0004 Jelentés a Magyar Szocialista Párt 1997-1998. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1997-1998. évi beszámolók valódisága 2. Az 1997. és 1998. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 3. A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslatok Melléklet Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. §-a, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény )10. § (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ 1999. évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Magyar Szocialista Párt (továbbiakban: Párt) 1997-1998. évi gazdálkodás törvényességét. Az ellenőrzött szervezet: Magyar Szocialista Párt Címe: 1081 Budapest, Köztársaság tér 26. Jogállása: önálló jogi személy (PK. 6.60754/1989) Az ellenőrzött időszak: 1997. január 1. - 1998. december 31. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy:
ˇ a párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, és a könyvvezetéssel és a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e, ˇ a könyvelés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályok előírásait, ˇ a párt működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés, szúrópróba szerinti kiválasztás alapján a Magyar Közlöny 1997. évi 42. számában közzétett az általános ellenőrzési program szerint. A helyszíni ellenőrzés időpontja: 1999. október 25. - december 3. A jelentés megállapításai az MSZP Országos Központjában (továbbiakban: Központ) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területi és Budapesti Szövetségnél, valamint az I., az V., a XX. kerületi szervezeteknél rendelkezésre bocsátott iratok, dokumentumok tanulmányozásával megvalósított ellenőrzés tapasztalatain alapulnak.
I. Részletes megállapítások 1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1997-1998. évi beszámolók valódisága 2. Az 1997. és 1998. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 3. A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések
1. A Párt gazdálkodásáról szóló 1997-1998. évi beszámolók valódisága 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A Párt az 1997. évi beszámolóját 1998. április 30-án a Magyar Közlöny 36. számában, az 1998. évi beszámolóját pedig 1999. április 29-én a Magyar Közlöny 36. számában (1. és 2. sz. melléklet) a párttörvény 9. § (1) bekezdésében előírt határidőben és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában hozta nyilvánosságra. A közzétett beszámolók a Központ, az önálló jogi személyiséggel rendelkező megyei szövetségek és a hozzájuk tartozó szervezetek,
továbbá a budapesti szövetség, valamint a Politikatörténeti Intézet gazdálkodásának összesített adatait tartalmazzák. A Párt számviteli politikájában meghatározta az éves beszámolók összeállításának módszerét. E szerint: ˇ A területi gazdasági központok, a megyei szövetségek az év utolsó napjával a saját és a megye összes pártszervezeteinek bevételeit és kiadásait tartalmazó naplókönyv zárlata, analitikus nyilvántartásaik és a leltárak alapján készítik el éves beszámolójukat, amelyet a következő év február 15-ig kötelesek megküldeni a Központnak. ˇ A Központ a saját és a területi gazdasági központok beszámolóit egyezteti, felülvizsgálja, és ezek számítógépes feldolgozása után készíti el a Párt éves beszámolóját és gondoskodik a törvényben előírt közzététel teljesítéséről. A beszámolók összeállítása során a szabályokat a gyakorlatban teljes körűen betartották. A Párt egységesen kialakított gazdálkodási rendje szerint a megyei szövetségek dolgozták fel és összesítették a területükhöz tartozó pártszervezetek adatait. Ezen adatokat további feldolgozás céljából a megyei szövetségek megküldték a Központnak. A megvizsgált 2 megye esetében a helyi szervezetek és a megyei szövetségek megyei szintű könyvelési adatai hiánytalanul és pontosan épültek be a Párt 1997. és 1998. évi pénzügyi zárómérlegébe. A beszámolók elkészítésekor és a könyvelés során nem érvényesítették teljes körűen az Szt.-ben előírt alapelveket. A számviteli alapelvek közül megsértették a valódiság elvét, mert 1998-ban alapbizonylat nélkül fiktív bevételt és kiadást könyveltek el és azt a beszámolóban is szerepeltették. A valódiság elvének megsértése miatt az 1998. évi beszámoló nem fogadható el.
1.2. Az 1997. és az 1998. évi beszámoló Az 1997. és 1998. évi pénzügyi zárómérlegek ellenőrzése során a vizsgálat megállapításai az alábbiak:
1.2.1. Bevételek A beszámolók összeállításánál egyik évben sem volt tapasztalható a Központ és a Párt egyes szervezeteinek egymás közti pénzmozgásánál halmozódás. A beszámolókban szereplő adatok a rendelkezésre álló számítási anyagból egyértelműen levezethetők voltak. Névtelen adományt vagy tiltott vagyoni hozzájárulást, a Párt által alapított Kft-k adózott eredményéből származó bevételt egyik évben sem mutattak ki.
A jelentés 2.1.2. pontjában részletezett helytelen könyvelés miatt az Szt.-ben előírt alapelvek közül a valódiság elvét megsértették, mert 1998-ban a ténylegesnél 6.490.919 Ft-tal több bevételt mutattak ki a beszámoló egyéb bevételek során.
1.2.2. Kiadások Az 1997. évi 1998. évi beszámolókban kimutatott kiadások ellenőrzéséhez is rendelkezésre állt a beszámoló egyes soraihoz kapcsolódó számítási anyag. Az éves beszámolókban feltüntetett kiadások összege részleteiben és főösszegében mindkét évben megegyezett a könyvelésben rögzített adatokkal. A párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló mintához magyarázatot, kitöltési utasítást nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként eltérő lehet. A beszámoló minta nincs összhangban az Szt. rendelkezéseivel, sem az eredménykimutatás, sem pedig a mérleg követelményének nem felel meg, pl. az eszközbeszerzés az Szt. szerinti mérleg eszközállományát növeli, az eredménykimutatásban pedig nem jelenik meg. Az 1998. évi beszámolóban kimutatott működési kiadások azonban nem a tényleges adatokat tartalmazzák, mivel a 2.1.2. pontban részletezettek szerint a ténylegesnél 5.815.864 Ft-tal több kiadást mutattak ki, ami a valódiság elvét sérti. További észrevétel, hogy a jelentés 2.1.2. pontjában részletezett - az Szt. 80. §-ába ütköző - helytelen könyvelés miatt 1997-ben 244.112 Ft és 1998-ban 242.761 Ft összegű még ki nem egyenlített köztartozást amelyek, mint áthúzódó tartozások a következő évben kerülnek kifizetésre - politikai kiadásként mutattak ki a tárgyi beszámolókban.
2. Az 1997. és 1998. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata 2.1.1. A könyvvezetés szabályozottsága A Párt számviteli rendjét megfelelő színvonalon kialakították. Számviteli politikájuk keretében a gazdálkodásukra jellemző szabályzatokat, előírásokat - 1997. január 1-jei hatállyal ismételten elkészítették. A számviteli politika tartalmazza: ˇ az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,
ˇ az eszközök és források értékelési szabályzatát, ˇ a pénzkezelési szabályzatot, ˇ a gépkocsik használatának szabályzatát, ˇ a külföldi kiküldetések elszámolásának szabályzatát. Útmutatóban szabályozták az MSZP beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének teljesítését. Ez tartalmazza: ˇ a könyvvezetés rendjét, ˇ a számlarendet, számlatükröt, ˇ a számviteli zárlat rendjét, ˇ a számvitel bizonylati rendjét, ˇ a beszámoló elkészítésével kapcsolatos feladatokat. A Központ, a területi gazdasági központok és a pártszervezetek a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre való tekintettel a gazdasági eseményekről az egyszeres könyvvitel rendszerében pénzforgalmi nyilvántartást kötelesek vezetni. Könyvvezetési kötelezettségüknek a Központban és a területi gazdasági Központban (megyei szövetségek) naplófőkönyv, a pártszervezetnél pedig pénztárkönyv vezetésével tettek eleget. A naplófőkönyvi elszámolást számítógépes feldolgozással végezték.
2.1.2. A könyvvezetés gyakorlata A vizsgált időszakban a Párt gazdálkodásával összefüggő pénzügyi, számviteli- és működési feladatokat a pénztárnok felügyelete és munkáltatói jogköre alatt a pénztárnoki titkárság és a Gazdasági Hivatal (továbbiakban: GH) végezte, az országos elnökség Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feltételek alapján. A GH szervezeti és működési rendjét 1999-ben átszervezték. A GH személyi állományának összetétele - iskolai végzettséget, szakképzettséget és gyakorlati időt tekintve - eredményezte, hogy a vizsgált időszakban a pénzügyi-számviteli munka színvonala az Szt.ben előírt követelményeknek megfelelt. A könyvvezetéssel kapcsolatban a vizsgálat megállapításai az alábbiak: A könyvvezetés gyakorlata a vizsgált időszakban nem felelt meg teljes körűen az Szt. 83-84. §-aiban és a Párt szabályzataiban előírt azon követelményeknek, melyek a bizonylatok feldolgozására
vonatkoznak. A könyvvezetés az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat áttekinthetően mutatja. Helytelen könyvelés miatt két esetben merült fel - a Központban észrevétel a bevételek, illetve kiadások elszámolásával kapcsolatban: ˇ Az alábbi helytelen könyvelés miatt az 1998. évi könyvelésben és beszámolóban a ténylegesnél 6.490.919 Fttal több bevételt és 5.815.864 Ft-tal több kiadást mutattak ki. A Működtető Kft-nél végzett APEH ellenőrzés megállapította, hogy a fenti Kft által a Párt részére 1996. és 1997. években végzett fuvarszolgáltatások díjában felszámított ÁFA helytelenül került kiszámlázásra, mert 12 % helyett 25 % ÁFÁ-t számítottak fel. A többletszámlázás összege összesen 675.055 Ft volt, melyet a Kft 1998-ban visszatérített a Pártnak. A megtérített számlakülönbözet bevételként történő elkönyvelése helyett az előző évi eredeti téves számlaérték teljes összegével 6.490.919 Ft-tal az egyéb bevételeket, a helyesbített számlaösszeggel 5.815.864 Ft-tal pedig a működési kiadásokat növelték. A két összeg különbözete a 675.055 Ft visszatérített többletszámlázás összege. ˇ További észrevétel, hogy az 1997. és 1998. év végi kiegyenlítetlen köztartozásokat - levont SZJA, Tb tartozás, stb. - tényleges kiadásként a bruttó munkabérek között mutatták ki. E miatt az 1997. évi beszámolóban 244.112 Fttal, az 1998. évi beszámolóban pedig 242.761 Ft-tal nagyobb összegű kiadást tüntettek fel a politikai tevékenység kiadásai között, mint amennyi ténylegesen kifizetésre került. Ez sérti az egyszeres könyvvitel alapelveit, miszerint a könyvelésében kizárólag a pénzeszközök változásait, a bevételeket és a kiadásokat kell könyvelni. A pénzforgalom nélküli eszköz- és forrásváltozásokról a könyvelést kiegészítő analitikus nyilvántartást kell vezetni.
2.2. Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése 2.2.1. Analitikus nyilvántartások A Központban és a területi szövetségeknél az alábbi naplófőkönyvet kiegészítő analitikus nyilvántartásokat vezették: ˇ tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartása, ˇ munkabérek és egyéb személyi jellegű kifizetések nyilvántartása, ˇ szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, ˇ követelések, kimenő számlák nyilvántartása, ˇ szállítókkal szembeni tartozások, bejövő számlák nyilvántartása,
ˇ befektetések nyilvántartása, ˇ pénztárjelentés. ˇ elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása. A kerületi pártszervezeteknél a vizsgált időszakban - a könyveléshez kapcsolódóan - az alábbi analitikus nyilvántartásokat vezették: ˇ időszaki pénztárjelentés, ˇ banknapló, ˇ szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása, ˇ tárgyi eszközök nyilvántartása, ˇ kimenő számlák nyilvántartása, ˇ beérkezett számlák nyilvántartása, ˇ elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása. Az ellenőrzés a vezetett analitikus nyilvántartások közül az alábbiakat vizsgálta részletesebben: ˇ eszköznyilvántartások, ˇ elszámolásra kiadott előlegek, ˇ szigorú számadású bizonylatok, ˇ külföldi kiküldetések, ˇ gépjármű üzemeltetés, ˇ befektetések, ˇ Tb bevallás és befizetés, ˇ szállítók és vevők nyilvántartása. 2.2.1.1. Eszköznyilvántartás Az eszköznyilvántartáson belül: ˇ tárgyi eszköznyilvántartást, ˇ ingatlan-nyilvántartást, ˇ gépjármű nyilvántartást, ˇ befektetett-eszköz nyilvántartást vezetnek. Az Szt.-ben foglaltaknak megfelelően a Párt a vizsgált időszakban a 30.000 Ft feletti tárgyi eszközökről - mennyiségben és értékben egyedi nyilvántartást vezetett. Tekintettel arra, hogy az Szt. lehetőséget biztosít a kis értékű tárgyi eszközök (max. 30.000 Ft) értékének egyösszegű költségkénti elszámolására, a Pártnál a 30.000 Ft alatti beszerzésekről mennyiségi nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartásokban a változásokat a vonatkozó bizonylatok alapján átvezették. Az ingatlan-nyilvántartások tartalmazzák az azonosításhoz szükséges információkat (helyrajzi szám, ingatlan-nyilvántartási szám, esetleges zálogjog stb). A vásárolt gépkocsikról egyedi nyilvántartó kartonokat vezettek. A kartonokon feltüntették a beszerzés dátumát, a gépkocsikra vonatkozó adatokat, a beszerzési árat, valamint az éves értékcsökkenés összegét.
A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása megfelel a törvényi előírásoknak. A Pártnál a tárgyi eszközök nyilvántartása leltárral alátámasztott. 2.2.1.2. A készpénzforgalom nyilvántartása A készpénzforgalom lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos követelményeket a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A készpénzforgalom nyilvántartására a Központban és a területi szövetségeknél számítógépen rögzített napi pénztárjelentést vezetnek. A számítógépes bizonylat-kiállítás biztosítja, hogy a pénztárjelentésben a kifizetések megtörténtük időpontjában és sorrendjében rögzítésre kerülnek. Az alapszervezetek Pénzkezelési Szabályzattal rendelkeznek. A szabályzat időszaki pénztárjelentés használatát írja elő. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodást ellenőrzik és ezt a pénztárellenőr a pénztárkönyvben való aláírásával is dokumentálta. A készpénzforgalom bizonylatolása és nyilvántartása során betartották a szabályzatban előírtakat. A pénztárjelentést a kapcsolódó bizonylatokkal együtt a területi Szövetségnek feldolgozásra és lekönyvelésre megküldik. 2.2.1.3. Elszámolásra kiadott előlegek A Központra vonatkozóan a Párt főkönyvelője 1995. január 1-jei hatállyal Pénzkezelési Szabályzatot adott ki. A szabályzat meghatározta azokat a jogcímeket, amelyeken elszámolásra előleget lehet felvenni. A Párt valamennyi szervezeténél ezt a szabályzatot használják. Ezek a jogcímek: ˇ kiküldetési előleg, ˇ üzemanyag előleg, ˇ beszerzési előleg, ˇ egyéb előleg. Az elszámolási előlegek kifizetése, nyilvántartása, elszámoltatása megfelelt a szabályzatban előírt követelményeknek. Az előleget felvevők betartották az elszámolási határidőket. 2.2.1.4. Szigorú számadású nyomtatványok A Központban és a vizsgált szervezeteknél meghatározták a szigorú számadású nyomtatványok körét. Szigorú számadású nyomtatványként kezelik a: ˇ napi, illetve időszaki pénztárjelentést, ˇ bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat,
ˇ számlatömböket, ˇ személygépkocsi menetleveleket, ˇ készpénzforgalmi csekket. A nyilvántartások vezetése megfelel a követelményeknek. 2.2.1.5. Szállítók és vevők A vizsgált időszakban egymástól elkülönített, teljes körű szállítói és vevő analitikus nyilvántartást vezettek. Az analitikus nyilvántartás a számítógépes könyveléshez kapcsolódik, így a szintetikus könyveléssel való egyezőség folyamatosan biztosított. A szállítókkal szembeni tartozások év végi egyeztetése a szállítók kezdeményezésére megtörtént. A vevőtartozások év végi egyeztetését azonban a Központ a vizsgált években - a leltározási szabályzatában foglaltak ellenére - nem kezdeményezte. Az analitikus nyilvántartásban kimutatott vevőtartozást tényleges tartozásnak minősítették. 2.2.1.6. A Párt és a saját Kft-je pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A vizsgált időszakban a Párt öt működő Kft-vel rendelkezett, melyek jegyzett tőkéjének összege 11.280 E Ft volt. A 3.000 E Ft törzstőkével létrehozott Működtető Kereskedelmi és Szolgáltató Kft látta el a Központ nyomdai feladatait, az internet, telefon, a számítógépes és sokszorosító berendezés szolgáltatásait, valamint a takarítási és teherszállítási feladatokat. A Központ és a Kft között mind a két évben jelentős összegű pénzforgalom - 1997-ben több mint 64 M Ft, 1998-ban pedig közel 77 M Ft - bonyolódott le. A Kft-vel kapcsolatos követeléseket és tartozásokat az előírások szerint nyilvántartották. További négy működő Kft - melyek a nyilvántartások szerint 8.280 E Ft törzstőkével alakultak - a megyei, illetve kerületi szervezetek tulajdonában vannak. A 13.610 E Ft törzstőkével létrehozott négy nem működő Kft felszámolás alatt van.
2.2.2. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A Párt az Szt. alapján teljes körűen szabályozta a bizonylatok kiállításának, feldolgozásának és megőrzésének eljárási szabályait. Ezen belül külön előírták a technikai módon előállított adathordozókkal szemben támasztott követelményeket. 2.2.2.1. Kötelezettségvállalás, utalványozás A Központban az utalványozás rendjét meghatározták. Az utalványozók névsorát a pénztárban kifüggesztették. A kötelezettségvállalás és érvényesítés rendjét azonban nem
határozták meg. A beérkezett számlákról a vizsgált esetek kb. 70 %-ában hiányzik a teljesítés igazolás. 2.2.2.2. Bizonylatolás A bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek érvényesítésével kapcsolatban az Szt. 84-87. §-aiba ütköző alábbi szabálytalanságok tapasztalhatók: ˇ A vizsgált kifizetések kb. 5%-át olyan számla alapján eszközölték, amely számla nem felelt meg az Szt. 85. §-a előírásának. A számláról ugyanis nem volt megállapítható a gazdasági esemény tényleges tartalma, mennyisége és egységára. ˇ A vizsgált szervezeteknél a - Budapesti Szövetség kivételével készpénzfizetések alkalmával kiállított vizsgált kiadási pénztárbizonylatok tartalma 70 %-ban nem felelt meg a követelményeknek. Azokban az esetekben ugyanis, amikor a kifizetés számla alapján történt, a kiadási pénztárbizonylaton nem a felvételre jogosult nevét tüntették fel, hanem a számlát kiállító szervezet nevét. Ha pedig több különböző számlát fizettek ki egyszerre, a “különféle kiadások” megjelölést alkalmazták. Így nem állapítható meg, hogy a felvételre jogosult vette-e fel a pénzt. Az I., és az V. kerületi szervezet az általa nyújtott szolgáltatásokról rendre olyan számlát állított ki, amely nem felel meg az Szt. 83-85. § előírásainak, arról ugyanis a gazdasági esemény tartalma, mennyisége, egységára nem állapítható meg. A szolgáltatás megnevezéseként “berendezés - eszközbérlés” megjelölés és utána a számlaérték szerepel. Ilyen számlákkal 800 Ft-tól 60.000 Ft-ig terjedő bérleti díjakat számláztak ki.
2.3. Személyi jellegű kifizetések 2.3.1. Külföldi kiküldetések A Központban a külföldi kiküldetések elszámolásával kapcsolatos feladatokról két szabályzat rendelkezik. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó valuta felvétel és elszámolás módját az 1995. január 1-jén életbe léptetett Pénzkezelési Szabályzat, az elszámolható valuta mennyiségét, az utazás elrendelésének módját pedig külön szabályzat szabályozza. A szabályzatok megfelelő keretet biztosítanak a külföldi kiküldetések elrendelésének és elszámolásának. A megfelelő szabályzat ellenére azonban 1997-ben nem volt megfelelő a kiküldetések elrendelése és elszámoltatása.
ˇ A külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolási nyomtatványt az esetek mintegy 50%-ában hiányosan töltötték ki. Gyakran hiányzott az utazás elrendelése, a teljesítés igazolása, illetve az indulás és az érkezés időpontjának pontos feltüntetése. ˇ Az előírt elszámolási határidőt nem minden esetben tartották be. ˇ A repülőjeggyel vagy vonatjeggyel történő ellátás tényét nem rögzítették a kiküldetési rendelvényen. Az elszámoláshoz pedig a jegy bemutatását nem követelték meg. 1998. január 1-jétől - az 1997-ben lefolytatott ÁSZ vizsgálat felhívása alapján - az elszámolási gyakorlat megváltozott. A kiküldetések elrendelése és elszámoltatása megfelel a követelményeknek. A kiküldöttek napidíjjal történő ellátása során a napidíjak adóztatására vonatkozóan betartják a 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet és a személyi jövedelemadózásról szóló törvény előírásait.
2.3.2. Gépjármű üzemeltetés A Párt a pártcélú utazások lebonyolítására a tömegközlekedési eszközökön kívül a Párt tulajdonában álló gépkocsik és magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedi meg. A Párt a magántulajdonú gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos jogszabályi előírásokat minden évben betartotta. A) A Párt a gépkocsik üzemeltetésére és használatára vonatkozóan szabályzatban rögzítette a magántulajdonú gépjármű üzemi célú használatának rendszerét, az utazási költségtérítésben részesíthetők körét, valamint az elszámolás ügyvitelét. Az igénybevételeket belföldi kiküldetési rendelvény alkalmazásával eszközölték. A kifizetések, illetve térítések során a 60/1992. (VI.1.) Korm. rendeletet - amely az üzemanyag elszámolásáról rendelkezik betartották. Az elszámolásokhoz csatolt alapbizonylatoknál - alaki és tartalmi szempontból - az ellenőrzés hiányosságokat nem tapasztalt. B) A Párt tulajdonában álló gépkocsik futásteljesítmény nyilvántartására és az üzemanyagköltség elszámolására a “D Gépjármű 36/r.sz” személygépkocsi menetlevelet rendszeresítették. A menetlevelek vezetésével és az üzemanyagköltség elszámolással kapcsolatban 1997-ben az ellenőrzés a következő megállapításokat tette: ˇ A menetlevél tartalmából adódóan napi futásteljesítmény elszámolására szolgál. Ennek ellenére egy menetlevélben rendszeresen több napi futásteljesítményt számoltak el. ˇ A menetlevelek vezetése során nem tartották be az Szt. 85. § (1) bekezdésében és a személyi jövedelemadó törvény 25. § (2)
bekezdésében előírt követelményeket, sem a menetlevél tartalmából adódó követelményt. A menetlevélben többnyire csak a garázsból történő induláskori és oda történt érkezéskori kilométer-óra állást tüntették fel. Így még az sem állapítható meg a menetlevélből, hogy a gépkocsi elhagyta-e Budapestet miközben az elszámolásban városi és vidéki út egyaránt szerepel. Más esetekben a menetlevélben csak utalás szerepel a vidéki útra, de a megállás helye, a ténylegesen megtett kilométer ebben az esetben sem állapítható meg. ˇ A gépkocsik többségét személyi használatú gépkocsiként az egyes vezető beosztású személyek rendelkezésére bocsátották. A személyi jövedelemadó törvény 70. §-ában foglaltak alapján a nem kizárólagos hivatali célú használat miatt a Párt a gépkocsik személyes célú használata címén személyi jövedelemadó előleget fizet. Mindezek ellenére az egyes gépkocsik menetleveleinek összevetése alapján megállapítható, hogy minden futott kilométer után a Párt viseli az üzemanyagköltséget. Az 1997-ben lefolytatott ÁSZ vizsgálat felhívásának hatására 1998ban változott a gépkocsik menetlevél vezetési gyakorlata. A menetleveleken feltüntetik a közlekedési útvonalat, de továbbra is a napi kezdő és végső km-óra szerepel. A Párt tulajdonában álló gépkocsik egy részénél nem menetlevelet, hanem útnyilvántartást vezetnek. Az alkalmazott útnyilvántartások tartalma és vezetési gyakorlata azonban szintén nem felel meg a személyi jövedelemadó törvény és annak 5. sz. melléklet 7./ pontjában foglalt előírásoknak. Ezért az 1998-ban alkalmazott futásteljesítmény elszámolási gyakorlat továbbra sem fogadható el.
2.4. Az adózásra, illetve járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A) A Párt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben foglaltaknak eleget tett. Mindkét évben - a kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás mellett - a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőleget és a járulékokat levonták. Az adóbevallási és befizetési kötelezettségnek eleget tettek. A külföldi napidíjként felvett valuták személyi jövedelemadózásával kapcsolatos törvényi előírást betartották. B) A Párt, mint munkáltató 1997. és 1998. években társadalombiztosítási feladatainak eleget tett, így
ˇ a Tb alapokat megillető befizetéseket, ˇ nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket, ˇ a Tb ellátások kifizetését folyamatosan teljesítette.
3. A Párt bevételszerző gazdálkodó tevékenységének ellenőrzése 3.1. A Párt bevételszerző tevékenységének ellenőrzése A Párt a vizsgált időszakban a párttörvény 6. § (1) bekezdésében nem engedélyezett gazdálkodó tevékenységet - egy esetet kivéve - nem végzett. Az V. kerületi szervezet által - 1990. LXX. tv. alapján - ingyenesen használt V., Városház u. 14. sz. alatti ingatlanban működik a Belvárosi Szabadegyetem Egyesület. Az egyesületnek a bíróságon bejegyzett székhelye is a fenti ingatlanban van. Az egyesület használati jogát a pártszervezettel kötött “szívességi” használati szerződésre alapozza. A pártszervezet 1998. február 1-jétől határozatlan időre szóló eszközhasználati szerződést kötött a Belvárosi Szabadegyetem Egyesülettel. Az eszközhasználati szerződés 2. pontja szerint a Szabadegyetem az eszközhasználattal összefüggő költségeket köteles megtéríteni számla ellenében. A szerződés - helytelenül - nem tartalmazza a fizetendő költségtérítés összegét, és 1998. évben különböző időpontban különböző összegű számlák kerültek kiállításra. Ebből a szerződésből egyéb bérleti díj címén 1998. évben 3.060 E Ft folyt be, 1998-ban az V. kerületi pártszervezet összes működési kiadása 1.679 E Ft volt. A működési kiadásokat meghaladó 1.381 E Ft ingatlan bérleti díjnak minősül. A párttörvény 6 §. (1) bekezdése b) pontja értelmében a párt csak a tulajdonában álló ingó és ingatlan dolgokat hasznosíthatja díj ellenében. Ezért az 1.381 E Ft bérleti díj tiltott bevételnek minősül. A Párt 1997. és 1998. évben a párttörvény 6. §. (1) bekezdésében engedélyezett alábbi gazdálkodó tevékenységeket folytatta: ˇ propaganda anyagok értékesítése, ˇ tárgyi eszközök értékesítése, ˇ tulajdonában álló ingó és ingatlan dolgok bérbeadás utján történő hasznosítása. Az MSZP Képviselőcsoportja 1995. szeptember 28-án szolgáltatási szerződést kötött a Párttal - mint szolgáltatóval - személygépkocsik állandó használatára. A szerződés alapján a Párt tulajdonában álló gépkocsikat biztosít a Képviselőcsoportnak. Megbízott vállalja, hogy minden negyedévet követő hónap 20-áig a ráfordításokról
gépkocsinként kimutatást küld a megbízónak. A képviselőcsoportnak benyújtott számlákból azonban nem volt megállapítható a nyújtott szolgáltatás tényleges mennyisége és költsége. A szerződés nem határozta meg, hogy mely gépkocsikkal teljesítik a szolgáltatásokat. Ezt a hiányosságot 1998-ban megszüntették. A szerződés mellékleteként ugyanis elfogadtak egy kimutatást, amely felsorolja a szolgáltatás tárgyát képező gépkocsikat. Amikor a gépkocsikban, vagy azok számában változás történt azt szerződés módosításként új kimutatásban tüntették fel. A Párt a Képviselőcsoportnak benyújtott számlákhoz kimutatásként a gépkocsinkénti könyvelési költségkigyűjtést csatolta, amely magába foglalta az üzemanyag, javítás, karbantartás költségét és a biztosítási díjat. ˇ A Központnak mindkét esetben jelentős bevétele származott a tulajdonában álló tárgyi eszközök elsősorban porcelánok, festmények értékesítéséből. ˇ Ugyancsak jelentős bevétele volt a Pártnak a tulajdonában álló központi irodaház egyes helyiségeinek bérbeadásából. A Központ - gazdasági vezetőjének nyilatkozata szerint - a gazdálkodó tevékenység során a jogszabályi előírásokat betartotta, tiltott gazdálkodást nem végzett, tiltott értékpapírokat nem vásárolt, a Párt számára tiltott gazdasági társaságot nem alapított, ilyenben részesedést nem szerzett. Ezzel ellentétes megállapítást a vizsgálatot végzők nem tettek. A Párt vizsgált területi szövetségei és alapszervezetei olyan ingatlanokban vannak, amelyek ingyenes használati jogát a Párt az 1990. év LXX. tv. alapján szerezte meg. A törvény kimondja, hogy a használati jog másnak nem engedhető át. A Párt I., és V. kerületi szervezetei ennek ellenére az általuk használt ingatlanok egy részét “szívességi” használati szerződésekkel más szervezeteknek időlegesen vagy tartósan átengedték. Az I., kerületi pártszervezet e mellett több esetben természetes és jogi személyeknek engedélyezte a tulajdonában álló ingóságok, bútorok, egyéb eszközök használatát az ingatlanon belül. Ilyen eszközhasználati szerződések alapján az I., kerületi szervezetnek 1997-ben 1.139.511 Ft, 1998-ban 1.578.800 Ft bevétele származott.
3.2. A Párt nem gazdálkodásból származó egyéb bevételei A Pártnak a gazdálkodó tevékenységéből származó bevételei mellett: ˇ a tagdíjakból, ˇ költségvetési támogatásokból,
ˇ adományokból, pénzintézeti kamatokból, ˇ káresemények miatti kártérítésből, ˇ költségtérítésekből származtak bevételei. A párttörvény 4. § (2) és (3) bekezdései szerint tiltott vagyoni hozzájárulásokat a Központ saját nyilatkozata szerint nem kapott. Az ellenőrzés viszont feltárta, hogy a Párt több esetben tiltott, nem pénzbeli adományt fogadott el. Az ÁSZ 1999. évben a Magyar Demokrata Fórum gazdálkodásának ellenőrzése kapcsán feltárta, hogy a XI. kerületi Önkormányzat Vagyongazdálkodási- és privatizációs Bizottsága 196/VPB/1994. sz. határozatában úgy döntött, hogy minden, a Parlamentben képviselettel rendelkező Párt részére “0” Ft bérleti díj felszámításával biztosít irodahelyiséget. A pártokkal a konkrét szerződéseket az önkormányzat Vagyonkezelő Szervezete kötötte meg. A Párt és az önkormányzat által aláírt szerződés szerint a XI. kerületi pátszervezet a Budapest, XI., Kaptárkő u. 8. sz. alatti 83 m2 nagyságú ingatlant ingyenesen használja. Az ingyenes ingatlanhasználat a párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütközik, mivel a Párt részére költségvetési szerv vagyoni hozzájárulást nem adhat, illetőleg a Párt nem fogadhat el. A nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás tiltott bevételnek minősül, amelynek nagyságrendjét mivel az ügyben több párt is érintett - az ÁSZ nem a jelenlegi ellenőrzés, hanem külön eljárás során vizsgálja, illetőleg állapítja meg. A vizsgálat ideje alatt a Központ valamennyi pártszervezetét nyilatkoztatta arról, hogy az általa használt ingatlant milyen jogcímen és pénzügyi feltételekkel használja és ki a használt ingatlan tulajdonosa. A helyszíni vizsgálat befejezéséig beérkezett adatok alapján megállapítható, hogy a XI. kerületi Önkormányzaton kívül az elmúlt években más települési önkormányzatok is hoztak olyan döntést, hogy a pártok részére a tulajdonukban álló helységekben térítés nélkül biztosítanak irodahelyiséget. ˇ A Sajószentpéteri Városi Önkormányzat képviselő testülete 1993. II. 4-én hozott határozata értelmében az ingyenes elhelyezés mellet a helyiségek működtetésének költségeit is vállalja. ˇ A Kazincbarcika Városi Önkormányzat képviselő testülete 1994. november 1-je óta biztosít határozatában ingyenes használatot a városba működő pártok részére az üzemeltetési és karbantartási költség megtérítése mellett.
A két önkormányzat jegyzőjét a vizsgálat alatt felszólítottuk törvénysértő testületi határozatának visszavonására. A Párt korábban a Párt kezelésében lévő ingatlanok ingyenes használati jogát az 1990. évi LXX. tv. alapján szerezte meg. A törvény 3. §-a kimondja, hogy az ingatlan használata másnak nem engedhető át. Ennek ellenére a szolgáltatott adatok alapján megállapítható, hogy a Párt az ingatlanok használatát a helyi önkormányzatoknak vagy más szervezetnek engedte át. Ez a gyakorlat törvénysértő.
4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A Párt belső ellenőrzési feladatait a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: KPEB) látta el, illetve 1996. 07. 01-jétől 1999. 07. 31-ig független belső ellenőrt is alkalmaztak, aki csak a megyei területi szövetségek gazdálkodását ellenőrizte. A folyamatba épített belső ellenőrzési tevékenységet nem szervezték meg. A KPEB az esetenkénti vizsgálati tapasztalatairól írásbeli jelentést nem készített. Az 1998. augusztus 28-án kelt beszámolójában - melyet az MSZP VI. kongresszusa számára készített - az alábbiakban foglalta össze éves tevékenységét: “A Magyar Szocialista Párt Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága a Párt érvényben lévő alapszabálya, saját szervezeti és működési szabályzata, valamint félévenkénti munkatervei alapján végezte munkáját. Tervszerűen ellenőrizte a Párt vagyonával, pénzeszközeivel történő gazdálkodást, rendszeresen véleményezte a Párt költségvetését, figyelemmel kísérte az MSZP-nél végzett külső ellenőrzések (ÁSZ) tapasztalatait.” A jelentésben foglaltak szerint kiemelt figyelmet fordítottak az 1998. évi választási kampány finanszírozásának és pénzügyi elszámolásának ellenőrzésére. Megállapították, hogy a Párt a vonatkozó törvényi előírásokat betartotta. Közreműködtek a Politikatörténeti Intézet jogi státuszának tisztázásában. Folyamatosan együttműködtek a területi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságokkal és figyelemmel kísérték, segítették a megyei pártszerveztek gazdálkodását. A területi Szövetségeknél és az alapszervezeteknél saját választott Pénzügyi Ellenőrző Bizottság működik, amely gazdálkodásukat, könyvelésüket rendszeresen ellenőrzi. Az ÁSZ által vizsgált szervezeteknél a PEB számviteli bizonylati hiányosságot nem állapított meg.
5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések Az 1995-1996. évi gazdálkodást érintő előző ÁSZ vizsgálat a megállapított hiányosságok alapján felhívta a Pártot, hogy: ˇ az 1995. és 1996. évi beszámolóit ismételten készítse el és tegye közzé, ˇ a beszámoló-készítés és a könyvvezetés során gondoskodjon az Szt. 15. §-ban előírt számviteli alapelvek érvényesítéséről, ˇ gondoskodjon a külföldi kiküldetési költségek elszámolási rendjének helyreállításáról ˇ biztosítsák a személygépkocsik menetleveleinek, vagy útnyilvántartásainak a személyi jövedelemadó törvényben előírt módon való vezetését, ˇ intézkedjen a Párt képviselőcsoportja részére nyújtott személygépkocsi használati szolgáltatás számlázásának helyessége érdekében, ˇ a Pártnak óvadék címén átadott 42 M Ft-ot és annak kamatait számvitelileg rendezze, ˇ a vizsgálat során megállapított 5.193.381 Ft tiltott gazdálkodásból származó bevételt fizesse be az állami költségvetésbe, ˇ intézkedjen a Politikatörténeti Intézet jogi státuszának rendezésére. A Párt a kezdeményezett intézkedéseknek megfelelően beszámolóit ismételten elkészítette és a Magyar Közlöny 1997. évi 116. számában közzétette. A tiltott gazdálkodásból származó bevételt az előírt határidőre a központi költségvetésbe befizette. A Pártnak óvadék címén átadott 42 M Ft-ot és annak kamatait a Párt - mivel a szerződés időközben megszűnt - az óvadéktevőnek visszafizette. A számviteli alapelvek érvényesítése és a külföldi kiküldetési költségek elszámolási rendjének helyreállítására a szükséges intézkedéseket megtette. A képviselőcsoport részére nyújtott gépkocsihasználati szolgáltatás korrekt számlázásához szükséges intézkedéseket megtették. A vizsgálat során megállapított tiltott gazdálkodó tevékenységeket megszüntették. A gépkocsi menetlevelek, út-nyilvántartások vezetésének törvényessége érdekében tett intézkedések azonban nem elégségesek. Azok vezetése ugyanis továbbra sem felel meg a törvényi előírásoknak. A Párt a Politikatörténeti Intézet jogi státuszát rendezte. A Párt az intézet közhasznú társasággá alakításáról döntött. A döntés alapján Fővárosi Cégbíróság Cg 01-14-000159/10. számú határozatával a
közhasznú társaságot 1998. december 28-án 1998. június 16-i hatállyal bejegyezte.
II. Összefoglaló megállapítások, felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslatok 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslatok
1. Összefoglaló megállapítások A Párt az 1997-1998. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóit a párttörvényben előírt határidőre és a törvény 1. sz. mellékletében előírt formában hozta nyilvánosságra. A beszámolók a Párt valamennyi szervezeti egységének gazdasági adatait teljes körűen tartalmazzák. A beszámolók bevételei és kiadásai mindkét évben megegyeztek a pártszervezet összesített könyvelési adataival. 1998-ban azonban sem a bevételek sem a kiadások összege nem a tényleges állapotot mutatta. Ennek oka, hogy egy rosszul végrehajtott könyvelési helyesbítés következtében az 1998. évi könyvelésben 6.490.919 Ft-tal több bevételt és 5.815.864 Ft-tal több kiadást mutattak ki a ténylegesnél. Ezzel a Központ könyvelése során megsértették a valódiság alapelvét. A Központ által készített számviteli politikát az egész Pártra egységesen alkalmazzák. A számviteli politika megfelel a törvényi követelményeknek. A Központ számítógépes rögzítésű egyszeres könyvvitel vezetésével tesz eleget a könyvvezetési kötelezettségének. A könyvvezetés gyakorlata két eset kivételével megfelelt a jogszabályoknak és a Párt belső szabályzatában előírtaknak. A két helytelen könyvelés eredményeként a ténylegesnél 1997-ben 244.112 Ft-tal több kiadást, 1998-ban pedig 6.490.919 Ft-tal több bevételt és 6.058.625 Ft-tal több kiadást tartalmaz a Központ könyvelése és a Párt éves beszámolója. A Központban a számviteli politikában előírt a könyvvitelt kiegészítő analitikus nyilvántartásokat naprakészen vezetik. Az analitikus nyilvántartásokat a könyveléssel rendszeresen egyeztetik. Az eszközök többségét az Szt. előírásainak megfelelően leltározták. Egyetlen kivétel, hogy az évvégén kimutatott vevőtartozásokat a vevőkkel év végén nem egyeztették. A kimutatott vevőtartozásokat aktuális követelésnek tekintették. A Központnál az utalványozás rendjét megfelelően szabályozták. A kötelezettségvállalás és érvényesítés rendjét azonban nem
határozták meg. Nem állapítható meg, hogy a Párt nevében arra jogosult személyek vállaltak-e kötelezettséget. A beérkezett számlákról az esetek 70 %-ban hiányzik a teljesítés igazolása. A pénzmozgások bizonylati alátámasztottsága alapvetően megfelelő. A bejövő számlák kb. 5 %-a azonban nem felel meg Szt. 85 §-a előírásainak. A számlákról ugyanis nem állapítható meg a gazdasági esemény tartalma mennyisége és egységára. Az I., és az V. kerületi pártszervezetek által kiállított eszközhasználatot elszámoló számlák tartalma nem felel meg az Szt. előírásainak. A készpénzkifizetéseknél pedig általános gyakorlat, hogy ha az számla kiegyenlítéséhez kapcsolódik, akkor a kiadási pénztárbizonylaton nem tüntetik fel a felvételre jogosult nevét. A külföldi kiküldetések elrendelése és elszámoltatása területén a Központban előrelépés tapasztalható. 1998. januárja óta az elszámoltatás gyakorlata megfelelő. A Párt tulajdonában álló gépkocsik üzemanyag és futásteljesítmény elszámolása területén tapasztalt előrelépés ellenére az útnyilvántartások vezetése még mindig nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. A Párt az adózásra és a Tb alapokat megillető járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok előírásait a vizsgált években betartotta. Az ezzel kapcsolatos levonási, bevallási és befizetési kötelezettséget teljesítette. A bevételszerző gazdálkodó tevékenysége során a Központ tiltott pénzbeli adományokat nem kapott, tiltott gazdálkodást nem végzett, tiltott értékpapírt nem vásárolt, tiltott módon gazdasági társaságban részesedést nem szerzett. A Pártnak jelenleg 5 működő és 4 felszámolás alatt álló egyszemélyes Kft-je van. A Központnak a vizsgált években a párttörvény 6. § (1) bekezdésében engedélyezett propaganda anyag értékesítésből, tárgyi eszköz értékesítésből, valamint ingó és ingatlan hasznosításából származott gazdálkodási bevétele. A Párt a vizsgált időszakban több esetben a párttörvény 4. § (2) bekezdésébe ütköző tiltott nem pénzbeni vagyoni hozzájárulást fogadott el azáltal, hogy más pártokhoz hasonlóan - ahogy azt a korábbi ÁSZ vizsgálatok megállapították - önkormányzatoktól ingyen fogadott el irodahelyiségeket. A Párt a jelenleg használatában lévő helyiségek használati jogát az 1990. évi LXX tv. alapján szerezte meg. A törvény kimondja, hogy a társadalmi szervezet a használati jogot ingyen szerzi meg. A tv. 3. §-a kimondja, hogy az ingatlan használata másnak nem engedhető át.
Ennek ellenére a Párt több ingatlan használati jogát szerződéssel térítés nélkül - önkormányzatnak, vagy egyéb szervezetnek átengedte. Az I., és V. kerületi pártszervezet a használatában lévő ingatlant az 1990. évi LXX. tv. előírásaiba ütköző módon hasznosította. Az V. kerületi szervezetnek e hasznosításból 1998-ban 1.381 E Ft tiltott bevétele származott. Az előző ellenőrzés alapján az ÁSZ különböző intézkedésekre hívta fel a Párt elnökét. A kezdeményezett intézkedéseknek a Párt eleget tett, azonban azok 2 esetben nem jártak eredménnyel. A gépjármű útnyilvántartások vezetése tartalmilag még mindig nem felel meg a törvényi előírásoknak. A Politikatörténeti Intézet jogi státuszát a Párt rendezte. Az intézet közhasznú társaságként való bejegyzése megtörtént.
2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A vizsgálat megállapítására való tekintettel a párttörvény 10. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: 1. Az ellenőrzés megállapításainak figyelembe vételével készítsék el és a Magyar Közlönyben tegyék közzé a Párt 1998. évi beszámolóját. 2. A jelentés 2.1.2. pontjában megállapított 1998. évi téves könyvelés helyesbítésére intézkedjen. 3. Intézkedjen, hogy a vevő tartozások analitikus nyilvántartását az év végi leltározás keretében a vevőkkel írásban egyeztessék. 4. Intézkedjen a kötelezettségvállalási és teljesítés igazolási gyakorlat megfelelő szabályozására és gyakorlati érvényesítésére. 5. Intézkedjen a bizonylati fegyelem maradéktalan betartása érdekében. 6. Intézkedjen, hogy a hivatali célú gépjárműhasználat dokumentálásának tartalma feleljen meg a törvényi követelményeknek. 7. Intézkedjen az 1990. évi LXX. tv. előírásaiba ütköző ingatlanhasználati jog átengedési gyakorlat teljes körű megszüntetésére. 8. Intézkedjen az V. kerületi pártszervezetnél tapasztalt tiltott gazdálkodó tevékenység megszüntetésére és az ebből származó 1.381 E Ft tiltott bevételnek a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belüli központi költségvetésbe történő befizetésére. 9. Vizsgálja meg a Párt által használt valamennyi nem tulajdonában álló helyiség használati jogviszonyának a párttörvény előírásaival való összhangját, a feltárt törvénysértő gyakorlatot szüntessék meg.
3. Javaslatok 1. Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: a) Az Állami Számvevőszék korábbi pártvizsgálatai alapján tett jelzésekre is figyelemmel gondoskodjon a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény - a pártok nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő - ellentmondásainak feloldásáról. b) Az Állami Számvevőszék korábbi pártvizsgálatokkal kapcsolatos jelentéseiben és a jelen jelentés 1.3. pontjában megfogalmazott ingatlanhasználattal kapcsolatos anomáliák feloldására szükséges lenne a pártok ingatlanhasználatának jogszabályi rendezése. 2. Az Állami Számvevőszék javasolja a pénzügyminiszternek, hogy a párttörvény 4. § (4) bekezdése utolsó mondata értelmében a Párt költségvetési támogatását a Jelentés I. fejezet 3.1. pontjában részletezett, tiltott gazdálkodásból származó 1.381 E Ft-tal csökkentse. 3. Az Állami Számvevőszék javasolja a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vezetőjének, hogy az 1990. évi LXX. tv. előírásainak maradéktalan betartását rendszeresen ellenőrizze. A törvénybe ütköző ingatlanhasználat esetén intézkedjen a törvényes állapot helyreállítására.
Melléklet A jelentés mellékletei nyomtatott formában olvashatóak.
