Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének december 13-i üléséről

3-1-20/2001.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2001. december 13-i üléséről

Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, Czukor Antal, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Meixner András, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla Papp Gábor, Petrovits Béla, Sashalmi György, Regényi Béla, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő, Weller János. képviselők. Távollévő képviselő: dr. Bödő László, Galbáts András, Kablár János, dr. Mikes Éva, Mischinger István, Tóth Mihályné.

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kaltenbach Ádám a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, dr. Pavlov Milica a Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Nagy Tibor városi tűzoltóparancsnok, Nyirati István ügyvezető igazgató, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Jeszták Lajos, May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, Gyenes Zsuzsanna, Bagoly Attila, Zalán László osztályvezető, Csíkné Bock Márta a GESZ vezetője, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Nyaka Szabolcs az Új Dunántúli Napló képviselője, Kozma Ágnes a Pécs TV Kft. képviselője.

2

Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, és a Városi TV nézőit, a meghívott vendégeket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 31 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.15 óra kor megnyitja. Megkérdezi, az írásos meghívóban szereplőeken kívül van-e egyéb napirendi javaslat? Bókay Endre: megköszöni az MSZP frakció és a koalíciós partnerük nevében a karácsonyi ajándékot, amit a tisztségviselőktől kaptak, egyben kellemes ünnepeket és boldog új éveg kíván a tisztségviselőknek. Dr. Toller László: kéri napirendre venni a „Variencia Bt. politikai és szociológiai kutatások elvégzésére benyújtott üzleti ajánlatok elfogadása”, valamint a „Magas ház ügye” című előterjesztéseket. Kukai András: a 6. napirendi pont címét a következőképpen kéri módosítani: „A közterületi parkolók üzemeltetéséről, a forgalomcsillapított övezetekről és a parkolási díjakról szóló önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalása” Meixner András: napirendre kéri a „Tárgyi eszköz beszerzések engedélyezése a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában” című előterjesztést. Fratanolo János: napirendre kéri a „Javaslat a szociális ágazat étkezési nyersanyagnorma emeléséről szóló 57/2001. (02.15.) sz. kgy. határozat módosítása”, valamint a „Kisgyermek Szociális Intézmények 2002. januárban benyújtandó pályázata” című előterjesztéseket. Gonda Tibor: napirendre kéri „A PVSK Férfi Kosárlabda Szakosztálya ajánlata az önkormányzatnak üzletrész megvétele tárgyában” és a „Fáy András u. lakópark infrastruktúra kivitelezése” című előterjesztéseket. Papp Béla: napirendre kéri az „Önkormányzati Tervtanács működéséről szóló 2/2000. (02.25.) sz. Ör. módosítása” a „PIP Rt-vel megállapodás tulajdonjog természetbeni megosztásáról és elővásárlási jogról lemondás” és az „Energiaügynökség pályázat” című előterjesztéseket. Staub Ernő: kérdést kíván feltenni polgármester úrnak a Szieberth Róbert Általános Iskola tornaterem építésével kapcsolatban. Nagy Csaba: kérdést kíván feltenni a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökének a a Kóczián Sándor utcában elhelyezett parkoló órák ügyében. Traj Ferenc: jegyző asszonynak kérdést kíván feltenni a Pécs Kelet Érdekvédelmi Egyesület képviselőkhöz eljuttatott levelével kapcsolatosan.

3

Dr. Toller László: több kiegészítés nem lévén, szavazást kér a „Variencia Bt. politikai és szociológiai kutatások elvégzésére benyújtott üzleti ajánlatok elfogadása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen, 4 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Magas ház ügye” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Önkormányzati Tervtanács működéséről szóló 2/2000. (02.25.) sz. Ör. módosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „PIP Rt-vel megállapodás tulajdonjog természetbeni megosztásáról és elővásárlási jogról lemondás” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Energiaügynökség pályázat” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Fáy András u. lakópark infrastruktúra kivitelezése” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér „A PVSK Férfi Kosárlabda Szakosztálya ajánlata az önkormányzatnak üzletrész megvétele tárgyában” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Tárgyi eszköz beszerzések engedélyezése a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában” című előterjesztés napirendre vételéről.

4 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Javaslat a szociális ágazat étkezési nyersanyagnorma emeléséről szóló 57/2001. (02.15.) sz. kgy. határozat módosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Kisgyermek Szociális Intézmények 2002. januárban benyújtandó pályázata” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér módosításokra.

az

ülés

napirendjéről

figyelemmel

az

elfogadott

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 egybehangzó igen szavazattal az az ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta: Napirend 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001.(02.21.) sz. rendelet módosítása

3.)

Közüzemi víz-és módosítása

4.)

Iparűzési adóról szóló rendelet módosítása

5.)

Idegenforgalmi adóról szóló rendelet módosítása

6.)

A közterületi parkolók üzemeltetéséről, a forgalomcsillapított övezetekről és a parkolási díjakról szóló önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalása

csatornadíj

megállapításáról

szóló

rendelet

K é r d é s e k: a.) Traj Ferenc: Pécs Kelet Érdekegyeztető Fórum képviselőkhöz eljuttatott levele tárgyában kérdezi a jegyző asszonyt b.) Czukor Antal: Tavaszig jégbefagyva címmel kérdezi a polgármestert

5

c.) Staub Ernő: Szieberth Róbert Általános Iskola tornatermének felújítása tárgyában kérdezi a polgármestert d.) Nagy Csaba: a Kóczián Sándor utcában elhelyezett parkoló óra ügyében kérdezi Kukai András bizottsági elnököt 7.)

Közterülethasználatról szóló 1997. évi 13. sz. Ör. módosítása

8.)

Temetkezési helyek megváltási díjának 2002. január 1-től tervezett emelése

9.)

Az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. Ör. módosítása

10.)

Zólyom u. környéke szabályozási terve

11.)

Siklósi és Vágóhíd utak környéke szabályozási terve

12.)

Önkormányzati Tervtanács működéséről szóló 2/2000. (02.25.) sz. Ör. módosítása

13.)

Az AIR-HORIZONT Kht. ügyvezetőjének újraválasztása

14.)

A Pécsi Fürdő Kft. Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása

15.)

Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatása

16.)

Korszerű röntgen tüdőszűrő berendezés beszerzésének igénye

17.)

Pedagógusok számítógéphez jutásának támogatása

18.)

Két tanítási nyelvű magyar-francia oktatás bevezetése a Leöwey Klára Gimnáziumban

19.)

Pályázati hozzájárulás az önkormányzati honlap tartalomfejlesztésére

20.)

A PVV RT. alapító okiratának módosítása

21.)

Pannon Volán Rt-vel kötendő szerződések elfogadása

22.)

A Hatósági Főosztály célszoftverek frissítése

23.)

A Pécsi Ipari Park nyugati irányú bővítése

24.)

Kisebbségi Önkormányzatok és Pécs Megyei Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás

célszoftver

ellátása,

illetve

a

Jogú

hivatali

Város

6

25.)

Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző további működtetése

26.)

Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel

27.)

A Baranya Megyei Önkormányzat és az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézmények együttműködése

28.)

Etnikai Fórum OFA pályázatához kötött támogatási szerződés módosítása

29.)

Pécs-Orfű kerékpáros turizmus program

30.)

Önkormányzati támogatás felhasználásának ellenőrzése a Pécsi Kézilabda Kft-nél

31.)

Környezetünkért Közalapítvány támogatása

32.)

Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása

33.)

Nagyárpádi Sportkör részére történő terület használatba adása

34.)

LISATECHNIK Kft. ingatlanvásárlása a Mohácsi úton

35.)

Pécs, Bálicsi u. 4997/1. hrsz-ú ingatlan értékesítés

36.)

PIP Rt-vel megállapodás tulajdonjog természetbeni megosztásáról és elővásárlási jogról lemondás

37.)

Energiaügynökség pályázat

38.)

Fáy András u. lakópark infrastruktúra kivitelezése

39.)

Tárgyi eszköz beszerzések engedélyezése a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában

40.)

Javaslat a szociális ágazat étkezési nyersanyagnorma emeléséről szóló 57/2001. (02.15.) sz. kgy. határozat módosítása

41.)

A Kisgyermek Szociális Intézmények 2002. januárban benyújtandó pályázata

42.)

A PVSK Férfi Kosárlabda Szakosztálya ajánlata az önkormányzatnak üzletrész megvétele tárgyában

43.)

Magas ház ügye

44.)

Variencia Bt. politikai és szociológiai kutatások elvégzésére benyújtott üzleti ajánlatok elfogadása

7

Napirenden kívüli felszólalás: Dr. Tóbiás János: göröngyös út a polgárok szíve közelébe. A Közgyűlési vita anyaga hangszalagon rögzítve 1-8. kazetta. Dr. Toller László: tájékoztatja a képviselőtestületet arról, hogy a 2001. december 3-i Közgyűlés zárt ülésén az 532, 533, 534/2001. (12.03.) sz. határozatokkal egyedi hatósági ügyekben másod fokon járt el a testület. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Kerényi János: az írásos tisztségviselői beszámolóját kiegészítve elmondja, hogy jövő év júniusában az Ipari Vásár ideje alatt kerül aláírásra az alapító okirat, mely szerint a Fények Városa Nemzetközi Szövetség Pécsett fog megalakulni. A szándéknyilatkozat aláírásának nincs anyagi vonzata. A bizottsági ülések anyagáról a Közgyűlés és annak bizottságai dönteni fognak. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság június 13-án döntött a tervezési pályázat kiírásáról a Széchenyi tér 16, 17, 18, Király u. 1. tömb vonatkozásában, amely a PVV Rt-vel közösen 2001. június 30-án kiírásra került, a benyújtási határidő szeptember 10. volt. Várták az Építész Kamara tagjainak pályázatát. Sajnálatos módon csak három pályázat érkezett. A bíráló bizottság 1. díjat nem adott ki, mivel a pályázati anyagban nem szerepeltették, hogy mekkorák lesznek a költségek. Ennek ellenére nagyon színvonalas munkák érkeztek – amelyek a folyosón megtekinthetők –, végrehajtásuk a belváros rehabilitációja szempontjából nagyon fontos. Második díjban Bede István, harmadik díjban Tóth Péter építész úr munkája került jutalmazásra. A bizottság a tömb hasznosítására a tulajdonosok felé ajánlást fogalmazott meg, amelyet a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 2001. december 5-én tartott ülésén elfogadott. Papp Béla: beszámol a Regionális Fejlesztési Tanács december 7-i üléséről úgy is, mint a tanács alanyi jogú pécsi képviselője. A jó hír, hogy a nyertes pályázat a Pécs-pogányi repülőtér pályázata 386 M Ft értékben, és további baranyai pályázók nyertek, mint Sikonda, Sellye, illetve egy siklósi és egy szigetvári vállalkozás. A rossz hír, hogy a Pécsi Ipari Park inkubátorház tárgykörében benyújtott pályázatát a tanács leszavazta annak ellenére, hogy a legmagasabb pontszámú szakmai értékelést kapta. A történtek komoly visszhangot kaptak a sajtóban. A dolgok megértése miatt a tényekről kívánja tájékoztatni a testületet. Egy évvel ezelőtt történt megállapodás a repülőterek kérdésében, amely azt jelentette, hogy Pogány, Taszár és Őcsény repülőtereire a tanács prioritást biztosít, bizonyos arányokról is megállapodtak. Másfél hónappal

8 ezelőtt ennek eredményeként újabb megállapodást kötöttek – érthető és nyilvánvaló megfontolásból – miután Pogány előnyösebb helyzetbe került, a két megye szerette volna más rovatokon kompenzálni, amennyire egy pályázati keret megengedi. Ezt természetesen el kellett fogadniuk. Ezen megállapodásnak volt eleme, hogy a különböző rovatokon – kis- és középvállalkozás, turisztika, stb. – a megyékre jutó kvótára a megye tesz javaslatot a tanácsnak. Ezzel kapcsolatban a Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke az ülést megelőző napon a kistérségi vezetőkkel egyeztetést tartott, ahol Baranya megye megtette javaslatait. Előrevetített bizonyos dolgokat az, hogy a meghívóban zárt ülés keretében szerepelt a fejlesztési források megítélése és a vezetői pályázat kiértékelése. Megjegyzi, ezt megelőzően egy kaposvári Regionális Tanács ülésen már az elnök úr ismét zárt ülést rendelt el egy előkészítő ügyben, ahol egyetlen egy ellenszavazattal fogadta el a tanács a zárt tárgyalást. Ezt az ellenszavazatot ő adta le. Megjegyzi, a Regionális Tanács működési szabályzatában nincs leszabályozva, hogy mikor milyen esetekben kell zárt ülést tartani, és ismeretes a rájuk vonatkozó Közigazgatási hivatali állásfoglalás is. Továbbra is az a véleményük, hogy teljesen indokolatlan volt a zárt tárgyalás, miután a pályázati táblázatban semmilyen üzleti titok nem A többség akaratának megfelelően kezdődött el a zárt ülés, ahol a szerepelt. közlekedési, az idegenforgalmi fejezet a korábbi megállapodások szerinti szavazásokkal, döntésekkel zárult. A kis- és középvállalkozásokhoz értek, ahol egy informális egyeztetéssel, amely az ülés előtt került sorra, ismeretei szerint a Pécsi Ipari Parkot – holott 10 ponttal többet kapott, mint az azt követő – kiszavazták, és helyette két megyei pályázatot emelt be a tanács. Itt érezték szükségességét Kékes Ferenc elnök úrral, mivel a megállapodást valaki megszegte, és ebben nem tudnak részt venni, és a továbbiakban a Regionális Ügynökség vezetőjének a megválasztásában sem, hiszen nyíltan beszéltek a folyosón arról, hogy el van döntve minden, és ismert a személy, akinek a pályázata nyerni fog. A sajtóban megjelentek kapcsán elmondja, ha a négy általa tisztelt baranyai képviselő ilyen egységesen lép fel Baranya megye érdekei mentén, és nem őket vádolja a baranyai érdekek elárulásával, akkor lehet, hogy erre a döntéssorozatra nem kerül sor. Nagyon sajnálja a december 7-én történteket, mert ezzel a döntéssel egy másfél éves kompromisszumkereső folyamat semmisült meg. Megjegyzi, úgy tűnik, hogy még a törvényesség is sérelmet szenvedett, hisz a két minisztérium képviselője is ilyen kifogásokat tett, de visszautasították őket. A hangnemről és a stílusról nem kíván szólni, amivel ez történt. Tulajdonképpen egy-két évvel ezelőtt kezdődő folyamat zárult le, - egy vezetői rotáció, amely más régiókban megmaradt, bár különösebb jelentősége nincs, csupán politikai szimbólum – hogy a három megyei elnök felváltva vezeti a Regionális Tanácsot. A Tolnai megyei elnök lett a Regionális Tanács örökös elnöke. Előállt az a furcsa helyzet, hogy a tanács munkájának – eddig 100 %-a – 90 %-a Pécsett folyik, ennek ellenére 1999től székhelye Kaposvár, a munkaszervezeté pedig Szekszárd. Úgy gondolja, a szomszéd megyék vezetői ennek megfelelően próbáltak oly módon változtatni, hogy ezt a sajnálatos személycserét megszavazták. Lehet a regionális munkaszervezet vezetője bárki, de a szakmai és egyéb kritériumoknak feleljen meg. Jelen esetben erről nem igen lehet szó, mert

9 olyan embert állítottak fel, aki országosan, sőt Brüsszelben is elismert szakembere és menedzsere a regionális fejlesztésnek. Kár, hogy ez történt, mert ebből sem Baranya, sem Somogy és Tolna megye számára nem származik semmi jó, mert a regionalizmus folyamatát a brüsszeli adminisztráció kitüntető figyelemmel kíséri. Sajnálatosnak tartja a történteket, mert úgy gondolja, semmi nem indokolja ezeket a döntéseket. Valójában néhány 10 millió forintért egy megállapodást rúgtak fel. Dr. Toller László: a szólásra jelentkező Körömi Attila képviselőnek jelzi, hogy az összes tisztségviselői beszámoló elhangzása után nyitja meg a vitát. Tisztségviselői beszámoló keretében tájékoztat arról, hogy hétfőn Novisadon tartózkodott az ottani polgármester meghívására, ahol az önkormányzat vezetőivel és az egyetem rektorával találkozott. Polgármester úr megfogalmazta Újvidék városának azt a véleményét, miszerint nagyon szívesen válnának Pécs testvérvárosává azzal, hogy Szabadka pedig Szeged testvérvárosa lesz rövid időn belül. Megjegyzi, az ötletet jónak tartják, az erről készült anyagot a januári első Közgyűlés elé terjesztik, vagy partnervárosi kapcsolat létesítésével és annak továbbfejlesztésével, vagy egyből testvérvárosi kapcsolatot létesítenének. Ez nagyon jól illeszkedne Pécs Megyei Jogú Város programjába, amely a Békeváros címet megalapozta. A déli szomszédok valamennyi jelentős városával testvérvárosi kapcsolatot létesítene a város. Ez által olyan integrációt próbálnának létrehozni, akár az euro régiós megállapodáson belül, amely egy új típusú együttműködést alapozna meg. Dr. Tóth József az egyetem rektora is támogatja azt a javaslatot, hogy megállapodást kössenek a két egyetem között. A Városháza felújításának első üteme elkészült, a folytatásra tavasszal kerül sor a déli és a keleti homlokzat felújításával. Megköszöni az építőknek a szép munkát. Regényi Béla képviselő urat tájékoztatja, hogy a Jázmin utcában a december 3-i Közgyűlést követő napon délután 16.00 órára elkészült a kátyúzási munka. Megköszöni a PVV Rt. vezetőinek, hogy ilyen gyorsan bizonyították, hogy nem volt felesleges lépés a társaság létrehozása. Szó szerint ismerteti a Siemens cég levélbeni megkeresésének tartalmát (a pályázattal kapcsolatosan írt korábbi levelet minden képviselő megkapta): „Tisztelt Polgármester Úr! Köszönettel vettük 2001. november 22-én kelt levelét, melyben tájékoztat arról, hogy a fenti számú pályáztatás (a parkolóórák pályáztatása) eljárási hibát, illetve általános versenyeztetési szabályokkal ellentétes gyakorlatot nem talált. Tájékoztatását tudomásul vesszük, és bízunk a jövőbeni együttműködés lehetőségében.” Kötelességének érezte a levelet minden frakciónak is elküldeni. Az ISPA projekttel kapcsolatban nagyon sok hozzászólás, információ hangzott el a Közgyűlésen. Munkatársai segítségével bemutatja a projekt keletkezését, tartalmát és a megvalósítási ütemtervet. Az elmúlt héten kapta meg Túri Kovács Béla környezetvédelmi miniszter levelét, melyben

10 tájékoztatta a brüsszeli döntésről és arról, hogy a finanszírozási szerződés aláírásával – mely a közeljövőben történik meg Brüsszelben – válik hatályossá. Megkéri Jeszták Lajos főosztályvezetőt és Merza Pétert a bemutató megtartására. Jeszták Lajos: tekintettel arra, hogy a város pozitívan elbírált ISPA Európai uniós pályázatának pénzügyi támogatási szerződését, melyet a kormányzat februárban aláír, ezért tájékoztatja a Közgyűlést a projekt jelenlegi helyzetéről és a megoldásra váró feladatokról. A projekt pénzügyi konstrukcióját, műszaki tartalmát, a megvalósítás ütemtervét és a még megoldásra váró feladatokat kívánja ismertetni. A pályázat első változatát 1999. decemberében nyújtotta be az önkormányzat a Környezetvédelmi Minisztériumhoz. Ekkor még a Mecsekérc Rt. terveire épült a várossal közös projekt, amely különböző okok miatt a környezetvédelmi célkitűzések irányába eltolódott, a város vízbázis projektjeként került később beadásra. Aztán 2001-ben a kormányzat közreműködésével bekerült abba a listába, amelyet Brüsszel elé A projekt készítés során sok támogatást kaptak a Környezetvédelmi terjesztettek. Minisztériumtól; többek között EU-s szakértők is segítették a projekt minőségének javítását, átdolgozásra került, és 2001. október 20-án hozták meg Brüsszelben a döntést. A pályázat pozitív elbírálást nyert. A projekt teljes költségvetése 5.756.000.000,- Ft nettó beruházási költség, amely azt jelenti, hogy az Európai Unió nem támogat ÁFÁ-t és egyéb kormányzati bevételeket termelő részeket. A beruházás személyi, szervezeti költségeit és a terület megszerzésével kapcsolatos költségeket sem lehetett beépíteni a projektbe. A támogatási rendszer alapján 50 %-os EU-támogatás mellett a kormányzat 40 %-os támogatást nyújt, és a városnak csak 10 %-os önrészt kellett biztosítani. A projekt kincstári finanszírozású, amely azt jelenti, hogy nem közvetlenül kapja meg a város a támogatást, hanem egy kincstári központi számlára fizeti be az önkormányzati önrészt. A kormányzati támogatást pedig különböző speciális forrásokból biztosítják, ami azt jelenti, hogy a támogatottaknak külön kellett megjelölt kormányzati célelőirányzatokra pályázni. Olyan tájékoztatást kaptak, miszerint a jövőben ez másként fog működni, a kormányzat pályázati célelőirányzatoktól függetlenül fogja megteremteni a projekt kormányzati részét hitel felvétellel. Az önkormányzati önrészt évente kell biztosítani, és egy ütemezés szerint a központi költségvetési számlára befizetni. A projekt két részből áll, jelentősebb része a város szennyvízcsatorna hálózatának bővítését jelenti. A város teljes körű csatornázását tűzték ki célul, és ezt a projekt biztosítani tudja. A költségvetése 5.621.000.000 Ft, melyhez csatlakozik a vízbázis védelemhez szorosan illeszkedő – Mecsekérc Rt. által megvalósítandó – alprojekt, amely 135 M Ft-os költségvetés keretében a zagytározók rekultivációjához kapcsolódó monitoring hálózat bővítését jelenti. A műszaki tartalommal kapcsoltban elmondja, 113 km szennyvízcsatorna épül a projekt első részében, három szennyvízátemelő létesül. A lakosságból közel 24.000 főt, és 6500 ingatlant érint. Azért volt meg a lehetőség, mert a város szennyvíztisztító telepe a többlet szennyvizek elvezetésére alkalmas, képes a meglévő normáknak megfelelően fogadni és kezelni.

11

A monitoring hálózat a vízbázist veszélyeztető környezetszennyezés pontos figyelését szolgálja. A megvalósítás ütemezésével kapcsolatban elmondja, a tervezett kivitelezések kezdése 2003. A következő évben az előkészítés fázisában a hiányzó terveket, a tenderterveket készíttetik el, és a tendereztetés folyamata indul A kivitelezés el. a város 39 különálló csatornafejlesztési helyszínén lesz, amelyet 10 nagyobb alprojektre bontottak és 3 évre ütemezték. Ezen területek nagyrészt már műszaki tervekkel, vízjogi engedélyekkel is rendelkeznek, de a teljes területre vonatkozó egységes tervezés a következő év egyik fontos feladata lesz. A kivetített anyag következő részén a pályázatban előirányzott munkák 2003. évi kivitelezési munkák ütemezése szerepel, amelyet nem részletez, mert itt változások lehetnek, mivel a műszaki optimumok a teljes projekt elkészítése során alakulnak ki. Ezt a nagy volumenű csatornázási munkát úgy kell elvégezni, hogy a város élete zavartalan legyen. Az első lépésben még nem volt teljes körű a város csatornázási programja, akkor sokkal nagyobb részben szerepelt a Mecsekérc Rt. környezet kárelhárítási tevékenysége, amely időközben kikerült belőle. A projekt nagyságrendje lehetővé tette, hogy Somogy-Vasas-Hirdre is kiterjedjen a csatornázás. Így valószínűleg 2005. végére sikerül a város 100 %-os A jövőben megvalósítandó feladat a projekt végrehajtásának szervezeti és csatornázása. személyi feltételeinek megteremtése. Úgy gondolják, az önkormányzat jelenlegi struktúrájában nem teljesíthető a brüsszeli és a minisztériumi elvárás, ezért 2002. januárig egy javaslatot terjesztenek elő. Ez azért ilyen sürgős, mert 2002. februári szerződés aláírásakor azonnal kezdeményezni kell az abban szereplő ütemezések átgondolását, mivel tőlük függetlenül egy olyan ütemterv szerepel benne, amely nem végrehajtható. Nagyon fontos kérdés, hogy az ISPA pályázat területének jelentős részét érintően egyáltalán nem rendelkezik a város viziközművekkel, ott a vízellátási alprogramot is hozzá kell illeszteni, és ezzel a projekttel párhuzamosan megvalósítani. Ennek az az oka, hogy a hatóságok nem engedélyezték környezetvédelmi és vízügyi szempontból a vízellátást, amíg a csatornázás nem valósul meg. Jelenleg a csatornázásra vannak támogatási források, a vízellátást pedig saját forrásból – illetve a lakosság bevonásával – kell biztosítani 2002. évi programozással. Még a tavasz folyamán el kell dönteni, hogy a projekthez a lakosság milyen mértékben járuljon hozzá, amely lehetővé teszi a 10 %-os önrészen felül a vízellátási program finanszírozását is. Dr. Toller László: további tisztségviselői beszámoló nem lévén, megadja a lehetőséget a hozzászólásokra. Körömi Attila: megköszöni a Városfejlesztési Főosztály tájékoztatását. Megtiszteltetésnek vette, hogy az ügy azon szakaszában jelen tudott lenni, amikor már úgy tűnt, hogy a pályázat nem jut el Brüsszelbe, egyrészt nem megfelelő műszaki tartalom, másrészt hiányos előkészítés okán. Elsősorban megtiszteltetésnek vette, hogy Manninger Jenő államtitkár úrnál dr. Mikes Éva képviselőtársával több órát eltöltve sikerült.- a városi főosztállyal együttműködve – elérni, hogy a pályázatot Brüsszelbe továbbították. A programról az elterjedt, hogy elsősorban a Mecsekoldal szennyvízcsatorna

12 építését jelenti. Valóban nagy területen történik a csatornázás ott is, de fontos tudni, hogy a program több mind kétharmada Pécs keleti városrészeit; Somogy-Vasas-Hird, Pécsbányatelep területét, érinti több mint 5,5 Mrd forint értékben. Véleménye szerint a programnak ez a lényege, mert a lakosságot érinti, és ez egy jó ügy. Külön öröm számukra, hogy a város által vállalt 10 %-os önrész – amely egyébként önmagában sem kevés – alacsony részvételnek tűnik, de nem az. Mégis örülnek annak, hogy a kormány 40 %-kal támogatja a programot, és 50 %-os Európai uniós támogatást is sikerült szerezni. Nagyon fontos azonban már ennek a testületnek is számolni azzal – Jeszták úr utolsó mondatát figyelembe véve –, hogy ivóvíz vezetéképítésnek is meg kell valósulnia, mely a következő képviselőtestületek mozgásterét nagymértékben befolyásolja, mert nagyon sok pénz elköltését feltételezi. Úgy gondolja, a program támogatásában teljes az egyetértés a testületben, valószínűleg a következőben is így lesz. Azt azonban jó tudni, hogy nagyon sok pénzre lesz szükség ahhoz, hogy több ezer bekötés megtörténjen a szennyvízcsatorna hálózatba. A FIDESZ frakció részéről nagyon fontosnak érzik, hogy most már a konkrét teendőkről minél több tájékoztatást kapjon az érintett lakosság, és a programban részt vevő műszaki szakemberek. Jelentős összeg kerül elköltésre Pécs városában 2003-tól. Papp Béla alpolgármester úr tisztségviselői beszámolójára reagálva elmondja, alpolgármester úr sok mindenről beszélt, mesélt. Ő elsősorban a megyét és a várost érintő döntésekről kíván szólni. Tudni kell, hogy több mint 1,8 Mrd forint állami költségvetési pénz került szétosztásra a Regionális Területfejlesztési Tanács ülésén. Ebből a pénzből Baranya megye 38 %-ban, Somogy megye 30 %-ban, Tolna megye pedig 29 %-ban részesült. A Baranya megyei pályázatok közül a városi pályázatokat csaknem 70 %ban támogatták. Az egész régióra eső keret több mint 20 %-át a PécsPogányi repülőtér fejlesztésének első ütemének elindítására szánt több mint 350 M Ft-os összeg tette ki. Ezen kívül 4 vagy 5 pécsi egyetemi program is támogatást kapott 100 M Ft-os nagyságrendben. Tehát a Baranya megyét érintő támogatási összeg csaknem 70 %-a kerül Pécsre. Valóban nyert Sellye és Sikonda gyógyturizmus fejlesztési célokra, valamint Siklós és Szigetvár. Dr. Mikes Éva képviselőtársával együtt megköszöni a baranyai kistelepülések türelmét, mivel tisztában voltak azzal, hogy egy regionális repülőtér fejlesztésének elindítása már az első fázisban is akkora összegeket igényel, hogy sok – kicsinek tűnő, de adott települések számára nagyon fontos – támogatás kerülhet hátrébb, vagy kitolódik 1-1,5 évig. Köszönik ezen települések megértését, mert elismerést érdemel, hogy a regionális fejlesztés mögé álltak. Úgy gondolja, attól kezdve, ha a Pécs-Pogányi repülőtér fejlesztése elindul, Pécs városának és a pécsi parlamenti képviselőknek is honorálni kell a Baranya megyei kistelepülések megértését, akik jelenleg kicsit a háttérbe húzódtak, hogy milyen formában, azt majd akkor meg fogják vizsgálni. A Pécsi Ipari Park ezen okok miatt most kimaradt a támogatott programokból, azonban az is elhangzott az ülés előtti beszélgetéseken – amelyet a Baranya Megyei Közgyűlés elnökével folytatott a Regionális

13 Fejlesztési Tanács elnöke –, hogy a Pécsi Ipari Park Fejlesztésének ügye a jövő évi programokban előkerülhet. Előzetes elkötelezettséget nem lehet vállalni, de mindenképpen megnyugtató volt az elnök úr hozzáállása, hogy szerinte támogatásra is fog találni. Megjegyzi, dr. Mikes Éva képviselőtársa azért nincs itt a mai Közgyűlésen, mert a Gazdasági Minisztérium december 15-vel írja ki a regionális repülőterek fejlesztésére a Széchenyi terven belül nagy pályázati összegek elnyerésének a lehetőségét, és az államtitkár asszony már tegnap elkezdte az előzetes tárgyalásokat. Kérik a város vezetésétől, haladéktalanul nyújtsák be a repülőtér fejlesztésére a város pályázatát a lehető legjobb minőségben az újabb források elnyerése érdekében, amelyek eddig sem maradtak el a kormány részéről. Kéri Papp Béla alpolgármester urat, figyelje a pályázatot, amely néhány napon belül megjelenik, és minőségi pályázatot nyújtsanak be tanulva a már elkövetett hibákból. A támogatást már előzetesen megadják akkor, ha bármely akadályba ütköznek, amit a szövegezésnél kell megoldani, keressék őket,mert akkor minden segítséget megadnak. Dr. Toller László: jelzi, kis kommunikációs zavar lehet a FIDESZ frakción belül, mert Mikes Éva képviselő asszony felhívta, hogy elakadt a hóban ezért nem tud jelen lenni a mai ülésen, ebből is látszik, hogy semmiféle tárgyalást nem folytat. Gonda Tibor: nagyon nehéz helyzetben lehetnek a FIDESZ-es képviselők, amikor meg akarják magyarázni az elmúlt hét történéseit. Együtt érez velük, hiszen ezek az ügyek őket is súlyosan érintik. Úgy gondolja, a területfejlesztési területen jobban kellene együttműködniük. A történtek bizonyára a FIDESZ képviselőit is irritálják, ezért érezte szükségesnek, hogy néhány gondolatát megossza a jelenlévőkkel. 1996-ban fogadta el az országgyűlés a területfejlesztési koncepciót, amely akkor igen korszerűnek számított, és az EU szempontrendszerét figyelembe véve készült. Azt várták, hogy a területfejlesztés intézményrendszere tovább fejlődik, és gördülékenyebben működik, és beváltják a lakosság, a politika és az EU elvárásait. A maga részéről elfogadhatónak tartja, hogy egyes térségekből elvonjanak, majd bizonyos szempontok alapján újra elosszanak, hiszen így a társadalmi szintű szolidaritás, az egyenletes fejlődés megvalósítható. Ezzel szemben a hazai gyakorlat az elmúlt néhány évben rossz útra terelődött, a háttéralkuk, a rossz értelemben vett „mutyizások” lettek a főbb elvek a területfejlesztés terén. Ez a rendszer olyan rossz gyakorlatot is felülmúló módon valósul meg, amely a pártállamra volt jellemző, amikor politikusok jártak ki különböző döntéseket és hoztak egy-egy régióba pénzeszközöket. Abban az időben egyszerűbb volt a helyzet, mert egy párt volt, ezért pártpolitikai alapon nem keletkeztek különbségek ellentétben a mai rendszerrel – szerencsére, hiszen a többpárt rendszert mindannyian elfogadják –, amely olyan anomáliát vet fel, hogy pártpolitikai alapon kerülnek a pénzek elosztásra. A Regionális Fejlesztési Tanács 1,8 Mrd forintról beszélt. Ha képviselőtársai megnézik a Heti Világgazdaság legújabb számát, láthatják, hogy Debrecen 3,5 Mrd Ft-ot kap stadion építésre úgy, hogy semmi pénzt nem kell hozzátennie, csupán egy területet ad, amit annyira értékel, amennyire akar.

14 Tegyék egymás mellé ezt a két számot, és gondolkodjanak el azon, mennyit ér ma a területfejlesztési struktúra, a központosított újraelosztás. Ha megtalálja a kormány annak a módját, hogy minisztériumokba csoportosítson pénzeket, onnan többnyire, illetve kizárólagosan FIDESZ által vezetett városok számára milliárdokat biztosítson, és még le is írják, hogy nincs idő közbeszerzésre, ezért referencia alapján ítélik oda a pályázatokat és építőipari kivitelezőknek megrendeléseket biztosítanak. Ezt a gyakorlatot felháborítónak tartja, mert nem szolgálja az ország érdekét, ebből csak hátrányuk lenne. Jó érzésű FIDESZ-es képviselőtársait arra kéri, mindent tegyenek meg a maguk eszközével ezen gyakorlat felszámolása érdekében. Tudták, hogy nagyon nehéz helyzetben van Pécs, ha Kaposvárral érdekellentétbe kerül. Többnyire beigazolódni látszott, hogy a Szita Károly által vezetett kaposvári önkormányzat jobban tudja érdekeit érvényesíteni, hiszen ő a FIDESz legerősebb vidéki politikusa. Ez számukra nem meglepő. Meglepő azonban, hogy úgy tűnik, a mohácsi FIDESZ jobban tudja érvényesíteni érdekeit a pécsi FIDESZ-nél. Számára ugyanis nem lehet másként értelmezni, hogy az 1-es körzet országgyűlési képviselője egy FIDESZ-es államtitkár, és az 1-es körzet a város legfontosabb fejlesztési céljaira, az Ipari Park fejlesztésére kisvállalkozók számára létesítendő inkubátor házra megyei szinten előre konszenzuálisan kialakított álláspontot nem tudott végig vinni, 60 M Ft-ot megszerezni. Ezzel szemben Mohács – nem érte be a neki szánt 40 M Ft-tal – fel tudta emelni az összegét 70 M Ftra. Tehát 30 M Ft-tal többet kapott Mohács, 60 M Ft-ot elveszített Pécs. Ezt nem lehet másként értelmezni, minthogy Bánki Erik az ülés előtt összehívta az odadelegált minisztériumi komisszárokat és meghozatta ezt a döntést velük. Tudja, hogy ilyen döntés után a jó érzésű képviselőtársai az ellenzéki sorokból is nehezen tudják megmagyarázni azt, amit nem igen lehet. Megkéri Körömi képviselőtársát, hogy ne próbáljon éket verni Pécs Megyei Jogú város és a környező kistelepülések közé. Hozzászólását ugyanis úgy értelmezte, mintha Pécsnek szégyellnie kellene, hogy vannak fejlesztési projektjei és ezért nem jut a kistelepüléseknek. A nemzetközi területfejlesztési tapasztalatok alapján a pénzt növekedési pólusokra kell tenni, ahol a területfejlesztésben minél hatékonyabban megtérül. Természetesen egy félreeső kistelepülésen ugyan úgy szükség lenne fejlesztési forrásokra, de ezek a fejlesztések csak az adott szűk körben fejtik ki hatásukat. A pécsi repülőtér azonban nem Pécs számára épül, hatása jobban fog érződni Harkány turizmuságban, az ormánság agrárfejlődésében, Baranya megye munkaerő-piaci gondjainak csökkentésében. Ez a fajta megközelítés, amelyet képviselőtársa elmondott, semmiféle szakmaiságot nem tartalmaz. Kéri, ilyen típusú megközelítésekről ne tárgyaljanak. Megjegyzi, Kékes elnök úr az ülés előtt éppen a kistérségek vezetőivel konzultált és együtt alakították ki azt a konszenzuális döntési javaslatot, amelyet a háttérben minden előzmény nélkül a FIDESZ lobby felrúgott. Megjegyzi továbbá, repülőtér pályázat ügyben felesleges volt dr. Mikes Évának Budapestre menni, miután néhány napja már birtokukban van a kiírt pályázat, amelyen már dolgoznak. Érdekes momentumok merülnek fel. Most megtudták, ha nincs Körömi Attila, a város nem nyeri el az ISPA pályázatot. A döntés után néhány hónappal, ha akarja, elhiszi, ha akarja, nem. Tételezzék fel, hogy elhiszi, akkor is baj, hiszen, ha normális döntési mechanizmus lenne, akkor szakmai problémákra

15 szakembereknek, szakmai szervezeteknek kellene válaszolni, nem politikusoknak államtitkárnál lobbyzni. Ezen a gyakorlaton jó lenne változtatni. Dr. Toller László: kikéri minden műszaki szakember és ISPA pályázó nevében, hogy foglalkozásában nagyon távol álló képviselő a szakmai előkészítésben résztvevőnek vallja magát egy ISPA pályázaton. Szeretné, ha ez nem fordulna elő, mert akkor a szakma tudása kérdőjeleződik meg. Szirmai Csaba: végighallgatva a Körömi képviselőtársa által elmondottakat kérdése, hol lehet tanulni azt, hogy egy hóval küszködő államtitkár asszonyról kitalálja, hogy ma tárgyal arról, ami két hét múlva megjelenik, amiből ez az egész nem igaz. Ez erősen beleillik a tények és hazugságok szocialista párti dolgába, amikor is ugye megteremtődnek a tények, és ezek ilyen hazugságokká válnak. Ezt valahol tanítják, mert nagyon jellemző erre az oldalra. Nagy Csaba: az elhangzottakból is látható, hogy elkezdődött a kampány, és Kékes Ferenc képviselő úr megbízásából a Szocialista frakció kampányol azért, hogy az 1. sz. választókerületben a lehető legjobb esélyekkel induljon a választáson. Úgy gondolja, ez egyébként kevés lesz, de a polgárok majd eldöntik a szavazáskor. Időrendi sorrendben próbál válaszolni a kérdésekre, mivel nagyon sok politikai jellegű támadás indult mind Mikes Éva államtitkár asszony tevékenységével, mind Körömi Attila felszólalásával kapcsolatban. Körömi Attila képviselő úr említette, hogy szakmai szempontok miatt ki kellett egészíteni, részben meg kellett változtatni az ISPA pályázat tartalmát. Figyelemmel kísérte az ezzel kapcsolatban folytatott tárgyalásokat, nem egy ilyen egyeztetésen ő maga is részt vett. Valóban így volt, éppen Körömi Attila képviselő úr volt az, aki Manninger államtitkár úrnál elérte, hogy a pályázatot előkészítő szakmai csapat további időt kapjon a pályázati kiíráshoz jobban illeszkedő pályázat benyújtása érdekében. Szintén Körömi Attila képviselő úr volt az első országgyűlési képviselő, aki a parlamentben hivatalos választ kapott arra, hogy az akkor illetékes környezetvédelmi miniszter támogatja az ISPA pályázatot. Ez Körömi Attila napirenden kívüli felszólalása kapcsán adott első írásos válasz volt. Ezek tények, amelyeket nehéz vitatni. Számos felvetésre reagálva elmondja, akkor, amikor az állami költségvetésből a Területfejlesztési Tanácshoz leosztott, megközelítőleg 1,8 Mrd Ft-ból 38 % Baranya megyébe jut, amikor ennek az összegnek a 70 %-a a pécsi fejlesztéseket érinti, Gonda Tibor képviselőtől és Papp Béla alpolgármestertől az előbb elmondottakra nem lehet mást mondani, mint hogy politikai támadás. Nem hinné, hogy a sellyei, a sikondai, a siklósi, a szigetvári fejlesztéseket „politikai mutyizás”-nak lehet minősíteni. Kéri Gonda képviselőtársától, menjen el Sellyére, Sikondára, Siklósra, Szigetvárra, és mondja el ott, a helyi önkormányzati képviselők illetve a polgárok előtt azt, hogy amit ők kaptak, az „politikai mutyizás” volt. Védje meg az álláspontját, és azt is hallgassa meg, amit utána mondanak az emberek.

16 Megemlíti, annak idején, amikor a politikai résztvevők közös álláspontot képviseltek a tekintetben, hogy Pécs városa számára nagyon fontos a pogányi reptér, akkor partneri volt a viszony közöttük. Amikor ki kellett lobbizni azt, hogy elindulhasson az I. ütemű fejlesztés, közel 350 M Ft-os területfejlesztési, állami közpénzzel, akkor megköszönték a segítséget. Mihelyt Kékes Ferenc érdekkörében szereplő Pécsi Ipari Park pályázata egy, vagy kétéves késést szenved – nagyon sajnálja, hogy Kékes Péter urat ebbe az ügybe bele kellett kevernie, de a sajtó is ezt tette, akinek szakmai tevékenysége nem olyan, amit a közgyűlés elé kellene hozni, de mégis ezt kell tenni - Kékes Ferenc ebből a kérdésből politikai választási kérdést csinál. Ezt nem kellene tennie. Példaként hozzák fel, hogy Debrecenben milyen fejlesztések indulnak el stadionépítési ügyben, de akkor a sporteredményekről is be kellene számolni. Debrecen nem kap ki a zárómérkőzésen a Bükkösd nevezetű futballcsapattól, talán Debrecenben a helyi képviselőtestület a sokéves programját nem rúgja fel helyi választási, politikai érdekek mentén, és nem változtatja meg időközben a stadionfejlesztés helyszínét, rövid távú politikai érdekek mentén. Amennyiben hosszú távú városfejlesztési elképzeléseiket szem előtt tartják, akkor e kérdéskörben közösen tudnak együttgondolkodni, de mint látható, már a testületen belül is elkezdődött a választási kampány. Ilyen hangulatban nehéz lesz együtt dolgozni, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez így történjék. Polgármester úr azon megjegyzésére reagálva - hogy dr. Mikes Éva államtitkár asszony, a Fidesz frakció tagja, önkormányzati képviselő miért nincs ma Pécsett – elmondja, ennek két oka volt. Az egyik, hogy Budapesten a nagy hó miatt megbénult a közlekedés, de ez a kisebbik ok. Tegnap este 11 órakor felhívta őket államtitkár asszony és közölte, hogy a mai napon tárgyalása lesz éppen a Széchenyi-program keretén belül. Gonda Tibornak pedig ajánlja, figyeljen oda arra, amit mondanak, mert nem arról beszéltek, hogy a Széchenyi-tervet Mikes Éva államtitkár asszony fogja írni, hanem ő már lobbizik és tárgyal annak érdekében, hogy az önkormányzat következő pályázata ilyen vonatkozásban sikeres legyen. Nem tudja, honnan veszik információikat, melyeket „belekiabálnak a nagyvilágba”, de biztos abban, hogy többnyire képzeletük szüleménye ez az érvelési rendszer, és hogy összefügg a választási kampánnyal. Kéri, tényekről, programokról beszéljenek, valamint arról, miként tudják a város fejlődését elősegíteni. A politikai kampányt pedig hagyják a kampánygyűlésekre és a kampány időszakára! Dr. Toller László: erre szerette volna ő is felhívni képviselő úr figyelmét. Dr. Mikes Éva államtitkár asszony üzente, hogy a nagy hó miatt nem tud Pécsre érkezni. Miért kell megkérdőjelezni az ő szavát? Kéri, legalább saját frakciója ne rontsa államtitkár asszony hitelét. Másik megjegyzése, nem érdekli, ki intézte az ISPA pályázatot, vagy nem. Tudja azt, hogy a kereskedők kiváló pályázatokat írnak, a jogászok alkalmanként kiváló műszakiak tudnak lenni, hogy egy másik kereskedő nem kereskedik, hanem üzletel, stb. Ezzel semmi gondja nincs. Egy dolgot

17 szeretne tudni. Ez a város és a közgyűlés pályázott az ISPÁ-ra, nem egyes képviselők, nem az államtitkárok és nem a FIDESZ frakció. Ez a város és a közgyűlés fogadta el a programot és hagyta jóvá. Nem a képviselő úr, nem az államtitkár asszony, nem a miniszter úr. Az másik dolog, hogy a pályázat előkészítésében mindenkinek megvolt a fontos szerepe. Az önkormányzat apparátusa nevében azonban kikéri magának azt, hogy egy műszakilag kiválóan előkészített ISPA pályázatról az a vélemény jusson el a közvéleményhez, hogy valamiféle gyenge minőségű, silány pályázatot adtak be. Amikor a város benyújtotta az első pályázatot – a Mecsekérc Rt. nyújtotta be, amely nem minősült ISPÁ-ra alkalmasnak, nem pedig a műszaki tartalmában, vagy pályázati leírásában nem volt jó. Az ISPA pályázattal kapcsolatban megemlíti, már annak is örülnek, hogy a Mecsek-nyugat közművesítésének rendezése megtörténik. Erre ígéretet tettek. Amennyiben a Fidesz frakció - Nagy Csaba, dr. Füredi Péter, Körömi Attila, Papp Gábor – javaslatait 1999. elején megfogadják, akkor most kidobtak volna az ablakon 2,7 Mrd Ft-ot, Így 600 M Ft-jába kerül a városnak az egész. Kéri a képviselőket, olvassák vissza az akkori jegyzőkönyveket, nézzék végig az akkor tett hozzászólásaikat, és ezután vitatkozzanak arról, kinek mi a szerepe. Örül annak, hogy van ISPA pályázat. Reméli, hogy a miniszter úr aláírja a támogatási szerződést és a megállapodást, így 2003ban a kivitelezési munkálatok elkezdődhetnek Pécsett. Hozzá tartozik, hogy a mindenkori Kincstári Vagyonigazgatóság lesz a finanszírozás teljes lebonyolítója, a pályázatok kiírója, stb. Itt az önkormányzatnak a forrásbiztosítás, a megállapodások megírása a feladata. Ez lesz végül is a kormány gyakorlatában az első olyan, ahol kötelező lesz a pályázat, mert amennyiben külföldről is kapnak pénzt, kötelező lesz a közbeszerzés kiírása. Ezt örömmel fogadja, mert tisztán látható viszonyok lesznek, és 2005-ig a város csatornázottsága megközelíti a 100 %-ot. Ezzel együtt minden miniszternek köszönetet mond, aki tett ennek érdekében. Az első írásos kérdést a parlamentben – utána lehet nézni a parlamenti meghívókból és jegyzőkönyvekből, később napirendről levételre került – Pepó Pál miniszterhez ő tette fel ISPA ügyben. Nem hiszi, hogy ebben különösebb időrendi vita lehetne, de a tárgyszerűséghez tartozik. Papp Gábor élvezettel hallgatta az elmúlt percekben elhangzott vitát, mivel a kampányokat mindig kedvelte. Van hangulata, de azért érződik, hogy itt tét is van. Utóbbi időben azonban a „visítás” hangulatát érzi a Szocialista frakció felszólalásaiban, nem teljesen érti, miért. Belátja, ez után a területfejlesztési tanácsi ülés után feladatuk nem volt könnyű, hiszen egy ilyen szituációban, amikor a régión belül a megye kapja arányaiban a legtöbb forrást, azon belül Pécs is óriási lehetőségekhez jut. Gondol itt elsősorban a Pogányi repülőtérre, melynek fontossága e régió számára mindenki előtt ismert. A döntések meghozatala után - amikor döntési szinten a megye abszolút kedvezményezett volt - elég nehéz a Szocialista frakció helyzete, hogy egyéni képviselőjelöltjét dr. Kékes Ferencet, aki egyébként a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, kellőképpen megvédje, és mégis egyfajta támadást tudjon indítani. Ehhez kapcsolódik Gonda Tibor képviselőtársának hozzászólása is, aki nagyon jól megoldotta feladatát. Ilyenkor kissé bánja,

18 hogy az elmúlt időszakban nem lehetett néhány szervezetnek a tagja, mert ezektől a múltban sokat tanult volna. Nevetségesnek tűnik számára, hogy Gonda képviselőtársa kiemel egy 50 milliós tételt - ami valóban nagyon fontos az Ipari Park fejlesztése tekintetében -, és azzal támadja dr. Mikes Éva képviselő asszonyt, hogy érdekérvényesítő képessége nem működik ebben a választókörzetben, mert hogy lám, még ezt sem tudja elintézni, miközben éppen az ő választókörzetébe került be az a repülőtér, ami 3 év alatt 1 Mrd Ft-ot kap fejlesztés céljára a Regionális Fejlesztési Tanácstól, és jelenleg éppen azon dolgozik, hogy a Széchenyi-terv keretén belül minél több támogatási lehetőséget tudjanak nyújtani. Nem beszélve azokról a projektekről, amelyeket képviselő asszonynak köszönhetnek a Nádortól, akár az ISPÁ-n át. Érti, hogy az 50 M Ft nagyon súlyos tétel az Ipari Park szempontjából, azonban furcsának tartja ezzel megtámadni képviselő asszonyt. Azt a megközelítést is furcsállja, hogy még egy évvel ezelőtt is azt hallották, hogy a Fideszes országgyűlési képviselőknek nincs érdekérvényesítő képessége, nem tesznek semmit azért, hogy a régióba pénzt hozzanak. Majd, amikor az eredmények jönnek, és fejlesztések indulnak állami pénzeken, sőt még a városban is kizárólag olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyekhez kormányzati, állami pénzek kapcsolódnak, a többi elhalasztásra került, mondják erre, hogy „folyamatban van, de még nem kezdődött el”. Majd amikor itt vannak az eredmények, akkor ebből hirtelen „politikai mutyizás” lett. Érdekes ez a fordulat is. Nem is beszélve polgármester úrról, aki úgy gondolja magáról, hogy mindig mindent tud, mindig mindent pontosan fogalmaz meg, de a Mecsek-nyugat csatornázási problémáit ilyen aspektusban behozni a közgyűlés elé, hogy megígérték, hogy megvalósítják, és azért lett akkor leállítva ez a fejlesztés, és lám, most itt van, ez egyszerűen nonszensz. Amikor annak idején a döntést az MSZP frakció és a társkoalícióban lévő frakciók meghozták, még híre-hamva sem volt ilyen lehetőségnek. Ez tehát egy kvázi mentőöv - ez igaz - ilyen értelemben. Egyszerűen egy olyan lehetőség esett a város ölébe, amely nagyon fontos, és amit valóban nem lehet kihagyni. Amikor ez a döntés megszületett, a városnak még fogalma sem volt erről a lehetőségről. Kár erről ezért ilyen szinten vitát nyitni. Visszatérve a Területfejlesztési Tanácsra, nyilván senki nem örül annak, ha a városból, vagy a megyéből elkerül egy hivatali apparátus. De azért nem kell úgy tenni, mintha ez a háttérszerkezet fontosabb lenne, mint maga a döntés, amely a városra nézve kedvező volt, és mind a régiót, mind Pécs városát, mind a megyét pozitívan érinti. Mindenképpen a legfontosabb tényező, hogy a repülőtér-fejlesztés megindulhat. A háttérben nyilván fontos tényező az is, hogy hova kerül egy hivatali szervezet, de úgy gondolja, maga a döntés sokkal fontosabb ennél. Dr. Toller László: reagál az elhangzottakra, miszerint nem mindent tud jobban, vagy pontosabban, mint mások, de amit mond, abban biztos, nem úgy, mint egyesek. Pl. azt is, hogy 1996. óta működnek a strukturális alapok, ezt Pécs M. J. Város észre sem vette. Brüsszelből már akkor is lehetett volna pályázni. Ők ezt észrevették.

19 Papp Béla: a Területfejlesztési Tanács ülésével két problémája volt. Az egyiket nem mondhatja el, mert zárt ülésen történt. Mindössze annyit kíván elmondani, hogy polgármester úr megjegyzései egy óvodás közlései ahhoz képest, amit kaposvári kollégája megtett a minisztériumi képviselőkkel szemben, a hangnemről nem is beszélve. Emlékezteti a Fidesz-frakciót arra, hogy annak idején nagyon szeretett elvek mentén működni. Egy ponton nagyon megsérült a Területfejlesztési Tanácsban az elv. Arra nem is kíván kitérni, hogy ez vajon területfejlesztés-e, vagy sem – szerinte nem – amikor egy egész régió 1,8 Mrd Ft fölött osztozkodik akkor, amikor más régiókba 10-50 milliárdok mennek állami beruházások, útfejlesztések kapcsán. Össze kell hasonlítani a kettő gazdasági hatását. Ezek után még a nyugat- és közép-magyarországi régiót leszámítva Dél-Dunántúl kapja a legkevesebb pénzt - valami ostoba képlet alapján -, ez nem területfejlesztés, hanem egy új gyakorlat, ami talán egyszer területfejlesztéshez vezethet. Ez tanulópénz még akkor is, ha ebben az önkormányzatnak fontos projektjei is vannak. Úgy érzi, ha egy megállapodásos döntéssorozatból a megállapodás első, második és harmadik lépcsője működik, akkor a negyediket nem szabad felrúgni. Amennyiben az az alku tárgya, vagy eredménye, hogy egy megye tesz javaslatot a neki jutó kontingensre, akkor ezt a megyében a formális szervek, vagy személyek tehessék meg. Az erre illetékes személyek megtették javaslatukat. A probléma abból adódott, hogy valakinek a vezényletével a folyosón másképp döntöttek. Ami a 38, a 30 és a 29 %-ot illeti, „tiszta viszonyok” között kaphattak volna kevesebbet is, hiszen elvileg ha ez a régió igazi régió lenne – mint ahogy még nem az -, akkor az említett pénzt akár egy projektre, valahol Balatonszabadi környékén is el lehetett volna költeni, ha a projekt olyan lenne, hogy a régióra kisugárzással lenne. Ami ma a megyei Területfejlesztési Tanácsban folyik, az nem terület-, hanem településfejlesztés. Amennyiben sokan azt szeretnék, hogy ez a régióban is így működjön, akkor el lehet aprózni a pénzeket, ami senkit nem fog boldogítani. A gondja mindössze az, hogy ebben az egy pontban – igaz, hogy csak 50 vagy 60 millió forintot érintett, de – a valamennyire formalizált döntési szereplők kezéből kivették a döntést, és mások hozták meg. Ehhez pedig nem feltétlenül szükséges „asszisztálni”. Mindenki a rendelkezésére álló eszközökkel mond véleményt és tiltakozik. A zárt ülésen hiába adtak volna hangot tiltakozásuknak, semmi eredményre nem vezetett volna. A történtek ismertek. Kéri, ítéljék meg, és a maga részéről azt szokta tenni, ha valamit sikerül elintéznie, mérsékelten dicsekszik, ha valami nem jó, akkor legalább hallgat, és nem próbálja a vereséget fél győzelemként, vagy elfogadható eredményként feltüntetni, és magyarázni olyannal, ami tényleg megvan. Valóban, megvan a 38 %, de azt is hozzá kell tenni, hogy a megye részarányát tekintve sokkal több jó pályázatot adott be, mint pl. Tolna, vagy Sajnálja a történteket, mert egy biztató folyamatot borított fel a Regionális Somogy. Fejlesztési Tanács által meghozott egy bizonyos döntés. Körömi Attila: Szirmai Csaba által feltett kérdésre válaszolva elmondja, fontosnak érez egy dolgot helyére tenni. Előtte pedig az alpolgármester legutóbbi megjegyzéséhez annyit tenne hozzá, valószínű az a megközelítésbeli döntő különbség közöttük, hogy a kormányzó koalíció

20 mindig az információk azon vékony szeletével próbál operálni, amely politikai érdekeiket éppen szolgálja. Soha nem terítik ki az információk legalább megközelített teljességét ahhoz, hogy egy adott ügyet meg lehessen ítélni. Példaként említi – ez egy kiragadott példa, és nem tesz úgy, mint ha az információk teljes egészét mondaná el – a Pécsi Ipari Park ügyét. Kifogásolják, hogy a Pécsi Ipari Park kérdéskörében Kékes Ferenc megyei közgyűlési elnök úr előterjesztésére az öccse által vezetett cég nem kapta meg a támogatást. Nem szabad elfelejteni, hogy az alpolgármester úr tehet úgy, mintha abban a helyzetben lenne, hogy akár egy nagy beruházást is lehetne támogatni ebből a pénzből. Ne csapják be a választókat, ne tegyenek úgy, mintha a helyi politikai kultúra ma Magyarországon olyan szinten állna, hogy abból nem lenne óriási kiabálás. Ma nem a dél-dunántúli régió, de sajnos egyetlen egy régió sem lenne képes – de miért is lenne az, hiszen ez a folyamat nemrég indult el, ezt a folyamatot Nyugat-Európában az ottani közösségek hosszú évtizedek alatt tudták végigvinni, hogy kialakult egyfajta régió-tudat – ilyen döntést, egyetlen regionális területfejlesztési tanácsban sem meghozni. Ezért ezt az érvet kéri, ne használják. Visszatérve az Ipari Parkra, a polgári kormány 200 M Ft-tal támogatta az ELCOTEQ vállalkozást, amely egyébként szintén az alpolgármester úr hatókörébe tartozik, pozitív értelemben értve. Ő az idetelepült finn cégek összekötője a város vezetésén belül. Ez szerinte nagyon fontos és tiszteletre méltó munka, hiszen nagy a jelentősége annak, hogy egy ilyen nagyvállalat itt legyen a városban, amíg a magyar kis- és közepes vállalkozások nem erősödnek meg, addig próbáljon minél több embernek munkát adni. Ez a cég tehát egy vagy két éve 200 M Ft közvetlen támogatást kapott a kormánytól fejlesztésre, hogy ne kelljen embereket leépítenie. Ezt illik elmondani akkor, amikor azt használják érvként, hogy éppen múlt héten pénteken – amikor a pécsi repülőtér-fejlesztésről döntött a Regionális Területfejlesztési Tanács – akkor éppen a Pécsi Ipari Park miért nem kapott meg 60 M Ft-ot, ami nagyon fontos összeg, csak hozzá kell tenni, hogy a kormány 200 millió Ft-tal támogatta 1-2 éve az ELCOTEQ-et. Ez olyan tény, amivel vitatkozni meglehetősen nehéz. Emlékezteti Gonda Tibort, és a többi szocialista képviselőt, milyen heves támadásnak illő felszólításokat intéztek irányukba, mind a pécsi képviselők irányába. A hangnem kvázi az volt, hogy a ciklus elején megkapták a feladatot, mit kell elintézniük. Ezt mondták az ügyek fölé emelkedve nekik, akik az ügyek mélyén vannak. A megközelítéssel is alapvető gondjai vannak, de aki politikusnak adja fejét, annak el kell fogadni néha, hogy a politikai élet egyes szereplői szeretik kívülről, meg fölülről nézni az ügyeket, mint akik a megtestesült szakértelem és hozzáértés, és adják a feladatot azoknak, akiket egyébként nem kedvelnek, de a munkát rendesen ki tudják szabni és adni. Ők nem azért lobbiztak, dolgoztak, nem azért próbáltak meg támogatásokat szerezni fontos pécsi fejlesztések mögé, mert ezt a városvezető koalíció számukra feladatul szabta, anélkül is ezt tették volna, mert egy parlamenti képviselőnek ez az első számú feladata. Ha egy ügy révbe ér – pl. az ISPA, vagy a repülőtér ügye -, akkor engedjék meg számukra, hogy legalább megköszönhessék, hogy részt tudtak venni egy olyan folyamatban, amely a képviselő részéről egy munkának legalábbis részeredménye. Az itt ülők közül sokan különböző cégeknél dolgoznak. Nem

21 venné el tőlük azt az örömöt, lehetőséget, azt a fajta érzést, hogy amikor egy munkát részben, vagy egészben elvégeznek, akkor arról számot adjanak és elmondhassák – akár visszamenőleg is -, hol voltak ebben a folyamatban gondok, és kik segítették a munkájukat. Ő most ezt tette, fenntartja magának ezt a jogot és kéri, ne is vegyék el tőlük még retorikai szinten sem, ez nem áll jól. A városvezető koalíció kiadta, mit kell elvégeznie a pécsi Fideszes képviselőknek. Ez nagyon rossz megközelítés. Emlékeztet a repülőtér érdekében néhány hónappal ezelőtt folytatott hangos kampányra. Majd a kép egyszer csak elcsitult. Megvan a hatósági engedély, a város rossz pályázata kijavítva, megnyeri a pénzt a fejlesztésre, és a repülőtér ügye egyszerre már nem is olyan fontos sem Gonda képviselő úrnak, sem jó néhány embernek. Azért nem, mert végig abban bíztak, hogy a fontosnak tartott programok talán majd nem érnek révbe, és akkor el lehet mondani, hogy a képviselők milyen rosszul dolgoztak. Ezúton jelenti Gonda képviselő úrnak, az ISPA ügy révbe ért, ugyanígy a repülőtér-fejlesztés is. Ez részeredmény, nem végeredmény, mert a munkát folytatni kell. Kéri, továbbra is álljanak a legfontosabb pécsi fejlesztések – az ISPA és a pécsi repülőtér fejlesztése – mögé, és ne tegyenek úgy, mint ha ez már nem is lenne fontos a városnak és a városvezető koalíciónak. Lehet, hogy a politikai érdekek most azt kívánják, hogy Gonda képviselőtársa fontosabbnak értékelje Kékes Ferenc előterjesztését a Területfejlesztési Tanácsban, de a lelke mélyén pontosan tudja, hogy Pécs városa számára sokkal fontosabb ügy a repülőtérfejlesztés, mint az Ipari Park fejlesztésének péntekről a jövő év közepére átcsúszott kérdése. Részéről ezt a vitát befejezte. Az általa elmondottakkal reméli, sikerült érzékeltetni mind a képviselőkkel, mind a választópolgárokkal is, ha egy képviselő nekiáll a munkának, mik az attitűdjei, mit gondol arról a feladatról, s a munka befejeztével mit gondol arról, hogy miként kell a város elé tálalni úgy, hogy tovább kell benne folytatni a munkáját neki és képviselőtársainak egyaránt. Megjegyzi, nagyon sajnálja, hogy az államtitkár asszony mindössze annyi információt tartott fontosnak elmondani polgármester úrnak, hogy esik a hó, ami talán nem a képviselő asszonyt minősíti. Mégis csak nagyon fontos, hogy Budapesten azonnal induljanak megbeszélések annak érdekében, amennyiben a város benyújtja pályázatát a Pécs-Pogányi repülőtér ügyben, akkor az minél előbb révbe érjen. Reméli, azt alpolgármester úr sem vonja kétségbe – hiszen többször járt a képviselő asszony irodájában, a Miniszterelnöki Hivatalban - és pontosan láthatta, milyen előkészítő munka folyik. Számtalanszor felhívta telefonon, és akárhányszor segítséget kért, akár ISPA, akár repülőtér ügyben, alpolgármester úr is elismeri és tudja, hogy a képviselő asszony másnap, két-három nap, egy hét múlva válaszolt, és segített a kérdésekben. Most is éppen ezt teszi. Dr. Toller László: felhívja Körömi képviselőtársa figyelmét, nehogy abba a hibába essen, hogy lobbizás címén a befolyással való üzérkedés tényállását valósítsa meg. Az előbb általa elmondottak büntetőjogi kérdésnek minősülnek, ezért kéri, legyen óvatosabb, hátha feljelentés érkezik. Szirmai Csaba: hiányolja, hogy Körömi képviselő úrtól nem kapott választ. Igaz, hogy szerinte ők az információnak csak egy szeletét vizsgálják, a

22 Fidesz frakció pedig az egésszel rendelkezik, de a maga részéről ezt másként éli meg. Körömi úr ugyanis egy hazugságot óhajtott információvá nemesíteni, ami nem jött be. Kérdése arra irányult, hogy ezeket a fals dolgokat hogy lehet információvá nemesíteni, ezt hol lehet tanulni, címet, helyet, időpontot kér. Weller János: nem kíván senki számára „tenziumot” előírni, más érdemeivel se szeretne villogni. Olyan alapelvre hívja fel a figyelmet, amit nem ők találtak ki, nem miattuk, nem értük, hanem egy működési rendszer és annak érdekében, hogy mindenki, aki az Európai Unió tagja, területfejlesztést végez, és mindenki, aki PHARE tagország, és területfejlesztési forrásokhoz jut – akár a PHARE-on keresztül, akár más formában – ezeket az elveket betartsa, alkalmazza. Ezek a következők: Az első a szubszidiaritás elve, amelyről most nem kíván részletesen szólni. Magyarországon bevezették, oda kell vinni a döntés helyét, ahol a gondok jelentkeznek. Sajnos ezt megtették, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, és a megyei területfejlesztési tanácsok is kaptak ilyen lehetőséget. A következő és legfontosabb alapelv – ami a pályázati kiírásokban mindig szerepel – maga a partnerség. Körül lehet nézni itt, a vitában is miről szól a partnerség. Cinikusként azt mondhatná, az a félmondat is jellemzi, a legfontosabb információ a közlésben, hogy „esik a hó”. Sajnos sok esetben ilyen formában partnerei egymásnak, más szervezeteknek, de más megyei szervezeteknek is. Ma inkább ez hiányzik, mintsem működne. Emlékeztet, 8 évvel ezelőtt, még az Antall-, vagy a Boros-kormány idején, Dél-Dunántúl négy megyéjének országgyűlési képviselői létrehoztak egy Regionális Fejlesztési Alapítványt. Annak idején még nem létezett területfejlesztési törvény – volt ugyan néhány változata, de nem került a parlament elé elfogadásra. Akkor pártállástól függetlenül mind a négy megye vezetői, országgyűlési képviselői, kamarái részt vettek ebben, melynek eredményeként létrejött egy olyan szervezet, alapítvány - elsősorban a megyék és a kormány által biztosított pénzekkel -, ami megalapozta DélDunántúl valamennyi későbbi munkáját. Elkészült a „Dél-Dunántúl helyzete az európai régiók sorában” c. kötet, és megfogalmazódtak azon koncepciók, amelyek később, a Regionális Fejlesztési Tanács megalapítását követően a programkészítés alapjául szolgáltak. A kuratórium elnöke Kádár Béla, a nemzetközi kapcsolatok minisztere volt. Tagjai az MDF akkori országgyűlési képviselője, és a pécsi testület tagja, Papp András MDF-es képviselő volt többek között, akik munkájára Dél-Dunántúl méltán büszke lehet. A ’96-os törvény megjelenésével lehetővé vált a regionális fejlesztési tanácsok létrehozása. Ugyanez a négy megye – akkor még Zala megyével kiegészülve – megalkotta legfontosabb dokumentumait, programját, ami valamennyi megye, szervezet által, konszenzussal elfogadásra került. Erre írtak ki egy PHARE ’96-os, majd egy PHARE ’97-es pályázatot, jelentős PHARE támogatással, ahol ezek és további elvek is érvényesültek. Visszatérve az elvekre, maga a partnerség nagyon fontos, de a pályázat térségi hatása is, az, hogy mennyiben regionális hatású egy pályázat.

23 A negyedik nagyon komoly elv pedig maga az addicionalitás, ami arról szól, hogy ezeket a forrásokat akár az Unió, akár a kormány helyi programokhoz adja, helyi források kiegészítéseként. Maga a pályázati kiírás mind a PHARE pályázatok esetében, mind a mostani, „tükörrégiós” pályázat esetében is ezeket az elveket alkalmazta. Már a kiírásban egyértelműen szerepelt, hogy melyik elv érvényesítéséért mennyi pontot lehet kapni, és miként történik majd ezeknek a sorolása. A pontozást ezek alapján egy szakértői team végezte, mely alapján a pályázatokat sorba lehetett állítani. Ez már a PHARE pályázatok esetében is így történt. 1999. december előtt minden esetben a szakértői pontozás alapján sorolt formában döntött a tanács. Akik tehát több pontot kaptak, azok részesültek a támogatásban, akik pedig gyenge pályázatot nyújtottak be, mert nem felelt meg a különböző partnerségi, illetve térségi hatásra vonatkozó alapelveknek, kevesebb pontot kaptak, és nem részesültek ’99. óta sajnos ez a rendszer megfordult, lobbizásról, térségi dolgokról támogatásban. beszélnek. Sajnos kénytelen kimondani, hogy Kaposváron „demokratikusan” eldöntik, a baranyai képviselők pedig „demokratikusan” megszavazzák – nyilvános ülés lévén név szerint lehetne sorolni a ’99-es döntéseket – a régió székhelyéül Kaposvárt, a tanács örökös elnökéül a tolna megyei elnököt, ami az akkori sajtóban is megjelent. Ez megváltoztatta a partnerséget, ami azóta sajnos nem működik. Sokan dicsérték a megye érdekérvényesítő képességét, hogy 38 %-át még így is sikerült megszerezni ennek a jelentős, de igazán nem komoly pénznek. Felhívja a figyelmet egy, a Kásád kiadványában megjelent könyvre, mely szerint 2000. január 1-jén 975 ezer ember élt a dél-dunántúli régióban. Ebből 401 ezer Baranyában, 330 ezer Somogyban, Tolna megyében 244 ezer. A 401-et a 975-tel elosztva mindig 40 % fölötti részarány jön ki. ezért örülhetnek, hogy 38 %-ot kaptak, amikor a népesség 42 %-a Baranya megyében él. Dr. Tóbiás János: úgy gondolja, magukat a tényeket tekintve Pécs és Baranya megye óriási juttatásokat kapott. Nem emlékszik, mikor jutottak volna ilyen jelentős pénzekhez, ami mindannyiuk számára örömöt kell, hogy jelentsen, tekintet nélkül, hogy az Szigetvárra, Siklósra, vagy Pécsre kerül, hiszen szűkebb hazájukba Baranyába, Pécsre kerül. Nagyon fontos az infrastruktúra, megfelelő utak hiányában döntő jelentőségű a Pogányi reptér. Méterekben mérhető, hogy egy autópálya-építés annak a területnek a fejlődésére milyen hatással van. Az erre fordítandó összegek nélkülözhetetlenek. Most elindultak azon az úton, melyen lehetséges az előrehaladás. Pécs-kelet nagyon sokat fog kapni. A csatornázás Hird, Mecsekszabolcs, Pécsbányatelep számára már nagyon aktuális volt, a szükséges összeget most sikerült biztosítani. Bízik abban, hogy néhány év alatt e munka végére érnek. Kékes Ferenc képviselőtársa zömében Pécs-keletért harcolt – amikor harcolt – mert ott van az Ipari Park. Tény, hogy Pécs-kelet számára sajnálatos veszteség, hogy az Ipari Park nem jutott hozzá a 60 millió Ft-hoz, bár inkább úgy fogalmazna, ez nem is veszteség, hanem késedelem. Meggyőződése, hogy Fideszes képviselőtársai nem hagyják abba azt a harcot, ami ezért a területért elindult és itt közösen kellene haladniuk. Mikes Éva államtitkár asszony pécsi érdekekért tárgyal Budapesten. Kéri, felejtsék el végre a

24 kampányt. Tudni kell, hogy a most zajló, esetleg netán egy kicsit itt is zajló módszerekkel senki nem lesz politikai siker kovácsa. Ha elfelejtenék a kampányt, talán hathatósabban tudnának Pécs-Baranyáért küzdeni. Szerényen mondják el, ki mit tett. Ennek a harcnak vannak hősei, akiknek jó, ha tudják a nevét, de nem kell állandóan hivalkodni velük. Buzdítsák ezeket az embereket további munkára, és ha ez sikerül, ők nagyobb eredményt felmutatva Pécsért, Baranyáért fognak sikereket elérni, ami mindannyiuk érdeke. Staub Ernő: a közgyűlést rendszeresen figyelemmel kísérő TV-néző, amennyiben később kapcsolódott be a közvetítésbe, lehet, hogy azt gondolja, napirend előtti hozzászólásokat hall, pedig ezt a városvezető koalíció eltörölte, amit annak idején sérelmeztek. Az SZDSZ városi elnöke a sajtó hasábjain üzente meg, hogy mindent megtesznek a visszaállításáért. Ezek a szándékok azonban a jelenlévő SZDSZ frakciót illetően elég hamar lelohadtak. Kérdés, nem diszkriminál-e a Szervezeti és Működési Szabályzat, ugyanis a tisztségviselői beszámoló de facto napirend előtti hozzászólásnak minősül, ami a tisztségviselőknek jár, a képviselőknek pedig nem. Többször szóvá tette azt is, hogy írásban kapják meg a beszámolót. Most pl. Kerényi alpolgármestertől kaptak, igaz, nem kötelező írásban beterjeszteni. Mindebből az következik, hogy a beszámolót, de facto napirend előtti hozzászólást a tisztségviselők politikai hozzászólásra használják, nem először. A konkrét ügy nagyon erős politikai felhangot kapott azzal, hogy Kékes Ferenc és Papp Béla tiltakozásuk jeléül otthagyták aTerületfejlesztési Tanács ülését. Ez nyilvánvalóan a politikai marketing része is. Ezek után elhangzott egy egyoldalú politikai beszámoló. Nem állítja, hogy az igazság nem az egyik oldal mellett van teljes egészében, tehát hogy nem történtek olyan lépések, és többlépcsős, előzetes megegyezés után változott a dolog – bár ilyesmi bármikor előfordulhat mindenféle szavazásos testületben, nem csak a politikaiban -, de valóban elsikkadni látszott, hogy miközben az Ipari Park 60 millió Ft-tól elesett, a közben a Pécs-Pogányi repülőtér több mint 300 milliót kapott. Ezután természetes, hogy a vitát részletességbe menően kell lefolytatni, és rá kell világítani arra, hogy ami valóban eddig fontos volt, az most kevésbé tűnik annak, és most az a fontos, ami nem kapott támogatást. Ez alapvetően nem is baj, mert az előrehaladás érdekében mindig harcolni kell, de a teljes képhez hozzá tartozott, hogy a Fidesz-frakció reagáljon, és ily módon tegye teljessé a tájékoztatást az ügyben. Horváth Zoltán: Staub Ernő képviselő úr megjegyzésére reagálva elmondja, az SZDSZ frakció két módosító javaslatot is benyújtott az SZMSZ módosítására, amit a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság már tárgyalt, vagy tárgyalni fog, és várhatóan a közgyűlés is. Nem álltak el tehát szándékuktól, kíváncsian várja, mikor kerül napirendre. Dr. Toller László: megfontolná a javaslatot azért, mert kiderült, hogy a napirend előtti hozzászólást a tisztségviselői beszámolók kiválóan pótolják, mivel alkalmasak arra, hogy tárgyszerű ügyek mentén folyjon a vita, és ne légből kapott feltételezésekből történjék mindenfajta hozzászólás. A mai nap

25 ékes bizonyítéka annak, hogy az SZMSZ keretei között is van lehetőség a demokrácia gyakorlására. Gonda Tibor: az, hogy ki beszél a tényekről, a hozzászólásokból kiderült. Az ellenzék legnagyobb érve a vita kapcsán az volt, hogy kampány kezdődött meg. Felvetéseikre nem kaptak érdemi reagálást. Ez baj, mint területfejlesztési szakközgazdászként szakmai alapon próbált hozzászólni. Ha a tényeket hiányolják, akkor szeretné összefoglalni a pénteki nap eseményeiből azokat. Tényként nyugtázza azt, hogy Kovács Katalint - aki Magyarországon rendkívül elismert, és Brüsszelben is több döntéshozó fórumban kiváló szakemberként, személyesen ismerik - leváltották. Tény az is, hogy a helyi Fidesz prominens vezetői meg szerették volna menteni, ugyanis jó szakembernek tartották. Elöljáróban hallotta, mindent megtesznek azért, hogy ez ne történjen meg. Persze cáfolhatják ezt a tényt, hogy nem így álltak a kérdéshez, de tény, hogy nem tudták megmenteni, mert egy más akarat, Kaposvár és Szita úr akarata győzött. Tény az is, hogy a Fidesz kaposvári irodavezetőjének a férje lett a területfejlesztési ügynökség, Kht. vezetője, valamint az is, hogy egy kiemelkedő szakember helyett egy – udvariasan fogalmazva – „középszerű” került erre a vezető posztra. Tény továbbá az is, hogy az Ipari Park pályázatát a szakértő zsűri a régió valamennyi pályázata közül a legmagasabb pontszámra ítélte. Az utóbbi időben úgy tűnik – és a maga részéről ezt kifogásolta -, hogy ezek a szakmai érvek „bolsevista trükkök”, és nem kerülnek a döntéshozók mérlegelési látókörébe, ettől bátran el szoktak vonatkoztatni. Nem azt fájlalja, hogy Sellye, Szigetvár és Mohács kapott támogatást, hiszen Mohács amúgy is kapott volna 40 milliót, amivel meg tudta volna kezdeni a munkát, hanem azt, hogy az Ipari Park projektje - amellyel a kis- és középvállalkozók számára inkubátorházat kívánnak megvalósítani, maximálisan illeszkedve a kormány gazdaságpolitikájába, és egyetlen kézzel fogható gazdaságfejlesztési törekvése a városi önkormányzatnak - nem kapott támogatást. Reméli, ezt a hibát ki lehet javítani, és a következő elosztásban jövőre pótolni. Mindezt lehet kampányfogásnak beállítani, de úgy gondolja, az általa elmondottak beszédes tények. Két szubjektív megjegyzése is lenne – bár nem szívesen vállalkozik erre, mert mindig vitát gerjeszt vele -, szomorúnak tartja, hogy Papp Gábor, aki urbanisztikai szakember, és a területfejlesztés alapjaival legalább olyan szinten tisztában van, mint ő maga, nem tartja problémának azt, ha adott esetben hivatalok, irodák elkerülnek Pécs városából. Helyi képviselőként sem tartja ezt problémának. Mikor lesz ez probléma? Ebben a ciklusban minden új regionális szerv – ami azóta alakult, amióta Fidesz kormány van központja csak Kaposvár és Szekszárd lehetett, Pécsre nem jött egy sem. Ez nem politikai szempontból baj, hanem azért, mert pécsi szakemberek járnak némelyikbe dolgozni, mert nem ott van az iroda, ahol a szakmai kompetencia. Ezáltal a régió hatékonysága válik rosszabbá. Nem véletlen, hogy az ország többi régióihoz képest leszakadásuk fölerősödött, számos gazdasági paraméter vonatkozásában az utolsó helyen állnak. Különböző objektív gazdasági folyamatok mellett is az ilyen hibás döntési mechanizmusok ide vezetnek. Némi cinizmust érzett abban, amikor azt

26 mondta, hogy az ilyen típusú hozzászólás egy „sikítás”. Igen az, egy segélykérés, és egy partneri együttműködés felajánlása. Mindannyiukról van szó, nem pedig arról, hogy adott esetben némely politikus a mellére kitűzheti a ciklus végén, hogy mit ért ennek a régiónak. Arról van szó, hogy ez a régió leszakad, és ezért valamit tenni kéne. Körömi Attila nagyon megbántotta, róla és frakciótársairól feltételezve, hogy annak örülnének, ha nem érne révbe egy-egy program. Miatta átvághatja a repülőtér szalagját Mikes Évával. Örömmel érzékeli, hogy fél, vagy talán egy éve a Fidesz-frakció beszállt ebbe a programba. Érezte, hogy ez egy sikerstory lehet, és a többéves előkészítő munkájuk után odaálltak először azzal, hogy nem gátolták, utána pedig segítik is, ezt érzi. Köszöni nekik, büszke rájuk, és a repülőtér felavatásánál nem fog ott „tülekedni”, csak avassa föl valaki, mert a város és a régió számára ez a fontos. Ugyanúgy örül az ISPA pályázat sikerének is. Ezek a tények vitathatatlanok, és ebben a Fideszes képviselők szerepvállalása elismerést érdemel. Összességében azonban úgy ítélik meg, hogy az összkép, az összteljesítmény mélyen alulmúlta a közvélemény elvárását. Nagy Csaba: tényekről kellene ismételten beszélniük. Néhány számot idéz ezzel kapcsolatban. Az említett területfejlesztési tanácsi ülésen Baranya megye 690 M Ft-ot, Somogy 590 M Ft-ot, Tolna pedig 550 M Ft-ot kapott. Azt nem tudja, lehet-e ezt politikai kompromisszumnak nevezni, vagy sem, de ismeretes, hogy ezekben a testületekben politikusok ülnek. Hova-tovább már közhely, hogy a politika a kompromisszumok művészete. A Pogányi repülőtér 386 M Ft-ot kapott, a sellyei és sikondai fürdőfejlesztés közel 40-40 M Ft-ot, a Pécsi Tudományegyetem projektjei 140 M Ft-ot. Jelentős támogatást kaptak még a pécsváradi, bólyi és mohácsi tervezetek. Ezen kívül jutott Baranyában más helyekre is pénz. Ezen tények megjelentek az Új-Dunántúli Naplóban is. Véleménye szerint ezekről kellett és illett volna beszélni. Kimondható, hogy a három megye vezetői egyfajta politikai kompromisszumot hoztak annak érdekében, hogy a három megye egymás legyőzése, lenyomása nélkül különböző, területileg nagyon fontos projekteket indíthasson el. E testületet alkotó 20 embernek meg kellett egymással egyeznie. Mindenre nincs pénz, hiszen 1,8 Mrd Ft-ot, jelentős összeget kellett elosztani. Senki nem vitatta, hogy ezek a fejlesztések adott területeken, adott régiókban, kisrégiókban, településeken nagyon fontos fejlesztések, és reméli, hogy a következő évben arra is lehetőség nyílik, hogy más hasonló, fontos projektek, együttműködések, fejlesztések elindulhassanak. Kéri, e cél szem előtt tartása mellett végezzék munkájukat. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén szavazást kér a tisztségviselői beszámolókról, és az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekkel kapcsolatos tájékoztatóról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett a beszámolókat elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 535/2001. (12.13.) sz. határozata

27

beszámoló a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és tisztségviselői beszámolókról A Közgyűlés dr. Toller László polgármester bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről készített előterjesztését az alábbiak szerint elfogadja. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 486/2001. (11. 21.) sz. határozatát az előterjesztés 1. sz. melléklete alapján; a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 176, 177, 178, 179/2001. (11.26.) sz. határozatait az előterjesztés 2. sz. mellékletében írtak szerint; a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság 149, 152,/2001. (11.26.) sz. határozatait az előterjesztés 3. sz. mellékletében írtakra figyelemmel. A Közgyűlés az írásban benyújtott és a szóbeli tisztségviselői beszámolókat tudomásul veszi és elfogadja. Kapják:

2.)

dr. Toller László polgármester, Kerényi János, Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor, Meixner András, Kablár János bizottsági elnök

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001. (02. 21.) sz. rendelete módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Soó László: az önkormányzat ez évi utolsó költségvetési rendelet-módosításához érkezett. Köztudott, hogy a folyamat vége a jövő évi zárszámadás kapcsán következik be, de addig is, az idei utolsó közgyűlésen egy egységes szerkezetű költségvetési rendelet van a képviselők előtt. Ez a rendelet most néhány pontban módosul. A módosítás lényege, hogy a rendeletben mindazok a központi, illetve helyi döntések átvezetésre kerültek, amelyek a legutóbbi módosítás után történtek. A rendelettervezeteket mind a Költségvetési, mind a Pénzügyi Bizottság megvitatta, és a könyvvizsgáló által készített, kiosztott írásos javaslat alapján közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak minősítette. A módosítás lényege, hogy a különböző változások, központi normatívajuttatások következtében mintegy 600 millió Ft-os változás regisztrálható a rendeletben, amely a plusz-mínusz hatásokat kiküszöbölve összességében 433.647 E Ft bevételi és kiadási oldal-növekedést jelent a legutóbbi főösszeghez képest. A módosító rendelettervezet szöveges része is

28 tartalmaz néhány közérdekű információt. Az előterjesztésben szerepel, hogy a módosítások átvezetése következtében biztosított a közalkalmazottak részére ez év december hónapban a 13. havi illetmény kifizetése. Szerepel a rendeletben, hogy a közalkalmazottak jövő évi besorolására már most meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, melynek következtében a januári illetményeket február 3-án ki lehet fizetni. Mint ismeretes ez év elején voltak kisebb működési zavarok, tehát a rendeletmódosítás a jövő év tekintetében ezeket a korábbi gondokat is megoldja. Összességében ezzel a kiegészítéssel javasolja a rendelet elfogadását. Dr. Toller László: tájékoztatja a közgyűlést, hogy a könyvvizsgáló jelentésében egyetért a költségvetés-módosítással, illetve az egységes szerkezetbe foglalást támogatja. Nagy Csaba: a költségvetési rendelet nem kezeli a különböző immateriális javak elidegenítéséről szóló előirányzatot. Ebből kifolyólag az erre vonatkozó sorban sok száz millió forintos hiány keletkezik. A Pénzügyi Bizottság ülésén szó volt arról is, hogy jelent-e ez gondot a költségvetés tarthatóságának szempontjából. Kiderült, hogy ez a helyzet átvészelhető, mert nagyon sok beruházás kifizetése, ill. beruházási munka húzódik át a 2002. évre. Az előterjesztés 3. oldalán látható, hány tétel, milyen vonatkozásban kerül átcsoportosításra. Az útépítés, közlekedésfejlesztési kiadásoknál nagyon sok ilyen tétel van, ezek a költségvetési rendelet adott mellékletében megtalálhatók. A közmű-, csapadékcsatorna-építésnél is van hat olyan tétel, amely átütemezésre kerül a következő évre. Tehát több mint 10 tétel kerül át a következő évre. Végezetül jelzi, hogy a Fidesz frakció a rendeletmódosítást – az eddigi rendeletmódosításokhoz hasonlóan – nem fogja támogatni. Dr. Toller László: ezzel egyetért, azzal együtt, költségvetés és gördülő fejlesztési program alapján az egy újabb költségvetés folytatását teszi lehetővé, költségvetésekben gondolkodnak, nem csak 2002-ben, 2005. stb. tekintetében.

hogy egy gördülő év végi elszámolás tehát folytatólagos hanem 2003, 2004,

Nagy Csaba: egyrészt örül annak, miszerint polgármester úr egyetért azzal, hogy a Fidesz frakció nem ért egyet. Másrészről annyit szeretne mondani, hogy a költségvetési rendelettel kapcsolatos szakmai vélemény az, hogy a következő évben nagyon gondosan kell ezeket a sorokat megtervezni, tekintettel arra, hogy a több százmillió forintos hiányt az ingatlanértékesítési címsoron lehet kezelni. Ez elsősorban azoknak a tényeknek tudható be, hogy több beruházás áthúzódik 2002-re, valamint azon tényeknek köszönhetők, hogy több beruházást átütemeztek a 2002. évre. Nem tudja, hogy ennek milyen következményei lesznek a következő költségvetési rendelet összeállításakor, illetve a következő testület költségvetési szabad mozgását illetően. Az biztos, hogy mind a 2002. évi költségvetési rendelet összeállítását nehezíteni, a testület mozgásterét pénzügyi értelemben csökkenteni fogják, továbbá az is, hogy ezeknek a beruházásoknak kihatása lesz e vonatkozásban a következő évekre is.

29

Dr. Toller László: hosszú távon gondolkodnak, olyan növekedési pályára kívánják állítani a várost, amely az elmúlt évtizedben nem volt jellemző. Ennek a feltételeit pedig meg fogják teremteni. Úgy gondolja, az hogy a következő testületre milyen költségvetési teher hárul, az teljesen tudatos folyamat, háruljon is, mert nem 4 éves, nem ciklusokra szabott várospolitika létezhet, hanem hosszú távú elképzelésének kell lennie a közgyűléseknek arra vonatkozóan, mi történjen a városban. Ha „bebetonoznak” egy fejlesztési folyamatot, jó, ha arról nem tér le egy másik önkormányzat, ha másik lesz. További hozzászólás a költségvetési rendelethez nem érkezett, így szavazást kér a rendelet módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett megalkotta 77/2001.(12.20) számú rendeletét Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001.(02.21.) számú önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete.

3.)

Közüzemi víz-és csatornadíj megállapításáról szóló rendelet módosítása Előterjesztő: Kerényi János alpolgármester

Kerényi János: a Pécsi Vízmű Rt. 2001. november 6-án megküldte az önkormányzatnak a 2002. január 1-től tervezett ivóvíz- és csatornadíj emelésére vonatkozó javaslatát. A város és a Lyonnaise des Eaux között1995. május 8-án létrejött, és azóta többször módosított keretmegállapodásban foglaltak szerint 9.92 %-os áremelési indítvánnyal élt. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és úgy foglalt állást, kezdődjenek tárgyalások, és folytatódjanak a két tulajdonos – a város és a francia társtulajdonos – között. Ezeket a tárgyalásokat dr. Toller László polgármester úr vezetésével megkezdték, és be is fejezték. A többségi tulajdonosok között lefolytatott tárgyalás eredményeként, a lakosság terheinek csökkentése érdekében Pécs Megyei Jogú Város az ivóvíz- és a csatornadíjak 8.2 %-os emelését tartja elfogadhatónak. Erre alapot biztosítanak a Pécsi Vízmű Rt-nél az elmúlt időszakban végrehajtott fejlesztések és kiemelt programok. Az egyeztetés során a többségi tulajdonos a Pécsi Vízmű Rt-től az alábbi szolgáltatást javító intézkedésre vonatkozó ígéretet kapott, illetve ért el. 1.) A közműhálózat javításának hatékonyabbá tétele érdekében a Pécsi Vízmű Rt. a PVV Rt. részére fizetett bérleti díjon felül 150 M Ft többlet felújítást finanszíroz és végez el a pécsi ivóvíz- és szennyvízhálózaton. 2.) A nem lakossági díj fizetésére kötelezettek köre szabályozásának pontosítására önkormányzati rendelet előkészítése,

30 kamarai egyeztetések végrehajtása. Az előterjesztés, illetve rendelet tartalmazza e kidolgozott anyagot. Az ügyfélszolgálati anomáliák csökkentése, illetve megoldása 2002. áprilisáig. Értik ezen a számlázást, késedelmi kamatot. Az ügyintézés felgyorsítása és pontosítása, válaszadási határidők 15 napban való maximálása. A képviselők írásban megkapták módosító indítványát, amelyre a következők miatt van szükség. A közgyűlési előterjesztéshez, mely a víz- és csatornadíjak jövő évi változtatását, valamint az alaprendelet-módosítását tartalmazza, módosító indítványt nyújt be. Ennek oka, hogy mind a törvényességi vizsgálat, mind pedig a Pécsi Vízmű Rt. vezetése utólag észlelt a rendelet-tervezetben kifogásolható elemeket, amelyeket feltétlenül pontosítani kell. Részben bizonyos definíciókat kellett egyértelművé tenni, részben pedig a két fogyasztói kör (lakossági és nem lakossági) eltérő kötelezettségéből adódó szankciókat kellett pontosítani. Mindezek után a beterjesztett rendelet-tervezethez az alábbi módosítási javaslatot teszi. A rendelet-tervezet 1. §. c.) bekezdése helyesen a következő. „Nem lakossági nagyfogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó, akinek a vízfelhasználása meghaladja a 3.000 m3/hó mennyiséget.” A rendelet-tervezet 5. §-át javasolja az alábbiakra változtatni. „A rendelet 6. §. (2) b.) bekezdése alá tartozó fogyasztók e rendelet hatályba lépésétől, illetve a vállalkozási tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül kötelesek tevékenységüket a szolgáltatónál bejelenteni. Amennyiben ennek a kötelezettségnek a fogyasztó nem tesz eleget, és erről a szolgáltató hitelt érdemlően tudomást szerez, úgy a szolgáltató jogosult a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazni a díjkülönbözet – lakossági és nem lakossági víz- és csatornadíjak – érvényesítésére. Kéri továbbá a közgyűlést, hogy hozzon határozatot az előterjesztésben szereplő szolgáltatást javító intézkedéscsomag teljesítésére és a beszámoltatásra vonatkozóan. Felhívja képviselőtársai figyelmét, hogy a rendelet-tervezet 5. §-a arról szól, a rendelet kihirdetését követően 30 nap áll rendelkezésre a vállalkozóknak arra, hogy bejelentsék, ha esetleg eddigi tevékenységük során lakossági vízdíjat fizettek a vállalkozói vízdíj helyett. Ha ezzel a bejelentéssel élnek, a határidőben történő bejelentés esetén a Pécsi Vízmű Rt. sem az ellenőrzési díjakat, sem pedig a visszamenőleges szolgáltatási díjakat nem számítja fel. A rendelet-tervezetben tételesen szabályozva van, ki, milyen vízdíj fizetésére kötelezett. Ezzel a rendelettel megszüntetik azokat a problémákat, hogy pl. egy ügyvédnek ne kelljen azon gondolkodnia, magánemberként vagy vállalkozóként használja a lakása mellékhelyiségét. Mindenre megpróbáltak választ adni, olyan rendeletet hozni, amely egyértelművé teszi, hogy kinek, milyen fizetési kötelezettségei vannak. Kéri, hogy a határozati javaslatot fogadja el a testület. Jelzi, a határozati javaslatban határidőket fogalmaztak meg. A közműhálózaton végzett felújításokra vonatkozóan 2002. szeptember 30-ig ad tájékoztatást a Pécsi Vízmű Rt. 2002. áprilisáig az ügyfélszolgálati anomáliák felszámolásáról, az ügyintézés felgyorsításáról pedig kéthavonta. A nem lakossági fogyasztói kör szabályozásának pontosítását már a rendelet-tervezetben megoldották. Így

31 ez a kötelezettség – ha elfogadásra kerül a rendelet-módosítás – értelemszerűen teljesül. A Közlekedési és Kommunális Bizottság december 11-én 3 igen szavazattal, 1 tartózkodással, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság december 12-én pedig egyhangú szavazatával támogatta az előterjesztést. Kéri a közgyűlést, hogy az előterjesztést, módosító indítványát, továbbá a határozati javaslatot fogadja el. Dr. Toller László: az általános vitát megnyitja. Jelzi, módosító indítvány érkezett írásban dr. Füredi Pétertől, mely szerint a lakossági fogyasztók körébe kellene a szerzetesrendeket is sorolni. Dr. Füredi Péter: mivel Kerényi János alpolgármester úr említette, fontos lenne erről a kérdésről tárgyalni a jövőben, így visszavonja módosító javaslatát azzal, hogy február végéig kerüljön vissza a közgyűlés elé a tárgyalás eredményének függvényében. Nagy Csaba: elmondja, többen fordultak hozzájuk azzal, hogy magánházaknál egyéni vállalkozások működnek, több esetben nyugdíj mellett vállalkoznak, és megkérdezték, ha este zuhanyozik ez a vállalkozó, akkor milyen fogyasztást kell fizetnie. Példának említi, ha ez a vállalkozó délelőtt kézmosásra használja a vizet, mint nyugdíjas, ez milyen fogyasztás, és be van jelentve saját lakásába. A kérdés, - mert a kesze-kusza megfogalmazásból nehezen tájékozódik – a rendelet 2. §. (2) a.) pontja tartalmazza, mely szerint, ha hatósági engedély szükséges a tevékenység végzéséhez, akkor a teljes fogyasztás 60 %-a nem lakossági célú fogyasztásnak minősül, 40 %-a lakossági fogyasztásnak abban az esetben, ha gazdaságosan nem megoldható, vagy nagyon nagy az a ráfordítás, amivel elérhető, hogy külön mérjék a gazdasági tevékenység fogyasztását. Érdekesebb az a helyzet, amikor nem kell hatósági engedély tevékenység végzéséhez, mert akkor 40 – 60 %-os az arány. Kérdése, milyen megfontolásból, milyen norma alapján alakították ki ezt az arányt, a 60 – 40 %-ot, illetve hatósági engedély nélkül végezhető tevékenységeknél a 40 –60 %-os arányt? További kérdése, a 40 – 60 %-os arány azt jelenti, ha valaki nyugdíjasként egyéni vállalkozó, és szakértői tevékenységet végez, akkor a fürdővízének a 40 %-a arra a célra szolgál, hogy vállalkozási tevékenységét folytatja, annak 60 %-a pedig arra, mint egyéni polgár, a szokásos higiéniai tevékenységét elvégzi? Ezeket nehéz értelmezni. Ilyen kérdések érkeztek hozzájuk, egyrészt, hogyan jött az ötlet, hogy ezeket az arányokat megfogalmazzák, másrészt ezek az arányok ezen vállalkozókra igazak? Staub Ernő: megjegyzi, a szövegezést illetően önfegyelemmel van, és vissza fogja magát, ez el is várható, és nem is tenné, ha nem újra lenne a testület előtt az előterjesztés, ami egyébként nagyon lényeges pontokon változott, az áremelkedés mértékében és több mindenben, tehát jobb a város pozíciója, mint a 10 nappal ezelőtti előterjesztésben. Hisz abban, hogy elolvassák az előterjesztéseket. Az előterjesztés első mondata pontosan úgy került a testület elé, mint korábban. Idézi: „A Pécsi Vízmű Rt. folyó év 6-án

32 megküldte az önkormányzatnak…” Úgy gondolja, ha újra fogalmaznak egy előterjesztést, pontosítani lehetne, hogy a „folyó év 6-án” mit jelent. De ez tényleg csak egy jelentéktelen megjegyzés volt. Kérdését Nyirati István vezérigazgató úrhoz intézi. Az anyagban ígéretekről van szó, ezek részben konkretizáltak, mint pl. a nem lakossági díj fizetésre kötelezettek köre szabályozásának pontosítása, vagy a válaszadási határidő 15 napban való maximálása. A közbülső pontot, az ügyfélszolgálati anomáliák csökkentése, illetve megoldása 2002. áprilisáig, erre vonatkozóan szeretne konkrétumokat is tudni, hogy melyek az elképzelések. Az kétségtelen, hogy elég sok panasz merül fel a szolgáltatóval kapcsolatban. Dr. Gáspár Gabriella: első kérdése Kerényi János alpolgármester úr szavaihoz kapcsolódik. Azt mondta, fogadjon el a testület egy határozattervezetet, amely arról az intézkedési csomagról szól, amit a Vízmű Rt. bevezetni óhajt a lakosság elégedettségének elnyerése érdekében. Megkérdezi, az előterjesztésben hol található ez az intézkedési csomag, ugyanis nem találta, noha szívesen venné, hiszen – és most minden érintett polgár nevében is szól- a Vízmű Rt-vel igen sok gond van. Aki vizet használ ebben a városban, ezt tapasztalhatta. Egy-két kiragadott problémát vet fel. Az egyik a hiteles vízmérők kérdése. Minden fogyasztót köteleztek arra, hogy hiteles legyen a mellék vízmérője. Mivel a jogkövető állampolgárok talán nem túl népes – reméli egyre népesebb – táborába tartozik, hiteles vízmérőt szereltetett fel, de ebből semmiféle előnye nem származott a társasházi hátralékok megállapítása tekintetében. Ez saját tapasztalata, de mások is megtapasztalták. A Vízmű Rt. a hiteles vízórákat pontosan ugyanúgy kezeli, mint a nem hiteleseket, amikor társasházi hátralékot kell elszámolni. Tehát ugyanúgy sújtja a hiteles vízmérővel rendelkezőket, mint a nem hiteles vízmérővel rendelkezőket. Lehet, hogy ezt jogosan teszi, azonban erkölcsileg kifogásolható. Felhívja a figyelmét mindenkinek, ne hitelesíttesse a vízmérőjét több ezer forintért, új vízórát felszereltetve, hanem maradjon úgy, ahogy van, mert semmi nem következik abból, hogy hiteles a vízmérő, vagy sem. A másik az információáramlás kérdése, ami a Vízmű Rt. tekintetében nem egy lényegtelen szempont. Akinek már volt problémája az Rt-vel, megtapasztalhatta, ez nem csak az ügyfélszolgálat problémája. Miközben úgy tesznek, mintha csak az ügyfélszolgálat lenne a hibás. Az ügyfélszolgálatok általában olyanok, mint aki őket alkalmazza. Nem csak a számlázással és késedelmi kamattal vannak problémák, ahogy ezt Kerényi János alpolgármester úr kiemelte. Ezen túlmenően például probléma az is, hogy az Ipari úton a Vízmű Rt. központjában egyik osztály nem ad át információkat a másiknak. Nem az a gond, hogy rosszul számláznak, hanem az, nem lehet utána járni, hogy miért számláznak rosszul, mert az információáramlás nem megoldott az osztályok között. Nem tudja, ez tudatos törekvés eredménye, vagy véletlenül alakult így, és valamiféle „impotenciára” gyanakodhatnak mögötte. Nem tudja, de nem is a dolga, hogy ezt kiderítse. Egy biztos, telefonon nem adnak felvilágosítást. Az össze-vissza kapcsolgatás eredményeképpen többnyire nem lehet elérni az ügyintézőt,

33 ámbár reggel 7.00 és 7.30 óra között ezt meg lehet kísérelni. Ha valaki fél 7től próbálkozik, akkor szerencsés esetben 7.05 órakor célba ér. Ez az egyik, telefon nem működik. Az ügyfélszolgálat – mint tudják – eléggé féllábúan működik. Az a legcélszerűbb, ha a polgár kimegy az Ipari útra, felmegy az illető osztályra, ahol többnyire beengedik az ajtón, eléje raknak egy papírt, hogy mi a feladata, és ezt vagy megcselekszi, vagy sem. A fogyasztói igények enyhén szólva nem nyernek akceptálást a Vízmű Rt. részéről, mert amikor a szerencsétlen sorsú fogyasztó azt szeretné, hogy elszámoljanak neki, mit fizetett be, netán egy társasház esetében a mellék vízmérőkre befizetett összegeket összesítve, köbméterre kimutatva, - hogy mennyit kell kifizetni a társasháznak - ez nem történik meg. Az állampolgárnak ugyanis arra nincs joga, hogy tudomást szerezzen a társasház összesítéséről. Gyakorlatilag nincs kontroll, egyet tehet a polgár, hogy bírósághoz fordul, vagy nem tudja hová. Nincs más lehetősége, mint fizetni, különben kikapcsolják a vízóráját. Egy fajta zsarolást érzékelhetnek a pécsi polgárok a Vízmű Rt. részéről, az erő az Rt. oldalán áll. Az önkormányzatnak végre fel kell fogni, hogy nem mehet el ezen anomáliák mellett azzal, hogy ez a cégnek a feladata, oldja meg. Az önkormányzat kénytelen akceptálni azokat a fogyasztói igényeket, amely a város polgárainak igényei. A Dunántúli Napló minden ötödik számában a Vízművel kapcsolatos lakossági megjegyzés található a „Postabontás” rovatban, de nyilvánvalóan ennél ötszörösen több észrevétel érkezik. A Dunántúli Napló nyilván szelektál a levelek között, és tudja nagyon jól, az utak ugyanolyan fontosak, mint a víz. Úgy gondolja, jobban oda kellene a panaszokra figyelni a Vízmű Rt-vel kapcsolatban, mert nagyon nagy a lakossági felháborodás. Kérdése, mit jelent az, hogy a Pécsi Vízmű Kft. a költségvetésben a „működési célú pénzátadás” rovatban 47 M Ft feletti összeggel szerepel? Lehet, hogy elírásról van szó, mert Vízmű Rt-ről tud, Kft-ről nem. Kérdezi továbbá, ez a 47 M Ft milyen célt szolgál? Szirmai Csaba: kijelenti a Vízmű Rt. belső információs rendszeréhez hasonló sincsen, még Dél-Dunántúlon sem. Ennél a cégnél ma már minden számítógépen van, és mindenki asztalán ott a számítógép, és hozzáfér. Szeretné az elhangzott abszolút szakmaitlan megjegyzést korrigálni, mert állja a versenyt bármilyen dél-dunántúli intézménnyel, összehasonlítva a belső információs rendszert. Dr. Toller László: jelzi, a válaszadás sorrendje: először Kerényi János alpolgármester úré, majd Nyirati Istváné, a Vízmű Rt. vezérigazgatójáé, akit ezúttal köszönt az ülésen. Kerényi János: Nagy Csaba képviselő úrnak válasza: hogy kesze-kusza a rendelkezés, ezt nem érti. Talán az okozhatott problémát, hogy a 80/1999.(06.11.) sz. Kormányrendeletet idézték a rendeletben. Ezt azonban le kell írni, és ha ez kesze-kusza, akkor sajnálja.

34 Dr. Gáspár Gabriella képviselő asszonynak jelzi, a ma kiosztott módosító indítványának hátoldalán található a határozati javaslat, amiről szólt. Az információ átadás, és még egyéb kérdés Nyirati István vezérigazgató úr kompetenciája. Szeretné, ha elfogadná képviselő asszony azt a választ, hogy látják a problémákat. Ha ezek a problémák nem lennének, és nem vették volna észre, akkor nincs szükség a tárgyalásokra, arra sem, hogy határozati javaslat készüljön, rendeletet alkossanak. A 60:40, 40:60 %-kal kapcsolatos kérdésekre kéri Weller Jánost, adjon választ. A város úgy gondolta, - véleménye szerint nagyon helyesen – hogy a gazdasági szereplők egyik képviselőjével, a Kereskedelmi és Ipar Kamarával együtt kell megalkotni ezt a rendeletet, amely vélhetőleg elfogadható a vállalkozók részéről is. Megtörtént a vállalkozói vélemények összegyűjtése a Kamarában, így a Kamara és a Vízmű Rt. közös javaslata van a testület előtt. Kik tartoznak a rendelet hatálya alá? Mindazon fogyasztók, akik ugyanazon a fogyasztási helyen lakossági és nem lakossági tevékenységet végeznek. Pl. lakásban került kialakításra iroda, üzlet, műhely, egy ingatlanon, de külön épületben került kialakításra a lakás, a műhely, az iroda, az üzlet. E rendelet alapján az ilyen esetekben a fogyasztó feladata, hogy a különböző tevékenység felhasználásának elkülönített méréséről gondoskodjon, mert ez a legtisztább. Erre természetesen több lehetőség adódik, külön bekötési vízmérő beszerelését kezdeményezi a szolgáltatónál a lakossági és a vállalkozási felhasználás mérésére. Tehát külön választja, hogy egyik része a lakossági fogyasztás, másik a vállalkozási tevékenység fogyasztása. Ezt a megoldást célszerű választani, ha kétféle fogyasztás egy ingatlanon, de külön épületben folyik, és a tevékenység jellege jelentősebb szolgáltatás mennyiséget kíván. Kire gondolnak? Pl. autómosó, fodrászüzem, szíkvízüzem. Ezek példák, nem törekednek a teljességre. Az elkülönített mérést mellék vízmérő felszerelésével, és a szolgáltatónál a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével oldja meg a fogyasztó. Erre is van példa. Üzlet, rendelő, iroda, a lakásban került kialakításra. Természetesen a fenti megoldások lehetőségek, így az első esetben jelzett példánál is megoldható az elkülönített mérés mellék vízmérő felszerelésével és nyilvántartásba vételével. Mi történik akkor, ha az elkülönített mérés nem megoldható, vagy a kialakítása rendkívül költséges? Itt próbálnak választ adni a 60:40, 40:60 %-ra, amit kéri, erősítsen meg Weller János képviselőtársa. A vállalkozási tevékenység jellegétől függően több lehetőség kínálkozik. Ha a tevékenységhez hatóság nem írja elő a szolgáltatások igénybevételét, és telephely engedély sem szükséges, akkor a szolgáltató a teljes fogyasztást köteles a mindenkori lakossági díjakon elszámolni. Példa: ügynök alkalmazott nélkül, saját lakásban kialakított, alkalmazott nélküli ügyvédi iroda, könyvelőiroda, festő-mázoló, kőműves a székhelyén. Ha a tevékenységhez hatóság írja elő a szolgáltatások igénybevételét, és telephely engedély szükséges, akkor a szolgáltató a teljes fogyasztást megosztja 60 % nem lakossági, és 40 % lakossági fogyasztás szerint. Ez akkor fordul elő, ha nem megoldható a külön mérés. Gondolnak itt pl. autójavító, gumiszerelő, tisztítószalonok, ruházati gyártás, cipőgyártás, kőfaragó telephelyekre. Ha a tevékenységhez hatóság írja elő a

35 szolgáltatások igénybevételét, de a telephely engedély nem szükséges, akkor a szolgáltató a teljes fogyasztást megosztja 40 % nem lakossági, és 60 % lakossági fogyasztás szerint. Pl. általában minden alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás, szolgáltatás, valamint orvosi rendelő, élelmiszerüzletek, cipőbolt, könyvesbolt, virágüzlet. Felmerülhet az a kérdés, hogy mely hatóságok követelhetik meg a működéshez a víz-, vagy a szennyvízszolgáltatás igénybevételét. Pl. ÁNTSZ, Tűzoltóság, Állategészségügyi Hivatal. Mi történik akkor, ha a fogyasztó nem tesz eleget 30 napos bejelentési kötelezettségének? Akkor a Pécsi Vízmű Rt. jogosult az ellenőrzéssel kapcsolatos díjak mellett az elmaradt árbevételének érvényesítésére is. Kihangsúlyozza, hogy a határidőben történt bejelentések esetén a Pécsi Vízmű Rt. sem az ellenőrzési díjakat, sem pedig a visszamenőleges szolgáltatási díjakat nem számítja fel. Úgy véli, egész biztos vannak olyan speciális esetek, amikre nem gondolhattak még, sem a Kamara, sem a Vízmű Rt., sem pedig az önkormányzat. A nagy részét azonban sikerült megoldani. A másik: igen, figyelnek a cégeikre, látják, ha esetleges működési problémák vannak, beavatkoznak, és arra ösztökélik őket, hogy jobban dolgozzanak. Elismerik azt, hogy a Vízmű Rt-nél az ügyfélszolgálat részéről a lakosságbarát, fogyasztóbarát viselkedés sérült. Éppen ezért teszik meg a szükséges intézkedéseket. A Vízmű Rt. fél évet kért arra, hogy a teljes számítógépes hátterét úgy tudja átalakítani, felújítani, módosítani, ami a fogyasztók érdekét szolgálja. Ezt a fél évet azonban a város részéről 4 hónapra csökkentették, és kéthavonta beszámoltatják a céget. Reméli, minden kérdésre sikerült válaszolnia. Nyirati István vezérigazgató úr a többi kérdésre választ fog adni. Kéri, hogy Weller János is kaphasson szót, hogy elmondhassa, hogyan került kialakításra ezen rendelet-tervezet. Dr. Toller László: megadja a szót Nyirati István vezérigazgató úrnak. Nyirati István: elmondja, a Pécsi Vízmű Rt. biztos, nem tökéletesen működik, de véleménye szerint sokkal jobb a cég, mint a megítélése pillanatnyilag. Ennek vannak szubjektív és objektív okai. Először az objektív okokról szól. A Pécsi Vízmű Rt. több olyan tevékenységet kezdett el az elmúlt másfél évben, amely nem igazán tetszett a fogyasztóknak, ugyanakkor jogszabályi kötelezettségnek tettek eleget azzal, hogy elkezdtek egy ellenőrzési tevékenységet. Megjelentek az ingatlanoknál, figyelték, ki az, aki szabálytalanul vételez, ki az, aki nem a kategóriájának megfelelő vízdíjat fizet. Elkezdték a késedelmi kamatok érvényesítését, ami szintén nem egy szimpatikus feladat, de kötelező minden gazdálkodó szervezet számára. A szubjektív okok: ide sorolja a Pécsi Vízmű Rt. és az alvállalkozója által elkövetett hibákat, amelyek nagyban befolyásolták azt, hogy ez a kép a cégről kialakult.

36 A cég elérhetősége érdekében kb. fél évvel ezelőtt bevezettek egy új rendszert. A telefonos elérhetőség e hónap elején rendeződött, azóta a Pécsi Vízmű Rt. újra elérhető. Az alvállalkozó azt a szoftver hibát, amelyet nyolc alkalommal nem tudott, kilencedszerre megoldotta. Az Rt. versenyeztetett, és megpróbálta a legjobb vállalkozót kiválasztani, de úgy látszik, nem egészen sikerült adott esetben. A reklamációk valóban nagy számúak, de hogy mi is a jogos ezekből, ezért rendszeres statisztikát végeznek. A reklamációk 4 %-a jogos, melyet fontos megjegyezni. Éves szinten több mint 70.000 számlát bocsátottak ki, kevesebb mint 1 % volt a jogos reklamáció, 500 db alatt volt a jogos számlareklamációk száma. A Vízmű Rt. egy adott jogszabályi háttérrel dolgozik, hogy jók-e ezek a jogszabályok, vagy sem, erről lehet vitatkozni, de nekik a mozgásterüket meghatározza. Pl. a társasházaknál hogyan kell elszámolni, kikkel tartják a kapcsolatot, stb. Egy társasháznál a közös képviselő az a jogi személy, aki tartja a kapcsolatot a Pécsi Vízmű Rt-vel, és az ő számára tudnak információkat, adatokat szolgáltatni. Bármely lakó számára a többi lakó adatait nem adhatják meg. A belső információáramlás is felvetődött. Úgy gondolja, a technikai háttér rendelkezésre áll a Pécsi Vízmű Rt-nél, mint azt Szirmai Csaba képviselő úr is említette. Ugyanakkor biztos vannak olyan hibák, amelyeket elkövetnek, és nem jut el az információ mindig egyik helyről a másikra. Pont azért, mert látták, hogy javítani, módosítani kell több dolgot, ezért kértek időt arra, hogy ezt a területet a Pécsi Vízmű Rt. működésében rendbe tegyék, és olyan szintre hozzák, amit a lakosság, a tulajdonosok, az önkormányzat, és a szakmai befektető is elvár a szolgáltatás területén. Az, hogy az „ügyfélszolgálati anomáliák csökkentése” csomagban mi található, ezzel kapcsolatban meghívja majd a testületet egy tájékoztatóra, ahol a részletekről beszélnek. Ez a fórum nem igazán alkalmas arra, hogy az összes változást – amit a következő időszakban terveznek a Pécsi Vízmű Rtnél – részletesen végigbeszéljék. A változások mérhetőek lesznek, a reklamációk számában, az elérhetőségben, ügyintézés sebességében. Megígéri, hogy áprilisra a Pécsi Vízműnél ezen a területen is rend lesz, és büszke lehet, aki ennél a cégnél dolgozik. Weller János: nem mint képviselő, hanem mint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara alkalmazottja kér szót. Az egyeztetést - amely a vállalkozói díjakkal kapcsolatos – lefolytatták az elmúlt hónapokban a Kamara és a Vízmű Rt. vezetőivel. Adott rendeletben meghatározott díjakat kell a Vízmű Rt-nek behajtani, amely nem mindig sikerült a legjobban, annál is inkább, mert a rendelet tartalmazott olyan pontokat, amelyek nem voltak egyértelműek. Így nem volt egyértelmű, ki számít nem lakossági fogyasztónak, illetve ha egy mérőhelyen kerül a víz felhasználásra, milyen díjat kell alkalmazni. Ez alapján alakult ki vita az év során, és ezt a vállalkozók folyamatosan jelezték a Kamara felé. Elég nagy vihart keltett

37 néha, hogy olyanokat felszólítottak visszamenőleg díjfizetésre, ahol lényeges vízfogyasztás nem volt, csak nagyon kis mértékben volt tapasztalható. Az egyeztetés alapján készült egy jegyzőkönyv, amiben konkrét javaslatot tettek a megoldásra. A jegyzőkönyv első pontját kívánja idézni, – amely az előterjesztésbe nem került bele – amely egyúttal válasz is képviselőtársa felvetésére, miszerint elég bonyolult ez a rendelet, nehéz megérteni, és kesze-kusza leírások vannak benne. Az említett első mondat feloldhatná ezt. Ez a mondat így szól: „Sem a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar Kamara, sem a Vízmű Rt. vezetői nem tartják indokoltnak, hogy eltérő vízdíj, illetve csatornadíj kerüljön alkalmazásra a városban.” A különbség a két szervezet között az, hogy a Kamara vezetői drasztikus változtatást kérnének, míg a Vízmű Rt. vezetői ezt hosszabb távon tudják elképzelni. Abban az esetben, ha azonos lenne a lakossági és nem lakossági díj, ezzel a kérdéskörrel nem kellene ma foglalkozni. Viszont nem azonos most már hatodik éve, ezért foglalkozni kell vele, annál is inkább, mert egy ilyen probléma felmerült. Azért, hogy értelmezhető legyen, azt mondták, alapvetően tiszta a lakossági fogalom, mert minden olyan természetes személy, aki nem vállalkozó, az a lakosság körébe tartozik, és az alacsonyabb díjat fizeti. Aki nem ebbe a körbe tartozik, annak magasabb díjat kellene alaphelyzetben fizetni, de ebben kategóriákat kell keresni, és kialakítani. Az egyik ilyen kategória, abban az esetben, ha vízmérővel önállóan felszerelt, természetesen a nem lakossági díjat kell fizetni, hiszen a tényleges fogyasztás mérhető, kiszámlázható. Ha ez nem így van, akkor kell megoldást találni. Az első pont itt is az, ha almérő vagy mellékmérő felszerelésével megoldható az önálló mérés, akkor a tényleges fogyasztás szerint kell számlázni. Abban az esetben, ha megoldható lenne ugyan, de ennek a költsége igen magas, műszakilag nehezen biztosítható, ki kell találni olyan arányszámokat, amit a gyakorlat, a tapasztalat valamilyen formában bizonyít, igazol. Lesznek azonban egyedi esetek, amelyekben nyilvánvalóan ezek nem igazak, hiszen más egy olyan szervezet, ahol mellékállásban, nyugdíjasként végeznek tevékenységet, és megint más, ahol több alkalmazottal, főállásban végzik ugyanezt. Nyilván más és más arányokat kellene figyelembe venni, de ekkor válna igazán kesze-kuszává és bonyolulttá ez a rendszer. Ezért született a javaslat, abban az esetben, ha hatósági előírás van, hogy vízvételi lehetőséget kell kialakítani, akkor az össz vízfogyasztás 40 %-a a vállalkozásra kerüljön terhelésre, vállalkozói díjon, a 60 % maradjon lakossági. Abban az esetben, - és ez ennek egy minősített formája – ha már telepengedélyezési hatáskör alá esik, előírják a telepengedélyezési kötelezettséget, mert nem csak kommunális vizet, hanem esetenként technológiai vizet is használnak, - és elég sok ilyen van, erre alpolgármester úr is példát hozott – ott a 60 % kerülne a vállalkozásra, és 40 % marad lakossági fogyasztásra. Még egyszer hangsúlyozza, ezek tapasztalati számok, átlagok, ettől a valóságban az egyes vállalkozások valószínű plusz, illetve mínuszban eltérnek, eltérhetnek. Van még egy átjárási lehetőség. Abban az esetben, ha egy vállalkozás úgy ítéli meg, hogy a tényleges vízfogyasztás eltér ettől az aránytól, kialakíthatja

38 a mellékvízmérőt, és akkor a tényleges mérés alapján lehet számlázni. Ezért fogalmazták meg közösen a Vízművel ezt a javaslatot. A szabály addig él, ameddig eltérő díjakat határoznak meg lakossági és nem lakossági vonatkozásban. Dr. Gáspár Gabriella: időközben válaszok érkeztek az általa feltett kérdésekre. Örül, hogy a Vízmű Rt-nél a telefonálási gondok megoldódtak, mint ahogy azt Nyirati István vezérigazgató úr ismertette. Kifogásolta, hol van az intézkedési csomag. Valóban kapott egy anyagot, ami minden, csak nem intézkedési csomag. Először is nem lakossági díj fizetésére vonatkozóan – erről beszélt most Weller képviselő úr – a kötelezettek körének pontosításáról, kamarai egyeztetések végrehajtásáról szól az a.) pont, a b.) az ügyfélszolgálati anomáliák csökkentése, illetve felszámolása. Hogy ezek melyek, és hogyan fogják felszámolni, illetve milyen alternatívák lehetségesek ezen, az általuk nem ismert, ám de feltételezett anomáliák megszüntetésére, nem tudni. A sejtés azonban egy intézkedési csomaghoz nem elég. Tudni kell pontosan, hogy mit akarnak megszüntetni, vagy javítani. A cél az ügyintézés felgyorsítása és pontosítása. Véleménye szerint felgyorsítani az ügyintézést nem kell, mert elég gyors. A „pontosítás” az megint egy „rafinált” megfogalmazás, mert ahhoz, hogy ezt el lehessen végezni, tudni kellene, hogy mit kell pontosítani. Az előző hozzászólásában elmondottakból kitűnik, nem csak az ügyfélszolgálattal van probléma, hanem a működéssel. A csomag három pontjában nem találta a Vízmű működésének javításáról szóló intézkedési tervezetet. Az itt lévő anyag nem tervezet, ez nem más, mint a vágyak megfogalmazása, abból is kevés. Például a mellékmérők leolvasásának kérdése továbbra sem megoldott. A két féléves leolvasás között ugyanazt a mellékmérőt – ezt valakitől hallotta – 1.000 m3-es különbséggel olvasták le. Bonyolult az élet, de a mellékmérőket is pontosan kellene leolvasni, amelyet lehet, hogy eddig a közös képviselő jobban megtett. Erről az intézkedési csomagban szó sincs. Nyirati István vezérigazgató úr azt mondta, hogy más lakók adatait nem adhatják ki. Sajnos erre konkrét példát tud hozni, sőt dokumentummal is tud szolgálni. Bizonyos adatokat kiadnak, sokszor hibásan, másokat meg nem adnak ki, attól függ, kinek. Vannak egyenlők, és egyenlőbbek. Kerényi János: amit dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony elvár, az egy lakossági fórum jegyzőkönyvének a határozati javaslatba való foglalása, hogy ez rossz, az rossz, stb. A cég működése során felmerülnek olyan problémák, amit meg kell oldani, de nem hiszi, hogy rendeletileg vagy határozati formában. Mondja ezt annak ellenére, hogy a képviselő asszonynak teljesen igaza van, foglalkozni kell a problémákkal. Felhívja a figyelmet, az előterjesztés első oldalán egy bővített változat szerepel, ami arról szól, hogy a közműhálózat javításának hatékonyabbá tétele érdekében a PVV Rt. részére kifizetett bérleti díjon felül 150 M Ft többlet felújítást finanszíroz és végez a Vízmű Rt.

39 Ismétli, elfogadja, képviselő asszonynak hiányérzete van, de azt nem, hogy ezt a határozati javaslatban vagy a rendeletben kellene szabályozni. A fő csoportosítást végezték el, hogy mivel kell foglalkozni, és milyen csoportokon belül kell változtatni, de mindez szerepel az előterjesztésben. A Vízmű Rt-vel kapcsolatos egyéni megjegyzéséhez nem kíván kommentárt fűzni. Nagy Csaba: nagyon nehezen tudja azt elfogadni, ami a rendeletben leírásra került, hogy az egyéni vállalkozók, akiknek nem kell telephely engedély a tevékenységükhöz, és bejelentésre kerültek magánlakásukra, az általuk elfogyasztott vízmennyiségnek 60, illetve 40 %-át kötelesek megosztani a vállalkozási tevékenységük, illetve a magánéletük során. Ez nagyon érdekes gondolatokat vet fel. Konkrétan megkeresték ebben az ügyben, ezért tudja ezeket a tételeket mondani. Önmagában nem hangzik túl rosszul ez az arány, akár még méltányolható is lenne, de ha egy család él az adott területen, akkor arról van szó, hogy a konyhában, a fürdőszobában, a mellékhelyiségben elhasznált víz mennyiségének a 40 %-a az olyan fogyasztásnak minősül, ami a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik. Akár úgy is fogalmazhatnának, hogy a Pécs Város Közgyűlés a kisvállalkozókat, magánvállalkozókat sújtja egy fajta vízadó formájában. Elhiszi, hogy a Pécsi Vízmű Rt-nek sok-sok bevételre van szüksége, több pénzt igényel az, hogy a részvénytársaságot működtessék, vizet szolgáltassanak a városban, de ez egy olyan elv, megoldás, ami bizonyos esetekben méltányolható, azonban a kisvállalkozók, a magánszemélyek szemszögéből elfogadhatatlan. A magánvállalkozó feleségének és gyermekének nincs ahhoz semmi köze, hogy milyen arányban oszlik meg a magánháztartás és a vállalkozás vízfogyasztása. Ráadásul ezek olyan tevékenységek, amelyekhez alapvetően nem tartozik hozzá vízhasználat, mert akkor külön helyiségeket kellene kialakítani. Bár lehet, hogy a Kamarával történt egyeztetés, de az biztos, ha ezt az álláspontot a Kamara el tudta fogadni, akkor sok mindenkinek képviselte az álláspontját, nézeteit, de azoknak a magánvállalkozóknak, akik ilyen körülmények között kénytelenek tevékenységet folytatni, és majd vízdíjat fizetni, az érdekeit nem képviselte. Nyirati István: úgy érzi, igazából csak értelmezésbeli probléma van, mert a gondot látták, amikor a Kamarával egyeztették ezt a kérdéskört, és a tervezet ezt megfelelően szabályozza. Az első szakasz végén egyértelműen az szerepel, hogy nem mindenkinek kell – vállalkozóknak sem – nem lakossági díjat fizetni. Csak azoknak, akik valamilyen engedélyhez kötöttek, vagy telepengedélyhez, vagy egyéb hatósági engedélyhez, ahol a hatóság előírta a vízhasználatot. Ha valaki olyan tevékenységet végez, ahol hatóság ezt nem írta elő, és nem telepengedély-köteles, akkor nem kell fizetni a nem lakossági vízdíjat. Az ilyen vállalkozó lakossági díjat fog fizetni a teljes vízfelhasználás után. A második szakaszban csak azokat az eseteket részletezték, amikor valamilyen engedélyhez kötött a tevékenység. Kerényi János: nagyon fontos megérteni, hogy miről beszélnek. A lényeg, milyen tevékenységhez, milyen engedély szükséges. Általánosságban ne fogalmazzanak meg kérdéseket. Konkrétan mondják meg, milyen

40 vállalkozásról van szó, milyen tevékenységről, mert erre lehet választ adni, általánosságokra nem. Megismétli, hatóság írja elő a víz- és csatornaszolgáltatás igénybevételét, akkor beszélnek ilyenről. Tehát nem tartozik ide a család – feleség, gyerek – vízhasználata, nem biztos, hogy 60:40 %-ban kerül megosztásra. Felhívja képviselőtársai figyelmét, minden probléma eredője a kétfajta árrendszer. Nem kellett volna 1995-ben kétfajta árrendszert bevezetni. Alapdíj, vízfogyasztás, ez az olló nyílik, most már 40 % különbség van a vállalkozói és a lakossági díj között. 1995. óta minden közgyűlésen, minden vízáremelésnél elhangzik a kívánalom, hogy szüntessék meg a kétfajta árrendszert, vagy közelítsék. Minden egyes alkalommal ezzel szembe ment a mindenkori közgyűlés. A végső megoldás, ha a vízszolgáltatásnak és a csatornadíjnak egységes az ára, legyen szó lakossági, vagy nem lakossági fogyasztásról, és akkor ezek a problémák megszűnnek. Dr. Toller László: megjegyzi, a napirendi pont tárgya a vízdíj emelése, és az önkormányzati rendelet vitája folyik, nem pedig a Vízmű Rt. tevékenységének az értékelése, amely egyébként valamikor tavasszal – a mérlegbeszámolóval egyidejűleg – megtörténik. Az ár és a minőség összhangjáról lehet vitát folytatni, de valójában a szolgáltatás értékelése más közgyűlési napirendi pont keretébe tartozik. Kéri képviselőtársait, hogy mindezek figyelembevételével folytatódjék tovább a vita. Papp Gábor: köszönik Kerényi János alpolgármester úrnak a megvilágító hozzászólását. Számára továbbra sem érthető teljesen az egész, így konkrétumokat kérdez, mint ahogy az alpolgármester úr kérte. Zárójelben teszi fel a következő kérdést, mert 1995-re hivatkozott Kerényi János alpolgármester úr is. Említette, a kétszintű árrendszer a probléma, ezért megkérdezi, mit tettek 1996. óta, hiszen a közgyűlést ugyanez a koalíció vezeti ezen idő alatt, kisebb módosítással, és Kerényi János alpolgármester úrnak is 1998. óta illetékességi területéhez tartozik a Vízmű Rt. Tehát mit tettek annak érdekében, hogy a kétszintű árrendszer csökkenjen? Ez a kérdés a felvetés miatt jutott eszébe. Az alapvető kérdése, és itt visszatér a 40:60 %-ra, mert ez mind az általánosság, mind pedig a konkrétumok szintjén elég nehezen fogható. Azt a választ kapták, nem kell mindenkinek megosztani ezt a költséget, csak annak, akinek hatósági engedély-köteles telepengedélyezés szükséges, illetve hatósági engedély kötelezi a vízfogyasztásra. Kéri, sorolják fel, melyek ezek a tevékenységek. Gyanítja, hogy majdnem minden tevékenységi körhöz kell legalább ivóvizet, vagy kézmosó helyet biztosítani, így tulajdonképpen minden vállalkozás hatósági szinten vízvételre kötelezett. Az alapvető filozófiája ennek a megosztásnak az volt, hogy nyilván azok az ipari tevékenységet folytató vállalkozások, amelyek nagyobb terhelést jelentenek a szennyvízcsatorna hálózatra, fizessenek több csatorna- és vízdíjat. Bár a víznél egy kicsit eltérő a gondolkodásuk, de a csatornánál ez igaz. Abban az esetben, amikor ezek a vállalkozások lakásban funkcionálnak, nehezen feltételezhető, hogy a lakásban olyan tevékenység működik, amely

41 jelentősen terheli, vagy más jellegű káros szennyező hatásokkal terhelt szennyvizet bocsát ki. Az esetek nagy többségében a lakásokban irodai jellegű tevékenység folyik, pl. könyvelés, stb. Az, hogy mellékmérővel leválasszák a fogyasztást, szinte lehetetlen, mert ha nem kiépített irodaépületről, irodahelyiségről van szó, akkor ez gyakorlatilag megoldhatatlan feladatnak minősül. Mint említette, szívesen látna egy – a vállalkozásokat felsoroló – ilyen listát. Weller János: Papp Gábor által feltett kérdések némelyikére megpróbál választ adni. Az egyik az volt, mit tettek az elmúlt időszakban? 1995-ben létrejött egy megállapodás a francia cég és az akkori közgyűlés között, és egyúttal bevezetésre került a kétszintű árrendszer. Hozzáfűzi, ez csak ivóvíz vonatkozásában történt, a szennyvíz esetében nem. Nem tudja, ki volt akkor a polgármester, de ezt a megállapodást akkor kötötték meg. Lehet mondani, hogy az SZDSZ is benne volt, de úgy gondolja, a közgyűlés mindkét politikai oldala benne volt akkor is, azóta is. Történt még, hogy egyszer csak a szennyvíz esetében is – ami két évig még azonos volt – drasztikus változás következett be, egy statisztikai trükkel, gazdaságilag ma sem lehet megmagyarázni hogyan, visszanyúltak az akkori döntéshozók, és az 1995. évi bázist változtatták meg majdnem a duplájára. Innentől kezdve az áremelés növekedése sem volt olyan ütemű, és sokkal jobb lett a statisztikai kép. Ezt is hozzá kell tenni a tényekhez. A Kamara akkor az egész árkérdést törvénysértőnek tartotta, és megtámadta. Jelenleg is az Alkotmánybíróság előtt szerepel, nem tudni, mikor lesz döntés erről a diszkriminatív rendszerről, amit meg kell változtatni. Erre minden esély megvan, és majd közösen kell megoldani. Ez egy 1995ben kezdődő, és azóta tartó probléma, amire senki nem talált még megoldást. Készülnek rá, hogy az Alkotmánybíróság kényszeríteni fogja a közgyűlést a megoldás megkeresésére. A 40:60 %-kal kapcsolatban is elhangzott kérdés. Fel lehetne sorolni, melyek azok a tevékenységek, amelyekhez engedély kell, és amelyekhez a Munkavédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ, az Állat- és Növényvédelmi Felügyelőség, az Élelmiszer-egészségügyi Felügyelet mondja ki, hogy kell vízvételi lehetőséget biztosítani, vagy nem. A tevékenységek, a vállalkozások többsége olyan, hogy nem kell hozzá semmiféle engedély, így az a kérdés, 40, vagy 60 %-ot, tehát magasabb díjat kell fizetni, fel sem merül. A kisebb kör az, ahol ez felmerül. Példaként említi, több olyan családi ház van Pécsett, ahol az egyik szobából vendéglátóhelyet, cukrászdát, éttermet alakítottak ki, több házban a garázsban valamilyen üzem működik, ugyancsak vízfogyasztással. És van nagyon sok hely, ahol több szobát átalakítottak irodává, és 4-5 alkalmazottal dolgoznak. Nyilván ezekben az esetekben a hatóság előírja a vízvételi lehetőséget. Ebben az esetben tehát semmilyen probléma nem merül fel. Azt el tudja fogadni – és egyetért Nagy Csaba képviselőtársával – hogy a 40% nem biztos, hogy megállja a helyét. Átlagban igen, mert vannak olyan vállalkozások, ahol lényegesen több, mint 40%, de van, ahol kevesebb a fogyasztás. Azt nem lehet megtenni rendeletben, hogy valamennyi fogyasztóra önálló szabályt alkotnak, ha nincs meg a mérés, ami műszakilag

42 minden esetben megoldható, csak pénz kérdése és az, hogy megéri-e kialakítani. Sok esetben több tíz, esetleg százezer forint lehet a mérőhely kialakítása, miközben – amiről most szó van – nem több, mint átlagban havi 8 m3 vízdíjának a különbözete. Jelen esetben a döntés arra vonatkozik, hogy 213,- Ft-ot, vagy 313,- Ft-ot kell fizetni. Amennyiben a 8 m3-t beszorozzák a díjjal, akkor kb. 800,- Ft az, amiről jelen esetben vita alakult ki, de ez még megosztásra kerül. Amennyiben a 800,- Ft 40%-át veszik figyelembe, akkor 320,- Ft-ról folynak a viták. Ez átlagszám, ami van akinek kedvezőbb, de kedvezőtlen helyzet is előállhat, de nem nagyobbak a tételek. Meixner András: egyetért Weller János által elmondottakkal. Hozzászólásában a kettős árrendszer lényegét és szükségességét szeretné felvázolni. Azt felvállalja, hogy jómaga is megszavazta azt, mert úgy érezte, hogy lehetőséget rejt magában. Az idő viszont sürgeti a rendszer felülvizsgálatát. Azt mindenképpen el kell mondani, hogy a lakossági típusú fogyasztás más jellegű lehet, mint egy vállalkozó esetében, amely a szennyvíz szempontjából fontos. A rendszernek az a hibája, hogy nagyon nehéz mérni a szennyezettség mértékét, hiszen abból következik a tisztítás költsége. Ilyen érelemben jogos, hogy többet számlázzanak. Azt tudomásul kell venni, amennyiben megszüntetik a kettős árrendszert, akkor a lakosság fizeti meg a vállalkozók bizonyos költségeit. Megfontolásra ajánlja azt is, hogy a vállalkozó rezsiköltségként elszámolhat bizonyos tételeket. A lakosság viszont csak adózott pénzéből tudja mindezt megtenni. A rendszer megpróbál a kompenzációra tekintettel lenni. Véleménye szerint a vízdíj számítás ma olyan szinten áll, mint amikor a szemétdíjat szobák száma alapján határozta meg az Önkormányzat. Úgy gondolja a rendszert mielőbb felül kell vizsgálni, és lehetőleg egy minden réteg számára elfogadható megoldást kell találni. Sashalmi György: a lakossági és nem lakossági tarifarendszerrel kapcsolatos hozzászólásokból úgy tűnt, hogy a jövőben számítani lehet összevonásokra. Véleménye szerint a víz, alapvető közszükségleti cikk, hogy nem függhet azon, ki, milyen mértékben juthat hozzá, hiszen 1-2 l vízből a létfenntartás is nehéz. Úgy gondolja, hogy a kifejezetten magán és kommunális célra felhasznált vízmennyiséget valamilyen módon preferálni kell egy olyan tevékenységhez viszonyítva, ami ipari nyersanyagként használja a vizet. Véleménye szerint egy vállalkozás akármilyen körülmények között működik, akkor is szétválasztható, hogy a vizet milyen célra használja. Amennyiben költségként elszámolja, akkor biztos, hogy a vállalkozás céljára fordítja a vizet. Akkor lehetne a többség számára elfogadható módon számlázni, ha megmaradna a két különböző tarifa. Ha ez problémát okoz, akkor azon kellene gondolkodni, hogy miképp lehetne azt úgy mérhetővé és számlázhatóvá tenni, hogy mindenki megelégedéssel fogadja. Nyirati István: elmondja, a rendeletben nem lehet felsorolni az összes vállalkozási formát, amelyre vonatkozik. Más jogszabályok, hatósági engedélyek szabályozzák ezt a témakört. Amennyiben valaki a saját lakásában alakít ki egy ügyvédi, vagy könyvelő irodát, esetleg egy festőmázoló telep-helyét, - de egyedül használja - akkor a lakossági díj alapján fizeti meg a teljes fogyasztását a rendelet hatályba lépését követően. Vannak olyan vállalkozások, melyekhez előírják telepengedély kötelezettséget, - pl.

43 autójavító, gumiszerelő, cipőgyártó, kőfaragó - melyet jelenleg egy kormányrendelet szabályoz. A harmadik kategória az, ahol nem szükséges a telepengedély, de a hatóságok előírnak – kötelezően – víz, csatorna használatot. Ez általában akkor történik, ha valaki pl. a saját lakásában alkalmazottat foglalkoztat és biztosítani kell számukra a tisztálkodási lehetőséget. Úgy gondolja, ezek a példák megvilágítják a háromféle kategóriát, kinek milyen fajta díjat kell fizetni. Kerényi János: dr. Gáspár Gabriella korábbi kérdésére elmondja, valóban Rt-ről és nem Kft-ről van szó, a környezetvédelmi díj kiegészítést tartalmazza a folyékony hulladék kezelés ügyében. Elhangzott a kérdés, mit tett a város 1996 óta? Elmondja, a Legfelsőbb Bíróság előtt van egy ügy. A képviselőtársai is megosztottak abban, hogy egyszintű vízképzési rendszer legyen – lakossági, nem lakossági – tehát nagyon összetett ez az ügy. Több hónapja folynak a tárgyalások a Vízmű Rtvel egy új ármegállapítási rendszer kidolgozása érdekében. A keretmegállapodás, a szindikátusi szerződés átdolgozására is szükség van. Ma abban kéri a testület döntését, hogy a képlet szerint kiszámított 9,92%-os áremelés helyett a 8,2%-osat fogadja el. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén megkérdezi a Közgyűlést, elfogadja-e a közüzemi víz- és csatornadíj megállapításáról szóló Ör. rendelet módosítását, az előterjesztő által beterjesztett, megváltozott tartalommal? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és 7 tartózkodás mellett a rendeletet módosította és megalkotta a 78/2001.(12.20.) számú önkormányzati rendeletét az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1996. évi 38. sz. Ör. módosításáról A módosított rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete Dr. Toller László: kérdése, az előterjesztős által kiadott határozati javaslatot támogatja-e a Közgyűlés? Megállapítja, hogy a testület 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett a határozatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 536/2001. (12.13.) sz. határozata a közüzemi víz-és csatornaszolgáltatás, valamint az azzal kapcsolatos ügyintézés feltételeinek javításáról 1. A Közgyűlés egyetértően veszi tudomásul, hogy a Pécsi Vízmű Rt. a közmühálózat javításának hatékonyabbá tétele érdekében a

44 PVVRt.-nek fizetett bérleti díjon felül 150 MFt többletfelújítást finanszíroz és végez el a pécsi ivóvíz-és szennyvízhálózaton. Felkéri a Közlekedési és Kommunális Bizottságot, hogy a többletfinanszírozás keretében történő munkálatokról tájékozódjék és erről számoljon be a közgyűlésnek 2. A Közgyűlés egyetértően veszi tudomásul a Pécsi Vízmü Rt intézkedési tervét, amely a) nem lakossági díj fizetésére kötelezettek körének pontosítását, a kamarai egyeztetések végrehajtását, b) az ügyfélszolgálati anomáliák csökkentését, illetve felszámolását, c) az ügyintézés felgyorsítását és pontosítását tartalmazza. Felkéri a Közlekedési és Kommunális Bizottságot, hogy fenti intézkedésekről tájékozódjék és a teljesítésről a Közgyűlésnek számoljon be. 3. A Közgyűlés felkéri Kerényi János alpolgármestert, hogy az érintettek bevonásával vizsgáltassa meg annak lehetőségét, hogy a szerzetes rendek a víz- és csatornadíj fizetés szempontjából lakossági fogyasztónak minősüljenek, melynek eredményéről a Közgyűlést tájékoztassa. Határidő: 1. pontnál: 2002. szeptember 30. 2/a) pontnál: 2001.december 20. 2/b.) pontnál: 2002.április 30. 2/c.) pontnál:2002.januárjától kéthavonta 3. pontnál: 2002. április 30. Felelős: 1-2. pontnál: Kukai András bizottsági elnök 3. pontnál: Kerényi János alpolgármester Kapják: Kerényi János alpolgármester Gonda Tibor, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető Dr. Füredi Péter: jelzi, módosító indítványát visszavonta, de azt kérte, foglalják határozatba azt, hogy kezdjen az alpolgármester úr tárgyalásokat a szerzetesrendekkel. Dr. Toller László: elmondja, alpolgármester úr befogadta a határozati javaslatot, így a szavazás azzal együtt történt.

4.)

Iparűzési adóról szóló rendelet módosítása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök, Gonda Tibor bizottsági elnök

45 Soó László: az iparűzési adóról szóló rendelet olyan értelemben változik – amennyiben a Közgyűlés támogatja – hogy bizonyos kedvezményt biztosít, mert az adótételt nem kívánják emelni a következő évben. Az iparűzési adó jogszabály lehetővé teszi a diszkrimináció mentesség elve mellett is, hogy bizonyos célszerűségi, gazdaságossági okokból az adóalanyok egyes körének kedvezményt biztosítsanak. A rendeletmódosítás egy ilyen kedvezményt biztosítana azon gazdasági társaságoknak, amelyek nem „igazi” gazdasági tevékenységet folytatnak, ugyanakkor az önkormányzati törvényből adódóan támogatásra jogosultak. Ezek konkrétan azok a sportvállalkozások, amelyek más jogszabályi háttér és indokok miatt sportolási tevékenységüket, gazdasági társasági forma keretében kell folytatniuk. Ezen társaságokat az Önkormányzat minden évben – kötelezettségének megfelelően – anyagilag is támogatja. Így az iparűzési adó hatálya rájuk nézve olyan kettőséget jelent, hogy egyrészt támogatást kap a sportvállalkozás, melyből visszafizetik az Önkormányzatnak az iparűzési adót. Ezáltal rontja azt a feladatteljesítést, amely a sporttevékenység támogatását kötelezővé teszi az Önkormányzatnak. A rendelettervezet ebben a tekintetben kíván kedvezmény nyújtani. Az 1.§-ban olyan központi döntésekből következő változásokat vezetne át, mely szerint az Államkincstár Rt-ra, vagy az Államadósság Kezelő Központ Rt-ra nem vonatkozik az adórendelet. A 3.§-ban pedig a Diákhitel Központ Rt. is mentességet élvez. A javaslat érdemi része az, amely a 2.§-ban olvasható, „mentes az iparűzési adó megfizetése alól az Önkormányzat Közgyűlése által támogatott, az önkormányzat illetékességi területén működő sportvállalkozás”. Ez, az iparűzési adó jelentős bevételi tételéhez viszonyítva összesen 3,5 M Ft csökkenést jelent, amely az érintett sportvállalkozások tekintetében viszont jelentős összeg lehet. Ezáltal a támogatási elvet is egységessé A két bizottság lehet által tenni.elfogadott módosító rendelet tervezethez módosító indítványt nyújtott be polgármester úr és alpolgármester úr is. Kéri a testület tagjait, erről részletes vitát folytassanak le és külön-külön döntsön a testület a módosító indítványokról. Javasolja a rendelettervezet támogatását. Dr. Toller László: örömmel vették volna, ha az előterjesztő támogatja a módosító indítványaikat, mert jobbá, szakszerűbbé és alkalmazhatóbbá tennék a rendeletet. A módosító indítványaikat az Adóügyi Osztállyal egyeztették. Soó László: az ügyrendi probléma megoldását kereste, mert módosító indítvány érkezett, így nem tudta, hogy a részletes vitát le kell-e folytatni. Dr. Toller László: amennyiben befogadta volna a bizottság elnöke a módosító indítványt, akkor könnyebb lett volna lefolytatni a részletes vitát. Papp Béla: a jelenleg érvényes rendelkezés pontatlanra sikerült, hiszen úgy szól: „az Ipari Park területén beruházást végrehajtó szerv, cég, vagy vállalkozás részére adómentesség adható”. Nem tartalmazta pontosan az akkori jogalkotói szándékot, melyben arról volt szó, amennyiben egy vállalkozás betelepül az Ipari Parkba, akkor 2,5 évi adómentességet kapjon. A rendelet szerint, ha valaki az Ipari Park területén bármilyen beruházást végrehajt – pl. vásárol egy esztergát – akkor adómentessé válhat. A szándék nem ez volt, de az sem, hogy az Ipari Park területét kitágítják és betelepül 6-

46 10 vállalkozás, és attól kezdve adómentességet élveznek. Elmondja, az adómentesség csak azokra érvényes, aki az induló vállalkozását viszonylag nagy összegű beruházással valósítja meg, abban az esetbe az első két évben 100%-os, a harmadik évben pedig 50%-os kedvezményben részesül. Lesz egy olyan döntés, mely szerint egy területen - határmódosítással - több vállalkozást fogadnak be az Ipari Parkba. E lépés előnye, hogy az Ipari Park keretein belül pl. pályázatok esetében elsőbbséget élvezhetnek, arról viszont nincs szó, hogy 2,5 évig adómentességet kapjanak. Dr. Toller László: kéri a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnökét, nyilatkozzanak a módosító indítvány további sorsáról, mert attól függ a részletes vita folytatása. Soó László: egyeztetett Gonda Tibor bizottsági elnökkel, és időközben kiderült, hogy az előzetes egyeztetések megtörténtek a módosításokkal kapcsolatban. A kért bizottság nevében mindketten befogadják a módosító indítványokat. Ennek megfelelően a mai módosító rendelettervezet a következő lesz: az 1.§-a nem változik. A 2.§. egyes bekezdése lesz, Papp Béla alpolgármester úr ezúttal javasolt induló beruházásokra vonatkozó kitétele. A jelen szövegtervezet a kettes bekezdést kapja a 2.§-on belül. Polgármester úr módosító javaslata a 4.§. egységes szerkezetben tárgyalja, így teljes egészében az általa vázolt módosítás kerül az eredeti rendelettervezet 4.§-a helyébe. Az itt megjelölt támogatási jogosultság az eredeti 2.§-ban szereplő önkormányzat Közgyűlése által támogatott, illetve polgármester úr által nevesített korábbi közgyűlési, illetve bizottsági támogatás nem ütközik, hiszen a módosítás visszamenőleg adott támogatásokat legalizál, míg a jövőben erre csak a Közgyűlésnek lesz Javasolja elfogadni a módosított rendelettervezetet. lehetősége. Dr. Toller László: a tartalommal egyetért, csak formailag van jogszabályszerkesztési gond. Amennyiben az alpolgármester úr módosító indítványát a megjelölt szakaszban alkalmazzák, akkor visszamenőleges hatálya lesz a 2.§-al együtt, így olyanra is kiterjesztik az adókedvezményt, amire nem kívánják. Ebből következik, hogy a 2.§ helyett 3.§-sal egészülne ki a módosító indítvány a rendelet tervezet, melyről egyben szavaznának. További kérdés, hozzászólás nem lévén megkérdezi a Közgyűlést, az iparűzési adóval kapcsolatos rendelet módosítását az általa vázolt módon és a módosító indítványok befogadásával együtt támogatja-e? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal a rendeletmódosítást elfogadta, és megalkotta 79/2001.(12.20.) számú önkormányzati rendeletét az iparűzési adóról szóló 1991. évi 11. sz. Ör. módosításáról A módosított rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete

5.)

Idegenforgalmi adóról szóló rendelet módosítása

47 Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök, Gonda Tibor bizottsági elnök Dr. Toller László: jelzi, módosító indítványt nyújtott be a FIDESZ frakció. Gonda Tibor: a módosító indítványból két dolgot értelmez. Az egyik, hogy a FIDESZ frakció támogatja azt az alapgondolatot, hogy az Idegenforgalmi Alapon keresztül visszajuttassanak azokhoz a vállalkozókhoz, akik befizetnek az alapba. Másrészt viszont igényli, hogy a költségvetésen keresztül kerüljön ez megszavazásra. Személy szerint elfogadhatónak és jó gondolatnak tartja, de a törekvés viszont az volt – mely mellé a bizottság is karakteresen kiállt – hogy a mostani növekmény – a 100,- Ft-os emelés – kerüljön felhasználásra egy jó értelemben vett marketing célra és juttassák vissza pályázat formájában a szállást üzemeltetőkhöz. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy színvonalasabb kiadványokkal, vásárokon való megjelenéssel – a visszaforgatott összegből – maguk is hatékonyabban tegyenek azért, hogy a vendégéjszakák száma nőjön a városban és ezáltal az idegenforgalmi adó is emelkedik. Hangsúlyozni kell, hogy minden forint bevételhez 2,- Ft állami támogatás járul, tehát ha önmagában 5 M Ft-os növekmény lesz és azt visszaforgatják az alapba. Az így kapott 10 M Ft szabad felhasználásra a költségvetés rendelkezésére áll. A FIDESZ frakció javaslatát szeretné kiegészíteni, és amennyiben egyetért vele, akkor befogadja a módosító indítványt. Idézi, a javaslatot: „a Közgyűlés az idegenforgalmi szállásadók támogatására az Idegenforgalmi Alapba helyezi az idegenforgalmi saját bevételének az éves költségvetési rendeletben meghatározott részét”, melyet úgy folytatna, „amely a 2003-as költségvetési évtől kezdődően nem lehet kevesebb, mint az előző évi bevétel 50%-a”. Ezáltal tartalmában megjelenik a bizottság szándéka, hogy az így befolyt saját bevétel felét visszaforgatnák az előbb említett célokra, de eleget tennének a FIDESZ frakció által kért igénynek. Így mindez a költségvetésen keresztül valósulna meg, és a rendelet vitája során lehetőség lenne az érveket elmondani, illetve kontrollálni. Amennyiben a FIDESZ frakció részéről elfogadható a kiegészítés, akkor befogadja javaslatukat, ha viszont nem, akkor az eredeti 1.) pontot kéri megszavazni. Staub Ernő: elmondja, a bizottsági elnök úr jól értelmezte a frakció szándékát. A FIDESZ frakció elfogadja bizottsági elnök kiegészítését, melyet a módosított indítványukhoz tett. Dr. Toller László: ennek alapján ez lép a határozati javaslat 1.) pont helyébe. Meixner András: olyan cégnél dolgozik, ahol többmilliós idegenforgalmi jellegű bevétel keletkezik a működésük során. Tapasztalata az, hogy az idegenforgalmi adóban komoly tartalékok vannak még. Ezt azért mondta el, mert a ma 200,- Ft-ra emelt idegenforgalmi adót aránytalannak tartja bizonyos szempontból. Munkahelyén alacsonyak az árak, mert olyan a szolgáltatás, így már 1000,- , 1500,- Ft-ért lehet szállást kapni. A szállodákban viszont jóval többet kell fizetni, így aránytalannak mondható az idegenforgalmi adó mértéke, mert egy kispénzű, kiskeresetű rétegnek ugyanannyit kell fizetni, mint egy olyannak, akik a szállodai szobát is meg

48 tudja fizetni. A törvény úgy fogalmaz, hogy 4%-a is lehetne a mindenkori szállásdíjnak az idegenforgalmi adó, vagy pedig konkrét összeget kell meghatározni az adórendeletben. Javasolja, hogy ez az első lépés, amely alapot hoz létre az idegenforgalmi szolgáltatások támogatására, továbblépésekkel egészüljön ki. Az Adóügyi Osztály és az erre szakosodott bizottság is gondolják végig, miként tudnák finomítani ezt a rendszert, de nem csak arról az oldalról, hogy a bevételeket ilyen módon növelje, és az ösztönző rendszert is javítsa. Arra is figyelemmel kellene lenni, hogy az ellenőrzést miképp lehetne megoldani. Saját tapasztalatából mondja, az ellenőrzést csak akkor lehet pl. a portán elvégezni, ha az adórendőr végig ott áll. Ösztönözni kell a vállalkozókat arra, ne titkolják el ezt az adónemet. Nagyon sok plusz munkával jár, és ezért sokan inkább nem vallják be. Úgy gondolja, a megfelelő ösztönzés mellett ebből az adónemből jóval nagyobb bevételeket lehetne elérni, ami által az állami támogatás is növekedhetne. Azért mondta mindezt el, mert a Világörökség kapcsán jóval nagyobb idegenforgalmi bevételre számítanak. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén megkérdezi, a Közgyűlés elfogadja-e az idegenforgalmi adóról szóló rendelet módosítását? Megállapítja, hogy a testület 30 igen szavazattal egyhangúlag megalkotta a 80/2001.(12.20.) számú önkormányzati rendeletét az idegenforgalmi adóról szóló 1991. évi 14. sz. Ör. módosításáról A rendelet a jegyzőkönyv 4. számú melléklete Dr. Toller László: megkérdezi a Közgyűlést, egyetértenek-e a módosított határozati javaslattal? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 537/2001. (12.13.) sz. határozata az idegenforgalmi adóról szóló rendelet módosításáról A Közgyűlés az idegenforgalmi szálláshelyek „komfortosabbá” tétele, a város fizető vendéglátásának színvonalasabb ellátása érdekében az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés az idegenforgalmi szállásadók támogatására az Idegenforgalmi Alapba helyezi az idegenforgalmi adó saját bevételének az éves költségvetési rendeletben meghatározott részét, amely a 2003-as költségvetési évtől kezdődően nem lehet kevesebb, mint az előző évi bevétel 50 %-a.

49 Határidő: 2003. évi költségvetés elfogadása Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető 2. A Közgyűlés szükségesnek tartja, hogy az Idegenforgalmi Alap felhasználásáról átruházott hatáskörben a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság döntsön a mindenkori költségvetési rendeletben foglaltak szerint. A Bizottság az Alap felhasználásáról köteles a Közgyűlésnek beszámolni. Határidő: Az Alap felhasználására értelem szerint, és folyamatos. Beszámolóra minden év november 30. Felelős: Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnöke 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy az Idegenforgalmi Alap felhasználásának támogatási, elosztási elveit, felté-teleit dolgozza ki, és azt véleményezésre terjessze a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, jóváhagyásra a Közgyűlés elé. Határidő: 2002. március 31. Felelős: dr. Varga István főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Soó László, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető, Gyenes Zsuzsanna főosztályvezető.-helyettes, Bálványos Károlyné bizottsági felelős.

dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Kerényi János alpolgármesternek.

6.)

A közterületi parkolók, forgalomcsillapított övezetekről és a parkolási díjakról szóló önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalását

Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Kukai András: régi igény fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy egységes szerkezetbe foglalják a korábbi önkormányzati rendeleteket. Amennyiben az egységes szerkezetű rendelet és a határozati javaslat elfogadásra kerül – melyet az előző Közgyűlésen már megszavaztak – akkor 11 olyan önkormányzati rendelet kerül hatályon kívül, amely 1992-től kezdődően különböző helyeken jelentkezett, így nehéz volt egységesen kezelni annak ellenére, hogy azonos programról szóló rendeletek voltak. Kéri képviselőtársait, hogy az egységes szerkezetbe foglalt rendeletet fogadják el tekintettel arra, hogy a június 14-én elfogadott rendelet alapján már megkezdődőtt a parkoló-zónás üzemeltetés. A beérkezett jelzések alapján

50 november 29-én áttekintették az anyagot és finomításokat végeztek el és a szakbizottsági munkában felmerült problémákat is átvezetve került a testület elé az egységes szerkezet. Az általa aláírt módosító indítványt és a rendelethez kapcsolódó pontot kívánja az alábbiak szerint kiegészíteni: a 9.§. 4. pontja a következő, „Baranya megyében megválasztott országgyűlési képviselők és helyi önkormányzat választott képviselői jogosultságuk igazolása mellett a parkolási zó nákba behajthatnak és díjfizetés nélkül várakozhatnak”, melyet a „konzulok” szóval egészítene ki. Kéri, a testület fogadja el javaslatát. Felhívja a figyelmet arra, hogy a rendelettervezet egységes szerkezetben nem módosító indítvány, nem változtatás, hanem szerkezetében áttekinthető és a jelenlegi fogalmakat tisztázza. Dr. Gáspár Gabriella: kéri az általa benyújtott módosító indítványát fogadja be az előterjesztő, amely a 9.§ 3. pontjára vonatkozik. Némi értelmezést szeretne hozzáfűzni. Módosító indítványa a következő: „kérelemre annak a jogosult magánszemélynek, akinek állandó lakóhelye valamely díjzónában van lakossági közterületi parkolóbérletet kell adni egy személygépkocsira”. A rendeletben az szerepel, hogy egy saját tulajdonában lévő gépkocsira. Személy szerint úgy egészítené ki, hogy „egy személygépkocsira, melynek üzemeltetője, vagy tulajdonosa, illetve a használatában álló szolgálati gépkocsira”. A következő mondat változatlan maradna, miszerint „az egy lakásban élő közeli hozzátartozók részére – jogosultságuk igazolása alapján – legfeljebb két db személygépkocsira adható parkolóbérlet”. Módosít indítványa indokaként elmondja, ugyan a jogosult magánszemély definíciójában szerepel a gépkocsi üzemben tartója, lízingelője, stb., de nem található benne a szolgálati gépkocsival rendelkező magánszemély. Ezt fontosnak tartotta, hiszen a 9.§-ban csak a jogosult magánszemélynél csak a tulajdonos van megjelölve, miközben a definíciós részben bővebben van felsorolva, de a 9.§ 3. bekezdésben mindez ellentmondásosan van megfogalmazva. A vita elkerülése végett nyújtotta be módosító indítványát. Kukai András: kéri, a rendelettervezet általános vitáját folytassák most le. Dr. Gáspár Gabriella által elmondottak - melyre később kíván válaszolni pedig a részletes vita része legyen. Kerényi János: ebédszünetet rendel el 14.00 óráig. EBÉDSZÜNET Dr. Toller László: bejelenti, a testület folytatja a közterületi parkolók üzemeléséről és a parkolási díjakról szóló Ör. módosítása című napirendi pont tárgyalását, az általános vitát megnyitja. Nagy Csaba: frakciója három javaslatot – dr. Gáspár Gabriella, dr. Füredi Péter és jómaga – terjesztett be. Tették mindezt azért, mert a reklám szerint a rendszer nagyon alaposan és körültekintően került kialakításra és előkészítésre, de frakciója úgy gondolja, több ponton módosításra és

51 pontosításra szorul. Több kérdés merült fel benne, melyet az általános vita során szeretne tisztázni, mert esetleg ennek függvényében további módosító indítványokat nyújthatnak be. A rendeletben, az egyes övezetek vonatkozásában szó volt a házastársról, valamint házastárssal közös tulajdonban lévő autóról. El kellene gondolkodni azon is, hogy ma már sokan élnek élettársai kapcsolatban. A szabálysértési eljárásoknál a hatóságnak van mérlegelési joga. Nem tud azzal egyetérteni, hogyha a behajtásra, parkolásra jogosító engedélyt valaki elfelejteni kitenni, vagy az leesik a műszerfalról, akkor ugyanolyan nagyságrendű szabálysértési büntetéssel lehet sújtani, - aki megváltotta pénzért a parkoló bérletét – mint aki parkolójegyet sem vesz. Tudja, a szabálysértési eljárás során lehetőség van a mérlegelésre. A két kategória között olyan nagy a különbség, hogy nem lehet egy szabálysértési kereten belül ezt a dolgot elintézni. Egyébként is, ha valaki elfelejti kitenni, és kap egy büntető cédulát, az a normális eljárási rend, hogy bemegy az irodába, megmutatja, és kölcsönösen azt mondják, a dolog el van intézve. Nem hiszi, hogy e vonatkozásban szabálysértéssel kellene fenyegetni az állampolgárokat. Az más kérdés, ha valaki nem vásárol jegyet, vagy ha vesz is, úgy teszi ki a gépkocsira, hogy ne tudják az időtartamot ellenőrizni. Nagyon sok visszajelzés érkezik a parkolási rendelettel kapcsolatban. Úgy gondolja, a rendelet megalkotását, illetve az üzemeltetési tapasztalatokat mindenképpen meg kellene még egy körben tárgyalni a közgyűlésnek. Elfogadják azokat a módosításokat, amelyek finomítják a rendeletet. Kérik a közgyűlést, az általuk benyújtott módosító indítványokat fogadja el, és egy egyéves üzemeltetési tapasztalat után térjenek vissza a rendeletre, hol lehet esetleg még azon csiszolni úgy, ne azt érezzék a pécsiek, hogy ez újabb sarc, hanem azt, ez a parkoló-rendszer a város érdekében, a kulturált parkolásért, a tiszta levegőért szól, és nem azért, hogy újabb pénzösszegeket vegyenek ki a polgárok zsebéből. Kerényi János: további hozzászólás nem lévén, az általános vitát lezárja. A részletes vitát megnyitja, mivel módosító indítványok érkeztek. Módosító indítványt nyújtott be dr. Füredi Péter képviselő úr. Dr. Füredi Péter: mindannyian bizonyára tudják, hogy Pécs belvárosában, illetőleg a védett övezetben több olyan szervezet működik, amely tevékenységét a városért, a közért végzi. Nem akarja véletlenül sem szembe állítani a kettőt, hiszen jogos az a mentesség, amely 10. §-ban szerepel, és említi a vállalkozók azon kérését, hogy a pakolás időszakára, így reggel és az esti órákban mentességet élvezzenek a díj fizetése alól. Tudják azt, hogy a vállalkozásokat a haszonszerzés mozgatja, céljuk a profit. Ez egy természetes, nagyon jó dolog, és támogatni is kell. Ugyanakkor azt is tudni kell, vannak olyan szervezetek, mint pl. a Karitas, a Máltai Szeretet Szolgálat, amely tevékenységét úgy fejti ki a közért, hogy tulajdonképpen városi feladatot „ellát”, segít a városnak ezen feladatok megvalósítása érdekében. Úgy lenne méltányos, ha ezen szervezeteket így támogassák. Itt pl. a Pálos Rend, amely minden nap a Hunyadi úton enni ad a hajléktalanoknak, a Szent Mór Iskola konyhájáról viszik az ételt. Méltánytalan lenne tőlük díjat kérnek. Ha megadják a vállalkozónak, a rakodás

52 időtartamára mentesüljön a fizetés alól, akkor úgy igazságos, ha nem büntetik ezen szervezeteket azzal, hogy díjat kérnek tőlük. Hasonlóképpen a Janus Pannonius utcában a Máltai Szeretet Szolgálat esetében, hiszen oda is érkeznek segélyszállítmányok, és ugyancsak méltánytalan lenne díjat kérni tevékenységükért. Természetesen nyitott bármiféle kompromisszumra, ha esetleg alpolgármester úrnak van más elképzelése ezzel kapcsolatban, de úgy gondolja, a lényeg, hogy a működést támogassák a jövőben, és ne sújtsák még egy „adóval” őket. Kerényi János: felolvassa dr. Füredi Péter képviselő módosító indítványát: „A 10. §. Jogosultságot, mentességet módosítaná egy új 2.) ponttal. 2.) A parkoló-zónában működő civil és karitatív szervezetek, szerzetesrendek, valamint a közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetek, karitatív, vagy más közhasznú tevékenységük ellátásának időtartamára díjfizetési kötelezettség nélkül tartózkodhatnak a zónában. Ezek alapján a korábbi 2.) pont 3.) pontra, míg a 3.) pont 4.) pontra módosul.” Nagy Csaba: jelzi, módosító indítványának az a lényege, hogy a parkolózónákban a parkolási időt a nyáron bevezetésre került, és sokak által kritizált 7.00-től 19.00 órával szemben 8.00 és 18.00 óra között határozzák meg, szombaton pedig 8.00 és 13.00 óra között. Úgy gondolja, semmi ok arra, hogy ilyen korai időtől fizessenek parkolási díjat, és arra sem, hogy ilyen későn. Ez eddig sem volt így a városban, és a közelmúlt sem hozott olyan eseményeket, indokokat, amelyek ezt tennék szükségessé. Kéri képviselőtársait, fogadják el módosító indítványát. Dr. Gáspár Gabriella: ebéd előtt ugyan már ismertette, - nem tudva, esetleg lesz-e hozzászólás még ehhez a napirendi ponthoz – elismétli, a rendelet 9. §-ának (3) bekezdését javasolja módosítani, ehhez kéri képviselőtársai támogatását. Ez a bekezdés a jogosult magánszemélyekre vonatkozik. A jogosult magánszemély definícióját némiképpen kibővítette, és azért tette bele ennek bizonyos elemeit, mert ellentmondás mutatkozik a jogosult magánszemélyek definíciója és a között, hogy a rendelet 9. §. (3) bekezdés csak a saját tulajdonában álló gépkocsira vonatkoztatja a kedvezményt. Módosító javaslata: „Kérelemre annak a jogosult magánszemélynek, akinek állandó lakóhelye valamely díjzónában van, lakossági közterületi parkolóbérletet kell adni egy személygépkocsira, amelynek üzemeltetője, vagy tulajdonosa, illetve a használatában álló szolgálati gépkocsira.” A bekezdés utolsó mondata pedig változatlan maradna. Véleménye szerint a két db gépkocsit nézve, ebbe belefér az, hogy az egyiknek akár tulajdonosa, a másik lehet szolgálati autó is, vagy esetleg üzembentartóra vonatkozó megjelölés is tartható. Fontos volna, hogy a javaslata ebbe a szakaszba is belekerüljön. Kukai András: Nagy Csaba által felvetett problémákra kíván reagálni. Képviselőtársa említette, hogy egy év múlva térjenek vissza a rendeletre, és próbálják áttekinteni újból. Figyelmébe ajánlja, egy hónapos üzemeltetést követően, november 29-én a szakmai grémium áttekintette mindazt a problémát, ami eddig felmerült, és ennek függvényében próbáltak finomítani.

53 Szándékukban áll 2002. márciusában ismét áttekinteni mindazon problémákat, amelyek esetleg addig beérkeznek, annak érdekében, hogy finomítsák az egész programot. Mint ahogy Nagy Csaba képviselő úr is említette, ez az egész program a pécsiekért, és azok érdekében van. A másik téma, amit felvetett, hogy a házastárs, élettárs problémájával is kellene foglalkozni. Úgy gondolja, a jogosult magánszemély fogalom meghatározás az „élettárs” szóval kibővülhet, mert vagy házastárssal közös, vagy házastárssal és élettárssal közös tulajdonú lízinget, az általa üzemeltetett gépkocsiról, vagy motorkerékpárról van szó, tehát egy olyan fogalom meghatározás ez, amely élettársi fogalomként már törvényesen is beleilleszkedett a mai magyar társadalomba, ezért ezzel mindenképpen így kell foglalkozni, el tudja fogadni. A részletes vitában érkezett javaslatokkal kapcsolatban – Nagy Csaba által felvetettekre – elmondja, pillanatnyilag az üzemeltetővel van egy 7.00-től 19.00 óráig tartó üzemeltetési szerződés, a szombati napra pedig 7.00-től 13.00 óráig. Úgy gondolja, a márciusi újabb ellenőrzési programig nem kellene ezen változtatni, majd a későbbiek során térjenek vissza rá. Mint ahogy az előbb említette, március hónapban kívánnak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Dr. Füredi Péter képviselő úr módosító indítványa olyan széles, ún. szervezeti és rendeleti „puhítás” lenne, amelyet nem támogat. Több karitatív szervezet van, közhasznú tevékenységet folytató alapítványok, szervezetek is, a civil szervezetekről már nem is beszélve. Véleménye szerint egyelőre nem szabad ezt a „puhítást” a rendeletben megadni. A rendelet ad egy-két olyan kivételt, - részben a vásárláshoz kapcsolódóan - amelyet képviselő úr is említett felvezetésében. A Szepesy Ignác utca egyébként a korlátozott várakozási övezetbe tartozik, így arra a szigorítás nem vonatkozik, egy külön behajtási engedély kérelemmel rendezhető a probléma. A példa – amelyet felhozott – nem olyan, amellyel itt most foglalkozni kellene. Dr. Gáspár Gabriella felvezetése olvasatában azt jelenti, hogy a 9. §. (3) bekezdésében szeretné megjeleníteni a módosító indítványában foglaltakat. Visszautal arra, a fogalom meghatározás úgy szól, „a jogosult magánszemély” és utána azt próbálják kibontani, hogy mit értenek ezen. A 9. §. (3) bekezdés így kezdődik: „Kérelemre annak a jogosult magánszemélynek”, tehát ebben a fogalomban benne van, amit az elején fogalomként használtak, ezért nem kellett még egyszer megismételni, tekintettel arra, hogy rendeletről van szó. Nem tudja elfogadni, hogy a szolgálati gépkocsira kiterjesszék ún. parkolóbérleti kedvezményt. Kéri képviselő asszonyt, fogadja el, hogy a jogosult magánszemélyben benne foglaltatik a fogalom meghatározás, és természetesen úgy vonatkozik az illető személyre, vagy a családra. Megismétli, 2002. márciusában a PVV Rt., az üzemeltető és a Közlekedési és Kommunális Bizottság áttekinti mindazt a problémát, ami esetleg még felvetődik, hogy egy finomításra legyen lehetőség. Kéri a közgyűlést, az előterjesztést fogadják el.

54 Kerényi János: ha jól érti, Kukai András bizottsági elnök úr dr. Gáspár Gabriella, dr. Füredi Péter és Nagy Csaba képviselők módosító indítványát nem támogatja. Nagy Csaba által az általános vitában elmondottakat, amely az élettársi kapcsolatra vonatkozott, hogy az kerüljön beemelésre – elképzelhetőnek tartja. Megkérdezi, az élettársi kapcsolat igazolásának milyen módja van. És a fogalom meghatározásnál kéri figyelembe venni a 2. §. d.) pontját, melyet idéz. „Jogosult magánszemély: akinek állandó bejelentett lakása a korlátozott, a fokozottan korlátozott, illetve a parkolási zóna övezetekben van, és saját (vagy házastárssal közös) tulajdonú lízingelt, vagy általa üzemeltetett személygépkocsival, vagy motorkerékpárral rendelkezik.” Ha ezt bővítik az „élettárs” szóval, hogyan kell értelmezni? Úgy, hogy állandóan ott lakik, oda van bejelentkezve? Mi ennek az ellenőrzési módja? Ezekre a kérdésekre kéri a választ. Nagy Csaba: szeretné, ha ezt nem most döntenék el. Nem véletlenül nem szövegezte meg ezt az indítványt, mert hasonló jogi problémák ebben a kérdéskörben még felmerülnek. Kéri, hogy erre a témára térjenek majd vissza márciusban, amikor a következő felülvizsgálatra sor kerül. Azt még hozzáfűzi, a szöveg szerint, ha valakinek van egy házastársa, és annak az állandó bejelentett lakása nem az övezetben található, és rendelkezik egy személygépkocsival, akkor nem kap bérletet. Ezeket a mindennapi életben előforduló, a pécsi polgárok életét jellemző gondokat majd meg kellene tárgyalni, és márciusban térjenek rá vissza. Ez csak felvetés volt részéről, de örül annak, hogy Kukai András bizottsági elnök úr ebben a tekintetben nyitott volt. Úgy gondolja, a szövegezési probléma megoldódik, mert ezt nem most kell rögtönözni. Véleménye szerint elegendő tapasztalat áll az elmúlt egy hónap alatt rendelkezésükre. Ha annak idején, amikor a parkolási rendeletről szavaztak, és valaki azt mondja, hogy reggel 7.05 órakor parkolási díjat kell fizetni különböző zónákban, ezt eléggé felháborodottan fogadta volna, és ugyanazt teszik a pécsi polgárok is. Kéri, hogy ebben a tekintetben ne várjanak, szavazzon most a testület, hiszen mindenki tudja, ez mivel jár, hogyan érinti a pécsieket. Nem gondolja, ha valaki pl. 18.30 órakor megáll a Kodály Zoltán úton, akkor parkolási díjat kell fél órára fizetni, ezt nem tudja elfogadni, ez nem életszerű. Mindez azt a célt szolgálja, hogy további bevételeket szedjenek be a parkolási zónából, illetve rendszerből. Ezért kérte, hogy ezt az időintervallumot csökkentsék le, 8.00 és 18.00 órára, úgy mint régen. Dr. Gáspár Gabriella: a 9. §-t vagy úgy kellene megfogalmazni, feltételezik, hogy a jogosult magánszemélyek fogalma tömöríti magába mindazt, ami a fogalom meghatározás 2. §-ában leírásra került. Ekkor nem kell beleírni, hogy „saját tulajdonában álló gépkocsi”. Ugyanis a jogosult személy motorkerékpárt is elhelyezhet ott, és az is lehet, hogy nincs is a tulajdonában, vagy üzemelteti. Javasolja, vagy a „saját tulajdont” hagyják ki, vagy írják le, mit értenek alatta. Gondoljanak bele abba az élethelyzetbe, hogy van egy gépkocsivezető, aki a szolgálati gépkocsival a háza előtt parkol, akkor parkolási díjat kell fizetnie? Vagy például büntessék meg a közintézmények vezetőit, akiknek szolgálati autójuk van? Nem olyan kiterjedt kör ez, amelyet nem lehetne akceptálni.

55 Akkor viszont nem tudja, hogy a lízingelt autót miért szerepeltetik itt. Ha így van, nem kell finomítani, vegyenek ki mindent, a jogosult magánszemély definíciójában legyen benne. Hozzáteszi, a jogosult intézmény fogalmába a szolgálati autó nem tartozik bele, de ha a jogosult intézmény telephelye kicsit odébb van, akkor már nem vonatkozik rá. Azt szeretné elkerülni, hogy ez a rendelet megint kibúvókat, kiskapukat hagyjon. Akkor vegyék ki a „saját tulajdonú” szöveget. Ez ugyan nem oldja meg a problémát, mert megint értelmezni fogják, és majd az iroda eldönti, és visszakerül jogértelmezésre. Nem hiszi, hogy mindez anyagi csapást róna a városra. Úgy látja,, a Költségvetési Bizottság elnöke azt jelzi, de, ez anyagi romlásba dönti a várost. Erre már nem tud mit mondani, biztos így van. Dr. Toller László: ügyrendben kér szót, és tájékoztatja Czukor Antal képviselő urat, hogy 35 perccel kérdésének elhangzása után a só a helyszínen van. Kerényi János: dr. Gáspár Gabriella kérdésére kéri megadni a választ. Nagy Csaba: értelmezésében az a szolgálati gépkocsi, amelyet a munkáltató a munkavállaló rendelkezésére bocsát, hogy ellássa munkáját, személyi használatú gépkocsiként használja. A mai világban – bár tudja, sokuknak nem ilyen állása van – sok állást úgy hirdetnek meg, hogy szolgálati gépkocsi jár, amit személyi használatra is igénybe lehet venni. Nem gondolja, azokat a polgárokat, akik 17.00 órakor hazaérnek, azzal kellene büntetni, hogy amikor megállnak saját tulajdonuk előtt a belvárosban, parkolási díjat kell ezért fizetniük, vagy akár éves, vagy havi bérletet vásárolniuk. Javaslatuk azt a célt szolgálja, hogy a belvárosban élő polgárokat – akik ilyen helyzetbe kerültek – ne tekintsék olyanoknak, akikről újabb bőrt lehet lehúzni. Javaslatukkal azt szeretnék elérni, hogy ezeket az embereknek ne kényszerítsék arra, hogy parkolóbérletet váltsanak jelentős összegért akkor, amikor munkavégzésük eszközével megállnak a saját tulajdonuk előtt. Minden egyes pécsi tulajdonosnak legyen lehetősége, hogy kettő autóval megálljon a háza előtt, ezen kereten belül ez lebonyolítható legyen. Tudja, Soó László úr, a Költségvetési Bizottság elnöke alapvetően érdekelt abban, hogy minél több pénz befolyjon a PVV Rt-hez, hogy saját működését, tevékenységét tudja ebből finanszírozni. Azonban kéri, legyenek méltányosak azokkal a pécsiekkel szemben, akik a belvárosban, a belváros környékén laknak, pl. a Kodály Zoltán utcától egészen az állomásig. Ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azért, mert ezen a területen laknak. Jól tudja, az ilyen jellegű visszajelzések elsősorban azokhoz a képviselőkhöz érkeznek, akiknek az egyéni választókerületük ezeken a területeken található. Úgy gondolja azonban, a parkolási rendszernek nem az volt a célja, hogy minél több bőrt lehúzzanak a pécsiekről, hanem az, hogy kultúrált parkolási lehetőséget biztosító rendszert vezessenek be. Volt egy olyan cél is, ha lehet, akkor még több bevétele legyen a városnak, de ne az legyen a fő szempont, hogy a pécsiekkel szemben a bevétel növelése legyen az egyetlen egy érv, amit elfogad a közgyűlés akkor, amikor a módosító indítványokat megtárgyalja.

56 Egy életszerű problémát vetettek fel azok, akik hasonló helyzetben vannak. Az az elv, amit a közgyűlés egyszer már kimondott a rendeletében, hogy egy lakástulajdonhoz két gépkocsinak a parkolását biztosítja, ez a javaslat ezen a rendelkezésen belül marad. Tehát semmiféle olyan nagyfokú hátrányt nem jelent a belvárosban lakóknak, illetve a PVV Rt-nek, ami miatt ezt nem lehetne elfogadni. Kéri, gondolják végig a módosító javaslatot, és azt is, hogy milyen hátrányos helyzet ez olyan munkavállalónak, akinek szükségtelenné vált a saját autó tartása, mert pl. üzletkötőként dolgozik egy cégnél. Dr. Füredi Péter: reagál Kukai András által elmondottakra. Említette bizottsági elnök úr, hogy széles az a kör, ami megjelölésre került a mentességre való jogosultság szempontjából. Talán elkerülte bizottsági elnök úr figyelmét, nem általában kér ezen szervezeteknek mentességet, hanem kimondottan a karitatív feladatok ellátásának időtartamára, és ez egy elég lényeges különbség. Mint ahogy már említette, több ilyen szervezet van ezen védett területen. Ha megjár a vállalkozóknak reggel, este a pakolás időtartamára a mentesség, akkor annak, aki a hajléktanokat megy etetni, mozgássérülteket szállít, annak miért nem jár meg? Úgy gondolja, az lenne az igazságos, ha ezek a szervezetek is megkapnák a kedvezményt. Kéri, még egyszer Kukai András bizottsági elnök úr gondolja végig, mit lehetne a módosító indítványából befogadni. Dr. Toller László: felhívja dr. Füredi Péter képviselő úr figyelmét arra, hogy Pécsett 1.200 civil szervezet van. Ebből 200-300 karitatív szervezet, vagy annak mondható. Ilyen széles körben meghúzni a mentességet, rendszerrombolónak érezné. Úgy gondolja, a tolerancia bőven belefér az éppen megállásuk, vagy karitatív tevékenységük folytatása keretébe, és nem kellene szabállyá tenni egy ekkora kivételt. Nem eseti dologról van szó, nem a Máltai Szeretet Szolgálatról egyedül, ismétli, közhasznúságot, karitatív tevékenységet körülbelül 200 szervezet végez a városban. Jónak tartja a javaslatot, de kevésbé méltányolható, ezért kéri dr. Füredi Péter képviselő urat, fontolja meg javaslatát. Megjegyzi, a világon sehol sincs ilyen. Kukai András: Nagy Csaba képviselőtársa által feltett kérdésre a fogalom meghatározásoknál úgy érzi, minden olyan dolgot, amely ezzel kapcsolatos, választ adtak. A szolgálati gépjármű problémáját képviselőtársa feszegette, azonban a fogalom meghatározás tartalmazza mindazt, amiről szó van. Jegyző asszonnyal konzultálva, úgy érzi, ezt nem kell külön a 9.§-ban szerepeltetni. Dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa azt mondta, a 9. §. (3) bekezdése felesleges két szót tartalmaz. Való igaz, ha a jogosult magánszemély a fogalom meghatározásnál kibontott, akkor itt a „saját tulajdonban lévő” szövegrész teljesen felesleges, kihagyható a rendeletből. Kéri, hogy ezt módosításként fogadják el, és így vezessék le a végleges formáját. Polgármester úr dr. Füredi Péter képviselőtársának egy gondolatsorral válaszolt már a felvetésére, így nem kíván erre reagálni.

57 Kerényi János: kéri Kukai András bizottsági elnököt, ismételje meg utolsó előtti mondatát a három szóval kapcsolatosan. Kukai András: a 9. §. (3) bekezdése a következők szerint alakul: „Kérelemre annak a jogosult magánszemélynek, akinek állandó lakóhelye valamely díjzónában van, lakossági közterületi parkolóbérletet kell adni.” A fogalom meghatározásnál jegyző asszonnyal való konzultálást figyelembe véve ott már minden szerepel Kerényi János: dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony további módosítási javaslatát nem támogatja bizottsági elnök úr? Kukai András: válasza: nem. Kerényi János: további hozzászólás nem lévén, elsőként dr. Füredi Péter be nem fogadott módosító indítványáról kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 8 igen, 3 nem szavazattal, 19 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Kerényi János: módosító javaslatot tett dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony, Kukai András bizottsági elnök úr az indítványt részben nem támogatta, szavazást kér a módosító indítványról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 9 igen, 5 nem szavazattal, 17 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem támogatta. Kerényi János: módosító indítványt nyújtott be Nagy Csaba képviselő úr, melyet Kukai András bizottsági elnök úr nem támogatott. Szavazásra bocsátja a módosító indítványt. Megállapítja, hogy a testület 12 igen, 2 nem szavazattal, 17 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Kerényi János: szavazást kér a rendelet egészéről, a befogadott módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett megalkotta 81/2001.(12.20.) számú rendeletét a történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjéről, valamint a fizető parkolóhelyek működtetéséről. A módosított rendelet a jegyzőkönyv 5. sz. melléklete. Kerényi János alpolgármester átadja az ülés vezetését dr. Ujvári Jenő alpolgármesternek. Kérdések:

58 a.) Traj Ferenc: Jegyző asszonyhoz kívánja kérdését feltenni. Elmondja a Pécs Kelet Érdekvédelmi Fórum Egyesülete a közelmúltban tartott Fókuszban a keleti városrész címmel - egy előadássorozatot, melyből egy részt kiemelve minden képviselőnek eljuttattak. A szakmai konferencián dr. Nagy Endre professzor ismertette a városrésszel kapcsolatos szociológiai problémákat és többek között azt is megemlítette, hogy a területre olyan lakosokat telepítenek be az utóbbi időben, melyek életvételükkel rontják az ott élők felemelkedését. Pár hónappal ezelőtti felszólalását – amely kapcsolódik a konferencián elhangzottakhoz – követően Jegyző asszony összehívott egy megbeszélést az érdekeltek bevonásával, amely sajnos nem hozta meg a várt eredményt. Kérdése, szándékozik-e a jövőben egy hasonló megbeszélést – minden érdeklődő bevonásával – összehívni? Dr. Papp Judit: elmondja, az egyeztető értekezleten komoly viták alakultak ki a jelenlévők között, amely nem gátolja a további megbeszélést. A levél egy kicsit más jellegű problémát feszeget, mint amit a megbeszélésen próbáltak megvitatni. Úgy gondolja – melyre testületi felhatalmazással bír – januárban ismét összehívnák – kiegészülve más kollegákkal, esetleg érdeklődő képviselőkkel – az egyeztetést, melynek során ismét beszélhetnének erről a kényes és nagyon fontos problémáról. b.) Czukor Antal: a Böch János utcai lakók nevében kíván szólni és kérdését feltenni. Jelenleg 30 családi ház található az utcában és kb. 300 fő él ott. Télen a gépkocsik számára – mentő, személygépkocsi, stb. – megközelíthetetlen. A gyalogosoknak is problémát jelent felmenni a Tettyei buszmegállóba, mert kétszer kell áthaladni közúton, ami jegesedéskor nagyon veszélyes. 3 évvel ezelőtt Albert Pál igazgató úrral megbeszélték, hogy egy-egy helyre sózott homokot raknak le, melyet a lakosok szétterítenek. Igazgató úr személyesen ment ki a BS-Axis cég autóival, akik a megfelelő helyre rakták le a homokot. Az elmúlt évben úgy gondolta Albert úr, hogy nem szükséges a személyes jelenléte, ezért a BS-Axis máshova vitte ki a homokot, de szánkóval el lehetett szállítani a szükséges helyre. Ebben az évben Albert úr szintén intézkedett, de a cég már olyan területre rakta le a homokot, hogy nem megoldható a továbbszállítása. Személy szerint rajzot adott a homoklerakás helyéről. Kérdése dr. Kelemen László igazgatóhoz, amennyiben a BS-Axis nem rendelkezik olyan szellemi kapacitással, hogy megjegyezze a kijelölt helyet, akkor lehetőség van-e olyan szakértő biztosítására, aki ezt feladatot megoldja? Dr. Toller László: mivel az SZMSZ szabályai szerint dr. Kelemen Lászlónak nincs lehetősége szólni, ezért személy szerint ad választ. Igazgató úr rögtön megmutatja miképp kell megoldani a problémát. Köszönettel veszi a jelzést, de véleménye szerint a BS-Axis is képes felfogni a homoklerakás helyét. Regényi Béla kérését is rövid időn belül teljesítette a PVV Rt., így képviselő úr igényének kielégítésére még ma sor kerül. Úgy gondolja a PVV Rt. a város útjainak takarításáról folyamatosan gondoskodik. c.) Staub Ernő: a Szieberth Róbert Általános iskola pályázatot nyújtott be tornaterem építésére az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. A Költségvetési

59 Bizottság 80/2001.(06.06.) számú határozatában 8,4 M Ft önerőt biztosított a pályázathoz a 2001. évi költségvetés terhére a felújítási céltartalékból. A bizottság ezen döntését saját hatáskörében hozta meg. A polgármester úr is aláírta, hogy ez azt önrészt az Önkormányzat rendelkezésre bocsátja. A pályázat sikeres volt, így 3,4 M Ft-ot nyert az iskola az ISM-től. A közbeszerzési eljárást el kellene indítani, de az intézmény a mai napig nem kapta meg az önerő összegét. Megemlíti, a legutóbbi Közgyűlésen szóba került a Szieberth Róbert Általános Iskola felújítása, mellyel kapcsolatban a többség a főépület támogatását szavazta meg. Polgármester úr akkor jelezte, hogy ennek semmi köze nincs a pályázathoz. Nem érti – és az iskolavezetése sem – miért nincs előrelépés, és miért nem történik a bizottsági határozatnak megfelelő intézkedés, valamint miért nem indulhat el a közbeszerzési eljárás. Mai információja, hogy a december 12-i Költségvetési Bizottság ülésén szóba került a korábbi határozat és tudomása szerint a 8,4 M Ft-ból elvettek valamely összeget. Személy szerint ezt nem tudja elhinni, hiszen egy megnyert pályázatról van szó és egy ehhez kapcsolódó bizottsági határozatról. Reméli, hogy az iskola tornaterem építése elindulhat. Dr. Toller László: az ISM valóban pályázatot írt ki a közoktatási intézményekben meglévő sportlétesítmények korszerűsítésére, átalakítására. A kiírás 8. pontja szerint – amely a pályázat érvényességi feltételeit taglalja – a támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható. Az Önkormányzat a Szieberth Róbert Általános Iskola tornatermi beruházásával kívánt ezen a pályázaton részt venni. 1999ben elkészült a tornatermi, valamint az alsó szinten elhelyezkedő öltöző és vizesblokk átalakítását magába foglaló engedélyezési terv. Az iskola alapítvány finanszírozásában a tornaterem egy részének kivitelezése megtörtént. Mivel megkezdett beruházásra nem lehetett pályázni, így az alagsorban építendő öltözőblokk lehetett volna pályázat tárgya. Tervezői költségvetés alapján 12 M Ft-ra lett volna szükség, melyre pályázhattak volna a 8,4 M Ft önerő igazolásával, melyet a Költségvetési Bizottság 80/2001.(06.06.) számú határozatában biztosított. Ezt követően elkészült az épület alagsori átalakításának kiviteli terve, amelyet talajmechanikai vizsgálattal támasztottak alá. A szakvélemény alapján a területen olyan magas a talajvíz szintje, hogy az egész alagsort érintő talajvíznyomás elleni szigetelést kellene építeni és így a kivitelezési költségek jelentősen megemelkednének. A tervező költségvetés alapján az alagsor kialakítása 34 M Ft-ba kerülne. Ehhez viszont – pályázati szempontból – nem volt elég a 8,4 M Ft-os önerő, így a Városfejlesztési Főosztály lemondott – fedezet hiányában - a pályázat benyújtásáról. Az intézmény benyújtott egy pályázatot, mellyel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogyan tette mindezt, hiszen itt a okirat-hamísítás ténye áll fenn, melyet már megvizsgáltattak. Az iskola nyújtotta be a pályázatot a tornaterem felújítására 12.470 E Ft beruházási költséget megjelölve, melyre az ISM-től 3,4 M Ft támogatást kapott. Amennyiben a számokat figyelembe veszik, akkor látható, hogy ez esetben egy felelőtlen, megalapozatlan pályázatról van szó, melyhez ugyan megkapta az intézmény az ISM-től a pénzt, de esély nincs arra, hogy az eredeti pályázatnak megfelelően valósuljon meg a kivitelezés. Ebből következően a gondok az okirat-hamisítás feltárásából, a fedezet nem

60 rendelkezésre állásból és a felelőtlen beruházás kezdéséből adódhat. Elmondja, 1 éve, amikor meglátogatta az iskolát, már jelezte az iskola vezetésének, hogy ami ott folyik az felelőtlen pénzkidobás, a szülők jóhiszeműségének és áldozatfelvállalásának kihasználásával, és a célra alkalmatlan objektum létrehozását célozták meg, melyet korrigálni kellett volna, ha a két ütemet egyszerre fogadta volna el a Közgyűlés. Kéri képviselő úrtól, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a megoldást. A tornatermet meg kell csinálni, de nem abban a minőségben és ütemben, ahogy tervekben szerepelt. Felmerül a kérdés, hogy lehet megépíteni egy öltözőt fürdőblokk nélkül? Sajnos az ISM is kivan téve olyan pályázatoknak, hogy jó szándékkal pozitívan bírálják el, de olyat támogatnak, amely nem valósítható meg. Reméli, hogy a 3,4 M Ft-ot nem küldte még el az ISM, de legfőképp azt, hogyha meg is érkezett az összeg, nem költöttek belőle, mert ellenkező esetben kamattal kell visszafizetni a pénzt. Az Önkormányzat szeretné megoldani a problémát, de ez a vége annak, ami szakszerűtlenül lett végrehajtva. A Közgazdasági Főosztály és az ágazati főosztály megvizsgálja a pályázattal kapcsolatos fegyelmi kérdést is. d.) Nagy Csaba: a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökéhez kívánja intézni kérdését. A Kóczián S. utca közepén elhelyezésre került egy parkolóóra. A járdán kialakítottak egy félíves járdaszigetet, de a parkolóórát nem ott helyezték el, hanem a keskeny - kb. 1-1,5 éve felújított – járda közepébe tették úgy, hogy a gyalogosok csak azt kikerülve tudnak közlekedni. Több ilyen hasonló utcát lehetne felsorolni, ahol ily módon rakták ki a parkolóórákat. Kérdése a bizottsági elnökhöz, van-e mód arra, hogy a parkolóórákat máshova helyezzék, úgy, hogy az embereket ne akadályozza a közlekedésben. Kukai András: előzetesen elmondja, a parkolóórák elhelyezése oly módon történt, hogy elsődleges volt a gyalogos közlekedés biztonsága. Amennyiben az elmondott eset megtörtént, akkor azt felül kell vizsgálni. A helyszín konkrét ismerete hiányában most csak azt tudja javasolja, hogy tartsanak közösen egy helyszíni szemlét, melyre meghívnák az üzemeltető képviselőjét. Ezt követően lehet dönteni az áthelyezés indokoltságáról és módjáról. Ez nem azt jelenti, hogy kételkedik képviselő úr szavahihetőségében, de ezt mindenképpen a helyszíni szemlének kell eldönteni. 7.)

Közterülethasználatról szóló 1997. évi 13. sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Gonda Tibor: kiegészítésként elmondja, a 2. sz. melléklet IV. pont harmadik sorában az élőhal árusításnál a régebbi, 1.000.- Ft-os összeg maradt bent. A Fogyasztóvédelmi Egyesület kérését a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság akceptálta, és 600.- Ft/m2/napot fogadtak el, így kéri ezt az összeget átvezetni az előterjesztésben és a rendelet-tervezet mellékletében.

61 Kerényi János: felhívja a figyelmet, hogy a rendelet-tervezet 6. §. (5), (6), (7) bekezdése rendelkezik az ún. kiemelten védett közterületek igénybevételéről, amely megteremtené annak lehetőségét, hogy ezen közterületekre csak előzetes mérlegelés után, a Kulturális Bizottság döntését követően kerüljön sor a használati szerződés kötésére. Felhívja a figyelmet arra, aki közterületen kíván tevékenységet végezni, nagyon időben döntse el ezen szándékát, hiszen a belvárosban ehhez egy előzetes minősítés szükséges. Először a Kulturális Bizottság állásfoglalása, utána többi engedély, mely minimum 30 napot vesz igénybe. Jónak tartja ezt a rendelkezést, bár egy kicsit szigorúnak. Úgy gondolja, ez a későbbiekben problémát okoz a rendezvények tekintetében. Dr. Ujvári Jenő: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér.

Megállapítja, hogy a testület 24 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett megalkotta 82/2001. (12.20.) számú rendeletét a közterülethasználatról szóló 1997. évi 13. sz. Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 6. számú melléklete.

8.)

Temetkezési helyek megváltási díjának tervezett emelése

2002.

január

1-től

Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri a rendelet-tervezetben foglaltakról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 83/2001.(12.20.) számú rendeletét a köztemetőkről és a temetés rendjéről szóló 57/1999. (12.15.) számú Önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 7. számú melléklete.

9.)

Az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: az adott terület, Marx, Ady Endre, Zerge utca, Égett-hegyi út által határolt terület szabályozási tervét októberben fogadta el a közgyűlés.

62 Akkor már szükség lett volna ennek kapcsán az Általános Rendezési Terv módosítására is, ami sajnálatos módon elmaradt, és ezt kellene pótolni most a testületnek. Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri a rendelet módosításról. Megállapítja, hogy a testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 84/2001.(12.20.) számú rendeletét az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. számú Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 8. számú melléklete.

10.)

Zólyom utca környéke szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás nem lévén, az Általános Rendezési Terv módosításáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 85/2001.(12.15.) számú rendeletét az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. számú Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 9. számú melléklete. Dr. Ujvári Jenő: ezt követően szavazást kér a Zólyom utca és környéke szabályozási tervéről. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 86/2001.(12.15.) számú rendeletét a Zólyom utca és környéke szabályozási tervéről. A rendelet a jegyzőkönyv 10. számú melléklete.

11.)

Siklósi és Vágóhíd utak környéke szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás hiányában az Általános Rendezési Terv módosításáról kéri a testület döntését.

63 Megállapítja, hogy a testület 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 87/2001.(12.15.) számú rendeletét az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. számú Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 11. számú melléklete. Dr. Ujvári Jenő: ezt követően a Siklósi és Vágóhíd utak környéke szabályozási tervéről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 88/2001.(12.15.) számú rendeletét a Siklósi és Vágóhíd utak környéke szabályozási tervéről. A rendelet a jegyzőkönyv 12. számú melléklete.

12.)

Az Önkormányzati Tervtanács működéséről szóló 2/2000.(02.25.) számú Ör. módosítása Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Papp Béla: a rendelet módosítása azért szükséges, mert megalkotásakor nem pontosan vették át a vonatkozó törvényből származó előírásokat, így a jogbiztonságot nem igazán kielégítő rendeletet alkotott korábban a testület. Egy építésügyi eljárás elején az építtetőnek, az engedélyt kérőnek látnia és tudnia kell, hogy milyen procedúrára számíthat. A rendelet lehetővé tette, hogy menet közben valaki nem kalkulálható módon, pl. az I. fokú Építési Hatóság, vagy a Tervtanács elnöke, a főépítész úr úgymond magához vonja, vagy az Építési Tervtanács elé utalja a különböző építési ügyeket. Úgy gondolja, a szabályozás csak normatív lehet, vagy területhez, vagy egyéb olyan előre tudható feltételhez kell kötni a tervtanácsi procedúrát, amit az építtető az indulás pillanatában tud. A rendelet módosításával ez teljesül. A 300 m2-nél nagyobb épületek engedélyei automatikusan a Tervtanács elé kerülnek, és azon városképi védett épületeké, amelyek a belvárosra jellemzőek, szintén. Kéri a testületet, hogy a módosítást fogadják el, mert ez egyben az építési engedélyezési procedúra gyorsítását, vagy egyszerűsítését is szolgálja. Eddig indokolatlan fékek voltak az eljárásban, és teljesen szubjektív alapon lehetett a Tervtanács felé a különböző építési engedélyezési ügyeket vinni. A szubjektivitás azonban egy engedélyezési procedúrában nem megengedhető. Dr. Ujvári Jenő: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér a rendeletmódosításról.

64 Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 89/2001.(12.20.) számú rendeletét az Önkormányzati Tervtanács működéséről szóló 2/2000.(02.25.) számú Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 13. számú melléklete.

13.)

Az AIR-HORIZONT Kht. ügyvezetőjének újraválasztása Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Papp Béla: amikor a Kht-t nagyon gyorsan meg kellett alapítani, nem volt sok idő az egyeztetésre. Albert Pál urat, a PVV Rt. munkatársát kérték fel – ideiglenesen – az ügyvezetői feladatok ellátására. Az elmúlt két hónap azt igazolta, hogy jól döntöttek, Albert Pál úrnak a beruházásokban, pályázatokban való jártassága nagy segítség volt a repülőtér ügyének. Mint ahogy azt korábban elmondta, a következő két évre esik a repülőtér fejlesztés munkájának a dandárja, ezért javasolja, hogy 2002. január 1-től – 2003. december 31-ig Albert Pált a közgyűlés válassza meg a Kht. ügyvezetőjének. Megjegyzi, másodállásról van szó, Albert Pál PVV Rt-nél lévő munkaviszonyát ez nem érinti. Természetesen a munkahelyi vezetőjével egyeztették ezt a megbízást, és annak tudtával, és hozzájárulásával készült az előterjesztés. Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás nem volt, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 538/2001. (12.13.) sz. határozata az AIR-HORIZONT újraválasztásáról

REPÜLŐTÉR

Kht

Ügyvezetőjének

A Közgyűlés Albert Pált - 2002. január 1-jei hatállyal, két éves időtartamra 2003. december 31-ig, a jelenlegi díjazással ( 80 000 Ft / hó ) - újra megválasztja az AIR-HORIZONT REPÜLŐTÉR Kht. ügyvezetőjének. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester

65 Kapják:

14.)

Dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Dr. Varga István főosztályvezető, Dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A Pécsi Fürdő Kft. Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Papp Béla: elmondja, lejárt a jelenlegi Felügyelő Bizottság mandátuma, az előterjesztésben foglaltak szerint ugyanazt a három személyt javasolják megválasztani öt évre. Dr. Ujvári Jenő: ügyrendi szavazást kér arról, hogy a határozati javaslatban szereplő személyekről együtt döntsön a testület. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 egyhangú igen szavazattal elfogadta, hogy egy szavazással döntsenek a Felügyelő Bizottságba javasolt személyekről. Dr. Ujvári Jenő: ezt követően szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 539/2001. (12.13.) sz. határozata a Pécsi Fürdő Kft Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztásáról A Közgyűlés Hódosi Verát, Helmrich Ferencet, Jambrisek Attilát 2002. január 1-jei hatállyal, öt évre, 2006. december 31-ig, a bizottság jelenlegi díjazásával - elnök: 57 000 Ft / hó, tagok: 47 000 Ft / hó - megválasztja a Pécsi Fürdő Kft. Felügyelő Bizottsága tagjának. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó.

66

15.)

Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatása Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Bókay Endre: egy ilyen típusú előterjesztést a testület az előző ülésén már elfogadott. A panelépületek külső szigetelését kell elvégezni, illetve a pályázati keretből a pályázók elvégezhetik, valamint a belső gépészeti felújításokra tudnak forrásokat biztosítani. Most 5 ház, közösség nyert pályázaton: a Nagy Lajos király u. 10., Anikó u. 18-20., Maléter Pál u. 130132., az Eszék u. 9-11., Maléter Pál u. 22-24. számú házak. A pályázók összesen 28 M Ft-ot igényelnek a felújításhoz, ehhez az önkormányzat 9.5 M Ft-ot biztosít, és ugyanennyi önrészt vállalnak a lakók. A pályázatot továbbküldik a Gazdasági Minisztérium részére, és 9 M Ft-ot igényelnek. Remélik, sikeres lesz a pályázat, és jövő ilyenkor már sokkal olcsóbban tudják üzemeltetni az érintettek a lakásokat. Dr. Ujvári Jenő: kérdés, észrevétel nem előterjesztésről és a határozati javaslatról.

volt, szavazást

kér az

Megállapítja, hogy a testület 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 540/2001. (12.13.) sz. határozata az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatásáról 1./ A Közgyűlés a Közlekedési és Kommunális valamint a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság előterjesztését az „Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatásra” benyújtott pályázatok értékeléséről elfogadja és az alábbi támogatási döntéseket hozza: Az alábbi táblázatban felsorolt 5 társasházat 9.522.363 Ft összeggel támogatja. s.sz. 1. 2. 3.

Társasház címe

felújítás társasház önkormány összköltség önerő (Ft) -zat (Ft) e (Ft) Pécs, Nagy Lajos kir. u.10. 3 131 890 1 068 000 1 068 000 Pécs, Anikó u. 18-20. 6 325 573 2 236 000 2 236 000 Pécs, Maléter P. u. 130-132. 6 223 584 2 074 528 2 074 528

GM (Ft) 995 890 1 853 573 2 074 528

67 4. 5.

Pécs, Eszék u. 9-11. Pécs, Maléter P. u. 22-24.

összesen:

5 010 741 7 420 763 28 112 551

1 670 247 2 473 588 9 522 363

1 670 247 2 473 588 9 522 363

1 670 247 2 473 587 9 067 825

A megítélt támogatásokat a Közgyűlés a 2002. évi költségvetése terhére biztosítja és nyertes pályázat esetén azt elkülöníti. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a fenti pályázatokat a Gazdasági Minisztériumnak a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében meghirdetett SzT-LA-2 jelű pályázatra állami támogatás elnyerése céljából terjessze elő. Határidő: 2001. december 31. Felelős: Dr. Toller László polgármester 2./ A Közgyűlés az 1. pontban felsorolt társasházak esetében az önkormányzati bérlakások után a társasházi saját erő kiegészítéseként az alábbi támogatásokat biztosítja: s.sz Társasház címe . 1. Pécs, Anikó u. 18-20. 2. Pécs, Maléter P. u. 22-24. 3. Pécs, Maléter P. u. 130-132. összesen:

bérlakások önkormányzati száma többlet (Ft) 6 49 000 4 112 505 1 – 11 161 505

A fenti támogatásokat a Lakásgazdálkodási Alap terhére biztosítja, amennyiben a fenti társasházak pályázatai a Gazdasági Minisztérium pályázatán eredményesen szerepelnek. Határidő: központi pályázati döntéshez kapcsolódóan Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető 3./ A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a Gazdasági Minisztérium pályázatán nyertes társasházakkal az önkormányzati támogatási szerződést készítse elő és gondoskodjék a polgármester által történő aláírásról. Határidő:: Gazdasági Minisztérium által megküldött támogatási szerződés megérkezését követő 30 nap Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

16.)

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető

Korszerű röntgen tüdőszűrő berendezés beszerzésének igénye Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök

68

Fratanolo János: felhívja a figyelmet arra, hogy az előterjesztésben két variáció – „a” és „b” – szerepel. Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság a „b” variációt támogatta, mert ez a legköltségkímélőbb, hiszen három évre eltolja a kifizetés idejét. Nagyon fontosnak tartják, hogy egy 65 M Ft-os új, korszerű röntgenkészülék kerül az intézményhez, és mindehhez 20 % önrész szükséges. A Költségvetési Bizottság is egyhangúlag támogatta a „b” variációt. A határozati javaslat 2.) pontját módosítani kívánja. Ez a pont a következők szerint szól: „A közgyűlés elkötelezettséget vállal, hogy a Pécs M. J. Város 2002. évi költségvetésében forrást biztosít a korszerű röntgen tüdőszűrő berendezés 20 %-os önrész kiegyenlítésére” – és ide kerülne be folytatásként, hogy „3 év alatt, évenkénti egyenlő elosztásban.” Ez annyit jelent, hogy 2002-ben 5.5 M Ft, 2003-ban és 2004-ben szintén 5.5 – 5.5 M Ft-nak kell rendelkezésre állnia. Nyilván ennek az összegnek a következő három évben a költségvetésben elkötelezettségként kell szerepelnie. Kéri a testületet, támogassák az előterjesztést és a határozati javaslatot. Bókay Endre: a várost vezető koalíció néhány nappal korábban járt az Egyesített Egészségügyi Intézmények Munkácsy Mihály utcai épületében, tájékozódtak az intézmény állapotáról. Vajda János főorvos úr mutatta be az intézményt és ismertette a problémákat. Szóba került, hogy a röntgengép korszerűtlen, elavult, és megállapodtak abban, hogy mindenképpen megpróbálnak segíteni az intézmény, és a betegek helyzetén. Hangsúlyozza, a gép működtetése jóval olcsóbb a korábbi elavult típusoknál, - amelyeket elég költséges üzemeltetni - és hosszú távon megtérül ez a beruházás. Az összköltség 65 M Ft, és azzal, hogy ilyen jó minőségű gépet működtetnek az intézményben, ez azt jelenti, nagyobb pontszámot kap, és ezen keresztül az Országos Egészségügyi Pénztártól magasabb finanszírozási lehetőségre tehetnek szert a dolgozók, és az intézmény működtetői. Közel 8.000 gondozott betege van az intézménynek, tehát közel ennyi embert érint az új röntgengép vásárlása, amely remélhetőleg a közgyűlés egyetértő támogatásával megvalósítható lesz. Kívánja az intézmény dolgozóinak és Vajda János főorvos úrnak, hogy ilyen hamar valósuljanak meg a beruházási szándékaik és terveik, és bizonyára Pécsett egy nagyon sikeres egészségügyi intézményt tudnak a jövőben majd működtetni. Dr. Tóbiás János: köszönetet mond az intézmény dolgozói részéről. A veszélyekről annyit kíván elmondani, ha rossz minőségű, elhasznált gépekkel dolgoznak, akkor nem lehet megfelelően értékelni a felvételeket, elcsúsznak azok az esetek, amelyek, ha időben felismerik, még diagnosztizálhatóak lennének. Éppen ezért rendkívül szükséges ennek a röntgengépnek a beszerzése. Köszönik a megértést és a továbbiakban is kérik a város támogatását. Fratanolo János: elmondja, a 65 M Ft egy irányszám, ez lehet kevesebb, és több is. 65 M Ft-ban állapodtak meg, de nem biztos, hogy 5.5 M Ft lesz évente, előfordulhat, hogy csak 4 M Ft, az is lehet, hogy 6 M Ft. A megadott

69 összeg egy irányszám, nem lehet tudni, hogy ez a korszerű gép mennyibe kerül. Dr. Ujvári Jenő: olyan jelzést kapott, hogy a szakértők szerint nem fogadható el így a kiegészítés, pontos adatok szükségesek. Dr. Sohár Endre: az Egészségügyi Minisztérium közleménye úgy szól, hogy ez a jelenlegi döntés tulajdonképpen egy igénybejelentésre vonatkozik. Ezt az igényt kell bejelenteni január 15-ig, majd ezt követően hirdetik meg a pályázatot. A röntgengép konkrét ára nem jelenik meg sehol a közleményben. Arról kell nyilatkozni, hogy a fenntartó biztosítja-e a bekerülési költség 20 %-át. Körülbelüli kalkulációból jött ez az irányszám. Dr. Ujvári Jenő: jelzi, a jogi szakértők javaslata, hogy az eredeti, Fratanolo János által tett kiegészítés kerüljön a második pontban, miszerint 3 év alatt évente 5.5 M Ft-tal járul hozzá az önkormányzat a röntgengép beszerzéséhez, és ez esetleg módosul a későbbiekben. Szirmai Csaba: az igénybejelentést meg kell tenni, a röntgengépre szükség van, mely most 5.5 M Ft, és ha lesz egy végső kalkuláció, akkor módosítják az összeget. Úgy érzi, ez teljesen logikus. Dr. Ujvári Jenő: több vélemény nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 541/2001. (12.13.) sz. határozata korszerű röntgen tüdőszűrő berendezés beszerzésének igényéről 1.) A Közgyűlés támogatja a Pécs M. J. V. Egyesített Egészségügyi Intézmények korszerű röntgen berendezés beszerzésének igényét bérbevételi konstrukciós formában. 2.) A Közgyűlés elkötelezettséget vállal Pécs M. J. V. 2002. évi költségveté-sében forrást biztosít a korszerű röntgen tüdőszűrő berendezés 20 %-os önrész kiegyenlítésére 3 év alatt, évenkénti egyenlő elosztásban 5,5-5,5 M Ft értékben. 3.) A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert az igénybejelentés jóváhagyásának aláírására. 4.) A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert a 20 %-os önrész vállalási nyilatkozat aláírására. Határidő:

azonnal

70 Felelős: 5.)

17.)

Dr. Toller László polgármester

A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, Egészségügyi Minisztérium felé az igényt nyújtsa be.

hogy

az

Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János, Soó László bizottsági elnök, dr.Sohár Endre főosztályvezető

Pedagógusok számítógéphez jutásának támogatása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: a pedagógusok számítógéphez történő hozzájutásával kapcsolatban igen sok a bizonytalanság. Megjegyzi, örvendetesnek tartja, hogy a kormányzat a köztisztviselők, illetve a pedagógusok munkáját számítógéppel támogatja. A pályázat azonban nem olyan egyszerű, mint elsőre látszik. A számítógépet ugyanis önrész vállalásával, és valamilyen munka reményében biztosítják. A pályázati kiírásban szerepel, milyen tevékenységet kell végezni és mennyi ideig, sőt a végzettséget is meghatározták. Ha ilyen végzettséggel nem rendelkezik, vállalnia kell egy számítástechnikai tanfolyamon történő részvételt, amely plusz költségekkel is jár. Ezek szerint a számítógép egyáltalán nem mondható ingyenes juttatásnak, ráadásul a tulajdonjogot sem kapják meg. Mindettől függetlenül a program támogatandó, mert úgy gondolják, minden pedagógusnak ismernie kell a számítógépet. Pécsett a pályázati felhívás kapcsán készítettek egy felmérést és megállapították, hogy egyik kategóriában 90, a másikban 79 pedagógus jelentkezett a városi intézményekben. A támogatási igény hozzávetőlegesen 15 M Ft, melynek valószínűleg a 40 %-a lesz szükséges. Ezért a 6 M Ft-os céltartalék beállítását javasolják a következő évi költségvetésbe. Természetesen, ha kevesebb igény mutatkozik, az összeg visszakerül a költségvetésbe. Ha több, ezt a számot módosítani kell. Jelenleg kötelezettségvállalást kér a Közgyűléstől és kéri az előterjesztés elfogadását. Papp Béla: kérdése, ez azt jelenti, hogy 40 %-os önrész támogatást nyújtanak a pályázóknak, vagy a kért összeg 40 %-át adják oda, és az önrészt átvállalják azoktól, akik bekerülnek az első körbe? Meixner András: a 169 jelentkező együttesen igényelt egy bizonyos összeget, melynek 40 %-a, kerekítve 6 M Ft az önrész, mert a pedagógusok közül soknak nincs meg a megfelelő végzettsége, ezért valószínűleg nem nyernek. Ezen kívül szerepel a pályázatban néhány követelmény, amelynek nem mindenki tud megfelelni, például nagycsaládosnak kell lenni, előnyt élvez, ha kistelepülésen él.

71 Bókay Endre: köztudott, hogy a világban kommunikációs forradalom zajlik, és elengedhetetlen, hogy a számítógép minél több helyen működjön. Ennek a terjesztésére a tanárok a legalkalmasabbak. Pécsett az alap- és középfokú intézményekben 3500 tanár dolgozik, ebből 170 fő, 5 % kap erre lehetőséget. A változásokhoz képest ez elenyészően kevés. Köztudott az is, hogy mennyibe kerül egy számítógép, és a tanárok a nettó 50-60.000 Ft fizetésükből soha nem tudják megvásárolni. Véleményük szerint sokkal többet kellene a kormánynak erre a programra fordítania. Ha ezen a területen leszakad az ország, az behozhatatlanná válik. A pályázati feltételek számukra érthetetlenek, nem tudja, miért kell egy tanárnak 3-4 gyereket nevelnie ahhoz, hogy számítógépet kapjon és használjon? Az a tanár nem pedagógus, akinek egyetlen gyermeke sincs? Kéri az előterjesztés támogatását, ha szükséges, tegyenek hozzá saját erőből, mert rendkívül értékes beruházás lesz. Papp Gábor: Bókay képviselő úr mindig tud meglepetést okozni, mert nem tudja, egy alapvetően pozitív kezdeményezés kapcsán hogyan lehet a kormányt támadni. Örömmel veszi, hogy a Széchenyi tervben végre először ehhez hasonló programok megindulnak, mert az előző kormányzatban kicsit más volt a kommunikáció és más a tett, főleg az informatikára helyezett nagy hangsúlyokkal ellentétben. Örül annak, hogy ezzel a lehetőséggel élve nagyon sok pécsi pedagógus juthat számítógéphez. Azért is van erre szükség, mert az önkormányzat – mint fenntartó – sem tud az iskoláknak megfelelő körülményeket biztosítani. Úgy gondolja, e célra sokkal több pénzt is fordíthatna a város, és nagyon bízik abban, hogy e sikeres program keretében minél több pedagógus jut számítógéphez. Bókay Endre: visszautasítja Papp Gábor személyeskedő megjegyzését, hiszen nem neki címezte hozzászólását. Amikor az országban egy hihetetlen jó fejlődési ütemet fogtak meg, nagyon sok a jövedelem, az elosztható költség, akkor arra kellene fordítani leginkább, ami a jövőt megteremti – és a számítógépes program ezt a célt szolgálná – nem országimázsra kell költeni. Meixner András: Papp Gábor hozzászólására elmondja, nem azt állítják, hogy a program negatív lenne, de annyi kötöttséget tettek bele, ami lehetett volna másként is. Nyilvánvalóan kevés számítógép állt rendelkezésre, ezért megkötéseket kellett alkalmazni, de a program talán megérne annyit, hogy a jövőben szélesebb körű és jóval kevesebb kötöttségekkel járó pályázatot ír ki a kormány. Papp Gábor: sajnálja, ha Bókay képviselőtársa személyeskedésnek vette hozzászólását. Nem ez volt a szándéka, de amint látták, a kampány elemek elég gyakran előkerülnek a Közgyűlés munkájában is. Egyetért azzal, hogy lehetne sokkal jobban, sokkal többet, de kicsit demagógnak érzi ezt a gondolkodásmódot. Örül, hogy végre elindult ez a program, és nyilvánvalóan első évben nem lehet a legszélesebb körben a lehetőséget biztosítani. Bizonyára a következő években tovább fejlődik a program. Dr. Ujvári Jenő: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

72

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 542/2001. (12.13.) sz. határozata pedagógusok számítógéphez jutásának támogatásáról 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Széchenyi Terv pedagógusok számítógéppel történő ellátását célzó pályázatán résztvevőket támogatja. A támogatás céljára a 2002. évi költségvetés terhére pályázati önrészként 6 000 e Ft elkötelezettséget vállal. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a fenti összeget Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetési rendeletében elkötelezettségként szerepeltesse. Határidő: a 2002. évi költségvetési rendelet készítése Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető 2. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése kötelezi az érintett intézményvezetőket, hogy az önkormányzati önrészt kizárólag a Széchenyi Terv pályázatán nyert és központilag támogatott számítógépek beszerzésére használják fel. Utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a fenti döntésről az intézmények vezetőit tájékoztassa. Határidő: 2002. január 31. Felelős: Póla József főosztályvezető 3. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése utasítja az intézményvezetőket, hogy a nyertes pályázatokról - az önrész biztosítása érdekében – értesítsék a Közgazdasági Főosztályt. A támogatás felhasználásáról készült elszámolást a Közgazdasági Főosztálynak küldjék meg. Határidő: a pályázat elbírálást követő 30. nap Felelős: az intézmények vezetői Dr. Tolnai Márta főosztályvezető (az ellenőrzésért) Kapják:

.

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető a Művelődési, Közoktatási Sport Főosztály útján az intézmnéyek vezetői.

73 18.)

Két tanítási nyelvű magyar-francia oktatás bevezetése a Leöwey Klára Gimnáziumban Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: kéri a képviselőtestületet, hogy a Leőwey Klára Gimnáziumban elindítandó két tanítási nyelvű magyar-francia oktatás bevezetését támogassák. Ha megszavazzák, a jövő év szeptemberétől a 0. évfolyam elindulhat és olyan oktatási színfolt jelenik meg Pécsett, amely eddig nem volt. Francia oktatás már volt, de két tannyelvű képzés nem. Meggyőződése szerint ez az egyik leghatékonyabb formája a nyelvoktatásnak és az idegen nép kultúrája megismerésének. Pécs regionális vezető szerepe kapcsán is fontos, hogy erre áldozzon, de úgy gondolja, a befektetett összeg megtérül. Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás hiányában szavazatát kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 543/2001. (12.13.) sz. határozata két tanítási nyelvű magyar-francia oktatás bevezetéséről a Leőwey Klára Gimnáziumban Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság előterjesztésében írtakkal egyetért. 1. A Közgyűlés a Leőwey Klára Gimnáziumban engedélyezi a 2002/2003. tanév kezdetétől -2002. szeptember 1-től- a két tanítási nyelvű magyar-francia oktatás bevezetését, felmenő rendszerben. A Közgyűlés az intézmény alapító okiratának 5. pontját "Az intézmény szakfeladatai" sort az alábbiakkal egészíti ki: magyar-francia két tanítási nyelvű gimnáziumi oktatás 0-dik évfolyammal A Közgyűlés utasítja az intézmény igazgatóját, hogy a Leőwey Klára Gimnázium pedagógiai programját a magyar-francia két tanítási nyelvű oktatásra vonatkozó fejezettel egészítse ki és terjessze jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Leőwey Klára Gimnázium 2002. évi költségvetésébe az új oktatási forma kiadásainak

74 fedezetére az alábbi előirányzatok kerüljenek beépítésre: személyi juttatás ( 4 havi) annak járulékai (4 havi) Dologi kiadás: egyszeri jelleggel a lektori lakás berendezésére folyamatos jelleggel, működési kiadás (3 havi)

1533 eFt 490 eFt 2000 eFt 193 eFt

A fenti előirányzatok a 2003. évben a szintrehozás tárgyát képezik. A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert a módosított alapító okirat aláírására. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy az alapító okirat módosításának törzskönyvön történő átvezetéséről gondoskodjon. Határidő: 2001. december 31. Felelős: Dr. Toller László polgármester, Dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Póla József főosztályvezető, Dr. Szolcsányi Jánosné igazgató 2. A Közgyűlés utasítja a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot a 2 szobás öszkomfortos önkormányzati bérlakás biztosítására, valamint a bérleti szerződés megkötésére.

19.)

Határidő: Felelős:

2002. augusztus 1. Dr. Sohár Endre főosztályvezető Dr. Varga Pál Józsefné csoportvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András, Soó László, Bókay Endre bizottsági elnök, Póla József, dr Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető, a Művelődési Közoktatási és Sport Főosztály útján dr. Szolcsányi Jánosné igazgató

Pályázati hozzájárulás tartalomfejlesztésére

az

önkormányzati

honlap

Előterjesztő: Horváth Zoltán tanácsnok Horváth Zoltán: tájékoztatásul elmondja, az előterjesztést három bizottság tárgyalta, és mindhárom egyhangúlag elfogadta. Egy számszerű módosító javaslata van azonban, mivel az előterjesztésben szereplő 11 M Ft a pályázat elnyerhető része, nem a teljes összeg. A teljes összeg eléréséhez az önkormányzatnak hozzá kell tenni az önrészt, amelyet – sajnálatos módon az előterjesztésben az elnyerhető 11 M Ft 20 %ával számítottak ki – valójában a teljes összeg, vagyis 14 M Ft 20 %-ával kell

75 kiszámítani, így 3 M Ft lesz. Eszerint kéri a Közgyűlést, hogy nem 2,2 M Ft, hanem 3 M Ft önrésszel támogassa és fogadja el az előterjesztést. Dr. Ujvári Jenő: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 544/2001. (12.13.) sz. határozata Pályázati hozzájárulásról az önkormányzati honlap tartalomfejleszétséhez A Közgyűlés megtárgyalta a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága által közzétett – az önkormányzati internetes aktivitást biztosító eszközök és szolgáltatások, valamint az internetes adattartalmak előállításának támogatására irányuló – pályázatokhoz való csatlakozásra vonatkozó javaslatot. A pályázati anyag benyújtásával egyetért és úgy határoz, hogy 2002. évi költségvetés előirányzatai terhére a pályázati önrész biztosítása érdekében a két pályzatra együttesen 3.000 E Ft előzetes elkötelezettséget vállal. (Ezen belül az SZT-IS-8 jelű pályázatra 2.500 e Ft-ot az SZT-IS-9 jelű pályázatra 500 eFt-ot) Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

20.)

dr. Toller László polgármester, Kablár János, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető

A PVV RT. alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Ujvári Jenő: kiegészítés, kérdés nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

76 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 545/2001. (12.13.) sz. határozata a PVV Rt. Alapító okiratának módosításáról I.

A Közgyűlés a PVV Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. Alapító okiratának az alábbiak szerinti módosítását jóváhagyja: 1 Az Alapító okirat I/3. pontja a módosítás előtt: " A társaság székhelye: 7621 Pécs, Rákóczi u. 55." a módosítás után: " A társaság székhelye: 7622 Pécs, Bajcsy Zs. u. 33." 2. Az Alapító okirat I/4. pontja a módosítás előtt: " A társaság telephelyei: 7622 Pécs, Bajcsy Zs. u. 33. 7622 Pécs, Bajcsy Zs. u. 35. 7633 Pécs, Tüzér u. 8. 7622 Pécs, Bajcsy Zs. u. 25." a módosítás után: " A társaság telephelyei: 7621 Pécs, Rákóczi u. 55. 7622 Pécs, Bajcsy Zs. u. 35. 7622 Pécs, Bajcsy Zs. u. 25. 7622 Pécs, Bajcsy Zs. u. 37." 3. Az Alapító okirat III. pontja / a Társaság tevékenységi köre - a következő tevékenységgel - egészül ki: 75.11 Általános közigazgatási tevékenységi kör. 4. Az Alapító okirat IV/1. pontjának 2. bekezdése a módosítás előtt: "A társaság saját tőkéje 10 270 967 000.- Ft azaz tízmilliárdkettőszáz-hetvenmillió-kilencszázhatvanhétezer forint." a módosítás után: "A társaság saját tőkéje az alapításkor 10 270 967 000.- Ft azaz tízmilliárd-kettőszázhetvenmillió-kilencszázhatvanhétezer forint." 5. Az Alapító okirat VI. pontja a módosítás előtt: "A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel, vagy kézzel irt, előnyomott, vagy nyomtatott elnevezés alá a vezérigazgató önállóan, az igazgatóság bármely két tagja pedig

77 együttesen írja alá a nevét a hiteles cégaláírási nyilatkozat szerint." a módosítás után: "A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel, vagy kézzel irt, előnyomott, vagy nyomtatott cégnév alá a vezérigazgató önállóan, az igazgatóság bármely két tagja együttesen, vagy a cégszerű aláírásra a vezérigazgató által feljogosított két társasági munkavállaló együttesen írja alá a nevét a hiteles cégaláírási nyilatkozat ( aláírási címpéldány ) szerinti formában." II. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a PVV Rt. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító okiratát aláírja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:

21.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Pannon Volán Rt-vel kötendő szerződések elfogadása Előterjesztő: Kerényi János alpolgármester

Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 546/2001. (12.13.) sz. határozata a Pannon Volán Rt-vel kötendő szerződések elfogadásáról 1./ A Közgyűlés jóváhagyja, hogy Pécs M. J. Város Önkormányzata az előterjesztéshez mellékelt adásvételi szerződéssel értékesítse a Pannon Volán Rt-nek a pécsi 18985/2 hrsz-ú 9863 m2-es, a 18998/2 hrsz-ú 1045 m2-es, a 19028/5 hrsz-ú ingatlan 1565 m2es, a 19028/7 hrsz-ú ingatlan 925 m2-es, a 19005/3 hrsz-ú ingatlan 672 m2-es, a 19419/13 hrsz-ú 2075 m2-es, és a 19111/2 hrsz-ú 2163 m2-es alapterületű önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen ingatlanokat,

78 továbbá a 19000/1 hrsz-ú 1050 m2, a 19000/2 hrsz-ú 918 m2 és a 19009 hrsz-ú 388 m2-es ingatlanokat összesen 227.000.000.- Ftnak megfelelő ellenértékért. (részletezve: 205.273.999.- Ft telekértéken + 21.725.999.- Ft + ÁFA felépítmény értéken) 2./ A Közgyűlés jóváhagyja, hogy az előterjesztéshez mellékelt csereszerződéssel az Önkormányzat és a Pannon Volán Rt – értékkülönbözet fizetése nélkül – egymás közt elcserélje a pécsi 19419/16 hrsz-ú 608 m2-es, illetve a 19419/10 hrsz-ú 122 m2-es ingatlanrészeket, amelyek közül az előbbi önkormányzati törzsvagyonba tartozik és forgalomképtelen. 3./ A Közgyűlés az 1. és 2. pontokban meghatározott forgalomképtelen ingatlanokat illetve azok telekfelosztással keletkezett részét a korábban rendelettel elfogadott Pécs, Zólyom utca és környéke Szabályozási terve és a Pécs, Siklósi és Vágóhíd utak környéke Szabályozási Terve szerinti besorolással az önkormányzati törzsvagyonból kivonja és egyben forgalomképessé nyilvánítja. 4./ A Közgyűlés jóváhagyja, hogy az előterjesztéshez mellékelt adásvételi szerződéssel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Pannon Volán Rt-től megvásárolja a tulajdonában álló PT. Rt. 217.000.000.- Ft névértékű részvénycsomagját 217.000.000.- Ftos ellenértéken. 5./ A Közgyűlés jóváhagyja, hogy az előterjesztéshez mellékelt adásvételi szerződéssel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata megvásárolja a Pécs, Batthyány u. 7. sz. alatti ingatlant 27.000.000.- Ft vételáron a Pannon Volán Rt-től. 6./ A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a Batthyány u. 7. számú ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés szerint a 17.000 eFt vételár különbözetet (ÁFÁ-val csökkentett) 2001. december 31-ig utalja a Pannon Volán Rt. szerződésben megadott számlájára. 7./ A Közgyűlés felhatalmazza Dr Toller László polgármestert a fent felsorolt szerződések aláírására. Határidő: 2001. december 29. Felelős: Dr Toller László polgármester, Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Gungl László vezérigazgató Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető, a Városfejlesztési Főosztály útján Gungl László vezérigazgató

79

22.)

A Hatósági Főosztály célszoftver ellátása, illetve a hivatali célszoftverek frissítése Előterjesztő: Kerényi János alpolgármester

Dr. Ujvári Jenő: kiegészítés, kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 547/2001. (12.13.) sz. határozata a Hatósági Főosztály célszoftver ellátásáról, illetve a hivatali célszoftverek frissítéséről A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert a Hatósági Főosztály célszoftver ellátására, illetve a térinformatikai és az iktatási valamint a szociális rendszer frissítésére vonatkozó szerződések aláírására. Határidő: 2001. december 20. Felelős: előkészítésért: Zalán László Informatikai osztályvezető aláírásért: Dr. Toller László polgármester Kapják:

23.)

dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Zalán László osztályvezető

A Pécsi Ipari Park nyugati irányú bővítése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás nem volt. A testület döntését kéri az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

80 548/2001. (12.13.) sz. határozata a Pécsi Ipari Park nyugati irányú bővítéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pécsi Ipari Park nyugati irányú bővítési szándékával kapcsolatban az alábbi határozatot hozza: 1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése, az "Ipari Park" cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer működtetéséről szóló 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet 2. § (5) bekezdés g) pontja alapján egyetért és támogatja, hogy a Pécsi Ipari Park területe az előterjesztéshez mellékelt vázrajzon lehatárolt 12 hektáros egybefüggő (természetben a Nagykozári út és a Bátaszéki vasútvonal között elhelyezkedő) területtel bővüljön. 2) Felkéri Pécs Város polgármesterét, hogy a Közgyűlés döntéséről a Pécsi Ipari Park Rt-t értesítse.

24.)

Határidő: Felelős:

azonnal Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Kisebbségi Önkormányzatok és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás Előterjesztő: Baumgartner Sándor tanácsnok

Dr. Ujvári Jenő: kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 549/2001.(12.13.) sz. határozata Kisebbségi Önkormányzatok és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodásról

81

A Közgyűlés a Kisebbségi Önkormányzatok és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodást - a költségvetés tervezetének és a költségvetési rendelet megállapítása során követendő eljárás rendjéről - jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a megállapodást a német, a horvát, a cigány, a szerb, a görög lengyel és bolgár Kisebbségi Önkormányzat képviselőivel aláírja. Határidő: 2001. december 31. Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:

25.)

Dr. Toller László polgármester, Baumgartner Sándor kisebbségi tanácsnok, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető, dr. Véghelyi Erzsébet referens

Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző további működtetése Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: a Közoktatási Bizottság annak idején javasolta, hogy a Pécsi Kereskedelmi Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola működtetését egy társ bevonásával oldják meg, mivel az intézmény képzési formája lehetővé teszi, hogy a piaci helyzet figyelembevételével olyan társműködtetőt vonjanak be a rendszerbe, amely pénzt tud hozni. Így az oktatás és az épület színvonalát emelni tudják. Erre pályázatot írt ki az önkormányzat, volt is egy jelentkező, azonban nem sikerült olyan előterjesztést készíteni, amely a képviselőtestületben, a bizottságokban és a tantestületben is támogatottságot nyert volna. Nem az anyag szakmaiságával volt gond. Fenntartások voltak azzal kapcsolatban, hogy egy közhasznú társaság által működtetett iskola esetleg rosszabbul működik, problémákat vethet fel. Úgy gondolja, sokan nem gondolták végig, hogy az iskola működtetése milyen formában lenne jobb, mint jelenleg, ezért a Közoktatási Bizottság úgy döntött, a mai Közgyűlés alkalmatlan ennek megtárgyalására. Az iskolában tartott fórumon polgármester úr jelenlétében az intézmény munkatársai is nyomatékkal kérték, és az ott jelenlévő bizottsági tagok, illetve polgármester úr ígéretet tettek arra, hogy felülvizsgálják az eddigieket. Ezért készült a kiosztásos anyag, amely szerint az iskolát a továbbiakban is önkormányzati intézményként működtetik. Ugyanakkor figyelembe véve a pedagógusok felajánlását, az iskola kap egy feladatot, hogy a középtávú jövőjét tervezze meg. Ezt annál is inkább meg kell tennie, mert információjuk szerint a Magyar Iparszövetség Oktatási Központja hasonló jellegű képzést indított és a Perfekt Akadémia KhT – akivel a tárgyalások folytak – a következő tanévtől szintén el kívánja indítani hasonló profilú saját iskoláját. Az intézmény versenyhelyzetbe kerül, amire fel kell készülnie. Ehhez viszont szükéges a

82 tanulmány elkészítése, ezért javasolja, hogy a kiosztott határozati javaslatot fogadják el mint a Közoktatási Bizottság előterjesztését, és erről szavazzanak. Dr. Toller László: részt vett az iskolában tartott fórumon, ahol egyértelműen kiderült, ha valamit privatizálni akarnak, komoly, megfontolt előkészítés szükséges, és az érintetteket kellő információhoz kell juttatni. Megdöbbentő volt számára, hogy a szülők képviselője olyan dolgokról beszélt, amiről soha nem volt szó, vélt gondolatok mentén teljesen logikus privatizáció ellenes dolgozatot írtak. Ezt az ügyet lezártnak tekinti, többet nem tesznek ezzel kapcsolatos előterjesztést. Ha egy új munkáltatóval nem képes a kollektíva együtt dolgozni, teljesen felesleges ilyen ügyeket előkészíteni. Az eset másik tanulsága, hogy egy ilyen gondolat kísérlet megrázza a tantestületet és képesek kreatív együttműködésre. A harmadik megnyilatkozása, hogy inkább az önkormányzat, mint más. Nem ez a megújulás módszere. Megnyugtatja a szülőket, hogy nem változik a gyerekek helyzete, reményeik szerint jobb lesz. A személyi kérdéseket ajánlja a bizottság figyelmébe. Gonda Tibor: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság az elmúlt 1,5 év során sok időt fordított erre az ügyre. Nagyon sajnálja, hogy ilyen vége lett, mert a mai kor kihívásainak megfelelt az a megközelítés, amelyet az egyetlen pályázó biztosított, és lehetőséget adott volna arra, hogy ez az intézmény kimagasló teljesítményű híres intézménnyé fejlődjön. Az intézményi rangsort tekintve valahol a 200. helyen szerepel, a megyei intézmények közül is a 10. helyre sorolták. Egyáltalán nincs összefüggés az intézmény vonzereje, a beiskolázási érdeklődés és az intézmények között elfoglalt rangsor között. Úgy gondolja, javított volna a helyzeten, ha megvalósul a privatizáció. Sajnálatos módon a tantestület jelentős része a kényelmesebb, nyugodtabb közalkalmazotti jogviszonyt fontosabbnak tartotta, minthogy a piaci viszonyok között is megmérethessék tudásukat. Ki jár rosszul ezzel a döntéssel? Véleménye szerint az intézmény mindenképpen, hiszen 30 M Ft-os fejlesztési forrástól esik el, rosszul jár az önkormányzat költségvetése, mert egy év támogatás után megszűnt volna az önkormányzati támogatás, és rosszul járnak a fiatal, dinamikus pedagógusok, akik konvertálható piacképes tudással rendelkeznek. Ugyanazokat a jogokat megkapták volna, mint közalkalmazottként, sőt kibővültek volna a lehetőségeik és bekapcsolódhattak volna a piaci képzésbe Sajnálja, hogy ilyen döntést hoznak. A tájékoztatással kapcsolatban nem is. osztja teljesen polgármester úr véleményét. Úgy gondolja, mindenki annyit értett meg a tájékoztatásból, amennyit hajlandó volt megérteni. Számtalan lehetőséget biztosítottak az elmúlt egy év során a tájékoztatásra a tantestület, a szakszervezet és a pedagógusok számára. Jelzi, hogy a privatizációt támogató bizottság elnökeként nemmel fog szavazni az előterjesztésre, ezzel arra utal, hogy sajnálja a felesleges munkát, amit a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság az elmúlt 1,5 évben befektetett. Körömi Attila: a FIDESZ frakció is többször tárgyalt erről az előterjesztésről. Örülnek annak, hogy polgármester úr és Meixner bizottsági elnök úr

83 iskolában tett látogatását követően az előterjesztés visszavonásra került. Örömmel veszik azt is, hogy ezzel kapcsolatosan nem készül újabb előterjesztés. Azzal is egyetértenek, hogy a tantestület, illetve az egész iskola közössége olyan lehetőséget kapott, amelyben megmutathatják, van-e olyan elképzelés a közösségben, amely alapján egy iskolai megújulási program készíthető. A FIDESZ frakció szinte biztos abban, hogy a tantestület vezetésével ezt a programot el tudják készíteni, és a szakközépiskola megfelel a piac kihívásainak is. Ehhez természetesen szükséges a Városháza, illetve a Közgyűlés támogatása, és véleménye szerint erre megvan a készség. A határozati javaslatra igennel fognak szavazni. Benkovicsné dr. Benkő Klára: úgy gondolja, megtakaríthatták volna sokak számára a csalódást azzal, ha mindezt megelőzte volna egy nyílt vélemény kikérése az iskolában dolgozóktól, hogy kívánják-e az átalakulást. A fórumon világosan kiderült, hogy az átalakulást nem kérték. Ha a demokrácia szabályai szerint járnak el, akkor az utóbbi előterjesztés a helyes, és ezt a döntést el kell fogadniuk. Az egy éves bizonytalanság talán megmagyarázza, hogy országos szinten 19. helyet foglalják el a szakközépiskolák sorában. Bízik abban, hogy a saját maguk által készített programokkal bebizonyítják, hogy helyük van ebben a városban. Meixner András: néhány pontosítást tart szükségesnek, mert sok minden nem a valóságnak megfelelően hangzott el. Az egész ügy akkor indult, amikor az intézmény igazgatója átadott polgármester úrnak egy anyagot, mely szerint közalapítvány által működtetett iskolát kívánna létrehozni. Ezt az intézmény vezetése dolgozta ki, jellemző módon nem egyeztette a pedagógusokkal. Számukra akkor derült ki, amikor egy véletlen elszólás formájában a szakszervezeti vezetők erről tudomást szereztek az iskolában. Közben folyt az intézmény átszervezési csomag és úgy gondolták, ha már az iskola részéről van egy értelmesnek látszó felvetés, mivel vállalkozási ismereteket tanítanak, vélhető volt, hogy talán el is tudják végezni. Úgy tűnik, nem teljesen így van. Az intézmény másként gondolkodott, mint a vezetése. Több jelentkező is volt, először nem akartak pályázatot kiírni, de több jelentkezővel tárgyaltak, és ekkor a tantestület már szavazott, a jelentős többség a változás mellett döntött. A Magyar Iparszövetség Oktatási Központja és a Perfekt Akadémia KhT-re már akkor is több mint 50 százalék szavazott együtt, és kevesebben mondták, hogy maradni akarnának. Akkor sem tudott az önkormányzat egységesen dönteni, mert ez olyan újdonság lett volna, amilyen még nem volt. Úgy véli, az intézménynek lehetősége lett volna, hogy jobb körülményeket teremtve olyan forrásokhoz jusson, amelyet városi intézmény soha nem tud megszerezni. Az anyag, amelyet szerződésben készítettek, minden területet lefedett, és minden kérdésre megadta volna a választ. A pedagógusnak, az iskolának és a gyerekeknek sem lett volna rosszabb, mert a garanciák benne voltak. Amit polgármester úr mondott, sajnos igaz, mert voltak, akik az információt egyszerűen nem voltak hajlandók befogadni, vagy nem jutott el hozzájuk. Amit megtehettek, azt megtették, személyesen intézkedett arról, hogy minden egyes pedagógushoz eljusson a teljes anyag. Ennek ellenére nyílvánvalóan más szemlélet okán elutasítják. Úgy gondolja, nem tehetnek

84 semmit, főleg akkor nem, ha vannak ötleteik, amelyeket meg akarnak valósítani. Támogatja ezt a megoldást is, de természetesen eddig sem volt megtiltva nekik, hogy kidolgozzanak valamilyen megoldást. Egyébként van erre példa a közoktatás más intézményeiben is, hogy az intézmény bezárásának a felvetése megsokszorozza az erőket. Példaként említi, a Jurisics úti Iskolát, amely komoly létszámnövekedést, program és színvonalbeli növekedést tudott elérni. Megköszöni a köztisztviselők munkáját, akik 1,5 évig dolgoztak annak érdekében, hogy jobb rendszer alakuljon ki a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskolában. több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az Dr. Ujvári Jenő: előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 550/2001. (12.13.) sz. határozata a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző további működtetéséről 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvényben előírt egyeztetési eljárás során kialakult vélemények – különösen a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző közalkalmazotti közösségének elutasító álláspontja – alapján az iskolát továbbra is Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézményként működteti és a közhasznú szervezetként történő működtetést célzó pályázatot lezárja. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy határozatáról az érdekelteket értesítse. Határidő: 2001. december 31. Felelős: Póla József főosztályvezető 2. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése utasítsa a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző igazgatóját, hogy készítsen az intézmény további működtetéséről középtávú 2006.augusztus 31-ig szóló – fejlesztési tervet és azt a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság útján terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2002. május 31.

85

26.)

Felelős:

Póla József főosztályvezető Herold Gyula igazgató

Kapják:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, a Művelődési Közoktatási és Sport főosztály útján Herold Gyula igazagató

Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Ujvári Jenő: kiegészítés, kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 551/2001. (12.13.) sz. határozata az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételről Pécs Megyei Jogú Város önkormányzatának Közgyűlése a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság előterjesztését elfogadta és az alábbi határozatot hozta: 1. A Közgyűlés tanévenként két tanuló Arany János tehetséggondozó programba történő bekapcsolódását támogatja, a tanulók számára tanévenként havi 5000 Ft ösztöndíjat biztosít. Az ösztöndíj forrása 2001-ben a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság kerete, 2002-től a mindenkori költségvetésben az oktatási célokon elkülönített tanulónkénti évi 50 000 Ft. 2. A programba javasolt tanulók kiválasztása a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság hatásköre. 3. Az Oktatási Minisztérium döntését követően, a programban részt vevő tanulók ösztöndíját a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány által a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000 - 0028522100000000 sz. számlára kell átutalni minden év szeptember 1-jéig. Határidő: minden év szeptember 1. Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

86 Kapják:

27.)

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

A Baranya Megyei Önkormányzat és az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézmények együttműködése Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök

Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 552/2001. (12.13.) sz. határozata a Baranya Megyei Önkormányzat és az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézményének együttműködéséről A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1./

2./

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti, a megyeszékhelyen kívül Baranya megye területén lakó fogyatékosoknak a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye Átmeneti Szállásán való elhelyezésével kapcsolatos, 2002. évtől kezdődően, 5 évre szóló együttműködést – az előterjesztéshez mellékelt Ellátási Szerződés szerinti tartalommal – elfogadja. A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert, hogy az Ellátási Szerződést aláírja. Határidő: 2001. december 20. Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

87

28.)

Etnikai Fórum OFA pályázatához kötött támogatási szerződés módosítása Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök

Fratanolo János: emlékeztetőül elmondja, az Etnikai Fórum közel 20 M Ftos OFA támogatást nyert el, amelyhez az önkormányzat biztosított 3,5 M Ftot különböző eszközök beszerzésére. Az Enikai Fórum pályázaton vett részt a PVV Rt-nél, de sajnos olyan árat kért a munkavégzésért, hogy nem nyert. Ekkor kérte az Etnikai Fórum, hogy az eszközbeszerzésnél megjelölt MTZ traktor helyett egy LKT traktort vehessen. Az Erdészeti Részvénytársaság, illetve a Közútkezelő KhT egy szándéknyilatkozatban biztosította az Etnikai Fórumot arról, ha lesz ilyen gépe, hajlandó foglalkztatni az OFA pályázatban résztvevő roma származású dolgozókat. Az Etnikai Fórum ezért kérte a szerződés módosítását, hogy 2002. március végéig számolhasson el a pénzzel. A Foglalkoztatási Albizottság nem értett egyet ezzel a módosítással, hiszen az eredeti határidő 2001. november 30. volt, amelyet már 2001. december 15-re módosítottak azzal, hogy ilyen rövid idő alatt nem tudják megvásárolni a gépet. Ekkor előírták az Etnikai Fórum számára – és ezt el is fogadta –, hogy a fennmaradó 1.955.369,- Ft-ot befizeti az önkormányzat számlájára, és amikor meglesz az előszerződés a traktorra, az önkormányzat kifizeti. Ezért kellene a támogatási szerződést módosítani. A támogatási szerződés 7. pontját a következőképpen kéri módosítani: „A támogatott az önkormányzati támogatást kizárólag a szerződés részét képező táblázatban foglaltaknak megfelelően használja fel, illetve a jelen megállapodásban meghatározott feladatok elvégzésére fordíthatja. A támogatott a szerződés mellékletében szereplő LKT traktor beszerzéséhez szükséges 1.955.369,- Ft önkormányzati támogatást a gép beszerzésének időpontjáig letétbe helyezi Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 11731001-15478706. sz. költségvetési elszámolási számlájára azzal a feltétellel, hogy a beszerzést igazoló előszerződés bemutatását követően a támogatotthoz az összeg visszautalásra kerül. A fennmaradó összegről a támogatott december 15-ig köteles elszámolni.” A többi szövegrész változatlan marad, ezzel biztosítva látják, hogy a támogatási összeg a megfelelő módon kerül felhasználásra. Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás nem lévén, az elhangzott módosításra figyelemmel szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 553/2001. (12.13.) sz. határozata az Etnikai Fórum OFA pályázatához kötött támogatási szerződés módosításáról

88

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megtárgyalta a Gazdasági Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság Foglalkoztatáspolitikai Albizottságának előterjesztését. 1.) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete között létrejött támogatási szerződés módosítását az előterjesztés mellékletében foglalt tartalommal elfogadja. 2.) A Közgyűlés aláírására.

felhatalmazza

a

polgármestert

a

szerződés

Felelős: Dr. Toller László polgármester Határidő: azonnal Kapják:

29.)

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Pécs-Orfű kerékpáros turizmus program Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Dr. Ujvári Jenő: kiegészítés, kérdés, hozzászólás hiányában a testület döntését kéri az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 554/2001. (12.13.) sz. határozata a Pécs-Orfű Kerékpáros Turizmus Program elfogadásáról A Közgyűlés „Pécs-Orfű Kerékpáros Turizmus Program”-ban foglaltakat elfogadja, az abban leírtak alapján a két település között tervezett kerékpárutat megvalósíthatónak tartja. Felkéri a polgármestert, hogy a Pécs –Orfű Kerékpáros Turizmus Program dokumentációját és a közgyűlési határozatot a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácsnak – elfogadásra - küldje meg. Határidő: Felelős:

2001. december 30. Jeszták Lajos főosztályvezető

89 Kapják:

31.)

Papp Béla alpolgármester, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Önkormányzati támogatás felhasználásának ellenőrzése a Pécsi Kézilabda Kft-nél Előterjesztő: dr. Bödő László bizottsági elnök

Staub Ernő: jelzi, hogy a Pénzügyi Bizottság most tárgyal erről a napirendi pontról. Kéri, halasszák el addig a vitát, amíg a bizottság tagjai visszaérkeznek a terembe. Dr. Toller László: a Pénzügyi Bizottságnak nem sok tennivalója van e napirendi pont kapcsán, mivel a belső ellenőrzés feladata, hogy a támogatást ellenőrizze. A bizottság ehhez képest nem tud semmit hozzátenni, hiszen a tulajdonosi jogkört a testület és ő biztosítja. Elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy felkérje Staub képviselő urat – és ezért nem szerette volna, ha vitát nyitnak, mert akkor zárt ülést kellene elrendelni –, hogy hajtsa végre ezt a határozatot, amelyet reményei szerint vita nélkül elfogadnak. Ha nem így történik, egészen más fórumhoz kell fordulnia függetlenül a Pénzügyi Bizottság javaslatától. Czukor Antal: ügyrendi hozzászólásában megkérdezi polgármester urat, tárgyalja a Közgyűlés ezt az előterjesztést, vagy ne? A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tegnap kimerítően foglalkozott ezzel a kérdéssel. Akkor is az volt a véleménye, hogy részt sem kíván venni a szavazásban, mert ez az ügy nem tartozik a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság sem a Közgyűlés elé. Ismeretes, hogy egy kézilabda szakosztályvezető személyes ügyéről van szó az előterjesztésben, amely véleménye szerint büntetőjogi eljárás része lehet. Dr. Ujvári Jenő: félbeszakítva a hozzászólást megkérdezi, képviselő úr ügyrendben kíván hozzászólni, vagy véleményt is mond? Czukor Antal: véleményt is mond. Dr. Ujvári Jenő: megkérdezi, mi a képviselő úr ügyrendi javaslata? Czukor Antal: kérdése volt, hogy tárgyalják-e ezt a napirendi pontot, vagy ne? Ha tárgyalják, akkor lennének kemény közlendői ezzel kapcsolatban. Dr. Toller László: továbbra is fenntartja azt a javaslatát, hogy vita nélkül határozzon a Közgyűlés, hiszen ez tulajdonosi döntés, vagyis a tulajdonos képviselőjét felhatalmazzák a határozati javaslatban foglaltakra. Tehát a szükséges eljárásokat az egyik tulajdonos oldaláról tegye meg a Közgyűlés. Véleménye szerint a kezdeményezést vita nélkül tegye meg a testület, majd utána Staub képviselő úr beszámol arról, mit tett az egyesület Közgyűlésén, mit tett a Felügyelő Bizottság, milyen intézkedéseket tettek. Ehhez képest

90 kell megfogalmazniuk, hogy további lépésekre szükség van-e. Úgy gondolja, mint egy gazdasági társaság tagjai, erre az eljárásra illetékesek, a belső problémákat a taggyűlésnek kell rendezni. Elkülönült szervezet, saját hatáskörökkel önállóan gazdálkodó szerv. A Közgyűlésnek Staub képviselő úr beszámolója után javasolja megtárgyalni, hogy elégségesnek tartja-e a taggyűlés döntését. Nagy Csaba képviselő urat tájékoztatja arról, hogy azt kérték, most semmiféle vitát ne nyissanak a határozati javaslat felett, mert a taggyűlés kompetenciájába tartoznak. Dr. Ujvári Jenő: jelzi, hogy Staub képviselő úr ügyrendi javaslata következik. Staub Ernő: miután a Pénzügyi Bizottság visszaérkezett az ülésterembe, így már nem tesz ügyrendi javaslatot. Dr. Ujvári Jenő: megjegyzi, a jogi szakértők elfogadhatónak ítélik meg polgármester úr javaslatát. Kerényi János: javasolja, hogy a 2001. december 10-i határidőt módosítsák 2002. január 10-re. Dr. Ujvári Jenő: polgármester úr ügyrendi hozzászólása következik. Dr. Toller László: indítványozza, hogy a testület vita nélkül döntsön a határozati javaslatról, és Staub képviselő úr január 10-ig számoljon be a Közgyűlésnek a megtett intézkedésekről. Dr. Ujvári Jenő: megadja a szót Nagy Csabának. Nagy Csaba: mondanivalója nem ügyrendi jellegű, mivel a Pénzügyi Bizottság eddig e témakörben hozott állásfoglalásait, valamint a mai bizottsági ülésen hozott döntés tartalmát ismertetné. Kérdése, elmondhatja-e most? Dr. Ujvári Jenő: a jogi szakvélemény alapján kéri, hogy polgármester úr ügyrendi javaslatáról szavazzon a Közgyűlés. Amennyiben a Közgyűlés azt elfogadja, további hozzászólásokra nincs lehetőség. Körömi Attila: érdekesnek tartja ezt a szakmai álláspontot a pécsi Közgyűlés napirendi sorában szerepel a PMKC Kézilabda Csapat ügye, de erről a testület még szűkített vitát sem folytathat. Számára ez elfogadhatatlan. Szeretnék elmondani véleményüket, amelyet arra korlátoznak, hogy számukra elégséges, ha a Pénzügyi Bizottság beszámol az állásfoglalásáról, és a vitában nem kívánnak részt venni. Úgy gondolja azonban, tarthatatlan állapot, hogy még ez sem hangozhat el a vitában. Dr. Toller László: ügyrendi javaslata, hogy a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásának ismeretetése után vita nélkül fogadják el a határozati javaslatot, és Staub képviselő úr a Közgyűlés, illetve a polgármester megbízottjaként a szükséges intézkedéseket tegye meg a tulajdonosok nevében.

91 Dr. Ujvári Jenő: szavazást kér polgármester úr ügyrendi javaslatáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az ügyrendi javaslatot. Czukor Antal: bejelenti, hogy a szavazásban szándékosan nem vett részt. Dr. Ujvári Jenő: felkéri Nagy Csaba bizottsági elnök urat, foglalja össze a Pénzügyi Bizottság álláspontját. Nagy Csaba: a Pécsi Kézilabda Kft. részére biztosított önkormányzati támogatás felhasználásának ellenőrzéséről két alkalommal tárgyalt a Pénzügyi Bizottság. Ismerteti a bizottság 36/2001. (10.11.) állásfoglalását: „1/a.) A Pénzügyi Bizottság tájékoztatást kér egyrészt a Sportbizottságtól a vizsgálat megállapításával kapcsolatban kialakított állásfoglalásról. 1/b.) Másrészt tájékoztatást kér a kft. Felügyelő Bizottságától, hogy eddig milyen intézkedéseket foganatosított a jelentés kapcsán, illetve azoknak mi lesz a következménye. 2.) A Sportbizottság soron következő egyik ülésén alakítsa ki az önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaságok esetében a belső működési feltételrendszert különös tekintettel a felügyelő bizottságok működésére, és erről tájékoztassa a Pénzügyi Bizottságot. Felkéri dr. Papp Judit jegyzőt, hogy a Jogi- és Önkormányzati Főosztály bevonásával biztosítsa a szakmai segítséget az előterjesztés elkészítéséhez. Javasolja továbbá a Sportbizottságnak, hogy 2002. évtől kezdődően írja elő a sport támogatásban részesülő kft-k, gazdasági társaságok esetében, hogy a könyvvitelben elkülönítetten kezeljék az önkormányzati támogatási összegek felhasználását. Felkéri a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztályt, hogy az erre vonatkozó előterjesztést terjessze a bizottság elé. 3.) Felkéri a Felügyelő Bizottságot, vizsgálja meg, hogy szükséges-e az Ellenőrzési Osztály jelentése alapján jogi lépéseket tenni. A vizsgálat eseményéről a Pénzügyi Bizottság tájékoztatást kér. 4.) A bizottság 2002. évben egy utóvizsgálat elvégzését kéri a Pécsi Kézilabda Kft. működésével kapcsolatban. határidő: 2001. november 30.” Ez volt a bizottság eredeti állásfoglalása, a tegnapi napon bizottsági ülés ideje alatt kapták meg a Felügyelő Bizottság iratanyagát. Megkapták a Felügyelő bizottsági ülés december 10-i jegyzőkönyvét, a PMKC Felügyelő Bizottsága által írt levelet, amelyet polgármester úrnak, dr. Bödő László bizottsági elnök úrnak is elküldtek. Ezt megtárgyalta a Pénzügyi Bizottság. Állásfoglalásuk lényege, mivel nem tartják elegendőnek azt a jelentést, illetve lépéseket amit a FEB 1/b., illetve a 3. általa említett állásfoglalás alapján a Pénzügyi Bizottság részére eljuttatott, ezért azt javasolják polgármesternek, kérje fel Staub Ernő képviselőt – aki a tulajdonosi jogokat képviseli a taggyűlésen – hogy az ügyvezetőt hívják vissza. Arra is felkérik képviselő urat, hogy kezdeményezze a FEB felmentését. Továbbá felkérték a Sportbizottságot, hogy az eddig nem teljesített feladatait fejezze be, és erről készítsen jelentést a Pénzügyi Bizottságnak. Ez a bizottság mai ülésének állásfoglalása. A bizottság javasolja a Közgyűlésnek, hogy mind az ügyvezetőt, mind pedig a FEB-et, hívja vissza, illetve mentse fel.

92

Dr. Toller László: szintén ügyrendben kíván szólni. Tájékoztatja Nagy Csaba elnök urat, hogy ugyanezt a döntést terjesztették ma a Közgyűlés elé, így az megegyezik a bizottság javaslatával. Nagy Csaba: a szövegben az szerepel, „Staub Ernő kérje fel a FEB elnökét Mór Esztert, számoljon be az eddig megtett intézkedésekről, amennyiben a taggyűlés a beszámolót nem fogadja el, akkor kérje felmentését is”. Annyival több a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása, hogy Staub Ernő a felmentést kezdeményezze, tehát ilyen vonatkozásban nem fogadták el a megtett intézkedéseket és azokat a válaszokat, melyet a Pénzügyi Bizottság intézkedéseire hoztak. Dr. Ujvári Jenő: megkérdezi az előterjesztőt, befogadja-e a javaslatot? Dr. Toller László: válasza, a tulajdonos képviselőjeként igen. Dr. Ujvári Jenő: kéri a testület tagjait, szavazzanak a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot a módosított határidővel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 555/2001. (12.13.) sz. határozata Önkormányzati támogatás felhasználásának ellenőrzéséről a Pécsi Kézilabda Kft-nél A Közgyűlés megállapítja, hogy a Pécsi Kézilabda Kft. pénzügyi gazdálkodásában súlyos mulasztások történtek. Ezért a Közgyűlés felkéri a Kft. taggyűlését, hogy a feltárt hiányosságok, visszaélések kivizsgálására tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében felkéri az önkormányzat képviseletében eljáró Staub Ernő képviselőt, hogy: − kezdeményezze a Kft. taggyűlésének 2002. január 10. napjáig történő összehívását, − javasolja a Kft. ügyvezetőjének visszahívását − indítványozza a FEB tagjainak visszahívását − kezdeményezze az új ügyvezető megválasztását, és tegyen javaslatot annak személyére megbízatása időtartamának és díjazásának megjelölésével, − kezdeményezze az új Felügyelő bizottsági tagok megválasztását, és tegyen javaslatot személyükre megbízatásuk időtartamának és díjazásának megjelölésével

93 Határidő: 2002. január 10. Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Bödő László bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető,

Czukor Antal: a testület előtt van egy kézilabda szakosztály vezetőjének az ügye, akinek a nevét nem mondja ki. Dr. Ujvári Jenő: jelzi, a napirend lezárásra került, így már nincs mód a véleménynyilvánításra, ügyrendi hozzászólásra van csak lehetősége képviselő úrnak az SZMSZ rendelkezési szerint. Czukor Antal: szomorúan veszi tudomásul, hiszen olyan véleményt nem tudott ma az SZMSZ betartásával elmondani, amely nagyon érdekes irányba vitte volna a kérdést. Reméli, hogy lehetőség lesz még arra, hogy Pécs város lakossága az igazság egy részét megismerje.

30.)

Környezetünkért Közalapítvány támogatása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: az előterjesztésben három olyan akció szerepel, melynek megszervezésében a Környezetünkért Közalapítvány is részt vett. A bizottsági alap és a környezetvédelmi alap terhére - egy korábbi bizottsági döntés alapján – szeretnék most átutalni a hozzájárulást az alapítvány részére. Az akciók közül 2 már lezajlott. Az egyik a „Városban autó nélkül”, a másik pedig „a lakossági veszélyes hulladékgyűjtés”, melyek költségeihez most kívánnak hozzájárulni. A harmadik egy jövőben lebonyolítandó, amelyet „a lakossági zöldhulladék komposztálási program” néven ismer meg majd a város lakossága. Ez leginkább a családi házas övezeteket érinti, hiszen ezeken a területeken több, mint 600 kg komposztálható hulladék keletkezik. Erre szerveznek akciót a Közalapítvány részéről, melyhez 200 E Ft-tal kíván a bizottság hozzájárulni. Kéri a Közgyűlést, hogy a bizottság egyhangú támogatását követően fogadja el a javaslatot. Dr. Ujvári Jenő: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a testület tagjait, szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal egyhangúlag az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 556/2001. (12.13.) sz. határozata a Környezetünkért Közalapítvány támogatásáról

94

A Közgyűlés jóváhagyja a Környezetünkért támogatását az alábbiak szerint: cél

bizottság

1. Városban autó nélkül”

300.000

KÖKOBI

300.000

VÁKÖB

2. Lakossági veszélyes hulladékgyűjtés 3. Lakossági zöldhulladék komposztálási program Összesen

765.000

VÁKÖB

200.000

VÁKÖB

Határidő: Felelős:

Kapják:

Dr. Ujvári Jenő polgármesternek.

31.)

összeg (Ft)

Közalapítvány

hat. szám

ktg. hely

111/2001.(09.04.) bizottsági keret 167/2001.(12.05) 92/2001.(09.12.) bizottsági keret 138/2001.(12.05.) 137/2001.(12.05.) Pécs Városi Környezetvédel mi Alap 136/2001.(12.05.) Pécs Városi Környezetvédel mi Alap

1.565.000

támogatási szerződés elkészítésére: 2001. 12. 12. az átutalásra: 2001. 12. 30. a támogatási szerződés elkészítéséért: Jeszták Lajos főosztályvezető az átutalásért: dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, Kukai András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető visszaadja

az

ülés

vezetését

Dr.

Toller

László

Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása Előterjesztő: dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Dr. Tolnai Márta: szóbeli kiegészítésében elmondja, a mai nap folyamán az egyéni képviselői keretek terhére az alábbi támogatást biztosították melyhez kéri a Közgyűlés jóváhagyását: Szirmai Csaba Helmrich Ferenc Dr. Benkovicsné Staub Ernő

Illyés Gyula Alapítványnak Környezetünkért Közalapítványnak Napsugár Játszókert Alapítványnak Támogatási Közalapítványnak Jóbarát Alapítványnak Napsugár Játszókert Alapítványnak Úszó Sportért Alapítványnak

150 E Ft 285 E Ft 19 E Ft 50 E Ft 50 E Ft 25 E Ft 50 E Ft

95

Papp Gábor

Sporttámogatási Közalapítványnak Környezetünkért Közalapítványnak Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítványnak

15 E Ft 60 E Ft 50 E Ft

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a testület tagjait, szavazzanak az előterjesztésről és a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal egyhangúlag az előterjesztést és a határozati javaslatot támogatta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 557/2001. (12.13.) sz. határozata alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról A Közgyűlés elfogadja a Közgazdasági Főosztály előterjesztését az alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról. A Közgyűlés a város költségvetéséről szóló 5/2001.(02.21.) sz. Ör.15. § (4) bekezdése alapján jóváhagyja az alábbi alapítványok támogatását: 2001. évi egyéni képviselői keretekből: Tóth Mihályné A muzsika hangja a gyermekekért Alapítvány - Hangszerek vásárlása

20.000,- Ft

Kablár János A muzsika hangja a gyermekekért Alapítvány - Hangszerek vásárlása

20.000,- Ft

Pécs M.J.V.Támogatási Közalapítvány - Nagycsaládosok karácsonyi ünnepségének lebonyolítása

20.000,- Ft

Szirmai Csaba A muzsika hangja a gyermekekért Alapítvány - Hangszerek vásárlása Illyés Gyula Alapítvány Pécs M.J.V.Támogatási Közalapítvány - Nagycsaládosok karácsonyi ünnepségének lebonyolítása dr.Kodra Károly

100.000,- Ft 150.000,- Ft

50.000,- Ft

96 Pécs M.J.V.Támogatási Közalapítvány - Nagycsaládosok karácsonyi ünnepségének lebonyolítása

105.000,- Ft

dr. Kunszt Márta Pécs M.J.V.Támogatási Közalapítvány - Nagycsaládosok karácsonyi ünnepségének lebonyolítása

25.000,- Ft

Meixner András Pécs M.J.V.Támogatási Közalapítvány - Nagycsaládosok karácsonyi ünnepségének lebonyolítása

20.000,- Ft

Traj Ferenc Pécs M.J.V.Támogatási Közalapítvány - Nagycsaládosok karácsonyi ünnepségének lebonyolítása

2.000,- Ft

Helmrich Ferenc Környezetünkért Közlapítvány

285.000,- Ft

Dr. Benkovicsné dr. Benkő Klára Napsugár Játszókert Alapítvány

19.000,- Ft

Staub Ernő Támogatási Közalapítvány Jóbarát Alapítvány Napsugár Játszókert Alapítvány Úszósportért Alapítvány Sporttámogatási Közalapítvány

50.000,- Ft 50.000,- Ft 25.000,- Ft 50.000,- Ft 15.000,- Ft

Papp Gábor Környezetünkért Közlapítvány Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány

60.000,- Ft 50.000,- Ft

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a támogatási szerződések előkészítésére, és felhatalmazza a polgármestert azok aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Dr.Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kablár János, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Véghelyi Erzsébet referens

97

33.)

Nagyárpádi Sportkör részére történő terület használatba adása Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Soó László: a Nagyárpádi Részönkormányzat egyhangú szavazatával támogatja a kérést, melynek eredményeként a Nagyárpádi Sportegyesület egy gyakorlópálya kialakítására kap használati engedélyt. A csapat, aki a „régi idők fociját” játsza, szép sikereket ért el az elmúlt évben. Kéri maga és a részönkormányzat nevében a testület támogatását. Dr. Toller László: mivel az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem merült fel, kéri a testület tagjait szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, egyhangúlag az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 558/2001. (12.13.) sz. határozata Nagyárpádi Sportkör részére történő terület használatba adásáról

1./

A Közgyűlés megtárgyalta a Városfejlesztési Főosztály előterjesztését és úgy határoz, hogy a Nagyárpád, Mester utca 23037 hrsz-ú, 6508 m2 nagyságú önkormányzati tulajdonú ingatlant térítésmentesen a Nagyárpádi Sportkör használatába adja 10 éves időtartamra, edzőpálya kialakítására . A beépítetlen terület megnevezésű ingatlan használatba adása ÁFA fizetési kötelezettséggel nem jár.

2./

A Sportkör köteles gondoskodni a terület rendben tartásáról, a területet bekerítheti, világítását saját erőből megoldhatja.

3./

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt a megállapodás elkészítésére, és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Határidő: 2002. január 31. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

34.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

LISATECHNIK Kft. ingatlanvásárlása a Mohácsi úton

98 Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 22 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül az előterjesztést elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 559/2001. (12.13.) sz. határozata LISATECHNIK Kft. ingatlanvásárlásáról a Mohácsi úton

1./

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Mohácsi u. 41310/2. hrszú önkormányzati tulajdonú ingatlan telekalakítással leválasztott, a szomszédos 41311. hrsz-ú ingatlanhoz csatolt részét értékesíti a LISATECHNIK Kft. részére. A telekalakítás során a 41311. hrsz-ú ingatlanból leválasztott, az önkormányzati tulajdonú ingatlanhoz csatolt telekrészt önkormányzati tulajdonba veszi. A csere során kialakuló különbözet, 483 m2 nagyságú telekrész értékét 1.210.000.-Ft-ban határozza meg.

2./

A telekalakítási eljárás lefolytatására felkéri a Lisatechnik Kft-t.

3./

A jogerős telekalakítás határozat megszületése után az adásvételi szerződés aláírására felhatalmazza a polgármestert. Határidő: 2001. december 31. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

35.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pécs, Bálicsi u. 4997/1. hrsz-ú ingatlan értékesítés Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Jeszták Lajos: elmondja, egy liciteljárásra kérik a felhatalmazást, és ha ez sikeres lesz, úgy a polgármester felhatalmazását a szerződés megkötésére.

99 Dr. Toller László: értelmezése szerint egy jelentkező esetében licitáron értékesíthető az ingatlan. Dr. Deák Péter: emlékezteti a Közgyűlést, hogy ennél jóval kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező területet - az említett ingatlanhoz közel – kb. 10 E Ft-ért értékesítettek. Emlékeztetőül elmondja, a terület a Görbe dűlő – Bálicsi út sarkán lévő telek, melyen nincs a közmű kiépítve. Döbbenten látja, hogy egy több társasház építésére alkalmas, összközműves telek induló licitára meg sem közelíti a másik telek eladási árát. Megkérdezi, valami változás állt be a pécsi ingatlanpiacon, vagy esetleg az ajánlattevő cég személye, illetve kötődése az, ami ilyen alacsonyan indokolja megszabni az árat. Jeszták Lajos: az előterjesztésben is szerepel, hogy az ajánlattevő cég ennél alacsonyabb áron szerette volna megvásárolni a területet. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság az árat felemelve liciteljáráson – a vagyonrendelettel összhangban – javasolta az értékesítést. Ez nem jelenti azt, hogy azon az áron adják el a területet. A piacon, ha nagy az érdeklődés akkor drágábbak a területek, ellenkező esetben alacsonyabbak. A liciteljárás a piaci ár alakulásának érdekébe került valószínűleg megfogalmazásra a vagyonrendeletbe. Dr. Deák Péter: megköszöni főosztályvezető úr – félig-meddig kioktatásnak hangzó – megállapításait. Véleménye szerint az induló licitár túl alacsonyan van meghatározva a licit kiírásának körülményei miatt, mert ha egy jelentkező van, akkor alapáron kerül értékesítésre a telek. Miután főosztályvezető úr ismeri az ingatlanpiacot, így tudnia kell, hogy a december, január nem az a hónap, amikor a városnak – különösen jó fekvésű Mecsekoldali - ingatlanokat kell értékesíteni. Úgy gondolja, jobban meg kellene választani a városi ingatlanok értékesítési körülményeit. Nem kell félni, egy összközműves, 1.600 m2-es területért a valós piaci árat elkérni. Erre kívánta a figyelmet felhívni, mert nem szeretné, ha a várost anyagi veszteség érné. Javasolja a kikiáltási árat még egyszer gondolják át, mert a pécsi ingatlanárakhoz képest nem reális. Dr. Toller László: úgy gondolja, politikai megkülönböztetést az ingatlanvásárlók között nem szabad tenni. Össze kell vetni az ingatlanértékesítési gyakorlatot, az adott területen már eladott ingatlanokat, mert akkor az alaptalannak tűnő – főosztályt ért – támadásokat nem kell megfogalmazni. Személy szerint – és talán mindenki – tudja, hogy mire gondol képviselő úr, de állítja, hogy tévedett. Szirmai Csaba: javasolja, Deák Péter képviselő úr jelentkezzen a liciten és vásárolja meg a telket ilyen alacsony áron, majd később értékesítheti magasabb árért. Hoffbauer József: megdöbbenve hallgatta Deák Péter képviselő felszólalását. Kéri, ismerje el a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság azon munkáját, melyet az ilyen jellegű kérdésekben az elmúlt években végzett. Amennyiben pontosan tájékoztatják a közvéleményt, akkor hozzá kell tenni, hogy a Görbe dűlői telek egy licit során érte el a jelenlegi –

100 magasabb - árat. Véleménye szerint is a licit a főosztályvezető úr által elmondottakra való. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ármegállapítási kérdésekben minden esetben a város érdekeit tartja szem előtt. Azt nem tudja, az ügy mögött van-e politikai kérdés, vagy hogy, ki, kinek a mije, mert a bizottság ilyen kérdésekkel nem szokott foglalkozni, csak a gazdasági szempontokra koncentrál. Dr. Toller László: személy szerint is erre próbálta felhívni a figyelmet. Dr. Deák Péter: elmondja, pontosan azt tette, amit polgármester úr mondott. Ebben az esetben arról van szó, hogy egy közmű nélküli teleknek – melyre nem lehet építeni - magasabb volt az induló licitára, mint egy társasház építésére alkalmas összközműves teleknek. Erre szerette volna felhívni a figyelmet. Megköszöni Szirmai Csaba ajánlatát, de önkormányzati képviselőként nem szokása önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokkal üzletelni. Azt nem tudja, hogy másoknál mi a szokás. Megismétli, csak arra hívta fel a figyelmet, hogy közmű nélküli, nem építési telket magasabb induló licitáron hirdet meg a város. Azt szeretné, ha legalább a látszatra ügyelve egy összközműves építési telek is elérné ezt az árat, mert egészségtelen szóbeszédekre adhat okot a városban. A város vagyonának érdekében és a képviselőtestület jó hírének védelmében vetette mindezt fel. Sajnálattal veszi, ha félreértették a szavait. Arról van szó, hogy a 800 m2-es nem építési telek ára magasabbról indult, mint az 1.600 m2-es összközműves építési telek. Bocsánatot kér. Dr. Toller László: véleménye lehet, nincs miért bocsánatot kérni képviselő úr, mások sem kérik ezt Öntől. Gonda Tibor: azért kért szót, hogy megvilágítsa, mindenre lehet logikus magyarázat. Amennyiben a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság mérlegeli, önállóan nem beépíthető a telek, de a szomszéd igényt tart rá, akkor indokolt, hogy a piaci árnál magasabb licittel induljanak, pontosan a város vagyonának védelme érdekében. Azt tudni lehet, hogy a piacion nem lesz más jelentkező, csak a szomszéd, ezért azt kell figyelembe venni, hogy mi az az érték, ami az egyedüli – szóba jöhető – vevőnek megéri és értékesíteni lehet. A Görbe dűlő esetében ezért fordulhatott elő, hogy magasabb árról indult a licit. Ebben az esetben viszont bárki jelentkezhet, hiszen társasház építésre alkalmas telek, amely most kurrens – legyen szó decemberről, januárról - az ingatlanpiacon. Az biztos, hogy az építési vállalkozók többsége felfigyel a lehetőségre. Véleménye szerint többszereplős lesz a licit, így a jóval magasabb áron lehet értékesíteni, mint a Görbe dűlői területet. Nagy Csaba: kéri, ne úgy hirdessék meg a telket, mint ahogy az utóbbi időben tették. A Déli Extrában olvasta, hogy több ingatlant hirdet meg a város, melyek megtekintésére két időpontot jelöltek. Az újság megjelenésének napján 11-12 óra között, és egy későbbi időpontban lehetett megnézni az ingatlanokat. Felhívja a főosztály dolgozóinak figyelmét, hogy itt nagy értékű telekről – több, mint 11.375 E Ft a kikiáltási ár, ami 7.000,- Ft/m2 árat jelent – van szó, ezért megfelelő időt kell adni arra, hogy a vállalkozók megtekintsék, felkészülhessenek rá, és legyen idejük befektetőket szervezni

101 maguk közül. Az újság megjelenéséhez képest kb. 2-3 hónap felkészülési időre van szükség, melynek során valódi versenyhelyzet alakulhat ki. Ha 1 hónapon belül írják ki a licitet, akkor valószínűleg az fogja a legjobb ajánlatot tenni, aki már kinézte magának a területet és projektet is tud rá szervezni. Szerinte licitre kb. 2-3 hónap felkészülési idő kell a befektetőnek, így valódi versenyhelyzet alakulhat ki. Dr. Toller László: kéri a testület tagjait, amennyiben egyetértenek az előterjesztéssel és a határozati javaslattal, szavazzanak róla. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, és 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 560/2001. (12.13.) sz. határozata Pécs, Bálicsi u. 4997/1. hrsz-ú ingatlan értékesítéséről

36.)

1./

A Közgyűlés elrendeli a Pécs, Bálicsi u. 4997/1. hrsz-ú 1625 m2 nagyságú ingatlan nyílt liciteljáráson történő értékesítését 3 éves beépítési kötelezettséggel. Az induló licitárat 11.375.000.-Ft-ban határozza meg. Egy jelentkező esetén alapáron értékesíthető az ingatlan.

2./

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt a liciteljárás lebonyolítására. A licit eredményessége esetén felhatalmazza a polgármestert, a nyertes pályázóval kötendő adás-vételi szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2002. június 30. Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

A Pécsi Ipari Part Rt-vel megállapodás a tulajdonjog tekintetében Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Dr. Toller László: mivel az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem merült fel, kéri szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta

102

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 561/2001. (12.13.) sz. határozata PIP Rt-vel megállapodás tulajdonjog természetbeni megosztásáról, és elő-vásárlási jogról lemondásról 1.)

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az előterjesztéshez mellékelt megállapodás tartalmának megfelelően felek a 42246/4 hrsz-ú 12355 m2 nagyságú közös tulajdonú ingatlan természetbeni megosztásra kerüljön. Felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester

2.)

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a 42246/4 hrsz-ú ingatlanból fenti szerződésnek megfelelő természetbeni megosztás után a PIP Rt. saját tulajdoni hányadának egy részét értékesítse, az előterjesztéshez mellékelt adásvételi szerződés szerint és egyidejűleg ezen ingatlanrészre vonatkozóan elővásárlási jogáról lemond. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

37.)

dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Energiaügynökség pályázata Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Dr. Toller László: az előterjesztésben egy pályázaton nyert pénz felhasználásáról van szó. Kérdés, észrevétel nem lévén, megkérdezi a Közgyűlést, egyetértenek-e a határozati javaslattal? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a pályázat benyújtását támogatta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 562/2001. (12.13.) sz. határozata

103

energiaügynökség pályázatról A Közgyűlés jóváhagyja a SAVE II. pályázatra benyújtott pályázatot és felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a pályázati záradéknak megfelelően a döntésről értesítse a pályázat kiíróját. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

38.)

dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Fáy A. utcai lakópark infrastruktúrájának kivitelezése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a testület tagjait szavazzanak a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy Közgyűlés 24 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 563/2001. (12.13.) sz. határozata a Fáy A. utcai lakópark infrastruktúrájának kivitelezéséről 1. A Közgyűlés a PLATINA-BAU Rt-vel 2001. október 15-én megkötött Vállalkozási Szerződést a Kbt. 7 3. §. 1. bekezdése alapján az alábbi pontokban módosítja: 1. A vállalkozás díja 65.503.794.- Ft, ami az ÁFA összeget is tartalmazza. 2. A munka befejezési határideje a közműépítés és az alépítményi munkák vonatkozásában 2001. december 31., a teljes befejezés (aszfaltozással) 2002. április 15. 2. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy Pécs M. J. Város Önkormányzata és a DDGÁZ Rt. az előterjesztés 2. sz. melléklete szerinti tartalommal a Pécs, Fáy András utcai ingatlanok gázellátása tárgyában szerződést kössön. A gázelosztó vezeték kiépítéséért az Önkormányzat 1.975.598.- Ft-ot fizet.

104

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Platina Bau Rt-vel 2001. október 15-én megkötött szerződés módosítását tartalmazó okiratot és a DDGÁZ Rt-vel kötendő szerződést aláírja. Határidő: 2001. 12. 14. Felelős: Dr Toller László polgármester, Jeszták Lajos, Dr Tolnai Márta főosztályvezetők Kapják:

38.)

dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Tárgyi eszköz beszerzésének engedélyezése a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: elmondja, egy elektronikusan vezért diesel-motort kíván az intézmény vásárolni. Megkérdezi a testület tagjait, egyetértenek-e a forrás biztosításával, mely szerint 3.161 E Ft-ban engedélyezik a beszerzést? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot támogatta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 564/2001. (12.13.) sz. határozata tárgyi eszköz vásárlásának engedélyezéséről a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság előterjesztésével egyetért és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola 3 161 600 Ft (azaz Hárommillió százhatvanegyezer hatszáz forint ) értékben elektronikusan vezérelt diesel motort vásároljon a gyakorlati oktatás segítésére. Az eszközvásárlás forrása az iskola számára gazdálkodó szervezetek által befizetett szakképzési hozzájárulás. Az intézmény vezetője az árubeszerzés során Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 32/2000. (06. 28.) sz. rendelete X. fejezetében foglaltaknak megfelelően járjon el.

105 A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt a további intézkedések megtételére Határidő: 2001. december 31. Felelős: Póla József főosztályvezető Kapják:

40.)

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Javaslat a szociális ágazat étkezési nyersanyagnorma emeléséről szóló 57/2001.(12.15.) sz. közgyűlési határozat módosítására Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök

Fratanolo János: a határozati javaslatot szeretné egy ponttal kibővíteni, mely szerint 3.) pont lenne: A Közgyűlés utasítja a Népjóléti és Közgazdasági Főosztályt, hogy haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a vállalkozóval, a szociális étkeztetés minőségi és mennyiségi feltételeinek biztosítása érdekében. Dr. Toller László: felhívja Jegyző asszony figyelmét, valamint felkéri a főosztályvezető urat, vizsgálja meg az ügyet, mert valaki hibázott. A vizsgálat eredményéről Jegyző asszony beszámol a bizottság ülésén. Simonovics Ferenc: támogatja a határozati javaslatot, de az utolsó mondatot megfontolandónak tartja. Azt szeretné, ha az apparátus is átgondolná, mit történt az üggyel kapcsolatban. Véleménye szerint a vállalkozó teljesítette a feladatát. Azt, hogy az apparátusban milyen hibát követtek el, kéri vizsgálják ki. Dr. Toller László: válasza, fegyelmi eljárás keretében tisztázzák az ügyet. Úgy gondolja, ilyen nagyot nem szabad tévedni, de e mögött súlyos emberi mulasztások vannak, melyet Jegyző asszony megvizsgál. További kérdés, észrevétel nem lévén, megkérdezi a testület tagjait, egyetértenek-e a Fratanolo János által módosított határozati javaslattal? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 565/2001. (12.13.) sz. határozata a szociális ágazat étkezési nyersanyagnorma emeléséről szóló 57/2001. (02.15.) sz. közgyűlési határozat módosításáról

106 A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./

A Közgyűlés az 57/2001. (02.15.) sz. határozata 1.) pontjának „Szociális étkeztetés: 200,-Ft/fő/nap” szövegrészét hatályon kívül helyezi. A szociális étkeztetésre a 2000. november 27.-én megkötött vállalkozási szerződés hatálybalépése napjától az abban foglaltakat kell változatlanul alkalmazni.

2./

A Közgyűlés felhívja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a Jogi és Önkormányzati Főosztály bevonásával tegye meg a szükséges intézkedéseket a vállalkozási szerződésben foglaltaktól eltérően, a szociális étkeztetésre a vállalkozónak kifizetett összeg visszaigénylésére. Határidő: Felelős:

3./

41.)

2001. december 31. dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Közgyűlés utasítja a Népjóléti és Közgazdasági Főosztályt, hogy haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a vállalkozóval, a szociális étkeztetés minőségi és mennyiségi feltételeinek biztosítása érdekében. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kisgyermek szociális intézmények 2002 januárjában felújítandó pályázata Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a testület 22 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 566/2001. (12.13.) sz. határozata a Kisgyermek Szociális Intézmények 2002. januárban benyújtandó pályázatáról A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza:

107

42.)

1./

Egyetért azzal, hogy a Kisgyermek Szociális Intézmények a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz 2002. januárban pályázatot nyújtson be a Pécs Testvérvárosok tere 3.sz. alatti ingatlanban működő, 12 férőhelyes családok átmeneti otthona szakhatósági előírások szerinti átalakítása és berendezési eszközeinek fejlesztése céljából.

2./

A Közgyűlés jelen határozatával is igazolja, hogy a Kisgyermek Szociális Intézmények keretén belül fenti ingatlanban kialakított családok átmeneti otthona működő intézmény, melynek folyamatos működtetését továbbra is biztosítja.

3./

Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a döntéssel kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

Dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, Dr. Sohár Endre főosztályvezető

A PVSK férfi kosárlabda szakosztály Önkormányzatnak üzletrész megvétele tárgyában

ajánlata

az

Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 568/2001. (12.13.) sz. határozata a PVSK férfi kosárlabda szakosztálya ajánlata az Önkormányzatnak üzletrész megvétele tárgyában tett ajánlatáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a PVSK ügyvezető elnöke által benyújtott kérést megtárgyalta és egyetért

108 azzal, hogy az Önkormányzat 25,1 %-os arányban tulajdonos legyen a PVSK férfi kosárlabda Kft-ben. A Társasági Szerződést az előterjesztésben felsorolt 1-2-3./ pontban megfogalmazottakkal kell módosítani. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a Sportbizottság 2002. évi kerete terhére előlegként biztosítsa a társasági szerződésben megjelölt összeget az 1,756 M Ft-ot. A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert, hogy a módosított Társasági Szerződést írja alá.

41.)

Határidő: Felelős:

2001. december 30. dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Bödő László, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető, Pap Dezső csoportvezető

Magasház ügye Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: nem kíván az előterjesztésnél részletesebb tájékoztatást adni. Kéri, támogassák azt a javaslatot, mely szerint a Bíróság döntése – melyről jelenleg folynak a tárgyalások – előtt a város birtokába kerül a Magasház, akkor a felújítási munkákat haladéktalanul megkezdi a város. Felhatalmazást kér, hogy ne hatósági, hanem tulajdonosi szempontból kezeljék az ügyet. Nagy Csaba: kérdése, a hatósági eljárás keretében történt-e valamilyen előrelépés november 7-e óta, mert Szigetvár Város Jegyzőjének levele ezzel a határidővel íródott a végrehajtásra vonatkozóan. Dr. Toller László: úgy ítéli meg, a forrásbiztosítása – ha hatósági eljárás keretében történik – nem az Önkormányzat feladata, még előleg formájában sem. A város tulajdonosi szempontból kívánja kezelni – a Legfelsőbb Bíróság előzetes döntése alapján – ezt a kérdést. Amennyiben Jegyző asszonynak ezzel kapcsolatban végrehajtási feladatai vannak, akkor a belügyminiszterhez kell fordulnia a feladat megoldása érdekében. Dr. Papp Judit: elmondja, az elmúlt Közgyűlésen már említette, hogy a szigetvári Építésügyi Hatóságtól pontosabb tájékoztatást kért a végrehajtásra vonatkozóan. Tegnapi nap megérkezett a válasz, melyben nagyon sok irat érkezett, de a legfontosabbat – amely a jogerős tervekre vonatkozik – nem kapta meg az Önkormányzat. Ez a bírósági anyagban található, de nehéz

109 úgy végrehajtást elrendelni, hogy nincsenek meg a megfelelő és áttekinthető iratok, ezért azok beszerzése még folyamatban van. Amennyiben megkapják, tudni lehet mire vonatkozzon a végrehajtás és mi legyen az útja. Dr. Toller László: arra törekszik a város, hogy a munkálatokat mielőbb megkezdhessék. További hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett a határozatot támogatta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 567/2001. (12.13.) sz. határozata a pécsi Magasházzal kapcsolatos intézkedésekről A Közgyűlés a polgármester előterjesztésében foglaltakkal egyetértve az alábbi szándéknyilatkozatot teszi: 1.) Amennyiben a Magasház épülete a bíróság döntése előtt az önkormányzat birtokába vagy a bíróság döntésével tulajdonába kerül, az épület megerősítésének költségeit Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata haladéktalanul biztosítja és a megerősítési munkákat haladéktalanul megkezdi. 2.) A Közgyűlés felhívja a polgármestert, hogy a költségek felmerülésekor a forrás megteremtése érdekében előterjesztéssel forduljon a Közgyűléshez. Határidő: értelemszerűen Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:

42.)

dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A VARIENCIA BT politikai és szociológiai kutatások elvégzésére nyújtott üzleti ajánlatok elfogadása Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: egyetért a Költségvetési Bizottság kiegészítő anyagával, melyre elmondja, hozzávetőleg ennyit fizettek az előző felmérésért is. Ebben

110 az esetben kibővültek a kérdések, mely szerint a Megyei Főkapitány úr szeretne választ kapni a közbiztonság helyzetéről. Úgy gondolja, ez nem politikai és nem politológiai felmérés, hanem a város állapotát és a lakosság arra vonatkozó véleményét tükröző felmérés. Az összes kérdéshez képest sokkal kevesebb a politikai elem. Kéri a testület tagjait, támogassák a javaslatot. Az anyag mindenkihez szól, hiszen nem titkosak sem a kérdések, sem az eredmény. Az összegezést valamennyi párt és képviselő megkapja, ha igényt tart rá. Teljes nyilvánosság mellett zajlik a felmérés. Staub Ernő: az előterjesztésben olvasható, hogy a Költségvetési Bizottság 2001. november 7-i állásfoglalásában az alábbi döntéseket hozta. A bizottság felkérte a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságot, vizsgálja meg, hogy valós árat tartalmaz-e, továbbá, hogy más közvéleménykutató cég milyen árajánlattal tudja elvégezni a lekérdezést. Felmerül a kérdés, mi történt ezzel kapcsolatban? A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság megtárgyalta. Figyelembevettek-e más közvéleménykutató cégeket, vagy maguk között tárgyalták-e meg? A fő érv az volt, hogy a felmérés ezekre a kérdésekre terjedt ki, így előnyösebb, ha ezzel a céggel végeztetik el közvélemény-kutatást. Gonda Tibor: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság csak azt vizsgálta, hogy reális-e az ár, melyet annak tartottak. A bizottság nem érezte feladatának, hogy ilyen jellegű „kutakodást” végezzenek. Úgy gondolja egyik bizottság sem alárendeltje a másiknak, ezért kéri, hogy feladatokat a város tisztségviselőinek fogalmazzanak meg, akinek feladata lehet, hogy terjessze a döntési alternatívákat a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elé, de egymásnak ne adjanak feladatot. Nagy Csaba képviselő feladatokat sorolt a Sportbizottság részére. Úgy gondolja, egyik bizottság a másiknak, nem jogosult feladatokat adni. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság és a Költségvetési Bizottság ez irányú felkérésére nem kívánt érdemben válaszolni. Dr. Toller László: egyetért abban, hogy a bizottságok egymást legfeljebb csak felkérhetik. Soó László: feladata és kötelessége, hogy a Költségvetési Bizottság tegnapi döntéséről tájékoztassa a Közgyűlést, hiszen az előterjesztésből olvasható, hogy a bizottság még nem döntött a forrás tekintetében. Elmondja, a bizottság 3:2 arányban javasolja a Közgyűlésnek az előterjesztés elfogadását, de az ott felmerült kérésnek megfelelően a kisebbségi álláspontot írásban mindenki megkapta. A bizottsági döntés alapján a határozati javaslat 2.) pontjában a kipontozott helyre a bizottság az alábbiakat javasolja: „megbízási díj ellenértékét a Költségvetési Bizottság javaslatának megfelelően a költségvetési rendelet 6/A. melléklete II-18. sorában szereplő Gyárvárosi Általános Iskola tornatermi pályázat 8,4 M Ft előirányzata terhére kell biztosítani”. Dr. Toller László: az ebédszünetet követően megválaszolásra került, hogy a 8,4 M Ft miért vált feleslegessé, hiszen az iskola által benyújtott pályázat nem értékelhető, illetve nem kezelhető. Így maradt meg a forrás. Nem

111 elvonás történik, finanszírozás.

hanem

egy

elmaradt

feladat

terhére

történne

a

De Blasio Antonio: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a kiosztott anyagban található kisebbségi véleménye a FIDESZ frakció véleményét tükrözi. Számára érdekes lett volna, ha bárki választ tud adni a Költségvetési Bizottságban a felmerült kérdésekre, melyben szakmai véleményt kért a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságtól. Az azt jelentette volna, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság rendelkezik azokkal az ismeretekkel, mellyel más nem, hiszen senki nem látta a kérdőívet, nem lehet tudni milyen minta alapján végzik, stb. Nagyon nehéz egy kutatás árát úgy meghatározni, hogy nem tudni, volumenében mit jelent. A kutatás árát az befolyásolja, hogy hány embert és milyen módszerrel kérdeznek meg, továbbá milyen hosszú a kérdőív. A kisebb része az elemzés és az előkészület. Amennyiben ez az eredeti kérdőív, akkor az összehasonlítás miatt más kérdések nem szerepelhetnek benne, de úgy hallotta, mégis lesznek. Az az érv, hogy mással nem lehet elvégeztetni az összehasonlíthatóság miatt, véleménye szerint nem igaz. Felvetődött az a kérdés is, hogy megkérdeztek-e mást, de kiderült, hogy nem és meg sem próbáltak mást megkérdezni. Frakcióját – és személyét is –az zavarja, hogy információt sem kértek. Úgy gondolták, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság beszerzi az erre vonatkozó információkat, de nem tette. Nem utasítást adtak, szakmai véleményt kértek a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságtól, melyet nem kaptak meg. Érdekes volt számára a Költségvetési Bizottság tegnapi döntése, hiszen a korábbit azért halasztotta el, mert ezekre a kérdésekre várta a választ. Mivel nem kapta meg a bizottság a várt információt, így - szocialista többséggel – megszavazták, melyet november 7-én nem tudtak megtenni a válaszok hiányában. Érdekes dimenzióba helyezi az ügyet. Az, hogy a megbízási szerződés mennyire terjed ki a kutatás által összegyűjtött adatok tulajdonjogára, az azzal kapcsolatos szerzői jogokra, az adatok későbbi felhasználásának jogára, ne essen szó, mert a szerződésben sem szerepel. Az olvasható benne, hogy az elkészült tanulmányt mindenki előadhatja konferenciákon, de ez egy szokásjog. Véleménye szerint a fontos kérdés, hogy kinek a tulajdona a kérdőív és az adatok, mert azokból sok más is kideríthető. Az előbbiekben elhangzott, hogy nem titkos a kérdőív, de akkor miért nincs a képviselők előtt? Ha nem titkos, hogy mi szerepel az anyagban, akkor miért nem tudtak eddig arról, hogy a Rendőrfőkapitányságnak bizonyos közbiztonsággal kapcsolatos kérdései is beépülnek, mert erről most hall először. A gondja az, hogy nincs információja. Frakciója is úgy érzi, információkat hallgatnak el azon képviselők elől, akiknek a döntését a szavazatokkal Pécs város lakosságának majd 50%-a rájuk rótta. Dr. Toller László: képviselő úr utolsó mondatát nem tudta értelmezni, mert nem így emlékszik. Felhívja a figyelmet a megbízási szerződésre, mely leírásra került. Szerepel benne, hogy az előző kutatási minta alapján és az ott feltett kérdésekhez képest, az elmozdulásokat vizsgálja. Mindenki megkapta a korábbi kérdőívet és összegezést és a részletes tanulmányt. Nem hiszi, hogy belső következtetéseket kell levonni a Rendőrkapitány kéréséből, aki szeretné, ha a város közbiztonságára vonatkozó kérdések is szerepelnének az anyagban.

112 Bármit – amit képviselő urak kérnek – szívesen átad, ami ezzel kapcsolatos. Jó lett volna az is, ha az előző ciklusban nem dugják el közvetlenül a választások előtt készített közvélemény-kutatás adatait, melyet egy mási cég készített. Véletlenül lehetett csak hozzájutni a város által - és pénzén készített, megrendelt és megjelent közvélemény-kutatás eredményéhez. Nem tudja jelen esetben mi jelenti a problémát az ár, a megbízott személye esetleg? Úgy gondolja, ha egy cég – mint ahogy az előző ciklusban is volt – a szociográf megkapta a 3 éves felmérésnek az évenkénti elkészítését, akkor teljesen természetesnek veszi, hogy nem választanak újat. Nem lát ebben semmi titkot, vagy ami konspirációra ad alkalmat, gyanús körülményeket. Ebben az a gyanús, hogy mi a gyanús. De Blasio Antonio: felhívja a figyelmet, hogy 1997-98-ban a Közgyűlést Szocialista-SZDSZ-es többség irányította, tehát ha valaki eldugta a választások előtti közvélemény-kutatás eredményeit, azt önmaguk elől tették, mert a FIDESZ-nek nem sok köze volt ahhoz. Örömmel vette, hogy polgármester úr mondta ki mindazt, amire rá szeretett volna kérdezni. Ugyannyiba kerül, mint az előző, de – polgármester úr szerint – ugyanazzal a mintával és kérdéssorral. Nem érti, hogy akkor miért kerül ugyanakkora összegbe? Amennyiben a város kifizette a mintavételt, a kérdőív elkészítését, akkor most miért kell ezeket újra kifizetni, ha ugyanazt az anyagot kérdezi le még egyszer a cég? Kérdezi ezt azért, mert véleménye szerint 3.125 E Ft kifizetése nem kevés összeg. Amennyiben az előterjesztésben szerepelne, hogy ezt az összeget még csökkenteni lehet és ezért készíttetik azzal a céggel, akkor számára olyan érvek sorakoznának, hogy a cég mellett döntene. Jelen esetben nem tudja elfogadni, mert a 2.) pont is tartalmazza mire kell fizetni. Nem tudja miért kell erről beszélni, hiszen már az előző lekérdezéskor mindez elkészült, és polgármester úr is azt mondta, semmit nem változott, de akkor miért kerül ugyanannyiba. Dr. Toller László: válasza, talán azért, mert semmit nem változtattak. Itt nem a szellemi találmányt kell megfizetni, hanem a kérdőív – 1.000 db elkészítésének költségeit. Emelni lehetett volna az árat abban az esetben, ha plusz szolgáltatást tartalmazna. Mivel a tartalom és az ár változatlan, akkor az inflációt nem számolták bele, ezért jó ajánlatnak tartja. Módosító indítványa lesz, mely szerint dr. Kunszt Márta helyett Kablár Jánost, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökét javasolja a kapcsolattartásra. Nagy Csaba: mindig bajban van akkor, amikor ez a cég szóba kerül. Javasolta már, hogy miért nem egy neves céget bíznak meg, és miért egy „neve sincs” Bt-t – a Variencia Bt-t – ezzel a munkával. Ezt most már nem mondhatja, mert a Közgyűlés előtt már ismert ez a név. Elgondolkodott azon, hogy egy 3.125 E Ft-os megbízást pályáztatás nélkül adnak oda egy vállalkozásnak akkor, amikor a Közgyűlés 1 M Ft-os munkát nem ad ki pályáztatás nélkül. Azt nem tartja jó érvnek, hogy a cég többször dolgozott már az Önkormányzatnak, mert akkor miért pályáztatja meg a város a csatornázási, épületfelújítási munkákat. Adjon egy árajánlatot és készítse el az anyagot. Ma december 13-a van, a megbízási szerződésben pedig az szerepel, hogy december 15-ig 1.250 E Ft-ot kér a cég. Felmerül benne a

113 kérdés, annyira megbízható a pénzügyi helyzete, hogy nem végez még semmilyen munkát, de már kéri a pénzt? Véleménye szerint így könnyű a piacon dolgozni és a konkurenseket lenyomni, főleg úgy, hogy nincs pályáztatás. Felmerült, hogy a FIDESZ frakció ezt politikai okokból támadja. Erről szó sincs, hiszen az élet bebizonyította, hogy a cég felmérése mennyire áll közel a valósághoz. Emlékezteti a képviselőket arra a választásra, mely nem rég zajlott le a belvárosi körzetben. Kéri hasonlítsák össze azzal a közvéleménykutatási eredménnyel, amit a Belvárosra kihoztak, azzal az 50%-kal és százalékos aránnyal, amit az MSZP helyi képviselője kapott és amit referenciaként kimutatott a Bt. vizsgálatában. Az általa elmondottakat szakmailag lehet cáfolni, de úgy gondolja, hogy akkor, amikor ilyen körülmények között átadnak egy cégnek egy munkát, nem azt a célt szolgálja, hogy a munkájuk iránt nőjön a bizalom, vagy akár meglegyen. Dr. Toller László: elmondja, képviselő úr téved, hiszen az elmúlt évi közvélemény-kutatás eredménye azt mutatta, mint a választási eredmény. Akár az elmúlt évi választásokat, vagy a belvárost veszik figyelembe. 10 éve a FIDESZ minden esetben dupla szavazatot kap a belvárosban, mint a Szocialista Párt. Semmilyen változás nem történt, mert a közvéleménykutatás eredménye is ezt hozta minden esetben és hosszú távon sem fog Nyitott az egész ügy, melyet bárki használhat. Legfeljebb nem lesz olyan változni. kényelmes, mint a történelmi Belváros egy kerületével kapcsolatos tapasztalatok. Hozzáteszi, nagyobb érdeklődéssel figyeli, hogy mi a lakosság véleménye a tömegközlekedésről, a városfejlesztéséről, a kulturális élet fejlesztéséről, stb. Mit sorolnak Pécs lakói prioritásként, az oktatást, egészségügyet, vagy valami mást. Számukra ez a használható a leginkább. A többit pedig az áprilisi és az októberi választások döntik el. Papp Béla: megjegyzi, az 1998 évig készülő közvélemény-kutatások összeállításánál a frakciók véleményét kikérte, az eredményeket pedig Már több alkalommal elmondta, egy önkormányzati szerződésben, a kiosztották. munkajogi felelősséggel és kötelezettséggel nem rendelkező képviselőnek nem lehet semmi feladatot adni. Semmi nem történik abban az esetben, ha valaki nem jár el az Önkormányzat nevében és nem képviseli. Szerinte nyilvánvaló, hogy ebben az esetben csak önkormányzati dolgozót szabad bármilyen kötelezettséggel és felelősséggel megbízni. A képviselőt csak politikai felelősség terheli, amely nem számon kérhető. Kéri az előterjesztést, ezzel módosítsák. Dr. Toller László: egyetért alpolgármester úrral, de ez mindenképpen költségvetési kérdés, egy apparátusi dolgozót nem lehet felelőssé tenni. Ez egy politikai felmérés, így az apparátus milyen arra vonatkozó tartalmat kérhet számon. Nem szeretné koalíciós vitával zárni az ügyet, ezért Kablár Jánost, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökét – amely bizottság ennek a kérdésnek mindig is gazdája volt – a szerződésben összekötőként kívánja megbízni, aki köteles bármilyen problémáját a Közgyűlés elé terjeszteni. Szavazást kér.

114

Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen, 5 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett a megbízást megadta, így a következő határozat született: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 569/2001. (12.13.) sz. határozata a Variencia Bt. politikai és szociológiai kutatások elvégzésére benyújtott üzleti ajánlatának elfogadásáról A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta dr. Toller László polgármesternek a Variencia Bt. politikai és szociológiai kutatások elvégzésére benyújtott üzleti ajánlatával kapcsolatos előterjesztését. 1./

A Közgyűlés indokoltnak tartja a közvélemény-kutatás elvégeztetését és felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az erre irányuló megbízási szerződés aláírására. Határidő: 2001. december 15. Felelős: dr. Toller László polgármester

2./

A Közgyűlés – az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezet 4. pontjának megváltoztatásával, – Kablár Jánost, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökét bízza meg a kapcsolattartással. Felkéri a bizottság elnökét, hogy a politikai és szociális kutatások elvégzésével kapcsolatban felmerülő esetleges problémákat terjessze a Közgyűlés2002. elé. január 31. Határidő: Felelős: Kablár János bizottsági elnök

3./

A Megbízási díj ellenértékét a Költségvetési Bizottság javaslatának megfelelően, a költségvetési rendelet 6/A melléklete II.-18. sorában szereplő Szieberth Róbert Általános Iskola tornatermi pályázat 8,4 MFt előirányzata terhére kell biztosítani. Határidő:2001. december 15., 2002. január 31. Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják: dr. Toller László polgármester, Kablár János, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető

Dr. Toller László: bejelenti, hogy a két ünnep között a város kifizeti a közalkalmazottak részére a 13. havi fizetést.

115 Bejelenti továbbá, hogy hagyományaikhoz hasonlóan ez évben is szeretettel várják a szilveszterező pécsieket a Széchenyi téren. Jelzi, napirend után hozzászólásra jelentkezett dr. Tóbiás János képviselő, akinek megadja a szót. Napirenden kívüli felszólalás: a.) Dr. Tóbiás János: „Göröngyös az út a polgárok szíve közepéig” címmel kíván szólni: A feladat nem könnyű! Ha azt szeretnék, hogy kedvelje őket Pécs város lakossága, azért olyan dolgokat kell cselekedniük, hogy ne csak ők maguk érezzék áldásosnak, hanem azok is, akik felé a cselekvés irányul. Ennek létrejötte nélkül célját veszti a szándék, és egy síkon mozgó, hiábavaló történetté válik ahelyett, hogy három dimenzióban, attól mindannyiuk egyetértését bíró, városuk felemelkedését segítő történet legyen belőle. 2001. november 13-án a Leőwey Gimnáziumban szülői értekezletre került sor. A szülők jó része gépkocsival érkezik, bár lehet mérlegelni, hogy érdemes-e a „türelmetlen parkolási zónákig” menni. Azért türelmetlen, mert a büntetőcédula szinte percek alatt a szélvédőn található. A szülők dacolnak a jegyautomatákkal, nem állnak meg, és behajtanak a gimnáziumhoz, vesztükre. Már az első érkezőt „leapacsolják", majd sorra az összes befutót. Két hibátlan modorú rendőr mindenkit komótosan sorra vesz, megtárgyalva a helytelenséget, ám el nem mulasztva a neheztelés komolyabb formáját. Ugyan vajon honnan tudták meg a délután 17 órai időpontot? A járőrök udvariassága kifogástalan volt, s tekintettel arra, hogy kötelességüket teljesítették, ezt mindenki belátta és tényleges vita nem is volt, akkor. Azonban 20 méterrel odébb, a szélrózsa minden irányában szabad folyást kaptak a szenvedélyek. A lehúzott oldalablakok lehetővé tették a kijelentések teljes regisztrálását. A volán mögött ülők feltehetően kevés Moliére-t olvashattak. Zömük nyomdafesték-taszító aktusigéket Sem a célzott rendőri jelenlétet, sem a sértettek stílusát nem igazán tudta hajtogatott. értékelni. Később változott a helyzet. 19 órakor, amikor a szülők távozni készültek, a terepet már a „kékingesek” felügyelték, és azonos nagyságrendű sikereket arattak, mint a rendőrök. Rendnek kell lennie, ezt tudja és helyesli. Azonban a kivitelezés módjában és a célzatosságban volt valami mellékzönge. Ilyenkor itt semmi forgalom nincs. Nehezen magyarázható az is, hogy nyáron büntetőosztagok várják a gyanútlan turistákat ugyanitt. Négy évvel ezelőtt, egy kora tavaszi napon a városban lévő egyetlen belga turistának vitték el az autóját, és nem a tolvajok. Azóta úgy gondolja, szenvedélyesen minden évben Pécsre látogat. Sokkal kirívóbb volt sok évvel ezelőtt, amikor Halottak Napja táján nem a parkolási lehetőséget szervezték meg, hanem a helyszíni bírságolást. Ő maga is ott volt. Mivel a temető gondolatébresztően közel volt, ne kérdezzék, kinek és mit kívántak akkor.

116

A lényeg: rendnek kell lennie, de a fent említett példák inkább az ellenállást ébresztik fel, mint a tábláknak engedelmeskedő honpolgári gondolatokat. Meg kellene találni egy középutat. Olyan sok az okos ember, és számos szakember van ebben a városban. Oldják meg a kérdést! Oldják meg olyan formában, ahogyan a gyermekeket kell nevelni, szeretve, tiltóul, és meggondoltan megengedő formában, így hamarabb lehet elnyerni a pécsi polgárok tiszteletét, együttműködését, és netán szeretetét. Dr. Toller László: megköszöni képviselő úrnak lírai hangvételű, balladisztikus hozzászólását azzal a megjegyzéssel, hogy azért a toleranciának kétoldalúnak kell lenni. Egy rendelet arra való, hogy betartsák. Megemlíti, semmiféle ellenvéleményük nem lehetett akkor, amikor Berlin város vendégeként és Stuttgart város vendégeként elvitték a PMFC buszát, mintha ott sem lett volna, csak azért, mert tilosban parkolt, és ettől még szerették őket. Úgy gondolja, ez a vélemény így is summázható. További hozzászólás nem lévén Pécs minden lakójának, polgárának, vendégének nagyon békés, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog Új esztendőt kíván. Megköszöni a képviselőtestület munkáját, és a zárószavazás után a közgyűlés ez évi utolsó ülését 18.00 órakor bezárja.

K. m. f.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. évi 77/2001.(12.20.) számú önkormányzati rendelete a város 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001.(02.21.)számú rendelet módosításáról. Az önkormányzat képviselőtestülete az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.)számú kormányrendelet 53. §. alapján a város 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001. (II.21.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítására az alábbi rendeletet alkotja meg: 1.§. (1) A Közgyűlés a város 5/2001.(II.21.) számú önkormányzati rendeletében elfogadott 2001. évi költségvetésének 22.049.012 eFt bevételi-kiadási főösszegét 433.647 eFt-tal megemeli. (2) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 2001. évi költségvetésének összevont mérlegét - 2.számú melléklet - az (1) bekezdésben megfogalmazottak szerinti bevételi-kiadási növekménnyel 22.482.659 eFt -ban állapítja meg. 2.§. A Közgyűlés az intézményeknek a Rendelet 4-5. számú mellékletek szerinti bevételi és kiadási előirányzatait 14.553.089. eFt -ban határozza meg. 3.§. A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatalnak a Rendelet 3.számú melléklete szerinti bevételi és kiadási előirányzatát 19.173.392 eFt-ban határozza meg. 4.§. A Közgyűlés a Rendelet 6. és a 6/a számú mellékletében felsoroltak szerinti fejlesztési és felújítási kiadások előirányzatát 2.738.420 eFt-ban állapítja meg.

5.§. A Közgyűlés az Önkormányzat tartalékát 168.899. eFt-ban határozza meg a Rendelet 3. számú melléklete szerinti bontásban.

6.§. A Rendelet 15.§.-a kiegészül a (6) számú bekezdéssel a következők szerint: (6) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a 2002. január 1.-től hatályba lépő Kjt. bértábla és a pótlékalap emelése miatti átsorolások intézmények által történő végrehajtása, elkészítése érdekében intézkedjen oly módon, hogy a megemelt illetmény 2002. február 3-án kifizetésre kerülhessen. 7.§. Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

Záradék: Kihírdetve:

dr. Papp Judit jegyző

A Közgyűlés a 2001. december 13-i ülésén elfogadta. 2001. december 20.

2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 78/2001. (12.20.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1996. évi 38. sz. önkormányzati rendelet módosításáról 1.§ Az 1996. évi 38. számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: E rendelet alkalmazásában: 1. Szolgáltató: a Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Részvénytársaság. 2. Fogyasztó: a víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosa, illetőleg egyéb jogcímen használója, hiteles bekötési vízmérővel nem rendelkező ingatlanoknál az ingatlan tulajdonosa, valamint a szolgáltató nyilvántartásában szereplő költségmegosztó célú mellékvízmérővel rendelkező elkülönített vízhasználati hely tulajdonosa, illetőleg egyéb jogcímen használója. a) Lakossági fogyasztó: minden természetes személy, kivéve azt, aki bármely jogi formában vállalkozási tevékenységet folytat b )Nem lakossági fogyasztó: a lakossági fogyasztónak nem minősülő fogyasztó. c.)Nem lakossági nagyfogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó akinek a vízfelhasználálása meghaladja a 3000 köbméter/hó mennyiséget 2.§ A Rendelet 6. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Amennyiben a fogyasztó vagy fogyasztók azonos fogyasztási helyen lakossági és nem lakossági célú víz-és / vagy csatorna szolgáltatást is igénybe vesz vagy vesznek, úgy a lakossági és nem lakossági vízfogyasztás elkülönített méréséről a fogyasztónak gondoskodnia kell, kivéve, ha a vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges bármely hatósági engedély megadásának nem feltétele a víz-és/vagy csatorna szolgáltatás, és a folytatott tevékenység a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Kormányrendelet hatálya alá nem tartozik, ebben az esetben a szolgáltató a teljes fogyasztást lakossági célú fogyasztás szerint számolja el. (2) Amennyiben az azonos fogyasztási helyen igénybe vett lakossági és nem lakossági célú vízszolgáltatás elkülönített mérése nem oldható meg, vagy aránytalan költségráfordítással oldható meg, és: (a) a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedély megadásának feltétele a víz-és / vagy csatorna szolgáltatás, és a folytatott tevékenység a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Kormányrendelet hatálya alá tartozik, úgy a szolgáltató jogosult a teljes fogyasztást 60 % nem lakossági és 40 % lakossági célú fogyasztás arányban megosztani. (b) a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedély megadásának feltétele a víz-és / vagy csatorna szolgáltatás, és a folytatott tevékenység a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint

a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Kormányrendelet hatálya alá nem tartozik, úgy a szolgáltató jogosult a teljes fogyasztást 40 % nem lakossági és 60 % lakossági célú fogyasztás arányban megosztani. 3.§ A Rendelet 6. §-ának számozása 7.§-ra változik. 4.§ A Rendelet 7. §-ának számozása 8.§ (1)-re változik . 5.§ A Rendelet 6.§ (2) (a)-(b) bekezdése alá tartozó fogyasztók e rendelet hatályba lépésétől, illetve a vállalkozási tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül kötelesek tevékenységüket a szolgáltatónál bejelenteni. Amennyiben ennek a kötelezettségének a fogyasztó nem tesz eleget , és erről a szolgáltató hitelt érdemlően tudomást szerez, úgy a szolgáltató jogosult a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazni a díjkülönbözet – lakossági és nem lakossági víz-és csatornadíj - érvényesítésére. 6.§ Az 1996.évi 38.sz.Ör.rendelet 1.sz. melléklete helyébe a jelen rendelet melléklete lép. 7.§ Ez a rendelet a kihirdetését követően, 2002. január 1-én lép hatályba.

dr. Toller László polgármester Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2001 december hó 13-i ülésén Kihirdetve: 2001.december hó 20-án.

dr. Papp Judit jegyző

1sz.melléklet

Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízmű által felszámítható ivóvíz és csatornahasználat legmagasabb díja - Csatornázott területen Ivóvíz és csatornadíj együtt Lakossági fogyasztók Nem lakossági fogyasztók

343.- Ft/m3 552.- Ft/m 3

- Nem csatornázott területeken Ivóvízdíj Lakossági fogyasztók Nem lakossági fogyasztók

213.- Ft/m3 313.- Ft/m3

- Csatornadíj Lakossági fogyasztók Nem lakossági fogyasztó

130.- Ft/m3 239.- Ft/m3

3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 79/2001.(12.20.) számú önkormányzati rendelete az iparűzési adóról szóló 1991. évi 11. számú önkormányzati rendelet módosításáról 1.§ Az iparűzési adóról szóló 1991. évi 11. számú önkormányzati rendelet 1.§ /4/ bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki: „1.§ /4/ a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra.” 2.§ A rendelet 2.§-a az alábbi /12/ bekezdéssel egészül ki: „2.§ /12/ Mentes az iparűzési adó megfizetése alól az önkormányzat Közgyűlése által támogatott, az önkormányzat illetékességi területén működő sportvállalkozás.” 3.§ A rendelet 2.§ /2/ bekezdése az alábbi mondattal egészül ki: „2.§ /2/ Ez a mentesség, illetve kedvezmény csak az Ipari Park mindenkori területén – a tevékenység megkezdése érdekében eszközölt – induló beruházást megvalósító vállalkozásokat illeti meg.” 4.§ A rendelet 7.§ /6/ bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki: „7.§ /6/ Diákhitel Központ Részvénytársaság” 5.§ /1/ E rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba. /2/ A 2.§ rendelkezését visszamenőleg az önkormányzat Közgyűlése vagy Bizottságai által 2000-2001. adóévben támogatott sportvállalkozásra is alkalmazni kell. /3/ E rendelet hatálybalépésével az 1991. évi 11. számú önkormányzati rendelet 2.§ /9/ bekezdése hatályát veszti.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2001. december 13-i ülésén. Kihírdetve: 2001. december 20.

Dr. Papp Judit jegyző

4.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 80/2001.(12.20.) számú önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról szóló 1991. évi 14. számú önkormányzati rendelet módosításáról

1.§

A rendelet 4.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4.§ „Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 200,- Ft.”

2.§ E rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2001. december 13-i ülésén. Kihírdetve: 2001. december 20.

dr. Papp Judit jegyző

5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 81/2001. (12. 20.) sz. rendelete a történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjéről, valamint a fizető parkolóhelyek működtetéséről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1988. évi I. tv. 15. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a város területén lévő kijelölt parkolóhelyek ésszerű hasznosítása és a történelmi belváros közúti közlekedés károsító hatásaitól való megóvása érdekében az alábbi rendeletet alkotja. Rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet területi hatálya a Pécs város közigazgatási területén belül kijelölt korlátozott és fokozottan korlátozott (gyalogos) várakozási övezetekre, illetve parkolási zónákra terjed ki. (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed valamennyi gépjárműre, kivéve: a) a megkülönböztető fény- és hangjelző készülékkel felszerelt gépjárműveket, b) a figyelmeztető jelzést használó kommunális szolgáltató járműveket, c) a parkolási engedéllyel rendelkező súlyosan mozgáskorlátozottak gépjárműveit, amennyiben az engedélyes érdekében használják, d) a diplomáciai mentességet élvező személy erre utaló jelzéssel ellátott gépjárműveit. Fogalom meghatározások 2. § (1) E rendelet alkalmazása során: a) korlátozott várakozási övezet: a KRESZ 15. § (1) bekezdés c.) pontja szerint „Korlátozott várakozási övezet” jelzőtáblával kijelölt terület, mely a történelmi belváros közterületeit foglalja magában és amely övezetbe a gépjárművel való behajtás feltételekhez kötött, b) fokozottan korlátozott (gyalogos) övezet: a KRESZ 13. § (1) bekezdés g.) pontja szerint „Gyalogos övezet (zóna)” táblával kijelölt terület, mely a korlátozott várakozási övezeten belül is fokozott védelmet élvez és amely övezetbe a gépjárművel való behajtás feltételekhez kötött, c) parkolási zónák: a KRESZ 17. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott módon kijelölt területek, amelyek díjfizetés ellenében parkolójegy automatákból vásárolt jegy vagy parkolási jogot tanúsító bérlet alapján vehetők igénybe. d) jogosult magánszemély: akinek állandó bejelentett lakása a korlátozott, a fokozottan korlátozott, illetve a parkolási zóna övezetekben van és saját (vagy házastárssal közös) tulajdonú, lízingelt, vagy általa üzemeltetett személygépkocsival vagy motorkerékpárral rendelkezik.

e) jogosult intézmény: a rendelet területi hatálya alá tartozó területen székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező jogi személy, gazdálkodási tevékenységet folytató székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező egyéni vállalkozó vagy más, jogi személynek minősülő vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet (alapítvány, egyesület, kamara stb.), a tulajdonában álló, lízingelt vagy általa üzemeltetett gépjárművei tekintetében, f) parkolóhely: a közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen útburkolati jellel, jelzőtáblával vagy mindkettővel kijelölt járművek várakozására kialakított terület, g) gépjármű: a KRESZ-ben meghatározott szállító vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépeket is, h) közterület-kezelő: PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt, i) üzemeltető: a közterület kezelője, vagy megbízottja, (2) A korlátozott és a fokozottan korlátozott várakozási övezetbe történő behajtás feltételeinek biztosítása, illetőleg a fizető parkolók üzemeltetése az közterület-kezelő feladata. Behajtás és várakozás a történelmi belváros korlátozott és fokozottan korlátozott övezeteibe 3. § (1) A történelmi belvárosnak az e rendelet 1. sz. mellékletében megjelölt területei korlátozott, illetve fokozottan korlátozott övezetnek minősülnek. (2) A korlátozott, illetve fokozottan korlátozott övezetbe behajtani csak lakossági, intézményi, áruszállítási vagy közfeladat ellátására vonatkozó behajtási engedély alapján lehet. (3) A korlátozott, illetve a fokozottan korlátozott övezetekbe történő behajtás díjait és pótdíjait a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 4. § (1) A korlátozott forgalmú övezetbe behajtási bérletet kell biztosítani a jogosult magánszemélyeknek és intézményeknek, ha járműveik parkolását csak közterületen lehet biztosítani. A jogosultak csak az engedély keretei között hajthatnak be, illetve várakozhatnak. (2) A korlátozott forgalmú övezetbe – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – közterületi parkolásra is jogosító esti vagy napi behajtási engedéllyel, illetőleg a jogosult intézményeknek rendszeres áruszállításra és saját területen történő parkolásra adott behajtási engedéllyel lehet behajtani. (3) A Városház köz, a Boltív köz és a Kazinczy utca jogosult magánszemélyei és intézmények számára behajtási bérletet kell biztosítani az általuk választott parkoló zóna használatára. (4) A korlátozott forgalmú övezetbe díjfizetés nélkül behajthat a taxi és a tehertaxi a be-, illetve kiszálláshoz, valamint rakodáshoz szükséges időtartamra, valamint a sürgősségi betegellátást végző orvos feladata ellátásának idejére. Ettől eltérően a kedvezményezettek parkolásra nem jogosultak.

(5) A Király utca és Ferencesek utca korlátozott forgalmú övezetében lakó jogosult magánszemélyek saját területen történő parkolás céljából behajthatnak. Akik a gépkocsi tárolást saját területen nem tudják biztosítani, parkolásra is jogosító behajtási bérletet válthatnak a legközelebbi korlátozott forgalmú övezetbe. (6) A Citrom utca, Graz tér, Fellbach tér, a Jókai tér jogosult magánszemélyei és intézményei számára az általuk választott parkoló zóna használatára vonatkozó behajtási bérletet kell biztosítani. (7) A fokozottan korlátozott (gyalogos) övezetekbe behajthat: a) a jogosult magánszemély és intézmény magán-parkolóhelyének megközelítése céljából, b) magán parkolóval nem rendelkező intézmény vagy magánszemély áruszállítás, szolgáltatás céljából, c) más személy előzetesen beszerzett ideiglenes engedély alapján, d) a sürgősségi betegellátást végző orvos feladatainak ellátása idejére, de legfeljebb 60 percig. (8) A korlátozott és a fokozottan korlátozott övezetekbe díjfizetés nélkül hajthatnak be az üzemeltető járművei. 5. § (1) A korlátozott várakozási övezetben lakó jogosult magánszemélyek és intézmények részére – kérelemre - a 4. § (1) bekezdésében megjelölt behajtási bérletet az üzemeltető a 9. § (2) bekezdésben megjelölt mérték szerint adja ki. (2) A 4. § (5) és (6) bekezdésben meghatározott behajtásra és parkolásra jogosultaknak – kérelemre – az üzemeltető a 9. § (2) bekezdésben megjelölt mérték szerint adhat behajtási bérletet a kérelmező által választott parkolási zónába. (3) A fokozottan korlátozott övezetbe tartozó Jókai téren a behajtást korlátozó műszaki gát alkalmazható, melynek használatát – a rendeletben meghatározott jogosultságok biztosításával – a közterületkezelő határozza meg. (4) Baranya megyében megválasztott országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzat választott képviselői – jogosultságuk igazolása mellett – a korlátozott forgalmú övezetbe behajthatnak és várakozhatnak, díjfizetés nélkül. (5) Közfeladatot ellátó intézmények, valamint az önkormányzat és szervei közérdekű feladatot ellátó dolgozói részére – polgármesteri javaslatra – 50 %-kal csökkentett árú behajtási bérlet adható ki. (6) A korlátozott forgalmi övezetre vonatkozó előírásokat időbeli korlátozás nélkül kell alkalmazni.

Fizető parkoló zónák és a parkoló helyek használata 6. § Az önkormányzat a rendelet 3. számú mellékletében megjelölt területen lévő parkolókat fizetett parkolóhellyé nyilvánítja.

7. § A fizető parkolókat az önkormányzat három parkoló zónába sorolja, ahol a fizető parkolót „Várakozóhely” jelzőtáblával és a fizetésre utaló kiegészítő jelzőtáblával kell ellátni. 8. § (1) A parkolásért fizetendő parkolási díjak, parkolóbérletek és kizárólagos használatú várakozóhely engedélyezési díjak, továbbá a jogosulatlan használat miatt fizetendő pótdíjak mértékét a rendelet 4. számú melléklete határozza meg. A díjak és pótdíjak beszedése az üzemeltető feladata. (2) A fizető parkoló helyen vásárolható legrövidebb időtartamra szóló parkolójegy 30 perc parkolásra jogosít. (3) Az előzetes fizetési kötelezettség elmulasztása és az idő túllépés esetén pótdíj megállapításának van helye. (4) Parkoló zónákban a parkoló helyek használatáért a díjfizetési kötelezettség munkanapokon 7-19 óráig, szombaton 7-13 óráig áll fenn. (5) A parkoló használattal együtt az üzemeltető nem biztosítja a jármű őrzését. (6) A parkolási idő meghosszabbítása csak új parkolójegy megvásárlásával történhet. Parkolóbérlet 9. § (1) A parkoló zónák igénybevételére forgalmi rendszámhoz kötött havi és éves bérlet váltható. (2) A parkolási zónákban a jogosult magánszemélyek és jogosult intézmények kedvezményes éves parkolóbérlet vásárlására jogosultak. (3) Kérelemre a jogosult magánszemélynek (2. § (1) d.) pont), lakossági közterületi parkolóbérletet kell adni a saját tulajdonában lévő egy személygépkocsira. Az egy lakásban élő közeli hozzátartozók részére – jogosultságuk igazolása alapján – legfeljebb két db személygépkocsira adható parkolóbérlet. (4) Baranya megyében megválasztott országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzat képviselői, illetve pécsi székhelyű konzulok jogosultságuk igazolása mellett a parkolási zónákban díjfizetés nélkül várarozhatnak. (5) Közfeladatot ellátó intézmények, valamint az önkormányzat és szervei közérdekű feladatot ellátó dolgozói részére parkolóbérlet adható ki – polgármesteri javaslatra - a jogosult intézményre megállapított díj mértékének 50 %-os csökkentésével. (6) A parkoló zónában lakó jogosult magánszemély vagy intézmény kérelmére a parkoló bérletet a jogosultság helyétől távolabb eső zónára is ki lehet adni. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a fokozottan korlátozott övezetben parkoló bérletre jogosultak esetében is.

(7) E rendelet alapján behajtásra, parkolásra jogosító bérlet a kibocsátástól számított 1 évi, illetve 1 havi időtartamra érvényesek. Jogosultságok, mentességek 10. § (1) A parkoló zónában működő intézmények szállításait és szolgáltatásait biztosító járművek munkanapokon 7-9 óra, valamint 1820 óra között a feladat ellátásának időtartamára, de legfeljebb egy órára díjfizetési kötelezettség nélkül tartózkodhatnak a zónában. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt időn túl a parkoló használatért díjat kell fizetni. (3) A díjzóna területén engedély nélkül várakozhat: a.) a taxi a be- és kiszállás, az órával rendelkező tehertaxi pedig a fellerakodás idejéig, b.) a sürgősségi betegellátást végző orvos feladatának ellátása idejére, de legfeljebb 60 percig, c.) az üzemeltető parkoló ellenőrzést végző járművei. Kizárólagos használatú várakozóhely 11. § A kizárólagos használatú várakozóhely az olyan közterület, amely kizárólagos parkolási jogot biztosít az engedélyes épülete előtt. 12. § (1) Kizárólagos használatú várakozóhely e rendelet alapján az ügyfél kérelmére biztosítható a területi közigazgatási szervek, az önkormányzat hivatalai, az igazságügyi szervek, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, valamint humán egészségügyi feladatokat ellátó szervezetek (kórházak, orvosi rendelőintézetek, elsősegélynyújtó helyek) székházainál. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt várakozóhelyért a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni. (3) Rendkívüli esemény alkalmával a kizárólagos használat kártérítés nélkül a szükséges mértékig korlátozható. A díj megfizetésének igazolása 13. § (1) E rendeletben előírt behajtási, illetve parkolási jogosultságot bérlettel vagy a megváltott jeggyel kell igazolni. (2) A jegy csak a rajta feltüntetett helyre és időtartamra, a bérlet pedig a rajta feltüntetett korlátozásokkal érvényes. (3) A megváltott jegyet, bérletet és a mozgáskorlátozottak parkolási engedélyét a járműben, szélvédő mögött kívülről jól látható módon úgy kell elhelyezni, hogy annak érvényességéről az ellenőrzést végző személy megbizonyosodhasson.

(4) Akinek behajtásra vagy parkolásra jogosító engedélye van és az erre való jogosultsága megszűnt, köteles azt a megszűnéstől számított 8 napon belül az üzemeltetőnél leadni. Ellenőrzés a korlátozott, fokozottan korlátozott övezetben és a parkoló zónákban 14. § (1) A védett övezet, illetve parkoló zóna szabályszerű igénybevételét és a várakozási díj megfizetését az üzemeltető üzemidőben bármikor jogosult ellenőrizni. (2) A rendeletben foglalt engedélyek meglétét és a KRESZ szabályainak megfelelő igénybevételt ellenőrizni jogosult a közterület-felügyelet, a rendőr és a közlekedési felügyelet hatósági jogkörükben eljárva. (3) A korlátozott forgalmú övezetekben és a parkoló zónákban a díjfizetés elmulasztásával járó jogkövetkezmények érvényesítésére csak az üzemeltető jogosult. (4) Az üzemeltető a pótdíjfizetési felszólítást a gépkocsi szélvédőjére köteles elhelyezni, melyen fel kell tüntetni az ellenőrzés időpontját, a parkolás helyét, a gépkocsi rendszámát, a szabálytalanság megjelölését és a pótdíj megállapításához szükséges információkat. Szabálysértés 15. § (1) Szabálysértést követ el, és a szabálysértési hatóság 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, aki: a) a korlátozott vagy fokozottan korlátozott forgalmú övezetbe érvényes engedély nélkül behajt, (3. § (2) bek.) b) a korlátozott forgalmú övezet területén engedély nélkül vagy attól eltérően várakozik, (4. § (1) bek.) c) a behajtásra, parkolásra jogosító engedélyt a gépjárműn nem, vagy nem látható módon helyezi el, (13. § (3) bek.) d) az ingyenes használatra vonatkozó joga megszűnt és az engedélyt az üzemeltetőnek nem adja vissza, (13. § (4) bek.) e) a mentességet jogosulatlanul veszi igénybe. (4. § (4) és 10. § (1) b.) és c.) pont) (2) A közterület-felügyelő, a rendőr, illetve a közlekedési felügyelet 10.000 Ft-ig terjedő helyszínbírságot szabhat ki, aki az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglaltakat megszegi. Vegyes és záró rendelkezések 16. § (1) A parkolók és a parkolójegy automaták használatának, a bérlet és behajtási engedély megváltásának módját a közterület-kezelő által készített szabályzatban kell meghatározni.

(2) A közterület-kezelő – e rendelet és az (1) bekezdésben megjelölt szabályzat alapján – az igénybe vevők számára tájékoztatót köteles készíteni. (3) Motorkerékpár parkolására, behajtására a személygépkocsira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a motorkerékpárért a személygépkocsira megállapított díjtételek 50 %-át kell megfizetni, ha behajtása jogosult és a járművet úgy helyezi el, hogy ezáltal nem korlátozza a gépkocsival történő parkolást. Ellenkező esetben a személygépkocsira megállapított díjat kell fizetni. (4) Lakóautó, lakókocsi parkolása esetén az elfoglalt parkolóhelyek számának megfelelő díjfizetési kötelezettség áll fenn. (5) Az üzemeltető az adott zónában lévő parkolóhelyek 25 %-át meghaladó igény esetén a kiadható bérletek számát korlátozhatja. A korlátozás nem érvényesíthető a jogosult magánszeméllyel és jogosult intézménnyel szemben. (6) Az üzemeltető több zónára, övezetre szóló kombinált bérletek vásárlása esetén díjkedvezményt adhat. 17. § E rendelet kihirdetésével hatályon kívül kerülnek a közterületi parkolók üzemeltetéséről és a parkolási díjakról szóló 1993. évi 10., az 1997. évi 24., a 37/1999. (10. 05.) és a 35/2001. (06. 22.) sz. önkormányzati rendeletek, a történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjéről szóló 1992. évi 8., az 1992. évi 33., az 1994. évi 2., az 1997. évi 11., a 10/1999. (03. 01.)számú önkormányzati rendeletek, valamint a Graz tér, Fellbach tér és Citrom utca gépjárműforgalmának korlátozásáról szóló 9/1999. (03. 01.) és 28/2001. (06. 22.) sz. önkormányzati rendeletek. 18. § E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző

Záradék: a Közgyűlés 2001. december 13.-i ülésén elfogadta. Kihírdetve: 2001. december 20.

1. sz. melléklete A történelmi belváros korlátozott és fokozottan korlátozott forgalmú (gyalogos) övezetei: I. Korlátozott forgalmú övezetek: 1. Aradi vértanúk útja - Hunyadi János út - Széchenyi tér - Ferencesek utcája - Klimó György utca által határolt terület. 2.) Király utca - Hunyadi út – Kálvária u. - dr. Majorossy Imre u. által határolt terület 3.) Mátyás király u. és Teréz u. 4.) A Király utca Széchenyi tértől a Lyceum utcáig terjedő 5.) A Ferencesek utcájának a Várady Antal és Jókai tér közötti szakasza 6.) A Citrom u. (a Graz és Fellbach térrel) II. Fokozottan korlátozott forgalmú (gyalogos) övezet: A Jókai tér

2. sz. melléklet A korlátozott és fokozottan korlátozott forgalmú (gyalogos) övezetekbe történő behajtási engedélyek díjai és pótdíjai 1.) Díjtételek a.) Eseti behajtási engedélyének díja (közterületi parkolásra is jogosít) b.) Napi behajtási engedély díja (közterületi parkolásra is jogosít) c.) A korlátozott övezetben jogosult magánszemélyek behajtási bérletének díja (közterületi parkolásra is jogosít) d.) Az 1./c.). pontban meghatározott behajtási engedélyek díja saját területen történő parkolás céljából (közterületi parkolásra nem jogosít) e.) Jogosult intézmények részére kiadott behajtási bérlet díja f.) Intézmények rendszeres áruszállítására és saját területen történő parkolására adott behajtási engedélyek díja (közterületi parkolásra a rakodási idő kivételével nem jogosít) g.) Fokozottan korlátozott (gyalogos) övezetbe történő eseti behajtásra adott engedély eljárási díja h.) Fokozottan korlátozott (gyalogos) övezetbe történő áruszállításra időbeli korlátozással kiadott engedély díja

200 Ft/óra 1.400 Ft/nap

2.000 Ft/év

500 Ft/év

60.000 Ft/év

2.000 Ft/év

500 Ft/alkalom 2.000 Ft/év/utca

2.) Pótdíjak a.) Az engedély nélkül vagy attól eltérő módon behajtót 200 Ft alapdíj alapulvételével a üzemeltető pótdíj fizetésére kötelezi. b.) A pótdíj az a./ pont szerint meghatározott mérték 10-szerese, ha a kötelezett az esedékesség napjától számított 8 napon belül megfizeti. c.) 8 és 20 nap közötti fizetéskor a pótdíj az a./ pont szerinti mérték 20szorosa. d.) 20 napon túli fizetés esetén a pótdíj az a./ pontban meghatározott mérték 30-szorosa. 3.) Az 1. pontban megjelölt díjak az ÁFÁ-t tartalmazzák, a 2. pontban meghatározott pótdíj ÁFÁ-t nem tartalmaz.

3. sz. melléklet Parkolási zónákról 1.) Díjzónák: I. díjzóna határai: Széchenyi tér - Perczel utca - Lyceum utca - Király utca - Felsőmalom utca-Rákóczi út úttengely – Kórház tér-Ferencesek utcája - Várady A. utca - Dischka Gy. utca-Jókai utca - Jókai tér által határolt terület. I. díjzóna parkolóhelyei: Széchenyi tér, Jókai utca, Kossuth tér, Hal tér, Munkácsy M. u., Goldmark K. u., Bercsényi u. Toldi u. Perczel u., Kisfaludy u., Gábor u., Lyceum u., Tímár u., Király u., Várady A. u., Dischka Gy. u., Eötvös u., Pátria szálló mögötti tömbbelső és a Zrínyi M. u., illetve a Ferencesek utcájának a Várady A. utca és Szent István tér közötti szakasza II. díjzóna határai: Dr. Majorossy I. u. a Felsőmalom utcától, Búza tér, Egyetem u. Béri Balog Á. u. , Koller u., Lenke u., az Alsóhavi utca nyugati oldalán fekvő két parkoló, valamint az Alsómalom utca úttengely - Nagy Lajos király útja úttengely – Szendrey J. utca - Erreth L. utca - Hőgyes E. utca – Garay utca – Petőfi S. utca – Alkotmány utca – Tábor utca – Forbát A. utca – Klimó Gy. utca – Rákóczi út úttengely által határolt terület. II. díjzóna parkolóhelyei: Dr. Majorossy I. u., Felsőmalom u., Zsolnay szobornál, Alkotmány u., Klimó Gy. u., Forbát A. utca, Tábor utca, Sánc u. csatlakozás, Klimó Gy. u. buszparkolónál, Klimó Gy. u., Kodály Z. úti sarok, Alsóhavi u. Ágoston tér sarok, Alsóhavi u. 16 előtt, Király u., Búza tér, Béri Balog Á. u., Koller u., Lenke u. , Egyetem u. , Nagy L. király u. Alsómalom u. sarok, Nagy L. király u. – Bajcsy Zs. u. ÉK-i sarok, Nagy L. király u. – Bajcsy Zs. u. ÉNY-sarok, Vásárcsarnok mögött fekvő terület, Centrum tömb, Megyei Bíróság tömbjében, Iparosház mögött tömbbelső, Rét u., Szendrey J. u., Erreth L. u., Garay u., Jászai M. u., Hungária u., Nagy J. u., Kóczián S. u., Alajos u., Petőfi S. u. III. díjzóna határai: 48-as tér- Vargha D. utca – Dohány utca – Légszeszgyár utca – Somogyi B. utca – Alsómalom utca úttengely - Rákóczi út úttengely, a Nagy Lajos király út úttengely – Alsómalom utca úttengely - Zólyom utca – Móricz Zs. tér – Jókai utca – Vasút utca - Indóház tér – Rét utca által határolt területek, valamint a Petőfi S. utca József A. utca és Hungária utcák közé eső szakasza, a Jászai M. utca József A. utca és Garay utca közé eső szakasza, a Hargita utca, az Erreth L. utca Petőfi S. és Hőgyes E. utca közé eső szakasza, a Hőgyes E. utca József A. és Erreth L. utca közé eső szakasza, a Kodály Z. út, Attila utca, Báthory utca.

III. díjzóna parkolóhelyei: Egyetem u., 48-as tér, Vasvári P. u. , Vargha D. u., Dohány u., Jogász u., Légszeszgyár u., Zsinkó I. u., Bajcsy –Jókai tömb, Jókai u., Kálvin u., Vasút u., Rét u., Hőgyes E. u., Erreth L. u., Liszt F. u., Kaffka M. u., Móricz Zs. u., Gizella u. Heim P. u., Hargita u., Attila u., Báthory u. Tábor köz., Jászai M. u., Petőfi S., Kodály Z. út.

2.) Díjosztályok A parkolási díjak szempontjából a közúti járműveket az alábbi két díjosztályba kell sorolni. A) díjosztály Az 5,50 m-nél nem hosszabb és 3500 kg összsúlyt meg nem haladó gépjárművek (személygépkocsik, vegyes használatú járművekkel és kisteherautók, stb.) B) díjosztály Egyéb 5,50 m-nél hosszabb és 3500 kg összsúlyt meghaladó járművek.

4. sz. melléklet

A parkolás díjai és pótdíjai 1.) Parkolási díjak: díjövezet

A/ B/ DÍJOSZTÁL DÍJOSZTÁ Y150 Ft/óra L 350 Y Ft/óra

I. díjövezet II. díjövezet III. díjövezet

80 Ft/óra 30 Ft/óra

200 Ft/óra 100 Ft/óra

2.) Parkolóbérlet havi és éves díjai (csak az A/ díjosztályba tartozó járművekre váltható) I. II. III.

díjövezet díjövezet díjövezet díjövezet

havi bérlet 14.000 3.500 1.300

éves bérlet 120.000 25.000 7.500

3.) Parkolási bérlet váltható az egyes díjzónákban lakó jogosult magánszemélyek és intézmények, valamint az önkormányzat és intézményei részére az alábbi feltételekkel: a.) Jogosult magánszemélyek: (mindhárom övezetben)

2.000 Ft/év

b.) Jogosult intézmények: - I. övezetben - II. övezetben - III. övezetben

60.000 Ft/év 30.000 Ft/év 12.500 Ft/év

c.) Kizárólagos használatú várakozóhely díja: I. II. III.

díjövezet díjövezet díjövezet

4.) A parkolási díjak pótdíjai:

: : :

250.000 Ft/év/parkolóhely 150.000 Ft/év/parkolóhely 80.000 Ft/év/parkolóhely

a.) Az engedély nélküli parkolás vagy késedelmes fizetés esetén pótdíjat kell fizetni a parkoló övezetre meghatározott egy órára eső alapdíj figyelembevételével. b.) A pótdíj az a.) pont szerint meghatározott mérték 10-szerese, ha a kötelezett az esedékesség napjától számított 8 napon belül megfizeti. c.) 8 és 20 nap közötti fizetés esetén a pótdíj az a.) pont szerinti mérték 20szorosa. d.) 20 napon túli fizetés esetén a pótdíj az a.) pontban meghatározott mérték 30-szorosa. 5.) A mellékletben meghatározott parkolási díjak magukban foglalják az ÁFÁ-t is, a pótdíjak ÁFÁ-t nem tartalmaznak.

6. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 82/2001 évi (12. 20.)sz. rendelete a közterületek használatáról szóló 1997. évi 13. számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületek használatáról szóló 1997. évi 13. számú rendeletét ( a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.§. A rendelet 2. § (1) bekezdése az alábbi d./ ponttal egészül ki és a 2. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „2. § (1) d./ Az önkormányzat tulajdonában álló közparkolókra, ha azokat nem parkolási célból veszik igénybe. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a./ a piacokra és a vásártérre, b./ a parkerdőkre c./ közterületek közművek elhelyezése céljából történő igénybevételére.” 2. §. A rendelet 3. § (2) és (3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és a 3.§ kiegészül az (5) bekezdéssel: „3. § (2) A közterület-használati megállapodást – a tulajdonos képviseletében a közterület kezelői feladatokat ellátó Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt (a továbbiakban: közterület-kezelő) köti meg. (3) Építési engedélyhez kötött közterület-használat esetében a közterületkezelő közterület-használati megállapodást csak az első fokú építési hatóság jogerős engedélyező határozata alapján, az abban meghatározott feltételekkel köthet. (5) A közterületeken tartandó rendezvények esetén a közterület-kezelő zaj határérték megállapítását a közterület-használati megállapodás feltételeként határozhatja meg.” 3. §. A rendelet 4. § (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és a 4. § kiegészül a (3) és (4) bekezdéssel: „4. § (1) Közterület-használati megállapodást kell kötni: a./ a közterületbe benyúló üzleti védőtető /előtető/, ernyőszerkezet elhelyezésére, ha az reklámot tartalmaz b./ tartós elárusító hely /pavilon/, illetőleg mobil /mozgatható/ vagy ideiglenes elárusító hely, valamint kitelepült elárusítóhely elhelyezésére, c./ közúti személyszállítást végző járművek (taxi droszt) állomáshelyének használatára, d./ mobil tájékoztató és megállító táblák kihelyezése, e./ építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, f./ mozgóbolti, - illetőleg mozgóárusításra, árusító automaták elhelyezésére, alkalmi javító és szolgáltató tevékenységre,

g./ film- és televízió felvételre, ha az az egy órát meghaladja, h./ vendéglátóipari előkert céljára, i./ kiállítás, vásár, alkalmi vásár, politikai-, sport-, és kulturális rendezvények, árubemutatás, reklámtevékenység, továbbá mutatványos tevékenység céljára, kivéve az önkormányzat kulturális rendezvényeit, j./ áru és göngyöleg elhelyezésére, k./ a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek közterületi tárolására, l./ hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek, valamint lakókocsik mellékútvonalon 30 napot meghaladó időtartamú tárolására m./ jogszabályban meghatározott esetekben. (2) Nem köthető közterület-használati megállapodás: a./ a városi főút-hálózathoz tartozó közutak használatára, kivéve, ha a közterülethasználatot különösen fontos érdek teszi szükségessé /pl., építési munka végzése/, b./ az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületekre kereskedelmi tevékenység végzésére, kivéve a 11. §. /1/, /2/, és /6/ bekezdésekben meghatározott eseteket, c./ a városképi-, műemléki és környezeti követelményeket nem kielégítő közterület-használatra, d./ jogszabály által meghatározott, közterületen nem árusítható termékek forgalomba hozatalára, e./ a közlekedés biztonságát zavaró /utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőlámpákat takaró/ berendezések és anyagok elhelyezésére. f./ szeszesital és dohányárú forgalmazására, kivéve az üzletek elé történő kitelepülést és a jelentősebb kulturális-, sport- és politikai célú rendezvényekhez, árubemutatáshoz, reklámtevékenységhez kapcsolódó g./ sátorgarázs elhelyezésére, alkalmi árusítást, h./ göngyöleg tárolására, amennyiben az nem közterületi árusításhoz vagy rakodáshoz kapcsolódik. (3) A közterület kezelőjének hozzájárulása alapján közterület-használati megállapodás nélkül igényelhető a közterület: a./ a közúti közlekedés és fuvarozáshoz kapcsolatódó indító- és pénztárfülke, fedett várakozóhely, távbeszélőfülke, postai hírlapszekrény, illetve fülke nélküli telefonkészülék, b./ köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak, c./ szobor emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak (pl. közvilágítási lámpák, tartóoszlopok), d./ közérdekűnek minősített országos és városi rendezvényre vonatkozó figyelemfelhívó kifeszített molinó elhelyezéséhez, illetve e./ az önkormányzat (ide értve a részönkormányzatokat is) vagy intézményei által szervezett kulturális rendezvények megtartásához. (4) A hozzájárulással engedélyezett közterület-használat esetén – értelemszerűen – alkalmazni kell a rendelet 12-17. és 20-21. §-ok rendelkezéseit.” 4. §. A rendelet 9. § (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „9.§(1) A közterület használója köteles az igénybe vett területet és környezetét folyamatosan, tisztán, és rendezett állapotban tartani és a keletkezett hulladék, szemét elszállíttatásáról, illetve zöld területen lévő reklámtábla 1 méteres környezetében a zöldterület karbantartásáról gondoskodni. Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén a használó, ezen kötelezettségének a rendezvény befejezését követő 12 órán belül köteles eleget tenni.

(2) Közterületen történő árusítás vagy alkalmi rendezvény esetén az engedélyes a közterület-használati engedély előfeltételeként - az /1/ bekezdésben meghatározott kötelezettsége biztosítékaként, azzal arányos - a közterület-kezelő által megállapított mértékű - óvadékot köteles előzetesen megfizetni. Az óvadék összege csak az /1/ bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére használható fel. „ 5. §. A rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „10. § (1) A mobil tájékoztató és megállító tábláknak meg kell felelniük a városképi követelményeknek. A rajtuk elhelyezett információ közízlést, más kereskedelmi érdeket és jogszabályt nem sérthet. A megfelelő városképi követelmények biztosítása érdekében a közterület-kezelő kérheti a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság véleményét.” 6. § A rendelet 11. § (2) és (3), illetve (5) és (6) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és a 11. § kiegészül a (7) és (8) bekezdéssel: „11. § (2) Idegenforgalom számára jelentős közterületen kitelepült árusítás céljából csak az adott területen, illetve az abból nyíló kapualjban, udvarban, telephellyel rendelkező kereskedelmi vállalkozók (üzlettulajdonos, üzemeltető, bérlő stb.) köthetnek közterületi megállapodást és csak az üzletben forgalmazott termékek értékesítése céljából. (3) Idegenforgalom számára jelentős közterületen gigant poszter /plakát/ nem helyezhető el, az egyéb önálló hirdető-berendezések maximális táblafelülete 2 m2 lehet. Az utca fölé kifeszített molinó (reklámfelirat) csak kivételes jelentőségű közérdekűnek minősíthető országos és városi rendezvényekre történő figyelem felhívás céljából helyezhető el. (5) Az idegenforgalom számára jelentős közterületen belül fokozott védelmet élvez a Széchenyi tér, a Szent István tér, a Dóm tér, a Színház tér, a Kossuth és Jókai tér, valamint a Citrom utca, a Fellbach és Graz tér. (6) Az idegenforgalom számára jelentős közterületeken indokolt esetben 20 napnál nem hosszabb időre kulturális, sport és politikai célú rendezvények, árubemutatás és ezekhez kapcsolódó alkalmi vásár engedélyezhető.” (7) Az idegenforgalom számára jelentős és fokozott védelmet élvező közterületen tervezett rendezvényre a közterület kezelője az önkormányzat Kulturális Bizottsága egyetértő határozatát köteles beszerezni. A megállapodás csak e határozat birtokában köthető meg. Ha a Bizottság határozatában a rendezvény más helyen történő megtartását teszi lehetővé, a rendező kérelmét a közterület-kezelőnél módosíthatja. (8) A közterület kezelője az idegenforgalom számára jelentős közterületeken belül is fokozott védelmet élvező (11. § (5) bek.) közterületek helyett más, a rendezvény megtartására alkalmas köz- vagy magánterületet ajánlhat fel a rendezvény szervezőjének.” 7. §. A rendelet 13. § (1), (2) és (3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „13 § (1) A közterület-használatra vonatkozó kérelmet a közterületkezelőjéhez kell benyújtani. Az Rt. a közterület-használati megállapodás megkötéséről – vagy annak megtagadásáról - a kérelem benyújtásától

illetve a jogerős építési engedély megadásától számított 30 napon belül köteles dönteni.” (2) Építési engedély köteles közterület-használatra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályához kell benyújtani. (3) Építési engedély köteles közterület-használat esetében a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya a jogerős építési engedélyt hivatalból megküldi a közterület-kezelőjének, a közterület-használati megállapodás megkötése céljából.” 8. §. A rendelet 16. § (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és a 16. § kiegészül az alábbi (3) és (4) bekezdésekkel: „16.§ (1) Adott közterület használatára - a pályázati eljárás, illetve a (3)-és(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a használatba adás feltételeinek megléte esetén az elsőként kérelmező élvez elsőbbséget. (2) A közterület használója a közterület-használat újbóli kérelmezésekor - a pályázati eljárást, illetve a (3) és (4) bekezdésben foglaltakat kivéve elsőbbséget élvez. (3) Meghatározott eseményhez kapcsolódó ideiglenes árusítás esetén – amennyiben a közterület-használati kérelmek száma meghaladja az igényelhető árusítóhelyek számát vagy a már kijelölt árusítóhelyre több kérelem érkezik – a közterületek használóinak kiválasztása – a pályázati eljárást kivéve – sorsolás útján történik. (4) A (3) bekezdés szerinti sorsolást, az eseményt megelőző 30 napon belül a közterület kezelője folytatja le. A sorsolás részletes szabályait a közterület kezelője az érdekeltek számára hozzáférhető szabályzatban állapítja meg.” 9. §. A rendelet 18. § (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és a 18. § kiegészül az alábbi (6) és (7) bekezdésekkel: „18. § (1.) A használó a közterület-használatért a szerződéskötéskor, naptári évenként előre díjat köteles fizetni. A díj mértékét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Pályázati eljárás során (az önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete) a 2. sz. melléklet szerinti díjtételektől felfelé el lehet térni. Egy évnél rövidebb időtartamra szóló használat esetén a díj egyösszegben, indokolt kérelem alapján – kivételesen - max. három részletben fizethető. (2) Az elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületen elfoglalt területét valamint a használathoz szükséges csatlakozó területet együttesen kell figyelembe venni. (6) A közterületbe 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény, a mozgatható vitrin és árubemutató állvány valamint a próba-baba helyfoglalásáért, a kitelepült árusítás díjfeltételeit kell alkalmazni. (rendelet 2. sz. melléklet V. cím) (7) Tartós elárusítóhely (pavilon) használatára vonatkozó díjtételt kell alkalmazni a falazott vagy előre gyártott elemekből készült tartós elárusítóhelyekre és az 1997. előtt épült 12 m2-nél nagyobb pavilonra is.” 10. §. A rendelet 19. § (1) bekezdése az alábbi f./ ponttal és (4) bekezdéssel egészül ki: „19 § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni: f./ a rendelet 4. § (3) bekezdés a-d pontjai értelmében a közterület-kezelő hozzájárulásán alapuló közterület használatért.

(4) A közterület használati díjfizetés alóli mentesség nem mentesíti a használót a közterület használattal kapcsolatos járulékos költségek – így különösen a terület helyreállítása, tisztántartás, irányító táblák elhelyezése – viselése alól.

11. §. A rendelet 21. § (2) bekezdése módosul a következők szerint: „21.§ (2) A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, hogy ha a közterület-használatot hozzájárulás alapján engedélyezték (4.§ (3) bek.).” 12. § A rendelet 22. § e./, f./, pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és a 22. § kiegészül az alábbi r./ ponttal: „22. § e./ ideiglenes alkalmi árusítás: ünnepekhez, kötődő időpontban rendezvények és társadalmi események idején 20 napot meg nem haladó ideig tartó közterületi árusítás (pl. halottak napjához kapcsolódó virág és kegytárgy értékesítés), f./ ideiglenes idényjellegű árusítás: az időszakonként megismétlődő szezonális termékek közterületi árusítása (pl. dinnye, virágvásár, fenyőfa vásár), r./ közterületen belül fokozott védelmet élvező területek: a Széchenyi tér, a Szent István tér, a Dóm tér, a Színház tér, a Kossuth és Jókai tér, valamint a Citrom utca, a Fellbach és Graz tér (rendelet 11. § (5) bek.)” 13. § A rendelet 23. § (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „23. § (1) Szabálysértést követ el és az önkormányzati szabálysértési hatóság által 30.000.- Ft-ig terjedő bírsággal sújtható, aki: a./ közterületet közterület-használati megállapodás vagy kezelői hozzájárulás nélkül használ (4. §. (1) bek. a.), b.), f.), h.), i.), k.), m.), n.), o.) pont), b./ a közterületen elhelyezhető árusítóhelyek létesítési szabályait megszegi (5. § (3), 6. §, 7. §, 8. § (1), (2), (3), 9. § (1) bek.), c./ a közterületen elhelyezhető mobil tájékoztató és megállító táblák, valamint egyéb hirdető-berendezések elhelyezési szabályait megszegi (10. § (3), (4) bek.), d./ az idegenforgalom számára jelentős közterületek használatára vonatkozó speciális szabályokat megszegi (11. § (1), (2), (3) bek.), e./ a közterület-használat megszűnésekor a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre (21. §. (2) bek.). (2) A közterület-felügyelet 10.000.-Ft-ig terjedő helyszínbírságot szabhat ki arra, aki: a./ közterületet engedély nélkül használ (4. §. (1) bek. a.), b.), f.), h.), i.), k.), m.), n.), o.) pont), b. mobil tájékoztató vagy megállapító táblát úgy helyez el, hogy a forgalmat akadályozza (10.§. (3), (4) bek.), c./ tájékoztató táblát engedély nélkül helyez el a közterületen (10. §. (3), (4) bek.), e./ a közterület-használat megszűnésekor az eredeti állapotot nem állítja helyre (21.§. (2) bek.).”

14. § A rendelet 1. sz. melléklet 2. pontjában a Pécsi Közüzemi Rt megjelölés helyébe a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt megjelölés lép.

15. § A rendelet 2. sz. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 16. §. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba rendelkezéseit a hatályba lépést követően benyújtott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző

Záradék: Megalkotta Pécs M.J. Város Önkormányzata Közgyűlése a 2001. december 13-i ülésén Kihirdetve: 2001. december 20.

82/2001. (12. 20.) sz. önkormányzati rendelet melléklete a közterület-használati díjakról I. A közterületbe benyúló védőtető( előtető) ernyőszerkezet -reklám nélkül díjmentes -a közterületbe benyúló védőtető( előtető) ernyőszerkezet -reklámmal 400.-Ft/m2 hó (4.§ (1) bek. a.) pont) II. Önálló hirdető-berendezés - 2 m2-nél kisebb reklámfelülettel megvilágítás nélkül (m2-en-ként) 500.Ft/m2/hó - 2 m2-nél kisebb reklámfelületű megvilágítással (m2-en-ként) 600.-Ft/m2/hó - 2 m2-nél nagyobb reklámfelülettel megvilágítás nélkül (m2-en-ként) 800.-Ft/m2/hó - 2 m2-nél nagyobb reklámfelületű, megvilágítással (m2-en-ként) 1000.-Ft/m2/hó - villanyoszlopon elhelyezett reklám megvilágítás nélkül (max. 1,25 m2 táblafelület legfeljebb 2,5 m2 reklám felülettel) 1600.-Ft/db/hó - villanyoszlopon elhelyezett megvilágított reklám (max. 1,25 m2 táblafelület legfeljebb 2,5 m2 reklám felülettel) 2000.-Ft/db/hó - út vagy közterület felett átfeszített molinó - reklámzászló (4.§ (1) bek. a./pont)

150.-Ft/m2/nap 500.-Ft/db/hó

III. Pavilon (4.§ (1) bek. b./pont)

1.200 Ft/m2/hó

IV. Ideiglenes árusítás -alkalmi -idényjellegű árusítás 300.-Ft/m2/nap - élő hal árusítás (4.§ (1) bek. b./pont)

400.-Ft/m2/nap 600.-Ft/m2/nap

V. Kitelepült árusítás (4. §. (1) bek. b. pont)

1.200.- Ft/m2/hó

VI. Mobil árusítóhely (4.§ (1) bek.b./pont)

2.000.-Ft/m2/hó

VII. Taxidroszt (4.§ (1) bek. c./pont) VIII. Mobil tájékoztató, megállító tábla - teljes hónapra

5.000.- Ft/gk/év

800.- Ft/db/hó

- 1-1 napra (4.§ (1) bek. d./pont) IX. Építési munkával kapcsolatos - állvány, építési anyag - törmelék (4.§ (1) bek. e./pont)

40.- Ft/db/nap

100.- Ft/m2/hó 500.- Ft/m2/hó

X. Mozgóárusítás Mozgóbolt, árusító automata (4.§ (1) bek. f./pont)

400.- Ft/m2/nap 2.500.- Ft/m2/hó

XI. Film- és televízió felvétel (4.§ (1) bek. g./pont)

130.- Ft/m2/nap

XII. Vendéglátóipari előkert - idegenforgalmi szezonban (május 1-től szeptember 1-ig) 800.-Ft/ m2/hó - idegenforgalmi szezonon kívül (október 1-től április 30-ig) 240.-Ft/m2/hó (4.§ (1) bek. h./pont) XIII. Kiállítás, sport és kulturális tevékenység (4.§. (1) bek. i./pont)

25.- Ft/m2/nap

XIV. Mutatványos tevékenység, vásár, árubemutató (4.§ (1) bek. i./pont)

130.- Ft/m2/nap

XV. Áru- és göngyöleg elhelyezése (4.§ (1) bek. j./pont)

350.- Ft/m2/nap

XVI. Közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek tárolása - kivéve taxi (4.§ (1) bek. k./pont) XVII. Üzemképtelen járművek és lakókocsik tárolása (4.§ (1) bek. l./pont)

1.500.- Ft/db/hó 6.000 .-Ft/db/hó

XVIII. Az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületen a használók 100 %-kal megemelt összeget fizetnek a IX, X, és XIII. pontokban foglaltak kivételével. A közterület használati díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.

7. sz. melléklet PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 83/2001. (12.20.) sz. rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 57/1999. (12.15.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése LXV. tv.16.§ /1/ bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. Az 57/1999. (12.15.) sz. önkormányzati rendelet melléklete helyébe a jelen önkormányzati rendelet melléklete lép.

2. §. Ez a rendelet kihirdetését követően 2002. január 1-jén lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés: 2001. december hó 13.nap Kihirdetve: 2001. december hó 20. nap

dr. Papp Judit jegyző

1. Sírbolthely díja /60 évre/ a./ Központi temetőben: - 3 személyes sírbolthely - 6 személyes sírbolthely - 9 személyes sírbolthely V jelű parcella 6 személyes b./ Peremterületi temetőkben: - 3 személyes sírbolthely - 6 személyes sírbolthely - 9 személyes sírbolthely 2./ Sírhelyek díja /25 évre/ a./ Központi temetőben: Betűjeles parcellák - útmenti soraiban - minden más helyen II.-XIII-as parcella - útmenti soraiban - minden más helyen XIV-től további parcella kivéve soros - útmenti soraiban - minden más helyen Mindenkori soros parcella (XXVI.) - útmenti soraiban - minden más helyen Szociális gondozottak részére biztosított sírhely (XXVI/a parcella) Gyermek sírhely /10 éves korig, I. jelű/ b./ Peremkerületi temetőkben: /Somogy, Vasas II., Hird, Pécsbányatelep, Pécsszabolcs/ Sírhely és újraváltási díja - útmenti soraiban - minden más helyen Gyermek sírhely /10 éves korig,/ Újraváltási díjak központi temetőben /25 évre/ - az 1998. előtt lejárt parcellák sírhelyei - útmenti soraiban - minden más helyen - az 2001. évben elévült Wy, X/a, IV,V.parcella - útmenti soraiban - minden más helyen

2002.01.-től díjak 44.000 49.000 52.000 66.000 6.000 7.000 7.500

28.300 24.800 23.300 16.100 12.300 9.300 8.000 2.500 1.000

3.000

2.200 1.700 1.100

33.000 30.000 29.000 25.500

Melléklet

3./ Urnafülke használati díjak a./ Szokványos kivitelü fülke esetén peremtemetőkben - tárolási díj 10 évre első alk. - újraváltási díj 10 évre Pécsi Köztemető kápolna körüli fülkéi - tárolási díj 10 évre első alk. - újraváltás 10 évre b./ Nem szokványos kivitelű fülke /Piramis/ - tárolási díj 10 évre első alk. - újraváltási díj 10 évre c./ Nem szokványos kivitelű urnaföld - tárolási díja 10 évre első alkalommal - újraváltási díj 10 évre

2.900 6.600 12.000 12.600

6.600 8.000 9.200 12.000

4./ A megállapított sírhelydíjon felül: 50 % pótdíjat köteles fizetni az, aki a./ a nem pécsi lakos elhunytat a pécsi köztemetőben kívánja eltemetni. /4. §. (3)/ b./ mélyített felnőtt sírhelybe tisztiorvosi engedély alapján még egy koporsót kíván temetni. /7. §. (3)/ c./ mélyített felnőtt sírhelybe tisztiorvosi engedély alapján urnát kíván elhelyezni. /7. §. (4)/ 5./ Síremlék állítási munkákhoz igényelt terület használati díja: 840.- Ft/m2/ /18. §. (2)/ 6./ Temetkezési szolgáltatók temető igénybevételi díja: /11. §. (2)/ 6.600 Ft 7./ Halott és kellékátvételi díjak: /11. §. (2)/ a./ Halott és kellékátvételi koporsós temetésnél 5.200 Ft b./ Halott átvétel kellék nélkül 3.800 Ft c./ Kellék átvétel 2.800 Ft d./ Hamvakat tartalmazó urna és kellék átvétel 3.200 Ft e./ Halott átadás 4.200 Ft 8./ Egyszeri hulladékszállítási díj 6.§ (11) 530 Ft/nyugvóhely 9./ Halott hűtési díj 6.§ ( 11) 2.100 Ft/elhalt 10./ Temető-fenntartási hozzájár.11.§(3) 1.050 Ft/elhalt 11./ Behajtási engedély 19.§ (3) 223.Ft/alkalom A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

8. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 84/ 2001. (12.20.) sz. rendelete az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. Tv. 7. §. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. Módosul az 1994. évi 60. sz. rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv szabályozási tervlapja, e rendelet mellékletét képező tervlapnak megfelelően az 1. sz. melléklet / PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 253-2000 jelzőszámú dokumentációjának SZ-2 jelű szabályozási tervlapja szerint. (A terület határa a Havihegyi út – Marx út – Ady E. út – 39462 hrsz-ú árok – Zerge u. által határolt terület.) 2.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

dr. Toller László polgármester

Megalkotta a Közgyűlés 2001. december 13-i ülésén Kihirdetve: 2001. december 20.

dr. Papp Judit jegyző

9. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 85/2001.(12.15.) sz. rendelete az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60.sz. rendelet módosításáról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. Módosítja az 1994. évi 60. sz. rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv szabályozási tervlapját, a 10. számú városszerkezeti egységben e rendelet mellékletét képező tervlapnak megfelelően ( Pécsépterv Stúdió Kft. 271-2001, T-2 jelű tervlap ). A terület határai : Nagy Lajos király útja, Alsómalom és Ipar utca, vasútvonal, Bajcsy Zs. u. 2.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

záradék: megalkotta a Közgyűlés 2001.december 13-i ülésén. kihirdetve: 2001. december 15.

dr. Papp Judit jegyző

10. sz. melléklet Pécs Város Önkormányzata Közgyűlésének 86/2001.(12.15.) számú rendelete PÉCS, ZÓLYOM UTCA KÖRNYÉKE szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának (HÉSZ) megállapításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § (1) Jelen rendet hatálya a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 271-2001 jelzőszámú dokumentációjának T-1 jelű 1:1000 léptékű szabályozási tervlapja által jelölt területre terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően (3) szabad. Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes 1. számú melléklet: Szabályozási Terv, a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 2712001 jelzőszámú dokumentációjának T-1 jelű 1:1000 léptékű tervlapja. 2. számú melléklet: a lombkorona átmérők Fogalom meghatározás 2. § L o m b k o r o n a f e d e t t s é g : a fák lombkoronája1 által fedett terület aránya a telek teljes területéhez, százalékban kifejezve. Z ö l d t e t ő : olyan lapostető, amely legalább 30 cm vastag földréteggel és növényzettel telepítve kerül kialakításra. T ö b b f ő é p ü l e t e s b e é p í t é s : az építési telek olyan beépítése, amikor a telken 2-nél több az alapfunkciót szolgáló épület van. S zintterületi m u t a t ó : a telken lévő épület(ek) összes szintterületének aránya a telek területéhez, százalékban kifejezve. Nem számít bele az épületen belüli gépkocsitároló OTÉK szerinti

1

A lombkorona átmérőjét a Schmidt-féle táblázat (lásd 2 számú mellékletet) teljes kifejletre vonatkozó értékeivel kell számításba venni.

mennyiségig, valamint az alagsorban, pinceszinten, tetőfelépítményben lévő kiszolgáló terület. A szabályozás elemei 3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I. vagy II. rendűek. (2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek tekintendő minden szabályozási elem, amit a (3) bekezdés tételesen nem sorol fel. (3) A II. rendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők. a) Hatósági eljárásban, az Önkormányzati Tervtanács véleménye alapján, telekalakítási engedély keretében módosíthatók a nem közterületi telekhatárhoz kötött övezet és területfelhasználásszabályozási vonalak, valamint létesíthetők csupán a területfelhasználási egységen belüli területet kiszolgáló köz- és magánutak. b) Önkormányzati rendelettel módosítható az elővásárlási jog, a helyi közút céljára történő lejegyzés, az útépítési és közművesítési hozzájárulás, valamint a településrendezési kötelezések. Az építés engedélyezésének sajátos feltételei 4. § (1) Kétlépcsős építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni jelen bekezdés a), és b) pontjaiban leírt esetekben, a c), pontokban leírt feltételekkel. a) A szabályozási tervben jelölt területegységben az engedélyezés első lépcsőjét a területegység egészére vonatkozó elvi- építési és telekalakítási engedély jelenti. b) Többfőépületes beépítésnél az engedélyezés első lépcsőjét az elvi építési engedély jelenti. c) Az a) és b)esetben az elvi építési engedélyezési tervnek az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 4. § (1), (2) és (3) bekezdés szerinti tartalommal kell készülnie. d) A kétlépcsős engedélyezésre kötelezett területen építési engedély csak érvényes elvi engedély birtokában adható ki. (2) Az önkormányzati tervtanácsról szóló rendeletben rögzített eseteken kívül -

az összesített közterületi elrendezési tervhez, a zöldfelületi kompenzációt igénybe vevő engedélyezési tervhez, a 4. § (1) bekezdésben leírt esetekben,

-

és a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 4. § (7) bekezdés szerinti telekalakítási terv esetében is

csatolni kell az önkormányzati tervtanács véleményét. (3) Az építési engedélyezési terv részeként kertészeti engedélyezési terv készítendő a 13. § (3) és (4) bekezdésben szereplő zöldfelületi kompenzációs eszközök alkalmazásakor. (4) A kertészeti engedélyezési tervet 1:200–as léptékben kell készíteni. A tervnek tartalmaznia kell -

a kiinduló állapot felvételét (terepszintek és növényzet), a durva tereprendezési munkákat (pl. szintvonalas ábrázolással), a be nem épített telekrész tervezett funkcionális egységeit, az épített elemeket (támfal, burkolatok, lépcsők, stb.), a fontosabb telepítendő növényzetet és annak lombkoronáját, az esetlegesen tervezett tetőkertet és zöldhomlokzatot, az esetleg szükséges fakivágási, fapótlási, vagy favédelmi tervet, 1:200-as (1:500-as) léptékben, - és az alkalmazott kompenzáció számítását.

(5) Azokra a telkekre, amelyeknél a szabályozási terv az építési telek egy részét közlekedési célra szánja, használatbavételi engedély csak a terv szerinti telekalakítás megtörténte után adható ki.

Terület-használat rendszere 5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók. Beépítésre szánt területek: központi vegyes

KV

Beépítésre nem szánt területek: közlekedési terület

K

(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik. (3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló utakra bontható.

B E É PÍT É S RE

S Z ÁNT T E RÜL E T E K

A beépítésre szánt területre vonatkozó általános szabályok 6. § (1) A területfelhasználási egységeken belül a 4. § (1) bekezdésbe foglalt eljárási szabályok betartásával, 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló és vegyes-forgalmú út alakíthatók ki. (2) A terület építési telkein 2-nél több az alapfunkciót szolgáló épületet csak a többfőépületes beépítésbe sorolt telkeken lehet elhelyezni. (3) A terület egyes övezeteiben, a szabályozási területet ellátó, az övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, hőközpont, gáznyomás-szabályozó - számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti előírásoktól eltérően is megállapíthatja. (4) Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meglévő beépítés a tömegén belül korszerűsíthető

meghaladó

(5) Nem helyezhető el lakás az épületek K1 övezetre néző utcai frontján.. (6) Meglévő tömbtelken, úszótelken építésre, rendeltetésmódosításra, telekalakításra csak akkor adható engedély, ha bizonyított, hogy az övezeti szabályoktól már meglévő eltérések megszüntetését az új engedély nem akadályozza. A számítás során - a hiányok pótlására térszint alatti parkoló és zöldfelületi kompenzáció csak akkor vehető figyelembe, ha már megépült. Ezeken a telkeken a többfőépületes beépítésre vonatkozó övezeti szabályok a mértékadóak és az építési engedélyezési eljárást is a többfőépületes beépítésre előírttal azonos módon kell lefolytatni. VEGYES TERÜLET 7. § (1) A KV jelű központi vegyes terület az alapellátás szintjét meghaladó igazgatási, szálláshely-szolgáltató, kulturális és egészségügyi épületek elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató, szórakoztató és vendéglátó létesítmény és lakás is. (2) Az övezet telkeinek legkisebb méreteit, a megengedhető legnagyobb beépítettséget, legkisebb zöldfelületét, valamint a legnagyobb építménymagasságot a következő táblázat tartalmazza : övezet

a z

é p í t é s i

t e l e k

az épület

jele

beépítési módja

legkisebb területe / szélesség e m2/m

KV-1

T

KV-2

SZ

KV-3 KV-4

legnagyob legkisebb legnagyob max. b beépítettzöld b szintterület felület ség / építmény szintalatti i magasság beépítettsé mutató a g % % % m

csak 60/100 összevoná s nem nem osztható növelhető meg / 100

250

20

18,0

200

202

12,5

Z

1000 / 30

75/100

300

20

12,5

SZ

csak összevoná s

30/40

90

20

12,5

B E É PÍT É S RE

NE M S Z ÁNT T E RÜL ET E K

KÖZLEKEDÉSI

ÉS KÖZMŰTERÜLET

8. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik: -

I. rendű főutak övezete

K-1,

-

II. rendű főutak övezete

K-2,

-

kiszolgáló utak övezete

K-3,

-

gyalogút övezete

K-4

-

buszpályaudvar forgalmi övezete

K-B1

-

buszpályaudvar buszparkoló övezete

K-B2

-

buszpályaudvar személygépkocsi parkoló övezete

K-B3

(2) A K-1 és K-2 övezet útjáról a határos telkekre való behajtó út kialakítása – a szabályozási tervben jelöltek kivételével - nem engedélyezhető. A meglévő behajtások csak a meglévő épületeket szolgálják. Épületbővítés, új építés, vagy funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha a szabályozási terv szerinti behajtó út kialakításra (3) került. Ideiglenes behajtó kialakítása a (2) bekezdéstől eltérően is engedélyezhető, de az épület használatba vételi engedélye csak a végleges behajtó út kialakítását követően adható ki.

(4) Trafó, hőközpont, gáznyomás-szabályozó építménye - a K-1 és K-2 jelű övezet kivételével - a területen elhelyezhető. 2

Csak a szintterületi mutató növelése esetén kell létrehozni

(5) A K-B2 jelű övezet területén legalább 20 % zöldfelületet és 20 % lombkorona fedettséget kell biztosítani. (6) A K-B3 jelű övezet területén átjárási szolgalmat kell biztosítani a KV-4 övezet számára. Gépjárművek elhelyezése 9. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és az (3-6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani. (2) Amennyiben a telken már meglévő épület OTÉK szerinti gépkocsi elhelyezési igénye nincs kielégítve, épületbővítés, rendeltetésmódosítás, vagy új épület létesítése csak akkor engedélyezhető, ha a meglévő ellátatlanság feloldása jelen szabályozásban megengedett telekhasználat mellett terepszinten biztosítható. (3) A telken lévő létesítmények parkolási igényének kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett kivételével – a magánutak területe is figyelembe vehető. (4) A parkolóhelyek megváltásáról szóló Ör. a lakó funkció kivételével a területen alkalmazható. (5) A Bajcsy Zsilinszky út keleti oldalán az autóbusz megállók és a járműosztályozók által elfoglalt terület kivételével leállósáv, illetve parkoló alakítandó ki a szabályozási terv szerint a csatlakozó telkek parkoló megváltásai céljára. (6) Az Ipar utcától északra lévő területen az OTÉK 42. § szerint számolt gépjármű elhelyezési igény fele - a lakás és szálláshelyből keletkező kivételével - közösségi parkolóban alakítandó ki, vagy a hivatkozott rendelet szerint megváltandó. (7) Jelen szabályozás szempontjából közösségi parkolónak tekintendő a közterületen elhelyezkedő, valamint a nem közterületen lévő abban az esetben, ha a közhasználat számára megnyitott és kapacitása eléri a 80 férőhelyet. (8) A közösségi parkolóban létesített parkolóférőhely a parkolási mérleg kiszámításánál 1,5-ös szorzóval vehető figyelembe. (9) Ha az engedélyezési terv nem határozza meg a kereskedelmi egység eladóterének nagyságát, akkor azt a parkolási igény számítása szempontjából az egység területe 70 %-ának kell tekinteni. (10) A lakás és szállásférőhely igényének kielégítésére létesített gépkocsiférőhely 10 %-a a telken létrehozott más funkció által keltett igény kielégítésére is figyelembe vehető. (11) Az beépítésre szánt terület telkén belül kialakított parkolóférőhelynek legfeljebb 1/3-át lehet terepszinten elhelyezni.

(12) A parkolóállásokban 50 % lombkorona fedettséget kell biztosítani.3 Környezetvédelem 10. § (1) Az építési övezetekben megengedett környezetterhelési határértékeket új létesítmények és funkcióváltás esetén az alábbi táblázat tartalmazza: KV. övezet üzemi zaj a telekhatáron (dB) építési zaj közlekedési építési közterületi (dB)

55/45 70/55-60/45

zaj

az K-3, K-4 hely határán

60/50

K-2, övezet

65/55

K-1 övezet

70/60

(2) Két övezet határvonalán a környezetterhelés nem haladhatja meg az alacsonyabb határértéket. (3)

A létesítmények hőellátása földgáz, vagy villamos energia felhasználásával, illetve távhőrendszerre való csatlakozással biztosítható.

(4) Az ipari és szolgáltatási tevékenység engedélyezésénél, változtatásánál, bővítésénél a telephely-engedélyezésről szóló 80/1999 Korm. rendelet szerint kell eljárni, fokozott figyelemmel a környezetvédelmi igényekre, követelményekre (kibocsátás, hulladékok, zajvédelem, parkolás, forgalomvonzás, zöldfelület stb.) (5) Szórakoztató-, vendéglátóhelyek létesítésénél, működési engedély kiadásánál érvényesíteni kell a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírtakat4. E rendelet szerint az itt alkalmazandó zajhatárértékek az üzemi zajjal azonosan kezelendők. (6) A tervezett buszparkoló a működő buszpályaudvar funkcionális részét képezi, ezért a 20/2001 (II. 14.) Korm. rendelet 2§ (1) pontja értelmében, a buszparkoló létesítése környezeti hatásvizsgálat köteles. Ezért a megvalósításhoz környezeti tanulmányra lapozott környezetvédelmi engedélyt kell megkérni. a 21/2001 (II. 1.) Korm. rendelet 6. § (2) pontja

3 4

Az OTÉK-nál szigorúbb előírás 18/1992Ör.

szerint a védelmi övezet kialakításának szükségességét és annak méretét a környezeti hatásvizsgálati eljárás során kell vizsgálni. Közterület 11. § (1) A közterületen mindennemű engedélyköteles mély- és magasépítési tevékenység csak egységes minden szakágat5 érintő, legalább 1:500-as léptékű közterületi elrendezési terv alapján engedélyezhető. (2) A területek közterületből történő kivonása esetén az érintett területen haladó közműre közmű szolgalmi jogot kell bejegyezni. Közművek 12. § (1) A szabályozás területét teljes közművel, valamint távfűtéssel, vagy gázzal és csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni. (2) A területen légkábel nem létesíthető. (3) Önálló távközlési antennatorony a területen nem helyezhető el. Zöldfelületek 13. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét parkosítani, illetve fásítani kell. (2) A telek, vagy terület lombkorona-fedettségének kiszámításánál a fák lombkoronájának átmérőjét a Schmidt-féle táblázat (lásd 2. számú mellékletben) teljes kifejletre vonatkozó adataival kell figyelembe venni. A számításnál a meglévő fákon kívül csak a legalább 25 cm törzskörméretű előnevelt fák kiültetése vehető figyelembe. (3) A telek területének 15 %-át meg nem haladó vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona-fedettsége eléri az 50 %-ot, zöldfelületként kell figyelembe venni. (4) A telekterület 20 %-át meg nem haladó nagyságú zöldtetővel kialakított épületrész beépített területének a felét nem kell a beépítés számításánál figyelembe venni, és a telek zöldfelületébe be kell számolni. (5) A szintalatti beépítés fölött lévő zöldtetőt, ha a felette lévő földfeltöltés vastagsága eléri a 0,6 m-t teljes egészében zöldfelületnek kell számolni. (6) A területen lévő fákat kivágásuk esetén pótolni kell. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni. (7) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani. 5

Közlekedés, vizi- és energiaközművek, hírközlés, zöldfelület.

Telekalakítás 14. § (1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is a jelen szabályozás övezeti előírásainak megfelel. (2) Nem engedélyezhető olyan telekalakítás, amely kizárja, hogy a szomszédos telek – akár összevonás árán is – az övezeti előírásnak megfeleljen. (3) Telekalakítási tervet kell készíteni a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben meghatározott eseteken kívül magánút kialakításakor és övezethatárt érintő telekhatár módosításakor. (4) A (3) bekezdésben megfogalmazott esetben a telekalakítási engedély iránti kérelemhez csatolni kell az Önkormányzati Tervtanács véleményét. Záró rendelkezések 15. § Jelen Önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni. A hatálybalépéssel egyidejűleg a Zólyom utcától D-re eső tömb részletes rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 1996. évi 66. számú

önkormányzati rendelet hatályát veszti.

dr. Toller László polgármester

záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2001.december 13-i ülésén. Kihirdetve: 2001. december 15.

dr. Papp Judit jegyző

2.

SZÁMÚ MELLÉKLET

A FÁK LOMBKORONA ÁTMÉRŐJE TELJES KIFEJLETKOR SCHMIDT GÁBOR SZERINT

Név

korona átmérő (m) Acer campestre 14 - ginnala 8 - negundo 20 - platanoides 22 - pseudoplatanus 20 - saccharinum 18 - tataricum 9 Aesculus x carnea 12 - hippocastanum 15 - pavia és octandra 7 Ailanthus altissima 15 Alnus fajok 12 Amygdalus communis 8 Betula fajok 7 Broussonetia papyrifera 12 Carpinus betulus 17 - orientalis 8 Carya cordiformis 20 Castanea sativa 25 Celtis australis 11 - occidentalis 19 Cerasus avium 12 - mahaleb 12 - serrulata 10 Cerasus vulgaris 7 Cercis canadensis 9 - siliquastrum 13 Cladrastis lutea 8 Corylus colurna 16 Crataegus x lavallei 7 - egyéb fajok 8 Cydonia oblonga 6 Diospyros lotus 12 Elaeagnus angustifolia 12 Evodia hupehensis 12 Fagus silvatica 21 Fraxinus ornus 8 - egyéb fajok 15 Gleditsia triacanthos 13

(juhar) (tűzvörös juhar) (hegyi juhar) (vadgesztenye) (bálványfa) (éger) (nyír) (gyertyán) (szelídgesztenye) (ostorfa) (cseresznye)

(júdásfa) (török mogyoró)

(keskenylevelű ezüstfa) (bükk) (kőris) (lepényfa)

Gymnocladus dioicus 16 Juglans nigra 23 - regia 15 Koelreuteria paniculata 9 Liriodendron tulipifera 18 Maclura pomifera 8 Magnolia acuminata 10 - kobus 8 - x soulangiana 7 Malus baccata és pumila 9 - sargenti, floribunda 5 - egyéb fajok 7 Morus alba 13 - nigra 10 Ostrya carpinifolia 10 Padus avium 10 - serotina 8 Paulownia tomentosa 13 Persica davidiana 7 - vulgaris 7 Platanus hispanica 25 Populus alba 23 - x canescens 23 - x canadensis 18 - nigra 18 - tremula 19 - simonii 8 Prunus cerasifera 8 Pterocarya fraxinifolia 12 Pyrus pyraster 12 Quercus cerris 25 - farnetto 14 - libani 8 - petraea 25 - pubescens 10 - robur 30 - rubra és palustris 28var. pseudoturneri 10 Rhus hirta 6 Robinia hispida 4 - pseudoacacia 15 Salix alba 14 - caprea 8 - matsudana 10 Sophora japonica 18 Sorbus fajok saját gyökéren - aria 8 - aucuparia 10 - degeni 13

(dió) (csörgőfa) (tulipánfa) (liliomfa) (vadalma) (eperfa)

(császárfa) (platán) (nyár) (óriás nyár) (kinai nyár) (meggy) (kaukázusi szárnyasdió) (vadkörte) (tölgy)

x (akác)

(pagodafa) (berkenye)

turneri

- torminalis Sorbus fajok birs alanyon Tilia cordata - egyéb fajok Ulmus laevis, scarba - minor - pumila

13 7 20 15 13 10 7

(kislevelű hárs) (szil)

11. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 87/2001.(12.15.) sz. rendelete az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60.sz. rendelet módosításáról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. Módosítja az 1994. évi 60. sz. rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv szabályozási tervlapját, az 54. számú városszerkezeti egységben e rendelet mellékletét képező tervlapnak megfelelően ( Pécsépterv Stúdió Kft. 272-2001, T-2 jelű tervlap ). 2.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

záradék: megalkotta a Közgyűlés 2001. december 13-i ülésén. kihirdetve: 2001. december 15.

dr. Papp Judit jegyző

12. sz. melléklet Pécs Város Önkormányzata Közgyűlésének 88/2001.(12.15.)számú rendelete PÉCS, SIKLÓSI ÉS VÁGÓHÍD UTAK KÖRNYÉKE szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának (HÉSZ) megállapításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII: törvény 7. § (3) bekezdése c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § (1) Jelen rendet hatálya a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 272-2001 jelzőszámú dokumentációjának T-1 jelű 1:1000 léptékű szabályozási tervlapja által jelölt területre terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad. (3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes : 1. számú melléklet: Szabályozási Terv, a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 271-2001 jelzőszámú dokumentációjának T-1 jelű 1:1000 léptékű tervlapja. Fogalom meghatározás 2. § Z ö l d t e t ő : olyan lapostető, amely legalább 30 cm vastag földréteggel és növényzettel telepítve kerül kialakításra. S zintterületi m u t a t ó : a telken lévő épület(ek) összes szintterületének aránya a telek területéhez, százalékban kifejezve. Nem számít bele az épületen belüli gépkocsitároló OTÉK szerinti mennyiségig, valamint az alagsorban, pinceszinten, tetőfelépítményben lévő kiszolgáló terület. A szabályozás elemei 3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I. vagy II. rendűek. (2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a szabályozási terv módosítására

előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek tekintendő minden szabályozási elem, amit a (3) bekezdés tételesen nem sorol fel. (3) A II. rendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők. a./ Hatósági eljárásban, az Önkormányzati Tervtanács véleménye alapján, telekalakítási engedély keretében módosíthatók a nem közterületi telekhatárhoz kötött övezet és területfelhasználásszabályozási vonalak, valamint létesíthetők csupán a területfelhasználási egységen belüli területet kiszolgáló köz- és magánutak. b./ Önkormányzati rendelettel módosítható az elővásárlási jog, a helyi közút céljára történő lejegyzés, az útépítési és közművesítési hozzájárulás, valamint a településrendezési kötelezések. Az építés engedélyezésének sajátos feltételei 4. § (1) Az önkormányzati tervtanácsról szóló rendeletben rögzített eseteken kívül -

-

az összesített közterületi elrendezési tervhez, a zöldfelületi kompenzációt igénybe vevő engedélyezési tervhez,

csatolni kell az önkormányzati tervtanács véleményét. (2) Az építési engedélyezési terv részeként kertészeti engedélyezési terv készítendő a 13. § (3) és (4) bekezdésben szereplő zöldfelületi kompenzációs eszközök alkalmazásakor. (3) A kertészeti engedélyezési tervet 1:200–as léptékben kell készíteni. A tervnek tartalmaznia kell -

a kiinduló állapot felvételét (terepszintek és növényzet), a durva tereprendezési munkákat (pl. szintvonalas ábrázolással), a be nem épített telekrész tervezett funkcionális egységeit, az épített elemeket (támfal, burkolatok, lépcsők, stb.), a fontosabb telepítendő növényzetet és annak lombkoronáját, az esetlegesen tervezett tetőkertet és zöldhomlokzatot, az esetleg szükséges fakivágási, fapótlási, vagy favédelmi tervet, 1:200-as (1:500-as) léptékben, és az alkalmazott kompenzáció számítását. Terület-használat rendszere 5. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.

Beépítésre szánt területek: központi vegyes

KG

Beépítésre nem szánt területek: K

közlekedési terület

(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik. (3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló utakra bontható. B E É PÍT É S RE

S Z ÁNT T E RÜL E T E K

K E RE S K E DE L M I

G A Z DA S ÁG I T E RÜL E T

7. § (1) A KG jelű területen kereskedelmi, szolgáltató, szórakoztató vendéglátó épületek és funkciók elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető igazgatási létesítmény. Nem helyezhető el termelési, raktározási, vagy sport célú épület, lakás, illetve gépjárműtároló - a személygépjármű tároló kivételével. (2) A területen legalább 7,0 m széles burkolaton kétirányú közterületi átjárási szolgalmat kell biztosítani a vágóhíd utca megközelítésére a szabályozási tervlapon jelzett helyen. (3) Az övezet telkeinek legkisebb méreteit, a megengedhető legnagyobb beépítettséget, legkisebb zöldfelületét, valamint a legnagyobb építménymagasságot a következő táblázat tartalmazza. övezet jele

a z beépítési módja

é p í t é s i

legkisebb területe / szélesség e m2/m

KG

SZ

Nem osztható meg

t e l e k

az épület

max. legnagyob legkisebb legnagyob beépítettb zöld b ség / szintterület felület építmény szintalatti i magasság beépítettsé mutató a g % % % m 60/100

200

20

12,5

B E É PÍT É S RE

NE M S Z ÁNT T E RÜL ET E K

KÖZLEKEDÉSI

ÉS KÖZMŰTERÜLET

8. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik: K-1, I. rendű főutak övezete K-3, kiszolgáló utak övezete K-4 gyalogút övezete (2) A K-1 övezet útjáról a határos telkekre csak jobbra kisíves behajtó út kialakítása engedélyezhető. Gépjárművek elhelyezése 9. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és az (3-6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani. (2) A telken már meglévő parkolóhelyek – megszüntetésük esetén - a szabályozási tervben jelölt helyen visszapótlandók. (3) A telken lévő létesítmények parkolási igényének kielégítésére a magánutak területe is figyelembe vehető. (4) A parkolóhelyek megváltásáról szóló Ör. a lakó funkció kivételével a területen alkalmazható. (5) A területen az OTÉK 42. § szerint számolt gépjármű elhelyezési igény 30 %-a közösségi parkolóban alakítandó ki, vagy a hivatkozott rendelet szerint megváltandó. (6) Jelen szabályozás szempontjából közösségi parkolónak tekintendő a közterületen elhelyezkedő, valamint a nem közterületen lévő abban az esetben, ha a közhasználat számára megnyitott és kapacitása eléri a 100 férőhelyet. (7) A közösségi parkolóban létesített parkolóférőhely a parkolási mérleg kiszámításánál 1,5-ös szorzóval vehető figyelembe. (8) Ha az engedélyezési terv nem határozza meg a kereskedelmi egység eladóterének nagyságát, akkor azt a parkolási igény számítása szempontjából az egység területe 70 %-ának kell tekinteni. (9) A parkolóállásokban 50 % lombkorona fedettséget kell biztosítani.6

Környezetvédelem 10. § (1) Az építési övezetekben megengedett környezetterhelési határértékeket új létesítmények és funkcióváltás esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

6

Az OTÉK-nál szigorúbb előírás

Kg. övezet üzemi zaj a telekhatáron (dB)

55/45

építési zaj közlekedési építési közterületi (dB)

70/55-60/45 zaj

az K-3, K-4 hely határán K-1 övezet

60/50

70/60

(2) Két övezet határvonalán a környezetterhelés nem haladhatja meg az alacsonyabb határértéket. (3) A létesítmények hőellátása földgáz, vagy villamos energia felhasználásával, illetve távhőrendszerre való csatlakozással biztosítható. (4) Az ipari és szolgáltatási tevékenység engedélyezésénél, változtatásánál, bővítésénél a telephely-engedélyezésről szóló 80/1999 Korm. rendelet szerint kell eljárni, fokozott figyelemmel a környezetvédelmi igényekre, követelményekre (kibocsátás, hulladékok, zajvédelem, parkolás, forgalomvonzás, zöldfelület stb.) (5) Szórakoztató-, vendéglátóhelyek létesítésénél, működési engedély kiadásánál érvényesíteni kell a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírtakat7. E rendelet szerint az itt alkalmazandó zajhatárértékek az üzemi zajjal azonosan kezelendők. Közterület 11. § (1) A közterületen mindennemű engedélyköteles mély- és magasépítési tevékenység csak egységes minden szakágat8 érintő, legalább 1:500-as léptékű közterületi elrendezési terv alapján engedélyezhető. Közművek 12. § (1) A szabályozás területét teljes közművel, valamint távfűtéssel, vagy gázzal és csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni. (2) A területen légkábel nem létesíthető. (3) Önálló távközlési antennatorony a területen nem helyezhető el.

7 8

18/1992Ör. Közlekedés, vizi- és energiaközművek, hírközlés, zöldfelület.

Zöldfelületek 13. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét parkosítani, illetve fásítani kell. (2) A telek területének 15 %-át meg nem haladó vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona-fedettsége eléri az 50 %-ot, zöldfelületként kell figyelembe venni. (3) A telekterület 20 %-át meg nem haladó nagyságú zöldtetővel kialakított épületrész beépített területének a felét nem kell a beépítés számításánál figyelembe venni, és a telek zöldfelületébe be kell számolni. (4) A szintalatti beépítés fölött lévő zöldtetőt, ha a felette lévő földfeltöltés vastagsága eléri a 1,0 m-t teljes egészében zöldfelületnek kell számolni. (5) A területen lévő fákat kivágásuk esetén pótolni kell. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni. Telekalakítás 14. § Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is a jelen szabályozás övezeti előírásainak megfelel. Záró rendelkezések 15. § Jelen Önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző

záradék: megalkotta a Közgyűlés 2001. december 13-i ülésén. kihirdetve: 2001. december 15.

13. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 89/2001.(12. 20.) sz. rendelete az Önkormányzati Tervtanács működéséről szóló 2/2000.(02.25.) sz. Önkormányzati rendelet módosításáról.

1.§ A 2/2000.(02.25.) sz. Ör. 5.§ /3/ bekezdés c.) pontja az alábbiak szerint módosul: „egyéb területeken a 300 m2 bruttó beépített területet meghaladó építmények tervei.” 2.§ A 2/2000.(02.25.) sz. Ör. 5.§ /3/ bekezdésének d.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „mindazon tervek, amelyeket a tervező vagy építtető kérésére a tervtanács elnöke kijelöl.” 3.§ E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző

Záradék: A rendeletet a Közgyűlés 2001. december 13-ai ülésén elfogadta. Kihirdetve: 2001. december 20.