KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. augusztus 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: KEMECSE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 107/2015.(VIII.18.) Határozata Kemecse Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja felülvizsgálatának megtárgyalásáról A Képviselő-testület: 1. Kemecse Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatát a határozat 1. számú mellékletében foglalt tartalommal elfogadja. 2. Felhatalmazza Lipők Sándor polgármestert a felülvizsgált Helyi Esélyegyenlőségi Program aláírására.
k.m.f.
Lipők Sándor sk. polgármester
Dr. Hostyisószky István sk. jegyző
Elfogadás után a határozatot kapják: 1. Türr István Képző és Kutató Intézet Nyíregyházi Igazgatósága 2. Irattár
A kivonat hiteléül:
Bilecz Julianna jegyzőkönyvvezető
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Kemecse Város Önkormányzata
2013.
2013.
3
Tartalom
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .............................................................................................. 4 Bevezetés .......................................................................................................................................... 4 A település bemutatása ..................................................................................................................... 4 Értékeink, küldetésünk ..................................................................................................................... 5 Célok ................................................................................................................................................. 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................... 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................... 7 2. Stratégiai környezet bemutatása .............................................................................................. 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége....................................... 15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................................. 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................... 37 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége..................................................................................... 41 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................... 44 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ..................................................................................................... 46 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága................................................................... 47 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................. 49 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................. 49 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ..................................................................... 49 A beavatkozások megvalósítói................................................................................................. 52 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................................. 53 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........... 95 3. Megvalósítás .......................................................................................................................... 131 A megvalósítás előkészítése................................................................................................... 131 4. Elfogadás módja és dátuma .................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kemecse Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Kemecse az Észak-Alföldi Régió, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, Nyíregyházától 15 km-re északra, a Nyírség és a Rétköz határán fekszik. A település kisebb része a Rétköz jellegét viseli magán, (nádasok, lápok, állóvizek, rétségek fognak közre kisebb-nagyobb szántóföldeket), míg nagyobb része a Nyírség jellemzőit hordozza (homokhegyek, buckák, gerincek mélyedéseket vesznek körül, melyekben tavak keletkeznek). Fekvése kedvező, a megye legfontosabb vasútvonala a 100-as Záhony-Budapest vasúti vonal mentén fekszik, közel van a megyeszékhelyhez, közúton öt irányból közelíthető meg, és a buszközlekedése is kiváló. A település a dinamikusan fejlődő „nyírségi főváros” a Nyíregyháza körül kirajzolódó település együttes határán fekszik. Kemecse településhálózati szerepe –a környező falvak vonatkozásában– kialakulásától kezdve jelentős. A város szinte teljes történelme során központi szerepet látott el. Előbb járási Központ (1876-1956-ig), később alsó fokú központ lett, 1988. február 01-től nagyközség, 2005. július 1. óta pedig város. Nyíregyháza Megyei Jogú Város környékén kialakult települések közül Kemecse az egyik legnagyobb fejlődési potenciával rendelkező város. Kemecse 2013.január 1-jével újra járási székhelyi címet kapott, melynek Járási Hivatalához a következő illetékességi területek tartoznak és látják el azok közigazgatási feladatait: Berkesz, Beszterec, Demecser, Gégény, Kék, Kemecse, Nyírbogdány, Nyírtét, Székely, Tiszarád, Vasmegyer. A szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően a település Nyíregyháza egyik népességbefogadó városává vált. Ugyanakkor nem alvó település, hanem a megye sajátos arculattal rendelkező, történelmi múltú „bolygóvárosa”. A nyugati európai nagyvárosok környékén kialakult ún. „város hálózatokhoz” hasonló modell szerint, folyamatosan erősíti gazdaságát, intézményeit. Fejlesztésében ezért kiemelt feladatként célozta meg a városi körülmények biztosítását. A település fejlődésében jótékonyan hat a környező településekkel a közös érdekek felismerése és 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
5
összehangolása. Kemecse Város meglévő potenciája alapján képes arra, hogy magasabb szintű igazgatási feladatokat lásson el a jövőben a környező településekre vonatkozóan. Ezt bizonyítja a Kemecse és Vasmegyer által 2013. január 1-jével létrejövő Közös Önkormányzati Hivatal is. Kemecse város lélekszáma évről-évre növekvő tendenciát mutat, mely 2013-ban elérte a 4988 főt.
1. táblázat Kemecse lakónépessége Értékeink, küldetésünk Az önkormányzat vezetői és tisztségviselői valamint az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásoknak, biztosítsák a diszkriminációmentességet, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kemecse település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges
6
intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés– értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
7
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
8
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása
Kemecse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az önkormányzat költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével a rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályainak meghatározása céljából alkotta meg 2/2009. (I. 29.) számú rendeletét. A szociális alapszolgáltatásokat a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata látja el. Szociális helyzet a településen 2000 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Munkanélküliek száma a településen
274
343
474
556
539
590
576
613
Ebből tartósan munkanélküli nő
85
51
91
117
84
111
215
137
Ebből tartósan munkanélküli férfi
61
35
66
84
59
80
141
100
Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?
128
137
285
297
319
413 305
349
688
707
826
832
863
860
870
796
0
314
352
337
341
386
0
0
0
393
475
495
522
474
0
0
-
-
-
-
-
-
234
318
-
-
-
-
-
-
59
157
Ebből
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 525 kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 0 nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem 0 nyilatkoztak Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma* Hátrányos helyzetű gyermekek száma* Forrás: Kemecse Város Önkormányzata
*2013 novemberétől hivatalból történő vizsgálat után
9
Rendkívül magas, az országos átlagot meghaladó a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A szociálisan rászorult személyek részére biztosított szociális alapszolgáltatások Az intézmény hivatalos neve: Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Ellátott települések: Kemecse, Beszterec, Tiszarád Ellátott kliensek száma: 162 Az intézmény címe: 4501 Kemecse, Móricz Zsigmond u. 49. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő: 8.00-16.00 Kedd: nincs Szerda: 8.00-16.00 Csütörtök: 8.00-12.00 Péntek: 8.00-11.00
10
Szolgáltatás megnevezése
Ellátásban részesülők száma (fő) 2007 2008 2009 2010 2011 2012
2005
2006
6
6
6
6
6
6
9
Családsegítés
n/a
389
245
253
313
278
Szociális étkeztetés
40
40
37
40
40
Gyermekjóléti szolgálat
n/a
126
134
146
Tartós bentlakásos intézmény
31
31
31
31
Házi segítségnyújtás
2013
2014
9
27
27
333
325
542
489
35
35
35
56
54
177
286
152
176
289
315
30
30
30
30
30
30
Forrás: Kemecse Város Önkormányzata
A jelzőrendszer tagjai által jelzett problémák:
a családsegítő szolgálatnak: egészségügyi, lakhatási, anyagi, megélhetési problémák; családon belüli erőszak; a gyermekjóléti szolgálatnak: magatartási problémák, igazolatlan iskolai mulasztások, higiénés problémák, szülői elhanyagolásra utaló jelek, veszélyeztetett kismamák, családi konfliktusok.
A kliensek által jelzett főbb problémák:
a családsegítő szolgálatnak jelzettek: megélhetési és lakhatási problémák, családon belüli konfliktusok, ügyintézésben való segítségnyújtás, tanácsadás; a gyermekjóléti szolgálatnak jelzett problémák: családon belüli konfliktusok, megélhetési problémák, iskolai beilleszkedési problémák.
11
Pénzbeli és természetbeni támogatások Szociális támogatásokra és fő formáira fordított éves összeg
2005
2006
Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft) 2007 2008 2009 2010 2011 2012
36 288
56 713
88 732 103 833 104 994
0
0
0
0
Átmeneti segély 539 590 Temetési segély 168 140 Közgyógyellátás 1 166 571 Lakásfenntartási 0 0 támogatás Köztemetés Ápolási díj 11 915 6 403 Időskorúak járadéka 1 688 1 264 Forrás: Kemecse Város Önkormányzata
567 130 876 0
Támogatás formája Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás/Foglalkoztatást helyettesítő támogatás*
134 14 665 1 256
2014
14 551
11 115
0
51 022
60 117
611 119 468
596 133 505
552 84 303
600 120 300
589 180 200
600 210
713 220 185
11 406
16 453
24 202
24 968
2 895
32 830
31 973
12 743 1 152
326 13 372 1 029
94 14 264 1 292
427 12 585 1 512
892 1 133
765 1 886
842 1 031
*2012-től a rendelkezésre állási támogatást foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak nevezik .
8 086
2013 3 693
7 228
89 145 170 179
69 491
12
Kemecse Város Önkormányzata a Hulladékgazdálkodási törvény /Hgt./ 28.§./1/ bek.-ben foglaltak alapján megkötött közszolgáltatás ellátási szerződés keretében (Észak-alföldi Hulladékgazdálkodási Kft) gondoskodik, a településen heti egyszeri gyakorisággal valósul meg a háztartási hulladék begyűjtése, és évente egy alkalommal lomtalanítást tartanak. A lakosság számára az egész település területén egységes hulladékgyűjtő edényzetet az Önkormányzat térítésmentesen biztosította (a szabványnak megfelelő 120 l-es műanyaggyűjtő edény van kihelyezve). A „Köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételére” alkotott, vonatkozó 12/2000. (VIII.31.) KT. sz. rendelet és annak módosításai határozzák meg a lakossági szemétszállítási díj mértékét – egészségre káros környezeti tényezők megléte. A természetes és az épített környezet kisebb-nagyobb mértékben mindhárom szegregátumban általános és folyamatos karbantartásra, pontszerűen rekonstrukcióra szorul. A probléma egységesen, valamennyi szegregátumban jelentkezik, és – mivel egyes ingatlanokon az ott lakók a lakókörnyezetük állapotát rendszeresen elhanyagolják – a megismétlődő beavatkozások ellenére újratermelődik. Már bezárt, használaton kívüli, de rekultivációra váró szilárd hulladéklerakó a 3. szegregátumot is magába foglaló Déli városrész közelében van, amely teljes rekultivációjáig potenciális veszélyforrás. A rekultivációra készült beruházási program része a kistérségi szintű, szilárd hulladéklerakó felszámolási programnak.
13
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Kemecse Város Önkormányzatának a 92/2005. (VI.28.) KT. sz. 3/2011. (II.24.) KT. sz. határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv és leírása, továbbá a 4/2011. (III.15.) KT. sz. számú rendelettel jóváhagyott szabályozási terve és helyi építési szabályzata (TRT) tartalmazza a közigazgatási területre vonatkozó építési szabályokat. A település Önkormányzata által elfogadott településfejlesztési koncepció és a szabályozási terv a Szent I. u. – Móricz Zs. u. – Árpád u. – Ságvári u. által határolt tömb településközpont vegyes területén, egy új településközpont kialakítását vetítette előre. A hatályos szabályozási elemek szerint a tömb a belső feltáró út környezete beépíthető, itt kerül elhelyezésre a tömb délkeleti részére tervezett új hivatali épület, melynek befoglaló mérete 15 m x 45 m-es, földszintes épület, a jövőben akár 2 szinttel illetve a tetőtérrel beépíthető. Várható szakmai hatások A tömböt érintő TRT módosítás lehetőséget biztosít humánusabb környezetben megvalósuló, sokrétűbb intézményfejlesztésre. A fejlesztés egy olyan önkormányzati tulajdonú településközpont vegyes területen történik, ami jelenleg kiépítetlen, alulhasznosított. A betervezett lakóút nyomvonalának módosítása (mellékelt tervlap) a tervező által javasolt zöldfelületi elemek, köztéri alkotások impozánsabb megjelenésének lehetőségét teremti meg. Várható gazdasági hatások A 1052 hrsz.-ú ingatlan és környezetét érintő módosítást követően a terület hasznosítása előnyt jelent az önkormányzatnak. A tervezett tömb gépjárművel történő jó megközelíthetősége, a feltáró út mellett tervezett parkolok megvalósítása vonzóvá teszi a területet. A terület jelenleg alulhasznosított, ami az ingatlanok fejlesztését nagymértékben elősegíti. A tervezett fejlesztéshez kapcsolódó, illetve azt kiegészítő turisztikai fejlesztések vonzóbbá teszik a várost az idegenforgalom számára is. Gazdaság A város és közvetlen környéke jelenleg 12%-os tartós munkanélküliségi rátája 5%-ra csökken. Az alulképzett, ill. képzetlen népesség jelentős, a lakosságszámra vetített 20% körüliaránya – kevesebb, mint felére csökken és a tartós munkajövedelemmel nem rendelkező rétegek még aktiválható része a városban foglalkoztatásra kerül. Ehhez a város menedzsment és humánerőforrás képzést, valamint speciális üzleti infrastruktúrát (inkubátorház) és finanszírozási modellt (Grameen-modell, Kiútprogram a Raiffeisen Bank közreműködése révén) biztosít. A településen ipari, technológiai központ jön létre célzottan élelmiszer feldolgozás bázisán letelepülő innovatív technológiát alkalmazó termelő egységekkel. Az Ipari Park létrehozás a és menedzselése kapcsán a település vezetése és a település vállalkozásai között hatékony
14
együttműködés alakul ki, mely alapja egy vállalkozásbarát környezet kialakításának és fenntartásának. Az Ipari Parkba települő hagyományos technológia szintet képviselő cégek és a település kisebb – az Ipari Parkon kívül működő vállalkozásai – képesek lesznek az alacsonyabb Képzettségi szintet képviselő munkaerő tartós foglalkoztatására is, ezzel enyhülnek Kemecse és a térség munkanélküliségi és szociális gondjai. A gazdaság fejlesztéseit hatékonyan támogató oktatási struktúra alakul ki a településen, mely folyamatos humánpotenciál utánpótlást biztosít a gazdaság számára. A gazdaság fejlesztéséhez fejlett telekommunikációs infrastruktúra és képzett informatikai hardver-szoftver és szakember háttér kialakítása valósul meg, mely részben kompenzálja a település fizikai elérhetőségének hiányosságait (virtuális elérhetőség). 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kemecse város Önkormányzatának Társulásai: 1. Beszterec-Kemecse-Nyírbogdány-Tiszarád-Vasmegyer Szociális Társulás 2. „Közösen a tiszta vízért” Beszterec-Kemecse- Tiszarád-Vasmegyer ivóvízjavító Önkormányzati Társulás 3. Nagyhalászi Humánszolgáltató Társulás (Nagyhalász-Kemecse- Beszterec-Tiszatelek) 4. Kemecsei
Orvosi
Ügyeleti
társulás
(Kemecse-Beszterec-Kék-Nyírbogdány-
Vasmegyer-Tiszarád-Nyírtura-Sényő) 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A Helyi Esélyegyenlőségi program alapjául szolgáló adatok, elsősorban a TEIR és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából kerültek legyűjtésre, és feldolgozásra, valamint saját Önkormányzati statisztikai kimutatások, beszámolók voltak segítségünkre.
15
3.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
Mélyszegénység fogalma: A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. Hazánkban a mélyszegénység fogalmát gyakran azonosítják a cigánysággal, holott a mélyszegénység nem egyértelműen bőrszín függő. Bár kijelenthető, hogy a mélyszegénységben élők nagy része cigány származású. Magyarországon a mélyszegénységben élők területi elrendeződése nagyjából egybeesik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek területével.
1. ábra Leghátrányosabb helyzetű települések A roma és alacsony státuszú lakosság helyzete Szegregátum A népszámlálási adatokon alapuló: szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló: szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a települési átlag kétszeresét.
16
A településen etnikailag szegregált lakókörnyezet található a Toldi, Petőfi és a Zrínyi utcában. Az itt élő kb. 100 család lakhatási integrációja és foglalkoztatási esélyeik növelése érdekében szükséges a TÁMOP 5.3.6 pályázati konstrukción való indulás. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység: pénzhiány továbbá a kulturális és társadalmi tőke hiánya, mely által az emberek olyan, tartósan fennálló hátrányos helyzetben vannak, melyből saját erőből nem tudnak kikerülni. Súlyos anyagi gondoknál:
lakás fenntartásának nehézségei illetve lakáshiány számla befizetésének nehézségei élelmiszerhiány gyógyszerhiány évszaknak nem megfelelő ruházat közteherviselés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg
Kemecse Városban, mint ahogy a 2. táblázat is mutatja a munkanélküliek célcsoportja között a sokan még a 8. általános iskolát sem végezték el. A célcsoport több mint felét teszik ki azok a munkanélküliek, akik 8 általános vagy 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek. Így a munkaerőpiacra történő bekerülés fő akadályai az alacsony iskolai végzettség, a motiváltság hiánya, a társadalmi előítélet, negatív szemléletmód. Az alacsony iskolai végzettségű lakosság megélhetési bevételeik leginkább Önkormányzati segélyekből, járadékokból származik.
17
2. táblázat Munkanélküliek iskolai végzettsége 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Településünkön a nyilvántartott álláskeresők száma – 2008-as adatoktól vizsgálva napjainkig –, sajnos növekvő tendenciát mutat. A 2011-es évi adatok azt mutatják, hogy a teljes lakossághoz képest (4736 fő) viszonyítva a munkanélküliek aránya összesen 12,9 %. A munkanélküli férfiak száma valamennyivel több, mint a nőké. A legtöbb regisztrált munkanélküli a 21 és 30 éves lakosság közül kerül ki. A legfrissebb feldolgozott adat szerint 611 fő regisztrált munkanélküli van Kemecse Városában. A 2013-as adatok szerint az álláskeresők aránya valamivel alacsonyabb, mint a 2011. évi. A 4988 fő lakosság 12,3 %-a nyilvántartott álláskereső. A munkanélküli férfiak száma továbbra is magasabb mint a nőké, amely 2013-ban 314 és 299 fő volt. A korosztályok szerint továbbra is a 21-30 éves lakosság közül kerül ki a legtöbb regisztrált munkanélküli, amely mintegy 170 fő jelent. A 2013. évi adatok szerint 613 fő nyilvántartott álláskereső van Kemecsén. Kemecse város Önkormányzata minden évben pályázatot nyújt be közfoglalkoztatás keretén belül létrejövő munkalehetőségekre. A korábbi rövid- és hosszú távú közfoglalkoztatási lehetőségek mellett létrejött 2010-ben a Szociális Földprogram, mely program sajnos csak 8 munkavállalónak tudott munkát biztosítani. Egy évvel később 2012-ben a Belügyminisztérium létrehozta az Országos START munkaprogramot. Kemecse város 4 projektre pályázott 2012 és 2013 évben: belvíz elvezetése (50 fő) földutak karbantartása (50 fő) illegális hulladék lerakóhelyek felszámolása (15 fő) mezőgazdaság (37 fő) Összesen 152 főt foglalkoztatott az Önkormányzat a START országos munkaprogramban. További lehetőségeket nyújt a program a mezőgazdasági projektben dolgozó munkavállalóknak, hisz szerződést kötve a Türr István Kutató és Képző Intézettel, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztállyal (korábban Munkaügyi Központ) nem csak dolgozhatnak a programban részt vevők, hanem
18
mezőgazdasági képzésben is részt vesznek. Ez a lehetőség felvilágosítást, tudást ad arról, hogyan kell saját magunknak megtermelni a mindennapi betevőt. Így a nehéz anyagi helyzetben lévő és a hátrányos helyzetben lévő családok önmagukon segítve tudnak a későbbiekben gazdálkodni a megszerzett tudás alapján. A fiatal pályakezdőknek is lehetőséget biztosít az Önkormányzat, hiszen „Az első Munkahely garancia” c. pályázat keretén belül a helyi lehetőségek alapján igyekszik munkalehetőséget biztosítani a friss diplomásoknak szakképesítést szerzett fiataloknak. Ebben közreműködnek a város további intézményei is. Jelenleg 10 pályakezdő fiatal dolgozik az Önkormányzatnál és intézményeinél, akik dajka, tanító, gazdasági ügyintéző és irodai adminisztrátor feladatokat látnak el. Továbbá, az 55. életévüket betöltött helyi állampolgároknak is a lehetőségek adta kereteken belül munkalehetőséget nyújt az Önkormányzat a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív program) keretén belül. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A munkaerőpiacra történő bekerülést, nagymértékben segítik a területileg illetékes Foglalkoztatási Főosztály által szervezett képzések. Számtalan olyan képzési lehetőség van, mely hiányszakmaként mutatkozik, ezáltal újabb lehetőségek jelennek meg a munkába való bekerülés színterén. Viszont ezek a képzések, oktatások korlátozott létszámban indulnak, így a bekerülés esélye nem adatik meg minden munkanélküli állampolgárnak a településünkön. Kemecse Város foglalkoztatási programja, amely előzőleg említésre került a START közmunka programon belül a mezőgazdasági projekt, melyben jelenleg 37 fő dolgozik, illetve tanulja a mezőgazdaság alapismereteit. Továbbá a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központban dajka és szociális gondozó szakmát sajátíthatnak el a tanulni vágyók. A képzés 2 éves. Szakmai gyakorlatukat a „diákok” a szociális otthonban töltik. Valamint a helyi általános iskola épületében a felnőttképzés keretén belül működő Csokonai Vitéz Mihály Középiskola és Szakközépiskola ad lehetőséget a 18. életévüket betöltött állampolgároknak, akik érettségi szakképesítést kívánnak szerezni. A képzés szintén 2 év. Kemecse Város gazdasági programja törekszik a foglalkoztatás jellegének megtartására és növelésére. Fontos feladat az ipari terület fejlesztése. A helyi foglalkoztatás megőrzésének, bővítésének programja keretében törekedni kell a közfoglalkoztatás hatékonyságának növelésére, a meglévő munkahelyek megtartására, a foglalkoztatás bővítésére.
19
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
aktív
korúak
ellátása,
Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) és (3) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és végrehajtás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50.§ (3) bekezdés, 132§ (4) bekezdés a.), b.) és c.) pontjában valamint a 140./G§ában kapott felhatalmazás alapján illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendelte el: 1.§ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2/2009. (I.29.) rendelet 6. §-a a következő új címmel és szakaszokkal egészült ki: Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátására jogosultakon belül, a rendszeres szociális segélyezettekre vonatkozó külön eljárási szabályokat e rendelet értelmében kell alkalmazni. Együttműködési szabályok A rendszeres szociális segélyben részesülő, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni Kemecse Város Önkormányzata által fenntartott Családsegítő Szolgálattal. A beilleszkedést segítő programok típusai a) kapcsolattartás és rendszeres személyes megjelenés a Szolgálatnál; b) egyéni képességeket fejlesztő, életmódot formáló egyéni foglalkozáson való részvétel, ezen belül: c) közfoglalkoztatásban részvételre történő felkészítésben való részvétel; Lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó szabályok Az aktív korúak ellátása megállapításának, valamint folyósításának feltételeként az aktív korúak ellátásának egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon:
20
-
Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt.
Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Kemecse város Önkormányzata 8 szolgálati és bérlakással rendelkezik. Mely lakásokban, a helyi közoktatás, közigazgatás és egészségügy területén dolgozó munkatársak élnek. A szociálisan rászorulók esetében, normatív lakásfenntartási támogatási rendszer működött a településen. 2008-tól vizsgálva a támogatottak száma mintegy háromszorosára emelkedett (2013-ban 528 fő). Az elmúlt évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. Pontos adattal nem rendelkezünk, ugyanis a szolgáltatók nem adnak tájékoztatást az adósságállományról. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása. A legveszélyeztetettebb csoportok a kedvezőtlen jövedelmi helyzetű családok, a nagycsaládosok, a lakásfenntartási nehézséggel küzdők, a súlyos betegséggel küzdő családok.
21
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátum A népszámlálási adatokon alapuló: szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a települési átlag kétszeresét. A településen etnikailag szegregált lakókörnyezet található a Toldi, Petőfi és Zrínyi utcában. Az itt élő kb. 100 család lakhatási integrációja és foglalkoztatási esélyeik növelése érdekében szükséges a TÁMOP 5.3.6 pályázati konstrukción való indulás. Alapvető problémák: a lakások komfortfokozata nem elfogadható (hiányoznak a fürdőszoba és belső WC, helyenként külső sincs); a lakások leromlott állapotúak (elhanyagolt, felújítások elmaradtak, stb.); a lakás nagysága nem megfelelő (zsúfolt, magas laksűrűség); A szegregáltnak nyilvánított területek ugyanúgy rendelkeznek közművesítéssel, mint más városi utcarészek. Az utakat aszfalt borítja és a hulladékelszállítás is megoldott. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, eljutás biztosított mindenki számára. Körülbelül 100 család él a telepen. Az életkori megoszlás nagyobb százalékát leginkább az aktív korúak (15-59 éves korosztály) alkotják. Így közfoglalkoztatás keretén belül az Önkormányzat igyekszik a hátrányos helyzetben élőknek munkát biztosítani, életkörülményük javítása céljából, vagy legalább a mindennapi létfenntartás érdekében. Azon lakosoknak, akiknek az Önkormányzat nem tud időszakos (közfoglalkoztatás) munkát biztosítani, azon személyek sem maradnak ellátatlanul. Amennyiben a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelnek, segélyt igényelhetnek az Önkormányzattól. Az ilyen szegregátumokban magas a hátrányos helyzetű és az SNI-s gyermekek száma. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a vezető halálokok strukturális arányai az országostól minimálisan térnek el. A megye összes halálozásának több mint fele (mintegy 54 százaléka) a szív-érrendszeri és a daganatos betegségekből származik. A keringési megbetegedések okozta halálozás mindkét nem esetében meghaladja az országos átlagot. E betegségek kialakulásában az életmód szerepe jelentős. Fontos befolyásoló tényezők a helytelen táplálkozás, a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a mozgás hiánya.
22
Alapellátás A település orvosi ellátása javult az elmúlt 15-20 évben. A település saját körzeti egészségügyi központtal rendelkezik, 4 éve saját sürgősségi ellátás céljára létesített rendelő van, ahol az ügyelet is zajlik. Az orvosi ellátás így nemcsak a település lakosságát szolgálja, hanem a környező települések lakossága számára is ellátást nyújt. Az épületek akadálymentesítése megtörtént. A városban egy gyógyszertár található, szintén akadálymentes az épület. Mentőállomás a településen található. A településen 3 védőnő dolgozik. A tanácsadó címe, nyitvatartási ideje: 4501 Kemecse, Móricz Zsigmond utca 8-10.; Hétköznap: 7.00 – 16.00. Az épület akadálymentes. Körzetek: I.
Körzet: Bajcsy-Zsilinszky utca, Dimitrov utca, Fürst Sándor utca, Hevesi utca, Béke tér, Széchenyi utca, Ifjúság utca, Kert utca, Koltói Anna utca, Kossuth utca, Körmendi tanya, Móricz Zsigmond utca, Pacsirta utca, Partizán utca, Schönherz utca, Táncsics utca, Vasút utca, Vasmegyeri utca, Dankó utca, Szegfű utca, Zrínyi utca.
II. Körzet: József Attila utca, Mező Imre utca, Szondy utca, Jókai utca, Arany János utca, Ady Endre utca, Deák utca, Dózsa György utca, Honfoglalás utca, Toldi utca, Káposztás tanya. III. Körzet: Petőfi utca, Árpád utca, Szent István utca, Akácfa utca, Mikszáth Kálmán utca, Rózsa Ferenc utca, Rákóczi utca, Ságvári Endre utca, Haas tanya.
23
Védőnőknek jelzett esetek száma, típusai: A védőnőknek jelzett esetek megoszlása jellegük szerint
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Anyagi
36
40
35
31
36
25
34
4
1
3
Párkapcsolati
4
19
13
10
13
18
5
5
6
7
Egészségügyi veszélyeztetettség
5
6
13
6
10
14
13
13
15
20
Gyermekelhanyagolás
8
6
9
5
3
1
2
7
4
4
Várandós anya szociális válsághelyzetben
3
2
2
1
3
4
6
0
1
0
Egyéb
0
0
3
0
3
1
5
0
2
2
Forrás: Védőnői adatok Családok szociális, gazdasági, anyagi helyzete a védőnővel kapcsolatban álló családok körében Védőnői körzet
Nagyon jó Jó Közepes körülmények körülmények körülmények Szegény Mélyszegény között él között él között él
1. körzet
7
27
30
47
12
2. körzet
6
10
53
50
10
3. körzet
megszűnt a 3. körzet
Forrás: Védőnői adatok (2014. évre vonatkozóan)
Az alapellátáson túl, a szakellátáshoz való hozzáférés, könnyen megoldott. A közelmúltban létrejött Ibrány-Nagyhalászi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Intézet 10 km-re található Kemecsétől, ahol a páciensek megtalálnak 22 féle szakellátási formát. Közülük néhány szakellátás beutaló köteles, illetve előzetes időpont egyeztetés szükséges. A másik lehetőség a 20 km-re található megyei jogú városban, Nyíregyházán található Jósa András Oktatókórház szakellátásai. Prevenciós szűrőprogramok keretén belül évente, tüdőszűrő mozgóbusz érkezik Kemecsére, mely 3 napig áll a lakosság rendelkezésére. A szűrőbusz a központban parkol le az általános iskola udvarán, hogy az mindenki számára könnyen megközelíthető legyen. A gyermekkori kötelező szűréseket, a védőnői szolgálat látja el, 3 védőnő segítségével.
24
A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ nyújt hozzáférést. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása. Az szociális étkeztetés díjazása a nyugdíj összegéhez van arányosítva. Sportegyesület Városunkban a Kemecsei Futball Club 1923-ban alakult meg. Kezdetben csak a labdarúgás volt az egyetlen sportág, amit rendszeresen űztek a településen. Az elmúlt 81 évben a sportegyesület mindig kiemelt szerepet játszott Kemecse Város életében. A verseny és tömegsportnak a működéséhez mindig biztosította a feltételeket az SE, a helyi termelőszövetkezet, állami gazdaság, ÁFÉSZ, korábban a Tanács, jelenleg Polgármesteri Hivatal és a sportot szerető támogatók, szponzorok támogatásával. 1961-ben a korábbi futball club átalakult és felvette a KEMECSE SPORTEGYESÜLET nevet. Az 1960-as évek elejétől folyamatosan újabb szakosztályokkal bővült az egyesület. Két szakosztály a kézilabda és a röplabda csapat az akkori Nemzeti Bajnokságban szerepelt. A két szakosztály a 80-as évek közepétől szüneteltette a működését. Mint a települések többségében, így Kemecsén is a labdarúgás volt a meghatározó sportág. A 90-es évek elején felmerült az igény más sporttevékenységek folytatására. 1994-ben újabb szakosztállyal bővült a sportegyesület, megalakult a kézilabda és asztalitenisz szakosztály. A szakosztályok száma tovább bővült, mert 1995-ben megalakult a karate és a sakk szakosztály. 2007-ben a Kemecse Sportegyesületnek asztalitenisz, karate, labdarúgó és sakk szakosztálya volt, amelyek kiemelkedő eredménnyel működtek. Sportlétesítmények A sportolás végzéséhez mindig biztosított volt a labdarúgó és a kézilabda pálya. Mindkét pálya fel lett újítva a 90-es évek közepén, a labdarúgópálya teljesen újra lett füvesítve, a kézilabdapálya bitumenborítást kapott. A karate és az asztalitenisz szakosztály a helyi általános iskola tornatermében végzi az edzéseit illetve a versenyeit. 2002-ben a GYISM támogatásával a községi labdarúgó pálya mellet, újabb három salakos pálya épült, egy kézilabdapálya, egy edzőpálya és egy futópálya. Sportélet napjainkban A Kemecse Sportegyesület 1993-ban új alapszabályt hozott létre, mely szerint működik napjainkban is. Az egyesület székhelye 4501, Kemecse, Kossuth utca 11. A Kemecse Sportegyesületet 5 fős elnökség irányítja. Jelenleg 5 szakosztály működik 177 taggal. A sportegyesület legfőbb fenntartója Kemecse Város Önkormányzata. Az egyenlő esélyű hozzáférés
25
A közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető. Továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése, végrehajtása során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. A város lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. Az elfogadott Szabályozási Terv alapján folytatjuk az egész város, ezen belül a Városközpont fejlesztését. Tovább fejlesztjük a központi tereket, közterületeket. Megóvjuk és fejlesztjük, korszerűsítjük a város oktatási és nevelési intézményeit, az egészségügyi intézményeket, a helyi építészeti értékeket. A várost körülölelő természeti értékeink és mezőgazdasági termőföldjeink megközelítését szolgáló földutak állagát megóvjuk. Célunk a helyi közösségek erősítése, közösségi színterek kialakítása, működtetése. A Város lapja a Kemecsei Hírek, amely kéthavonta jelentik meg. Ebből az itt élők minden fontos információt megtudhatnak az elmúlt két hónap eseményeiből. Mindezen túl naprakész frissítéssel szolgál a Kemecse Város honlapja is, ahol a lakosság tájékozódhat a jövőt illetően egyes felhívásokról, hirdetményekről. Több civil szervezet is működik a településen. Közülük néhányan aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a város fejlődéséhez járulnak hozzá. A szolidaritás és felelősség mind magánemberekben, mind a gazdasági szervezetekben kis mértékben van jelen. Jellemzően rendezvényekre történő felajánlások, tombolaajándékok formájában nyilvánul meg. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. melyről az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződés útján gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, a történelmi egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzattal és egyéb szervezetekkel. Alapvető cél az állampolgári elégedettség, a jó közérzet elérése, fenntartása.
26
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzati intézmények, a civil és egyházi szervezetek közötti együttműködést a polgármester személyes koordinációja és aktív szerepvállalása motiválja. Az RNÖ elnökével folytatott interjú, a lakossági fórum és a kérdőíves felmérések hangsúlyosan kiemelik ennek a ténynek a jelentőségét. Az ágazati politikák összehangolását, a folyamatosság és a hatékonyság érvényesülését biztosító automatizmusok kialakulásának és fenntarthatóságának környezeti (közvetlenül kapcsolódó intézményi funkciók elhelyezésének korszerű épület adottságai) feltételei átalakításra, jelentős fejlesztésre szorulnak. Ezen a területen megvalósuló fejlesztés a szegregátumok számára is határozott előrelépést garantál a közszolgáltatások elérhetőségének megkívánt javításában.
27
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Alacsony iskolai végzettség Szakképesítés, Felnőttoktatás szervezése Tartós munkanélküliség Közfoglalkoztatás biztosítása Egészségügyi szűrési gondok Szűrőbusz, Mozgóbusz kirendelése Földprogram, adósságkezelés- életvitel Létfenntartási gondok tanácsadás
A 2015. július-augusztusában elvégzett felülvizsgálat során a következő kiegészítések beemelését látta indokoltnak Kemecse Város Önkormányzata a 3. fejezetre vonatkozóan: 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A célcsoport több mint felét teszik ki azok a munkanélküliek, akik 8 általános vagy 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Az intézmény neve került javításra: Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ A 2013-as adatok szerint az álláskeresők aránya valamivel alacsonyabb, mint a 2011. évi. A 4988 fő lakosság 12,3 %-a nyilvántartott álláskereső. A munkanélküli férfiak száma továbbra is magasabb mint a nőké, amely 2013-ban 314 és 299 fő volt. A korosztályok szerint továbbra is a 21-30 éves lakosság közül kerül ki a legtöbb regisztrált munkanélküli, amely mintegy 170 fő jelent. A 2013. évi adatok szerint 613 fő nyilvántartott álláskereső van Kemecsén.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások valamint a 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció című fejezetekre vonatkozóan A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az alábbiak szerint módosult a 2015. évben: 134. § (1) A 2015. március 1-jén a jegyzőnél aktív korúak ellátásával összefüggésben folyamatban lévő ügyekben a járási hivatal jár el. A folyamatban lévő ügyek iratait a jegyző darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig az illetékes járási hivatal számára. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a járási hivatal jár el a 2015. február 28-áig meg nem szűnt vagy jogerős határozattal meg nem szüntetett aktív korúak ellátásával
28
összefüggő ügyekben. Ezen ügyek ügyiratait a jegyző darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig az illetékes járási hivatal számára. Az átvételről a járási hivatal 60 napon belül értesíti az ügyfelet. (3) Az (1) bekezdés szerinti ellátással összefüggésben a jegyző által kezelt adatok és működtetett adatbázisok kezelésére, illetve működtetésére 2015. március 1-jétől az illetékes járási hivatal jogosult. Az adatok és adatbázisok átadásáig az adatokat a jegyző a járási hivatal feladatellátásának biztosítása céljából tartja nyilván. 134/A. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2015. március 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a települési támogatás tekintetében alkalmazni kell a 2015. április 1-jét megelőzően indult ügyben megállapított jogosultság esetén is, azzal, hogy a 18/B. § szerinti nyilvántartásba az azon ellátásokra vonatkozó adatokat kell utólag, 2015. május 1-je és július 31-e között rögzíteni, amelyek esetében a rájuk való jogosultság megállapított időtartama legalább 2015. szeptember 30-áig tart. (3) A 2014. december 31-én hatályos 41. § (2) bekezdésének a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel történő módosításából eredő, az ápolási díjjal összefüggésben eljáró hatóság illetékességét érintő rendelkezéseket az ápolási díj megállapítására 2014. december 31-ét követően indult ügyekben, továbbá az ápolási díjra való jogosultságnak, vagy az ápolási díj összegének a 2014. december 31-ét követő legközelebbi felülvizsgálatakor kell alkalmazni. (4) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 42. § (4) bekezdését azon ápolási díjban részesülő személyre kell alkalmazni, aki 2014. december 31-ét követően szerez a 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ellátásra való jogosultságot. (5) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 44. § (2) bekezdését a) az ápolási díj megállapítása iránt 2015. január 1-jét megelőzően benyújtott, de 2014. december 31-éig el nem bírált kérelem alapján indult ügyekben is alkalmazni kell, b) a 2015. január 1-jét megelőzően megállapított ellátás esetében az ápolási díj 2015. december 31-ét követő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni. (6) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 50. § (1) bekezdés g) pontját a 2014. december 31-ét követően indult, illetve a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni. 134/B. § (1) Az aktív korúak ellátásának megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyben e törvény 2015. március 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) 2015. február 28-áig e törvény 2015. március 1-jén hatályos rendelkezései szerint felül kell vizsgálni azon személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, akinek a részére 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal rendszeres szociális segélyre való jogosultság került megállapításra. (3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként az aktív korúak ellátására vonatkozó, 2015. március 1-jén hatályos rendelkezések szerinti ellátást – ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak – 2015. március 1-jétől kell megállapítani, akként, hogy az
29
e törvény 2015. február 28-án hatályos 37. § (1) bekezdés a) pontja és c) pontja szerinti személy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, míg a 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy – feltéve, hogy a felülvizsgálat során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést nyilatkozatban vállalja – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. (4) Ha a felülvizsgálattal érintett, e törvény 2015. február 28-án hatályos 37. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy a felülvizsgálat során arról nyilatkozik, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést vállalja, számára 2015. március 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani. (5) 2015. február 28-ával meg kell szüntetni azon, a (4) bekezdés szerinti személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek részére előírt együttműködési kötelezettség teljesítését nem vállalja. 134/C. § (1) A 2015. január 1-jén lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt folyamatban lévő, valamint a 2014. december 31-ét követően lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelem alapján indult ügyekben a lakásfenntartási támogatást – a 38. § (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően – legfeljebb a 2015. február 28-áig terjedő időtartamra kell megállapítani. (2) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, valamint az (1) bekezdés alapján megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28án folyamatban lévő ügyekben – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatást – annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani. 134/D. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 125. § c) pontja szerinti támogatást a települési önkormányzat továbbra is igénybe veheti a) azon lakásfenntartási támogatás kifizetéséhez, amelyre való jogosultság kezdő időpontja 2015. március 1-jét megelőző időpont, b) azon adósságcsökkentési támogatás kifizetéséhez, amely 2015. március 1-jét megelőzően került megállapításra. 134/E. § A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig megalkotja. 135. § E törvénynek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvénnyel megállapított 45. § (2a) bekezdését a 2015. február 28-án hatályos 43/B. § alapján 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal megállapított és 2015. március 1-jétől települési támogatásként nyújtott méltányossági ápolási díjra is alkalmazni kell. A fentebb leírtak szerint Kemecse Város Képviselő-testülete a települési támogatásokról szóló 5/2015. (II.25.) önkormányzati rendeletet alkotta meg.
30
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az intézmény neve került javításra: Ibrány-Nagyhalászi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Intézet
31
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 18 éven aluliak (2013-as adatok alapján) 0-2 évesek
161
3-13 évesek
608
14 évesek
72
15-17 évesek
211
18 évesek
92
Ősszesen:
1 144
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, önkormányzati adatok
Kemecse Város 18 éven aluli népességének száma 1 144 fő, míg közülük 841 fő 14 éven aluli gyermek. A gyermekkorú lakosság száma közel azonos az előző évekhez képest. A 0-2 évesek száma 161 fő, a 3-14 évesek száma 680 fő. A 15-18 éves korosztály 303 főt számlál. A pénzbeli ellátások és a gyermekvédelmi alapellátások célja a családok szociális helyzetének és nevelési-gondozási funkciójának megerősítése, a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. A gyermekvédelmi törvény, a végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 10/2012. (XI.29) önkormányzati rendelet tartalmazza a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylésének és folyósításának feltételeit. 2014. november 1-i adatok alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 796 gyermek részesült. Az önkormányzat az időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került gyermeket gondozó családok részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújt, amelynek teljes fedezetét saját költségvetéséből biztosítja. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmankénti többlet kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. A támogatásban részesülhet a szociális válsághelyzetben lévő anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulásként – a családoknak kizárólag átmeneti segítséget jelenthet ez a támogatási forma. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást általában, családban jelentkező nagyobb kiadások fedezetére, gyógyszerek kiváltására, tartósés egyéb élelem, tüzelő vásárlására kérik.
32
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A Gyvt. gyermeki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéshez, önálló életvitelének megteremtéséhez. A szegénységben felnövekvő gyermekek gyakran olyan tartós hátrányokat szenvednek el, melyek alapvetően meghatározzák és behatárolják későbbi lehetőségeiket is. A gyermekek megfelelő fejlődéséhez a fizikai bajok elkerülése mellett a mentális egészség is nélkülözhetetlen. A vezetékes víz, a lakáson belüli WC és fürdőszoba hiánya a mindennapi életet nehezítő tényező. A roma háztartásokban, valamint a mélyszegénységben élő gyermekek jövedelmi helyzetüket és a felnőttek munkaerő-piaci helyzetét tekintve kedvezőtlenebb helyzetben nevelkednek. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, és a veszélyeztetettség megelőzését preferálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Ilyen támogató tevékenység például a hátrányos helyzetűeknek adományozott Élelmiszercsomag az Élelmiszerbank jóvoltából, az Erzsébet-utalvány a Kelet-Karitász közreműködésével, az önkormányzat által biztosított óvodáztatási támogatás, valamint számtalan esetben segít a lakosságnak a Nagycsaládosok Egyesülete is. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A védőnői ellátáshoz történő hozzáférés feltételei megfelelőek, évek óta 3 védőnői álláshely van Kemecse Városban, a védőnők leterheltsége egyenletesnek mondható. A településen élő gyermekek 59,7%-a halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű a 2014-es adatok alapján. Kemecsén 475 ilyen gyermek van. A szegregátumban élők többsége halmozottan hátrányos helyzetű. A gyermekorvosi praxisok száma egy. A 2013-as adatok alapján az éves gyermekorvos ellátott esetek száma 8984 eset volt. Betöltetlen praxis nincs. A gyermekjóléti szolgálati intézmény hivatalos neve: Répásy Mihály Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Ellátott települések: Kemecse, Beszterec Ellátott kliensek száma: 162 Az Intézmény címe: 4501 Kemecse, Móricz Zsigmond u. 49.
33
Ügyfélfogadás ideje: hétfő, szerda: 8-12, 13-16, csütörtök: 8-12, péntek: 8-11 óráig A jelzőrendszer tagjai által jelzett problémák:
a családsegítő szolgálatnak: egészségügyi, lakhatási, anyagi, megélhetési problémák; családon belüli erőszak;
a gyermekjóléti szolgálatnak: magatartási problémák, igazolatlan iskolai mulasztások, higiénés problémák, szülői elhanyagolásra utaló jelek, veszélyeztetett kismamák, családi konfliktusok.
A kliensek által jelzett főbb problémák:
a családsegítő szolgálatnak jelzettek: megélhetési és lakhatási problémák, családon belüli konfliktusok, ügyintézésben való segítségnyújtás, tanácsadás;
a gyermekjóléti szolgálatnak jelzett problémák: családon belüli konfliktusok, megélhetési problémák, iskolai beilleszkedési problémák.
A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett, intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermekek térítésmentesen étkezhetnek. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A településen jelenleg két közoktatási intézmény működik. Az óvodai nevelést az önkormányzat fenntartásban működő Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda és Tipegő Bölcsőde két óvodai telephelyen biztosítja. Az általános iskolai oktatást pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja, egy telephelyen. A 2012-ben elfogadásra kerülő Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv az alábbi problémákat írta le, melyek mindegyikére beavatkozásokat tervezett az önkormányzat: 1. A településen helyben nem minden szolgáltatás érhető el. Az ellátatlan közoktatási szakszolgálati szolgáltatások ellátása szükséges. 2. Az igények felmérésére van szükség házi gyermekfelügyelet és családi napközi tekintetében. 3. Több óvodáskorú gyermek nincs beíratva az óvodába. Beóvodáztatásukat minél hamarabb meg kell tenni. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának minél
34
pontosabb meghatározása és ezen gyermekek 3 éves kortól történő beóvodáztatása iskolai előmenetelük és sikerességük érdekében halaszthatatlan feladat. 4. Magas a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. 5. Az SNI gyermekek megfelelő oktatásához humánerőforrás-fejlesztésre van szükség. 6. Az óvodai feladatellátási helyek között és az óvodai székhelyintézmény csoportjai között 25 %-nál magasabb a HHH gyermekek aránya közötti különbség 7. A lemorzsolódási arányok magasak 8. A kompetencia-adatok elmaradnak az országos átlagtól. 9. A továbbtanulási mutatók kedvezőtlenek. A gyógypedagógusok száma 1 fő, illetve tanulmányait folytatja a szakképesítés megszerzéséhez még 1 fő. Az általános iskolában és óvodában a pszichológusi feladatokat szintén 1 fő látja. Magyarországon a törvénykezési könnyítések támogatásával terjed az együttnevelés. Az elmúlt évek statisztikai adataiból láthatjuk a pozitív tendenciát, nő az integráltan nevelt gyermekek száma. Ez többnyire jellemzően integrációt takar, s nem inklúziót. Legnyitottabb az integrált nevelésre az intézményes nevelés, oktatás területének fokozatai közül a két végső pont: az óvoda és a felsőoktatás. Ez természetes is, hiszen az óvodai nevelés rugalmassága könnyebben, konfliktusok nélkül teszi lehetővé a kölcsönös alkalmazkodást. A felsőoktatásba eljutó sajátos nevelési igényű hallgatók pedig a fogyatékossággal rendelkezők bizonyos típusaiból kerülhetnek ki – ahol az érdekérvényesítés erősebb, és a pozitív diszkriminációt megfelelőbben kezelik.
35
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek Az önkormányzat és az önkormányzati egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek intézmények rendszeresen szervezzenek a hiánya halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításában.
hátrányos helyzetűek magas létszáma
Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. önkéntes adományozás (Élelmiszerbank, Karitász, Nagycsaládosok Egyesülete)
36
A 2015. július-augusztusában elvégzett felülvizsgálat során a következő kiegészítések beemelését látta indokoltnak Kemecse Város Önkormányzata a 4. fejezetre vonatkozóan: 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 18 éven aluliak (2013-as adatok alapján) 0-2 évesek
161
3-13 évesek
608
14 évesek
72
15-17 évesek
211
18 évesek
92
Ősszesen:
1 144
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, önkormányzati adatok
Kemecse Város 18 éven aluli népességének száma 1 144 fő, míg közülük 841 fő 14 éven aluli gyermek. A gyermekkorú lakosság száma közel azonos az előző évekhez képest. A 0-2 évesek száma 161 fő, a 3-14 évesek száma 680 fő. A 15-18 éves korosztály 303 főt számlál. 2014. november 1-i adatok alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 796 gyermek részesült. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A településen élő gyermekek 59,7%-a halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű a 2014-es adatok alapján. Kemecsén 475 ilyen gyermek van. A szegregátumban élők többsége halmozottan hátrányos helyzetű. A gyermekorvosi praxisok száma egy. A 2013-as adatok alapján az éves gyermekorvos ellátott esetek száma 8984 eset volt. Betöltetlen praxis nincs.
37
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A rendelkezésre álló adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: -
a település összlakosságszámának 51%-a nő (2536 fő); a női lakosok több mint 60 %-a 18-65 éves, tehát aktív korú (1614 fő);
2. ábra: Állandó népesség: Nők A településen az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetősége, csupán csak közfoglalkoztatás keretein belül megoldott. Azonban a közfoglalkoztatásra nincs mindig lehetősége az Önkormányzatnak, valamint a több száz nő közül mindenkinek esélyt kell adni az elhelyezkedéshez, így csak időszakos a munkalehetőség biztosítása. Kemecsén az alacsony iskolai végzettségű nőknek időszakosan képzést biztosít a Járási Hivatal Munkaügyi Központja illetve a Nyíregyházi Türr István Képző és Kutató Intézet. Helyi képzés a jelenleg is tartó mezőgazdasági projekt által biztosított munkaprogramban valósul meg.
38
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások Kemecsén működik bölcsődei ellátás is, az önkormányzati fenntartásban. Férőhelyek száma. 30 fő. A 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja, ugyanakkor részt vállal a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelésében és gondozásában is. Az intézmény kihasználtsága 100 %-os. A gyermekek az eltérő szolgáltatások esetében is teljes körű ellátást kapnak térítési, illetve felügyeleti díj ellenében. Az óvoda és a bölcsőde nyitva tartása 6.00-17.00 óráig tart, mely összeegyeztethető a munkaerő-piaci és családi feladatokkal. Nyári ügyelet is biztosított. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. 2014. évben a védelembe vett kiskorúak száma 45 fő volt, sajnos ez a szám az éveket vizsgálva növekvő tendenciát mutat, valamint a veszélyeztetett kiskorúak száma 114 fő, amely évről-évre szintén emelkedik. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthont, családok átmeneti otthonát biztosító intézményt sajnos településünk nem tud biztosítani. Azonban a megyei jogú város Nyíregyháza, mindösszesen 18 km-re fekszik Városunktól, ahol több intézmény is megtalálható, igénybe vehető krízishelyzet esetén. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. A polgármesteri hivatal dolgozói közül 80%-a nő, 2 alpolgármesterből 1 nő. Az óvodai közalkalmazottak 100%-ig nők. Illetve az általános iskola pedagógusai is 80-85%-ban női munkavállalók.
39
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt, és a szakképzetlen, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. Az óvodai, bölcsődei nyitva tartás rugalmas. Egyre több a szabadidő hasznos eltöltésére lehetőséget nyújtó közösségi tér (játszótér) áll a kisgyermekes szülők számára. Ezt nagyon fontosnak tarjuk, mert a gyesen, gyeden lévő kismama, illetve otthon maradó szülő gyakran magányosnak érzi magát, mentális állapota rosszabbodik. Továbbá a nők foglalkoztatására, mezőgazdasági program keretén belül, lehetőség nyílik a konyhakert művelésére, melyet a későbbiekben otthon, saját kertjeikben is hasznosítani tudnak. Sajnos a településen élő nők közül rengeteg az alacsony iskolai végzettségű, ebből kifolyólag hátrányos megkülönböztetést abban érezhetnek, hogy széles munkakörben nem tudja az Önkormányzat foglalkoztatni őket, csak szakképesítést nem igénylő munkaköröket tud felkínálni nekik a település közfoglalkoztatás keretein belül. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák nincs program a probléma mérésére „második műszak” megléte alacsony iskolai végzettség
fejlesztési lehetőségek Adatbázis és felmérés létrehozása a nők esélyegyenlőségére vonatkozóan iskola, óvoda nyitva tartásának rugalmassága háztartásvezetési tanácsadások, oktatások
40
diszkrimináció a foglalkoztatásban
Nemi antiszegregációs tréningek igény szerinti támogatása – a helyi munkahelykínálat figyelembevételével – annak érdekében, hogy oldódjanak a merev női-férfi foglalkozási határok. Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó programok a pályaválasztási napokon (pl. lányok műszaki-természettudományos orientációja), a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok támogatása a Közneveléssel összhangban, az önkéntesség jegyében
A 2015. július-augusztusában elvégzett felülvizsgálat során a következő kiegészítések beemelését látta indokoltnak Kemecse Város Önkormányzata a 5. fejezetre vonatkozóan: 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A rendelkezésre álló adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: -
a település összlakosságszámának 51%-a nő (2536 fő); a női lakosok több mint 60 %-a 18-65 éves, tehát aktív korú (1614 fő);
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 2014. évben a védelembe vett kiskorúak száma 45 fő volt, sajnos ez a szám az éveket vizsgálva növekvő tendenciát mutat, valamint a veszélyeztetett kiskorúak száma 114 fő, amely évről-évre szintén emelkedik.
41
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A nyilvántartott adatok szerint a 60 éves és idősebb korosztály 864 fő. A teljes lakossághoz viszonyítva az időskorúak aránya 17%. A következő táblázat az öregedési indexet mutatja meg városunkban, mely statisztika évrőlévre magasabb számmal bír. 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 781 1147 604 962 597 926 591 890 614 864 602 859 614 841 3. táblázat: öregedési index
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Öregedési index (%) 68,1% 62,8% 64,5% 66,4% 71,1% 70,1% 73,0%
A 60 éves és idősebb személy többsége magánháztartásban él. Ez a 2013-as adatok alapján 904 főt jelent. Intézeti ellátásban a településen 30-an részesülnek; ez az időskorúak 3,3%-a. Az Idősek Otthona férőhelyeinek száma bővítésre szorul. További lehetőségeket nyújt az Idősek Nappali Intézménye, ahol a magányból kiszakadni vágyókat várják, tartalmas időtöltéssel, hasznos programokkal, vagy csupán egy jó társalgásra. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Ha az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzet tekintjük, megállapíthatjuk, hogy az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély a munkaerő-piacon nincs, kivétel, ha valaki speciális tudással rendelkezik. A nyugdíjkorhatárt elért férfiak és nők gyakorlatilag eltűnnek a munkaerőpiacról. Ennek az is oka, hogy az idősödő embereket (nemcsak a nyugdíjasokat, hanem a nyugdíjkorhatárhoz közelítőket is) a munkaadók már nem igénylik. Az időskorúak többségére jellemző, hogy mezőgazdasági munkákat végeznek (függetlenül attól, hogy ezt korábban főfoglalkozásként vagy melléktevékenységként végezték-e). A 60 év fölöttiek körében tehát szinte teljesen megszűnik a kereső tevékenység, megnövekszik viszont a saját gazdaságban végzett mezőgazdasági munka.
42
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz (rendelőintézetbe, kórházi ambulanciákra) és gyakrabban kezelik őket kórházban. Az időskorban jellemző megbetegedések – a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős emberek életminőségének alakulásában igen nagy szerepük van a mentális betegségeknek. Az élettartam meghosszabbodásával jelentősen növekszik többféle pszichiátriai betegség gyakorisága, a fogyatékosok többsége a 60 év feletti korosztályból kerül ki. A szakellátás legközelebb Nyíregyházán és Nagyhalászban érhető el. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Kemecsén egy nyugdíjasklub működik, tevékenyen kiveszik részüket a település társadalmi, kulturális életéből. Az idősek megbecsült polgárai városunknak. Fontosnak tartjuk a tapasztalataikat, véleményüket, tanácsaikat. Éppen ezért megteremtjük a lehetőséget a rendszeres találkozásra, a gondolatok továbbadására, a vélemények befogadására. Támogatjuk az idősek programjait, összejöveteleit, a nyugdíjas klubokat. Egyre több olyan háztartás van, amelyekben csak idős emberek élnek. Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illető egyszemélyes háztartást tartson fenn. Az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem megpróbálnak önállóan élni. Ennek ellenére a családi kapcsolatoknak nagy jelentősége van az idős emberek életében. Biztonságérzetüket erősíti, ha ügyes-bajos dolgaikban folyamatosan számíthatnak gyermekeikre. A feleslegesség tudata, a bizonytalanságérzet akkor is fizikai-lelki hanyatlást idézhet elő, ha az idős emberek viszonylag kiegyensúlyozott anyagi kondíciók között élnek. Ezért az idősek életmódját javító társadalmi programok, civil szervezetek tevékenységét az élet e területére, az intenzív családi kapcsolatokból kirekesztődő idős emberek aktivitásának erősítésére is célszerű kiterjeszteni. Az időskorú lakosság elszenvedheti az információ áramlás hiányát a külvilágról, hiszen többségük nem rendelkezik informatikai jártassággal, internet használattal. A televíziós műsorokon túl, azonban a Kemecsei Hírek 2 havonta kiadásra kerülő példánya tájékoztatja a lakosságot, az elmúlt idők eseményeiről, illetve a jövőben létrejövő történésekről.
43
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák ageizmus egészségügyi szűrések biztosítása információ hiány
fejlesztési lehetőségek idősek nappali ellátása mobilizálás helyi újságok, krónikák
A 2015. július-augusztusában elvégzett felülvizsgálat során a következő kiegészítések beemelését látta indokoltnak Kemecse Város Önkormányzata a 6. fejezetre vonatkozóan: 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A nyilvántartott adatok szerint a 60 éves és idősebb korosztály 864 fő. A teljes lakossághoz viszonyítva az időskorúak aránya 17%. A 60 éves és idősebb személy többsége magánháztartásban él. Ez a 2013-as adatok alapján 904 főt jelent. Intézeti ellátásban a településen 30-an részesülnek; ez az időskorúak 3,3%-a. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen …Kemecsei Hírek 2 havonta kiadásra kerülő példánya tájékoztatja a lakosságot, az elmúlt idők eseményeiről, illetve a jövőben létrejövő történésekről.
44
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak időskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával – betegség vagy baleset következtében – vált azzá. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élőkről, lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetükről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos emberek döntő többsége valamilyen jövedelemmel – főleg nyugdíjból származóval – rendelkezik, az értelmi fogyatékosok nehezebb helyzetben vannak, körükben magas az eltartottak aránya. A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők 2013. évben 142 fő, az időskorúak járadékában 2013. évben 5 fő részesült. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése még nem teljes körű. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. A településfejlesztési tervben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. A fogyatékosok mindennapi életvitelét a település igyekszik megkönnyíteni, akadálymentesített intézményekkel, hogy hátrányos megkülönböztetés senkit se érjen. A város területén majdnem mindenhol ki van építve a járdán való közlekedés, illetve folyamatosan közművesít a település. Sajnos városunk nem rendelkezik a fogyatékosok életvitelét megkönnyítő intézménnyel, viszont a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat mindenben rendelkezésükre áll.
45
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák foglalkoztatottság hiánya egészségügyi ellátások biztosítása
fejlesztési lehetőségek Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben. Akadálymentes fizikai környezet biztosítása
Egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről.
Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményeknél – elsősorban pályázati forrásokból – biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. az egészségügyi ellátórendszer és A rehabilitációs ellátást végző intézményekre vonatkozó információk összegyűjtése, azoknak rehabilitációs intézmények közti az érintettek részére történő továbbítása. információáramlás és együttműködés Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények ösztönzése a rehabilitálást végző intézményekkel való együttműködésre. Információs napok tartása az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények számára az elérhető rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról. Településünkön még vannak nem akadálymentesítés akadálymentesített intézmények, közterületek A 2015. július-augusztusában elvégzett felülvizsgálat során a következő kiegészítések beemelését látta indokoltnak Kemecse Város Önkormányzata a 7. fejezetre vonatkozóan: 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők 2013. évben 142 fő, az időskorúak járadékában 2013. évben 5 fő részesült.
46
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Kemecsén a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. Az Önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. Az Önkormányzat a civil szervezetek függetlenségét elismeri és tiszteletben tartja. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. Működését Önkormányzatunk segíti és támogatja. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek. Az egyházakkal is jó kapcsolatot ápolunk. A Polgárőr Szervezetek a bűnmegelőzésben, a biztonságérzet fenntartásáért felelősségteljesen végzik mindennapos munkájukat. Továbbá a városi élet kulturális programjaikon is aktívan szolgálnak. Önkormányzatunk együttműködési megállapodást kötött a Nemzetiségi Roma Önkormányzattal a pénzügyi és gazdálkodási operatív feladatok ellátásának szabályozása érdekében. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége megjelenik a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásától kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban, lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások biztosításával.
47
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Monitoring Kemecse Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének és Programjának monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik: Az intézmények az éves beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi program megvalósítását. Felelős: Intézményvezetők és intézményi esélyegyenlőségi referensek Határidő: minden év október 30. A Képviselő-testület az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít. Ennek érdekében Települési Esélyegyenlőségi Munkacsoportot hoz létre, és biztosítja a munkacsoporti és az egyéb esélyegyenlőséggel kapcsolatos fórumokon történő részvételi lehetőséget, témafelvetéseket. Munkájukról az esélyegyenlőségi referens vezetésével évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek, mely az intézményi beszámolók alapján tartalmazza többek között: a fejlesztendő területeket, az eddigi eredményeket, a beavatkozások hatékonyságát, az új problémákat beazonosítja, amelyre megoldási javaslatot készít, valamint ellenőrzi a Program végrehajtásában feltüntetett határidők betartását és a végrehajtás teljeskörűségét. Felelős: Jegyző Határidő: minden év október 30. A beszámolót minden érintett intézmény megkapja, melyek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. Felelős: Jegyző, intézményi esélyegyenlőségi referensek és intézményvezetők Határidő: minden év november 15. Nyilvánosság An Önkormányzat és az intézmények a Programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik. Szükséges továbbá minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A Program elfogadását követően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítását a Munkacsoport végzi. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala.
48
A nyilvánosság folyamatos biztosítására érdekében évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk, természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
49
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) – 2013 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések
Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Alacsony iskolai végzettség Romák és/vagy Tartós munkanélküliség mélyszegény- Egészségügyi szűrési gondok ségben élők Létfenntartási gondok
Egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek hiánya Gyermekek
HH gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása a köznevelési intézményekben
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Szakképesítés, Felnőttoktatás szervezése Közfoglalkoztatás biztosítása Egyenlő bánásmód elve Szűrőbusz, Mozgóbusz kirendelése Földprogram, adósságkezeléséletvitel tanácsadás Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításában. Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. önkéntes adományozás (Élelmiszerbank, Karitász, Nagycsaládosok Egyesülete) korai fejlesztés, oktató-nevelő programok segítségével
50
Idősek
Ageizmus Egészségügyi szűrések biztosítása Információ hiány
„második műszak” megléte Alacsony iskolai végzettség Nők
Diszkrimináció a foglalkoztatásban program hiánya
program hiánya foglalkoztatottság hiánya Fogyatékkal élők
egészségügyi ellátások biztosítása akadálymentesítés
jelzőrendszer, orvosi ellátás biztosítása, szociális étkeztetés Idősek nappali ellátása házi gondozás, házi segítségnyújtás mobilizálás helyi újságok, krónikák atipikus foglalkoztatás iskola, óvoda nyitva tartásának rugalmassága háztartásvezetési tanácsadások, oktatások Nemi antiszegregációs tréningek igény szerinti támogatása – a helyi munkahelykínálat figyelembevételével – annak érdekében, hogy oldódjanak a merev női-férfi foglalkozási határok. Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó programok a pályaválasztási napokon (pl. lányok műszaki-természettudományos orientációja), a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok támogatása a Közneveléssel összhangban, az önkéntesség jegyében civil vagy más szervezetekkel együttműködve önsegítő csoport szervezése saját erőforrások, szükségletek, kölcsönös segítségek, támogatások feltérképezésére, mozgósítására. Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása. Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben. Egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről. Akadálymentes fizikai környezet biztosítása Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes egészségügyi
51
szolgáltatást nyújtó intézményeknél – elsősorban pályázati forrásokból – biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. A rehabilitációs ellátást végző intézményekre vonatkozó információk összegyűjtése, azoknak az érintettek részére történő továbbítása. Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények ösztönzése a rehabilitálást végző intézményekkel való együttműködésre. Információs napok tartása az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények számára az elérhető rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról. program vásárlása
52
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Romák és/vagy A tartós munkanélküliség csökkentése mélyszegény- helyi közfoglalkoztatás bővítésével ségben élők Gyermekek Idősek
Nők Fogyatékkal élők
HHH-diákok nem érettségit illetve középiskolában
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ Járási Kirendeltsége Helyi Önkormányzat Roma Nemzetiségi Önkormányzat Polgármester
tanulnak tovább szakmát adó köznevelési intézmények
Szociális Szolgáltató Központ A szociális és egészségügyi ellátások Önkormányzat elérése Egészségügyi Alapellátó Intézet kis –és középvállalkozások, Önkormányzat, Atipikus foglalkoztatás a nők körében Munkaügyi Központ Kirendeltsége Akadálymentesítés, program hiánya
nyilvántartási Önkormányzat, Pályázatok
Járási
53
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Adatbázis és vonatkozóan
felmérés
létrehozása
a
nők
esélyegyenlőségére
Feltárt probléma 0 (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
- Rövidtávú: Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása, beazonosítása - Középtávú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása - Hosszú távú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése
Résztvevők és felelős
Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs
Partnerek
Települési intézmények, ellátó hálózatok
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
2013. december
rövid: statisztikák, programok, egyéb hatóságoktól való információ, adatáramlás könnyen értelmezhető rendszerben történő adatfeldolgozás pontos, hitelesen működő adatbázis
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő részvétel
Szükséges erőforrások
Humán: önkormányzati dolgozók Anyagi: elsődlegesen pályázati lehetőségek által biztosíthatóak
Megvalósulás
nem valósult meg
54
Meghiúsulás oka: anyagi és humán erőforrás hiánya pályázati lehetőségek hiánya, illetve sikertelen pályázatok
55
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Nemi diszkrimináció Nehéz a munka világába az „újra bekerülés”
Rövid távú: változás érdekében felvilágosítás, kampányok. Közép: atipikus munkalehetőségek biztosítása Hosszú távú változás érdekében: munkaerő-piaci szervezettel közös program a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó programok a pályaválasztási napokon (pl. lányok műszakitermészettudományos orientációja), a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok támogatása a Közneveléssel összhangban, az önkéntesség jegyében A Munkaerő-piaci intézményekkel együttműködve átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás támogatása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára civil vagy más szervezetekkel együttműködve önsegítő csoport szervezése saját erőforrások, szükségletek, kölcsönös segítségek, támogatások feltérképezésére, mozgósítására. Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása.
Résztvevők és felelős
célcsoport, önkormányzat
Partnerek
civil szervezetek, önkormányzat
Határidő(k) folyamatos pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, - Könnyebb visszatérés a munka világába forrása - nemi diszkrimináció visszaszorítása (rövid, közép és - kevesebb munkanélküli nő hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük munkaprogram hiánya, forráshiány eszközei Szükséges anyagi erőforrás, pályázatok, gépek, eszközök, berendezések, erőforrások részben megvalósult Megvalósulás a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi
56
Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya (a Foglalkoztatási Osztály) által több képzési, továbbképzési programjában való részvétel közfoglalkoztatási programok
Intézkedés címe:
továbbiakban átképzési és
„Második műszak”
Mivel általában túlnyomórészt a nők látják el a gyerekeket és az időseket, Feltárt probléma sőt, magukat a dolgozó vagy nem dolgozó férfiakat is, sokkal (kiinduló értékekkel) érzékenyebbek a munkahely távolságára, a megkövetelt fegyelemre stb.) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
iskola, óvoda nyitva tartásának rugalmassága atipikus foglalkoztatás egyenlő bánásmód elve
Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, kampányok. Közép: Családtagok (férj),aktív részvétele a családgondozásban Hosszú távú változás érdekében: munkaerő-piaci szervezettel közös program
Résztvevők és felelős
nők, civil szervezetek, oktatási intézmények
Partnerek
Foglalkoztatási Osztály
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
folyamatos
gyermekek biztonságos nappali elhelyezésesének lehetősége kevesebb munkanélküli nő egyenlő bánásmód elve
forráshiány, pályázathiány, gyermekfelügyelet hiánya
57
Szükséges erőforrások
munkaprogram, pályázatok
Megvalósulás
kis részben valósult meg a Foglalkoztatási Osztály által szervezett közfoglalkoztatási programokban való részvétel óvodai, iskolai nyitvatartás rugalmassága
58
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
Tanulj, hogy könnyebb legyen az életed! Számos olyan nő él a településen, akik még a 8 osztályt sem végezték el
tanulásra való érdekfelhívás tanfolyamok indítása sikeres munkába állás 1. 2. 3. 4.
Igényfelmérés Oktatási lehetőségek számbavétele Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Kapcsolatfelvétel oktatást végző intézményekkel
nők, családsegítő szolgálat Foglalkoztatási Osztály, önkormányzat, TKKI
Határidő(k) folyamatos pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, közvélemény kutatás érdekeltségről forrása sikeres vizsgázás (rövid, közép és sikeres munkába való elhelyezkedés hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük lemorzsolódás, érdektelenség, forráshiány eszközei Szükséges támogatások, pályázatok, anyagi forrás erőforrások részben megvalósult Megvalósulás a Foglalkoztatási Osztály által szervezett képzési programokban való részvétel (pl: tisztítás technológiai képzés)
59
Intézkedés címe:
Az egészség, nem játék!
Feltárt probléma A HH és HHH gyerek sajnos nincsenek tisztában a helyes életvitellel. (kiinduló értékekkel) Célok – Általános kampányok, videók, egészségvédelemmel kapcsolatos plakátok megfogalmazás és terjesztése rövid-, közép- és szűréseken való részvétel hosszútávú életmód javulása időegységekre bontásban Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításában. Tevékenységek Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a (a beavatkozás megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási tartalma) pontokba intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szedve szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. önkéntes adományozás (Élelmiszerbank, Karitász, Nagycsaládosok Egyesülete) Résztvevők és HH és HHH gyerekek, családok, családsegítő szolgálat, óvoda, iskola felelős Partnerek
védőnők, RNÖ, önkormányzat
Határidő(k) folyamatos pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, érdekeltség visszajelzése forrása életvitel javulás (rövid, közép és fertőzések, járványok, számának visszaszorítás hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük érdektelenség eszközei Szükséges anyagi erőforrás, szakemberek, civil szervezetek erőforrások Megvalósulás
részben megvalósult
60
oktatási intézményekben játékos programok megvalósítása, megrendezése a gyermekek részére Nagycsaládosok Egyesülete és más civil szervezetek programjain való részvétel
61
Intézkedés címe:
HH gyermekek intézményekben
esélyegyenlőségének
biztosítása
a
köznevelési
Feltárt probléma Az óvodai csoportokban, iskolai osztályokban nem egyenletes a HH (kiinduló értékekkel) gyermekek eloszlása, néhol már a törvényesség kereteit súrolja Célok – Az aránykülönbségek megszüntetése Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: fogalomtisztázás a nevelők körében, csoportszervezésnél a HH gyermekek figyelembe vétele K: iskola-óvoda közötti átmenet megkönnyítése H: hátrányok csökkentése 1. 2. 3. 4. 5.
Szakmai továbbképzések integrációs programok szülői hajlandóság növelése a nyilatkozat tételhez szakemberek foglalkoztatása, eszközbeszerzés Családi napok szervezése
Résztvevők és felelős
intézményvezetők
Partnerek
szülők, pedagógusok, szakszolgálat munkatársai
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
2013. szeptember, folyamatos
-
szülői nyilatkozatok számának növekedése
-
szemléletváltás a pedagógusok körében
-
családi napok látogatottsága
-
iskolai tanulási mutatók
Kockázatok és csökkentésük eszközei
érdektelenség a szülők körében- motiválás továbbképzési keret szűkülése-pályázatok
Szükséges erőforrások
szakemberek
Megvalósulás
részben megvalósult a jogszabályoknak megfelelően a hátrányos helyzet illetve a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, vizsgálata hivatalból történik. Mindenki jogosult rá, aki megfelel a jogszabályban előírt
62
kritériumoknak. Ez által több HH és HHH gyermek van a településen, az óvodában és az iskolában is egyenletesebb az eloszlásuk. A szülői motiváltság továbbra is kockázatot jelent.
63
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Megvalósulás
A tartós munkanélküliség csökkentése helyi közfoglalkoztatás bővítésével A munkanélküliek 1/3 része vehet részt a közfoglalkoztatásban
A munkanélküliek 60 százaléka részt vehet a közfoglalkoztatásban R: foglalkoztatási lehetőségek létrehozása a településen K: a közfoglalkoztatás hatékonyságának növelése H: A mélyszegénységben élők és romák életminőségének javulása 1. 2. 3. 4.
atipikus foglalkoztatási lehetőségek felmérése pályázati lehetőségek kihasználása hatékony munkaszervezés a közfoglalkoztatottak számának fokozatos növelése
munkanélküliek, önkormányzati ügyintézők, polgármester Foglalkoztatási Osztály, önkormányzati ügyintézők, kis-és középvállalkozások folyamatos
R: csökken a munkanélküliek száma K: kevesebb a segélyezettek száma H: integrálódás a munka világába
forráshiány- pályázati lehetőségek pályázatok, eszközök, gépek részben megvalósult a Foglalkoztatási Osztály által meghirdetett programokban való részvétel folyamatosan nő a közfoglalkoztatásban résztvevők száma, ezáltal csökkenő tendenciát mutat a segélyben részesülők száma
64
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Megvalósulás
Tanulj, hogy könnyebb legyen az életed! Számos olyan lakos él a településen, akik még a 8 osztályt sem végezték el
tanulásra való érdekfelhívás tanfolyamok indítása sikeres munkába állás 1. 2. 3. 4.
Igényfelmérés Oktatási lehetőségek számbavétele Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Kapcsolatfelvétel oktatást végző intézményekkel
célcsoport, családsegítő szolgálat Foglalkoztatási Osztály, önkormányzat, TKKI folyamatos
közvélemény kutatás érdekeltségről sikeres vizsgázás sikeres munkába való elhelyezkedés
lemorzsolódás, érdektelenség, forráshiány támogatások, pályázatok, anyagi forrás részben megvalósult a Foglalkoztatási Osztály által meghirdetett képzéseken való részvétel anyagi forrásokban, támogatásokban nem megfelelő ellátottság
65
Intézkedés címe:
Az egészség, nem játék!
Feltárt probléma A mélyszegénységben élők és roma lakosok sajnos nincsenek tisztában a (kiinduló értékekkel) helyes életvitellel. Célok – Általános kampányok, videók, egészségvédelemmel kapcsolatos plakátok megfogalmazás és terjesztése rövid-, közép- és szűréseken való részvétel hosszútávú életmód javulása időegységekre bontásban Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításában. Tevékenységek Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a (a beavatkozás megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási tartalma) pontokba intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szedve szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. önkéntes adományozás (Élelmiszerbank, Karitász, Nagycsaládosok Egyesülete) Résztvevők és célcsoport, mélyszegénységben élő családok, családsegítő szolgálat felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Megvalósulás
védőnők, RNÖ, önkormányzat folyamatos
érdekeltség visszajelzése életvitel javulás fertőzések, járványok, számának visszaszorítás
érdektelenség anyagi erőforrás, szakemberek, civil szervezetek, tárgyi feltételek részben megvalósult rendszeresek a szűrések,
66
új készülékek, felújítás az Egészségügyi Központban
Intézkedés címe:
Élni! De hogyan?!
Feltárt probléma A mélyszegénységben élők létfenntartási (kiinduló értékekkel) mindennapi életben. Célok – Általános megfogalmazás és életminőség javulása rövid-, közép- és adósságok csökkenése hosszútávú kevesebb segélyezett időegységekre bontásban Tevékenységek életviteli tanácsadások (a beavatkozás adósságkezelési tanácsadások tartalma) pontokba szociális földprogram indítása szedve Résztvevők és mélyszegénységben élők, önkormányzat felelős Partnerek
gondokkal
küzdenek
a
Foglalkoztatási Osztály, önkormányzat, tanácsadási szakemberek
Határidő(k) folyamatos pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, csökkenő eladósodottság szám forrása kevesebb segélyezettek (rövid, közép és normális életkörülmények hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük érdektelenség, anyagi erőforrás, emberi erőforrás hiánya eszközei Szükséges humán erőforrás, munkaprogram erőforrások kis részben valósult meg a Foglalkoztatási Osztály által meghirdetett programokban való Megvalósulás részvétellel a közfoglalkoztatottak számának növelése, a segélyben részesülők számának csökkentése
67
Intézkedés címe:
Idősek hozzáférés biztosítása az egészségügyi ellátórendszerhez
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek
A lakosság közel 20 százaléka időskorú, 70 százalékuk egészségügyi problémával küzd, szakellátás más településen
R: sokrétű helyi szűrések biztosítása. K: Házi gondozás, jelzőrendszer kiszélesítése H: Az idősek életminőségének javulása
1. (a beavatkozás 2. 3. tartalma) pontokba 4. szedve 5.
Igényfelmérés Pályázati lehetőségek számbavétele Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Kapcsolatfelvétel egészségügyi intézményekkel Egyházak, civil szervezetek bevonása
Résztvevők és felelős
önkormányzat, polgármester, családsegítő szolgálat
Partnerek
háziorvosok, egészségügyi intézmények, egyházak, civil szervezetek, gondozók
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása
folyamatos
rövid: szűrésen való megjelenés gyakorisága,
közép: elégedettségvizsgálat (rövid, közép és hosszú: betegségek időbeni kiszűrése hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük bizalmatlanság, forráshiány eszközei Szükséges tárgyi, személyi feltételek, forrás erőforrások részben megvalósult Megvalósulás rendszeres szűrések a házi gondozásban részesülők számának növelése
68
Intézkedés címe:
Ageizmus? Még ráér!
Feltárt probléma Az idősek közül vannak olyanok, akik elmagányosodnak, minthogy részt (kiinduló értékekkel) vegyenek a közösségi életben Célok – Általános közösségi élet részvételébe való motiválás megfogalmazás és rövid-, közép- és „hasznos vagyok” értékek fenntartása hosszútávú ageizmus elkerülése időegységekre bontásban Tevékenységek idősek nappali otthonában való programok fejlesztése (a beavatkozás városi programokon való részvétel tartalma) pontokba nyugdíjas kirándulások, programok szervezése szedve Résztvevők és idősek, civil szervezetek, szociális otthon felelős Partnerek
szociális otthon, önkormányzat
Határidő(k) folyamatos pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, érdekeltségi visszajelzések forrása programok igénye (rövid, közép és idősek beintegrálódása a közösségi életbe hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük érdektelenség, anyagi erőforrás hiánya eszközei Szükséges humán erőforrás, gépjármű erőforrások részben megvalósult a Nyugdíjas Klub által szervezett programok, kirándulásokon való Megvalósulás részvétel az idősek nappali otthonában való sokrétű programok megléte
69
Intézkedés címe:
Informatika és Információ
Feltárt probléma Az időskorúak közül kevesen vannak kapcsolatban a számítástechnikával (kiinduló értékekkel) és a média eszközeivel Célok – Általános megfelelő tájékoztatással rendelkezzenek az idősek is a külvilágról megfogalmazás és rövid-, közép- és média elhanyagolhatósága hosszútávú szellemi képesség fitten tartása időegységekre bontásban Tevékenységek helyi újságok, krónikák további megjelenésének biztosítása (a beavatkozás helyi közmeghallgatás biztosítása tartalma) pontokba éves értékelés, összegzés a városi életről szedve Résztvevők és helyi lakosok, idősek, önkormányzat felelős Partnerek
önkormányzat
Határidő(k) negyedév, évvége pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak elégedettségi vizsgálat dokumentáltsága, forrása helyi hírekkel való naprakész állapot (rövid, közép és közéletben való részvétel hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük anyagi erőforrás hiánya, berendezések hiánya eszközei Szükséges anyagi erőforrás, humán erőforrás erőforrások Megvalósulás
kis részben megvalósult a helyi újság (KEMECSEI HÍREK) folyamatos megjelenése
70
Intézkedés címe:
A fogyatékosok munkalehetőségének biztosítása
A településen nincs olyan cég, társaság, amely az érzékszervi- látás-, Feltárt probléma hallásszervi, mozgásszervi fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását (kiinduló értékekkel) felvállalná Célok – Általános globális akadálymentesítés megfogalmazás és fogyatékosokra munkaprogram kiírása, támogatási rendszer rövid-, közép- és kidolgozása hosszútávú A fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása időegységekre bontásban Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, Tevékenységek önkormányzati fenntartású intézményekben. (a beavatkozás tartalma) pontokba munkaügyi központ által biztosított programok kihasználása szedve vállalkozók bevonása Résztvevők és célcsoport, civil szervezetek, vállalkozók, családsegítő szolgálat felelős Partnerek
Önkormányzat, Foglalkoztatási Osztály, TKKI
Határidő(k) folyamatos pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, A jelzett fogyatékossággal élő emberek 3%-a foglalkoztatott forrása 5%-a foglalkoztatott (rövid, közép és 15%-a foglalkoztatott hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük anyagi erőforrás hiánya, berendezések hiánya, pályázat hiánya eszközei Szükséges anyagi erőforrás, humán erőforrás erőforrások kis részben megvalósult Megvalósulás az elérhető programok segítségével a foglalkoztatottság lassú növekedése
71
Intézkedés címe:
Adatbázis és felmérés létrehozása a fogyatékosok esélyegyenlőségére vonatkozóan
Feltárt probléma 0 (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
-
Rövidtávú: Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása, beazonosítása Középtávú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása Hosszú távú: Hiteles adatok szűrése
Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése
-
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs
Partnerek
Települési intézmények, ellátó hálózatok
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
2013. december
rövid: statisztikák, programok, egyéb hatóságoktól való információ, adatáramlás könnyen értelmezhető rendszerben történő adatfeldolgozás pontos, hitelesen működő adatbázis
Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő részvétel Humán: önkormányzati dolgozók Anyagi: elsődlegesen pályázati lehetőségek által biztosíthatóak
Megvalósulás
nem valósult meg forráshiány, nem megfelelő pályázati lehetőségek
72
Intézkedés címe:
Egészségügyi ellátások biztosítása
Az egészségügyi dolgozók továbbképzésének hiánya fogyatékos Feltárt probléma emberekkel kapcsolatos ismeretekről, továbbá fogyatékosok (kiinduló értékekkel) információhiánya egyes ellátásokról, járadékokról Célok – Általános információáramlás biztosítása megfogalmazás és rövid-, közép- és egyenlő bánásmód elve hosszútávú megfelelő rehabilitáció elérése időegységekre bontásban • Egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről. • A rehabilitációs ellátást végző intézményekre vonatkozó információk Tevékenységek összegyűjtése, azoknak az érintettek részére történő továbbítása. (a beavatkozás • Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó tartalma) pontokba intézmények ösztönzése a rehabilitálást végző intézményekkel való szedve együttműködésre. • Információs napok tartása az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények számára az elérhető rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról. Résztvevők és célcsoport, civil szervezetek, alapellátás, családsegítő szolgálat, felelős Partnerek
önkormányzat, járási hivatal, szakellátás
Határidő(k) folyamatos pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, elégedettség felmérés az ügyfél részéről forrása információáramlás alap és szakellátás között (rövid, közép és rehabilitáció eredményessége hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük program hiánya, eszközei Szükséges anyagi erőforrás, humán erőforrás erőforrások Megvalósulás
részben megvalósult programok hiánya
73
Intézkedés címe:
Közlekedj akadálymentesen!
Feltárt probléma Településünkön még vannak nem akadálymentesített intézmények, (kiinduló értékekkel) közterületek Célok – Általános a városban minden lakos eljuthasson a kitűzött célállomásra megfogalmazás és rövid-, közép- és ne legyenek akadályok a fogyatékkal élők részére hosszútávú megfelelő térbeli és biztonságos közlekedés biztosítása időegységekre bontásban a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. Tevékenységek Akadálymentes fizikai környezet biztosítása (a beavatkozás Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes intézményeknél tartalma) pontokba és egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményeknél –elsősorban szedve pályázati forrásokból- biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. Résztvevők és célcsoport, vállalkozók, önkormányzat felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Megvalósulás
önkormányzat folyamatos
fogyatékosok és időskorúak megkönnyített közlekedése kíséret nélküli közlekedés egyenlő hozzáférés biztosítása a közigazgatási területhez
pályázat hiánya, anyagi erőforrás, humán erőforrás részben megvalósult a pályázati lehetőségeknek megfelelően az akadálymentesített épületek, közterületek száma folyamatosan nő a településen
74
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) – 2015 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése a 2015. évre vonatkozóan Következtetések
Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Alacsony iskolai végzettség Romák és/vagy Tartós munkanélküliség mélyszegény- Egészségügyi szűrési gondok ségben élők Létfenntartási gondok
Egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek hiánya Gyermekek
HH gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása a köznevelési intézményekben
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Szakképesítés, Felnőttoktatás szervezése Közfoglalkoztatás biztosítása Egyenlő bánásmód elve Szűrőbusz, Mozgóbusz kirendelése Földprogram, adósságkezeléséletvitel tanácsadás Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításában. Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. önkéntes adományozás (Élelmiszerbank, Karitász, Nagycsaládosok Egyesülete) korai fejlesztés, oktató-nevelő programok segítségével
75
Idősek
Ageizmus Egészségügyi szűrések biztosítása Információ hiány
„második műszak” megléte Alacsony iskolai végzettség Nők
Diszkrimináció a foglalkoztatásban program hiánya
program hiánya foglalkoztatottság hiánya Fogyatékkal élők
egészségügyi ellátások biztosítása további akadálymentesítés
jelzőrendszer, orvosi ellátás biztosítása, szociális étkeztetés Idősek nappali ellátása házi gondozás, házi segítségnyújtás mobilizálás helyi újságok, krónikák atipikus foglalkoztatás iskola, óvoda nyitva tartásának rugalmassága háztartásvezetési tanácsadások, oktatások Nemi antiszegregációs tréningek igény szerinti támogatása – a helyi munkahelykínálat figyelembevételével – annak érdekében, hogy oldódjanak a merev női-férfi foglalkozási határok. Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó programok a pályaválasztási napokon (pl. lányok műszaki-természettudományos orientációja), a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok támogatása a Közneveléssel összhangban, az önkéntesség jegyében civil vagy más szervezetekkel együttműködve önsegítő csoport szervezése saját erőforrások, szükségletek, kölcsönös segítségek, támogatások feltérképezésére, mozgósítására. Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása. Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben. Egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről. Akadálymentes fizikai környezet biztosítása Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes egészségügyi
76
szolgáltatást nyújtó intézményeknél – elsősorban pályázati forrásokból – biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. A rehabilitációs ellátást végző intézményekre vonatkozó információk összegyűjtése, azoknak az érintettek részére történő továbbítása. Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények ösztönzése a rehabilitálást végző intézményekkel való együttműködésre. Információs napok tartása az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények számára az elérhető rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról. program vásárlása
77
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Romák és/vagy A tartós munkanélküliség csökkentése mélyszegény- helyi közfoglalkoztatás bővítésével ségben élők HHH-diákok nem tanulnak tovább Gyermekek érettségit illetve szakmát adó középiskolában Idősek
Nők Fogyatékkal élők
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ Járási Kirendeltsége Helyi Önkormányzat Roma Nemzetiségi Önkormányzat Polgármester köznevelési intézmények
Szociális Szolgáltató Központ A szociális és egészségügyi ellátások Önkormányzat elérése Egészségügyi Alapellátó Intézet kis –és középvállalkozások, Önkormányzat, Atipikus foglalkoztatás a nők körében Munkaügyi Központ Kirendeltsége Akadálymentesítés, nyilvántartási Önkormányzat, program hiánya Pályázatok
Járási
78
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Adatbázis és vonatkozóan
felmérés
létrehozása
a
nők
esélyegyenlőségére
Feltárt probléma 0 (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
- Rövidtávú: Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása, beazonosítása - Középtávú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása - Hosszú távú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése
Résztvevők és felelős
Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs
Partnerek
Települési intézmények, ellátó hálózatok
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
2017. augusztus
rövid: statisztikák, programok, egyéb hatóságoktól való információ, adatáramlás könnyen értelmezhető rendszerben történő adatfeldolgozás pontos, hitelesen működő adatbázis
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő részvétel
Szükséges erőforrások
Humán: önkormányzati dolgozók Anyagi: elsődlegesen pályázati lehetőségek által biztosíthatóak
79
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Nemi diszkrimináció Nehéz a munka világába az „újra bekerülés”
Rövid távú: változás érdekében felvilágosítás, kampányok. Közép: atipikus munkalehetőségek biztosítása Hosszú távú változás érdekében: munkaerő-piaci szervezettel közös program a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó programok a pályaválasztási napokon (pl. lányok műszakitermészettudományos orientációja), a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok támogatása a Közneveléssel összhangban, az önkéntesség jegyében A Munkaerő-piaci intézményekkel együttműködve átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás támogatása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára civil vagy más szervezetekkel együttműködve önsegítő csoport szervezése saját erőforrások, szükségletek, kölcsönös segítségek, támogatások feltérképezésére, mozgósítására. Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása.
Résztvevők és felelős
célcsoport, önkormányzat
Partnerek
civil szervezetek, önkormányzat
Határidő(k) folyamatos, 2017. augusztus pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, - Könnyebb visszatérés a munka világába forrása - nemi diszkrimináció visszaszorítása (rövid, közép és - kevesebb munkanélküli nő hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük munkaprogram hiánya, forráshiány eszközei Szükséges anyagi erőforrás, pályázatok, gépek, eszközök, berendezések, erőforrások
80
Intézkedés címe:
„Második műszak”
Mivel általában túlnyomórészt a nők látják el a gyerekeket és az időseket, Feltárt probléma sőt, magukat a dolgozó vagy nem dolgozó férfiakat is, sokkal (kiinduló értékekkel) érzékenyebbek a munkahely távolságára, a megkövetelt fegyelemre stb.) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
iskola, óvoda nyitva tartásának rugalmassága atipikus foglalkoztatás egyenlő bánásmód elve
Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, kampányok. Közép: Családtagok (férj),aktív részvétele a családgondozásban Hosszú távú változás érdekében: munkaerő-piaci szervezettel közös program
Résztvevők és felelős
nők, civil szervezetek, oktatási intézmények
Partnerek
Foglalkoztatási Osztály
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
folyamatos, 2017. augusztus
gyermekek biztonságos nappali elhelyezésesének lehetősége kevesebb munkanélküli nő egyenlő bánásmód elve
forráshiány, pályázathiány, gyermekfelügyelet hiánya munkaprogram, pályázatok
81
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
Tanulj, hogy könnyebb legyen az életed! Számos olyan nő él a településen, akik még a 8 osztályt sem végezték el
tanulásra való érdekfelhívás tanfolyamok indítása sikeres munkába állás 1. 2. 3. 4.
Igényfelmérés Oktatási lehetőségek számbavétele Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Kapcsolatfelvétel oktatást végző intézményekkel
nők, családsegítő szolgálat Foglalkoztatási Osztály, önkormányzat, TKKI
Határidő(k) folyamatos, 2017. augusztus pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, közvélemény kutatás érdekeltségről forrása sikeres vizsgázás (rövid, közép és sikeres munkába való elhelyezkedés hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük lemorzsolódás, érdektelenség, forráshiány eszközei Szükséges támogatások, pályázatok, anyagi forrás erőforrások
82
Intézkedés címe:
Az egészség, nem játék!
Feltárt probléma A HH és HHH gyerek sajnos nincsenek tisztában a helyes életvitellel. (kiinduló értékekkel) Célok – Általános kampányok, videók, egészségvédelemmel kapcsolatos plakátok megfogalmazás és terjesztése rövid-, közép- és szűréseken való részvétel hosszútávú életmód javulása időegységekre bontásban Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításában. Tevékenységek Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a (a beavatkozás megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási tartalma) pontokba intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szedve szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. önkéntes adományozás (Élelmiszerbank, Karitász, Nagycsaládosok Egyesülete) Résztvevők és HH és HHH gyerekek, családok, családsegítő szolgálat, óvoda, iskola felelős Partnerek
védőnők, RNÖ, önkormányzat
Határidő(k) folyamatos, 2017. augusztus pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, érdekeltség visszajelzése forrása életvitel javulás (rövid, közép és fertőzések, járványok, számának visszaszorítás hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük érdektelenség eszközei Szükséges anyagi erőforrás, szakemberek, civil szervezetek erőforrások
83
Intézkedés címe:
HH gyermekek intézményekben
esélyegyenlőségének
biztosítása
a
köznevelési
Feltárt probléma Az óvodai csoportokban, iskolai osztályokban nem egyenletes a HH (kiinduló értékekkel) gyermekek eloszlása, néhol már a törvényesség kereteit súrolja Célok – Az aránykülönbségek megszüntetése Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: fogalomtisztázás a nevelők körében, csoportszervezésnél a HH gyermekek figyelembe vétele K: iskola-óvoda közötti átmenet megkönnyítése H: hátrányok csökkentése 1. 2. 3. 4. 5.
Szakmai továbbképzések integrációs programok szülői hajlandóság növelése a nyilatkozat tételhez szakemberek foglalkoztatása, eszközbeszerzés Családi napok szervezése
Résztvevők és felelős
intézményvezetők
Partnerek
szülők, pedagógusok, szakszolgálat munkatársai
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
folyamatos, 2017. augusztus
-
szülői nyilatkozatok számának növekedése
-
szemléletváltás a pedagógusok körében
-
családi napok látogatottsága
-
iskolai tanulási mutatók
Kockázatok és csökkentésük eszközei
érdektelenség a szülők körében- motiválás továbbképzési keret szűkülése-pályázatok
Szükséges erőforrások
szakemberek
84
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A tartós munkanélküliség csökkentése helyi közfoglalkoztatás bővítésével A munkanélküliek 1/3 része vehet részt a közfoglalkoztatásban
A munkanélküliek 60 százaléka részt vehet a közfoglalkoztatásban R: foglalkoztatási lehetőségek létrehozása a településen K: a közfoglalkoztatás hatékonyságának növelése H: A mélyszegénységben élők és romák életminőségének javulása 1. 2. 3. 4.
atipikus foglalkoztatási lehetőségek felmérése pályázati lehetőségek kihasználása hatékony munkaszervezés a közfoglalkoztatottak számának fokozatos növelése
munkanélküliek, önkormányzati ügyintézők, polgármester Foglalkoztatási Osztály, önkormányzati ügyintézők, kis-és középvállalkozások folyamatos, 2017. augusztus
R: csökken a munkanélküliek száma K: kevesebb a segélyezettek száma H: integrálódás a munka világába
forráshiány- pályázati lehetőségek pályázatok, eszközök, gépek
85
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Tanulj, hogy könnyebb legyen az életed! Számos olyan lakos él a településen, akik még a 8 osztályt sem végezték el
tanulásra való érdekfelhívás tanfolyamok indítása sikeres munkába állás 1. 2. 3. 4.
Igényfelmérés Oktatási lehetőségek számbavétele Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Kapcsolatfelvétel oktatást végző intézményekkel
célcsoport, családsegítő szolgálat Foglalkoztatási Osztály, önkormányzat, TKKI folyamatos, 2017. augusztus
közvélemény kutatás érdekeltségről sikeres vizsgázás sikeres munkába való elhelyezkedés
lemorzsolódás, érdektelenség, forráshiány támogatások, pályázatok, anyagi forrás
86
Intézkedés címe:
Az egészség, nem játék!
Feltárt probléma A mélyszegénységben élők és roma lakosok sajnos nincsenek tisztában a (kiinduló értékekkel) helyes életvitellel. Célok – Általános kampányok, videók, egészségvédelemmel kapcsolatos plakátok megfogalmazás és terjesztése rövid-, közép- és szűréseken való részvétel hosszútávú életmód javulása időegységekre bontásban Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításában. Tevékenységek Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a (a beavatkozás megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási tartalma) pontokba intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szedve szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. önkéntes adományozás (Élelmiszerbank, Karitász, Nagycsaládosok Egyesülete) Résztvevők és célcsoport, mélyszegénységben élő családok, családsegítő szolgálat felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
védőnők, RNÖ, önkormányzat folyamatos, 2017. augusztus
érdekeltség visszajelzése életvitel javulás fertőzések, járványok, számának visszaszorítás
érdektelenség anyagi erőforrás, szakemberek, civil szervezetek, tárgyi feltételek
87
Intézkedés címe:
Élni! De hogyan?!
Feltárt probléma A mélyszegénységben élők létfenntartási (kiinduló értékekkel) mindennapi életben. Célok – Általános megfogalmazás és életminőség javulása rövid-, közép- és adósságok csökkenése hosszútávú kevesebb segélyezett időegységekre bontásban Tevékenységek életviteli tanácsadások (a beavatkozás adósságkezelési tanácsadások tartalma) pontokba szociális földprogram indítása szedve Résztvevők és mélyszegénységben élők, önkormányzat felelős Partnerek
gondokkal
küzdenek
Foglalkoztatási Osztály, önkormányzat, tanácsadási szakemberek
Határidő(k) folyamatos, 2017. augusztus pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, csökkenő eladósodottság szám forrása kevesebb segélyezettek (rövid, közép és normális életkörülmények hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük érdektelenség, anyagi erőforrás, emberi erőforrás hiánya eszközei Szükséges humán erőforrás, munkaprogram erőforrások
a
88
Intézkedés címe:
Idősek hozzáférés biztosítása az egészségügyi ellátórendszerhez
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek
A lakosság közel 20 százaléka időskorú, 70 százalékuk egészségügyi problémával küzd, szakellátás más településen
R: sokrétű helyi szűrések biztosítása. K: Házi gondozás, jelzőrendszer kiszélesítése H: Az idősek életminőségének javulása
1. (a beavatkozás 2. 3. tartalma) pontokba 4. szedve 5.
Igényfelmérés Pályázati lehetőségek számbavétele Tárgyi és személyi feltételek biztosítása Kapcsolatfelvétel egészségügyi intézményekkel Egyházak, civil szervezetek bevonása
Résztvevők és felelős
önkormányzat, polgármester, családsegítő szolgálat
Partnerek
háziorvosok, egészségügyi intézmények, egyházak, civil szervezetek, gondozók
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása
folyamatos, 2017. augusztus
rövid: szűrésen való megjelenés gyakorisága,
közép: elégedettségvizsgálat (rövid, közép és hosszú: betegségek időbeni kiszűrése hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük bizalmatlanság, forráshiány eszközei Szükséges tárgyi, személyi feltételek, forrás erőforrások
89
Intézkedés címe:
Ageizmus? Még ráér!
Feltárt probléma Az idősek közül vannak olyanok, akik elmagányosodnak, minthogy részt (kiinduló értékekkel) vegyenek a közösségi életben Célok – Általános közösségi élet részvételébe való motiválás megfogalmazás és rövid-, közép- és „hasznos vagyok” értékek fenntartása hosszútávú ageizmus elkerülése időegységekre bontásban Tevékenységek idősek nappali otthonában való programok fejlesztése (a beavatkozás városi programokon való részvétel tartalma) pontokba nyugdíjas kirándulások, programok szervezése szedve Résztvevők és idősek, civil szervezetek, szociális otthon felelős Partnerek
szociális otthon, önkormányzat
Határidő(k) folyamatos, 2017. augusztus pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, érdekeltségi visszajelzések forrása programok igénye (rövid, közép és idősek beintegrálódása a közösségi életbe hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük érdektelenség, anyagi erőforrás hiánya eszközei Szükséges humán erőforrás, gépjármű erőforrások
90
Intézkedés címe:
Informatika és Információ
Feltárt probléma Az időskorúak közül kevesen vannak kapcsolatban a számítástechnikával (kiinduló értékekkel) és a média eszközeivel Célok – Általános megfelelő tájékoztatással rendelkezzenek az idősek is a külvilágról megfogalmazás és rövid-, közép- és média elhanyagolhatósága hosszútávú szellemi képesség fitten tartása időegységekre bontásban Tevékenységek helyi újságok, krónikák további megjelenésének biztosítása (a beavatkozás helyi közmeghallgatás biztosítása tartalma) pontokba éves értékelés, összegzés a városi életről szedve Résztvevők és helyi lakosok, idősek, önkormányzat felelős Partnerek
önkormányzat
Határidő(k) folyamatos, 2017. augusztus pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak elégedettségi vizsgálat dokumentáltsága, forrása helyi hírekkel való naprakész állapot (rövid, közép és közéletben való részvétel hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük anyagi erőforrás hiánya, berendezések hiánya eszközei Szükséges anyagi erőforrás, humán erőforrás erőforrások
91
Intézkedés címe:
A fogyatékosok munkalehetőségének biztosítása
A településen nincs olyan cég, társaság, amely az érzékszervi- látás-, Feltárt probléma hallásszervi, mozgásszervi fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását (kiinduló értékekkel) felvállalná Célok – Általános globális akadálymentesítés megfogalmazás és fogyatékosokra munkaprogram kiírása, támogatási rendszer rövid-, közép- és kidolgozása hosszútávú A fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása időegységekre bontásban Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, Tevékenységek önkormányzati fenntartású intézményekben. (a beavatkozás tartalma) pontokba munkaügyi központ által biztosított programok kihasználása szedve vállalkozók bevonása Résztvevők és célcsoport, civil szervezetek, vállalkozók, családsegítő szolgálat felelős Partnerek
Önkormányzat, Foglalkoztatási Osztály, TKKI
Határidő(k) folyamatos, 2017. augusztus pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, A jelzett fogyatékossággal élő emberek 3%-a foglalkoztatott forrása 5%-a foglalkoztatott (rövid, közép és 15%-a foglalkoztatott hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük anyagi erőforrás hiánya, berendezések hiánya, pályázat hiánya eszközei Szükséges anyagi erőforrás, humán erőforrás erőforrások
92
Intézkedés címe:
Adatbázis és felmérés létrehozása a fogyatékosok esélyegyenlőségére vonatkozóan
Feltárt probléma 0 (kiinduló értékekkel) Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
-
Rövidtávú: Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása, beazonosítása Középtávú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása Hosszú távú: Hiteles adatok szűrése
Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése
-
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs
Partnerek
Települési intézmények, ellátó hálózatok
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
2017. augusztus
rövid: statisztikák, programok, egyéb hatóságoktól való információ, adatáramlás könnyen értelmezhető rendszerben történő adatfeldolgozás pontos, hitelesen működő adatbázis
Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének nincs meg a forrása Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő részvétel Humán: önkormányzati dolgozók Anyagi: elsődlegesen pályázati lehetőségek által biztosíthatóak
93
Intézkedés címe:
Egészségügyi ellátások biztosítása
Az egészségügyi dolgozók továbbképzésének hiánya fogyatékos Feltárt probléma emberekkel kapcsolatos ismeretekről, továbbá fogyatékosok (kiinduló értékekkel) információhiánya egyes ellátásokról, járadékokról Célok – Általános információáramlás biztosítása megfogalmazás és rövid-, közép- és egyenlő bánásmód elve hosszútávú megfelelő rehabilitáció elérése időegységekre bontásban • Egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről. • A rehabilitációs ellátást végző intézményekre vonatkozó információk Tevékenységek összegyűjtése, azoknak az érintettek részére történő továbbítása. (a beavatkozás • Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó tartalma) pontokba intézmények ösztönzése a rehabilitálást végző intézményekkel való szedve együttműködésre. • Információs napok tartása az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények számára az elérhető rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról. Résztvevők és célcsoport, civil szervezetek, alapellátás, családsegítő szolgálat, felelős Partnerek
önkormányzat, járási hivatal, szakellátás
Határidő(k) folyamatos, 2017. augusztus pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, elégedettség felmérés az ügyfél részéről forrása információáramlás alap és szakellátás között (rövid, közép és rehabilitáció eredményessége hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük program hiánya, eszközei Szükséges anyagi erőforrás, humán erőforrás erőforrások
94
Intézkedés címe:
Közlekedj akadálymentesen!
Feltárt probléma Településünkön még vannak nem akadálymentesített intézmények, (kiinduló értékekkel) közterületek Célok – Általános a városban minden lakos eljuthasson a kitűzött célállomásra megfogalmazás és rövid-, közép- és ne legyenek akadályok a fogyatékkal élők részére hosszútávú megfelelő térbeli és biztonságos közlekedés biztosítása időegységekre bontásban a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. Tevékenységek Akadálymentes fizikai környezet biztosítása (a beavatkozás Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes intézményeknél tartalma) pontokba és egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményeknél –elsősorban szedve pályázati forrásokból- biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. Résztvevők és célcsoport, vállalkozók, önkormányzat felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
önkormányzat folyamatos, 2017. augusztus
fogyatékosok és időskorúak megkönnyített közlekedése kíséret nélküli közlekedés egyenlő hozzáférés biztosítása a közigazgatási területhez
pályázat hiánya, anyagi erőforrás, humán erőforrás
95
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézk edés sorszá ma
A
B
C
D
E
F
G
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangj a egyéb stratégiai dokument umokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításána k határideje
H
I
J
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításáho eredményeinek t mérő z szükséges fenntarthatósága indikátor(ok) erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
A tartós munkanélküliség csökkentése helyi közfoglalkoztatás bővítésével
A munkanélküliek 1/3 része vehet részt a közfoglalkoztatásban
A munkanélkülie k 60 százaléka részt vehet a közfoglalkozta tásban
önkormányzati adatbázisok, felmérések
1.atipikus foglalkoztatási lehetőségek felmérése
munkanélküliek, folyamatos önkormányzati ügyintézők, polgármester
2.pályázati lehetőségek kihasználása
R: foglalkoztatási lehetőségek létrehozása a településen
R: csökken a munkanélküliek száma
pályázatok, forrás, pályázat eszközök, gépek
K: kevesebb a segélyezettek száma H: integrálódás a munka világába
3.hatékony munkaszervezés 4.a közfoglalkoztato ttak számának fokozatos növelése
K: a közfoglalkozta tás hatékonyságán ak növelése H: A mélyszegénysé gben élők és romák életminőségén ek javulása 2
Tanulj, könnyebb az életed!
hogy Számos olyan lakos •tanulásra való legyen él a településen, akik érdekfelhívás még a 8 osztályt sem •tanfolyamok
közoktatási statisztikák
1.Igényfelmérés 2.Oktatási lehetőségek
intézményvezető folyamatos k, önkormányzat
•közvélemény kutatás érdekeltségről
támogatások, pályázatok, anyagi forrás
lemorzsolódás megakadályozás a, érdekeltséégi
96 végezték el
indítása
számbavétele
•sikeres munkába állás
3.Tárgyi és személyi feltételek biztosítása
•sikeres vizsgázás •sikeres munkába való elhelyezkedés
szint fenntartása, pályázatok elnyerése
4.Kapcsolatfelvé tel oktatást végző intézményekkel 3
Az egészség, nem A játék! mélyszegénységben élők és roma lakosok sajnos nincsenek tisztában a helyes életvitellel.
•kampányok, plakátok videók, készítése egészségvédele mmel kapcsolatos plakátok terjesztése •szűréseken való részvétel •életmód javulása
•Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelő zési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításába n. •Az egészségvédele
célcsoport, folyamatos mélyszegénység ben élő családok, családsegítő szolgálat
•érdekeltség visszajelzése
anyagi erőforrás, érdektelenség szakemberek, kiküszöbölése civil •életvitel javulás szervezetek. •fertőzések, tárgyi feltételek járványok, számának visszaszorítás
97 mre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításána k ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. •önéntes adományozás (élelmiszerbank, káritász, nagycsaládosok egyesülete)
98 4
Élni! De hogyan?!
A mélyszegénységben élők létfenntartási gondokkal küzdenek a mindennapi életben.
•életminőség javulása
önkormányzati statisztika,
•életviteli tanácsadások
célcsoport, önkormányzat
folyamatos
•csökkenő eladósodottság szám
•adósságok csökkenése
•adósságkezelési tanácsadások
•kevesebb segélyezett
•szociális földprogram indítása
Az közoktatási aránykülönbsé statisztikák gek megszüntetése
1.Szakmai továbbképzések
R: fogalomtisztáz ás a nevelők körében, csoportszervez ésnél a HH gyermekek figyelembe vétele
3.szülői hajlandóság növelése a nyilatkozat tételhez
-szemléletváltás a pedagógusok körében
4.szakemberek foglalkoztatása, eszközbeszerzés
-iskolai tanulási mutatók
humán erőforrás, munkaprogram
anyagi erőforrás fenntartása, munkaprogramo k kihasználása
szakemberek, infrastruktúra
érdekeltségg a szülők körébenmotiválás,
•kevesebb segélyezettek •normális életkörülmények
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
HH gyermekek esélyegyenlőségén ek biztosítása a köznevelési intézményekben
Az óvodai csoportokban, iskolai osztályokban nem egyenletes a HH gyermekek eloszlása, néhol már a törvényesség kereteit súrolja
2.integrációs programok
célcsoport, szeptember, intézményvezető folyamatos k
-szülői nyilatkozatok számának növekedése
továbbképzési keret szűkülésepályázatok
-családi napok látogatottsága
5.Családi napok szervezése
K:iskolaóvoda közötti átmenet megkönnyítés e H:hátrányok csökkentése 2
Az egészség, nem A HH és HHH játék! gyerek sajnos nincsenek tisztában a helyes életvitellel.
•kampányok, videók, egészségvédel emmel kapcsolatos plakátok terjesztése •szűréseken való részvétel
helyi statisztikák
• Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
HH és HHH folyamatos gyerekek, családok, családsegítő szolgálat, óvoda, iskola
•érdekeltség visszajelzése
anyagi erőforrás, érdekeltség szakemberek, fenntartása •életvitel javulás civil szervezetek •fertőzések, járványok, számának visszaszorítás
99 •életmód javulása
és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmegelő zési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójában és megvalósításába n. • Az egészségvédele mre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi
100 egészségvédelmi programok megvalósításána k ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. •önéntes adományozás ( élelmiszerbank, káritász, nagycsaládosok egyesülete)
III. Az idősek esélyegyenlősége 1
Idősek hozzáférés biztosítása az egészségügyi ellátórendszerhez
A lakosság közel 20 százaléka időskorú, 70 százalékuk egészségügyi problémával küzd, szakellátás más településen
R:sokrétű helyi egészségügyi szűrések statisztikák biztosítása. K:Házi gondozás, jelzőrendszer kiszélesítése H: Az idősek életminőségén ek javulása
1.Igényfelmérés 2.Pályázati lehetőségek számbavétele
önkormányzat, polgármester, családsegítő szolgálat
folyamatos
3. Tárgyi és személyi feltételek biztosítása
rövid: szűrésen való megjelenés gyakorisága,
tárgyi, személyi bizalom feltételek, forrás fenntartása idősekkel
az
közép: elégedettségvizs gálat hosszú: betegségek időbeni kiszűrése
4.Kapcsolatfelvé tel egészségügyi intézményekkel 5.Egyházak, civil szervezetek bevonása
2
Ageizmus? ráér!
Még Az idősek közül •közösségi élet helyi krónikák, •idősek nappali vannak olyanok, akik részvételébe helyi újságok otthonában való elmagányosodnak, való motiválás programok
idősek, civil folyamatos szervezetek, szociális otthon
•érdekeltségi visszajelzések
humán erőforrás, gépjármű
anyagi erőforrás megléte
101 minthogy részt •„hasznos vegyenek a vagyok” közösségi életben értékek fenntartása
3
Informatika Információ
és A időskorúak közül kevesen vannak kapcsolatban a számítástechnikával és a média eszközeivel
fejlesztése
•programok igénye
•városi programokon való részvétel
•ageizmus elkerülése
•nyugdíjas kirándulások, programok szervezése
•megfelelő helyi újságok, tájékoztatással krónikák rendelkezzene k az idősek is a külvilágról
•helyi újságok, krónikák további megjelenésének biztosítása
•média elhanyagolható sága
•helyi közmeghallgatás biztosítása
•szellemi képesség fitten tartása
•éves értékelés, összegzés a városi életről
•idősek beintegrálódása a közösségi életbe
helyi lakosok, havonta, •elégedettségi idősek, félévente, évente vizsgálat önkormányzat •helyi hírekkel való naprakész állapot
anyagi erőforrás, anyagi erőforrás humán erőforrás fenntartása, berendezések biztosítása
•közéletben való részvétel
IV. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
A fogyatékosok A településen nincs munkalehetőségén olyan cég, társaság, ek biztosítása amely az érzékszervi- látás-, hallásszervi, mozgásszervi fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását felvállalná
•globális akadálymentes ítés
családsegítő szolgálat kimutatásai
•fogyatékosokr a munkaprogram kiírása, Támogatási rendszer kidolgozása
Adatbázis felmérés
és Nincs adatbázis, ahol -Rövidtávú: a fogyatékkal élőket Működőképes
célcsoport, civil folyamatos szervezetek, vállalkozók, családsegítő szolgálat
•A jelzett anyagi erőforrás, pályázatok fogyatékosságga humán erőforrás figyelése l élő emberek 3%-a foglalkoztatott •5%-a foglalkoztatott
•munkaügyi központ által biztosított programok kihasználása
•A fogyatékosság gal élő emberek foglalkoztatása 2
•Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatná l, önkormányzati fenntartású intézményekben
•15%-a foglalkoztatott
•vállalkozók bevonása családsegítő szolgálat,
•Települési szintű felmérés,
Települési önkormányzat
2013.december
•rövid: statisztikák,
Humán: önkormányzati
Adatszolgáltatás i hajlandóság
102 létrehozása a nyilvántartásba fogyatékosok vennénk esélyegyenlőségére vonatkozóan
adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása, beazonosítása
védőnői adatok
•adatbázis alkotása és
által kijelölt munkatárs
• frissítése
programok, egyéb hatóságoktól való információ, adatáramlás •könnyen értelmezhető rendszerben történő adatfeldolgozás
-Középtávú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása
dolgozók
növelése, programok vitelének meglévő forrása,
Anyagi: elsődlegesen pályázati lehetőségek által Széleskörű biztosíthatóak kommunikációs kampány, pályázatokon történő részvétel
•pontos, hitelesen működő adatbázis
-Hosszú távú: Hiteles adatok szűrése 3
Egészségügyi ellátások biztosítása
Az egészségügyi dolgozók továbbképzésének hiánya fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről, továbbá fogyatékosok információhiánya egyes ellátásokról, járadékokról
•információára mlás biztosítása •egyenlő bánásmód elve •megfelelő rehabilitáció elérése
egészségügyi statisztikák
Egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről. •A rehabilitációs ellátást végző intézményekre vonatkozó információk összegyűjtése, azoknak az érintettek részére történő továbbítása. •Az önkormányzati fenntartású egészségügyi
célcsoport, civil folyamatos szervezetek, alapellátás, családsegítő szolgálat,
•elégedettség felmérés az ügyfél részéről •információáram lás alap és szakellátás között •rehabilitáció eredményessége
anyagi erőforrás, programok humán erőforrás elnyerése
103 szolgáltatást nyújtó intézmények ösztönzése a rehabilitálást végző intézményekkel való együttműködésr e. •Információs napok tartása az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények számára az elérhető rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikró l. 4
Közlekedj Akadálymentesen!
Településünkön még vannak nem akadálymentesített intézmények, közterületek
•a városban minden lakos eljuthasson a kitűzött célállomásra •ne legyenek akadályok a fogyatékkal élők részére •megfelelő térbeli és biztonságos közlekedés biztosítása
IVS
megvalósítása érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. •Akadálymentes fizikai környezet biztosítása •Az önkormányzati fenntartású, nem
célcsoport, vállalkozók, önkormányzat
folyamatos
•fogyatékosok és időskorúak megkönnyített közlekedése •kíséret nélküli közlekedés •egyenlő hozzáférés biztosítása a közigazgatási területhez
anyagi erőforrás, pályázati humán erőforrás kiírások
104 akadálymentes intézményeknél és egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményeknél –elsősorban pályázati forrásokbólbiztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommuniká ciós akadálymenetesí tés megvalósítása érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével.
IV. Nők esélyegyenlősége 1
Tanulj, könnyebb az életed!
hogy Számos olyan nő él a •tanulásra való legyen településen, akik érdekfelhívás még a 8 osztályt sem •tanfolyamok végezték el indítása •sikeres munkába állás
közoktatási, munkaügyi központi adatok
1.Igényfelmérés 2.Oktatási lehetőségek számbavétele 3.Tárgyi és személyi feltételek biztosítása
nők, családsegítő szolgálat
minden szeptember
év •közvélemény kutatás érdekeltségről •sikeres vizsgázás •sikeres munkába való elhelyezkedés
támogatások, pályázatok, anyagi forrás
lemorzsolódás megakadályozás a
105 4.Kapcsolatfelvé tel oktatást végző intézményekkel 2
„Második műszak” Mivel általában túlnyomórészt a nők látják el a gyerekeket és az időseket, sőt, magukat a dolgozó vagy nem dolgozó férfiakat is, sokkal érzékenyebbek a munkahely távolságára, a megkövetelt fegyelemre stb.)
•iskola, óvoda nyitva tartásának rugalmassága
munkaügyi központi adatok
•atipikus foglalkoztatás
•Rövid távú változás érdekében felvilágosítás, kampányok.
nők, civil folyamatos szervezetek, oktatási intézmények
•Közép: Családtagok (férj),aktív részvétele a családgondozásb an
•egyenlő bánásmód elve
•gyermekek biztonságos nappali elhelyezéseséne k lehetősége
munkaprogram, pályázatok
gyermekfelügyel et megoldása,
•kevesebb munkanélküli nő •egyenlő bánásmód elve
•Hosszú távú változás érdekében: munkaerő-piaci szervezettel közös program 3
Nemi diszkrimináció
Nehéz a munka Rövid távú: világába az „újra változás bekerülés” érdekében felvilágosítás, kampányok. Közép: atipikus munkalehetősé gek biztosítása Hosszú távú változás érdekében: munkaerőpiaci
helyi statisztika
• a nemi célcsoport, sztereotípiákat, önkormányzat megrögzött nemi szerepeket oldó programok a pályaválasztási napokon (pl. lányok műszakitermészettudom ányos orientácója), a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a
folyamatos
Könnyebb visszatérés a munka világába nemi diszkrimináció visszaszorítása kevese bb munkanélküli nő
anyagi erőforrás, forrás pályázatok, biztosítása, gépek, fenntartása eszközök, berendezések,
106 szervezettel közös program
megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításá val kapcsolatos programok támogatása a Közneveléssel összhangban, az önkéntesség jegyében • A Munkaerő-piaci intézményekkel együttműködve átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás támogatása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára • civil vagy más szervezetekkel együttműködve önsegítő csoport szervezése saját erőforrások, szükségletek,
107 kölcsönös segítségek, támogatások feltérképezésére, mozgósítására. • Közös ségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása 4
Adatbázis és nincs program a -Rövidtávú: felmérés probléma mérésére Működőképes létrehozása a nők adatbázis esélyegyenlőségére kidolgozása, a vonatkozóan problémák feltárása, beazonosítása -Középtávú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása -Hosszú távú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt
helyi statisztika
•Települési szintű felmérés, •adatbázis alkotása és •frissítése
Települési 2013. december önkormányzat által kijelölt munkatárs
•rövid: statisztikák, programok, egyéb hatóságoktól való információ, adatáramlás •könnyen értelmezhető rendszerben történő adatfeldolgozás •pontos, hitelesen működő adatbázis
Humán: önkormányzati dolgozók Anyagi: elsődlegesen pályázati lehetőségek által biztosíthatóak
adatszolgáltatási hajlandóság növelése
108 problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása
109
2015. évi felülvizsgálatot követően az Intézkedési Terv az alábbi:
Intézke dés sorszám a
A
B
C
D
E
F
G
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseib en feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokk al
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításána k határideje
H
I
J
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményességé megvalósításáho eredményeinek t mérő z szükséges fenntarthatósága indikátor(ok) erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
A tartós munkanélk üliség csökkentés e helyi közfoglalk oztatás bővítésével
A munkanélkül iek 1/3 része vehet részt a közfoglalkoz tatásban
A munkanélküli ek 60 százaléka részt vehet a közfoglalkozt atásban R: foglalkoztatási lehetőségek létrehozása a településen K: a közfoglalkozt atás hatékonyságá nak növelése H: A mélyszegénys égben élők és
önkormányz ati adatbázisok, felmérések
1.atipikus foglalkoztatá si lehetőségek felmérése 2.pályázati lehetőségek kihasználása 3.hatékony munkaszerve zés 4.a közfoglalkoz tatottak számának fokozatos növelése
munkanélkü Folyamatos, R: csökken pályázatok, liek, 2017. a eszközök, önkormányz augusztus munkanélkü gépek ati liek száma ügyintézők, K: kevesebb polgármeste a r segélyezette k száma H: integrálódás a munka világába
forrás, pályázat
110
romák életminőségén ek javulása 2
Tanulj, hogy könnyebb legyen az életed!
Számos olyan lakos él a településen, akik még a 8 osztályt sem végezték el
•tanulásra közoktatási való statisztikák érdekfelhívás •tanfolyamok indítása •sikeres munkába állás
1.Igényfelmé rés 2.Oktatási lehetőségek számbavétel e 3.Tárgyi és személyi feltételek biztosítása 4.Kapcsolatf elvétel oktatást végző intézmények kel
intézményv Folyamatos ezetők, önkormányz at
•közvélemé ny kutatás érdekeltségr ől •sikeres vizsgázás •sikeres munkába való elhelyezked és
támogatások , pályázatok, anyagi forrás
lemorzsolód ás megakadály ozása, érdekeltséég i szint fenntartása, pályázatok elnyerése
3
Az egészség, nem játék!
A mélyszegény ségben élők és roma lakosok sajnos nincsenek tisztában a helyes
•kampányok, plakátok videók, készítése egészségvédel emmel kapcsolatos plakátok terjesztése •szűréseken való részvétel
•Az önkormányz at és az önkormányz ati intézmények rendszeresen szervezzenek a
célcsoport, Folyamatos mélyszegén 2017. ységben élő augusztus családok, családsegítő szolgálat
•érdekeltség visszajelzés e •életvitel javulás •fertőzések, járványok, számának visszaszorít
anyagi erőforrás, szakembere k, civil szervezetek. tárgyi feltételek
érdektelensé g kiküszöbölé se
111
életvitellel.
•életmód javulása
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvéd elmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmeg előzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójáb an és megvalósítás ában. •Az egészségvéd elemre, egészségtuda tos
ás
112
életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvéd elmi programok megvalósítás ának ösztönzése és támogatása, kiemelt
113
figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. •önéntes adományozá s (élelmiszerb ank, káritász, nagycsaládos ok egyesülete) 4
Élni! De A hogyan?! mélyszegény ségben élők létfenntartási gondokkal küzdenek a mindennapi életben.
•életminőség javulása •adósságok csökkenése •kevesebb segélyezett
önkormányz •életviteli célcsoport, Folyamatos ati tanácsadások önkormányz 2017. statisztika, •adósságkeze at augusztus lési tanácsadások •szociális földprogram indítása
•csökkenő eladósodotts ág szám •kevesebb segélyezette k •normális életkörülmé nyek
humán erőforrás, munkaprogr am
anyagi erőforrás fenntartása, munkaprogr amok kihasználása
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
HH Az óvodai Az gyermekek csoportokba aránykülönbsé
közoktatási statisztikák
1.Szakmai célcsoport, továbbképzé intézményv
folyamatos, 2017.
-szülői szakembere érdekeltségg nyilatkozato k, a szülők
114
2
esélyegyenl őségének biztosítása a köznevelési intézménye kben
n, iskolai osztályokban nem egyenletes a HH gyermekek eloszlása, néhol már a törvényesség kereteit súrolja
gek megszüntetése R: fogalomtisztáz ás a nevelők körében, csoportszervez ésnél a HH gyermekek figyelembe vétele K:iskola-óvoda közötti átmenet megkönnyítése H:hátrányok csökkentése
sek ezetők 2.integrációs programok 3.szülői hajlandóság növelése a nyilatkozat tételhez 4.szakember ek foglalkoztatá sa, eszközbeszer zés 5.Családi napok szervezése
Az egészség, nem játék!
A HH és HHH gyerek sajnos nincsenek tisztában a helyes életvitellel, magatartásbe li problémák
•kampányok, helyi videók, statisztikák egészségvédele mmel kapcsolatos plakátok terjesztése •szűréseken való részvétel •életmód javulása
• Az önkormányz at és az önkormányz ati intézmények rendszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű
augusztus
HH és HHH Folyamatos gyerekek, 2017. családok, augusztus családsegítő szolgálat, óvoda, iskola
k számának infrastruktúr körébennövekedése a motiválás, továbbképzé szemléletvál si keret tás a szűkülésepedagóguso pályázatok k körében -családi napok látogatottsá ga -iskolai tanulási mutatók
•érdekeltség visszajelzés e •életvitel javulás •fertőzések, járványok, számának visszaszorít ás
anyagi érdekeltség erőforrás, fenntartása szakembere k, civil szervezetek
115
tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvéd elmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az országos betegségmeg előzési kampányok (pl. szűrések) helyi promóciójáb an és megvalósítás ában. • Az egészségvéd elemre, egészségtuda tos életvitelre és a megelőzésre
116
vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától az iskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvéd elmi programok megvalósítás ának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan
117
hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. •önéntes adományozá s ( élelmiszerba nk, káritász, nagycsaládos ok egyesülete) III. Az idősek esélyegyenlősége 1
Idősek hozzáférés biztosítása az egészségüg yi ellátórends zerhez
A lakosság közel 20 százaléka időskorú, 70 százalékuk egészségügy i problémával küzd, szakellátás más településen
R:sokrétű egészségügy 1.Igényfelmé helyi szűrések i statisztikák rés biztosítása. 2.Pályázati K:Házi lehetőségek gondozás, számbavétel jelzőrendszer e kiszélesítése 3. H: Az idősek Tárgy életminőségén i és személyi ek javulása feltételek biztosítása 4.Kapcsolatf elvétel egészségügyi
önkormányz Folyamatos at, 2017. polgármeste augusztus r, családsegítő szolgálat
rövid: szűrésen való megjelenés gyakorisága, közép: elégedettség vizsgálat hosszú: betegségek időbeni kiszűrése
tárgyi, személyi feltételek, forrás
bizalom fenntartása az idősekkel
118
intézmények kel 5.Egyházak, civil szervezetek bevonása 2
Ageizmus? Az idősek Még ráér! közül vannak olyanok, akik elmagányoso dnak, minthogy részt vegyenek a közösségi életben
•közösségi élet részvételébe való motiválás •„hasznos vagyok” értékek fenntartása •ageizmus elkerülése
3
Informatika A és időskorúak Információ közül kevesen vannak kapcsolatban a számítástech
•megfelelő helyi tájékoztatással újságok, rendelkezzene krónikák k az idősek is a külvilágról •média elhanyagolhat ósága
helyi krónikák, helyi újságok
•idősek nappali otthonában való programok fejlesztése •városi programoko n való részvétel •nyugdíjas kirándulások , programok szervezése
idősek, civil Folyamatos szervezetek, 2017. szociális augusztus otthon
•érdekeltség humán i erőforrás, visszajelzés gépjármű ek •programok igénye •idősek beintegrálód ása a közösségi életbe
anyagi erőforrás megléte
•helyi újságok, krónikák további megjelenésé nek biztosítása •helyi
helyi folyamatos, lakosok, 2017. idősek, augusztus önkormányz at
•elégedettsé gi vizsgálat •helyi hírekkel való naprakész állapot •közéletben
anyagi erőforrás fenntartása, berendezése k biztosítása
anyagi erőforrás, humán erőforrás
119
nikával és a •szellemi média képesség eszközeivel fitten tartása
közmeghallg atás biztosítása •éves értékelés, összegzés a városi életről
való részvétel
IV. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
A fogyatékos ok munkalehet őségének biztosítása
A településen nincs olyan cég, társaság, amely az érzékszervilátás-, hallásszervi, mozgásszerv i fogyatékossá ggal élő emberek foglalkoztatá sát felvállalná
•globális családsegítő akadálymente szolgálat sítés kimutatásai •fogyatékosok ra munkaprogra m kiírása, Támogatási rendszer kidolgozása •A fogyatékosság gal élő emberek foglalkoztatás a
2
Adatbázis
Nincs
-Rövidtávú:
családsegítő
•Fogyatékkal élő munkavállal ó alkalmazása az önkormányz atnál, önkormányz ati fenntartású intézmények ben •munkaügyi központ által biztosított programok kihasználása •vállalkozók bevonása
célcsoport, Folyamatos civil 2017. szervezetek, augusztus vállalkozók, családsegítő szolgálat
•A jelzett fogyatékoss ággal élő emberek 3%-a foglalkoztat ott •5%-a foglalkoztat ott •15%-a foglalkoztat ott
anyagi erőforrás, humán erőforrás
pályázatok figyelése
•Települési
Települési
•rövid:
Humán:
Adatszolgált
2017.
120
és felmérés létrehozása a fogyatékos ok esélyegyenl őségére vonatkozóa n
3
adatbázis, ahol a fogyatékkal élőket nyilvántartás ba vennénk
Egészségüg Az yi ellátások egészségügy biztosítása i dolgozók továbbképzé sének hiánya fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről, továbbá fogyatékoso
Működőképes szolgálat, adatbázis védőnői kidolgozása, a adatok problémák feltárása, beazonosítása -Középtávú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása -Hosszú távú: Hiteles adatok szűrése
szintű felmérés, •adatbázis alkotása és • frissítése
•információár egészségügy Egészségügy amlás i statisztikák i dolgozók biztosítása képzése, továbbképzé •egyenlő se a bánásmód fogyatékos elve emberekkel •megfelelő kapcsolatos rehabilitáció ismeretekről. elérése •A rehabilitáció
önkormányz augusztus at által kijelölt munkatárs
statisztikák, programok, egyéb hatóságoktó l való információ, adatáramlás •könnyen értelmezhet ő rendszerben történő adatfeldolgo zás •pontos, hitelesen működő adatbázis
önkormányz ati dolgozók Anyagi: elsődlegese n pályázati lehetőségek által biztosítható ak
atási hajlandóság növelése, programok vitelének meglévő forrása, Széleskörű kommuniká ciós kampány, pályázatoko n történő részvétel
célcsoport, Folyamatos civil 2017. szervezetek, augusztus alapellátás, családsegítő szolgálat,
•elégedettsé g felmérés az ügyfél részéről •információ áramlás alap és szakellátás között •rehabilitáci ó
anyagi erőforrás, humán erőforrás
programok elnyerése
121
k információhi ánya egyes ellátásokról, járadékokról
s ellátást végző intézmények re vonatkozó információk összegyűjtés e, azoknak az érintettek részére történő továbbítása. •Az önkormányz ati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények ösztönzése a rehabilitálást végző intézmények kel való együttműköd ésre. •Információs napok tartása az
eredményes sége
122
önkormányz ati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények számára az elérhető rehabilitáció s intézmények ről és azok szolgáltatása ikról. 4
Közlekedj Településün Akadályme kön még ntesen! vannak nem akadályment esített intézmények , közterületek
•a városban IVS minden lakos eljuthasson a kitűzött célállomásra •ne legyenek akadályok a fogyatékkal élők részére •megfelelő térbeli és biztonságos közlekedés biztosítása
megvalósítás a érdekében felmérés készítése a források, felelősök, határidők megjelölésév el. •Akadályme ntes fizikai környezet biztosítása •Az
célcsoport, Folyamatos vállalkozók, 2017. önkormányz augusztus at
•fogyatékos ok és időskorúak megkönnyít ett közlekedése •kíséret nélküli közlekedés •egyenlő hozzáférés biztosítása a közigazgatá si területhez
anyagi erőforrás, humán erőforrás
pályázati kiírások
123
önkormányz ati fenntartású, nem akadályment es intézmények nél és egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények nél – elsősorban pályázati forrásokbólbiztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommun ikációs akadálymene tesítés megvalósítás a érdekében felmérés készítése a források,
124
felelősök, határidők megjelölésév el.
IV. Nők esélyegyenlősége 1
Tanulj, hogy könnyebb legyen az életed!
Számos olyan nő él a településen, akik még a 8 osztályt sem végezték el
•tanulásra való érdekfelhív ás
közoktatási, 1.Igényfelm nők, folyamatos, Foglalkoztat érés családsegítő 2017. ási Osztály szolgálat augusztus 2.Oktatási adatai lehetőségek •tanfolyam számbavétel ok indítása e
•közvélemé ny kutatás érdekeltségr ől
•sikeres munkába állás
•sikeres munkába való elhelyezked és
3.Tárgyi és személyi feltételek biztosítása 4.Kapcsolatf elvétel oktatást végző intézménye kkel
2
„Második műszak”
Mivel általában túlnyomórészt a nők látják el a gyerekeket és
•iskola, óvoda nyitva tartásának
Foglalkoztat •Rövid távú ási Osztály változás adatai érdekében felvilágosítá
nők, civil Folyamatos szervezetek, 2017. oktatási intézménye augusztus
támogatások , pályázatok, anyagi forrás
lemorzsolód ás megakadály ozása
•sikeres vizsgázás
•gyermekek munkaprogr gyermekfelü biztonságos am, gyelet nappali pályázatok megoldása, elhelyezéses
125
3
Nemi diszkrimináci ó
az időseket, sőt, magukat a dolgozó vagy nem dolgozó férfiakat is, sokkal érzékenyebbek a munkahely távolságára, a megkövetelt fegyelemre stb.)
rugalmassá ga
s, k kampányok.
ének lehetősége
•atipikus foglalkozta tás
•Közép: Családtagok (férj),aktív részvétele a családgondo zásban
•kevesebb munkanélkü li nő
Nehéz a munka világába az „újra bekerülés”
Rövid helyi távú: statisztika változás érdekében felvilágosít ás, kampányo k.
•egyenlő bánásmód elve
•egyenlő bánásmód elve
•Hosszú távú változás érdekében: munkaerőpiaci szervezettel közös program
Közép: atipikus
• a célcsoport, Folyamatos nemi önkormányz 2017. sztereotípiá at augusztus kat, megrögzött nemi szerepeket oldó programok a pályaválaszt ási napokon
Könnyebb visszatérés a munka világába
anyagi forrás erőforrás, biztosítása, pályázatok, fenntartása gépek, eszközök, nemi berendezése diszkriminá k, ció visszaszorít ása -
126
munkalehe tőségek biztosítása Hosszú távú változás érdekében: munkaerőpiaci szervezette l közös program
(pl. lányok műszakitermészettu dományos orientácója), a közoktatási intézménye kben minden korosztályn ak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasí tásával kapcsolatos programok támogatása a Közneveléss el összhangba n, az önkéntesség jegyében •
A
keve sebb munkanélkü li nő
127
Munkaerőpiaci intézménye kkel együttműkö dve átképzés, továbbképzé s, foglalkoztat ás támogatása, alternatív foglalkoztat ási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztet ett korcsoportb a tartozó nők számára • civil vagy más szervezetek
128
kel együttműkö dve önsegítő csoport szervezése saját erőforrások, szükséglete k, kölcsönös segítségek, támogatások feltérképezé sére, mozgósításá ra. • Köz össégi szociális munka módszereive l közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása 4
Adatbázis
és nincs program a -
helyi
•Települési
Települési
2017.
•rövid:
Humán:
adatszolgált
129
felmérés probléma létrehozása a mérésére nők esélyegyenlős égére vonatkozóan
Rövidtávú: statisztika Működőké pes adatbázis kidolgozás a, a problémák feltárása, beazonosít ása Középtávú: Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákr a beavatkozá sok tervezése és végrehajtás a -Hosszú távú: Adatbázis töltése és
szintű felmérés, •adatbázis alkotása és •frissítése
önkormányz augusztus at által kijelölt munkatárs
statisztikák, programok, egyéb hatóságoktó l való információ, adatáramlás •könnyen értelmezhet ő rendszerben történő adatfeldolgo zás •pontos, hitelesen működő adatbázis
önkormányz atási ati dolgozók hajlandóság növelése Anyagi: elsődlegese n pályázati lehetőségek által biztosítható ak
130
frissítése, a feltárt problémákr a beavatkozá sok tervezése és végrehajtás a
131
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
131
132
132
133
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok A következő oldalakon elhelyezett táblák és a hozzájuk tartozó magyarázatok azt szolgálják, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) helyzetelemzése számszerű adatokkal alátámasztott legyen. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek a HEP elkészítésének alapját képezik. A Helyi Esélyegyenlőségi Program segédleteként összeállított Sablonhoz kapcsolódik ez a Melléklet, melyben táblázatos formában adtuk meg a rendeleti elvárás statisztikai mutatóit. A táblázatokat a rendeleti szabályozó tartalmi elvárásainak sorrendjében helyeztük el úgy, hogy a táblázatok számozása követi a rendelet 2. számú mellékletében használt sorszámozást. Mindezeken túl készítettünk további táblázatokat magyarázatokkal, mivel úgy látjuk, hogy az ezekben foglalt adatok is szükségesek a megalapozott esélyegyenlőségi helyzetelemzés elkészítéséhez. A rendeleti szabályozón túli, kiegészítő táblázatokat is a rendeleti szabályozó 2. számú mellékletének számozása szerint helyeztük el ebben a Mellékletben. Az adatok összegyűjtéséhez segítséget nyújt a TeIR adatbázis (https://teir.vati.hu), valamint a helyi önkormányzat és partnereinek adatai. Természetesen ez a dokumentum is csak segédlet a Helyi Esélyegyenlőségi Programok elkészítéséhez, vagyis egy olyan ajánlás, amelyből a települési esélyegyenlőségi program készítői a helyi sajátosságokat figyelembe véve válogathatnak abból a célból, hogy minél szélesebb körben feltárják a településük helyzetét az esélyegyenlőség szempontjából. A mellékletben elhelyezett táblák egy részének (címűk zölddel kiemelt) kitöltése jogszabályban előírt kötelezettség az önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak megalkotása során, és egy része pedig javasolt a részletes elemzés megalapozásához. Az alábbi adattáblák Kemecse város önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013. július A táblák számozása a helyzetelemzés adott fejezetére utal.
133
134
Táblák A település bemutatása 137 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén 137 2. számú táblázat - Állandó népesség 138 3. számú táblázat - Öregedési index 139 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások 139 5. számú táblázat - Természetes szaporodás 140 A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 141 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 141 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 142 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként 142 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként 143 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 144 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 144 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek 144 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában 145 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma 145 3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások 145 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés 146 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok 146 3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma 147 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése 148 3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma 149 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 149 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 150 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma 151 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 151 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány 152 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság 153 3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők 153 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete 153 3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány 155 3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők 157 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás 158 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 158 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma 158 A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 160 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 160 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 160 134
135
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya 161 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 161 4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek 163 4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete 163 4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 163 4.2.4. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 164 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma 164 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma 166 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 166 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 167 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. 169 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 169 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 169 4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása 170 4.4.6.a. számú táblázat - Óvodai körzethatár 171 4.4.6.b. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás 173 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma 175 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai 175 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás 175 4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár 177 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek 177 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 177 4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 179 4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok 181 4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton 182 4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában 183 4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok 183 A nők helyzete, esélyegyenlősége 184 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 184 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 184 5.1.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 184 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 185 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 185 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 186 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 186 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások 186 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben 187 5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 187 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 187 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint 187 6.2.1. számú táblázat - Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 188 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) 188 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 189 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 189 135
136
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma 189 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés 191 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága 191 6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 192 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 192 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 192 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma 192 7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban 193 7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások 195 7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények 196 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. 198 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál 199 7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben 199 7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások 199
136
137
A település bemutatása 1. számú táblázat – Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)
4900 fő
2008 (fő)
4840 fő
Lakónépesség számának változása (%)
98,7 %
2009 (fő)
4744 fő
Lakónépesség számának változása (%)
98 %
2010 (fő)
4720 fő
Lakónépesség számának változása (%)
99,4 %
2011 (fő)
4736 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2012 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2013 (fő) Lakónépesség számának változása (%)
100 % 4975 fő 105 % 4988 fő 100 %
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A lakónépesség számának változása (%) számítási módja: pl.: (2008 -as "fő" adat osztva a 2007 es "fő" adattal)×100 vagy 2009-es "fő" adat osztva a 2008 - as "fő" adattal×100. Ez a számadat, illetve a változás aránya megmutatja, hogy az adott településen mekkora lakónépességre vonatkoztatva kell áttekinteni az esélyegyenlőség megvalósulását.
137
138
2. számú táblázat – Állandó népesség állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak
4988 fő 2536 fő 51 % 2452 fő 49 % 161 fő 3,2 % 420 fő 8,4 % 421 fő 8,4 % 103 fő 2,1 % 108 fő 2,2 % 1271 fő 25,5 % 1572 fő 31,5 % 154 fő 3,1 % 136 fő 2,7 % 399 fő 8,0 % 215 fő 4,3 %
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. Az életkor szerinti bontásban való állandó népesség számossága szintén segít az esélyegyenlőség különböző célcsoportjának beazonosításában.
138
139
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 781 2008 604 2009 597 2010 591 2011 614 2012 602 2013 614 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 1147 962 926 890 864 859 841
Öregedési index (%) 68 62 64 66 71 70 73
Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Az öregedési indexet úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk a 0-14 évesekkel, és ezt megszorozzuk százzal. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen ez az index – ugyanúgy mint a többi – egyéb összefüggésben is vizsgálandó. Vagyis például a gyerekek alacsony számossága nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
állandó jellegű odavándorlás 2008 108 2009 67 2010 100 2011 100 2012 97 2013 98 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
elvándorlás
egyenleg
94 98 126 156 118 97
14 -31 -26 -56 -21 1
A belföldi vándorlásokat úgy tudjuk kiszámolni, hogy az odavándorlásból kivonjuk az elvándorlást. Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni.
139
140
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
Élve születések száma 2008 48 2009 48 2010 45 2011 58 2012 62 2013 52 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 53 57 57 44 34 55
természetes szaporodás (fő) -5 -9 -12 14 28 -3
A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élve születések számából kivonjuk a halálozások számát. Amennyiben össze kívánjuk vetni országos vagy más település adatával, akkor a természetes szaporodást szükséges ezrelékben kiszámolni.
140
141
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő
férfi
nyilvántartott álláskeresők száma
összesen
nő
férfi
összesen
fő
%
fő
%
fő
%
2008
2529
2311
4840
211
8,3
263
11,3
474
9,7
2009
2471
2273
4744
248
10
308
13,5
556
11,7
2010
2420
2250
4670
266
10,9
273
12,1
539
11,5
2011
2470
2266
4736
303
12,2
308
13,5
611
12,9
2012
2484
2345
4829
315
12,6
321
13,6
636
13,1
2536 2452 4988 2013 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
299
11,8
314
12,8
613
12,3
A %-ot kell értelemszerűen számolni, pl.: nyilvántartott nő álláskeresők osztva a 15-64 éves nők számával×100 Megjegyzés: teljes 15-64 éves népességgel lehet csak számolni a javasolt "gazdaságilag aktív 15–64 éves népesség" helyett mivel ez az adat nem található a TeIR-ben. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen.
141
142
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008
2009
2010
2011
2012
2013
474
556
539
611
678
613
fő 38 % 8 fő 68 21-25 év % 14,3 fő 78 26-30 év % 16,4 fő 63 31-35 év % 13,2 fő 65 36-40 év % 13,7 fő 54 41-45 év % 11,3 fő 57 46-50 év % 12 fő 37 51-55 év % 7,8 fő 14 56-60 év % 2,9 fő 0 61 év felett % 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
35 6,2 96 17,2 82 14,7 84 15,1 70 12,5 56 10 55 9,8 56 10 21 3,7 1 0,17
34 6,3 86 15,9 84 15,5 71 13,1 67 12,4 54 10 53 9,8 57 10,5 30 5,5 3 0,55
48 7,8 87 14,2 87 14,2 73 11,9 84 13,7 64 10,4 55 9 65 10,6 44 7,2 4 0,64
57 8,4 94 13,8 92 13,5 78 11,5 91 13,4 72 10,6 67 9,8 70 10,3 56 8,2 7 1
19 3,1 98 14,2 83 13,5 71 11,6 80 13,1 82 13,4 63 10,3 61 10,0 55 9,0 12 2,0
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
20 éves és fiatalabb
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Az adatok, különösen az országos és térségi adatokkal összevetésben rámutatnak arra, hogy az egyes korosztályokat tekintve elégséges-e a meglévő problémakezelés vagy további beavatkozásokat szükséges tervezni. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 211 263 474 2009 248 308 556 2010 266 273 539 2011 303 308 611 2012 367 291 658 2013 299 314 613 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő 130 173 145 174 168 137
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 121 251 61,6 46 52,9 154 327 69,7 50 58,8 123 268 54,5 45 49,7 110 284 36,3 46,4 46,4 133 301 45,7 45,7 45,7 100 237 45,8 31,8 38,7
A százalékos arányok kiszámolása arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Ennek kiszámolását úgy történik, hogy például az adott évben 180 napnál 142
143
régebben regisztrált munkanélküli férfiak számát (fő) elosztjuk az összes regisztrált munkanélküli férfiak számával és megszorozzuk százzal. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése. Ez esetben is figyelembe kell venni a nemek közötti különbséget, illetve a területi és országos arányokat. 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év
18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 2008 418 482 900 2009 423 465 888 2010 434 479 913 2011 434 464 898 2012 428 471 899 2013 434 465 899 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 66 74 82 87 81 83
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen % fő % fő % 15,7 98 20,2 164 18,2 17,4 113 24,3 187 21 18,8 109 22,7 191 20,9 20 122 26,2 209 23,2 18,9 112 23,7 193 21,4 19,1 107 23,0 190 21,1
A százalékos arányok kiszámítása hasonló az előző táblázat számítási módjához. Megjegyezzük, hogy ebben a táblában a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól származó adatok vannak, melyek havi és negyedéves bontásban érhetők el. A táblázatból nyert adatok (országos és területi adatokkal való összevetésben) egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet.
143
144
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 3795 1982 1883 1367 696 671 1191 31,3 598 30 593 31,4 2011 3945 2095 1850 1425 786 639 1236 31,3 641 30,5 595 32,1 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés A HEP Sablon és mellékletei összeállításának időpontjában csak a 2001. évi népszámlálásból állnak rendelkezésre települési adatok, várhatóan 2013 folyamán nyilvánosságra kerülnek a 2011. évi népszámlálási adatok is. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-X évesek számát csak úgy lehet kiszámolni, hogy a legalább általános iskolát végzettek számát ki kell vonni a teljes 15 évesnél idősebb népesség létszámából. Ez az adatsor használható a foglalkoztatottság résznél, de a HEP több más fejezeténél is fontos alap-adatsor. 15 éves és idősebb lakosság száma összesen
év
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános végzettség végzettség Fő fő fő 2008 474 94 194 2009 556 82 232 2010 539 95 226 2011 611 106 230 2012 658 119 247 2013 613 104 256 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal nyilvántartott álláskeresők száma összesen
Az adattábla számszerűen adja meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül milyen létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek. A táblázat adatai alkalmasak arra, hogy tervezhetővé tegyék a beavatkozások mértékét, milyenségét. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 144
145
Ez az adat arra mutat rá, hogy mennyire sikerül az iskolázatlanok bevonása a felnőttoktatásba. Amennyiben az alacsony iskolázottság probléma a településen, és eközben a felnőttoktatás ezen a területen nem jelenik meg, akkor a későbbiekben egy beavatkozási terület lehet. Ha a településen nincs általános iskolai felnőttképzés, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 79 0 0 0 0 0 0 2010 84 0 0 0 0 0 0 2011 113 0 0 0 0 15 13,2 2012 131 0 0 0 0 17 12,9 2013 70 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Ez a két adatsor – éppúgy, mint a 3.2.7 táblázat adatai - csak érintőlegesen kapcsolódik ehhez a fejezethez, azonban alkalmas arra, hogy számszerűen is kimutassuk, hogy a munkaerő-piaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítására vonatkozó felnőttoktatásba milyen létszámban, arányban vonódnak be a településen élők. Tekintettel arra, hogy a fenti táblázathoz megjelölt adatforrások nem tájékoztatnak arról, hogy a felnőttoktatásban résztvevők valóban a település lakói-e, illetve, hogy a település lakói melyik településen veszik igénybe ezt az oktatási szolgáltatást, javasoljuk a táblázat adatait az önkormányzati adatgyűjtéssel pontosítani. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásb an résztvevők személyek száma
Közfoglalkoztatásba n résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásba n résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásba n résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010 2011 2012 Forrás: Önkormányzat adatai Ki kell számolni, hogy az aktív korú (15-64 év közötti) lakónépesség hány %-a vesz részt közfoglalkoztatásban, valamint hogy az aktív korú roma/cigány népesség mekkora része vesz részt e foglalkoztatási formában. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel – pl. nemzetiségi önkormányzat vagy civil szervezet stb. – való együttműködésben valósulhat meg. 3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások regisztrá lt
Kiskeresked
vendégállami kivetett látóhely szektorba iparűz
befizet ett
működő foglalkoztat foglalkoztat ási 145
146
vállalkoz ások száma a település en
elmi üzletek száma
ek száma
n foglalkoz ta-tottak száma
ési adó (ft)
iparűz ési adó (ft)
ási programok száma helyben
programok ban részt vevők száma
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai Meg kell vizsgálni a helyi munkalehetőségek alakulásának tendenciáit, illetve azt, mennyire illeszkedik az a helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő lélekszámának alakulásához, és szakképzettségi szerkezetéhez. 3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés elérhető ség átlagos ideje autóval
autóbusz járatpárok száma munkanapokon
átlagos utazási idő autóbusszal
vonat járatok átlagos száma munkanapo kon 0
Legköze 3 perc 0 0 -lebbi centrum Megye- 20 perc 14 30 perc 19 székhel y Főváro 150 perc 3 355 perc 32 s Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai
átlagos utazási idő vonattal
Kerékpár úton való megközelí t-hetőség
átlagos utazási idő kerékpár on
0
0
5 perc
20 perc
0
60 perc
234 perc
0
0
Meg kell vizsgálni a táblázatban megadottak mellett, illetve helyett a közeli foglalkoztatási centrum (városközpont, nagyváros) elérhetőségét különböző közlekedési módozatokkal. Az önkormányzat adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok Felsorolás
van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
nincs
-
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban
146
147
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen
-
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban
-
Forrás: helyi adatgyűjtés Össze kell gyűjteni azokat a településen elérhető, vagy a vonzáskörzetében (közeli város, nagyváros) rendelkezésre álló programokat, amelyek megkönnyítik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésüket. Kérjük, e programok meglétét, vagy hiányát rögzítse a táblázat 2. oszlopában, a harmadik oszlopban sorolja fel ezen programokat. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma
147
148
fő
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
férfi nő 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: helyi adatgyűjtés
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi
nő
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen férfi nő
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi nő
A fenti adatok szöveges elemzése a helyi jó gyakorlatok leírására is alkalmas. Segítségével áthatóvá válnak a hiányterületek és az adaptálható programok is. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés Össze kell gyűjteni a településen, vagy vonzáskörzetében (közeli város, nagyváros) elérhető, a felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és a rendelkezésre álló szolgáltatások (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) listáját. Kérjük, e programok meglétét, vagy hiányát rögzítse a táblázat 2. oszlopában, illetve a harmadik oszlopban sorolja fel ezen programokat.
148
149
3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma
fő
felnőttképz ő programok a településen férfi
nő
egyéb felnőttképz munkaerőő piaci programok szolgáltatáso a vonzáska központban településen férfi nő férfi nő
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzáskörzetbe n férfi nő
helyi foglalkoztatá si programok a településen férfi
nő
helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetbe n férfi
nő
200 8 200 9 201 0 201 1 201 2 Forrás: helyi adatgyűjtés A felnőttképzési és a foglalkoztatási programokon résztvevők száma fontos mutató a településen élő munkanélküliek perspektívájára és helyzetükből való kitörésre vonatkozóan. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása fő 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: helyi adatgyűjtés
mélyszegénységben élők
Romák/cigányok
A mélyszegénység fogalmát a HEP Sablon vonatkozó fejezetében találhatjuk részletesen kifejtve. Ez alapján kereshetjük meg, hogy hány főt foglalkoztattak a mélyszegénységben élő és hány főt a romák/cigányok közül a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben az egyes években. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.
149
150
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma 2008. 1. negyedév 459 2008. 2. negyedév 432 2008. 3. negyedév 439 2008. 4. negyedév 426 2008. átlag 439 2009. 1. negyedév 522 2009. 2. negyedév 545 2009. 3. negyedév 501 2009. 4. negyedév 550 2009. átlag 529 2010. 1. negyedév 610 2010. 2. negyedév 501 2010. 3. negyedév 523 2010. 4. negyedév 544 2010. átlag 544 2011. 1. negyedév 697 2011. 2. negyedév 604 2011. 3. negyedév 616 2011. 4. negyedév 559 2011. átlag 619 2012. 1. negyedév 752 2012. 2. negyedév 529 2012. 3. negyedév 517 2012. 4. negyedév 505 2012. átlag 576 2013. 1. negyedév 772 2013. 2. negyedév 559 2013. 3. negyedév 548 2013. 4. negyedév 570 2013. átlag 612 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 31 21 35 29 29 39 20 25 49 33 61 55 67 94 69 92 18 41 3 38 0 0 2 0 0,5 1 0 0 0 0,25
6,7 4,8 7,9 6,8 6,6 7,4 3,6 4,9 8,9 6,2 10 10,9 12,8 17,2 12,6 13,1 2,9 6,6 0,5 6,1 0 0 0,3 0 0,08 0,13 0 0 0 0,04
Ki kell számolni, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül hány %-a részesült álláskeresési járadékban (korábban munkanélküli segély, keresetpótló támogatás). Ezeket az adatokat szükséges összevetni a munkanélküliségi adatokkal, hogy láthatóvá váljon, hogy a rendszeres jövedelem nélkül élők hozzájutnak-e támogatáshoz.
150
151
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma fő 2008 475 2009 556 2010 539 2011 611 2012 658 2013 613 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
álláskeresési járadékra jogosultak fő % 295 62 303 54 230 42 384 62 308 46 371 60,5
E táblázatban a százalékos megoszlást úgy számoljuk ki, hogy az álláskeresési járadékra jogosultak létszámát (fő) elosztjuk a nyilvántartott álláskeresők számával, majd megszorozzuk százzal. Az elemzés során a táblázat adatait idősorosan is figyelni kell, vagyis hogy nőtt vagy csökkent a járadékra jogosultak aránya. Emellett a kapott adatokat szükséges összevetni a munkanélküliségi adatokkal, hogy láthatóvá váljon, hogy a rendszeres jövedelem nélkül élők hozzájutnak-e támogatáshoz. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
rendszeres szociális segélyben részesülők
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
15-64 munkanélküliek fő évesek %-ában %-ában 2008 28 9,4 295 62 2009 24 7,9 303 54,4 2010 28 12,1 230 41,6 2011 34 8,8 384 62,8 2012 21 4 515 78,2 2013 27 0,74 622 101,5 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
fő
8 11 7 13 7 19
0 0 0 0 0 0
A táblázat adatsora azt jelzi, hogy az adott településen a szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. Önmagában az adat nem értelmezhető, szükséges összevetni az aktív korúak (3.2.1 tábla 15-64 évesek száma) és a munkanélküliek számával (3.2.1 tábla - nyilvántartott álláskeresők száma). Az elemzés során ki kell emelni, hogy a szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. Figyelembe kell venni, hogy 2011. január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011. szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási 151
152
támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimál nyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.800 forintra. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány
db
összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 35 38 39 39 41
bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0
2008 1673 12 2009 1681 12 2010 1683 12 2011 1682 12 2012 1682 12 2013 1672 8 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
szociális lakásállomány
0 0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Kérjük, gyűjtse össze az önkormányzati illetve a rendelkezésre álló adatbázisokból a település lakásállományára vonatkozó adatokat. Vizsgálni szükséges, hogy az egyes kategóriákban mennyi a szociális követelmények szempontjából nem megfelelőnek minősíthető lakások száma. Javasoljuk a táblázatban megjelölt számszerű adatok mellett azt is beazonosítani, hogy a lakásállomány hány családot, hány háztartást érint. Ezzel összefüggésben lehet azt is – további, pontosító adatgyűjtés segítségével - vizsgálni, hogy a vizsgált családok közül mennyinek nincs munkajövedelme, hány család él alacsony komfortkörülmények között, illetve hogy hogyan gazdálkodik az önkormányzat a bérlakás állománnyal (mennyi üres bérlakás van például) stb. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.
152
153
3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 Forrás: önkormányzati adatok
Hajléktalanok száma 0 0 0 0 0 0
A táblázat elemzésekor figyelembe kell venni, hogy az adott helyzetszám hozzávetőlegesen hány főt érint. Azt is vizsgálni kell, hogy hány esetben került az önkormányzat szociális bizottsága elé veszélyeztetett lakhatási helyzet problémája az elmúlt években. A vizsgálat további részében figyelemmel kell lenni arra, hogy miként alakul a hajléktalanok száma a településen. A hajléktalanok létszámát szükséges a szöveges kifejtésben pontosítani (szállón, közterületen, anya-gyermek otthonban, lakásukat elvesztők akik ideiglenes elhelyezést kaptak stb. hajlék és fedélnélküli). Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 293 2009 313 2010 288 2011 471 2012 488 2013 528 Forrás: TeIR, KSH Tstar
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0 0
Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak, az ilyen helyzetbe jutók számának megállapításához nyújt segítséget ez a táblázat. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen:
2008 2009 2010 2011 2012
A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, 153
154
létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.) Forrás: helyi adatgyűjtés
154
155
A fenti táblázatban megadott adatok alapján elsősorban az a kérdés, hogy miféle változások vannak a területen. E mellett a két zárókérdés szöveges kifejtése azt jelzi, hogy a telepi, szegregátumi viszonyok során az egyenlő hozzáférés milyen mértékben sérül, vagyis itt is a település többi részéhez javasolt viszonyítani. A helyi adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány komfort nélküli lakások a belterületen
komfort nélküli lakások a külterületen
komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken
komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken
alapozással nem rendelkező lakások a belterületen
alapozással nem rendelkező lakások a külterületen
alapozással nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken
alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken
árammal ellátott lakások a belterületen
árammal ellátott lakások a külterületen
árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken
árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken
száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva
száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva
száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva
száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva
száma aránya az összes 155
156
lakásállományhoz viszonyítva vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen
vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen
vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken
vezetékes gázzal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken
csatornával ellátott lakások a belterületen
csatornával ellátott lakások a külterületen
csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken
csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken
száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva
száma aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis
156
157
Kérjük, a táblázat második sorába írja be a település különböző területein a komfort nélküli lakások számát. A harmadik oszlopban számítsa ki ezen lakások arányát az adott lakóterület összes lakásához viszonyítva. Komfort nélküli (substandard) a lakás, amelyre érvényes a következő feltételek valamelyike: nincs WC vagy fürdőszoba; nincs szennyvízelvezető-csatorna; hiányzik az alapozás, a fal vályogból épült; nincs vezetékes víz. Substandard a lakás akkor is, ha a lakásban nincs konyha és a teljes alapterület nem éri el az 50 m²-t. Szilárd falazattal rendelkező lakás: a falazat anyaga kő, tégla, beton, panel. 3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő a telepen/szegregátumokban élők száma és változása
férfi
nő
2008 2009 2010 2011 2012
0-6-éves 7-14 éves 15-30 éves 31-45 éves 46-64 éves 65< éves az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott munkanélküli Inaktív eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Önkormányzati adatok A telepen/szegregátumokban élők száma és változása a szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatát mutatja. Fel kell tárni a telepeken, szegregátumokban élő népesség életkori és foglalkoztatottságbeli megoszlását nemek szerint. Gazdaságilag aktív népesség: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek (azaz a munkát végzők és a munkavégzésre rendelkezésre állók) együttes száma a 15-64 éves népességben. Inaktív az az aktív korú személy, aki nem dolgozik, de rendelkezik saját rendszeres bevétellel (nyugdíj, ösztöndíj, segély…). Eltartott az az aktív korú személy, aki nem rendelkezik saját rendszeres jövedelemmel. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.
157
158
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 3 2009 3 2010 3 2011 3 2012 3 2013 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 2 2 2 2 2 2
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1 1 1 1 1 1
Az orvosi, egészségügyi ellátást, illetve annak változását mutatja be a táblázat, mely szintén lényeges adat az adott település infrastruktúrájának és szolgáltatásainak vonatkozásában. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 185 2009 218 2010 188 2011 168 2012 174 2013 142 Forrás: TeIR, KSH Tstar Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 37 2009 39 2010 42 2011 32 2012 31 2013 38 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját], ha állandó és tartós gondozásra 158
159
szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.
159
160
A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben
Védelembe vett 18 év alattiak száma
293 2008 9 275 2009 15 281 2010 7 290 2011 16 298 2012 14 1144 2013 34 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 6 2 32 8 7 23
Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 40 31 38 66 78 98
A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A települési önkormányzat jegyzője - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot ért a rendelet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelemben érintett szakemberek gyakran eltérően értelmezik a veszélyeztetettség fogalmát és a mértékét is, ezért a helyzetelemzés szöveges részében javasolt mindezt részletesebben elemezni. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Rendszeres tartósan Kiegészítő gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi kedvezményben fogyatékos támogatásban részesítettek gyermekek részesítettek száma száma száma 2008 722 7 0 2009 755 9 0 2010 832 15 0 2011 813 13 0 2012 860 18 0 2013 870 19 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Ebből tartósan beteg Rendkívüli fogyatékos gyermekvédelmi gyermekek támogatásban száma részesítettek száma 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az 160
161
illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Az elemzés során az eljárás objektív és szakmai standardoknak történő megfelelését javasolt szövegesen is értékelni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formája: a) gyermekétkeztetés normatív kedvezmény b) pénzbeli támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban, feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-én, illetve november 1-én fennáll c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű étkezésben résztvevők kedvezményes résztvevők száma étkezésre száma óvoda iskola 1-8. jogosultak száma évfolyam 1-13. évfolyam 2008 112 182 59 2009 120 195 80 2010 121 183 85 2011 109 123 84 2012 103 112 81 2013 100 260 4 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 270 282 285 296 299
Óvodáztatási Nyári támogatásban étkeztetésben részesülők részesülők száma száma 0 24 71 78 96 97
144 162 161 0 180 197
Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A helyzetelemzés során annak a vizsgálata is javasolt, hogy a legjobban rászoruló családok gyermekei hozzájutnak-e a támogatásokhoz. A támogatások mindegyikét hivatalos iratokkal kell igényelni, igazolni. A mélyszegénységben élő személyek, családok gyakran megfelelő papírok, jövedelemigazolás vagy egyéb okok miatt nem jutnak hozzá szolgáltatásokhoz. 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Ebből Ebből Magyar Magyar Magyar hátrányos hátrányos állampolgársággal Ebből állampolgársággal állampolgársággal helyzetű helyzetű nem rendelkező, hátrányos nem rendelkező nem rendelkező 18 év alatti helyzetű általános óvodások száma középiskolások iskolások száma száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH A tankötelezettség hatálya alá tartoznak és jogosultak az ingyenes oktatásra, illetve a magyar társaikkal azonos pedagógiai és szociális juttatások igénybevételére a menekültek; menedékjogot kérők; átmenetileg Magyarországon menedéket kereső személyek (menedékesek) nemzetiségtől 161
162
függetlenül minden bevándorló. Menekült vagy politikai menedékjogot kért gyerekeket külön juttatás illeti meg a BÁH-tól. Kiegészítő információkkal a nem magyar állampolgárságú gyermekek részletesebb és a helyi viszonyoknak megfelelő felsorolása javasolt (állampolgárság, nyelv, magyarországi státusz stb.).
162
163
4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek A településen élő 0-6 éves gyermekek száma
A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma
A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma
Ebből Ebből Összesen szegregátumban Összesen szegregátumban él él
A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma Összesen
Ebből szegregátumban él
Megközelítés, elérhetőség perc Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok A szegregátumban élő 0-6 éves gyermekek létszáma mellett meg kell vizsgálni, hogy milyen arányban veszik igénybe az óvodai nevelés előtt az esetlegesen rendelkezésre álló korai fejlesztésben fontos szolgáltatásokat, mint a bölcsőde, Biztos Kezdet Gyerekház, majd az óvodai nevelés. A szolgáltatások elérhetősége, távolsága, kihasználtsága szintén elemzési szempont a helyzetelemzés során. 4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete A település szegregált lakókörnyezetben élő, sajátos nevelési igényű tanulók A településen élő általános iskolás tanulók száma
A településen élő SNI általános iskolás tanulók száma ebből szegregátumban él
összesen
SNI tanulók ellátásának települése (helyben vagy más település ahol tanulnak)
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok A szegregátumban (KSH definíció) vagy krízisterületnek minősíthető lakótömbben, substandard lakásokban stb. élő családok gyermekeinek a helyzetének a vizsgálata több szempont mellett, végezhető el intézményi (gyerekjóléti szolgálat) és önkormányzati adatok alapján. Fel kell tárni az e területeken élő családok gyermekeit érintő szociális, oktatási, egészségügyi helyzetét. 4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
Iskola / Intézmény FeladatOM ellátási hely azonosítója neve:
Feladatellátási helyen tanulók száma (összes tanuló)
A feladat-ellátási A feladat-ellátási A feladat-ellátási helyen tanulók helyen tanulók helyen tanulók közül az 1. közül a 2. közül a 3. szegregátum(ok)ban szegregátum(ok)ban szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma lakó tanulók száma lakó tanulók száma 163
164
Forrás: Járási tankerületi, intézményfenntartói, Önkormányzati adatok A szegregált lakókörnyezetben élő tanulók adatait iskolafenntartói háttértől függetlenül, minden általános iskolára vonatkoztatva kell megadni. 4.2.4. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Otthont nyújtó ellátásba került gyermekek száma a szegregátumban település egésze Átmeneti nevelésbe vétel
2010 2011 2012
Tartós nevelésbe vétel
2010 2011 2012
Ideiglenes hatályú elhelyezés
szegregátum 1.
szegregátum 2.
Szegregátum 3.
2010 2011 2012 2010 2011 2012 2011
Családi pótlék/ iskoláztatási támogatás felfüggesztése iskolai hiányzás 2012 miatt Forrás: Önkormányzati adatok A szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek az átlagnál nagyobb arányban kerülnek a gyermekvédelem alap- vagy szakellátás látókörébe. Az adatokat a helyi gyermekjóléti szolgálat, önkormányzat és a gyámhivatal segítségével kell megadni. A helyzetelemzés során a gyermekvédelmi jelzőrendszer törvényben szabályozott működésének a feltételeit is vizsgálni szükséges. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 3 78 2009 3 70 2010 3 68 2011 3 68 2012 3 69 2013 3 70 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés védőnői álláshelyek száma
164
165
A fenti táblázat adatait szükséges összevetni a védőnők által ellátottak számával, arányával és a védőnői körzetben élő 0-3 év közötti gyerekek számával. Ebből látható a védőnői leterheltség, illetve, hogy valamennyi gyermek hozzájut-e a védőnői szolgáltatáshoz. Esetenként a védőnők a vizsgált település mellett további településeken is ellátnak védőnői feladatokat. Ilyen esetekben szükséges az adatgyűjtést a védőnők információival kiegészíteni, hogy pontosan látható legyen a védőnői leterheltség. A leterheltség megállapításához figyelembe kell venni, hogy a jogszabály szerint a védőnő maximum 250 gyereket láthat el, illetve, hogy országos átlagban 300 gyerek ellátása jut egy védőnőre.
165
166
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által Gyermekorvos által háziorvosi praxis/ok ellátott esetek száma ellátott esetek száma száma 2008 0 30864 8309 2009 0 30850 9239 2010 0 30792 8019 2011 0 30076 8786 2012 0 30524 8975 2013 0 31932 9144 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma 22555 21611 22773 21290 21549 22788
A hátrányos helyzetű településeken jellemzően alig van gyermekorvos, amennyiben a háziorvos látja el ezt a feladatot, akkor a táblázat utolsó oszlopát kell kitölteni. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
Bölcsődék száma
Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) 0 0 0 0 0 0
Bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008 1 39 2009 1 36 2010 1 35 2011 1 35 2012 1 35 2013 1 30 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 30 30 30 30 30 30
A bölcsődei felvételnél vizsgálni kell, hogy érvényesül-e az az alapelv, hogy előnyt kell élvezzen az a gyermek, akit egyedülálló (élettárssal nem rendelkező hajadon, nőtlen, elvált vagy özvegy családi állapotú) szülője nevel; akivel együtt a családban nevelt kiskorú gyermekek száma a három főt meghaladja; aki családgondozásban részesül, és fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége; akinek szülője orvosilag igazolt betegsége miatt az ellátást biztosítani nem vagy csak részben tudja; akit – gyámhatósági határozat alapján – gyámként kirendelt időskorú (a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt elért) hozzátartozója nevel; akinek a szülője jövedelmi helyzete miatt (mert családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg) az ellátásáról nem vagy nehezen tud gondoskodni; akinek családjában az egy főre jutó jövedelem alacsony. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
2008
Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 0
Családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
Családi napközeiben gondozott gyermekek száma
0
0 166
167
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
A családi napköziben - a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő. A rendeletben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van. A családi napközit felmérő elemzésekor nem csak a férőhelyek számát érdemes kiemelni, hanem a kihasználtságot is – ezért került bele a helyi adatgyűjtésre támaszkodó kiegészítő oszlopként a gondozott gyermekek száma is a táblázatba. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma
2
Hány településről járnak be a gyermekek
3
Óvodai férőhelyek száma
150
Óvodai csoportok száma
6
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
06:00-17:00
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
2014.06.30-2014.07.11.
Személyi feltételek
Hiányzó létszám
Fő
Óvodapedagógusok száma
13
0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
13
0
Gyógypedagógusok létszáma
0
0
Dajka/gondozónő
6
0
Kisegítő személyzet
3
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
167
168
Amennyiben a településen több óvoda működik, úgy a táblázatot intézményenként szükséges kitölteni. Az óvodai telephelyek adatait, fenntartói háttértől függetlenül, minden óvoda esetében szükséges megadni. Óvodai telephelye egy tagintézménynek is lehet külön, telephely alatt a legalább egy külön óvodai csoporttal rendelkező, külön épületben vagy épületrészben működő óvodák adatai kell megadni. A kapott adatokat szükséges összevetni az adatelemzés során a Köznevelési törvény valamint Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal.
168
169
4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.
Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma
Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű
Fő
2008.
0
0
2009.
0
0
2010.
0
0
2011.
0
0
2012.
0
0
2013.
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A korábbi években csak a 3 éves kort betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kellett előnyben részesíteni az óvodai felvétel során, míg 2014-től minden 3 éves gyermeknek kötelező óvodába járni. Kérjük, a helyhiány miatt elutasított gyermekek szociális hátterét is jelölje a szélső oszlopban. (HH/HHH)
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. Óvodai Óvodai Óvodai gyermekfeladatférőhelye csoportok ellátási k száma száma helyek száma 2008 165 6 150 2 2009 158 6 150 2 2010 173 6 150 2 2011 165 6 150 2 2012 169 6 150 2 2013 206 6 150 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma
Óvodába beírt gyermekek száma 141 135 151 158 161 141
Óvodai gyógypedagóg iai csoportok száma 0 0 0 0 0 0
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év
3 éves
4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen
Székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
169
170
A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésben történő részvétele jelentősen javult Magyarországon. A különböző okokra visszavezethető nagyobb mértékű hiányzás a hátrányos helyzetű csoportok későbbi sikeres oktatási részvételére lehet negatív hatással. 4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása
Székhely
beíratott hátrányo s helyzetű gyermeke k létszáma
az az intézményb intézményb e beíratott, e beíratott, 20%-ot 20%-ot meghaladó fejlesztő meghaladó fejlesztő beíratott an foglalkozásb an foglalkozásb halmozotta hiányzott an részesülő hiányzott an részesülő n halmozotta halmozottan hátrányos hátrányos hátrányos n hátrányos hátrányos helyzetű helyzetű helyzetű helyzetű helyzetű gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek száma (az száma létszáma száma (az száma adott évből adott évből eltelt eltelt időszakra időszakra vetítetten) vetítetten)
Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen
170
171
A csoportok összlétszámáb ól a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámáb ól a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámáb ól a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámáb ól a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.6.a. számú táblázat - Óvodai körzethatár Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermeke k megoszlás a
A A A körzetbe A körzetbe A körzetb körzetb járó hh járó hhh körzetb A e e gyermekek gyermekek e A körzet A körzetb felvehet felvehet aránya a aránya a felvehet óvodáiba körzetbe e járó ő (ott ő (ott körzet körzet ő (ott járó járó hh hhh élő) élő) óvodásaina óvodásaina élő) gyermeke gyermeke gyerme összes összes k összk összösszes k összk -kek hh hhh létszámáho létszámáho gyermelétszáma létszáma létszám gyerme- gyermez z kek a kek kek viszonyítva viszonyítva száma száma száma (%) (%) 171
172
Körzet 1 Körzet 2 Körzet 3 Körzet 4 Körzet 5 Körzet 6 Körzet 7 Összesen Forrás: Önkormányzati adatok Ha a településen több óvoda működik, akkor a felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya a településen egyenletes legyen.
172
173
4.4.6.b. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás
Székhely:
Létszám
hh fő
hh arány %
hhh fő
hhh arány %
sajátos nevelési sajátos igényű hh arány a hhh arány a nevelési gyermekek gyermekek gyermekek igényű aránya a összlétszámáho összlétszámáho gyermeke csoport z viszonyítva z viszonyítva k létszáma összlétszámáho z viszonyítva
Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda vagy telephely Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 173
174
Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb ! gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A táblázatban az óvodai csoportok létszáma mellett a hátrányos helyzetű gyerekek létszámát és arányát, illetve utóbbi csoportból a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát és arányát is meg kell adni.
174
175
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 193 2011/2012 176 2012/2013 175 2013/2014 176 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 217 194 187 177
általános iskolások száma fő 410 370 362 353
napközis tanulók száma fő 190 176 184 137
% 46 47 47,3 38,8
A nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) résztvevők és a napközisek száma 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai általános iskolai osztályok általános iskolai osztályok száma a feladatszáma gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen db évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon 2010/2011 7 12 19 1 0 1 1 2011/2012 6 12 18 1 0 1 1 2012/2013 6 12 18 1 0 1 1 2013/2014 8 8 16 0 0 0 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás Létszám (fő) A településen élő általános iskolás korú gyermekek létszáma Más településről bejáró általános iskolások
A helyben élő összes gyerekhez képest az arányuk X
Más településről bejáró hh gyerekek Más településről bejáró hhh gyerekek Más településre eljáró általános iskolások Más településre eljáró hh gyerekek Más településre eljáró hhh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek
175
176
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
176
177
4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár Hány körzet van a településen
Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása
db A körzetbe járó hh A tanulók A körzet körzetb aránya a általános e járó körzet iskoláiba hh tanulóinak járó tanulók tanulók összösszlétszám létszám létszámáho a a z viszonyítva (%)
A körzetb e járó hhh tanulók tanulók létszám a
A A körzetbe körzetbe járó hhh járó hh tanulók tanulók aránya a létszáma a körzet település tanulóinak hh össztanulóinak létszámáho összz létszámáho viszonyítva z (%) viszonyítva
A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámáho z viszonyítva
Összesen Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya a különböző intézményekben hasonló legyen. Vagyis ha a településen, kerületben több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 24. §-a szerint. Amennyiben mód van rá a körzethatár rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb egyházi vagy nem állami, nem önkormányzati általános iskolák adatait is adja meg. 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Hiányzó létszám
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű 177
178
oktatásban Fő / % 2010/2011 55- 89% 2011/2012 42- 94% 2012/2013 44- 100% 2013/2014 38- 95% Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A 8. évfolyamot elkezdett tanulók számát kell összevetni a 8. évfolyamot eredményesen elvégzettek számával a nappali rendszerű oktatásban. Ez az adat mutatja az intézmény lemorzsolódási mutatóit, melyeknek munkaerő-piaci kihatásai, nagymértékben vannak.
178
179
4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2012-2013. tanév HH tanulók Telephely1 Tagoz Hátrán aránya az (szükség at yos Létsz Napköz Bejár osztály szerint, töröljön meghelyzet ám is ó létszámá vagy szúrjon be nevez űek hoz plusz sorokat) ése létszám viszonyít a va
Halmoz ottan hátrányo s helyzetű ek létszáma
HHH tanulók aránya az osztály létszámá hoz viszonyí tva
Saját os nevel ési igény ű tanul ók létszá ma
SNI tanulók aránya az osztály létszám ához viszony ítva
SNI tanuló Létszám, k amelynek számá Évismé Magánalapján ból a tlők tanulók integrációs hhh száma száma normatívát tanuló igényelnek k száma
1. évfolyam A osztály 1. évfolyam B osztály 2. évfolyam A osztály 2. évfolyam B osztály 3. évfolyam A osztály 3. évfolyam B osztály 4. évfolyam A osztály 4. évfolyam B osztály 5. évfolyam A osztály 5. évfolyam B osztály 6. évfolyam A 179
180
osztály 6. évfolyam B osztály 7. évfolyam A osztály 7. évfolyam B osztály 8. évfolyam A osztály 8. évfolyam B osztály Összesen: Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR A fenti táblázatot intézményenként szükséges kitölteni, és egyéb – releváns információkat tartalmazó – oszloppal lehet bővíteni. A táblázat nem csak az intézményen belüli oktatásszervezésről - szegregáció/integrációról - nyújt pontos képet, hanem a tartalmi szolgáltatások, illetve eredmények is megjelennek benne.
180
181
4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok ISKOLA NEVE 2010 2011 2012 2013 Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola HHH Országos Iskola HHH kompetenciaátlaga átlag átlaga átlag átlaga tanulók átlag átlaga tanulók mérés átlaga átlaga eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam – – 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam – – 10. évfolyam Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A kompetenciamérés adatait telephelyenként és iskolánként kell megadni és nem csak az országos átlaghoz viszonyítani, hanem a térségi, járási adatokhoz, az egyéb tanulói mutatókkal együtt (pl. továbbtanulás, érettségit adó szakközépiskolába felvettek aránya stb).
181
182
4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton
Gimnázium (%) összlétszámon belül
HHHtanulók körében
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) HHHösszlétszámon tanulók belül körében
Szakiskolai képzés (%) összlétszámon belül
2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/ 2012 országos átlag: 34,00% 35,00% 2011/2012 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
29,00%
HHHtanulók körében
Speciális szakiskola (%) összlétszámon belül
HHHtanulók körében
Nem tanult tovább (%) összlétszámon belül
HHHtanulók körében
2,00%
Az országos adatok forrása a Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012-es tanév 24. oldal. – kezdő évfolyamos tanulók. Ha az országos adatokhoz viszonyítva alacsony a hhh tanulók továbbtanulása (különös tekintettel az érettségit adó intézményekre), akkor szükséges vizsgálni az oktatási intézmények szolgáltatásának hatékonyságát, eredményességét és méltányosságát. Ezek közül az egyik vizsgálandó terület, hogy működik-e a hhh tanulók képesség-kibontakoztatását támogató Integrációs Pedagógiai Rendszer.
182
183
4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%)
Magántanulók aránya (%)
HHHHHHösszlétszámon összlétszámon tanulók tanulók belül belül körében körében
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül
HHH-tanulók körében
2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 országos átlag 2,1% 0,8% 2011/2012 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
0,8%
Az országos adatok forrása a Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012-es tanév. 146. oldal. – általános iskola, és EMMI KIR STAT. 4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok HH/ HH/ HH/ HH/ tanodai HHH HHH HHH HHH program tanulók tehetséggondozó tanulók nyári tanulók Alapfokú tanulók létszám létszáma program létszáma tábor létszáma művészetoktatás létszáma
tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
A táblázatot a helyi, települési viszonyoknak megfelelően korrigálható vagy kiegészíthető a helyben működő és elérhető programoknak megfelelően.
183
184
A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak korúak száma férfiak nők férfiak nők 2008 555 442 292 231 2009 539 440 231 192 2010 560 432 287 166 2011 562 421 259 138 2012 565 435 130 148 2013 1460 1572 299 314 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
Munkanélküliek férfiak 263 308 273 303 298 179
nők 211 248 266 283 287 198
A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. A férfiak és nők adott településen való foglalkoztatottságának mutatói arról nyújthatnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. Pontosabb képet kapnánk a kérdésről, ha a rendelkezésre álló adatok között lenne, hogy az érintett csoportból (férfiak és nők is) hányan nevelnek gyermeket, hányan nevelnek 15 évesnél fiatalabb gyermeket, hány gyermeket nevelnek, illetve hányan egyedülállók. A helyi adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Foglalkoztatást segítő és képzési programok száma adott évben
résztvevők száma
résztvevő nők száma
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés A településen önkormányzati, civil vagy egyéb szervezet által megvalósított programok résztvevői között a nők arányának vizsgálata az 5.1.1. számú táblázattal összevetve mutathat eredményt: ha a munkanélküliek száma és a vizsgált programokon résztvevők száma nem egyenes arányos, annak okai újabb kérdéseket vetnek fel az eltérés irányának és mértékének függvényében. Pl: Az indított programok egyenlő mértékben célozták-e a férfiakat és nőket? A programok teljesíthetők voltak-e kisgyermekes édesanyák számára? (Megengedett-e hiányzás például a gyermek megbetegedése esetén? A program, képzés időbeosztása illeszkedik-e a bölcsődék, óvodák nyitvatartási idejéhez?) 5.1.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Esetszám 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés 184
185
A partnerek bevonásával történt esetfeltárások nem csak az esetek számát mutatják, hanem a különböző eseteket is leírják. Itt érdemes arra figyelni, hogy az egyes esetek milyen számossággal jelennek meg, illetve, hogy történtek-e az évek során megoldások. 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 8 munkanél általánosnál küli nők alacsonyabb száma végzettségű
szakiskola/ 8 szakmunkásáltalános képző
gimnáz érettségi főiskola egyetem ium
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A táblázat adataiból jól látható, hogy adott településen miként áll összefüggésben a nők iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága. A kapott adatok segíthetnek a foglalkoztatást segítő programok, képzések hatékonyabb szervezésében. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 3 év alatti gyermekek száma a településen
bölcsődei férőhelyek működő száma bölcsődé k száma önkoregyéb mányzati
működő családi napközik száma
férőhelyek száma férőhelyek családi összesen napközikben
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb. A nők munkaerő-piaci esélyeit és az ideális családtervezést is pozitívan befolyásolja, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztosított a településen.
185
186
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek száma 2008 3 234 2009 3 211 2010 3 206 2011 3 204 2012 3 207 2013 3 211 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés védőnők száma
átlagos gyermekszám védőnőnként 78 70 68 68 69 70
A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától. 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök riasztása családi viszályhoz
tényleges feljelentések száma
bírósági ítélet
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés A családon belüli erőszak a nemzetközi és országos statisztikák alapján sokkal jelentősebb mértékben jelenlévő probléma, mint gondolnánk. A helyi rendőrség és bíróság számszerű adatai tükrözhetik, hogy a bántalmazottak milyen mértékben mernek, illetve tudnak jogi segítséget kérni. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy leggyakrabban a rendőrség riasztására is csak végső esetben kerül sor. Teljes körű vizsgálatot a témában annak jellegéből adódóan lehetetlen végezni, de egyes részterületek tanulmányozása segítheti a problémák feltárását, segíthet a megoldási lehetőség megtalálásában. 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Férőhelyek száma
önkormányzati anyaotthon a településen
önkormányzati Nem önkormányzati Nem önkormányzati anyaotthon a (egyházi, alapítványi) (egyházi, alapítványi) település 50 km-es anyaotthon a anyaotthon a település körzetében településen 50 km-es körzetében
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés 186
187
Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is, amikor az anyaotthon/családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények). Jellemzően ezen intézményeknél (a férőhelyek hiánya miatt főleg a téli időszakban) várólistás rendszer működik, ezért a férőhelyek száma mellett a jelenleg várólistán lévők számának szerepeltetésével pontosabb képet kapunk a témában. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja Férfi Nő
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi Nő
Közgyűlések tagjai Férfi
Nő
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés A táblázat adatainak vizsgálatánál az arányokat (férfi/nő) szükséges figyelembe venni. 5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Intézkedessek, pályázatok, programok száma a településen
Önkormányzati
Más állami szerv által támogatott
Civil
Összes
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatgyűjtés azokat a pályázati programokat, vagy helyi rendeletekhez kapcsolt intézkedéséket gyűjti össze, melyek a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségéért tesznek, a nőkkel szembeni erőszak ellen lépnek fel, vagy bármilyen módon a nők esélyegyenlőségét állítják középpontba. Adatgyűjtéshez a helyi önkormányzaton kívül célszerű felkeresni a Kormányhivatal Munkaügyi Központját és civil szervezeteket. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint
2008 2009 2010 2011
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 586 588 555 548
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 581 818 793 792
összes nyugdíjas 1167 1406 1348 1340 187
188
2012 665 2013 511 Forrás: TeIR, KSH Tstar
710 753
1375 1264
Az adatelemzés során azt kell figyelembe venni, hogy vannak-e ellátatlan (nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás) időskorúak, és ha igen, akkor milyen arányban. 6.2.1. számú táblázat - Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az 55-64 éves idősebbek foglalkoztatottsági mutatói (2000-2011) az alábbi linken találhatók: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_5_1.html Az 55-64 éves idősebbek munkanélküliségi rátája (2000-2011) az alábbi linken található: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_5_2.html Munkaerőpiaci esélyegyenlőség 2000-2011: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_3_3.html A fenti táblák támpontot nyújtanak egy helyi adatgyűjtés előkészítéséhez, hiszen rendkívül részletes, a foglalkoztatás minden szegmensére kiterjedő adatokat, illetve gyűjtési kategóriákat tartalmaznak. 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Intézkedések, pályázatok száma a településen
Önkormányzati db
Munkaügyi Központ által támogatott db
Civil
Egyéb
Összesen
db
db
db
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatgyűjtés célja, hogy csokorba szedjük azokat a pályázati programokat, vagy helyi rendeletekhez kapcsolt intézkedéseket, melyek elősegíthetik az idősebb korosztály foglalkoztatását, vagy tesznek az élethosszig tartó tanulás elvéért. Célszerű a helyi önkormányzatnál, a Kormányhivatal Munkaügyi Központjánál, civil szervezeteknél tájékozódni a témában, illetve adatot gyűjteni.
188
189
6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált munkanélküliek száma fő 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő %
Tartós munkanélküliek száma fő
55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő
%
A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Éppen ezért csak következtethetünk annak létezésére. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerőpiaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Ennek alapján, ha a helyi, vagy területileg illetékes munkaügyi központtól arról kérünk adatokat, hogy hány fő regisztrált munkanélküli van az adott településen és ezek közül hányan 55 év felettiek, illetve a tartós munkanélküliek között mekkora az 55 év felettiek aránya, és az adatok alapján az arányok az idősebb korosztály felé tolódnak el, akkor állíthatjuk, hogy őket jobban érinti a foglalkoztatás terén fellépő hátrányos megkülönböztetés. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma fő 2008 604 2009 597 2010 591 2011 614 2012 620 2013 614 Forrás: TeIR, KSH Tstar
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 45 7 45 7,2 45 7,3
A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, következőkben felsorolt személyek részére: A) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Igény szerint lehetőség van a napközbeni étkezésre is. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma
2008
időskorúak járadékában részesülők száma 5 189
190
2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar
4 0 4 7 5
190
191
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Múzeumi Mozielőa Színházelőa kiállítás dás dás megtekint látogatása látogatása ése alkalom
alkalom
alkalom
Könyvt ár látogat ása alkalo m
Közművelő dési intézmény rendezvény én részvétel alkalom
Vallásgyako rlás templomban
Sportrendezvé nyen részvétel
alkalom
alkalom
200 8 200 9 201 0 201 1 201 2 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az idősebb korosztálytól (lehet akár az 55 év felettiek, vagy csak a nyugdíjasok megkeresése) kérdőív segítségével fel lehet mérni, hogy az elmúlt években hány alkalommal látogattak meg különféle kulturális vagy sporteseményeket. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága Összes megkérdezett fő
Számítógépet használni tudók száma fő %
Internetet használni tudók száma fő %
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés
191
192
Az idősebb korosztálytól (lehet akár az 55 év felettiek, vagy csak a nyugdíjasok megkeresése) egy kérdőív segítségével tud az adatgyűjtő tájékozódni arról, hogy milyen informatikai jártassággal rendelkezik a korosztály. 6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatgyűjtés célja, hogy a helyi önkormányzattól, vagy helyi civil, állami vagy egyházi szervezettől információkat kapjunk kifejezetten az idősebb korosztályt megcélzó programok, speciális programok számáról. (pl. informatikai képzés, dalkör, nyugdíjasklub, stb.) A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 262 2009 254 2010 234 2011 229 2012 227 2013 331 Forrás: TeIR, KSH Tstar
egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 12 14 14 13 14 12
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. 192
193
A település civil és egyházi intézményeivel mindenképpen szükséges a kapcsolatfelvétel, az ellátásban kialakult arányok és a nem állami szolgáltatók jövőbeni tervei együttesen alakítják az elérhető szolgáltatás adott és jövőbeni minőségét. Fontos szempont, hogy a civil és egyházi fenntartók más települések lakosait is ellátják, tehát a helyi esélyegyenlőségi tervben a településen lakókat célszerű szerepeltetni. Feltehetően korábban létrejött és folyamatos együttműködést és a fejlesztések összehangoltságát tapasztalják a szakértők. 7.1.3. táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban A közfoglalkoztatás nem speciálisan a fogyatékos személyek részére biztosított foglalkozatási forma, bár nem kizárt, hogy fogyatékos személy is foglalkozatásra kerül a rendszerben. A foglalkoztatást szervező nem tartja nyilván a fogyatékos személyeket, ezért az adatszolgáltatás illetve a foglalkoztatásba bevont fogyatékosok száma nem vizsgálható. Ennek ellenére megkísérelhető az adatgyűjtés a következők szerint. Aktuális jogszabály: - 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. - 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet - A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában Non profit Gazdasági foglalkozatott szervezet vállalkozás (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény) Szociális fejlesztő-felkészítésben foglalkozatásban résztvevők száma alkalmazottak munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével. Ilyen adatokkal rendelkezik a Munkaügyi Központ, ahol a fogyatékos személyek kiválthatják az úgynevezett rehabilitációs kártyát. Adatot szolgáltathat a helyi önkormányzat, a foglalkoztatást biztosító civil szervezet, egyházi fenntartású foglalkoztató intézmény. Gazdasági szereplők esetében támpont a rehabilitációs hozzájárulás csökkenése vagy kiváltása fogyatékos személyek 193
194
foglalkoztatásával, a korábban említett rehabilitációs kártya éppen ezeknek a vállalkozói kedvezményeknek a jogosságát igazolja.
194
195
7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati 2010
2011
2012
Egyházi 2010
2011
Civil 2012
2010
2011
2012
falugondnoki, vagy tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére támogató szolgáltatás nappali ellátás Forrás: helyi adatgyűjtés, A felsorolt szociális szolgáltatásokat ellátó intézmények és személyek éves munkájukról, esetforgalmukról beszámolót készítenek. Ezek a beszámolók tartalmazzák a szolgáltatást igénylő fogyatékosok számát. Sajnálatosan a családsegítés és a közösségi ellátás statisztikai nyilvántartásában nem szerepel, hogy a szolgáltatást igénybevevőnek van e bármilyen fogyatékossága, ezért itt csak becsült adatokat fogunk kapni. Az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztálya, munkatársa révén a munkabeszámolók hozzáférhetőek. A „közösségi ellátás szenvedélybetegek vagy pszichiátriai betegek részére” cellákba értelemszerűen csak az ellátott fogyatékos személyek számát szükséges megadni. Előfordul, hogy a fogyatékos személy aktuális vagy krónikus állapota szükségessé ezeket a közösségi ellátási formákat.
195
196
7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények A lehetséges kedvezmények igénylése és rendszeres használata nem feltétlenül az önkormányzat bevonásával történik. Így az adatgyűjtés korlátozott. Nem nyilvántartott, hogy hányan élnek a tömegközlekedésben elérhető kedvezményekkel, az adókedvezménnyel. Vannak olyan természetbeni ellátások, melyek nem a fogyatékossághoz, hanem az alacsony jövedelemhez kötöttek. 1993. évi III. tv. (Szt.) alapján Pénzbeli ellátás
Fogyatékos személyek száma
Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Temetési segély Átmeneti segély Természetbeni ellátás: Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás. Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány
196
197
Forrás: helyi adatgyűjtés A helyi önkormányzatok nem tartják nyilván, hogy a pénzbeli illetve a természetbeni ellátásban részesülők fogyatékos emberek-e, mert itt a szociális rászorultság az elsődleges. Egyes ellátásoknál kérnek orvosi igazolást az igénylőtől, de itt az ápolási és gondozási szükséglet mértéke a fontos, nem pedig a diagnózis vagy a fogyatékosság. A más jogszabály alapján nyújtott ellátásoknál a MÁK a folyósító, ezért az adat tőlük szerezhető be. Javaslat: Reprezentatív kérdőíves felmérés az érintettek körében, hogy milyen ellátásokat vesznek igénybe. Érdekes lehet az a kérdés is, hogy ismerik-e egyáltalán a lehetőségeiket.
197
198
7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Közhasznúak azok az épületek, melyek használata senki számára sem korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak az oktatás bármely szintjét befogadó épületek vagy épületrészek, az egészség-, szociális, kulturális, művelődés, sport célú építmények. Ilyenek és tevékenységük súlya miatt kiemelten fontosak az önkormányzati, a hatósági, a közigazgatási, az igazságszolgáltatói célokra fenntartott épületek vagy épületrészek. A mozgásukban akadályozottak, az idősek, nők- és gyermekek a fizikai akadálymentességet igénylik, a többi fogyatékos csoport számára az infokommunikációs akadálymentesség a jogos igény. Ilyenek a kontrasztos színekkel készült táblák, tapintható információk, hallható segítség, jelnyelvi segítség, a belső környezetben való tájékozódást elősegítő piktogramok, feliratok. Aktuális jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól
Igen/nem
Lift
Vakvezető sáv
Mozgáskorlátozottak részére mosdó
Rám -pa
Hango s tájéko z-tatás
Indu kciós huro k
Tapi ntható infor máci ó
Jelnyel vi segít -ség
Egyé b
alapfok oktatá si középfok intézm ények felsőfok fekvőbeteg Egész- ellátás ségüg járó beteg yi szakellátás intézm alapellátás ények kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények 198
199
Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei Kérjük, adja meg, hogy a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítő eszközök közül melyek állnak rendelkezésre (Igen/nem válasszal). 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál Igen/nem
Lift
Vakvezető sáv
Mozgáskorlátozottak részére mosdó
Rám -pa
Hango s tájéko z-tatás
Indu kciós huro k
Tapi ntható infor máci ó
Jelnyel vi segít -ség
Egyé b
A foglalkoztató neve és a foglalkoztatás jellege: Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál. A munkahelyek akadálymentesítettségéről alig lehetséges az adatgyűjtés, mivel a többsége vállalkozás formában működik. Kérjük, adja meg, hogy a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítő eszközök közül melyek állnak rendelkezésre (Igen/nem-es válasszal). Foglalkoztatónként külön sorokat szükséges nyitni. 7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/nem
Lift
Vakvezető sáv
Mozgáskorlátozottak részére mosdó
Rám -pa
Hango s tájéko z-tatás
Indu kciós huro k
Tapi ntható infor máci ó
Jelnyel vi segít -ség
Egyé b
Közterület (utca/járda, park, tér) Helyi és távolsági tömegközlekedés Buszpályaudvar, buszvárók Vasútállomás Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől. 7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások 199
200
Az adott évben a szolgáltatást igénylő fogyatékos személyek száma 2010 2011 2012 ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs intézmény lakóotthon támogatott lakhatás* átmeneti ellátást nyújtó fogyatékosok gondozóháza Forrás: helyi adatgyűjtés A helyi adatgyűjtést nehezíti a lehetséges fenntartók sokfélesége. A felsorolt intézményeket egyházi és civil szervezetek is alapíthatják és működtethetik. Különösen fontos arról meggyőződni, hogy milyen tervezési, megvalósítási szakaszban van a támogatott lakhatás megvalósítási programja. Tulajdonképpen ennek fejlettsége az egyik legerősebb mutatója a fogyatékosokról való gondoskodásnak. A szociális alapszolgáltatások segítséget jelentenek a fogyatékos személyeknek abban, hogy saját otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelt tudjanak fenntartani. Különös jelentősége van a helyi tájékoztatásnak, a mindenki számára azonos esélyű hozzáférés biztosításának. Célszerű ennek, formáiról és rendszerességéről információkat gyűjteni. Szakellátás akkor válik szükségessé, ha a fogyatékos személy önálló életvitelét saját otthonában az alapszolgáltatások már nem tudják biztosítani. Ezekben az ellátási formákban is külön gondot kell fordítani az önrendelkezés és önállóság érvényesülésére. Ilyenek az intézmény napirendjének szigorúsága, a kapcsolatok ápolásának lehetősége és módja intézményen kívüli személyekkel, intézményen belüli párkapcsolatok alakulása. *A támogatott lakhatást 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozatot teszi lehetővé, 2012. január 1sejétől kezdődően. Az eddigi bentlakásos intézményeket felváltó önálló lakóotthonba való kitagolás, lehetővé teszi a lakhatás és a napközbeni tevékenységek (pl. oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok) szétválását. A korábbi komplex ellátás a jövőben két önálló szolgáltatásban valósul meg, a lakhatást és az önálló életvitelt segítő szolgáltatásra. Aktuális jogszabály: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat
200
