3-1-1/2002.
Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2002. január 14-i rendkívüli üléséről
Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Füredi Péter, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Meixner András, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla Papp Gábor, Petrovits Béla, Sashalmi György, Regényi Béla, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Szirmai Csaba, dr. Toller László, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő, Weller János.
képviselők. Távollévő képviselő: dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, Hoffbauer József, Kablár János, Körömi Attila, dr. Mikes Éva, Mischinger István, Staub Ernő, dr. Tóbiás János.
Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Kelemen László vezérigazgató, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, Jeszták Lajos főosztályvezetők, Kelemen György, Decsi János, Balázsné Donáth Aranka osztályvezető, Nyaka Szabolcs az Új Dunántúli Napló képviselője, Kozma Ágnes a Pécs TV Kft. képviselője.
2
Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, és a meghívott vendégeket. Egyben tájékoztat arról, hogy a mai ülést gazdasági okokból nem közvetíti a Városi TV, miután egyetlen pont szerepel napirenden. Kéri Czukor képviselő urat, vegye tudomásul, hogy a hozzá eljuttatott interpellációjára a következő rendes ülésen válaszol. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 29 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.10 óra kor megnyitja. Kéri a Közgyűlést, szavazzanak a meghívóban szereplő napirendi javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 egybehangzó igen szavazattal az ülés napirendjét elfogadta. N a p i r e n d: Pécs, Király u. 11. sz. alatti ingatlan megvásárlásához szükséges fedezet megjelölése Napirend tárgyalása: Pécs, Király u. 11. sz. alatti ingatlan megvásárlásához szükséges fedezet megjelölése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: felkéri a Költségvetési Bizottság, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnökeit, hogy a ma reggel tartott együttes ülés eredményéről tájékoztassák a Közgyűlést. Soó László: a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ma reggel együttes ülésen tárgyalta az előterjesztést. Ismeretes, hogy a december 3-i Közgyűlésen a testület úgy döntött, hogy a korábbi bizottsági tárgyalással, illetve az előterjesztéssel ellentétben az önkormányzat élni kíván elővásárlási jogával a Király u. 11. sz. ingatlan adás-vétele vonatkozásában. Ennek megfelelően – tekintettel arra, hogy a Közgyűlés 31 egybehangzó igen szavazattal hozta meg ezt a döntést – az önkormányzat hivatala a folyamatban szükséges 9 M Ft bánatpénzt átutalta a Megyei Önkormányzat részére, illetve a felek az adás-vételi szerződést is aláírták, ugyanis a testület határozata értelmében a már megkötött adásvételi szerződés egyik szereplőjének helyébe lépett az önkormányzat. A Közgyűlés ez alkalommal kérte a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási és a Költségvetési Bizottságot, hogy a vásárlás forrását vizsgálják meg. Ez megtörtént, és amint a mai előterjesztésben is szerepel, a város 2001. évi gazdálkodásának igazolt pénzmaradványa lehet a forrás. Így a bánatpénzt
3 leszámítva 138 M Ft + ÁFA összeget kell január 15-ig átutalni, amennyiben a Közgyűlés ezt elfogadja. Megjegyzi, a Költségvetési Bizottság 3 igen egyhangú szavazattal, míg a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 3 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést. Galbáts András: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságban folytatott több éves tevékenysége során mindig arra próbált rávilágítani, hogy a város merjen beruházni és vásárolni. A Király u. 11. sz. épület ügyének korábbi tárgyalásakor nem értett egyet a bizottság nemleges döntésével, mert úgy érezte, a város legszebb épületéről van szó, amely forgalomképes, és amely iránt érdeklődés van. Akkor a számokról nem esett szó, mivel a bizottság úgy döntött, nem támogatja, hogy a város éljen elővásárlási jogával. Még a Közgyűlésen is sajnálta, hogy a város nem tud erre pénzt áldozni, és aztán teljesen váratlan fordulattal támogatta a Közgyűlés, és ekkor szembesültek a számokkal, amelyek a vállalás mögött vannak. A rendkívül magas négyzetméter ár olyan szempontból elgondolkodtató, ha egy vállalkozónak megérte, akkor lehet, hogy megéri a városnak is. Van egy másik szám, hogy ezt valahogyan a városnak hasznosítani kellene, ahhoz van szintén egy másik, amit a havi bérleti díjban realizálni kellene ahhoz, hogy 10 éves megtérülést eredményezzen. Mindezek figyelembe vételével biztosan tudja, hogy ennél kedvezőbb gazdasági befektetést is találhatott volna a város. Sok éven keresztül szorgalmazta pl. a külterületeken történő ingatlanvásárlásokat, amelyek bizonyára sokkal nagyobb megtérüléssel, sokkal magasabb haszonkulcsot ígértek volna. Annak ellenére, hogy nem tartja a világ legnagyobb üzletének, nem tudja nem támogatni. Dr. Gáspár Gabriella: örül, hogy meghallgatásra talált a javaslata, és a Közgyűlés szinte teljes létszámmal támogatta, hogy a város ne mondjon le az elővásárlási jogáról. Úgy gondolja – Galbáts képviselő úrral ellentétben -, hogy nem minden üzleti kérdés, és nem biztos, hogy ez esetben csak az üzleti szempontoknak kell dominálni. Csak remélni tudja, hogy akár befektetésként is, de erkölcsi értékben mindenképpen megtérül az épület megvásárlása. Megkérdezi a városvezető koalíciót, van-e valamilyen elképzelés az épületrész hasznosítására vonatkozóan. Dr. Toller László: többféle funkcióban lehet gondolkodni, de a tovább adásban is. A legnagyobb probléma, amiért támogatták ezt a vásárlást, akár a továbbadás szándékával is, mert nem látták garantáltan, milyen célra kívánják értékesíteni a belváros ma már szinte egyetlen és reprezentatív ingatlanát. Ha a város értékesíti, akkor ráhatással lesznek arra, hogy milyen célra, ha a város használja – ilyen javaslatok is vannak a birtokában, akkor a forrást meg kell találni esetleg egy intézmény működtetéséhez, bár véleménye szerint nem ez a legjobb ötlet. Papp Béla: előrebocsátja, hogy meg fogja szavazni az előterjesztés, de megjegyzi, a december 3-i döntést nem szavazta meg, mivel ijesztőnek találta a 350 e Ft körüli négyzetméter árat. Gáspár Gabriella képviselő asszony felszólalására reagálva elmondja, 180 M Ft-ról nem nagyon lehet
4 érzelmi alapon dönteni, a Közgyűlésnek sikerült. Reméli, sikerül racionálisan kijönni ebből a dologból. Célszerűnek tartaná, ha az épületet némi haszonnal tovább tudnák értékesíteni. Ha a város nem tud túladni rajta és évi 10 M Ftért lehet esetleg bérbe adni, akkor a 180 M Ft-ot inkább a városi úthálózatra fordította volna, mert ennek hiánya legalább olyan kárt fog okozni az utak állapotában. A kifizetett 9 M Ft kapcsán elmondja, az egészből az a tanulság, hogy nem célszerű egy ilyen impulzív képviselői felszólalás alapján azonnal döntést hozni, még akkor sem, ha esetleg néhány nap múlva rendkívüli Közgyűlést kellett volna összehívni. Úgy érzi, itt valamiféle lokálpatriotizmus van. Vajon milyen idegen kerülhet a belváros szívébe? Ez a piacgazdaság, hogy tőkeerős cégek vásárolnak, használnak, és ha érzelmi alapon bele avatkozik a város, nem biztos, hogy jó irányba befolyásolja a gazdaságot. Ismételten elmondja, meg fogja szavazni az előterjesztés, de kéri polgármester urat és a Közgyűlést, hogy az értékesítésben gondolkodjanak, mert egyébként presztízsvásárlást eszközölnek, amely a jelen helyzetben nem lenne szerencsés. Dr. Toller László: megjegyzi Lyon egész belvárosát visszavásárolta a város, és újraértékesítette célra a belváros rehabilitációja címén. A folyamat 4-5 évig tartott, bár az is igaz, hogy több pénzük volt. Tehát koncepciójában nem rossz ötlet a megvásárlás úgy, hogy meghatározott célra adják tovább, a rendezés egyik módja ez a piacgazdasági körülmények között. Sashalmi György: tanácstalanságának kíván hangot adni, mert, ha a mai döntéssel sikerül elérni, hogy azt a helyzetet elkerülik, amely a Nádor Szálló esetében kialakult, akkor messzemenően támogatja. De ha a döntésük éppen azt fogja eredményezni, hogy olyan helyzet teremtődik, mint a Nádor Szálló esetében, akkor nem támogatná. Úgy gondolja, akármilyen funkciót próbálnak adni az épületnek, a jelenlegi bekerülési összegnek a többszörösét is rá kell költeni. Ezekre a kérdésekre szeretne választ kapni a szavazás előtt. Dr. Toller László: megjegyzi, ez nem egy rom épület, mint a Nádor, hanem forgalomképes, értékes, márványburkolattal ellátott ingatlan. Ha nem teszik meg az első lépéseket, a Nádor még most is az ÁPV Rt. kezelésében lenne, ők indították el a folyamatot. Ha a Nádor ügy ügy, akkor az egy jó ügy. Sashalmi György: úgy gondolja, valamikor a Nádor sem így nézett ki, mint jelenleg. Az a kérdés, - attól függetlenül, hogy állami, vagy nem állami tulajdon volt – hogyan sikerül ténylegesen hasznossá tenni, belátható időn belül tudnak-e valamit kezdeni vele, vagy nem, és úgy, mint a Magasházat is, az idő fogja emészteni. Dr. Toller László: megjegyzi, lassan az összes ingatlan ügy előkerül, a toronyház ügyét is a jelenlegi városvezetés mozdította ki, és valószínűleg. tulajdonosként gyorsan tudnak hatni arra, hogy valami történjen, míg mások ezt a lehetőséget elszalasztották 8 évig.
5 Dr. Ujvári Jenő: a Király u. 11. sz. épület vonatkozásában számtalan hasznosítás elképzelhető, többek között kulturális célú felhasználás is. A Pécsi Kulturális Központ és környezete, így a Belvárosi Étterem a Szimfonikus Zenekar, a Nemzeti Színház, a Városi Könyvtár együttesen is alkalmas lenne arra, hogy reprezentatív teremmell bővüljön ki, amely többcélú feladatot is elláthatna. A hátsó udvar más nyári közösségi célokat is szolgálhatna, az előtérben az épület pedig olyan újdonságok is meghonosodhatnának, mint az Internet használat, stb. Az épület reprezentációra is alkalmas, tehát kéri, ne hagyják ki ezt a változatot sem, belátva, hogy az értékesítésre vonatkozó elgondolások gazdasági szempontból esetleg előnyösebb. Galbáts András: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésein csak racionális gazdasági megfontolásból döntött. Úgy érzi, az évek folyamán hasonló összeggel sokkal több pénzt lehetett volna hozni a városnak, de most ez a lehetőség van. Ismételten elmondja, megszavazza az előterjesztést aggályait fenntartva, mert ezt a pénzt jobb helyen is el tudta volna képzelni. Reméli, a város pozitívan kerül ki ebből a lépésből, hiszen ha egy vállalkozónak megérte volna, a városnak is megéri. Dr. Gáspár Gabriella: meglepődött azon, milyen nagy vihart kavar az előterjesztés, miközben emlékezete szerint a december 3-i ülésen szinte teljes körű volt az igen szavazatok száma, azok a képviselőtársai is, akik most ellenkeznek, megszavazták az anyagot. Az épület a színházzal szemben van, és nagyon helyesen az önkormányzat nem kívánta azt a kockázatot vállalni, hogy egy szegedi ingatlanértékesítéssel foglalkozó cég az épületet bárkinek eladja az önkormányzat beleszólása nélkül. Véleménye szerint ez racionális döntés volt. Bízik abban, hogy Ujvári alpolgármester úrnak lesz igaza, és valamilyen nemes kulturális célra lesz hasznosítva, bár tudja, hogy a kultúra nem nyereséges üzletág, bár a Világörökség igen komoly turizmust fog eredményezni. Ha az épületet értelmesen hasznosítják, vagy eladják – ha nem tudja a város fenntartani – elfogadja. Úgy gondolja, a pécsi polgárok sem szeretnék, ha olyan hasznosításra kerülne sor, amivel utólag nem tudnak mit kezdeni. Papp Béla alpolgármester úr felszólalásához kapcsolódva elmondja, egy kicsit csúsztatásnak érzi ezt az épületet az úthálózattal szembe állítani. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Az úthálózat valóban rossz állapotban van, pénzbe kerül, de még sok más is; pl. az általános iskolások ingyenes autóbusz közlekedése is. Az úthálózat javításának is meg kell teremteni a feltételeit, de nem biztos, hogy ezen ingatlanvásárlás rovására. Dr. Toller László: véleménye szerint legegyszerűbb az önkormányzatiságot úgy felfogni, hogy közpénzeket közcélra kell fordítani. Papp Béla: Gáspár Gabriella hozzászólása kapcsán elmondja, információjuk van arról, hogy a szegedi cég egy banknak kívánta tovább adni az épületet. Nem gondolja, hogy ez testidegen képződmény lenne a Színház téren. Egyszerűen arról van szó, hogy a költségvetés előkészítés időszakában úgy tűnik, hogy felesleges 180 M Ft-ja van a városnak a súlyos városüzemeltetési, egyéb városfejlesztési kérdések finanszírozása mellett. Dönteniük kell a meglévő keretek felhasználásáról. Sajnálja, de ha másért
6 nem, a 9 M Ft megmentése okán megszavazza, és bízik abban, hogy a város haszonnal tovább tudja adni az épületet. Kéri, nézzék el neki, hogy nem lelki érzésből beszél, de annál szorosabb a város pénzügyi helyzete. Biztos jó lenne egy újabb európai szintű kulturális épület együttes, de ha a költségvetés 2-3 milliárd forinttal több lesz, akkor lehet ebbe az irányba gondolkodni, most nem. Nagy Csaba: úgy véli, ha az önkormányzatnak lehetősége van egy ilyen ingatlan megvásárlására, ezen mindenképpen el kell gondolkodnia. Olyan helyzet állt elő, hogy a zárszámadás lezárása és a költségvetés elfogadása előtt kell ezt a döntést meghozni. Ilyen esetben mindenképpen alapos megfontolást igényel a beruházás, a vásárlás feltételrendszerét és a környezetét is figyelembe véve. Végig kell gondolni a jelenlegi helyzetet. A zárszámadás pontos adatait nem ismerik – legalábbis az ellenzéki képviselők –, hiszen semmiféle anyagot nem kaptak. Nem ismerik pontosan a költségvetési rendeletet sem, ezért úgy gondolja, valami igaza lehet Gáspár Gabriella képviselőtársának és Papp Béla alpolgármester úrnak a kérdés megközelítésében. Javasolja, a Közgyűlés a vásárlást követően bizottsági, majd közgyűlési szinten döntsön arról, milyen funkciót enged be az ingatlanba. Megjegyzi, az ingatlanvásárlásra vonatkozó döntés eléggé ad hoc jellegű volt, hiszen a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság azzal a javaslattal terjesztette a Közgyűlés elé, hogy ne éljenek az elővásárlási joggal. A Közgyűlés ezt megváltoztatta, véleménye szerint ezen érdemes volt elgondolkodni. Azon is el kellene gondolkodniuk, hogy milyen funkciót engednek ide az értékesítés, illetve a bérbeadás során. Koncepcionális szinten el kell gondolkodni azon, hogy egy belvárosi ingatlanba - amely a Pécsi Nemzeti Színházzal szemben elhelyezkedő –, egy rendkívül értékes területre milyen funkciót engednek be, és ott mit akarnak megvalósítani. Ha a városnak volt annyi bátorsága, hogy belevágjon az ingatlan megvásárlásába, akkor ezen mindenképpen el kellene gondolkodni. A FIDESZ frakció nevében javasolja, térjenek vissza erre az ingatlan megvásárlását követően. Azt is el kell dönteni a Közgyűlésnek, hogy tovább értékesíti-e az ingatlant, vagy más jellegű, kulturális célra hasznosítják. Érti, hogy miért döntött a Közgyűlés az ingatlan megvásárlásáról, de a város jelenlegi költségvetési helyzetének ismeretében nagyon sok feszültséget jelent a költségvetési rendelet és a zárszámadás megtárgyalásakor. Megjegyzi továbbá, nyílván nagyon jól jön ez a pénz a Megyei Közgyűlésnek, akinek teljesen mindegy, hogy egy vállalkozótól, vagy a várostól kapják meg. Ismételten elmondja, a FIDESZ frakció kéri, hogy a hasznosítás célját egy következő alkalommal tűzze napirendjére a testület. Dr. Toller László: zavarban van, mert Nagy Csaba képviselő úr frakciója kezdeményezte a vásárlást és most úgy tesz, mintha nem is lett volna ott. Nagyon érdekes, főként azért, mert ebből a frakcióból néhányan úgy látták, hogy a Közigazgatási Hivatalhoz és az Ügyészséghez kell fordulni a Közgyűlés döntése miatt, amit szintén ők kezdeményeztek. Bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy a határozat súlyosan törvénysértő, és amikor megkérdezték, melyik jogszabályt sérti, nem kaptak választ. Szeretné, ha ezeket a háttér manipulációkat, illetve a sejtetéseket, hogy térjenek vissza rá,
7 mellőznék az ügyből, mert úgyis vissza kell térni rá, mivel törvényességi tétel. Ha valamit eladnak, és a Közgyűlés vette meg, akkor a nyilvánosság előtt értékesítik. Ha a funkciót jelölik meg, a költségvetésben kell megjelölni, amely szintén nyilvános. Nem kell rébuszokat teremteni, nincs semmi olyan, ami nem vállalható a kezdeményezésből. Nem is értette igazából ezt az utalást. Akiket megkerestek ügyvédeket, vagy a vállalkozó nézzen magába, itt minden nyilvános a városvezető koalíció részéről. Nagy Csaba: polgármester úr azt mondta, hogy minden világos és nyilvános ebben a vonatkozásában, azonban nem ismert előttük, hogy a zárszámadásban milyen szabad pénzösszegek vannak erre a forrásra, és nem ismert a 2002. évi költségvetési rendelettervezet sem. Amikor Gáspár Gabriella és más képviselőtársai igennel szavaztak arra, hogy nézzék meg, az ingatlan megvásárolható-e, illetve fontolják meg, hogy megvásárolják-e, nem arra mondtak igent, hogy a zárszámadás, illetve a költségvetési rendelettervezet ismerete nélkül egy ilyen volumenű beruházást meg lehet valósítani. Minden problémájuk erre vezethető vissza. Talán lett volna idő december óta azt is eldönteni, milyen céllal vásárolja meg az ingatlant a város, mert erről nem tárgyaltak. Ebből a problémakörből adódik a bizonytalanság, a véleménykülönbség, a polgármester úr által tett utalásokat nem kívánja értékelni. Az biztos, hogy a FIDESZ frakció felelősséggel áll minden ilyen kérdéshez, ezeket az aggályokat mondták el, és ezekhez ragaszkodnak, hiszen olyan tények, amelyek mellett nem lehet elmenni, és amelyek nélkül felelős döntést nem tudnak hozni. Dr. Toller László: a városvezető koalíció nyitott mindenre, kéri, tegyenek javaslatokat. Kerényi János: kéri, ne csináljanak újabb ügyet. A december 3-i Közgyűlésen elhangzott egy javaslat, amely meghallgatásra és elfogadásra került. Úgy gondolja, jó javaslat volt. Első lépésként a vételt le kell bonyolítani, ez a mai ülés témája. Az ezután megfogalmazódó szándékok, kívánságok jogosak, azonban ezeket először a bizottságok megtárgyalják, majd a Közgyűlés elé kerül. Mindennél lehet jobbat mondani, és minden pénznek lehet jobb helyet találni. Galbáts képviselő úrnak mondja, bizonyára számtalan döntést hozott vállalkozóként. Mivel ez olyan téma volt, amelyre előre nem lehetett készülni, ez ismét megérzés. Az érzések azt sugallják, hogy ez egy jó döntés, ugyanis már van egy jelentkező. Vagyis ezen bukni nem lehet. Kéri képviselőtársait, szavazatukkal támogassák az ingatlan megvásárlását. Papp Gábor: Nem érti, ami itt van. Kerényi alpolgármester úr azt állítja, a Közgyűlés ügyet csinál, polgármester úr halvány sejtéseket tesz. Kéri, hogy konkrétumokról beszéljenek. Véleménye szerint van néhány megfontolandó felvetés egy ilyen nagy vásárlás esetén. Kellemetlenül érzi magát, mert valakik olyan kényszerhelyzet elé állították a Közgyűlést, hogy vagy kidobnak 9 M Ft-ot, mert a bánatpénz már kifizetésre került, bár nem érti, minek alapján. A december 3-i határozatban az szerepel, hogy az önkormányzat élni kíván elővásárlási jogával, de polgármester úr azt mondta, idéz a december 3-i jegyzőkönyvből: „Amennyiben részletfizetést lehet kérni a
8 Baranya Megyei Önkormányzattól, akkor két-három részletben a város viseli a terheket”. Majd később azt mondja, „Van a városnak 100%-os tulajdonú és erre szakosodott cége – a PVV Rt. – és ha várospolitikai szempontból szükséges a cég bevonása, akkor azt megfelelőnek tartja.” A határozatban azonban az szerepel, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság keresse meg a városi cégeket. Ennek kapcsán megkérdezi a bizottság elnökét, ez hogyan alakult? Úgy látja ugyanis, hogy a vitában elhangzottakból semmi nem teljesült, mert 28 napon belül egy összegben ki kell fizetni a pénzt, a bánatpénzt már átutalták. Kerényi alpolgármester úrral nem ért egyet abban, hogy 180 M Ft-ról érzések alapján döntsön a Közgyűlés, mert egy vállalkozó kockáztathatja a saját pénzét, a képviselőtestület pedig a város pénzével gazdálkodik, és célszerű, ha ezt felelősséggel teszi. Dr. Toller László: Papp Gábor képviselő úr nem volt jelen 20 percig a Közgyűlésen. Amit kér, az már régen tisztázódott, a bizottság beszámolt. Kerényi János: Galbáts képviselő úrtól kérdezi, értette-e, amit mondott? Galbáts András: válasza, igen, és egy gondolatot szeretne hozzátenni a végén. Kerényi János: Papp Gábornak mondja, sajnálja, hogy ő nem értette, mit mondott. Meixner András: képviselőtársa azt mondta, hogy nem érti a helyzetet. Matematika tanárként úgy gondolja, számos olyan diákja volt már, aki nem értette a matematikát, de attól még nem a matematikában volt a hiba. Olyan dolgokról tárgyalnak, amelyeket bizottsági ülésen kellene eldönteni. Most egy meglévő közgyűlési döntést meg kell erősíteniük egy másikkal, meg kell határozni, milyen forrásból vásárolják meg ezt az ingatlant. Azután a bizottságoknak kell megtárgyalni, milyen célra használják, majd a Közgyűlés hozza meg a végleges döntést. Kéri, olyan dologról ne vitatkozzanak, amiről ma nem érdemes. Dr. Toller László: a tisztánlátás érdekében elmondja, a december 3-i közgyűlési döntéssel belépett az önkormányzat a vevő helyére. Nem vásároltak valamit, hanem egy megkötött szerződés tekintetében elővásárlási jogukkal éltek. Abban a pillanatban nem lehet vita, hogy a 9 M Ft jár, vagy nem, vagy mit kell fizetni, mert ezzel a döntéssel a szerződés teljes terjedelmét átvállalta a Közgyűlés. Ebben a polgármesternek sem volt mozgástere. Fegyelmezetten végre kell hajtani a december 3-i döntést. Ehhez tartozott a vételár előleg, vagyis a 9 M Ft kifizetése, amelyet átmeneti gazdasági intézkedésként meg tudtak tenni. Hozzáfűzi, a Költségvetési Bizottságnak olyan felhatalmazást adott a Közgyűlés, amely szerint a bizottság javaslata alapján is kifizethették volna elvileg ezt az összeget. Azt mondták, hogy visszahozzák a testület elé a teljes összeget. Az összes többi közömbös, hogy a költségvetés vagy a zárszámadás mikor készül. A Közgyűlés döntött és döntését a tisztségviselők és a bizottságok fegyelmezetten végrehajtják, mint eddig. A mai ülés napirendje a
9 végrehajtás, a szerződés ügyében pedig nincs semmiféle mozgástér, mert az önkormányzat belépett a vevő helyére, ahogyan ő megkötötte a szerződést. Elmondja, a Megyei Egyeztető Bizottság ülésén határozottan kifogásolta, ha a város elővásárlási jogát érintő döntésre készül a testvérszervezet, a Megyei Közgyűlés, jó lenne, ha előtte telefonon értesítenék erről a várost. Nem volt semmilyen kész lista, amelyet meg tudtak volna nézni, megpályáztatták, a pályázatot nem vették észre. Kéri, hogy jogilag, közgazdaságilag, önkormányzati törvény szempontjából helyén kezeljék ezt az ügyet, ami tulajdonképpen egy pozitív döntés eddig. Nagy Csaba: úgy gondolja, komoly dolgokról van szó. Még egyszer hangsúlyozza – Meixner András képviselő úrnak is – , itt nem arról van szó, hogy a város megveszi az ingatlant, vagy sem, hanem a döntési mechanizmusról, ahogyan a képviselők elé terjeszti az előterjesztő. Az adásvételi szerződést tartalmazó anyag 2001. december 13-án kelt. Ehhez képest igen gyorsan hívták össze a Közgyűlést és amint az előterjesztés előlapján olvasható, a Költségvetési és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságot is. Megjegyzi, amikor az előterjesztést megkapták, még egyik bizottság sem tárgyalta az előterjesztést. Számukra az a probléma, hogy a zárszámadás és a költségvetési rendelet általuk nem ismert, nem látják, milyen költségvetési feszültségeket eredményez ez a döntés. Az sem világos előttük, hogy ezt milyen céllal teszi meg a város. A véleményüket kénytelenek elmondani, mert 184 M Ft-ot nem lenne szabad így elkölteni egy testületnek főleg a költségvetési rendelet elfogadása előtt. Ez olyan elkötelezettség vállalás, amit ilyen információk hiányában alapos megfontolások előtt nem tehetnek meg a képviselők, mert nem tudják, milyen következményeket vállalnak. Papp Gábor képviselőtársa által idézett polgármesteri felszólalásokból is kiderült, hogy kialakulatlan volt az ingatlan megvásárlásra vonatkozó elképzelés. Szóba került a PVV Rt., a részletfizetés, ezeket a lehetőségeket meg lehetett volna vizsgálni. Ha erre nem volt mód, akkor pedig miért mondta polgármester úr? Nem gondolja azt, hogy egy képviselőtestületben egy ilyen ingatlan vásárlás alkalmával felelős tisztségviselő hivatkozhat különböző megérzésekre. Nem hiszi, hogy megérzések és üzleti érzék alapján kellene eldönteni az ilyen ügyeket, mivel nem vállalkozók, nem a saját vagyonukkal felelnek, hanem közpénzt költenek el, amit megfelelő biztonsággal, megfelelő előkészítés alapján érthető módon kell megtenni. Meixner András hozzászólására utalva megjegyzi, az előterjesztést ilyen vonatkozású megjegyzésekre nem lehet alapozni, és talán a matematika tanítása nagymértékben függ attól, ki az előadó, a tanár és hogyan tartja meg az óráit. Ezek szerint most e vonatkozásban nem értik az előterjesztést. Dr. Toller László: amit képviselő úr most felvezetett, gyalázat. Saját frakciójában tegyen rendet. Saját frakciójának tagja javasolta ezt, amit a Közgyűlés egyetértéssel támogatott. Mit nem ért az előterjesztésben? Nem is kell semmit sem érteni. Abban a pillanatban, amikor a Közgyűlés 31 egybehangzó igen szavazattal elfogadta dr. Gáspár Gabriella javaslatát, belépett az eladó helyébe. Nincs mód arra, hogy változtassanak a szerződés feltételein. Mindenki pontosan tudta, hogy
10 ez 184 M Ft bruttó árat jelent. Nem érti, amiről beszélt képviselő úr, úgyhogy a másik oktatóban is van hiba. Határozottan állítja, az előterjesztésből semmit nem kell érteni, el kell olvasni az adás-vételiszerződést, amit megkaptak, abban minden szerepel. Akkor sem volt zárszámadás és induló költségvetés, amikor ezt eldöntötték Gáspár Gabriella javaslata alapján. A felelősséget nem itt kellene keresni, bár hozzáfűzi, a javaslattal egyetértett akkor is, és most is. Szirmai Csaba: meglepőnek tartja, hogy senki nem mondta, hogy nem szavazza meg az előterjesztést, de már háromnegyed órája vitatkoznak. Nagy Csabának annyit mondana, a saját szlogenjüket használja, most itt is elkezdődött a jövő. Horváth Zoltán: technikai jellegű módosítást kíván tenni. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság állásfoglalása értelmében szükségesnek tartja, hogy egészítsék ki a határozati javaslatot azzal, hogy vagy továbbértékesítési vagy hasznosítási célra veszik meg ezt az ingatlant. Ebben az esetben azonnal vissza lehetne igényelni az ingatlan ÁFÁ-ját. Amennyiben később módosulna, még mindig be lehetne fizetni. Tehát ha mégis győzne az az álláspont, hogy intézmény vagy más célra kellene, de nem ért ezzel egyet, mindenképpen továbbértékesítési vagy tovább hasznosítási céllal vegyék meg. Dr. Toller László: teljesen egyetért képviselő úrral és elfogadja a javaslatát, amely szövegszerűen úgy hangzik, hogy „A Közgyűlés a későbbi értékesítéskor, hasznosításkor messzemenően figyelembe veszi a belváros rendezési tervét és a várospolitika céljait.”, ebben a mondatban úgy gondolja, benne van minden. Galbáts András: szintén úgy gondolja, célszerű lenne lezárni a kérdést, mert egy előzetes döntés köti a Közgyűlést. Ha az önkormányzat él az elővásárlási jogával, ezt úgy teheti, ha a felajánlott szerződést maradéktalanul átvállalja, nincs más lehetősége. Lelkiismeret furdalása van, mert úgy érezte, ha az évek során hasonló lelkesedéssel, hasonló kockázatvállalással, nagyon kis kockázatvállalással, mert ennél az ügyletnél nagyon kicsi a kockázat, mert forgalomképes, viszonylag könnyen értékesíthető épületről van szó, hozhat nagyon jelentős eredményt is. Egyetlen dologtól fél, hogy a városnak ilyen költséghelyzetében jön egy olyan ragyogó ötlet, hogy újabb kulturális intézménynek, vagy konkrét anyagi hasznot nem hozó intézménynek adják át az épületet, így újabb költségeket jelent. Nagyon jó lenne, ha ez egy trendfordulót jelentene, és a jelenlegi és a következő Közgyűlésben minden felkínált lehetőségre rámozdulna a város, amelyben 1 forintból 2 forintot csinálna, és nem 1 forintot fordítana a közre, hanem a megforgatott 2 forintot, így sokkal gyorsabban gazdagodna. Dr. Toller László: örül annak, hogy most már arról vitatkoznak, hogy mit tegyenek.
11 Benkovicsné dr. Benkő Klára: úgy gondolja, a Megyei Közgyűléstől elvárható lett volna, ha megbeszéli a várossal, hogy hasznosítani, eladni kívánja az ingatlant. Ez esetben az önkormányzat időben élhetett volna az elővételi jogával. Talán bele tudtak volna szólni, az esetleges eladáskor korlátozhatták volna a használatba vétel célját. Gáspár Gabriella is abból indult ki, amikor az ötletét előadta, hogy ki nem engedhető ingatlan, és talán attól félt, hogy esetleg olyan célra hasznosítják, amely a város szempontjából nem kívánatos. Tehát a városi önkormányzatot, mint partnert kihagyták az előterjesztés megbeszélésnél. Dr. Toller László: teljesen egyetért, és jelzi, ezt tette szóvá az Egyeztető Bizottság ülésén. Nagy Csaba: kéri polgármester urat, ne minősítsék egymás felszólalását, főleg ne olyan szavakkal, amint azt polgármester úr tette felszólalására. Azt gondolja, ha elkövetkezik az az időszak, hogy egymás felszólalásait olyan stílusban minősítik, mint ahogy azt megengedte magának polgármester úr, akkor sok értelmes vitát nem folytatnak. Az ingatlan megvásárlással nincs problémájuk, de attól kezdve, ha elkezdenek beszélni a funkcióról, ezért nagyon örül annak, hogy Horváth Zoltán képviselőtársa megtette ezt a javaslatot, hogy döntsék el, milyen funkcióra vették meg az ingatlant. Gáspár Gabriella pontosan azért tette ezt a javaslatot, hogy a város szóljon bele, és alakítsa ki álláspontját arról, hogy milyen funkciót kívánnak ebben az épületrészben megvalósítani. Horváth képviselő úrral egyetértésben azt javasolja, mindenképpen térjenek vissza a témára. Jól látható, hogy kétféle vélemény fogalmazódott meg; az egyik javaslat szerint a piacon hasznosítsák az ingatlant olyan formában, ahogyan belefér a város elképzeléseibe, a belvárosi értékrendbe. A másik vélemény szerint gondolkozzon a testület távlatokban, és vizsgálja meg, hogy akár kulturális vagy más hasonló célra használják. Ez függ a város költségvetési helyzetétől, de nyilván a költségvetési akarattól is. Egyetért polgármester úrral abban a vonatkozásban is, hogy ez nem közgyűlési téma, szakbizottsági ülésen és a frakcióknak is egymás között meg kell tárgyalni, hiszen nem politikai vonatkozásban van megosztva a testület. Bár felvetését gyalázatnak minősítette polgármester úr, továbbra is azt állítja, a december 3-i döntést következtében most úgy kell döntést hozniuk, hogy nincs információjuk a zárszámadási és a költségvetési rendeletről. Számára az előterjesztésből sem derült ki, milyen egyeztetéseket végeztek a polgármester úr javaslatára a város cégeivel, illetve a közgyűlési előterjesztés elkészítése előtt. Úgy gondolja, az általa elmondottak egyértelmű és érthető aggályok voltak, és a vásárlás lebonyolításával voltak kapcsolatban és nem a vásárlás tényével. Kér mindenkit e szerint értékeljék, amit mondtak. Dr. Toller László: az eredeti határozati javaslat szerint a Széchenyi tér 1517. illetve a Király u. 1-3. sz. ingatlanok értékesítése lett volna a forrás, ebben azonban a PVV Rt. lett volna egyértelműen érintett, mivel erre az ingatlanra tett már javaslatot. Egyelőre a Műemlék Felügyelőség miatt nem realizálódott az üzlet, hatósági akadálya keletkezett, melyet elhárítanak.
12 Tehát teljesen felkészülten tette azt a megjegyzést, amelyet számon kértek rajta, hiszen folyamatban lévő tárgyalások nyújtották volna a fedezetet. Akkor is tudták, mennyibe kerül, amikor döntöttek, hiszen a képviselők rendelkezésére állt az információ, és akkor sem volt sem költségvetés sem zárszámadás. A forrás megjelölését pedig így találták helyesnek az apparátus véleményével együtt. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az általa tett módosításra figyelemmel. Nagy Csaba jelzi, hogy tartózkodó szavazatát a gép nem vette be. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2002. (01.14.) sz. határozata a Pécs, Király u. 11. sz. alatti ingatlan megvásárlásához szükséges fedezet megjelöléséről
1./
A Közgyűlés a Pécs, Király u. 11. sz. alatti 17.536/A/4 hrsz. irodaépület megvásárlásának fedezetéül a 2001. évi pénzmaradványt jelöli meg. Utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a vételár-hátralékot a Bm-i Önkormányzat által kiállított számla alapján utalja át.
2./
A Közgyűlés jóváhagyja az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos adásvételi szerződést, és felhatalmazza dr. Toller László polgármestert annak valamint az adásvételi szerződésnek az aláírására.
3./
A Közgyűlés továbbértékesítési vagy hasznosítási célra vásárolja meg ezen ingatlant. A Közgyűlés a későbbi értékesítéskor, hasznosításkor messzemenően figyelembe veszi a belváros rendezési tervét és a várospolitikai célokat. Határidő: 1. pontnál: azonnal 2. pontnál: azonnal 3. pontnál: értelem szerint Felelős: 1. pontnál: dr. Tolnai Márta főosztályvezető 2-3. pontnál: dr. Toller László polgármester
13 Kapják:
dr. Toller László polgármester, Soó László, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető
Dr. Toller László: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a képviselőtestület soron következő ülésére 2002. január 17-én csütörtökön 9.00 órai kezdettel kerül sor. Megköszöni a képviselőtestület munkáját, az ülést a záró szavazás után 10.10 órakor bezárja.
k.m.f.
dr. Toller László polgármester
dr. Papp Judit jegyző
