Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének november 22-i rendkívüli üléséről

3-1-18/2001.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2001. november 22-i rendkívüli üléséről

Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, De Blasio Antonio, dr. Deák Péter, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, Kablár János, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mischinger István, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Gábor, Petrovits Béla, Sashalmi György, Regényi Béla, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő, Weller János. képviselők. Távollévő képviselő: dr. Füredi Péter, Papp Béla.

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Kosztics István a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Begovácz Rózsa a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Dr. Frank Gábor a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Nagy Tibor városi tűzoltóparancsnok, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, Bagoly Attila, Zalán László, Balázsné Donát Aranka osztályvezető, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Kozma Ágnes a Pécs TV Kft. képviselője, Zeke László, dr. Rácz Zsolt a VCOM Rt. képviselői, Lekszár Tóth Júlia, Cser Tibor szakszervezeti képviselők, dr. Medgyessy Péter, dr. Doszpot Péter, Dobrev Klára.

2

Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, és a Városi TV nézőit, a meghívott vendégeket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 31 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.10 óra kor megnyitja. Megkérdezi, az írásos meghívóban szereplőeken kívül van-e egyéb napirendi javaslat? Dr. Kádár Géza: kérdést kíván feltenni polgármester úrnak, hogy a Magas ház ügyében kialakult jogi helyzetben mit kíván tenni? Dr. Toller László: sajtótájékoztatón Papp Béla alpolgármester úrral együtt elmondták, ezt tudná megismételni. Az ebédszünet után azonban nem vesz részt a Közgyűlésen és Papp Béla alpolgármester úr is távol van. Amennyiben képviselő úr el tudja fogadni, a következő Közgyűlésre írásban a képviselők rendelkezésére bocsátja a választ. De Blasio Antonio: kérdést kíván feltenni jegyző asszonynak közterülethasználattal kapcsolatosan városrendezési kérdésben. Dr. Toller László: több javaslat nem lévén, szavazást kér a meghívóban kiküldött napirendi javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta. N a p i r e n d: 1.)

Rendelettervezet az önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások értékesítésének feltételeiről

2.)

Pécs M. J. Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetési koncepciója

3.)

A központosított bérszámfejtési rendszerhez számítógépek beszerzése a központosított közbeszerzés keretén belül

K é r d é s: De Blasio Antonio: közterület-használattal kapcsolatos városrendezés 4.)

A V-COM Rt-vel kötendő szerződések elfogadása

5.)

Aidinger úti 80 lakásos garzonház bérlőlistája

3 6.)

Tájékoztató Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről

A Közgyűlési vita anyaga hangszalagon rögzítve 1-6. kazetta. Napirend tárgyalása: 1.)

Rendelettervezet az önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások értékesítésének feltételeiről Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Dr. Varga-Pál Józsefné: tájékoztatásul elmondja, a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottsággal együttes ülésen tárgyalta meg a rendelettervezetet és egyhangúlag javasolták a Közgyűlésnek elfogadásra. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és megalkotta az Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások értékesítésének feltételeiről szóló 66/2001. (11.24.) sz. rendeletét. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete. Dr. Toller László: szavazást kér a rendelethez kapcsolódó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 494/2001. (11.22.) sz. határozata az önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló értékesítésre kijelölt lakások címlistájáról 1. A Közgyűlés az előterjesztés 2. számú mellékletét képező listán megjelölt üresen álló önkormányzati tulajdonú lakásokat értékesítésre kijelöli.

4 2. A lakások kikiáltási árát a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. által megállapított beköltözhető forgalmi értékkel azonos összegben jelöli meg. Határidő: Felelős: Kapják:

7.)

2001. december 31. dr. Sohár Endre főosztályvezető dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető dr. Toller László polgármester, Bókay Endre, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Pécs M. J. Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetési koncepciója Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: bejelenti, a költségvetéssel kapcsolatos részletes elképzeléseit a jövő évi költségvetési rendelet vitájában kívánja elmondani. A koncepcionális kérdésekkel kapcsolatosan Soó László bizottsági elnököt kérte meg az előterjesztő képviseletére. Soó László: a jövő évi költségvetési elképzeléseket a törvényi előírásoknak megfelelően elkészítették, amelyet a Költségvetési Bizottság és az önkormányzat könyvvizsgálója egyaránt tárgyalásra alkalmasnak ítélt. Ezen kívül megtárgyalta a Pénzügyi Bizottság is a koncepciót. A koncepcióhoz mellékelt számtáblázatok egyelőre nem mutatnak egyensúlyt. Ezzel együtt megpróbálták felvázolni azon elképzeléseiket, amelyek a jövő évi költségvetési rendelet elkészítését lehetővé teszik, azt elősegítik, illetve bizonyos feladatokat tűztek ki. A koncepciónak a sok éves hagyománynak megfelelő belső szerkezete van, azonban új vonása – amely a mellékelt határozati javaslat pontjaiból is kitűnik –, hogy kicsit túlmutat 2002. éven, mivel az előttük álló feladatok jelentős része olyan jellegű, hogy egy év költségvetésében nem oldható meg. Összességében tehát ez középtávú, a jövő éven túlmutató koncepció. A szöveges része taglalja a gazdasági körülményeket, feltételeket, amelyektől függően a helyi gazdálkodást meg kell szervezni, kialakítani és végrehajtani. Ez a makrogazdasági környezet a korábbi évekhez képest kicsit konkrétabb, jobban kalkulálható volt már az év során, hiszen a 2000. évi CIII. költségvetési törvény két év időszakát öleli fel, így a korábbi évekkel szemben már hamarabb ismertek bizonyos előirányzatokat, támogatásokat, normatíva növekményeket. Ennek megfelelően a város koncepciójában pontosabban tudták megbecsülni a várható bevételeket, amely talán a legfontosabb a képviselőtestület számára a jövő gazdálkodásának A makrogazdasági környezet vonatkozásában csupán annyit kíván megalapozásához. megjegyezni, hogy a két éves költségvetés – amennyiben pontosabbá tette a jövő kalkulációját, ugyanakkor – olyan gondot okozott, hogy a becsült infláció nem egészen az előre kalkuláltaknak megfelelően alakult. E miatt bizonyos

5 bevétel kiesések, többlet költségek merültek fel, első sorban az intézményfinanszírozás területén, amely a jövőben is érezteti hatását. A bevételi oldal két fontosabb fejezetből áll; a központi támogatásokból és a saját bevételekből. A központi támogatások normatívái, az emelkedés mértéke korábban már kalkulálható volt, ezért a bevételi terv 95 %-os pontosságú. Ezen belül az állami támogatások egészében mintegy 8 %-os bevétel növekedést biztosítanak az önkormányzatnak. Ezen belül különösen nagy figyelmet érdemel az intézményfinanszírozás kérdése, amely különböző tárgykörökben 7-12 %-kal magasabb központi támogatást biztosít. Ennek megfelelően az egyévi bevételi főösszeg 20,5 Mrd forint körül várható. Az előző évi induló szám 19,4 Mrd forint volt, tehát kb. 1 Mrd forinttal kevesebb, amely mintegy 5 %-os bruttó összevont mérlegnövekedést jelent. Természetesen vannak bizonytalan elemek is, amelyek pontosítása a költségvetési rendelet kialakításakor lesz aktuális, azonban a Költségvetési Bizottság és a könyvvizsgáló egybehangzóan megállapítja, hogy a bevételi tervek összeállításánál törekedtek arra, hogy ne túlzottan becsüljenek meg bizonyos bevételi forrásokat. A bizottság állásfoglalás is az, hogy inkább legyen nem várt többletbevétel. Az intézmények finanszírozásánál a személyi jellegű költségek tekintetében mutatható ki tényleges központi támogatásnövelés, a dologi kiadásoknál mintegy stagnálás állapítható meg. A másik nagy táblázat a kiadási oldal, az összevont tábla is érdekes és annak a két alrendszere is, amely a működési, illetve a fejlesztési, felhalmozási mérleget mutatja. Ez a táblázat már nem 95 % pontosságú, de a jelenlegi stádiumban nem az a feladata, hogy egyensúlyt mutasson, hanem mindazokat a jogos szakmai igényeket, politikai elképzeléseket összegezze, amelyeket a jövő évben kívánnak megvalósítani. Az eddigiekhez hasonlóan most is megállapítható, hogy az igények növekedtek, összességében 7-8 Mrd forint többlet igény szerepel, mint amit a bevételi tábla biztosít. A koncepció mellé csatolt határozati javaslat tervezetben azt kell felvázolni, hogyan kívánják az így mutatkozó hiányt kezelni, milyen elképzelések vannak az egyensúly létrehozására. A kiadási oldal tehát e tekintetben még képlékeny, azonban vannak stabil pontjai, különös tekintettel az intézményfinanszírozásra. Az intézmények területén – mint a könyvvizsgálói jelentés is tartalmazza – mintegy 7,75 %-os átlagos növekedés tapasztalható, amely már nem nagyon változik, hiszen a személyi jellegű kiadások és a dologi kiadások köre meglehetősen pontosan szerepel a kiadási táblában. Összességében azt jelenti, hogy az intézményfinanszírozási rovat 7,1 %-kal mutat magasabb főösszeget, míg a teljes működési oldal 13,7 %-kal magasabb, mint a 2001. évi várható végösszeg. E tekintetben egy viszonylag jelentős többlet állapítható meg a kiadási oldalon a személyi jellegű költségek – több mint 9 Mrd forintról van szó – növekedése, a 2001. évben sorozatosan végrehajtott központi és helyi béremelések következményeként. Ugyanis év közben az önkormányzati szféra részesült valamilyen mértékű béremelésben, amely ez évben csak részben jelenik meg, azonban a jövő évben már a teljes időszakban számolnak vele. Ehhez képest emelkedik a kjt. tábla 7, 5 %-kal, és a jövő évi bérfejlesztési lehetőségek. Így alakul ki a 13, 7 %-os működési költségnöveMegjegyzi, a dologi költségek tekintetében 11 %-os nominális növekedést kedés. jeleznek a kiadási táblában, amelyet a könyvvizsgálói jelentés is kicsit

6 merésznek minősít, mivel a központi normatíva különösebb növelést nem tesz lehetővé. Az elmúlt évek megszorító dologi költséggazdálkodását szeretnék reálértéken megőrizni, tehát a múlt évi inflációs hatásokat próbálják kiküszöbölni. A kiadási oldal másik jelentős része a fejlesztési felhalmozási mérleg, ahol nincs különösebb nagy baj, mert mind a működési, mind a kiadási oldalon 3,5-4 Mrd forint a hiány. A könyvvizsgáló jelentése szerint ez a helyzet azt jelenti, hogy amennyiben a fejlesztési-beruházási kiadásokról lemondanak, finanszírozható lenne a működési hiány, de nem mondhatnak le a jövő évben minden fejlesztésről e miatt. A korábbi évekhez hasonlóan e probléma kezelésére megszorító intézkedéseket kell alkalmazniuk. Vagyis az illetékesek gondolják újra elképzeléseiket, folyamatos párbeszédet kell folytatni a szakma és a politika képviselőivel az egyensúly megteremtése érdekében. Nagy tanulság azonban, hogy a hiány a „fűnyíró elvvel” nem kezelhető, nem jelent igazi megoldást. Minden jogos igényt azonban nem lehet kielégíteni. Olyan szempontsort kell összeállítani, amely bizonyos területeknek elsőbbséget ad, a többi feladatot később kívánják megoldani. E tekintetben a jövő év költségvetése középtávú tervként fogható fel. Egyes esetekben ugyanis a fontosságra való tekintettel elindítják a fejlesztéseket a jövő évben, de nem fejezik be. Az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat próbálja ezeket a folyamatokat felvázolni az általános megszorító intézkedéseket szerepeltetni, annak ellenére, hogy végrehajtásuk nehéz. Központi javaslatra szerepeltetik, hogy a teljes önkormányzati szférában 2 % létszámcsökkentés megvalósítása mellett érhetők el a költségvetésben feltüntetett személyi és dologi fejlesztések. Ugyan úgy minden takarékossági intézkedést a jövőre vonatkozóan is ajánlanak az érintettek figyelmébe, míg a fejlesztési célkitűzések között olyanok is szerepelnek, amelyeket a határozati javaslat 18. pontja tartalmaz. A városvezető koalíció javaslata, hogy első sorban a már megkezdett beruházások befejezését kell biztosítani. Másodikként néhány kiemelt fontosságú fejlesztést indítanak el; a határozati javaslat 18. pontja szerint megfelelő állapotfelmérés, tervezés után a jövő év közepén az intézményhálózat felújítása, a közúthálózat, a közterületek állagának javítása, a teljes körű víz- és csatorna ellátottság megoldása és a tömegközlekedés fejlesztése a négy kiemelt fejlesztési terület, amely középtávú rangot kaphat. Az elmúlt három év gazdálkodása, költségvetése során volt egy nagyon lényeges szempont – és ezt három éven keresztül sikerült is megoldani –, hogy a működés finanszírozása hitel felvétel nélkül történt meg. Ebben a koncepcióban az említett 18. pontot követően mégis található utalás bizonyos hitelfelvételi eshetőségekre. Ezek közül az egyik tétel egy kormánytámogatás, amely a lakásépítéssel kapcsolatos rendkívül kedvező kamatozású hitelfelvétel lehetősége, valamint az ezt követő pontban egy hosszú távú fejlesztési hitelkonstrukció kialakítása, amely az előbb említett stratégiai célok megvalósítását szolgálja. Ezek természetesen nem eldöntött tények, de mint lehetőség, kizárólag a kiemelt fejlesztések megvalósítása esetében számolnak vele, hiszen egy év forrásaiból nem valósíthatók meg. Az elmondottak figyelembevételével kéri a 2002. évi költségvetési koncepció támogatását és a mellékelt határozati javaslat elfogadását.

7 De Blasio Antonio: a FIDESZ frakció problémája az általuk sokat tárgyalt anyaggal, hogy az nem annyira koncepció, hiszen a koncepciónak jövőkép alakúnak kell lennie. Évek óta hangsúlyozzák, és számon kérik a városvezető koalíciótól a jövőképet, amelynek hosszú távú és rövidebb távú prioritásokat kellene tartalmaznia. Az előterjesztésben szerepelnek megnevezett feladatok, de nem látható, hova szeretnének eljutni. Véleményük szerint az anyag a városvezető koalíció választási propagandája, hiszen a bölcsőtől a sírig kezeli – és ígéri megoldani – azon ügyeket, amelyeket egy év alatt akar megoldani, amelyeket négy évre ígért. Felhívja a figyelmet arra, hogy a központi átengedett adók és normatív támogatások összességében 11,1 %-os növekedést mutatnak, amely a várható inflációt 4-5 %-kal meghaladja. E szerint nem állják meg a helyüket azok a kritikák, amelyek a központi átengedett bevételeket illetik, mert a már említettek szerint nőnek a központi bevételek. Nagy problémája továbbá az anyagnak – amit szintén évek óta hangsúlyoznak képviselőtársai a túloldalról is a Költségvetési Bizottság ülésein -, hogy nem kezeli azt a nagy működési hiányt, amelynek érdekében különféle próbálkozások történtek, de eredményessége továbbra is megkérdőjelezhető, mert csökkenés nem fedezhető fel. Kifogásolható továbbá - ha koncepció szintjén beszélnek az anyagról -, hogy nem igazán a pécsi polgárok problémáival foglalkozik, hanem az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal problémáival. Valójában az életminőség javítására nagyon kevés szándék látszik, amely hosszú, vagy rövidtávon bizonyos területeken a város lakóinak életminőségét javítaná. Igen érdekes megközelítés az előterjesztésben, hogy 7 Mrd forintos hiánnyal számol, de azonnal a következő mondatban közli, hogy nem kell komolyan venni, mert kezelik; semmiképpen nem a bevételek növelésével, hanem lefaragják, és nem teljesítik, amit igényként megfogalmaznak. Felvetődik bennük a kérdés, hogy mennyire reális az eredetileg 31, mára 26-ra zsugorodott határozati javaslati pontok száma, amelyekben e problémákat kívánják megoldani. Hiszen, ha a 7 Mrd forintos hiányt nem kell komolyan venni, akkor valószínűleg a 26 pontot sem. Kérdése, melyik lesz a 26-ból, amit a 7 Mrd forintos hiány miatt elhagynak? Ezt ma még nem lehet tudni, a 26 pontot kijelölik, és mellétesznek 7 Mrd forintos hiányt, amely egyensúlyba hozásával valószínűleg a 26 pont 5, vagy 8 pontra zsugorodik. Több éve meg nem valósított ígéreteket hoz elő ismét a koncepciónak nevezett anyag. Csupán arra a határozati javaslati pontra hívja fel a figyelmet, amely a város járó beteg ellátásával és az Egyesítet Egészségügyi Intézmények finanszírozásával foglalkozik. Ez évek óta visszatérő probléma, azóta nem történt lépés az ügyben, vizsgálati anyagok tömege található, intézkedési terv nem készült, nem beszélve az intézkedésekről. Terv sem készült arról, mi fog történni a finanszírozási hiány lefaragása érdekében. Remélik, a 2002. évi valós költségvetésben nem a 7 Mrd forintos hiány oldalán szerepel újra az Egészségügyi Intézmények és a város járó beteg ellátása, mint eddig. Az elmúlt években a város soha nem tervezett be olyan valós igényeket, amelyeket már a költségvetés készítésekor meg kellett volna tenni, és nem állandóan tüzet oltani Pécs járó beteg ellátásában veszélyeztetve annak folyamatosságát és minőségét. Megjegyzi továbbá, ma reggel kézhez kaptak egy módosító határozati javaslat sort, amely az előzőhöz képest jó néhány ponttal csökkent. Jó lenne

8 tudni, kinek a módosító indítványa, mert nincs aláírva. Nem állapítható meg, hogy frakció, bizottság javasolja-e, illetve egy egyéni képviselői indítvány. Az SZMSZ tartalmazza, kik adhatnak be módosító indítványokat, jó lenne tudni, ez hova tartozik. A FIDESZ frakció az anyag teljes újragondolását javasolja megfelelő prioritások felállításával. Úgy gondolják, a költségvetés egyensúlyának biztosítása éppen az anyag komolyságának tekintetében fontos lenne már koncepció szintjén is. Nem tudnak elfogadni még koncepció szintjén sem bármilyen hiányt, hiszen ez azt jelenti, hogy nem lehet majd bizonyos dolgokat megvalósítani. Ha ez koncepció, látniuk kellene azt is, hogy a 7 Mrd forintos hiány hol csatolódik vissza a meg nem valósítandó feladatoknál, azokat felesleges leírni. A FIDESZ frakció nem tudja elfogadni ezt az anyagot, javasolják az újragondolását. Czukor Antal: bejelenti, hogy a KDNP-MIÉP frakció nevében Deák Péter frakcióvezető ad összefoglaló értékelést a költségvetési koncepcióról. Ő csupán az előterjesztés utolsó oldalán szereplő egyik bekezdésre utal, amely a következő: intézményfinanszírozás területén mutatkozó kiadás növekmény 780 M Ft kerekítve. Emlékezteti képviselőtársait arra, amikor hosszas politikai és szakmai vitákat folytattak az intézmények racionalizálásáról, óvodákat, iskolákat zártak be. Számtalan esetben hangzott el a városvezető koalíció részéről, hogy elfogadják a szakmai érvelést, de tudomásul kell venni, ahol szükséges, az intézményeket be kell zárni. Nagy visszhangja volt; pedagógustüntetés, szülő tüntetés. Eltelt néhány év, és a mai előterjesztésben az olvasható, hogy az intézményfinanszírozás területén mutatkozó kiadás növekmény kerekítve 780 M Ft. A három évnek ez az eredménye? Dr. Toller László: úgy gondolja, az olvasat közti különbségről Soó László szólni fog. Bókay Endre: két ellenzéki képviselő által tett felvetésre kíván reagálni, hogy mit jelent a működési hiány. De Blasio Antonio említette, hogy az állami finanszírozás 12 %-ra emelkedett, amely jóval az infláció felett van. Felhívja a figyelmet arra, hogy nem arról van szó, hogy az állam az önkormányzatok költségvetését teljes egészében finanszírozza, hanem az állami finanszírozás bizonyos hányada a normatíva, amely kb. 40 %-a a teljes költségvetésnek. Az össz költségvetésen belül ez a 40 % emelkedett 12 %kal, amely nem elegendő arra, hogy a teljes költségvetési növekményt A működési költségeket az intézmények fenntartására fordítandó összegek lefedezze. teszik ki. Mindjárt 2001. elején 2,1 Mrd forintot kellett bérekre fordítani, ezzel szemben a központi költségvetésből érkezett 700 M Ft, tehát 400 M Ft-ot a városnak kellett előteremteni a bérekre. A központi kormányzat által kihirdetett emelés nem érkezett meg. Van egy pénzügyi törvény – pénzügyi finanszírozás – és szakági törvény – egy szakmai finanszírozás – amit kikényszerítenek a várostól. Ez azt jelenti, ha egy iskolában az osztály létszám 22 fő, de a normatíva szerint legalább 30 gyereknek kellene odajárni, hogy minden pedagógus bérét tudják fedezni. Ugyan ezt kivetítheti az egészségügyi szolgáltatásoknál, az otthonok működésénél. Megvan a meghatározott létszám; hány beteghez hány ápoló, orvos, és egyéb szolgáltató kell. Ez foglaltatik a normatívában, de a Pénzügyminisztérium

9 által leküldött összegben nem veszik figyelembe ezeket a tényeket, és azt mondják, ha nem fedezi az összeg a költségeket, teremtse elő a város. Sem 2000-ben, sem 2001-ben, sem 2002-ben semennyi dologi kiadás növekményt nem ismer el az állam. Az a kormány, amely hirdeti, hogy igen jól megy az ország gazdaságának – a GDP növekedése 4,8-5 % körül van, valóban európai szintű - , nem ad egy forintot sem. Vagyis nem ismeri el, hogy emelkednek a villamos áram, a fűtés és egyéb költségek. Ez az egyik oldala a dolognak, és ehhez hozzá kell tenni az infláció növekményét is. Minden évben kb. a felére kalkulálják az inflációt, ami azt jelenti, hogy a kormánynál marad a pénz, amit szétoszt, így a parlament nem szól bele az elosztásba. Az önkormányzatot akkor is érinti, ha tudomásul veszi, és ha nem, akkor is. Az inflációt tudatosan alultervezik, ehhez igazítják a béreket, a dologi kiadásokat, és itt egy másik veszteség éri a várost. Ez évben 4,3 Mrd forint az össz költségvetésen belül a dologi kiadásokra fordított összeg. Ha 9 %-os inflációval számolnak, kijön, hogy csak ez évben egy másik 400 M Ftos hiány megtermelődött. Képviselőtársa elfelejtette idézni az anyagból, hogy a többévi dologi infláció figyelmen kívül hagyása 1 Mrd forintot jelent, amit az önkormányzat kasszájából kivettek. Ezen összegeket a működési költségekre valahonnan elő kell teremtenie a városnak. Számukra azért érthetetlen, mert az ország sorsa nem rossz, a gazdasági és a költségvetési mutató nagyon jó. Másik megoldást is javasol a központi kormányzat, mert felveti a 2 %-os létszámleépítés végrehajtását. Az önkormányzat alkalmazásában jelenleg 6200 fő dolgozik, a 2 %-hoz 120 fős létszámcsökkentést kellene végrehajtani. Ugyanakkor a szakági törvények meghatározzák, milyen létszámmal kell egy feladatot ellátni. Nem tudják leépíteni, és nem is tartják célszerűnek, mivel elég rosszul fizetett rétegről van szó, és az MSZP inkább mellettük voksol. Félő, hogy újabb munkanélkülieket termelnek, ezét megoldásként külső vállalkozóval nem bér, hanem más költségek terhére próbálják megoldani a konyhák működését, illetve a takarítást az Megjegyzi továbbá, vannak kisebb ellentmondások is, mint például a intézményekben. bankszámla pénz – a közalkalmazottak bérét bankszámlára kell utalni –, mert a törvény ennek fedezetére 2000,- Ft kifizetésére kötelezi a munkáltatót. Ma már azonban ez a költség nem 2000,- Ft, hanem 5.900,-, tehát minden dolgozó után az önkormányzat 3.900,- Ft-ot hozzátesz. Ezekből adódnak az ellentmondások, hogy mit jelent a gazdasági törvény által finanszírozott ténylegesen beérkezett pénzösszeg, és amit a városnak a normatívából ki kell hozni. Megjegyzi, az önkormányzatnak az év végén sikerült még 130 M Ft-ot átadni az intézményeknek a működési költségekre. De Blasio képviselőtársa említette, hogy nem a pécsi polgárok számára készült a költségvetési koncepció. Véleménye szerint a 120 lakás megépítése, az ISPA program elindítása kifejezetten a pécsi polgárok javát De Blasio képviselő úr megjegyezte azt is, hogy nem hosszú távú a szolgálja. koncepció. Amikor 7 Mrd forintos plusz igényről beszélnek, ez azt jelenti, hogy minden igény, ami jelentkezik, bekerül a koncepció keretbe. A következő lépés, a költségvetés összeállítása, amikor megnézik, mi az, amit végre tudnak hajtani. A 7 Mrd forintos hiány nem azt jelenti, hogy ennyivel

10 kevesebb van, hanem ennyi többlet igény merült fel, amelyeket célszerű lenne végrehajtani, és meglátják, mire jut pénz. Egyébként szükséges is ez a fajta gondolkodás, mert ha kedvező pályázati lehetőséget találnak, azt kihasználják, akkor nyilván azt preferálja az önkormányzat. Nagyon meglepődne, ha az ellenzék dicsérné a költségvetési koncepciót, hiszen az a kötelessége, hogy bírálja. Czukor képviselőtársának jelzi, a működési hiányokat ilyen formában számítsa ki, és ha ezt csökkenteni akarják, kéri, adjanak konkrét megoldási javaslatokat. A városvezető koalíció megtette ezeket a megoldási javaslatokat, és elsősorban a szakmai értékek megőrzésére helyezték a hangsúlyt, ezért adták ki a konyhákat, a takarítást, mert szolgáltatás jellegűek, viszont a megtakarított költségeket a szakmai színvonal fenntartására tudják fordítani. Dr. Deák Péter: Soó László bizottsági elnök úr felszólalásában középtávú, sőt hosszú távú terveket említett. Úgy gondolja, 7 Mrd forintos hiány esetén optimizmus középtávú, sőt hosszú távú tervekről beszélni. Tény, hogy tanulva a 2001. évi költségvetés elkészítése során elkövetett hibákból, a jelenlegi előterjesztés valóban óvatosabban tervez a jövő évre, 20 Mrd forintot meghaladó bevételi oldallal számol. Ugyanakkor felmérve az egyes ágazatok igényét, a kiadások elérik a 28 Mrd forintot. Ebből is kitűnik, hogy a különbözet meghaladja a 7 Mrd forintot a várható bevétel és az igények A problémát abban érzik, hogy a jelentős különbség ellenére a koncepció között. nem utal arra, hol szeretné ezen összeget behozni. Két lehetőség van; vagy a bevételi oldal növelése, vagy a kiadási oldal lefaragása. Egy irányból megközelítve ezt a problémát nem lehet megoldani. A bevételi oldal növelésénél olyan megállapításokat hiányol, amelyekre mindenképpen szükség lenne – több tíz milliós tételt jelenthetne -, nevezetesen, hogy a város felújíthatná a korábban folytatott egyeztetéseket a Megyei Önkormányzattal az Illetékhivatal működésével kapcsolatosan. Meg kellene vizsgálni, hogy a kiadási oldalt milyen módon lehetne kicsit csökkenteni. A határozati javaslatban szerepel, hogy „szakmai, iskolapolitikai szempontok figyelembe vételével meg kell vizsgálni az önkormányzat által finanszírozott óraszámok csökkentésének lehetőségét.” Ez mindenképpen a szakmai színvonal csökkenésével jár együtt. Ellentétben állnak egymással a fiskális érdekek és a szakmai követelmények. Az összhang megteremtésére javaslatot tesz a koncepció, amely számára azt mutatja, elképzelhető, hogy újabb iskola bezárásokra kerül sor, hogy középfokú oktatási intézményeket eladnak, a kultúra és művelődés területén újabb centralizációkra kerül sor, mindezek felett meg kell válni a 120 embertől, ugyanis a könyvvizsgálói jelentés egyértelműen kijelenti, hogy 2 % létszámleépítésre van szükség. Nem tudja elfogadni azt a magyarázatot, miszerint a városvezető koalíció nem fogja, vagy nem akarja végrehajtani. Mi a különbség a között, ha azt mondják a közalkalmazottnak, hogy nem tartanak többet igényt a munkájára és a között, hogy megszűnik a munkaköre. Lehetnek a városban további jól jövedelmező bevételi lehetőségek, amelyeket az önkormányzat nem használ ki kellőképpen. Bizonyos gazdasági lehetőségek vannak, és a város ezt átengedi olyan vállalkozásoknak, cégeknek, amelyeknek a profitjából nem kellő mértékben részesedik.

11 Összefoglalva a koncepció egyrészt óvatos, okult a 2001. évi költségvetés nehézségeiből - abból, hogy kényszerből ugyan, de mégis vagyon felélésre kényszerül az önkormányzat -, okult abból, hogy a beállított ingatlan eladási bevételek nem a megfelelő ütemben teljesülnek. Egyfelől bizonyos óvatosság jellemzi a koncepciót, másfelől az igények felmérése során nem kellő mértékben jelenik meg az óvatosság, hiszen 7 Mrd forint a különbözet. Kíváncsian várja, hogy a költségvetési rendelet elkészítésekor hogyan fogják feloldani ezt a helyzetet, és bízik abban, hogy a koncepcióval kapcsolatosan is előkerülnek olyan észszerű változtatások, amelyek támogathatóvá teszik a javaslatot, mert egyébként kénytelenek lesznek tartózkodással szavazni. Staub Ernő: a költségvetési koncepcióról szóló előterjesztésben szerepel egy határozati javaslat sor, melyhez 9.00 órakor kaptak egy másik határozati javaslat sort, ezért hozzászólásánál mindkettőt figyelembe veszi. Előtte azonban Bókay képviselőtársa által említett finanszírozási kérdésekkel kapcsolatban néhány konkrét adatot kíván ismertetni, természetesen a kiküldött anyag táblázata alapján kiszámítva. Hozzáteszi, ez nem azt jelenti, hogy elégségesnek tartják az önkormányzatok finanszírozását, de legjobb, ha a tavalyi évhez hasonlítják. E tekintetben pedig az átengedett központi adók 16,5 %-kal nőnek, 565 M Ft-tal. Természetesen a jövő évi költségvetésről beszél, az elfogadott országos költségvetés szerint, ezért úgy gondolja, használhatja a kijelentő módot. A normatív növekmény pedig 8,2 %-kal nő, mely 486 M Ft. A kettő együtt 11,1 %-os növekmény, 1.050.000.000 Ft. Úgy véli, ez mindenképpen akár 4-5 %-kal magasabb a várható inflációnál, tehát reál értékben növekedést jelent. Megjegyzi, az oktatásban a szabad felhasználású normatíva 13,6 %-kal nő a Művelődési, Közoktatási Főosztály adata szerint. A határozati javaslatból főként a területéhez tartozó pontokat kívánja kiemelni. Az első 6 határozati javaslati pont az oktatási rendszer további sérülésére vonatkozik. Mindenképpen problémásnak tartja egy rendszer folyamatos zsugorítását összességében mégiscsak javuló támogatás mellett, hiszen a kondíció jobb, mint tavaly. Ezek a megfogalmazások, amelyek ma reggelre változtak, például örömmel töltötték el. Mégiscsak egy jogi kívánalom a többlet óraszámok csökkentésének lehetősége. Néhány stiláris változtatás is történt, de tartalmilag a lényeg ugyanaz, a ma kiosztásra került anyagban a szóismétléseket megszüntették. Elsősorban mégiscsak olyan dolgokról van szó, hogy tovább zsugorítják az intézményhálózatot, és adott esetben intézményeket zárnak be, vonnak össze. Régi elképzelések köszönnek vissza, pl. a határozati javaslat 5.) pontjában szerepel az egységes kollégiumi hálózat kialakítása. Nem tudja, segít-e a város büdzséjén, ha egy kollégiuma lesz nyolc helyen, mert ezzel növekednek költségei. Gondol itt a kapcsolattartásra, telefonköltségekre, stb. Megjegyzi, a Fidesz frakció véleménye e téren nem egyezik. Az eredeti határozati javaslat 9.) pontjában a felszabaduló ingatlanok hasznosításáról is említést tesznek, vagyis a korábbi eufemisztikus kifejezések valós tartalma megjelenik. A szöveges részben utalás történt arra, hogy a felhalmozás és tőkejellegű bevételek elmaradnak a tervezettől.

12 Évről évre szóba kerül, hogy a felszabaduló ingatlanok nem igazán piacképesek - adott esetben csak gondot jelentenek az önkormányzatnak -, de azért továbbra is intézmény-összevonásra és az oktatási rendszer zsugorítására törekszenek. Nem állítja, hogy minden eleme indokolatlan, és nem jelent bizonyos kényszert, az általános iskolás korosztályú gyermekek létszámának csökkenése miatt. Az eredeti határozati javaslat 14.), az új 10.) pontja arról szól, hogy a kultúra és művelődés területén is meg kell valósítani a jelenleg még önállóan gazdálkodó intézmények centrális gazdálkodási körbe történő bevonását. A szöveges rész 11. oldalán olvasható, hogy „A központosított gazdálkodás által nyújtható olcsóbb beszerzéssel sajnálatos módon nem számolhatunk, a közbeszerzési eljárásnak köszönhetően. A közbeszerzéssel történő anyagbeszerzés sajnálatosan árfelhajtó szerepet tölt inkább be.” A centrális gazdálkodásnál fontos szempont volt, hogy majd olcsóbb lesz. Annak ellenére, hogy ez bizonyos tekintetben nem valósult meg, megpróbálják bevezetni a kultúra és művelődés terén is. Az eredeti előterjesztéshez képest kimaradt néhány dolog, amit szándékában állt megtámadni, de erről most nagy önfegyelemmel lemond. A határozati javaslat-sor számára semmiféle előrelépést nem mutat, és mindig ugyanazon témák kerülnek előtérbe. Pl. vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a középfokú intézmények jelenlegi struktúrája megfelelő-e. Ilyen szempontból már több átvilágítás történt, most ismét a vizsgálatnál tartanak. Ide sorolná az eredetileg 10.), az új határozati javaslat-sorban 23.-ként szereplő pontot is, amely szerint: „Fel kell mérni az önkormányzat által ellátott megyei feladatokat, és a megyei vezetéssel egyeztetve kell biztosítani a finanszírozáshoz …..” Még mindig? A megyei önkormányzati feladatokat ellátó oktatási intézmények közös finanszírozásával már legalább 6-7 éve foglalkoznak, azonos politikai vezetés mellett. Milyen képet mutat az önkormányzatról, ha helyben járnak, és ugyanott vannak, ahol 3-4-6 éve amellett, hogy Egyeztető Bizottság, stb. is létezik. Úgy gondolja, ha valami nem megy tárgyalás útján, akkor adott esetben más megoldást kell keresni. Az előterjesztés szöveges részében, a gépjármű súlyadóval kapcsolatban szerepel, hogy: „Az új gépjárművek szinte mindegyike katalizátoros, így a befizetési kötelezettség feleződik”. Tény, hogy ezáltal nem igen várható további bevétel, melyből az a következtetés vonható le, hogy a fejlődés tendenciája nem használ az önkormányzati büdzsének. Azzal az elképzeléssel, hogy a 7,5 Mrd Ft-os különbséget leírják a koncepcióban lehet, hogy be kívánták mutatni, a benyújtott igényekhez képest mennyi pénze van az önkormányzatnak. Személyes véleménye, hogy koncepcióként a bevételeket és kiadásokat ilyen eltérésekkel közgyűlés elé terjeszteni kissé komikus. Nagy Csaba a beterjesztett anyag előterjesztőjének személyére kérdez rá. Dr. Toller László: erre a Költségvetési Bizottság elnöke fog válaszolni.

13 Nagy Csaba jó lenne tudni, hogy az anyag a koncepció részét képezi-e? Dr. Toller László: ismételten közbeveti: a módosított határozati javaslat-sor. Nagy Csaba: nehezményezi, hogy a polgármester úr belebeszél a szavába. Dr. Toller László: elnézést kér, de képviselő úr kérdést tett fel, ezért kíván szót adni Soó Lászlónak. Megjegyzi, nem beszélt bele képviselőtársa szavába, különben is a képviselő úr nem szólalhat fel anélkül, hogy ne adná meg számára a szót. Nagy Csaba: nem éppen az SZMSZ kereteibe illő az a viselkedési mód, amit most vele szemben polgármester úr önmagának megengedett, de természetesen megvárja a válaszát. Dr. Toller László: úgy gondolja, az SZMSZ szerint járt el. Képviselőtársa kérdést szeretett volna feltenni Soó Lászlónak. Mivel a kérdés elhangzott, a képviselő az SZMSZ keretein belül csak úgy kaphat szót, ha ő azt számára megadja. Ellentétben Nagy Csabával, aki - miután kérdését feltette, még tovább beszélt, az SZMSZ-t megsértve. Megadja a szót Soó Lászlónak. Soó László: amióta képviselő, az előterjesztéseknek mindig volt határozati javaslat-tervezete. Jelen esetben ez a kiadotthoz képest időközben módosult, így nem tartja taktikusnak rákérdezni az előterjesztő személyére. Ha nem sikerülne Nagy Csabának saját kérdésére válaszolni, akkor elmondja, ez a polgármester előterjesztése. Nagy Csaba: örömmel vette, hogy a Költségvetési Bizottság elnökének és a polgármesternek végre sikerült eldönteni, melyikük vállalja fel az anyagot. Ezek szerint a polgármester előterjesztéséről van szó. A költségvetési vitára való felkészüléskor végigolvasta az anyagot. Amikor egy költségvetési koncepciónál 31 pontos határozati javaslatot kapnak, és másnap reggel 9.00 órakor egy új, átszerkesztett, átfogalmazott, 26 pontban foglalt kerül kiosztásra, akkor képviselőtársai közül nyilván azt sokan nem értik. Annál is inkább, mert a Költségvetési Bizottság a teljes anyagot megtárgyalta, ahhoz nem igen volt kiegészítés, de ha volt is, akkor azt beépítették az előterjesztésbe. Előzőleg pedig már a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta, ahol szintén nem fűztek semmiféle kiegészítést az anyaghoz. Az előterjesztő személyére pedig azért kérdezett rá, hogy ezzel tisztában legyenek. A költségvetési koncepció tárgyalását sokan, sokféleképpen közelítették meg. Talán az egyik leglényegesebb a központi, állami támogatások kérdése, amely alapvetően befolyásolja, hogy a város milyen gazdasági környezetben tud dolgozni. A Pénzügyi Bizottság megvizsgálta, hogy az átengedett központi adók milyen mértékben emelkedtek az idei évben, illetve várhatóan milyen mértékben emelkednek. A 2001. évi várható bevétel az anyag szerint 3 Mrd 416 M Ft. A

14 2002. évi koncepcióban 3 Mrd 981 M Ft szerepel. Ez azt jelenti, hogy a növekmény meghaladja az 564 M Ft-ot, ez mintegy 16,5 %-ot tesz ki. Megnézték továbbá, hogy a kötötten felhasználható normatív állami támogatások milyen arányt képviselnek a költségvetésen belül. Ez 486 M Fttal nő, ami összességében azt jelenti, hogy 9,3 Mrd Ft helyett 10,3 Mrd Ft-ot meghaladó pénzeszközzel rendelkezhet a város feladatainak ellátása vonatkozásában, tehát 11,1 %-kal nő azon pénzeszköze, amit a városi feladatok ellátására fordíthat. Ezért nem érti Bókay Endre képviselőtársa fejtegetéseit különböző inflációs rátákról. Kritizálható a kormány azért, mert nem tudta pontosan kiszámítani az infláció mértékét, bár volt kormánypárti képviselőkkel beszélgetve megállapították, sokan irigylik, hogy az infláció az előző hónapban már csak 7,6 % volt, valamint a jelenlegi korány által elkövetett hibahatárt, főleg az MSZP-kormánnyal összevetve, amikor azok jóval nagyobbak voltak. Mindezekre figyelemmel Bókay Endre kormánykritikája önkritikus megjegyzésnek tekinthető, mivel ezt ugyanők elkövették. A Pénzügyi Bizottság ülésén megállapították, hogy a határozati javaslat 31 pontjából 4 volt olyan, amely kihatással lesz az első költségvetési rendeletre. Az összes többi pont gyakorlatilag az elkövetkezendő időszak költségvetési tendenciáit fogja befolyásolni és meghatározni. Említi ezt azért, mert úgy gondolja, amikor 7,8 Mrd Ft-os hiánnyal számoló költségvetési koncepciót terjesztenek a testület elé, akkor a javaslatsor megfogalmazásakor figyelembe kellene venni azt is, hogy a javaslatoknak – azon túl, hogy koncepcionális előterjesztéseket is kellene tartalmazni – arra kellene koncentrálniuk, hogy ezt az összeget milyen döntési mechanizmussal, a demokráciának milyen mechanizmusaival, az SZMSZ szerint milyen mechanizmusokkal lehet majd lecsökkenteni. Ebben az anyagban ezekről nincs szó. További érdekességként említi, ez a költségvetési koncepció olyan előremutatásokat tartalmaz, ami miatt elmondhatják, azon látható, hogy az MSZP helyi frakciója, illetve a város vezetése választásokra készül, hiszen 2003-ra mintegy 3,6 Mrd Ft-os elkötelezettség-vállalással számol a fejlesztési kiadásoknál. Az eredeti javaslat-sor 30-31. pontját tekintve e kérdéskörökben gyakorlatilag arról van szó, miszerint megvizsgálják, milyen hitelfelvétellel érhető el, hogy a költségvetés felkészüljön arra, hogy 2002ben önkormányzati választások lesznek. A 30.) pontban foglaltak akár elfogadhatók is lennének, mert érdemes megvizsgálni a Széchenyiprogramon keresztül a kedvező, 2,8 %-os kamatozású hitelfelvételi lehetőséget a lakásprogrammal kapcsolatban, csak akkor meg kell jegyezni, hogy ez a hitelfelvétel fogja-e csökkenteni az önkormányzat mozgásterét. A határozati javaslat 31.) pontját – amely szerint meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a kiemelt fejlesztéseket hosszú távú hitelszerződés keretében finanszírozza az önkormányzat – csak úgy tudja értelmezni, hogy a városban ún. „választási költségvetés” fog készülni, amely nagyban fogja korlátozni a következő testület döntési szabadságát, a város fejlesztési lehetőségeinek vonatkozásában. Érdemes azon is elgondolkozni, hogy az állam pluszban milyen szerepet vállal a város költségvetésében. Áttekintve azokat a beruházásokat, amelyeket a fejlesztési táblázat tartalmaz,

15 megtalálható a Gazdasági Minisztériumtól a Széchenyi-terv keretén belül megkapott 120 lakás építésére vonatkozó 425 M Ft-os állami támogatása, az ISPA-program elindítása, amely egyrészt csatornázási, másrészt vízellátási programból áll. Jelenti továbbá a kormány részéről a program 40 %-os támogatását, továbbá azt is, hogy az önkormányzatnak a lakossággal együtt 10 %-ot kell ebből a közel 6 Mrd Ft-ból kigazdálkodni. Vonatkozik még a Tiborc utcai támfalépítés II-III. ütemének, a várfal felújításának támogatására, a TÁSI futófolyosó és súlyemelő-terem megvalósításának mintegy 64 M Ftos támogatására, valamint a szabolcsfalusi szennyvíz-beruházási program kormányzati támogatására. Visszatérve a határozati javaslatra úgy gondolja, a város polgárait érintő kérdésekkel is hathatósabban kellett volna foglalkozni. A tegnapi egyeztetés után minimum elvárta volna azt is megemlíteni - ha volt idő arra, hogy az anyagot még a délutáni órákban átfogalmazzák -, hogy a Közalkalmazotti Tanács által a város felé megfogalmazott kéréseket legalább olyan szinten megvizsgálják, melyek azok a tételek, amelyeknek van esélye, realitása arra, hogy beemeljék a költségvetésbe. A másik gondolat – ami számos állampolgár részéről is elhangzott -, hogy hova-tovább már tarthatatlan az a helyzet, miszerint az Egyesített Egészségügyi Intézmények gép-műszer beszerzését évek óta a város nem támogatja, melynek következtében az egészségügyben dolgozók egyre leromlottabb állapotú gépekkel kénytelenek az ellátást teljesíteni. Azon túlmenően, hogy meg kell vizsgálni a privatizáció hatását az Egyesített Egészségügyi Intézményekre, ez az intézmény eljutott odáig, hogy ezt a helyzetet tovább nem lehet tűrni. Végül és nem utolsósorban egy kérdésre kíván választ kapni a PT Rt-vel kapcsolatban. A Pénzügyi Bizottság ülésén is említést nyert, tekintettel arra, hogy sajtótájékoztató keretében polgármester úr részéről elhangzott egy számadat a diákok ingyenes utaztatásával kapcsolatban - melyre nem emlékszik pontosan, és amelyről még szintén nem kaptak semmiféle anyagot -, milyen szinten került beépítésre a költségvetésbe, és ez milyen költségvetési terheket jelent a 2002. évben. Erre a kérdésére felszólalása végeztével szeretne a polgármester úrtól választ kapni. A költségvetési koncepcióval kapcsolatos további kritikai elemeket frakciótársai fogják elmondani. Dr. Toller László: pontosításként megjegyzi, december 3-án kerül közgyűlés elé a PT Rt. támogatásával kapcsolatos anyag, amikor képviselő úr feltett kérdésére választ kap. A szocialista kormány 1994-ben 27-30 % közötti inflációt vett át, és 10 % körüli inflációval adta át a büdzsét. Ehhez képest most 10 % körüli inflációból 8 % körülinek örvendeznek, ami a város költségvetésére kétségkívül hatással van. A harmadik ügyrendi típusú megjegyzése, a megváltozott határozati javaslatot kiválónak ítéli, mintha maga készítette volna. Dr. Tóbiás János: az előzőekben nagy örömmel hallotta, hogy több képviselőtársa foglalkozott a pécsi járóbeteg-ellátás gondjaival, részletesebben az Egyesített Egészségügyi Intézményekkel. A problémakör

16 – miután ott is dolgozik - hozzá közel álló, így néhány dolgot sokkal világosabban lát, mint néhányan a közgyűlésben. Volt egy megfogalmazás, hogy: „több éve meg nem valósított ígéretek”. Való igaz, hogy évek óta vannak bizonyos problémák, amelyek megoldása halaszthatatlan. A maga részéről nem állítja, hogy a fennálló helyzet tűrhetetlen, hanem mindenképpen megoldandó, és lehetőleg nem túl távoli problémaként kell kezelni. Rövid áttekintést nyújtva az intézményről elmondja, a bevezetett pontrendszer alapján bemérhető ugyan az egyéni feladatteljesítés, és az ezért járó pontszám is meghatározható, azonban ebben egy alattomos, lappangó sürgetés rejlik, ami arra készteti az orvost, hogy napról napra több pontot teljesítsen. Ez menthetetlenül a betegekkel való foglalkozás időtartamának csökkenéséhez vezet, melynek következménye életveszélyes tévedésszakrendelések Egyes is lehet. esetében a megállapított pontszám nem hozza a várt eredményt, tehát a többi tartja el. Példaként saját rendelését említi, amely még napi 35-40 fős betegforgalomnál is veszteséges. A későbbiekben olyan problémákkal is kíván foglalkozni, amelyek megoldása nem feltétlenül dr. Toller László polgármester úr feladatát jelenti. Vannak viszont furcsa visszásságok, mint pl. a műszerpótlás, mely probléma feltétlenül megoldásra vár. Pl. amennyiben a röntgengép hamis, nem értékelhető képet hoz, daganatot nem tud kimutatni, emberélet is múlhat Az anyagi bizonytalanság zavarólag hat az intézmény működésére. rajta. Állandóan forrást kell keresni a költségvetésben a teljesített munkaórák kifizetéséhez, amit az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság vezetése időről időre megkísérel, és amiért nagy elismerését fejezi ki, mert e nélkül az EEI már akár „össze is omolhatott volna”. Az igazgatás kényszerhelyzetben van, leépítéseken gondolkodnak, felújításokat sem tudnak elvégezni. Ezek tehát az előttük álló feladatok, amelyekkel feltétlenül foglalkozni kell. Kedvenc íróját idézi: „Nézzük végig a tények jéghideg geometriáját.” Ez nagyon szép megfogalmazás. Eddig azokról a gondokról beszéltek, melyek megoldását a városnak kell magára vállalnia. Az egészségügy azonban ennél kiterjedtebb problémákat hordoz magában. Itt vannak pl. az országos feladatok. A múltkoriban egy televíziós közvetítés kapcsán elhangzott, hogy bizonyos pénzforrásokat az egészségügy felé irányítanak. Nagyvállalatok igazgatói ígérték, hogy a rendelkezésükre álló tőkét beforgatják az egészségügybe. Ennek is vannak azonban hátulütői, melynek lényege, ha egy nagyvállalat pénzt fordít az egészségügyre, akkor – eddigi tanulmányai és filozófiai ismeretei szerint – nem feltétlenül azért teszi, hogy az egészségügyi dolgozók helyzetén javítson. Lehet, hogy ezt is megkísérli, de meggyőződése, hogy a profit kerül számukra előtérbe. Az egészségügy talpra állítását az országnak kell megoldania, melyhez 300-500 Mrd Ft szükséges. Ezt nem kérheti Toller polgármester úrtól, a közgyűléstől, mert nem szeretné, ha bizonyos „elegáns csúsztatások kapcsán” úgy nézne ki, hogy minden probléma csak itt, helyben keresendő. Ezért vette a fáradságot, hogy beszéljen az országos dolgokról. Folyamatosan kifogásolják, hogy a közgyűlésben soha senki nem teszi szóvá az egészségügyi dolgozók bérét. Ennek megoldása mindenképpen a jövő

17 ügye lesz. Mindenki előtt ismert, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, és a megoldás valamely formáját feltétlenül meg kell találni. Hangsúlyozza, a járóbeteg-ellátás helyi jellegű komoly problémáira való rávilágítás mellett az egész ország egészségügyét szemügyre kell venni. Dr. Toller László: megjegyzi, az egészségügyben minél többet dolgoznak, annál több ponttal jár, ami ellen nem igazán lehet védekezni. Dr. Mikes Éva: tekintve, hogy egy koncepció van előttük, és a határozati javaslat is koncepciózus feladatokat tűz maga elé, korántsem költői kérdéseket kíván feltenni, belátva azt, ezek a kérdések nem olyan jellegűek, hogy azokra most választ kaphat. Felhívja az érintett bizottságok figyelmét néhány olyan témára, melyekről úgy gondolja, hogy mindenképpen a költségvetési rendelet előterjesztése előtt tárgyalandók, de ha konkrét, számszerű adatok állnak rendelkezésre, akkor megtisztelőnek venné, ha választ A kiosztott kaphatna. határozati javaslat 19.) pontja „javasolja megvizsgálni a 120 lakásos beruházásra a Széchenyi-terv által biztosított, kedvezményes kamatozású hitel felvételét, az önkormányzati önrész kiváltására”, említve azt, hogy természetesen a városban egy több komponensű lakásprogram indítása nagyon fontos lenne, mert ez csak az egyik komponens. Egy hitelfelvételi lehetőségnél a kedvezményes az, amit figyelembe kell venniük, ezzel együtt kérdése, tudható-e pontosan, mennyibe kerül ez a lakásépítési program, amibe a város belekezdett a folyamatos pályázással? Itt nem a négyzetméter árakra gondol, hiszen teljesen egyértelmű, mennyi az önkormányzati és mennyi az állami pénz, mivel pályázat keretében zajlik. Utal a 80-as év vége, 90-es évek eleje legnagyobb problémájára – amit sem Pécs városa, sem az ország korántsem nőtt ki -, ami arról szólt, hogy egy sok évtizedes felújítási és karbantartási elmaradásban lévő ingatlanvagyon szakadt az ország és az önkormányzat nyakába. Rosszabbnál rosszabb megoldások mutatkoztak arra, miként lehet ezt a lemaradást behozni, ami nem is sikerült, ezért nem gondolja, hogy 1990. utáni hibát kellene ebben keresni. Kérdése: a város milyen fenntartási, felújítási költségeket óhajt e célra fordítani? Ezt évenkénti bontásban kívánja-e kezelni, vagy van-e erre valamilyen költségkalkuláció? Milyen módon óhajtja ezeket rendezni? Reméli nem úgy, hogy a város közüzemi cége „kebelén felnő majd egy újabb PIK”? Emlékeztet arra, a 90-es évek elején ez mekkora problémákkal járt. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy egy olyan ingatlanvagyonról van szó, amelyet nem lehet magára hagyni. Amennyiben kiemelten, vagy jelentős részben szociális, vagy szociális szemléletű az a lakásjuttatás, ami ezen lakások felépültét követi, akkor ezekkel a problémákkal mindenképpen foglalkozni kell. Felhívja a figyelmet, a lakásépítési programnak van konkrét projektköltsége, ezen túl járulékos költsége, és csak a kettő összegeként beszélhetnek a lakásépítési program költségeiről. Feltételezi, hogy erre vannak konkrét számadatok is, és nyilvánvalóan nem kívánja egy témára elhúzni a mai vitát. A módosított határozati javaslat említést tesz az ingatlanfejlesztési koncepcióról. Tudomása szerint 1990. óta minden választási ciklusban születtek erre vonatkozó döntések. Az elsőben némelyiknek ő maga is előterjesztője volt, és amely részletekbe menő feladatokat adott. Azok

18 végrehajtása nyilván valamilyen módon megtörtént, vagy nem. Mindenesetre azt is jó lenne tudni, ha igen, akkor milyen fokban, ha meg nem, akkor miért nem. A határozati javaslat 22.) pontjából számára úgy tűnik, mindenképpen rendezési tervekkel és városfejlesztési koncepciókkal egybehangolt ingatlanfejlesztési koncepcióról van szó. Ennek okán fontosnak tartja legalább bizottsági szinten foglalkozni azzal, hogy a régebben, újabban, vagy akár ebben a ciklusban keletkezett anyagok hasznosulását, végrehajtottsági fokát megnézzék, különös tekintettel – amire jelen határozati javaslat is külön kitér - a külső szakértők bevonására, amely természetesen városrendezési, építészeti kérdésekben indokolt, de csak abban az esetben, ha látható valamiféle hasznosulása a folyamatosan készülő terveknek. Egyéb esetben pedig nagyon komoly pénzkidobás. Ez utóbbi kijelentését komolyan felvállalja, mert áttekintve azt, hogy az elmúlt esztendőkben, adott esetben a város mennyit fordított ilyen fajta anyagok megrendelésére, azok hasznosulását, illetve végrehajtottsági fokát vizsgálva úgy gondolja, ebből következtetések és konzekvenciák vonhatók le. Még egyszer javasolja, a hivatalnál esetlegesen megtalálható anyagokat az illetékes bizottságok tekintsék át, mert lehet, hogy a jelenlegi állapotot tükrözik, viszonylag csekély változtatásokkal beérhető módon. Ugyancsak kéri és javasolja, hogy a költségvetési rendelet előterjesztését megelőző bizottsági munkában kerüljön áttekintésre a város szociális kiadásainak és közszolgáltatási helyzetének együttes elemzése. Javasolja ezt azért, mert a támogatási kérelmek kifejezetten szociális célú, vagy szociális jellegű, és mégsem a szociális büdzséből teljesítendő kötelezettségvállalások, ígéretek és igények formájában kerülnek benyújtásra úgy, hogy azokból nem látható, hogy egységesen, egyfajta szociális kiadási rovatban, vagy legalábbis elméletileg abban lennének kezelhetők, vagy lennének kezelendőek. Sajnos természetes állapotnak fogható fel, hogy a városi közüzemi szolgáltatások meghatározott módon és meghatározott igénykifejtés mellett a városi központi költségvetésből támogatásra szorulnak. Ugyanígy teljesen természetes, hogy szociális kiadásokként elkötelezettségek terhelik a várost. Ezt a kettőt nagyon fontos lenne összehasonlítani, és koncepciózusan eldönteni azt, hogy azokból a kedvezményekből, ígéretekből, támogatásokból, amelyekről beszélnek, vagy amelyekről már döntés született, vagy amelyekről a döntést tervezik, melyek azok, amelyek szociális célú, vagy szociális jellegű kiadásoknak minősülhetnek. Ezzel együtt kellene a város szociális kiadásainak sokaságát végiggondolni. Utal itt konkrétan Nagy Csaba képviselőtársa hozzászólásában elhangzott, utazási kedvezményekre vonatkozó megjegyzésére, amely kifejezetten szociális célú kiadásként kezelhető, de nyilvánvaló, a hasznosulását is meg kell nézni azon túl, hogy ez nagyon jól hangzik, és mindenki örül neki. Azt a fajta hasznosulását is meg kell nézni, ez miképp viszonyul az önkormányzat egyébként nehéz helyzetben lévő tömegközlekedési társaságának várható kiadásaihoz.

19 A határozati javaslat alapján kiemelt néhány témát, melyekről nyilvánvalóan hosszú, és politikai felhangokat nem nélkülöző vitát lehetne nyitni. Éppen ezért javasolta ezeknek elsődlegesen bizottsági tárgyalását. Nehéz lenne azon vitatkozni, hogy csak ezek a témák – amelyeket példaként említett – 100 milliós nagyságrendű költségeket érinthetnek, és érintenek mindenképpen akkor, ha azokat összességében tekintik. Dr. Toller László: a „többlábú ingatlangazdálkodásról” annyit kíván elmondani, hogy a közgyűlés már korábban elfogadott egy lakáskoncepciót, amelynek végrehajtása folyamatban van. Az önkormányzat lakásokat vásárol, azokat szerkezet kész állapotban átadja. A kérdésre a felszólalások végén Bókay Endre válaszolni fog. Eddig a Lakásalapban 1 Mrd Ft körüli összeg volt, az önkormányzat mindig belső hitelként vette figyelembe, azaz ebből „pazarolt”. Ezt most megszüntették, és a Lakásalapot lakáscélú fejlesztésekre és felújításokra használják fel. Így az alap természetesen fogy, ami kötelezi az önkormányzatot arra, hogy egyre kevesebb összeget vegyen belső hitelként igénybe, mert ez torzítja a gazdálkodását. Ingatlangazdálkodási koncepció van, a PIK-esedés veszélye pedig nem áll fenn. De Blasio Antonio: kiemelten a központi támogatások és a város által működési feladatokra biztosított pénzekről, és ezek költségvetési hatásáról szóló részre kíván reagálni, Bókay Endre hozzászólásával kapcsolatban. Felhívja a figyelmet arra – amit Nagy Csaba képviselőtársa is elmondott -, hogy a városban nehezen található olyan beruházás, fejlesztés, amelybe jelentős központi támogatás ne érkezett volna. Úgy gondolja, a jelenlegi kormány mindent megtett azért, hogy Pécs város régiós vezető szerepét biztosítsa és igazolja. A városnak legalább annyi felelőssége van a régiós vezető szerep biztosítására és igazolására, mint amennyi a kormány feladata. Amennyiben a város úgy dönt, hogy mindenkinél különb akar lenni a régióban, és önként vállalt plusz feladatokkal kívánja ezt a presztízst megteremteni magának – mint ahogy a világon mindenütt így van -, hiszen a régióvezető városában kell olyan oktatási intézményeknek lennie, olyan ellátási formákat biztosítani az egészségügyben, kultúra, sport, stb. területén, ami nincs másutt a régióban. Sok mindenben kell élen járniuk ahhoz, hogy valóban régiós vezető szerepüket ne csak hangoztassák, hanem ez valóban így is legyen. Ezért a városnak áldoznia kell. Tudomásul kell venni, hogy ez nem csupán központi kormányzati feladat. A központi kormányzat a beruházások tekintetében minden tőle telhetőt megtett, és tudomása szerint hosszú távon is megtesz. Reméli, az általa elmondottak talán kissé más megvilágításba helyezik a város által vállalt, működési feladatokra szükségesen biztosítandó pénzek költségvetésbe való beépítését. Említésre méltó az is, hogy a ma reggel megkapott határozati javaslat-sor miben különbözik az előzőtől. Nem volt könnyű feladat figyelnie a vitára, és közben összehasonlítania a két anyagot. Ezt megtéve rájött arra, hogy van az előző anyagban néhány pont, amelyet az újban összevontak. Megköszöni a magyarázatot, mert különben nem jött volna rá magától. Elkerülhető lett volna a vita a módosító indítványról, ha ahhoz egy papírlapot mellékelve feltüntetik annak lényegét, hogy mire figyeljenek oda a tisztelt képviselőtársak. Úgy gondolja, ennyi kölcsönös megbecsülést

20 megérdemeltek volna. Továbbra is hiányolja, hogy a módosítást végző személy nem írta alá az új határozati javaslatot. A konkrét anyagra visszatérve rájött arra, hogy az eredeti határozati javaslat 26), 27), 29), valamint 22) pontját vonta össze a 18) új pontban Soó László képviselő úr, mivel őt látja helyeslően bólogatni. Összevonásra kerültek tehát olyan pontok, amelyekről még a reggeli hozzászólása előtt úgy gondolta, hogy ellenzéki képviselőként valami pozitívumot is kellene mondania, hogy ezzel meglepje Bókay képviselőtársát. Ez nem sikerült, mert éppen azok a pontok kerültek ki az eredeti anyagból, amit pozitívumként szeretett volna elmondani. Azokból a pontokból készítettek egy, számára sokkal jelentéktelenebb pontot, mint amilyen eredetileg volt. Véleménye, hogy egy ilyen határozati sorban az az öt pont, ami külön rendelkezik az intézmények felújításáról és azok prioritásairól, pénzügyi keret felállításáról, ugyanezt elmondja a városi vizekről, az úthálózatról. Ezen utóbbinál még azt is megnevezi, hogy készüljön program a területbiztosítás időarányos költségigényének figyelembevételével. Nagyon fontos részek voltak az eredeti előterjesztésben, amit az új anyag egy pontban kezel, és így nagyon fontos részletkérdéseket elhagy. Másról már nem rendelkezik, mint arról, hogy készüljön terv. Hogy abban mit, hogyan kezeljen szó nem esik. Ez elbagatellizálja azokat a kérdéseket, amelyek számára az eredeti anyag pozitívumait képviselték. A PT Rt-vel kapcsolatban is csupán annyi volt a kérdés, hogy benne van-e ebben a 7 milliárdos hiányban, vagy nincs, mert ez esetben további hiánynövekedéssel kell számolni, amely hiány a végén biztosan egyensúlyba kerül, de a kérdés mindig az, hogy milyen áron. Továbbra is feltenné azt az udvarias és tiszteletteljes kérdését - amit már többen feltettek előtte, és reméli, hogy az udvarias kérdésére ugyanilyen udvarias válasz fog érkezni -, hogy benne van-e a jelenlegi anyagban a tervezett diákutazást támogató rendszer? Dr. Toller László: válaszol a feltett kérdésre: részben, de december 3-án lesz egészben. De Blasio képviselő úr nagyon fontosat mondott, és nem tudja, jól értelmezi-e. A pályázatok felsorolásával kapcsolatosan azt állította, semmiféle hátránya nincs abból a városnak, hogy szocialisták vezetik, vagy szocialista polgármestere van. Kérdezi, igaz-e az állítása? De Blasio Antonio: megjegyzi, az SZMSZ szerint most nem válaszolhatna. Nem erről szólt a felszólalása, de ha polgármester úr értelmezni akarja, akkor csak önmagának tegye, mert ha ezt az újságban leírja, akkor valószínűleg cáfolni fogja, mert nem ezt mondta. Weller János: a vita hallatán kissé furcsán érzi magát. A hozzászólók többsége statikus állapotról beszél, mintha ez a költségvetés 2002-ről szólna. Igaz a koncepcióról ez elmondható, de az sem statikusan csak erről. Ennek 11 év előzménye volt, és vannak következményei, mert hosszú távra határoz meg bizonyos kérdéseket. A vita alapján úgy érzi, hogy ezt nagyon kevesen érezték ki a koncepcióból. Makrogazdasági összefüggésekben már sok minden elhangzott. Többek között az, hogy milyen jól alakultak a magyar gazdaság lehetőségei, pozíciói, milyen kérdéskörökben nem sikerült elérni a célokat. Elsősorban az infláció

21 hangzott el. Hozzá kell tenni, hogy az elmúlt 11 évben – ami megalapozza ezt a mostani koncepciót is – nem volt mindig ilyen jó a helyzet. Szerencsére 1995. évet követően 1996-tól lényegesen javultak a mutatók, lehetővé vált, hogy országosan kedvezőbb költségvetési koncepció alakuljon ki. Az viszont nem állítható, hogy helyben is így történt. Megfigyelhető, hogy az önkormányzatok hosszú évek óta működési hiánnyal küszködnek - így Pécs város önkormányzata is -, amit csak vagyonfeléléssel tudnak ellensúlyozni. Az elmúlt évben pl. a kormány 1279 önkormányzatnak adott önhibáján kívül hátrányos helyzete miatt támogatást, ami az önkormányzatok 40 %-át teszi ki, és azt jelenti, hogy ezekben az önkormányzatokban semmiféle fejlesztés nem történhet, kivéve a céltámogatásos fejlesztéseket, amelyek az alapellátási körbe tartoznak. Kötelesek továbbá mindenféle helyi bevételt beszedni, akár van, akár nincs rá lehetőség. Helyi adórendeletet kell alkotni 100-200 fős kisközségben, ahol pl. összesen két vállalkozó tevékenykedik, de az iparűzési adót be kell szedni. Ilyen szituáció alakult ki az elmúlt 4-5 évben, és ez még romló tendenciát mutat. Statikusan nézve igaz, hogy a normatíva az előző évhez képest lényegesen nagyobb mértékben javult, mint a tervezett infláció. Nehéz elfogadni azt a kijelentést, hogy jobb lesz a helyzet. Erre megvan a lehetőség, de még várni kell, mivel az infláció még nem érte el a kívánt szintet. Ez a gazdaság számára nagyon súlyos gondot jelentett, mert az utóbbi árfolyamsáv-szélesítés egy kapkodó intézkedése volt a kormánynak, amivel megpróbálta elérni, hogy a közel 10 %-os infláció a kívánt 6 %-os szintre csökkenjen. Egyelőre ennek a gazdaság csak a hátrányait mutatja, és nem biztos, hogy annak egészére, ezen belül Baranya megye és Pécs város gazdaságára kedvezően fog hatni. A vagyonfelélés sajnos tovább folytatódik. Ezért nagyon fontos, hogy az előző évben megfogalmazott célt ebben az évben is egyértelművé tegyék. A működési hiányt olyan szintre kell visszahozni, hogy legalább 1 % ponttal csökkenjen a korábbi időszakhoz képest. A vagyon ugyanis véges, egy idő után elfogy, és akkor Pécs városa is beállhat 1280-diknak a sorba, remélve, majd a kormány segít abban, hogy legalább intézményeiket működtetni tudják. A helyi gazdaság kérdésével ugyancsak foglalkozni kell. A GDP nagyon jól alakult, szépen fejlődik az ország egésze, csak vannak apróbb hibák: ez nem minden régióra, megyére és városra igaz. Baranya megye iparának értékesítése 2001. januártól augusztus végéig (8 hónap alatt) 20 %-kal kevesebb, mint 2000. azonos időszakában. Elgondolkodtató, miként fog akkor fejlődni Baranya megye. Hozzá kell tenni, hogy az iparértékesítés zöme Pécsre vonatkozik, nem a kisközségekre, így e téren is visszaesés várható. Végiggondolta-e mindenki, hogy ez mit fog jelenteni pl. a bevételeknél? Az iparűzési adó ugyanazon a szinten történt betervezésre koncepció szinten, mint az idei évben. Kérdezi, tényleg be fog jönni ez a Kiadási oldalon betervezte az önkormányzat a szociális feladatokra bevétel? vonatkozó előirányzatokat, a normatívák által biztosított növekményekkel, lehetőségekkel. Vajon ugyanannyira lesz igény, mint az elmúlt években, mivel az ipar teljesítményének 20 %-os csökkenése egyértelműen létszámleépítéssel is jár. A létszámleépítés pedig a szociális ágazatot fogja sújtani, nem közvetlenül most, mert először a munkaügyi vonalra kerülnek az

22 elbocsátottak, de ha nincs új munkahely, akkor fél-egy év múlva megjelennek az önkormányzati szociális rendszerben plusz igénnyel, amit valamilyen forrásból teljesíteni kell. Ezek azok az általános kérdések, amelyeket a koncepció készítésekor, elfogadásakor is mérlegelni kell. Ebben a helyzetben elmondható, hogy a határozati javaslatban szereplő 29 pont – mely jelentős része takarékoskodásra, a pénzek, a vagyon megőrzésére vonatkozik – igen kellemesek, és talán 5 fő célt kellene kihangsúlyozni. Az egyik a működőképes fenntartás, minél kisebb vagyonfelélés mellett. Emellett 4 fejlesztési cél jelenik meg, amit lehetne bővíteni, csak éppen a lehetőség nincs meg. A négy kiemelt cél mindegyike a városban hosszú évek óta megoldandó problémát jelent, ami messze nem attól függ, mikor lesznek a választások, hanem azon múlik, hogy van-e erre lehetőség, van-e erő ezen lépéseket megtenni. A négyből egyet szeretne kiemelni, ami talán a határozati javaslatban kap hangsúlyt, de számszerűségében a mellékletekben kevésbé. Nagyon komoly hangsúlyt kell fektetni az ISPA program előkészítésére, fogadására. Ez ugyan 2002-ben még kisebb feladatot jelent kiadási, fejlesztési oldalon, de ha nincs előkészítve, akkor az önkormányzat saját lehetőségeit fogja a későbbiekben korlátozni, hiszen a jövő évben a megvalósíthatósági tervek mellett engedélyezési, kiviteli terveket kell elfogadtatni, a tendereztetést meg kell kezdeni, le kell bonyolítani. Ha ezt nem teszik, akkor 2003-ban nem lesz mód olyan ütemben igénybe venni az Unió, illetve a kormány támogatását, ahogy ezt a pályázatban jelezték és kérték, s amire a támogatási ígéretet megkapták. Dr. Toller László: a takarékosságról megjegyzi, 6 éve mindig az Egyesített Egészségügyi Intézményekről szól a vita, hogy véghelyzetben van, összeomlás fenyegeti, stb. Különböző lépések történtek az önkormányzat részéről, támogatásokat is adtak, de mindig megfontoltan. Összedőlt? Nem. Amitől összedőlhet, attól, ha a pontrendszer nem változik. Erről, vagy hasonlókról szól az összes többi javaslat. Körömi Attila: érdemi mondandója előtt a polgármester úr egy korábbi tényszerűnek feltüntetett adatsorát szeretné cáfolni. Arra kéri, a jövőt illetően a város polgárait, a városi értelmiséget, a teremben ülőket tisztelje meg azzal, hogy teljes egészében nyilvános, mindenki által kontrolálható, s főként a politika azon szintjén, ahol ő műveli ezt a szakmát, fejből tudni vélt adatokat pontosan idézzen. Nem igaz, hogy az előző kormány 27-30 %-os inflációval vette át 1994-ben a kormányzást. Az Antall kormány 18,8 %-os inflációval adta át a kormányrudat az MSZP-SZDSZ kormánynak. Abban igaza van, hogy ezt sikerült „föltornászniuk” ’95-re 28,2 %-ra, és onnan valóban sikerült az inflációt - munkájuk révén is - 14,3 %-ra csökkenteni. Tehát nem 27-30 %-ról indultak, hanem 18,8 %-ról, és nem 10 %-kal adták át, hanem 14,3 %-kal. Ezek a pontos adatok. Kéri polgármester urat, ne hozza őket abba a méltatlan helyzetbe, hogy folyamatosan és mindig kiigazításra kényszerüljenek, amikor hozzászólásában ilyen nyilvános adatokról tájékoztat a közgyűlésben. Megköszöni Bókay Endrének, a Szocialista frakció vezetőjének és polgármester úrnak azon megnyilatkozásait, amelyek az elmúlt hetekben látnak napvilágot, amit nagyon fontosnak tart, mert ezzel „átléptek egy mérföldkövet”. Mindketten világosan és egyértelműen elismerték, szó sincs

23 és szó sem volt arról, hogy a kormány a különböző támogatások megítélése során, a kormányzás megkezdése óta egy pillanatig is figyelembe vette volna a város vezetésének ún. színezetét. Ezt Bókay képviselő úr az Értelmiségi Klubban, polgármester úr pedig az imént, és az ezt megelőző közgyűlések egyikén is elismerte. A végkövetkeztetés részéről más lesz, amit majd a végén elmond. Ennek azért tulajdonít fontosságot, mert a jövő évi költségvetési koncepciót valóban – Weller képviselőnek igaza van – nem pusztán statikájában kell nézni, de el is kell helyezni egy olyan rendszerben, ahol világosan látható, hogy egy Pécs nagyságrendű város fejlődéséhez, fejlesztéséhez, működtetéséhez milyen hatáskörökkel és feladatokkal járulhat hozzá a kormány, és mi az, ami nem a kormányra, hanem a helyi városvezető koalícióra, vagy a helyi többségre tartozik. Nagy Csaba ugyan felsorolta, de fontos ezeket a sorokat állandóan ismételni. A mecsekoldali szennyvízberuházás – ami több mint 6 Mrd Ft értékű lesz – kapcsán sokan nem is tudják, hogy ennek nagyobb része, egyébként a mecsekszabolcsi, vasasi részt érinti. Ebből a 6 milliárdos beruházásból a kormány 2,4 Mrd Ft-ot biztosít. A Pécs-Pogányi repülőtérre a kormány nemcsak az engedélyt adta ki a fejlesztésre, hanem a Regionális Területfejlesztési Tanács és a Megyei Területfejlesztési Tanács – amelyek szintén kormányzati költségvetésből leosztott pénzekből gazdálkodnak, tehát nem a megye és a régió pénzeiből, hanem a kormány által leosztott pénzeket osztják tovább – már több mint 1 Mrd Ft-ot elkülönített a repülőtér fejlesztésére. Összesen 200 lakás fog épülni több mint 700 milliós kormányzati támogatással. A stadion ügye ugyan még függőben van, de a kormány által megszavazott 500 M Ft bármikor lehívható, mihelyt az ügy nyugvópontra kerül. Lassan befejeződik a kertvárosi csomópont építése. Erről nem tud pontos számadatot mondani, 200-300 M Ft között van az az összeg, amelyet a kormány támogatásként megítélt. Nemrég került átadásra az egyetem egyik új tömbje, amelyhez az oktatási tárca 250 M Ft-ot adott felújításra. Az egyetem három kara 215 millióval járult hozzá, tehát itt is több mint 50 %-ot adott a kormány. Nem kívánja folytatni a felsorolást. Talán mindez elégséges volt ahhoz, hogy világossá váljék, miszerint Pécs városában azok a fejlesztések, amelyekhez a kormány támogatását adta, és amely meghaladja az 50, vagy 100 M Ft-ot, nem is mennek kormánytámogatás nélkül, azok rendre ütemezetten haladnak előre és folynak. Azok a fejlesztések azonban, amelyek teljes egészében helyi kompetenciába, a helyi városvezetés felelősségi körébe tartoznak, a helyi városvezetés összefogó erején kellene, hogy alapuljanak, azok elmaradnak, akadoznak, leállításra, átütemezésre kerülnek. A polgármester úrnak azon következtetése, amely jól érzékelhetően kitapintható szavaiból, miszerint a Szocialista Párt talán lélekben felkészült jövő tavaszi választási vereségére, mert csak ennek tudható be, hogy retorikát váltott. Hiszen a polgármester úr néhány héttel ez előttig nem árnyaltan mondott mást, hanem egészen mást mondott a kormánytámogatásról. Több napilapban megjelent, hogy a kormány szerinte bünteti a várost. Retorikaváltásra a miatt volt szüksége polgármester úrnak, mert úgy érzi, nem lesznek jövő tavasszal sikeresek, tehát ettől kezdve az az érdeke, hogy úgy tegyen, mintha miatta haladnának jól az állami

24 beruházások. Ez nem így van. Polgármester úrnak az lenne a feladata, hogy a hatáskörébe tartozó beruházásokat vigye sikeresen, de ezek álltak le a városban. A jövő évi költségvetési koncepciónak lehetne akár erénye is, hogy több mint 20 pontból áll. Szerinte ez nem erénye, hanem hibája. Egyik képviselőtársa megfogalmazása szerint ez a „bölcsőtől a sírig” költségvetési koncepciója. Hirtelen mindent kezelni akar, amit az elmúlt 3-3,5 évben elfelejtett. Természetesen nehéz volt ’98-ban úgy nekimenni egy választási ciklusnak, hogy az előző közgyűlés szocialista-szabaddemokrata többségétől vette át ez a testület – a szocialista-szabaddemokrata többség – az irányítást, mert az a többség 1996-1998-ig nem a város legfényesebb két évét produkálta. Ettől függetlenül ez nem menti a koalíció felelősségét az alól, hogy a 3,5 alatt legalább azokat a hibákat ki kellett volna javítaniuk, amelyeket az előző szocialista-szabaddemokrata többség 1996-1998. között elkövetett. Úgy gondolja, ennek a koncepciónak a hitelét az rontja, hogy olyanok terjesztették elő, akik a város rájuk tartozó ügyei, bajai orvoslása terén nem tudtak egyről kettőre jutni az elmúlt három évben. Azt a következtetést kell levonni, még inkább sarkallni kell a várost arra, minél több pályázatot nyújtson be a kormányhoz, hogy legalább azokon a területen történjék előrelépés – kormánypárti képviselők lobby-tevékenysége révén – ahol a kormány támogatást tud nyújtani a városnak. Elismeri, hogy hozzászólásával nem dicsérte a polgármester úr által beterjesztett költségvetési koncepciót, de a szándéka sem az volt. Ketté kívánta szelni azt a felelősséget, amely azt jelenti, hogy a városvezetése, a várost vezető szocialista, szabaddemokrata koalíció felelőssége nem keverhető össze a kormányéval. A kormány és a kormánypárti képviselők lelkiismerete a városfejlesztése tekintetében tiszta. A szocialista koalíciónak azzal kell elszámolni a beterjesztett konkrét költségvetési tervezet vitája során – addig a koncepció tartalma is változhat – hogy a városvezetésre tartozó fejlesztésekkel, a leállított fejlesztésekkel kapcsolatban képesek-e arra, hogy újra indítsák és a város fejlődéséhez azzal a munkával is hozzájáruljanak, amely nem a kormányra tartozik. Dr. Toller László: mielőtt személyes érintettség címén szót kérne, köszönti a terembe érkező dr. Medgyessy Péter urat, az MSZP miniszterelnök jelöltjét, és dr. Doszpot Péter képviselőjelöltet, akik megtisztelték a mai Közgyűlést. Megjegyzi, nem a Szocialista Párt, nem a szocialista frakció és képviselőjelöltek terjesztették azt, hogy akkor jár jól a város, ha színre-szín lesz az önkormányzati választások eredménye, hanem képviselő úr tette ezt meg, melynek TV felvételeit meg tudja mutatni. Úgy gondolja, a városvezető koalíciónak nincs oka félelemre sem a költségvetés vitájában, sem az eddigi tevékenységükben, hiszen az 1994 óta folyamatosan csökkenő és romló költségvetést változtatta meg és növekedési tendenciára állították a várost. A májusi választások tekintetében semmiféle pesszimizmusra nincs okuk, mert ha a FIDESZ következetesen hirdeti azt, amit 1998-ban, akkor a májusi választásokon a MSZP-re kell szavazniuk, hiszen a színre-szín elv csak

25 abban az esetben érvényesülhet, mert később lesz az önkormányzati választás. A tényeket illetően az a véleménye, helytelen volt – bár olybá tűnt, mintha papírról olvasta volna az inflációs tételeket – valótlannak beállítani. A szünetben egyeztetni lehet, hogy melyik inflációs ráta volt igaz. Fontosnak tartja elmondani, nem személyes érdem és érdek az, ha valami sikerül a városban, vagy sem. Nem nyújtották be a pályázatot – amiért megrótták a városvezető koalíciót – és újragondolták a Mecsek-Nyugaton a vízrendezést. Amennyiben a város elkezdi a beruházást, akkor 2,7 Mrd Ft veszett volna el, az ISPA pályázattal viszont 600 M Ft-ból meg tudta oldani a csatornázást. A kettő között 2,1 Mrd Ft a különbség. Úgy gondolja, nincs igaza képviselő úrnak abban, amikor azt állítja, hogy nem átgondolt a város fejlesztése. Képviselő úr említette a kormány hatalmas sikerét, de mindez létrejöhetett volna anélkül, hogy a város pályázik. A pályázatban benne van a város lakosainak és a Közgyűlés pénze is. Amennyiben nincs lakáskoncepció, és nem építi meg a város – maga erejéből - az első harminc lakást, valamint nem pályáznak a további lakásépítésre, akkor nem hiszi, hogy létrejöhettek volna az említett hangzatos sikerek. Minden esetben azt mondta, ha az Önkormányzat, a kormány, a civil szféra, a gazdaság és a szakmai összetevők közösen tevékenykednek, akkor az a város előnyére válik. Ezt állította 1998-ban, amikor megválasztották polgármesternek és most is ez a véleménye, és 2002-ben - a várhatóan győztes májusi választások után is - ezt fogja mondani, hiszen minden kormánynak, Önkormányzatnak kötelessége, hogy a polgáraival kapcsolatos tevékenységet együtt végezze. Ez nem lehet egyéni siker, és egyéni ambíció kérdése, hanem ez szükség. Ebben hívja partnernek az ellenzéket a személyes érintettségnek szóló felszólalást követően. Átadja az ülés vezetését Kerényi János alpolgármesternek. Kerényi János: dr. Mikes Éva képviselőasszony ügyrendben kíván szólni. Dr. Mikes Éva: bejelenti, ügyrendi hozzászólása már tárgytalan, mert polgármester úr betartotta az SZMSZ-t. Mielőtt polgármester úr vezetésével választási nagygyűlésé alakultak volna át, átadta az ülés vezetését. Galbáts András: a megkapott tervezet különös érzéseket vált ki. Nem tudja, hogy készült a koncepció. Amennyiben megnézi az előterjesztés első oldalát, látható, hogy két bizottság – a Költségvetési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság – tárgyalta. Az előterjesztő a polgármester. Az évek folyamán a koncepciók nem így készültek. Úgy érzi, érdemben másképp nem tud elkészülni, csak ha azokban a bizottsági vélemények, akaratok és ezen belül – mivel a bizottságok felölelik a város össze területét – a munkájuk is szerepel. Úgy gondolja, ez az anyag az apparátus bevonásával, alapvetően a városvezető koalíciónak az előterjesztése, mert a bizottságokon nem futtatták keresztül. Azon lehet vitatkozni, hogy ez jó, vagy sem. Nyilvánvalóan, egy bizottságokon átvitt előterjesztés – különösen, ha koncepciózus jellegű – esetében még egyetértés is kialakulhat. A koncepció vonatkozásában lehet egyetértés, de a költségvetés kialakításakor már az ellenzéki vélemények is elhangzanak. Erre viszont még próbálkozás sem történt, ebbe a munkába a bizottságokat nem vonták be. Nem tudja, miért

26 történt ez, mert ha csak az előterjesztést venné figyelembe, – számok nélkül – látható, nagyon sok olyan vonása van, amellyel egyet tud érteni, és ami a város eredményeit is tükrözi. Talált olyan pontokat, amellyel – mint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tagja – vitatkozott volna, és amelyben kételyei, fenntartásai vannak. Szomorúan veszi, hogy nem volt alkalma bizottsági ülés keretén belül mindezt elmondani, mélységi elemzésére viszont a Közgyűlésben nincs lehetőség. Példaként említi, hogy az előterjesztés 10., és 13. pontjában ismét visszatér a koncepció ahhoz a véghezvitt gyakorlathoz, melyhez személye és frakciója is problémákat jelzett, és azzal nem értettek egyet. Mivel a túlzott koncentráció ellentétes a Kisgazda szellemiséggel és gondolkozásmóddal, nem tudták azt támogatni, de a figyelmet is felhívták mindarra. Válaszként azt kapták, hogy gazdaságilag jó lesz, és gyakorlatilag pénzügyi megtakarítást jelent a városnak. Ezt a koncepció számokkal sem támasztja alá. Staub Ernő képviselő úr felhívta már a figyelmet, hogy a városra nehezedő közbeszerzési törvény az eredményeket erősen csökkenti, és nem minden esetben sikerül megvalósítani a legolcsóbb megoldást. Már több alkalommal vitatták, hogy a túlzott koncentráció – az intézmények gazdálkodásának koncentrálása, melyet a kulturális intézményekre is kiterjesztenének veszélyeket hordoz magában, mert a vezető egyén kreativitását, az adott probléma speciális ismeretét, a megoldó kézségét háttérbe szorítja. Frakciója véleménye szerint ez nem megtakarítással, hanem veszteséggel járhat. A számok ismeretében talán más lenne a véleménye. A bizottsági ülés keretében sem volt lehetőség a kérdés érdemi megtárgyalására, melyet nagyon hiányol. Véleménye szerint ez célszerű lett volna még abban az esetben is, ha a költségvetés beterjesztésére most nincs mód. Ez a lépés eltért a kialakult gyakorlattól. Azt elismeri, hogy a városvezető koalíció oldaláról ez gyorsítást jelent. Amennyiben úgy fogják fel a kérdést, hogy az akaratukat keresztülviszik, akkor talán felesleges is volt, de ellenkező esetbe viszont megjelenhettek volna olyan gondolatok, amelyek a költségvetési tervezetben már pozitívan, korrekciós tényezőként szerepelhetnének. Ez egy koncepció, furcsállja, hogy számokat is tartalmaz. Talán az apparátus adhatta meg a számokat, hiszen részt vesznek a bizottság munkájában, és figyelik azt, így el tudott készíteni egy olyan költségvetési tervezetet, amely több, mint 7,5 Mrd Ft-os hiányt mutat. Ha a bizottságokra bízták volna, akkor ez a szám jóval magasabb lenne, de akkor elmondhatták volna a bizottságok, hogy a koncepcióban szerepel a véleményük, akaratuk és megpróbálták azt érvényre juttatni, de erre nem volt lehetőség. Nem tudja, hogy a központosított gazdálkodás sikerrel jár-e, mert azt a zárszámadáskor a konkrét számok fogják alátámasztani. Amíg ez nincs meg, addig fenntartással kell lenni az esetleges eredménnyel kapcsolatban. Ezáltal meg kell kérdőjelezni azt a koncepciót, amely tovább kívánja ezt fokozni. Dr. Kunszt Márta: miután végigelemezte a költségvetés kondícióit, úgy gondolja nem megalapozatlan az amit a vagyonfeléléssel kapcsolatban kíván elmondani. Elmondja, személy szerint másképp nézi egy város gazdasági életét, mint a pénzügyi szakemberek. Úgy gondolja, egy város nem pusztán abból áll, hogy az évről-évre beterjesztett költségvetése mennyire van egyensúlyban és mennyire mutat pozitív, vagy negatív mérleget. Véleménye szerint egy város, mint város is életképes tud lenni a pillanatnyi anyagi

27 helyzetétől függetlenül, tehát sokkal nagyobb potenciát jelent, mint amit az adott gazdasági kondíciói tükröznek. Megkérdőjelezi azokat a kitételeket – bármelyik ciklust említhetné – hogy valóságos vagyonfelélésben van a város. Inkább azt mondaná, hogy vagyonátkonvertálásban van a város. Amennyiben megnézik az eddigi költségvetési számokat, akkor látható, hogy a legnagyobb mélyponton is a beruházások, a vagyoneladások, és a hitelek is egyensúlyban voltak egymással. Amikor vagyonfelélésről beszélnek, akkor véleménye szerint arról van szó, hogy a mobilizálható vagyonát tekintik pusztán a városnak és nem veszik figyelembe, hogy abból viszont beruházásokat is eszközölnek. A legnagyobb mélyponton is akkora összegű beruházása volt, amennyit a hitelfelvétel és az eladott vagyon jelentett, de ma már jóval több készül. Az kétségtelen, nem biztos, hogy ezek az elemek azonnal a piacra kerülhetnek, de nem is ilyen szempontból kell a vagyonát tekinteni. Javasolja, ne vagyonfelélésről, hanem vagyonátkonvertálásról beszéljenek, mert a jelenlegi beruházás jövőbeni hozadékot adhat. Elhangzott, hogy az egyik pont szerint iskolabezárásokra készül a várost vezető koalíció, de hangsúlyozza, nincs erről szó. Azt el kell ismerni, hogy csökken a gyereklétszám, ezért a távlati elképzelésekre vonatkozóan meg kell vizsgálni, miképp kezelhető mindez. Egyetért Galbáts András képviselővel abban, hogy minden szakmában vannak mítoszok. A közgazdaságtudományban szintén tapasztalható, hiszen van amikor centralizálnak, de a decentralizálás is megtörténik. Jelen esetben Pécs városa a centralizált gazdálkodás koncepciójában él, és azt tartja jónak, ha mindent centrálisan kezelnek. Mindezt a mítosz kategóriájaként tudja kezelni, amíg adatokkal nem bizonyítják be, hogy hozadékot jelent a város gazdálkodásában, de ezeket a tényeket nem látja, ezért szeretné, ha a 10.) pontot törölnék a határozati javaslatból. Akkor térjenek erre vissza, ha bebizonyosodik, hogy a központi gazdálkodásnak valóban anyagai hozadéka van. Addig viszont úgy gondolja, indokoltatlanul szerepel a kulturális szférára vonatkoztatva. Kerényi János: megadja a szót Cser Tibornak, a PDSZ képviselőjének. Cser Tibor: a PDSZ képviseletében megkérdezi, nem kellene-e megszavaztatni, hogy szót kapjon, mert eddig minden alkalommal, csak így szólhattak hozzá. Kerényi János: megkérdezi a Közgyűlést, egyetértenek-e azzal, hogy megadják a szót Cser Tibornak? Megállapítja, hogy Közgyűlés 33 egyhangú igen szavazattal egyetért azzal, hogy Cser Tibor, a PDSZ képviselője szólhasson. Cser Tibor: jelen esetben az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács Szakszervezetének véleményét kívánja elmondani, mely két részre osztható. Az első részben a szakszervezeti oldal kívánságairól beszél, a másik részben pedig arról, hogy a koncepcióban milyen elemeket találtak.

28 A szakszervezeti igénnyel kapcsolatban elmondja, hogy egyetlen-egy sem szerepel a koncepcióban, melyek a következők: megfogalmazták városi szinten az 5%-os jutalomalapot, melyen bruttó illetménytömeget kell érteni. Felmerült továbbá a munkaruhaigény, valamint a ruházati költségtérítés legalább 1.000,-Ft/hó/közalkalmazotti mértékben. A harmadik tétel a 2.200,Ft-os természetbeni étkezési hozzájárulás betervezése, és végül a számlafenntartási kompenzáció, melyről már Bókay Endre képviselő is beszélt. A Kjt. közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 79/A.§. alapján nem jelenthet ez anyagi terhet a közalkalmazott számára. A szakszervezet számításai szerint évi nettó 70 E Ft-os illetménnyel számolva – melyben a 13. havi illetmény is szerepel – kb. 5.300,- Ft/fő/év a számlakompenzáció A szakszervezeti oldal véleményének másik csoportja a koncepcióban mérték. szereplő elemekkel foglalkozik. Le kell szögezni, hogy a koncepciót áttanulmányozva találtak benne aránytalanságokat is és egyfajta sajátos logika érvényesülését is észlelték. Amennyiben az aránytalanságokat vizsgálják meg, akkor szintén el kell mondani, nem vitatva Pécs regionális szerepét és azt, hogy az élet minden területén bizonyos regionális funkciót kell betöltenie, az aránytalanságoknál az első helyre kívánkozik a sport területe. A koncepcióban a Sportbizottsági keret tartalék címszó alatt 200 M Ft, egyéb céltartalékok – megcímezett módon – a tanulók iskolai és diáksport támogatása 30,2 M Ft, a TÁSI futófolyosó felújítására 76 M Ft. A sport területéhez tartozik a labdarugó stadion 155 M Ft, az atlétikai pálya 40 M Ft. A tételek együttes összege 501 M Ft-ot jelent. Ebből viszont a diáksport támogatásra szánt 30 M Ft és TÁSI 76 M Ft összesen 106 M Ft, melyre azt lehet mondani, hogy diáksportra, illetve a tömegsportra vonatkozik. Ezen felül még marad közel 400 M Ft – melyből 200 M Ft a bizottsági keret - de felmerül a kérdés, mi történik ezzel az összeggel. Az Érdekegyeztető Tanácson elhangzott, hogy ezt a pénz az élsportra szánják. Aránytalannak tartják, mert miközben a város 200 M Ft-os keretet állapít meg a Sportbizottság részére, addig a tervezetben 15 M Ft-os keretek szerepelnek a többi bizottság számára. Véleménye szerint ez óriási aránytalanságot jelent. Nem a város lakóinak, és a diákok sportolási lehetőségére van megállapítva ez az összeg, hanem az élsportra. Szintén a céltartalékoknál szerepel a 30 M Ft-os intézményvezetői premizálási összeget, amely – ha kiszámolják az igazgatókra vonatkoztatva – 385 E Ft/vezető/év, miközben az „egyszerű” közalkalmazottak számára egyetlen fillér sincs betervezve. Ez nagyon-nagy feszültséget fog szülni – elsősorban – a közoktatásban, de a közszolgálati szféra többi területén is. Az aránytalanságok esetében konkrét kérdés is felvetődik. A céltartalékoknál szerepel a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés és az érettségi elnökök vizsgadíjának összege. Amennyiben párhuzamot állítanak fel a kettő között, akkor látható, hogy az elnök vizsgadíja több, mint 54.300 E Ft, a kiemelt kereset-kiegészítésre járó összeg pedig 45.700 E Ft. Aránytalannak tűnik a két összeg, ha egymással összehasonlítják. A céltartalékoknál szerepel egy tétel a vezetők premizálására, mely 30 M Ftot jelent. Amikor a szakszervezeti oldal e kérdést feszegette, akkor kiderült, hogy kötelező feladatellátásáért kapnák meg a vezetők ezt az összeget. A szakszervezet megítélése szerint ebben az esetben egy fordított elmélet érvényesül, mert ha valaki teljesíti a kötelezettségét és elvégzi a munkáját, akkor azért kapja az illetményét. Amennyiben nem végzi el a kötelező

29 feladatokat, akkor az már a fegyelmi felelősség körébe tartozik és nem azt jelenti, hogy kevesebb jutalmat kap. Az fordított logikának, technikának mondható, amikor ezzel indokolják a betervezett 30 M Ft-ot. Amikor a 30 M Ft beépítését szóvá tették az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács ülésén azzal érveltek, hogy a vezetők felelősek az intézmény takarékos gazdálkodásáért, továbbá erről bizottsági döntés született. Ugyanakkor a tervezetben semmilyen összeg nem szerepel, – melyről szintén döntést hozott a bizottság – hogy miután az intézményeknek a gazdálkodásában jelentős tétel lehet a pedagógusok által írt pályázatokon elnyert összeg. Arról szintén bizottsági állásfoglalás van, hogy mindebből a pedagógusok is részesüljenek. A koncepcióban viszont nem található erre vonatkozó adat. Azt is aránytalannak tartja, hogy a megszorító intézkedések döntő része a közoktatásra vonatkozik. A reggel benyújtott határozati javaslatot áttekintve azt lehet mondani, hogy az összes megszorítás közül az 1-5.) pontig, valamint a 13.) pont vonatkozik a közoktatási ágazatra. A szociális ágazatra a 6., 7.) pont, az egészségügyre a 8.), 9.) pont, a közművelődésre a 11.) pont és nem lehet látni más konkrét megszorítást. A koncepcióban 2%-os létszámleépítés szerepel. Eddig, az átszervezések során azt mondta az Önkormányzat, hogy a kötelező feladatokon túl, csak akkor tudnak forrást biztosítani az ágazati többletigények fedezetére, ha a létszámleépítést végrehajtják. A koncepcióban úgy látni, ha megtörténik ilyen forrás felszabadulás, akkor azt az összeget kivonnák a közoktatási rendszerből, ezáltal nem lehet kielégíteni a többletigényeket. A közoktatási törvény értelmében Az Önkormányzati ez törvényellenes. Érdekegyeztető Tanács Szakszervezeti oldala kérte, hogy az ülésre kapja meg a kimutatást a takarításról és a közétkeztetésről, melyre már 1 hónappal ezelőtt ígéretet kaptak. Az ülésen viszont csak februári adatokat szolgáltattak, melyet nem tudnak érdemben használni. Megtudták, nincs is frissebb adat. Mivel a jelen helyzetre vonatkozó adatok sincsenek meg, így nem lehet tudni, hogy ez megtakarítást, vagy többletkiadást jelent-e az Önkormányzat számára. A centrális gazdálkodásra történő átállás hasznára vonatkozó adatokat sem kapták meg. Ez azért fontos, mert a tervezet szerint ki szeretnék terjeszteni a centrális gazdálkodást, de a véleményalkotáshoz nem rendelkeznek megfelelő információkkal. A szakszervezeti oldal úgy látja, hogy elképzelései egyáltalán nem szerepelnek a koncepcióban, de nagyon sok olyan terv igen, amelyek hátrányosan érintik a közszféra különböző területeit. Horváth Zoltán: visszautal a vita azon részére, melyben Staub Ernő és Nagy Csaba azzal kezdte felszólalását, hogy mennyivel fognak nőni 2002ben a központi források. Staub Ernő azzal kezdte felszólalását – melyet kiemel, mert fontos tény – hogy bár az Önkormányzatok finanszírozása nem elégséges központi forrásokból, de azt is megjegyezte, mennyivel nőttek azok. Az Önkormányzatok régóta jelzik a kormánynak, hogy jelentős problémák és feszültségek vannak az Önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok ellátása és azoknak a finanszírozása között. Ez alapvető feszültségi forrás az Önkormányzatok költségvetésében és ezen problémák leküzdésé a legfőbb cél. A kötelezően ellátandó feladatokhoz az állam nem ad teljes mértékű állami forrásokat, tehát az Önkormányzatoknak ki kell egészíteni a pénzeket. A saját források a működési és egyéb bevételekből, illetve a felhalmozásból keletkezhetnek. Meg kell jegyezni, hogy a saját

30 forrás tekintetében az SZJA, ami helyben termelődik – Pécs városában több, mint 8 Mrd Ft nagyságrendű összeg. Amikor az állam ezt elvonja, nincs visszaosztva teljes mértékben, mert ma kb. 40% - 3 Mrd Ft – jelenik meg a város költségvetésében. Ez is jelentős probléma, melyet már régóta jeleznek. Deák Péter felvetette, hogy a bevételi oldal növelése – esetleg saját forrás tekintetében – tekintetében meg kell vizsgálni, hogy jól jövedelmező bevételi lehetőségektől esik el a város, illetve nem használja ki azokat teljes mértékben. Véleménye szerint, ha az Önkormányzat elkezdene vállalkozni, akkor sincs annyi tartalék ezen az oldalon, ami megoldaná az önkormányzati forrás problémáját. Hasonló jellegű a megjegyzése a kiadási oldal csökkentése tekintetében. Reagálni kíván Staub Ernő megjegyzésére, melyben az oktatási rendszer zsugorítására és a kollégiumok összevonására utalt. Nem úgy kell ezt értelmezni, hogy az Önkormányzat megszorító intézkedéseket tervez ezeken a területeken, a határozati javaslatok sem erről szólnak. A javaslatok lényege, hogy vizsgálják meg, hogy milyen tartalékok vannak benne. Nem az a cél, hogy megszorító intézkedéseket hajtsanak végre az oktatás, szociális, vagy más területen. Amennyiben a vizsgálat szerint tartalékok vannak még ezen a területen, akkor ki kell használni a lehetőséget. Úgy gondolja egyetlen területen sincs már akkora tartalék, hogy érdemes lenne megtenni mindezt. Gyakorlatilag az Önkormányzat, amikor saját forrást keres, falba ütközik, mivel sem a működési bevételi oldalon, sem a kiadási – megtakarítási – oldalon nincsenek tartalékok. Egyéb bevételei sem olyan nagyságrendűek, amelyekkel a működési kiadásokat fedezni tudják így deficit alakul ki. Nem ért egyet dr. Kunszt Márta felvetésével abban, hogy nem történik vagyonfelélés az önkormányzatoknál. Úgy gondolja ez meglévő gond, mert évről-évre a működés deficites, tehát többet költenek működésre, mint amennyi a működési oldalon a bevétel. Ezt viszont fedezni kell, és nincs más alrendszer a költségvetésben, mint a működési és felhalmozási oldal. Ha viszont a működési oldal deficites, akkor a felhalmozási oldalról kell finanszírozni. Ez viszont nemcsak Pécsre jellemző, és nem azért van, mert a pécsi önkormányzat vezetése nem alkalmas. Czukor Antal megjegyezte, hogy az Önkormányzat különféle intézkedéseket hozott és mégis 700 M Ft-os vesztesége van a működésnek. Ez nem azt jelenti, hogy eredménytelen volt az előző években hozott intézkedési csomag, hanem annak eredményeként csak 700 M Ft a vesztesége a működési oldalnak, tehát eredményes volt, és ezen az úton kell tovább haladni és tovább kell folytatni azokat az intézkedéseket, hogy a működési deficit csökkenő tendenciát mutasson. Amennyiben vagyonfelélés van, akkor abban a mindenkori kormányzatnak nagy felelőssége van, hogy miképp küszöböli ki azt az Önkormányzatoknál. Erre megvan a megfelelő megoldási metodika. Kapcsolódni kíván ahhoz, hogy milyen színezetűek az Önkormányzatok. A jelenlegi kormányzat ezt a problémát orvosolja, csak bizonyos önkormányzatoknál. A vagyonfelélés orvoslása úgy történik, hogy egyes önkormányzatok igen nagy állami támogatásban részesülnek. Akár pályázati úton, vagy azon kívül. Példaként említi Kaposvárt és Debrecent. Talán érthető, hogy miért e két várost emelte ki, hiszen milliárdos beruházásokban részesülnek állami forrásokból. A szisztéma a következő: van egy működési hiány, és vagyonfelélés, amely jellemző az összes Önkormányzatra, de hogy ne legyen vagyonfelélés, ki

31 lehet pótolni állami forrásokból, de az viszont nem érint minden önkormányzatot ma Magyarországon. Személyes tapasztalata is az, hogy mindez nagymértékben függ attól, hogy milyen a város vezetése. Ahol FIDESZ-es és kormányzati vezetés van a városokban, ott sokkal nagyobb mértékű támogatást kapnak, így a vagyonfelélés kompenzálva van. A működési költséget finanszírozzák meg, csak más módszerrel. Ezt nem tartja etikus finanszírozásnak. Az lenne a jó és igazságos megoldás, ha a működési költségeket normatív módon finanszírozná a mindenkori kormányzat. Ezt nagyon-nagy problémának érzi, de sajnos ez így működik ma Magyarországon. Körömi Attila és De Blasio Antonio felsorolták azokat a központi forrásokat, ISPA, repülőtér, lakások - melyet Pécs kapott. Amennyiben megnézik, akkor látható, hogy az ISPA és a repülőtér is az elmúlt 2-3 hónap eredménye. Felmerül a kérdés, ha 3,5 éve van a jelenlegi kormány és csak az utolsó hónapokban kapta meg a város ezt az állami támogatást, akkor előtte mi történt? A lakásokat leszámítva semmilyen állami forráshoz nem jutott Pécs. Ezzel szemben feltűnő, hogy Kaposvár, Debrecen az indulástól kezdve hatalmas pénzeket kapott. Ezzel megint csak arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy alapvető strukturális gondok vannak az Önkormányzatoknál és nem normatív úton vannak rendezve, hanem normatíván kívüli mérlegelő módon, melyben nagy szerepet kap, hogy a jelenlegi kormányzat melyik várost részesíti előnyben. Körömi Attila elmondása szerint a város fejlesztése területén a FIDESZ lelkiismerete tiszta. Úgy gondolja, ezt át kellene még tekinteni, mert személy szerint nem így látja ezt a kérdést. Petrovits Béla: 1992-ben hozott törvény szerint az Önkormányzatoknak költségvetési koncepciót kell készíteni egy megadott határidőig. Amennyiben nem írná elő a törvény ezt a kötelezettséget, személy szerint szükségesnek tartaná a költségvetési koncepció elkészítését, mert ebből az anyagból látható, hogy hol tart egy Önkormányzat. Milyen bevételre számíthat és mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a tervezett kiadásokat végrehajthassák. A benyújtott koncepció esetében a bevételek adottak, tehát nagy eltérésekre nem lehet számítani, mert a bevétel növekedések meghatározott célra érkeznek. A kiadások tekintetében nem tartja soknak a 7,5 Mrd Ft, vagy 8 Mrd Ft-ot. Olyan szám jelentkezik, amely részben a működési, részben pedig a felhasználási, felhalmozási kiadásoknál 50-50%-ban jön létre. A koncepció esetében az volt a feladat, hogy a szakbizottság, főosztályok nyújtsák be igényeiket ahhoz, mennyi pénzre volna szükségük, hogy az általuk elképzelt feladatok megvalósíthatók legyenek. Ez most jelentősen – 7,5 Mrd Ft-tal eltér a várható bevételtől. A koncepció utolsó oldalának, utolsó bekezdése nagyon fontos, mert kihangsúlyozza, hogy „az igények benyújtóinak újra kell gondolniuk a realitások talaján a most megismert lehetőségek határain belül a költségvetésüket, a működési, felhalmozási elképzeléseiket”. A végleges igény kiszámítása, összeállítása már folyamatban van és a költségvetésből ismerhetik meg. Véleménye szerint nem szükséges, hogy egy költségvetési koncepcióban egyensúly alakuljon ki a bevétel és a kiadás között. A kiadási résznél a megvalósítandó igényeket kell beépíteni. A számszaki részre nem kíván reagálni, hiszen Bókay Endre és Horváth Zoltán részletesen kiemelték, hogy a működési és dologi kiadások milyen

32 magasak, tehát nem fedezik az erre a célra rendelkezésre álló pénzösszegek. A működési kiadások esetében úgy tűnik, hogy a fejlesztésre szánt összegből kell átcsoportosítani, amely további gondot jelent. A Civil Frakció nevében a koncepciót elfogadja és támogatja, annak megvalósításán fognak tevékenykedni. Fratanolo János: úgy gondolja a koncepció az egészségügyi és szociális ágazat szempontjából elfogadható, hiszen megjelentek azok az igények, melyeket korábban megfogalmaztak. A határozati javaslat 7.) pontja szerint indokolt a térítési díjak differenciált emelése. Fontos megjegyezni, hogy általában infláció alatti emelést tervez az ágazat. Differenciálás abban fog minősülni, hogy a Malomvölgyi Otthon III-as ütemben épült szárnyában emeltszintű az ellátás. A 8.) pontban elhangzott az Egyesített Egészségügyi Intézmények sorsa. Elmondja, 2000-ben több mint 110 M Ft-ot, 2001-ben több mint 50 M Ft-ot kapott az EEI, mely összegek nem voltak betervezve a költségvetésbe. Úgy gondolja fontos az EEI finanszírozási problémáinak megoldása, de az Önkormányzat minden évben kezelte ezt a gondot. Az Önkormányzat olyan kötelező feladatot lát el a járó beteg szakellátásában, melyre normatív támogatást nem kap, így a saját költségvetéséből kell finanszíroznia. Felhívták a főorvos úr figyelmét arra, hogy a gépműszer beszerzés pontérték növelése érdekében fontos, hogy olyan gépekkel dolgozzanak az orvosok, amelyek több pontot – és több finanszírozást – hoznak az intézménynek. Felkérték, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy lízing, és más bérbevételi ügyekben próbálja a műszereket beszerezni. Ebben az évben már több alkalommal tárgyalt ilyen ügyeket a Közgyűlés. Megismétli, hogy az egészségügyi és szociális ágazat szempontjából elfogadható A tegnapi napon a koncepció. több órán keresztül próbálták a szakszervezet által kifogásolt pontokat megtárgyalni. Úgy gondolja, az önkormányzati oldal több kérdésben adott megfelelő választ, ezért nem érti, a mai hozzászólásukban miért ugyanazokat a problémákat és pontokat fogalmazták meg. Bókay Endre: meglepődve hallotta dr. Mikes Éva államtitkárasszony – aki ma már a 7. körzet képviselője – kérdését arra vonatkozóan, hogy van-e lakásprogramja a városnak és milyen jellegű az? Kéri a főosztály jelenlévő képviselőit, hogy adják át képviselőasszonynak azt az anyagot, melyet 1999. áprilisban fogadott el a Közgyűlés. Tájékoztatásul néhány dolgot szeretne kiemelni a programból. A programnak három eleme van, melynek a lakásépítés csak az egyik része. A város 1999-ben kezdte el a lakásépítési programot, melynek keretében kidolgozta a 30 lakásos Littke utcai bérlakás programját, amit megépítettek és átadtak. Ekkor még nem volt szó az államit támogatásról. A második lépésben állították össze a 80 lakásos építési programot, mely a közeljövőben kerül átadásra. Ehhez már kapott a város állami támogatást. Úgy véli azért kapták meg ilyen gyorsan a támogatást, mert egy nagyon jól előkészített programról volt szó. Nagyon kevés város rendelkezett hasonlóval, és az országban is csak néhány városban adtak át új szociális bérlakásokat. Véleménye szerint nem a kormányprogram után megy a város – de azt sem tartja nagy problémának – hanem előtte jár. A program másik eleme a telkesítés, amely azt jelenti, hogy közművesített telkeket értékesítenek és adnak ki a pécsi lakosok számára, melyet pályázat útján osztanak ki azért, hogy a szociálisan rászorultak is olcsóbb telekhez

33 juthassanak. A Fáy A. utcában most alakítják ki ezeket a telkeket. Érdekes, hogy ez év augusztusában ez is visszaköszönt a kormány programjában. Hangsúlyozza, Matolcsi György miniszter úr elkérte Pécs város laképítési programját. Úgy látja ezek az elemek visszaköszönnek, de ezt nagyon jónak tartja. Úgy érzi, ezzel a programmal nagymértékben segíteni tudnak a város polgárainak. Olyan program is van, mely a lakások fejlesztésére, állományjavítására vonatkozik, ez a tétel a költségvetésben is szerepel és minden évben megtörténik, de az biztos, hogy ez az összeg nem elég. A ’90es évek elején volt egy nagyon rossz értékesítési program, melynek voltak nagyon jó elemei is, de sajnos elsősorban olyan lakásokat adtak el, melyek jó minőségűek voltak és polgároknak is szükségük volt azokra az ingatlanokra. A rossz eleme az volt, hogy az Önkormányzat tulajdonában maradt nagyon sok használhatatlan, vagy leromlott állapotú lakás és ezért erre a részre jóval többet kell költeni. A jó az volt benne, hogy a polgárok nagyon olcsón jutottak lakáshoz és ezt mind a mai napig jó dolognak tartják. Tudomásul kell venni, hogy sokkal több pénzbe kerül a lakások rehabilitálása, felújítása. Arról nem tehetnek, hogy a médiában kevésbé jelenik meg, de a program folyik és a mai napig tart. A következő évre is beterveztek erre a célra összegeket. Vita folyt a központi támogatás és helyi bevételekre vonatkozóan. Az Önkormányzat működése a költségvetés két forrásából rendezhető. Az egyik a központ által visszaosztott rész, a másik pedig a helyi – iparűzési, gépjárműadó, stb. – bevételek, melyet helyben fizetnek be Pécs város lakói. A központi kormány által utalt pénz a 2001. év költségvetésének 42%-a és 58%-az az összeg, melyet helyben termel meg a város. Az két különböző koncepció, hogy melyik összeg milyen feltételekkel érkezik meg a városba. Képviselőtársai említették, hogy a központi kormányzat által finanszírozott programok valósulnak meg – pl. ISPA, lakásépítési pályázatok – Pécsett. Ez nem teljesen így igaz. A felhívja a figyelmet, hogy nagyon büszke pécsi polgárnak tartja magát és kijelenti, a város 2001-ben 8 Mrd Ft-nyi személyi jövedelemadót fizetett be a központi alapba. Ebből a város 3,5 Mrd Ft összeget kapott vissza. Ez azt jelenti, hogy a Pécs város lakói, az itt megtermelt jövedelmükből az ország jelentős részén élőket eltartják, támogatják és ez bármire érthető. A 4,5 Mrd Ft-ból kapott Pécs város vissza arra, hogy lakásokat építsen, a csatornázásokat végrehajtsa. Úgy gondolja ebből kell kiindulni és így kell értelmezni. Ismeretes egy tanulmány, melyben a Megyei Jogú Városokat oly módon állították rangsorba, hogy melyik, milyen jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, mennyi a befizetett SZJA, mennyi az iparűzési adó jövedelme, milyen kereskedelmi mutatókkal rendelkezik. Kétféle szempontból osztályozták a városok gazdasági helyzetét. Az egyik az ún. statikus mutató, mely szerint 1 főre jutóan számították ki az összeget, amely Pécs város esetében azt jelentette, hogy a Megyei Jogú Városok közül a 17. helyen van. A másik mutató dinamikus volt, amikor az összes megtermelt – nem a főre jutó – jövedelmet vették figyelembe, amely rangsorban a város a 7. helyen van. A dinamikus mutató azt jelenti, hogy összegészében az a többmilliárd forintos érték, amit a város megtermel, lehetőséget biztosít arra, hogy tervek szülessenek és kitörjön a viszonylagos elszigeteltségből, új fejlesztéseket hozzanak létre, és munkahelyeket teremtsenek. Minden esetben felmerül a kérdés, hogy a megtermelt jövedelemből mennyi jut vissza a városba.

34 Kérdéses, hogy melyik kormányzati koncepció a megfelelő. Az, amelyik azt állítja, hogy begyűjti az összes megtermelt pénzt, majd igény és szükség szerint osztja szét, vagy az a jó, amelyik a pénz nagyobb részét a városban hagyja azzal, hogy használják fel, mert az ott élők tudják, hogy mire a legcélszerűbb felhasználni. Az MSZP frakció ezt a koncepciót tudja támogatni. A jelenlegi FIDESZ kormányzat az erős központosítást támogatja azzal az indoklással, hogy ők osztják el a jövedelmet, mint egy „apai jogú” társadalom esetében. Ez tipikusan egy konzervatív gondolkodás. Ezzel a lépéssel ki lehet váltani a választók szimpátiáját. A vitát nagyon színvonalasnak és korrektnek tartja. Köszönettel veszi az ellenzék hozzászólásait és felvetéseit, melyek értékes elemeit nyilván beépítik a koncepcióba. Meixner András: jelzi, a közoktatás témakörében kíván hozzászólni, mert bőven maradt elvarratlan szál, és ezek közül néhányat talán sikerül a helyére tenni. Ha azt veszi, hogy a 26 határozati pontból - ami a kiosztásos anyagban csökkent a kiküldöttöz képest – legalább 8 a közoktatásra vonatkozik, – és még néhány – akkor elmondható, a közoktatás területe elég fajsúlyosan van képviselve a koncepcióban. Természetesen a szöveges részben is található konkrét utalás erre a területre. Elhangzott a vitában több alkalommal is, hogy az oktatási intézmények átszervezése rejtetten, vagy akár nyíltan is benne van – illetve ennek igénye – a pontokban, magában a koncepcióban. Véleménye szerint ezt két módon lehet értékelni. Az egyik, ténylegesen van mit tenni, mert azt nem lehet állítani, hogy a közoktatásban minden jó és tökéletes, és nem lehetne gazdaságosabban működni néhol, vagy a szakmai színvonalat emelni, vagy adott esetben nem lehetne másként végezni azt a tevékenységet, amit eddig tettek, azért, hogy az rövid vagy hosszabb távon eredményesebb működést tegyen lehetővé. A ciklus utolsó évét kezdték, ezért törvényszerű, át kell tekinteni újra – és ez a válasza arra, hogy miért tekintgetnek újra – hova jutottak. Ehhez szükséges készíteni egy olyan anyagot, amely a következő testületnek elmondja, mi történt, és mely feladatok azok, amelyek az elkövetkező időszakban szükségessé válnak. Miután reményei szerint ugyanilyen többséggel a szocialisták fogják a várost vezetni a következő ciklusban is, tehát saját maguknak elő kell készíteni azokat a tevékenységeket, amelyeket minden önkormányzat a saját jól felfogott érdekében a ciklus első felében tesz meg. Tehát az intézkedésekre vonatkozóan egyfajta képet, egyfajta jövőképet is fel kell vázolni. Nem okvetlenül a költségvetési koncepcióban, hanem abban az anyagban, amely ennek következményeként előáll. Éppen ezért a „vizsgálandó” szóval indított pontoknál természetes, egyrészt a költségvetés előkészítése, másrészt a távlatosabb ügyek megoldása kell, hogy előtérbe kerüljön. Így kell értékelni azt is, hogy lesz-e a kollégiumoknak összevont működtetése, vagy nem. Van-e értelme, esetleg nincs, vagy adott esetben alsó fokra, óvodára, középfokra vonatkozó tételeket is ugyanígy értékelné. Ugyanígy gondolja a 2 %-os létszámleépítést is, amely, miután megjelenik mindig a központi irányelvekben, a város a maga területén

35 mindig, mindenütt ezt megteszi. Dr. Deák Péter képviselő úrnak mondja: talán természetes, hogy ezeket be kellene tartani, csak vannak fékek, más törvények, amelyekkel szembe nem lehet menni. Ilyen a közoktatásban számos van, ezért a 2 % betartása nem okvetlenül csak szándék, vagy éppen rossz szándék kérdése a be nem tartása, hanem egyszerűen más törvényi kötelezettségekkel való törvényi ütközés következménye. A szakszervezeti oldal részéről történő felszólalásokkal kapcsolatban néhány gondolatot kíván elmondani. Felvetődött a céltartalék közül néhány tétel, így az érettségi elnökök vizsgadíja, ami 54 M Ft, illetve a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés miért olyan kevés, és más alapokkal összevetve miért a megjelölt összeg. Elmondja, ezek olyan törvényi kötelezettségek, amelyek fejkvóta szerűen jönnek, és e szerint állapították meg a költségvetési törvényben, majd Pécsett felszorozva azzal a számmal, amely éppen aktuális, jött ki a végösszeg. Az érettségi elnökök vizsgadíja a mindenkori minimálbér adott százalékában kerül meghatározásra, így amennyiben a minimálbért emelik, ez az összeg is lényegesen emelkedik adott esetben. A minőségi bérpótlékra vonatkozóan elmondja, 1998-ban ez még 4.500.- Ft, ha nem lesz kormányváltás, akkor ma 15.000.- Ft körül van ez az összeg fejenként, ma pedig ez 3.600.- Ft, illetve jövő szeptembertől 3.900.- Ft. Lehet a számokat osztani, szorozni, kifogásolni, miért annyi, csak nem biztos, hogy az önkormányzati szint az, ahol ezért „harcolni” kellene, hanem másutt. Az 5 %-os jutalomalapról a következőket mondja el. Tegnapi napon is sokat vitatkoztak róla, ha az intézményi szférát végignézik, - erre vonatkozóan van egy táblázat – a bér és járulékok több mint 10 Mrd Ft-ot jelentenek. Az 5 %os jutalomalap fél milliárdot tenne hozzá az önkormányzat költségvetési kiadásaihoz. Amíg ennek a forrását nem látják, addig egy ekkora összeget nem tudnak adni. Az, hogy lényegesen kevesebbet adjanak, annak sok értelmét nem látja. Úgy gondolja, inkább intézményi szinten kellene „megfogni” a dolgokat, és a költségvetési koncepcióban van is egy ilyen pont, amely azt mondja, az intézményeket érdekeltté kell tenni, és meg kell vizsgálni, hogy a saját bevételi forrásaikat nem tudják-e megnövelni, és ezeket az összegeket adott esetben vissza lehetne forgatni ilyen típusú jóléti kiadásokra. Megjegyzi, azt is meg kell nézni, hogy ezt pénzben, vagy más, adókímélő módszerekkel kellene eljuttatni a dolgozókhoz. Úgy gondolja, erre szükség volna, hiszen a pedagógus bérek – csak a közoktatásnál maradva – nem olyan magasak, de ha a szociális ágazatot tekinti, ott még rosszabb a helyzet. Ezek a problémák megint csak központi forrásból oldhatók meg, helyi szinten az ilyen ügyek véglegesen nem kezelhetőek. A sporttámogatás esetében is a Sportbizottság kerete – 200 M Ft – reális, azért, mert a sportnak nincs normatívája. Az egyetlen normatív állami támogatás az a 36 M Ft, ami az oktatási intézmények számára érkezik diáksportra. Az összes többi pénz nem központi. Amennyiben a sportra nem adnának egy fillért sem, vagy a 200 M Ft-ot máshová irányítanák, akkor a pécsi sportegyesületek zöme megszűnne. Kérdés, ezt nem úgy kell-e felfogni, a sportra adott támogatás az egészséges életmódra nevelés egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze, annak ellenére, hogy tudják, ebből

36 a pénzből nagyon sok támogatás jut az élsportra. Úgy véli, élsport nélkül nincs tömegsport. Kell, hogy legyen a gyerekek előtt egy olyan vonzerő, amely az élsportot jelenti. Egy magát regionális központnak tekintő városban kell annyi pénznek lennie, hogy az élsportot bizonyos szinten támogassa. Mindannyian tudják, hogy a városban nincsenek olyan nagy, jelentős cégek, amelyek – pl. nyugati példát véve – magukra tudnák vállalni ezt az összeget. Remélik, hogy a közel jövőben ez másképp lesz, és ha igen, akkor nyilván ez a pénz adott esetben csökkenthető is. Kéri képviselőtársait, szavazzák meg a koncepciót. A koncepció nem költségvetés, minden félreértést elkerülve ki kell jelenteni, hogy nem kell költségvetési egyensúlynak lenni. Azt kell megmondani, milyen irányokat szeretnének támogatni, és a táblázatoktól akár el is lehet vonatkoztatni, bár tény, jó „mankót” adnak arra vonatkozóan, hogy a tényleges költségvetés meghatározásakor milyen összegekkel kell számolni, és melyek azok a költséghelyek, amelyeket adott esetben bővíteni, illetve csökkenteni kell. Szirmai Csaba: szokásától eltérően, most a ma délelőtt történtek két momentumával kapcsolatban kíván szólni, nem abszolút szorosan a tárgyhoz kötődően. Körömi Attila képviselő úr „vádolta” a polgármester urat, hogy rossz számokat mondott az inflációról. Jelzi, megszerezte a valós számokat, és közli, Körömi úr teljesen pontatlan volt, ugyanis a KSH adatai szerint 1995. és 1998. között 13.9 %-kal csökkent az infláció, míg a jelenlegi kormány 1999. és 2001-es, most várható 9.8 %-os inflációja között 4.5 % a csökkenés. Ebből 4.3 % 1999-ben történt, amikor még „gurult a szekér”, és nem avatkoztak bele. A másik momentum pedig, dr. Mikes Éva képviselő asszonynak az a felvetése - amit Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt kimenetele után megtett - hogy ugyanis attól félt, a közgyűlés átalakul kampánygyűléssé, úgy gondolja, ha a demokratikus ellenzék legnagyobb pártjának a képviselője itt van, akkor ez a megjegyzés mindenképpen egy közéleti tiszteletlenség. Különösen akkor, amikor egy kormánytagról van szó, még akkor is, ha azt a Pécsi Közgyűlésnek a képviselői mundérjában jelenti is ki. Kerényi János: jelzi, a napirendi pont tárgya: „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2002. évi költségvetési koncepciója”, ennek szellemében megadja a szót dr. Bödő László képviselő úrnak. Dr. Bödő László: köszöni a figyelmeztetést. Kerényi János: jelzi, nem a képviselő úrnak szólt a figyelmeztetés. Dr. Bödő László: igen, hiszen még nem szólt. Ettől függetlenül megpróbál a napirendi pontnál maradni. Abból indul ki, hogy elejétől a végéig elolvasta az előterjesztést, és teljesen egyértelműnek tűnik számára, hogy nagyon jó szándékkal készült, és fontos, hogy ezt a közgyűlés tárgyalja. A koncepcióban az is benne van, hogy mintegy 7 Mrd Ft-tal több pénzre volna szükség, mint ami van, tehát valahol csökkentésre lesz szükség, esetleg több dolgot is el kell hagyni. Teljesen egyértelmű, ha a dolgok úgy alakulnak

37 sok esetben, hogy a költségvetés követi az inflációt, - hogy a tervezett, vagy a tényleges inflációt, ezen sokat lehetne vitatkozni – de ez nem elegendő egy olyan nagyváros költségvetésénél, hogy a tervezett, vagy a tényleges inflációt követi a támogatás. Hiszen egy sor dolgot meg kellene oldani, és fejlesztésre lenne szükség. Ebből az összegből nem lehet fejleszteni, csak „nyomorogni” éveken keresztül, és közben az utak, a létesítmények olyan állapotban vannak, mint ahogy látják, az egészségüggyel gondjaik vannak, ugyanígy a szociális területtel is, és nem beszélt a sportról, amit Cser Tibor úr újból megtámadott. Ez nem szokatlan számára, mert tavaly, tavaly előtt Nagy Erzsébet tette ugyanezt, már megszokta. Sokallják azt a kis pénzt, amely a sporté. Sőt, most az is elhangzott Cser Tibor úr részéről, hogyan lehet, hogy a kultúra, az oktatás kap 15 M Ft bizottsági keretet, a sport pedig 200 M Ft-ot. Elmondja, nagyon boldog lenne, ha a sport 15 M Ft bizottsági keretet kapna, és az összes sportegyesületet fenntartaná az önkormányzat egy más összegből. A Sportbizottság a 15 M Ft-tal el lenne egész évben azzal, ahol nagyon szorul a „hurok”, ott segítenének. De a bizottságnak nincs ilyen kerete, ez a 200 M Ft van, amiből próbálják megoldani a kiemelt sportegyesületek támogatását, az utánpótlás nevelést, a diáksportot, a fogyatékosok sportját, lényegében a versenyek rendezését. Jó néhány országos verseny, sőt nemzetközi verseny megrendezésére Pécsett kerül sor. Ezeknek a megrendezése pénzbe kerül, ezen túlmenően támogatniuk kell az egyéni sportolók felkészülését, mert rá vannak szorulva erre, hiszen az egyesületeknek ez nem áll módjában. Elmondja, a nyáron – négy hónap alatt – 8 világbajnoka lett a városnak, mely egy ritka dolog. Általában évente 3-4-5 világbajnoka van a 2000 éves városnak. Cser Tibor úr elmondta, még a TÁSI is kap 72 M Ft-ot. Hozzáfűzi, 64 M Ft érkezik a Belügyminisztériumtól, 12 M Ft-ot pedig a TÁSI összeszedett, így áll össze a 76 M Ft, amiből megépül a leégett futófolyosó. Elmondja továbbá, a kormánytól kapnak 30 M Ft-ot a diáksportra, melyet a diáksport egy az egyben meg is kap, amely nagy könnyebbséget jelent. Ez az összeg két éve jelent meg, és jövőre is nagyjából 30 M Ft-ot terveznek erre a célra. 16 M Ft-ot kapnak a lakosság száma után, 100.- Ft-ot egy lakosra, ez nem egy jelentős összeg. Pályázni lehet, például az EU-hoz is, 37 féle címen. Pénzt ugyan nem lehet szerezni, de pályázni igen. Az országos pályázatok esetében pedig vagy nyernek, vagy sem. Az elmúlt évben 21 M Ft-ot sikerült nyerni ilyen pályázatokon, ebből 10 M Ft-ot a Katolikus Gimnázium, 10 M Ft-ot a Református Gimnázium, 1 M Ft-ot pedig más iskolák és sportegyesületek nyertek el, tehát nem sok pénzhez jutottak hozzá. Szeretné megnyugtatni Cser Tibor urat, bár úgy gondolja, nem sok értelme van, hiszen ezt a hozzászólásukat, amikor a költségvetést tárgyalják január elején, újból el fogják mondani, ő viszont újból válaszolni fog rá, kiemelve a sportélet, egészség jelentőségét. Pécsett több mint 26.000 ember sportol rendszeresen, nem beszélve arról a 14.000-ről, akik esetenként. A sportolók 99 %-a nem drogozik, nem fogyasztanak alkoholt, nem dohányoznak. A koncepciót elfogadja, és nagyon örülne, ha meg tudnák valósítani az abban foglaltakat, és azok a költségvetésben megjelennének, illetőleg a költségvetést is meg tudnák valósítani.

38

De Blasio Antonio: úgy tűnik, a vita vége felé járnak, úgy gondolja, tényleg nagyon visszafogott volt mindenki, tisztelet a kivételnek. Hallgatva a hozzászólásokat, néhány nagy félreértést kíván tisztázni. Az első, elhangzott, miért csak az utolsó 3-4-5 hónapban kaptak állami támogatásokat, pályázati pénzeket. Szeretné képviselőtársát arról tájékoztatni, amíg nem kérnek, addig nem is kapnak. Egy repülőtér fejlesztési programra akkor kapnak pénzt, amikor az a program olyan szintre ér, hogy lehet rá kérni. Amíg nem ér erre a szintre, nem is érdemes kérni, és nincs is honnan, hiszen a pályázatnak általában az a feltétel rendszere, hogy legyen egy kiírt pályázat, és legyen mivel pályázni. Ha bármelyik elem hiányzik, nehéz pénzt szerezni bármilyen alapból. Erre felhívja a figyelmet. Lehet azt mondani, az utóbbi néhány hónapban, vagy egy évben kaptak több pénzt, ez valószínűleg azt jelenti, hogy a város megtanult pályázni az elmúlt három évben. Ezt így fogná fel, mert valószínűleg ez a reális, mint azért okolni a kormányt, hogy miért csak az utóbbi három hónapban adott pénzt. Szerinte lehet, hogy ezt is vissza kellene küldeni, ezek szerint. Petrovits Béla képviselőtársa azt mondta, nem zavarja a hiány. Úgy is ismeri, hogy nem szokta zavarni. Azt azért megkérdezi, az nem zavarja-e, hogy nem tudja, mire fog szavazni a határozati sorból? Elmondta már az első felszólalásában, - és megerősíti – mivel a határozati sorhoz a 7 Mrd Ft-ot többlettel, vagyis hiánnyal számolt költségvetési koncepció javaslatot kell kvázi elfogadni, akkor tudja-e Petrovits Béla képviselőtársa, hogy az általa megszavazott határozati sorból mi fog kimaradni. Tájékoztatta erről valaki? Mert ha nem, akkor a helyükben nyugodt lélekkel nem tudná megszavazni a határozati sort, mert nem tudható, mi fog belőle kimaradni, hiszen a 7 Mrd Ft miatt ki kell belőle húzni több dolgot. Azt nem tudja, ezek melyek lesznek, de lehet, hogy valaki tudja ebben a teremben. Örül annak, hogy a város egészségügyi helyzetéért felelős bizottsági elnök elégedett az Egyesített Egészségügyi Intézmények finanszírozásával. A helyében ennyire nyugodt azért nem lenne. Elég önhittségről tesz tanúbizonyságot, ha valaki azt mondja, milyen jó a helyzet, mert mindig kapott az intézmény pénzt. De hogyan kapott? Emlékezzenek rá, minden esetben már a csőd szélén állt az intézmény, már a budapesti beszállítók nem adtak neki árut, üresen jött vissza a kocsi. Kéri, ne tagadják le ezeket a helyzeteket, és ne tegyenek úgy, mintha jól menne a dolog. Nem kaptak árut Budapesten azért, mert nem volt költségvetésbe betervezett megfelelő finanszírozása a városi járó beteg ellátásnak. Nyugodtabb lenne, - és gondolja, képviselőtársai nagy része is – ha ezt a költségvetésben terveznék. Minden évben ezt javasolta, de soha nem került a költségvetésbe, mindig „tűzoltó” munkával oldották meg a problémákat. Erre felhívja a figyelmet, mielőtt még megpróbálna valaki az EEI ügyéből is siker propagandát kovácsolni. Úgy gondolja, a határozati sornak – mint ahogy ma már a régió központi szerepükre utalt – pontosan a régió központi szerepüket kellene erősítenie. Nem látja a határozati sorból azt, hogy mely pontok azok, amely rövid vagy

39 középtávon a város régió központi szerepét erősítenék, vagy megerősítenék azt, amelyet már elindítottak. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a városban beszedett személyi jövedelemadó direktbe visszaosztott része nem Nyíregyházára megy, és nem Sopronba, Békéscsabára, hanem azon pécsi, pl. felsőoktatási intézményekben tanuló több tízezer diák tanulási lehetőségét segíti, akik kormányuk alatt tandíj nélkül tehetik ezt meg. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Horn kormány tandíjat vezetett be, melyet a Fidesz kormány eltörölt. A személyi jövedelemadó nem Pécsett maradó része ezt a célt is szolgálja, de az utak építését is, és mindazt, amit a kormányzatnak ki kell fizetnie ebből a pénzből. Eléggé dőreség olyanokat állítani, hogy nem jön ebből a pénzből vissza a városnak. Visszajön, csak nem direktbe leosztva. Amikor a Szocialista Párt miniszterelnök jelöltje bejött a terembe, azt hitte, a 7 Mrd Ft-os hiányt fogja bejelenteni valamiképpen, hogy honnan pótolja. Mikor kiderült, nem ezért jött, akkor már felvetődött bennük annak a gondolata, hogy esetleg itt valamiféle választási kampányról lehet szó. Abban reménykedik, hogy mind a Szocialista frakció lelkesedését, mind pedig a Pécs TV lelkes tudósítását az eseményről az fogja követni, hogy bármelyik pártnak a miniszterelnök jelöltje a városba érkezik, az is hasonló tisztességben, figyelemben részesül. Kerényi János: ebben biztos. Jelzi, folytatják a költségvetési koncepció tárgyalását. A költségvetési koncepció tárgyalása ügyében megadja a szót Regényi Béla képviselő úrnak. Regényi Béla: De Blasio Antonio képviselőtársa bizonyos értelemben már megelőzte azokkal a gondolatokkal, amelyeket szeretett volna elmondani, de mégis inkább Bókay Endre képviselő úr összefoglaló gondolataira kíván reagálni. Képviselő úr azt mondta, büszke arra, hogy pécsi. Ő is, és gondolja, sokan mások is büszkék erre. Azt is kiemelte, hogy ez a város 8-8.5 Mrd Ft személyi jövedelemadót fizet be az államkasszába, és 3.5 Mrd Ft-ot kap vissza. Úgy egészítené ki képviselőtársát a frakción belül, hogy kórházak, hidak, utak, gátak, lakásprogram, Széchenyi terv, és a szolidaritás elve, a kistelepüléseket milyen pénzekből finanszírozza az állam, ahol meglehetősen szerény munkalehetőségek vannak? Kiemelve ezek közül: az 1.300 fő alatti kistelepüléseknél az iskolai támogatás teljesen állami pénzből történik, ezekből a pénzekből. A megyei jogú városok vannak olyan helyzetben, hogy a befizetett adójukból sokfele jut, és nem biztos, hogy visszaérkezik a városba, de még egyszer kihangsúlyozza, szolidaritás is van a világon. Egy kicsit Bókay Endre képviselő úr ilyen irányba történő megvilágítása félrevezető volt. Staub Ernő: jelzi, két része lesz hozzászólásának, az elsőben igen röviden Horváth Zoltán képviselőtársának és Meixner András bizottsági elnök úrnak címzi mondandóját. Horváth Zoltán képviselőtársa hangsúlyozta, alaptalanok azok a félelmek, hogy tovább zsugorodik az oktatási rendszer, netán tanulócsoportokat vonnak össze, intézményeket szüntetnek meg. Az kétségtelen, a koncepcióban nem az szerepel, hogy bezárnak iskolákat, de

40 nem is szerepelhet benne. Ha pl. Horváth Zoltán képviselőtársa úgy látja, igazából nincs tartalék a rendszerben, akkor nyugodtan ki is lehet venni, pl. az 5.) pontot, és akkor nem szembesülnek azzal a szándékkal, hogy egységesítsék Pécs kollégiumi hálózatát. Meixner András képviselőtársa nagy bizalommal tekint az önkormányzati választások elé. 2002-ben ilyen lépéseket nem tesz a várost vezető koalíció, 2003-ra gyűjtené az erőt ezekből a felmérésekből bizottsági elnök úr. Ehhez képest azt tudja mondani, lesz egy választás 2002. őszén. Hozzászólásának második részében teljesen egyértelműen Szirmai Csaba képviselőtársa hozzászólására kíván reagálni. Szirmai Csaba megerősítette – lehet, hogy cáfolni akarta, de megerősítette – Körömi Attila által elmondottakat, mert szinte szó szerint ugyanazt mondta. Elhiszi, hogy nehéz megvédeni adott esetben a polgármestert, ha hibásan mond adatokat. Ahhoz a „furmányos” eljáráshoz folyamodott képviselőtársa, hogy 1995-öt és 1998at hasonlította össze. Az 1995. évi infláció az teljes egészében a Horn kormány éve, jól emlékszik, a Horn kormány 1994. július 15-én alakult meg. Tehát 1994-ben 118 % volt az infláció, 1995-höz képest valóban sikerült levinni 14 %-ot. Hozzászólásában volt még egy olyan beállítás, hogy akkor 14 %-ot csökkent, azóta milyen keveset. Egy 14 %-os inflációt egészen biztos, hogy nem lehet 15 %-kal csökkenteni. Bizony zsugorodnak az arányok, és egyre nehezebb lesz csökkenteni. Úgy gondolja, Szirmai Csaba nem cáfolta, hanem megerősítette Körömi Attila által elmondottakat, mert képviselő úr is pontosan ugyanezeket az adatokat mondta el. Meixner András: nyilvánvaló, amit Staub Ernő mondott, hogy a következő önkormányzatnak lesznek olyan intézkedései, amelyeket meg kell hozni. Mindannyian tudják, egy év alatt például egy általános iskolányi gyermek hiányzik a közoktatásból, mert ennyivel kevesebben vannak. Ezeket a problémákat fel kell tárni, és valamilyen módon kezelni majd akkor, amikor eljön az ideje. Ugyanígy a kollégiumokra vonatkozóan jelzi, hétfőn bizottsági ülésre – gondolja, képviselő úr is megkapta az anyagot – már van egy, a kollégiumokat tárgyaló anyag, amelyet végig kell nézni, és az ennek része. De Blasio Antonio képviselő úrnak az egészségügyet érintő hozzászólásával kapcsolatosan megjegyzi, lehet, hogy nem kell sikerpropagandát kelteni az Egyesített Egészségügyi Intézmények körében, de talán balsiker propagandát sem kellene kifejteni érdekükben, vagy éppen ellenük. Reálisan kellene megnézni, hogy mi a helyzet, már csak azért is, mert mindannyian emlékeznek arra, amikor a kormány működése alatt az addigi 1.- Ft-os pontpénzt azonnal 80 fillérre vitték le. Így abban a pillanatban 20 %-kal csökkent a központi támogatás, és ekkor kezdődött igazából az EEI kálváriája. Azzal egyetért, hogy végig kellene nézni az ottani helyzetet, de azt is vizsgálni kell, mire adnak pénzt. Addig, amíg az átalakulás olyan módon nem történik meg, hogy az stabil legyen, elég nehéz számolatlanul adni a pénzt. Amiért jelentkezett: tényleg úgy néz ki, hogy elkezdődik a választási kampány, de talán nem kellene.

41 Arra viszont szeretne reagálni, amit a tandíjra mondott De Blasio Antonio képviselő úr. Az igaz, hogy a Horn kormány bevezette a tandíjat, de azt ott is hagyta az intézményeknél, és ez 2.4 Mrd Ft-ot jelentett abban az időszakban. Ez az összeg az intézménynél maradt, a hallgatók visszaosztották, adott esetben annak, aki a tandíjat befizette. Amikor az új kormány belépett, abban a pillanatban ezt eltörölték, de a másik 2 Mrd Ft-ot is, tehát gyakorlatilag a hallgatóktól elvették azt, amit addig befizettek. A hozzászólása végére elmondja, ha Orbán Viktor megtisztelné valamikor is egy ellenzéki város közgyűlését, őt is megtapsolná. Szirmai Csaba: nyilván eltérő foglalkozásukból adódóan ítélik meg másként a helyzetet. A statisztikában azt tanítják, hogy az azonos gazdasági időszakokat kell összehasonlítani. A Bokros csomag évét, annak az inflációját nem lehet összehasonlítani, mert olyant nem csinált még senki, hogy egy gazdaságot rekonstruált infláció beindítása nélkül. Ezért az utolsó három évet ezzel a három évvel hasonlította össze. Az viszont, hogy hogyan lehet többletinflációt csinálni, erről az a véleménye, a kormány 6-7 %-ot mondott éveken keresztül, ehhez képest most már valóban mínusznak kellene lenni. Petrovits Béla: kéri De Blasio Antonio képviselőtársát, ne akarja meggyőzni arról, hogy mit higgyen, és mit nem. Az teljesen rá tartozik, hogy mit hisz. Változatlanul hisz abban, hogy a költségvetési koncepció, amikor majd átalakul költségvetési rendeletté, egyensúlyban lesz, és ezt az egyensúlyt meg fogják teremteni. Weller János: vita folyik az inflációról. Az infláció sajnos más, nem olyan, hogy ma elhatározzák, és holnap úgy lesz. Az infláció több éves folyamat eredménye. Amikor 1994-ben kormányváltás történt, olyan gazdaság került át a választás győzteseihez, úgy tetszik veszteseihez, mert nekik kellett a gazdasági helyzettel megbirkózni, amiben benne foglaltatott egy olyan inflációs ráta, ami 1995-ben került elő. Ezt lehetett nagyon nehezen kezelni, és ennek eredménye nem 1995-ben, sem 1996-ban, hanem csak 1997-ben, 1998-ban kezdett javulni. Ezzel a helyzettel érkezett egy újabb kormányváltás 1998-ban, amire nagyon szép példa, hogy az új kormány elhatározta, hogy intézkedéseket fog tenni a további csökkentésre. Eltelt két év, nem történt semmi, eltelt majdnem a harmadik év, és újra nem történt semmi, ugyanott van 10 % körül az infláció, miközben a nyáron nagyszerű dolgokat tett a kormány. Idézőjelben érti a „nagyszerűt”, hiszen az árfolyam szélesítése – mint az előző hozzászólásában elmondta – elérte azt, hogy az exportra termelők, a gazdasági motorjai kerültek nagyon nehéz helyzetbe, és nem fogják megtermelni azt az árbevételt, azt lehetőséget, ami az infláció valós csökkentését segítené elő. Lehet, hogy átmenetileg 1-2 %-kal – ennek kapcsán – csökkenni fog, de hosszú távon semmiképpen sem. Szeretne Körömi Attila képviselőtársának segíteni, mert felsorolta, a kormány milyen nagyszerű segítséget adott a városnak, a megyének. Egyet kifelejtett, ha megnézi a jövő évi költségvetési koncepcióban lévő számokat, különböző átengedett pénzek, állami támogatások kapcsán közel 11 Mrd Ft szerepel ebben, és ezt is, ha úgy tetszik, megköszönhetik a kormányzatnak. Azonban

42 hangsúlyt váltana inkább, a kormány az állampolgárok által megtermelt és befizetett adóforintok egy részét visszaadta a városnak gazdálkodásra, tehát megbízta a várost, hogy ezzel gazdálkodjon. Az adófizetők által befizetett pénzek egy részét visszaadja pályázati formában, ha vannak pályázataik, ha lehetnek pályázataik. Abban az esetben, ha a működés elviszi a teljes fejlesztési lehetőségeiket, kicsi lesz az esélyük, hogy pályázzanak, kevesebb pénzt fognak elérni, és kapni feladataikhoz. Reagálva arra, amit Horváth Zoltán képviselőtársa mondott, és De Blasio Antonio Staub Ernő képviselőtársa kifogásolt, igaz az, hogy más térségek, más városok előbb jutottak pénzhez, mert ők közvetlenül kaptak, nem pályázati formában támogatást adott feladatokra. A kormány egyszerűen beemelte a programjába, hogy meg kell építeni az elkerülő utakat, a hidakat, stb., és ezek kormányprogram keretében megvalósultak, támogatásra kerültek. Baranya megye, Pécs város befizető, nem kap vissza annyit - azzal együtt, amit Regényi Béla képviselőtársa felsorolt – hidakra, utakra, azok fenntartására, határátkelőhelyekre, egyetemekre, kórházakra, és lehetne sorolni a feladatokat, ahol az állam ad vissza adófizetők által befizetett pénzt, de ez messze kevesebb, mint amit innen befizetnek. Nem szólhatnak arról, hogy több százmilliós autópályák épültek térségükbe, vagy több százmilliós beruházások, fejlesztések valósultak meg, mint az elmúlt évtizedekben az Észak-Dunántúl, Budapest környékén, és jó néhány helyen, és nem szólhatnak arról, hogy autópálya minőségű elkerülő utak épültek, ami semmiből nem vezet sehová, de nagyon jól mutat néhány város körül. Ezek nyilván más térség gazdasági előnyét is jelentik, hiszen munkát gerjesztenek, beruházásokat ösztönöznek, jövedelmet termelnek azokban a térségekben. Erről maradt le a térség, Pécs városa, és ezért lehet mondani, milyen közvetlen segítséget kaptak, hogy a régió központjává váljanak. Ez mind igaz, kaptak, de a nagy a lehetőséget sajnos nem a város kapta meg. Kerényi János: 13.00 óra lévén ebédszünetet rendel el, és jelzi, a testület 14.00 órakor folytatja ülését. EBÉDSZÜNET Kerényi János: létszámellenőrzést követően bejelenti, folytatják költségvetési koncepció vitáját, megadja a szót Soó Lászlónak.

a

Soó László: a hosszas vitát hallgatva több mindent feljegyzett, hiszen szinte minden felvetéssel kapcsolatban lehetne megjegyzése, azonban ettől eláll, és mindössze három gondolattal reagál az elhangzottakra. Az egyik ilyen kérdés a koncepció mellé kiosztott határozati javaslattervezethez kapcsolódik. A testület elnézését kéri, az előterjesztő szöveg kapcsán elmulasztotta megemlíteni azt a praktikus kérdést, hogy a korábban megküldött határozati javaslat-tervezetet el kellene dobni, és a kiosztott tervezet a melléklete az előterjesztésnek. Mint mindennek, ennek is van magyarázata, korábbi évek gyakorlata az volt, hogy egy ilyen lényeges előterjesztéssel kapcsolatban az utolsó napokban is felmerültek észrevételek, módosítási szándékok, és ezeket többnyire a nevében, mint

43 módosító indítványt hozták be az ülésre, és az akkor kiadott korábbi határozati javaslathoz, mint módosító indítvány jelent meg. Azt hiszi, joggal említette akkor az ellenzék, hogy miért alkalmazzák ezt a praktikát, hogy ugyanazon oldal beterjeszt egy határozati javaslatot, és ugyanahhoz módosító javaslatok tömegét adják be, és pontról-pontra felolvassák, melyikben milyen sajtóhiba van, ezt olvassák fel, és úgy kell módosítani. A szándék tényleg praktikus volt, a legtöbb módosítást összefoglalva, csokorba kötve, egységes szerkezetű cserét találtak ki. Az új határozati javaslat – a hozzászólók is utaltak rá – egyrészt jó néhány stiláris, fogalmazásbeli problémát, sajtóhibát is módosít, ugyanakkor egy-két olyan deklaratív jellegű megfogalmazást is módosítani kellett, amely szinte eldöntötte az adott pontban szereplő kérdés megfogalmazását. Ezeket átjavították vizsgálandó kérdésekké, tehát ennyiben tartalmi módosulások is történtek. Valamint – ahogy nagyon jól észrevette néhány képviselőtársa – három-négy olyan pontot összevontak egy pontba, amely hasonló szakterületet érintett. Mindössze a nézőpont különböző kettőjük között, ugyanis a konkrétan megfogalmazott részprogram nézőpontjukból alacsonyabb rendű, mint egy programkészítés során megnevezett feladat. Semmiképpen nem az volt a szándék, hogy csökkentsék a jelentőségét az adott út, vagy közterület, csatorna felújításának. Szerepelt – ha jól figyelt, az egyetlen – olyan módosítási igény, hogy a kulturális intézmények centrális gazdálkodásba történő bevonásának elhagyását javasolta képviselő asszony. Nyilván majd szavazni fognak erről az egyetlen indítványról. Szakmai oldalról, és olyan szempontból is, mint az egyik állandó résztvevője az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanácsnak, javasolja a testületnek, ne vegyék ki a határozati javaslat sorból a kulturális intézmények esetleges centrális gazdálkodási körbe való bevonását, hiszen éppen ez volt az egyik – itt is hangoztatott – észrevétele az Érdekegyeztető Tanács érdekképviseleti oldalának, hogy csak az oktatás szerepel a megszorító határozati pontok között. Nekik is elmondta a tegnapi nap folyamán, hogy az oktatás, a kultúra és a szociális ágazat egyaránt szerepel azon vizsgálandó körben, amely majd esetlegesen felveti, vagy eldöntheti az adott megszorítás, vagy csökkentés, átszervezés lehetőségét. Javasolja a közgyűlésnek, hogy ne vonják ki egyik ágazatot sem a vizsgálati körből. Az Érdekegyeztető Tanács néhány észrevétele lenne a másik mondandója, hiszen jó néhány olyan észrevételt tettek, amelyek meghallgatása, vagy későbbi elfogadása a testület hatáskörébe tartozik. Nyilván meg fogja fontolni majd minden érintett, aki a konkrét költségvetési rendelet elkészítésén dolgozik. Önkritikusan megemlíti, valóban ragaszkodott személyesen végsőkig az intézményvezetők érdekeltségi rendszerének olyan értelmű fenntartásához, hogy legyen erre a célra keret, annak ellenére, hogy idén ezt nem sikerült megvalósítani. Hangsúlyosan próbálta elmondani az Érdekegyeztető Tanácsban is, hogy ez tényleges, mérhető, értékelhető többlettevékenység elismerése, és nem valamiféle automatikus jutalom. Ezzel kapcsolatban a mai felvetésüket személy szerint támogatni és javasolni tudja, és képviselni fogja a költségvetési rendelet elkészítése során, hogy legyen egy olyan

44 keret, amely a beosztott közalkalmazotti állomány hasonló többletteljesítményének elismerését preferálná. Tehát nem valamiféle ágazati 5 %-os ágazati jutalomkeret lenne, hanem tényleges többletteljesítmények anyagi elismerése legyen lehetséges a költségvetési rendelet szerint. Staub Ernő képviselő úr is nagyon szemléletesen adta elő, hogy kissé humoros a testület elé terjeszteni 7-8 Mrd Ft hiánnyal egy költségvetési koncepciót. Ebben a kérdésben is Bókay Endre képviselő úr oldalán áll, mert ő is azt mondta, ezen stádiumban, fázisban nincs semmiféle hiány, többletigények vannak, amelyek többnyire jogosak, ahhoz képest, hogy mennyit enged meg a bevétel. Ezek a többletigények nyilván a jobb körülmények között történő működést, a több fejlesztést célozzák, amely mindenképpen érdemes arra, hogy megnevezésre kerüljön, de ez még önmagában nem jelent hiányt, csak jövő ilyenkor lehet az, ha a betervezett költségvetési oldalakat nem tudják teljesíteni. Elmondja, azt a hitét nem veszítette el - bármennyire is ellentétesek a vélemények egyik, másik oldalon, úgy gondolja, valamennyiük érve és hozzászólása egy kicsit a másik oldal gondolkodását is segítette annak érdekében -, hogy egy egységes, egyensúlyt mutató költségvetést hoznak létre. Kerényi János: további hozzászólás nem lévén jelzi, egy módosító indítvány érkezett, dr. Kunszt Márta képviselő asszony részéről, mely szerint a határozati javaslat 10.) pontját vegyék ki a határozati javaslatok sorából. Erről kell szavazniuk. Dr. Toller László: bejelenti, befogadja a módosító indítványt, így nem kell róla szavazni. Kerényi János: az SZMSZ szerint az előterjesztő a módosító indítványt befogadta, így erről szavazás nem történik. Ezt követően szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról a befogadott módosításra figyelemmel. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen, 6 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 495/2001. (11.22.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2002. évi költségvetési koncepciójáról

45 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete a 2002. évi költségvetési koncepciót megtárgyalta, az előterjesztést az alábbi határozati javaslattal együtt elfogadja. A Közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a 2002. évi költségvetés készítése során, valamint a további évek gazdálkodásának megalapozására a következő vizsgálatok és előkészítő munkálatok történjenek meg. 1. Vizsgálandó a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodó óvodai kapacitás folyamatos biztosításának lehetősége a 2002. és az azt követő évek tekintetében. Határidő: 2002. április 30. Felelős: Póla József főosztályvezető 2. Szakmai iskolapolitikai szempontok figyelembevételével meg kell vizsgálni az Önkormányzat által finanszírozott többlet óraszámok csökkentésének lehetőségét. az oktatási ágazat teljes területén a pedagógiai programokkal párhuzamosan. Határidő: 2002. május 31. Felelős: Póla József főosztályvezető 3. Az általános iskolába kerülő gyermekek számának csökkenése miatt helyzetelemzés és intézkedés szükséges a racionális elhelyezés biztosítása érdekében. Határidő: 2002. szeptember 30. Felelős: Póla József főosztályvezető 4. Felülvizsgálandó, hogy a középfokú oktatási intézmények jelenlegi intézményi struktúrája megfelel-e a város oktatási programjának, valamint lehetséges-e gazdaságosan oktatási profil átcsoportosítás e körben. Határidő: 2002. szeptember 30. Felelős: Póla József főosztályvezető 5. A meglévő kapacitások kihasználtságát segítheti az egységes – egy önkormányzati fenntartású intézményként működtetett – kollégiumi hálózat kialakítása. Vizsgálandóak az egységes rendszer kiépítéséhez szükséges szakmai és pénzügyi lehetőségek. Határidő: 2002. szeptember 30. Felelős: Póla József főosztályvezető 6. Meg kell vizsgálni a szociális ágazatban az átköltözés, elhelyezés lehetőségét, ahol a végleges működési engedélyek feltételei csak igen jelentős ráfordításokkal teljesíthetők. Határidő: 2002. május 31. Felelős: Jeszták Lajos és Dr. Sohár Endre főosztályvezetők

46 7. Az időskorúak otthonában, különösen a drága ellátási és szolgáltatási formáknál indokolt a térítési díjak differenciált Határidő: 2002. április 30. emelése. Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető 8. Felül kell vizsgálni a járó beteg ellátás struktúráját és az ellátás feltételeit. Határidő: 2002. április 30. Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető 9. Át kell gondolni az EEI működését az új egészségügyi törvényre is tekintettel. Pontosítani kell az Önkormányzat szerepvállalását a teljes praxis privatizáció területén. Határidő: 2002. április 30. Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető 10. Gazdálkodási és szakmai feltételeknek megfelelően vizsgálni kell a Szimfonikus Zenekar működését és a Pécsi Nemzeti Színház önálló zenekarának létrehozását, átcsoportosítás lehetőségével. Határidő: 2002. március 31. Felelős: Dr. Toller László polgármester, Póla József osztályvezető 11. Saját bevételei növelése érdekében valamennyi intézmény köteles felülvizsgálni alaptevékenységi és egyéb bevételeinek körét, valamint a meglévő bérleti- és haszonbérleti szerződéseit. Határidő: 2001. december 15. Felelős: Intézményvezetők 12. A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola a Közgyűlés döntése értelmében nem alakul át KHT-vé, ezért meg kell szüntetni önálló gazdálkodási jogkörét, részben önállóan gazdálkodó intézménnyé kell minősíteni és be kell vonni a centrális gazdálkodás körébe. Határidő: 2002. április 30. Felelős: Dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető 13. Felülvizsgálandó a működési célú pénzeszközök átadása, valamint a céltartalékok köre és mértéke. Vizsgálandó esetleges módosítások lehetősége. Határidő: 2001. december 15. Felelős: Dr. Toller László polgármester, Dr. Papp Judit jegyző, bizottsági elnökök 14. Vizsgálandó a központilag jelölt átlagosan 2 %-os létszámleépítés lehetősége a szakági törvény figyelembevételével. Határidő: 2001. december 15. Felelős: Dr. Toller László polgármester Póla József, dr. Sohár Endre főosztályvezetők

47

15. Célszerű lenne a Polgármesteri Hivatal tágan értelmezett gazdálkodási feladatainak ismételt újragondolása. (Vagyongazdálkodás, kontrolling munkák végzése, ágazati irányítás erősítése, intézmények irányításának centralizálása. Határidő: 2002. június 30. Felelős: Dr. Papp Judit jegyző 16. A Pécsi Fürdő Kft. a Polgármesteri Hivatal bevonásával vizsgálja meg a „Balokányfürdő” hasznosításának lehetőségeit és tegyen javaslatot a Közgyűlésnek ennek alapján. Határidő: 2002. április 30. Felelős: Dr. Varga István kabinetvezető, Szabó Tamás a Fürdő Kft. ügyvezetője 17.

Készüljön középtávú programtervezet az önkormányzati intézmények, közterületek felújításáról, fejlesztéséről, szolgáltatások fejlesztéséről, különös tekintettel az alábbiakra: - állapotfelmérést követően a teljes intézményhálózatra, - a közúthálózatra és közterületekre, - a teljes körű víz- és csatorna ellátottságra, - a tömegközlekedés fejlesztésére Vizsgálandó, hogy a fenti szakterületeket illetően mely felújításokat és fejlesztéseket lehetséges megkezdeni 2002-ben. Határidő: a költségvetés elfogadása, illetve 2002. június 30. Felelős: Dr. Toller László polgármester, Dr. Varga István kabinetvezető

18. Meg kell vizsgálni a 120 lakásos beruházásra a Széchenyi Terv által biztosított kedvezményes kamatozású hitel felvételét az önkormányzati önrész kiváltására. Határidő: 2001. december 15. Felelős: Dr. Toller László polgármester 19. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a kiemelt fejlesztéseket hosszú távú hitelszerződés keretében finanszírozza az önkormányzat. Határidő: 2002. június 30. Felelős: Dr. Toller László polgármester 20. Biztosítani kell a viziközmű vagyon egységes kezelésének feltételeit. Határidő: 2002. december 31. Felelős: PVV Rt., Pécsi Vízmű Rt., Jeszták Lajos főosztályvezető 21. Készüljön önkormányzati ingatlanfejlesztési koncepció, ami lehetőséget teremt a távlati városfejlesztési programok

48 összehangolására a finanszírozási háttér biztosításával, lehetőséget teremtve a Városfejlesztési Főosztálynak külső szakértők bevonására. Határidő: 2001. december 31. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető.

22. Fel kell mérni az önkormányzat által ellátott megyei feladatokat és a megyei vezetéssel egyeztetve kell biztosítani a finanszírozáshoz szükséges összeget. Határidő: 2002. június 30. Felelős: Dr. Papp Judit jegyző 23.

2002-ben is szükséges folytatni a megkezdett energia megtakarítást célzó épületfelújítási programot, kapcsolódva a központi költségvetési lehetőségekhez. Határidő: 2001. december 15. Felelős: Dr. Toller László polgármester Dr. Varga István kabinetvezető

24.

Szükséges a koncepcióban szereplő, a Közgazdasági Főosztályhoz benyújtott személyi-, dologi és beruházási kiadási igények felülvizsgálata, a bevételi lehetőségekhez való közelítése. Határidő: 2001. december 15. Felelős: Dr. Toller László polgármester, Dr. Papp Judit jegyző, bizottsági elnökök

25. Felülvizsgálandó és átalakítandó a Polgármesteri Hivatal és intézményei tekintetében a jelenleg érvényben lévő kötelezettség vállalási rendszer. Határidő: 2001. december 31. Felelős: Dr. Papp Judit jegyző, Dr. Tolnai Márta főosztályvezető. Kapják:

3.)

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, valamennyi bizottság elnöke, Póla József, Jeszták Lajos, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető, a Közgazdasági Főosztály útján Szabó Tamás ügyvezető igazgató, dr. Kelemen László vezérigazgató, Nyirati István vezérigazgató, intézményvezetők.

A központosított bérszámfejtési rendszerhez számítógépek beszerzése a központosított közbeszerzés keretén belül

49 Előterjesztő: Kerényi János alpolgármester Kerényi János: a Költségvetési Bizottság november 15-én tárgyalta az előterjesztést és határozati javaslatot, melyet 4 igen szavazattal elfogadott. Kérdés, észrevétel az előterjesztéshez nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 496/2001. (11.22.) sz. határozata a központosított bérszámfejtési rendszerhez – az Önkormányzat és intézményei számára – számítógépek beszerzése központosított közbeszerzés keretén belül A Közgyűlés megtárgyalta.

Kerényi

János

alpolgármester

előterjesztését

1.) A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a 2001. évi költségvetési rendeletben elfogadott 1.5.2. Számítógépes kommunikációs hálózat korszerűsítése, 1.5.5. MICROSOFT szoftver licenc egységesítése keretek pénzmaradványaiból 8.000 e Ft elkülönítésre kerüljön a központosított bérszámfejtési rendszerhez számítógép beszerzésre. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy fentieket a költségvetés soron következő módosításkor vezesse át. Határidő: Felelős:

dr. Tolnai Márta főosztályvezető 2001. december 13.

2.) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a központosított bérszámfejtési rendszerhez szükséges informatikai eszközök beszerzésével kapcsolatos központosított közbeszerzési eljárásnak megfelelő szerződések, megrendelések aláírására. Határidő: az előkészítésre: 2001. november 24. az aláírásra: 2001. december 3. Felelős: az előkészítésért: Zalán László osztályvezető az aláírásért: dr. Toller László polgármester Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Zalán László osztályvezető

50 Kerényi János: bejelenti, ügyrendi hibát vétett, a költségvetési koncepció vitája után a kérdés feltevésre kellett volna lehetőséget adni. Az ügyrendi hibáért elnézést kér. Megadja a szót De Blasio Antonionak Kérdés: De Blasio Antonio: az építési engedélyezési eljárásokkal kapcsolatosan, városképi, városfejlesztési témában kíván kérdést feltenni jegyző asszonynak. Mielőtt ezt megtenné, annyit tisztázni kell, sokan tudják, a Műszaki Osztály az építési engedélyeket adja ki adott telekre, adott építési megvalósulási tervek alapján. A PVV Rt. a közterületek használatát tartja kézben, a közterületek ideiglenes használatára ad ki engedélyt. Egy olyan anomália alakult ki a városban, - és ennek sajnos már olyan gyakorlati megvalósulása is látható, ahol bontási eljárást kellett kezdeményezni – hogy egy újonnan épült ingatlan esetében az épületre a Műszaki Osztály megadta az engedélyt, majd az épület előtti járdaszakaszt az építtető átépíttette, ami közterület-foglalási engedélyhez kötött lett volna, de ideiglenesen, nem jelenhet állandó jelleggel való közterület átalakítást. Erre is vonatkozik a kérdése: hogyan, mitől történhetnek meg ilyen dolgok, hogyan zárható ki, hogy a jövőben hasonló esetekre ne kerüljön sor. A belvárosi részeken, ahol a tulajdonos túl meredeknek ítéli meg az épülete előtti járdát, engedély nélkül átalakítja akár milyen más formává, lépcsővé, vagy bármivé. Megkérdezi, mit tehetnek annak érdekében, hogy a jövőben ilyen helyzet véletlenül se alakulhasson ki, és jobb legyen az együttműködés a hivatal és a közterületekért felelős cég között. Dr. Papp Judit: válaszában elmondja, ma reggel a Műszaki Osztályon dolgozó kollégái éppen egy hasonló esetet ismertettek. Általában tapasztalni kell, hogy közterületeket egyes - nem éppen a jogi fegyelmet betartó – állampolgárok prédának tekintik. A mai ügy hasonló volt, amit De Blasio Antonio képviselő úr elmondott, közterületre építette valaki a kerítését, majd a jogerős határozat után is úgy gondolván, hogy a jegyző méltányosságot gyakorolhat, kérte, ez maradjon ott. Ez nem lehet így. Minden építési engedélyezési eljárásnál vizsgálni kell a kollegáknak, hogy az építési engedélyben foglaltakat maradéktalanul be tartják-e az építtetők. Ismételten tapasztalták több esetben, hogy ezt nem tartják be, ilyenkor másfajta eljárások indulnak. Képviselő úr által említett ügyben sajnálattal tapasztalták, hogy a PVV Rt-től olyan nyilatkozat került kiadásra, amelyet nem lehetett elfogadni. Az ügy megoldódott azzal, személyes ráhatással belátta az építtető, hogy a járda közterület, azt nem lehet úgy használni, hogy a képviselő-testület ne vonja ki ezen körből, és ne adjon arra engedélyt egy esetleges eladással. Volt már hasonló eset a testület előtt, akkor sem értettek vele egyet, és ezután sem fognak. Tehát, ami közterületet érintő kérdés, az természetesen csak testületi döntéssel változtatható meg a milyenségét tekintve. Az más kérdés, hogy kollegáinak hathatósabban kell odafigyelni, amikor építési engedélyezési eljárásokban ellenőrzési tevékenységet végeznek. Még a folyamatban lévő ügyeknél kell ezt észlelni, mert ott még vélhetően javítható a probléma. Teljesen egyértelmű a véleményük, hogy ilyenkor a bontási határozatot kiadják. Természetesen ez

51 akkor jogerős, ha végigmegy mindazon fellebbezési fórumokon, amelyek ilyenkor rendelkezésre állnak. Staub Ernő: ügyrendben kér szót. A következő napirendi pont előtt, mivel egy nagyon fontos témáról van szó, egy szerződéskötésről, ami igen terjedelmes anyag, melyet tegnap este kaptak meg, megbeszélni nem tudták, ezért legalább kísérletet tesznek a megismerésére. Mindezek miatt frakcióvezető-helyettesként szünetet kér elrendelni. Kerényi János: a Fidesz frakció kérésére, az SZMSZ-ben foglaltakra figyelemmel 10 perc szünetet rendel el. SZÜNET

4.)

A V-COM Rt-vel kötendő szerződések elfogadása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Gonda Tibor: ha ezt a szerződést megkötik, az előnyökkel fog járni, javul a szolgáltatási színvonal, jobb ellátottsággal, kedvezőbb árakkal számolhatnak. Pár héten belül tanúi lehetnek a folyamat megindulásának. Úgy gondolja, hogy egy előrelátó városvezetésnek az a feladata, hogy a pozitív hatásokat optimalizálja és a hátrányokat csökkentse. Ezért vállalta fel ennek a folyamatnak az irányítását és menedzselését a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság több mint egy évvel ezelőtt. Egy pályázatot írtak ki, melyben négy célt fogalmaztak meg. Az első egy városépítészeti jellegű, nem lenne célszerű, - ha a szabad verseny ezen a téren beindul - hogy havonta felbontsák ugyanazokat a területeket a városban. Sokkal praktikusabb lenne, ha olyan infrastruktúra kerülne kiépítésre, amely lehetőséget ad a megjelenő szolgáltatóknak azok igénybevételére, és arra, hogy további útfelbontások nélkül megkezdhessék szolgáltatásaikat. A város zavartalan működése, az állampolgároknak minél kevesebb probléma okozás érdekében került sor a pályázat kiírására. A második fő cél az volt, hogy egy világszínvonalú infrastruktúrafejlesztés kezdődjön meg a városban, amely a következő évtizedre lehetőséget ad, hogy ilyen típusú fejlesztés nélkül a szolgáltató szektor egy jelentős fejlődésen menjen keresztül. Ezzel a város is szerepet vállaljon a monopolhelyzet oldásában a további szolgáltatók megjelenésével. A harmadik, egy gazdaságfejlesztési cél volt, hogy lehetőség szerint egy nemzetközi tekintélyű társaság – multi – megtelepedjen a városban, amellyel szintén a régió központi szerepét erősítsék. Nem utolsó sorban, anyagi hasznot is reméltek a folyamattól. Úgy gondolja, ezt a törekvést sikerrel tudták megvalósítani és a mai előterjesztésben szereplő szerződések alapján azt mondhatja, hogy a négyes követelményt 1 éves munkával sikerült elérni. Ebben nagy szerepe volt a Városfejlesztési Főosztály és Jogi, és Önkormányzati Főosztály felkészült kollegáinak, akik mindvégig a város érdekeit szem előtt tartva vettek részt a folyamatban és komoly tárgyalópartnerei voltak a V-Com képviselőinek.

52 A tegnapi bizottsági ülés előtt folyt az utolsó – több órás – egyeztetés, ahol a Jegyző asszony konstruktív felügyelete mellett az összes vitás kérdésre konszenzusos megoldás született és most úgy terjesztheti a Közgyűlés elé az előterjesztést, hogy az mindenben a város érdekét és fejlődését szolgálja. Előre érzi, hogy jelentős kritikát kap az ellenzéki képviselőktől azért, mert az ügy horderejének nem megfelelően sikerült – kellő időben és szokásos módon – eljuttatni az előterjesztést a képviselőtársakhoz. Mentségére három dolgot ismertet. Már említést tett róla, 1 éve zajlik ez a folyamat, melyben több döntési csomópont is volt. Példaként említi, hogy május elején a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság felhatalmazta polgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat a részetek kidolgozására, és az október elejei Közgyűlésen pedig egy előszerződés megkötésére hatalmazták fel. Már májusban körvonalazódott az együttműködés tartalma. Ezzel csak azt akarja alátámasztani, hogy akit ez a fontos feladat érdekelt, lehetősége volt betekinteni a folyamatokba. Megpróbálta az információellátást valamennyi képviselőtársának és politikai erőnek egyenlő mértékben biztosítani azáltal is, hogy a hétfői napon – futárral – kiküldött előterjesztésben személyesen meghívott minden frakcióvezetőt a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésére és örömére szolgált, hogy ketten elfogadták és részt vettek a munkában. Az ok, amiért nem tűr halasztást az ügy, hogy december elején ülésezik a Vivendi vezetőtestülete és a már megkötött szerződések tükrében osztja el a jövő évi fejlesztési forrásokat. Úgy érzi, ebben a szituációban személye, és a Közgyűlés sem kockáztathatja annak lehetőségét, hogy pár hónapra, vagy évekre háttérbe szoruljon a pécsi fejlesztés. Különösen abban az időszakban, amikor a Kamara és több független szervezet visszajelzése szerint a beruházások jelentős mértékben csökkennek a régióban. Számára presztízskérdés, hogy egy ilyen nagy horderejű döntést minél szélesebb konszenzussal hozzanak meg, ezért kéri képviselőtársait, amennyiben kételyei vannak, adjanak annak hangot. Kéri az apparátusi kollegákat és a VCom képviselőit, hogy meggyőző válaszokat adjanak a felvetett kérdésekre, hogy nyugodt szívvel fogadhassák el a város életét nagyban befolyásoló előterjesztést. Dr. Mikes Éva: bevezető kérdése lenne, mert az előterjesztésben több pont hangzott el arra vonatkozóan, hogy ez miért jó a városnak, illetve miért sürgős. A hivatkozás szerint a Vivendi valamelyik cégtestülete december elején ülésezik és a város azért nem akar erről lemaradni, mert a beruházás is meghiúsulhat. Ezek után meg kell kérdeznie, hogy jó üzlet-e a Vivendinek ez a beruházás, vagy szívességet tesz? Amennyiben szívességet tesz, akkor véleménye szerint újra kellene tárgyalni az egész előterjesztést. Ha viszont jó üzletnek mondható, akkor úgy gondolja, hogy a közös együttműködés reményében kölcsönösen kell alkalmazkodni egymáshoz és legkevésbé kell attól tartani, hogy azért, mert valamelyik cég ülésére nem jut be, akkor elvetésre kerül az ügy. Ha egy multinacionális cég terjeszkedéséről van szó egy nagyvárosban, akkor azt gazdasági sikerként szokták értékelni. Tehát egy gazdasági tárgyalást követően a város rábeszélte-e a Vivendit a beruházásra, vagy pedig egy közös üzlet van kialakulóban.

53 Kerényi János: megkérdezi a Közgyűlést, egyetértenek-e azzal, hogy megadják a szót a Vivendi képviselőjének? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal egyetért azzal, hogy a Vivendi cég képviselőjének hozzászólási lehetőséget biztosítsanak. De Blasio Antonio: ügyrendi javaslata, ne szakítsák meg a Közgyűlés menetét. Véleménye szerint mindenki tegye fel kérdését, mert úgy gondolja a Vivendi képviselői feljegyzik azokat és egyszerre adhatják meg a válaszokat. Ezt követően megteszi hozzászólását. Az előterjesztés szerint közös céget hoz létre a város a Vivendivel. Tudni szeretné annak okát, hogy miért ez a megoldás született és miért nem egy olyan üzleti megállapodás, melynek keretében a város valamit értékesít és az így megkapott összeget más célra is felhasználhatja. Nem érti miért jó a városnak, ha közös céget hoznak létre. Nagy Csaba: a határozati javaslatban olvasható, hogy 32,5 M Ft ellenértékért a város a 26 km hosszúságú jogot értékesít azért, hogy az első ütemben lehetőség legyen az alépítmény megépítésére. A Társasági Szerződés 7. oldalán olvasható, hogy az Önkormányzat a létrejövő társaságban 32,5 M Ft készpénzzel vesz részt. Kérdése, a 32,5 M Ft az az összeg, melyet a 26 km hosszúságú lehetőségért kapnak? Felmerül a kérdés, az Önkormányzatnak miért jó, ha kisebbségi tulajdonosként lép be egy gazdasági társaságba úgy, hogy gyakorlatilag alapvető befolyással sem bír a cég életére? Megjegyzi, ha azt a 32,5 M Ft-ot viszi be az Önkormányzat a cégbe, melyet a 26 km-nyi alaphálózatért kap, akkor – ha jól értelmezi – üzletrészt kap a város egy gazdasági társaságban, melynek a piaci értéke most még nem ítélhető meg és a későbbi időszakra sem határozható meg. A városban ma nincs olyan ember, aki megmondja, hogy a 32,5 M Ft 2002. január 1-én értékesíthető-e esetleg több pénzért. Lehetséges, hogy az is szerepel a Szindikátusi szerződésben, hogy nem értékesíthető. A 14. oldalon található 22. pont azt tartalmazza, hogy a versenykizárása miképp történik meg, melyből idéz: „a Befektető írásbeli hozzájárulása nélkül az Önkormányzat sem közvetve, sem közvetlenül nem szerezhet részesedést olyan vállalatban, amely a Projekt Társaság főtevékenységével megegyező tevékenységet végez az Önkormányzati közigazgatási területén és semmilyen formában önmaga sem fog ilyen típusú tevékenységet folytatni”. Kérdése, ez megfelel a most életben lévő jogszabályoknak, - az önkormányzati törvénynek – hogy az Önkormányzat társasági keretszerződésben gyakorlatilag lekorlátozza a jogi, valamint a piacon történő mozgás lehetőségeit? Az már kérdés, hogy ez kinek áll érdekében, mert nyilvánvalóan a Vivendi Rt-nek igen, de azt gondolja, hogy a városnak nem. Körömi Attila: jelzi, a válaszokat követően az álláspontokat és véleményeket is el kívánják mondani. Két napirendi ponttal ezelőtt – és ez most nem a cégnek, hanem a Jegyző asszonynak szól – tárgyalta a város költségvetési koncepcióját, melyben az egyik pont azt tartalmazza, hogy a város tekintse át a kötelező és nem kötelező önkormányzati feladatainak rendszerét és nyilván benne volt a feltevésben, hogy szűkítse le a

54 tevékenységi körét a kötelezőkre. Kérdése, kötelező feladat-e az Önkormányzatnak a távközlési piacon való aktív részvétel, vagy ezt a piacra kellene bízni? Másik kérdése, jól tudja-e, hogy december 23-án megszűnik a távközlési monopólium és az a törvény érinti-e ezt az előterjesztést? Papp Gábor: Gonda Tibor bizottsági elnöktől kíván kérdezni, mert tagja volt az első körben kiírt Közbeszerzési Véleményező Bizottságnak, így találkozott a V-Com Rt. által beadott pályázattal. Formai okokra hivatkozással érvénytelennek minősítették az eljárást. A bizottság tartalmilag is megvizsgálta a pályázatot, és a felmerülő kérdések közül a legkardinálisabbnak a pénzügyi részt tartotta, mert az akkori ajánlat szerint is a lényeg az volt, hogy a V-Com Rt. nem kívánt – vagy csak limitált mértékben - fizetni a szolgalmi jogért az Önkormányzatnak. A Véleményező Bizottság ezt nem tartotta elfogadhatónak. Nagy Csaba képviselőtársa is megkérdezte, - melyre szintén választ szeretne kapni - hogy a 32,5 M Ft eladási ár ugyanaz, amivel az Önkormányzat részt vesz a társaságban? Ebben az esetben viszont kimondja, a városnak így nem származott anyagi haszna az értékesítésből, hiszen a társaságban kap tulajdoni hányadot. Felmerül benne a kérdés, miért pont 32,5 M Ft-ot, valamint miért a 25%+-ot állapítottak meg. Tudni szeretné, melyek azok az előrelépési pontok, amelyek az első pályázathoz képest a közbenső tárgyalások során – amiről semmi információval nem rendelkeznek – változtak és azt az Önkormányzatnak sikerült elérni? Czukor Antal: elmondja, nem keresi, hogy miért került késéssel az ügy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság és a Közgyűlés elé. Már a bizottsági ülésen sem szólt igazán a témához, melyet azzal indokol, hogy szakmailag közel áll a cég tevékenységéhez, de még nem dolgozott azonos területen velük. Abban a kiemelt – de egyben kényelmetlen - helyzetben van, hogy az ügy ismeréséhez megfelelő információi vannak, de az nem elég az érdemi hozzászóláshoz. Nem volt lehetősége az előterjesztéssel mélyebben foglalkozni, így nyugodt lelkiismerettel állást sem tud foglalni. Az előterjesztésben foglaltak alapján egy Kft-t hoznának létre, de nem tudja, hogy a cég létrehozásával kapcsolatban megtörténtek-e a politikai – a városvezető koalíció és az ellenzék között – egyeztetések. Mindenki emlékszik arra, hogy az elmúlt években ez minden alkalommal így történt, de az utóbbi időben egyre inkább elmaradnak az ilyen jellegű egyeztetések. Az igazgatóság tagjai, ez vonatkozik a FEB tagjaira is, nincsenek megnevezve a szerződésben. Tudni szeretné, hogy mikor lesz ez ismert. Bókay Endre: határozottan tiltakozik Czukor Antal azon kijelentése ellen, mely szerint nem történtek meg a politikai egyeztetések. Hangsúlyozza, minden Közgyűlés előtt szerdán 16.00 órakor – 1 éve – rendszeresen politikai egyeztetést tart a frakcióvezetők csoportja, melyre mindenki meghívást kap. Dr. Deák Péter: az köztudott, hogy decemberben megszűnik a MATÁV távközlési monopóliuma és a piac liberalizációjára már megszületett a törvény. Az első kérdését a cég képviselőjének teszi fel, mert tudni szeretné, elkészültek-e azok a végrehajtással kapcsolatos kiegészítő jogszabályok,

55 végrehajtási utasítások, amelyek ezt a távközlési törvényt – melyet kerettörvénynek nevezhetnek – kiegészítik és kitöltik tartalommal? Van-e a társaságnak információja arról, hogy milyen szabad kapacitások állnak a városban rendelkezésre – bárki számára – melyeket a törvény előzetes meghatározása szerint két éven belül bárkinek fix áron bérbe lehet venni? A cég képviselőjétől kérdezi, van információjuk arról, hogy rajtuk kívül másnak is van már készen, vagy kiépítés alatt ilyen jellegű szolgáltatása? Nem kíván egyetlen cégnek sem reklámot csinálni, de a város eddig gyümölcsöző kapcsolatban állt a magyar piacon eddig egyedülálló távközlési céggel. Példaként említi a különböző sportesemények finanszírozását, továbbá a VIVA Pécs támogatását. Kérdése, a Vivendi tervez-e ilyen nagyvonalú és a város számára pozitív gesztust. Ha igen, akkor a nyilvánosság előtt most megtehetik a felajánlásukat. Felmerül a kérdés, miért törekszik ezek után kizárólagosságra a cég? A városvezető koalíciótól szeretné megtudni, biztosak-e abban, hogy módosítani lehet-e az ígéretüknek megfelelően a rendezési tervet, hogy ez a szerződés létrejöhessen. A Vivendi képviselőitől kérdezi, miért nem vett részt a cég a mobilszolgáltatások beindításában? A jelenlegi vonalas tarifái miként alakulnak a versenytársakéhoz képest? Czukor Antal: Bókay Endre frakcióvezetőnek kívánja elmondani, itt nem egy olyan horderejű döntésről van szó, melyet egy szokásos beütemezett – Közgyűlés előtti, szerdai – frakcióvezetői félórában el lehet intézni. A téma megérdemelte volna, hogy összehívjanak egy tárgyalást a frakcióvezetőkkel, ellenzéki, valamint szakmai képviselőkkel és részletesen megbeszélik az anyagot. Nem hiszi, hogy ezen véleményében nem adnak igazat képviselőtársai és választ sem vár, mert az ellenkezőjéről nem lehet meggyőzni. Galbáts András: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is tárgyalta ezt a témát, de mélységében nem tehette meg, hiszen az anyag kiosztásos volt. Abban a kérdésben, hogy ez a városnak egy jelentős dologe, a bizottság a lehetőségeihez képeset igyekezett mindazt áttekinteni. A szavazáskor Czukor képviselő tartózkodott, személy szerint pedig nem vett részt benne, mert nem volt döntésképes állapotban, mert kevés idő állt rendelkezésre az anyag áttanulmányozásához. Azért nem szavazott, mert tart attól, ha olyan döntést hoznak – melyben személy szerint is részt vesz – melyet tartózkodással negálják a lehetőséget, akkor egy másik (MATÁV) céget – ahol másokhoz hasonlóan részvényei vannak – mint képviselő nem hozhat olyan monopolhelyzetbe, hogy ezt az ügyet elutasítva, privilegizált helyzetbe kerüljön. Úgy érezte, ahhoz nincs joga, hogy ezt így felvállalja, ezért várakozó álláspontra kívánt helyezkedni. Örömmel veszi, hogy van aki mélyebben tudott foglalkozni az üggyel – pl. az apparátussal együtt végzett munkában – és most érdeklődve hallgatja a felszólalásokat. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén a V-Com képviselője azt mondta, hogy december elején feltétlenül meg kell kötni a szerződést, de arra nem tudott – vagy nem akart – választ adni, hogy miért. Erre a kérdésre most annyiban kaptak választ, hogy akkor osztják ki a fejlesztési pénzeket. Felmerülnek benne is azok a kérdések, hogy miért van szükség a 32,5 M Ft-

56 os beszállásra és egyáltalán miért kell a városnak társulni? Azt sem tudja, hogy ez feltétlenül szükséges-e. A felmerülő kérdésekre szeretné a választ megkapni. Azt viszont tudja, ha az bizonyosodik meg, hogyha nem szavazza meg a testület az előterjesztést a város elesik attól a lehetőségtől, hogy a MATÁVval szemben – belátható időn belül – egy konkurenst teremtsen. Nem mindenki előtt ismert, hogy pályázatot írt ki a város erre a szolgáltatásra, de csak egy pályázó volt. Felmerül a kérdés, lesz-e másik pályázó, tud-e a város jogszerződést kötni? Arra is választ szeretne kapni, hogy ha ma nemleges döntés születik, akkor van-e lehetőség továbbtárgyalni a V-Com Rt-vel, vagy sem? A válaszok elhangzását követően tud dönteni az ügyben. Körömi Attila: ez a vita nem az Önkormányzat - egy tervezett cégben történő - szerepvállalásáról, nem a Vivendi-ről és nem is a MATÁV-ról szól. A távközlési monopólium megszűnését már részben érintette. Igazából arra tér ki az anyag, hogy mennyiért fognak Pécsett különböző távközlési szolgáltatáshoz hozzájutni a fogyasztók, így a lakók pénztárcájáról van elsősorban szó. Másodsorban szól arról, hogy a város ezt a nagyon értékes szolgalmi jogot elherdálja, vagy az értékén adja át, esetleg mást tesz. Galbáts képviselőtársának kívánja elmondani, - nem a kioktatás szándékával, hiszen ő a vállalkozó – nem mindegy, hogy MATÁV, vagy Vivendi. Személy szerint nem tudja, hány cég alkalmas még arra a munkára, melyet a város az előterjesztésben egy cégnek szeretne biztosítani. Az biztos, hogy a 2000. évi Magyarország jelentésben – melyet az Unio ad ki szerepelt először az, hogy a magyar gazdaság működő piacgazdaság. Az előző években átmeneti piacgazdaságként értékelték az ország-jelentések a gazdaságot. Véleménye szerint ugrásra készen állnak azok a cégek, melyekről még nem is tudnak, de december 23-a után szívesen belépnének ebbe az üzletbe. Egy gazdasági társaság minél nagyobb haszonra szeret törekedni – melyért nem kell megvetni senkit – nyilvánvalóan egy monopolhelyzetben, vagy monopol jellegű helyzetben lévő cég szolgáltatásait - pl. a Kamilla utcából, a Nagy I. útról, a Páfrány utcából, vagy a Barackvirág utcából - sokkal drágábban lehet igénybe venni, mintha megvárnák Nagy érdeklődéssel a december várja 23-át. az SZDSZ-es képviselőtársainak szavazatát, mert a párt vezérgondolata az alternatívák kínálása és döntsön a választópolgár. Hozzáfűzi, ez nemcsak az SZDSZ kizárólagos gondolata, mert nagyon sok párt osztja ezt a véleményt, de az SZDSZ szereti magáénak tudni. Ha ezt így gondolják, akkor biztos abban, hogy ők nem fogják megszavazni ezt az előterjesztést, mert az SZDSZ két képviselője nem védhet monopóliumot és monopol jellegű helyzeteket, amikor a kormány megadta a lehetőséget a versenyre ezen a nagyon fontos piacon, hacsak nem látják az előterjesztés összes indokát vagy érdekrendszerét. Az anyag kiosztásos volt a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságban is. Úgy gondolja, egy olyan anyagot, melyhez szindikátusi szerződést is mellékelnek, a bizottságban és Közgyűlésben sem illik ily módon kezelni. Abban nem biztos, hogy a cég minderről tudott. Egy magára valamit is adó cég ezt nem engedné meg. Úgy gondolja, amennyiben a cég képviselői megtudták, hogy kiosztásos anyagként került a képviselők elé – a bizottságban és a Közgyűlésben is – nyilván saját hírüket védve, nem engedik megtárgyalni ezt az előterjesztést a mai napon. Amennyiben a cég hozzájárulna a tárgyaláshoz, akkor

57 ellentmondanának annak a fontos érdeknek, hogy egy nagyon világos, nagyon jól előkészített ügyben lehessen dönteni a piaci szerep odaítéléséről. Tudja, nehéz az önkormányzati képviselő fejével gondolkodni, de el kell a cég képviselőinek hinni, amennyiben megteszik azt a gesztust, hogy nem járulnak hozzá - a cég nevét többször is tartalmazó - egy fontos ügy kiosztásos anyagként történő kezeléséhez, akkor felkérik az előterjesztőt vetesse le napirendről az előterjesztést. Horváth Zoltán: Körömi Attila felszólalásában az SZDSZ-t említette, ezért úgy gondolja, reagálni kell rá, de tartalmilag is választ igényelnek a felvetései. Sajnálja, hogy amikor Gonda Tibor elnök meghívta a FIDESZ frakciót a bizottsági ülésre, nem jelentek meg, mert nagyon fontos kérdéseket tárgyaltak akkor meg. Körömi Attila által elmondottakat kívánja más szempontok szerint megvilágítani. A bizottsági ülésen kiderült, hogy a tárgyalandó szerződés nem lakossági szolgáltatásról szól és nem befolyásolja a nagy cégek között kialakuló versenyhelyzetet, és a lakossági szolgáltatás árait sem. Az téves információ, hogy a Közgyűlés döntésétől függ majd a lakosság szolgáltatás ára. Ebben az esetben egy alagútrendszerről van szó, melyet meghirdettek, de csak egyetlen-egy pályázat érkezett. Amennyiben ez a cég nyerné meg a pályázatot, akkor a szerződés szerint – de a központ jogszabályok és törvények is így szólnak – köteles lesz beengedni az alagútba más jelentkezőket is. Tehát nem monopolhelyzetről van szó, hanem arról, hogy ha a Közgyűlés úgy dönt, hogy vele kell kötni szerződést, akkor ő építi meg a közmű alagúthálózatot, de más jelentkezőt – lakossági szolgáltatót - is be kell engednie a csőhálózatba. A versenyt ezzel nem zárják ki. Abban igazat ad Körömi Attilának, hogy az SZDSZ minden alkalommal a verseny mellett állt ki, és most is azt támogatja, de a mai döntés nem korlátozza annak kialakulását. Másrészről, ha ma pozitív döntésre kerül sor a Közgyűlésben, akkor nem fogja azt generálni, hogy ezzel magasabb áron fogják az ott élők ezen a szakaszon aAndrás Galbáts szolgáltatást által elmondott megkapni.érvek sem a legmegfelelőbbek, hiszen nem befolyásolja a mai döntés szolgáltatók megjelenését a piacon, mert ez csak az alagútra vonatkozó kérdés. A szolgáltatók mindenképpen megjelennek majd a pécsi piacon és árharcot fognak folytatni, melynek következtében alakulnak ki a városban és az egész ország területén a szolgáltatási árak. A Közgyűlés döntése így nem befolyásolja azt, hogy drágább, vagy olcsóbb lesz az ár. Feltehetően olcsóbb lesz a szolgáltatási díj a MATÁV-nál, a Vivendi-nél és a többi társaság esetében is. Az SZDSZ nyugodt lelkiismerettel szavazza meg az előterjesztést, mert döntésükkel nem korlátozzák a verseny szabadságát. Gonda Tibor: természetesen lehetőség lesz a későbbiekben is szót kérni. Személy szerint azért kért szót, mert nagyon sok tartalmi kérdés merült fel, melyre a választ meg kell adni. Az első kérdés az volt, hogy ez a V-Com Rt-nek jó üzlet-e, vagy csak jótékonyságból teszi? Nyilvánvaló, hogy jó üzlet, de tudomása szerint jelenleg Csehországban, Lengyelországban és Izraelben készít elő hasonló üzleteket. A pécsi képviselőknek fontos, hogy jó üzletet kössön az Önkormányzattal a cég itt és minél előbb. Nem biztos, hogy a döntéshozóknak, ha alternatívába állítják egy lengyelországi, vagy izraeli

58 hasonló nagyságrendű várossal, akkor feltétlenül az az érdekük, hogy csak Pécsett lehet ezt a beruházási forrást elkölteni. Számára nem közömbös, hogy jön-e a városba 2002-ben közel 300 M Ft, majd azt követően 500 M Ft. A gazdaság motorját jelentik az itt elvégzett beruházások mennyisége, így nem lehet eltekinteni tőle, mint fontos tényezőtől. A közös cég okára kérdezett rá képviselőtársa. Két alternatívát vizsgáltak, amikor a pályázatot kiírta az Önkormányzat. Az is szóba jöhetett volna, hogy egy bizonyos összegért értékesíti a város a vonaljogot, mellyel a város azt tesz, amit akar, a cég pedig a vonaljoggal tehetné ugyanezt. A tárgyalások alapján úgy tűnt, hasznos lehet az, ha belülről látják a cég működését, aki feltúrja a város utcáit, hiszen 80 km-t garantáltan megépít, így viszont oda tud a város figyelni a minőségre, és befolyásolni lehet abban, hogy milyen városrészeket kellene elérni. Ebben a kérdésben viszont a gazdaságosság egy fontos szempont lesz. Több kérdés vonatkozott a 32,5 M Ft-ra. Elmondja, hogy ezt az összeget az első 26 km vonaljogáért kapja a város, amely pénzt ugyan megkap az Önkormányzat, de nem használja fel, hanem beszállna – mint önerővel – a közös Rt. alapításába, melyben 25% tulajdonjogot kapna. Ez egy üzleti kockázatvállalás, de úgy gondolja, hogy a kockázat a remélt haszon tekintetében megéri, mert van egy értékesíti opciója a városnak, melynek értelmében már jövő évben felajánlhatja a társtulajdonosnak megvételre. Amennyiben a következő évben megvalósul egy 2-300 M Ft-os beruházás, amit a Projekt Társaság fog végrehajtani és aktiválni - a város üzletrésze lényegesen felértékelődik. Személy szerint azt várja, hogy nemcsak a kamatot tudja az Önkormányzat realizálni, hanem megduplázhatja, vagy triplázhatja az összeget, amennyiben érdemesnek tartja az értékesítést. Ha viszont elképzelést lát abban az Önkormányzat, hogy továbbra is társtulajdonos maradjon, akkor annak sincs jogi akadálya, és az elkövetkező évek fejlesztési folyamataira is hatással lehet. Nagy Csaba a Szindikátusi szerződésre vonatkozó kérdést tett fel, melynek megválaszolására dr. Rácz Zsoltot, a V-Com Rt. képviselőjét kéri fel. Horváth Zoltán szakmai válaszával teljes mértékben egyetért. Megjegyzi, a társaság már 6 éve van a magyar piacon és 6 éve készül erre a liberalizációra és 1,5 éve tárgyal már Pécsett. Kéri képviselőtársait, képzeljék el azoknak a cégeknek a komolyságát, akik december 23-a után jelentkeznek a városban azzal, hogy alépítményt szeretnének létrehozni. 26 km-re már építési engedéllyel rendelkeznek, a további 50 km-re pedig nyomvonallal. Ezen indokok miatt mondja, hogy nem kell a december 23-ai dátumot misztifikálni, mert véleménye szerint nem komoly az a társaság, amely nem tett lépéseket a liberalizációra való felkészülés érdekében. A szakirodalom szerint a MATÁV monopóliumát Magyarországon leginkább ez a társaság tudja megtörni és fel venni a versenyt. Ezt abban a vidéki lapban, - ahol az ellenzék prominens képviselője az utóbbi időben több alkalommal szerepelt a címlapon – olvasta a múlt héten. Papp Gábor megkérdezte, milyen előrelépés történt az utóbbi időben. A pályázat esetében a legfőbb gond az volt, hogy nem kapott az Önkormányzat garanciát arra, hogy kiépítésre kerül a hálózat. Akkor arról beszéltek, hogy adjon a város vonaljogot, majd valamikor megépíti. A legnagyobb előrelépést abban látja, hogy ütemezve 2002-ben 26 km, 2003-ban pedig 50 km, tehát 86 km garantáltan megépítésre kerül két éven belül. Úgy gondolja,

59 tervezéssel együtt ez egy tisztességes vállalás, amely szakaszolva van, és jövő év végéig a második 50 km tervével is el kell készülnie a társaságnak. Czukor képviselő úr kérdezett rá, hogy a cég képviseletében kik vesznek részt. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság nem foglalkozott ezzel, ezért kéri, hogy a frakcióvezetők tárgyaljanak ez ügyben. A lehetőségek adottak, a Szindikátusi Szerződésben, illetve a Társasági Szerződésben is látható, hogy két FEB tagságra és egy IT tagságra delegálási lehetősége van az Önkormányzatnak. Személy szerint is úgy gondolja, hogy ez elsősorban politikai kérdés, ezért nem foglalkozott vele a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság. Kéri, hogy a tisztségviselők és frakcióvezetők készítsék elő ezt a kérdést a december 3-ai Dr. Deák Péter kérdéseinek megválaszolására Rácz urat kéri fel, aki a Közgyűlésre. távközlési törvénnyel összefüggő kérdésekben hazai szaktekintélynek Galbáts úr kérdése a 32,5 M Ft-ra vonatkozik, melyre már az előbbiekben számít. válaszolt. Körömi Attila képviselőnek megjegyzi, sem a bizottsági tárgyalás, sem a jelenlegi nem kiosztásos előterjesztéssel történik, hanem futárpostával jutott el a képviselőkhöz, bizottsági tagokhoz. Dr. Mikes Éva: csodálkozva hallgatja azokat – leginkább rendreutasításhoz hasonló – a mondatokat, amikor elhangzik egy időpont és helyszín az egyeztetésekről, ahol jelen kellett volna lenni valakinek a frakciókból. Deklarálni szeretné, hogy a frakcióvezetőjéhez való viszonya az a saját ügye, és a frakciója ügye. Ettől függetlenül, ha – mint önkormányzati képviselő – választ szeretne kapni valamilyen kérdésére, akkor a választ meg kell kapnia az Önkormányzat ülésén, mert csak annak birtokában tud dönteni. Kéri abbahagyni az ilyen jellegű megjegyzéseket, mert azok csak akkor helytállóak, ha valaki személyesen volt jelen. Valóban nem kiosztásos anyagként kapták meg az előterjesztést, hanem futárpostával tegnap este, de többen késő este értek haza, így kevés idő volt az áttekintésre. Az is elhangzott, hogy 1,5 éve tárgyal a cég Pécsett, de ehhez képest tegnap este kapták meg a képviselők a szerződést. Nem kívánja firtatni, hogy a bizottsági ülésen miképp kapták meg az anyagot, de gyanítja, hogy csak egy forduló erejéig élhetett a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén az ügy. Az előbbiekben megkérdezte, hogy ez jó üzlet-e. Gonda Tibor képviselő válasza az volt, hogy igen, de később azt mondta, egyetért Horváth Zoltánnal, akinek az a véleménye, hogy semmilyen hatása nincs később a szolgáltatás árára. Ehhez a szakmához nem ért, de úgy érti, itt épül egy közműalagút. Kérdése, ingyen engedik be oda a versenyharcban résztvevő további szolgáltatókat. Úgy gondolja, ebben az az üzlet, hogy így keletkezik egy monopólium és a szolgáltatókat be kell engedni az alagútba, de arra nincs szabály, hogy mennyiért és hogyan. Gyanítja, a cégnek az jelenti majd a profitot, hogy milyen feltételekkel, módon és díjtételért engedi be a többi szolgáltatót. Úgy gondolja, nem arról szól a közös cég alapítás, hogy egy nagy cég feltétlenül adakozni kíván a városnak és azért építi ki a közműalagutat és ezért kezdte ezzel a kérdéseit. Azzal nincs gond, hogy a város egy potenciálisan profitot termelő cégbe belép. Nem szabad úgy tenni, hogy a profitképességének nem lenne semmi köze a továbbiakban a szolgáltatás árához. A cég profittermelő képessége dönti majd el, hogy a

60 szolgáltatás ára miképp alakul a városban. Amennyiben a cég lemond a profitjának egy részéről, akkor alacsonyan lehet tartani az árversenyben a szolgáltatások árát, viszont ellenkező esetben magas árak alakulnak ki. Mindez nem jelent problémát és gondot, de nem szabad úgy tenni, mintha nem erről beszélnének. Egy városért tartoznak felelősséggel a képviselők. Ha a város azért kíván belépni a cégbe, hogy a 25%+1 aránnyal megpróbáljon valamiféle szabályozó helyzetet elfoglalni, rögtön másképp értékeli az előterjesztés célját. Nem más országban él, így örömmel veszi, ha ez a cég befektet a városban, de szeretné látni hasznát és előnyeit. Szó volt az üzletrész értékéről, de a jog értékéről nem, pedig annak az értéke is ugyanúgy emelkedik. Az nem lehetséges, hogy elkezdődik a piacon egy konkurencia harc és az Önkormányzat továbbra is az eredeti összeggel van jelen, miközben az üzletrész emelkedik. A határozati javaslatot kiosztásos anyagként kapták meg a képviselők, de érkezett egy utolsó verzió, melynek 6.) pontja a következő: „a közgyűlés az előterjesztés mellékletét képező Szindikátusi Szerződést, Hozzájárulási Szerződést, Kft. Társasági Szerződést, Részvénytársaság Alapító Okiratot, Áthidaló Hitelszerződést és Zároltszámla Szerződést, valamint Átalakulási Jegyzőkönyvet jóváhagyja”. Mivel szerződések között éli az életét, feltételezi, hogy ezt senki nem gondolta komolyan. Galbáts András: ügyrendben kíván szólni. A városban sétálva látható, hogy a MATÁV fekteti a csőrendszerét, amelybe szintén be kell engedni a versenyezni kívánó szolgáltató cégeket, de ha csak a MATÁV-nak van ilyen rendszere, akkor csak ő engedheti be a cégeket. Amennyiben más társaság is lefektet ilyen csőrendszert, akkor azzal szemben támaszt konkurenciát. Ennek megakadályozásától tart, mert akkor a pécsi cégeknek és polgároknak ehhez nem fűződik érdeke. Ha viszont engedélyezik, akkor lehet tovább tárgyalni az ügyről. Kerényi János: jelzi, 17.00 órakor közmeghallgatás kezdődik a teremben, ezért ha a testületi ülés ezen időpontig nem fejeződne be, úgy 19.00 óra után folytatják a közgyűlési munkát. Dr. Rácz Zsolt: a Vivendi jogi képviselője elöljáróban elmondja a vállalkozás mottóját, amely egyben válasz lehet egy, már feltett kérdésre: „MATÁV és sokan mások, és köztük a Vivendi”. A konstrukció lényege valóban az, hogy a V-Com Rt-vel egy meghatározott alépítményrendszerben védőcsöveket helyeznek el. Ebben a többi társaságnak az a gazdasági érdekeltsége, hogy nem kell egész fektetési összeget beruházniuk, hanem jóval alacsonyabb áron – az egész összeghez képest – bérelhetik. Ez, nyilvánvalóan szolgáltatási és árversenyt képes generálni. Rövid időbeni visszatekintést szeretne tenni, mely a magyar távközlés privatizációjára nyúlik vissza. Amikor elkezdődött ez a folyamat, akkor a Magyar Távközlési Rt-t alépítmény-hálózattal együtt privatizálták. Ezt ahhoz tudná hasonlítani, ha a Magyar Államvasutat privatizálnák a vasúti pályával együtt, majd később meghirdetnék, hogy szabad a verseny. A távközlési szolgáltatások tekintetében a szabad verseny alfája és omegája az alépítmény rendszer, melybe a távközlési vezetékeket el lehet helyezni. Nyilvánvalóan a jelenleg meghozott és hatályba lépésre váró hírközlési

61 törvény igyekszik orvosolni ezt a helyzetet, de csak a jogi lehetőségeit teremti meg. Számos lehetőség van, melyek közül az egyik a közös alépítmény használati szerződés, amely az alépítmény tulajdonosát szerződéskötési kötelezettséggel terheli. Ez lenne a közös társaság. Az ár kérdését - amely adott esetben olyan félelmet gerjeszthet, hogy azzal visszaélhet a társaság - már az új távközlési törvény kezeli, és létrehozta a Hírközlési Döntőbizottságot, melynek határozata egy ilyen vitás esetben – a Bíróság döntésétől függetlenül – előzetesen végrehajtható. Ez a cég tehát nem lesz abban a helyzetben, hogy árait teljesen egyoldalúan és helyzetével visszaélve határozza meg. A közös Projekt Társaság a befektetett pénzét szeretné viszontlátni. E tekintetben az Önkormányzattal szoros együttműködést kívánnak megvalósítani és az árpolitika tekintetében már rögzítették az egyeztetési kötelezettséget. Elhangzott egy kérdés a versenytársakhoz képesti tarifákra vonatkozóan. Úgy gondolja, a tarifákat meg kell különböztetni, hiszen a kérdés az egyéni előfizetői díjakra vonatkozott. E tekintetben a cég nem kerül kapcsolatba az egyéni előfizetőkkel, mert a „szolgáltatók szolgáltatója” típusú társaság lesz. Elmondja, a cég részt vett a mobil-versenyben, és legutóbb a DCS-1800-as pályázaton indult. Felmerült az a kérdés is, hogy miért törekszik a cég kizárólagosságra. Úgy gondolja, erre már megadta a választ. Nem kívánják a versenytársakat kiszorítani, de nincs is módjuk rá, mert előbb-utóbb megjelenne a többi társaság is a piacon. Inkább részesülni kíván a cég a versenytársak bevételeiből oly módon, hogy nekik idő- és pénzbeli megtakarítást biztosítva lehetőséget biztosítanak a kábelek lefektetésére. Ha valaki a saját maga számára fekteti le ezeket a védőcsöveket, annak egy meghatározott költsége van. Ha még egy védőcsövet lefektetnek, a költsége nem kétszerese az előzőének, hanem egy meghatározott törtszámú többszöröse, de törtszámú, és ez így megy felfelé. Éppen ezért vannak abban a helyzetben, hogy egy-két, esetleg három szolgáltató, igénybevevő esetén jelentős árkedvezmény biztosítható az igénybevevőknek, valamint az az időelőny, amely a hálózat tervezése és kiépítése tekintetében egyébként elveszne számukra. Tervezi-e a VIVENDI, hogy támogatja a sportot – szólt a kérdés. Ez volt az az egyetlen kérdéskör, amire a mai napon nem készült fel. Annyit elmondhat, ahol a VIVENDI megjelent, mindenhol támogatta a sportot. Legutóbb a Nemzetközi Tenisz Bajnokság a VIVENDI szponzorációja keretében került megrendezésre. Tudomása szerint olimpiai bajnok evezőst is támogatott a VIVENDI. Egy másik kérdés: van-e ilyen típusú vállalkozás az országban? Válasza: igen, van, a főváros területén folynak ilyen típusú kezdeményezések, a szolgáltató szolgáltatója, amely szintén alépítmény hálózatot épített ki, igaz ott tudomása szerint kábelhálózat is behúzásra került, tehát ún. sötétszál bérletre is lehetőség van. Milyen szabad kapacitások állnak rendelkezésre, melyeket fix áron, mások igénybe adnak? – szólt a kérdés. Tudomásuk szerint számottevő szabad

62 kapacitása jelen pillanatban a MATÁV-nak van, illetve a Pantellnek a városban. Ezen kívül a hírközlési törvény tekintetében a koncessziós társaságok meghatározott ideig, de jövőre feltétlenül – és itt különbséget kell tenni a MATÁV és a helyi koncessziós társaságok között – mentesülnek ez alól az átadási, ún. hurok átengedési szerződéskötési kötelezettség alól. A Pantell az, amelyre ez a kötelezettség kiterjed, azonban a hálózata csak azért tekinthető relevánsnak, mert neki van valamennyi, a MATÁV viszont az egész várost ilyen szempontból fedi. Feljegyezte továbbá a politikai egyeztetésre vonatkozó kérdést. Ez ugyan nem nekik volt címezve, ezért erre igazán nem tud válaszolni, de rögzíteni kívánja, a VIVENDI multinacionális cég, és mint ilyen, mindenhol szeretné azt a helyzetet elérni, amikor önkormányzattal, vagy valamilyen választott testülettel kell együttműködnie, az együttműködés, illetve ennek ellenőrzése konszenzussal történjen a partner részéről. Nyilvánvalóan ez csak egy óhajuk, ez a képviselő-testülettől függ. A 25 %, illetve ennek a kérdésköre is felmerült. Ezt a tulajdonosi és szavazati arányt - és előre rögzíteni kívánja, a szavazati arányt akkor is meg fogja tartani az önkormányzat, ha bármilyen oknál fogva tulajdonosi része ez alá kellene, hogy csökkenjen, ez nem áll szándékukban, és ezt a szindikátusi szerződés eléggé pontosan rögzíti – biztosítja a VIVENDI. Erre különböző módok és lehetőségek vannak, melynek ismertetésétől most eltekint. Felvetődött az a kérdés, hogy a hírközlési törvény érinti-e ezt. Igen, a hírközlési törvény tervezetének és elfogadott, de még hatályba nem lépett szövegének ismeretében került sor a konstrukció kidolgozására. Úgy gondolja, azzal a céggel, amelyik egyébként a távközlés jelen pillanatban leszálló ágában is kész és képes készülni ezekre a típusú kihívásokra, érdemes együtt dolgozni, hiszen ezeket a kihívásokat a VIVENDI az elhangzottak szerint jóval ezelőtt felismerte. Szóba került a verseny kizárása. Ez talán egy „szerencsétlen” megfogalmazása ennek a szerződéses pontnak, de a tartalma egyértelmű. A következő a tartalma ennek a pontnak: ha két partner összeszövetkezik arra, hogy egy közös üzletet hoznak létre, működtetnek, és annak a hasznából remélik, hogy részesednek, akkor egy másik, ugyanilyen típusú üzletet, ugyanezen a területen nem igazán ildomos létrehozni. Ez egy olyan védelem, amelyet mindenképpen ésszerűen lehet kezelni. Úgy gondolják, hogy az I. ütemben – és itt most a kisebbség, az értéke, és az önkormányzat ellenőrzési lehetőségeire kíván kitérni – ebben a társaságban kb. 300 M Ft befektetés kerül realizálásra. A II. ütemben további 500 M Ft-ot tervez a cég. Egy ilyen típusú beruházás a cég értékét az osztalék fizetése nélkül is jelentősen emeli, és itt van jelentősége az önkormányzat részére biztosított ún. eladási opciónak, amelyet teljesen harmadik személytől kívánnak függővé tenni, illetve az ár meghatározásába bevonni. Ez egy nemzetközileg elismert független könyvvizsgáló. Bármikor joga van a cégnek erre, és ha véletlenül ez a könyvvizsgáló olyan módon járna el, hogy a névértéket sem éri el a részvénycsomag, akkor garanciát

63 vállalnak arra, hogy névértéken vásárolják ki az önkormányzatot. Bíznak benne, - majdnem a bizonyosság erejéig – hogy ennél csak jóval több lehet ezen üzletrész, illetve részvénycsomag értéke. Felvetődött, hogy a 32.5 M Ft – amelyet az önkormányzat ebbe a vállalkozásba invesztál – az-e, amelyet a vonaljogért kap. Igen, és ennek a jogi útját, módját szabályozza a szerződéscsomag, amelyet a képviselő asszony jelzett hozzászólásában. Miért a közös cég, és itt újra egy kis távközlési kitekintést kell, hogy megtegyen. Egyrészt úgy gondolják, hogy egy ilyen típusú immobil befektetésnél a helyben lévő közhatalom érdekeltségét, közös elkötelezettségét biztosítani célszerű, nyilvánvalóan tisztességes, reális üzleti alapon. Ezáltal az árpolitika árkialakítására az önkormányzatnak lehetőséget biztosíthatnak, így az önkormányzat olyan helyzetbe kerülhet, amellyel valódi versenyt generálhat, illetve ennek generálására érdemi befolyása lesz. A harmadik egy külföldi példa, amely – tudomása szerint - igen elterjedt ma Európában, hogy a verseny alapfeltételéül szolgáló alépítmény hálózat az állami, többségi tulajdonú társaság tulajdonában van. Ez Magyarországon ma nem fog megvalósulni a helyzet reális értékelése alapján, viszont elérhető az, hogy önkormányzatokkal kötött szerződés szerint kvázi a verseny élesztésében érdekelt közhatalmi szervezet közre tudjon működni. Erre valóban vannak Nyugat-Európában példák. Jó üzlet-e ez a VIVENDI-nek, szólt a kérdés. Reményeik szerint jó üzlet természetesen, hiszen nem fektettek volna bele jelentős energiákat az eltelt hosszú hónapok során. Ismerve az önkormányzatok álláspontját, és a legmesszebbmenőkig akceptálva is azt, nem kívánnak határidőt és ütemeket szabni, senkinek, nyilvánvalóan függetlenek. A VIVENDI a jövő évi költségvetését november elejei ülésén szerette volna tárgyalni, ahol nem állt módjában, hogy ezt a tételt is beemelje. Sajnos, december elejét követően januárban lesz a következő ülésük, de az akkor tárgyaltak már csak a 2003-as büdzsét tudják befolyásolni. A VIVENDI-nek eltökélt szándéka és képessége, hogy a jövő év folyamán megkezdje a beruházást, amelyhez azonban ezeket a lépéseket meg kell tennie. Természetesen nem aláírt szerződésekre kerül sor december 3-ig, hiszen ez eléggé nehézkes lenne. Amennyiben a VIVENDI a közgyűlés döntéséről értesül, ezzel már tud tervezni, az operatív folyamatokat meg tudja kezdeni. Még egy visszautalás ezen kérdéskörre: a VIVENDI, amikor megkezdte a felkészülést, az idei évre akkumulálta ezt a költségkeretet. Nyilvánvalóan rendelkezésre állt, amikor a pályázatát benyújtotta, és a tárgyalásokat folytatta. Ez a felhatalmazás mindig évről-évre szól, ez az, amit meg kell újítani. Ha ebben nem tudnak előrelépni, akkor sajnálatos módon a jövő évben nem kerülhet sor erre a beruházásra. Ez az álláspontjuk, és ezáltal a monopólium megtörése késedelmet szenvedhet részükről.

64 A Felügyelő Bizottságban az önkormányzatnak biztosít többséget a közös cég. Ennek ott van jelentősége, hogy egy ilyen típusú társaság esetén, amennyiben maga a társaság az egyik tulajdonosával kötne szerződést, ehhez előzetes hozzájárulásra van szükség a Felügyelő Bizottság részéről. Ilyen típusú szerződések, melyekkel esetleg bizonyos megkerülési technikák vélelmezhetőek lennének, teljes mértékben kivédhetők az önkormányzat részéről, biztonságban vannak. Amennyiben kihagyta volna bárki kérdését, elnézését kér. Természetesen nem a megkerülés szándéka ez, hanem a jegyzetelés hiányossága. Kerényi János: mielőtt a cég képviselője szólt volna, szólásra jelentkeztek Szirmai Csaba és Nagy Csaba képviselő urak. Megkérdezi, fenntartják-e jelentkezésüket. Szirmai Csaba: jelzi, eláll hozzászólási szándékától. Nagy Csaba: reagál Horváth Zoltán képviselőtársa azon felvetésére, hogy a Fidesz frakció kapott egy anyagot, és nem ment el a bizottsági ülésre, illetve nem képviseltette magát. Úgy gondolja, ez egy nagyon jelentős téma, ha a szokásos postázási rendben megkapták volna az anyagot, akkor mint frakcióvezető, tudott volna szakértőkkel beszélni, tudott volna képviselőtársaival időpontot egyeztetni, és megkérdezhette volna, ki az, aki az általuk felkért szakértőnek a kérdéseit, véleményét el tudná mondani a bizottsági ülésen. Mivel annyira „alapos és előkészített” volt az egész folyamat, erre nem volt idő. A bizottsági ülés és a boríték kézhezvétele között nem volt arra lehetősége, hogy frakcióülést hívjon össze, átbeszéljék képviselőtársaival ezt a jelentőségteljes anyagot, hogy kikérjék szakértőik véleményét, és kialakítsák álláspontjukat a bonyolult és eléggé vaskos jogi tervezettel kapcsolatban. Megjegyzi, van egy munkahelye, ahol szintén vannak kötelezettségei. Úgy gondolja sem Horváth Zoltán képviselő úr, sem más képviselőtársa nincs abban a helyzetben, hogy bárkitől számon kérje azt, miért nem tud elmenni egy olyan bizottsági ülésre, amely bizottságnak egyébként nem tagja. Másrészt pedig fenntartja képviselőként alkotmányos jogát, hogy addig, amíg nem szavaznak egy kérdésben, bármiről kérdést tegyen fel a közgyűlés előtt, még akkor is, ha ezek feltehetők lettek volna más fórumokon is. Azért vannak itt, hogy a kérdéseiket feltegyék, és azért, hogy erről a pécsi polgárok értesüljenek. A 14. oldalon a 22. pontról kíván szólni, mely a „Verseny kizárása” címet viseli. Nem érti, ha Pécs városának közössége megkapja azt a lehetőséget, hogy december 23-ától szabadon gondolkodjon arról, hogyan, mi módon ad teret a helyi kommunikációs cégeknek, a várva várt időpont előtt, november végén gyakorlatilag kizárják a verseny lehetőségét. Magyarán, mielőtt december 23-án a távközlési törvény életbe lépne, a maguk részéről azt mondják, köszönik szépen, egyetlen egy céggel szeretnének szerződést kötni, a versenyt ilyen módon bekorlátozzák. Miért korlátozás ez? Azért, mert megépíti a vállalkozó az alépítményi hálózatát, az önkormányzat aláírja a verseny kizárásáról szóló nyilatkozatot, és innentől kezdve ez a cég ebben a

65 szolgáltatásban - ami arról szól, hogy az alépítményi hálózatban ki, merre, hogyan, milyen hálózatot tud kiépíteni – monopóliumot kap a várostól. Erről van szó. Lehet, hogy önmagában az alépítményi hálózat kizárólagosságának a biztosítása nem befolyásolja a pécsi telefontarifákat. Minden bizonnyal hatással lesz azonban a kommunikációs költségekre, arra, hogy mennyiért engedi majd befűzni a hálózatokat ebbe az alépítménybe, illetve milyen összegért adja ezeket a helyeket bérbe. Erről van szó, ez a monopólium. A cég fogja meghatározni a másik nagy monopol szolgáltatóval együtt, hogy Pécsen milyen árszínvonalon lehet ezeket a bérleti jogokat kihasználni. A helyzet hasonlattal élve olyan: van egy folyó, építenek rá hidat, ez eddig nem monopólium, de ezen a hídon kívül nem engednek másikat építeni, és aki megépítette a hidat az szedheti a hídpénzt. Ő dönti el, hogy kit, mikor, mennyiért enged be és át. A testületnek az a felelőssége, hogy a mai döntésével meghatározhatja azt, a pécsiek milyen árszínvonalon fognak Internetezni, telefonálni, televíziózni, vagy milyen árszínvonalon fogják kihasználni a kommunikációs lehetőségeket, amit az alaphálózat biztosít. Ez a felelősségük, erről döntenek most. Úgy gondolják, hogy ilyen jellegű, bonyolultsági szerződésekről, – amelyet dr. Mikes Éva képviselőtársa felolvasott – előző napon, futárpostával kiküldött anyagok alapján nem lehet dönteni. Mindenképpen az egész kérdést stratégiailag kellene végig gondolni, és azt is, miért nem saját cégük valósítja meg az alépítmény hálózatot, és miért nem a saját cégük szedi be azt a hatalmas bevételt, amit ebből realizálni lehet. Dr. Gáspár Gabriella: jelzi, lehet, hogy ismételni fogja az előtte szólókat, elnézést kér ezért. Azonban folytatva, amit Nagy Csaba képviselőtársa megkezdett. Megjegyzi, ígértek 2 darab térképet, de ezt nem látja sehol. Véleménye szerint a 26 km vonal tekintetében tudni kellene, hogy merre húzódik, továbbá van egy, a II. ütemben ígért 50 km hosszúságú vonal, arról sem ártana, ha előzetesen lenne valami elképzelésük, merre fog kiépülni. Ha komplett anyag az, amely előttük van, - amit futárpostával tegnap kiküldtek – elvárható lenne, hogy legalább önmagához képest komplett legyen. Nem amúgy, csak önmagához, az ígéretekhez képest. A mellékletek össze-vissza vannak számozva, nem igazán lehet eligazodni azon, hogy mi, mihez tartozik. Ez egy komoly jogi munka, és csak megismételni tudja, amit dr. Mikes Éva mondott, hogy ezt az anyagot nem lehet este fél 7-től ma reggelig átnézni, ehhez egy gazdasági jogász kell. Többször kifejtette már a közgyűlésen, hogy olyan anyagokat kapnak, amelyeket nincs módjuk szakértővel megnézetni. Lehet felróni, hogy nincsenek ott az illető bizottságban, mert éppen a futárposta nem érte el a frakciót, de olyan személyt akkor sem tudnának küldeni, aki jogász és gazdasághoz értő szakember egyben. Nyilván ezt az anyagot a tegnapi napon tárgyalta az illetékes bizottság, és valószínű teljes kompetenciájuk birtokában meg tudták vitatni ennek minden árnyalatát, és teljes felelősséggel állnak a dolog mögé. Feltehetően a törvényességi véleményezők is, akik 20-án tették meg ugyanazt. Azt azonban megkérdezi, mikor érte el az önkormányzatot, illetve a Városházát

66 ez az anyag? Mert elérhette akár egy hónapja is, hiszen ez nem derül ki, attól még vizsgálhatták 20-án, 21-én, és ma tárgyalja a testület. Ugyan kicsit rohamléptekben, ám de nyilván ez nagyon drága nekik. Nem érti, az előszerződést, ami egy pótajánlatnak neveztetett, már szeptemberben megkapta az önkormányzat, tárgyalt is róla. 90 napot ad az előszerződés arra, hogy döntsön az önkormányzat az ügyben. Úgy gondolja, ez az idő még nem járhatott le. Nem igazán érti, mi itt a gyorsaság oka, azon kívül, hogy nyílván ehhez fűződnek érdekek. Azt is meg kell érteni, hogy nem adhatják olyanhoz a szavazatukat, illetve a teljes beleegyezésüket, amit nem látnak tisztán. Például aggasztja, hogy – és szerinte mások is kíváncsiak rá – merre megy a 26 km-es vonal. Szeretné ezt tudni, és kéri a választ. Galbáts András: arra a Nagy Csaba által feltett kérdésre, hogy miért is kell az önkormányzatnak 32.5 M Ft-tal beszállni a cégbe, Gonda Tibor bizottsági elnök úr által elmondottak teljes mértékben meggyőzték. Meggyőződhetett volna erről akkor is, ha elég idő áll rendelkezésére az anyag tanulmányozására. Ha teljesen kivonja a vitából az egyéb kérdéseket, valóban ez egy rentábilis befektetésnek látszik, melybe érdemes 32.5 M Fttal beszállni, mert biztosított, hogy minimálisan az alaptőkét visszakapják, sőt várható, hogy jelentős hozadékra számíthatnak. Ez a dolog egyik oldala, viszont az elnök úr és a V.COM Rt. képviselője is egy kérdés megválaszolása elől – meggyőződése szerint – tudatosan kitért. Elhangzott, nem történik semmi, ha ezt az önkormányzat most nem szavazza meg. Körömi Attila képviselő úr állította, hogy ezen a területen, annak ellenére, hogy csak egy pályázó volt a piacon, esetleg több pályázó is akadna. Arra a kérdésre nem kapott választ, ha olyan döntés születne, hogy most nem tud dönteni a közgyűlés, mélyebben meg akarja vizsgálni a témát, és kéri az elnapolást, akkor a V.COM Rt. eláll az üzlettől, vagy nem? Erre a nagyon fontos kérdésre nem kaptak választ. Lassan kezd benne is olyan kép kialakulni, mint ahogy elhangzott, nem egy túlzottan rossz üzletről van szó, biztos, hogy érdeke fűződik ehhez a V.COMRt-nek, a francia háttérnek is. Ha egy tiszta üzletet akarnak kötni, kezd arra hajlani, meg kellene adni a lehetőséget Pécs Város Közgyűlésének arra, hogy ebben a témában egységesen, konszenzussal döntsön. Amennyiben ez ma nem lehetséges, úgy gondolja, két-három hét talán elegendő lenne a kérdés tisztázására. Dr. Deák Péter: valószínű, többekben keletkezett olyan érzés, mint annak idején keletkezhetett - amikor divat volt a 19. században József napi vásárokat tartani Magyarországon – abban a lótenyésztőben, aki két nappal a vásár előtt elment egy „műintézetbe”, és ott jól érezve magát, a gondjaira bízott ménest töredék áron eladta. Amikor másnap kijózanodott, és látta a vásárban az árakat, vakarta a fejét, nem tudta, hogyan fog elszámolni üzlettársai felé, mert a ménes nem volt, az ár pedig – ami a zsebében csörgedezett, és megmaradt – jócskán kevesebb volt, mint amit elérhetett volna. Miért mondta el mindezt? Gyakorlatilag most valami hasonlót készülnek elkövetni, legalábbis azok, akik a szerződés-tervezetet és az előterjesztésben foglaltakat megszavazzák.

67 A TV-nézők számára szeretné világossá tenni, miről is van szó. Valóban régóta folynak tárgyalások a cég képviselőivel, és volt egy eredménytelennek nyilvánított pályázat. A tény az, hogy még tegnap reggel is folytak a tárgyalások. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság megkezdte a munkáját, ahol jelen előterjesztés az 5.) sorszámot viselte, ezzel szemben a 6.), 7.), 8.) és 9.) napirendi pont is előbb került megvitatásra, csak azért, hogy az önkormányzat illetékesei be tudják a cég képviselőivel fejezni a tárgyalást. Így „melegváltással”, előtte a PVV Rt. képviselői voltak ott, akik kimentek a teremből, és bejöttek helyettük a V.COM Rt. képviselői és helyet foglaltak. Finoman szólva sem kiosztásos volt az anyag, hiszen a végleges változatot nem osztották ki, hanem szóban közölték. Ehhez képest, miután valamiféle többségi állásfoglalás született, – 4:2 szavazati aránnyal, Czukor Antal képviselő úr tartózkodott, Galbáts András képviselő pedig nem vett részt a szavazásban – a szövegezések és formulázások után valamikor délután elkezdtek dolgozni a fénymásoló gépek, és voltak szerencsés képviselők, ahová már este 7 órakor, de voltak kevésbé szerencsések, - a centrumtól távol lakó képviselők – akikhez csak este fél 9 – 9 órakor ért ki a szerződés-tervezet. Ezek formai okok. Úgy gondolja, ha egy ilyen horderejű kérdésről felelősséggel akarnak dönteni, akkor elsősorban az előterjesztőnek kell azt mondania, ha valóban fontos, valóban tiszteletben akarják tartani a cégnek azt a kérését, megjegyzését, vagy figyelmeztetését, hogy nekik december 1-ig ebben a kérdésben valamiféle visszajelzést kell Párizs felé adni, akkor tartsanak ülést a jövő héten, még december 1 előtt. Nem tudja elhinni azt, hogy a teremben ülő valamennyi képviselő az anyagot tegnap este átnézte, és felelősséggel ki meri jelenteni, hogy mind műszaki tartalmában, mind jogi mélységében, gazdasági következményeit illetően abban a helyzetben és lehetőségben volt, hogy ennek a nagyon összetett szerződés csomagnak minden egyes vonatkozását felmérje. Nem hiszi, bárki nyugodtan elmondhatja magáról – azok közül, akik itt ülnek a teremben, néhány kivételtől eltekintve – hogy ennek a kérdésnek az éjszaka folyamán kellő mélységében utána tudott járni, és azt sem, hogy ezek után nyugodt lelkiismerettel tudná a szavazógombot megnyomni akár igenre, akár nemre. Ez az első, kifejezetten formai probléma. Tartalmi probléma van több is. A város beszállni készül egy olyan cégbe, - és ezt megint csak a TV-nézők kedvéért kívánja elmondani – ahol érdemleges irányítói jogokkal nem rendelkezik. 25 % szavazataránnyal rendelkezik, a várhatóan 5 fős Igazgató Tanácsból 1 fővel, és a várhatóan 3 fős Felügyelő Bizottságból 2 fővel. Meg vannak határozva azok az alapvető kérdések, amiben a városnak vétójoga van. Persze ez is egy más jogtechnikai formulával van megoldva. Lényeg az, hogy a céget átalakítani, és jelentős változtatásokat benne végrehajtani, alapító okiratot módosítani a város nélkül nem lehet, de érdemi szavazati joga a városnak sem az árpolitika alkalmazásában, sem más stratégiai döntéseket illetően nincsen. A képviselők nem kapták meg az említett térképmellékleteket, ami már azért is érdekes, mert a szerződés, és az egész társaság úgy jönne létre, hogy az első 26 km-rel a város mintegy beszáll a cégbe. Csak arról felejtettek el

68 beszélni, – és elfelejtette eddig mindenki megkérdezni – hogy a következő 50 km-ért mit kap a város. Az sem hangzott el - jól lehet a város hosszú távon anyagi nehézségekkel küzd évek óta, és vannak olyan cégek, amelyek valóban stratégiai befektetésekkel foglalkoznak, és abban a városnak komoly, irányítói jellegű részvénymennyisége van – a részvényektől milyen hatásfokkal szabadul meg a város. Ha valóban értékes részvénycsomagoktól a város esetleg megszabadulni készül, vagy legalábbis ennek a lehetőségét felveti, akkor miért akar egy olyan cégbe beszállni, ahol nem rendelkezik irányítói jogokkal. A következő ellentmondást – szintén a tartalmi kérdéseknél – ott érzi, hogy a város kettős szerepre van „kárhoztatva”. Egyfelől arról beszélnek, hogy szeretnék a versenyt biztosítani, ugyanakkor azok a cégek, amelyek a verseny folyamán, az árharcban egy olyan kedvező hatást érhetnek el, hogy az árak lefelé mennek, vagy legalábbis nem emelkednek, és ezáltal a pécsi polgárok olcsóbban telefonálhatnak, abba a zsákutcába, „zsákcsőbe”, „zsákalagútba” vannak belekényszerítve, hogy csak egy cégtől bérelhetik azokat a vezetékhálózatokat, ahol ők a saját vezetékeiket, kábeleiket elvihetik. Ez az első probléma. A második probléma: Gonda Tibor bizottsági elnök úr mondta, akár megduplázhatják, megtriplázhatják azt a pénzt, amit beletesznek a cégbe. Megkérdezi, ha ez ennyire jó üzlet, akkor miért adják ilyen olcsón magukat? A város miért nem jelenti ki, hogy szeretne döntő szavazati joggal rendelkezni az osztalék felhasználására? Ha ez ennyire jó üzlet, akkor kérdés, vajon jó üzlet lesz-e azoknak a pécsieknek, akiknek azokon a kábeleken kell telefonálni, amit ezekben az alagutakban fognak elvezetni. Szintén bizottsági elnök úr által hangzott el az a felvetés, nem komoly az a társaság, amelyik eddig nem volt a piacon. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi, kötött már a város egy-két komolytalan társasággal üzletet, nem is olyan régen, olyanokkal, amelyek részt sem vettek a pályázaton, és meg is van az ügy folytatása. Úgy gondolja, a város - egyrészt mivel a polgárok életminőségéért, másrészt a saját költségvetésükért is felelősséggel tartoznak – ezt a könnyelműséget nem teheti meg. Amikor a ma délelőtt, a költségvetés koncepciójának vitája során arról beszélt, a város nem használ ki gazdasági lehetőségeket, akkor többek között arra gondolt, hogy egyszerűen vétek a verseny megkezdése előtt elcserélni az indulás jogát egy „bronzéremre”, vagy egy 4. helyre. Kéri képviselőtársait, - függetlenül attól, melyik oldalon ülnek – gondolják végig a felvetéseket, vajon felelősséggel át tudták-e az elmúlt, nem egész 24 óra alatt tekinteni ezt a szerződési rendszert. Ha erre a kérdésre a saját lelkiismeretük megnyugtatására is azt mondják, bizony még időre van szükség, akkor ne féljenek azt mondani az előterjesztőnek, hogy vegyék le a kérdést a napirendről, és hozzanak jövő héten egy konszenzusos döntést, mert ez az ügy megérdemel ennyit.

69 Kerényi János: Galbáts András képviselő úrnak volt egy kérdése, a cég képviselője kíván-e reagálni és választ adni erre? Dr. Rácz Zsolt: a V.COM Rt. képviselője elmondja, két kérdést érzékelt hozzájuk intézve. Az elsőre a válasz: a térkép megtekinthető a közgyűlési terem melletti helyiségben. Az Önkormányzat Műszaki Osztályán is rendelkezésre álló jogerős építési engedélyeket is megtekinthetik itt. Figyelemmel a hosszas előkészítésre, ennek sajnos valamikor eleje és vége van. Nagyon nem szeretné, ha olyan színben tűnne fel az egész, hogy ez által bármilyen egyoldalú jognyilatkozatot tesznek, de amennyiben nem lesz olyan helyzetben a cég, hogy erre nézve kedvező állásfoglalással bír a város részéről, úgy ilyen típusú beruházásait átgondolja, és máshol fogja feltehetően megkísérelni. Körömi Attila: elnézést kér, hogy harmadszor szól a vitához, de egy fontos, teljesen új szempontot szeretne adni a döntéshozó testületnek és a befektetőknek is. Az önkormányzati törvényben szerepel az önkormányzati képviselők jogállása, - amit most nem tud felolvasni, de mindig szereti szó szerint idézni, de a tartalma itt a lényeg – hogy a helyi képviselő teljes felelősséggel tartozik az önkormányzat működéséért, annak gazdálkodásáért, érdekeiért. Ezért megítélése szerint – még egyszer mondja, nem jogász – a verseny kizárását nem tudják garantálni. Ugyanis, ha a jövő őszi önkormányzati választás után egy másik típusú többségű testület jön létre, az önkormányzati képviselő alkotmányos jogát Pécs Megyei Jogú Város és a V.COM Rt-vel kötött szerződés nem negligálhatja. Szerinte nem tudják a versenyt korlátozni, mert majd az önkormányzati képviselő testület, ha úgy látja, hogy a városnak más az érdeke, - amit neki az alkotmány erejénél fogva kötelező képviselni, mert esetleg még akár hűtlen kezelést is követhet el – a verseny kizárását nem tudják garantálni. Mindezt azért vetíti előre, mert amit dr. Deák Péter képviselő úr elmondott, többüknek még inkább újdonság volt a teremben, az, ahogy kezelte a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság az anyagot. Véleménye, a képviselő-testület tagjai nincsenek a döntési felelősségük birtokában, ez biztosan kijelenthető. Akkor, amikor egy múlti cég Igazgató Tanácsa nem engedi meg magának a számtalan jogászaival, hogy egy nap alatt mondjanak véleményt, és alakítsák ki álláspontjukat, ezt elvárni önkormányzati képviselőktől, ki lehet jelenteni, hogy lehetetlen állapot. Homályosan arra szeretne célozni, amennyiben ez a döntés itt ma esetleg megkapná a többséget, természetesen a további jogi lépések megtételét meg fogják vizsgálni. Gonda Tibor: nagyon sajnálja, hogy több kérdésben nem sikerült közelíteniük álláspontjukat. Nyilván felesleges lenne, hogy órákig győzködjék egymást. Tiszteletben tartja mások ellenvéleményét, reméli, idő után a véleményük helytállósága fog igazolódni.

70 Úgy érzi, két-három kérdésre ki kell térni, egyrészt azért, mert talán félreérthető a közvélemény számára, és úgy tűnik, - legutóbb Körömi Attila képviselő úr is így fogalmazott – a versenyt próbálják korlátozni. Biztos abban, hogy a távközlési piacon a verseny nem az alépítményt építő cégek között fog kialakulni, hanem azok között, akik szeretnének szolgáltatni, akár internetes, akár telefonos, bármilyen más szolgáltatást. Ilyen szempontból a döntésükkel nem korlátoznák a versenyt, hanem a verseny infrastrukturális hátterének a megteremtéséhez járulnak hozzá. Mindenképpen egy városfejlesztési fontos döntést hoznak meg, amellyel az önkormányzat jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy minél előbb a valódi piaci verseny ki tudjon alakulni. Elmondja, tetszett Nagy Csaba hasonlata a híddal kapcsolatban, de miért kényszerítsenek valakit hídépítésre ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsen a két part között? Meg kell építeni azt a hidat olyan szélesre, hogy azon bárki átmehessen. Természetesen senki nem végzi ingyen ezt a munkát, bérleti díjat kell fizetni. Nyilvánvaló, hogy a bérleti díj egy „hídpénz”, adott esetben a csőhálózat bérleti díja, de olcsóbb, és jobban megéri, mintha valaki egyedileg kiépítené. Annak idején Márton András képviselőtársával nagyon felháborodtak, amikor másfél-két éve feltúrták a Jókai teret, a Ferencesek utcáját, a város közvéleményében negatív visszhangot váltott ki, hogy állandóan a belvárost „furkálják”. Ezzel a szándékukkal azt akarták elérni, hogy ahol kiépül egy olyan vezetékhálózat, amely nem egy üres csőből áll, hanem oda 4-5 110 mm átmérőjű csövet letesznek, - amibe szinte korlátlan távközlési kapacitást lehet bevinni – 5 évig egy adott területhez nem kell hozzányúlni. Nyilvánvaló, hogy ez a város egészséges működését szolgálja. Érthetetlen számára a felelősség fellebbentésére, erre apelláló hozzászólása dr. Deák Péternek, bár tetszett neki, amit elmondott, még ha nem is értett vele teljesen egyet. A felelősségük azonban nem csak abból áll, hogy tegnapról mára el tudnak-e olvasni egy előterjesztést, hanem abban is, vannak-e bizalommal a szakapparátusuk iránt, akik hónapok óta fokozottan foglalkoznak ezzel a témával, vannak-e bizalommal a polgármesterük iránt, aki külső szakértőket is bevonva, a tőle megszokott rámenősséggel tárgyalt a céggel, és próbálta a város érdekét maximálisan képviselni. Az egyes frakciók vannak-e olyan bizalommal a szakbizottságokban dolgozó képviselőtársaikkal szemben, hogy elfogadják azok véleményét. Tisztában van azzal, hogy mint előterjesztő, fokozott felelőssége van az ügyben, és készen áll egy év múlva a tapasztalatok tükrében visszatérni a témára, és elszámolni arról, hogy helyes döntés irányába próbálta a közgyűlést befolyásolni, vagy nem. Meggyőződése, hogy helyes döntés, az is, hogy a verseny nem december 23-án fog kezdődni, hanem már elkezdődött, és az igazi eredmények reményeik szerint a döntésük következtében a következő év első felében már fognak jelentkezni. A végső eredmény – ezzel egyetért – a város polgárait vastagon fogja érinteni, hogy kialakul-e egy piaci verseny a távközlési szolgáltatásban, és ennek hatásaként – hasonlóan, mint Németországban – jelentős mértékben csökkennek-e a távközlési díjak. Reményei szerint ez így lesz, bízik benne, hogy az idő igazolni fogja. Úgy

71 gondolja, most már minden képviselő kellően tudja mérlegelni, hogy felelős döntést tud-e hozni, ezért javasolja, fogadják el az előterjesztést. Dr. Mikes Éva: jelzi, egy nagyon udvariatlan dolgot fog elkövetni, melyért elnézést kér. A Népszabadság mai számát mutatja fel, „Késik a távközlési verseny” című cikkre utalva. Elhangzott, hogy a verseny elkezdődött. Nem kívánja felolvasni az egész cikket, csak néhány gondolatot kíván elmondani. Miért késik? Mivel a MATÁV ennek a bizonyos alépítmény építő cégnek a történetben, és a MATÁV monopol helyzetét e tekintetben egyelőre még megfelelő ajánlattal nem sikerült letörni meghatározott területeken. Erről beszélnek, csak fordítva. Ki mondja, hogy ez helyes? Akkor már végképp feladja minden ép eszű vita lehetőségét, ha valaki úgy tesz, mintha a MATÁV-ról beszéltek volna. A helyzet ennél sokkal inkább elvi. Ha egyszer ez a helyzet, akkor a várható következményekkel együtt kell az egész történetet mérlegelni. Pontosan ezt mondta el a vita egy meghatározott szakaszában is. A legkevésbé nem helyből elítélendő törekvés beszállni egy cégbe, megpróbálni azt befolyásolni, sőt mi több, mivel ebben a mai önkormányzati rendszerben arra vannak ítélve, hogy a saját vagyonukat próbálják meg minél hatékonyabban használni, az is nagyon helyes törekvés, ha nem csak a befolyásolás szándékával, hanem kifejezetten profitszerző szándékkal szállnak be valahová. Azonban mérlegelni kell annak következményeit, és nem bezárva magukat egy helyzetbe. Különösképpen nem úgy, hogy megpróbálnak valamilyen pártfrakció szisztémában, általuk abszolút nem ismert anyagról dönteni. Felvállalja abszolút udvariatlan véleményét, hogy szerinte a Szocialista frakció sem tudja, hogy miről dönt ma, erről meg van győződve. Beolvasta talán másfél órával ezelőtt a határozati javaslat 6.) pontját, lehetséges persze, hogy ők nem tegnap este kapták meg a 9 vagy 10 szerződést, és volt módjuk arra, hogy ezt megfelelő jogi segítséggel végigtanulmányozzák. Elmondja, szerződések között éli az életét, de neki – be is vállalja teljes inkompetenciáját az ügyben – a rendelkezésére álló mintegy másfél óra nem volt elegendő arra, hogy átlássa a szerződéseket. Kerényi János: további kérdés, észrevétel, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen, 8 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 497/2001. (11.22.) sz. határozata V-COM Rt-vel kötendő szerződések elfogadásáról 1./ A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a V-COM Távközlési és Szolgáltató Rt-vel (2040 Budaőrs, Puskás Tivadar

72 u. 8-10.) - 25 %-os önkormányzati tulajdonrésszel - korlátolt felelősségű társaságot, majd ennek átalakulása után részvénytársaságot hozzon létre Pécs város közterületein megvalósítandó távközlési célú alépítményrendszert kiépítése és működtetése céljából. 2./ A Közgyűlés az 1. pont szerint létrehozandó gazdasági társaság részére a távközlési alépítményrendszer kiépítéséhez első ütemben, az előterjesztés mellékletét képező területen és mértékben 26 km hosszúságú vonaljogot biztosít 32,5 millió Ft + ÁFA (1,25 MFt/km + ÁFA) ellenértékért. További 50 km hosszúságú alépítményrendszer II. ütemű kiépítéséhez szükséges vonaljogot a Szindikátusi Szerződésben, valamint a Hozzájárulási Szerződésben foglaltak szerint biztosítja. 3./ A Közgyűlés a korlátolt felelősségű társaság alapításához szükséges önkormányzati törzsbetét megfizetéséhez 750 ezer Ft összeget biztosít. 4./ A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a fenti összeget a társasági szerződésben foglaltak szerint a Kft. részére utalja át. Határidő: a Kft társasági szerződésében foglaltak szerint Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető 5./ A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a 2. pontban megjelölt ellenértékkel (32,5 MFt ) az önkormányzat tulajdonrészt szerezzen az 1. pont szerint létrejövő részvénytársaságban. 6./ A Közgyűlés az előterjesztés mellékletét képező Szindikátusi Szerződést, Hozzájárulási Szerződést, Kft. Társasági Szerződést, Részvénytársaság Alapító Okiratot, Áthidaló Hitelszerződést és Zároltszámla Szerződést, valamint Átalakulási Jegyzőkönyvet jóváhagyja. 7./ A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a 6. pontban megjelölt szerződéseket az önkormányzat nevében aláírja, továbbá a Kft. taggyűlésén a szükséges jognyilatkozatokat megtegye. Határidő: a közgyűlési döntést követő 15 napon belül, illetve értelemszerűen Felelős: Dr. Toller László polgármester

5.)

Aidinger úti 80 lakásos garzonház bérlőlistája Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

73 Bókay Endre: elmondja, az előző ülésen hagyta a testület jóvá azokat a szempontokat, melynek alapján a 80 lakásos garzonházba a leendő bérlőket kiválasztják. Emlékeztetőül megemlíti, a 80 lakásból 5 lakásra a Belügyminisztérium, illetve a rendőrség jelöli ki a bérlőket, ezért fizetnek egy bizonyos összeget a város részére. A fennmaradó 75 lakásra a bérlőkijelölést úgy osztották meg, hogy 40 lakásba a gyermeküket egyedül nevelő családok kerülnek elhelyezésre, akik nagyon nehéz körülmények között élnek, és remélik így számukra egy jobb, szebb otthonnal hozzá tudnak járulni, hogy reményteljesebben nézzenek jövőjük elé. 20 lakás az ún. garzonházi elhelyezést szolgálja, ezt pedig fiatal házasok részére juttatják. Éppen azért, hogy tudjanak takarékoskodni, és remélhetőleg 5-7 éven belül saját, önálló otthont vásárolhassanak. 15 lakást adtak lakás mobilitás céljára, ezt azt jelenti, hogy főleg idősebb házaspárok, akik nagy lakásban élnek, nehéz annak a fenntartása - szívesen leadják azt, és kisebb lakásba költöznek. Ezt a 15 lakást ezen házaspárok számára ajánlották fel. Erre a lehetőségre nyolcan pályáztak. Az általuk leadott nagyobb lakások újra kiosztásra kerülnek olyan családok között, akik 2-3 gyermeket nevelnek, és esetleg jóval kisebb, netán garzonlakásban élnek. Az előterjesztésben felsorolásra került a konkrét bérlők névsora, mivel változhat bármilyen értelemben az összeállított lista, kéri, az előterjesztett szempontok szerint, a tartaléklistával együtt hagyja jóvá a testület a bérlőlistát. Ez azt jelenti, hogy a feltöltés a tartaléklistán javasolt számszerű sorrendben történik. Kerényi János: kérdés, hozzászólás nem volt, szavazást előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról.

kér az

Megállapítja, hogy a képviselő-testület 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 498/2001. (11.22.) sz. határozata az Aidinger úti 80 lakásos garzonház bérlőlistájáról. A Közgyűlés jóváhagyja az Aidinger úti 80 lakásos garzonház bérlőlistáját a mellékletben foglaltak szerint. A Közgyűlés felkéri a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot, hogy a lakások bérbe adásáról a bérlőlistán szereplő családok részére gondoskodjon. Határidő: Felelős:

2001. december 15. Dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

74 Kapják:

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

A határozat melléklete a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képezi.

6.)

Tájékoztató Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Kerényi János: jelzi, tájékoztató anyagról lévén szó, az SZMSZ rendelkezései értelmében a napirendi pont felett nem lehet vitát nyitni. Kéri a tájékoztató elfogadását. Napirenden kívüli felszólalás: „Még egyszer a közétkeztetésről” Regényi Béla: formabontó kérdése a közgyűlés tagjaihoz, hogy dr. Papp Judit jegyző asszony által készíttetett anyagot mindenki kézhez kapta-e? Amennyiben igen, akkor eláll a napirenden kívüli felszólalásától, hiszen ebben az anyagban jegyző asszony tisztán, érthetően és világosan olyan tájékoztatót adott, ami mindenki számára egyértelmű. Köszöni dr. Papp Judit jegyző asszonynak ez irányú tevékenységét. Még egyszer kéri a közgyűlést, ha az anyagot áttanulmányozták, vegyék figyelembe, hogy ennek okán állt el a felszólalásától. Kerényi János: bejelenti, a képviselők megkapták jegyző asszony e témakörben készíttetett tájékoztatását. További napirendi pont nem lévén, megköszöni az aktív közreműködést és az ülést 16.40 órakor bezárja. Egyben bejelenti, rövid szünetet követően a testület 17.00 órától 19.00 óráig közmeghallgatást tart az előre meghirdetett témakörben. K.m.f.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 66/2001.( 11.24.) sz. rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások értékesítésének feltételeiről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 54.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a tulajdonában lévő üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1.§ E rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő elidegenítésre kijelölt üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakásokra. I. fejezet Az üresen álló lakások értékesítésének feltételei 2.§ Az Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló lakásokat (továbbiakban: lakás) a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés jelöli ki - a kikiáltási ár megjelölésével- értékesítésre. Az értékesítés alapelvei 3.§ /1/

A lakást kizárólag nyilvános árverési eljárás során lehet értékesíteni.

/2/

A kikiáltási ár a lakás - ingatlanforgalmi szakértő által megállapított beköltözhető forgalmi értéke. A kikiáltási ár alatti összegért a lakás nem értékesíthető.

/3/

Az adásvételi szerződést a legmagasabb vételi ajánlatot tevővel kell megkötni.

/4/

Vételárkedvezmény és részletfizetési kedvezmény nem adható.

Az értékesítési eljárás szabályai

4.§ Az értékesítési eljárást a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportja (továbbiakban: Csoport) folytatja le. 5.§ /1/ /2/ /3/ -

A Csoport az értékesítésre kijelölt lakásokról hirdetményt tesz közzé a „Déli Extra” címmel megjelenő lapban legalább két alkalommal. A hirdetmény legalább az alábbiakat tartalmazza: a lakás címe, helyrajzi száma, alapterülete, komfortfokozata, a lakás kikiáltási ára, a lakás megtekinthetőségének lehetőségei, az árverésen való részvétel feltételei a /3/ bekezdésben foglaltak szerint, az árverés eredménytelenségének esetei, meghatározva, hogy egy jelentkező esetén is eredményes az árverés. Az árverésen személyesen vagy közokiratba, illetve teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazással lehet részt venni. Az árverésen az vehet részt aki: személyazonosságát hitelt érdemlően igazolta, illetve jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy a bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okiratot bemutatta, az árverés megkezdéséig a kikiáltási ár 10 %-ának megfelelő összeget a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pénztárába befizette, és igazolta, hogy nincs helyi adótartozása. Az árverés 6.§

/1/

Az árverést legalább három tagú bizottság folytatja le, a bizottság egyik tagja a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság által, tagjai közül delegált tag. A bizottság további tagjait és elnökét esetenként a jegyző jelöli ki.

/2/

Az árverést a bizottság elnöke (továbbiakban: Elnök) vezeti. 7.§

/1/

Az Elnök az árverés megnyitását követően ellenőrzi, hogy az 5.§-ban foglalt előírások megvalósultak-e.

/2/

Az Elnök eredménytelenné nyilvánítja az árverést ha:

/3/

nem teljesültek az 5.§ /1/ bekezdésében foglalt előírások, az árverés megkezdéséig vételi szándékot nem jelentettek be.

Az Elnök kizárja az eljárásból azt, aki az 5.§ /3/ bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítette. 8.§

/1/

Az Elnök ismerteti az árverési eljárás szabályait, a lakás jellemzőit, a kikiáltási árat és válaszol az árverési eljárással, valamint a lakással kapcsolatban feltett kérdésekre.

/2/

Az árverésen résztvevők egyenként tesznek ajánlatot a vételár összegére a többi résztvevő jelenlétében.

/3/

Ilyen feltételek mellett az árverésen résztvevők egymás után akár több ajánlatot is tehetnek.

/4/

Az árverésen résztvevők újabb ajánlatot csak akkor tehetnek, ha az magasabb összegű az előző ajánlatnál.

/5/

A magasabb összegű ajánlat megtételével a korábbi ajánlatból eredő ajánlati kötöttség azonnal megszűnik.

/6/

Az árverés akkor ér véget, amikor már egyetlen résztvevő sem ajánl az utolsóként elhangzott ajánlatnál magasabb összeget tartalmazó ajánlatot.

/7/

Az árverés végén ha az elnök felhívása ellenére magasabb vételárat tartalmazó ajánlatot nem tesznek, az elnök az addigi legmagasabb vételárat ajánlót nyilvánítja a lakás vevőjének. A lakás vételára azonos a legmagasabb ajánlat összegével.

/8/

Az adásvételi szerződés azzal jön létre, hogy a legmagasabb összegű ajánlatot az elnök elfogadja. 9.§

Az árverésről hangfelvétel és annak alapján öt munkanapon belül jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai és a vevő írnak alá. 10.§ /1/

Az elnök elrendeli hogy – a vevő kivételével – valamennyi résztvevő részére az általa befizetett összeg öt munkanapon belül visszafizetésre kerüljön.

/2/

A vevő által befizetett összeg foglalónak minősül és beszámít a vételárba. Megismételt árverés 11.§

/1/

Ha az árverés a rendelet 7.§ /2/ bekezdésében foglaltak alapján eredménytelen, az eredménytelenség időpontjától számított hat hónapon belül ismételt árverést kell tartani.

/2/

A megismételt árverés szabályai megegyeznek az e rendelet 6 -10.§ában foglalt szabályokkal.

/3/

Két eredménytelen árverés esetén a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság javaslatára a Közgyűlés dönt az e rendelet szerinti elidegenítési eljárás további folytatásáról, vagy visszavonja az értékesítésre kijelölést. Az adásvételi szerződés megkötése 12.§

/1/

Az árveréstől számított harminc napon belül a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportja írásba foglalja az adásvételi szerződést, melyet a szerződő felek aláírnak. A vevő az adásvételi szerződés általa történő aláírásáig köteles a vételár teljes összegét megfizetni.

/2/

Az Önkormányzat nevében az adásvételi szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

/3/

Amennyiben a vevő a teljes vételárat az /1/ bekezdésben foglalt határidőig nem fizeti meg, a 10. § /2/ bekezdés szerinti foglalót elveszíti. Ha az adásvételi szerződést az /1/ bekezdésben foglalt határidőig az Önkormányzat nem köti meg, a foglaló kétszeres összegét köteles a vevőnek visszafizetni.

/4/

II. fejezet Vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások értékesítésének feltételei 13.§ /1/

A vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások - ide értve a határozott idejű vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó szerződéssel hasznosított lakásokat is - értékesítése legalább az

ingatlanforgalmi szakértő által megállapított beköltözhető forgalmi értéken történhet, lakás visszapótlási kötelezettséggel. /2/

Az /1/ bekezdés szerint értékesítendő lakás helyett az Önkormányzat részére legalább ugyanolyan szobaszámú, komfortfokozatú és elhelyezkedésű lakást kell visszapótolni.

/3/

Az /1/ bekezdésben megjelölt lakásokban lakó bérlők elhelyezéséről a Közgyűlés döntését követően - az Ltv.26.§./2/ bekezdésében megfogalmazott feltételeknek megfelelően - a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportja gondoskodik.

/4/

A vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások eladása felől a Közgyűlés eseti döntést hoz és az eladás egyéb feltételeit esetenként határozza meg. Árverés lefolytatása esetén az e rendelet 3. § /2/ - /4/ bekezdésében foglaltakat valamint a 4 § -12. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Záró rendelkezések 14.§

A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés napjától kell alkalmazni.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

Záradék: Megalkotta: Pécs M.J. Város Önkormányzata 2001. november 22-i ülésén Kihirdetve: 2001. november hó 24. nap

2. sz. melléklet A 498/2001. (11.22.) sz. határozat melléklete

Aidinger úti garzonház bérlőlistája

2001.

Kérelmüket 1996. december 31.-ig benyújtó gyermeküket egyedül nevelők

1.) Tóth Tímea Pécs, Kerényi K. u. 10/b. sz. alatti lakos, 1984. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. Egy kk. gyermekével a fenti címen albérlőként lakik. A Mini-turi boltban dolgozik boltvezetőként. A kérelmező havi jövedelme 63.000.-Ft. 2.) Folkmann Judit Pécs, Maléter P. u. 116. sz. alatti lakos, 1988. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kiskorú gyermekével családtagként lakik. Az Erste Bank Hungary Rt. alkalmazásában áll, szakfordító, jelenleg gyed-ben részesül. A gyed összege 39.622.-Ft. 3.) Kovács Lászlóné Pécs-Somogy Bányatelep 24. 1988. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy nagykorú, jelenleg tanuló gyermekével albérlőként lakik. A TRAFOKOM Kft. alkalmazásában áll, szalagmunkásként dolgozik. Havi nettó jövedelme 30.400.-Ft. 4.) Pallagné Komor Zsuzsanna Athinay u. 32. sz. alatti lakos, 1988. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság alkalmazásában áll, havi jövedelme 68.500.-Ft. 5.) Czuppon Anikó Pécs, Maléter P. u. 50. sz. alatti lakos, 1989. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével albérlőként lakik. A Csi-Ker KFt. alkalmazásában áll, élelmiszereladóként dolgozik. Havi jövedelme: 26.800.-Ft. A Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztálya Területi Szociális Központja a család részére havi 4.000.-Ft kiegészítő családi pótlékot utal. 6.) Bara Tamásné Pécs, Melinda u. 43. sz. alatti lakos, 1991. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. Nevezett a Moldi Bt. alkalmazásában áll, varrónőként dolgozik. Havi jövedelme: 33.800.-Ft, melyhez a Területi Szociális Központ 4000.-Ft-os kiegészítő családi pótlékot utal. 7.) Mátyás Mária Pécs, Madarász u. 3.sz. alatti lakos, 1991. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen szívességi használóként lakik egy kk. gyermekével. Jelenleg munkanélküli ellátásban részesül, melynek összege: 30.322.-Ft. Gyermeke után 7.000.-Ft-os tartásdíjat kap. 8.) Hantos Krisztina Pécs, Tildy Z. u. 11. sz. alatti lakos, 1991. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. Nevezett a Kinder Shop alkalmazásában áll, eladóként dolgozik. Havi jövedelme 25.755.-Ft, melyhez kk. gyermeke után 10.000.-Ft-os tartásdíjat kap. 9.) Németh Gabriella Pécs, Apaffy u. 38. sz. alatti lakos, 1991. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk.

gyermekével családtagként lakik. Kérelmező a Kollár ügyvédi iroda alkalmazásában áll, titkárságvezetőként dolgozik. Havi jövedelme 50.000.-Ft. melyhez 9.000.-Ft tartásdíjat kap. 10.) Horváth Anna Pécs, Hungária u. 22. sz. alatti lakos, 1992. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével szívességi lakáshasználóként lakik. Nevezett a Gános Divat Kft. alkalmazásában áll, kézimunkásként dolgozik. Havi jövedelme: 26.225.Ft, melyhez a Területi Szociális Központtól 4000.-Ft-ot, míg gyermektartásként 10.000.-Ft -ot kap. 11.) Szabados Andrea Pécs, Darázs dűlő 51212.hrsz. alatti lakos, 1993. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. A Standollak Kft. alkalmazásában áll, havi jövedelme: 40.212.-Ft. A Területi Szociális Központtól 4000.-Ft kiegészítő családi pótlékot kap. 12.) Vámosi Andrea Pécs, Varsány u. 18. sz. alatti lakos, 1993. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével albérlőként lakik. A RUPIÓ Kereskedelmi és Ipari Társaság alkalmazásában áll, bolti eladóként dolgozik. Havi jövedelme: 17.500.-Ft. 13.) Fülöpp Gáborné Pécs, Fogaras u. 11. sz. alatti lakos, 1993. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével albérlőként lakik. Nevezett egyéni vállalkozó, havi jövedelme: 28.400.-Ft. 14.) Kovácsné Fodor Szilvia Pécs, Akác u. 26. sz. alatti lakos, 1993. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. Nevezett az Egyesített Egészségügyi Intézményeknél asszisztensként dolgozik. Havi jövedelme 43.623.-Ft. 15.) László Attiláné Pécs, Nagy I. u. 66. sz. alatti lakos, 1993. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. Nevezett a TESCÓ alkalmazásában áll, jelenleg gyes-ben részesül. A gyes összege 16.845.-Ft, melyhez kiegészítő családi pótlékot, valamint tartásdíjat kap 10.500.-Ft összegben. 16.) Cseúz Istvánné Pécs, Viktória u. 11.sz. alatti lakos, 1993. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként lakik egy kk. gyermekével. Nevezett a Falkenheim és Társa Vendéglátó Bt. alkalmazásában áll, büfésként dolgozik. Havi jövedelme 33.700.-Ft. 17.) Lőrincz Csilla Pécs, Népfront u. 7. sz. alatti lakos, 1993. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen családtagként lakik egy kk. gyermekével. Nevezett a Crestyle Hungary Kft. alkalmazásában áll. Havi jövedelme: 33.200.-Ft. Kiskorú gyermeke után 6.000.-Ft tartásdíjat kap. 18.) Richter Ágnes Judit Pécs, Szövetség u. 12.sz. alatti lakos, 1993. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen családtagként

lakik egy kk. gyermekével. Nevezett keramikus, jövedelme az APEH által kiadott igazolás alapján 22.390.-Ft. 19.) Keszlerné Kabát Zsuzsanna Pécs, Viktória u. 1. sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként lakik egy kk. gyermekével. Nevezett a Határőr Igazgatóság alkalmazásában áll, havi jövedelme: 46.000.-Ft. 20.) Hanák Klára Pécs, József u. 21. sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen családtagként lakik egy kk. gyermekével. Nevezett a Makár Tanya Sportcentrum alkalmazásában áll, recepciósként dolgozik, havi jövedelme 36.750.-Ft. 21.) Miklós Márta Pécs, Maléter P. u. 48.sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként lakik egy kk. gyermekével. Nevezett Göttlinger Lajosné vállalkozó alkalmazásában áll, eladóként dolgozik. Havi jövedelme: 30.800.-Ft. 22.) Katona József Pécs, Török u. 6/5 sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. Nevezett a Szanyi és Fiai Kft. alkalmazásában áll, méretvevő. Havi jövedelme: 30.800.-Ft. A Területi Szociális Központ 4.000.Ft kiegészítő családi pótlékot utal számára. 23.) Éltetőné Farkas Ágnes Pécs, Móricz Zs. tér 7. sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével szívességi lakáshasználóként lakik. Kérelmező rokkantnyugdíjas, melynek összege 21.300.-Ft. Kiskorú gyermeke után 17.000.-Ft. tartásdíjat kap. 24.) Szép Diána Pécs, Rókus u. 5/a sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként lakik egy kk. gyermekével. Kérelmező 67 %-os rokkant, melynek összege: 15.442.-Ft. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása folyamatban van részére. 25.) Csizmadia Norbert Pécs, Madách I. u. 3/b. sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. Egy kk. gyermekével a fenti címen családtagként lakik. Kérelmező a Kisosok Kiadó Bt. alkalmazásában áll, nyomdai dolgozóként dolgozik. Havi jövedelme: 35.000.-Ft, melyhez a Területi Szociális Központ 4.000.-Ft. kiegészítő családi pótlékot juttat. 26.) Morvay Krisztina Pécs, Petőfi u. 6. sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. Egy kk. gyermekével a fenti címen albérlőként lakik. Kérelmező a Vasut Egészségügyi KHT. alkalmazásában áll, asszisztens. Havi jövedelme: 42.277.-Ft. 27.) Balog Csabáné Pécs, Boros I. u. 3.sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével albérlőként lakik. Kérelmező Spáth József alkalmazásában áll,

pénztárosként dolgozik. Havi jövedelme. 29.000.-Ft. Kiskorú gyermeke után összesen: 12.500.-Ft gyermektartásdíjat, illetve kiegészítő családi pótlékot kap. 28.) Szalacsi Gáborné Pécs, Kassák L. u. 14.sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. Kérelmező a Baranya Megyei Kórháznál asszisztensként dolgozik. Havi jövedelme: 29.300.-Ft, melyhez 4.000.-Ft kiegészítő családi pótlékot kap a Területi Szociális Központtól. 29.) Szabó Etelka Pécs, Júlia u. 9.sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével albérlőként lakik. A Pécsi Zsolnay Porcelángyár alkalmazásában áll, fondfújó. Havi jövedelme: 46.018.-Ft, melyhez 5.000.- gyermektartásdíjat kap. 30.) Schmida Attila Pécs, Frankel L. u. 5.sz. alatti lakos, 1994. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen családtagként lakik egy kk. gyermekével. A MIZÓ Baranyatej alkalmazásában áll, üzemi kisegítőként dolgozik. Havi jövedelme: 37.510.-Ft. A Területi Szociális Központtól 4.000.-Ft. kiegészítő családi pótlékban részesül. 31.) Borsi Mária Pécs, Frankel L.u. 20.sz. alatti lakos, 1995. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként lakik egy kk. gyermekével. A Humán Foglalkoztató Kft. alkalmazásában áll, betanított munkásként dolgozik. Havi jövedelme.20.705.-Ft, melyhez a Területi Szociális Központtól 4.000.-Ft kiegészítő családi pótlékban részesül. 32.) Tóth Mónika Pécs, Veress P. u. 6.sz. alatti lakos, 1995. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként lakik egy kk. gyermekével. A Kodály Kollégium alkalmazásában áll, konyhai kisegítőként dolgozik. Havi jövedelme: 29.600.-Ft, melyhez 4.000.-Ft kiegészítő pótlékot utal a Területi Szociális Központ. 33.) Omacht Anita Pécs, Zsuzsanna u. 19.sz. alatti lakos, 1995. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen családtagként lakik egy kk. gyermekével. Kérelmező a Pécsi Tudományegyetem alkalmazásában áll, havi jövedelme 30.000.-Ft, melyhez 10.000.-Ft gyermektartásdíjat kap. 34.) Tamás Ildikó Pécs, Pollack M. u. 4/a. sz. alatti lakos, 1995. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen családtagként lakik egy kk. gyermekével. Kérelmező rokkantnyugdijas, nyugdíja mellett az AGORA Ipari Kereskedelmi Kft-nél dolgozik, összjövedelme: 44.700.-Ft. Gyermeke után 6.400.-Ft tartásdíjat, illetve 4.000.-Ft kiegészítő családi pótlékban részesül a Területi Szociális Központtól. 35.) Orsós Erzsébet Pécs, Frankel L.u. 8. sz. alatti lakos, 1995. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen szívességi lakáshasználóként lakik egy kk. gyermekével. Nevezett az Etnikai Fórum

Pécsi Szervezete alkalmazásában áll, segédmunkásként dolgozik. Havi jövedelme: 33.800.-Ft. 36.) Bedő Tímea Pécs, Nagy I. u. 94. sz. alatti lakos, 1995. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként lakik egy kk. gyermekével. Nevezett Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Rt. alkalmazásában áll, adatrögzítőként dolgozik. Havi jövedelme: 40.478.-Ft. Kiskorú gyermeke után 5.000.-Ft tartásdíjat kap. 37.) Dudás László Pécs, Sarolta u. 9.sz. alatti lakos, 1995. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként lakik egy kk. gyermekével. Nevezett rokkantnyugdíjas, nyugdíja 20.870.-Ft, a Területi Szociális Központ 4.000.-Ft kiegészítő családi pótlékot utal részére. 38.) Fenyvesi Imréné Pécs, Páfrány u. 5.sz. alatti lakos, 1995. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként lakik egy kk. gyermekével. Nevezett a Pécsi Tudományegyetem alkalmazásában áll, ápolónő. Havi jövedelme: 46.240.-Ft. 39.) Schmidt Ágnes Pécs, Szigeti tanya 19. sz. alatti lakos, 1996. február 21-óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. Igénylő az elmúlt egy évben édesanyja betegsége miatt munkát vállalni nem tudott, azonban július hónaptól 48.000.Ft nettó jövedelemmel rendelkezik adminisztrátori munkát vállalt. A Területi Szociális Központtól 4000.-Ft. gyermekvédelmi támogatásban részesül. 40.) Szabó Tímea Pécs, Ybl M. u. 1/b. sz. alatti lakos, 1996. március 20-óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével szívességi lakáshasználóként lakik. Kérelmező a Pécsi Posta Rt. alkalmazásában áll adminisztrátorként dolgozik. Havi jövedelme: 48.288.Ft, melyhez a Területi Szociális Központtól 4.000.-Ft iskoláztatási támogatást kap.

Tartaléklista 1.) Perjési Mónika Pécs, Littke J. u. 22.sz. alatti lakos. 1996. március 29-óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. Kérelmező Gelencsér Vilmos vállalkozó alkalmazásában áll, bőrdíszművesként dolgozik. Havi jövedelme: 30.800.-Ft, melyhez a Területi Szociális Központ 4.000.-Ft gyermekvédelmi támogatást biztosít. 2.) Kovács Lászlóné Pécs, Kőrösi Cs. S. u. 6/b. sz. alatti lakos. 1996. július 19-e óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. Egy kk. gyermekével albérlőként lakik. Kérelmező takarító vállalkozó, jövedelemigazolása szerint a 2000. évben adózás alá vonható jövedelme nem volt. 4.400.-Ft-os gyermektartásdíjat, valamint a Területi Szociális Központtól 4.000.-Ft-os gyermekvédelmi támogatást kap.

Elutasításra javasolt kérelmezők 1.) Heindl Anikó

Pécs, Uitz B. u. 6.

2.) Dobosy Judit

Pécs-Hird, Kosztolányi D. u. 4.

3.) Hőgye Lászlóné

Pécs, Felsővámház u. 62.

4.) Orsós Mária

Pécs, Légszeszgyár u. 15.

5.) Orsós Borbála

Pécs, Légszeszgyár u. 15.

6.) Fazekas Anikó

Pécs, Miklós u. 5.

7.) Bagó Erika

Pécs, Füzes dülő 3.

Garzonházi lakás juttatására javasolt kérelmezők I. A 2001. évi megüresedő garzonházi lakásra javasolt tartaléklistán szereplő, elhelyezésben nem részesült kérelmezők 1.) Mogyorósi Zoltán és neje Pécs, Őz u. 3/a. sz. alatti lakosok. Bérbevételi kérelmüket 2000. évben terjesztették elő, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak. Kérelmező az Átrium Bt. alkalmazásában áll, raktárvezető, felesége a Pécsi Áfész alkalmazásában áll, kereskedelmi asszisztensként dolgozik. Nevezettek szerepeltek a 2001. évi garzonházi bérlőlistán tartalékként, a 10. sorszám alatt. Havi jövedelmük: 73.173.-Ft. 2.) Kodra Balázs és neje Pécs, Malomvölgyi u. 19. sz. alatti lakosok. Bérbevételi kérelmüket 2000. évben terjesztették elő, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak. Kérelmező a Bm-i Rendőrkapitányság alkalmazásában áll, BM dolgozó, felesége a Siroccó Kft. alkalmazottja, pénzügyi ügyintéző. Nevezettek szerepeltek a 2001. évi. garzonházi bérlőlistán tartalékként, a 12. sorszám alatt. Havi jövedelmük: 115.701.-Ft. II. 2000. december 31-ig igénylést benyújtó garzonházi kérelmezők 3.) Melegh Zoltán és neje Pécs, Balassi B. u. 8. sz. alatti lakosok. 1990. óta rendelkeznek bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak. Kérelmező a Gázmű Rt. alkalmazásában áll, fejlesztőmérnök, felesége ugyanott tanácsadóként dolgozik. Havi jövedelmük: 148.000.-Ft. 4.) Nemes Gabriella és férje Pécs, Varsány u. 20. sz. alatti lakosok. 1991. óta rendelkeznek bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak. Kérelmező a FUNDUS Kft. alkalmazásában áll, ügyintéző, férje a Mecsekparkett Kft. alkalmazottja, betanított munkásként dolgozik. Havi jövedelmük. 85. 813.-Ft.

5.) Kincsesné Gelb Kornélia és férje Pécs, Tildy Z. u. 9. sz. alatti lakosok. 1991. óta rendelkeznek bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak. Kérelmező a Szekeres Cukrászda Bt. alkalmazásában áll, férje a Norland Kft. alkalmazottja. Havi jövedelmük. 83.967.-Ft. 6.) Molnár Márk és neje Pécs, Krisztina tér 20. sz. alatti lakosok. 1992. óta rendelkeznek bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen szívességi lakáshasználóként laknak. Kérelmező a Krémer és Társa Bt. alkalmazottja, asztalosként dolgozik, felesége a Magyar Posta Rt-nél dolgozik ügyintéző: Havi jövedelmük: 73.506.-Ft. 7.) Molnárné Labdavszki Anita és férje Pécs, Móra F. u. 53.sz. alatti lakosok. 1993. óta rendelkeznek bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak, egy kk. gyermekükkel. Kérelmező az APEH alkalmazásában áll, adatrögzítőként dolgozik, férje az ELCOTEQ alkalmazottja, karbantartó. Havi jövedelmük: 115.186.-Ft. 8.) Kaposiné Avarosi Henriette és férje Pécs, Csipke u. 5.sz. alatti lakosok. 1995. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak, egy kk. gyermekükkel. Kérelmező a Bánki Donát úti Általános Iskolában iskolatitkárként dolgozik, férje Balogh Csaba vállalkozó alkalmazottja, ügyintézőként dolgozik. Havi jövedelmük: 111.165.Ft. 9.) Koszér Attiláné és férje Pécs, Kolozsvár u. 13.sz. alatti lakosok. 1996. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen albérlőként laknak egy kk. gyermekükkel. Kérelmező Sir Kft. alkalmazásában áll, varrónőként dolgozik, férje az Aventa 96. Kft. alkalmazottja. Havi jövedelmük: 213.000.-Ft. 10.) Májer György és neje Pécs, Lahti u. 26.sz. alatti lakosok. 1996. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak. Kérelmező az Exalibur 2001.Security Bt. alkalmazottja, felesége Danubius Szállodaüzemeltető és Szolgáltató alkalmazásában áll, cukrászként dolgozik. Havi jövedelmük: 79.890.-Ft. 11.) Kvell Zoltán és neje Pécs, Siklósi u. 90. sz. alatti lakosok, 1997. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok, A fenti címen egy kk. gyermekkel családtagként laknak. Kérelmező a Würth Szereléstechnika alkalmazottja, üzletkötő, felesége gyes-en van. Havi jövedelmük: 109.828.-Ft. 12.) Fülöp Zoltán és neje Pécs, Komlói u. 65. sz. alatti lakosok. 1997. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen albérlőként laknak. Kérelmező Pataki Kárpitos Kft. alkalmazásában asztalos, felesége MÁV Rt. alkalmazásában áll. Havi jövedelmük: 86.160.-FT. 13.) Orsós Sándor és neje Pécs-Patacs, Fő u. 8. sz. alatti lakosok. 1997. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti

címen szívességi használóként laknak. Kérelmező Kesztyűgyártó Kft. alkalmazásában áll, bőrraktári dolgozó, felesége ugyanott gépi díszítőként dolgozik. Havi jövedelmük: 87.283.-Ft. 14.) Kissné Bessenyei Tímea és férje Pécs, Diana tér 2.sz. alatti lakosok. 1998. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak. Magyar Cinnema Bt. alkalmazásában áll, férje a Defend Security alkalmazottja, személy és vagyonőr. Havi jövedelmük: 84.503.-Ft. 15.) Nagy Norbert és neje Pécs, Diana tér 4.sz. alatti lakosok. 1998. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen albérlőként laknak. Kérelmező a Trucker Security Kft. alkalmazásában áll, személy és vagyonőr, felesége a Délhús Rt. alkalmazásában áll, export csomagoló. Havi jövedelmük: 109.225.-Ft. 16.) Béres Péter és neje Pécs, Földes F. u. 1. sz. alatti lakosok. 1998. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen családtagként laknak. Kérelmező a Termi Bt. alkalmazottja, eladóként dolgozik, felesége a Pécsi Gastrolat Kft. alkalmazottja, szakácsként dolgozik. Havi jövedelmük: 82.300.-Ft. 17.) Szabó Pál és neje Pécs, Tildy Z. u. 43. sz. alatti lakosok. 1999. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen egy kk. gyermekükkel családtagként laknak. Kérelmező a Konzum Kft. alkalmazásában áll, raktári dolgozó, felesége a Pécsi Tudományegyetem alkalmazottja, szakápolónő. Havi jövedelmük: 106.535.-Ft. 18.) Körmöndi Péter és neje Pécs, Szigeti u. 4/b. sz. alatti lakos, 1999. óta rendelkeznek bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen egy kk. gyermekükkel családtagként laknak. Mindketten a TESCO Áruházban dolgoznak, kérelmező műszaki eladó, felesége cukrász. Havi jövedelmük: 127.631.-Ft. 19.) Banó Zoltán és élettársa Kondor Andrea Pécs, Tildy Z. u. 27. sz. alatti lakosok, 1999. óta rendelkeznek bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekükkel albérlőként laknak. Kérelmező a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt. alkalmazásában áll, targonca vezető, élettársa a TESCO Áruházban élelmiszer-eladó. Havi jövedelmük: 120.268.-Ft. 20.) Gangel Edit és férje Pécs, Aidinger J. u. 16. sz. alatti lakosok, 1999. óta rendelkeznek bérbevételi kérelemmel. A fenti címen albérlőként laknak. Kérelmező a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál dolgozik, családgondozó, férje a Harkányi Balkon Gyógyszálló Rt. üzletvezető helyettese. Havi jövedelmük: 85.169.-Ft.

Tartaléklistára javasolt kérelmezők

1.) Barta Ferenc és neje Pécs, Hársfa u. 130. sz. alatti lakosok. 1999. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen szívességi használóként laknak. Kérelmező a Malomvölgyi úti Szociális Otthonban dolgozik, segédápoló, felesége a TÁMASZ Gondozási Központnál segédápolónő. Havi jövedelmük: 73.454.-Ft. 2.) Kiss Tamás és neje Pécs, Hungária u. 49/b. sz. alatti lakosok, 2000. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen egy kk. gyermekükkel albérlőként laknak. Kérelmező a Coca Cola Kft. területi képviselője, felesége jelenleg gyes-en van. Havi jövedelmük: 110.454.-Ft. 3.) Fábos Lászlóné Pécs, Wallenstein Z. u. 4. sz. alatti lakos. 2000. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. A fenti címen egy kk. gyermekével családtagként lakik. Kérelmező a Varga Stúdió Kft. alkalmazásában áll, rajzoló. Havi jövedelme: 87.236.-Ft. 4.) Pallos József és neje Pécs, Szeptember 6 tér 1. sz. alatti lakosok, 2000. óta rendelkeznek bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen egy kk. gyermekükkel családtagként laknak. Kérelmező a Tradelda Hungária Kft. alkalmazásában áll, ipari munkás, felesége G és G Kft. alkalmazottja, könyvkötő. Havi jövedelmük: 130.062.-Ft. 5.) Zombor Noémi Pécs, Melinda u. 7. sz. alatti lakos, 2000. óta rendelkezik érvényes bérbevételi kérelemmel. Egy kk. gyermekével albérletben lakik a fenti címen. Kérelmező a Buda Sentinel Kft. alkalmazásában áll, pénzügyi vezető. Havi jövedelme: 75.228.-Ft. 6.) Tóth György és neje Pécs, Hungária u. 51/a. sz. alatti lakosok, 2000. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen albérlőként laknak. Kérelmező az ELCOTEQ alkalmazásában áll, operátor, felesége Nagypeterden az Általános Iskolában tanár. Havi jövedelmük: 100.895.-Ft. 7.) Domokosné Somogyi Ágnes és férje Pécs, Gadó u. 15. sz. alatti lakosok, 2000. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen albérlőként laknak. Kérelmező a Fotex Ofotért alkalmazásában áll, látszerész eladó, férje alkalmi munkát vállal. Havi jövedelmük: 85.570.-Ft. 8.) Hanicsák Ágnes és férje Pécs, Corvin u. 25. sz. alatti lakosok, 2000. óta rendelkeznek érvényes bérbevételi kérelemmel, fiatal házasok. A fenti címen albérlőként laknak. Kérelmező a POTE alkalmazásában szakápolónő, férje a Mecsek Cukrászdában szakácsként dolgozik. Havi jövedelmük: 77.054.-Ft.

MINŐSÉGI LAKÁSCSERE KÉRELMET BENYÚJTÓK NÉVSORA

NÉV

LAKCÍM

1. Fucskár Jánosné 2. Giesz János 3. Győrfi Antalné 4. Nagy Györgyné 5. Csendics Ferencné 6. Páll Dezső és neje 7. Pékó Elvíra 8. Kovács János

Corvin u. 15. I. em. 1. Frankel L. u. 29. fsz. 2. Páfrány u. 39. X. em. 2. Athinay u. 2/B. II. em. 7. Várkonyi N. u. 3. V. em. 16. Perczel u. 27. Varsány u. 14. VII. em. 25. Gosztonyi Gy. u. 10/B. III. em. 1.

SZOBASZÁM 2

ALAPTER M2 52

LAKBÉR TARTOZÁS

2

50

-

-

1,5

46

9.067.-

83.000.-

1,5

47

36.000.-

300.000.-

2

52

60.000.-

300.000.-

2

71

-

-

2

52

-

-

2

47

-

-

TÁVFŰTŐ TARTOZÁS -

Elutasított csere kérelmezők: 1. 2. 3. 4.

Pető Tünde Bagi Anita Pap Jolán Balatinczné Beer Ibolya

Diána tér 4. Krisztina tér 1. Wallenstein Z. u. 5. Uitz B. u. 17.