JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának augusztus 28-án megtartott üléséről

SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11. Tel.: 94/553-044, Fax.: 94/553-055, E-mail: [email protected]

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről. 46/2008. számú Társulási Tanácsi határozat: A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Vas Megyei Közgyűlés 158/2008. számú határozatát, amely a Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény átszervezésével kapcsolatos, megismerte. A Társulási Tanács a Szentgotthárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény általános iskolai képzésének oktatásszervezési és tartalmi megújítása témájában az általános iskolai oktatást a 2008/09-es tanévtől kezdődően továbbra is a következőképpen javasolja megszervezni: 1. A 2008/09-es tanévtől az általános iskolai tanulmányaikat megkezdő tanulók

2.

3.

4.

5.

az általános iskola első évfolyamát a SZOI Arany János Általános Iskola intézményegységében, négy osztályban fogják elkezdeni. Az induló első évfolyamon egy osztályban el kell indítani a magyar- német két tanítási nyelvű oktatást. Az intézmény Alapító Okiratát ennek megfelelően módosítani kell. A fenntartó egyúttal megbízza az intézmény vezetőjét, hogy a képzés elindításához szükséges helyi tantervet dolgozza ki, és azt adaptálja az intézmény pedagógiai programjába 2008. június 30-ig. A 2008-2009. tanévben a SZOI első és ötödik évfolyamán és ezt követően egy felmenő rendszerben a gyermekek egészséges életmódra nevelését és mindennapos testedzését elsősorban a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet 202/2007. (VII.31.) módosítása szerint a 3. §. 9/G. pontjának iránymutatása alapján szükséges megszervezni, de az ettől való eltérés is lehetséges. A 2008/09-es tanévben ötödik évfolyamba lépő tanulók összesen négy osztályban folytathatják tanulmányaikat a Szentgotthárdi Oktatási A 2008/09es tanévben ötödik évfolyamba lépő tanulók összesen négy osztályban folytathatják tanulmányaikat a Szentgotthárdi Oktatási Intézményben: egy osztály a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium nyolcosztályos tagozatán, három osztály a SZOI Széchenyi István Általános Iskolában folytathatja tanulmányait. A nemzetiségi nyelvoktatást (szlovén-német) és a művészetoktatást tanulmányaikat megkezdett és az újonnan belépő tanulók részére a

közoktatási és kisebbségi törvény előírásainak megfelelően kell továbbra is megszervezni. 6. Az oktatást az intézmény jelenlegi személyi állományával kell megszervezni, többletköltségek nélkül. 7. A változások miatt a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket 2012. szeptember 01. időpontig végre kell hajtani, ennek terveit a 2008. évben el kell készíteni. 8. Az 1-8. pont szerinti változásokkal egyidejűleg meg kell szervezni, hogy a jelenlegi SZOI Arany János Általános Iskola intézményegység épületében tanuljon a 2008/2009. tanévtől a SZOI teljes 1-4. osztálya, az 5. évfolyamon három osztály jelenlegi SZOI Széchenyi István Általános Iskolában, egy osztály a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium nyolcosztályos képzésében folytathassa tanulmányait. A 2008/2009. tanévben a 6-8. évfolyamon továbbra is a jelenlegi rend szerint, négy osztályban folyik a képzés a jelenlegi SZOI Széchenyi István Általános Iskola épületében. A következő években az 5. évfolyamon mindig egy osztály a nyolcosztályos gimnáziumban, három párhuzamos osztály pedig a jelenlegi SZOI Széchenyi István Általános Iskolában tanul. Határidő: azonnal Felelős: Viniczay Tibor elnök / polgármester

A kivonat hiteléül: Szentgotthárd, 2008. augusztus 29.

Viniczay Tibor elnök


JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT

A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről. 47/2008. számú Társulási Tanácsi határozat: 1. A Társulási Tanács a Kistérségi közoktatási feladatellátási, intézményhálózat –

működtetési és –fejlesztési tervet a melléklet szerint elfogadja. 2. A Tárulási Tanács felkéri a Társulás tagjait, hogy a Kistérségi közoktatási feladatellátási, intézményhálózat –működtetési és –fejlesztési terv további alakítására legkésőbb 2008. szeptember 30. időpontig tegyenek javaslatokat. Határidő: azonnal Felelős: Viniczay Tibor elnök a Társulás önkormányzatai



SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT – MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

2008.

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

2. A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA Kistérségi alapadatok 2.2. Történeti áttekintés 2.3. Földrajz, településszerkezet 2.4. Népesség, nemzetiséghez tartozás 2.5. Gazdaság, idegenforgalom 2.6. Munkaügyi helyzet 2.7. Iskolázottság 2.8. Önkormányzati együttműködés – a Többcélú Kistérségi Társulás 2.9. Közoktatási feladatok a Társulási Megállapodásban 2.9.1. Alapfokú oktatás-nevelés 2.9.2. A Társulás által ellátott pedagógiai szakszolgálatok 2.1.

3. A KÖZOKTATÁS HELYZETE A KISTÉRSÉGBEN 3.1. Közoktatási feladatellátás a Szentgotthárdi mikrotérségben 3.1.1.Az óvodai nevelés 3.1.1.1. Játékvár Óvoda 3.1.1.2. Tapsifüles Óvoda 3.1.1.3. Kerekerdő Óvoda 3.1.2. Az általános és középiskolai feladatellátás 3.1.2.1. A közoktatás intézményrendszerének alakulása 3.1.2.2. A Szentgotthárdi Integrált Oktatási Intézmény 3.1.2.2.1.Az intézmény története 3.1.2.2.2.A jelenlegi helyzet bemutatása 3.2. Közoktatási feladatellátás a Magyarlaki-Csörötneki mikrotérségben 3.2.1.Alapadatok 3.2.2.Az intézmény története 3.2.3.A jelenlegi helyzet bemutatása 3.3. Közoktatási feladatellátás a Vendvidéki mikrotérségben 3.3.1.Felsőszölnök 3.3.1.1. Az iskola története 3.3.1.2. A jelenlegi helyzet bemutatása 3.3.2.Alsószölnök Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

2

3.3.3.Szakonyfalu 3.4. Közoktatási feladatellátás mikrotérségben

a

Rábagyarmati-Rátóti

4. AZ ISKOLABUSZ SZOLGÁLTATÁS 4.1. Az iskolabusz 4.2. A közösségi busz

5. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Nevelési tanácsadás 5.2. Logopédiai feladatellátás 5.3. Gyógytestnevelés 5.1.

6. FEJLESZTÉSI PROGRAM 6.1. Intézményi fejlesztések 6.1.1.Óvodák 6.1.1.1. Játékvár Óvoda 6.1.1.2. Tapsifüles Óvoda 6.1.1.3. Kerekerdő Óvoda 6.1.2.Iskolák 6.1.2.1. Szentgotthárdi Oktatási Intézmény 6.1.2.2. Magyarlak-Csörötnek közoktatási intézménye 6.2. A kistérségi közoktatás alakulása

7. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6.

Bevezetés Jogszabályi háttér Az esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség

biztosításának szereplői megvalósítása megvalósításának eszközei biztosításához kapcsolódó feladatok

8. MELLÉKLETEK

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

3

1.) BEVEZETÉS

1.1.) AZ INTÉZKEDÉSI TERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85.§ (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási

feladatai

megszervezéséhez

előkészítést

szolgáló

közoktatási

szükséges

önkormányzati

feladatellátási,

döntés-

intézményhálózat

–

működtetési és –fejlesztési tervet készíteni. A fejlesztési tervből ki kell derülnie annak, hogy az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összegfüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá a gyermekek, illetve a tanulók – lakóhelyükhöz, ennek hiányában tartózkodási helyükhöz legközelebb – hol vehetik igénybe a törvényben

meghatározott

Tartalmaznia

kell

továbbá

közoktatással

kapcsolatos

szolgáltatásokat.

a

tervnek

önkormányzatok

fejlesztési

az

együttműködésének alapelveit, az intézmények átjárhatóságának biztosítékait és az

intézményrendszer

működtetésével,

fenntartásával,

fejlesztésével,

átszervezésével összefüggő elképzeléseket is. A közoktatási intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni- a nemzeti, etnikai kisebbséget

érintő

egyetértését,

kérdésekben

továbbá

ki

kell

-

a

kérni

települési a

kisebbségi

településen

önkormányzat

működő

közoktatási

intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét is. Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről vagy az általános iskolai nevelésről és

oktatásról

részben

vagy

egészben

nem

saját

intézményfenntartással

gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

4

Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, kistérségi

társulás

önálló

intézkedési

feltéve, hogy a többcélú

terve

-

települések

szerinti

bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - a közoktatásról szóló törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint - önálló intézkedési tervet készít. Nemcsak a normatívák igénylésének, hanem a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele is, hogy a törvény alapján

készített

intézkedési

terv

tartalmazza

a

gyermekek,

tanulók

esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket egyaránt.

1.2.) AZ INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA A térség döntéshozóinak, fenntartóinak kötelessége, hogy az oktatás hosszabb távú

szabályozásával

kiszámíthatóságához.

hozzájáruljanak Az

alapfokú

az

intézmények

oktatás-nevelés,

működtetésének

benne

a

közoktatási

intézmények rendkívül fontos szerepet töltenek be nem csak a szó szerint értett oktatásban, hanem az általános szocializáció területén is: annak legfontosabb közvetítői,

meghatározzák

a

jövő

nemzedékének

arculatát,

biztosítják

a

társadalomban való működéshez, a munkába való bekapcsolódáshoz szükséges ismereteket, kézségeket. Az intézkedési terv mindenekelőtt a közoktatás hatékonyságának növelését szolgálja. A szentgotthárdi kistérség valamennyi települési önkormányzata a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kiemelt feladatának tartja, hogy az előírt oktatási-nevelési feladatait színvonalasan és eredményesen biztosítsa. A kistérségi intézkedési terv nemcsak a fejlesztési prioritásokat határozza meg, hanem a szervezeti-tartalmi változások olyan keretét is, amely orientálhatja nemcsak az önkormányzatokat, de a közoktatási intézményeket is. Megfelelő minőségű, pénzügyi szempontból is fenntartható, illetve az Uniós normáknak és a jövő követelményeinek is megfelelő közoktatás napjainkban elképzelhetetlen együttműködés nélkül. A helyi képviselő-testületekre jókora pénzügyi

megterhelést

ró

az

előírt

közoktatási

szolgáltatások

megfelelő

minőségének és szakszerű irányításának biztosítása. Jól látszik ez abból, hogy a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

5

helyi önkormányzatok költségvetésének legnagyobb hányadát leggyakrabban a közoktatási intézmények fenntartása teszi ki. Szintén az együttműködésre, a térségben való gondolkodásra ösztönöz, hogy a közoktatásra általánosan jellemző forráshiány leginkább a kistelepüléseken található óvodákat, iskolákat sújtja. Nemcsak az oktatási feladatok nívós ellátása érdekében van szükség az együttgondolkodásra, a nyitottságra, a partnerségre, hanem a fejlesztések is területi koordinációt igényelnek. A magas fenntartási költségek és esetenként a gazdaságtalan

működés

nem

teszi

lehetővé

az

intézményi

infrastruktúra

megfelelő fejlesztését, sőt, ez legtöbbször csak a karbantartási műveletek elvégzésében fullad ki és mindez közvetetten az oktatás színvonalát is csorbíthatja. Több jogszabály is kimondja már, hogy az önkormányzatok a feladataik hatékonyabb

és

célszerűbb

ellátására

szabadon

társulhatnak.

Egy

olyan

aprófalvas településszerkezet mellett, mint amilyen a szentgotthárdi kistérségre is jellemző, elkerülhetetlen a települések közötti együttműködés. A közoktatási szolgáltatások

esetében

az

erőforrások

fejlesztése

és

koncentrálása,

a

hatékonyabb szolgáltatás kialakítása elsősorban térségi szinten tervezhető és valósítható meg. A kistérségi közoktatási intézkedési terv biztosíthatja, hogy az oktatási-nevelési szolgáltatás egyes elemei kistérség szintjén, az eddigieknél hatékonyabban épüljenek

egymásra,

megszervezéséhez

ezzel

szükséges

is

elősegítve

önkormányzati

a

közoktatási

döntések

feladatok

előkészítését.

Jelen

intézkedési terv célja, hogy meghatározza a kistérség fejlesztési céljait, hosszútávon biztosítson igazodási pontot a térség döntéshozói és közoktatási intézményei

számára,

továbbá

járuljon

hozzá

a

hatékonysági

tényezők

javításához.


6

2.) A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA

2.1.) KISTÉRSÉGI ALAPADATOK A Szentgotthárdi kistérséget 15 település alkotja: Szentgotthárd, Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Vasszentmihály. A statisztikai kistérség területét teljesen lefedi a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területe.

Terület (km2)

233

Lakónépesség (fő, 2004. dec.31.)

15177

Területfejlesztési

szempontból

kedvezményezett

térség

(64/2004

Korm.rendelet szerint)

Nem

Típus

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség

Nem

szerint

Ipari szerkezetátalakítási térség

Nem

Vidékfejlesztési térség

Nem

Mérték

Hátrányos helyzetű

Nem

szerint

Leghátrányosabb helyzetű

Nem

Települések száma

15

Jogállás

Város

1

szerint

Község

14

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm.rendelet szerint)

5

Típus

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település

3

szerint

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb

3 kistérséghez

nem

tartozó

leghátrányosabb helyzetű település Forrás: VÁTI


1

7

2.2.) TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Közvetlenül az osztrák határ mellett található Magyarország legnyugatibb fekvésű városa, Szentgotthárd. A települést III. Béla király alapította 1183-ban, amikor

francia

cisztercita

szerzeteseket

telepített

ide,

monostort

építve

számukra, melyet Szent Gotthárd hildesheimi püspökről neveztek el. A városhoz közeledve már messziről szembeötlik Magyarország talán legszebb barokk temploma, melyet jelenleg egy, az eredeti tervek alapján készült csodálatos barokk kert övez. A török elleni itt vívott 1664. évi győztes csata nemcsak hazánk, de egész Európa sorsára hatással volt. Miután 1873-ban elkészült a vasútvonal Graz felé, Szentgotthárd összeköttetésbe került a Stájer tartománnyal és a Kisalfölddel. Mindez hihetetlenül gyors gazdasági-társadalmi fejlődéshez vezetett. Megkezdődött az iparosodás, egymás után alapultak a gyárak, üzemek: kaszagyár, selyemgyár, óragyár, dohánygyár, faipari telepek A 20. század első évtizedének végére Szentgotthárd a megye legfejlettebb ipari struktúráját mondhatta magáénak. 1920-ban az össznépesség 45,7 %-a élt iparból. A gazdasági fejlődést követték a társadalmi változások: oktatási, egészségügyi intézmények jöttek létre, megerősödtek a civil szervezetek. 1893-tól működik a megye első állami gimnáziuma, az azóta is fennálló Vörösmarty Mihály Gimnázium.

1929-ben

Szentgotthárdon

alakult

meg

az

első

magyar

Iskolaszanatórium. A felvirágzásnak az első világháborút lezáró Trianoni béke vetett véget. A korábbi járás nagyobbik része a határon kívülre került, rokoni, baráti és üzleti kapcsolatok szakadtak ketté. A szocializmus évtizedei további súlyosbítottak ezen a helyzeten, hiszen a határ közelségére tekintettel elmaradtak a fejlesztések, leépült az intézményrendszer. Élénkülés csak az 1980-as évektől jelentkezett: a monostoralapítás 800. évfordulóján, 1983-ban városi rangot kapott a település. Az igazi fordulatot a rendszerváltás jelentette: a térség végre elkezdhette szabadon kihasználni az évekig mesterségesen elvágott kapcsolatrendszerét.


8

2.3.) FÖLDRAJZ, TELEPÜLÉSSZERKEZET A Szentgotthárdi kistérség Vas megye délnyugati részén, „három kultúra találkozásánál” fekszik. A térség vonzerejét alapvetően földrajzi adottságai és hagyományos

értékei határozzák

meg.

A

térséget

középen

kelet-nyugati

irányban a Rába folyó szeli ketté, amely hazánk egyetlen igazán vadvízi turizmusra lehetőséget adó folyója.

Két országgal is határos ez a terület,

nyugatról és északról Ausztriával, míg délről Szlovéniával szomszédos.

Magyarország kistérségei Forrás: WIKIPÉDIA Földrajzi szempontból három részre osztható a térség: •

az Alpokalján fekvő kistérség déli részén a Vasi-Hegyhát dombvidéke, más néven a Vendvidék található

•

a kistérség középső részén a Rába folyó széles völgye húzódik, amely terület a Nyugat-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű völgye is egyben

•

északról egy dombvonulat zárja le a tájat, amely a térség és az ország határvonalát is jelenti.

A terület nemcsak határos Ausztriával és Szlovéniával, hanem az itt és a határ túlsó oldalán élők megannyi szállal kötődnek egymáshoz. A kapcsolódási pontokat nemcsak a nemzetiséghez tartozásban lehet sűrűn kitapintani, de a gazdasági, kulturális, oktatási és a civil kapcsolatok rendszerében is. A kistérség központjában, Szentgotthárdon található a Szlovén Köztársaság Főkonzulátusa Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

9

is. A térségben festői szépségű, ősi falvak találhatók, a természet szerelmeseinek pedig sok izgalmas felfedeznivalót rejteget a Rába völgye, valamint az őrségi és körmendi kistérségek területére is átnyúló Őrségi Nemzeti Park, amely a Szentgotthárdi és az Őriszentpéteri statisztikai kistérség nagy részét lefedi, sőt, átnyúlik a Körmendi kistérség területére is. A Nemzeti Park Igazgatósága 2002ben alakult, de 2007-ben - rövid időre - beolvadt a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságába, majd 2008. április 1-től ismét önállóan működik. A települések közös jellemzője, hogy aprófalvak, lakosságuk többségének pedig a város biztosít munkalehetőséget. A vendvidéki településekre különösen jellemző az a szerkezeti sajátosság, hogy egymástól távolabb elhelyezkedő porták

alkotnak

szórvány

településszerkezetet.

(A

Vendvidékhez

soroljuk

Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu településeket.)

A Szentgotthárdi kistérség

2.4.) NÉPESSÉG, NEMZETISÉGHEZ TARTOZÁS A kistérség területe 233,43 km2, az átlagos népsűrűsége 65/km2. A térség összlakosságszáma 15 ezer fő körül mozog. A térség központja az egyetlen város, Szentgotthárd, itt él a lakónépesség mintegy 60%-a. Szentgotthárd Város környezetében 14 település található, melyeknek lélekszáma a 20 főtől 900 főig terjed, átlagos lélekszámuk 459 fő. A 14 községből 10 lakossága 500 fő alatti, négyé pedig 500 és 1000 fő között mozog.


10

A Szentgotthárdi Kistérség települései lakónépesség szerint Lakó-

Ház-

Nép-

népesség tartások Terület sűrűség Település

(fő)

Szentgotthárd

Az

száma

(km2)

(km2/fő)

9140

3032

67,73

134

Csörötnek

877

335

20,53

42

Rábagyarmat

871

294

16,79

51

Magyarlak

751

294

7,62

98

Felsőszölnök

643

250

23,56

27

Rönök

474

165

17,22

27

Gasztony

470

188

14,27

32

Alsószölnök

395

148

10,02

39

Apátistvánfalva

381

133

12,86

29

Szakonyfalu

373

125

11,19

33

Vasszentmihály

354

140

6,41

55

Rátót

241

90

7,27

33

Kétvölgy

128

45

6,28

20

Orfalu

56

22

6,94

8

Nemesmedves

24

6

4,74

5

országos

tendenciáknak

megfelelően

a

szentgotthárdi

kistérségben

is

népsűrűség csökkenés figyelhető meg. A szentgotthárdi kistérség lakossága a rendszerváltozás idején közel 16 ezer fő volt, azóta azonban valamennyi település lakosságszáma csökkent. A kistérség összlakossága 6%-kal csökkent az elmúlt 17 évben. Van olyan település is (Felsőszölnök), ahol 2007-ben 21 %kal

kevesebb

lakost

regisztráltak,

mint

1990-ben.

Az

országos

átlaggal

párhuzamosan a kistérségi gyermekszületéseket tekintve is csökkenő tendenciát állapíthatunk meg. A kistérségből történő elvándorlások száma is magas, az elmúlt években ez a szám 600 körül mozgott. A lakónépesség elöregedése is az országos folyamatokhoz hasonló: a 60 évnél idősebb lakosság igen nagy, mintegy 21,4%-os arányban képviselteti magát, ez a mutató a megye és a régió átlagánál is magasabb.


11

A lakónépesség számának alakulása és az idősek aránya Nyugat-

Vas

Szentgotthárdi

Magyaro.

megye

Kistérség

1004328

267429

15346

-0,3

-0,4

-0,4

20,4

19,1

21,4

Lakónépesség az év végén (fő) Változás 2001-hez képest 60

évesnél

idősebbek aránya (%) Forrás: KSH

A nemzetiséghez tartozás szempontjából természetesen erősen befolyásoló tényező a térségben a (hármas) határmentiség. A kistérség össznépességének 16,5%-a, 2541 fő vallja magát valamilyen hazai kisebbséghez tartózónak. Nemzetiségek

alapján

élnek

itt

németek,

szlovének,

horvátok,

cigányok,

ukránok, szerbek, lengyelek és szlovákok. A legjelentősebb kisebbséget azonban egyértelműen a szlovének és németek alkotják. Lakosság nemzetiségi hovatartozás szerint Német

Szlovén

Lakó-

nemzetiségű nemzetiségű népesség Település

(fő)

Szentgotthárd

(fő)

(fő)

146

681

9140

89

103

395

Apátistvánfalva

-

311

381

Csörötnek

1

7

877

20

541

643

Gasztony

2

2

470

Kétvölgy

2

114

128

13

21

751

Nemesmedves

1

-

24

Orfalu

-

50

56

Rábagyarmat

2

8

871

Rátót

-

3

241

Alsószölnök

Felsőszölnök

Magyarlak


12

Rönök

21

1

474

Szakonyfalu

5

141

373

Vasszentmihály

5

2

354

Forrás: KSH

2.5.) GAZDASÁG, IDEGENFORGALOM A térség gazdaságának szempontjából mindig is meghatározó volt a földrajzi elhelyezkedése. A Rába és a Lapincs völgye ősidők óta közlekedési útvonal volt. A viszonylag sík vonalvezetésű út és a víz közelsége jó telepedési lehetőséget biztosított. Természetesen itt alakult ki a térség központi települése, Szentgotthárd is. A kistérséget napjainkban átszeli a 8-as számú főútvonal és a vasútvonal, amelyek

meghatározzák

a

Szentgotthárd-Rábafüzesnél

térség az

fő

gazdasági

ország

tengelyét

egyik

is.

legnagyobb

Nyugaton forgalmú

határátkelőhelyén keresztül kapcsolat nyílik a Graz-Maribor-Ljubjana és GrazKlagenfurt- Tarvisio nemzetközi közlekedési folyosóra. A rábafüzesi határátkelő mellett a térségben Szlovénia felé két, a határmenti személyforgalmat szolgáló bilaterális átkelő is található. A régebbi, alapjaiban mezővárosi szerepkör már a századfordulón fejlődésének indult iparosodáskor háttérbe szorult. A múlt század végén a Graz- Szentgotthárd- Körmend- Szombathely- Bécs vasútépítés nyomán bontakozhatott ki a ma is jellemző ipari struktúra. Elmondható, hogy a kistérségben igencsak fontos szerepet tölt be az ipar. A termelés szempontjából meghatározó a Körmend-Szentgotthárd tengely, amely mentén találhatjuk a térség ipari termelésének gyakorlatilag 100%-át. A 8-as számú főútvonal mentén

Szentgotthárd

felé

haladva

faipari

és

élelmiszeripari

üzemekkel

találkozhatunk. A

térség

ipari

központja

Szentgotthárd.

Itt

a

több

mint

100

éves

hagyományokkal rendelkező textilipar és mezőgazdasági gépgyártás a múlt századi vasútfejlesztések nyomán alakult ki. A rendszerváltozás után újjáéledő gazdasági kapcsolatok és a város adottságai tették lehetővé a gyors és korszerű ipari fejlesztéseket. A Phare CBC program egyik meghatározó projektje lett a Szentgotthárdi

Ipari

Park

fejlesztése,

amelynek

a

kistérségen

túlmutató

kisugárzása is van az Őrség és Körmend irányában, továbbá befolyásolja a szomszédos ausztriai fejlesztési lehetőségeket is. A hazánkban mindeddig egyetlen határon átnyúló ipari parkja szervesen kapcsolódik a nyugat-dunántúli Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

13

határ menti regionális iparfejlesztési elképzelésekhez, amelynek főbb pontjai: Győr, Sopron, Szombathely és Szentgotthárd. Az osztrák és a magyar rész között egy belső határátkelő jött létre, amelyekhez osztrák oldalon logisztikai központ csatlakozik. Az ipari park ad helyet a régió egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjének, a General Motors Powertrain (Opel) magyarországi vállalatának is. A

kistérségben

több

termálkút

is

található,

egyikük

hasznosítására

Szentgotthárdon fejlesztési program készült, melynek eredményeképpen 2007. nyarán megnyitotta kapuit a St. Gotthard Wellnes & Spa nevű fürdő és gyógykomplexum.

A

termálturisztikán

túl

az

aktív-,

kulturális-

és

rendezvényturisztikai szolgáltatások magas színvonalú biztosítása is jellemzi a térséget. A mezőgazdasági lehetőségeket tekintve a kistérség jobbára kedvezőtlen adottságokkal bír. Különösen jellemző ez a Vendvidékre, ahol a szabdalt, meredek

felszín

szántóföldi

művelésre

alig

ad

lehetőséget.

Nagyüzemi

mezőgazdasági művelésre csak a Rába völgye alkalmas. A térségben a saját szükségleten felüli élelmiszer feldolgozással azonban csak néhány kisebb gazdaság foglalkozik.

2.6.) MUNKAÜGYI HELYZET Az elmúlt évtized meglehetősen kedvezőtlen munkaügyi helyzetet teremtett a kistérségben: a térség munkanélküliségi rátája az elmúlt 5 évben több, mint duplájára, 4,2 %-ról 10,2 %-ra nőtt. A ráta drasztikus növekedése 2001. óta tart. A negatív tendencia egyik fő oka, hogy a városban az utóbbi években nem történt jelentősebb munkahelyteremtő beruházás, sőt néhány korábban itt letelepedett cég is bezárta kapuit.


14

Munkanélküliségi ráta alakulása 1999-2004

A munkanélkülieken belül igen magas a tartósan munkanélküliek aránya, a munkanélküliek majdnem fele keres munkát több mint 180 napja. A szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők munkanélküliségi rátája viszont alacsonyabb a megyei és régiós aránynál. A foglalkoztatottak valamivel több, mint fele a szolgáltató szektorban dolgozik. Majdnem 46 % dolgozik az iparban és csupán 3 % körüli a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya. Az ingázó lakónépesség száma meglehetősen magas. A térségben lakó 6158 munkavállaló harmada más településen talált munkát. KSH adatok alapján az ingázók legnagyobb számban a 30-49 éves korosztályból kerülnek ki. A térségben jelenleg 6498 munkahely található. Ennek kb. 60 %-át töltik be helyi lakosok, a maradék 40%-ot más településről (96 %-ban Vas megyéből) bejárók!

2.7.) ISKOLÁZOTTSÁG A kistérség egyik megoldásra váró problémája a lakónépesség iskolázottságának, képzettségének meglehetősen alacsony volta, illetve az a tény, hogy a munkanélküliek képzettsége nem felel meg a munkaerőpiaci igényeknek.


15

A 15 éven felüli, legalább 8 osztályt elvégzett lakónépesség aránya még csak kis mértékben marad el a Vas megyei és Nyugat-dunántúli átlagtól, azonban a végzettség

szintjének

növekedésével

a

lemaradás

is

egyre

nő.

Míg

az

érettségivel rendelkezők aránya mind a megyében, mind a régióban 36% körül alakul, a Szentgotthárdi kistérségben csak 28% ez az arány. A diplomával rendelkezők tekintetében is jelentősen elmarad a térség tágabb környezetétől. Iskolai végzettség Nyugat-

Vas

Magyaro. megye

Szentgotthárdi Kistérség

(a népesség %-ában)

(fő)

na.

0,4

0,3

38

89,8

90,3

88,1

11470

legalább érettségivel 36,1

35,8

28,3

3547

10,6

7,5

845

X 1

-

10

éves,

osztályt

sem

végzett el 15

-

X

éves,

8 osztályt végzett 18 25

-

X X

éves, éves,

egyetemi/főiskolai oklevéllel Forrás: KSH

10,9

2.8.) ÖNKORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS – A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A kistérség 15 települései 1996 óta tömörültek területfejlesztési társulásba. 2005. évtől ez a kapcsolat szorosabbá vált, amikor is a térség önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 41.§ (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 16.§-a, és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. rendelkezései alapján az önkormányzatok rendelkezésére álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása, valamint a kistérségi

együttműködés

hosszú

távú

biztosítása

érdekében

társulási

megállapodást kötöttek.


16

Amíg a Szentgotthárd Város és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás többnyire csak területfejlesztési feladatok közös ellátására jött létre, a 2005. április 28-án megalakított Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás - a területfejlesztésen túl- számos más közszolgáltatást is térségi szinten biztosít. A Társulás tagjainak felsorolása: 1. Szentgotthárd Város Önkormányzata 2. Alsószölnök Község Önkormányzata 3. Apátistvánfalva Község Önkormányzata 4. Csörötnek Község Önkormányzata 5. Felsőszölnök Község Önkormányzata 6. Gasztony Község Önkormányzata 7. Kétvölgy Község Önkormányzata 8. Magyarlak Község Önkormányzata 9. Nemesmedves Község Önkormányzata 10.Orfalu Község Önkormányzata 11.Rábagyarmat Község Önkormányzata 12.Rátót Község Önkormányzata 13. Rönök Község Önkormányzata 14.Szakonyfalu Község Önkormányzata 15.Vasszentmihály Község Önkormányzata A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.

törvény

10.

munkaszervezete

§ a

(1)

bekezdésének

székhelytelepülés

foglaltak

alapján

képviselő-testületének

a

Társulás

hivatala,

a

Szentgotthárdi Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal végzi mindazon feladatokat, melyek a többcélú társulással kapcsolatosan felmerülnek. Így különösen a pénzügyi feladatokat, a Társulás keretében ellátott szakmai irányítási feladatokat, a Társulás működtetésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. A Társulás munkaszervezete a Polgármesteri Hivatal szervezetén belül a Jogi és Koordinációs Iroda elkülönült belső szervezeti egysége (Kistérségi Csoport). A kistérségi feladatok egy részét munkaköri leírásuk szerint kizárólag a kistérségi feladatokat ellátó köztisztviselők végzik, egy részét a munkaköri leírásuk szerint részben kistérségi feladatot, részben egyéb önkormányzati feladatot ellátó köztisztviselők látják el. A munkaszervezet vezetője a hivatali hierarchia szerint a Szentgotthárdi Polgármesteri Hivatal jegyzője.


17

A

Többcélú

Kistérségi

Társulás

Társulási

Megállapodása

alapján

közös

feladatellátást az alábbi feladatok képeznek: •

Alapfokú oktatás-nevelés

•

Pedagógiai szakszolgálati feladatok: - logopédiai ellátás, - nevelési tanácsadás - gyógytestnevelés

•

Szociális alapszolgáltatási feladatok: - családsegítés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - támogató szolgálat - közösségi pszichiátria

•

Gyermekjóléti szolgáltatás

•

Belső ellenőrzés

•

Egészségügyi feladatok

•

Mozgókönyvtári szolgáltatás

•

Területfejlesztés

•

Kistérségi közmunkaprogram megvalósítása

A felsorolt szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat 2 szociális intézmény fenntartásával biztosítja a Társulás. 2005. július 1. időpont óta

a

Családsegítő

és

Gyermekjóléti

Szolgálat

Szentgotthárd

intézmény

fenntartója a Társulási Tanács. Az intézmény – a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönző támogatásának köszönhetően- 2005. augusztusában székhelyet változtatott, és immáron megfelelő körülmények között, az állandó működési engedélyhez szükséges létszámmal gondoskodik a családsegítésről, valamint a gyermekjóléti szolgáltatásról a kistérség egész területén. 2005. július 1. időponttal a szentgotthárdi Városi Gondozási Központ fenntartója szintén

a

Társulási

Tanács

lett.

Szolgáltatásai

közül

csak

a

házi

segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgálat és a közösségi pszichiátria működési területe a szentgotthárdi kistérség közigazgatási területe. Mivel a bentlakásos intézménystruktúra sem Magyarországon,

sem

a

kistérségben

nem

tudja

a

felmerülő

igényeket

kiszolgálni, ezért kétségtelenül szükség volt a szociális alapellátási szolgáltatások bővítésére. A Társulási Tanács mindezt szem előtt tartva a házi segítségnyújtás Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

18

valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítja az egészségi állapotuk

és

szociális

helyzetük

miatt

rászoruló

időskorú,

fogyatékos

személyeknél az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, valamint hogy segélyhívásuk esetén egy ügyeletes gondozó a helyszínen haladéktalanul megjelenik. 2007. április 1. óta a támogató szolgálattal is bővült az intézmény feladatainak

köre,

egy

akadálymentesített

kisbusz

áll

a

szolgáltatást

igénybevevők rendelkezésére a térség valamennyi rászorultja részére. A

belső

ellenőrzésről

való

gondoskodás

minden

település

kötelező

önkormányzati feladata, a Társulás megalakulásáig azonban ezt a feladatot a kistérség települései nem tudták ellátni. A Társulási Tanács a munkaszervezete keretében, 2005. október 1. időponttól alkalmaz 1 fő belső ellenőrt. A belső ellenőr az éves terve alapján végzi a Társulási Tanács által fenntartott intézményeknél utóvizsgálatot,

a a

pénzügyi-gazdasági Polgármesteri

ellenőrzést,

Hivataloknál

és

a

cél-,

téma-

és

a

Körjegyzőségeknél

függetlenített belső ellenőrzési feladatokat. A Társulási Tanács és a szentgotthárdi Móra Ferenc Városi Könyvtár 2005. december

14-én

együttműködési

megállapodást

kötött

a

mozgókönyvtári

feladatok ellátására. A Könyvtár a mozgókönyvtári szolgáltatást a Társulást alkotó valamennyi település számára biztosítja. Pályázati forrásnak és az állami támogatásnak köszönhetően a településeken lévő könyvtári szolgáltató-helyek felújításáról,

valamint

a

könyvtári

dokumentumállomány

fejlesztéséről

gondoskodik folyamatosan a Társulási Tanács. A Társulási Tanácsa együttműködési megállapodást kötött a Rendelőintézet Szentgotthárd intézménnyel is. Ebben a megállapodásban a Társulás – a Társulást alkotó önkormányzatok és Szentgotthárd Város Önkormányzata között érvényben

lévő,

megállapodásra

az

orvosi

hivatkozva-

ügyelet megbízta

ellátása a

tárgyú

együttműködési

Rendelőintézetet

a

kistérség

településeinek hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyeletének megszervezésének koordinálásával, valamint más, a Társulási Megállapodásban vállalt feladatok ellátásával. Ehhez a Társulás - szintén pályázati forrásból- az orvosi ügyelet ellátásához szükséges orvosi gép-műszerek beszerzésével járult hozzá. Az együttműködési

megállapodás

2006.

január

1.

időpontot

jelöli

meg

a

feladatellátás kezdetének. Mivel

a


működtetése

és a

szükségtelenné

Többcélú

vált,

a

Kistérségi

Szentgotthárd

Társulás Város


párhuzamos és

Térsége

19

Területfejlesztési Önkormányzati Társulást a Társulást alkotó önkormányzatok képviselő-testületei megszüntetett

2005.

szeptember


30.

időponttal

Önkormányzati

megszüntették.

Társulás

jogutódja

A a

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás lett. A Többcélú Kistérségi Társulás gondoskodik a megszüntetett társulás alapfeladatainak ellátásáról,

így

2005.

október

1.

időponttól

a

területfejlesztést

érintő

kérdésekben Fejlesztési Tanácsként jár el.

2.9.) KÖZOKTATÁSI FELADATOK A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSBAN

2.9.1.) Alapfokú oktatás-nevelés Az alapfokú oktatás-nevelés feladatellátásban az alábbi önkormányzatok csatlakoztak a Többcélú Kistérségi Társuláshoz: 1. Szentgotthárd Város Önkormányzata 2. Alsószölnök Község Önkormányzata 3. Csörötnek Község Önkormányzata 4. Felsőszölnök Község Önkormányzata 5. Gasztony Község Önkormányzata 6. Magyarlak Község Önkormányzata 7. Nemesmedves Község Önkormányzata 8. Rönök Község Önkormányzata 9. Szakonyfalu Község Önkormányzata 10.Vasszentmihály Község Önkormányzata A

Társulás

a

közoktatási

intézmény-fenntartási

és

fenntartói

irányítási

feladataival összefüggésben a Társulási Megállapodása alapján: •

összehangolja a közoktatási terveket,

•

javaslatot készíthet a térség demográfiai adatai alapján a tanulócsoportok számára és létszámára,

•

segíti a közoktatási megállapodások elkészítését,

•

javaslatot

tehet

működtetése

a

kistérségi

(kihasználása)

oktatási

érdekében

kapacitások közös

hatékonyabb

alapfokú

oktatási,

pedagógiai és nevelési tervekre a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi


20

tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelő oktatást, •

koordinálja a mikrokörzeti intézményfenntartó társulások és a Társulás által közvetlenül fenntartott intézmények közötti együttműködést,

•

Információs hálózatot működtet, amellyel a helyben szokásos módon információt

nyújt

a

társult

önkormányzatok

által

fenntartott

intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek a feladatellátás folyamatáról és eredményéről, •

ellátja az általa fenntartott intézmények esetén a fenntartói törvényességi ellenőrzési feladatokat,

•

szervezi a Társulás intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és ellenőrzését,

•

szakmai tevékenység értékelésére, mérésére közös pályázatokat készít elő és bonyolít le,

•

működteti

a

kistérségben

az

óvoda-vezetői,

igazgatói,

szakmai

munkaközösségeket, •

szakmai napokat szervez,

•

a társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási tv. 36. §ában megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki,

•

kistérségi tanulmányi- és sportversenyeket szervezhet,

•

speciális

igényekre

(tánc,

kézművesség,

zene,

stb.)

szakmai

munkaközösségeket alapíthat, •

egyeztető fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében,

•

a Társulás gondoskodik továbbá a sajátos nevelésű (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) integrált oktatásáról.

Intézmények fenntartása: A közoktatási társulási feladatba bekapcsolódott önkormányzatok közoktatási intézményeinek fenntartója önkormányzatok

által

vagy közvetlenül a Társulás,

alkotott

mikrotérségi

vagy az

intézményfenntartó

egyes

társulások.

Vasszentmihály és Nemesmedves települések közoktatási intézményekkel nem rendelkeznek, ezért a szóban forgó önkormányzatok, mint a többcélú társulás Társulási Tanácsának tagjai gondoskodnak az alapfokú közoktatási feladatokról.


21

A Társulási Tanács által fenntartott közoktatási intézmények: •

Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek (1 gimnázium, 2 általános iskola, 1 zeneiskola)

•

Játékvár Óvoda (Szentgotthárd)

•

Tapsifüles Óvoda (Gasztony)

•

Kerekerdő Óvoda (Rönök)

A felsorolt közoktatási intézményeken túl az önkormányzatok által önállóan vagy mikrotérségi


továbbra

önkormányzati

is

/

társulások mikrotérségi

által

fenntartott


intézményei társulások

fenntartása alá tartoznak.

Az intézmények finanszírozása: Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban a Társulási Megállapodás úgy rendelkezik, hogy a központi költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat a Társulási Tanács által fenntartott intézmények után a Társulás, a közoktatási feladatokban részt vállaló mikrotérségi intézményfenntartó társulások által fenntartott intézmények után pedig a fenntartó mikrotérségi társulások igénylik. A Társulás által igényelhető kiegészítő normatívákat, állami támogatásokat ugyan

a

Társulás

igényli,

de

ezeket

kiegészítő

normatívákat,

állami

támogatásokat az az oktatási intézmény kapja, ahol az a gyermek tanul, akire tekintettel a normatíva és állami támogatás jár. Egyéb ösztönző támogatások esetében a konkrét támogatási összegek ismeretében külön megállapodásban meghatározandó, a Társulási Tanács által elfogadott elvek alapján részben működtetésre, részben fejlesztésre, részben tartalékképzésre, stb. fordítja a Társulás. Alapelv, hogy a normatívával, állami támogatással le nem fedezett költségeket a Szentgotthárdi Integrált Oktatási Intézmény keretében működő Gimnázium esetében Szentgotthárd Önkormányzata fedezi, az integrált intézményben működő

általános

iskolái

részleg

továbbá

a

Városi

Óvoda

költségeit

Szentgotthárd Város Önkormányzata, az egyes kistérségi iskolák és óvodák normatívával le nem fedezett költségeit pedig az a mikrokörzeti társulás vagy önkormányzat fedezi, amelyikhez az adott intézmény tartozik. A normatívával, támogatással le nem fedezett költségekhez az általános iskolai és óvodai Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

22

költségek

esetében

a

bejáró

gyermekek

számától

függően

azok

az

önkormányzatok, amelyek iskolát, óvodát nem tartanak fenn, hozzájárulást kötelesek fizetni. A hozzájárulás mértékében az érintett önkormányzatok kötelesek külön megállapodást kötni. A kiadások, bevételek nyilvántartását is szabályozza a Társulási Megállapodás: településenként,

mikrokörzetenként,

ezeken

belül

intézményenként,

a

Szentgotthárdi Integrált Oktatási Intézmény esetében tagozatonként külön kell vezetni a kiadásokat és bevételeket. A Szentgotthárdi Integrált Oktatási Intézmény esetében külön kell vezetni és kimutatni a Gimnázium, az általános iskolák és a zeneiskola bevételeit és kiadásait.

Beiskolázási körzet: A Társulási Megállapodás foglalkozik a beiskolázási körzetek rendezésével is, ennek megfelelően a Társulási Tanács által fenntartott valamennyi oktatási intézmény beiskolázási körzete a Szentgotthárdi kistérség. A felvétel rendjét úgy szabályozza a Megállapodás, hogy az egyes intézményekbe felvételt elsősorban azok a gyermekek/tanulók nyerhetnek, akiknek lakóhelyük (állandó lakóhelyük vagy tartózkodási helyük) azon a településen van, ahol az iskola található illetve mikrokörzeti társulás esetén lakóhelyük a mikrokörzethez tartozó településen van, és csak ezek gyermekek felvétele után kerülhet sor más településről érkező tanulók felvételére. Ezen belül is elsőbbséget kell biztosítani azon önkormányzatok területéről érkező gyermekeknek, amely települések önkormányzatai

területén

nem

működik

iskola

/

óvoda,

és

külön

megállapodásban vállalják a normatívával le nem fedezett költségekhez való hozzájárulást. Ezen gyermekek felvétele után kerülhet csak sor a kistérség egyéb településeiről jövő tanulók/óvodások felvételére. A kistérségen kívülről érkezők felvétele is lehetséges, de csak abban az esetben, ha a kistérségben élő jelentkezők már felvételt nyertek.

Az intézmények vagyona: Az intézmények vagyonáról úgy állapodtak meg a Társulás tagjai, hogy a Társulási Tanács által fenntartott intézmények már meglévő vagyontárgyainak tulajdonjoga azt az önkormányzatot illeti meg, akinek a tulajdonát az a Társulás Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

23

megalakításakor képezte. Ezzel összefüggésben a tulajdonost illeti meg e vagyontárgyak haszna és terheli azok terhe is. A

Társulási

tulajdonossal

Megállapodás való

kimondja:

előzetes

intézményi

megállapodás

vagyonba

alapján

jogosult

a

Társulás

a

beruházni.

A

beruházással keletkezett vagyon tulajdonjogáról, annak mértékéről a szerződő felek

esetenként

állapodnak

meg.

A

megállapodás

során

a

vonatkozó

jogszabályok – különös tekintettel az államháztartási törvény- előírásait kell figyelembe venni. A Társulás esetleges megszűnésekor a beruházással létrejött közös vagyon társulási beruházással létrejött részének felosztása külön megállapodás alapján történik.

Ha

az

intézmény

tulajdonjogával

rendelkező

önkormányzat

a

Társulásból kilép, és a Társulástól a kizárólagos tulajdonában lévő intézménye kapcsán részesült vagyonjuttatásban, akkor az arányos részt (vagyis amennyivel gyarapodott) a Társulásnak meg kell térítenie.

A munkáltatói jogok gyakorlása: A Többcélú Kistérségi Társulás megalakításakor szabályozták a Társulási Tanács által fenntartott intézményeket érintő munkáltatói jogviszony-változásokat is. A Társulási Társulás által fenntartott intézmények vezetői felett a munkáltatói jogokat a térség polgármestereiből álló Tanács gyakorolja. Kinevezés és felmentés előtt azonban a Társulás köteles kikérni és figyelembe venni azon önkormányzat véleményét, amely az intézmény fenntartója volt a Társulást megelőzően.

A

kinevezés

és

felmentés

kérdésében

dönteni

csak

ezen

vélemények beszerzése után, a vélemények maximális figyelembe vételével lehet. A javaslattól eltérő döntést csak alapos indokkal lehetséges a Társulási Megállapodás szerint. Az egyes intézményekben a munkáltatói jogokat továbbra is az intézményvezetők, az eddigi módon gyakorolják. A mikrotérségi intézményfenntartó társulások által fenntartott intézmények vezetői felett a munkáltatói jogok gyakorlása a korábbiakhoz képest nem változott, azokat továbbra is a mikrotérségi intézményfenntartó társulások gyakorolják.


24

2.9.2.) A Tárulás által ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok Amíg az alafokú oktatás-nevelés feladatellátásba csak 10 kistérségi település kapcsolódott

be,

a

Társulási

Megállapodásban

meghatározott

alábbi

szakszolgálati ellátások közös biztosítását valamennyi kistérséghez tartozó önkormányzat vállalta: •

nevelési tanácsadás

•

logopédiai ellátás

•

gyógy testnevelési ellátás

A felsorolt, közös feladatellátást képező szakszolgálati feladatok finanszírozásáról akképpen rendelkezik a Társulási Megállapodás, hogy amennyiben a központi normatíva nem elégséges a szolgáltatás biztosításához, a Társulást alkotó önkormányzatok

az

ellátott

gyermekek

létszáma

után

kiegészítik

a

finanszírozást.


25

3. A KÖZOKTATÁS HELYZETE A KISTÉRSÉGBEN

3.1. FELADATELLÁTÁS A SZENTGOTTHÁRDI KÖZOKTATÁSI MIKROTÉRSÉGBEN 3.1.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az ellátást biztosító intézmények a gyermek hároméves korától el kell látni a gyermek napközbeni ellátásával

összefüggő

feladatokat

is.

A

foglalkozásokat

oly

módon

kell

megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. A községi, a városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről is. Ez a kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A helyi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások közé tartozik az óvodában: az óvodai foglalkozások, szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, - az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. Az óvodai felvétel, átvétel a jogszabály szerint jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét a törvény szerint bármikor kérheti, az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történhet. Szintén jogszabályi előírás, hogy a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az intézmény vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

26

felvételre. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A kijelölt óvoda, ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. (A kötelező felvételt biztosító óvoda azonban nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.) A törvény által előírt maximális óvodai csoportlétszám 25 fő - az óvodai csoportokat főszabályként oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba felvett gyermekek létszáma ne lépje túl ezt a számot. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó

nyolc

gyermek,

tanuló

szülője

kéri.

Azt

a

gyermeket,

aki

beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport létszámának számításánál kettő gyermekként kell számításba venni. Az a gyermek pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, három gyermekként veendő figyelembe, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás működési területén a települési önkormányzatok vagy a Társulási Tanács által fenntartott intézmények, vagy egyéb, un. mikrotérségi intézményfenntartó társulások keretében gondoskodnak az ellátásról. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő helyi nevelési programok alapján folyik, amelyet valamennyi intézmény a helyi sajátosságok

figyelembevételével

alakított

ki.

Legfontosabb

feladatuk

az

intézményeknek, hogy a gyermekek sokrétű óvodai tevékenység során játékba integráltan sajátítsák el mindazokat a szabályokat, normákat, amelyek segítik őket a társaikhoz, a felnőttekhez való viszony kialakításában. Az ellátás alapvetően 3 éves kortól kezdődik, alapelve a gyermekközpontúság, a játékba integrált nevelés. A gyermek mindenek felett álló érdeke, hogy minden segítséget

megkapjon

képessége,

tehetsége

kibontakoztatásához,

a

személyisége sokoldalú fejlesztéséhez. A gyermek joga, hogy képességének, Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

27

adottságának megfelelő nevelésben részesüljön, a családi helyzetéből, esetleges eltérő

fejlődési

üteméből

adódó

mindennemű

hátrány

megszüntetése,

csökkentése. Az óvodai nevelőmunka legfontosabb feltétele a törvényben meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, valamint a törvényi előírásoknak megfelelő számú szakemberek foglalkoztatása az intézményekben. Az óvodának természetesen rendelkeznie kell a feladataik ellátásához szükséges feltételekkel,

vagyis,

rendelkeznie

kell

a

jogszabályban

meghatározott

eszközökkel, helyiségekkel is. A szentgotthárdi kistérségben az óvodaépületek többsége felújításra szorul. A kistérségben 9 + 2 tagóvoda óvoda működik.  A legnagyobb férőhelyű óvoda a székhelytelepülésen, Szentgotthárdon található

Játékvár

Óvoda,

amely

Szentgotthárd-Rábatótfalu

településrészen 1 tagóvodával is rendelkezik. Az intézmény fenntartója közvetlenül a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa.  Alsószölnök és Szakonyfalu Községek Társult Óvodáját – mint ahogy azt

a

neve

is

mutatja

-

Alsószölnök

és

Szakonyfalu

Község

Önkormányzatai tartják fent: a székhelyóvoda Alsószölnökön, a tagóvoda Szakonyfaluban működik, mindkettő specialitása a német és szlovén nemzetiségi nyelv tanítása. Az intézmény a Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladatellátásának részese.  Apátistvánfalván az óvoda az Apátistvánfalva Általános Iskola és Óvoda intézményegységeként

működik,

fenntartója

Apátistvánfalva

Szlovén

Települési Önkormányzat, Orfalu Szlovén Települési Önkormányzat és Kétvölgy Község Önkormányzata. Az intézmény a Többcélú Kistérségi Társulás alapfokú oktatás-nevelési feladatellátásának nem részese.  A Magyarlak, Csörötnek Általános Iskolája és Napköziotthonos Óvodája intézmény keretében Magyarlakon és Csörötneken található óvoda, ez utóbbi intézményegység egyik sajátossága a cigány etnikai kisebbségi program megvalósítása. Az intézményeket intézményfenntartó társulás keretében Csörötnek és Magyarlak Község Önkormányzatai működtetik, a többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladatellátása keretében. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

28

 Felsőszölnökön a Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda intézményegységeként szintén működik óvoda, sajátossága a szlovén nemzetiségi nyelv tanítása. Az intézmény fenntartásáról Felsőszölnök Község Önkormányzata gondoskodik.  Gasztony

és

Rönök

településeken

is

található

óvoda,

mindkettő

intézmény fenntartója – hasonlóan a szentgotthárdi Játékvár Óvodához – a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa. Az intézmények 2008-ban kaptak új nevet, Gasztonyban a Tapsifüles Óvoda, Rönökön a Kerekerdő Óvoda elnevezésre hallgat az intézmény.  Rábagyarmat Napközi Otthonos Óvodáját a Rábagyarmat és Rátót községek önkormányzatai által alkotott intézményfenntartó társulás tartja fenn

–

az

intézmény

a

Többcélú

Kistérségi

Társulás

közoktatási

feladatellátásának nem részese.


29

3.1.1.1. JÁTÉKVÁR ÓVODA SZENTGOTTHÁRD

3.1.1.1.1. Az intézmény története 1892-ben nyílt meg Szentgotthárdon a kisdedóvó. Az intézmény a Széchenyi utcában működött, Községi Óvoda néven. Az óvoda ebben az épületben 2 - 3 csoportban látta el feladatát egészen 1970 decemberéig, a mai önkormányzati óvoda épületének átadásáig. 1950-ig félnapos nyitva tartással működött, étkezést nem biztosított, ebédelni hazamentek a gyermekek. Az óvoda délelőtt 8-11-ig, délután 14-16 óráig volt igénybe vehető. 1930-ig egyetlen okleveles óvónő, Cecília néni gondozta, nevelte a 45-50 gyermeket. Ez az egyetlen községi óvoda azonban az államosítást és a nők fokozott

munkába

állását

követően

nem

tudta

kielégíteni

a

jelentkezési

igényeket, ezért a település két nagy vállalata saját óvodát szervezett és tartott fenn. A selyemgyári üzemi óvoda 1948-ban, a kaszagyári üzemi óvoda 1954-ben kezdte meg működését. Az előbbit 1991-ben, utóbbit 1982-ben szüntette meg a működtető vállalat. Szentgotthárdon 1991-től újfent egyetlen óvoda működött, önkormányzati fenntartásban. A város két településrészén, Rábatótfaluban és Rábafüzesen is folyamatosan működött az 1-1 csoportos tagóvoda, amelyek a nemzetiségi óvodai nevelési feladatokat is biztosították. A rábafüzesi tagóvoda 2005-ban megszűnt, a gyermekek - és velük a német nemzetiségi óvodai feladatellátás is - a központi óvodába került át. Szentgotthárd

Város

Önkormányzata

a

Többcélú

Kistérségi

Társulás

megalakulásával szinte párhuzamosan, 2005. júliusától az óvoda fenntartását a Szentgotthárd

Város

és

Térsége

Többcélú

Kistérségi

Társulás

Társulási

Tanácsának adta át. Jelenlegi nevét (Játékvár Óvoda Szentgotthárd) 2007. májusától viseli. A rendszerváltozás idején hozzávetőlegesen 240 gyermek nevelését látta el az intézmény, ez a szám mára 280-ra duzzadt. Az óvónők és a dajkák száma ezzel arányosan, a törvényben előírt feltételekre tekintettel nőtt, ugyanakkor az intézmény egyéb alkalmazotti létszámai csökkentek – jelenleg 2 fő látja el az intézmény ügyviteli, adminisztrátori feladatait.


30

Intézményi létszámok évekre visszamenően Év

JÁTÉKVÁR óvoda létszámai gyermek

óvónő

dajka

egyéb

1990.

239

22

10

7

2003.

254

26

12

1

2004.

252

26

12

1

2005.

230

24

11

2

2006.

262

26

12

2

2007.

263

26

12

2

3.1.1.1.2. A JELENLEGI HELYZET BEMUTATÁSA Szentgotthárdon tehát a 3-6-7 éves korú népesség óvodáztatási igényeit jelenleg egyetlen óvoda, a Játékvár Óvoda Szentgotthárd biztosítja a székhely óvodában, illetve a Tótfalusi utcai tagóvodában. Az intézmény alap feladata az óvodai nevelés, melynek során ellátja a nemzetiségi kistérséghez / szlovén és német/ tartozó gyermekek óvodai nevelését, továbbá a beszédfogyatékos gyermekek nevelését,

logopédiai

foglalkozását

is.

A

szakmai

munka

meghatározó

dokumentumai az óvodai nevelőtestület által 1999-ben megalkotott óvodai nevelési program, valamint a 2004-ben bevezetett minőségirányítási program. Az intézmény működésének alapdokumentuma a szervezeti és működési szabályzat és a házirend. Az óvoda élen jár a szakmai innovációban, nevelőtestülete nyitott, innovatívnak mondható. Színvonalas szakmai munkája megye szerte elismert. 1998-tól a megye 13 bázisóvodájának egyike, e szerepében szervez szakmai és pedagógiai napokat minden érdeklődő óvónőnek. A város vonzáskörzetében, kérésre sokszor nyújt segítséget, tanácsot a települések óvodavezetőinek, óvodáinak, egy-egy programjába bevonja az ott élő óvodásokat is. Nevelésfilozófiájának alapelve az óvoda funkcióinak –óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő-, s a gyermekek Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

31

érdekeinek védelmi, s ennek érdekében védi az óvodáskor legfejlesztőbb tevékenységét, a játéktevékenységet, mely a gyermekek fejlesztésének terepe, eszköze, módszere, a gyermekeknek pedig életforma, életközeg, örömforrás. A pedagógusok személyre szabott, tervezett személyiségfejlesztő munkájának eredményeként az óvodáskor végére a gyermekek alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére. Az óvoda lehetőséget biztosít a hit- és vallásoktatás igénybe vételére, lehetőséget teremt a zenei óvodai foglalkozásokon való részvételre, s szülői igények alapján megteremti olyan plusz, térítéses szolgáltatások óvodán belüli igénybe vételét, mint a német és az angol nyelv tanítása. A gyermekek nevelését 41 fős alkalmazotti létszámmal biztosítja az intézmény. A nevelőtestület létszáma 26 fő, minden óvónő felsőfokú képesítéssel rendelkezik, sőt,

többen

másoddiplomával

drámapedagógus,

közoktatási

(nemzetiségi vezető,

óvónő,

óvodai

fejlesztőpedagógus,

szakértő)

rendelkeznek.

A

nevelőmunkát segítő alkalmazottak, a 12 dajka mindegyike dajka szakmunkás bizonyítvánnyal

bír.

Nélkülük

a

gyermeke

gondozása,

a

nevelőmunka

feltételeinek megteremtése, a tiszta, higiénikus óvodai környezet nem lenne biztosított. Az ügyviteli, adminisztratív munkát két alkalmazott látja el. Az intézmény keretein belül kerül sor a gyermekek logopédiai ellátásának biztosítására.

2007.

irányításával

–

szeptemberétől

tanári

végzettségű

–

az

óvoda

logopédusának

gyógypedagógiai

asszisztens

szakmai végzi

a

logopédiai ellátási feladatokat a kistérség minden óvodájában és általános iskolájában. (A gyógypedagógiai asszisztens jelenleg a logopédiai tanár szak II. évfolyamos levelezős hallgatója.) A 2007/2008-as nevelési év csoportjai: •

kiscsoport:

3

• • •

középsőcsop.: nagycsop.: vegyescsop.:

2 2 5

azonos életkorú gyermekek együtt nevelése különböző életkorú gyermekek együtt nevelése

Az átlagos csoportlétszám 23fő. Az óvoda 12 csoportban, 285 férőhelyen neveli a gyermekeket. A jelenlegi gyermeklétszám 277fő, ebből 258 gyermek a székhely óvodában, 19 a Tótfalusi utcai tagóvodában veszi igénybe az óvodai nevelést. Az összlétszámból jelenleg 8 Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

32

gyermek

a

bejáró.

Vasszentmihályról

Magyarlakról,

járnak

Csörötnekről,

Szentgotthárdra.

A

12

Apátistvánfalváról,

óvodai

csoportban

a

csoportszervezések nevelési program szerinti alapja az életkor, de speciális céllal / feladattal úgynevezett vegyes életkorú csoportokat is működnek.

OM azonosító

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Összesen HH HHH SNI

036456

274

26

3

2

Az intézményben több éves várakozás után nemrég sor került a teljes gyermekágynemű készletet lecserélésére, továbbá 100 db gyermekfektetőt és 80 db

gyermeköltöző

szekrényt

vásárolt

az

intézmény.

Az

óvoda

technikai

eszköztára bővítésre került, korszerűsítették egy hordozható számítógéppel, mosógéppel és fénymásolóval, továbbá elkészült az óvoda új nevét prezentáló színes homlokzatfestés. A többcélú kistérségi társulás megalakulásának ösztönző támogatásán elnyert pénzösszegből 2006. évben került sor az intézmény elektromos kapunyitó rendszerének kiépítésére, a folyosói műpadló cseréjére, műgyanta burkolattal történő ellátására és 46 db öltözőszekrény elkészítetésére is.


33

3.1.1.2. TAPSIFÜLES ÓVODA (GASZTONY) Az intézmény története Az óvodát 1952. évben alapították a községben, azóta folyamatosan működik az intézmény és látja el az óvodai nevelési feladatait. 2005. augusztusában az önkormányzat a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának adta át a fenntartói jogosultságokat és kötelezettségeket. Ebben a formában kerülhetett sor az intézmény 2006. évi felújítására és az intézmény utáni kistérségi többlet támogatás igénylésére. Az átadás óta kialakult gyakorlat azt igazolja, hogy a fenntartó Társulási Tanács az óvodával kapcsolatos döntéseit

kivétel

nélkül

Gasztony

Község

Önkormányzatának

és

polgármesterének előzetes véleménye / egyetértése alapján hozzta meg, ennek pontos szabályait (pl: az intézménnyel kapcsolatos döntések esetén a vétójog) a Társulási Megállapodás tartalmazza. Az intézmény 2008. évben vette fel a Tapsifüles Óvoda nevet (korábbi elnevezés: Napközi Otthonos Óvoda Gasztony).

A jelenlegi helyzet bemutatása Az intézményben a nevelés és iskolai előkészítés egy vegyes csoportban folyik. Az óvodába felvehető gyermeklétszám 25 fő. Jelenleg 20 gyermek van, ebből 6 nagycsoportos

ősszel

iskolába

megy,

6

gyermek

középső

csoportos,

7

kiscsoportos van. 2008 őszén, amikor a nagycsoportosok kimaradnak az óvodából, 7 új kiscsoportos érkezése várható. Ettől az évtől a gyermeklétszám kis mértékben, de növekedő tendenciát mutat a községben. Az

óvodában

2

fő

pedagógus

és

2

fő

technikai

dolgozó

van

jelenleg

alkalmazásban, teljes munkaidőben. Az intézmény az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Szentgotthárd Város Polgármesteri Hivatala látja el. Az intézmény költségvetése beépül a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás költségvetésébe.


34

Az intézmény vezetőjét a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa pályázat útján nevezi ki. Az óvoda képviseletét külső szervek felé az óvodavezető önállóan látja el. Ezt a jogkörét esetenként meghatalmazással,

vagy

külön

aláírási

jogosultság

megállapításával

átruházhatja. Az óvodavezetőt tartós akadályoztatása esetén az általános vezető helyettes helyettesíti. Az intézmény és a benne megvalósított óvodai program nemcsak az óvoda, de a község kulturális életében is meghatározó szerepet játszik, így: • • • • •

öregek napja rendezvényénél Télapó műsor szervezésében anyák napja megrendezésében ballagás évzáró műsor esetében a falunap rendezésénél.

3.1.1.3. KEREKERDŐ ÓVODA (RÖNÖK) …………………………..


35

3.1.2. ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPIKOLAI FELADATELLÁTÁS

A közoktatásról szóló törvény 86. § (1) bekezdés alapján az önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A települési önkormányzatok feladat-és hatásköréről szóló törvény a helyi közszolgáltatások (kötelezően ellátandó feladatok) körébe sorolja a közoktatásról való gondoskodást. Nem ír elő közvetlen intézmény-fenntartási kötelezettséget, hiszen

a

közoktatási

feladatellátási

kötelezettségeiket

az

önkormányzatok

teljesíthetik: •

saját intézmény fenntartásával, új intézmény alapításával,

•

más

önkormányzatoktól

átvett,

vagy

átvállalt

intézmények

működtetésével, •

intézményfenntartó társulásban vagy közvetlen részvétellel,

•

közoktatási megállapodás keretében.

3.2.1.1. A közoktatás intézményrendszerének átalakulása: Az évek óta csökkenő gyermeklétszám és az önkormányzat pénzügyi helyzete radikális intézményátszervezést tett szükségessé az elmúlt években. Ezek az intézkedések a következők voltak:  2004. évben Szentgotthárd-Farkasfa városrészen megszűnt az akkor még önállóan működő Arany János Általános Iskola tagiskolája,  2005-ben Szentgotthárd-Rábafüzes városrészen megszüntetésre került a Városi Óvoda tagóvodája és az akkor még önálló Széchenyi István Általános Iskola 4 évfolyammal működő tagiskolája,  a Vörösmarty Mihály Gimnáziumhoz tartozó kollégium fenntartása szintén 2005-ben átkerült a III. Béla Szakképző Iskolához,  az önálló intézményként működő Arany János Általános Iskola, Széchenyi István Általános Iskola, Vörösmarty Mihály Gimnázium és a részben Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

36

önállóan működő Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény integrációjával 2005. évben létrejött a Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, azaz a SZOI, (2005.), majd  Szentgotthárd Város Önkormányzata a 2005. áprilisában megalakult Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásnak adta át a közoktatási intézményeinek, így a Városi Óvoda és a SZOI intézmények fenntartói jogait és kötelezettségeit (csak a III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium intézménye maradt önkormányzati fenntartásban). Szentgotthárd tehát társulásban látja el: -

az óvodai nevelést (Játékvár Óvoda)

-

az általános iskolai nevelést, oktatást (SZOI Arany János 1-4. évfolyamos Tagintézmény, SZOI Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény)

-

nem

kötelező

feladatként

a

középiskolai

/

gimnáziumi

nevelést

(Vörösmarty Mihály Gimnázium Intézményegység) -

nem kötelező feladatként az alapfokú művészeti oktatást (SZOI Takács Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény)

Szintén nem kötelező feladatként, de nem társulási formában gondoskodik az önkormányzat a szakiskolai nevelésről, oktatásról, képzésről és a kollégiumi ellátásról.


37

3.1.2.2. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény

A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény a város és a térség oktatási rendszerének gerincét adja, az általános iskola első osztályától az érettségiig, beleértve az alapfokú művészeti oktatást, sőt a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is. Mint

egyetlen

intézmény,

ennek

kell

biztosítania

6-tól

tizennyolc

éves

korosztályig a kor kihívásainak megfelelő képzést, teljesíteni a tanulói igényeket és a szülői elvárásokat.

3.1.2.2.1.

Az intézmény története

A Gimnázium története:

Szentgotthárd Nagyközség Képviselő-testületének kezdeményezésére 1891-ben alakult meg a Gimnáziumi Bizottság, melynek elnöke Széll Kálmán volt. A Bizottság így fogalmazta meg törekvéseit: „…egy állami gimnázium létesítése, kulturális és nemzeti jelentőséggel bír Vas megye e délnyugati határszélén. Kulturális missziót három járás: a németújvári (51 község), a muraszombati (114 község), a szentgotthárdi (80 község) jórészt nemzetiségi lakossága körében van hivatva betölteni.”


38

Miután a gimnázium megnyitásához kötött feltételek teljesültek, vagyis a nagyközség biztosította nem csak a telket, de a bútorzatot, a felszerelést és egyéb anyagi hozzájárulást is, a vallás és közoktatásügyi minisztérium az 1893. évi

35969

számú

rendeletével

1893.

szeptember

1-jével

engedélyezte

Szentgotthárdon az algimnázium megnyitását. A gimnázium épületét 1895. november 17-én avatták fel, az ünnep fényét emelte Dr. Wlassics Gyula kultuszminiszter és Széll Kálmán jelenléte is. Az intézményben 1902-ben került első ízben sor nyolcosztályos gimnáziumi osztályok indítására, pár évvel később pedig a lányok számára is engedélyezték a tanórák látogatását. 1930-ban iskolaszanatórium jött létre a tüdőbeteg gyerekek érdekében, akik közül a gimnazisták

a

gimnáziumba

beírt

magántanulók

lettek.

A

Gimnázium

a

világháború idején már 285 fő tanulót és 17 tanárt számlált. Az épületben 1944. októberében hadikórházat rendeztek be, amely egészen 1945. márciusáig működött. A bevonuló szovjet csapatok egyik első rendelkezése: meg kell kezdeni a tanítást. Fontos esemény a gimnázium történetében, amikor az intézmény 1947. szeptember 9-én felvette a Vörösmarty Mihály Gimnázium nevet. (A költő Ilona leánya, a Rátóton élő Széll Kálmán miniszterelnöknek a felesége volt, akinek nagy szerepe volt a gimnázium létesítésében. Ezzel a névadói ünnepséggel mondott köszönetet az utókor a nagy elődök történelemformáló tetteinek.) 1976ban a kollégium és a gimnázium közös igazgatás alá kerül. Az utóbbi idők legjelentősebb változásait az elmúlt évtized hozta. 1991-ben újra indult a nyolcosztályos tagozat. 1993-ban új tornaterem épült, és a százéves épület

is

bővítésére,

megfiatalodott. amikor

egy

1996-97-ben gyönyörű

aulát

került is

sor

a

gimnázium

kialakítottak.

Az

jelentős

intézmények

integrálásával egy időben az iskola kollégiuma igazgatásilag átkerült a III. Béla Szakképző Iskolához. Általános iskolák története

1893-ban megállapodás jött létre a község és a zirci apát között: a római katolikus jelleg kikötése mellett az apátság 14.206 forinttal, a nagyközség 3.515 forinttal járult hozzá a mai Széll Kálmán téri iskolaépület felépítéséhez. Az 1894ben felavatott épületben 4 tanterem, 1 tanácsterem és 2 tanító és 2 tanítónő részére alkalmas lakás épült. A római katolikus népiskola épületében 1923-ban újabb 2 tantermet létesítettek. A népiskola kezdő évkönyvében 14 izraelita Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

39

vallású tanulót lehet összeszámolni, de létszámuk folyamatos emelkedése után az iraelita egyházközösség 1904-ben felekezeti iskolát nyitott az ún. Geiger-féle házban. Az iskolát nem sokkal később, 1930-ban - létszámhiányra hivatkozva bezárták. Ebben az évben az evangélikus elemi iskola nyitotta meg kapuit az evangélikus templom udvarán épült kultúrház egyik termében. 1927-től Zsidán, 1935. évtől pedig Máriaújfalu községben is működött iskola. A II. világháborút követően a Gimnázium épületében működött az alsó és felső tagozat, majd a felekezeti iskolákat államosítása után néhány évvel, 1959-ben megkezdődött az új általános iskola építése az Arany János utcában – a 2 év alatt felhúzott épület 8

tanteremmel,

tornateremmel,

fizikai

előadóval

és

központi

fűtéssel

is

rendelkezett. Az Arany János Általános Iskola majd intézményegység a 2008-as átszervezésig az 1-8. évfolyamos alapfokú oktatás mellett emelt óraszámú német nyelvi oktatást is biztosított. 1976-ban az iskola új szárnnyal bővült, nyolc tanteremmel, két szertárral, irodahelyiséggel. Ebben az épületszárnyban kapott helyet egy önálló könyvtárhelyiség is. A növekvő gyermeklétszám 1985-ben szükségessé tette egy új általános iskola megépítését, amit az akkori körülmények teljes mértékben indokoltak. Lehetővé vált, hogy a két általános iskola eltérő arculattal bizonyos alternatívákat kínálhatott a kisdiákok szüleinek. 1985-ben került átadásra a jelenlegi SZOI Széchenyi István 5-8. évfolyamos Tagintézmény épülete, amely második városi általános

iskolaként

megoldotta

a

megnövekedett

létszámú

gyermekek

elhelyezését. Az intézmény specialitásai az 1-8. évfolyamos alapfokú oktatás mellett a német és szlovén nemzetiségi nyelvoktatás, valamint az emelt óraszámú testnevelés-oktatás voltak. A Zeneiskola története:

Régi

vágya

teljesült

be

a

térség

lakosságának,

amikor

Szentgotthárdon

zeneiskolai tagozat nyílt meg, hiszen a korábbi években a zeneoktatás kizárólag magánszemélyeknél folyt. Első lépésként Böröcz István általános iskolai tanár és karnagy zenére oktató pedagógusok munkaközösségét szervezte meg, az iskolai rendszerű,

folyamatos

zeneoktatás

pedig

a

Körmendi

Állami

Zeneiskola

kihelyezett tagozatának létesítésével indult el 1969-től. Az iskola 1981-ben vált önálló intézménnyé. 2005-ben az iskola tevékenysége új művészeti ággal bővült, a zeneművészet mellett a képző- és iparművészeti területén is elindult az oktatás.


40

Integráció:

Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 59/2005 számú határozatával döntött arról, hogy a szakoktatás kivételével a négy oktatási intézményét, a gimnáziumot, az általános iskolákat és a zeneiskolát 1 OM azonosítóval rendelkező intézménybe integrálja. Az intézmény a „Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény” nevet kapta, a korábbi oktatási intézmények pedig mint intézményegységek működnek tovább. A fenntartó önkormányzat egy további, éppen adódó lehetőséget is kihasznált: az integrációval szinte egy időben, 2005. július 01. időponttól a már integrált intézmény fenntartói és felügyeleti jogosítványait és kötelezettségeit átadta a Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa számára.


41

3.1.2.2.2. A jelenlegi helyzet bemutatása

A feladatellátás szervezeti és intézményi keretei A

Szentgotthárdi

Integrált

Általános

Iskola,

Gimnázium

és

Alapfokú

Művészetoktatási Intézménynek, rövidített nevén: a Szentgotthárdi Oktatási Intézménynek szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő tagintézményei (telephelyei) a következők: 1. Vörösmarty Mihály Gimnázium Intézményegység (Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 1.) 2. Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény (Szentgotthárd, Arany János u. 2.) 3. Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény (Szentgotthárd, Füzesi u. 7.) 4. Takács

Jenő

Alapfokú

Művészetoktatási

Intézményegység

(Szentgotthárd, Deák Ferenc u. 1.)  Tagintézménye:

Magyarlaki

Tagintézmény

(Magyarlak,

Kossuth

Lajos u. 236.)

Az intézmény működési területe - a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodása és ennek megfelelően az intézmény alapító okirata alapján – a szentgotthárdi kistérség területe. Az intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: gimnázium, általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény is egyben. Tagozat megnevezése: •

nappali;

•

iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás;

•

sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása;

Évfolyamok száma: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

42

•

általános iskola:

8

•

gimnázium:

4

•

(9-12. évfolyam)

1+4

(9-13. évfolyam nyelvi előkészítő évfolyammal )

8

(5-12. évfolyam )

alapfokú művészetoktatási intézmény: max. 12. évfolyam

A Szentgotthárdi Oktatási Intézményt a fenntartó (Szentgotthárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás) két évvel ezelőtt hozta létre. A négy, korábban önálló oktatási intézmény (Arany János Általános Iskola, Széchenyi István Általános Iskola, Takács Jenő AMI, Vörösmarty Mihály Gimnázium) integrálásával többcélú, közös igazgatású intézmény jött létre. A döntést akkor nem elsősorban szakmai, hanem pénzügyi, költségtakarékossági szempontok indokolták. A korábbi

vezetési

struktúra

(intézményenként

egy

igazgató

és

egy

igazgatóhelyettes) átalakult. Az integrált intézményt egy igazgató vezeti, a korábban önálló intézményegységeket az intézményegység-vezetők irányítják Őket a kilenctagú igazgatótanács választja, melynek az igazgatón és a négy intézményegység-vezetőn kívül intézményenként egy-egy további tagja van, akiket az intézmények nevelőtestülete választ és delegál. Ezek a választott tagok segítik az intézményegység-vezetők munkáját. Az igazgatótanács az integrált intézmény felügyeleti és döntéshozó szerve. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az integrálással egy időben a korábban önállóan gazdálkodó intézmények különálló gazdasági irodái megszűntek. Jelenleg a négy intézményegység pénzügyi gazdasági feladatait a fenntartó erre a célra létrehozott munkacsoportja látja el. Az integrált iskola intézményi, vezetési és gazdálkodási modelljét a meglévő személyi és tárgyi feltételekre rendelte el a fenntartó. Az intézményegységek az igazgató és a vezetői irányításával alkalmazkodtak az új körülményekhez. Az eltelt két tanév egyértelműen megmutatta, hogy milyen előnyei vannak, illetve lehetnek az integrálásnak a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény tekintetében.


43

Az integráció előnyei: •

Költségtakarékosabb működés

•

Áttanítás lehetősége: A pedagógusok kötelező óraszám emelése miatt még nagyobb jelentőséget kap, különösen az alacsony óraszámú tantárgyak (ének, rajz, kémia, stb.) esetén. Másik nagy előnye, hogy könnyebben megoldható a szakos ellátottság problémája

•

Szoros együttműködés, naprakész információcsere az intézményegységek között

•

Könnyebb

átjárhatóság

a

tanárok

és

diákok

számára

az

intézményegységek között •

Egységes pedagógiai program és követelményrendszer

Az intézmény nevelőtestülete a négy tagintézmény pedagógusaiból áll. A

tagintézményenkénti

engedélyezett

létszám

a

következő

pedagógus

álláshelyeket teszi lehetővé:  Arany János Általános Iskola: 36 fő  Széchenyi István Általános Iskola: 37 fő  Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: 13 fő  Vörösmarty Mihály Gimnázium: 26 fő Az integráció következő lépéseként 2008-ban a fenntartó átszervezte az általános iskolai oktatást. Az átszervezés lényege a következő: A 2008/09-es tanévtől valamennyi 1-4. évfolyamos tanuló a SZOI Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézményben, illetve valamennyi 5-8. évfolyamos tanuló a SZOI Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézményben és a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziumban kezdi meg, vagy folytatja tanulmányait. A következő tanévtől az egyik első osztályban elindul a magyar-német két tanítási nyelvű képzés, egy osztályban lesz lehetőség a nemzetiségi német, illetve szlovén nyelv tanulására, és természetesen a hagyományos képzésre is lesz lehetőség. A szülők választhatnak az iskolaotthonos rendszerű és a hagyományos napközi között is.

A testnevelés tagozat a jelenlegi formájában megszűnik, hiszen eddig csak azok számára volt biztosított a sportolás hagyományosnál szélesebb körű lehetősége, akik már eleve ezt az osztályt választották. Ehelyett az első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben évfolyami szinten biztosított a mindennapos testmozgás, Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

44

ami annyit jelent, hogy mind az öt tanítási napon zajlik szervezett keretek között sportfoglalkozás. Ötödik évfolyamtól a tanulók a létszámokhoz igazodva a jelenlegi öt helyett négy osztályban folytathatják tanulmányaikat a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium nyolcosztályos tagozatán egy osztályban, vagy a SZOI Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény három ötödik osztályában, ahol a most induló két tanítási nyelvű képzés is folytatódni fog.

A fenntartó szándéka az, hogy a szakmai munka adott területei (alsó és felső tagozat és a gimnáziumi képzés) egy épületbe koncentrálódjanak, megszüntetve ezzel

a

szétdaraboltságot

és

a

két

általános

iskola

közötti,

általában

mendemondákon és érzelmeken, mintsem szakmai érveken alapuló rivalizálást. A város és környékének demográfiai mutatói és gazdasági szempontok is alátámasztják az integráció szükségességét.

A

remények

racionálisan

szerint

az

gazdálkodni

átszervezés képes,

után

több

egy

összehangoltan

szolgáltatást

nyújtó,

működő, átjárható,

gyermekcentrikus intézmény jön létre.

A felvázolt tartalmi megújuláshoz és a jelenlegi intézményi modellhez az infrastrukturális feltételek még nem ideálisak. Örvendetes, hogy Szentgotthárd Város Önkormányzata kötelezte magát arra, hogy 2010 végéig korszerű és megfelelő méretű tornatermet épít a SZOI Arany János 1-4. évfolyamos tagintézményben, hiszen a jelenlegi teremben a mindennapos testmozgás feltételei még nem biztosítottak.


45

A SZOI programkínálata Az intézmény az alábbi programokat kínálja:

a) Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás: jelenleg az intézmény minden

évben

egy

angol/német

nyelvi

és

informatikai

előkészítő

évfolyammal induló ötéves középiskolai gimnáziumi osztályt, valamint egy nyolcosztályos, 5-12. évfolyamig tartó gimnáziumi osztályt indít. Mindkét képzésforma érettségivel zárul. Specifikumok az angol, német emelt óraszámú képzés, a nemzetiségi szlovén nyelv oktatása. b) Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás: lehetőségük van a tanulóknak az intézményben az ECDL számítógép-használói bizonyítvány, valamint

angol

vagy

német

nyelvű

alap-,

közép

vagy

felsőfokú

nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére. c) Általános

iskolai

nappali

rendszerű

nevelés,

oktatás:

jelenleg

1-8.

évfolyamon, évfolyamonként négy osztályban biztosított. Az alapképzésen túl első évfolyamtól lehetőség van magyar-német két tanítási nyelvű, vagy német / szlovén nemzetiségi nyelvi képzést nyújtó osztály választására. A harmadik évfolyamtól választható az emelt német nyelvi képzés. Jelenleg egy-egy osztály évfolyamonként emelt óraszámú testnevelés tagozatos osztály. Ez a képzésforma ebben a formában megszűnik. A 2008/09-es tanévtől az első és ötödik évfolyamokon a testnevelés tantárgy oktatását úgy szervezik meg, hogy a tanulók minél szélesebb köre vegyen részt minden egyes tanítási napon sportfoglalkozásokon, biztosítva ezzel a mindennapos testmozgás lehetőségét. d) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása. e) Általános iskolai felnőttoktatás. f) Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben). g) Alapfokú művészetoktatás: a Takács Jenő AMI-ben különböző tanszakokon folyik a hangszeres, valamint a képzőművészeti képzés.


46

Épületállomány, infrastrukturális felszereltség

A SZOI intézményegységei az oktatás-neveléshez szükséges szemléltető és taneszközök tekintetében általában megfelelő felszereltséggel rendelkeznek, az eszközellátottság az intézmények felmérései alapján 80-90 %-osnak mondható. Az általános iskolai ellátás Az Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény épülete 1960/1961-ben épült. 1976-ban az iskola új szárnnyal bővült, majd 1997-ben a tetőtér is beépítésre került, de még így is kevésnek bizonyulnak a termek. A tetőtér beépítésekor kapott helyet egy számítástechnikai terem és három csoportszoba. A könyvtár 1960-ban létesült. A könyvtári munkát megkönnyíti a feldolgozó helyiség kialakítása. A tornaterem beázik, fűtése korszerűtlen, a nyílászárók teljesen tönkrementek. Az iskola világítását az elmúlt évben a fenntartó felújíttatta, így megszűnt az ezzel kapcsolatos balesetveszély. Az intézmény ugyanakkor több mint negyven éve épült. Állapota felújításra szorul. A legfontosabb teendők közé tartozik

a

víz-

és

szennyvízrendszer,

a

mosdók

felújítása,

valamint

a

tetőszerkezet és a nyílászárók cseréje. A Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény épülete 1985-ben épült. Az iskola működését fennállása óta nem csak a városi és körzeti feladatok ellátása, hanem a szlovén és német nemzetiségi oktatás valamint az emelt óraszámú testnevelési-oktatás

is

meghatározza.

A

tanulók

19

tanteremben

és

szaktantermekben tanulhatnak. Az épületben található kémia-fizika előadó, két technika-, ének-, rajz- és számítógépes szaktanterem. A tanulók oktatását segítik a szertárak, melyekben a természettudományos tantárgyak oktathatók. Az oktatás színvonalát szolgálják még a televíziók, videók, magnók, CDlejátszók, írásvetítők, és a fénymásoló. Az iskola könyvtára több, mint 11.000 dokumentummal rendelkezik. A sportcsarnok és az aula nemcsak a kulturális rendezvények

lebonyolítását

teszi

lehetővé,

hanem

sportesemények

megrendezését is, mint például versenyek, vagy bajnokságok. Az iskola épületében büfé üzemel, valamint itt kap helyet az iskolafogászat. A

technikai

és

infrastrukturális

felszereltség

az

Arany

és

Széchenyi

tagintézményekben csak kielégítőnek mondható, a számítógépek megfelelnek ugyan

az

informatikaoktatás

alapvető

feltételeinek,

viszont

darabszámuk

alacsony, a gépek technikai színvonala pedig elavult. A folyamatban lévő Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

47

informatikai eszközbeszerzési pályázatnak köszönhetően remélhetőleg sikerül javítani a felszereltséget. Mindkét intézmény rendelkezik vezetékes internethozzáféréssel. Az épületek tekintetében – összintézményi szinten - már jóval problémásabb a helyzet. Egyetlen pozitívum, hogy a gyereklétszámok folyamatos csökkenése miatt a helyhiány, mint probléma nem jelentkezik. Ez alól kivételt képez az Arany

tagintézmény

állapotában

nem

kisméretű

felel

meg

a

tornaterme, kor

amely

elvárásainak

sem

->

méretében,

Szentgotthárd

sem Város

Önkormányzata kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010 végéig pályázati vagy saját forrásból új tornatermet épít az intézményben.

A középiskolai ellátás – a Gimnázium: A Vörösmarty Mihály Gimnázium épületét 1895-ben avatták fel, 1993-ban új tornaterem épült, 1997-ben bővítés és felújítás történt, melynek során az oktatás tárgyi feltételei jelentősen javultak. Ekkor építették az aulát is, mely iskolai ünnepségek és diákrendezvények megrendezésére is alkalmas. Összesen 12 tanterem, 1 csoportterem, 3 nyelvi labor, biológiai, fizikai, kémiai előadó és labor, 2 számítógépes szaktanterem (32 számítógéppel) áll rendelkezésre. A számítógépes hálózat teljes körű Internet hozzáféréssel rendelkezik. 2006-tól a vezeték nélküli hálózat is kiépült, mely az iskola egész területén elérhető.

Az iskolában 1974-től működik nyelvi tagozatos képzés, mely rendkívüli eredményeket mutat. Szintén a hetvenes években került az iskola közös


48

igazgatás alá a kollégiummal. Majd amikor az intézmények integrálására került sor (2005.), a kollégium átkerült a III. Béla Szakképző Iskola igazgatása alá. 1991-től újra elindult a nyolcosztályos tagozat, mely a 90% feletti felvételi eredményességével igazolta szükségességét. A gimnáziumban működik szlovén és német nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatás, valamint ellátja a felnőttek oktatását is. A szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkező felnőttek 3 év alatt megszerezhetik az érettségit levelező tagozaton. Az iskolához tartozik egy saját, 648 m2-es tornaterem, benne 4 öltözővel és zuhanyzóval, és egy aszfaltozott kézilabda pálya is. A könyvtár több mint 15.000 kötetből áll, és CD-tára is van. A 16 fejhallgatóval ellátott fonotéka szintén a tanulók rendelkezésére áll. Az épületben büfé üzemel. Az intézményegységben megvan

a

lehetőség

vízitúrázásra

és

sítáborozásra,

hiszen

rendelkezik

túrakenukkal, sílécekkel, illetve síbakancsokkal és kempingfelszerelésekkel. A tanulóknak igény szerint kollégiumi férőhely, illetve menzai szolgáltatás biztosított. A

Vörösmarty

fejlesztéseknek,

Mihály

Gimnázium

pályázatoknak

és

intézményegységében

legutóbb

különösen

a

a

folyamatos

Humánerőforrás-

fejlesztési Operatív Program pályázatának köszönhetően a technikai-informatikai felszereltség a kornak megfelelő színvonalú, a számítógépe nagy része legújabb generációs, ezen kívül az intézmény három db multimédiás tanteremmel (fix projektorok, számítógép és digitális táblák) rendelkezik. Valamennyi tanterem rendelkezik vezetékes internet-hozzáféréssel, sőt, nemrég a vezeték nélküli hálózat is kiépítésre került.

Alapfokú művészetoktatás – a Zeneiskola A kistérségi zeneoktatás a Szentgotthárdi Integrált Oktatási Intézmény Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységében történik. Az oktatás kezdetben, 1969-től a Körmendi Állami Zeneiskola kihelyezett tagozataként működött, majd 1981-től vált önálló intézménnyé. Az iskolában a klasszikus hangszer teljes körét oktatják. Zeneoktatásra

11

hangversenyterem

tanterem

áll

zongorával,

3

az

iskola

rendelkezésére:

szolfézsterem,

1

audio-vizuális


db

70

fős

eszközökkel

49

felszerelve,

7

kisebb

terem

az

egyéni

hangszeres

órák

ellátására.

Az

intézményegység rendelkezik egy mini-stúdióberendezéssel, mely hangfelvételek készítésére alkalmas. A könyvtár 2600 dokumentuma segíti a művészetoktatást. Az iskola hangszerparkja 195 hangszert tartalmaz. A növendékek közül sokan választották a zenei hivatást, sőt, sokan már a tantestületben

dolgoznak.

1987-től

az

ausztriai

jennersdorfi

zeneiskolával

közösen tartja fenn az iskola a „Rábavölgyi vonószenekart”. Ennek a zenekarnak a tagjai a két iskola tanárai és növendékei közül kerülnek ki. A próbák pedig felváltva hol Szentgotthárdon, hol Jennersdorf-ban zajlanak. Magyarlakon

1992-től

működik

zeneoktatás

kihelyezet

tagozaton.

A

képzőművészeti oktatás 2005-ben indult, és a Széchenyi István Általános Iskola Intézményegység egyik tanterme ad erre lehetőséget. A Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység AMI technikaiinformatikai felszereltsége is folyamatos fejlesztésre szorul, az intézmény pályázatokból igyekszik javítani a feltételeken. Az internet-hozzáférés itt is biztosított.


50

3.2. KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS A MAGYARLAKCSÖRÖTNEK MIKROTÉRSÉGBEN

3.2.1. ALAPADATOK A mikrotérségi intézményfenntartó társulás tagjai:  Magyarlak Község Önkormányzatának Képviselőtestülete  Csörötnek Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Gesztor: Magyarlak Község Önkormányzata (9962 Magyarlak Kossuth Lajos u. 173.) A társulás oktatási intézménye: Magyarlak-Csörötnek Általános Iskola és Óvoda 9962 Magyarlak Kossuth Lajos u. 236. OM: 036687  Általános Iskola Magyarlak Kossuth Lajos u. 236.  Óvoda Magyarlak Temető út 1.  Óvoda Csörötnek Vasúti út 16.


51

3.2.2. Az intézmény története: 1841 - Jegyző tanítja szervezetten a gyerekeket. Hozzáállása miatt még 1856ban is Gyarmatra jár több gyerek a „rendes oskolamesterhez”. 1863 - A régi malom épületében kialakított iskolában Fábián János szabómester tanít. 1870 - A rossz állapotú faépületként szolgáló iskolában Szodl Ferenc tanító istápolja a gyerekeket. 1871 - Magyarlak és Háromház új iskolát kap az államtól. 1872 - Felső- és az Alsó-szer közé Csörötneken tanítói lakással együtt iskola épült. 1904 - Növekvő gyereklétszám miatt szükségessé válik új iskola építése, amihez gyűjtést végeznek. 1910 - A meglévő iskolát tanteremmel és tanítói lakással bővítik. 1927 - A régi iskola mellé, a faépület helyére egy különálló tanterem és tanítói lakrész épül. 1927/28 - A növekedett létszámú tanerő lehetővé teszi a bontást. (1-2., 3-4., 5-6.) 1945/46 - Általános iskola, amelyhez Vasszentmihályt, Rátótot, Magyarlakot csatolják. 1946/47 - Elindult a szakosított oktatás. 1948 - Az eddigi felekezeti (római katolikus) iskolát államosítják. Nyolc osztályra fejlődést Magyarlak idecsatolása váltja ki. Tantermek számának növelése. 1970 - A két falu közé új iskola épül „csökkentett igénnyel”, tornaterem és technika terem nélkül. 1970/71 - Az alsó tagozat 2-2 osztálya Csörötneken és Magyarlakon tanul. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

52

1992 - Az új iskola szolgálati lakását tanteremmé alakítja a magyarlaki önkormányzat. 1993 - Újabb magyarlaki tanterem szűnik meg, ez is az „új épületbe” kerül a könyvtár helyiségébe. 1994 - A csörötneki önkormányzat életveszélyesnek gondolja a régi iskola épületét. A két osztály felkerül. 2003 – Magyarlak, Csörötnek és Kondorfa képviselő-testületeinek döntése alapján a kondorfai alsó tagozatos iskola és óvoda az intézményhez került, amely így közös igazgatású intézménnyé vált, „Magyarlak, Csörötnek, Kondorfa Általános Iskolája és Napköziotthonos Óvodája” néven. 2004 - A három fenntartó önkormányzat képviselő-testületeinek határozatával az intézmény az addig Csörötneken és Magyarlakon működő óvodákkal, a Csörötneken lévő konyhákkal bővült. 2005 - A Kondorfán lévő alsó tagozat megszűnt, továbbá az intézményfenntartó társulás,

mint

mikrotérségi


társulás

részese

lesz

a

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladatellátásának.

3.2.3. A jelenlegi helyzet bemutatása Az intézmény szinte összekapcsolja a majdnem egybeépült Csörötnek és Magyarlak településeket. Az iskola vonzó környezetben, közvetlenül a Rába mellett található, előtte park, mögötte tágas zöldterület és szilárd burkolatú sportpálya.

Az

iskola

tanulócsoportjai

kis

létszámúak,

a

kis

település

adottságaiból eredően az itt élők jól ismerik egymást, és jobban figyelnek a másikra, mindennapjaik is egymás előtt zajlanak. A 100 fölötti létszámú iskola fenntartója a 2 község önkormányzata. Néhány évtizeddel ezelőtt még a kisiskolások, mindkét község gyerekei osztott vagy részben osztott osztályokban tanultak, a felső tagozat viszont már akkor is közös ellátású volt. Az l970-es esztendőben épített öt tantermes iskola hozta azt a változást, hogy ettől kezdve napjainkig az intézmény igazán körzeti szerepet tölt be.


53

A közös fenntartású intézmény jogállása szerint önállóan gazdálkodó szerv. A tanulói létszám 100 fő fölötti, mely az elkövetkező években a demográfiai adatok alapján növekvő tendenciát mutat. Alapító okiratában vállalt feladatai alapján alapfokú nevelést-oktatást és óvodai nevelést lát el, de oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységként említhetjük a napközi otthoni és tanulószobai foglalkozást, egyéb sporttevékenységet, könyvtári tevékenységet, felnőtt és egyéb oktatást, munkahelyi, intézményi és szociális étkeztetést, óvodai, iskola közétkeztetést, valamint munkahelyi vendéglátást. Az iskola nevelési-oktatási alaptevékenységének meghatározásánál tekintettel voltak a magyar közoktatás fejlesztési stratégiájára, a megyei közoktatásfejlesztési tervre és a térségi igényekre. A célok szolgálata érdekében az iskola kiemelten kezeli a pedagógiai elvek közül az életszerűséget, az aktivitást, a következetességet és a nevelés-oktatás egységességének elvét. Kiemelt céljának tekinti az intézmény, hogy az iskola tanulói képességüknek megfelelően szerezzenek

többoldalú

ismeretet.

Az

érdeklődőket,

nyitottabb

tanulókat

jellemezze az átlagost meghaladó igényesség, a minőségi munka. Fontos célként határozzák

meg

felzárkózzanak,

továbbá, különös

hogy

a

tekintettel

tanulmányaikban a

hátrányos

leszakadó

és/vagy

tanulók

veszélyeztetett

helyzetűekre valamint a sajátos nevelési igényűekre. A napközi otthoni ellátás keretében a pedagógiai és a szociális funkció egyidejűleg valósul meg, azonban ezt egyelőre csak az 1-4. évfolyamosok számára tudják biztosítani, bár az 5-8. évfolyamosok részéről is mutatkozik érdeklődés. Az intézményben szakkörök is működnek, amely foglalkozások a képességek fejlesztésének, az irányított vagy az öntevékeny művelődésnek, ismeretszerzésnek,

a

szabadidő

hasznos

eltöltésének

színterei.

Tantárgyi

szakköröket a lehetőségeknek és az igényeknek megfelelően azoknak a tanulóknak szerveznek, akik ilyen keretek között kívánnak újabb ismereteket szerezni, illetve megszerzett tudásukat bővíteni, elmélyíteni.


54

3.3. KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS A VENDVIDÉKI MIKROTÉRSÉGBEN

3.3.1. FELSŐSZÖLNÖK Felsőszölnök településen, közvetlenül az osztrák és a szlovén határ mellett, a Hármashatár találkozásánál idestova 100 éve működik iskola. A lakosság szinte teljes egészében szlovén nemzetiségű, anyanyelve pedig a rábavidéki szlovén nyelvjárás. 3.3.1.1. Az iskola története Az iskola épülete 1925-ben épült. 1965-ben az alsószölnöki iskola felső tagozatát (1979-ben az alsó tagozatát is) körzetesítették az intézménybe, ekkortól tanítják a szlovén mellett a német nyelvet is. 1975-ben az iskola egy új szárnyat kapott, majd ezt követően, az 1979/80-as tanévtől vezették be a napközi otthonos foglalkoztatást. Az épületet 1985-ben ismét bővítették és korszerűsítették, ekkor új természettudományi előadó, nyelvi labor, könyvtár, szakelőadó és tantermek kerültek kialakításra. 1990-ben megszűnt az orosz nyelv oktatása, ezáltal a szlovén és német nemzetiségi nyelvek óraszáma heti 5 órára emelkedett. Informatikai

oktatásra

1998-tól

van

kapacitása

az

iskolának.

Az

anyanyelvoktatás, a kultúra ápolásának fejlesztése, a tehetséggondozás és az egészséges életmódra való nevelés érdekében különböző szakköri programok indultak be: báb, tánc, zene, számítástechnika, hagyományápolás, vöröskereszt és sport. Az iskola névadója Kossics József, akinek nevét 2000-ben vette fel az intézmény. A 2005/2006-os tanévben az első osztálytól kezdődően – felmenő rendszerben – bevezetésre került a két tanítási nyelvű oktatás.

3.3.1.2. A jelenlegi helyzet bemutatása A Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda intézményben 3 éve vezették be a két tanítási nyelvű oktatást felmenő rendszerben. Ez azt jelenti, hogy a tantárgyak felét két nyelven: magyarul és szlovénul tanulják a tanulók. A többi évfolyamokon napi egy óra szlovén nyelv és irodalom óra került az órarendbe az általános tantárgyak mellett. A hagyományápoló és kultúrcsoportok foglalkozásai is szlovén nyelven folynak. A nem szlovén nemzetiségű tanulók emelt óraszámban német nyelvet tanulnak, minden tanuló számára biztosított Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

55

mindkét nyelv tanulásának a lehetősége. A két nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola vezetése évről-évre biztosítja a jól felkészült nyelvtanárokat is. Az iskolában nyolc évfolyamon külön tanulócsoportban folyik az oktatás, délután igény szerint a napközi otthonos ellátás is biztosított. A tanulók az általános képzés mellett minden évben nagyon sok egyéb rendezvényen is szerepet vállalnak. A kis létszámú osztályokban családias légkörben jó eredményeket érnek el a tanulóink, amelynek értékét a középiskolai visszajelzések is alátámasztják.

Az óvoda az iskolával együtt alkotja a többcélú oktatási intézményt, amelyben az oktatást egy jól felszerelt könyvtár is segíti. Az intézményünk közel tíz szlovéniai és néhány ausztriai iskolával ápol jól működő kapcsolatokat. Az iskola épületét 150 tanuló befogadására tervezték az 1986-ban történt bővítéssel,

korszerűsítéssel.

Az

1960-as

évek

közepéig

Alsószölnökről,

Szakonyfaluból, Rábatótfaluból és Kétvölgyről is jártak gyermekek az iskolába, a rendszerváltást követően azonban már csak felsőszölnöki és alsószölnöki tanulók iratkoztak be az intézménybe. A népesség alakulását a rendszerváltástól napjainkig a természetes fogyás jellemzi. Az 1999-es 724 fős lakossági létszám 2007-re 621 főre csökkent Felsőszölnökön. Az 57 főt számláló (1-8 osztályosig) iskolában az 1 pedagógusra jutó gyermeklétszám 4,75 fő. Az Alsószölnökről bejáró tanulók létszáma is évről-évre csökken, jelenleg mindösszesen 4 fő. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

56

Az intézményen jelentős felújítás történt 2007-ben 70 millió forintos értékben külön állami támogatásból. Az intézményben a tárgyi feltételek kedvezően alakultak, ugyanis a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében felsorolt eszközökkel és adottságokkal az intézmény szinte teljes egészében rendelkezik. Az

intézménynek

Szakonyfalu)

mindhárom

résztulajdonosa.

önkormányzat Az

intézmény

(Alsószölnök, irányítása

Felsőszölnök,

és

finanszírozása

Alsószölnök Községi Önkormányzattal közösen – társulásban – történik, önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik.

3.3.2. ALSÓSZÖLNÖK Alsószölnök Község Önkormányzata alapfokú oktatási-nevelési feladatait 2 intézményfenntartó társulás útján biztosítja:  Felsőszölnök Község Önkormányzatával közösen tartja fenn a Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda intézményt  A helyi óvoda fenntarthatósága érdekében 2005. évben társulást hozott létre Szakonyfalu Községi Önkormányzat óvodájával. Az alsószölnöki óvoda egy csoportos óvoda, amely 1992. szeptember 1-je óta várja a faluban élő 3-7 éves gyermekeket. Az intézmény meghatározó sajátossága német nemzetiségi volta, így az intézményben fontosnak tartják a nemzetiségi

nevelés

kapcsolattartást.

kibontakoztatását,

Ennek

köszönhetően

a

testvér

évente

intézményekkel

találkoznak

a

való

szomszédos

országokban levő testvér óvodánkkal, illetve óvónők cseréjére is lehetőségük nyílik. Az épület eredetileg ugyan nem óvodának készült, de egy átépítéssel a célnak megfelelően tudták kialakítani (egy ikerház egyik lakásából). Az intézmény melegítő konyhával rendelkezik, az ételt Szakonyfalu konyhájáról szállítják. A helyi sajátosságokból adódóan gyermekcsoportunk minden évben heterogén (3-7 éves korú gyermekek). A gyermekek nevelését egy főiskolai, német nemzetiségi,

fejlesztő

óvodapedagógusi

képesítésű

óvodapedagógus,

egy

felsőfokú végzettségű óvónő és egy szakképzett dajka végzi. Jelenleg 16 Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

57

beíratott gyermeket mondhat magáénak az intézmény. Az óvoda csoportszobája viszonylag kis méretű, de jól felszerelt. Az udvar jó mozgási lehetőséget biztosít gyermekek számára. Az intézményben a pedagógiai munka megtervezése során fontosnak tartják az otthoni körülmények, szokások megismerését, az egyénre tervezett fejlesztést megvalósítása. Az osztatlan jellegből adódóan az egymáshoz való alkalmazkodás előtérbe kerül. Fontos a hagyományalakítás, ápolás, hagyományosan nyílt ünnepeik: Mikulás, Karácsony, Téltemetés-farsang, Anyák napja, Évzáró. Az óvodai

tevékenységekbe

hangsúlyozottan

szerepel,

ágyazott

készség

kiemelve

az

és

képességfejlesztés

anyanyelv-nemzetiségi

nyelv

fejlesztésének, erkölcsi, esztétikai értékek átadásának jelentőségét. Folyamatos napirendben, változatos tevékenységek biztosításával neveli az intézmény a gyermekeket, ezzel biztosítva számukra az életre való felkészülést. A csökkenő óvodai létszám által okozott költségnövekedés komoly terhet ró a fenntartó önkormányzatra.

3.3.3. SZAKONYFALU Szakonyfalu Község Önkormányzata az óvodai nevelésről az Alsószölnök Község Önkormányzatával létrehozott intézményfenntartó társulás útján gondoskodik. Az óvoda egy csoportos óvoda, amelyet 1992. január 1-én alapított a Községi Önkormányzat. Az intézmény meghatározó sajátossága szlovén nemzetiségi volta. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám 25 fő. Az ételt a gyermekek részére a Szakonyfalu-i Önkormányzati Konyha biztosítja. A település általános iskolás korú gyermekei – a 2002-ben megszűnt általános iskola után – a szentgotthárdi általános iskolák intézményeiben folytatják tanulmányaikat. A nemzetiségi vonalhoz inkább tartozó felsőszölnöki általános iskola, mint fogadó intézmény a szülők munkavállalásával összefüggő városi irány miatt nem játszik szerepet.


58

3.4. A RÁBAGYARMATI-RÁTÓTI MIKROTÉRSÉG Rábagyarmat és Rátót Község Önkormányzatai intézményfenntartó társulás keretében tartja fenn a Rábagyarmati Általános Iskola és Óvoda intézményt. A települések a Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása (2005) idején nem csatlakoztak

a

kistérségi

feladatellátáshoz,

alapfokú

oktatási-nevelési

feladataikat az önálló társulásuk keretében látták el egészen 2008. nyaráig. Az közösen fenntartott közös igazgatású intézmény Rábagyarmaton található, amely magában foglalja az általános iskolát, óvodát, pedagógiai szakszolgálati ellátásokat és a napközi otthonos konyhát. Az iskola épülete a község középpontjában, szép, parkosított környezetben, a kultúrotthon,

óvoda,

konyha,

polgármesteri

hivatal

szomszédságában

helyezkedik el. Az iskola 1952-53-ban épült. A körzetesítések során 1981-1990ig csak 1-3 osztállyal működött. 1990-ben a szomszéd községből, Rátótról visszakerültek a gyermekek a szülőfalujukba. Az épületek átalakításuk során megszépültek, időközben új tanterem kialakítására is került sor, majd a gázfűtés bevezetésével

összkomfortossá

váltak.

A

tanítás

3

épületben

folyik.

A

főépületben 5 tanterem, 2 iroda, tálalókonyha, étkezde, WC, mosdó található. A kultúrotthonban 2 további tanterem valamint egy, régi gazdasági épületéből tornaszoba, tanterem, politechnikai műhely, fürdő, mosdó, öltözők lettek kialakítva. A

150

fős

kapacitású

konyha

biztosítja

az

étkeztetést

a

gyerekeknek,

felnőtteknek, valamint az időseknek, betegeknek (nemcsak Rábagyarmaton, hanem a magyarlaki óvodának és nyugdíjasoknak is). Az iskolában a hagyományos tanév rendjét tartják. A kötelezően előírt foglalkozások délelőtt, a szabadon választott és a szabadon választott kötelező foglalkozások       

délután kerülnek megtartásra. Kínálatuk a délutáni programokhoz: énekkar szakkörök (tánc, vöröskereszt) tehetséggondozás, felzárkóztatás tanulmányi és sportversenyek, tömegsport túrák, kirándulások színház látogatások diák-önkormányzati programok (Mikulás, Karácsony, farsangi karnevál, akadályversenyek, hulladékgyűjtés, stb.)  kulturális rendezvények (Anyák napja, táncbemutató, évfordulók) Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

59

Az intézmény összlétszáma: 123 fő, ebből:  óvoda: 23 fő  általános iskola: 100 fő (48 alsós, 52 felsős). Az óvodában vegyes életkorú óvodai csoport működik, 2 gyermek más településről jár be. Az iskolába 33 tanuló más településről bejáró (Rönök, Vasszentmihály, Rátót, Gasztony). Férőhelyek:  óvoda: 40 fő  iskola: 120 fő Épületállomány: Az iskola 3 külön épületegységből áll. Ezekben 8 osztályterem, 1 szaktanterem és 1 tornaszoba található. Az óvoda és a konyha egy külön épületben helyezkedik el. Az óvodában 2 csoportszoba van. Alkalmazottak: Iskola:  Tanár, tanító: 10 fő  Pedagógiai aszisztens: 1 fő  Technikai dolgozók: 2 fő Óvoda:  Óvodapedagógus: 1 fő  Gondozó: 1 fő  Dajka: 1 fő Napközi otthonos konyha:  Élelmezésvezető: 1 fő  Szakács: 1 fő  Kézilány: 1 fő  Konyhalány: 2 fő


60

4. AZ ISKOLABUSZ SZOLGÁLTATÁS

A Társulás a többcélú kistérségi társulások közösségi busz beszerzésének 2006. évi támogatásáról szóló rendelet alapján nyert támogatást a közösségi busz beszerzésére. A közbeszerzési eljárás lefolytatása után egy 28+1+1 férőhelyes, ISUZU

Turquoise

gyártmányú

busz

került

beszerzésre,

amely

kettős

tevékenységet végez: egyrészt közösségi buszként áll a kistérség szolgálatában, másrészt 2007. szeptember 01. időponttól iskolabusz szolgáltatást lát el a térségben. A jármű tulajdonosa a Társulás, de a busz üzemeltetőjének kiválasztására 2007ben és 2008-ban is eljárást folytatott le a Társulás.

4.1. Az iskolabusz Az iskolabuszként történő működtetés során a Társulás – az Üzemeltetőn keresztül – a tanév minden tanítási napján, a reggeli útvonalon napi egy alkalommal, a délutáni útvonalon napi kettő alkalommal biztosítja az iskolabusz szolgáltatást a Társulás által meghatározott útvonalon:

REGGEL: 1. Magyarlak elejéről, a Háromháznál és Kultúrnál lévő buszmegállókban felveszi azon magyarlaki gyerekeket, akik a magyarlaki iskolába járnak. 2. A magyarlaki Háromház és Kultúr buszmegállókban felszállt gyermekek a magyarlaki iskolánál leszállnak. 3. Csörötnek rábagyarmati elágazó -> azon csörötneki gyermekek szállnak fel, akik a magyarlaki iskolába járnak, de az iskolabusz nem megy újra a magyarlaki iskolához, hanem: 4. A csörötneki körforgalomnál leszállnak rábagyarmati elágazónál felszállt csörötneki gyermekek. 5. Gasztony buszforduló. 6. Gasztony Polgármesteri Hivatal előtti megálló. 7. Rátót vasútállomás. 8. Rátót Polgármesteri Hivatal. 9. Vasszenmihály - kocsma. 10.Vasszentmihály falu vége. 11.Rönök - kocsma 12.Rönök vasútállomás. 13.A Magyarlak iskolánál az a 2 rönöki gyermek, akik a magyarlaki iskolába járnak, leszállnak. 14.SZOI Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

61

15.SZOI Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény.

DÉLUTÁN (visszaút) I. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

SZOI Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény. SZOI Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény. Rönök. Vasszentmihály. Rátót. Gasztony.

DÉLUTÁN (visszaút) II. 1. Magyarlaki iskola. 2. Csörötnek rábagyarmati elágazó. 3. Rönök vasútállomás. 4. Magyarlak -> minden buszmegállóban leszállnak a gyermekek. 5. SZOI Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény. 6. SZOI Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény. 7. Rönök. 8. Vasszentmihály. 9. Rátót. 10.Gasztony. Az iskolabusz szolgáltatásra olyan nagyszámú igény mutatkozik, hogy a férőhelyek kiosztásánál a Társulás kénytelen volt az életkor alapján dönteni: a fiatalabb,

kisebb

igénylők

váltak

jogosulttá

arra,

hogy

az

iskolabusszal

utazzanak. A szolgáltatást a Társulás teljesen térítésmentesen biztosítja a gyermekek, szüleik és az érintett önkormányzatok számára is. Az iskolabusz szolgáltatást igénybevevők köre és lakóhelye az alábbiak szerint alakul a 2008-2009. tanévben: MAGYARLAK - CSÖRÖTNEK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉVFOLYAM

MAGYARLAK

MAGYARLA

CSÖRÖTNEK

(HÁROMHÁZ

K (KULTÚR)

(ALSÓ-

) 1

5

2.

2

6

3.

1

3

3

RÖNÖK VASÚTÁLLOMÁS

MEGÁLLÓ)

1.

4.

RÖNÖK

1 1

2

5.

4

6.

1 Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

62

7.

3

5

8.

3

SZENTGOTTHÁRDI OKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉVFOLYAM

RÖNÖK

VASSZENTMIHÁLY

1.

2

4

2.

1

1

3.

3

1

4.

2

5.

3

NEMESMEDVES

RÁTÓT

GASZTONY

2

1

1

1 2

1

1

Az eljárás végén kiválasztott vállalkozó köteles az autóbusz működtetésével, üzemeletetésével

kapcsolatos

valamennyi

költséget

viselni

(üzemanyag,

szervizköltségek, biztosítás stb.), a megfelelő képzettségű autóbuszvezetőt biztosítani, továbbá a szervizelés, műszaki meghibásodás esetén tartalék autóbuszt biztosítani. 4.2. A közösségi busz A közösségi buszként való működtetés során az üzemeltetőnek - a tanítási idő kivételével, tehát hétvégén és iskolai szünetek alkalmával - a Társulás és a Társulás

által

meghatározott

szervezetek

számára

biztosítania

kell

a

rendelkezésre állást. Ezen szolgáltatásra vonatkozóan az igénybe vevő szervezet és a szolgáltató külön megállapodást kötnek, annak költségei, díjai nem részei az iskolabusz üzemeltetési szolgáltatásnak. Az üzemeltető ajánlatában vállalta, hogy a Társulás által meghatározott alábbi szervezetek kedvezményesen vehetik igénybe a busz szolgáltatásait:           

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás a Társuláshoz tartozó helyi települési önkormányzatok Rábagyarmati Napközi Otthonos Óvoda és Általános Iskola Kossics József Általános Iskola és Óvoda (Felsőszölnök) Apátistvánfalva Általános Iskola és Óvoda Alsószölnök – Szakonyfalu Községek Társult Óvodája Kerekerdő Óvoda (Rönök) Tapsifüles Óvoda (Gasztony) Magyarlak – Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája Városi Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat


63

 Szentgotthárd Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény  Játékvár Óvoda (Szentgotthárd)  Pannon Kapu Kulturális Egyesület  Móra Ferenc Városi Könyvtár


64

5. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 34. § alapján a szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat: a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás az alábbi szakszolgálati ellátásokat vállalta fel a kistérség területén élő gyermekek, tanulók számára: a) nevelési tanácsadás b) logopédiai ellátás c) gyógy testnevelési feladatok. A felsorolt, közös feladatellátást képező szakszolgálati feladatok finanszírozásáról akképpen rendelkezik a Társulási Megállapodás, hogy amennyiben a központi normatíva nem elégséges a szolgáltatás biztosításához, a Társulást alkotó önkormányzatok

az

ellátott

gyermekek

létszáma

után

kiegészítik

a

finanszírozást. A nevelési tanácsadás, gyógy-testnevelés, valamint a logopédiai szakszolgálatot az

elmúlt

évben

térítésmentesen

biztosította

a

Társulás

valamennyi

önkormányzat részére. A

szolgáltatások

pedagógiai

részletesebb

szakszolgálatokról

szabályait szóló

a képzési

14/1994.

(VI.

kötelezettségről 24.)

MKM

és

a

rendelet

szabályozza.


65

5.1.) NEVELÉSI TANÁCSADÁS A nevelési tanácsadás feladata: a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus

és

a

szülő

bevonásával,

továbbá

az

óvoda

megkeresésére

szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek fejlettsége, egyéni adottsága ezt szükségessé teszi. A beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézség a gyermek, a szülő, a pedagógus és a környezet számára is jellegzetes tünetek, panaszok képében jelenik meg. E gyermekek fejlesztésében a tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programok mellett - az időben történő felismeréssel és a szükséges terápia megkezdésével - meghatározó szerepet tölthetnek be a pedagógiai szakszolgálatok, melyek körébe a nevelési tanácsadás is tartozik.

MEGÁLLAPODÁS A PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTTAL: A

Társulás

a

Önkormányzata

megalakulása által

után

fenntartott

a

Vas

nevelési Megyei

tanácsadást Pedagógiai

a

Vas

Megye

Intézettel

kötött

megállapodás útján biztosította. 2007-től a Társulás a Pedagógiai Szolgáltató Központot bízta meg a szakszolgáltatás ellátásával. Az ellátás a megállapodás alapján az óvodai és iskolai nevelési feladatok ellátására egyaránt létrejött. A Pedagógiai Szolgáltató Központ az alábbi szolgáltatásokat pszichopedagógusok biztosításával látja el és teszi elérhetővé a szentgotthárdi kistérségben élő rászoruló gyermekek, érintettek részére: általános képességvizsgálat tanulási zavarok diagnosztizálása és kezelése: a) dyslexia, dysgraphia b) dyscalculia c) figyelemzavar - magatartási problémák esetén a gyermek vagy a család terápiás -

segítése (pl. viselkedési zavarok, szorongás, agresszió, hiperaktivitás vagy szomatikus panaszok) a) autogén tréning, tanulási zavaros, dadogó gyermek számára Ayres terápia b) anya-gyermek konzultáció Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

66

c) fókusz-terápia d) tinédzser ügyelet. A

pszichopedagógus

hetente

összesen

heti

25

órában

foglalkozik

a

gyermekekkel, érintettekkel. A Szolgáltató a szentgotthárdi helyszínű nevelési tanácsadói szolgáltatást a Szentgotthárd Városi Önkormányzata által biztosított helyiségben

(Sztg.

Rákóczi

u.

szakorvosi

rendelők

feletti

tetőtér

három

helyisége), egyeztetett időpontban végzi. A nevelési tanácsadás szolgáltatás 2008. január 1.– 2008. december 31. időpontok közötti nyújtását 3.700.000,- Ft összegben finanszírozza a Társulás, melyet negyedévenkénti egyenlő bontásban, a negyedév első hónapjának 20. napjáig utal a Szolgáltatónak.

A FELADAT ELLÁTÁSA: A szolgáltatást igénybevevők köre a statisztikák alapján emelkedő tendenciát mutat. 2007. január 1. és 2007. december 31. között a nevelési tanácsadóhoz fordulók megoszlása a következő: 1-5

alkalom 6.

VIZSGÁLAT

TERÁPIA

Szülőkonzultáció Nem

alkalom Szülőkonzultáció Összesen 14 fő

14 fő

1 fő

-

1 fő

4 fő

15 fő

-

19 fő

3 fő

13 fő

-

16 fő

2 fő

11 fő

-

13 fő

1 fő

-

-

1 fő

3 fő

3 fő

-

6 fő

1 fő

1 fő

-

2 fő

1 fő

-

-

1 fő

óvodás -

szentgotthárdi Szentgotthárdi óvodás Szentgotthárd SZOI Arany Szentgotthárd SZO Széchenyi Szentgotthárd SZO Gimi Szentgotthárd III. Béla Alsószölnök Óvoda Felsőszölnök


67

Iskola Rábatótfalu

-

1 fő

-

1 fő

-

1 fő

-

1 fő

11 fő

8 fő

-

19 fő

1 fő

1 fő

-

2 fő

Rönök Óvoda

8 fő

5 fő

-

13 fő

Csörötnek-

5 fő

4 fő

-

9 fő

16 fő

-

-

16 fő

56 fő

64 fő

14 fő

134 fő

Óvoda Apátistvánfalva Óvoda Rábagyarmat Óvoda Rábagyarmat Iskola

Magyarlak Óvoda CsörötnekMagyarlak Iskola Összesen:

A gyermekkel való foglalkozás hatékonysága attól is függ, hogy abban milyen mértékben képesek együttműködni a nevelési tanácsadó és a gyermekkel nap mint nap foglalkozó pedagógusok, és természetesen a szülők. A közoktatási törvényben is előírt együttműködés hiánya azt a nemkívánatos helyzetet idézheti elő, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermek problémáját saját falain kívülre helyezettnek tekintheti, mondván: a nevelési tanácsadó majd megoldja, s a

nevelési

tanácsadóban

végzett

munka

is

öncélúvá

válhat,

hisz

nincs

visszajelzése munkájának a gyermek közösségében, az iskolai tanórákon tapasztalható eredményéről. Kistérségünkben a nevelési tanácsadást végző szakemberek kapcsolata nem csak az oktatási intézményekkel, de a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a védőnői szolgálattal, az ifjúságvédelmisekkel, a Gyámhivatallal,

a

gyermekorvosokkal

valamint

a

speciális

egészségügyi

szolgáltatást nyújtó intézményekkel rendszeresnek és hatékonynak mondható. A feladat

ellátásában

jelentős

szakmai

segítséget

jelent

továbbá,

hogy

a

Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársainak és az oktatási intézményekben dolgozó fejlesztőpedagógusoknak is nagyon jó a munkakapcsolatunk, így vizsgálatok alapján a tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknél célirányos munkát tudnak végezni és ennek köszönhetően a terápiára szoruló gyermekek várakozási

ideje

csökkenthető.

Az

oktatási

intézményekkel

való

kapcsolattartásnál fontos kiemelni: a nevelési tanácsadó jogosult arra, hogy Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

68

szakvéleményében egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli mentesítésre tegyen javaslatot. Az iskolának ez esetben a mentesítés mellett kötelessége a tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő felzárkóztató foglalkoztatásának biztosítása. A beilleszkedési, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek folyamatos gondozását szolgálja a felülvizsgálati kötelezettség is, amelyet az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően pedig három évenként

kell

elvégezni.

A

felülvizsgálat

elmaradása

a

szakvélemény

érvényességét is megszünteti, azaz minden - a szakvéleményben javasolt jogosultság (pl. mentesítés)é s az e tanulók számára a fenntartó számára biztosított kiegészítő támogatásra történő jogosultság is hatályát veszti. A térségben

működő

óvodákban

illetve

iskolákban

többször

került

sor

szűrővizsgálatok elvégzésére, amelyeket követően az óvodapedagógusokkal és a szülőkkel is konzultáltak a Pedagógiai Központ szakemberei egyes gyermekek esetében. A közvetlen konzultáció során olyan családokkal is fel tudták venni a kapcsolatot a Szolgáltató Központ munkatársai, akiknek nagy anyagi nehézséget jelent a szakszolgálat Szentgotthárdon való felkeresése.


69

5.2.) LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35.§ (5) alapján a logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása,

nyelvi-kommunikációs

zavarok

javítása,

dyslexia

megelőzése

és

gyógyítása. A törvény 114. § (1) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott óvodában az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

keretében

kell

biztosítani

a

logopédiai,

dyslexia-megelőző

foglalkozást. A többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. Korm. rendelet szabályai szerint a Társulás a vállalt közoktatási szakszolgálati feladatot elláthatja az általa fenntartott szakszolgálati intézményben, vagy –megállapodás alapján- helyi önkormányzat vagy intézményi társulás által fenntartott intézményben, vagy szakember közös foglalkoztatásával. Mivel a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet szerint csak közoktatási intézményben lehet logopédust alkalmazni, vagyis a Társulás

közvetlenül

nem

alkalmazhat

logopédust,

ezért

a

logopédiai

feladatellátás megszervezését a Társulási Tanács által fenntartott Játékvár Óvoda (Szentgotthárd) intézményben alkalmazott 2 fő logopédus útján biztosítja a Társulás mind az intézményben, mind a kistérségben. A

Társulás

megalakulása

megszervezésében

a

után

a

legnagyobb

térségi kihívást

szinten a

felvállalt

logopédiai

szolgáltatások

ellátás

biztosítása

jelentette. A Társulási Tanács több ülésen is foglalkozott e szakszolgálati feladattal, amelyek végül azzal az iránnyal zárultak, hogy a szentgotthárdi óvodában kerüljön alkalmazásra egy, a kistérségi településekre kijáró, utazó logopédus. Az óvoda pályázatot írt ki több alkalommal is a munkakör betöltésére, sikertelenül. A Társulás munkaszervezete is több oldalról próbálta meg az ellátás biztosítását

elérni,

egyrészt

felvéve

a

kapcsolatot

számításba

jöhető

logopédusokkal, másrészt az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Fonetikai és Logopédiai Tanszék vezetőjének segítségét is kérve, mindhiába. 2007. szeptemberétől végül az óvoda logopédusának szakmai irányításával egy tanári végzettségű gyógypedagógiai asszisztens végzi a logopédiai ellátási feladatokat a kistérség óvodáiban és általános iskoláiban. A gyógypedagógiai asszisztens - a közoktatási intézkedési terv készítésének idején - a logopédiai tanár szak II. évfolyamos levelezős hallgatója. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

70

A

Játékvár

Óvoda

intézményben

közalkalmazottként

foglalkoztatott

2

fő

logopédus alkalmazásával látja el tehát jelenleg a Társulás a logopédiai ellátást az alábbiak szerint: TELEPÜLÉS

ÓVODÁS KORÚ

ISKOLÁS KORÚ

ÖSSZESEN

Apátistvánfalva

2

2

Csörötnek

7

12

19

Felsősölnök

4

5

9

Gasztony

4

4

Magyarlak

7

7

Rábagyarmat

5

5

Rönök

5

5

Szakonyfalu

3

3

Alsószölnök

3

3

Szentgotthárd

44

7

51

Összesen:

84

24

108

Az ellátásban érintett intézmények száma 5, ezek az alábbiak: • • • • •

Általános Iskola Rábagyarmat Apátistvánfalva Általános Iskola és Óvoda Magyarlak-Csörötnek-Kondorfa Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Játékvár Óvoda Szentgotthárd


71

5.3.) GYÓGYTESTNEVELÉS A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § (1) bekezdése kimondja, hogy a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, továbbá a szülő részére tanácsadás

nyújtása.

Ugyanezen

paragrafus

(8)

bekezdése

szerint

a

gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. A gyógy-testnevelési feladatokat a Társulás a Szentgotthárdi Integrált Oktatási Intézmény Széchenyi István Általános Iskola intézményegységében alkalmazott 1

fő

gyógytestnevelő

útján

látja

el.

A

gyógytestnevelő

2007.

évben

gyógytestnelés szakon egyetemi oklevelet szerzett. A

2007/2008.

tanévben

a

gyógytestnevelő

heti

12

órában

látja

el

gyógytestnevelés órákat. Ezen órák zöme a SZOI intézményegységeiben kerültek megtartásra. Az érintett tanulók heti 1 órában gyógyúszáson vesznek részt. Gyógytestnevelés órákon részt vevő tanulók: SZOI Arany János Általános Iskola

12 fő

SZOI Széchenyi István Általános Iskola

14 fő

SZOI Vörömarty Mihály Gimnázium

11 fő


72

6. FEJLESZTÉSI PROGRAM 6.1. INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSEK 6.1.2. ÓVODÁK 6.1.2.1. JÁTÉKVÁR ÓVODA Városunk egyetlen óvodája közel 40 éve épült. Az épületet az eltelt évtizedek alatt

több

ezer

gyermek

használta,

élte

falai

közt

óvodás

éveit.

Mára

elhasználódott, úgy épületgépészeti, mint minden egyéb szempontból. Az épülettartozékok,

berendezések

rosszak,

csúnyák,

nem

méltányosak

az

óvodáskorosztály számára. Az óvoda épületében az 1970-es ill. 1986-os átadás óta érdemi felújítás nem történt, az épület állaga fokozatosan és folyamatosan romlik nemcsak korából, de a napi nagyfokú igénybevételből kifolyólag is. Az épülettartozékok, a fűtés,világítás- és vízvezetékrendszer elhasználódott, a nyílászárók nem szigetelnek. A vizesblokkok rosszak és csúnyák, nincs elegendő számban és funkcióban meg azon helyiségek egy része, amelyet a minimum feltételekről, eszközökről szóló miniszteri rendelet meghatároz. Nincsen szertár, kartár, nevelői szoba, kicsik és csúnyák az alkalmazotti öltözők, mosdók, nincs a gyermekek szervezett mozgásfejlesztéséhez tornaterem, vagy legalább tornaszoba.

Az udvarok

elhanyagoltak, a játszótéri eszközök folyamatos felújításra, illetve pótlásra várnak. A központi óvoda kerítése, aszfaltozott járdái, útjai teljes felújításra szorulnak,

azok

a

gyermek

számára

folyamatos

baleseti

veszélyforrást

jelentenek. Summázva: az épület jelentős felújításra és bővítésre szorul. A nevelőmunka a gyermekek napközbeni ellátásának feltételi az éppen szükséges szinten biztosítottak. Mint minden közintézmény, az óvoda akadály-mentesítését is biztosítani szükséges, továbbá csak olyan és úgy elhelyezett játszótéri eszközök, berendezések használhatók az óvoda udvarán is, amelyek megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A Szentgotthárdi székhelyóvodában indokolt felújítások, fejlesztések: • • •

energiatakarékos és korszerű intézmény akadálymentesítés modernizáció Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

73

• • • • • • • • •

funkcionális belső terek kialakítása fizikai állagjavítás, műszaki színvonal emelése fűtés-, világítás, elektromos hálózat, nyílászárók korszerűsítése a 2 bejáratnál akadálymentesítés külső szigetelés, színezés, hőszigetelés tetőtér beépítés (funkcionális belső terek kialakításához is!) mellékhelyiségek, higiéniás létesítmények korszerűsítése tornaterem építése (tetőtér) kézműves szoba (tetőtér)

• • • • • •

tetőtér beépítés a régi épületrészben (450 m2) tornaterem a hozzátartozó helyiségekkel a szükséges eszközökkel nevelői szoba, alkalmazottaknak ebédlő, egyéb higiénés helyiségek, szertárak, raktárak kézműves szoba gyermekeknek 10 db gyermekmosdó teljes felújítása az udvar balesetmentesítése

• • • •

aszfaltozás, 1000 m2 udvari játékok, 10 db kerékpártároló ütéscsillapítás, 180 m2

A Tótfalusi utcai tagóvoda épületében indokolt fejlesztések: A Tótfalusi utcai tagóvoda épülete közel 100 éves, a 22 évvel ezelőtti átalakítás óta ott sem történtek jelentős felújítások, a falak vizesednek, salétromosak. • • • • •

világításkorszerűsítés nyílászárók cseréj vízvezeték korszerűsítése minden higiénés helyiség felújítása az udvar balesetmentesítése

6.1.1.2. TAPSIFÜLES ÓVODA (GASZTONY) A gasztonyi óvoda 2006. nyarán a kistérségi ösztönző pályázaton nyert támogatásból

felújításra

került:

az

épület

külső

homlokzatának,

tetőszerkezetének felújítása és külső nyílászáróinak cseréje történt meg ekkor. Az óvoda eszközellátottsága azonban azóta is bővítésre szorul annak érdekében, hogy a kellő iskolai előkészítés magas színvonalon biztosított legyen. Szükség van az óvoda udvari mozgásfejlesztő játékainak felújítására, mivel ezek a játékok régiek, korszerűtlenek és nem felelnek meg az előírásoknak. Az intézmény régi, elavult berendezései is cserére várnak. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

74

6.1.1.3. KEREKERDŐ ÓVODA (RÖNÖK) ……………………

6.1.2. ISKOLÁK 6.1.2.1. SZENTGOTTHÁRDI OKTATÁSI INTÉZMÉNY A SZOI épületeinek állapotában több probléma is sürgős megoldásra vár:  Az Arany tagintézmény ötvenéves épületében a néhány évvel ezelőtti világítás-korszerűsítésen kívül semmiféle felújítás nem történt. A külsőbelső tatarozás, a nyílászárók cseréje jelentik a legsürgetőbb feladatokat. (2008. nyarán kerül sor a tagintézmény vizesblokkjainak felújítására.)  A Széchenyi tagintézmény épülete ugyan „csak” húsz éves, de a nyolcvanas évek hibás építési technológiája miatt ennek az épületnek is jelentősen leromlott az állapota. A szigetelés nem megfelelő, a nyílászárók állapota rossz, az üvegtetők és a lapostető vízszigetelése folyamatos javításra szorul.  A Takács Jenő AMI épületének állapota a legrosszabb, mondhatni kritikus. A tetőzet állapota siralmas, szinte már folyamatosak a beázások, ami az épület további állagromlásához vezet. A teljes rekonstrukció rendkívül időszerű. Az egykori városháza épületének elosztása sem megfelelő a művészetoktatáshoz.  A Vörösmarty Gimnázium új épületszárnya egy évtizede került átadásra, állapota megfelelőnek mondható, a belső festésen kívül egyelőre nincs szükség egyéb felújításra. A régi épületszárny külső tatarozása és tetőzetének felújítása pár évvel ezelőtt megtörtént, de akkor sajnos nem oldották meg a vizesedő épület alászigetelését, ezért a falak sok helyen penészesek és salétromosak. Az alászigetelés, valamint a nyílászárók cseréje a legsürgetőbb feladatok.  Összintézményi szintű probléma az akadálymentesítés teljes hiánya.


75

Az

intézmény

működésével

kapcsolatotban

további

problémák

és

megoldásaik a következők:

 A kedvezőtlen földrajzi adottságok nagyban nehezítik a mindennapos munkát, hiszen így nehézkes a kapcsolattartás az egységek között.  A különálló épületek miatt csak nehezen vagy egyáltalán nem tudatosul a tanárokban, a diákokban és a szülőkben az egy intézmény elve.  A SZOI Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épülete, az egykori városháza, adottságai alapján nem alkalmas oktatási célokra. A termek nagy része mérete miatt nem felel meg a különböző oktatási céloknak (egyéni és csoportos órák). A helyiségek elhelyezkedése nem szerencsés, a megközelítésük nehézkes, a lépcsőház jellege miatt az akadálymentesítést szinte lehetetlen megoldani. Az épület állaga rendkívül rossz, gyakorlatilag teljes felújításra lenne szükség. Az intézmény jelenlegi funkciójának megfelelő belső átalakítás nem lenne gazdaságos.  A SZOI Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanszakjai népszerűek a tanulók körében, a legfrissebb létszámadatok alapján minden

negyedik

nyújtanak.

tanulónknak

rendszeres

délutáni

elfoglaltságot

Egyszerűbb és hatékonyabb lehetne azonban az intézmény

munkája, ha a tanulók az iskolájukon belül járhatnának a délutáni órákra. Ez különösen az alsó tagozatos tanulóknak jelentene könnyebbséget. Ezen túl az utánpótlás kiválasztása is eredményesebb lenne.  A SZOI Széchenyi István Általános Iskola a nemrég átadott élményfürdő tőszomszédságában

helyezkedik

el.

Ez

a

fürdő

jellegéből

adódóan

elsősorban a különböző korosztályok pihenését és kikapcsolódását hivatott szolgálni, ezért közvetlenül mellette nem szerencsés hosszú távon oktatási intézményt működtetni. Az ésszerűség alapján néhány éven belül más funkciót kell, hogy kapjon az épület és annak területe (szabadidőközpont vagy szálloda). Ezen kívül az intézmény alacsony tanulólétszáma miatt (jelenleg kb. 60 %-a a húsz évvel ezelőtti létszámnak) kihasználatlan a hatalmas épületegyüttes, fenntartása gazdaságtalan.  A négy különálló épületre alapuló infrastruktúra nem csak az intézményi forma szempontjából kedvezőtlen: Fenntartása nagy anyagi áldozatokat is követel a fenntartó részéről. Az intézmény hosszú távú infrastrukturális fejlesztései két elképzelés mentén körvonalazhatók:


76

1. A szakmai munka, az iskolahasználók érdeke és a költséghatékonyság szempontjából a legideálisabb az lenne, ha mind a négy, jelenleg földrajzilag

elkülönülten

működő

egység

egy

épületben

kerülhetne

elhelyezésre. Ez az elképzelés már korábban is megfogalmazódott mind az intézmény mind a fenntartó részéről, de a város adottságai és az óriási anyagi vonzata miatt nincs belátható időn belül realitása. Ráadásul a beruházás miatt valószínűleg a gimnázium épülete is más funkciót kapna, holott a több mint 110 éves iskola a város egyik legpatinásabb intézménye, az épület a város egyik fő jelképe.

2.

A másik elképzelés szerint a SZOI Arany János 1-4. évfolyamos Tagintézmény épületét bővítenénk ki olyan kisméretű hangszigetelt helyiségekkel, amelyekben ideális körülmények között tarthatók a Takács Jenő AMI egyéni hangszeres órái. Az épület nyugati szárnyának vagy a főszárny északi irányba történő meghosszabbításával lenne megoldható a bővítés. A zeneiskola végre ideális tárgyi feltételek között működhetne, helyben járhatna az órákra a tanulóinak nagy része, könnyebben biztosíthatná

a

saját

utánpótlását,

ráadásul

úgy

oldódna

meg

az

intézmény nagyterem-problémája, hogy nem kellene új nagyméretű termeket kialakítani. A bővítés mellett szükséges az épület teljes külső tatarozása, a vizesblokkok felújítása (legalább egy, minden szempontból akadálymentesített tornateremmé,

WC-mosdó

futópálya

kialakításával),

kialakítása,

IKT

tornaszoba

eszközök

kibővítése

használatához

technikai feltételek kialakítása, valamint a fejlesztésekhez kapcsolódó eszközbeszerzések (bútorzat, IKT). A SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium épületét is kibővítenénk egy új épületszárnnyal, amelyben elhelyezhetők lennének a felső tagozatos osztályok (12 db 5-8. évfolyamos osztály). Ez az

iskolaépület

új

épületszárnyának

északi

irányba

történő

meghosszabbításával lenne lehetséges. A bővítés az udvar nagyrészt kihasználatlan területén valósulna meg. Az iskola udvara északi irányban meghosszabbítható, hiszen a jelenlegi kézilabdapálya mögötti terület (kb. egy teniszpálya mérete) is az intézmény tulajdonát képezi.


77

Az infrastrukturális fejlesztések korábban felvázolt tartalmi megalapozása már elkezdődött, illetve a 2008/09-es tanévben folytatódik. A közeljövőben az általános iskolai képzésben emelt óraszámú angol nyelvi képzés beindítását tervezi az intézmény, hogy legyen az iskolahasználók számára alternatíva az intenzív német nyelvi képzés mellett.

6.1.2.2. MAGYARLAK-CSÖRÖTNEK KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYE A magyarlaki-csörötneki térség a szentgotthárdi kistérség egyik meghatározó szerepű közoktatási mikrotérsége. A valamikor három épületben működő iskola a legutóbbi három évben egy helyre, a központi épületbe szorult. Kezdetben a 3. és azt követően a 4. osztály jött Magyarlakról, majd az 1. és a 2. Csörötnekről. Az 1970-ben négy osztály elhelyezésére tervezett és átadott épületben nyolc osztály szorong. Az elhelyezés érdekében az épületet is át kellett alakítani, egyes helyiségek funkcióját meg kellett változtatni: a szolgálati lakásból egy kisebb tanterem és egy irodahelyiség lett. Az elsősorban számítástechnikára használt terem most tanterem is. Ott délelőtt az elsősök dolgoznak, könyvtári funkciói jobbára délután érvényesülhetnek. A gázfűtés bevezetésével a kazánházat átalakították és itt egy önálló

könyvtárszobát

rendeztek

be,

ez

azonban

kis

alapterülete

miatt

osztályfoglalkozás befogadására nem alkalmas. Az egyéni- és kiscsoportos foglalkozásaik egy részét is itt tartják. A volt igazgatói szoba is egy kis létszámú osztály tanterme jelenleg. A földszint az alsósok, az emelet a felsősök birodalma. Szintenként egy-egy vizesblokk, az emeleten a zsúfolt szertár. Mindkét szinten zsibongó az alsó egyben a „tornaterem” is, a felső „technika műhely”. Ugyancsak az emeleti részen található a kicsi nevelői és az igazgatói szoba. Megszűnt eredeti funkciója a számítástechnika teremnek, a könyvtárnak, a szolgálati lakásnak, és a zsibongónak. Intézmény nevelési-oktatási tevékenységi szintjén megjelenő problémák közül mindenképpen kiemelendő, hogy az intézményben jelenleg igen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Ez a szám valószínűleg emelkedni fog, mert az óvodások körében szintén magas ez az arány. Mindezek miatt indokolt az eddig is folyó integrált nevelési-oktatási forma továbbvitele, amihez elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi projekt során megvalósuló

férőhelybővítés,

helyiségek kialakítása.

Szükségszerű


továbbá

78

valamennyi pedagógus számára biztosítani a projektpedagógiai, kooperatív tanulási képzések módszertanára történő felkészítést, hiszen ezen pedagógiai módszerek

segítik

elő

a

magas

hatásfokon

működő

nevelési-oktatási

tevékenységet a hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében. A pedagógiai szakszolgáltatások elérése is továbbfejlesztendő / továbbgondolandó az intézmény vonatkozásában. A mostani helyzet hosszú távon nem tartható, ha a törvényi előírásoknak, elvárásoknak meg akar felelni az intézmény. Ahhoz, hogy egy olyan modern, energiatakarékos, 21. századi iskola kerüljön itt kialakításra, mely minden tanuló számára biztosítja az oktatáshoz való az egyenlő hozzáférést a szentgotthárdi kistérség nyugati közoktatási mikrotérségében, mindenképpen gondoskodni kell legalább négy tanterem és tornaterem építéséről, de a jelenlegi helyzetben is szükség van a vizesblokkok felújítására, bővítésére, a nyílászárók közül a déli oldalon lévő ablakok szigetelésére, festésére. Szükséges infrastrukturális fejlesztések: •

A meglévő iskola épületének felújítása, korszerűsítése során a meglévő helyiségek felújítása, új vizesblokkok kialakítása, nyílászárók cseréje, hőszigetelés történik. Továbbá víz-csatornarendszer átalakítása, szerelvények, vezetékek cseréje és tűzjelző, riasztórendszer beépítésére kerül sor.

•

Új épületrésszel való bővítés során a meglévő épület nyugati oldalán egy oktatási helyiségeket magába foglaló épületrész kialakítása (tanterem, könyvtár, tanári szoba, rajz szaktanterem, igazgatási, ügyviteli irodák)

•

Tornaterem építése

•

Akadálymentesítés

•

IKT komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása, a tantermek és közösségi termek erős- és gyenge áramú strukturált kábelezése

•

Parkoló helyek kialakítása

Az intézményt fenntartó önkormányzati társulás pályázatot nyújtott be a Nyugatdunántúli

Operatív

Program

keretében

a

Közoktatási

infrastruktúra

és

szolgáltatások fejlesztése (NYDOP – 2007 – 5.3/2F) pályázati ablakra. (A pályázat

elbírálása

a

kistérségi

fejlesztési

terv

megírásának

idején

még

ismeretlen). A pályázat támogatása esetén a legszükségesebb fejlesztések Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

79

megvalósítására kerülne sor az intézményben. A projekt várt eredményei: az infrastruktúra fejlesztés hatására többek között a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő fejlesztő szoba (1 db 33,72 m2), csoportszoba (1 db 28,37 m2), osztálytermek (4 db egyenként 52 m2), szaktantermek a hozzájuk kapcsolódó szertárral (fizika, kémia biológia 1 db 69,13 m2; ének-zene 1 db 52,62 m2; számítástechnika, idegennyelvi szaktanterem 1 db 54,68 m2; technika 1 db 52,20 m2). A zsibongó alapterülete kibővül (154,36 m2). Továbbá ügyviteli (1 db 11,84 m2), igazgatói (1 db 18,98 m2), igazgatóhelyettesi irodák (1 db 11,26

m2),

vizesblokk,

akadálymentesített

mellékhelyiségek

jönnek

létre.

Mindezzel egy funkcióiban jól elkülönített – a földszinten az 1-4. évfolyamos tantermek, az emeleten a 5-8. évfolyam számára szaktantermek és az igazgatási blokk, modern, a minőségi neveléshez és oktatáshoz minden tanuló számára egyenlő hozzáférést biztosító intézményi feltétel alakul ki, mely nagymértékben elősegíti a pedagógusok szakmai továbbfejlődését is.


80

6.2. A KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS ALAKULÁSA A

Szentgotthárdi

kistérség

viszonylag

jól

behatárolható

közoktatási

mikrotérségekre tagolódik. A már kialakult közoktatási mikrotérségekhez tartozó intézmények működését a továbbiakban is biztosítani kell:

Mikrotérség

Település

SZENTGOTTHÁRD (A Társulási Tanács által közvetlenül fenntartott intézmények)

Szentgotthárd Vasszentmihály Rönök Nemesmedves

Intézmény

Szentgotthárd

Ellátott feladat

Érintett települések

középisk. ált.isk. 1-8.évf

kistérség Szentgotthárd Vasszentmihály Rönök Nemesmedves Szakonyfalu Apátistvánfalva Szentgotthárd

Óvoda

MAGYARLAKCSÖRÖTNEK intézményfenntartó társulása

RÁBAGYARMAT (2008. szeptemberétől csákánydoroszlói iskola tagiskolája) VENDVIDÉK

Magyarlak Csörötnek

Rábagyarmat Rátót

Rönök Gasztony

Óvoda Óvoda

Magyarlak

ált.isk. 1-8.évf

Csörötnek Magyarlak Rábagyarmat

2 óvoda

Felsőszölnök

ált.isk. 1-8.évf

a

Felsőszölnök Apátistvánfalva Szakonyfalu Alsószölnök Kétvölgy Orfalu

Apátistvánfalva

ált.isk. 1-6.évf Óvoda

Óvoda ált.isk. 1-8.évf Óvoda

Alsószölnök Szakonyfalu

Óvoda

Rönök Gasztony Vaszentmihály Rátót Magyarlak Csörötnek Magyarlak Csörötnek Rábagyarmat Rátót Rábagyarmat Rátót

Felsőszölnök Alsószölnök Szakonyfalu Felsőszölnök Apátistváfalva Kétvölgy Orfalu Apátistváfalva Kétvölgy Orfalu Szakonyfalu Alsószölnök

Szentgotthárd közoktatási mikrotérség: Szentgotthárd Város megfelelő térségi funkciókkal és a térség egészére, valamint a szomszédos őriszentpéteri kistérségre is hatást gyakorló közoktatási intézmény Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

81

rendszerrel rendelkezik. Mintaértékű az itt létrehozott, a Társulási Tanács fenntartásában működő Szentgotthárd Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amelynek 4 intézményegysége és a Városi Óvoda (rábatótfalui tagóvodájával) a kistérség egészére kiható minőségi közoktatási szolgáltatáskínálatot nyújt. A város a településrészek (Rábafüzes, Rábatótfalu, Jakabháza, Máriaújfalu, Farkasfa) és a kistérség szinte minden községe számára biztosít valamilyen közoktatási szolgáltatást. Három kistérségi település (Vasszentmihály, Rönök, Nemesmedves) közoktatási feladatait is gyakorlatilag – a Többcélú Társuláson keresztül – ez a mikrotérség látja el, holott ezek a települések nem fizetnek hozzájárulást ezen feladat ellátásáért (kivétel: Vasszentmihály a gasztonyi óvodába járó vasszentmihályi gyermekek után). A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény átszervezése 2008. szeptemberétől tovább erősíti a mikrotérség összetartozását. A gasztonyi óvoda fenntartásából adódó finanszírozási problémák mielőbb megoldásra várnak. Az intézménybe három településről járnak gyermekek: Gasztonyból, Vasszentmihályról és Rátótóról. Rátót, mivel egy másik közoktatási intézményfenntartó

társulás

révén

gondoskodik

a

kötelező

önkormányzati

alapfokú oktatás-nevelési feladatellátásról, nem fizet hozzájárulást a rátóti gyermekek után, a hozzájárulás érvényesítése nem is követelhető a településtől. Ezt a bevételkiesést évről évre Gasztony Község Önkormányzatának kell felvállalnia. Sajnos Vaszentmihály község önkormányzata sem teljesíti időben a gyermeklétszám alapján kalkulált hozzájárulást, jókora hátralékot halmozott fel az óvoda vonatkozásában. Az óvodához tartozó főzőkonyha működtetése további költségeket ró a gasztonyi önkormányzatra. Bár az intézmény fenntartója a Társulási Tanács, az óvoda (és a főzőkonyha) fenntartása kizárólag Gasztony Község Önkormányzatán múlik. Jól látható, hogy az önkormányzat ezt a súlyt hosszútávon nem tudja viselni. Költségcsökkentő intézkedésekre van szükség, mindenekelőtt az önálló főzőkonyha fenntartása gondolandó át az önkormányzat részéről. Magyarlak-Csörötnek közoktatási mikrotérség: Magyarlak és Csörötnek feladatmegosztással társulásban látja el közoktatási feladatait,

az

őriszentpéteri

kistérség

településével,

Kondorfával

társulva.

Hatásuk a többi községre egyelőre nem meghatározó, de a két szinte egybeépült település együttműködése külön közoktatási mikrotérséget alkot. Az intézmény fenntartásával kapcsolatos létszám- és ezáltal a finanszírozási problémákat egyértelműen a Többcélú Kistérségi Társulással megkötendő megállapodással Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

82

lehetne

orvosolni:

az

intézmény

1-6.

osztállyal

működhetne

tovább

a

Szentgotthárdi Oktatási Intézmény tagiskolájaként.

Rábagyarmat-Rátót közoktatási mikrotérség: A kistérség nyugati részének közoktatási szempontból is Rábagyarmat a központja.

Rábagyarmat

és

Rátót

Község

Önkormányzatai

2008.

nyarán

közoktatási megállapodást kötöttek Csákánydoroszló Község Önkormányzatával, amelynek értelmében 2008. szeptember 01. időponttól a rábagyarmati iskola egy másik kistérségben működő általános iskola, a csákánydoroszlói általános iskola tagintézményeként működik tovább 1-6. évfolyammal. Vendvidék közoktatási mikrotérség: A Vendvidék sajátos nemzetiségi jellege fogja össze ezt a térséget. Az itt található 6 település 2 elkülönült bokrot képez Felsőszölnök – Alsószölnök – Szakonyfalu, illetve Apátistvánfalva – Kétvölgy – Orfalu településekkel. Mindkét településcsoportnak van nemzetiségi kisiskolája és nemzetiségi óvodája, azonban e közoktatási mikrotérséget nemzetiségi jellege okán mindenképp egyetlen egységnek kell tekinteni. Sajnos a két településcsoport közúton egyelőre csak Szentgotthárdon

keresztül

tud

érintkezni,

bár

az

ígérvények

szerint

a

Felsőszölnököt és Kétvölgyöt összekötő út megépülése 2009-ben várható. A 2 iskola összekapcsolása az út megépülését követően szükségszerűnek tekinthető. A szépen felújított felsőszölnöki általános iskola és óvoda intézményének fenntartása feltétlenül indokolt és szükségszerű a lassú létszámcsökkenés ellenére is, hiszen a szlovén kisebbségi nyelvoktatás fenntartása nemcsak helyi, hanem fontos államérdek is. Az intézmény működésének finanszírozását az önkormányzatok egyedül nehezen tudják vállalni, ezért erre megoldásokat kell találni. Lehetséges irányok:  A finanszírozásba fokozottabb mértékben be kell vonni az Országos Szlovén Önkormányzatot, valamint a Magyarországi Szlovének Szövetségét.  A kezdeti sikertelen próbálkozás után ismételten keresni kell a kapcsolatot az apátistvánfalvai általános iskolával. A kétvölgyi összekötő út megépítésével a két iskola társulása megfontolandó, illetve időszerű. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

83

 Az intézmény vezetésének kapcsolatszélesítése indokolt és szükségszerű Alsószölnök és Szakonyfalu települések lakói, illetve óvodái felé a tanulói létszám biztosítása érdekében.  Keresni kell a megoldást a Szentgotthárdi Kistérségi Társulással oly módon, hogy az oktatás-nevelés színvonala – a jellegét megtartva – ne csökkenjen (SZOI tagintézmény). Amennyiben az általános iskolások létszáma lassú emelkedést jelezne, akkor önálló intézményként történő működtetése biztató lehet az intézmény jövője szempontjából. A pedagógiai szakszolgálatok ellátása és fejlesztése során 2 fontos alapelvnek kell érvényesülni: az egyik a gyermek, tanuló azon joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban részesülhessen és

életkorától

függetlenül

a

pedagógiai

szakszolgálati

szolgáltatásokhoz

fordulhasson segítségért. A másik, hogy a pedagógiai szakszolgáltatás egy részének helyben biztosításával érvényesüljön az az elv is, hogy a gyermek / a tanuló a szolgáltatásokat lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez minél közelebb vehesse igénybe. A különböző közoktatáshoz köthető szakszolgáltatásokat tovább kell fejleszteni a Szentgotthárdi kistérségben. A szolgáltatást igénylők számának növekedésére tekintettel ilyen cél lehet az önálló kistérségi nevelési tanácsadó létrehozása és a gyermekpszichológus alkalmazása. Jelenleg a körmendi Nevelési Tanácsadóban meghatározott óraszámban dolgozó klinikai szakpszichológus tud korlátozott óraszámban terápiát biztosítani. A 2006/2007es tanévben a Pedagógiai Szolgáltató Központ eszközparkja felújításra, bővítésre került, amely nagy segítséget jelentett az ott dolgozó szakembereknek, és nagymértékben hozzájárult a fejlesztőmunka eredményességéhez. Igényként mutatkozik

azonban még

egy lehető

legegyszerűbb funkciókkal

működő,

méretben sem túl nagy fénymásológép beszerzése, ugyanis a szentgotthárdi szakszolgálatnál felmerülő mindenféle adminisztrációs, fénymásolási, gépelési munka is jelenleg a körmendi tanácsadóban folyik. További fontos törekvés kell legyen a logopédiai és a gyógytestnevelés szolgáltatások szélesítése, elérhetővé tétele. Az egyre növekvő igény azt mutatja, hogy a jövőre nézve teljes állású gyógytestnevelő alkalmazására kell sort keríteni. Az iskolabusz szolgáltatás a kezdeti ellenállások és konfliktushelyzetek kialakulása után egy nagyszerűen működő szolgáltatássá nőtte ki magát: jelenleg maximális időbeli és férőhelyes kihasználtsággal szállítja a kisiskolásokat az intézményekbe. Fontos törekvés kell legyen a továbbiakban is a szolgáltatás


84

működtetése, hiszen mint a kistérségi közoktatás legfontosabb összekötő kapcsa ez a feladatellátás. A középiskolai rendszer a Szentgotthárdi kistérségben jó, ezért továbbra is önkormányzati / társulási fenntartású feladatellátásban indokolt gondolkodni a feladatellátásról úgy, hogy a kistérségből és a távolabbról jövők számára továbbra is biztosítani kell a kollégiumi ellátást. A művészetoktatás (zene, néptánc stb.) megtartása és fejlesztése szintén komoly

kötelessége

a

fenntartónak,

hiszen

a

szolgáltatásokat

az

egész

szentgotthárdi kistérségből jövők számára biztosítja a SZOI Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A tanszakok rendkívül népszerűek a tanulók

körében,

minden

negyedik

tanulónknak

rendszeres

délutáni

elfoglaltságot nyújtanak.


85

7. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

7.1. BEVEZETÉS: Minden gyermeknek a közoktatás intézményeiben kell megkapnia azt a tudást, illetve

megszerezni

továbbléphet

azokat

nemcsak

a

a

képességeket,

következő

amelyekre

iskolafokba,

képzési

alapozva

később

formába,

de

a

felnőttkorba is. A kiindulási pont ennek érdekében nem is lehet más: minden gyermek képességének, adottságainak megfelelő nevelést, oktatást, képzést kell biztosítani és ehhez intézményhálózati szinten is gondoskodni kell az egyéni fejlesztés

lehetőségéről

mind

a

felzárkóztatás,

mind

a

tehetséggondozás

területén. Nemcsak az intézménynek, de a fenntartónak is arra kell törekednie, hogy az esélyegyenlőség biztosításával tegye lehetővé az oktatás-nevelés elérését úgy a szociálisan hátránnyal, mind az egyéb hátránnyal rendelkező gyermekek részére. Fontos a megfelelő időben való felismerés is: már az óvodában is biztosítani kell a megfelelő ellátás / fejlesztés biztosítását ezen gyermekek számára, hogy a későbbiek során sikeresen tudjon továbbhaladni a gyermek a képzési létrán. Általános és egyre inkább jellemző tapasztalat, hogy az erőteljes társadalmi különbségek

fokozódásával

egyidejűleg

a

közoktatásban

is

egyre

inkább

megjelennek az esélykülönbségek. A PISA felmérések is ezt támasztják alá, Magyarországon az eltérő társadalmi helyzetű szülők gyermekeinek iskolai teljesítménye a statisztikák szerint jól elkülöníthető: a hátrányosabb helyzetű gyermekek nagy átlagban kiugróan gyengébben teljesítenek. A gyermek családi háttere és egyéb körülményei megkérdőjelezhetetlenül determinálják a gyermek fejlődését. Az iskola fő feladata kell legyen annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű tanulók esélyeit mindez a lehető legkisebb mértékben befolyásolja, ugyanakkor ez a feladat nem jelentheti másik

társadalmi

csoport,

népcsoport

a különbözőségek megszüntetését! A hagyományainak,

szokásainak

és

megkülönböztető jellemzőinek megismerését és vállalását nem szoríthatja vissza ez a funkció, hiszen mindez nemcsak hasznosnak, de érdekesnek is bizonyulhat a többi gyermek számára. Az iskola feladata továbbá a szegregáció elkerülése, a hátrányos

helyzetű

tapasztalatok

tanulók

egyértelműen

integrált azt

neveléséről

mutatják,

hogy

való az

gondoskodás.

integráltan,

a

A

többi

gyermekekkel együtt oktatott gyermekek fejlődése minden szempontból inkább biztosított, mint az elkülönített oktatásban. Nyilvánvaló, hogy mindez nem egy Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

86

ilyen egyszerű képlet alapján működik, a pedagógusok felkészültségére igencsak szükség van az esélyegyenlőség korrekt biztosításában.

7.2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR: Az Alkotmány 70/A. § rendelkezik arról, hogy a Magyar Köztársaság nemcsak biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül, de bármilyen ilyen hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan bünteti. Az Alkotmányban található továbbá, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4/A. § kimondja, hogy a közoktatás

szervezésében,

irányításában,

működtetésében,

feladatainak

végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú

ellátásban.

A

törvény

szövege

szerint

az

egyenlő

bánásmód

követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására a közoktatási törvényben

szabályozott

eljárás

keretében

kerülhet

sor.

A

közoktatási

törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét,

illetőleg

más,

a

felelősség

és

jogkövetkezményeinek

megállapítására alkalmas eljárás megindítását. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény is foglalkozik az oktatás és képzésben biztosítandó esélyegyenlőségről. A törvény 27. § (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

87

vagy közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). A jogszabály rendelkezése alapján az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: 1. az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, 2. az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, 3. a teljesítmények értékelése, 4. az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, 5. az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, 6. a kollégiumi elhelyezés és ellátás, 7. az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, 8. a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint 9. az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. A törvény azt is meghatározza, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport: - jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, - olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Szintén jogszabályi előírás, hogy az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

7.3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK SZEREPLŐI Az esélyegyenlőség biztosításában, a különböző esélyegyenlőtlenségi tényezők feloldásában szerepet játszó intézmények / személyek alapvetően 2 csoportba sorolhatóak: iskolán belüli és iskolán kívüli intézmények / személyek. Az iskolán belül elsősorban az osztályfőnök kezében összpontosulnak azok a lehetőségek, amelyekkel oldhatók az ilyen jellegű problémák. Az osztályfőnökön túl a közoktatási

intézmény

igazgatója

és

a

gyermekvédelmi

felelős

az,

aki

tevékenységével hozzájárulhat az egyenlő esélyek biztosításához. Az iskolán Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

88

kívüli szereplők között első helyen szükséges megemlíteni a Társulási Tanács fenntartása alatt működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményt. Az intézmény

a

szentgotthárdi

kistérséghez

tartozó

valamennyi

település

vonatkozásában látja el a családsegítés szociális alapszolgáltatáshoz és a gyermekjóléti szolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokat. Fontos további segítséget jelenthet a Nevelési Tanácsadó, a Gyámhivatal, a Polgármesteri Hivatal és a Rendőrség, de akár - esetenként - a különböző egészségügyi intézmények, sőt, civil szervezetek is. Fontos tudnivaló, hogy milyen ügyben hova lehet / érdemes fordulni: •

Nevelési problémák illetve viselkedés-, teljesítmény- és kapcsolatzavar felmerülése esetén a Nevelési Tanácsadó, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a gyermekpszichológus segítségére lehet szükség. Ennek megállapítását illetve magát a segítséget nemcsak a szülő illetve a törvényes képviselő kérheti, hanem az ellátást biztosító közoktatási intézmény is.

•

Családi konfliktusok, életvezetési problémák esetén a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nyújthat elsősorban segítséget az iskola vagy a szülő, törvényes képviselő kérésére.

•

A különböző segélyek vonatkozásában a Gyámhivatalhoz / a Polgármesteri Hivatal szociális irodájához érdemes fordulnia a szülőnek, a törvényes képviselőnek és az iskolának.

•

Átmeneti gondozás kezdeményezésével a Polgármesteri Hivatalhoz, a Gyámhivatalhoz fordulhat a közoktatási intézmény, a szülő, a törvényes képviselő vagy rokon illetve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.

•

A gyermekvédelmi gondoskodást, védelembe vételt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál és a Gyámhivatalnál kezdeményezheti az iskola, a szülő, a rokon vagy a Nevelési Tanácsadó.

•

Kiskorú megszökése, bűnelkövetése esetén a szülőnek, a törvényes képviselőnek és az iskolának a Rendőrséghez kell fordulni.

•

Kiskorú alkohol vagy kábítószer fogyasztása esetén a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a háziorvos, a Nevelési Tanácsadó, Gyermek pszichológus tud segíteni a szülő, a törvényes képviselő illetve az iskola jelzésére.

•

Kiskorú súlyos veszélyeztetése, bántalmazása esetén az illetékes jegyzőhöz, a védőnőhöz, a Rendőrséghez, a Gyámhivatalhoz és Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz lehet fordulni. Segítséget, Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

89

beavatkozást a szülőn, a törvényes képviselőn és az iskolán kívül bárki kérhet a felsorolt szerveknél. •

A gyermek / ifjúságvédelmi felelős minden esetben megkereshető.

7.4. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSA Szükséges annak meghatározása is, hogy kit tekinthetünk hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak. A közoktatásról szóló törvény 121.§(1) bekezdése alapján hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális

helyzete

miatt

rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezményre

való

jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A hivatalosan megfogalmazott, törvényi szabályozáson túl azonban a valóságban hátrányos helyzetűnek tekinthetjük mindazon tanulókat,

akiknek alapvető

szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak: családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest eltérést mutat. Befolyásoló tényezők lehetnek a jövedelmi viszonyon és a kedvezőtlen lakhatási körülményeken túl a család életmódja is. A Társulási Tanácsnak, mint közoktatási intézmények közvetlen fenntartójának és felügyeleti szervének, továbbá mint a kistérséget átfogó döntéshozói körnek feladata és felelőssége, hogy minden kistérségbeli intézményben biztosított legyen az esélyegyenlőség. A Társulás támogat minden, az egyenlő bánásmód megvalósítását / biztosítását célzó intézkedést, különösen: • a szegregáció elkerülését / megszüntetésére való törekvést, integrációs programok működtetését • azon programok számának / minőségének növelését, amelyek az esélyek kiegyenlítését célozzák • a képesség-kibontakoztató programok kialakítását • tehetséggondozást • felzárkóztató programok működtetését. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

90

Mindezek mellett és mindezekkel párhuzamosan nem elhanyagolható feladat, hogy az ehhez szükséges feltételeket megteremtse a fenntartó mind a pedagógiai-szakmai

háttér

biztosításával,

mind

az

intézmények

infrastruktúrájának megfelelő szinten tartásával / fejlesztésével. A szakmai háttér biztosítása során a pedagógusok és a nevelő munkát segítő alkalmazottak felkészültsége elengedhetetlen feltétel. Természetesen a gyermek fejlődése érdekében a legtöbbet a szülő, a család teheti, de rögtön utána a pedagógus játszik

ebben

szerepet:

elfogadásával,

toleranciájával,

empátiájával

és

hitelességével. A szülő és a pedagógus között fontos a jó kapcsolat, a megfelelő információáramlás, amely nem csak a szorosan vett oktatásra-nevelésre terjed ki, hanem az ezekkel összefüggő tájékoztatásra is: a szociális juttatásokról, kedvezményekről stb. Az esélyegyenlőség biztosításának persze tárgyi oldalai is vannak: ezen a helyen legfontosabb kiemelni az épületek akadálymentesítését, hiszen ez a szentgotthárdi kistérségben is megoldásra váró feladat. A

fenntartói

szándékkal

megegyezően

elsődleges,

hogy

az

intézmények

mindenekelőtt a saját programjukban határozzák meg az esélyegyenlőséget javító intézkedések rendszerét. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény rendelkezése alapján az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:

1. Az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásánál, a felvételi kérelmek elbírálásánál A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. §. (2) bekezdése az általános iskolai felvétellel kapcsolatosan előírja, hogy az iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). Előírás továbbá, hogy ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el (jelenleg a szentgotthárdi kistérségben nincs olyan település, ahol több általános iskola működik). A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

91

jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt

tagadhatja

meg.

Ha

az

általános

iskola

a

kötelező

felvételi

kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. Amennyiben az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettségének - tehát a körzeten belül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek felvételének teljesítése után további szabad férőhelyekkel rendelkezik, előnyben kell részesítenie az iskola székhelyén, telephelyén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási

hellyel

rendelkező

gyermekeket.

Közülük

a

halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg! A

Szentgotthárdi

kistérségben

a

Társulási

Megállapodásban

került

meghatározásra a Társulás alapfokú oktatási-nevelési feladatellátásába bekapcsolódott települések közös beiskolázási rendszere. Eszerint a Társulás által fenntartott valamennyi oktatási intézmény beiskolázási körzete a Szentgotthárdi

kistérség.

A

felvétel

rendje

úgy

alakul

a

Társulási

Megállapodásban, hogy az egyes intézményekbe felvételt elsősorban azok a gyermekek

nyerhetnek, akiknek lakóhelyük (állandó lakóhelyük vagy

tartózkodási helyük) azon a településen van, ahol az iskola található illetve mikrokörzeti településen

társulás van.

Ezen

esetén

lakóhelyük

gyermekek

a

felvétele

mikrokörzethez után

kerülhet

tartozó sor

más

településről érkező gyermekek felvételére, de ezen belül is elsőbbséget kell biztosítani azon önkormányzatok területérõl érkező gyermekeknek, amely települések

önkormányzatai

területén

a

Társulás nem

tartanak fenn

iskolát/óvodát, és külön megállapodásban vállalják a normatívával le nem Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

92

fedezett költségekhez való hozzájárulást. Ezt követően kerülhet sor a kistérség egyéb településeiről jövő tanulók/óvodások felvételére. A közös szabályozás szerint a kistérségen kívülről érkezők felvétele csak akkor lehetséges, ha a kistérségben élő jelentkezők már felvételt nyertek. A társulási feladatellátásban érintett valamennyi intézményben a törvényi és a kistérségi előírások alapján érvényesül a felvétel rendje. Valamennyi intézmény vonatkozásában biztosított a szülő szabad óvodaválasztási / iskolaválasztási

szabadsága

és

ezzel

párhuzamosan

az

is,

hogy

az

intézmény számára kötelező a kialakított felvételi körzetből jelentkezett tanulót felvenni.

2. Az oktatás követelményeinek követelménytámasztás

megállapítása

és

a

A társulási feladatellátásban érintett intézmények nevelési és pedagógiai programjai tartalmazzák mindazokat a követelményeket, amelyek alapján a tanulókat értékelik magatartás, szorgalom és tantárgyi tekintetben. Az intézmények házirendje is megemlítendő ezen a helyen, hiszen ebben további elvárások fogalmazódnak meg a gyermekek által tanúsítandó magatartással kapcsolatban. Valamennyi ilyen dokumentumban világosan szabályozni kell, hogy milyen alapelvek mentén történhet:    

a tanulók magasabb évfolyamba lépése, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítményének értékelése.

3. A teljesítmények értékelése Nyílván e területeknek vannak generális és speciális szabályai, amely között megfelelő összhangot kell teremteni. A legfontosabb célok és kívánalmak ezen a területen:  a számonkérés követelményrendszere világos, érthető és elérhető legyen a tanuló számára,  az értékelés során a szubjektivitás kizárása,  a számonkérés megfelelő légkörének biztosítása,  a tantárgyak speciális értékelési rendszerének betartása,  jó / jobb teljesítményre ösztönző jellegű beszámoltatás, sikerélmény biztosítása.


93

4. Az oktatáshoz igénybevétele A

közoktatási

szolgáltatások

kapcsolódó

törvény körét.

szolgáltatások

meghatározza E

szabályozás

az

biztosítása

ingyenesen

szerint

a

igénybe

helyi

és

vehető

önkormányzati

feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: -> az óvodában:  szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,  a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete,  az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. -> az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon, továbbá a szakiskolában és a középiskolában:  a tanórai foglalkozások;  a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;  az első-tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegytizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;  a közoktatási törvény 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is;  a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás;  a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a modulzáró vizsga, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat;  a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt - az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga;


94

 az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. A törvény előírja továbbá, hogy minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése. Ingyenes továbbá a fejlesztő felkészítés és a pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele. Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. A törvény meghatározza a térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat is. Az adott nevelési évben / tanévben szedhető térítési díjak összegét a Társulás által fenntartott intézményekben a Társulási Tanács, az egyéb intézményekben az érintett képviselő-testületek határozzák meg.

5. Az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés A közoktatási ellátást nyújtó intézmény feladata nem csak a szorosan vett pedagógiai tevékenységre terjed ki, hanem a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos

minden

egyéb

információ

továbbítására

is.

A

gondos

tájékoztatás különösen indokolt a hátrányos helyzetű gyermekek családja irányában, hiszen értelemszerűen ők az elsődleges címzettjei a különböző kedvezményeknek.

További

kívánalom

az

intézmény

felé,

hogy

az

oktatással összefüggő információkon túl rendelkezzen olyan ismeretekkel is, amelyek a gyermek iskolán kívüli életével kapcsolatos – a pedagógus tudjon segíteni abban, hogy a különböző problémákkal milyen irányban lehet továbblépni, hol lehet érdeklődni. A pedagógus / iskola vezetése és a szülő közötti kapcsolattartás formája elsődleges ezen a területen.

6. A kollégiumi elhelyezés és ellátás A térségben Szentgotthárdon működik kollégium, Korábban a Vörösmarty Mihály Gimnáziumhoz tartozott, 2005. július 1. időponttal azonban a III. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

95

Béla Szakképző Iskolához csatolták, hiszen az utóbbi években a III. Béla Szakképzõ Iskola diákjai egyre növekedő számban laktak, tanultak itt. A kollégium szorgalmi időben fogadja a szentgotthárdi intézményekben tanuló, naponta hazautazni nem tudó gyermekeket. Néhány éve egy sikeres PHARE pályázatnak köszönhetően elindult a középső épület átalakítása, felújítása. Korszerű számítógéplabor, valamint nagyobb csoportok számára előadóterem készült, ez utóbbi több funkciós, hiszen étteremként, valamint a kollégisták, s a nyáron ide érkezők számára közösségi helyiségként is használható. Az intézményegység 74 férőhelyes. A kollégium szakmai tevékenységéért kollégiumvezető és négy nevelőtanár felelős.

7. Az

oktatásban megszerezhető oklevelek kiadása

tanúsítványok,

bizonyítványok,

A szentgotthárdi kistérség valamennyi intézményében a törvény által szabályozott, az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott bizonyítvány kerül kiadásra.

8. A pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés A továbbtanulás és a pályaválasztás először 13-14 éves korban válik időszerűvé.

A

pályaválasztásban

sok-sok

befolyásoló

tényező

játszik

szerepet. A legfontosabb talán mégis, hogy a személyi- és pályaadottságok megfelelően kerüljenek párosításra. A helyes döntés előkészítésében az intézménynek meghatározó a felelőssége. Az iskolában az osztályfőnök és a tantestület

egésze

tanácsadás

elősegíti

által a

végzett megfelelő

pedagógiai döntést.

jellegű

Ennek

a

pályaválasztási tevékenységnek

szervesen be kell épülnie az oktató-nevelő munka egész rendszerébe. A különböző pályák megismertetése, a tanulók önismeretre nevelése, a szülőkkel való rendszeres kapcsolat mind a helyes döntés előkészítését szolgálja. A sikeres, vagy szerencsés pályaválasztás azt jelenti, hogy a társadalom

számára

hasznos,

az

egyén

számára

pedig

értékes

önmegvalósításra ad lehetőséget a kiválasztott pálya, illetve szakma. Pályaválasztási szaktanácsadásra azoknál a tanulóknál van igazán szükség, akik a pedagógusok vezetésével megvalósuló tanácsadás ellenére sem tudják eldönteni, hogy merre induljanak, nem alakult ki elhatározás, érdeklődés egyetlen pálya vagy szakma iránt sem. A Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás ezt a szolgáltatást nem tette közös Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

96

feladatellátás tárgyává. A közoktatási törvény a megyei önkormányzat feladatává tette a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást abban az esetben, ha a települési önkormányzatok a feladat ellátását nem biztosítják. Vas

megye

közoktatási

pályaválasztási

fejlesztési

tanácsadást

a

terve

Berzsenyi

alapján Dániel

a

továbbtanulási,

Főiskola

Pedagógiai

Szolgáltató Központ Nevelési Tanácsadója és Szakmai csoportja végzi.

9. Az oktatásban való megszüntetése során.

részvétellel

összefüggő

jogviszony

A tanulók nevelését, oktatást minden kistérségi iskola a tankötelezettségikor határáig vállalja. Mindez annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a tizennyolcadik életévét.


97

7.5. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI A felsorolt szereplők számos intézkedése szolgálhatja a gyermekek érdekeit, így a családlátogatások illetve azok megfelelő gyakoriságának meghatározása, a különböző

intézményekhez

való

irányítás

(Családsegítő

és

Gyermekjóléti

Szolgálat, Nevelési Tanácsadó stb.) ugyan úgy, mint az egyszerű tanácsadás, nevelési segítség, a szülők figyelmének felhívása vagy szükség esetén a fejlesztő csoportok kialakítása. További lépés lehet a segélykérelem kezdeményezése, gyámhivatali javaslat a gyermekvédelembe vételére, sőt súlyos veszélyeztetés esetében a rendőrségi feljelentés is. További feladatok:  Felmérések készítése  Kapcsolattartás a családokkal  Egyéni felzárkóztató programok és beszélgetések a gyermekekkel / tanulókkal  Tehetséggondozó programok szervezése  Megelőző tevékenység  Pályaorientációs tevékenység  Hasznos szünidei elfoglaltságok szervezése  Mentálhigiénés programok alkalmazása  Drog és bűnmegelőzési programok  A szociális segítségek elérhetőségéről tájékoztatás biztosítása  Fogadóórák, szülői értekezletek tartása  Intézményekkel, szakemberekkel való jó kapcsolat kiépítése és megtartása Az esélyegyenlőség biztosításában szerepet játszó személyek / intézmények közötti megfelelő kapcsolat kiemelt jelentőségű. Elsődleges eszközei: nevelési értekezletek, esetmegbeszélések tartása. A gyermek / tanuló magatartási zavarai általában kapcsolatban állnak vagy előbb utóbb kapcsolatba kerülnek a teljesítményével: hátrányosan kezdik befolyásolni. A magatartászavarok kezelése érdekében az esélyegyenlőséget biztosító személyek / intézmények többféle lépést tehetnek.

Fontos, hogy

kiemelt, de nem szembetűnően megkülönböztető, szeparáló figyelmet kapjanak ezek a gyermekek. Mint minden más jellegű probléma megoldásában is, itt is szükséges először helyzetelemzést végezni, amelynek során az okok feltárása nem egyszer a különböző szakterületek segítségével valósítható meg. A megfelelő intézkedési rendszer megválasztására csak ezután kerülhet sor. A beilleszkedési,

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

tevékenységnek egy folyamatot kell leírnia:


98

A gyermek tanuló megfigyelése, az esetleges okok elemzése már az első nevelési évtől folyamatosan kell történjen, sőt, az intézmények közötti információáramlás

során

fontos

az

előzmények

átvétele

az

óvodapedagógustól, vagy később az alsó évfolyamos kollegától. Gyakori módszer a leendő első osztályos tanítók bemutatása az óvodákban, ugyanígy a leendő felső tagozatos osztályfőnökök megismertetése a 4. osztályban. Az osztályfőnöknek természetesen kiemelkedő szerepe és felelőssége

van

a

megfelelő

intézkedési

terv

megválasztásában

és

megvalósításában, de a különböző más érintett pedagógusok, szaktanárok, napközis nevelők vagy óvodapedagógusok szerepe sem elhanyagolható. Az alkalmazandó eszköz(ök) kiválasztása mindig az adott körülményektől függ, de a leggyakrabban alkalmazott módszer: a megfigyelés, a beszélgetés, konzultáció és a játék (rajz, szerepjáték, szituációs játék). A feltárás további fontos eszköze a családlátogatás, a szülők, a családi háttér és a családi életkapcsolatok és életforma megismerése. Az okok felkutatása és a megfelelő

intézkedési

segítségével

oldható

terv csak

nem

egyszer

meg,

ilyen

több

szakember

indokolt

együttes

esetekben

akár

gyógypedagógus, gyermekpszichológus vagy orvos közreműködésére is szükség lehet. A

tanulási

zavarral

küzdő

gyermek

értelemszerűen

az

elvárhatónál

alacsonyabb tanulási teljesítményt nyújt. A tanulási zavar speciális területe a részképességzavar, ezek: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia és a mutizmus. A tanulási

zavar

mértéke

befolyásolható,

különböző

terápiák

segítségével

csökkenthető vagy megszűntethető. Fontos az időben való felismerés, ebben az iskolának óriási szerepe van. A szakszerű diagnózis felállítása és a kezelés megválasztása már különböző speciális szakemberek segítségével történhet. A tanulási kudarcnak kitett tanulók azonban természetesen nem mind szenvednek ilyen betegségben. Az enyhébb esetekben alkalmazható eszközök:       



egyéni fejlesztési terv kialakítása a gyermek kiscsoportokban vagy egyénileg történő felzárkóztatása a tananyagnak a gyermek teljesítési képességéhez való igazítása a gyermeknek testhezálló területen a gyermek sikerélményhez juttatása, önbizalom növelése. feszültségoldó szabadidős tevékenységek a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás a tanulást segítő módszerek és eszközök alkalmazása, ilyen irányú pedagógusképzés –> speciális szakemberek alkalmazása az iskolán belül (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus) osztályfőnöki órák témájának tudatos tervezése Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

99

 célirányos órai és tananyagfelosztás  tanulói teljesítmény (beszámolók, felmérések, órai munka) folyamatos nyomon követése A magatartászavarral küzdő tanulók felzárkóztatásához, beillesztéséhez hasonlóan a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása is egy folyamatot kell leírjon: már az első tanév elején indokolt a tanulási képességeket vizsgáló szűrőteszt elvégzése.

7.6. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

ÓVODÁKRA VONATKOZÓ FELADATOK 1.

Támogatni

kell

az

óvodavezetők,

szakmai,

módszertani

továbbképzését. 2.

Támogatni kell a közoktatási intézmények minőségfejlesztését. Ez feladatokat ró egyrészt az Társulási Tanácsra, mint a Játékvár Óvoda, a Tapsifüles Óvoda és a Kerekerdő Óvoda fenntartójára, másrészt

a

többi


társulásra

a

kistérség

területén. További fontos közreműködő személyek /szervezetek:  az intézmények vezetői minden évben készítsenek beszámolót a fenntartóknak a minőségirányítási program működéséről.  a szülői szervezetek folyamatosan tájékoztassák az intézményeket az óvodai nevelés eredményességéről, azon belül is az esélyegyenlőség biztosításáról. 3.

Minden

óvoda

az

éves

munkatervében

dolgozza

ki

az

esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos teendőket. 4.

Valamennyi halmozottan hátrányos hároméves gyermeket fel kell venni az óvodába.

5.

Törekedni

kell

arra,

hogy

minden

óvodai

igény

kielégítésre

kerüljön. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

100

ISKOLÁKRA VONATKOZÓ FELADATOK 1.

Biztosítani kell a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését és eredményes előrehaladását az oktatási létrán.

2.

Törekedni kell a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók többiekkel történő integrált nevelésére és oktatására, amennyiben erre lehetőség nyílik.

3.

Meg

kell

teremteni

beilleszkedési

a

zavarral

foglalkoztatásának,

feltételeit küzdő

a

tanulási,

gyermekek

fejlesztőpedagógiai

magatartási

rehabilitációs és

és célú

pszichológiai

ellátásuknak. 4.

Támogatni kell a pedagógusok továbbképzését, külön kiemelve a kompetenciaalapú

oktatásra

való

felkészülést

és

az

intézményvezetők szakmai, módszertani továbbképzését. 5.

Támogatni kell az iskolák minőségfejlesztését. Ez feladatokat ró egyrészt az Társulási Tanácsra, mint a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény fenntartójára, másrészt a többi intézményfenntartó társulásra a kistérség területén. További fontos közreműködő személyek /szervezetek:  az intézmények vezetői minden évben készítsenek beszámolót a fenntartóknak a minőségirányítási program működéséről  a szülői szervezetek folyamatosan tájékoztassák az intézményeket az iskolai nevelés eredményességéről, azon belül is az esélyegyenlőség biztosításáról.

6.

Az

általános

iskolák

feladatának

teljesítéséhez

szükséges

időkeretek felülvizsgálata és fenntartói meghatározása évente történjen

meg

->

figyelembevételével

az

állapítsák

intézmények meg

a

fenntartói

jogszerű

és

ennek

szakszerű

működéshez szükséges pedagógus álláshelyeket. 7.

Minden általános iskola Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055 e-mail: [email protected]

101

 az éves munkatervben dolgozza ki az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos teendőket, továbbá  építse be a tantárgyfelosztásba a KT. 52.§ 11. C. bek. szerinti egyéni foglalkozást a tehetség kibontakozása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, ill. az elsőnegyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából. 8.

Támogatni

kell

az

integrációs

és

képesség

kibontakoztató

programokat. 9.

Az iskolai oktatásban teljes körben be kell vezetni és alkalmazni kell a kompetencia alapú oktatást.


102

8. MELLÉKLETEK


103

Állandó népesség és megoszlása a szentgotthárdi kistérségben (KSH) A 2007. december 31-i adatok alapján, a tanköteles korig bezárólag:

Település

Állandó népesség száma

Állandó Állandó népességből népességből a 0-2 évesek a 3-5 évesek száma száma

Állandó népességből a 6-13 évesek száma

Állandó népességből a 14 évesek száma

Állandó népességből a 15-17 évesek száma

Állandó Állandó népességből népességből a 18 éves nők a 18 éves száma férfiak száma

Alsószölnök

393

8

10

32

3

18

5

1

Apátistvánfalva

403

7

7

38

8

9

2

3

Csörötnek

935

26

26

90

15

39

5

12

Felsőszölnök

621

14

11

48

9

19

1

4

Gasztony

478

18

8

25

4

15

0

1

Kétvölgy

142

1

0

12

2

5

1

0

Magyarlak

764

14

20

56

4

21

2

1

Nemesmedves

27

0

2

4

0

1

0

1

Orfalu

60

0

0

5

2

3

1

1

Rábagyarmat

827

13

15

73

8

25

3

5

Rátót

265

6

5

21

3

9

2

1

Rönök

451

16

13

32

13

19

1

3

Szakonyfalu

401

11

17

48

5

17

1

3

8898

213

246

619

80

285

55

41

376

8

7

31

3

12

0

3

15041

355

387

1134

159

497

79

80

Szentgotthárd Vasszentmihály Kistérség összesen


104

Állandó népesség száma 1990 és 2007. december 31-én a szentgotthárdi kistérségben (KSH):

Település

1990

2007

Alsószölnök

474

393

Apátistvánfalva

471

403

1016

935

Felsőszölnök

784

621

Gasztony

553

478

Kétvölgy

170

142

Magyarlak

850

764

Nemesmedves

14

27

Orfalu

74

60

Rábagyarmat

948

827

Rátót

296

265

Rönök

486

451

Szakonyfalu

408

401

9046

8898

400

376

15990

15041

Csörötnek


Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11., Tel.: 94/553-044, Fax: 94/553-055, e-mail: [email protected]

Demográfiai folyamatok a szentgotthárdi kistérségben (KSH) Élveszületések száma

Település 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Alsószölnök

4

5

5

2

4

1

3

Apátistvánfalva

3

3

1

4

0

3

2

Csörötnek

6

12

10

13

6

12

9

Felsőszölnök

5

3

7

4

0

4

5

Gasztony

2

4

1

2

3

8

1

Kétvölgy

1

0

0

0

0

0

0

Magyarlak

4

4

8

3

4

3

4

Nemesmedves

1

0

0

0

1

0

0

Orfalu

2

0

1

0

0

0

1

12

8

12

1

2

6

3

Rátót

3

2

0

1

2

2

2

Rönök

4

3

7

6

3

4

6

Szakonyfalu

5

3

4

6

9

2

5

73

74

79

77

91

63

70

2

6

3

3

1

1

3

127

127

138

122

126

109

114

Rábagyarmat


Halálozások száma

Település 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Alsószölnök

8

7

10

5

5

8

9

Apátistvánfalva

6

10

6

7

8

10

1

Csörötnek

9

11

15

17

21

10

11

Felsőszölnök

10

12

14

10

8

10

20

Gasztony

10

11

3

14

9

8

10

Kétvölgy

6

3

3

3

1

4

3

10

16

14

13

5

12

12

Nemesmedves

0

0

0

0

0

1

0

Orfalu

3

2

1

0

2

1

2

Rábagyarmat

8

14

13

11

10

17

15

Rátót

3

3

4

3

2

1

7

Rönök

7

10

4

5

6

4

4

10

3

7

6

5

7

4

139

155

116

115

133

110

115

4

3

5

6

4

2

4

233

260

215

215

219

205

217

Magyarlak

Szakonyfalu Szentgotthárd Vasszentmihály Kistérség összesen


106

Népességmozgás a szentgotthárdi kistérségben (KSH) Odavándorlások száma

Település 2000 Alsószölnök

2001

2002

2003

2004

2005

2006

12

12

10

8

10

19

15

9

20

18

18

15

35

8

Csörötnek

14

25

29

32

20

20

38

Felsőszölnök

16

7

7

13

14

12

18

Gasztony

20

24

23

20

26

21

17

Kétvölgy

11

7

6

0

3

4

3

Magyarlak

32

28

26

30

27

54

35

Nemesmedves

1

0

0

2

4

0

3

Orfalu

7

11

3

1

4

3

5

18

14

30

18

31

22

25

6

9

14

9

4

11

15

Rönök

23

21

29

18

19

21

15

Szakonyfalu

10

12

13

9

17

27

3

368

396

379

444

368

363

325

4

30

20

7

13

23

18

551

616

607

629

575

635

543

Apátistvánfalva

Rábagyarmat Rátót


Elvándorlások száma

Település 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Alsószölnök

13

9

8

20

18

22

18

Apátistvánfalva

22

18

20

20

21

21

19

Csörötnek

18

28

24

46

47

33

31

Felsőszölnök

19

15

18

12

14

24

29

Gasztony

25

29

25

22

23

24

21

Kétvölgy

7

5

4

4

5

2

7

25

41

37

53

24

46

41

Nemesmedves

1

2

2

3

1

5

0

Orfalu

4

1

2

6

6

4

2

31

27

23

26

21

26

22

Rátót

3

17

7

17

12

6

13

Rönök

9

21

24

16

38

33

21

13

9

13

17

10

10

8

270

321

388

320

326

384

330

15

18

13

16

24

4

13

475

561

608

598

590

644

575

Magyarlak

Rábagyarmat

Szakonyfalu Szentgotthárd Vasszentmihály Kistérség összesen


107

A bejáró tanulók száma évfolyamonként a Szentgotthárdi Oktatási Intézményben (a nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyamával együtt)

TELEPÜLÉS

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Alsószölnök

0

1

3

0

1

3

1

0

Szakonyfalu

1

4

3

6

2

3

3

0

Apátistvánfalva

3

0

0

0

1

0

2

1

Kétvölgy

0

0

1

0

1

1

0

0

Orfalu

0

1

0

0

0

0

0

1

Magyarlak

2

0

5

1

2

1

1

3

Csörötnek

1

1

1

1

1

2

3

0

Rábagyarmat

0

0

0

0

0

1

3

0

Rönök

2

1

3

2

3

5

1

2

Vasszentmihály

4

1

1

0

1

2

2

3

Nemesmedves

0

0

1

0

1

0

1

0

Rátót

0

2

1

0

0

0

0

0

Gasztony

0

1

0

2

0

0

0

0

Kondorfa

0

0

0

1

0

1

0

0

Őriszentpéter

0

0

0

0

1

0

0

1

Bajánsenye

0

0

0

0

0

0

1

0

Sztg-Rábatótfalu

0

3

0

5

3

3

1

2

Sztg-Farkasfa

0

0

3

1

1

0

1

0

Sztg-Máriaújfalu

0

1

0

2

0

0

0

0

Sztg-Rábafüzes

0

3

2

2

0

3

1

0

Sztg-Jakabháza

0

0

1

0

0

1

0

0

TELEPÜLÉSRÉSZ


108



A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről. 48/2008. számú Társulási Tanácsi határozat: A Társulási Tanács a Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját a 1. számú melléklet szerint elfogadja azzal, hogy a Pedagógiai Program megvalósulását az intézmény jelenlegi személyi állományával kell megszervezni, többletköltségek nélkül. Határidő: azonnal Felelős: Pénzes Tibor igazgató



1.sz. melléklet „A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban.” (John Maynard Keynes közgazdász)

A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék A Szentgotthárdi Integrált.........................................................................................................1 Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú...............................................................................1 Művészetoktatási Intézmény......................................................................................................1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA..................................................................................................1 Tartalomjegyzék...............................................................................................................................2 1.1. Köszöntő...................................................................................................................................12 1.3. Az iskola rövid története.........................................................................................................13 1.3.1. A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény létrehozásáról röviden....................................................................................................................................13 1.3.2. Iskolatörténeti visszatekintés ..............................................................................................................14

1.3.3. A legutóbbi változások a Pedagógiai Programban.............................................................17 1.4. Helyzetelemzés.........................................................................................................................18 1.4.1. Személyi feltételek...............................................................................................................................18 1.4.1.1. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény személyi feltételei............................................................18 1.4.3. Környezeti tényezők............................................................................................................................21 1.4.3.1. Belső kapcsolataink.....................................................................................................................21 1.4.3.2. Külső kapcsolataink.....................................................................................................................21 1.4.3.3. Továbbtanulási eredmények........................................................................................................22

2.1. Az iskola alapelvei, értékei, céljai, feladatai .........................................................................23 2.1.1. Alapelvek.............................................................................................................................................23 2.1.2.Célok, feladatok....................................................................................................................................23 2.1.2.1. Alapműveltség megalapozása......................................................................................................23 2.1.2.2. Érdeklődés szerinti szelekció biztosítása.....................................................................................23 2.1.2.3. Középfokú továbbtanulásra való felkészítés az 1-8. évfolyam számára mind az intézmény keretein belül, mind más középfokú közoktatási intézményben..............................................................25 2.1.2.4. Középfokú műveltség biztosítása, felkészítés a gimnáziumi érettségire a 9-13. évfolyam tanulói számára.....................................................................................................................................................26 2.1.2.5. Az általános képzés kiegészítve az arra érdeklődő tanulók számára, művészeti képzés biztosítása az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja szerint. .........................26 2.1.2.6. A tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése, nyelvi és informatikai tudás biztosítása. 26 2.1.2.7. A Szentgotthárd környéki nemzetiségek nyelvi, irodalmi, kulturális örökségének megőrzése. .27 2.1.2.8. Az egyéni képességek kezelése, a különleges tehetségű tanulók fejlesztésének biztosítása, a gyengébb képességű tanulók felzárkózatása. ...........................................................................................27 2.1.2.9. Az egészséges életmódra nevelés, képességfejlesztés a sport területén, rendszeres sportolás, a testmozgás megszerettetése minden tanuló tekintetében..........................................................................28 2.1.2.10. A környezettel való harmonikus együttélés elveinek elfogadtatása..........................................28 2.1.2.11. A tolerancia, az emberi jogok tiszteletben tartása legyen alapvető szemléleti érték:................29 2.1.2.12.Csökkenjenek a szociális és kulturális hátrányok!......................................................................29 2.1.2.13.A társadalmi beilleszkedés elősegítése.......................................................................................29 2.1.2.14. A hagyományok szerepének átadása az ember életében............................................................29

2.2. Az iskola képzési rendje..........................................................................................................30 2.2.1. Tankötelezettség teljesítése.................................................................................................................30 2.2.2. Tanulói jogviszony, beiratkozás .........................................................................................................30 2.2.3.Tanulmányok folytatása, döntési helyzetek .........................................................................................33 2.2.4. Továbbhaladás az iskolában................................................................................................................34 2.2.4.1. Óralátogatási kötelezettség teljesítése..........................................................................................34 2.2.4.2.Tanulmányi kötelezettség teljesítése.............................................................................................35 2.2.5. Tanulmányok lezárása, mérések..........................................................................................................35 2.2.6. Tanulói jogviszony megszűnése..........................................................................................................36

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................................................38

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................................................39 2.4.1. Tanulói közösségek.............................................................................................................................39 2.4.2. A felnőtt-, pedagógusközösség............................................................................................................39 2.4.3. Közösségfejlesztés, iskolai hagyományok kialakult gyakorlata..........................................................40

2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.....................................................45 2.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység..................................................45 2.6.1. A tehetséggondozás általános elemei ...............................................................................................45 2.6.2. Tehetséggondozói eljárások ................................................................................................................46

2.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység..............48 2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program................................49 2.9. A szociális hátrányos helyzeteket segítő program.................................................................50 2.10. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.......................................................................................................................................50 2.10.1. Szülői munkaközösség.......................................................................................................................51 2.10.2. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben..........................................................................................51 2.10.3. Iskolaszék..........................................................................................................................................51 2.10.4. A szülőkkel és tanulókkal való kapcsolattartás gyakorlata ..............................................................51

2.11. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya...........................................................................................55 2.12. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:.............................................................................................56 2.13. Egészségnevelési program.....................................................................................................57 2.13.1. Törvényi háttér...................................................................................................................................57 2.13.2. Előkészítés....................................................................................................................................57 2.13.3. Tervezés........................................................................................................................................60 2.13.4. Végrehajtás...................................................................................................................................62 2.13.5. Ellenőrzés, értékelés, minőségfejlesztés, ösztönzés.....................................................................62 2.13.6. A mindennapos testedzés feladatai...............................................................................................63

2.14. Környezeti nevelési program................................................................................................64 2.14.1. A környezeti nevelés törvényi háttere...............................................................................................64 2.14.2. Előkészítés.........................................................................................................................................64 2.14.3.Tervezés..............................................................................................................................................65 2.14.4. Végrehajtás........................................................................................................................................67

2.15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések................................................................................................................................68

3. Helyi tanterv.........................................................................................................................69 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök............................................................................74 Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.............................................................................................................................74 Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket

használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni......................................................................................................74 A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét........75 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök............................................................................75 Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is.............................................................................................75 Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is........................75 A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.....................................75 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök............................................................................75 A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat....................................................................................75 A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket................................................................................75 A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük...........................................................76 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök............................................................................76 A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan)..............76 A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes

megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt..........76 A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban...................................76 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök............................................................................76 A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket................................................................76 A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén........................77 Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.....................................................................................................77 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök............................................................................77 A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást......................................................................................77 A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére....77 A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk..............................................................................................................................77 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök............................................................................77

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése..................................................78 E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés................................................78 Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is..................................................................78 Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján............................78 A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.......................................................................................78 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök............................................................................79 A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is.............79

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés....................................................79 A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.........................................................................79 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök............................................................................79 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése................................................................79 Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása...................................................................79 A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban...........................................................................................................79 A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.......................................80 Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság............................80 Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és

népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.................................................80 Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.............................................................................................................80 Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká....................80 Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is......................................................80 A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.................................81 A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását..................................81 Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja....................................................................................81 A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes

piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét..................................................................................81 Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.........................................................................81 A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.............................................................................................................82 A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.................................................................82 Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt....................................82 A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.....................................82 Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.....................................................................................................82 A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata..............................................................................................................................82

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.................................................................................82 A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját................................................................................................................................82 A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is...............................................83 A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában..........................................................................................................................83 A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése...........................................................................................................................83 Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program

összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban..............................................................83 Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik................83 Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van..................................................................83 A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra..........................................84 Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket......................................................................................................................84 A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt............................................84 A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és

versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség)..............................................................................................84 5.1. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése.........................................................................84 1. Bevezető 1.1. Köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény Pedagógiai Programját olvassa. Egy olyan intézményről van szó, amely e program készültekor még egyedülállónak nevezhető, hiszen az elnevezés egy intézményt takar, amely azonban négy különböző profilú, külön épületben működő intézményegységet foglal magában. Ezek az iskolák korábban is eredményesen működő, saját arculattal bíró iskolák voltak, ezeket az „egyediségeket” a továbbiakban is meg szeretnénk őrizni. Az integráció alatt azt értjük, hogy az egyes iskolák az egymással történő együttműködés réven könnyebben tudják megvalósítani saját elképzeléseiket. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az intézményegységeink képesek legyenek tanulni egymástól: célunk a jól működő elvek, módszerek, eszközök és eljárások egymástól való átvétele, és ezáltal a kevésbé jó „maradványok” felszámolása. Az integráció eszköz az intézményegységek továbbfejlesztésére. A Szentgotthárdi Oktatási Intézménnyel szinte minden városlakó kapcsolatba kerül élete során diákként, szülőként, vagy akár mindkét formában. Aki helyben akar általános iskolába vagy gimnáziumba járni –márpedig miért akarna elmenni máshová-, annak nincsen választási lehetősége, hiszen mi vagyunk Szentgotthárd egyetlen ilyen jellegű oktatási intézménye. Ez egy komoly kihívás, amelynek csak úgy tudunk megfelelni, ha mint nevelési és oktatási szolgáltató intézmény egyszerre törekszünk a teljességre és a specializációra is. Ugyanúgy ki kell szolgálnunk a tehetséges tanulót, mint az átlagos vagy gyenge képességűt, továbbá a hátrányos helyzetű, a részképesség-zavarral küzdő vagy fogyatékos diákot is. Az iskola vezetése azt a feladatot kapta a fenntartótól, hogy a gazdaságosabb működésen túl keresse meg, és aknázza ki az integrációban rejlő lehetőségeket. Ennek az útnak most még csak az elején járunk, de hisszük, hogy jó irányba tartunk. Meggyőződésünk, hogy a partnerség és a csapatszellem elveit valló iskolavezetés képes lesz pályára állítani ezt a speciális működési formát, és néhány év múlva már példaként szolgálhatunk a többi intézmény számára. Szentgotthárd, 2006. november 12. Pénzes Tibor

1.3. Az iskola rövid története 1.3.1.

A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény létrehozásáról röviden

Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 59/2005 sz. határozatával döntött arról, hogy a szakoktatás kivételével a négy oktatási intézményét integrálja. A SZOI a város oktatási rendszerének gerincét adja, az általános iskola első osztályától az érettségiig, beleértve az alapfokú művészeti oktatást, sőt a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is. Mint egyetlen intézmény ennek kell biztosítania 6-tól tizennyolc éves korosztályig a kor kihívásainak megfelelő képzést, teljesíteni a tanulói igényeket és a szülői elvárásokat. A Szentgotthárdi Oktatási Intézménynek a lehetőségek, a sokszínűség iskolájává kell válnia, hiszen ha egyedüli intézmény, akkor nem várhat másra a feladatok megoldásában. A feladatokat nem elosztania kell, hanem felvállalnia és az integráció adta lehetőségeket kihasználva előre lépni. 1893-ban, az akkori Szentgotthárd Nagyközség Képviselő testülete az akkori Szentgotthárd elnémetesedésétől tartva megalapította Vas vármegye első állami gimnáziumát. Világosan látva, hogy a középfokú oktatás szilárd háttér nélkül nem lehet meg, 1894-ben létrehozták a Római Katolikus Elemi Iskolát. Az elemi iskola hol szétvált, fiú- és leányiskolára, hol újraegyesült. A gimnázium bizonyítva, hogy mindig is fogékony volt a nehéz feladatokra, évtizedeken át tanított – alapfeladata mellett – iskolaszanatóriumi keretek között tüdőbeteg gyermekeket. 1981-ben, hosszú ideig tartó tagiskolai státusz után önállóvá válhatott a Zeneiskola, bővültek az alapfokú művészeti oktatás lehetőségei. A növekvő gyermeklétszám 1985-ben szükségessé tette egy új általános iskola megépítését, amit az akkori körülmények teljes mértékben indokoltak. Lehetővé vált, hogy a két általános iskola eltérő arculattal bizonyos alternatívákat kínálhatott a kisdiákok szüleinek. Jobb körülmények közé kerülhettek az eltérő tantervű tanulók is. A fenntartó döntését, hogy a négy iskolát integrálja, elsősorban a megváltozott gazdasági feltételek motiválták: a financiális feltételek javítását célozta az, hogy élve a lehetőséggel 2005. április 28-án megállapodást írt alá a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsával az integrált intézmény működtetéséről. Az integráció következű állomásaként a fenntartó 2008-ban átszervezte az általános iskolai oktatást a Szentgotthárdi Oktatási Intézményben. Ennek értelmében a 2008/09-es tanévtől kezdődően az első osztályos tanulók már csak az Arany János Általános Iskola intézményegységében kezdik meg tanulmányaikat, évfolyamonként négy osztályban. A 2008/09es tanévben ötödik évfolyamba lépő tanulók összesen négy osztályban folytathatják tanulmányaikat a Szentgotthárdi Oktatási Intézményben: egy osztály a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium nyolcosztályos tagozatán, három osztály a SZOI Széchenyi István Általános Iskolában folytathatja tanulmányait. A 2008/09-es tanévben 2.-4. osztályos tanulók valamennyien az Arany János Általános Iskola intézményegységében folytatják tanulmányaikat.

A 2008/09-es tanévben 6-8. osztályos tanulók valamennyien a Széchenyi István Általános Iskola intézményegységében folytatják tanulmányaikat. Az egyik első osztályban felmenő rendszerben elkezdődik a magyar- német két tanítási nyelvű oktatás, amely a 8. évfolyam végéig tart. A 2008/09-es tanévtől az első és ötödik évfolyamokon a testnevelés tantárgy oktatását a Nemzeti Alaptanterv iránymutatása alapján úgy kell megszervezni felmenő rendszerben, hogy a tanulók minél szélesebb köre vegyen részt minden egyes tanítási napon sportfoglalkozásokon, biztosítva ezzel a mindennapos testmozgás lehetőségét a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény tanulói számára. 1.3.2. Iskolatörténeti visszatekintés Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény

Az 1945 utáni évektől a tanulólétszám növekedése szükségessé tette egy új általános iskola megépítését. Az iskola jelenlegi épülete 1960-ban épült és ekkor adták át rendeltetésének. Ezzel a létesítménnyel megváltozott az általános iskola szervezeti felépítése is. A fiú- és leányiskolát egy igazgatás alá vonták, és koedukált osztályokat szerveztek. 1961-ben körzetesítéssel a rábatótfalui és a máriaújfalui iskola felső tagozata, 1972-ben a szakonyfalui, 1975-ben a farkasfai felső tagozat is Szentgotthárdra került. Időközben Farkasfa kivételével valamennyi településről az alsó tagozatos osztályok is bekerültek az anyaiskolába. (Farkasfán működött az 1-3. összevonású alsó tagozatos csoport, de 2004. július 1-jével a fenntartó határozata alapján megszűnt.) Ezzel az iskola igazgatási körzetébe tartozó tanulók létszáma közel ezer főre emelkedett. A Szentgotthárdhoz csatolt településekről bejáró tanulók száma iskolánk tanulólétszámának 20%-a lett. A megnövekedett tanulólétszám elhelyezését az újonnan épült iskolában nem lehetett megoldani, ezért a Petőfi utcába (a régi diákotthon helyére) került az általános iskola alsó tagozatának egy része. A Béke téri épületben 4 alsó tagozatos osztály kapott helyet. A felső tagozat egy része a Petőfi úti iskolába, másik része az újonnan épült Arany János úti iskolába került. Az igények helytelen felmérését mutatja, hogy az újonnan épült iskolában 8 tanterem és 1 előadó, 1 tornaterem öltözőkkel és zuhanyzóval, 2 szertár, 1 kisméretű igazgatói iroda és nevelői szoba a megnövekedett igényeket nem tudta kielégíteni. 1976-ban az iskola új szárnnyal bővült, nyolc tanteremmel, két szertárral, irodahelyiséggel. Ebben az épületszárnyban kapott helyet egy önálló könyvtárhelyiség is. 1985-ben új általános iskolát adtak át Szentgotthárdon. Ezzel a túlzsúfoltság csökkent, de iskolánk széttagoltsága nem oldódott meg. 1987-ben felvettük az Arany János nevet. 1997. októberére a tetőtér beépítése is megtörtént. Így két tanteremmel, egy számítástechnika teremmel és három csoportszobával bővült iskolánk. Ennek befejeztével egy épületbe került az Arany János Általános Iskola minden diákja és nevelője. A 2008/09-es tanévtől ez az intézményegység látja el a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény valamennyi 1.-4. évfolyamos tanulójának alapfokú oktatását és nevelését, elnevezése 2008-tól: Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény

Iskolánk 1985-ben épült és adott helyet 600 tanulónak és 57 pedagógusnak. Arculatát fennállása óta három tényező határozta meg: • • •

városi és körzeti feladatok ellátása szlovén és német nemzetiségi oktatás emelt óraszámú testnevelés-oktatás

Új iskolaként a tantestület szerencsés összetétele, pozitív életszemlélete, tenni akarása és a szép esztétikus környezet biztosíték volt arra, hogy értékes oktató-nevelő munka színtere legyen az iskola. Földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan a környék nemzetiségi falvaiból érkező tanulók anyanyelvi oktatását is fel kellett vállalni. A rábafüzesi tagiskolában német nemzetiségi oktatás folyt a 2005. évig 1-4. osztályban, ahová Rábafüzesről, Jakabházáról, Rönökről és Vasszentmihályról érkeztek a tanulók. Az idei tanévtől a tagiskola megszűnése után ők is intézményegységünkben folytatják tanulmányaikat. A szlovének lakta településekről bejáró gyerekek száma néhány év óta állandó. A rábatótfalusi iskolát 1985-ben körzetesítették Szentgotthárdra. A tízéves évforduló alkalmával, 1995-ben felvettük névadónk, Széchenyi István nevét. A nemzetiségi oktatás minőségi javítása érdekében szlovén és német lektorokat is alkalmaztunk. Jelenleg csak szlovén lektor segíti oktató-nevelő munkánkat. A kisebbségi nemzetiségi önkormányzatokkal sikerült szoros együttműködést kialakítanunk. Segítik és figyelemmel kísérik iskolánk életét. Szakmai és kulturális együttműködést alakítottunk ki szlovéniai iskolákkal. Ausztria felé kell új utakat keresnünk. Az emelt óraszámú testnevelés-oktatásban résztvevő tanulóink évről-évre szebb eredményeket érnek el. Arculatunkat meghatározó három tényező mellett kiemelt szerepet kapnak a tanulók továbbhaladása érdekében a főbb tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelvek (német, angol) és az informatika. Olyan helyet igyekeztünk kialakítani, ahol tanár-diák egyaránt jól érzi magát. Több, mint 20 év távlatából elmondhatjuk: e célunkat sikerült elérni. Az egymás tisztelete, szeretete, a barátságok, otthonos légkör, a sok jó hangulatú rendezvény pozitívan befolyásolta oktató –nevelő munkánk tartalmát, lehetőségeit. A 2008/09-es tanévtől ez az intézményegység látja el a gimnázium mellett a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény 5.-8.. évfolyamos tanulóinak alapfokú oktatását és nevelését, elnevezése 2008-tól Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység

Szentgotthárdon az iskolai rendszerű, folyamatos zeneoktatás - magán-zeneiskolai, zeneoktatói munkaközösségi előzmények után - a Körmendi Állami Zeneiskola kihelyezett tagozatának létesítésével indult el 1969-től. 1981-ben vált a zeneiskola önálló intézménnyé. A zeneoktatás helyileg a Deák Ferenc u.1. szám alatti épületben folyt, először csak az emeleti 6 helységben, később még három teremben a földszinten, végül már az egész épület a zenetanítás céljait szolgálhatta. A nevelőtestület stabilizálása, a hangszerpark kiépítése után a zeneiskola szakmai munkája is lendületes fejlődést mutatott. 1986 és 1995 között kihelyezett tagozat működött Őriszentpéteren, majd 1992-től máig, folyamatosan Magyarlakon. A zeneiskola ellátja a klasszikus hangszerek teljes körének oktatását, utánpótlást biztosít a város amatőr művészeti együttesei számára. Az elmúlt 25 évben sok növendék választotta hívatásául a zenész pályát, többen közülük már a tantestület tagjai. Nemzetközi, országos, regionális versenyeken sikerült bizonyítani tanulóink tehetségét, felkészültségét. A csoportos muzsikálás hangsúlyos szerepet kapott a tanítási folyamatban. Az állandó együttesek között található az ausztriai, Jennersdorfi zeneiskolával 1987 óta folyamatosan fenntartott „Rábavölgyi vonószenekar”, melynek tagjai a két iskola tanárai, tanulói, s melynek próbái felváltva zajlanak Szentgotthárdon, illetve Jennersdorfban. Az iskola 1999-ben felvette Takács Jenő (1902-2005) magyar származású burgenlandi zeneszerző nevét, és felvállalta életművének gondozását.

2005-ben az iskola tevékenysége új művészeti ággal bővült, a zeneművészet mellett a képző- és iparművészeti területén is elindult az oktatás.

Vörösmarty Mihály Gimnázium

1893-ban Vas megye első állami gimnáziumaként algimnázium létesült Szentgotthárdon, amely 2 évig ideiglenes helyen működött. 1895-ben felavatták az új gimnáziumi épületet. 1907-től felvette a „Szentgotthárdi Magyar Királyi Állami Főgimnázium” címet. 1924/25-ös tanévtől a főgimnáziumot reálgimnázium váltotta fel, amely 1942-ig funkcionált. 1930-ban Szentgotthárdon iskolaszanatórium jött létre a tüdőbeteg gyerekek érdekében, akik közül a gimnazisták a gimnáziumba beírt magántanulók lettek. A háborús évek a gimnáziumot sem kímélték. Mind a személyi, mind a tárgyi feltételek alaposan megváltoztak. 1947-ben gimnáziumunk felvette a Vörösmarty Mihály nevet. Az 1948/49-es tanévtől átalakult négyosztályos gimnáziummá, amely a tanulói létszám csökkenését hozta magával, majd egy erőteljes növekedés volt tapasztalható 1957-től. Változó elnevezéssel 1974-től folyik rendkívül eredményes nyelvi tagozatos képzés iskolánkban. Ugyancsak a hetvenes években került közös igazgatás alá a gimnázium és a kollégium. Az utóbbi évtizedek legjelentősebb változásait az elmúlt évtized hozta. 1991-ben újra indult a nyolcosztályos tagozat, amelynek eredményei – 90% feletti felvételi eredményesség – igazolják létjogosultságát. 1993-ban új tornaterem épült, és a százéves épület is megfiatalodott. 1996-97-ben került sor a gimnázium jelentős bővítésére, amikor egy gyönyörű aulát is kialakítottak, ahol iskolai ünnepségek és diákrendezvények is helyet kapnak. Az intézmények integrálásával egy időben a kollégium igazgatásilag átkerült a III. Béla Szakképző Iskolához.

1.3.3. A legutóbbi változások a Pedagógiai Programban Az integrált intézmény pedagógiai programja 2005-ben készült. Az újonnan kialakult intézményi feltételeket figyelembe véve egységesítésre kerültek a dokumentum kötelezően előírt és egyéb elemei, valamint a helyi tantervek nagy része (az intézmények speciális képzéseinek tantervei természetesen továbbra is külön egységként szerepelnek a programban.) A 2007-es és 2008-as években újabb módosítások történtek a programban, amit a következők indokoltak: •

a nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5. és 6. évfolyamokon

•

a 2008-as intézményi átszervezés, a két tanítási nyelvű képzés és a mindennapos testnevelés bevezetése (ld. 1.3. fejezet)

•

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelettel módosított mellékletéből adódó változtatások szükségessége: A Nemzeti Alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák figyelembevételével kijelölni a fejlesztési feladatokat., elsősorban a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, és az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést.

•

Az integrált intézmény általános iskolái konzorciumi partnerként részt vettek a vas megyei Pedagógiai Szolgáltató Központ HEFOP 3.1.4 – „Vasi gyermekekért, jövőnkért” című pályázatában. Az intézmény gimnáziumi intézményegysége önálló pályázóként nyert a

HEFOP 3.1.3 – „Kompetencia-alapú oktatás Szentgotthárdon” című projekttel. Mindkét pályázat 2006-tól 2008-ig tartott, és a kompetencia-alapú oktatás intézményi elterjesztését, adaptálását és tartós megszilárdítását volt hivatott támogatni.

1.4. Helyzetelemzés 1.4.1. Személyi feltételek 1.4.1.1. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény személyi feltételei A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény vezetője a mindenkori igazgató. Az egyes intézményegységeket és tagintézményeket az intézményegység-vezetők és a tagintézményvezetők irányítják: Az intézmény munkáját a 9 főből álló igazgatótanács segíti amelynek tagjai az igazgató, a négy intézményvezető, valamint négy, a nevelőtestület tagjaiból választott további pedagógus. Az intézmény nevelőtestülete a négy egység pedagógusaiból áll. A teljes szakos ellátottság, valamint az ésszerű és költségtakarékos tantárgyfelosztás érdekében néhány pedagógus másik tagintézményben is tanít. A továbbképzésre és szakvizsgára az intézményben öt évre szóló program készül, amely alapján évente beiskolázási terv születik. Aktualizálása során tekintettel vagyunk a változó igényekre és az iskolával szemben támasztott elvárásokra, partnereink igényeire. A 2008/09-es tanévben az általános iskolai képzés 1. évfolyamán egy osztályban megkezdődik a magyar-német két tanítási nyelvű képzés, amely a 8. évfolyam, tehát az általános iskolai képzés végéig tart. A képzés elindításához szükséges személyi feltételek rendelkezésre állnak, de felmenő rendszerben szükséges a kollégák ezirányú beiskolázása, továbbképzése. A képzés megfelelő szakmai színvonalának biztosításához a következő feltételeknek kell megfelelnünk a személyi feltételek tekintetében:. 1-4. évfolyam: tanító és német nyelv szakos/ német nyelv szakirányú végzettségű vagy legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkező pedagógusok. 5-8. évfolyam: a német nyelv tantárgy emelt óraszámú oktatásához német nyelv szakos pedagógus, a két nyelven oktatott tantárgyak esetében pedig az adott szakos végzettségű (földrajz, biológia, kémia, testnevelés) pedagógus, aki német szakos végzettséggel is, vagy legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. A hagyományos tantervi órákon kívül idegen nyelven oktatott kiegészítő modulok is szerepelnek tantervünkben (országismeret, német irodalom, egészségfejlesztés). Ezen modulok oktatásához a német nyelv szakos végzettség mellett szükséges a megfelelő kiegészítő ezirányú végzettség is. Igyekszünk megteremteni a feltételeket a pedagógusoknak szakmai megújulásához, a lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a különböző tanfolyamok és továbbképzések elvégzését. Különös hangsúlyt helyezünk a kompetencia-alapú oktatás elterjesztéséhez kapcsolódó pedagógus- továbbképzések elvégzésére. Ha intézményünk dolgozói részt kívánnak venni ezeken a továbbképzéseken, lehetőségeinkhez mérten támogatásban részesülhetnek (utazási költség, tandíj, tanfolyami díj, részvételi díj, szállásdíj, tankönyv-taneszköz, segédeszközök ára).

1.4.2. Tárgyi feltételek Az integrált intézmény jellegéből adódóan az oktató-nevelő munka több épületben folyik. Az Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény a Szentgotthárd Arany János u. 2. sz. alatt található ingatlanban működik. Iskolánk jelenlegi épülete 1960-ban épült, ezzel a létesítménnyel megváltozott a település általános iskolai szervezeti felépítése. 1976-ban az iskola új szárnnyal bővült, 1997-ben a tetőtér beépítése is megtörtént, ennek ellenére még mindig szűkösen vagyunk. Minden osztályunknak van tanterme (18), három szaktanteremnek nevezett termünk, ami viszont nem elégíti ki szakmailag a minimális igényeket sem. Szertárunk mindössze egy van, felszereltsége elavult, eszközeink nagy része használhatatlan. Felújítására, új eszközök beszerzésére évek óta nem került sor. A tetőtér beépítésével egy számítástechnika teremmel és három csoportszobával bővült iskolánk. Könyvtárunk 1960-ban létesült, jelenlegi alapterülete, állapota a pedagógiai munkához (egy teljes létszámú osztály nem helyezhető el) nem ideális. A könyvtári munkát megkönnyíti a feldolgozó helyiség kialakítása. Az iskolai sportélet tárgyi feltételei javításra szorulnak. A jelenlegi kisméretű tornaterem tartozékaival, egy nagyon kicsi tornaszoba és egy udvari bitumenezett kézilabdapálya áll rendelkezésünkre. A tornaterem beázik, fűtése korszerűtlen, a nyílászárók teljesen tönkrementek, kis méreténél fogva nem felel meg a kor elvárásainak. A mindennapos testmozgás biztosításához rövid időn belül szükséges egy új, megfelelő méretű tornaterem felépítése. Az iskola világítását az elmúlt évben a fenntartó felújíttatta, így megszűnt az ezzel kapcsolatos balesetveszély. Az intézmény negyven éve épült, állaga elavult, teljes felújításra szorul ( a víz- és szennyvízrendszer , a tetőszerkezet, a nyílászárók cseréje, tatarozás stb.). A Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézménynek az 1985-ben felépült és átadott, Szentgotthárd, Füzesi u.7.sz.alatti épületegyüttes ad otthont.

A tanulók 19 tanteremben és szaktantermekben tanulhatnak. Rendelkezésükre áll kémia-fizika előadó, két technika-, ének-, rajz- és számítógépes szaktanterem ( 25 számítógéppel). A természettudományos tantárgyak oktatásához szertárak biztosítottak. Megtalálhatók az oktatást szolgáló technikai eszközök: TV-k. videók, magnók, CD-lejátszók, írásvetítők, fénymásoló. Az iskolának több, mint 11.000 dokumentummal rendelkező könyvtára van. A sportcsarnok és az aula kiváló lehetőségeket nyújt sport- és kulturális rendezvények, versenyek, bajnokságok lebonyolítására. Az iskola épületében büfé üzemel. Az intézményegységben kap helyet az iskolafogászat, ami a gyermekeknek lehetőséget nyújt fogápolási kultúrájuk fejlesztésére. A sítáborok szervezéséhez 40 fő részére komplett sífelszerelés áll rendelkezésre. Az iskola három kenuja nyári vizitáborok szervezésére ad lehetőséget. Feladat a jövőben a nyelvoktatás feltételeinek javítása, az informatikai eszközök felújítása, a természettudományi szertárak eszközeinek és a szaktantermek berendezéseinek fejlesztése.

A Vörösmarty Mihály Gimnázium Intézményegység épülete a Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 1.sz.alatt található. A gimnázium 1997-ben befejezett bővítésével és felújításával a nevelés és oktatás tárgyi feltételei jelentősen javultak. Összesen 12 tanterem, 1 csoportterem, 3 nyelvi labor, biológiai, fizikai, kémiai előadó és labor, 2 számítógépes szaktanterem (32 számítógéppel) áll rendelkezésre. A teljes számítógépes hálózat az épületben 200 végpontra van kiépítve, teljes körű Internet eléréssel. A 2006-os évtől a vezeték nélküli hálózat is elérhető az iskola teljes területén. Az iskolához tartozik egy saját, 648 m2-es tornaterem - 4 öltözővel és zuhanyzóval - és egy aszfaltozott kézilabda pálya is. Az iskolának több mint 15.000 kötetes könyvtára és CD-tára van, ezen kívül 16 fejhallgatóval ellátott fonotéka is a tanulók rendelkezésére áll. Az épületben büfé üzemel. Az intézményegység rendelkezik túrakenukkal, sílécekkel, illetve kempingfelszerelésekkel, így adott a vízitúrázás és a sítáborozás lehetősége.

síbakancsokkal

és

A tanulóknak igény szerint kollégiumi férőhely, illetve menzai szolgáltatás biztosított. A közeljövőben szükséges a természettudományi szertárak eszközeinek fejlesztése, a számítógéppark felújítása. Külső támogatók anyagi segítségére számítva terv egy teniszpálya építése a meglévő kézilabdapálya mögé. Egy, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében elnyert pályázatnak köszönhetően nagyszabású eszközbeszerzésre nyílt lehetőségünk, megteremtve ezzel a kompetencia-alapú oktatás magas színvonalú technikai feltételeit három tanteremben. Ezen túl kettő darab mobil digitális szemléltető készletet is vásároltunk. A Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben a szentgotthárdi zeneoktatásnak a Szentgotthárd, Deák Ferenc u.1.sz. alatt található ingatlan biztosít otthont. A magyarlaki tagintézményben folyó zeneoktatás a helyi általános iskola helyiségeinek használatával történik. A képzőművészeti oktatás a 2008-as átszervezést követően az Arany János Tagintézmény egyik tantermében folyik. A központi épületben zeneoktatás céljára 11 tanterem áll rendelkezésre:1 db 70 fős hangversenyterem zongorával, 3 szolfézsterem, audio-vizuális eszközökkel felszerelve, 7 kisebb terem az egyéni hangszeres órák ellátására. A működéshez szükséges egyéb helyiségek közé tartozik 1 irodahelyiség és a mellékhelyiségek. .A tanított hangszerek köréből 195 db kisebb-nagyobb értékű eszközt tartalmaz az iskola hangszerparkja. Az intézményegység hangfelvételek készítésére alkalmas ministúdióberendezéssel rendelkezik, 2600 dokumentumos könyvtár segíti a művészetoktatást. A 104 éves épület állapota rossz, különösen sürgető a tető felújítása. A nyílászárók cseréje, hangszigetelési problémák, a hangszerpark állagmegóvása a közeljövőben remél megoldást A képző- és iparművészeti ág felszereltségét felmenő rendszer szerint szükséges biztosítani, folyamatosan számolni kell a művészeti ág anyagszükségletével.

1.4.3. Környezeti tényezők 1.4.3.1. Belső kapcsolataink Az iskolák zavartalan működéséhez elengedhetetlen az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója érdekeinek képviselete. Ezért szükséges az intézményeken belül működő érdekképviseleti szervekkel való szoros kapcsolattartás. A munkaközösségekkel, a diákönkormányzattal, a szülői munkaközösséggel, a közalkalmazotti tanáccsal, a szakszervezettel és az iskolaszékkel jó kapcsolatunk alakult ki. Nevelő-oktató munkánkat a szakmai munkaközösségek, illetve a munkaközösség-vezetők koordinálják. A következő munkaközösségek működnek iskolákban: alsó tagozatos, napközis, osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv, testnevelés, természettudományos, gyógypedagógiai, történelem, ének-zene és művészeti, a művészetoktatás tanszaki munkaközösségei. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményekben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Ez szakmai biztonságot, védelmet jelent, kiszámítható és szervezhető a szakmai fejlesztés. Egységes eljárást biztosít az integrált iskolán belül egy-egy szakmai kérdésben. 1.4.3.2. Külső kapcsolataink A megfelelő kapcsolatok kialakítása elengedhetetlen az iskola működésének biztosítása, de elsősorban a tanulók érdeke miatt. Kapcsolataink • • • • • • • • • • • • • • • •

Városi Önkormányzat Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Berzsenyi Dániel Főiskola - Pedagógiai Szolgáltató Központ Játékvár Óvoda III. Béla Szakképző Iskola Pannon Kapu Kulturális Egyesület Móra Ferenc Városi Könyvtár Nevelési Tanácsadó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kossuth Filmszínház Médiák Vöröskereszt Iskolaorvos, iskolai védőnő Rendőrség (DADA) Egyházak Nemzetközi kapcsolatok: Drago Lugaric Elemi Iskola, Bakovci, Lendvai 1. sz. kétnyelvű Általános Iskola (Szlovénia), Sveti Jurij község elemi iskolája (Szlovénia), Neuhaus község elemi iskolája (Ausztria), a rohonci Takács Jenő Zeneiskola (Ausztria), Ptuj város zeneiskolája (Szlovénia:alkalmi munkakapcsolat), zeneiskola ( Jennesdorf: közös vonószenekar), Tarvisio város gimnáziuma (Olaszország), Lendvai Kétnyelvű Középiskola (Szlovénia), Jennersdorfi Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola • A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége • A megye zeneiskolái, művészetoktatási intézményei

1.4.3.3. Továbbtanulási eredmények Az elmúlt három év általános iskolai továbbtanulási mutatói azt igazolják, hogy a gimnáziumokba jelentkező 8. osztályos tanulók zöme a Vörösmarty Gimnázium intézményegységét választja. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény alapvető érdeke, hogy ez az arány tovább emelkedjen, és a középfokú tanulmányaikat gimnáziumban folytatni kívánó tanulók többsége az intézményen belül működő gimnáziumot válassza. Arra kell törekednünk hosszú távon, hogy a gimnázium intézményegysége a tanulók lehető legtöbb igényét ki tudja elégíteni. Ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy a helyi diákságban erős kötődés alakuljon ki lakóhelyük iránt, és a későbbiekben a felsőfokú tanulmányok befejezése után is visszatérjenek a városba, itt találjanak munkát és itt találják meg boldogulásukat. A tanulói létszámokat illetően az elmúlt évek során nem tapasztalható különösebb létszámingadozás. Valamennyi intézményegység várhatóan a megszokott tanulólétszámmal fog működni. A mini, illetve a kiscsoportos létszámadatok nem adnak teljes képet az óvodáskorú gyermekek számáról, mivel a tapasztalatok szerint a szülők nem mindenkit íratnak még be az óvodába, a Közoktatási Törvény viszont a nagycsoportot már kötelezően előírja, így a létszámadatok a jövőben is az előző éviekhez hasonlóan fognak alakulni. Tehát négy párhuzamos első osztály indítható, mert a kistérségi körzetekből is évente átlagosan 15-20 tanuló a szentgotthárdi intézmények valamelyikébe iratkozik be. Az általános iskola negyedik osztálya után a nyolcosztályos gimnáziumi osztályban is folytathatják a diákok tanulmányaikat. Ez az alternatíva elsősorban a jó képességű tanulók számára lehet előnyös, akik az érettségiig megszakítás nélkül tanulhatják az egyes tantárgyakat. Ennek a képzésnek a létjogosultságát legjobban a továbbtanulási eredményeink igazolják, hiszen az ebben a képzési formában résztvevő tanulók közel 100 %-a az érettségi után valamely felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait.

2. Nevelési program 2.1. Az iskola alapelvei, értékei, céljai, feladatai Az integrált oktatási intézményben folyó oktatók-nevelő munka legalapvetőbb meghatározója, hogy az intézmény Szentgotthárd város kizárólagos oktatási intézménye az általános iskolai, valamint a gimnáziumi tanulmányok tekintetében. Az integrált intézmény alapelvei, céljai és feladata tekintetében nem határozhat meg speciális gondolatokat, a pedagógiai munka alapja csakis a teljességre törekvés lehet. 2.1.1. Alapelvek A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a lehetőségek iskolája. Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát az a tény határozza meg, hogy több mint ezer tanuló számára kell egyaránt biztosítani a tudás, és a társadalomba való minél harmonikusabb beilleszkedés lehetőségét. Iskolánk alapelve, hogy minden gyermek csak személyisége összetevőinek egységében kezelhető. Minden gyermek szeretne többet tudni, jobban érezni, testileg és szellemileg gyarapodni, harmóniában, egészségben élni magával és környezetével, egyéni életét a közösségbe illeszkedve szeretné a legteljesebben megélni. Minden gyermek sokrétű személyiség. Ezer tanuló a képességek, lehetőségek, érdeklődés szinte végtelen tárházát hordozza magában. Iskolánk alapelve, hogy minél szélesebben nyújtson fejlődési színteret a szentgotthárdi gyermekek jövője érdekében. 2.1.2.Célok, feladatok Az alábbi pontokban kiemelt céljainkat fogalmazzuk meg, és azok végrehajtása érdekében a pontokban megfogalmazott feladatokat valósítjuk meg. 2.1.2.1. Alapműveltség megalapozása • • • • • • •

A tantervi program végrehajtásával biztosítjuk tanulóink számára az alapműveltség megszerzését. Rendszeres tanulásra szoktatjuk diákjainkat. Figyelmet fordítunk a megfelelő tanulási módszerek kialakítására, megtanítására. Segítjük tanulóinkat a helyes önértékelés kialakításában. Nevelőink törekednek a folyamatos, korszerű ismeretszerzésre, önképzésre. Kondícionális kompetenciák fejlesztése Egészségtudatos gondolkodás kialakítása

2.1.2.2. Érdeklődés szerinti szelekció biztosítása Általános iskolai oktatás •

a 2008/2009-es tanévtől biztosított a magyar-német két tanítási nyelvű oktatás az első évfolyamtól kezdődően, egy osztályban A magyar-német két tanítási nyelvű oktatás bemutatása

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen nyelven (német) folyik. A német nyelvi órák (emelt óraszámban folynak) és a. célnyelven tanított tantárgyak jelentik az oktatás két területét. A célnyelven tanított tantárgyak a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően lettek kiválasztva. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és országkép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelvtanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, -közlésben és -alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelvtudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében. A két tanítási nyelvű oktatás az első évfolyam egyik induló osztályában kezdhető meg, felmenő rendszerben folyik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart.. A tanuló az iskolában évfolyamonként legalább három tantárgyat célnyelven tanul. A kéttannyelvű képzés az 1.-től a 8. évfolyam végéig tart. A 8. évfolyam 2. félévében a tanulók próbanyelvvizsgát tesznek az intézmény szervezésében, amely a Közös Európai Referenciakeret (KER) B2 (középfok) szintjének felel meg. A próbanyelvvizsga eredményének függvényében tanácsoljuk a tanulóknak a 8. évfolyam után a rendes középfokú nyelvvizsga letételét. • • • • • • •

biztosítjuk a nemzetiségi német és nemzetiségi szlovén nyelvi oktatást az 1-8. évfolyamon első évfolyamtól választhatnak a tanulók angol, német vagy szlovén nyelvi képzést alacsony óraszámban is. 3-8. évfolyamon emelt szintű német vagy angol nyelv oktatása biztosított. széleskörű választási lehetőségek mellett biztosítjuk a mindennapos testnevelést Első évfolyamtól biztosított az emelt óraszámú testnevelés igények és érdeklődés szerint szakkörök biztosítása énekkar

Gimnáziumi oktatás • • •

Nyolcosztályos gimnázium: nyelvválasztási lehetőségek: az 5. évfolyamtól emelt óraszámban angol, német, olasz vagy szlovén, 8. évfolyamtól egy további nyelv felvétele kötelező Ötosztályos gimnázium: nyelvválasztási lehetőségek: 9. évfolyamon: emelt színtű angol vagy német nyelv, 10. évfolyamtól egy további nyelv választása,valamint nyelvcsere lehetősége ECL angol és német nyelvű nemzetközi nyelvvizsgaszerzési lehetőség

• • •

Emelt óraszámú informatikaoktatás a 9. évfolyamon, felkészítés ECDL számítógéphasználói jogosítvány megszerzésére Egyéb választási lehetőség: 12-13. évfolyamon fakultáció felvétele emelt szintű érettségire történő felkészülés céljából énekkar

Művészetoktatás • •

lehetővé teszi az arra érdeklődő tanulók számára a művészetoktatási képzésbe való bekapcsolódást. Választható művészeti ágak: zeneművészeti ág, illetve képző és iparművészeti ág. Az egyes művészeti ágakon belül tanszakok (hangszeres, illetve képzőművészeti) választhatók.

2.1.2.3. Középfokú továbbtanulásra való felkészítés az 1-8. évfolyam számára mind az intézmény keretein belül, mind más középfokú közoktatási intézményben. • • • • • • •

• • •

Alsó tagozaton nagy figyelmet fordítunk az alapkészségek fejlesztésére (olvasási készség, beszédkészség, íráshasználat, számolási készség) Helyes tanulási szokások kialakításával, értelem szerinti tanulásra szoktatással igyekszünk felkészíteni tanulóinkat a felső tagozatra. Törekszünk arra, hogy gyermekeink életkoruknak, egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit, továbbá jelentsen örömöt számukra az idegen nyelven való kommunikáció, információszerzés, olvasás. Gondot fordítunk a tehetséges tanulókra, szorgalmi feladatokkal látjuk el őket, számukra versenyzési lehetőségeket biztosítunk. Felső tagozaton a szélesebb körű ismeretek megszerzésére, az önálló tanulás képességének kialakítására ösztönözzük diákjainkat. Képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően készítjük fel tanulóinkat a helyes iskolaválasztásra. Feladatunk alsó tagozatos gyerekeink olyan szintű felkészítése, hogy a negyedik osztály befejezése után választhassák a nyolcosztályos gimnáziumi képzést, illetve helyt tudjanak állni az 5-8. évfolyamokon is. Felső tagozatos tanulóinknak felvételi előkészítőt tartunk, főként magyarból és matematikából. Tanulóinkat tudatosan készítjük a helyes pályaválasztásra. Bemutatjuk az egyes iskolatípusokat osztályfőnöki órákon. Segítünk eligazodni a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Diákjaink részt vesznek a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napokon.

2.1.2.4. Középfokú műveltség biztosítása, felkészítés a gimnáziumi érettségire a 9-13. évfolyam tanulói számára. • • • •

•

Biztosítjuk a tanulók számára az alapfokú tanulmányok során megszerzett alapműveltség elmélyítését. Törekszünk arra, hogy a tanuló képességeihez mérten a lehető legjobb eredménnyel tehesse le a középfokú tanulmányait záró érettségi vizsgát. Segítünk a tanuló érdeklődését a helyes irányba terelni, gondolva már a későbbi felsőfokú tanulmányokra is. Az egyes tanulók érdeklődési körének megfelelően biztosítjuk a tudás elmélyítésének lehetőségét azokból a tárgyakból, melyekből a tanuló tovább szeretne tanulni valamely felsőoktatási intézményben (ennek keretei: tanóra, tehetséggondozás, érettségifelvételire felkészítő fakultáció). Aktuális, versenyképes, eladható és alapos tudás megszerzését várjuk el tanulóinktól, valamint ennek átadását várjuk el kollégáinktól is.

2.1.2.5. Az általános képzés kiegészítve az arra érdeklődő tanulók számára, művészeti képzés biztosítása az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja szerint. • • • • • • • • • • • •

Megalapozzuk, fejlesztjük tanulóink zenei illetve vizuális műveltségét. Megszerettetjük az értékes művészeti alkotásokat, törekszünk az esztétikai igényességre. Aktív társas muzsikálásra nevelünk, utánpótlást biztosítunk a kistérség amatőr együttesei részére. Fejlesztjük a teremtő képzeletet, az improvizációs készségeket, a kreativitást. Törekszünk a művészi kifejezőkészség megalapozására, az önkifejezés eszköztárának gazdagítására. Művészeti alapvizsgára, művészeti záróvizsgára, szakirányú továbbtanulásra készítünk fel. Fejlesztjük, gazdagítjuk a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségeket, zenei ismereteket. A látás kiművelésére, a képi műveltség, képi emlékezet és képzelet bővítésére törekszünk. Felvállaljuk a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének készségfejlesztését. Megismertetjük a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Tervező, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő, környezetalakító tevékenységet alakítunk ki. Aktív szerepet vállalunk a kistérség kulturális életében, rendszeresen szervezünk koncerteket, kiállításokat.

2.1.2.6. A tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése, nyelvi és informatikai tudás biztosítása •

A kommunikációval kapcsolatos ismereteket és készségeket elsajátíttatjuk a tanulókkal az ahhoz kapcsolódó tanórákon (magyar nyelv és irodalom, médiaismeret, nyilvános beszéd).

• •

•

•

•

A tanórákon alkalmazott munkaformákkal is igyekszünk biztosítani a kommunikációs készségek fejlődését, hiszen nemcsak a tudás megszerzése fontos, hanem annak kifejtése, előadása is a számonkérések során. Ösztönözzük tanulóinkat az idegen nyelven való kommunikációra. Felhívjuk tanulóink figyelmét arra, hogy ma már alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Mindezt jól szolgálja a magyar-német két tanítási nyelvű oktatás. Biztosítjuk a tanulók számára az idegennyelv-tanulást a választás lehetőségével. Felkészítjük a diákokat a különböző típusú és fokú nyelvvizsgákra. A nemzetiségi szlovén és német nyelv tanulására nyújtunk lehetőséget nappali órakeretben és szakköri keretek között is. Az informatika tantárgyi órákon tanulóink a legmodernebb elméleti és gyakorlati ismereteket sajátíthatják el. Arra törekszünk, hogy a diákok gond nélkül tudják kezelni a számítógépet, segítségükre legyen a tanulásban és a munkában, valamint maximálisan ki tudják használni az abban rejlő összes lehetőséget. Biztosítjuk az Európai Számítógéphasználói Jogosítvány (ECDL Start és Full) megszerzését. A képzés az intézmény tanulói számára ingyenes, a diákoknak csak a vizsgadíjat kell fizetniük. Megismertetjük a tanulókkal az egyes tagintézmények könyvtárait, ösztönözzük őket a mindennapos használatra. Könyvtárhasználati órákat tartunk. Együttműködünk a Móra Ferenc Városi Könyvtárral, és részt veszünk az általuk szervezett programokon.

2.1.2.7. A Szentgotthárd környéki nemzetiségek nyelvi, irodalmi, kulturális örökségének megőrzése Az itt élő szlovén és német nemzetiségek miatt az intézmény kiemelt feladatának tekintjük az anyanyelv tanítását, ápolását. • •

Megismertetjük a tanulókkal a nemzetiségek hagyományait, szokásait, népművészetét. A települések kisebbségi önkormányzataival kialakított kapcsolatainkat tovább ápoljuk. Igény szerint részt veszünk rendezvényeiken.

2.1.2.8. Az egyéni képességek kezelése, a különleges tehetségű tanulók fejlesztésének biztosítása, a gyengébb képességű tanulók felzárkózatása. • • • • • • • • • • • • •

Igyekszünk sokoldalúan megismerni a tanulókat. Felismerjük a tehetséges tanulókat, megerősítjük a tehetségük szerinti irány elmélyítését. Kibontakoztatjuk egyéni képességeiket. Figyelmet fordítunk tehetségük, kreativitásuk kibontakoztatására. A tanítási órákon differenciált foglalkozásokkal tehetségüknek megfelelően foglalkozunk velük. Kiemelt gondot fordítunk az idegen nyelvek oktatására. Felkészítjük őket a tanulmányi versenyekre, a nyelvvizsgákra. Biztosítjuk a nyelvvizsgák anyagi hátterét iskolai alapítványi forrásból. Biztosítjuk az önműveléshez szükséges feltételeket. Felzárkóztatjuk a lemaradókat. Felismerjük a részképesség zavarral küzdőket, a problémás területeket fejlesztjük. Segítjük a fogyatékkal élő tanulókat. Sportköröket működtetünk a városi diáksport- egyesület segítségével, kihasználjuk a versenylehetőségeket, gondoskodunk a városi utánpótlásról.

•

Az alapok szélesítésével és minőségi megalapozásával a versenysport utánpótlásának folyamatos biztosítása.

2.1.2.9. Az egészséges életmódra nevelés, képességfejlesztés a sport területén, rendszeres sportolás, a testmozgás megszerettetése minden tanuló tekintetében. -Egészségtudatos gondolkodás kialakítása a kockázatok, az ismert rizikófaktorok elkerülése -A sportágak mozgásanyagának eszközként történő alkalmazása, az életmód,a szabadidő hasznos eltöltésének kialakítása •

Elsajátíttatjuk az egészséges táplálkozási szokásokat.

•

Igényességre neveljük őket a testi higiéniát illetően.

•

Önismereti és készségfejlesztő tréningeket szervezünk a káros szenvedélyek kialakulása ellen.

•

Konfliktuskezelő tréningeket szervezünk lelki egészségük megőrzéséért.

•

Átadjuk a közlekedésbiztonsági ismereteket.

•

Biztosítjuk a balesetmentes, egészséges iskolai környezetet.

•

Népszerűsítjük a testmozgás fontosságát.

•

Megszervezzük a sporttevékenységeket: szabadidős, labdajátékok, úszásoktatás, kirándulások, túrák stb.

•

Bevezetjük a mindennapos testnevelést

•

Biztosítjuk a lehetőségeket a szakosztályokban való sportolásra.

•

Kialakítjuk azt a szemléletet, hogy élete későbbi szakaszaiban is igényelje a rendszeres testmozgást.

2.1.2.10. A környezettel való harmonikus együttélés elveinek elfogadtatása. • • • • • •

A tantestület minden tagját bevonjuk a környezeti nevelési munkába. Diákjainkat arra szoktatjuk, hogy vigyázzanak környezetükre és figyelmeztessék társaikat a kulturált magatartásra. Törekszünk a környezeti nevelés módszereinek alaposabb megismerésére Tanórákon megismertetjük a tanulókkal az adott témához kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozásokat. Természetvédelmi versenyekre készítjük fel diákjainkat (ennek keretei: tanóra, tehetséggondozás, egyéni foglalkozások). Olyan tanórán kívüli programokat szervezünk, amelyek a megszerzett ismeretek gyakorlását szolgálják.

2.1.2.11. A tolerancia, az emberi jogok tiszteletben tartása legyen alapvető szemléleti érték: • • • • • •

Kapjon hangsúlyt az osztályfőnöki foglalkozásokon az emberi jogok tiszteletben tartása, az alapvető emberi normák elfogadása, a törvény betartása! Mutassunk gyakorlati mintákat a másság kezelésére, a konfliktusok becsületes elintézésére órán, szünetben, rendezvényeken! Jellemezze kommunikációs kultúránkat az iskola hétköznapi életében mások véleményének tiszteletben tartása! Neveljük az iskola kisebb- nagyobb közösségeit a gyakorlatban az igazságos érdekegyeztetésre! Dolgozzuk fel a felmerülő problémákat a tanulóközösség előtt! Járuljunk hozzá az emberi jogok, gyermeki jogok érvényesüléséhez, biztosítsuk a diákjogokat iskolánkban!

2.1.2.12.Csökkenjenek a szociális és kulturális hátrányok! • • • • • •

Igyekszünk felismerni a különböző szociális és kulturális hátrányokkal érkező tanulók problémáit. Segítjük a hátrányos helyzetű és fogyatékos tanulókat. Figyelmet fordítunk a helyes szemléletmód kialakítására. Elfogadtatjuk a másságot. Kialakítjuk az alkalmazkodóképességet. Segítjük a közösségbe való beilleszkedésüket.

2.1.2.13.A társadalmi beilleszkedés elősegítése • • • • • • •

Kialakítjuk a helyes szemléletmódot. Figyelemmel kísérjük a reális önértékelés és önérvényesítés kialakítását. Megismertetjük, alkalmaztatjuk a megfelelő illemszabályokat. Példamutató magatartással illedelmes viselkedésre szoktatjuk a tanulókat. Kialakítjuk az iskolai szokásrendet. Egységes és következetes nevelési eljárásokat alkalmazunk. Fegyelmezett, kulturált viselkedésre tanítjuk őket.

2.1.2.14. A hagyományok szerepének átadása az ember életében. • • • • • • •

A hazaszeretetre neveljük tanulóinkat, megismertetjük nemzeti jelképeinket. Törekszünk népi hagyományaink ápolására, továbbadására, nemzeti értékeink védelmére. Felismertetjük az anyanyelv jelentőségét a nemzeti értékek és a nemzetiségi hagyományok ápolásában. Megismertetjük lakóhelyünk szokásait, történelmi, kulturális értékeit. Tovább éltetjük, fejlesztjük hazai és külföldi kapcsolatainkat. Ápoljuk, őrizzük, bővítjük az iskola belső hagyományait. Példaként állítjuk névadóink emberi értékeit.

2.2. Az iskola képzési rendje 2.2.1. Tankötelezettség teljesítése A Szentgotthárdi Oktatási Intézményben a tankötelezettség teljesíthető 1-4 évfolyamokon

az Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézményben

5-8 évfolyamokon

a Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézményben a Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegységben

9-13 évfolyamokon

a Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegységben

A Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben tankötelezettség nem teljesíthető, második tanulói jogviszonyt lehet létesíteni a művészetoktatás iránt érdeklődést és késztetést mutató tanulók számára. 2.2.2. Tanulói jogviszony, beiratkozás A tanuló az iskolával a beíratás napjától tanulói jogviszonyban áll. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény tanulók jelentkezését a kistérség területéről, illetve az oktatási törvény és az önkormányzati rendeletek előírásai szerint fogadja. Elsős tanulók beíratása

A beiratkozás napjait a jegyző jelöli ki. Az általános iskola az elsős tanulók beiratkozását megelőzően tájékoztatót tart az óvodás korú gyermekek szülei számára. A tanulók felvételéről és az osztályba sorolásról az igazgató dönt. Az 1. évfolyamra való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:

A gyermek születési anyakönyvi kivonata Áttelepülés estén a születési anyakönyvi kivonat hivatalos magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési engedélye - Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény - A tárgyév június 1. és december 31. között iskolakötelessé váló gyermek iskolaérettséget bizonyító nevelési tanácsadói nyilatkozat. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, illetve más fogyatékos tanulót a Tanulói Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság véleményében, illetve a jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a kijelölt iskolába. -

Bekerülés a két tanítási nyelvű osztályba első évfolyamon A magyar-német két tanítási nyelvű osztályba a túljelentkezés miatt az első évfolyamra válogatjuk a gyerekeket. Aki nem nyer felvételt a képzésre, annak természetesen helyet biztosítunk a hagyományos osztályok valamelyikében. A válogatót négy helyszínen négy pedagógus végzi. A pedagógusok előre elkészített értékelő lapon értékelik a gyerekek tevékenységét, majd ráírják a lapra a megfelelő pontszámot. Azokat a jelentkezőket vesszük fel, akik a legtöbb pontot szerezték. A foglalkozások befejeztével kerül sor az összesítésre. Az érintett szülőket a válogatás eredményéről írásban értesítjük. Külön szülői kérésre a részletes, helyszínenként elért eredményekről is tájékoztatást adunk.

A válogató egyes helyszínein a következő készségeket mérik a pedagógusok:

1.a helyszín Vizsgálati szempont: a gyermek fantáziája, kombinációs készsége, színkultúrája, ceruzafogása, vonalvezetése, kapcsolatfelvétel. Feladat: Fénymásolt vonalas rajz kiegészítése saját elképzelése vagy utasítás szerint, a kép kiszínezése. A kiegészítésről beszéljen.

1.b helyszín Vizsgálati szempont: memória, logikai készség, mennyiségi fogalmak (több-kevesebb, ugyanannyi, 5-ös számkörön belüli számfogalom tisztázása). Feladatok: Logikai készlet lapjaival csoportosítás tetszőleges, de kellően indokolt szempontok, vagy a pedagógus által megadott szempontok alapján. Pálcikákból kirakott kép visszaidézése, kirakása, letakarás után.

2. helyszín Vizsgálati szempont: Dyslexiára és dysgráfiára utaló jelek kiszűrésére alkalmas tesztek elvégeztetése, feladatértés. Feladatok: Pszichológiai teszt a figyelem terjedelmének vizsgálatára, ábra másolása, sorozat, irányok felismerése.

3. helyszín Vizsgálati szempont: a szöveghallás és a zenei hallás, ritmusérzék vizsgálata Feladatok: Logopédiai szósor , mondatok, a gyermek számára ismeretlen értelmű, vagy tartalmú (pl. halandzsa) szöveg visszamondása, ritmus visszaadása, utánzás

4. helyszín Vizsgálati szempont: a beszédkészség, a szókincsgazdagság, a hangcserék, beszédhibák kiszűrése, beszédhanghallás megfigyelése, tartalmi összefüggések vizsgálata. Feladat: mese visszaidézése kérdések alapján, hasonló hangzású, de más értelmű szavak jelentésének felismerése kép alapján, szavak hangoztatása.

Beiratkozás a Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységbe

A művészetoktatásba való bekapcsolódás önkéntes alapon, a tanulók érdeklődése és késztetése alapján történik. A beiratkozás időpontja nem esik egybe az általános iskolai beíratás idejével, a dátumot az intézményegység vezetője jelöli ki, és teszi közzé a helyben szokásos módon. A beiratkozást képességfelmérés előzi meg, a szentgotthárdi tanulók felmérése az általános iskolákkal egyeztetve, közösen történik. A szülők előzetes tájékoztatást kapnak a művészetoktatás cél és feladatrendszeréről, a művészeti ágak, tanszakok választékáról, a térítési és tandíjak szabályairól. A tanulók felvételéről a képességfelmérést végző pedagógusok javaslata alapján az intézményegység-vezető dönt. Tanulói jogviszony intézményegységben

keletkezése,

felvételi

a

Vörösmarty

Mihály

Gimnázium

Mind az öt-, mind a nyolc évfolyamos képzésre a szülők kérelme, 7. ill. 3. osztály év végi és a 8. ill. 4. osztályos félévi tanulmányi eredményei, valamint (amennyiben az erre vonatkozó jogszabály feltételei teljesülnek) írásbeli felvételi vizsga alapján nyernek felvételt a tanulók. Különbözeti vizsgát kell tenni meghatározott tantárgyakból abban az esetben, ha más tantervű középiskolából érkezik a tanuló.

Felvétel a napközi otthonba

Minden tanulót felveszünk. A beiratkozás rendje: •

1. osztályban beiratkozás alkalmával, 2-10. osztályban május 31-ig kérheti a szülő a felvételt. • Ha tanév közben változás áll be a család helyzetében, a szülők soron kívül kérheti a gyermek elhelyezését. A napközi otthon minden évfolyamon működhet. A csoportok kialakításának elsődleges szempontja az osztályok szerinti működtetés. Ha ezt a napközibe jelentkezők létszáma nem teszi lehetővé, akkor az évfolyamonkénti csoportszervezést támogatjuk. Különböző évfolyamokat csak a végső esetben vonunk össze. A napközi otthon a szorgalmi időben működik. A téli és a tavaszi szünetben, a tanítás nélküli munkanapokon a csoportok - előzetes felmérés alapján összevonhatók. A bejáró tanulók részére a buszok indulásáig felügyeletet és kíséretet szervezünk. 2.2.3.Tanulmányok folytatása, döntési helyzetek Az 1. évfolyamra történő beíratás előtt a szülők a hagyományos osztály mellett két speciális képzési forma (magyar-német két tanítási nyelvű osztály, nemzetiségi német és szlovén nyelv) közül választhatnak. Évfolyami szinten biztosítjuk a mindennapos testnevelést. A délutáni felügyeletet napközi- vagy iskolaotthon formájában biztosítjuk. Az általános iskolában a 3. osztályoktól emelt szintű német vagy angol nyelvoktatást lehet választani. Az emelt óraszámú nyelvoktatásra a felvétel minden év márciusában történik a második osztályos tanulók szüleinek értesítésével. A szülők igényeinek felmérése után a tanulók eredményeik alapján (a matematika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyak osztályzatai) tagozatos és nem tagozatos csoportokba kerülnek. A Szentgotthárdi Oktatási Intézmény negyedik évfolyamán választhatnak a szülők, tanulók, hogy tanulmányaikat az általános iskolai képzésben (SZOI Széchenyi 5-8. Évfolyamos Tagintézmény) folytatják, vagy a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység nyolcosztályos tagozatára jelentkeznek. A döntést nyílt napok, tájékoztató előkészítő értekezletek segítik az érdeklődők számára. Az átlépés, a tanulók átvétele a tanulmányi eredmények alapján történik. Az általános iskola utolsó éveinek fontos feladata a középiskolai továbbtanulás előkészítése, a választás segítése. A tanulók pályaválasztását az osztályfőnöki munkaközösség vezetője irányítja az osztályfőnökökkel együtt. Már hetedik osztályban megkezdik a tanulók tájékoztatását, ismertetik a városi és megyei középiskolák lehetőségeit. A szülők számára évente külön értekezletet tartunk, ahol a meghívott középiskolai igazgatóktól személyesen is érdeklődhetnek. A tanulmányok az integrált intézményen belül is folytathatók a 9. évfolyamon a Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegységben. A felvétel nem automatikusan, hanem az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. A Takács Jenő Alapfokú Intézményegységbe a beiratkozás – függetlenül az általános iskolai vagy gimnáziumi tanulmányoktól - a későbbi években is lehetséges, valamint a művészetoktatási intézményegységen belül számos választási lehetőség kínálkozik a résztvevők számára tanulmányaik végzése során. Az előkészítő évfolyamok alapkészségeket fejlesztenek, valamint segítik a választást a hangszerek, illetve képzőművészeti tanszak-orientáció tekintetében. Az alapfokú évfolyamokon a választott tanszakokon kezdődik a tanulás, átlagosan heti 4 foglalkozás keretén belül A növendékek a későbbi évek folyamán fokozatosan kapcsolódhatnak be az iskola

művészeti együtteseinek munkáiba, választhatnak a kötelező és a szabadon választott tantárgyak közül. (→ helyi tanterv) A művészetoktatási intézményegységben minden évfolyamra újból be kell iratkozni, az alapfokú évfolyamok lezárása (művészeti alapvizsga) után a tanulmányok továbbképző évfolyamokon folytathatók. 2.2.4. Továbbhaladás az iskolában A Szentgotthárdi Oktatási Intézményben a továbbhaladás feltételei: 2.2.4.1. Óralátogatási kötelezettség teljesítése A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. Az igazolás módját a Házirend tartalmazza. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, akkor a tanítási év végén nem osztályozható. A továbbhaladáshoz a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. Kivételes esetben az igazgató felmentést adhat ez alól (pl. hosszabb kórházi kezelés, betegség esetén). A Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben ha egy tanévben az igazolt és igazolatlan hiányzások együttesen meghaladják az óraszám 1/3-át, a tanuló nem osztályozható, illetve tantestületi határozat alapján osztályozó vizsgát tehet.

2.2.4.2.Tanulmányi kötelezettség teljesítése A negyedik évfolyam végéig az iskola saját elhatározása alapján csak a tanórai foglalkozásokról történő mulasztás esetén utasíthatja a tanulót évfolyamismétlésre. A tanuló az adott évfolyamot a szülő kérésére megismételheti. A tanuló az 5. évfolyamtól az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges /2/ minősítéssel teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma három, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A tanuló – szülő kérésére – az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti. Készségtárgyakból ( rajz, ének-zene, testnevelés) nem buktatunk, de a továbblépés feltétele az aktív közreműködés a tanórákon A sajátos nevelési igényű tanulók esetében, ha a tanuló 16., illetve 18. életévéig nem tudja a nyolcadik osztályt befejezni, szülői kérésre 2 évvel meghosszabbítható tanulói jogviszonya, a munkaközösség és az igazgatóság véleménye alapján. A Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységben a tanulók tantárgyanként eltérő évfolyamon tarthatnak. A magasabb évfolyamra lépésről az év végi beszámolón dönt a vizsgabizottság. Elméleti tárgyakból a magasabb évfolyamra lépés feltétele az év végi teszt legalább elégséges szintű teljesítése. Sikertelenség esetén két alkalommal javítási lehetőséget kap a tanuló. A művészetoktatási intézményegységben az évfolyam megismétlésére egy alkalommal kerülhet sor. 2.2.5. Tanulmányok lezárása, mérések Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység

A nyolc évfolyamos képzésben tanulók magyarból 7. év végén, matematikából 8. év végén, történelemből 9. tanév folyamán, magyarból 10. év végén köteles szintfelmérő vizsgát tenni. A vizsga érdemjegye a tanuló bizonyítványába, illetve az anyakönyvbe bekerül. A sikertelen vizsga nem jár együtt az osztályismétléssel, de a vizsgát meg kell ismételni. A tanuló a 12. évfolyam (nyolcosztályos képzés), illetve a13. évfolyam (ötosztályos képzés) sikeres befejezése után érettségi vizsgát tehet. A tanuló jogosult előrehozott érettségi vizsga letételére, amennyiben az adott tantárgyból a tantárgyi követelményeknek vagy az előírt évfolyamnak az osztályozóvizsgán megfelelt.

Mérések az általános iskolai képzésben Intézményünk mérési rendszere két részből áll. Egy írásbeli és egy szóbeli részből, de nem minden tanulót egységesen érintve. Az év végi írásbeli vizsgának a célja tanulók éves teljesítményének mérése, míg a szóbeli vizsgával felkészítjük a tanulókat arra, hogy tudják kezelni a vizsga okozta stresszhelyzetet, illetve képesek legyenek vizsgabizottság előtt egy megadott témáról összefogott, kerek feleletet adni. Az 1-4. évfolyamos tanulók egy évfolyamonként egységesített (képzési terület, azonos feladatsor stb.) írásbeli mérésen vesznek részt, amelynek értékelése %-os formában történik. Év végi írásbeli mérésben vesz részt valamennyi 5-8. évfolyamos tanuló matematikából, illetve magyar nyelvből. Ez utóbbi tulajdonképpen egy helyesírási szintfelmérő tollbamondás alapján. Szóban vizsgáznak hetedik évfolyam végén az emelt óraszámú nyelvoktatásban részt vevő tanulók a tanult idegen nyelvből. Erre elsősorban az alap- vagy középfokú német nyelvvizsga szóbeli témaköreiből készülnek a tanulók, ezzel is felkészülve a nyolcadik évfolyam során esedékes tényleges alapfokú német nyelvvizsgára. A nyolcadik évfolyamon minden tanévben egy adott tantárgyból szóbeli vizsgát szervezünk minden tanuló számára. A tantárgyat a tanév elején a tantestület határozza meg. A 8. évfolyam 2. félévében a két tanítási nyelvű osztály tanulói próbanyelvvizsgát tesznek az intézmény szervezésében, amely a Közös Európai Referenciakeret (KER) B2 (középfok) szintjének felel meg. A próbanyelvvizsga eredményének függvényében tanácsoljuk a tanulóknak a 8. évfolyam után a rendes középfokú nyelvvizsga letételét. Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység

A tanulók tanévenként egy alkalommal kötelesek számot adni technikai és művészi kifejezésbeli előmenetelükről. A zeneművész ág hangszeres beszámolóinak formája lehet hagyományos vizsga, illetve hangverseny. Az elméleti tárgyak beszámoltatásának formája az év végi teszt. Azok a tanulók, akik alapfokú tanulmányaikat az utolsó évfolyamon végzik, a tanév befejeztével művészeti alapvizsgát tehetnek. A továbbképző évfolyamokra való jelentkezés feltétele – felmenő rendszerben alkalmazva – a sikeres művészeti alapvizsga tétele. Azok a tanulók, akik a továbbképző utolsó évfolyamát végzik, művészeti záróvizsgával zárhatják le tanulmányaikat. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre építve a vizsgatantárgyait az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” alapján a helyi tantervben szerepelteti az intézményegység. 2.2.6. Tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik az általános iskolai intézményegységekben  az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja tanulmányait,  a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni,  a 8. osztály elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján Az általános iskolai tanulmányok befejezésekor a 8. osztály elvégzését igazoló bizonyítványt állítunk ki. A gyermek tankötelezettsége 16 éves koráig tart, illetve aki általános iskolai tanulmányait az 1998/99-es tanévben kezdte meg, annak tankötelezettsége két évvel meghosszabbodik, azaz 18 éves koráig tart. Az iskola a 8. osztály végén eltávozási bizonyítványt mellékel a tanulók bizonyítványához. A fogadó intézmény visszajelzi, hogy a következő iskolaévet náluk folytatja.

A tanulói jogviszony megszűnik a Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegységben  az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja tanulmányait,  az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján,  a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanulótanulmányait nem kívánja folytatni,  a nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,  annak a nem tanköteles tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

A tanulói jogviszony megszűnik Intézményegységben

a Takács Jenő

Alapfokú Művészetoktatási

 ha a szülő, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon,  az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát,  az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján,  ha a tanuló tanulói jogviszonyát — a tanköteles tanuló kivételével — fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű.

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógus pálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, nyomon követhetjük sorsukat, ezáltal tevékeny részeseivé válhatunk a holnapnak. Hosszabbrövidebb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: élet. Intézményünk ennek szellemében a következő személyiségjegyek kialakítására törekszik tanulóinkban: • • • • • • • • • • • •

Legyen nyitott a külvilág pozitív jelenségei iránt, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni. Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne. Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt. Legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket. Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük. Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes és hasznos dolgokban kell szót fogadnia. Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető. Legyen együttműködő, de ne legyen konformista.

Intézményünk a társadalom része, ezért a társadalmi problémák (munkanélküliség, egzisztenciális elbizonytalanodás, családi és életvezetési problémák) áttételes formában, de lecsapódnak a gyerekek viselkedésében. Egyre gyakrabban jelentkeznek magatartásproblémák. Ezek kezelése, illetve a beilleszkedési nehézségek megoldása nagyon fontos feladatunk. A serdülőkorban kialakuló magatartásbeli problémákra az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő kritikus véleményalkotás a jellemző. A szülők, illetve a pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb problémát. A pedagógusok körében (pszichológus vezetésével) esetmegbeszéléseket végzünk. Szakemberek segítségével a jobb önismeret kialakítása érdekében tanulóink körében csoportfoglalkozásokat szervezünk. A gyerekek személyiségének alaposabb megismerésével elősegítjük, hogy az egyéniségüknek, szellemi, fizikai adottságuknak megfelelő pályát válasszanak, valamint olyat, ahol sikeresek lehetnek az életben. Leherőség van arra , hogy az un.”Egyesületi típusu” elven működő és szerveződő iskolamodell lefedi azt a hármasságot, amit a „megismerés” (műveltségi területek), az „érzelmi intelligencia” (művészetek) és a „kondicionális kompetencia” (sportmozgások) jelent az oktatás folyamatában, s jelent a teljes személyiség eredményes fejlesztésében.

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.4.1. Tanulói közösségek Nevelésünk fontos része az emberi együttélés helyes normáinak megismertetése, elsajátítása, s ezzel együtt az emberi kapcsolatok egységes kialakításának segítése egy-egy adott korosztály adott szintjének megfelelően. Fontos, hogy a tanulók felismerjék, melyek az életükben meghatározó szerepet játszó közösségek: család, osztályközösség, iskola, szűkebb lakóhely. Az iskolai élet minden területén figyelnünk, tudatosan irányítanunk kell a gyerekek közösségi életét. Tanulóink szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskolának az új környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák iránt. Fejleszteni kell tanulóinknál a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Eszközeink: • • • • • • • •

Közös osztályélet megszervezése (feladatvállalás, tisztségek) Jó pajtási viszony kialakítása (közös játék, séta, osztálykirándulás, táborozás) Törekvés a társas kapcsolatok kiépülését gátló gyermekhibák kiküszöbölésére (árulkodás, hazudozás, irigység, önzés, erőszakosság) Tartalmas, vonzó programok szervezése a szabadidő közös eltöltésére (vetélkedők, tréfás versenyek, közös mozi-, színház-, múzeumlátogatás, kirándulás) Őszinte légkör kialakítása Aktív részvétel az iskola nemzetközi kapcsolataiban Környezeti értékek megőrzése, gyarapítása Családi, lakóhelyi, iskolai hagyományok ápolása.

2.4.2. A felnőtt-, pedagógusközösség A nevelőtestület nem csak egy szakmai közösséget jelent. Összetartása befolyásolja az intézmény-egységekben folyó munkát tartalmi és hangulati szempontból egyaránt. Tudjuk, hogy kiegyensúlyozott, pozitív beállítottságú személyiség képes csak arra, hogy megfelelő irányba fejlessze a rábízott gyermek személyiségét. Fontos olyan légkör kialakítása, ahol az egyén biztonságban érzi magát. Szakmai tekintetben az együttműködés keretét a munkaközösségek adják. A munkaközösségvezetők feladata, hogy ebben a körben összehangolják az iskolai munkát. Versenyeket szerveznek, egyeztetik a programokat, megbeszélik a felmerülő gondokat. Csapatként működve lehet csak eredményes és hatékony az iskolai munka.

Eszközeink: • • • • • •

Folyamatos képzés, önképzés Jól működő, korrekt információs rendszer működtetése A munkaközösségek, szülői közösségek, a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet véleményének figyelembevételével történő működtetés Egymás munkája iránti érdeklődés, kollegiális magatartás, egymás eredményeinek elismerése, munkájának megbecsülése, véleményének tiszteletben tartása Egységes nevelői eljárások a gyerekekkel való kapcsolattartásban Közös programok, kirándulások szervezése.

2.4.3. Közösségfejlesztés, iskolai hagyományok kialakult gyakorlata Általános Iskola

Iskolánk megemlékezései, rendezvényei és egyéb megemlékezései a tanév folyamán: Szeptember: -

Ünnepélyes tanévnyitó: A végzős tanulók az óvodából átkísérik a leendő első osztályosokat a tanévnyitó helyszínére, ahol az igazgató köszönti az iskola új tanulóit Sulinyitogató (diszkó: A felső tagozatosok rendezvénye, melynek során az ötödik évfolyamosokat mókás keretek között felső tagozatossá avatják.) Szülői értekezlet: A tanévkezdéssel kapcsolatos fontos tudnivalókról, a várható programokról, délutáni elfoglaltságok lehetőségeiről tájékoztatjuk a szülőket. Alapítványunk minden év szeptemberében kirándulást szervez azoknak a tanulóknak, akik az előző tanévet kitűnő tanulmányi eredménnyel zárták.

Október: -

-

-

Hármas találkozó: Intézményünk két testvériskolájával (Sveti Jurij – Szlovénia, Neuhaus – Ausztria) lebonyolított három napos közös rendezvény, amely forgószínpadszerűen a három ország területén váltva kerül megrendezésre egy előre megadott téma feldolgozásával (pl. környezetvédelem, idegenforgalom, néphagyományok stb.). Szakmai nap: A Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolával szervezett közös program, melynek keretében iskolánk nevelői egy alkalommal óralátogatáson vesznek részt a szlovén iskolában, majd egy alkalommal a lendvai kollégák hospitálnak nálunk. Megemlékezés az Aradi Vértanúkról Megemlékezés a Zene Világnapjáról Megemlékezés az 1956-os eseményekről Az alsó tagozatos tanulók mesemondó versenyen szerepelhetnek, megmutatva tehetségüket.

November: -

-

Nevelési értekezlet: A tantestületet érdeklő témáról hallgatunk előadást meghívott előadó tolmácsolásával, illetve az iskolai életet érintő fontos témát dolgoznak fel előre felkért pedagógusok. Nyílt órák: Előre meghatározott napokon az első két tanítási órát látogathatják a szülők.

-

-

Pedagógustalálkozó: Sveti Jurij és Neuhaus általános iskolájának nevelőivel találkozunk mindig más helyszínen. Ezen alkalmakkor kötetlen szakmai megbeszélés folyik a három ország pedagógusai között, illetve egyeztetjük a közös programokat. Egészségre nevelési hónap: Az egészséges életmódra nevelés jegyében rajzpályázatokat írunk ki, illetve vetélkedőt szervezünk. Széchenyi István szavalóversenyt rendezünk Széchenyi Labdarugó Torna Fogadóórák

December: -

Mikulás-nap: Karácsony: Hagyományosan a harmadik és az ötödik évfolyam tanulói készülnek egy kis műsorral, amelyet a téli szünet előtti utolsó tanítási nap délelőttjén az iskola valamennyi tanulójának bemutatnak. Arany János Kézilabda Torna A kistérség és az alsó tagozatos tanulóink részére megrendezzük a Mikulás Kupát Továbbtanulási szülői értekezlet Kórustalálkozót szervezünk

Január: -

Fogadóórák Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról Német nemzetiségi szavalóverseny

Február: - SZM bál: A Szülői Munkaközösség szervezésében részt veszünk a hagyományos bálon. - Szülői értekezlet: Értékeljük az első félév munkáját - Farsang. Március: Sítábor. Arany-nap: Méltó megemlékezés iskolánk névadójáról Arany János szavalóverseny: Az alsó tagozatosok kistérségi rendezvényen mutathatják be versmondó tudásukat. - Vörösmarty és Széchenyi szavalóverseny: a felső tagozatosok kétévenként váltva vesznek részt rajta - Nemzeti ünnep (márc. 15.) Április: -

-

Nevelési értekezlet Fogadóórák Kórustalálkozón veszünk részt a szlovén partneriskolák részvételével. Minden évben más helyszínen kerül megrendezésre a Nemzetközi Atlétika Gála a lendvai és szentgotthárdi felső tagozatos tanulók részvételével

Május:

-

Béke Kupa: Labdarúgó torna két korcsoport részére a kistérség és Lendva csapatainak részvételével. Vizsgák, mérések: Az IMIP-ben megfogalmazottak szerint bonyolítjuk le. Osztálykirándulások:

Június: -

Diáknap: Sportnap: Egész napos program a sport, a mozgás jegyében Nyolcadikosok búcsúztatása: Végzős diákjain ünnepélyes keretek közt búcsúznak el volt iskolájuktól. Ünnepélyes tanévzáró: Itt értékeljük a lezárt tanévet, az igazgató felsorolja a kitűnő és jeles tanulmányi eredménnyel évet záró tanulókat és jutalomkönyvet ad át részükre.

Egész éven át tartó programok: -

Filharmónia: Az énekkaros tanulók mellett az iskola tanulói magas létszámban vesznek részt ezen a rendezvényen. Gyalog- és kerékpártúrák

Táborok a tél és a nyár folyamán: -

Alsó tagozatosok környezetvédelmi tábora Lentiben. Felső tagozatosok alkotótábora Lentiben. Kerékpáros vándortábor az ország valamelyik nemzeti parkjában. Szlovéniai nyelvi és alkotótábor Sí tábor Szlovénia, Ausztria Német nemzetiségi olvasótábor

Vörösmarty Mihály Gimnázium

Az iskolai ünnepélyek és rendezvények intézményünk életének különösen szép alkalmai. Színt és változatosságot visznek az iskola mindennapjaiba, szolgálják az értelmi és érzelmi nevelést, fegyelemre szoktatnak, és erősítik a tanulókban a hazafias gondolkodást. Alkalmat nyújtanak a tanulóknak a közösség előtti szereplésre, megvalósíthatják ötleteiket, és gyakorolják a kialakult hagyományokat. Azért tartjuk nagyon fontosnak az egyes ünnepi alkalmakat, mert azok egyéni arculatot adnak iskolánknak, ezáltal fontos szerepet játszanak a gimnázium külső megítélésében, valamint megmozgatják az összes tanulót és tanárt. A tanév elején rendezvénytervet készítünk, amelyben előzetes konzultáció után kijelöljük az egyes rendezvények megszervezéséért felelős pedagógusokat és tanulóközösségeket. Iskolánk ünnepélyei, rendezvényei és egyéb megemlékezései a tanév során Szeptember: Tanévnyitó ünnepély, amelyen az igazgató köszönti a gimnázium új tanulóit. Október: 6-án megemlékezünk az aradi vértanúkról. 23-án, a forradalom és szabadságharc évfordulóján ünnepi műsorral emlékezünk. A városi megemlékezésre minden második évben iskolánk készül ünnepi programmal.

E hónapban rendezzük meg az ötödikes és kilencedikes tanulók mazsolaavatóját, melyre a két osztály bemutatkozó műsorral készül, majd játékos próbatételek következnek. A programot este diszkó zárja. Nyílt napot tartunk, ahol a környék általános iskoláinak gimnáziumunk iránt érdeklődő végzős tanulóit és szüleiket fogadjuk az iskolánkban. November: A Szülői Munkaközösség szervezésében részt veszünk a hagyományos Katalin- bálon. December: 1-jén Vörösmarty-napot tartunk, ahol iskolai keretben megemlékezünk névadónkról. 6án az egyik osztály tanulóinak mikulása és krampuszai megajándékozzák a tanulókat és a tanárokat. A hónap utolsó tanítási napján ünnepi műsorral készülünk a karácsonyra. Január: Végzős tanulóinknak szalagtűző ünnepséget és bált rendezünk Február: 25-én megemlékezünk a kommunista diktatúrák áldozatairól. Nyílt napot tartunk az általános iskolák negyedik és ötödik osztályos tanulóinak a nyolcosztályos évfolyamokon. Március: 15-én az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékezünk, valamint részt veszünk a városi szintű megemlékezésen. Április: 16-án, a holocaust áldozatainak emléknapján rövid megemlékezést tartunk. A Diákönkormányzat diákközgyűlést tart, valamint a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon diáknapot szervez, amelyre az osztályok vidám műsorokkal készülnek. Ezen kívül vetélkedők, sportmérkőzések zajlanak, este pedig sulidiszkó zárja a programot. Május: Ballagást tartunk, a végzős diákjaink ünnepélyes keretek között búcsúznak az iskolától. Június: A tanévzáró ünnepélyen értékeljük a befejezett tanévet, ekkor sorolja fel az igazgató az elért eredményeket, osztja ki a tanulóknak a megérdemelt jutalmakat. Általában május és június hónapokban az osztályok tanulmányi kirándulásokat szerveznek. A tanév során színházlátogatásokat szervezünk a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházba, illetve városunk színházi előadásain veszünk részt. Iskolánk tanulói Filharmóniai előadásokon is részt vesznek a színházban. Követendő és szép hagyománnyá vált az öregdiákok és az iskola kapcsolattartásának sajátságos koreográfiája. Egykori tanulóink szívesen térnek vissza az alma materbe. Az érettségi találkozókon először ünnepi osztályfőnöki órákra kerül sor, majd a jelenlévők szalagfelkötéssel tisztelegnek a névadó Vörösmarty Mihály emléke előtt, a temetők felkeresésével pedig emlékeznek, és fejet hajtanak az elhunyt tanárok és az egykori diáktársak emléke előtt is. A múlt hagyományainak töretlen ápolását jelentik az érettségi tabló készítése és az iskola folyosóin való megőrzése. A hagyományok ápolása továbbra is fontos feladata intézményünknek. Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység

A művészetoktatási intézményegység 25 éves működése során számos rendezvény, esemény érett hagyománnyá, melyek sajátos arculatot biztosítanak iskolánknak, egyben hozzájárulnak az eredményes szakmai munkához. Hagyományainkban kiemelkedő szerepet játszanak visszatérő hangversenyeink, mint pl. a Takács Jenő hangversenyek, tanári koncertek, a „végzősök hangversenye”, az adventi koncertek, a Rábavölgyi vonószenekar koncertjei, vagy a közös fellépések a Szentgotthárdi Énekegyesülettel, az élményszámba menő „zenei pályán továbbtanulók hangversenye”. A növendékhangversenyek hagyománya a zeneoktatási folyamat szerves részét képezi, akárcsak az új, képző- és iparművészeti ágban a tanulók munkáiból szervezett kiállítások.

A közismereti iskolákhoz hasonlóan a művészetoktatási intézményegység életében is fontos, visszatérő események az évnyitók, évzárók, diáknapok, Szülői Munkaközösségi bálok. Visszatérő esemény iskolánkban a körzeti népdaléneklési verseny, valamint a zenetörténeti vetélkedők megszervezése, melyekbe saját növendékeinken kívül a kistérség zene iránt érdeklődő tanulóit is várjuk. Kiemelkedő jelentőségű szakmai munkánkban a zenei táborok hagyománya, melynek hasznosságáról a csoportos muzsikálás megszerettetésében, a közösségnevelésben, a tanulók motivációjában meg vagyunk győződve.

2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Napjainkban, amikor a családok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és így a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, megnő az iskola feladata és jelentősége a gyermek- és ifjúságvédelem területén is. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerek, aki megélhetéssel küzdő családban nő fel. A problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és az iskolához való viszonyukat. Iskolánk egyes tagintézményeiben órakedvezményben részesülő gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök dolgoznak, akik tevékenységüket éves munkaterv alapján végzik Legfontosabb feladatuk a megelőzés. Ennek érdekében minden tanév elején felmérik az osztályfőnökök segítségével az iskola veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóit, és nyilvántartást vezetnek róluk. Ha a gyermek érdeke úgy kívánja, felveszik a kapcsolatot a megfelelő iskolán kívüli szervezettel. A gyermek érdekében segélyek kiutalását kérik, javaslatot tesznek a gyámhatóságon védő- óvó intézkedések megtételére, illetve kezdeményezik a gyermek állami gondozásba vételét. Segítséget nyújtanak az osztályfőnököknek a gyámhatóság, a rendőrség és a bíróság számára készítendő pedagógiai vélemények elkészítésében. Feltárják a veszélyeztetettség okait, ezért megismerkednek a gyermek családi hátterével, környezetével. Tanácsot adnak a szülőknek, nevelési segítséget nyújtanak nekik. Mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazzák. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért, annak törvényességéért alapvetően az intézmény vezetője felel. Intézményünk a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység során a következő szervekkel áll rendszeres kapcsolatban: o o o o o o o o o

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Iroda Városi Vöröskereszt Városi Rendőrőrs Egyházak Gyermekpszichológus Védőnői szolgálat III. Béla Szakképző Iskola

2.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 2.6.1. A tehetséggondozás általános elemei Az oktatás kezdeti szakaszában a tehetséggondozás leghangsúlyosabb eleme az esélyegyenlőség biztosítása. Elvünk, hogy minden gyermekben szunnyad speciális képesség, melynek kibontakoztatására lehetőséget kell biztosítani. Az első évfolyamokon leglényegesebb feladatunk, hogy figyelmet fordítsunk az alapkészségek fejlesztésére (olvasási készség, beszédkészség, íráshasználat, számolási készség), hiszen csak jó alapok teremtenek lehetőséget az egyéni képességek kitűnésére. Az

alapok átadása mellett fontosnak érezzük, hogy helyes tanulási szokások kialakításával, értelem szerinti tanulásra szoktatással készítsük elő a tehetséggondozást. A következő évfolyamokon a tehetséggondozó munka keretében előtérbe kerül a kiemelkedő képességek felismerése és gondozása. Feladatunknak érezzük, hogy oktatónevelő munkánkat a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vételével folytassuk, tanítóink, tanáraink differenciált pedagógiai módszerekkel nagyon ütemű haladást biztosítsanak a jóknak és több gyakorlási lehetőséget a gyengébbeknek. A tehetséggondozás legáltalánosabb eszközei intézményünkben: • • • • • •

A tehetséges tanulók differenciált kezelése tanórán, többletfeladatok, szorgalmi feladatok biztosítása. Versenyzési lehetőség biztosítása egyéni képességek szerint, bekapcsolódás szóbeli, írásbeli, levelező formájú tanulmányi versenyekbe. A tanítók, osztályfőnökök, szaktanárok a kiemelkedő művészeti képességek észrevételekor ajánlják az alapfokú művészetoktatásba való bekapcsolódást a tanulóknak, szülőknek. A jó képességű tanulók felkészítésénél szempontnak tartjuk, hogy a 4. osztály befejezése után bátran átléphessenek a 8 osztályos gimnázium oktatási formába. Emelt szintű oktatást biztosítunk a tehetséges tanulók részvételére számítva egy-egy fontosnak tartott tantárgy oktatásában. Lehetőség szerint szakköri tevékenységet biztosítunk egyes képességek támogatása céljából.

2.6.2. Tehetséggondozói eljárások Általános iskola • • •

Csoportosítás képességek és érdeklődés szerint Kooperatív módszerek Kompetencia alapú oktatás

Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: A tehetséggondozás a biztos alapok átadásával kezdődik. A kezdő évfolyamokon még együtt muzsikálnak a jövő neves művészei és amatőr muzsikusai. Mindenki számára biztosítani kell a művészi képességeinek biztos alapokon nyugvó fejlesztését. Kiemelkedően jó zenei képességű növendék esetében javasoljuk a zenei pályára való felkészülést. A kiemelkedő képességű tanulónak lehetősége van „B” tagozat szerinti képzésben részesülni, mely megmutatkozik az óraszámban, a tanított tantárgyakban, tantervi követelményekben, az anyagvégzésben, valamint a számonkérés formáiban is. Az emelt szintű képzést az alapfokú 2. évfolyamtól, rendkívül indokolt esetben az 1. évfolyam II. félévétől lehetséges igénybe venni. A csoportos oktatási formájú képzőművészeti ág kiemelkedő képességű tanulói számára az alsó évfolyamokon külön feladatok, differenciált oktatómunka biztosít fejlődési lehetőséget. A képzőművészeti ág kiemelkedő képességű, szakirányú továbbtanulásra készülő tanulói számára külön felkészítő csoport indul az utolsó két évfolyamon. Mind a két művészeti ágban kiemelkedően szerepet játszik a tehetséggondozás területén a művészeti versenyeken való részvétel, ahol cél bekapcsolódni az országos, regionális, és megyei versenyek rendszerébe. A versenyek az egyéni képességek felmutatásán kívül hozzászoktatnak a szerepléshez, valamint kitekintést is biztosítanak mind a pedagógus, mind a tanuló és szülő számára a kiemelkedő tanulók teljesítményéről megyei, területi, országos szinten.

Vörösmarty Mihály Gimnázium A tehetséggondozó munka nagy hagyományokra tekint vissza. A gimnázium több, mind 100 éves történetében különösen a nyelvoktatás területén alakultak ki sikeres tehetséggondozási eljárások. Az 1986/87-es tanévtől nyelvi speciális képzés indult német és angol nyelvből. 1991-ben 8 osztályos tagozat kezdte meg működését. A szabad nyelvválasztás, az őszinte motiváció, a magasabb színvonalú nyelvoktatás, a 8. osztályos tagozat következtében a tanulók egyre gyakrabban indultak az OKTV-n, valamint majdnem 100%-os felvételi eredményességi mutatót sikerült elérni a 8 osztályos tagozat tekintetében. A kiemelt területek gondozásában nagy hangsúlyt fektetnek az iskola-felhasználók véleményének figyelembe vételére. Ezek alapján kiemelkedő szaktárgyi területnek számítanak az alábbiak: • Német nyelv és angol nyelv • Matematika • Informatika A kiemelt tárgyak oktatását a megfelelő tárgyi feltételek is alátámasztják, mind pl. nyelvi laborok, számítógép-hálózat, teljes körű internet elérés, interaktív táblák, projektorok, kémia-fizikai labor. A tehetséggondozás kiemelkedő eszköze a motiváció, melynek formái a nyelvvizsgákra, ECDL vizsgákra, tanulmányi versenyekre való felkészítés.

2.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A különböző településekről, a gimnázium esetében különböző iskolákból eltérő szociális és kulturális körülményekkel érkeznek hozzánk a tanulók. Az iskolai közösségbe való beilleszkedést segítő tevékenységünk: • • • • • • •

Kiszűrjük a teljesítményzavarokkal küzdő gyerekeket, együttműködünk a logopédussal, gyógypedagógussal, pszichológussal. Kapcsolatot tartunk a szülőkkel. Biztosítjuk számukra a konzultációs lehetőséget. A korrekciós feladatokhoz új nevelési stratégiákat dolgozunk ki. Előtérbe kerülnek az egyéni foglalkozások Osztályfőnöki órákon önismereti csoportfoglalkozásokat szervezünk (Életvezetési ismeretek) A tanítási órákat a differenciált foglalkozások jellemzik. Tanórán kívül az érintett tanulók kiscsoportos foglalkozásokon vesznek részt. Segítséget nyújtunk a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Délutáni és szünidei foglalkozásokat, sulinyitogatót, mazsolabált, nyári táborokat szervezünk a diákönkormányzat bevonásával.

2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A képességeket differenciáltan fejlesztjük. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon, napközis csoportokban, tanulószobai foglalkozásokon valósul meg. Valamennyi tanulónknak biztosítjuk a felzárkóztatás lehetőséget. A pedagógusok, osztályfőnökök felismerik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat, vizsgálják a lemaradás okát, és eszerint végzik a felzárkóztatást, a fejlesztést. Külön fejlesztő csoportokat is hoztunk létre, ahol a más fogyatékossággal küszködő tanulók heti három órában szakképzett fejlesztő pedagógus segítségét veszik igénybe. Sajnos egyre több a beszédhibás gyermek. Beszédkultúrájuk fejlesztése érdekében lehetőséget biztosítunk a folyamatos logopédiai kezelésükre. A tanulási zavarokkal küzdő tanulóink problémáinak megoldásában a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottságának szakemberei is segítenek. Az eltérő tantervű tagozatra járó tanulók között több a középsúlyos értelmi fogyatékos, akik más intézeti elhelyezés helyett ide járnak. Tanításuk többszörös energiaráfordítást igényel. A tagozat a nehézségek ellenére is lehetőséget ad arra, hogy a város és városkörnyéki értelmi fogyatékos gyermekek speciális képzési keretek között sikeresen felkészüljenek az életre, a továbbtanulásra. Az eltérő tantervű tagozat az alapfokú iskola elvégzésére készít fel. Az integrált intézményen belül az intézmény igény szerint működteti a dolgozók általános iskoláját, mely a város és városkörnyéki jelentkezőket tudja fogadni.

2.9. A szociális hátrányos helyzeteket segítő program A növekvő szegénység és egyenlőtlenség, a gyengülő szociális háló és a szociális kiadások csökkenő aránya miatt egyre több a szociálisan hátrányba szoruló gyermek. A létbizonytalanság stressz-hatása a gyermekek testi-lelki egyensúlyára, iskoláztatására is kihat. Az iskolának is szembe kell néznie ezzel a gyakorlati kihívással. Elsődleges feladatunk a szociálisan hátrányokkal küzdő családok feltérképezése, problémáik megismerése. Ezek után enyhítenünk kell ezeket a hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal: •

• •

•

•

Napközi otthon: Amennyiben pedagógusaink javasolják, hogy valamelyik tanuló hátrányai miatt napközis ellátásban részesüljön, úgy feladatunk a szülőt erről meggyőzni. A rászoruló gyerekek esetében a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy a szülőt tájékoztassa az önkormányzati segélykérés lehetőségeiről, szükség esetén segítséget is nyújtson. Osztályfőnöki órák keretében nagy gondot fordítunk a drog- és bűnmegelőzésre, szoros kapcsolatot tartunk a szakszolgáltató intézményekkel. Eredményesek a szülők és tanulók számára e témakörben tartott előadások. Kapcsolatfelvétel a pedagógiai szakszolgáltató intézményekkel: A városban működő Család- és Gyermeksegítő Szolgálattal és az önkormányzat gyámügyi osztályával gyermekvédelmi felelőseink rendszeres kapcsolatot tartanak. Ennek célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok, gyermekek segítése problémáik megoldása. A tanulói támogatások rendszere: A szociális támogatásokat a szülő kérésére Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szociális Bizottsága határozatban állapítja meg (rendszeres nevelési segély, átmeneti nevelési segély, beiskolázási segély). A rendszeres és az átmeneti segély egy része a tanulók étkeztetésére használható fel, elszámolási kötelezettség mellett. Anyagi támogatások: Javaslatot teszünk az önkormányzat felé, hogy a szociálisan rászoruló tanulóinkat támogassa (tankönyvtámogatás, étkezési díjak átvállalása). Ezen kívül a szociálisan hátrányos tanulók anyagi támogatására lehetőséget adnak az alapítványok, a szülői munkaközösségek és a pályázatokon nyert összegek. Ennek területei: osztály- és iskolai kirándulások, táborozások, színházlátogatások. Mértéke a költségek nagyságától és a fent említett források anyagi lehetőségétől függ.

Feladatunk a jövőt illetően a pályázati lehetőségek még jobb kihasználása annak érdekében, hogy a könnyíteni tudjunk a rászorulók anyagi helyzetén. 2.10. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola céljainak és feladatainak megvalósításához a pedagógusok, valamint az iskolafelhasználók, szülők, tanulók sikeres együttműködésére van szükség. Az együttműködés két alapvető formája: • a tanulók egyéni előmenetelével, nevelési kérdéseivel foglalkozó kapcsolat, • az iskola egészének működésére irányuló kapcsolat. Az integrált oktatási intézményben az oktatók, szülők, tanulók együttműködési formái intézményegységi szinten jelennek meg, ott, ahol az oktatás a valóságban folyik. A tanulók egyéni előmenetelét, nevelését feldolgozó szülői értekezletekre, fogadóórákra a munkatervekben megfogalmazott rendszerességgel kerül sor. A szülőkkel, diákokkal való – az intézmény egészének működésére vonatkozó - kapcsolattartás fórumai a szülői munkaközösség, illetve a diákönkormányzat. Fontos segítője az intézmény működésének az iskolaszék. A szülők

élnek a szabad iskolaválasztás lehetőségével. A szülői igényeknek megfelelően kerül kialakításra az iskola profilja, a partnerközpontú együttműködés alapvető szemlélet intézményünkben. A szülők tájékoztatásának folyamatos eszköze a tanulók ellenőrzője, üzenőfüzete, a félévi értesítője és év végi bizonyítványa. Konzultációs együttműködési lehetőségeket teremtenek a szülői értekezletek és fogadóórák. A pedagógiai munka folyamatába engednek bepillantást a nyílt órák, bemutatkozó foglalkozások. 2.10.1. Szülői munkaközösség Meggyőződésünk, hogy pedagógiai programunkat csak a szülőkkel együttműködve tudjuk megvalósítani. Tájékoztatni kell a szülőket az iskola céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Lehetőséget kell teremteni a szülőknek az iskolai események folyamatos megismerésére, hogy nyomon követhessék azokat, közreműködői és résztvevői lehessenek. A szülői munkaközösség egyetértési, illetve véleményezési jogot élvez az iskola életének legfontosabb kérdéseiben. A szülői munkaközösségek aktívan vesznek részt az iskolai élet szervezésében, támogató munkájuk saját rendezésű események (pl. gyermeknap, szülői munkaközösségi bál) szervezésében is megnyilvánul. A szülői munkaközösségek saját szabályzatuk szerint működnek, megválasztásuk az iskolai hagyományokra épül. 2.10.2. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben A diákifjúság közösségének társadalmi formája a diákönkormányzat. Ez az érdekképviseleti szerv a legmegfelelőbb ahhoz, hogy a gyermekek felkészüljenek az önálló életre, megtanulják a demokrácia szabályait, megismerjék jogaikat és kötelességeiket. Aktívan részt vesznek a tartalmas és teljes iskolai élet kialakításában, együttműködve az iskolavezetéssel és a tantestülettel. A diákönkormányzat feladata: • a tanulók érdekeinek képviselete az iskolavezetésben és a tantestületben • az iskolai közösségi élet szervezése • segítség a tanulói jogok megismerésében és gyakorlásában • szabadidős programok szervezése • hagyományápolás A diákönkormányzatok saját szabályzataik alapján működnek és választják meg tisztségviselőiket. 2.10.3. Iskolaszék Az iskolaszék az intézménnyel kapcsolatban lévő érdekazonosságot és érdekellentétet egyaránt magában foglaló oldalak együttműködési formája. Résztvevői a szülők, a diákok, az oktatók, illetve tanácskozási szinten a fenntartó is bekapcsolódhat az iskolaszék munkájába. Az iskolaszék és az intézmény együttműködésének rendszerességét az intézményegységek munkaterve tartalmazza. Az iskolaszék képviselői meghívást kapnak a tantestületi értekezletek azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyben az iskolaszéknek egyetértési, vagy véleményezési joga van. Jelenleg a Szentgotthárdi Oktatási Intézményen belül nem működik iskolaszék. 2.10.4. A szülőkkel és tanulókkal való kapcsolattartás gyakorlata Általános iskolai és gimnáziumi képzés

A tanár és a szülő közötti kapcsolattartás hivatalos formái: A tanulók ellenőrző könyvében tájékoztatják a tanárok a szülőket a tanuló érdemjegyeiről. Ide kerülnek bele az egyes jutalmazások, büntetések, az iskolai programokra szóló meghívók, és az iskola életével kapcsolatos tájékoztatások is. A bejegyzések tudomásul vételét a szülő aláírásával igazolja.

Szülői munkaközösség:

A szülői munkaközösség intézményünkben osztály- és iskolaszinten működik, tagjait a szülők választják maguk közül. Velük a kapcsolatot az osztályfőnökök és az igazgatóság tartja. Évente szükség szerint, de legalább háromszor üléseznek, véleményüket, javaslataikat rögzítik. Segítenek az iskola rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában. A szülői munkaközösség az iskola minden rendezvényén képviselteti magát. Az általuk hagyományosan minden esztendőben megrendezett szülői munkaközösségi bál bevételével nagyban hozzájárulnak a tanulók szabadidős programjainak lebonyolításához, a versenyeken eredményesen szereplő tanulók jutalmazásához. A bál jó alkalmat teremt a szülők és pedagógusok közti kapcsolat elmélyítéséhez. A szülői munkaközösség elnökét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meghívjuk. A szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol: • • • • •

A működési szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseiben. A Házirend megállapításában. A szülőket anyagilag is érintő ügyekben. A szülői értekezletek napirendi pontjának meghatározásában. Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének megállapításában.

Diákönkormányzat A diákszervezetek intézményegységenként/ tagintézményenként külön szervezetként működnek, de az intézmény jellege miatt az egymás közti kapcsolattartás folyamatos. A diákönkormányzat szervezeti felépítése: • • • • • •

Legfőbb szerve az iskolagyűlés, mely küldöttgyűlésként kerül megszervezésre. Irányítószerve a diáktanács, melynek tagjait a gyermekek választják maguk közül demokratikus úton (osztályonként két fő). A diáktanács tagjai maguk közül választanak egy elnököt és egy titkárt. A diáktanács és a diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, aki felelős az iskolában folyó tanórán kívüli szabadidős programok szervezéséért, lebonyolításáért. Ügyel a diákok jogainak érvényre juttatására, képviseli a véleményüket a nevelőtestületi értekezleten. Irányítja a tanulók szervezett véleménynyilvánításának érdekében a diákközgyűlés összehívásával kapcsolatos teendőket.

Működése: • •

Iskolagyűlést tanévenként egy alkalommal kell összehívni, témájára javaslatot tehet a diáktanács, a nevelőtestület, az igazgatóság. A diáktanács havonta egyszer ülésezik, az ülés napirendjéről a diáktanács tagjai tájékoztatják a diákokat.

•

Javaslatot tehetnek a jutalmazásra, büntetésre, szakkörök szervezésére.

A diáktanács véleménynyilvánításának megszervezéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A nevelőtestületi értekezletre a diákképviselő is meghívható. A diákönkormányzattal kapcsolatos céljainkat, feladatainkat a Házirendbe is megfogalmaztuk, mely szerint a jogok és kötelességek összhangjával megteremtjük az iskolai demokratizmust, valamint olyan magatartásformát alakítunk ki, amely megfelel a társadalom elvárásainak, az alapvető emberi normáknak.

A kapcsolattartás egyéb formái: • Szülői értekezletek (időpontjáról a szülők írásos értesítést kapnak) Fajtái: Tanév eleji szülői értekezlet (szeptember vége) Félévi szülői értekezlet (február eleje) Pályaválasztási szülői értekezlet a nyolcadik osztályos tanulók szülei számára (december eleje) •

Fogadóórák (időpontjáról a szülők írásos értesítést kapnak): A fogadóóra az egyes szaktanárok és a szülők közötti hivatalos, négyszemközti eszmecsere. A tanárok tájékoztatják a megjelent szülőket a tanuló tanulmányi előmenetelével kapcsolatban, értékelnek, jelzik a már felmerült, vagy várható problémákat. Javaslatot tesznek a szülőnek, hogy hogyan lehetne segíteni a tanulmányi eredmények javításában. Ideje: félévente két alkalommal (október, december, március, május), melyről a szülők tanév elején tájékoztatást kapnak.

•

A tanár és a szülő közötti kapcsolattartás nem hivatalos formái: Szükség esetén, ha a tanuló érdeke kívánja, az osztályfőnökök és az egyes szaktanárok előzetes egyeztetés alapján.a fenti alkalmakon kívül is fogadják a szülőket az iskolában, vagy telefonon tájékoztatják a szülőt a tanulóval kapcsolatban.

• •

Nyílt órák, bemutató foglalkozások Családlátogatás: első és ötödik osztályban kötelező, más évfolyamokon szükség szerint elvárandó (amennyiben a szülők egyetértenek vele) Közös rendezvények

•

Művészetoktatás:

A szülőkkel való kapcsolattartás írásbeli formában elsősorban a tájékoztató füzeten keresztül történik. A tanórán feldolgozott anyag, a gyakorlásra szánt feladatok folyamatosan figyelemmel kísérésére, üzenetek váltására, a hiányzások igazolására, a térítési díjakkal kapcsolatos információk átadására, a félévi értesítők, havi osztályzatok ismertetésére egyaránt a tájékoztató füzet szolgál. Nagyobb terjedelmű tájékoztatókat a szülők levél formájában is kapnak az iskolától alkalmanként. A művészetoktatási intézményegység faliújsága általános tájékoztatókat, illetve aktuális információkat közvetít mind a diákok, mind a szülők irányába. Az egyéni hangszeres órák rendszere miatt a szülőknek adott a lehetőség az órák menetébe való bepillantásra, a szándékot a szülők előzetesen jelzik a pedagógusnak. Fogadóórát a pedagógusok egyénileg, a heti tanítási ciklusban megjelölt állandó időpontban tartanak, de előzetes egyeztetetéssel máskor alkalom nyílik konzultációra.

A zenepedagógusok a tanév folyamán egy-egy műsoros szülői értekezletet tartanak. A szülők meghallgathatják saját gyermeküket, átfogó képet kapnak a hangszeres osztály egészéről, valamint szóbeli tájékoztatást kapnak a tanszak helyzetéről, egyben gyermekük egyéni előmeneteléről. A művészetoktatási intézményegység hivatalos ügyeiben a szülői oldalt a - tanszakok arányos képviseletének szem előtt tartásával - demokratikusan választott szülői munkaközösség képviseli. Mivel a művészetoktatási intézményegységben iskolaszék nem működik, az SZM-nek hangsúlyos feladat jut iskolánkban, véleményezési joggal élnek az iskolai dokumentumok ügyében, javaslatokat tehetnek az iskolai élet bármely kérdésében. A szülői munkaközösség évente SZM bál szervezésével segítik a tanulók tanulmányainak támogatását. A művészetoktatási intézményegységben diákönkormányzat működik Tevékenységét saját szabályzata alapján végzi, munkáját a nevelőtestület egy tagja segíti. A diákok véleményt nyilváníthatnak az iskola életéről, véleményezési, egyetértési jogokat gyakorolnak, döntenek egy tanítás nélküli nap programjáról tanévenként. Közösségformáló szerepük jelentős pl. az új tanulók beilleszkedése, végzős tanulók búcsúztatása alkalmával.

2.11. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A szaktanár a napi tananyag számonkérésére alkalmazhat írásbeli és szóbeli feleletet is a saját belátása szerint. Ez természetesen az előző óra tananyagának számonkérésére irányulhat, illetve a régebbi tananyagok lényeges részeinek folyamatos szinten tartására. Egy témakör lezárásakor, a megfelelő összefoglalás után témazáró dolgozatot íratnak a pedagógusok. Ezek száma – a tantárgyak óraszámától és a tananyag mennyiségétől függően – változó. Év végén a tantervi anyagból tanév végi felméréssel adnak számot tudásukról a tanulók. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem írhatnak a tanulók. A témazáró dolgozatok és tanév végi felmérések érdemjegyei az év végi osztályzatok kialakításában nagyobb súllyal vesznek részt, egyedüli meghatározó szerepet ugyanakkor nem tölthetnek be.

2.12. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Elvek:

Az írásbeli házi feladatok jellegüket tekintve lehetnek kutatómunkát igénylők és gyakorló feladatok. A feladat nagysága legyen arányban az elkészítésére szabott idővel. A tanulók képességeikhez igazodva a házi feladatokat mennyiségileg és minőségileg is differenciálni kell. A kötelező otthoni feladatok mellett mindig ki kell jelölni olyanokat is, amelyek közül a tanuló saját belátása és igénye szerint választhat. Korlátok:

A házi feladat egy átlagos képességű tanuló szabadidejéből a tanév átlagában tantárgyanként napi 20 percet vehet igénybe. Ez a megszorítás az érettségi vizsgára készülő diákokra nem vonatkoztatható. A hétvégére, valamint a tanévközi szünetekre előírt feladatok mennyisége nem haladhatja meg a hét közbeni otthoni leckék mértékét. A nyári szünetre a kötelező olvasmányokon kívül nem kapnak a tanulók házi feladatot.

2.13. Egészségnevelési program 2.13.1. Törvényi háttér 1.1. A közoktatásról szóló törvény következő paragrafusai: 4.§ (9), 5.§ 8/A (1) és (2), 35. § (2) és (3), 36. §, 37.§ 1.2.Az iskola pedagógiai programja (rövid és hosszú távon) egészségfejlesztési feladatok meghatározásával, végrehajtásával formálója a felnövekvő nemzedék életminőségének. 2.13.2. Előkészítés Helyzetelemzés Az iskolák rövid története

Lásd a pedagógiai program Helyzetelemzés című részénél Az iskolák helye és épületei

Lásd az Iskola jogi státusza című fejezetben Az iskola működése egészségnevelési szempontból

Iskolák nevelői mindig nagy gondot fordítottak az egészséges életmódra nevelés területére. Rendszeresen hívnak előadókat osztályfőnöki órákra különböző felvilágosító foglalkozások megtartására. Vöröskeresztes szakkör keretében készülnek fel a tanulók az egészségnevelési és csecsemőápolási vetélkedőkre. A különböző káros szenvedélyek elleni küzdelem érdekében bekapcsolódtunk az országos DADA programba, illetve pedagógusaink drogprevenciós stratégiát dolgoztak ki pályázati keretben, amelyet sikeresen alkalmaznak és folyamatosan bővítenek, javítanak. Igyekszünk megszerettetni tanulóinkkal a mozgás örömét. Több sportolási lehetőséget biztosítunk tanulóinknak: sportköröket működtetünk, úszásoktatást biztosítunk, tömegsport foglalkozásokat tartunk minden nap, túrákat, kirándulásokat, vándortáborokat szervezünk. Fontosnak tartjuk, hogy a napközis tanulók a lehető legtöbb időt töltsék a szabad levegőn, sok játékkal, mozgással. Arra törekszünk, hogy az iskolai büfék kínálata az egészséges táplálkozást szolgálja. Az egészségnevelés színterei iskolákban

Hagyományos tanórai keretben A tanítási órákon felhasználjuk a tanulók már meglévő ismereteit, és minden tantárgy keretében beszélgetés során feltárjuk a legkritikusabb területeket: mozgást táplálkozást személyi higiénét, a testi-lelki biztonságot, társadalmi kapcsolatokat, környezet-egészséget, a szexuális fejlődést, az élvezeti- és kábítószerek hatását.

Tanórán kívüli programok  A gyerekek rendszeresen indulnak egészségnevelési vetélkedőkön, ahol elmélyíthetik ismereteiket a témával kapcsolatosan (egészségnevelési vetélkedő, csecsemőápolási vetélkedő, polgári védelmi verseny, elsősegély-nyújtási vetélkedő).  Novemberben, az egészségnevelési hónap keretében programok sokaságán keresztül, a mindennapi életből vett minták alapján, játékos formában, vetélkedők keretében ismerik meg, illetve adnak számot az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteikről  Tanulóinknak rendszeresen szervezünk kirándulásokat, túrákat, kerékpáros vándortáborokat egészségmegőrzésük érdekében. Erőforrások Belső erőforrások

      

iskolavezetőség tanárok természetismereti munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség diákönkormányzatot segítő tanár mentálhigiénés tanár diákok

Külső erőforrások

 iskolaorvos  iskolai védőnő  iskolafogászat  szülők  egészségügyi intézmények  rendőrség  Vöröskereszt Iskolán belüli együttműködés  Pedagógusok: Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy egészséges életmódjával példa értékű legyen a tanulók számára.  Tanulók: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon saját és társai egészségére. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, a vöröskeresztes szakkör tagjainak.  Pedagógus - tanuló: A diákok az egészségnevelési témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Az együttműködés nélkülözhetetlen az egészséges életmód kialakításában, illetve abban, hogy a gyerekeknek ez természetes elvárása legyen, kialakuljon bennük az igény az egészséges életvitelre.  Pedagógus - szülők: Az iskolai egészségnevelés szempontjából fontos, hogy a szülők és a pedagógusok segítsék egymás munkáját. A szülők erősítsék meg gyermekükben mindazt, amit az iskolák is közvetíteni kívánnak: személyes higiéné (tisztálkodás fontossága, szépítőszerek mellőzése stb.), helyes táplálkozás, testmozgás, káros szenvedélyek mellőzése. Nagyon fontosnak tartjuk az

intézmény lelki, egészségvédő, fejlesztő szerepének erősítését, ami szintén megvalósíthatatlan a szülők támogatása nélkül. Iskolán kívüli együttműködés  

Fenntartó: A fenntartóval való kapcsolat az egészségnevelés szempontjából is nagyon fontos. Célunk, hogy a fenntartó ugyanolyan fontosnak tekintse a gyermekek egészségmegőrzését, mint a pedagógusok és a szülők. Ennek érdekében igyekszünk elérni, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai egészségnevelési programokat.  Iskolaorvos:  Rendszeresen vizsgálja a tanulókat, kérésre előadásokat tart, beadja a kötelező oltásokat  Iskolai védőnő:  Hetente látogatja intézményeket, nagyon fontos prevenciós ismereteket ad át az egészséges életmóddal, egészséges táplálkozással kapcsolatban. Komoly gondot fordít a tanulók szűrésére, felvilágosítására. Segít a különböző versenyekre való felkészítésben, iskolai egészségnevelési vetélkedőt szervez a vöröskeresztes tanárokkal.  Egészségügyi intézmények:  Évente elvégzik a továbbtanuló diákok részére előírt vizsgálatokat, és bármikor számíthatunk segítségükre sürgős esetekben.  Iskolafogászat:  Indokolt lenne az iskolafogászati szűrések számosságának növelése, szájhigiéniás programok indítása  Rendőrség:  Prevenciós ismereteik átadásával (DADA), közlekedésbiztonsági ismeretek oktatásával, versenyek szervezésével segítik munkánkat.  Vöröskereszt:  Lebonyolítják a városi, városkörnyéki versenyeket, ahol tanulóink is részt vesznek. Véradások alkalmával a 18. életévüket betöltött tanulók meggyőzése a véradás fontosságáról, a vöröskeresztes szakkör tagjai tevékenyen részt vesznek a munkában, ismerkednek az egészségügyi dolgozók munkájával, megtapasztalják az ott folyó munkát. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfék kínálata. Kívánatos volna, az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat bővítése. Időszerűvé vált, hogy az egészséges táplálkozás érdekében felmérjük a szülők és tanulók igényeit a büfék kínálatával kapcsolatosan, majd ennek ismeretében az iskolavezetés egyeztet a büfék működtetőjével. Anyagi erőforrások



Költségvetés: A rendelkezésünkre álló pénzkeret arra elegendő, hogy szakkönyvekkel segítsük az egészségnevelési munkát, illetve a pedagógus továbbképzésre kapott normatív támogatásból kellő számú pedagógust tudjunk beiskolázni továbbképzésekre, tanfolyamokra, hogy eredményesebb egészségnevelési munkát tudjanak folytatni.  Szülői munkaközösség, alapítvány: Versenyek, vetélkedők lebonyolításának, túrák, kirándulások, táborozások szervezésének anyagi támogatása.

 Pályázatok: A korábbiakhoz hasonlóan minden, a témában megjelenő pályázaton való részvétel. 2.13.3. Tervezés Célok, feladatok, módszerek

CÉL FELADAT A tanulók sajátítsák el az - programok, akciók, egészséges táplálkozás egészség-hónap szervezése alapelveit. - étkezések ellenőrzése - iskolai büfé kínálatának felülvizsgálata - táplálkozási tanácsadás szervezése Legyenek igényesek testi - szájhigiéniás programok higiénéjükre indítása - felvilágosító előadások tartása - rendszeres védőnői ellenőrzések bevezetése - környezetbarát tisztálkodószerek ajánlása - szépítőszerek károsító hatására való figyelmeztetés A testmozgás népszerűsítése - mindennapi testmozgás bevezetése - szabadidős sporttevékenységek szervezése - úszásoktatás biztosítása - kirándulások, túrák, táborozások szervezése - különböző tömegsportrendez-vények népszerűsítése A káros szenvedélyek elleni - önismereti és küzdelem készségfejlesztő tréningek szervezése - iskolai drogstratégia működtetése - személyes példamutatás a dohányzás mellőzésével - a DADA program működtetése

MÓDSZER

-

beszélgetés csoportmunka bemutatók, kiállítások, kampányok személyes felvilágosítás csoportos oktatás tömegkommunikáció döntéshozatal gyakorlása szimuláció, játék, szerepjátszás tanácsadás személyre szóló tanácsadás együttműködés konfliktuskezelő technikák stressz-oldó módszerek

Lelki egészségvédelem, egészségnevelés Balesetmegelőzés, felvilágosítás

-

Egészséges kialakítása

környezet -

önismereti tréningek szervezése stressz-szűrő tréningek szervezése konfliktuskezelő tréningek szervezése szakemberek segítségének ajánlása közlekedésbiztonsági ismeretek átadása elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása közlekedési versenyeken való részvétel, illetve szervezése balesetmentes iskolai környezet biztosítása egészséges iskolai környezet biztosítása egészségtelen iskolaszerek mellőzése beállítódások, vélemények formálása

-

beszélgetés csoportmunka bemutatók, kiállítások, kampányok személyes felvilágosítás csoportos oktatás tömegkommunikáció döntéshozatal gyakorlása szimuláció, játék, szerepjátszás tanácsadás személyre szóló tanácsadás együttműködés konfliktuskezelő technikák stresszoldó módszerek

Az egészségnevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségei Valamennyi tantárgyi tanóra lehetőséget teremt arra, hogy az egészségnevelés komplex feladatára minden nevelő megtalálja a megoldást. Természetesen vannak tanórák, amelyeken erre nagyobb a lehetőség, de minden adódó alkalmat meg kell ragadni, hogy az átadott ismeretek minél jobban erősítsék egymást, és tanulóinkban kialakuljon az egészséges életmód szemlélete.

Tanórán  Minden tantárgyba beépített egészségnevelési részekkel, a téma, a tartalom, és a tevékenység megjelölésével.  Modulok anyagába beépítve, a nevelési terület kihangsúlyozásával.  Osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika, technika órákon. Tanórán kívül   

Kiállítások, bemutatók, felvilágosító előadások látogatása. Faliújságok, plakátok készítése. Túrák, kirándulások, táborok szervezése.

Taneszközök Az iskolák rendelkeznek azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a egészségnevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell az egészségnevelés szak- és CD-könyvtárat. 2.13.4. Végrehajtás Az intézmény egészségnevelési programját éves munkatervben határozzuk meg, felelősök, határidők, módszerek, várható eredmények megjelölésével. A programok évfolyamonként, tanévenként változhatnak, vagy periodikusan visszatérhetnek a feladatok. 2.13.5. Ellenőrzés, értékelés, minőségfejlesztés, ösztönzés Alapelvek  Az egészségnevelésben az ellenőrzés, az értékelés, a minőségfejlesztés és az ösztönzési rendszer kapcsolódjon össze.  A vezetés segítse az egészségnevelést, a kulcsfolyamatok fejlesztését.  Az ellenőrzésben és értékeléshez szükséges hozzáértő partnerek bevonása.  Az elemzések a korrekció alapját szolgálják, az innovációhoz, az újabb célok meghatározáshoz vezessenek. Az értékelés formái  Külső: szakértő, szaktanácsadó végzi  Belső: igazgató, intézményegység-vezető, természetismereti vezető, DÖK vezető végzi. Az értékelés típusa, irányulása  Folyamatra és/vagy eredményre irányul  Kritériumorientált és/vagy normaorientált  Egyénre figyelés és/vagy csoportra figyelés  Folyamatosan és/vagy kimeneti pontokon  Tanulóra és/vagy tanárra irányul Jól alkalmazható mérési módszerek  kérdőív  speciális neveltségi szintet mérő kérdőívek  a programok, projektek kezdetén és végén kitöltött környezettudatos szemléletet vizsgáló tesztek

  

megfigyelés célcsoportos beszélgetés nyitott mese

2.13.6. A mindennapos testedzés feladatai A KT. 52.§-a értelmében az általános iskola első-negyedik osztályában biztosítani kell a mindennapos testedzést A mindennapi testnevelés céljai: •A tanulók egészségének megőrzése (testi fejlődésük, érésük támogatása, higiénés szokások kialakítása, ortopédiai elváltozások megelőzése, a keringési és légző rendszer erősítése) •Mozgáskultúrájuk fejlesztése (alapvető mozgáskészségek kialakítása, fejlesztése, a koordinációs készség fejlesztése, az úszás elsajátítása) •A tanulással együtt járó szellemi túlterhelés csökkentése, feszültségoldás •Tanulási, játék-és sportolási élmények nyújtása •Pozitív személyiségjegyek kialakítása, fejlesztése A mindennapi testedzés megszervezésének lehetőségeit az iskola pedagógiai programja, sportolási hagyományai és személyi-tárgyi feltételei határozzák meg.

2.14. Környezeti nevelési program 2.14.1. A környezeti nevelés törvényi háttere A kormány 2443/2003. /XII.17./ Kormányrendeletének a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 2.§. 10 bekezdés „A helyi tantervnek biztosítani kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel összefüggő ismerteteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.” A kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.” A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezete, a társadalom, a jog és gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. 2.14.2. Előkészítés Az intézmény működése környezeti nevelési szempontból A tantestület mintegy 50%-a foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon egyéb helyszíneken. A környezeti nevelés szinterei Hagyományos tanórai keretben: A tanórákon az adott témákhoz hozzákapcsolódnak a megfelelő környezetvédelmi vonatkozások. Jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés,a szemléltetés. Diákjaink sokat tartózkodnak a szabadban, ismerkednek környezetükkel. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink komoly elméleti alapokat szerezzenek. A tanult ismereteket élményszerűen, játékos feladatokon keresztül gyakorolják. Tanórán kívüli programok: • • • • • •

A gyerekek versenyeken indulnak,ahol a környezet-és a természetvédelem fontos téma. (pl.Herman Ottó Verseny, Kaán Károly Verseny, Kikelet, rajzpályázatok) Intézményegységeink külföldi kapcsolatai lehetővé teszik,hogy tanulóink megismerkedjenek Szlovénia, Ausztria és Olaszország természeti értékeivel is. Tanulóink rendszeresen részt vesznek őszi, tavaszi kerékpártúrákon. A kerékpáros vándortáborok és osztálykirándulások alkalmával a diákok mindig valamelyik hazai nemzeti parkkal is megismerkednek. Téli és nyári táborokat szervezünk. Az erdei iskola lehetősége is adott. Évente hulladékgyűjtést szervezünk. Minden évben megszervezzük a madarak és fák napját.

Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés • • • •

Az intézmény minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Pedagógus és tanuló együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában, megőrzésében. Fontos a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. A szülők feladata is, hogy megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván.

Iskolán kívüli együttműködés •

• • •

A fenntartóval való kapcsolat a környezeti nevelés szempontjából is nagyon fontos. Cél,hogy az egyeztetés során az optimális helyzet megteremtését érjük el, valamint, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az intézmény környezeti nevelési programját. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények pl. múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok meglátogatásával színesebbé, tartalmasabbá válhat a nevelés. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi- és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az intézmény. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk. Az iskolai büfé kínálata a diákok délelőtti étkezésének meghatározó tényezője. Fontos lenne, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékek és gyümölcsök kínálata.

Anyagi erőforrások Saját erőforrások • •

Az intézményi költségvetésből minden évben fordítani kell a környezetbarát és kulturált környezet megteremtésére. Az alapítványok és szülői közösségek támogatják a tanulók téli és nyári táborokban való részvételét.

Külső erőforrások Pályázati lehetőségek. 2.14.3.Tervezés Alapelvek, jövőkép, célok

Környezeti nevelési programunk alapelvei: • • • •

fenntartható fejlődés helyi és globális szintek kapcsolatai összefüggései elővigyázatosság alapvető emberi szükségletek

• biológiai és társadalmi sokféleség • egységes rendszer kialakítása Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: • • •

környezettudatos magatartást és életvitelt környezetkímélő, takarékos magatartást a természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét • a rendszerszemléletet A hosszabb távú célok megvalósításához vezető lépések: • • • • •

A tantestület valamennyi tagjának megnyerése a környezeti nevelési munkához. A környezeti nevelés módszereinek alaposabb megismerése. Minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre. Környezeti problémák megjelenítése a szakórákon. Természetvédelmi versenyekre való felkészítés.

A környezeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségei Fontos a tantárgyak közötti integráció. Feladatunk, hogy diákjainkban egységes kép alakuljon ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: • • • • • • • • • •

osztályfőnöki órákon modulok anyagába beépítve terepgyakorlatok, táborok tanulmányi kirándulások, akadályversenyek kézműves foglalkozások, kiállítások állatkertek, botanikus kertek, nemzeti parkok látogatása versenyek, szakkörök, diáknapok erdei iskola faliújság, iskolaújság szerkesztése iskolarádiós műsorok

Alkalmazható módszerek A hatékonyság növelése érdekében olyan módszereket kell választanunk, amelyek az életkornak megfelelőek, főleg a természetben valósulnak meg, játékos elemet tartalmaznak, az együttműködésre épülnek. • • • •

kooperatív tanulási módszerek játékok modellezés művészi kifejezés

Taneszközök

Az intézmény rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Az elhasználódott eszközöket folyamatosan pótolni kell. Frissíteni kell a környezeti nevelés szak- és CD-könyvtárát. 2.14.4. Végrehajtás Az intézmény környezeti nevelési programját az intézményegységek éves munkatervben határozzák meg, felelősök, határidők, módszerek, várható eredmények megjelölésével. A programok évfolyamonként, tanévenként változhatnak, vagy periodikusan visszatérhetnek a feladatok.

2.15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megfelelő szinten rendelkezik a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések körével. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994(V.13.) MKM rendelet kötelező eszközfelszereltség jegyzékének teljesítéséhez a hiányzó eszközök beszerzésén kívül a meglévő, de már elhasználódott eszközök folyamatos cseréjére is szükség van. Az eszközjegyzéknek az egyes intézményegységek az alábbi százalékban felelnek meg: Arany János 1-4. Évfolyamos Tagintézmény:

75%

Széchenyi István 5-8. Évfolyamos Tagintézmény:

80%

Vörösmarty Mihály Gimnázium:

80%

Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység:

80%

Az egyes intézményegységek teljes eszközfelszereltsége a leltári nyilvántartásokban található.

3. Helyi tanterv A Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény konkrét, tantárgyankénti helyi tantervei valamint óratervei ennek a programnak a mellékletét képezik. A tantervek nagy része egységes az egyes intézményegységek párhuzamos évfolyamain. Az azonos évfolyamokra vonatkozó, de intézményegységenként eltérő helyi tanterveket az egységek adott tárgy tekintetében eltérő profiljai indokolják (testnevelés tagozat, nemzetiségi nyelvoktatás, emelt óraszámú nyelvoktatás) 3.1. A tankönyvek kiválasztásának elvei

A kiválasztás alapelvei: • • • • • • • • • •

A tankönyvek tartalma feleljen meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek Vegyék figyelembe a tanulók életkori sajátosságait Legyenek szakszerűek Ismertessék és kövessék a tudományok eredményeit Legyen a tananyag, a fogalomrendszer logikus felépítésű. Legyenek taníthatók és tanulhatók Tegyenek eleget a motiváció pszichológiai követelményeinek. Feleljenek meg a nyelvi és vizuális kommunikáció feltételeinek (stílus, helyesírás, szöveg és kép összhangja, szakszerű és esztétikus képszerkesztés stb.). Valósuljon meg bennük a módszertani és tantárgyi koncentráció. Vegyék figyelembe a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott kulcskompetenciákat, és részben vagy teljes egészében a kompetencia-alapú oktatás elvei szerint sajátíttassák el az adott tananyagot

A tankönyvrendelés szabályai: A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetve pedagógusoknak. A szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig adnak véleményt a pedagógusok által választott tankönyvről. A pedagógusok írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvfelelőssel, aki ezek megfelelő összesítésével aláírásra elkészíti a rendelést.

A tankönyvrendelés folyamata: • • • • • •

Áttekintjük a jóváhagyott tankönyvek listáját. Tanulmányozzuk a tankönyvkiadók katalógusait. Folyamatosan gyűjtjük a sajtóban megjelenő tankönyvkritikákat. A jegyzékekből való kiválasztás után kérünk a kiadótól egy-egy mintapéldányt, vagy megtekintjük a megyei tankönyvbemutató helyen. Összevetjük a könyv árát a várható élettartamával. Amennyiben ezek után sem találunk a jóváhagyott tankönyvek között a helyi tantervünknek megfelelőt, ugyanezt az utat járjuk végig a tankönyvlistán nem szereplő

tankönyvekkel.

3.2. A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai (általános iskola, gimnázium)

Magatartás értékelése:

Példás

Viselkedés, fegyelem: mindenben a tanulók iskolai házirendje szerint cselekszik. A tanítási órák munkájában tevékenyen részt vesz, figyel. Cselekedeteit felelősségtudat hatja át, a gyermekközösség előtt példaként említhető. Társaival szemben figyelmes, segítőkész, a felnőttekkel szemben tisztelettudó. Hangneme, viselkedése kulturáltságot tükröz. Felelősségérzet: törődik társai problémáival, szívesen, önként segít rajtuk Önállóság: jó kezdeményező, buzdítja társait. Vállalkozó szellemével az élvonalban halad. Javaslatait össze tudja vetni másokéval és a jobbikat fogadja el. A közösség érdekében végzett tevékenység: kötelezettségeinek példamutatóan eleget tesz (énekkar, szakköri munka, ügyeletesség, ünnepélyek stb.). Önként vállalt megbízatások

Jó

teljesítésével,

kezdeményezéseivel

segíti

az

iskola

céljainak

megvalósulását. Viselkedés, fegyelem: iskolai és iskolán kívüli magatartása általában jó, kulturáltan viselkedik. Törekszik a házirend következetes betartására. Semmiféle írásbeli elmarasztalása nincs. Ügyel a helyes véleményalkotásra, és azt megfelelő formában kinyilvánítja. Felelősségérzet: Munkájában becsületesen helyt áll. Önállóság: A rábízott feladatokat elvégzi, tudatos fegyelemre képes. Ügyel írásbeli munkájának külalakjára. A közösség érdekében végzett munka: egyéni érdekeit alárendeli a közösségnek. Részt vesz az osztály, a diákönkormányzat munkájában. Vigyáz az iskola felszerelési tárgyaira. A közösség munkájában kérésre részt vesz, a rábízott feladatokat

Változó

lelkiismeretesen teljesíti. Viselkedés, fegyelem: kötelességét pontatlanul teljesíti, udvariatlan, figyelmetlen társaival szemben, esetenként durva. Iskolánk rendjét, fegyelmét gyakran zavarja, hangneme sok esetben elítélhető. Többszöri szóbeli és írásbeli elmarasztalásban részesült. Felelősségérzet: rendszeretete ingadozó, néha igyekszik a hibáit kijavítani. Véleménye

elhamarkodott, gyakran nem a megfelelő hangnemben közli. A házirend szabályai alól gyakran kifogásokat keres. Önállóság: fokozott ellenőrzésre szorul. Viselkedése, hangneme, rendszeretete (testi tisztasága, öltözete) kifogásolható. A közösség érdekében végzett munka: közösségi munkában vonakodva vesz részt, Rossz

passzív. Nem vigyáz a közösség vagyonára, rongálja azt. Viselkedés, fegyelem: a felnőttekkel, társaival szemben udvariatlan, durva hangot használ, verekedik. Iskolánk rendjét túlzottan zavarja, iskoláját megszégyeníti. A közösség életének fejlődését súlyosan hátráltatja, társainak rossz példát mutat. Bomlasztóan hat a közösségre, hibáját nem ismeri el. Több alkalommal igazolatlanul mulaszt és késik. Írásbeli igazgatói intés esetén az általános iskolai korosztályban a havi, középiskolai korosztályban a félévi érdemjegye nem lehet jobb rossznál (újabb, a fentivel azonos súlyú büntetés esetén a szigorítás az általános iskolában is érvényes). Felelősségérzet: cselekedeteiben megbízhatatlan, veszélyezteti saját és társai testi-lelki fejlődését (dohányzás, alkohol, drog), emberi kapcsolatai is kifogásolhatók. Iskolán kívüli viselkedése ellen súlyos panaszok merülnek fel. Önállóság: munkáját hanyagul végzi, a tanítási órákon nem képes koncentrálni, társait állandóan zavarja. A közösség érdekében végzett tevékenység: tudatosan rongálja a társadalmi vagyont, kárt tesz iskolai és lakóhelye környezetében. Környezetével szemben igénytelen.

Szorgalom értékelése:

Példás

Kötelességtudat: egyéni képességei szerint a körülményekhez mérten a legjobban, lelkiismeretesen tanul. Munkavégzése állhatatosságot, magas fokú felelősségérzetet tükröz. Szóbeli és írásbeli feladatait hiánytalanul, esztétikailag is szépen végzi. Cselekvőkészség: tanulmányi munkája önálló, alapos, rendes. Iskolai munkáját kiegészíti (szorgalmi feladatokból rendszeresen részt vállal, önművelésre képes).

Jó

Tanszerei, felszerelése esztétikus, és azokat hiánytalanul elhozza az iskolába. Kötelességtudat: feladatait ellátja, munkavégzése általában kielégítő. Tanítási órákon aktív, feladatait pontosan elvégzi. Munkafegyelme jó. Alkalmanként vállal szorgalmi feladatokat. Cselekvőkészség: képességeinek megfelelően teljesít. Tanulmányi eredményén javítani

Változó

tudna. Vállalt kötelezettségét elvégzi. Tanszere, felszerelése rendezett. Kötelességtudat: iskolai és egyéb kötelezettségeit csak rendszeres ellenőrzés mellett végzi el. Tanítási órákon általában passzív, felületesen végzi el munkáját. Felszerelése

hiányos, rendetlen. Írásbeli munkái gondatlanságot tükröznek. Nevelői segítséggel végzi munkáját és felkészülését, mert képességei szintje alatt teljesít. Cselekvőkészség: lazításra hajlamos, teljesítménye hullámzó, önálló ismeretszerzésre Hanyag

nem törekszik. Kötelességtudat: képességeihez és körülményeihez képest keveset vagy semmit sem tesz tanulmányi előmenetele érdekében. Feladatait felületesen végzi el, gyakran szándékosan elmulasztja. Írásbeli munkái, felszerelései sokszor hiányoznak. Egy vagy több tárgyból bukik. Korrepetáláson rendszertelenül vesz részt. Cselekvőkészség: rendszeres munkát nem végez. Munkájában megbízhatatlan, kötelességeit elmulasztja, társaival is rossz hatással van.

A tanulók teljesítménye és szorgalma értékelésének minősítési formái a Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység vonatkozásában a művészetoktatási intézményegység Helyi Tantervében találhatók.

3.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez alkalmazott módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelő tanárok végzik tanévenként két alkalommal, október illetve május hónapban. A mérést mindig általános és speciális bemelegítéssel kezdjük, s a tanulókat tájékoztatjuk a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatról. Az általános testi erő, erő-állóképesség közös mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor a legjobb teljesítményt jegyezzük fel (minden próbában 3 kísérlete van a tanulónak), s a megadott táblázat segítségével határozzuk meg a pontértéket. A mérés eredménye alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják Ez az eredmény a tanuló testnevelés osztályzatában csak részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel értékeljük a tanuló Önmagához mért fejlődését. Célunk, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve tanulóink életvitelében helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport.

4. Kulcskompetenciák a helyi tantervben

A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára

és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az Európai Unióhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtároláskezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő

hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. A legfrissebb, a tanulók egészségi állapotára és kondíciójára vonatkozó felmérések egyértelműen bizonyítják, hogy a még emelt szintű testnevelés típusú képzésre járó 7-18 éves korosztály kondíciója is csak a 25-30 évvel ezelőtti átlagos fizikai képességeknek megfelelő szintű. A szülők és gyerekek egyaránt, de az iskola is csapdahelyzetbe került. Hiába az óraszámemelés nincs előrelépés. Tehát Tartalmi Korrekció kell! (igaz ez más kompetencia területekre is, lásd PISA felmérés!) Ezek ismeretében bizonyosan látható, hogy már nem „testnevelésről”, hanem „egészség és sportnevelés” tantárgyról kell beszélni. Ezt csak úgy tehetjük meg, ha már az órai keretek közé is „bevisszük” az edzéselvű képzést! Az ember életét (egészségét és állóképességét!!) alapvetően meghatározó szenzitív időszakokban kell a lehető legoptimálisabb terheléseket biztosítani! Az ismeretközlés nem egyenlő a kondicionálással, ezért az egészég és sportnevelés óra mérhető fejlődést kell, hogy mutasson az egyéni terhelési szintekben. Nem tehető fel (csírájában rossz!) az a kérdés, hogy a gyermekeink sportoljanak, vagy tanuljanak. Csak egyfajta érv létezhet: Az egyéni képességeknek megfelelően sportolva – tehát EGÉSZSÉGESEN ÉLVE, a legjobb tudásunk szerint tanulva megalapozni a jövőnket. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését.

Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a

kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell

sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő

felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). 5. Kompetencia-alapú oktatás a Szentgotthárdi Oktatási Intézményben 5.1. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése Az EU által előirányzott tudástársadalomban, s az oktatási kormányzat stratégiájában az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, az aktív állampolgárság és a személyes fejlődés fejlesztésének tekintetében. A kompetencia-alapú képzésre épülő új tanulási kultúra hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a tudástársadalom előnyeiből. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli. Az óvodát, iskolát, művelődési házat, könyvtárt is magában foglaló, szinte minden korosztálynak művelődési lehetőséget kínáló általános művelődési központunk kitűnő terepe lehet az új tanulási kultúra kialakításának, hiszen a kompetencia alapú oktatás elterjesztését középpontba helyező egész életen át tartó tanulás hasonlóképpen felöleli az egyén teljes életciklusát. Az elmúlt évek során a pedagógiai munkánk eredményességének értékelése felszínre hozott számos problémát, melyek megoldása a hagyományos pedagógiai módszerekkel nem várható. Tanulóink tanulás iránti motivációja az életkor növekedésével arányosan romlik. A felső

tagozatban gyakoriak a tanulási kudarcokkal küzdő tanulók, akiknek sikertelensége visszavezethető az alapkészségek terén mutatkozó hiányosságokra. A HEFOP 3.1.3 és 3.1.4 pályázati projektek megvalósítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy gyermekeink, tanulóink az ismeretek hatékony elsajátításához, intelligens felhasználásához szükséges motivációt és képességeket megszerezhessék. Elsajátíthassák az önálló ismeretszerzés képességét, mellyel lehetővé válik számukra - a tudás alapú társadalom által megkövetelt - egész életen át tartó tanulás megalapozása. Tanulóinkat meg kell ismertetnünk az egyre újabb tanulási technikákkal, hogy az általuk biztosított lehetőségeket felhasználva meghaladják jelenlegi korlátjaikat, és képesek legyenek feltárni a tudás új határvidékeit. Pedagógusaink felkészülnek az iskola oktatási tartalmainak és módszertani kultúrájának fejlesztésére, a fejlesztési eredmények és a korszerű digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakítása. A frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat iskolánkban fokozatosan felváltja az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan. A módszertani változást a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kíséri. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt nevelve érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítjük fel a további tanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, biztosítva számukra az esélyegyenlőséget. Növeljük az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepét, a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát. Lehetőséget teremtünk az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. Meg akarjuk alapozni az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Célunk az új pedagógiai eljárások fogadására alkalmas intézményi és pedagógiai környezet létrehozása. Olyan képességfejlesztés-alapú pedagógiai programnak a bevezetése, általánossá tétele, amely arra törekszik, hogy olyan képességeket, kompetenciákat alakítson ki, amelyek lehetővé teszik a megtanult tudás felhasználását. Az ehhez szükséges szemléletváltás kialakítása a pedagógusok körében. Kimondottan az alapkészségek - írás, olvasás, számolás, környezettudatos szemlélet, demokratikus szemlélet - kialakítására helyezve a hangsúlyt kívánjuk megalapozni a felsőbb évfolyamok további munkáját. Az oktatásszervezési, módszertani változások segítségével gyermekközpontúvá, az iskolahasználók számára élhetőbbé változtatjuk az iskola hétköznapi működését. A nevelőtestület döntése értelmében alapvetően az Oktatási Minisztérium által kiadott Kerettantervet alkalmazzuk Helyi tantervként, a fentiekben és az alábbiakban megfogalmazott eltérésekkel. A HEFOP 3.1.3. számú „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” című pályázat elnyert támogatása keretében – a vállalt kötelezettségünknek megfelelően - a kompetencia alapú oktatás felmenő rendszerben történő megvalósítása szerepel a programunkban. „A pedagógusok a pályázat képzései, valamint folyamatos önképzés segítségével felkészültek, illetve felkészülnek az iskola oktatási tartalmainak és módszertani kultúrájának fejlesztésére, a fejlesztési eredmények és a korszerű digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Törekednek az új típusú tartalmakat és eljárásokat napi munkájuk során eredményesen alkalmazni.” A megszerzett új eljárások, pedagógiai eszközrendszer adaptálása, a saját pedagógiai programba történő beillesztése és intézményen belüli alkalmazása két kötelezően vállalt (szövegértésiszövegalkotási, matematikai-logikai) és két szabadon választott kompetencia területen történik iskolánkban (Idegen nyelvi és IKT kompetencia).

Minden, a képzésbe vont pedagógus kötelezően kidolgozza a vállalt kompetencia-területhez illeszkedő fejlesztési témát (pl. projekt-terv, tananyagfejlesztés, tanári segédlet, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó iskolán kívüli tevékenység) és törekszik gyakorlati megvalósítására. 6. Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességi ideje: 13 év, tehát a SZOI teljes oktatási ciklusát felölelő időszak. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata szükség szerint, de legalább ötévente történik. A pedagógiai program módosítását kezdeményezhetik: • az igazgató • a nevelőtestület • a szülői munkaközösség • a diákönkormányzat A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja: A dokumentum minden érdeklődő számára hozzáférhető, és az alábbi helyeken található: • • • • •

valamennyi intézményegység titkárságán és könyvtárában a fenntartónál az óvodában kivonatos formában valamennyi intézményegység faliújságán A SZOI honlapján

2.sz. melléklet

3.sz. melléklet



A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről.

49/2008. számú Társulási Tanácsi határozat: A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Társulás 2008. I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámolót az előterjesztés és mellékleteiben foglaltak szerint megismerte. Határidő: azonnal Felelős: Viniczay Tibor elnök






50/2008. számú Társulási Tanácsi határozat: A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Játékvár Óvoda Szentgotthárd Kossuth L. u. 14. szám alatti székhely óvodájában a szlovén nemzetiségi csoportban, a német nemzetiségi csoportban és a III. kiscsoportban a maximális létszám túllépését 1-1 fővel engedélyezi. Határidő: 2008/2009-es nevelési év kezdete Felelős: Kovács Tiborné óvodavezető






51/2008. számú Társulási Tanácsi határozat: A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa az „Oktatási intézmények helyzete a 2008/2009-es tanév kezdése előtt” című tájékoztatót megismerte. Határidő: azonnal Felelős: Viniczay Tibor elnök






52/2008. számú Társulási Tanácsi határozat: 1. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási

Tanácsa, mint pályázati partner támogatja a „Pályázat turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatására (NYDOP/2008/2.4.1.A)” felhíváson való részvételt. 2. A Társulási Tanács egyben felkéri a Társulási Tanács elnökét arra, hogy a regisztráció, majd a pályázat benyújtásához szükséges teendőket koordinálja. Határidő: a regisztrációra: 2008. szeptember 25. Felelős: Viniczay Tibor elnök




JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről. 53/2008. számú Társulási Tanácsi határozat: 1. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási

Tanácsa a támogató szolgáltatások és a közösségi ellátások 2009. évtől várható finanszírozásáról készített tájékoztatott megismerte. 2. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási

Tanácsa támogatja a Szociális és Munkaügyi Miniszter a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII.30) Kormányrendelet − „SZOC-BF-08-T”: Támogató szolgáltatást működtető fenntartók befogadása és állami támogatása − „SZOC-BF-08-K”: Közösségi alapellátást működtető fenntartók befogadása és állami támogatása alapján meghirdetett pályázatok benyújtását. Határidő: azonnal Felelős: Viniczay Tibor elnök





A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről. 54/2008. számú Társulási Tanácsi határozat: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Városi Gondozási Központ – Támogató Szolgálat szakmai programját az 1. számú melléklet szerint módosítja. Határidő: azonnal Felelős : Viniczay Tibor elnök


Kocsis Zsolt elnökhelyettes

1. számú melléklet

Városi Gondozási Központ Városi Gondozási Központ 9970 Szentgotthárd, Arany J. út 1. Tel.: 06/94-554-169, 554-168 e-mail: [email protected]

TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT

A 64/2006. számú Társulási Tanácsi határozattal elfogadott

Szakmai Program 1. számú módosítása – kiegészítése az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5./A. § (1) aa) – ad) pontok alapján.

Szentgotthárd, 2008. augusztus 25. Fábián Béláné s.k. Intézményvezető

5/A. § aa) A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek Szentgotthárd város és kistérsége területén élő valamennyi fogyatékos személyt felkutatjuk szorosan együttműködve a családsegítő szolgálattal, háziorvosokkal, ifjúságvédelmi felelősökkel. Feladataink között szerepel a személyi segítő szolgáltatás szervezése és működtetése, a szállító szolgálat fenntartása. Ezen kívül egy információs adatbázis létrehozása, annak folyamatos frissítése, bővítése a fogyatékosokat érintő szolgáltatásokról, juttatásokról. Információ hiányában az illetékes szakemberekkel vesszük fel a kapcsolatot. A feladatellátás során egyéni és csoportos foglalkoztató, készség – és képességfejlesztő programokat szervezünk a Városi Gondozási Központban dolgozó mentálhigiénés szakember közreműködésével. Kapcsolatot tartunk fenn érdekképviseleti szervekkel, egészségügyi és szociális szolgáltatókkal, Munkaügyi Központtal, a megváltozott munkaképességű személyek és fogyatékkal élők számára létrehozott célszervezetekkel, melyek

foglalkoztatási

rehabilitációjuk által munkahely illetve munkakörülményeket biztosítanak a sérült embertársaink számára. A Támogató Szolgálat szállító szolgáltatásával hozzásegíti a fogyatékos gyermekeket speciális oktatásukhoz, gyógypedagógiai nevelésükhöz, pedagógiai rehabilitációjukhoz. A nyújtott szolgáltatáselemek egy része természetesen egyénre szabott, illeszkedik az ellátott állapotához, szükségleteihez. A szolgáltatáselemek részletesen kifejtésre kerültek a feladatellátás szakmai tartamánál. 5/A. § ab) A szakmai program megvalósítása várható következményeinek, eredményességének, az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése A megvalósuló szakmai program eredményeképpen a fogyatékos emberek ellátására nyílik lehetőség Szentgotthárd város és kistérsége területén. A 2. sz. melléklet adatainak vonatkoztatásából, várhatóan egyre többen igénylik majd ezt az ellátási formát. További következménye, hogy biztosítani tudjuk megfelelő tárgyi feltételek mellett (speciálisan átalakított szállító járművünkkel) a sérült emberek számára a szociális, orvosi, foglalkoztatási és pedagógiai rehabilitációjukat. Szolgáltatásainkkal a fogyatékos személyek társadalmi integrációját

segítjük

elő.

A

társadalom

világába

történő

integrálódásukkal

kapcsolatkészségeik javulása, családi kapcsolataik erősödése várható. Bekapcsolódnak a szociális keringésbe a képzés, munka, sport, szabadidő kulturált és egyenrangú részvevőiként.

A korszerű gondozás feltételeinek megteremtését tűztük ki célul, a megfelelő szakképzésben részt vállaló személyi segítőink feladatteljesítésével, mely a város és a kistérség fogyatékos és szociálisan rászorult polgárai számára nyújtott szociális ellátásában minőségi előrelépést jelent. 5/A. § ac) a más intézményekkel történő együttműködés módja A Támogató Szolgálat ellátotti célcsoportja és speciális szolgáltatásainak működtetése szempontjából elengedetlen feltétele, alapvető érték az intézmények közötti partneri együttműködés. A Városi Gondozási Központ Támogató Szolgálatának és a Szentgotthárd város és kistérsége területén működő szociális intézmények között a szakmai kapcsolattartás folyamatos. A feladatok megosztottak, nem párhuzamosan, hanem egymást kiegészítve működnek együtt tiszteletbe tartva a kompetenciahatárokat, annak érdekében, hogy valamennyi szociális szolgáltató a saját szakterületén a támogatottak egyéni igényeinek megfelelő, differenciált szolgáltatást nyújtson. A Támogató Szolgálat kapcsolatot tart: 

Polgármesteri Hivatal Hatósági és Okmányiroda,



Nevelési - Oktatási intézmények,



Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat,



Orvosi – háziorvosi, szakorvosi hálózat,



Rehabilitációs Kórház,



Védőnői szolgálat,



Munkaügyi Központ,



Civil szervezetek, egyházak, egyéb szervezetek stb.

5/A. § ac) A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések Szentgotthárd

és

Térsége

Többcélú

Kistérségi

Társulás

középtávú

szociális

szolgáltatástervezési koncepciójában megvalósításra váró feladatként tűzte ki a Támogató Szolgálat létrehozását. A szolgálat szükségszerűségét indokolta a kistérség lakosságának elöregedése, a megbetegedési viszonyok kedvezőtlen alakulása, a fogyatékosok számának emelkedése, ezen felül a sérült emberek integrációja nem valósult meg, önálló életvitelük korlátozódott, otthonukban szegregálódtak. A Városi Gondozási Központ, mint szociális alapszolgáltatásokat biztosító intézmény kézenfekvő megoldás volt a támogató szolgáltatás

megszervezésére, mivel az intézmény keretein belül más szociális ellátások is sikeresen működnek. Az ellátórendszer a kistérség fenntartása alatt működik, ezáltal finanszírozása is kedvezőbb feltételeket mutatott. A Támogató Szolgálat szolgáltatásai iránt igény mutatkozott számos sérült gyermeket nevelő család részéről is, hiszen a szállító szolgáltatás és a gyermekek személyi segítése nagymértékben elősegíti a családok időbeli, anyagi és fizikai tehermentesítését. 5/A.§ b) Demográfiai mutatók A Támogató Szolgálat szolgáltatásai a Szentgotthárd és kistérsége területén élő fogyatékos személyek ellátását hivatottak szolgálni. A Szentgotthárdi kistérség a Nyugat Dunántúli régióban, Vas megye délnyugati részén, három kultúra találkozásánál fekszik. A kistérség 15 települése 1996 óta tömörült társulásba, elsősorban területfejlesztési feladatok közös ellátása céljából. A kistérség központja Szentgotthárd. A város területe 67,73 km2 1. sz. táblázat A lakónépesség számának alakulása 1970-től 2006-ig 1970 Település fő

1980

19701980

1990

1980-1 990

1995

19901995

fő

%

fő

%

fő

%

%

6,2

8664

1,7

9015

4,1

12,4

Szentgotthárd 8018 8515

1970-1 2000 995

19702000

2005

2006

19702006

fő

19702005 %

fő

%

fő

%

8971

11,9

8969

11,9

8969

11,9

Forrás: Szentgotthárd város Népesség nyilvántartási adatai alapján Mint látható az 1970-es évi adathoz viszonyítva folyamatosan nőtt a lakónépesség. Ez a növekedés azonban nem a természetes szaporodásból, hanem az ipari tevékenység fellendülésével összefüggésben lévő vándorlásból adódott. 2. sz. táblázat A város állandó lakosság száma és nemek szerinti alakulása 1999-2006 között ÉV 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

FÉRFI FŐ 4399 4397 4402 4394 4413 4415 4394 4394

% 49 49 49 49 49 49 49 49

NŐ FŐ 4569 4574 4557 4566 4568 4580 4575 4575

% 51 51 51 51 51 51 51 51

ÖSSZESEN/FŐ 8968 8971 8959 8960 8981 8995 8969 8969

Forrás: Szentgotthárd város Népesség nyilvántartási adatai alapján

A táblázat adataiból megállapítható, hogy a város állandó lakosságának száma stagnál. Az eltérések elsősorban a halálesetekből adódnak, ugyanis alacsony a városból elköltözők száma. Szembeötlő a népességen belül a nemek szerinti arány, a vizsgált időszakban folyamatosan 2%-kal magasabb volt a nők aránya, ami viszont jó jel, mert országosan 6-7% a nőtöbblet, pontosan azért, mert a nők születéskor várható átlagos élettartama magasabb, mint a férfiaké. A KSH adatai szerint 2005-ben a férfiaké 68,56 év, a nőké 76,93 év. Megállapítható, hogy 2000-2006 évek között, az összlakossághoz viszonyítva az aktív lakosok aránya 62% és 64% között mozgott, míg az inaktív lakosok aránya 38% és 36% között alakult, megjegyzendő, hogy ez jobb, mint az országos átlag. A 0-14 év közötti korcsoportba tartozók aránya 13-14% között mozgott. A lakónépességen belül a 60 éven felüliek aránya 19-20%-os. Korcsoportos megoszlás Szentgotthárd városában Év Nemek 2004 2005 2006

0-5 éves Férfi Nő 240 223 245 228 240 227

6-14 éves Férfi Nő 392 395 394 384 380 373

15-18 éves Férfi Nő 197 204 196 213 201 203

19-54 éves Férfi Nő 2532 2336 2501 2338 2470 2329

55-60 éves Férfi Nő 353 356 380 365 383 360

61-100éves Férfi Nő 699 1054 699 1052 720 1083

Összes Férfi Nő 4413 4568 4415 4580 4394 4575

1. sz. ábra: Szentgotthárd és kistérsége térképe

Forrás: http://www.szentgotthard.hu/lpk/terkepek.php, A kistérség területe 233,43 km2, településhálózatára az apró és kisfalvas településszerkezet a jellemző. Ez a településszerkezet különösen megnehezíti azt, hogy a szociális alapellátás minden állampolgár számára elérhető legyen. Az utak, a Szentgotthárdtól való távolság és egyéb infrastrukturális ellátottsági hiányok mellett problémát jelent az, hogy az elöregedés itt jelentősebb, több az idős, egyszemélyes háztartásban élő ember.

2007. évben a szentgotthárdi kistérség állandó lakosainak száma 15 112 fő, ebből 6173 fő él a kistérség falvaiban. 2007. január 1-i állapotnak megfelelően a kistérség falvaiban élő lakosok száma: Alsószölnök 401 fő, Apátistvánfalva 408 fő, Csörötnek 933 fő, Felsőszölnök 633 fő, Gasztony 464 fő, Kétvölgy 133 fő, Magyarlak 767 fő, Nemesmedves 26 fő, Orfalu 63 fő, Rábagyarmat 844 fő, Rátót 263 fő, Rönök 451 fő, Szakonyfalu 405 fő, Vasszentmihály 382 fő. A szentgotthárdi kistérség 15 települése lakosságával vas megye lakosságának 5,69 % - át teszi ki. A kistérséget alkotó falvak lakónépességének 59%-a aktív korú, 41%-a inaktív korú. Ebben az adatban is megmutatkozik, hogy több az inaktív és idősödő lakos, mint Szentgotthárdon. A KSH 2008. 02. havi adatai alapján a kistérségben magasabb összegű családi pótlékban 173 fő, fogyatékossági támogatásban 105 fő, vakok személyi járadékában 9 fő részesül. Összes jogosultak száma 287 fő. A fogyatékkal élők szociális jellemzői Jelenleg nagyon kevés fogyatékos embernek van módja teljes, önálló életet élni Magyarországon. Ez a helyzet nincs másképp Szentgotthárd és kistérségében sem. Elkülönítik és diszkriminálják őket. Szabad mozgásukat környezeti akadályok gátolják, hiányoznak sokszor a megfelelő segédeszközök, és nincs információjuk arról, hogy hogyan javíthatnának helyzetükön. Az önálló életvezetés lehetőségei nem biztosítottak számukra, általában iskolázottsági és foglalkoztatási hátrányok sújtják őket. Nem jutnak a megélhetésüket biztosító foglalkoztatáshoz, munkához, így nincs más lehetőség számukra, mint a társadalombiztosítási és önkormányzati szociális támogatások igénybevétele. Védett munkahely kevés van Szentgotthárdon. A jövedelmi helyzetük is messze elmarad a népesség egészétől. A lakásuk állaga, komfortfokozata is lényegesen rosszabb az átlagnépességnél. A fogyatékkal élő emberek fokozottan másokra vannak utalva, s nincs más választásuk, mint életük végéig szüleikkel együtt élni vagy intézetben. Mindezen problémák megviselik a családok helyzetét, sokszor családok hullanak szét, mert nem képesek megbirkózni a nehézségekkel. A támogató szolgáltatás a családok támasza kell, hogy legyen a tehermentesítés érdekében. A fogyatékossággal élő emberek társadalmi hátrányt szenvednek társadalmi kibontakozásukban is, közösségi beilleszkedésük során akadályokba ütköznek, kirekesztődnek azáltal, hogy számos esetben, a szociális intézményekben, közintézményekben nincs biztosítva számukra az akadálymentes közlekedés és az akadályozottság nehezítő, elválasztó tényező. A fogyatékkal élő emberek családi, baráti kapcsolati hálója ritkul, lazul. Sok időt töltenek egyedül. Ezért fontos a segítségnyújtás a társadalmi integráció

megvalósításához, az egyenrangú partnerként részvételhez. A fogyatékkal élő emberek hátrányaik enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása ügyében a támogató szolgáltatás az egyik legfontosabb szociális szolgáltató szervezet.

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának augusztus 28-án megtartott üléséről

Recommend Documents