I.1001-18/1998.
Jegyzőkönyv
Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1998. június 4-i üléséről.
Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Bödő László, dr. Erdődy Gyula, dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, Grisnik Zoltán, ifj. Gömzsik Péter, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, dr. Kádár Géza, dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Molnár Tamás, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Péter Pál, dr. Révész Mária, dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tomics János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, dr. Ujvári Jenő, Ursprung János k é p v i s e l ő k. Távollévő képviselő: Kerényi János, dr. Szabó László.
Jelen vannak továbbá: dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Cserép Attila városi rendőrkapitány, Kőrösi Ferenc Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Gyurok János Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Bonev Jordan a Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Rákosyné dr. Vass Klára kisebbségi referens, Dán Tibor sajtóreferens, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, Zalay Buda, dr. Sohár Endre, Spolár János, dr. Kahutek Annamária, dr. Nász László, dr. Radochay Csongor, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, Bagoly Attila irodavezetők, Gyenes Zsuzsanna, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Molnárné Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviseletében, Märcz Róbert Sportcsoport vezetője, dr. Dunai Imre Új Dunántúli Napló, Szíjártó Ildikó a Városi TV képviseletében, Knyihár Éva az Istenkúti Iskola iskolaszékének tagja.
2 Dr. Páva Zsolt: köszönti képviselőtársait, meghívott vendégeket, a megjelenteket. Az ülést 9.00 órakor megnyitja. A testület a jelenlévő 39 képviselővel határozatképes. Megkérdezi a képviselőket, a napirend kiegészítésére vonatkozóan van-e javaslatuk. Dr. Kékes Ferenc: kéri napirendre venni Kisebbségi Bizottságba történő jelölt megválasztását. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat delegált képviselője, Csonka Edit lemondott, helyette 1998. június 1-től Bogdán József személyét kívánja delegálni. Pacur Zsolt: kéri napirendre felvenni az "Újra dolgozom program pécsi megvalósítása" tárgyú előterjesztést, melyet a képviselők a kiküldött anyaggal együtt megkaptak. Dr. Páva Zsolt: bejelenti, hogy napirend előtti felszólalásra Körömi Attila és Meixner András képviselőktől kapott írásbeli jelzést. További indítvány nem lévén, szavazást kér a jelzett napirendi pontok elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés: • A Kisebbségi bizottságba új delegált választásának tárgyalását 34 igen, 1 nem szavazattal, Az "Újra dolgozom program pécsi megvalósítása" tárgyú előterjesztést 32 egybehangzó igen szavazattal napirendre vette. • A kiegészített, teljes napirendet 36 igen szavazattal (egyhangúlag) elfogadta. A képviselőtestület az ülés napirendjét a következők szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalások: a .) Körömi Attila:
Kővirág utcai lakók kezdeményezése Jegyzői állás pályázati kiírása
b.) Meixner András:
Pécs Város Érdemes Pedagógusa kitüntetés alapításáról és adományozásáról tájékoztató Miasszonyunkról nevezett Kanonok Rend meghívása
Dr. Révész Mária:
Tisztségviselői beszámoló: Dr. Páva Zsolt:
május 14-i zárt ülési döntések ismertetése Bazilika kivilágítása Lyon városával kötendő megállapodás aláírása
1.)
Beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról
2.)
Az intézményi rendeletalkotás
feladat-ellátáshoz kapcsolódó
adatszolgáltatásról
3 3.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Beruházási Szabályzata
4./a.) A 29/1997. (06.01.) számú önkormányzati rendelet módosítása 4./b.) Megyervárosi Sportcentrum területeinek funkcióváltozása
és
Szabadidőpark
fejlesztése
5.)
Jelentés Pécs város közlekedésszervezésének közlekedésbiztonságának helyzetéről
6.)
Kisgyermek Szociális Intézmény igazgatói állás-pályázata
7.)
Pécsi Gyermekotthon igazgatói állás-pályázata
és és
8/a.) Közoktatási intézmények vezetőinek megbízása 8/b.) Hendinger Andrea közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése 9.)
Fehérhegyi Általános és Speciális Szakiskola vezetőjének megbízása
10.)
Gyermekjóléti szolgálatok létrehozásához szükséges felújítási igény
11.)
Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létrehozása
12.)
Egységes Városi Televízió létrehozása
13.)
A Központi Műhely átszervezése
14.)
Alapító okiratok módosítása
15.)
Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonok Rend által visszaigényelt ingatlanok helyzete
16/a.) Ítélőtábla elhelyezésével kapcsolatos megállapodás 16/b.) Elővásárlási jogról lemondás ( Rákóczi út 34.) 17.)
Kollégiumi ellátás helyzete Pécs városában
19.)
Az 1998/99-es tanév óraszámainak megállapítása Körömi Attila felszólalása az Istenkúti AMK ügyében
20.)
A Megye u. 22. szám alatti volt egyházi ingatlan ügye
21.)
A Megyerváros-központ területértékesítésének ügye, a 404/1994. (11.17.) számú közgyűlési határozat végrehajtása
22.)
Pécs Belváros 10. sz. tömb beépítésére kiírt pályázat
4 23.)
Pécsbányatelep, Csárda u. 38026. hrsz-ú telek értékesítése
24.)
Ágoston téri út átvezetéshez ingatlanok vásárlása
25.)
Könyvvizsgálói megbízási szerződés módosítása
26.)
Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása
27.)
Támogatási kérelmek
28.)
Kedvtelésből tartott ebek a közterületen
29.)
"Újra dolgozom program" pécsi megvalósítása
30.)
Kisebbségi Bizottság személyi változása ( szóbeli előterjesztés)
A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, 1.-7. kazetta. Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések:
1.)
Közterület-felügyelet átfogó vizsgálata
2.)
Suba Zoltán tartozásának törlése
3)
A Pécsi Közüzemi Rt-nél tisztségviselők megbízása, díjazásuk megállapítása
4)
A BIOKOM Kft-nél tisztségviselők díjazásának megállapítása
5)
A PÉTÁV Kft-nél tisztségviselők díjazásának megállapítása
6.)
Dr. Wirth Béla garázs ügye
7.)
"Egyéb listás "ingatlanok értékesítése
8/a)
Pécs, Batthyány u. 1-3. sz. épület I. ütemének kivitelezési ajánlatai
8/b)
Pécs, Batthyány u. 1-3. sz. épület I. ütemének műszaki ellenőrzése
9/a)
Pécs, Építők útja 9. sz. épület I. ütemének kivitelezési ajánlatai
9/b.) Pécs, Építők útja 9. sz. épület I. ütemének műszaki ellenőrzése 10.)
Ágoston téri út átvezetéshez ingatlanok vásárlása
11.)
Javaslat a Baranya Megyei Önkormányzat által adományozható kitüntetésekre
5 Napirend előtti felszólalások: a /1.) Körömi Attila: a Kővirág utcai lakók közös kezdeményezéséről, valamint a jegyzői pályázat kiírásáról kíván szólni. Megjegyzi, a Kővirág utcai lakóktól már a választási kampány ideje alatt érkeztek megkeresték. Akkor úgy érezte, nem lenne célszerű a nyilvánosság előtt foglalkoznia e témával, mert kampányolásnak tűnhetett volna. Úgy ítélte meg, nem okoz érdeksérelmet a kezdeményezők felé, ha megvárja a választások lebonyolítását. Elmondja, a Kővirág utcai lakók 32 fő aláírásával juttattak el hozzá kezdeményezést. A lényege, hogy az utca végén lakik a város egyik köztisztviselőjének testvére, ugyanarról a személyről van szó, aki a Kis Flórián utcai telek ügyben érintett. A lakók megítélése szerint sorozatosan törvénysértő módon próbál rendezési tervet módosíttatni saját egyéni érdekeinek megfelelően. Az utca lakói a továbbiakban nem kívánják eltűrni. Meghallgatásuk alapján úgy véli, a lakóknak nagyrészt igazuk van. Kéri a hivataltól, hogy a május 25-én aláírt - és a hivatal más szerveihez is eljuttatott - levelüket a legrészletesebben vizsgálja ki, és 15 napon belül adják meg részére a választ a hivatal álláspontjáról. Különösen fontos, mivel a Megyei Bíróság visszaadta a Kis Flórián utcai telekbotrány ügyét, új eljárásra. Ha az illető mindkét ügyben érintett és beigazolódik, hogy magánérdeket helyez közérdek elé - ehhez felhasznál különböző kapcsolatokat - akkor természetesen nem egyedi ügyről van szó, hanem folyamatos korrupciós eljárásról, amelynek végére a városnak nagyon határozottan kell pontot tenni. Kéri a hivatal legalaposabb eljárását. Dr. Páva Zsolt: megkérdezi, felszólalásának második részét nem kívánja elmondani? Dr. Révész Mária: a Kővirág utcai lakók több képviselőt megkerestek, többek között őt is. Szintén úgy ítélte meg, hogy a választási kampány idején nem lett volna szerencsés nyilvánosan felvetni. Megtette a szükséges intézkedéseket, az anyagot átadta aljegyző úrnak kivizsgálásra. Nem 15 napon belül, hanem azonnal várja az anyagot, amely a Kővirág utcai részletes rendezési tervek vizsgálatát tartalmazza. Úgy véli, két napon belül elkészíthető. A testület érdekei is úgy kívánják, hogy a végére járjanak, s ezzel a lakók panaszában megfogalmazódott feltételezéseket megnyugtatóan lezárhatnák. Dr. Pozsárkó István: elmondja, az első beadványra azonnal reagáltak. Nem tartotta kielégítőnek a szakiroda információit, ezért utasította, hogy igen fontos kérdésekre adjon választ, amelyet ez ideig nem kapott meg. Dr. Faragó László: tájékoztatja a testületet arról, hogy a lakók nemcsak a napirend előtt felszólaló két képviselőhöz juttatták el a levelet, hanem a polgármester úrhoz, Jegyzői Irodához, a Közigazgatási Hivatalhoz, valamint az általa vezetett Város és Környezetfejlesztési Bizottsághoz is. A bizottság külső szakértővel is megvizsgáltatta a rendezési tervet. Megjegyzi, az utolsó
6 módosítás 1996-ban volt, azóta nem. Két hét múlva tárgyalja a bizottság a tartalmi kérdéseit. Úgy véli, a szakmai részről még korai beszélni, célszerű lenne megvárni a bizottsági tárgyalást. Péter Pál: elmondja, - mint a terület képviselőjét - szintén megkereste mindkét fél. Ismeri a körülményeket, több esetben konzultált velük. Úgy gondolja, találhatnak olyan kompromisszumos megoldást, amellyel a felek igényei kielégíthetők. A vizsgálatban részt kíván venni a terület képviselőjeként. Dr. Páva Zsolt: felkéri Körömi képviselő urat, napirend előtti felszólalásának második részét tegye meg. a /2.)Körömi Attila: eredeti elképzelése szerint a jegyzői pályázat kiírásával kapcsolatos aggályait fogalmazta volna meg, időközben meggyőződött arról, hogy ezt a testület már elfogadta. Ezért most nem kíván beszélni róla, - a döntés alkalmával figyelmetlenek voltak - a pályázatok elbírálása során adják elő érveiket. Visszavonja napirend előtti felszólalását e témában, mivel felvetésének ez esetben nincs érdemi része. b,) Meixner András: a Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumának elnökeként kíván szólni. Ismert, 1,5 évvel ezelőtt hozta létre a Közgyűlés az alapítványt, hogy részben az iparűzési adó 10 %-ából tudja támogatni a közoktatási intézményeket, illetve ezt a szférát. A Kuratórium úgy döntött, hogy az alapítványban képződött pénzösszegekből - nem céltámogatásként kapnák - kitűntető címet alapít a pécsi pedagógusok részére "Pécs Város Érdemes Pedagógusa" címmel. Szándékaik szerint minden évben 5 fő részére adományoznák. Ez évben első alkalommal - a városi pedagógusnapi ünnepély keretében - adják át az iskolák, illetve szakmai szervezetek javaslatai alapján. Hozzávetőleg 40 valóban kiváló pedagógus személyét jelölték meg. A Közalapítvány által kiválasztott személyek a következők: "Érdemes Óvónő" címet dr. Póla Józsefné az ANK 3. sz. Óvoda vezetője, az "Érdemes Tanítónő" címet, dr. Guzsvány Mihályné a Belvárosi Általános Iskola tanítója, az "Érdemes Tanár" kategóriában - az általános iskolai tanárok köréből - B. Kovács Tiborné, a Berek utcai Általános Iskola Kertváros utcai részlegében dolgozó tanárnő, "Érdemes Tanár középiskolai fokon" címet Ivasivka Mátyás a Nagy Lajos Gimnázium tanárának ítélték. Nem pedagógus, de szerették volna az oktatásban dolgozó egyéb érdemes munkát végző személyek részére is kitüntetést adományozni, ezért "Érdemes Gazdaságvezetői" címet adományoztak nyugdíjba vonulása alkalmával dr. Babocsai Évának az 500. sz. Angster József Szakképző Intézmény gazdasági igazgatóhelyettesének. Ezúton gratulál a kitüntetetteknek, egyben felhívja a figyelmet, hogy jövő héten kedden a Dominikánus Házban tartják a városi Pedagógus Napot, melyre meghívja képviselőtársait. c.) Dr. Révész Mária: napirenden szerepel a Miasszonyunk Női Kanonokrend részére ingatlan átadásával kapcsolatos előterjesztés. Úgy véli, célszerű lenne, ha a tárgyaláson a Rend képviselője jelen lehetne. Tudomása szerint meghívása nem történt meg, pedig egy ilyen horderejű téma tárgyalása alkalmával a másik fél álláspontját is - amely esetleg
7 befolyásolhatja a testület döntését - célszerű lenne meghallgatni. Minden cégvezetőt, intézményvezetőt általában meghívnak, nem tudja, ez esetben miért nem történt meg. Javaslatot tesz arra, ha pótolható, tegyék meg, hiszen 14.) napirendi pontként tárgyalják. Dr. Ujvári Jenő: nem javasolja a Miasszonyunk Rend képviselőjének meghívását, mivel jelen esetben egy javaslat megtárgyalását tűzték napirendre. Az általuk benyújtott kérelmet mérlegelnék, majd egy későbbi időpontban kívánnak tárgyalásokat folytatni a Renddel, amikor az összes érdekelt fél jelen van. Dr. Páva Zsolt: hozzáfűzi, egyetértene a meghívással, de úgy véli, nem lenne méltó a testülethez, ha a mai napon tennék meg. Tudomásul vették a hibát, Ujvári alpolgármester úr elmondta, hogy lesz mód a Rend képviselőjével történő tárgyalásra.
Tisztségviselői beszámoló: 1.) Dr. Páva Zsolt: ismerteti a legutóbbi Közgyűlés zárt ülésén hozott határozatait a nyilvánosság számára. 2.) Tájékoztat arról, hogy kapott egy levelet Mayer Mihály pécsi megyéspüspök úrtól, melyben közölte, hogy június 28-tól a Bazilika Védőszentjeinek ünnepén teljes fénnyel lesz kivilágítva a templom. Ez alkalommal kerül felavatásra a díszkivilágítás. Megemlíti továbbá, a Pécsi Közüzemi Rt-vel folytatott konzultációk eredményeként a további működési forrásra is sikerült megoldást találni, ezután minden jeles ünnepen látható lesz. 3.) Bejelenti továbbá, e hét végén érkezik Pécsre Lyon város polgármestere; Barre úr, akivel aláírják a testvérvárosi megállapodásról szóló szerződést. A meghívókat kiküldték, kéri az érintetteket szíveskedjenek részt venni a protokolláris eseményeken.
1.)
Beszámoló a végrehajtásáról
lejárt
határidejű
közgyűlési
határozatok
Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: kiegészítésként elmondja, az - Egyeztető Bizottság üléséről készült tájékoztató 5. pontja szerint - a Kisebbségkutató Közalapítvány létrehozására a Megyei Önkormányzat 1 M Ft biztosítását kéri az induló vagyonhoz. Úgy véli ez egy későbbi döntés lehet, az alapító okirat elfogadása alkalmával. Kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér.
8 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 253 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésekről 1. A Közgyűlés elfogadja a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda 52/1998. (01.29.); a 110/1998. (03.12.); és 150/1998.(03.26.) valamint a Közgyűlés aljegyzőjének a 210/1998.(04.30.) sz. határozatok végrehajtásáról szóló jelentését. A Közgyűlés tudomásul veszi a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyeztető Bizottsága 1998. április 21-i üléséről készült tájékoztatást; azzal, hogy a Kisebbségkutató Közalapítvány létrehozásához szükséges induló vagyonról későbbi döntés lesz, az alapító okirat elfogadásakor 2. A Közgyűlés tudomásul veszi a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság 42, 43/1998. (04.29.) valamint 53 és 54/1998.(05.20.) sz. - egyedi méltányossági ügyek elbírálásáról, átruházott hatáskörben hozott - intézkedéseit. A Közgyűlés tudomásul veszi továbbá a Költségvetési Bizottság 51. és 52/1998. (04.15.); sz. határozataiban - átruházott hatáskörben hozott - döntéseit. Kapják:
2.)
tisztségviselők, Pacur Zsolt, bizottsági elnök, Irodák vezetői
Molnár
Tamás
Az intézményi feladat-ellátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásról rendeletalkotás Előterjesztő: Molnár Tamás bizottsági elnök
Molnár Tamás: miután kifejezetten szakmai anyag, kéri a Közgyűlést, hogy a Pénzügyi Iroda vezetője kiegészítésére adjon lehetőséget. Dr. Páva Zsolt: az Iroda, illetve a képviselők részéről észrevételt, javaslatot nem kívánnak tenni, szavazást kér. Felhívja a figyelmet rendelettervezetről lévén szó, minősített többség szükséges. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 36 igen szavazattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül az előterjesztést elfogadta, és megalkotta az intézményi feladat-ellátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló 18 /1998. (06.15.) sz. rendeletét.
9 A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete. Molnár Tamás: felhívja a figyelmet, a rendelet 2. §. 2. pontjában foglalt szövegrész - "a mellékletben szereplő adatok hozzáférhetőségének biztosításáról a jegyző gondoskodik. - azt jelenti, hogy az 1. sz. mellékletben lévő adatok megfelelő koordinálással nyilvánossá váltak. 3.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Beruházási Szabályzata Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Kékes Ferenc: a beruházások lebonyolítása körül kialakult helyzet ismert. Már a múlt évben folyamatban volt a belső szabályzat előkészítése, azonban a még figyelembe vehető jogszabályi módosítások is indokolttá tették, hogy várjanak. Megítélése szerint is késett a szabályozás, most azonban rendkívül alapos előkészítő munka, széleskörű konzultáció bizottsági, intézményi, szakmai szintű, gazdasági - eredménye, amely a közbeszerzési eljárás alá nem eső beruházásokra vonatkozik. Nagy viták voltak az előkészítés során. A megtörtént események, a még nem próbált új eljárási rend mindenesetre azt a megfontolást erősítették, hogy a hasonló ügyek ily módon történő központosítása lehetséges, hogy célszerű. Elképzelhetőnek tartja, miután hosszú idő óta először készítenek ilyen rendeleti szintű szabályozást, nyitottnak kell lenniük a gyakorlat által megkívánt esetleges módosítások előtt. Úgy látja azonban - sok bizottság véleményét is figyelembevéve - hogy a beruházási eljárást szabályozó önkormányzati rendelet áttekinthetőséget, tisztánlátást, ellenőrizhetőséget és megfelelő koordinációt jelent a képviselők, valamint a szakemberek számára. Molnár Tamás: egy pontosítást kérne - a pénzügyi szakemberekkel egyeztetve - a 7. oldalon lévő 17. §. (1.) bekezdése a következő lenne: "Az elkészült beruházás számbavétele a hatályos számviteli törvényben és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően történik." Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő jelezte, hogy a módosítást elfogadta. Papp Béla: véleménye szerint a rendelettervezet a beruházásokat lelassítja. Adott esetben bizonyos fordulónapokat is elvéthet az önkormányzat, miután a beruházásokat általában különböző pénzügyi források együttesével lehet végrehajtani. A mindenkori kormányzat ezt úgy oldotta meg, hogy nem egy időben bírálják el a pályázatokat. Egy vizes beruházás négy-öt forrásból tevődik össze, melynek megítélése sok esetben féléven keresztül, kéthavonta történik meg. A szabályzat adta szigorú és biztonságos feltételeket is figyelembevéve attól tart, hogy gondokat okoz. Lesz egy biztonságos, jó beruházási szabályzat, és nem biztos, hogy lesz beruházás. Egy javaslata lenne, "A Közgyűlés felkéri a Városfejlesztési és a Jegyzői Irodát, hogy fél, vagy háromnegyed, illetve egy év elteltével értékelje a
10 szabályzat alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait és tegyen javaslatot az esetleges módosításokra." Egyetért a szabályzat bevezetésével, de egy idő után felül kellene vizsgálni, 1998. december, vagy 1999. június 30. Péter Pál: úgy gondolja, az egész előterjesztés úgy rossz, ahogy van. Lehet, hogy jogi szempontból kifogástalan, azonban 30 éves gyakorlata alapján úgy véli, eszerint még üzemeltetni sem lehet, nem fejleszteni és beruházni. Biztos, hogy az előterjesztés rövid időn belül módosítani kell, mert úgy nem lehet berendezkedni, hogy ne tegyenek semmit és akkor nem történhet baj. Véleménye szerint szakmailag nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, a beruházás vonatkozásában, bár a jogszerűségét nem vitatja. Körömi Attila: tájékoztatásul elmondja, a Pénzügyi Bizottság is tárgyalta a beruházási szabályzatot. Egyrészt úgy gondolták, a város beruházásai többségében pénzügyi kérdés, másrészt a közelmúlt sajnálatos eseményei miatt is e bizottság kezdeményezte a szabályzat megalkotását. Nem helyezne túl nagy hangsúlyt a korrupciós ügyekre. Véleménye szerint a szabályzat azért szükséges, mert egy önkormányzatnál ez alapján kell működtetni a közpénzekkel rendelkező hivatalokat. Megalapozatlannak tartja Péter Pál bizottsági elnök úr aggályait. Úgy véli a szabályzat előnye, hogy tervezett munkavégzésre készteti a várost, továbbá a mindenkori költségvetés összeállításakor sokkal több pénzt kell megszavazni a tervezésekre, hogy kész tervek legyenek, ha valamilyen pályázati lehetőség adódik. Ha a munka tervezetten folyik, a súlyos időveszteségek elkerülhetők. Elképzelhetőnek tartja, hogy a szabályzat túlzott szigora miatt módosítani kell, de azon kijelentéseket, miszerint életképtelen, túlzottnak véli. Ha ez alapján kezdi el a Közgyűlés munkáját, lehet, hogy az egy év is kevés a működési tapasztalatok áttekintésére, hiszen a jelenlegi ügyek nem úgy vannak előkészítve, hogy a szabályzat hatálya alatt bonyolíthatók. Úgy gondolja, jövő év végében kellene meghatározni e határidőt. Egy ilyen szigorú előkészítés természetesen költségcsökkentéssel is jár. Ha a Sportcsarnok beruházása például e szabályzat alapján valósult volna meg, hány 10 M Ft-ot takaríthatott volna meg a város. Elfogadásra javasolja a rendelettervezetet, s támogatja, hogy ez a változat került a testület elé. Petrovits Béla: a pénzügyi fedezet biztosításáról kíván szólni a 4. és 7. §-ok összefüggésében. Véleménye szerint időpont zavarok vannak, bonyolultnak tartja az egész eljárást. A 4. §. szerint a szakmai irodák összegyűjtik az intézménynél jelentkező beruházási igényeket szeptember 1-ig. A 2. pont szerint az önkormányzatnál felmerülő igényeket szintén szeptember 1-ig. A szakmai irodák a beérkezett igényeket - az 5. §. 2. pontja alapján - átadják a Beruházási Csoportnak, hogy a bejelentett igények vizsgálatát műszaki tartalom és költségmegalapozottság tekintetében vizsgálja felül. A Beruházási Csoport visszaadja a szakmai irodának, mely október 15-ig az illetékes szakmai bizottságok elé terjeszti. Nem tudja, szeptember 1. és október 15. között el tudják-e végezni úgy, hogy műszaki szempontból és költség megalapozottság tekintetében elfogadható legyen? A 6. §. szerint a szakmai bizottság a Beruházási Csoport szakmai véleményét rangsorolja különböző szempontok figyelembevételével, és az általa rangsorolt igényeket visszaküldi a csoportnak. A 2. pont alapján a
11 csoport az igényeket ágazati bontásban készíti el és átadja a Költségvetési Bizottságnak. Kérdése, mi lenne a határidő, mert lényeges. A 7. §-nál a Költségvetési Bizottság a Beruházási Csoport által megküldött igényeket értékeli és értékelését visszaadja a Beruházási Csoportnak, aki az összegezést a Pénzügyi Irodának adja át. Itt ismét lényeges lenne a határidő, mert az idei és az elmúlt évi tapasztalatok szerint is a Pénzügyi Iroda nagyon későn kapta meg a pénzügyi igényeket, amely zavart okozott a költségvetés készítésekor. Felmerült továbbá, miért kell a Költségvetési Bizottságnak visszaadni - a 7. §. 1. pontja - a Beruházási Csoport részére ezeket az igényeket, miért nem adhatja át pl. a Költségvetési Bizottság közvetlenül a Pénzügyi Irodának? Néhány hetet itt is tudnának nyerni. A 6. és 7. §-nál is határidőt kellene megjelölni, ha tartják a 4. 5. § határidejét. Egyébként elfogadásra javasolja az előterjesztést. Papp Béla: nem állította, hogy szabályzatra nincs szükség. Hangsúlyozza azonban, ha nincsenek visszaélések, akkor a szabályzat talán nem ilyen szigorú. Felhívja a figyelmet, amikor megjelent a Közbeszerzési törvény, majd utána a területfejlesztésekkel kapcsolatos különböző szabályozások tára- mivel ellentétesek voltak egymással - módosításokat kellett kérni, amely egy jogharmonizáció során kiküszöbölhető lett volna. Utal arra, ha a különböző állami források rendszere megmarad, a pénzeket folyamatosan bírálják el, nem biztos, hogy a beruházási szabályzatban biztosított időkereteken, határidőkön belül pénzügyileg realizálható lesz egy beruházás.Természetesen nem kéri a szabályzat visszavonását, próbálják meg alkalmazni. Helmrich Ferenc: egyetért azzal, hogy szükség van a rendelettervezetre. Arról azonban nem szól senki, megfelelő munkatársakat tudnak-e foglalkoztatni, akik be is tartják. Úgy véli, ez a legfontosabb, mert ha megfelelő személyt alkalmaznak, nincs szükség ilyen rendeletre sem. Nagy Csaba: úgy véli a beruházási szabályzat a Költségvetési Bizottság számára nagy segítséget jelent, hiszen ha ennek alapján történik a költségvetés és a beruházások előkészítése, sok energiát megtakarítanak, sokkal szakszerűbben lesz összeállítható a következő év költségvetése. Ez feltételezi, hogy a beruházásokat a szabályzat alapján hajtják végre. Nagy szerepe lesz az újonnan felállt Beruházási Csoportnak, amit szintén meg kell említeni, mert nem mindenki értesülhetett erről. Úgy látja, a rendeletre a későbbiekben valóban vissza kell térniük, ha nem változnak az állami finanszírozási rendszerek. Elképzelhető, hogy nehézségek adódnak a végrehajtás során. Úgy véli, a beruházások döntő többségére alkalmazható. Nagy felelőssége lesz a jegyző úrnak, illetve az irodavezetőknek a rendelet betartatását illetően, és ha valaki nem teszi meg, következménye legyen, egyébként nem sokat ér. Dr. Kékes Ferenc: jónak találja a rendeletet azért is, mert célszerűnek tartja, ha az önkormányzati közösségi ügyek rendezett, átlátható, szabályozott keretek között történnek. Egyetért Nagy Csaba képviselő úrral, a
12 költségvetés előkészítésével kapcsolatos összefüggéseket illetően, melyek nagyrészt válaszát is tartalmazzák Petrovits Béla részére. A lényege, hogy a költségvetési koncepció előkészítése során, illetve megalkotásának időpontjáig megfelelő szakmai kontroll, bizottsági egyeztetés révén értékelt, felsorolt beruházási igény, nagyságrend áll rendelkezésre a képviselők, szakemberek részére. Határidőket azért nem írtak - amely a rendelet 5. §-ából következik - mert a költségvetési rendelettervezet benyújtásának időpontjáig kell az előkészítő munkákat elvégezni. Lehetséges, hogy célszerű lesz határidőket megjelölni, ez iránt nyitott. Úgy értelmezte az előkészítés folyamán, hogy szinte egyértelmű volt, azért történik így, hogy a költségvetés összeállításának időpontjára a szükséges információk rendelkezésre álljanak. Az előkészítés szigorúsága azért is indokolt, mert amikor a költségvetési koncepció elfogadása után kezdte gyűjtögetni az igényeket a különböző bizottságoktól óriási nagyságrendekkel találkoztak. Az igényelt összegek hol többszörösét múlták felül a valóságos szükségleteknek, hol a felét sem jelenítették meg. Várhatóan sokkal kiegyensúlyozottabb, reálisabb információk alapján tud a következő testület dönteni. Összességében elfogadhatónak tartja " Petrovits képviselő határidőkre irányuló felvetését, de azt javasolja, most ne fogadják el szövegszerűen ", mert pontosan nem gondolták végig és nehéz is lenne ma meghatározni. Papp Béla javaslatát befogadja, hogy "1999. június 30-ig az eljárási tapasztalatokat a Közgyűlés tekintse át és a szükséges módosításokat tegye meg." Ha a rendelet alapján elkészített első költségvetés összeállításánál úgy tűnik, hogy a határidők meghatározása - a 6. 7. §. esetében - szükséges a módosítás, tegyék meg. Véleménye szerint a jelenlegi szabályozás, a meglévő határidő elégséges keretet, ugyanakkor a szükséges rugalmasságot is biztosítja, mert nem tudható, hogy mikor indit a Közgyűlés költségvetési koncepciót, milyen időpontokhoz köti a költségvetési rendelet előkészítését. Golob Ferenc: az előző évek gyakorlatából tudják, hogy kétféle beruházás van; az egyik, amely előre tervezhető, - erre nagyon jó a szabályzat -, a másik az előre nem tervezhető, amely azonnali beavatkozást igényel, illetve nagyon rövid idő határozható meg. A rendelettervezet 7. 8. §-a azonban erre ad választ. Ezért jó ez a tervezet, mert intézkedik az előre nem látható okokra visszavezethető beruházások rendezéséről is. Úgy érzi, nem árt szót ejteni, mit tartalmaz a beruházás, nem csupán a beszerzést jelenti, hanem az ingatlanok további fenntartását is. Fenn kell tartani az intézményeket, területeket, ki kell javítani a tetőt, az épületet, helyiséget ki kell festeni. Tehát bármi ilyenről szó van - ami előre tervezhető szeptember 1-ig leadják az intézmények, ami nem, azonnali beavatkozást igényel és erre is van megoldás. A szabályzat bevezetése sokkal fegyelmezettebb, szervezettebb működést igényel az irodák és a kompetens szakemberek részéről. Az ad hoc intézkedések esetében még fokozottabban fennáll. Mindenképpen támogatni kell ezt a szabályzatot. Dr. Páva Zsolt: megítélése szerint a felvetéseket az előterjesztő befogadta. Szavazást kér a szabályzatról.
13 Megállapítja, hogy a képviselőtestület 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és megalkotta 19 /1998. (06.15.). sz. rendeletét az Önkormányzati pénzeszközökből megvalósuló beruházások és a beruházásokhoz kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése során alkalmazandó eljárás rendjéről. A rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletében szerepel. Dr. Páva Zsolt: időközben Papp Béla alpolgármester úr felhívta figyelmét arra, hogy "1999. június 30-ig kialakult tapasztalatokról a Közgyűlés értékelést tart" felvetéséről külön határozati javaslatban kell döntenie a testületnek. Papp Béla: határozati javaslata a következő: "A Közgyűlés felkéri a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodát a rendelet alkalmazásának tapasztalatait értékelje és a szükséges módosításokra tegyen javaslatot. Határidő: 1999. június 30. Felelős: Zalay Buda irodavezető." Dr. Páva Zsolt: az elhangzott határozati javaslatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal a kiegészítő határozatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 254 /1998. ( 06.04. ) sz. határozata a beruházási szabályzat tapasztalatainak értékeléséről A Közgyűlés felkéri a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodát, hogy az önkormányzati pénzeszközükből megvalósuló beruházások és beruházásokhoz kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése során alkalmazandó eljárás rendjéről szóló 19/1998. (06.15.) sz rendelet alkalmazásának tapasztalatait értékelje és a szükséges módosításokra tegyen javaslatot. Határidő: Felelős:
1999. június 30. Zalay Buda irodavezető
Kapják:
tisztségviselők, Irodák vezetői
4./a.) A 29/1997. (06.01.) számú önkormányzati rendelet módosítása 4./b.) Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidőpark fejlesztése és területeinek funkcióváltozása Előterjesztő: dr. Faragó László bizottsági elnök
14 Dr. Faragó László: a Jogi - Igazgatási és Ügyrendi Bizottságnak úgy kellett összeállítania a napirendet, hogy a rendeletmódosítást helyezze előre. Ennek ellenére "indítványozza, hogy előbb a 4/b. pontot tárgyalják", mert akkor válik egyértelművé, mi az a tartalmi változás, ami szükségessé teszi a rendelet módosítását is. A javaslat a Nagy Imre úttól délre és a tervezett nyugati elkerülő úttól északra elhelyezett területet érinti, melynek új funkció megosztását kell kialakítani. Az előterjesztés 3. sz. mellékletén látható, hogy ahol most terveik szerint egy baseball és focipálya létesülne, a jelenlegi önkormányzati rendeletben egy kutyafuttató kialakítása szerepel. Jelen javaslatukban a kutyafuttatót ettől Dél-nyugatra helyeznék el a Láprét alatti területen, itt valósulna meg a két sportlétesítmény. Nem érintené a korábbi játszótéri funkciókat. A tervezett változtatások szokásos egyeztetése megtörtént, sőt az Iroda előkészítésében lakossági fórumot is tartottak, melynek jegyzőkönyvét az előterjesztéshez csatolták. Erre azért volt szükség, hogy a programot az érintettekkel, a lakosokkal is ismertessék a félreértések elkerülése végett. Tapasztalták ugyanis, hogy még nem is tettek javaslatot a program változtatására már félreértések voltak. A lakossággal ismertették a tervezett változtatás, amellyel egyetértettek. Kéri a Közgyűlést, hogy a terület funkcióváltoztatásához járuljon hozzá. Amennyiben a javaslattal a testület egyetért, akkor kellene a 29/1997. (06.01.) rendelet 2. sz. mellékletét módosítani, amely a kutyafuttatók helyének kijelölését tartalmazza. Kéri polgármester urat, a 4/b. napirendi pontról szavaztasson először, majd a rendeletmódosításról. Kukai András: elmondja, az említett lakossági fórumon Meixner András képviselő úr helyett vett részt. Alátámasztja Faragó képviselő úr által elmondottakat, miszerint még csak szándék volt a funkcióváltoztatással kapcsolatos fejlesztés, tervezés, a lakosság körében elterjedt, hogy pénzdíjas sportpályát, lovardát, bekerített részeket kívánnak létrehozni és a környék lakóinak fizetniük kell. Ezért volt szükség a lakossági fórum megtartására, ahol a lakók szintén ezirányú aggályaiknak adtak hangot. Ekkor ismertették, hogy csupán funkcióváltoztatást hajtanak végre és teljesen szabad, nyílt, a jelenlegi formájában működik továbbra a szabadidő centrum. Kéri az előterjesztés elfogadását. Meixner András: hozzáfűzi, azért kérte meg Kukai képviselő urat, hogy helyettesítse, mert a választási kampány során más, előre meghirdetett rendezvényen vett részt. Úgy gondolja, a Megyervárosi Sportcentrum olyan kezdeményezés Pécs városában, amely eddig sajnos egyedülálló és nagyon fontos, hogy a lakosságnak megfelelő szabadidő eltöltési és sportolási lehetőséget nyújtson. A városrész egyetlen sportcentruma, ha az iskolai sportlétesítményeket nem veszi számításba. Jó lenne, ha a város más területein is hasonló kezdeményezések lennének, ezért maximálisan támogatja az előterjesztést.
15 Körömi Attila: jónak tartaná, ha ilyen kezdeményezések vannak, a Városháza illetékes irodái segítsék, ne gátolják, akkor el fog terjedni. Kérdése, az előterjesztés 3. oldalán lévő utolsó bekezdéshez: "A sportpályák tervezésére a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda két cégtől kért árajánlatot ...... a megközelítőleg 20 M Ft-os beruházásból". A megközelítőleg 20 M Ft-os beruházás számára értelmezhetetlen - "az önkormányzat finanszírozná a kutyafuttatót, míg a Sportcentrum létrehozásához a BIOKOM Kft. ígért jelentős támogatást." Lehet, hogy indokolt, ha ismernék, milyen típusú a BIOKOM Kft. támogatása, de ebből a mondatból nem derül ki. Általában nem tartja helyesnek, ha közüzemi közszolgáltató cégek jelentős támogatást nyújtanak a szűk profiljuktól eltérő tevékenységekhez. Példaként említi a vízóra felszerelési programot, vagy ehhez hasonló programokra gondol, melyek jó célok voltak. Ettől eltérő jelentős támogatást azonban nem illik egy közszolgáltató cégnek vállalni, mert kötelező díjfizetésen alapuló tevékenységeket folytat. Ezt a mondatot mindenképpen indokolt lenne kibontani, nehogy az következzék be, - ami ilyenkor általában szokott - hogy bent volt az előterjesztésben, és a testület a határozati javaslattal együtt az előterjesztést is elfogadta. Kérdése: mit jelent a BIOKOM Kft. ígért jelentős támogatása a sportpálya kialakításához? Dr. Páva Zsolt: Zalay Buda irodavezető urat kéri a válaszadásra. Zalay Buda: nem érti teljesen Körömi képviselő úr felvetését. Biztos abban, hogy a nem teljes ismeret adhatta az okot, hogy ebben a kérdésben aggályát fejezi ki. Nagyon pozitív kezdeményezésnek érzi, hogy a Közgyűlés a Szabadidő Központ, illetve sportfunkció bővítésben egyetért, és ehhez akár szponzorok segítségével is, próbálják meg ütemekre bontva a megvalósítást elősegíteni. A BIOKOM Kft. már korábban felajánlotta, - még a Melinda utcai területre vonatkozó elképzelést megelőzően - hogy szándékában áll a déli városrész sportfejlesztése iránt tenni. Amikor az elképzelés kiderült, konkrétan 1-1.5 M Ft-os tárgyévi segítséget ígért a Kft., ami indokolt, hiszen a terület az övé. A saját területén fog beruházni várhatóan a BIOKOM Kft. Körömi képviselő úr beruházási szabályzattal összefüggésben tett észrevételére elmondja, ez egy előzetes tájékoztató. Szó sincs semmiféle programról, hiszen a fedezete nem áll rendelkezésre. Egyetlen dolog biztos, amely közgyűlési döntéssel bír, a kutyafuttató tervezése, illetve megvalósítása. Ebből a komplex dologból a sportterület bővítés tanulmányterve készül el, amihez majd a pénzügyi szabályozás és elképzelés is mellé kerül. Körömi Attila: kéri az irodavezető urat, ne véleményezze hozzászólását, hanem legyen szíves szorítkozzon a válaszra a későbbiekben. Amit az irodavezető úr elmondott, nincs az anyagban leírva, éppen ezért irányult erre a kérdése. Megismétli, számára nem szimpatikus, ha közszolgáltató cég jelentős pénzeket fektet be nem a profiljához tartozó beruházásokba, még akkor is, ha ez a terület az övé. Tudják, melyik önkormányzati céghez, hogyan kerültek apportálásra különböző területrészek, lehet, hogy rendezni kellene. Ettől azonban még fennáll az a gyanú, hogy a BIOKOM Kft. fő tevékenységi köre a szemétgyűjtés, szállítás, lerakás és a közterületek
16 fenntartása Pécs városában. Nem biztos, hogy a szemétdíjat fizető városi polgárok pénzét éppen sportcentrumba kell befektetni a BIOKOM Kft-nek. Úgy gondolja nem helyes, ha a Kft. az adófizetők pénzén olyan funkciót szponzorál, amely nem feltétlenül illik a fő tevékenységi körébe. Annyit kért, ezt jó lenne jobban áttekinteni, mielőtt kialakul az a gyakorlat Pécs városában, hogy közszolgáltató cégek szponzorálási tevékenységbe kezdenek a kötelezően beszedett díjak terhére. Nem biztos, hogy ez helyes magatartás, ezt kérte, hogy nézzék meg; nem feltétlenül ezen a Közgyűlésen. Szeretne azonban majd erről egy pontosabb tájékoztatást kapni az Irodától, mit jelent ez a finanszírozás és milyen forrásból áll rendelkezésére a BIOKOM Kft-nek ez a milliós nagyságrendű összeg. Meixner András: egyetért Körömi Attila képviselőtársával abban, hogy meg kell nézni ezeket a forrásokat, de úgy gondolja, most a terület más vonatkozásairól van szó. A funkcióváltást el kellene fogadni és ezt követően megkeresni azokat a forrásokat a BIOKOM Kft-vel, vagy tőle függetlenül, amelyek biztosítják, hogy a kívánt funkció megvalósuljon. A finanszírozási terv részleteit nem ismeri teljesen, de tudomása szerint korábban az IFOR ígért komoly pénzösszegeket a baseball pálya létrehozásához. Az SFOR szintén tartotta a felajánlást, de minél tovább halad az idő, annál kevésbé valószínű, hogy a támogatás megvalósul. A BIOKOM Kft. az iparűzési adó 10 %-ából a gyakorlatának megfelelően az Alapítványt támogatta, tehát ilyen jellegű ígérvényei már vannak, hogy az egyéb forrásokat ki ígérte meg, nem tudja. Dr. Faragó László: véleménye szerint az irodavezető úr válasza egyértelmű és kielégítő volt. Az előterjesztés szerint az Önkormányzat egy funkciómódosításról dönt. A pénzügyi fedezetet illetően a határozati javaslatban erről nincs szó. Az Önkormányzatnak - mint az utóbbi években mindenki tapasztalhatta - nincs fejlesztési forrása. A város fejlesztése azonban nem állhat meg, mert az Önkormányzat konkrét anyagi eszközökkel nem tud részt venni a területén a különböző fejlesztésekben. Ezért elsődleges feladata, hogy lehetővé tegye ezeket a fejlesztéseket és lehetőségei szerint szervezze, segítse elő, hogy egyéb, más tőketulajdonosok vegyenek részt a város területén a fejlesztésekben. Ez az egy mondat arra utal, hogy kb. 20 M Ft-os nagyságrendre becsült beruházásból az Önkormányzatnak csak a kutyafuttató kialakítására van némi pénze. Erre érvényes közgyűlési döntés van, az összes többit meg kell szervezni. Ilyen utalás, hogy pl. a BIOKOM Kft., amely a saját területére egyébként is köteles költeni, ez nemcsak abban nyilvánulhat meg, hogy kaszál, hanem abban is, hogy egy sportterületen nyírja a füvet, ezáltal saját területének értékét növeli. Ez önmagában nem elítélhető. Éppen azért került ez a mondat az előterjesztésbe, hogy további információkat adjanak és tájékoztassák a Közgyűlés tagjait. Végezetül megemlíti, nem gyakorlat, hogy a határozati javaslattól függetlenül az előterjesztésben szereplő hasonló mondatok elkötelezettségeket jelentenek. Papp Béla: Körömi képviselő úr által felvetett probléma nem annyira súlyos elvi kérdés, mint ahogyan érzékeltette. A BIOKOM Kft-nek pl. több tevékenységből származik bevétele. Nemcsak a kötelező igénybevételből adódó lakossági befizetett forintokból, hanem egyéb vállalkozási
17 tevékenységet is folytat. Az említett 1 M Ft-ot akár ennek az árbevételéből és nyereségéből is tudja biztosítani, így már nincs elvi probléma sem a szponzorálással. Ha ennyire komoly elvi kérdés lenne a szponzorálás, akkor Magyarországon a szponzori tevékenység elég nagy bajba kerülne. Reméli, ez nem fog bekövetkezni. Dr. Páva Zsolt: több hozzászólás nem lévén, a 4.) pontot teszi fel szavazásra. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a funkció módosítást tartalmazó előterjesztést, valamint határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 255/1998. ( 06.04, ) sz. határozata A Melinda utcai Szabadidőpark ingatlanainak funkcióváltozásáról és használati viszonyairól 1./ Pécs M. J. Város Közgyűlése támogatja a Szabadidőpark ingatlanainak funkcióváltozását a következők szerint: Hrsz (Pécs) Megnevezés 21.228/4 közpark kutyafuttató) 21.229/6 közpark 21.229/5 közpark kutyafuttató is) Felelős:
Új funkció (tervezett sportpályák (labdarúgó- és baseball) kutyafuttató (jelenleg természetvédelmi terület
Zalay Buda a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője
Határidő: 2./ Pécs M. J. Város Közgyűlés felkéri a Pécsi Közüzemi Rt.-t, hogy 5 év időtartamra kössön szerződést a Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidő Központ Közalapítvánnyal a Melinda utcai Szabadidőpark működtetéséről az előterjesztésben vázolt funkciók szerint. A szerződés tartalmazza, hogy a területen végzett értéknövelő beruházások megtérítésére a szerződés megszűnésekor nincs lehetőség. Felelős: Határidő:
Soó László a Közüzemi Rt. vezérigazgatója és Dr Kincsei Károly a Közalapítvány vezetője 1998. június 30.
3./ Pécs M. J. Város Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy a jelen határozat 1. pontjában szereplő művelési ág alól kivett ingatlanok elnevezésében bekövetkezett változás ingatlan nyilvántartásban történő átvezettetését a Pécsi Földhivatalban kezdeményezze.
18
Felelős: Határidő: Kapják:
Zalay Buda a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője 1998. június 30. tisztségviselők, Gonda Tibor, dr. Faragó László bizottsági elnök, Irodák vezetői
Dr. Páva Zsolt: szavazást kér a 4/.) pontban jelzett rendeletmódosításról, a kutyafuttatók tekintetében. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta; megalkotta 20/1998. (06.15.) sz. rendeletét a kedvtelésből és sportcélokból tartott állatok tartásáról és védelméről szóló 29/1997.(06.01.) sz. Ör. módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete.
5.)
Jelentés Pécs város közlekedésszervezésének és közlekedésbiztonságának helyzetéről Előterjesztő:
Soó László vezérigazgató dr. Cserép Attila, rendőrezredes, városi rendőr kapitány
Dr. Páva Zsolt: köszönti dr. Cserép Attila ezredes urat, Pécs város rendőrkapitányát. Dr. Cserép Attila: az előterjesztés közös jellegét emelné, mely példaértékű, hogy két ilyen intézmény, mint a Közüzemi Rt. és a rendőrség azonos témában közös előterjesztéssel él a Közgyűlésen. Egyfajta útmutatás is, hogy az együttműködést, a közös gondolkodást a jövőben fokozni kívánják. A Városi Balesetmegelőzési Bizottság az anyagot május 29-én megtárgyalta, az abban foglaltakat elfogadta. Néhány kiegészítő javaslat született, amelyet Soó László fog ismertetni. Az anyaghoz egy kiegészítést tenne: elkészült az idei esztendő első négy hónapjának közlekedési, baleseti statisztikája, melyből három mozzanatot emelne ki. Az összes baleset 1998. első négy hónapjában majdnem 100-zal kevesebb volt. A tavalyi azonos időszakban regisztrált 437 balesettel szemben ez évben 349 -et helyszíneltek. A másik két adat szorosan összefügg, szól az anyag arról, hogy a közlekedésrendészeti állományukat igyekeznek folyamatában problémaérzékennyé, bűnügycentrikussá tenni, hogy a közlekedés biztonságát veszélyeztető magatartásokra, a gépjármű, a közúti jelzőtáblák lopására nagyobb figyelmet fordítsanak. Ez tükröződik abban a két számadatban, ami a bűncselekményen tettenért elkövetők
19 elfogását és előállítását jelzi. A tavalyi 4 esettel szemben 18 elfogás, az 1997. évi 45 előállítással szemben 100 -at hajtott végre csak a Közlekedésrendészeti Osztály. Soó László: a rendőrkapitány úr bevezetőjében említett gondolatot kicsit bővebben kifejtené. Ezzel a mai előterjesztéssel arra mutatnak példát, hogyan lehet teljesen különböző szervezetek együttműködésével, mindannyiukat érintő közösségi problémákat megoldani. A képviselő-testület előtt nem ismeretlen az a kérdéskör, hogy önkormányzati rendőrség. A közelmúltban is szerepelt a sajtóban erről különböző vélemény, állásfoglalás. Van olyan indoka, ha közvetlenül az Önkormányzat hatáskörébe tartozna, eredményesebben tudna fellépni akár a közbiztonság, vagy ezen belül a közlekedésbiztonság kérdéseiben. A tényhelyzet nem ez; biztosan vannak más szempontjai, indokai, hátrányai ennek a lehetőségnek. A tényhelyzet, hogy állami rendőrségük van, melyet a városban működő szervezetek tudomásul vettek, ebből kiindulva próbáltak megoldási módozatokat találni. Ez a kísérlet arra lehet példa, hogyan tud egy állami rendőrség, a városi önkormányzat, a közútkezelő gazdasági társaság, a polgárőrség és egyéb civil szerveződés úgy együttműködni, hogy összehangolt munka képét vetítse elő. Megoldjon olyan problémákat, amelyek egymásra várással nem oldhatók meg, és azok számára kedvez, akik akár a közbiztonság, közlekedésbiztonság terén nem kívánják a szabályokat betartani. A Városi Baleset -megelőzési Bizottság vállalta, hogy összekapcsolja ezeket a szervezeteket, feltárja a problémákat. Megbeszéli a javaslatokat és a hivatalos úton - a megbízó, vagy a képviselt szervezetekhez - továbbítja az észrevételeket, javaslatokat. Egyúttal - mint ahogyan a mai előterjesztés bemutatja - beszámol a tényhelyzetről és kéri a megoldáshoz a javaslatokat. A Közgyűlés elmúlt évi előzményét követően készült el az anyag. A részleteivel nem kíván foglalkozni, hiszen kitűnik belőle, nincs különösebb szégyenkezni valója Pécsnek a hasonló méretű városok tekintetében. Az előterjesztés nem fogalmaz meg filozofikus, programszerű téziseket a jövőt illetően, egy jó tényhelyzetet, tényképet tár a képviselők elé. Várják az észrevételeket, amelyeket a következő időszakban hasznosítani tudnak, illetőleg a megoldásukat megkísérelik. Az észrevételekre természetesen - amennyiben tudnak - reagálni fognak, és ennek előrevezetésével kéri a testületet, hogy fogadja el jelentésüket. Körömi Attila: véleménye szerint egy nagyon alapos és jó előterjesztést kapott a testület. Az anyag jól összefoglalja - a témának megfelelően - a város közlekedésbiztonsági és közlekedésszervezési helyzetét. Az előterjesztés négy pontjára kíván reagálni, mivel határozati javaslat értelemszerűen nincs, hiszen egy jelentésről van szó. A 2. oldalon, a legutolsó mondat: "Megerősödött a Közterület-felügyelet és aktivitása érzékelhetően növekedett", nyilvánvalóan nem az előterjesztők hibája, hogy ez így került az előterjesztésbe, mert amikor az anyag készült, a Közterület-felügyeletnél a vizsgálat folyt, mely téma a zárt ülés egyik
20 napirendi pontja lesz. Most már tudják, hogy a Közterület-felügyeletnél folyó pozitív fejleményeknél sajnos jelentősebb mértékben növekedtek a negatívak, de még egyszer hangsúlyozza, ezt az előterjesztők az anyag készítése időszakában még nem tudhatták. Ez részéről csak egy észrevétel volt. A 3. oldal közepén található egy olyan megfogalmazás, hogy a szilárd útburkolatokon túl 3 km belterületi és 1.5 km külterületi kerékpárúttal is rendelkezik a város. Ha Pécs városa szeretné követni a többi magyar kis, közepes, vagy nagyváros példáját, akkor a jövő évi költségvetés során kell pótolnia azt, hogy a városi kerékpárutak tovább bővüljenek. Egy ilyen nagyságú városban 4.5 km-es kerékpárút azt jelenti, hogy tulajdonképpen Kertvárosból a Széchenyi térig sem ér el. Ezt csupán azért vetette fel, hogy érzékelhető legyen, milyen rövid ez a 4.5 km egy ekkora városnak, amikor egy kerékpár kultúra kezd meggyökerezni Magyarországon. Ez a Közgyűlés legfontosabb feladata és nem az előterjesztőké. A következőkben az előterjesztőkhöz szólna, kérve segítségüket. A 7. oldal alján található c.) pont úgy fogalmaz, hogy Kertvárosban a gyalogos balesetek szempontjából a Kanizsai Dorottya úttól kifelé eső szakasz, Nagyárpád irányába vezető útszakasz továbbra is veszélyes, bár itt az utóbbi időben csökkentek a gyalogos balesetek. Ez valószínű így van, de meg kell említeni, hogy az ún. Szellemvároshoz vezető gyalogos út kiépítés nincs. Vagy az OMW területén kell járni az ott lakóknak, vagy ha gyalog szeretnék megközelíteni a várost, akkor balesetmentesen nehezen tudják megtenni. Vissza- utalna a választási kampányra; konkrét megkeresés érkezett, hogy úgy tudják, a szakiroda szerint itt zebra kiépítése nem oldható meg Úgy gondolja, minden megoldható, ha a hatóságok akarják a törvényes kereteken belül. Kéri az illetékeseket, próbáljanak meg azon túl, hogy az út egyik oldalán járdát szeretnének építeni, egy gyorsabb megoldást, hogy valamilyen módon zebrát alakítsanak ki ezen a területen, akár lámpa nélkül is, esetleg egy sárga villogóval annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a baleseteket. Hamarosan jön a nyári szünet, éppen ezért fontos lenne, hogy szűkítsék ennek a veszélynek a lehetőségét. A 15. oldalon található a Közüzemi Rt. saját beruházásának terve. Ebben szerepel, hogy az Illyés Gyula úti régi buszforduló és az Akácos sor összekötésével az autóbusz körjárat biztosítható. Nagyon örülne, ha 1998ban ez megvalósulna, vagy legalább egy szűkített szakasza, amire utal is az előterjesztő. Ez a picinek tűnő fejlesztés a Málom faluba és a rózsadombi városrész összekötésében egy igen jelentős területbővítést jelene, sok további lépést előkészítene ennek a rövid útszakasznak a kiépítése. Kéri próbálják végrehajtani ebben az évben. Kukai András: az elmúlt évi előterjesztésre gondolt, amikor átlapozta az anyagot, melyben megoldási javaslatokat nem tártak eléjük. A címben szerepel, hogy "Jelentés", tehát egy állapotrögzítést próbáltak eléjük tárni rendkívüli alapossággal, jó csoportosítással, mint ahogy Körömi képviselőtársa mondta. A kerékpárúttal kapcsolatban elmondaná
21 képviselőtársának, - észrevételezte, milyen rövid a 4.5 km-es kerékpárút és még ezt sem birtokolhatják a kerékpárosok Kertvárosból a belvárosig tegnap a Város- és Környezetfejlesztési, valamint a Közlekedési és Kommunális Bizottság megtárgyalta a kerékpárút fejlesztési koncepciót, amely a felmerült néhány problémával, egyeztetésekkel hamarosan a Közgyűlés elé fog kerülni. Visszatérve a jelentésre, nagyon jó választása volt az egy évvel ezelőtti tárgyalást követően a Rendőrkapitányságnak, hogy Balesetmegelőzési Csoport került kialakításra. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy Pécs a megyei jogú városok közül szinte az első helyen van a baleseti statisztikát tekintve. Ez év első négy hónapjának statisztikája még a tavalyi évet is túlszárnyalta javulás szempontjából. Mindenképpen szükséges néha egy ilyen beszámolót tartani és azt követően meghatározni, hogy milyen úton lehetne tovább haladni annak érdekében, hogy ténylegesen javuljon Pécs belvárosának a baleseti statisztikája. Attól függetlenül, hogy javulás mutatkozik, a gyalogos balesetek száma eléggé magas, és pontosan a veszélyeztetett szakaszokon következnek be. Egy évvel ezelőtt javasolta az esetleges sebességkorlátozást a Rákóczi úton és a Vásárcsarnok előtti útszakaszon, a távolsági buszpályaudvar környékén. Ha a Balesetmegelőzési Csoport erre figyelmet fordítana, elemezné; a gyalogos balesetek tekintetében is csökkenést lehetne elérni a sebességkorlátozás beépítésével, vagy esetleg felhívó jeleket próbálnának igénybe venni. Megemlíti a jelentés a Gyárvárosi Iskola előtti - kijelölt gyalogátkelőhelynél lévő - gyalogos lámpát, hogy rendkívül erős, forgalom lassító tényező. Úgy érzi, a mai számítógépes technikába talán már beépíthető lenne, ha az iskolás gyerekek megnyomják a gombot, akkor egy szinkronhatást ki lehetne alakítani az ott lévő forgalmi lámpákkal. Valamilyen formában szabályozni lehetne. Nem tartja szerencsésnek - főleg az iskola előtti és már megszokott - gyalogátkelőhely áthelyezését az Álmos utcai forgalmi csomóponthoz. A szakembereknek át kellene gondolkodniuk, hogy lehetséges-e egy szinkronhatás beépítése. Említi a jelentés, hogy Kertvárosban a Táncsics Mihály út - Siklósi út kereszteződésében nagy a balesetveszély. Tapasztalatai szerint a lámpák működése miatt kevésbé van balesetveszély, csak akkor áll fenn, ha a csomópontnál a lámpák valamilyen oknál fogva nem működnek. Úgy gondolja, ezt a Baleset-megelőzési Csoport vizsgálta már. A jelentés megállapítja, hogy még mindig problémát jelent a Vásártér közvetlen környezetében, a közutakon, a zöldterületeken és lakó-, pihenőövezetben a szabálytalanul parkírozó gépjárművek nagy száma. Megoldási javaslat itt sincs. Ezúton kéri a kapitány urat, tegye lehetővé, hogy egy egyeztetés során próbáljanak megoldást keresni, hogy valamilyen formában javítsanak a helyzeten. Természetesen az autósok szemléletváltásán is nagyon sok múlik, mert nemcsak a tiltó táblák, és betartásuk a fontos, hanem bizonyos szemléletváltás is.
22 A Közüzemi Rt. felé tenné észrevételét: a burkolati jelek felfestését, elsősorban a gyalogos átkelőhelyekre gondol. Minden évben felül kellene vizsgálni, újra festeni a kopottakat. Nem kizárt, hogy az itt történő balesetek azért vannak, mert nincs kellőképpen kihangsúlyozva a gyalogátkelőhely. Kéri az Rt-t, vizsgálja felül minden év elején a burkolati jeleket, ezzel is elősegítve a gyalogos balesetek csökkentését. Traj Ferenc: a jelentés 9. oldalán található gyárvárosi résszel szeretne foglalkozni. Megfogalmazásra került: "Fokozottan balesetveszélyes szakasz a Budai vám kereszteződés, valamint a Zsolnay Vilmos utca Puskin tértől Komlói útig terjedő szakasza." Feltételezi, ezt valamely statisztika alapján írták le, neki más a véleménye erről. A Komlói úton lévő, az Iskola és FelsőMeszesnél lévő gyalogátkelőhelyeknél látja inkább a nagyobb balesetveszélyt. A napokban történt ott egy nagyon súlyos gázolás a gyalogátkelőhelyen. A lakosság számtalanszor végzett aláírásgyűjtést, kérve, hogy itt helyezzenek el hasonló lámpát, mint a Gyárvárosi Iskolánál. Ott egy nyomógombbal lehet működtetni a lámpát, amely szinkronban van a Budai vámi lámpajelzővel. Erre mindig az volt a válasz, a gyalogos átkelések száma egy órára vetítve nem éri el azt a mértéket, ami szükségessé tenné a lámpa elhelyezését. Tudják, hogy a városon átvezető főútvonalak, a 6-os, 66-os út a Közúti KhT kezelésében van, de annyi köze a városnak lehetne hozzá, hogy kikérjék a véleményét, amikor forgalomirányító lámpát helyeznek el. Szintén akadályozza a Zsolnay utcában való folyamatos közlekedést - a Major utcából még soha nem látott kiforduló járművet - a lámpa rendszeresen megakadályozza, leállítja a forgalmat. Ugyanez vonatkozik az Álmos utcai forgalomirányító lámpára is. Nem tudja, miért kellett oda elhelyezni, amikor a panelszállító járművek annak idején ki tudtak fordulni minden forgalomirányító lámpa nélkül. Ez nincs szinkronban a Mohácsi úti lámpával. Csatlakozik Kukai képviselőtársa felvetéséhez, hogy nem az Iskolánál lévő kézzel szabályozható lámpát kellene megszüntetni, - ami szinkronban van a Mohácsi úti lámpával -, hanem ennek a lámpának a létjogosultsága vonható kétségbe, ami az Álmos utcánál van. A Közüzemi Rt. által összeállított anyag részből megállapítható; hogy az Andrássy utcánál, a laktanya utáni szakaszon autóbuszmegálló létesülne a Vasasról, Hirdről és Somogyról érkező buszok számára. Ez egy nagyon régi kérés, számtalan aláírásgyűjtés történt ebben a témában, éppen ezért ezt az elképzelést támogatni tudja. Mindenképpen szeretné, ha a jegyzőkönyv azon szakasza, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik, eljutna a Közúti KhT-hoz; vizsgálja felül, hogy a jelzett forgalomirányító lámpákra szükség van-e? Különösen vonatkozik ez az éjszakai órákra, amikor a Major utcánál, az Álmos utcánál sárgán villoghatnának, mivel ugyanúgy leállítja a forgalmat, pedig keresztirányban semmiféle közlekedés nem történik. Baumgartner Sándor: elismerve a jelentés hasznosságát és fontosságát két dolgot említene. Az egyik a belvárossal, a másik Uránvárossal
23 kapcsolatos. Az anyag is megállapítja, a belvárosban a legnagyobb gond a tilosban parkolás és az engedély nélkül történő behajtás. Az Irgalmasok utcájára gondol, továbbá a Citrom utcára és a Rákóczi út - Jókai utcai közötti szakasz északi oldalára, ahol állandóan és rendszeresen sok gépkocsi parkol, akadályozva a forgalmat, különösen a buszokét. Ez a kritika észrevétel a közelmúltban elhangzott, de számára érzékelhető javulás, változás nem történt. Változatlanul parkolnak az Irgalmasok utcájában úgy, hogy az árurakodásnak a jelét sem látni. A közelmúltban kapott elutasító választ, miszerint nem indokolt sárgán villogó lámpa elhelyezése a Veress Endre utcai Rendelőintézetnél. Feltételezi, vizsgálódások után jutottak erre a megállapításra. Ettől függetlenül nem egyezik a véleményük. Az anyag azt írja, Uránváros legveszélyesebb útszakasza az Esztergár és az Ybl Miklós utca. Az előbb említett EEI. és a 17 emeletesnél lévő kereszteződés, gyalogátkelőhely rendkívül balesetveszélyes, amely a közmeghallgatáson is felvetődött. Ezen a területen helyezkedik el a gyógyszertár, a Foglalkozás Egészségügyi Regionális Központ. Ide csatlakozik a Szőnyi Ottó u. a rendőrségtől, valamint a Berze utca és a Bánki Donát utca forgalma is. Mindenképpen indokoltnak tartja, amennyiben nem lehet sárgán villogó lámpát elhelyezni, - mert szerintük nem indokolt, vagy igen költséges - akkor legalább a fekvő rendőr megoldást próbálják alkalmazni. Galbáts András: a közös előterjesztést csak dicsérni tudja. Érződik belőle a mintegy 7 éves úgymond kisgazda próbálkozás is. A város nem veheti magára, hogy van egy szegény rendőrség, egy szegény város, amelynek egy dolga van, figyelmeztesse a rendőrséget: intézze feladatát úgy, ahogyan tudja, ehhez az állam biztosítson pénzt. A város mintegy 7 év után tudomásul vette, ez nem járható út és nagyon pozitívan a rendőrségnek több lehetőséget adott. Ez is érződik egy kicsit ebből az anyagból. Egy mondatot ragadna ki a jelentésből: a rendőrség is hivatkozik arra, hogy szemléletváltozás történt, polgár-központosabb lett, a bűnüldözés, a szabálysértés konkrét elkövetésének a ténye került előtérbe az egyéb adminisztratív intézkedésekkel szemben. Felhívja a figyelmet egy speciális ügyre, amit sajnos nem tudott elintézni, pedig hozzátartozik a város rendjéhez. A szegény emberre az jellemző, hogy bizonyos dolgokra jobban vigyáz, mintha gazdag lenne. A várost a rendőrsége sok tekintetben reprezentálja. Ha ideérkezik egy külföldi, egy vidéki ember, s dolga van a rendőrségen, nem lenne szabad megengedni, olyan érzése támadjon, - ha a rendőrségre ránéz- hogy az egy szegényház. Viszont a rendőrség táblája láttán, ilyen érzése keletkezik. A tábláról a magyar címer lekopott, s ez kissé talán az államot is definiálja. Próbált lehetőséget találni a probléma megoldására, de sikertelenül. Ez úton ismételten kéri, hogy ezt a kérdést a polgárok óhajára rendezzék. Ha annyira szegény a rendőrség, hogy továbbra sem tudja megoldani, akkor a következő Közgyűlésen javasolni fogja, erre a célra adakozzanak. Troska Gyula: az anyag a legveszélyesebb útszakasznak minősíti Kertvárosban a Nagy Imre út, Maléter Pál és Keszüi úti részt, ami már hosszú ideje gondot jelent. Sajnos erre megoldási javaslatot nem talált az
24 előterjesztésben. Hozzá kell tenni, ezen a kereszteződésen keresztül halad majdnem a Rózsadomb, Málomi és Malomvölgyi út összes közlekedése, óriási a zsúfoltsága. Nem véletlenül minősítik a legveszélyesebb útszakasznak, hiszen a balesetek száma is elég gyakori. A korábbi közterület rendezéseként erre az útkereszteződésre közvetlenül a betorkolástól 10 méterre rávezettek egy gyalog-járdát, amelyet nem követ az úttesten gyalogos átkelőhely felfestés, - bizonyára biztonsági okok miatt - ettől függetlenül a közlekedés mégis ott történik. A helyszíni bejárást megköszöni, a jelzést látja. Intézkedést szeretne kérni a környék lakossága és főleg a gyermekek érdekében. A másik, saját körzetét is érintő kérdés, az ún. buszmegálló körüli vita. Ismeretes, a Nagy Imre út villanyrendőre után a legnagyobb útkereszteződés a Testvérvárosok tere körüli megálló, ahol megközelítően 10-20 ezer lakos veszi igénybe az autóbusz-közlekedést, továbbá az 508-as Ipari Iskola tanulói is itt szállnak buszra. Remélhetőleg a buszváró ügye ebben az évben, ezen forgalmas útkereszteződésben megoldódik. Köszönetet mond azért, hogy elkészültek a Keszüi út és a Nagy Imre út kereszteződésénél azok a gyorsító megoldások, amelyek meggyőződése szerint rendkívül közérzet javítóak és közlekedésszervezés szempontjából nagyon pozitívak. Molnár Tamás: észrevétele az anyaghoz bizonyos tekintetben periférikus lesz. Soó vezérigazgatóhoz, mint társelőterjesztőhöz intézi kérdését. A Közgyűlés március 5-én elfogadott, a város költségvetéséről szóló rendelete 3. számú mellékletében részletesen kifejti, hogy a Közüzemi Rt. által vállalt beruházások milyen tételekből állnak össze. Akkor is úgy gondolta, a leírt szó sokkal értékesebb, mint az ígéretek, így nemcsak a végösszeget, a 52 M Ft-ot, hanem a tételeket is kiemelten kezelték. E tételek egyike az autóbusz megállópárok építése. A 3.) pont Ady Endre, Márton utcai sarki autóbuszmegálló, itt nem kell megállópár, hiszen a visszafelé közlekedő buszok megállnak, a városból felfelé, az Ady Endre után kifelé közlekedő buszoknak van szüksége egy darab megállóra. Ezt vállalta a Közüzemi Rt., mint olyan beruházást, amely a város fejlesztései között elfogadott, de forrás hiányában az Rt. saját eszközeiből valósítja meg. A mostani előterjesztés VIII. része b.) pontja taglalja a Pécsi Közüzemi Rt. által vállalt önkormányzati beruházásokat, amelyben szerepel a másik két, valóban a költségvetési rendelet mellékletében is meglévő autóbuszöbölpár kialakítása, ugyanakkor az általa szorgalmazott Ady Endre, Márton utca sarki buszmegálló nem. Aki a Tettye alsó részén, a Majtényi utcából nyíló utcákban lakik, - 5-6-7 éve, az egyre idősebb és magatehetetlenebb lakosság a városból bevásárlást követően - egy rendkívül meredek utcasoron közlekedve kénytelen vagy az Ágoston tér aljáról, illetve a Búza térről, vagy pedig visszafelé a Sándor utcától megközelíteni a lakóhelyét. Az utcák meredeksége a Tettyének megfelelő, 25-30 fokos. Egy idős embernek hihetetlen nagy megterhelést jelent. Pontosan ezért nem véletlen, hogy hosszú éveken keresztül lakossági aláírásgyűjtések sorozata készült. Sajnos ez sem hozott eredményt, bárhová adták be a lakosok a panaszaikat, nem létesült út. Ő is megígérte, utána jár,
25 ezt megtette, a Közüzemi Rt. vezetőivel, illetve az ezzel foglalkozó helyettesével tárgyalt. Nem a hozzáállásukat kifogásolja, mert valóban nagyon segítőkészek voltak, ám az ebben érintett szakmai szervek, akik véleményezik a buszmegálló létesítésének lehetőségét, így, mint önállóan létesített - akárcsak ideiglenes - buszöböl kialakítását elutasították. A majdan kialakítandó Ágoston téri komplex útrendezés egyik részfeladatává tették, s nem a legaktuálisabb, a lakosság számára legkívánatosabb helyre tervezték. Lassan egy évtizede húzódik ez a lakossági vita a hatóságokkal. Nem tudja, mikor fogják átépíteni az Ágoston téri szintén hosszú évek óta húzódó beruházást, mikor válik végre aktuálissá a helyzet, hogy egy nagy beruházás végeredményeként egy buszöbölt lehessen létesíteni. Szorgalmazza Soó vezérigazgató úr felé, keressék meg a megoldást. Ha valóban a végleges megoldás az, hogy az Ágoston téri nagy beruházás része lehet csak a megálló, addig is ideiglenes jelleggel a vállalt feladataik teljesítése mentén teljesítsék a lakosság széles körének régóta hangoztatott kívánságát. Létesítsenek egy felfelé menő, a 38-as, 38/A-s buszoknak ideiglenes megállót a területen. Dr. Romváry Ferenc: Soó vezérigazgató utolsó mondata győzte meg arról, hogy javaslatokat, tanácsokat lehet adni, ezt szeretné most megtenni. A fedlapok, amelyek ha periférikusan is csatlakoznak a jelentéshez, a közlekedésszervezéshez, a közlekedésbiztonsághoz hozzátartoznak. Ha valaki végig autózott a Zsolnay Vilmos úton Pécsvárad, Budapest felöl jövet, tudja, számtalanszor kényszerül átlépni a záróvonalat. A fedlapok 1-2-3 cm mélységben vannak, amikor már az ötödik ilyen fedlapon megy át valaki, nem figyeli a házakat, a környezetet. Lehet, hogy ez taktika, hogy a lepusztult házakat így nem veszi észre első benyomásként a Budapestről érkező. Mindezektől függetlenül, nem hiszi, hogy ezeket a fedlapokat a XX. század végén ne lehessen eltüntetni. El kell valamilyen módon őket rejteni, esetleg leaszfaltozni. Nem tudja, Nyugaton ezt hogyan oldják meg, de gondolja, ott is az úttest alatt mennek ezek a vezetékek. Mindaz amit elmondott, nemcsak a Zsolnay Vilmos útra vonatkozik, hanem a város egészére, ami rendkívül zavaró. Annak idején azért építették a 6-os átmenő útszakaszt, hogy tehermentesítse a belvárost, a Rákóczi utat, a Hungária utat, a Szigeti utat. Azonban, ha legtöbb esetben nem lehet balra kanyarodni, rákényszerül az autós arra, a legegyszerűbb megoldás, ha végigmegy a Szigeti úton, mert ott mindenfelé lehet kanyarodni, és nem kell nagy kerülőket tenni. A rendőrlámpákat illetően, vannak ún. "tisztességes" rendőrlámpák, ez alatt az érti, hogy az ember nyugodtan, békésen kivárja, amíg zöldre vált. Vannak viszont olyanok, amelyek nem akarnak váltani. Ilyen például a Szigeti vámnál lévő, amelyik igen lassú váltásra van beállítva. Ezen túlmenően pl. a Nagy Lajos utcai, ha a Zipernowszkytól kikanyarodik a busz, biztos, hogy az Egyetem utcai lámpa pirosra vált. Ezeket valami módon össze kellene hangolni. A József utcában háromszor változik a menetirány, ez az utca végig egyirányú. Ahhoz, hogy valaki innen eljusson valahová, háromszor annyi utat megtesz, mint amennyit egyenes irányban tenne meg. Ezen is valamilyen módon változtatni kellene, mert nem igazán ésszerű.
26
Az elhangzottakat szerette volna apró tanácsként elmondani azzal, hogy bizony sok minden hozzájárul a közlekedés biztonságához, az is, hogy az autóvezetők ne legyenek idegesek, vagy azok, amelyeket az előtte szólók említettek. Golob Ferenc: néhány megjegyzése lenne az anyaghoz, és kérése is. Kellően alapos, átgondolt az előterjesztés, a jelentés, ezért vet fel a képviselőkben annyi féle kérdést, észrevételt. Tudják, vannak parkolási és közlekedési anomáliák Pécsett, annak ellenére, hogy van egy elfogadott parkolási koncepció, amelyben a Városi Balesetmegelőzési Bizottság amelyre a jelentés is hivatkozik - közreműködött. Részt vett a tömegközlekedés fejlesztési munkaprogram kialakításában és véleményezésében is. Ezzel kapcsolatban az a kérdése, mi van ezzel a koncepcióval, a munkaprogrammal. Ez valamikor elindult, a háttérben dolgoznak emberek, bizottságok, tisztségviselők, tisztviselők, de nem tudnak róla semmit, csak a jelentés kapcsán kerül eléjük. Nem találkozott a jelentésben sem azzal, - pedig igen fontos lenne - mivel néhányszor elromolnak a közlekedési lámpák, akkor mi van? Pl. a Konzum kereszteződésében hatalmas a torlódás, senki nem tudja, mikor, merre mehet. Ilyen esetekben kellene a rendőri forgalomirányítás nemcsak ide, hanem több más forgalmas csomópontban is. Ezt nem tapasztalják, kéri az illetékes szerveket a megvalósítására. Nagyon fontos a baleset-megelőzési tevékenység, főleg a gyerekek oktatásával kapcsolatos. A gyermekbalesetek száma a nyári szünet idején nő, hiszen több a gyerek az utcán. Pontosan ezért erre nagyon nagy hangsúlyt kell a továbbiakban fektetni, anyagilag is ráfordítást igényel a megelőzés. Örül annak, hogy a VIII. táblázatban szerepel a Szigeti út - Tüzér utcai csomóponton felállítandó forgalomirányító fényjelző készülék. Hosszú évek hiányának pótlása ez. Ha idén elkészül, sokat fog segíteni a forgalom, a gyalogos forgalom biztonságossága érdekében. Petrovits Béla: kérdését és észrevételét a rendőrkapitány úrhoz intézi. Amint az anyag is írja, Pécs városában rendkívül nagy a járműforgalom, naponta mintegy 80-100 ezer jármű mozgását lehet tapasztalni. Ez éves viszonylatban mintegy 25-30 millió jármű mozgását jelenti a városban. Ehhez a nagy számhoz próbálta viszonyítani a rendőrség által alkalmazott szabálysértéseket, helyszíni bírságokat, melyet nagyon kevésnek tart. A Közlekedési Osztály és a területileg illetékes őrsök együttesen szabálysértést 1997-ben - az anyag szerint - 2.141 esetben alkalmaztak. Ugyanez a két részleg helyszíni bírságolást 11.833 esetben szabott ki. Ha ismételten figyelembe veszi a nagy járműmozgást, ez a két szám nagyon kevésnek tűnik. Kéri erre a kapitány úr válaszát. Kérdése, annyira megjavult Pécs városában a közlekedési morál, hogy nincs szükség nagyobb számú bírságra, vagy kapacitás probléma okozza a csökkenést? Feltűnő a 12. oldalon a b.) pont két utolsó bekezdésében
27 foglaltak is. Erre is választ kérne. 1996. évben 1.883 fővel szemben készítettek feljelentést közlekedési szabályok megsértése miatt, 1997-ben 1.092-vel. Ismétli előbbi kérdését, ennyire javult a helyzet? Az utolsó bekezdésben áll: 1996-ban szabálysértés miatt 16.827 fővel szemben alkalmaztak helyszíni bírságot, 1997-ben 7.620 fővel, jóval 50 % alatt. Mi ennek az oka? Két oka lehet, vagy a közlekedési fegyelem nagyon megjavult, vagy valami más lehetőség hiánya áll fenn. Dr. Faragó László: egy régi álláspontját fejtené ki, amelyet képviselőtársai hozzászólása előtt kellett volna elmondania; mert egy órája megy a vita, s az elhangzottak 80 %-a nem a közgyűlési munkához tartozik. Véleménye szerint a testület meghallgatott egy helyzetjelentést. A tennivalók, amelyekről szó van, a részletkérdések. Ugyanakkor, hogy egy buszmegálló létesítése jó helyen van vagy sem, már szakmai kérdés. Nem tudják itt megvitatni, eldönteni, hogy egy villanyrendőrnél hány autó fordul ki. Az sem ide tartozik, hogy az aknafedelek felemelésére van-e pénz? Úgy gondolja, a jelentést meg kellett volna előznie egy bizottsági tárgyalásnak. Nem baj, hogy a beszámolót meghallgatták. A további lehetőség: a feladatokat az illetékes bizottságban részletesen, szakmailag meg kell vitatni, hogy a jelentésből milyen feladatok adódnak a város, a Közüzemi Rt., a rendőrség számára. Az sem elfogadható, amit Kukai András képviselőtársa mondott, hogy megkeresi személyesen a rendőrkapitány urat. Van egy illetékes bizottság, ha ebben a témában teendői vannak az Önkormányzatnak, akkor napirendre kell tűzni, meg kell hívni a kapitány urat, s megbeszélni a feladatokat. Nem tartaná helyesnek, ha mind a 44 képviselő a személyes ügyeivel a kapitány urat megkeresné. Felhívja a figyelmet, inkább arra tegyenek javaslatot, hogyan legyen tovább. Javaslata: a problémaköröknek megfelelően a bizottságok a témából fakadó teendőket tárgyalják meg, mert most nem tudják lezárni. Péter Pál: elnézést kér a rendőrség képviselőitől a képviselőtársai nevében, akik "ötletrohamot" kaptak. Úgy érzi, ha az anyagot leadták volna a bizottsághoz, akkor ezeket a témákat már régen megvitatták volna, természetesen erre időnként sor is kerül - de úgy érzi e jelentés ürügyén ne menjenek át Közlekedési bizottsági ülésbe. Egyetért Faragó Lászlóval, ez az anyag egy helyzetjelentés. A statisztikai adatok nagyon szépen rendszerbe foglalt bemutatása, melyet akár elfogadnak, akár nem, így igaz. Kéri képviselőtársait, hogy a jelentést fogadják el és haladjanak tovább a munkában. Tóth Mihályné: valóban így igaz, hogy a képviselők a jelentéssel kapcsolatosan elmondják véleményüket, amely közvetlenül érinti őket. A vélemények azonban a Közüzemi Rt-nek, a rendőrségnek, a bizottságoknak, az Önkormányzatnak is megjelöli a további feladatait. Ilyen szempontból nem baj, ha egy jól szerkesztett, figyelemfelhívó anyag kapcsán véleményt mondanak. Észrevétele: a 9. oldalon a 2.) pontban Gyárvárosnál szerepel az anyagban, hogy a Budai vámi kereszteződés rendkívül fokozottan balesetveszélyes. Ezt az állapotot fokozza az, hogy a 13-as, 113-as, 14-es, 15-ös buszokon
28 közlekedő utasoknak - ha tovább akarnak közlekedni - ezen az útkereszteződésen kell áthaladniuk. Figyelemfelhívó gondolata, a városnak szüksége van-e hosszú távon erre a decentrumra? Ha igen, sokkal emberibbé, esztétikusabbá és rendezettebbé kell tenni. Tudja, a Közüzemi Rt. foglalkozik ezzel a témával, de közel egy éve nem tudnak előrejutni. Biztos abban, hogy egy megyei jogú városhoz méltatlan az ott található állapot. Körömi Attila: egyetlen okból kíván még egyszer szólni. Tiszteletben tartja dr. Faragó László és Péter Pál véleményét, nem is szeretne velük vitatkozni. Úgy gondolja, mint bizottsági elnökök a vitának azt a részét látják, hogy a felszólaló képviselők miért nem a bizottságon keresztül, őket megkeresve próbálnak akaratuknak érvényt szerezni, miért mennek bele a bizottsági ülésbe. Szerinte ez egy helyénvaló álláspont, az ő szemszögükből, viszont úgy gondolja, hogy az ilyen típusú jelentéseknek a közgyűlés előtti részletes tárgyalása - még akkor is, ha a képviselők részére úgy tűnik, hogy elvesznek a részletekben - azért helyes, mert nem baj az, ha a város polgárai azt látják, hogy a képviselők azért megpróbálnak nyitott szemmel járni a városban és közvetítik a kisebb-nagyobb közösségek által megfogalmazott igényeket. Miután nyilvános ülésen történik - mindenki megpróbálja a nyomásgyakorlásnak azt az eszközét is igénybe venni, hogy ha már nyilvánosan elhangzott és nem egy bizottsági elnöknek elküldött zárt levélben teszi az indítványát, a kettő nem ugyanaz. Itt nem arról van szó, hogy a bizottságok és a bizottsági elnökök feltétlenül olyan magatartást tanúsítanának, hogy ha a képviselők levélben keresik meg őket, akkor mindent visszautasítanak, és hogyha nyilvános ülésen keresztül érkezik a nyomásgyakorlás, akkor mindennek helyt adnak, hanem pusztán arról, hogy a nyomásgyakorlásnak ezt az eszközét egyetlen egy képviselő sem hagyhatja figyelmen kívül. Igazából nem hallott egyetlen teljesíthetetlen kérést sem. nem hallott olyant, hogy egy-egy területi képviselő, vagy bárki más olyan extra igényekkel fordult volna éppen a nyilvánosság megragadásával a Közgyűléshez, ami a költségvetést borítaná, vagy azon kívüli megoldásokat tett volna. Helyénvalónak tartja, hogy ennyien hozzászóltak és kifejezetten utcarészek, kis utcák, kisebb-nagyobb közösségek által megfogalmazott igények kerültek világossá tételre a nagy nyilvánosságon keresztül. Szerinte ez természetes, helyes és biztos abban, hogy a városi kapitány úr és a Közüzemi Rt. vezérigazgatója is be tudja sorolni az igényeket, ahol ezek teljesíthetők. Ha nem, akkor biztos abban, hogy megkapják a választ, melyik felvetés teljesülésének mi az akadálya. Baumgartner Sándor: örömmel vette volna, ha Péter Pál bizottsági elnök úr azzal fejezi be mondandóját, hogy majd kikéri a Közgyűlés erre vonatkozó jegyzőkönyvét a bizottság napirendjére tűzi és megvizsgálja az észrevételek jogosságát. Dr. Páva Zsolt: több észrevétel nem lévén felkéri az előterjesztőket, reagáljanak az elhangzottakra. Soó László: valóban a kérdések, felvetések összegzése kapcsán meg kell említeni, hogy nagy részük - egyetértve dr. Faragó László és Péter Pál
29 bizottsági elnök urakkal - későbbi bizottsági tárgyalást igényel. Ezért összefoglalóan mondaná, hogy valamennyi forgalomirányító lámpa, gyalogosátkelő-, zebra-probléma természetesen szakmai vizsgálódást igényel. Abban az esetben is, ha konkrétan pl. a gyárvárosi iskolával kapcsolatban, az anyaggal ellentétes vélemény fogalmazódott meg. Az Rt. ismét megvizsgálja ezeket a kérdéseket szakmai oldalról is nem utolsó sorban a Közútkezelő KhT-vel - amennyiben állami utakról van szó - felveszi a kapcsolatot. A kérdéskörök ezen csokrát feljegyezték és így próbálják majd figyelembe venni, hasznosítani, illetve megoldani. Néhány konkrét felvetésre kíván reagálni: - Körömi Attila képviselő úr említette a Közterület-felügyeletet. Valóban az előterjesztés nem ismerhette a mai fejleményeket, azt azonban igen - és az anyag megállapítása, valamint véleménye szerint is helytálló - hogy a korábbi közterület-felügyeleti ténykedéshez képest az elmúlt évben, beszámolási időszakban javult a közterület-felügyelet működése, hatékonysága. Más kérdés, hogy az ott felmerült problémákat nyilvánvalóan rendezni kell és még hatékonyabban be kell kapcsolni ezt az önkormányzati hatóságot is abba a körbe, amit a bevezetőjében említett. Így lesz tehát teljes körű valójában együttműködésük. - A Kanizsai Dorottya úttal kapcsolatos szakmai problémák nem újkeletűek. Ismét folyamatban van a végleges megoldása, akár a járdaépítésre, de különös tekintettel a gyalogos-átkelőhelyre. A számos szakmai-technikai probléma - és a hatósági vélemény is ebben az ügyben - úgy tűnik, megoldódik és megoldható lesz. - Az Illyés Gyula utcai buszforduló Málomi úttal történő összeköttetése két fázisban fog megoldódni; ez év júliusában a személygépkocsi közlekedési kapcsolat a két út között. Az autóbusz-körjárat viszont az útnak a második fázisban történő kiépítését igényli, amelyhez mintegy 25 M Ft szükséges. Remélhetőleg a következő évben erre forrást tudnak biztosítani. Megemlíti, hogy az ún. rózsadombi térség zsákutca jellegét valóban mindenféle szempontból célszerű ezúttal megszüntetni. - Az Ady Endre utca - Ágoston tér problémakörét Molnár Tamás képviselő úr már majdnem megválaszolta, ez az indoka annak, hogy az anyagban nem szerepel ez a bizonyos megálló, ugyanis a kiviteli tervből kikerült, tehát nem a Közüzemi Rt. vállalásából került ki. A kérdés jogosságát elismerve az Rt. megpróbálja a kivitelezés során valahogy visszacsempészni és megoldani ezt a kérdést. Különösen meri ezt ígérni az ideiglenes megoldásra, amit a PTRT-vel közösen próbálnak végrehajtani. A probléma szakmai jellegű, ugyanis ideális szakmai megoldása nincs az adott térségben ennek a megállónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy kevésbé ideális megoldáson ne gondolkodnak és azt ne próbálnák megtalálni. - Romváry Ferenc képviselő úr kapcsolatos felvetésére is ugyanezt tudja mondani, mint általában az átkelőhelyekkel kapcsolatban. Az érintett szervekkel, a Közútkezelő KhT-val meg fogják vizsgálni a forgalomtechnikai lehetőségeit. Biztosan állíthatja, az összehangoláson lehet javítani.
30 - A József utcai közlekedési problémák és Golob Ferenc képviselő úr felvetése összekapcsolódik, ugyanis valóban a parkolási koncepció gyakorlati megvalósítása fog ezekre a kérdésekre remélhetőleg választ adni. Ismeretes előttük, hogy a város parkolási koncepciójának megvalósítása az általános közlekedési viszonyok vizsgálatával és kialakításával együtt oldható csak meg. Remélik, hogy megvalósítása segíteni fogja a közlekedési problémák megoldását is. Összefoglalóan megemlíti, hogy természetesen a Közüzemi Rt. a Közútkezelő KhT-vel, a Rendőrséggel, a Balesetmegelőzési Bizottsággal együtt vizsgálni fogja az itt elhangzottakat, a jegyzőkönyvben foglaltakat, és a szükséges szakmai útra el fogják indítani. Dr. Cserép Attila r.ezredes: először is megköszöni a sok észrevételt; nem zavarta az ötletroham, hiszen ebből levonható a tanulság. Megemlíti azt a nagyon is kirajzolódó, kardinális problémát, hogy Pécs város úthálózatának és egyáltalán a forgalomszervezésnek nem a Rendőrség az egyedüli felelőse és gazdája. Itt van pl. a főútvonalak tekintetében az Állami Közútkezelő KhT. Azt nagyon rövid úton meg tudták oldani, hogy a Közüzemi Rt. és a Rendőrkapitányság vezetése összeült és rendszeresítették a problémamegoldó megbeszéléseiket. Rendszeresen járják a város útjait, vezetői szinten egyeztetnek. Létezik azonban egy Állami Közútkezelő KhT, és a felvetéseket feljegyezgetve arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb nem a Közüzemi Rt. a Rendőrkapitányság kompetenciája. A Közútkezelő KhT irányítja a fényjelzőkészülékeket, tehát a zöldhullámtól kezdődően egy sor dolog nem a Soó úr, de főleg nem a Rendőrség feladata. Úgy gondolja, ahhoz csatlakozhatna javaslat szinten, amit egyik képviselő úr mondott, hogy ezt az anyagot a jegyzőkönyvvel együtt el kell küldeni a Közútkezelő KhT-nak és szorgalmazni egy legalább olyan rendszeres együttműködést, mint amilyen a Közüzemi Rt. és a kapitányság között van. Kukai András képviselő úr említette, hogy üdvözli a Bűnmegelőzési Csoport felállítását. Erre csak annyiban szeretne reagálni, hogy a Jókai téren lévő, valamikor Körzeti Megbízotti Iroda, amely hosszú idő óta üresen áll, hamarosan a Balesetmegelőzési Csoport helye lesz, tehát rövid időn belül a Jókai térre egy kis rendőri egység kerül kiköltöztetésre. Golob Ferenc és Petrovits Béla képviselő úr intézett hozzá konkrét kérdést, mely nagyon érdekes problematika, hogy jó-e, ha magas a helyszínbírságolt, feljelentett személyek száma. Mily módon viszonyul mindez a balesetekhez, a közlekedési morálhoz, rendőri fellépéshez? Tavaly meghirdette a rendőrség az új típusú közterületi szolgálat koncepcióját. Lényege az állampolgárok segítése, hogy kérésüknek, ahol csak lehet, eleget tegyenek és mindamellett a kiemelt szabálysértőkkel, a bűnelkövetőkkel szemben sokkal határozottabban kell fellépni. Kvázi korlátokat szabtak, megtiltották a rendőri állománynak azt, hogy a semmitmondó szabálysértésekbe kössenek bele, és ilyen okokból tegyenek feljelentést, szabjanak ki helyszíni bírságolást. A megelőző időszak nagyobb számszaki adatait áttekintve döbbenettel tapasztalta, hogy a legtöbb
31 feljelentés személyi igazolvánnyal kapcsolatban történt. Tehát apróbb dolgok miatt. Ilyenekkel nem kellene a rendőrségnek foglalkoznia, erre nincs energia. A rendőr azzal foglalkozzon, ami potenciálisan veszélyhelyzetet jelent, ami a bűnügyi, közlekedésbiztonsági helyzet szempontjából lényeges. Minden arra utal, hogy ezzel egyre erőteljesebben foglalkoznak a kollegák. Ennek van egy ilyen vetülete, hogy kevesebb lett a feljelentés és a helyszíni bírságoltak száma. Nyilvánvalóan van javítanivaló. Egyetért Baumgartner Sándor képviselő úrral, hogy az Irgalmasok utcájában és még egy-két helyen élni kell a bírságolással, feljelentéssel, ahol a törvényes renddel szándékos szembehelyezkedés tapasztalható. E tekintetben ígéretet tesz a konkrét intézkedésekre. Golob Ferenc felvetette a rendőri forgalomirányítást, mellyel egyetért osztályvezető kollégája a megmondhatója, hányszor hangzik el, hogy abban a pillanatban, amikor forgalmi dugó van, tessék kiszállni a kocsiból és forgalmat irányítani. Az utóbbi időben voltak erre példáik, de még nem elégségesen. Hozzá kell tenni, hogy létszámhiánnyal küszködnek, nincs meg a szükséges létszámú közlekedési apparátus, közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálatban mindösszesen két gépkocsijuk üzemel. A város, valamint a járműforgalom nagysága ismert. Bízik benne, hogy a képviselő úr többször fog látni forgalomirányítást a városban. Dr. Páva Zsolt: megköszöni dr. Cserép Attilának a jelentést, amelyről úgy gondolja, nem szükséges szavazni, ilyenről az SZMSZ sem tesz említést. A közgyűlés nyilván tudomásul veszi az elhangzottakat, ami tájékozódásként mindenképpen alkalmas. 12.00 óráig szünetet rendel el azzal a kéréssel, hogy 10 perces frakcióvezetői egyeztetést szeretne tartani irodájában. Gonda Tibor: kéri a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság tagjait a szünetben egy rövid megbeszélésre. Szünet után a közgyűlés folytatja munkáját.
6.)
Kisgyermek Szociális Intézmény igazgatói állás-pályázata Előterjesztő: dr. Sohár Endre irodavezető
Dr. Sohár Endre: a rövid előterjesztés tartalmazza a döntéshez szükséges információkat. Különösebb kiegészítése nincs, az esetleges kérdésekre válaszol. Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás nem lévén két szavazást kér. Az egyik a pályázati hirdetménnyel kapcsolatos döntés, a másik pedig egy személyi kérdés. Szeptembertől decemberig terjedő időszakra dr. Komlósi Ákos megbízását - személyi kérdésről lévén szó - külön megszavaztatná.
32 Megkérdezi, a személyi ügyet leszámítva, a határozattal ki ért egyet? Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a határozati javaslat részt Komlósi Ákos megbízásával kapcsolatban kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 24 igen, egyhangú szavazattal Komlósi Ákos megbízására vonatkozó javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 256 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata a Kisgyermek Szociális betöltésére pályázat
7.)
Intézmények
igazgatói
munkakör
1./
A Közgyűlés megtárgyalta a Kisgyermek Szociális Intézmények igazgatói állás pályázati felhívását és az alábbi határozatot hozza: 1998. szeptember 1-től 1998. december 31.-ig Dr. Komlósi Ákos bölcsőde pszichológust bízza meg az intézmény vezetésével alapilletményének változatlanul hagyásával, kiegészítve a magasabb vezetői pótlékkal.
2./
Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a pályázati felhívást jelentesse meg és a beérkezett pályázatokat terjessze véleményezésre a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság, majd az állásfoglalást a Közgyűlés elé. Felelős: Határidő:
Dr. Sohár Endre irodavezető 1998. szeptember 30.
Kapják:
tisztségviselők, Irodák vezetői
Pacur
Zsolt
bizottsági
elnök,
A Pécsi Gyermekotthon igazgatói állás-pályázata Előterjesztő: dr. Sohár Endre irodavezető
Dr. Sohár Endre: az írásos előterjesztés tartalmazza azt az információt is, hogy a jelenlegi igazgató Nagy Imre úr határozott kinevezésre került annak idején, mert a közoktatási ágazathoz tartozott. A népjóléti, illetve egészségügyi ágazatban határozatlan kinevezésekkel is lehet élni. Az iroda a pályázati hirdetményben a határozatlan idejű kinevezést szerepelteti. A másik, amit a testület figyelemébe ajánl, hogy a kinevezendő igazgató illetményére a Közalkalmazotti Törvény szerint forrást kell teremteni. A
33 jelenlegi igazgató nevelő-tanári kinevezéssel tovább fog dolgozni, a nyugdíjkorhatár eléréséig. Az elmondott kiegészítésekkel kéri a pályázati hirdetmény, illetve a határozati javaslat elfogadását. Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás nem lévén; jelzi az előző napirendi ponthoz hasonlóan külön szavazás szükséges pályázati ügyben, illetve arról, hogy Nagy Imre igazgató úr státusza meghosszabbításra kerüljön-e 1998. szeptember 30-ig. Elsőként a pályázatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta a határozati javaslat szerinti pályázati kiírást. Dr. Páva Zsolt: meghosszabbításáról.
szavazást
kér
az
igazgató
státuszának
Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta Nagy Imre igazgatói státuszának meghosszabbítását 1998. szeptember 30-ig. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 257 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata a Pécsi Gyermekotthon igazgatói munkakör betöltésére pályázat. A Közgyűlés megtárgyalta a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztésében a Pécsi Gyermekotthon igazgatói állás pályázati felhívását és az alábbi döntést hozza: A Közgyűlés elfogadja a Pécsi Gyermekotthon igazgatói álláspályázatának kiírását, és a pályázat elbírálásáig, 1998. szeptember 30.-ig Nagy Imre igazgató vezetői megbízását meghosszabítja. Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a pályázati felhívást jelentesse meg és a beérkezett pályázatokat terjessze véleményezésre a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság, majd az állásfoglalást a Közgyülés elé.
8/a)
Felelős: Határidő:
Dr. Sohár Endre irodavezető azonnal
Kapják:
tisztségviselők, Irodák vezetői
Pacur
Zsolt
Közoktatási intézmények vezetőinek megbízása
bizottsági
elnök,
34
Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: az írásos anyag részletesen taglalja a témát. A feltett kérdésekre, észrevételekre válaszolna. Dr. Páva Zsolt: megkérdezi, van-e észrevétel? Óvodák, általános iskolák és középfokú oktatási intézmények vezetőiről szóló döntések állnak az előterjesztésben. Dr. Erdődy Gyula: az "Általános iskolák" c. fejezetben az 1. számú, tehát a Fehérhegyi Általános és Speciális Szakiskola igazgatójának kinevezéséhez lenne észrevétele. A Közoktatási Bizottság a határozati javaslatban konkrét személyt nevezett meg. Problémája nem a személlyel van, hanem elsősorban azzal, hogy mindhárom pályázónál rendkívül alacsony a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség támogatása, 36,1, illetve 37,8 % annál a személynél, akit a Közoktatási Bizottság javasol. Ugyanakkor a "Pályázott még" kategóriában, a harmadiknál ugyanez az arány tapasztalható. Érdekelné, hogy miért az egyiket és miért nem a másikat javasolták. Módosító indítványa ezzel kapcsolatban, hogy " ezzel az iskolával kapcsolatban ma ne hozzanak döntést, tekintettel az alacsony támogatottságra, hanem a testület nyilvánítsa eredménytelenné a pályázatot és írjon ki újat." Staub Ernő: két ponthoz kíván hozzászólni: az egyik szintén a fehérhegyi kinevezés - amit a bizottságban sem támogatott. Nem kérdez, hanem be is jelenti, hogy az ellenzék nem tudja a jelöltet támogatni. Ha Magyarországon a törvények szerint olyan kinevezési rend van, amely kíváncsi az alkalmazottak véleményére, akkor úgy gondolja, egy képviselőtestület abban az esetben jár el jól, ha nem vállalja fel annak ódiumát, hogy 36 %-os támogatottsággal kinevez valakit egy intézmény vezetőjének. Nem biztos, hogy jó ez a kinevezési eljárás, de ha ez a kinevezési eljárás, akkor azért az érintettek véleményének semmibevétele nem helyénvaló. Hozzáteszi, bőven vannak ellenérvek is, hiszen nyilván nem szerencsés, ha egy intézmény nem kinevezett, hanem csak megbízott igazgatóval működik. Ilyenekre volt példa a közelmúltban is. A testület munkája során is volt ilyen, pl. a Janus Pannonius Gimnázium esetében, volt eredménytelennek nyilvánított pályázat a Berek utcai iskolánál és utólag talán azt is el lehet mondani, hogy talán jól is tették. Még egy felvetése van; a másik ugyanilyen támogatottságú pályázót a bizottság nem tudta meghallgatni. Önhibáján kívül nem tudott megjelenni az ülésen, ahol a három pályázóból kettőt meghallgattak. Talán szerencsésebb lett volna egy hetet halasztani. A másik ilyen pont pedig a Teleki Blanka Kollégium igazgatójának kérdése. Szándékosan egyik esetben sem említ neveket, nyilvános ülésről lévén szó, de az alkalmazotti közösség 9 %-a szavazott mellette. Ezzel a 9 %-kal szemben áll, e tekintetben 91; hozzátéve, hogy a pályázatot támogatták. Ezen érdemes elgondolkodni. hogy egy testületnél ennyire különböző
35 szavazás történik a pályázat és a személy tekintetében. Ettől még a tényt mindenki olvashatja, hogy a személyre az alkalmazotti közösség 9 %-a szavazott. Arra kéri valamennyi képviselőtársát, gondolják meg, erre semmilyen példa tudomása szerint nem csak ebben a ciklusban, hanem az elmúlt 8 évben nem volt, hogy ilyen alacsony támogatottság mellett kineveztek igazgatókat. Meixner András:a témához magánvéleményként hozzáfűzi, messzemenően óv mindenkit attól, hogy pártpolitikai alapon próbáljon meg kinevezéseket, vagy nem kinevezéseket megtenni, mert Staub képviselőtársának erre utalását kicsit nehezményezi. Azért gondolja, hogy nem lenne jó pártösszeállásokat tenni, mert meg kellene a helyzetet oldani, vagy meg kellene nézni, mi az a konkrét helyzet, amire egy olyan személyt akarnak, vagy adott esetben nem akarnak kinevezni. Van egy iskola, egy intézmény, amely most igazgató nélkül maradt. Egy összevonás által létrehozott új intézményről van szó. Ennek az intézménynek a legnagyobb problémája az, hogy egységes koncepciója, munkája nem alakult ki. Nem volt egy olyan vezéregyéniség, aki ennek az intézménynek úgymond fazont adott volna, hiszen az előző igazgató már nyugdíj előtt állt. Nyilvánvalóan már nem is volt elvárható tőle, hogy egy koncepcionális anyag mentén végigviszi az iskola az egységesítését. Valóban az történt, hogy a pályázók közül egyik sem kapott egyharmadnál lényegesen több támogatást. A bizottságnak azt kellett megvizsgálnia, megfontolnia, hogy mi a jobb, egy új pályázat kiírása; - mert ha az alkalmazotti közösség nem támogatja a leendő igazgatót, akkor vagy nem tud munkát végezni -, vagy pedig a jelenlegi körülmények azért rosszak, mert nincs olyan személy, aki össze tudná fogni az intézményt, és meg tudná oldani már szeptembertől mind a tanévkezdést, s mindezt a nagyon rossz gazdasági helyzetet. A bizottságnak azt kellett mérlegelnie, hogy a három pályázó közül van-e olyan személyiség, aki a feladat a megoldására alkalmas. A bizottság véleménye szerint mind a három személy alapvetően alkalmas lenne, de mégis valaki mellett le kell tenni a voksot. Azzal indokolja, az 1-es számú helyen javasolt személy támogatását; hogy a másik pályázó, - aki még alkalmas lehetett volna, mert viszonylag több szavazatot kapott - belső pályázó volt. Általában az a gyakorlat, hogy egy belső pályázó, ha megfelelő bizalommal vannak iránta mindig kimagaslóan megkapja a támogatást. Nyilvánvaló, hogy valami gond lehetett ezzel a pályázattal; tehát nem akarták ezt a belső személyt sem. Ezért gondolta ő és a bizottság többsége, hogy alkalmasabb az a jelölt - szándékosan nem említi a nevét -, akit javasolni kívánnak. Természetesen az élet nem áll meg ott, hogy egy bizottság szavaz és x:y arányban támogat, vagy elutasít valakit. Elmondja, tegnap járt az iskolában és az iskolarészleg-vezetőkkel beszélt erről a témáról. Szerette volna a hátterét feltárni, mert véleménye szerint az a legrosszabb változat, ha valakit erőszakkal egy társaságra kényszerítenek, és nem kap semmilyen támogatást. A másik, szerette volna megtudni, mi az oka annak, hogy az ottani személyek ilyen kevés támogatást kaptak. A kollégák, akikkel beszélt úgy nyilatkoztak, hogy egy másik pályázat kiírását támogatnák, illetve olyan kollektív vezetést szeretnének megvalósítani, mint pl. egy Igazgató Tanács létrehozása és működtetése és így lenne egy új vezetési struktúra ebben az intézményben. Abban nem hisz, hogy egy Igazgató Tanács, még akkor is, ha kiváló emberekből áll egyébként, minden
36 döntésben úgy tudna dolgozni, mint ahogy egy egyszemélyben megbízott igazgató, aki egyébként partner többi kollégával együtt tud tevékenykedni. Ezt mint javaslatot hallotta tőlük, azonban nem tudja támogatni. Ami az alacsony támogatottságot jelentette, az iskolák mindegyikének mivel három intézményről volt szó - más volt szimpatikus. A Közgyűlésnek azt kell eldöntenie, hogy adott egy helyzet, erre akar-e megoldást most, vagy elodázza ezt a megoldási lehetőséget és kiír egy új pályázatot, mert akkor nincs más választás. Az iskolát jelenlegi helyzetében jellemezve egy gazdaságilag elég nehéz helyzetbe kerülő intézményről, egy új, koncepcionálisan összeállítandó, megszervezendő iskoláról van szó. Véleménye szerint minden késlekedést jelentő lépés hátrányosan érinti az egész intézmény működését. Ismét magánvéleményének ad hangot - és amely hallatán lehet, hogy sokan másként gondolkodnak majd -, végül is nyílt ülésen is lehet erről beszélni: vannak olyan erők, akik nyilván ezt az iskola-összevonást máig sem tudták elfogadni, és a következő önkormányzat által esetlegesen felülvizsgálandónak ítélik. Ez is jelen van a háttérben, nem mondja, hogy ez feltétlenül a meghatározója a mai szituációnak, de nem elhanyagolható tényezője. Jó, hogyha világosan látnak. Úgy gondolja, hogy azok, akik az időhúzásban gondolkodnak, nyilván azért teszik, mert úgy vélik: " akkor ne nevezzünk ki egy új igazgatót, hogyha két hónap múlva esetleg fel kell neki mondani!" Mire azonban ebből valami lehet, addig eltelik egy év, hiszen egy iskolához csak a tanév végén lehet hozzányúlni. A következő önkormányzat kb. egy év múlva kerül olyan helyzetbe, hogy erről dönthet. Egyben biztos és ez tény, hogy ennek az iskolának a működőképességét, működési rendszerét, pedagógiai programjait, egyáltalán az egész iskolát úgy, ahogy van, végig kell gondolni, hogy mi legyen a sorsa. A következő önkormányzatnak át kell gondolnia annak, hogy itt mi legyen. Erről azonban most nem kíván beszélni és kéri, hogy ne is beszéljenek igazából róla. A feltett kérdésre válaszolva mondta el, mi a háttér. Ezt valamikor a későbbiekben meg kell beszélniük, vagy meg kell beszélnie a következő önkormányzatnak, de a kinevezésről végül is ilyen körülmények között a testület döntse el, hogy szükséges-e, vagy nem. Véleménye szerint jobb, ha van egy megbízott és számonkérhető intézményvezetője ennek a nem kis nehézségekkel küzdő iskolának már szeptembertől. Ez sokkal jobb, mintha csak esetleg decembertől, vagy januártól van egy új pályázat által. Dr. Révész Mária: Meixner András érvelése sok szempontból helytálló. Tényleg nem szerencsés pártpolitikai alapvetést adni ennek a dolognak. Ezt szakmailag kell tenni. Nem pártpolitikai szempontokból nem támogatták annak idején az iskola-összevonásokat. Most is bebizonyosodott, hogy így ezek az iskolák nem tudnak jól működni, nem hatékonyabbak, nehezen szervezhetőek és ráadásul a megtakarítások sem úgy jelentkeznek, mint ahogy ez korábban az előterjesztésekben megfogalmazódott, illetve az előterjesztők várták. Mindenesetre nagyon szeretné tudni - és jó lenne, ha erről a Közoktatási Bizottság majd egyszer beszámolna -, hogy milyen megtakarításokat jelentett a város K-i részében a három iskola összevonása, ezt azonban most tegyék félre.
37 Van három iskola, amelyeket telephellyé minősített az a bizonyos határozat, a működtetésére nagyon nehéz pályázatot kiírni, mert ilyen fajta iskola ebben a városban még nem volt. Nehéz olyan pályázatot készíteni, amelyet a tantestületek többsége - amelyek nyilvánvalóan nem integrálódtak egységes egységgé - el tud fogadni. Éppen ezért egyrészt a szakmai hátterét is végig lehet gondolni az ügynek, hogy nem volt megalapozott annak idején. Másfelől pedig, ami most konkrétan a pályázat elbírálásával kapcsolatos szavazásokat illeti, valóban elgondolkodtató, mert az elsőre kihozott pályázó - akinek ismeretei szerint elsősorban szakmunkásképző és szakközépiskolai gyakorlata van, nem általános iskolai gyakorlata - is 40 % alatt kapott, és a harmadiknak kihozott pályázó - akit a bizottságnak érdekes módon nem volt alkalma meghallgatni - szintén 40 % alatti eredményt kapott. és volt még olyan pályázó, - nem említi a nevét -, aki 20 % alatti szavazatokat kapott. A város mindezidáig, mindig figyelembe vette a tantestületek, tehát a dolgozói közösségek véleményét a vezetői kinevezéseknél. Ő is azt a felvetést támogatja ez ügyben, hogy írjanak ki új pályázatot, mert ez a fajta szavazás nem megnyugtató. Pontosan annak a személynek az érdekében, aki ezt a nem kevés problémával küzdő intézményt kénytelen lesz majd vezetni, elképzelhető, hogy talán egy másik struktúra - amit a dolgozók megfogalmaztak -, egy igazgató tanácsi rendszer könnyebbé tenné az ő helyzetét is. A másik pályázattal, a Teleki Blanka középiskolával kapcsolatban nem szükséges túl sokat érvelnie. Meixner András végül is azt mondta, hogy a belső pályázó általában toronymagasan szokott vezetni. Ebben az esetben a belső pályázó 9 %-ot kapott. Egyszerűen nem is érti, hogy kerülhetett ilyen módon az előterjesztésbe egy 75 és 9 %-os támogatottságú pályázó a 76 és 82 %-os támogatottságú pályázó elé. Volt ő is a Közoktatási Bizottság tagja, de ilyenre soha nem volt még precedens, hogy a kisebbségben maradó, illetve kisebb támogatottsággal bíró személyt hozza be a Közgyűlés elé a bizottság. Előfordult, hogy vitás volt, ilyenkor mind a két személyt szavazásra kérték a közgyűlésen. Véleménye, hogy elsősorban a nagyobb szavazatott kapott személyről kellene szavaztatni és másodsorban a másik személyre. Ez azonban még mindig nagyon aggályos, hiszen a 9 % nagyon kevés. Nem tudja, hogy a megoldás hol van, a szocialista frakció mindig tudja a megoldást. Nem hiszi, hogy jó megoldás volt egyrészt az iskolák összevonása, másrészt jó megoldás lenne egy olyan személynek az igazgatói megbízása, aki a dolgozói közösségtől minimális szavazatot kapott és akinek a pályázatát is gyengébbnek értékelte a pedagógus közösség. Staub Ernő: reagál Meixner András azon kijelentésére, hogy pártpolitikai a döntés, vagy nem, és nem szeretné, ha pártpolitikai lenne. A helyzet az, hogy a képviselőtestületek a települési önkormányzatok és a parlament is pártpolitikai alapon működnek. Emlékeztet az alkotmánybírók választására, az sem sikeredett szakmai alapon. Mindig megvolt a kormánypártok, velük szemben az ellenzék jelöltje. Egyébként hangsúlyozza - amennyiben Meixner képviselőtársát ez megnyugtatja, hogy nem a személyek, hanem a helyzet ellen van kifogása -, akkor úgy fogalmazna, hogy az ellenzék embereinek magánvéleménye szerint nem szerencsés ilyen alacsony alkalmazotti támogatással kinevezni személyeket. Egyébként lehet
38 bizonyítani a szavazásnál, hogy nem pártpolitikai alapú a szavazás. Erre lehetőség lesz az MSZP, az SZDSZ és a Független Platform esetében is, hogy átgondolják ezt a helyzetet és akkor rögtön kiderül, hogy tényleg nem pártpolitikai alapon mennek a dolgok. Simonovics Ferenc: nagyon örül annak, hogy így aggódnak a szabolcsi iskola igazgatója iránt és ennyire foglalkoznak az iskolával kapcsolatos gondokkal. Staub úr volt az első kezdeményezője annak, hogy Szabolcson az iskola megszüntetésre kerüljön. Nemhogy átszervezzék, hanem megszüntessék! Ugyanígy a fehérhegyi iskola is erre a sorsra jutott volna. Két év alatt nagyon sokat lehet felejteni! Nagyon sajnálja, hogy dr. Révész Mária alpolgármester asszony is most annyira a jobboldaliságát próbálja kimutatni. Ő volt az, aki ezt a peremterületet olyan helyzetbe hozta, hogy a kultúrházakat teljesen megszüntették. Akkor hol volt ez az irántuk érzett nagy empátia? Miért nem akkor álltak ki ennyire mellettük, mint most, ahogyan megpróbálják megakadályozni, hogy 1300 gyerek maradjon iskolavezetés nélkül, 130 tanár pedig iskolavezető nélkül. Szeretné, ha egy kicsit magukba szállnának, mert azért ez az állapot, ami létrejött, egy kicsit annak is betudható, hogy azért gerjesztve is lett ez a terület, hogy itt ne legyen iskolaigazgató. Dr. Páva Zsolt: személyes megszólíttatás okán először dr. Révész Mária, majd Staub Ernő kapja meg a szót. Dr. Révész Mária: Simonovics Ferenc képviselő úr rosszul emlékszik. Az a bizonyos kultúrház nem volt a városé, és hogy az ő nevében bekerült egy előterjesztés, az egy dolog, nem hiszi, hogy mindent a nyakába kellene varrni. Ez egy következmény volt. Talán a Bányavagyon-Hasznosító Rt., a felszámoló és nagyon sok mindenki felelős azért, hogy a Szakszervezeti Kultúrház nem tudott a továbbiakban kulturális célokat szolgálni. Azóta szociális foglalkoztató intézményként működik, és úgy gondolja, a környéken lakóknak ez nem veszteség, illetve nem esett semmiféle kár ebben a térségben, mivel fennmaradt egy olyan létesítmény, amely olyan embereken segít, akiknek más módon nincs munkaalkalmuk. Jó lett volna, hogyha a képviselőtestület akkor fedezetet tudott volna biztosítani a kultúrház működtetésére. Sajnos erre nem volt pénz. Annak idején Simonovics úrék is, mint mindenki ebben a közgyűlésben megszavazta a kultúrház megszüntetését miután a város szembesült azzal a helyzettel, hogy ezt a kultúrházat - amelynek kezelése nem volt az önkormányzaté nem tudja fenntartani. Úgy gondolja, jó, ha a terület képviselője precízen tájékozott az adott körzete problémáiról, és nem akar olyan dolgot képviselőtársára hárítani, amiért nem felelős. Egyébként pedig szakmai a vita, aggódnak azért, milyen vezetése lesz ennek a konglomerátumnak, a hatalmas intézménynek. Kételkedik abban, hogy egy vezető ezt az iskolát irányítani tudja. Elképzelhető, hogy egy igazgatótanácsi rendszerrel simábban működne a dolog. A belső szabályzatokat oly módon lehetne megalkotni, amely megnyugtató lenne a telephellyé minősített iskolák számára. A térség helyzetéért pedig nem célszerű a képviselőket felelősségre vonni. Egy adott helyzet alakult ki, a
39 bánya bezárása, kivonulása az ottani térségből maga után vonta - minden önkormányzati törekvés ellenére - a terület leépülését. Tiszteli Simonovics úr személyes aktivitását abban, hogy igyekszik ezt a területet oly módon képviselni, hogy a lakosság igényeit kielégítve és egy kicsit feljebb hozva abból a lecsúszott állapotból, amibe az objektív körülmények következtében került, azonban kéri, ezt úgy tegye, hogy másokat közben ne sározzon be. Staub Ernő: Simonovics Ferenc képviselőtársának annyit szeretne mondani, semmi másról nem beszélt, mint alkalmazotti támogatottságról, kinevezési eljárásról, ehhez képest ajánlotta megfontolásra a képviselő úrnak és másnak is. Egy szót nem szólt iskola-összevonásról, hogy mi volt korábban. Hozzáteszi, még mindig szerencsésebb lett volna az elképzelés ami felvetődött a Komlói úti fórumon, amelyen közösen részt vettek. A szabolcsi felső tagozat, vagy esetleg egy évfolyama, - pl. egy nagyon alacsony létszámú 7. évfolyam - busszal Fehérhegyre történő eljáratása, mint az a konglomerátum, amely létrejött. Az összes összevonás közül talán a legszerencsétlenebb volt, azonban ő egy szót sem szólt erről. Azt mondta, 35 %-ra ne nevezzenek ki igazgatót, 9 %-ra meg végképp ne, és hogy erre 8 éve nem volt példa. Dr. Erdődy Gyula: maradva a fehérhegyi iskola problémájánál, beszélni kíván az eljárásról, mint rendszerről és általában. Mindenki előtt ismeretes, hogy a '70-es években és a '80-as évek első felében is iskolaigazgató kinevezése úgy történt, hogy felsőbb szervek valamilyen szempontok alapján - ebben természetesen szerepeltek szakmai szempontok is - kiválasztottak személyeket és az illető kinevezésre került. Ezekben a kinevezésekben voltak nagyon jól sikerült, de el kell ismerni, nagyon sikertelen kiválasztások is. A mai rendszerről ugyanez elmondható. A folyamat ugyanis a következő: a pályázat kiírásra kerül, valakik pályáznak erre, és bevezetésre került, hogy mind a nevelőtestület, mind a szakmai közösség véleményt nyilváníthat és szavazhat. Ennek a rendszernek is megvannak a hiányosságai, de amikor ez bevezetésre került, akkor mindenki arról beszélt - szakmai körökben is -, hogy ez egy demokratikus megoldás. Az országnak volt 1991-'94. és 1994-'98. között is egy kormánya, egyik sem változtatta meg ezt az eljárást. Nem találtak jobb megoldást, pillanatnyilag ezt kell elfogadni, valamennyire demokratikusnak tekinteni. Mindezt azért mondta el, mert Meixner András képviselőtársa szerint - és lehet, hogy elméletben igaza van -, jobb, ha egy intézménynek a tanév kezdetekor van egy vezetője. A szavazati arányok rendkívül alacsony voltát nézve azonban úgy gondolja, mégis jobb lenne új pályázat kiírása, mert az a 60 %, aki nem támogatta a jelöltet, vagy jelölteket, az a többség. Mindenfajta pártpolitikai elvektől elvonatkoztatva szólt, ez eszébe sem jutott. Nem biztos, hogy jót tennének azzal, ha most 40 %-os szavazattal valakit igazgatóvá választanak és nevez ki az iroda. Ezt kívánta elmondani általánosságban. Van azonban az ügynek egy érdekes tanulsága. Három pályázó van és a harmadiknak felsorolt esetében a képviselőtársak olvashatják vastag betűkkel az utolsó mondatot, miszerint pályázatát időközben visszavonta. Hogy miért vonta vissza, erre csak információi alapján tud következtetni, és nem biztos azok helyességében. Ha nem helyesek, akkor előre mondja, hogy amit most mond, vissza is vonja. Amikor a Közoktatási Bizottság ezen
40 témát tárgyalta és állást foglalt, nevezett külföldön tartózkodott, nem magáncélból, hanem tudomása szerint hivatalos szakmai kiküldetésben. Hangsúlyozza - nem szeretné, ha ismét valaki belemagyarázna -, talán meg kellett volna várni nevezett pályázó visszaérkezését. Tudomása szerint ez a Közoktatási Bizottság ülésén fel is vetődött, egy hét eltolódásról volt szó. Ezt a döntéshalasztást a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda is kérte és javasolta. Ennek ellenére a bizottság meghozta döntését. Számára ez a fajta eljárás enyhén szólva furcsa és példa nélkülinek találja azon pályázatok esetében, amelyekkel az elmúlt 4 évben találkoztak. Körömi Attila: elmondja, hogy a tavalyi év Pécs város életében az iskolabezárások, átszervezések körül zajlott. Lassan már egy év eltelt az utolsó jelentősebb döntés óta is. A testületnek annyi bölcsességének kellene lennie - beleértve mindannyiukat -, hogy levonják a konzekvenciákat és megpróbáljanak a továbbiakban Pécsett iskola ügyben a lehető legnagyobb óvatossággal és tapintattal tovább lépni. Abban bízott, hogy ez megtörténik. Az előterjesztés alapján azt tapasztalta, hogy ez az oldal hajlandó levonni bizonyos konzekvenciákat az elmúlt év oktatásügyi csatározásaiból, de a másik oldal folytatni akarja. Egyszerűen ezt indukálja és nem óhajtja abbahagyni azt az eljárást, hogy oktatásügyben megpróbál mindent erővel átvinni. Elő kell venni minden politikai meglátást, mert ezt a másik oldal azonnal visszautasítja, ez egy jó érv; mert ezzel megakadályozzák, hogy világosan rá lehessen mutatni az ügy politikai vonulatára, de ők természetesen nem fognak belelépni ebbe a csapdába. Csatlakozik a többiekhez, anélkül, hogy megnevezné, kikről van szó és mit sejtenek az ügy mögött, főként az önkormányzati választások előtt néhány hónappal. Valóban jobb lenne maradni annál a szakmaiságnál, amit a testületnek követnie kellene, főként akkor, ha egy törvény szabályozza az igazgató kinevezésének rendjét. Elnézést kér, hogy ismétlésbe bocsátkozik, de nem elég elégszer sulykolni azt a helyzetet, ami egyébként Simonovics képviselőtől is elhangzott, hogy az ellenzék nem támogatja, hogy rendeződjék a Fehérhegyi iskola helyzete az igazgató kinevezésével. Először is tisztázni kellene, hogy - információi szerint - ez az iskola drágábban működik, mint az összevonás előtt, tehát nagyon rossz gazdasági helyzetbe került. Az igazgatónő, aki ezt az iskolát vezette, mandátuma lejárta után nem óhajtotta munkaviszonyát meghosszabbítani, noha Pécsett manapság nem ritka dolog, ha nyugdíj előtt lévő, vagy nyugdíjba vonuló intézményvezetők tovább jelöltetik magukat, amennyiben kiegyensúlyozottnak látják intézményük működését. Ebben az esetben - véleménye szerint - nem is akármilyen képességű igazgatónő nem kérte meghosszabbítani mandátumát. Nyilván érezte, hogy az iskola működése körül súlyos zavarok vannak. Ehhez képest kinevezni 30valahány %-os támogatottsággal iskolaigazgatót nagyobb hiba, mint új pályázatot kiírni és olyan pályázót találni a testületnek közösen, aki ezeken a gazdasági gondokon képes úrrá lenni. Főként úgy - ahogy dr. Erdődy Gyula képviselő úr is említette -, hogy az a személy, aki hasonlóképpen alkalmas lett volna a javasolt igazgatói posztra, mint aki a javaslatban szerepel, nem kerül meghallgatásra a Közoktatási Bizottság előtt. A meghallgatást a törvény nem írja elő, azonban meglehetősen cinikus eljárásnak tartja, hogy az egyik jelölt meghallgatásra kerül, a másik pedig nem. Ez nem szokás,
41 helytelen cselekedet, és nyilván befolyásolta az illető jelöltet abban, hogy pályázatát visszavonja, a helyében ő is így tett volna. Mindenképpen szükségesnek látja új pályázat kiírását annak érdekében, hogy az iskola megnyugtató helyzetbe kerülhessen. A Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium igazgatójának választásánál még egyértelműbb a helyzet. Itt a négy jelöltből kettő közel azonos támogatottságot kapott a pályázatára. A bizottság által javasolt személy 75 %-ot, míg az egyik "pályázott még" rovatban szereplő hölgy 76 5-ot. A két személyt egyenrangúnak érzi, de megjegyzi, hogy még ebben is 1 %-kal megelőzte a bizottság által javasolt személyt. Ismétli, ez lényegtelen különbség. Az alkalmazotti közösség a Közoktatási Bizottság által jelölt személyt 9 %ban támogatja, ezzel szemben a második helyre szorult pályázót 82,6 %ban. Ez az előterjesztés egy olyan fajta arrogancia a 9 %-os támogatottságú személlyel szemben a 82,6 %-os támogatású személyt háttérbe sorolni, amely csak egyetlen dolgot támaszt alá, hogy erővel kívánják megoldani a helyzetet és nem tanultak az előző évből, és helytelenül, folytatni kívánják a pécsi oktatási szférán belüli háborút. Arra kéri a Közgyűlést, hogy "a Fehérhegyi iskola esetében rendelje el új pályázat kiírását", a Teleki Blanka Leánykollégium igazgatójának választása tárgyában pedig módosító javaslatként kéri, szavazzon a testület az előterjesztésben a "pályázott még" rovatban szereplők közül az első névre, aki a programra 76 %-os szavazatot kapott és az alkalmazotti közösség 82,6 %-ának támogatottságát élvezi. Módosító indítványról lévén szó kéri, először erről szavazzanak. Meixner András: néhány gondolatot kíván hozzátenni a hozzászólása után elhangzottakhoz. Az intézményvezetőkkel történt tegnapi beszélgetésük során elhangzott, hogy az a kolléganő, aki visszavonta pályázatát, azért tette, mert úgy gondolta, ha belső pályázóként csak ennyien támogatják, akkor nincs értelme, hogy elvállalja az intézmény vezetését. Ezt lehet, hogy el kellett volna mondania az esetleges félreértések elkerülése végett. Véleménye, hogy amiről itt sokan beszélnek, nem biztos, hogy valóban úgy kell, hogy kezelve legyen. Két álláspont van. Az egyik, hogy az intézmény jelenlegi helyzete azonnali beavatkozást kíván és élére egy olyan embert kell kinevezni, akiben megvan a kellő felkészültség ahhoz, hogy egy bonyolult intézményt is tudjon irányítani rendbe tudja tenni a dolgait. A másik álláspont - természetesen elfogadja, hogy lehet - az, hogy mivel ezen intézmény közössége úgy gondolja, hogy számára ezek a pályázók nem megfelelőek, ezért szavazott így, és egészen biztosan tudható, hogy irányított módon szavazott így - ..... nem kéri a bekiabálásokat, mert ellentétben velük, jelen volt a helyszínen és ismeri a hátteret is! Ismétli és hangsúlyozza, ennek az intézménynek a sorsával mindenképpen valamilyen módon foglalkozni kell. Vagy úgy, hogy kinevezésre kerül egy személy, aki már vezetett egy nagy intézményt és tudja a teendőket, vagy pedig kiírásra kerül egy újabb pályázat, amellyel a megoldás elhúzódik a következő választások utánra, és az új önkormányzat nevez ki egy igazgatót, mert egészen biztos, hogy ez esetben így lesz, október előtt nem lesz kinevezés. Ezen két megoldás között kell dönteni.
42 Nem arról van szó, hogy erőből akar valaki átvinni valamit, hanem arról, hogy azonnali megoldást sürgetnek azért, mert valóban ez az intézmény gazdaságilag nehéz, bonyolult helyzetben van, tehát olyan emberre van szükség, aki mindezen problémák megoldására alkalmas. Lehet, hogy a bizottság által javasolt személy nem ismert a kollégák körében, de ettől még erre alkalmas. A másik felvetett téma, a Teleki Blanka Leánykollégium ügye, amely pályázatánál a 75-76 % azonos. A bizottsági ülésen rákérdezett, rosszul kerekítettek. Már a bizottsági előterjesztés is rossz volt, kérte, hogy javítsák, darabszámra. Ugyanannyi szavazat volt mindkettőnél, ezen nem érdemes vitatkozni. A másik esetben a 9 % már nem azonos a 82-vel. Megkérdezte, mivel magyarázza az általuk jelölt személy, hogy ilyen kevés szavazatot kapott? A válasz az volt, hogy sok mindenre felhívta a figyelmet, ami nem volt népszerű. A kollégák eldöntötték, számukra ki lenne a megfelelő. Nem az volt az ok, hogy őt alkalmatlannak tartják az intézmény vezetésére, mert a pályázatát elfogadták. Az önkormányzatnak azt kell eldöntenie, a saját szempontjából melyik személy az alkalmasabb? Az összes eddigi információ összevetésével tették ezt a javaslatot. összegezné a kiinduló Dr. Kunszt Márta: a tisztánlátás érdekében pontokat. Valóban ebben a kerületben sok problémát okoz az iskolák fenntartása, de nem szabad elfelejteni, a kiindulás alapja az volt, hogy 75, illetve 60 %-os kihasználtsággal működnek az intézmények. Erre a kérdésre keresték a választ. Két filozófia lehetséges; hagyják az intézményeket a jelenlegi formában "működgetni", vagy megpróbálnak lépni. A jelenlegi vezető koalíció az utóbbi megoldást választotta. Nem állítja, hogy optimális megoldás sikerült, de elindult egy folyamat, amely megállna, ha lenne felelős intézményvezető. Valóban érzékelhető, hogy az iskolák tantestületei nincsenek összehangolva, és még mindig az önállóságot szeretnék. Az elodázási taktika is idevezet. Nem politikai, hanem előrelépési megfontolásból az a véleményük, hogy karakteres vezetőt kell megbízni, hogy látható legyen, az összevonásnak mi a haszna, illetve kára. Ezért mondják, az általuk alkalmasnak tartott jelöltet javasolják a vezetői posztra. Az ellenfél filozófiáját is elfogadja, de úgy gondolja, ez nem előrelépés, hanem a problémák elodázása. Ezért lenne célszerű az összevont intézményben hatékony működést kialakítani. Galbáts András: az önkormányzat megalakulása óta problémái vannak a vezetői állások betöltésével. 1991. évben még olyan kérdéseket is feltett, hogy jó lenne ismerni az illető múltját, különösen az oktatás területén, mert ez nem tekinthető tisztán szakmának. A jövő ifjúságának szellemiségének, a magyarságot meghatározó fiatalság nevelése függ tőle. Akkor a demokráciát sértő magatartásnak ítélték azzal, hogy nem kell mindenkinek a múltjában kutatni, csak a szakma számít. Az oktatás területén azonban sok egyéb dolog van, - a nemzet, a haza érdeke, a demokrácia védelme - amelynek egy oktató-nevelő munkájában szerepelni kell. A meggyőződése e téren nem változott annak ellenére sem, hogy sokan bizonyos fokig félnek a múltjuktól.
43 Bátran el meri mondani és vallja, hogy kifejezetten tiszteletet ébresztenek benne azok az emberek, akik tudtak váltani, elfogadták a demokráciát, tettükkel több éven keresztül bizonyították. Számára ez szimpatikusabb, ezért ragaszkodott volna ahhoz, hogy ismertessék a múltjukat az érintett személyek, mert nem ismeri őket. Nem tud A, vagy B, jelöltekről dönteni különösen oktatási szempontból - ismeretek hiányában. Tartózkodni fog a szavazás során. Helmrich Ferenc: egyetért Galbáts képviselő úr véleményével. Meixner képviselő úr kijelentéséhez kapcsolódva elmondja, valóban nem ismeri a jelölteket, de ezek szerint a Szocialista Párt előtt bizonyára ismert. Példaként említi Keszthelyi Gyula megválasztását, akit először nem ismertek, majd később megismerték. Miért kell ebből politikát csinálni ebből? A Szocialista Párt eljutott odáig, hogy szakmai oldalról próbálja nézni. Nem érti ezt a hozzáállást. Mischinger István: abban látja a problémát, hogy van egy igazgatói pályázati lehetőség, és egy-két ember jelentkezik. Ez arra is utal, hogy a feladatot mire tartják. Számára az lenne a megnyugtató, ha több pályázó jelentkezne. Elképzelhető, azért nem volt több jelentkező, mert az iskola vezetése olyan mértékben ledegradálódott, hogy senki sem vállalja. A másik probléma az lehet, hogy kevesen ismerik a pályázatot. Ezért javasolja, szélesebb körben hozzák nyilvánosságra megadva a lehetőséget, hogy a képviselők több személy közül tudjanak választani. Meixner András: elmondja, a pályázatokat a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt hirdetik meg, pl. a Pécsi Extrában, Közlönyben megjelenik. Fel kell kérni embereket, hogy pályázzanak, de ez esetben politikai ügy. Helmrich képviselő úrnak mondja, félreértette őt. Bizonyára azért, mert nem emlékszik a két évvel ezelőtti vitára. Amikor annak idején a jelenleg kinevezésre javasolt személy az 506. sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatói pályázatára jelentkezett, akkor nem a Szocialista Párt támogatottja volt, hanem az ellenzéké. Ezen okból úgy gondolták, ő lesz az alkalmas személy, - mert egy olyan méretű intézményt már vezetett - hiszen effektív ő vezette igazgatóhelyettesként az 506. Szakmunkásképzőt. Meg kell kérdezni a Hans Seidel Alapítványt, objektív, nem elfogult, a szakmai szervezeteket, milyen munkát végez? Úgy vélték alkalmas lehet annak ellenére, hogy a nevelőtestület nem ismeri, melynek vezetőjévé kívánják tenni. Az iskola szempontjából az lenne a jó, ha minél előbb vezetője lenne. Javasolja, fogadja el a Közgyűlés a bizottság által megnevezett személyt. Kéri, ne az új pályázat mellett döntsön, bár ezt is megteheti. Lehet, hogy sokkal jobb eredményt ér el, aki ezáltal kerül megbízásra, mégis az első változatot tartja jobbnak. Staub Ernő: Meixner képviselőt megelőző hozzászólásokról az a véleménye, hogy nem kívánt fordulat alakult ki a vitában. Nem lenne jó, ha a kinevezésre jelölt személyeket politikai gyanúsítgatásokkal illetnék. Valóban az ellenzék a jelöltet korábbi munkahelyénél - az 506. Szakmunkásképzőnél - támogatta. Hozzáfűzi, hogy élete folyamán a szakképzéssel foglalkozott, a
44 Megyei Tanácsnál is, amikor támogatta, az 506-os Szakképzőről volt szó. Azóta az összevont Pollack Szakképzőben dolgozik és most egy olyan intézmény élére kerülne, amely három általános iskolai telephelyből, külön alsó tagozatból áll, és van gazdaasszony képzője. Megjegyzi, a jelenlegi kinevezési eljárás neki nem igazán tetszik. Nem az a demokrácia csúcsa, hogy beosztottak szavaznak a leendő főnökükről, de ha ez van, akkor illő a 9 %-kal szemben a 80 %-ot figyelembe venni, vagy meg kell változtatni a kinevezési eljárást. Módosító indítványa, hogy "a Fehérhegyi Iskola esetében új pályázatot írjanak ki." Troska Gyula: az elhangzott hozzászólások 90 %-ára nem kíván reagálni. Dr. Révész Mária alpolgármester asszony felvetette a kollektív vezetés kérdését. Lehet, hogy 15 évvel ezelőtt tanított terminológia volt valamelyik tudomány területén, de a törvény ilyet nem ismer. Eszerint az intézmény vezetője egyszemélyi felelős az ott történt döntésekért, nincs kollektív vezetés. Mire jogosít fel a törvény egy tantestületet? Véleményezési jogot ad. Reméli, 2000. után ez a fajta oktatásszervezési kérdés a törvénykezésből kimarad, ezt a legfejlettebb nyugati államokban nem ismerik. Ott képzett, illetve képzetlen vezető létezik, a képzett vezetőt megbízzák, és mindaddig ellátja feladatát, amíg alkalmatlannak nem nyilvánítják. Néhányan úgy beszélnek az oktatási intézmények igazgatói megbízásáról, pályázókról, mintha Pécs városában egy nagy kereseti cikk lenne, pedig nem az. Közel 10 jól képzett embert tudna mondani, akinek nem tudnának annyi pénzt ígérni, hogy az igazgatói állást elvállalják. Ennek több oka van, de részben a városban kialakult szemléletmódra vezethető vissza. Staub képviselő úr - aki az Oktatási Bizottság tagja - ma úgy jött ide, mint aki nem tudja, hogy a bizottság miért hallgatja meg az embereket; mert nem ismeri. Törvény nem írja elő, ha akarják megteszik. Ezen a meghallgatáson Staub képviselő úr választ kapott arra, - amelynek már utánanézhetett volna, de bizonyára nem tette - mi lehet a 9 %-os eredmény indoka. Nem érti, miért vetik fel azt a problémát, hogy nem ismerik a jelölteket? A pályázathoz részletes szakmai önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány, pályázati program tartozik. Megtekintésére az Irodán lehetőség van. Az összevonások kapcsán elmondja, a rendszert egy év alatt a nyugdíjba vonulások nem megfelelő irányba orientálták. Biztosra veszi, új pályázat kiírása esetén ugyanez a polarizált állapot jön létre. Mindhárom iskolának kialakult - számára nem igazán üzenet értékű értékfilozófiája. Még a jelei sem mutatkoznak az integrációnak, kooperációnak, együttgondolkodásnak. Három hónap múlva megismételt jelölt nem kerül-e ugyan ebbe a helyzetbe, amikor már kifejtették, hogy mások azok az indokok, amelyek szervezetten ilyenfajta orientációt képviselnek. Sokba kerül: éppen ez lett volna a feladata; rendbe kellett volna tenni a rendszerszervezést. Nem történt meg, ezért problémák vannak. Ennél súlyosabb, hogy most fejezte be a GAMESZ a gazdasági vizsgálatot, a költekezést leállították, április 30-hoz képest 1.2 M Ft túlköltekezés van a rendszerben indokolatlanul.
45 Valóban kérték egy beszélgetésre az intézmények jelöltjeit. Mindannyiukat az érdekelte, hogy 85-86 %-os szakmai program mellett 9 %-os, egyéb index szerepel. Képviselőtársai egyértelmű választ kaptak a felvetésre; ő kénytelen volt utána nézni, mert felelős az ügyért. Igaz az állítás, amit a külső pályázó aki Komlón dolgozik - nem tudhatott. Kérdés, Pécs városának van-e felesleges álláskerete arra, hogy kintről behozzanak embereket, amikor paritásában, kvalifikáltságában azonos munkaerőt tudnak biztosítani. Tudna értékes embereket javasolni. A hozzászólásokban senki nem említette az érintett réteget, a gyerekeket. Ha a fehérhegyi intézményben nem lesz kinevezett igazgató, ki vállalja a felelősségét? Pillanatnyilag nem ismer alkalmas belső embert, aki ezt a rendszert átmenetileg is, ilyen pénzügyi és egyéb kondíciók mellett felelősséggel tudja vállalni. Van-e erre irányuló javaslat, és ki az, aki felelősséggel ki meri jelenteni, hogy az effajta halogató taktika kedvez az ún. demokráciának, illetve a jövőkép kialakításának. Dr. Ujvári Jenő: előterjesztőként a vita lezárását javasolja. Úgy véli, az álláspontok karakteresen kirajzolódtak, nem hiszi, hogy bárki újabb információval hozzá tudna járulni. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér. Jelzi, a vita lezárása után frakciónként egy hozzászólásra van lehetőség. Dr. Révész Mária: emlékezete szerint az volt a gyakorlat, hogy a levezető elnök a korábban jelentkezőknek megadta a szót - a személyesen megszólítottaknak különösen - a vita lezárásáról történő szavazás előtt. Dr. Páva Zsolt: volt már ilyen, ebből a szempontból nincs jelentősége, hányan jelentkeztek hozzászólásra, de frakciónként lehetőség van az álláspontok kifejtésére. Dr. Révész Mária: bizottsági elnök úr részéről olyan téves megállapítás hangzott el vele kapcsolatban, amelyet nem frakcióként, hanem képviselői jogánál fogva kíván korrigálni. Azonnal jelezte hozzászólási szándékát. Dr. Páva Zsolt: dr. Révész Mária képviselő asszony részére megadja a szót. Dr. Révész Mária: bizottsági elnök úr kijelentését igazítaná ki; nem beszélt kollektív vezetésről. A rendszerszervezést be kellett volna fejezni, ugyanis összevontak három általános, egy szakiskolát, a Dolgozók Általános Iskoláját, majd rábízták egy nyugdíj előtt álló tiszteletreméltó, agilis vezetőre, aki nem tudott eleget tenni a feladatnak, így keletkezett 1,2 M Ft hiány. Olyan struktúrát kell az intézménynek kialakítani - akár a bizottság, vagy egy pályázati kiírás alapján - amit például egy igazgató tanácsi rendszerben, nem mellőzve az egyszemélyi felelős vezetés elvét - tud működtetni. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér a vita lezárásáról.
46 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen, 2 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett a vita lezárására irányuló indítványt elfogadta. Körömi Attila: a hozzászólás jogát átadják Staub Ernő képviselő úrnak. Staub Ernő: ingerültnek érezte bizottsági elnök úr hozzászólását, pedig most is ugyanazt mondja, mint a bizottsági ülésen. A jelölttől is ugyanazt kérdezte a támogatottságát illetően, amit Troska képviselő úr a korábbi években, akiket nem akart kinevezni hasonló 35-36 %-os támogatottság mellett. Valóban kaptak egy véleményt az érintettől arra vonatkozóan, hogyan magyarázza a 9 %-os eredményt. Lehet, hogy vannak benne igazságok, sok mindenre utalhatnak, erre gondolt, amikor azt mondta, hogy nem jó ez a rendszer. Úgy gondolja, mindenki el tudja dönteni, olyan útra lépnek, melyben - nem érzi erősnek amit Körömi Attila mondott - arrogáns módon 9 %-os támogatottság ellenére kineveznek valakit, vagy, ha már véleményeznek, főleg pedagógusoktól, iskolaigazgatóktól nem szerencsés ez a hozzáállás, hogy "Elmondtátok a véleményeteket, mi pedig ettől függetlenül döntünk, hiszen ehhez jogunk van." Talán nemcsak jogi szempontok dominálnak egy testületi döntésnél. Traj Ferenc: tekintettel arra, hogy az Iskolaszék tagja a Meszesi Iskolában, jól ismeri a történéseket. Az Iskolaszék egyik jelöltet sem fogadta el. Arra gondolt, szakmai szempontból nem tudja értékelni, elolvasta mindhárom pályázatot és rábízta magát az ottaniak véleményére, úgy vélték egyik jelölt sem alkalmas. Az volt a véleménye, mégis kívülállót kellene behozni, mert a jelöltekkel rendet tenni nem lehet a pedagógustársakkal való elkötelezettség miatt. A másik 33 %-ot kapott jelölt - aki abban az iskolában dolgozik - anyagát is elolvasták. Nagyon jó pedagógus, sőt különböző programok kidolgozásában is részt vett. Felmerült azonban, ez nem garancia arra, hogy jó igazgató lesz. Az iskola élére menedzser típusú igazgató szükséges, mert öt iskolát kell összefogni, ahol a különböző érdekek is szemben állnak egymással, ez komoly feladat. Tudomásul kell venni, hogy ebbe az iskolába 1200 gyermek járt, ma 300. Időközben megnyílt a Református Iskola az Engel János úton, nagy az elszívó hatása. Úgy tűnik, valamelyik iskolát meg kell szüntetni, és valakinek fel kellene vállalni. Éppen az volt a céljuk az iskolák összevonásával: egy igazgató - akit kineveznek az intézmény vezetésére tudja eldönteni, hogy az öt iskolából melyiket lehetne megszüntetni és hogyan lehetne a gyerekeket a leghatékonyabban tanítani. Tillai Aurél: a Közgyűlés feladata az iskolaigazgatók kinevezése, az előterjesztést a Közoktatási Bizottság teszi meg. Az egyes személyek ismerete nem azonos. A Közgyűlés az előterjesztés alapján tud dönteni, melyben csak a tantestület szavazati aránya van feltüntetve. Feltételezi, hogy a tantestület létszáma 23 körül van, eszerint az A-jelöltre 2 fő, a B-jelöltre 18 fő, a maradék pedig C, és D-jelöltre szavazott. Úgy érzi, elkerülhetetlen a testület részéről a kérdés, hogy a bizottság miért nem a jóval nagyobb - 9-szeres többséget - támogatta. Ettől függetlenül még lehetnek a bizottságnak ezzel szemben is helytálló szempontjai, de ilyen jelzést nem kaptak. Úgy gondolja, az előterjesztést kellene világosan
47 megfogalmazni - legalábbis ilyen nagy mértékű eltérés esetén -, vagy tudomásul kellene venni, hogy olyan személy, aki egy-két szavazatot kapott a tantestületben, bizonyára valamilyen oknál fogva nem alkalmas. Ez esetben vagy a másikat kellene preferálni, vagy új pályázatot kiírni. Az előterjesztés ebben a formájában nem jó, mert ha a Közgyűlésnek kell dönteni, nem tehetik csupán formálisan. Az előterjesztés indoklása teljesen rossz, mivel egyetlen szempont érvényesül, így nem lehet lelkiismeretes az, aki ezek után megszavazza. Mischinger István: Troska képviselő urat racionálisan gondolkodó képviselőnek tartja. Az MSZP-SZDSZ frakciók által végrehajtott iskola átszervezések célja a pénz megtakarítása volt. Tehát valahol keletkezett egy haszon. Kérdés, miért nem teszik vonzóvá ezt a szakmát, miért nem adnak kellő fizetést, miért kapnak elenyésző összegeket egy önkormányzati cég vezetőjéhez képest? Úgy gondolja, többet kellene áldozni a jövőre, és elérni, hogy minél több személy pályázzon, minél több tehetséges embert tudjanak kinevezni a jövő generációja érdekében. Dr. Erdődy Gyula: Traj képviselő úr felhívta a figyelmet hozzászólásában, hogy csökken a gyereklétszám, melynek következtében az összevont intézmény egyik telephelyét meg kell szüntetni. Eszerint egy év alatt bebizonyosodott, hogy az összevont intézmény többe kerül, mint a három különálló, és a rendszer nem jó. Mást kellett volna - legalábbis ezen intézményeknél - tenni. Megerősítené továbbá - mint már több képviselőtársa is említette -, ellentétesnek tartják olyan személy kinevezését, aki a nevelőtestülettől, szakmai közösségtől nem kapta meg a szavazatok többségét. Ha ezt a gyakorlatot bevezetik, semmiképpen nem tesznek jót. Nem hangzott el, hogy az egyik pályázó miért vonta vissza pályázatát? Elfogadja Meixner képviselő úr állítását, miszerint azért lépett vissza, mert kevesen támogatják. Ezen az alapon a jelöltként megnevezett pályázó is visszavonhatná. Javasolják az új pályázat kiírását. Dr. Bödő László: az óvodák vezetői kinevezését javasolják. A Fehérhegyi Általános Iskolában érdekes eset állt elő. Megemlíti, az Iskolaszék tagja, és látja a nehézségeket, amit az összevonás okozott. A társ iskolák nem segítik az igazgató tevékenységét. Emiatt az itt elért 36-37 %-os támogatottság a maximum, ami elérhető. Véleménye szerint a kívülről jelölt igazgató lenne a megoldás. A 75 és a 9 % aránya nagyon érdekes, de úgy gondolja, ha valaki szóvá tett valamit a műszaki állománynak, hogy nincs rendben az iskola, nem szavazzák meg. Ha külső ember és nem ismerik, ez nem áll fenn. Jobban kellene ismerniük a körülményeket. Példaként említ egy iskolát, ahol az igazgató jelölt a tantestülettől kevés szavazatot kapott azért, mert közölte az ott dolgozó nagy számú nyugdíjassal, hogy a tanév végén nem tart igényt munkájukra, hiszen volt több beiskolázott fiatal, akinek állásra volt szüksége. Az Egészségügyi és a Kereskedelmi Iskola vonatkozásában úgy látja, egyértelmű a véleményük.
48 Dr. Páva Zsolt: indítványozza, az előterjesztés szerinti sorrendben szavazzon a testület, és ahol módosító indítvány hangzott el, arról szavaztat. Megállapítja, hogy a Közgyűlés: • az Anikó utcai Óvoda vezetői feladat ellátására Vargáné Musics Anna megbízását 36 egybehangzó igen szavazattal, • a Bimbó utcai Óvoda vezetői feladat ellátására Pappné Kovács Anikó megbízását 36 igen szavazattal, • Enyezd utcai 2. sz. Óvoda vezetői feladat ellátására dr. Soós Attiláné megbízását 35 igen szavazattal elfogadta. A Fehérhegyi Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatói feladatainak megbízására vonatkozóan módosító javaslat hangzott el új pályázat kiírására. Erről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen, 13 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett az új pályázat kiírására irányuló javaslatot elutasította. Ez esetben Wawra János jelöléséről kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 22 igen szavazattal, 14 tartózkodás mellett a személyi javaslatot - mnősített többség hiányában - elutasította. Szieberth Róbert Általános Iskola igazgatói megbízásáról, Bogárdi Mészöly Kálmánné személyéről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül Bogárdi Mészöly Kálmánné igazgatói megbízását elfogadta. A következő a Teleki Blanka Leánykollégium igazgatói megbízatása. Módosító indítványként egy másik személyt is javasoltak az előterjesztéssel szemben. Elsőként Mandel Andrásné személyéről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy képviselőtestület 21 igen, 2 nem szavazattal, 14 tartózkodás mellett - miután nem éri el a minősített többséget elutasította a javaslatot. Az előterjesztésben megnevezett Komlódi Józsefné személyéről kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 17 tartózkodással - szintén minősített többség hiányában - Komlódi Józsefné igazgatói megbízását nem fogadta el. Az Egészségügyi Szakképző Iskola igazgatói feladatainak ellátására jelölt dr. Mikli Éva személyéről kéri a testület döntését
49 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 egybehangzó igen szavazattal dr. Mikli Éva igazgatói megbízását elfogadta. A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatói feladatainak ellátására jelölt Herold Gyula személyéről kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 35 igen szavazattal elfogadta. dr. Herold Gyula igazgatói megbízását; és a következő határozatot hozta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 258/1998. ( 06.04, ) sz. határozata Közoktatási intézmények vezetőinek megbízásáról. A Közoktatási Bizottság előterjesztése alapján: 1./ A Közgyűlés 1998. augusztus 1-jétől szóló magasabb vezetői megbízást ad:
2003. augusztus 31-ig
1./
Vargáné Musits Annának az Anikó úti Óvoda vezetői feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának /49.700.- Ft + 31.100.- Ft + 1.400.- Ft/ változatlanul hagyásával.
2./
Pappné Kovács Anikónak a Bimbó úti Óvoda vezetői feladatainak ellátásra, alapilletményének és pótlékának / 47.700.- Ft + 31.100.- Ft / változatlanul hagyásával.
3./ Dr. Soós Attilánénak az Enyezd 2.számú Óvoda vezetői feladatainak ellátásra alapilletményének és pótlékának / 60.300.- Ft + 31.100.- Ft + 1.400.- Ft / változatlanul hagyásával. 4./
Bogárdi Mészöly Kálmánnénak a Szieberth Róbert Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának / 56.100.- Ft + 3.900.- Ft + 37.100.- Ft / változatlanul hagyásával.
5./
Dr. Mikli Évának az Egészségügyi Szakképző Iskola igazgatói feladatainak ellátására alapbérének és pótlékának / 62.600.- Ft + 6.300.- + 33.800.- Ft / változatlanul hagyásával.
6./ Herold Gyulának a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola igazgatói feladatainak ellátásra alapilletményének és pótlékának / 79.400.- Ft + 7.900.- Ft + 40.500.- Ft / változatlanul hagyásával.
50
7./
Wawra Jánosnak a Fehérhegyi Általános és Speciális Szakiskola igazgatói feladatainak ellátására illetőleg az intézményvezetői állásra vonatkozó új pályázat kiírására, továbbá Komlódi Józsefnének - valamint Mandel Andrásné megbízására - a Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium igazgatói feladatainak ellátására vonatkozó indítványt nem fogadta el. Felelős: Spolár János irodavezető Határidő: 1998. július 31. Kapják:
tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Irodák vezetői
Dr. Páva Zsolt: az elterjesztésről történt szavazás után szünetet rendel el. Az ebédszünetet követően Papp Béla alpolgármester veszi át az ülés vezetését.
8/b.) Hendinger Andrea megszüntetése
közalkalmazotti
jogviszonyának
Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: elmondja, Hendinger Andrea házasságkötését követően más országban telepedik le, ezért kéri munkaviszonyának közös megegyezéssel történő felmondását. A közalkalmazottak jogviszonyáról szóló vezetői megbízatás közgyűlési hatáskör. Kéri a testület egyetértését. Papp Béla: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 259/1998. ( 06.04, ) sz. határozata Hendinger Andrea közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése A Közgyűlés elfogadja a Közoktatási Bizottság javaslatát és Hendinger Andrea Dugonics utcai Német Nemzetiségi Óvoda vezetője, közalkalmazotti jogviszonyát közös megegyezéssel 1998. augusztus 31-én megszünteti. Felelős: Spolár János irodavezető 1998. augusztus 31. Határidő:
51 Kapják:
tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Irodák vezetői
Dr. Ujvári Jenő: kéri ismételten napirendre tűzni a Fehérhegyi Általános Iskola igazgatói állás betöltésének tárgyalását. Indokai: ilyen nagy rendszer nem maradhat igazgató nélkül. Mindenképpen dönteniük kell a vezetésről. Elhangzott egy javaslat a pályázat ismételt kiírására vonatkozóan, melyet a testület elutasított. A kérdés továbbra is nyitott, vagy igazgató lesz, vagy pályázatot kell kiírni. Megjegyzi, két képviselőtársuk hivatali okból volt távolt, ezért nem tudott szavazni. Papp Béla: szavazást kér a 8/a. napirendi pont vonatkozó részének ismételt napirendre vételéről.
Fehérhegyi iskolára
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen, 6 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a 8/a. napirendi pont - Fehérhegyi iskola vezetői állására vonatkozó részét újra napirendre vette.
9.)
Fehérhegyi megbízása
Általános
és
Speciális
Szakiskola
vezetőjének
Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester Dr. Ujvári Jenő: hosszú távú feladat megoldásáról van szó, nem az igazgató személyéről. Tisztázni kell azt az elvi kérdést, hogy a pécsi iskolarendszer jövője miként alakítható. Két szakmainak tűnő irányvonal alakult ki; az egyik az iskolák bezárására, a másik e nagy rendszer belső megoldására irányult. A térségben kialakult modell e változat szolgálatában áll, ezért hosszú távú döntésre van szükség. Kéri a testületet, gondolja át, és ilyen értelemben döntsön. Dr. Révész Mária: meglepetéssel vette tudomásul, hogy amit a testület már egyszer megszavazott, megpróbálják visszahozni. Úgy véli, ha az előterjesztés ilyen fontos, össze kell hozni a többséget 11.00 órára. Megjegyzi továbbá, hogy volt módosító indítványuk, melyet fenntartanak. Meixner András: nem ért egyet képviselő asszonnyal, mert az a legrosszabb, ha semmit nem mondanak. Javasolja, először szavazzanak a személy kinevezéséről, és amennyiben nem jön létre döntés, akkor utána a módosító indítványról, az új pályázat kiírásáról. Staub Ernő: tudomása szerint az SZMSZ alapján először a módosító indítványról kell szavazniuk. Körömi Attila: véleménye szerint a logika azt kívánja, hogy írjanak ki új pályázatot, hiszen a körülmények is azt indokolják. Másként megnyugtató megoldás nem lesz.
52 Papp Béla: ez esetben az új pályázat kiírásáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 14 igen, 9 nem szavazattal, 15 tartózkodással az új pályázat kiírását elutasította. Dr. Révész Mária: 5 perc frakcióegyeztetési szünetet kér. Papp Béla: dr. Révész Mária kérésére 5 perc szünetet rendel el. A szünet után a testület folytatja a napirendi pont tárgyalását Papp Béla: megkérdezi, a szünet kérésének okát, vagy eredményét óhajtjae valaki közölni, vagy szavazhatnak? Dr. Révész Mária válasza: szavazhatnak. Papp Béla: a szavazásra feltett kérdés az, hogy a Fehérhegyi Általános és Speciális Szakiskola igazgatójává Wawra Jánost megválasztja-e a testület? Aki a megválasztás mellett dönt, kéri, igennel szavazzon. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 9 tartózkodással elfogadta az előterjesztést és a következő határozatot hozta. Nagy Csaba: szavazás után szót kér, mivel alpolgármester úr beolvasta a nevét, hogy nem szavazott. Ezt kívánja megindokolni. Megítélése szerint összeférhetetlennek érzi magát a döntéssel, mivel családtagjai dolgoznak az intézményben, ezért nem szavazott. Papp Béla: csak azért sorolta fel a nem szavazók nevét, mert szerette volna felhívni a figyelmet, hogy aki nem szavazott, tegye meg. Galbáts András: mivel név szerint olvasta fel alpolgármester úr a nem szavazókat, magyarázatként annyit kíván hozzátenni - mint már említette -, a nevezett személy ismeretlensége miatt nem tartották lehetségesnek, hogy szavazzanak. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 260/1998. ( 06.04, ) sz. határozata Fehérhegyi megbízása
Általános
és
Speciális
Szakiskola
vezetőjének
A Közgyűlés az előterjesztés ismételt napirendre vétele után a következő döntést hozta:
53 A Közgyűlés 1998. augusztus 1-jétől 2003. augusztus 31-ig magasabb vezetői megbízást ad Wawra Jánosnak a Fehérhegyi Általános és Speciális Szakiskola igazgatói feladatainak ellátására alapilletményének / 60.800.- Ft + 4.300.Ft + 5.400.- Ft/ változatlanul hagyásával és 40.500.- Ft magasabb vezetői pótlékkal. A Közgyűlés felkéri a Közoktatási Közművelődési és Sportirodát a további szükséges intézkedésekre.
10.)
Határidő: Felelős:
1998. július 31. Spolár János irodavezető
Kapják:
tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Irodák vezetői
Gyermekjóléti szolgálatok létrehozásához szükséges felújítási igény Előterjesztő: Pacur Zsolt bizottsági elnök
Pacur Zsolt tájékoztatásul elmondja, hogy a tavasszal megjelent - a Gyermekvédelmi Törvény végrehajtását szolgáló - népjóléti minisztériumi rendelet határozza meg azokat a paramétereket, amelyeknek teljesítése szükséges a megfelelő intézményi háttér létrehozásához. A Szociális és Foglalkoztatási Bizottság javaslatot tesz arra, hogy a meglévő - költségvetési rendeletben elkülönített - 40 M Ft összegű céltartalék terhére a határozati javaslatban felsorolt három ingatlan felújításra kerüljön úgy, hogy ebben a még hiányzó családsegítő központok és a gyermekjóléti szolgálatok is elhelyezhetők legyenek. Kéri a T. Testületet, hogy a határozati javaslatot fogadja el, támogató szavazatával hagyja jóvá. Papp Béla: kérdése az előterjesztőhöz: nem lenne célszerű pontosítani a határozati javaslatot, hogy utaljon a költségvetési forrásra? Pacur Zsolt válasza: "Az előterjesztés utolsó mondatában szerepel a 40 M Ft összegű céltartalék, értelemszerűen át kell emelni a határozati javaslatba is." Staub Ernő: kérdése, az előterjesztés a területi elvről szól, valamint arról, hogy a felosztás úgy történik, Uránváros, Kertváros, Belváros, Meszes. Az előterjesztés magyarázatot ad, de a meszesi telephelyről csak a következőt mondja, hogy: "a Komlói út 65. sz. alatti önkormányzati ingatlan még a működő Családsegítő Szolgálat elhelyezésére is alkalmatlan.
54 Meszes - véleménye szerint - semmiképpen sem az a városrész, ahol ilyen szolgáltatásra ne lenne szükség, Ezért kérdezi, van-e elképzelés a meszesi ellátást illetően, ill. feltételeinek a biztosítására? Pacur Zsolt: a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság is fontosnak tartotta ezen szolgálatok kialakításakor, hogy a meszesi terület prioritást élvezzen. Megállapították azonban, hogy az önkormányzati forrásból ingatlanigényük nem oldható meg. A leendő ingatlan - szándékaik szerint - még a nyári szünet előtt megnevezésre kerül. Ezen ingatlan akár vásárlásból, ingatlancseréből megoldható, ennek mind a pénzügyi, mind az ingatlanfedezete rendelkezésre áll. Megpróbálják vállalni, hogy még a nyári szünet előtt megnevezik azt a meszesi ingatlant, ahol egyrészt a meglévő Családsegítő Szolgálat tisztességes körülmények között elhelyezésre kerülhet, amely kiegészíthető legyen a gyermekjóléti szolgálatokkal is. Eddigi akadálya az volt, hogy a területen nem találtak megfelelő önkormányzati ingatlant, de egyéb forrásból ez valószínűleg megoldható lesz. Papp Béla: több hozzászólás, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a testület 30 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a határozati javaslatot és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 261/1998. ( 06.04, ) sz. határozata Gyermekjóléti szolgálatok létrehozásához szükséges felújítási igényről A Közgyűlés megtárgyalta a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését és az alábbi döntést hozza. Egyetért azzal, hogy a gyermekjóléti szolgálatok létrehozása a családsegítő szolgálatokhoz integráltan, városrészenként a területi elv alapján történjen. Az ellátások elhelyezésére az alábbi ingatlanokat jelöli meg: Pécs, Megye u.22. Pécs, Dombay J.u.volt bölcsőde Pécs, Anikó u.5. Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a Népjóléti Iroda közreműködésével tegye meg a felújítások megkezdéséhez szükséges intézkedéseket; melynek forrása az 5/1998.(03.05.)sz. költségvetési rendelet 5.sz. mellékletében - a gyermekjóléti szolgálatok címen - elkülönített 40 M Ft összegű céltartalék.
55
11.)
Felelős: Határidő:
dr. Sohár Endre és Zalay Buda irodavezetők azonnal
Kapják:
tisztségviselők, Irodák vezetői
Pacur
Zsolt
bizottsági
elnök,
Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létrehozása Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester
Dr. Ujvári Jenő: tájékoztatásul elmondja, hogy egy ilyen iroda létesítését a Baranya Megyei Önkormányzat vezetői kezdeményezték. Kéri, hogy a város képviselőtestülete csatlakozzék a célhoz, vagyis egy Információs és Tanácsadó Központ felállításához. Az előterjesztésben részletesen leírták a működés körülményeit, kereteit, a célokat. Utóbbiak közül kiemelné, ez a fórum alkalmat adna arra, hogy segítséget nyújtson az ifjúság mindennapi gondjaiban, tanácsokkal, információkkal. Ezért a létesítést tartják mindenképpen fontosnak a jövő számára. A határozati javaslatok közül - jogi tanácsadók javaslata alapján - "a 2.) pontot elhagyni kívánja, amiben az áll, hogy Pécs M. J. Város Közgyűlése hozzájárul a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány elkülönített szervezeti egységként történő működéséhez." Ezt nem a városnak, hanem az említett közalapítványnak kell megtenni, Ezzel a korrekcióval bocsátja a témát vitára és javasolja elfogadásra. Dr. Révész Mária: kérdése az alpolgármester úrhoz, hogy ez az a státusz, illetve iroda, amihez már az önkormányzat pályázat útján pénzösszeget nyert? Dr. Ujvári Jenő: erről nincs tudomása. Az iroda valószínűleg nem az, hiszen most folyik a szervezése. Ezután kerülne sor a megalapításra akkor, ha a Megyei Közgyűlés e hónapban esedékes közgyűlésén is hasonló módon dönt. Spolár János irodavezető úr talán ki tudja egészíteni. Spolár János: alpolgármester asszony kérdésére igennel válaszol. Az előterjesztés 4. oldalán olvasható az általa említett - 750.000,- Ft, amit pályázat útján elnyertek. Gonda Tibor: az utóbbi hónapok közgyűlési munkájában érezhető, hogy az ifjúság problematikájával a testület kicsit mélyebben kíván foglalkozni. E tendenciába illeszthető a mostani előterjesztés is. "Úgy gondolja, a feladat, amelyet az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Központ felvállal oly sokrétű, hogy talán érdemben kellene foglalkozni azzal a gondolattal - amit az előterjesztés is felvet -, e célra jó lenne egy új, önálló célszervezetet létrehozni, közhasznú társaság, vagy alapítvány formájában." A felvetés mellette praktikus érvek is szólnak, hiszen míg az előterjesztés javaslata
56 szerint mindössze egy alapítvány egyszerű gesztussal való támogatásáról lenne szó, egy közös célszervezet létrehozásával viszont a működés folyamatos befolyásolására is lehetőség nyílna. Módosító indítványként javasolja az előterjesztéshez, a közgyűlés esetleg foglaljon abban állást, hogy célszervezetet hozna létre. Konkrét indítványa: "A Közgyűlés javasolja, hogy a Központ működtetésére új célszervezet (alapítvány vagy kht.) jöjjön létre a Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának és más szóba jöhető civil szervezetek bevonásával." Kiegészítő javaslata is lenne. Az utóbbi években a legjelentősebb feladat és próbatétel a civil, az ifjúsági civil szervezetek számára is a pályázatokon való sikeres részvétel, mivel ez az egyetlen forrás, ami az anyagi működési feltételeket biztosíthatja. Ezért "az előterjesztés 1. oldalán - ahol 1-7.) pontokig vannak felsorolva a leendő tevékenységek - 8.) pontként javasolja kiegészíteni egy pályázati figyelő és tanácsadó tevékenységgel és egy figyelemmel pályázati monitoring rendszer kialakításával." A lényege, kísérnék, hogy a megyében mely ifjúsági szervezetek milyen mértékű pályázatokat nyertek el és a megvalósulásában milyen eredmények születtek. Így olyan tapasztalatokat és adatbázist lehetne nyerni, melyek a további munkában hasznosítható. A gazdasági élet más területén hasonló rendszerek már kialakulóban vannak. Úgy gondolja, ez az ifjúsági munka terén is rendkívül hasznos lenne. Ismételten hangsúlyozza, támogatja az előterjesztést, számára jelenlegi formájában is elfogadható, ennek ellenére hasznosnak tartaná, ha megtudhatná, képviselőtársainak mi a véleménye egy önálló célszervezet kialakításáról, amely talán alkalmasabb lenne a működtetésére. Dr. Ujvári Jenő: a Gonda Tibor képviselő által felvetett javaslatot mérlegelendőnek tartja. A Megyei Közgyűlés által előterjesztett konstrukció azonban más természetű. A Központ felállítására vonatkozó javaslat más szervezeti rendben működne. Az esetleg elképzelhető, hogy a módosító javaslat azon elemét, miszerint "vizsgálni kellene egy célszervezet működtetését, el tudja fogadni". Ezt azonban csak a megyével közösen lehet megvitatni, hiszen saját közgyűlésükön is ebben a szellemben - ahogyan előterjesztették - foglalkoznak majd a témával. Amennyiben "a 3.) pontban a képviselő úr által elmondott javaslatot beszövegezik azzal, hogy indítványozzák egy különálló célszervezet létesítését, akkor így el tudja fogadni." Gonda Tibor: ha jól értelmezi az alpolgármester úr által elmondottakat, akkor nem látja szükségesnek, hogy fenntartsa a kategorikus módosító indítványát. Számára azok elfogadható, végül is ez csak közösen valósítható meg. A lényeg, hogy tárgyalásokat folytassanak erről, és amennyiben a másik partner is logikusabbnak tartja, akkor nincs kizárva ez a lehetőség. Papp Béla: a határozati javaslatot olvasva aggálya, a testület a 3.) pontban eldönti, hogy ezt az 1.050 E Ft-ot odaadja a közalapítványnak. Kibővíteni egy ilyen vizsgálódással nem nagyon értelmezhető. Gonda Tibor javaslata tulajdonképpen - bármennyire is mondja, hogy ezt a verziót el tudja fogadni -
57 ennek a tagadása. Lehet, hogy szerencsésebb lenne a másik változatot kidolgozni és a kettőt együtt, mint alternatívát visszahozni a Közgyűlés elé. Dr. Ujvári Jenő: szerint a képviselő úr által javasolt kiegészítés azért lenne most célszerű, mert még időben meg lehetne előzni a megyei közgyűlési előterjesztést. Amennyiben ilyen álláspontot képviselnek, akkor az ő javaslatukat méltányolni tudja, és talán be tudja fogadni az erre irányuló elképzeléseiket. Amennyiben nem tudnak megegyezni, abban az esetben áll fenn, amit Papp Béla alpolgármester úr mondott. Úgy gondolja azonban, hogy ez még olyan kezdeti stádiumban van, hogy mindenfajta rugalmasság indokolt és elképzelhető. Az egész rendszer Magyarországon most van kialakulóban. Nem hiszi, hogy ebben valamiféle megyei eltérés lenne. Az esélyt meg kell adni, hogy ilyen feltételek mellett javasolnák még ezen összeg megadását. Sashalmi György: megkérdezi az előterjesztőt, hogy a határozati javaslat 1.) pontjában megfogalmazottak a jövőre tekintettel milyen kötelezettséget rónak majd az Önkormányzatra? Valójában mit jelent? Támogatja a Baranyai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Központ létrehozását és elfogadja, hogy Pécs Önkormányzata egy központon keresztül gondoskodjon az Önkormányzati Törvényben megfogalmazott gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról. Mi az, amit a város Önkormányzata a központnak átad? Dr. Ujvári Jenő: válasza a feltett kérdésre, gyakorlatilag nem kerül átadásra semmi, hanem az önkormányzat az előterjesztés 3. oldalán, a közalapítvány céljai és a megvalósítás érdekében végzett feladatok kapcsán leírt eszméket és elveket próbálja e fórum keretében is megvalósítani. Nem iskolai feladatok kerülnek átadásra. Nem az ifjúság- és gyermekvédelmi feladatok teljes köre, hanem a bevezetőben már utalt törvény által ezzel kapcsolatosan lakonikusan leírtak szellemében próbálják meg ezt az információs és tanácsadó központ funkciót kialakítani, kiteljesíteni és működtetni. Konkrét választ majd a gyakorlat fog adni. Sashalmi György: nehezen tudja elképzelni, hogy egy törvény csak lakonikusan foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. Úgy véli, ha az Önkormányzati Törvényben megfogalmazott gyermek- és ifjúságvédelmi feladatoknak nincs különösebb mögöttes tartalmi jelentősége, akkor egyszerűen ki kell hagyni. Amennyiben van, akkor tudni szeretné, ténylegesen mi az? Ezért a kérdésére adott választ nem tudja elfogadni. Papp Béla: megkérdezi, hogy az alpolgármester úr és Gonda Tibor által megbeszélt változatot szavazásra bocsáthatja-e Galbáts András és Körömi Attila képviselő urak hozzászólása után? Galbáts András: általában óvakodik attól, hogy ilyen kérdésekbe beleszóljon, vagy egyáltalán hozzászóljon, mert nem érzi magát hivatottnak, hogy szakembernek vallja magát. Kérdésként merül fel, hogy Pécs városának milyen érdeke fűződik ahhoz, ezeket a feladatokat a megyével integrálódva, közösen oldja meg? Nem volna-e célszerűbb, hogy a város ezekkel a kérdésekkel önállóan foglalkozzon?
58
Körömi Attila: kifogásolja, hogy az előterjesztés és határozati javaslat több ponton szembehelyezkedik egymással. Nevezetesen az előterjesztés második bekezdése szerint a helyi önkormányzatokról szóló törvény 70/A § a) pontja a megyei önkormányzat feladatkörébe utalja a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat. Ha a törvény a Megyei Önkormányzat feladatkörébe utalja ezeket a feladatokat, akkor miért akar a város olyan feladatokat vállalni, amely a megye dolga lenne? Főként akkor érdekes ez, amikor Pécs városa nem tud megszabadulni azoktól a fontos feladatoktól illetve képtelen bevonni a megyét azokba, amelyek a megye feladatai lennének, csak valamilyen oknál fogva több éve, vagy évtizede a város látja el őket. Gondol itt pl. a Papnövelde utcai iskola működtetésére, a megyével szemben egyszerűen képtelenek akaratukat érvényesíteni. Miért vállalnak fel akkor egy újabb, éppen a megfelelő helyre történő utalás logikájába nem illő feladatot? Miért akar a város ismét megyei feladatot ellátni? Az előterjesztésben szerepel, hogy a törvény szerint a települési önkormányzat feladata - a helyi közszolgáltatások körében különösen - a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. Tart attól, hogy a 2. bekezdés is egy montázs, azonban elfogadja, mert feltehetően az előterjesztő megfontoltan írta ezt le. Ugyanakkor ezzel szemben áll a határozati javaslat miszerint a Közgyűlés támogatja a Baranyai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Központ létrehozását és elfogadja, hogy Pécs Önkormányzata e központon keresztül gondoskodjon az Önkormányzati Törvényben megfogalmazott gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról. Tehát azokról, amelyeket a törvény a megye hatáskörébe utal. Ez egy rendkívül éles ellentmondás. Nem tudja tehát, hogy az előterjesztés, vagy a határozati javaslat nem fedi a valóságot, melyik készült el rossz szövegezéssel: A másik, számára még súlyosabb gond, - ha a város ilyen fontosnak tartja ezen feladatok ellátását, hogy erre a célra külön szervezetet kíván működtetni. Akkor jó lett volna a Jegyzői Irodától megkérni, hogy pontosan mit ért a törvény a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás alatt? Úgy véli, a törvényalkotó nem az 1. oldalon felsorolt szolgáltatásokat értette a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, vagy érvényesítésével kapcsolatos feladatok alatt. Úgy értelmezi, hogy az itt felsorolásra került, ellátandó feladatok inkább önként vállalt. információs iroda dolgai lehetnének, ez pedig nem más, mint az Ifjúságért Egyesület volt Információs Irodája. Minta ez a szervezet szeretne átalakulni. Véleménye, hogy az Ifjúságért Egyesület támogatása is jelentős gondokat okoz a városnak, mind a megyének, ezért az egyesület Információs Irodájával párhuzamos szervezetet létrehozni nem lenne helyes. Vagy gyanítja, hogy az Ifjúságért Egyesület Információs Irodája alakulna át a szervezetté. Ismerve a személyközi kapcsolatokat, ebből a szempontból teljesen világos, miért tudja a megye ezt támogatni. Van egy másik megközelítés is. Amennyiben a város számára új feladatokat jelent, akkor hogyan képes megbízni a Pécsi Közgyűlés egy még föl nem állt, - előttük még nem ismert személy által vezetett - szervezetbe. Kötelező önkormányzati feladatokat ad át úgy, hogy még a szervezet létre sem jött, hogy pályázaton szerzett pénzeket máris átutalnak a szervezet számlájára.
59 Úgy gondolja, hogy ilyen fajta bizalom a törvény által kötelezővé tett feladatok ellátásában nem létezhet. Az természetesen helyénvaló, hogy más működő civil szervezeteket megbíz a város különböző önként vállalt, vagy kötelező feladatok ellátásával (ld. Támasz Alapítvány, vagy más szociális jellegű alapítványok), de azonnal úgy indítani, hogy átadják a feladatot ezen iroda működéséért személy szerint felelős személyek ismerete nélkül, nem helyes és meglehetősen kockázatos döntés. Az egész számára azt a célt magyarázza, hogy a még fellelhető belügyminisztériumi pénzalapokat a város megszerezze. Megfelelő helyekre átutalja, néhány szervezet túlélésének biztosítása érdekében egy olyan fedőnév alatt, hogy ellátja az ifjúsági és gyermekvédelmi feladatokat. Súlyosbító körülménynek ítéli, hogy, a város pályázott ezekre a pénzekre. Megkérdezi az irodavezető urat, hogy a Közgyűlés hányas számú határozata az, amely ezen pályázat Belügyminisztériumhoz történő benyújtását eldöntötte? Valószínű, hogy figyelmetlenség folytán kimaradt a határozat száma az előterjesztésből. Ha volt ilyen, akkor kéri bemondani, ha nem, akkor a helyzet a lehető legsúlyosabb, ugyanis akkor a testületet az előterjesztők félrevezették. Ha ilyen pénzeket meg lehet szerezni és erről a Közgyűlést tájékoztatták volna időben, akkor amíg a pályázat elbírálásra kerül, az idő alatt a testület pontosan tisztázhatta volna, hogy a törvényalkotó mit ért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokon. Ezt milyen formában látja a testület leginkább jónak ellátni, és mire a pénz megérkezik, egy tiszta helyzettel állnának szembe. Számára úgy tűnik, hogy az előterjesztés legitimizálja a Közgyűlés által el nem határozott pályázati pénz átirányítását egy jelen pillanatban még fel nem állt, de a jövőben minden bizonnyal fölállni szándékozó szervezet részére, amelynek még személyi összetétele sem ismert, tehát semmiféle garanciát nem tud adni a város számára. Spolár János irodavezető úrtól vár mindezekre a kérdésekre megnyugtató, konkrét és teljesen egyértelmű válaszokat. Dr. Kékes Ferenc: kissé elgondolkodott azon, hogy egy számára eddig viszonylag világosan átlátható rendszerbe és egy teljesen nyilvánvaló, néhány oldalban leírt megítélése szerint logikus összefüggésrendszerből hogyan lehet olyan következtetéseket levezetni, amelyeket előtte szóló képviselőtársa megtett. Az első rész, a legfontosabb - amit Körömi Attila megpróbált tovább olvasni -, az ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat - ez benne van az előterjesztésben - megyei önkormányzati feladatkörbe utalja a módosított Önkormányzati Törvény, majd az ezen feladatokról való gondoskodást és operatív teendőket pedig a helyi, települési önkormányzat feladatkörévé teszi. Nem érti a képviselő úr gyanakvását, hiszen van egy megyei közalapítvány, amelyet a Baranya Megyei Közgyűlés hozott létre az ifjúsági feladatok megvalósítása, koordinálása érdekében. Tulajdonképpen egy teljesen legális és nyilvánvaló célokat hordozó Alapító okirattal megyei közalapítvány létrehoz egy olyan szervezetet, amely első megközelítésből nem önálló jogi személy. Egy irodát hoz létre, amely ezeket az operatív feladatokat, mint a közalapítvány szerve látja el. Melyek azok a feladatok, kénytelen fölolvasni annak érdekében, hogy akik előtt nincs előterjesztés, azok is értsék, és ne
60 csak az elmondásokra hagyatkozzanak, hogy a közalapítvány alapító okirata szerint ezek a célok a következők: (idézi az előterjesztés 3. oldaláról). Teljesen világosak és nyilvánvalóak a célok, amelyekkel az iroda működése, - mint az alapítvány szerve - nem lehet ellentétes. Következésképpen jól ellenőrizhető, átlátható. Ilyen értelemben tehát nem érti ezeket a feltételezéseket. Ő is azzal értene egyet, amit Gonda Tibor mondott és javaslatba tett, hogy ezek az ügyek legtisztábban egy teljesen önálló jogi személy, egy közhasznú társaság formájában lennének elvégezhetőek. Egyelőre azonban nem ismert az ez ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező Megyei Közgyűlés álláspontja. Úgy tűnik, az eddigi előkészítő munka során az iroda formájában történő funkcionálást preferálja. A város sem zárkózhat el ettől, mert ez sem egy rossz megoldás, de nagyon helyes amit alpolgármester úr is befogadott -, hogy fel kell ajánlani azon kívánságukat és határozott elképzelésüket a megye számára, hogy egy közhasznú társaság formájában ehhez képest tisztább és átláthatóbb viszonyok között való működés keretében kerüljenek ezek a feladatok realizálásra. Nem érzékeli azokat a problémákat, amelyeket Körömi Attila is felvetett; lehet, hogy csak azért, mert túlságosan jóhiszemű és elfogadja a szakemberek véleményét. Javasolja a Közgyűlés tagjai számára, hogy támogassák ezen, mindannyiuk számára fontos feladatok megoldását. Gonda Tibor: azért kell szólnia, mert úgy érzi, hogy Körömi Attila képviselőtársa hozzászólása árt az ügynek. Véleménye szerint ez az előterjesztés egy rendkívül jó szándékú ügyről szól. Tájékoztatásul közli, hogy az "Ifjúságért" Egyesület az Információs Iroda szolgáltatását évekkel ezelőtt bezárta. Az irodahelyiséget, az önkormányzat adta oda a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak kiállítások céljára, mely legalább két évig működött. Más funkciója lesz a helyiségnek, erről már az elmúlt hetekben a GAVÁB is tárgyalt. Semmiféle átmentés nincs. Az előterjesztésben nem olvasott arról, hogy belügyminisztériumi pályázati pénz jött volna. Úgy gondolja, amennyiben az Önkormányzatnak nem kell önerőt vállalnia, akkor bármelyik apparátusi dolgozónak, irodavezetőnek kötelessége, ha ilyen pályázati lehetőség adódik, akkor vegyen részt a pályázaton. Nem kell megvárni mindig azt a sokszor hónapokig tartó utat, amíg közgyűlési tárgyalásig eljut. Természetesen ha önerőt kell vállalni és plusz kötelezettségeket róni a Közgyűlésre, akkor csak és kizárólag azon a módon lehetséges egy pályázaton való részvétel, ha előtte a testület megtárgyalja. Felhívja a figyelmet, hogy ez a törekvés, amelyet az előterjesztés tartalmaz egy "eurokomfor" megoldás lenne. Magyarország több, mint 12 éve csatlakozott az Erika nevű nemzetközi hálózathoz, amely az Európában működő ifjúsági információs tanácsadó irodákat fogja össze. Annak idején éppen az "Ifjúságért" Egyesületnek az Információs Központja volt a pécsi helyi tag. Az elmúlt években Pécs kiszóródott Európa azon nagyvárosai közül, ahol ilyen központ működött. Hangsúlyozza, e hiányállapotot állítanák most helyre, oly módon, hogy a városnak egy fillérjébe nem kerülne; hiszen az 1.050 E Ft-os összegről, amelyről ma a testület dönt, olyan pénz, amit kizárólag erre a célra kapott. Ilyen előzmények és előterjesztés után azokat a gondolatokat, amelyeket Körömi Attila képviselőtársa felvetett - bár formálisan logikusnak tűnik -
61 valójában nem tartja helyénvalónak. Hangsúlyozza, ha a képviselők átnézik az előterjesztés 1. oldalán rögzített 7, általa 8-ra bővített feladatokat, akkor láthatják, az ifjúság politikai szocializációjához nyújtanak segítséget, közéleti szerepvállalásukhoz, új közéleti fórumlehetőségek megteremtéséhez. Talán ezzel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ez a generáció a mai politikusoknál korrektebben, erkölcsösebben és főleg hatékonyabban tudja néhány évtized múlva a feladatot ellátni. Ilyen megközelítésből - nem kívánja ismételni az egyéb ifjúságvédelmi, szociálpolitikával is összefüggő érveket - azt gondolja, hogy rendkívül fontos ez a kérdés. Körömi Attila: egyrészt a mai politikusok erkölcsi megítélését a választópolgárokra kell hagyni, majd ők eldöntik, hogy szerintük ki viselkedik erkölcsösen, ki nem. Egymást kár így minősíteni, vagy pedig mondjanak konkrét ügyeket, amelyekből következtetéseket lehet levonni. Az önerőre a következőt szeretné felolvasni az előterjesztésből: "A Központ biztonságos működéséhez a pályázati lehetőségek biztosította összegek nem elegendőek. ...." (ld. 4. oldalon) Ha leírták, akkor nyilvánvaló, ez nem azt jelenti, a város és a megye olyan megállapodást fog kötni, hogy különböző erkölcsi támogatást nyújt, hanem nyilván anyagi támogatásokban fog megegyezni. A város számára újabb terheket fog jelenteni akkor, amikor a költségvetési helyzete nem túl jó. A helyzet azért kényes, mert ha valaki gyermek- és ifjúságvédelmi programokat hoz elő, akkor azt mindig könnyű pozitív döntésekként bemutatni, mintha más nem támogatná. Éppen erről van szó, hogy a fiatalokat konkrétan segítő programok helyett úgy látja, különböző koncepciók gyártása folyik különböző pályázati pénzek megszerzésére, és a programok nem fejeződnek be. Erre utaló rossz példaként említi pl. a Major utcai Ifjúsági Anyaszállást. Meg kell nézni, hogy mivé lett az a program, amelyet akkor a város az ő szerepvállalásával is teljesített. Tehát ezek azért veszélyes fogalmak, mert könnyű azt mondani, hogyha valaki kritikát fogalmaz meg az eljárással szemben, akkor az az egészet elutasítja. Ez nem így van. Nagyon fontos lenne ezt a korosztályt támogatni, mondjuk ebből a pályázati pénzből nagyon sok pécsi rászorult diáknak lehetne kifizetni legalább a kéthetes Magyarországon belüli nyaralását. Ennek sokkal jobban örülnének, mintha tanuló Info-pontra tudnak bejutni, hiszen az, hogy hova menjen tanulni és hova felvételizzen, azt az iskolák kiválóan megoldják Ifjúsági Tanácsadó Iroda nélkül is. Ilyen típusú segítségre valóban szükségük van. Ismétli, ehhez kell önerő, ez a pénz kevés. Ez azt jelenti, a pályázatnak az elindítását azért kellett volna látnia a városnak, mert nem igaz, hogy ez önmagában önfinanszírozóvá válik. Gonda Tibor képviselőtársa volt az, aki nagyon helyesen a Közgyűlés elé hozott olyan pályázatot, amelynek valóban semmi köze, pénzügyi kihatása nincs a városra, mégis megszavazták, hogy nyújtsák be, mert a testületi ülés hatáskörébe tartozik. Az idézett mondattal csak azt kívánta bizonyítani, hogy komoly pénzügyi elkötelezettségek várhatóak egy megyei hatáskörű feladat terén. Úgy gondolja, mindezt mérlegelnie kell a testületnek a döntés meghozatalakor. Várja az irodavezető úr válaszát arra a kérdésére, hogy mely közgyűlési határozat alapján történt a pályázat benyújtása a Belügyminisztériumhoz.
62 Dr. Révész Mária: bejelenti, hogy a kérdésre előbb megvárja a választ, utána kíván hozzászólni. Határozatszámot szeretne hallani. Dr. Ujvári Jenő: először is elmondja, nincs határozatszám, de erre majd később fog kitérni. Ifjú képviselőtársa gyanakvásokkal teli hozzászólására szeretne először reagálni. A korát azért nevezi meg, mert ő többször számokkal is minősített bizonyos működéseket. A megyével való együttműködés nyilvánvalóan számtalan ellentmondást hordoz és mindig kölcsönös szemrehányások történtek, hogy melyik önkormányzat milyen intézményeket tart fenn. Körömi úr említette a várost érintő kérdéseket. A megye mindig hangoztatja, hogy ő tartja fenn a Múzeumot, a Megyei Könyvtárat, stb. Úgy véli, ilyen belső, harcok eredménytelenek és értelmetlenek. Megkezdődött egy együttműködés a két önkormányzat között. Erre számtalan jó példa van. Többek között említésre méltó a Művészetek Házával való együttműködés, a "Jelenkor"-ral való kapcsolatok, a Múzeum különböző rendezvényeinek támogatását, stb. Úgy gondolja, hogy az előterjesztett program ennek folytatása, vagy szélesítése lenne, mégpedig most már nem intézményi, hanem egyéb, újabb szemléleteket magában hordozó formában. Nem hiszi, hogy a kérdés azzal elintézhető lenne, hogy ezzel a feladatok megoldást nyernének, vagy ha befizetnék az ifjúságot valamiféle nyaralásra, . Új szellem kialakítását lenne célszerű megfogalmazni és ennek érdekében dolgozni. A pályázatot az önkormányzat részéről - mint ezen terület képviselője - ő írta alá. A Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány kezdeményezte. Mivel ilyen lehetőségek adottak, amelyek semmiféle önkormányzati hozzájárulást nem igényelnek. Dr. Révész Mária: nem vitatja dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr jóindulatát a tekintetben, hogy jó célt akart szolgálni ezzel az aláírással, de közben elvette a Közgyűlés által megszavazott, elfogadott, jónak minősített pályázat nyerési lehetőségét. Március 3-án - a testület szavazott egy "gyermekvédelmi referens" munkakör létrehozására irányuló pályázatról. Ugyanerre a pályázatra adták be. Feltehetően nem volt mérlegelés tárgya, vagy nem merült fel, hogy az alpolgármester úr közgyűlési felhatalmazás nélkül írta alá a másik pályázatot. Véletlen folytán a másik pályázat nyert, míg a Közgyűlés által a gyermekvédelmi referensi munkakört fontosnak tartó, testület által jóváhagyott pályázat nem kapta meg a támogatást. Így az önkormányzat elesett egy gyermekvédelmi referens státusz alapításának a lehetőségétől, míg lehetőséget kapott arra, hogy a megyei feladatokat átvállalva egy - nem ismert kötelezettséget rárovó - szervezetnek legyen a tagja. Lehet, hogy fontos, jó célokat is szolgál, de először az alapfeladatok megoldása lenne szükséges, amelyek az Önkormányzati Törvényből és más törvényből - pl. a Gyermekvédelmi Törvényből - származnak. Lehet, hogy Ujvári alpolgármester úr úgy gondolja, ez a terület az övé és azt ír alá, amit akar, de talán egyeztetni kellett volna, pl. a Szociális és Foglalkoztatási Bizottsággal és más bizottságokkal is megtárgyaltatni, nemcsak a Közoktatási Bizottsággal. Úgy gondolja, alpolgármester úr nem cselekedett helyesen, amikor ezt az aláírást megtette, mert éppen ezzel ütötte el a közgyűlés által jóváhagyott
63 pályázatot a siker lehetőségétől, és hagyott az önkormányzatra egy feladatot, amelyet saját pénzből meg kell oldani. Valószínűleg egyetlen olyan feladat sincs, amelyre egyszer ad a város pénzt, utána soha többet nem kell, melyet az előterjesztés is megfogalmaz. Nem lehet tehát azt mondani, hogy ezzel soha többet semmi kötelezettsége nem lesz a városnak, mert majd a működtetésből ki kell venni részüket. Ezért ajánlja megfontolásra, hogy átvesz-e a megyétől olyan feladatokat, - még ha nemes feladatokat is -, amelyek nem az önkormányzat alapfeladatai, míg a megoldandó saját teendői elmaradnak. Sashalmi György: változatlanul problémái vannak az előterjesztés 1.) pontjában foglaltakkal, amely megfogalmazza azt, hogy valamikor az önkormányzat révén történő gondoskodás át lesz irányítva egy új szervezet keretébe. Nyilvánvaló ez az önkormányzat számára pénzbe kerül. Ha az átirányítás azt jelentené, hogy az önkormányzatnak kiadást nem jelent, akkor legyen. Azonban ha annyiba fog kerülni, mint amennyibe eddig, akkor rendben van, feltehetően jobban fogják csinálni, mint eddig. Papp Béla: kérése, hogy próbálják meg tömöríteni mondanivalójukat. Úgy véli, a napirenden belül a kulcskérdésekre a válaszok is többnyire elhangzottak. Tudja, jelentkező képviselőtársa azt szeretné mondani, hogy ehhez joga van a testületnek, azonban igen sok, súlyos téma vár még megtárgyalásra és félő, hogy kifutnak az időből. Megkéri dr. Ujvári Jenő alpolgármester urat, hogy Sashalmi György kérdésére válaszoljon. Dr. Ujvári Jenő: egy folyamatosan kiépítendő, nem átvállalás - ahogy dr. Révész Mária alpolgármester asszony mondja - megyei feladatok helyi rendezéséről, hanem közös együttműködésről, egy új forma, cél megfogalmazásáról van szó, ami tele van bizonytalansággal, kialakulatlansággal. Ez azt is jelenti, hogy a város ezzel a gesztussal nem tudja le a dolgok figyelemmel kísérését, hanem távlatokban is együtt kell működnie a tájékoztató központ munkájában. Végül javasolja az ülést vezető alpolgármester úrnak a vita lezárását. Papp Béla: megkérdezi Körömi Attila képviselő urat, óhajt-e még szólni az ügyrendi javaslat előtt? Körömi Attila: válasza, igen. Nem tartja jónak, ha egy témához egy képviselő szól állandóan hozzá, ismételve véleményét. Nagyon nehéz oly módon vitatkozni, hogy felolvassák az előterjesztés azon mondatát, amely világosan leírja, miszerint újabb pénzügyi elkötelezettségeket fog jelenteni minimum három évre. Erre rákérdeznek, melyre a válasz: nemleges. Kérdése most az, hogy mikor kap fegyelmit a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda vezetője, aki olyan mondatot írt le, amely az alpolgármester úr véleményével nem egyezik és akivel ezt az előterjesztést aláírattatta mármint hogy ez újabb pénzügyi források bevonását kezdeményezi -, vagy az alpolgármester úr válasza nem fedi a valóságot. Ilyen kérdések mellett ellépni nem lehet.
64 A másik kérdés pedig az, hogy természetesen át lehet lépni ilyen hasonló előterjesztésekkel, mivel csak 1.050 E Ft-ról van szó. Meggyőződése azonban, hogy az egyik legfontosabb ügy, amivel példát mutathat a város polgárainak az, hogy minden olyan pénz elköltését a lehető legalaposabban megvizsgálja, ahol a pénzpazarlás lehetősége fennáll. Az előterjesztésben ennek lehetőségét látja, mert amilyen színvonalú, magában hordozza, hogy nem lett precízen kidolgozva és nem kaptak választ a felvetett kérdésekre. Ezért kénytelen volt még egyszer hangsúlyozni, vagy az irodavezető úrnak kell fegyelmit kapni, mert alpolgármester úrral rossz előterjesztést íratott alá amit egy alpolgármester nem tűrhet -, vagy alpolgármester úr nem adta meg a testület számára a megfelelő választ, amely segít a szavazáshoz. Papp Béla: ügyrendi szavazást kér a vita lezárásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 2 nem és 7 tartózkodással a vita lezárása mellett döntött. Papp Béla: az SZMSZ szerint az előterjesztő, illetve frakciónként 2-2 perces - nem kötelező - hozzászólási lehetőség áll rendelkezésre. Gonda Tibor: az előterjesztés nem mond többet, mint ez a tevékenység olyan, hogy majdan még további támogatásra is érdemesülhet. Ez csak a költségvetés vitájában fog konkretizálódni, amennyiben a Közgyűlés úgy ítéli meg, hogy a tevékenységet érdemesnek tartja további támogatásra. Ha valaki ezzel nem ért egyet, akkor nem kell háromszor megkérdezni, hanem mondja azt, hogy módosító javaslatként - bár egyetért az előterjesztéssel kéri kivenni ezt az egy mondatot és úgy támogatni, hogy csak a pályázaton elnyert összeg kerüljön átadásra. Deklarálni, hogy a testület a céllal egyetért; a város ebben részt kíván venni, de várhatóan további forrásokat nem rendel hozzá. Jónak tartja az ügyet, nyitva hagyva annak a lehetőségét, hogy majd ősszel, akár az utánuk következő Közgyűlés megfontolja, a költségvetés lehetővé teszi-e, hogy ezt a célt támogassa a jövő évben, vagy nem. Megítélje, hordoz-e a vállalkozás olyan értékeket, amely alapján ne tekintsék pénzkidobásnak ezen folyamat támogatását. Ebben az állásfoglalásban ilyenről nincs szó, ezért javasolja a képviselőtestületnek, fogadja el az előterjesztést. Liszkay Teréz: elsőként egy kérdést tesz fel, amelyre nem vár választ. Amikor a már leszavazott előterjesztést visszahozatták napirendre, akkor nem szorított az idő? A másik, hogy semmiféle indoklás nem tudja meggyőzni arról, hogy a város egy nem is tökéletesen ismert feladatot, ill. lehetőséget átjátszik a megyének, homályos eredetű pénzzel. Ezt úgy érti, hogy egész idő alatt a pályázati határozat száma csak nem tudott előkerülni. Papp Béla: több hozzászólás nem lévén a határozati javaslatról kér szavazást, amely annyiban módosulna, hogy a 2.) pontja elmarad, a 3.) pontba pedig egy plusz mondat kerül be, miszerint "Egy új célszervezet (Kht.), mint a feladatot gondozó szervezet létrehozásáról a megyével folyjék
65 tárgyalás. Nyilvánvaló, hogy addig a pénz átutalása függőben van." Ha így megfelel, akkor így kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 22 igen, 4 ellenszavazat, 10 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
262 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda létrehozásáról A Közgyűlés: 1.) támogatja a Baranyai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Központ létrehozását és elfogadja, hogy Pécs Önkormányzata e központon keresztül gondoskodjon az önkormányzati törvényben megfogalmazott gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokról. Határidő: Felelős :
folyamatos Spolár János irodavezető ( a megyei önkormányzat értesítéséért )
2.) a Közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a Központ egy új célszervezet ( alapítány, közhasznú társaság) - mint a feladatot gondozó szervezet - létrehozásának lehetőségéről a Baranya Megyei Közgyűléssel folytassanak tárgyalást. A tárgyalás befejezéséig a 1050 E Ft átutalása felfüggeszti. Felkéri a Közoktaátsi, Közművelődési és Sportirodát, a szükséges intézkedésekre. Határidő: értelemszerűen Felelős: Spolár János irodavezető Hozzájárul, hogy a szolgáltatás céljaira pályázaton nyert 1050 e Ft-ot a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány számlájára a Pénzügyi Gazdasági Iroda átutalja,azonban az összeg átutalását Baranya megye Közgyülésének arányos tehervállalásához és müködési hozzájárulásának átutalásához köti. A Közalapítvány a megjelölt összeg felhasználásáról 1999. január 15-ig köteles elszámolni. Határidő: Felelős :
a megyei átutalást követő 15. nap /az átutalásra/ 1999. január 15. /az elszámolásra/ Pilaszanovich Iván irodavezető
3.) Felkéri a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a Baranyai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Központ működtetésére három éves megállapodást készítsen.
66
11.)
Határidő : Felelős :
1998. szeptember 30. Spolár János irodavezető
Kapják:
tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Irodák vezetői
Egységes Városi Televízió létrehozása Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester
Dr. Ujvári Jenő: úgy tűnik, egy hosszú folyamat végére érkeznek. A város két televíziója két frekvenciájának egyesítésére irányuló erőfeszítése eredményre vezetett. A mai Közgyűlésnek ki kell mondania a Városi Televízió intézményének megszüntetését és gondoskodnia kell arról, hogy a PIÁR Stúdió nevét megváltoztatva szeptember 1-jei hatállyal Pécs TV Szolgáltató Kft.-t létesítsen. Az előterjesztés eredményes végrehajtása érdekében számtalan feladatot kell teljesíteni. Ezek közül szeretne néhányat kiemelni. Minden képviselőtársa kapott két mellékletet, egy kiegészítést és két pályázati kiírást, ezekkel kapcsolatosan lenne hozzáfűzni valója. Jelzi, hogy a PIÁR Stúdió Kft. és az Országos Rádiós Televíziós Tanács (ORTT) közötti szerződés megkötésére a jövő héten kerül sor, amelyet az Önkormányzat részéről a PIÁR Stúdió Kft. jelenlegi vezetője ír alá. Sarkalatos kérdés a vezető kiválasztása, ill. a pályázat kiírása. A 2. sz. melléklet szövegét tartják fontosnak, amit a Tulajdonosi Bizottság fogadott el. Ez bővítése és lényeges kiegészítése a Kulturális Bizottság által szintén elfogadott, hasonló tartalmú kiírásnak. Ezen 2. sz. melléklet szövege maradna a végleges azzal a megszorítással, hogy "a pályázat benyújtásának határideje június 26. helyett június 22.-re 21.-re, vagy a mai közgyűléstől számított 15 nap körüli időpontra változna. A pályázat elbírálásának határideje pedig úgy módosul, hogy a június 25-i közgyűlés megtárgyalja és el tudja fogadni a pályázatok eredményeit." Erre azért van szükség, mert ez a nagy fontosságú intézmény nem várhat őszig a pályázatok elbírálásával, az átalakulás mindenképpen igényli a vezető kinevezését. Elmondja továbbá, hogy a határozat 4.) pontjában igényelt "Felügyelő Bizottság három tagjának megbízását a következő közgyűlésen döntenék el azzal, hogy politikai egyeztetést igényelne, melyet a polgármester úr végezne." "A 8.) pontot illetően, ahol arról volt szó, hogy a gazdálkodás koordinálásával ki foglalkozzék, ezzel kapcsolatosan Buzás Gábort jelölték meg az elmúlt Közgyűlésen, a konzorciális szerződés tárgyalásakor." "A 9.) pontban amely szerint az Egyeztető Bizottságba az önkormányzat részéről delegáltat kell jelölni erre dr. Ballai Éva média-tanácsadót" gondolták. Jelzi továbbá, hogy a pályázat elbírálását egy jól felkészült szakmai bizottság végezné el. Tagjai, Hajdú Károly, Horváth János és dr. Ballai Éva média-tanácsadó. A pályázat természetesen a szokásos módon, széles körben kerülne meghirdetésre. Elöljáróban ezekkel a kiegészítésekkel szeretné előterjesztését kiegészíteni azzal, hogy 2 millió forintot a műsorszolgáltatási szerződésekből eredő
67 feladatok teljesítésére szükséges biztosítani. Az összeget most kellene megszavazni. Dr. Erdődy Gyula: fontosnak értékeli. A Közgyűlés arról tárgyalhat, hogy jól felkészült médiasugárzásba kezd, megpróbálja menedzselni. Döntő már az előkészítés folyamatában a jó döntések meghozatala. Visszatérve az első gondolatra, mindenesetre nagyon fontosnak tartja, hogy az egyesítési folyamatig eljutottak, ezzel a két televízió között megnyilvánuló állapotok megszüntethetők. A Kulturális Bizottság legutóbbi ülésén az anyagot áttekintette. A Közoktatási, Közművelődési és Sportirodán kívül eső okok miatt aznap reggel kapták meg az anyagot, emiatt erről a témáról igazán felkészülten vitatkozni nem tudott a bizottság, bár megkísérelték. - Alpolgármester úr indokolta, miért lenne sürgős a PIÁR Stúdió Kft. ügyvezető igazgatójának a kinevezése. Szerinte a Közgyűlésnek nem az ügyvezető igazgató pályáztatásával kellene foglalkoznia, hanem a Pécs TV Szolgáltató Kft. ügyvezetőjére kellene a pályázatot kiírnia. Azonban ez az új intézmény még nem létezik, mivel számára ismeretlen okok miatt a Városi Televízió augusztus 31-i hatállyal kerül megszüntetésre, a PIÁR Stúdió Kft. neve pedig Pécs TV Szolgáltató Kft.-re változik. Az ellentmondásokat nem igazán érti. Úgy gondolja, hogy a két televízió közötti jelenleg érvényben lévő szerződés az átalakítás folyamatát lekezelhetné és ugyanolyan biztosan eljutnának a végeredményhez, mint ezzel a számára teljesen érthetetlen strukturális megoldással. A IV. sz. fejezetben szó van arról, hogy egyszer közel 900 ezer és egyszer valamivel több, mint 1 M Ft-ot kell biztosítani. Ha jól emlékszik - és erről az anyag nem szól -, a Kulturális Bizottság ülésén Spolár János irodavezető úr elmondta, hogy még ebben az évben az ORTT előírásai értelmében nagyon súlyos milliókat kell fizetnie az Önkormányzatnak a fejlesztésre. Ellenkező esetben esetleg a sugárzási lehetőség is korlátozható, vagy megszüntethető lenne. Ha így igaz, - kéri ennek megerősítését, mert a Kulturális Bizottság ülésén ez elhangzott - akkor az a kérdés, hogy ezeket a súlyos milliókat az Önkormányzat költségvetéséből ebben az évben honnan lehet biztosítani. Ezt a kérdését különösen Molnár Tamás, a Költségvetési Bizottság elnöke felé intézi. A Városi TV-nek ma van egy egész évre jóváhagyott költségvetése. Szeptember 1-jével ez az intézmény megszűnik. Mi történik ezzel a 4 hónapos költségvetéssel? Ugyanez a helyzet a PIÁR Stúdió Kft.-nél is, amely nem költségvetéssel, hanem üzleti tervvel rendelkezik. Molnár Tamás: dr. Erdődy Gyula képviselő kérdésére válaszol. A 24 órás műsorszolgáltatáshoz kétségtelenül szükséges bizonyos technikai fejlesztést az önkormányzat milyen forrásból tudja biztosítani, nem tudná megmondani. Az I. félév végén sorra kerülő költségvetés-módosításba vélhetőleg olyan szabad forrásokat sikerül félretenni erre a célra, hogy a minimális, legszükségesebb igények kielégíthetők legyenek. Romváry úr szerint ez kevés, de azért mondják minimálisnak. A szakemberek közül néhányat
68 meginterjúvolt, mit jelent ez. Akkor az eredeti igényhez képest semmiféle redukcióra nem voltak hajlandóak. Úgy tűnik, a minimális feltételrendszer nincs áttekintve, hanem a kívánatos van megfogalmazva, az viszont sok. Ezért az iroda munkatársaitól azt kérte, hogy próbáljon egyeztetni a műszaki szakemberekkel, akik értenek a technikai részletekhez, hogy mi az a legszűkebb keresztmetszet, aminek a bővítése nélkül valóban elképzelhetetlen a 24 órás, megbízható műsorszolgáltatás. Erdődy Gyula által felvetett a Költségvetési Bizottság ülésén is felmerültek. Nevezetesen, technikailag az az összeg, amely az intézményi funkció megszűnésével, mint költségvetési előirányzat okát veszti, zárolva lesz. A összeg részleges, vagy teljes mértékű felhasználása attól függ, hogy a rövidesen kinevezendő, pályázaton nyert új vezető milyen struktúrát, technikai, egyéb feltételeit és milyen pénzügyi feltételeit tudja elfogadhatóan közölni és megtárgyalni a Közgyűléssel, illetőleg mennyire tudja az önkormányzat akceptálni azon igényeit, amelyek a működési támogatáshoz szükségesek. Nyilvánvalóan törekedni kell ennek ésszerűsítésére és ebben remélhetőleg partner lesz a valószínűleg gazdasági vénával is rendelkező ami a pályázati kiírásban is szerepel - leendő vezető. Ezért az utolsó négy hónapból visszamaradó finanszírozás összege nem szabad pénzeszközként kezelendő, hanem egy zárolt pénz, amelynek felhasználásáról egy későbbi döntéssel fognak határozni. Dr. Ujvári Jenő: elismeri és köszöni az egységesítés mellett szóló támogatásokat. Természetesnek veszi, hogy számtalan kérdés és probléma merül fel. A pénzügyi kereteket illetően egyetért Molnár Tamással és dr. Erdődy Gyulával is abban, hogy az új igazgató munkájának megkezdésével lehet reálisan kialakítani a további működéshez szükséges pénzügyi kívánalmakat, amelyekről már az elmúlt közgyűlésen, a konzorciális szerződés kapcsán említést tettek. Az igazgatói kinevezés sürgősségét fontossá teszi, az a már előbb említett tény, miszerint az átalakulás feltétlenül megkívánja, pl. pénzügyi okok miatt is, hogy már az új vezető bonyolítsa. Az augusztus 31-i, vagy szeptember 1-jei határidőt a közalkalmazotti törvény szabja meg, a 60 napos kötelmeket, amelytől nem lehet eltérni. Erdődy Gyula súlyos millióira Molnár Tamás már válaszolt. Hogy mi történik az év hátralévő pénzeivel, természetesen ezek az elgondolások szerint egyesülnek és lehetőség szerint nagyon takarékos módon nyernek felhasználást. Ezt tudná válaszolni a feltett kérdésekre, köszönve a támogatást és így is kéri, a közgyűlés fogadja el az előterjesztést. Pacur Zsolt: ha jól értette, dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr azt mondta, hogy a 2. sz. mellékletet kell irányadónak tekinteni. Egy-két pontban módosította pl. a pályázat benyújtásának határidejét, azonban nem hangzott el egészen pontosan. Emlékezete szerint június 21-22-ét, 15 napot mondott. Indokoltnak tartja, hogy a "megjelenéstől számított 15. nap", kerülne be, mert akkor egyértelmű. Különben nehéz, mert az országos napilapok bennmaradnak a megjelenési fórumban, akkor 8-a előtt nem jelenik meg. Ennek megfelelően a 15 nappal számolva is június 23. környékén tartanak. Ha marad a 21-22., ahogyan alpolgármester úr javasolta, akkor 12-13 napokról lehet beszélni. Ez nem nagyon kezelhető, ha a pályázatot olyan
69 széles kört érintően kívánják kiterjeszteni. hogy akár országosnak is tekinthető. Egy országos pályázatot 10-11-néhány napon belül benyújtani úgy, hogy kellene ismerni a pályázandó hely mögött álló gazdasági társaságot, a rávállalt feladatokat is, ez egy kicsit nehézkesnek tűnik számára. Kéri dr. Ujvári Jenő alpolgármester urat, hogy pontosítsa a határidőket. Dr. Ujvári Jenő: Spolár János irodavezető úr is szeretne válaszolni erre a kérdésre, ő is reagálni kíván. Spolár János: elmondja, hogy a szombati Dunántúli Naplóban lehetséges először a pályázati kiírás megjelentetése. Ahhoz kell számítani a 15 napot, az június 21. 22-én és 23-án van lehetőség arra, hogy az előzsűri elbírálja a pályázatot, hogy 24-én írásba tudják foglalni a 25-i Közgyűlésre az előterjesztést. A közgyűlési időpont az, amely ilyen szoros határidőket diktált, az iroda nem önszántából tette, miután nem biztos, hogy később lesz még Közgyűlés. Kockáztatni nem szabad, mert akkor a televízió sorsa erősen megkérdőjeleződik. Petrovits Béla: alpolgármester úrhoz intézi kérdését szeretné, ha egyértelművé válna az 5. oldal IV. fejezet (1) bekezdése. Idézi: "A szerződéskötés után 15 napon belül egyösszegben be kell fizetni a műsorszolgáltatási díj féléves összegét." Kérdése, melyik félévről van szó, az I., vagy a II. félévről? Dr. Ujvári Jenő: válaszolva mindkét kérdésre, Pacur Zsoltnak ugyanazt tudja mondani, amit Spolár János irodavezető úr mondott. Felvetődött még a július 2-i Közgyűlés is, azonban értesüléseik szerint ez bizonytalan időpont. A június 25-i időpontot - mint végső határidőt - kellett figyelembe venni és ehhez igazítani a további eljárásokat. Petrovits Béla képviselő úrnak válasza, hogy értelemszerűen a II. félévről van szó. Attól kezdve élnek a költségek, amint a szerződés-aláírás megtörténik és a folyamat megindul. A szerződés aláírására még a jövő héten sor kerül. Papp Béla: megpróbálja összegezni a határozati javaslatot. Az eredeti javaslat 1., 2., 3. pontja változatlan. A 4.) pont azzal az előterjesztői megjegyzéssel van a határozati javaslatban, hogy a következő Közgyűlésre kellene nevesíteni a Felügyelő Bizottságot. Az 5.) pont helyett a kiegészítés 5/A, 5/B és 5/C pontja kerül be az előterjesztő által elmondottak szerint azzal, hogy az 5/A pontban a 2. sz. melléklet szerinti pályázati kiírás kerülne, ami az utólag kiosztott anyag utolsó oldalán található. A továbbiakban a kiosztott anyagból csak nevek és adatok kerülnek be az eredeti előterjesztésbe, tehát a 7.) pontba a 2 M Ft; a 7.) pontba a tartalék keret kerül be a második kipontozott részre, a 8.) pontba Buzás Gábor a 9.) pontba dr. Ballai Éva neve. Ez lenne a határozati javaslat. A határidő pedig a kiírásban a 2. sz. változatban június 22. Molnár Tamás: - elnézést kér, de most fedeztek fel egy bizonyára elmaradt korrigálást, ami pontatlanná teszi a határozati javaslat 2.) pontját. Olyan
70 törvényi feltételeknek kell megfelelni az intézmény-átalakítás, ill. megszüntetés kapcsán, amelyek a szövegben nincsenek pontosan feltüntetve. A költségvetési bizottsági ülésen már megbeszélték a kolleganővel. A szöveg, amely úgy kezdődik, hogy: "A közgyűlés utasítja a Pénzügyi-Gazdasági Iroda vezetőjét ...", azaz a jogszabály szerinti intézkedéseket tegye meg, ki kell, hogy egészüljön: "... és a zárómérleg és az azt alátámasztó leltár elkészítéséért az intézményvezető a felelős." Dr. Ujvári Jenő: egyetért az előbb elhangzott kiegészítéssel elfogadja. Molnár Tamás: ennek természetesen be kell épülnie a szövegbe, mivel törvényi előírás. Dr. Ujvári Jenő: már elfogadta ezt a javaslatot, ill. módosítást. Pontatlan volt, mivel a kiegészítések során már felmerült, csak kihagyta. Papp Béla: a zárómérleg és a leltár elkészítésére kér még egy határidőt javasolni, mert a felelős egyértelmű. Dr. Ujvári Jenő: - Molnár Tamás javaslatára: "a megszűnés időpontjáig" szeptember 1-jéig szövegrészt javasolja befogalmazni. Papp Béla: vagy inkább augusztus 31-ig. Az eredeti szöveg maradhatna 2/A, a Molnár Tamás által mondott módosítás pedig 2/B pont, mivel külön felelősségről van szó. Kéri a testületet, aki az így összeállított határozati javaslatot támogatni tudja, igennel szavazzon. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, illetve határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 263/1998. ( 06.04, ) sz. határozata Az egységes feladatokról
Városi
Televízió
létrehozásával
kapcsolatos
1.) Pécs M.J.Város Közgyűlése az " államháztartásról" szóló 1992.évi XXXVIII.tv. - Áht. - 90. §. (1) bekezdés a., és c./ pontjában foglaltaknak megfelelően 1998. augusztus 31-i hatállyal a Városi Televízió Pécs intézményt megszünteti. Az intézmény neve : Székhelye : Felügyeleti szerve :
Városi Televízió Pécs Pécs, Lánc u. 6. Pécs M.J.Város Önkormányzata Közgyűlés Megszüntető szerv neve : Pécs M.J.Város Önkormányzata Közgyűlése A megszüntetett intézmény jogutódja : Pécs TVSzolgáltató Kft.
71
A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy az intézmény megszűntető okirat megküldésével a TÁKISZ-t a törzskönyvi nyilvántartásból történő törlés érdekében értesítse. Felelős : Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő : azonnal 2/a.) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a könyvvizsgáló bevonásával az intézmény vagyonával kapcsolatos jogszabály szerinti intézkedéseket tegye meg. Felelős : Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: azonnal 2/b.) A zárómérleg és az azt alátámasztó leltár elkészítéséért az intézményvezető a felelős. Felelős: Kismányoky Károly a VTV igazgatója Határidő: 1998. augusztus 31. 3.) A Közgyűlés az alapító okirat módosításával a PiáR Stúdió Kft. nevét 1998. szeptember 1-jei hatállyal " Pécs TV Szolgáltató Kf t" - re változtatja. ( rövidített név Pécs TV Kft ) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert, hogy az alapító okirat módosítását a tulajdonos önkormányzat nevében aláírja. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: értelem szerint 4.) A Közgyűlés a PIÁR Stúdió Kft. Felügyelő Bizottsága személyi összetételéről - frakcióvezetői egyeztetés után - a következő ülésén dönt. Felelős: Határidő:
dr. Páva Zsolt polgármester azonnal
5/a.) a Közgyűlés a PiáR Stúdió Kft ügyvezető igazgatói feladatainak ellátására pályázatot hirdet a pályázati felhívás szövege szerint. (a Tulajdonosi Bizottság állásfoglalásában elfogadottaknak megfelelően azzal a kiegészítéssel, hogy a pályázat beadási határideje június 21., elbírálásának határideje: június 25.) 5/b.) A pályázat elbírálásánál előkészítő bizottság működik közre, melynek tagjai: Károly a Helyi Televíziók Országos Egyesületének Elnöke, Horváth János média szakértő - vagy időpont függvényében a Kecskeméti VTV Intézményvezető Szabó Sándor Főszerkesztője, Hajdú
72 Dr. Ballai Éva média tanácsadó Az előkészítő bizottság tagjait 20 e Ft. tiszteletdíj és utazási költség illeti meg. 5/c.) A pályázati felhívás az Új Dunántúli Naplóban, a Pécsi Extrában és két országos napilapban ( Népszabadság, Napi Magyarország ) jelenik meg. Felelős: Spolár János irodavezető Határidő: azonnal 6.) A Közgyűlés egyeltért a PiáR Stúdió Kft. és az ORTT között létrejött műsorszolgáltatási szerződéssel, valamint azzal, hogy a továbbiakban a Kft. a Pécs TV logó alatt sugározza a műsorát. Felelős : Pécs TV Szolgáltató Kft. ügyvezetője Határidő : értelem szerint 7.) A Közgyűlés a műsorszolgáltatási szerződésből eredő feladatok teljesítésére 2 M Ft-ot biztosít a PiáR Stúdió Kft. számára. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi-,Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy az általános tartalék terhére a fenti összeget utalja át a Kft-nek. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: azonnal 8.) A Közgyűlés a 198/1998. (04.30) sz. határozattal elfogadott konzorciális szerződés 5/d./pontja szerint Buzás Gábort bízza meg a televíziók gazdálkodásának koordinálásával. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: azonnal 9.) A Közgyűlés a konzorciális szerződés 7. pontjában meghatározott Egyeztető Bizottságba az önkormányzat részéről dr. Ballai Éva Média tanácsadót delegálja. Felelős: dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: azonnal Kapják:
tisztségviselők, dr. Kunszt Márta, Gonda Tibor, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
Papp Béla: 15 perc szünetet rendel el (17.00-17.15h-ig)
13.)
A Központi Műhely átszervezése Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök
Troska Gyula: a Központi Műhely az általános iskolák technika oktatásának szolgáltató központja volt, azonban tevékenysége szűkebb területen
73 érvényesül. A bizottság célszerűnek látja, ha a Közgyűlés az intézményt a Jókai Utcai Általános Iskola igazgatási feladatköréhez sorolja. A törvényességi vizsgálat olyan ajánlást tett, hogy az eredeti határozati javaslat bővítésre kerüljön, mégpedig megszüntetéssel, alapító okirat módosítással és egyben az összevonás tényével. Ezért "a kiosztásos anyagban szereplő határozati javaslatot kell mellékletként az eredeti előterjesztéshez értelmezni." Ezzel tulajdonképpen egy főállású vezető munkabére válik feleslegessé, ill. kerül megtakarításra. Papp Béla: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről, az utólagosan kiosztott, átdolgozott határozati javaslattal együtt. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 3 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot és a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 264 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata A Központi Műhely átszervezése 1./
Pécs M.J. Város Közgyűlése az "államháztartásról " szóló 1992. évi XXXVIII tv. -Áht.- 90-§ (1) bekezdés c./ pontjhában foglaltaknak megfelelően 1998. július 1-jei hatállyal a Központi Műhely intézményt megszünteti.
Az intézmény neve: Központi Műhely Székhelye : Pécs, Jókai utca 49. Felügyeleti szerve: Közgyűlése
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
A megszüntetett intézmény jogutódja: Jókai Utcai Általános Iskola A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy az intézmény megszüntető okirat megküldésével a a TÁKISZ-t a törzskönyvi nyilvántartásból történő törlés érdekében értesítse. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: 1998. július 1. 2./
A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a könyvvizsgáló bevonásával az intézmény vagyonával kapcsolatos jogszabály szerinti intézkedéseket tegye meg.
Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: 1998. július 1.
74 3./
A Közgyűlés a jogutód intézmény magasabb vezetői feladatát ellátó Priskin Pál alapilletményének változatlanul hagyásával, pótlékát a pótlékalap 300 %-ban állapítja meg.
Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: 1998. július 1. 4./
A Központi Műhely a megszűnés napjával féléves beszámolót készít. A beszámoló értékelését követően a fennmaradó előirányzatok zárolása, illetve szükség szerint átcsoportosítása történjen meg. A vagyon mérleg és vagyonértékelés elkészítéséért a Jókai Utcai Áltlános Iskola igazgatója felelős.
Felelős: Spolár János irodavezető, Priskin Pál a Jókai Utcai Általános Iskola igazgatója
14.)
Határidő:
1998. július 1.
Kapják:
tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Irodák vezetői
Alapító okiratok módosítása Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök
Troska Gyula: az alapító okiratokban és az előterjesztésben szereplő kérdésköröket a következőképpen foglalja össze: az egyik ilyen témakör a telekalakítások, illetve egyéb ingatlanok intézményekhez történő csatolása, a hátrányos tanulók óraszám-növelésével egy kompenzációs program beindítása és a középfokú képzés átrendezésével kapcsolatosan bizonyos törvényi kötelezettségek belefoglalása. Ilyen az 5. és 6. éves képzés, valamint a gimnáziumi oktatásban egy olyan lehetőség biztosítása az alapító okiraton keresztül, ahol hozzájutnak gimnáziumok is a Szakképzési Alaphoz. Kéri az alapító okirat módosítás elfogadását. Papp Béla: kérdés, előterjesztésről.
hozzászólás
nem
lévén
szavazást
kér
az
Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot, és a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 265 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Alapító Okiratok módosítása
75
A Közgyűlés megtárgyalta a Közoktatási Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: I. 1. Az Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziuma esetében az intézmény szakfeladat kiegészül a 80221 - 1 Nappali rendszerű , szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás ( 13. évfolyamon ) Az iskola neve: Gimnázium és Szakközépiskolára módosul . 2. A Jókai Utcai Általános Iskola alapító okirata egészüljön ki a 80591-5 szakfeladattal . 3. A Rácvárosi és Istenkúti ÁMK alapító okiratának 1. pontja kiegészül : telephelyei: Égerköz 17. Fábián Béla u. 9. Pázmány P. u. 58. 6. pontja kiegészül: hrsz. 1826;1848;2101;2399; 4. Bártfa Utcai Általános Iskola alapító okiratának 5. pontjának 80121-4 szakfeladata kiegészül hátrányos helyzetű tanulók emelt szintű évfolyamonként heti 3 órában 1-8. évfolyamon - differenciált fejlesztés cigány tanulók számára
képzése
5. A TÁSI AKG alapító okiratának 1. pontja módosul, az iskola új neve: Általános és Sportiskola, Alternatív Középiskola, rövidítése: TÁSI AKG 4. pontja kiegészül közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményeységek: - áltlános iskola és emelt szintű testnevelés 1-8. évfolyamon -középiskola, 4 évf. gimnázium és 2 évf. szakképzés - sportiskola 5. pontja kiegészül: 80121-4 szakfeladaton belül, általános iskolai oktatás 1-8. évf. emelt szintű testnevelés 80401-7 Iskolarendszeren vizsgáztatás
kívüli
nem
szakmai
oktatás,
76 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizcgáztatás 92402-5 Verseny- és élsport 6. A Szieberth Róbert Általános Iskola alapító okiratának 6.pontja kiegészül : hrsz.35545/8 7./ A Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola feladata kiegészül a : 805113 Napköziotthoni és tanulószobai ellátás szakfeladattal. 8./ A Kodály Zoltán Gimnázium intézmény feladata a 80121 - 4 szakfeladaton belül kiegészül az emelt tantervű humán oktatással. Az iskola neve: KODÁLY ZOLTÁN KÖZÉPISKOLA 9./ A Kodolányi J. Gimnázium esti , levelező tagozat intézményi feladata a 80123 - 6 szakfeladaton belül kiegészül a távoktatással és cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatásával . Az intézmény neve : KODOLÁNYI JÁNOS FELNŐTTOKTATÁSI GIMNÁZIUM 10./ A Hevesy György Műszaki Szakközépiskola esetében a szakképzési évfolyamok száma hat. 11./
A Művészeti Szakközépiskola évfolyamainak száma öt.
12./ A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola 80221 - 1 szakfeladat kiegészül az akkreditált felsőfokú szakképzéssel. 13. / Zipernowsky Károly Ipari Szakközépiskola esetében az intézmény feladata kiegészül: 80223 - 3 Szakképzés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőtoktatás ( távoktatás ) szakfeladattal. 14./ A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközép-iskola és Szakmunkásképző esetében az évfolyamok száma hat. Az intézmény jellege az alábbiak szerint módosul :
77 - Négy évfolyamos szakközépiskola, 13. évfolyamon technikusképzés ( ke reskedelem , vendéglátás ) - 0 + 5 évfolyamos szakközépiskola ( idegenforgalom ) Az intézmény feladata kiegészül : 80221 - 1 nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás az OKJ szakmáknak megfelelően. A feladat ellátását szolgáló vagyonnál törlésre kerül a 336 /1 hrsz. ingatlan. 15. / A Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola tagintézményei közül törlésre kerül az Építők u. 9. , továbbá a 1909 /4 hrsz ingatlan. A kollégiumi férőhelyek száma: 87. Az 500. sz. Angster József Szakképző Iskola 16./ esetében az intézmény jellege az alábbiak szerint módosul: - 8 évfolyamos általános iskola ( 1998 - 99. tanévben csak 8. osztály ) - Négy évfolyamos szakközépiskola - egy ill. két évfolyamos technikusképzés - Két ill. három évfolyamos szakmunkásképzés -Szakiskolai képzés Az intézmény feladata kiegészül : 80221 - 1 nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás az OKJ szakmáknak megfelelően. Felelős:Spolár János irodavezető Határidő : 1998. június 30. II. A Közgyűlés felkéri a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy az alapító okiratokban az elfogadott módosításokat végezze el. Megbizza továbbá Dr. Páva Zsolt polgármestert az alapító okiratok aláírásával. Felelős: Határidő: Kapják:
15.)
Dr. Páva Zolt polgármester és Spolár János irodavezető 1998. június 30. tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Irodák vezetői
Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend által visszaigényelt ingatlanok helyzete Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester
78 Dr. Ujvári Jenő: ismeretes, a Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend jelezte az Önkormányzat felé, hogy benyújtotta igényét a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Tárcaközi Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy néhány egyházi ingatlant visszakapjanak. Az előterjesztés részletesen leírja az ezzel kapcsolatos elvi és gyakorlati álláspontokat, törvényeket, különböző rendeleteket. Kiemelné a vallásszabadsággal kapcsolatos téziseket. Eszerint az állami és egyházi iskolák közötti különbség egyrészről rokon vonásokat mutat, mert mindegyik intézmény köteles objektív, toleráns és a tanulók lelkiismereti szabadságát tiszteletben tartó ismeretek közvetítésére. A két iskolatípus közötti különbség azonban az, hogy az egyházi iskola valamely vallás tanaival azonosul, az állami iskola azonban ezt nem teheti meg, vallási kérdésekben nem foglalhat állást, semlegesnek kell maradnia. Azon tanulók számára, akik egyházi iskolát nem választanak, köteles az állam biztosítani az állami iskola igénybevehetőségét. Ez az elvi különbség, ami az Önkormányzat tennivalóit is nagy mértékben befolyásolja és a helyi gondoskodást kényszeríti és sugalmazza. Összefoglalva a szakértők álláspontját ebben a kérdésben, a következő határozati javaslatokat kívánja szóban is ismertetni és néhány mondatot ezekhez hozzáfűzni. A határozati javaslat 1.) pontja a Kodolányi Gimnáziumra vonatkozik. Az itt leírt szöveg azzal a pontosítással kerülhetne véglegesítésre, amit most itt felolvas: "A Közgyűlés a Kodolányi Gimnázium Pécs, Szent István tér 10. szám alatti épületét magában foglaló 18445. hrsz.-ú, Apáca u. 23. szám alatti ingatlan egy részét - jelenleg a Dolgozók Gimnáziuma által használt ingatlanrészt - a következő feltételekkel adja át az egyháznak: " A határozati javaslatok kompromisszumot sugallóak, amelyek különböző módon próbálják az egyházi igényeket mérlegelni, megfelelő választ adni. A legegyszerűbb változat a Kodolányi Gimnázium esetében fogalmazható meg, amely arról szól, hogy ha a funkciókiváltáshoz szükséges feltételeket a kormány biztosítja, akkor ezt a Közgyűlés jövő év szeptember 1-jén a rend tulajdonába át tudja adni. Szükségesnek tartja elmondani, hogy kb. 900 tanuló vesz részt esti, illetve levelező képzésben. Jelenleg kb. 5 terem áll rendelkezésükre, amely kiegészítést nyert különböző más helyeken is. Az épület alkalmatlan arra, hogy itt egy komolyan kifejleszthető felnőtt nevelési központ létrejöjjön. A Kodolányi Gimnázium elhelyezése tehát a jövő szempontjából is mérlegelendő, hogy vajon hogyan lehetne az egyetemmel együttműködve egy új bázist létrehozni; részben a klasszikus formák művelésére, részben pedig a távoktatás és egyéb új, korszerű oktatási forma meghonosítására. A 2.) pont nehezebb természetű kérdéseket tartalmaz. ATeleki Blanka Kollégium ügyében további tárgyalást tartanak fontosnak és indokoltnak. Elsősorban azt megcélozva, hogy az egyház csereingatlant kapjon, vagy az önkormányzat kormány támogatással. Amennyiben a tárgyalás ilyen értelemben nem vezetne eredményre, úgy esetleg 2002. szeptember 1-jével a rend részére a kollégium átadható lenne. A kormány biztosítaná a
79 megszűnő kollégiumi helyek kiváltását. Ez tehát egy kompromisszumos megoldást igénylő átmeneti kérdés, egy tárgyalási alap. A 3.) pont a legsúlyosabb kérdéseket érinti; a Leöwey Gimnázium átadásáról. Arról az önkormányzati intézményről, amely a város legkeresettebb gimnáziuma, ahol az egyik legszínvonalasabb oktatás folyik, és ahol az iskola pl. a felsőfokú tanulmányok végzésére is nagyon jól felkészíti a hallgatókat. Külön fontossággal bír az a tény, hogy itt működik a Német Nemzetiségi Tagozat, amely a magyarországi német értelmiség képzésének egyik fontos és meghatározó helye. Úgy gondolja, erről sem lenne szabad az Önkormányzatnak lemondani. Ebben az iskolában 76 tanár tevékenykedik, a város legjobban képzett erői közül sokan működnek itt és majdnem 1000 diák tanul 27 tanulócsoportban. Javasolja a Közgyűlésnek ebben a kérdésben azt az álláspontot elfogadni, hogy semmiképpen sem adja át ezt az épületet, illetve a gimnáziumot az egyház számára. További tárgyalások indokoltak, elsősorban arra vonatkozóan, hogy egy csereingatlan, vagy egy új, zöld-beruházásként épülő épület megvalósítása milyen kormányzati támogatást kaphatna. Ebben az esetben mindenképpen természetesen egy belvárosi építkezésre gondol, amelynek a becsült értéke a leírtak szerint is meghaladja az 1 Mrd Ft-ot. Ez a kompromisszumoknak a végső változata lehetne. Ez az eset sem jelentené azonban a Leöwey Gimnázium átadását. A Közgyűlésnek - szakmai elképzelések szerint - mindenképpen meg kellene tartani az iskola, az intézmény fenntartói jogát. Kb. ilyen értelmezést szeretett volna a határozati javaslatokhoz, továbbá az egész ügyhöz fűzni, még egyszer megismételve és összefoglalva: a Kodolányi Gimnázium átadása esetében kormányzati támogatást, funkciókiváltást remélve tudnának lemondani. A Teleki Blanka Kollégium ügye további tárgyalást igényelne. Ha itt valamifajta állami támogatás állna rendelkezésre, akkor esetleg elképzelhető lenne, hogy erről 2002-ben, a kollégiumi funkciók fenntartásával az önkormányzat lemondana, és a befolyó pénzekből egyéb helyeken végezne kollégiumbővítéseket. A Leöwey Gimnázium esetében semmiképpen sem mondana le a közgyűlés a fenntartói jogról. Jelzi továbbá, hogy a közelmúltban a Miniszterelnöki Hivatalban tárgyalásokat folytattak, latolgatva a további lépéseket. Arról a tervről szereztek tudomást, hogy a Tárcaközi Bizottság a közeljövőben, talán még ebben a hónapban visszatérne a Pécsi Önkormányzat álláspontjára és ott döntene a kérdésről Dr. Ujvári Jenő: hozzáfűzi, ezen a bizottsági ülésen az Önkormányzat egy szavazati joggal bírt. Megvitatásra ajánlja az előterjesztést. Galbáts András: a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság is foglalkozott e témával. Nem tud teljesen érzelem- és politikamentesen beszélni erről a kérdésről. Az álláspont, hogy a kisgazdák valamikor hittek, hosszú ideig küzdöttek és küzdeni fognak azért, mert nem mondanak le erről az elképzelésükről, mert igazságtalannak, rossznak tartották a megoldást A
80 valamikori társadalmi konszenzus alapján, amit ők 1947-es időponttal határoztak meg, mert az volt az utolsó demokratikus év; ezt követően elvették az intézményektől, amely törvénytelen, igazságtalan és a magyar joggal összeegyeztethetetlen volt. Ezt ma a társadalom elismeri, de hozzáteszi, hogy megváltozott a történelmi helyzet. Azok az emberek, akiket jelentős kár ért, a tulajdonukat elveszítették, alig kaptak vissza valamit. Nagyon sok polgári tulajdon semmivé vált. Ezzel szemben úgy tűnik - mivel az egyház intézmény - és különböző kormányoknak jónak kell lenni az egyházzal, anyagi téren is konszenzust tud kötni és kiegyezés következik be. Jobban esett volna a hívő kisgazdáknak - akik közé tartozik - ha az egyház a kistulajdonosok igaza mellett fokozottabban kiáll. Ez nem változtat azon a tényen, hogy az igazságtalanságot meg kell szüntetni. Az egyháztól a funkciójához szükséges javakat elvették, melyeket joggal igényel vissza, és erre megállapodást is kötött Úgy érzi, e megállapodás olyan értelemben humánus volt, hogy - az anyagi javak egyháznak való átengedésével - a várost az állam kártalanítani fogja. Nem lehet különböző ürügyekkel ez elől kitérni, még akkor sem, ha országosan elismert állami gimnázium. Elsődlegesen abból az elvből indul ki, hogy a város szegény. Ha Ujvári alpolgármester úr által elmondott érveket, valamint az előterjesztésben leírtakat is figyelembe veszi, az tükröződik belőle, ha az egyháznak visszaadnak egy intézményt funkciójával együtt, akkor, hogy ne sérüljön az adott intézmény funkciója; azaz nem egyházi beállítottságú, gondolkodásmódú emberek továbbra is tudjanak ugyanolyan intézménybe járni, amilyen eddig volt; azonban ehhez Magyarországon nincs megfelelő anyagi háttér. A szocialista kormánynak nem volt rá pénze, és abban sem biztos, hogy az új olyan nagy volumenekben forrásokat tud biztosítani. Vagyis, ha megszűnik egy állami gimnázium, ugyanabban a városban, ahol oktatási intézményeket kellene pénzhiány miatt megszüntetni, párhuzamos gimnáziumok, intézmények jönnek létre. Kompromisszumokat kellene találni, de nem úgy, hogy abszolutizálva biztosítsák a világi tanítást. Megemlíti, annak idején, neki sem volt választási lehetősége, egyházi iskolába kellett járnia. Voltak, akik nem voltak vallásosak, sőt kifejezetten ellenezték ezt az oktatást, de ennek ellenére jó nevelést kaptak. Golob Ferenc: az előterjesztésben többször is szerepel, hogy szükség van a semleges iskolára. Idéz az előterjesztésből: "Az önkormányzat ugyanúgy köteles gondoskodni a semleges iskolát választó gyermekek iskoláztatásáról, mint ahogy ingatlanátadás nélkül is köteles lenne." Hozzátenné, mint ahogy az egyházi iskolát választó gyermekek iskoláztatásának lehetőségét is biztosítania kell az alkotmány alapján. Nemcsak az államnak, hanem az önkormányzatnak is kötelessége. Célszerűnek tartotta volna, ha az előterjesztés tartalmazná a Rend kívánságainak, elképzeléseinek felsorolását. Sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatosan. Jó lenne összevetni az előterjesztésben foglalt bizottsági és egyéb szakértői állásfoglalásokkal. Konkrétan, milyen módon kéri tulajdonba e három épületet, vállalja-e a jelenlegi funkciókat, milyen lehetőséget ad, feltételeket támaszt? Ezen ismeretek hiányában nem tudna kellő felelősséggel dönteni. Úgy gondolja, minden érintettnek joga van megtudni. Hiányolja továbbá a különböző áthelyezéseket illető előzetes felméréseket. Néhány erre irányuló
81 megjegyzés szerepel az előterjesztésben, hogy elmennek tanárok, tanulók, de nem ismeretesek az arányok. Kérdése, folyamatban vannak-e tárgyalások a Rend képviselőivel, mivel tudomása szerint a bizottsági ülésekre sem hívták meg őket. E hiányosságok miatt nem tud véleményt mondani a határozati javaslatról sem. Megjegyzi, Pécsett még ezen felül 5 állami gimnázium működik. A fiatalok erkölcseit legjobban a kifejezetten egyházi iskola fejlesztené. Liszkay Teréz: megemlíti, számára sem volt választási lehetőség, amikor gimnáziumba jelentkezett, mert a városban egyetlen leánygimnázium volt, a Szent Erzsébet Gimnázium - a jelenlegi Leöwey Gimnázium - és nem merültek fel világnézeti problémák. Nem értelmezhető számára az előterjesztés 9. oldalán szereplő mondat, miszerint az önkormányzat nem zárkózik el az ingatlan tulajdonjogának átadásától, de a fenntartói jogot nem kívánja átadni. Arra tud gondolni, hogy a tulajdonjogot átadja, ezzel szemben a továbbiakban a gimnázium működtetéséhez bérli az épületet. Elképzelhetetlennek tartja ezt az épületet kivenni a teljes épülettömbből. Keletre, Dél-nyugatra visszaadják, de a főépületet - a gimnáziumot, amelyet mégis az egyház építtetett - nem. Így nem lehet megbontani egy épület-együttest. Gonda Tibor: az előterjesztés előkészítői a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságot is megkérték, hogy gazdasági szempontból vitassák meg ezt a kérdést. A bizottság a határozati javaslat első két pontjával egyetért azzal a kitétellel, hogy a város csak abban az esetben adja át a Rend tulajdonába az ingatlanokat, miután megkötötték a kormánnyal a kártalanításról szóló szerződést. A 3. pontnál a bizottságnak külön véleménye van; gazdaságilag nem látják megalapozottnak a Leöwey Klára Gimnázium épületének átadását az egyház részére. Akár milliárdos nagyságrendű kártalanítást is kaphatnak, azonban egy új épület, gimnázium működtetése céljára gazdaságilag nem megalapozott és felesleges. Ez az épület nem pótolható, a belvárosi intézményi vagyon további csökkenése megállítandó. Ha a folyamat tovább tart - mert már sorozatosan adják át az ingatlanokat - káros lenne a történelmi belváros egészére. Gazdasági érvként elmondható továbbá, hogy a Leöwey Klára Gimnáziumban folyó rendkívül magas szintű képzés vitathatatlanul gazdasági tényező. Az intézmény gazdálkodását tekintve a legjobb eredményt felmutató középfokú oktatási intézmény, szinte közel állami normatívából gazdálkodik. Bármilyen funkcionális, vagy strukturális változás felborítaná az intézmény gazdasági egyensúlyát, csak ronthatna rajta. Gazdasági szempontból nem lehet alátámasztani a 3. pontot. Ezért a bizottság kéri az előterjesztőt, "a 3. pontban foglalt "további tárgyalást tart indokoltnak elsősorban csereingatlan biztosítására." mondattól a további részt töröljék;" ne foglalkozzon azzal "ha a tárgyalás nem vezet eredményre". Pécs város számára ez nem lehet alternatíva. Úgy gondolja, a városért felelősséget érző képviselőtársainak a 3. pontot nem szabad elfogadniuk. A Leöwey Klára Gimnáziumnak ebben az épületben, a jelenlegi formában kell működnie.
82 Dr. Kékes Ferenc: emlékeztet, a hasonló esetek során az MSZP frakció folyamatosan arra törekedett, hogy a jogszabályok, az egyház és a városi közösség érdekeinek figyelembevételével próbáljon eleget tenni a különböző igényeknek, jogszabályi rendelkezéseknek. Ez ügyben sem változik törekvésük és magatartásuk. Dr. Révész Mária felvetésére - miszerint a Miasszo- nyunk rend képviselőjét nem hívták meg a Közgyűlésre megjegyzi, hogy tudomása szerint sem a Miasszonyunk rend, sem egyéb egyházi szervezet - mielőtt az ingatlanok iránti igényét benyújtotta volna a kormány felé - nem kérdezte meg az Önkormányzatot esetleges álláspontjáról, nem mérlegelte ezeket az összefüggéseket és érdekeket. Saját - jogos és méltányolható - érdekei mentén tette meg a szükséges adminisztratív lépéseket. Az Önkormányzat már eddig is többet nyújtott ennél, hiszen ismeretei szerint polgármester úr, főként Ujvári alpolgármester úr is folyamatosan konzultál az érintett szervezetekkel. Szó sincs arról, hogy a Kanonokrend és a Püspökség érintett szakemberei, illetve felelős vezetői megkérdezése nélkül tárgyalna most a testület. Úgy értékeli, hogy a jogos igények, - a történelmi tradíciók elismerése, figyelembevétele - mellett mérlegelni kell az elmúlt évtizedek azon érdekeit, a városlakók elvárásait, melyek történetesen egyházi ingatlanokban folyó közösségi tevékenységek irányában nyilvánulnak meg. Megerősíti Gonda Tibor képviselőtársa véleményét, hogy tegyék ki a pontot, "ha a tárgyalás nem vezetne eredményre nem zárkózik el tulajdonjogának átadásától" gondolat elé, és ez a rész maradjon ki a 3. pontból. Lehet, hogy az elmondottak nem tűnnek túlságosan diplomatikusnak, de főleg ezen intézmény szolgáltatásait és a város oktatási - szempontból stratégiainak minősített - intézményeit potenciálisan igénybevevők érdekei szempontjából mindenképpen megalapozott. A Leöwey Klára Gimnázium, - amely valóban 150 évvel ezelőtt épített, volt egyházi tulajdonban ingatlanban működik - ma a város szellemi értékeinek legkiemelkedőbb része, amelyet óriási szellemi munkával hozott létre az intézmény tantestülete és a tanulók közössége. Bátorkodik egyértelműen kifejezésre juttatni, hogy a város minden körülmények között ragaszkodik ehhez az intézményhez. Ezért kéri, hogy mindazok az egyházi szervezetek, melyeknek történelmi jogait nem vitatja, próbálják mérlegelni, és figyelembe venni a város közösségeinek azon érdekeit, melyek az intézmény jelenlegi formájában való tovább működése érdekében megfogalmazódtak. Dr. Kunszt Márta: szakmai szempontból kívánja megindokolni, hogy úgy gondolják, a Leöwey Klára Gimnázium visszaadása nagy stratégiai hiba lenne részükről. A városban a középszintű oktatás terén régóta kiváló középiskolák működnek, évtizedeken keresztül volt egy, amely mindig benne volt az első 10-15 között, a Nagy Lajos Gimnázium. Ezt az intézményt kárpótlás révén teljesen jogosan visszaadták az egyháznak, miután sajnálatosan, de törvényszerűen ez a vezető pozíciója megszűnt, hiszen egy iskola kiváló eredménye több évtizedes pedagógusi és tantestületi munka következménye. Azóta sem sikerült ezt a színvonalat egyetlen pécsi középiskolának sem elérnie. Most a Leöwey Gimnázium kezdi megközelíteni ezt a színvonalat, bár még mindig nincs az első 40 között egy pécsi középiskola sem. A Leöwey Gimnázium bekerül az első trendbe, és megint
83 azzal kell szembesülniük, hogy a város legjobb középiskoláját kárpótlási igény miatt - hangsúlyozza, hogy teljesen jogos és természetesen valamilyen formában megoldandó - kiteszik egy esetleges visszaesésnek. Úgy véli, a város középiskolásainak, a szülők érdeke, hogy a déli régióban is legyen egy elit iskola, hiszen egyre inkább éleződik a verseny. Ha a városnak nincs egy vezér középiskolája, nem tudnak a magyar értelmiségiek versenyébe benevezni. Ezért tartja nagyon kockázatosnak ezt a lépést. Szükség van ebben a régióban ilyen intézményre, erre a Leöwey Gimnázium az esélyes. Nem szabad megakadályozni ezt a folyamatot. Mindenképpen ragaszkodniuk kell a tantestület egybetartásához, hogy a felszálló ívet elősegítsék. Véleménye szerint más módon is ki lehetne elégíteni az igényeket. Golob Ferenc: elhangzott a felelősség a városért gondolat egy olyan dehonesztáló összefüggésben, amely azt mondaná ki, akik úgy gondolják, hogy a város nyer, ha a Rend visszakapja létesítményeit és iskolaként működteti a továbbiakban is; kvázi felelőtlenül képviselik a várost, felelőtlenül gondoskodnak a város érdekeinek figyelmen kívül hagyásával. Ezt a kijelentést visszautasítja - és nemcsak saját nevében - mert egyértelműen érték nézetkülönbségekről van szó. Vannak olyan értékeket, melyek kiállták az idők megpróbáltatásait, több, mint 2000 éve működnek, ezeket látják megjeleníteni ezekben az iskolákban. Ugyanakkor nem állítja, hogy azon tudományos és értelmiségi értékek törését szeretnék, melyeket most pillanatnyilag a Leöwey Gimnázium képvisel, mint elit gimnázium. A Nagy Lajos Gimnázium esetében sem erről volt szó. A több tíz év eredménye még előttük áll, nincs 10 éve, hogy visszakerült az iskola a Ciszterci Rendhez. Ismételten hangsúlyozza, nem ismerik a tantestület, a Rend hozzáállását, feltételeit. Ne mondjanak ki olyan véleményeket, melyek feltételezéseken alapulnak. A felelősséget ne csak az képviselje a városért, aki az előterjesztésben leírtaknak megfelelően gondolkodik, hanem a másként gondolkodók is. Meixner András: Golob képviselő úr megnyugtatására elmondja, Pécs város egyházi értékeit, más világi értékekhez hasonlóan a város értékeinek tekinti templomok, könyvtárak, épületek, szellemi termékek vonatkozásában is. Úgy gondolja azonban, hogy a Leöwey Gimnázium Pécs város közoktatásának jelképe. Kunszt Márta képviselő asszony is említette, a legkiemelkedőbb iskola a város közoktatásában, ilyenre szükség van. A város nem engedheti meg magának, hogy kétszer egymás után veszítse el a legjobb oktatási intézményét. Sajnálatos, Pécs olyan helyzetben van, hogy a belvárosban lévő összes intézmény egykor egyházi tulajdonban volt és ezeken a bázisokon szerveződött meg a közoktatási rendszer, melyben mind a Nagy Lajos, mind a Leöwey Gimnázium az ország vezető gimnáziumai közé tartozott. Amikor ezeket az értékeket védeni akarják, nem egyházellenesen teszik; csupán megőrizni kívánják és nem 10-15 év múlva szeretnének jó gimnáziumokat látni. Igaza van Golob képviselő úrnak, valószínűnek tartja, hogy 10-15 év múltán a Nagy Lajos Gimnázium a saját hagyományainak, megfelelő tantestületének kiépítésével olyan gimnázium lehet - nem biztos -, mint amilyen egykor volt. Ebben az esetben Pécs
84 városa a 10-15 évet - amellyel a Leöwey Gimnázium esetén számolniuk kell - elit gimnázium nélkül tölti el. A Dolgozók Gimnáziuma, illetve a Kollégium átadására vonatkozó részt, mely ugyancsak biztosítja a vallásos nevelést - elfogadhatónak tartják kompromisszumos javaslatként; hiszen fontosnak tartja, hogy az emberek meggyőződésük, vallásos világnézetük szerint neveljék gyerekeiket. Úgy gondolja azonban, más érdekek, értékek is vannak, és erre is tekintettel kell lenni az egyháznak is. Úgy gondolják, egy tárgyalás sorozat révén ez a helyzet feloldható. Bíznak abban, hogy a Leöwey értékrendszere megtartható a városon belül, és amennyiben az egyház újabb gimnáziumot kíván indítani, erre is legyen lehetőség, de Pécs városa ne veszítsen az egyezségen. Reméli, ezt a kérdést nemcsak érzelmileg, hanem értelmileg is megpróbálják megoldani. Galbáts képviselő úr megnyilvánulására - nem szeretne ebből politikai kérdést csinálni - megjegyzi, ez igenis politikai kérdés. Sokkal inkább, mint az intézményigazgatók kinevezése. Ha úgy értelmezik, hogy a város összes lakójának érdekeit képviselik egy réteg érdekével szemben - melynek érvényesülését is fontosnak tartják - akkor ez is valamilyen politikai álláspont. Ismételten kéri a testületet, az észérveket is próbálja befogadni, mert ha érzelmi alapon szavaznak, megint kettészakad a Közgyűlés. Galbáts András: megjegyzi, a Kisgazda frakció maximálisan figyelembe tudja venni az elhangzottakat. Felhívja azonban a figyelmet, hogy az egykor szintén jó szellemiségű egyházi gimnáziumot elkobozták az akkori tanári karral, mindennel együtt, először valami rossz, később polgáribb, és ma valóban Pécs kiemelkedő, országosan elismert gimnáziuma lett. Az elveszett tulajdont, - egyik embernek sikeresebben, másiknak nem, de meggyőződésük szerint vissza kell adni. Szellemiséget az idő függvényében nagyon korlátozottan lehet értelmezni. Örömmel vennék, ha vissza lehetne adni a valamikori gimnázium egyházi szellemét, ez ma már lehetetlen. Van helyette valami más, amit eredményei alapján becsülni kell. Úgy érzi, beszélni kellene erről a kérdésről. Mint Golob képviselő úr is elmondta, nagyon problematikus, hogy alapjaiban ezzel a kérdéssel kapcsolatban az Önkormányzat nem ismeri a Miasszonyunk rend, illetve az egyházak álláspontját, érveit. Ezeket tanulmányozni kellene. Egyetértenek Kékes frakcióvezető úr felvetésével, hogy a 3. pontnak azzal legyen vége, hogy "A Közgyűlés a Leöwey Gimnázium épületét magába foglaló...amennyiben az ehhez szükséges kormányzati támogatás rendelkezésre áll." Úgy érzi, talán hiba volt a többi leírása. Ez a tárgyalások nyitottságát jelenti, akár megegyezés formájában egyházi gimnázium is lehet belőle. Ha ezt az előterjesztő befogadja, a kisgazdák egyetértenének vele. Troska Gyula: úgy ítéli meg, hogy a korábbi méltánytalanságot egy másfajta újabb méltánytalansággal nem szabad tetézni. Elmondja, a Közoktatási Bizottság bekérte a szakszervezetek véleményét és mindegyik nemleges választ adott, vagyis a Leöwey Gimnázium jelenlegi funkciójának megtartását tartja kívánatosnak. A tantestület véleményét is kikérték, részükről is egyértelműen nemleges választ kaptak. Az iskola a szülői
85 háttérben is felmérést végzett, melynek szintén ilyen kicsengése van. Ha a Miasszonyunk rend megkapja az épületet funkciójával együtt és egyben megajándékozza Pécs városát 1,5 Mrd Ft-tal, hogy három év alatt építsen egy 32 tantermes iskolát, hol lehet ma Pécs városában plusz 1200 gyereket találni, aki gimnáziumba szeretne menni és mindkét intézmény változatlan feltételek között működne. Köztudott, hogy 2-3 éve a középfokú intézménybe beiskolázott gyerekek száma 10-11 ezer között van. A következő előterjesztés szerint, ha nem történnek igazán komoly lépések a kollégiumi férőhely pótlásában, ez a szám emiatt radikálisan csökken. Célszerű lenne átgondolni, az épület eredeti funkcióban történő visszaadása esetén milyen lehetőségei vannak jelenleg. Változatlanul egyetért azokkal, akik azt mondják, hogy sokszínű oktatásra van szükség, úgy tűnik szépen kiteljesül. Úgy véli, az arányok megtartásában óriási felelősség terheli a várost és a kormányzatot is, mert ennek következménye torzzá teheti egy ilyen nagyváros közoktatási rendszerét. Petrovits Béla: a Kodolányi Gimnázium témájához kíván szólni. A határozati javaslat 1. pontja egyértelmű, azonban kérdése, ha az a. és b. pont teljesül, 1999. szeptember 1.-vel hogyan tudják a Kodolányi Gimnáziumot úgy átadni, hogy tanulókat valahova elhelyezik? A 6. oldalon ugyancsak ezzel a gimnáziummal kapcsolatban van egy levezetés, melynek utolsó bekezdése számára zavaros. Nem érti, hogy kerül a Kodolányi János Gimnázium elhelyezésébe az 506. sz. Szakmunkásképző Intézet. Hova tudják elhelyezni a Kodolányi Gimnáziumot, ha az a. és b. pont teljesül, mert szerinte az 506. Szakmunkásképző szóba sem kerülhet. Staub Ernő: alapvetően egyetért azokkal, akik óvatosságra intenek. Csatlakozik Kunszt Márta képviselőasszony hozzászólásához. Egy iskolában több évtized alatt kialakult pedagógiai műhely biztosan kárt szenved, egy egyébként jogos funkcióváltástól. Ugyanakkor hozzáfűzi, nem szereti a Nagy Lajos Gimnázium visszaesésének egyoldalú beállítását. Megjegyzi, a Leöwey Gimnázium nem azóta közelítette meg Nagy Lajos Gimnáziumot, mióta visszakerült a Ciszterci Rendhez, hanem több évtizedes folyamat volt. Az OKTV eredményeket évről-évre figyelemmel kíséri, és ha leszámítja a Miroslav Krleza tanulóinak jó szereplését, akkor a városból továbbra is csak három gimnázium neve szerepel: a Leöwey, a Nagy Lajos és a Babits Gimnázium. Hangsúlyozza azonban, megrázkódtatásokkal járna, - és újságcikkek sem segítenek, különösen akkor, ha egy hosszú folyamatról van szó - hiszen míg a Kodolányi Gimnázium és a Teleki Blanka Kollégium esetében belátható határidő van, - a törvény csak arról szól, hogy 2011-ig kell megtenni -, a Leöweyt illetően nem talál határidőt. Felhívja a figyelmet, hogy ennek jogi keretét a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szentszék közötti megállapodás adja, mely szerződést Horn Gyula kötött. Az MSZP-s kormány kötötte, az ellenzék egyetértett vele, koalíciós partnere nem. Ezt a gondolatot a TV-közvetítést figyelemmel kísérő egyházellenes körök számára mondta; mert ilyenek is vannak. Jó ha tudják,
86 ami most felmerült, ezen szerződés következménye, mely szerződéssel személy szerint is egyetért. Nem tartaná azonban szerencsésnek a Leöwey Gimnázium funkcióval történő visszaadását. Az adott társadalmi valóságot is figyelembe kell venni. Minden rendnek komoly és hosszú építkezésre van szüksége ahhoz, hogy újra megerősödjék. Golob Ferenc: természetesen senki sem kívánja, hogy egy jó képességű tanuló, vagy tanár elkallódjék, valószínűleg a rend sem. Azért feltételezi, mert nem áll rendelkezésükre a rend véleménye. Úgy tudna dönteni, ha valamilyen elképzelést láthatnának a két fél részéről. A 8. oldalon van egy kitétel, "Ha a Leöwey Klára Gimnáziumot és a Teleki Blanka Kollégiumot funkcióval adjuk át, kérhetjük az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások értékének megtérítését a kormánytól, amely szakértői vélemény szerint 200 M Ft." Nem feltétlenül kell a testületnek 1 milliárdokban gondolkodni. Papp Béla: emlékeztet arra, 1992-93-ban tárgyaltak első ízben egy csomagról, amely akkor a Katolikus Egyház, illetve különféle rendek igényeit volt hivatott kielégíteni. Akkor a 18 fős SZDSZ frakció közel 100 %-os szavazati aránnyal kiállt a Nagy Lajos Gimnázium és a többi egyházi ingatlan visszaadása mellett. Azért hangsúlyozza, mert úgy tűnik, sok egyházi vezető erről elfeledkezett. Teljesen tisztán, elvi alapon döntöttek így abból a megfontolásból, hogy valóban joguk van a szülőknek, gyereknek az ilyen iskolában való tanulásra is. A Nagy Lajos Gimnáziumot többen érintették hozzászólásukban. Sok tapasztalatot szerzett a tárgyalás sorozaton, mert tagja volt az önkormányzati bizottságnak, amely a másik féllel megállapodott. Nem hangzott el, hogy a törvényben a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése szerepel, és nem a visszaadása. A szerződés, melyet Horn Gyula megkötött, zsebszerződésnek is minősíthetné.... A lényeg, hogy létrejött egy szerződés, amely a Magyar Közlönyben nem jelent meg és a konkrét ingatlanokat, amelyeket a kormány nevében a miniszterelnök aláírt, nem ismerte előtte, és azóta sem senki. Nem volt szerencsés az eljárás. A parlament ratifikálta a nemzetközi szerződést az SZDSZ frakció kivételével, amely valóban tisztán elvi alapokon, sürgetve más egyházakkal való megállapodás megkötését egy csomagban, melyre az új kormányfő jelölt tett is ígéretet. A probléma abban van, hogy a törvény amint a címét idézte - a tulajdoni jogok rendezéséről szól, ugyanakkor a vatikáni szerződés szinte 100 %-os egyértelműséggel természetbeni visszajuttatásról köttetett. A törvény szerint a rendezésnek három módja van; a természetben való visszaadás, a csereingatlan, és a pénzbeli kártérítés. Amikor a vatikáni szerződés leírja a természetbeni visszaadást, ugyanakkor visszautal a törvényre, vagyis más lehetőség is van, nemcsak a 858 ingatlan természetben történő visszaadása. Többen említették, hogy különböző érdekek vannak. Idézi az egyházi tulajdonok rendezéséről szóló törvény indoklását: "Fel sem merülhet, hogy a javaslat végrehajtása akadályozhatja az önkormányzatokat feladataik ellátásában, ellátási kötelezettségük teljesítésében. Önkormányzati ingatlant csak akkor lehet az egyháznak átadni, akár önként, akár kormány intézkedés alapján, ha az önkormányzat feladatellátása nem szenved csorbát. Úgy véli, a törvényalkotó szándéka elég világos volt, hogy az egyházi igények,
87 érdekek mentén, legalább ilyen markánsan igyekezett megjeleníteni az önkormányzati világi oktatási igényeket is. A vatikáni szerződéssel kicsit zavarossá vált, de annyira nem, hogy most a testületnek úgy kellene dönteni, hogy ez csak egyirányú lehet. Emlékeztet arra, - többen megerősíthetik az előző testületből is - amikor 1992-ben közel 10 ingatlant tartalmazó csomagról tárgyaltak, többek között arról, hogy a Leöwey Gimnáziumba a 85 -100 M Ft-nak megfelelő német márkát beépítsék-e, akkor a Rend biztosította őket arról, hogy nem kéri vissza az ingatlant. Furcsa módon mégis bekövetkezett, valóban meg kellene tudni az indokát. A Miniszterelnöki Hivataltól kaptak egy levelet, hogy egy héten belül nyilatkozzanak, három héten belül kössék meg a Renddel a szerződést. Elég felháborító eljárásnak tartja. Ki meri jelenteni, a pécsi közvélemény többsége ellenzi az ilyen jellegű ingatlan visszaadást, erre vonatkozóan közvélemény kutatási adatokat is ismer. Nem tartaná szerencsésnek a teljesítését. Módosító javaslata lesz, hogy "a Közgyűlés alpolgármester úron keresztül megfelelő indoklással kérje fel a Rendet, vonja vissza az ingatlan igényét, hiszen komoly problémák vetődnek fel számos szempontból, anyagi, oktatási rendszer, egy iskola kialakult színvonala." Ezen okok miatt nem lenne célszerű a rendezés olyan formában, hogy az intézmény ne tudjon tovább működni ebben az ingatlanban. Számára ez lenne az elfogadható álláspont, ami egyben azt is jelenti, hogy a további tárgyalásokat javasolja. Írják meg levélben az összes indokot, miért nem tartják elfogadhatónak. "Azzal a döntéssel sem értene egyet, hogy csereingatlant ajánlanak fel, kizárólag arról tárgyaljanak, hogy nem akarják visszaadni." Reméli, a testület érvek alapján dönt, mert mindannyian városi képviselők és úgy gondolja, a városi oktatási rendszer érdekeit kell képviselniük. Hangsúlyozza, a Nagy Lajos Gimnázium átadásával óriási teret biztosítottak a vallásos nevelésre, oktatásra is. úgy gondolja, a vita lezárásához közelednek. Dr. Ujvári Jenő: Hozzászólása előtt átadja a szólás lehetőségét Galbáts képviselő úrnak. Galbáts András: valóban úgy tűnt, hogy a vita végén tartanak, azonban alpolgármester úr új témát vetett fel. Úgy érzi, a javaslattal, - mely több frakció álláspontjával is megegyezett - ha a határozati javaslatban lévő mondat végére pontot tesznek, a tárgyalások előtt a kérdést nyitva hagyják. Nem tudja megérteni, a városnak milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy egy rend megalapozott anyagi igényének helyt adjon. Kéri, alpolgármester úr ezirányú javaslatát vonja vissza, mert irracionális. Úgy érzi, kialakult már egy elfogadható konszenzus, nem kellene új vitát kezdeményezni. Papp Béla: hangsúlyozza, felvetésének az lenne a célja, hogy ismerjék meg a Rend indokait. Többen említették, nem ismeretesek a szándékaik. Szeretnék tudni, azért kérik vissza, mert határozott céljaik, terveik vannak, vagy a Rend valamelyik külföldi főnöksége ösztönözte őket. Ezek ismeretében lehet tárgyalni, hogy elfogadják igényüket, de nem az épület visszaadásával, hanem csereingatlannal, vagy kérik, hogy kártérítést kapjon az egyház és építsen magának intézményt.
88 Tillai Aurél: valóban politikai hátterek húzódnak meg a felszólalások mögött. Örömmel veszi a sokféle érdeket. Úgy véli, mindkét oldal számára meg kell adni a lehetőséget, hogy gondolatait előadja. Ne akarják elhitetni, egy olyan iskolának, amelynek több évtizedes hagyománya van, mint pl. Nagy Lajos Gimnázium - , hogy más egyházi intézmények csak azért lépnek be az oktatásba, hogy elrontsák azt a színvonalat, amelyet néhány évtizede valóban létrehoztak. Ha '56 megvalósult volna, nem lennének ilyen vitáik. Úgy érzi, jogos az egyház igénye, hiszen méltánytalanul vették el tőle az intézményeket. Azoké is, akik azóta pl. a németek jóvoltából mind anyagiakat, mind szellemieket invesztáltak. Valóban azt kellene felmérni, hogy az állampolgárok mekkora része szeretné a gyermekét olyan intézményben taníttatni, ahol egyházi nevelés folyik, és nem kell attól tartani, hogy a végtelenségig szaporítják, előbb-utóbb bizonyára üresen maradnak tantermek. Attól sem kell tartani, hogy minden szülő kiveszi a gyermekét, vagy nincs lehetősége más gimnáziumokba átíratni. Miért kellene ahhoz egy új gimnáziumot létrehozni, ha pl. a jelenlegi létszámból maradna 400 tanuló és más intézményből néhány százan átvennének az újba. Matematikailag nem látja indokoltnak egy új gimnázium létrehozását. Ha mindkét oldal túltenné magát a túlzott érzékenységen, tárgyalások révén el lehetne jutni egy szintig, hogy bebizonyítanák, nincs annyi tanuló, aki éltetni tudná ezt az iskolát. Ha fordítva igaz, nehezen tudja belátni, hogy az egyik állampolgárral szemben a másiknak nyújtanak előnyöket. Talán szerencsésebb volna, ha az egyház részéről nem egy Kanonokrend tárgyalna, hanem az egyház mérné fel, mely intézményeket tudna ellátni, fenntartani. Mindenképpen ellentmondana annak, hogy különbséget tegyenek a város szempontjából értékek között. Számára a történelmi emlékek egyformán értékesek, és nem szívesen különböztetné meg az alapján, hogy a szecesszió, vagy a reneszánsz idején hozták létre. Részéről is kompromisszumkészség van, de szeretné, ha nem mondanák ki, hogy egyfelől van az Önkormányzat, amely nem akarja az egyházi iskolákat, és vannak akik nem akarják az önkormányzat érdekeit figyelembe venni. Mindkét érdeket szem előtt kell tartani. Mérjék fel, hány tanuló választaná a gimnáziumot, hány tanár maradna ott, mit szeretnének a szülők, hogyan lehetne átcsoportosítani, ha így alakul, és az állam által fizetett kártérítéssel mit tenne a város. Úgy véli, nagy nyereség lenne, ha valamelyik gimnáziumot modernizálni tudnák. Dr. Ujvári Jenő: a sokoldalú vita során bebizonyosodott, mindenki egyetért abban, hogy történelmi igazságtételről van szó, hiszen az intézmény 150 éve alakult. Mégis új helyzet van, melyet a Kanonokrend a következőképpen látja: visszakéri a Kodolányi Gimnázium épületrészét funkció nélkül, továbbá a kollégiumot funkcióval együtt. A korábbi egyeztető tárgyaláson a Leöwey Gimnáziumot nem kérte vissza sem funkcióval, sem természetben, hanem megváltással; vagyis a kormány elégítse ki az épület értékét. Az első változat a Leöwey Gimnázium további működését ebben az épületben tette volna lehetővé. Váratlanul érte az Egyeztető Bizottságot és az Önkormányzat informálisan értesült képviselőit is, hogy a Rend az utolsó pillanatban megváltoztatta
89 véleményét és a Leöwey Gimnáziumot funkcióval kéri vissza. Ezen a ponton éleződik ki a vita. Jelzi, a kapcsolatfelvétel nem közvetlenül, hanem az Egyeztető Bizottság révén történt, változatlanul így is van. Próbálták informálisan a közeledést és kompromisszumokkal összehangolni a folyamatot. Az elhangzott javaslatok közül elfogadhatónak tartja a határozati javaslat 3. pontjára vonatkozó módosító javaslatot a következőképpen: "A mondat addig tart, ha a tárgyalás nem vezetne eredményre, tehát az első négy és fél sor maradna meg." A 2. pont esetében is hasonlóan lehetne módosítani, vagyis a csereingatlan biztosítását hagyják függőben. Nincs ellentmondás Papp Béla alpolgármester úr és mások véleménye között, vagyis vonja vissza a Rend az igényét. Az egész tárgyalás erre irányul. Az önkormányzat megfelelő határozata szellemében az Egyeztető Bizottságban ezt a véleményt kívánják képviselni, hogy a Rend tekintsen el a Leöwey Gimnázium funkcióval történő átvételétől. Ha az egyeztetés sikertelen, akkor lépnek életbe a további fokozatok. Személyes véleménye, teljesen jogos, hogy egyforma mértékben kezeljék az oktatási intézményeket teljesítményük alapján. Ehhez hozzátartozik, hogy nem szabad az erkölcsi nevelést bizonyos iskolatípusok számára előjogként fenntartani. Elvileg minden intézmény egyformán neveli erkölcsre és egyébre a gyerekeket. Nem hiszi, hogy ez érv lehet bizonyos előnyök megszerzésére. Teljesen nyilvánvaló, - amint Troska képviselő úr mondja - nem szabad újabb méltánytalanságokat létrehozni. Petrovits képviselő úr kérdése teljesen logikus, mert nem derül ki a szövegből. Lényege, ha a Batthyány úti, és a többi iskola átrendeződés lezajlik, akkor elvileg van mód arra, hogy pl. a Székesfehérvár utcában felszabaduló helyeken ez az iskola helyet kapjon. Ezáltal elképzelhető lenne egy ilyenfajta nagyarányú fejlesztés is. Kéri a vita lezárását. Papp Béla: ügyrendi szavazást kér a vita lezárásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett a vita lezárásával egyetértett. Felhívja a figyelmet, frakciónként 2 perces hozzászólásra van lehetőség. Dr. Révész Mária: nem szerencsés bevezetni azt a gyakorlatot, hogy amikor valaki elunja a többség részéről a vitát, javasolja a vita lezárását. Nem első esetben fordul elő. Kéri levezető elnök urat, Koósz Margit képviselő asszonyt utasítsa rendre. Egyébként is magatartása nem méltó a közgyűlési teremben. Papp Béla: kéri a képviselőket, ne egymást minősítsék. Dr. Révész Mária: kéri a levezető elnököt, hogy a továbbiakban aki az ügyrendi szavazás előtt jelzi hozzászólási szándékát, kapja meg a lehetőséget.
90 Tudnia kell a testületnek, hogy a Rendet méltánytalanság érte, melyet nem tudnak orvosolni. A történelem hozta létre, hogy az épületet, amelyet a Miasszonyunk rend épített a nővérek munkájából, munkabéréből, személyes vagyonuk van benne, államosították, más intézmény került elhelyezésre. Most valamilyen döntést kell hozni, hogy lehetősége legyen a Rendnek a továbbiakban az ingatlanokat visszaszerezni. Ha most ezt a döntést nem hozzák meg, sajnos már nem lesz lehetőségük, nyilvánvaló, el kell számolniuk az utókorral is. A Kodolányi Gimnáziummal kapcsolatban nincs probléma, méltányos az előterjesztés. A Teleki Blanka Kollégium kapcsán megjegyzi, hogy a megjelölt összeg nem teljesen méltányos az épület állapotához képest, amely azonnali tatarozást igényel. Bizottsági elnök úr talán tudja, hogy a Kodály Kollégiumban egy emeletet bérbe adnak a felsőoktatási intézmény hallgatói számára, mert nem tudják kihasználni. Tehát nem valószínű, hogy szükség lesz egy másik kollégiumra, meg lehet oldani cserével is. Egyetért azzal, hogy minden előnyt - amit lehet - szerezzen meg. A Leöwey Gimnázium esetében pillanatnyilag senki nem látja realitását, hogy a Rend működtetni akarja, de nem is mondhat le róla. Tehát csak a lehetőségét szeretné megkapni, hogy valamikor esetleg akár csak a tulajdonában tartsa. Egységes épület komplexum, amelyet nem lehet felosztani, mert kezelhetetlenné válik. Papp Béla: megjegyzi, az SZMSZ szerint járt el. Képviselő asszonynak lehetősége van arra, hogy a vita teljes ideje alatt a teremben tartózkodjon, így igényeinek megfelelően szót kapott volna. Dr. Kékes Ferenc: a képviselőtestület közel 1 és 3/4 órás vitát folytatott erről a kérdésről. Révész Mária alpolgármester asszony az utolsó 13 percben érkezett a terembe és méltatlankodik, mert a levezető elnök az előterjesztő javaslatára - minden oldal véleményét többszörösen meghallgatva - lezárja a vitát. Kéri, ne méltatlankodjon, hanem vegyen részt a testület munkájában. Galbáts András: több képviselő hiányolta a megfelelő információkat a Rend álláspontjáról. Most meglepődve hallotta, hogy Révész Mária alpolgármester asszony ilyen információk birtokában van. Jó lett volna, ha előbb megosztja a testülettel. Célszerű lenne, ha az álláspontok hivatalosan jelennének meg. Addig a frakció a határozati javaslat 3. pontjának módosítását - miszerint " a 4 sor áll "szavával befejezik - tartja elfogadhatónak. Meglepte Ujvári alpolgármester úr javaslata, amely arra irányult, hogy talán a 2. pontra is érdemes lenne kiterjeszteni. Ne bonyolítsák tovább a kérdést. Úgy véli, ha ezt a kompromisszumot elfogadják, az egész megszavazható. Körömi Attila: megjegyzi, a vita lezárására irányuló javaslat előtt 8 perccel érkezett a terembe, de elég is volt, hogy a hihetetlen színvonal alatti zárszóhoz tudjon csatlakozni. Bevezethetik, hogy elmondják, Ujvári alpolgármester úr hány alkalommal nincs jelen, vagy Faragó László bizottsági úr miért megy el előbb rendszeresen, illetve megkérdezzék, Tillai képviselő úr - amikor éppen
91 karnagyi teendői elszólítják - miért nem vesz részt az ülésen. Nagyon jó képet fest a Közgyűlésről, mert azt hiteti el a választópolgárral, aki nincs a teremben, nem végez munkát, holott éppen azt teszi. Főként érvényes a választott tisztségviselőkre. Kékes képviselő úr különösen könnyű helyzetben van, mert aki családtagjait helyezi be a gazdasági társaságokba, annak természetesen ..... Papp Béla: rendreutasítja képviselő urat. Ha így folytatja, megvonja a szót tőle. Körömi Attila: alpolgármester úr - ha úgy gondolja - megvonhatja a szót. Úgy gondolja azonban, hogy végighallgatta a másik oldal érveit, a képviselők meghallgathatják a saját mondanivalóját is. Tehát, ha valaki ezt a módszert választja, természetesen megfelelő információhoz jut, másnak pedig ezért meg kell dolgozni. Úgy véli, ezt a stílust, hogy ki, mikor van az ülésteremben a valóságos érvekkel összekötni, abba kellene hagyni a testületnek. Liszkay Teréz: kérdése, 1,5 órai vita sok lenne? 1948-ban egy éjszakai rajtaütés tette ki a jogos tulajdonosokat az épületből. Most azt mondják, hogy a Közgyűlés ne kövessen el újabb igazságtalanságot, kivel szemben? Papp Béla: ismételten emlékeztet arra, az előterjesztő SZMSZ szerint kérte a vita lezárását, ő pedig eszerint vita nélkül kért szavazást. Miután több hozzászólás nincs, indítványozza, tisztázzák a határozati javaslatot. Dr. Ujvári Jenő: javasolja, hogy a Kodolányi Gimnáziummal kapcsolatos 1. pont egészüljön ki azzal a szövegrésszel, amely írásban is rendelkezésükre áll és a jogászok azért készítettek, mert a helyrajzi szám megosztását pontosan kell feltüntetni. "A Közgyűlés a Kodolányi Gimnázium Pécs, Szent István tér 10. sz. alatti épületét magában foglaló 18445. hrsz-ú Apáca u. 23. sz. alatti ingatlan egy részét jelenleg a Dolgozók Gimnáziuma által használt ingatlanrészt a következő feltételekkel adja át az egyháznak: az 1/a. pont kiegészül a következőkkel: szolgalmi jogot kell biztosítani az ingatlan megközelítéséhez." Ennek magyarázata, hogy a Dolgozók Gimnáziumát a Leöwey Gimnázium telkén át lehet megközelíteni, de az épület a Kollégium telkén van. Értelmezése szerint a 2. pont az eredeti megfogalmazásban maradna, "A 3. pont pedig a 4. sor közepén fejeződne be. Ha a tárgyalás kezdetű mondat kimaradna." Az előbb elhangzott vitához hozzáfűzi, abban a tudatban történt meg a vita lezárása, hogy az utolsó felszólaló bejelentette hozzászólási szándékát és ekkor merültek fel újabb szándékok. Galbáts András: pontosítaná Ujvári alpolgármester urat, nem a 4., hanem az 5. sor közepén fejeződne be a 3. pont. Papp Béla: kéri a testület döntését a határozati javaslatról.
92 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot elfogadta. Molnár Tamás: miután előrehaladott az idő és úgy véli, a napirend nem fontossági sorrendben van összeállítva; ezért kéri megfontolni, hogy a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökével és a frakcióvezetőkkel egyeztetve kivegyenek néhány előterjesztést a nyílt ülés napirendjéről. Papp Béla: szünetet rendel el a felvetés tisztázására. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 266 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata a Miasszonyunkról nevezett Női Kanonokrend által visszaigényelt ingatlanokról. A Miasszonyunkról nevezett Női Kanonokrend által visszaigényelt ingatlanok és intézményekkel kapcsolatosan a Közgyűlés, a Rend igényét, valamint a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodást tiszteletben tartva, az alábbiak szerint foglal állást: 1.) A Közgyűlés a Kodolányi Gimnázium, Pécs, Szent István tér 10. szám alatti épületét magába foglaló18445 hrsz-ú, Apáca u. 23. sz. alatti ingatlan egy részét - jelenleg a Dolgozók Gimnáziuma által használt ingatlanrészt, a következő feltételekkel adja át az egyháznak: a.) El kell végezni a megfelelő telekmegosztást; szolgalmi jogot kell biztosítani az ingatlan megközelítéséhez. b.) A Kormánynak biztosítania kell a funkció kiváltásához szükséges feltételeket. c.) Az a-b.) pontban foglaltak megvalósulása esetén az ingatlant 1999. szeptember 1-el a Közgyűlés a Rend tulajdonába adja. 2.) A Közgyűlés a Teleki Blanka Kollégium, Pécs, Apáca u. 23. szám alatti épületét magába foglaló 18445 hrsz-ú ingatlan esetében további tárgyalást tart indokoltnak, elsődlegesen egy csereingatlan biztosítására, amennyiben az ehhez szükséges kormányzati támogatás rendelkezésre áll; ha a tárgyalás nem vezetne eredményre, másodlagosan elfogadja a funkcióval történő részbeni átadást 2002. szeptember 1-vel, a Rend részére azzal, ha a Kormány biztosítja az önkormányzat számára az így megszűnő 60-80 kollégiumi férőhely kiváltását.
93 3.) A Közgyűlés a Leöwey Gimnázium Pécs, Szent István tér 810. szám alatti épületét magába foglaló 18437, 18438, és 18443 hrsz-ú ingatlanok esetében további tárgyalást tart indokoltnak, elsődlegesen csereingatlan biztosítására, amennyiben az ehhez szükséges kormányzati támogatás rendelkezésre áll. Felelős: Határidő:
Dr. Ujvári Jenő alpolgármester 1998. június 15.
Kapják:
tisztségviselők, Troska Gyula, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői, Lászlóné dr. Kovács Ilona jogtanácsos
16/a.) Ítélőtábla elhelyezésével kapcsolatos megállapodás Előterjesztő: dr. Pozsárkó István aljegyző Dr. Pozsárkó István: az előterjesztésből egyértelműen kitűnik, hogy mindkét fél megelégedésére szolgáló módosítás történne anélkül, hogy az Önkormányzatot károsodás érné. Papp Béla: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 34 szavazattal az előterjesztést, valamint a elfogadta.
egybehangzó igen határozati javaslatot
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 267/1998. ( 06.04, ) sz. határozata az Ítélőtábla elhelyezésének megoldása érdekében indokolttá vált - a Baranya Megyei Önkormányzattal és a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal kötendő megállapodásokról szóló 194/1998. (04. 30.) sz. határozat módosításáról. 1.) A Közgyűlés a 194/1998. (04. 30.) sz. határozata 1.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1.) A Közgyűlés az Ítélőtábla elhelyezésének megoldása érdekében - az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal; azonban az alábbiak szerinti módosítással megállapodást köt a Baranya Megyei Önkormányzattal és a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal. "A Baranya Megyei Önkormányzattal kötendő megállapodás 10.) pontja a következők szerint módosul:
94 A határozott idejű ingyenes használat lejártát követően a használatba vevő részére a tulajdonos előbérleti jogot biztosít." 2.) A Közgyűlés kéri a Baranya Megyei Önkormányzatot, hogy a megállapodás fentieknek megfelelő módosítását fogadja el. Felelős: Határidő: Kapják:
a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének tájékoztatásáért: dr. Páva Zsolt polgármester 1998. június 10. tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői, Lászlóné dr. Kovács Ilona jogtanácsos
16/b.) Elővásárlási jogról lemondás (Rákóczi út 34.) Előterjesztő: dr. Kahutek Annamária irodavezető Dr. Kahutek Annamária: nincs kiegészítése, de kéri a Közgyűlést, hogy az előterjesztésben foglaltak sürgőssége miatt döntését ma feltétlenül hozza meg. Papp Béla: szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az előterjesztést valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 268 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Elővásárlási jogról lemondás A Közgyűlés megtárgyalta dr. Páva Zsolt polgármester előterjesztését az Önkormányzatot megillető, Pécs, Rákóczi u. 34. sz. alatti ingatlan tekintetében fennálló elővásárlási jogáról. 1./
A Közgyűlés az Önkormányzatot, mint települési önkormányzatot megillető elővásárlási jogáról lemond a Pécs, Rákóczi u. 34. sz. alatti ingatlan tekintetében és tudomásul veszi, hogy azt a Baranya Megyei Önkormányzat 596.000 eFt vételárért eladja.
2./
Felkéri dr. Páva Zsolt polgármestert értesítse a határozatról a Baranya Megyei Önkormányzatot. Felelős: Határidő:
dr. Kahutek Annamária irodavezető azonnal
95
Kapják:
17.)
tisztségviselők, Irodák vezetői
Kollégiumi ellátás helyzete Pécs városában Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök
Troska Gyula: három gondolatkört vet fel az előterjesztés, melynek első része tájékoztató. Viszonylagos kronológiába helyezi a kollégiumi férőhelyek alakulását 1992-től napjainkig. Úgy gondolja, néhány számot meg kell erősítenie. Nagyszámú kollégiumi férőhely megszüntetése az első időszakban történt, kb. 217, majd a mostani átalakulással - az 506-os megszűnésével -309. Összesen 507 férőhely szűnt meg 1992-től úgy, hogy az egyház által visszaigényelt csereingatlanokkal férőhelyet pótoltak vissza. Az anyag második része foglalkozik azzal, hogy az önkormányzat által fenntartott kollégiumokban hogyan alakul az önkormányzati és egyéb iskolákban tanuló gyerekek férőhelyeinek aránya. Az elkövetkező időben végig kell gondolni, hogy nagyon jó együttműködéssel ezen férőhelyek aránya hogyan alakulhat, ki tartja fenn. A korszerű kollégiumok nagyon kihasználtak, a korszerűtlenek nagyon alacsony létszámmal működnek. Az Önkormányzat az állami normatívára átlagosan - éppen e kettős ellentmondás miatt - gyerekenként 40-50 ezer Ft körüli plusz pénzt ad. Ha beszorozzák 309-cel, igen jelentős, de ez csak a működést fedezi. Ezen felül még ott van az épületek állaga. Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a meglévő épületállomány korszerűsége erősen megkérdőjelezhető, mely a későbbiekben komoly befektetéseket kíván, a jó kihasználtság érdekében. A harmadik kérdés - amit szintén végig kell gondolni - , hogy Pécs város középfokú oktatásának - ezen színvonalon és létszámhatárokon való működtetéséhez feltétlenül szükséges egy ilyen nagyságrendű kollégiumi hálózat, mely megközelítően 2000 gyerek befogadására alkalmas. Ha olyan megoldást találnak, hogy csökken a kollégiumi férőhelyek száma, úgy radikálisan számolni kell a középfokú intézményekben megjelenő tehetséges vidéki gyerekek elhelyezésének csökkenésével, amit egy kultúrváros nehezen tudna elviselni, hiszen ebben a kérdéskörben Pécs városának nagyon jelentős szerepet kell tulajdonítani. Az előterjesztés érdemi része tartalmazza, hogy a legutóbbi 282 kollégiumi férőhely vonatkozásában milyen olcsó, és mégis korszerű lehetőségei vannak az oktatási rendszernek ezek pótlásra. Felsorolja a bizottság javaslataként a meglévő kollégiumi területen a korszerűsítést, átalakítást, amely részben a Puskin téri épületben, a Hajnóczy Kollégium és Pollack Szakközépiskolában végrehajtandó. Anyagi forrásokra is ad lehetőséget és remélhetőleg az alakuló polgári kormány az oktatás támogatására még többet kíván fordítani. Ennek következményeként Pécs városa a Megyével közösen nagy pályázati lehetőségre számíthat a további fejlesztést tekintve. Ugyanakkor alapkérdés a korszerűsítés. Van egy másik rész is, amely a határozati javaslatban fogalmazódik meg. A megszűnéssel kapcsolatban
96 munkáltatói kérdések is felmerülnek és a 280 körüli férőhely pótlására egy 50 férőhelyes bővítés a Puskin téren. Korábban készült egy határozat, miszerint a Vegyipari Szakközépiskola gazdasági szervezetét kiköltöztették a kollégiumba, felszabadultak átalakulásra váró termek, melyek átalakításához 5,5 M Ft szükséges. Két változat jelenik meg a fedezetre, a céltartalék és a felújítási vésztartalék. A 2. pontban kérik a Közgyűlés egyetértését a két intézmény közötti létszám átrendezésével, amely nélkülözi az elbocsátást. Molnár Tamás: elmondja, a bizottsági ülésen Troska képviselő úr azt hangsúlyozta, hogy a 71 M Ft - az oktatási ágazatot érintő - intézmény felújítási céltartalékból kívánja megvalósítani ; továbbá kifejezte azon igényét, hogy elköltése előtt kezdjék meg az ún. felújítási vésztartalékot felhasználni. Ez a logikának ellentmondott, mert arra szolgál, hogy a nem várt eseményekhez biztosítsa a tartalékot. Értesülése szerint a 71 M Ft intézmény felújítási tartalékot - kéri Pénzügyi Iroda vezetőjének megerősítését - szerződések, elkötelezettségekként időközben lekötötték, az oktatási ágazat intézmény felújítási tevékenységeire. Ha így van, valóban a vésztartalékot kell igénybe venni, ha nem, akkor az a.) pontban foglalt forrást javasolja. Pilaszanovich Iván: megjegyzi, a beruházási terület nem hozzá tartozik. Tudomása szerint az Oktatási Bizottságnak van egy érvényes állásfoglalása, amelyben felosztotta a 71 M Ft-ot, melyben nem szerepel ez az igény. Nem tud teljes értékű választ adni a lekötések vonatkozásában. Troska Gyula: elfogadja Molnár Tamás elnök úr javaslatát abban az esetben, ha a 71 M Ft-os céltartalékból az 500. sz. Szakmunkásképző műhelyének sürgősségi felújítási keretét kiveszi, - mely ennek a kétszerese és a b.) pontban szereplő felújítási vésztartalékból fedezi. A felújítást sürgősséggel végre kell hajtani, mert életveszélyességet jelentettek. Az átalakításra az 5,5 millió Ft nem áll rendelkezésre. Tehát a sürgősséget szívesen kiveteti a bizottsággal az adott keretből és behelyezik ezt. Ebben az esetben úgy gondolja, még mindig a pénzüknél vannak. Meg kell csinálni. vagy úgy dönt a közgyűlés, hogy azt a sürgősségi munkát nem végzi el, melynek következtében 560 gyerek életveszélyes épületben dolgozik, mivel ilyen jelzéssel került a téma a bizottsághoz tárgyalásra. Véleménye, hogy nem itt és most, ilyen széles körben kellene erről vitatkozni, mert érzése, hogy indokai nagyon egyértelműek. Papp Béla: közbeveti, az A, vagy B, változatról dönteni kell. Molnár Tamás: megállapítható, hogy elkötelezettséggel, ha nem is szerződéssel az oktatási ágazat tervezett felújításokkal lekötötte mind az ágazati alap-felújítási keretét, mind pedig ezzel a döntésével a vésztartalékát is, azaz 1-2 millió Ft-ja marad. Ezek után el tudja fogadni a felújítási vésztartalék forrásként való nevesítését.
97 Papp Béla: több kérdés, hozzászólás nem lévén, a határozati javaslat 1.) pontjában a "B" változatáról, mely szerint az 5,5 M Ft forrása a felújítási vésztartalék, ami ezzel állítólag ki fog merülni. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 5 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot és a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 269 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Kollégium ellátás helyzete Pécs városában Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Közoktatási Bizottság előterjesztését elfogadta és az alábbi határozatot hozta : 1.) A Hajnóczy J.Kollégium Puskin téri épületében belső átalakítással kerüljön sor 50 férőhelyes bővítésre 1998. nyarán. Az átalakításra és berendezésre a Közgyűlés 5,5 millió forintot biztosít, melynek forrása a felújítási vésztartalék. 1998. augusztus 15. Határidő: Pilaszanovich Iván és Spolár János irodavezető Felelős: Mezei József igazgató 2.) A Közgyűlés a Hajnóczy Kollégium 1998. évre jóváhagyott álláshelyeinek számát két pedagógus álláshellyel megemeli 1998. szeptember 1-től. A pedagógusok illetményének fedezetére 350.000 Ft személyi juttatás + 151 000 Ft munkaadókat terhelő járulék kerüljön átcsoportosításra a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola költségvetéséből. A Közgyűlés felkéri a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy a két intézmény közti előirányzat átcsoportosítást tegye meg, és a soron következő költségvetési módosítási rendelet tervezetén vezettesse át. értelem szerint Határidő: Pilaszanovich Iván irodavezető Felelős : 3.) A Közgyűlés felkéri a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a Közoktatási Minisztérium kollégium építési pályázatára a pályázatot a Baranya Megyei Közgyűlés Hivatalával Közösen készítse el. Felelős: Spolár János irodavezető Határidő: értelem szerint Kapják:
18.)
tisztségviselők, Troska Gyula, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
Az 1998/99-es tanév óraszámainak megállapítása
98
Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: elmondja, hogy az előterjesztés első részében viszonylag részletesen, az iskolákat egyenként elemezve az alap és középfokú oktatást bemutatva taglalja a növekedések, illetve a csökkenések okait. Négy pontra szeretné felhívni a figyelmet. A Közgyűlés februárban jóváhagyta az intézmények pedagógiai programjait. Ebben olyan megállapodások is születtek, amelyek az alap- és középfokú oktatásnak a minőség és a kínálat irányába való elmozdulását is eredményezik. A fő vonulatokat kiemelné: helyére került törvényességi okok miatt az intenzív nemzetiségi oktatás, növekedett az intenzív idegen nyelv, óraszámában az informatika oktatás; továbbá közép fokon azok a törvényességi előírások lépnek be, amelyek a középfokú oktatás négy évfolyamát öt, illetve hat évfolyamra emelik fel. Ezen belül még további olyan ajánlati lehetőségeket kínálnak az iskolák, amelyek a jövőt illetően is nagyon fontosak. Megjelennek olyan oktatási rendszerek is, mint pl. a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szak-munkásképzőnél, ahol 0. évben intenzív nyelvoktatás folyik, majd erre jön rá a négy év szakmai oktatás is. Az anyagban szereplő táblázat valóban követi a változásokat. Sajnos a tíz osztálycsökkenés, amely az első osztályos beiskolázással kapcsolatos, valamint a korábbi döntések kifutási lehetőségei, amelyek nagy iskoláknál alacsony létszámokat összevontak. Most a tantárgyfelosztások már rendeződtek, melynek következtében 9 iskolánál csökkenés jelenik meg, 8 iskolánál növekedés és 8 iskolánál pedig nem változott az óratömeg. Középfokon látható - az anyag ezzel részletesen foglalkozik -, hogy az óraszám-tömegből mennyit használnak fel az intézmények. Egy részüknél a túlórák megvonása történik meg, mivel nem tudják felhasználni. Viszonylag kevés iskolánál fordul elő, hogy olyan mennyiségű az elhasználhatatlan óraszám, - az osztályszámok csökkenése folytán - amelyek miatt státuszokat is meg kell szüntetni. Szeretné, ha végiggondolva ezen, - már a tartalommal és a többlettel is foglalkozó - előterjesztést a képviselőtestület elfogadná. A rendezés sürgőssége azért is fontos, mert ha esetleg nagyon kevés az a szám, amely elbocsátással jár, vissza lehet igényelni. Két iskolára fel kell hívnia a figyelmet. Az egyik az Általános Iskola és Diákotthon (a Papnövelde u.-i) áttelepítésre kerül. Ezért előírások következtében 5 fővel kellene növelni az intézmény állományi létszámát, azonban még nem ismert, hány gyerek lesz az új intézményben. Azonkívül azt sem tudják, hogy a megállapodások szerint milyen módon, mennyiségben járul hozzá a megye, a nemcsak városi gyerekeket foglalkoztató és tanító intézmény fenntartásába, egyéb költségeinek finanszírozásába. Ezért szükségtelennek tartotta a bizottság, hogy a Közgyűlés előre olyan döntést hozzon, amit a későbbiekben újra kell gondolni. Ezért az 5 fő felvételét indokoltnak tartja, de nem kérnek róla döntést, hanem szeptemberi felülvizsgálat után. A másik, a táblázatban nem szereplő az Istenkúti Általános Iskola, amellyel az előterjesztés foglalkozik. Ezen iskola vonatkozásában a felső tagozat
99 működtetése válik kérdésessé. Jelenleg 62 gyermek tanul 5-8. osztályban az általános iskolában. Belső átrendezése a korábbi döntés alapján elkezdődött. Nem tudhatják, hogy ezek a gyermekek az anyaiskolába, vagy a város másik iskolájába mennek-e. Ha az anyaiskolához megy, akkor 2 álláshely szűnik meg, ha a város más általános iskolájába mennek át, akkor azonban lényegesen nagyobb lesz ez a létszámcsökkenés. Elmondja továbbá, hogy az iroda az anyagot a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének beadta véleményezésre. Staub Ernő: az előterjesztésnek csupán ahhoz a részéhez kíván hozzászólni, amely a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK-val foglalkozik. A Közoktatási Bizottság ülésén - ahol az Istenkúti ÁMK Iskolaszékének szülői oldala is képviseltette magát - elindult egy több mindent érintő vita. Egyrészt pl. arról, hogy a felső tagozat kérdése nem tartozik sem a bizottság, sem a Közgyűlés kompetenciájába, valamint arról, hogy szerencsés-e az 506. sz. Szakképző Iskolát egy alsó tagozattal kombinálni. A bizottság elnökének javaslatára az a döntés született, hogy a Papnövelde utca és az Istenkút kérdését vegyék ki. Az utolsó, dőlt betűs sorokat olvasva azt kell mondania, megtörtént, a Papnövelde u-i iskolánál, a Rácvárosi és az Istenkúti ÁMK-nál is. Idézi az előterjesztést: "A Közoktatási Bizottság javasolja, hogy egyelőre ne foglaljon állást, későbbi időpontban döntsön." Tehát megvalósult az akkori elnöki javaslat, hogy erről nem születik döntés. Ebben az esetben viszont nem egészen egyértelmű számára, hogy mit keres itt az az előzmény, amely pl. az istenkúti iskola 5-8. osztályos tanulóinak iskolai oktatásáról szól? Kijelentő mód, jelen időben különösen nem tudja értelmezni. A Pázmány Péter utca az Rácvárost jelent, hogy ott folyik az oktatás. Az 1997/98. tanévben most, nem. Ez azt jelenti, hogy amennyiben Katits Kálmán igazgató úr megüzeni a Közgyűlésnek, hogy a következő tanévben szándékai szerint ott lesz, akkor ez a Közgyűlés tájékoztatása. Attól tart azonban, egy kicsit fordított a helyzet, Katits Kálmán szerette volna elérni, hogy ez az anyagba bekerüljön. Az előterjesztésnek ezt a részét nem érti. Az utolsó három sor rendben van, hogy kikerült a táblázatból az Istenkút. A bizottságban teljes egyetértés volt, nem a Közgyűlés, a Közoktatási Bizottság kompetenciája, hogy egy intézményen belül milyen döntés történik, ezért úgy tekinti, hogy igazgató úr tájékoztatta a Közgyűlést szándékáról. Információi szerint a május 27-i közoktatási bizottsági üléssel egyidőben történt Szieberth Róbert Emléktáblájának elhelyezése az Istenkúti iskolánál, és ott Katits igazgató úr meg akarta akadályozni ezen közgyűlési döntés végrehajtását, a tábla elhelyezését. Tóth Mihályné: úgy érzi, hogy egy nagyon tisztességes, korrekt anyag került elkészítésre, amely teljes egészében megfelel a mai konkrét, valóságos helyzetnek. A Közoktatási Bizottság és a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda eljárása a gondos gazda és a fenntartó látásmódját tükrözi. A beiskolázások után készítették el az intézményvezetők, amikor már tudták, hogy mennyi tanuló lesz, hány első osztályt indíthatnak, illetve végzős növendékük van. A következő tanévet megtervezték, ami tulajdonképpen az egyes intézményvezetők számára nem új, hiszen minden intézményvezető ha tervez, akkor előkészíti a következő évet. A tantestület tagjainak is
100 tudniuk kell, hogy a következő év szeptemberében nagy valószínűséggel milyen osztályban, milyen tantárgyat fognak tanítani. A anyagban leírtak a valóságos helyzetnek megfelelőek, és nem egyértelműen leépítésekre ment rá, hiszen ahol szükséges, - ahol az iskola létszámbővülése, vagy az oktatás jellege megköveteli - még létszámfelvétel is lehetséges. Úgy érzi, ez az anyag minden egyes igazgatóval, intézményvezetővel egyeztetésre került, így a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Spolár János: két dolgot feltétlenül meg kell említenie. Az egyik, a bizottsági elnök urat szeretné kiegészíteni és tájékoztatni a Közgyűlést arról, hogy a Papnövelde utcai Általános Iskola működési költségeivel kapcsolatos egyezkedés a megyével úgy tűnik, a végéhez érkezett. A legutóbbi egyeztetés alapján a megye elfogadta az iroda kimutatását, miszerint 1998ban mintegy 32 M Ft-tal kell a megyének hozzájárulnia a Papnövelde utcai Általános Iskola működéséhez. Staub Ernő felvetését nem igazán érezte helytállónak. Az előterjesztés 3. oldalán a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK vonatkozásában az első mondatból világosan kitűnik, hogy az istenkúti 5-8. osztályos tanulók iskolai oktatása a továbbiakban (1998. szeptember 1-től értendő) a Pázmány Péter utcában, tehát a Rácvárosi Általános Iskolában folyik. Ez annál is inkább elkerülhetetlen, mert az 506. sz. Szakmunkásképző Iskola elhelyezése miatt, várhatóan fél évre - a Batthyány u. I. üteme megépüléséig - nem tudják nélkülözni az istenkúti épületet. Nem arról van szó, hogy szerencsés, vagy nem szerencsés, hanem egy szükséghelyzetről, amelyet meg kellett oldani. Dr. Romváry Ferenc: egyre jobban erősödik az a véleménye, hogy tavaly, amikor az iskolák összevonása történt, a Közgyűlés nagyon rossz döntést hozott. Ezt megerősítette a délelőtti vita is, amikor a Fehérhegyi Általános Iskola igazgatójának kinevezését tárgyalták. Kényszerből kell igazgatót kinevezni, mert a nyugdíjkorhatárt elérő előző igazgató - bármilyen jónak is tartották - nem tudta összefogni ezt az öt intézményt, mert a lehetetlenre nem akart vállalkozni. Most megbíztak valakit, próbálja megcsinálni azt, amit Traj Ferenc képviselő említett, hogy előbb, vagy utóbb az öt iskolából egyetegyet meg kell szüntetni. Ezt nem merte felvállalni a Közgyűlés. Megtalálták Wawra urat, akinek azt mondták, ő kimondhatja, hogy majd melyik iskolában szűnik meg az oktatás, mert nem lakik ott, nem ismerik, és akkor majd megoldható lesz minden. Megerősítette ebben a vitában az is, hogy Troska Gyula bizottsági elnök úr rendkívül ideges volt, mivel ő is érzi, hogy szinte megoldhatatlan probléma áll fenn, és a döntés nem volt jó. Lehet, hogy nem is lehetett jobb döntést hozni, de ez mindenképpen rossz volt. Mint az Istenkúti iskola Szülői Munkaközösségének tagja szeretné elmondani; mivel szabad iskolaválasztás van, senki nem kötelezheti a 62 gyerek szüleit arra, hogy abba az iskolába vigye gyermekét, ahol az igazgató annyi fáradságot nem vesz, hogy egy iskolaszéki ülésre eljön, aki meg akarja akadályozni, hogy az iskola ajándékozójának emléktábláját felavassák. Megemlíti, ő leplezte le ezt a táblát és tudja pontosan a szülők akadályozták meg, hogy az igazgató úr, aki az avatást ugyan nem tisztelte meg, de a táblát utána le akarta szedni. Amikor erről jegyzőkönyv készült, utána rá akarta venni a jegyzőkönyvet készítő pedagógust, utólag törölje, hogy ő ezt nem is mondta, mert a szülők ott voltak és hallották.
101
Ezek után nem hiszi, hogy ennek a 62 gyermeknek a szülei szívesen mennének egy olyan intézménybe, amelyet most előkelően Pázmány Péter utcai iskolának neveznek, de ez a Rácvárosi, ún. Katits-féle iskola. Katits úr ezek szerint azon a környéken sem lehet nagyon népszerű, mert országgyűlési képviselőnek kívánta jelöltetni magát, de még a megfelelő számú ajánlószelvényt sem tudta összegyűjteni. Azt hiszi, ezzel egyedül volt a városban. Papp Béla: figyelmezteti a képviselő urat, hogy a napirenden szereplő témánál maradjon. Dr. Romváry Ferenc: pontosan erről a témáról beszél és ki meri mondani, hogy gyakorlatilag odaadták egy ilyen gátlástalan embernek az iskolát ..... Papp Béla: ismételten figyelmezteti a képviselő urat, hogy ne minősítsen ilyen súlyos jelzőkkel! Dr. Romváry Ferenc: - rendben van, akkor Katits Kálmánt nem nevezi ismételten gátlástalan embernek... Papp Béla: kéri, amennyiben képviselő úr ezt folytatni kívánja, ne tegye, mert kénytelen lesz közbelépni. Dr. Romváry Ferenc: akkor nem ismétli meg amit mondott, hanem azt kell hangsúlyozni, hogy szabad az iskolaválasztás és nagyon jól lehetett tudni egy évvel ezelőtt, mire megy ki a döntés. Ezt az iskolát fel akarják számolni, meg akarják szüntetni. Az, hogy a második osztályba 23, az elsőbe 9 tanuló jár, nagyon egyszerű megmagyarázni. Hogyha nemcsak lebegtetik, hanem ténylegesen ezeket az eszközöket alkalmazzák és minden szülő - mert ők sem naivak - tudja, mindenáron meg akarják szüntetni az iskolát, hiába van akármi, jó levegő, Általános Nevelési Központ. Most hangzott el irodavezető úr részéről, hogy a kényszer is ezt hozza, mert valahova el kell helyezni az 506-os iskolát, mert évek óta nem volt képes ez, de az előző önkormányzati testület sem a Papnövelde utcai cseréket megoldani. Nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy ahol három iskola van, ott egy épületet felszabadítson. Ez a "legkisebb testvér, ezt kell megszüntetni". Nem számít, hogy ott 4-5 gyermekes családok laknak, absztrakt számok alapján tény, hogy meg kell szüntetni. Csak a számok, amelyek sosem az embert takarják. Lehet számításokat hozni, hogy ráfizetéses, de a társadalom, minden az. Az ott lakók és a szülők nem fogják imáikba foglalni ezt a Közgyűlést, a döntését, mert nem lesz egyszerű egy 3,4,5 gyermekes, szegény családnak máshova vinni a különböző korú gyermekét. Az általa meg nem nevezett igazgató úr azt is mondta, hogy két-három év múlva vissza fognak kerülni a felső tagozatosok. A szülők nem bíznak ebben. Nagyon jól tudják, hogy évek óta folyik ez a leépítési akció, s ennek eredményeként meg fog szűnni ez az iskola, mert mindenki meg akarja szüntetni. Vannak ugyanis olyan számok, amelyek magukról beszélnek, de figyelembe kell venni, hogy a számok nem az embert szolgálják.
102 Körömi Attila: néhány napirendi ponttal ezelőtt tárgyaltak az egyházi vagyonátadásról, azaz a Miasszonyunk Kanonokrend kívánságára egy előterjesztésről. Ebben van egy nagyon fontos mondat, ami azt írja: "Ahol az állam az iskola épületét egyházi tulajdonba adja, azok számára, akik nem kívánnak egyházi iskolába járni, ténylegesen úgy kell lehetővé tennie állami iskola látogatását, hogy ez ne jelentsen nekik aránytalan terhet". Ez nem azt jelenti, hogy valaki úgy értelmezi, ezt az aránytalan terhet nem kellene vállalnia a diákoknak, hiszen a Közoktatási Törvény §-ai között szerepel az aránytalan tehervállalás. Erre a helyzetre ez analóg igaz, tehát amely családokról Romváry képviselő úr beszélt. Azon családok gyerekeinek aránytalan tehervállalást jelent majd Rácvárosba járni az előbb leírt, Katits Kálmán-féle verzió szerint. Kéri a Közgyűlést, hogy legalább néhány napirendi ponttal ezelőtt döntéséhez képest döntsön ugyanúgy, mint ott is. Fogadja el legalább ugyanazokat az elveket, még ha közgyűlésről közgyűlésre elvet is változtat ez a többség, legalább egy napon belül ne tegye ezt! Másrészt, amire Staub Ernő felhívta a figyelmet, teljesen nyilvánvaló. Katits Kálmán igazgató úr nyilván legitimizálni szeretné az 5-8. osztály helyzetét. Visszautasítja az általa alkalmazott módszert. Másrészt pedig hozzá lehet állni a pécsi ügyekhez úgy, hogy itt "lám vannak, akik mindig minden felemlegetnek". Igen, ez a város sajnos így működik 1996 óta. Túl sok negatív ügy van, amelyek mellett nem szabad elmenni. Nevezetesen, ha jegyzőkönyv is készült arról, hogy Katits Kálmán meg akarta akadályozni, le akarta vetetni a Közgyűlés által határozatban elfogadott emléktáblát, akkor úgy gondolja, ezen a testület nem léphet át azzal, hogy ez itt elhangzik. Biztos abban, hogy a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda vezetője hivatalból rendel el vizsgálatot már holnap reggel Katits Kálmánnal szemben és pontosan meg fogják állapítani, mi történt az emlékünnepségen. Biztos abban is, hogy Spolár János irodavezető úr tanúkat fog meghallgatni abban az ügyben, hogy Katits Kálmán igazgató miért akarta leszedetni az emléktáblát az Istenkúti iskola faláról. Ebben reméli, aljegyző úr is támogatni fogja Spolár János irodavezető urat, hogy a vizsgálatot ez ügyben a legsürgősebben folytassák le. Staub Ernő: Spolár János irodavezető úrnak igazat ad, az első sorban valóban szerepel a "továbbiakban" szó. Kéri viszont, hogy cáfolja a következőket, ugyanis akárcsak délelőtt, amikor arról vitatkoztak, hogy mit mondott, mit nem, stb. Nem beszélt a létszámokról, amelyek egyébként katasztrofálisan alacsonyak, nem megy bele ennek okaiba, nem beszélt arról, hogy nagyon szerencsétlen, ha egy városi iskolában össze kell vonni osztályokat, csupán azt állítja - és kifejezetten kéri, ha nem így van, akkor cáfolják -, hogy nincs olyan érvényes közgyűlési határozat, amely arról szólna, hogy az istenkúti felső tagozatot el kell vinni Rácvárosra, vagy arról, hogy az 506. sz. Szakmunkásképző odamegy. Ebben a mai határozati javaslatban sincs szó ilyenről, azonban minden egyébről, amelyről nem beszélnek, az a véleménye, ami Tóth Mihálynénak, és meg fogja szavazni. Azt kérdezi, miért van ez itt? Ha pedig ott van az előterjesztésben, akkor miért nem szerepel a határozati javaslatban? Egyébként csak annak tudja érteni, hogy ismétli, Katits Kálmán igazgató úr
103 megüzente szándékát. A Közgyűlés tudomására hozta, hiszen egy intézményen belüli döntésről van szó, nem közgyűlési kompetencia; de akkor mit keres az előterjesztésben? Troska Gyula: emlékeztetné képviselőtársát, hogy Istenkút problémája a '90-es években kezdődött. Akkor is már 100 gyermek volt ott. Nem azzal kezdődött Istenkúton a gyerekek elvándorlása, hogy sajnos 6 évi teljes ellenőrzés, semmiféle revízió, létszám és egyéb dolgok miatt ömlött ki a pénz ebbe a rendszerbe; ugyanakkor az épületállomány katasztrofális állapotban volt, de fiktív rendszerek működtek. Istenkúton is legalább 5-6 állás volt üresen, a pénzt odaadták, költségvetési ellenőrzés nem történt. Ezek tények, visszamenőleg igazolhatók. A történet nem '96-tól kezdődik, ahogy egyes képviselőtársak mondják, hanem ennél régebben. Elismeri, a törvényi lehetőségek sem voltak ennyire szigorúak. Körömi Attila képviselő úr hivatkozik a törvényre. Az oktatási törvény együtt alkalmazható törvény, nem egyes elemeit kiemelve. A képviselő úrnak rossz a felkészítő tanára, mert van egy másik része a törvénynek, amely a létszámok és az adható óraszámok egyértelmű meghatározását jelenti. Nem hajlandó arra, hogy tekintettel az igen alacsony létszámú osztályokra, megvonja azokat az órakontingenseket, amelyekre ugyanezen törvény teljes értékkel hivatkozik. Nem hajlandó egyszerűen kinullázni, és funkcionális analfabéta szintű oktatás szervezést ebben a nagyvárosban, ahol ezek a gyerekek még másik 23 intézményben - mert választható az oktatási intézmény - lényegesen magasabb színvonalú ellátást kaphatnak. Nem válasz a feltett kérdésre, hogy: "mi történik ezekkel a gyerekekkel, hogy azt mondják, 9 nyolcadikos volt és mind a kilencet felvették a középfokú iskolára. Milyen iskolára? Ez az egyik része a dolognak. A másik része, hogy mindenki, aki az iskolatanács, vagy valami más közösség tagja, mindig arról akarja őt meggyőzni, talán az ő feladata lenne, hogy oda iskolát, vagy gyereket toborozzon. Kijelenti, úgy gondolja, csak azon siránkoztak, hogy nincs gyerek, de nem történt semmiféle konkrét intézkedés annak érdekében, hogy legyen. Ezelőtt egy évvel pontosan erről szólt a döntés, hogy legfeljebb, vagy legalább az alsó tagozat működjön. Lehetőség lett volna ismételten alacsonyabb létszámú osztályokra, mivel még alacsonyabb létszámú osztályok működnek. Tehát a türelmi idő szintén megvolt ennél az iskolánál. Mondana mást is az iskolaszéki elnök úrnak: ezelőtt másfél-két hónappal ezelőtt bejött az Istenkúti Iskolának egyik valóban "élharcosa" és azt mondja az iroda dolgozójának, az a kérése, hogy az egész felsőtagozatos istenkúti tantestületet bocsássák el szakmai alkalmatlanság miatt. Ugyan a Tisztelt Úr nincs azzal tisztában, mit lehet megtenni. Ugyanezt neki is elmondja, hogy kinek milyen jogosítványa van ezzel kapcsolatban. Ezelőtt két évvel felhívta a figyelmet arra - mivel adatokkal rendelkezett -, hogy ebben az iskolában a kimeneti eredményekkel, a belső tartalmakkal a többi iskolát összehasonlítva komoly gondok vannak, akkor őt mindenki támadta és kérdezték, hogy gondolja, és hogy meri ezt kijelenteni. Most viszont ezek az urak jönnek be és kérnek ilyeneket. Tehát ennyire ellentmondásos, eklektikus a helyzet. Lehet, nem biztos, hogy akkor cselekednek jól, ha ezt az állapotot fenntartják. Másrészről felelőtlen
104 kijelentések hangzottak el. Kinek van már pótlólagos 10-12 M Ft-ja, amely ezt az állapotot évről évre fenntartja? Nem tudja senki azt, hogy ma Pécsett reálértéken egy óra díja 2.600-2.800,- Ft a jelenlegi költségvetési körülmények között; itt 4.800,- Ft. Kérdése, meddig lehet ezt tolerálni? Mindig felvetődik az, hogy a számok mögött emberek vannak. Pontosan ezeknek az embereknek szeretne ő, és meg nagyon sokan lényegesen jobb kondíciójú oktatást és választási lehetőséget adni, nem pedig azt, ami ott van. A "nagy gyerekek" odahelyezésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az iskola saját maga választotta, nem neveltebb, korban ugyanakkora gyerekeket, hétév óta viszi ezt az ún. kisegítő osztályt. Eddig senki sem kifogásolta, hogy a kisgyerekek között a nagyok ott vannak. Most viszont, amikor az Önkormányzat kényszerpályán van, és csupán átmeneti időre kell ezeket a gyerekeket elhelyezni, mert szeptember 1-jétől el kell kezdődnie az oktatásnak, akkor ez a probléma így merül fel. Szeretné, ha az egész problématömeget együttesen kezelnék és végiggondolnák. Körömi Attila: mondandóját a bizottsági elnök úrhoz intézi. A helyzet a következő: azt szeretné, ha számokat és pontos időpontokat mondana, mert a nagy meséikből már elege van. Talán a ciklus végére be kellene vallania, hogy fájó, de nem sikerült az iskolákat átszervezni Pécs városában. Olyan körülmények között nem sikerült átszervezni, amikor a szakszervezetek, a tantestületek kijelentették, hogy tudják, ebben a szerkezetben, formában a pécsi iskolarendszer nem működtethető. Tehát nem hihetetlen ellenszélben kellett evezniük. A gond ott volt, hogy ötletekből és kapkodásból állt össze ez a fajta átszervezés. Mindjárt forrást is mond: az a másfél milliós többletköltség, amivel a meszesi iskolacentrum átszervezése járt, mindjárt forrás arra, honnan lehetne finanszírozni a kisebb iskolákat. A másik, elnök úr azt mondta, hogy valaki, valamikor, valamilyen ügyben nála járt és valamit mondott. Ez tipikus esete annak, hogy egy képviselő úgy gondolja - nem nyilatkozhat felelősen, ki, mikor és kiket nevezett meg alkalmatlan tanároknak abból a tantestületből. Ebből lehet érteni, ha volt bátorsága hozzá bemenni, akkor nyilván van bátorsága azt is vállalni, hogy elnök úr ezt elmondja ennek a testületnek. Természetesen nehéz igazságot tenni ebben, de ha van egy iskola, amely fölött évek óta lengetik Demoklesz kardját, - ha pl. az általa vezetett iskolája, a Testvérvárosok Terei Általános Iskola még a sűrűbben lakott Kertvárosban is elnéptelenedne az iskola. Ezt pontosan tudja, mint iskolaigazgató, hogy egy iskola körül csak egy kis bizonytalanságot kell teremteni, ezt éveken át napirenden taratani pl. úgy, hogy a mai előterjesztésbe Katits Kálmán igazgató úr beleírta az 5-8. osztály elvitelét. Ha Katits úrnak van bátorsága a táblát levetetni, vagy visszavetetni, akkor legyen bátorsága a Közgyűlés tájékoztatása nélkül ezt a döntést a saját felelősségi körében,- saját beosztási körében - egy személyben meghozni és ezért vállalni a felelősséget. Ezekhez tud viszonyulni, a "dajkamesékkel" szemben egyszerűen nem tud állást foglalni. Úgy gondolja, nem kellene folyamatosan, állandóan egy iskolát hírbehozni, mert természetesen akkor el fogják érni a célt, biztosan teljesen el fog néptelenedni.
105
Meixner András: nem szeretne lesüllyedni arra a szintre, amelyen már folyik a vita, mert azért ezek a vagdalkozások azelőtt nem voltak divatban. Körömi Attilát arra kéri, fejezze be a választási kampányt, mert befejeződött. Megnyerte, gratulálnak! A következő majd ősszel lesz. Azt azért szeretné kérni, hogy Katits Kálmán nevét addig, amíg nem tisztázódik az ügy, hogy mi történt ebben az iskolában, legyen szíves, minden képviselőtársa ne említse, mert ez már a személyiségi jogok nagyon durva sérelme. Ha Katits Kálmán valami olyat követett el, amit nem kellett volna, akkor ki fogják vizsgálni, meglesz a következménye, de azért itt valakiről rablót kiáltani, amikor egyáltalán nem biztos, hogy az, akkor azt az ő nevében kikéri. Körömi Attila: Katits Kálmán nevét nem fogja a továbbiakban említeni, hiszen Katits Kálmán maga tette eléjük ezt az előterjesztést, tehát nevével együtt vállalnia kell a felelősséget, Tisztelt Meixner András. Elhiszi, hogy számukra az a vagdalkozás, amikor valaki konkrétumokat kér számon. Számára pedig az a vagdalkozás, amikor alaptalanul és felhőbe mondva hangzanak el különböző megjegyzések, hogy valakik, valamikor, valakiket alkalmatlannak tartottak. Helyesnek tartaná, ha kimondanák a neveket, az időpontokat és a helyszínt, ahol ezek eldőltek. Talán akkor még az is kiderül, hogy milyen hátsó tárgyalások folyamán alakult ki az, amilyen módon a pécsi iskolaszerkezetet állítólag át kellett szervezni. Másrészt a választási kampányt már réges-régen abbahagyta. Előttük van egy előterjesztés, amelyhez képest tud csak visszanyúlni. Az a joga pedig azt hiszi megmaradt, sőt május 24. óta főként megmaradt, hogy a Pécsi Közgyűlésben elmondhatja véleményét az eléjük kerülő előterjesztésekkel kapcsolatban. Erről a "rossz" szokásáról a továbbiakban sem fog lemondani. Staub Ernő: megpróbálja Tillai Aurél szelídségével - ahogy a délelőtt folyamán az intézményvezetőkkel kapcsolatos napirendi pont tárgyalása során hozzászólt- elmondani, hogyan lehetett volna elkerülni a vitát. Ezt a vitát is el lehetett volna kerülni, ha nincs az előterjesztésben az a 8 sor, aminek semmi köze nincs a határozati javaslathoz, a táblázathoz, egyéb, homályos célokat szolgál. Elég csúnyán hangzik, amit mondani fog, - tudja, hogy emberekről, diákokról, szülőkről van szó -, de jogilag ez ugyanaz egy intézményen belül, mintha néhány osztályt az egyik emeletről a másikra tennék. Jogilag erről van szó, de akkor mit keres itt? Vannak népszerűtlen dolgok. Pl. a Közoktatási Bizottság elnökének lenni, ezt saját tapasztalatából is tudja. Még a délelőtti vitában szó volt arról, hogy az iskolaigazgatói állás sem olyan, hogy feltétlenül lelkesednek érte. Amennyiben valaki jelentkezik intézményvezetőnek, elvállalja, felveszi a jutalmat, akkor oldja meg azt, ami az ő ügye és teljesen inkoherens módon ne kerüljön be az előterjesztésbe olyan ami független a határozati javaslattól, és akkor talán ez a vita sem folyna. Spolár János: kénytelen ismét hozzászólni, mert egyszerűen nem érti Staub Ernő képviselő úr aggályait. Tudniillik ez az előterjesztés és ennek határozati javaslatai szorosan kötődnek ahhoz a táblázathoz, amely a szeptember 1jével várható álláshelyek módosulásáról szól. Ezt egészíti ki az a négy pont, amely konkrétan megnevez iskolákat, mert nem pedagógus álláshelyeket is
106 érint. Az előterjesztés - amelyből ezt a néhány sort emlegetik - azért több ennél a néhány iskolánál, mert több a gond. Felhívja a figyelmet az első mondatra, bár a másodikra is megtehette volna. Felhívná a figyelmet ennek a §-nak az utolsó két és fél, dőlt betűvel szedett sorára, ami szintén kizárólag csak arról szól, hogy a pedagógus és nem pedagógus álláshely számairól egy későbbi időpontban dönt a testület. Kötelességének érzi elmondani nem az igazgató úr védelmében, sem ellene, sem mellette, csak a tárgyilagosság kedvéért -, hogy ezt az előterjesztést az iroda írta és nem az igazgató úr. Az iroda pedig úgy írta meg, ahogyan Tóth Mihályné képviselő elmondta. Minden érintett intézménnyel beszéltek az illetékes ügyintézők és egyeztettek több körben. Ez nem az igazgató úr javaslata, hanem egy többször végigjárt egyeztetés. A másik, hogy egy összevont intézményről van szó, amely a törvény szellemében szakmai autonómiát élvez. Ez azt jelenti, hogy nemcsak joga, hanem kötelessége is a körülményekhez képest a lehető legjobban megszervezni saját iskolájának oktatását. Azon kívül pedig egyeztetésre került az a kényszerhelyzet is, hogy az 506-os intézményt mind a 27, vagy 30 tanulócsoportjával együtt el kell ideiglenesen helyezni. Fontosnak tartja azt is elmondani, hogy ez az előterjesztés is ide fog kerülni a közgyűlésre, jövő kedden tárgyalja a Közoktatási Bizottság. Papp Béla: bejelenti, hogy a teremben tartózkodik a Rácvárosi-Istenkúti Iskola Iskolaszékének az elnöke, Knyihár Éva, aki már 9.00 óra óta várja, hogy szólhasson a Közgyűléshez. Ügyrendi szavazást kér, hogy a testület megadja-e a szót számára? Megállapítja, hogy a testület 30 igen szavazattal, 1 nem és 2 tartózkodás mellett megadja a szót Knyihár Évának. Knyihár Éva: újból csak a Közoktatási Törvény 8. §-ára kíván hivatkozni, mely szerint az önkormányzat által végrehajtott intézmény-átszervezés nem okozhat aránytalan terhet. Nem szeretné ismételni, mi értendő aránytalan teher alatt, a 121. § értelmezi. Pl. ha sokat utazik a gyerek, több kilométert, át kell szállnia, időben sokkal több a másik iskola megközelítése, stb. Ebben az esetben az összes tény kimerül, a gyereknek többet kell buszozni, esetleges hóesésben kilométereket gyalogolni. Köztudott, hogy Nagydaindolban télen nem járnak a buszok, előfordult, hogy két-három járat is kimaradt. Tudomása szerint a törvény kötelezi az önkormányzatot a közoktatási feladatok ellátására a peremkerületben, ha erre az igény megvan. Szeretné tájékoztatni a Közgyűlést, hogy a szülők két nyilatkozatot is kitöltöttek; miszerint nem kívánják másik iskolába és Rácvárosra átvinni gyermekeiket. Ezeket a nyilatkozatokat a múlt héten átadták Katits Kálmán igazgató úrnak. Nem tudja, tájékoztatta-e erről a Közoktatási Bizottságot? A másik nyilatkozat arról szól, hogy sem a szülők, sem a környék nem egyezik bele abba, hogy az 506. sz. iskola osztályai az iskola épületében elhelyezést nyerjenek. Ez a nyilatkozat Katits Kálmán részére szintén el lett juttatva azzal a kéréssel, hogy tájékoztatásul küldje meg a Közoktatási Bizottságnak.
107 A múlt héten tartottak egy egyeztető szülői értekezletet az igazgató úrral, ahol aláírt egy olyan határozatot, - sajnos nem hozta magával -, amelyben nyilatkozik arról, hogy amennyiben a Közgyűlés nem utasítja a felső tagozat Rácvárosra való áthelyezésére, úgy Istenkúton kívánja hagyni. Ezen információ alapján nem érti, hogy szerepelhet az előterjesztésben az, hogy a felső tagozat oktatása 1999-től a Pázmány Péter utcában folyik, mivel erről szó sincs, és a jelenlegi helyzetben ez nem is nyilvánvaló, mivel az igazgatóval a szülők egyezséget kötöttek ebben a kérdésben. A Spolár úr által említett egyeztetésekre visszatérve, az Iskolaszékkel, ÁMKszékkel, sem a szülőkkel, senkivel nem történt meg semmiféle egyeztetés. Erről az előterjesztésről a PDSZ által kedden délután hallott, este telefonon. Szerdán elment a bizottsági ülésre, ott elmondta aggályait, észrevételeit, amelyeket meghallgattak. Akkor született egy olyan észrevétel - amit Staub Ernő is mondott -, hogy esetleg vegyék ki az előterjesztésből. Ezúttal szeretné azon aggályait megerősíteni, hogy folyamatosan nincs semmiféle egyeztetés. Tudomása szerint a PDSZ-szel sem történt meg a 15 napos előzetes egyeztetés. A pedagógiai programokra visszatérve megemlítené, elhangzott, hogy el lettek fogadva. Bizonyítani tudják, hogy a pedagógiai programot szintén nem látta az ÁMK-szék, nem kereste meg őket az igazgató úr, letagadta. Be lett adva minden jegyzőkönyv nélkül a bizottságnak, amely ezt elfogadta. Bizonyítékaik vannak arra is, hogy a pedagógiai programot nem úgy fogadta el a bizottság, mint ahogyan azt a tantestület elfogadta. Ezt az igazgató úrtól számon kérték, reméli, ő is el fogja ezt mondani. Papp Béla: közbeveti, hogy ha jól érzékeli a helyzetet, akkor arról van szó, hogy van az előterjesztésben egy szövegrész az Istenkút-Rácvárosi ÁMK-ra vonatkozóan. Arról folyt a vita, hogy miért van ott? Ha már ott van, akkor erről folyik a vita és nem a határozati javaslatról. Az lenne a tiszteletteljes kérése, hogy az elhangzott számos felszólalásból értékelve, az 506. sz. iskola okán valóban közgyűlési döntés kell. El lehet mondani az érveket, de javasolná, arról döntsenek, amivel egyébként úgy tűnik, mindenki egyetért. Körömi Attila: Knyihár Évának hisz; azért is, mert hangját, arcát adta mondandójához és jegyzőkönyvbe mondta, egyetért vele. Szerinte is mindig a határozati javaslatról kell vitatkozni, "csak az embernek 8 év alatt csak érzékenyebbé válik az orra és megérzi azokat a pontokat, amikor úgymond "be akarják vinni az erdőbe". Ezek szerint ha az Iskolaszéknek van megállapodása az igazgató úrral, akkor ezt másvalaki írta be az előterjesztésbe, ez pedig csak Spolár János irodavezető lehetett. Úgy gondolja, ezt a játékot abba kellene hagyni a Városházán, hogy a közoktatási szférát, amikor egyeseknek érdekei úgy kívánja, akkor azt deklarálják, hogy az intézményvezetők bírnak munkáltatói jogokkal és mindenféle felelősséggel. Amikor az intézményvezető megegyezik az Iskolaszékkel, akkor van egy másik fajta hatalom, amely megpróbálja érvényesíteni finoman az érdekeit és valamilyen módon bekerül ide egy ilyen szövegrész. Azért említette Spolár János nevét, mert ő az irodavezető, tehát ettől fogva ő viseli a felelősséget azért, hogy ez a néhány sor az előterjesztésbe bekerült, és a testületet belehajszolta ebbe a vitába, mert hogy ezen átlépni nem volt szabad, ez a vita végére számára teljesen
108 nyilvánvalóvá vált. Azt kéri tehát az irodavezető úrtól, tartózkodjon mindenféle magánakciótól, amely túlmutat az iskolaigazgatók hatáskörén. Papp Béla: nem kívánja a levezető elnök jogán lezárni a vitát, de kéri, hogy Erdődy és Troska képviselő urak röviden tegyék meg hozzászólásukat. Dr. Erdődy Gyula: a délelőtti vita kapcsán bizottsági elnök úr minősítette személyét. Akkor elhallgatta a választ, mert nem lett volna méltó a Közgyűléshez. Más dimenzióban, de mindenképpen válaszolna bizottsági elnök úr megjegyzésére. Teljesen világos, az elmúlt két és fél év oktatással kapcsolatos napirendi pontjai is bizonyítják, amikor a testület elé kerül, többnyire botránnyal végződik. A mai alkalommal is egyértelműen kiderült, hogy nem történt megfelelő egyeztetés az iskolákkal, iskolavezetőkkel az érdekvédelmi szervezetekkel. Nagyon súlyos problémákat lát e téren. Egyetért alpolgármester úrral abban, hogy szavazzanak a határozati javaslatról, de mindenképpen tisztázni kell a 4-5 variáció miatt az 506. sz. Szakmunkásképző ügyét, nehogy feledésbe merüljön és a tudtukon kívül olyan döntést hozzanak, amely mások számára nem megfelelő. Troska Gyula: az előterjesztés tájékoztató része minden iskolára kiterjed, egyik sem lett kihagyva. Feltételezi, Körömi képviselő úr annyira bizalmatlan már mindenkivel szemben, hogy azt is kifogásolta volna, ha nem szerepel az 506. sz. Szakmunkásképző Intézet. A határozati javaslatban azért nem szerepel, mert az ügy nincs lezárva. Nem kívánja elemezni az 506. sz. Iskola témáját, mert a keddi bizottsági ülés napirendjén szerepel, majd a kialakult vélemények után szándékoznak a Közgyűlés elé terjeszteni. Megjegyzi az oktatási törvényt részletesen nem ismerő képviselők számára, hogy az Iskolaszéknek véleményezési és nem vétójoga van. Tantárgyfelosztás ügyében nem kell véleményüket kikérni, az igazgatás irányítási feladat. Nem helyes, ha összekeverik a dolgokat. Körömi képviselő úr megjegyzéseit visszautasítja, már sok mindent megengedett magának személyével kapcsolatban. Történetesen az a véleménye, mely szerint az átszervezés nem sikerült. Az átszervezés nem strukturális, hanem szakmai probléma. Arra azonban nem vállalkozik, hogy megindokolja, milyen ok miatt nem sikerült. Továbbá arra sem ad választ, mi lenne, ha megmaradt volna az összes iskola, és miből fedezné az Önkormányzat a 250-300 M Ft-ot, amely ehhez szükséges? Kéri, a határozati javaslatról szavazzanak, melyben tényszerű megállapítások vannak. A tájékoztató jellegű kérdésekre pedig a későbbiek folyamán térjenek vissza. Papp Béla: a megszólíttatás jogán Körömi Képviselő úrnak ad szót. Körömi Attila: nem érzi, hogy mindenkivel szemben bizalmatlan lenne. Pontosan tudja, kiben bízhat, "Önökben nem bízhatom Tisztelt Bizottsági Elnök Úr. Ezen kívül álló körökben bizalmam töretlen". Volt egy kérdése elnök úrnak, hogy miben nem sikerült az átszervezés. A fő indok az volt, hogy olcsóbb lesz a rendszer, a Fehérhegyi Iskolában máris
109 plusz 1,5 M Ft-ot költöttek el az év közepéig. Kijelenthető, hogy az átszervezés fő célját nem sikerült megvalósítani. Ezt akkor elmondták, a GAMESZ által végzett vizsgálat egyértelműen bizonyítja, a testületnek szembesülnie kell ezzel. Papp Béla: szavazást kér az előterjesztésben lévő eredeti határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen, 1 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Körömi Attila: a 23.) napirendi pont elfogadása után egy levelet kíván felolvasni: a két napirendi ponttal előbb tárgyalt témához tartozóan. Az Istenkúti Iskola ügyében olyan bizonyíték van birtokában, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy azt a vitát helyes volt lefolytatni és teljes egészében értelmet ad kifogásaiknak, továbbá most lenne aktuális. Papp Béla: a testület döntését kéri, hozzájárul-e a levél felolvasásához. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen, 10 nem szavazattal, 4 tartózkodással helyt adott Körömi képviselő úr kérésének. Körömi Attila: a levél címe: Határozat. "Ha nem kapok írásbeli határozatot 1998. június 5-ig a Közgyűléstől arra vonatkozóan, hogy az istenkúti 5-8. osztályokat Rácvárosra vigyem, akkor a következő - 1998/99-es - tanévet Istenkúton az 1-8. osztályig változatlanul hagyom. Pécs, 1998. május 27. Katics Kálmán az ÁMK igazgatója." Bejelenti, e levelet eljuttatja polgármester úrhoz és kéri, induljon fegyelmi eljárás Spolár János irodavezető úr ellen. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 270 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Az 1998/99. tanév óraszámainak és álláshelyeinek megállapítása 1./
Az általános iskolák óraszámainak megállapítása után a pedagógus létszám korrekciójára az 1. sz táblázat szerint kerüljön sor. A nem pedagógusok álláshelyeit Fehérhegyi Általános Iskolában 2-vel, Felső-vámház Utcai Általános Iskolában 5,5-del csökkenti. A középiskolák közül a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolában és Szakiskolában 6 pedagógus és 4 nem pedagógus, a Hevesy György Műszaki Szakközépiskolában 3 pedagógus álláshely kerüljön megszüntetésre. 1998. szeptember 1. Határidő: Felelős: Spolár János irodavezető és az intézmények vezetői
110 2./
A Közgyűlés kötelezi a közoktatási intézmények vezetőit, melyekben létszámcsökkentésre kerül sor, hogy a létszámcsökkentéshez fűződő fizetési kötelezettségeket teljesítsék és arról számoljanak be az Önkormányzatnak. 1998. szeptember 1. Határidő: Felelős: Spolár János irodavezető és az intézmények vezetői
3./ A Közgyűlés utasítja az intézmények igazgatóit, hogy a tovább nem foglalkoztatható közalkalmazottak jogviszonyát a KJT szabályai szerint szüntesse meg. Határidő: Felelős:
1998. szeptember 1.
Spolár János irodavezető és az intézmények vezetői
4./ A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az 1997. évi CXLVI. a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló tv. "hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz" jogcímű támogatásra a létszámcsökkentéseknek megfelelően nyújtson be pályázatot. Felelős . Határidő:
Dr. Páva Zsolt polgármester 1998. szeptember 1.
Kapják:
tisztségviselők, Troska Gyula Irodák vezetői
bizottsági elnök,
Papp Béla: bejelenti, a frakcióvezetői egyeztetés alapján a következő két napirendi pont kimarad, melyet a következő ülés alkalmával tárgyal a testület.
22.
Pécs Belváros 10. sz. tömb beépítésére kiírt pályázat Előterjesztő: dr. Faragó László bizottsági elnök
Dr. Faragó László: három témakört említ meg az előzményekről; a tender eseményeiről, az állva maradt pályázat tartalmáról, majd a döntési alternatívákról. Az adott terület Pécs belvárosának közvetlen közelében van, így annak egyik kapuja is. A korábbi határozatok szerint közlekedési terület, és elsősorban a belváros parkoló igényeit kell kielégíteni. Ehhez kapcsolódott egy másik követelmény - mivel a belváros kapuja - ne egy szerényebb építészeti megjelenésű parkolóház épüljön, hanem valamilyen épülettömeg, mint a belváros kapuja is jelenjen meg. A későbbiek során bizonyosodott be, hogy az Önkormányzat önmagában - nem rövid, hanem középtávon - sem tudja megvalósítani, hiszen anyagi lehetőségei nem adottak.
111 Ezért a projektben lehetőséget biztosított az Önkormányzat a rendezési terv elfogadása során arra, hogy az épület alatt egy benzinkút is létesüljön. Létrejött egy ad hoc bizottság, melynek tagjait a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság határozta meg, melyben az illetékes alpolgármester mellett a Gazdasági és Vállalkozási, a Közlekedési és Kommunális, valamint a Városés Környezetfejlesztési Bizottság elnöke szerepelt, de képviseltette magát a terület önkormányzati képviselője, a város főépítésze. A tender az elfogadott belvárosi részletes rendezési tervnek megfelelően került kiírásra, hiszen az Önkormányzat ebben fejezte ki szándékát, hogy az adott területen mit szeretne megvalósítani. Az első fordulóra két pályázat érkezett; az Agip Hungária Rt. és a PETROL PROJEKTING BUDAPEST Kft. részéről. A bizottság nem tudott egyértelműen egyik mellett sem dönteni; a Közgyűlésnek ajánlani. Ezért mindkét pályázót azonos tartalmú kiegészítésre szólította fel. Az egyik arra vonatkozott, hogy nem volt egyértelmű, milyen terjedelmű az a parkoló, amely az eredeti funkciónak, a belváros számára tartalék parkoló területet biztosít, hiszen olyan projektek épültek volna meg, melyek a kialakítandó parkolók egy részét elvitték volna. Másrészt a gazdasági ajánlat sem volt egyértelmű, mert más-más közút építéseket, összegeket jelöltek meg. Ezért a bizottság felkérte mindkét pályázót, hogy ezekben a kérdésekben pályázatát pontosítsa adott határidőre. A határidő lejárta előtt az Agip Hungária kérte a pályázat határidejének módosítását. Ezt már nem tudták megtenni, mert letelt az idő és így nem egyenlő feltételek teremtődtek volna. A megadott határidőre a PETROL PROJEKTING BUDAPEST Kft. pályázata érkezett be. Tudomása szerint ezzel párhuzamosan az Agip Kft. a polgármester úrnál kifogásolta, hogy nem hosszabbították meg a határidőt. A második fordulóra beérkezett egyetlen pályázatot elbírálták és azzal szembesültek, hogy az eredeti programhoz képest kompromisszumokra kerülne sor, ha elfogadnák; egyrészt a rendezési terv módosítását igényelné, hiszen intenzívebb, nagyobb leépítésre kerülne sor. Továbbá csökkent volna az a parkoló szám, amely tisztán megmarad a belváros részére, mert a pályázó a parkolóházon és a benzinkúton kívül még egy nagyobb élelmiszer áruház és üzlet létesítését is tervezi, melyhez természetesen az OÉSZ-ben előírt parkoló mennyiséget kell biztosítani. A bizottság alternatív javaslattal élt, megfogalmazott egy feltételrendszert, melyet az 1. sz. határozati javaslat tartalmaz. Eszerint a Közgyűlés számára elfogadásra tudnák javasolni a pályázatot, amely a pályázó szándékaitól elsősorban abban tér el, hogy ez évben szerették volna a felajánlott 60 M Ftot megkapni. Nem kötötték volna részletes rendezési terv elfogadásához a végső fizetési határidőt, hiszen az új építési törvény hatálybalépését követően a rendezési terv módosítása hosszú időt vesz igénybe. Nem az Önkormányzat a vétkes, hiszen a pályázó a részletes rendezési terv keretein belül is pályázhatott volna, de nem ezt tette. Így nem húzódott volna el a projekt, és az önkormányzatnak szüksége lenne a befolyó pénzösszegre. Ha a pályázatot elfogadják, nemcsak a 60 M Ft-os gazdasági előnye lenne amely a telek vételárát jelentené -, hanem hosszú idő után az Ágoston tér problémáját is megoldaná. Ezáltal a Keleti érintő út továbbépítésének akadályai közül az egyik fő ok is elhárulna. Következő lépésben az Ágoston
112 tér és a Zsolnay Vilmos utca közötti szakasz építése. Úgy gondolták e projekt kapcsán ez is megvalósítható lenne, melyet mindkét pályázó elfogadott, sőt nemcsak ezt, hanem az utca folytatását - a Sport utca rövidebb szakaszát is hajlandók megépíteni a pályázat elfogadása esetén. Három alternatívát hozott a bizottság a Közgyűlés elé. A harmadik a legegyszerűbb, mely szerint nem fogadják el a PETROL PROJEKTING BUDAPEST Kft. pályázati feltételeit. Eredménytelenné nyilvánítják a pályázatot, és új pályázat kiírására kerülne sor. A másik két alternatíva között az a különbség, hogy az elsőben szerepel a bizottság eredeti fizetési határidejét tartalmazó dátum, hogy még ez évben felhasználható pénzhez jussanak, vagyis október 31-ig fizesse be. A 2-es alternatíva a PETROL Kft. ajánlatát tartalmazza, amely az előterjesztés 3. oldala alján található. Ebben elfogadják az egyéb feltételeket, de azonnal akarnak egy előszerződést kötni - ha a Közgyűlés most így dönt -, de fizetésre a 4. oldal felső részén szereplő számok szerint kerülne sor. Azaz a vételár 20 %-át fizetnék ki, majd a jogerős építési engedély kézhezvételét követően a többit. Ez évben tehát nem jelent bevételt az önkormányzatnak; viszont jövőre bevételt is jelent; egy nagyon fontos létesítmény megépül, amely nemcsak a rendezési tervekben, a közlekedési és parkolási koncepciókban szereplő parkolót építi meg, hanem egyéb szolgáltató létesítményekkel is bővül a város. Hozzáfűzi, az előterjesztés elkészítését követően arról van információja, hogy a beruházó valószínűleg nem fogadja el az 1-es alternatívát, - ha a Közgyűlés ezt támogatná - ez esetben a 3-as lépne életbe, vagyis az új pályázat kiírása. Feltételezi, hogy másodszor az Agip Hungária is pályázna. Amikor az első alkalommal beérkezett a két pályázat, alapvető különbség volt köztük, hogy a szolgáltató intézményi részben az egyik pályázó szálloda, a másik élelmiszer áruház építését vállalta volna. A parkoló számnál is eltérés volt és nyilván más társaság érdekelt. Azt a változatot azért sem támogatták, mert az egész létesítmény közepébe egy országúti benzinkutat akartak elhelyezni, amely a beérkező forgalom számára éppen azt a látványt jelentené, melyet szerettek volna elkerülni. Kérték a második fordulóban, hogy az eredeti rrt-nek megfelelően próbálják megvalósítani, ha ragaszkodnak a benzinkúthoz. Golob Ferenc: kérdése, várható-e az rrt. módosítása ez évben a második variáció esetén? Ha megtörténik, 12 M Ft-hoz juthatna az önkormányzat. Dr. Faragó László: az rrt. módosítást pontos időben nehéz meghatározni, hiszen a sajtóban meg kell hirdetni, milyen okokból akarják módosítani. Újra indul a teljes egyeztetési folyamat, a lakosságnak is észrevételezési joga van. Megközelítően 6 hónapot vehet igénybe, ebben a ciklusban biztosan nem várható. Legjobb lett volna, ha elfogadják a pályázók a megadott feltételeket. Dr. Romváry Ferenc: e területen a jelenlegi állapot tarthatatlan, valóban meg kell oldani. Véleménye szerint nincs jelentősége, mikor kapja meg a város a pénz nagyobb részét. Mint Faragó képviselő úr is elmondta, az rrt. módosítása hosszú időt vesz igénybe. Nagyobb időveszteség, ha előlről kezdenek mindent.
113 Felvetődött benne a kérdés, nem túlzás a területen már két igen jól funkcionáló élelmiszer áruház mellé egy harmadik megépítése? Az is elhangzott, hogy a másik pályázó szállodát akart építeni. Nem valószínű, hogy ez a forgalmas csomópont erre a célra alkalmas lenne. A legfontosabb az egészben a parkoló megépítése ahhoz, hogy a belvárosba ne menjenek be az autók. Valami módon fel kellene gyorsítani a beruházást, és törekedni arra, hogy ne évekkel később valósuljon meg. Papp Béla: szavazzanak.
megkérdezi
a
bizottság
elnökét,
milyen
sorrendben
Dr. Faragó László: időközben kiderült, a bizottság eredeti javaslata szerint az 1-es változat azt jelenti, hogy nem fogadja el a pályázó. Kérdéses, hogy tényleges alternatíva a 2-es, vagy a 3-as. Nem biztos, hogy a 3-as időcsúszást jelent, mert ha a következő pályázatot gyorsan lebonyolítják, nem kell részletes rendezési tervet módosítani. Elképzelhető, hogy szeptemberben sor kerülhet a szerződés-kötésre. Véleménye szerint a 2-es változattal kezdjék a szavazást, fogadják el, hiszen nem jelent biztosítékot a projekt megvalósítására, mert ezt követően kerül sor egy előszerződés megkötésére, melyet ismételten a Közgyűlés elé kell hozni. Próbálják meg a város érdekeit az első szerződéskötéskor, majd ezt követően az rrt. módosításánál képviselni. Tudomásul kell azonban venni, hogy ez esetben idén várhatóan nem lesz pénz. Papp Béla: a 2-es számú határozati javaslatról kéri a testület döntését. Romváry képviselő úr hozzászólására reagálva megjegyzi: a befektetők tudják, mit ér meg beruházni, ez ne a Közgyűlés gondja legyen. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 28 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett a 2-es megjelölésű határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 271 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Pécs Belváros 10. sz. tömb beépítésére kiírt pályázat. 1./
A Közgyűlés megtárgyalta a Pécs Belváros 10. sz. tömb beépítésére kiírt pályázat tárgyában benyújtott előterjesztést.
2./
A Közgyűlés- elfogadva a pályázat bírálatára létrehozott Ad hoc Bizottság javaslatát - a PETROL PROJEKTING BUDAPEST KFTt /1066 Budapest, Jókai u. 10./ a pályázat nyertesének nyilvánítja.
3./
A Közgyűlés elfogadja a PETROL ajánlatát és felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát a szerződés előkészítésére és Polgármestert a szerződés aláírására felhatalmazza.
114 4./
A Közgyűlés az RRT elkészítésére és elfogadására a döntést követő 6 hónapon belüli időtartamot ír elő. Felelős: Határidő: Kapják:
23.)
dr. Kahutek Annamária irodavezető dr. Páva Zsolt polgármester RRT elkészítéséért: Zalay Buda irodavezető értelem szerint tisztségviselők, dr. Faragó László bizottsági elnök, Irodák vezetői
Pécsbányatelep, Csárda u. 38026. hrsz-ú telek értékesítése Előterjesztő: dr. Kahutek Annamária irodavezető
Papp Béla: a képviselők részéről hozzászólási szándékát senki nem jelezte. Szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 272/1998. ( 06.04, ) sz. határozata Pécsbányatelep, Csárda u. 38026. hrsz-ú telek értékesítése. A Közgyűlés a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda előterjesztését megtárgyalta
24.)
1./
Egyetért a Pécsbányatelep, Csárda u. 38026. hrsz-ú telek értékesítésével 1.150.000.-Ft-os áron Ruszkai István Pécs, Bajnok u. 12. sz. alatti lakos részére.
2./
Felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát az adás-vétellel kapcsolatos szerződés előkészítésére és felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert az adás-vételi szerződés aláírására. Felelős: Határidő:
dr. Kahutek Annamária irodavezető folyamatos
Kapják:
tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Ágoston téri út átvezetéshez ingatlanok vásárlása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
115
Gonda Tibor: elmondja, a délelőtt folyamán a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság ülést tartott, ahol a bizottság tagjai kérték e napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalását. Az idő múlására tekintettel azonban elképzelhetőnek tartja a június 18-i Közgyűlés zárt ülésének napirendjére venni. Papp Béla: nem tartaná célszerűnek a kéthetes késést. Gonda Tibor: miután a bizottsági határozathoz kell tartania magát, kéri a mai zárt ülésre áttenni a felmerült gazdasági érvek érdekében. Papp Béla: ha jól érti, az előterjesztésben nem szereplő, olyan jellegű adat merült fel, amely nem publikus. Kérdés, észrevétel nem lévén, a testület döntését kéri az elhangzott indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 2 tartózkodással hozzájárult a napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalásához. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 273 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Ágoston téri út átvezetéséhez kapcsolódó előterjesztés zárt ülési tárgyalásáról A Közgyűlés az előterjesztő indítványára az " Ágoston téri út átvezetéshez ingatlanok vásárlása " című napirendi pont zárt ülési tárgyalását rendeli el. Kapják:
25.)
tisztségviselők, Irodák vezetői
Könyvvizsgálói megbízási szerződés módosítása Előterjesztő: Pilaszanovich Iván irodavezető
Papp Béla: kérdés, hozzászólás előterjesztésben foglaltakról.
hiányában
szavazást
kér
az
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést, és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
116 274 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Könyvvizsgálói megbízási szerződés módosítása Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a Polgármester Úr előterjesztését, és egyetért a CLIENS Kft.-vel megkötött, könyvvizsgálatra vonatkozó megbízási szerződés hatályának 2000. április 15.-ig történő módosításával. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármester urat az előterjesztés 1.sz. melléklete szerinti szerződés aláírására. Felelős: Határidő: Kapják:
26.)
dr Páva Zsolt polgármester azonnal tisztségviselők, Molnár Tamás, Körömi Attila, bizottsági elnök, Irodák vezetői
Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása Előterjesztő: Molnár Tamás bizottsági elnök
Papp Béla: szóbeli kiegészítés; kérdés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 35 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 275 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Költségvetési Bizottság előterjesztését megtárgyalta és a következő Alapítványok és Társadalmi Szervezetek támogatásával egyetért. dr. Páva Zsolt tisztségviselői keretéből: 673.sz. Piusz Cserkészcsapat Box Air Bogár Klub Esélyegyenlőségi Nap támogatása Magyarok Világszövetsége Baranya Megyei Szervezete Pécs Városi Tenisz Klub Epilepsziás Gyermekekért Alapítvány
40.000.-Ft 40.000.-Ft 20.000.-Ft 25.000.-Ft 15.000.-Ft 20.000.-Ft
117 Sétatér Transzkultúrális Alapítvány Pécsi Bölcsészek Szoc.Alapítványa Honvéd Hagyományőrző Egyesület
30.000.-Ft 30.000.-Ft 20.000.-Ft
Papp Béla tisztségviselői keretéből: Mecsek Kisvasútért Alapítvány Pécs Városi Tenisz Klub Közgazdászhallgatók a vállalkozás fejlesztéséért Alapítvány Pécsi Bölcsészek Szociális Alapítvány Makár Egylet
25.000.-Ft 20.000.-Ft 40.000.-Ft 30.000.-Ft 40.000.-Ft
Dr. Ujvári Jenő tisztségviselői keretéből: Kőrösi Cs.S. Nyugdíjas Klub Parti Galéria Művészeti Kht. Emlékművek és Szobrok Felújításáért Közalapítvány
70.000.-Ft 30.000.-Ft 25.000.-Ft
Felelős: Határidő:
Pilaszanovich Iván irodavezető folyamatos
Kapják:
tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
27.)
Támogatási kérelmek Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Papp Béla: az előterjesztő részéről kiegészítés nem volt, illetőleg képviselők sem jelezték hozzászólási szándékukat, ezért szavazást kér.
a
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 276 / 1998. ( 06.04, ) sz. határozata Támogatási kérelmek A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási előterjesztését megtárgyalta.
és
Ügyrendi
Bizottság
118 A külső szervek támogatására rendelkezésre álló keret terhére az előterjesztésben szereplő szervezetek részére az alábbi, egyszeri támogatást nyújtja: - az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete részére nyári táborozási költségek biztosításához 50.000,- Ft (Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 7621. Pécs, Búza tér 6/a. 10402427-24224725-00000000) - az Etnikai Fórum Pécsi Szervezetének működési kiadásaihoz 50.000,- Ft (Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 7621. Pécs, Búza tér 6/a. 10402427-24224725-00000000) - a ZSUTIPE Egyesület részére, diákolimpián való részvételéhez és sportfelszerelési tárgyak vásárlásához 50.000,- Ft - Dr. Romváry Ferenc önkormányzati képviselő részére a "Memento Mori. Minden értelmetlenül meghalt ember emlékezetére" című kiadvány megjelentetési költségeihez 20.000,- Ft (Emlékművek és Szobrok Felújításáért Közalapítvány - képviselő dr. Romváry Ferenc, 7626. Pécs, Búza tér 8. KONZUMBANK 11300029-00193506-00000000) - a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Megyei Szervezete részére működési költségekhez 50.000,- Ft (OTP Baranya Megyei Igazgatósága, 11731001-20214360) - A Pécsi Bölcsészek Szociális Alapítványa részére szociális és kulturális, szakmai rendezvények költségeinek viselésére 70.000,- Ft (Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet, 50400113 11011822) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi-Gazdasági Irodát a határozatban szereplő szervezetek részére a megjelölt összegek átutalására. Felelős: Határidő:
Pilaszanovich Iván irodavezető 1998. június 30.
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, Irodák vezetői
119
28.)
Kedvtelésből tartott ebek a közterületen
Papp Béla: bejelenti, frakcióvezetői egyeztetés szerint e napirendi pont tárgyalása kimarad; a következő ülésen kerül napirendre. 29.)
"Újra dolgozom program" pécsi megvalósítása Előterjesztő: Pacur Zsolt bizottsági elnök
Pacur Zsolt: a határozati javaslatot kell korrigálnia, az elmúlt napokban volt egy Lakásügyi bizottsági ülés, mely erre vonatkozóan is hozott döntést. "Az eredeti határozati javaslatban a kezdő mondat megmarad, majd így folytatódik: A Közgyűlés elkötelezettséget vállal, hogy az "Újra Dolgozom" program menedzsmentjét a Szent István tér 17. sz. alatti ingatlanban elhelyezi. A Támasz Alapítvánnyal közösen a meszesi Programirodát biztosítja, a kertvárosi Programirodát biztosítja, az említett helyiségek rezsiköltségét vállalja. A határozati javaslat 2. pontjában felkéri a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Egység vezetőjét, hogy a Szent István tér 17. sz. alatti irodahelyiség biztosítása céljából a szükséges intézkedéseket tegye meg és a határozati javaslat 3. pontjaként megmaradna az eredeti határozati javaslat utolsó bekezdése, mely szerint Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy az Országos Foglalkoztatási Alaphoz és a Baranya Megyei Munkaügyi Központhoz ......" Papp Béla: kérdés, hozzászólás hiányában, a módosított határozati javaslatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal a módosított határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 277 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata az "Újra Dolgozom" program pécsi megvalósításáról A Közgyűlés elfogadja az előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: 1.)A Közgyűlés elkötelezettséget vállal arra, hogy: - az " Újra Dolgozom" program menedzsmentjét a Szent István tér 17.sz. alatti ingatlanban elhelyezi. - A TÁMASZ Alapítvánnyal közösen a Meszesi programirodát biztosítja. - A kertvárosi programirodát biztosítja
120
az említett helyiségek rezsiköltségét vállalja. 2.) A Közgyűlés felkéri a Lakás-és Helyiséggazdálkodási Egység vezetőjét, hogy a Szent István tér 17. sz. alatti irodahelyiség biztosítása céljából a szükséges intézkedéseket tegye meg. 3.) Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy az Országos Foglalkoztatási Alaphoz és a Baranya megyei Munkaügyi Központhoz benyújtott pályázat sikeres elbírálása esetén a további lépésekhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Határidő: Kapják:
30.)
Dr. Sohár Endre irodavezető, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes értelemszerűen tisztségviselők, Pacur Zsolt bizottsági elnök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői
Kisebbségi Bizottság személyi változása ( szóbeli előterjesztés) Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Kékes Ferenc: elmondja, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat levéllel fordult a Közgyűléshez, illetve a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottsághoz, melyben bejelenti, hogy a Kisebbségi Önkormányzat 1998. május 12-i ülésén Csonka Eddig kisebbségi bizottsági képviselő tagságáról lemondott. Helyette a testület Bogdán József képviselőt delegálja a bizottságba 1998. június 1-től. Mellékelték a CKÖ határozatát. A kisebbségi önkormányzat delegálási jogát figyelembe véve kéri a testületet, fogadja el a javaslatot és válassza meg Bogdán József kisebbségi képviselőt a bizottság tagjaként. Papp Béla: szavazást kér az előterjesztésről. Felhívja a figyelmet, a döntéshez minősített többség szükséges. Megállapítja, a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal Bogdán József Kisebbségi Bizottságba történő megválasztásával egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 278 /1998. ( 06.04, ) sz. határozata Kisebbségi Bizottság személyi változásáról A Közgyűlés a Jogi Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökének szóbeli előterjesztését elfogadja.
121
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat bejelentését tudomásul véve a Kisebbségi Bizottság tagja, Csonka Edit lemondását elfogadja. A CKÖ jelölése alapján egyidejűleg a bizottság tagjának Bogdán József kisebbségi képviselőt 1998. június 1. napjától kezdődően megválasztja Határidő:
azonnal
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, Irodák vezetői, dr. Rákosyné dr. Vass Klára referens ( a CKÖ értesítése céljából)
Papp Béla: több napirendi pont nem lévén, bejelenti, hogy a Közgyűlés nyílt ülése 20,40 órakor befejeződött, a testület zárt ülésen folytatja munkáját K. m. f.
Papp Béla alpolgármester
Dr. Pozsárkó István aljegyző
1.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18 /1998. ( 06.15, ) sz.rendelete az intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásról 1. §. A rendelet hatálya kiterjed a polgármesteri hivatalra, valamint az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre (intézményekre). 2. §. (1)A jegyző a polgármesteri hivatal útján az 1. sz. melléklet szerint nyilvántartja az önkormányzatnál fellelhető, valamennyi országos statisztikai program számára kimutatott, illetve munkája elősegítésére összegyűjtött adatokat. (2) Az adatok gondoskodik.
hozzáférhetőségének
biztosításáról
a
jegyző
3. §. Az intézmények a rendelet 2. sz. melléklete szerint minden év: - március 31-ig a tárgyévet megelőző év december 31-i tényadatairól, - december 10-ig a tárgyév első féléves tényének és a tárgyévi várható adatairól szolgáltatnak információt a Pénzügyi -Gazdasági Irodának. 4. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Papp Béla alpolgármester
Dr. Pozsárkó István aljegyző
Záradék: A Közgyűlés az 1998. június 4 - i ülésén elfogadta Kihirdetve: 1998. június 15.
Az intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló rendelet 1. sz. melléklete Népjóléti Iroda Az egészségügyi és szociális ellátás létszámkimutatása legfontosabb adattartalom: munkaköri csoportonként és szakfeladatonként létszámadatok, engedélyezett és betöltött állások Kimutatás a családsegítő szolgálatok (intézmények) működési adatairól legfontosabb adattartalom: a működés legfontosabb naturális adatai a tárgyi feltételekről, létszámról; gondozási tevékenység esetszámai Kimutatás a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézménybe elhelyezést kérők adatairól: legfontosabb adattartalom: elhelyezést kérők és elhelyezésre várók adatai Kimutatás egyes alapellátásokról és a nappali ellátást nyújtó intézmények működési adatairól legfontosabb adattartalom: foglalkoztatottak száma
intézménytípusonként
férőhelyek,
ellátottak,
Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól: legfontosabb adattartalom: támogatási és ellátási formák támogatásban részesülők száma és a felhasznált összeg
szerint
a
Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Adatszolgáltatás a bérleménykezelési és lakásellátási tevékenységről legfontosabb adattartalom: állományi adatok, a bérleménykezelés és lakásellátás naturáliái és e tevékenységhez kapcsolódó bevételek és kiadások Beruházás statisztika legfontosabb adattartalom: önkormányzati beruházások műszaki tartalma, érték-adatai, forrásmegoszlása Adóiroda Önkormányzati hatáskörbe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartása
legfontosabb adattartalom: komplex kimutatás az adózók köréről, kivetésekről, hátralékosokról, túlfizetésekről, pénzforgalomról stb. Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Ingatlanvagyon kataszter legfontosabb adattartalom: épületek, földek, közművek nyilvántartási-, érték-, tulajdoni-, kezelői és szolgáltatói adatai Statisztikai adatszolgáltatás ingatlanvagyon állapotáról
az
önkormányzat
tulajdonában
legfontosabb adattartalom: ingatlanvagyon mennyiségi funkcionális megoszlás, tulajdoni arány stb. bontás szerint
és
lévő
érték-adatai
Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda 3. sz. melléklet szerinti óvodai, általános-, és középfokú iskolai, kollégiumi, művészeti és egyéb statisztikák (a címéből adódóan értelemszerűen) legfontosabb adattartalom: tanulólétszám és alkalmazotti létszám, az ellátást biztosító épületek, az oktatás során bizonyos mérhető teljesítmények adatai, illetve a színházi és közművelődési intézmények tevékenységének megfelelő mutatók Ezeken kívül az irodán a normatív állami támogatás igényléséhez, illetve mértékének kiszámítására képes adatállomány áll rendelkezésre 1997-re és 1998-ra. legfontosabb adattartalom: intézmények tanulóinak, ellátottjainak létszáma a megadott jogcímek szerint és a hozzájuk kapcsolódó normatívák 1997-ben az iroda saját gyűjtésű és saját feldolgozású adatbázist készített az intézmények alkalmazotti struktúrájáról legfontosabb adattartalom: intézmények alkalmazottainak száma pedagógus és nem pedagógus álláshelyek szerinti bontásban adatszolgáltatók: intézmények Pénzügyi Gazdasági Iroda A Belügyminisztérium nyomtatványgarnitúrái
felé
kötelező
információ-szolgáltatási
rendszer
legfontosabb adattartalom: könyvviteli mérleg, pénzügyi adatok (bevételek, kiadások funkcionális és szakfeladatok szerinti bontásban), valamint ellátottakra és foglalkoztatottakra vonatkozó naturáliák ; mindebből költségvetés és beszámolók a teljesítésről
Az intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló rendelet 2. sz. melléklete Intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó adatgyűjtés Az intézmények működésének naturális mutatóiról: Az adatszolgáltatás időpontja: minden év december 10. minden év március 31. Az adatszolgáltató szerv megnevezése: Az adatszolgáltató szakágazati besorolása: Az adatszolgáltató PIR - törzsszáma: Kód
Megnevezés
I. II. III IV. V. VI. VII. VII.1 VII.1.1 VII.1.2 VII.1.3 VII.1.3.1 VII.1.3.2 VI.1.3.3 VII.1.3.4 VII.2. VII.2.1. VII.2.2 VII.2.3.
Gázenergia fogyasztás Villamosenergia fogyasztás Távhő és melegvíz szolgáltatás Víz fogyasztás Fűtött légtér Megvilágított alapterület Élelmezés Gyermek és diákélelmezés üzemelési nap éves adagszám ellátottak száma ........ szakfeladat* ... %-os térítési díj ........ szakfeladat* ... %-os térítési díj ........ szakfeladat* ... %-os térítési díj ........ szakfeladat* ... %-os térítési díj Egyéb élelmezés üzemelési nap éves adagszám ellátottak száma
VIII. VIII.1. VIII.2. VIII.3. VIII.4. VIII.5. VIII.6. VIII.7. VIII.8. IX. IX.1.
Álláshelyek száma Óvodapedagógus Dajka Pedagógus Kollégiumi nevelő Egyéb szakdolgozó .... ..... Intézmény működtető Ellátandó óraszám főállásúak túlórája
Mértékegység m3 kwh GJ m3 m3 m2 nap/év db fő fő fő fő fő nap/év db fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő óra óra
Mutatószám
2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 19/1998. (06. 15.) sz. rendelete az Önkormányzati pénzeszközből megvalósuló beruházások és a beruházásokhoz kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése során alkalmazandó eljárás rendjéről
A rendelet megalkotásának célja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata érdekeinek érvényesítése a beruházások, felújítások (rekonstrukció) előkészítése, lebonyolítása és a beruházásokhoz kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése során.
Fogalom-meghatározások 1. § Tárgyi eszközök: Azok a gazdálkodó szervezet (költségvetési szerv) tevékenységét közvetlenül, vagy közvetetten szolgáló rendeltetésszerűen használatba vett eszközök, amelyek a gazdálkodó szervezet (költségvetési szerv) működését rendszeres használat mellett, egy éven túl szolgálják, és beszerzési értékük a nettó 30.000,- Ft-ot meghaladja. A tárgyi eszközállomány bővítése a következő módon történhet: Beruházás: Tárgyi eszközállomány bővítése, annak pótlása, valamint a tárgyi eszközállomány növelésének, pótlásának előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos tevékenység. Befejezetlen beruházás: a kivitelezők a szállítók által végzett és a beruházó, vagy az általa megbízott bonyolító által átvett, számlázott vagy még nem számlázott idegen teljesítmények értéke, illetve a saját vállalkozásban megvalósított létesítmények, a beszerzett, de még használatba nem vett anyagi eszközök, - ideértve a rendeltetésszerűen használatba vett 30.000,- Ft. értékhatár alatti tárgyi eszközöket is - valamint az egyéb hasznos tevékenységek ráfordításai, melyek még nem kerültek üzembehelyezésre vagy kivezetésre. Felújítás:
Tárgyi eszközök értékét növelő - hosszabb időszakonként ismétlődő, számottevő ráfordítást igénylő - olyan tevékenység, melynek célja az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítása. A tárgyi eszközök felújítási munkáinak értéke növeli azok bruttó értékét.
-2Rekonstrukció: Tárgyi eszközök felújítása, valamint azok bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának növelését szolgáló munkák összessége. Karbantartás: Gazdálkodó szervezet (költségvetési szerv) használatában lévő eszközök folyamatos működését biztosító tevékenység. Rendelet hatálya 2. § (1.) Jelen rendelet előírásait Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál (továbbiakban: önkormányzat), valamint intézményeinél megvalósuló beruházások, felújítások, rekonstrukciók, egyéb tárgyi eszközök beszerzése (továbbiakban: beruházások) során kell alkalmazni. (2.) A rendelet rendelkezéseit más gazdálkodó szervezetekkel közösen megvalósuló beruházások lebonyolítása során akkor kell alkalmazni, ha a beruházási feladatokat együttműködési megállapodás alapján az önkormányzat látja el. (3.) A rendelet hatálya a karbantartásokra nem terjed ki.
Beruházások előkészítése 3. § A beruházás előkészítése a szakmai igények megfogalmazásától a döntés meghozataláig tartó tevékenység-sorozat. Az önkormányzat hosszabb költségvetésében hagyja jóvá.
távú,
illetve
éves
beruházási
tervét
tárgyévi
Pénzügyi fedezet biztosítása 4. § (1.) A költségvetés előkészítése során az egyes ágazatok felügyeletét ellátó szakmai irodák összegyűjtik a felügyeletük alá tartozó intézményeknél jelentkező beruházási igényeket. Az igények benyújtásának határideje a tárgy évet megelőző év szeptember 1. napja.
-3(2.) Az önkormányzatnál, felmerülő beruházási igényeket a szakmai irodák gyűjtik össze. Az igények benyújtásának határideje a tárgy évet megelőző év szeptember 1. napja. (3.) Beruházási igény bejelentésekor a bejelentőnek meg kell határoznia a megvalósítani kívánt beruházás műszaki tartalmát, az igénybevétel tervezett határidejét és közölnie kell a beruházás becsült költségét. Az igénybejelentést a rendelet 1. sz. mellékletét képező igénybejelentő lapon kell benyújtani. 5. § (1.) A szakmai irodák, a beérkezett igényeket a Közgyűlés beruházás tárgyköre szerint illetékes szakmai bizottsága elé terjesztik, a tárgyévet megelőző év október 15. napjáig. (2.) A szakmai Irodák az igények illetékes szakmai bizottság elé történő terjesztését megelőzően felkérik a beruházási csoportot (továbbiakban: csoport) végezze el a bejelentő igényének vizsgálatát a műszaki tartalom és a költség megalapozottsága tekintetében. A csoport előzetes szakmai álláspontját az előterjesztéshez mellékeli. 6. § (1.) A szakmai bizottság a beérkezett igényeket a csoport szakmai véleményét figyelembevéve rangsorolja. (2.) A szakmai bizottság az általa rangsorolt igényeket a csoportnak megküldi. A csoport az igényeket ágazati bontásban a Költségvetési Bizottság elé terjeszti. 7. § (1.) A Beruházási Csoport a Költségvetési Bizottság által javasolt beruházásokról összegzést készít a költségvetési rendelet-tervezetéhez. Az összegzést a Pénzügyi Irodának átadja.. (2.) A beruházás további előkészítése - szakhatósági egyeztetés, tervezés, engedélyeztetés, kivitelezés megrendelése - a 8. §-ban foglaltakat kivéve csak költségvetésben jóváhagyott pénzügyi fedezet megléte esetén történhet. (3.) Az előzőekben meghatározott módon történik az évközben jelentkező, valamint az előre nem látható és nem tervezhető beruházási igények összegyűjtése és rangsorolása. Az ilyen igényeket a Közgyűlés az éves költségvetés módosítása során tárgyalja és hagyja jóvá.
-48. § Abban az esetben, ha a beruházás szükségessége vis maior következménye vagy életveszély, balesetveszély elhárítása, károkozás megelőzése miatt azonnali intézkedés indokolt, a csoport haladéktalanul - szükség esetén szakértők bevonásával - felméri az elvégzendő munkákat. Részletes szakmai indokolással alátámasztott javaslatot készít az elvégzendő munkákról. Javaslatát a Pénzügyi Irodával történt egyeztetést követően jóváhagyásra a polgármester elé terjeszti. A polgármester dönt a beruházás megindításáról. Döntéséről a következő közgyűlésen beszámol. Tervezés, engedélyezés, kivitelezés megrendelése 9. § (1.) A csoport az éves költségvetés közgyűlés által történő jóváhagyását követően áttekinti a tárgyév beruházási feladatait és meghatározza - az aktuális közbeszerzési értékhatárt, vagy a beruházás tárgyát figyelembevéve - mely beruházásoknál szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása. (2.) Azon beruházásoknál, melyeknél a tervező, kivitelező, illetve a szállító kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik, a csoport haladéktalanul megkezdi a közbeszerzési eljárás előkészítését. (3.) A közbeszerzési eljárás előkészítése és lebonyolítása során a csoport folyamatosan együttműködik a Közbeszerzési Véleményező Bizottság állandó tagjaival, akiket bevon az ajánlati felhívások szövegének kidolgozásába is. (4.) A csoport gondoskodik az elkészült ajánlati felhívás illetékes bizottság elé terjesztéséről és a bizottság által jóváhagyott szöveg közbeszerzési értesítőben történő közzétételéről. (5.) A csoport gondoskodik a Közbeszerzési Véleményező Bizottság eseti szakértőinek közgyűlés által történő megválasztásáról, a beérkezett ajánlatok felbontásáról. Előkészíti az ajánlatok értékelését, a nyertes ajánlattevő kiválasztását és az eredmény kihirdetését. (6.) A csoport végzi a közbeszerzési eljárással kapcsolatos egyéb adminisztrációt és elkészíti az éves összegzést. 10. § (1.) Azon beruházások esetén, ahol a tervező, a kivitelező, illetve a szállító kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történik, a csoport javaslatot tesz az illetékes szakbizottságnak a kiválasztás módjára. A kiválasztás módjának meghatározásánál alapelv a minél szélesebb körben történő versenyeztetés biztosítása.
-5(2.) A csoport javaslatát figyelembevéve a kiválasztási eljárás fajtáját - nyílt -, meghívásos pályázat-, tárgyalásos eljárás - a szakbizottság határozza meg. A csoport ezt követően gondoskodik a bizottság által meghatározott eljárás lefolytatásáról, a döntéshozatal előkészítéséről és a döntés kihirdetéséről. 11. § (1) Azon beruházásoknál, melyek előkészítése és lebonyolítása speciális szakmai ismereteket feltételez, (pl.: orvosi műszerek, informatikai berendezések) a bizottság javaslatot tehet arra, hogy ezeket a beruházásokat a megfelelő ismeretekkel rendelkező intézmény vagy szakiroda készítse elő és bonyolítsa le. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási rend alkalmazható azon eseteknél, ahol a beruházás előkészítése és lebonyolítása nem igényel speciális szakértelmet. Ilyen esetekben az az intézmény készíti elő és bonyolítja le a beruházást, ahol a beruházás szükségessége felmerül. 12. § (1.) A döntéshozatal előkészítése során a csoport kidolgozza a megkötendő szerződés-tervezetet és jogi szakvélemény beszerzését követően a tervezetet jóváhagyásra a döntéshozó elé terjeszti. A szerződés-tervezetben pontosan meghatározza a szerződés lényeges tartalmi elemeit, különös figyelemmel az elvégzendő munka tartalmára, a vállalási határidőre s a fizetés módjára és határidejére. (2.) A szerződés-tervezet jóváhagyását követően gondoskodik annak polgármester vagy az aláírások rendjére vonatkozó szabályzat előírásai szerint aláírási joggal rendelkező személy által történő aláírásáról. A szerződés-tervezet aláírása előtt beszerzi a Pénzügyi, Gazdasági Iroda vezetőjének ellenjegyzését. (3) A szerződés-tervezetet a 11. § (1) (2) bekezdésében foglalt esetekben aláírás előtt be kell mutatni a csoportnak, aki a szakmai véleményezést és a jogi véleményeztetést elvégezi. 13. § (1.) Amennyiben a szerződés tárgya tervezési munkák megrendelése, a csoport folyamatos kapcsolatot tart a tervezővel. Gondoskodik arról, hogy a megrendelt terv a meghatározott műszaki tartalommal vállalt határidőre elkészüljön. Gondoskodik arról, hogy a tervet munkaközi állapotban az illetékes szakbizottságok megismerjék, arról véleményt nyilváníthassanak. A tervet annak elkészültét követően - teljes terjedelmében elfogadásra a szakmai bizottságok elé terjeszti.
-6(2.) A terv - bizottságok által történő - elfogadását követően a csoport a beérkezett számlán igazolja a teljesítés megtörténtét és kifizetés végett a Pénzügyi, Gazdasági Irodához megküldi. (3.) A csoport - indokolt esetben a tervezőn keresztül - gondoskodik az építési és egyéb szakhatósági engedélyek megszerzéséről. A kivitelezés lebonyolítása 14. § (1.) A kivitelező kiválasztásával párhuzamosan - amennyiben a beruházás bonyolultsága, annak speciális volta vagy a feladat időigényessége indokolja - a csoport javaslatot tesz a beruházás lebonyolítójának kiválasztására. Előkészíti a lebonyolítóval kötendő megbízási szerződés tervezetét, melyet jogi szakvélemény beszerzését követően a döntéshozó elé terjeszt. (2.) A csoport javaslata alapján a lebonyolítót az illetékes szakbizottság, vagy a közgyűlés választja ki. A kiválasztásnál fő szempont a minél szélesebb körű versenyeztetés biztosítása. (3.) A csoport feladata a beruházás teljes folyamatának rendszeres figyelemmel kísérése, különös tekintettel az időarányos teljesítésre, a határidők pontos betartására. 15. § Ha a kivitelezés lebonyolítását a csoport látja el: (1.) Ellenőrzi és biztosítja, hogy a kivitelezés az engedélyezési terv szerint történjen, a tervben előírt anyagok és technológiák felhasználásával, illetve alkalmazásával. Biztosítja továbbá, hogy a teljesítés I. osztályú, hibátlan minőségű legyen. (2) Igazolja az egyes beruházási ütemek elkészültét, a résszámla, illetve a végszámla benyújtásának jogosságát, valamint azt, hogy a számlán feltüntetett munkák I. osztályú minőségben elkészültek. (3.) Amennyiben a kivitelező által elvégzett munka minősége, mennyisége nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, illetve a számlán feltüntetettnek, javasolja a számla kifizetésének megtagadását és gondoskodik a hiányosságok megszüntetéséről. 16. § Ha a kivitelezés lebonyolítását nem a csoport látja el:
(1.) A lebonyolító és a csoport a kivitelezés teljes időtartama alatt rendszeres kapcsolatot tart egymással. A műszaki ellenőr folyamatos tájékoztatást ad a beruházás -7állásáról, a beruházás során felmerülő problémákról. A csoport ellenőrzi a lebonyolító tevékenységét, ha hiányosságot észlel, felhívja annak megszüntetésére. (2.) A beruházás befejezésekor a lebonyolító műszaki ellenőre a csoport közreműködésével előkészíti az átadás-átvételi, illetve az üzembehelyezési eljárást. (3.) A csoport a beruházás folyamatáról, amennyiben az indokolt - a beruházó vagy a lebonyolító mulasztása, egyéb rendkívüli esemény bekövetkezése miatt tájékoztatja az illetékes bizottságot, súlyosabb esetben a közgyűlést.
Beruházás elszámolása, üzembehelyezése 17. § (1.) Az elkészült beruházás számbavétele a hatályos számviteli törvény és a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően történik. (2.) Az üzembehelyezési okmány kiállítása a szabályzat 2. sz. melléklete szerinti nyomtatványon a csoport feladata. (3.) Az üzembehelyezési okmányt és az átadás-átvétel egy másolati példányát a beruházási csoport átadja az aktiválást végző szervezet vezetőjének aktiválásra, a műszaki átadás-átvételi eljárást követő 15 napon belül.
Szakmai irodák feladatai a beruházások, felújítások előkészítése, megvalósítása során 18. § (1.) Pénzügyi, Gazdasági Iroda: - Elkészíti a cél- és címzett támogatással megvalósuló beruházás finanszírozási szerződés tervezetét a számlavezető pénzintézettel, és gondoskodik az szerződés aláírásáról.
- Gondoskodik a lebonyolító műszaki ellenőre által kollaudált a csoport által igazolt, és 1 millió forint alatti összeg esetén a szakmai iroda vezetője, 1 millió forint feletti összeg esetén az ágazati felügyeletet ellátó alpolgármester utalványozása alapján az esedékes számlák kifizetéséről.
-8(2.) Beruházási csoport: - Vizsgálja a bejelentett beruházási igényeket, műszaki tartalom költség megalapozottsága és az igénybevétel határideje tekintetében. - A beérkezett igények rangsorolását követően szakmai véleményt készít a szakmai irodák előterjesztéséhez. - A rangsorolt igényeket Költségvetési Bizottság elé terjeszti. - Javaslatot tesz a beruházások előkészítése során lefolytatandó eljárásra. - Javaslatot tesz a bonyolító kiválasztására. - Gondoskodik a beruházáshoz központi költségvetésből biztosított támogatás összegének igényléséről. - Kidolgozza a szállítóval, tervezővel, kivitelezővel, illetve a lebonyolítóval, (műszaki ellenőrrel) kötendő szerződés-tervezetet. - Az aláírt szerződés egy példányát a Pénzügyi Gazdasági Irodának átadja. - Folyamatos kapcsolatot tart a tervezővel, lebonyolítóval (műszaki ellenőrrel) és a kivitelezővel, s szükség szerint az üzemeltetőkkel. - Vis maior következtében beállt életveszély, balesetveszély elhárítása, károkozoás veszélyének megszüntetése esetén javaslatot készít az elvégzendő munkákról és azt a polgármester elé terjeszti. - Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és gondoskodik azon pályázatok előkészítéséről, melyek elnyerésével az önkormányzati források kiegészíthetők. - Az ágazati irodák bevonásával elkészíti a pályázatokat. - Nyilvántartja a közgyűlés és a bizottságok beruházásokkal kapcsolatos döntéseit. - Adatokat szolgáltat a finanszírozási szerződés előkészítéséhez.
(3.) A Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda: - A beruházás elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdonjogának rendezése, - a csoport igénye alapján - amennyiben ez szükséges. - Elvégzi az elkészült beruházás aktiválását. -9- Az aktiválást követően a főkönyv részére feladást készít és a Pénzügyi Irodának megküldi. (4.) Ágazati szakirodák: - Összegyűjtik és összesítik a felügyeletük alá tartozó intézmények, valamint az ágazathoz tartozó önkormányzati beruházási igényeket. - Felkérik a Beruházási Csoportot végezze el a beérkezett igények vizsgálatát, műszaki tartalom, költség-megalapozottság és az igénybevétel határidejét illetően. - A beérkezett és összesített igényeket az illetékes szakmai bizottság elé terjesztik. - Az előre nem tervezhető, de indokolt beruházási igényeket az illetékes szakmai bizottsághoz, vis maior következtében keletkezett életveszély elhárítása miatt szükségessé váló beruházási igényt a beruházási csoporthoz eljuttatják. - Az elfogadott költségvetés ismeretében tájékoztatják az intézményeket a tárgyévben megvalósítható beruházásokról.
Hatálybaléptető rendelkezések 19. § (1) Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell. Papp Béla alpolgármester
Megalkotta a Közgyűlés 1998. június 4-i ülésén.
Dr. Pozsárkó István aljegyző
Kihirdetve: 1998. június hó 15. napján
1. sz. melléklet Beruházási, felújítási igénylőlap tartalmi követelményei: Beruházás, felújítás megnevezése:
Beruházás, felújítás műszaki tartalmának ismertetése: üzembevételi határidő megjelölésével
Beruházás, felújítás megvalósításának szükségessége:
Beruházás, felújítás indításához szükséges dokumentumok (mellékletben) pl. út-híd, épület, épületgépészet, stb. tulajdoni lap építési engedélyezési terv, építési engedély (ha van) költségbecslés
Beruházást, felújítást igénylő szakmai iroda aláírása ........................................
2. sz. melléklet Üzembe helyezési okmány Hivatkozási szám: _ _ _ _ _ _ _ _ _ I. A beruházást azonosító jelölő adatok: 1./ A beruházás megnevezése: _____________________________________________ _______________________________________________________________________ 2./ A beruházás helye: __________________________________________________ ______________________________________________________________________ 3./ A helyrajzi száma(i): __________________________________________________ 4./ A beruházás jellege:
új létesítés, meglévő bővítése, rekonstrukció (aláhuzandó)
5./ A beruházó megnevezése és cime: ___________________________________________ ________________________________________________________________________ 6./
A tulajdonos megnevezése és címe: _________________________________________
__________________________________________________________________________ 7./ Az üzemeltető megnevezése és címe: ________________________________________ _______________________________________________________________________ II.Az üzembehelyezett immateriális javak és tárgyi eszközök müszaki jellemzői: Sorszám Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen:
Anyaga
Átmérő Naturália
Mennyisége
III. A beruházás költségeire és az üzembehelyezésre vonatkozó adatok 1./ A jelen üzembehelyezési okmány kiállítása előtt a beruházásból már korábban üzembe helyezett eszközök aktívált értéke: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Ft 2./ A jelenleg üzembehelyezett eszközök aktíválható értéke:
Sorszám
Megnevezés
Értéke összesen ebből Ft vagyonértékü jog Ft. .
ÁFA Ft
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Összesen (ÁFÁ-val): Összesenből aktiválható Nem aktíválható
3./ Jelen üzembehelyezéssel: - az alapkapacitást nem érintő üzembehelyezés - az alapvető kapacitás részlegesen belépett - az alapvető kapacitás belépett - az egész beruházás üzembehelyezésre és teljes befejezésre került, utolsó üzembehelyezés. (aláhuzandó) A beruházás üzembehelyezését (rendszeres használatbavételét) elrendelem, és azt a mai napon aktíválásra átadom: Kelt: _________________ a beruházó szervezet A beruházást a mai napon aktiválásra átvettem: Kelt: ______________ ____ az átvevő szervezet
3. sz. melléklet
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20 /1998. ( 06.15, ) sz. rendelete A kedvtelésből és sportcélokból tartott állatok tartásáról és védelméről szóló 29/1997. (06.01.) számú önkormányzati rendelet módosításáról. 1./ Pécs M. J. Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kedvtelésből és sportcélokból tartott állatok tartásáról és védelméről szóló 29/1997.(06.01.) számú önkormányzati rendelet módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/1997. (06.01.) sz. rendelete 2. sz. mellékletének " - a lőtéri domboktól nyugatra eső terület (Melinda u.)" szövegrész helyébe " a Melinda utcai garázssor melletti terület (21.229/6 hrsz)" szövegrész kerül. 2. §. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Papp Béla alpolgármester
Elfogadva a Közgyűlés 1998. június 4 -i ülésén Kihirdetve: 1998. június 15.
Dr. Pozsárkó István aljegyző
