I.1001-31/1996.
Jegyzőkönyv Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. augusztus 26-án megtartott üléséről. Jelen vannak: Baumgartner Sándor, Dr. Bödő László, Dr. Erdődy Gyula, Dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, ifj. Gömzsik Péter, Grisnik Zoltán, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, Dr. Kádár Géza, Kerényi János, Dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Molnár Tamás, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, Dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Dr. Révész Mária, Dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Dr. Szabó László, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tomics János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, Dr. Ujvári Jenő, Ursprung János képviselők. Távolmaradását bejelentette: Péter Pál képviselő Jelen vannak továbbá: Dr. Farkas Károly jegyző, Dr. Pozsárkó István aljegyző, Dr. Lehoczki Ágnes a Városi Rendőrkapitány képviseletében, Dr. Kosztics István Cigány Kisebbségi Önk. elnöke, Gyurok János Horvát Kisebbségi Önk. elnöke, Rozs András kisebbségi referens, Albert Pál Közüzemi Rt. vezérigazgatója képviseletében, Zubán Ilona Vagyonkezelő Kft. ügyv. igazgatója, Hainess Jenő Vízmű Kft., Szabó Tamás Fürdő Kft., Dr. Modrovits Sándor vez. jogtanácsos, Gömöry János főépítész, Dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, Zalay Buda, Dr. Sohár Endre, Tóth Béla, Dr. Kahutek Annamária, Dr. Radochay Csongor, Dr. Angyal Béláné, Dr. Sulyok Endréné, Dr. Berhiday Ilona, Bajúsz Balázs, Dr. Varga Pál Józsefné, Pálvölgyi Csabáné GESZ vez. képviseletében, Lábady Imre referens, Marcz Róbert Sport csop. vez., Dr. Dunai Imre Új Dunántúli N. főszerkesztője, Kismányoky Károly Városi TV vezetője.
Dr. Páva Zsolt: köszönti a megjelenteket és az ülést 13,10 órakor megnyitja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a jelenlévő 43 képviselővel határozatképes. Tekintve, hogy ez egy rendkívüli ülés, kéri, hogy mellőzzék a napirend előtti és utáni felszólalásokat. Emlékeztet, van néhány kiosztásos anyag, melyet a képviselők megkaptak. /1/A. 00-11/ Dr. Erdődy Gyula: napirend előtt kér szót, a Közgyűlésben elfoglalt státuszáról. /1/A. 11-12/ Papp Béla: kéri napirendre felvenni az Ipari Park pályázatával kapcsolatos előterjesztést. Mivel pénzről van szó, zárt ülésen lenne célszerű tárgyalni. /1/A. 13-20/ Dr. Páva Zsolt: jelzi, két előterjesztési javaslata van; 1.) pontként: megemlékezés a szerb megszállás alóli felszabadulás 75. évfordulójáról. 2.) A Hullámfürdővel kapcsolatos előterjesztést kéri, hogy a Közgyűlés a mai napon tárgyalja. /1/A. 20-27/ Dr. Ujvári Jenő: további két kérés: a Pécsi Napok költségeinek biztosítása, illetve a megismételt közvélemény kutatás költségfedezete, amelyről a frakcióvezetőket már tájékoztatták. Mindkét anyag kiosztásra került. Kéri, hogy a pedagógusok óraszám emelését vegyék le napirendről, mivel technikai jellegű probléma merült fel; ezért a következő ülésre szeretné előterjeszteni. /1/A. 28-36/ Dr. Páva Zsolt: megemlíti, ez utóbbi téma nem szerepel a napirendi javaslatban, ezért inkább információs jellegű anyagként kell kezelni. /1/A. 37-40/ Papp Béla: kérése, a testület vegye fel napirendre a Vasas-Hird gázellátásával kapcsolatos előterjesztést, szintén zárt ülésre. /1/A. 41-43/ Dr. Páva Zsolt: tekintettel arra, hogy más napirend módosító indítvány nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés: - dr. Erdődy Gyula napirend előtti felszólalását 39 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta, - az Ipari Park pályázata előterjesztés napirendre vételét 32 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta; - ezen előterjesztés zárt ülési tárgyalását 33 igen szavazattal, 3 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta,
- Vasas- Hird gázellátásáról szóló előterjesztést a 35 igen szavazat, 2 tartózkodás mellett napirendre felvette; - a téma zárt ülésen történő tárgyalását 32 igen szavazat, 5 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta; - a megemlékezés a szerb megszállás alóli felszabadulás 75. évfordulójáról 39 egybehangzó igen szavazattal szintén napirendre került; - a Hullámfürdő lefedésével kapcsolatos előterjesztést a 34 igen szavazat, 3 nem és 1 tartózkodás mellett napirendre felvette; - a Pécsi Napok költségfedezete biztosításának tárgyalását 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta; - a közvélemény-kutatással összefüggő előterjesztés napirendre vételét 34 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett támogatta; - a napirend egészéről történt végszavazás eredménye: 39 egybehangzó igen szavazat. /1/A. 43-163/ A képviselőtestület az ülés napirendjét az alábbiak szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalás: - Dr. Erdődy Gyula bejelentése a Köztársaság Pártból történt kilépéséről 1.) Megemlékezés Pécs város szerb megszállás alóli felszabadulásának 75. évfordulójáról (szóbeli) 2.) Az 1956-os emlékmű felállítása a pécsi 48-as téren 3.) Támogatási kérelmek 4.) A pécsi Hullámfürdő fedett medence építése 5.) A Pécsi Napok tervezett kiadásai 6.) Közvélemény kutatás költségfedezete Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések melyről a I. 1076/96. sz. alatt külön jegyzőkönyv készült: 1.) Északmegyer dűlő - Bajcsy Zs. Endre utca közötti kerékpárút építésére vállalt önrész módosítása 2.) Kitüntetések adományozása a város ünnepén: a.) Díszpolgári Cím, "Pro Civitate", Pro Communitate" és Városháza Emlékérem, b.) "Pécs M.J. Város Millecentenáriumi Díja " c.) Szakmai kitüntetések 3.) Pécsi Ipari Park pályázata 4.) Pályázat engedélyezése Hosszúhetény, Pécs-Somogy, Vasas és Hird gázellátása érdekében A Közgyűlési vita hangszalagon rögzítve 1-3. kazetta.
Napirend előtti felszólalás: Dr. Erdődy Gyula: bejelenti, hogy a nyár folyamán kilépett a Köztársaság Pártból. A jövőben mandátumának megtartásával egyenlőre független képviselőként kíván tevékenykedni. /1/A. 164-170/
1.) Megemlékezés Pécs város szerb megszállás alóli felszabadulásának 75. évfordulójáról (szóbeli) Dr. Kádár Géza 1921. jegyzőkönyvhöz mellékelve. /1/A. 173-313/
augusztus
22-ével
kapcsolatos
megemlékezése
a
Dr. Páva Zsolt: az elhangzott megemlékezéshez hozzáfűzi, hogy az említett örökmécses - az évforduló emlékére - ma este és éjszaka kivilágítva látható majd a Széchenyi téren. /1/A. 315-323/
2.) Az 1956-os emlékmű felállítása a pécsi 48-as téren Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Páva Zsolt: tekintettel arra, hogy az előterjesztőnek kiegészítése nem volt, megkérdezi a képviselőket van-e kérdés, hozzászólás. Mivel e szándékukat nem jelezték a képviselők, szavazást kér a rendelet-tervezetről. Megállapítja, hogy a testület - vita nélkül - 42 egybehangzó igen szavazattal elfogadta a bizottság előterjesztését és megalkotta 1996. évi 51. sz. rendeletét a pécsi 48-as téren elhelyezésre kerülő 1956-os emlékmű felállításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete. /1/A. 325-344
3.) Támogatási kérelmek Előterjesztő: Dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök Dr. Kékes Ferenc: két jelentősebb tételre hívja fel a figyelmet; a bizottság a kialakult gyakorlattól eltérően egy 500 eFt-os tétel odaítéléséről döntött az augusztus 20-i malomvölgyi rendezvényre. Ezen kívül az SZMT Könyvtár támogatására 300 eFt-ot javasol elfogadni. /1/A. 349-376/ Petrovits Béla: kérdése - az előterjesztés második oldalán szereplő Lengyel Klub hol, és hogyan működik, illetőleg az SZMT Könyvtár támogatásához a Megyei Közgyűlés is hozzájárul, vagy csak a város? /1/A. 377-395/ Dr. Kékes Ferenc: válaszában elmondja, hogy a Lengyel Klub a Szent István 17. sz. alatt működik, de a tevékenységét nem ismeri. A második kérdésre nem tud kielégítő választ adni, nincs tudomása arról, hogy a könyvtár működéséhez a Megyei Közgyűlés is hozzájárult volna. /1/A. 396-410/ Dr. Ujvári Jenő: további kiegészítése, hogy a Szakszervezeti Könyvtárról van szó, amely semmiféle állami, vagy önkormányzati támogatásban nem részesül. Távlati terveik, hogy a Gandhi Gimnáziumban próbálják megoldani Meszes könyvtár ellátását. Hozzáfűzi, hogy egy nagy jelentőségű intézményt érint a támogatás. /1/A. 411-429/ Staub Ernő: véleménye, hogy a könyvtárat a szakszervezetek tartsák fenn. Amennyiben nem tudják, adják át a város tulajdonába. Lehet, hogy ezt most meg kell tenniük, de csak akkor adjanak támogatást, ha a városé. Megkérdezi, milyen információjuk van az Etnikai Fórum valós ténykedéséről? /1/A. 430-465/ Dr. Ujvári Jenő: Emlékeztet, a Kulturális Bizottság minden évben foglalkozott a könyvtár ügyével, úgy véli, a kérdés is hibás. Nem az a lényeg, hogy kié a könyvtár, hanem, ki használja. Tájékoztat arról is, hogy a szakszervezet már többször felajánlotta, hogy a könyvtárat átadja, de erre különböző okok miatt nem került sor. /1/A. 465-483 és 1/B. 0-2/
Staub Ernő: véleményét változatlanul fenntartja, a városnak a saját intézményeit kell támogatnia. Hangsúlyozza, ezzel nem a könyvtár tönkremenetelét akarja, de a tulajdonviszonyokat rendezni kell. Megemlíti, hogy az átadással kapcsolatos eljárásokról nem tudott. /1/B. 4-11/ Dr. Kékes Ferenc: az elnevezés az SZMT Könyvtár, de a tulajdonos a magyar állam, a kezelője pedig a kincstár. Úgy gondolja, a megfelelő lépéseket meg kell tenni, mert a könyvtár a várost szolgálja. Ez nem egy új helyzet, és ha a tevékenységét pozitívan értékelik, kénytelenek hozzájárulást adni, mert ez nem egy rossz beruházás. Az Etnikai Fórum tudomása szerint ebben az évben alakult, és a szociális szférában működik. Elsősorban a legrászorultabb cigány családok problémájának megoldásában kíván közreműködni. A bizottsági ülésen is aggályok merültek fel, mivel a roma szervezetek sokszínűek. Véleménye szerint ezt nem gyanakvással kell kezelni, hanem tudomásul venni a sokféle érdekeiket. Úgy gondolták, a különböző területeken szerveződő szervezetek mindegyikének megadják a lehetőséget, hogy próbálja meg a célkitűzéseit megvalósítani. Emlékeztet arra, hogy a támogatottaknak elszámolási kötelezettségük van, és ha teljesítik a célkitűzéseiket, akkor nyitott a további együttműködés lehetősége. /1/B. 12-67/ Gyurok János: elmondja, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat sajnálja, hogy nem vonták be a TANAC néptánc együttes döntés-előkészítésébe, ugyanakkor örülnek, hogy támogatásban részesül. Elmondja, arra ösztönzi majd a horvát szervezeteket, hogy közvetlenül forduljanak a város különböző bizottságaihoz támogatásért. /1/B. 67-77/ Dr. Ujvári Jenő: megemlíti, véleménye szerint a HKÖ-nek a működése során kellene információval rendelkezni a saját szervezeteiről. Feltételezi, hogy a kisebbségi önkormányzat önmagától bekapcsolódik a saját ügyeinek koordinálásába, így tudja elképzelni az együttműködést. /1/B. 74-82/ Liszkay Teréz: kérdése, hogy a javasolt összeg már meghatározott, vagy lehet emelni. A Don menti honvédsírok gondozására javasolt 50 eFt-ot kevésnek tartja. /1/B. 83-88/ Dr. Kékes Ferenc: a támogatási kérelmek feletti döntési jogosultság a közgyűlés hatáskörébe tartozik, az Ügyrendi Bizottság csupán javaslatot tesz. Tehát lehetőség van az összeg módosítására. Az észrevételhez hozzáfűzi, hogy egy országos gyűjtési akció indult. A döntés előtt tájékozódtak és általában 20-30-50 eFt-os felajánlások érkeztek. A bizottság ezért gondolta, hogy az 50 eFt-os támogatásra tesz javaslatot. /1/B. 89-104/
Dr. Páva Zsolt: Megállapítja, hogy a képviselő testület az írásos előterjesztést 36 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. /1/B. 105-113/
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 313/1996. (VIII.26.) számú határozata támogatási kérelmekről A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A külső szervek támogatására rendelkezésre álló keret terhére az előterjesztésben szereplő szervezetek részére az alábbi egyszeri támogatást nyújtja: - Határokon Túli Magyarságért Alapítvány részére a Határon Túli Magyarok Fesztiválja rendezvényhez 250.000,- Ft-ot - TANAC Kulturális Egyesület működéséhez 150. 000, - Ft-ot (Kereskedelmi Bank Rt. 10402427-24292104-00008888 sz. számla) - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezete részére 150.000,- Ft-ot (OTP 11731001-20050124 sz. számla) - II. Molekurális Felismerés Konferencia megrendezéséhez 50.000,- Ft-ot (MNB 10024003-01492884-00000000 sz. számla) - Pécsi Zöld Kör részére 50.000,- Ft-ot (Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 10402427-24292159-00008888 sz. számla) - "Don menti honvédsírok gondozására" Alapítvány részére 50.000,- Ft-ot (Kereskedelmi Bank Rt. Kisvárda 10404436-44310855-00000000 sz. számla)
- A Pécsi Lengyel Klub működéséhez 50.000,- Ft-ot (Szentlőrinc és Vidéke Takarékszövetkezet Pécsi Kirendeltsége 50700114-16102390 sz. számla) - ASB Szamaritánus Egészségügyi és Házi Szociális Gondozó Szolgálat céljainak megvalósításához 250.000,- Ft-ot (1402427-24219381-00000000 ... sz. számla) - Szakszervezetek Baranya Megyei felújításához 300.000,- Ft-ot (OTP 11731001-20205977 sz. számla)
Könyvtára
épületének
- Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület működéséhez 100.000,- Ft-ot (OTP 11731001-20112402 sz. számla) - Etnikai Fórum Pécsi Szervezete céljainak megvalósításához 50.000,- Ft-ot (Kereskedelmi Bank Rt. 10402427-24224725-00000000 sz. szla.) - "Európa Ház" Pécsi Egyesülete részére Nemzetközi Ifjúsági Szeminárium rendezéséhez 50.000,- Ft-ot (Kereskedelmi Bank Rt. 10402427-24212683-00000000 sz. számla) - Az 1996. augusztus 19-i Malomvölgyi tónál tartandó rendezvényhez 500.000,- Ft-ot - Pécsi Diákpolgármester Választás '96. rendezvény költségeihez 200 .000, - Ft-ot Utasítja a Pénzügyi- Gazdasági Irodát a megjelölt összegek átutalására. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Kapják: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, irodák vezetői
4.) A pécsi Hullámfürdő fedett medence építése Előterjesztő: Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: Emlékeztet, nem először szerepel a téma a Közgyűlés előtt. Elmondja, 10 nappal ezelőtt a frakcióvezetők bevonásával is egyeztetés történt. A Vízmű Vállalat átalakulása során levált Fürdő Kft. 150 mFt-ot kapott. Ez képezte alapját a projektnek. A várható bekerülési költség 360 mFt-ot tesz ki és ebből 215 m rendelkezésre áll. A kérdés, érdemes-e belemenni ebbe a beruházásba, vagy lépjenek vissza. Úgy gondolja, ha 150 millióhoz hozzá tudtak jutni, érdemes volna egy nagyobb horderejű projekt fedezésére fordítani. Egyértelmű, lehetne más, kisebb célokra is felhasználni, de ennél koncepciózusabb ha az uszoda befedése és felújítása mellett tud az önkormányzat dönteni. A kérdés tehát az, hogy a hiányzó mintegy 150 mFt tekintetében az önkormányzat vállaljon-e garanciát. Nyilvánvaló, hogy a Kft., az önkormányzat mindent el fog követni, hogy ez az összeg a pályázatok és egyéb források révén előteremthető legyen. Erre vonatkozóan most egyértelműen senki nem tud nyilatkozni, ezért kell az önkormányzat garanciavállalása. Erre utal a határozati javaslat 2. pontja, mely szerint az esetleg hiányzó összeget az önkormányzat pótolja. Úgy véli, ezt a lehetőséget nem lehet elszalasztani, mert később a beruházást nem tudják megvalósítani. Végezetül elmondja, nagyon kedvezőek az országos hatáskörű szervek nyilatkozatai, ha lesz mód, a hiányzó összeget pályázati pénzekkel ki lehessen egészíteni. Kéri a képviselőket az előterjesztés támogatására. /1/B. 115-177/ Kerényi János: A 301/95. sz. határozatból, illetve az előterjesztésből idéz, amely elfogadta a Fürdő Vállalat terveivel kapcsolatos javaslatot. Az összegekről elmondja, a Hullámfürdő fejlesztése a becslések szerint 150-170 mFt-ba kerül, az eredeti előterjesztés szerint és ebből 100-120 mFt fog rendelkezésre állni. A hiányzó összeget a városnak két részletben kellene rendelkezésre bocsátani 96/97. évben. Ezt a közgyűlés elfogadta, az összeg 150-160 mFt volt. A mostani ülésre készült előterjesztésben lényegesen magasabb a bekerülési költség. A pályázati kiírásban 170-200 mFt szerepelt. A pályázatot megnyerő Kft. a várható összeget 375 mFt-ban állapította meg, úgy, hogy ez 15 % fedezetet is tartalmazott. Négy ajánlat érkezett, 480, 499, és 520 mFt-os kivitelezésre. A bizottság az egyik pályázót győztesnek nyilvánította, és később tervezési módosításra hívta fel, ami eredményeként a 480 millióról 365 mFt-ra csökkent a költség. Megjegyzi a szerződések nem tartalmazzák a közműfejlesztési hozzájárulást, a tervezési munkát, és kiegészítő létesítmények befejezését, melyek becsült összege 25 mFt, melyet a Kft. képes előteremteni. A lényeg, hogy a 365 millióból 215 mFt-tal rendelkezik a cég. Az előterjesztés arra vonatkozik, hogy a hiányzó 150 millióra vállaljon kötelezettséget a város. Ha ezt megteszi, pályázati pénzekkel ez az összeg csökkenhet, de ez csak lehetőség. A közgyűlésnek kellene megítélni, a városnak szüksége van-e egy korszerűbb uszodára, de akkor nem marad pénz felújításra, közterületek gondozására, mert az 1997. évi költségvetést becsülhető mértékben terheli. Nem tudják, hogy 30, vagy 130 millió támogatást kapnak, így nem lehet felelősséggel döntést hozni. Ezt követően ismerteti a határozati javaslat 2. pontját.
El kellene dönteni, akarják-e a fedett uszodát, szüksége van-e erre a városnak. Igen, szükség van erre, de feltétlenül most?, vagy esetleg a pénznek másutt jobb helye lenne. Nem látja értelmét a döntés újra elhalasztásának. Kéri a testület véleményét, azonban ő nem tudja támogatni az építkezés folytatását. /1/B. 178-324/ Dr. Kékes Ferenc: valóban rendkívül komoly döntés előtt állnak, hiszen nem vitatható, hogy több évtizedes probléma megoldását kell elősegíteniük. A frakcióvezetői egyeztetésen is nagyon sok megalapozott kérdés merült fel. Azért szerepel most előttük, mert szeptember 1. a határidő, hogy a megyei területfejlesztési alaphoz pályázatot tudjanak benyújtani külső források megteremtése érdekében. Ez indokolja, hogy látszólag szerény bizottsági előkészítés volt az ügyben. Nem tekinthető azonban jelentéktelen kérdésnek a városi igények és a pénzügyi lehetőségek függvényében. Számára újszerű a polgármester úr kiegészítése, hogy 150 millióról kell a közgyűlésnek garanciát vállalnia. Ez az eddigi tárgyalásokon nem így merült fel, hanem azon műszaki program feltüntetése, ami eddig is a sportmedence szükségszerű felújításához és a beruházási összegben szereplő 350-370 mFt-hoz hiányzó egyéb nagyságrendet (150 mFt) jelenti. Az erről való döntés a költségvetési rendeletet érinti. Ez azt tételezi fel, hogy az összes lehetséges külső forrás fényéről, nagyságáról megalapozott információval kell rendelkezni ahhoz, hogy az önkormányzat tudja, mekkora kötelezettséget vállal. Meglepő, hogy az induló mintegy 200 mFt-os programból hogyan lehet 350-370 milliós. Emiatt az előkészítés megalapozottságát kérdőjelezi meg. Az az érzése, ha valóban költségvetési kötelezettséget, vagy önkormányzati garanciát kell vállalni erre a nagyságrendre, akkor nincsenek döntési helyzetben akkor sem, ha a pályázat határideje sürget. Amennyiben garancia kell, akkor megalapozottabb információk szükségesek. /1/B. 325-397/ Körömi Attila: kéri a testület szavazzon arról, hogy az ügyvezető igazgató szót kapjon és megadja a kérdésekre a válaszokat. /1/B. 399-406/ Dr. Páva Zsolt: a felvetéssel egyetért, de nem tartja fontosnak a szavazást, mert a témához meghívott Gt-k vezetői eddig is jogosultak voltak arra, hogy a vitához hozzászóljanak. /1/B. 406-418/
Dr. Bödő László: véleménye, jelentős témáról kell dönteniük, azonban anyagilag rendkívül nehéz helyzetben vannak. Amennyiben a kérdést úgy teszik fel, hogy kell-e a városnak az uszoda, vagy nem, akkor egyértelmű a válasz, hogy igen. Elmondja ismeri a város úszósportját, és tudja milyen problémát okoznak a jelenlegi körülmények. Az lenne jó, ha minden iskolának saját fedett uszodája lenne. Emlékeztet arra, amikor több évtizeden át egy sátor volt a Hullámfürdőn, egy-egy vihar után újat kellett építeni. Véleménye, hogy első a lakossági igény, vagy inkább az úszás oktatást tenné az első helyre és csak a harmadikra az úszó sportot; függetlenül attól, hogy néha voltak kiemelkedő eredmények is, Kovács Juditot említi. A legfontosabbnak azonban az úszás oktatást tekinti, hiszen évente 3000 gyermeket tanítottak meg úszni. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a szülők tudják a legjobban mit jelent, ha a gyermek nem tud úszni. Igazat ad annak is, aki az anyagiak miatt a beruházás ellen van, de azoknak is, akik támogatják. Véleménye szerint meg kellene vizsgálni milyen lehetőségek adódhatnak arra, hogy fedett uszoda felépüljön. Elmondja továbbá, hogy a minisztériumban 60 millió forintos ígéretet kaptak, de ez csak ígéret. Felvetődik a kérdés mikor, és hogyan lesz ebből pénz, hogyan realizálódik az összeg nagysága. Hangsúlyozza azt is, hogy tavalyi árak idén - és az ezéviek már jövőre - nem érvényesek. Amennyiben a beruházást pár évvel elhalasztják, akkor háromszor annyiba fog kerülni, mint most. A sportcsarnok felújítását említi, amely 65 mFt-tal indult, most 102 milliónál tart, és az építkezés még el sem kezdődött. A döntést nagyon meg kell fontolni, mivel erre az uszodára rendkívül nagy szükségük van. /1/B. 419-484 és 2/A 0-21/ Meixner András: Problémája a következő - amit hozzászólásában Dr. Kékes Ferenc is említett - lehet-e előterjeszteni egy javaslatot "x" millió forintról, amit megszavaz a közgyűlés, majd egy év múlva módosítást beadni, mert nem jók az árak. Akkor itt az előkészítéssel van baj. Megemlíti, a költségvetési vitában többször előfordult, hogy különböző javaslatokat szerettek volna elfogadtatni, amire éppen olyan szükség van, mint a fedett uszodára. Amennyiben ez szerepelne a prioritási listán, akkor ez a téma előterjesztésre sem kerülhetne. Ehhez azonban fedezetnek kell lennie, vagy plusz bevételből, vagy egyéb forrásból. Emlékeztet, próbálkoztak már a lista módosításával, ami hatalmas indulatokat váltott ki. Amennyiben 50-70 millió Ft-ot nem tudnak előteremteni, de a prioritási lista első helyére kerül a beruházás, az összes többit hátrébb csúsztatja. Nem vitatható, hogy a gyermekeket meg kell-e tanítani úszni, vagy nem, de adott a lista, amire már kötelezettséget vállaltak, és nem tudják miből lesz a teljesítésükhöz fedezet, példaként említi a sportcsarnok bővítését. Úgy gondolja, ezt a témát annyiban kellene tárgyalni, hogy megpróbálnak fedezetet teremteni, de a jelenlegi formájában elfogadni nem tudja. Véleménye szerint ez ugyanis egyértelműen a prioritási lista megbontását jelentené, de ezt nem támogatná. /2/A. 22-80/
Nagy Csaba: megemlíti több kérdés hangzott el, pl. akarják-e, hogy Pécsett fedett uszoda létesüljön. Erre a maga részéről igennel válaszol. A másik kérdés volt, feltétlenül szükségük van-e egy ilyen uszodára? Úgy gondolja, egy 180 ezres lakosú egyetemi városnak a XX. században szüksége van az uszodára. Hozzáfűzi, hogy a megyében ilyen jellegű létesítmény nincs. Utal a költségvetési vitákra, ahol többször elhangzott az ún. kitörési pont. Véleménye, ez a beruházás ilyen lehetne. Felvetődött a prioritási lista is. Valóban elképzelhető, amennyiben a különböző pályázatok nem lesznek eredményesek, szükséges, hogy a város odaálljon a beruházáshoz. Ez azonban az 1996. évi költségvetést nem érinti. Véleménye, hogy a közgyűlés a prioritási listát már megsértette, különböző beelőzések történtek a költségvetést illetően. Felvetődött az is, hogy a közel 170 milliós beruházás ekkora pénzbeli növekedést szenvedett el. Ehhez egy 1995. évi szakértői véleményből idéz, miszerint 50-60 %-os volt az építőanyag áremelkedés. Utal egy későbbi előterjesztésre is, ahol az eredeti értékbecslés 15.700 mFt volt, ezt most 34,5 %-kel magasabb összeggel lehet megvalósítani. Amennyiben a jelenlegi infláció megmarad, kiszámítható, hogy minden év 120-130 millióval növeli a beruházás pénzügyi forrás igényét. Most van esély a megvalósításra, és ha ezt nem használják ki, a városnak nem lesz uszodája. Egyetért azokkal a képviselőkkel, akik bizonytalanok abban, hogy a város felvállalhatja-e, de emlékeztet a múlt évi vízügyi beruházásokra, amely sikeres volt. /2/A. 80-117/ Szirmai Csaba: a város nincs abban a helyzetben, hogy a forrásai adottak és megvalósíthat fontos igényeket, hanem fordított a sorrend. Az igényekhez kell a forrásokat megteremteni. Emlékeztet, egyszer már átment a sportcsarnok bővítése, ebben az esetben is egy olyan beruházást kell megvalósítani, amit megfelelőbben lehetet volna előterjeszteni. A költségvetés tételei ismertek, és az infláció növekedését sem vitatta senki. Javaslata, nézzék meg milyen pályázati lehetőségek vannak (közhasznú munkák, különböző sport lehetőségek, stb.), úgy gondolja, nem csak ez az egy pályázat, amivel meg lehetne oldani a problémát. Nem lehet a közgyűlést arra késztetni, hogy 150 mFt-ra garanciát vállaljon. Tehát egyetért Dr. Kékes Ferenccel, rövid időn belül meg kell vizsgálni, hány pályázaton vehetne részt ez a program, és mekkora pénzeszközöket lehetne megszerezni. Ez után egy szeptember végi ülésre a témát visszahoznák, és addig megvizsgálnák, hogy a 150 mFt-nak 60-70-80 %-a három, vagy négy pályázaton megpályázható-e, vagy viszonylag sikerrel elérhető, és akkor tudnának dönteni. Végezetül megjegyzi, ugyanolyan fontosnak tartja ezt a kérdést, mint a Városi Sportcsarnokét, amit szintén pályázaton való részvétellel, lobbizással lehet majd megvalósítani. /2/A. 118-156/ Dr. Páva Zsolt: mivel a garanciavállalás kifejezés már többször elhangzott, eláll minden korábbi ezzel kapcsolatos kijelentésétől. Idézi az előterjesztés 2. pontját, és ezt ajánlja figyelembe venni a döntés meghozatalakor. /2/A. 156-168/
Molnár Tamás: a két szándékot szeretné ketté választani, az egyik, hogy mindenki egyetért azzal, hogy a városnak szüksége van jó minőségű, az úszósport igényeit kielégítő uszodára - fedettre is - hogy télen is tudják használni. Kéri, ne tekintsék a sport ellenségének azért, mert a város anyagi érdekeit kímélve a pályázati eljárást kifogásolja, mivel az megítélése szerint nem a legnagyobb gondossággal történt. Bejelenti, észrevételei az SZDSZ egyeztetett véleményét tükrözi. Utal Kerényi János felszólalására, miszerint a közgyűlés kötelezettséget vállalt 96/97. években összesen 50 mFt költségvetési támogatásra. A közgyűlési határozatban nem szerepelt a Hullámfürdő befedése. Lehet, hogy erről beszéltek a folyosón, de a határozat csak medence javítást, új medence építését, gépészeti berendezések korszerűsítését, zöld terület bővítését említi, a befedést, a tribünt nem. Az előterjesztés elfogadása után 2 nappal a Dunántúli Naplóban megjelent a pályázati kiírás, de a 150-170 mFt-tal szemben már 170-250 mFt-os költséggel. A pályázat meghirdetésekor nem ez volt az egyetlen hiba, önmagában is gondatlanságot feltételez a Kft. vezetősége részéről. Az egyik probléma, hogy a pályázati kiírásnál olyan munkák is szerepelnek, melyek elvégzésére az eredeti összeg nem nyújthat fedezetet. A tribün, a bővített építmények, melléképület, a sportmedencés komplexum lefedése, mint tervpályázati kiírás olyan többletmunkákat takar, ami jelentősen megemeli a bekerülési költséget. Így nem az anyagárakban kell keresni a hibát. Megállapítható, hogy a pályázatot kiíró nem kellő gondossággal, és nem a közgyűlési határozat alapján járt el. 1995. november 23-án a bíráló bizottság elbírálta a beérkezett pályázatokat, kiválasztotta a nyertest, melynek pályázatában nem szerepelt a költségbecslés a kivitelezésre. Ezt csak 1996. februárjában kérte be a Fürdő Kft. Megjegyzi, külön előírás a tervpályázat kiírásakor erre vonatkozóan nem volt. A 200 milliós maximált bekerülési ár ugyanakkor szerepelt a pályázati kiírásban. Így lett 355 mFt a tervpályázat becsült kivitelezési költsége. Mivel ez az összeg több, mint a duplája az eredetinek, a bíráló bizottság feladata lett volna, hogy fedezet híján a tervpályázatot eredménytelennek minősíti. Ennek ellenére a dupla költségű nyertes tervpályázatot nyilvános pályázaton meghirdette építőipari kivitelezésre. Várja Szabó Tamás indoklását, hogy az igen jelentős különbözetet miből próbálta kellő biztonsággal előteremteni. Miért gondolta, hogy megfelelően biztosítani tudja a jelentősen megnövelt összeget? Felhívja a figyelmet, hiába szerepelt a kiviteli pályáztatásban bírálati szempontként a 170-200 mFt-os összeg, ami fölött nem lehet eredményes a pályázat egy olyan tervre, ami 370 millió Ft-os beruházást ír elő. Megjegyzi, nincs olyan kivitelező, aki az előírt építési szabályok betartásával meg tudná valósítani a beruházást feléért, vagy akár 200 mFt-ért is. A beérkezett kiviteli pályázatok becslései alapján a tervező 375 milliója további 100 mFt-tal emelkedett, és most már kb. 500 mFt-nál tartanak. A pályázatot elbíráló bizottság jegyzőkönyvéből idéz, mely szerint a tervpályázatban megállapított összeg több, mint kétszeresen haladta meg a pénzügy lehetőséget, így az ajánlat szerinti szerződést a bizottság elfogadni nem tudja. Ugyanakkor nem történt meg, hogy a bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot. Ebből következik, hogy győztesnek ZÁÉV Rt-t jelölte és felkérte 1996. június 24-ig adjon új ajánlatot a beruházási nettó összeg figyelembe vételével.
Volt egy feltétel, a rendelkezésre álló összeg, és ebből a fél milliárdból kell visszaalkudni 170 mFt-ot. Ezzel teljesen új pályázati feltételeket teremtett a bíráló bizottság, amire véleménye szerint nincs joga. A nyertesként elfogadott pályázónak, amely a második legmagasabb árajánlatot tette - szabad kezet adott a módosított ajánlatban a tervezési munkák elvégzésére, azzal, hogy törekedjen az egyezségre, de a Kft-vel egyeztetve választhat újabb tervezőt. Ennek lényege, amennyiben a nyertes tervező nem hajlandó a tervet módosítani, akkor a nyertes beruházó és a Fürdő Kft. pályázat mellőzésével dönt az újabb elkészíttetéséről és a tervezőről. Mindezen szempontok, továbbá amiatt, hogy panasz érkezett a Közbeszerzések Tanácsa Döntő Bizottságához, ami számukra nem kedvező, ezért nem tér ki a kifogásolható pályáztatási folyamatra. Komoly aggályokra ad okot, hogy a tervező tekintetében az új pályázat kiírása zártkörű, kétszer fizetnek tervezői díjat, a többi tervező nem is kapott lehetőséget, hogy egy mérsékeltebb beruházási tervet készítsen. Nem tudja, milyen költségvetési forrásfedezetről kell a közgyűlésnek garanciát vállalnia. A képviselők nem tudják, hogy a most elfogadandó ZÁÉV Rt-vel kötött szerződés műszakilag mit tartalmaz, mi maradt ki. Nagyfokú felelőtlenségnek tartaná, ha ilyen információk hiányában erről döntenének. /2/A. 168-443/ Szabó Tamás: válaszában elmondja, hogy az említett szerződés, vagy előszerződés a frakcióvezetők számára ki lett küldve. Az egyeztetésen megvitatták és némi pontosítással a szövegét elfogadták. Megemlíti, a vagyonrendelet szerint a frakcióvezetői jóváhagyás elegendő lenne, de az elhangzott érvek figyelembe vételével fontosnak tartja a közgyűlési megvitatást. Molnár Tamás szerint a Döntő Bizottságtól kedvezőtlen döntés várható. Nem tudja, honnan származik ez az információ, mert a MODULTERV Kft. által hivatkozott törvény-helyek egyike sem állja meg a helyét, másrészt határidőn túl lett benyújtva a kérelem, így nem csak formailag, hanem tartalmilag is elutasítás várható. A legsúlyosabb kérdés, hogy a korábbi költségvetés, honnan származik, hogyan lett a 150 millióból 350-360 mFt. Elmondja, 1993-ban a korábbi városvezetéssel, az akkori ellenzéki erőkkel együttesen határozták el, hogy a Hullámfürdő befedésre kerül. A város tervpályázatot írt ki a befedés megvalósítására, 50 m-es medence megerősítésére, 1993-ban két pályázó adta be pályázatát. Az akkori becsült költségek 90-110 mFt-ot tettek ki, ugyanezt a programot szerette volna a Kft. megvalósítani. Több tervezővel folytatott egyeztetéseket és nem volt olyan, aki ne mondta volna, hogy 170-200 mFt-ból megvalósítható. Mindössze két tervező jelezte, hogy az általa benyújtott pályázat ebből a költségből nem valósítható meg (250, ill. 320 mFt-os ajánlatot tettek). Ezért gondolhatta jogosan a bíráló bizottság, hogy a pályázatok a megjelölt összegbe beleférnek. Elfogadja Molnár Tamás észrevételét, hogy a pályázati kiírást 30 millióval nagyobb összeget tartalmazott, de az előterjesztés október elején készült. Időközben további 30 mFt-ot sikerült realizálni, ezt indokolta, hogy a tervezett összeg helyett a pályázatban 170-200 mFt szerepeljen, hiszen ez az összeg már a vállalat rendelkezésére állt, az önkormányzati 50 mFt-os ígérvénnyel együtt.
A pályázatok elbírálása utáni összeg nem áll a Kft. rendelkezésére, így az önkormányzat - mivel a beruházás nem indult el - bármilyen döntést hozhat, pl. a jelenlegi költségvetési kondíciók mellett ezt a beruházást nem indítja, mivel van más, fontosabb feladat. Ezt a döntést is el tudja fogadni. Akkor a testület elé a rendelkezésre álló 150 mFt-tal kapcsolatban másik előterjesztést fog hozni, de ezzel a döntéssel a képviselőknek kell a felelősséget vállalni, hogy nem lesz fedett uszoda. A döntés elhalasztását nem tartaná célszerűnek, hiszen a sportcsarnok ügyében a testület hasonló döntést hozott, vagyis kötelezettséget vállalt a munkákra és felkérte a várost, mindent tegyen meg, hogy a különbözetet megteremtse. A pályázati eljárás megindításához a határozati javaslatot el kell fogadni a testületnek, ha ez nem történik meg, egyetlen pályázatot sem tudnak benyújtani. Kéri a közgyűlést, döntsön a mai napon erről a kérdésről. A hiányzó 150 mFt-ról elmondja, hogy a Bm-i Területfejlesztési Tanácshoz szeretnének augusztus 31-ig pályázatot benyújtani a 96/97-es évekre összesen 75 milliós vissza nem térítendő támogatásra. Ezen kívül a minisztérium (IKM) valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Alaphoz, is lehet benyújtani pályázatot és az OTSH-val is komoly tárgyalások vannak 30 milliós pályázati pénz elnyerése kapcsán. /2/A. 445-484 és 2/B. 0-90/ Staub Ernő: hozzászólásában a szemléletre térne vissza, és nem azok érveire, akik ellenzik a beruházást. Úgy gondolja, ha egy önkormányzat mindig csak arra van figyelemmel, hogy meddig terjed az anyagi lehetősége, akkor a négy éves működése után nem tud eredményt felmutatni. A város vezetése stratégiai döntést is hozhat. Példaként említi a PMFC sportpályát, és elmondja, hogy sokkal kisebb városok sport infrastruktúra tekintetében lényegesen jobb helyzetben vannak. Véleménye, így kellene megközelíteni a problémát, hogy a testület működése alatt fejlesztés is van. Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy ne épüljön meg a fedett uszoda, akkor a megvalósítása a távoli jövőbe nyúlik. Egy kicsit merészebben kell dönteni! A bizonytalanság benne is megvan, mivel nem egy ellentétes vélemény van. /2/B. 91-122/ Kerényi János: Utal Nagy Csaba kérdésére, akarja-e, hogy a fedett uszoda megépüljön. Már említette igen, azonban feltesz egy másik kérdést is, akarják-e, hogy használható útjaik, ápolt közterületek, jól karbantartott műemléképületek legyenek. Természetesen, és az sem kérdés, hogy a 180 ezres lakosú városnak erre van-e igénye? Szabó Tamás hozzászólásával kapcsolatban nem az a lényeg, hogy ki hibázott, és hibázott-e, hanem az, hogy akarnak-e uszodát és fedettet. A határozati javaslat 1. pontjára hívja fel a figyelmet, amelyben a Hullámfürdő befedése szerepel. Ezt ismerteti, majd megjegyzi, hogy a frakcióvezetői egyeztetésen nem egyhangúan jóváhagyott ZÁÉV Rt-vel kötendő szerződés elfogadását tartalmazza. Amikor a 2. pontról határoznak - az esetleges különbözetek forrásoldaláról - ne feledkezzenek meg az 1. pontban vállalt kötelezettségeikről sem. Megkérdezi Szabó Tamástól mit lehet 200 mFt-ból megvalósítani? Megtörténhet-e az uszoda befedése, üzemeltetése szerényebben? Az eredeti elképzelések mennyire sérülnek, vagy olyan irreális az összeg, hogy ezzel nem érdemes foglalkozni? Ma dönteni kell, mert a lehető legrosszabb, ha elhalasztják. /2/B. 123-175/
Dr. Kékes Ferenc: kérdése, a Megyei Területfejlesztési Alaphoz benyújtandó pályázat elengedhetetlen feltétele, hogy az önkormányzat költségvetési kötelezettséget vállaljon. Úgy tudja, hogy maximum 40% értékig lehet vissza nem térítendő támogatást kérni. A megvalósítandó cél 60 %-ával kell rendelkeznie a pályázónak, 20 % saját erővel és 40 % biztosítékkal. Megkérdezi, az ügy megvalósítása érdekében nem elég-e, ha "az önkormányzat kifejezi azt a szándékát, hogy támogatja ezt a projektet, Egyetért azzal, hogy a cég pályázzon." Információi szerint ezek a pályázati kondíciók rendelkezésére állnak a Kft-nek. /2/B. 178-204/ Szabó Tamás: dr. Kékes Ferencnek teljes egészében igazat ad. A pályázat benyújtásához nem szükséges a határozati javaslat elfogadása. Nehezen tudná azonban elképzelni, hogy benyújt egy pályázatot, amelynek programját a város képviselő testülete nagy részben nem támogat. Egy biztos, 200 mFt-ból nem lehet fedett uszodát építeni. Németországban egy ötven méteres fedett uszoda 9-11 millió márka között van, ez kizárólag a beruházás összege, ezen felül 2 millió márka a tervezési díj. Magyarországon ugyanez 350 mFt-ból megvalósítható. Úgy gondolja, célszerű lenne ezt a programot megvalósítani még akkor is, ha a 150 millió teljes egészében állami pénzekből nem teremthető elő. Felhívja a figyelmet, hogy a szerződéstervezetben szerepel a 215 mFt elkötelezettség, ami rendelkezésre áll. Az előszerződésben pedig az, hogy amennyiben további pénzeszközök állnak rendelkezésre, akkor szerződéssé válik. Tehát szó sincs arról, hogy elkötelezettséggé válik az 1. pont, hanem, ha megfelelő pénzügyi garanciák vannak, akkor lehet folytatni a beruházást. Végezetül elmondja, hogy 200 millióból talán egy nyitott 50 méteres medencét lehet megvalósítani, de akkor kár lenne az eredetit elbontani. /2/B. 205-246/
Körömi Attila: összefoglalná az elhangzottakat: Dr. Kékes Ferenc megkérdezte, kell-e a 2. pont a pályázat benyújtásához? A határozati javaslat azért van előttük, mert a Kft. törzstőkéjéről a Gt. szerint - ha a beruházás összege túllépi - csak a taggyűlés dönthet. A helyi vagyonrendelet úgy értelmezendő, hogy a polgármester a frakcióvezetőkkel való egyeztetések után képviselheti véleményét, tehát szavazhat. Ez az egyeztetés létrejött, és bár nem szükséges a közgyűlés jóváhagyása a beruházás elindításához, mivel olyan mérvű, mégis úgy döntöttek, hogy hozzák a testület elé. Elsősorban a szerződés aláírása miatt van itt az anyag, és nem árt, ha egy pályázatnál van egy testületi többségű támogatás. A vitában elhangzottak után azokat a pontokat kívánja kihangsúlyozni, amelyek amellett szólnak, hogy a testület fogadja el az előterjesztést még abban az esetben is, ha nem áll rendelkezésre a 150 mFt. Ez a beruházás 1992. óta folyamatos téma a városban, azonban pénzhiány miatt nem valósulhatott meg. Nem tart attól, hogy ez indokolatlan beelőzésnek számít a többi beruházással szemben, mert nagy beruházásról van szó, amely mindent megelőz. Válaszol Kerényi képviselőnek is, a testület valóban azt akarja, amit megszavaz. Nem úgy kell a kérdésnek megnyilvánulnia, ha lesz Hullámfürdő, akkor nem lesz területfejlesztés és közsegély. Ez a közvélemény becsapása lenne. Amit nem szavaz meg a testület, azt nem akarja megvalósítani. A nagy beruházást az előző időszakban is ráriogatták pl. az egészségügyi gép- műszer beszerzést, stb. Nem baj, ha ebben a ciklusban a sportnak segítenek. Ha már ilyen döntések vannak, akkor kell, hogy szóljanak Pécs város sport beruházásáról. Meixner András jogosan vetette fel, ha elindul egy ilyen döntési mechanizmus, abból nehéz "kilábalni". Nem történt semmi visszafordíthatatlan, de gyorsan kellene dönteni, hogy elindul, vagy nem a beruházás, vagy csökkent program, vagy medence felújítására elég a rendelkezésre álló összeg, vagy csak pl. virágra, műfűre fordítják, de akkor elfolynak a koncentrált pénzek. A prioritási lista valóban kezelhető. Az elmúlt években a sport erőteljesen megjelent a családok életében, (kerékpározás, úszás, stb.). Amennyiben feltételezik, hogy a 150 millióból egyetlen forinthoz sem jut hozzá a város pályázaton, ez akkor is kevesebb, mint a PMFC kétéves költségvetése és ez 180 ezer embert szolgál. Ez egy nagy beruházás, de összevethető más sportággal, az összegyűjthető pénzek elköltésével még akkor is, ha nem a város adja a pénzt. Az uszoda ellen ható érvek kerülnek előtérbe, akkor a város nem mond mást, mint hogy a 50 mFt-on kívül egy fillérrel sem akar többet elkölteni. Amennyiben a 150 millióból semmit nem nyernek pályázaton, akkor is csak a beruházás 55%-át vállalja a város, a többlet a menedzsment tárgyalóképességén múlott. Ne gondolják azt, hogy egy ilyen beruházást 16%-ban lehet saját erőből megvalósítani. Akkor mondják ki, hogy nem kell a Hullámfürdőt lefedni. Nem történik semmi, csupán Pécs nem zárkózik fel a többi városhoz és marad a jelenlegi fürdőstruktúra. Lehet hivatkozni a rövid időre, de november óta mindenkinek módja volt a tájékozódásra. Sérelmezné, ha egy frakcióvezetői megbeszélés után megfordulna a döntés, mert akkor ezen ülések komolyságának a megkérdőjelezése is felvethető. Ez esetben akkor ki kell iktatni és minden kérdéssel a Közgyűléshez kell fordulni. /2/B. 248-403/
Dr. Kékes Ferenc: felelősséggel állítja, itt nincs olyan képviselő, aki ne kívánná, hogy a Hullámfürdő fejlesztése megvalósuljon. Nem teheti meg a képviselő, hogy egy ilyen probléma elvi támogatásától elzárkózzon. Az ügy megoldása érdekében javaslata: amennyiben Szabó Tamás elismeri, hogy a pályázat kondíciói és nagyságrendje megfelel az általa említettnek, akkor lehet olyan határozatot hozni, hogy "a képviselőtestület egyetért azzal, hogy a Fürdő Kft. a meglévő forrásaival nyújtson be pályázatot a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz az előterjesztésben szereplő nagyságrendben." A vita amiatt van, nem bizonyosak abban, hogy milyen jövőbeni kötelezettséget vállalnak, vagy sem az előterjesztés alapján. Vitatná Körömi Attila hozzászólását, miszerint nem képzelhető el, hogy a város 13.6%-os arányban járuljon hozzá az ügyhöz. Nem ennyivel járult hozzá., hanem azzal, amikor a Vizmű Rt. vagyonmegosztása következtében ottmaradt a 110 MFt körüli összeg, mintegy forrást teremtve arra, hogy a Hullámfürdő fejlesztésén gondolkodjanak. Később pedig egy 50 milliós támogatás mellett döntött. Nem vádolható a testület azzal, hogy nem kellő pozitivitással áll az ügyhöz. Javasolja, amennyiben Szabó Tamás korábbi kérdésére adott válaszát fenntartja, " nyilvánítsák ki, hogy a Közgyűlés támogatja a Hullámfürdő befedése, részbeni korszerűsítése programját, és a Fürdő Kft. pályázatot nyújtson be az előterjesztésben szereplő kondíciókkal a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz." Ezzel nem esnek el egy fontos pályázati lehetőségtől. Abban az esetben, ha senki nem kér költségvetési garanciát, az ügy működik. /2/B. 405-485 és 3/A. 00-08/ Papp Béla: két kérdése lenne az igazgató, ill. a jogtanácsos úrhoz: amennyiben az óvás hatályosul és számukra kedvezőtlen döntés lesz, mi történik egy aláírt szerződéssel; ill. ha nem írják alá, a pályázatot elnyert cég élhet-e valamilyen kárigénnyel? /3/A. 8-22/ Dr. Páva Zsolt: jelzi, hogy a vita végén adja vissza a szót az ügyvezető igazgatónak. Szirmai Csaba: kiegészítése lenne dr. Kékes Ferenc javaslatához: a többi pályázati lehetőséget is dolgozza ki a Kft. záros határidőn belül, hogy a 150 M Ft milyen mértékben teríthető." Az általa elmondottak nem tartalmazzák, hogy a Közgyűlés most ezzel a szerződéssel egyetért. Azt is kijelenti, amit Papp Béla elmondott, hogy ennek bizonyos következményeit a Közgyűlés nem venné magára, viszont meg lehetne azt a helyzetet indítani, hogy pályázati pénzekből kezdődjön meg a 150 MFt feltöltése. A medence felújítására megvan a pénz, a tetőre (befedésre) kellene még. Amennyiben nem kapnak pályázati pénzt, vagy ha kifogásolják a szerződést, a medencét akkor is meg lehet valósítani. /3/A. 25-43/
Molnár Tamás: véleménye, célszerű lenne szünetet tartani és jogi, gazdasági megoldásokon gondolkodni. Dr. Kékes Ferenc indítványa számára is elfogadható megoldás, viszont nem terheli a közgyűlést olyan jogi, költségvetési konzekvenciákkal, amelyek a leírt anyagban szerepelnek. Elmondja felszólalásában, a határozati javaslat l. pontja miatt taglalta a pályáztatás ügymenetét és a menedzsment intézkedéseit. Ismerteti ezt a pontot. Erre hivatkozva taglalta, hogy a Kft. vezetése a pályázatot kiírta, ill. nem a közgyűlési határozat mentén járt el. Néhány kérdésére az igazgató úr nem válaszolt. Így például, hogy a 200 milliós fedezethez képest a 365 mFt-os tervpályázatot miért nem állította le, amikor erről tudomást szerzett 1996 februárjában. Miért nem akkor fordult az önkormányzathoz, hogy mit tegyen, amikor a várható bekerülési költség kétszeresen meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat? Ennek ellenére kiírta a kivitelezésre a beruházási pályázatot. Erre a kérdésre helyezte volna a hangsúlyt. Miért tette ezt a Közgyűlés megkérdezése nélkül, és miért hozta ilyen helyzetbe, hogy a már egy nyertesnek kikiáltott pályázat után forrás hiányában terjesztik elő, hogy fogadják el az eddigi intézkedéseit? Ezt már februárban meg kellett volna tennie. Ezen mondat elhagyásával mindenképpen egyetért, azonban kiegészítve dr. Kékes Ferenc által elmondottakkal: a Kft. saját pénzügyi forrásai elegendőek a pályázaton való induláshoz. A Közgyűlés ehhez hozzájárulhat, fenntartva a jogot, hogy később - az ügyek menetétől és a hivatal döntésétől függően - visszatérnek a felelősség és a döntés kérdésére, és a saját álláspont kialakítására. /3/A. 44-97/ Dr. Páva Zsolt: megemlíti, hogy még két képviselő jelezte hozzászólási szándékát, utána szünetet rendel el. Dr. Romváry Ferenc: emlékeztet, van egy érvényes közgyűlési határozat, amelyben a Kft. egy uszoda felújításra kapott megbízást. A pályázat úgy szólt, hogy a 200 mFt-on belül kell maradni. Több pályázó lépett emiatt vissza. A pályázatot olyan cég kapta meg, amely az összeget megkerülte, ebből lett a többszöröse, a 400 millió. El kell dönteni, hogy az eredetin felüli uszoda felújítást jóváhagyják-e. Mindenki előtt ismert, hogy a pályázat egészen másról szólt, mint a határozat. Ez azonban nem jogosította fel az igazgatót, hogy fedett uszodáról tárgyaljon. Dr. Kékes Ferenc képviselő hozzászólására utal, mindegyikük szeretné, hogy legyen egy fedett uszoda, de hivatkoznia kell Molnár Tamásra is, aki azt mondta nem a közgyűlési határozat mentén történtek a dolgok, tehát nem szabályosan, és nem az elfogadott közgyűlési határozat szerint. A Közgyűlés hozzon határozatot, hogy nem felújításról, hanem befedésről van szó. /3/A. 98-123/ Körömi Attila: kérdése az igazgatóhoz, milyen testületek szűrésén ment keresztül ez a pályázati eljárás? A cég, illetve a közgyűlés mely testületei támogatták, a pályázat elbíráló bizottság milyen arányban hozta meg döntését és kik voltak a tagjai? /3/A. 124-131/
Szabó Tamás: amennyiben a Közbeszerzési Döntő Bizottság elfogadta az egyik pályázó óvását, az előszerződés nem köthető meg. Frakcióvezetői egyeztetésen is elmondta, addig nem írja alá a szerződést, amíg a döntő bizottság nem hoz állásfoglalást. Nem szeretne olyan helyzetbe kerülni, hogy pl. 3 mFt bírságot szabjanak ki rá, vagy a szerződést aláíró polgármester úrra. Amennyiben a testület nem hoz határozatot az előszerződés elfogadásáról, illetve aláírásáról, kár- vagy kötbérigény a ZÁÉV Rt. részéről nem merülhet fel. Csupán a csökkentett program tervezési költségei lennének felszámíthatók. Problémaként veti fel, ha az ügyet hosszú ideig halasztják, nem várható, hogy a 365 mFt-os árajánlatot bárki betartsa. Elképzelhető, hogy a cég vagy eláll a szerződéstől, vagy az elmúlt időszak inflációját felszámolja. További probléma, amennyiben nem történik meg a kérdés rendezése, az 1997. szeptember 30-i átadási határidő sem tartható. Ez viszont azt jelenti, hogy nem két, hanem több évig is uszoda nélkül marad a város. Úgy gondolja, szeptember végéig dönteni kellene, azonban megjegyzi, addig az állami támogatásról sem lesz döntés, ami a 150 mFt nagy részét tartalmazza. Tehát valamilyen kockázat - amennyiben a határozati javaslat elfogadása halasztásra kerül - a későbbi döntésnél is várható. A pályázati eljárással kapcsolatban elmondja, hogy egyetlen esetben sem ő döntött. Úgy gondolja, egy ilyen beruházásnál az egyszemélyi döntés nem lenne célszerű. Ezért 7 tagú bizottságot kért fel minden esetben, ahol városi szakértők, képviselők, tisztségviselők, uszodai szakemberek vettek részt, illetve a tervezési pályázatnál a Kamara és a MUT delegáltjai. Arra a kérdésre, hogy miért nem állította le a 379 mFt-os tervezési költségbecslésnél az eljárást, elmondja ennek két oka volt. Egyrészt, ha leállítja, a benyújtott építési tervdokumentáció teljesen feleslegessé válik. A beruházás olyan szinten áll meg, ami az egész újraindítását jelentené. A másik indok, hogy a tervezők általában magasabban állapítják meg az építési, beruházási tervezési költségeket, mert ennek százalékában határozzák meg a tervezési díjat. Azt várta, hogy a kivitelezési összeg csökkenhet, természetesen ugyanúgy visszajött volna, ha 250 mFt. fölött van az összeg. Elmondja azt is, hogy a cégvezetés nem fizetett kétszer tervezési díjat, mert a másodikat a ZÁÉV Rt. fizette, mivel ő lett megbízva az áttervezéssel. Arra a kérdésre, hogy miért nem pályázat útján lesz az új tervező kijelölve válasza, hogy minden építészeti tervezés egy olyan műnek tekinthető, aminek szerzői joga van. Ha a bíráló bizottság nem fogadta volna el a tervet, akkor az egész folyamatot elölről kellett volna kezdeni. A bizottság nem úgy döntött, hogy a pályázat eredménytelen, hanem a program áttervezését kérte, az elhangzott érvek alapján. Elmondja, a MODULTERV Kft. a tervezési és kivitelezési eljárásban is részt vett. A munka úgy alakulhatott volna, hogy teljesen ellehetetlenül a kivitelező és a tervező közötti kapcsolat miatt. Ezért került be a szerződésbe, hogy a ZÁÉV új tervezőt választhat. A szerzői jogok figyelembe vételével választották ki a tervezőt, de már nem a MODUL-TERV Kft-n belül. Körömi Attila kérdésére válasza, hogy a 7 tagú bíráló bizottság valamint a Kft. Felügyelő Bizottsága a tervezési és kivitelezési pályázati eljárásokat végig tárgyalta, és semmilyen szabálytalanságot nem tapasztalt. /3/A. 131-238/
Dr. Páva Zsolt: szünetet rendel el, majd azt követően tájékoztatja a Közgyűlést tekintettel arra, hogy az ügyben új fejlemények várhatók, a különböző pályázati feltételek tisztázhatók - a frakcióvezetők úgy ítélték meg, hogy a szeptember 12-i, következő közgyűlésre a napirendet elnapolják és majd akkor folytatják a vitát. Miután ez egy ügyrendi javaslat, kéri, hogy a Közgyűlés vita nélkül foglaljon állást a napirendi pont elnapolásáról. Megállapítja, hogy a képviselő testület a Hullámfürdő fedett medence építésével kapcsolatos előterjesztés elnapolására vonatkozó indítványt 30 igen szavazattal, 7 nem, és 2 tartózkodás mellett elfogadta. /3/A. 243-267/
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 314/1996. (VIII.26.) sz. határozata A pécsi Hullámfürdő fedett medence építésének elnapolása A Közgyűlés az előterjesztés megtárgyalása után az ügyrendi indítványt elfogadva úgy dönt, hogy ezt a napirendi pontot a szeptember 12-i ülésére elnapolja, tekintettel arra, hogy ezen időpontig a különböző egyeztetések, pályázati feltételek tisztázhatók. Határidő: szeptember 12. Kapják: Dr. Páva Zsolt polgármester, Szabó Tamás ügyvezető igazgató, Irodák vezetői
5.) A Pécsi Napok tervezett kiadásai Előterjesztő: Dr. Ujvári Jenő alpolgármester Pap Béla: tájékoztatja a képviselőket, hogy Dr. Ujvári Jenő alpolgármester úrral közösen különböző városi cégeket kerestek meg. Elmondja, nagyon sokan támogatják a rendezvénysorozatot, melyért ezúton is köszönetet mond. /3/A. 272-280/ Dr. Páva Zsolt: mivel egyéb hozzászólás nem volt, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést vita nélkül 36 igen szavazattal, l tartózkodás mellett elfogadta.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 315/1996. (VIII.26.) sz. határozata A Pécsi Napok tervezett kiadásairól A Közgyűlés a Pécsi Napok tervezett kiadásairól szóló előterjesztést megtárgyalta. Az előzetes programterv és költségvetés alapján egyetért azzal, hogy a "Pécsi Napok Állami ünnepek céltartalékból 4,5 millió forintot a Pécsi Kulturális Központ számára biztosítsanak. Utasítja a Pénzügyi- Gazdasági Irodát, a szükséges megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Kapják: tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
6.) Közvélemény kutatás költségfedezete. Előterjesztő: Dr. Ujvári Jenő alpolgármester Dr. Ujvári Jenő: tájékoztat arról, egy tavalyi közvélemény kutatás ma ismétlésére kapott ajánlatot az önkormányzat. Ehhez kéri a Közgyűlés támogatását. /3/A. 295-302/ Papp Béla: a frakcióvezetők figyelmét kívánja felhívni arra, hogy a kérdések mintegy 40%-át érintően - az aktuális részekre vonatkozóan - kértek javaslatokat. Ezek még mindig nem érkeztek meg, kivéve a Független Platformot, amely a javaslatot már megküldte. /3/A. 303-310/ Körömi Attila: javasolja megkérdezni a lakosságot, hogy támogatná-e a Hullámfürdő lefedését. /3/A. 311-314/
Kerényi János: tájékoztatja képviselőtársait arról, hogy a Független Platform javaslatai között ez a kérdés már szerepel. /3/A. 314-318/ Papp Béla: további kiegészítése, hogy az elképzelések szerint szeptember végén lesz a felmérés. Megismétli kérését, a frakcióvezetők küldjék meg javaslataikat. /3/A. 320-325/ Dr. Páva Zsolt: miután egyéb észrevétel nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő testület az írásos előterjesztést 36 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett elfogadta. /3/A. 325-333
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 316/1996. (VIII.26.) sz. határozata Közvélemény kutatás költségfedezetéről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta. A felmérés elkészítésére 600 eFt + ÁFA összeget a költségvetés általános tartaléka terhére biztosítja. Felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert a szerződés megkötésére. Határidő: 1996. szeptember 5. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Kapják: Dr. Páva Zsolt polgármester, Dr. Újvári Jenő alpolgármester, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
Dr. Páva Zsolt: tájékoztatja a képviselőket, hogy a tanácsterem melletti helyiségben megtekinthetők, azok az oklevelek, kitüntetési plakettek, melyeket majd a város ünnepén adnak át. A testület zárt ülése előtt technikai szünetet rendel el /3/A. 333-343/ Körömi Attila: ügyrendben kér szót, a jegyzőkönyv számára kívánja bejelenteni, hogy nem ért egyet a Pécsi Ipari Park és a gáz beruházás tart ülésen történő tárgyalásával. Ez a nyilvánosság kizárását jelenti a demokratikus döntéshozatalból. Dr. Páva Zsolt: némi létjogosultsága van a felvetésnek, azonban e témák keretében olyan gazdasági és egyéb kérdések is felmerülhetnek, amelyek a város érdekében nem kívánatosak, hogy nyílt ülésen tárgyalja a testület. Javasolja Körömi Attilának, hogy mint az Ügyrendi Bizottság tagja - akár önálló indítványként - a bizottságot egy állásfoglalás kialakítására ösztönözze, hogy milyen témakörben van mód, vagy lehetőség arra, hogy különböző napirendi pontok zárt ülésen kerüljenek megtárgyalásra. /3/A. 355-366/ Ezt követően a Közgyűlés nyílt ülését 16.00 órakor bezárja, és felhívja a képviselők figyelmét, hogy a testület zárt ülésen folytatja munkáját. kmf.
Dr. Páva Zsolt polgármester
Dr. Farkas Károly jegyző
Dr. Kádár Géza megemlékezése Pécs város szerb megszállás alóli felszabadulásának 75. évfordulójáról
Tisztelt Képviselőtestület, Tisztelt Képviselőtársaim, Hölgyeim és Uraim! A már 4 éve tartó borzalmas világégés végén, 1918-ban szomorú ősz köszöntött az 1000 éven keresztül Róma kereszténységét őrző városunkra. Emberek ezrei szívéből fakadt fel a zsoltáros hangja: "pogányok jöttek be örökségedbe, gyalázattá lettünk szomszédaink előtt és nevetségül a körülöttünk lakóknak." 1918. December 11-én, hétfői napon megdöbbentő távirati utasítás érkezett Pécsre, mely szerint Pécs városa és Baranyának a várostól délre eső része a Károlyi Mihály által Belgrádban aláírt fegyverszüneti egyezmény értelmében 8 nap alatt katonailag kiürítendő. November 14-én, csütörtök reggel ezután a Városházáról bevonták a magyar nemzeti lobogót és délelőtt 11 óra tájban befutott Üszög felől a szerb katonaságot szállító vonat. Ezzel megkezdődött a város szervezett kirablása már az első napon, majd ezt követően városunknak a balkanizálódása. A város polgárai ebben a borzalmas helyzetben egyek voltak abban, hogy Pécs város magyar város volt és az is akar maradni. Itt kell megjegyeznem azt, hogy egy későbbi népszavazás alkalmából az itt élők több mint 90 %-a szavazott arra, hogy Pécs magyar város legyen. Ezzel együtt el lehet mondani azt, hogy Pécs akkor ebben a történelmi időszakban a legmagyarabb város volt. Közben a meg nem szállt országban a Tanácsköztársaság rémuralma zajlott, és ekkor a város a kialakult szörnyű kettős szorításban élt. A két pogány közti helyzet, mint annyiszor a magyar történelemben, most is megnyilvánult. Egyik oldalon a vörös rémuralom, amelyben azonban felcsillantak a magyar hazaszeretetnek és katonai erénynek fényei is, a másik oldalon a vad szerb nacionalizmus népirtó támadásának kitetten városunk polgárai, akiknek politikai vezetése a régi magyar vezetők erőszakos eltávolítása után mindinkább kozmopolita, vad liberális gondolkodástól átitatott emberek kezébe ment át. Ők voltak azok, akik önző egyéni érdek mellett keresztény szellemiséget és ezzel együttjáróan magyarságukat megtagadva veszélyes útra vitték városunk történetét. Ezekben a kritikus hónapokban, amikor Pécsett minden magyar érzést sugárzó megnyilvánulásért börtön járt, a Tanácsköztársaság bukása után azonnal kapcsolatot keresnek az illegalitásban működő magyar erők a törvényes Magyar Kormánnyal. Zichy Gyula püspök kemény kritikával mutatta be a szerb megszállók magatartását, azokban a jelentésekben, amelyet részben a munkáját megkezdő pápai nunciusnak, részben közvetlenül Rómába a Szent Székhez küld. A magyar kultúra és közigazgatás illegális központja ebben az időben a Ciszterci Rend Gimnázium mellett a Miasszonyunk zárda, ahol már hímezik azt a zászlót, amellyel a magyar honvédséget várják.
Szomorú tény, hogy amikor 1920. június 4-én a rossz emlékű kis Trianon kastélyban a magyar delegációval szégyenletes és megalázó külsőségek között aláíratták a gyalázatos békeparancsot, Pécsett voltak olyan személyek, akik kérelmet intéztek a megszálló antant hatalmakhoz, hogy a békeparancsban Magyarországnak ítélt, de a szerb hadsereg által ideiglenesen megszállva tartott területeket - míg Magyarország Kormánya vissza nem tér - az 1918. októberi forradalom által teremtett liberál kozmopolita szemléletnek jobban megfelelő kormányzati rendszernek adják át és ne adják vissza a szent korona uralma alá. Még arról is tervezgettek, hogy az újjáéledő Magyarországról elmenekülő politikusok esetleg Pécsen ellenkormányt hoznak létre szerb védelem alatt. Ez utóbbi nem felel meg a szerb politikai erőknek, akik Pécs annektálására törekedtek ugyanúgy, mint a történelemben majd ezt megismételve 1945ben is. Ezt az anneksziós törekvést támogatta a pécsi nemzetietlen erőkből és szerb nacionalistákból összeverbuválódott csoport, amely majd 1921. augusztus 14-én kikiáltotta Baranya-Bajai Szerb Magyar Köztársaságot, de augusztus 19-én már a szerb katonaság antant parancsra megkezdte a város kiürítését. Augusztus 20-án a magyar kormánybiztos átveszi a szerb kormánybiztostól a város feletti közigazgatási hatalmat. Így virrad fel a város nagy örömnapja 1921. augusztus 22-e, amikor a Magyar Nemzeti Hadsereg a város lakosságának örömujjongása között bevonult Pécsre. A szerb nacionalisták és cinkosaik rémtetteivel nehezített keserves évek után a város emlékeztetőül egy örökmécsest állíttatott a Széchenyi téren és a Gyárvárosban, templom és iskola építésével adott hálát a felszabadulásért. Most 75 év elteltével mi is emlékezzünk, és ne engedjük, hogy különböző szólamokkal és magatartással hazafiságunk a jelentéktelenségbe szoruljon. Ne engedjük feledni, hogy 1100 éven keresztül munkásai voltunk az európai keresztény kultúra építésének és védői az ott élők boldogulásának. Talán hozzásegít ez a megemlékezés, hogy egyesek eltűnődjenek, míg más népek, nemzetek még valóságérzetüket is félretéve, a történelmet meghamisítva ábrándoznak népük és hazájuk fényes jövőjéről, mi elfelejtjük és utódainkkal is elfelejtettjük, hogy ezért a népért rajtunk kívül senki sem fog tenni semmit. Hazánk és a szanaszét élő népünk szeretete nem engedi elfelejteni, hogy nekünk élni kell, testi és lelki értékeinkkel együtt. Emlékezzünk és ne felejtsük Kossuth szavait: "eltiport nemzet újjászülethet, de öngyilkos nemzetre nincs föltámadás." A szűk látókörű financiális szemlélettel biológiai és lelki romlás felé rohanó népünk egyetlen mentsvára: - mint ahogy a szerb megszállás alatt is volt - "az összefogás, a hit, a tudás." Ezek egybehangzó munkája segíthet át bennünket az ezredfordulón és csak ez biztosíthatja, hogy népünk a Szent Korona fényében tovább éljen az elkövetkezendő évezredben.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 51. sz. rendelete a pécsi 48-as téren elhelyezésre kerülő 1956-os emlékmű felállításáról. 1. §. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a pécsi 48-as téren az egyetem kapujának jelenlegi tengelyében az 1919-es emlékmű keresztpontjában felállítandó 1956-os emlékmű elhelyezéséhez hozzájárul. 2. §. E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Dr. Páva Zsolt s. k. polgármester
Dr. Farkas Károly s. k. jegyző
Záradék: a Közgyűlés 1995. augusztus 26-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 1996. szeptember 10.
