Jelen környezeti értékelés Mályi Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően

Mályi Község Településrendezési Tervének módosítása, 2014.

Környezeti értékelés 1. Bevezető 1.1. Előzmények Jelen környezeti értékelés Mályi Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően.

1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A módosítási szándékok meghatározásánál figyelembe lettek véve a természeti értékek, illetve a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok; ezen túlmenően, a környezeti értékelés készítése során nem merült fel olyan új információ, amely a módosítási szándékok korrigálását tették volna szükségessé. 1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A többször módosított, épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§-ában megfogalmazottak értelmében a környezet védelméért felelős szervek, valamint a lakosság is megismerheti, véleményezheti a tervet. 1.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok A környezet értékelése során felhasznált adatok: − Mályi község adatszolgáltatása − Magyar Állami Földtani Intézet térképei − Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvános adatai − Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása − Forgalomszámlálási adatok − KSH adattárai

2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok 2.1. A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A hatályos településrendezési eszközök nem felelnek meg a településvezetés elképzeléseinek, lakossági igényeknek, ezért egyes akcióterületeken a terület rendezését és fejlesztését lehetővé tevő terv készítésére merült fel igény a vonatkozó jogszabályi keretek között.

2.2. A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Jelen módosítási szándék illeszkedik a magasabb szintű programokkal, tervekkel. Az MTrT-nek való megfelelősséget külön munkarész ismerteti.

3. A terv megvalósítása után várhatókörnyezeti hatások, következmények feltárása 3.1. A célok összevetése országosan kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal Településrendezési Terv módosításának készítésekor az alábbi előírások lettek figyelembe véve:  A vízgazdálkodásról szóló, 2009. évi CXLIV. törvénnyel, 2009. évi XCIX. törvénnyel, 2009. évi LIV. törvénnyel, 2008. évi XCI. törvénnyel, 2007. évi XXIX. törvénnyel, 2006. évi CIX. törvénnyel, 2005. évi LXXXIII. törvénnyel, 2003. évi CXXIX. törvénnyel, 2003. évi CXX. törvénnyel, 2001. évi LXXI. törvénnyel és 1998. évi LXXXVI. törvénnyel módosított 1995. évi LVII. törvény,  A vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvíz-elhelyezés és -kezelés rendjét szabályozza a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet,  Felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 230/2010. (VIII.18.) Korm. rendelettel módosított 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet,  A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti előírásokat figyelembe kell venni,  A vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályait a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet tartalmazza,  A „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet intézkedik,

Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft – 3530 Miskolc, Papszer u. 20. – (46) 505-435 –  [email protected]

1


      

                  

A település területén található vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet intézkedik, A „felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” a 118/2008. (V.8.) Korm. rendelettel, 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet rendelkezik, 7/2002. (III.1.) KÖM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól, 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról, 21/2006. (I.31) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról. 194/2007. (VII.25.) Korm. rendelettel, 274/2002. (XII.21.) Korm. rendelettel, 120/2001. (VI.30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, A 25/2008. (X.17) KvVM-EüM-FVM együttes rendelettel, a 49/2006. (XII.27.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelettel és 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESzCsM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, 50/2006. (XII.27.) KvVM rendelettel, 7/2004. (IV.27.) KvVM rendelettel módosított 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettségi és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról, 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről, 8/2010. (III.31.) KvVM rend. módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, 94/2003. (VII.2.) Korm. rendelet az ózonréteget károsító anyagokról, 272/2004. (IX.29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásnak engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről, A környezeti zaj és rezgés elleni védelemmel kapcsolatban a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet intézkedik, A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet tartalmazza. 192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatosan. 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatosan. 5/2002. (X.29.) KvVm rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól. 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről. 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről. 2008. évi XCI. törvény a természet védelméről. 201/2006. (X.2.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet módosításáról. 2/2002. (I.23.) KöM-FVM rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról. 2009. évi XXXVII. törvény az erdő védelméről. 10/2010. (VIII.18.) VM rendelettel módosított 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. 344/2009. (XII.30.), 182/2009. (IX.30.) és 151/2009. (VII.23) Korm. rendeletekkel módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról. 2008. évi XXXVI. törvény a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény módosításáról.


2


3.2. A környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben Az alábbi szempontok figyelembe vételére került sor: − Zaj-, rezgés- és levegőterhelés csökkentése: központi belterületet elkerülő út javaslata; − Földterületekkel való takarékos gazdálkodás: a rendezési szándékok elsősorban beépített, illetve beépítésre szánt területeket érintenek; − Biológiai aktivitásérték szinten tartása: zöldfelületek, beültetési kötelezettség előírása; − Vízfelületek védelme: a tó környéki területek szabályozásának felülvizsgálata;

3.3. A terv céljainak releváns tervekkel való konzisztenciája környezeti szempontból a) Nemzeti Környezetvédelmi Program, 2009-2014 időszak (96/2009. (XII.9.) OGY határozat) A program átfogó célterületei:  A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése  A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése

b) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, 1054/2007. (VII.9.) Korm. határozat Prioritások − A környezet eltartó-képességének megőrzése  Természeti értékek védelme, természeti erőforrások fenntartható használata − A gazdaság fejlesztése a fenntartható fejlődés követelményei szerint  A versenyképesség erősítése és a fenntartható fejlődés  A természeti erőforrásokkal való helyes gazdálkodás, a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások  Az energiagazdálkodás átalakítása c) Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia, 2008-2025 időszakra Stratégiai célok: − Lakossági és közületi energiatakarékosság A meglévő épületállomány esetén a legfontosabb beavatkozási lehetőségek:  nyílászárók felújítása vagy cseréje  épülethatároló felületek hőszigetelése (fal-, padlás-, padlófödém-szigetelés)  fűtési berendezések korszerűsítése, fűtésszabályozás Megújuló energia 3.4. A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése 3.4.1. A földrajzilag lehatárolt tervezési terület környezeti jellemzőinek azonosítása A Bükk K-i peremén, a dombság és a síkvidék találkozásánál terül el a település. A területet a Sajó és a Hernád hordalékkúpja építi fel. A Mályi területét érintő bükkaljai lejtőkön nagymértékű a talajerózió, gyakoriak a vízmosásos területek. A vizsgált terület legalacsonyabban fekvő része a Hejő, illetve a Hejő-csatorna mentén helyezkedik el (tszf. 103-104 m), legmagasabb pontja a Nyilas nevű zártkertes területen (tszf. 215 m) A terület földtani felépítésében a Bükk hegység kiemelt paleozós-mezozoós tömegét övező neogén és guarter fedőüledékek vesznek részt. A pannon képződmények üledékhézaggal települnek a miocénra. Az összlet nagy részét monoton, tömeges kifejlődésű, nagy képlékenységű kékesszürke színű agyag alkotja, mintegy 40 m vastagsággal. Mályi agyagkészlete 12 Mm3. Az amúgy is suvadásra hajlamos agyagos összletben a vetők fokozott veszélyt jelentenek, elősegítik a csúszólapok kialakulását, a törésvonalak menMélyföldtan (MÁFI) tén szivárgó csapadékvíz eláztatja, képlékenyebbé teszi a mélyebben fekvő teherviselő rétegeket. Nagyobb a suvadásveszély azokon a területeken, ahol a vető mindkét oldalán monoton agyagos, vízvezető rétegekkel nem tagolt összlet helyezkedik el.


3


Morfológiailag egyszerű felépítésű, a domborzati mikroformákban azonban gazdag a vidék. A völgytalpat több 10 m vastagságú kavics, homokos folyóhordalék töltötte fel. A felszín legelterjedtebb képződménye a folyóvízi kavics. A Sajó-Hernád árterén löszös-agyagos üledékek, ill. holocén öntéstalajok találhatók a felszínen. A talajvíz mélysége 2-4 m közötti. Mennyisége jelentős, általában 5-7 l/s/km2-re becsülik, a peremek felé csökken. Kémiai típusa főleg kalcium-magnéziumhidrogén-karbonátos. A rétegvizek mennyiségét 1-1,5 l/s/km2 között becsülik. Mályi területén ered a Nyéki-patak, amely a bükkaljai hegyoldalon a Mályi-Nyékládháza határ mentén halad, majd kb. 2 km-es út megtétele után Nyékládháza felé elhagyja a közigazgatási területet. A Zúgótető nevű határrészen időszakos forrás ered, mely alatt jelenVízadó kőzettan (MÁFI) tős nagyságú vízmosásos terület alakult ki. Mályi területén igen jelentős vízfelületet képeznek a kavicsbánya-tavak. A település területén található két nagy kiterjedésű bányató, melyek üdülési használata jelentős. A Tiszántúli és a Bükki flórajárások mentén elhelyezkedő kistáj fontosabb erdőtársulásai a fűz-nyár-égerligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a gyöngyvirágos és cseres tölgyesek. Az erdőgazdálkodási területeken fiatal és vegyes korú, zömében lágy-, illetve keménylombos erdők találhatók. Erdők főként a bükkaljai hegylábakon találhatók, ezek egy része telepített erdő, más részeken fiatal, bozótos erdők találhatók, melyek a gyepes illetve felhagyott mezőgazdasági területek természetes szukcessziós folyamatai által alakultak ki. Vízfolyások Mályi területén ered a Nyéki-patak, amely a bükk-aljai hegyoldalon a Mályi-Nyékládháza határ mentén halad, majd kb. 2 km-es út megtétele után Nyékládháza felé elhagyja a közigazgatási területet. A Zúgótető nevű határrészen időszakos forrás ered, mely alatt jelentős nagyságú vízmosásos terület alakult ki. Mályi keleti határát – egy rövid szakaszon – a mesterséges medervonalú Hejő-csatorna alkotja, amely Nyékládháza területén egyesül a Hejővel, amely a településen – a vasúttal csaknem párhuzamosan –halad keresztül. Természetes vízállásos területként kell megemlíteni a település északi határán, a vasúttól keletre található, hajdani fattyúágban kialakult vizenyős területet. Mályi területén igen jelentős vízfelületet képeznek a kavicsbánya-tavak. A település területén található két nagy kiterjedésű bányató. Levegőtisztaság

Mályi a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint a 8. Sajó völgye zónába tartozik. A zónacsoportban a szennyező anyagok az alábbiak szerint alakulhatnak: kén-dioxid F

nitrogén-dioxid C

szén-monoxid D

szilárd (PM10) C


benzol E

4


Intézkedési Program a „Sajó-völgye” kijelölt zóna levegőminőségének javítására: A légszennyezettség kialakulásában jelentős szerepet játszanak az ipari és a lakossági kibocsátók, valamint a közlekedés. A NOx kibocsátásért elsősorban a közlekedés a felelős; a szilárd komponens tekintetében az ipar a legfőbb szennyező. Mályi területén ipari kibocsátó: Mályi Tégla Építőipari és Kereskedelmi Kft. Üzem területén belül a diffúz légszennyezés csökkentése: térburkolat portalanítása. Az avar és kerti hulladékok égetésére, valamint a háztartási tüzelőberendezésekben elégethető tüzelőanyagok körének szabályozására vonatkozó helyi önkormányzati rendeletet meg kell alkotni. A Sajó-völgye zóna légszennyezettségi állapotát a Visonta környéke zóna légszennyező hatása befolyásolhatja kedvezőtlen meteorológiai körülmények között. Zaj- és rezgésvédelem A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott határértékek az elkészült zajtérkép szerint a 3. sz. főút mentén nem teljesülnek, nappal a 75dB-et is meghaladta a zajterhelés, míg éjszaka előfordultak 55-70 dB közötti értékek.

A rendezési, fejlesztési szándékok közül az elkerülő út javaslata a központ zajterhelése szempontjából kedvező. A településközpontba, illetve alközpontba tervezett rendezések a beruházás megvalósítása idejére okoznának időszakosan nagyobb zajterhelést, azonban az üzemelés során a jelenlegi vagy alacsonyabb zajterhelés prognosztizálható. Az egyedi lakossági igények alapján részterületekre tervezett korrekciós beavatkozások a zajterhelés szempontjából nem jelentenek meghatározó mértékű beavatkozást.

Rezgésterhelésre vonatkozó mérések, adatok nem állnak rendelkezésre; de a forgalom nagyságából és jellegéből adódóan a 3. sz. főút mentén feltehetően nem elhanyagolható a rezgésterhelés mértéke. A beruházások jelen ismeretek szerint a rezgésterhelésre vonatkozóan határértéken túli hatással nem lesznek. Területhasználat jellemzői

A település igazgatási területének földrészlet statisztikáját összegzi a mellékelt ábra. A község jelentős része kivett terület, az átlagos alrészlet területe 1999 m2, a telkek mérete szélsőséges skálán mozog: 4m2–49187m2. (A belterület az igazgatási területnek 31%-a, míg a kivett területeknek a 72%-át teszi ki.) A gyep aránya 12,22%, nagyobbrészt (62%) legelő; 16463 m2 átlagos alrészlet területtel.

3.4.2. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása Tájképvédelmi terület: a település nyugati fele térségi jelentőségű tájképvédelmi területtel fedett, ugyanakkor az itt lévő ingatlanok jelentős része elhanyagolt. 2. Település központján áthaladó út: a statisztikák szerint az M30-as megépülésével sem csökkenő forgalmú 3. sz. főút jelentős környezetszennyezést okoz, ezért hosszabb távon elkerülő út kiépítése tervezett. 3. Tó környéki beépített és beépítésre szánt területek: a kialakult üdülőterületek infrastrukturális ellátottsága fejlesztendő (közlekedés, közmű). Folyamatos igény mutatkozik a magas intenzitású beépítésekre, azonban az adottságok határt szabnak a fejlesztéseknek. 1. 5.

1.

2. 3.

4.


5


A magasabb szintű terv (B.-A.-Z. MTrT) ökológiai hálózatot jelöl olyan ingatlanokra, melyek már beépítettek vagy a hatályos településrendezési eszközök szerint beépítésre szánt területek. 5. Az igazgatási terület jelentős része régészeti, vagy régészeti érdekű terület a 2007. évi régészeti hatástanulmány alapján, ez jelentős gátat szab és korlátozza a beavatkozási területeket. 4.

3.5. A természeti erőforrás igénybevétele, környezetterhelés előidézése

Közvetlen környezeti hatást kifejtő tényezők: − területfoglalás (beépítésre szánt területek intenzitásának növelése, nyomvonalas létesítmények területigénye) − forgalomnövekedés (az új beépítés valamilyen mértékű forgalomnövekedést eredményez) − beépítések megvalósítása (földmozgatás, alapanyag-szállítás, anyagmozgatás) − működés hatása (levegő-, zaj- és rezgésterhelés) Közvetett környezeti hatások: − élővilág zavarása (üzemelő beruházás térségi hatásai által) − levegő minőségének javulása (tervezett geotermikus energia hasznosítása, beültetési kötelezettség teljesítése, elhanyagolt területek kezelése) 3.6. A környezet igénybevétel következményeinek előrejelzése

Levegőtisztaság-védelem A módosítási szándékok a tervek szerint kedvező hatással lesznek a levegő minőségére. A tervezett elkerülő út, a központi területek racionálisabb felhasználása, közterületek rendezése, beültetési kötelezettség várhatóan javítja a levegő minőségét. A kereskedelmi-gazdasági fejlesztési területeken nem zavaró hatású tevékenység folytatható a magasabb szintű előírások betartása mellett, így határértéken túli terhelést várhatóan nem okoz.

Vízminőség-védelem, folyékony hulladékok Jelen terv nem irányoz elő olyan fejlesztési szándékot, amely káros hatással lenne a település vízminőségére. A településen a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült, a rákötések aránya még növelhető, így a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetése elsősorban a peremterületeken fennáll. A helyi építési szabályzat tartalmazza a szennyvízcsatornára történő rákötési kötelezettséget, ezzel is csökkentve a potenciális szennyezést.

Talajminőség- és földvédelem A jelenleg beépítésre nem szánt területeknek kis mértéke tervezett igénybevételre, az is a beruházáshoz szükséges területméretre (026/2 hrsz részterülete; elkerülő út). A rendezési szándékok elsősorban a beépítésre szánt területekre koncentrálódnak. A föld védelmét a magasabb szintű törvények biztosítják; a beruházás tényleges megkezdésekor kell érvényt szerezni a termőföld védelmének.

Zaj- és rezgésvédelem A rendezési, fejlesztési szándékok a terv szerint nem rontják a meglévő zaj- és rezgésterhelés mértékét. A beruházások megvalósítása okozhat időszakosan zaj- és rezgésnövekedést, ezek tényleges jellegét, mértékét illetően egyedileg, a tényleges megvalósítás során kell vizsgálni, értékelni.

3.7. A környezeti következmények értékelése, az elfogadható változatok meghatározása A jelen tervben meghatározott módosítási szándékok a környezet-állapot figyelembe vételével készült, az önkormányzati és lakossági igények közül azok kerültek be a javaslatba, melyek környezeti szempontból elfogadhatók.


6


4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések A terv a magasabb szintű környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével készült. 5. Javaslat olyan intézkedésekre, amelyeket más tervben figyelembe kell venni A település több részterületét ökológiai hálózat fedi, azonban ezen területek egy része már beépült, vagy hatályos terv szerint beépíthető, amely ellentmondásos, ezért a természeti és védett területek felülvizsgálata javasolt.

6. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A fejlesztési szándékok monitorozását az alábbi adatok és arányszámaik figyelemmel kísérése mellett javasolt értékelni: − Forgalom-összetétel, forgalomszámlálási adatok változása (db, %) − A közmű-hálózatokra történő rákötések mértékének változása (db, %) − Zöldterületek nagyságának változása (ha, %) − Védett területek nagyságának változása (ha, %)


7

Jelen környezeti értékelés Mályi Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően

Recommend Documents