ellátott 94/2010. (V.19.) taggyűlési határozat nem egyezik meg a rendelkezésünkre bocsátott jegyzőkönyvben szereplő határozattal.” „A Vizsgált Időszakra irányadó társasági szerződés 19. majd a 2014. június hó 26. napi ellenjegyzésű (2014. május hó 29. napi taggyűlésen 5/2014. (V.29.) határozat) módosítás után a 17/A. pontja – változatlan tartalommal – szabályozza a taggyűlési határozatok közlésének és nyilvánosságra hozatalának kérdését. A szabályozás a) pontja a döntéssel érintett kívülálló személyeknek való megküldést szabályozza (írásban ajánlottan vagy igazoltan átadva). Ilyen esetek például az új felügyelő bizottság választása, tiszteletdíjaik kérdése, Szász kiállítás ügye, Javadalmazási Szabályzat. Az átadott iratanyagban azonban egyetlen olyan irat sincsen, amely bármely esetben a társasági szerződés szerinti közlést igazolná. A szabályozás c) pontjában írt határozatok könyve aktuális állapotának rendelkezésre állása a fentiekben kifejtettek szerint alappal valószínűsíthetően nem teljesülhetett, mivel annak tartalmi és formai hiányai vannak.” A Társaság 2015. február hó 13. napi válaszához „Hiánypótlás 1” megjelöléssel csatolt tömörített file-csomagban a kifogásolt taggyűlési jegyzőkönyveket szkennelten pdf formátumban is rendelkezésünkre bocsátotta. Válaszában a Társaság általános jelleggel közölte, hogy

15

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA „Láthatóan a jegyzőkönyvek, a Határozatok Könyve hitelesek, a határozatok mind érvényesek és végrehajtásra kerültek”. „Minden alkalommal az Önkormányzat határozata által kijelölt képviselő vett részt az ülésen.” „A jelenlévőket a jelenléti ív (mellékelve!) tartalmazza.” A rendelkezésünkre bocsátott pdf formátumú anyagokat megvizsgálva, illetve a kapott válaszokat a rendelkezésünkre álló adatokkal összevetve az alábbi kifogásaink maradtak fenn: A 2010. május hó 19. napi jegyzőkönyv esetében azon dátumként 2009. május hó 19. napja szerepel. A jegyzőkönyv egyéb adataiból, valamint a rendelkezésünkre bocsátott meghívóból és jelenléti ív adataiból azonban a taggyűlés valós időpontja egyértelműen megállapítható. Az elírásnak ilyen módon jelentősége nincsen. A nevezett taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés III/15. pont g) alpontja szerint: „A taggyűlésen a tagok személyesen, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy útján vehetnek részt….” Az Önkormányzat, mint tag esetében értelemszerűen közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás volt szükséges. A taggyűlés jegyzőkönyvéhez ilyen meghatalmazás az Önkormányzat nevében eljáró Nagy Roland személye tekintetében nem került csatolásra, illetve a jegyzőkönyvben sincs arra adat, hogy ezt bemutatta volna, vagy vizsgálták volna. Az Önkormányzat nevében eljáró személy nem a törvényes képviselő volt, akinek a képviseleti jogosultsága jogszabályon alapul, így a képviseleti jogosultság igazolására, annak vizsgálatára álláspontunk szerint szükség lett volna. A Társaság azon válasza, mely szerint az Önkormányzat határozata alapján kijelölt képviselő vett részt az ülésen nem igazolt. Kiemelendő az is, hogy abban az esetben is, amennyiben az Önkormányzat határozatában adott személyt a képviseletére kijelöl – mivel nem a törvényes képviselő jár el - , a taggyűlés megkezdésekor éppen a képviseleti jog megléte, terjedelme és korlátai okán azt igazolni és ellenőrizni szükséges, ami a jegyzőkönyvből láthatóan nem történt meg. A rendelkezésünkre bocsátott iratokból a 2013. szeptember hó 6. napján megtartott taggyűlés tekintetében Nagy Roland képviseleti jogosultsága nem állapítható meg. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során beszerezte és rendelkezésünkre bocsátotta 128/2013. (III.28.) Kt. határozatot, ami Nagy Roland képviseleti megbízásáról rendelkezik. Nagy Roland képviseleti jogosultsága ennek alapján megállapítható.

16

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A megállapításunkat mindazonáltal fenntartjuk, mivel a taggyűlés időpontjában, illetve a vizsgálat időpontjában is megfeleltek a valóságnak a megállapításaink, az irat utólagos beszerzése és rendelkezésre bocsátása a már megállapított hiányosság utólagos kiküszöbölésére irányul. A jegyzőkönyvet Farkas János tag jegyzőkönyvvezetőként, Nagy Roland pedig hitelesítőként írta alá a jegyzőkönyv utolsó oldalán. A jegyzőkönyv szerint a döntések meghozatalában részt vett Boruzs Gábor tag nem írta alá a jegyzőkönyvet, illetve aláírás az utolsó oldalon kívül, így például az egyes határozatoknál nem szerepel, a többi oldal a lap alján szignózásra került. A taggyűlés időpontjában érvényes társasági szerződés 17. pontja a határozatok érvényessége körében a Határozatok könyvébe való bejegyzésre utalással a következőként rendelkezik: „A meghozott határozat csak a bejegyzést követően – a meghozatalában részt vett, és a taggyűlésen hitelesítőnek megválasztott egy tag hitelesítésével – válik érvényessé”. A társasági szerződés megfogalmazása álláspontunk szerint nem egyértelmű. A vonatkozó résznek kétféle értelmezése lehetséges. Az egyik értelmezés szerint valamennyi az adott határozat meghozatalában részt vett tag és a hitelesítő tag aláírása szükséges az érvényesítéshez, a másik értelmezés szerint egy az adott határozat meghozatalában részt vett és a hitelesítő tag aláírása szükséges az érvényesítéshez. Az első értelmezés szerint a jegyzőkönyvben szereplő határozatok egyike sem érvényes, mivel azokat nem minden a döntésben részt vevő tag írta alá. A másik értelmezés esetében a jegyzőkönyv megfelelően került aláírásra, de a határozatok esetében egyenkénti hitelesítés szükséges, azokat a határozatok könyvébe történő bejegyzésnél aláírva, mivel az egyes döntésekben részt vevők személye eltérhet, és nem a jegyzőkönyvet, hanem a határozatot kell a Határozatok könyvébe bejegyzést követően érvényesíteni. Ez az oka annak, hogy pusztán a jegyzőkönyv határozatokat tartalmazó oldalai másolatának Határozatok könyvébe való befűzése ezt a követelményt nem elégíti ki. Az értelmezés helyessége kérdésében nem kívánunk állást foglalni. A jelenleg hatályos társasági szerződésbe ez a rendelkezés már nem került bele. A rendelkezésnek ugyanakkor annyiban jelentősége van, hogy 2014. június hó 25. napjáig, amíg a társasági szerződés módosításra nem került, ezen rendelkezést az érvényesség tekintetében figyelembe kellett venni. A Határozatok könyvével kapcsolatban korábban kifejtettek szerint, bármelyik értelmezésről is van szó, ezen rendelkezés betartása – amennyiben a Társaságnak mégis lenne Határozatok könyve és az a Társaság nyilatkozata szerint készült - a Határozatok könyve vonatkozásában elmaradt, így egyetlen határozat esetében sem következett be a társasági szerződés szerinti érvényesítés.

17

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Ezen problémát a továbbiakban az egyes taggyűlési jegyzőkönyvek esetében már nem fogjuk külön- külön felsorolni, az e helyütt általános érvénnyel került bemutatásra. A 2011. május hó 17. taggyűlés tekintetében, a taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés III/15. pont g) alpontja szerint: „A taggyűlésen a tagok személyesen, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy útján vehetnek részt….” Az Önkormányzat, mint tag esetében értelemszerűen közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás volt szükséges. A taggyűlés jegyzőkönyvéhez ilyen meghatalmazás az Önkormányzat nevében eljáró Hegedűs Csaba személye tekintetében nem került csatolásra, illetve a jegyzőkönyvben sincs arra adat, hogy ezt bemutatta volna, vagy vizsgálták volna. Az Önkormányzat nevében eljáró személy nem a törvényes képviselő volt, akinek a képviseleti jogosultsága jogszabályon alapul, így a képviseleti jogosultság igazolására, annak vizsgálatára álláspontunk szerint szükség lett volna. A Társaság azon válasza, mely szerint az Önkormányzat határozata alapján kijelölt képviselő vett részt az ülésen nem igazolt. Kiemelendő az is, hogy abban az esetben is, amennyiben az Önkormányzat határozatában adott személyt a képviseletére kijelöl – mivel nem a törvényes képviselő jár el -, a taggyűlés megkezdésekor éppen a képviseleti jog megléte, terjedelme és korlátai okán azt igazolni és ellenőrizni szükséges, ami a jegyzőkönyvből láthatóan nem történt meg. A rendelkezésünkre bocsátott iratokból a 2011. május hó 17. napján megtartott taggyűlés tekintetében Hegedűs Csaba képviseleti jogosultsága nem állapítható meg. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során beszerezte és rendelkezésünkre bocsátotta 134/2011. (IV.07.) Kt. határozatot, ami Hegedűs Csaba képviseleti megbízásáról rendelkezik. Hegedűs Csaba képviseleti jogosultsága ennek alapján megállapítható. A megállapításunkat mindazonáltal fenntartjuk, mivel a taggyűlés időpontjában, illetve a vizsgálat időpontjában is megfeleltek a valóságnak a megállapításaink, az irat utólagos beszerzése és rendelkezésre bocsátása a már megállapított hiányosság utólagos kiküszöbölésére irányul. A 2012. december hó 22. taggyűlés tekintetében, a taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés III/15. pont g) alpontja szerint:

18

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA „A taggyűlésen a tagok személyesen, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy útján vehetnek részt….” Az Önkormányzat, mint tag esetében értelemszerűen közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás volt szükséges. A taggyűlés jegyzőkönyvéhez ilyen meghatalmazás az Önkormányzat nevében eljáró Hegedűs Csaba személye tekintetében nem került csatolásra, illetve a jegyzőkönyvben sincs arra adat, hogy ezt bemutatta volna, vagy vizsgálták volna. Az Önkormányzat nevében eljáró személy nem a törvényes képviselő volt, akinek a képviseleti jogosultsága jogszabályon alapul, így a képviseleti jogosultság igazolására, annak vizsgálatára álláspontunk szerint szükség lett volna. A Társaság azon válasza, mely szerint az Önkormányzat határozata alapján kijelölt képviselő vett részt az ülésen nem igazolt. Kiemelendő az is, hogy abban az esetben is, amennyiben az Önkormányzat határozatában adott személyt a képviseletére kijelöl – mivel nem a törvényes képviselő jár el -, a taggyűlés megkezdésekor éppen a képviseleti jog megléte, terjedelme és korlátai okán azt igazolni és ellenőrizni szükséges, ami a jegyzőkönyvből láthatóan nem történt meg. A rendelkezésünkre bocsátott iratokból a 2012. december hó 22. napján megtartott taggyűlés tekintetében Hegedűs Csaba képviseleti jogosultsága nem állapítható meg. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során beszerezte és rendelkezésünkre bocsátotta 134/2011. (IV.07.) Kt. határozatot, ami Hegedűs Csaba képviseleti megbízásáról rendelkezik. Ez a határozat azonban közel két évvel korábbi határozat, illetve annak korlátai tekintetében az „a taggyűlésén” megjelölés szerepel, ami a korábbi taggyűlésen való már fentebb bemutatott egyszeri, adott taggyűlési képviseletre utal. Ezen körülménytől független a megállapításunkat mindazonáltal fenntartjuk, mivel a taggyűlés időpontjában, illetve a vizsgálat időpontjában is megfeleltek a valóságnak a megállapításaink, az irat utólagos beszerzése és rendelkezésre bocsátása a már megállapított hiányosság utólagos kiküszöbölésére irányul. A 2012. február hó 15. taggyűlés tekintetében, a taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés III/15. pont g) alpontja szerint: „A taggyűlésen a tagok személyesen, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy útján vehetnek részt….”

19

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Az Önkormányzat, mint tag esetében értelemszerűen közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás volt szükséges. A taggyűlés jegyzőkönyvéhez ilyen meghatalmazás az Önkormányzat nevében eljáró Hegedűs Csaba személye tekintetében nem került csatolásra, illetve a jegyzőkönyvben sincs arra adat, hogy ezt bemutatta volna, vagy vizsgálták volna. Az Önkormányzat nevében eljáró személy nem a törvényes képviselő volt, akinek a képviseleti jogosultsága jogszabályon alapul, így a képviseleti jogosultság igazolására, annak vizsgálatára álláspontunk szerint szükség lett volna. A Társaság azon válasza, mely szerint az Önkormányzat határozata alapján kijelölt képviselő vett részt az ülésen nem igazolt. Kiemelendő az is, hogy abban az esetben is, amennyiben az Önkormányzat határozatában adott személyt a képviseletére kijelöl – mivel nem a törvényes képviselő jár el -, a taggyűlés megkezdésekor éppen a képviseleti jog megléte, terjedelme és korlátai okán azt igazolni és ellenőrizni szükséges, ami a jegyzőkönyvből láthatóan nem történt meg. A rendelkezésünkre bocsátott iratokból a 2012. február hó 15. napján megtartott taggyűlés tekintetében Hegedűs Csaba képviseleti jogosultsága nem állapítható meg. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során beszerezte és rendelkezésünkre bocsátotta 134/2011. (IV.07.) Kt. határozatot, ami Hegedűs Csaba képviseleti megbízásáról rendelkezik. Ez a határozat azonban közel egy évvel korábbi határozat, illetve annak korlátai tekintetében az „a taggyűlésén” megjelölés szerepel, ami a korábbi taggyűlésen való már fentebb bemutatott egyszeri, adott taggyűlési képviseletre utal. Ezen körülménytől független a megállapításunkat mindazonáltal fenntartjuk, mivel a taggyűlés időpontjában, illetve a vizsgálat időpontjában is megfeleltek a valóságnak a megállapításaink, az irat utólagos beszerzése és rendelkezésre bocsátása a már megállapított hiányosság utólagos kiküszöbölésére irányul. 2012. május hó 25. napi taggyűlési jegyzőkönyv az első napirendi pont a jelenlévő könyvvizsgálóra hivatkozik, aki azonban a jegyzőkönyvben jelenlévőként nem került felvételre. A csatolt jelenléti íven a könyvvizsgálóként megjelölt nyomtatott név mellett a helyett megjelölés szerepel, de csak egy aláírás szerepel ott, melynek olvashatatlansága okán a jelenlévő személy kiléte az okiratokból nem megállapítható. 2012. május hó 25. napi taggyűlési jegyzőkönyv tekintetében tehát tényszerűen az abban feltüntetettel ellentétben azon a könyvvizsgáló nem vett részt, de a helyette megjelent személy kiléte az iratból nem megállapítható.

20

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következőket nyilatkozta: „A 16. oldalon, a mérleg-elfogadó taggyűlésen a két tagú könyvvizsgáló cég másik tagja volt jelen, aki jogosan nyilatkozott és írt alá helyettesítőként. (Prákisz: Právics-Kiszler).” A Társaság nyilatkozata az iratokból nem leellenőrizhető. Az azonban tény, hogy a társasági szerződés 25. pont b) alpontja szerint: „A könyvvizsgálói teendőket személyesen ellátó munkatárs: Kiszler Ferencné, 7150 Bonyhád, Fazekas M. u. 10. kam. tg. szám: 000913.” Amennyiben tehát a Társaság állítása a valóságnak megfelelő, akkor nem a társasági szerződésben kifejezetten személyes feladatellátásra meghatározott könyvvizsgáló járt el a Társaság taggyűlésén, konkrétan a mérlegek elfogadása során. A 2013. május hó 23. napi taggyűlés esetében az utólagosan rendelkezésünkre bocsátott meghívó adataiból az állapítható meg, hogy az 2013. május hó 21. napjára dátumozottan készült. A tagoknak való átadás időpontjára nézve nem került adat a rendelkezésünkre bocsátásra. A meghívóban megjelölt taggyűlési időpont 2013. május hó 23. napja. A nevezett taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés III/15. pont b) alpontja a taggyűlés összehívása időpontjára, illetve a meghívó kiküldésére nézve a következőként rendelkezik: „..a taggyűlés kitűzött napját legalább 3 nappal megelőzően megküldve …” A jelen esetben a kitűzött nap május hó 23. napja. A legalább 3 nappal megelőzően megjelölés értelmezésünk szerint ezen időpont előtti 3 nap leszámolását megelőző időpont, ami a jelen esetben május hó 22-21-20 napját megelőző időpontot jelent. Álláspontunk szerint május hó 21. napja nem volt ezen 3 nappal megelőző időpont. Helyesen legalább május hó 19. napján kellett volna ahhoz a meghívót megküldeni, hogy a taggyűlés május hó 23. napjára szabályosan összehívható legyen. Álláspontunk szerint tehát a 2013. május hó 23. napján megtartott taggyűlés összehívása nem felelt meg társasági szerződés III/15. pont b) alpontjában előírt követelménynek. A Társaság a véleményezése során arra hivatkozott: „A 3 napok számításával nem óhajtok vitába szállni: 3*24 óra is 3 nap.” Álláspontunk szerint a különböző értelmezési módon legfeljebb arra adnak lehetőséget, hogy május hó 19. vagy 20. napját kell-e az utolsó határidőnek tekinteni, amikor még a meghívók kiküldhetőek voltak. Olyan értelmezés nincsen, amely szerint a május hó 21. napja a 23. napi taggyűlés esetében elfogadható lenne.

21

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A 2013. május hó 23. taggyűlés tekintetében, a taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés III/15. pont g) alpontja szerint: „A taggyűlésen a tagok személyesen, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy útján vehetnek részt….” Az Önkormányzat, mint tag esetében értelemszerűen közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás volt szükséges. A taggyűlés jegyzőkönyvéhez ilyen meghatalmazás az Önkormányzat nevében eljáró Nagy Roland személye tekintetében nem került csatolásra, illetve a jegyzőkönyvben sincs arra adat, hogy ezt bemutatta volna, vagy vizsgálták volna. Az Önkormányzat nevében eljáró személy nem a törvényes képviselő volt, akinek a képviseleti jogosultsága jogszabályon alapul, így a képviseleti jogosultság igazolására, annak vizsgálatára álláspontunk szerint szükség lett volna. A Társaság azon válasza, mely szerint az Önkormányzat határozata alapján kijelölt képviselő vett részt az ülésen nem igazolt. Kiemelendő az is, hogy abban az esetben is, amennyiben az Önkormányzat határozatában adott személyt a képviseletére kijelöl – mivel nem a törvényes képviselő jár el -, a taggyűlés megkezdésekor éppen a képviseleti jog megléte, terjedelme és korlátai okán azt igazolni és ellenőrizni szükséges, ami a jegyzőkönyvből láthatóan nem történt meg. A rendelkezésünkre bocsátott iratokból a 2013. május hó 23. napján megtartott taggyűlés tekintetében Nagy Roland képviseleti jogosultsága nem állapítható meg. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során beszerezte és rendelkezésünkre bocsátotta 128/2013. (III.28.) Kt. határozatot, ami Nagy Roland képviseleti megbízásáról rendelkezik. Nagy Roland képviseleti jogosultsága ennek alapján megállapítható. A megállapításunkat mindazonáltal fenntartjuk, mivel a taggyűlés időpontjában, illetve a vizsgálat időpontjában is megfeleltek a valóságnak a megállapításaink, az irat utólagos beszerzése és rendelkezésre bocsátása a már megállapított hiányosság utólagos kiküszöbölésére irányul. A kijelölő határozatban itt sem egyértelműek annak korlátai a tekintetben, hogy ebben is az „a taggyűlésén” megjelölés szerepel, ami a korábbi taggyűlésen való már fentebb bemutatott egyszeri, adott taggyűlési képviseletre utal. A 2014. február hó 24. napján megtartott taggyűléssel, illetve megismételt taggyűléssel jogszerűtlenségi probléma merült fel.

22

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A társasági szerződés taggyűlés időpontjában hatályban volt változata a III/15. pont b) alpontjában a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlésre a következőként rendelkezik az eredeti összehívási móddal összevetve: „A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása ugyanilyen módon történik.” A társasági szerződés szerint tehát nem volt lehetőség a fél óra elteltével megjelölt újabb időpont taggyűlési időpontként való megadására, mivel ezen megismételt taggyűlésre nézve is alkalmazni kellett volna „..a taggyűlés kitűzött napját legalább 3 nappal megelőzően megküldve …” szabályt. A taggyűlésen az Önkormányzat tag nem volt jelen. Álláspontunk szerint tehát a 2014. február hó 24. napján megtartott megismételt taggyűlés összehívása nem felelt meg társasági szerződés III/15. pont b) alpontjában előírt megismételt taggyűlés összehívására vonatkozó követelménynek. A Társaság a véleményezése során arra hivatkozott: „A 2014. február 24-i taggyűlési meghívó tartalmazta a megismételt időpontot, akadályt nem jelzett egy tag sem. A jelen nem lévő tag a tárgyalási napirendi pontban nem szavazhatott, így a szavazóképes tagság 100%-ban képviseltette magát. A számtalan előzetes értesítésen kívül a Taggyűlést követően a határozatról a távolmaradó tagot is értesítettük.” A Társaság válaszát több okból sem lehet elfogadni. Tényszerűen nem számtalanszor, hanem egy alkalommal értesítette az Önkormányzat tagot a Társaság. Az összehívásra tényszerűen nem tartotta be a Társaság az előírásokat, és ez akkor is így van, ha egyébként a jogszerűtlen módon meghatározott megismételt időpontot közölte. Az összehívás ennél fogva önmagában is jogszerűtlenül történt. Az a magyarázat, amivel a Társaság előállt, hogy nem volt ugyan jelen az Önkormányzat, de nem is szavazhatott volna a kérdésben ezért 100% volt jelen, egy teljesen jogszerűtlen értelmezése a jogszabálynak és a társasági szerződésnek. Bővebb magyarázat nélkül, az, hogy adott esetben egy tag szavazatait figyelmen kívül kell hagyni a döntésnél, nem szavazhat, semmilyen értelmezés mellett nem egyenértékű azzal, hogy a taggyűlési jelenlétét sem biztosítják a számára, illetve a döntésnél jelen sem lehet. Mindez ráadásul a szabálytalan összehívás eredménye. A Társaság válasza egyértelműen a jogszabály és a társasági szerződés rendelkezései Önkormányzat tag kárára történő megkerüléseként értelmezhető. Mindezek alapján a Társaság válaszát elfogadni nem tudtuk.

23

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A 2014. május hó 29. taggyűlés tekintetében, a taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés III/15. pont g) alpontja szerint: „A taggyűlésen a tagok személyesen, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy útján vehetnek részt….” Az Önkormányzat, mint tag esetében értelemszerűen közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás volt szükséges. A taggyűlés jegyzőkönyvéhez ilyen meghatalmazás az Önkormányzat nevében eljáró Nagy Roland személye tekintetében nem került csatolásra, illetve a jegyzőkönyvben sincs arra adat, hogy ezt bemutatta volna, vagy vizsgálták volna. Az Önkormányzat nevében eljáró személy nem a törvényes képviselő volt, akinek a képviseleti jogosultsága jogszabályon alapul, így a képviseleti jogosultság igazolására, annak vizsgálatára álláspontunk szerint szükség lett volna. A Társaság azon válasza, mely szerint az Önkormányzat határozata alapján kijelölt képviselő vett részt az ülésen nem igazolt. Kiemelendő az is, hogy abban az esetben is, amennyiben az Önkormányzat határozatában adott személyt a képviseletére kijelöl – mivel nem a törvényes képviselő jár el -, a taggyűlés megkezdésekor éppen a képviseleti jog megléte, terjedelme és korlátai okán azt igazolni és ellenőrizni szükséges, ami a jegyzőkönyvből láthatóan nem történt meg. A rendelkezésünkre bocsátott iratokból a 2014. május hó 29. napján megtartott taggyűlés tekintetében Nagy Roland képviseleti jogosultsága nem állapítható meg. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során beszerezte és rendelkezésünkre bocsátotta 128/2013. (III.28.) Kt. határozatot, ami Nagy Roland képviseleti megbízásáról rendelkezik. Nagy Roland képviseleti jogosultsága ennek alapján megállapítható. A megállapításunkat mindazonáltal fenntartjuk, mivel a taggyűlés időpontjában, illetve a vizsgálat időpontjában is megfeleltek a valóságnak a megállapításaink, az irat utólagos beszerzése és rendelkezésre bocsátása a már megállapított hiányosság utólagos kiküszöbölésére irányul. A kijelölő határozatban itt sem egyértelműek annak korlátai a tekintetben, hogy ebben is az „a taggyűlésén” megjelölés szerepel, ami a korábbi taggyűlésen való már fentebb bemutatott egyszeri, adott taggyűlési képviseletre utal. A 2011. január hó 11. napi taggyűlés tartása nélküli határozathozatal esetében az Önkormányzat tag, aki javaslatot tett az okirat szövege szerint a többi tag felé. A többi tag aláírásával a javaslatot elfogadta. A javaslat 3 személy neve volt a felügyelő bizottsági

24

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA tagságra. Az aláírás után következik a határozat, amely a 3 személy nevén kívül a tisztségviselés időtartamát is meghatározza. A taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés nem került a rendelkezésünkre bocsátásra. A 2011. március hó 28. napjától hatályos egységes szerkezetű társasági szerződés a 16. pontjában szabályozza a határozathozatal taggyűlés tartása nélküli esetet. E szerint az ügyvezető az, aki 8 (nyolc) napos határidő tűzésével a határozat tervezetét írásban vagy faxon a tagoknak megküldi, akik a szavazatukat írásban vagy faxon adják le. A jelen esetben tehát nem az ügyvezető küldte meg a tagoknak az iratot és nem határozat tervezetet küldött meg. A tagok közül a kisebbségi tagok egy másik tag javaslatát fogadták el, aki nem szavazott, így nincs meg az egyszerű többség, a határozat valójában nem került elfogadásra. A határozat szövege a javaslattól eltér, a tagok nem ezt fogadták el. Abban az esetben, amennyiben a 2011. március hó 28. napja előtti társasági szerződés is azonosan szabályozta a taggyűlés tartása nélküli határozathozatalt, akkor a 2011. január hó 11. napi dátummal ellátott döntés, lényegében sem formájában, sem tartalmában nem felel meg a társasági szerződés 16. pontjában részletesen meghatározott leírásnak. A 2011. október hó 10. napi taggyűlés tartása nélküli határozathozatal esetében az Önkormányzat tag, aki javaslatot tett az okirat szövege szerint a többi tag felé. A többi tag aláírásával a javasolt „kiírást” elfogadta. A tagok nem a határozatot, hanem a kifejezetten a hivatkozott mellékelt kiírást fogadták el. A kiírás aztán nem kerül a határozatba felvételre. A taggyűlés napján hatályos egységes szerkezetű társasági szerződés a 16. pontjában szabályozza a határozathozatal taggyűlés tartása nélküli esetet. E szerint az ügyvezető az, aki 8 (nyolc) napos határidő tűzésével a határozat tervezetét írásban vagy faxon a tagoknak megküldi, akik a szavazatukat írásban vagy faxon adják le. A jelen esetben tehát nem az ügyvezető küldte meg a tagoknak az iratot és nem határozat tervezetet küldött meg. A tagok közül a kisebbségi tagok egy másik tag kiírásra és nem határozatra vonatkozó javaslatát fogadták el. A tagok valójában a határozat tárgyában nem is döntöttek, arról nem is szavaztak. A tagok által elfogadott kiírás tartalma pedig nem állapítható meg, mert annak szövege nem került a határozatba felvételre. A 2011. október hó 10. napi dátummal ellátott taggyűlés tartása nélküli határozathozatal, lényegében sem formájában, sem tartalmában nem felel meg a társasági szerződés 16. pontjában részletesen meghatározott leírásnak, sőt az adott szöveggel a határozat elfogadásra sem került.

25

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A 2012. május hó 9. napi keltezésű taggyűlés tartása nélkül meghozott döntést tartalmazó okirat azt tartalmazza, hogy a többségi tag Önkormányzat az adott döntési javaslat kezdeményezője. A hiánypótlás keretében rendelkezésünkre bocsátott iratok alapján megállapítható, hogy ezzel szemben a kisebbségi tagok azok, akik a javaslattal éltek, amelyeket az Önkormányzat, mint tag elfogadott. A jelen esetben tehát megint csak nem az ügyvezető küldte meg a tagoknak az iratot. A tagok közül formálisan a kisebbségi tagok egy másik tag javaslatát fogadták el, miközben ez valójában fordítva történt. A 2012. május hó 9. napi dátummal ellátott taggyűlés tartása nélküli határozathozatal, formájában nem felel meg a társasági szerződés 16. pontjában részletesen meghatározott leírásnak. A 2010. május hó 19. napi taggyűlés esetében a www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalról letöltött, ott szkennelt formában és Farkas János, Pápai Lajosné és Boruzs Gábor aláírásával ellátott 94/2010. (V.19.) taggyűlési határozat nem egyezik meg a rendelkezésünkre bocsátott jegyzőkönyvben szereplő határozattal. A két határozatot 5. számú mellékletként a Jelentéshez csatoltuk. A Társaság a tényállás tisztázása során ezen kérdés tisztázására irányuló válasza a következő volt: „Az e-beszámoló oldalon megjelentekről a Könyvelő Iroda a jövő héten tud nyilatkozni.” Figyelemmel arra, hogy mindkét határozatot ugyanazon 3 (három) személy írta alá, akik közül az egyik a Társaság részéről választ adó ügyvezető, az adott válasz a kérdés megválaszolásának egyértelmű elkerülése. A könyvelő iroda 2015. február hó 17. napján a következő választ adta: „Tisztelt Farkas Úr! A hozzánk átküldött kérdéseire az alábbi válaszokat adjuk. Az első megjelölt kérdés ( x. ) a cégbíróságra beküldött taggyűlési határozat nem egyezik meg az ügyvédi iroda rendelkezésére bocsátott jegyzőkönyvvel. A 2009 évi mérleget jóváhagyó taggyűlés jegyzőkönyvi kivonata a 94/2010 (V.19.) sz. határozata a jóváhagyott mérleg valódi adatait tartalmazza- ezért az jó is. Ez van feltöltve a mérleg mellé a cégbíróságon. Azt nem tudjuk, hogy az ügyvédi iroda milyen jegyzőkönyvet kapott amivel ez a határozat nem egyezik. A 2009 és 2010 éves beszámolókban helyesen szerepelnek a kifizetett prémiumok. A prémiumok két részletben kerültek elszámolásra. A tárgy év második felében került számfejtésre az előleg és átmenő tételként a második részlet. Ezekről a taggyűlés döntött. A prémium még kifizethető része a taggyűlés döntése alapján került időbeli elhatárolásra – mint az adott évet terhelő kifizetés – és a következő

26

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA évben számfejtésre, kifizetésre. Ennek az eljárásnak a jogi alapja a számvitelről szóló törvény. A tényleges számfejtés a kifizetéskor történik függetlenül attól, hogy melyik évet terheli a költség. Azokban az években amikor volt prémium és az két részletben került kifizetésre ( előleg és a végleges összeghez mért különbség ) minden évben ketté vált az adott évben számfejtett és az adott évet terhelő prémium. Ezt a mérlegek és a kiegészítő mellékletek tartalmazzák is. A fentiekre tekintettel szerintünk nincs ellentmondás a mérlegek és a kifizetések között.” Tehát a könyvelő iroda is értetlenségét fejezi ki a két határozat eltérő volta okán, és az www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalra feltöltött verziót tartja jónak, egyben nem érti hogy bocsáthatott a Társaság ettől letérő tartalmú jegyzőkönyvet a vizsgálat rendelkezésére. A könyvelő iroda válasza tehát nem, hogy feloldotta volna az ellentmondást, de épp tovább mélyítette azt. A válaszból ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy a könyvelő iroda a Társaságtól kapta a nevezett 3 (három) személy által aláírt határozatot. Ehhez képest a vizsgálat is a Társaságtól kapta az ettől eltérő tartalmú ugyancsak ezen 3 (három) személy által aláírt okiratot. A két 94/2010. (V.19.) taggyűlési határozatként megjelölt okirat, mely a társaság nevében, annak döntéseként került feltüntetésre, s melyek közül az egyik a közhiteles nyilvántartásba is feltöltésre került, egymástól eltér, azaz nyilvánvalóan az egyik tartalma valótlan. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következőket nyilatkozta: „A 2010. május 19-i taggyűlési jegyzőkönyvvel kapcsolatban a Könyvelő iroda válasza itt kezdődik: A 2009 évi mérleget jóváhagyó taggyűlés jegyzőkönyvi kivonata a 94/2010 (V.19.) sz. határozata a jóváhagyott mérleg valódi adatait tartalmazzaezért az jó is. Ez van feltöltve a mérleg mellé a cégbíróságon.” A Jelentésben, már a tervezetben is a könyvelő iroda válaszát teljes terjedelmében és nem mint a Társaság kiragadva ismertettük. A nyilatkozat a könyvelő iroda tudattartamára vonatkozik, akik nem a két azonos személy által aláírt eltérő tartalmú határozatról nyilatkoztak, illetve pontosabban azt nyilvánították ki, hogy véleményük szerint az általuk feltöltött határozat a jó. Ebben az esetben a másik határozat a valótlan tartalmú. Annak ténye tehát nem vitatott, hogy valótlan tartalmú határozat készült.

27

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Gt. a taggyűlés összehívásáért és a jegyzőkönyvek vezetéséért, tartalmáért való felelősség kérdését egyértelműen rendezi: „143.§ (1) A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze.” „146.§ (1) A taggyűlésről az ügyvezető - a 145. §-ban foglalt eset kivételével jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.” A Társaság társasági szerződése ezzel azonos módon szabályozza a kérdést a III/15. b) pontjában és III/18. a) pontjaiban. Az ügyvezető felelősségének kérdésére a későbbiekben térünk ki részletesen a munkajogi kérdések körében. Az ügyvezető önálló felelősségétől független kérdés a Társaság jogszerűtlen működése kapcsán igénybe vehető, a jogszerű helyzet helyreállítását célzó jogorvoslatok kérdése. A Gt. a jogszerűtlen módon, így például a taggyűlés összehívása jogszerűtlensége, nem megfelelős szavazati aránnyal történő döntés, illetve döntés hiányában határozatként kezelt irat esetére a határozat megtámadásának lehetőségét biztosítja. „45.§ (1) A gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. (3) A jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.” A jelen esetben tehát a megtámadásra rendelkezésre álló határidők már leteltek, így még az egyértelműen jogszerűségi problémával küzdő határozatok esetében sem lehetséges már a bírósági megtámadási út igénybevétele. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat a jövőben valamennyi taggyűlés után, az itt jelzett határidőn belül vizsgálja meg a taggyűlés illetve az azon hozott határozatok alapvető jogszerűségi kérdéséit, hogy még a jogszabályban biztosított határidőben gyakorolhassa jogorvoslati jogait.

28

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A taggyűlési határozatok megtámadásához képest más, illetve részben szűkebb fellépési lehetőséget biztosít a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”). Az ebben szabályozott eljárási lehetőség a törvényességi felügyeleti eljárás. A vonatkozó szabályozás főbb pontjai: 72.§ (1) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére. (2) A törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait ha törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. 74.§ (1) Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha … d) a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, 77.§ (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását a) az ügyész, b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti. 79.§ (1) A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.” A jelen esetben tehát ugyancsak az eljárási határidő a fellépés gátja. Ugyanakkor az olyan esetekben, ahol a határozat egy helyzet vagy állapot fennállására vonatkozik, helye lehet az eljárás megindításának. Mivel az, hogy mi tartozik ebbe a körbe egyértelműen bírói mérlegelés tárgya lesz, célszerű az ügyészség közreműködését igénybe venni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben szabályozott közérdekvédelmi feladatok ellátása körében. „26.§ (2) Az ügyész - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott

29

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra (a továbbiakban együtt: törvénysértés) utal. 27.§ (5) Törvény perindításra jogosíthatja az ügyészt különösen: a) a nemzeti vagyonnal történő rendelkezéssel, b) a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával, d) a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal, összefüggésben.„ Ennek megfelelően egyfajta előzetes szűrőként is javasoljuk az ügyészség segítségét kérni a jogsértő társasági működés elleni fellépés ellen, a jogszerű helyzet helyreállítása érdekében, melynek során célszerűnek tartanánk az ügyészség önálló eljárási fellépésének kezdeményezését a bírósági törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése iránt. Ettől függetlenül az Önkormányzat számára a közvetlen törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének lehetősége is fennáll. Az eltérő tartalmú, és közhiteles nyilvántartásba is feltöltött taggyűlési határozatok esetében felmerülő, az elkövetés idején hatályban volt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény („Btk.”) 274-275.§ szerinti rendelkezéseinek vizsgálata útján lenne egyértelműen tisztázható, hogy a közokirat-hamisítás bűncselekményének törvényi tényállása megvalósulhat-e. Figyelemmel azonban a bűncselekmény büntetési tételére, a Btk. 33.§ (1) bekezdés b) pontja alkalmazása mellett a cselekmény büntethetősége elévült, azaz az esetleges tárgybani feljelentés előre láthatóan ezen okból elutasításra kerülne. c)

TÁRSASÁGI

SZERZŐDÉSBŐL FOLYÓ KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE A NYILVÁNOSSÁG

BIZTOSÍTÁSA KÖRÉBEN

A Vizsgált Időszakra irányadó társasági szerződés 17/A., majd 2014. június hó 26. napi ellenjegyzésű (2014. május hó 29. napi taggyűlésen 5/2014. (V.29.) határozat) módosítás után a 19. pont a) alpontja – változatlan tartalommal – szabályozza a taggyűlési határozatok közlésének és nyilvánosságra hozatalának kérdését. A szabályozás a döntéssel érintett kívülálló személyeknek való megküldést szabályozza (írásban ajánlottan vagy igazoltan átadva). Ilyen esetek például az új felügyelő bizottság választása, tiszteletdíjaik kérdése, Szász kiállítás ügye, Javadalmazási Szabályzat. Az átadott iratanyagban azonban egyetlen olyan irat sincsen, amely bármely esetben a társasági szerződés szerinti közlést igazolná. A tényállás tisztázása körében rákérdeztünk arra, hogy a Társaság miként tartotta be ezen kötelezettségét, illetve az miként igazolható.

30

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Válaszában a Társaság a következőket rögzíti: „Sosem maradt el a harmadik személyek értesítése! A többségi tulajdonos Jogi Irodája éppúgy megkapta, mint a jelen lévő képviselője, valamint a Képviselőtestület többi tagja – elektronikus formában. Ezt 2014. márciusától szinte ellehetetleníti a polgármester jogtalan letiltása a Dombóvári Művelődési Ház NKFT-nek a hivatali címekre beérkező levelek közül.” A válaszhoz semmiféle igazolás, okirat vagy bármely más bizonyítási eszköz nem került csatolásra. A tényállás tisztázásának kísérlete után a következő problémák merültek fel: Egyrészt a társasági szerződés nem általában szabályozza, hogy a képviselő testületnek, a polgármesternek vagy bárki másnak tetszőlegesen kell megküldeni az adott döntést, hanem kifejezetten a döntéssel érintettnek. Így a döntések illetve jegyzőkönyvek tagok, többségi tulajdonos oldalán fellépő személyek részére történő megküldése nem fedi le a társasági szerződésben kifejezetten rögzített kötelezettséget. Annak kell a taggyűlési határozatok egy kiadmányát megküldeni a társasági szerződés szerint, aki az abban érintett kívülálló személy. A Társaság válasza e körben a válaszadást az általános kijelentés szintén elkerüli, illetve úgy tűnik, hogy a válasz nem a kérdést válaszolja meg, mert más személyi körre vonatkozik. Tényszerűen a társasági szerződés kifejezett előírása ellenére ebbéli kötelezettsége teljesítését a Társaság semmivel sem tudja igazolni. A társasági szerződésben előírt írásos igazolások ugyanis nem állnak rendelkezésre. Álláspontunk szerint ahhoz, hogy a Társaságnak a társasági szerződésből folyó kötelezettségeit teljesítenie kell, nincs köze annak, hogy a Társaság számára az Önkormányzat tag elektronikus levelező rendszere elérhető-e vagy sem, illetve a társasági szerződés kifejezetten ajánlott postai küldeményt vagy írásos átvételt ír elő, aminek a hivatkozott elektronikus levelezés meg sem felel. A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a Társaság a Vizsgált Időszakban egyáltalán nem tett eleget a társasági szerződés 17/A.§ majd 19. pontjában előírt értesítési kötelezettségének, illetve azt az előírás ellenére okirattal igazolni nem tudja. Figyelemmel a taggyűlések összehívásával kapcsolatos rendszeres, illetve a Határozatok könyvével illetve annak vezetése hiányával kapcsolatos, továbbá a határozatok elfogadása és szövege kapcsán felmerült problémákra, igen fontos garanciális szabály lenne a kívülálló érintettek számára a rájuk vonatkozó határozatok megküldése, melyet a Társaság az iratokból megállapíthatóan ugyancsak nem tartott be.

31

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következőket nyilatkozta: „Nyilvánosság biztosításával kapcsolatos korábbi megjegyzésemet fenntartom: „Sosem maradt el…” A Társaság válaszát elfogadni nem tudjuk, mert még a véleményezés során sem tudta az állítást alátámasztani más bizonyítékkal, miközben a társasági szerződés betartása esetén okirati bizonyítékoknak kellene e körben rendelkezésre állniuk.

32

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA II.

MUNKAJOG

2015. február hó 11. napján tisztázó kérdéseket tettünk fel a Társaság számára a rendelkezésünkre bocsátott és megvizsgált iratanyag tartalmát illetően. A Jelentéshez 2. számú mellékletként csatolt levelünk I./c és II. pontja a vonatkozó jogszabályi és társasági szerződésbeli rendelkezések ismertetése mellett hívta fel a figyelmet a tisztázandó problémákra, illetve ellentmondásokra. A Társaság 2015. február hó 13. napján küldött válaszlevelet, és a válaszlevélhez hiánypótlásként megjelölve jelentős számú dokumentumot bocsátott a rendelkezésünkre. A tényállás ezt követő tisztázása nyomán, álláspontunk szerint, a következő kérdésekben kell a Megbízó figyelmét felhívnunk a felmerült problémákra: a)

ÜGYVEZETŐ PRÉMIUMA KÉRDÉSE A vizsgálat során a következő megállapítások mellett kértük a Társaság válaszát: A Vizsgált Időszakra irányadó társasági szerződésben 18/g. pont alatt szerepelt a 2014. június hó 26. napi ellenjegyzésű [2014. május hó 29. napi taggyűlésen 5/2014. (V.29.) határozat] módosításig az ügyvezető munkájának éves beszámolót tárgyaló közgyűlésen való értékelése. A 2010. május hó 19. napi taggyűlésről készült jegyzőkönyv arról rendelkezik, hogy a taggyűlés az éves beszámolóban jóváhagyta a prémium kifizetést, ugyanakkor a taggyűlési határozat ezt külön nem nevesíti. Ugyanilyen szövegű a 2011. május hó 17. napi taggyűlési jegyzőkönyv első napirendi pontja. Az ügyvezető munkájának értékelésére a jegyzőkönyvből megállapíthatóan nem került sor, így az sem állapítható meg, egyáltalában a prémiumfeladatait teljesítette-e. A részünkre átadott munkaügyi adatok elnevezésű excel táblázat adatai alapján az ügyvezető 2010. évi kifizetéssel 1.212.354,- forint, 2011. évi kifizetéssel 618.354,- forint prémiumot kapott. A 2010. évi prémiumot az alkalmazotti bérnyilvántartó lap alapján májusban (594.000,- forint) és decemberben (618.354,- forint), a 2011. évi prémiumot pedig májusban (618.354,- forint) fizették ki a számára. A www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalról letöltött 2009. évre vonatkozó 2010. május hó 19. napi taggyűlésen elfogadott éves beszámoló kiegészítő melléklete a 4. oldalán mindössze azon vonatkozásban jeleníti meg a prémiumot és járulékait, hogy arra passzív időbeli elhatárolásként összesen 755.000,- forint költségelhatárolást tüntet fel.

33

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalról letöltött 2010. évre vonatkozó 2011. május hó 17. napi taggyűlésen elfogadott éves beszámoló kiegészítő melléklete a 4. oldalán mindössze azon vonatkozásban jeleníti meg a prémiumot és járulékait, hogy arra passzív időbeli elhatárolásként összesen 785.000,- forint költségelhatárolást tüntet fel. A 2011. év vonatkozásában a 112/2011. (X.20.) számú taggyűlési határozat szerint prémium az ügyvezetőt nem illeti meg. Ilyen jogcímű kifizetés a munkaügyi adatok elnevezésű excel táblázat adatai között sem szerepel. A 113/2011. (X.20.) számú taggyűlési határozat 2011. január hó 1. napjára visszamenőleges hatállyal az ügyvezető részére 360.363,- forint bruttó bért állapít meg, ami egyezik az alkalmazotti bérnyilvántartó lap adataival. A munkaügyi adatok elnevezésű excel táblázat adatai szerint ugyanakkor az ügyvezető bruttó bére 320.000,- forint. A www.ebeszamolo.kim.gov.hu oldalról letöltött 2011. évi mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete a 7. oldalán 2011. évi ügyvezetői járandóságként 6.255.000,- forintot tartalmaz, ami havi 521.250,- forintnak felel meg. Az ügyvezetői értékelés körében vizsgálatunkkor a következő előzetes megállapításokat tettük, amelyre a Társaság reakcióját kértük:     

az ügyvezető munkájának értékelésére a társasági szerződés 18/g. pontja szerint a jegyzőkönyvekből megállapíthatóan nem került sor; a prémium kifizetés esetében annak jogalapja nem megállapítható, nem igazolt; a taggyűlési jegyzőkönyvben hivatkozott éves beszámolóban való prémiumjóváhagyási tartalom iratellenes mivel a nevezett éves beszámolók a prémiumra vonatkozóan adatokat nem tartalmaztak, azokról a taggyűlés, mint megbízó nem is dönthetett, azt nem is hagyhatta jóvá; az ügyvezetőnek történt kifizetések jogi alapja és összege a 2011. évre nézve ellentmondásos adatokat tartalmaz.

A Társaság a válaszában a következőket rögzítette: „Prémiumfeltételek, Javaslatok, határozat mellékelve. „Nem maradt el soha a beszámoló, az éves mérlegbeszámoló mellett a Szakmai beszámoló, vagy a javaslatokhoz készült féléves/éves jelentések készültek.” „Az éves beszámoló mérlegadatként tartalmazza.” „A könyvelőiroda a jövő hétre ígérte, hogy megvizsgálja.” A könyvelő iroda 2015. február hó 17. napján a következő választ adta: „Tisztelt Farkas Úr! A hozzánk átküldött kérdéseire az alábbi válaszokat adjuk. Az első megjelölt kérdés ( x. ) a cégbíróságra beküldött taggyűlési határozat nem egyezik meg az ügyvédi iroda rendelkezésére bocsátott jegyzőkönyvvel. A 2009 évi mérleget jóváhagyó taggyűlés jegyzőkönyvi kivonata a 94/2010 (V.19.) sz.

34

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA határozata a jóváhagyott mérleg valódi adatait tartalmazza- ezért az jó is. Ez van feltöltve a mérleg mellé a cégbíróságon. Azt nem tudjuk, hogy az ügyvédi iroda milyen jegyzőkönyvet kapott amivel ez a határozat nem egyezik. A 2009 és 2010 éves beszámolókban helyesen szerepelnek a kifizetett prémiumok. A prémiumok két részletben kerültek elszámolásra. A tárgy év második felében került számfejtésre az előleg és átmenő tételként a második részlet. Ezekről a taggyűlés döntött. A prémium még kifizethető része a taggyűlés döntése alapján került időbeli elhatárolásra – mint az adott évet terhelő kifizetés – és a következő évben számfejtésre, kifizetésre. Ennek az eljárásnak a jogi alapja a számvitelről szóló törvény. A tényleges számfejtés a kifizetéskor történik függetlenül attól, hogy melyik évet terheli a költség. Azokban az években amikor volt prémium és az két részletben került kifizetésre ( előleg és a végleges összeghez mért különbség ) minden évben ketté vált az adott évben számfejtett és az adott évet terhelő prémium. Ezt a mérlegek és a kiegészítő mellékletek tartalmazzák is. A fentiekre tekintettel szerintünk nincs ellentmondás a mérlegek és a kifizetések között.” Hiánypótlás keretében a Társaság rendelkezésünkre bocsátotta a 2009. január hó 7. napján tartott taggyűlés jegyzőkönyvét, amelyben a 2009. évre vonatkozó prémiumfeltételek meghatározása szerepel, de arról a taggyűlés határozattal nem döntött. A meghozott határozat csak és kizárólag a személyi alapbér módosítására vonatkozik a prémiumfeltételekre nem. Kifejezetten rögzíti a jegyzőkönyv, hogy erről később fognak határozatot hozni. A 2010. május hó 19. napján tartott taggyűlés a 3. napirendi pontjába vette fel az ügyvezető 2010. évi prémiumfeltételeinek meghatározását. A tárgyban 96/2010. (V.19.) taggyűlési határozat fogadta el a prémiumfeltételeket. A hiánypótlás keretében a Társaság a rendelkezésünkre bocsátott egy 2010. decemberi kiállítás napját nem tartalmazó dátumozású „Javaslat” fejlécű iratot, melyben a Táraság felügyelőbizottság elnöke azt állapítja meg, hogy a 2010. évi prémiumfeltételek időarányosan teljesültek, ezért szerinte az ügyvezető prémium előlegre jogosult. Az iraton a „jóváhagyom” megjegyzés, egy aláírás és a „Polgármester 1. Dombóvár” pecsét látható. Rendelkezésünkre bocsátott a Társaság egy 2011. március hó 1. dátumú iratot, ahol a Társaság Felügyelőbizottság elnöke a teljes 2010. évre való prémiumjogosultságot állapítja meg. Ugyancsak átadásra került egy 2010. május hó 10. napi keltezésű irat, melyben az Önkormányzat, egyben mint többségi tulajdonos képviseletében Patay Vilmos polgármester úr a 2009. évi prémiumfeltételek teljesülése okán a prémium kifizetését jóváhagyja. A tényállás tisztázása után álláspontunk szerint a következők állapíthatóak meg:

35

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Tényszerűen a 2009. évre vonatkozóan prémiumfeltételek nem kerültek az ügyvezető részére megállapításra, ilyenről a taggyűlés nem döntött. A beszámoló elfogadása nem jelenti a prémiumról való döntést, annak teljesülése jóváhagyását, különös figyelemmel arra, hogy a 2009. év tekintetében csak passzív időbeli elhatárolásként tartalmazta egyáltalában a vonatkozó pénzügyi adatot. A könyvelő iroda válaszából kitűnően, ők is abból a téves feltevésből indultak ki, hogy a prémiumfeladatokról és azok elfogadásáról taggyűlési elfogadó határozat született. Önmagában logikailag is a prémiumfeltételek elfogadásának hiánya, kizárja, hogy az el nem fogadott prémiumfeltételeket teljesíteni lehessen és azt a taggyűlés elfogadhassa, mint a kifizetés alapja. A rendelkezésünkre bocsátott 2011. március hó 28. napjától hatályos egységes szerkezetű társasági szerződés 15. aa) pontjában a kizárólagos taggyűlési hatáskörök között nevesíti az ügyvezető premizálását. Amennyiben a prémium elfogadásakor és jóváhagyásakor érvényes társasági szerződés is ilyenként rendelkezett, mely hatályosan nem került a rendelkezésünkre bocsátásra, akkor kifejezetten a taggyűlés hozzájárulása, döntése kellett mind a prémiumfeltételek meghatározásához, mind azok teljesítése elfogadásához és a kifizetéshez is. Mivel a prémium kifizetések időszakában hatályban volt Gt. 141.§ (2) bekezdés j) pontja az ügyvezető díjazását a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe sorolja, ezért a jogszabály alapján is a taggyűlés döntésére volt a tárgyban szükség. Önmagában tehát Patay Vilmos polgármester úr jóváhagyása a 2009. évi prémium tekintetében egyrészt fogalmilag értelmezhetetlen, mivel nem voltak olyan prémiumfeladatok meghatározva, amelyeknek a teljesítése esetére prémium lett volna fizethető, azaz a kifizetés jóváhagyása tekintetében meghatározatlan az a tartalom, amihez azt kötötte. Gyakorlatilag nem volt mit jóváhagyni. Másrészt a polgármesteri jóváhagyás legfeljebb, mint a Társaság Önkormányzat tagjának kifizetés melletti egyetértő döntéseként értelmezhető, amely, mint egyetlen tag döntése, nem feleltethető meg a taggyűlés döntésének. A 2010. év vonatkozásában a taggyűlés meghatározta a teljesítendő prémiumfeltételeket. Tényszerűen azonban az elfogadásáról nem döntött. A felügyelőbizottság elnöke nem volt jogosult a prémiumfeladatok teljesülése tárgyában való döntésre. A felügyelőbizottság elnöke által jegyzett irat ennek megfelelően csak javaslat. A 2010. év tekintetében az előleg kifizetés tárgyában történt polgármesteri jóváhagyás ugyancsak, legfeljebb, mint a Társaság Önkormányzat tagjának kifizetés melletti egyetértő döntéseként értelmezhető, mely, mint egyetlen tag döntése, nem feleltethető meg a taggyűlés döntésének. Nem teljesült a társasági szerződés 18. pont g) alpontja szerinti követelmény sem. A Társaság erre vonatkozó válaszát, amely szerint az éves beszámolók szakmai mellékletei tekinthetők az előírt ügyvezető szakmai munkájának értékelésének elfogadni nem lehet.

36

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Egyrészt ilyen szakmai beszámoló a 2009. és a 2010. évre vonatkozóan sem nekünk nem került átadásra, sem a Társaság éves beszámolójához www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalra feltöltésre. Ilyen beszámolókat csak 2011. évtől kezdve fogadott el és töltött fel a Társaság. Másrészt ezek a szakmai beszámolók a Társaságra, mint jogi személyre vonatkoznak, és nem azon belül az ügyvezető munkájára vonatkozó értékelést tartalmaznak, lényegében értékelést tartalmazó elemük egyáltalán nincs is. Tényszerűen pedig ilyen napirend a társasági szerződés előírása ellenére nem került a taggyűlésen kitűzésre. A Társaság tehát a Vizsgált Időszak alatt egyik évben sem tartotta be a társasági szerződés 18. pontja g) alpontja követelményét az ügyvezető megelőző gazdasági évben végzett munkájának értékelése, illetve ennek a Társaság taggyűlése napirendje tűzése tekintetében. Megállapítható az is, hogy a Gt. 141.§ (2) bekezdés j) pontja alapján – és feltehetően a társasági szerződés 15. aa) pontja alapján is – kizárólag a taggyűlés dönthetett volna az ügyvezető premizálásáról. Ilyen döntésre pedig sem a 2009. sem a 2010. évben nem került sor. A Társaság az ügyvezető részére sem a 2009. sem a 2010. évben nem volt jogosult, illetve a kifizetésért felelős ügyvezető, azt jogszerűen nem teljesíthette volna. Figyelemmel arra, hogy a jogosulatlan kifizetések a 2010. évben májusban (594.000,- forint) és decemberben (618.354,- forint), a 2011. évben pedig májusban (618.354,- forint) történtek, a követelés keletkezésekor hatályos Ptk. 327.§ alapján az 5 (öt) éves elévülés megszakítása érdekében javasoljuk, hogy a Társaság haladéktalanul döntsön a visszakövetelés tárgyában, illetve írásban érvényesítse a követelését az ügyvezető felé. Álláspontunk szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv bevonásával vizsgálni szükséges azt is, hogy megvalósult-e a cselekmények idején hatályban volt Btk. 319.§ hűtlen kezelés, illetve 318.§ szerinti csalás büntetőjogi törvényi tényállása. Figyelemmel azonban az adott bűncselekmények büntetési tételére, az elévülés bekövetkezésének ezen kérdés vizsgálata szempontjából is komoly jelentősége lehet. Amennyiben az 5 (öt) éves büntetési tétellel való fenyegetettség lenne az alkalmazandó, akkor ezen esetben is az elévülés haladéktalan megszakítása szükséges. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a már korábban is megküldött anyagokat bocsátotta ismételten a rendelkezésünkre, illetve hívta fel a figyelembe vételükre a figyelmet. Érdemi észrevételt ezzel kapcsolatban a Társaság nem tett. Mivel sem új körülmény, sem új érv vagy információ nem merült fel, az álláspontunkat fenntartjuk.

37

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA b)

ÜGYVEZETŐ JOGVISZONYA A Társaság rendelkezésünkre bocsátott az ügyvezető megbízási jogviszonyát 2012. január hó 1. napjától szabályozó 2012. február hó 15. napján kelt megbízási szerződését. E szerint 2012. január hó 1. napjától, a Társaság tagja Farkas János megbízási szerződés keretében látja el az ügyvezetői feladatokat. Társas vállalkozás, mint a korlátolt felelősségű társaság tagja alapvetően három fajta jogviszony alapján működhet közre személyesen a társaság részére munkát végezve: tagsági viszony, munkaviszony, megbízási viszony. A jelen esetben tehát ez a személyes közreműködés, díjazás ellenérben megbízási jogviszonyon alapul. A Vizsgált Időszakban hatályos társasági szerződés 20. majd a 2014. június hó 25. napi módosítás után 22. pontja szabályozza a személyes közreműködés kérdését. E szerint: „A társaság magánszemély tagjai a társaság részére munkaszerződés alapján, munkaviszony keretében fejtenek ki személyes közreműködést. A munkabéreket a munkaszerződésben határozzák meg a felek.” A társasági szerződés ezen előírása alapján a Társaságban tag magánszemély ügyvezetővel nem lett volna lehetőség megbízási szerződés kötésére, mivel az ügyvezetői feladatai ellátására csak munkaviszonyban lett volna jogosult. A cégnyilvántartás adatai alapján a Jelentés készítésének időpontjában az ügyvezető tagsági jogviszonya már nem áll fenn, azaz a társasági szerződés előírásával ellentétes helyzet már megszűnt. Ennek megfelelően a társasági szerződésbe ütközés megállapításán túl, további intézkedésre már nincs szükség. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következőket rögzítette: „A megbízásos jogviszonyt Dombóvár Város Önkormányzata mint többségi tulajdonos akaratom ellenére erőltette. A cég törvényességi felügyeletének ellátására jogosult szervtől már idéztem a Kormányhivatal nyilatkozatát, valamint azt is, hogy sosem emelt kifogást a Cégbíróság működésünk, beterjesztéseink ellen.” A Társaság által tett észrevételnek a megállapításainkra nincs kihatása.

c)

MUNKAVISZONYOK, MEGBÍZÁSI VISZONYOK A vizsgálat során a Társaság először igen hiányosan bocsátott adatokat a rendelkezésünkre.

38

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Az már az akkor rendelkezésre bocsátott adatok alapján is megállapítható volt, hogy az ügyvezető úr esetében az egyéb kifizetések nyilvántartó lapok adatai alapján külön projektmenedzsment jogcímen (2012. szeptember 190.500,- forint és 2012. szeptembertől 2014. januárig havi 44.000,- forint) kifizetéseket kapott. Az egyéb kifizetések nyilvántartó lapok adatai alapján a 2011. évben augusztus és december hónapban a társaság felügyelő bizottságának tagja Markovits Magdolna a társaságtól „irodalmi értékeink fogl” megjelölés alatt kifizetésben részesült. A jogviszony idején hatályban volt társasági szerződés 25/A. ab) pontja alapján a felügyelő bizottság tagja a társasággal munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban sem állhat. Az egyéb kifizetések nyilvántartó lapok adatai alapján 2011. évben Farkas Attilával (anyja neve: Mihályi Ilona), Pápai Lajosnéval, a 2012. évben Boruzs Gáborral, Markovits Edittel (lakcím: 7251 Kapospula, Béke Tér 23.), 2013. évben Markovits Edittel került kifizetés alapjául szolgáló jogviszonyba a Társaság. A Vizsgálati Időszakra hatályos Gt. 141.§ (2) bekezdés m) pontja a következőként rendelkezik: „A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685.§ b) pont], illetve élettársával köt;” A Ptk. alapján „685.§ E törvény alkalmazásában b) közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;” A taggyűlési jegyzőkönyvekből megállapíthatóan Farkas János, Boruzs Gábor vagy Pápai Lajosné tag esetében sem található olyan taggyűlési felhatalmazás, amely az ügyvezető számára ezen szerződések megkötését engedélyezte volna. Markovits Edit és Farkas Atilla esetében a közeli hozzátartozói viszony tisztázása után lehetett a kérdésben állást foglalni. A kifizetésekkel érintett időszakban hatályos társasági szerződés 15. aa) pontjában a kizárólagos taggyűlési hatáskörök között nevesíti az ügyvezető díjazását, a Gt. 141.§ (2) bekezdés j) pontjának rendelkezésével egyezően. A tényállás tisztázása során a Társaság a következő válaszokat adta:

39

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA „Markovits Magdolna előbb volt önkéntes, díjtalan csoportvezető (irodalmi értékek közvetítése), mint FB tag. Pályázat tette lehetővé az átmeneti csoportvezetői díj kifizetését részére.” „Farkas Atilla (helyesen) előbb volt díjtalan, önkéntes művészeti csoportvezető, mint hogy pályázat által finanszírozottan szerezzen országos elismerést a diákszínjátszásban – mely a dombóvári Művelődési Ház épület-felújításának szakmai alapja volt. Édesanyja 2008. óta egyedül neveli két testvérével. Közös háztartásunk és családi életünk akkor megszűnt.” „Egyik esetben sem áll fenn véleményem szerint a közeli hozzátartozói viszony.” A hiánypótlás keretében rendelkezésünkre bocsátott nagy mennyiségű munkaügyi irat a tényállás tisztázásához jelentős mértékben hozzájárult, és a korábban felvetődött kérdések jelentős részét sikerült azok segítségével megnyugtatóan tisztázni. A tényállás tisztázás után a következők állapíthatóak meg: Nincs annak jelentősége a társasági szerződés 15. aa) rendelkezése és a Gt. 141.§ (2) bekezdése j) pontja előírása betartása szempontjából, hogy az ügyvezető díjazása milyen forrásból finanszírozódik. Az ügyvezető díjazása tekintetében általános kötelező erővel írja elő mind a jogszabály, mind a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörét. A taggyűlés az ügyvezető számára díjazásként a projektmenedzsment jogcímen (2012. szeptember 190.500,- forint és 2012. szeptembertől 2014. januárig havi 44.000,- forint) történt kifizetéseket nem engedélyezte, ilyen kifizetésekre az ügyvezető nem volt jogosult. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során érdemében a következőket nyilatkozta: „Előírásszerűen egy kis rész az egy és másfél éves projekt menedzsmentjének díjazása, akiknél a cégnél alkalmazotti jogviszony előírás, és/vagy másképp megoldhatatlan, nehézkes (pénzügy, technikus, adminisztráció, vezetés). A pályázat beadása és fenntartás a többségi tulajdonos jóváhagyásával történt, az ügyvezető szerződéseit annak képviselője, vagy a Társasági Szerződésben meghatározott Felügyelő Bizottság elnöke írta alá.” Álláspontunk szerint annak tényszerűségét nem érinti a Társaság előadása, hogy a kifizetések jogszerűtlenek voltak. Az ügyvezetőnek az egy-másfél év alatt is lett volna lehetősége a taggyűlés jóváhagyását kérni, de nem tette. A projektmenedzsment más módon is megoldható lett volna, nem ez volt az egyetlen kizárólagos lehetőség. Az, hogy a pályázatról és a fenntartásról a taggyűlésnek tudomása volt, nem összemosható azzal, hogy a taggyűlés elé nem terjesztett, annak napirendjén soha nem szereplő jogosulatlan kifizetésekről volt-e tudomása.

40

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Markovits Magdolna tényszerűen a felügyelőbizottsági tagsága alatt részesült kifizetésben, azaz akkor állt fenn a jogviszonya. A jogviszony idején hatályban volt társasági szerződés 25/A. ab) pontja alapján a felügyelő bizottság tagja a társasággal munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban sem állhat. Irreleváns az a körülmény, hogy pályázat tette lehetővé a kifizetést. Markovits Magdolna esetében tehát az összeférhetetlen helyzet fennállt. A Társaság válaszából mindazonáltal az értelmezhető a szavak nyelvtani jelentése alapján, hogy Markovits Magdolna korábbi, önkéntes csoportvezetői tevékenységéért kapta a díjazást, mivel azt eredetileg díjtalanul látta el. Ebben az esetben azonban a kifizetés színlelt jogügyleten alapul, mivel a korábbi díjtalanul nyújtott teljesítését, utólagosan teljesen más jogcímen elszámolva honorálta a Társaság. Pápai Lajosné és Boruzs Gábor tagok esetében, mint a Társaság tagjai a Gt. 141.§ (2) bekezdés m) pontja alapján a társaság taggyűlése hatáskörébe tartozott a szerződések megkötésének jóváhagyása. A társaság taggyűlése azonban esetükben ilyen szerződések megkötéséről és ezek alapján kifizetésekről nem döntött. A Társaság tagjaival - Pápai Lajosné és Boruzs Gábor - szerződés megkötésére tehát az ügyvezető úr nem volt ezt jóváhagyó taggyűlési határozat hiányában jogosult. Farkas Atilla esetében a Társaság válaszából következően az ügyvezető úr fiáról van szó. Az ügyvezető úr fiaként, a Ptk. 685.§ b) pontja alapján mint egyeneságbeli rokon, közeli hozzátartozónak minősül. A közeli hozzátartozói minőséget az egyeneságbeli rokonok esetében a közös háztartás és családi élet megszűnése nem szünteti meg. Farkas Atilla esetében, mivel a Társaság ügyvezetőjének közeli hozzátartozója a Gt. 141.§ (2) bekezdés m) pontja alapján társaság taggyűlése hatáskörébe tartozott a szerződés megkötésének jóváhagyása. A társaság taggyűlése azonban ilyen szerződés megkötéséről és ezek alapján kifizetésekről nem döntött. A Farkas Atillával megkötött szerződés pályázatból történt finanszírozásának a Gt. kötelező előírása érvényesülése szempontjából nincs jelentősége. A szerződések teljesítésének anyagi forrása a Gt. által előírt jóváhagyás szempontjából irreleváns. Farkas Attilával szerződés megkötésére tehát az ügyvezető úr nem volt ezt jóváhagyó taggyűlési határozat hiányában jogosult. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következő érdemi észrevételt tette: „Markovits Magdolna esetében éppúgy, mint Farkas Attila esetében fenntartom, hogy sok évvel előbb kezdtek, csoportjaik pályázatunk egyik alapjai voltak, előtte és utána is prosperálnak.”

41

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság észrevétele nem az általunk bemutatott problémára vonatkozik. A Társaság válaszából mindazonáltal az értelmezhető a szavak nyelvtani jelentése alapján, hogy Farkas Atilla esetében is a korábbi, önkéntes művészeti csoportvezetői tevékenységéért kapta a díjazást, mivel azt eredetileg díjtalanul látta el. Ebben az esetben azonban a kifizetés színlelt jogügyleten alapul, mivel a korábbi díjtalanul nyújtott teljesítését, utólagosan teljesen más jogcímen elszámolva honorálta a Társaság. Figyelemmel arra, hogy a jogosulatlan ügyvezetői kifizetések esetében a követelés keletkezésekor hatályos Ptk. 327.§ 5 (öt) éves elévülési időszakot tartalmaz, annak megszakítása érdekében javasoljuk, hogy a Társaság haladéktalanul döntsön a visszakövetelés tárgyában, illetve írásban érvényesítse a követelését az ügyvezető felé. Álláspontunk szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv bevonásával vizsgálni szükséges azt is, hogy megvalósult-e a cselekmények idején hatályban volt Btk. 319.§ hűtlen kezelés, illetve 318.§ szerinti csalás büntetőjogi törvényi tényállása. Figyelemmel azonban az adott bűncselekmények büntetési tételére, az elévülés bekövetkezésének ezen kérdés vizsgálata szempontjából is komoly jelentősége lehet. Amennyiben az értékhatár okán a 3 (három) éves büntetési tétellel való fenyegetettség lenne az alkalmazandó, akkor ezen esetben is az elévülés haladéktalan megszakítása szükséges. A Társaság által Markovits Magdolna és Farkas Atilla esetében adott válasz jelentéstartalma alapján ugyancsak az arra hatáskörrel rendelkező szerv bevonásával vizsgálni szükséges azt is, hogy megvalósult-e a cselekmények idején hatályban volt Btk. 319.§ hűtlen kezelés, illetve 318.§ szerinti csalás büntetőjogi törvényi tényállása, figyelemmel arra, hogy a tényleges és valós adott teljesítésekért történtek-e a kifizetések vagy sem. Az adott bűncselekmények büntetési tételének, ezzel összefüggésben az elévülés bekövetkezésének ezen kérdés vizsgálata szempontjából is komoly jelentősége lehet. Amennyiben az értékhatár okán a 3 (három) éves büntetési tétellel való fenyegetettség lenne az alkalmazandó, akkor ezen esetben is az elévülés haladéktalan megszakítása szükséges. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következő érdemi észrevételt tette: „Nem más nevére módosítottuk át csúsztatással a szakmai vezetést, hanem egyenesen, szabályosan pályáztunk, dolgoztunk a köz érdekében! Ennek kiforgatását színlelt jogügyletre, visszautasítom! Ezek szerint Önöknek fogalmuk sincs a kulturális értékteremtés sanyarú helyzetéről, a résztvevők áldozathozataláról – vagy gátlástalan módon visszaélnek a magyar nyelv adta megés félremagyarázás lehetőségével.

42

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Visszautasítom az utólagosan más jogcímen elszámolt honorálást: ezek a pályázatok szigorú közbeni és utóellenőrzésen esnek át – tehát valós tevékenységért, szigorú előírások, megállapodások alapján pontosan számoltunk el az általunk lakosság részére pályázott uniós pénzekkel!” A nevezett pályázat ellenőrzése és elszámolása a jelen vizsgálattal érintett kérdésekre nem tért ki, így azt nem vizsgálta, arra megállapítást sem tehetett. A fentebb bemutatott felelősségi kérdések tehát függetlenek az adott pályázat elszámolásától, annak ellenőrzöttségétől, mivel az arra nem tér ki. A Társaság az általános ellentmondáson kívül, még mindig semmi konkrétumot nem tudott sem megjelölni, sem bemutatni a vizsgálatunk megállapításainak cáfolatára vagy kétségbe vonására. Mindezek okán nem látunk okot a megállapításaink megváltoztatására.

43

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA III.

GAZDÁLKODÁS

a)

KÖZBESZERZÉSEK A Társaság szerződéseinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy vagy nem tartozik a Kbt. hatálya alá az értékhatárok okán, vagy az egyetlen értékhatárt az egybeszámítási szabályok alapján a határozatlan idejű szerződés okán elérő villamos energia szolgáltatás esetében, sor került átruházott hatáskörben közbeszerzési eljárás lefolytatására, és annak alapján történik a szolgáltatás igénybe vétele.

b)

ÜGYVÉDI SZERZŐDÉSEK 2015. február hó 12. napi keltezésű – a Jelentéshez 6. számú mellékletként csatolt tényállás tisztázására irányuló megkeresésünk II. pontjában az ügyvédi tevékenység ellátására vonatkozó tényállás tisztázását kértük. Megkeresésünkben a Társasággal az addig feltárt helyzetet ismertettük is. A 2013. november hó 20. napján kelt a www.muvhaz-dombovar.hu oldalról letöltött Farkas János ügyvezető úr által jegyzett levél a „cégünk ügyeiben eljáró jogászunk állásfoglalását kértük” megjelölést használja. Ugyanitt a honlapon erre nézve feltöltésre került dr. Papp Tamás ügyvéd úr (dr. Papp Tamás Ügyvédi Iroda / 7200 Dombóvár, Bezerédj u. 22.) Farkas János ügyvezető úrnak írt jogvéleménye. A honlapra feltöltött anyagok mindkét esetben aláírás nélküliek. A Dombóvári Járásbíróság 3.G.282/2014. számú eljárásában – és a közbenső eljárásokban - dr. Papp Tamás ügyvéd úr, mint a Társaság ügyvédje járt el. A rendelkezésünkre bocsátott társasági szerződéseket 2011. március hó 29. napján, 2012. május hó 16. napján és 2014. június hó 26. napján szintén dr. Papp Tamás ügyvéd úr jegyezte ellen. A rendelkezésünkre bocsátott iratanyag ugyanakkor sem tényvázlatot, sem megbízási szerződést, sem meghatalmazást, vagy bármely más iratot sem tartalmaz dr. Papp Tamás ügyvéd urat illetően. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény („Ütv.”) 23.§ (2) bekezdése a megbízás a 26.§ (1) bekezdése pedig a meghatalmazás esetét szabályozza a következőként: „A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.”

44

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA „Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak vagy a jogi segítségnyújtás körében a támogatás jogosultjának (e § alkalmazásában továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.” A Társaság taggyűlésein jogászként vagy ügyvédként megjelölve több alkalommal is részt vett dr. Papp Tamás ügyvéd úr – például 2013. szeptember hó 6. napi taggyűlés ahol jogi véleményt is adott -, mely tevékenysége során a 2014. február hó 24. napi megismételt taggyűlésen és a 2014. május hó 29. napi taggyűlésen a jegyzőkönyvvezető is ő volt az iratokból megállapíthatóan. A tényállás tisztázása során a Társaság a 2015. február hó 13. napi válaszában ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „Dr. Papp (hátul 2 p!) Tamás ügyvéd a Dombóvári Művelődési Ház NKFT. nyilvános ülésén vett részt, felkérésünkre adott információt jogi helyzetekben.” 2015. február hó 13. napi keltezésű második válaszlevelében – Jelentéshez 7. számúmellékletként csatolva – a Társaság a következő tárgybeli válaszokat adta: „Természetesen készültek ügyvédi meghatalmazások, céggel kapcsolatos eljárások lefolytatására, perben képviseletre.” „ Az ellátottságot egyértelműen bizonyítják a cégbejegyeztetések, (megbízás nélkül lehetetlen lenne, mint Önök is tudják!), valamint a tárgyalási jegyzőkönyvek.” „Megbízás alapján számla ellenérben végezte tevékenységét. A pénztárkönyvben, majd a számlák között kikereshetőek a számlái.” 2016. február hó 16. napi levelében – 4. számú mellékletként csatolva - a Társaság kérte, hogy a helyszínen tájékozódjunk ahol a hiányzó iratokat a rendelkezésünkre bocsátják. 2015. február hó 18. napján a Megbízott részéről két a vizsgálatban résztvevő személy (dr. Weiszbart és dr. Bálint) a korábbi – 2015. február hó 16. napi levélben jelzett helyszínen történt megtekinthetőségre hivatkozás okán előzetes bejelentkezést követően a Társaságnál megjelent. A helyszínen az ügyvédi tevékenységre vonatkozóan a Társaság munkatársai 2 (kettő) darab meghatalmazást 2014. február hó 24. napi (aznapi taggyűlési részvétel és jegyzőkönyvvezetés engedélyezése az ügyvédi iroda számára) és május hó 29. napi (aznapi taggyűlési részvétel és jegyzőkönyvvezetés engedélyezése az ügyvédi iroda számára) dátummal, és 2 (kettő) ügyvédi megbízás és tényvázlat elnevezésű dokumentumot tudtak csupán a rendelkezésre bocsátani 2014. március hó 4. napi (Dombóvár Város Önkormányzata elleni peres eljárás) és május hó 29. napi dátummal. Ezen 2014. május hó 29. dátumú megbízás a társasági szerződés módosítására és kapcsolódó cégeljárásra vonatkozik, de ezen kívül abban a Társaság elismeri, hogy részére szóbeli megbízás alapján a megbízott 2014. március hó 1. napjától munkát

45

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA végzett, amely munkaként „duma-színház” és „levelezések az önkormányzattal” került megjelölésre. Kifogásolva az iratok hiányát a Társaság jelenlévő munkatársa azt állította, hogy bizonyára vannak még iratok, de azok a jelen nem lévő ügyvezető irodájában vannak, ahová annak távollétében nem szabad bemenni, ezért onnan azokat nem hozhatja ki. Átadás került ugyanekkor egy kézzel írt kimutatás, amely szerint dr. Papp Tamás ügyvéd úrnak a 2010. évben 07.11. dátummal 133. sorszám alatt 62.500,- forint, 2011. évben 04.05. dátummal 54. sorszám alatt 75.000,- forint, 2012. évben 44. sorszám alatt 31.750,- forint, 60. sorszám alatt 31.750,- forint, 95. sorszám alatt 76.200,- forint, 2014. évben 07.09. dátummal 136. sorszám alatt 110.000,- forint került kifizetésre. Ezt követően „Hiánypótlás 2” megjelölés alatt a vonatkozó számlák másolatait is megküldte a Társaság. Ugyanezen iratcsomagban bocsátotta rendelkezésünkre a Társaság a 2010. április hó 30. napi keltezésű ügyvédi megbízás és tényvázlatot, amely Novák Lászlóné üzletrésze felosztásához kapcsolódó cégeljárásra vonatkozik, a 2011. március hó 7. napi keltezésű ügyvédi megbízás és tényvázlatot, amely felügyelőbizottság megválasztása iratanyag elkészítése és kapcsolódó cégeljárásra vonatkozik, a 2012. január hó 10. napi keltezésű ügyvédi megbízás és tényvázlatot, amely az ügyvezető cégjegyzékbe történő bejegyzése iratanyag elkészítésére és kapcsolódó cégeljárásra vonatkozik, a 2012. február hó 23. napi keltezésű ügyvédi megbízás és tényvázlatot, amely a társasági szerződés 20. pontjának módosításához kapcsolódó cégeljárásra vonatkozik, a 2012. május hó 2. napi keltezésű ügyvédi megbízás és tényvázlatot, ami Pápai Lajosné üzletrész átruházására és a kapcsolódó cégeljárásra vonatkozik. Megállapítható, hogy a kifizetések összegei az egyes megbízási szerződésekben feltüntetettekkel egyezőek. A tényállás tisztázása nyomán az alábbi problémák maradtak nyitottak álláspontunk szerint: A rendelkezésünkre bocsátott társasági szerződéseket 2011. március hó 29. napján, 2012. május hó 16. napján és 2014. június hó 26. napján szintén dr. Papp Tamás ügyvéd úr jegyezte ellen. Valamennyi módosításhoz kapcsolódik megbízási szerződés, de egyik esetben sem bocsátott a Társaság ezekkel kapcsolatban meghatalmazást a rendelkezésre. Nem vitatott, hogy a cégeljárásokhoz a meghatalmazás szükséges volt, de ettől függetlenül a meghatalmazások tartalma, keretei továbbra sem ismertek, azaz nem állapítható meg okirat hiányában azok pontosan mire terjedtek ki, és miként kerültek korlátozásra. Abban az esetben, amikor a 2013. november hó 20. napján kelt a www.muvhazdombovar.hu oldalról letöltött Farkas János ügyvezető úr által jegyzett levél szerint a „cégünk ügyeiben eljáró jogászunk állásfoglalását kértük” és ugyanitt a honlapon erre nézve feltöltésre került dr. Papp Tamás ügyvéd úr (dr. Papp Tamás

46

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Ügyvédi Iroda / 7200 Dombóvár, Bezerédj u. 22.) Farkas János ügyvezető úrnak írt jogvéleménye, akkor erre nézve dr. Papp Tamás ügyvéd úr a Társaság részéről sem megbízással, sem meghatalmazással nem rendelkezett. Ebből kifolyólag dr. Papp Tamás ügyvéd úr eljárási keretei, mint kinek a nevében/javára/milyen minőségében/milyen felelősség mellett járt el, tisztázatlanok. Nem rendelkezett dr. Papp Tamás ügyvéd úr sem meghatalmazással sem megbízással a Társaság részéről a 2013. szeptember hó 6. napi taggyűlésen sem, ahol a jegyzőkönyv szerint kifejezetten ügyvédi minőségében a jogvéleményt adott és Dombóvár Város Önkormányzata elleni lehetséges peres fellépésre tett javaslatot, amit a taggyűlés az érintett tag szavazatainak mellőzése mellett el is fogadott. A 2014. február hó 24. napi rendes és megismételt taggyűlés összehívása szabálytalansága kapcsán észrevételeinket már a társasági jogi részben kifejtettük, e helyütt annak megismétlése nélkül arra csak utalunk. A 2014. február hó 24 napi taggyűlésre kiállított meghatalmazás nem felel meg az Ütv. 26.§ (1) bekezdése követelményének, mivel azon az ügyvéd aláírása nem szerepel. A taggyűlésen való részvételre és az azon való közreműködésére vonatkozóan dr. Papp Tamás ügyvéd úr és a Társaság között megbízási szerződés nem jött létre. Nem megállapíthatóak tehát az ügyvédi eljárás, s ilyen módon az eljárt ügyvéd felelőségi körének határai. Ennek azért van a jelen esetben különös jelentősége, mert ezen a szabálytalanul lebonyolított taggyűlésen dr. Papp Tamás úr ügyvédi minőségében előterjesztett véleménye alapján döntöttek a jelenlévő tagok – a többségi tag nem volt jelen – immár a konkrét Dombóvár Város Önkormányzata elleni peres eljárás indításáról. Abban az esetben amennyiben akár a szabálytalan taggyűlési döntésre, akár önmagában az ügyvédi eljáráson, illetve jogvéleményen alapuló perkezdeményezésre visszavezethetően a Társaságot kár éri, az ügyvéd eljárási jogosultságainak tisztázatlansága okán a vele szembeni igényérvényesítés – például az ügyvédi felelősségbiztosítás nyújtotta biztonságból fakadóan - is ilyen módon bizonytalan. Az ügyvédi közreműködés és jogvélemény alapján született taggyűlési döntéstől független felelősséget jelent, hogy aztán az így kezdeményezett per vitelére dr. Papp Tamás ügyvéd urat (pontosabban a dr. Papp Tamás Ügyvédi Irodát) bízta meg a Társaság. A 2014. május hó 29. napi taggyűlésen való jegyzőkönyvezetésre szóló és az aznapi dátumú megbízási szerződés között tárgyi összefüggés nincsen.

47

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A 2014. május hó 29. napi taggyűlésre kiállított meghatalmazás sem felel meg az Ütv. a 26. §. (1) bekezdése követelményének, mivel azon az ügyvéd aláírása nem szerepel. A 2014. május 29. napi taggyűlésen a jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó meghatalmazáson túlmenően dr. Papp Tamás ügyvéd úr a társasági szerződés módosítása kapcsán járt el, ami az aznapi dátumú megbízási szerződésében foglaltaknak megfelel. A 2014. május hó 29. napi keltű megbízási szerződés szerint 2014. március hó 1. napjától ezen napig a dr. Papp Tamás Ügyvédi Iroda a Társaság részére végzett kifejezetten megjelölt ügyvédi munkája tekintetében a megbízás pontos tartalma nem állapítható meg. A „duma-színház” megjelölés, illetve a „levelezések az önkormányzattal” megjelölés alapján nem állapíthatóak meg a megbízás keretei, illetve korlátai, az, hogy pontosan mire terjedt ki. Mivel meghatalmazás ezzel kapcsolatban nem került kiállításra, tisztázatlan, hogy a megbízási szerződés megkötése előtt milyen felhatalmazás alapján, kinek a képviseletében, és milyen eljárási keretek között lépett fel a megbízott ügyvédi iroda, és az eljárása nyomán milyen jogokat szerzett illetve kötelezettségeket vállalt a Társaság. Mindezek alapján javasoljuk a Társaság és a dr. Papp Tamás Ügyvédi Iroda jogviszonya – mind a megbízások mind a meghatalmazások körében - tartalmának teljes körű és mindenre kiterjedő tisztázását, az ügyvédi iroda, és a nevében eljáró dr. Papp Tamás úr felelősségvállalása körének meghatározását, és részletes írásbeli rögzítését. Álláspontunk szerint ennek során a Társaság részéről a dr. Papp Tamás ügyvéd úr részvételével, illetve véleményével befolyásolt döntésekért, az általa írásban adott jogvélemények, egyéb levelezések tartalmáért való teljes körű ügyvédi felelősségvállalását kell kérni. Az esetleges vitás helyzet feloldásához szükség esetén javasoljuk a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara állásfoglalásának bekérését. A folyamatban lévő és a jövőbeli ügyvédi megbízási szerződések és meghatalmazások esetében javasoljuk azok tartalma írásbeli, illetve konkrétabb, pontosabb meghatározását. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következő érdemi észrevételt tette: „Rendszerint, amíg a szerződésszegés rá nem kényszerített a jogvitákra, csak a cégbíróságnál eljárásra vettünk igénybe ügyvédi közreműködést. Ezek felkérései, megállapodásai, anyagai elektronikus úton kerültek egyeztetésre, a beadáshoz szükséges iratok egyszeri aláírása az irodában történt. Ügyvédi jelenlét kérése is ilyen módon intéződött.”

48

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság e körben dokumentumokat továbbra sem bocsátott a rendelkezésünkre. Az észrevételnek a megállapításokra kihatása nincsen. c)

KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSOK Az adatszolgáltatás keretében rendelkezésünkre bocsátották a Peugeot gyártmányú, Partner típusú, 877464J törzskönyvi számú gépjármű törzskönyvét. A jármű törzskönyvében a Társaság tulajdonosként szerepel. A törzskönyv 2010. december hó 29. napi kiállítású. A járműre vonatkozóan más irat nem került részünkre átadásra. A rendelkezésünkre bocsátott gépjármű üzemeltetési szabályzat 2013. március hó 26. napjától szóló érvényességi időpontot tüntet fel. A gépjármű üzemeltetési szabályzat I/3. pontja szerint a Társaság tulajdonában és üzemeltetésében lévő járműről nyilvántartási jegyzéket kell vezetni. Ebben rögzíteni kell a gépjármű típusát, rendszámát, üzembe helyezés évét, elszámolható üzemanyag normát, üzemanyag típusát. A szabályzat 3. számú melléklete vonatkozó gépjármű állományként a törzskönyvben szereplő gépjárművet tartalmazza. A gépjármű üzemeltetési szabályzat I/9. pontja szerint a magáncélú használat nem megengedett. A gépjármű üzemeltetési szabályzat II/2. pontja szerint – a jogszabály szövegével egyezően - üzemanyagköltség csak a Társaság nevére szóló számla alapján számolható el. A Társaság részéről egyetlen üzemanyagszámla sem került a részünkre átadásra, illetve az azt alátámasztó útnyilvántartást sem kaptunk. A gépjármű üzemeltetési szabályzat I/4. pontja a gépjármű üzemeltetési szabályzat és a jogszabályok betartásáért való felelősséget teljes körben az ügyvezetőre telepíti. A 2014. december hó 16. napi keltezésű Főkönyvi számlák 2014 kivonat 5. számlaosztálya 522000 Gépj.bérl.díjak TÁMOP 2010-0010 és 526000 Utazási és kiküld. TÁMOP 2012-0010 megjelöléssel arra utal, hogy sor került más gépjármű használatára is, illetve kiküldetési rendelvények alkalmazására is sor került, ami saját gépjármű hivatali célú használatára utal. 550006 számlaszám alatt pedig cégautó adó megjelölés is szerepel. A 8. számlaosztály alatt 867201 számlaszám megjelöléssel gépjárműadó megnevezés is szerepel. A cégautó adó összege www.e-beszamolo.gov.hu oldalról letöltött mérlegbeszámolók kiegészítő mellékleteiben a források értékelése rövid lejáratú kötelezettségek között feltüntetésre került.

49

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság részéről ekkor még sem a gépjárműadó megfizetésére vonatkozóan, sem a cégautó adó megfizetésére vonatkozóan dokumentáció nem került átadásra. Ugyancsak nem került még akkor átadásra gépjármű bérletére vonatkozó irat, illetve a saját gépjármű használatából következően útnyilvántartás sem. Személygépkocsi üzemi célú használatára vonatkozó, normaköltség alapú elszámolásra vonatkozóan sem kaptunk akkor még dokumentumokat. A költségelszámolás lehetséges módozatairól a Társaság részére egy összefoglalót csatoltunk. Nem került akkor még rendelkezésünkre bocsátásra továbbá semmiféle a gépjármű fenntartásával, karbantartásával, illetve javításával kapcsolatos költségről szóló dokumentum. 2015. február hó 13. napi második válaszlevelében a Társaság többek között a következőket nyilatkozta: „Cégautóról lévén szó, valamint gyakori a helyi közlekedés/szállítás/plakátolás stb. menetlevelet nem vezetünk. A vezetési jogosultságot és felelősséget az autókísérőlapon nyilvántartjuk.” „Saját gépjármű használatára is gyakran kerül sor, mivel a cégautó leginkább a helyi szállításoknál szükséges. Elszámolása a NAV által közzétett fogyasztási norma alapján, hivatalos kiküldetési rendelvényformanyomtatványon történik, mely a kifizetési bizonylatokkal és a csatolt utazási cél megjelölésével (pl: meghívó) alátámasztva megtekinthető.” 2015. február hó 18. napján a Megbízott részéről 2 (kettő), a vizsgálatban résztvevő személy (dr. Weiszbart és dr. Bálint) a korábbi – 2015. február hó 16. napi levélben jelzett - helyszínen történt megtekinthetőségre hivatkozás okán előzetes bejelentkezést követően a Társaságnál megjelent. A helyszínen a Társaság által rendelkezésre bocsátott kiküldetési rendelvényeket átvettük. Az elszámolt benzinszámlákkal kapcsolatban feltett kérdésre, mely szerint a saját gépjármű esetében vezet-e bármiféle analitikus nyilvántartást a Társaság, a jelenlévő munkavállaló határozott nemmel válaszolt. Kérdésre, hogy miként különböztethetőek meg a cégautóra elszámolt üzemanyagszámlák, a Társaság tulajdonában álló fűnyíróra elszámolt üzemanyagszámláktól, azaz a számlák tartalma miként azonosítható, a jelenlévő munkatárs azt a határozott választ adta, hogy az ügyvezető úr minden esetben ráírja az üzemanyag számlákra, hogy melyiket használták fel a fűnyíróhoz. Kifejezetten megerősítette, hogy ő maga is látta, hogy ezeken a számlákon ez a rávezetés szerepel. 2015. február hó 19. napján megerősítve a helyszínen szóban kifogásoltakat levélben kerestük a Társaságot és kértük a tényállás tisztázását:

50

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA „A tegnapi napon kollégáival tisztázásra került, hogy a saját tulajdonú gépjármű használata körében analitikus nyilvántartást, így különösen útnyilvántartást nem vezettek. Tisztelettel kérem nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mi alapján lehetett illetve lehet megállapítani az Ön álláspontja szerint, hogy adott könyvelésbe betett és elszámolt üzemanyagszámla adott gépjármű használatához kapcsolódik. Továbbmenve, mi alapján különíthetőek el ezek a számlák más üzemanyagszámláktól, példaként benzines fűnyíró üzemanyag szükségletétől, más jármű vagy gép üzemanyag felhasználásától.” 2015. február hó 20. napján email formában – kinyomtatott levelet számúmellékletként csatolom - kaptunk tájékoztatást a Társaság munkatársától:

8.

„Mellékelten csatolom a 2. sz. tényállás tisztázó levelükre a kért dokumentumokat. Személyes látogatásuk során az útnyilvántartással kapcsolatosan valamit félreértettek.(Tényállás tisztázása III.) Saját tulajdonban lévő gépkocsi használatról útnyilvántartást vezetünk, amit Önök el is vittek. Tehát nem helyes III/I az a megállapításuk, hogy nem készül útnyilvántartás. A könyvelésbe betett üzemanyagszámlák minden esetben a céges gépkocsira vonatkoznak. Személyes látogatásuk során téves információt adtam a fűnyíróról, ami nem benzines, hanem elektromos, ezért elnézést kérek. A könyvelő iroda továbbra is állítja, hogy a céges gépkocsinkra nem kell útnyilvántartást vezetnünk, mivel fizetjük a cégautó adót. Kérik, hogy szíveskedjenek számunkra elküldeni, hogy milyen jogszabályra hivatkoznak, mikor azt állítják, hogy ilyen nyilvántartást kell vezetnünk.” 2013. február hó 23. napi keltezésű válaszában – 9. számú mellékletként csatolva - a Társaság a következőket rögzítette a tárgyban: „Tudomásunk és könyvelőink tudomása szerint semmi nem írja elő az analitikus nyilvántartást cégautó-adó fizetése esetén, más magángépjármű esetében pedig megkapták a kiküldetési rendelvényeket, mely kifizetései mellett a célmegjelölés is csatolva van. Éppen ezért csak a cégautó üzemanyag-számláit számoljuk el, más eszközünk nincs is, nincs miért, mitől elkülöníteni.” A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következő érdemi észrevételt tette: „A 42. oldalon kolléganőm szájába adott valótlan állítást már visszautasítottam, az ő 43. oldalon szereplő levele ugyanúgy az eljárásuk hibáit mutatja, valamint azt, hogy könyvelőnk állásfoglalásait (mely szerint éltünk) semmibe veszik.”

51

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság jelen nem volt ügyvezetője nyilatkozatát elfogadni nem tudtuk, mivel a jelen volt két kollégánk egyértelműen a Jelentésben szereplőket hallotta, majd egyébként az azt követő levelezés is láthatóan megerősít. A könyvelő állásfoglalását teljes terjedelmében ismertettük, azt az álláspontunk kialakításánál figyelembe vettük. Álláspontunkat mindezek alapján a korábbiakkal egyezően fenntartjuk. „Hiánypótlás 2” megjelölés alatt illetve időközben a használatra vonatkozó engedélyező, felelősségvállaló dokumentumok, és más kapcsolódó iratok is rendelkezésünkre bocsátásra kerültek, melyek alapján a tényállás jelentős részben tisztázásra került. 2015. február hó 24. napi keltezéssel – 10. számú mellékletként csatolva - a feldolgozott iratanyag alapján egy záró-kérdéssorral éltünk a Társaság felé: „Kiküldetési rendelvények 1. Az I 0388865 sorszámú kiküldetési rendelvényen 2014. június 21. napi és 28. napi utazással 25.865,- forint kifizetését igazolta le az Ügyvezető Úr dr. Pappné Farkas Gabriella (7200 Dombóvár, Fő utca 28.) számára. Hangsúlyozottan személyeskedéstől mentesen – tisztában vagyunk azzal, hogy az édesanyjuk neve adatai eltérnek -, kifejezetten csak a jogszabály betartottsága vizsgálata érdekében tisztelettel kérem annak megválaszolását, a nevezett vezetéknév azonosság okán, hogy dr. Pappné Farkas Gabriella hölggyel az Ügyvezető Úr hozzátartozói kapcsolatban áll-e vagy sem. Amennyiben igen, köszönettel kérem a hozzátartozói viszony mibenlétének megjelölését is. Figyelemmel a Társaság ügyvédi megbízásaira köszönettel venném arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy dr. Pappné Farkas Gabriella ismeretei szerint milyen hozzátartozói viszonyban van dr. Papp ügyvéd úrral. Konkrétan dr. Papp saját honlapján feltüntettek szerinti családi állapota alapján van-e személyi egyezőség az időközben bekövetkezett válással dr. Papp úr korábbi házastársa és dr. Pappné Farkas Gabriella között. 2. A kiküldetési rendelvényeken több esetben nem kerülnek feltüntetésre az adott útvonalhoz kapcsolódó célok, azaz az utazás célja, tárgya nem megállapítható. Kérdésünk tisztelettel, hogy az ilyen esetekben mi alapján történik a kiküldetési rendelvény leigazolása, ellenőrzése? 3. Az Ügyvezető Úr megbízási szerződése 12. pontjában „hivatalos szolgálati utazása (kiküldetése)” esetére saját gépjármű igénybevételére és annak

52

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA elszámolására jogosítja fel. Az E 0140632 sorszámú kiküldetési rendelvényen 2012. augusztus 11. napi (szombat) utazással az Ügyvezető Úr esetében a Kurultáj rendezvényre való oda-vissza utazás került elszámolásra. A Társaság rendelkezésünkre bocsátott irataiban a nevezet rendezvényhez kapcsolódóan iratot vagy bármiféle olyan adatot nem találtunk. Kérdésünk tisztelettel, hogy a nevezett rendezvény miként kapcsolódik a Társaság működéséhez, illetve milyen konkrét okból utazott az Ügyvezető Úr a Társaság érdekében a saját gépjárművét felhasználva a nevezett rendezvényre? 4. A kiküldetési rendelvényekben ugyanazon megjelölésű útvonalakra egymástól eltérően teljesen más futásteljesítmények vannak megjelölve még azonos emberek és gépjárművek esetében is. Például a Dombóvár – Budapest odavissza út esetében 339 és 400 kilométer között vannak különböző eltérő adatok, vagy a Dombóvár – Pécs oda-vissza út esetében még ugyanazon oldalon is egymás alatt hol 90 hol 100 kilométer, de van 80 kilométer is, a Dombóvár – Szekszárd esetében ugyanez 130 és 150 kilométer, Dombóvár – Kaposvár esetében pedig 57 és 70 kilométer. Kérdésünk tisztelettel, hogy mi alapján történik az adott útvonal hosszának a meghatározása, miként kerül az adott költségelszámolás alapjául szolgáló futásteljesítmény ellenőrzésre és leigazolásra? Mi a fentiekben bemutatott adott egyező útvonalra vonatkozó eltérő úthosszok elszámolásának oka? 5. A kiküldetési rendelvények adatai szerint 2014. június hó 28. napján Dombóvárról 4 gépjármű (Farkas Sándor: HIC-595 / dr. Pappné Farkas Gabriella: HLU-916 / Szibalin Miroszláv: LTE-735 / Nagyné Mészáros Szabina: KGT-811) elszámolásában engedélyezte az Ügyvezető Úr a Szentendrei Skanzen látogatásának elszámolását. Kérdésünk tisztelettel, hogy mi volt a látogatás célja, mivel az nem derül ki a beírt adatokból, és mi indokolta ennyi gépjármű elszámolását? 6. Az Ügyvezető Úr megbízási szerződése 12. pontjában „hivatalos szolgálati utazása (kiküldetése)” esetére saját gépjármű igénybevételére és annak elszámolására jogosítja fel. Az elszámolt utak jelentős része céljaként valamilyen szervezeti, egyesületi tagságból adódó kötelezettség teljesítése szerepel (közgyűlés, bizottsági ülés, munkacsoport ülés stb.) Ugyanígy más személyek elszámolásaiban is jelentős számban jelennek meg ezen célú útvonalak, illetve azok elszámolása. A Társaság éves közhasznúsági jelentéseihez mellékelt szakmai beszámolói esetében a kiegészítő tevékenységek között szerepel a - kiküldetési rendelvényekben is célként hivatkozottan megjelölt - szakmai érdekképviseletei szervekkel való kapcsolattartás. A felsorolt szervezetekkel kapcsolatban azonban nem került a részünkre átadásra olyan irat vagy adat, amely konkrétan a Társaság számára megjelenő előnyöket, bármiféle hozzáadott érték megjelenését mutatná.

53

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Tisztelettel kérem tájékoztatását, hogy - a kiküldetési rendelvényekben is megadott utak esetében – a beszámolóban megjelölten meghatározott szervezeti tagság/ok, illetve az adott szervezeti tagságon belüli rendes tagsághoz képesti többletvállalások mikor és milyen konkrét előnyöket, konkrét hozzáadott értéket jelentettek a Társaság számára, az konkrétan miben nyilvánult meg. Tisztelettel kérem az Társaság számára megnyilvánult előnyöket igazoló dokumentumok megküldését.” 2015. február hó 26. napi keltezésű válaszában a Társaság a következő válaszokat adta. „Nem állunk. Ők sem állnak, de dr. Papp Tamás maga kívánt válaszolni Önöknek.” „Az eredeti kiküldetési rendelvénynél csatoltuk az esemény anyagát, meghívóját, egyet mintaként szkennelve most elküldünk Önöknek.” „A DMH NKft. önálló jogi, gazdálkodó és szakmai szervezet mindezekért felelős ügyvezető igazgatóval, annak hatásköreivel. A szakmai tapasztalatszerzés, kapcsolat-építés módszereinek, lehetőségeinek megválasztása is ezek közé tartozik, főként, hogy a névleges havi 500 km elszámolhatóság sem sérült – SOHA.” „Nem a személy és autója, hanem az uticél és a belvárosi közlekedések szabják meg a tényleges futásteljesítményt, mint tudjuk, mely a kilométerórán megjelenik, ellenőrizhető. Senki nem lopott pár kilométernyi benzinpénzt el a cégünktől!” „A Szépteremtő Kaláka egy nagyszerű, komplex, hagyományápoló, fejlesztő kezdeményezés, mely pályázati támogatást is nyert. A nyári kézműves tábor Társaságunknak egész nyárra kiállítást adó gyermekeit szüleik vitték a skanzenbe, a tábori program részeként ajándék szakmai útra. Ehhez 4 autóra volt szükség, így a felnőtt létszám is biztosítva volt a gyerekcsoporthoz. A költségeket a befizetett részvételi díjból fedeztük. A nyári táborok, foglalkozások szervezése is közművelődési alapfeladatunk, lakossági igénykielégítő, díjtételes szolgáltatásunk. Elvitatása ésszerűtlen.” „Minden épeszű szervezet örül, ha tagja lehet szakmai (ernyő)szervezeteknek, mert tudja, hogy mennyi szellemi, lelki hozzáadott értéket képvisel az összetartozás, az együtt gondolkodás, együttérzés. Tudunk egymásról, közvetítünk, (ld. Dombóvárnak mi közvetítettük ki a kulturális stratégiát kidolgozó KIK-t és KIKK Egyesületet, akik nem csak előadót javasoltak nekünk a ház-nyitó konferenciára, hanem közös szervezés lévén, anyagilag is támogatták rendezvényünket), országos tanácskozásokon döntéshozók (pályázatok) közelébe kerülhetünk (KKOSZ), együtt szervezhetünk országos művészeti fesztiválokat, (ODE), képzéseket (MDPT). A végtelenségig lehetne sorolni az izolálódás helyetti hozzáadott értéket! Igazoló dokumentumok pedig az elnyert pályázataink (a

54

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA vizsgált időszakban több mint 60 MFt) és megvalósult helyi, társégi, regionális és országos programjaink minden eddigi évben – a KÖZ érdekében!” A mellékletként megküldött G0499228 sorszámú kiküldetés rendelvényen tényszerűen ugyancsak nem került feltüntetésre az utazás célja. A csatolt meghívó a szigorú számadású nyomtatvány jogszabályban előírt formai hiányait nem pótolja. Megküldésre került a Társaság 2015. február hó 26. napi válaszával egyidejűleg a 2013. február hó 10. napi biztosítási kifizetéssel jelzett gépjármű káreseményre vonatkozó biztosítói nyilatkozat, az önrész számla (50.000,- forint), és a szakértői összefoglaló, melyben a teljes kár összege 166.422,- forintban került megjelölésre. A kárra vonatkozóan a Társaság a következőt nyilatkozta: „A gépkocsival kapcsolatos biztosítási káresemény iratait átküldjük. Nekünk adományozott gyermekbútorok szállítása közben vétlen munkatársunk a csúszós úton a Művelődési Ház melletti villanyoszlopnak csúszott, amely nem sérült meg.” A tényállás tisztázása nyomán az alábbi megállapításokat tesszük: A cégautóadó-kötelezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a Társaság tulajdonában álló személygépkocsit konkrétan ki és milyen célra használja. Ezért, erre tekintettel a használattal kapcsolatos nyilvántartás(ok) vezetését a jogszabály nem írja elő. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a járműhasználattal kapcsolatos költségek szabályszerű elszámolása (üzemanyag, javítás, egyéb kiadások), csak a számviteli előírásoknak megfelelő bizonylatokkal, számlával történhet. A cégautó miatt tehát nem, de a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény („Szja. tv.”), és a Számviteli törvény szerinti költségelszámolás szempontjából szükséges az üzleti utak és a magánutak elkülönített, bizonylatolt kimutatása. A jelen esetben a gépjármű üzemeltetési szabályzat I/9. pontja szerint a magáncélú használat nem megengedett, de egy jövőbeli NAV ellenőrzés nem is ezt a megközelítést alkalmazza. A NAV vizsgálatai során amennyiben az adózó jármű-elszámolásával kapcsolatban bármiféle kétség merül fel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a revízió kivétel nélkül kétségbe vonja az elszámolásokat, az adózónak kell bizonyítania, hogy a gépjárműre elszámolt költségeket, így különösen az üzemanyagot kifejezetten a kérdéses autóra fordította, és nem például a magánautóba lett tankolva a cég pénzéből. A NAV vizsgálata során egy olyan válasz, mint amit a Társaság munkatársa adott a benzinszámlák elszámolása körében a számunkra a fűnyíróra való elszámolással kapcsolatban, a bizonyítási teher azonnali megfordulását eredményezi. Tényszerűen a jelenlegi nyilvántartási rendszere mellett a Társaság semmivel sem tudja igazolni vagy bizonyítani, hogy az elszámolt költségeket, így a benzinszámlák valóban az adott céges gépjármű vonatkozásában keletkeztek.

55

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság tulajdonában álló gépjárműre vonatkozó üzemanyagköltségek elszámolása ilyen módon ellenőrizhetetlen és álláspontunk szerint komoly adójogi kockázatot rejt. Javasoljuk tehát, hogy a Társaság tulajdonában álló gépjármű tekintetében a Társaság a tényleges használatot, illetve az azzal kapcsolatos ráfordításokat pontosan kimutató nyilvántartást, így például útnyilvántartást vezessen. A cégautóhoz kapcsolódó vezetői, illetve felelősségvállalást rögzítő nyilatkozat a Társaság által a bekövetkezett káreseménykor nem került érvényesítésre. Ennek okát a Társaság nem adta. A csatolt dokumentumokból az látható, hogy a Társaság nyilatkozatával szemben a más gépjármű vagy személy közrehatása nélküli oszlopnak csúszás, a szállított rakomány jellegétől, és az útviszonyok állapotától függetlenül klasszikusan az önhiba körébe sorolható – melyhez nem kell a szándékosság, az megvalósul a gondatlanság bármely alakzata esetében -, s mint ilyent, a biztosító láthatóan így is kezelte. A Társaságnak az így bekövetkező és biztosítással nem fedezett kárait az azt okozó személlyel szemben kellett volna érvényesítenie, a gépjármű használatára vonatkozóan előírt felelősségvállaló nyilatkozat szerint. A károkozó személye a dokumentumokból nem állapítható meg. Javasoljuk, hogy a Társaság az okozott kár megtérítése érdekében járjon el, azt a kár okozójával szemben érvényesítse. A kiküldetési rendelvény kérdését is az Szja tv. szabályozza. Az Szja tv. 3.§ 10. pontja határozza meg, mi az amit egyáltalában hivatali, üzleti utazásnak lehet tekinteni, melyre a kiküldetési rendelvény lehetősége egyáltalában alkalmazható: „Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).”

56

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A 83. pont ezzel összefüggésben határozza meg a kiküldetési rendelvény fogalmát: „Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.” Az Szja tv. 3. számú melléklete Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről az I. Jellemzően előforduló költségek részben a következőként szabályoz: „Költségként elszámolható kiadások különösen a következők: 17. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 7. pontja szerint elszámolható költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;” A szabályozás alapján álláspontunk szerint egyértelműen az állapítható meg, hogy a jutalomként harmadik személyek részére adott utazási lehetőség, függetlenül annak nemes céljától, hivatali, üzleti utazásnak nem minősíthető, így kiküldetési rendelvényen nem elszámolható. Ennek megfelelően a 2014. június hó 28. napján Dombóvárról 4 (négy) gépjármű (Farkas Sándor: HIC-595 / dr. Pappné Farkas Gabriella: HLU-916 / Szibalin Miroszláv: LTE-735 / Nagyné Mészáros Szabina: KGT-811) kiküldetési rendelvényben való elszámolására álláspontunk szerint nem lett volna lehetőség, azaz az ügyvezető úr a Szentendrei Skanzen látogatásának ilyetén elszámolását nem engedélyezhette volna. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következő érdemi észrevételt tette:

57

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA „…nem harmadik személynek átadott „jutalomról” írtam, hanem a költségtérítéses „tábori program részeként” megvalósult útról a befizető-résztvevőknek! Tehát kérem „álláspontjuk” revideálását!” Az álláspontunkat fenntartjuk. Túl azon, hogy ellentmondásba keveredik önmagával a Társaság a nyilatkozatai során lásd korábban még „ajándék szakmai út”, az, hogy a tábori program részeként történt, az elszámolhatóságra vonatkozó körülményeken nem változtat. Az Ügyvezető Úr megbízási szerződése 12. pontjában „hivatalos szolgálati utazása (kiküldetése)” esetére saját gépjármű igénybevételére és annak elszámolására jogosítja fel. Ez a jogszabályban összhangban álló szabályozás. Az E 0140632 sorszámú kiküldetési rendelvényen 2012. augusztus 11. napi (szombat) utazással az Ügyvezető Úr esetében a Kurultáj rendezvényre való oda-vissza utazás került elszámolásra. A Társaság rendelkezésünkre bocsátott irataiban a nevezet rendezvényhez kapcsolódóan iratot vagy bármiféle olyan adatot nem találtunk. A Társaság által adott – mindenfajta okirati bizonyíték nélküli - általános magyarázat a szakmai tapasztalatszerzésről, kapcsolat építési lehetőségről egyértelműen azt mutatja, függetlenül attól, hogy maga a rendezvény törzsi gyűlés jellege is azt támasztja alá, hogy a Kurultájon való megjelenés hivatali, üzleti utazásnak nem tekinthető, s ilyen módon el nem számolható. Teljesen téves a Társaság válaszából kiderülő szemlélet, hogy 500 kilométerig lehetőség van bárminek az elszámolására, és azért lenne szabályos az elszámolás, mert azt nem lépték át. Helyes értelmezés mellett az egy maximált elszámolási lehetőség és nem állandó járandóság. Az elszámolásnak ugyanakkor bármely összegű is legyen, a jogszabályi előírásoknak meg kell felelnie. Ilyen módon a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhetően jogszerűtlenül számolta el hivatali, üzleti útként a kiküldetési rendelvényen az ügyvezető úr a Kurultáj rendezvényre való utazását. Véleményünk szerint a Társaságnak az adott rendezvényhez való kapcsolata hiánya annyira nyilvánvaló, hogy azzal az azt költségként elszámoló ügyvezető úrnak is tisztában kellett lennie. Az általa adott teljesen általános magyarázat alapján kisarkítva akár az O.Z.O.R.A Fesztiválra utazást is hivatalos útnak lehetne tekinteni. Álláspontunk szerint megfontolandó, hogy az arra hatáskörrel rendelkező szerv bevonásával kivizsgálja-e a Társaság, hogy megvalósulhatott-e esetleg valamely büntetőjogi tényállása a magyarázat nélküli, illetve látszólag indokolhatatlan költségelszámolás tekintetében. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következő észrevételt tette: „Ugyanígy ne nevezzék „feltételezhetően jogszerűtlennek” egy hagyományőrző komplex rendezvény céges szakmai kapcsolatépítő

58

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA látogatását, mert még azt hiszem, hogy Önök számára egy Nagyszakácsiban rendezett többnapos gazstro-kulturális fesztivál csak kukta-találkozó, (és sorolhatnám!) nem pedig kulturális rendezvény, akár több száz fellépővel és hagyományőrző kézművesekkel, akiket Dombóvárra kívánunk csábítani a posványosodás megállítására.” A Társaság nyilvánvalóan teljesen általános és minden konkrétum nélküli válaszát érdeminek elfogadni nem tudjuk. Nem a rendezvény minőségével kapcsolatban fejtettük az álláspontunkat, hanem a Társaságnak a rendezvényhez való viszonyával, illetve az így elszámolt út hivatali, üzleti jellegével. Álláspontunk szerint az útnyilvántartásban megjelölt azonos útvonalra megjelölt egymástól jelentősen eltérő kilométerszámot a vidéki helyszínek esetében nem magyarázza a célpont belvárosi eltérő helyszíne. Kaposvár, Szekszárd, Pécs esetében a városon belüli 20 (húsz) kilométeres eltérés megítélésünk szerint értelmezhetetlen, és reális magyarázatot a különbségre nem ad. A Társaság a válaszában nem tudta megjelölni sem, illetve semmiféle dokumentummal nem tudta alátámasztani, miért pont annyi kilométer került elszámolásra, miközben a kiküldetési rendelvények kitöltése során a célmeghatározás általánossága egy esetleges NAV vizsgálat esetén a bizonyítási teher megfordulását, az utazások tényleges megtörténte bizonyítása kötelezettségének terhét jelentené. A kilométeróra állásra vonatkozó puszta hivatkozást nyitó és záró óraállások, illetve bármiféle okirat nélkül a revízió nem fogja elfogadni. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy a kiküldetési rendelvények esetében a célállomások pontosan, azaz konkrét cím szerint kerüljenek a jövőben megjelölésre, illetve az elszámolható kilométer meghatározáshoz, konkrét módszert, programot rendeljenek, mely az elszámolások egységességét és ellenőrizhetőségét biztosítja. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következő észrevételt tette: „20 (húsz) kilométeres eltérés egy város esetében programtól függően hitelesen előfordulhat – összértéke mintegy 800. De a jövőben figyelemmel leszünk a formai, tartalmi hibás kiküldetési rendelvényekre, javítjuk őket.” Álláspontunk szerint gazdasági jelentőségétől, illetve hozzáadott értékétől függetlenül erősen kétséges, hogy a szervezeti tagság/ok, illetve az adott szervezeti tagságon belüli rendes tagsághoz képesti többletvállalások eredményezte költségelszámolások, mennyiben fogadhatóak el a Társaság érdekében teljesített hivatali, üzleti utazásnak.

59

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Felhívjuk a figyelmet, hogy dokumentáció hiányában, a Társaság által adott minden konkrétum nélküli, teljesen általános magyarázat mellett, amely a megszerzett támogatások és a szervezeti tagság közötti ok-okozati összefüggés tekintetében kifejezetten megtévesztő véleményünk szerint, komoly kockázata van annak, hogy egy NAV ellenőrzés legalább az ilyen szervezeti tagságból eredő utazások egy részét - különösen ahol nem a Társaság hanem adott személy személyes ambíciójának teljesítése vélelmezhető - csak látszólagos hivatali, üzleti útnak minősíti és ilyen módon mint jogszerűen elszámolhatót nem fogadja el. Az Szja tv. 3.§ 83. pontja által támasztott tartalmi követelménynek a kiküldetési rendelvények nem felelnek meg, mert nem tartalmazzák a hivatali, üzleti utazás(ok) célját. Ilyen az F0516379 sorszámú kiküldetési rendelvény második tétele, az F0516391 sorszámú kiküldetési rendelvény mindkét tétele, az F0516392 sorszámú kiküldetési rendelvény mindkét tétele, az F0516394 sorszámú kiküldetési rendelvény harmadik tétele, az F0516397 sorszámú kiküldetési rendelvény mindhárom tétele, az F0516398 sorszámú kiküldetési rendelvény második és harmadik tétele, a G0499228 sorszámú kiküldetési rendelvény mindhárom tétele, a G0499233 sorszámú kiküldetési rendelvény tétele, a G0499237 sorszámú kiküldetési rendelvény két tétele, a G0499238 sorszámú kiküldetési rendelvény mindkét tétele, a G0499240 sorszámú kiküldetési rendelvény mindkét tétele, a G0499241 sorszámú kiküldetési rendelvény mindkét tétele, az E0140632 sorszámú kiküldetési rendelvény második tétele (itt a rendszám feltüntetése is hiányzik), I0146714 sorszámú kiküldetési rendelvény mindkét tétele, I0388871 sorszámú kiküldetési rendelvény harmadik és negyedik tétele, I0388875 sorszámú kiküldetési rendelvény harmadik tétele, I0146746 sorszámú kiküldetési rendelvény tétele. A tartalmi hibák a Vizsgált Időszak alatt ideje alatt mindvégig, rendszeresen jelentkeztek. A formai hibás kiküldetési rendelvényekre elszámolás, illetve kifizetés nem lett volna jogszerűen engedélyezhető. Egy esetleges NAV vizsgálat a Társaság ilyetén formai hibás elszámolását nem fogja elfogadni és adóhiány megállapítása mellett előreláthatóan adóbírságot fog kiszabni. Javasoljuk, amennyiben még lehetséges a hiányos kiküldetési rendelvények javítását, amennyiben pedig nem lehetséges, önrevízió keretében a jogtalan kifizetések elszámolásának módosítását. Valamennyi jogosulatlan kifizetés esetében elsődlegesen azok visszakövetelését, másodlagosan a Társaság felmerült kárainak a kifizetést engedélyező személlyel szembeni érvényesítését javasoljuk. A formai hibák kiküszöbölése miatt, vagy azok következtében bekövetkező károk esetében ugyancsak a Társaság kárigénye engedélyező irányába történő érvényesítését javasoljuk.

60

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA d)

BÉRLET A Társaság mérlegbeszámolói szerint jelentős bevételre tesz szert az általa működtetett ingatlan bérbeadásából. A támogatásokon kívül ebből származik, illetve származhat a Társaság legjelentősebb bevétele. Lényegében a terembérletből származó bevételek, azok nagyságrendje okán, alapvető kihatással vannak a Társaság működési egyensúlyára. Az átépítés okozta értelemszerű csökkenés után 2012. és 2013. években is kicsivel meghaladta ez az érték a nyolc millió forintot (8.069.000,- és 8.169.000,- forint). A terembérlet összegére nézve a http://muvhaz-dombovar.hu/teremberlet/ oldalon teszi közzé a Társaság az irányadó bérleti díjait. (A korábbi évekre vonatkozó díjszabást a Társaság a rendelkezésünkre bocsátotta.) Ezen táblázat fix előre meghatározott elemekből áll a takarítás, illetve az ügyelet kivételével, mely a „megegyezés szerint” kitételt alkalmazza. Az igen nagymennyiségű tárgybani szerződéses mennyiség áttanulmányozását követően megállapítottuk, hogy az írásbeli szerződéssel lefedett bérlet bevételi érték jelentősen elmarad a Társaság nyilvántartásaiban szereplő értéktől. A szerződésekből az is látható volt, hogy a megadott díjtáblázathoz képest is, illetve azonos helyszínek esetében is a bérleti díjak azonos feltételek mellett eltértek egymástól. Azonos bérleti díj mellett pedig a szolgáltatás tartalma, mint például ügyeletes száma tért el, azaz azonos díj mellett más szolgáltatást biztosított a Társaság az egyes esetekben. Az is megállapítható volt, hogy az írásbeli szerződések fajtája, szerkesztettsége, tartalma rendkívül vegyes. Láthatóan a Társaságnak van egy standard szerződése is, amivel kapcsolatban annak több alkalommal a hiányos kitöltöttsége, illetve álláspontunk szerint a szabályozás hiányos jellege állapítható meg. Ilyen kifejezett hiány az egyébként új épület tekintetében a kárfelelősség részletes szabályozásának elmaradása. 2015. február hó 18. napján a Megbízott részéről két a vizsgálatban résztvevő személy (dr. Weiszbart és dr. Bálint) a korábbi – 2015. február hó 16. napi levélben jelzett helyszínen történt megtekinthetőségre hivatkozás okán előzetes bejelentkezést követően a Társaságnál megjelent. A Társaság helyszínen tartózkodó kollégáinak mindezeket a problémákat előadták, arra magyarázatot, illetve választ kértek. A Társaság munkatársai elmondták, hogy valóban több esetben nem készül írásbeli szerződés a bérbeadásból, ez az oka a szerződéssel lefedett és a ténylegesen beszedett összegek különbségének. Állításuk szerint jellemzően a kisebb összegű bevételek esetében csak számlakiállításra kerül sor a helyszínen.

61

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A Társaság munkatársai előadták, hogy a szerződéses minták eltérésének oka, hogy jellemzően a partnerek adják meg a saját mintáikat, azt kérik aláírni, amit a Társaság el is fogad. Elmondták, hogy a kárfelelősség kérdésének szabályozása eddig nem merült fel, mert bár korábban történt károkozás, de azt a bérlő végül megtérítette. Elmondták, hogy a Társaságnak külön kárbiztosítása nincsen. A bérletek tartalma, illetve bérleti díj összegek előre megadotthoz, illetve egymáshoz képesti eltérése okaként az eseti egyéni mérlegelésen alapuló döntést jelölték meg. Konkrét példaként elmondták, hogy amennyiben azt látják, hogy a bérlő árus az adott napon kevesebb bevételt ért el, akkor segítendő a helyzetén, kevesebb bérleti díjat kérnek tőle. Az árus bevételét ugyan nem ellenőrzik, de a vásárlók számát látják, és abból következtetnek a forgalomra, amelynek alapján a bérleti díjcsökkentést megítélik. A bérleti díjcsökkentésre vonatkozóan a Társaság nem rendelkezik előre lefektetett előírásokkal, vagy elvárásokkal. A bérleti díj meghatározása, az előre megadott értékekhez viszonyított eltérítés az ügyvezető, illetve egy illetékes munkatárs eseti döntésén múlik, melyet sem indokolni, sem semmilyen módon nyilvántartani, dokumentálni nem kell a Társaságban. Ennek megfelelően az, hogy kinek és miért csökkentették adott esetben a fizetendő díját a későbbiekben nem visszakereshető vagy ellenőrizhető. 2015. február hó 19. napi kérdéseinkben az előző napon a Társaság munkatársai által kérdésre előadottak írásbeli megerősítését, illetve további tisztázását kértük, az alábbiak szerint: „Kollégái kérdésekre előadták, hogy nem minden esetben kötnek szerződést az ingatlan egyes részei bérletbe adása tekintetében, illetve az előre megadott bérleti díj ártáblázathoz képesti valós bérleti díjak esetében az eltérés oka, az egyéni mérlegelés, egyéni döntés. Kollégái nyilatkozata szerint a bérleti díj csökkentése illetve a szerződések mellőzése körében szabályzat vagy kialakult gyakorlat nincsen, az Öntől, vagy arra Ön által felhatalmazott kollégája eseti döntésétől függ. Tisztelettel kérem nyilatkozatát arra vonatkozóan, milyen szempontok szerint alkalmaz a Társaság írásbeli szerződést, illetve tekint el attól a bérletek esetében. Kérem arra vonatkozó külön tájékoztatását is, hogy az előre megadott bérleti díjaktól való eltérés esetében milyen szempontokat, ismérveket vesznek figyelembe, mi alapján határozzák meg az előzetesen megadottakhoz képest eltérített összegeket.” 2015. február hó 23. napi válaszában a Társaság a következőket közölte: „A bérleti díjak ilyetén esetlegessége, „egyéni mérlegelése” nem igaz: alap a díjtáblázat, az egyedi, alkalmi eltérés oka súlyos kell legyen. Ilyenek:

62

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA rendszeresség, folyamatosság; a mi érdekünkben előbb kell a bérlőnek távoznia; egyéb vis major. Engedményt csak a cég hosszú távú érdekei érdekében teszünk (pl: bérlő megnyerése a kínálati piacon, megtartása) Szerződést alkalmi, helyszínen fizető bérlőnél csak igény esetén kötünk, feleslegesen nem szaporítjuk az aktahalmazt, pazaroljuk a papírt. Minden esetben kötünk megállapodást politikai és tömeges szórakoztató/szórakozó rendezvényeknél.” A tényállás tisztázása után álláspontunk szerint az alábbiakra szükséges felhívni a figyelmet: A Társaság ingatlangazdálkodása a bérleti hasznosítás körében valójában átláthatatlan, ellenőrizhetetlen. Előre megadott szabályzatok, normák helyett az egyéni mérlegelésen alapul, amely egyéni mérlegelés eredményét sem indokolni, sem dokumentálni nem kell. A Társaság által hivatkozott bérleti rendszeresség, folyamatosság előre szabályozható lenne a bérleti díjak körében akár egy kedvezményrendszer előre rögzített szabályain keresztül, akár más szempontok szerint. A szabályozás hiánya pontosan egyéni eseti döntéseket eredményez. A bérlő korábbi távozásának indoka ugyancsak nem elfogadható, hiszen a bérleti jogviszony létrejöttekor ezzel előre lehet számolni, a bérletek volumene pedig a tervezést lehetővé teszi. A Társaság maga is elismerte az előre megadott értékektől való eltérések tényét, azt csupán utólagosan, az általánosság szintjén indokolni igyekszik. Valójában utólagosan már nem állapítható meg, hogy az adott számlában vagy szerződésben szereplő, előre megadott díjtáblázattól eltérő bérleti díjnak mi a pontos oka, az mire vezethető vissza. A kiszámíthatatlanság a rendszer sajátja, hiszen minden bérlő érdeke, hogy különböző előre nem megismerhető szempontok alapján a díj csökkentésére kísérletet tegyen. A csökkentési kísérlet eredménye is kiszámíthatatlan, hiszen nincsenek előre figyelembe vehető, ismert sztenderdek. A problémát a vizsgálat során a Társaság kollégáinak 2 (kettő) példával szemléltettük: Kérdésünkre, hogy mi alapján fogadja el az árus bérleti díj csökkentésére irányuló kérelmét, azt a választ adták, hogy látják kevés volta vásárlója. Elmondták, hogy más módon ezt nem ellenőrzik. Arra azonban már nem tudtak válaszolni, hogy miként ellenőrzik azt, ha kevés vásárló nagy értékben vagy, hogy sok vásárló kis értékben vásárol, és így nem a vásárlók számától függ az árus nyeresége.

63

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Kérdésünkre, amely szerint, hogy ha az előre megadott bérleti díjakat csökkentik az adott árus esetében amikor kisebb a forgalma, vajon emelik e esetleg amikor az átlagosnál jobb a forgalom, vagy legalább visszapótoltatják-e, határozott nem választ kaptunk. Tehát az árus a megadott értékhez képest minden esetben csak a számára kedvezőbb irányba mozdulhat el, így mivel a kedvezményi rendszer kiszámíthatatlan érdemes az adott döntéshozó egyéni mérlegelésére hatnia. A döntéshozónak nem kell elszámolnia senki felé a mérlegelése szempontjairól, a döntése indokairól. A későbbiek során dokumentáció hiányában ilyen módon nem is ellenőrizhető, hogy a döntés indokai egyáltalában fennálltak-e. Mindez a helyzet ráadásul hosszú idő óta fennáll. Figyelemmel a bérleti díjbevételek Társaság gazdálkodásában betöltött szerepére, javasoljuk a Társaság ingatlanhasznosítási tevékenysége, egyértelmű, világos, előre megismerhető leszabályozását, amely szabályozás kezeli a Társaság által is hivatkozott helyzeteket. Így például a bérleti díjakhoz kapcsolódó kedvezményi rendszer kialakítását javasoljuk. Javasoljuk, hogy amennyiben az előre megadott díjtételekhez képest a Társaság eltérést alkalmaz, azt csak a konkrét döntéshozó megnevezése és felelősségvállalása mellett, írásban rögzített indokolás mellett tehesse meg, az utólagos ellenőrizhetőség érdekében. A Társaság a Jelentés tervezetének véleményezése során a következő észrevételt tette: „A hirdetett terembérleti díjak egy alkalomra szólnak. Szerződésünk értelmében a város intézményei, civil szervezetei jótékony célra évente egyszer féláron kapják a termet bevételes rendezvényre. Állandó csoportok (pl. mozgásos) a rendszeresség miatt csökkentett, de egységes óradíjat fizetnek. Alapdíjaink 2 órások és egy naposak, a kettő közötti árat számoljuk fél nap (4-5 óra) esetén. Az előtéri árusok fogadását, fizetését, vis majort már korábban megírtam. A terembérlet a közfeladat ellátása, magasabb színvonala érdekében végzett vállalkozási tevékenységünk. AZ igénybevétel számát, a fizetőképes keresletet is a paic szabályozza. Merev ragaszkodással csak a megrendelők elvesztése és a nillás bevétel lett volna az eredmény.” Álláspontunk szerint a Társaság pár, számára kedvezőbb színt biztosító kiragadott példa segítségével csak megmagyarázni igyekszik a Jelentés megállapításait, amivel lényegében megerősíti azok helytállóságát.

64

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA A bérlői igény által vezérelt szerződés kötési „szokás” különösebb magyarázatot nem igénylő hátránya, hogy a bérlő szempontjából szabályozza a felek viszonyát, amit lényegében a Társaság megjegyzés, illetve változtatás nélkül elfogad. Az alkalmazott saját szerződéses minta elavultsága okozta kockázatok ugyancsak nem szorulnak bővebb indokolásra. A Társaság által a szerződések hiánya indokaként hivatkozott „aktahalmaz” szaporítás a Társaság által kezelt vagyon viszonylatában álláspontunk szerint nem elfogadható érv, illetve más megoldással is elérhető lenne a kívánt cél. A bérleti jogviszony alatt az adott bérlő által folytatott tevékenység, illetve a működése eredménye konkrét felelősségi kihatással lehet a bérbeadóra, különösen ott ahol egymás mellett több bérleti jogviszony létesítésére kerül sor párhuzamosan. A felelősségi kérdések tisztázása, különösen a kárfelelősség körében mindenképpen szükséges. Javasoljuk, hogy a Társaság életében tipikusan előforduló bérleti helyzetekre készüljenek rövid, lényegi eseti szerződésminták, melyek mögött a Társaság általános szerződéses feltételei, egy házirend / működési rend stb. jelentsenek egy mögöttes helyzetet. Ezen háttérszabályozást minden a Társasággal bérleti kapcsolatba kerülő személynek el kelljen fogadnia függetlenül attól, hogy a Társaság által adott minta vagy a saját szerződéses mintája alapján szerződik-e. Ezen háttérszabály pedig – többek között - részletesen kell szabályozza a kárfelelősség valamennyi esetkörét. Ezen általános feltételeket előre megismerhetővé kell tenni, és a szerződéses jogviszony alapjaként kell kezelni, ezáltal minden egyes esetben a kinyomtatása is felesleges lesz, arra csak utalni kell. Javasoljuk tisztázni a Társaság tevékenységére vonatkozóan, hogy milyen működési kockázatokkal kell számolni, melynek eredményeként – a szükséges körben akár felelősség, akár kár, akár baleseti - biztosítás kötését javasoljuk. e)

TÁRGYI ESZKÖZ GAZDÁLKODÁS A tényállás tisztázása során 2015. február hó 12. napi keltezésű levelünkben az alábbiak szerint kértük a Társaság segítségét a tényállás tisztázásában: A Vizsgálati Időszak alatti mérlegbeszámolók kiegészítő melléklete is rögzíti valamennyi év tekintetében, hogy a Társaság tárgyi eszköz nyilvántartása körében „A tárgyi eszközök használatba vételének könyvelése üzembe helyezési okmány alapján történik.” A 100.000,- forint bekerülési érték alatti tárgyi eszközökre nézve pedig:

65

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA „A tulajdon védelme érdekében azonban ezen kisértékű tárgyi eszközök a vállalkozás mennyiségben nyilvántartja.” Az ellenőrzés során egyetlen üzembe helyezési okmány sem került átadásra részünkre, illetve a kisértékű eszközök mennyiségi nyilvántartását sem bocsátották a rendelkezésünkre. 2011. évi mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete a 4. oldalán a Passzív időbeli elhatárolások körében rögzíti a TÁMOP támogatott eszköz beszerzés esetében a 1.238.000,- forintos értéket. 2012. évi mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete a 4. oldalán a Passzív időbeli elhatárolások körében rögzíti a TÁMOP támogatott eszköz beszerzés esetében a 1.345.000,- forintos értéket. 2012. évi mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete a 4. oldalán a Passzív időbeli elhatárolások körében rögzíti a TÁMOP támogatott eszköz beszerzés esetében a 910.000,- forintos értéket. Valamennyi mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete 1. számú mellékleteként a tárgyi eszközök állománya változása táblázat, amelyből az eszközértékek változása illetve állapota látható. Ezekből megállapíthatóan a Társaságnak több, sőt komoly értékű tárgyi eszköze van. Licencjogok megjelölésű file-csomagban ugyanakkor több számla is átadásra került. A 11391KU2009 jelű számlán 3 (három) darab MS Office Home and Student licenc, a CO8SA6309751 jelű számlán 3 (három) darab Office csomag licenc, a DK-302750 jelű számlán 1 (egy) darab MS Office 2007 Small Business 2007 licenc beszerzése látható. Figyelemmel arra, hogy az SM-2011/359 jelű és 2011/00254 jelű számlákból láthatóan a megvásárolt számítógépek Office csomaggal kerültek beszerzésre, a külön vásárolt 7 (hét) darab Office csomag felhasználási helyszíne nem megállapítható. Rögzíthető, hogy a Társaságnál 4 (négy) fő (Farkas János/Várai Adrienne/Szabóné Rambala Gabriella/Orbán Viktor) az, akinek a munkaköre megjelölése alapján a nevezett irodai szoftvercsomag használata köthető lehetne. Az összes munkatársak létszáma jelenleg 10 (tíz) fő (Vizsgálati Időszak alatt legmagasabb szám 13), melyekhez licencek száma ugyanakkor összesen 9 (kilenc) darab. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján az alábbiak állapíthatóak meg: 

a tárgyi eszközökre vonatkozó nyilvántartás hiányos/nincsen, nem tesz eleget a törvényi előírásoknak;

66

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA  

a tárgyi eszközökre vonatkozóan pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a beszerzés/használat/nyilvántartás szabályszerűsége a kötelező nyilvántartások elmaradása hiányában nem megállapítható; a rendelkezésre álló adatok alapján a beszerzett licencek gépekhez rendelése, a beszerzés szükségessége, a munkavállalók létszámához és feladataihoz viszonyítva a jelen rendelkezésre álló adatok alapján megkérdőjelezhető, illetve nem indokolt.

A Társaság 2015. február hó 13. napi válaszában a tárgyban a következőket nyilatkozta: „A beszerzések szükségességét a munkánk és a jogszabályok határozzák meg, melyről a munkatársi közösség és az ügyvezetés dönt.” „Mivel a felújításkor 8 gép került részünkre átadásra, azokhoz a minimális számú szoftvert igyekeztünk beszerezni. A használati helyeket, szükségességet is a munkánk szabályozza: egy gép az ügyvezetői irodában, egy az információ-portán, a 2 gép a pénzügyi előkészítés és közönségszervezés, 3 a szervezői irodában a külső és belső kapcsolattartáshoz elengedhetetlenül szükséges a mindennapi munkához. Szó sincs arról, hogy a géphez nem kötöttek az Office-ok!” A Társaság válasza tehát megerősítette, hogy 8 (nyolc) számítógépet használnak, ugyanakkor arra nem adott választ, miként lehetséges a rendelkezésre álló gépek számát eggyel meghaladó (9) Office csomag használata. Tényszerűen egy szoftverhez ezek szerint ugyanis nem tartozik gép. 2015. február hó 18. napján a Megbízott részéről két a vizsgálatban résztvevő személy (dr. Weiszbart és dr. Bálint) a korábbi – 2015. február hó 16. napi levélben jelzett helyszínen történt megtekinthetőségre hivatkozás okán előzetes bejelentkezést követően a Társaságnál megjelent. A Társaság jelenlévő az informatikáért felelős munkatársa előadta, hogy a Társaság sem a hardverek sem a szoftverek tekintetében nyilvántartásokat nem vezet, így nem tudja megmondani mely gépen milyen szoftverek futnak, azoknak a jogtisztasága miként alakul, illetve azt sem, hogy adott gépekhez milyen kiegészítők tartoznak. Az Office csomaggal kapcsolatos problémát is ismertettük a helyszínen, amelyre a Társaság munkatársai választ adni nem tudtak. A Társaság átadta részünkre a Vizsgált Időszakra vonatkozó időszaki pénztárjelentéseit. Ezen okok miatt 2015. február hó 19. napi levelünkben a Társaság nyilatkozatát kértük a szóban feltárt probléma feloldásához a következők szerint: „A tegnapi napon kollégái elmondták, hogy a Társaság hardver és szoftverhasználata, illetve az azokhoz tartozó kiegészítő eszközök tekintetében semmiféle nyilvántartást nem vezetnek.

67

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Tisztelettel kérem nyilatkozatát, mi alapján állapítható meg, hogy mely hardver és szoftvereszközök tartoznak és milyen terjedelemben a Társaság tulajdonába, miként tudják ilyen módon érvényesíteni az egyes szoftverekhez kapcsolódó licence jogokat (upgrade/update/maintenance), illetve miként kezelik az esetleges „illegális” szoftverhasználatból eredő kockázatokat.” 2015. február hó 23. napi válaszában a Társaság a feltárt probléma tárgyában elismerő nyilatkozatot tett, ugyanakkor jelezte, hogy megkezdte annak elhárítását. Nyilatkozata szerint: „Csakis legális szoftvereket használunk, a megvásárolt licencek a leltárban szerepelnek. Eddig gépenként nyilvántartást nem vezettünk, annak elkészítése folyamatban van. Egyébként igyekszünk céges környezetben is ingyenesen használható programokat alkalmazni. Emellett a gépek felügyelete rendszeresen megtörténik a kockázatok csökkentése (pl. akaratlan szoftvertelepítés) érdekében.” A Táraság a gépekhez nem rendelhető 1 (egy) darab többlet Office példány feltalálási helyére, illetve szükségességére továbbra sem nyilatkozott. Az átadott időszaki pénztárjelentéseket megvizsgáltuk és összevetettük a Társaság Vizsgált Időszak alatt évente készített tárgyi eszköz leltáradataival. Az anyag nagy mennyiségére tekintettel a 2015. február hó 18. napján tartott helyszíni személyes találkozón a Társaság munkatársaival megbeszéltek szerint, ezért évente a véletlen mintavételezés módszerével vizsgáltunk meg egyes tételeket. 2015. február hó 24. napján ennek alapján a következőkben kértük a Társaság segítségét a tényállás tisztázásához: „Pénztárjelentések és tárgyi eszköz leltárak I.

2010. év

1. Az időszaki pénztárjelentés 0011456 sorszámú oldalán 2010. április havi kiadással 19. szám alatt egy pendrive beszerzése szerepel. Más esetekben a pendrive-okat és hasonló eszközöket a Társaság a tárgyi eszköz leltárába felvette, ami ezen eszköz esetében nem történt meg. Kérdésünk tisztelettel, hogy mi ezen tárgyi eszköz nyilvántartásba felvétel elmaradásának oka? Miként tartják nyilván ezen eszköz Társaság vagyonában való meglétét, fellelhetőségét? 2. Az időszaki pénztárjelentés 0011460 sorszámú oldalán 2010. június havi kiadással 60. szám alatt egy sütőedény beszerzése szerepel. Más esetekben a hasonló eszközöket a Társaság a tárgyi eszköz leltárába felvette, ami ezen eszköz esetében nem történt meg.

68

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Kérdésünk tisztelettel, hogy mi ezen tárgyi eszköz nyilvántartásba felvétel elmaradásának oka? Miként tartják nyilván ezen eszköz Társaság vagyonában való meglétét, fellelhetőségét? 3. A Társaság az időszaki pénztárjelentések adatai szerint nagy mennyiségben, illetve visszatérően vásárolt DVD/CD lemezeket és tokokat. Konkrét példaként az időszaki pénztárjelentések 0011464 sorszámú 2010. szeptember havi kiadással 13. szám alatt 250 darab DVD lemez és 200 DVD tok, illetve 0011469 sorszámú 2010. december havi kiadással 10. szám alatt DVD és CD lemez. A későbbi időszakban is rendszeresek a CD/DVD vásárlások (0028526 sorszám alatt 2011. januárban 10. szám / 0038526 sorszám alatt 2011. augusztusában 29. szám / 0121277 sorszám alatt 2012. januárban 51. szám / 0121286 sorszám alatt 2012 májusában 44. szám) Kérdésünk tisztelettel, hogy mire használt fel a Társaság ilyen mennyiségű DVD/CD lemezt, mihez volt az szükséges? II.

2011. év

1. Az időszaki pénztárjelentés 0038546 sorszámú oldalán 2011. november havi kiadással 36. szám alatt egy pendrive beszerzése szerepel. Más esetekben a pendrive-okat és hasonló eszközöket a Társaság a tárgyi eszköz leltárába felvette, ami ezen eszköz esetében nem történt meg. Kérdésünk tisztelettel, hogy mi ezen tárgyi eszköz nyilvántartásba felvétel elmaradásának oka? Miként tartják nyilván ezen eszköz Társaság vagyonában való meglétét, fellelhetőségét? 2. Az időszaki pénztárjelentés 0038540 sorszámú oldalán 2011. augusztus havi kiadással 19. szám alatt egy külső winchester beszerzése szerepel. Más esetekben a hasonló eszközöket a Társaság a tárgyi eszköz leltárába felvette, ami ezen eszköz esetében nem történt meg. Kérdésünk tisztelettel, hogy mi ezen tárgyi eszköz nyilvántartásba felvétel elmaradásának oka? Miként tartják nyilván ezen eszköz Társaság vagyonában való meglétét, fellelhetőségét? 3. Az időszaki pénztárjelentés 0038548 sorszámú oldalán 2011. december havi kiadással 13. szám alatt egy DVD lejátszó beszerzése szerepel. Más esetekben a hasonló eszközöket a Társaság a tárgyi eszköz leltárába felvette, ami ezen eszköz esetében nem történt meg. Kérdésünk tisztelettel, hogy mi ezen tárgyi eszköz nyilvántartásba felvétel elmaradásának oka? Miként tartják nyilván ezen eszköz Társaság vagyonában való meglétét, fellelhetőségét?

69

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA III. 2012. év 1. Az időszaki pénztárjelentések „szöveg” rubrikájának gyakori és összességében jelentős kiadási tételt jelentő elemeként az „útiköltség” megjelölés szerepel. Van, hogy van név hozzárendelve, de sok esetben nincsen. Példaként a 0121295 sorszámú oldal 2012. október havi 86. szám alatti tétel. Kérdésünk tisztelettel, hogy mely esetekben kerül az „útiköltség” meghatározáshoz név hozzárendeléshez és mely esetekben nem. Amennyiben csak útiköltség megjelölés szerepel, akkor az útiköltség tárgya, tartalma miként állapítható meg, azt okszerűsége, jogszerűsége, azaz az elszámolhatóság szempontjából ki ellenőrzi le? Az útiköltség elszámolások engedélyezésére mi alapján kerül sor? Azt milyen dokumentumokkal kell alátámasztani? IV. 2013. év 1. Az időszaki pénztárjelentés 0121316 sorszámú oldalán 2013. szeptember havi kiadással 450. szám alatt egy vasaló beszerzése szerepel. Más esetekben a hasonló eszközöket a Társaság a tárgyi eszköz leltárába felvette, ami ezen eszköz esetében nem történt meg. Kérdésünk tisztelettel, hogy mi ezen tárgyi eszköz nyilvántartásba felvétel elmaradásának oka? Miként tartják nyilván ezen eszköz Társaság vagyonában való meglétét, fellelhetőségét? 2. Az időszaki pénztárjelentés 0121303 sorszámú oldalán 2013. február havi kiadással 64. szám alatt autójavítás önrész kifizetés szerepel. A megfogalmazás arra utal, hogy biztosítási káresemény következett be a járművet illetően. Kérdésünk tisztelettel, hogy mire vonatkozik ez a kifizetés, biztosítási esemény történt-e, ha igen milyen, mi történt? A felelősségi kérdések meghatározhatóak-e? Amennyiben nem a Társaság volt a hibás, a költségei (kár/kártalanítás) érvényesítésre és megtérítésre kerültek-e? A Társaság, illetve alkalmazottja hibája esetében a Társaság költségei (kár/kártalanítás) érvényesítésre és megtérítésre kerültek-e? 3. Az időszaki pénztárjelentés 0121321 sorszámú oldalán 2013. december havi kiadással 651. szám alatt dolgozói jutalom megjelölés szerepel. Kérdésünk tisztelettel, hogy ki határozott meg kiknek a számára jutalmat? Annak teljesítését miként ellenőrizte, és miként, mi alapján engedélyezte a

70

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA kifizetést? Mely dolgozókat milyen összegben és mely feladatok teljesítéséért illette a jutalom? 4. Az időszaki pénztárjelentés 0121322 sorszámú oldalán 2013. december havi kiadással 667. szám alatt 79.985,- forintos kiadással asztallap gyártás szerepel, ugyanitt 673. szám alatt 158.175,- forintos kiadással bútorlap, majd a 0121324 sorszámú oldalon 2014. januári kiadással újabb 89.990,- forintos kiadással megint asztallap gyártás szerepel. Ehhez kapcsolódóan azonban ezen hónapokban semmi sem került felvételre a tárgyi eszköz nyilvántartásba, illetve a leltár azt nem tartalmazza. Kérdésünk tisztelettel, hogy mi ezen kiadások pontos tárgya? Mi a produktum, ami ennek alapján létrejött és miért nem került felvételre a tárgyi eszközök nyilvántartásába? 5. Az időszaki pénztárjelentés 0121313 sorszámú oldalán 2013. június havi kiadással 375. szám alatt kerékpárjavítás szerepel. Korábban a 0011458 sorszámú oldalon 2010. május havi kiadással 15. szám alatt már szerepelt kerékpár pumpa beszerzése és a 0011464 sorszám alatt 2010. szeptember havi kiadással 3. szám alatt kerékpár zár beszerzése is. A tárgyi eszköz leltárakban azonban kerékpár nem szerepel, illetve kollégáim személyes megjelenésekor kolléganője ezzel egyező nyilatkozata szerint a Társaság tulajdonában nincs kerékpár. Kérdésünk tisztelettel, hogy kerékpár hiányában mire, kinek a kerékpárjára költötte el ezen nevezett tételeket, illetve összegeket a Társaság? V. 2014. év 1. Az időszaki pénztárjelentés 0053205 sorszámú oldalán 2014. április havi kiadással 193. szám alatt egy kávéfőző beszerzése szerepel. Más esetekben a hasonló eszközöket a Társaság a tárgyi eszköz leltárába felvette, ami ezen eszköz esetében nem történt meg. Kérdésünk tisztelettel, hogy mi ezen tárgyi eszköz nyilvántartásba felvétel elmaradásának oka? Miként tartják nyilván ezen eszköz Társaság vagyonában való meglétét, fellelhetőségét? 2. Az időszaki pénztárjelentés 0053216 sorszámú oldalán 2014. október havi kiadással 508. szám alatt lopáskár megjelölésű kifizetés szerepel 173.200,- forintos értékkel. Kérdésünk tisztelettel, hogy mire vonatkozik ez a kifizetés, biztosítási esemény történt-e, ha igen milyen, mi történt? A felelősségi kérdések meghatározhatóak-e? A Társaság részéről a kárai illetve kártalanítása érvényesítésre és megtérítésre kerültek-e? Kivel szemben, miként? Ezzel kapcsolatban milyen dokumentumok keletkeztek? Kérjük a vonatkozó dokumentáció rendelkezésünkre bocsátását.

71

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA 3. Az időszaki pénztárjelentés 0053212 sorszámú oldalán 2014. július havi kiadással 408. szám alatt útiköltség kiadás szerepel Farkas Sándor nevű személy részére. Hangsúlyozottan személyeskedéstől mentesen, kifejezetten csak a jogszabály betartottsága vizsgálata érdekében tisztelettel kérem annak megválaszolását, a nevezett vezetéknév azonosság okán, hogy Farkas Sándor úrral az Ügyvezető Úr hozzátartozói kapcsolatban áll-e vagy sem. Amennyiben igen, köszönettel kérem a hozzátartozói viszony mibenlétének megjelölését is.” A Társaság 2015. február hó 26. napi válaszában kérdéseinket a Farkas Sándor úr személyére vonatkozó kérdés kivételével megválaszolta. A jelentés tervezet véleményezése során a Társaság Farkas Sándor úr személye közeli hozzátartozói minősége tekintetében nemleges választ adott. A dolgozói jutalmazás körében a Társaság rögzítette: „…az éves munka elismeréseként, az év végi lehetőségektől függően került sor, nem pedig célfeladatként járó prémium.” A tárgyi eszköz leltár hiányosságai tekintetében a Társaság a következő válaszokat adta: „A pendrive-ok nem csak méretük, hanem időtállóságuk miatt sem leltári tárgyak, de az öt év alatt vásárolt hordozók száma amúgy sem nagyságrendi mennyiség, ha a rendezvényekhez szükséges adatátvitelek számához mérjük. A még használhatók az irodában találhatók éppen úgy, mint a külső winchester.” „Az eszközöket nem raktározásra, hanem azonnali használatra vásároltuk, azok fellelhetősége a használati hely. vasaló a mosókonyhában, a kávéfőző a teakonyhában. DVD lejátszó (hanglejátszásra alkalmasabb, mint a csak CD lejátszó!), a próbateremben/Majoros teremben, Pinceszínházban stb.” „A sütőedényt a nyugdíjba vonuló (amúgy cégünk alapítótagja!) munkatársunk búcsúajándékaként vásárolta a Társaság egyéb pénzbeli köszönetnyilvánítás helyett. Az átvételi elismervényt csatoljuk.” Az időszaki pénztárjelentések „szöveg” rovatának kitöltöttségére pedig a következőket nyilatkozta: „A pénztárjelentések „szöveg” rubrikája igen kevés információ tárolására alkalmas, (gazdasági esemény rövid leírása), annak részletességét semmi nem írja elő, főként a személyhez kötést.”

72

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Rögzíteni szükséges, hogy a Társaság rendelkezik Selejtezési Szabályzattal, amit a rendelkezésünkre bocsátott. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a következőként rendelkezik: „A mérlegtételek alátámasztása leltárral 69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - az (5) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. (3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (4) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.” Tehát a jogszabály szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak kell lenniük. A beszámolóban foglalt tételeknek leltárral való alátámasztása az egyik garancia arra, hogy a mérlegben kimutatott eszközök és források a valóságban is léteznek. A számviteli törvény nem a leltározásra, hanem a leltár készítésére tartalmaz kötelezettségeket, abból kiindulva, hogy lehetővé teszi a leltár készítését a számviteli alapelveknek megfelelő, főkönyvi könyvelés adataival értékben egyező naprakész mennyiségi nyilvántartás alapján is. Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő

73

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA mennyiségű nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél kell elvégeznie. A számviteli törvény előírásai alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani. A leltárt el lehet készíteni a folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartások alapján, illetve a mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás során. A leltár a mérleg alapja. A vállalkozás saját eszközeit és forrásait tartalmazza. A leltározás célja:    

a mérleg valódiságának alátámasztása; a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése; a tulajdon védelme; a vezetőség tájékoztatása.

A leltározás mennyiségi felvétellel történik, ami az eszközök megszámlálásával megy végbe. A mennyiségi felvétel végrehajtható a nyilvántartásoktól függetlenül a nyilvántartással való utólagos összehasonlítással vagy a nyilvántartások alapján a leltárfelvétel alkalmával való összehasonlítással. Az időszaki pénztárjelentésre, mint bizonylatra a törvény 166.§-a következőket írja elő: „(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A törvény 167.§ (1) bekezdés e) pontja szerint pedig: „167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;” A tényállás tisztázását követően álláspontunk szerint a következő problémák továbbra is fennállnak: A hardver és szoftverhasználat körében javasoljuk, hogy amennyiben a Társaság a nyilvántartásaival elkészül, arról a taggyűlésnek számoljon be, illetve írják elő ezen nyilvántartások időszaki felülvizsgálatát, konkrét személyi felelősséghez rendelten. A Jelentés tervezete véleményezése során a Társaság a következőt nyilatkozta: „Az Office licencek közül 3-at nem használunk, mivel a forgalmazó félrevezetése mellett azok csak Home&Student

74

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA jogokkal rendelkeznek. Ezek átváltásán fáradozunk Business csomagra. A többi Office-t géphez kötötten használjuk, a fennmaradó egy gépen ingyenes irodai csomag van, mely Linuxos. A tényszerűség érdekében rögzíteni kívánjuk, hogy 2009. április hó 17. napi teljesítési határidővel vásárolta meg a Társaság a 3 darab Home&Student csomagot, azaz immár 6 éve. A Társaság válasza szerint ezen 6 éve ennek a csomagnak az átváltásán fáradoznak. A tárgyi eszköz leltárral nem tudjuk elfogadni a Társaság azon álláspontját, hogy valamely eszköz „amúgy sem nagyságrendi mennyiség”. A pendrive-ok esetében ráadásul van, hogy felvételre került az eszközök közé, van, hogy nem, azaz nem egységes a kezelésük. Az egyéb eszközök esetében sem az került vitatásra, hogy nincs meg, hanem az, hogy nincsenek benne a leltárban. A Társaság válasza alapján ezek rendelkezésre állnak, megtalálhatóak a Társaságnál, azokat a Társaság használja is, de a leltárban még sem szerepelnek. Abban az esetben pedig, amikor adott eszköz használhatatlanná válik, éppen a Selejtezési szabályzat betartásával kerülhet a Társaság könyveiből kivezetésre. A Társaság által adott válaszokból az állapítható meg, hogy a tárgyi eszköz leltárak nem hitelesek, azok nem a valóságot tükrözik. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy mekkora az eltérés mértéke, az mire vezethető vissza, mivel a tényhelyzet az, hogy a tárgyi eszköz leltárak bizonyosan nem a valóságot tartalmazzák. A leltár funkció tehát álláspontunk szerint ilyen módon nem érvényesülnek. Mivel a leltárak támasztják alá a Társaság mérlegeit is, ezért külön is vizsgálandó a hiteltelen leltáraknak az adott éves mérlegekre milyen hatásuk van. Javasoljuk ezért az azonnali, hiteles tárgyi eszköz leltár elkészítését, ahol a leltárfelelősség szabályai szerint, pontos, megbízható, hiteles leltár kerüljön felvételre. Ezen új leltár alapján pedig a Társaság a könyvelése útján vizsgáltassa meg, szükséges-e az új leltár alapján a Társaság könyveinek bármi féle módosítása. Javasoljuk, hogy a jövőben a Társaság helyezzen nagyobb hangsúlyt a saját szabályzatai betartására a tárgyi eszköz-nyilvántartás, leltározás és selejtezés terén, a saját szabályzatait – a jogszabályokkal egyezően - teljes mértékben tartsa be.

75

E SZTÁRI Ü GYVÉDI I RODA Az időszaki pénztárjelentés „szöveg” rubrikája kitöltöttsége tekintetében igaz ugyan, hogy konkrét előírást a jogszabály a részletezettségre nem ír elő, de az általános elvárás a világosság, a gazdasági művelet tartalmának leírása megfogalmazza azt az elvárást, hogy az adott művelet a szöveg leírásából megismerhető, beazonosítható, egyértelmű legyen. Álláspontunk szerint az egyszavas, általános megjelölések esetében egy esetleges NAV vizsgálat a nem kellően, világos, egyértelmű illetve részletes leírások miatt kifogást támaszthat, mely a Társaság számára kockázatot jelent. Javasoljuk, hogy az időszaki pénztárjelentések kitöltésekor a Társaság a jövőben egyértelműbb, részletesebb meghatározásokat alkalmazzon, még akkor is, ha a „szöveg” rubrika mérete nyilvánvalóan ezt adott keretek közé szorítja. A Társaság Jelentéshez fűzött utolsó konkrét érdemi megjegyzése e körben a következő volt: „A jövőre vonatkozó javaslataikat megszívleljük.”

76