JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt 1999-2000. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

2001. november

0134

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: dr. Lóránt Zoltán számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: dr. Szávai Tamás osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Berzétey Attiláné számvevő tanácsos Az ellenőrzésben részt vettek: Berzétey Attiláné számvevő tanácsos dr. Faragóné Tóth Mária számvevő Horváth Balázs számvevő Tóth István tanácsadó Az ÁSZ által a témában eddig készített jelentések: • A Magyar Szocialista Párt (mint a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja) bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlege vizsgálata (1990.) • A Magyar Szocialista Párt 1991. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1993.) • A Magyar Szocialista Párt 1992-1993.-1994. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1996.) • A Magyar Szocialista Párt 1995-1996. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1997.) • A Magyar Szocialista Párt 1997-1998. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése (1999.)

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

V-1015-023/2001. TÉMASZÁM: 578

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

5

1. Összegző megállapítások

5

2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására

6

3. Javaslatok

7

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1999-2000. évi beszámolók 1.1. Bevételek 1.2. Kiadások 2. Az 1999-2000. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága és gyakorlata 2.2. Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése 2.2.1. Analitikus nyilvántartások 2.2.1.1. Eszköznyilvántartás 2.2.1.2. A készpénzforgalom nyilvántartása 2.2.1.3. Elszámolásra kiadott előlegek 2.2.1.4. Szigorú számadás alá vont nyomtatványok nyilvántartása 2.2.1.5. Szállítók és vevők 2.2.2. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem 2.3. A Párt és a saját Kft-i pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása 2.4. Személyi jellegű kifizetések 2.4.1. Külföldi kiküldetések 2.4.2. Gépjármű-üzemeltetés 2.5. Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása

8 8 8 9 10 10 12 12 12 13 13 13 14 14 14 15 15 15 16

3. A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenysége

16

4. Belső ellenőrzés

18

5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések

19

1

JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt 1999-2000. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. §-a és a 16. § (2) bekezdése, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Párttörvény) 10. § (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ 2001. évi ellenőrzési tervének megfelelőn vizsgálta a Magyar Szocialista Párt (továbbiakban: Párt) 1999-2000. évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Szocialista Párt Címe: 1081. Budapest, Köztársaság tér 26. Jogállása: Önálló jogi személy (6. Pk. 60754/1989.) Az ellenőrzött időszak:

1999. január 1. - 2000. december 31-ig terjedő beszámolóval lezárt gazdasági évek

Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: • a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e; • a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a számvitelről szóló többször módosított - 1991. évi XVIII. tv. (a továbbiakban: Számviteli törvény), valamint az egyéb jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat; • a Párt a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a Párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott vagyoni hozzájárulást.

3

Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés véletlenszerű kiválasztás alapján. A helyszíni ellenőrzés időszaka: 2001. augusztus 21. - szeptember 21. A jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában, a Budapesti Területi Szövetségnél, a III. és a XIII. kerületi szervezetnél, a Bács-Kiskun, a GyőrMoson-Sopron, és a Pest megyei Szövetségeknél rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. A Párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az ÁSZ - ezúttal a hatodik alkalommal - a Magyar Közlöny 1997. évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program alapján végezte. Az ellenőrzés körülményeit illetően rögzíteni szükséges, hogy: − a Párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló-mintához magyarázatot, kitöltési útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként – kialakított számviteli politikájuknak megfelelően – eltérő lehet, − a beszámoló-minta a Számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek.

4

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 1.

ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK A Párt az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolóit mindkét vizsgált évben a Párttörvény 9. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül, a tárgyévet követő év április 30-ig, a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott minta szerint tette közzé a Magyar Közlönyben. A beszámolók tartalmazzák a Párt valamennyi szervezeti egységének gazdasági adatait. A beszámolók bevételei és kiadásai jogcímenként és főösszegükben mindkét évben megegyeztek a könyvvezetés összesített adataival. A könyvvezetésben feltárt könyvelési hibák a beszámolók bevételi és kiadási főösszegeit - a Párt Számviteli politikájában meghatározott küszöbhöz képest - lényegesnek nem minősülő mértékben érintették. A hibákat egyes területi Szövetségek könyvvezetésében követték el azáltal, hogy bizonyos gazdasági eseményeket nem a tényleges tartalmuknak megfelelően rögzítettek. Emiatt nem érvényesült teljes körűen a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv. A Párt rendelkezik az egész Pártra érvényes Számviteli politikával, és az azt kiegészítő, az Alapszabály mellékleteként jóváhagyott Gazdálkodási Szabályzattal, illetőleg a területi Szövetségek saját szabályzatokkal, amelyek rögzítik a gazdálkodás, a pénzkezelés és a beszámolókészítés szabályait. A vizsgált időszakban a Párt által alkalmazott számviteli szabályozás, az ezzel összhangban kibocsátott egyszeres könyvviteli program biztosította a könyvvezetés terén a Számviteli törvény előírásainak betartását, és alkalmas volt a pénzügyi beszámoló - követelményeknek megfelelő összeállítására. A Párt 2000. január 1-jei hatállyal elfogadott Alapszabálya új Gazdálkodási Szabályzatot léptetett életbe, amelyben előirányozták a könyvvezetés kettős könyvvitelen alapuló szabályozását, a gazdálkodási, elszámolási és nyilvántartási rendszer központosítását. A tervezett intézkedés végrehajtása – tekintettel a számvitelről szóló új törvény kihirdetésére és hatályára - 2001. évre tolódott el.

5


A Párt bizonylati rendje és fegyelme – Pest megye kivételével – megfelelő volt. A Pest megyei Szövetség több alapszervezete által kiállított pénztárbizonylatok 16-80 %-áról hiányoznak a Számviteli törvényben előírt általános alaki kellékek. Az elszámolási és nyilvántartási rendszer központosítása lehetővé teszi a felügyeleti és munkafolyamatba épített ellenőrzés hatékonyságának növelését a területi szervezetek gazdálkodásában. A gazdálkodás során betartották az egyéb jogszabályi előírásokat, így eleget tettek az adózásra és a társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó törvényi előírásoknak. A Párt - illetőleg a Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége - mindkét vizsgált évben a Párttörvényben meg nem engedett gazdálkodó tevékenységet folytatott, mivel nem a tulajdonában álló helyiséget hasznosított. Ebből a tevékenységből 1999. évben 2.072.754 Ft, 2000. évben 2.090.283 Ft tiltott bevétele származott. A két évben összesen 4.163.037 Ft vonatkozásában a Párttörvényben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni, melynek következtében a Párt rendelkezésére álló pénzeszközök összege 2002. évben összesen 8.326 E Ft-tal csökken. Az ÁSZ megállapította, hogy a vizsgált időszakban továbbra is fennállt mint más pártok esetében is – a Párttörvényben meg nem engedett ingatlanhasználat annak ellenére, hogy az állam tulajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló törvény végrehajtása során a Párt elvesztette a korábban általa használt állami tulajdonú ingatlanok jelentős részének ingyenes használati jogát, továbbá az önkormányzatok egy része is megszüntette az ingyenes bérleti jogviszonyokat. Az ÁSZ álláspontja továbbra is az, hogy a pártok csak a Párttörvényben megengedett módon részesülhetnek a központi költségvetésből származó támogatásból mindaddig, amíg a Párttörvény nem módosul. A Párt egy esetben nem határozta meg a számára nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás értékét. A központi, valamint a területi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságok nem tárták fel és nem küszöbölték ki a könyvvezetésben és a gazdálkodásban elkövetett hibákat.

2.

FELHÍVÁS A TÖRVÉNYES ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSÁRA Az ÁSZ elnöke felhívja a Párt elnökét, hogy: 1) Szüntesse meg a Párt által használt önkormányzati ingatlanokra fenálló törvénysértő bérleti jogviszonyokat, illetőleg módosítsa a bérleti szerződéseket úgy, hogy azok összhangban legyenek a Párttörvény előírásaival. Intézkedjen az ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználatból származó bérleti, térítési díj-különbözet rendezéséről.

6


2) Határozza meg – a Párttörvény 4. § (5) bekezdésének megfelelően – a magánszemélytől ingyenes ingatlanhasználat formájában kapott vagyoni hozzájárulás értékét. 3) Intézkedjen a Győr-Moson-Sopron megyei Szövetség által folytatott tiltott gazdálkodó tevékenység megszüntetéséről és rendelje el a megállapított 4.163.037 Ft tiltott bevétel befizetését a központi költségvetésbe a Jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül. 4) A Győr-Moson-Sopron és a Pest megyei Szövetségek esetében vizsgáltassa meg a gazdálkodás szabályszerűségének betartására, illetőleg annak ellenőrzésére hivatott személyek és testületek felelősségét.

3.

JAVASLATOK Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: 1. Gyorsítsa fel az önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatával kapcsolatos, az Állami Számvevőszék korábbi jelentéseiben és a jelen Jelentés II/3. pontjában is megfogalmazott, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző gyakorlat megszüntetése érdekében a Párttörvény módosításának folyamatát. 2. Kezdeményezze a korábbi pártvizsgálatok alapján tett jelzésekre is figyelemmel azon, a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldását, amelyek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény, valamint a 2001. január 1. napjától hatályos Új Számviteli törvény között továbbra is fennállnak.

Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy: A Párttörvény 4. § (4) bekezdése utolsó mondata értelmében a Párt költségvetési támogatását a Jelentés II/3. pontjában részletezett, meg nem engedett gazdálkodásból származó 4.163.037 Ft összeggel csökkentse.

7

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A

PÁRT

GAZDÁLKODÁSÁRÓL

SZÓLÓ

1999-2000.

ÉVI

BESZÁMOLÓK A Párt az 1999. évi beszámolóját 2000. április 26-án, a Magyar Közlöny 38. számában, a 2000. évi beszámolóját 2001. április 19-én, a Magyar Közlöny 45. számában a Párttörvény 9. § (1) bekezdésében előírt határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában hozta nyilvánosságra (1. és 2. sz. melléklet). A könyvvezetés és a beszámolók összeállítása során megsértették a Számviteli törvénynek a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvét, mert egyes gazdasági eseményeket nem a tényleges tartalmuknak megfelelően számoltak el.

1.1.

Bevételek A beszámolók egyes sorain kimutatott bevételek mindkét évben – részleteikben és főösszegükben – megegyeznek az Országos Központ és a megyei területi szövetségek könyvelésében kimutatott összesített bevételekkel. Könyvelési hibák miatt azonban a beszámolók egyik évben sem pontosan a tényleges bevételeket tartalmazzák. A feltárt hibák az 1999. évi beszámoló bevételi főösszegét 276 E Ft-tal, a 2000. évi beszámoló bevételi főösszegét 110 E Ft-tal csökkentik. A bevételi főösszeget módosító hibák aránya egyik évben sem éri el a Párt Számviteli politikájában meghatározott 2%-ot (0,03%, illetőleg 0,01%). A téves könyveléssel elkövetett hibák miatt a beszámolók egyes rész-jogcímeinek összege igényel lényegesnek nem minősülő nagyságrendű módosítást. A beszámoló Tagdíjak bevételi sora mindkét évben a könyveléssel és a tényleges bevétellel egyező. Az Állami költségvetési támogatás beszámoló soron mindkét vizsgált évben a központi költségvetésből az éves költségvetési törvényekben jóváhagyott, illetőleg az árvízkárosultak javára történt elvonással csökkentett bevételek szerepelnek.

8


Egyéb hozzájárulások, adományok címen az 1999. évi beszámolóban 60.351 E Ft, a 2000. évi beszámolóban 83.399 E Ft összegű bevétel szerepel. Hibás könyvelés miatt a bevétel összege mindkét évben magasabb a beszámolóban szereplőnél. 1999-ben: 61.650 E Ft (azaz 1.299 E Ft-tal több), 2000-ben: 83.962 E Ft (azaz 563 E Ft-tal több). A hibás könyvelés miatt a beszámolókban az egyes forrásokból származó adományok összege is változik: • A Jogi személyektől származó adomány (ezen belül a belföldi jogi személyektől származó) 1999-ben 7.637 E Ft helyett 8.361 E Ft, azaz 724 E Ft-tal több. 2000-ben 2.390 E Ft helyett 3.050 E Ft, azaz 660 E Fttal több. • A Jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól származó hozzájárulás (ezen belül a belföldi társaságoktól) 1999-ben 40 E Ft helyett O Ft, azaz 40 E Ft-tal kevesebb. 2000-ben 306 E Ft helyett 46 E Ft, azaz 260 E Ft-tal kevesebb. • A Magánszemélyektől származó adományok összege 1999-ben 52.674 E Ft helyett 53.289 E Ft, azaz 615 E Ft-tal több (ezen belül a belföldi magánszemélyektől származó összeg helyesen 53.222 E Ft). 2000ben 80.703 E Ft helyett 80.866 E Ft, azaz 163 E Ft-tal több. Az Egyéb bevételek beszámoló soron 1999. évben megjelent 273.494 E Ft helyett 271.919 E Ft, azaz 1.575 E Ft-tal kevesebb. 2000-ben 270.820 E Ft helyett 270.147 E Ft, azaz 673 E Ft-tal kevesebb.

1.2.

Kiadások A Párt belső szabályzatban, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítéséhez kiadott Útmutatóban rögzítette, hogy az egyszeres könyvvezetésben alkalmazott rovatrenden belül mely rovatokon könyvelt kiadási tételeket szerepelteti a pénzügyi beszámoló egyes kiadási sorain. Az Egyéb szervezeteknek adott támogatás soron alapítványoknak, iskoláknak, árvízkárosultak javára adott támogatások szerepelnek. Szabálytalan könyvelés miatt 2000. évben a Pest megyei Szövetség 28 E Ft-ot itt közölt, amely összeg szervezetek egymás közti pénzátadása, nem kiadás. A Vállalkozások alapítására fordított kiadás soron 1999. évben összesen 4.000 E Ft szerepel, ebből 1.000 E Ft a Lehel Kft. törzstőkéjének kiegészítése, 3.000 E Ft pedig az 1999. augusztus 2-án alapított CONCEDO Kulturális Szolgáltató Kft. törzstőkéje. A 2000. évi 3.000 E Ft-ból 2.000 E Ft a PARITÁS Kft. törzstőkéjének felemelésére, 1.000 E Ft pedig a LEHEL Kft. törzstőkéjének kiegészítésére fordított összeg. Az Eszközbeszerzés sor – az Útmutató előírása szerint – valamennyi, 30 E Ft alatti és feletti eszközbeszerzésre fordított kiadást tartalmazza, a főkönyvi könyvelés és az analitika adataival megegyezően.

9


A Működési és a Politikai tevékenység kiadásai sorokon közölt összegek megegyeznek az Útmutató előírásainak megfelelő tartalommal könyvelt tételek összegével. A Politikai tevékenység kiadásai között részletező alrovaton megjelennek az időközi országgyűlési képviselőválasztással összefüggésben elszámolt költségek is. Az Egyéb kiadások beszámoló sorban az Útmutató szerint eredetileg a vásárolt termékek és igénybe vett szolgáltatások ÁFÁ-ját kellett szerepeltetni. A Számviteli törvény változásával egyidejűleg ezt a rendelkezést leirattal módosították ugyan, de a beszámoló ezen sorának kitöltése – illetőleg az ide tartozó gazdasági események könyvelése – nem egységes. A megyei Szövetségek többsége a vizsgált években nem könyvelt egyéb kiadást, hanem az ide tartozó tételeket vagy a működési, vagy a politikai tevékenység kiadásai közé sorolta. • 1999. évben a Pest megyei Szövetség által e soron szerepeltetett 272 E Ftból 206 E Ft nem kiadás, hanem a szervezetek egymás közti pénzátadása, ezáltal halmozódást okoz. • 2000. évben a Pest megyei Szövetség által közölt 307 E Ft-ból 29 E Ft könyvelési hiba miatt tévesen szerepel a kiadások között.

Összességében a beszámolók kiadásai között megjelent hibák elhanyagolható nagyságrendűek. 1999. évben a feltárt hibákkal korrigált kiadási főösszeg 206 E Ft-tal, 2000. évben 57 E Ft-tal kevesebb a közzétett összegnél. A kiadási főösszeget módosító hibák aránya egyik évben sem érte el a Párt Számviteli politikájában meghatározott 2%-ot (0,02%, illetőleg 0,005%).

2.

AZ 1999-2000.

ÉVI BESZÁMOLÓKAT MEGALAPOZÓ KÖNYVVEZE-

TÉS

2.1.

A könyvvezetés szabályozottsága és gyakorlata A Párt Kongresszusa által – 2000. január 1-jei hatállyal – elfogadott Alapszabály új Gazdálkodási Szabályzatot léptetett életbe, amely előirányozta a gazdálkodási, elszámolási és nyilvántartási rendszer központosítását, valamint a könyvvezetés kettős könyvviteli szabályozásának kidolgozását. A tervezett intézkedés végrehajtása 2001-re tolódott el, figyelemmel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény kihirdetésére és hatályára. Ennek következtében a Párt pénzügyi beszámolóit megalapozó könyvvezetési szabályok a vizsgált időszakban nem változtak. Így a megelőző Jelentésben megfelelőnek minősített - 1997. január 1-jétől hatályban lévő Számviteli politika és könyvvezetési útmutató előírásai maradtak érvényben.

10


A Párt országos érvénnyel kiadott számviteli szabályozása, s ezzel összhangban kibocsátott egyszeres könyvviteli programja, követelményei tekintetében: • • • • •

biztosította a könyvvezetés és a beszámoló összhangját, érvényesítette a Számviteli törvényben meghatározott alapelveket, elkülönítette a működési és politikai kiadásokat, alkalmasnak minősült a halmozódások kiszűrésére, havi elszámolási, illetve éves beszámolási kötelezettséggel határozta meg a könyvviteli zárlat rendjét.

A szabályozás az egyszeres könyvvitel naplófőkönyves rendszerét az Országos Központra és a területi Szövetségekre korlátozta, de valamennyi pénzkezelő szervezetnek előírta a pénztárkönyv vezetésének kötelezettségét. A Párt a gazdálkodás ésszerűsítése, illetve a naplófőkönyv szabályos és egységes vezetése érdekében: • a gazdálkodás terén központosította a munkaerő-foglalkoztatási, s ezzel összefüggő nyilvántartási feladatokat (szerződés, számfejtés, adózás, társadalombiztosítás), • 1999-ben két, majd 2000-ben további hat területi Szövetség naplófőkönyvének vezetését az Országos Központ hatáskörébe vonta, • központilag pedig szétválasztotta a kincstári finanszírozási és irodai működési feladatokat.

Az Országos Központot érintően végrehajtott szervezeti átalakítások, munkaszervezési változtatások a főkönyvi rendszerű könyvvezetés teljes körű központosítását, egyben a kettős könyvvitelre való áttérést szolgálták. Az Országos Központ könyvelési gyakorlatában érvényesítette a Számviteli politika elveit, betartotta az Útmutató előírásait. Felülvizsgálati jogkörében azonban csak az alapvető számlaösszefüggések eltéréseinek szövetségi korrigáltatására szorítkozott. Emiatt fordulhatott elő, hogy a területi Szövetségek könyvvezetésében a gazdasági eseményeket nem a tényleges tartalmuknak, vagy nem az Útmutató előírásainak megfelelően rögzítették. Így a területi Szövetségek könyvvezetési és beszámolókészítési kapcsolatrendszerében feltárt tranzakciós hibák a következőkben csoportosíthatók: • a bevételeket többször nem a jogcímüknek megfelelően fogadták, amely a beszámolósorokban eltéréseket okozott (részletesen bevételeknél), • a pártszervezetek egymás közötti pénzforgalmát nem mindig az 5.-6. rovaton bonyolították, hanem egyéb bevételként és kiadásként kezelték, melynek következtében a beszámolóban halmozódás keletkezett (Pest megyei Szövetségnél), • az egyéb bevételek és kiadások számlaösszefüggésében jelentkezett az egységes gyakorlat hiánya, melynek oka, hogy kimaradt az Útmutatóból ennek szabályozása.

11


Mindezek alapján a Párt beszámolóit alátámasztó könyvvezetés országos viszonylatában nem érvényesült teljes körűen a Számviteli törvény 15. § (13) bekezdésében megfogalmazott, a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv.

2.2.

Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése

2.2.1.

Analitikus nyilvántartások A Párt a vizsgált időszakban Számviteli politikájában, illetőleg az „Útmutató az MSZP beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének teljesítéséhez” című belső szabályzatában (annak 1. sz. mellékletében) szabályozta a naplófőkönyvet kiegészítő analitikus nyilvántartások vezetésének rendjét, azok körét és tartalmát. Az analitikus nyilvántartások a naplófőkönyv szerinti bontásban készültek, így biztosított volt az összhang az analitikus és főkönyvi könyvelés között. Az analitikus nyilvántartások a főkönyvi könyvelés és a beszámoló adatait kellően alátámasztották. A vizsgált időszakban a Központban és a területi Szövetségeknél az alábbi naplófőkönyvet kiegészítő analitikus nyilvántartásokat vezették: • tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartása, • a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmek és levont adóelőlegek személyenkénti nyilvántartása, • a társadalombiztosítást megillető járulékok alapjának és összegének nyilvántartása, • szigorú számadás alá vont nyomtatványok nyilvántartása, • követelések, kiment számlák nyilvántartása, • szállítókkal szembeni tartozások, bejött számlák nyilvántartása, • befektetések nyilvántartása. • pénztárjelentés, • elszámolásra kiadott pénzeszközök nyilvántartása.

A területi Szövetségek nyilvántartásai kiegészültek a banknaplóval és az időszaki pénztárjelentésekkel. 2.2.1.1.

Eszköznyilvántartás A vizsgált időszakban az immateriális javakról és a tárgyi eszközökről számítógépes analitikus nyilvántartást vezettek. Az eszközök nyilvántartása leltárral alátámasztott. A tárgyi eszközök közül a 30 E Ft feletti értékű tárgyi eszközökről mennyiségben és értékben - egyedi nyilvántartást vezettek. Az egyedi nyilvántartás szerinti 30 E Ft feletti tárgyi eszköz beszerzések megegyeztek a könyvelt eszköznövekedéssel és az „Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása” adatlapon kimutatott értékkel.

12


A 30 E Ft egyedi érték alatti és a 0-ra leírt tárgyi eszközökről mennyiségi nyilvántartást vezettek. A nyilvántartásokon a változásokat a vonatkozó bizonylatok alapján átvezették. A vásárolt gépkocsikról egyedi nyilvántartó kartonokat vezettek. A kartonokon feltüntették a beszerzés dátumát, a gépkocsikra vonatkozó adatokat, a beszerzési árat, valamint az éves értékcsökkenés összegét. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása megfelel a törvényi előírásoknak. 2.2.1.2.

A készpénzforgalom nyilvántartása A készpénzforgalom lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos követelményeket a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A készpénzforgalom nyilvántartására a Központban és a területi Szövetségeknél számítógépen rögzített napi pénztárjelentést vezettek. Az alapszervezetek részére a Szabályzat időszaki pénztárjelentés készítését írja elő. A pénztárjelentést a kapcsolódó bizonylatokkal együtt a területi Szövetségeknek küldték meg, ahol azokat feldolgozták és könyvelték. A számítógépes bizonylat-kiállítás biztosította, hogy a kifizetéseket megtörténtük időpontjában és sorrendjében rögzítették. A pénztárzárással és pénztárellenőrzéssel kapcsolatos előírásokat betartották.

2.2.1.3.

Elszámolásra kiadott előlegek Az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartásának tartalmát, a kiadási jogcímeket és az elszámolás szabályait a Pénzkezelési Szabályzat határozza meg. A Pénzkezelési Szabályzat szerint elszámolási előleget kiküldetési előleg, üzemanyag előleg, beszerzési előleg és egyéb előleg jogcímeken lehet felvenni. Az elszámolási előlegek kifizetése, nyilvántartása, elszámolása megfelelt a Szabályzatban előírt követelményeknek. Az előleget felvevők betartották az elszámolási határidőket.

2.2.1.4.

Szigorú számadás alá vont nyomtatványok nyilvántartása A Központban és a vizsgált szervezeteknél meghatározták a szigorú számadás alá vont nyomtatványok körét. Ezek a következők: • • • • • •

napi, illetőleg időszaki pénztárjelentés (számítógépes), bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, számlatömbök, kiküldetési rendelvények, belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás (2000. márc.13-tól) szabadság engedély,

13


• deviza,- valuta bevételi pénztárbizonylat, • készpénzfelvételi utalvány, • útnyilvántartás (a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjármű költségeinek elszámolásához).

2.2.1.5.

Szállítók és vevők A vizsgált időszakban részletes, teljes körű számítógépes szállítói és vevő analitikus nyilvántartást vezettek. Így az analitikus nyilvántartás és a szintetikus könyveléssel való egyezőség folyamatosan biztosított volt. A szállítókkal szembeni tartozásokat év végén egyeztették. A vevőtartozásokat a mérlegkészítés időpontjáig kiegyenlítették. A beszámoló mellékleteként elkészítették a követelések és kötelezettségek leltárát is.

2.2.2.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem A Párt Alapszabályának mellékleteként jóváhagyott Gazdálkodási Szabályzatban, illetőleg az e Szabályzat alapján a Párt egyes szervezeteire vonatkozóan elkészített Szervezeti és Működési Szabályzatokban meghatározták a gazdálkodással kapcsolatos jogosítványokat és felelősséget. A Pénzkezelési Szabályzatokban pedig a Számviteli törvény 83-85. §-aiban foglaltaknak megfelelően szabályozták a bizonylatok kiállításának, feldolgozásának és megőrzésének eljárási szabályait, ezen belül a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét. Külön előírták a technikai módon előállított adathordozókkal szemben támasztott követelményeket. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz és a banki forgalomhoz az alapbizonylatok (számlák, igazolások) rendelkezésre álltak, a számlákon megtörtént az érvényesítés és az utalványozás. A könyvelési adatok bizonylati alátámasztottsága – a Pest megyei Szövetség kivételével - megfelelt a Számviteli törvény 87. §-ában előírt követelményeknek. A Pest megyei Szövetség több alapszervezete (Érd, Százhalombatta, Nagykőrös, Tápiószele, Dunakeszi, Fót, Vecsés) bevételi és kiadási pénztárbizonylatainak 16-80%-áról hiányoznak egyes, a Számviteli törvény 85. § (1) bekezdés c) pontjában részletezett általános alaki kellékek.

2.3. A Párt és a saját Kft-i pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A Párt 1999. évben hét gazdasági társasággal rendelkezett, ezek jegyzett tőkéje összesen 17.380 E Ft volt. A hét Kft-ből 2000. év elején értékesítettek kettőt. 2000. év végén a működő öt Kft. jegyzett tőkéjének összege 13.910 E Ft volt. A Kft-k közül kettő Budapesten, három pedig megyei Területi Szövetségeknél működött. A Párt számviteli nyilvántartásaiban – a jegyzett tőkén kívül – pénzforgalmat a KÖZ-TÉR HÁZ Üzemeltető és Szolgáltató Kft-vel kötött szerző-

14


désben foglaltak teljesítése kapcsán könyveltek. A 2000. január 1-jétől hatályos szerződés szerint a Kft. feladata a Köztársaság tér 26. sz. alatti irodaház üzemeltetése és hasznosítása. A szerződésben megállapodtak az üzemeltetési költségek, valamint a hasznosításból befolyt bevételek elszámolásának módjáról. A Kft-vel kapcsolatos követeléseket és tartozásokat nyilvántartották, és a szerződésben foglaltaknak megfelelően a gazdasági év lezárása után elszámoltak. Az irodaház 2000. évi üzemeltetési, hasznosítási eredményességéről készült elszámolás szerint a szerződés szerinti bevételek fedezték az üzemeltetés költségeit.

2.4. Személyi jellegű kifizetések A Központban a személyi jellegű kifizetéseket külföldi kiküldetések és gépjármű üzemeltetés kapcsán felmerült költségtérítések formájában teljesítették.

2.4.1. Külföldi kiküldetések A külföldi kiküldetések elszámolásával kapcsolatos feladatokról két szabályzat rendelkezik. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó valuta felvételét és az elszámolás módját a Pénzkezelési Szabályzat, az elszámolható valuta mennyiségét, az utazás elrendelésének módját külön szabályzat szabályozta. A szabályzatok megfelelő keretet biztosítottak a külföldi kiküldetések elrendelésének és elszámolásának. A kiküldetések elrendelése és elszámoltatása megfelel a követelményeknek. A kiküldöttek napidíjjal történő ellátása során és a napidíjak adóztatására vonatkozóan betartották a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (továbbiakban: Szja) előírásait.

2.4.2. Gépjármű üzemeltetés A Párt feladatai ellátása érdekében a tömegközlekedési eszközökön kívül saját tulajdonában álló, és magántulajdonú személygépkocsikat vett igénybe. A gépkocsik használatának és elszámolásának rendjét a közúti gépjárművek… üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV.1.) Korm. rendeletben, illetőleg az Szja törvényben előírtaknak megfelelően – külön szabályzatban határozták meg. A munkájukhoz rendszeresen hivatali vagy magántulajdonú gépkocsit használók esetében szerződésben szabályozták a gépkocsi használatának, a futásteljesítmény, üzemanyag és egyéb költség elszámolásának rendjét és gyakoriságát, az elszámolás tartalmát.

15


A vizsgált időszakban a futásteljesítmény, az üzemanyag felhasználás és egyéb költség elszámolására belföldi kiküldetési rendelvényt, vagy útnyilvántartást alkalmaztak. A kiküldetési rendelvények, illetőleg az útnyilvántartások vezetése alapvetően megfelelt a követelményeknek. Az utazásokkal összefüggésben csak üzemanyag-költség és - magántulajdonú gépkocsihasználat esetén - 3 Ft/km egyéb költség elszámolását engedélyezték. Az üzemanyag-költség elszámolása megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

2.5. Az adózásra, illetőleg járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt – mint munkáltató – mindkét vizsgált évben eleget tett a társadalombiztosításról és az egészségügyi ellátásról szóló, valamint a személyi jövedelemadóról és az adózás rendjéről szóló törvények rendelkezéseinek. 1999. évben a területi szövetségek önálló kifizetőhelyek voltak, 2000. évtől a Párt elszámolási és nyilvántartási rendszere központosított, így a munkabérek és személyi jellegű kifizetések nyilvántartása, elszámolása, a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítást megillető járulékok levonása, nyilvántartása, bevallása és befizetése 2000. évtől teljes körűen a Központban történik az Alapszabály mellékleteként jóváhagyott Gazdálkodási Szabályzatban előírtaknak megfelelően. A kötelező nyilvántartásokat vezették, az előírt adatszolgáltatásokat teljesítették, a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőlegeket és járulékokat levonták, továbbá teljesítették bevallási és befizetési kötelezettségüket. A Párt Országos Központja táppénz kifizetőhelyként működik. A vizsgált időszakban az Országos Egészségügyi Pénztár két alkalommal végzett témaellenőrzést. Az 1995. XI. - 1999. V. hóig terjedő táppénzkifizetések ellenőrzésével kapcsolatos megállapítása szerint 5.651 Ft pótkiutalást rendeltek el. Az 1994. VI. - 1999. IV. hóig terjedő időszakra vonatkozó szúrópróbaszerű ellenőrzés során vizsgálták a pénzügyi elszámolásokat, a betegségi, anyasági ellátásokat, a felelősségi szabályok betartását, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. A nyilvántartásokat, kifizetéseket rendben találták egy eset kivételével, amely esetben 28.175 Ft táppénz pótkiutalást rendeltek el.

3.

A PÁRT BEVÉTELSZERZŐ GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGE A Párt bevételei – a Párt pénztárnokának, illetőleg a területi Szövetségek gazdálkodásáért felelős tisztségviselőinek nyilatkozata szerint – a Párttörvény által engedélyezett tagdíjakból, a központi költségvetésből származó támogatásból, egyéb hozzájárulásokból, adományokból, immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből, kamatbevételekből, biztosítási kártérítésekből és saját tulajdonú ingatlan hasznosításából származtak.

16


Az ÁSZ vizsgálata igazolta, hogy a Párt a Párttörvényben meg nem engedett értékpapírokat nem vásárolt, tiltott gazdasági társaságot nem alapított, ilyenben részesedést nem szerzett. Az ÁSZ megállapította, hogy a nyilatkozatban foglaltakkal ellentétben a Győr-Moson-Sopron megyei Területi Szövetségnél és alapszervezeteinél a Párttörvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában nem megengedett alábbi gazdálkodó tevékenységet végezték: • A Szövetség a székházául szolgáló, a Párt tulajdonát nem képező ingatlanban lévő tanácstermet 2.500 Ft/óra díjazás ellenében gazdálkodó szervezeteknek rendszeresen bérbe adta. • A Sopron és környéke szervezet különböző kereskedelmi és egyéb szolgáltatást nyújtott gazdálkodó szervezeteknek., a székházául szolgáló - a Párt tulajdonát nem képező - ingatlanban. • A Győr és Környéke szervezet a székházául szolgáló, a Párt tulajdonában nem álló ingatlanban lévő helyiségekben különböző gazdasági társaságok és magánkereskedők részére áruértékesítő kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtott.

A bérbeadás és a szolgáltatás nyújtás során a Szövetség tagszervezetei olyan ingatlanokat engedtek át díjazás ellenében harmadik személy részére, melyek használatát a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. tv. 3. §-a értelmében a Párt másnak nem engedhette át. A bérbeadásból és a szolgáltatásból a Szövetségnek 1999-ben 2.072.754 Ft, 2000-ben 2.090.283 Ft bevétele származott. A Párttörvény 6. § (1) bekezdésében nem megengedett gazdálkodásból származó, a két évben összesen 4.163.037 Ft bevétel tekintetében a Párttörvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. Az ÁSZ már az előző Jelentésében is megállapította, hogy a Párt - más pártokhoz hasonlóan - több önkormányzati tulajdonban lévő irodahelyiséget bérleti díj megállapítása nélkül, vagy irreálisan alacsony bérleti díj felszámítása mellett kedvezményesen használt. Az állam tulajdonában és a pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény végrehajtásának eredményeként jelenleg a Párt 174 db idegen tulajdonú ingatlanon rendelkezik használati joggal. Ebből 111 db önkormányzati tulajdonú ingatlan. Az ÁSZ megállapította, hogy továbbra is fennáll - mint más pártok esetében is - a Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző ingatlanhasználat. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok többségéért a Párt megfelelő mértékű bérleti díjat fizet, de 28 esetben a Párttól jelenleg is csak jelképes összegű bérleti díjat kér az önkormányzat.

17


A Párt a szervezeti egységei által használt bérelt helyiségekről és a fizetett bérleti díjakról a 2001. évi állapotnak megfelelő teljes körű felmérést végzett és azt az ÁSZ részére átadta. A Párttörvény 1989. évi hatálybalépésének idején még nem beszélhettünk külön önkormányzati tulajdonról, ezen időszakban minden állami vagyonra kiterjedt a Párttörvény 4. § (2) bekezdésében megfogalmazott tiltás, amely szerint állami vagyonból semmilyen módon nem lehetséges a politikai pártok támogatása. Az Önkormányzati törvény hatálybalépésével az állami vagyon jelentős része önkormányzati tulajdonba került, azonban a Párttörvény ezen rendelkezése nem változott. Az ÁSZ álláspontja továbbra is az, hogy az önkormányzati ingatlanokra ingyenes vagy jelképes bérleti díj megállapítása olyan pénzügyi támogatást jelent a pártok részére, amely nem egyeztethető össze a Párttörvényben megfogalmazott célokkal. Az ingyenes vagy névleges bérleti díj ellenében történő ingatlanhasználatból eredő vagyoni hozzájárulást az ÁSZ csaknem valamennyi párt esetében megállapította. Indokolt tehát a meglévő gyakorlat megszüntetése érdekében a Párttörvény vonatkozó rendelkezésének a módosítása is. Az önkormányzatokon kívül a Párt egyik alapszervezete magánszemélyektől is kapott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást ingyenes ingatlanhasználat formájában. Annak értékét azonban a Párttörvény 4. § (5) bekezdésének megfelelő módon nem határozták meg és a Párt éves beszámolóiban sem szerepeltették.

4.

BELSŐ ELLENŐRZÉS A Párt gazdálkodásának ellenőrzésével összefüggő feladatokat, hatásköröket a Párt mindenkor hatályos Alapszabálya fogalmazza meg. Az 1999. év október 8-án elfogadott, 2000. évtől hatályos Alapszabályban, illetőleg annak mellékleteként kiadott Gazdálkodási Szabályzatban rögzítettek szerint a gazdálkodást a pénztárnok szervezetéhez tartozó belső ellenőrzés, valamint a központi és a területi pénzügyi ellenőrző bizottságok ellenőrzik. A belső ellenőrzési rendszer megszervezése és működtetése a pénztárnok feladata. A gazdálkodási folyamatba épített ellenőrzés a bizonylati rend, az utalványozás rendjének betartása folyamatába beépített ellenőrzési, egyeztetési pontokon keresztül valósul meg. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: KPEB) ellenőrzi a pártvagyon kezelésének és a szervezetek gazdálkodásának szabályszerűségét, a központi szervek, országos intézmények, vállalkozások és alapítványok gazdálkodásának szabályszerűségét. Az Alapszabály 30. § 2. c) pontja szerint ellenőrizheti a helyi szervezetek és területi szövetségek gazdálkodásának szabályszerűségét. Intézkedési, véleményezési, állásfoglalási jogkörrel rendelkezik. Észrevételeiről beszámol a kongresszusnak, feladatainak ellátásához szükséges szervezeti és működési rendjét szabályzatban rögzíti, éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.

18


Az Alapszabály szerint önálló jogi személyiséggel bíró területi szervezetek gazdálkodását - Szervezeti és Működési Szabályzataikban megfogalmazottak szerint - saját Pénzügyi Ellenőrző Bizottságaik (a továbbiakban: PEB-ek) ellenőrzik. A vizsgált időszakban - 1999. év második felétől - az Országos Központban belső ellenőrt nem alkalmaztak. A KPEB rendelkezett Szervezeti és Működési Szabályzattal, valamint éves munkatervvel. Az ÁSZ részére a vizsgálati tapasztalatokról, intézkedésekről írásbeli jelentéseket, a testületi üléseken/re készült előterjesztéseket, döntéseket, határozatokat tartalmazó emlékeztetőket 2000. november 22-ig terjedő időszakra mutattak be. A KPEB 2000. november 22-én kelt beszámolója szerint - amelyet az MSZP VII. kongresszusa számára készített – „a testület rendszeresen ellenőrizte a Párt gazdálkodásának szabályszerűségét, véleményezte a gazdálkodást érintő jelentős szervezeti és tartalmi változásokat, a pénztárnokkal való szoros együttműködéssel ügyelt a Párttörvény pénzügyeket érintő előírásainak maradéktalan betartására”. A KPEB valamennyi kötelező témát megtárgyalt, a saját hatáskörben meghatározott feladatok végrehajtása azonban esetenként akadozott, az időszak második felében a rendszeresség nem volt a testület erőssége. A testület által vizsgált fontosabb témakörök voltak többek között az 1999. évi gazdálkodásról szóló beszámoló és a 2000. évi költségvetés véleményezése, valamint az időközi választások pénzügyi lebonyolításának vizsgálata. A beszámoló megállapítása szerint a KPEB nem észlelt olyan szabálytalanságot, amely nyomán felelősségre vonást kellett volna kezdeményeznie. Elégtelennek tartják a KPEB és a területi PEB-ek közötti együttműködést, és formálisnak minősítik a KPEB és az Országos Elnökség közötti munkakapcsolatot. A területi Szövetségek Szervezeti és Működési Szabályzatainak megfogalmazása szerint a megyei PEB-ek feladat- és hatásköre „… értelemszerűen megegyezik a Központi Ellenőrző Bizottság Alapszabályban meghatározott feladatés hatáskörével”. Az ÁSZ megállapította, hogy a vizsgált területi Szövetségek, szervezetek közül a PEB-ek rendszeres ellenőrzést végeztek a budapesti, a III. és a XIII. kerületi szervezetnél, a Bács-Kiskun megyei Szövetségnél. Nem volt hatékony, illetőleg nem működött a felügyeleti ellenőrzés a Győr-Moson-Sopron és a Pest megyei Szövetség esetében, illetőleg érdemben nem foglalkoztak a feltárt hiányosságok megszüntetésével. A Győr-Moson-Sopron megyei PEB nem ismerte és nem tárta fel, hogy az egyéb bevételek között a Párttörvény által nem megengedett tevékenységből származó bevételek szerepelnek.

19


5.

AZ ELŐZŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA TETT INTÉZKEDÉSEK A Párt az 1997-1998. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről készült ÁSZ Jelentésben megállapított hiányosságok kiküszöbölésére intézkedési tervet készített, amely a Jelentés mellékleteként nyilvánosságra is került. Az intézkedési tervben szerepeltetett valamennyi feladatnak határidőben eleget tettek: − a Magyar Közlöny 2000. évi április 26-i számában ismételten közzétették a Párt 1998. évi pénzügyi beszámolóját, − befizettek a központi költségvetésbe 1.381 E Ft, tiltott gazdálkodásból származó bevételt, a Párt 2000. II. n. évi költségvetését a PM ugyanezen összeggel csökkentette, −

körlevelet adtak ki az Országos Központ és a területi szervezetek gazdasági felelősei részére a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem betartása, a kötelezettségvállalási és teljesítési gyakorlat szabályozása és érvényesülése érdekében,

− űrlapot rendszeresítettek a vevő-tartozások év végi írásbeli egyeztetésére, − bevezették a hivatali célú gépjárműhasználat törvényi követelményeknek megfelelő dokumentálását, − bizottságot hoztak létre a Párttörvény 4. § (2) bekezdésébe, illetőleg az 1990. évi LXX. törvény előírásaiba ütköző ingatlanhasználat jogi rendezésének lebonyolítására, az ingatlanok teljes körű felmérésére és a törvényes állapot biztosítására. A bizottság tevékenysége folyamatos.

Mellékletek: 2 db

Budapest, 2001. november

dr. Kovács Árpád elnök

20

JELENTÉS a Magyar Szocialista Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

Recommend Documents