Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének június 7-i üléséről

3-1/2007/13.

Jegyzőkönyv

Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2007. június 7-i üléséről.

Jelen vannak: Bognár László, dr. Bretter Zoltán, Csizi Péter, Dévényi Sándor, , Fuchs Gábor, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Garbriella, Erb József, dr. Mellár Tamás, Majdik Miklós, Nagy Csaba, Gonda Tibor, Hering Gyula, Hódosi Vera, dr. Hoppál Péter, Huba Csaba, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kőhegyi István, Kővári János, Krémer Krisztina, dr. Kunszt Márta, Lengvárszky Attila, Marton Zsolt, Meixner András, Mindum Károly, Molnár Ferenc, Nyőgéri Lajos, dr. Páva Zsolt, dr. Révész Mária, Sarkadi Gábor, dr. Schmidt József, Sík László Lajos, Schneider János Soó László, Szőcs Sándor, Tasnádi Péter, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Bókay Endre országgyűlési képviselő, dr. Wirth Béla a Baranya Megyei Bíróság elnöke, dr. Stelzámer Ottó a Baranya Megyei Bíróság elnök-helyettese, dr. Cserép Attila városi rendőrkapitány, dr. Sárközi Ferenc megyei rendőrkapitány, dr. Gyurok János Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Letenyei Róbert, Póla József, dr. May Gábor, Berhiday Ilona, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezetők, dr. Nász László, Decsi János főosztályvezető-helyettesek, Kelemen György, dr. Milter Anna, osztályvezetők, Schranz Richárd a Közterületfelügyelet vezetője dr. Kelemen László vezérigazgató, dr. Merza Péter ügyvezető igazgató, Nyaka Szabolcs Új Dunántúli Napló Keresnyei János Pécs TV Kft. vezetője, Bodács Etele Pécsi Hírek munkatársa, dr. Szalay Sándor ügyvezető igazgató, Bóka Máté Equator Média

2

Tasnádi Péter: köszönti a jelenlévő képviselőket, kisebbségi önkormányzati képviselőket, megjelent vendégeinket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. Mielőtt az ülést megkezdenék, örömteli kötelességének tesz eleget, amikor a Közgyűlés Oktatási Bizottságának döntése alapján pedagógusok részére kitüntetéseket, „Polgármesteri Ösztöndíjakat”, címzetes igazgatói, és óvodavezetői címeket ad át. Átadja az ülés vezetését dr. Tóth Bertalan alpolgármesternek. Dr. Tóth Bertalan: Pécs Város Érdemes Óvónője Varga Józsefné a Hajnóczy Úti Óvoda Radnóti Utcai Tagóvodájának vezetője a vizuális nevelésre épülő óvodai program kialakítása és működtetése terén elért eredményeiért, környezetvédelmi és matematikai módszertan oktatásában óvodai gyakorlatvezetőként végzett munkájáért, 25 éves vezetői tevékenységért. Pécs Város Érdemes Tanítója Hajdu Györgyné a Pázmány Péter Utcai Általános Iskola tanítónője a 36 éves pályafutása alatt tanúsított gyermekszeretetéért, tanítványai által elért verseny-eredményeiért, az iskola és a tanulók érdekeit mindenek fölé helyező életművéért. Pécs Város Érdemes Tanára Iskola tanárnője 35 éves diákönkormányzat segítéséért, élményért; mentor-tanárként, végzett munkájáért.

Acsádi Ágnes a Mezőszél Utcai Általános oktatói – nevelői tevékenységéért, a a tanulók táboroztatása során nyújtott sok tanterv-íróként, munkaközösség-vezetőként

Pécs Város Érdemes Tanára Almási Éva a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tanárnője a művészeti területen tehetséges tanulók magas színtű anyanyelvi oktatásáért, az ebben elért páratlan sikersorozatért, munkaközösségvezetőként végzett munkájáért. Pécs Város Érdemes Tanára Radó Éva a Felső-Vámház Utcai Általános Iskola Ágoston Téri Tagintézményének vezetője lelkiismeretes, precíz munkájáért, iskolavezetőként és az Iskolaszövetség Igazgató-helyettesi tagozata vezetőjeként kifejtett tevékenységért, életművéért. Bejelenti, hogy a Polgármesteri Ösztöndíj 2007. évi I. félévi pályázat résztvevői közül ösztöndíjban részesül: Pavlovics Lucia a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának III. évfolyamos hallgatója, Geresdi Attila a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának V. évfolyamos hallgatója, Káplár Péter Miklós a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának III. évfolyamos hallgatója.

3 A képviselőtestület nevében megköszöni azon intézményvezetők munkáját, akik az elmúlt időszakban legalább 5 éven keresztül magasabb vezetőként koordinálták, irányították intézményüket. A továbbiakban intézményegység vezetőként folytatják tevékenységüket. További munkájukhoz sok sikert, egészséget kíván! A Közgyűlés 187/2007. (04.20.) sz. határozatában foglaltaknak megfelelően címzetes igazgatói és címzetes óvodavezetői címet adományozott a következő intézmény igazgatók számára: címzetes igazgatók Náfrádiné Szakács Katalin Tóth Klára Marosi Gyöngyi Priskin Pál Zámbó György Wellisch Katalin Magvasi Ágnes Balázs Erika Bogárdi Mészöly Kálmánné Fenyősi Gyuláné dr. Apáthy Árpád címzetes óvodavezetők Vargáné Musits Anna Győri Márta dr. Kapitányné Móré Anna Simonné Horváth Gizella Domonkosné Farkas Judit Hoffbauerné Sinkó Csilla Jeránt Zsuzsanna Boczné Patcai Klára Visszaadja az ülés vezetését Tasnádi Péter polgármesternek Tasnádi Péter: kéri kezdjék meg munkát. A jelenléti ívből megállapította, hogy 41 fő képviselő megjelent, így az ülést határozatképessé nyilvánítja és 10,15 órakor megnyitja. Indítványozza, hogy a meghívó 15. napirendi pontjában szereplő „Baranya Megyei Bíróság működésének tapasztalatai” című előterjesztést a napirend 1.) pontjaként tárgyaljuk. Előterjesztőként kéri levenni a meghívóban szereplő 4.) napirendi pont „A BIOKOM Kft. társasági szerződésének módosítása, ügyvezető igazgató megválasztása” c. előterjesztést a napirendi sorról

4 Tasnádi Péter: Megkérdezi az írásban kiküldött napirendi sorhoz van egyéb javaslat? Meixner András: előterjesztőként kéri levenni a napirendi sorról a 22.) napirendi pontot „a 2007/2008. tanévben indítható első osztályok számának meghatározása” c. előterjesztést. Az előterjesztést a következő közgyűlés elé kívánja terjeszteni. Kővári János: kérdést kíván feltenni a polgármesternek „Hol van Európa Kulturális Fővárosának a határa” címmel, valamint a Tubessel kapcsolatban. Juhász István előterjesztőként kéri levenni a zárt ülés napirendjén szereplő „Miroslav Krleza Oktatási Központ oktatási épület felújítása és tornaterem építés közbeszerzési eljárás lezárása” című előterjesztést a napirendi sorról. Nagy Csaba: kérdést kíván feltenni. Sarkadi Gábor képviselőtársának, milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 31-én, a polgármester által összehívott rendkívüli közgyűlés időpontjában. Továbbá a polgármestertől kérdezi a Magasházzal kapcsolatban sor kerül-e az egyeztetésre a két önkormányzati képviselőjével és a Nagy Jenő utcai parkot valóban parkolóvá szeretnék átalakítani? Csizi Péter: kérdést kíván feltenni a polgármesternek az M6-os, M55-ös úttal kapcsolatosan. Sík László Lajos képviselőtársától kérdezi, kihasználhatják-e az Újhegyi Parkot? Hudvágner Sándor tanácsnoktól kérdezi, milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 31-én a rendkívüli közgyűlés napján. Tasnádi Péter: megkéri a karzaton jelenlévő polgárokat, hogy ne zavarják az ülés munkáját tapsolással. Dr. Hoppál Péter: kérdést kíván feltenni dr. Schmidt József tanácsnoknak és Meixner András bizottsági elnöknek, hogy a polgármester által összehívott május 31-i rendkívüli közgyűlés időpontjában milyen hivatalos elfoglaltságon vett részt? Megjegyzi Meixner András képviselőtársával az ülés határozatképtelenné nyilvánítása után fél órával találkozott az épületben. Gonda Tibor alpolgármestertől kíván kérdezni a sajtóban megjelent „Pengeváltás a városvezetés és az EKF építészeti igazgatója között” című cikkel kapcsolatban. Gonda Tibor: ügyrendben kíván szót kérni. Úgy véli, hogy valamennyi FIDESZ-es képviselő az összes MSZP-s képviselőnek felteszi a kérdést, hogy milyen elfoglaltsága volt május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában. Ilyen típusú kérdést nem tehetnek fel az ellenzéki képviselők, mivel az SZMSZ úgy rendelkezik, hogy a „kérdést a közgyűlés ülésén a képviselő a tisztségviselőkhöz, a bizottsági elnökökhöz, illetve a tanácsnokokhoz intézhet a kérdés tárgyának megjelölésével”. Az egyéni képviselők maguk rendelkeznek idejük felöl, és nem kötelesek ilyen típusú kérdésekre válaszolni. A témával kapcsolatban megkérdezi a jegyző asszony álláspontját.

5 Dr. Papp Judit: az SZMSZ 26.§-a egyértelmű választ ad a kérdésre, amely szerint a „kérdést a közgyűlés ülésén a képviselő a tisztségviselőkhöz, a bizottsági elnökökhöz, illetve a tanácsnokokhoz intézhet a kérdés tárgyának megjelölésével”. Az imént feltett kérdések esetében megjelöltek bizottsági elnököt és tanácsnokot is, de a képviselőkhöz nem intézhetnek kérdést. A kérdés tárgyának a megjelölésénél az SZMSZ nem ad útmutatást, vagyis nem mondja ki, hogy milyen tartalmú lehet. A napirend utáni felszólalásoknál szabályozva van a kérdéskör. Dr. Gáspár Gabriella:. Soó László bizottsági elnöktől kérdezi, milyen hivatalos elfoglaltsága volt május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában? Második kérdése a Sétatér felújításakor miért nem építették ki a lámpatesteket a KIOSZK mellett, amely egyébként a tervezetben szerepelt? Megkérdezi továbbá miért és mennyiért használja a Kispiac területét felvonulási terepként a mellette lévő magánépítkezést? Soó László: Jegyző asszony állásfoglalásához kapcsolódóan elmondja, véleménye szerint a tárgy megjelölés nem lehet korlátlan. Ennek határt szab, hogy milyen magánjellegű elfoglaltsága lehet egyes képviselőnek. Ez a kérdésfeltevési jog az adott bizottsági elnök és tanácsnok tekintetében a feladatkörébe tartozó munkájához kapcsolódóan merülhet fel. Nem véletlen, hogy tisztség nélküli képviselőnek nem lehet a kérdést feltenni. A kérdés feltevésének a lehetősége kizárólag a bizottsági elnöki, illetve a tanácsnoki munkával kapcsolatban merülhet fel. Kéri képviselőtársait, hogy az illetéktelen kérdésekre ne adjanak választ. Dr. Papp Judit: az álláspontját szeretné pontosítani. Az Ötv. szerint a települési képviselő jogkörében a 19.§ (2) bekezdés a következőket mondja ki: „A képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármesterektől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyben az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni”. Vagyis önkormányzati ügyekben kérhetnek felvilágosítást, erre az SZMSZ nem tér ki. Véleménye szerint a kérdésfeltevést ilyen irányban kell megfogalmazni a kérdést feltevőknek. Dr. Révész Mária: ügyrendben szól hozzá frakcióvezetőként. Jegyző asszony kifejtette álláspontját, amely alapján a feltett kérdéseik az Ötv.-vel és a hatályos SZMSZ-szel egységben vannak. Lehet, hogy kellemetlenek a kérdések, de nem jogszerűtlenek. Kéri polgármestert, hogy ennek megfelelően kezelje a hozzászólásaikat. Tasnádi Péter: a kérdésekre az ügyrendnek megfelelően az adott időpontban a megkérdezettek válaszolnak. Nem arra, hogy hol tartózkodtak, hanem, hogy miért nem voltak jelen. Erb József: kérdést intéz Sík László Lajos bizottsági elnökhöz, hogy milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága volt május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában.

6 Kővári János: ügyrendben kért szót. Az SZMSZ 65.§ (1) bekezdése szerint „A képviselő köteles tevékenyen részt venni a bizottsági munkában, valamint a közgyűlési feladatok elvégzésében”. A kérdéseik arra vonatkoznak, hogy ezt miért nem sikerült megtenniük. Tasnádi Péter: kéri Kővári János frakcióvezetőt pontosítsa, hogy a kérdését kinek teszi fel. Kővári János: ez nem kérdés volt, hanem ügyrendi észrevétel. Bognár László: kérdést intézne dr. Kunszt Márta bizottsági elnökhöz, hogy milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága akadályozta abban, hogy részt vegyen a május 31-i rendkívüli közgyűlésen. Majdik Miklós: kérdését kíván feltenni a polgármesternek, amely az április 20-i közgyűlésen elhangzott kérdéseire adott válasszal kapcsolatos. Nyőgéri Lajos bizottsági elnököt kérdezi, milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága volt május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában. Molnár Ferenc lakáspolitikai tanácsnoknak teszi fel a kérdését az önkormányzati bérlakások állapotával kapcsolatban, valamint milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága akadályozta abban, hogy részt vegyen a május 31-i rendkívüli közgyűlésen. Kőhegyi István: kérdését a polgármesterhez intézi, a Pécs-Pogányi Repülőtéren jelenleg működő mentőhelikopter-állomás ügyéről. Szőcs Sándor: kérdést intézi Juhász István bizottsági elnökhöz, hogy milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága volt május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában. Dr. Páva Zsolt: két kérdést kíván feltenni Meixner András bizottsági elnöknek a brüsszeli útjával kapcsolatosan. Gonda Tibor alpolgármestertől kérdezi, milyen hivatalos elfoglaltsága volt május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában. Gonda Tibor: kéri napirendre venni „Freivogel Gábor EKF építészeti igazgatói feladatainak ellátása” tárgyú előterjesztéseket. valamint a „A Pécs2010 menedzsment KhT ügyvezetőjének megválasztása” c. előterjesztéseket. Dr. Révész Mária: három kérdést kíván feltenni. Hódosi Vera bizottsági elnöknek milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága volt május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában? Dr. Kunszt Márta bizottsági elnöktől kérdezi, hogy az Ifjúsági Zenei Fesztivál sikertelen megrendezéséért vállaljae valaki a felelősséget és történik-e vizsgálat arra vonatkozóan, hogy 40 M Ft „veszet kárba”. Egy olyan rendezvény lebonyolítása történt meg, amelynek közönsége és sajtóvisszhangja sem volt? Dr. Tóth Bertalan alpolgármestertől kérdezi, hogy milyen hivatalos elfoglaltsága volt május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában?

7 Nyőgéri Lajos: kérdést tesz fel Nagy Csaba bizottsági elnöknek, milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 10-én, hogy a polgármester által összehívott rendkívüli közgyűlésen nem vett részt? Trombitás Károly: jegyző asszonynak kíván kérdést feltenni a köztisztviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Kőhegyi István és Fuchs Gábor tanácsnokoktól kérdezi, milyen hivatalos elfoglaltságuk volt május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában. Dr. Révész Mária: ügyrendi hozzászólás keretében javasolja, hogy Gonda Tibor alpolgármester által napirendre kért előterjesztéseket délután tárgyalják. Kővári János: Freivogel Gábor EKF építészeti igazgató feladatainak ellátásáról szóló előterjesztés napirendre vételét nem javasolják, mivel nem tájékozódhattak a témával kapcsolatban. Nem tudják miért kell ezt az előterjesztést sürgősséggel napirendre venni. Tasnádi Péter: indítványához, hogy a két előterjesztést, az ebédszünetet követően tárgyalják meg. Elsőként kéri szavazzanak „A Pécs2010 menedzsment KhT ügyvezetőjének megválasztása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül 16 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér „Freivogel Gábor EKF építészeti igazgatói feladatainak ellátása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Indítványozza, hogy a meghívóban szereplő 15. napirendi pontot, a „Baranya Megyei Bíróság működésének tapasztalata” című előterjesztést 1.) napirendi pontként tárgyalja a Közgyűlés. Kéri, szavazzanak a javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 40 egybehangzó igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a napirendi sor módosítására vonatkozó javaslatot elfogadta. Szavazást kér az írásban megküldött napirendi javaslatról az itt elhangzott kiegészítések figyelembevételével.

8 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül,17 tartózkodás mellett elfogadta az ülés napirendjét az alábbiak szerint: N a p i r e n d i s o r: 1.)

A Baranya Megyei Bíróság működésének tapasztalatai

2.)

Tisztségviselői beszámoló; beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről

3.)

Rendelettervezet elhelyezéséről

4.)

Változtatási tilalom elrendelése a 0319. illetve a 0318. hrsz-ú ingatlanokra

Palotás

József

„Keltaur”

című

plasztikájának

K é r d é s e k: 1.) Csizi Péter: - az M6-os, M55-ös út helyzetéről - kihasználhatják-e az Újhegyi Parkot? - milyen hivatalos elfoglaltsága volt dr. Hudvágner Sándor tanácsnoknak 2007. május 31-én a rendkívüli közgyűlés napján? 2.) Dr. Hoppál Péter: -

milyen hivatalos elfoglaltságon vett részt dr. Schmidt József tanácsnok és Meixner András bizottsági elnök a polgármester által összehívott május 31-i rendkívüli közgyűlés időpontjában?

3.) Dr. Gáspár Gabriella: -

4.) Erb József: -

A Sétatér felújításáról? A Kispiac területéről? milyen hivatalos elfoglaltsága volt Soó László bizottsági elnöknek május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában?

milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága volt Sík László Lajos bizottsági elnöknek t május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában?

5.) Majdik Miklós: -

az önkormányzati bérlakások állapotával kapcsolatban milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága akadályozta Molnár Ferenc tanácsnokot abban, hogy részt vegyen a május 31-i rendkívüli közgyűlésen.? az április 20-i közgyűlésen elhangzott kérdéseire adott válasszal kapcsolatosan.

9 milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága volt Nyőgéri Lajos bizottsági elnöknek május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában?

-

6.) Szőcs Sándor: -

milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága volt Juhász István bizottsági elnöknek május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában?

7.) Kőhegyi István: - a Pécs-Pogányi Repülőtéren jelenleg működő mentőhelikopter-állomás ügyréől 8.) Dr. Páva Zsolt: - Meixner András bizottsági elnöktől kérdezne, a brüsszeli útjával kapcsolatosan. - milyen hivatalos elfoglaltsága volt Gonda Tibor alpolgármesternek május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában? 9.) Dr. Révész Mária: -

10.) Dr. Hoppál Péter: -

milyen hivatalos elfoglaltsága volt dr. Tóth Bertalan alpolgármesternek május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában? az Ifjúsági Zenei Fesztivál sikertelen megrendezésének felelősségéről milyen önkormányzati és hivatalos elfoglaltsága volt Hódosi Vera bizottsági elnöknek május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában? „Pengeváltás a városvezetés és az EKF építészeti igazgatója között” című újságcikkről

11.) Trombitás Károly: - a köztisztviselői összeférhetetlenségről - milyen hivatalos elfoglaltsága volt Kőhegyi István és Fuchs Gábor tanácsnokoknak május 31-én a rendkívüli közgyűlés időpontjában? 12.) Kővári János: - Hol van Európa Kulturális Fővárosának a határa? - A Tubesről 13.) Nagy Csaba: - a Magasházzal kapcsolatban sor kerül-e az egyeztetésre a területet képviselő két önkormányzati - képviselővel? milyen hivatalos elfoglaltsága volt Sarkadi Gábor tanácsnoknak 2007. május 31-én, a polgármester által összehívott rendkívüli közgyűlés időpontjában? 5.)

Pécs 2010 Menedzsment Kht. ügyvezetőjének megválasztása

6.)

Freivogel Gábor EKF építészeti igazgatói feladatainak ellátásáról

7.)

Az önkormányzat közbeszerzéssel kapcsolatos egyes feladatainak vállalkozásba adása

10

8.)

A Városi Képtár Antal-Lusztig gyűjtemény működtetése és kuratórium felállítása

9.)

Indítható középiskolai osztályok a 2007/2008. tanévben

10.)

Integrált Nappali Szociális Intézményben segítségnyújtást biztosító készülékek bérlése

11.)

A MIOK Alapítvány „útirány” programjának támogatása

12.)

Megállapodás a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvánnyal

13.)

Településrészi önkormányzatok SZMSZ-ének jóváhagyása

14.)

Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás társulási megállapodása, alapító okirata módosítása, és beszámolója

15.)

Községi önkormányzatokkal kistérségi mikro-társulási megállapodások megkötése

16.)

Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület támogatási kérelme

17.)

A PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója

18.)

A Pécs TV Kommunikációs Kft. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója

19.)

A Pécsi Fürdő Kft. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója

20.)

Óvodák alapító okiratának módosítása

21.)

A közoktatási intézmények alapító okiratának módosítása

22.)

Indítható óvodai csoportok meghatározása a 2007/2008. nevelési évben

23.)

Viktória u. 2. sz. alatti ingatlan hasznosítása

24.)

Polgármesteri beszámoló a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulásról

25.)

Beszámoló a Pécs felhasználásáról

26.)

Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtásáról szóló beszámoló

27.)

Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság elkötelezettség-vállalása

jelzőrendszeres

Városi Környezetvédelmi

Alap

2006.

házi

évi

11 28.)

Egészségügyi alapellátás biztosítása

29.)

Kórusolimpia megrendezése 2010-ben Pécsett

30.)

Művészlakások ideiglenes bérbeadása

31.)

Alapítványok támogatásának jóváhagyása

32.)

Baranya Ifjúságáért Kht. pályázati önrész iránti kérelme

33.)

Alapítványok pályázati támogatása

34.)

Alapítványok támogatásának jóváhagyása

35.)

Alsóhavi utcai 16668 hrsz-ú, a Márton utcai 16697 és 16518/2 hrsz-ú földrészletek telekhatár-rendezési ügye

36.)

Vezeték nélküli Internethálózat kiépítése önkormányzati tulajdonú ingatlanok igénybevételével

37.)

Pécs Megyei Jogú Város használati megállapodása

38.)

Pécs, Rákos Lajos utcai 38303/3 és 38036 hrsz-ú ingatlanok bányaszolgalmi joggal terhelése

39.)

A pécsi 16627/8 hrsz-ú, Park Mozi mellett található ingatlan haszonkölcsönbe adása

40.)

Pécs, Jókai tér 11. sz. alatti 18641/A/1, 2, 4, 5, 6, 7, 32 hrsz-ú ingatlanok értékesítése

41.)

Bajcsy Zs. u. 35. sz. alatti pécsi 19002/A/7,8,9,10 hrsz-ú ingatlanok értékesítése

42.)

Kisszkókó dűlői 52693/3,4 hrsz-ú ingatlan értékesítése

43.)

A Pécs, Török István utca 13-15. sz. alatti mozi ingatlan értékesítése

44.)

A pécsi 70336 és 70337 hrsz-ú, Rigóderalja utcai ingatlanok értékesítése

45.)

Déli ipari út melletti 41020 hrsz-ú ingatlant érintő telekértékesítés

46.)

Sásdi, 48 hrsz-ú ingatlanbeli kedvezményes átadása

47.)

Pécs, Orgona utcai 19764/10 hrsz-ú, „zöldsáv” megnevezésű ingatlan 623 m2-es részének bérbeadása

digitális

földmérési

önkormányzati

alaptérképének

tulajdoni

hányad

12 Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült 3-1./2007/6. sz. alatt. Jurisics Utcai Általános Iskola és a Hajnóczy J. Kollégium Kodály Zoltán úti tagintézményének konyha üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárás eredménye Tasnádi Péter: tájékoztatást ad a 2007. május 3-i zárt ülési határozatról: a Közgyűlés 247/2007. (05.03.) sz. határozatában az Európa Kulturális Fővárosa program tanácsadói közbeszerzésének részvételi szakaszában a Bíráló Bizottság javaslatának megfelelően úgy döntött, hogy a KPMG Tanácsadó Kft. részvételi jelentkezése; és az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt. által vezetett konzorcium részvételi jelentkezése a Kbt. 114 § (1) bekezdésének f.) pontjában foglaltak szerint érvénytelen. A Közgyűlés megállapította, hogy az érvényes jelentkezést benyújtó DHV Pécs2010 Konzorcium, valamint a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. részvételre érvényes jelentkező alkalmas a szerződés teljesítésére, tekintettel arra, hogy a részvételi felhívásban meghatározott, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságot előidéző körülmények esetükben nem állnak fenn. A Közgyűlés ajánlattételre kérte fel a Pécs 2010 Konzorciumot, valamint a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft-t. Az állampolgárok által megzavart ülést 9. 53 órakor berekeszti, ha a nyugodt munka feltételei adottak lesznek az ülést folytatják. Szünet után: Tasnádi Péter: az Ötv. 12.§ (3) bekezdése szabályozza a képviselőtestület ülésének működését. Az ülés nyilvános, az önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg. A választópolgároknak joguk van, hogy figyelemmel kísérjék a testület üléseit, működését. Azt nem foglalja magába, hogy a vitába is bekapcsolódjanak, hozzászóljanak és a szavazásban részt vegyenek. Az SZMSZ tartalmazhat olyan rendelkezést, amely meghatározott esetekben és feltételekkel a testület egyedi döntéseivel, hozzászólási jogot is ad az azt igénylő állampolgároknak. Ennek hiányában a képviselőtestület ülését hozzászólással, megjegyzéssel, kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja meg. A polgármester ülésvezetési jogkörébe tartozik a képviselőtestület ülésein a rendfenntartás és a testületi ülések méltóságának megóvása. Ennek érdekében a hallgatóság köreiből kivezettetheti a rendbontó állampolgárokat és a helyi szervezetek képviselőit. Kéri, hogy a testületi ülés méltóságának és a nyugodt munka feltételeinek a biztosítása érdekében az elhangzottakat szíveskedjenek figyelembe venni, ellenkező eseten a rendbontót kivetetteti.

13 Kővári János: ügyrendi felszólalásában szintén arra kéri az érdeklődő állampolgárokat, hogy türelemmel kövesse az eseményeket. Dr. Révész Mária: véleménye szerint arra lenne szükség a mai napon, hogy megtárgyalják az elfogadott napirendi sort és a változtatási tilalomról szóló előterjesztést, amelyhez biztosítani kell a nyugodt munka feltételeit. A hangosítással is probléma van, mivel sokszor a teremben is nehézséget okoz a polgármester szavainak megértése, ezért feltehetően a karzaton jelenlévő állampolgárok is úgy érthették, hogy a változatási tilalom rendeletét napolják el. Tasnádi Péter: a teremben lévő valamennyi képviselőtársától és minden érdeklődőtől is azt kéri, hogy csendben figyeljék a testületi munkát. Most rátérnek a napirendi sor megtárgyalására. Napirend tárgyalása: 1.)

A Baranya Megyei Bíróság működésének tapasztalatai Előterjesztő: dr. Wirth Béla a Baranya Megyei Bíróság elnöke

Tasnádi Péter: köszönti dr. Wirth Bélát és dr. Stelzámer Ottót a Baranya Megyei Bíróság elnökét és elnökhelyettesét. Kéri a frakcióvezetőket, illetve a képviselettel rendelkező pártokat, jelöljék meg vezérszónokukat. Mivel egyik párt sem jelölt vezérszónokot, megadja a szót dr. Wirth Béla elnöknek. Dr. Wirth Béla: sajátos ez a napirendi pont, mivel a bíróságoknak 1989 óta nincs beszámolási kötelezettsége az önkormányzatok felé. A Magyar Köztársaság Alkotmánya a bíróságok tárgyalásának a nyilvánosságáról rendelkezik, de az elmúlt évek bíróságot érintő megnyilvánulásai miatt úgy vélik, hogy jogos az az elvárás, hogy ne csak a tárgyalások, hanem bíróság a működésének az átláthatósága is nyilvános legyen. Adott esetekben a bírói ítéletekről az ítélkezés időszerűségéről, az esetleges bírósági szervezetet érintő változásokról ne csak szűk szakmai körben hanem a nyilvánosság előtt is folyjon vita. Ennek megfelelően a Baranya Megyei Közgyűlés és a megyében megválasztott országgyűlési képviselők részére is adtak tájékoztatást. Most az írásbeli előterjesztést szeretné néhány gondolattal A bíróságok nyilvánosságának működése kapcsán megemlíti, hogy az kiegészíteni. elektronikus információszabadság eredményeként 2007. július 1-től a Legfelsőbb Bíróság és az Ítélőtábla döntései és az ehhez kapcsolódó helyi és megyei bíróság által hozott határozatok az Interneten anonim formában hozzáférhetővé váltak Évek óta működik, de a következő hetekben átdolgozásra kerül a Baranya Megyei Bíróság honlapja, amely már nem csak a szervezeti működését és a határozatokat tartalmazza, hanem tájékoztatást ad az ügyfeleket érintő jogokról és kötelezettségekről.

14 Az elmúlt években számos kritika érte a bíróságok működésének az időszerűségét. Ezzel kapcsolatban utal az Európai Unió illetékes bizottságának a 2004-es jelentésére, amely kiemelte – az akkor csatlakozott országok közül – legidőszerűbben a magyarországi bíróságok működtek. Ez egy összefoglaló megállapítás bár vannak olyan ügyek, amelyek hosszan elhúzódnak, a magyar eljárásjogi törvények rendszeréből és természetéből adódóan. Sokszor felvetődik, hogy eltérő döntések születnek I. és II. fokon, illetve az egyes országrészekben működő bíróságok részéről. Az Ötv. és az SZMSZ rendelkezéseire utalva megjegyzi, mivel a rendszerváltás következménye és egyre bonyolultabb a korábbi állam és jogi berendezéshez képest – az eltérő döntésekhez olyan jogszabályi értelmezések vezettek, amelyeknek itt ma délelőtt is tanúi lehettek. A jogalkotási folyamat, amely 1989-ben megkezdődött a mai napig nem fejeződött be. Az elkövetkező években nemcsak a bíróságoknak, hanem az állampolgároknak is meg kell ismerkedni az új törvénykönyvvel. A Nyugat-európai demokráciák tapasztalatai szerint azon országok ítélkezése gyorsult fel, ahol megteremtették a bírósági utat elkerülő intézményeket. Ilyenek ma már Magyarországon is léteznek, de még nem megfelelően működnek, itt a közvetítői eljárásokra kell gondolni, amely 2007. január 1-től a büntető eljárások esetében is létezik és a mediátori tevékenység, az iparkamaráknál és a polgári természetű ügyeknél. A Strassburgi Bírósághoz a 2006-os adatok szerint 528 kérelem érkezett, amely az ügyek 1 %-a volt. A Baranya Megyei Bíróságot illetően az elmúlt 14 évben ilyen beadvány az Európai Emberjogi Bírósághoz nem érkezett. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy jogszolgáltatás vagy igazságszolgáltatás folyik Magyarországon. Egy jogállamban, az igazságszolgáltatás egyben jogszolgáltatás is, amely alatt azt kell érteni, hogy igazságot csak az eljárásjogi törvények szabta keretek között lehet szolgáltatni. Jelentős változások történtek 2002-ben a polgári bíróságok eljárásban, 2003ban, de leginkább 2006. július 1-től a jogszabály módosítások a bíróságok hivatalbóli eljárásának a visszaszorítását célozták meg. A lényege az, hogy a bíróság az ügyfélegyenlőség tiszteletben tartásával polgári ügyekben senkit sem oktathat ki, és nem juttathat olyan előnyhöz, amely a másik fél rovására menne. A büntetőeljárásban megjelent egy intézmény, amely elvileg korábban is létezett, azonban ma már szankcionálja az esetlegesen hiányos vádemelési problémákat. Az előterjesztésben reális képet szerettek volna bemutatni a megyei bíróságok tevékenységéről. Dr. Füredi Péter: az Önkormányzati Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, amelyet köszönettel vettek. Az anyagnak nem tekinthető beszámoló, mivel az önkormányzatnak nincs joga a bíróságot beszámoltatni a működéséről. Ez a tájékoztatás fontos lépés a közvélemény felé, amely sok tévhitet oszlat el a bíróságokról. Fontos lehet, hogy a közbizalom erősödjön egyes intézményekben, ehhez ez a tájékoztató nagyban hozzájárul. Dr. Schmidt József: közbiztonsági tanácsnokként kíván szólni. Az önkormányzati bűnmegelőzési munkához nem kapcsolódik szorosan a

15 bíróságok tevékenysége. Az állampolgárok szubjektív biztonságérzete és az objektív biztonsági helyzet nincs összhangban, azonban szubjektív biztonságérzetet segítheti elő, ha az állampolgárokat különösen érintő bűncselekmények esetében példamutató gyorsasággal ítélkeznek a bíróságok. Elnök úr is hangsúlyozta, hogy az időszerűséggel a Megyei Bíróság tekintetében nincs probléma. Dr. Wirth Béla: a tavalyi évben 149 bírósági tudósítás jelent meg a Baranya Megyei Bíróságot érintően a sajtóban. A kiemelt büntetőügyekben viszonylag gyorsabban születnek döntések. A szubjektív biztonságérzetet az is befolyásolja, hogy mit éreznek az állampolgárok ebből. A Baranya Megyei Bíróságon a kiszabott büntetések 41 %-a szabadságvesztés, az ország más területein ez az átlag 31 %. Tasnádi Péter: a vitát lezárja, kéri az előterjesztésről szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 39 egybehangzó igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 253/2007. (06. 07.) sz. határozata a Baranya Megyei Bíróság működésének tapasztalatairól A Közgyűlés dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnökének a bíróság működése tapasztalatairól szóló előterjesztését tudomásul veszi. A Közgyűlés köszönetét fejezi ki, hogy a bíróság elnöke ismertette a bíróság munkáját, főbb feladatait: A Közgyűlés a továbbiakban is az eddig kialakult munkakapcsolat alapján kíván a bírósággal együttműködni.

2.)

Határidő: Felelős:

értelem szerint Tasnádi Péter polgármester

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Füredi Péter bizottsági elnök, dr. Wirth Béla a Baranya Megyei Bíróság elnöke

Tisztségviselői beszámoló; beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

16

Tasnádi Péter: előterjesztőként szóbeli kiegészítése nincs. Megkéri a politikai pártokat nevezzék meg vezérszónokaikat. Mivel jelölés nem történt, ezennel a vitát megnyitja. Szőcs Sándor: jelzi, hogy az előterjesztést 3. számú mellékletének - a Zsolnay Vilmos emlékszobor kivitelezésére megbízások átadásáról c. határozatának - 3.) pontjában szereplő összeg 23.520.00.000 Ft. feltehetően téves. Tasnádi Péter: elírási hiba történt elnézést kér miatta, természetesen 23.520.000 Ft-ról van szó. Tasnádi Péter: további hozzászólás nem lévén kéri az előterjesztésről és a határozati javaslatról szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és 12 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 254/2007. (06. 07.) sz. határozata beszámoló bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről A Közgyűlés Tasnádi Péter polgármester, a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolóját tudomásul veszi és az alábbiak szerint fogadja el: Az Önkormányzati Bizottság a 46, 47/2007. (04.12.) sz., és az 56/2007. (04.26.) sz. határozatát az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti tartalommal; a Kommunális Bizottság 50, 51, 52, 53/2007. (04.17.) sz., a 60, 61, 62, 63/2007. (05.03.) sz. határozatait az előterjesztésben foglaltak alapján; a Kulturális Bizottság 52, 53, 54, 56/2007. (04.12.), az 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65/2007. (04.26.), valamint a 68/2007. (05.10.) sz. határozatait az előterjesztésben leírtak alapján; A 67/2007. (04.26.) sz. határozatát az előterjesztés 2. sz. melléklete szerint; a Gazdasági Bizottság a 161/2007. (05.07.) sz. határozatait az előterjesztés 3. sz. melléklete szerint; a Városfejlesztési Bizottság 46, 47/2007. (04.23.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak alapján;

17

a Költségvetési Bizottság 81, 85/2007. (04.25.) sz. határozatát az előterjesztés 4. sz. melléklete szerinti tartalommal; az Oktatási Bizottság 39/2007. (04.10.), valamint a 40/2007. (04.20.) sz. határozatát az előterjesztés 5. sz. mellékletében leírtak alapján; a Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 20, 21, 22,/2007. (03.19.), a 25, 26, 27/2007 .(04.02.), valamint a 36/2007. (04.12.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak szerint; A 23/2007. (03.19.) sz. határozatát az előterjesztés 6. sz. melléklete alapján; A Népjóléti Bizottság 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 246, 250, 251/2007. (04. 12.) sz. határozatait az előterjesztésben leírtak alapján; A 204, 205, 206/2007. (04.12.) sz. határozatokat a képviselők részére rendelkezésre bocsátottak szerint. a Pécs-Hird Településrészi Önkormányzat 2/2007.(05.10.), a Pécs-Vasas Településrészi Önkormányzat 2/2007. (05.08.), a Pécs-Újhegy Településrészi Önkormányzat 3/2007. (05.07.), a Pécs-Üszög Településrészi Önkormányzat 3/2007. (05.08.), a Pécs-Nagyárpád Településrészi Önkormányzat 3/2007. (05.15.) sz. határozatát, a Pécs-Somogy Településrészi Önkormányzat 3/2007. (05.14.) sz. határozatát az előterjesztés 7. sz. mellékletében foglaltak szerint; A Pécs-Somogy Településrészi Önkormányzat 2, 5/2007. (05.14.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak szerint. Kapják:

3.)

Tasnádi Péter polgármester, dr. Füredi Péter, Juhász István, dr. Kunszt Márta, Nyőgéri Lajos, Meixner András, Hódosi Vera, Sík László Lajos, Soó László, Fuchs Gábor bizottsági elnökök

Rendelettervezet Palotás József „Keltaur” című plasztikájának elhelyezéséről Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottság elnök

Tasnádi Péter: megkéri a frakciókat, jelöljék meg kiket kívánnak vezérszónoknak megjelölni.

18 Bognár László: frakciójuk részéről dr. Gáspár Gabriella képviselőasszony kíván felszólalni. Dr. Bretter Zoltán: az SZDSZ részéről ő kíván felszólalni. Dr. Kunszt Márta: a szobornak hosszú története van. Akik már régebb óta tagjai a Közgyűlésnek, tudhatják, legalább kétszer tárgyaltak már erről az ügyről. Keletkezésével kapcsolatban valóban az előző képviselőtestületnek jogos észrevételei voltak, később a Kulturális Bizottság megtekintette a szobrot. „Keltaur” a neve, sok minden hallható arról, hogy miért ez a szobor neve, és miért akarják oda állítani. Mindezek ellenére belátható, hogy az egyik legjobb műalkotásról van szó. A Kultúra Fővárosa címre nemhogy szégyent hoz, hanem pozitívumként hat rá. Kéri képviselőtársait támogassák a szobor elhelyezését. Dr. Gáspár Gabriella: az előterjesztést valóban régóta ismeri. Ahogy a Dunántúli Napló is már megírta 2002-ben tárgyalták először ezt az ügyet. Véleménye akkor is az volt, ez egy ízléses műalkotás. Nem ellenzi a szobor kikerülését. Az előterjesztéssel egy problémája van, most van előttük, a szobor pedig már ott áll a várfalon. A módszer nem helyes, hogy úgy állítanak fel szobrokat, hogy abba a Közgyűlés nem egyezik bele, vagy az arra hivatott testületek azt nem rendelték el. 2002-ben mikor kiírták a várfal felújítási pályázatát, tagja volt a bíráló bizottságnak, akkor sem szerepelt a kiírásban a szobor. A szobor terve úgy jött létre, hogy nem volt legitim. A Meredek utcára vezető boltív betonnal kiöntött csúnyaság, dr. Toller László polgármester úr annak idején megígérte, ő maga fogja személyesen megcsinálni. Ez azóta sem került megoldásra. Ha már kikerült oda egy szobor, akkor szíveskedjenek a Meredek utcára levezető boltív felső részét esztétikus módon megoldani. A szobor most már maradjon, de azzal a feltétellel, hogy a jövőben nem kerül sor ilyen jogsértő magatartásra. Tasnádi Péter átadja az ülés vezetését dr. Tóth Bertalan alpolgármester úrnak. Dr. Bretter Zoltán: egyetért dr. Gáspár Gabriella képviselőtársával. Viszont nem derült ki képviselőasszony beszédéből, frakciójuk meg kívánja-e szavazni az előterjesztést. Az SZDSZ nevében bejelenti, ők nem támogatják. Dr. Füredi Péter: a Magyar Demokrata Fórum ellenzi a szobor elhelyezését. Kell keresni neki egy másik helyet, egy középkori várfalra egy középkori jelenet, vagy személy lenne megfelelő. Például Szent Istvánnak vagy Hunyadi Mátyásnak nincs szobra Pécsett. Véleménye szerint ha öt évet raktárban volt a szobor, kibír még egy kis időt. A Kulturális Bizottságnak kellene keresni egy másik helyet, valamint a várfalra egy pályázatot kiírni, milyen szobor lenne alkalmas az ottani elhelyezésre. A másik ok amiért frakciójuk ellenzi az ügyet, hogy a szobor a képviselőtestület beleegyezése nélkül lett elhelyezve. Meixner András: igaza van dr. Kunszt Márta bizottsági elnök asszonynak, valóban az előző ciklusban a Kulturális Bizottság több tagja és szakemberek is látogatást tettek a szobor korábbi helyére. A vita nem arról szól, hogy jó-e

19 a szobor vagy sem, hanem az elhelyezés módjáról. Minden hibáját magában hordozza a szoborállítás lehetőségeinek, ugyanakkor mégis egy szép alkotás, és olyan helyre került ahol Pécs város egyik jelképévé fog válni. Talán ez miatt kívánnak sokan magas elvárásokat érvényesíteni. Szeretné ha ez az ügy megoldódna. A „Keltaur” szobrot állítsák fel ott ahol van, annak ellenére, hogy egyet ért dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa véleményével, meg lehetett volna várni míg a Közgyűlés meghozza az ehhez szükséges rendeletet. Nem példanélküli ez az eset. Az előző ciklusban a „Kosárlabdázó nő” szobrának felállítása hasonló módon történt. A kosárlabda EB alkalmával felállítandó szobor előkészítését nem tudták időben befejezni, a Közgyűlés az EB után hozta meg a rendeletet. Ebben az esetben is a Kulturális Bizottságon a többségi akarat kinyilvánítódott, ezért gondolják úgy, azon kívül hogy nem tartják követendő példának, hogy előbb állítsanak szobrot mint ahogy a Közgyűlés dönt erről, javasolják, a Közgyűlés szavazza meg az előterjesztést. dr. Tóth Bertalan visszaadja a Közgyűlés vezetését Tasnádi Péter polgármesternek. Dr. Gáspár Gabriella: a Meredek utca problémáját azért hozta elő, mert már négy éve fenn áll. Dr. Füredi Péter bizottsági elnök felvetésére reagálva megjegyzi, akár Nagy Lajos, akár Szent István érdekesen nézne ki a várfalon. Egy ilyen típusú szobrot fel lehet állítani egy várfalon. A városban már régóta készül egy Szent István szobor, de azt nem javasolja, hogy azt a várfalra helyezzék el. A középkorhoz ez az alkotás illik, a mögötte elhelyezkedő Ágoston téri templom is beleillik a környezetbe. Ha a sarokbástyára került volna, ott zavaró lenne. Tetszik neki a szobor, az előterjesztést meg is tudná szavazni, de jogászként elítéli a kihelyezésének módját. Dr. Révész Mária: hosszú képviselői pályafutása alatt megtapasztalta, hogy a szoborállítási ügyek mindig problémásak. Most egy olyan szobor felállításáról van szó, amelyikről nincs megalkotva a rendelet. Egyet ért dr. Gáspár Gabriella képviselőtársával, a szobor szép alkotás, de nem lehet elfelejteni az elhelyezés módját. A szoborállítás rendeletét meg kell alkotni, mert így a be nem tartása nincs szankcionálva. Így akár a parkolásról szóló rendeletet is meg lehetne valahogy kerülni. Kéri a jegyző asszonyt tegyen javaslatot, mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni. Ez esetben mivel már ott áll a szobor, hagyják is ott. Dr. Papp Judit: dr. Révész Mária felvetésére válaszolva van szankciója. 2007. február alkotta meg a képviselőtestület azt a rendeletet, amelyet most szeretne ismertetni. Ezt pont azért szigorította meg a testület, mert az előzően elhangzott példák ezt támasztották alá. A 9. bekezdés szerint a szabálysértés szankcionálható. Ő is a sajtóból értesült a szobor elhelyezéséről, rögtön kérte az illetékeseket, indítsanak eljárást ez ügyben. A szobor avatásához az szükséges, hogy ma a Közgyűlés elfogadja és megalkossák a rendeletet. Kővári János: köszöni szépen jegyző asszonynak, hogy emlékeztette őket a rendelet elfogadásáról. Azt kellene még tisztázni, hogy ki rendelte el a szobor

20 felállítását. Szeretné kérni, hogy ezt polgármester úr vagy jegyző asszony vizsgálja ki, és aki elkövette a szabálysértést rendezze adósságát. Dr. Bretter Zoltán: két része van a problémának. Az egyik jogi probléma, javasolja, Meixner András azon kijelentését tekintsék semmisnek, mely szerint állítsák fel ott ahol van. Ez a jogi helyzetet világosan megfogalmazza. Szomorúan tapasztalja, hogy 11 évvel a rendszerváltás után arról beszélnek, nem is fontosak a megalkotott rendeletek, törvények, ha már egyszer oda lett rakva a szobor maradjon is ott. Nem akar esztétikai értékítéletet mondani, politikusként ehhez nincs joga. Úgy csinál a város bizonyos ügyekben, mintha egy különálló köztársaság lenne. Szereti magát elszigetelni. Ez az Európa Kulturális Fővárosa kapcsán furcsa állapot. Miért nem használja ki a város a nemzetközi kapcsolatait e tekintetben? Szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a város tagja a Fallal Körülvett Városok Szövetségének. Itt mindenféle szakmai munka folyik. Például, városfalakra miket lehet elhelyezni. Nem, a város ezt nem veszi figyelembe, úgy gondolja, oda kell egy keltaur. Ezek miatt a dolgok miatt nem tudja támogatni az előterjesztést. Gonda Tibor: a közeli napokban egy értékes műalkotással gyarapodni fog a város. Nem ért egyet dr. Bretter Zoltán képviselőtársával. Nem hiszi, hogy egy angol vagy egy holland várfallal körülvett város szakemberei jobban meg tudják ítélni, Pécs identitásához milyen műalkotás kell, mint az itt élő szakmailag elismert művészek. A művészi szabadságba nem kíván beleszólni, mert volt már ilyen vitára példa a Közgyűlésben. Osztja Gáspár Gabriella véleményét abban, hogyha hatást gyakorol a szobor, akkor a művész már majdnem elérte célját. A szobor karakteresnek nevezhető, és értékes alkotás. Véleménye szerint a szobornak helye van Pécs közterületén. 5 éve lekerült napirendről a szobor elhelyezése, de most személyesen kereste meg Dévényi Sándort azzal, hogy ha megvan még a szobor, találják meg méltó helyét. Nem ért egyet Füredi Péter véleményével. Példaként említi az Aradi vértanúk útját, ahol a modern műalkotások beilleszkednek a városfal hangulatához, izgalmas és szép képet mutatnak. Meixner András és Gáspár Gabriella kifogásolta az eljárás folyamatát. Felhívja a figyelmet arra, hogy vannak építészek, akik a műszaki feladaton túl megpróbálnak értéktöbbletet létrehozni és a pécsi szellemiséget beépítik a műszaki eljárásba. Úgy gondolja, Dévényi Sándor már a tervek készítésekor nagyon pozitívan gondolkozott, hiszen a várfal felújítását nemcsak a kövek megerősítésében látta, hanem értékesebbé kívánta tenni. Mindez példa lehet azoknak az építészeknek, akik pályázni kívánnak Pécs közterületeinek felújítására. Meg kell keresni a terület szellemiségéhez illő terveket, s új műalkotásokat kell elhelyezni. Sokan a felelősöket keresik, de személyesen kereste meg a PVV Zrt-t, hogy nagyvonalú támogatásával biztosítsa a szobor felállítását. Ha mindenképpen felelőst kell megjelölni, akkor vállalja, mert szerette volna, ha POSZT alatt átadásra kerül a szobor. Jegyző asszony jelezte, hogy feljelentés esetén kell szabálysértési eljárást lefolytatni. Felajánlja Kővári Jánosnak, ha megjelöl egy civil szervezetet, akkor a szabálysértés bírságát – 30 ezer Ft – befizeti. Megköszöni a figyelmet, és véleménye szerint örülni kell, hogy a város gyarapodik egy szép műalkotással. Tasnádi Péter: közbeveti, a szabálysértési eljárást le kell folytatni.

21

Dr. Füredi Péter: a modern konzervatív párt léte nem zárja ki azt, hogy Szt. Istvánnak, vagy Hunyadi Mátyásnak szobra legyen a városban. 1934-ben Pécs városa elfogadott egy szoborállítási tervet, melyet talán újra át kellene tekinteni azzal, hogy az EKF-re milyen szobrokat lehetne állítani. Az alkotói szabadságba nem kívánnak beleszólni, mert az alkotó - a fantáziáját kibontakoztatva – a saját elképzeléseit valósítja meg. A felelősségük abban van, hogy a szobor hova kerül. A képviselőket különböző szempontok vezérelhetik, így személyes, szubjektív vélemények is kialakulhatnak. Nem szabad, hogy az legyen az üzenete, van a raktárban egy szobor, melyet fel kell állítani. Jegyző asszonytól kérdezi, van-e építési engedély a szoborra, és ki kérte? Dr. Papp Judit: válaszában elmondja, nem a Hivatal az eljáró hatóság, így nincs pontos információja. Az újságcikkből feltételezhető, hogy van építési engedély. A Műemlékvédelmi Hatóság hatáskörébe tartozik az ügy. Balázsné Donáth Aranka: a Kulturális Örökségvédő Hivatal építési engedélyt adott ki a szobor felállítására, ezt követően felszólította az Önkormányzatot, hogy helyezze el a szobrot. Meixner András: a Kulturális Bizottság ülésein már elhangzott, hogy van építési engedély a szobor felállítására, és a fal részeként számítják a szobrot. Jegyző asszony szavaiból is az tűnik ki, hogy van engedély a szobor állítására. Egyetért Gonda Tibor által elmondottakkal. Amikor szó volt a fal helyreállításáról a szakbizottság nem tudott arról, hogy a szobor is része a felújításnak. Ebből a kettősségből adódott a probléma. Dr. Bretter Zoltán képviselőnek annyit kíván elmondani, hogy ha valaki, valamit nem tud, akkor arra nem érdemes filozófiát építeni. Kővári János: megköszöni Gonda Tibor alpolgármesternek, hogy vállalta az ügyet, és eleget tesz a rendelet előírásainak. Véleménye szerint, mivel rendeletről van szó, a szankciókat alkalmazni kell. Soó László: jelzi, nem Kővári János frakcióvezető hozzászólása kapcsán kért szót, már korábban jelentkezett. Kéri, Gonda Tibor alpolgármesterrel együtt jegyezzék be a büntetés kifizetésére. Kővári János által megnevezett alapítvány számára szeretné befizetni a 30.000,- Ft-ot. Mentségül hozza fel, hogy személyesen írta alá azokat a vállalkozói szerződéseket, melynek eredményeként került a szobor a várfalra. Kővári János: ügyrendi hozzászólásában felhívja a figyelmet, a rendelet szerint nem civil szervezet, részére kell hanem az Önkormányzat felé kell befizetni a bírságot. Tasnádi Péter: felhívja a figyelmet, hogy nem a szabálysértési eljárás van napirenden.

22 Dr. Bretter Zoltán: Gonda Tibor és Meixner András megfogalmazta miért nem értenek egyet az általa elmondottakkal. Úgy gondolja, a filozófia nem építészeti probléma. Nem azt mondta, hogy Pécsett nincsenek szakemberek. A Fallal Körülvett Városok Egyesülete pályázati felhívást tett közzé, melyre városok is pályázhatnak. A pályázat lényege, hogy miként tudják a városok a városfalat a turizmus és lakók számára prezentálni. Véleménye szerint innovatív ötlet a Keltaur szobor. Úgy gondolja, Nagy-Britanniában is tetszést arat, hiszen a magyar – angol – japán gyökerekre vezet vissza a kelta rokonság. Véleménye szerint ezzel kellene Pécs városának pályázni, megismerni a nemzetközi szakvéleményt. Javaslatát már e-mailban is jelezte polgármester úrnak. Továbbra is azt javasolja, hogy ezzel az ötlettel pályázzanak a díjra. Tasnádi Péter: kéri az illetékes főosztály vizsgálja meg képviselő úr javaslatát, és bizottsági előterjesztés formájában tárgyalják meg, hogy kívánnak-e élni a lehetőséggel. Módosító indítvány nem érkezett, így a vitát lezárja. Szavazást kér az előterjesztésről és a rendelet-tervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, és 5 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 29/2007. (06.08.) sz. rendeletét Palotás József „Keltaur” című szobrának felállításáról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. számú melléklete. Tasnádi Péter: kéri a rendelethez kapcsolódó határozati javaslatról szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazattal, és 6 tartózkodás mellett a rendeletet elfogadta

2

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 255/2007. (06. 07.) sz. határozata Palotás József „Keltaur” című szobrának felállításáról 1.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felkéri a köztéri alkotásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott PVV ZRt-t a szobor felállítására és további gondozására.

2.

A közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a „Keltaur” című köztéri alkotást forgalomképtelen vagyontárgyként az Önkormányzat vagyonleltárába vegye fel. Határidő: Felelős:

2007. június 29. dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető Dr. Kelemen László vezérigazgató

23

Tasnádi Péter polgármester, dr. Füredi Péter, dr. Kunszt Márta, Hódosi Vera, bizottsági elnökök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, dr. Kelemen László vezérigazgató a Humán Főosztály útján Tasnádi Péter: 10 perc szünetet rendel el. Kapják:

Szünet után: 4.)

Változtatási tilalom elrendelése a 319, 318. hrsz-ú ingatlanokra Előterjesztő: dr. Révész Mária, Kővári János, dr. Füredi Péter frakcióvezetők

Tasnádi Péter: az előterjesztés a május 31-ei ülésre már kiküldésre került. Az előterjesztéshez egy új rendelet készült, javasolja ennek figyelembe vételével tárgyaljanak az anyagról. Kéri a frakcióvezetőket, a képviselettel rendelkező pártokat, hogy jelöljék meg vezérszónokukat. Kővári János: jelzi, az Összefogás Pécsért Frakció vezérszónoka részben Dévényi Sándor, aki nem használja ki a teljes időkeretet. A maradék időben kíván szólni. Dr. Bretter Zoltán: személyesen ismerteti az SZDSZ álláspontját. Dr. Révész Mária: a FIDESZ-KDNP vezérszónokaként kíván szólni. Kablár János: frakciójuk vezérszónoka Juhász István bizottsági elnök lesz. Dr. Füredi Péter: az MDF álláspontját összevontan szeretnék ismertetni. Tasnádi Péter: csak egy vezérszónok lehet, így az Összefogás Pécsért Egyesület nevében Dévényi Sándor szólhat. Dr. Révész Mária: a Közgyűlés már negyedszer kíséreli meg a változtatási tilalom tárgyalását. Úgy gondolja, mind a jelenlévők, mind az eseményeket figyelemmel kísérők pontosan ismerik az ügyet. A népszavazás közel 40 ezer pécsi polgár tiltakozását eredményezte, de a város Közgyűlésének többsége ezt az akaratot nem kívánta figyelembe venni és úgy döntött nem áll ellen a radarépítésnek. Az előzményekkel - hogy 2005-ben a Gyurcsány kormány a döntésével egy 160 ezres nagyváros belterületén helyezi el a lokátort - már nem érdemes foglalkozni. A Közgyűlésnek lehetőségei és mozgásterei voltak, melyből jelenleg a legfontosabb a változtatási tilalom elrendelése. Erre vonatkozóan az Összefogás Pécsért Egyesülettel közösen nyújtották be az igényüket, hogy rendkívüli ülés keretében tárgyalják meg a problémát, és próbálják megvédeni Pécs polgárait a lokátor egészségre káros hatásaitól. A márciusi első és második rendkívüli Közgyűlésen a városvezető frakció különböző indokkal bújt ki a változtatási tilalom megszavazása alól és

24 elhárították maguktól a felelősséget. Amennyiben az Önkormányzat tenni szeretne valamit a polgárok védelmében és a veszély elhárítása érdekében, akkor a változtatási tilalom megszavazásával, a PÉSZ módosításáig időt nyerhet. A szavazás egyik ülésen sem történt meg. A Közgyűlést szembesült azzal, hogy az I. fokú határozat jogsértő, ezért megfellebbezte a határozatot. Majd újra kérték a változtatási tilalom elrendelését. Abban reménykedtek, hogy a Közgyűlés is elismeri, olyan minisztérium kezében van a város sorsa, amely törvénysértő határozatot hozott. Az ügyben összehívott Közgyűlésen az MSZP-SZDSZ frakció nem jelent meg. Ma sem tudni, milyen fontos elfoglaltság akadályozta a képviselőket a megjelenésben. A további fejlemények meglepően alakultak, hiszen napirendre vehették újra a változtatási tilalmat. Úgy gondolja, mindez az utolsó percben történt, mert már nagyon közel van az idő amikor kiadhatják a II. fokú határozatot, amely után már csak bírósági úton lehet jogorvoslatot kérni. A határozatnak viszont nincs halasztó hatálya, és a HM elkezdheti az építkezést. Ma reggel megkapták a Honvédelmi Minisztériumtól érkezett levelet, mely szerint az Önkormányzatnak nincs joga a változtatási tilalom elrendeléséhez. Ezt döbbenettel vette tudomásul, mert úgy gondolta, hogy a HM a honvédelmi feladatok ellátásával, szervezésével és irányításával megbízott kormányszerv. A levéllel nem kíván részletesen foglalkozni, mert az ÖPE vezérszónoka kitér rá. Úgy érezte, hogy a minisztérium nyomást akar gyakorolni az önkormányzattal szemben, amelynek az a feladata, hogy megvédje a polgárait és gondoskodjon testi védelmükről. Véleménye szerint ez egy fenyegetőzés, amely az Alkotmány Bíróság határozatára is utal. Nehéz a levél részletes elemzése, mert rövid idő állt rendelkezésükre az átolvasásához. Érdekes fordulat, hogy éppen arra az ülésre érkezik meg a levél, melyen napirenden van a változtatási tilalom. Úgy gondolja, a pécsi önkormányzatnak az önkormányzati törvény és hatályos jogszabályok értelmében joga van változtatási tilalmat elrendelni. Nem vitatja, hogy szükség van a lokátorra, de azt senki nem mondta, hogy csak a pécsi Tubesen Kéri a szocialista helyezhetőképviselőtársakat, el. legyenek annak tudatában, hogy az önkormányzatnak joga van változatási tilalmat elrendelni, jogszabályt alkotni. Kéri a polgárok egészségének érdekében szavazzák meg a változtatási tilalmat. Kővári János: bejelenti, előterjesztőként kíván hozzászólni, így nem a frakció időkeretét használja fel. Kiegészítésként elmondja, jogszabállyal bizonyítják, hogy Szekeres Imre honvédelmi miniszter az általa küldött levéllel olyan jogkört próbált foganatosítani, amellyel a minisztérium nem rendelkezik. Az építési engedélyezési eljárás számos pontjában megsértették az építési törvényt, az OTÉK-ot. Már egy hónapja, hogy az Önkormányzat elküldte a fellebbezést a Honvédelmi Minisztériumnak, melyben kifogásolta, hogy a Pécsi Építési Szabályzatba ütköző az építési engedély. Szekeres Imre miniszter nem tartotta fontosnak, hogy arra válaszoljon, miképp kívánják kiküszöbölni a törvénysértéseket. Ezzel szemben törvényeket és jogszabályokat úgy fogalmaz meg az Önkormányzat számára, mint egy alkotmányjog érvényesítő szerv. Ezt nem teheti meg a minisztérium. Kéri Jegyző asszonyt, reagáljon arra, hogy valóban alkotmányellenes-e a változtatási tilalom. A miniszter szerint honvédelmi érdekeket sért a változtatási tilalom elrendelése. Az Alkotmány

25 74.§. (d) bekezdése szerint „az államnak kötelessége gondoskodni a legmagasabb szintű egészségről, a környezetvédelemmel, az egészségügyi ellátással, ..” Mindezt az építési törvény alapján kell biztosítani. Ezzel jogot kap az önkormányzat, hogy megvédje saját területén az állampolgárai egészségét, lelki biztonságát. Javasolja Szekeres Imre miniszternek és az önkormányzatnak is, tekintsék át újra az Alkotmányt. Az elmúlt héten a városvezető koalíció távolléte miatt sajnos meghiúsult a tilalom elrendelése. Örömmel venné, ha a mai ülésen megszavaznák, mert ez az egyetlen olyan jogi eszköz, amellyel meg lehet előzni, hogy kártérítési milliárdok kifizetésére kötelezzék az önkormányzatot és visszafordíthatatlan folyamatot indítson el a lokátor megvalósítása. Szekeres Imre arra is hivatkozott, hogy a NATO hagyta jóvá a helyszínt. Ez az állítás nem igaz, és ezt levelekkel tudja bizonyítani. A NATO semmilyen helyszínt nem jelölt ki, a szerződés csak azt tartalmazza, hogy biztosítani kell a légtérvédelmet. Ez a Magyar Kormány feladata, de hatástanulmány elkészítését követően, és civil érdekek figyelembe vételével kell megjelölni a helyet. Kéri, képviselői felelősségükkel élve mindannyian szavazzák meg a változtatási tilalmat. Örömmel vette, hogy az SZDSZ meg kívánja szavazni a tilalmat. Dr. Füredi Péter: az MDF továbbra is azon a véleményen van, hogy a Tubesen nincs helye a lokátornak. Úgy gondolja, a döntés még a Közgyűlés kezében van, mert ha a Honvédelmi Minisztérium kiadja a II. fokú engedélyt, akkor a város már nem tehet semmit. A Bíróság előtt bármilyen ügy elveszíthető, de az általuk felsorolt problémák mind orvosolhatóak. Nincs garancia arra, hogy a Bíróság véglegesen megállapítaná a jogellenességet. Örömmel fogadták az SZDSZ álláspont változtatását, és reméli ez végleges marad. A lényeg az, hogy nem akarnak a Tubesen lokátort. Abban is biztos, hogy az MSZP képviselői közül is sokan így gondolkoznak, de nagyon nehéz a saját kormányukkal szemben ellentétes álláspontot képviselni. Úgy gondolja, elérkezett az a pillanat, amikor vállalni kell, hogy olyan pécsi ügyről van szó, amely mellett ki kell állni. A HM levelét néhány perce kapta meg, így nem tudta áttanulmányozni. Kétségei vannak a tekintetben, hogy alkotmányellenes lenne a tilalom elrendelése. Ma Magyarországon alkotmányellenességet csak az Alkotmánybíróság mondhat ki, más szerv nem. Úgy gondolja nincs akadálya annak, hogy a Közgyűlés meghozza a változtatási tilalom elrendeléséről szóló döntést. Tasnádi Péter: kéri a vezérszónoki hozzászólásokat. Kővári János: ügyrendben kéri, Jegyző asszony foglaljon állást abban, hogy valóban alkotmányellenes a változtatási tilalom elrendelése. Dr. Papp Judit: már több Közgyűlésen kifejtették azon jogi álláspontjukat, hogy a változtatási tilalomról szóló rendelet elfogadása törvényes. Az Alkotmánybíróság két olyan döntést hozott, amely felülbírálta egy 2001. évi alkotmánybírósági döntést, és határozottan kimondta az eljárási jogviszonyok nem élvezhetnek alkotmányos védelem szempontjából elsőbbséget a jogerős határozattal létrehozott anyagi jogviszonyok a megszerzett jogokkal

26 szemben. Ennek hatására módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, melynek egyértelmű a 20. § (7) bekezdése, mely szerint a tilalom nem terjed ki hatályba lépésekor érvényes építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési, javítási, karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra. A felsorolt AB döntések alapján a Közgyűlés döntése nem alkotmány-, és jogszabálysértő. Dévényi Sándor: az építési engedély ellen pécsi magánszemély és civil szervezet is fellebbezéssel élt a HM Építéshatósági Osztályánál. A sajátos eljárás miatt a II. fok a honvédelmi miniszter, ezért alapos indokokat kell felsorolni. A fellebbezésben megfogalmazták, hogy jogsértő a kiadott építési engedély, mert országos és helyi rendeletekbe ütközik. Egy ütemben engedélyezi a bontási és az építési tevékenységet, de a jelzett zónában csak két ütemben lehet elvégezni. A terület a Tettye ivóvízbázisának védőzónája, így csak elvi építési engedély kiadását követően lehetne építési engedélyt kiadni, de ez nem történt meg. Jogsértő az építési engedély azért, mert a kérelem sem fogalmaz pontosan. Két különböző módon fogalmazza meg az építmény tárgyát, tehát rossz a kérelem. Alapvetően hibás a tervezett tevékenység megnevezése az építési engedély kérelemben és az építési engedélyben, mert a már ott lévő katonai létesítmény korszerűsítésére kéri az engedélyt. Ez azért jogsértő, mert azon a területen jelenleg nem 3D radar működik, hanem egy katonai híradó állomás, amely teljesen más funkciót tölt be. Az engedély tárgya nem a meglévő épület korszerűsítése, hanem egy teljesen új építmény. Az építési törvény részletesen szabályozza, hogy mi minősül bővítésnek. Jelen esetben a terv meghaladja azt a százalékot, amely még bővítésnek minősül. A rendelkezésre álló adatokból meg mindezt meg lehetett állapítani. Jogsértő az építési engedély kérelem és a kiadott építési engedély azért, mert az csak építési telekre adható ki. A 0319. hrsz-ú telek nem minősül építési teleknek, mert az OTÉK előírásai szerint nincs közterületi kapcsolata. A helyszínrajzon ábrázolt építmény - amelyre engedélyt kértek – lelóg az építési telekről, így törvénytelen, mert a szomszéd telekre nem szabad építeni. Az építési engedély ellentmond Pécs Város Építési Szabályzata 32.§. (10) bekezdésének, amely előírja, hogy ebben az ivóvízvédő zónában csak kiépített szennyvízcsatorna után lehet használatbavételi engedélyt kapni, amit úgy lehet kiadni, ha szennyvízcsatorna építési engedéllyel bír. Ez nem történt meg. A tervező és a HM arra hivatkozik, hogy a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Hivatal zárt szennyvíztározóra adott engedélyt, de a hatóságnak ehhez nem volt joga. A hivatal túllépte hatáskörét, a tervező abban hibázott, hogy kötelező érvényűnek vette a téves szakvéleményt. A pénzben megszabott illeszkedési törvénynek nem felel meg az építmény. A terület helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítása megakadt. Mivel ismert, hogy a honvédelmi miniszter egy személyben II. foka az eljárásnak, s bármikor jogerőssé válthat, úgy gondolják, hogy Pécs város polgárainak érdekeit csak az biztosíthatja, ha a város időt nyer és az összes törvényt demokratikusan végiggondolják, és a HM igényeinek megfelelően módosítják. Ehhez jelen pillanatban az egyetlen lehetséges mód, a változtatási tilalom elrendelése.

27 Ma reggel kapták meg a honvédelmi miniszter Tasnádi Péter polgármesterhez írt levelét. A miniszter azt írja, hogy „nem tartom szerencsésnek, hogy a helyi önkormányzat napirendjére tűz olyan kérdést (változtatási tilalom), amely a hatósági és bírósági eljárási rendet megkerülve jogszabályokat esetlegesen rendeltetésellenesen alkalmazva kívánja akadályozni az Építésügyi Hatóság engedélyezési eljárás általános és speciális szabályai érvényesülését”. Ezzel arra utal a miniszter, hogy a város forduljon bírósághoz. Úgy gondolja, a városnak erre nincs szüksége, hanem érvényesítenie kell az érvényes jogszabályokat. A honvédelmi miniszter téved abban, ha hibásnak tartja ebbéli törekvésüket. Ez már kimeríti a hatósági visszaélés fogalmát, amellyel miniszter bír egy város felett, túllépi a A honvédelmi miniszter a levél 2.) pontjában az alkotmánybírósági hatáskörét. határozatra hivatkozik, melyből idéz. „Az Alkotmánybíróság az arányosság ismervét emeli ki.” Utal egy hasonló esetre, de ez nem helytálló, mert ott egy budaörsi ipartelepről volt szó, amely lényegesen kisebb körzetben fejtette volna ki káros hatását. Mégis arra hivatkozik, hogy a lokátor megakadályozására hozandó változtatási tilalom nem arányos a létesítmény nemzetgazdasági súlyával. Ezt visszautasítják. Azt sem fogadják el, hogy a „jogalkotó szervek jogalkotói hatalmukat nem használhatják annak rendeltetésével ellentétes célokra.” Úgy gondolja, ez az Alkotmánybíróság hatáskörének elbirtoklása, és ehhez nincs joga a honvédelmi miniszternek. A miniszter arra is hivatkozik, hogy a változtatási tilalom elrendelésével indokolatlan és aránytalan lenne az állami tulajdonjog ilyen mértékű korlátozása. Úgy gondolja, ezt ne a honvédelmi miniszter ítélje meg. Soha nem vonták kétségbe azt az alkotmányos kötelezettséget, ami a haza védelmére irányul. Az ehhez szükséges eszközök megvalósításának módjában viszont követelik, hogy a demokratikus utat kövessék. A miniszter említi az építési törvény 62.§-át, mellyel kapcsolatban azt állítja, hogy a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó szabályokat a honvédelmi miniszter szabja meg. Ez tévedés, mert az Étv. 62.§. (4) bekezdése értelmében „ a sajátos építményfajtákra, valamint a műemlékvédelem alatt álló építményekre vonatkozóan a foglalt szabályozási feladatokat a törvényben foglaltakkal összhangban és Építésügyi Miniszterrel egyetértésben az építményfajta szerinti illetékes miniszter gyakorolja.” Ebben az esetben valóban a honvédelmi miniszter lenne, de ezt a jogát az Építési Szabályzaton keresztül gyakorolhatja. A levél 4.) pontjában azt írja miniszter úr, hogy kártérítési kötelezettség áll fenn. Ez fenyegetésnek tekinthető, amely egyéb alkotmányossági problémákat is felvet. Hivatkozik a NATO kötelezettségekre, de a helyszín kiválasztását Magyarország dönti el. Kéri, hogy Pécs város polgárainak érdekeit figyelembe véve hozzák meg döntésüket. Dr. Bretter Zoltán: néhány kritikus – önkritikus – szóval kezdi hozzászólását. A kritika jelen esetben a Honvédelmi Minisztérium levelét illeti, mert késve érkezett. A változtatási tilalom kérdését már több alkalommal tárgyalta a Közgyűlés, és most is szerencsés lett volna, ha a minisztérium hamarabb közli álláspontját. Azokat a felszólalásokat, amelyek kétségbe vonják a minisztérium kompetenciáját, vagy jogtalannak tartja az álláspontját, személy

28 szerint nem veszi komolyan. Úgy gondolja a Magyar Köztársaság minisztériumáról van szó, a levél írója a Magyar Köztársaság egyik minisztere, ezért a véleményét a Közgyűlésnek kötelessége figyelembe venni. Felmerül a kérdés, hogy tegnap miért mondta az SZDSZ, hogy megszavazzák a változtatási tilalmat, ma pedig miért változott meg az álláspontjuk. Tasnádi Péter: kéri a képviselőket, hogy csendben hallgassák dr. Bretter Zoltánt. Dr. Bretter Zoltán: a mai magatartásuk a levélből következik. A tegnapi sajtótájékoztatón az egyik legfontosabb állításuk az volt, hogy ez a kérdés egyáltalán nem a pécsi önkormányzat ügye, hanem elsősorban a Magyar Kormány ügye. Azért szerettek volna minden eszközt igénybe venni, hogy ezt a felelősséget gyakorolja és vállalja a kormány, ha a Tubesre akarja telepíteni a radart és ne az önkormányzatra hárítsa a terheket. Úgy gondolja, a levélből kiderül, hogy a kormány és a minisztérium vállalja ezt a felelősséget és ezt szerették volna elérni. Ha a tegnapi sajtótájékoztatón elmondottakkal semmi más eredményt nem értek el, mint a levél megérkezését, akkor elérték céljukat. Továbbra is az a véleményük, hogy a Tubes nem jó helyszín a radar felállítására. A helyszín kijelölése, vagy megváltoztatása a kormány feladata. Azt viszont, hogy a Zengőre kerüljön a létesítmény, a kormány nem akarja. Kísérletet tettek arra is, hogy széles politikai összefogást hozzanak létre Pécsett annak érdekében, hogy a kormány a jobb helyszínt – nem a tökéleteset – jelölje ki, de a jelenleginél megfelelőbbet találjon. A válasz erre az volt, hogy nem akarnak ilyen jellegű koalícióban részt venni, nem kívánnak egységesen fellépni a város érdekében, mert a Zengőre sem szeretnék a lokátor telepítését. Úgy gondolja, ilyet nem lehet tenni. A FIDESZ azonnal reagált a sajtótájékoztatóra azzal, hogy „sanda libikókázásnak” nevezték az SZDSZ tegnapi álláspontját. Úgy gondolja, az ellenzék most üdvözli, ha nem szavazzák meg a változtatási tilalmat. Ez a magatartás azt mutatja, hogy nem sikerült koalíciót létrehozni annak érdekében, hogy elvigyék a radart a városból. Kéri, ezt követően ne tegyen a FIDESZ a széles összefogásra vonatkozó Dr. Füredi kijelentést. Péter által elmondottak szerint a Közgyűlés a helyzet ura az ügyben. Sajnos be kell látni, hogy ez nem így van. Felhívja a figyelmet a levél 3. oldalán található 3.) pontra, ahol az építési tervre való hivatkozás történik, melyre már részben Dévényi Sándor is utalt. E pontból látható, hogy a változtatási tilalom jogszerű elrendelése vélhetőleg a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik, mivel ő rendelhet el minden szabályt. Amennyiben a város elrendelné a változtatási tilalmat, azt már másnap a HM megváltoztathatja. Azt állítani, hogy a változtatási tilalom az egyetlen megoldás a város megmentésére, úgy gondolja nagyon leegyszerűsített álláspont. Ebben azzal a felelősséggel is szembe kell néznie ellenzéki képviselőtársainak, hogy nem ez lett volna a legmegfelelőbb út. Személy szerint komolyan veszi a honvédelmi miniszter által adott jogi tájékoztatást és ennek tudatában szavaz az SZDSZ. Lehet gúnyolódni, hogy megváltoztatták a véleményüket, de az érveket elfogadták volna. Véleménye szerint a legnagyobb kárt nem a radar jelenti a városban, hanem az a politikai közhangulat, amely ma jellemző a városra. Már a tettlegességig fajulva

29 próbálják a saját álláspontjukat kikényszeríteni. Ez már túl van a demokrácián és azon, amit 1989-1990-ben akartak. Dr. Révész Mária: jelzi, hogy a vezérszónoki idő második részét dr. Páva Zsolt használja fel. Tasnádi Péter: közbeveti, erre sajnos nincs lehetőség. Dr. Révész Mária: úgy gondolja, hogy ez a vita világossá teszi a pécsi polgárok számára, hogy miről volt szó ma, tegnap és pár héttel ezelőtt. Tudomásul kell venni, hogy Pécsett radarellenes a hangulat. Lehet, hogy igaza van Bretter „Hályogkovács” képviselő úrnak, aki valóban a hályogkovács biztonságával mondja, hogy nem tudhatják van-e káros hatása a radarnak. Ugyanis még senki nem mondta, hogy nincs káros hatása a radarnak. Engedtessék meg a pécsi polgároknak, hogy tartsanak attól, hogy van káros hatása, és ne akarjanak kísérleti nyulak lenni a szülővárosukban. Elismerik, hogy nehéz szembeszállni a szocialista képviselőknek saját kormányukkal, de azt is tudják, hogy sokan nem szeretnék a radar felállítását, de bizonyos nyomás alatt nem szavazhatnak másképp. Kéri, hosszú távú érdekeik és becsületük érdekében tegyék meg ezt a nem könnyű lépést. Úgy gondolja, a város Jegyzőjének jogi álláspontja elfogadható. Tájékozódott a Közigazgatási Hivatalnál, és frakcióvezetőként megtette azokat az elemi lépéseket, hogy mi a követendő eljárás. Mindeddig nem merült fel, hogy a változtatási tilalom kimondása törvénytelen lenne. Abban egyetért dr. Füredi Péter képviselővel, hogy ma még a Közgyűlésen múlik a döntés. Amennyiben hagyják, hogy felépüljön a lokátor, minden alkalommal szembe kell nézni azzal, hogy ezt a döntést a Közgyűlés hozta meg, mert ha már elkészült a radar, azt használni fogják. A következményeiről és veszélyeiről már az Interneten is olvasni lehet cikkeket. El kell gondolkodni, hogy a városnak mennyire éri meg a lokátor megépítése. Nagyobb baj lehet abból, hogy a sugárzása egészségkárosodást okoz. Kéri képviselőtársait, fogjanak össze – erre már volt példa - és közösen szavazzák meg a változtatási tilalmat. Ha a városban megkérdeznék az embereket a lokátor felépítéséről, akkor a többsége azt a választ adná, hogy nem szeretné, ha a Tubesen épülne meg. Úgy gondolja, a képviselők azért vannak, hogy az embereket képviseljék. Lehetséges, hogy nem mentek el a népszavazásra, esetleg nem voltak felvilágosítva, de azóta már nagyon sok minden történt, ami felhívta a polgárok figyelmét. A kampány talán azért nem volt sikeres, mert egy civil szervezetnek nincs akkora lehetősége. Egyre inkább foglalkoztatja az embereket a radar ügye, és ők nincsenek megjelölve narancssárgával, pirossal, kékkel. Ők pécsi polgárok, – párthovatartozás nélkül – akik nem szeretnék a radart. Kéri, az SZDSZ képviselőit, hogy a tegnapi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint szavazzanak, az MSZP képviselőit pedig arra kéri, hogy változtassák meg eddigi álláspontjukat. Juhász István: úgy gondolja, az lenne a feladata, hogy közérthetően ismertesse az MSZP frakció álláspontját. A mai napirendet 24 fő szavazta meg, melynek egyik pontja a változtatási tilalom elrendelése, így nem lehet

30 azt mondani, hogy erősen ragaszkodnak a tárgyaláshoz. A napirendi pont nem arról szól, hogy legyen-e radar a Tubesen, vagy nem. A Tubesre nincsen jóváhagyott építési engedély, s az ellenzék szerint törvénysértő módon adható meg II. fokon az engedély. A törvényes keretek betartása nagyon fontos a frakció számára, és ragaszkodnak annak betartásához. A Zengőn volt érvényes építési engedély, ami jogerőre emelkedett. Már megkezdődött az építkezés, és mégsem ott épült fel a radar. Ezek után kijelenteni, hogy a változtatási tilalom szabhat gátat a lokátor megépítésének, véleménye szerint komoly és erős csúsztatás. Azért nincs a Zengőn radar, mert „átkiabálták” a Tubesre úgy, hogy mindenki tudta, az a Mecsek második legmagasabb csúcsa. Minden szakértő egyetértett abban, hogy a Zengő a legalkalmasabb hely. Átkerült a radar – minden meglévő engedély ellenére – mert a Köztársasági elnök fontosabbnak tartotta a bánáti bazsarózsák védelmét, mint az itt élő polgárok egészségét. Ezeket a tényeket nem szabad kikerülni. A Honvédelmi Minisztérium nem jogot sértett, hanem jogot értelmezett, amikor elküldte a levelet. Megkérdezi, hol van a Köztársasági elnök, az ellenzéki párt elnökének levele? A minisztérium a levélben azt fejtette ki, hogy miképp gondolkodik bizonyos kérdésekben. Az ellenzék szerint a levél tartalma jogsértő, fenyegető, és elfogadhatatlan jogértelmezés. Véleménye szerint elgondolkodtató a rendeletmódosítás. A változtatási tilalom kapcsán nem lehetséges az alkotmánysértés. Az alábbi mondatot jogértelmezésnek és nem fenyegetésnek tartja: „a jogalkotó szervek a jogalkotói hatalmukat nem használhatják annak rendeltetésével ellentétes célokra. Az önkormányzatok jogalkotási lehetőségét az Alkotmány azért biztosítja, mert a választópolgárok közösségét megilleti a helyi közügyek önálló demokratikus intézése. E felhatalmazás minden esetben önkormányzati feladatokhoz kapcsolódik, a választó polgárok közösségét illeti meg, amely azonban nem használható nem önkormányzati feladat akadályozására.” „A rendeltetésével ellentétes a jog gyakorlás, ha az önkormányzat az Alkotmányban biztosított jogalkotási hatáskörét arra használja, hogy valamely egyéb társadalmi pl. honvédelmi, biztonságpolitikai, repülésbiztonsági cél érvényesülését megakadályozza, akár állami vagy önkormányzati tulajdonnal összefüggő jog gyakorlást meggátoljon. Így nem lehet rendeltetésszerű a joggyakorlás, ha az Önkormányzat a településfejlesztési feladat és hatáskörét az állami tulajdonnal való rendelkezési jog gyengítésére, vagy megakadályozására használja.” A levél alapján nem lehet jogszerű a dolog, ha a joggal való visszaélés úgy jelentkezik, hogy az építési szabályzatban kizárólag az állami tulajdonú területre rendelnek el változtatási tilalmat, és nem az építési tervben, szabályzatban meghatározott általános zónára, vagy nagyobb területre. Úgy gondolja, Szó volt aelég kártérítésről idő állt rendelkezésre is. A levél szerint a levél -„az átolvasására. alkotmányosan és törvényesen elrendelt változtatási tilalom esetén a tilalmat elrendelő helyi önkormányzatnak a tilalommal érintett részére nem kell kártérítést fizetnie, ha a változtatási tilalom a jogértelmezés szerint törvényes.” Amennyiben a változtatási tilalom elrendelése nem törvényes, nem alkotmányos, akkor a helyi önkormányzatot kártérítési kötelezettség terheli az építtetővel szemben. Alaposan meg kell vizsgálni a változtatási tilalom elrendelését abból a szempontból, hogy kiállja-e a törvényesség és alkotmányosság próbáját. Úgy gondolja, ez nem tekinthető fenyegetésnek.

31 Pillanatnyilag nem a radarról beszélnek. Megkérdezi, ha Pécsett is meglenne az építési engedély a Tubesre, akkor Sólyom László köztársasági elnöknek lehetősége lenne azt mondani, hogy meggondolatlan volt azon kijelentése, mely szerint értelmezhető alternatívának tartja a Tubest a Zengővel szemben? Miért van az, hogy az ellenzék megpróbálja elhitetni a Pécsett élőkkel, hogy a döntés kizárólag a városvezető koalíció felelőssége? Felteszi a kérdést, hol van ilyen esetben Sólyom László, hol van a válasza, reakciója? Interpellált-e baranyai képviselő azért, hogy ne a Tubesen építsék fel a radart? A három frakcióvezető polgármesterhez írt levelében az szerepel, hogy „a változtatási tilalom elrendelésével az önkormányzat megakadályozhatta volna a minisztériumot e törvénysértő eljárásban ezzel elkerülve a pereskedést.” Meg kell márt érteni, hogy a változtatási tilalom ellenére is megépülhet a radar Pécsett. Ha mégsem épül fel, ahhoz más okok vezettek. Személy szerint sem szeretné, ha a felépülne a radar, de szól az mellett, hogy a Zengőre telepítsék. Tasnádi Péter: kéri a teremben lévőket, csendben hallgassák meg képviselő úr hozzászólását. Juhász István: elmondja, nagyon komoly tanulmányozást folytattak a honvédelmi miniszter levelével kapcsolatban. Az MSZP frakció határozott álláspontja, – a változtatási tilalom kérdésében – hogy a rendelet módosítást szavazatával nem támogatja. Ez nem jelenti azt, hogy az MSZP támogatja a radar Tubesen történő megépítését. Bízik abban, hogy akik nem szélsőséges véleményen vannak, megértik mennyiben más egy civil ellenállás élén a köztársasági elnökkel, vagy egy meglévő építési engedély. Tasnádi Péter: felszólítja a napirend kapcsán megjelent állampolgárt, hagyja el a termet. Kablár János: frakcióvezetőként kezdeményezi a vita lezárását azzal, hogy a szavazást követően a vitára jelentkező képviselők kapják meg a hozzászólási lehetőséget. Tasnádi Péter: az ügyrend egyértelműen fogalmaz arról, hogy a vita lezárását megelőzően szót kérő képviselők hozzászólhatnak. Ügyrendi szavazást kér a vita lezárásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a vita lezárására vonatkozó indítványt elfogadta Kővári János: ügyrendben megkérdezi Jegyző asszonytól, képviselőként joga van-e a teremben helyet foglalni és figyelni, mert úgy tűnt számára, hogy Juhász István ennek befejezésére szólította fel. Sajnos Kablár János frakcióvezető nem várta meg, amíg mindenki elmondhatja hozzászólását, hanem visszaélt a lehetőségével. Általában az előterjesztő kéri a vita lezárását, aki ez esetben az ellenzéki oldal három frakcióvezetője. A jövőben

32 hasonlóan élni fognak a lehetőséggel. Bejelenti, hogy későbbiekben hozzá kíván szólni. Tasnádi Péter: az ügyrend egyértelműen szabályozza, hogy a vita lezárását az előterjesztő, az elnök, vagy a frakcióvezetők kezdeményezhetik, továbbá a vita lezárást követően a korábban szót kért képviselők hozzászólhatnak. Tasnádi Péter polgármester átadja az ülés vezetését dr. Tóth Bertalan alpolgármesternek. Dr. Hoppál Péter: a "Civilek a Mecsekért" Mozgalom jogi szakértője is többször hangoztatta, ez az utolsó lehetőség, hogy a téma újra napirendre került. E helyett – az elhangzott hozzászólások és a kormánypárti koalíció megnyilvánulása azt mutatja – országos ügyet akarnak csinálni a kérdésből. A városvezető koalíció mindig azt kérte, maradjanak a helyi keretek között, most mégis Orbán Viktort és Sólyom Lászlót vonják be e problémakörbe. A rendszerváltás egyik legfontosabb feltétele volt, hogy a keleti, orosz fennhatóságú, szovjet típusú antidemokratikus rendszerből az euro-atlanti politikai, gazdasági és védelmi integrációba kerüljenek vissza. Ha ebben egyetértettek, és ha a jelenlévő képviselők magukat demokratikus előzménnyel rendelkező pártnak vallják, akkor ők is fontosnak tartják a nyugati orientációt. A Varsói Szerződés helyett ez nagyon fontos integrációs cél volt Magyarország számára a rendszerváltáskor. Furcsának találja, hogy a hivatalban lévő honvédelmi miniszter erről elfeledkezik, és csak 1998-1999-ig lát el, az Orbán-kormányt teszi felelőssé, hogy a NATO-val aláírt szerződésben a Magyar Állam kötelezettséget vállalt három lokátor építésére. A történelmi előzményekről elmondja, 1989. június 16-án az esti híradóban Horn Gyula akkori külügyminiszter megrótt egy fiatal, kezdő politikust: Orbán Viktort a Nagy Imre temetésén elhangzott beszédét követően, hogy Magyarország a Varsói Szerződés tagja, és miért kell az oroszok kimeneteléről tárgyalni. Ugyancsak Horn Gyula a miniszterelnökként 6 év elteltével, a Budapest Sportcsarnokban NATO nagygyűlésen hangoztatta, hogy milyen remek lesz a NATO-hoz csatlakozni. A Horn-kormány alatt készítették elő azokat a terveket, amelyeket utána már az Orbán-kormány írt alá a NATO-val. Ha gondolkodásuk ebben nem azonos, hogy az ország légterének védelme a NATO-ra bízatott, és ezt az Orbán és a Horn-kormány is fontosnak találta, akkor nem tudja, miről beszélnek. Jelenleg úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc és Szekeres Imre nyomása mindent képes felülírni ebben a városban. Ez a nyomás – a levél – szemben áll az alkotmányos alapelvekkel, az egészséges környezethez való jogukkal. Ha a miniszter megengedheti magának, hogy alkotmányos jogot sértő levelet írjon, akkor ez újabb bizonyíték a Magyarországon történtekre. Választaniuk kell, hogy a bukásra ítélt Gyurcsány Ferenc diktátumát követik, vagy Pécs érdekeit. Szembenéznek-e majdan elbocsátott miniszterelnökükkel, vagy pedig saját lelkiismeretükkel és a 160 ezer pécsivel, Kéri, gondolkodjanak gyermekeikkel. el Jézus fontos és radikális mondatán, amely 2000 évvel ezelőtt került lejegyzésre Máté Evangéliumában: "Ha valaki

33 megbotránkoztat egyet is a kicsinyek közül, aki hisz, jobb volna neki, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe vetnék." Ha ezzel egyetértenek, mint az európai kulturális egység és gondolkodás alapjával, akkor Pécsett is igaznak kell lennie, hogy gyermekeik jövőjével szemben semmiféle kormányzati diktátumot nem képviselhetnek. Ha a vele szemben ülő képviselőtársai mégis pozitívan döntenének, és úgy gondolják, saját lelkiismeretük fontosabb, mint a bukásra ítélt kormányfő nyomása, akkor megpróbálja elérni, hogy az ő oldalán ülők a velük szemben lévők véleményét megvédjék. Ha bármiféle egzisztenciális, vagy politikai nyomás alá kerülnek, kilépnének a pártból, és független képviselőként folytatnák tovább munkájukat, segítségükre lesznek. Bretter képviselőtársa az imént a helyi demokrácia végét jelentő nyilatkozatot tett. Ha egy képviselőnek nincs önálló véleményalkotási joga, mert ma délben a tegnapi sajtótájékoztatóval ellentétes véleményt fogalmaz meg – és telefonon Budapestről diktátumot kap –, ami a "sanda libikókát" sajnos teljes mértékben kimeríti; az a kérdése, van-e helye az SZDSZ-nek tovább a politikai közéletben Pécsett? Juhász István hozzászólásában többszörös ellentmondás volt felfedezhető: az MSZP nem akarja a lokátort, közben nem szavazza meg a negyedszer előterjesztett változtatási tilalmat, ami hátráltatja az ügyet. Párton belül ellentétet feltételez. Nem érti, ha nem akarják a lokátort, akkor képviselőtársai miért nem képesek megszavazni az előterjesztést? Egy alkalommal azt mondta, nem akarja visszakiabálni a lokátort a Zengőre. De azon a botrányos első közgyűlésen – amikor megpróbálták elrendelni a változtatási tilalmat – hozott határozatot a ".... különösképpen a Zengőre" szövegrésszel egészítették ki. Újabb ellentmondás, amelyből nem tudja, miként fognak kikeveredni. A legjobb esélyük, ha a változtatási tilalomra benyújtott igénnyel kapcsolatos gondolataikat végre felülbírálnák, és nem a bukásra ítélt budapesti vezetőik nyomására, hanem lelkiismeretükre hallgatva a pécsi polgárok javára döntenek. Dr. Gáspár Gabriella: Ulrich Beck " Kockázattársadalom" c. könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy a XX. század nagy katasztrófái – Hirosima, de Csernobil is idetartozik – után a társadalmak megváltoznak. Eluralkodik a kockázat, nincsenek többé rétegződésbeli különbségek, még pártkülönbségek sem. A tubesi radar kapcsán azért utal erre, mert mindnyájukra sugározni fog, függetlenül attól, hogy ki gazdag és ki szegény, ki jobb- és ki baloldali, ki gyerek és ki öreg. A kockázattársadalom lényege, hogy mindenkire érvényes. Éppen ezért a hatalmon lévők felelőssége sajátos dimenzióba kerül át, hiszen többé nem tudják magukat megmenteni. Nem lehet kiköltözni, csak protestálni. Kéri, értsék meg az ellenzék és a civilek viselkedését is, akik az utolsó pillanatig megpróbálják a városvezető koalíciót rávenni egy lehetőleg jogszerű lépés meghozatalára. A mai vitának és az egész ügynek valójában több dimenziója van: egy szakmai, globális, általános tartalmi, és egy formális jogi dimenziója. Ebben a modern, vagy posztmodern társadalomban a jogi kérdés sajnos mindig meta diskurzussá válik. Minden diskurzus vége, hogy jogi nyelven oldódik meg.

34 Juhász képviselőtársa nem érti, az ellenzék miért erőlteti a változatási tilalom elrendelését. Azért, mert ez a jogi eszközük. Mit várnak a képviselőktől, amikor a törvényesség és a jog talaján állnak? Ezért a civil szervezet, továbbá az ügyben lépéseket tenni szándékozók ezt a jog eszközeivel teszik, mert ez az egyetlen törvényes lehetőségük. Emiatt nyújtottak be fellebbezést, ezért méltatta, és elemezte végig Dévényi Sándor a fellebbezés pontjait, kiemelve, a Honvédelmi Minisztérium törvényellenes, vagy jogszerűtlen álláspontját. Az a veszélye, hogy a minisztérium ezt képviselheti, a képviselők viszont nem. Be kell látni, ha törvényességet várnak el, ők is törvényesekképviselőtársa Juhász akarnak lenni. azt is kifogásolta, miért foglalkoznak PÉSZ módosítással, hiszen ők maguk sem akarják a radart a Tubesen. Kérdezi, akkor mit tegyenek, menjenek az utcára, vagy biztassák arra a jelenlévő civileket, indítsanak civil mozgalmat, amitől az egész város harsog; mert a képviselőtestület, a képviselők már törvényszerűen, jogszerűen nem tudnak többet tenni? Hiszen ez a következő lépés. Előre felhívja a figyelmet, mert nem szeretné, ha az ellenzéki képviselőket uszítással és egyebekkel vádolnák. Az utolsó pillanatig a jogszerűséget próbálják meg betartani. Megérti, hogy a kormányzó koalíció tagjai központilag meghatározott irányelvek, direktívák szerint politizálnak, de észre kell venni, hogy a mai modern társadalom, az emberek egyre jobban undorodnak a politikától, mert nem képesek túllépni a pártpolitikai szempontokon. Hiszen minden, a Tubes, a környezetvédelem, a gyerekek óvodába vitele is politika, de nem pártpolitika minden. Kérik, még az utolsó pillanatban is, tekintsenek el a saját pártpolitikai szempontjaiktól, legyenek nagyvonalúak. Most valóban jogi lépést kell tenni, ami még jogszerűen megtehető, hogy a változtatási tilalmat elrendelik, amit előre is megköszön. Dr. Páva Zsolt: úgy véli, az előtte szólók nem tudták kellőképpen elmagyarázni, ezért szükséges a további interpretálás. Ez az egyetlen, rendelkezésükre álló eszköz, amikor még tevékenyen dönthetnek arról, milyen módon befolyásolják az ügyet. Ha ezt a döntést meghozzák, hozzájuk képest minden más csak reagál a történtekre. Egyébként viszont a város reagálhat más eljáró hatóságok határozataira, különböző aktusaira. Ettől kezdve már csak követőként tudnak az ügyben részt venni, így fogalmaztak korábban képviselőtársai is, tehát így tudnak tevékenyen, aktívan az ügyben közreműködni. Jelenleg jogilag nincs más megoldás. Ezt tudják legjobb módon alkalmazni, és ezzel az eszközzel élni. Erről kell most szavazni. A miniszter úr levelével kapcsolatosan nincs ideje a részletes okfejtésre, de úgy véli, a miniszter nem vonja kétségbe a változtatási tilalom jogosságát. Egy önkormányzat joggal élhet ezzel az eszközzel. A miniszter felhívja a figyelmet arra, hogy adott esetben, a joggal való visszaélés esetén ez nemkívánatos következményekkel járhat. Miniszter úr levele szerint akkor következik be, ha indokolatlan, vagy aránytalan lenne a korlátozás. Úgy gondolja, ha a lakosság testi épségéről, a jövő generáció, gyermekeik életéről van szó, nyilvánvalóan indokolt a tilalom elrendelése.

35 Aránytalan-e ez a tilalom? Nem lehet aránytalan ebben a helyzetben, amikor fedezetéül 40 ezer pécsi polgár szavazata áll. Tehát a pécsi közgyűlésnek ezt aránytalannak nevezni "arcátlanság". Miniszter úr reakcióját nem vehetik komolyan, – és itt már Juhász István és Bretter Zoltán hozzászólására is utal –, hiszen a miniszter nem jogalkalmazó szerv. A miniszter, vagy a minisztérium nem mondhatja ki, hogy a Közgyűlés jogellenesen rendelte el a tilalmat. Ha döntésük aránytalan, vagy indokolatlan, ezt csakis a magyar bíróság döntheti el, akár Alkotmánybíróság teheti meg, az eset teljes körülményeinek a vizsgálatával. Ezért az ilyen fajta jogértelmezés nem aktuális és értelmetlen. Valóban úgy gondolja, hogy már le kellene zárni ezt a "kommunikációs játékot". Az a benyomása, hogy a kormánykoalíció az egész ügyet két irányban kívánja kommunikálni, hogy a kormány felé, de a pécsi polgárok felé is jó legyen. Ez nem lehetséges. El kell dönteni, mit akarnak. Ha a pécsi polgárok szándékait szeretnék követni, akkor egyet tudnak tenni, a lokátort nem megépíteni. Ehhez már csak egyetlen eszköz áll rendelkezésükre, a változtatási tilalom elrendelése, amelynek elmulasztásával minden egyéb tettük – fellebbezések, felterjesztési joggal való élés, stb. – értelmetlen. Aki ma nem él ezzel az eszközzel, és az előterjesztésre nem mond igent, az – Juhász István véleményével ellentétben – igenis a lokátor megépítése mellett foglal állást. Ettől kezdve a városban egyértelmű lesz, mert a mai szavazás végeredményét minden pécsi polgár név szerinti bontásban megismerheti. Kéri az elmondottakat figyelembe venni, és az összes következményt vállalni, mert ebben a formában ez így nem folytatható, és minden képviselőtársától kéri a tilalom megszavazását. Gonda Tibor: felhívja a FIDESZ frakció figyelmét, 12 percnél kevesebb idő áll rendelkezésükre hozzászólásokra. Ügyrendben megadja a szót dr. Révész Máriának. Dr. Révész Mária: kéri a levezető elnököt, ismertesse a hozzászólásra jelentkezők névsorát. Gonda Tibor: a kérésnek eleget téve felsorolja a hozzászólásra jelentkezőket: Meixner András, dr. Révész Mária, Dévényi Sándor, Majdik Miklós, Szőcs Sándor, Nagy Csaba és Erb József, akik a vita lezárását megelőzően jelentkeztek. Meixner András: a jelenlegi vita eléggé sarkalatos álláspontokat képviselő, egymással ellentéteket felvállaló csoportosulások között zajlik, inkább egyik oldalról a másikra átkiabálások hallhatók. Számára nem úgy tűnik, hogy a vita során – akár magukat is beleértve – bárki is törekedne a másik álláspontjának az elfogadására. Teszik ezt azért, mert a másik oldalról nem tapasztalnak semmiféle előrelépést, csakis a saját elgondolásokat hangoztatják. Más, ha ezt egy politikus, és más, ha civil polgár teszi. Minden elismerése azon civil szervezeteknek és civil vezetőknek, akik a saját álláspontjukat fejtik ki, és folyamatosan mennek előre, saját megfontolásaik

36 alapján. Ők adnak példát a következetességre. Azon gondolatokat próbálja megfogalmazni, amelyekben személy szerint is hisz. A radarról, változatási tilalomról és jogról beszélve szükséges a helyzetet egységes rendszerben végiggondolni. Biztos abban, hogy a radar Pécsre, vagy Dél-Dunántúlra kerülésének Magyarország minden politikai oldalának valamilyen köze van. A mindenkor kormányon lévőnek minden esetben intéznie kellett a nemzetközi kötelezettségből fakadó ügyeket. Egyetért Hoppál Péterrel, ezt tette a Horn kormány, a FIDESZ kormány, és ezt tette most is az MSZP kormánya. Amikor porszem kerül a gépezetbe, már nem csupán a szakmai, a honvédelmi érvek és nemzetközi megállapodások alapján döntenek, hanem különböző civil szervezetek, mozgalmak kezdeményezéseit is figyelembe kell venni, akik az egésznek csak egy szűk szeletét látják törvényszerűen, vagy csak ezt akarják látni. A politikusok is szeretnének népszerű döntéseket hozni, és nem szembe menni nagyobb csoportosulásokkal, ezért megesik, hogy nem megfelelően döntenek, és az egyébként fontos berendezések nem a legjobb helyre kerülnek. Mint ismeretes, ha erre a területre kellene helyezni a radart, a legmegfelelőbb helye a Zengőn lenne, mivel a területnek ez a legmagasabb csúcsa, innen a legjobb a rálátás mindenhova, nem szükségesek kiegészítő radarok, és nem kell nagyváros mellett kényszerből felépíteni egy olyan berendezést, amire egyébkén nemzetközi szerződések kötelezik az országot. A mai helyzetre nem lehet jó választ adni, mert korábban rossz válaszok voltak, a különböző politikai áramlatok különböző politikusai részéről. El kell mondani azonban, hogy a radar ügye, illetve a nemzetbiztonság ügy nem a helyi önkormányzat ügye. Erre hívja fel a figyelmet a honvédelmi miniszter levele, amelyet egymás között mondva, biztosan nem csak Szekeres Imre fogalmazott, hanem a Honvédelmi Minisztérium valamelyik jogásza, aki sokkal jobban ért a joghoz egy politikusnál. A levélben felsorolt jogi aggályok legalább annyira veendők komolyan, mint amennyire az az egészségkárosításra utaló szakvélemény, amelyet az ellenzéki képviselők, illetőleg a "Civilek a Mecsekért" Mozgalom képviselői osztottak ki számukra. Ebben hivatkoznak arra, azért kell változtatási tilalmat elrendelni, mert egészségkárosodás következik be. Bármely jogász elismerné, ha ezt a szakvéleményt akármelyik magyar, vagy európai bíróság felé, beadnák perdöntő bizonyítékként, hogy minden bíróság elutasítaná azzal, hogy egyedül a szakvélemény nagyon kevés a perdöntő bizonyítékhoz. Amiért neheztel saját kormányára, az az, hogy ezeket a dolgokat nem tette világossá. Nem a helyi képviselők ügye, hogy eldöntsék, mi az, ami egészségre károsító hatású és mi nem, mert e tekintetben laikusok. Ez valóban szakemberek feladata. Éppen ezért úgy gondolja, ha az egyik oldalon aggályos dolgokra figyelnek, akkor a másikon felvetődő aggályokra is figyelemmel kell lenni. Nem hagyható figyelmen kívül egy hivatalos állami szerv, a Honvédelmi Minisztérium jogászainak a véleménye, amely szerint alkotmányosan aggályos, ha egy önkormányzat nemzetbiztonsági érdekkel ellentétes döntéseket hoz. Márpedig a változtatási tilalom elrendelése e tekintetben aggályos.

37 Magyarországon úthálózat, hulladéktelep, radar és sok minden ellen szerveztek már tüntetést, de azért nem, hogy az országot biztonságosabbá tegyék. Senki nem vállalja a kellemetlenségeket, pont az önkormányzatiság jegyében. Azt kérik, csúsztassák be más önkormányzat területére, és akkor ők nagyon jól elvannak. Lehet azt mondani – amit Dévényi Sándor –, hogy szeretik a hazájukat, és segítsék is ebben a tevékenységben az országot, de ne itt építsék meg a radart. Régi magyar gondolat: "Életünket és vérünket, de búzánkat azt ne!" Ez így fölvethető, lehet ebben a szemléletben is gondolkodni, csakhogy egy kormánypárti képviselő néha be van szorítva bizonyos gondolkodási és mozgástérbe, még akkor is, ha ezt egy ellenzéki képviselő sokkal nehezebben tudja elfogadni, mert e tekintetben sokkal könnyebb a dolga. A választásokról készült statisztikákból látható, hogy a nagyvárosokban, illetőleg a megyékben már a pártokra szavaznak, és csupán egy-két százalékot hoz a személyes tekintély. Ebből kiderül, hogy általában az a képviselő, aki a saját pártjából kilóg, véleményével szembe megy, aki onnan kilép, és megpróbál utána más párt színeiben mandátumot szerezni, vagy akár civilként mire jut. A pártnak, szervezetnek kell hitelesnek lenni, és annak a testületnek kell megoldani a néha nehéz feladatokat is. Nem ért egyet Révész Mária e tekintetben elmondott véleményével. Páva Zsolttal egyetért, hogy amennyiben olyan álláspontot foglalnak el, amivel a kormányt kényszerítik követő magatartásra, és nem magukat, akkor ezzel feltehetően a radar építését, vagy egyáltalán a radar ügyet más pályára terelik. Mindent mérlegelve azonban ez szükségtelen. Ha figyelemmel kísérték Dévényi képviselőtársa hozzászólását, hogy az I. fokú hatóság hány helyen sértette meg az építési szabványt, és a fellebbezésben a város és számos civil mindezt leírta, akkor ezek alapján – aki jogszerűen gondolkodik – a másodfokú hatóságnak ezt figyelembe kell vennie, mert az I. fokú hatóság minden bizonnyal átsiklott egyes pontokon az építési szabványban. Bízni kell a magyar jogállamiságban, ő is ezt teszi. Úgy gondolja, II. fokon ezen kérdések megválaszolása nélkül nem lehet döntést hozni. Végül az MSZP frakció nevében egy amerikai elnököt idéz, aki azt mondta: "Ne azt kérdezd, hogy mit tehet érted a hazád, hanem azt kérdezd, mit tehetsz te a hazádért." Dr. Révész Mária: jelzi, visszalép a vita lezárása utáni frakcióvezetői hozzászólás lehetőségétől. Dévényi Sándor: a Honvédelmi Minisztérium által megírt levelet –- mintegy két órával ezelőtt – végre áttanulmányozhatták. Továbbra is állítja, hogy abban több csúsztatás és tévedés van. Juhász képviselőtársa szerint az ellenzék részéről nem volt eléggé alapos az áttanulmányozása, ő ennek ellenkezőjét mondaná. A miniszter leveléből még egyszer felolvassa a kérdéses mondatot:

38 "A rendeltetésével ellentétes a joggyakorlás, ha az önkormányzat az Alkotmányban biztosított jogalkotási hatáskörét arra használja, hogy valamely egyéb társadalmi (pl. honvédelmi, biztonságpolitikai, repülésbiztonsági) cél érvényesülését megakadályozza, ......" Miniszter úr téved, nem akadályozzák ezt a nagyon fontos honvédelmi szempontot, sem a biztonságpolitikai és a repülésbiztonsági célokat, hanem azt mondják: demokratikusan, alaposan vizsgálják meg, hol legyen ez a radar, és ne egy 160 ezres lakosú város belterületén, mert ilyenre nincs példa. Hivatkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által két évvel ezelőtt elmondottakra, amikor a Zengőről elkerült a radar, hogy társadalmi vitát fog nyitni és megvizsgálja azt a lokációt, amelyet mindenki elfogad a radar helyéül. Ez nem történt meg, tehát miniszter úr itt csúsztatott. A radar elhelyezésére a Dél-Dunántúlon számtalan megfelelő hely van: Dél-Alföldön Illancs; a Tenkes, Mórágy, Hármas-hegy, Zala megyében Liszó. Ezek megvizsgálása nem történt meg, és ezért van most bajban a kormány, mert nem áll rendelkezésére egy harmadik terv, nem teljesítették azt a demokratikus kötelezettségét, amit ráruháztak azzal, hogy megválasztották őket. Bretter Zoltán kifogásolta, hogy rosszul értelmezte miniszter úr levelének 3. bekezdését, melyet felolvas: "Az Étv. 62. § (2) bekezdése szerint tehát a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozóan a településszerkezeti tervek, a helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel együtt a honvédelmi miniszternek kell meghatároznia." Ez nem igaz, ugyanis az Étv. 62. §-a szerint az ilyen esetekben a szakminiszterek – a műemlékeket és a honvédelmi létesítményeket sorolja ide – határozzák meg az engedélyezés rendjét, és állítják föl az engedélyező szervezetet. Ők csak szakhatóságként szólhatnak bele abba, hogy az önkormányzat miként alkossa meg Építési Szabályzatát. Ez téves, ezért megkéri dr. Papp Judit jegyző asszonyt, értelmezze az Étv. 62. § (2) és (4) sz. bekezdését. Megkéri a kormányzó koalíciót, ne egy hazug eszme szolgálatába álljanak, hanem gondolkozzanak, és döntsenek pécsi polgárként ebben a kérdésben. Jelenleg a demokratikus közélet érvényre juttatásának egyetlen lehetősége az idő megszerzése, a változtatási tilalom elrendelésével arra, hogy a miniszterrel közösen határozzanak a további lépésekről. Dr. Tóth Bertalan: megkérdezi jegyző asszonytól, kíván-e azonnal reagálni a feltett kérdésre? Jelzi, tovább mennek a hozzászólásokkal, és azt követően válaszol a feltett kérdésre. Majdik Miklós: a kormányzó koalíció tagjai büszkének érzik magukat, mert azt gondolják, az a jó politikus, aki mindent meg tud magyarázni. Nem az a jó politikus, aki a politikai karrierjét félti, és annak érdekében, hogy a későbbiekben is jól politizálhasson, illetve képviselői mandátumhoz jusson, egy felsőbb akaratot hajt végre, hanem az a feladata a pécsi közgyűlésben lévő politikusoknak, hogy a pécsi lakosságot képviselje. Jelen esetben ezt

39 akkor tennék meg képviselőtársai, ha a változtatási tilalom elrendelése mellett döntenek. Nevetségesnek tartja a felsorakoztatott érvrendszert. Szőcs Sándor: ha megvalósul a lokátor, akkor a szocialista képviselők, de főként a vezetői és az SZDSZ két képviselője a felelős. Nemcsak a sugárzástól tartanak, de attól is, hogy a város célponttá válik, és a Mostari híd sorsára jut. A Tubes alatt terül el Pécs ivóvízbázisa. A hatástanulmány szerint a tettyei vízbázis fölé a karsztba üzemanyag-tartályt kívánnak építeni. Ezáltal több ezer ember ivóvize szennyeződik el. A központi radar mellett, a többi hegy takarása miatt réskitöltő radarra is szükség van. Amikor 2005-ben fel kellett adni a Zengővel kapcsolatos terveket, az addig alkalmatlan Tubes ideális helyszínné vált. Azt már tudják, hogy több ezren nem akarják a radart, de azt nem, hogy hány százan akarják. Kéri a Honvédelmi Minisztérium illetékeseit, valamint szocialista képviselőtársait, vegyék elő józan eszüket, a képviselőtestület pedig egyhangúlag szavazza meg a változtatási tilalom elrendelését. Követelik egy új helyszín felkutatását! Felelősséggel tartoznak a következő nemzedék egészségi állapotáért. Nem szabad bizonytalan, indoktalan, katonai – NATO – célokért egy nagyváros életfeltételeit rontani, és félelemben tartani. Egy nagyváros sorsa nem csak az ott élőket, azok elöljáróit, hanem az ország vezetőit A döntések is érinti. meghozatalának jogát a lakosok képviselőikre bízták azzal, hogy minden esetben a helyi közösség érdekeit képviseljék. Erre tettek fogadalmat, ez a kötelességük. Emlékeztet a hűségeskü négy utolsó sorára: "Megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Pécs város javát szolgálom." Nagy Csaba: idézi annak a mondatnak a második részét, amit a polgármester úr által kiküldött személy a képviselőknek szánt, de mégis meggondolta magát, és elharapta a végét. Ez pedig, hogy "Szégyelljétek magatokat!" Azért fontos ez, mert ami a Tubessel kapcsolatban zajlik ebben a városban, az a demokrácia csődje. Az pedig, hogy hozzászólása miért lesz rövid és kapkodó, a városvezető koalíció demokrácia-felfogásának a csődje. 17 éves hagyományt szüntettek meg azzal, hogy alapvetően lekorlátozták a képviselői felszólalási jogosultságokat. A képviselők egyenként 2 percet kaptak arra, hogy az egyes napirendi pontokhoz hozzászóljanak. Igaz, egy frakció esetében ez összeadódhat 28 percre is, de 2 percben beszélhetnek pl. a költségvetésről, és ma átlagosan 2 percben a Tubesről. 2005. december 17-én dr. Szili Katalin, az ország egyik közjogi méltósága – az Országgyűlés elnöke – a Pécs TV műsorában kifejtette, örül annak, hogy nem a Zengőn lesz a lokátor. (Juhász képviselő figyelmébe ajánlja!) A szocialista politikus úgy vélte, hogy a csaknem 20 Mrd Ft értékű beruházás csak akkor támogatható, ha nem okoz környezeti károkat a Tubesen. Szili Katalin szerint a lokátor miatt Pécs városa nem lesz katonai célpont. Szerették volna, ha a rendszerváltás ünnepén Szili Katalin részt vesz a népszavazáson. Úgy gondolja, a demokráciában a város egyik egyéni képviselőjétől az Országgyűlés elnök-asszonyától ez elvárható lett volna.

40

A közjogi méltóságok közül Gyurcsány Ferenc által 2006. november 23-án elmondottakat idézi azzal kapcsolatosan, hogyan került a Zengő kijelölésre: "Nem felelt meg ugyanis annak az alkotmányos követelménynek az a döntés, hogy a környezet állapotát csak akkor szabad sérteni, ha semmilyen más megoldással, vagy alkotmányos érdek nem elégíthető ki." A miniszterelnök kifejtette, két dolgot kell egyszerre védeni: az emberek hétköznapjait és a természeti környezetet. Tovább idézi: "Szakítani kívánunk azzal a gyakorlattal, amely a Zengő engedélyezése folyamán meghonosodott, melyek szerint érdemi, helyi, civil, szakmai, társadalmi egyeztetés nem előzte meg az engedélyezést." Az MSZP frakció következetességére utalva idézi dr. Toller László polgármester által 2005. november 24-én elmondottakat. A kérdésre: "Mit szól, hogy a Tubesre kerül a radar?"- válasza volt, hogy: "Támogatom." A Népszabadságban megjelent cikkből idézi saját magát: "Nem örülök annak, hogy a radart a Tubesen építik fel." Ehhez képest a megválasztott Juhász István MSZP városi elnök a helyi választási kampányban, tavaly ősszel az Értelmiségi Klubban tartott egyik vita során azt mondta, hogy nem lesz a Tubesen radar. Ehhez képest ma elmondta azt, amit elmondott. Lehet, hogy kérése radikálisan hangzik, de a MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők legyenek szívesek, a pécsi polgárokat tiszteljék meg, és ne nézzék hülyének! Dr. Tóth Bertalan: felhívja a figyelmet, hogy 2 órája tart a vita. Megadja a szót Erb Józsefnek. Erb József: nincs egyedül, aki a városban nagy érdeklődéssel figyelte a vitát. Csodálja az MSZP képviselőit, milyen mélységekbe és magasságokba képesek emelkedni. Meixner képviselőtársa filozofikus magasságba emelkedve próbálta szemlélni a Tubes hegycsúcsot, radarállomás nélkül, mert így sokkal szebben mutat. Az egész ügyet kétségbeesetten próbálják relativizálni, azt a szigorú tényt – a túloldali frakció viselkedéséből, de főleg a levélből úgy tűnik számára –, hogy a kormányzat szándékában áll megépíteni a radart. Pécsett a Magyar Kormány egy radart fog építeni, a pécsiek teljes ellenkezése ellenére, és annak ellenére, hogy 40 ezer ember vette a fáradságot, hogy leszavazzon. Véleménye szerint az önkormányzat egyöntetűen nem akarja, csak a túloldal, az MSZP frakciót és az SZDSZ két tagját megzsarolták, s ezért nem tesznek meg mindent, nem hagyják jóvá a változtatási tilalmat. A pécsiek erre csak nemet tudnak mondani, mert nem fogadják A politikaiel.karrier, a haza védelme nem csak azon múlik, hogy a párt milyen pozíciókat oszt ki, hanem hogy a választók milyen véleményt alkotnak 3 év múlva. Ezzel kapcsolatban a NATO-ról de az MSZP-ről is megvan a véleménye. Végezetül néhány véleményt kíván felolvasni a radarról és Pécs városáról: Egy olasz publicista írja, aki tanító és kutató is: "Magyarországról, KözépEurópáról is írok. Tanultam Budapesten és dolgoztam Pécsen, 9 hónap alatt tavaly, és érdeklődtem a radar témára. Imádom a várost. Írtam cikket a

41 NATO-ról, és szeretnék tudni valamit. Bocsánatot kérek, ha én magyarul nem jól beszélek. Sok időt töltöttem Magyarországon, amikor ott voltam, nagyon jól éreztem magam. Remélem visszajönni hamarabb, és nem látni a radart. Üdvözlöm Önöket! Tisztelettel: Giovanni Lanza." Dr. Tóth Bertalan: jelzi, a vita lezárása megtörtént. Felhívja képviselőtársai figyelmét, hogy frakciónként 5-5 perc, a frakcióval nem rendelkező szervezetek számára pedig 2-2 perc a hozzászólási lehetőség. Mielőtt a frakciók megkapnák a szót, felkéri jegyző asszonyt, válaszoljon a feltett kérdésre. Dr. Papp Judit: Dévényi Sándor képviselő mondatai megállják a helyüket. Ebben a honvédelmi miniszter véleménye megegyezik jogi álláspontjukkal. Az Építési Törvény felhatalmazza a Kormányt rendeletalkotásra a sajátos építményfajták tekintetében, hogy szabályozza az ezekre vonatkozó hatósági engedélyezési eljárást. Ez meg is történt a 40/2002. (03. 21.) sz. kormányrendeletben. Az Építési törvény további átmeneti rendelkezése teljesen egyértelmű: "Felhatalmazást kap a miniszter, – ez természetesen nemcsak egy miniszter, hanem mindenki saját ágazati minisztere (felsorolás következik) – hogy rendelettel alkossa meg a megfelelő szabályokat". Az Építési törvény (4) bekezdése még hozzáteszi, – amire a Honvédelmi Minisztérium levele is hivatkozik – hogy: "A sajátos építményfajtákra - és van egyéb is benne - a szabályozási feladatokat az építményfajta szerinti illetékes miniszter A levélben szereplő és idézett rendelkezések tehát pontosak és helytállóak. gyakorolja." Dr. Tóth Bertalan alpolgármester átadja az ülés vezetését Tasnádi Péter polgármesternek. Tasnádi Péter: a vita lezárását követően 5 perces hozzászólásra megadja a szót Kővári Jánosnak, az Összefogás Pécsért Egyesület képviseletében. Kővári János: Bretter Zoltán képviselőtársa most nyugodt, mert a honvédelmi miniszter mégiscsak pontosan idézett. Ő nem ülne ilyen nyugodtan. 2005. óta – amióta a Kormány elrendelte a Tubesre a radar tervezését, előkészítését, telepítését – havonta emelték fel szavukat, a közgyűlésen is, a civilek az utcán, és közmeghallgatást kérve. A kormányzó koalíció a közmeghallgatást sem akarta, így azt csak aláírásgyűjtés után lehetett elrendelni. A kért népszavazást is csak akkor rendelték el, amikor a 20.000 aláírás összegyűlt. Amikor először felvetették, hogy az építési engedély jogszabálysértő, azt mondták, nem így van. Később kiderült, hogy jogszabálysértő, és akkor elfogadták a fellebbezést. Valami oknál fogva számos honvédelmi szakértő, sugárbiológus, sugárfizikus, építész szakmához értő szakember is megjelent Pécsett, akik elmondták szakvéleményüket. Mégsem jutott el a fülükig az, amit összefoglaltak. Nem vesznek tudomást arról, hogy most már ötödször foglalkozik a közgyűlés a változtatási Jegyző asszony tilalommal. elismerte, hogy az önkormányzatnak joga van ilyen rendeletet hozni, ezért nem érti, hogy ezt több képviselőtársa miért vitatta el,

42 és fogadja el azt az összefoglalást, amit a Honvédelmi Minisztérium jogásza "hordott össze". Kérdése, ha most nem lesz rá lehetőség, akkor a sajtónak, vagy a választópolgároknak miért nem hiszik el, hogy a pécsiek nem akarják a radart? Miért azt keresik, hogy mikor és mivel lehet megmagyarázni azt a gyáva tettet, amit végrehajtanak. Most megpróbáltak ehhez indokokat találni, felolvasták a honvédelmi miniszter levelét, amely meglehetősen zavaros, majd a jogászok megfejtik. Miért bújnak mindig valami mögé? Miért nem vállalják azt személyesen? Névszerinti szavazást kér az ügyben, mert abból majd látható lesz, – nem párt mögé bújva – miért nem teszi meg azt a lépést, amire a képviselőknek lehetőségük van, miért nem vállalja ennek a felelősségét? Miért nem néz szembe a választóival? Miért attól fél, hogy a választói az utcán megvárják és megkérdezik tőle és képviselőtársaitól? Miért tart attól Bretter képviselőtársa, hogy kiabálnak vele a választók? - Mert nem szereti, ha kiabálnak vele. Ez is eléggé dölyfös gondolkodás. Tasnádi Péter: kéri a jelenlévők türelmét, hallgassák meg a hozzászólót. Felkéri a képviselőt, folytassa. Kővári János: megismétli kérdését: miért próbálnak mindig elbújni valami mögé, és miért nem vállalják, hogy tehetetlenségükkel, vagy más módon hozzájárulnak ahhoz, hogy megépüljön a Tubesen a radar. Ehhez nem járulnak hozzá. Juhász István képviselőtársa elmondta, nem csak így lehet megakadályozni, hanem úgy is, hogy a köztársasági elnök urat fölviszik sétára, meg kikötözik magukat. Ők jogi úton szeretnék ezt megakadályozni, nem polgári engedetlenséggel. Ha szükségessé válik, akkor kénytelenek lesznek ezt is megtenni, de törvénytisztelőknek tartják magukat, ezért kérése, a törvényeket próbálják meg jogszerűen alkalmazni, a pécsiek Szőcs Sándor képviselőtársa már elmondta, a képviselők arra esküdtek föl, érdekében. hogy pártatlanul a pécsiek érdekét kívánják szolgálni. Nem fogadható el Meixner képviselőtársa azzal érvelt, hogy a pártjuk miatt választották meg őket, és e mögé bújva a pártjuk által kiadott utasítást – a régi tanácsrendszerhez hasonlóan – végrehajtják. Az önkormányzatiság azt jelenti, egy önkormányzatnak joga van arra, hogy a saját területén rendelkezzen és védje a pécsiek érdekeit. Nem ért egyet azzal, hogy a kérés a honvédelmi érdeket sértené, mert egyetlen szakember sem jelentette ki, hogy csak a Tubesen lehet elhelyezni a radart. A Kormány tagjai, és Dévényi képviselőtársa által említett szakemberek is több helyszínt javasoltak. Végül arra kéri polgármester urat, az MSZP frakciót az SZDSZ frakcióval együtt, hogy felelős döntést hozzanak. Ha úgy dönt, hogy nem szavazza meg a változtatási tilalmat, akkor álljon a választói elé. Dr. Révész Mária: a FIDESZ-KDNP frakció képviseletében elmondja, a jogszerű lehetőségeket illetően az utolsó felvonás utolsó jelenetéhez érkeztek. Volt itt már minden, kommunikációs trükkök, kibújási lehetőségek, amit meg is ért. Mindkét oldalon kaptak a fejükre mindent, aminek volt, vagy nem alapja, már nincs idő vitatni.

43 Megjegyzi, Juhász István képviselő úrnak az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos fölvetése nem volt méltányos, hiszen ennek a frakciónak, pártnak nincs egyéni képviselője a városban. A terület egyéni képviselője dr. Szili Katalin viszont – az Országgyűlés elnöke, közjogi méltóság – mintha teljes mértékben kimaradt volna a történetből, nem hallotta hangját az ügyben. Azt sem, hogy felszólalással élt volna, egyáltalán meghallgatta, válaszolt és segített volna a radar Tubesre történő telepítését ellenző Demokrácia-felfogásuk rendkívül érdekes. Meixner képviselő úr előadása választóinak. egy "pártkatona" őszinte vallomásának tekinthető. Valamennyire megérti őt és tiszteli az őszinteségét, de azért felhívja a figyelmet, a képviselők nem arra tettek esküt, hogy valamelyik pártot, hanem hogy pártatlanul Pécs város polgárainak javát szolgálják. Mérlegelni kellene, ha tényleg ilyen szigorú a párt, akkor melyiket válasszák: a város javát, vagy a további politikai karriert. Utal arra a mondatra, hogy: "Ne kérdezd, hogy mit tehet érted a hazád, hanem azt kérdezd, hogy te mit tehetsz a hazáért." Fordítsák meg: Ne kérdezd, hogy mit tehet érted a város, hanem azt kérdezd, hogy mit tudsz te tenni a városért. Most meg lehet nyomni a gombot a változtatási tilalomért. Kéri képviselőtársait, legyenek bátrak, mint nagybecsű főnökük, és vállalják a név szerinti szavazást, és szavazzák meg a változtatási tilalmat. Tasnádi Péter: 2 perces időkeretben megadja a szót dr. Füredi Péternek. Dr. Füredi Péter: a városvezetés oldaláról több képviselőtársa is elmondta, nem ért egyet azzal, hogy a Tubesre kerüljön a lokátor. Nem egy jó helyszín, nem a legmegfelelőbb. Számos indok és ok elhangzott, amelyeket nem kíván megismételni. Elhangzott az is, hogy nem a változtatási tilalom a megakadályozás eszköze, hanem vannak más eszközök is. Ez igaz, de most ez az eszköz áll rendelkezésükre az ügy érdekében. Meg lehet szavazni, még akkor is, ha van más eszköz. Nem kell egymásra mutogatni, személyeskedni, egymást minősíteni, sőt még az se fontos, hogy korábban ki mit mondott, ki értett egyet, ki hogyan változtatta meg álláspontját. Feltehetően voltak indokok, amelyek álláspontváltoztatáshoz vezettek. Véleménye szerint most az ügy a fontos, és az, hogy ki hogyan szavaz. Az MDF konzervatív pártként nem igazán tartja elfogadhatónak, hogy tagjait fákhoz kötözze, felhívást tegyen közzé. Az Alkotmányt, a hatályos jogszabályokat betartva kell lépni, melynek egyik eszköze a változtatási tilalom elrendelésének megszavazása. Kéri képviselőtársait, fogjanak össze, és szavazzák meg. Tasnádi Péter: megadja a szót 5 perces időkeretben Juhász István bizottsági elnöknek. Juhász István: a 2 órás vitában elhangzottak alapján egy dologban mindannyian egyetérthetnek, és biztosak lehetnek: a radarnak igenis van káros hatása, legalábbis, ami a politizálást, a kommunikációt és a megnyilvánulásokat illeti. Ez az egyetlen, ami ma tény, ugyanis az ő oldalán ülnek a hazugok, a gyávák, tehetetlenek, az önteltek, az alkalmatlanok,

44 valamint az árulók. Ezek a jelzők hangzottak el a másik oldalról, ahol ülnek a csalhatatlanok, a magabiztosak, a mindentudók, azok, akik pontosan tudják, hogy a város érdekeit hogyan kell képviselni, és azok, akik a teljes város érdekeit egyöntetűen és egységesen képviselik. A radar ügyben – nem a változtatási tilalomról beszél – a város lakossága legalább három csoportra osztható: ellenzőkre, közömbösökre és támogatókra. Nyilvánvaló, a támogatók része minimális. Azzal azonban egyet kell érteni, hogy a lakosság jelentős része a radar kérdésében közömbös. Ez azt jelenti, amit a népszavazás eredménye hozott. Ma nem lenne miről beszélni, "Sólyom-radarról" sem, ha ez a népszavazás érvényes és eredményes lett volna. Mindezek ellenére úgy gondolja ......... Tasnádi Péter: kéri képviselőtársait, frakcióvezető asszonyt is, szíveskedjék figyelni, a vita során őket is végighallgatták. Juhász István: folytatja hozzászólását. Lehet "Juhász-radar" is, de nem ő volt az, aki ezt vállalható kompromisszumnak nevezte ország-világ előtt, hanem a köztársasági elnök, aki az ellenzék támogatásával került oda. Nem igazán következik ebből, hogy az a gyáva, aki a változtatási tilalom kérdésében nemmel szavaz, hanem az a bátorság, ha vállalják egy bizonytalan, legalábbis jogi szempontból az önkormányzatiság, a jogalkotás és a törvényesség elvét. Úgy tűnik, a bátorság és a gyávaság kérdése a két oldalról másként látszik. Feltehetően ebben soha nem fognak egyetérteni, csak arra kíváncsi, ha egyszer a Tubes-ügy lezajlik, akkor mit talál majd Kővári János arra, hogy a saját népszerűségét erősítse ebben a kérdésben. Ez volt ma tőle a leginkább személyeskedő kérdés. Tűrték a hazugozást, a gyávázást, a tehetetlenséget, úgy gondolja, ennyit ő is megengedhetett Összegezve, a jelenlegi napirendi pont a változtatási tilalomról szó. Bátorság, magának. ha azt mondják, a továbbiakban is a jog mellett és a jog viszonylatában kívánnak politizálni. Megjegyzi, lehet, hogy a vele szemben ülők nem tudják és lehet, hogy nem így vannak vele, de ők nemcsak pécsi polgárok, hanem magyarok is. Tasnádi Péter: ismételten megkéri a jelenlévőket, kísérjék figyelemmel a hozzászólót. Juhász István: idézhetne a haza bölcsétől, hogy: "A haza mindenek előtt!", de nem hoz Máté Evangéliumot, nem kíván kődarabbal a nyakában a tenger mélyére sem merülni, mert véleménye szerint ezen idézetek egyikének sincs itt a helye. Bejelenti, részükről nem fogják megszavazni a változtatási tilalmat, és nem kívánnak többet ezzel a kérdéssel foglalkozni. Tasnádi Péter: személyes megtámadtatás révén megadja a szót Kővári Jánosnak. Kővári János: nem őt bántotta meg Juhász István, hanem a pécsieket, mert "ledegradálja" az ügyet személyeskedésre, pártoskodásra. Ügyrendben indítványozta a név szerinti szavazást, ezt továbbra is fenntartja.

45 Tasnádi Péter: közbeveti, erre sor kerül, ha eljutnak odáig. Kővári János: hozzászólását Juhász képviselőtársához intézve folytatja: ők megtanulták, hogy ha valamit mondanak, akkor az "igen" valójában legyen "igen", vagy a "nem" az meg "nem". Képviselőtársa a választási kampány során, több ember előtt azt mondta, hogy a Tubesen nem lesz radar. Tasnádi Péter: 2 percre megadja viszontválaszra a szót Juhász Istvánnak. Juhász István: azt gondolta, hogy a frakciók 5 perces hozzászólásaival a kérdést lezárták. Kővári Jánosnak ajánlja, nézze meg magát, ahogy ül a helyén, és őt figyeli, mert a testbeszéd sok mindent elárul. A személyeskedő kérdésére nem kíván személyes választ adni. Ezt a zavart és cirkuszt egyszer s mindenkorra be kellene fejezni. Tasnádi Péter: kéri képviselőtársait, térjenek vissza a napirendhez. Jelzi, hogy Kővári János név szerinti szavazásra irányuló módosító indítványáról szavaznak majd elsőként, de előtte Révész Mária frakcióvezető asszony ügyrendben kért szót. Dr. Révész Mária: felhívja a polgármester figyelmét, utasítsa rendre személyeskedésért Juhász képviselő urat. Tasnádi Péter: megköszöni a felhívást, ez megtörtént. Ügyrendben szót kért Trombitás Károly. Trombitás Károly: kérdezi, hogy az viszontválasz lehetősége ilyen esetekben?

SZMSZ-ben

hol

található

a

Tasnádi Péter: válasza, hogy személyes megtámadtatás révén, ahogy Kővári Jánosnak, úgy Juhász Istvánnak is megadta a szót. A vita lezárását javasolja, és szavazást kér Kővári János név szerinti szavazásra irányuló indítványáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 15 nem ellenében, 1 tartózkodással az indítványt a közgyűlés elfogadta. Jelzi, név szerinti szavazás következik, amelynek a feltételeit kéri megteremteni. A név szerinti szavazást az önkormányzati rendeletről, valamint annak határozatáról, a változtatási tilalom elrendeléséről kéri. Felkéri jegyző asszonyt a névsor olvasására. Dr. Papp Judit: a képviselői névsor szerint haladva lebonyolítja a név szerinti szavazást; a képviselők nyilatkozatát a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja, és eredményéről a levezető elnököt Kéri a polgármestert az eredmény kihirdetésére. tájékoztatja.

46 Tasnádi Péter: megállapítja, hogy a közgyűlés 17 igen szavazattal, 23 nem ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a rendeletet nem fogadta el. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó lista a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete. A szavazást követően 13:50-14:50h-ig ebédszünetet rendel el. Ebédszünet után: Dr. Tóth Bertalan: bejelenti, hogy a kérdésekre kerül sor. K é r d é s e k: dr. Révész Mária képviselőasszony kérésére a kérdések szó szerint kerülnek a jegyzőkönyvezésre. Tasnádi Péter: „megkérem Csizi Pétert, tegye fel a kérdéseit.” 1/a.) Csizi Péter: „három kérdést jelentettem be, úgyhogy az elsővel szeretném kezdeni. Öntől szeretnék kérdezni. Azt szokták mondani, hogy az ígéretetekkel tele van a padlás. Hát hogyha megnézzük a Pécsen történő autópályák ígéretét, akkor azt is elmondhatjuk hogy nemcsak egy padlás hanem egy egész tömbház padlása is televan. Én azonban nem szeretnék most az elmúlt 16 év ígéretein végigmenni, pusztán arra vagyok kíváncsi, hogy áll, hol áll most az autópálya, autóút, gyorsforgalmi út kérdése. Úgyhogy ezért csak elsőként a közelmúlt nyilatkozatait néztem át, és egy kicsit megzavarodtam. Legelőször egy szórólap került a kezembe. Ez az ön választási szórólapja, ahol ön határozottan az ígéretei első pontjában így nyilatkozik: 2009-ig az M6, 56 kétszer kétsávos gyorsforgalmi út elkészül teljes hosszában Dunaújvárostól Pécsig. Akkor ez körülbelül - egy kicsivel több mint fél éve volt, tavaly ősszel – nem igazán tudtam eldönteni, hogy most itt egy felelőtlen kampányígéretről van szó, vagy pedig egy komoly kormánypárti politikusnak, kormánykörökből származó, megbízható információjáról. De természetesen, mint Pécsiként örültem, hogy esetleg 2009-re már gyorsabban le lehet jutni a fővárosból. Azonban most már egy kicsit a közelmúltba jövök, és ahogy telt az idő, úgy veszem észre az ön nyilatkozataiból is tisztelt polgármester úr, hogy már óvatosabban nyilatkozik. Május 29-i Dunántúli Naplóban az elmúlt időszak eseményeit taglalta, és itt már „jóvalta” árnyaltabban fogalmaz. Idézem: biztosat csak már akkor mondok, ha az út átadásán pezsgőzünk, miután átvágtuk a szalagot, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter megígérte, hogy 2010 első negyedében végre elkészül Dunaújváros-Szekszárd-Pécs szakaszán az út. Pontosan nem lehet tudni, hogy milyen útra gondol a polgármester úr, persze ugye azt gondolhatnánk, hogy egyértelmű, az autópályáról és a gyorsforgalmi útról van szó. De hogyha tovább megyünk, és nézzük a

47 nyilatkozatokat, szintén nemrég a Pécsi Hírekben az Önkormányzatnak az újságában, Dobrev Klára miniszterelnök felesége is nyilatkozott a várva várt 6-os úttal, M6-sal kapcsolatban. Miniszterelnök úr felesége úgy nyilatkozott, hogy egyértelmű cél, hogy 2010-re Pécsre érjen az autópálya. Ebből a nyilatkozatból meg már autópályát hallunk. Ha már a nyilatkozatokból és újsághírekből nem lehet egyértelmű álláspontot kapni, akkor úgy gondoltam, megnézem az ön parlamenti felszólalásait, abból esetleg tudunk majd valami érdemit. De a Magyar Országgyűlés hivatalos honlapja szerint ön még nem szólalt fel az Országgyűlésben, úgyhogy most itt van a lehetőség, hogy kérdezzek. Hogyan áll most jelenleg az M6-os vagy 56-os út? Mit várhatunk? Én nem merek most időpontot kérni, hiszen azt hiszem az időpontok ígéretéből már mindenkinek elege van, én arra lennék kíváncsi, mit tesz ön, ha már a Parlamentben nem szólt hozzá, de mit tesz ön, hogy ezt az régi infrastrukturális problémát végre megoldja a kormányzat, és milyen módon fog megoldódni?” Tasnádi Péter: „A kérdésére az alábbi választ tudom adni. Természetesen a Parlamentben, ha szükséges hozzá fogok szólni. Ha jól tudom, van sok parlamenti képviselő aki akkor is hozzá szól, amikor nem kellene. Én nem ezt a taktikát szoktam választani. Egyenlőre, jelen körülmények között nem hiszem, hogy a Parlamentben kellene szólni. Tájékoztatnám önt, a kezemben Fleischmann Balázs infrastruktúráért felügyelős szakállamtitkár úrnál tartott egyeztetésről készült jegyzőkönyvet, amelyik az M6-os autópálya II. és III. fázisának tárgyában tartott megbeszélésről szól. Ezen a megbeszélésen az alábbiakban állapodtak meg a résztvevő felek: az M6-nak a III. fázisa az Országgyűlés 25/2007.(03.20). határozatában, tehát ez évi határozatában, megadott felhatalmazás alapján 2007. április 11-én megkezdődött. Az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly közötti szakaszának, és az M60-as autópálya Bóly-Pécs közötti szakaszának PPP konstrukcióban történő koncesszió átadására vonatkozó közbeszerzési eljárás, M6 III. fázis 79 km részvételi szakasza. A részvételi jelentkezés határideje május 21. volt. A jelentős nemzetközi érdeklődés mellett a következő, érdeklődés mellett öt konzorcium adta le pályázatát. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közbeszerzési Bizottsága 2007. június 8-án dönt, tehát holnap dönt arról, hogy melyik az a maximum három pályázó, akit felkér az ajánlatok megtételére is. Ajánlati szakasz ugyanezen a napon, tehát holnap kezdődik. Ajánlati szakasz eredményhirdetése, ami egyben a közbeszerzési eljárás nyertesének kihirdetését is jelenti, 2007. októberében várható. Az ajánlatkérő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a nyertes pályázóval a koncessziós szerződést a részvételi felhívásban meghatározott időpont szerint várhatóan 2007. novemberében, a szerződés az Országgyűlés általi a fenti országgyűlési határozat szerinti jóváhagyása után köti meg, így az építkezés még ebben az évben megkezdődhet. Az M6-nak a II. fázisa az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszának, M6 II. fázis 67 km, PPP konstrukcióban történő koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás kiírására, azaz a részvételi szakasz meghirdetésére 2007. szeptemberében vagy októberében kerülhet sor. Az Országgyűlésnek az államháztartásról szóló 1992. évi törvénye alapján megadott felhatalmazása után. Az eljárás nyertese kihirdetésének várható időpontja 2008. májusjúnius. A közbeszerzési eljárás ebben az esetben is hirdetmény

48 közzétételével induló tárgyalásos eljárás lesz. A Nemzeti Infrastruktúra ZRt. tájékoztatása szerint az adásvételi szerződések megkötéséből illetve kisajátítási eljárásokból álló területszerzési tevékenység 2008. májusára befejeződhet. A fentiek szerint tervezett ütemezése biztosítható, az építési munkálatok legkésőbb 2008. szeptemberében történő megkezdése, és a II. fázis 2010. márciusi átadása azaz forgalomba helyezése. Ezt követően az államtitkár úr tájékoztat arról, hogy ebben a folyamatban a Parlamentnek milyen kapcsolódási pontjai vannak, tehát hol mikor milyen parlamenti megerősítés szükséges még ehhez, amelyet természetesen ha szükséges, akkor egyéni hozzászólásaimban meg fogok tenni a parlamenti ülésen. Tehát szeretném megnyugtatni, hogyha szükséges akkor hozzá fogok szólni. Én úgy gondolom, hogy ez a jelenlegi helyzetkép, amelyet a szaktárca államtitkára adott át, egy megbeszélésnek a eredményeit tartalmazza, ismételten azt jelzi, amelyet két hónappal ezelőtt Kóka János gazdasági miniszterrel együtt bejelentettem a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban sajtótájékoztatón, hogy az M6-nak a teljes szakaszon történő átadása 2010. márciusára várható, ez még ,hozzá szeretném tenni, még mindig jóval korábbi időpont, mint a FIDESZ kormány 2013. utánra tervezett. Köszönöm szépen. Várom a második kérdését.” 1/b.) Csizi Péter: „köszönöm szépen, de már volt 2006-os ígéret az MSZP kormánytól. Rátérnék akkor a másik kérdésemre amit Sík László Lajostól szeretném föltenni. Tulajdonképpen arról van szó, hogy több panasz érkezett illetve a Dunántúli Napló is már foglalkozott azzal, hogy az újhegyi városrész egyetlen grundjáról, szabad területéről az utóbbi időben többször már elküldték a gyerekeket és illetve a sportolni vágyó felnőtteket, fiatalokat. Itt a Bor utca által határolt szabadidőparkról van szó. Most az utóbbi időben már ezt a területet kerítés és kulcsos kapu zárja el. Kérdezem, hogy mi akadályozza, mi az indoka a korlátozásnak, illetve mikor van egészen pontosan nyitva a terület? Az információim szerint, amit ön nyilatkozott, hogy például vasárnap egész nap zárva van a terület, ezt az ön szavaival olvastam az említett cikkben. Érdekes, hogy pont vasárnap, amikor a legnagyobb igény mutatkozna egy szabadidőpark nyitva tartására, akkor van zárva. Tehát kérdezem, hogy mik az indokok az elzárásra, és akkor most egészen pontosan, itt a Közgyűlés előtt, hogy akkor mi a pontos nyitva tartás?” Sík László Lajos: „Tisztelt képviselő úr! Először is ez nem egy grund. Grund volt, de szabadidőpark. A kérdés feltevésére akár azt is mondhatnám, hogy egy meghatározott időn belül majd írásban válaszolok. De én megértem fiatal lendületét, és aggodalmát egy vélt vagy jogosnak ítélt korlátozással szemben. Ezért én úgy gondolom, hogy a közalapítvány elnökével történt egyeztetés után, elmondom ezeket a tényeket. Mint köztudott, - és ön is említette, hogy az újhegyi szabadidőparkot - a közalapítvány az Újhegyi Városrészéért építette, építi, használója, üzemeltetője az egész parknak. Valamint az általa épített létesítményeknek tulajdonosa, mind a szabadtéri színpad, a sportpálya és egyéb elemek. A szabadidőpark két részből áll, éspedig egy játszótérből valamint a parkból, amely ugyancsak két egységre tagozódik. Ez pedig a szabadtéri színpad és a kézilabdapálya. A játszótér időkorlátozás nélkül vehető igénybe. Reméltük, hogy a játszóteret a kihelyezett játszószerek ismeretében kizárólagosan csak egy

49 cselekményforma által behatárolt életkorúak – itt gondolok a 10-12 éves korúakra – veszik igénybe, és nem e korosztály feletti erős embereknek a gyülekezőhelye, a vele járó rongálásokkal, tiltott üvegekkel. társkapcsolati formás közzétételével, akár a szomszédok örömére is, késő esti órákban. Tévedtünk, de ezt kezelni fogjuk. A park védelme érdekében megfigyelő kamerarendszer működik, mellette a terület valójában a nyári időszakban 20.00 órától egyéb időszakokban 12.00-06.00 óráig zárva tart. Nyitvatartási ideje alatt a parkot pihenés céljára bárki igénybe veheti, aki betartja a viselkedés alapnormáit, mellőz minden károkozást. A szabadtéri színpad és sportterület rendezvény céljára használatba vehető, itt a kuratórium álláspontja szerint a politikai rendezvények kivételével, és felhatalmazás alapján a kuratórium elnökének írásbeli jóváhagyása után, a jogszabályoknak meghatározott módon, azok akik a gazdasági tevékenységet folytatnak ezen a területen természetesen térítéssel, köztér esetén térítésmentesen vehető igénybe. Természetesen a rendezvény alkalmával okozott károk megtérítésének költségeinek viselése mellett. A telekszomszédok és a környező épületek lakóinak rendszeres kifogása és kérelme alapján, az igénybe vevő fiatalok sporteseménynek, játéknak nevezett tevékenysége, amely a kerítés, a labdafogó rácsok egész napos ütemes rugdalására terjed ki, a közalapítvány szabályokat vezetett be. E szabályok értelmében a sportpálya használata mindenki részére, itt érthető a lakosság széles skálája, korosztály nélkül hétfőtől szombatig, tehát a vasárnap kivételével, minden nap 16.00-18.00 időszakban igénybe vehető. Bizonyára egyetért azzal a képviselő úr, hogy óvni, védeni kell az értékeinket, kompromisszumokkal kell szabályozni a mások igényeit is, és ezért a tisztelt képviselő urat kérem, hogy a 43-as híradóból valamint egyéb magánérdekeltségű sajátos hírközlő eszközökből való információkat figyelmen kívül, az általam adott választ elfogadni szíveskedjék.” Tasnádi Péter: „szíveskedjen harmadik kérdését feltenni.” 1.)c Csizi Péter: „a harmadik kérdésemet pedig dr. Hudvágner tanácsnokúrhoz szeretném feltenni, ami így hangzik. Milyen hivatalos elfoglaltsága volt múlt hét csütörtökön, azaz 2007. május 21-én délelőtt illetve reggeli órákban, ami miatt ugye határozatképtelenné vált a rendkívüli Közgyűlés.” Dr. Hudvágner Sándor: „köszönöm a kérdést. Élek az SZMSZ adta lehetőséggel, 15 napon belül írásban fogok válaszolni” Tasnádi Péter: „megkérem dr. Hoppál Pétert, hogy a kérdéseit szíveskedjen feltenni.” 2/a) Dr. Hoppál Péter: „a már ismert kérdést szeretném feltenni, Meixner András bizottsági elnök úrhoz jelesül, hogy 2007. május 31-én a délelőtti rendkívüli Közgyűlés időpontjában milyen hivatalos elfoglaltságon vett részt?” Meixner András: „képviselő úr, ugyanolyan hivatalos elfoglaltságom volt mint most van Dévényi, Lengvárszky, Füredi, Bognár, Mellár képviselő uraknak, illetve amilyen szokott lenni önöknek 6.00 óra után amikor a TV már nem közvetíti egyenesben az adást.”

50

Tasnádi Péter: „megkérem dr. Hoppál Pétert, hogy a második kérdését szíveskedjen feltenni.” 2/b.) Dr. Hoppál Péter: „ki-ki ítélje meg a válasz tartalmát. dr. Schmidt József tanácsnok úrhoz szeretném hasonlóképpen feltenni tehát a kérdést, hogy május 31-én délelőtt a rendkívüli Közgyűlés időpontjában milyen hivatalos elfoglaltsága volt, ami miatt sajnos nem tudott részt venni a Közgyűlésen?” Dr. Schmidt József: „általam nagyra becsült képviselő úrnak válaszolva azt mondhatom, hogy az abszolút SZMSZ-nek nem megfelelő kérdését, én azért megválaszolnám, a 15 napon belül az SZMSZ lehetőségeivel élve írásban. Ennek ellenére mondom, hogy a kérdés abszolút nem felel meg az SZMSZnek, ennek ellenére a választ természetesen meg fogja kapni.” Tasnádi Péter: „következő kérdését Gáspár Gabriella jelezte...” Dr. Hoppál Péter: „bocsánat polgármester úr, még volt egy harmadik kérdésem.” Tasnádi Péter: „Hoppál Péternek van még egy kérdése.” 2/c.) Dr. Hoppál Péter: „úgy látom Gonda Tibor alpolgármester úr jelenleg nincs a teremben, akkor esetleg a kérdések végén, amikor ő visszatér feltenném neki a kérdést.” Tasnádi Péter: „jó köszönöm, egy hivatalos programon van a Művészetek Házában alpolgármester úr, és ha visszaérkezik, javaslom, hogy térjünk rá vissza, vagy a napirend tárgyalásánál is rá lehet térni erre a kérdésre, ha egyet ért vele ön. Az ön megítélésére bízom.” Tasnádi Péter: „megkérem Gáspár szíveskedjen a kérdéseit feltenni.”

Gabriella

képviselő

asszonyt,

3/a.) Dr. Gáspár Gabriella: „az első kérdésem a Sétatérrel kapcsolatos. Ahogy azt írásban is leadtam a polgármester úrnak reggel. Az alapprobléma az, hogy ugye a Sétateret felújították több tekintetben, különböző utcabútorok keletkeztek ott, amik több-kevesebb sikert érnek el így a pécsi közönség körébe, azonban egy valami kifelejtődött. Ez pedig a KIOSZK körüli lámpatestek elhelyezése. Ennél fogva a KIOSZK-ba látogató úri közönség, aki hát hogy mondjam, elég elítélhető módon megvárja az estét, és ott ül kinn, azt tapasztalja, hogy a pincért nem látja, a vele szemben ülőt nem látja, jó esetben egy-egy gyertya segít ezen a dolgon, azonban szél esetében ez sem működik. Mint azt megtudtam, a tervezéskor a Sétatéren ezek a lámpatestek ahogy eredetileg is voltak ott lámpák, amiket leszereltek, tervezéskor beterveztek újabb lámpákat, ezek azonban nem kerültek kivitelezésre. A kérdésem arra irányul, hogy miért történt ez, de főleg az, hogy mikor oldódik meg ez a helyzet? Inkább a jövő szempontját vegyük figyelembe, és megkérdezném, hogy mikorra orvosolja a városvezetés ezt a helyzetet?”

51

Tasnádi Péter: „mint köztudottan Pécs világörökségéért turisztikai vonzerő fejlesztése regionális operatív program keretében készült el a Sétatérnek a közvilágítása. A projekt előkészítését a Pécs/Sopianae Örökség Kht. végezte. Ebbe beleértve a tervezési munkálatokat is. A tőlük kapott kiviteli terv műszaki leírása sajnos nem tartalmazta a KIOSZK épületének a közvilágítási rendszerbe való bekötését. Készülő félben van, előkészületek alatt áll ennek a projektnek a második fázisa, amelyben ki lehet erre térni, és meg lehet oldani a területnek a közvilágítását. Tájékoztatást fogok kérni a Kht. ügyvezetőjétől, hogy az előkészületek hogyan állnak. Mellesleg megjegyzem, hogy azért az épületet bérlő és használó vállalkozónak kell gondoskodnia a vendégeinek az ellátásáról addig is, amíg ez nem oldódik meg, tekintettel az ő üzleti körét, ügyfélkörét érinti, de szeretném arról is tájékoztatni önöket, hogy az épületnek a hasznosításával további javaslatok és ötletek merültek fel, tekintettel egyik javaslatra, amely megfogalmazódott, hogy mindenképpen egy turisztikai látogatóközpontnak lenne célszerű az épületet hasznosítani. Én azt javasolom, illetve azt tudom ígérni, hogy az alternatívákról tájékozódunk, és a testület elé hozzuk a döntésre. Mindenképpen szeretnénk a világörökségi helyszíneknek a bemutatását, a látogathatóvá tételét tovább folytatni, és ennek része lesz a KIOSZK épülete Kérem a következő kérdését.” is. 3/b.) Dr. Gáspár Gabriella: „nem jó hír, hogy a KIOSZK meg fog ezek szerint szűnni. Egyébként még csak annyit, hogy a lámpatesteknek a lehetősége, hogy rácsatlakozzanak az áramra, az ott van a földbe, tehát az ott el vannak megfelelőképpen helyezve. Másik kérdésem a kispiac területére vonatkozik. A kispiac területe mellett, mint azt önök is tudják, egy korábbi kérdésemből, a Minerva Udvar nevű épületegyüttes épül föl, ami se nem szép, egyesek szerint még igazán a PÉSZ-nek sem felel meg, mert nagyon sűrű a beépítése, de a kérdésem most nem erre vonatkozik. Hanem azt kellett tapasztalnom, a kispiacon vásárló polgárként, hogy majdnem elütnek a járdán holmi teherautók. Tehát az ember bemegy a kispiacra, és jön szembe vele egy teherautó. Nem az úton, a járdán. És zokszó nélkül, és ez a teherautó azért jön szembe a járdán, de egyébként személygépkocsi is jön szembe a járdán, amire az ember kétségtelen nincs felkészülve, tehát egész meglepő, mert nem tud az úton menni. Azért nem tud a kispiac útján menni, mert ott mindenféle homokkupacok, téglakupacok, továbbá konténerek vannak elhelyezve. Ezt most azért kérdezem, mert a kispiac, úgy tudom, hogy a PVV ZRt. tulajdona talán még mindig, nem tudom, és a PVV ZRt. ezt vagy, nyilván akkor adja ki ezt hasznosításba, akkor fizetni kell érte. Tehát gondolom az építtető vagy fizet ezért, vagy pedig illegálisan teszi ezt, amit tesz. Én szeretném megkérdezni, hogy van-e erre engedélye az építtetőnek, hogy ott felvonulási területként használja a kispiac területét, vagy nincs engedélye. Ha nincs engedélye, akkor meg szeretném kérni a polgármester urat, hogy intézkedjen, hogy ez ne folytatódjon ez az állapot, továbbá a balesetveszélyes közlekedésről, ami a járdán szembe jön egy teherautó, ez azért mégiscsak túlzás. Ha már a kispiacnál tartok, persze azt is meg kell jegyeznem, hogy az építkezés miatt gyakorlatilag nem járható az egyik járda. A vele szembeni járdát meg most bontják fel. Tehát ebbe az utcába, a Malom utcába, tulajdonképpen olyan állapotok uralkodnak, hogy a

52 kispiacot meglátogató, szerencsétlen sorsú vásárlók ott ugrándoznak az úton parkoló kocsik között, bízva abba, hogy soha senki sem fogja őket elütni. Tehát mindig be-be ugranak egy-egy autó közé, tehát nagy veszély azért nincs, ez akkor van, hogy ha valaki esetleg meggondolatlanul, mondjuk gyerekként ott sétál, és ott esetleg elütik. Tehát erre azért szerettem volna felhívni a figyelmet, és várom a polgármester úr válaszát ezzel kapcsolatban.” Tasnádi Péter: „Megkérdezem, hogy elfogadja-e a projektnek a felelősének, a PVV ZRt. vezérigazgatójának a válaszát? Mert ennek a programnak ők a felelősei, és ők tudnak igazi, hiteles választ adni. Jó, köszönöm szépen, akkor azt válaszolom kérdésére, hogy tizenöt napon belül írásban meg fogja kapni a válaszomat. Van még egy kérdése képviselő asszonynak” 3/c.) Dr. Gáspár Gabriella: „igen. Azt a kérdést szeretném feltenni, amit hát már reggel is megtettem, méghozzá Soó László költségvetési bizottsági elnök úrhoz, hogy milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 31-én délelőtt, a rendkívül Közgyűlés időpontjában?” Soó László: „tisztelt Közgyűlés, tisztelt Képviselőasszony, olyannyira meglepett a kérdésével, hogy nem is tudok hirtelen pontos választ adni. Nekem úgy rémlik, hogy valami egyéb hivatalos ügyben voltam elfoglalt, de már az olyan régen volt, hogy pontosan, őszintén szólva nem emlékszem. Az is zavarhat a válaszadásban, hogy sok egyéb kérdés is kapcsolódik ehhez az adandó válaszhoz. Például azt is kérdezem magamtól itt egy ideje, hogy kötelező-e egy képviselőnek a rendkívüli Közgyűlésen való részvétel? Mert hogyha kötelező, akkor igazolni kell, hogy ott van. Ha most ha nem kötelező, akkor nincs senkinek joga megkérdezni, hogy miért nincs ott. Ha kötelező, ugye akkor igazolni kell a távollétet, de hát akkor ezt ki kérheti számon? A társképviselő, vagy valamelyik tisztségviselő, vagy a jegyző asszony, mert mindezek segítenék a válaszadás körülményeit a jövőre nézve is. Persze, formailag a tisztségviselőhöz kérdés intézhető, de hát itt meg egy formai hiba van, tudniillik, ahogy jegyző asszony is idézte, önkormányzati ügyben persze kérdezhető vagyok, amennyiben annak a tárgyát megnevezik, de hát képviselőasszony nem mondta meg nekem az önkormányzati ügy tárgyát, így nem tudom azt megválaszolni. Amúgy filozófiailag arra is gondoltam, hogy milyen ügyben vagyok én kérdezhető. Nagyon hajlok arra, hogy az én tevékenységi körömbe tartozó önkormányzati ügyekben vagyok kérdezhető, ilyen esetben irigylésre méltó például a polgármester úr, mert őhozzá mindenféle önkormányzati ügy tartozik, de hát meglehetősen nehéz helyzetben lennék én, ha megkérdeznék tőlem, hogy a Szociális Bizottság „x” elhelyezési ügyben miért úgy döntött. Márpedig ha ez jogos, tőlem megkérdezik, akkor nekem kellene ezt megválaszolni. Ugye meglehetősen abszurd volna a dolog. Ebből gondoltam ki azt, hogy én talán a tevékenységi körömbe tartozó önkormányzati ügyekben vagyok kérdezhető. Az már egy magánérzés az egész üggyel kapcsolatban, hogy a kérdés feltevés milyen módja diszkriminatív. Mert például nem kérdezhető a tisztség nélküli mezei önkormányzati képviselő, hogy ő miért nem volt ott a Közgyűlésen. Én meg kérdezhető vagyok, ez mindenképpen diszkrimináció, úgyhogy ezeket a

53 kérdéseket még nem tudom magammal tisztázni, és a memóriám meg nem segít, hogy mit is csináltam 31-én, addig csak ezt a rövid választ tudom adni, kérem fogadja el, hogy egyéb hivatalos ügyem lehetett nagy valószínűséggel.” Tasnádi Péter: „kérdést kíván feltenni – nagy valószínűséggel meglepő tartalommal – Erb József úr, úgyhogy megadom a lehetőséget. Kérem, tegye fel a kérdését.” 4.) Erb József: „Sík László Lajos bizottsági elnök úrtól kérdezném, hogy milyen önkormányzati hivatalos elfoglaltsága volt május 31-én, amikor a rendkívüli Közgyűlés időpontja volt? Hálás lennék, hogyha válaszolna.” Sík László Lajos: „hát tisztelt képviselő úr, feltett egy kérdést, amelyre akár most is válaszolhatnék, ha akarnék. De töltse el az izgalom az elkövetkező 15 napot hollétemmel kapcsolatban, amit akkor valószínű jelezni fogok.” Tasnádi Péter: „a következő a sorban Bognár László, de úgy látom, hogy nincs jelen, tehát nem tudja feltenni kérdését.” Majdik Miklós a napirendre vételkor jelezte, hogy négy kérdést kíván feltenni. Megkérem, hogy fogalmazza meg kérdéseit. 5/a.) Majdik Miklós: „Molnár Ferenc tanácsnok úrhoz szeretném feltenni az első kérdésemet. A napokban illetve az elmúlt hetekben több önkormányzati tulajdonban lévő lakó kapta meg azt a levelet, amelyben az Esztergál Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat akként tájékoztatja, hogy a lakásállomány 1994. évben került felmérésre, ezért szükséges a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő, közel 4300 önkormányzati bérlakás állapotfelmérését elvégezni. A felmérés az önkormányzati tulajdonú lakások számát, szobaszámát, komfortfokozatát, általános állapotát valamint a bérlakásokban élők szociális helyzetét vizsgálja. A kérdésem ezzel kapcsolatosan a következő: A levél egy olyan időpontot határoz meg, mikor a családsegítő munkatársai kimennek a lakókhoz, ami munkaidőben és egy fél napos időtartamra vonatkozik. Az egyik kérdésem az az, hogy azok az emberek, akik önkormányzati lakásokban élnek, általában nehéz körülmények között élnek, dolgoznak. Miért munkaidőben kell ezt megtenni? A másik kérdésem pedig az, amit végképp nem értek, idézem: „ kérik a fenti időpontban otthonában tartózkodni, a felmérésükhöz kérjük az alábbi iratokat előkészíteni: bérleti szerződés, DDGÁZ Rt. – megjegyzem most már nem DDDGÁZ-nak hívják – EON Zrt., PVV ZRt, BIOKOM Kft. számlalevelei, valamint a lakásban lakó felnőttektől jövedelemigazolása” Kérdezem én, hogy milyen hatósági jogkörrel van feljogosítva egy szociális munkás, aki ezt a levelet aláírta? És azt gondolom, a svédcsavar az egészbe ez az utolsó mondat: „amennyiben szükséges, munkahelye felé távollétének okát igazoljuk, köszönjük szépen” Erre szeretnék választ kapni.” Tasnádi Péter: „köszönöm szépen, megkérem Molnár Ferenc tanácsnok urat, válaszoljon a kérdésre.”

54 Molnár Ferenc: „egy kicsit zavarba hoz a képviselő úr, mert reggel amikor bejelentette a kérdését, akkor a kérdését azt nem egészen így tette fel. Akkor azt kérdezte, hogy ugye a lakásfelmérés az jelenleg hol tart. Én úgy gondolom, hogy azért néhány szóban válaszolok erre a részére is a kérdésnek, és azok a kérdések, amik erre a hatósági részre vonatkoznak, azokat természetesen az SZMSZ szerint írásban meg fogjuk küldeni a válasznak azt a részét. Röviden el szeretném mondani, hogy a lakásállomány felmérése azért fontos, hogy egy szemlétes példát mondjak, mert a térkép az nem a terep. Tehát ki akarunk menni, meg akarjuk nézni, hogy milyen állapotban vannak az önkormányzati lakásaink, ott milyen körülmények között élnek a lakók és milyen problémáik lehetségesek. Ezt a programot alapvetően azért indítottuk el, hogy az önkormányzati lakásban élőket segítsük, és különösen segítsük az adósságkezelési problémáiknak a megoldását, tehát nagyon lényeges szempont lenne, hogy ezek a családok ne kerüljenek egy adóssági spirálba. El szeretném mondani, hogy erre létrehoztunk egy munkacsoportot, a munkacsoport 2007. februárjában alakult, a tervezet szerint 3 komponenst tartalmaz a munkájuk. Az első komponensben az Önkormányzat tulajdonában lévő kb. 4300 lakás műszaki felmérése, és a benne élő családok szociális helyzetének a vizsgálata. A második komponens valamennyi adósságcsapdába került család helyzetének javítása érdekében történő intézkedések megtétele. A harmadik komponensben pedig azok a szankciók, amelyek azokkal a családokkal szemben alkalmazható, akik esetlegesen az anyagi helyzetük ellenére sem hajlandók a vállalt kötelezettségeiket teljesíteni. A munkacsoport az előre tervezett feladatait azt határidőre, vagy határidő alatt elvégezte. Nevezetesen a bérlakások listája, a bérlők listája. A bérlakások műszaki felmérése. A szociális helyzetre vonatkozó felmérés, kérdőívek összeállítása. A lekérdezés ütemezése, a kérdezői biztosok azonosító kártyájának elkészítése, a kérdező biztosok felkészítése. A bérlők névre szóló tájékoztatása, ez az a levél amit ugye ön említett, a bérlők tájékoztatásának a médián keresztüli ütemezése, és a számítógépes feldolgozáshoz szükséges szoftver elkészítése. Tehát ezek a programok elkészültek. A lekérdezés április 19-én megkezdődött, szeptember 30-ával várható hogy ez a program befejeződik. Június 1-jéig, tehát 2150 db bérlőnek történt meg a kérdőívek által történő lekérdezése, ebből a mennyiségből 186 esetben jelentkezett probléma, ahol olyan problémák merültek fel, hogy nem a bejelentett bérlő lakik a lakásban, vagy már meghalt a bérlő. Tehát ilyen jellegű problémák voltak. A szolgáltatókkal való kapcsolatfelmérés megtörtént, és ennek eredményeként a BIOKOM Kft. a Pécsi Vízmű saját szociális alapot hozott létre, amelyből ezek a cégek segíteni fogják a lakóknak az adósságkezelését a cégekkel fennálló tartozásaikkal szemben. A lakásokat veszélyeztető mértékű adósságfelhalmozásnak elkerülése érdekében megpróbálunk egy ilyen adatlekérdezést végezni a szolgáltató cégektől, aminek természetesen az előkészítése az folyamatban van, és ezt meg fogjuk csinálni. Hát röviden ennyit szerettem volna elmondani, és természetesen az a kérdés, ami a reggeli felvetésben nem volt írásban 15 Tasnádi Péter: napon belül válaszolni „megkérem fogok.” Majdik urat, hogy a következő kérdését szíveskedjen feltenni.”

55 5/b.) Majdik Miklós: „én megdöbbenéssel hallgattam az előadást, de nem ezt kérdeztem. Tehát abszolút nem a kérdésemre válaszolt a tanácsnok úr. Remélem a következő kérdésemre tetszik tudni válaszolni. Az pedig úgy hangzik, hogy milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 31-én délelőtt a rendkívüli Közgyűlés időpontjában?” Tasnádi Péter: „köszönöm szépen megkérem tanácsnok urat, hogy válaszoljon a kérdésre.” Molnár Ferenc: „a megdöbbenését azt nem értem, ugyanis reggel nem ugyanezt a kérdést tette fel, most teljesen más kérdést tett fel, és tehát helyből, egy teljesen friss kérdésre, ami ráadásul viszonylagosan bonyolult nem biztos, hogy olyan pontosan tudok válaszolni, hogy ön újfent ne döbbenjen meg. A másik kérdésére a válaszom a következő. Az elfoglaltságom az hasonló volt, mint most Kővári, Lengvárszky, Bognár és Dévényi képviselő uraknak, esetleg Mellér képviselő úrnak.” Tasnádi Péter: „köszönöm szépen Majdik Miklós képviselő úrnak van további kérdése, megkérem tegye fel.” 5/c.) Majdik Miklós: „reméljük, egyszer megtudjuk, hogy a képviselőknek milyen elfoglaltságuk volt. Polgármester úrhoz szeretném feltenni a kérdésemet. Az április 20-ai ülésen tettem fel kérdést. A Jókai úti tömbbel kapcsolatosan a PVV ZRt. ingatlanértékesítésével, nevesítve a Pécs, Jókai út 17-19, és 15. szám alatti ingatlanok értékesítésével kapcsolatosan. A kérdésem ezzel kapcsolatosan a következő. Ott feltettem, hogy milyen megvalósíthatósági tanulmányok készültek, illetve hogy a liciteljárásra miért 1 hét időtartam volt kiírva, illetve azt kérdeztem, hogy a PVV ZRt-nek előírt vagyonából történő értékesítés esetén a 80 millió Ft + ÁFA összegnél a Közgyűlési hozzájárulást miért nem kérték el? Polgármester úr akként válaszolt, idézem: „az újsághirdetés és a liciteljárás közötti időtartamra vonatkozóan nincs kötelező előírás, liciteljárás korrektségét igazolja, hogy a PVV ZRt. 2006. év során visszautasított ajánlattevőket a hirdetményekkel egyidejűleg levélben értesítette. A liciteljáráson két pályázó jelent meg, az eljárás eredményes volt.” Nem folytatta azzal polgármester úr, hogy az ár az 80,5 millió Ft volt, ami fölötte van ennek a 80 millió Ft-nak, és nem látom a Közgyűlés előtt az előterjesztést, hogy jóváhagyta ezt az adásvételt. Illetve akként folytatta polgármester úr, hogy az ingatlankomplexumra nem készült megvalósíthatósági tanulmány. Én ezt akkor bemutatnám, jó? Így néz ki, és ilyen vastag. Úgy szól, hogy beépítési tanulmányterv a Jókai utca 15, 17, 19. számú ingatlanok telkei, és a hozzájuk csatlakozó tömbbelső megvalósítására. Kérdezném én, hogy milyen módon vagyunk tájékoztatva? Gondolom, hogy polgármester úr nem maga írta ezt a levelet, valamilyen segítséget vett ebbe igénybe. Én azt gondolom, hogy itt nagyon rossz irányba mennek a dolgok, hogyha írásban 15 napon belül olyan válaszokat kapunk, amik nem valósak. Szeretném akként tovább folytatni, hogy itt megvolt hivatkozva az, hogy a vagyonból történő értékesítés az egy darab ingatlanra vonatkozik. Én azt gondolom, hogyha egy pályázat egyben van kiírva, és abba egy ingatlanként lehet rá pályázni, akkor nem lehet azt helyrajzi számokra, nem lehet téglákra és nem is lehet szögekre bontani,

56 azért hogy kibúvót találjunk arra, hogy beleférjen egy bizonyos kategóriába. De akkor folytatnám azzal, hogy a 2007. március 22-ei Extra újságban, amelyen liciteljárás keretében meghirdetésre kerül a Pécs, Király u. keleti végén lévő ingatlancsoport, induló licitáron 110 millió Ft + ÁFA kikiáltási árért. Ez nem került be a Közgyűléshez, közgyűlési hozzájárulásra? És akkor azt mondanám tovább, hogyha ha még mindig a tégláknál és a szögeknél és a helyrajzi számoknál vagyunk, akkor a Rákóczi út 76. értékesítésénél, ami mindösszesen 160 millió Ft + ÁFA vételáron történt. Ott magában egy helyrajzi szám is több volt, mint az említett 80 millió Ft. Szeretnék arra választ kapni, hogy ez bekerült-e a Közgyűlés elé, és hogy erről a Közgyűlés döntött-e?” Tasnádi Péter: „köszönöm szépen képviselő úr. „A múltkori kérdésre adott válaszban leírtakhoz kapcsolódó kiegészítő kérdéseire, valamint a most felvetett kérdéseire nem tudok most önnek azonnal válaszolni. Én megkérem jegyző asszonyt, hogy a kérdésekre a választ szíveskedjen megvizsgálni, és ismételten önnek 15 napon belül válaszolni fogok. Köszönöm szépen, ha jól látom Önnek további kérdése van még, legyen szíves feltenni.” 5/d.) Majdik Miklós: „Nyőgéri Lajos bizottsági elnök úrhoz szeretném feltenni a kérdésemet. A kérdésem úgy hangzik, hogy milyen hivatalos elfoglaltsága volt önnek 2007. május 31-én délelőtt a rendkívüli Közgyűlés időpontjában?” Tasnádi Péter: „köszönöm szépen, válaszadásra megadom a szót Nyőgéri Lajos úrnak.” Nyőgéri Lajos: „én ebbe most még nem készültem, Majdik képviselő úr már igen, pedig ezt a kérdést már kétszer feltette, de azért úgy olvasta még fel nekem. Épp ezért élnék én is ezzel a lehetőséggel, hogy majd írásban válaszolok. Azt hiszem erre a kérdésre egyébként leginkább a gyermekeim és a feleségem teheti ezt fel nekem. Remélem ilyen kapcsolatba nem kíván lépni Majdik képviselőtársam velem, vagy a frakció más tagjával. Tehát 15 napon belül akkor írásban megkapja, ezek után pedig nem szeretnék majd ilyen jellegű kérdésekre válaszolni.” Tasnádi Péter: „köszönöm szépen Nyőgéri úr. Kérdést kíván feltenni Szőcs Sándor úr.” 6.) Szőcs Sándor: „hát nevetnem kell. 9.00 órakor feltettünk egy-egy kérdést, és most hat és fél óra múltán nem sem tudják megmondani a szocialista képviselőtársaink, hogy hol voltak azon a bizonyos napon. Hát ezek után nem csodálkozom, hogy így szavaztak az előzőekbe, ahogy szavaztak. Nem. Egyáltalán, és ez nem nevetség. Én, mint képviselő szent kötelességemnek tartom, hogy a Közgyűlésen itt legyek. És ezt kellett volna önöknek is tenniük. Ezt viszont nem tették. Ezek után engedjék meg, hogy én nem kérem Juhász Istvántól, mivel ő bizottsági elnök úr, tehát neki feltehetem a kérdést, mert ugyanis itt ezen is múlik a szocialista erkölcs, hogy kinek tehetjük fel a kérdést, és kinek nem tehetjük fel a kérdést. Én

57 mindannyiuknak feltenném a kérdést, hogy hol voltak? Na most Juhász Istvánhoz pedig annyit kérnék, ne hosszan, csak röviden, de valóban válaszolja meg, hogy hol volt 2007. május 31-én délelőtt a rendkívüli Közgyűlés időpontjában?” Tasnádi Péter: „köszönöm szépen képviselő úr, megadom a szót válaszadásra Juhász István bizottsági elnök úrnak.” Juhász István: „addig nem tudok belépni amíg ki nem lépnek. Tisztelt Bíróság! Tisztelt Bíró Úr! Tisztelt Jelenlévők! Én magam is fontos kérdésnek tartom ezt a kérdést, és tényleg, viccen kívül, halál komolyan mondom, és nem akarom elviccelni ezt az ügyet. Mégpedig azért nem, mert engem mint magyar választópolgárt és magyar adófizető polgárt is hosszú évek óta az a kérdés motivál, és amire én is már keresem régóta a választ, hogy hol volt Orbán Viktor négy éven keresztül a Parlamentben? Amire én még egyszerű választópolgár nem kaptam meg a választ, és arra sem kaptam meg a választ, hogy amikor ők kivonulnak a Parlamentből hétfőn az én pénzemből fizetik, meg az ön pénzéből fizetik őket, akkor ők hol voltak, és mit csinálnak ott kint? Ezért én önnek megválaszolom ezt a kérdést most. Én hivatalos önkormányzati elfoglaltságon vettem részt ezen a napon, ebben az időpontban. Ennek a belső tartalmáról viszont nem kívánom önt tájékoztatni, mondhatnám azt is, hogy pillanatnyilag semmi köze nincs hozzá. Sem önnek, sem az ellenzéknek. Abban az esetben, hogyha mutatnak olyan jogszabályt, hogy ennek a belső struktúrája és a tartalma számomra kötelezően kiadható, akkor ezt megteszem. Addig nem, ha igen, akkor mutassák be, és írásban fogok válaszolni.” Tasnádi Péter: „köszönöm szépen bizottsági elnök úr. Kérdést kíván feltenni Kőhegyi István úr, megadom a szót.” 7.) Kőhegyi István: „hát egy kicsit komolyabb kérdést szeretnék feltenni, mint az ellenzék néhány képviselője. Én a Pécs-Pogányi Repülőtéren üzemelő mentőhelikopter bázissal kapcsolatosan szeretném kérdezni polgármester urat, hogy hogy áll jelenleg a bázis ügye, hiszen olvashattuk mindannyian, illetve hallhattunk róla, hogy a minisztérium tervezte ennek a bázisnak az áthelyezését Szekszárdra. És kérdezném polgármester urat, hogy sikerült-e ez ügyben megnyugtató megoldást találni polgármesterként, vagy országgyűlési képviselőként?” Tasnádi Péter: „valóban információ érkezett el hozzánk, egy pár hónappal ezelőtt, hogy az Országos Mentőhelikopter Szolgálat, a Pécs-Pogányi bázisát nem Pécsen kívánja a későbbiekben működtetni, hanem Szekszárdon, tekintettel arra, hogy különböző okokat találtak arra, hogy szakmai szempontból szerencsésebb lenne máshol elhelyezni. Ekkor én levélben kerestem meg 2007. április 10-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat, akinek államtitkára válaszolt, hogy a légimentő bázisok kijelölése különböző szakmai egyeztetések alapján most van folyamatban. És mindenképpen olyan optimális helyszínt keresnek, amely a betegszállítás szempontjából a legjobb. Jelezte azt is, hogy értesíteni fognak bennünket, a Buda úr, aki a Baranya Megyei Mentőszolgálatnak a vezetője, jelezte nekem

58 telefonon, hogy információja van arról, hogy a légimentő szolgálat bázisa az mindenképpen Pécs-Pogány Repülőterén marad, a levél úton van. Mihelyt ezt a levelet megkapom, akkor önnek, illetve a képviselőtestület tagjainak eljuttatom, hogy lássák, hogy valóban nyugodhassunk meg, hogy Pécsett Pogányban marad a légimentő szolgálat.” Dr. Páva Zsolt két kérdést kíván feltenni, megadom a szót. 8/a.) Dr. Páva Zsolt: „az első kérdésem Meixner András bizottsági elnök úrhoz szólna. A múlt héten volt egy hosszabb tudósítás a Dunántúli Naplóban, és ma reggel is kaptunk egy kiosztásos úti beszámolót. Amely arról szólt, hogy egy pécsi delegáció, köztük elnök úr, Brüsszelben járt, és ott Hegyi Gyula parlamenti képviselővel egyeztettek, illetve a graz-i kirendeltséget vagy irodát látogatták meg. Előre bocsátom, hogy érteni vélem azt a szándékot, hogy az EKF sikere ügyében minden eszközt meg kell ragadnunk, kapcsolatokat, lobbit mind egyebeket, és nyilván ez a kör is ez a látogatásának a körnek egy eleme. Azonban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy van egy képviselője a városnak, nyugodtan fogalmazhatok így, az Európai Parlamentben, De Blasio Antonio úr személyében, aki egyébként rendkívül elkötelezett az EKF ügyében, hiszen az ő közreműködése révén jött létre az a találkozó Jan Figerrel az Európai Unió kulturális biztosával polgármester úr részéről, amelyet ő hozott tető alá, ha lehet így fogalmaznom, és egyébként is rendkívül aktív az EKF ügyeiben. Ráadásul azon képviselők közül való, szemben Hegyi Gyulával, aki tudtommal állandóan Brüsszelben tartózkodik, tehát ő olyan képviselő, De Blasio képviselő úr, aki minden hétvégét Pécsett tölt, péntektől már elérhető bármikor és hétfőn délben szokott visszamenni a Parlamentbe, hogy miért nem őt vonták be ebbe a lobbi előkészítésbe, hiszen ő erre késznek mutatkozik, könnyebb mert nem kell neki Brüsszelbe utazni, tehát kéznél lett volna bármelyik hétvégén hogy ilyen értelemben a segítségét igénybe vegyük. Tehát ez lenne a kérdésem, miért nem történt ez meg? Illetőleg azt is kérném egyúttal, hogy ha már van egy ilyen lehetőségünk, akkor minél többet kellene élni ezzel a közvetlen kapcsolattal az Unió felé, hogy az ő révén a különböző ügyeinket, az EKF ügyeket is többek között, előrébb tudjuk mozdítani.” Tasnádi Péter: „mielőtt megadnám bizottság elnök úrnak a szót a válaszadásra, szeretném jelezni, azt, hogy a Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő engem keresett meg, hogy néhány országos, illetve helyi kulturális ügyekkel és benne az Európa Kulturális Fővárosa üggyel foglalkozó képviselővel szeretne, és nem csak képviselőt, hanem munkatársat meghívni Brüsszelbe, az ő kontingense keretében, mint ahogy De Blasio Antonio képviselő úr is már hívott meg Pécsről, mint értesültem róla utólag, közgyűlési tagokat, illetve intézményvezetőket, cégvezetőket. Úgy gondolom ez egy teljesen normális eljárásrend, hogyha vannak Európa Parlamentben magyar képviselők, akkor gondolnak arra, hogy pécsi illetőségű személyeket is hívjanak meg, és erre a látogatásra az én döntésemmel illetve az én közreműködésemmel került sor. És így kértem fel Kunszt Mártát, Meixner Andrást és a delegáció többi tagját, hogy szíveskedjenek részt venni és tájékozódni Brüsszelben, ha már ezt a meghívást megkaptuk. Átadom a szót bizottsági elnök úrnak.”

59 Meixner András: „így most egy kicsit könnyebb dolgom van, mert a felét elmondta polgármester úr. Egyébként egyet értek Páva Zsolttal a tekintetben, hogy De Blasio Antonio úr sokat tesz a kulturfőváros programért, illetve a pécsi és baranyai ügyek előreviteléért. Én magam is voltam egy alkalommal úgy mint az Egészséges Városért Alapítvány kuratóriumi tagja az ő meghívására az ősszel Brüsszelben, amikor is ilyen típusú programokat szerveztek. Tehát egészségügyi illetve az egészséges várossal kapcsolatos programokat. Most Hegyi Gyula, aki egyébként az Európa Parlament Kulturális Bizottságának tagja, hívta meg a delegációt. Nem csupán Pécsről mentünk ki, hanem az ország számos vidékéről, miskolciak, egriek voltak még velünk. És elsősorban kulturális témákkal foglalkoztunk. Bennünket, ahogy az úti jelentésből is látható, fogadott Jacqeline Pacaud asszony, aki a bizottság részéről a Kulturális Főváros ügyeket felügyeli. Ezen túlmenően pedig több olyan fontos tárgyalást folytattunk, amelyet Hegyi Gyula apparátusa készített elő. De ugyanakkor megkerestem De Blasio képviselő urat, akivel végül is Brüsszelben nem tudtam összejönni, mert akkor ő éppen más országban volt, de utána itt Pécsen beszéltünk ezekről az ügyekről. Én tájékoztattam arról, hogy Hegyi Gyulának milyen programja volt, illetve hogy milyen megállapodásokat kötöttünk. Sőt Hegyi Gyulát is tájékoztattam arról, hogy De Blasio Antonioval milyen tárgyalásokat folytattam, és arra kértem mind a kettőjüket, hogy e tekintetben működjenek együtt, és mindketten ígéretet is tettek erre. Ennek egyik jele az, hogy nagy valószínűséggel, miután mindketten ígéretet tettek erre, jövő évben, amikor is a környezetkultúra és az egészségkultúra éve lesz, és mindketten tagjai a Környezetvédelmi Bizottságnak, a Környezetvédelmi Bizottság azon tagjai, akik erre az útra hajlandók, mert hivatalos ülésre nem tudnak jönni, de egy kihelyezett látogatásra, hogy így mondjam, meghívjuk, vagy meghívtuk és De Blasio úr vállalta, hogy a néppárti, Hegyi Gyula pedig vállalta, hogy az európai szocialista párti képviselőknek ezt a meghívást tolmácsolja, és azon lesznek, hogy ez a két képviselőcsoport Pécsre ellátogasson. Tehát úgy gondolom, hogy ezek a ügyek jó irányban vannak. Igaz, hogy néha egymással nem tudunk olyan sok információt cserélni, tehát én örülök, hogy képviselő úr ezt a kérdést feltette.” Tasnádi Péter: „köszönöm szépen bizottsági elnök úr, dr. Páva Zsolt képviselőnek még egy kérdése van, közben az ülés vezetését átadom dr. Tóth Bertalan alpolgármester úr részére. Öné a szó képviselő úr.” 8/b.) Dr. Páva Zsolt: „teljesen atipikus kérdést szeretnék föltenni. Milyen hivatalos elfoglaltsága volt Gonda Tibor alpolgármester úrnak elmúlt héten, május 31-én, hogy nem tudott részt venni a rendkívüli Közgyűlés időpontjában?” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen megadom a szót Gonda Tibor alpolgármester úrnak.” Gonda Tibor: „tisztségviselőként nyilván mindent megteszek, hogy a feladatomat megfelelő minőségben ellássam, és sajnálom, hogy az érintett ülésen nem tudtam részt venni. Mint köztudott kedden délután jutott el azt hiszem valamennyi képviselőhöz a meghívó, hogy csütörtök reggel testületi ülés lesz. Ugyanez nap reggelre volt összehívva az intézményvezetők, a

60 kulturális intézményvezetők és a művészeti igazgatók között egy konstruktív párbeszéd fóruma. Én naptáramban utána néztem, fél 8-kor éreztem a Városházára, és előre letervezett négyszemközti intézményvezető egyeztetést bonyolítottam le, illetve ennek a fórumnak az utolsó előkészítői feladatait végeztem. Ezt olyan horderejűnek éreztem, az EKF szempontjából, amit nem kívántam lemondani, hiszen úgy beszéltük meg a művészeti igazgatóval, hogy ketten fogjuk megnyitni demonstrálva a város kulturális vezetés és a művészeti igazgató csapata közötti harmonikus viszonyt. Úgyhogy én ezen a rendezvényen vettem részt a reggeli órákban.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen alpolgármester úr. A következő kérdést dr. Révész Mária frakcióvezető asszony teszi fel.” 9/a.) Dr. Révész Mária: „alpolgármester úr, Önhöz szeretnék kérdést feltenni. Arról érdeklődnék, hogy alpolgármesternek milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 31-én délelőtt, amikor a polgármester rendkívüli közgyűlést –hívott össze.” Dr. Tóth Bertalan: „válaszadás alatt átadom az ülés vezetését Gonda Tibor alpolgármester úrnak.” Gonda Tibor: „megadom a szót alpolgármester társamnak.” Dr. Tóth Bertalan: „ahogy alpolgármester úr is jelezte, nyilván, mint városi tisztségviselőnek az elfoglaltsága a közgyűlés választotta. Egy külföldi hivatalos önkormányzati kiküldetésen tartózkodtam. A legközelebbi közgyűlésen az úti beszámolóból is megismerhetik a képviselők, hogy milyen helyen és milyen tartalommal történt ez.” Gonda Tibor: „köszönöm a választ, visszaadom az ülés vezetését dr. Tóth Bertalan alpolgármester úrnak.” Dr. Tóth Bertalan: „megkérem frakcióvezető asszonyt tegye fel a következő kérdését.” 9/b.) Dr. Révész Mária: „a következő kérdésemet dr. Kunszt Márta bizottsági elnök asszonyhoz tenné fel. Az Ifjúsági Zenei Fesztivállal kapcsolatban, amely az elmúlt hetekben zajlott le, enyhén szólva gyér érdeklődés mellett. Több ezer magyar és külföldi zenekari tagot – fiatalt – hívtak meg a fesztiválra. A város ezek mellett a rendezvények mellett elment, mert valószínűleg nem tudott róla. Én magam sem tudtam róla, mint a Kulturális Bizottság tagja sem. Valószínűleg kiváló PR-ja lehetett ennek a rendezvénynek, hogy titokban rendezték meg. Sokféle anomália merült fel ezzel a rendezvénnyel kapcsolatban, én nem szeretném mind idecitálni. Azt gondolom, hogy még itt az elején kellene tennünk valamit azért, hogy az a pénz, amelyet a EKF programjaira fordítunk, ne veszendőbe menjen, ne kidobott pénz legyen. Akkor amikor egy intézményünknek lényegesen alacsonyabb az egész évi költségvetése, pl. a Pécsi Galériának, vagy amikor intézményektől komoly 10 milliókat vonnunk el, és legyünk őszintén azért, hogy azt a pénzt amit az EKF programjaira bevállaltunk, a Kormánnyal kötött

61 szerződésben azt biztosítani tudjuk. Ezt odatesszük ahhoz a KHt-hoz, amely intézi a programokat, akkor felelősséggel költsék el ezt a pénzt. Ez ugyan nem a pécsi pénz volt, hanem a Kormány által biztosított pénz volt. A Kormány az ígért összegből, most nem részletezem olyan mértékben, de jelzem, hogy nem 250 MFt-ot, adott, hanem 127 MFt-ot adott. Ebből a 127 MFt-ból sikerült 40 MFt-ot erre a rendezvényre fordítani, amely botrányosan néző és hallgató nélkül maradt. A résztvevőkben nem hagyott igazán jó élményeket, egyrészt mert egymásnak zenéltek a résztvevő zenekarok, vagy saját maguknak, ha még a másik zenekar sem hallgatta meg őket. Az elszállásolási körülményeik méltatlanok voltak. Arra szeretné kérni a bizottság elnökét, hogy vizsgáltassa ki egyrészt, hogy milyen szerződés köttetett, ki köttette a szerződést, hogyan lett kiválasztva a lebonyolító cég és mi volt a tényleges költsége ennek a fesztiválnak. Mi volt az oka annak, hogy ez a fesztivál ilyen mérhetetlen érdektelenségbe fulladta.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen, válaszadásra megadom a szót dr. Kunszt Márta bizottsági elnök asszonynak.” Dr. Kunszt Márta: „egyetértek a Kulturális Bizottsági tagtársammal ebben a kérdésben. Azokat a dolgokat amiket kérdezett nem biztos, hogy pont az én kompetenciámat fedik le, megpróbálok segíteni. A Kulturális Bizottság egyik napirendi pontjaként fogjuk tárgyalni az ügyet, de most nem akarna szakmai dolgokba belemenni. Reméli, hogy ott majd egy rövid határozatban erről állást tudnak foglalni. Egy dologra szeretnék kitérni, ami a Dunántúli Naplóban megjelent és nagyon szíven ütött, hogy az egyik intézményvezetőnk közölte, hogy Pécs alkalmatlan az ilyen rendezvényeknek a megszervezésére. Holott a Word Folkloriáda az bizonyította, hogy nagyon is alkalmas a város az ilyen rendezvények szervezésére. Igaz, hogy azt a rendezvényt másfél évvel előtte kezdték szervezni, a budapesti és a pécsi szervezők közösen. Nyilván, hogy másfél év alatt mindent tökéletesen egyeztettek egymással és nem az utolsó két hétben kezdtek kapkodni, hogy esetleg valami nem stimmel a rendszerben. Ennek mindenképpen az a tanulsága, hogy nagy rendezvényt hosszas előkészítéssel és ha országos szintű akkor az országos és a helyi szervezetek jó együttműködésével lehet csak megcsinálni. Még egy tanulsága van az ügynek, ha saját városunkat állandóan leszóljuk és mi csináljuk a rossz propagandát, akkor nehezen leszünk arról híresek, hogy jó kulturális főváros programot fogunk csinálni.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen, frakcióvezető asszonynak még egy kérdése van, kérem tegye fel.” 9/c.) Dr. Révész Mária: „következő kérdést Hódosi Vera bizottsági elnök asszonyhoz tenném fel. Önnek milyen hivatalos önkormányzati elfoglaltsága volt 2007. május 31-én délelőtt, amely megakadályozta Önt abban, hogy részt vegyen a polgármester úr által összehívott rendkívüli közgyűlésen. Egyben szeretném kérni, hogy a kérdésekről és a kérdésekről adott válaszokról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen, válaszadásra megadom a szót Hódosi Vera bizottsági elnök asszonynak.”

62

Hódosi Vera: „egy már jóval korábban leszervezett külföldi úton vettem részt Aradon és Nagyszebenben.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen, most dr. Hoppál Péternek adom meg a szót, hogy tegye fel a kérdését Gonda Tibor alpolgármester úrnak.” 10.) Dr. Hoppál Péter: „mint jeleztem az elmúlt napokban elég nagy sajtóvihart kavart ügy kapcsán szeretném Gonda Tibor alpolgármester urat kérdezni. Mivel a mai közgyűlés tárgysorozatában napirendre is kerülni látszik egy javaslat Freivogel Gábor EKF építési igazgató kapcsán, ezért a napirendhez kapcsolódó információkkal nem előznék be. Azonban szeretném felhívni a figyelmet arra és megkérdezni azt, hogy végiggondoltae a városvezetés, hogy miközben a külföldi újságokban esetleges megjelenítése az EKF ügyének nem feltétlen a város kritikája és a városvezetés kritikáját vonja maga után, hanem valamilyen jól körülgondolt marketingtevékenységnek a része lehet az, hogy felhívja a figyelmet, hogy az országban problémás politikai helyzet van. És késlekedés van a város korábbi vezetése részéről is már az EKF beruházásainak kapcsán. Miközben ez történik és az ügyben érintett három sarkalatos és emblematikus figura Horváth András építész, Tarlóssy István a Pécs 2010 Menedzsmentközpont korábbi ügyvezetője, illetve Freivogel Gábor is nyilatkoznak a Holland újságnak. Ezt követően alpolgármester úr nem érzi-e úgy, hogy erőteljesen kárt okozott az az újságcikk, amelyik a DN keddi számában jelent meg, és amelyben a városvezetés alpolgármester urat bízta meg, hogy ő legyen az ostorcsapó ember és megpróbálta ezt a port Freivogel Gáboron elverni a cikk szerint. Nagyon súlyos kitételeket részben a szájába adva, részben pedig Horváth András és Tarlóssy István felmentve a kritikák súly alól. Úgy érzem, hogy az EKF megvalósíthatósága, sokszor mondták, hogy mindannyiukon múlik. Nem érzi-e úgy alpolgármester úr, hogy az országos és ha Freivogel Gábort érintő későbbi döntés esetleg negatív lehet, akkor nem érzi-e úgy, hogy a nemzetközi megítélése az EKF-nek ügyének amúgy is döcög, a mélypont felé közeledik, hogy ezzel nagyon sokat ártott a város vezetése az ügynek.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm, válaszadásra megadom a szót Gonda Tibor alpolgármester úrnak.” Gonda Tibor: „tisztelt képviselő úr, ha az elmúlt pár év történését végiggondolja, akkor reméli egyetért vele, amikor azt mondja, hogy úgy érzi meglehetősen jól tűri a kritikát. Sőt én azon városvezetők közé tartoztam a korábbi ciklusban és most is, aki úgy gondolja, hogy egy kritikán nem felháborodni, megsértődni kell, hanem a kritikát alapul véve, építő jellegét kell nézni. Adott esetben az EKF-ben is úgy ítélem meg, hogy nagyon sokszor a kívülről kapott, első olvasatban fájó kritika volt az, ami bizonyos ügyeket a holtpontból kimozdított és előre vitt. Soha nem reagáltam még kritikára és azt gondolom, hogy itt helyben elhangzó kritikára, reméli a jövőben is így fogok reagálni. Azt gondolom, hogy egy helyi kritikának igenis lehet értelme, hiszen azt eljut a döntést befolyásolókhoz, az érdemben tudja alakítani az ügyeket. Egy külföldi újságban elhangzott kritikának viszont mi értelme lehet. Egyetlen egy értelme lehet, hogy lejáratja az ügyet, hogy

63 lejáratja a várost, az országot. Ez volt az a momentum, ami miatt úgy gondoltam, hogy ezt a kritikát nem hagyhatjuk szó nélkül. A holland cikkben szereplők azt mondják, hogy ők szó szerint nem ezt mondták, de a dolog lényegén nem változtat, mert ha azt mondták volna, hogy egy kis türelmet nagyjából rendbe mennek a dolgok, meglesz minden itt 2010-re, abból nyilván nem lehetett volna leírni ezt amit leírni. Ahhoz képest, hogy ott ez hétfőn olvasható volt, ilyen megfogalmazások szerepeltek, hogy az ész már évekkel ezelőtt elhagyta ezt a várost, vagy azt, hogy a gyerekes gondolkodás tapasztalható, itt a városvezetés egy rémálom. Ehhez képest úgy gondolom, hogy teljesen visszafogottan és szalonképesen reagáltam, de úgy gondoltam, hogy egyszer most már ki kell mondani. Még egyszer hangsúlyozza nem került volna erre a válaszra sor akkor, ha ez magyar sajtó orgánumban hangzik el, mert akkor feltételezhettem volna azt a jóindulatúságot és konstruktivitást a kritikát megfogalmazókban, hogy a jobbítás szándékával mondják. Logikailag tessék végiggondolni, hogy külföldi újságban megjelent kritikánál ezt nem tudja feltételezni, ezért kérte ki a városvezetés nevében. Nem hiszem, hogy ezzel én ártottam volna az ügynek, sőt a visszajelzések alapján számos pécsi gondolkodott hasonlóan mint én. Számosan jelezték vissza, hogy nagyon időszerűen és kellően határozottnak ítélték meg az én reakciómat, ami egyébként az én személyes stílusomtól egyébként távol áll, és elég nehezen is szántam magam erre, de felvállalom.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm alpolgármester úr, megadom a szót Nyőgéri Lajos bizottsági elnök úrnak.” Nyőgéri Lajos: „elállnék a kérdés feltevésétől, mivel már 16.15 óra lesz, az ülés komolyságát megadva tudjuk majd folytatni a napirendi pontokat.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm, megadom a szót Trombitás Károly képviselő úrnak, tegye fel a kérdését.” 11/a.) Trombitás Károly: „jegyző asszonyhoz szeretné feltenni az első kérdésemet, köztisztviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatban. A Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi 23. törvény 21.§ (6) b. pontja azt mondja, „ a köztisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. Azt is mondja, hogy nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely pártatlan befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. Kérdezem a jegyző asszonyt, hogy egy városi önkormányzati képviselő aki a párt színeiben támogatásával jutott be egy testületbe, az amíg képviselő addig elvárható-e tőle a pártatlanság, függetlenül attól, hogy egy adminisztratív nem egy párt frakciójának a tagja. Különös tekintettel arra, hogy a pécsi közgyűlés egyik ülésén hangzott el képviselőktől, hogy a bizottság elnöki pozíció hasonlít egy miniszter poszthoz, vagyis a szokásjog alapján tipikusan ellenzéki bizottsági elnöki tisztség kivételével, a bizottság vezetése a kormányzók előjoga és ebből fakadóan politikai állás. Ezért kérdezem a jegyző asszonyt, hogy egy párt támogatásával annak tagjaként önkormányzati képviselő aki egyben bizottsági elnök is, elvárható-e tőle a pártatlan és befolyástól mentes tevékenység. Ha erre a kérdésemre a válasz az, hogy igen akkor kérdezem,

64 hogy a pécsi Polgármesteri Hivatalban ki engedélyezi a köztisztviselők munkavégzésére irányuló egyéb és további jogviszony létesítését. Ezek az engedélyek a jogviszony létrejötte előtt kell-e, hogy meglegyenek és dokumentálva vannak-e. Az utolsó kérdés a vezető beosztású köztisztviselői fogalom tisztázása lenne számomra. A pécsi Polgármesteri Hivatalban milyen pozíció minősül vezető beosztású köztisztviselőnek.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm, válaszadásra megadom a szót jegyző asszonynak.” Dr. Papp Judit: „a Köztisztviselői törvényt nagyon pontosan idézte képviselő úr, pártban tisztséget nem vállalhat, de nem kizárt, hogy a köztisztviselő párttag legyen. Ezt azért hangsúlyoznám, mert ebben a hivatalban eddig sem volt jellemző, és bízik benne, hogy ezután sem lesz jellemző, hogy pártban tag valaki. Ez pontosan azért szeretném hangsúlyozni, hogy a köztisztviselői függetlenség és a befolyásolhatatlanság fennálljon. Ettől függetlenül ez előfordul és nyilván ezt jogszabály nem tiltja. Amit tilt, ami Ön említett, hogy pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében nyilvánosan nem szerepelhet. Az eddigi jegyzői pályafutásom alatt most egyetlenegyszer találkozott ilyen üggyel, mivel minden köztisztviselő felvételekor megvizsgáljuk, hogy összeférhetetlenségi ok fennáll-e. Amennyiben igen, úgy felhívom a figyelmét, az illető köztisztviselőnek, hogy ezt 30 napon belül szüntesse meg. A legutóbbi esetünkben ez meg is történt, mert az illető kilépett a frakciójából és nem töltött be már ilyen tisztséget, viszont a törvény nem zárja ki, hogy képviselő legyen egy pécsi köztisztviselő más önkormányzatnál, helyben nem lehet. Tehát itt nem tölthető be ilyen poszt, hogy valaki képviselő és köztisztviselő, de nem összeférhetetlen, ha ezt máshol látja el, de nem párt színben. A vezetői besorolásokat illetően természetesen nálunk is meghatározza a szabályzat, hogy ki minősül vezetőnek. Ebbe beletartoznak a csoportvezetők, osztályvezetők, főosztályvezetők. Szeretném azonban mindenképpen azt hangsúlyozni, hogy a köztisztviselők pártatlanságára személyesen ügyelek. Én úgy érzem és bízom benne, hogy ennek a képviselőtestületnek velem szemben is az a véleménye, hogy igyekszem és remélem, hogy ezzel önök egyetértenek erre különösen odafigyelni, ezt én el is várom a kollegáimtól. Hangsúlyozom, hogy a Köztisztviselői törvény szerint a párttagság nem kizáró ok, hogy valaki köztisztviselő legyen. A képviselői jogviszony egy sajátos jogviszony tehát nem hasonlítható, munkajogi, megbízási, vagy egyéb jogviszonyhoz, viszont minden esetben a Ktv. törvény, amikor vezető beosztású kollegákról beszél, egyértelműsíti, hogy ők milyen tevékenységet láthatnak el ezen kívül, egy tudományos, oktatói stb. Például azt is vizsgáljuk, hogy ha valaki bármilyen gazdasági társaságban betölt tisztséget, legyen az igazgató tanács, vagy egyéb az összeférhetetlen, ilyet nem tölthet be. Egy ilyen esetem is most adódott, ahol felkérte az illetőt, hogy ezt haladéktalanul szüntesse meg, mert egyéként a köztisztviselői jogviszonya szűnik meg. Még egyszer hangsúlyozná tudja, hogy most nem név szerint és célzottan irányult, de mivel voltak ilyen esetek, ezért hangsúlyoztam, hogy ezeknek az okoknak a megszüntetésére odafigyelünk és haladéktalanul szüntesse meg, egyébként a köztisztviselői jogviszonya szűnik meg. Volt a pályafutása alatt, amikor az illető nem szüntette meg és a bíróság mondta ki, hogy jól látjuk a helyzetet

65 és, hogy egy ilyen esetben kötelező a megszüntetése, vagy pedig megszűnik a köztisztviselői jogviszonya az illetőnek.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm, következő kérdéshez megadom a szót.” 11/b.) Trombitás Károly: „Fuchs Gábor bizottsági elnök úrnak szeretném feltenni a következő kérdést, hogy milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 31-én délelőtt a rendkívüli közgyűlés időpontjában. Különös tekintettel arra, hogy vélhetően polgármester úr egyeztetett a frakciókkal a rendkívüli közgyűlés időpontjáról, hiszen frakciónkkal egyeztetett és nem akkor írta ki a közgyűlés időpontját amikorra kérte az előterjesztő. Tehát ha a frakciókkal egyeztetett és úgy tűnt, hogy ez az időpont mindenki számára elfogadható akkor, hogy fordulhatott elő az, hogy a szocialista frakció 90 %-a nem tudott eljönni erre a közgyűlésre, ami utoljára a 90-es évek elején fordult elő. Nem is lenne probléma, ha az MSZP-s képviselők nem járnának közgyűlésre, de ezzel a közgyűlés nem tudta elvégezni a munkáját. Ugyanis, míg ellenzék nélkül van kormányzás, úgy kormányzók nélkül nehéz. Így ha tőlünk hiányzik is – felmerült az előző válaszokban az, hogy időnként hiányzik – a 14 fős frakciónkból 1 fő nincs jelen előfordul, hogy hiányzik tőlünk is természetesen valaki. Ez azt jelenti, hogy ettől még a testület határozatképes, munkaképes, bármennyire is ingatják a másik oldalon a fejüket, és a kormányzás felelőssége a másik oldalon van. Amúgy szerintem tiszteletlenség, hogy előre megfontoltan különös kegyetlenséggel elkövetett magatartás mindazokkal szemben, akiket érdekel a Tubesi radar ügye.” Dr. Tóth Bertalan: „válaszadásra megadom a szót Fuchs Gábor bizottsági elnök úrnak.” Fuchs Gábor: „halaszhatatlan munkahelyi elfoglaltságom volt, jelzem képviselő úrnak, amit sajnos már nem tudtam elhalasztani a rendkívüli közgyűlés közelsége miatt. Körülbelül olyan halaszthatatlan munkahelyi elfoglaltságom volt, mint például amilyen például dr. Mellár úrnak volt a Gazdasági Bizottsági ülésein, amelyiknek az 50 %-án nem tudott részt venni.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen. Van még kérdés? Legyen szíves tegye fel.” 11/c.) Trombitás Károly: „Kőhegyi István tanácsnok úrnak megismételhetném az egész kérdést, de csak annyit tennék fel, hogy milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 31-én délelőtt a rendkívüli közgyűlés időpontjában.” Kőhegyi István: „megijedtem, hogy nem mondhatom el, hogy én hol voltam. Alpolgármester úrral voltam külföldön egy kiküldetésben, amelyről a következő közgyűlésen írásban fogunk beszámolni.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm, a következő kérdés feltevője Kővári János frakcióvezető úr, megadom a szót.”

66 12/a.) Kővári János: „az első kérdés a kulturális fővárossal kapcsolatos és dr. Kunszt Márta elnök asszonynak címezném, címe az, hogy hol van kulturális főváros határa. Az elmúl hetekben több olyan rendezvény volt, most már dr. Révész Mária frakcióvezető asszony is beszámolt az Ifjúsági Zenei Fesztiválról. Jómagam hozzátenném a Kamarakórus Fesztivált, a 20. jubileumi Kamarakórus Fesztivált, amikor egy picit az látszott a városról jól lehet nem tudom, hogy ki volt a felelős érte, de szeretném majd megtudni. Az látszott a városról nemzetközi versenyeken, hogy nem tudunk megrendezni nemzetközi versenyeket, nem tudunk oda közönséget csábítani, nincsenek jelen legalábbis a Kamarakórus Fesztiválon én magam nem találkoztam a Gálakoncerten egyetlen egy tisztviselővel sem, sem Önnel, sem más tisztviselővel sem, hogy megtisztelték volna a rendezvényt. Én úgy gondolom, hogy az, hogy üres házak előtt zajlanak kulturális események egy picit annak is betudható, hogy talán nem kellő súllyal kezeli a város a jelenlétével is és a rendezvények szervezésére való rátekintéssel vagy valamilyen fajta ellenőrzéssel nem biztosítja azt, hogy megfelelő módon, megfelelő színvonalon zajlódjanak le ezek a rendezvények. Ezek a rendezvények nagyon fontos lehetőségek amiket elmulasztunk, hogy arról győzzük meg a külföldi és belföldi vendégeket, akik itt tartózkodnak, hogy érdemes ide visszajönni. Ezen túlmenően tényleg nagyon szomorú és ezzel talán valamit kellene kezdeni, talán az EKF menedzsmentnek is, hogy 2010re vajon eljut-e ez a város abba az állapotba, hogy meg fog tudni tölteni, akár hetente egy 1000 fős koncerttermet. Reméli, hogy igen, de úgy tűnik, hogy ehhez nagyon sok tenni való van Pécs város lakossága vonatkozásában. Két konkrét rendezvény van, amely meglehetősen visszás és el kellene gondolkodnunk. A Széchenyi téren itt a határozatokból is olvasom, hogy a Kulturális Bizottság engedélyt adott a Sláger Rádiónak a szereplésére a Széchenyi téren, de nem engedélyezte pl. a Tufész Marketing és Promociós Kft. Duracell nyuszis valamilyen rendezvényét. Ennek ellenére megrendeződött a Széchenyi téren és igen alacsony színvonalú volt azt gondolom és méltatlan az EKF-hez ez a rendezvény. Szeretnék azt megtudni, hogy lehet az, hogy a Kulturális Bizottság nem járul hozzá egy rendezvényhez és mégis megrendeződik. Arrébb látni lehet, hogy a Kommunális Bizottság pedig hozzá járult. Itt érdemes talán azon elgondolkodni, hogy valamilyen összhangot kellene teremteni ezekben az ügyekben. Azt szeretném még e két rendezvény kapcsán megtudni, hogy vajon mikor érkezik el oda ez a város és a politikai vezetése, hogy egy bizonyos színvonalon és hozzá kell tennem, hogy decibelen túl vagy annál lejjebb nem engedélyez rendezvényeket olyan helyen, amely nem arra méltó és nem arra alkalmas. A Széchenyi tér nem rock-koncertek megszervezésére való úgy gondolom, nyilván van a városban több hely, ahol azokat meg lehet szervezni, ha van érdeklődés rá. Azt szeretném kérdezni bizottsági elnök asszonytól, hogy egyrészt tud-e valamit tenni azért, hogy a Széchenyi tér az arra méltó rendezvények helyszíne legyen, van-e hatásköre és tud-e tenni érte? Másrészről, hogy mit tud tenni azért, hogy 2010-re a város polgárai magukénak érezzék az EKF-et olyan értelembe is, hogy részesei a rendezvényeknek és segítői is ha kell.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm, válaszadásra megadom a szót dr. Kunszt Márta bizottsági elnök asszonynak.”

67 Dr. Kunszt Márta: „a Széchenyi téri rendezvényekkel kezdem. Valóban a Kulturális Bizottság jogosítvány a Széchenyi téren a rendezvények fölött olyan értelemben engedélyező tevékenységet folytatni, hogy megadja az engedélyt méltónak találja a rendezvényeket oda vagy más helyszíneket javasol, vagy esetleg eltanácsolja a rendezvényeket szervezőket. Minden alkalommal hosszas vitákat folytatnak ezekben az ügyekben, az ízlésünk és a rendezvényekkel kapcsolatos viszonyrendszerünk mindig más és más. Az kétségtelen, hogy az EKF programok sokasodtával bele kell törődni, hogy igen sok hangos rendezvény lesz a Széchenyi téren. Tehát nem elkerülhető, mivel nem nagyon vannak olyan helyszíneink, amelyek méltóak. Nincsenek olyan befogadó tereink, amelyek nagy rendezvények megrendezésére alkalmasak lennének egyenlőre és a másik dolog nagyon sokan ragaszkodnak a Széchenyi térhez nyilván a látogatottság miatt. Alkalomról alkalomra ítéljük, valóban volt egy olyan tendencia, hogy talán az üzleti típusú rendezvényeket talán mégsem kellene a város főterén tartani. Ebben az esztendőben a Sláger Rádió megkapta az engedélyezést, ennek következtében aztán a Danubius Rádió is megkapta, ez sajnos így történt. Ez nem annyira volt problematikus, mert ők délelőtt tartották a rendezvényt, nem esti hangos rendezvényekről volt szó. Igyekszem a bizottsággal odafigyelni arra, hogy valamilyen kompromisszumot kialakítsunk. A másik kérdés sokkal bonyolultabb, nyilván ki kell alakítani egy olyan szisztémát, a tekintetben, hogy azok az EKF rendezvények, amelyek megérdemlik a közönség figyelmét, azokra hogyan lehet mozgósítani és zökkenőmentesen lebonyolítani ezeket. dr. Révész Máriának már ígérettett, hogy a bizottság foglalkozni fog ezekkel a kérdésekkel. Önnek is ezt tudom mondani. Részben az a kérdés vetődik fel, ha az a jó színvonalú rendezvény van, akkor van-e közönség, ha meg nem jó színvonalú a rendezvény akkor egyáltalán miért tartjuk meg. Együttműködve a rendezvényszervezőkkel és a menedzsmentközponttal nyilván ki kell alakítani egy tender elbírálási metódusát, amivel az előttünk álló három évet eredményesen fogjuk tudni kezelni.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen, a következő kérdésre megadom a szót.” 12/b.) Kővári János: „tudom, hogy nem lehet a kérdésre válasszal reflektálni. A Tubessel kapcsolatos a kérdés, bár ma már nem hiszem, hogy érdemes feltenni sok kérdést ezzel kapcsolatban. Elhangzottak azok a kérdések, hogy melyik képviselő hol volt. A válaszok egy része egészen komolytalan volt és elgondolkodtató, úgy gondolom a mai döntés is elgondolkodtató. Igazából az a kérdés marad már csak a Tubessel kapcsolatban vissza, hogy ezek után - bár polgármester úrnak tenném fel a kérdést, nem tudom, hogy fogja megválaszolni.” Dr. Tóth Bertalan: „a polgármester írásban 15 napon belül válaszol.” Kővári János: „a kérdés az, hogy ezek után milyen jogi eszközökkel kívánják a várost megóvni ettől a törvénysértő és számunkra életidegen objektumtól. Bár most már nagyon kevés optimizmus van bennem, én a mai napig bíztam abban, hogy mégiscsak az észérvek és a szakmai jogi érvek talán hatnak majd. A kérdés az, hogy milyen jogi lépéseket kíván tenni a

68 polgármester úr, illetve a közgyűlés, ha netán kiadja az építési engedélyt a Honvédelmi Miniszter úr. Erre szeretnék írásban választ kapni.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen, utolsó kérdést feltevő Nagy Csaba bizottsági elnök úr, megkérem tegye fel a kérdését.” 13/a.) Nagy Csaba: „első kérdésem a Magasházzal kapcsolatban lenne. Tudja, hogy nincs itt a polgármester úr, írásban is elfogadnám a választ és kérném is, hogy ezt tegye meg. Az Új DN 2007. június 2-i szombati számában volt egy cikk a Magasház „Két legyet egy csapásra” címmel. Azért teszi fel ezt a kérdést, mert már az előző ciklusban is több alkalommal vitatkoztunk a testülettel a Magasházzal kapcsolatban. Két momentumra szeretne utalni a kérdésfeltevése kapcsán. Én már képviselőként többször, több fórumon megfogalmaztam és örül annak, hogy már mások is úgy látják, hogy egy esetleges irodafunkció jót tenne ennek a Magasháznak és talán a város szerkezetében is egy arányosságot teremtene. Ezzel kapcsolatban már voltak aggályai már korábban is, méghozzá az, hogy ha ide egy bármilyen funkció kerül, de ha irodafunkció kerül és olvasva a cikket az kerülne, mondjuk az Okmányiroda is, akkor ez napi szinten több ezer gépjárművel fogja megnövelni a környék forgalmát. Jelen pillanatban is autózás és parkolás szempontjából is azt kell, hogy mondjam, hogy túlterhelt a környék. De akkor amikor azt olvastam, hogy az az egyik terv, hogy a Várkonyi Nándor Könyvtár előtti parkot, illetve Nagy Jenő utcai Parkot kellene felhasználni, akkor azért elfogott a méreg. Egy ilyen parkot, amiből már viszonylag kevés van a városban, nem szabad és egy olcsósító megoldás felhasználni parkoló gyanánt. Azt kérném a polgármester úrtól első körben, hogy egyeztessenek a két önkormányzati képviselővel Lengvárszky Attila képviselő úrral és velem a tekintetben, hogy a Magasház környékét, hogy és mi módon szeretnék átalakítani milyen tervek vannak az átalakításra. Én magam semmiféle jóváhagyásomat nem adom azzal kapcsolatban, hogy a zöld területek csökkenjenek. Egy ekkora beruházás, amely bizton több mint 2-3 Mrd Ft. kell arra pénzeszközöket találni, hogy a parkolási kérdéseket is megoldják. Arra kéri a jegyzőkönyvön keresztül a polgármester urat, hogy az előkészítő fázisba vonja be a képviselőtársát és jómagamat és arra is kérném, hogy e vonatkozásban a park csonkítást vessék el, mint lehetséges megoldást. A kérdésem az lenne a polgármester úrhoz ehhez kapcsolódóan, hogy van-e arra esély, hogy készüljön egy olyan hatástanulmány, hogy a környék forgalmi rendjének változásáról szólna, vagyis arról, hogy hogyan lehet megoldani egy ilyen funkcióváltás esetén azt, hogy a környéken lévők a mindennapjaikat ugyanúgy tudják élni mint most és hogyan lehet majd megoldani azt a parkolási dömping igényt, amely jelentkezik majd a Magasház körül? Ez lett volna az első kérdésem.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm szépen, kérem tegye fel a második kérdését.” 13/b.) Nagy Csaba: „a második kérdésemet elmondanám a felszólalásom elején is és a végén is. Kérdésem az, hogy Sarkadi Gábor tanácsnok úrnak milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 31-én délelőtt a polgármester úr által összehívott rendkívüli közgyűlés időpontjában. Meg szeretném magyarázni, hogy miért is teszi fel ezt a kérdést és miért gondolja azt, hogy

69 ez a kérdés komoly kérdés. Azért gondolom, hogy ez egy komoly kérdés mert a FIDESZ-KDNP frakció 2007. május 25-én juttatta el a hivatal és a polgármester úr részére azt az indítványt, mely az SZMSZ 8.§ (2) bekezdése szerint: sürgős, rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte, 2007. május 31-én du. 17.00 órára. Tettük ezt azért, mert azt gondolták, hogy az önkormányzati képviselőknek kell komolysággal kell közelíteni még a Tubes kérdésére is. Tették ezt azért mert mi jómagunk leegyeztettük saját képviselőtársainkkal, hogy mikor tudnának legnagyobb számban részt venni ezen a fontos ülésen. Azt gondoltuk, hogy a polgármester van annyira pécsi és komoly ember, hogy nyilván a maga részéről a saját frakciójával le fogja ezt az időpontot egyeztetni. Azt gondoltuk, hogy Önöknek 2007. május 31-én 8.00 órakor nincs semmi dolguk a vonatkozásban, hogy ne tudnának részt venni ezen az ülésen. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a polgármester úron és az Önök frakcióvezetőjén kívül senki egyetlen egy képviselő sem volt itt a teremben. A polgármester úr szüntetet rendelt el 8.00 órát követően majd megállapította, hogy az ülés határozatképtelen. 9.00 órakor történt egy sajtótájékoztató, ahol a polgármester úr azt nyilatkozta, hogy a az SZDSZ-es és a szocialista képviselők azért nem voltak itt a teremben, mert hivatalos elfoglaltságuk volt. Úgy gondolom, hogy hivatalos elfoglaltságuk úgy lehetett, hogy önkormányzati ügyeket képviseltek, polgármesteri hivatali, polgármesteri vagy alpolgármesteri megbízásra. Örül annak, hogy Önök közül volt egy pár jóérzésű képviselőtársuk akik komolyan vették ezt a kérdést és igyekeztek rá válaszolni. Annál inkább sajnálja, hogy nagyon sokuk inkább elpoénkodta ezt a választ. Mivel az Önök polgármestere a pécsi közvéleményt úgy tájékoztatta, hogy hivatalos ügyük volt, ezért azt gondolták, hogy most már megkérdezik, hogy Önök 19 mit csináltak, mi volt az a hivatalos ügy ami fontosabb volt a Tubesre vonatkozó napirendi pontnál. Nem tették volna fel ezt a kérdést, ha a polgármester azt mondja, hogy egyéb más elfoglaltság, munkahelyi, betegség stb. miatt nem lettek volna itt. Mi sem hivatkozunk amikor hiányzunk arra, hogy hivatalos elfoglaltság miatt vagyunk itt. Azon két képviselőtársam akiket hiányolnak a mai ülésen, az egyik képviselő általános iskolában tanít és osztálykirándulásra vitte a gyerekeit, illetve vitte volna, de mivel nagyon fontos napirendi pontok voltak ezért nem ment el az osztályával és megkért valakit, hogy vigye el az osztálya után. A másik képviselőtársuk pedig főigazgató-helyettesként szenátusi ülésen vett részt, amelynek végeztével visszatért a terembe. Egyik sem hivatkozott arra, hogy hivatalos elfoglaltsága van. Ha a polgármester úr ezt a meggondolatlan kijelentést tette, mert úgy tűnik, hogy Önök nem igazán tudják, hogy a képviselőik egy része hol volt, vagy nem is akarja megmondani, hogy hol volt. Ezért voltunk kénytelenek az SZMSZ szerint megkérdezni Önöktől, hogy ugyan már árulják el, hogy mi volt fontosabb hivatali ügy, mint a Tubes ügy. Ezért kérdezi Sarkadi Gábor tanácsnok urat, hogy milyen hivatalos elfoglaltsága volt 2007. május 31-én délelőtt a polgármester úr által összehívott rendkívüli közgyűlés időpontjában.” Dr. Tóth Bertalan: „köszönöm, válaszadásra megadom a szót Sarkadi Gábor tanácsnok úrnak.” Sarkadi Gábor: „nem szeretném elviccelni a válaszadást, de azért engedjen meg egy kis viccelést. Már kezdett aggódni Bacsó Péter Tanú című filmje

70 után szabadon, hogy a Sarkadi tanácsnokot már meg sem kérdezik. Tudok válaszolni a kérdésre van egy hosszabb és van egy rövidebb válasz. A rövidebb válasz az, hogy már Hódosi Vera megválaszolta. A hosszabb válasz megismételve Hódosi Vera válaszát, Erdélyben, Nagyszebenben és Aradon partnervárosunkban voltunk és próbáltunk öregbíteni Pécs város hírnevét. Próbáltak tájékozódni a nagyszebeni kulturális eseményekről és az aradi városházán az alpolgármester úrral folytattak tárgyalásokat.” Dr. Tóth Bertalan: „a kérdések végéhez értünk. 17.16-ig szünetet rendel el.”

5.)

A Pécs 2010 Menedzsment Kht. ügyvezetőjének megválasztása Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Tasnádi Péter: megkérdezi, hogy a képviselettel rendelkező pártok, szervezetek kívánnak-e vezérszónokot jelölni. Dr. Révész Mária: kérdése, hogy most a 2010 Menedzsment Kht. ügyvezetőjének megválasztásáról c. előterjesztést tárgyalják? A napirendi ponthoz hozzá kíván szólni. Tasnádi Péter: a FIDESZ-KDNP dr. Révész Máriát állítja vezérszónoknak. Más párt és szervezet részéről nem lát vezérszónoki jelölést. Az előterjesztéshez kapcsolódóan elmondja az igazgatóváltás okait. Kiss Tibor a korábbi általános igazgató más fontosabb beosztásba kerül, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programnál tölt be tisztséget a megnövekedett feladatok miatt, másrészt egy budapesti cég felkérte tanácsadói feladatok ellátása miatt döntött úgy, hogy lemond az EKF általános igazgatói feladatáról. Tájékoztatásul elmondja, a ma reggeli bizottsági ülésen tárgyalták meg az új igazgató személyére vonatkozó előterjesztést. A bizottságok és a közgyűlési frakciók részére is lehetőséget biztosított és az az új jelöltet megismerjék. Dr. Révész Mária: meglehetősen szokatlan és rendkívüli eljárás, amely most történt, bár már volt rá példa, hogy az önkormányzat pályáztat nélkül nevezett ki személyeket. A gyorsaság és a rendkívül felszínes előterjesztés, valóban példa nélküli. Látható, hogy komoly problémák adódtak az EKF irányítási területén remélik, hogy ennek a menetét még jó irányba lehet fordítani. A közelmúltbeli sajtó megnyilatkozások, események - pl. az új igazgató és az alatta szervezetett igazgatóság bemutatkozása, az új menedzsment kialakítása stb. - problémái miatt komolyan aggódtak az EKF program megvalósulása végett. A EKF érdekeit próbálják nézni, de vannak esetek amikor az eljárás hibái meglehetősen komolyak. E projekt előkészítésében minden nap fontos. A közgyűlés Mészáros Andrással majd egy órás frakcióbeszélgetés után arra jutottak, hogy látnak benne elszántságot, tapasztalatot a tekintetben, hogy a feladatot megfelelően el tudja látni. Fontos lenne, hogy ne késlekedjenek a kinevezésében, a FIDESZ frakció támogatja az előterjesztést.

71

Tasnádi Péter: megnyitja a vitát az előterjesztésről. Dr. Gáspár Gabriella: az előzményekről kíván beszélni. Kiss Tibor menedzser volt a BIOKOM Kft-nél, mielőtt az EKF általános igazgatójává nevezték ki. Az EKF-hez, elsősorban menedzserként volt köze. Akkor felvetődött, hogy ilyen jellegű vezetői feladatot nem lehet fél állásban ellátni, a két feladat ellátása nem lehet eredményes a városvezetés szempontjából sem. Az a legfontosabb, hogy ez a szervezet a lehető legpontosabban és feladatorientáltan álljon össze. Mészáros András meghallgatása után megelőlegezték a bizalmat számára, a képességei, gyakorlata és határozott fellépéséből adódóan. A felsorolt referenciái, tapasztalatai miatt is támogatják kinevezését. Az előterjesztés mellett a munkaszerződésének a tervezete nem látható, célszerű lett volna csatolni, hogy a feladatkörét megismerjék. A szervezet feltehetően újabb átalakításon megy keresztül, mivel egy új igazgató a saját elképzeléseit szeretné véghezvinni. Nagyon fontos lenne az EKF-ben összekapcsolni a programokat és a fejlesztéseket egy pályázatcentrikus menedzserszemlélet szerint. Polgármester úrtól kérdezi, valami különös oka annak, hogy a munkaszerződés nem szerepel a mellékletben? Majdik Miklós: az előterjesztés nem megfelelően előkészített. Az utolsó sorokban olvasható az igazgató bére, amely 1,5 M Ft. Megkérdezi hol lesz a határ a bérezésben? Juhász István: a bérezés a piaci viszonyok és a munkaerőpiac mozgásából tevődik össze. Vannak olyan beosztások – nem feltétlenül az önkormányzati szférában – ahol menedzserek és vállalatvezetők ennél jóval magasabb összegért végzik a munkájukat. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a polgármester és a pályázó által megállapított díjazás, fedi a realitásokat. Az önkormányzat számára lehetőséget ad arra, hogy elvárt teljesítmény jöjjön létre. Mészáros András, pontosan tudja melyek azok a feladatok, amelyeket el kell végezni. Az önkormányzatnak is hirtelen kellett dönteni a kérdésben, és úgy gondolja, nem maradhat vezető nélkül egy ilyen program. A gyakorlatnak megfelelően közgyűlési döntést követően készítik el a munkaszerződést, amelyet a bizottsági ülésen véleményeznek, valóban fontos lenne, hogy minél gyorsabban elkészüljön. Az MSZP frakció Mészáros Andrást alkalmasnak tartja a feladat ellátásra és kéri, hogy politikamentesen szavazzák meg az előterjesztést. Dr. Kunszt Márta: a munkaszerződésekről általánosságban kíván szólni. Elfogadhatónak tartja, hogy egy nagy nemzetközi projekt vezetői menedzserfizetést kapjanak. Az elmúlt 1,5 év tapasztalata alapján célszerűnek tartaná, ha a menedzseri munkaszerződések kiegészülnének egy olyan kötelezettséggel is, miszerint a projektről pozitívan kell nyilatkozniuk. Véleménye szerint a munkaszerződéseknek tartalmaznia kellene egy olyan záradékot, amely szerint az EKF projektről a projektért felelős személyek nem nyilatkozhatnak negatívan a sajtónak, ha mégis így történik, az a szerződésük megszakítását is jelenti. A tapasztalat azt mutatja,

72 hogy akik dolgoztak a projekten, majd elégedetlenek lettek, kritizálták a projektet, ezt egyetlen multinacionális cégnél sem lehet tapasztalni. Úgy viselkednek, mintha egy civil szervezetben önkéntes munkát végeznének, és így korlátlanul minősíthetik az ügyet. Ha menedzseri fizetéseket adnak, akkor azt a teljesítményt kell elvárni, amelyet a szerződésben is rögzítenek. Erb József: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök nem a napirendi pontról beszél. Mészáros András személye meggyőzte a frakciójukat, bizalommal vannak az új igazgató iránt. Abban egyetért, hogy kritikát nem mondhatnak az EKF-fel kapcsolatban. Dr. Füredi Péter: Mészáros Andrásnak szakmai tapasztalatairól és ismereteiről, úgy gondolja, hogy alkalmas lehet a pozíció betöltésére. Nem kíván vitát nyitni, de pécsi viszonylatban ez a fizetés igen kiemeltnek számít, mivel ez közpénzből lesz kifizetve. Megjegyzi Kiss Tibor – igaz, hogy volt más megbízatás is –150 ezer forintért látta el a feladatot. Kérdése, hogy Mészáros Andrásnak mennyivel lesz több feladata, mint Kiss Tibornak? Tartózkodni fognak a szavazástól, mivel a bérezést túl magasnak tartják. Juhász István: mutassanak példát képviselőtársai és legalább ebben a kérdésben hozzanak meg konszenzusos döntést. Kéri dr. Füredi Péter bizottsági elnököt, hogy segítse a döntést és politikai hozzáállásával a programot. Dr. Révész Mária: ha az MDF tartózkodik, akkor el kell fogadni, hogy a demokráciában különböző vélemények lehetnek. Tasnádi Péter: egyetért frakcióvezető asszonnyal. Más esetben odafigyelnek, hogy pályáztatás útján nevezzenek ki valakit. Most úgy ítélte meg – amelyért vállalja a felelősséget – feladatoknak a sűrűsége és miatt nem került sor erre az eljárásra. Úgy gondolja, hogy megtalálták a feladatra alkalmas személyt. Frakcióvezető asszony jelezte, hogy súlyos problémák adódtak az EKF körül, ha egy vezető kiválik a programból az mindig nagyobb figyelmet kap. A Menedzsment Központ munkatársai nagyon tehetségesnek tartja és az EKF sikerességén dolgoznak. A cél az, hogy ötletekkel, javaslatokkal segítsék a folyamatot, hogy 2010-re az EKF sikeres legyen. Frakcióvezető asszonyt tájékoztatja, hogy a holnapi napra összehívta Menedzsmentközpont taggyűlését, egyeztetve a tulajdonostársakkal, ahol az igazgató személyével kapcsolatban meghozzák a végleges döntést. Egyetért dr. Gáspár Gabriella képviselőtársával, hogy bonyolult összetett feladatokat kell elvégezni, amelyeket valóban nem lehet félállásban ellátni. Magyarországon önkormányzati tulajdonú cég ilyen bonyolult és összetett feladatrendszert még nem oldott meg. Nagyon sok az új feladat és az új elem, éppen ezért nem egyszerű a közbeszerzések, programok koordinálását és irányítását ellátni. A 1,5 MFt-os fizetést nem tartja soknak, tudomásul kell venni, hogy a megfelelő személyt kell kiválasztani a feladat ellátására és megfelelő díjazásban kell részesíteni. Nem munkaszerződésről, hanem megbízási szerződésről van szó, amelyet Kht. taggyűlésének kell jóváhagynia és a Gazdasági Bizottság elé terjeszteni. A munkaszerződéssel kapcsolatban megfogalmazott javaslatokat, az elkészítésnél figyelembe veszik.

73 További hozzászólás nem lévén, kéri az előterjesztésről szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 256/ 2007. ( 06.0 7. ) sz. hat ározata a Pécs 2010 Menedzsment Központ Kht. ügyvezetőjének megválasztásáról 1. Közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert, hogy a Pécs 2010 Menedzsment Kht. soron következő taggyűlésén a taggyűlés napjától számított, 2010. december 31-ig tartó határozott időtartamra, 1.500.000 Ft/hó díjazás mellett Mészáros András ügyvezetővé választására adja le szavazatát. Határidő: a társaság soron következő taggyűlése Felelős: Tasnádi Péter polgármester 2. Közgyűlés az Európa Kulturális Fővárosa általános igazgatójának Mészáros Andrást választja. 3. Közgyűlés úgy módosítja a 248/2007(05.10.) számú határozatának 2. pontját, hogy Kiss Tibor helyett Mészáros Andrást jelöli az Európa Kulturális Fővárosa program tanácsadói közbeszerzési eljárása tárgyalóbizottsági tagjának. Határidő: azonnal Felelős: Tasnádi Péter polgármester 4. Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy Mészáros András megbízási szerződését – a Gazdasági, Bizottságnak a szerződésre vonatkozó állásfoglalása figyelembevételével – Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: a megbízási szerződés bizottsági követően Felelős: Tasnádi Péter polgármester Kapják:

6.)

megtárgyalását

Tasnádi Péter polgármester, Dr. Tóth Bertalan alpolgármester, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető

Freivogel Gábor EKF építészeti igazgató feladatainak ellátásáról Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

74

Tasnádi Péter: az előterjesztéshez szóbeli kiegészítése nincs. Kérdezi a pártokat és szervezeteket, hogy vezérszónokot kívánnak-e állítani. A FIDESZ frakció dr. Hoppál Pétert jelöli vezérszónoknak. Kablár János: az MSZP frakció Gonda Tibor alpolgármestert jelöli vezérszónoknak. Tasnádi Péter: további vezérszónokra jelölést nem lát. Dr. Hoppál Péter:, az imént a napirendi pont tárgyalása előtt ügyrendben kért szót. Az előterjesztés előkészítetlen és a reggeli a bizottsági ülésen kevés idő jutott a tájékozódásra. Célszerű lenne előterjesztést levenni a napirendről, mert tárgyalni kellene róla. Tasnádi Péter: az előterjesztést elnapolni lehet, de levenni nem lehet a napirendi sorról. Erről majd vita nélkül szavaznak. Dr. Révész Mária: ügyrendben kíván szólni. Ugyanazt javasolta, mint dr. Hoppál Péter képviselőtársa. Tasnádi Péter: ügyrendi szavazást kér az előterjesztés elnapolására tett javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen szavazattal, 22 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az ügyrendi indítványt nem fogadta el. Dr. Hoppál Péter: az előterjesztés nincs megfelelően előkészítetve. A mai napon többször elhangzott, hogy az EKF-el kapcsolatban már a sajtó a „káosz”-ról ír. Az egyetlen megpályáztatott szakember Freivogel Gábor volt, akit konszenzussal választott meg a képviselőtestület. Olyan szakember aki magával hozza a nemzetközi kapcsolatrendszerét, amelyre az EKF előkészítése során szükség lenne. Freivogel Gáborral egy olyan megfelelően kontrollálható szerződést kellett volna kötni. Fél éve munkában áll és mai napig nem kötöttek vele szerződést. Fizetését megkapta bár, a városvezetés sokallta a bérét, ahhoz képest, amilyen munkát elvégzett. Mire fizették ki a bért, ha nincs A munkaköri leírását a kiírt pályázatból megismerhetik, eszerint az építészeti szerződése? igazgató a Polgármesteri Hivatallal együttműködve, de annak hivatali struktúrájától függetlenül önállóan irányítja az EKF projektekkel kapcsolatos munkálatokat. Ha az a probléma, hogy önállóan hozta meg a döntéseit, akkor talán a munkaköri leírását kellett volna időben megváltoztatni. A kiírt pályázatban és a munkaköri leírásban is feladatai között szerepel, hogy elkészítteti a projektek előkészítéséhez és a tervezéshez szükséges vizsgálatokat és tanulmányokat, vagyis egy csoportot irányít, amelyet tanácsokkal lát el. Az EKF struktúrában nem látható, hogy felállt volna az a csoport amelyet az építészeti igazgató irányítana, és így a munka nem

75 készült el. Nem kapott munkaszerződést és apparátust, de a magasabb bérezést megkapta, amelynek a látszatnak megfelelt. A negatív nemzetközi megítélést kiváltó ügy megér-e annyit, hogy elbocsátják Freivogel Gábort és, munkajogi perben elveszítik az álláshelyre szánt pénzösszeget? Először tárgyalni kellene a munkavégzése kapcsán felmerült problémáról így a bírósági pereket és az el nem végzett munkára kifizetendő pénzt megtakarítják. Az EKF további belföldi és külföldi botrányait és Freivogel Gábor szakmai hírnevét sem kellene tovább rombolni. Kérik, hogy tárgyaljanak Freivogel Gáborral. Gonda Tibor: egy ilyen kényes kérdésben fontos tárgyilagosnak és higgadtnak maradni. Nagy öröm volt, annak idején, amikor végre egy pályázatot ki tudtak írni és erre jelentkezett valaki, 34 igen egyhangú szavazattal választották meg Freivogel Gábort erre a funkcióra. Az építészigazgatónak jelentős, európai szintű szakmai múltja van. Stratégiai gondolkodása a városfejlesztési kérdésekben imponálónak nevezhető, ha 20-30 éves előrelátásról van szó, de az önkormányzatnak 2010-re kell öt kulcsprojektet megvalósítani. Ehhez egy olyan ember kell, aki nagyon konstruktívan tud minden szereplővel együttműködni, és hatékonyan, célorientáltan tud csapatban együttdolgozni és a feladatokat ellátni. Hathónapos tapasztalata alapján ki meri jelenteni, hogy Freivogel Gábor nem ilyen személy. Véleménye szerint az előterjesztés tárgyilagos, és megmutatja, melyek azok a problémák, amelyek a munka során felmerültek. Fontosnak tartja, ha van egy cél akkor hinni is kell annak elérésében. Az építészigazgató szűkebb szakmai fórumokon sorozatban deklarálja, hogy nem lehet megvalósítani az EKF-et, nem jönnek ki a pénzből, vagyis nincs meg benne a hit, amely a munkához feltétlen szükséges lenne. Kialakult egy olyan munkahelyi légkör, amelyben a munkát nem lehet hatékonyan folytatni. Mindezek alapján azt is deklarálni kell, hogy a városvezetés a bizalmát elveszítette. Kérdés, hogy ebben a helyzetben van-e értelme további bizottsági tárgyalásokat folytatni? Nagy dilemma, hogy ilyen irányba menjen el az ügy, de nem láttak más megoldást. Személy szerint veszélyben érzi az öt kulcsprojekt sikerét, ha egy ilyen nagy autonómiájú és széles hatáskörű építészigazgató vezetésében marad. Kéri az előterjesztés elfogadását, amelyet az MSZP frakció egyhangúan támogatott. Dr. Révész Mária: az alpolgármester érvelésében is elhangzott, amit személyesen is kifogásolt. Ha a munkáltató nem elégedett a munkavállalóval megteheti, hogy megválik tőle, de ezt sokkal elegánsabban és alaposabban kellene megtenni. Annak idején ez volt az egyetlen napirenden lévő pozíció, amely pályázat útján került betöltésre, a FIDESZ-KDNP frakció támogatta Freivogel Gábor kinevezését. Az építészigazgató beadta a pályázatot, amire az megszavazásra került addigra más helyzet állt elő, de feltehetően ezt elfogadta. Az építészigazgatót nem akkor nevezték ki amikor igazán szükség lett volna a munkájára, hanem amikor már szinte minden projekt eldőlt, és a pályázati kiírások már majdnem megkezdődtek. A bizottsági tárgyalások után megalapozottabban kellett volna dönteni, és meg kellene adni számára a védekezés jogát. Komoly szemrehányásokat kap az építészigazgató a Zsolnay programmal kapcsolatban lehet, hogy vannak mulasztásai, de az önkormányzatnak is

76 meg kell hozni bizonyos döntéseket, marad megfelelő ütemben haladjanak a projektek előkészítésében. A reggeli a bizottsági ülésen kérte az alpolgármestert, hogy mutatassanak be egy részletes ütemtervet. Kéri a tisztségviselőket, tartsanak rendszeres beszámolókat az EKF projekt állásról. Ha az építészigazgató úgy gondolja, hogy 2010-re nem fejezhetők be bizonyos beruházások, akkor ezt figyelembe kellene venni és az indoklást meg kellene kérni, a felelősség a város vezetését és a Közgyűlést terheli. Az építészigazgató elbocsátásával a probléma megmarad. Javasolja amennyiben szólni kíván, hallgassák meg Freivogel Gábort,. Tasnádi Péter: Freivogel Gábor jelezte, hogy kíván szólni, a képviselői hozzászólások után szavaznak a kérdésről. Majdik Miklós: egy pályázattal megbízott igazgatót nem lehet leváltani, egy ad-hoc döntéssel úgy, hogy a bizottság a közgyűlés előtt 3-4 perc alatt tárgyalta meg az ügyet. Nincs mellette az az érvrendszer, amely alapján őt is meg lehet érteni. Ha hibákat követett el, akkor nem biztos, hogy az a legjobb módszer, ha attól válnak meg aki a azokat felfedezi. Nem támogatja a hirtelen gyors elhatározást és döntést, mivel a városnak - az építészeti igazgató bérét figyelembe véve - több tíz millió forintjába fog kerülni. Tudomása szerint Petrich Csaba első fokon megnyerte a munkaügyi pert. Freivogel Gábor is valamilyen pozíciót hagyott ott azért, hogy megvalósítsa elképzeléseit, komoly kártérítésre számíthat az önkormányzat ennél a döntésnél. Ha a koalíciónak megrendült a bizalma, elsőként bizottságoknak kellett volna megtárgyalni az ügyet és nem egy kiosztásos napirendként dönteni. Nagy Csaba: az ügynek vannak tanulságai. Meglepő volt, amikor megjelent a külföldi cikk és a válaszreagálás. A képviselők kevés információval rendelkeztek, amely ekkora feszültségre utalt volna. A város politikai és építészeti igazgató megítélésnek ártani fog az ügy. Különös, hogy egy újságcikk olyan reakciót vált ki, melyet követően ilyen ügymenetben zárják le a kapcsolatrendszert. Ha EKF-et szeretnének, akkor arra kellene törekedni – ha az együttműködés már nem tartható – hogy nyugodt körülmények között szakítsák meg a munkát. A jelenlegi helyzetet már helyrehozhatatlannak látja. Kérdése, hogy miért nem oldották meg eddig? Miért kellett ehhez egy újságcikk és botrány? Célszerű lett volna bizottsági ülésen megtárgyalni a konfliktusokat, és azt követően egy kölcsönös megállapodáson alapuló döntést hozni. Lengvárszky Attila: az ÖPÉE sem támogatja az előterjesztést, eljárási mód sem elfogadható, mivel a másik felet nem hallgatták meg. Reméli, hogy Freivogel Gábor szót kap és elmondhatja az álláspontját. Tasnádi Péter: ügyrendi szavazást kér Freivogel Gábor hozzászólásáról 10 perces időtartamban. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az ügyrendi indítványt elfogadta.

77 Freivogel Gábor: mint ismeretes egy pályázatot nyert el, amely kapcsán a közgyűlés mai napig nem hajtott végre egy döntést. Jelen pillanatig nincs szerződése, és a májusi, júniusi hónapra sem várható, hogy fizetést kap. A közgyűlési döntést követően nem lett végrehajtva a pályázatban meghatározott iroda struktúra felépítése. A pályázatban előírták, hogy határozzon meg egy irodastruktúrát, amelyet üzemeltethet, a városnak ezt január végéig végre kellett volna hajtani. Ezzel kapcsolatban az anyagokat átadta dr. Merza Péternek, Kiss Tibornak, a polgármesternek is nagyon sok alkalommal, vagyis nem lettek megteremtve a munka feltételei. Május 29-én az ügyvédjével a jegyző asszonynál tárgyalást folytattak, ahol ígéretet kapott, hogy e hónap 28-áig meglesz a szerződése. Annak idején amikor megkérdezték, hogy a 7-ei ülésre be lehet-e terjeszteni azt a választ kapta, hogy nem. Ehhez képest ma reggel 9.00 órakor megkapta az anyagot arról, hogy milyen feladatokat nem végzett el, ezen az információról eddig nem volt tudomása, így reagálni sem tud rá. Az anyagot áttekintve visszautasítja, hogy a feladatokat nem végezte el, ezt bizonyítani is tudja. Az irodavezetőjének sincs normális szerződése, nem volt rendszeres havi bérkifizetés, mivel a Pécs Fejlesztési Kft. hónapokon keresztül nem tudott Összefoglalva, januártól kezdődően munkatársaival együtt, minden fizetni. építészigazgatói feladatkört ellátó munkát folyamatosan és hiánytalanul elláttak, ez bizonyítható. A holland cikkben meghatározott szövegeket nem mondta, amivel vádolják, azt nem tette. A programjának alapvető része volt a nemzetközi promóció és nem ennek megrontása. Információképpen elmondja, hogy a múlt héten készített elő a olmouc-i egyetemmel egy felmérést Pécs viszonyairól. Gonda Tibor által elmondottak sértik a személyiségi jogait, különösen építészeti igazgatói jó hírnevét, és az EKF program megítélését is negatívan befolyásolja. Pécs város érdekeit sem szolgálják az alpolgármester kijelentései. A közöttük felmerülő nézeteltéréseket megbeszélés útján kellett volna rendezni, nem a sajtó nyilvánossága előtt. Május 10-én a polgármesternek írt egy levelet, amelyben az akadályoztatását írja el, azóta sem volt alkalma vele találkozni. Egy hónapja majdnem napi szinten írásban kérte, hogy beszéljenek az ügyről, a tegnapi napon volt egy telefonbeszélgetés, hogy esetleg a találkozó végre létrejön, de lemondták. Amennyiben az előterjesztést megszavazzák, úgy kb. 2010-ig a bérét - havi 900 ezer Ft+ ÁFÁ-t - kéri megfizetni, ehhez hozzájönnek komoly anyagi kártérítési igények. A személységi jogait megsértő pert indít Gonda Tibor alpolgármester ellen, amelyben kártérítési követelései lesznek. Az Európa Centrum Kht-val nincs szerződése, ezért ez az előterjesztés nem helytálló. Megjegyzi EKF építészeti igazgatói helyzetét többszörösen, egyoldalúan megpróbálták átírni, személy szerint amire pályázott, ahhoz tartja magát. Alapkérdés az, hogy Pécs 2010 vezetősége tartja magát egy nemzetközileg kiírt pályázathoz vagy sem, úgy érzi a város nem tartja magát a kiíráshoz. Gonda Tibor: Freivogel Gábor által felvetett több téma a 2010 Menedzsment Központ Kht-ra tartozik. A szerződés és a struktúra vonatkozásában két alapvető probléma merült fel januárban, az egyik, hogy a Közgyűlés egy konkrét természetes személyről döntött, akit munkavállalóként alkalmaztak

78 volna, viszont éppen az építészigazgató kérte, hogy a szerződést a cégével kössék. Erre a korábbi ügyvezető és a most leköszönt Kiss Tibor is azt mondta, hogy olyan időszakban, amikor a szerződéseket nem kívánják vállalni ezt a kockázatot. A struktúra kapcsán elmondja, hogy Freivogel Gábor két magasabban kvalifikált munkatársat kér, amelyet meg is kapott. Ezen kívül négy gyakornok mérnök státuszt igényelt, amelyre azért nem került sor, mert létrejött egy Fejlesztési Igazgatóság, amely azóta teljesen strukturálódott a Pécs 2010 Menedzsment Központban, ahol megtalálható a kapacitás és deklarálták, hogy az ottani munkatársakat lehet dolgoztatni. Személy szerint javasolta, ha van pályakezdő fiatal akkor előbb válasszák a személyt, majd a munkaügyi központnál igénybe veszik a pályakezdők foglalkoztatást-segítő Az újságcikkre reagálva elmondja, hogy össze lehetne hasonlítani, a holland támogatását. cikkben elhangzottakat és a személye által elmondottakat. Nem áll módjában megvizsgálni azt, hogy az újság valóban a Freivogel Gábor által elmondottakat írta-e le, de tény, hogy abban nagyon kemény dolgokat fogalmaztak meg a városvezetésre vonatkozóan, ahhoz képest a finoman fogalmazott. Dr. Révész Mária:az alpolgármester és Freivogel Gábor által elmondottak szerint sokkal bonyolultabb az ügy, mint gondolták. Az előterjesztéshez visszatérve az lett volna a tisztességes, ha a mellékletként csatolják a pályázati kiírást. Emlékezete szerint egy sokkal magasabb szintű építészigazgatói pályázat jelent meg, valamikor a nyár folyamán. Nem emlékszik arra, hogy megváltozott és a Kht-ba integrálódott volna. Ha visszanézik a jegyzőkönyveket, a művészeti igazgató pozíciót pályáztatni kellene, ott szó volt arról, hogy megváltoztak a feltételek, de az építészigazgató esetében ez nem így történt. Kéri az alpolgármestert, legyen óvatosabb és fontolja meg a dolgot, vagy próbáljanak megegyezni. Dr. Hoppál Péter: nagyon fontos lenne a kérdés tisztázása hiszen Freivogel Gábor által kilátásba helyezett perek következtében az önkormányzat számára csak a bérkifizetés 50 M Ft. jelentene. Véleménye szerint a személyes ellentéteket félre kellene tenni és kéri, hogy tárgyaljanak egymással anyagi szempontok miatt. Dr. Tóth Bertalan: ezek szerint azt várják el a városvezetéstől, hogy egy olyan alkalmazottal dogozzon a továbbiakban, aki pereket helyezett kilátásba a munkáltatójával szemben. Kérdése, hogy egyezzenek meg az építészigazgatóval, hogy mennyit fizessen az önkormányzat? Véleménye szerint is ebből jogi vita lesz, és a bíróság jogosult eldönteni, hogy egy közgyűlési kinevezés szerződésnek minősül-e, mivel a szerződést aláírják, de erre nem került sor az építészigazgató többszöri ellenállása miatt. Információi szerint tegnap érkezett meg az utolsó módosított szerződés tervezete , és nem tudja miként lehetett volna a mai közgyűlés elé terjeszteni, mivel abban sem volt teljes egyetértés. Úgy gondolja az építészigazgatóval ilyen légkörben nem lehet együttdolgozni. Dr. Révész Mária: frakcióvezetőként kéri, tartsanak egy rövid szünetet és konzultáljanak.

79 Tasnádi Péter: frakcióvezető asszony kérésére 5 perc szünetet rendel el. Szünet után: Majdik Miklós: tudomására jutott, hogy amíg a szünet tartott valaki a papírjai között kutatott, amelyet inkorrektnek tart. Kéri a polgármestert biztosítsanak zárható szekrényeket, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. Tasnádi Péter: megvizsgálják a jegyző asszonnyal a következő ülésre hogyan lehet megvalósítani kérést. Freivogel Gábor: elsősorban Gonda Tibor alpolgármester által elmondottakra kíván reagálni. Pécs város megbízási feladat ellátására írt ki egy pályázatot és nem munkaviszonyra. Az alpolgármester által elmondottakból az önkormányzat nem tudja, hogy mire írt ki pályázatot, ugyanabban a formában bízta meg, mint ahogy a pályázatot kiírták. Dr. Tóth Bertalan alpolgármester által elmondottak nem felelnek meg a valóságnak, mivel egy megbízási szerződést kötöttek és soha nem volt az önkormányzat alkalmazottja. Arra a felvetésre, hogy tegnap érkezett volna részükről egy módosított pályázat, a módosítások csak a jegyző asszony által kért információkat tartalmazzák, amit kért. Részéről továbbra sem kéri, eltérjenek pályázatba kiírt feltételrendszertől. Megjegyzi a saját pénzén ügyvédek intézik azt, amit az önkormányzat nem tudott megoldani fél év Még egyszer hangsúlyozná a jegyző asszony által kért javaslatokat építették alatt. be a szerződésébe, nem a saját maga által elképzelt feltételrendszert. A munkatársakkal kapcsolatban többet kért, két építész helyet egyet kapott, a másik munkatársa egy bölcsész, aki nemzetközi kapcsolatokra lett felvéve és most építészeti dolgokkal kellene foglalkoznia. A pályázat része volt még a költségvetés, amit nem kapott meg, ezért nem tudott embereket felvenni. Egy későbbi bizottsági, formában látni lehet, hogy prioritási rendszereket állított fel, amely azt a célt szolgálta, hogy minél több emberrel, és minél gyorsabban meg lehessen oldani a projekteket. Gonda Tibor és dr. Merza Péter egy más prioritású rendszert állított fel, amely véleménye szerint késlelteti a folyamatot. Bármikor be tudja bizonyítani, hogy mindig is arra törekedett, hogy a feladatokat minél gyorsabban elvégezzék. Tasnádi Péter: az előterjesztés nem Gonda Tibor alpolgármester személyes ügye. A frakció tegnap egybehangzóan foglalt állást, látható a feladatok másként történő értelmezéséről és a bizalom megingásáról van szó. Kéri szavazzanak az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 257/2007. (06. 07.) sz. határozata Freivogel Gábor EKF építészeti igazgatói feladatainak ellátásáról

80

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Európa Centrum Kht. szervezeti struktúrájában kialakított építészeti igazgatói feladatokat – az előterjesztésben foglalt indokokra tekintettel – a továbbiakban ne Freivogel Gábor lássa el. Határidő: azonnal Felelős: Európa Centrum Kht. ügyvezető igazgatója Kapják:

7.)

Tasnádi Péter polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Hódosi Vera bizottsági elnök, az Európa Centrum Kht. ügyvezető igazgatója

Az önkormányzat közbeszerzéssel kapcsolatos egyes feladatainak vállalkozásba adása Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Nagy Csaba: kérdése, hogy biztosított-e, hogy a cégek a tevékenységüket Pécsett végezik? Megengedhetetlen az, hogy az EKF-el kapcsolatosan olyan lebonyolító cégeket bíznak meg, amelyek nem Pécsett látják el tevékenységüket. Tasnádi Péter: a Gazdasági Bizottság a részletes pályázati kiírást első körben megtárgyalta és kiemelte – amellyel személy szerint is egyetért – hogy minél több Pécsi céget kérjenek fel. A feladatot teljesítette a bizottság és a pályázati kiírás keretében meghívásra kerülő cégek jelentős része pécsi, feltétel az, hogy a tevékenységet Pécsett lássák el. Majdik Miklós: az előterjesztésben nem találja az öt céget, akiket meghívtak a pályázatra. Készült újabb előterjesztés? Tasnádi Péter: a pályázati kiírásban szereplő öt cég megnevezése a Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartozik. Juhász István: a Gazdasági Bizottság az előterjesztésről már kétszer tárgyalt, legutóbb ma reggel, hogy a mai ülés elé tudják terjeszteni. Az önkormányzat közbeszerzéssel kapcsolatos egyes feladatainak vállalkozásba adása, illetve az erre kiírandó pályázat, mint meghívásos közbeszerzési pályázat kiírása Gazdasági Bizottsági hatáskörrel rendezhető. Költségvetési kihatása van, amelyről a közgyűlésnek kell döntenie. Hat céget hívtak meg, és arról is döntöttek, hogy ha a hatból négy cég pécsi, és mindezek ellenére nem pécsi nyer, akkor a kiírásban benne lesz, hogy pécsi telephellyel kell rendelkeznie. Tasnádi Péter: további hozzászólás nem lévén kéri szavazzanak az előterjesztésről.

81 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 258/2007. (06. 07.) sz. határozata az önkormányzat közbeszerzéssel feladatinak vállalkozásba adásáról

1.)

egyes

A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat közbeszerzéssel kapcsolatos feladatait a nemzeti értékhatárok felét el nem érő értékű közbeszerzési eljárások kivételével, és az alább felsorolt, vállalkozásba nem adható feladatok kivételével vállalkozás útján végeztesse el: -

a közbeszerzési szabályzat és módosításainak elfogadása, közbeszerzési terv elfogadása, döntés összesített tájékoztató közzétételéről, éves statisztikai összegezés jóváhagyása, önkormányzatnál tárolt közbeszerzési dokumentumok rendszerezése, őrzése, közbeszerzési tevékenységbe bevonandó személyek, szervezetek kiválasztása és ellenőrzése, ajánlatkérői döntések meghozatala az egyes eljárások során.

Határidő: Felelős: 2.

kapcsolatos

azonnal Tasnádi Péter polgármester

A Közgyűlés 6.000.000,- Ft forrást biztosít az Önkormányzat meghatározott közbeszerzési feladatainak 2007. augusztus 1. – 2008. július 31. közötti időszakra történő vállalkozásba adásához az Önkormányzat költségvetéséről szóló 6/2007. (02.20.) számú rendelet „Polgármesteri Hivatal szakfeladatonkénti bevételei és kiadásai” 12. számú melléklet „Máshova nem sorolható szervek tevékenysége” kiemelt előirányzat „Kiadások” rovatban szereplő „Alaptevékenység kiadásai” között található „Dologi és egyéb folyó kiadások” terhére, illetve 8.400.000,- kötelezettséget vállal a 2008. évi költségvetés terhére. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető

82 Kapják:

8.)

Tasnádi Péter polgármester, Soó László, Juhász István bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető

A Városi Képtár Antal-Lusztig gyűjtemény működtetése és kuratórium felállítása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Tasnádi Péter: a FIDESZ-KDNP frakció dr. Révész Mária képviselő asszonyt jelölte vezérszónoknak. Dr. Kunszt Márta: mint ismeretes tavaly szeptemberben került megnyitásra ez az új kulturális intézmény. Miután Pécs az EKF programban a kortárs és modern képzőművészet prioritását jelölte meg, ezért egy ilyen gyűjtemény megszerzése előnyt jelent a város számára. Azóta azonban nem sikerült az intézmény megfelelő működését biztosítani. Nagy értékű gyűjteményről lévén szó, ez a bizonytalanság nyugtalanítólag hat. Semmiféle biztosíték nincs a szakmai és a gazdasági tevékenységre. Kérni képviselőtársait, biztosítsák a működtetéshez szükséges minimális feltételeket. Dr. Révész Mária: az EKF és Pécs kulturális élete kapcsán fontos ez a téma. A pécsi kulturális intézmények komoly átalakításra és rendszerezésre szorulnak. Emlékezete szerint, a gyűjtemény furcsa módon került ebbe az intézményrendszerbe. Ennek pénzügyi okai vannak, ami szakmai következményekkel is jár. Véleménye szerint nincs helyén az Antal-Lusztig gyűjtemény, arról sincs meggyőződve, hogy a későbbiekben a város szempontjából jelentős értéket képviselne. A gyűjtemény nagyszámú, jó festményekből áll de egy alapos minőségellenőrzésen nem mentek át. A gyűjtemény hosszú távon, ilyen módon nem tartható fenn, mert sokba kerül, szakmai inspirációja nincs, ezért tömegek nem fognak Pécsre látogatni. Nem tudja eddig hányan látogatták meg a kiállítást. A kiállításokat időnként meg kell újítani, ezt a kiállítást azonban lehet állandóan változtatni, hiszen ez egy letéti anyag. Most támogatni kell 30 millió Ft-tal, miközben a Pécsi Galériának 28 milliós összköltségvetése van. Itt az ideje, hogy a város áttekintse intézményeit, és a kultúrára jutó összegek Pécs város és az ide látogató idegenek hasznát szolgálják. Meixner András: jórészt egyet ért dr. Révész Mária képviselőasszonnyal, azonban tudomásul kell venni, hogy ez az intézmény olyan presztízsberuházás volt, ami a kultur fővárosi időszakban azért került meghirdetésre, hogy Pécs bemutassa a kultúra iránti elkötelezettségét. Többen támadják az intézményt, mert a Pécsi Galéria költségvetését nagyságrendileg megközelíti, vagy a Modern Magyar Képtárban hasonló értékű festmények találhatók. Jó elképzelésnek tűnt, hogy a város olyan képeket, műalkotásokat mutasson be, amelyek a nagyközönség elől rejtve vannak. Nem teljesen igaz, hogy ez olyan állandó gyűjtemény, amin nem lehet változtatni, a grafikákat évente cserélni kell.

83 Különböző kulturális körökben felvetődött, hogy szakmailag nem jól vezették az intézményt. Hogyan lehetne, ha a kuratóriumot képviselőtársai nem szavazták meg, amely arra lenne hivatott. A Rendezvényszervező Kht. nem galériaműködtetésre szerveződött, ahhoz létre kellene hozni egy olyan részleget, amely egyébként nem feltétlenül szükséges. Ezért lenne szükség egy társadalmi kuratóriumra, ami a szakmai irányítást végezné. Ha az előterjesztést megszavazzák, ideiglenes helyére kerülhet az intézmény, biztosítva lesz a napi működése. Egyetért azzal, hogy az intézményátszervezés során fontolóra kell venni, hova, milyen módon kapcsolódjon. Az intézmény valójában azért került ilyen meghatározásra, mert a városnak nem volt több 100 millió forintja, hogy felújítson egy patinás épületet. Hitelkonstrukció formájában tette meg, amit a kultúra területén tevékenykedő cégen keresztül lehetett megvalósítani. Úgy gondolja, az irányítás szempontjából biztonságos helyen van a képtár. A kuratórium megalakításával a szakmai munka is a helyére kerül. Az intézményt működtető fiatal munkatársak kellően agilisak, és megfelelő szakértelemmel rendelkeznek. Dr. Hoppál Péter: Meixner András képviselőtársa presztízsberuházásként említi a képtár létrehozását. A FIDESZ frakció véleménye szerint, ahhoz képest túl sokba kerül. Ez évben még a cég költségvetéséhez az első fél évben 30 millió Ft-tal hozzá kell járulni az Önkormányzatnak. Nem tudja, ennyire jól áll-e az Önkormányzat költségvetése? A Pécsi Galéria és a Modern Magyar Képtár állománya jelenleg párhuzamosságot mutat az AntalLusztig gyűjteménnyel. A kuratóriumot nem szavazták meg, mert nem találta meg igazán helyét a nagy múltú pécsi képtárak sorában. Erre a szakmai múltra alapozva lehet a városé a Csontváry- és a Vasarelly-gyűjtemény. Szakmailag egyeztetni kellett volna, akkor nem kerülne ennyi pénzbe, és a párhuzamosság sem alakul ki. Így ezt a 30 milliós összegről szóló előterjesztést nem tudják támogatni. Dr. Révész Mária: megerősíti dr. Hoppál Péter képviselőtársa véleményét, nem fogják támogatni az előterjesztést. Azért is döntöttek így, mert Meixner András képviselőtársa szerint sincs jó helyen az intézmény. A kulturális átszervezések alkalmával az intézménynek el kell kerülnie erről a helyről. A határozatban olvasható, hogy 2007. június 7-től 2010. december 31-ig határozott időre szóló megbízási szerződést köt az Önkormányzat a Pécsi Rendezvényszervező Kht-val, így ebben a formában az előterjesztés nem elfogadható. Adott egy helyzet, amiben a képtárat működtetni kell, ez évben valamilyen támogatás biztosításával. Amennyiben a Rendezvényszervező Kht-ba integrálják a képtárat, elvárható lenne, hogy termelje ki a költségeit. Módosító javaslata, „egy évre kösse meg az Önkormányzat a szerződést”, ez esetben támogatni tudják az előterjesztést. Amennyiben hosszútávra kötik meg, nem támogatják. Meixner András: örömmel hallgatja képviselőtársait, amikor arról beszélnek, hogy egy képtár éljen meg a piacról. Ilyen sehol nincs a világon. Ha a Pécsi Galéria működtetné, akkor is ugyanennyi pénzbe kerülne, mert ugyanazokat az alkalmazottak, közüzemi díjakat, teremőröket kellene megfizetni. Kéri képviselőtársait, ha mondanak valamit, előtte gondolják meg. Úgy gondolja,

84 30 millió Ft-nál kevesebbért egy ekkora épületet nem lehet fenntartani. Jelen előterjesztés egy korábbi közgyűlési következménye. Azon lehet vitatkozni, hogy hány évre kössön szerződést az Önkormányzat, de a az Antal úrral megkötött a letéti szerződés erre az időszakra szól. Más kérdés, hogy egy átszervezés kapcsán a szerződést módosítani kell. A Rendezvényszervező Kht. tisztán városi tulajdonú, csak áttételesen és nem közvetlenül. Dr. Révész Mária: Meixner András képviselőtársa félreértette. Nem azt mondta, hogy a képtár saját magát tartsa el, hanem ha egy vagyonkezelő kft. kht-ja, akkor próbálja meg kitermelni a költségeit. Megjegyzi, Meixner András helyében a Rendezvényszervező Kht. igazgatójaként nem venne részt a vitában. Majdik Miklós: Meixner András kérdezte, miért nem tetszik a frakciójuknak a 30 millió Ft. Azért nem, mert ez az összeg nagyjából megegyezik az összes iskola karbantartására elkülönített összeggel, miközben a szülők pedig saját maguk újítják fel az osztálytermeket. A képviselőtestület feladata pedig az lenne, hogy visszafogják a költségeket, és biztosítsák az iskolák rendes működését. Dr. Kunszt Márta: elhangzott, hogy a képek kiválogatása nem szakszerű. A Modern Magyar Képtár művészettörténésze, Várkonyi úr válogatta ki ezeket a festményeket. A probléma inkább az lehetett, hogy túlságosan szakszerű szemmel válogatta, mert ugyanabból a művészeti korból hozta el a képeket, amik kiegészítik a Modern Magyar Képtár gyűjteményét. Valamennyien jelen voltak a megnyitón, és hallhatták a művészettörténészek és esztéták méltatását, a kiállított képek értékével senki nem lehet elégedetlen. Jelzi, hogy a szerződés megkötésekor az Önkormányzat 10 év garanciát vállalt a letétért, amely köti a várost. A megállapodás nem 30 millió Ft-ot hanem 60 millió forintot tartalmazott, mert a részleteket is fedezni kell, most az összeg feléről van szó, csak a működési költségek fedezetére szolgál. Mindenképpen szükséges, mert egy új épületet nem lehet elhanyagolni, mert ugyanolyan állapotba kerül, mint Majdik képviselőtársa által említett iskolák. Kővári János: emlékeztet arra, a kulturális koncepció kapcsán szóba került, hogy a város áttekinti az intézményrendszerét, amely azért is megfontolandó, mert szűkösek a keretek. Senki nem a minőségi kultúrától félti a költségvetést. Kérdése, miért nem várja meg az Önkormányzat a kulturális koncepciót, amiből látható lenne, milyen intézményekre számít a város, melyeket szeretné hosszabb távon fenntartani, a minőség megtartása mellett. A kulturális koncepciót éppúgy hiányolják mint a gazdasági társaságok átvilágítását. A gyors döntések alapján úgy tűnik, valamiért fenn kell tartani valamit, presztízsberuházást kell végezni a Kulturális Főváros cím elnyerése érdekében. Nem látszik a koncepció az érvek mögött. Juhász István: Kővári képviselőtársa azt mondja, meg kellene várni a kulturális koncepciót. Addig miből tartják fenn a Képtárat, miből fedezik a működési költségeket? Ezek gyakorlati kérdések, a Rendezvényszervező

85 Kht. idén nem kapott támogatást a működés finanszírozására. Nem szégyen, hogy az előző ciklus döntése alapján az Antal-Lusztig gyűjtemény elhelyezésre kerül a felújítandó Városi Képtárban. Nem igazán etikus dolog az előző ciklus döntésére azt mondani, akkor az ÖPÉE még nem volt tagja a Közgyűlésnek, és nem volt helyes döntés. Ez egy kész helyzet, ezt kell továbbvinni. Lehet, hogy nem volt jó döntés, de akkor is döntés volt. Eldöntötték akkor, hogy a Képtár jöjjön létre, akkor biztosítsák hozzá a feltételeket, kulturális koncepciói nélkül. Kővári János: egyetért Juhász Istvánnal abban, hogy ezek gyakorlati kérdések, és egy már meglévő intézményt működtetni kell. Előző felszólalásában arra utal, hogy szeretnék látni a kulturális koncepciót, amely tartalmazza a kulturális intézmények fenntartását, működtetését. Tudomása szerint, polgármester úr is szorgalmazta a koncepció elkészülését, éppen azért, hogy rendeződjön az intézmények működése. Tasnádi Péter: valóban mindent megtesznek a koncepció elkészítéséért. A legutolsó információ szerint szakmai és társadalmi vitára bocsátották. Dr. Mellár Tamás: ha adott egy kötelezettségvállalás - amit az előző ciklusban hozott az akkori testület - és adott egy intézmény, pontosan tudni lehet, hogy ez bizonyos kötelezettségeket jelent. Ha a költségvetés elkészítésének időszaka jól tervezhető, akkor miért nem számoltak ezekkel megfelelően. Ebben a fél évben nem először fordul elő költségvetésen kívüli tételeket érintő döntés. Kérdése, ebben az esetben mi értelme van a költségvetés elfogadásának? Meixner András: dr. Mellár Tamás képviselőtársa felvetésére elmondja, a 30 millió Ft. szerepel a költségvetésben, nem új összegeket kell átcsoportosítani. Tasnádi Péter: további hozzászólás, kérdés nem lévén, kéri a testületet, szavazzanak. Három szavazás következik, először dr. Révész Mária módosító javaslatáról szavazzanak, mely szerint „a szerződést ne 2010-ig, hanem egy éves időtartamra kösse meg az Önkormányzat.” Megállapítja, hogy a közgyűlés 13 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Tasnádi Péter: indítványozza, ügyrendi szavazással döntsenek arról, hogy a határozati javaslat 6. pontjában szereplő nevekről és annak többi pontjáról együtt szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett az ügyrendi indítványt elfogadta. Tasnádi Péter: kéri a testületet, most az előterjesztésről és a határozati javaslatról szavazzanak.

86

Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 259/2007. (06. 07.) sz. határozata a Városi Képtár Antal-Lusztig gyűjtemény működtetéséről és kuratórium felállításáról 1.)

2.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Városi Képtár Antal-Lusztig gyűjtemény működtetésére 2007. június 7. napjától 2010. december 31. napjáig tartó határozott időre szóló megbízási szerződést köt a Pécsi Rendezvényszervező Kht.-val az előterjesztés 1. számú mellékletében foglalt tartalommal. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a Pécsi Rendezvényszervező Kht-val kötendő megbízási szerződés aláírására. A Közgyűlés, a Városi Képtár Antal-Lusztig gyűjtemény működtetésének 2007. január 1. napjától felmerülő költségei fedezetére, a megbízás 2007. évi teljesítésével kapcsolatos költségekre, a biztosítási díj, őrzés költségei, hatósági eljárások díjának fedezetére a város 2007. évi költségvetéséről szóló 6/2007. (02.20.) számú önkormányzati rendelet 11. számú mellékletében a Céltartalékok között a 24. soron feltüntetett „AntalLusztig gyűjtemény” működési keret összegét, 30 millió Ft-ot átadja a Pécsi Rendezvényszervező Kht-nak.

3.)

A Közgyűlés a 2.) pontban írt összeg átadásának feltételeiről támogatási szerződést köt a Pécsi Rendezvényszervező Kht-val, és felhatalmazza a Polgármestert a szerződés aláírására az előterjesztés 2. számú mellékletében foglalt tartalommal.

4.)

A Közgyűlés a 2008-2010 években a város mindenkori éves költségvetésében rendelkezik a Városi Képtár Antal-Lusztig gyűjtemény támogatásának mértékéről.

5.)

A Közgyűlés a 360/2005. (06.23.) számú határozatának 4. pontja harmadik bekezdését hatályon kívül helyezi.

6.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Városi Képtár törzsanyagát képező Antal-Lusztig gyűjtemény rangjához méltó időszakos kiállítási program tervezésére öt tagú kuratóriumot hoz létre és az alábbi személyeket kéri fel a kuratórium tagjainak: -

Dr. Antal Péter műgyűjtő,

87

7.)

9.)

Pásztor Ágnes, a Humán Főosztály főosztályvezetőhelyettese, Meixner András, a Városi Képtárat működtető Pécsi Rendezvényszervező Kht. képviselője, Várkonyi György művészettörténész, muzeológus, Molnos Péter, a budapesti Kieselbach Galéria művészettörténésze.

A Közgyűlés felhívja a polgármestert, hogy a kuratórium tagjait feladatuk ellátására kérje fel. Határidő: Felelős:

2007. július 1. Tasnádi Péter polgármester Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Kunszt Márta, Soó László bizottsági elnökök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, Kapács Szabolcs ügyvezető igazgató a Humán Főosztály útján

Indítható középiskolai osztályok a 2007/2008. tanévben Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Tasnádi Péter polgármester átadja az ülés vezetését dr. Tóth Bertalan alpolgármesternek. Meixner András: tájékoztatásul elmondja, a középiskolák indítható osztályainak számát megvizsgálták. A középiskolákat is eléri a gyermeklétszám-csökkenése, amit eddig az oktatási idő ellensúlyozott. Ehhez képest több osztállyal csökken mind a nappali mind az esti tagozaton az indítható osztályok száma, amely az oktatási szerkezetet nem befolyásolja. A demográfiai adatok alapján jövő évtől lehet számítani drasztikus csökkenésre, amit az ősszel a Közgyűlés elé kerülő intézményátszervezési előterjesztéssel próbálnak kezelni. Kéri képviselőtársait az előterjesztés elfogadására. Dr. Tóth Bertalan: megkérdezi a frakciókat kívánnak-e vezérszónokot állítani. Kővári János: az Összefogás Pécsért Egyesület nevében Lengvárszky Attila kíván vezérszónokként felszólalni. Lengvárszky Attila: az előterjesztés az indítható középiskolai osztályok létszámára vonatkozik. Valójában - ahogy Meixner András képviselőtársa is elmondta - osztálylétszámok csökkenéséről van szó, amely maga után vonja az álláshelyek megszűntetését is, e tekintetben emberek sorsát érinti. Módosító javaslata, az előterjesztés 3. pontját a következőképp folytassák: „a

88 Közgyűlés felkéri az érintett iskolák vezetőit, hogy az álláshelyek megszűntetésekor vegyék figyelembe a közoktatási intézkedési terven az elbocsátások tárgyában elfogadott elveket.” Azért teszi ezt a javaslatot, mert már korábban is - többek közt az Egészségügyi Szakiskolában - ezen elvek figyelmen kívül hagyásával történtek az elbocsátások. Volt olyan pedagógus, aki még az évet sem vihette végig, május folyamán elbocsátották. Emiatt kértek az Oktatási Bizottság számára egy beszámolót, és az is felmerült hogy egyáltalán működhet-e tovább az iskola. Szeretné, ha bizottsági elnök úr befogadná a módosító indítványát. Dr. Tóth Bertalan: jelzi, az új SZMSZ szerint befogadásra nincs lehetőség, nyilatkozhat az előterjesztő, egyet ért-e a módosító indítvánnyal, így mindenképp szavazni kell róla. Meixner András: bizottsági ülésen megszavazták Lengvárszky Attila indítványát, előterjesztőként támogatja. Dr. Tóth Bertalan: további kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér Lengvárszky Attila módosító indítványáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal a módosító elfogadta. Dr. Tóth Bertalan: kéri, most az előterjesztésről és a módosított határozati javaslatról döntsenek. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 260/2007. (06. 07.) sz. határozata az indítható középiskolai osztályok számáról a 2007/2008. tanévben 1.

A Közgyűlés az előterjesztés 1.sz. mellékletnek megfelelően elfogadja a nappali rendszerű képzésben a középiskolákban a 2007/2008. tanévben indítható osztályok számát.

2.

A Közgyűlés az előterjesztés 2. sz. melléklet szerint tervezett osztályok elindítását abban az esetben támogatja, ha a beiratkozók létszáma eléri a közoktatási törvényben foglalt átlaglétszámot. A Közgyűlés az 1. és 2. sz. melléklet szerinti álláshely csökkentésekről dönt.

3.

89 4.

10.)

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy szerezze be az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú mellékletében meghatározott létszám húsz százalékkal történő túllépéséhez. Határidő: Felelős:

2007.június 30. Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Meixner András, Soó László, bizottsági elnökök, Póla József főosztályvezető, oktatási intézmények vezetői a Humán Főosztály útján

Integrált Nappali Szociális Intézményben jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító készülékek bérlése Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Révész Mária: bejelenti, hogy a FIDESZ frakció vezérszónoka Csizi Péter Nyőgéri Lajos: az előterjesztés szerint 840 db készülékkel kezdenék meg az ellátást, amely jelenleg is működik a meglévő készülékekkel. Ezt kívánják mindenképpen korszerűsíteni és a számát növelni. Céljuk, hogy az alapellátást minél szélesebb körben tudják megvalósítani Pécs városában. A 840 db jelzőkészülék már kétoldalú kommunikációt biztosítana a kistérséggel együttműködve kistérségi társulás formájában. Éves szinten 30 M Ft költséget jelent, amely normatívából fedezhető és 5 éves időszakra írnák ki a pályázatot. Csizi Péter: kérdése, mi indokolja a bérlést? Ez évben ugyanis már van egy 19 M Ft-os tétel a költségvetésben, ami 5,5 év alatt 169 M Ft-ba kerül az önkormányzatnak. A 840 kétirányú kommunikációra alkalmas készüléket alapul véve darabonként 201 ezer forintra jönne ki. Több kistérség foglalkozik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, akik szintén ezekben a napokban írnak ki közbeszerzési eljárásokat. A tamási kistérségnél tájékozódott, akik egy mintaprojektet hajtanak végre. A szolgáltatást maximálisan támogathatónak tartják, de a költségekről nem voltak információik. Ismeretei szerint egy db kétirányú kommunikációra alkalmas berendezés bruttó ára 64.800,- Ft. Tájékoztatták arról is, hogy nem csupán a készülékeket kell működtetni, hanem központot, illetve átjátszókat is kell létesíteni, amelynek bruttó ára 885.000,- és egy átjátszó ára 576.000,Ft. Számítása szerint így 63 M Ft-ra jönne ki, és ez esetben önkormányzati tulajdon lenne. Amennyiben információi helytállóak, a város rossz döntést hoz, azaz üzletként nagyon jó, de a város szempontjából nem. Kéri a bizottsági elnököt, részletezze, miből jön ki a 30 M Ft.

90 Nyőgéri Lajos: örömmel veszi, hogy végre valaki a szociális területet üzleti szempontból nézi, hiszen tőkét kellene bevonni, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Terv engedélyez is majd. Miután képviselőtársa hasonló szakmát tanult, bizonyára ismeri a szociális igazgatásról és ellátásról szóló XCIII. törvényt, és az 1/2000. évi végrehajtási rendeletét is. Amennyiben képviselőtársa ilyen nagy üzletet lát ebben, akkor mindenképpen pályázzák meg, mert biztosan nyernek. Örül, hogy különböző információs forrásokból más árakat tud szerezni, egyébként az Interneten akár 40.000,- Ft-ért is lehet ilyen készüléket venni. Emlékeztet arra, hogy a bizottsági ülésen nemcsak a készülékek beszerzéséről volt szó. A beszélgetéseket rögzíteni kell, és 840 ember 24 órás ellátását biztosítani. Ez azt jelenti, hogy minimálisan 6 embert kell foglalkoztatni a diszpécser központban. Minimálbérrel és különböző pótlékokkal számolva is igen nagy költséget jelent. Ha üzleti alapon megoldható lesz, akkor a befolyó normatívákból tudják finanszírozni. A saját intézményüknél a normatívából nem tudták volna megoldani. A közbeszerzés magában foglalja majd a készülékek cseréjét is, amit a nyertes fél vállal majd. Hangsúlyozza, nemcsak a készülékek beszerzéséről van szó, hanem negatív mozgásérzékelőről, szén-dioxid, szén-monoxid érzékelőről is. Olyan készülékekről, amelyek megfelelő diszpécser-központ üzemeltetését teszik lehetővé, valamint a jogszabály által előírtishelyiségekről. Ők utánanéztek az Interneten, és úgy gondolja, 30 M Ft kevésnek bizonyul. Komárom-Esztergom Megyében írtak ki ennél kevesebbet, illetve a Békéscsabai Önkormányzat írt ki pályázatot 500 készülékre. Ez esetben az egy főre eső összeg magasabb; 2.800 Ft/fő, és egyébként minden eddigi pályázatnál ennél magasabb összegért vitték el a szolgáltatást. Vannak olyan szolgáltatások, amelyek jóval kevesebbe kerülnek, ha kiadják. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak két alaptétele van; a technikai háttér, és egy kivonuló szakasz, akik a nap 24 órájában rendelkezésre állnak. Ennek háttérét az Integrált Nappali Szociális Intézmény valósítja meg, szintén a normatívából fizeti ki a szakszemélyzetet, és a fennmaradó összegből szeretnék a diszpécserközpontot a törvényeknek megfelelően, és nem utolsó sorban az ellátottak szempontjából jól működtetni. A két résznek jó kapcsolati rendszerben kell működnie, hiszen a diszpécser központnak kell értesítenie a kivonuló szolgálatban dolgozókat, hogy lehetőleg egy órán belül kiérjenek a helyszínre. Nagy Csaba: úgy gondolja, kicsit bővebben kellett volna leírni az előterjesztést, ugyanis a most elmondottakból nem sok minden szerepel benne. A határozati javaslat csupán azt tartalmazza, hogy „A Közgyűlés felkéri a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálatát, hogy folytasson le közbeszerzési eljárást az Integrált Nappali Szociális Intézmény részére 840 db jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás biztosítására szolgáló kétirányú kommunikációra alkalmas jelzőkészülék 5 évre történő bérlése érdekében.” Ebből nem derül ki, hogy hatan fognak ügyeletet tartani, és az sem, miért ilyen magas költséget állítottak be. Sajnálatos módon az előterjesztés hiányos.

91 Csizi Péter: úgy véli, az előterjesztés alapján az általa elmondott aggályok felmerülhettek. Feltehetően bizottsági elnök úr nem figyelt, hiszen kifejezetten azt mondta, hogy nem az Interneten nézett utána, hanem egy másik kistérség közbeszerzési pályázatait tekintette át, és konkrét számokkal dolgozott. Kéri, tájékoztassák a képviselőket, mi mennyibe kerül, mit tartalmaz a 30 M Ft, és ez esetben nyugodtan tudnak dönteni, hiszen most a bizottsági elnök teljesen másról beszél, mint ő. Nyőgéri Lajos: tudomása szerint mindegyik frakció tart frakcióüléseket, hogy a bizottságokban dolgozó képviselőtársaikkal átbeszéljék a Közgyűlés napirendi pontjait. Természetesen minden felmerülő kérdésre megadják a választ, de ha valami kétszer is elhangzik bizottsági ülésen, ahol Csizi képviselőtársa is jelen volt, próbálja meg az ott elhangzottakat tovább adni. Feleslegesnek tartja az olyan irányú hozzászólásokat, amelyek a bizottsági ülésen már tisztázott kérdésekre vonatkoznak. Az előterjesztésben tartalmazza, hogy milyen állásfoglalásban döntöttek előzetesen, és hányan fogadták el. A Népjóléti Bizottság két alkalommal tárgyalta az előterjesztést, és mindkétszer 5 egybehangzó „igen” szavazattal támogatta. Szó volt a 840 készülékről, a 30 M Ft szükségességéről. Nagy Csaba: a határozati javaslat 1-es és 2-es, 3-as pontját elolvasta. Az 1es pont nem tartalmazza az üzemeltetést. Megkérdezi jegyző asszonyt, hogy a határozati javaslat értelmezhető-e úgy, hogy olyan közbeszerzési eljárást ír ki a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálatán keresztül az Önkormányzat, amelyről az imént az elnök úr beszélt? Véleménye szerint a határozati javaslatban csak a készülék 5 éves bérlése szerepel. Azt nem tartalmazza, hogy a rendszert üzemeltetni is kell fél éven keresztül. Így félreérthető, vagy rosszul megfogalmazott. Kéri a jegyző asszony segítségét, hogyan lehet értelmezni. Talán ki kellene egészíteni a határozati javaslatot, hogy egyértelmű legyen. Nyőgéri Lajos: elfogadja Nagy Csaba észrevételét. A határozati javaslat 1. pontjában a „840 db jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás biztosítására szolgáló” szövegrész talán félreérthető, mert a szolgáltatást is biztosítani kellene. A szolgáltatásnak is két része van, egyik a szociális törvény végrehajtási rendeletében foglaltaknak megfelelően, a kivonuló szolgálat személyi és tárgyi feltételei, és a technikai háttér, a diszpécser szolgáltatás és az ellátottaknál lévő műszaki berendezések biztosítása. Mindezek figyelembevételével a határozati javaslat 1. pontját a következőképpen módosítaná: „A Közgyűlés felkéri a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálatát, hogy folytasson le közbeszerzési eljárást az Integrált Nappali Szociális Intézmény részére 840 db jelzőrendszeres házi segítségnyújtás diszpécseri szolgáltatás biztosítására”. Dr. Tóth Bertalan: kéri bizottsági elnököt, egyeztessen a pontos szöveg meghatározására. Trombitás Károly: megjegyzi, ha ezzel kezdték volna, már fél órával előrébb tartanának.

92 Majdik Miklós: szintén megjegyzi, ha az elején ezzel kezdik, nem kerekedett volna ekkora vita. Dr. Tóth Bertalan: jegyző asszony jelzi, hogy ezen módosítás alapján nehéz lesz kiírni a közbeszerzési eljárást, ezért kéri pontosítani a határozati javaslatot, amely egyértelműen arról szól, hogy a házi segítségnyújtás biztosítását, és ne kifejezetten a diszpécseri.... Megadja a szót a jelentkező bizottsági elnöknek. Nyőgéri Lajos: 840 házi segítségnyújtásra alkalmas készülék, és annak szolgáltatásának biztosítása, diszpécser szolgálat biztosítására, üzemeltetésére. Dr. Tóth Bertalan: ha jól értelmezi, a 840 db jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás biztosítására szolgáló kétirányú kommunikációra alkalmas jelzőkészülék 5 évre történő bérléséről, és üzemeltetéséről van szó. Nyőgéri Lajos: készülékek üzemeltetése. Dr. Tóth Bertalan: bérlése és a szolgáltatás biztosítása érdekében, megfelel így? Jegyző asszony jelzi, hogy az egész rendszert bérli a diszpécser szolgálattal, és mindennel együtt. Tehát nemcsak a készülék bérlésére, hanem a szolgáltatás üzemeltetésére. A bizottsági elnök ezzel a kiegészítéssel terjeszti a Közgyűlés elé a határozati javaslatot. Szavazást kér az előterjesztésről. Soó László: javasolja, hogy az „üzemeltetés” szó helyett a „szolgáltatás ellátására” szövegrész kerüljön be. Dr. Tóth Bertalan: üzemeltetése.

javasolja,

maradjon

a

készülékek

bérlése

és

Trombitás Károly: jelzi, hogy helyette Soó László képviselőtársának adta meg a szót az alpolgármester. Ha a bizottsági elnök nemcsak fizikálisan lett volna jelen a két bizottsági ülésen, hanem szellemében és minőségében is, bizonyára jobban sikerült volna a határozati javaslat. Dr. Tóth Bertalan: jelzi, hogy az ügyrendi és a rendes felszólalás közötti sorrend különbsége miatt kapott szót Soó László előbb szót. További hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a bizottsági elnök által kiegészített határozati javaslatról Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot elfogadta.

93 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 261/2007. (06. 07.) sz. határozata Integrált Nappali Szociális Intézményben (Pécs, Littke J. u. 10.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító készülékek bérléséről

11.)

1./

A Közgyűlés felkéri a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálatát, hogy folytasson le közbeszerzési eljárást, az Integrált Nappali Szociális Intézmény részére 840 db jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás biztosítására szolgáló, kétirányú kommunikációra alkalmas jelzőkészülék, valamint azok üzemeltetését biztosító diszpécser szolgáltatás 5 évre történő bérlése érdekében.

2./

A Közgyűlés a jelzőkészülékek és a diszpécser szolgáltatás bérlésének költségeit 2008. és 2012. között minden évben biztosítja az Integrált Nappali Szociális Intézmény költségvetésében, évente 30.000.000.-Ft erejéig, melynek fedezete az idősek ellátását biztosító szociális intézményrendszer átszervezése során keletkező megtakarítások.

3./

A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a 2008. és 2012. közötti időszakra vonatkozó önkormányzati költségvetés tervezésekor a 2. pontban szereplő összegeket tervezze be. Határidő: Felelős:

azonnal Póla József főosztályvezető, Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László, bizottsági elnökök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, Mátyás Tibor, Varga Mónika igazgatók a Humán Főosztály útján

A MIOK Alapítvány „útirány” programjának támogatása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Tóth Bertalan: kiegészítés, kérdés hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

94 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 262/2007. (06. 07.) sz. határozata a MIOK Alapítvány „Útirány” programjának támogatásáról 1.)

A Közgyűlés a MIOK Alapítvány számára – az „Útirány” című, HEFOP-2.3.1 jelű programjához - 2 millió forint összegű önkormányzati támogatást nyújt, a város 2007. évi 6/2007.(02.20.) számú költségvetési rendelete, általános tartalék keretéből.

2.)

A Közgyűlés a támogatási szerződést - az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal - elfogadja, felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

3.)

12.)

azonnal Póla József főosztályvezető

A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztályt, hogy a 6/2007. (02.20.) számú költségvetési rendelet, általános tartalék keretének terhére a MIOK Alapítvány számára nyújtott 2 millió forint támogatás átutalásáról gondoskodjon, a támogatási szerződésben foglaltak szerint. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László, bizottsági elnökök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

Megállapodás a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvánnyal Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Tóth Bertalan: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 egyhangú igen szavazattal, az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 263/2007. (06. 07.) sz. határozata a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvánnyal történő megállapodásról

95 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az előterjesztéshez csatolt melléklet szerinti tartalommal megállapodást köt a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvánnyal az általa fenntartott Szedresi Speciális Gyermekotthonban 2 fiú gyermek speciális gyermekotthoni ellátására.

2.)

A Közgyűlés az 1. pontban írt feladat támogatására egyszeri 2.420.000. Ft. összegű támogatást biztosít, a város 2007. évi költségvetéséről szóló 6/2007.(02.20.) számú önkormányzati rendelet általános tartaléka terhére.

3.)

A Közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Tasnádi Péter polgármester Póla József főosztályvezető

4.)

A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a 2. pontban írt támogatási összeg átutalásáról gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

13.)

Tasnádi Péter polgármester, Dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnökök, Póla József, Dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, Sándor Zoltán kuratóriumi elnök

Településrészi önkormányzatok SZMSZ-ének jóváhagyása Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Dr. Tóth Bertalan: kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem lévén először ügyrendi szavazást rendel el arról, hogy a határozati javaslatban szereplő valamennyi részönkormányzat SZMSZ-ről azok mellékleteivel együtt egyben szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 egyhangú igen szavazattal az ügyrendi indítványt elfogadta. Dr. Tóth Bertalan: kéri, most az előterjesztésről és a határozati javaslatról szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egyhangú igen szavazattal, az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 264/2007. (06. 07.) sz. határozata

96

a településrészi önkormányzatok SZMSZ-einek jóváhagyásáról 1.)

A Közgyűlés a melléklet szerinti módosított szövegezéssel jóváhagyja a „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Településrészi Önkormányzatainak Gazdálkodási Szabályzatát”.

2.)

A Közgyűlés Pécs-Vasas, Pécs-Hird, Pécs-Somogy, Pécs-Üszög, Pécs-Újhegy, Pécs-Nagyárpád Szervezeti és Működési Szabályzatait – mellékletekkel együtt – jóváhagyja.

3.)

Felkéri az érintett részönkormányzatok vezetőit, hogy a törvényes működés érdekében a jóváhagyott SZMSZ-ekben foglaltak betartásával folytassák működésüket. Határidő: Felelős:

azonnal Tóth Mihályné, Huba Csaba, Sík László Lajos, Soó László részönkormányzati vezetők

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Füredi Péter, bizottsági elnök, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző

A határozat melléklete a jegyzőkönyv 3. sz. mellékletében található.

14.)

Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás társulási megállapodása, alapító okirata módosítása, és beszámolója Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Dr. Tóth Bertalan: kiegészítés, kérdés nem lévén szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 265/2007. (06. 07.) sz. határozata Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás Megállapodása és az Alapító Okirata módosításáról 1.

Társulási

A Közgyűlés a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás Társulási Megállapodását az alábbiak szerint módosítja: I. Általános rendelkezések c. fejezet 1. pontja az alábbiakkal egészül ki:

97

A Társuláshoz 2007. július 1. napjától tagönkormányzatként csatlakozik Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése (székhely: 7401 Kaposvár, Kossuth tér 1.). I. Általános rendelkezések c. fejezet 2. pontja az alábbiakkal egészül ki: Rövidített neve: DDÖRT I. Általános rendelkezések c. fejezet 3. pontja az alábbiak szerint módosul: A Társulás székhelye: Pécs, Széchenyi tér 9. (A Baranya Megyei Önkormányzat székhelye) I. Általános rendelkezések c. fejezet 7. pontja az alábbiak szerint módosul: A Társulás jogállása: jogi személy, előirányzatai felett teljes rendelkezési jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdálkodási feladatait a Baranya Megyei Önkormányzat hivatala látja el. A Társulás költségvetési felügyeletét a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése gyakorolja. IV. A Társulás munkaszervezete és működése c. fejezet 1. pontja az alábbiak szerint módosul: A Társulás szervei: - Társulási Tanács: tagjainak száma 12 fő, - elnök, elnökhelyettesek (a Tanács tagjai sorából választja meg), - Pénzügyi Bizottság: tagjainak száma 6 fő (egy-egy fő tag önkormányzati képviselőből áll), feladata: a Társulás pénzügyi és gazdasági feladatai ellenőrzésének ellátása - munkaszervezet: létszámáról a Társulási Tanács dönt. VI. A Társulás pénzügyi forrásai, gazdálkodása és ellenőrzésének rendje c. fejezet 2. pontja az alábbiak szerint módosul: A társulási hozzájárulás mértékét a tagönkormányzatok lakosságszáma arányában – megyék esetében a megyeszékhelyváros lakossága nélkül, megyei jogú városok esetében lakosságszámuk alapján – a Társulási Tanács minden évben a Társulás költségvetésének keretén belül az elfogadását követő 30 napon belül állapítja meg. A tagok általi befizetések a társulás vagyonát képezik, amelyből

98 az igazolt működési költségek kifizetése után fennmaradó részt a pályázatok előkészítésére, valamint a pályázatok eljárási díjainak befizetésére fordítható. VI. A Társulás pénzügyi forrásai, gazdálkodása és ellenőrzésének rendje c. fejezet 4. pontja az alábbiak szerint módosul: A megállapított társulási hozzájárulás évi összegének negyedét átutalással, minden negyedév utolsó napjáig kell teljesíteni a Baranya Megyei Önkormányzat……………………… számú számlájának a Társulás részére később megnyitandó alszámlájára. A megállapított társulási hozzájárulást nem teljesítő tagönkormányzat a Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. VI. A Társulás pénzügyi forrásai, gazdálkodása és ellenőrzésének rendje c. fejezet 5. pontja az alábbiak szerint módosul: A Társulás gazdálkodásával, a tagönkormányzatok általi befizetések kezelésével és felhasználásával összefüggő gazdálkodási feladatokat – díjazás ellenében, külön megállapodás alapján – a Baranya Megyei Önkormányzat hivatala végzi, a pénzforgalmat elkülönített számlán kezeli. 2.

A Közgyűlés a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az Alapító Okirat 1. pontja az alábbiak szerint módosul: A költségvetési szerv megnevezése: Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás Rövidített neve: DDÖRT Az Alapító Okirat 2. pontja az alábbiak szerint módosul: A költségvetési szerv székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Az Alapító Okirat 3. pontja az alábbiakkal egészül ki: Csatlakozó önkormányzatok: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése (Székhely: 7401 Kaposvár, Kossuth tér 1.) csatlakozás időpontja: 2007. július 1. Az Alapító Okirat 7. pontja az alábbiakkal egészül ki: Kaposvár Város Önkormányzata 7401 Kaposvár, Kossuth tér 1. Az Alapító Okirat 8. pontja az alábbiak szerint módosul:

99 A költségvetési szerv felügyeleti szerve: Önkormányzat Közgyűlése a Társulási meghatározott módon.

Baranya Megyei megállapodásban

Az Alapító Okirat 10. pontja az alábbiak szerint módosul: A költségvetési szerv gazdálkodása: Részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdasági-, pénzügyi feladatokat megbízási megállapodás alapján a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala 7624 Pécs, Széchenyi tér 9.sz., mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látja el. 3. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztályt, hogy a Társulással kapcsolatos felügyeleti és gazdasági- pénzügyi feladat ellátásának 2007. június 31. napjával történő befejezésével összefüggő intézkedéseket tegye meg, a pénzügyi gazdálkodásról 2007. június 30. napjával készítse el a beszámolót és a zárási és valamennyi ezzel kapcsolatos dokumentumot adjon át a Baranya Megyei Önkormányzat hivatalának. 4. A Közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a Társulási Megállapodás és az Alapító Okirat módosításának aláírására. 5. A Közgyűlés a Dél-Dunántúli Regionális Önkormányzati Társulásnak az előterjesztés melléklete szerinti beszámolóját elfogadja. Határidő: 2007. június 30. Felelős: Tasnádi Péter polgármester Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Füredi Péter, bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, dr. Hargitai János a Társulás elnöke, Szőke Éva a Társulás munkaszervezetének vezetője a Tisztségviselői Kabinet útján

Dr. Tóth Bertalan: a szavazást követően 5 perc szünetet rendel el. Szünet után: 15.)

Községi önkormányzatokkal megállapodások megkötése Előterjesztő:

kistérségi

mikro-társulási

Meixner András bizottsági elnök

Lengvárszky Attila: jelzi, frakciójuk részéről ő kíván vezérszónokként hozzászólni.

100 Meixner András: az előterjesztés több pontból áll, ugyanis a korábban létrehozott nagy intézményegységek több önkormányzattal is kötnének kistérségi megállapodást. Az önkormányzat vezetőivel megtárgyalták a megállapodásokat, de mivel a képviselőtestületi ülések most zajlanak, így előfordulhat hogy néhány pontban módosításokat kérnek. Ennek ellenére javasolja, hogy az előterjesztést így fogadják el. A következő közgyűlésig a módosításokat ismételten megtárgyalják, és akkor véglegesíteni lehet a szerződéseket. Általánosságban elmondható, hogy minden intézményük szerződik, s így 120.000.- Ft kistérségi normatívát, továbbá 47.000.- Ft bejáró normatívát tudnak lehívni. Mindezeken túl az önkormányzatok vállaltak még plusz hozzájárulást, hisz ezek a normatívák nem fedezik a tényleges működési költséget. Bízik abban, hogy mindez 200-300 M Ft közé tehető plusz forrást eredményez. Lengvárszky Attila: az Összefogás Pécsért Egyesület támogatja az előterjesztést. Az intézmények összevonásakor indokként hangzott el a kistérségi normatíva rugalmasabb igénylése. A szerződésből viszont kiderül, hogy összevonások nélkül sem lett volna technikailag bonyolultabb a lehívás, mivel az önkormányzatok között jön létre. Az intézmények névhasználatával kapcsolatban jegyző asszony kifogást emelt, megkérdezte, a szerződésben korrigált intézményi elnevezések jogilag megfelelnek-e. Meixner András: véleménye szerint, a Közigazgatási Hivatal átiratának egy része nem pontos, tekintettel arra, hogy más paragrafusra hivatkoztak, mint ami alapján az intézményeket létrehozták. Az alapító okiratokat fogadó Magyar Államkincstár viszont, rendszerében nem tudja feldolgozni az új névhasználatot. Erre való tekintettel el kell fogadniuk a Közigazgatási Hivatal javaslatát, miszerint az alapító okiratban az intézmény székhelyén nem jelenítenek meg további intézményegységet. Véleménye szerint a problémát az okozta, hogy nem tagintézményeket hanem intézményegységeket hoztak létre, közös igazgatású, nem egységes iskoláról van szó, amire vonatkozott a Közigazgatási Hivatal állásfoglalása. E tekintetben a szerződések jók. Az intézmény összevonások szükségtelenségével kapcsolatban úgy gondolja, ha nincs összevonás, akkor 8 partner esetén maximum 8 szerződést tudnának kötni, vagy nagyon sok intézménnyel kellett volna szerződniük. Ha csupán ez lett volna az összevonás egyik indoka, akkor is megalapozottnak tekinthető. Dr. Tóth Bertalan: más kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a közgyűlést szavazzon az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 266/2007. (06. 07.) sz. határozata

101 községi önkormányzatokkal megállapodások megkötéséről 1.)

kistérségi

mikro-társulási

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2007. július 1-től, határozatlan időtartamra szóló intézményfenntartó mikro társulási megállapodásokat köt az előterjesztésekhez csatolt 1. 5. számú mellékletekben írt tartalommal, - Keszű és Kökény Község Önkormányzatával a Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Kertvárosi Óvoda közös fenntartására, és Orfű Község Önkormányzatával a Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola, valamint a Nyugati Városrészi Óvoda közös fenntartására, - Bakonya - Cserkút

- Kozármisleny Község Önkormányzatával a Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Városközponti Óvoda közös fenntartására, - Nagykozár Község Önkormányzatával a Budai - Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Keleti Városrészi Óvoda közös fenntartására, valamint - Pogány Község Önkormányzatával a pogányi Óvoda és 1 – 4. osztályos általános iskolának az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ tagintézményeként történő közös működtetésére és fenntartására. 2.)

16.)

A Közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a mikrotársulási megállapodások és az 1.) pontban felsorolt közoktatási intézményeknek a 2007. július 1-jei hatállyal a fenntartó személyében bekövetkező változása miatt módosuló alapító okiratainak aláírására. Határidő: Felelős:

2007. június 20. Tasnádi Péter polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnökök, Póla József főosztályvezető

Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület támogatási kérelme

102 Előterjesztő:

Soó László bizottsági elnök

Soó László: tájékoztatja a Közgyűlést arról, hogy a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület egy nagyon fontos pályázatban tudna részt venni, ha 500.000.- Ft-os támogatásban részesülhetnének. Jogilag nem lehetséges hogy pályázati alapból kapják a támogatást, csak az előterjesztésben megjelölt forrásból tudják biztosítani. Dr. Tóth Bertalan: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a közgyűlést szavazzon az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 267/2007. (06. 07.) sz. határozata Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület támogatás iránti kérelméről 1./ A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetése általános tartalék keretének terhére 500.000.-Ft összeggel támogatja a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület HEFOP-2.3-/05/1.-2005-10-0047/2.0 számú Lépjünk Együtt Egymásért című képzési pályázatának lebonyolítását. 2./ A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület a támogatási összeget bér és járulék költségre használhatja fel előfinanszírozott támogatási szerződés keretei között. 3./ A közgyűlés felkéri Tasnádi Péter polgármestert a támogatási szerződés aláírására. 4./ A közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási szerződés elkészítéséről gondoskodjék. 5./ A közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztályt a támogatási összeg átutalására. Határidő: Felelős:

2007. június 7. Póla József főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

103

17.)

a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Előterjesztő:

Tasnádi Péter polgármester

Dr. Tóth Bertalan: megkérdezi, a frakciók, szervezetek, kívánnak e vezérszónokot állítani? Kablár János: a következő három napirendi pontban a szocialista frakció vezérszónoka Juhász István bizottsági elnök lesz. Dr. Révész Mária: a fidesz frakció részéről e napirendi pont vezérszónoka dr. Mellár Tamás professzor. Juhász István: megjegyzi, a vezérszónoknak az lenne a feladata, hogy a közgyűlés számára tájékoztatást és információt adjon, így sajnálja, hogy az ellenzéknek nem olyan vezérszónoka van, aki a Gazdasági Bizottság ülésén részt vett a PVV Zrt. beszámolójának tárgyalásakor. Emlékeztetőül elmondja, az előző ciklusban döntöttek arról, hogy melyek azok az önkormányzati tulajdonú társaságok, cégek, kft-k, kht-k, amelyek egy rövid beszámolóval a közgyűlés elé kerülnek. Ügyrendjük szerint az üzleti tervek elfogadásáról a Gazdasági Bizottság dönt, majd a polgármester úr a bizottsági döntésnek megfelelően fogadja el az üzleti tervet. Mindezekre tekintettel, felhívja Mellár képviselőtársa figyelmét a következő három napirendi pontra vonatkozóan ne keressen részletes beszámolót, mert azt a Gazdasági Bizottsági ülésen tárgyalták. Dr. Kelemen László vezérigazgató a Gazdasági Bizottsági ülésen nem tudott részt venni, így az ott elhangzott kérdésekre írásban válaszolt. Tekintettel arra, hogy a válaszok megkérdőjeleződtek, kéri, hogy vezérigazgató úr kapjon szót. A cég 2006. évi mérleg szerinti eredménye 672.904.000.- Ft volt, szemben a tervezett 378 M Ft-tal. A különbség soron kívüli ingatlan eladás, valamint ingatlancsere következménye. Növekedett az értékesítés nettó árbevétele, közel 100 M Ft-tal magasabb a tervezett értéknél. A 2006-os árbevétel 3,2 %-al volt magasabb a tervezettnél és 5,1 %-al haladta meg a 2005-ös évet. A mellékelt táblázat és a kiemelt szövegrész önmagáért beszél, de fontosnak tartja kiemelni, a PVV Zrt. feladatait: közművek, csatorna, távhőkezelés működtetésének biztosítása, önkormányzati ingatlan vagyonkezelési hasznosítás, városüzemelési feladatok, mint köztisztaság, utak, parkok fenntartása, síkosság mentesítés, játszóterek, szökőkutak, közlekedési berendezések, park, erdő és közmunka ellátása, valamint a piac, vásár és parkolók üzemeltetése is a tevékenységéhez tartozik. Ennél szélesebb tevékenységi körrel ma nem rendelkezik önkormányzati tulajdonú cég. Az összetettségéből és a széles körű tevékenységéből adódóan mindig lehet kifogásolható területet találni. Fontos, hogy a minőség évről évre minden területen és minden tevékenységben javuljon, s a PVV Zrt-ről elmondható, hogy 5 év viszonylatában ez megtörtént, továbbá megőrizte likviditási helyzetét, stabilan gazdálkodott az elmúlt évben, és a lehetőségein belül a

104 városüzemelésre is nagyobb összeget, - közel 1,1 Mrd forintot - tudott fordítani 2006-ban. Vannak közös projektek, amelyben együttműködnek: Ökováros, ökorégió program, Sopianae terv, stb. az MSZP frakció nevében megköszöni vezérigazgató úrnak az elvégzett munkát. Kéri képviselőtársait, hogy mértéktartó módon próbáljanak meg az informális beszámolóra szorítkozni és maradjanak meg az előterjesztés témakörében, és fogadják el a beszámolót. Tudja, hogy vannak működési nehézségek, de ezek megoldása is közös feladat, hiszen megesik, hogy az igazgatóság sokszor nem úgy dönt, ahogy a tulajdonos elvárná. Ezen probléma újragondolása legyen a közeljövő közös feladata. Mindezek mellett csak elismerés illeti a PVV Zrt-t, a könyvvizsgáló, és a felügyelő bizottság munkáját is. Dr. Tóth Bertalan: ügyrendi kérdésben megadja a szót dr. Révész Mária frakcióvezető asszonynak. Dr. Révész Mária: megjegyzi, a frakció arra bízza a vezérszónoklatot akire szeretné. A rendszert nem ők találták ki, de megpróbálnak ezzel a lehetőséggel úgy élni, hogy ne a 2 perceket használják, hanem ennek összeadásából keletkezett időt osszák fel. Ez a frakció ügye, ennyi szabadságot adjon Juhász István képviselőtársa. A barátságtalan SZMSZ módosítás amúgy sem volt túlságosan demokratikus, továbbá, ezzel kapcsolatos megjegyzésekre nem tartanak igényt. Dr. Mellár Tamás: az anyag áttekintésekor sejtette, hogy igen nehéz lesz véleményt alkotni, de azt nem gondolta, hogy Juhász István bizottsági elnök már meg is előlegezi, hogy nem lesz kompetens a kérdés megfelelő megítélésében. Ha a PVV Zrt. 2006. évi üzleti tevékenységét vizsgálják és az írásos beszámolóra támaszkodnak, a fő adatok vonatkozásában elég pozitív képet kapnak. A legfontosabb mutatók stabil gazdálkodásról árulkodnak. Ilyen a tőkearányos jövedelem, jelentős árbevétel arányos jövedelem, eszközarányos jövedelem, tárgyi eszközök nettó értéke mintegy 1 milliárd forinttal bővültek, az összes eszközállomány 13 Mrd Ft-ról 16 Mrd Ft-ra emelkedett. Részletesebb elemzésnél viszont látszik, hogy a kötelezettségek 2 milliárd Ft nagyságot értek el a tárgyévben, a passzív időben való elhatárolódás szintén 2 Mrd Ft-os. Bizottsági elnök úr is említette, hogy komoly, önkormányzattal való ingatlancsere és jelentős ingatlan eladás történt. Az anyagból is látható, hogy az ingatlanhasznosítás bevétele 1,4 Mrd Ft volt. Ez azt bizonyítja, hogy olyan források bevonása történt amelyek hosszú távon nem tarthatók fent, illetve nem alapozhatnak meg hosszabb távú gazdasági működést. Ha az ingatlanhasznosításból a bevétel 1, 4 milliárd Ft volt, ugyanakkor a városüzemeltetésre 1,1 Mrd Ft-ot utalt át, ebből az következik, hogy részben a vagyon felélésből történik a város működése, amely hosszú távon eléggé problematikus. Véleménye szerint a Zrt. alapvető feladatait - üzemeltetési és vagyonkezelési feladatok -, nem látja el megfelelően, hiszen a város nagyon piszkos, az utcák rendezetlenek, a járdák nagyon rossz állapotban vannak, parkok, játszóterek szinte nincsenek, a meglévők állapota eléggé elhanyagolt. Az utak, tele vannak kátyúkkal, belváros képviselőjeként rengeteg ilyen irányú megkeresést kapott az állampolgároktól. Többszöri próbálkozás ellenére sem történt semmi, pedig a tél is enyhe volt. Az alapvető feladatok nem kerülnek elvégzésre, pusztán

105 csak az látható, hogy bizonyos vagyontárgyak mobilizálása, értékesítése történik, s az ebből adódó pénzek egy része a saját működést biztosítja, más része a városhoz kerül. A fedő számok mögött jelentős problémák húzódnak meg. Sokkal részletesebb képet kaphatnának, ha rendelkezésükre állna a sokszor említett átvilágítás, mely a funkcionális feladatok ellátására vonatkozóan mélyebb és jobb elemzést tudott volna adni. Dr. Páva Zsolt: a számok alapján a helyzet jelenleg kedvezőnek tűnik, de pontosan az a probléma, hogy a jövő évek gazdálkodása nem látszik annyira biztosítottnak. Ez azért lényeges, mert a PVV Zrt feladata a 2010-es EKF program a közterületek, a köztisztaság oldaláról kézben tartása. Az a benyomásuk, hogy a Városháza túl sok feladatot hárított át erre a cégre. Ilyen szempontból nem ártana egy olyan átvilágítás, amely megvizsgálná, vannak e olyan felesleges tevékenységek, amelyeket esetleg vissza lehetne venni, a rajtuk lévő teher ilyen módon való csökkentésén. A vagyongazdálkodás egyfajta nem nagy ütemű, de folyamatos vagyonfelélést jelent. Ennél sokkal többet kellene jelentenie, lehetne ingatlanokat is vásárolni, fejleszteni, tartalékolni, amíg az ingatlanpiacon jó áron lehet értékesíteni. Azt nem mondja, hogy ez hiányzik a cég tevékenységéből, azonban ennek az intenzitását célszerű lenne fokozni. Egyedi eset az Expo kérdése. Jogászként érti, a PVV Zrt. érvelését, miszerint a jogi helyzet nem kellőképpen tisztázott. A fővállalkozót terhelik azok a kifizetések amiket a vállalkozók nem kaptak meg. Úgy gondolja, a pécsi önkormányzatnak és annak kiemelt cégének jobban oda kellene figyelni ezekre a problémákra és akár részlegesen is átvállalhatnák a terheket, amíg a perben a remélt díjazást meg nem kapják. Ezt a fajta morális segítséget nem tapasztalták, bár jelentek meg pozitív cikkek. A vállalkozók azonban nem olyan tőkeerősek hogy ezeket a jelentős terheket elviseljék. A cég megítélése szerint jól működik, egy nagyon szerteágazó feladatrendszert, viszonylag jól strukturált vállalatirányítási modell alapján erős menedzsmenttel lát el, amelyben nagy szerepe van az igazgatónak dr. Kelemen Lászlónak. Az igazgatóság működése valóban kívánni valót hagy maga után amire a jövőben oda kell majd figyelniük. Az új felügyelő bizottság is az igazgató segítségére fog sietni. Összességében kicsit felemás az értékelésük, a cég felépítése, irányítási rendszere jó, de a tevékenység ellátásában nagyon sok a probléma. Ismételten felhívja a figyelmet a jövőbeli működés kockázataira. Lengvárszky Attila: ismerik azokat a problémákat, amelyeket a külső szemlélő a városban lát. Nagyon sok helyen piszok, rendezetlenség, vagyongazdálkodási problémák láthatók, de erről most nem szeretne beszélni. E helyett megköszöni azokat az erőfeszítéseket, amit a PVV Zrt. részéről tapasztaltak, az ÖPÉE frakció megalakulásakor készségesen álltak rendelkezésükre. Megtudták, hogy egyfajta új kerületi gondnoki rendszer felállításában gondolkodnak, amit jó ötletnek tartanak, hisz hatékonyabbá tudják tenni a kerületi képviselők tevékenységét. Vannak erőfeszítések, gondok is, de azokat nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni. Dr. Kelemen László: nagy érdeklődéssel várta a kritikákat, s ebből amit hasznosítani lehet azt meg fogja tenni. Professzor úrral kíván vitatkozni, mivel kissé felületesnek érzi az általa elmondottakat. Feltehetően ez abból

106 fakad, hogy egyetlen egy tájékoztatójukon sem vett részt, így információi a tekintetben hiányosak, hogy a társaságnak mi is a feladata. Pécs város mintegy 750 km hosszú úthálózatának a karbantartása, téli hó és síkosság mentesítése a feladatuk, és nem ezeknek a kifejezetten rossz állapotú utaknak a felújítása. 2000-ben mikor megalakult a cég, mintegy 350 M Ft-ot tudott a város fordítani klasszikus városüzemeltetési feladatokra, ezt a következő évben megduplázták, és az elmúlt 3-4 évben 1,2 Mrd Ft körüli összegből végzik azt a tevékenységet, amihez számításaik szerint közel 1,8 Mrd Ft-ra lenne szükség. Hosszú távú elkötelezettségek mögött közel 1 Mrd Ft beruházás áll, üzleteket, parkolóházat vásároltak, mely eszközökben rendelkezésre áll, tehát ilyen értelemben nem lehet egyértelműen kimondani hogy felélés irányában mozog a társaság. Bérleményekkel, ingatlanokkal való gazdálkodás is feladatuk, melybe bele tartozik az értékesítés is. Egyre nagyobb mértékben vásárolnak üzleteket, továbbá saját épület-állományukat műszaki állapotát egyre nagyobb mértékben próbálják javítani. Valóban egyik legnagyobb problémájuk a zöld terület és a köztisztasági feladatokkal kapcsolatosan megfogalmazott kritika, ezt elfogadja. Tapasztalta, hogy vannak olyan helyek ahol szigorú önkormányzati rendeletekkel segítik a rend helyreállítását. Felismerve hogy ezen a területen rengeteg hiányosságuk van, ebben az évben egy jelentős átalakítást határoztak el. A zöldterületek kezelésében eddig vállalkozókat alkalmaztak, és nagyon nehéz volt megfogni az eszközfejlesztést, mert a vállalkozók nem voltak ebben érdekeltek. Átalakították és a saját személyi és eszközállományukkal 5 városrészre osztották fel a város, konzultálva a területi képviselőkkel . Bízik abban, hogy ezeket a feladatokat gyorsabban és pontosabban tudják végrehajtani. Ugyanezt tették a köztisztasági munkák terén, azt azonban látni kell hogy a rendelkezésre álló forrás szerény és kevés. Ennek ellenére elhatározták hogy a következő években technikai vonalon is fejleszteni kívánnak, és 2010-ig ezt az elképzelést szeretnék valóra váltani. A Jókai 1517-19. szám kérdéskörével kapcsolatban elmondja, hogy az épület tulajdonjogilag soha nem volt a társaságé. Miután egységes tömbnek tekintették, valóban készült egy fejlesztési, beépítési terv, amit később azért vetettek el, mert nem tudták megszerezni a 15-ös tömböt. Ezért kerül sor idén értékesítésre. Miután 3 ingatlanrészből áll, önálló helyrajzi számokkal, az elmúlt 6 év gyakorlata alapján együttes értékesítés esetén nem az együttes értéket hanem az önálló értéket vették figyelembe. Megvalósíthatósági tanulmányt soha nem készítettek, mert véleménye szerint ahhoz legalább egy „elvi” építési engedély szükséges. Egyébként nem lát ok okozati összefüggést még akkor sem, ha a megvalósíthatósági tanulmány készült volna, mert az igazgatóság dönthet arról, hogy nem valósítja meg az elképzelést. A Király utcai ingatlan együttes esetében 5 vagy 6 ingatlanról van szó, ahol szintén egyidejű értékesítés miatt tették meg az együttes értékesítést. Írásos válaszaiban leírta, hogy milyen módon kerül sor ingatlanértékesítésre technikai oldalról. Az említett ingatlanok négyzetméter ára 60-62 E Ft/ m2 körül van. A kritikai észrevételeket hasznosítani fogják, a dicsérő szavakat köszöni a kollektíva nevében. Dr. Mellár Tamás: vezérigazgató úr is hasonlóan nyilatkozott, vagyis, hogy ő biztosan nem tud jó véleményt mondani az Rt. működéséről, mert nincs kellő információja, nem tagja a Gazdasági Bizottságnak, illetve nem vett részt

107 azon a tájékoztatón amit a PVV Zrt. tartott. Mindez igaz, de úgy gondolja, hogy az önkormányzat legfőbb döntési szerve a Közgyűlés, tehát itt kellenek a megalapozott döntéshez szükséges információk. Ha az előterjesztésben nincsenek benne azok a legfontosabb információk amik alapján valóban megfelelő szintű értékelést lehet hozni, akkor nem Ő követett el mulasztást. Úgy vélte, a beadott anyag tárgyalásra alkalmas, s ez alapján megfelelő képet lehet kialakítani. Úgy látszik ebben tévedett. Úgy gondolja, saját tapasztalataira is támaszkodhat, így elmondhatja, hogy novembertől kezdődően levélben telefonon, több ízben próbáltak egyeztetni a Mária utca kátyúzásának ügyében. Személyes ígéretet kapott, még novemberben, hogy a jövő héten hozzáfognak a munkálatokhoz, és a mai napig sem történt meg. Nem tud másképp nyilatkozni, ha csak ilyen információi vannak. Majdik Miklós: vezérigazgató úr saját oldaláról próbálja meg nézni a dolgokat. Ha az a kérdés, hogy készült e erre a tömbre megvalósíthatósági tanulmány, akkor nem az a korrekt tájékoztatás hogy nem, hanem hogy nem készült, de beépíthetőségi tanulmány igen. Ha csak részinformációt kapnak abból nehéz ítélni. Ha úgy hirdetik az újságban, hogy a Jókai tömböt csak egyben lehet megvásárolni, akkor úgy gondolja, hogy a PVV Zrt-nek kötelessége ezt Közgyűlés elé terjeszteni. Az adásvételi szerződésbe bele lehet foglalni, hogy a szerződés létrejöttéhez szükséges feltétel a közgyűlési hozzájárulás. Ha ezek tényleg olyan jó üzletek, mint ahogy vezérigazgató úr említette, akkor a Közgyűlés megadja hozzájárulását. Dr. Kelemen László: professzor úrnak elmondja, hogy kb 60 oldalas beszámoló, kiegészítő melléklet, könyvvizsgálói jelentés, felügyelő bizottsági jelentés érkezett be a Gazdasági Bizottsághoz, amiből 3 oldalas anyag készült, s erről ő nem tehet. A Mária utcára vonatkozó kritikát csak részben fogadja el, hiszen ott olyan vis major eset állt elő, aminek a megoldása most is folyamatban van. Itt nem felújítás hanem beruházás történt. Majdik úr érvelését egyáltalán nem tudja elfogadni, mivel megvalósíthatósági tanulmány nem készült. Nem is készülhetett mert a terület egy része nem a cég tulajdona volt. Az ingatlan értékre vonatkozóan jó lenne egy elvi állásfoglalást hozni a következő időszakra, mert 6 év gyakorlatában nem a bruttó, hanem a nettó értékkel számoltak. Az igazgatóság 80 M Ft értékig döntésképes, s ha az értékesítés ezt meghaladja, utólag már nem viszik közgyűlés elé. Ha ezt a kérdést rendeznék, későbbi vitákat előzhetnének meg. Majdik Miklós: ismételten felolvassa a vonatkozó részt: „vagyonából történt értékesítés esetén”, tehát nem értékbecslés alapján, hanem vagyonából történt értékesítésről van szó. Ha az értékbecslési ár és az eladási ár között különbség van, akkor értékesítés történt. Ha 6 éven keresztül rossz gyakorlatot folytattak, akkor azt meg kell változtatni és ezentúl jól kell eljárni. Dr. Tóth Bertalan: kéri képviselőtársát, hogy terjesszen a Gazdasági Bizottság elé javaslatot, arra, hogy hogyan értelmezi ezt a rendelkezést, vagy ha szükségesnek tartja, akár az alapító okirat módosítását is kérheti. További hozzászólás nem lévén kéri a közgyűlést szavazzon az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

108

Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen, 5 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 268/2007. (06. 07.) sz. határozata a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető

Dr. Tóth Bertalan alpolgármester az ülés vezetését átadja Gonda Tibor alpolgármesternek.

18.)

A pécs TV Kommunikációs Kft. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Előterjesztő:

Tasnádi Péter polgármester

Gonda Tibor: az MSZP frakció jelezte, hogy ennél a napirendnél is Juhász István lesz a vezérszónok. Megkérdezi a Fidesz frakciót, kíván-e élni ezzel a lehetőséggel? A jelzések alapján megállapítja, hogy dr. Révész Mária lesz a vezérszónok. Juhász István: a Pécs TV Kft-nél is ugyanazon alapelvek érvényesülnek. Ez is nagyon rövid beszámoló, ami csak a tény és információs adatokat emeli ki, hiszen a Gazdasági Bizottság ülésén részletes beszámoló készült, melyen ügyvezető igazgató úr is részt vett és az ott felmerült kérdésekre válaszolt. Az ülésen elhangzottak olyan kérdések is, amelyek nem az üzleti beszámolóhoz tartoztak, ezért felhívja a jelenlévők figyelmét hogy a Pécs Tv Kft üzleti tervének megítélése és a kommunikációs szerződés alapvető betartása vagy be nem tartása egészen más kérdés. Jelen napirendi pont most nem a műsor struktúrájára vonatkozik, és nem arra, hogy a Pécs Televízió adásában ki, milyen módon, és hány másodpercet kap a kommunikációs szerződésnek megfelelően, hanem az üzleti és gazdasági adatokról és tényekről szól. Kéri, most mindenki erre koncentráljon és legyen az illetékes bizottság feladata a kommunikációs szerződésben leírtak megvalósulásának értékelése. 2006. évben a mérleg szerinti eredmény

109 mínusz 29.374.000 Ft volt. Az előző évben 1.513.000.- Ft pozitívummal zárt a Kft. A veszteséget az okozta, hogy 2005-ben a Kft. 121,5 M Ft működési támogatást kapott az önkormányzattól. 2006-ban 26.129.000 Ft önkormányzati támogatást, és további 100 M Ft-ot tőkeemelés formájában biztosított az önkormányzat a Kft. részére. Összességében hasonló volt az előző évi támogatáshoz, azonban a tőkeemelés nem jelentkezik bevételként, így ennek hiányában lett veszteséges a vállalkozás. Ha a 2005. évhez hasonlóan működési támogatást kap, akkor jelentős mértékű pozitív eredménnyel tudott volna zárni. A gazdasági tevékenysége tehát így igen sikeres volt. Készült egy költséghatékonyság elemzés, amely tartalmazza azt, hogy minden ezer forint működési támogatáshoz, 2.222 Ft alaptevékenységi árbevétel növekedést produkált a Kft. Ez a mutató önmagáért beszél, és nagyon jó gazdasági tevékenységről árulkodik. Kéri, hogy amennyiben az üzleti tervhez és a gazdasági beszámolóhoz kérdésük van, az előző napirendi ponthoz hasonlóan, biztosítsanak a Kft. képviselőjének hozzászólási lehetőséget. Dr. Révész Mária: véleménye szerint a beszámoló nem teljesen független az önkormányzat és a kft által megkötött kommunikációs szerződéstől. Egyrészt azért mert kötelességeket és kötelezvényeket tartalmaz, melyek teljesítését ha szigorúan veszik a gazdasági mutatókat – befolyásolják a szerződésben foglaltak. A gazdálkodással kapcsolatos észrevételei: a felügyelő bizottság és a cég beszámolója alapján egyet lehet érteni az előterjesztővel, takarékos gazdálkodást folytat a cég, annak ellenére, hogy elhelyezése, működési feltételei nem a legjobbak. Műszaki fejlesztésre volna szükség, ami nagyobb befektetést igényelne. A kommunikációs szerződés szerint ezt az önkormányzat vállalja, de ez nincs konkretizálva. A technikai elavultságot nagyon komolyan kellene venni, de csak rendszerszerűen lehet fejleszteni, ami nagyobb összeget igényel. Megjegyzi, nagyon nehéz színvonalas munkát végezni ilyen körülmények között. A felügyelő bizottság beszámolója véleménye szerint jól tömöríti azokat a problémákat amelyeket viselnie kell a cégnek és amelyeket orvosolnia kellene a tulajdonosnak. Meg kellene állapodni abban, hogy az önkormányzat által nyújtott támogatást pontosan milyen célra biztosítják és mi az amire újabb segítséget, hitelfelvételt kérhet. Át kellene tekinteni a kommunikációs szerződésnek ezt a részét is. Véleménye szerint a szolgáltatás tekintetében nincs probléma, de a tájékoztatás pártatlansága ügyében ami szintén szerepel a kommunikációs megállapodásban már van. Megjegyzi, még a Kulturális Bizottság sem tárgyalta az előterjesztést, ezek a beszámolók „elszállnak a levegőben”, de arról nem történik döntés, hogy a megfogalmazott problémákra mikor térnek vissza és van-e arra esély, hogy ebben az évben a kommunikációs szerződésben foglaltak mindkét oldala maradék nélkül megvalósuljon. Gonda Tibor: jelzi, frakcióvezető asszony néhány kérdést ugyan felvetett, de ezek nem szorosan az üzleti beszámolóhoz kötődnek, s így erre most nem kap választ. Azt megígéri hogy ezekre a kérdésekre visszatérnek. Több hozzászólás nem lévén, kéri a Közgyűlést szavazzon az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

110 Megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen, 5 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 269/2007. (06. 07.) sz. határozata a Pécs TV Kommunikációs Kft. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécs TV Kommunikációs Kft. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

19.)

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető

A Pécsi Fürdő Kft. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan alpolgármester

Juhász István: a Pécsi Fürdő Kft 75 millió Ft-os veszteséggel zárta a 2006os évet. Azt megelőzően 31 millió Ft volt a vesztesége, közel ennyi volt tervezve. A Pécs TV Kft.-hez hasonlóan tőkeemelés formájában 45 millió Ftos támogatást kapott, amely nem tőkeemelés bevételként jelentkezett, így nem volt elszámolható. Ha elszámolható lett volna, akkor közel a tervhez hasonló eredményt ér el. Az üzleti tevékenységet az előző évhez hasonlóan megfelelőnek és elfogadhatónak tartja, külön köszönet illeti Szabó Tamás ügyvezető igazgatót, aki ilyen körülmények között is működtetni tudja a Kft.-t. A Kft. működésének eredményét sok negatív körülmény befolyásolja. Mind a sporttal mind a gazdasági élettel foglalkozó bizottsági tagok ismerik ezeket a körülményeket. A Felügyelő Bizottság elnökeként most ismerkedik a Fürdő Kft. működésével és tevékenységével, az eddig megszerzett információk birtokában úgy gondolja, egy megalapozott beszámoló került a bizottsági ülésre, amelyet el is fogadtak. Kéri a testületet, szavazzák meg az előterjesztést. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

111 270/2007. (06. 07.) sz. határozata a Pécsi Fürdő Kft. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Fürdő Kft. 2006. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

20.)

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető

Óvodák alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett az óvodák alapító okiratánál, és teljességgel igaza van. Az óvodák nem összetett intézmények, hanem egységesek, tagóvoda valóban nem lehet székhelyintézmény. Mind a négy városrészi óvoda esetében kéri kihúzni a tagintézmények közül azokat a tagintézményeket amelyek az óvoda székhelyén vannak. Azaz, az 1. pontban a Teleki Blanka u. 2.-nél a Teleki Blanka Utcai Tagóvoda nevet, a városközponti óvoda esetében a Köztársaság Téri Tagóvoda nevet, a nyugati városrészi óvoda esetében a Mezőszél Utcai Óvoda nevet, a kertvárosi óvoda esetében a Siklósi Úti Tagóvoda nevet. Nyelvhelyességi szempontból az Oktatási Bizottság úgy fogadta el az óvodák nevét, hogy egyes számban van, nem „Keleti Városrész Óvodái” hanem „Keleti Városrészi Óvoda”, és ugyanígy a többi óvoda esetéSzintén a Közigazgatási Hivatal észrevétele volt, hogy minden egyes ben. tagintézménynél a címet is fel kell tűntetni. Kéri, vezessék át minden esetben, hogy a cím is szerepeljen a tagintézmény megnevezésénél. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén, szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 271/2007. (06. 07.) sz. határozata az óvodák alapító okiratának módosításáról

112 1.

A Közgyűlés a Teleki Blanka Utcai Óvoda elnevezését 2007. július 1-jétől Keleti Városrészi Óvoda elnevezésre módosítja. székhelye: 7629 Pécs, Teleki Blanka u. 2. tagintézményei : Bártfa Utcai Tagóvoda 7627 Pécs, Bártfa u. 17. Buzsáki Imre Utcai Tagóvoda 7630 Pécs, Buzsáki Imre u. 10. Dr. Majorossy Imre Utcai Tagóvoda 7621 Pécs, Dr. Majorossy Imre u. 10. Eszperantó Utcai Tagóvoda 7628 Pécs, Eszperantó u. 11. Frankel Leó Utcai Tagóvoda 7629 Pécs, Frankel Leó u. 34. Fürj Utcai Tagóvoda 7630 Pécs, Fürj u. 23. Óvoda Utcai Tagóvoda 7628 Pécs, Óvoda u. 3. Sétatér Utcai Tagóvoda 7627 Pécs, Sétatér u. 5. Vadász Utcai Tagóvoda 7626 Pécs, Vadász u. 8./A Vargha Damján Utcai Tagóvoda 7622 Pécs, Vargha Damján u. 2. Zsolnay Vilmos Úti Tagóvoda 7622 Pécs, Zsolnay Vilmos u. 90.

2.

A Közgyűlés a Köztársaság téri Óvoda elnevezését 2007. július 1-jétől Városközponti Óvoda elnevezésre módosítja. székhelye: 7623 Pécs, Köztársaság Tér 1/2. tagintézményei: Aradi Vértanuk Úti Tagóvoda 7625 Pécs, Aradi vértanuk útja 14. Bornemissza Gergely Utcai Tagóvoda 7624 Pécs, Bornemissza Gergely u. 3. Budai Nagy Antal Utcai Tagóvoda 7624 Pécs, Budai Nagy Antal u. 5. József Attila Utcai Tagóvoda 7623 Pécs, József Attila u. 20. Móricz Zsigmond Téri Tagóvoda 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 6. A Közgyűlés 2007. július 1-jétől az óvoda szakfeladatait kiegészíti a pedagógiai szakmai szolgáltatás szakfeladattal.

3.

A Közgyűlés a Mezőszél Utcai Óvoda elnevezését 2007. július 1jétől Nyugati Városrészi Óvoda elnevezésre módosítja. székhelye: 7623 Pécs, Mezőszél u. 2. tagintézményei: Ajtósi Dürer Utcai Tagóvoda 7623 Pécs, Ajtósi Dürer u. 2. Esztergár Lajos Úti Tagóvoda 7633 Pécs, Esztergár Lajos u. 13. Hajnóczy József Utcai Tagóvoda

113 7633 Pécs, Hajnóczy József u. 7. Közraktár Utcai Sportóvoda 7631 Pécs, Közraktár u. 7. Magyar Lajos Utcai Tagóvoda 7623 Pécs, Magyar Lajos u. 2. Nagy Jenő Utcai Tagóvoda 7624 Pécs, Nagy Jenő u. 38. Radnóti Miklós Utcai Tagóvoda 7633 Pécs, Radnóti Miklós u. 4. Zipernowsky Károly Utcai Tagóvoda 7633 Pécs, Zipernowsky Károly u. 3. 4.

A Közgyűlés a Siklósi Úti Óvoda elnevezését 2007. július 1-jétől Kertvárosi Óvoda elnevezésre módosítja. székhelye: 7632 Pécs, Siklósi u. 18. tagintézményei: Anikó Utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Anikó u. 3. Bimbó Utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Bimbó u. 1. Enyezd Utcai 1. számú Tagóvoda 7632 Pécs, Enyezd u. 1. Enyezd Utcai 2. számú Tagóvoda 7632 Pécs, Enyezd u. 3. Melinda Utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Melinda u. 23/1. Németh László Utcai Tagóvoda 7632 Pécs, Németh László u. 6/A Testvérvárosok Téri Tagóvoda 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1-3. Határidő: Felelős:

5.

A Közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok aláírására. Határidő: Felelős:

6.

2007. július 1. Póla József főosztályvezető

2007. június 15. Tasnádi Péter polgármester Póla József főosztályvezető

A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon az alapító okirat módosítások törzskönyvön történő átvezetéséről. Határidő: Felelős:

2007. július 1. dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Meixner András, bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József

114 főosztályvezetők, óvodák vezetői a Humán Főosztály útján

21.)

A közoktatási intézmények alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: a Magyar Államkincstár véleménye alapján az egyes intézményeknél a székhelyintézmény címén lévő intézményegységeket ki kellene húzni az alapító okiratból, mert a jelenlegi formában nem tudja befogadni. A Budai Városkapu Óvoda és Általános Iskola esetében, amely a Komló út 58. szám alatt található, a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája megnevezést kell kihúzni, miután postacíme azonos a Komlói út 58-cal. A Városközponti Óvoda és Általános Iskola Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény esetében a Mezőszél Utcai Intézményegységet kell kihúzni, helyette - miután sajtóhiba miatt nem került bele az anyagba - a Felsővámház Utcai Általános Iskolát be kell írni. A Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola és Középiskola esetében a Bánki Donát Utcai Iskola megnevezést kell kihúzni, a Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium esetén a Testvérvárosi Intézményegységet kell kihúzni, és természetesen ez esetben is mindenhova az intézményegység mellé oda kell írni a postacímét. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén, kéri a testületet szavazzanak ez előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 272/2007. (06. 07.) sz. határozata a közoktatási intézmények alapító okiratának módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közoktatási intézmények alapító okiratait az alábbiak szerint módosítja: 1. A 187/2007. (04.20.) határozat első pontja szerinti keleti városrész intézményeinek elnevezése Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhely: Pécs, Komlói út 58.

115 Intézményegységeinek elnevezése: Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bártfa Utcai Általános Iskolája 7627 Pécs, Bártfa utca 5. Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szieberth Róbert Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos utca 90. Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Vasas-Somogy-Hirdi Óvodája és Általános Iskolája 7691 Pécs, Bencze J. 13/1. 2. A 187/2007. (04.20.) határozat második pontja szerinti belvárosi városrész intézményeinek elnevezése Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhely: Pécs, Mezőszél utca 1. Intézményegységeinek elnevezése: Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Belvárosi Óvodája 7621 Pécs, Papnövelde u. 18-20. Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Belvárosi Általános Iskolája 7621 Pécs, Megye utca 15. Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Felső-vámház Utcai Általános Iskolája Pécs, Felső-vámház utca 22. Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Jókai Mór Általános Iskolája, 7622 Pécs, Jókai u. 49. Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mátyás Király Utcai Általános Iskolája, 7621 Pécs, Mátyás Király utca 17. Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Liszt Ferenc Zeneiskolája 7621 Pécs, Rákóczi út 68. 3. A 187/2007. (04.20.) határozat harmadik pontja szerinti nyugati városrész intézményeinek elnevezése Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Székhely: Pécs Bánki Donát u. 2. Intézményegységeinek elnevezése: Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola

116 Jurisics Utcai Általános Iskolája 7624 Pécs, Jurisics Miklós utca 17. Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Köztársaság Téri Általános Iskolája 7623 Pécs, Köztársaság tér 1. Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Testnevelési Általános és Középiskolája 7633 Pécs, Radnóti u. 2. Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Pázmány Péter Utcai Óvodája és Általános Iskolája 7634 Pécs, Pázmány Péter utca 27. 4. A 187/2007. (04.20.) határozat negyedik pontja szerinti déli városrész intézményeinek elnevezése Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely: Pécs, Testvérvárosok tere 1. Intézményegységeinek elnevezése: Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Anikó Utcai Általános Iskolája 7632 Pécs, Anikó utca 1. Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnáziuma 7632 Pécs, Aidinger J. u. 41. Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Illyés Gyula Általános Iskolája és Óvodája, 7636 Pécs, Málomhegyi út 1. 5. A Közgyűlés utasítja az intézmények vezetőit, hogy a nevelésioktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII.22.) OM rendelet 4. §-a írtak szerint határozzák meg az intézmény rövid névét. 6. A Közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok aláírására. 7. A Közgyűlés felkéri a Pénzügyi főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon az intézmények alapító okiratának törzskönyvön történő átvezetéséről.

22.)

Határidő: Felelős:

2007. július1. dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezetők

Indítható óvodai csoportok meghatározása a 2007/2008. nevelési évben

117

Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Lengvárszky Attila: örömteli előterjesztésről döntenek, hiszen az óvodai férőhelyeknél több gyermek van a rendszerben, ami jó hír. Remélik, így is marad. Megjegyzi, ez is alátámasztja, hogy a demográfiai mutatók nem indokolták az óvodák összevonását. Gonda Tibor: egyéb hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 273/2007. (06. 07.) sz. határozata az indítható óvodai csoportok meghatározásáról a 2007/2008. nevelési évben 1. A Közgyűlés a határozat 1. számú melléklete szerint határozza meg az óvodai férőhelyeket, és a maximálisan felvehető gyermeklétszámot. 2. A Közgyűlés a határozat 2. számú melléklete szerint határozza meg 194 óvodai csoport indítását, valamint a szülői igényekre tekintettel a gyermekek felvételét a 2007/2008. nevelési évben. Határidő: Felelős:

2007. június 15. Póla József főosztályvezető Óvodák vezetői

3. A Közgyűlés felkéri Tasnádi Péter polgármestert, hogy szerezze be az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám húsz százalékkal történő túllépéséhez. Határidő: Felelős:

2007. június 15. Tasnádi Péter polgármester Póla József főosztályvezető Óvodák vezetői

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök,

118 Póla József főosztályvezető, óvodák vezetői a Humán Főosztály útján A határozat mellékleteit a jegyzőkönyv 4. sz. melléklete tartalmazza.

23.)

Viktória u. 2. szám alatti ingatlan hasznosítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Gonda Tibor: hozzászólás nem lévén, kéri a testületet szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 274/2007. (06. 07.) sz. határozata a Viktória u. 2. száma alatti ingatlan hasznosításáról 1. A Közgyűlés a Viktória u. 2. szám alatti, 20957 helyrajzi számon nyilvántartott, óvoda megnevezésű korlátozottan forgalomképes ingatlant kivonja a korlátozottan forgalomképes intézményi vagyon köréből. A Közgyűlés a fent megjelölt ingatlant forgalomképes ingatlanná nyilvánítja. Határidő: Felelős:

2007. június 15. Póla József főosztályvezető Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

2. A Közgyűlés az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ alapító okiratából törli a Viktória u. 2. szám alatti, 20957 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant. A Közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására. Határidő: Felelős:

2007. június 30. Tasnádi Péter polgármester Póla József főosztályvezető

3. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon az alapító okirat módosításának törzskönyvön történő átvezetéséről. Határidő: Felelős:

2007. június 15. dr.Tolnai Márta főosztályvezető

119 4. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét, hogy az ingatlan hasznosításával kapcsolatos javaslatot terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

2007. december 31. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

5. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. (05. 10.) sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon.

24.)

Határidő: Felelős:

2007. december 31. dr. Letenyei Róbert főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József, Balázsné Donáth Aranka, dr. Letenyei Róbert főosztályvezető

Polgármesteri beszámoló a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulásról Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás hiányában előterjesztésről és a határozati javaslatról.

szavazást

kér

az

Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 275/2007. (06. 07.) sz. határozata a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulásról szóló polgármesteri beszámolóról A Közgyűlés a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulásról szóló polgármesteri beszámolót elfogadja. Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Sík László Lajos bizottsági elnök, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

120

25.)

Beszámoló a Pécs Városi Környezetvédelmi Alap 2006. évi felhasználásáról Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Gonda Tibor: észrevétel, kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 276/2007. (06. 07.) sz. határozata beszámoló a Pécs Városi Környezetvédelmi Alap 2006. évi felhasználásról A Közgyűlés a Városfejlesztési Bizottságnak a Pécs Városi Környezetvédelmi Alap 2006. évi felhasználásáról szóló beszámolóját elfogadja.

26.)

Határidő: Felelős:

2007.06.07. dr. Tóth Bertalan Alpolgármester

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Hódosi Vera bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtásáról szóló beszámoló Előterjesztő: Sík László Lajos bizottsági elnök

Gonda Tibor: hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

121

277/2007. (06. 07.) sz. határozata a helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtásáról szóló beszámoló

27.)

1.)

A Közgyűlés a települési hulladékgazdálkodási végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja.

terv

2.)

Utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a terv végrehajtásáról készült beszámoló és a felülvizsgálat eredményéről a lakosságot és a civil szervezeteket a helyben szokásos módon tájékoztassa. Határidő: Felelős:

tájékoztatásra: 2007. július 20. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Hódosi Vera, Sík László Lajos, Soó László bizottsági elnökök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság elkötelezettség-vállalása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás nem lévén, elrendeli a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 278/2007. (06. 07.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság elkötelezettség-vállalásáról A Közgyűlés engedélyezi, hogy Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága éven túli kötelezettséget vállaljon, és az étkezési utalványokkal kapcsolatosan lefolytassa az egyszerű közbeszerzési eljárást 18 hónapra. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető

122 Kapják:

28.)

Tasnádi Péter polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Góra Zoltán tü. parancsnok

Egészségügyi alapellátás biztosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, észrevétel hiányában szavazást rendel el. A szavazás lefolytatása előtt Gonda Tibor alpolgármester visszaadja az ülés vezetését Tasnádi Péter polgármesternek. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 279/2007. (06. 07.) sz. határozata egészségügyi alapellátás biztosításáról 1. A Közgyűlés tudomásul veszi Dr. Danis működtetési jogának elidegenítési szándékát.

Anna

fogorvos

2. A Közgyűlés az egészségügyi alapellátás biztosítására megbízási szerződést köt az alábbiak szerint a 36. sz. fogorvosi körzet területi ellátási kötelezettség biztosítására Dr. Vas Eurodental Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társasággal azzal, hogy a fogorvosi tevékenységet Dr. Vas Balázs fogorvos végzi 2007. július 1-től a Pécs, Megyeri u. 123/1. sz. alatti saját tulajdonú rendelőben. 3. A Közgyűlés tudomásul veszi Dr. Borsiczky Mária háziorvos működtetési jogának elidegenítési szándékát. 4. A Közgyűlés az egészségügyi alapellátás biztosítására megbízási szerződést köt a 76 sz. körzet háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettség biztosítására Dr. Kecskés Mariann egyéni vállalkozóval, azzal, hogy a háziorvosi tevékenységet 2007. július 1-től a Pécs, dr. Veress E. u. 2 sz. alatti önkormányzati tulajdonú rendelőben végzi. 5. A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a megbízási szerződések elkészítéséről gondoskodjon. A Közgyűlés

123 felhatalmazza Tasnádi szerződések aláírására.

29.)

Péter

polgármestert

a

megbízási

Határidő: Felelős:

2007. június 30. Tasnádi Péter polgármester, Póla József főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Kórusolimpia megrendezése 2010-ben Pécsett Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Hoppál Péter: a Kulturális Főváros programjai között ez az első olyan jellegű napirendi pont, amely valóban világméretű rendezvénnyé fogja emelni a 2010-es programsorozatot. Pécs kulturális örökségei között jelentős hagyományt képvisel az amatőr kórusmozgalom. Ennek méltó elismerése volt amikor 1988-ban az akkor ismert legnagyobb európai kórusverseny a városba érkezett. A FIDESZ frakció véleménye szerint támogatható az előterjesztés. A Kórusolimpiát az Interkultur Hungária cég szervezi, amely Európában megrendezésre kerülő nagydíjas kórusversenyek körét bővítette Magyarországon is, ahol eddig egyetlen ilyen verseny működött, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny Debrecenben. Az előterjesztésben olvasható, a szervezők között magyar ötletgazdák vannak, ha 2010-ben valóban ide érkezik Pécsre az olimpia, a városnak nagy hasznot jelenthet. Jelzi, hogy az előterjesztés szöveges részének első oldalán a rendezvény megszervezésétől várható szakmai turisztikai eredmények sorában a 200.000 körüli létszám feltehetően téves a 20.000 körüli vendég a helyes. Megjegyzi, az ő elszállásolásuk további kérdéseket vet fel. Gonda Tibor: bejelenti, dr. Hoppál Péter képviselőtársával elhatározták, hogy az Önkormányzat keretében kórust fognak szervezni. Erre várhatóan szeptemberben kerül sor, Hoppál úr lesz a művészeti igazgató, ő a menedzseri feladatokat fogja ellátni. Kéri képviselőtársait, a nyár során gyakoroljanak, az első fellépésük várhatóan a karácsonyi koncertek sora lesz. Amennyiben lelkesedésük 2010-ig kitart akkor a Kórusolimpia Offprogramjában is vállalnak egy fellépést. Tasnádi Péter: további hozzászólás, észrevétel nem lévén szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 egyhangú igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

124 280/2007. (06. 07.) sz. határozata a Kórusolimpai megrendezéséről 2010-ben Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése egyetért azzal, hogy 2010-ben a Kórusolimpia Pécsett kerüljön megrendezésre. A Közgyűlés felkéri a Pécsi Kulturális Központot a pályázati munka koordinációs feladataira és a pályázat 2007. október 31-ig történő előkészítésére. A Közgyűlés felkéri a Pécs2010 Menedzsment Központ művészeti igazgatóját, hogy a Kórusolimpia rendezvényét a 2010-es év kiemelt programjai között szerepeltesse. Határidő: 2007. június 20. Felelős: Póla József főosztályvezető Kapják:

30.)

Gonda Tibor alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, Laknerné Bückler Andrea igazgató, dr. Méhes Márton EKF művészeti igazgató a Humán Főosztály útján

Művészlakások ideiglenes bérbeadása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Kunszt Márta: a határozat 2. pontjának kiegészítését javasolja. „Az érintett lakás egy év időtartamra 2008. június 31. napjáig kerül kiadásra.”, mert lemaradt a határozati javaslatból. Majdik Miklós: kérdése, a magántáncos, a balett-tagozat vezető tánckari tag és további magántáncos mellett a művészeti ügykezelő milyen jogon kaphat bérlakást? Dr. Kunszt Márta: válaszában elmondja, a magántáncos a balettkar szólótáncosa, tehát a Nemzeti Színház tagja. Ő ugyanúgy dolgozója a színháznak, mint a színész. Majdik Miklós: kérdése a művészeti ügykezelőre vonatkozott. Dr. Kunszt Márta: elnézést kér, félre értette a kérdést. Nyilvánvaló, amikor egy intézményről van szó, például az egyetem esetében nemcsak a professzoroknak adnak szolgálati lakást, hanem a gazdasági ügyintézőnek is, hiszen ő is az intézmény dolgozója. A Színház tudja eldönteni, melyik munkatársát érdemesíti arra, hogy a szolgálati lakással megtisztelje.

125

Tasnádi Péter: további kérdés nem lévén, szavazást rendel el a dr. Kunszt Márta bizottsági elnök asszony által elmondott kiegészítésre figyelemmel. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 egyhangú igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 281/2007. (06. 07.) sz. határozata művészlakások ideiglenes bérbe adásáról

1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pannon Filharmonikusok-Pécs zenekar számára fenntartott lakáskeretből egy éves időtartamra, 2007. augusztus 1. napjától 2008. július 31. napjáig az alábbi lakásokat adja bérbe - Pécs, Király u. 19. I/2. Horváth Zsolt - Aidinger J. u. 25. VIII/25. Máté-Rácz Csilla - Frankel L. u. 9. III/1. Ördögné Hajdú Éva - Frankel L. u. 2. III/2. Fátyol Fruzsina - Kenderföld u. 9. IV/13. Bujtor Balázs részére. 2.) A Közgyűlés a Pannon Filharmonikusok-Pécs zenekar részére rendelkezésre álló művészlakás keretet 2007. augusztus 1-i hatállyal megemeli és a Pécsi Nemzeti Színház művészei számára biztosított lakáskeretből a Pécs, Várkonyi N. u. 5. III/10. szám alatti lakást Miller Gárdai Viktória fuvolaművésznek adja bérbe. 3.) A Közgyűlés a Pécsi Nemzeti Színház számára fenntartott lakáskeretből egy éves időtartamra, 2007. augusztus 1. napjától 2008. július 31. napjáig az alábbi lakásokat adja bérbe -

Pécs, Várkonyi N. u. 5. X/30. Kerék Kármen Surányi M. u. 12. II. Szalka Krisztián Ifjúság u. 3/a. VI/20. Vincze Balázs Athinay u. 6/b. III/10. Kócsy Mónika Gosztonyi Gy. u. 10/c. IV/2. Rázga Miklós részére.

4.) A Közgyűlés a Bóbita Bábszínház számára fenntartott lakáskeretből egy éves időtartamra, 2007. augusztus 1. napjától 2008. július 31. napjáig a Pécs, Nagy I. u. 57. III/9. szám alatti lakást Szabó Balázs bábszínésznek adja bérbe.

126 5.) A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportjának vezetőjét, hogy a fent írt művészekkel a bérleti szerződéseket kösse meg. Határidő: 2007. augusztus 1. Felelős: Dr. Varga-Pál Valéria csoportvezető Kapják:

31.)

Gonda Tibor alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, dr. Varga Pál Józsefné csoportvezető

Alapítványok támogatásának jóváhagyása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 282/2007. (06. 07.) sz. határozata alapítványok támogatásának jóváhagyásáról 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a város 2007. évi költségvetéséről szóló 6/2007. (02.20.) számú önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése alapján az alábbi alapítványok támogatásáról dönt: • • • •

Lyceum Alapítvány 1.000.000,-Ft Pécsi Férfikar Alapítvány 300.000,-Ft Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány 75.000,-Ft A Magyar Kézművességért Alapítvány 50.000,-Ft

2.) A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét a támogatási szerződések elkészítésére. 3.) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a támogatási szerződések aláírására. Határidő: Felelős:

2007. július 1. Tasnádi Péter polgármester Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

127

Kapják:

32.)

Tasnádi Péter polgármester, dr. Kunszt Márta, Fuchs Gábor bizottsági elnökök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezetők

Baranya Ifjúságáért Kht. pályázati önrész iránti kérelme Előterjesztő: Fuchs Gábor bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 283/2007. (06. 07.) sz. határozata a Baranya Ifjúságért Kht. pályázati önrész iránti kérelméről 1./

A Közgyűlés támogatja, hogy a Baranya Ifjúságáért Kht. pályázatot nyújtson be az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Országos Bűnmegelőzési Bizottsága által a 2007. évi bűnmegelőzési modellprojektek támogatására kiírt pályázatra.

2./

A pályázathoz szükséges önerő összegét 1.625,.000.-Ft-ot a pályázati önrész keret terhére biztosítja.

3./

A támogatás összegét az 1/pontban benyújtott pályázat pozitív elbírálásáig az önkormányzat elkülöníti és a pályázat elnyeréséről szóló igazolás benyújtásáig rendelkezésre tartja.

4./

A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy az igazolás benyújtásáig az összeg elkülönítéséről és rendelkezésre tartásáról gondoskodjék.

5./

Amennyiben a pályázott összeghez képest az elnyert összeg kevesebb, a Költségvetési Bizottság javaslata alapján a közgyűlés a nyert pályázat összegének arányában csökkenti az önerő összegét.

6./

A Közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a Kht. értesítéséről gondoskodjék.

128

33.)

Határidő: Felelős:

2007. június 7. dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Tóth Bertalan alpolgármester, Fuchs Gábor, Soó László bizottsági elnökök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezetők

Alapítványok pályázati támogatása Előterjesztő: Fuchs Gábor bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, észrevétel nem lévén kéri a testületet, szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 284/2007. (06. 07.) sz. határozata alapítványok pályázati támogatásáról 1./ A közgyűlés a céltartalékok között szereplő Ifjúsági, Civil és Sport feladatok ellátási keret terhére az alábbi alapítványok utófinanszírozási támogatásáról döntött. Pályázó szervezet neve Agócsy László Zeneiskola Alapítvány Betegek intenzív ellátásáért Alapítvány Élettér Alapítvány Hármas Egység Pedagógiai Alapítvány Idővonat Olvasótábor Alapítvány Kerekesszék-Klub Alapítvány Kerek Világ Jóléti Szolgálat

Közalapítvány az Újhegyi Városrészért

Pályázati program címe

Megítélt összeg

alapítványi és magán zeneiskolák hangszeres találkozója "Az egészség érték"

150 000

"Mi dolgunk a világban?" III. Waldorf Napok

150 000 200 000

XX. jubileumi Nemzetközi "IDŐVONAT" Olvasótábor mozgássérült fiatalok nyári üdülése "Mindannyian mások vagyunk, de egyre jobban hasonlítunk" Kerek Világ Integrált Nyári Tábor "Újhegyi Ősz 2007"

100 000

70 000

200 000 150 000

150 000

129 Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány

"Kerekes székkel" a városi forgalomban közlekedésbiztonsági projekt

150 000

Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány MIOK Alapítvány

"Tudunk-e helyesen közlekedni?" "Tisztítsuk meg Pécs városát a falfirkáktól!" Táborozás Barcson

150 000

Mustármag Közösségek az Ifjúság Életéért Alapítvány

100 000 100 000

Napsugár Játszókert Alapítvány Napsugár Játszókert éves programjai Pécs-Baranya Közbiztonsági "Út a semmibe" Alapítvány Rácváros Diákalapítvány Emlékezés az áldozatokra Rímek és Ritmusok Alapítvány Rockmaraton

280 000

Sérülten az Önálló Életért Alapítvány Támogatási Közalapítvány

Alkotótábor

200 000

Szigeti városrész Nyugdíjas Klub támogatása Lapozgató - kisbeteg magazin "Gyógyulj vidámabban" Együtt könnyebb elkezdeni

150 000

Tölösi Péter Alapítvány Völgyhíd Alapítvány

100 000 150 000 250 000

300 000 200 000

2./ A közgyűlés utasítja a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási szerződések elkészítéséről és a szervezetek értesítéséről gondoskodjék. 3./ A közgyűlés felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert a támogatási szerződések aláírására. 4./ A közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a pénzösszegek átutalásáról gondoskodjék.

34.)

Határidő: Felelős:

2007. június 29. dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Fuchs Gábor bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezetők

Alapítványok támogatásának jóváhagyása Előterjesztő: dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Tasnádi Péter: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást rendel el.

130 Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 285/2007. (06. 07.) sz. határozata alapítványok támogatásának jóváhagyásáról A Közgyűlés a város költségvetéséről szóló 6/2007.(02.20.) sz. Ör.12. § (1) bekezdése alapján jóváhagyja az alábbi alapítvány támogatását: 2007.évi polgármesteri keretből: Baranyai Vesebeteg Gyermekekért Alapítvány -Kongresszus megrendezéséhez

100.000,- Ft

Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány -Programok megszervezéséhez lebonyolításához 200.000,- Ft Kisebbségkutató Közalapítvány - „Baranyai kisebbségek jelenkor kutatása” c kötet megjelentetéséhez

200.000,- Ft

A Közgyűlés utasítja a Jogi és Önkormányzati Főosztály Személyzeti Csoportját a támogatási szerződések előkészítésére, és felhatalmazza Tasnádi Péter polgármestert azok aláírására. A Pénzügyi Főosztály ezt követően gondoskodjék a fenti összeg átutalásáról.

35.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta Főosztályvezető Walter Terényi Mária Csoportvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Walter Terényi Mária csoportvezető

Alsóhavi utcai 16668 hrsz-ú, a Márton utcai 16697 és 16518/2 hrsz-ú földrészteletek telekhatár-rendezési ügye Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

131 Majdik Miklós: az előterjesztés azért érdekes, mert egy vállalkozó kéri az Önkormányzattól, igazítsa ki a telekhatárát, így többlet-telekhez jut. Ezért cserébe ő felújítja az építkezés során tönkretett járdát. A FIDESZ frakció nem tudja támogatni az előterjesztést. Nagy Csaba: azért lényeges kérdés, mert a saját választási kerületében is van egy hasonló ügy, ahol a háza homlokzatát felújító állampolgár, kénytelen volt a járdán és az úttesten is javításokat végezni. Ezért cserébe nem kért telek-kiegészítést, és hozzájárulást a beruházáshoz. Ellenben felvetette azt a kérdést, hogyha közterületen felújítást végez, kaphat-e valamilyen kompenzációt. Személyesen kiment a helyszínre, ahol az épület tulajdonosa a régi aszfaltos járdát betonkockákkal rakta le, megkérdezte, hogy ezért kaphat-e hozzájárulást az Önkormányzattól. megjegyezte, hogy az épületet felújításakor közterület-foglalási díjat kellett fizetnie. Úgy gondolja, erről a kérdésről a későbbiekben még tárgyalniuk kell. Kéri a Gazdasági és Kommunális Bizottságot vegye napirendre ezt a témát valamelyik ülésén. Tasnádi Péter: további hozzászólás nem lévén, szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 286/2007. (06. 07.) sz. határozata az Alsóhavi utcai 16668 hrsz-ú, a Márton utcai 16697 és 16518/2 hrsz-ú földrészletek telekhatár-rendezéséről 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az ALINEA 2000 Kft. tulajdonában lévő 16518/2 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű ingatlan, valamint a Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata tulajdonában lévő 16668 és 16697 hrsz-ú közterület megnevezésű ingatlanok között telekhatár-rendezés kerüljön végrehajtásra Berényi István földmérő által 94/2006. munkaszámon készített mellékelt változási vázrajz szerint. 2. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a végrehajtásra kerülő telekalakítás során az Önkormányzat tulajdonában lévő 16668 hrsz-ú ingatlanból 33 m2 területrész átadásra és egyidejűleg beolvasztásra kerüljön az ALINEA 2000 Kft. tulajdonában lévő 16518/2 hrsz-ú ingatlanba vétel jogcímén, továbbá az ALINEA 2000 Kft. tulajdonában lévő 16518/2 hrsz-ú ingatlanból 17 m2 területrész átadásra és egyidejűleg beolvasztásra kerüljön az Önkormányzat tulajdonában lévő 16697 hrsz-ú ingatlanba szintén vétel jogcímén az előterjesztéshez csatolt szerződés szerinti tartalommal.

132 3. A 2. pontban rögzített jogügylet során vételár jogcímén Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát — a földrészletre megállapított nettó 40 000,- Ft. + ÁFA fajlagos négyzetméterár alapul vételével — nettó 1 320 000,- Ft. + ÁFA összeg, az ALINEA 2000 Kft.-t pedig nettó 680 000,- Ft. + ÁFA összeg illeti meg. 4. Tekintettel arra, hogy az ALINEA 2000 Kft. A csatolt vállalkozási szerződés szerinti tartalommal vállalja, hogy a 16668 és a 16697 hrsz-ú ingatlanok összesen 138 m2-es nagyságú területrészein saját beruházásában nettó 1 885 660.- Ft. + ÁFA vállalkozási díjért járdaburkolatot létesít a 16518/2 hrsz-ú ingatlanon építendő társasház használatbavételi engedélyének kiadásáig, a Közgyűlés úgy dönt, hogy a beruházás térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása feltételével az adásvétel során az Önkormányzatot megillető nettó 640 000.- Ft. + ÁFA vételárkülönbözet megfizetésétől eltekint. 5. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármester urat az előterjesztés mellékletét képező telekhatár-rendezési megállapodás és adásvételi szerződés, továbbá a vállalkozási szerződés aláírására. 6. A Közgyűlés a 2. pontban rögzítettek értelmében a 16668 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanból 33 m2-t a törzsvagyonából kivon, egyúttal a 16518/2 hrsz-ú ingatlanból származó 17 m2–t a 16697 hrsz-ú ingatlanba beolvasztva önkormányzati tulajdonba vesz, és egyidejűleg azt a forgalomképtelen törzsvagyonában sorolja. 7. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy gondoskodjon a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során.

36.)

Határidő: Felelős:

2007. június 30. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Sík László Lajos, Juhász István bizottsági elnökök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Letenyei Róbert főosztályvezetők

Vezeték nélküli Internethálózat kiépítése önkormányzati tulajdonú ingatlanok igénybevételével Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

133 Szőcs Sándor: a vezeték nélküli Internethálózat kiépítése nagyon fontos lenne a szociális otthonokban is, ezért kéri Juhász István bizottsági elnököt, fogadja be javaslatát. Fontos lenne, mert az intézményekben a könyvelés a régi módon történik, talán így át lehetne térni a gépi könyvelésre. Juhász István: azért nem tud pozitívan válaszolni, mert jelenleg csak azokon az ingatlanokon lesz elhelyezve az antenna, melyek a táblázatban találhatók. A rendelkezésre álló forrást és a projekt tartalmát már kimerítették. Talán Sarkadi Gábor informatikai tanácsnok tud bővebben válaszolni. Személy szerint nem tudja támogatni a kérelmet, mert akkor más intézmények is élhetnek ezzel a kéréssel. Azzal egyetért, hogy a következő ütemben ezen intézmények ellátását is meg kell oldani. Sarkadi Gábor: egyetért Szőcs Sándor képviselő felvetésével, de az előterjesztés nem arra vonatkozik. Az elmúlt évben a Közgyűlés elfogadta a belvárosban kialakítandó WiFi hálózatot. Nagyon sok szociális intézmény ezen a területen kívül található. Az Eu-Net Kht. – amely a fejlesztést megvalósította – a Városházától kérte meg az intézmények listáját, amelyeket javasolnak bekötni a hálózatba. Ezáltal megvalósulhat az ingyenes belső adatforgalom. Amennyiben tovább fejlődik a rendszer, lehetőség lesz a bővítésre. Szőcs Sándor: a tanácsnok úrnak már jelezte a problémát, ezért kéri napirenden tartani. Tasnádi Péter: kéri az előterjesztésre vonatkozó szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 287/2007. (06. 07.) sz. határozata a vezeték nélküli Internet hálózat kiépítése önkormányzati tulajdonú ingatlanok igénybevételével

1.)

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az EUNet 2000 Regionális Informatikai Kht. beruházásában és működtetésében egy vezeték nélküli adatkapcsolati hálózat kerüljön kiépítésre az önkormányzat 17 intézménye között, valamint a város frekventált pontjain további 40 közcélú Internet elérési pontot, un. „hotspot” kerüljön létesítésre.

2.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat az alábbiak szerinti 22 önkormányzati tulajdonú ingatlanra kössön haszonkölcsön szerződést az EUNet 2000 Regionális Informatikai Kht.-vel a vezeték nélküli adatkapcsolati hálózat antennái és egyéb berendezései elhelyezése érdekében, egyúttal felkéri a Polgármestert a haszonkölcsön szerződés aláírására.

Intézmény/Ingatlan Pécs M. J. V. Városháza Ifjúsági Ház Pécsi Horváth Színház Pécsi Szimfónikus Zenekar Szivárvány Gyermekház Városi Könyvtár Pécsi Nemzeti Színház Sportlétesítmények Igazgatósága Európa Ház Bóbita Bábszínház Örökségház Iskolaszolgálat Kisgyermek Szociális Intézmény Tűzoltóság Városi Parancsnoksága Belvárosi Általános Iskola Pécsi Galéria (nem önk. tulajdonú ingatlan) PVV Zrt (nem önk. tulajdonú ingatlan)

Az Önkormányzat 18 intézménye közötti adatkapcsolat

134

Adatkacsolat X X X X X X X X X X X X X X X X

37.)

X X

X X X

X

P. M. J. V. EEI 1. számú Rendelőintézet* P. M. J. V. EEI 2. számú Rendelőintézet* P. M. J. V. EEI 3. számú Rendelőintézet* Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Okmányiroda Széchenyi István Gimnázium Klimó Gy. u. 23. (társasház alrészlet)

3.)

hotspot X X

X X X X X X X

Annak érdekében, hogy Pécs Városában a vezeték nélküli hálózatot minél több állampolgár, illetve városi intézmény kedvező feltételekkel igénybe tudja venni, a Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat az EUNet 2000 Regionális Informatikai Kht.-vel bérleti keretszerződés köt Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanokon antennák és egyéb berendezések telepítése és üzemeltetése céljából. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a bérleti keretszerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2007. június 30. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Pécs Megyei Jogú Város digitális földmérési alaptérképének használati megállapodása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

135 Tasnádi Péter: kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 288/2007. (06. 07.) sz. határozata Pécs város digitális megállapodásáról

alaptérkép

használati

1.)

A Közgyűlés A Digitális Földmérési Alaptérkép adatbázisának folyamatos használata érdekében úgy dönt, hogy az Alaptérkép tulajdonosával, a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társasággal az Alaptérkép adatbázisának használatára 2008. december 31-ig terjedő határozott időre új megállapodást köt, egyidejűleg a 2001. december 7-én e tárgyban létrejött megállapodást közös megegyezéssel megszünteti, az előterjesztés mellékleteit képező tartalommal.

2.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Digitális Földmérési Alaptérképre vonatkozó hatályos megállapodást megszüntető szerződést és az új felhasználási megállapodást aláírja. A Közgyűlés az Alaptérkép nettó 3.000.000.- Ft összegű éves igénybevételi díjának forrásául a 2007. évben a Városgazdálkodási szakfeladat kiadási előirányzatot jelöli meg, és az igénybevételi díj 2008. évi megfizetésére előzetes elkötelezettséget vállal. Utasítja a Pénzügyi Főosztályt, hogy a jövő évre esedékes igénybevételi díjat a Város 2008. évi költségvetésébe építse be. Határidő: a megállapodások aláírására a határozathozataltól számított 8 nap Felelős: Tasnádi Péter polgármester Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezető főosztályvezető

3.)

Kapják:

38.)

földmérési

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István, Sík László Lajos, Soó László bizottsági elnökök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezetők

Pécs, Rákos Lajos utcai 38303/3 és 38036 hrsz-ú ingatlanok bányaszolgalmi joggal terhelése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

136 Majdik Miklós: kérdése, a 38303/3. hrsz-ú teleknek a szolgalmi útja miért hosszában megy keresztül, mert sokkal rövidebb változattal is meg lehetne tenni. Ezzel a megoldással nagymértékben csökken a telek értéke. Juhász István: a Gazdasági Bizottság 4 egyhangú igen szavazattal támogatta az előterjesztést. A kérdésre válaszolva, elmondja nincs pontos információja, hogy miért megy keresztül a telken az út. Majdik Miklós: úgy gondolja meg kellene vizsgálni, hogy a jövőben ne csak szokásjog alapján jegyezzék be a szolgalmi jogot. Nem érti, miért az úttal párhuzamosan került bejegyzésre a szolgalmi jog, miközben közvetlen az út mellett van a megfigyelő kút. Javasolja, újra gondolják át, vagy a Közgyűlés vegye le napirendjéről az előterjesztést és következő alkalommal hozzanak döntést. Tasnádi Péter: az előterjesztést nem tudják levenni napirendről, esetleg elnapolni lehet. Erről ügyrendi indítványként kell szavazni. Kéri az ügyrendi indítványra vonatkozó szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 13 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett az indítványt nem fogadta el. Nagy Csaba: feltettek egy logikus kérdést, amelyre ma nem tudnak pontos választ adni. Nem érti, miért nem lehet elnapolni az előterjesztés tárgyalását, amikor két hét múlva újra ülésezik a testület. Megkérdezi, mi az ésszerű magyarázata annak, hogy nem fogadták be a javaslatot? Hering Gyula: 22 óra 42 perc van, és nem érti az ellenzéket. Tudomása szerint az előterjesztéseket szakemberek készítik elő a testület részére. Nem hiszi, hogy az önkormányzati dolgozók rosszat akarnak a városnak, illetve az önkormányzatnak. Nem értette a kérdést, és ezért szavazott „nem”-mel. Nagy Csaba: nem érti a felvetést. Véleménye szerint, Majdik Miklós képviselő egy konkrét kérdést tett fel, amellyel érdemes tovább foglalkozni és két hetet várni a pontos válaszra. Nem ellenzéki aggályoskodásról van szó, hanem egy olyan érvről, melyet meg kellene vizsgálni és fontolni. Úgy gondolja, ha még van mozgástere az Önkormányzatnak, akkor talán jobban járna. Kéri, ne utasítsák el a vizsgálati lehetőséget. Ismételt ügyrendi indítványa, hogy a testület napolja el a döntést. Juhász István: felhívja a figyelmet, ügyrendben már előzőekben szavaztak. Eddig is azon az úton közlekedtek a járművek, autók, és ugyanannak a szolgalmi jogáról van szó, csak más javára. Képviselőtársa a bizottsági ülésen nem tette fel a kérdést. Egyébként bizalommal vannak az apparátus szakmai előkészítő munkája iránt. Az előterjesztés egy meglévő út szolgalmi jogának átjegyzését tartalmazza.

137 Dr. Révész Mária: nincs értelme arra hivatkozni, hogy hány óra van, hiszen a testületnek mindig ugyanolyan körültekintéssel kell végeznie a munkát. Amennyiben erre nem képes a Közgyűlés, akkor javasolja elnapolni az összese napirendet és hívják össze a folytatólagos Közgyűlést. Ha egy napirendi ponttal kapcsolatban probléma merül fel, akkor az ellenzéknek joga van kérdést feltenni, és az előterjesztőknek válaszolni kellene. Amennyiben nincs lehetőség minden információt megszerezni, akkor elképzelhető, hogy a döntést három hét múlva hozza meg a testület. Kéri, ne hivatkozzanak a késői időpontra. Tasnádi Péter: kéri, ne az időre és az apparátus munkájára hivatkozzanak. Véleménye szerint az előterjesztésben minden egyértelműen le van írva. A bejegyzés a Földhivatal adatai alapján történt. Úgy gondolja, az előterjesztésben megtalálható információk elegendőek a döntéshez. Sík László Lajos: megjegyzi, csak el kellett volna olvasni az előterjesztést, mert abból következtetni lehetett volna, hogy egy bizonyos területet kívánnak elérni, és a Földhivatal hiteles térképmásolata volt az alapja. Majdik Miklós: személyes megszólíttatás okán megjegyzi, elolvasta az előterjesztést. A kérdése arra irányult, hogy miért ez a megoldás szerepel az előterjesztésben? Tudomása szerint ez nem egy autópálya nyomvonal, hanem egy olyan út, melyet az autók jártak ki. Tasnádi Péter: ezek már meglévő utak. További hozzászólás nem lévén, kéri az előterjesztésre vonatkozó szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 289/2007. (06. 07.) sz. határozata a Pécs, Rákos Lajos utcai 38303/3, és a 38036 hrsz-ú ingatlanok bányaszolgalmi joggal terheléséről

1./

A Közgyűlés hozzájárul a mellékelt szerződéshez csatolt vázrajzon megjelölt helyen és mértékben az Önkormányzat tulajdonában álló pécsi 38303/3, és 38036 hrsz-ú ingatlanok terhére a Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Társaság, mint szolgalom-jogosult javára átjárás céljából, a Bányavagyonhasznosító Kht. tulajdonát képező vízmegfigyelő kutak megközelíthetősége érdekében bányaszolgalmi jog alapításához.

2./

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a bányaszolgalmi jog alapításáért a Bányavagyon-hasznosító Kht. ingatlanonként 1.000.-Ft összegű

138 kártalanítást köteles az önkormányzatnak fizetni, valamint a szolgalmi jog gyakorlása ingyenes. 3./

39.)

A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a megállapodások aláírására.

mellékelt

Határidő: Felelős:

2007. június 30. Tasnádi Péter polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

A pécsi 16627/8 hrsz-ú, Park Mozi mellett található ingatlan haszonkölcsönbe adása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, észrevétel nem előterjesztésről és a határozati javaslatról.

lévén,

szavazást

kér

az

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 39 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 290/2007. (06. 07.) sz. határozata a pécsi 16627/8 hrsz-ú, Park Mozi mellett található ingatlan haszonkölcsönbe adásáról 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a 16627/8 hrsz-on nyilvántartott ingatlan ingyenes használatára kötött, 2007. 06. 30. napjáig érvényes haszonkölcsön szerződés, 2007. 07. 01. napjától kezdve további egy éves határozott időtartamra, a korábbi feltételek mellett a szerződő felek között ismételten megkötésre kerüljön. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert - a csatolt haszonkölcsön szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2007. 06. 30. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

139

40.)

Pécs, Jókai tér 11. sz. alatti 18641/A/1, 2, 4, 5, 6, 7, 32 hrsz-ú ingatlanok értékesítése Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Dr. Révész Mária: bejelenti frakciójuk vezérszónoka dr. Páva Zsolt. Dr. Páva Zsolt: az épület előéletéről nem kíván szólni. Az önkormányzat tulajdonában lévő középkorú épületet - falfestményekkel, freskókkal – reprezentatív állapotba állították helyre. Az ingatlan helytörténeti értéke, és a betölthető funkciók miatt az értékesítést nagyon felelőtlen lépésnek tartja. Kéri a polgármester, hogy az előterjesztést vegyék le napirendről, vagy módosítsák. Tasnádi Péter: az ügyrend alapján egy előterjesztést csak elnapolni lehet, napirendről történő levétele nem lehetséges. A kérdésben úgy lehet dönteni, hogy valaki megszavazza az előterjesztést, vagy nem. Javasolja, dr. Páva Zsolt indítványáról – a napirend elnapolásáról – szavazzon a testület. Közbeveti, kéri a szavazás törlését, dr. Páva Zsolt kiegészíti indítványát. Dr. Páva Zsolt: megjegyzi, polgármester úr véleménye fontos, ezért ha megfontolandónak tartja a szempontokat, akkor a Közgyűlés elfogadja, hogy napolják el az előterjesztést és később kerítsenek sort a megtárgyalására. Ha ezt nem teszi meg, akkor a közgyűlési többség leszavazza az indítványát. Tasnádi Péter: alapvetően nem a költségvetés helyzete miatt kényszerül rá a város, hogy ingatlan értékesítésből bevételeket realizáljon. Amiatt döntött így a város vezetése, mert több hasznosítási terv közül egy sem valósult meg. Hosszú távon úgy gondolkodtak, az ingatlan állaga az értékesítéssel megvédhető. Jelen pillanatban nincs olyan szakmai elképzelés, amely az épület hasznosítására irányul, így az értékesítés mellett döntöttek. Ha valakinek elfogadható ötlete van a hasznosításra vonatkozóan. Gonda Tibor: nem tartja felelőtlenségnek az épület értékesítését. Több alkalommal járt a helyszínen, és úgy látta, gyors beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy megelőzzék az állagromlást. A városnak nem áll rendelkezésére 100-150 M Ft, amelyből helyre lehet hozni az ingatlant. Ha megfelelő tulajdonost találnak, az épület helytörténeti jelentősége, műemléki értéke nem csökken. Pécs város vagyonát nem csak az önkormányzat vagyona teszi ki, hanem az itt élő polgárok, intézmények, vállalatok vagyona is a város egészét gyarapítja. Véleménye szerint, ha egy gondos tulajdonos kezébe kerül az ingatlan, akkor a város nem szenvedne hátrányt. Az már látható, hogy kulturális intézmény céljára nem kívánják használni az épületet. Ma már több alkalommal elhangzott, hogy előre kell gondolkodnia a városnak a 2010-re megépülő ingatlanok tekintetében. A tervek szerint irodalmi házat kívántak létrehozni, de a magas felújítási költségek miatt végül a Művészetek Házában oldották meg annak kialakítását. Úgy gondolja az épületet licittel is

140 meg lehet hirdetni, így a több érdeklődő esetén magasabb áron lehet értékesíteni. Juhász István: tájékoztatásul elmondja, a Gazdasági Bizottság 7 egyhangú igen szavazattal javasolta az épület értékesítését. Polgármester úr indoklása alapján személy szerint is az értékesítést javasolja. Nagy Csaba: valamikor városi ingatlan volt az épület, majd értékesítették a Városi Vagyonkezelő Kft-nek, aki apportként bevitte a Pécsi Közüzemi Rt-be. Később eladták egy befektetőnek, aki részben elkezdte a felújítást, de mégis egy idő után azt kérte, a város vásárolja vissza az ingatlant. A város akkor megvásárolta az egyik bank épületét. Amikor a Jókai tér 11. visszavásárlása a testület elé került, frakciójuk azt javasolta, hogy a funkciókat a volt banki épületbe lehetne áthelyezni. Ehhez képest megjelent a PVV Zrt. üzleti ajánlata, melyben különböző ingatlancserékkel a bank épületét a város elcserélte, és ezt az ingatlant értékesíteni kívánja. Véleménye szerint mindenképpen végig kell gondolni, hiszen az MSZP-SZDSZ frakció végig szavazta az ügyet. Úgy gondolja nem megfelelő az idő az ingatlan értékesítésére. Nincs fenn a vételár azon a listán, melyet elfogadott a Költségvetési Bizottság és nem szerepel a költségvetési tételek között sem. Ha a város 1-2 évet vár, akkor az EKF közeledtével sokkal magasabb áron lehetne értékesíteni. Ha eddig várhatott a város, akkor meg kell várni a legmegfelelőbb pillanatot. Azt is végig kell gondolni, hogy egy ilyen ingatlan megvétele rendkívüli lehetőség. Dr. Révész Mária: megkérdezi, eddig mennyibe került a városnak az ingatlan? Az előterjesztés ugyanis ebben a kérdésben nem nyújt elég információt. Egyetért abban Nagy Csaba képviselővel, hogy bármennyire rossz a város pénzügyi helyzete, át kell gondolni a vagyongazdálkodást, akkor kell az értékes ingatlanokat értékesíteni, amikor a legmegfelelőbb az ára. Azt nem tudja megítélni, hogy a kikiáltási ár kevés, vagy sok, de reméli, hogy a licittel emelkedni fog. Tasnádi Péter: felkéri Balázsné Donáth Arankát, hogy válaszolja meg eddig összesen mennyibe került az épület. Dr. Hoppál Péter: az épület nagyon impozáns helyen található, és a történeti értéke is nagy. Az EKF új igazgatója Mészáros András fontosnak tartja, hogy egy koncentrált helyre kerüljön az apparátus. Véleménye szerint a megfelelő színvonalú turisztikai szálláshelyek hiánya is problémát jelenthet egy nagyobb rendezvény esetén. Számára elképzelhető, hogy az Önkormányzat saját cége - egy vegyesvállalat keretében – megvalósíthatna egy ilyen jellegű szállodát. Azt tudja, hogy rengeteg feltételnek kell megfelelni, de kivitelezhetőnek tartja. Tasnádi Péter: az előterjesztésben szerepel a 183 M Ft-os visszavásárlási összeg, ezen felül 2006-ban az önkormányzat haszonkölcsönbe adta a PVV Zrt. részére. Ebben az évben vált szükségessé a freskók megóvása érdekében a fűtés kialakítása, mely 132 E Ft-os költséget jelentett.

141 Majdik Miklós: valóban a Gazdasági Bizottság 7 igen egyhangú szavazattal elfogadta az előterjesztést, de azzal a kitétellel, hogy polgármester úrnak ajánlják az épület egyéb hasznosítását. Meixner András: részese volt a visszavásárlási ügyletnek, mert az Irodalom Háza részére kívánták megvenni. Véleménye szerint a képviselők közül van aki elfelejtett néhány részletet. Az épület is egy lobby beruházás lett volna a EKF mellett. A pályázat megnyerését követően módosultak az elképzelések, melyek befolyásolták az épület sorsát. Az ingatlanra már megvoltak a kész tervek, és kb. 200-240 M Ft-ra lett volna szükség a teljes befejezéshez. Úgy gondolja, a városnak ez az összeg nem áll rendelkezésre. Már felmerült, hogy az EKF központ ott valósuljon meg, de nem tudják biztosítani a szükséges pénzt. Amennyiben nem történik meg a beruházás, az ingatlan állaga tovább romlik. Azzal egyetért, hogy az épület városképi jelentősége nagy, de nem szükségszerű, hogy az önkormányzat tulajdonában legyen. A városnak nem kell mindent birtokolnia, hanem meg kell szervezni, hogy az élet miképp működjön. E tekintetben mindegy, hogy kinek a tulajdonában van az épület. Magasabb áron kívánják értékesíteni, így nem áll fenn annak veszélye, hogy a város rosszul jár. Ebben az esetben nem szükségszerű eladásról van szó, így nem sürgeti a várost az értékesítés. Dr. Hoppál Péter: ha a város tulajdonában van egy ilyen értékes épület, akkor az önkormányzat is hasznosíthatná, pl. a Képtárra nagyon sok pénzt kell kifizetni. Nem olyan nagy összegről van szó, amelyet nem tudnának teljesíteni. Tasnádi Péter: lezárja a vitát. Nem volt jelen ugyan a Gazdasági Bizottság ülésén, így nincs információja az épület más jellegű hasznosítására vonatkozóan. A legfontosabb jelen pillanatban, hogy az épület állaga ne romoljon tovább, és megfelelő módon hasznosítsa a város. Az Önkormányzatnak nincs forrása arra, hogy az épületet megtartsa. Az is költséget jelent, hogy gondoskodni kell az állagmegóvásról is. Az Önkormányzat tulajdonában lévő Elefántos ház, a Dominikánus Ház hasonló funkcióra használhatóak. A felelős gazdálkodás érdekében fontos, hogy a közpénzeket a legcélszerűbben használják fel, az ingatlanokat megfelelő állapotban kell tartani. A korábbi elképzelések nem valósultak meg, jelen körülmények között nincs olyan funkció, amire a város használhatná az épületet. Ezért döntöttek az értékesítés mellett. Amennyiben valakinek használható javaslata, projektje lenne, akkor az értékesítést leállítják. Dr. Révész Mária: egy ilyen jellegű ügyre véleménye szerint nem lehet azt mondani, hogy „döntöttünk”. Az indoklásban elmondottak csak némi megszorítással állják meg helyüket. Az Elefántos Házban pl. nem tudja, hol van az a reprezentatív helyiség, amely az Önkormányzat rendelkezésére áll. Be kell látni, hogy a Városházán sincs olyan reprezentatív helyiség, amely megfelelő lenne fogadások, rendezvények lebonyolítására. Ne az ellenzéktől kérjék a hasznosítási terveket, esetleg el kellett volna készíttetni.

142 Dr. Páva Zsolt: ebben az ügyben a bizottság hozott egy döntést, Majdik Miklós által elmondott kiegészítéssel. Ez az ingatlan nem szerepelt az értékesítési tervben, egy rögtönzött anyag volt. Sajnálja, hogy nem egy konkrét hasznosítási koncepció készült a testületi ülésre, ezért kéri – mivel néhány nap nem jelenthet gondot – halasszák el a döntést a következő közgyűlésig. Ígéri, hogy saját erejéből és kapcsolatrendszeréből megpróbál egy hasznosítási koncepciót benyújtani a testületi ülésre. Ismét kéri polgármestert – régi kapcsolatukra hivatkozva – javaslatát fogadja el és ebben a kérdésben ne döntsenek a mai ülésen. Tasnádi Péter: dr. Páva Zsolt képviselő elnapolási javaslatáról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 14 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal és 2 tartózkodással az ügyrendi indítvány a testület nem fogadta el Tasnádi Péter: ígéretet tesz arra, hogy ha következő hónapban konkrét hasznosítási javaslatot fogalmaznak meg, az értékesítési folyamatot leállítják. Dr. Páva Zsolt: ügyrendben elmondja, nehéz higgadtnak maradni ilyen esetben. Mindent megtett annak érdekében, hogy az MSZP frakció elfogadja javaslatát, de nem kapott támogatást. Nem kértek sokat, csak megértést, és nagyon sajnálja, hogy mindezt figyelmen kívül hagyták. Dr. Révész Mária: ügyrendben kíván szólni. Miközben folyt a vita, belenézett az Internetbe. A mai nap folyamán már nagyon komoly politikai vitáik, és nézeteltérésük volt a Tubes ügyben, de volt együttműködési készség is az ellenzék részéről bizonyos napirendekkel kapcsolatban. A Freivogel ügyben is azt próbálták képviselni, hogy minél kisebb erkölcsi kára legyen a városnak. Ebben az ügyben is a város érdekeit tartják szem előtt, és ezért kérnek némi haladékot. Amennyiben az MSZP frakciónak nem kell az összefogás, akkor ne nyilatkozzanak arról, hogy az ellenzékkel nem lehet együttműködni. Tasnádi Péter: dr. Révész Máriának mondja el, hogy ezen a napirendi pont kapcsán vissza lehet utalni a korábbi döntésekre. Úgy gondolja, jelen esetben nem tud jobb indítványt tenni. Elkészült egy előterjesztés, melyről a Gazdasági Bizottság egyhangúan döntött. Megismétli, hogy ha egy hónapon belül a meglévőhöz képes jobb hasznosítási javaslatot nyújtanak be, akkor az értékesítést leállítja és visszatérnek a tárgyalására. Kéri az előterjesztésre vonatkozó szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 291/2007. (06. 07.) sz. határozata

143

a Jókai tér 11. szám alatti pécsi 18641/A/1, 18641/A/2, 18641/A/4, 18641/A/5, 18641/A/6, 18641/A/7, 18641/A/32 hrsz-ú ingatlanok értékesítéséről

41.)

1.

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Jókai tér 11. szám alatti pécsi 18641/A/1, 18641/A/2, 18641/A/4, 18641/A/5, 18641/A/6, 18641/A/7, 18641/A/32 hrsz-ú ingatlanok együttesen, 201.000.000.- Ft + 20 % ÁFA induló licitáron, nyilvános árverésen kerüljenek értékesítésre.

2.

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az árverés lebonyolítására.

3.

A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés aláírására és egyidejűleg a haszonkölcsön szerződés felmondására. Határidő: Felelős:

2007. 12. 31. Tasnádi Péter polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Bajcsy Zs. u. 35. sz. alatti pécsi 19002/A/7,8,9,10 hrsz-ú ingatlanok értékesítése Előterjesztő: Tasnádi Péter polgármester

Tasnádi Péter: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 292/2007. (06. 07.) sz. határozata a Bajcsy Zs. u. 35. szám alatti pécsi 19002/A/7, 8, 9, 10 hrsz-ú ingatlanok értékesítéséről 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Bajcsy Zs. E. u. 35. szám alatti pécsi 19002/A/7 hrsz-ú 170 m2 nagyságú, egyéb helyiség megnevezésű, a pécsi 19002/A/8 hrsz-ú 60 m2 nagyságú, egyéb

144 helyiség megnevezésű, a pécsi 19002/A/9 hrsz-ú 40 m2 nagyságú, egyéb helyiség megnevezésű, a pécsi 19002/A/10 hrsz-ú 60 m2 nagyságú, egyéb helyiség megnevezésű ingatlanok 33.000.000.-Ft-os induló vételáron együttesen kerüljenek nyilvános árverésen értékesítésre - 2008. december 31-ig tartó haszonkölcsön szerződés keretében történő Önkormányzat általi használat biztosításának kikötésével. 2. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az árverés lebonyolítására. 3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi és a haszonkölcsön szerződések aláírására.

42.)

Határidő: Felelős:

2007. december 31. Tasnádi Péter polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Csíkné Bock Márta GESZ Hivatalvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kisszkókó dűlői 52693/3,4 hrsz-ú ingatlanok értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 293/2007. (06. 07.) sz. határozata a kisszkókó dűlői 52693/3,4 hrsz-ú ingatanok értékesítéséről 1.)

2.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a pécsi 52693/3 hrsz-ú, és a pécsi 52693/4 hrsz-ú ingatlan tekintetében a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. javára víz- és szennyvízvezeték fenntartására és üzemeltetése ingyenes közérdekű használati jogot alapít. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a pécsi 52693/3 hrsz-ú ingatlan 15.620.000.-Ft + 20 % ÁFA, a pécsi 52693/4 hrsz-ú ingatlan 13.750.000.-Ft + 20 % ÁFA induló árverési áron, nyilvánosan kerüljön értékesítésre.

145

43.)

3.)

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az árverés lebonyolítására.

4.)

A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a közérdekű használati jogot alapító megállapodás, valamint az adásvételi szerződések aláírására. Határidő: Felelős:

2007. 12. 31. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, dr. Kelemen László vezérigazgató a Városfejlesztési Főosztály útján

A Pécs, Török István utca 13-15. sz. alatti mozi ingatlan értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, észrevétel nem előterjesztésről és a határozati javaslatról.

lévén,

szavazást

kér

az

Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 294/2007. (06. 07.) sz. határozata a Pécs, Török István utca 13-15. szám alatti mozi ingatlan értékesítéséről 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy az Önkormányzat tulajdonát képező pécsi 36744 hrsz-ú Török István utca 13-15. szám alatti filmszínház megnevezésű ingatlan 8.000.000.-Ft + ÁFA = 9.600.000.-Ft induló vételáron nyilvános árverés keretében kerüljön értékesítésre. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az nyertesével kötendő adásvételi szerződés aláírására.

árverés

Határidő: Felelős:

2007. 09. 30. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

146

44.)

A pécsi 70336 és 70337 hrsz-ú, Rigóderalja utcai ingatlanok értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 295/2007. (06. 07.) sz. határozata a pécsi 70336 és 70337 hrsz-ú Rigóderalja utcai ingatlanok értékesítéséről 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy az Önkormányzat tulajdonát képező pécsi 70336 hrsz-ú, épület megnevezésű ingatlan 2.710.000.-Ft + ÁFA = 3.252.000.-Ft, és a pécsi 70337 hrsz-ú, lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan nettó 8.900.000.-Ft + 20.000.-Ft felépítményi ÁFA = bruttó 8.920.000.-Ft vételárért együttesen kerüljön értékesítésre nyilvános árverés keretében. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az árverés nyertesével kötendő adásvételi szerződést aláírja.

45.)

Határidő: Felelős:

2007. 09. 30. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Déli ipari út melletti 41020 hrsz-ú ingatlant érintő telekértékesítés Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Majdik Miklós: az előterjesztés alapján az Önkormányzat 813 Ft/m2 áron értékesít a Déli ipari úton egy olyan területet, ahol ipari létesítményekkel lehet foglalkozni.

147

Juhász István: személyesen kint járt a területen, amely önmagában teljesen értéktelen, hiszen egy rézsű. Kéri a Közgyűlést támogassa az előterjesztést. A Gazdasági Bizottság megtárgyalta, és mindenki támogatta. Dr. Révész Mária: elege van már azokból a kijelentésekből, hogy különböző bizottsági üléseken hogyan támogatták az előterjesztést. Azóta történhetett bármi, újabb információt kaphattak, átgondolták az egészet. A képviselőnek joga van megváltoztatni az álláspontját. Az MSZP frakcióhoz hasonlóan ők is frakciókeretek között dolgoznak, az információk összeadódnak, és megtárgyalják, hogy véleményük szerint melyik döntés a helyes. Az egyik előterjesztésnél minden további nélkül eladják a város egyik legszebb ingatlanát, a másikban pedig pár forintért adnak el területeket. Nem tudja milyen logika mentén gondolkodik a kormányzó koalíció. Juhász István: ügyrendi hozzászólásában kéri frakcióvezető asszonyt ne utasítsa rendszeresen a Közgyűlésen rendre. Joga van elmondani azt, hogy a Gazdasági Bizottság mit tárgyalt meg, és milyen döntést hozott. Az ellenzéknek természetesen joga van megváltoztatni a döntését, de ne utasítsa folyamatosan rendre. Dr. Révész Mária: ügyrendi hozzászólásában elmondja, úgy gondolta, polgármester úr magától is rendre utasítja Juhász István bizottsági elnököt, ő nem kiabált vele, egyszerűen jelezte, a képviselőknek joguk van véleményüket megváltozatni. Nagy Csaba: nehéz helyzetben van, úgy gondolja, nem kellene egy férfinek egy hölggyel így kiabálni. Juhász István bizottság elnök azt mondta, a telek értéktelen. Kérdése, ha ez valóban így van, akkor miért kér az Önkormányzat 813 Ft/m2 árat érte? Juhász István: a Kontinium Ingatlan Kft. szakértője bruttó 833.000 Ft/m2 + ÁFA összegben határozta meg a telekrész fajlagos forgalmi értékét. Nem ő találta ki az árat. A Városfejlesztési Főosztály vezetőjénél megtalálható az anyag, megkéri képviselő urat, ha szükséges még a döntés előtt tekintse át. A telket szakember becsülte fel. Személyesen kint járt a terepen, ha értéktelennek minősíti is a telket nem jelenti azt, hogy ingyen oda lehetne adni. Dr. Révész Mária: frakcióvezetőként kéri a polgármestert, rendeljen el szünetet. Tasnádi Péter: három perc szünetet rendel el. Szünet után: Majdik Miklós: a vállalkozó leveléből egy részletet idéz. „A 41020 hrsz-ú ingatlanból megvásárolni kívánt részen parkolók illetve az üzlet bejárata lenne biztosítva.”, hozzáfűzi, egy értéktelen területen amit semmire sem lehet használni.

148 Tasnádi Péter: kéri szavazzanak az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 296/2007. (06. 07.) sz. határozata a Déli Ipari út telekértékesítéséről

melletti

41020

hrsz-ú

ingatlant

érintő

1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Déli Ipari út mellett fekvő 41020 hrsz-ú, közút megnevezésű önkormányzati tulajdonú ingatlan jogerős telekalakítási határozattal leválasztott 693 m2 nagyságú részét a közterületből kivonja, és forgalomképessé minősíti. A közterületből kivont, forgalomképes ingatlanrészt 833.-Ft/m2+ ÁFA, összesen 577.500.-Ft + ÁFA vételáron, a jogerős telekalakítási határozat meghozatalát követően értékesíti a Létaker Kft. (Pécs, Tüskésréti út 7.) részére, a tulajdonát képező 41010 hrsz-ú ingatlan kiegészítésére. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert - jelen előterjesztés mellékletét képező - adásvételi szerződés aláírására. 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon.

46.)

Határidő: Felelős:

2007. 12. 01. dr. Letenyei Róbert főosztályvezető Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Letenyei Róbert főosztályvezetők

Sásdi, 48 hrsz-ú ingatlanbeli önkormányzati tulajdonú hányad kedvezményes átadása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást rendel el.

149

Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 297/2007. (06. 07.) sz. határozata a sásdi 48 hrsz-ú ingatlanbeli önkormányzati tulajdoni hányad kedvezményes átadásáról 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzatnak a sásdi 48 hrszú befejezetlen iroda épületben lévő 438/10.000-ed tulajdonrészét 1.000.-Ft kedvezményes áron adja át Sásd Város Önkormányzatának. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a tulajdonrészt átruházó szerződés aláírására.

47.)

Határidő: Felelős:

2007. június 30. Tasnádi Péter polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Pécs, Orgona utcai 19764/10 hrsz-ú „zöldsáv” megnevezésű ingatlan 623 m2-es részének bérbeadása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Tasnádi Péter: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 298/2007. (06. 07.) sz. határozata a Pécs, Orgona utcai, 19764/10 hrsz-ú „zöldsáv” megnevezésű inatlan 623 m2 nagyságú részének bérbeadásáról

150

1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs, Orgona utcai, 19764/10 hrszú, önkormányzati tulajdonú, zöldsáv megnevezésű ingatlan 623 m2 nagyságú részét a szomszédos ingatlantulajdonosok Pálfi László és felesége /Pécs, Orgona u. 38./ részére 5 éves időtartamra, 20.000.-Ft/hó + ÁFA bérleti díj ellenében bérbe adja az előterjesztés mellékletét képező bérleti szerződés szerint. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a csatolt bérleti szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2007. 12. 01. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Tasnádi Péter polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

A nyílt ülésen további megtárgyalandó napirendi pont nem lévén, az ülést 23,45 órakor bezárja azzal, hogy a testület zárt ülésen folytatja munkáját. Bejelenti, hogy a következő közgyűlést június 21-re kívánja összehívni.

K.m.f.

Tasnádi Péter polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2007.(06.08.) számú rendelete Palotás József „Keltaur” című szobrának felállításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet alkotja. 1. §. /1/ A közgyűlés elrendeli, hogy Palotás József „Keltaur” című szobra a városfalon kerüljön felállításra. /2/ A közgyűlés a szobor felállításának helyszínéül a városfal Kálvária utcai szakasza Észak-keleti kiszögellésének sarokpontját jelöli ki. /3/ A közgyűlés elrendeli, hogy a bronz plasztika 176 cm magas legyen, felirata: 305x435 mm-es méretben, süttői mészkő táblán, vésett betűkkel, a városfalba befalazva készüljön. „Keltaur” Állíttatta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a város Kelta emlékeinek megörökítésére 2007 Szobrász: Építész: Palotás József Dévényi Sándor 2. §. Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Tasnádi Péter polgármester Záradék: Elfogadva a Közgyűlés 2007. június 7-ei ülésén Kihirdetve: 2007. június 8. napján

Dr. Papp Judit Címzetes Főjegyző

2. sz. melléklet

Szavazás eredménye #: 11 Száma: 07.06.07/4/0/A/KT Ideje: 2007 június 07 13:50 Típusa: Név szerinti Határozat; Elutasítva Minősített szavazás

Tárgya:

Változtatási tilalom elrendelése a 0319. illetve a 0318. hrsz-ú ingatlanokra Eredménye Igen Nem Tartózkodik Szavazott Nem szavazott Távol Összesen Megjegyzés:

Voks: 17 23 0 40 0 1 41

Bognár László Csizi Péter Dévényi Sándor Erb József Dr. Füredi Péter Dr. Gáspár Gabriella Dr. Hoppál Péter Huba Csaba Kővári János Lengvárszky Attila Majdik Miklós Nagy Csaba Dr. Páva Zsolt Dr. Révész Mária Schneider János Szőcs Sándor Trombitás Károly Dr. Bretter Zoltán Fuchs Gábor Gonda Tibor Hering Gyula Hódosi Vera Dr. Hudvágner Sándor Juhász István Kablár János

Szav% Össz% Képviselő 42,50 41,46 17 57,50 56,10 23 0,00 0,00 0 100.00 97,56 40 0,00 0 2,44 1 100.00 41

IgenFIDESZ-KDNP IgenFIDESZ-KDNP Igen ÖPÉE IgenFIDESZ-KDNP Igen MDF IgenFIDESZ-KDNP IgenFIDESZ-KDNP IgenFIDESZ-KDNP Igen ÖPÉE Igen ÖPÉE IgenFIDESZ-KDNP IgenFIDESZ-KDNP IgenFIDESZ-KDNP IgenFIDESZ-KDNP IgenFIDESZ-KDNP IgenFIDESZ-KDNP IgenFIDESZ-KDNP Nem SZDSZ Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP

Kőhegyi István Krémer Krisztina Dr. Kunszt Márta Marton Zsolt Meixner András Mindum Károly Molnár Ferenc Nyőgéri Lajos Sarkadi Gábor Dr. Schmidt József Sík László Lajos Soó László Tasnádi Péter Dr. Tóth Bertalan Tóth Mihályné Dr. Mellár Tamás #: 11

Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem SZDSZ Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP Nem MSZP TávolFIDESZ-KDNP Száma: 2007.06.07/4/0/A/KT

3. sz. melléklet

4. sz. melléklet A 273/2007. (06.07.) sz. határozat melléklete 1. sz. melléklet Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

Óvoda Anikó u. 3. Melinda u. 23. Papnövelde 18-20. Kodály u. 7/a. Budai N.A. u. 5. Aradi u. 14. Bornemissza u. 3. Enyezd u. 3. Enyezd u. 1. Bimbó u. 1. Esztergár u. 13. Zipernowsky u. 3. Hajnóczy u. 7. Radnóti u. 4. Köztársaság tér 1. József A u. 20. Móricz Zs. Tér 6. Sportóvoda Közr. Ajtósi u. 2. Magyar L. u. 2. Mez_szél u. 2. Nagy J. u. 38. Siklósi u. 18. Németh L. u. 6. Testvérvárosok t. 1-3. Teleki u. 2. Frankel u. 34. Eszperantó u. 8. Sétatér u. 5. Óvoda u. 3. Vadász u. 8. Bártfa u. 17. Dr. Majorossy u. 10. Zsolnay u. 90 Buzsáki u. 10. Fürj u. 23. Vargha D. u. 2. ANK 1. ANK 2. ANK 3. Zengő u. 49 D. u. 1. Bányatelep u. 19. Nagydendoli u. 2

Csoport Férőhely 6 2 6 4 6 3 3 6 5 4 5 5 3 5 5 3 5 3 3 3 6 6 5 5 6 6 2 3 2 2 6 3 3 3 2 2 3 7 7 11 2 3 3 43

144 50 150 95 150 65 75 150 125 100 112 116 70 125 124 70 113 75 75 71 140 120 123 120 150 150 40 63 50 50 150 60 56 72 46 34 75 165 158 244 50 74 52 52

Maximálisan felvehető létszám 173 60 180 114 180 78 90 180 150 120 134 139 84 150 149 84 136 90 90 85 168 144 148 144 180 180 48 76 60 60 180 72 67 86 55 41 90 198 190 293 60 89 62

45 46 47

Rácváros u. 56. Nagy L. k. u. 44. Illyés 3

Összesen

3 3 75

60 65 90

72 78

194

4540

5448

Óvodai beiratás 2007-ben

Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47

Óvoda Anikó u. 3. Melinda u. 23. Papnövelde 18-20. Kodály u. 7/a. Budai N.A. u. 5. Aradi u. 14. Bornemissza u. 3. Enyezd u. 3. Enyezd u. 1. Bimbó u. 1. Esztergár u. 13. Zipernowsky u. 3. Hajnóczy u. 7. Radnóti u. 4. Köztársaság tér 1. József A u. 20. Móricz Zs. Tér 6. Sportóvoda Közr. Ajtósi u. 2. Magyar L. u. 2. Mezőzél u. 2. Nagy J. u. 38. Siklósi u. 18 Németh L. u. 6. Testvérvárosok t. 13. Teleki u. 2. Frankel u. 34. Eszperantó u. 8. Sétatér u. 5. Óvoda u. 3. Vadász u. 8. Bártfa u. 17. Dr. Majorossy u. 10. Zsolnay u. 90. Buzsáki u. 10. Fürj u. 23. Vargha D. u. 2. ANK 1. ANK 2. ANK 3. Zengő u. 49 D. u. 1. Bányatelep u. 19. Nagydendoli u. Rácváros u. 56 Nagy L. k. u. 44. Illyés Összesen

2. sz. melléklet

Jelenlegi Iskolába Csoport Férőhely létszám megy

Várható Kihasználtság Felvételt %Intézmény 2007.12. nyert 31. ban összesen

6 2 6 4 6 3 3 6 5 4 5 5 3 5 5 3 5 3 3 3 6 6 5 5 6

144 50 150 95 150 65 75 150 125 100 112 116 70 125 124 70 113 75 75 71 140 120 123 120 150

163 61 170 103 156 78 81 167 128 113 117 118 78 116 124 66 115 89 79 84 151 141 120 135 153

40 21 51 26 45 20 23 46 27 26 32 28 22 34 33 18 44 33 15 21 48 45 38 56 44

27 3 45 26 38 17 23 37 28 23 32 19 12 31 38 17 37 33 21 19 46 42 28 29 46

150 43 164 103 149 75 81 158 129 110 117 109 68 113 129 6 108 89 85 82 149 138 110 108 155

6 2 3 2 2 6 3 3 3 2 2 3 7 7 11 2 3 3 2 .3 3 3 194

150 40 63 50 50 150 60 56 72 46 34 75 165 158 244 50 74 52 43 60 65 75 4540

165 47 67 50 56 160 78 62 78 46 25 78 168 158 282 49 76 52 49 70 63 71 4856

43 20 15 15 23 33 30 19 22 16 4 16 46 38 89 16 16 16 18 19 23 18 1391

43 20 18 8 12 41 22 21 28 12 10 20 47 40 91 9 18 16 10 22 25 24 1274

165 47 70 43 45 168 70 64 84 42 31 82 169 160 284 42 78 52 41 73 65 77 4739

sajátos nev.igény_ gyermekek:

Zipernowszky u.: 6 a korrigált létszám Siklósi u.: 1 12, a korrigált létszám: ANK 2. Óvoda: 10 a korrigált létszám

115 122 176

104 86 109 108 99 115 108 105 103 110 104 94 97 90 104 93 96 119 113 115 106 115 89 90 103

193 267 305 397 226 181 302 256 287 373

110 118 370 111 86 90 112 302 117 114 117 91 239 91 109 102 613 101 116 84 172 105 100 95 114 122 100 65 103 77 104 4739