Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének november 24-i üléséről

3-1-15/2005.

Jegyzőkönyv

Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2005. november 24-i üléséről

Jelen vannak: Bókay Endre, Cservék Ágnes, De Blasio Antonio, Erb József, Fratanolo János, dr. Fekete Éva, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Hering Gyula, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kittl János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Lengvárszky Attila, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnárné Garai Edit, Molnár Ferenc, Molnár Géza, Nagy Csaba, Németh Balázs, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, dr. Schmidt József, Sík László Lajos, Soó László, Staub Ernő, Székely Géza, dr. Toller László, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Weller János

Távollévő képviselők: dr. Bretter Zoltán, Horváth Zoltán, Kablár János, Várnai Márton

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Körömi Attila országgyűlési képviselő, Sajkás Péterné az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezető, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, dr. Milter Anna, Bagoly Attila osztályvezetők, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Kerényi János vezérigazgató, Petrich Csaba igazgató, Nyaka Szabolcs Új Dunántúli Napló, Marton Ferenc Pécs TV, Murányi László Pécsi Hírek képviseletében, Molnár Attila, Győri István aVÁTERV’95 Kft. városrendező tervezője, dr. Papp József a Városterv Bt. tervezője

2 Dr. Toller László: köszönti a jelenlévő képviselőket, kisebbségi önkormányzati képviselőket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. Mielőtt munkát megkezdenék, bejelenti, hogy az Oktatási Bizottság, valamint az Ifjúsági és Civil kapcsolatok Bizottsága ajánlása alapján 2005. II. félévi polgármesteri ösztöndíjak átadására kerül sor. Dr. Kunszt Márta az alábbiak szerint szólítja a Polgármesteri Ösztöndíjban részesülteket. Dr. Toller László polgármester átadja az ösztöndíjat dr. Bellyeiné Pozsgai Éva a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának V. évfolyamos hallgatójának,

Általános

Raffai Péter az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának V. évfolyamos fizikus hallgatójának, Ruppert László Gábor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának III. évfolyamos matematika szakos hallgatójának, Wéber Adrienn a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának VI évfolyamos kommunikáció – történelem szakos hallgatójának, Magos Eszter a Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola 13. évfolyamos tanulójának, Vető Anna Mira a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola 12. évfolyamos tanulójának. Dr. Toller László: valamennyi pályázónak további sikereket kíván.

gratulál, és tanulmányaikban

Megállapítja, hogy a megjelent 34 fő képviselővel az ülés határozatképes és azt 9.20 órakor megnyitja. Megkérdezi, az írásos meghívóban szereplő napirendhez van-e észrevétel? Juhász István: napirendre kéri a Pécsi Vasutas Sportkörrel megkötendő 3 éves támogatási keretszerződés”, valamint az „Intézmények világításkorszerűsítése közbeszerzési eljárás lezárása” című előterjesztéseket, ezen utóbbit zárt ülési tárgyalással. Soó László: napirendre kéri: a „Javaslat átcsoportosítására” című előterjesztést.

céltartalékok

előirányzat

3 Nyőgéri Lajos: napirendre kéri: a „HEFOP 4.2. nyertes pályázathoz tervezési megbízásokról szóló 442/2005. (09.22.) számú közgyűlési határozat módosítása” című előterjesztést. Dr. Toller László: kéri, legközelebb a pontos címet tüntessék fel az előterjesztésen. Dr. Schmidt József: napirendre kéri a „Közmeghallgatás időpontjának és témájának meghatározása” című szóbeli előterjesztését. Várbíró Péter: kéri, hogy a 25. napirendi pontot a.) alpontként szerepeltessék, és vegyék napirendre 25/b. pontként „A Pécsi Közlekedési Rt. Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztása” tárgyú előterjesztést. De Blasio Antonio: kérdést kíván feltenni a polgármesternek az iskoláknak eddig címzetten juttatott 1300 Ft-os tömegsport pénzek helyzetéről. Dr. Toller László: jelzi, a központi költségvetés alkotásának kérdéskörébe tartozna. Akkor tartozna a Közgyűlés hatáskörébe, ha már lenne ilyen. De Blasio Antonio: saját kompetenciává fogja tenni a kérdést. Lengvárszky Attila: kérdést kíván feltenni a polgármesternek „Kell-e lokátorokkal védeni a kultúra fővárosát?” címmel. Dr. Toller László: kéri, hogy – a ma kiosztott – az írásos napirendi javaslatban 24. sorszámmal szereplő „A lakóhelyen működő részönkormányzatok megerősítésére és támogatására kiírt pályázat” című előterjesztést 2.napirendi pontként a rendeletek előtt tárgyalják, mivel a közgyűlési határozatot még a mai napon át kell juttatni a MÁK- hoz. Kéri a testület hozzájárulását ezen napirendi pont esetében. Köszönti Körömi Attila országgyűlési képviselőt, aki több esetben is figyelemmel kíséri a Közgyűlés munkáját. Több napirendi javaslat nem lévén, szavazást kér a „Pécsi Vasutas Sportkörrel megkötendő 3 éves támogatási keretszerződés” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Intézmények világításkorszerűsítése közbeszerzési eljárás lezárása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Javaslat céltartalékok előirányzat átcsoportosítására” című előterjesztés napirendre vételéről.

4

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér. a „HEFOP 4.2 nyertes pályázathoz tervezési megbízásokról szóló 442/2005. (09.22.) számú közgyűlési határozat módosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Közmeghallgatás időpontjának meghatározása” című előterjesztés napirendre vételéről.

és

témájának

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a 24-es sorszám alatti általa jelzett előterjesztés 2. napirendi pontként történő tárgyalásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a napirendi pont cserével egyetértett. Szavazást kér az „Intézmények világításkorszerűsítése közbeszerzési eljárás lezárása” című előterjesztés zárt ülési tárgyalásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztés zárt ülésen való tárgyalásával egyetértett. Szavazást kér „A Pécsi Közlekedési Rt. Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztása” tárgyú előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az ülés napirendjéről az elhangzott kiegészítésekkel együtt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a mai ülés napirendjét az alábbiak szerint: N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről 2.)

A lakótelepeken működő részönkormányzatok megerősítésére és Belügyminisztériumi támogatásokra kiírt pályázat

5 3.)

Rendelet a lakáskísérési programról

4.)

Rendelet a parkolóhely megváltásáról

5.)

A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet

6.)

Rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól

7.)

A – forgalomképes – nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló rendelet

8.)

Rendelet dr. Romhányi György szobrának felállításáról

9.)

A 29/2002. (05.10.) sz. Ör .(vagyonrendelet) módosítása

létesítési

kötelezettségről

és

annak

10.) Közterületnevek rendezése 11.) Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének 1. módosítása 12.) Pécsi Távfűtő Kft. Felügyelő Bizottságának és könyvvizsgálójának megválasztása 13.) A BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. Felügyelő Bizottságának megválasztása 14.) A PVV ZRT tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának megválasztása 15.) A PANNON TISZK irányító szervezeteinek fejlesztése 16.) Környezetünkért Közalapítvány alapító okiratának módosítása 17.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetési koncepciója 18.) Javaslat céltartalékok előirányzat átcsoportosítására 19.) Az Egészséges Városért Alapítvány tevékenységi körének fejlesztése 20.) A 2006. évi címzett támogatás igénybejelentése 21.) A Pécs Jókai tér 11. sz. ingatlan megvásárlása 22.) Pécs Megyei Jogú Város települési környezetvédelmi programja, és intézkedési terve 2005-2010-re 23.) GVOP- 4.4.2 projekt közbeszerzési eljárását díjának biztosítása

bonyolító megbízási

6 24.) Információs Társadalom Program megvalósítása keretben lekötött önrész más célú felhasználása és visszapótlása 25.) Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium Kht. további működtetésének feltételei 26/a.) A Pécsi Közlekedési Rt. alapító okiratának módosítása 26/b.) A Pécsi Közlekedési Rt. Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztása 27.) A BAR-ZAL Lap- és Könyvkiadó Kft. nevének megváltoztatása, alapító okiratának módosítása 28.) A PMFC – SPORT Kft. törzstőkéjének felemelése 29.) Iparosított technológiával épült lakóépületek felújítására benyújtott pályázatok értékelése 30.) Az ISPA projekt II. és III. építési ütem megpályáztatásának és finanszírozásának módja 31.) Pécsi Vasutas keretszerződés

Sportkörrel

megkötendő

3

éves

támogatási

32.) 2006. évi belsőellenőrzési terv 33.) Településrészi önkormányzatok gazdálkodási szabályzat tervezete 34.) Együttműködési megállapodás a kisebbségi önkormányzatokkal 35.) Pécs Város Közoktatásáért Közalapítvány megszüntetése 36.) Pályázatok kiírása közoktatási iskolaigazgatói állásaira

intézmények

óvodavezetői

és

37.) Pécsi Tűzoltóság eszközbeszerzésére pályázat beadás 38.) Támasz Alapítvány ellátási szerződésének módosítása 39.) Önkormányzati szilárd burkolatú kivitelezői szerződés módosítása

közutak

felújítására

vonatkozó

40/a.) Művészet(k)ér Alapítvány támogatási kérelme 40/b.) Támogatási Közalapítvány támogatási kérelme 40/c.) Pécs-Baranyai Közbiztonsági Alapítvány támogatási kérelme 41.) A Pécs, Magyarürögi út 2196/2 hrsz-ú ingatlan értékesítése

7 42.) A pécsi 613/3 hrsz-ú, Hajnóczy út mentén található ingatlanrész értékesítése 43.) Üszögpusztai utak önkormányzati tulajdonba vétele 44.) HEFOP 4.2 nyertes pályázathoz tervezési megbízásokról szóló 442/2005. (09.22.) számú közgyűlési határozat módosítása 45.) Közmeghallgatás időpontjának és témájának meghatározása 46.) Tájékoztató Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről 47.) Tájékoztató az intézményi saját hatáskörű előirányzat módosításokról K é r d é s e k: a.) De Blasio Antonio: az iskoláknak címzetten juttatott 1300 Ft-os tömegsport pénzek helyzetéről b.) Lengvárszky Attila: „Kell-e lokátorokkal védeni a kultúra fővárosát?” Napirenden kívüli felszólalás: Fratanolo János: Magyarországi Munkáspárt 2006. megalakulásáról Zárt ülésre javasolt előterjesztések: melyről 3-5-15/2005. szám alatt külön jegyzőkönyv készült. 1.)

Önkormányzati intézmények beltéri világításának korszerűsítése, felújítása tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás lezárásáról

2.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonbiztosítási közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszának lezárása

3)

Kolb Ervinné ebtartása

4.)

Dobos Tiborné és férje pécsi lakosok kölcsöne elengedése és részletfizetése

Közgyűlési vita anyaga 1–8. kazettán. Dr. Toller László: bejelenti, hogy ebédszünetet nem tervez, a kérdésekre és a napirenden kívüli felszólalásra a nyilvános ülést követően kerül sor. A frakciók nagy részével egyeztetett ez ügyben. Tájékoztatást ad arról, hogy a 2005. november 3–ai zárt ülésen ápolási díj ügyben másodfokon fellebbezést utasított el a testület.

8 Staub Ernő: ügyrendi hozzászólásában megjegyzi, a nagyobbik ellenzéki frakcióval a polgármester úr nem egyeztetett az ebédszünettel kapcsolatban. Természetesen normális időben igényt tartanak az ebédszünetre. Dr. Toller László: az SZMSZ szerint a polgármester tesz javaslatot az ebédszünetre. Ha nem történik meg, akkor lehet rá javaslatot tenni, amiről szavaz a Közgyűlés. Amennyiben Staub képviselőtársa igényli az ebédszünet tartását, időben jelezze, és akkor erről határoz a testület. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatok bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről

végrehajtásáról,

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében bejelenti, hogy megkereste a Repülő Szövetség részéről Fehér Endre és Kiss Zoltán elnök, akik az uránvárosi emlékművet állították, melynek befejezéséhez kérnek alapítványi támogatást. Kéri képviselőtársait, ha lehetséges, nyújtsanak anyagi segítséget. Megjegyzi, hogy 20.000 Ft-tal járult hozzá, de természetesen mindenkinek saját belátására bízza, mennyit ad. Bejelenti továbbá, hogy a tegnapi napon döntött a kormány, majd a köztársasági elnökkel egyeztetett, melynek eredményeként a NATO radar elhelyezését a Tubes kilátóra tervezi. A köztársasági elnök alkotmányosnak ítélte a javaslatot, és ez azért is fontos, mert az Alkotmány szerint ő a hadsereg főparancsnoka. Már jó előre ismerte a kormány tervét, de szolgálati titok lévén nem oszthatta meg senkivel információit. Idő közben kérte a Honvédelmi Minisztérium képviselőitől és a miniszterelnöktől, hogy a környezetvédelmi előírásokat vegyék figyelembe, továbbá legyenek tekintettel arra is, hogy Pécs városának esztétikai igénye is van. A látványterveket képviselőtársai rendelkezésére bocsátják. Javasolta, hogy a lehetőségekhez mérten biztosítsák a honvédség nyilvánosságát, hozzanak létre egy tájba illő, elviselhető látványt, amely a kirándulók számára is bemutatható lesz. A radarállomás elhelyezésének nincs akadálya, a terület jelenleg a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában van, technikai bázisként használják. Tájékoztatásul elmondja, támogatta ezt az ötletet, hiszen a város számára fontos, hogy több mint 8 milliárd forint értékű beruházás itt valósuljon meg. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy Pécs fontos város Magyarország térképén, persze mástól is, például a kultúrától is. Ez által hozzájárul a város a haza védelméhez, és pénzbe nem kerül, semmiféle káros környezeti hatása nem lesz. Staub Ernő: nem rendelkeznek ismeretekkel, ezért nem kíván részletesen foglalkozni ezzel a kérdéssel, azonban különösnek találja, hogy – miközben

9 a Zengő kapcsán nagy ellenállás volt – állítólag most egy tökéletesnek tűnő hely itt van 20 km-re a Zengőtől és eddig senkinek nem jutott eszébe. Úgy gondolja, nem attól fontos város Pécs, hogy idetelepítenek egy lokátort. Dr. Toller László: képviselőtársa figyelmét elkerülte az „is” szócska, amit mondott. Várbíró Péter: felolvassa a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalhoz írt megkeresését „Kérem szíves állásfoglalásukat az Új Dunántúli Napló 2005. november 12-i (szombati) lapszámának 15. oldalán megjelent ½ oldalméretű politikai hirdetésről. Pécs polgármestere egy politikai párthoz címzett nyílt levelet, mely tisztségéből adódóan elfogadható lenne. Elfogadható akkor is, ha a Magyar Szocialista Párt Baranya megyei elnökeként szignálta volna azt. A megjelenés szerint azonban politikai hirdetés, az MSZP logojával, arculatában jelent meg, melyet Pécs Önkormányzatának polgármestereként írt alá Toller László.” A megjelenést követő első munkanap dátuma, aláírás. Ennyi a kommentár nélküli bejelentése, és ha polgármester úr eltekint a kommentártól, akkor ezúttal nem, hanem a következő Közgyűlésen tudják megvitatni ezt a kérdést. Dr. Toller László: jelzi, nem tud eltekinteni a kommentártól. Átadja az ülés vezetését dr. Kunszt Márta alpolgármesternek, és szót kér. Dr. Kunszt Márta: megadja a szót a polgármester úrnak. Dr. Toller László: úgy gondolja, képviselőtársa és azok is, akik e tárgyban sajtótájékoztatót tartottak, nem ismerik a Magyar Alkotmányt. Ha ismernék, akkor tudnák, hogy a magyar választási rendszer a rendszerváltók akaratából pártelvű választási rendszer, ezért a pártok jelölnek országgyűlési képviselőket – ez kizárólagos pártjog – vagy függetlenként indulhat valaki, mint párton kívüli képviselő. Van egy másik lehetőség az önkormányzati választásokban – amely szintén pártelvű választórendszer – civil közösségek és magánszemélyek is indulhatnak független jelöltként. A polgármestereket is pártok jelölik és gyűjtik az ajánlószelvényeket párt elven, oda van írva, hogy MSZP. Mi a problémája képviselő úrnak a választási felhívásával? Mert, ha ilyen irányba mennek el, akkor egyrészt az alkotmányos rendet tagadják, másrészt kiskorúnak néznek felnőtt embereket. Visszautasítja azt a gondolatot, hogy Toller László Pécs polgármestere ne nyilatkozhasson fontos országos ügyekben. Nem is érti, hogy képzelték el, és hogyan merészelte valaki megkérdőjelezni egy párt és egy magánszemély alkotmányos jogait. Ez mély tudatlanságról árulkodik azok részéről, akik ezt a sajtótájékoztatót megtartották. Olyan tilalmat nem talál sehol, hogy nem nyilatkozhat polgármesterként, amiről szeretne, kivéve azon ügyeket, amelyek esetében kifejezetten közgyűlési hozzájárulás szükséges. A Közgyűlés, a jegyző és a hatóság hatáskörét nem vonhatja el, de bármilyen politikai nyilatkozatot tehet. Várja a Közigazgatási Hivataltól Bércesi úrék válaszát, hozzáteszi, kíváncsi, milyen politikai nyilatkozatot tehet egy köztisztviselő ebben az ügyben. Legfeljebb azt válaszolja, hogy nincs olyan

10 jogszabály, amely ezt a tevékenységet tiltaná. Egyébként van politikai erkölcse, amint azt az elmúlt 15 év alatt bebizonyította. Várbíró Péter: a polgármester úr valószínűleg eltévesztette a címzettet, ugyanis csupán egy észrevételt tett a felügyeleti szervnek. Nem a saját pártját, hanem egy másik politikai pártot nevezett meg. Csupán azt mondja, hogy Magyarországon nem képzelhető el, vagy legalábbis a választási kampány idején jó volna tisztázni, meddig szabad elmenni a különböző választott tisztségek képviselőinek a másik párt lejáratásával kapcsolatos kampányában. Egyértelmű, hogy a polgármesternek joga van ahhoz, hogy a várost érintő eseményekről véleményt nyilvánítson, de ugyanezt megteheti a Baranya Megyei MSZP első számú vezetőjeként. Itt csupán a szerepek összemosásáról van szó, amit személy szerint nem tart helyesnek. Lehet erről beszélni, különféleképpen meg lehet magyarázni azt ami ebben a Közgyűlésben máskor is előfordult, hogy összemosva a szerepeket ki-ki különböző módon reagál akár a saját munkahelyével kapcsolatban. A polgármester úr is ezt tette. Úgy tűnik, ezt mindenképpen szükséges volt megtennie, mert szeretné, ha a jövőben elkerülnék, hogy ilyen politikai hirdetés formájában direkt módon a másik politikai pártot támadnák. Mindenki maga tudja, hogy a választási kampány korai szakaszában hogyan nyilatkozik, mindenesetre önmérsékletre volna szükség ahhoz, hogy utána mindenki elmondhassa, hogy becsületesen járt el. Nem kíván a hirdetés pontjaira kitérni, de ezt a formát nem tartja helyesnek, és erkölcsi vonatkozásban ugyanúgy elmondja, mint a PVV Zrt. valamint a PK Rt-vel kapcsolatban is elmondta a véleményét. Akkor a polgármester segített abban, hogy itt és ilyen formában ne folytassanak erről vitát. Nagyon sajnálja, amikor a polgármester személye kerül előtérbe, akkor ezt az önmérsékletet nem gyakorolja. Szeretné, ha az elkövetkező időszakban úgy tudnának egymás szemébe nézni, hogy becsülettel jártak el és a jó ízlés határát, a politikai erkölcs gyakorlatát elvárható módon tartják szinten. Juhász István: kéri a polgármester urat, hogy erre a felvetésre ne reagáljanak, mert úgy gondolja, Várbíró képviselőtársa önmagát fogja minősíteni a televízió nézők előtt. Ennek a kérdésnek nem itt a helye, semmilyen módon nem ért egyet egyetlen kijelentésével, az elhangzott minősítő jelzők tömkelegével sem. Ennél többet a város polgárainak megkímélése és a politikai viták elkerülése miatt nem szerencsés tenni. Minősítse magát a kérdésfeltevés és a véleménynyilvánítás a nyilvánosság előtt. Bókay Endre: felhívja Várbíró képviselőtársa figyelmét arra, hogy az újságban megjelent hirdetésre újságban válaszoljanak. Felhívja a figyelmét arra is, hogy a Közigazgatási Hivatal nem a város tisztségviselői felett működő szervezet, hanem csak a tevékenység jogszerűségét hivatott vizsgálni. A kettő között lényeges különbség van, az önkormányzatnak nincs felettes szerve, az önkormányzat saját maga dönt az ügyeiről. Kéri továbbá, válasszák külön a lényeges és a lényegtelen kérdéseket, ne hozzanak a testület elé olyan kérdéseket, amelyek nem a város közösségének egészét érintik, hanem egy párt vélt, vagy valós sérelmét jelentik. Ezt beszéljék meg másik alkalommal. Kéri képviselőtársát, ne gyakorolja erkölcsi szentenciák, igék hirdetését a Közgyűlésen. Ne magukat mutassák, hanem a közérdeket szolgálják.

11 Dr. Toller László: Bókay képviselőtársa hozzászólásához kapcsolódva megjegyzi, hogy fizetett hirdetéseket adtak fel mindkét esetben. Szerette volna, ha az ellenfeleik is fizetett hirdetésben fejtik ki álláspontjukat. Várbíró Péter: elnézést kér, mert a Közigazgatási Hivatal valóban törvényességi felügyeletet gyakorol az önkormányzat tevékenysége felett. Egyébként nem állt szándékában erről a témáról hosszabban beszélni, csak a közösséget kívánta tájékoztatni arról, ami véleménye szerint az egész város problémája. Körömi Attila: a Zengő, illetve a Tubesen elhelyezendő lokátor ügyében kíván hozzászólni, mivel a parlament Honvédelmi Bizottságának tagjaként igen jól ismeri a helyzetet, valamint kevés lehetőség volt arra, hogy elmondják, mi vezetett a Zengői helyszíntől a Tubesig. Úgy gondolja, tanulságos történet, amely fontos a város számára. Egy NÁTO lokátor beruházás nemzetbiztonsági ügy, és természetesen környezetvédelmi kérdés, a megvalósulása pillanatában hihetetlen mértékű, nagy összegeket igénylő beruházás. Vitathatatlan, hogy az ország légterét védeni kell, és aki ennek figyelmen kívül hagyásával kizárólag a környezetvédelmi szempontokat helyezi előtérbe, komoly hibát követ el. Az is vitathatatlan, hogy a Zengő a legalkalmasabb az ország déli légterének védelmére – nem véletlenül döntött így az előző kormány – hiszen szakmai szempontból alátámasztott döntés volt. A Zengőn fellépő civil mozgalmak motivációi egyrészt érthetőek, és talán kisebb részben érthetetlenek voltak. Ő az érthető motivációk miatt támogatta a lokátor beruházás ellen tüntetőket. Nem választotta ennek semmilyen politikai módját, mert mégiscsak nemzetbiztonsági kérdésről van szó, és az ilyen típusú beruházások elhúzódása béke időben is nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel. Mindezt figyelembe véve támogatta a környezetvédők törekvéseit. Lenkovics Barnabás ombudsman – aki kifejtette álláspontját, azokat a környezetvédelmi szempontokat, amelyek miatt aggályosnak tartja ezt a kérdést – véleményét alapul véve a Honvédelmi Bizottságban több alkalommal napirendre vetette ezt a témát. Volt olyan, amikor a tüntető zöld szervezetek képviselőit saját kérésükre meghívták a bizottsági ülésre, de sajnálatos módon nem jöttek el. Bíró Ferenc volt országgyűlési képviselő képviselte őket. A bizottsági ülés hosszúra nyúlt, nagyon fontos szempontokat vetettek fel, visszafogott hangnemben zajlott, és amikor a probléma megoldás szakaszába értek, akkor kezdődtek el a tüntetések a Zengőn. Őt is hívták a tüntetésre, de nem ment, mert nem tartotta helyesnek, politikai kérdéssé tenni ezt az ügyet, hiszen annál sokkal fontosabb. Éppen ezért váltak érthetetlenné számára azok a motivációk, amelyek a Zengőn megjelentek. Nem volt világos, miért tették ezt a kérdést egy rendkívül kiélezett politikai üggyé a zöldek, miközben ők is tudták, hogy az előző kormány hozta meg a döntést. Dr. Toller László: kéri Körömi Attila képviselőt, hogy a Tubesről beszéljen, és egy kicsit gyorsabban. Körömi Attila: megjegyzi, több alkalommal figyelemmel kíséri a Közgyűlés munkáját, és nem szokott hozzászólni, ezt azonban fontos ügynek tartja. Egy kis türelmet kér.

12 A Zengő védelme sikerrel járt, és tegnap kiderült, hogy a Tubesre kerül a beruházás. A sajtóban már téves információk jelentek meg, miszerint a Tubes Pécs mellett van, holott Pécs közigazgatási területén belül, lakóövezettől 5-1.000 méterre található. Nyilvánvalóan eddig azért nem merült fel, mert senkinek nem jutott eszébe, hogy ilyen közel tegye egy összefüggő, város által beépített lakott területhez. Ezeket az érveket nem a polgármesternek szánja, ne vegye így, hanem a megoldásban szeretne segíteni. A Tubes éppen úgy természetvédelmi terület, mint ahogy tájvédelmi körzet a Kelet-Mecsek, a Natura 2000. területek egyik része, amelyet az Európai Unió hozott létre, melyben a Kis-Tubes és a Nagy-Tubes kiemelt hegyként szerepel. Itt épült újjá a János-kilátó, a pécsiek kedvenc kiránduló helye. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Tudják, hogy a Tubes csúcs nem természetvédelmi terület, mert egy akkori államigazgatási eljárásban a hatalom honvédelmi területté tette, és ettől kezdve szabadon hozza meg a szükséges hatósági intézkedéseket. A köztársasági elnök úrnak abban igaza van, hogy a Tubes de facto természetvédelmi terület , de jure nem. Minden esetre nem ilyen ajándékot vártak sem a köztársasági elnöktől, sem a civilektől, akik védték a Zengőt. Úgy tűnik, hogy sok pécsi segítségével a Zengőt sikerült megvédeni a február 13-14-i napokon, ahol dulakodásba fordult az ügy, és mintha most áttolták volna Pécs problémájává, és nyilatkoznak a sajtóban, hogy ezzel a pécsi helyszínnel már egyetértenek, azonban szívesen segítenek a megvalósulás jogi lebonyolításában. Azt gondolja, nem ilyen segítségre számítottak, nem arra gondoltak, hogy a Zengő védelme után, akik részt vettek a Zengő védelmében, most áttolják a pécsiek nyakába, majd felajánlkoznak, hogy megvédik Pécs városát. Ez a Közgyűlés van olyan járatos, hogy meg tudja védeni a maga érdekeit. Csupán annyit kíván bejelenteni, hogy független országgyűlési képviselőként minden támogatást megad, nem örül ennek a döntésnek, de nem fog ellene tenni, bár nem tartja helyesnek, de a pécsiek és a környezetvédelem érdekét az ország nemzetbiztonságával összhangban kötelességük megvédeni. Ezért folyamatos konzultációt ajánl, és természetesen a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja az ügyet olyan mederben tartani, amelyben minden szempontnak megfelel egy nemzetbiztonsági beruházás. Lehetséges, hogy nem túl sarkos álláspont, de azt elismeri, rendkívül sok érdek ütközik egy-egy ilyen beruházás körül, és az az érdekük, hogy oldják meg a problémát. Dr. Kunszt Márta alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. Dr. Toller László: megköszöni Körömi Attila felelős képviselői magatartását. Így helyes, ha megvitatják a közös ügyeket. Jelzi, hogy Körömi Attila országgyűlési képviselőként van jelen az ülésen, tanácskozási joga van a Közgyűlésben és zárt ülésen is elmondhatja véleményét. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről, a határozati javaslatról és a tisztségviselői beszámolókról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést, a határozati javaslatot, valamint a tisztségviselői beszámolókat elfogadta.

13

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 562/2005. (11.24.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű határozat végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről és tisztségviselői beszámolókról A Közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű közgyűlési határozat végrehajtásáról és bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről szóló beszámolóját tudomásul veszi és az alábbiak szerint, fogadja el: Pécs Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője 103/2005.(03.17.) számú közgyűlési határozat végrehajtására adott jelentését az előterjesztés 1. számú melléklete szerint, A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság 262, 263, 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272, 273, 274, 275/2005. (08.31.) sz., a 366, 367, 368, 369, 371/2005. (10.19.) sz. határozatait az előterjesztés 2. számú melléklete szerint; Az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83/2005. (10.10.) sz., a 86/2005. (10.18.) sz., 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94/2005. (11.03.) határozatait 3. számú melléklete szerint; Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság165/2005. (10.13.), 169, 170/2005. (10.21.) sz. határozatait az előterjesztés 4. számú mellékletére figyelemmel; A Kulturális Bizottság 133, 136, 137/2005. (10.20.) sz, a 138, 139/2005. (11.03.) sz. határozatait az előterjesztés 5. számú melléklete szerint; A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 463, 465, 466, 467, 477/2005. (10.24.) sz., a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság , valamint a Közlekedési és Kommunális Bizottság együttes ülésén hozott 482/2005. (11.04.) sz. határozatait az előterjesztés 6. számú mellékletében találhatóak szerint; A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 144, 145, 146/2005. (10.25.) sz., a 148/2005. (11.08.) sz. határozatait az előterjesztés 7. számú melléklete alapján, Az Oktatási Bizottság 89, 91, 92/2005. (10.27.) sz. határozatait az előterjesztés 8. számú melléklete szerint,

14 A Közlekedési és Kommunális Bizottság 116, 121/2005. (10.25.) sz. határozatait az előterjesztés 9. számú melléklete alapján, A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 107, 108/2005. (11.02.) sz. határozatait az előterjesztés 10. számú melléklete alapján, A Költségvetési Bizottság 254, 257, 258, 259, 262, 268/2005. (10.26.) sz. határozatait az előterjesztés 11. számú melléklete alapján, az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság zárt ülésen hozott 166, 167/2005. (10.21.) számú határozatait a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint. A Közgyűlés dr. Toller László polgármester szóbeli tisztségviselői beszámolóit tudomásul veszi. Kapják:

2.)

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Bókay Endre, dr. Tóth Bertalan, Nyőgéri Lajos Meixner András, Juhász István, Tóth Mihályné, dr. Schmidt József, Kukai András, Hódosi Vera, Soó László, bizottsági elnök

A lakótelepeken működő részönkormányzatok megerősítésére és támogatására kiírt pályázat Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: a pályázati határidő rövid volt, viszont 670 M Ft áll rendelkezésre erre a célra. Várbíró Péter: kéri a polgármestert, hogy az anyag előterjesztőjeként adjon részletesebb tájékoztatást, miután ma került kiosztásra. Dr. Toller László: a pályázatot a Belügyminisztérium azzal küldte ki, hogy a már meglévő települési részönkormányzatok munkáját segítse, illetve ahol még ilyenek nincsenek, ott létre tudjanak hozni részönkormányzatokat, ha van rá lakossági igény. Pécsett a települési önkormányzati rendszer kialakult, újabb településrészi önkormányzatokat nem kívánnak létrehozni. Valamennyi részönkormányzat illetékességi területére nyújtják be a pályázatot azért, hogy az adott településrészt tudják kiegészíteni, a közösségi funkciókat tudják erősíteni. Több mint 50 M Ft-os pályázati igényt nyújtottak be. Reméli, eredményes lesz. Soó László: a Költségvetési Bizottság elnökeként tájékoztat arról, hogy az önkormányzat pályázati önrész alap előirányzat terhére részönkormányzatonként 100 eFt-ot biztosítanak. Két részönkormányzat pályázati táblázatát egy kis részben kellene módosítani, ezért kéri a polgármester urat, hogy

15 Molnár Ferenc képviselőtársának, és dr. Makucz Máriának adja meg a szólás lehetőségét. Molnár Ferenc: a rövid pályázati határidő miatt az első körben tévesen írt pályázatot nem lehetett módosítani. Ezért most kéri, hogy a közösségi terek kialakításánál 4.150.000 Ft legyen a teljes projekt költsége, 4.050.000 Ft az igényelt összeg, és 100 eFt az önrész a Pécs-Újhegyi Településrészi Önkormányzatnál, és a közlekedés és közbiztonság javítását szolgáló programok kezdeményezésének megvalósítása részénél pedig a projekt teljes költsége 2.600.000 Ft-tal, 2.200.000 Ft-tal pedig az igényelt összeg, és 400 eFt-tal emelkedjen az önrész. Dr. Makucz Mária: a Nagyárpádi Részönkormányzatnál a táblázatból gépelés következtében lemaradt egy sor, ami a működési költséget jelenti, de megbeszélte Soó László bizottsági elnökkel, és pótlólag bekerül a táblázatba. Dr. Toller László: valamennyi javaslatot előterjesztőként befogadja. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 563/2005. (11.24.) sz. határozata a lakótelepeken működő részönkormányzatok megerősítésére és támogatására kiírt Belügyminisztériumi pályázat benyújtásáról 1.)

A Közgyűlés egyetért a Belügyminisztérium által „a lakótelepeken működő részönkormányzatok megerősítésére és támogatására” c. kiírt pályázat benyújtásával az alábbi célok szerint.

2.)

A Közgyűlés támogatja az egyes részönkormányzatok által megjelölt pályázati célokat.

3.)

A Közgyűlés a pályázati felhívás alapján összesen 5.140.000,- Ft önrészt biztosít, mely egyrészt a településrészi önkormányzatok éves támogatási összegéből, civil szervezet támogatásából, illetve Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 3/2005. (02.15.) sz. önkormányzati rendeletében megállapított pályázati alap keretéből tevődik össze. A pályázati célok megvalósításához igényelt összeg: 49.750.000,-Ft a projektek összköltsége: 54.890.000,- Ft az önrész: 5.140.000,- Ft.

16 4.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a pályázat aláírására és benyújtására. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a pályázati alap terhére a 800 eFt összeget, mint pályázati önrészt biztosítsa.

3.)

5.)

Felhívja a településrészi önkormányzatokat, részönkormányzati Adatlapon saját forrásként összegeket a saját költségvetésük terhére biztosítsák.

hogy a megjelölt

6.)

A Közgyűlés utasítja az illetékes főosztályvezetőket, hogy az elnyert pályázat esetén a megvalósításban működjenek közre. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester, részönkormányzatok vezetői, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka, Póla József, dr. Sohár Endre főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Soó László, dr. Schmidt József bizottsági elnök, részönkormányzatok vezetői, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka, Póla József, dr. Sohár Endre főosztályvezetők

Rendelet a lakáskísérési programról Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Nyőgéri Lajos: az országban egyedülálló támogatási, szolgáltatási rendszer kialakításáról szól a rendelet, amely. Az önkormányzati tulajdonú bérlakásban élő, jelentősi közüzemi tartozással rendelkező családokon próbálnak segíteni. A program április 1-vel indult, és zárt rendszerű. A legnagyobb adóssággal rendelkezőket választották ki. E szerint 80 olyan tartozóval foglalkozik a program, akiknek közüzemi tartozásai milliós nagyságrendet értek el. Egy komplex szolgáltatási rendszerről van szó, melynek keretében nemcsak pénzbeli, hanem egyéb szociális támogatást is nyújtanak. Például a munkahely kereséstől a gyermek iskolába visszahelyezéséig egy átfogó szolgáltatási rendszert kívánnak kialakítani. Ehhez szükséges a rendelet elfogadására, melyhez kéri képviselőtársai támogatását. Erb József: természetesen támogatják ezt a valóban egyedi programot, ugyanakkor kíváncsian várja az eredményét. Ha sikeresen tudnak családokat visszaintegrálni, akkor feltétlenül tovább kell folytatni kibővítve a programot. Dr. Toller László: további észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a rendelettervezetről.

17 Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést 31 egybehangzó igen szavazattal elfogadta, és megalkotta a lakáskísérési programról szóló 40/2005. (11.29.) sz. rendeletét. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete.

4.)

Rendelet a parkolóhely létesítési kötelezettségről és annak megváltásáról Előterjesztő:

Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a rendelet alkotásának egyik oka, hogy a mai ülés napirendjén szerepel a Pécsi Építési Szabályzat módosítása, és e két téma szorosan összefügg. A másik oka, hogy a korábbi – 1994. évi – rendelet is felülvizsgálatra került. A Pécsi Építési Szabályzathoz számos más észrevétel mellett a Hatósági Főosztálytól is érkeztek jelzések. A parkolással kapcsolatos kérdéseket részben a parkolási rendelet szabályozza, részben az Építési Szabályzat. Ezek között időnként ellentmondás van, félreértésre adhatnak okot, sok esetben nem egyértelmű, melyik rendeletet alkalmazzák. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság akkor úgy döntött, hogy a továbbiakban a parkolással kapcsolatos minden kérdést a parkolási rendeletben szabályoz, így a PÉSZ-ből ezek kikerültek. Ez célszerű volt azért is, mert a parkolási rendeletet könnyebben módosíthatja a közgyűlés, mint az Építési Szabályzatot, mert ezen utóbbinál egyeztetési, kifüggesztési előírások vannak, ami időben jelentősen késlelteti – legjobb esetben 4-5-6 hónap – a rendeletmódosítás lehetőségét. A korábbihoz képest számos kedvezményt építettek be ebbe a rendeletbe, bizonyos esetekben viszont szigorítások történtek. A rendelettervezetet megtárgyaló bizottságok is indokoltnak tartották ezeket a szigorításokat. Szövegezés tekintetében a rendelet eléggé nehezen áttekinthető. Véleménye szerint elsősorban a belvárosban és közvetlen környékén kialakult, továbbá az idegenforgalom és a gépkocsiforgalom bővülésével várható parkolási helyzet indokolta a korábbi rendelet áttekintését és új formában történő megalkotását. Dr. Mikes Éva: egyetért azzal, hogy egy rendeletbe foglalták az egy tárgyra vonatkozó szabályokat. Örül annak, hogy bizottsági elnök asszony is látja, a belváros parkolási problémáit, hiszen a belvárosban már tarthatatlanná vált a helyzet. Ennek kettős oka van. A belvárosban lakók elvitathatatlan joga, hogy saját gépkocsit üzemeltessenek, másrészt a belváros és környékének legnagyobb terhelése az ügyet intéző, vásárló pécsiek, továbbá a turisták részéről történik. Reméli, a jövőben a közgyűlés megtalálja a szabályokat a belvárosi közlekedés újraalkotására, arra, hogy az átmenő-forgalmat csökkentsék, vagy mérsékeljék. Akkor még inkább előtérbe kerül majd az a probléma,

18 hogy a belvárosban lakók – amennyiben erre módjuk és lehetőségük van – saját telken oldják meg a parkolást. Ezen szabályok megalkotásával az utcán parkoló gépkocsik száma csökkenthető lenne. A belvárosban jelenleg sem oldható meg mindenütt a parkolási probléma, a kis telkek és házak miatt, illetve ott, ahol e telkeken új beruházásokban társasházak épülnek. Fontos egy olyan rendelet megalkotása, amely nem ad lehetőséget arra, hogy ki lehessen bújni a parkoló-létesítési kötelezettség alól, ahol ez műszakilag lehetséges. Nem műszaki szakember, de tudja, hogy egy belvárosi társasháznál mélygarázs létesítése plusz költségekkel jár, de úgy gondolja, hogy a város további fejlődése és rendben tartása végett ettől nem szabad eltekinteni. Az önkormányzat nem tehet arról, hogy a már korábban betervezett parkolóházak helyén semmi nem áll. Felhívja a figyelmet, a belvárosban és környékén kialakított parkolóhelyek egy része ún. "virtuális" parkolóhely, mert parkolásra nem használható. Kéri képviselőtársait, nézzék meg pl. a Kossuth téren, hány olyan parkolóhely van, ahova fizikai lehetetlenség beállni autóval, mert a közepén fa áll. Legfeljebb kerékpárral lehetséges ezeken a helyeken a parkolás. Ezt is végig kellene gondolni, mert a városban több helyen került kijelölésre parkolásra alkalmatlan parkolóhely, ami a parkolóhely-számlálásban feltelhetően üzleti okokból jelenik meg. Ha valaki felfestett parkolóhelynek tekinti, és oda beáll, akkor vagy KRESZ szabályt sért, vagy pedig forgalmi akadályt képez. Ezt a problémát meg kellene vizsgálni, ami nyilván a parkolási rendelet tárgya. Nem kívánja a kettőt összekeverni, de mégsem lehet ettől elvonatkoztatni, mert a belvárosban és környékén lévő parkolók számát mégis csak befolyásolja. Ha jó az értesülése, akkor jelenleg az ún. parkoló-megváltás 1,5 millió forint, illetőleg van még egy-két kategória, ahol ennél alacsonyabb. Az előttük lévő előterjesztés szerint ez az összeg a védett hiányzónában és a hiányzónában 3 M Ft, lakótelepek zónájában 2 M Ft. Ezt a különválasztást akár logikusnak is tartja, mert nyilvánvaló, hogy mások a lehetőségek. Ugyanakkor a módosító indítványban polgármester úr 100 E és 50 E Ft-ra óhajtja ezt az összeget levinni. A maga részéről a parkolóhely-megváltást nem tartja szociális, vagy népjóléti kérdésnek. Egyetlen kérdés, hogy mekkora összegből létesíthető parkoló? Reálisnak tartja a 1,5–2–2,5 millió Ft körüli díjtételt, mivel – nem hozzáértőként ugyan, de – véleménye, hogy az egyetlen elfogadható, méltányos összeg az, amennyiből parkolóhely létesíthető, elérhető helyen. A város fejlődése érdekében ezeket a feltételeket ki kell kötniük, de ehhez szükséges az is, hogy a város megfelelő pénzeket tartalékoljon, akár oly módon, hogy azokat egyenesen, valóban parkolóhelyek kialakítására fordítja. Kérdése, ha a testület elfogadja a módosító indítványt, akkor ki fog parkolóhelyet létesíteni? Ha pl. a belvárosban egy többmilliós költséggel megépülő mélygarázs helyett egy 6 lakásos társasháznál ez kiváltható 600 E Ft-tal, akkor ki fog egy mélygarázst építeni? Kéri, fontolják meg a módosító indítvány elfogadását. Dr. Toller László: jelzi, hogy erre a kérdésre majd a későbbiekben válaszol. Hódosi Vera: a rendelet nyelvezetét elég nehéznek értékelte. Feltételezi, képviselőtársai figyelmét elkerülte, amikor említette, hogy számos

19 kedvezmény is szerepel ebben a rendeletben. A pontos értelmezés végett elmondja, a 3 millió forint tulajdonképpen csak 1,5 M Ft, tekintettel arra, hogy ebből az összegből közparkoló épül. A parkolóhelyek számát illetően kereskedelmi, vendéglátó egységnél 50 %-os kedvezmény szerepel, ami azt jelenti, hogy feleannyi parkoló után kell fizetniük. Ezt a pontos értelmezésért mondta. De Blasio Antonio: véleménye általánosságban és elvi alapon fogalmazódik meg. Lehet, hogy a rendelet szövege nehezen érthető. A maga részéről emlékszik a 12 évvel ezelőtti időszakra, amikor az első ilyen rendeletet megalkották a városban. Jó néhány képviselőtársa jelenleg is a testület tagja. Többek között Trombitás Károly is emlékszik rá, hogy együtt dolgoztak ezen rendelet megalkotásán. Annak a rendeletnek azért az volt a lényege, hogy tudták, mit akarnak. Jó lenne, ha most is tudnák, mit akarnak. A legfőbb probléma, hogy nem látja ennek a rendeletnek a céljait. Egyet tud érteni a 100 E Ft-tal, a 3 M Ft-tal, bármivel, ha látja, hogy azzal tudják a kitűzött célt elérni. Amíg nem látja – és az előterjesztésben sajnos nem találja – a célkitűzést, várospolitikai, városépítészeti, a parkolók ügyének megoldását célzó hosszú távú stratégiát, addig nehezen tudja megítélni, hogy a 100 E Ft sok, kevés, szolgálja, vagy nem az ügyet, vagy a 3 millió szolgálja. Amikor 12-13 évvel ezelőtt az első parkolórendeletet megalkották a városban, akkor tudták, hogy azért teszik, mert a belváros átépülési, felújítási folyamatában megjelennek majd a különböző vállalkozások, amelyek a jelenlegi garázst átalakítják étteremmé, stb., elindul egy átalakulási folyamat. A '90-es évek elején ez még inkább jelentkezett, mint ma, de fel kellett készülni arra, hogy az átalakulás folyamán szembe kell nézniük azzal, hogy a garázsokat nyilvánvalóan plusz költségként nem építik meg – és hozzáteszi, hogy akkor még kevesebb volt az autó is – inkább majd a közterületen megoldják a parkolást. Ez egy idő után nem fog működni, mert az autók nem férnek el. Példaként említi a József utcát, Anna utcát, és sorolhatná még azokat a belvárosi utcákat, ahol rengeteg autó parkol. Kéri, fogalmazzák meg azokat a stratégiai célokat, amelyeket a rendelettel el kívánnak érni. Ha ezek megvannak, akkor könnyű lesz eldönteni azt, a módszerek valóban abba az irányba vezetnek-e, amit el szeretnének érni. A maga részéről ebben partner. Ha ma ez a rendelet elfogadásra kerül, akkor szeretné, ha nagyon rövid ideig lenne hatályban. Fogalmazzák meg a stratégiai célokat, lehetőleg néhány hónapon belül, tegyék le, és mondják, ezt szolgálja a rendelet. Úgy gondolja, hogy jelenleg nem szolgálja az annak idején általuk kitűzött célokat. Nem szolgálja azt, hogy a belvárosban - ahogy már dr. Mikes Éva képviselőtársa elmondta – inkább azt válassza valaki, ha csak kis esélye is van, hogy megépíti a garázst, és ha végképp nincs lehetősége, akkor – illetőleg akkor már a kényszer viszi rá –, legyen lehetősége az általa kívánt funkció megépítésére, de akkor fizessen be egy olyan összeget, amelyből nagy esély van a közelben közösségi parkoló Korábban volt, és ma is létezik egy olyan alap – amelyből nem ismeretes kialakítására. számára –, hol létesítenek közösségi parkolót. Örült volna, ha az anyaghoz egy olyan listát is mellékelnek, amelyből látható, hogy az elmúlt években hol és milyen összeggel létesültek közösségi parkolók. Ez jelenleg számára csupán annyit jelent, hogy leszórják kaviccsal a már meglévő parkolót, néhol egy kicsit le is betonozzák. Jó lenne látni azt, hogy a város számára a

20 földterület kissé már többet ér, mint 15 évvel ezelőtt. Már akkor is az volt a véleménye, hogy túl olcsónak tekintik a földet. A föld nagyon drága, értékes dolog, és nem szabadna megengedni, hogy Pécs városában egyszintes parkolók létesüljenek. Minimum kétszinteseket kellene engedélyezni. Bebizonyosodott, hogy a városban nagyon kevés a parkolóhely, hiszen a meglévők mindegyike telített. Az egyszintes parkolók ideje tehát már régen lejárt, csak ezt még néhányan nem vették észre. A rendelet részeként lehetőség van arra, hogy légvonalban 500 méteren – ami a városban legalább 800 méternek, de lehet, hogy 1 kilométernek megfelelő – kialakítható garázs. Kérdezi, ki az, aki a lakásától 1 kilométerre igazolt garázsába valaha be is áll. Nyilvánvalóan a rendeletben ennek adminisztratív jelentősége van, mert ha valaki igazolja, hogy 1 km-en, vagy 500 méteren belül van helye, ahova beállhat, akkor nem kell se fizetnie, se garázst építenie. Még ha igaz is, amit igazol - sok esetben tapasztalható, hogy az általa igazolt területen már három szinten sem férnének el az autók, amennyit oda beigazoltak, néhány ezer forintért ezt meg lehet tenni -, hogy oda be tud állni. Továbbra is az a véleménye, nincs olyan ember, aki esténként 1 kilométert sétálgat akkor, amikor az utcán is tud parkolni. Felejtsék el, hogy ezzel valamit is segíteni lehet a belvárosi parkolóhelyzeten. Adminisztratív módon segítenek ugyan, hogy majd a rendeletbe beleillik, megoldották a kérdést papíron, csak éppen parkolni nem lehet az utcákban, mert annyira tele vannak. Ismételten kéri, ha a rendeletet elfogadják, próbáljanak meg olyan stratégiát kialakítani, amelynek praktikus részét képezi ez a rendelet, és abba a stratégiai irányba nyomja a pécsi parkolók ügyét, amilyen irányba a testület elhatározza, csak legyen ilyen irány, mert ma nincs. Dr. Toller László: felhívja képviselőtársai figyelmét, rendeletmódosításról van szó. Az egész parkolórendszer problémáját természetesen ez a rendelet nem oldja meg, nem is erről szól, ezért kéri, maradjanak a tárgynál. Később azonban szívesen fogad olyan indítványt, hogy gondolják újra az egész város fejlesztési koncepcióját. Ennek egyik eszköze, és nem célja a parkolás. Lengvárszky Attila: az Összefogás Pécsért Egyesület szakemberei is áttekintették a rendelettervezetet. Előzőleg jegyző asszonnyal is egyeztetett, és véleményük, hogy további módosításra szorul. A 2. § (d.) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban – abban az esetben, ha valaki építési tevékenységgel nem járó rendeltetési mód-váltást hajt végre – a parkoló-megváltási összegeket rendkívül magasnak ítélik, amelyek – ha jól értesültek – duplája a jelenlegieknek. Ugyanebben a vonatkozásban viszont érdekes a polgármester módosító indítványa, amelyben meglehetősen alacsony összegeket javasol elfogadni. Kérdezi, hogy mi az indoka ennek a csökkentésnek? A jövőben a rendelet átdolgozásakor a 6. § (2) bekezdésénél a tömbtelek pontos meghatározását tartják szükségesnek.

21 Várbíró Péter: jelzi, hogy a mellékletben szereplő adatok alapján nem csak belvárosról, hanem lakótelepekről is szó van, ahol a parkolóhely-megváltási díj 2 M Ft. Fontos a belváros, de a lakótelepek, pontosabban az újmecsekaljai, még inkább a déli városrészben a parkolási gondokon sokat segíthetne, ha a parkolók fel lennének festve, jellel rögzítettek lennének az aszfalton. Az érintett bizottságoknak ezt figyelmébe ajánlja, akár a 2006. évi költségvetésnél is. Erb József: a Kossuth téri pályázat elutasításával rossz lépést tettek. Pontosabban ez egy folyamatnak olyan állomása volt, ami nem vezet a parkolási problémák megoldásához. Egyetért azzal, hogy szükséges az egész belváros parkolási gondjainak áttekintése. Megoldási irányokat kellene kijelölni, amelynek az egyik pontja lehetne pl. a többszintes mélyparkolóépítéshez megfelelő feltételek biztosítása. Személy szerint a többek által említett Kossuth téri parkoló problémájának megoldásával kapcsolatos javaslatokkal fog élni, írásban. Weller János: a szakértők észrevételeit tolmácsolva elmondja, a rendelet kitér arra, mely esetekben kell parkolóhelyeket létesíteni, illetőleg mikor kell ezt vizsgálni. A 2. § d.) pontja szerint "Építési tevékenységgel nem járó rendeltetési mód váltás esetén is biztosítani kell a rendeletben előírt parkolómennyiséget". Felhívták a figyelmet arra, hogy már a korábbi időszakban itt egy ún. "kiskapu" jött létre, mert amikor új létesítmény épül, a létesítendő parkolók számánál figyelembe veszik azokat a nem lakás célú helyiségeket, amelyek után parkolót kell építeni. Ezt a beruházó – aki az engedélyt kéri – meg is építteti, így a kellő számú parkoló valójában rendelkezésre áll. Amikor a funkció alapján ezeket tovább adják, abban az esetben egyesek nem vásárolják meg a közintézményhez, vagy egységhez tartozó kellő számú parkolót, ez az építtető tulajdonában marad, aki lakásokhoz kapcsolódóan, vagy más személyeknek adja el. Valójában a méret szerinti garázsszám, illetve parkolószám megvan, de ami az adott funkcióhoz használható, az nem áll rendelkezésre, ami a zsúfoltságot tovább növeli. A felvetés arról szól, hogy az építési engedély esetén meglévő garázsszámot a működési engedélyek kiadásakor is szükséges lenne vizsgálni, és ezt átgondolni, s a rendelet következő módosításánál erre vonatkozóan kitérni. Trombitás Károly: polgármester úr a rendelet súlyát próbálja elbagatellizálni, mely szerint tulajdonképpen nem is történik új rendeletalkotás, hanem csak egy rendeletet módosítgatnak. A bizottsági elnök-asszony aláírásával ellátott előterjesztésben a régi rendelet módosítása helyett egy új rendelet előkészítésére történik javaslat. Ezért véleménye szerint itt az ideje annak, hogy rámutassanak azokra a problémákra, amelyek az elmúlt 15 év alatt ebben a kérdésben felmerültek. A rendelet valóban több tekintetben nehezen érthető. Egyszer a "gépkocsi", máskor a "gépjármű", harmadszor pedig a "személygépkocsi" kifejezést használja. A KRESZ előírásai szerint három különböző és eléggé eltérő kategóriát jelent. Megerősíti képviselőtársai által már korábban elmondottakat, miszerint a városnak nagy a felelőssége abban, hogy a közparkolók létesítésére irányuló kezdeményezés az elmúlt 15 évben nem valósult meg, csupán a helybiztosítás történt meg. Az önkormányzat

22 megkötötte magát "Kerident-féle" szerződésekkel, stb., így még ahova lett is volna befektető - lásd Kossuth tér -, oda sem tudtak megfelelőt behozni, sőt azzal riogatnak, hogy több évre előre ki kell fizetni a parkolást üzemeltető cégnek a még be nem folyt jövedelmét is. A '90-es évek elején bizottsági szinten azt tapasztalták, hogy a parkolólétesítésekkel kapcsolatos szabályozás - akkor még OÉSZ-nek hívták, ma OTÉK - eléggé "puha". Közel sem létesíttet annyi parkolót a beruházóval, építtetővel, ill. a működési formát megváltoztatóval, hogy ez elegendő legyen azon ingatlan parkolási igényének a kielégítésére. Ezért alkották meg - '92ben, vagy '93-ban - azt a rendelet, amelyről már De Blasio Antonio képviselőtársa említést tett. Véleménye szerint a "puha" OTÉK szabályozást ezzel a most elfogadásra kerülő rendelettel még tovább puhítják, főként akkor, ha - feltételezi - a kormányzó koalíció elfogadja a polgármester azon módosító indítványát, mely szerint a parkoló-megváltási díjat az eddigi 1,5 millió forint helyett 100.000 Ft-ban állapítsák meg. Frakcióülésen azon vitatkoztak, hogy vajon mi lehet ennek a rendeletnek a célja, mert ezt nem látják. Meg kívánják oldani a belvárosban a parkolást, vagy azt szeretnék, hogy beruházók jöjjenek, és ne kössenek ki feléjük olyan feltételeket, mint pl. a parkoló-megváltási díj. Világos, jelen módosító indítvánnyal a parkolást nem kívánják megoldani, hanem azt szeretnék, hogy minél inkább elinduljon a beruházás a belvárosban, és azt a romhalmazt, amelyet ezáltal maguk mögött hagynak, majd az utánuk jövő eltakarítja. Kéri képviselőtársait, ne fogadják el a 100 E Ft-os parkoló-megváltási díjra vonatkozó módosító indítványt, hiszen ez az összeg egy egyszerű, murvával felszórt parkolóhely létesítésére sem elegendő. Tudomása szerint a városnak, a PVV Rt-nek nincs pénze közhasználatú parkolók létesítésére, mint ahogy eddig sem volt az elmúlt 15 év alatt, és várhatóan az elkövetkezendő években sem. Az sem biztos, hogy ezt 100 %-os mértékben át kell vállalni. Elő kell segíteni, kezdeményezni kell e kérdésben a városnak. Koordinációra van szükség a befektetőkkel a lehetőségeket illetően, a rendezési tervek, közlekedési tanulmányok, stb. elkészítéséhez szükséges pénzösszegek tekintetében. Mindez azonban nem lesz sikeres, amennyiben a parkoló-létesítésben nem lesznek érdekeltek azok, akik ezentúl építenek, vagy működési formát váltanak ingatlanban. Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését dr. Kunszt Márta alpolgármesternek, és szót kér. Dr. Kunszt Márta: megadja a szót a polgármesternek. Dr. Toller László: hangsúlyozza, egy jogintézményt akkor érdemes létrehozni, vagy fenntartani, ha valamit normatív módon szeretnének elérni. Jelzi, hogy a parkoló-rendelettel és a parkolás-megváltással kapcsolatos összes eddigi szabályozás semmit nem ért. A tavalyi évben ebből a PVV Rtnek 27 millió forint volt a bevétele. Ennek fejében egyetlen parkolót sem létesített, csupán némi lehetőséget adott arra, hogy néhány új parkoló megnyíljon. Amikor ezt a rendeletet De Blasio Antonio képviselőtársáék megfogalmazták – hozzáfűzi, mindez a Széchenyi tér védelme érdekében történt, illetve a Nádor bizonyos inspirálása lett volna a másik cél, ami nem egészen jött be –, akkor nem volt Pécs városának szervezett parkolási

23 rendje, fele ennyi volt a gépjárművek száma, nem volt Kerident Kft, Árkád, nem szerepelt a Búza tér átalakítása, elképzelés mélygarázs létesítésére a Kossuth téren. Megjegyzi ezen utóbbira a befektetők újra megjelentek, ezért meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, miként hozzák olyan helyzetbe a céget, hogy csinálják végre meg, saját üzleti kockázatukra. Mi baj lehet ebből? Lesz majd a felszínen csobogó, zöld mező, alul pedig parkoló. A piac szabályai szerint majd meg fogják oldani a parkolást. A forgalomszabályozás eszközeivel kell élni. Az önkormányzat nem igen szeret tiltani, ami gyakran a polgármester feladata. A tiltás eszközeivel be kell kényszeríteni az autósokat a meglévő földalatti parkolókba, vagy nyílt nagy parkolókba. Tudja, ez hálátlan és kényelmetlen feladat, de már korábbi parkoló-rendeletek esetében is volt hasonló elképzelés. Így jött létre az Ifjúsági Ház előtti nagy parkoló, amelytől azt várták volna, hogy gyakorlatilag tehermentesítik a belvárost, és a Rákóczi úton már nem jönnek majd át autók. Emlékeztet továbbá arra, amikor a Széchenyi téri üzlettulajdonosok azért lobbyztak, hogy saját boltjaik előtt parkolhassanak. Lobby indult annak érdekében is, hogy a belvárosi utcákban az áruházak feltöltése ne csak éjszaka, hanem éjjel-nappal történhessen. A nyugati nagyvárosokban elképzelhetetlen, hogy a lakosságot éjjel zavarják a nagyáruházak áruval való feltöltésekor. Ebben bátortalanok, nagyon szeretnek engedni, ugyanakkor az eddigi intézkedéseiknek semmiféle hatása nincs. Az 1-1,5 M Ft zsarolás volt az éppen engedélyért folyamodóval szemben, mert a város nem tudta megoldani a parkolását, s ezért az ingatlan- és üzlettulajdonosokra terhelte az összes problémáját. Kéri, nézzék meg, hogy 1992. óta, amióta ez a parkolási rendelet hatályban van, hány új parkoló jött létre ebből a pénzből. Emlékeztet – a jegyzőkönyvekből is látható –, annak idején az indok az volt, hogy az Anna és a József utcai mélygarázst ebből az összegből fogják megépíteni. Az eddig befolyt összeget valorizálva, ezekből a pénzekből a mélygarázsnak még a kubikusok által végzett munkáit se lehetett volna finanszírozni. Hamis tételekből, vagy hamis premisszákból hamis következtetésre lehet jutni. Ezért hangsúlyozta, hogy a város elemi érdeke a befektetők ösztönzése, legyen már végre vállalkozó arra, hogy egy 4-5 csillagos szállodát a város területén Az OTÉK – hamarosan a PÉSZ – rendelkezéseit sajnos nem lehet felépítsen. megkerülni, ezeket a szabályokat be kell tartani. A belvárosi kereskedők legnagyobb gondja, hogy nem tudnak, vagy nem akarnak funkciót váltani, mert abban az esetben, ha a régi üzletükből – amely egyébként megváltásmentes volt - új lesz, s ha másként nem tudja megoldani a parkolást, be kell fizetnie a 2, vagy 3 M Ft-ot, illetőleg a jelenlegi javaslat 1,5 és 3 M Ft volt. Ez egy uzsora, amellyel már nagyon régóta nem ért egyet, annak idején is szólt ellene. Kéri, a város befektetőit ott könnyítsék, ahol lehet. Hogy akarnak Európa Kulturális Fővárosa lenni, ha a befektetőknek számos féket adnak? A parkolók igénybevételével kapcsolatos rendelettel, forgalomszabályozással rendet lehet tenni ebben a városban. Előfordulhat, hogy néhány autósnak kellemetlenséget okoznak majd azzal, hogy éppen nem a saját, vagy saját barátjának az üzlete előtt állhat meg. Kérdezi, hol parkol jelenleg az, aki megváltotta a parkolóját? Sehol, ugyanott, ahol mindenki. Akkor mindenkit kötelezni kellene parkolás-megváltás fizetésére, akinek amúgy nincs parkolója, vagy garázsa? Ez lenne igazságos a

24 városban. Kéri ezt átgondolni. Erre vannak más funkciók, a parkolási díjakat a parkolók fejlesztésére kell fordítani. Reméli, ha lejár a Kerident szerződése, akkor az addigra befolyó teljes összeg már alkalmas lesz komolyabb vívmányok elérésére a parkolás területén. Indítványa vállalkozásbarát, amely azon alapul, hogy ne terheljék azokat, akik éppen tenni akarnak valamit a városban, a városért, hanem hogy ezt számukra lehetővé tegyék, ezért kéri a 100.000 és 50.000 Ft parkolóhelymegváltási összeg támogatását, amelyet az OTÉK előírásai miatt még fenn kell tartani. Kéri a közgyűlést, hogy a tárgynál maradva erről vitatkozzanak. A részletes vitában már nem kíván szólni, mivel indokait az általános vitában már elmondta. Trombitás Károly: polgármester úr nem ért egyet a parkoló-megváltással, az egész parkolással kapcsolatos előírással. Az OTÉK országos szintű előírás, amelynek be nem tartását ahhoz hasonlítja, mintha nem tartanák be a tűzrendészeti előírást, és nem írnak elő pl. nagy befogadóképességű helyiségeknél automata tűzoltó-berendezést, hanem odahelyeznek majd egy locsolókannát, hogy majd azzal eloltják a tüzet. Ha az Építési Szabályzat előírja, hogy parkolót kell létesíteni, akkor már eleve egy kibúvó, hogy a befektetőnek nem kell a beruházáshoz saját parkolót építenie, hanem ezt a problémáját majd megoldja az önkormányzat a befolyt összegből. Megjegyzi, egy 4-5 csillagos szállodának saját parkolója van, és elképzelhetetlen, hogy az 400-500 méter távolságra legyen kiépítve. Ha pedig az egész ügy a Munkácsy utcai ingatlanról szól, akkor azt mondják ki, és legyen annyival kevesebb a vételár, csak ne hozzák olyan helyzetbe az egész várost, hogy senki nem fog parkolót építeni, főként a belvárosban, amely a rendelet szerint is fokozottan védett terület -, és a több millió forint költséggel megépülő parkolóhelyek helyett majd befizet 100 E Ft-ot a városnak. Ezzel nemhogy a parkolást nem oldják meg, hanem jelentősen rontanak a helyzeten. Amennyiben a közgyűlés mégsem fogadná el polgármester úr indítványát, – mely szerint 100 E Ft legyen a parkolóhely-megváltás, s akkor viszont a rendelet 2. § d.) pontjában leírtak alapján építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmód-váltás végrehajtásánál is be kell fizetni ezt az összeget – azzal a kérdéssel fordul jegyző asszonyhoz, hogy ha pl. egy éven belül háromszor megpróbálnak funkciót váltani, akkor mind a háromszor be kell-e fizetni ugyanarra a parkolóhelyre a parkolóhely-megváltási díjat? Számára ez nem tűnik túl logikusnak. Nyilván csak akkor lenne az, ha a befektetőnek a funkcióváltásból többlete keletkezne, és arra kellene pluszt befizetni. Ezt nem látja a rendeletben, mert ez lenne a logikus, nem pedig a 100 E Ft. De Blasio Antonio: megköszöni polgármester úr ígéretét és azon javaslatát, hogy akár közösen is próbálják meg kidolgozni azt a stratégiát, amit hiányolt. Ettől lenne jobb egy ilyen rendelet, ha lenne egy olyan elképzelés, hogy mire akarják használni a törvény erejét, várospolitikai, városépítészeti célok tekintetében. A polgármester úr által említett "vállalkozóbarát" és "városbarát" fogalmakat nem választaná szét. Ha valaki vállalkozóbarát egy ilyen rendelet esetében, attól még a város egyéb területének nem kell hátrányt szenvednie. Jelen esetben egyébként hátrányt szenved. Azok a várospolitikai, városfejlesztési

25 elképzelések, amelyekben parkolóházakat, közösségi parkolókat szeretnének létesíteni, hiányt szenvednek, mert a 100.000 forinttal nem ebbe az irányba tolják a lehetőségeket és a célokat, sőt abba az irányba sem, hogy mindenki a saját területen próbálja megoldani a parkolást. Példaként említi, hogy a belvárosba, vagy bárhova érkező kinéz magának egy épületet, ahol egy jól működő élelmiszerboltot tudna létrehozni, de csak egy szempontot vizsgál, mégpedig hogy jó lenne a vásárlóközönség szempontjából itt egy élelmiszerboltot létrehozni, vagy bármely, egyéb funkciót, ami éppen gazdaságilag, vállalkozásbarát szempontból jól működő vállalkozássá válna. Ismételten hangsúlyozza, csak mindig azt felejtik el, hogy az a jó helye a boltnak, amely mellett parkoló is létesülhet. Tudomásul kell venni, hogy az a bolt, amelyik mellett nem lehet parkolót létesíteni, teljesen mindegy, hogy 5, vagy 100, vagy 5 millió forinttal váltják meg - rossz helyen van, mert az árufeltöltést végző gépkocsik akadályozzák a forgalmat. Megjegyzi, az a városvezetés is rossz, amelyik ezt a kérdést nem szabályozza. Radikális megoldásokra van szükség, mert ma Magyarországon a szállító - nem törődve azzal, hogy van-e parkoló, vagy nincs - gondol egyet, megáll a bolt előtt, majd a többiekkel nem törődve lepakol. Nem tűrik el azt, hogy az embereket mások ilyen módon a szabadságukban korlátozzák. Mindez azért történhet meg Magyarországon, mert a bolt jó helyét csak azon szempont alapján vizsgálják, hogy lesz-e elég vásárló. Arról szó sem esik, hol legyen a parkoló egy belvárosi üzlet, vagy bármilyen más funkcióváltás esetén. Javasolja, hogy a megalkotásra kerülő stratégiában ne az legyen a fő szempont, hogy mennyi felmentetési díjat fizettetnek. Nem szabad 100 E Ftos felmentési díjat adni. A belvárosban vagy alkalmas valami olyan funkcióváltásra, ahol elhelyezhető a parkoló, vagy nincs funkcióváltás, azt a funkciót oldják meg máshol. Végső megoldásként csak ez a lehetséges Pécsett, mert különben hosszú távon a vállalkozásoknak is ártanak. Így lesz egyébként egyszerre vállalkozás- és városbarát egy rendelet. Juhász István: hozzászólása egyrészt szakmai, másrészt várospolitikai kérdésekkel kapcsolatos. Ha ma egy szálloda, vagy nagyméretű vállalkozás, vagy kereskedelmi központ települ a városba, akkor elemi érdekük, hogy a parkolókat kialakítsák. Mindenképpen arra fognak törekedni, hogy saját parkolóhelyekkel rendelkezzenek. A szállodák arra fókuszálnak majd, hogy vendégeik biztonságban tudják autójukat, és nem az lesz a céljuk, hogy egy olcsó beruházást hozzanak létre, hogy akármilyen áron megváltsák a parkolóhelyeket, forintálisan akár 100 E Ft, akár 1,5 millió Ft értékben. Kertvárosban sem azért épít, vagy vesz magának valaki garázst, mert nem tudna megállni a ház előtt, hanem azért, mert biztonságban szeretné tudni az autóját. Úgy gondolja, alapvetően egy megváltási díj kérdése nem befolyásolja azokat a szakmai kérdéseket, hogy épít-e valaki saját területén, saját funkcióra garázst, vagy nem. Az eddigi rendszert tekintve, példaként említi, valahol a belvárosban nyílt egy új funkció, új tevékenység jött létre. A tevékenység engedélyezéséhez valamekkora parkolószám került előírásra. A vállalkozó kijelenti, hogy ezt nem áll módjában kialakítani, hanem befizet pl. 4 parkolóhelyre 6 M Ft összeget (4 x 1,5 M Ft-ot). Ettől kezdve érdekli őt, hogy a vendégei hol állnak

26 meg? De Blasio képviselőtársa pontosan a saját hozzászólásával támogatta meg azt az elvet, amelyet polgármester úr módosító indítványában képviselt. Ugyanis igenis a vállalkozás működése fogja a maga rendszerén keresztül, a piaci viszonyoknak megfelelően irányítani ezt a kérdést. A módosító indítványban szakmai szempontból is hihetetlenül nagy vállalkozóbarát lehetőségeket lát. Mint ahogy Trombitás képviselőtársa is mondta, vannak olyan tevékenységek, üzletek, vállalkozások, ahol – a piaci viszonyokhoz igazodva – egy évben akár kétszer-háromszor is célszerűnek látszik a tevékenységi kör változtatása, másfajta módozatra való áttérés. Ha eddig nem volt parkolóhelye, megváltotta a parkolót, akkor eddig is ki kellett fizetni a másfélmillió forintot kétszer, vagy háromszor, vagy esetleg azt mondta, hogy inkább hagyja a régi funkciót, vagy megpróbál kiskapukat keresni, más módon próbálja meg átlépni ezt az előírást. Most pedig polgármester úr javaslata alapján - azt mondják, hogy vállalkozóbarát módon támogatni kívánják ezeket a fajta tevékenység-átalakulásokat, mert az a céljuk, hogy dinamizmust és lehetőséget biztosítsanak ezeknek a vállalVéleménye szerint azok, akik e napirendi pont tárgyalását a televízió kozásoknak. képernyőjén keresztül figyelik, s valamilyen módon kötődnek a vállalkozói szférához, vagy végeznek valamilyen tevékenységet, igencsak megkönnyebbülnek, és eszükbe sem jut az, hogy kaptak egy nagyon jó lehetőséget, így már nem érdekli őket a parkolóhelyek létesítése, mert ezzel könnyen ki tudják váltani. Nem így működik a vállalkozói réteg. A további hozzászólása politikai töltetűnek is nevezhető. Abban az esetben, ha bármely szolgáltatói szférában, tevékenységben, vagy akár üzletbérleti díj tekintetében 1,5-2 %-ot emelnek a városban - akár inflációkövető módon is -, akkor az ellenzék képviselői az elsők, akik két kézzel tiltakoznak a hihetetlenül nagy vállalkozóellenes lépés és módosítások ellen. Jelen esetben arról van szó, hogy ezeknek a vállalkozóknak segíteni kívánnak, mert fantáziát és lehetőséget látnak benne, és jelentős mértékű beruházást finanszírozó kedvezményt kívánnak számukra adni. Akkor meg az a baj, miért nem fizettettek velük 1,5, vagy akár 3 millió forintot? El kellene dönteni, hogy a városvezető koalíció általában szembe megy minden növekménnyel, vagy ha a kormányzó koalíció növekedést szeretne bevezetni, akkor annak mennek ellen, és ha csökkenést, akkor annak mennek ellen. Van tehát egy kis pikantéria ebben. Ha az "Európa Kulturális Fővárosa" projekthez kapcsolódóan biztosan jön majd Pécsre olyan magántőke, aki egy 4, vagy 5 csillagos szállodaláncot kíván építeni. Ha ez a szállodalánc minden lehetőségét latba veti, akkor a lehető legtöbb számú parkolót meg fogja építeni a szállodához, pontosan azért, mert érdeke, hogy ott biztonságban parkoljanak az autók. Ha ezt nem tudja megtenni, mert olyan objektív körülmények és lehetőségek vannak, hogy bizonyos parkolószámot meg kell váltania, akkor kéri a választ arra, ha pl. meg kell váltania 50 parkolóhelyet - ennyire ugyan nem lesz szükség, mivel a szálloda nem fog mindig teltházas kapacitással üzemelni -, akkor vajon lesz-e döntési tényező az, hogy ezt az 50 x 3 millió Ft, azaz 150 M Ftot, vagy annak felét, a 75 millió forintot ki kell fizetnie, vagy pedig a polgármester úr által javasolt rendeletmódosítással csak 500 E Ft-ot, mert úgyis elemi érdeke lesz, hogy ezen parkolókat létrehozza.

27 Kéri ezért, mérlegeljenek, próbáljanak meg példákat hozni, mert nem látja ezen módosító indítvány negatívumát. Úgy gondolja, a vállalkozók továbbra is mindannyian arra fognak törekedni, hogy az autók biztonsága érdekében saját területükön alakítsák ki a parkolóhelyet. Ha ez végképp nem megy, akkor pedig nem kellene őket megsarcolni másfélmillió forinttal. Nagy Csaba: szakmai oldalról kívánja megközelíteni a problémát, nem pedig politikus módon, ahogy azt Juhász képviselőtársa tette. Kéri képviselőtársait, sétáljanak végig a belvárosban, és akkor látják, miért javasolták a szakmai főosztályokon ezt a megoldást; azért, mert ha a törvényi előírást betartják, és megépítik a szükséges parkolókat, akkor a jelenlegi életszínvonalhoz tartozó gépkocsiállomány parkolószükségletét sem lehetséges kielégíteni. Meg kell nézni azokat a területeket, amelyeket letarolnak, és új épületeket építenek. A belvárosban és a belváros közelében számos ilyen építkezés van. Mindig több autót vonzanak az új épületek, mint ahány parkolóhelyet ott biztosítani tudnak. A város kissé furcsán közelít ezekhez a problémákhoz. Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy eddig a módosító indítványhoz képest jelentősen nagyobb összegeket kellett befizetni. Ezzel is arra kényszerítve a vállalkozásokat, ha egy mód van rá, akkor építsék meg a teremgarázsokat, a garázsokat. Pécsett több ilyen beruházás készült el, miközben éppen a városvezető koalíció terjesztette be azt az adómódosítási javaslatot, mely szerint ezen garázsoknál nem elég, hogy ki kell fizetni a sokszor jóval nagyobb bekerülési költséget - mert jelentős költséggel megépíthető garázsokról van szó -, hanem még a garázsokon belüli közlekedési utakat is adóztatják, nem csak azt a helyet, ahol a gépkocsik állnak. Ehhez képest a jelenlegi javaslat szerint 100 és 50 E forintért meg lehet váltani ezeket a parkolóhelyeket. Biztos abban, hogy a vállalkozót – mivel nem saját magának, hanem másoknak építi a boltokat, lakásokat – abszolút nem zavarja majd, ha nem tud megállni az autóval. Ez nem az ő problémája lesz, nem is polgármester úré, hanem azon pécsieké, akiktől dinamizmust várnak el, hogy átugorjanak a járdán parkoló autókon, hogy több száz métert gyalogoljanak esetlegesen a saját lakásuk megközelítése miatt. Érdemes lenne végigsétálni a városban, és megnézni azt, hogyan és milyen módon lehet a környéken parkolni. Elhiszi, hogy a képviselők viszonylag könnyen tudnak parkolni, hiszen ingyenes parkolóbérletet kapnak, egy részük megállhat a Városháza előtt, vagy annak környékén, de talán egy átlag pécsi polgár szemével kellene a belvárost és környékét végignézni. E mögött a javaslat mögött véleménye szerint számos olyan dolog van, ami igen nehezen magyarázható. Például az Árkádban sem lenne ekkora parkolófelület, ha a városnak ilyen rendelete lenne. Nyilván megépített volna valamekkora parkolót, de biztos abban, ha lehetett volna, akkor még kevesebbet költött volna erre a beruházásra. Abban is biztos, hogy ha egy 5 csillagos szálloda beruházás valósul meg Pécsett, az szintén egy másik beruházási kategória, mert egy ilyen típusú szállodában úgy szoktak megszállni, hogy megállnak a bejárat előtt, és odaadják a londinernek a kulcsot, álljon be a parkolóba, mert az 5 csillagos szállodában ezek a szolgáltatási viszonyok. Egy 2 csillagos szállodánál azonban már nem ez a helyzet. Egy pécsi kisvállalkozó számára, aki pl. egy 4-5 lakásos társasházat

28 épít az a lényeg, hogy ezeket a lakásokat eladja, és nem biztos, hogy érdekli, azok a tulajdonosok, akik ott lakást vásárolnak, hol tudnak majd parkolni. Ennek következménye, hogy fokozatosan egyre nagyobb gépkocsi-terhelés lesz az utcákon, egyre többen nem tudnak majd megállni, és egyre többen lesznek kénytelenek szabálytalanul, járdákon, járdák mellett parkolni, minden olyan felületrészt kihasználva, ahol egyébként nem lehet megállni. Ezen problémák jelei már láthatók a városban. Sajnos nem egy terület már kezd úgy kinézni, mint Budapest. El kell gondolkodni azon, lehet, hogy begyűjtik majd az 50 és 100 ezer forintokat a parkolóhelyek megváltásaként, de majd több tízmillió forintért kezdik lerakni a különböző vasoszlopokat annak érdekében, hogy egyáltalán gyalog lehessen közlekedni a városban. Ez az időszak a rendeletmódosítással, ezzel az 50-100 E Ft-tal bekövetkezik, ami a városnak nagyon sok pénzébe fog kerülni, mert néhány év múlva nem tudnak majd a belvárosban, a környékén, és egyéb frekventált helyeken közlekedni, mert mindenki a járdán fog parkolni. Sajnos addig, amíg a rendőrség ilyen "gyér" anyagi állapotban van, ilyen gyér állami támogatást kap, nem lesz arra energiája olyan büntetéseket kiszabni, hogy annak visszatartó ereje is legyen. Dr. Toller László: azért tudni kell, miről vitatkoznak. Nem arról van szó, hogy az OTÉK és a hatóság felmentést ad a garázslétesítés alól 100.000 forintért, hanem arról, hogy az OTÉK alapján, ha új építési engedélyt ad ki, akkor a szükséges OTÉK normákat be kell tartani. Elsőként saját telken meg kell tervezni a garázst, különben nem kap építési engedélyt. Eleve nem lehet arra hivatkozni, hogy megváltja a garázst. A garázst meg kell építeni. A parkolómegváltás általában arról szól - lehet, hogy esetleg a normaszövegen lehet finomítani, és a rendeletben 4 pont az ötből arról szól, - ha és amennyiben az építtető a funkcióváltáshoz szükséges garázsszámot nem tudja létesíteni, akkor ezt megválthatja. Ezt a maga részéről igazságtalannak tartja egyrészt azért, mert a funkcióváltást a legtöbb esetben észre sem veszik, ezzel senki nem foglalkozik. A másik, hogy megváltják a parkolóhelyet, és azután ugyanúgy állnak a vendéglátó egységeknél a gépkocsik, mert elfelejti a hatóság kitiltani őket onnan. Pl. Városház köz, Boltív köz, Kazinczy u., ahol mindenki kifizette a funkcióváltáshoz szükséges parkolót, és engedik ott parkolni a járműveket. Hol van akkor itt az igazság? Hangsúlyozza, javaslatuk nem felmentést ad a városépítészet szabályainak a betartása alól, hanem arról szól, hogy lehetetlen helyzeteket próbáljon meg keresni, hogy a parkolást máshogy oldják meg. Ehhez képest viszont vállalkozóellenes magatartásnak tartja, hogy ilyen mértékű uzsora-összeget fizessenek egyesek. Úgy gondolja, a meglévő és az új vállalkozások közötti igaz-ságos megoldást szolgálja, ha a parkoló-megváltási díjat ilyen alacsonyra szállítják le. Döntő többségében egyébként a belvárosról van szó, olyan üzletekről, ahol egy-két parkoló létesítése szükséges. Dr. Mikes Éva: több ízben elhangzott, és maga is úgy látja, hogy ugyan ez az egész város problémája, de kiemelten és meghatározóan a belvárosé, hiszen a vita is e körül forog. Természetesen a belvároson most nem csak saját választókerületét, a falakon belüli részt érti, bár az a leginkább érintett, hanem ahogy a belvárost érteni szokták, ennél nagyobb területen. De a

29 falakon belül ez azért kiemelt kérdés, mert a keskeny, rossz állapotú utcák, tárgyi körülmények miatt ez a kérdés még hangsúlyosabban tevődik fel. Az előtte szólók valamelyike felszólalásában érintette, hogy a vasoszlopos időszak el fog következni. Jelzi, ez már elkövetkezett. Megjegyzi, rendszeresen járja a belváros kis utcáit, képviselőtársait is erre kéri, Nézzék meg, hogy ez időben mennyit jelent, számolják össze hányszor kell leállniuk 5-10-15 percekre, mert nem férnek el a parkoló teherautók és egyebek miatt. A hozzászólásokban hallottak a vállalkozóbarát magatartásról, csak egyet elfelejtettek, hogy ez a rendelet nemcsak a vállalkozókra vonatkozik. Jelzi ezt a rendeletet nem fogja megszavazni, de a többségnek ez jogában áll. A rendelet nemcsak a vállalkozókról, hanem minden építtetőről, funkció-váltóról szól a belváros vonatkozásában. Nem arról van szó, hogy aki már a saját házában, lakásában lakik a belvárosban, annak most benyújtják a számlát, hogy fizessen, hanem aki épít, átépít, újat létesít, stb. Úgy érzi ezt fontos leszögezni, nehogy valaki azt higgye, pusztán azért, mert a belvárosban lakik valahol fizetnivalója keletkezik. Felhívja a figyelmet, hogy a magánépíttetők tekintetében mindig ütközik az egészen rövid és a hosszabb távú érdek. Nemcsak a felelősségvállalás, hanem a hosszabb távú érdek is. Nyilvánvaló, ha valaki a belvárosban építtet vagy vásárol, abban a pillanatban, amikor az adásvételi szerződést megköti vagy amikor az építkezés zajlik, rendkívüli módon jól esik 1-2 M Ft-os költségtől megszabadulni, amennyibe egy garázs létesítése kerülne, de majd egy-másfél év múlva – amikor beköltözik ugyanabba az ingatlanba – ugyanez a tulajdonos keres parkolóhelyet, és négy-öt utcányi távolságra talál, és ekkor jön rá, hogy magának, illetve az egész városnak rosszat okozott azáltal, hogy nem létesített megfelelő parkolóhelyet a saját autója számára. Ezt leszögezi, mert sok ilyen történetet látott. Tudják, hogy az építési engedély kiadásánál mindig vannak menekülő utak attól függően, hogy ki, milyen szakmai és egyéb segítségeket kap. Az, hogy egy kisméretű belvárosi telken megoldható-e műszakilag a parkoló-létesítés vagy sem, egy ideig nehezíti az engedély kiadását, és lehet arra igent és nemet is mondani. Egyébként az adórendelet – és e jelenlegi rendelet – alapvető ellentmondásban van, és hogyha ez így marad, akkor ez az az üzenet, hogy itt, ebben a városban garázst, mélygarázst, saját parkolót eszébe ne jusson építeni senkinek, mert jelentős anyagi vonzata van ahhoz képest, hogy kifizet 50 vagy 100 E Ft-ot parkoló-megváltás címén. Hangsúlyozza és ismétli nemcsak a vállalkozókról van szó. Ha a városban történő építkezéseket, átépítéseket nézik, akkor szerencsére volumenében az nagyobb, mint egy-egy vállalkozói beruházás. Ez teljesen bizonyos, és ezekről a hatásokról nem szabad elfelejtkezni. Juhász István képviselőtársa kérdezte, miért sarcolják meg a vállalkozókat. Nem arról van szó, hogy valaki parkolóhelyet létesít, és közben még fizet 1.5 M Ft-ot vagy százezret. Ne fizessen egy fillért sem, hanem alakítsa ki a parkolóhelyet. Az Országos Építési Szabályzat előírja különböző nagyságrendekhez és funkciókhoz a szükséges parkolóhelyek számát, de parkoló-megváltásról, meg erre vonatkozó szabályokról nem beszél tudomása szerint. Nincs semmi gond, felejtsék el azt a fogalmat, hogy

30 „parkoló-megváltás”. Ne kérjenek 50 ezer, 100 ezer, 1.5-2 M Ft, hanem kérjék az Építési Szabályzat szerinti parkoló-szám létesítését, és akkor nincs gond, nincs feszültség sem. Juhász István bizottsági elnök is kifejtette, – és ebben igaza is van – olyan vállalkozásoknál, beruházásoknál ahol a vállalkozó érdeke, hogy őt fel lehessen keresni, akkor az ő érdeke az is, hogy a megfelelő parkolóhelyeket megépítse. Egyébként – mint már kifejtette – csak az egészen rövid távú érdeke a magánépíttetőnek is, hogy ettől a kötelezettségtől szabaduljon. Mindezekre figyelemmel módosító indítványa, hogy „a rendelet tekintsen el a parkoló megváltásának lehetőségétől”, ugyanis a parkoló megváltásának csak akkor van értelme, ha abból az összegből parkolót lehet építeni. Egyetért azokkal a véleményekkel, hogy sarcként meg kvázi bírságként nem érdemes alkalmazni. Véleménye vagy kérjenek akkora összeget, amiből lehet parkolót építeni, ha a másik oldal az ellen érvel, hogy ennek nincs értelme, mert vagy nem lehet behajtani vagy egyéb kifogások vannak ellene, akkor felejtsék el ezt a fogalmat. Jogászként nem tud más megoldásra jutni, hogyha ezt a kivezető utat nem nyitják ki, akkor maradnak az Országos Építési Szabályzat előírásai, melyben szabályok vannak, amit az építési hatóságok kötelesek alkalmazni, innentől fogva meg kell találni a megoldást. Az Építési Szabályzat sem azt mondja ki, hogy csak és kizárólag a saját telken lehet parkolóhelyet létesíteni. Városfalon kívül, máshol, építtetéssel, vásárlással vagy akár úgy, hogy végre a vállalkozók, akik érdekeltek abban, hogy tudják teljesíteni az előírásokat, szálljanak be pl. a Kossuth téri többszintű parkoló létesítésébe. Szó volt a Munkácsy Mihály utcáról is. Ott akármilyen közfunkció keletkezik, minimum 100 parkolóhely szükséges. Megkérdezi, látnak ott parkolóhelyeket vagy a Kossuth téren? Mert ő nem lát. Akkor meglesz az a szorító követelménye, hogy a parkolóház gondjaik megoldódjanak, mert az Országos Építési Szabályzat szerint keresni kell a megoldást. Módosító indítványa, hogy „A parkoló-megváltás – mint lehetőség, mint fogalom – iktatódjék ki a rendeletből, és szorítkozzanak az Országos Építési Szabályzatra.” Trombitás Károly: jelzi kérdésére nem kapott választ. Ezért megkérdezi ismét - mindegy, hogy mekkora összegről beszélnek, 1.5 M Ft-ról, 3 M Ft-ról vagy 100 ezer forintról - aki egy évben háromszor vált, akkor ugyanarra a parkolóra ugyanúgy befizeti a 100 E Ft-os „sarcot”, – ahogy a polgármester fogalmazott – mert ha „sarc” a 1.5 M Ft, akkor úgy gondolja a 100 E Ft is annak minősül. Dr. Toller László polgármester próbálta bagatellizálni a helyzetet és elmondta, hogy a parkoló-megváltásból a 2004. évben 27 M Ft folyt be. Az a baj, hogy ezt az összeget nem arra költötték, amire kellett volna. A PVV Rt. biztosan be tudja bizonyítani, milyen szép parkolókat létesített ebből a pénzből, de az biztos, hogy a belvárosban egyet sem. Ha 15 év alatt a belvárosban valamiféle parkolót ki is alakított, - de mint látható a festéken kívül mást nem adott hozzá – azt most a Kerident Kft üzemelteti. Ez nem sarc, ez normális? A rendeletben három területet határoznak meg. Nem érti, minek kell ezt meghatározni, hiszen teljesen mindegy, hogy az 50 E Ft-ot hol fizetik be. Ha mégis meghatározzák ezeket a területeket védettség és parkoló-hiány

31 szempontjából, akkor a befolyó összeget ezen területek parkolási gondjaira kellene fordítani. Nem azt kellene tenni, hogy felfestik minden évben a parkolóhelyeket, és kipipálják, hogy sokat tettek a belváros parkolási rendjének megoldásáért. Effektíve kellene valamit kezdeni ezzel a pénzzel. Ha évente csak 27 M Ft folyik be erre a célra, akkor számításai szerint 10 év alatt már épülhetett volna egy parkolóház vagy egy fél. Teljesen mindegy, de egy sem, még egy negyed sem, sőt még 1/10 sem épült. Ez a nagy gond. A koalíció biztosan elfogadja – jelzi ő nem - a 100 E Ft-os díjat, de megkérdezi, miért kell ezt ennyire szigorúan kezelni? Ha 27 M Ft folyt be tavaly, ez azt jelenti, hogy jövőre 1.5 M Ft-nál nem lesz több bevétel ebből. Miért kell ezt az összeget elkülönített számlán kezelni, miért kell ilyen szigorú szabályokat hozni rá, mint amit a rendelet 8. §. (7) bekezdésében felsorolnak? Nem érti, hogy 1.5 M Ft-os bevételt miért kell ennyire szabályozni? A polgármester megint tévedett a rendelettel kapcsolatban. A 2. §-ban felsorolják valóban azt az öt esetet, amikor parkoló-mérleget kell vonni, és esetleg megváltást kell fizetni. Az ötből kettő a funkcióváltás és nem négy. Juhász István képviselőtársa által elmondottakra megjegyzi ne az 5 csillagos szállodák tulajdonosaira hozzák ezt a rendeletet, hanem a valóságos állapotokra. A valóságban épülnek, átalakulnak épületek, és ezekhez, sőt még a meglévőkhöz sem volt elegendő parkoló, ezért legalább az új létesítésekhez legyen megfelelő parkoló-szám. Dr. Toller László: nem arról van szó, hogy meg lehet váltani alanyi jogon a parkolást az új építménynél. Létre kell hozni a parkoló-számot. Vizsgálandó kérdés az, hogy ehhez képest milyen kedvezmények vannak az OTÉK-ban. Az OTÉK az irányadó szabály, nem pedig a város rendelete, ami a parkolómegváltással foglalkozik. Hosszú távon egyetért dr. Mikes Évával. Olyan engedélyeket kell kiadni, amely ésszerű, jó várospolitika mellett az új beruházásokat arra a helyre engedjék, ahol ennek minden feltétele adott. Akkor fel sem merülnek ezek a kérdések, de ez csak egy következő lépés lehet. Nem önmagában a parkolás és a parkoló-megváltás, hanem a szemlélet a lényeg. Példaként említi, a Nádor Szállodánál elkészült az új mélygarázs, de milyen táblák vannak a szálloda környékén? A Városháza alján „Behajtani tilos” tábla van, „Kivéve Önkormányzat”, ez az egyetlen engedmény. Jelzi, meg kívánja szüntetni azt a privilégiumot hogy a jövő évben a Városháza előtt képviselők vagy bárki parkolhasson. Más megoldást keresnek. Amíg ők így viselkednek, addig alanyi jogon mindenki azt csinál a városban amit akar. Ez egy olyan privilégium, ami nem szükséges, hiszen vannak 150 méterrel arrébb parkolók, és egyéként is a képviselők egy részének a Kossuth térre szól a parkoló-bérlete. Visszatérve a szállodához, tehát a másik oldalon kimegy – ha nagy nehezen bejut szabálytalanul a Nádor Szálloda mélygarázsába – a vendég, jobbra kanyarodik, nem tudja azt, hogy az utca elején ott van „Csak engedéllyel” felirat. A közterület-felügyelő és a rendőr behajtási engedély hiányában ilyenkor büntet. Hiába van mélygarázs, ha a

32 forgalomszervezés nem igazodik ehhez. Jelzi, intézkedett annak érdekében, hogy együtt a Palatinus Szálloda vezetésével – aki szintén nem élt ez irányú jelzéssel – ezt a forgalmi rendet valamiféle kiegészítő táblával javítsák. A bejáratnál kellene állni a rendőrnek, nem pedig a kijáratnál. Kéri, hogy ezt ne olyan ügynek tekintsék, ami önmagában bármit megold, hanem annak, ami a túl liberálisnak tartott módosító indítványával együtt egy folyamatot megindítana. Ehhez kéri a partnerséget hosszú távon. Dr. Kunszt Márta alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. Dr. Mikes Éva: jelzi volt egy módosító indítványa. Dr. Toller László: dr. Mikes Éva képviselő asszony hozzászólását úgy érzékelte, hogy a későbbiekben visszatérnek erre az ügyre. Jelzi, a módosító indítványt írásban kellett volna benyújtani, mivel ez nem történt meg, így a testület nem tud szavazni róla. Ezt követően további hozzászólás nem lévén a saját módosító indítványáról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta a módosító indítványt. Dr. Toller László: a rendelet egészéről kéri a testület döntését figyelemmel az elfogadott módosításra. Megállapítja, hogy a testület 26 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotta 41/2005. (11.29.) számú rendeletét a parkoló létesítési kötelezettségről és annak megváltásáról. A módosult rendelet a jegyzőkönyv 2. számú melléklete.

5.)

A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Erb József: a város ezen rendelete a 121/2005. (VI.28.) Korm. rendelet alapján keletkezett, és ennek a végrehajtása vagy helyi átültetése. Kiemel egy pontot a sok változás közül, mely az előterjesztésben 4.) pontként szerepel. Idézi: „Fokozott figyelemmel kellett meghatározni a rendelet „szankciós” szabályait, ugyanis a Btk. a temetőkben történő minden rongálási, kegyeletsértő cselekményt bűncselekménnyé nyilvánított, és ez a szabálysértési minősítés lehetőségét igen szűk körre korlátozta.” Ez azt jelenti, ha netán valaki temetőkben rongál vagy rossz cselekményt követ el, akkor az bűncselekményt követ el. Ezt érdemes megjegyezni mindenkinek.

33 Mivel a bizottsági ülésen a az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei szervezetének képviselője javaslatait az előterjesztésbe bedolgozták, ezért a Fidesz frakció támogatja a rendeletben foglaltakat. Várbíró Péter: gratulál az önkormányzatnak, illetve az E-Közgyűlés megalkotóinak, menedzsereinek, mivel a Közgyűlés honlapján is olvasható a rendelettervezet. Ebből idézi a 22. §. (3) bekezdését. „A temetkezési helyen túlterjeszkedő, a közízlést vagy a kegyeleti normákat sértő virágtartók, díszítések vagy oda nem illő feliratok, illetve felirattal ellátott sírjelek nem helyezhetők el.” Egyetért ezzel, a rendelettel és az előterjesztéssel is. Jelzi csupán, a leírtak szerint nem helyezhető el önkényuralmi jelkép vörös csillag, horogkereszt sem a sírokon. Dr. Toller László: megjegyzi: el nem helyezhető, de a régit nem kell leszedni, egyértelmű a szabály. További hozzászólás rendelettervezetről.

nem

lévén

a

közgyűlés

döntését

kéri

a

Megállapítja, hogy a testület 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 42/2005. (11.29.) számú rendeletét a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről. A rendelet a jegyzőkönyv 3. számú mellékletét képezi.

6.)

Rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendelettervezetben foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotta a változtatás nélkül elfogadott 43/2005. (11.29.) számú rendeletét a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól. A rendelet a jegyzőkönyv 4. számú melléklete. 7.)

A – forgalomképes – nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló rendelet Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Lengvárszky Attila: az előterjesztésben olvasható, azért került sor a rendeletalkotásra, mert az Állami Számvevőszék megállapítása alapján a

34 versenyeztetési kötelezettség alól felmentést lehetővé tevő szabályozás ne történhessen. Kérdése a 8. §. (7) bekezdése szerint amennyiben harmadik személy részére történő értékesítésre kerül sor, akkor ez érthető úgy, hogy itt is versenyeztetés lesz? Juhász István: válasza: így van, itt kizárólagos értékesítési lehetőség csak a pillanatnyilag bérleti jogviszonyban lévőre vonatkozik. Ez a rendelet nagy segítséget nyújt azoknak, akik hosszú távú – nem lakás céljára szolgáló helyiséggel – pl. garázs bérleti joggal rendelkeznek, mert ők saját maguk, és nem pedig egy harmadik személy tudja azt megvásárolni. Minden egyéb esetben a versenyeztetési szabályok érvényesülnek. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a testület 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a 44/2005. (11.29.) számú rendeletét a –forgalomképes – nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és a bérlők részére történő elidegenítéséről. A változatlan tartalmú rendelet a jegyzőkönyv 5. számú mellékletét képezi.

8.)

Rendelet dr. Romhányi György szobrának felállításáról Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: az előterjesztéshez mellékelték a helyszínrajzot és a látványtervet, melynek alapján látható, hogy impozáns szobor készült a professzor úrról. A szobor az egyetemmel egyeztetett helyen kerül felállításra. Dr. Hudvágner Sándor: mint dr. Romhányi György professzor számos tanítványainak egyikét megnyugvással tölti el, hogy Pécs városa méltó módon állít emléket számára. Kéri a közgyűlést támogassa a rendeletben foglaltakat. Erb József: egy hiányosságra hívja fel a figyelmet. A helyszínrajzon látható a bejelölt A és B pont, az előterjesztés arról szól, hogy a szobor az A pontban kerüljön elhelyezésre. A rendelettervezetből ez kimaradt. Ha a rendelettervezet elfogadja a közgyűlés, - és ahhoz nincs előterjesztési anyag - akkor azt úgy lehet értelmezni, hogy vagy az A vagy pedig a B pontra helyezik a szobrot. Javasolja vegyék be a rendelettervezetbe, hogy a sétány melletti – a helyszínrajz szerinti – A pontba helyezik el dr. Romhányi György szobrát. Dr. Toller László: értelemszerű, támogatja a javaslatot.

35 Meixner András: jelzi, a Kulturális Bizottság egyetért minden jó javaslattal. A helyrajzi számnak megfelelően be van jelölve, hogy hol fog állni a szobor. A rendelettervezetbe A vagy B variációt nem lehet betenni, azt legfeljebb a rendelet határozati részében lehet megjelölni. A javaslattal egyébként egyetért. Dr. Mikes Éva: a rendelettervezet 1. §. (3) bekezdésében vannak különböző paraméterek, hogy milyen legyen a szobor. Megkérdezi, ezeket a méreteket ki határozta meg? Miért pont 220 cm-es a szobor magassága, miért 80x80x25 cm-es a felirat, stb.? Megnézték a helyszínt, és ehhez hozzárakták, hogy milyen magasnak, milyen színűnek kell lennie a szobornak, a feliratnak? Úgy gondolja egy szobor elhelyezésénél be kell kérni szakvéleményeket. Mivel –az előterjesztésből olvasható – többfajta elképzelés is volt arra vonatkozóan, hogy a szobor hová kerüljön, a szobor nagyságának előírása és egyéb méretek változtak ahhoz képest, hogy hol helyezik el? Nem véletlenül teszi fel ezeket a kérdéseket, mert enyhén kaotikus képet kezdenek mutatni a kiemelt közterek az ott elhelyezett szobrok tekintetében. Ha megnézik akár a 48-as teret, akár a Szent István teret, az ott megjelenő műalkotások minden bizonnyal külön-külön komoly művészeti értéket képviselnek, de együttesükben – ki meri jelenteni – sem stílusukban, sem látványegységben nem igazán. Van-e erre valamifajta elképzelésük? Megismétli kérdését, hogy ki, és miért pont a jelzett paramétereket határozta meg a szoborral kapcsolatosan. Dr. Toller László: a szobor készen van. Előírhatnának mást is, csak Rétfalvi Sándor szobrász művész úr lehet nem igazán járulna hozzá, hogy „lefejezzék” a szobrot, rövidebb lábat csináljanak neki, vagy ne hozzáillő posztamensen helyezzék el. Ez egyeztetés kérdése, kéri dr. Mikes Éva képviselő asszonyt, hogy próbálják így elfogadni a rendelettervezetet, egy meglévő szobrot helyeznek el. Dr. Mikes Éva: jelzi, akkor így viszonyul hozzá, és köszöni szépen a felajánlást. A közterületi szobroknál illő köszönet és tisztelet mellett elmondja, a város szokott a megrendelő lenni, és nem véletlenül, mert bizonyos fajta paramétereket érvényesít a saját közterei tekintetében. Dr. Toller László: nem illik ezt mondania, de a város nem volt megrendelő, de ő 500 E Ft-tal járult hozzá a szobor létesítéséhez. Reméli mindazok, akik felajánlást tettek, ezt be is tartják. Kapnak egy szobrot, amelynél nem a város volt a mecénás, és erről szól a határozati javaslat. Meixner András: dr. Mikes Éva képviselőtársa felvetéseire válaszolva elmondja, ezt a Kulturális Bizottság az első pillanatban ugyanígy érzékelte, mint ahogy képviselő asszony. Közadakozásból és „közfelkiáltással” indított szoborakció volt, a helyét később keresték meg, és ők is belátták, hogy tulajdonképpen előbb kellett volna megegyezni a helyszínben, és utána lehetett volna az alkotást elkészíteni. Akkor ennek a menete megfelelő lett volna. Éppen ezért a Kulturális Bizottság a szobrok elhelyezésére vonatkozóan a közterületek használati rendjével kapcsolatos rendelet

36 módosítását tervezi, ennek előkészítése zajlik. A rendeletben szabályozni kívánják ezeket a kérdéseket is, és reméli, hogy megnyugtató megoldást találnak. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett megalkotta a 45/2005. (11.29.) számú rendeletét dr. Romhányi György szobrának felállításáról. A változatlan tartalmú rendelet a jegyzőkönyv 6. számú melléklete. Dr. Toller László: ezt követően a határozati javaslatban foglaltakról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 564/2005. (11.24.) sz. határozata dr. Romhányi György szobrának felállításáról 1.)

2.)

9.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése köszönettel elfogadja a Romhányi György Alapítvány felajánlását és tulajdonába veszi Rétfalvi Sándor szobrász művésznek dr. Romhányi György pathológus professzort ábrázoló szobrát, mely a 48-as tér délkeleti részén a gyalogos sétány mellett kerül felállításra. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a tulajdonba vétel lebonyolítására, valamint felkéri a PVV Rt-t, hogy a köztéren álló szobor további gondozását végezze el. Határidő: Felelős:

2005. december 30. dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Kelemen László vezérigazgató

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András, Hódosi Vera bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető, dr. Kelemen László vezérigazgató a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály útján

A 29/2002. (05.10.) sz. Ör. (vagyonrendelet) módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

37

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén a közgyűlés döntését kéri a rendelet módosításáról. Megállapítja, hogy a testület 27 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül megalkotta 46/2005. (11.29.) számú rendeletét az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jog gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. (05.10.) számú rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 7. számú mellékletét képezi.

10.)

Közterületnevek rendezése Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: évente visszatérő témáról van szó, jelenleg néhány utca, közterület elnevezése tekintetében új elnevezésekről van szó, más esetben pedig változtatásra kerül sor. A Kulturális Bizottság megtárgyalta az új elnevezéseket, melyek között egy különlegesség van, még pedig a II. János Pál pápáról elnevezett út megnevezése, amely a temető északi sarkától induló csomóponttól egészen a városhatárig, illetőleg a repülőtérig tart. Úgy gondolja ez az elnevezés közmegegyezéssel valósul meg a város frakciói, képviselői között. Tudomása szerint Magyarországon ez lesz az első II. János Pálról elnevezett közterület. Elmondja még folyamatosan karban kell tartani a közterületek elnevezését. Ebben a munkában a Városfejlesztési Főosztály nevében is köszöni azon képviselők, magánszemélyek javaslatait. A továbbiakban is hasonló együttműködésre kéri a város lakosságát, a tisztségviselőket, képviselőket. Egész biztosan sok módosításon kell gondolkodniuk, akár az Európa Kulturális Fővárosa címmel összefüggésben, akár csak azért, mert új terek, utcák jönnek létre. Véleménye szerint, ha Európa vérkeringésébe a PécsPogányi Repülőtér belép, akkor fontos hogy a repülőtérnek olyan nevet kell adjanak, amely európai emberek számára is kimondható. Természetesen erre egy későbbi időpontban kerül majd sor. Dr. Toller László: kéri a közgyűlést, ne végezzenek bizottsági munkát. Ha sok módosítási javaslat lesz, akkor az előterjesztést visszautalják a bizottság elé. Dr. Fekete Éva: kérdése ki találja ki a közterület neveket? Van esetleg egy könyv, amelyben felsorolásra került több név, és akkor ebből választanak? Milyen metódus alapján alakulnak ki a nevek? A mellékletben szereplő utcanevek közül a fele Pécsújhegyet érinti. Vannak köztük funkcionális nevek, amelyeket el tud fogadni, a főtér, ami kialakulóban van, illetve a városrésznek az eddigi hagyományaihoz kapcsolódóan a szőlészetborászattal kapcsolatos nevek, továbbá a bányászathoz kapcsolódó nevek. Mégis azt gondolja, van néhány olyan utcanév, ami elég furcsa, így a kilincs,

38 a csengő, stb. Ezeket nem nagyon tudja hová tenni. Kíváncsi arra ezek után küszöb, lépcső, stb. fog következni, vagy ez is egy fajta koncepció része? A kérdése arra irányul - ha ennyire hozzányúltak Pécsújhegy utcáihoz – pl. a Deák Ferenc utcát illetően – ami viszonylag elég szövevényes utca, és kb. nyolc különböző leágazással rendelkezik, teljesen kaotikus a számozása – miért nem lehet kitalálni valami logikus megoldást? Úgy gondolja van még a történelemben olyan személyiség, akiről utcát lehetett volna elnevezni, és ehhez képest miért adnak utcáknak olyan nevet, ami egy ház berendezése, mint pl. az ajtó kilincse. Staub Ernő: emlékezte szerint 1994-1995-ben is foglalkozott a Kulturális Bizottság ezzel a témával, és úgy gondolja most is nagy szerepe van ebben Pesti János tanár úrnak, akinek komoly tudományos munkája van Pécs földrajzi neveiről. Ebben az anyagban is látja – pozitív értelemben - az ő keze munkáját, hiszen itt is szerepelnek a történelmi elnevezések, mint pl. a Cassian utca, és olyan ötletes nevek mint pl. Cikk-Cakk utca, Nevesincs utca. A Nyáros utca nyilván a mai fülnek egy kicsit szokatlan, de ezzel sincs baj. Dr. Fekete Éva képviselőtársa felvetését jogosnak érzi. Különösen azt emeli ki, ódzkodnak attól, hogy jelentős magyar személyekről nevezzenek el utcát, mert attól tartanak, hogy abból politikai vita lesz. Persze az is igaz, nem mindegy, hogy ez az utca hol van, hiszen méltó helyen kell lennie. Örvendetes, hogy Pécsett utat neveznek el II. János Pál pápáról, az is nyilvánvaló ez kötődik a pápa pécsi jelenlétéhez, hiszen ezen az úton ment Pogányba misét tartani. Megjegyzi, gyakorlatilag egy országutat, annak a városba eső részét nevezik el a pápáról. A méltó megjelölésre valamilyen módon gondolni kellene. Felvetődik, hol lesz kitáblázva, stb.? A Harkány felé kivezető út II. János Pál út, ez jó dolog, de folytatása kell hogy legyen ennek az ügynek. Erb József: üdvözli, hogy II. János Pálról utat neveznek el. Csatlakozva Staub Ernő képviselőtársához úgy gondolja, jó lenne, ha erre fel is hívnák a figyelmet. Az út mindkét felén táblával kell jelezni azt, milyen úton járnak, az érkezési oldalról egy nagyobb méretű táblával kellene felhívni az arra közlekedők figyelmét, hogy ők most ezen az úton járnak. Meg kellene tenni ezt azért is, mert a pápalátogatás Pécs városának egy történelmi eseménye volt, és ennek mind a mai napig a katolikus közösségben nyoma van. Úgy gondolja, a táblák kihelyezése szép gesztus volna a város részéről, és nem is kerülne sokba. Meixner András: egyetért Staub Ernő képviselőtársa javaslatával, hogy a II. János Pál út elején, illetve végén valamilyen módon emlékezzenek meg azon történelmi személyiségről, akinek a nevét adták ennek az útnak. Pécsen olyan utcanévtáblák esetében, ahol történelmi személyiségekről neveztek, neveznek el utcát, célszerűnek látja, hogy a külföldi turisták részére is – akár több nyelven – olyan táblák legyenek elhelyezve, amin elmagyarázzák kiről van szó.

39

Pesti János tanár úrnak múlhatatlan érdemei vannak a közterület elnevezések előkészítésében. Az is igaz, hogy lehetne további történelmi személyiségekről elnevezni közterületeket. Ha képviselőtársai megnézik, a felsorolt utcák elég kicsik, a periférián vannak ahhoz, hogy pl. történelmi személyiségek nevét kapják. Pesti János tanár úr javaslata volt, vagy utca alakjáról nevezzék el az utcát, – pl. Kilincs utca – vagy pedig egy valamikor ott élő személyiségről, nevezetességről, tárgyról. Olyan helyeken történik névváltozás, ahol az utca cikk-cakkos, kanyargós, és nem volt egyértelmű a számozása. Megpróbálták logikus sorrendbe rakni az utcarészleteket, és ha ebből valami „kilógott”, annak más nevet adni. Javasolja, fogadja el a közgyűlés most a rendelettervezetet, hiszen ha lesznek még javaslataik, azt megtehetik, hiszen a Városfejlesztési Főosztály egy-egy közterület elnevezési akció előtt minden esetben megkéri minden képviselő véleményét. Kéri képviselőtársait, javaslataikat az előkészítés fázisában tegyék meg. Előre is köszöni. További kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett megalkotta 47/2005. (11.29.) számú rendeletét a közterületek elnevezéséről és módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 8. számú melléklete. Dr. Toller László: ezt követően a testület döntését kéri a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 565/2005. (11.24.) sz. határozata közterületek elnevezéséről, módosításáról, megszüntetéséről A Közgyűlés a 47/2005. (11.29.) számú önkormányzati rendelet végrehajtása érdekében utasítja: -

-

a Városfejlesztési Főosztályt, hogy gondoskodjon a megállapított földrajzi nevek nyilvántartásba vételéről, vezetéséről, a nyilvántartások közzétételéről, illetve hozzáférhetőségéről. az Ügyfélszolgálati Főosztályt a bázisszótár módosítására. a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt-t az utcanévtáblák kihelyezésére, cseréjére.

40

Határidő: Felelős:

2005. december 31. a nyilvántartások vezetéséért és a tájékoztatásért: Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető a bázisszótár módosításáért: dr. Berhiday Ilona főosztályvezető az utca-névtáblák kihelyezéséért: dr. Kelemen László vezérigazgató

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Berhiday Ilona főosztályvezető, dr. Kelemen László vezérigazgató a Városfejlesztési Főosztály útján

11.) Pécs Építési módosítása

Szabályzatának

és

Szabályozási

Tervének

1.

Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök Hódosi Vera: a közgyűlés 2004. év végén fogadta el a Pécsi Építési Szabályzatot. Az eltelt néhány hónap során felmerült néhány olyan kérdés, ami mindenképpen indokolta, hogy a szabályzat módosítását ebben az évben – viszonylag korán, tavasszal – megkezdjék. A Műszaki Osztály jelezte, a gyakorlatban merültek fel olyan problémák, amik kapcsán többek nem kapnak építési engedélyt. Továbbá pontatlanságok maradtak benne az Építési Szabályzatban, amelyek nem kerültek átvezetésre, és néhány ellentmondásra fény derült. Lakossági jelzések is érkeztek az Építési Szabályzat módosítására. Az észrevételeket a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság áttekintette, melyek között több olyan is volt, amelyek esetében a korábbi szabályzat vizsgálatakor, elkészítésekor a bizottság állást foglalt a kérdésben, eldöntött, melyeket általában most sem vettek napirendre, nem foglalkozott a bizottság ezekkel a kérdésekkel, viszont számos kérdésről úgy gondolták, hogy megfontolásra érdemesek. Így indult el a munka tavasszal, és most jutottak el odáig, hogy a módosítás a testület elé kerülhet. A képviselők folyamatosan meghívást kaptak a bizottsági ülésekre, tájékozódhattak a munka folyamatáról. Elmondja, sok „harcot” vívtak a tervezőkkel, egyrészt szakmai kérdések merültek fel, másrészt olyan pontatlanságok maradtak az anyagban, amiről a bizottság más döntést hozott. Kiosztásra került egy anyag, amelyben egy nagyon lényeges pontosítás van, szövegszerűleg egy fél mondat maradt ki a rendeletből, pontosabban nem került átvezetésre annak ellenére, hogy erről bizottsági döntés történt. Köszönetet mond Városfejlesztési Főosztály dolgozóinak, akik alaposan áttekintették a visszaérkezett terveket, abban is találtak két olyan módosítást, ami bizottsági döntés volt és nem került átvezetésre, de ezt képviselőtársai már megkapták korábban, melyet figyelembe kell venni, és ez már a kiküldött anyagban szerepel. Egy hosszadalmas munkáról van szó, mely egyeztetési folyamatok eredménye.

41

Elmondja, a területi főépítész is véleményezte az anyagot, és elfogadásra javasolta. Néhány megjegyzése volt, ami beépítésre került a már kiküldött anyagba. Egy olyan dolog volt, amiről úgy döntött a bizottság, hogy a következő évi módosításban fogja szerepeltetni. Kéri a közgyűlést, hogy fogadja el a rendeletet az általa tett pontosítással együtt, valamint a két határozati javaslatot. Papp Gábor: a bizottsági munka nagyon tanulságos volt több szempontból is. Ez a terv a város lakóinak az életét nagyban befolyásolja. A szabályozási tervekről szóló döntés általában nem szokott nagy érdeklődést kiváltani, mivel száraz szakmai témáról van szó, amely azonban az emberek életét alapvetően befolyásolja. Miután a közgyűlés a tavalyi évben elfogadta az alapjaiban új tervet, rögtön ki is derült, több hibája van, sok probléma van vele, és sok ember életét nagyban megkeserítette. Már akkor deklarált volt, hogy ezt a tervet minden évben felül kell vizsgálni, és módosításokra lesz szükség. Most egy ilyen módosításról van szó. Ősszel került vissza a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság munkájába más bizottságokban dolgozott az elmúlt időszakban – és rossz érzésekkel követte a módosítási folyamatot. Ebben a szituációban nem érzi úgy, hogy a Városháza érintett osztálya itt – finoman fogalmazva - a helyzet magaslatán állt. Úgy gondolja, ha dicséretre van lehetőség, akkor azt megteszik, de ezúttal egy jogos kritikát kell megfogalmazni, ezt állampolgároktól visszajelzésként is megkapták, és a bizottsági munka során sem érezték úgy, hogy őket képviselőket kellőképpen szakmai hátteret nyújtva segítik a munkájukat. Nyilván sok minden elmondható a védelmükben, de úgy gondolja ezt érdemes leszögezni. Úgy gondolja, nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a bizottsági döntések átvezetése nem történt meg, illetve sok esetben adott pontban azzal teljesen ellentétes anyag került kifüggesztésre. Ezt a jövőben tanulságként kell kezelni, és a Városháza osztálya részéről sokkal nagyobb odafigyelést és gondozást igényel a rendezési terv módosításának folyamata. Mondaná bízik abban, hogy ez a módosítás most rendbe teszi az életet a város sok területén, de már most látható, hogy gyakorlatilag azonnal elindul a következő módosítási folyamat is, hiszen a bürokrácia ebben a témában olyan nagy, hogy egy ilyen terv módosítási folyamatának végigvitele – az egyeztetések, előírások következtében – hosszú időt vesz igénybe. Már most látszik, hogy felmerültek az újabb problémák, hiszen a Műszaki Osztálynál lecsapódva ezt az élet produkálja, és gyakorlatilag indul az új módosítás kezelése. Az elmondottak ellenére úgy gondolja fontos döntésről van szó, és a lakosság jó részének pozitívumot jelent. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság nagy munkát végzett, igen sok módosító észrevétel érkezett a lakosság részéről, ezeket tételesen átnézve, értékelve ahol lehetett megpróbált javítani az itt lakók érdekeit szem előtt tartva. Biztos vannak érdeksérelmek, melyeket nem sikerült a városi érdekek miatt megoldani, de alapvetően a városlakók számára ez egy pozitív döntés lesz, mely a helyzetüket javítja. Bízik benne, hogy a következő módosítás sokkal

42 kevesebb zökkenővel és gördülékenyebben megy végbe, mint ahogy ez most történt. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén bejelenti három szavazásra kerül sor, az első a szerkezeti tervekkel kapcsolatos határozat. Erről kéri most a döntést. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 566/2005. (11.24.) sz. határozata a településszerkezeti terv módosításának jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§.(3) bekezdés b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi határozatot hozza: 1. Jóváhagyja az előterjesztéshez csatolt rajzi és szöveges munkarészek szerinti településszerkezeti tervet a Pécs Építési Szabályzatának és a Szabályozási tervének 1. sz. módosításával összhangban. 2. Felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a jelen határozat 1./ pontja szerint módosított tervet küldje meg a véleményezésben részvetteknek, továbbá a Központi Dokumentációs Tervtárnak. Határidő: Felelős:

2005. december 31. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, dr. Schmidt József bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Dr. Toller László: szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a testület 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a 48/2005. (11.29.) számú rendeletét Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2005. (11.16.) számú önkormányzati rendeletének 1. számú módosításáról. A pontosított rendelet a jegyzőkönyv 9. számú melléklete. Dr. Toller László: kéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, hogy a szerkezeti tervet városrészenként – belső tartalmának megfelelően – a Pécsi EXTRA-

43 ban, a Pécs TV-ben, és amennyiben lehetséges a Pécsi Rádióban vagy a Mediterrán Rádióban tegyék közzé, akár többször is, hogy a városrészek lakossága megismerhesse. Ezt követően a közgyűlés döntését kéri a „Pécs Építési Szabályzatának és a Szabályozási Tervének 1. számú módosításáról” szóló határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 567/2005. (11.24.) sz. határozata a Pécs Építési Szabályzatának és a Szabályozási Tervének 1. sz. módosításának elfogadásával összefüggő feladatokról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pécsi Építési Szabályzatának (továbbiakban: PÉSZ) és a Szabályozási Tervének (továbbiakban: SZT) 1. számú módosításának elfogadásával összefüggésben az alábbi feladatokat határozza meg: a.) Felkéri dr. Toller László polgármestert és dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, hogy a PÉSZ és a SZT 1 számú módosításának munkarészeit hitelesítse. b.) Felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a PÉSZ és a SZT 1. számú módosítás egy-egy példányát küldje meg a véleményezési eljárásban részt vetteknek, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalnak, és a Központi Dokumentációs Tervtárnak. c.) Felkéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, hogy a véleményezési eljárás során benyújtott észrevételekre, javaslatokra, kifogásokra – az elfogadott szabályozás alapján – adjon választ. d.) Felkéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, hogy gondoskodjon - a PÉSZ és SZT 1. sz. módosításában foglaltaknak megfelelően – az Önkormányzat elővásárlási jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. e.) Felkéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, gondoskodjon a PÉSZ és a SZT 1. számú módosításának megismerését és alkalmazását elősegítő lekérdező programnak az Önkormányzat internetes honlapján történő megjelenítéséről. f.) Felkéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt, gondoskodjon a módosított szabályozási terv tervtárban történő elhelyezéséről, és korlátlan idejű megőrzéséről.

44 Határidő: Felelős:

2005. december 31. dr. Toller László polgármester dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Hódosi Vera, dr. Schmidt József bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Dr. Toller László: szavazás után ügyrendben megadja a szót Trombitás Károlynak. Trombitás Károly: megkérdezi dr. Toller László polgármestert, hogy lesz-e ebédszünet, mert ha igen, akkor eláll a kérdésétől. Trombitás Károly: kérdezi a délutáni ülési idő mikor kezdődik. Dr. Toller László: válasza, 12 óra 1 másodperckor. Trombitás Károly: polgármester úr válaszát veheti-e a jegyző asszony válaszának? Dr. Toller László: nem! Jegyző asszonynál délután 3 órakor kezdődik a délutáni ülés. Ha a jegyző asszonynak kifogása van az ülés vezetési stílusa ellen, megteheti írásban. Ha kifogása van az SZMSZ értelmezésével kapcsolatosan, megteheti írásban, bármikor. Az viszont az ő joga, hogy az ülést vezesse, és úgy vezeti ahogy gondolja az SZMSZ keretei között. Tartós vélemény eltérés van közöttük az ebédszünet megítélésében. Szerinte nem kötelező az ebédszünet, erre ő tesz javaslatot. Ezt már tisztázták egyszer. Kéri, ennek megfelelően vagy indítványt tegyenek arra, hogy tartsanak ebédszünetet, vagy folytatják a munkát. Az indítványról az ügyrendi szabályok szerint szavaznak. Hozzáteszi, ez legyen a legnagyobb vitájuk a jegyző asszonnyal. Más még nem volt. Trombitás Károly: a polgármester úrtól kérdezi, ha 12.00 órakor kezdődik a délutáni ülésidő, akkor az SZMSZ 22.§. (2) bekezdését - mely szerint interpellációra, kérdésre egész napos ülés esetén a délutáni ülésidő kezdetekor került sor – hogyan kell értelmezni. Dr. Toller László: úgy kell értelmezni, hogy befejezik a rendes ülés napirendjének tárgyalását, utána az interpellációkat és kérdéseket fel lehet tenni. Hozzáteszi, ez volt eddig a gyakorlat. Trombitás Károly: az SZMSZ itt nem ad mérlegelési lehetőséget, tehát a délutáni ülés kezdetekor került sor az interpellációra. Dr. Toller László: ha van délutáni ülés.

45 Trombitás Károly: polgármester úr azt mondta, 12.00 órakor kezdődik a délutáni ülés. Dr. Toller László: azt mondta, a délután kezdődik akkor és nem az ülés. Trombitás Károly: javasolja hallgassák meg a hangfelvételt, mert a délutáni ülésszakot kérdezte. Dr. Toller László: akkor pontosít, ha rosszul mondta. A délután 12.00 óra után kezdődik, a délutáni ülés akkor van, ha a délelőttit befejezték. Nem fejezték be a délelőtti ülést, ami egész addig tart amíg nincs ebédszünet. Mivel ebédszünetre nem tett javaslatot, – értelmezése szerint és ehhez fogja magát tartani amíg a Közigazgatási Hivatal nem teszi kötelezővé az ebédszünetet – így indítványt lehet tenni az ebédszünetre és erről a közgyűlés ügyrendi javaslat formájában dönt. Hozzáteszi, egy éve kezdődött ez a probléma, nem tudja miért. Addig semmiféle gondot nem jelentett. Úgy látszik a jólét erősebb lett. Egy éve kezdett éhes lenni a közgyűlés dél magasságában, hozzáteszi a szocialista frakció – általa helytelenített – markáns kezdeményezésére. Ezzel együtt ügyrendi javaslatot vár, egyébként folytatják az ülést, mert nincs miről beszélni. Reggel bejelentette, mi a javaslata az ebédszünettel kapcsolatosan, tehát tett javaslatot, ami úgy hangzott, hogy nincs ebédszünet. Nagy Csaba: bár a polgármester úr igyekszik ezt az egész kérdést az ebédkörül megfogalmazni, de nem ez a lényeg. Trombitás képviselő úr nagyon komolyan azt szerette volna megkérdezni, hogy az interpellációkat, kérdéseket mikor kell megtenni. Nem az a kérdés lényege, hogy a polgármester úr és a testület hogyan étkezik. A kérdés lényege, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírtakat a polgármester úr hogyan értelmezi. Erre szerettek volna választ kapni, e helyett a válasz kb. 80 %ában polgármester úr arról értekezett, hogy ebédel, hogy nem ebédel a testület. Nem ez volt a lényeg, hanem, hogy föl lehet-e tenni a kérdést most, vagy sem. Ezek szerint nem. Dr. Toller László: nincs idő meghatározás sem az ebédszünet, sem az ülés folytatása tekintetében. Az SZMSZ ez irányú módosítására egyébként szívesen vállalkozna. Dr. Mikes Éva: a szocialista frakciónak egyértelmű, hogy nincs ez ellen kifogása. A pécsi közgyűlésben nincs lehetőség napirend előtti felszólalásra – más nagyvárosokhoz viszonyítva – ezért az ellenzéknek egyetlen megnyilvánulási lehetősége van, ha kérdést tesznek fel, vagy interpellálnak. Ha például választói felkérésre kérdést tesznek fel, amelyet szeretne megnézni, nem lehet azt mondani, hogy valamikor délután kettő és este nyolc között kerül erre sor. A parlamentben sem véletlenül kerül sor konkrét időpontban az interpellációkra. Az SZMSZ-t kell módosítani, azt lehet tenni, – valóban ez nem egy étkezési kérdés – hogy a szokott időben elhangzanak a kérdések, nem tartanak ebédszünetet, és haladnak tovább. De azt nem lehet megcsinálni, hogy este negyed kilenckor elhangzanak a kérdések, és egy tv

46 néző aki ezt egyenes adásban, vagy szombaton az ismétléskor meg akarja tekinteni, várja mikor kerül erre sor. Nem ragaszkodik az ebédidőhöz sem, de akkor például kettő órakor, vagy amikor ennek szokásos ideje van kerüljön sor a kérdésekre, és dolgozzanak tovább. Dr. Toller László: egyetért képviselő asszonnyal, módosítsák az SZMSZ-t. Legyen benne, 13.00 – 14.00 óra között kérdésekre, interpellációkra kerül sor. A napirend előtti hozzászólással kapcsolatosan nem fejtené ki véleményét. Úgy tudja az Elbától nyugatra egyetlen olyan önkormányzat nincs, ahol ez létezik, és mégis demokratikusak az önkormányzatok. Nem ismert a fogalom. Javasolja zárják le a vitát és térjenek rá a következő napirendi pont tárgyalására.

12.)

Pécsi Távfűtő Kft. Felügyelő könyvvizsgálójának megválasztása

Bizottságának

és

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Várbíró Péter: sem a közgyűlés, sem a frakcióvezetők előtt nem szokatlan és nem új az az érvelés, amit itt és most ismertetni kíván. A legutolsó frakcióvezetői egyeztetésen is elhangzott – és nem csak neki, hanem minden reálisan gondolkodó embernek – a jelentősebb gazdálkodó egységek felügyelő bizottságába a tulajdonosnak lehetőleg ne csak a kormányzó oldalról legyen képviselete, hanem az ellenzéknek is. A későbbiek során jó volna, ha figyelnének arra a kormányzó frakciók, hogy az ellenzék is felügyelő bizottsági szinten „beláthasson” az adott cégek működésébe. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, ügyrendi szavazást kér arról, a közgyűlés egyetért-e azzal, hogy egyben szavazzanak a határozatról? Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen, 3 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett fogadta el az ügyrendi javaslatot. Kéri a testület tagjait szavazzanak a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 568/2005. (11.24.) sz. határozata a Pécsi Távfűtő Kft. Felügyelő könyvvizsgálójának megválasztásáról

Bizottságának

és

47 1.)

A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a Pécsi Távfűtő Kft. taggyűlése a következő - az Önkormányzat által jelölt - személyeket Auth Szabolcsot Baracsi Lászlót Bölcsházy Évát

7636 Pécs, Derékréti út 10. 7636 Pécs, Gadó u. 8. 7635 Pécs, Kisszkókó dűlő 20 / A.,

2006. január 1. napjától 2008. december 31. napjáig 3 éves időtartamra - a bizottsági tagokra ( 70 000 Ft / hó ) és az elnökre ( 90 000 F t / hó ) jelenleg érvényes ( induló ) díjazással megválassza a Társaság Felügyelő Bizottsága tagjának. 2.)

A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a Pécsi Távfűtő Kft. taggyűlése a CONTINENTÁL DANUBIA Kft-t ( megbízott könyvvizsgáló Dr. Gyurka László ) 2006. január 1. napjától 2008. december 31. napjáig, 120 000 Ft + ÁFA / hó - induló - díjazással megválassza a Társaság könyvvizsgálójának.

3.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a PÉTÁV Kft. taggyűlésén ezen határozat 1., 2. pontjának megfelelően adja le szavazatát. Határidő: a PÉTÁV Kft. következő taggyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester

4.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló megválasztása következtében a Kft. módosult társasági szerződését az Önkormányzat nevében aláírja. Határidő: a társasági szerződés elkészültét követően azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester

5.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy ezen határozatról értesítse a PÉTÁV Kft. Ügyvezető Igazgatóját. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető Kapják:

13.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Bizottságának megválasztása

Kft.

Felügyelő

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Nagy Csaba: a polgári oldal javasolja Bunyevácz József megválasztását a Felügyelő Bizottságba.

48 Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén ügyrendi szavazást kér arról, hogy a határozati javaslatban felsorolt személyekről egyben szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot elfogadta. Ezt követően szavazást kér a határozati javaslatról figyelemmel az elhangzott javaslatra. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 569/2005. (11.24.) sz. határozata a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Bizottságának megválasztásáról 1.)

Kft. Felügyelő

A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. taggyűlése a következő személyeket Hódosi Verát Nyögéri Lajost Tisza Györgyöt dr. Tóth Bertalant Bunyevácz Józsefet

7633 Pécs, Kerényi K. u. 10 / c. 7635 Pécs, Donátusi út 19. 7624 Pécs, Forbát A. u. 7. 7626 Pécs, Ady E. u. 39., 7624 Pécs, Hungária u. 38.

2006. január 1. napjától 2008. december 31. napjáig 3 éves időtartamra - a bizottsági tagokra ( 70 000 Ft / hó ) és az elnökre ( 100 000 F t / hó ) jelenleg érvényes ( induló ) díjazással - megválassza a Társaság Felügyelő Bizottsága tagjának. 2.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a BIOKOM Kft. taggyűlésén ezen határozat 1. pontjának megfelelően adja le szavazatát. Határidő: a BIOKOM Kft. következő taggyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester

3.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a felügyelő bizottság megválasztása következtében a Kft. módosult társasági szerződését az Önkormányzat nevében aláírja. Határidő: a társasági szerződés elkészültét követően azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester

4.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy ezen határozatról értesítse a BIOKOM Kft. Ügyvezető Igazgatóját.

49 Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető Kapják:

14.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A PVV ZRT megválasztása

tisztségviselőinek

és

könyvvizsgálójának

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Mindum Károly: módosító indítványt nyújtottak be, mert a korábbi közgyűlési tárgyaláskor az Igazgató Tanácsban egy hely betöltetlen maradt, az egyeztetéseket követően javasolják Worthmann Tamás megbízásának a meghosszabbítását. Dr. Toller László: további kiegészítés nem lévén ügyrendi szavazást kér, egyetért-e a közgyűlés azzal, hogy egyben szavazzanak a jelöltekről. Megállapítja, hogy a testület 19 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta az ügyrendi javaslatot. Dr. Toller László: ezt követően a határozati javaslat egészéről kéri a döntést az elhangzott kiegészítésre figyelemmel. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 11 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a módosult határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 570/2005. (11.24.) sz. határozata a PVV Zrt. tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának megválasztásáról 1.)

A Közgyűlés a PVV Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának, Felügyelő Bizottságának, könyvvizsgálójának megválasztásáról szóló 470 / 2005. (10.13.) számú határozata 1. pontját akként módosítja, hogy dr. Kelemen Lászlót lakik: 7635 Pécs, Donátusi út 30. 2005. december 14. napjától 2010. október 12. napjáig,

50 Moro Tibor Ferencet lakik: 7631 Pécs, Nagypostavölgy 23/1. 2005. december 13. napjától 2010. október 12. napjáig Wortmann Tamást lakik: 7635 Pécs, Holló-dűlő 24. 2005. december 13. napjától 2010. október 12. napjáig a jelenleg érvényes / induló / díjazással - elnök: 95 000 Ft / hó, tagok: 75 000 Ft / hó - megválasztja a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága tagjának. A határozat 1. pontjának módosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak. 2.)

A Közgyűlés a 470 / 2005. (10.13.) számú határozatának 2. pontját hatályon kívül helyezi, egyúttal úgy dönt, hogy Hesz Jánost lakik: 7621 Pécs, János u. 9. 2005. december 13. napjától 2010. október 12. napjáig Hering Gyulát lakik: 7628 Pécs, Szabolcsi út 42. 2005. december 13. napjától 2010. október 12. napjáig Kukai Andrást lakik: 7632 Pécs, Móra F. u. 67 2005. december 14. napjától 2010. október 12. napjáig Mischl György Lászlót lakik: 7626 Pécs, Komlói út 131/1. 2005. december 13. napjától 2010. október 12. napjáig Sík László Lajost lakik: 7622 Pécs, Liszt Ferenc u. 11. 2005. december 14. napjától 2010. október 12. napjáig a jelenleg érvényes / induló / díjazással - elnök: 80 000 Ft / hó, tagok: 60 000 Ft / hó - megválasztja a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. Felügyelő Bizottsága tagjának.

3.)

A Közgyűlés a 470 / 2005. (10.13.) számú határozatának 3. pontját hatályon kívül helyezi, egyúttal úgy dönt, hogy Orosz Bertalan okleveles könyvvizsgálót / lakik: 7632 Pécs, Maléter Pál u. 122. / 2005. december 14. napjától 2010. október 12. napjáig a jelenleg érvényes 130 000 Ft + ÁFA / hó ( induló ) díjazással megválasztja a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálójának.

51 4.)

A Közgyűlés a 470/2005. (10.13.) számú határozatának 5-től 7. pontjában megjelölt határidőt 2005. december 15. napjára módosítja.

5.)

A 470/2005. (10.13.) számú határozat módosítással nem érintett egyéb részei változatlanul hatályban maradnak.

6.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy ezen határozatban foglaltakról értesítse a Zrt. Vezérigazgatóját, Igazgatóságát, Felügyelő Bizottságát. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

15.) A PANNON TISZK irányító szervezeteinek fejlesztése Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Tóth Mihályné: a TISZK Központi Integrált Intézményirányító testületébe Póla József főosztályvezetőt javasolják, a konzorciumi szekcióba Németh Balázs képviselőt. E mellett megerősítik azt, - ami már egy előző döntés volt – hogy a Baranya Megyei Szakképzési Tanácsba Fratanolo János, Németh Balázs és Pintér János képviselők a közgyűlés delegáltjai. Kéri az előterjesztésben foglaltak elfogadását. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén jelzi, két szavazásra kerül sor. Elsőként ügyrendi szavazást kér, elfogadja-e a testület, hogy a személyekről egy szavazással döntsenek? Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az ügyrendi javaslatot. Dr. Toller László: szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

52 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 571/2005. (11.24.) sz. határozata a PANNON TISZK irányító szervezeteinek fejlesztéséről 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a PANNON TISZK-nek a HEFOP 3.1.1. és 4.2.2. pályázatban szereplő irányító szervezetei közül a). a Pannon Térségi Integrált Szakképző Központ Integrált Intézményirányító Testületében Póla József főosztályvezetőt b). a Pannon Térségi Integrált Szakképző Központ Integrált Intézményirányító Testületének Konzorciumi Szekciójába Németh Balázs képviselőt és Póla József főosztályvezetőt delegálja az Önkormányzat képviselőjeként.

2.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felkéri a Baranya Megyei Szakképzési Tanácsot, hogy a Pannon Térségi Integrált Szakképző Központ Megyei Koordinációs Testületének feladatait is töltse be jövőbeni működése során. A Közgyűlés a korábban delegált képviselők (Fratanolo János, Németh Balázs és Pintér János) megbízását fenntartja.

3.)

A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy döntéséről az érdekelteket értesítse. Határidő: Felelős:

2005. december 10. Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

16.) Környezetünkért Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök Várbíró Péter: megkérdezi az előterjesztésben rögzített következő mondatot hogyan kell értelmezni? „A kuratóriumi tagok létszámának emelését az indokolja, hogy az Alapítvány minél szélesebb körben legyen képes kihasználni a pályázatok és az új programok részvételi lehetőségeit, a város pedig az alapítványi forma előnyeit.” Tulajdonképpen a 9 fős kuratórium 10 főre növekszik – a csere mellett – Mindum Károly SZDSZ-s képviselő beválasztásával. Ezt az indokot nem érti. Emelni kell a színvonalat, bővíteni a munkalehetőséget, de miért ez az indok? Véleménye szerint mindez nincs szinkronban.

53 Dr. Toller László: szavazást kér. A szólásra jelentkező Nagy Csabának megadja a szót. Nagy Csaba: tudja lassan már hagyomány, hogy a képviselők feltesznek kérdéseket és mintha mi sem történt volna megy tovább az ülés. Javasolja, azok, akik vezetik a várost legalább próbáljanak meg úgy tenni, mintha válaszolnának egy felmerülő kérdésre. Ezt kéri dr. Toller Lászlótól. Dr. Toller László: mindenkinek tiszteli a jogát, a kérdezőit és a potenciális válaszadóit is. Válaszadásra senkit nem lehet kötelezni, ha úgy érzi, hogy nem fontos a kérdésre választ adni. Hódosi Vera: jelzi, válaszolni kívánt a kérdésre, tehát nincs is ezzel semmi probléma. Részben indokolt a kérdés. A Környezetünkért Közalapítvány a város alapítványa, így számos olyan kérdéssel foglalkozik, amit a város testál rá, hogy ezeket a feladatokat ne itt, házon belül végezzék, hanem az alapítványi munka keretében. Több feladat indult a városban – öko-város, öko-régió, a hulladékgazdálkodási program - amelyhez kapcsolódik ez az alapítvány. Mindum Károly képviselő ebben a munkában nagyon szorosan részt vett, ezzel foglalkozik, ezért úgy gondolták, őt is bevonják. Nyilván nem a pályázatírás, a keresés a feladat. Lehet, hogy kicsit pontatlan a megfogalmazás, de alapjaiban ez indokolta, és ezért szerették volna még élőbbé tenni ezt a kapcsolatot ezekkel a munkákkal. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén ügyrendi szavazást kér a határozati javaslatban szereplő nevekről történő együtt döntésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta az ügyrendi javaslatot. Dr. Toller László: ezt követően szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 572/2005. (11.24.) sz. határozata a Környezetünkért Közalapítvány alapító okiratának módosításáról 1.)

A Közgyűlés az alapító okirat 2.) pontját a Környezetünkért Közalapítvány (Közalapítvány) székhelyének változása miatt az alábbiak szerint módosítja: Az alapítvány székhelye: 7621Pécs, Király u. 21

54 2.)

A Közgyűlés az alapító okirat 3.) pontját az alábbiakkal egészíti ki: ”Az Alapítvány a céljainak megvalósítása érdekében támogatja Pécs város és ezzel összefüggésben a Dél-dunántúli régió környezetvédelmi fejlődését, versenyképességét elősegítő és azok hosszú távú fenntarthatóságát biztosító kezdeményezéseket, kutatásokat.”

3.)

A Közgyűlés az alapító okirat 4.) pontját a kuratórium tagjainak száma tekintetében az alábbiak szerint módosítja: ”Az alapítvány élén kuratórium áll, melynek létszáma 10 fő.”

4.)

A Közgyűlés az alapító okirat 4.) pontjában a kuratóriumi tagok sorából törli dr. Antal Ilona (Pécs, Szabadság u. 7.) és Tiderenczl József (Pécs, Donátusi út 6/2) tagokat.

5.)

A Közgyűlés az alapító okirat 4.) pontjában a kuratóriumi tagok sorába felveszi -

6.)

dr. Gallovich Erzsébetet (Pécs, Tildy Z. u. 67.) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Jeszták Lajost (Pécs, Napvirág u. 2/1.) a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Mindum Károlyt (Pécs, Zója u. 1/b) Pécs M.J.V. Önkormányzata részéről.

A Közgyűlés a kuratórium elnöke és két tagja lakcímének változása miatt az alapító okirat 4.) pontját az alábbiak szerint módosítja: dr. Fodor István 7625Pécs, Ilona u. 17., Hódosi Vera 7633Pécs, Kerényi Károly u. 10/c., Kiss Tibor 7627 Pécs, Rigóder u. 31/1. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a módosított alapító okirat aláírására és a változások bírósági nyilvántartásbavételének kezdeményezésére. Határidő: Felelős:

2005. december 30. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, a Városfejlesztési Főosztály útján Gerenstsér Gábor alapítványi titkár

17.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetési koncepciója Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

55

Dr. Toller László: ez a koncepció egy iránytű orientáló számokkal, hiszen a parlament sem fogadta még el a költségvetést, és még az a 30 milliárdos módosító indítvány csomag sem ment át, amit az országgyűlés, illetve a koalíciós pártok megszavaztak. Több tekintetben még finomítás várható, tehát végszámokról a működés tekintetében nem tudnak amúgy sem, csak közelítő értéket adni. A költségvetés filozófiája ugyanaz mint eddig, fenntartható működés, erőteljes fejlesztés. Az erőteljes fejlesztés szolgálatába állítják a hitelpolitikát oly annyira, hogy teljesen természetes folyamatban lévő beruházásaikat nem gondolják újra, a minél előbbi befejezésüket célozták meg. A 2006-os gondolkodásukat, illetve a 2007-es évet is meg fogják határozni az új költségvetésben meghozott döntések több tekintetben. Ehhez kapcsolódik, hogy a 2006. évi feladatuk az, hogy előkészítsék az uniós költségvetéshez igazodó 2007-2013-as programjaikat. Mindebből következik, hogy 2006-ban jelentős új induló beruházással nem számol a költségvetés. Ennek figyelembevételével terjeszti elő a 2006. évi költségvetési koncepciót és kéri a vélemények megfogalmazását. Soó László: ez a koncepció semmiben nem különbözik a korábbi évek koncepcióitól, hiszen meglehetősen óvatosan és visszafogottan próbálja a bevételi oldalt tervezni, és ezzel szemben a pillanatnyi kiadási kérdéseket felvázolni. A feladat természetesen az, hogy majd a jövő évi költségvetési rendelet készítése során egyensúlyban legyen az önkormányzat kiadási és bevételi fő összesítő oldala. Kéri, a koncepciót és a mellékletben szereplő vagyongazdálkodási irányelveket, valamint a határozati javaslatot támogassa a testület. A koncepciót megtárgyalta a Költségvetési Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, megvitatta az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács, amely érdemi módosító, változtató javaslatot nem fogalmazott meg, a felmerült észrevételekben pedig egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a következő költségvetés készítése során próbálnak azoknak lehetőséget biztosítani. Megvitatta a koncepciót a kisebbségi önkormányzatok Társulási Tanácsa is, határozatukban támogatták az abban foglaltakat, különös tekintettel arra a két számadatra, - a működési támogatásukat érintő 25 M Ftra, illetve a Tanács működési költségeit biztosító 7 M Ft-ra – amennyiben ez a lehetőségük a végleges költségvetésben is megmarad. Ennek reményében támogatják a koncepciót. Jelzi, megkapták képviselőtársai az önkormányzat könyvvizsgálójának javaslatát is a koncepcióhoz. Az ismert információk birtokában mintegy 2 Mrd Ft-tal kevesebb bevételt tartalmaz az anyag, mint az ez évi tényleges induló költségvetés. Itt egy óvatos bevételi tervezés is tapasztalható, és még várható a pontos normatívák számítása. Ugyanakkor a kiadási oldalt természeténél fogva sokkal pontosabban lehet megfogalmazni most mint a bevételit. 7 Mrd Ft lényegében úgy oszlik meg, hogy az 5 Mrd Ft kiadási többlet lényegi része – több mint 3 Mrd Ft – fejlesztési többletként jelenik meg. Ez a fejlesztési többlet nagyrészt a központi támogatások növekedéséből adódik, az itt

56 szereplő 8.8 Mrd Ft fejlesztési összeg, amelynek a finanszírozására még számos egyéb lehetőséget kell bevonni, több mint 3 Mrd Ft-ban központi támogatást tartalmaz, így azt lehet mondani, hogy a saját erős ráfordítás a költségvetésből 15.6 %-os emelkedő tendenciát mutat. Ilyen formában ezeknek a bevételi és kiadási oldali különbségeknek az egyensúlyba hozása a költségvetési rendelet feladata, ezt elősegítendő egy határozati javaslatot látnak képviselőtársai, amely mindezt célozza. Kéri támogassa a testület a leírtakat. Nagy Csaba: a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a 2006. évi költségvetési koncepcióról készült előterjesztést, melyet közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak talált. Egyben fel is hívták képviselőtársaik figyelmét arra, hogy sok bizonytalanságot tartalmaz a koncepció, hiszen az országos költségvetési vita olyan szakaszában van, amely azt eredményezi, hogy több bevételi tételt bizonytalanul lehet kiszámítani, illetve közölni ebben az anyagban. Ha általánosságokban beszélnek a költségvetésről, akkor meg kell jegyezni, - és szándékosan arról beszél, amilyen költségvetés be van terjesztve az országgyűlés elé, hiszen jelen pillanatban a módosító indítványok közül nem tudni mi az, amit elfogad majd az országgyűlés – hogy önkormányzati szinten mintegy 130-150 Mrd Ft-tal kevesebb támogatásban részesül 2005höz képest a települések összessége 2006-ban. A következő fontos szám - ami jelentősen érinti a pécsi városi közoktatási intézményeket is – arról szól, hogy mekkora összeggel csökkentik a tervek szerint a közoktatásnak az országos finanszírozását. Ez az összeg 28 Mrd Ft. De Blasio Antonio frakciótársa majd részleteiben is elmondja, hogy ez milyen bevétel csökkenést jelenthet a város költségvetésében. Egy biztos, hogyha országos átlagban kiszámolják, hogy mennyivel csökken az oktatási normatíva, akkor ez tanulónként pontosan 19 E Ft-ra jön ki. Érdekes szám. Ez azt jelenti, – nagy átlagban persze – hogy egy 20 fős osztálylétszám egy gyerek képzési díjának felel meg. Számos oktatási normatíva, – ha jók az információi, és jól számolt - több mint 10 csökken. Ez is nyilván benne van ebben a 28 Mrd Ft-ban. A helyzet fonákja az, hogy jelenleg a szakmai tiltakozások miatt úgy tűnik, talán lesz ebben olyan változás, ami pozitívan befolyásolhatja a koncepcióban leírt számokat. Reméli, hogy ez megtörténik, mert végignézve a különböző oktatásra vonatkozó normatívákat, a legnagyobb gond éppen a művészeti oktatás, illetőleg a kollégiumi ellátás terén lesz. Azt gondolja - bár pécsiek – büszkék a kulturális és az oktatási életükre, rendszerükre, de ezt a két területet olyan élesen érinti a tervezett intézkedés, hogy biztosan költségvetési feszültségeket jelent, és akkor most még nagyon finoman fogalmazott ebben a kérdésben. Hangsúlyozza a 2005. évi koncepcióról és a 2006. évi koncepció összehasonlításáról beszél, melyekből érdekes számokat olvashatnak ki. Például azt, hogy a 2005. évi koncepcióban a helyi adóbevételekhez képest a 2006. évi helyi adóbevételek – ha a gépjárműadót is hozzáteszik, - 25 %-os emelkedést mutatnak. Megismétli a 2005. évi koncepció és a 2006. évi költségvetési koncepció összehasonlításáról beszél, és nem a jelenleg

57 érvényben lévő költségvetési rendeletről. Ha valaki az általa jelzett számokkal vitatkozni akar, akkor vegye figyelembe, hogy a költségvetési koncepciót hasonlította össze költségvetési koncepcióval. Egy biztos, több építményadót fognak fizetni, tekintettel arra, hogy az építményadó megemelésre és kiterjesztésre került. Nem vitatja most azt, hogy milyen alapon történt ez meg vagy milyen indokok alapján, ez csak egy ténymegállapítás volt. Az is biztos, hogy több gépjárműadót fognak fizetni Pécs városában a pécsiek, mintegy 750 M Ft-tal járulnak majd hozzá – gépjármű tulajdonosok – ahhoz, hogy a város költségvetése valamivel könnyebb helyzetbe kerüljön. „Érdekes” az, hogy a pécsiek helyi adók, gépjárműadó formájában megközelítőleg 6.5 Mrd Ft-tal fogják finanszírozni a várost. Úgy gondolja ez már egy akkora szám, hogy mindenképpen figyelni kell a pécsi adózók véleményére is, főleg egy költségvetés összeállításakor. Érdemes még szólni egy-két olyan költségvetési pontról, ami talán közérdeklődésre tarthat számot. Egy biztos, jelenleg ebben a költségvetési koncepcióban a legnagyobb pénzügyi terhet a város számára a pécsi tömegközlekedés fenntartása jelenti. A külső szervezetek támogatásánál – az anyagban látható – találnak egy 800 M Ft-os finanszírozási tételt a Pécsi Közlekedési Rt. számára. Ha megnézik képviselőtársai a 15. számú mellékletet, látható, hogy a Pécsi Közlekedési Rt. törzstőke emelése 368 M Ft-ot tesz ki. Ismétli kis kerekítéssel ebben a költségvetési koncepcióban a legnagyobb terhet a Pécsi Közlekedési Rt. fenntartása és támogatása jelenti költségvetési szempontból. A felhalmozási és felújítási táblázatban olyan tételek találhatók, amelyek véleménye szerint elhibázott döntések jóvátételére szolgálnak. Ilyen pl. az a tétel, amely a Magasház visszavásárlását irányozza elő mintegy 250 M Fttal, továbbá a Búza téri 10-es tömb visszavásárlását. Ez utóbbi az a tömb, ahol a cirkuszi előadásokra szokott sor kerülni, illetve ha üres a terület, ingyen parkolóként használhatják a pécsi polgárok. Ennek a visszavásárlása is 250 M Ft-tal szerepel a táblázatban. Érdemes lesz azon is elgondolkodni, miért volt az a politikai döntés, hogy a déli autóbuszpályaudvart úgy kezdték el építeni, hogy a finanszírozási szerződést még nem írták alá. Látszik a leírtakból, hogy a saját erőt több mint 100 M Ft-tal lehetett volna csökkenteni, ha ez a döntés nem történik meg. Úgy gondolja, nézve azt a hiányt, amivel ezt a költségvetési koncepciót beterjesztette a kormánypárti koalíció a közgyűlés elé, talán jobb lett volna, ha erre figyelnek, mert ilyen költségvetési hiány mellett a több mint 100 M Ft nagy tétel. Bár úgy látja, hogy a kormányzó koalíció részéről nem mindenki kíváncsi az ellenzéki kritikákra, - mert valószínű elmentek, és véleménye szerint ebédidejüket töltik – de azért elmondja, hátha egy-két szocialista képviselőtársa továbbadja ezeket az információkat. A hitelfelvétel nagysága az, ami még „érdekes” lehet egy költségvetési koncepcióban. Ebben a költségvetési koncepcióban mindösszesen 2.7 Mrd Ft-ot 70 M Ft-tal meghaladó hitelfelvételi összeg szerepel. Jelen pillanatban ez a törvényi korlátok miatt a maximális érték, ez nem is tűnik talán olyan soknak, viszont 2006. év végére, az önkormányzati választási kampány idejére ez az összeg

58 – a hitel nagysága – meg fogja közelíteni a 9 Mrd Ft-ot, és ez a 9 Mrd Ft sokszorosa annak a hitelösszegnek, amivel ez a testület elkezdte a munkáját. Ezen el kell gondolkodni. A koncepcióban a 2006. évi terhek láthatók egy külön mellékletben. Ezek a terhek a fejlesztési hiteltörlesztésről, illetve a kamattörlesztésekről szólnak. Ha megnézik a 2.7 Mrd Ft-ot és azt, hogy 2006-ban 1.3 Mrd Ft-ot kell ezekre a hitelterhekre visszafizetni, akkor sajnos látható, az a tendencia folytatódik, hogy a város azért vesz fel összességében, globálisan hitelt, hogy az előző évi hiteleit ki tudja fizetni. Vagyis minden 2 Ft-ból azért kell 1 Ft-ot visszafizetni, hogy a hitelterheket tudják fedezni. 2.7 Mrd Ft hitelt felvesznek 2006-ban, de rögtön lecsengetnek a bankok kasszájába 1.3 Mrd Ft-ot meghaladó összeget. Ez is azt bizonyítja, hogy a város elindult az adósságspirál felé vezető úton, ezt valahol előbb-utóbb meg kell állítani. 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa szeretnének lenni, de a 2006. évi költségvetési koncepcióban tulajdonképpen ezzel kapcsolatba hozható kiadások a projekt iroda működésén kívül nincsenek. Mindez el kell hogy gondolkoztassa a várost vezető koalíciót. Mondja ezt annak ellenére is, hogy a város ellenzéke és vezető koalíciós partnerei egyaránt pozitívan és egyhangúlag fogadták el a 2010-es pályázatot és abban szereplő fejlesztési terveket. Azt tudni kell, hogy ez a cím nemcsak öröm, hanem egy nagy kihívás, és hatalmas költségvetési teher az elkövetkezendő években, amire fel kell készülni a képviselő-testületnek, az önkormányzat apparátusának is, hiszen hihetetlen mértékű fejlesztéseket kell majd végrehajtani. Ráadásul úgy, hogy a mai napig még nincsen pontosan, precízen leírva és közölve a várossal, hogy a támogatási rendszerből hogyan fogják finanszírozni ezeket a projekteket. Ez nagy kihívás lesz, bármely párt fogja vezetni a várost. Az ingatlan eladások kérdéséről is beszélni kell. A 2006. évi költségvetési koncepcióban szerepel olyan határozati javaslatrész is, amely a vagyongazdálkodással foglalkozik. Többször próbálkozott már a testület azzal, hogy ezeket a kérdéseket olyan szabályokba öntse, amelyek biztosítják majd a közgyűlésnek az ingatlan eladásból származó bevételeket. Egyértelmű, hogy a kormányzó koalíció részéről tulajdonképpen a látens hiányt ezzel a sorral szokták kiegyenlíteni. Az, ami idén történt a költségvetésben, hogy a ¾ éves teljesítés gyakorlatilag 20 % alatti, és ha a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézetre, illetve a másik oktatási intézményre nem érkezik egy vevő, akkor igen nagy bajban lehet az a pénzügyi vezető, aki év végére egyensúlyt szeretne teremteni. Nyilván meg lehet ezt tenni, hiszen vannak költségvetési praktikák, de most bebizonyosodott, az ellenzéknek igaza lett a vonatkozásban, hogy az a költségvetési rendelet, amit 2005-ben elfogadtak a 2005. évi költségvetési koncepció mentén, az úgy, ahogy le volt írva nem volt igaz, és nem volt tartható. Ezért kéri a közgyűlést, amikor a költségvetési rendeletet a koncepció alapján összeállítják - tekintettel arra, hogy egyre inkább kiélezett a város pénzügyi helyzete – erre a bevételi forrásra különösen nagy figyelmet fordítsanak. Dr. Toller László: ezt 7 éve hallgatja, biztos igaz.

59 Dr. Toller László polgármester az ülés vezetését átadja dr. Kunszt Márta alpolgármesternek. Weller János: a vagyongazdálkodási irányelveket – egyetértve Nagy Csaba képviselőtársával – nem azért állították össze, hogy az értékesítésre vonatkozó szabályokat rögzítsék, - ezeket az imént módosított vagyonrendelet tartalmazza – hanem azért, hogy a vagyongazdálkodás feltételeit fogadják el a 2006. évre. Javasolják elfogadásra, hogy a vagyonrendelettel összhangban történjen meg a gazdálkodás, ebbe beleértve az értékesítést és a vásárlást is szükség szerint, illetve a társaságban vagyonokkal való gazdálkodást. Felhívják a figyelmet az irányelvekben az Építési Szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítésére és ezeknek a formájára. Röviden ennyit tartalmaznak a vagyongazdálkodási irányelvek, amit a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság egyetértésével terjesztettek be a koncepció részeként a testület elé. De Blasio Antonio: ott folytatja, ahol tavaly abba hagyta, amikor a költségvetési koncepcióról beszéltek. Lehet, hogy sok dologban nem mond újat, de véleménye szerint a koncepció sem hoz újat. Mondhatná azt is, ahogy tavaly sem, úgy idén sem koncepció a koncepció. Megismétli – mint ahogy ezt többször elmondta más előterjesztésekkel kapcsolatban is – jó lenne, ha a város önmaga számára meghatározná azt, hogy hova akar néhány éven, akár évtizeden belül eljutni. A város költségvetése mindig egyegy mérföldkő kell hogy legyen azon az úton, amit kitűz magának, és látja azt, hogy adott időn belül mely célokat szeretne elérni. Ezek várospolitikai célok, különböző fejlesztési célok, nyilvánvalóan a város összességének érdekében. A koncepció lenne az a műfaj, ahol egyébként akár egy kicsit lírikusabb formában ezt meg is fogalmazza a város, és valahol a városlakók, nemcsak a testület, hanem a városban élők számára is a különböző médiumokon keresztül nyilvánvalóvá tegye mi a hosszú távú elképzelés és ehhez ez a költségvetés így kapcsolódik, ilyen módon vezet az út. Ezt az utat nem látja. Egyszerűen a koncepció tartalmazza azokat az elkötelezettségeket, kötelezettség-vállalásokat, amiket egyébként sok esetben úgy tűnik ad hoc felvállalt a város az elmúlt években, de nem látja a végső célt. Nem látja adott beruházásoknak – azon kívül, hogy megvalósuljon ott beruházás – a város összességére vagy stratégiai szempontból összefogott képére vonatkozó célokat. Nem kíván belemenni a részletekbe, hiszen valójában majd a költségvetés fogja azokat a részletszámokat egyértelműen megmutatni, amelyek a jövő év feladatait tartalmazzák, ami lehet majd részletszámokra lebontva bírálni avagy dicsérni. Néhány számadatot azonban érdemes megjegyezni. Fontos azt látni, hogy a költségvetési koncepció különböző hiányszámokat tartalmaz, mint ahogy eddig is tartalmaztak a koncepciók. 5.3 Mrd Ft-os hiány mutatkozik a működési költségekbe, a működési oldalon, ami elgondolkodtató, hiszen itt nem néhány száz millió forintról van szó, amit könnyű bepótolni. 5.3 Mrd Ft-ot nem lehet a bevételi oldal növelésével és a kiadási oldal szándékos csökkentésével elérni, ha mindazok a tervek, amelyeket a koncepcióba belefoglalt az előterjesztő valóban reálisak és szükségesek.

60 Az előző évekhez képest ez a koncepció nem annyira a vágyálmokat tükrözi, hiszen – mint már említette – korábbi elkötelezettségek halmaza. Itt nemcsak álmokról és vágyakról van szó, hanem felvállalt, elvégzendő munkáról. Ehhez képest a felvállalt és elvégzendő munkának a költségvetési elképzelése, koncepcionális része is közel 2 Mrd Ft-os hiányt mutat a koncepció szerint, vagyis a beruházási, a felhalmozási tételek 2 Mrd Ft-ot mutatnak eddig mínuszban. Ez az a tétel, ahol – mint ahogy azt Nagy Csaba képviselőtársa is elmondta – felveszik a tervek szerint – a koncepcióban így szerepel – a maximális hitellehetőséget. A 2.7 Mrd Ft-os hitellel számolva is hiányzik 2 Mrd Ft ezeknek a megvalósításához. Lényegében a baj nagyobb annál, mint amit majd látnak. Akkor látják majd igazán, hogy mekkora a probléma, ha a részleteket is megnézik. Pl. a hitelállomány ilyen módon való növelése, ami egyébként a következő évre több mint 9 Mrd Ft-os hitelállományt fog jelenteni a város számára. Ez az összeg a teljes költségvetés igen nagy részét teszi ki. Még egyszer hangsúlyozza, hogy a mutatkozó 2 Mrd Ft-os felhalmozási hiány nem vágyálmok hiánya, mert ha megnézik a költségvetési koncepció utolsó előtti két oldalát, látható a felhalmozási kiadások listája, többnyire mindegyik mellett ott van az a határozati szám, amellyel a közgyűlés elkötelezte magát annak végrehajtására. Nyilvánvalóan mindent meg lehet változtatni, és nagy az esély arra, hogy ezeket az elkötelezettségvállalásokat kell visszanyírni egy kicsit a következő évben ahhoz, hogy a költségvetés tartható legyen. Mi az oka ennek? Kevesen beszéltek az okról, az előterjesztő főleg nem. Képviselőtársa nagy számokban említette a fő okot. Lassan 4 évvel ezelőtt hallották elég sokat a médiumokban, hogy „Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!” Ez a jelszó nem igazán jött be. Jelenleg azt vizsgálják a költségvetési koncepció kapcsán, hogy az önkormányzatoknak jutott-e több pénz. A jövő évi költségvetés tervezetében – még nincs elfogadott nemzeti költségvetés – a jelenlegi számadatok alapján – amelyben vannak egyébként pozitívumok is, hiszen van néhány olyan számadat, amely növekszik az önkormányzatok vonatkozásában, de ezeket nem hangsúlyozná annyira, hiszen az átlag az, ami számít és a végeredmény, ezért nem kíván belemenni a részletekbe – a központi költségvetésből kapott forrásszabályozási elképzelések a következőképpen alakulnának. 916.6 M Ft, tehát közel 917 M Ft hiányt mutatnak azok az adatok, amelyek a központi költségvetésből az önkormányzat számára leadott különböző forrásokat jelentenék az idei évhez képest. Nem az 5 évvel ezelőttihez képest, az idei évhez képest közel 1 Mrd Ft-tal kevesebbet kap az önkormányzat mint amennyit tavaly kapott. Ha megnézik azt, hogy milyen hiányokról beszélnek, akkor látható, hogy a hiányok nyilvánvaló okai részben a központi költségvetés önkormányzatokat figyelembe nem vevő – vagy csak kis mértékben figyelembe vevő – rendelkezései vagy Hangsúlyozza, ebben tervei azmiatt évben történnek. nehéz lesz a költségvetést elkészíteni, hiszen ezekből a hiányokból sokkal nehezebb lesz lefaragni mint tavaly. 2005-ben ezek a hiányok még csak elképzelések szintjén voltak hiányok, idén a realitások szintjén vannak. Javasolja, amikor ezzel elkezd foglalkozni a kormányzó koalíció, akkor vizsgálja meg, melyek azok az elkötelezettségvállalások az elmúlt évekből, amelyek esetleg a következő évekre átvihetők, mert a költségvetés ilyen módon nem lesz tartható, ahogy a koncepcióban szerepel.

61

Várbíró Péter: köszönet a Közgazdasági Főosztálynak, hogy ilyen szakmai anyagot tett le a testület elé, mert az abban foglaltak alapvetően még a politikai döntés előtti lehetséges és kívánatos bevételeknek és kiadásoknak a halmaza. November van, már el kell kezdeni gondolkodni a 2006-os évről, és ezek a bizonyos politikai döntések fogják majd a koncepciót valamelyik irányba elbillenteni. A polgári oldal véleményével konzervatív frakciója is egyetért. Úgy tűnik, hogy nagy a szakadék a kívánságlista és a lehetőség között. A gazdaságra irányítja a figyelmet. A gazdaság az, ami lehetőséget biztosítana a bevételek növelésére. Nem a kiadási oldalt csökkentené, hogy az egyensúly meglegyen, hanem a bevételi oldalt növelné. Ezzel kapcsolatban viszonylag kevés szó hangzott el Weller János képviselőtársán kívül, aki ennek az ügynek avatott és fontos szervezője. Alapvetően a gazdasági háttér megteremtésére keveset figyelnek. A TV kamera felé mutatja, – kéri a kép kinagyítását – Gyurcsány Ferenc gondolatait kívánja elmondani egy mondatban, amit a „Befogadó Európa?” 2020 kulturális konferencián mondott. Idézi: „Nem képes virágzó kultúrát fenntartani az az ország és az a társadalom, amelynek nem virágzó a gazdasága.” Mindent meg kell tenni azért, hogy 2010. év minél hatékonyabb, sikeresebb legyen. A lehetséges beruházásokkal létesülő intézményeket is fenn kell tartani, tehát pörgő gazdaságra van szükség. A turizmusnak az ipara viszonylag kevés ahhoz, hogy ebben a térségben jól működjenek. Nyilvánvaló nemcsak infrastruktúra kell, hanem jó szervezés, olyan jellegű kedvezmények, vonzó lehetőségek, ami valóban ide csábítja, hívja az ipart, illetve a meglévő ipart olyan helyzetbe hozza, hogy valóban segítse a térséget és a várost. Megismétli a gazdaság lehetőségét kívánta kihangsúlyozni. Kéri vegye komolyan ezt a kormányzó frakció, hiszen a miniszterelnökük mondta ezeket a gondolatokat, és ezzel tökéletesen egyetért. Bókay Endre: egyik képviselőtársa az előbb azt hiányolta, hol van ebből az anyagból a koncepció? A költségvetési koncepció – mint ahogy a nevében is van – egészen más típusú mint a város egészének koncepciója, melyről nemrégiben sokat tárgyaltak, és ez maga a kulturális főváros. Az Európa Kulturális Fővárosa címre való felkészülés programja adja meg a városnak azt a sajátosságát, azt a hangulatát, jövőképét, amit most elkezdenek építeni. Nem mondja, hogy az elmúlt években nem voltak hasonló lépések, de ez egyértelművé tette, hogy a város melyik irányba tart, milyen célokat tűzött maga elé, és mit szeretne megvalósítani. Jelen koncepcióban három dolgot lehet fellelni. Az egyik az infrastruktúra fejlesztése, másik a közoktatási ágazat fejlesztése, harmadik pedig az Európa Kulturális Fővárosa címre való felkészítés. Aki nem így olvassa a koncepciót, hanem belemélyed az egyes számokba, valószínűleg nem fogja megérteni ezeket a törekvéseket. Részükről ez úgy szerepel, hogy végigsorolják őket, beteszik a költségvetésbe, és van mögöttük egy elképzelés, gondolkodás, ami azt bizonyítja, mi az ami az infrastruktúra

62 érdekében történik, és miért ezt a területet fejlesztik. Számukra az infrastruktúra fejlesztése azt jelenti, ez az első lépés. Soha nem válnak egy beruházó intézménnyé, csak lehetőségeket és keretfeltételeket tudnak teremteni. Az infrastruktúra fejlesztésére szükség van, mert részben arra számítanak, hogy a 6-os út 2007-re részben eléri a várost, tehát egyrészt a közlekedési útvonalon változik a jelenlegi elszigeteltség és ez feloldódik, és a másik lehetőség, hogy a repülőtér átadásával nemzetközi repülőteret lehet beüzemeltetni. Ehhez az szükséges, hogy a város gazdasági fejlődését pályára állítsák. Az infrastruktúra fejlesztése érdekében konkrét lépéseket tesznek. Ilyen a panelépületek felújítása. A tavalyi 300 millióról most 600 millióra növelték a város hozzájárulását, hogy a betonépületek megújuljanak, a fűtés takarékos, az üzemeltetés A város elkezdte célszerű. a buszok korszerűsítését, új buszokat vásárol, a régieket lecseréli. Ennek van racionalitása, hiszen a 10-15 éves Ikarus buszok javítására többet fordít a város, mint az új buszok megvásárlásakor a részletek kifizetésére. Egyszerűen önmagában racionális ez az indoklás. Sokszor felvetik, hogy elhasználódott buszokkal a kultúra fővárosában nem célszerű, nem ildomos közlekedni. Megépül a Déli Autóbusz Decentrum, ami 6-700 M Ft-os beruházás és az is optimizmusra ad okot, hogy már elindultak a munkagépek, még akkor is, ha túl korán kezdődött el az építkezés és ez visszásságokat szült, annak ellenére is több mint 500 M Ft támogatást kap a város. Korábban ezt a beruházást saját erőből kellett volna finanszírozni. Nagyon jelentős a Sopianae terv, ami 9 milliárd forintos összberuházást jelent, mellyel két év alatt a város közútjainak 40 százalékát felújítják. Ennek előkészítése most van folyamatban, összehangolják a világörökségi beruházással annak érdekében, hogy párhuzamosan ne ugyanazon utcákat újítsák fel. Jó néhány utcát a kormány segítségével újítanak fel úgy, hogy felét a Magyar Kormány, felét az önkormányzat fizeti, ez az 1 + 1 Ft-os felújítás. Ezek összehangolása is folyamatban van, ami azt is jelenti, hogy rendkívül nagy figyelmet fordít a város a helyi infrastruktúrára. Az ISPA programmal kapcsolatosan elmondja, ilyen horderejű beruházás Pécsett az elmúlt 15-20 évben még nem volt, 9 milliárd forintos beruházásról van szó, mely által Pécs város teljes egészében elkészül a szennyvízhálózat, valamint a vízvezetékrendszert korszerűsítik, illetve – ahol nincs – ott pótolják. Ezek együttesen is mutatják, hogy nagy mértékű gazdasági fejlődés következik be a városban. Olyan szakmák, szolgáltatások, munkahelyek keletkeznek a városban, amelyek az infrastrukturális szolgáltatásokat segítik, kiszolgálják. Néha kellemetlenséggel járnak a munkálatok, hiszen akik a Budai vám csomópontján keresztül érkeznek a városba, sokszor akadályokba ütköznek az átalakítások miatt. A kereskedelmi tőke a TESCO beruházása kapcsán készíti el a város az infrastrukturális beruházásait. Ezt meg kell tenni ahhoz, hogy a gazdasági beruházások a városba érkezzenek. A másik nagy terület a közoktatási ágazat. Nem mondható, hogy ennek fejlesztésére nem törekszik tudatosan Pécs városa, hiszen évek óta van egy programja. A 200-2001. években felmérte a város az összes közoktatási intézményének állapotát. Ezután egy tervet készített, hogy melyiket mikor tudja felújítani, illetve milyen költségekkel tudja karbantartani. A közoktatási

63 program keretében frakciója optimista, melyet a sikerek és a megtett lépések indokolnak. Néhány felújított intézményt megemlít, mint például a Pollack Mihály Középiskolát – melynek felújítása folytatódik –, a gyárvárosi, a rácvárosi, valamint a Bánki Donát Utcai Általános Iskolát és a horvát-magyar iskolaközpontot. Ezek milliárdos értékű beruházások, melyek sok esetben uniós támogatással, illetve a Magyar Kormány címzett támogatásával váltak lehetővé. A program folytatódik a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola – közismertebb nevén a meszesi iskola –, az ANK felújításával és a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásával, ami Pécsnek az oktatásba betöltött szerepét a régióban tovább erősíti. Ezek mindegyike több, mint egymilliárd forintos beruházás, így 3,5 Mrd Ft-os beruházásról beszélhetnek. Ez is indukálja a gazdasági fejlődést. A felújítással a termeket, a világítást korszerűsíti a város, új tereket épít az intézményekhez, sportlétesítményeket, uszodát csatol hozzá, mint például a meszesi iskola esetében. Meg kell változtatni a közoktatás hagyományos, klasszikus keretét. Olyan új társadalmi, közösségi szolgáltatásokat kell az iskolákba bevinni, melyek ma még nem, vagy kevésbé valósultak meg. Például a Csokonai iskola esetében is az a fontos, hogy egy sport- és közösségi helyiséget, rendezvénytermet építsen a város, hiszen ide be lehet vinni a környezetben élők nagyobb kulturális rendezvényeit. Másik fontos törekvés, hogy egész életen át tartó tanulásra ösztönözzék a társadalmat, hogy megtalálja helyét az új Európában és annak gazdasági rendszerében. Ezt biztosítani kell valamilyen formában és nyilván ezekre az intézményekre támaszkodva lehet megteremteni a lehetőségét. Külföldön a fejlett gazdaságú országokban a 29 és 50 év közötti korosztálynak közel 45-50 %-a rendszeres tanulmányokat folytat, valamilyen módon képezi magát. Magyarországon ez az arány 15 %-os, ami igen alacsony. Ennek nemcsak az intézményi hátterét kell megteremteni, hanem tovább kell folytatni a programot, de ennek gyökere a tárgyi feltételek biztosításában van. Harmadik pontként említi a kulturális fővárost. Ennek előkészítését pontosan tükrözi a költségvetési koncepció. Benne van az Irodalom Háza megvásárlása, a világörökségi beruházások, melyeket folyamatosan folytat a város, benne van az Antal-Lusztig gyűjtemény elhelyezése stb., ami azt jelenti, hogy az önkormányzat előkészíti, hogy Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosaként méltó módon ünnepelhessen. Ellenzéki képviselőtársai figyelmet felhívja egy-két tartalékra is. Az egyik ilyen, hogy a Zsolnay gyárat a közeljövőben a város birtokába fogja venni, úgy szintén az A/1 laktanyát, ami újabb infrastrukturális fejlesztésekre ad lehetőséget. Ezzel lehet mozogni, értékesíteni, eladni belőle vagyont, tőkét idevonzani. A város tulajdonában van már a Bányavagyon Hasznosító teljes ingatlan együttese. Ezekre, mint jövőbeni tartalékokra kell tekintetni. Elmondja, optimizmusra okot ad, hogy 2004-ben nem tudta a város, mennyi pályázati pénz áll majd a rendelkezésére, de csak az uniós pályázatok révén 5,7 Mrd Ft érkezett a városba, 2005-ben 5,5 Mrd Ft-ot tervezett fejlesztésre, melynek jelentős részét az uniós támogatásokból nyerte. Úgy véli, minden eddiginél nagyobb a, 8,5 Mrd Ft-os fejlesztési terv, ami 2006. évre szól, teljesíthető. Erre Seneca szavaival azt lehet mondani, „Ha nem tudod, hogy melyik kikötőbe tart a hajód, a jó szél sem segít.” A város tudja, melyik

64 kikötőbe tart hajója, melyet le is írt, meg is fogalmazott, ennek alapján próbálja összeállítani a koncepciót. Végezetül elmondja, ne kérjék számon egyetlen egy költségvetési éven sem a jövőt. A város már nem csak ebben gondolkodik, mert 2007-ben, 2008-ban, 2009-ben gondolkodni kell, hiszen csak így tudja így megvalósítani terveit. Dr. Kunszt Márta alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. Trombitás Károly: élvezettel hallgatta Bókay Endre képviselőjelölt hosszúra nyúlt kampánybeszédét. Igyekszik ő is kicsit hosszúra fogni mondandóját, hogy a kormánypárti képviselőtársak vissza tudjanak érni az ebédről, hiszen lassan a költségvetés vitájáról kell szavazni. Dr. Toller László: közbeszól, határozatképes a közgyűlés. Trombitás Károly: jelzi, lassan érkeznek vissza a képviselők, mint ahogy polgármester úr is megtisztelte jelenlétével az üléstermet. A Költségvetési Bizottság elnökétől hallotta, hogy óvatosan tervezték a bevételeket. A vita többi részében pedig azt hallja, hogy 25 %-kal nagyobb mértékű adókat állítanak be a költségvetésbe, mint a tavalyi koncepcióban. A hitelösszeg nagysága csökkent a tavalyi évhez képest. Az ingatlanbevételeket megint 2 Mrd Ft-ra tervezték, miközben az ez évi terv sem teljesült, mert 16 %-on áll, ami ugyan nagyobb összegből 16 %, de még így sem éri el megközelítőleg ezt a számot. Miközben beterveznek olyan kiadásokat, amik idén vagy tavaly eladott ingatlanok visszavásárlására vonatkoznak. Nem érti, mi ez a nagy optimizmus, hogy az ingatlanbevételekből még 2 Mrd Ft be fog érkezni a városba. Mindemellett azt látják, hogy a költségvetés bevételi főösszege 2 Mrd Ft-tal kevesebb, mint ahogy a Költségvetési Bizottság elnöke is megmondta. Nem látják, hogy itt a gazdaság hatalmas lendületben lenne, hiszen még a tavalyi szintet sem tudják elérni az ez évi költségvetés indulásakor. Az előtte hozzászólók érintették azt a témát, hogy a város felvesz hitelt és minden 2 Ft hitelből 1 Ft-ot jövőre már vissza is kell törleszteni, hiszen 2,7 Mrd Ft hitelt vesz fel a város és 1,3 Mrd kamatot, illetve hiteltörlesztést fizet vissza. Ehhez hozzátartozik, hogy minden költségvetéshez kapnak egy prognózist, hogy két-három-négy év múlva mennyi lesz az adósságterhe a városnak. A 2005-ös költségvetéssel 2006-ra, illetve 2007-re 1 Mrd Ft körüli adósságállományt prognosztizáltak. Egy évre rá, idén, a mai nap pedig 1,3 Mrd-ot prognosztizálnak jövőre, illetve 2007-re. Ebből az olvasható ki, hogy egy év alatt 250 M Ft-tal nőtt az adósságterhe a városnak. Mondhatná azt is, hogy 25 %-kal nőtt az adósságszolgálata, ami azt bizonyítja, hogy egy adósságspirálban van a város, vagy mindenesetre annak határán. Bókay Endre képviselőtársa kiment a teremből és nem tud válaszolni hozzászólására, ezért egy kicsit rövidebben fog szólni arról, hogy micsoda fejlesztéseket hajtottak végre a városban. Képviselőtársa kérte, ne egy évben gondolkodjanak, hanem – mivel nagyra törő tervek vannak – legalább 2020-ig. Azonban három éve 0 Ft az egészségügy fejlesztési és felhalmozási kiadása. Rendben van, hogy nem egy évre nézik, de most már három éve gyakorlatilag nulla, hiszen az a 30 millió forint, amibe a Lovász Pál téri

65 ingatlan kialakítása került, az vehető nullának egy 2 Mrd Ft-os egészségügyi működési bevétel-kiadás mellett. Lehet, hogy vannak olyan ágazatok, amikben lehet valami eredményt felmutatni, bár a közoktatásról is elhangzott, hogy működésre lényegesen kevesebbet fog kapni a város. A tömegközlekedésben tavaly és tavalyelőtt állami támogatás megvonások voltak és köztudott, milyen anyagi terheket rótt a városra. Kéri, azonban az egészségügyet ne hagyják ki, mert ugyanolyan fontos, mint bármely ágazat. Végre tervezzen már be a város az egészségügyre is felújítást és felhalmozást. Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését dr. Kunszt Márta alpolgármesternek és szót kér. Dr. Kunszt Márta: megadja a szót dr. Toller László polgármesternek. Dr. Toller László: jelzi, költségvetési koncepcióról van szó, akik a részletes költségvetést próbálták megfogalmazni rövid és hosszú távon ennek a vitának a keretében, műfaji tévedésben vannak. Másik tévedése a költségvetési koncepció kritikájának, amikor a valós bevételi és kiadási oldalt kérték az előterjesztőn számon. A közgyűlés elején elmondta, hogy erről pillanatnyilag szó sem lehet. Gondja, hogy „örökzöldeket” hall, semmi innováció nincs a megnyilvánulásokban. Minden évben elmondják, hogy rossz a költségvetés, minden koncepció hamis, válságba sodorja a várost stb. Hetedik éve hallgatja ezt a közgyűlésben. Igaz, hogy az első nyolc év is hasonló volt e tekintetben. A város mindig reálisan tervezett, mely lehet, hogy nem volt eredményes, de a költségvetés végrehajtása mindig eredményesnek bizonyult. Azzal számol a város, hogy ez következik be 2006-ban is minden jó vagy rossz gazdálkodás mellett. Meg kell nézni, hogy milyen racionálisan működik az intézményhálózat, az önkormányzat apparátusa, hogy valójában annyi kiadásnak kellene lenni, mint előző évben. Mikor azt kérik számon, hogy alacsonyabb a bevételi oldal, mint az elmúlt évi, akkor nézzék meg, hogy annyi kiadás kell-e, mint az elmúlt évben. Senki nem számol azzal, hogy ez reális költségvetés legalább egy tekintetben. Ez a költségvetés nem inflációs álmokat kerget és nem inflációs „zuhatagot” mutat, mint néhány évvel ezelőtt az összes állami költségvetés, mert reálisan 2 %-os inflációval tud számolni. Magyarország történelmében a legalacsonyabb inflációval számolhat a 2006-os költségvetés, a város is ezzel a számol a kiadási oldalon is. Ha 5 % a bérnövekedés a közszférában, akkor amennyit a kormány biztosít, annyit ad az önkormányzat jövőre, többet egy fillérrel sem. Teljesen mindegy, milyen kormányzat volt polgármestersége alatt, ezt a szabályt 1998. végén, 1999. év elején kialakították, ezt fogják követni. Nincs pénz, és nem is akar a város többet fordítani bérfejlesztésre, mint amennyit az állami költségvetés biztosít. Idetartozik, hogy az intézmények működésére viszont újból rá kell tekinteni. Nem érdekli, hogy választás éve lesz, a szükséges korrekciókat mindenhol el kell végezni. Ha nincs az iskolában gyermek, azt a padot nem finanszírozza az önkormányzat. Ha a középiskolában rossz a struktúra és ehhez jön még a TISZK – ami némi előremutatást ad – akkor azon változtatni kell. Ez koncepcionális kérdés. Az, hogy mi mennyibe kerül ebből, az a következő hetek, hónapok számtana lesz, melyet a Közgazdasági Főosztály elvégez.

66 Kéri a képviselő-testületet, próbáljon úgy viszonyulni a költségvetéshez. mint a város egészéhez. A költségvetés a várost szolgálja és nem a közgyűlést. A költségvetésnek a város üzemeltetését kell biztosítani több más alrendszerével – például cégei munkájával együtt – és a város fejlődését kell szolgálnia két oldalról. Egyik a saját forrás, mert amire nincs uniós forrás, azt kell a városnak magának megfogalmaznia, ahol pedig van, ott meg kell határozni azt, hogy minél több pályázati alapot teremtsen ahhoz, hogy ezeket a forrásokat igénybe tudja venni. A hitel nem zavarja. Ugyanazt a kritikát, melyet most hitel ügyben megkapott a közgyűlés, a szocialista képviselők Debrecenben a polgármesternek szintén megfogalmazzák. Úgy gondolja, mindketten jól vezetik saját városukat. Ha ezt általános ellenzéki magatartásnak tartja, akkor elfogadja, ha pedig azt nézi, hogy a hitelpolitika generálja-e a város fejlődését, akkor azt mondja, igen. Persze ennek az ellenkezőjét majd be lehet bizonyítani. Csak nehéz akkor, amikor a képviselő-testület nehezen veszi észre, hogy a város mennyit fejlődött az elmúlt 5-6 évben, vagy 7 évben, mióta ez a közgyűlés működik. Nézze meg mindenki, mennyi hozzáadott érték van a városban, mit valósított meg a képviselő-testület. Persze van, aki nem szavazta meg ezt a fejlődést, lelke rajta. Amikor a városba érkezik bárki Magyarországról vagy külföldről és azt mondja, hogy ilyen városfejlesztést máshol nem látott Magyarországon, mint Pécsett, azt szívesen elhiszi. Ha így ítélik meg képviselőtársai, akkor valószínűleg a pécsiek döntő többsége is így látja. Nem tudja választási fenyegetésként felfogni azt, hogy az ellenzék majd másképpen végzi feladatát, végezze, ha lesz hozzá legitimitás. A költségvetés koncepciója mellett teszi le voksát és a jövőben is ilyen költségvetést fognak megvalósítani a közjót, a közérdeket szolgálva és nem az egyéni hiteket, álmokat, vágyakat kergetve. Hozzá kell szokni, hogy 20 év alatt fog az ország Európához fölzárkózni, ehhez képest Pécs kivétel, mert 10-12 év alatt felzárkózik, mert időben elkezdte az infrastrukturális fejlesztést, a hitelpolitikát, a panelprogramot, ami miatt most hátrányban van, mert nem tud annyi pénzt igénybe venni, amennyi a rendszerben van, a saját pénzét költötte 4 vagy 5 évig erre a programra. Ellenben tud más programokat megvalósítani, ha befejezi a panelprogramot, amit véleménye szerint 2008-ra megtörténik e téren. Előrébb van Pécs mint az ország többi városa. Ez nem baj. Sok munka, áldozat, jó döntés van benne és jó korrekció amiről azt gondolta, jól fogja végezni és mégsem végezte jól. Ez a kevesebb. Sok sikert kíván a koncepció költségvetési rendeletté alakításához. Várbíró Péter: a részletes vitában is szeretne részt venni. Az imént csak a gazdaság témakörét említette. Most viszont elmondja, annak ellenére, hogy nem tagja sem a Pénzügyi, sem a Költségvetési Bizottságnak, mindkettő ülésén részt vett, amikor erről a témáról tárgyaltak. Elismeri a város eredményeit, a beruházási sikereket, de annak az MSZP részére történő kisajátítását – amit a frakcióvezető úr és a polgármester úr jelezett – kicsit erős csúsztatásnak tartja. A munkaanyag határozattervezetében 9 pont szerepelt, ez – előnyére változva – 6-ra csökkent le, úgy gondolja, ez valóban hasznos változtatás volt. Kikerült például az eredeti tervezetből az a szóösszetétel, hogy „az oktatásban résztvevő gyermekek racionális elhelyezése”. Bízik benne, hogy a választás évében a gyermekek racionális elhelyezése nem kerül szóba. Lehet még picit finomítani az anyagot, mert

67 ebben a véglegesnek tűnő, koncepciófelvezető anyagban is szerepel olyan, hogy elképzelhető, hogy 2006-ban az ingatlanok értékesítésére külső cégek is megbízást kapnak. Csak költségvetés-tervezetről van szó, de akkor is – miután ennek alapján kell végiggondolni a végleges koncepciótervezet elkészítését – el kell dönteni, hogy akarja-e ezt a város. Ez a szóösszetétel: „elképzelhető, hogy külső cég”, ide abszolút nem kívánkozik. Ez a koncepció a költségvetés olyan jellegű munkaanyaga, ami a fő irányokat megszabja. Biztos meg fogja erősíteni Bókay Endre frakcióvezető – bár nem szükséges –, hogy két hónappal ezelőtt a szorosabb együttgondolkodás miatt kereste meg, hiszen a kormányzó frakcióké a felelősség, de mégiscsak hasznos volna, ha bevonná az együttgondolkodásba azokat, akik a „másik oldalon” ülnek. Azt mondta ugyanis, hogy jó volna, ha az eltérő koncepciók mellett kialakított városi pénzügyi stratégia 2006. évi költségvetés kialakításának időszakában munkamegbeszéléseken próbálnának egyeztetni már az előkészítés időszakában az elvi alapvetés meghatározásánál. Nem lenne jó, ha most a koncepciót elfogadja a testület és azt követően a következő alkalommal, a sokadik átdolgozás, munkaegyeztetés után már olyan kész tervezetet kapna, amibe már csak alig-alig lehet az ellenzéki észrevételt figyelembe venni. Noha a bizottsági üléseken – igaz, hogy kisebbségben – jelen vannak, kétségtelen, hogy időnként figyelembe is vehető a vezető frakciók részéről a véleményük, de ez nem jellemző. Azt tartaná hasznosnak, hogy az elkövetkezendő időszakban a koncepció végleges kialakítása előtt munkaegyeztetéseken, megbeszéléseken koncepcionális egyeztetésre kerüljön sor. Ne a következő közgyűlés tartson éjfélig azzal, hogy a legapróbb dolgokban sem veszik figyelembe igényeiket, a város érdekét és csak akkor dőlhetnek el a 20-50 módosító javaslat elutasításával. Kezdeményezi, hogy normális Magyarországhoz, normális politikai kultúrához illő módon készítsék elő a költségvetést és úgy gondolja, frakciója ebben Dr. Kunszt partner Márta: lesz.képviselőtársának tájékoztatásul elmondja, hogy részletes vitát csak a módosító indítványok felett lehet kezdeményezni, márpedig ilyen nem volt, tehát ez csak egy hozzászólás volt. Bókay Endre: Várbíró Péternek válaszul elmondja, a kulturális főváros koncepcióját közösen fogadták el, közösen dolgozták fel és közösen vitatták meg. Ez a város fejlesztésének igazi koncepciója. Ebben az ellenzék tevékenyen részt vett, módosító javaslataikat beépítették és együtt valósítják meg. Nem érti azokat a megjegyzéseket, melyeket képviselőtársa tett. Minden esetben elfogadta a kormányzó koalíció az ellenzék gondolatait. Ha jól emlékszik, együttesen, egyhangú szavazattal támogatta a közgyűlés és a sikernek is együtt örültek és elhatározták, hogy együtt is valósítják meg. Trombitás Károly képviselőtársának elmondja, tartózkodjon a személyes megjegyzésektől, hiszen a vitában általában a mondandókra szoktak figyelni és nem a személyekre. Trombitás Károly: úgy érzi, nem személyeskedett, tett egy megjegyzést, mégpedig azt, hogy képviselőtársa 13 percig beszélt, tovább, mint a Költségvetési Bizottság elnöke és az előterjesztő polgármester együttesen. Polgármester úr hozzászólására megjegyzi, a bevételi oldalt úgy is lehetne növelni – mint ahogy elhangzott –, hogy kevesebb lesz, mint tavaly volt. Ha

68 valóban jól megy a gazdaság Magyarországon és Pécsett, akkor csökkenteni lehetne az adókat és növekedhetnének az adóbevételek. Dr. Kunszt Márta: további hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a város költségvetési koncepcióját 2006. évre. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 573/2005. (11.24.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi költségvetési koncepciójáról és vagyongazdálkodási irányelveiről I.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a 2006. évi költségvetési koncepciót és a vagyongazdálkodási irányelveket elfogadja.

II.

A Közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a 2006. évi költségvetés készítése során, valamint a további évek gazdálkodásának megalapozására a következő vizsgálatok és előkészítő munkálatok történjenek meg: 1.) Az intézményi fejlesztési koncepció alapján el kell készíteni a pályázati forrásokra is támaszkodó 2006. évi intézményi felújítási program prioritási listáját. Határidő: 2006. január 15. Felelős: Balázsné Donáth főosztályvezetők

Aranka

és

Póla

József

2.) Át kell tekinteni a működési célú pénzeszközök átadásának célszerűségét, valamint azt, hogy a pénzeszköz átadások milyen mértékben szolgálják az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladat-ellátását. Kiemelten kell kezelni azon szervezeteket, melyek a fentiekben jelzett feladatellátásokban részt vesznek. Határidő: 2006. január 15. Felelős: dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, bizottsági elnökök 3.) Felül kell vizsgálni és a bevételi lehetőségekhez közelíteni kell a koncepcióban szereplő, a Közgazdasági Főosztályhoz benyújtott személyi-, dologi- és beruházási igényeket. Határidő: 2006. január 15.

69 Felelős:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, bizottsági elnökök

4.) Meg kell határozni a 2006. évi normatíva-felméréshez megadott mutatószámok alapján az egyes intézményekre jutó állami támogatás összegét. Az intézményvezetők dolgozzák ki a kiadások reális csökkentésének módszereit, tegyenek javaslatot a gazdaságosabb és hatékonyabb működést célzó intézkedésekre. Határidő: 2005. december 31. Felelős: dr. Sohár Endre, Póla József és dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, intézményvezetők 5.) A 2006. évi költségvetési rendeletben a fejlesztések során prioritást kell biztosítani a benyújtott, illetőleg későbbiekben benyújtandó EU források elnyerésére irányuló pályázatoknak, különös tekintettel az Európa Kulturális Fővárosa pályázat fejlesztési programjaira. Határidő: 2006. január 15. Felelős: dr. Toller László polgármester 6.) A már elfogadott fejlesztési célokat prioritási sorrendbe kell állítani. Határidő: 2005. december 31. Felelős: dr. Toller László polgármester III.

Vagyongazdálkodási Irányelvek 2006. évre 1/a.)Az Önkormányzatnak a társaságokban lévő üzletrészei Az illetékes bizottságok javaslata alapján a Gazdasági-, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság a társaságok 2006. évi üzleti terveinek elfogadását megelőzően meghatározza az Önkormányzat azon célkitűzéseit, amelyeket érvényesíteni kíván a társaságokkal kapcsolatban és erről a Közgyűlést az üzleti tervek elfogadását követően tájékoztatja. b.) A Közgyűlés a 2006. évi költségvetési rendelet elfogadását követően meghatározza azokat a kisebbségi társasági üzletrészeket, amelyek 2006. évi értékesítését indokoltnak c.) tartja. A társaságok a 2005. évi mérlegük elfogadását követő 30 naptári napon belül teljesítésék az Önkormányzatot megillető 2005. évi osztalék-fizetési kötelezettségüket. 2.) Az Önkormányzat készítsen 2006. évre ingatlanértékesítési tervet a 2006. évi költségvetés elfogadásáig. 3.) Az önkormányzat elsősorban közművesített ingatlanokat értékesítsen, amennyiben ez nem valósítható meg, a

70 közművesítetlen ingatlanok értékesítésekor tartson meg tulajdonában olyan ingatlanokat, amelyek értéke a közművesítést követően jelentősen emelkedik. 4.) Az Önkormányzat a Pécsi Építési Szabályzat Szabályozási Terve alapján készítsen rangsorolási elveket a megvalósításához szükséges kisajátítási, kártalanítási igényekre valamint az ingatlanvásárlásokra, az elvek alapján pedig sorolja ezen igényeket és különítsen el azok forrására pénzügyi fedezetet. 5.) Az Önkormányzat a számára jelenleg felesleges ingatlan hasznosítása során vizsgálja felül, hogy arra a későbbiek során mely időpontban lesz szüksége a feladatai ellátásához és ennek ismeretében döntsön az ingatlan további hasznosításának módjáról. Amennyiben nem indokolt az ingatlan önkormányzati tulajdonban tartása, azt értékesíteni szükséges. 6.) Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ha az Önkormányzat ingatlan juttatásával támogat szervezeteket ne adjon hozzájárulást az ingatlan beépítéséhez vagy bővítéséhez, illetőleg a hozzájárulás kivételes megadásakor az ingatlant használóval olyan megállapodást kössön, amely szerint az Önkormányzatot a használat megszűnését követően nem terheli megtérítési kötelezettség. 7.) Az Önkormányzat törekedjen arra, hogy a vagyontárgyainak hasznosítása mindenkor a piaci viszonyoknak megfelelő forgalmi értéken történjen. 8.) Az Önkormányzat közút és közterület céljára szolgáló ingatlant kizárólag akkor vegyen tulajdonába, ha az ingatlan átruházó a közút és közterület kialakítását, kiépítését valamint közművesítését és a tulajdonba adás áfa fizetési kötelezettségét magára vállalja. 9.) Az Önkormányzat működjön közre a 2004. – 2006. közötti időszakban az M57-es út (M6-os pécsi bekötése) megvalósításában, készüljön fel az ehhez szükséges ingatlanok megszerzésére a valószínűsíthető kormányzati igényekre tekintettel. Határidő: Felelős:

folyamatos dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Soó László, Nagy Csaba bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, Póla József, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, érintett intézményvezetők a Közgazdasági Főosztály útján

71 Dr. Kunszt Márta alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. Nagy Csaba: frakcióvezetőként 5 perc szünet elrendelését kéri. Dr. Toller László polgármester 5 perc szünetet rendel el.

18.)

Javaslat céltartalék előirányzatok átcsoportosítására Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök

Dr. Toller László: hozzászólás, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 574/2005. (11.24.) sz. határozata javaslat céltartalékok előirányzat átcsoportosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a 3./2005. (02.15.)számú költségvetési rendelete 11.sz. mellékletében szereplő „Intézményi felújítások tervezése” címről „Pályázati önrész” címről Összesen:

3.800 e Ft 16.429 e Ft 20.229 e Ft-ot

átcsoportosít az „Általános tartalék” címre. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt , hogy a fenti összegeket a Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata 2005.évi költségvetésén vezesse át.

19.)

Határidő: Felelős:

a költségvetési rendelet következő módosítása dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Az Egészséges fejlesztése

Városért

Alapítvány

tevékenységi

körének

72 Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Füredi Péter: az MDF frakció nem ért egyet az előterjesztéssel, ezért a napirendi pont vitájában nem kívánnak részt venni és kivonulnak az ülésteremtől. Lengvárszky Attila: az Összefogásért Pécsért Egyesület nevében nem tud egyetérteni ezzel az előterjesztéssel, illetőleg egy újabb városi médium megvásárlásával, ahogy a Pécsi Híreket sem tudta támogatni ebben a vonatkozásban, vagy a Mediterrán Rádiót, úgy nem ért egyet azzal sem, hogy az önkormányzat egy újabb médiumot, a Remény Rádiót kívánja megvásárolni. Dr. Toller László: nehogy véletlenül azt higgye valaki, hogy ez pártpolitikai ügy, a WHO központot 13 éve Pécsre szeretnék hozni. Az egészséges városoknak nincs semmilyen médiafóruma Magyarországon. Az alapítvány megkereste a várost a kéréssel, mire azt a választ adták – mivel elég széles politikai és társadalmi kört képviselő alapítványról van szó –, próbálják meg megadni azt a lehetőséget, hogy legyen egy speciális lehetőség arra, hogy az egészséges városok mozgalmát médiaszintre emeljék. Erről szól az előterjesztés, ehhez képest kéri majd a szavazatokat. Soó László: a Költségvetési Bizottság az előterjesztést támogatta, azonban egy technikai problémára hívja fel a figyelmet. A határozati javaslat 4. pontjából kimaradt az átutalás dátuma. Ebből következik, hogy a 4. pont úgy folytatódna, hogy a város 2006. évi költségvetésében szerepeltesse és az átutalásról 2006. február 1-jéig intézkedjék. Dr. Toller László: további hozzászólás, észrevétel nem lévén, a pontosítás figyelembevételével kéri a szavazást. Megállapítja, hogy közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést és a pontosított határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 575/2005. (11.24.) sz. határozata az Egészséges fejlesztéséről 1.)

Városért

Alapítvány

tevékenységi

körének

A Közgyűlés elkötelezettséget vállal az Egészséges Városért Alapítvány tevékenységi körének fejlesztéséhez szükséges 35 millió forint összeg biztosítására, a Remény Rádió Kft. egyszemélyes társaság 100 %-os üzletrészének megvásárlásához. A tevékenységi kör fejlesztése az Egészséges Városért Alapítvány Alapító Okiratában meghatározott feladatait nem veszélyeztetheti.

73

20.)

2.)

A Közgyűlés kijelenti, az 1./pontban foglaltakra tekintettel, hogy az Egészséges Városért Alapítvány számára 2006 – 2012 közötti 7 év alatt működési célú forrást nem biztosít.

3.)

A Közgyűlés kijelenti, hogy az Egészséges Városért Alapítvány rádiós műsorszolgáltatás működtetéséhez költségvetési forrással nem járul hozzá.

4.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a 35 millió forint összeget a város 2006. évi költségvetésében szerepeltesse. és az átutaltatásáról 2006. február 1-ig intézkedjék. Határidő: Felelős:

2006. évi költségvetés tervezése dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető

A 2006. évi címzett támogatás igénybejelentése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 576/2005. (11.24.) sz. határozata 2006. évi címzett támogatás igénybejelentéséről 1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy megteszi a 2006. évi címzett támogatásra szóló igénybejelentést az ivóvízhálózat-fejlesztésére.

2.) A Közgyűlés az előterjesztéshez mellékelt és kitöltött 19/2005. (II.11.) Kormányrendelet 4. számú melléklet B) 2. számú dokumentumában foglaltakat elfogadja. 3.)

A Közgyűlés a város 2006-2007-2008. évi költségvetési rendeleteiben az ivóvízhálózat-fejlesztés kivitelezésére vonatkozó 790 139 ezer Ft saját forrást, amelyből 160 589 ezer Ft a tényleges saját forrás és 629 550 ezer Ft a lakossági hozzájárulás a 175/2005.(04.28.) számú Közgyűlési határozat 5. és 6. pontja

74 helyett az alábbi ütemezésben biztosítja és a címzett támogatás ütemezését elfogadja:

Saját forrás és címzett támogatás évenkénti ütemezése (ezer Ft) Címzett támogatás Önkormányzati hozzájárulás Lakossági hozzájárulás Összesen

21.)

2006 48 000

2007 276 000

2008 252 000

Összesen 576 000

13 382

76 949

70 258

160 589

52 463

301 659

275 428

629 550

113 845

654 608

597 686

1 366 139

4.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a beruházás saját forrásának beépítésére a város 2006-2007-2008. évi költségvetési rendeleteibe a 3. határozati pontnak megfelelően.

5.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az igénybejelentéshez szükséges dokumentumok aláírására. Határidő: Felelős:

2005. november 24. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László, Kukai András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, dr. Kovács Katalin csoportvezető

A Pécs, Jókai tér 11. sz. ingatlan megvásárlása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Juhász István: felhívja képviselőtársai figyelmét arra, hogy új határozat került kiosztásra a napirendi ponthoz. A szerződéstervezetben foglaltak szerint módosítottak az önkormányzat vételár-megfizetési kötelezettségének ütemezésén, illetve a kiosztott szerződéstervezet 5. pontját – mint előterjesztő – törlésre javasolja, mely a kötbér igényéről rendelkezik. Az újonnan kiosztott határozat majdnem hibátlan, azonban az albetéteknél hiányzik a harmadik albetét, ami az adásvételi szerződésben jól szerepel, de nyilván a határozati javaslatnak is pontosnak kell lenni. Ez az adásvételi szerződés 7. pontja a 18641/A/32 hrsz. alatt felvett, összesen 15,28 m2 alapterületű raktár Jókai tér 11/B. jelű épület alagsorában található raktár, mégpedig 1528/245660 tulajdoni illetőséggel. Ezeket a módosításokat kéri figyelembe venni a szavazásnál. Olyan fizetési határidők kerültek megállapításra, ami az önkormányzat számára kedvezőbb a bizottság által támogatott javaslatnál.

75

Dr. Toller László: kérdése, a hozzátartozó udvar belterületi ingatlan és benne van a vételárban? Juhász István: igen, természetesen. Erb József: többször is tárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság a témát mielőtt elfogadta. Ugyanakkor néhány témában nem értett egyet, illetve nem értékelte az egész ingatlanvételt, ugyanis történt egy hiba. Az történt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programban – amit mindenki megkapott, a pályázat teljesen nyilvános volt – szerepelt az ingatlan, mint az Irodalom Háza mielőtt a vásárlás megtörtént. Nincs problémája az Irodalom Házával, mint kulturális objektummal, sőt biztos benne, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt kapcsán erre szükség lesz. Ugyanakkor ez törvényszerűen felhajtja az árat. A műszaki tartalommal kapcsolatban van a másik komoly probléma, mert azon a CD-n, melyet minden képviselőtársa megkapott, teljesen világosan látszik, hogy az épület belül több helyen vizesedik. Vegye meg a város a Jókai tér 11-et, viszont a vizesedést legalább javítsa ki a kivitelező. Az épület öreg, de felújításakor olyan technikákat kellett volna alkalmazni, hogy a vizesedés megszűnjön. Összefoglalva, úgy gondolja, hogy az ár mintha a szükségesnél pár millióval több lenne és a műszaki állapotot is meg kellene nézni, illetve garanciákat kellene beépíteni az eladó felé azért, hogy a problémák megszűnjenek. Hangsúlyozza, maga és frakciója is az Irodalom Házával – mint ötlettel – egyetért, ugyanakkor a problémákat meg kell oldani. Dr. Toller László: ha a város el akarná adni az ingatlant 170 E Ft/m2-ért akkor vajon mit szólna képviselőtársa? Véleménye szerint igencsak tiltakozna. Juhász István: annak idején, amikor elkészült az értékbecslés, az értékbecslő cég az abszolút piaci viszonyokat vette figyelembe és nem törődött azzal, hogy milyen célokat fog szolgálni az építmény. Úgy gondolja, az ingatlanbecslők mindig a valóságos ingatlanforgalmi értékkel foglalkoznak mégpedig a szerkezetével, a műszaki tartalmával, a helyszínnel, a fekvésével, nem pedig azzal, hogy abból Irodalom Háza, vagy kávéház, vagy egyéb célú létesítmény lesz. Az ingatlanon további beruházásokat és fejlesztéseket kell végezni azért, hogy a speciális tevékenységeknek megfeleljen. Ezért természetes, hogy azokat a műszaki kifogásokat, melyeket képviselőtársa jelzett meg kell oldani. Amikor kialakításra kerülnek a szociális helyiségek, mellékhelyiségek, akkor lehetőség lesz ezeknek a kérdéseknek a korrekt megoldására. Jelzi, hogy az épületből új épület soha nem lesz, hiszen éppen a jellegéből adódik az értéke is, de minden megtörténik, amikor kész szerkezetté válik az épület. Dr. Toller László: egyetért a vitával és segítségként elmondja, a Jelenkor folyóirat főszerkesztősége és valamennyi irodalombarát kifejezett kérésére került az ingatlan az érdeklődés középpontjába. Azzal, hogy az Irodalom Háza megvalósul, a város hatalmasat lép előre, mert a kulturális főváros egyik elemét valósítja meg. Szeretné, ha az összes többi elem is így épülne fel.

76

Erb József: Juhász István képviselőtársa által elmondottakra reagálva elmondja, a vizesedést nagyon egyszerűen szárító vakolattal javítsa ki az eladó, ezt garanciával megteheti. Az Irodalom Házának a kialakítását frakciója is támogatja. Dr. Toller László: kéri, ne a közgyűlésen vitassák meg, hogyan kell megjavítani egy adásvétel keretében a vakolatot. Nagy Csaba: véleménye szerint nem a vakolat milyenségéről volt szó, hanem egy adásvételi szerződésben rögzíthető feltételről, ami annál is inkább fontos, hiszen az épület műemlékvédelem alá esik, ezért a költségek tetemesek lehetnek. Első kérdése, felmérte-e valaki, hogy mennyibe kerül majd az ingatlan felújítása és az irodalmi ház funkció beteljesülése mennyi költségvetési forrást fog felemészteni? Remélhetőleg olyan forrásokat, amelyek nem a város költségvetését fogják terhelni. Ha jól emlékszik, 10 évvel ezelőtt a ház az önkormányzaté volt, majd eladta a Pécsi Vagyonkezelő Kft-nek. A Pécsi Vagyonkezelő Kft-ből létrejött a PVV Rt., aki az épületet eladta a Castrum Kft-nek, aki – azzal, hogy az ingatlant viszonylag olcsón megvette – fel tudta építeni azt a beruházást, mely az ingatlan mögött van. Ha jól érti, akkor most ettől a kft-től veszi vissza a város az ingatlant. Nyilván a céllal egyetért, csak mély érdeklődést tanúsít az irányba, hogy Pécsett a vagyongazdálkodás milyen rendszerben, milyen keretek között, összefüggési rendszerben működik, ha működik? Dr. Toller László: egy jogszabályellenes alapítványi bevitele volt az ingatlannak a Hantarex-szel közösen. Ha a jövőbeni funkcióról szeretne szólni a képviselőtársa, akkor korlátozza magát, mert tévedésbe esett, ezért kár volt szólni. Csak a civil támogatást szerette volna felvillantani az ügy mögött, hogy nem fantomhasznosításról van szó, hanem konkrét célra szeretne a város támogatást adni. Dr. Gáspár Gabriella: teljesen egyértelműnek látszik, hogy az Irodalom Házának ez az ingatlan lesz a legjobb színtere. Ebben egyáltalán nem biztos, ezt a Kulturális bizottsági ülésen is elmondta. Érkezett egy kérés, hogy ezt a reprezentatív épületet az Irodalom Háza vegye birtokba, ez egy dolog. Mint ismeretes, az egyik termet az önkormányzat szeretné saját céljaira is hasznosítani. Az Irodalom Házára volt ötlete az ominózus volt OTP székház tekintetében. Az épületre vonatkozóan több évvel ezelőtt olyan megkeresés érkezett a kulturális központtól, hogy legyen ott egy irodalmi kávéház. Úgy gondolja, ott az Irodalom Háza is elférne. Nem akarja az irodalmárokat rossz szóval illetni, de azért, hogy hetente négy irodalmár „összehajoljon”, egy teljes épületet kár fenntartani. Úgy tudja, más megkeresés is érkezett a Jókai téri épülettel kapcsolatban. Egy kereskedelmi galéria terve is felmerült, ami elsiklott az idők során. Nem kíván a vitára visszatérni, de elmondja, nem biztos, hogy az egyetlen hasznosíthatósági formája az épületnek az Irodalom Háza és az sem, hogy ez a legszerencsésebb formája. Ha az Irodalom Házát létrehozza a város, képződik egy szervezet, amit el kell tartani, ami már nem a Jelenkor és

77 szerkesztősége, hanem valami más, ami sokkal többe fog a városnak kerülni, mint ha a Jelenkor szerkesztősége kérne támogatást az önkormányzattól. El tudja fogadni az Irodalom Háza funkciót is, csak ne csináljanak úgy, mintha ez lett volna az egyetlen lehetséges hasznosítási mód. Van más hasznosítási mód, de így döntött a városvezetés, ez ellen különösebben nincs kifogása, csak felvetette ezt a szempontot is, hogy érdemes meggondolni, amikor majd a költségvetésében az Irodalom Háza éves költségvetését be kell építeni. Meixner András: Nagy Csaba hozzászólására elmondja, kiszámolták, hogy kb. mennyibe kerülne a felújítás. Miután félkész épületről van szó, kb. 150200 millióba kerülne a teljes – a pincétől a padlásig történő – felújítás. Az Irodalom Házára vonatkozóan hozzáteszi, az épület nem csupán Irodalom Háza céljára szolgál, hiszen az alagsori részt a Városháza kapja meg, ott lehet kialakítani a végleges gépkocsi tárolót, illetve raktárhelyiségek jelennek meg, ami független az Irodalom Házától. A másik, hogy az emeleti részen a freskóval ellátott szobákat fel lehet használni elegánsabb fogadásokra. Mindannyiban tudják, szükségesnek látszanak olyan termek a Városháza közelében, ahol akár bizottsági ülést is tarthatnak, mert számos esetben torlódás tapasztalható. Úgy gondolja, az épület több funkcióval fog rendelkezni, de elsősorban az Irodalom Házára alkalmas. Pontosan azért akarják, hogy az Irodalom Háza ebben az épületben legyen, mert a földszinten lehet egy olyan vendéglátóhelyet létrehozni irodalmi kávéházként, amelyik a későbbiekben hozzájárul a működési feltételekhez, működési költségekhez is, gyakorlatilag csökkenti a város költségvetéséből az intézményre szánt összegek nagyságát. Reméli, közmegelégedésre fog az épület szolgálni. Az sem mindegy, hogy a belvárosban milyen épületben milyen funkció van. Ezért is fontos a városnak, hogy az épületeket ilyen szemmel is nézze és ha szükséges, akkor intézkedjen arról, hogy megfelelő funkció kerüljön oda. Ez a vétel többek között egy ilyen intézkedés. Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról Juhász István bizottsági elnök által előterjesztett pontosítások figyelembevételével. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a pontosított határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 577/2005. (11.24.) sz. határozata a Pécs, Jókai tér 11. sz. ingatlan megvásárlásáról 1.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Jókai tér 11. sz. alatti, az ingatlan-nyilvántartásban önállóan még le nem jegyzett, de társasház alapító okiratban az alábbiak szerint felvett ingatlant megvásárolja, 183.000.000.-Ft + ÁFA, azaz bruttó 220.200.000.Ft-ért.

78 Albetétek: A épület: 18641/A/1 hrsz. 18642/A/2 hrsz. 18641/A/4 hrsz. 18641/A/5 hrsz. Albetétek: B épület: 18641/A/6 hrsz. 18641/A/7 hrsz. 18641/A/32 hrsz.

90 m2 alagsor 30 m2 alagsor 221m2 földszint 353 m2 emelet 190 m2 140,8 m2 alagsor 15,28 m2 raktár

Az előszerződés megkötésére, a közgyűlési határozatot követően azonnal, a végleges szerződés megkötésére pedig legkésőbb 2006. január 30. napjáig kerülhet sor. Az ingatlan vételárának megfizetése az alábbiak szerint történik: 12.000.000.-Ft-ot + 3.000.000.-Ft ÁFA összeg, az előszerződés megkötését követő 15 napon belül, a 2005. évi ”Általános tartalék” fedezet terhére, a visszalévő vételárat az alábbi ütemezés szerint: 2006. március 30-ig bruttó 72.000.000.-Ft, 2006. június 30-ig pedig bruttó 48.000.000.-Ft-ot, 2006. szeptember 30. napjáig pedig bruttó 85.200.000.-Ft-ot, mindösszesen: 220.200.000.-Ft-ot. 2.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az első vételár-részlet bruttó 15.000.000.-Ft-os összegét az előszerződés megkötését követő15 napon belül a Castrum Kft. részére fizesse meg.

3.)

A Közgyűlés a 2006. évi költségvetés terhére elkötelezettséget vállal: 2006. március 30-ig bruttó 72.000.000.-Ft, 2006. június 30ig pedig bruttó 48.000.000.-Ft-ot, 2006. szeptember 30. napjáig pedig bruttó 85.200.000.-Ft-ot, mindösszesen bruttó 205.200.000.Ft megfizetésére.

4.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előszerződés, illetve a végleges szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

Kapják:

előszerződés megkötésére: azonnal végleges-szerződés megkötésére: 2006.01.30. dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Soó László bizottsági elnök dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

79 22.)

Pécs Megyei Jogú Város települési környezetvédelmi programja és intézkedési terve 2005-2010-re Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: az előterjesztés az 1990-ben elfogadott környezetvédelmi program felülvizsgálata után létrejött új program. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság úgy gondolta, ennyi év után mindenképpen szükséges áttekinteni a feladatokat, részben ez törvényi kötelezettség is. Elég komoly elemző anyag készült el, mely a Városfejlesztési Főosztályon megtekinthető. Az előterjesztésben megfogalmazták, hogy az e-közigazgatás rendszerében hozzáférhető lesz, de sajnos nem sikerült ezt elérni. Tájékoztatja képviselőtársait, hogy Pécs város honlapján az önkormányzat, illetve a tájékoztatók címszó alatt mindenki elérheti a teljes elemző anyagot. Fontos, hogy a program egy rövid és egy hosszú távú intézkedési terv. A költségvetés előkészítése kapcsán különösen érdemes erre odafigyelni és ha elfogadja a testület a programot, akkor a költségvetésben pénzügyi fedezetet is kell biztosítani rá. A program igen széles körű egyeztetésen ment keresztül civil szervezetektől kezdve a Környezetvédelmi Felügyelőségig. Az észrevételeket a készítők beépítették a programba. Megjegyzi, a felügyelőségnek minimális pontosításai voltak. A városnak törvény szerinti egyeztetési kötelezettsége is van a környezetvédelem terén. Gondként jelentkezik, hogy a Város és a Megye közötti Egyeztető Bizottság viszonylag ritkán és elég rendszertelenül ülésezik, ezért került sor egy olyan döntésre, hogy ettől függetlenül a programot mai ülésén tárgyalja meg a közgyűlés és amennyiben a bizottság részéről észrevételek lesznek, akkor azokat a decemberi közgyűlésre beépítik az anyagba. Minden képviselőtársa figyelmét felhívja erre a programra, különösen a költségvetés tárgyalásakor, hiszen az önkormányzat egyik legfontosabb feladatáról van szó. Ezen a területen vannak talán a legnagyobb elmaradások és fontos lenne ezeket csökkenteni. Kéri a közgyűlést, támogassa a programot. Dr. Toller László: olyan programról van szó, melyet nem elég csak az Interneten közzétenni. Minden érintettet kér, hogy a rádióban, televízióban vagy a fontosabb elemeket akár fizetett hirdetésként a program megvalósításának ütemében propagálja. Ezekre nem szabad sajnálni a pénzt. De Blasio Antonio: maximálisan egyetért polgármester úr előbbi javaslatával. A program megközelítését, tartalmát nem szeretné tovább dicsérni, hiszen az előző sem volt rossz. Jelzi, a város számára, a város koordinációjával, vezetésével elkészült környezetvédelmi program szélesebb körben került kialakításra, mint ahogyan korábban. A program tartalmával eddig sem volt probléma, mint ahogy most sincs. Két dologra felhívja a figyelmet és bizottsági elnök asszony szóbeli kiegészítésében is elhangzott, a korábbi program megvalósulása nem történt meg, nem tudott megtörténni olyan mértékben, amilyen mértékben azt a közgyűlés elhatározta. Ennek nem kis mértékben az volt az oka, melyet már korábban is szóvá tett, amikor többször kért tájékoztatót arról, hogyan áll a Környezetvédelmi Alap felhasználása, mennyit tudott teljesíteni az önkormányzat az adott év

80 programjából. Ezt a jövőben is megteszi, hiszen minden program annyit ér, amennyi megvalósul belőle, amennyi költségvetési fedezetet mellé tudnak rendelni. Mindig az volt a legnagyobb bánata, hogy a környezetvédelmi program kitűnő szakmai elképzeléseket és stratégiát tartalmazott, azonban nem került mellé megfelelő nagyságrendű összeg. Az éves költségvetésekben mindig hiányoztak azok az összegek, amelyek ahhoz kellenének, hogy a program 80-90 %-ban megvalósuljon. Vannak olyan nagy beruházások, nagy tevékenységekre vonatkozó elképzelések, melyek nyilvánvalóan EU-s, vagy akár országos pályázatok elnyerését feltételezik ahhoz, hogy meg lehessen valósítani. Nem baj, hogy vannak ilyen célkitűzések, mert ezeknek kell lenniük. Az sem baj, ha ezek közül nem mindegyik valósul meg, mert az nyilvánvalóan pályázati lehetőség, pályázati sikeresség kérdése. Hangsúlyozza, a megvalósulás pénzügyi feltételeinek megteremtése alapvetően fontos. Ma tárgyalta a város a költségvetési koncepciót, amelyből már most is hiányzott az erős környezetvédelmi koncepció. Kéri, a költségvetés készítésekor sokkal hangsúlyosabban vegyék figyelembe a környezetvédelmi programot, melyet remélhetőleg ma elfogad a közgyűlés. Olyan dologra hívja fel a figyelmet, mely talán a környezetvédelmi gondolkodást is elősegíti. Nem mondja, hogy „zöld önkormányzatnak” kellene lennie a pécsinek, bár örülne, ha az lenne. Számára a zöld önkormányzat az, amelyik döntéseiben mindig figyelembe veszi azt, hogy annak milyen hatásai lesznek a környezetre, az egészségre. Nem árul el titkot, ha elmondja, hogy jegyző asszonnyal, polgármester úrral dolgoznak ezen. A WHO program keretében olyan szakmai javaslatokat tud hozni a hálózatból Európa- és a világszerte, amelyik ezt célozná, tehát egyfajta környezeti-egészségi hatásvizsgálatnak alá kellene vetni a döntések előkészítését, hiszen ez olyan szűrőt jelentene, amely a későbbiekben nem tenné szükségessé a nem kívánt hatások utólagos kivédését, orvoslását. Ezért javasolja, hogy a programban ezt az elemet sokkal komolyabban kell kezelni, és mindent megtesz azért, hogy a szakmai rész ilyen módon megvalósuljon. A programot mindenki számára elfogadásra javasolja. Hangsúlyozza, a város építse be költségvetésébe a program pénzügyi vonatkozásait. Mindum Károly: a város környezeti állapota miatt indokolttá vált egy új környezetvédelmi program elkészítése. Az erőmű szén-dioxid kibocsátása nagy mértékben csökkent a gázüzemű energiatermelésre történő átállással. Sajnálatos módon azonban ezzel egy időben a közlekedés az egyik legkritikusabb légszennyező tényezővé lépett elő, amely nagyon komoly feladatokat ró a város számára. Ezért az a város levegőjének minőségében lényeges javulás nem tapasztalható. A felszíni, felszín alatti vizek tekintetében jelentős változás, hogy sikerült előrelépni a csatornázás terén. Ugyanis az ISPA program befejezését követően a város túlnyomó részén a csatornázottság megoldódik. Új problémaként merült fel a bánya bezárások kapcsán, a rekultivált bányaterületek csapadékvizének tisztítása. Miután a város nem bővelkedik felszíni vizekben, a víz minősége továbbra is szennyezett, vagy erősen szennyezett kategóriába tartozik, melynek javítása érdekében még sok tennivaló van.

81 Erre a rendezési terv is tett lépéseket, valamint az Európa Kulturális Fővárosa program keretében is kiemelt szerepet kapott a felszíni vizek, és a csobogók rendbetétele. Zajvédelem szempontjából az ipari jellegű zajforrások tekintetében jelentős javulás történt, ugyanakkor a közlekedés okozta zaj nem csökkent, hanem nőtt az elmúlt időszakban, és nincs reális esély arra, hogy jelentős eredményeket érjenek el. Ennek érdekében fokozott figyelmet kellene fordítani a passzív akkusztikai védelemre. A programban kiemelt szerepet kap a zöldterület gazdálkodás is . A program akkor lehet igazán sikeres, ha széles körű összefogással valósítják meg, melynek a megfelelő intézményi hátterét is meg kell teremteni. Ennek megfelelően a program készítői javasolják, hogy a város hozzon létre egy környezetvédelmi fórumot, amely a szakmai, a tudományos és a civil szervezetek együttműködésével a város fontosabb beruházásait, fejlesztési terveit véleményezheti. Örömmel vette a város cégeinek, civil szervezeteinek, magánszemélyeknek az érdeklődését, javaslatait, hiszen ez reményt ad ahhoz, hogy a program megvalósításában is együtt tudnak működni. Kittl János: a zöldek nagyon jónak tartják a programot, és a napokban volt egy lakossági fórum ebben a témában, amelyen részt vett az erőmű, az erdészet és a BIOKOM Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Horváth Zoltán alpolgármester is. Az erőmű vezetése a magas gázárakra tekintettel gondolkodik azon, hogy a második kazánsort is átállítaná biomasszára. Attól tart, hogy ez a megoldás igen nagy erdőterületeket igényel, ezért kéri az illetékeseket, vegyék figyelembe, hogy a zöldek nem javasolják. Annak idején az erőmű a mezőgazdasági termékek felhasználását is szorgalmazta, ennek ellenére a bólyi gazdaság vezetője azt nyilatkozta, hogy tőlük semmit nem vesznek át, mert nem tudják használni. Csak farönköket használnak, ez által az erdőgazdaság is jobban jár, mivel nem kell külön piacot keresni a fának. Az anyagban az szerepel, hogy a bányák vize szennyezi a pécsi víz felső szakaszát, vagyis a Szabolcs-patakot. Felhívja a figyelmet arra, hogy a bányákat bezárták, azóta nagyon tiszta a patak vize. Éppen a Vízmű az, aki szennyezi a pécsi vizet az alsó szakaszon. Véleménye szerint ezt kellene megszüntetni. Elhangzott, hogy a gépkocsik nagy mértékben szennyezik a levegőt. Példaként említi Bécs belvárosát – ahol egy hónappal ez előtt járt – ahonnan kitiltották a gépkocsikat, csak a belvárostól 5-6 kilométerre lehet parkolni. Érdeklődésére elmondták, hogy a lakosság a kezdeti felháborodás után tudomásul vette, mert a tömegközlekedés felgyorsult, és ez által takarékoskodni is tudnak, a város levegőszennyezése is megszűnt. Sőt a legutóbbi választáson Bécsben a zöldek a második legnagyobb párt lett. Megjegyzi továbbá, hogy a költségvetési koncepcióban nem szerepel semmilyen összeg elkülönítve a környezetvédelmi programokra. Reméli, a költségvetésben majd realizálódik. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

82

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 578/2005. (11.24.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi programja és intézkedési terve 2005-2010. A Közgyűlés úgy határoz, hogy: az előterjesztés mellékletét képező Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programot (2005-2010) és a hozzá tartozó intézkedési tervet elfogadja azzal, hogy ha a Baranya megyei Önkormányzat és a Pécs MJV Önkormányzat Közgyűlés Egyeztető Bizottságának 2005. december 7-i ülésén olyan javaslat merül fel, amely a program módosítását teszi szükségessé úgy a módosított anyagot újból a közgyűlés elé kell terjeszteni. A Közgyűlés a program intézkedési tervében szereplő feladatok forrásigényét, a 2006-2010 közötti időszakban az éves költségvetésekben biztosítja, az elvégezni kívánt feladatok és a rendelkezésre álló pénzforrások függvényében. Határidő: Felelős:

folyamatos Horváth Zoltán alpolgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, Hódosi Vera, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

23.) GVOP- 4.4.2 projekt közbeszerzési eljárását bonyolító megbízási díjának biztosítása Előterjesztő: dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

83

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 579/2005. (11.24.) sz. határozata GVOP- 4.4.2. projekt közbeszerzését megbízási díjának biztosításáról

bonyolító

megbízott

1.)

A Közgyűlés kötelezettséget vállal a GVOP-4.4.2 projekt közbeszerzési eljárását bonyolító megbízott 1 875 000 Ft megbízási díjának 2006 évi kifizetésére.

2.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a GVOP4.4.2 projekt közbeszerzési eljárását bonyolító megbízott megbízási díját, 1 875 000 Ft-ot a város 2006-os évi költségvetési rendeletébe, a Polgármesteri Hivatal kiadásai közé építse be. Határidő: Felelős:

2005. december 15. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Bretter Zoltán, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

24.) Információs Társadalom Program megvalósítása keretben lekötött önrész más célú felhasználása és visszapótlása Előterjesztő: dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 580/2005. (11.24.) sz. határozata az Információs Társadalom program megvalósítása keretben önrészként lekötött összeg más célú felhasználásáról A Közgyűlés megtárgyalta a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság előterjesztését, és egyetért az abban foglaltakkal. A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a GVOP-4.4.2 pályázatra biztosított 19.000.000.-Ft önrészt, mely az Információs

84 Társadalom Program megvalósítása céltartalékból biztosításra, a 2006. évi költségvetésben külön biztosítja.

került

A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a felszabaduló 19.000.000.-Ft visszakerül az Információs Társadalom Program megvalósítása céltartalékba. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Bretter Zoltán, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

25.) Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium működtetésének feltételei

Kht.

további

Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Dr. Toller László: bejelenti, ez az utolsó ilyen típusú előterjesztés az Állatkert ügyében. Ez egy szórakozás, ami itt folyik, akarják-e az Állatkertet, vagy nem? Eddig mindenki úgy nyilatkozott, hogy akarja, akkor ennek megfelelően viselkedjen; ez legyen az igazgató kinevezése, javasolja, hogy Pintér urat erősítsék meg az igazgatói tisztében a pályázat után. Egy állandó önkormányzati biztost mellé kell rendelni, aki a gazdálkodást fogja segíteni, és nem kell másra bízni ezt a feladatot, amíg az Állatkert a saját fejlesztési programját meg nem valósítja, és ehhez a forrást az önkormányzatnak biztosítania kell. Nem járható út, hogy a leglátogatottabb intézménnyel kapcsolatosan szórakozik az egész város az önkormányzattal, az önkormányzat szórakozik az Állatkerttel. Úgy tesznek, mintha komoly intézkedéseket hajtanának végre, miközben állandóan bajban van ez az intézmény. Ha eldöntötték, akkor ennek megfelelő finanszírozást biztosítsanak, ha máshonnan kell elvonni, akkor megtalálják azt a helyet is. Egy jó színvonalú fejlesztési program indult el, tájba, környezetbe illő Állatkert kialakítása van folyamatban, melyet állandóan a pénzügyi kérdések hátráltatnak. Elhatározta – és a bizottság hatáskörét nem szeretné elvonni – hogy saját kezébe veszi az Állatkert felzárkóztatási programjának megvalósítását, melyhez a jegyző asszony segítségét kéri. Egy polgármesteri biztos beiktatásával pedig a felzárkóztatást, a gazdasági fegyelem tartását megerősítik. Ennek figyelembe vételével első lépésként kéri az előterjesztés elfogadását, ennél többet fognak az Állatkertre szánni, viszont nagyobb rendet és fegyelmet kérnek. Őrizzék meg ezt az értéket, amely a Mecsek-oldal jelentős része, turisztikai szempontból a leglátogatottabb hely. Erre az intézményre szükség van, akkor pedig viselkedjenek ennek megfelelően. Meixner András: a polgármester úr az előterjesztéshez képest is mondott újdonságokat és garanciákat is adott a Közgyűlésnek. Szintén kéri

85 képviselőtársait, támogassák az Állatkert rendbe tételének ügyét Meggyőződése, ha a vezetési és a finanszírozási problémákat megoldják, akkor az Állatkert jó színvonalon fog teljesíteni, bár szakmai szempontból soha sem volt gond, de gazdasági téren nyilván megerősítésre szorul. Staub Ernő: megkérdezi polgármester urat, kinek címezte az utolsó megjegyzését, mert az ellenzék az Állatkert szakmai vezetését soha sem támadta, a pénzügyi rendbe tételét sem ellenezték. Elképzelhető, hogy a szocialista frakción belül voltak viták, de ez a figyelmeztetés úgy hangzott, mintha –markánsan más vélemény lennének az Állatkert Akvárium-Terrárium KhT további működését illetően, holott nem így van. Dr. Toller László: tudja, az ellenzék nem tett mást, csak a Dunántúli Naplóban többen nyilatkozták, hogy ez így nem mehet tovább, és az Állatkert helyzetét javítani kell. Most javítani fogják. Azoknak címezte hozzászólását, akik ez ügyben kritikát gyakoroltak, bár komoly indítványuk nem volt a megoldás érdekében, és azoknak is címezte, akik költségvetési tételként kezelnek egy intézményt. A költségvetés eszköze az intézményfenntartásnak, nem célja. Staub Ernő:ez utóbbi viszont nem nekik szól. Dr. Toller László: nem bánt senkit, csak mondja a magáét, meg is teszi, amit vállalt. Várbíró Péter: amennyi lelkesedés volt a felajánlásba, annyi legyen a megvalósításban. Oda kell adni a működéshez szükséges összeget. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 581/2005. (11.24.) sz. határozata Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium működtetésének feltételeiről 1.)

KhT

további

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium KhT adósságállományának a 2005. évben történő kiegyenlítése érdekében a KhT törzstőkéjét összesen 12.700.000 Ft-tal megemeli, amelynek forrása 10.000.000 Ft fejlesztési hitel, a fennmaradó 2.700.000 Ft fedezete a város 2005. évi költségvetésének általános tartalék kerete. A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a 12.700.000 Ft átutalásáról haladéktalanul gondoskodjon.

86 A közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a törzstőke emelés tényét a KhT alapító okiratán vezesse át, valamint gondoskodjon a módosításnak a cégbírósági nyilvántartáson történő átvezettetéséről. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a KhT módosítással egységes szerkezetben foglalt alapító okiratának aláírására. Határidő: 2005. november 25. Felelős: dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Varga István főosztályvezető 2.)

A közgyűlés a KhT-nak a 2006. első negyedévében esedékes köztartozása kiegyenlítésének első részletére a KhT 2006. évi önkormányzati működési támogatása terhére 5.500.000 Ft előleget biztosít. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az előleg összegének átutalásáról gondoskodjon. Határidő: 2006. január 2. Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető

3.)

A közgyűlés a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium Kh-nak a Dél- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 582-11/2005. számú határozatában írt kötelezettségeinek teljesítése érdekében, címzett támogatási igényt nyújt be a Magyar Területi-és Regionális Fejlesztési Hivatal és a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatósága útján a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez. A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály valamint a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét, hogy a címzett támogatási igény benyújtásával kapcsolatos közgyűlési előterjesztés elkészítéséről gondoskodjanak. Határidő: 2006. március 31. Felelős: Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Póla József főosztályvezető

4.)

A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály, valamint a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét, hogy a KhT. 2006. évi adótartozása kifizetésére és a címzett támogatási igény benyújtásához szükséges két variációs megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez szükséges költségek biztosítására készítsen előterjesztést a képviselőtestületnek. Határidő: 2006. január 20. Felelős: Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Póla József főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András, Hódosi Vera,

87 Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

26/a.) A Pécsi Közlekedési Rt. alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 582/2005. (11.24.) sz. határozata a Pécsi Közlekedési Rt. alapító okiratának módosításáról 1.

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécsi Közlekedési Rt. Alapító Okiratát az alábbiaknak megfelelően módosítja: Az alapító okirat I. fejezet, A társaság cégneve, székhelye, telephelyei cím 1. - 1.3. pontjai a módosítás előtt: 1. A társaság cégneve: Pécsi Közlekedési Részvénytársaság 1.1 A társaság német nyelvű cégneve: PÉCSER VERKERHS AKTIENGESELLSCHAFT 1.2. A társaság angol nyelvű cégneve: PÉCS PUBLIC TRANSPORT SHARE COMPANY 1.3.

A cégnév rövidítése: -

Az alapító okirat I. fejezet, A társaság cégneve, székhelye, telephelyei cím 1. - 1.3. pontjai a módosítás után: 1. A társaság cégneve: „PK. ZRt. Pécsi Közlekedési Részvénytársaság”

Zártkörűen

Működő

1.1. A társaság német nyelvű cégneve: „GESCHLOSSENE GESELLSCHAFT PECSER VERKERHS AG”

88 1.2. A társaság angol nyelvű cégneve: „TRANSPORT PRIVATE LIMITED COMPANY OF PÉCS” 1.3.

A cégnév rövidítése: „PK. ZRt.”

A IX. fejezet, Felügyelő Bizottság cím 1. pontja módosítás előtt: A társaság tevékenységét a Felügyelő Bizottság ellenőrzése mellett végzi. A társaság Felügyelő Bizottsága 5 tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A IX. fejezet, Felügyelő Bizottság cím 1. pontja módosítás után: A társaság tevékenységét a Felügyelő Bizottság ellenőrzése mellett végzi. A társaság Felügyelő Bizottsága 6 tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. 2.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Pécsi Közlekedési Rt. Alapító Okiratának módosítását és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát az Önkormányzat nevében aláírja. Határidő: az alapító okirat elkészültét követően azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester

3.)

A Közgyűlés felkéri a Részvénytársaság Vezérigazgatóját, hogy a Cégbíróságnál az Alapító Okirat módosításának bejelentését tegye meg. Határidő: a közgyűlési döntést követő 30 nap Felelős: Kerényi János vezérigazgató

4.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy e határozatban foglalt tulajdonosi döntésről értesítse a Pécsi Közlekedési Rt. Vezérigazgatóját és a Részvénytársaság Igazgatóságát, Felügyelő Bizottságát. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó, Kerényi János Vezérigazgató

26/b.)A Pécsi Közlekedési megválasztása

Rt.

Felügyelő

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Bizottsága

tagjának

89

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 583/2005. (11.24.) sz. határozata a Pécsi Közlekedési Rt. Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztásáról 1.)

2.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy dr. Füredi Pétert 2005. november 24. napjától a Pécsi Közlekedési Rt. Felügyelő Bizottsága megbízásának lejártáig 2007. május 31. napjáig, a jelenleg érvényes - induló - díjazással ( tag: 53 000 Ft / hó ) megválasztja a Részvénytársaság Felügyelő Bizottsága tagjának. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy e határozatban foglalt tulajdonosi döntésről értesítse a Pécsi Közlekedési Rt. Vezérigazgatóját és a Részvénytársaság Igazgatóságát, Felügyelő Bizottságát. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

27.) A BAR-ZAL Lap- és Könyvkiadó Kft. nevének megváltoztatása, alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 584/2005. (11.24.) sz. határozata

90 a BAR-ZAL Lap- és Könyvkiadó Kft nevének megváltoztatásáról, alapító okiratának módosításáról 1.) A Közgyűlés dönt, hogy a BAR-ZAL Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság nevét Pécsi Hírek Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság névre változtatja. 2.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a BAR-ZAL Lap- és Könyvkiadó Kft. Alapító Okirata az alábbiak szerint módosuljon: Az alapító okirat I. fejezet, A társaság cégneve, székhelye 1. pontja a módosítás előtt: 1. A korlátolt felelősségű társaság ( továbbiakban: társaság ) cégneve: BAR-ZAL Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság Rövid név: BAR-ZAL Lapkiadó Kft. Az alapító okirat I. fejezet, A társaság cégneve, székhelye 1. pontja a módosítás után: 1. A korlátolt felelősségű társaság ( továbbiakban: társaság ) cégneve: Pécsi Hírek Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság Rövid név: Pécsi Hírek Kft.

3.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Alapító Okirat módosítását és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot az Önkormányzat nevében aláírja. Határidő: az alapító okirat elkészültét követően azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester

4.)

A Közgyűlés felkéri a BAR-ZAL Lap- és Könyvkiadó Kft. Ügyvezetőjét, hogy a névváltozással és az alapító okirat módosításával kapcsolatos intézkedéseket és a cégbírósági bejelentést tegye meg. Határidő: a közgyűlési döntést követő 30 nap Felelős: dr. Éberling László ügyvezető

5.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy ezen határozatban foglaltakról értesítse a Kft. vezetőjét és Felügyelő Bizottságát. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető

91 Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó, a Tisztségviselői Kabinet útján dr. Éberling László ügyvezető

28.) A PMFC – SPORT Kft. törzstőkéjének felemelése Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 585/2005. (11.24.) sz. határozata a PMFC-SPORT Kft törzstőkéjének felemeléséről 1.)

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a PMFC-SPORT Kft taggyűlése a Társaság törzstőkéjét 4 059 E Ft-tal megemelje.

2.)

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a törzstőke növekményének megfelelő 4 059 E Ft névértékű üzletrészt a Társaság taggyűlése a tagok tulajdoni arányának megfelelő - 1 989 E Ft, 1 725 E Ft, 345 E Ft - üzletrészekre felossza.

3.)

A Közgyűlés jóváhagyja, hogy ezen határozat 2. pontjában felosztott üzletrészek közül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, az 1 989 E Ft névértékű üzletrészt 1 989 000 forint összegért megvásárolja, melyhez a forrást a város 2005. évi költségvetésének általános tartaléka biztosítja.

4.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az üzletrész ellenértékeként az 1 989 000 forint összegű törzsbetétet a PMFC-SPORT Kft.-nek utalja át. Határidő: Felelős:

5.)

2005. november 30. dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármester, hogy a PMFC-SPORT Kft. taggyűlésén ezen határozat 1., 2. pontjában foglaltak szerint adja le szavazatát. Határidő: Felelős:

a Kft. következő taggyűlése dr. Toller László polgármester

92 6.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Társaságnak, a tőkeemeléssel módosult és a módosítással egységes szerkezetbe foglalt Társasági Szerződését Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: Felelős: 7.)

a társasági szerződés elkészültét követően azonnal dr. Toller László polgármester

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselő Kabinet vezetőjét, hogy a Közgyűlés ezen döntéséről írásban értesítse a Kft. Ügyvezető Igazgatóját és Felügyelő Bizottsága Elnökét Határidő: Felelős:

azonnal dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

29.) Iparosított technológiával épült lakóépületek felújítására benyújtott pályázatok értékelése Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 586/2005. (11.24.) sz. határozata

1.)

az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékosságát célzó felújításának önkormányzati támogatásáról A Közgyűlés a 286/2001. (06.21.) számú határozatában elfogadott Pécs Megyei Jogú Város Lakóépület Felújítási Programja „IV. Iparosított technológiával épült lakások energiatakarékosságot célzó felújítása fejezetét” kiegészíti, aktualizálja a pályázati útmutató VI „Pályázat felépítése” című fejezetének 8. pontjában meghatározásra került tartalommal: -

az önkormányzat területén lévő iparosított technológiával épült lakóépületek száma: 807 db.

93 az épületek nagysága: - Földszint + 4 emeletig: - Földszint + 4 emelet felett

636 db. 171 db.

a lakótelepek nagysága: - Belváros: - Budai vám: - Rókus domb, Mecsek nyugat: - Szigeti külváros: - Uránváros: - Megyerváros: - Kertváros: - Málom, Rózsadomb: - Árpádváros: - az eddig kapott támogatások összege:

45 db épület 11 db épület 18 db épület 82 db épület 103 db épület 203 db épület 223 db. épület 102 db épület 20 db épület 870 millió Ft

Határidő: Felelős:

2005. december 10. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

2.) A Közgyűlés 419/2005. (09.22.) számú határozatában kötelezettséget vállalt már 405.007.831,- Ft támogatásra. Ezen túlmenően a 2006. évi költségvetés terhére történő 199.738.807,Ft. elkötelezettség vállalásával összesen 199.738.807,- Ft forrást biztosít hitelből az energiatakarékosságot eredményező- az alábbi táblázat szerinti- épület-felújítások 2006. évi támogatására. A támogatás elnyerése esetén az önkormányzati támogatás összegét az önkormányzat költségvetésében elkülöníti.

Ssz.

Cím

Laká Társasházi Önkormányz Bm. Teljes sszá önerõ ati önerõ támogatás felújítási ktg. m

Hrsz.

1. Aidinger J. u. 1-3.

64

20 940 000 Ft

6 980 000 Ft

6 980 000 Ft

6 980 000 Ft

23892/52

2. Aidinger J. u. 25-27. 3. Ajtósi Dürer u. 8.

64

21 489 000 Ft

7 163 000 Ft

7 163 000 Ft

7 163 000 Ft

23891/1

45

5 452 521 Ft

1 818 521 Ft

1 817 000 Ft

1 817 000 Ft

529/54

4. Bornemissza G. u. 12.

31

26 488 000 Ft

8 829 334 Ft

8 829 333 Ft

8 829 333 Ft

5219/13

5. Budai N. A. 14.

15

1 166 758 Ft

388 920 Ft

388 919 Ft

388 919 Ft

3220/9

6. Budai N. A. 16.

15

1 166 758 Ft

388 920 Ft

388 919 Ft

388 919 Ft

3220/8

7. Budai N. A. 18. 8. Budai N. A. 20.

15

1 166 758 Ft

388 920 Ft

388 919 Ft

388 919 Ft

3220/7

15

1 166 758 Ft

388 920 Ft

388 919 Ft

388 919 Ft

3220/6

15

1 166 758 Ft

388 920 Ft

388 919 Ft

388 919 Ft

3220/5

15 30

1 166 758 Ft

388 920 Ft

388 919 Ft

388 919 Ft

3220/4

10 105 978 Ft

3 368 778 Ft

3 368 600 Ft

3 368 600 Ft

23760/7

12. Csikor K. u. 29-31.

30

9 407 996 Ft

3 136 196 Ft

3 135 900 Ft

3 135 900 Ft

23760/11

13. Csikor K. u. 37-39.

30

8 825 875 Ft

2 941 959 Ft

2 941 958 Ft

2 941 958 Ft

23760/13

14. Dóra u. 11. Enyezd u. 24-26. 15.

15 30

18 918 000 Ft

6 918 000 Ft

6 000 000 Ft

6 000 000 Ft

21073

7 892 500 Ft

2 630 834 Ft

2 630 833 Ft

2 630 833 Ft

9. Budai N. A. 22. 10. Budai N. A. 24. 11. Csikor K. u. 17-19.

20918

94 16.

Enyezd u. 7-9.

17. Építők u. 4. 18. Fagyöngy u. 2-4 Fagyöngy u. 42-44. 19. 20. Fazekas M. u. 18-20

30

7 185 375 Ft

2 712 907 Ft

2 236 234 Ft

2 236 234 Ft

30 30

12 294 651 Ft

4 098 217 Ft

4 098 217 Ft

4 098 217 Ft

20912/6 529/87

8 313 000 Ft

2 771 000 Ft

2 771 000 Ft

2 771 000 Ft

22174/1

30

8 943 000 Ft

2 981 000 Ft

2 981 000 Ft

2 981 000 Ft

30 30

3 998 000 Ft

1 332 667 Ft

1 332 667 Ft

1 332 666 Ft

22174/21 23912/9

8 010 117 Ft

2 955 531 Ft

2 527 293 Ft

6 019 118 Ft

2 006 374 Ft

2 006 372 Ft

31

20 417 567 Ft

6 805 867 Ft

6 805 850 Ft

23912/132 527 293 Ft 14 23912/20 2 006 372 Ft 5 6 805 850 Ft 5219/12

30

17 601 015 Ft

6 437 015 Ft

5 582 000 Ft

5 582 000 Ft

23912/17

45

6 427 952 Ft

2 142 652 Ft

2 142 650 Ft

2 142 650 Ft

524/21

45 12

5 998 602 Ft

1 999 534 Ft

1 999 534 Ft

1 999 534 Ft

524/16

4 906 332 Ft

1 635 444 Ft

1 635 444 Ft

1 635 444 Ft

15 30

8 346 696 Ft

2 889 560 Ft

2 728 568 Ft

2 728 568 Ft

10 116 000 Ft

3 372 000 Ft

3 372 000 Ft

3 372 000 Ft

64 15

4 862 000 Ft

1 620 668 Ft

1 620 666 Ft

1 620 666 Ft

4 867 896 Ft

1 622 632 Ft

1 622 632 Ft

1 622 632 Ft

32. Lahti u. 52-54.

30

9 288 000 Ft

3 096 000 Ft

3 096 000 Ft

3 096 000 Ft

21166/10 21166/15

33. Magyar L. u. 7. Maléter P. u. 60-62. 34. Malomvölgyi u. 13-15. 35. Malomvölgyi u. 7-9. 36. 37. Melinda 25-27

80 30

17 683 000 Ft

5 894 334 Ft

5 894 333 Ft

5 894 333 Ft

529/59

4 551 000 Ft

1 782 856 Ft

1 384 072 Ft

1 384 072 Ft

23912/82

30

23942/31

38. Melinda 57-59 Melinda u. 7-9. 39. 40. Nagy I. u. 59-61.

21. 22.

Fazekas u. 10-12. (2004) Fazekas u. 2-4. (2004)

23. Fejér L. u. 7. 24. Fülep L. u. 30-32 25. Gosztonyi Gy. 14. 26. Gosztonyi Gy. 22. 27.

Jurisics M. u. 1.

28. Kodály Z. 16. Kodolányi u. 7-9. 29. 30. Krisztina tér 15-16 31.

Lahti u. 16.

80

5219/3 4608/5 23912/11 2 20929

7 739 125 Ft

2 579 709 Ft

2 579 708 Ft

2 579 708 Ft

30

7 224 300 Ft

2 408 100 Ft

2 408 100 Ft

2 408 100 Ft

30

15 920 708 Ft

5 686 708 Ft

5 117 000 Ft

5 117 000 Ft

23942/47 21202

62 30

23 375 051 Ft

7 793 051 Ft

7 791 000 Ft

7 791 000 Ft

21195

9 483 509 Ft

3 341 609 Ft

3 070 950 Ft

3 070 950 Ft

60

19 707 000 Ft

6 569 000 Ft

6 569 000 Ft

6 569 000 Ft

21224 23912/45

41. Nagy Imre 3.

12

5 271 752 Ft

2 174 582 Ft

1 548 585 Ft

1 548 585 Ft

21143

42. Őz u. 1.

30 62

2 696 544 Ft

898 848 Ft

898 848 Ft

898 848 Ft

3433/9

17 940 000 Ft

5 980 000 Ft

5 980 000 Ft

5 980 000 Ft

3433/17

44. Pollack M. u. 6. 45. Pollack M. u. 8.

30

4 322 400 Ft

1 440 800 Ft

1 440 800 Ft

1 440 800 Ft

621/9

30

8 700 912 Ft

2 900 304 Ft

2 900 304 Ft

2 900 304 Ft

621/8

46. Szabó Ervin tér 11-12

62

20 725 000 Ft

7 875 975 Ft

6 424 513 Ft

6 424 512 Ft

23913/11

47. Szigeti út 13-15-17.

45

41 135 471 Ft 13 711 824 Ft 13 711 824 Ft 13 711 823 Ft

30 64

8 291 961 Ft

2 763 987 Ft

2 763 987 Ft

2 763 987 Ft

533/21

21 396 000 Ft

7 132 000 Ft

7 132 000 Ft

7 132 000 Ft

23913/35

18 536 377 Ft

6 910 757 Ft

5 812 810 Ft

5 812 810 Ft

23912/21 0

43. Őz u. 3.

48. Szőnyi O. u. 8. 49. Tildy Z. u. 57-59. 50.

Várkonyi N. u. 3-5

62

1/17

Varsány u. 18-20

80

23 541 000 Ft

7 847 000 Ft

7 847 000 Ft

7 847 000 Ft

21035

Varsány u. 6-8

80

27 084 000 Ft

9 028 000 Ft

9 028 000 Ft

9 028 000 Ft

21030

53. Wallenstein u. 5-7

64

17 033 125 Ft

5 677 709 Ft

5 677 708 Ft

5 677 708 Ft

23891/29

51. 52.

Összesen:

2009 606 473 974 Ft 206 996 363 Ft 199 738 807 Ft 199 738 804 Ft

95 A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a fenti pályázati dokumentációk aláírására a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter LKFT-2005-LA-2 pályázati programjához kapcsolódó állami támogatás elnyerése céljából, továbbá a támogatási szerződések aláírására a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter pályázatán nyertes lakóépületek esetében. Határidő: értelemszerűen Felelős: dr. Toller László polgármester 3.) A Közgyűlés az önkormányzati bérlakások felújításához szükséges 13.685.265,- Ft. kiegészítő önerőt az alábbi táblázatban foglaltak szerint vállalja, amennyiben a lakóépületek a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter pályázatán eredményesen szerepelnek.

Ssz.

Önkorm.-i lakások önereje

15

1 608 864 Ft

1.

Aidinger J. u. 1-3.

3.

Enyezd u. 7-9.

3

185 440 Ft

4.

Fazekas u. 2-4. (2004)

17

415 138 Ft

5.

Maléter P. u. 60-62.

2

110 213 Ft

6.

Nagy I. u. 59-61.

12

834 637 Ft

8.

Várkonyi N. u. 3-5

15

1 481 988 Ft

9.

Varsány u. 18-20

9

766 254 Ft

10. Varsány u. 6-8

24

2 516 104 Ft

11. Wallenstein u. 5-7

36

3 206 770 Ft

12. Krisztina tér 15-16

7

156 173 Ft

13. Melinda 57-59

19

2 403 684 Ft

155

13 685 265 Ft

Összesen:

Határidő: Felelős: 4.)

Önkorm.-i lakások

értelemszerűen dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Közgyűlés felkéri a Közlekedési és Kommunális Bizottságot, valamint a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottságot, hogy „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékosságot célzó felújításának” támogatására vonatkozó 2006. évi pályázatokat az érvényes 2006. évi kiírásnak megfelelően készítse elő. A 2006. évben előnyben kell részesíteni a 2005. évben már benyújtott, de 2005. évben támogatásban nem részesült pályázatokat- újabb pályázati díj befizetése nélkülamennyiben 2006. évben a kiírásnak megfelelő pályázatot nyújtaHatáridő: nak be. értelemszerűen Felelős: Kukai András, Bókay Endre bizottsági elnökök

96 Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András, Soó László, Bókay Endre bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

30.) Az ISPA projekt II. és III. építési ütem megpályáztatásának és finanszírozásának módja Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Erb József: mindannyiuk megelégedésére az ISPA projekt első üteme lassan befejezéshez közeledik, és aktuálissá vált a II-III. ütem, valamint azok a munkarészek, amelyek egy tévedés folytán még felmerültek. Az előterjesztésnek sok változata volt, az első arról szólt, hogy a rendelkezésre álló keretek a II. ütem teljes körű befejezéséhez elegendőek. Mind emellett az ivóvíz beruházást is be tudnák fejezni, ha megkapják címzett támogatást. Ugyanakkor a felmerült plusz munkák miatt a költségek közel 2,6 Milliárd forinttal, amelyekre jelenleg nincs fedezet. Örömmel veszi, hogy megkísérlik a II-III. ütem együttes kivitelezését. Ez azt jelenti – az elterjedt hírekkel ellentétben – hogy a somogyi, a vasasi, és a hirdi lakosok, továbbá a pécsi bekötővezeték is elkészülne. Ehhez szükség van a magyar kormány vállalására, melyben a 2,6 Milliárd forint többlet igényt 4:1 arányban a kormány, illetve az önkormányzat viseli. Nagyon jó lesz, ha ebben a formában megvalósul. Várja a kormány határozatát, és az illetékes hatóságok szerződésmódosítását. Javasolja, hogy a határozati javaslat 1-5 pontját együtt kezeljék, és a 6. pontjáról külön szavazzanak. Dr. Toller László: jelzi, ha képviselőtársa a 6. pontot nem szavazza meg, akkor baj van az előző öt ponttal is, vagy fordítva. Erb József: a határozati javaslat 6. pontjában egy tervezői szerződés határidejét kell meghosszabbítani, és ezzel a FIDESZ frakció nem ért egyet. Dr. Toller László: a tervező ugyanaz marad, a Közgyűlés csupán meghosszabbítja a szerződést azért, mert a szerződés tartalmát akkor tudja a tervező átvinni, ha a kormány, illetve a Közgyűlés most elfogadja. A műszaki tartalmat összhangban kell kezelni. Ha lejár a szerződés, nem is lehet új szerződést kötni a további tartalomra. Várbíró Péter: kérdése, ez azt jelenti, hogy 2006. február 22-ig elkészül a kormány-határozat? Dr. Toller László: ha csak addigra készül el, akkor probléma van. Ennél már csak az a nagyobb baj, ha a kormány elutasítja a javaslatot. Ha a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által javasolt formát terjesztenék be – mely szerint ütemezzék át az egészet két részletben úgy, hogy 2006-ban folytathassák a munkát az eddig megszerzett pénz tekintetében, de gyakorlatilag újra pályáztatva, és a III. ütemet pedig 2007-től kérjék finanszírozni, amelynek a

97 munkálatait mégis elkezdhetnék külön eljárás keretében 2006-ban – akkor a városnak visszajárna 120 M Ft, amit éppen az előbb kifogásoltak képviselőtársai, mert ez is egy megkezdett beruházás. Erb József: visszavonja javaslatát. Dr. Toller László: azt is tudni kell, hogy az elmúlt időszakban túl sokat kaptak és kértek, bár nem eleget, amely mindig mások hátrányára történik. Megtesznek mindent az ügy érdekében, de ez egy 2008-as kötelezettségvállalás effektív kifizetése. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 587/2005. (11.24.) sz. határozata az ISPA-projekt II. és III. építési ütem megpályáztatásának és finanszírozásának módjáról 1.)

A Közgyűlés megerősíti szándékát az ISPA-projekt II. és III. építési ütemének teljes körű megvalósítására, és egy közbeszerzési eljárásban történő lebonyolítására mind a szennyvíz- mind az ivóvízhálózat-fejlesztés tekintetében az alábbi területegységeken: Szennyvízhálózat: Pécsbánya – Komlói út; Hunyadi út – Mikszáth út; BorbálatelepRigóder; Gyükés-Lámpásvölgy; Szabolcsfalu IV. ütem és Andrássy utca; Mecsek-oldal V. ütem; Mecsek-oldal VI-VII. ütem; Zsigmond utca; Gyárváros és környéke; Füzes dűlő és Bogár utca; Rácváros Észak; Buzsáki út; Pécs-Somogy-Vasas-Hird és pécsi bekötővezeték; Mészkemence utca; Postavölgy; Keleti és Nyugati Kőhíd dűlő; Üszögpuszta; Sövény utca; Fogadó és Minda utca; Málom-Szőlőhegy; György-telep; Fekete utca; Mecsekszentkút; Egyéb területek (a határozat melléklete szerint) Ivóvízhálózat: Hunyadi és Mikszáth utca; Gyükés; Mecsek-oldal V.; Mecsek-oldal VI-VII.; Zsigmond utca; Füzes dűlő; Rácváros-Észak; Postavölgy; Keleti és Nyugati Kőhíd dűlő; Sövény utca; Fogadó és Minda utca; Málom-Szőlőhegy; György telep; Fekete utca; Mecsekszentkút.

2.)

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a szennyvízhálózat-fejlesztés II. és III. építési üteménél felmerülő többletköltség 80%-ának finanszírozását

98 kormányhatározatba foglalva kérje a magyar kormánytól (nettó 1 900 millió Ft-ot a 2006-2007-es években). 3.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a 14/2004-es (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM Együttes rendelet („Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános szabályai”) értelmében eljárjon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál, és a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál a kormány-előterjesztés elkészítése érdekében.

4.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy amennyiben az ISPA-projekt szennyvízhálózat-fejlesztésének finanszírozási aránya a 2. és 3. pontnak megfelelően megváltozik, eljárjon a Támogatási Szerződés és a Pénzügyi Megállapodás módosítása érdekében. 5.) A Közgyűlés egyetért azzal, hogy amennyiben a kormányhatározat megszületik, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata indítsa meg – a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság jóváhagyását követően – a közbeszerzési eljárást az ISPA-projekt II. és III. építési ütemének teljes körű kivitelezésére mind a szennyvíz-, mind az ivóvízhálózat-fejlesztés tekintetében. 6.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a EuropeAid/116479/D/SV/HU Comp.1. és a EuropeAid/116479/D/SV/HU Comp.2. azonosító számú tervezői szerződések teljesítési határidejét meghosszabbítja 2006. február 22-ig. Határidő: 2005. december 1. Felelős: dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, dr. Kovács Katalin csoportvezető

A határozat 1. pontjának „Egyéb területek” szövegrészéhez tartozó táblázat a jegyzőkönyv 10. sz. melléklete.

31.) Pécsi Vasutas Sportkörrel keretszerződés

megkötendő

3

éves

támogatási

Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

99 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 588/2005. (11.24.) sz. határozata a Pécsi Vasutas Sportkörrel megkötendő 3 éves támogatási keretszerződéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 3 éves határozott időre szóló támogatási keretszerződést köt a Pécsi Vasutas Sportkörrel. A közgyűlés kötelezettséget vállal az egyesület támogatására a 2006. évi költségvetés terhére azzal a kikötéssel, hogy a következő év Sportbizottsági keretének része legyen a támogatás összege. A közgyűlés utasítja a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező 3 éves támogatási keretszerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2005. december 5. dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető ,Pap Dezső csoportvezető

32.) 2006. évi belsőellenőrzési terv Előterjesztő: dr. Papp Judit címzetes főjegyző Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 589/2005. (11.24.) sz. határozata a Polgármesteri Hivatal 2006. évi belsőellenőrzési munkatervéről

100 A közgyűlés a Címzetes Főjegyző előterjesztésében megtárgyalta a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzésére vonatkozó 2006. évi munkatervet. A közgyűlés az előterjesztés 2. számú mellékletében meghatározott intézmények, szervezetek és feladatok ellenőrzésének jegyzékét jóváhagyja. Határidő: Felelős:

2006. december 31. a végrehajtásért: dr. Nász László főosztályvezetőhelyettes

Kapják:

dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Nagy Csaba bizottsági elnök, dr. Nász László főosztályvezető helyettes

33.) Településrészi önkormányzatok gazdálkodási szabályzat tervezete Előterjesztő: Nagy Csaba bizottsági elnök Nagy Csaba: kéri a Közgyűlést, fogadja el az előterjesztést, melyet hosszú vizsgálatok és munka előzött meg. Az előzetes egyeztetések alkalmával a részönkormányzatok vezetői is egyetértésüket fejezték ki az anyag nagyobb részével. Az első oldal alján megtalálhatók azok az okok, amelyek miatt szükségessé vált egy ilyen szabályzat elkészítése. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 590/2005. (11.24.) sz. határozata a településrészi elfogadásáról

önkormányzatok

gazdálkodási

szabályzata

1.)

A Közgyűlés jóváhagyja a határozat mellékletét képező Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Településrészi Önkormányzatainak Gazdálkodási Szabályzatát.

2.)

Felkéri a Közgyűlés a részönkormányzatok vezetőit, hogy a jövőben a Szabályzatban foglaltakat vegyék figyelembe gazdálkodásuk során és szabályozási elveket ismertessék a részönkormányzat tagjaival is.

101 A Közgyűlés felkéri továbbá az illetékes főosztályvezetőket, hogy a Szabályzatban foglalt gazdálkodási elvek érvényesülése érdekében a részönkormányzatoknak a szükséges segítséget biztosítsák. Határidő: Felelős:

azonnal részönkormányzatok vezetői, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Nagy Csaba, dr. Schmidt József bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető, részönkormányzati vezetők

A határozat melléklete a jegyzőkönyv 11. sz. mellékletét képezi.

34.) Együttműködési megállapodás a kisebbségi önkormányzatokkal Előterjesztő: Kablár János tanácsnok Staub Ernő: az előterjesztés 5. bekezdésében a következő mondat szerepel: „A megállapodás-tervezeteket a kisebbségi önkormányzatok megismerték, megkötésének szükségességét megértették, és az abban foglaltakat elfogadták.” Úgy gondolja, hogy ez egy kicsit paternalista megfogalmazás, ezért kéri, a jövőben az ilyen megfogalmazásra ügyeljenek, mert nem szerencsés. Dr. Toller László: további észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 591/2005. (11.24.) sz. határozata együttműködési megállapodás a kisebbségi önkormányzatokkal 1.)

A Közgyűlés elfogadja a kisebbségi önkormányzatok költségvetés tervezése és a gazdálkodási feladatok végrehajtása érdekében a helyi kisebbségi önkormányzatok és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti eljárás rendjéről szóló, az előterjesztéshez mellékelt tartalmú Együttműködési megállapodásokat.

2.)

A Közgyűlés felkéri dr. Toller László együttműködési megállapodások aláírására.

polgármestert

az

102

Határidő: Felelős:

2005. november 30. dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, Kablár János tanácsnok, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Tisztségviselői Kabinet útján a kisebbségi önkormányzatok elnökei

35.) Pécs Város Közoktatásáért Közalapítvány megszüntetése Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Staub Ernő: a közalapítvány működését jól ismeri, és az előterjesztéssel egyetért, azonban ez a közalapítvány minden évben Pedagógus Napon minden iskolafokozatban „Érdemes Pedagógus” címeket adott át. Nyilván a város kitüntetési rendszerébe nem fér bele, és nincs is olyan szándéka, hogy az ágazati kvótát a Város Ünnepén növeljék. Az alapítványnak ezt a hagyományát azonban valamilyen módon folytatni kellene, bár nem biztos, hogy közgyűlési feladat. Azért kért szót, hogy ezt elmondja, az alapítvány megszüntetésre vonatkozó egyéb indokok helytállóak. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 592/2005. (11.24.) sz. határozata Pécs Város Közoktatásáért Közalapítvány megszüntetéséről 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megállapítja, hogy a Pécs Város Közoktatásáért Közalapítvány által végzett közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósító, ezért felkéri a Baranya Megyei Bíróságot, hogy a közalapítványt nemperes eljárásban szűntesse meg és törölje a bírósági nyilvántartásból. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a megszüntetéshez kapcsolódó dokumentumok aláírására, és egyben utasítja a Jogi és Önkormányzati Főosztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:

2005. december 15. dr. Toller László polgármester

103 dr. Modrovits Sándor aljegyző Póla József főosztályvezető 2.)

A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy szüntesse meg az alapítvány OTP Bank Rt. Dél-Dunántúli Régió Pécsi fiókjánál vezetett 11731001-20100281 számú bankszámláját. Határidő: 2005. december 5. Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető

3.)

A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy értesítse a közgyűlési döntésről kuratórium elnökét. Határidő: 2005. december 5. Felelős: Póla József főosztályvezető

4.)

A közgyűlés megköszöni a kuratórium tagjainak azt az áldozatkész munkát, amelyet az alapítványi célok megvalósítása érdekében végeztek. Határidő: 2005. december 5. Felelős: Póla József főosztályvezető dr. Toller László polgármester Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Tóth Mihályné, Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

36.) Pályázatok kiírása közoktatási intézmények óvodavezetői és iskolaigazgatói állásaira Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Tóth Mihályné: a 2005-2006. tanév végén 15 oktatási intézményben szűnik meg a vezető magasabb vezetői megbízása; 4 óvodában, 6 alapfokú és 5 középfokú intézményben. Az Oktatási Bizottság meghallgatja az igazgatók 5 éves munkájáról készült beszámolóját. Jelen előterjesztés tartalmazza a pályázatokat, amelyek a Művelődési Közlönyben jelennek meg. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 593/2005. (11.24.) sz. határozata

104

pályázatok kiírásáról közoktatási intézmények óvodavezetői és iskolaigazgatói állásaira 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az előterjesztéshez csatolt 1., 2., és 3. számú mellékletben felsorolt óvodák, általános iskolák és középfokú oktatási intézmények magasabb vezetői (óvodavezetői és iskolaigazgatói) feladatainak ellátására a mellékletekben írt feltételekkel pályázatot ír ki.

2.)

A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy gondoskodjon a pályázatoknak az Oktatási Közlönyben történő meghirdetéséről.

3.)

A Közgyűlés felkéri az Oktatási Bizottságot, hogy a beérkezett pályázatokat véleményezze és a közoktatási intézmények magasabb vezetőinek személyére tegyen javaslatot. Határidő: Felelős: Kapják:

a közzétételre: 2006. január 31. elbírálásra: 2006. május 31. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető dr. Toller László polgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

A határozat melléklete a jegyzőkönyv 12. sz. melléklete.

37.) Pécsi Tűzoltóság eszközbeszerzésére pályázat beadás Előterjesztő: dr. Schmidt József bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 594/2005. (11.24.) sz. határozata Pécsi Tűzoltóság eszközbeszerzésére pályázat beadásáról 1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy utólagos jóváhagyását adja „ a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó

105 támogatásra” kiírt pályázaton való részvételhez az alábbi eszközök vonatkozásában:

2.)

-

Nagy teljesítményű víz és zagyszivattyú tartozékaival

-

Közepes teljesítményű vízszivattyú tartozékaival 3 készlet Kismotorfecskendő tartozékaival 1 készlet Búvárszivattyú, elektromos 2 db

-

Áramfejlesztő(nagy teljesítményű búvárszivattyúhoz) 2 db

-

Búvárszivattyú elektromos (meglévőmálházott áramfejlesztőkhöz)

3 készlet

3 db

A pályázat elnyerése esetén felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2005. november 2. dr. Toller László polgármester, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Schmidt József, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

38.) Támasz Alapítvány ellátási szerződésének módosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Dr. Fekete Éva: fontosnak tartja a hajléktalan ellátást, de mégis azt gondolja, nem helyes hosszú távú elkötelezettséget vállalni egy alapítvánnyal, amely önkormányzati feladatot vállal át. Másrészt bízik abban, hogy a hajléktalan kérdés megoldódik az egész országban. Lengvárszky Attila: idézi a szerződés módosítására vonatkozó részt, mely szerint „Az önkormányzat kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy amennyiben az alapítvány ellátottjainak száma a tárgy évet megelőző évhez viszonyítva tárgyévben sem csökken, támogatása nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben.” Korábban minden ellátási szerződéssel rendelkező szervezet szerződése tartalmazta ezt a kitételt, majd kikerült belőlük, és mint tudják, felére csökkent a támogatási összeg. Javasolja, hogy az összes ellátási szerződéssel rendelkező szervezet esetében kerüljön vissza ez mondat. Dr. Toller László: az egy stratégiai kérdés, ez pedig konkrét döntést igényel.

106 Várbíró Péter: erősítve a stratégiai döntésbe való gondolkodást, kéri polgármester urat, jelezze frakciójának, hogy a következőkben visszatérhessenek rá. Nyőgéri Lajos: az előző három hozzászólásban több témát érintettek, de célszerű lenne, ha a Támasz Alapítvány támogatási szerződésének módosításáról tárgyalnának. Lengvárszky képviselőtársa által felvetett probléma bizottsági hatáskörbe tartozik. Fekete Éva képviselőasszony felvetésére elmondja, a Támasz Alapítványt annak idején öt alapító hozta létre, ebből kettő már megszűnt, jelenleg három alapító működteti; a város, az Ifjúságért Egyesület és a Katolikus Caritas, és az első ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezet volt aki önkormányzati kötelező feladatot vett át 1993-ban. Úgy véli, érdemes lenne megnézni, az országban hol van még ilyen hatékonysággal működő szervezet. Nem azzal kellene foglalkozni, hogy mióta és hogyan végzi a munkáját, hanem azt kellene nézni, milyen eredményeket érnek el. Sajnálatos módon a hajléktalanok száma megnőtt, és e miatt szükséges ez a támogatás. Úgy gondolja, ez nem megkérdőjelezhető. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 595/2005. (11.24.) sz. határozata a Támasz Alapítvány ellátási szerződésének módosításáról 1.)

2.)

A Közgyűlés - a Támasz Alapítvánnyal 2004. március 29-én létrejött, 7-101/2004/11. számú - ellátási szerződés 3.) pontjának második bekezdését az alábbi mondattal egészíti ki: „Az önkormányzat kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy amennyiben az Alapítvány ellátottjainak száma a tárgyévet megelőző évhez viszonyítva tárgyévben sem csökken, támogatása nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben.” A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az ellátási szerződés módosításának aláírására. Határidő: Felelős:

értelemszerűen dr. Sohár Endre főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági

107 elnök, dr. Sohár főosztályvezető

Endre,

dr.

Tolnai

Márta

39.) Önkormányzati szilárd burkolatú közutak felújítására vonatkozó kivitelezői szerződés módosítása Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 596/2005. (11.24.) sz. határozata az önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítására vonatkozó kivitelezői szerződés módosításáról A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Strabag Rt.-vel kötött kivitelezői szerződés 3. pontját, azaz a beruházás befejezési határidejét 2005. november 20 helyett 2006. június 15-re módosítja. A Közgyűlés elfogadja e határozat mellékletében foglalt pénzügyi ütemezést, és felkéri a polgármestert a módosított szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2005. november 24. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kukai András, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A határozat melléklete a jegyzőkönyv 13. sz. melléklete.

40/a.) Művészet(k)ér Alapítvány támogatási kérelme Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

108 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 597/2005. (11.24.) sz. határozata a Művészet/k/ér Alapítvány támogatási kérelméről 1.)

A Közgyűlés támogatja a Művészet/k/ér Alapítvány tevékenységét 150.000,- Ft, azaz Egyszázötvenezer forint összeggel az „Ifjúsági és civil feladatok ellátási alap” céltartalék kerete terhére. A támogatás összegét az alapítvány a fellépő művészek honoráriumára használhatja fel.

2.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződés elkészítéséről gondoskodjék.

3.)

A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására.

4.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási összeg átutalásáról gondoskodjék. Határidő: 2005. november 30. Felelős: dr. Varga István főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

40/b.) Támogatási Közalapítvány támogatási kérelme Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Dr. Toller László: kiegészítés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 598/2005. (11.24.) sz. határozata Támogatási Közalapítvány támogatási kérelméről

109 1.)

A Közgyűlés a Támogatási Közalapítványt 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint támogatásban részesíti működési célú költségeinek fedezésére az „Ifjúsági és civil feladatok ellátási alap” céltartalék kerete terhére.

2.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződés elkészítéséről gondoskodjék.

3.)

A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására.

4.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási összeg átutalásáról gondoskodjék. Határidő: Felelős:

2005. december 15. dr. Varga István főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

40/c.) Pécs-Baranyai Közbiztonsági Alapítvány támogatási kérelme Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. De Blasio Antonio jelzi, „igennel” szavazott, de azt a gép nem vette be. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 + 1 igen szavazattal De Blasio Antonio szóbeli nyilatkozata alapján, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 599/2005. (11.24.) sz. határozata a Pécs-Baranyai Közbiztonsági Alapítvány támogatási kérelméről 1.)

A Közgyűlés a Pécs-Baranyai Közbiztonsági Alapítványt 150.000,Ft-tal az „Ifjúsági és civil feladatok ellátási alap” céltartalék kerete terhére, 150.000,- Ft-tal a Kommunális alap kerete terhére, 150.000,- Ft-tal a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság saját kerete terhére, összesen 450.000,- Ft, azaz Négyszázötvenezer forint összeggel támogatja a Közbiztonsági Show megrendezési költségeinek fedezésére.

110

2.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződés elkészítéséről gondoskodjék.

3.)

A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására.

4.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási összeg átutalásáról gondoskodjék. Határidő: Felelős:

2005. december 15. dr. Varga István főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

41.) A Pécs, Magyarürögi út 2196/2 hrsz-ú ingatlan értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. De Blasio Antonio jelzi, gépe ismételten nem működött, szavazata tartózkodás volt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 8 + 1 tartózkodás mellett De Blasio Antonio nyilatkozata szerint, az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 600/2005. (11.24.) sz. határozata a Pécs, Magyarürögi út 2196/2 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről 1.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Magyarürögi út 2196/2 hrsz-ú 1047 m2 nagyságú önkormányzati tulajdonú ingatlant árverésen értékesíti. Az árverés induló árát 8.500.000.-Ft + 2.125.000.-Ft ÁFA összegben állapítja meg.

2.)

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az árverési eljárás lefolytatására, és felhatalmazza a polgármestert az árverés nyertesével kötendő adásvételi szerződés aláírására.

111 Határidő: Felelős:

2005. december 10. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

42.) A pécsi 613/3 hrsz-ú, Hajnóczy út mentén található ingatlanrész értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 601/2005. (11.24.) sz. határozata a pécsi 613/3 hrsz-ú, Hajnóczy út mentén található ingatlan értékesítéséről 1.a) A Közgyűlés úgy határoz, hogy a pécsi 613/3 hrsz-ú az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanból 380 m2 nagyságú területrész 7.300.-Ft/m2 + ÁFA, mindösszesen kb. 2.774.000.-Ft + ÁFA vételár ellenében, adásvétel jogcímén telek-kiegészítés útján értékesítésre kerüljön a Gidaro Kft. számára, a tulajdonában lévő pécsi 615 hrsz-ú ingatlanához való csatolás céljából. b) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. 2.a) A Közgyűlés úgy határoz továbbá, hogy a vételi kérelemben szereplő fennmaradó 600 m2 nagyságú területrész 613/12 hrszon, önálló ingatlanként, beépítetlen terület megnevezéssel, nyilvános árverés útján, 4.380.000.-Ft + ÁFA árverési alapár mellett kerüljön értékesítésre. b) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az árverésen nyertes vevővel megkötendő adásvételi szerződés aláírására. c) A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az árverési eljárás lebonyolítására.

112 3.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon. Határidő: Felelős:

2005. december 31. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Varga István főosztályvezető

43.) Üszögpusztai utak önkormányzati tulajdonba vétele Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Dr. Fekete Éva: Pécs-Újhegyen is van egy ilyen útszakasz, bár az a Pécsi Vízmű tulajdonában van. Olyan területtel köti össze Pécs-Újhegyet, amely a csúszós időszakban is megközelíthető. A mentők, tűzoltók könnyű megközelítése érdekében kéri a polgármester urat, hogy kezdjen egyeztetéseket a Vízművel annak érdekében, hogy ne legyen lezárva sorompóval, vagy esetleg visszakerüljön önkormányzati tulajdonba. Dr. Toller László: ezzel 10 éve próbálkozik, de nincs rá mód. Várbíró Péter: nem tudja, mi történt 1,5-2 hónappal ezelőtt, amikor ezeket a döntéseket hozták. Kéri a bizottsági elnököket, ismertessék, milyen arányban történt ezeknek a javaslatoknak az elfogadása. Kukai András: emlékezete szerint a Közlekedési és Kommunális Bizottság egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Soó László: a szavazati arányra nem emlékszik, csak azt tudja, hogy a Költségvetési Bizottság támogatta az anyag Közgyűlés elé terjesztését. Várbíró Péter: kéri, hogy a jövőben tüntessék fel az előterjesztésben a bizottságok szavazati arányát. Dr. Toller László: az előterjesztés első oldalának alján a következő szöveg található: „Az előterjesztést megtárgyalta a Közlekedési és Kommunális Bizottság, a Költségvetési Bizottság, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság és a vázolt 25.840.000 Ft nettó értéken történő egyenértékű ingatlan cseréjét egyhangúlag a Közgyűlésnek elfogadni Úgy gondolja, a szöveg tartalmából arra lehet következtetni, hogy mind javasolja.”” három bizottság egyhangúlag támogatta.

113 Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 602/2005. (11.24.) sz. határozata üszögpusztai utak önkormányzati tulajdonba vételéről A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécsi Mezőgazdasági Rt. és az Önkormányzat közötti egyenértékű ingatlancserét az előterjesztéshez mellékelt szerződésben foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint jóváhagyja. A Pécsi Mezőgazdasági Rt. tulajdonát képező alábbi üszögpusztai ingatlanok: hrsz. 43801 út 2285 m2 hrsz. 43829 kiépítetlen terület 3576 m2 hrsz. 43852 parkoló 1618 m2 hrsz. 43859 út 903 m2 hrsz. 43860 út 2748 m2 hrsz. 43861 út 1342 m2 hrsz. 43862/1 út 448 m2 Összesen.12920 m2 nagyságú területtel 2.000.-Ft /m2, összesen: 25.840.000.-Ft könyv szerinti értéken Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kerülnek. Az Önkormányzat tulajdonában lévő 6 db 23891/94/A/79, 23891/94/A/81, 23891/94/A/83, 23891/94/A/84, 23891/94/A/85, 23891/94/A/86 hrsz-ú Szántó Tibor utcai garázs 6x1.600.000.-Ft, összesen: 9.600.000.-Ft + ÁFA összegért, valamint a Nagykozári úti 4 db 43668/1 hrsz-ú 1072 m2 nagyságú, 43668/2 hrsz-ú 1085 m2 nagyságú, 43667/1 hrsz-ú 686 m2 nagyságú, 43667/4 hrsz-ú 806 m2 nagyságú lakótelek 3.600.Ft/m2, összesen: 16.240.000.-Ft + ÁFA összegért a Pécsi Mezőgazdasági Rt. tulajdonába kerül. A nettó 25.840.000.-Ft egyenértéken történő ingatlancsere során az Önkormányzatot terhelő ÁFA fizetési kötelezettséget a Pécsi Mezőgazdasági Rt. viseli. A szerződésben rögzítésre kerül, hogy a Nagykozári úti telkek utcafronti telekhatárán tervezett útszélesítés és az építkezést lehetővé tévő bekötőút, az esetlegesen szükségessé váló támfalépítés, a csapadékvíz elvezetés megvalósítása tekintetében az Önkormányzat kötelezettséget nem vállal. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező csereszerződés aláírására.

114

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon. Határidő: Felelős:

2005. december 1. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

44.) HEFOP 4.2 nyertes pályázathoz tervezési megbízásokról szóló 442/2005. (09.22.) számú közgyűlési határozat módosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 603/2005. (11.24.) sz. határozata a HEFOP 4.2. nyertes pályázathoz tervezési megbízásokról szóló 442/2005. (09.22.) sz. Közgyűlési határozat módosításáról A Közgyűlés a HEFOP 4.2. nyertes pályázatokhoz tartozó tervezési megbízásokról szóló 442/2005. (09.22.) sz. határozatát az alábbiak szerint módosítja: Az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye Pécs, Endresz Gy.u.23.sz. épület bővítéséhez az Önkormányzat által 2005. október 4.-én megkötött tervezési szerződést érvényteleníti. A Pécs Megyei Jogú Város Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye (7633. Pécs, Endresz Gy.u.21-23.) épületének bővítéséhez kapcsolódó engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésével a Megaron Kft-t (7624. Pécs, Budai N.A.u.1.) bízza meg, bruttó 5.375.000,-Ft tervezési díjért, a Vállalkozási Szerződésben rögzítettek szerint.

115 A Pécs Megyei Jogú Város Integrált Nappali Szociális Intézmény Mozgáskorlátozottak Nappali Intézménye (7632. Pécs, Krisztina tér 9.) épületének felújításához kapcsolódó engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésével az Erb & Tsai Építőipari és Tervező Kft-t (7622. Pécs, Móricz Zs. tér 9.) bízza meg bruttó 3.150.000,-Ft összegű tervezési díjért a Vállalkozási Szerződésben rögzítettek szerint. A Közgyűlés a tervezési szerződések fedezetéül a 3/2005. (02.15.) sz. költségvetési rendelet céltartalékok között rendelkezésre álló pályázati önrész alapot jelölte meg. A Közgyűlés felhatalmazza az intézményvezetőket, hogy a tervezési szerződéseket írják alá. Határidő: Felelős:

azonnal Gyurok Ernő az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye igazgatója Varga Mónika az Integrált Nappali Szociális Intézmény igazgatója

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a tervezési szerződések fedezetére az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye részére biztosított 5.375.000,-Ft-ot a 1173100115479219-10310001 számlaszámra utalja át, illetve az Integrált Nappali Szociális Intézmény Mozgáskorlátozottak Nappali Intézménye részére biztosított 3.150.000,-Ft-ot a 1173100115479219-10320000 számlaszámra utalja át. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéi Lajos, Soó László bizottsági elnök ,dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, a Népjóléti Főosztály útján Gyurok Ernő, Varga Mária igazgató

45.) Közmeghallgatás időpontjának és témájának meghatározása Előterjesztő: dr. Schmidt József bizottsági elnök Dr. Schmidt József: szóbeli előterjesztésében javasolja, fogadják el, hogy a Közgyűlés 2005. december 8-án 17.00-19.00 óra között közmeghallgatást tart, melynek témája „Az önkormányzat szerepe Pécs város közbiztonsági feladatainak ellátása területén” Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

116

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 604/2005. (11.24.) sz. határozata közmeghallgatás időpontjának és témájának meghatározásáról A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökének szóbeli előterjesztését megtárgyalta és elfogadja. A Közgyűlés „Az Önkormányzat szerepe Pécs Város közbiztonsági feladatainak ellátása” témakörben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját 2005. december 8-án csütörtökön 17.00-19.00 óra közötti időpontban határozza meg. A közmeghallgatás témájának előadójául Kablár Jánost, a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács (albizottság) elnökét kéri fel. A Közgyűlés felkéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt a közmeghallgatás helyének, időpontjának, és témájának sajtó útján történő közzétételéről gondoskodjék. Határidő: azonnal Felelős: dr. Papp Judit címzetes főjegyző Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök, Kablár János albizottsági elnök

46.) Tájékoztató Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: tájékoztatóról lévén szó az előterjesztés felett vitát nem lehet nyitni, határozathozatalra nem kerül sor. Várbíró Péter: tudja, hogy a napirendi pont tájékoztató, de úgy gondolja, hozzászólásra van lehetőség. Dr. Toller László: jelzi, nincs lehetőség.

117

Várbíró Péter: ez esetben csak annyit kíván mondani, hogy a Pénzügyi Bizottság mellékelt anyagát a képviselők figyelmébe ajánlja. 47.) Tájékoztató az módosításokról

intézményi

saját

hatáskörű

előirányzat

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: tájékoztatóról lévén szó az előterjesztés felett vitát nem lehet nyitni, határozathozatalra nem kerül sor. K é r d é s e k: 1.) Lengvárszky Attila: mint ismeretes, szinte a város közvetlen környezetébe, a katonai objektum területére kerül telepítésre a NATO lokátor néhány száz méterre Daindoltól. Lehet-e 150 ezer ember lakhelyét veszélyeztetni, hiszen ettől kezdve egy katonai célpont, és a kultúra városát Elkészült a rendezési terv, és a város jóváhagyásával elterjesztették a veszélyeztetné? Természetvédelmi Hivatalhoz. Mi a szándék e tekintetben a városvezetés részéről a tájvédelmi körzetté nyilvánításban? A harmadik kérdése: ha megvalósul ez a lokátor – Körömi Attila képviselő úr is felvetette – a közadakozásból és jelentős társadalmi munkával készült János kilátónak mi lesz a sorsa? Elhangzott az is a tegnapi tájékoztatókban, hogy zöld szervezetekkel is tárgyaltak, illetve megegyeztek. Megkérdezi történt-e egyeztetés zöld szervezetekkel? Dr. Toller László polgármester tud-e ezekről? Dr. Toller László: köszöni a kérdéseket. Az első két kérdésre már válaszolt a tisztségviselői beszámolójában. Egyrészt semmiféle veszélyt nem lát, másik: ennél kétszer magasabb mű áll a Mecseken, a Misinán, a TV torony, amely szintén sugároz. Semmiféle negatív hatása nincs a város lakosságára. Akkor lenne negatív hatása, ha lebontanák a TV tornyot, és nem látná a lakosság a TV műsort. A védelem szempontjai: a lokátor nem arról szól, hogy ideengedje az ellenséges vagy annak látszó repülőtárgyakat, hanem hogy távol tartsa, és lehessen védelmi intézkedéseket tenni, nem kell megvárni, amíg ideérnek a Mecsek aljára. Mindenre nem ad védelmet a lokátor, - ezt elmondta tegnap egy TV riportban – pl. a Mecsek uránvágatain beszivárgó ellenséges elemeket abszolút nem fogja látni, nem is erre való. A zöld szervezetekkel kapcsolatosan elmondja, itt van a testületben Kittl János képviselőtársuk, aki egy szót nem szólt ellene, számára ez elég megnyugtató. A hazai zöld szervezetek – amelyekkel a mai újságokkal

118 lehetett találkozni mint vélemény-nyilvánítókkal – egyetértettek érdekes módon a köztársaság elnökével, hogy alkotmányos megoldás született, a környezetvédelmi és védelmi érdek összehangolásából alkotmányos eredmény következett. Ennek a lokátornak semmiféle olyan környezetvédelmi romboló hatása nincs, ami miatt ne lenne megvalósítható. Ez a mai újságból is megtudható volt. Nem érti ez a kérdés hogyan kapcsolható az Európa Kulturális Fővárosa címhez. Példaként említi Grazt, ahol is meg kell nézni, hogy miket helyeztek el – különböző elektronikus szerkezeteket - a hegyeken, de ugyanígy meg lehet nézni Münchent és környékét, Krakkót és környékét, és minden nagy várost, amely volt már Európa Kulturális Fővárosa. A védelem az egy másik műfaj. Miért pont itt kell elhelyezni a lokátort? Azért, mert kettő másik van, és ebbe a térségbe kellett még egy lokátort tenni, a háromszög így adja ki magát. Abban van mozgástér, hogy 20-30 km-re hol van egymástól, egymáshoz viszonyítva konkrét telepítési helyre, de a térségnek adottnak kell lenni. Felmerült egy szakmai kérdés – utána járt – a három lehetséges hely közül – Mórágyot is beleértve – viszonylag ennek van hátránya a szem tekintetében, részben a Zengő, amit nem fogadtak el árnyékot vet, és a TV torony is egy kicsit akadályozza a lokátor látását. Ezt más korrekciós elemekkel oldják meg. Esztétikailag reméli beleillik a környezetbe. Bízik benne és tudja, hogy a pécsiek teljesen okos módon fogják fel a katonaság jelenlétét, hiszen nem olyan régen nagy szívfájdalommal búcsúztak a tüzérdandártól. Most egy magasabb színvonalú egység – ha ennek lehet nevezni – érkezik a városba, amelyet arra a helyre telepítenek, ahol most is egységek vannak. A tájvédelmi körzetté nyilvánításról nem tud semmit. Az biztos, hogy most nem tájvédelmi körzet a Tubes és környéke. Nem tud róla, hogy átminősítésről lett volna szó. Talán félreértés van, a Mecseki parkerdő kezelésére lehet egy program, de az egészen mást jelent. Utána fog nézni ennek a témának. A Tubesi kilátónak semmi baja sem lesz, lesz egy kisebb kilátó, ahonnan messzebb lehet látni, és reményei szerint a lokátoron is lesz egy nagyobb kilátó, ahonnan még messzebbre lehet majd látni szabad szemmel is. Polgárbarát, környezetbarát megoldásban gondolkodott a honvédelmi tárca, már a Zengőn is, itt meg különösen. 2.) De Blasio Antonio: talán sokakhoz eljutott a hír, akikhez még nem azoknak valószínűleg új lesz, amit el kíván mondani. Az országgyűlés tárgyalja a jövő évi költségvetést, és hamarosan sor kerül a végszavazásra is. Ebben a tervezetben jó néhány módosító indítvány is szerepel. A tervezetben van egy tétel, amely az állami támogatások körét szabályozza. Ezekben az állami támogatásokban iskoláknak juttatott állami támogatás fejkvótaszerűen érkezik a településekre, az iskolákba. A fejkvóta egy címkézett része volt egészen az idei évig gyermekenként 1.300.- Ft, amit az iskoláknak kötelezően diáksportra kellett fordítani. Ez városi nagyságrendben igen szép összeget tett ki évente, de iskolánként is sok esetben ez volt az egyetlen olyan pénz, amit diáksportra, szabadidősportra fordíthattak. Ami most történik: a címkézett pénzösszeg jövőbeni felhasználását a tervezett

119 költségvetés nem címkézné meg, tehát az iskolákhoz érkező 1.300.- Ft/diák – eddig kötelezően diáksportra fordítandó pénzt – összeget bármire fordíthatja az iskola. Ezt nem tartja jónak, a sportszakma, az iskolák megdöbbenve vették tudomásul, hogy a jövőben nem kell diáksportra fordítani ezt a pénzt. Főleg a testnevelők döbbentek meg, akik ezeket a programokat szervezték, és valamilyen módon biztosított volt a pénz arra, hogy a gyerekek mozogjanak. Úgy gondolja, hogy ez a megoldás nem jó. A népegészségügyi programot konszenzussal fogadta el az országgyűlés, az ellenzék, a kormányzók közösen döntöttek úgy, hogy kell egy népegészségügyi program, amelyben a mozgás kiemelt szerepet kap. Ezzel szemben azt látják, hogy az oktatási tárca folyamatosan nyírbálja a mozgással kapcsolatos lehetőségeket. Így pl. megszűnt a napi testnevelési óra, megszüntetésre kerül az 1.300.- Ft címkézése, ami nagyon ellenkező irányba viszi az országot, mint amilyen irányba a népegészségügyi program szeretné vinni. Tájékoztatja dr. Toller László polgármestert, – mint országgyűlési képviselőt is – hogy van egy módosító csomag az országgyűlés előtt, amelyben szerepel az 1.300.- Ft címkézésének további megtartása. Figyelmébe ajánlja dr. Toller Lászlónak, ha úgy gondolja, akkor szavazza meg ezt a módosító csomagot, mert akkor azzal segít. Ha mégsem tenné, akkor megkérdezi, van-e lehetőség arra, akarják-e, hogy Pécs városában tovább vigyék a bevált gyakorlatot? Van-e lehetőség, hogy helyi rendelettel vagy helyi intézkedéssel továbbra is kötelezzék az iskolákat arra, hogy 1.300.- Ft-ot – 1.300.- Ft/diák a bejövő fejkvótából diáksportra fordítsanak? Úgy gondolja ezt meg lehet tenni, és a Sportbizottságot fel lehet kérni arra, hogy egy ilyen tartalmú anyagot készítsen elő, és a közgyűlés sürgősen januárban döntsön a témáról. Amennyiben egyetért dr. Toller László polgármester mindezzel, - és pozitív lesz a válasza – akkor a Sportbizottság ezt az anyagot azonnal el tudja készíteni. Dr. Toller László: polgármesterként biztos, hogy nem tudja megszavazni a Fidesz módosító indítványát, országgyűlési képviselőként pedig mérlegelnie kell, hogy megszavazza-e. Egy biztos, hogy erről a tételről tárgyalásokat folytatnak még a kormánnyal. Nem látja reménytelennek a helyzetet. Pécs esetében 20 M Ft körüli összeget jelent, mivel 28 ezer diák van a város intézményeiben. A végeredmény sajnos nem olyan nagy, mint amit a sportra szeretnének fordítani. Arra gondolt, ha ez a normatíva az eddigi formájában nem marad meg, akkor a sportalapú támogatásokat nyugodtan 20-30 M Fttal meg tudják kurtítani, és eljuttatják ilyen címen az iskoláknak a pénzt. Ott folyjék ez a munka, ahol a legszervezettebben lehet ellátni a feladatot. Tehát a város saját költségvetésén belül a sportcélú támogatásokból elkülönítenek annyit, amennyit normatív módon az iskoláknak oda tudnak juttatni, teljesen természetesen mindezt megcímkézve. Erre képesek tudnak lenni a saját költségvetési kereteiken belül. Úgy gondolja ennyit a versenysport is elvisel majd az iskolai testnevelésért. Annak a struktúráját és támogatási rendszerét is most már át kell majd gondolni, figyelemmel a sok-sok – egy egyesület kivételével – hiányra. Megjegyzi a PMFC az egyetlen egyesület, amelynek pillanatnyilag nincsen hiánya.

120

De Blasio Antonio képviselőtársa ismeri a véleményét az iskolai testnevelési sportról, az alapvéleménye az, hogy a testnevelés, a sport és a diáksport az iskolán belüli tevékenység, és nem kiszervezendő az oktatási intézményekből. Szeretné, ha ez így rögzülne. Amikor diák sportvezetőkkel találkozik, akkor ilyen irányba viszi a beszélgetést. Kéri, hogy képviselőtársa így nyugtázza a válaszát. Napirenden kívüli felszólalás: Fratanolo János: miután közel 8 éve a Munkáspárt képviseletében a közgyűlés a tagja, mindenképpen tájékoztatnia kell a testületet és a választópolgárokat a Munkáspártban történtekről. Közel két évvel ezelőtt kezdődött az egész, amikor a párt vezetésében komoly véleménykülönbségek voltak. Vitáról azért nem lehet beszélni, mert ebben az időszakban aki az elnökkel vitatkozott, nemkívánatos személy lett a pártban. Ez a folyamat november 12-én csúcsosodott ki. A pártszakadás valójában akkor történt meg, amikor a Munkáspárt elnöke bejelentette, hogy a párt felveszi a Magyar Kommunista Munkáspárt nevet. Nem a „kommunista” jelzővel van problémájuk, hiszen kommunistáknak tartják magukat, hanem politikai öngyilkosságnak tartották, hogy választások előtt néhány hónappal egy párt megváltoztassa a nevét, főként akkor, ha ez egy alibi tevékenység. Látható, hogy a Kommunista Munkáspárt politikája jobbra tolódott. November 12-én történt a pártszakadás, 19-én a kongresszust előkészítő bizottság összehívta a Munkáspárt XXI. kongresszusát, ahol megalakították jogilag a „Magyarországi Munkáspárt 2006.” nevezetű pártot. Azért hangsúlyozza, hogy „jogilag”, hiszen csak ezen a néven lehet bejegyeztetni a pártot, miután még a Munkáspárt a Cégbíróságon szerepel mint szervezet. Tájékoztat továbbá arról, hogy a kongresszuson az a megtiszteltetés érte, hogy a nagy többség őt választotta – 188 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal – ezen párt Baranya megye és Pécs vonatkozásában az ő szempontjukból nem történt elnökének. számottevő változás, hiszen megyei viszonylatban 98 %, Pécsett pedig 99 % továbbra is ebben a pártban kívánja folytatni tevékenységét. Úgy gondolja, Baranya, ezen belül Pécs ilyen szempontból fontos az ország számára. Fontos az is, hogy legitim képviselőnek tartja magát, és reméli, hogy a választópolgárok, akik segítségével 8 évig sikerült ebben a testületben dolgoznia, nem vonják meg tőle a bizalmukat. Jelzi, továbbra is a közgyűlés legitim tagjának tartja magát. Dr. Toller László: megköszöni az aktív közreműködést, és a nyilvános ülést 16.15 órakor bezárja azzal, hogy a testület zárt ülésen folytatja munkáját.

K.m.f.

121

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/2005. (11.29.)sz. rendelete a Lakáskísérési programról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi szükségletekre alapozva, az önkormányzati szociális bérlakásban élő, lakhatást veszélyeztető, az adósságkezelési szolgáltatással sem kezelhető adósságterhekkel küzdő egyének és családok hatékony és komplex támogatására vonatkozóan, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. törvény (a továbbiakban Szt.) 26. §-a alapján megalkotja az alternatív lakáskísérési programról szóló rendeletét az alábbiak szerint. A rendelet célja 1.§ (1)

E rendelet célja, hogy meghatározza Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) által a szociális bérlakásban élők adósságterheinek és lakhatási problémáinak enyhítését és megoldását célzó szolgáltatási programját, ennek szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, a pénzbeli támogatás igénylésének, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait és a lakáskísérési szolgáltatás tartalmát ( továbbiakban: lakáskísérési program).

(2)

Az együttes tehervállalás és a helyi partnerség alapelve érvényesítése érdekében a lakáskísérési program során a hátralékcsökkentésben érdekelt valamennyi érdekelteknek együtt kell működnie. A rendelet hatálya 2.§

A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén élő, önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás szociálisan rászoruló bérlőjére, használójára, és a vele jogszerűen együttlakó nagykorú személyekre. A lakáskísérési program hatásköri és általános eljárási szabályai 3.§ (1) Az Önkormányzat a lakáskísérési program keretében, az e rendeletben szabályozott feltételekkel a jogosultat - lakáskísérési szolgáltatásban, és - hátralékcsökkentési támogatásban részesíti. (2. )Az Önkormányzat a lakáskísérési szolgáltatást az Ifjúságért Egyesület (továbbiakban: szolgáltatást nyújtó) útján biztosítja. A szolgáltatást nyújtó a feladat ellátása érdekében szakképzett tanácsadókat alkalmaz és helyi partnerségi hálózatot működtet a Közgyűlés által jóváhagyott Partnerségi Megállapodás alapján.

(3)

A lakáskísérési programban való részvételről, valamint a hátralékcsökkentési támogatás odaítéléséről az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság dönt.

(4)

A hátralékcsökkentési támogatásra a kérelmet a szolgáltatást nyújtó – a jogosult felhatalmazása alapján - érdemi javaslatával együtt a területileg illetékes szociális központnál, e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon nyújtja be.

(5)

Ahol az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság gyakorolja átruházott hatáskörben az elsőfokú hatáskört, határozata ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Közgyűléséhez címzett, a Népjóléti Főosztály területileg illetékes szociális központjánál benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye.

(6) A Lakáskísérési program pénzügyi fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja. A lakáskísérési programban való részvétel jogosultsági feltételei 4.§ (1) Az önkormányzat a lakáskísérési programba bevonhatja azt a bérlőt, illetve lakáshasználót akinek bérleti és használati díj hátraléka eléri a 300.000 Ft-ot, vagy nem éri el a 300.000.-Ft-ot de adóssága Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/2003. (10.03.) számú rendeletében szabályozott adósságkezelési szolgáltatás útján nem rendezhető ( továbbiakban: jogosult). (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül az Szt. 55.§ (2) bekezdésében meghatározott díjtartozások és hátralékok köre. (3) A jogosult a program időtartama alatt az Szt.-ben és a helyi pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendeletben szabályozott helyi lakásfenntartási támogatásban is részesülhet. Az önkormányzat és az adósságkövetelés jogosultjai közötti megállapodások megkötésének alapelvei 5.§ Az együttes tehervállalás elvének biztosítása érdekében az Önkormányzat a lehetséges engedmények nyújtásáról együttműködési megállapodást köt az adósságkövetelés jogosultjaival, legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül. A megállapodás tartalmát az együttműködő felek évente felülvizsgálják.

Lakáskísérési szolgáltatás

6.§

(1) A szolgáltatást nyújtó a jogosultak részére lakáskísérési szolgáltatást működtet. Ennek elemei különösen: a) információs szolgáltatás, b) életvezetési, háztartástani és adósságkezelésre vonatkozó tanácsadás, c) intenzív és egyénre szabott családgondozás, d) alternatív munkaerő-piaci szolgáltatáshoz való közvetlen hozzáférés biztosítása a programba bevont partner segítségével, e) az egyéni szükségleteknek megfelelő lakhatási lehetőségek segítése (lakáscsere/egyéb lakás-mobilitást elősegítő intézkedések kezdeményezése és egyéb tevékenységek útján), f) önsegítő csoportok szervezése és a lakhatással összefüggő egyéb civil kezdeményezések elősegítése, támogatása. (2) A szolgáltatást nyújtó feladatai – a szolgáltatás keretében - különösen: a.) tájékoztatja a hátralékost a lakáskísérési program tartalmáról és feltételeiről, b.) A kapcsolatfelvételt követő - három hónapig tartó, írásban rögzített feltételek alapján történő – előkészítési szakasz sikeres lezárása után a szolgáltatást nyújtó a jogosulttal Egyéni lakáskísérési szerződést köt, a maximum 3 éves programban történő részvételről. c.) A lakáskísérés időtartama alatt a jogosulttal kapcsolatot tart és legalább hetente egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az általa vállalt feladatok betartását. d.) A szolgáltatást nyújtó a szociális munka eszközeivel biztosítja az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatásait, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatás elérhetőségét. (3) Az egyéni lakáskísérési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell: - a szolgáltatást nyújtóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, - a jogosult együttműködési kötelezettségének szabályait, különös tekintettel: a) a készpénzfelvételhez szükséges hozzájárulásra és annak módjára, b) a háztartás kiadásainak tervezésére és a részletes háztartási napló vezetésére, c) az adósságok rendezése érdekében az adósságkövetelés jogosultjával történő megállapodás megkötésére és az abban foglaltak betartására, d) az aktuális közüzemi számlák és az önrész befizetésére, illetve annak igazolási módjára. - A hátralékcsökkentési támogatásra való jogosultságot, - több adósság esetén a hátralékcsökkentésbe bevont adósságok megnevezését, azok támogatási prioritását és arányát, - a hátralékos kötelezettségei megszegésének és az együttműködés hiányának következményeit,

- tájékoztatást arról, hogy az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a szolgáltatást nyújtó írásbeli jelzéssel él a Szociális és Lakásgazdálkodási Csoport felé. A lakáskísérési programban részesülő kötelezettségei 7.§ (1)

A lakáskísérési program időtartama maximum 3 év. Ezen idő alatt a jogosult köteles a lakáskísérési programba bevont tartozásának rendezése érdekében együttműködni a szolgáltatást nyújtóval és az Egyéni lakáskísérési szerződésben rögzítetteket betartani.

(2)

Az (1) bekezdésben szereplő együttműködés során a jogosult köteles: a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk szolgáltatást nyújtó általi megismeréséhez, nyilvántartásához és adósság csökkentése érdekében történő felhasználásukhoz, b) aktívan közreműködni az Egyéni lakáskísérési szerződés kidolgozásában, c) hetente legalább egy alkalommal a szolgáltatást nyújtóval személyesen találkozni és tájékoztatást adni a szerződésben foglaltak teljesítéséről, ill. az előírt dokumentumokat bemutatni, d) a hátralékcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával szerződést kötni a tartozás megfizetéséről, e) önrész megfizetésére e rendelet 9.§ (2) bekezdése szerint, f) a jogosult az önrész teljesítésén túl köteles a lakáskísérési szolgáltatás időtartama alatt folyó fizetési kötelezettségeinek is eleget tenni.

(3) A jogosult az Egyéni lakáskísérési szerződés lejártát követően is köteles együttműködni: a) a szolgáltatást nyújtóval (után-követési szakasz ), legalább három hónapig, és b) a program lezárása után esetleg fennmaradó hátralékok végleges rendezéséig az illetékes Családsegítő Szolgálattal, az érintett adósságkövetelés jogosultjaival, írásban rögzített megállapodások alapján. Hátralékcsökkentési támogatás 8.§ (1)

A hátralékcsökkentési támogatás havi pénzbeli támogatás, melynek időtartama 12 hónap, mely maximum két alkalommal – 12, 12 hónap időtartammal - meghosszabbítható.

(2)

A hátralékcsökkentési támogatást az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság évente, határozattal állapítja meg.

(3)

Az önrész mértékét és ennek fizetési szabályait (pl.: fizetési mód, havi összeg, határidők) az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság ellátást megállapító határozata és az Egyéni lakáskísérési szerződés tartalmazza.

Az adós az önrész fizetési kötelezettségének minden hónap 20-ig köteles eleget tenni. A hátralékcsökkentési támogatás mértéke 9.§ (1)

A hátralékcsökkentési támogatás az Egyéni lakáskísérési szerződés megkötését követően, a kérelem benyújtásának napjától jár. A benyújtás hónapjában is az egész havi támogatás kerül folyósításra. A hátralékcsökkentési támogatás mértéke a következőképpen alakul: - az 1 - 12 hónapban 15.000 Ft/hó, - a 12 – 24 hónapban 10.000 Ft/hó, - a 25 - 36 hónapban 5.000 Ft/hó.

(2)

A hátralékcsökkentési támogatáshoz nyújtott önrész mértékét a határozat és az Egyéni lakáskísérési szerződés tartalmazza, a jogosult fizetési képességét figyelembe véve, mindenkori bevételeinek meghatározott százalékában, de minimum 1.000 Ft/ hó összegben. A hátralékcsökkentési támogatást megállapító határozat tartalmi elemei 10.§

(1)

Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság határozatának tartalmaznia kell: a) a jogosult, valamint az adósságkövetelés jogosultja, mint engedményt nyújtó adatait, b) a jogosult adósságának típusait és mértékét, c) a hátralékcsökkentési támogatás mértékét, időtartamát, több adósság esetén a támogatás prioritását és arányát, illetve a folyósítás egyéb szabályait, d) tájékoztatást arról, hogy az önkormányzat a támogatást az adósságkövetelés jogosultjainak utalja, e) tájékoztatást a lakáskísérési programban való kötelező részvételről, mint a hátralékcsökkentési támogatás folyósításának feltéf) teléről, tájékoztatást arról, hogy a támogatást nyújtó önkormányzat a támogatás időtartama alatt a szolgáltatást nyújtó útján informálódik az aktuális befizetésekről, és a jogosult kötelezettségeinek teljesítéséről, g) a határozatban és az Egyéni lakáskísérési szerződésben előírtak nem teljesítése esetén a jogkövetkezményeket. h) tájékoztatást arról, hogy az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a szolgáltatást nyújtó írásbeli jelzéssel és a Szociális és Lakásgazdálkodási Csoport felé.

(2) A hátralékcsökkentési támogatásról szóló határozat egy – egy példányát a területileg illetékes szociális központ megküldi a szolgáltatást nyújtónak és az adósságkövetelés jogosultjainak.

A hátralékcsökkentési támogatás megszüntetésének esetei és az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei 11.§ (1)

A hátralékcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni és tovább nem folyósítható, ha a jogosult a) az Egyéni lakáskísérési szerződésben foglaltakat három alkalommal megszegi, vagy b) az önrészt, illetve a havi lakásfenntartási költségeket önhibájából három alkalommal nem fizeti, c) a támogatott önkormányzati bérlakás bérletére/használatára való jogosultsága önhibáján kívül (pl.: halál, elköltözés) megszűnik.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt eseteket a szolgáltatást nyújtó haladéktalanul írásban jelzi az Egészségpolitikai és Szociális Bizottságnak a hátralékcsökkentési támogatás megszüntetése érdekében.

(3)

A folyósítást a tárgyhó utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján szűnik meg a támogatásra való jogosultság, a szolgáltatást nyújtó ezt írásban jelzi a Szociális és Lakásgazdálkodási Csoport felé, annak bekövetkezését követő 15 munkanapon belül. (5) A szolgáltatásból való kizárás és a hátralékcsökkentési támogatás folyósításának megszüntetése nem vonja magával a jogosultnak addig folyósított hátralékcsökkentési támogatás visszafizetésének kötelezettségét. Záró rendelkezések (1)

12.§

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Záradék: elfogadva a Közgyűlés 2005. november 24-i ülésén Kihirdetve: 2005. november 29-én

2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 41/2005. (11. 29.) számú rendelete a parkoló létesítési kötelezettségről és annak megváltásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a parkoló létesítési kötelezettség módjáról az 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában, valamint a 253/1997 (XII. 20.) Korm. rend. (továbbiakban: OTÉK) 42. § (10)-(11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy Pécs város területén – az OTÉK-ban meghatározott az önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához előírt személy gépjármű várakozó, tároló helyek (továbbiakban: parkolók) létesítését a helyi sajátosságok figyelembe vételével biztosítsa. A rendelet hatálya 2. § A rendeletet a Pécsi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni. Az itt nem szabályozott esetekben az OTÉK rendelkezései szerint kell eljárni. A rendelet hatálya Pécs közigazgatási határán belül minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és személyegyesülésre kiterjed, aki a) új épületet, építményt létesít, b) meglévő épületet bővít, c) rendeltetési mód váltással járó építmény átalakítást végez, vagy d) építési tevékenységgel nem járó rendeltetési mód váltást hajt végre, e) olyan területhasználatot folytat, ami új parkoló létesítését követeli meg. Értelmező rendelkezések 3. §

E rendelet alkalmazásában: (1)Teremgarázs :az olyan osztatlan gépkocsi tároló helyiség, amelyben legalább 5 parkoló férőhely van. (2) Parkolási mérleg: a telken meglévő és tervezett létesítmények számított parkolási igénye összehasonlítva a kielégítettséggel. A mérleg készítése során figyelembe kell venni a más telek számára parkolási célra biztosított telki szolgalmat is.

(3)Többletparkoló: a telken lévő létesítmények által keltett parkolási igény kielégítésén túl más igények kiszolgálására létesítendő parkoló. (4) Közterületi parkolás szabályozás alá vont terület: a fizető parkolási zóna és a behajtási korlátozásos zóna. (5) Zárt parkoló: az a parkoló, amelyet csak a gépjárművek meghatározott köre használhat. (6) Közösségi parkoló: megváltott parkoló, a közterületen létesülő, valamint a nem közterületen lévő parkoló abban az esetben, ha az a telek, vagy épület közhasználat számára megnyitott részén van és legalább 50 gépkocsi egyidejű parkolására alkalmas. (7) Parkolási igény: e rendelet alapján előírt parkolószám. Az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdés alapján jelen rendelet által megengedett eltérések köre 4. § Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt e rendelet 5-7 és 9. § (1) bekezdésben meghatározott kivétellel az OTÉK 4. számú mellékletében rögzített norma szerint kell kiszámítani és kielégítésüket a 8. §-ban meghatározott esetek kivételével az igényt keltő építmény telkén kell biztosítani. A normától való eltérés 5. § (1) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapításáról szóló OTÉK 4. számú melléklet 1., 4., 5., 10. pontja helyett az alábbiakat kell figyelembe venni: Egy személygépkocsi elhelyezési igényével kell számolni a) minden egyes lakás és üdülő nettó területének minden megkezdett 70 m2-e után, b) a vendéglátó egység fogyasztóterének 0-100 m2-ig minden megkezdett 5 m2, e fölött minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz és kerthelység területét is) c) alsó- és középfokú nevelési oktatási egység (bölcsőde, óvoda, alsó- és középfokú iskola) minden foglalkoztatója és/vagy tanterme 0-200 m2-ig minden megkezdett 20 m2, e fölött minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után,

(2)

d) igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egységek főhelységeinek 0-200 m2-ig minden megkezdett 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után. Az OTÉK 4. számú melléklete 2. és az (1) bekezdés b-d) pontjaiban szereplő létesítmények alapterületeit egy telken belül rendeltetés-

fajtánként összegezni kell és a szükséges parkolók számát az így összesített alapterületek szerint kell meghatározni. A külön idejű használat figyelembe vétele 6. § (1)

Az egy építési telken lévő létesítmények után számolt parkolási igény csökkenthető az ugyanazon a telken lévő lakást szolgáló azon parkolók 20 %-ával, amelyek a telken lévő többi létesítményt használók számára hozzáférhető parkolóban, vagy teremgarázsban vannak.

(2)

Az egy tömbtelken, szabályozási terv által kijelölt területen lévő létesítmények után számolt parkolási igény csökkenthető az ugyanazon a területen lévő lakást szolgáló azon parkolók 40 %-ával, amelyek a telken lévő többi létesítményt használók számára hozzáférhető parkolóban vannak.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott csökkentés csak akkor érvényesíthető, ha a telken lévő és tervezett lakások parkolási igénye kielégített. A parkolási igény meghatározása parkolási vizsgálattal 7. §

(1)

Egyedi nagylétesítmények (kórházak, klinikák, felsőfokú oktatási intézmények, kiállítási- és vásárterületek, nagy üzemi létesítmények) esetében, ha az OTÉK szerint számított parkolási igényük több mint 200, a parkolási igény megfelelő norma hiányában, vagy sajátos használat esetén parkolási vizsgálattal is megállapítható.

(2)

A parkolási vizsgálatnak a) be kell mutatnia a meglévő állapot parkolási mérlegét, és fel kell mérnie a meglévő parkolók kihasználtságát, b) értékelni kell az adott telek, létesítmény környezetének tömegközlekedési ellátottságát, közterületi kapacitástartalékait, funkcióit, szintterület-sűrűségét (jelenleg és a rendezési terv szerint), c) el kell különíteni parkolási igényük típusa (parkolás időtartama, időszaka, egyidejűsége, helye) és az igényük tömegközlekedéssel való kiválthatósága alapján a meglévő és tervezett létesítményt jellemzően használók csoportjait (dolgozó, fekvőbeteg, járóbeteg, látogató, hallgató, oktató, kiállító, stb.), vagy használati területeit és meg kell határozni azok mértékét, d) meg kell becsülni az egyes igénycsoportok tömegközlekedéssel való kiválthatóságát, egyidejű megjelenését, és e) az a-d) pontok alapján kell meghatározni a létesítmény valós parkolási igényét.

(3)

A (2) bekezdésben részletezett parkolási vizsgálatot az építési engedély kérelemhez kell csatolni.

(4)

A parkolási vizsgálat által létrejött kedvezmény nem egyesíthető a 9. § szerint a parkolási zónákban alkalmazható kedvezménnyel.

(5)

Az OTÉK előírásai szerint számított parkolási mérleg és a parkolási vizsgálattal megállapított valós parkolási igény között az eltérés nem lehet nagyobb az OTÉK 42.§. (10) bekezdésben rögzített 50 %-os nagyságrendnél. Telken kívüli parkoló létesítés 8. §

(1)

A szükséges parkoló teljes mennyiségének telken belüli létesítésétől kizárólag akkor lehet eltekintetni, ha a)

a gépkocsival a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető, vagy

b)

a telek megközelítése kizárólag meglévő, vagy tervezett gyalogos utca felől lenne lehetséges, vagy

c)

a telken értékvédelem alatt lévő épület áll és az a parkolók teljes körű kialakítását nem teszi lehetővé, vagy

d)

a telken meglévő értékes növényzet (pl.: védett fa) miatt az épületen kívüli parkoló, vagy mélygarázs építése jelentős növénykárral járna, vagy

g)

a telek megközelítésére szolgáló magánúton a parkolási igény kielégíthető, vagy

h)

jelen rendelet 9. § (1) bekezdése ezt lehetővé teszi.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a parkolási igény, vagy annak egy hányada az építés helye szerinti telken kívül is biztosítható. Az ily módon engedménnyel érintett épület építtetőjét telken kívüli parkoló építési kötelezettség terheli. (3)

Az építtető a telken kívüli parkoló építési kötelezettségét a)

az építési telektől légvonalban mért 500 m-en belül más építési telken, közút, vagy magánút területén való építéssel, vagy

b)

az építési telektől légvonalban mért 500 m-en belül parkoló megvételével, vagy

c)

az 1. számú mellékletben jelölt zónákban – a lakás és szállásférőhely parkolási igényének kivételével – megváltással teljesítheti. (4) Ha az építtető a szükséges parkolót a (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján a telkén kívül létesíti vagy megveszi, a parkolási igényt keletkeztető épület építési engedély kérelméhez csatolni kell a parkoló létesítéssel vagy -vétellel érintett ingatlan helyszínrajzát a parkoló helyének megjelölésével, valamint az erre az ingatlanra készített parkolási mérleget, mely bemutatja, hogy a telekre vonatkozó parkolási igény ki van elégítve. A parkoló megvalósítását szolgáló ingatlant – az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kivételével – a parkolási igényt keltő

nú ingatlanok kivételével – a parkolási igényt keltő ingatlan mindenkori tulajdonosának (a létesítés idején az építtetőnek) javára parkolási célra telki szolgalmi joggal kell terhelni és e terhet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A parkolási igényt keltő épületre használatbavételi engedély az a) pont szerinti megvalósítás esetén csak a parkoló létesítését követően, a telki szolgalmi jog, a b) pont szerinti megvalósítás esetén pedig a tulajdonjog és a telki szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése után adható ki. (5)

A (3) bekezdés b.) pontja szerinti kötelezettség kizárólag teremgarázsban, vagy parkolóházban lévő első értékesítésű parkoló megvételével teljesíthető.

(6)

Ha az építtető a (3) bekezdés c) pontja szerint az Önkormányzattal megkötött szerződés alapján a parkoló létesítési kötelezettségét átruházza az Önkormányzatra, akkor az építési engedély iránti kérelemhez köteles csatolni a megváltási szerződés egy példányát és a szerződésben - a 3. számú mellékletben rögzített megváltási díj szerint meghatározott összeg felének befizetésére vonatkozó igazolását. A megváltási összeg visszamaradó része befizetésének igazolását a használatbavételi engedély kérelemhez kell csatolni.

(7)

A befizetett megváltási díjakat a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. külön számláján kell kezelni és legkésőbb 5 éven belül közösségi parkoló létesítésére kell fordítani.

(8) A (3) bekezdés a.) szerinti parkoló létesítés esetén alkalmazni kell a 11.§-ban foglalt kielégítetlen parkoló igény elépítésének tilalmát. Parkolási zónák külön szabályai 9. § (1)

(2) (3)

Az 1. számú mellékletben lehatárolt védett hiányzónában és a hiányzónában a parkolóhely igényt e rendelet 4. mellékletében meghatározott feltételek és mértékek figyelembe vételével kell meghatározni. A 4. számú melléklet 4. sorában leírt kötelezettség betarthatósága érdekében telken kívüli parkoló létesítési kötelezettség is alkalmazható.

A 4. számú melléklet 5. sorában szabályozott kedvezmény csak a zóna közterületi parkolás szabályozás alá vont területén alkalmazható, a lakás és szállásférőhely tekintetében nem érvényesíthető. Többletparkoló-létesítési kötelezettség 10. §

(1)

A rendelet 2. számú mellékletében jelölt területeket, illetve telkeket többletparkoló létesítési kötelezettség terheli.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem változtatja meg a területek, illetve telkek szabályozási terv szerinti besorolását.

(3)

A nem beépíthető területen előírt parkolószámot a térszín alatt kell megvalósítani.

(4)

Az előírt többletparkoló létesítése nem feltétele az építés engedély kiadásának, amennyiben azonban a többletépítés lehetősége nem biztosított, az építési engedély nem adható ki. A többletparkoló létesíthetőségének bizonyítására az építési engedély kérelemhez mellékelni kell a parkoló többlet építési tervét az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997 KTM rendelet 4. § (3) szerinti tartalommal

A meglévő kielégítetlen parkoló igény kielégítéséhez szükséges terület beépítésének tilalma 11. § (1)

A meglévő épületeknek bővítése, vagy átalakítása, illetve már beépített telken új épület létesítése csak akkor engedélyezhető, ha az lehetővé teszi a meglévő és az újonnan keletkező parkolási igény együttes kielégítését.

(2)

A meglévő parkolási hiány pótlása nem feltétele az építés engedély kiadásának, amennyiben azonban a parkoló hiány pótlásának lehetősége nem biztosított, az építési engedély nem adható ki. A parkoló hiány pótlási lehetőségének bizonyítására az építési engedély kérelemhez mellékelni kell a hiány pótlásának tervét az építészetiműszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997 KTM rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti tartalommal.

(3)

A parkoló hiány pótlása csak a 8. § (3) bekezdés a.) pontjának megfelelő tényleges megvalósítással, vagy a c.) pontban foglalt megváltás megfizetésével történhet.

(4)

A parkoló hiány pótlására biztosított terület nem vehető figyelembe zöldfelületként a zöldfelületi arány számításakor. Parkolási csúccsal jellemezhető intézmények igényének kielégítése

(1)

(2)

12. § E körbe olyan nagyintézmények tartoznak, amelyeknél a parkolóhely igénybevétel időszakos (szezonális vagy havi, heti). Ilyenek a vásár-és konferenciaközpontok, a sport- és szabadidő központok, az állatkert, a vidámpark, az idegenforgalmi központok, a temetők és egyéb nagyrendezvények helyszínei. Az (1) bekezdésben felsorolt nagyintézményeknél Ideiglenes parkolóként alakítható ki a parkolók azon része, amelyet egy évben belül 50 napnál hosszabb időtartamra nem használnak. Az ideiglenes

napnál hosszabb időtartamra nem használnak. Az ideiglenes parkolóhelyek száma nem haladhatja meg a tényleges parkolási igény 50 %-át. (3)

Az ideiglenes parkolót vízáteresztő burkolattal, vagy gyepráccsal kell ellátni. Területe a zöldfelületi arány számítása során zöldfelületként figyelembe vehető. Záró rendelkezések 13. §

(1)

E rendelet 2005. december 15. napján lép hatályba., ezzel egyidejűleg hatályát veszti Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a parkolóhelyek létesítéséről és megváltásáról szóló 1994. évi 41. számú rendelete, valamint az ezt módosító 51/2000.(06.03) számú és az 1/2004.(01.31.) számú önkormányzati rendelet.

(2)

E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2005. november 24-i ülésén. Kihirdetve: 2005. november 29-én

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

A 41/2005.(11. 29.) sz. Ör. 2. számú melléklete

A 41/2005. (11. 29.) sz. Ör. 3. számú melléklete

A parkolóhelyek megváltási díja Védett hiányzónában és hiányzónában

100 000 Ft

Lakótelepek zónájában

50 000 Ft

A 41/2005. (11. 29.) sz. Ör 4. számú melléklete Parkolóhelyek száma a védett hiányzónában és a hiányzónában védett hiányzónában

hiányzónában

1

zárt többletparkolót létesíteni

2

közösségi parkoló létesítése

3

közösségi többletparkolót kell legfeljebb a 2. számú legalább a 2. számú létesítni mellékletben jelölt mellékletben jelölt helyen és mértékben helyen és mértékben

4

a nem lakást és 70 % 70 % szállásférőhelyet szolgáló parkolási igény közösségi parkolóban megvalósítandó legkisebb része a parkolási mérleg számítása 1,5 parkolóként kell 2 parkolóként során egy közösségi parkolót figyelembe venni figyelembe venni

5

kell legalább a 2. számú mellékletben jelölt helyen és mértékben a 2. számú bárhol megengedett mellékletben jelölt helyek kivételével nincs megengedve

kell

3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 42/2005. (11. 29.) sz. rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben, valamint az annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város területén lévő valamennyi köztemetőre, valamint az ezek fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre. 2. § /1/ Működő köztemetők: Központi temető (a pécsi 19538 hrsz-ú 503470 m2 területű, illetve 19454/2 hrsz-ú 68697 m2 területű ingatlan), Hird (a pécsi 01127 hrsz-ú 18538 m2 területű ingatlan), Pécsbánya (a pécsi 38112 hrsz-ú 30473 m2 területű ingatlan), Somogy (a pécsi 0881 hrsz-ú 12137 m2 területű ingatlan), Vasas (a pécsi 0913 hrsz-ú 18704 m2 területű ingatlan), Szabolcs (a pécsi 37048/1 hrsz-ú 10498 és 37048/2 hrsz-ú 7420 m2 területű ingatlan). /2/ Lezárt temetők: Rácváros (a pécsi 1846 hrsz-ú 4707 m2 területű ingatlan), Szentkút (a pécsi 6153 hrsz-ú 472 m2 területű ingatlan), Nagyárpád (a pécsi 22963 hrsz-ú 6193 m2 területű ingatlan), Újhegy (a pécsi 43702 hrsz-ú 1489 m2 területű ingatlan), Üszög (a pécsi 01491 hrsz-ú 3845 m2 területű ingatlan). /3/ A központi temetőben lévő hősi temetőket (I., II. világháborús temetőket) az önkormányzat kegyeleti parkként tartja fenn. 3. § /1/ Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén köztemető létesítése és bővítése az önkormányzat feladata. /2/ A jelenleg működő köztemetők és létesítményeik fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és e rendelet alapján folytatott egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat vállalata, a Pécsi Temetkezési Vállalat (a továbbiakban: üzemeltető) útján – kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretein belül – gondoskodik.

A temető 4. § /1/ A temetőt sírhelytáblákra (hagyományos felnőttsír-, gyereksír-, urna-, urnasír-, urnasírbolt-, sírbolt parcellákra), valamint hamvak szétszórására alkalmas területekre kell felosztani. /2/ A sírhelytáblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket a nyugvási idő elteltével – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni és temetés céljából igénybe lehet venni. /3/ Külön sírhelytáblákat kell kijelölni a felnőttek, a 10 éven aluli gyermekek, valamint a halva születettek, az elvetélt magzatok és a csonkolt testrészek eltemetésére. /4/ A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket, urnahelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni. /5/ A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhelytáblákban folytatólagos sorrendben kell felhasználni, ettől eltérni indokolt esetben lehet. /6/ A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni. /7/ A lezárt temetőkben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik. /8/ Sírhelytábla, vagy az egész temető lezárásáról és/vagy kiürítéséről, illetőleg megszüntetéséről a tulajdonos önkormányzat dönt. A temető, illetve a temetkezési hely kiürítését megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, valamint a temetői hirdetőtáblán közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonként történjenek. /9/ Lezárt temető, vagy temetőrész betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlékek a használati idő lejártáig – kegyeleti okokból – nem idegeníthetők el és más sírra, sírboltra nem helyezhetők át. /10/ Lezárt temetőből és sírhelytáblából a holttestmaradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhelytáblába). /11/ Az exhumálást csak az illetékes tisztifőorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges. /12/ Megszüntetés során a temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történt előzetes bejelentés után szabad. /13/ Az újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően díjmentesen mélyebbre kell helyezni. Sírhelyhasználati idő, rendelkezési jog 5. § /1/ Az egyes temetkezési helyekért – a díszsírhelyek kivételével – az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. /2/ Az elhunyt temetőben történő elhelyezését az utolsó bejelentett lakóhely figyelembe vételével kell biztosítani. A nem pécsi lakosú elhunyt pécsi köztemetőben történő eltemetésére az üzemeltető ad engedélyt, a

temetőben történő eltemetésére az üzemeltető ad engedélyt, a mindenkori sírhelydíj és pótdíj megfizetését követően. /3/ A temetkezési hely feletti rendelkezési jog kiterjed a temetkezési helybe helyezhető személyek körének meghatározására, síremlékállításra, a sírjel megfelelő állapotáról történő gondoskodásra, a temetkezési hely gondozására és újraváltására. /4/ A használati idő eltelte után a temetkezési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatók. /5/ A temetkezési hely felett az rendelkezik, aki azt megváltotta. Az újraváltásban elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerinti soron következő közeli hozzátartozója. /6/ Az egyszeri megváltás időtartama: a.) sírbolt esetén 60 év b.) urnasírbolt 25 év c.) sírhely esetén 25 év d.) urnafülke, urnaföld esetén 10 év e.) urnacsarnok esetén 60 év Az üzemeltető a c.) és d.) pontban meghatározott temetkezési helyek kétszeres időtartamra történő megváltását is engedélyezheti. /7/ A temetkezési helyek feletti rendelkezés jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a sírhelyet újramegváltó hozzátartozó e jogot megszerzi. /8/ Ha a használati idő leteltét követően a.) a sírboltot 5 éven belül b.) az egyéb temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, az üzemeltető jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni. Az urnaférőhelyekből exhumált hamvakat – a kegyeleti normáknak megfelelően – e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell tárolni. Ha későbbi időpontban hozzátartozó jelentkezik az elhunyt hamvaiért, a gyűjtőhelyen való tárolás időtartamának megfelelően az 1. sz. mellékletben meghatározott tárolási díjat kell fizetnie. Gyűjtőhelyen való tárolásnak minősül az is, ha az urnát eredeti helyén tárolják. /9/ Ha a használat a /8/ bekezdésben foglalt ok, vagy a sírhelytábla, temető kiürítése miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttestmaradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni. /10/ A temettető kívánságára történő halott- illetőleg urnaáthelyezés, vagy urnakiadás folytán megürült sírhelyek és urnafülkék igazoltan fizetett megváltási díjának időarányos részét a jogosult részére vissza kell téríteni. /11/ A temettetőknek a nyugvóhelyek értékesítésekor, újraváltásakor egyszeri hulladékszállítási díjat kell fizetni a rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint.

Hagyományos sírhelyre vonatkozó szabályok 6. § /1/ Felnőttsírba két koporsó és még két urna temethető. Egy koporsó rátemetés nélküli elhelyezése esetén a sírban még 4 urna helyezhető el. Felnőttsírban az első elhelyezést követő temetésekkor – elhunytanként - a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékű pótdíjat kell fizetni, mely a sírhely használati idejét nem hosszabbítja meg. /2/ Gyermekparcellában kizárólag 10 éves korig lehet gyermeket eltemetni, illetve a 10 éven aluli elhunyt gyermek hamvait elhelyezni. /3/ Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbetemetésére olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet. Kivételt képeznek ez alól a fertőző betegségben elhaltak, akiket kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni. /4/ Mélyített felnőtt sírhelybe tisztiorvosi engedély alapján az /1/ bekezdésben meghatározott pótdíj fizetése ellenében még egy koporsó temethető. A pótdíj a következő sírhely újraváltáskor időarányosan beszámításra kerül. /5/ Temetkezési hely felületére urnát csak urnatartóban, kizárólag rögzített, zárt állapotban lehet elhelyezni. /6/ A temetőben lévő sírhelyek belső méretei: a.) Felnőtt sírhely 2,10 m hosszú; 0,90 m széles; 2,00 m mély, a mélyített sírhely 2,20 m mély b.) Gyermeksírhely 1,70 m hosszú; 0,90 m széles; 1,60 m mély /7/ A sírmélységet a talajfelszín síkjától kell mérni. /8/ Szabványtól eltérő eltemetésre kerülő koporsóméret esetén a sírhelyet úgy kell módosítani, hogy annak minden oldala legalább 10 cm-rel nagyobb legyen, mint a koporsó. /9/ A hamvakat tartalmazó urnát sírhelyben történő temetéskor a talaj szintjétől legalább 50 cm mélységbe kell helyezni. /10/ A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, azokat sírbolttá átalakítani nem szabad. /11/ A felnőttsírok egymástól való oldaltávolságát a kialakult rend határozza meg, az újonnan kialakított parcellákban az oldaltávolság 80 cm. /12/ A gyermek síroknál a sírhelyek egymástól való oldaltávolsága 40 cm (a síremlékek között 60 cm). /13/ A sírhelyeken a sírdomb (sírhant) magassága – kialakítása nem kötelező - legfeljebb 50 cm lehet. /14/ Szociális parcellában semmilyen építmény nem építhető, növény nem ültethető, valamint hant készítése is tilos. /15/ A hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény méreteit a kialakult méretben kell elfogadni, illetve meghatározni. /16/ A hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény engedélyezett méretei az újonnan kialakított parcellákban: a.) betonjárda maximum: 2,90 m hosszú; 1,70 m széles b.) keret maximum: 2,30 m hosszú; 1,10 m széles; 0,35 m magas (járdaszinttől) emlék magassága maximum (keretmagassággal együtt): 1,50 m.

/17/ Főút melletti dupla (kettős) sírhelyek közötti belső járda mérete a korábban kialakult parcellákban 15-15 cm lehet. Dupla sírhelyet az újonnan megnyitott parcellákban úgy kell kialakítani, hogy az a parcellában kijelölt sorok és sírhelyek rendjét ne bontsa meg. /18/ Gyermeksírhelyeket a kialakult méretben kell elfogadni. /19/ A gyermeksírhelyekre építhető felépítmény méretei: betonjárda maximum: 2,10 m hosszú 1,30 m széles keret maximum: 1,50 m hosszú; 0,80 m széles; 0,25 m magas (járdaszinttől) emlék magassága maximum (keretmagassággal együtt) 1,10 m. /20/ Az (1)-(19) bekezdésben meghatározott méreteket, illetve a sírhelyekre építhető felépítmények egyéb műszaki paramétereit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Urnasírboltra vonatkozó szabályok 7. § /1/ Az urnasírboltban annyi urna helyezhető el, ahány befogadására azt építették. /2/ Az urnasírbolt felszíni (belső) méretei: 0,90 m hosszú; 0,60 m széles; 0,60 m mély. /3/ Az urnasírbolt köré járdát építeni nem szabad. /4/ Az urnasírboltra építhető felépítmény méretei: a.) keret maximum: 1,20 m hosszú; 0,90 m széles; 0,20 m magas b.) emlék (keretmagassággal együtt) maximum 0,80 m magas. /5/ Az urnasírbolt és a felépítmények méreteit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Egyéb urnaférőhelyekre vonatkozó szabályok 8. § /1/ Az egyéb urnaférőhelyekben annyi urna helyezhető el, ahány befogadására azt építették. /2/ Urnaföldbe temetésnél a sírhely méretei: 0,80 m hosszú; 0,60 m széles; 1,00 m mély. /3/ Urnaföld köré járda nem építhető. /4/ Urnaföldön csak egy darab virágtartó helyezhető el az urnadoboz mögé, ezen felül egyéb építmény vagy tárgy (pl.: kereszt, kerítés, terméskövek, kavicsolás) nem helyezhető el, köré növény nem ültethető. /5/ Urnafalak köré semmilyen építmény nem építhető, növény nem ültethető. /6/ A kolumbárium-falban biztosítani kell az urnatáblák egyöntetűségét, méretazonosságát, a szöveg- és betűvésés szakszerűségét. A fülketáblán elhelyezhető egy darab örökmécses, egy darab virágtartó váza és egy koszorútartó kampó. /7/ Új urnafülkénél az urnát befogadó belső méretnek legalább 30 x 30 cmnek kell lennie. Sírboltra vonatkozó szabályok 9. §

/1/ Sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl három férőhelyes sírboltban további 10 urna, hat személyes sírboltban további 20 urna, kilenc személyes sírboltban további 30 urna helyezhető el. /2/ Arra nézve, hogy a sírboltba kik temetkezhetnek, a létesítőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók. /3/ A sírboltba történő koporsós temetés esetén az elhunytat légmentesen zárt, fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell helyezni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell. /4/ Amennyiben a sírbolt tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben, vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. /5/ A sírbolt tulajdonosának (birtokosának) kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak egy urnahelynek számítanak. /6/ Sírbolt (kripta) csak külön kijelölt helyen, a temető területére elfogadott szabvány, illetve kiviteli terv alapján, a temető tulajdonosa vagy az általa megbízott üzemeltető hozzájárulásával, azon túlmenően a külön jogszabályban meghatározott esetekben az I. fokú építési hatóság engedélyével építhető. /7/ A sírbolt alépítményi kivitelezési munkáit minden esetben a temető üzemeltetője végezteti. /8/ A különálló sírboltok felszíni méretei járdával együtt: a.) 3 személyes sírbolt 3,50 m hosszú; 2,50 m széles b.) 6 személyes sírbolt 3,50 m hosszú; 3,00 m széles c.) 9 személyes sírbolt 3,50 m hosszú; 3,80 m széles /9/ A leeresztő nyílás 0,90 m széles 2,10 m hosszú. /10/ A sírboltok belső méretei: a.) 3 személyes sírbolt 2,30 m hosszú; 0,90 m széles; 2,60 m mély b.) 6 személyes sírbolt 2,30 m hosszú; 1,75 m széles; 2,60 m mély c.) 9 személyes sírbolt 2,30 m hosszú; 2,50 m széles; 2,60 m mély /11/ A sorolt alépítményű sírboltokra építhető keret engedélyezett méretei maximum: 2,40 m hosszú; 1,10 m széles; 0,35 m magas (járdaszinttől). /12/ Külön álló sírboltoknál a keret maximum: 2,60 m hosszú; 1,50 m széles; 0,35 m magas (járdaszinttől). /13/ Az emlék keretmagassággal együtt 1,50 m magas lehet. /14/ A sírboltokra, illetve a sírboltokra felépíthető felépítmények méreteit a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Díszsírhelyre vonatkozó szabályok

10. §

/1/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata azon elhunyt személyeknek, akik a városi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat. /2/ A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

/3/ A díszsírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők. /4/ A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni. /5/ A díszsírhely parcellában a koporsó a földbe temetésével vagy elhamvasztás után az urna kolumbáriumba helyezésével hajtható végre a /6/ A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, hozzátartozók temetés. hiányában a díszsírhelyet adományozó önkormányzat megbízása alapján és költségére, az üzemeltető köteles gondoskodni. /7/ A díszsírhelyek méretei és a járdaméret a hagyományos sírhelyek méreteivel megegyező. /8/ Díszsírhelyen történő felépítmény mérete nem meghatározott, egyedi elbírálás alá tartozik, de meg kell felelnie a karbantarthatóság követelményeinek. A temetkezési helyek gondozása 11. § /1/ A sírhely feletti rendelkezési jog magába foglalja a temetkezési helyre helyezhető síremlék, sírjel állítására és mindezek együttes karbantartására, gondozására vonatkozó kötelezettséget is. /2/ Gondozatlannak minősül az a sírhely, amelyen a gyomnövények számottevően túlnövik a valamikor elhelyezett kultúrnövényeket, vagy a kultúrnövények túlnövik a sírhelyet. /3/ Gondozatlan, kegyeletet sértő, elhanyagolt sírok rendbetételét, gyomirtását, az üzemeltető előzetes értesítés nélkül elvégezheti. /4/ Növényt ültetni csak a nyitott síremlék belsejébe, illetve zárt síremlék esetén a fedlapon elhelyezett virágtartóban szabad. /5/ A temetkezési helyen a temetkezési helyre a temetkezési hely birtokosa egynyári vagy évelő, lágyszárú dísznövényeket és törpe jelzővel ellátott örökzöldeket ültethet, cserepes, vágott, illetve művirágot-koszorút helyezhet el. Tilos ültetni kúszó növényeket, lombhullató fákat és cserjéket, tűlevelű örökzöldeket és tarackkal terjedő növényeket. /6/ Az üzemeltető a temető hirdetőtábláján teszi közzé a temetőbe ültethető, engedélyezett növényfajták jegyzékét. /7/ A sírokra ültetett növényzetet és a temetőbe bevitt virágokat onnan kivinni csak a temető kezelőjénél történt előzetes bejelentés után lehet. /8/ Ülőhely, pad a temető kezelője által engedélyezett helyen, illetve engedélyezett formában helyezhető el. A temetkezési helyek kerítéssel nem határolhatók körül. /9/ A köztemetőkben az üzemeltető biztosítja a hulladék folyamatos összegyűjtését és elszállítását, a gyomirtást és a zöldterület fenntartását. /10/ A rossz helyre ültetett vagy a temetőben nem ültethető növényeket az üzemeltető eltávolíthatja. /11/ Ha a sírjel vagy a sírbolt műszaki állapota a biztonságos használatot, a fenntartásra kötelezett személyt az üzemeltető felszólítja, hogy gondoskodjék a helyreállításról. A sírjel vagy sírbolt összeomlásának közvetlen veszélye esetén az üzemeltető felhívja a fenntartásra kötelezett személyeket írásban és a hirdetőtáblán 90 napra terjedő kifüggesztés útján.

/12/ Ha a /11/ pontban megjelölt felhívás eredménytelen marad és az életet fenyegető közvetlen veszélyt a sírhely felett rendelkezni jogosult nem szünteti meg, úgy költségére a veszélyt az üzemetető hárítja el. /13/ A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet. Nyilvántartások vezetése 12. § /1/ A temetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltetőnek nyilvántartásokat kell vezetnie. (nyilvántartókönyv, sírboltkönyv, jegyzék a halva született gyermekekről, ismeretlen holttestekről, sírnyilvántartási térkép) /2/ A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urna elhelyezést, urnakiadást, hamvak szórását) időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, anyja neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, az elhalálozás napja, fertőző betegségben elhunytaknál a halál oka, a sírhelytábla sor- és helyszáma, valamint a síremlékre vonatkozó információk. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult, illetve eltemettető személy nevét és címét. A nyilvántartó könyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik megjelölését tartalmazza. /3/ A sírboltkönyv a sírboltban elhelyezett elhunytak bejegyzésére szolgál. A sírboltkönyvet a /2/ bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A sírboltkönyvbe be kell vezetni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személy sírboltra vonatkozó rendelkezéseit. /4/ Külön jegyzéket kell vezetni a temetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született anyjának nevét és az elhantolás (urna elhelyezés) időpontját. /5/ Ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét és az eljárás ügyszámát is. /6/ A temető fenntartója az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a jegyző által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temetőnyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a jegyző engedélyével történhet a térkép egyidejű módosításával. /7/ Az üzemeltető köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról. /8/ A nyilvántartási adatokról tájékoztatást – a halottak nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével – csak a temetkezési hely felett rendelkezni jogosultnak, valamint bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni. /9/ A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek tűztől védve, riasztóval, füstjelzővel ellátott helyiségben kell megőriznie, azt követően át kell adni a Baranya Megyei Levéltárnak. A kegyeletgyakorlás rendje 13. §

1/ Üzemeltető a temető bejáratánál kifüggeszti a temetői nyitva tartás idejét, illetve a temető rendjét és a bejárathoz legközelebb eső területen elhelyezi a temető térképét. /2/ A központi temető nyitva tartása: a.) nyári időszámítás esetén (április 02 – től november 02-ig): 600 - 20 óráig b.) téli időszámítás esetén (november 03- tól április 01-ig): 700 - 17 óráig /3/ A temetőből a nyitvatartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni. /4/ A hirdi, a pécsszabolcsi, pécsbányai, somogyi és vasasi temetőket időkorlátozás nélkül lehet látogatni. /5/ A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani. /6/ A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos. /7/ A temetőkben ügyelni kell arra, hogy gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon. /8/ A temetők területére állatot bevinni – a vakvezető kutyák kivételével – tilos. /9/ A központi temetőbe gépjárművel, motorkerékpárral behajtani és ott közlekedni – a mozgáskorlátozottak kivételével - parkolási díj megfizetése ellenében lehet. /10/ Az engedélyezett munkálatokat végzők a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott parkolási díj megfizetését követően közlekedhetnek gépjárművel a központi temetőben. /11/ A ravatalozás helyszínére gépkocsival kizárólag a mozgáskorlátozott személyt, az elhunyt, illetve az elhunyt hamvait tartalmazó urnát, és a koszorúkat, csokrokat szállító jármű vezetője jogosult behajtani a szükséges időtartamig. /12/ A temetőben gépjárművel történő közlekedés esetén a megengedett maximális sebesség 5 km/óra. /13/ A szemetet a temető kezelője által kijelölt helyen, illetve a padkákon elhelyezett szeméttárolókban kell gyűjteni. A temetők egyéb területén és a központi temetőhöz tartozó „bővítési területen” bármilyen hulladék lerakása tilos. Temetkezési szolgáltatások 14. § /1/ A köztemetőkben az önkormányzat a temetkezési szolgáltatások ellátását az üzemeltető által (1999. évi XLIII. sz. tv. 25. § (1) és (2) bek.) , illetve az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók és az üzemeltetető között létrejött megállapodások alapján biztosítja. /2/ Temetkezési szolgáltatásként a törvényben meghatározott tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők. A temetkezési szolgáltatások díjtételeit e rendelet 1. számú melléklet II. fejezete állapítja meg. 15. § /1/ Elhunytat csak a halál bekövetkezésének tényét és módját megállapító halottvizsgálat után halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani. Elhunytat csak az azonosítást

következésének helyéről elszállítani. Elhunytat csak az azonosítást követően szabad eltemetni vagy elhamvasztani. /2/ Üzemeltető biztosítja az eltemetés feltételeit. /3/ A temettetőknek a temetőbe szállított elhunyt hűtéséért a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott mértékű hűtési díjat kell fizetni. /4/ A holttest elhamvasztásához a tisztifőorvos engedélye szükséges, azonban a kórházban elhunyt személy, valamint rendőri intézkedéssel boncolásra szállított holttest elhamvasztását a boncorvos engedélyezi. /5/ Az elhunytat eltemetni, az elhamvasztott elhunyt maradványait elhelyezni – a temettető részére történő urnakiadás kivételével – temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad. /6/ A temetés módjára és helyére, illetve a hamvasztásra az elhunyt életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése irányadó. /7/ A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatban kifogást jelentettek be. /8/ Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet. 16. § /1/ Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó, illetve ilyen személy hiányában a Ptk. 685. §.-ának b./ pontjában meghatározott sorrendben az elhalt közelebb álló hozzátartozója kívánságára az urnát - az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni és a kiadás tényét a nyilvántartásba fel kell jegyezni. /2/ A temetőkben korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról – jogosult személy kérelmére – az üzemeltető gondoskodik. 17. § 1/ Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható. /2/ A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított egy év elteltével adható engedély. /3/ Az üzemeltetőnek a temetői munkák során talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált értékek megőrzéséről a jogosultnak történő átadásig gondoskodni kell. 18. § /1/ A felravatalozott koporsó – az eltemettető kívánságára – búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva tartható. /2/ Nem tartható nyitva a roncsolt állapotban lévő, illetve oszló holttest koporsója.

/3/ A fertőző betegségen elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek. Temetkezési szolgáltatások végzésének rendje a köztemetőkben 19. § /1/ Köztemetőn belül az elhunyt hűtése, a sírásás, a sírnyitás, a hantolás és ravatalozás, a hamvak szórása, az elhunyt temetőn belüli, e célra rendszeresített szállítójárművel való szállítása, és a sírhely-ügyintézés az üzemeltető kizárólagos joga és kötelessége. /2/ A temetkezési szolgáltatások közül az /1/ bekezdésben felsorolt feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezéseinek, mint az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevétele kötelező. /3/ Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a /2/ bekezdésben meghatározott üzemeltető által biztosított temetőn belüli szolgáltatások igénybevételéért e rendelet 1. számú melléklete II. címe alatt meghatározott díjat kötelesek fizetni. /4/ Az üzemeltető feladata a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységek összehangolása a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatásának elősegítése. /5/ A temetőbe gépkocsival történő behajtás esetén - kivéve az elhunytat, illetve a kellékeket szállító gépkocsikat – a temetkezési szolgáltatók a rendelet melléklete I./1. pontjában meghatározott parkolási díjat kötelesek megfizetni. /6/ Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles egyenlő módon biztosítani a temetkezési szolgáltatások ellátásához szükséges feltételeket. 20. § /1/ A temetések megrendelése vagy a korábban már megrendelt szolgáltatás módosítása a vállalkozó által kitöltött „Temetés megrendelés” c. nyomtatvány alapján történik. A pontatlan vagy hiányosan kitöltött nyomtatványt az üzemeltető nem köteles elfogadni. /2/ A temetkezési szolgáltatóktól az elhaltak és a kellékek átvétele a temetést megelőző munkanapon 8 órától 10 óráig történik. Az átvétel és az elhaltak hűtőbe helyezése az üzemeltető által felhatalmazott dolgozó feladata. (okmányok, elhalton lévő lábcédula, kellékek azonosítása, stb.) /3/ Amennyiben az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosság észlelhető, az átvételt fel kell függeszteni /4/ Ha az átvétel időpontjában az elhalt, vagy az elhalt hamvait tartalmazó urna, vagy a kellékek, vagy a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvi számmal ellátott példánya nem áll rendelkezésre, úgy az üzemeltető a temetést nem köteles elvégezni. /5/ A számlák névre szóló kiállítása minden esetben a Temetés megrendelés nyomtatványt aláíró kérelmező nevére történik.

/6/ Rátemetés megrendeléséhez a „Rátemetési nyilatkozat” c. nyomtatványt kell felhasználni, melyhez csatolni kell az eltemetéshez szükséges igazolásokat. /7/ A sírhely újraváltásához az eredeti okmányt, illetve a sírhelyváltás befizetési igazolását kell benyújtani. Egyéb vállalkozói tevékenységek végzésének temetői rendje 21. §. /1/ A temető területén az üzemeltető engedélye nélkül - a hozzátartozók sírgondozása, illetve a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével - munka nem végezhető, építmény nem hozható létre (építési munkák, építési anyagok temetőbe való beszállítása, síremlék felállítás, bontás, áthelyezés, betűvésés, sírgondozás és egyéb tűzveszélyes munkák végzése). /2/ Urnás, illetve koporsós temetésnél a fedlap, illetve sírkeret visszaállításáról – a szertartás befejezésekor – az üzemeltető gondoskodik. A szertartáshoz nem kapcsolódó sírhelyreállítást erre jogosult vállalkozó /3/ Az üzemeltető a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által végezheti. igényelt területnagyság alapján e rendelet melléklete I./1. pontjában meghatározott temető fenntartási hozzájárulást állapít meg. /4/ A temetőben munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti érzéseit, a temetkezési szertartást és a temetőlátogatók kegyeletgyakorlását. /5/ Bármely létesített építményt, tárgyat vagy ültetett növényt a temetőben csak úgy lehet elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület fenntartását és ne okozzon balesetveszélyt. /6/ Síremlékkel, sírbolttal kapcsolatos kivitelezői munkák hétköznap 700 –1500 óráig végezhetők a temetőben. Szombaton, vasárnap szakipari munka nem végezhető. /7/ A déli 12 óra után a temetési szertartások rendjének biztosítása érdekében az utakon és a parcellákon belül zajos munka nem végezhető. /8/ A temető területén végzett munkák során a munkát végző köteles betartani a vonatkozó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat. Síremlék létesítése 22. § /1/ A temetési hely megjelölésére sírjel létesíthető a rendelkezni jogosult hozzátartozók elhatározása szerint. /2/ A síremlék a sírhelynél nagyobb területet nem foglalhat el. /3/ A temetkezési helyen túlterjeszkedő, a közízlést vagy a kegyeleti normákat sértő virágtartók, díszítések vagy oda nem illő feliratok, illetve felirattal ellátott sírjelek nem helyezhetők el. /4/ A síremlék létesítését az üzemeltetőnél be kell jelenteni, melyről nyilvántartást vezet, a síremlékek állapotát folyamatosan ellenőrzi. /5/ A síremlék szabályos, biztonságos és jó állapotú, ha a.) a síremlék szilárd alapú b.) minden elem oldható kötéssel (csavarozás) rögzített egy másik elemhez, a keret elemei egymáshoz, illetve az áthidaló kerethez sarokvassal rögzítettek, az emlék beragasztott menetes szárral,

sal rögzítettek, az emlék beragasztott menetes szárral, csavarkötéssel a lábazaton átmenően került rögzítésre c.) a szegélyek hossz- és keresztirányban vízszintesek, illesztésük hézagmentes, tömörített d.) a lépcső és a ráhelyezett emlék mindkét irányban függőlegesen áll, állásszilárdsága megbízható e.) feliratozása jól olvasható. /6/ A síremlék, sírjel körül létesített járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm lehet. 23. § /1/ A munkát végző vállalkozó a munka megkezdését megelőzően a munkavégzés kezdési időpontját és várható időpontját az üzemeltetőnek köteles bejelenteni. /2/ A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni. /3/ A síremlék és tartozékai tervét az üzemeltetőnek az elhelyezés előtt be kell mutatni, azokat a hozzájárulást követően lehet a temetőkben elhelyezni. Az építési hozzájárulást „Temetői építmény építési engedély” nyomtatványon alapján kell igényelni. /4/ A síremlék kivitelezését az építési hozzájárulás kiadásától számítva 60 napon belül be kell fejezni. /5/ Rátemetés esetén - a balesetek elkerülése végett – a temetkezési helyen lévő síremléket a temettetőnek a járda szintjéig le kell bontatni és biztonságosan vissza kell állíttatni. /6/ Síremlék (sírkő) bontásához az üzemeltető hozzájárulása alapján végezhető. /7/ A temetés miatt lebontott síremlék 90 napon belül történő biztonságos visszaállításának megtörténtét üzemeltető ellenőrizheti. /8/ Sírkőbontással járó építési munka esetén a bontásból származó hulladék elszállításáról a kivitelező gondoskodik, a törmelék az e célra kijelölt hulladéklerakóban helyezhető el. /9/ Az üzemeltető az építési engedéllyel végezhető munkálatok megkezdése előtt jogosult az árjegyzékében meghatározott mértékű óvadékot kérni az építés során okozott és az üzemeltető által elhárítandó károk fedezeteként. /10/ Az üzemeltető jogosult minden engedélyköteles - e rendeletben is szabályozott - munkánál a munka elvégzésére jogosító hozzájárulás bemutatását kérni, melynek hiányába hozzájárulását nem adja meg. Hozzájárulás nélkül a munkavégzést az üzemetető leállíthatja és felhívja a kivitelezőt az eredeti állapot visszaállítására. /11/ Síremlék állításakor okozott kárért elsősorban a károkozó tartozik felelősséggel, ismeretlensége esetén a síremlék tulajdonosa felelős. Egyéb rendelkezések 24. § Ha súlyosabb cselekmény nem valósult meg szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki e rendelet 6. § /10/ bekezdését, a 13. § /5/, /9/ és /13/ bekezdését, valamint a 22. § /1/

kezdését, a 13. § /5/, /9/ és /13/ bekezdését, valamint a 22. § /1/ bekezdéseiben foglalt előírásokat megszegi vagy kijátssza.

Hatályba léptető rendelkezések 25. § E rendelet 2005. december 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályukat vesztik Pécs Megyei Jogú Önkormányzatának a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 57/1999. (12. 15.) számú, valamint az ezt módosító 34/2000. (06. 28.), 74/2000. (12. 20), 41/2001. (06.2 9.), 83/2001. (12. 20) rendelet, a 73/2002. (12. 20.), a 40/2003. (07. 02.), 57/2003. (12. 03.) és a 43/2004. (12. 17.) önkormányzati rendeletek. A rendeletben megállapított díjtételek a rendelet hatályba lépésének napjával lépnek érvénybe és alkalmazhatók.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2005. november 24-i ülésén Kihirdetve: 2005. november 29.

42/2005. (11. 29.) sz. Ör. 1. sz. melléklete Pécsi köztemetők díjtételei (ÁFÁ-val meghatározott mértékek) I. Üzemeltetői szolgáltatások és temetési helyek díjai 11.) Az üzemeltetői szolgáltatások díjai

Ft-ban Egyszeri hulladékszállítási díj (temetésenként és temetési hely megváltásonként) 830 Egyszeri hűtőhasználat 3353 elhunytanként Temető igénybevételi díja (a létesítmények és szakszemélyzet igénybevétele után a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díj temetésenként ) 11385 Parkolási díj (alkalmanként) 400 Temető fenntartási hozzájárulás (szakipari tevékenységet, sírgondozást végzők által fizetendő díj temetési helyenként) 1764 22.) Urnaférőhelyek díjak Hagyományos újraváltás)

típusú

kolumbáriumfal

10

évre

Központi temető (kápolna körül) Peremtemetők

(temetés, 38709 10350

Más típusú urnafülke 10 évre (temetés, újraváltás) Központi temető és peremtemetők

12834

Urnaföld 10 évre (temetés, újraváltás) Központi temető és peremtemetők

19734

Urnasírbolt 25 évre (temetés, újraváltás) Központi és peremtemetők 4 személyes Központi és peremtemetők 6 személyes

49680 57960

Urnacsarnok 60 évre (temetés, újraváltás) Központi temető

39100

Hamvak szórókútban történő történő elhelyezésének egyszeri igénybevételi díja Központi temető 2003-ban lejárt, meg nem váltott az eredeti helyükön maradt urnaférőhelyek visszamenőleges tárolási díja (az alapdíjon felül évenként fizetendő mértékkel)

5750

1150

Kiexhumált urnák gyűjtőhelyen történő tárolásának díja a tárolási idő függvényében (évenként visszamenőleg is) 1150 33.) Sírbolthely díjak Központi temetőben 60 évre (temetés, újraváltás) 3 személyes sírbolthely 6 személyes sírbolthely „V” jelű parcella 3 személyes Peremtemetők 60 évre (temetés, újraváltás) 3 személyes sírbolthely 6 személyes sírbolthely 9 személyes sírbolthely

69000 77142 108192

15870 18400 19780

44.) Sírhely díjak Betűjeles parcellák újraváltás) Központi temetőben Út melletti sorban Minden más helyen

25

évre

(temetés, 60720 52624

Római számmal ellátott parcellák 25 évre (temetés, újraváltás)) Központi temetőben Út melletti sorban Minden más helyen

33523 22770

A mindenkori soros parcella 25 évre (temetés, újraváltás) Központi temetőben Út melletti sorban Minden más helyen

11178 6583

Szociális sírhely díja újraváltás) Központi temetőben

25

évre

(temetés,

1518

Gyermek sírhely árai 10 éves korig 25 évre (temetés, újraváltás) Központi temetőben Peremtemetők 25 évre (temetés, újraváltás) Út melletti sorban Minden más helyen Gyermeksír 10 éves korig

4175

5520 4370 2990

A megállapított sírhelydíjon felül 50 % pótdíjat köteles fizetni az, aki a.) a nem pécsi lakosú elhunytat a pécsi köztemetőben kívánja eltemetni b.) mélyített felnőtt sírhelybe tisztiorvosi engedély alapján még egy koporsót kíván eltemetni c.) mélyített felnőtt sírhelybe, valamint urnaférőhelybe (urnasírboltot kivéve) történő melléhelyezés esetén még egy urnát kíván elhelyezni

II. Temetkezési szolgáltatások díjai Ft-ban 1.) Hamvak szórása Hamvak 34500

szórókútban

történő

elhelyezése

32.) Ravatalozás Központi temetőben Kisteremben 15525 Kápolnában 21275 Nagydíszteremben 18400 Nagydíszteremben kistermi előravatallal (ravatal áthelyezéssel) 25875 Dísztéren 20700 Dísztéren nagydísztermi előravatallal (ravatal áthelyezéssel) 36800 Új ravatalozóban 13800 Peremtemetők Peremtemetőkben kiszállási díjjal együtt 21275 Ravatalozás nélküli elhelyezés közreműködői díja Központi temetőben Peremtemetőkben 16100

9200

3.) Elhunyt átadás-átvétel Elhunyt átvétele (azonosítás) temetkezési kellékekkel 9200 Elhunyt átadása 6900 Hamvakat tartalmazó urna átvétele, illetve átadása kellékekkel (temetés nélküli ravatalozás esetén is) 5750 4.) Exhumálás Exhumáláshoz felnőtt sírfeltárás földvisszatöltéssel 28750 Exhumáláshoz gyermek sírfeltárás földvisszatöltéssel 14375 Urna Urna exhumálás földből, sírboltból 9200 Urnaáthelyezés (urnaférőhelyből más temetkezési helybe) 5750 Urnakivétel urnahelyről urna elvitele esetén 3450

65.) Temetőn halottszállítás

belüli

Díszkocsi (lovashintóhoz is) Exhumáláshoz gépjármű Lovas hintó

11500 6900 23000

III. Temetkezési hely előkészítés díjai Ft-ban Felnőtt sírásás, hantolással Gyermek sírásás, hantolással Urna sírásás Urnaférőhelyek előkészítése

20700 10350 6900 4600

42/2005. (11. 29.) sz. Ör. 2. sz. melléklete Hagyományos felnőtt sírhelyek, illetve a sírhelyre építhető építmények engedélyezett paraméterei Felnőtt sírhely méretei, egymástól való távolsága 90

x

90

x

90

210

x

210

x

meglévő parcellában x = kialakult (60 cm) új parcella esetén x = 80 cm

Felnőtt sírhelyre építhető járda méretei x 2

x 2

90

210

x 2

x 2

90

Felnőtt sírhelyre építhető emlék maximális befoglaló méretei, meglévő, működő parcella esetén max.

25

25

min.

150

70 25

30

35

35

115

100

115

25

30

90

30 keresztmetszet

210

30

hosszmetszet

Felnőtt sírhelyre építhető emlék maximális befoglaló méretei, új parcella esetén max.

30

30

min.

160

70

30

40

90

40 keresztmetszet

35

35

115

110

115

30

40

210 hosszmetszet

40

Gyermeksírhelyek, illetve a sírhelyre építhető építmények engedélyezett paraméterei

Gyermek sírhely méretei, egymástól való távolsága

40

90

40

90

40

90

170

40

170

90

Gyermek sírhelyre építhető járda méretei

35

30

140

70

35

30

Gyermek sírhelyre építhető emlék maximális befoglaló méretei 80

20

30

70

30 keresztmetszet

25

25

85

130

85

min.

35

140 35 hosszmetszet

42/2005. (11. 29.) sz. Ör. 3. sz. melléklete Urnasírboltra építhető építmények engedélyezett paraméterei

Urnasírboltra építhető emlék maximális befoglaló méretei

15

10

60

20

20

60

105 60

90

10 10

keresztmetszet

90 10

hosszmetszet

42/2005. (11. 29.) sz. Ör. 4. számú melléklete Sírboltra építhető építmények engedélyezett paraméterei

Sorolt alépítményű sírboltra építhető emlék maximális befoglaló méretei 110

min.

220

20

115

115

40

35

szabad nyílás

35

szabad nyílás

10

90

210 10 hosszmetszet

keresztmetszet

Különálló sírboltra építhető emlék maximális befoglaló méretei 230

30

40

115

min.

115

50

150

90 keresztmetszet

35

szabad nyílás

35

szabad nyílás

10

210 10 hosszmetszet

4. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 43/2005.(11. 29.) számú rendelete a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az 5/2004.(01.28.) GKM rendelet mellékletében kapott felhatalmazás alapján a tulajdonában levő helyi közutak kezelésének részletes szabályairól – a helyi viszonyokat figyelembe véve – Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában levő közutak kezelése a gazdasági és közlekedési miniszter helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól az 5/2004.(01.28.) GKM rendelet mellékleteként kiadott , „A helyi közutak kezelésének szakmai szabályai” című Szabályzat rendelkezései szerint történik. (2) „A helyi közutak kezelésének szakmai szabályai” című Szabályzatban előírt kötelező rendelkezések kiegészítéseként – a közútkezelési, üzemeltetési, fenntartási – munkák beavatkozási határidőit e rendelet melléklete határozza meg. .

2. §.

E rendelet 2005. december 1. napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2005. november 24-i ülésén Kihirdetve: 2005. november 29.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

A 43/2005. (11. 29.) sz. Ör. melléklete

ÜZEMELTETÉSI, FENNTARTÁSI MUNKÁK IDŐHATÁRAI Útkategóriák

Szolg.oszt. burkolt úton

Szolg.oszt. földúton

Belterületi I. rendű főút

I.

--

naponta

3/év

1óra 8 óra

heti 2

heti 2

heti 2

heti 2

1 nap

Belterületi II. rendű főutak

II.

--

kétnaponta

2/év

1óra 8 óra

heti 2

heti 2

heti 2

heti 2

2nap

Belterületi gyűjtő utak

III.

III/f

hetente

2/év

12óra 36 óra

IV/f

hetente

1/év

rayonos

Külterületű közutak

V.

V/f

hetente

1/év

fehér út

Kerékpárutak

VI.

VI/f

negyed évente

1/év

--

Gyalogutak és járdák

VII.

VII/f

negyed évente

1/év

--

eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év

eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év

eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év

3 nap

IV.

eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év eseti vagy év

Belterületi kiszol. és lakóút

Útellen. Út menti Hó és Tisztántartás Burkolat, Gyakoriság növényze síkosság Út műtárgy és a t mentesítése Tartoz. lépcső k hibák Hidak kezdés Megáll. 2.fok. 1.fok. befejezés

10 nap 30nap 30 nap 30 nap

A fenti időhatárok, a hó- és síkosság mentesítések kivételével csak javasolt időtartamot jelentenek. A végrehajtás idejénél figyelembe kell venni a következőket: 1., Éves üzleti tervben szereplő feladatok 2., Rendelkezésre álló éves pénzügyi fedezet 3., Külön utasítás alapján végzett feladatok 4., Évközben jelentkező – éves fedezet terhére végzett – vis maior feladatok

éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint

Táblák

1 nap 2nap 3 nap 10 nap 30nap 30 nap 30 nap

éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint éves terv szerint

Burkolati jelek

1-2/év 1-2/év 1-2/év 1-2/év 1-2/év 1-2/év 1-2/év

5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2005.(11. 29.) számú rendelete a - forgalomképes – nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és a bérlők részére történő elidegenítéséről A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 36.§ (2) bekezdésében, valamint az 58.§ (2) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a tulajdonában lévő – forgalomképes – nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és a bérlők részére történő elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet A rendelet hatálya 1.§ /1/ A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: bérbeadó) tulajdonában lévő - forgalomképes – nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiségek) bérbeadására és a bérlők részére történő elidegenítésére. A helyiségek bérbeadása 2.§ /1/ A helyiségek bérletének létrejöttére a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére az Ltv. szabályait e rendeletben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. /2/ A megüresedő és újonnan létesített önkormányzati helyiségek bérbeadása kizárólag versenyeztetés – a bérleti díjra történő licitálás – útján történhet. /3/ A versenyeztetési és a bérbeadási eljárást a bérbeadó által kijelölt főosztály (továbbiakban: főosztály) folytatja le, e rendelet mellékletében foglalt szabályok szerint. . /4/ A liciten résztvevők közül az nyeri el a bérleti jogot, aki a bérbeadó által lefolytatott licit eljárás keretében a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja. Amennyiben a liciten egy résztvevő jelenik meg a helyiséget - a hirdetményben – megjelölt bérleti díjért bérbe veheti. /5/ Háromszori eredménytelen licitet követően a helyiség további hasznosításáról a Gazdasági Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság dönt.

/6/ A bérlő a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg biztonsági letétet köteles fizetni, melynek mértéke garázs bérlemények esetén a versenyeztetési eljárásban meghirdetett induló bérleti díj hatszorosa, személyi jog alapján bérelt gyógyszertár esetében legfeljebb egymillió forint, egyéb bérlemények esetén pedig a havi díj kétszerese. A biztonsági letét a határidőre meg nem fizetett bérleti díj és a bérbeadót megillető közüzemi díjhátralék fedezete. A biztonsági letét megfizetésének, felhasználásának és visszafizetésének részletes szabályait a bérleti szerződés tartalmazza. A bérbeadói jogok gyakorlása 3.§ /1/ A bérbeadó a bérleti jogot elnyerővel a versenyeztetési eljárás lefolytatását követő 15 napon belül bérleti szerződést köt. /2/ A bérleti jogot elnyerőnek a bérleti szerződés megkötésekor vállalnia kell, hogy a bérleti szerződés lejárta előtt 6 hónappal, a bérbeadó által meghirdetendő versenyeztetési eljárás során a helyiség megtekinthetőségét biztosítja. Amennyiben a helyiség bérleti jogát nem szerezné meg, úgy köteles a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt időpontban a bérbeadónak kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. /3/ A bérbeadó kizárólag a bérleti jogot elnyerővel köti meg a bérleti szerződést. /4/ A bérbeadó a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adhat hozzájárulást: (továbbiakban: bérbeadói hozzájárulás) - ha a bérlőnek nincs bérleti díj, helyi adó, illetve közüzemi díj tartozása, - önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérleti jogának cseréje esetén a bérlőknek nincs bérleti díj, helyi adó, illetve közüzemi díj tartozása, - ha a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásokba, - ha nem ellentétes a bérbeadó érdekeivel, - ha a bérleti jog átvevője – e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 24%-át alapátruházási díjként a bérbeadó részére megfizeti. A megfizetés módját és idejét a bérbeadói hozzájárulás tartalmazza. - Ha a bérlő és bérleti jogot átvevő megállapodik a biztonsági letét átvállalásáról. A gépkocsitárolók bérbeadására vonatkozó külön szabályok 4.§

/1/ A gépkocsitároló bérleti jogának megszerzésére irányuló versenyeztetési eljárásban kizárólag érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű tulajdonosa, vagy üzembentartója vehet részt. /2/ A gépkocsitároló bérlőjének kérésére a bérbeadó a bérlő által megjelölt bérlőtárssal is köthet bérleti szerződést. /3/ A bérlő köteles - a bérleti jogviszony lejárta előtt is – bejelenteni, ha a tulajdonában, illetve üzemeltetésében lévő gépjármű legalább egy éve nem rendelkezik forgalmi engedéllyel. /4/ A bérbeadó – ha tudomást szerez arról, hogy a bérlő tulajdonában, illetve üzemeltetésében lévő gépjármű legalább egy éve nem rendelkezik forgalmi engedéllyel – a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi. /5/ A gépkocsitároló bérleti jogának cseréjéhez a bérbeadó hozzájárulást ad, ha a bérlő bérleti jogát a bérbeadó tulajdonában lévő másik gépkocsitároló bérleti jogára kívánja elcserélni. A hozzájárulás feltétele, hogy a bérlőnek ne legyen bérleti díj, helyi adó, illetve közüzemi díj tartozása. 5.§ /1/ A gépkocsitárolók bérbeadása során a 4.§-ban foglalt rendelkezéseken túl alkalmazni kell e rendelet 2.§ (2), (3), (4), (5), (6) bekezdéseiben, a 3.§ (1), (2) bekezdéseiben, a (4) bekezdésének első négy francia bekezdésében és az (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is. III. fejezet Az elővásárlási joggal érintett helyiségek értékesítésének szabályai 6.§ /1/ A bérleti jogviszony időtartama alatt az Ltv. által meghatározott feltételeket is figyelembe véve a bérbeadó a helyiséget elidegenítésre kijelölheti. /2/ Az elidegenítésre történő kijelölésről a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés dönt. /3/ Az elidegenítés során a bérlőt, illetve a bérlőtársat (továbbiakban: együtt bérlő) elővásárlási jog illeti meg. A vételár megállapítása 7.§ /1/ Az elidegenítésre kijelölt helyiségek vételárát a helyiség forgalmi értékének alapul vételével kell megállapítani.

/2/ Határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén a helyiség vételára a forgalmi érték 70 %-a. /3/ Határozott idejű bérleti jogviszony esetén a helyiség vételára a forgalmi érték 95 %-a. /4/ A (2) és (3) bekezdésben meghatározott vételárat – a bérlőnek a helyiségre, a bérbeadó engedélyével fordított, számlával igazolt és az elidegenítésig meg nem térült értéknövelő beruházásainak értékével – csökkenteni kell. Az adásvételi eljárás 8.§ /1/ A bérbeadó az elidegenítésre történő kijelölésről annak megtörténtét követő 30 napon belül írásban értesíti az elidegenítésre kijelölt helyiség bérlőjét. /2/ A bérlő az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül jelentheti be vételi szándékát. /3/ A bérbeadó a bérlőnek a (2) bekezdés szerinti vételi szándékának kézhezvételét követő 60 napon belül ajánlatot tesz. Az ajánlat tartalmazza: - a helyiség címét, helyrajzi számát, nagyságát, jellemzőit, - a vételár meghatározásánál figyelembe vett tényezőket , - a vételár megfizetésére vonatkozó feltételeket, - a helyiség műszaki állapotára vonatkozó írásbeli tájékoztatást, - a helyiségről készített ingatlanforgalmi szakvéleményt. /4/ A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül jogosult elfogadó nyilatkozatot tenni és egyben köteles igazolni, hogy a helyiségre bérleti díj és közüzemi díj tartozása nem áll fenn. /5/ A bérbeadó az ajánlat elfogadásának kézhezvételét követő 30 napon belül a bérlővel adásvételi szerződést köt. /6/ A vételárat egy összegben az adásvételi szerződés megkötéséig kell megfizetni. A vételár megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható. /7/ Ha a bérlő elővásárlási jogával nem él, a bérbeadó dönthet az elidegenítésre történő kijelölés visszavonásáról, vagy a helyiség harmadik személy részére történő értékesítéséről.

IV. fejezet Vegyes és Záró rendelkezések 9.§ A bérbeadó tulajdonában lévő üresen álló, valamint elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002.(05.10.) sz. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 10.§ /1/ E rendelet 2005. december 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. /2/ E rendelet hatálybalépésével egy időben az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint garázsok bérletéről szóló 1994. évi 35. sz. rendelet, valamint a módosítása tárgyában hozott 1996. évi 32. sz. rendelet és a 34/2000.(06.28.) sz. Önkormányzati rendelet és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 1994. évi 37. sz. rendelet, valamint a módosítása tárgyában hozott 51/2000.(06.30.) és 35/2001.(06.22.) sz. Önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Megtárgyalta: A Közgyűlés 2005. november 24-i ülésén Kihirdetve: 2005. november 29 . napján

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2005 (11.29.) számú önkormányzati rendeletéhez A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására irányuló versenyeztetési – licit - eljárás szabályai

1. A megüresedő és újonnan létesített önkormányzati helyiségek bérbeadása kizárólag versenyeztetés – a bérleti díjra történő licitálás (továbbiakban: licit) – útján történhet. 2. A licit eljárást a bérbeadó által kijelölt főosztály folytatja le. 3. A főosztály a licitről hirdetményt (továbbiakban: hirdetmény) tesz közzé, A hirdetményt a „Pécsi Hírek” címmel megjelenő hetilapban legalább két alkalommal közzé kell tenni. A hirdetménynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a helyiség címét, helyrajzi számát, nagyságát, jellemzőit, a helyiségben folytatható tevékenységek körét, a bérleti jogviszony időtartamát, mely legfeljebb 10 évig terjedhet, a helyiség megtekintésének lehetőségeit, a helyiség induló bérleti díjának mértékét, a liciten történő részvétel feltételeit. 4. A liciten személyesen vagy közokiratba illetve teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazással lehet részt venni. 5. A liciten az vehet részt, aki személyazonosságát, jogi személy esetén nyilvántartásba vételét hitelt érdemlően igazolta, gazdásági társaság esetén harminc napnál nem régebbi cégkivonatát bemutatta és a hirdetményben szereplő határidőig részvételi szándékát írásban bejelentette. 6. Az licitet legalább háromtagú bizottság folytatja le, a bizottság elnökét és tagjait a főosztály vezetője jelöli ki. 7. Az licitet a bizottság elnöke (továbbiakban: elnök) vezeti. . Az elnök az licit megnyitását követően ellenőrzi, hogy az 3. pontban foglalt előírások megvalósultak-e. 8. Az elnök eredménytelenné nyilvánítja a licitet, ha -

nem teljesülnek az 4. és 5. pontban foglalt előírások, az licit megkezdéséig részvételi szándékot nem jelentettek be.

9. Az elnök kizárja az eljárásból azt, aki a 5. pontban foglalt feltételeket nem teljesítette. 10. Az Elnök ismerteti a licit szabályait, az ingatlan jellemzőit, az induló bérleti díj összegét és válaszol a licittel valamint az ingatlannal kapcsolatban feltett kérdésekre. 11. A liciten résztvevők egyenként tesznek ajánlatot az ellenérték összegére a többi résztvevő jelenlétében. 12. Ilyen feltételek mellett a liciten résztvevők egymás után akár több ajánlatot is tehetnek. 13. A liciten résztvevők újabb ajánlatot csak akkor tehetnek, ha az magasabb összegű az előző ajánlatnál. 14. A magasabb összegű ajánlat megtételével a korábbi ajánlatból eredő ajánlati kötöttség azonnal megszűnik. 15. A licit akkor ér véget, amikor már egyetlen résztvevő sem ajánl az utolsóként elhangzott ajánlatnál magasabb összeget tartalmazó ajánlatot. 16. A licit végén ha az Elnök felhívása ellenére magasabb ellenértéket tartalmazó ajánlatot nem tesznek, az Elnök az addigi legmagasabb ellenértéket ajánlót nyilvánítja az ingatlan bérlőjének . 17. A licitről hangfelvétel és annak alapján öt munkanapon belül jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai és a legmagasabb ajánlatot adó írnak alá. 18. A licittől számított harminc napon belül a Főosztály írásba foglalja a bérleti szerződést. A licit eljárás nyertese a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg biztonsági letétet köteles fizetni, melynek mértéke a licit eljárásban meghirdetett induló bérleti díj hatszorosa. 19. A 16. pontban foglaltak alapján létrejött szerződés az Önkormányzat nevében a licitet lefolytató főosztály készíti el.

6. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 45/2005.(11.29. ) számú rendelete Dr. Romhányi György szobrának felállításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet alkotja. 1. §. /1/ A Közgyűlés egyetért azzal, hogy dr. Romhányi György pathológus professzor születésének 100. évfordulója alkalmából a professzor nevét viselő alapítvány Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotásának felállításával emlékezzék meg. /2/ A közgyűlés a szobor felállításának helyszínéül a Pécs, 48-as térnek (hrsz: 19122) a dél-keleti, gyalogos sétánya melletti részét jelöli ki. /3/ A közgyűlés elrendeli, hogy a szobor egész alakos legyen, bronzból készüljön 220 cm-es magassággal. A posztamens Romhányi György felirattal, fekete gránitból készüljön, 80x80x25 cm-es nagyságban. 2. §. Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2005. november 24-ei ülésén. Kihirdetve: 2005. november 29-én.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

7. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 46/2005.(11.29.)számú rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jog gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002.(05.10.)számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.Tv. 16.§ /1/ bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002.(05.10.)sz. rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.§ /1/A rendelet 1.§ /2/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1.§ /2/ A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a - forgalomképes - nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és a bérlőnek történő elidegenítésükre, valamint, a lakótelkek kedvezményes értékesítésére továbbá a közterület használatára és a közterületi parkolók üzemeltetésére vonatkozó rendeletekben szabályozott eljárásokra.” /2/ A rendelet 1.§-a az alábbi /3/ bekezdéssel egészül ki: „/3/ A rendelet hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 80/A § és 80/B §-ban szabályozott vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó eljárásra.” 2.§ A rendelet 2.§ /11/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/11/ Stratégiai jellegű vagyontárgy: az a forgalomképes vagyontárgy, amely az Önkormányzat számára várospolitikai, vagy hosszabbtávú üzletpolitikai célból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.” 3.§ A rendelet 4.§ /2/ bekezdése szerinti 1. számú melléklet helyébe a jelen rendelet 1.számú melléklete lép. 4.§ A rendelet 5.§ /2/ bekezdése szerinti 2. számú melléklet helyébe a jelen rendelet 2.számú melléklete lép. 5.§ A rendelet 9.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Vagyontárgy és vagyoni értékű jog szerzésére, továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy és vagyoni értékű jog értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a.) ingatlan és ingó vagyon esetén hat hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértő által készített forgalmi értékbecslés alapján, b.) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján, c.) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.” 6.§ A rendelet 13.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/1/ Közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára közigazgatási hatóság vagy bíróság határozatával alapított használati jog bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötése előtt a használati jog ellenértékéről ha a 9.§-ban foglalt módon meghatározott ellenérték a kétmillió forintot nem haladja meg a polgármester, ha a 9.§-ban foglalt módon meghatározott ellenérték a kétmillió forintot meghaladja a Közgyűlés, ha az ellenérték a 9.§-ban foglalt módon meghatározott ellenértéknél alacsonyabb, vagy az Önkormányzat az ellenérték megfizetésétől eltekint a Közgyűlés dönt. /2/ A kétoldalú megállapodással létrejövő használati jogot – kivéve a Ptk. 155.§-ban meghatározott földhasználati jog – alapító megállapodások megkötése során az /1/ bekezdésben meghatározott módon kell eljárni. /3/ Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan esetén a Ptk. 155.§-ban meghatározott földhasználati jog alapításáról a Közgyűlés dönt. /4/ A Polgármester dönt: a.) az önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról való lemondásról, b.) az önkormányzati tulajdonú ingatlanon önkormányzati intézmény által történő építés esetén tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, c.) az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési illetve terhelési tilalom feloldásáról a Gazdasági-, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslata alapján, d.) az elővásárlási jogról történő lemondásról lakás esetében a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság, egyéb ingatlan esetében a Gazdasági-, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, műemléki épületben lévő lakás esetében a Város és Környezetfejlesztési Bizottság és a Lakásfejlesztési Bizottság,

- műemléki épületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a Város és Környezetfejlesztési Bizottság valamint a Gazdasági-, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslata alapján, e.) közös tulajdon esetében a tulajdonos társat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok és kötelezettségek teljesítéséről a Költségvetési Bizottság javaslata alapján, f.) jogszabály által előírt beépítési kötelezettség meghosszabbításáról és törléséről.” 7.§ A rendelet 14.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/1/ Az Önkormányzat a törzsvagyonon kívüli vagyontárggyal támogathat - egyházakat, - alapítványokat, - társadalmi szervezeteket, - azon gazdasági társaságokat és közhasznú szervezeteket, amelyekben az Önkormányzat tulajdoni aránya a 25 %-ot meghaladja, - más önkormányzatokat, önkormányzati társulásokat, - költségvetési szerveket. /2/ A támogatás formái: - ingyenes vagy kedvezményes tulajdonba-adás, - ingyenes vagy kedvezményes használatba-adás, - közérdekű kötelezettség vállalás, - alapítvány javára rendelés vagy hozzájárulás, - pénzeszköz átadás. /3/ A támogatás odaítéléséről a Közgyűlés dönt. /4/ A Közgyűlés az /1/ bekezdésben felsoroltakat a /2/ bekezdés szerinti módon abban az esetben támogathatja, ha a támogatott - legalább húsz új munkahelyet létesít vagy - önkormányzati feladat ellátását veszi át vagy - a város érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet folytat vagy - közbiztonsági vagy védelmi feladatot lát vagy, - városfejlesztési feladatot végez.” 8.§ A rendelet 17.§ /3/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „17.§ /3/ Nem kell versenyezetési eljárást lefolytatni, ha az önkormányzati vagyontárgy forgalmi értéke ingó vagyont értékesítése esetén az egymillió forintot, ingatlan vagyon értékesítése esetén, az tízmillió forintot nem éri el.” 9.§ A rendelet 19.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„./1/ A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás során a közbeszerzési eljárás szabályait vagy a beszerzést végző belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni. /2/ A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba és alapítványba való vitele a /3/ és /4/ bekezdés kivételével a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. /3/ Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt a /4/ bekezdésben foglalt kivétellel. /4/ Azon közoktatási és szociális intézmények esetén ahol a gazdálkodás lebonyolítását intézményi szolgálat végzi a /3/ bekezdésben leírt jogokat az érintett intézmény vezetője véleményének kikérését követően a szolgálat vezetője gyakorolja. /5/ A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, parkerdők és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges. /6/ Az önkormányzati intézmény és vállalat az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használhatja, és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról és karbantartásáról. /7/ A Közgyűlés és polgármesteri hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok fenntartásáról és karbantartásáról a Gazdasági Ellátó és Szolgáltató Szervezet gondoskodik.” 10.§ A rendelet 20.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/1/ Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető. /2/ Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. /3/ A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárásban a közbeszerzési eljárás szabályait vagy a beszerzést végző belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni. /4/ Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingóvagyon és vagyoni értékű jog elidegenítéséről, bérbeadásáról, egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba viteléről ötmillió forint értékhatárig a polgármester és az ezt meghaladó érték felett a Közgyűlés dönt.

/5/ A 12. § /1/ bekezdésben meghatározott vagyonkezelők - a 12. § /1/ bekezdés c. pontjának kivételével - a működésükhöz rendelt ingó vagyontárgyak szerzéséről, elidegenítéséről és megterheléséről egymillió forint értékhatárig önállóan döntenek. A döntést a vagyonkezelő vezetője hozza meg. /6/ A részben önállóan gazdálkodó intézmények a /5/ bekezdésben megjelölt jogosítványaikat a gazdálkodás lebonyolításáért felelős szolgálat vezetője véleményének kikérését követően gyakorolhatják. /7/ Az egymillió forintot meghaladó ingó vagyontárgyak elidegenítése és megterhelése tekintetében a /4/ bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.” 11.§ /1/ A rendelet 21.§. /5/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/5/ A társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a /3/ bekezdésben fel nem sorolt egyéb kérdésekben a polgármester dönt.” /2/ A rendelet 21.§ /6/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/6/A polgármester az /5/ bekezdésben meghatározott döntés előtt az alábbi ügyekben köteles kikérni – egyéb esetekben pedig kikérheti - a Gazdasági-, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság állásfoglalását: - a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásakor – ide értve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is -, - az ügyvezető igazgató, az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló díjazásának megállapításakor, - az ügyvezetők prémiumfeladata jóváhagyásakor, a prémiumfeladat teljesítésének elfogadásakor, a prémium előleg kifizetésének - ajóváhagyásakor, társaság stratégiai tervének elfogadásakor, - a gazdasági társaság éves üzleti (gazdasági) tervének elfogadásakor - kft., kht. esetén az ügyvezető munkaszerződésének elfogadásakor, - rt. esetén, amennyiben a vezérigazgató megválasztása az Önkormányzat Köz-gyűlése hatáskörébe tartozik, úgy a vezérigazgató munkaszerződésének elfogadásakor, - az egyéb vezető állású munkavállalók tekintetében a társaság legfőbb szerve hatáskörébe adott döntések esetében, - a felügyelő bizottság ügyrendjének elfogadása esetében.” /3/ A rendelet 21.§ /7/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/7/ Azon gazdasági társaságok, közhasznú társaságok taggyűlésén vagy közgyűlésén, ahol az Önkormányzat jelentős befolyással (25%-nál nagyobb tulajdonnal) rendelkezik, az Önkormányzat képviseletével a polgármester csak alpolgármestert bízhat meg. Kivételes esetben – az alpolgármesterek akadályoztatása esetén – a képviselettel bizottsági elnök, tanácsnok és főosztályvezető is megbízható.”

/4/ A rendelet 21.§-a az alábbi /11/-/12/ bekezdéssel egészül ki: „/11/ Vállalat működéséhez, működtetéséhez kapcsolódó alábbi kérdésekben a tulajdonosi jogokat a Közgyűlés gyakorolja: -

az alapító okirat módosítása, az igazgató megválasztása, díjazásának megállapítása megválasztásakor-, visszahívása, a vállalat átalakításának elhatározása, az igazgató ellen kártérítési igény érvényesítése, a jegyzet tőke felemelése, olyan szerződés megkötése, melyet a vállalat az alapítóval köt.

–

/12/ A /11/ bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a Gazdasági-, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslata ismeretében a polgármester dönt.” 12.§ /1/ A rendelet 3.számú melléklet II. fejezet első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Árverés útján (továbbiakban: árverés) kell hasznosítani azokat a nem stratégiai jellegű vagyontárgyakat, amelyeknek ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke az tízmillió forintot eléri, azokat az ingó vagyontárgyakat, amelyek forgalmi értéke az egymillió forintot eléri. Az árverést stratégiai jellegű vagyontárgyak és ingatlanok esetében az eljárás lefolytatására kijelölt főosztály (továbbiakban: Főosztály), ingó vagyontárgy és korlátozottan forgalomképes vagyontárgy esetében a rendelet 12. § /1/ bekezdés a., b., d. pontjában megjelölt kezelő folytatja le.” /2/ A rendelet 3.számú melléklet II. fejezet Az ingatlan vagyontárgy árverési szabályai című alfejezet 1. számú pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A Főosztály az értékesítésre kijelölt ingatlanokról hirdetményt tesz közzé az alábbiak szerint: - tízmillió forint értékhatárig egy-egy alkalommal az „Új Dunántúli Napló” címmel megjelenő napilapban és a „Pécsi Hírek” címmel megjelenő hetilapban, valamint az Önkormányzat honlapján, - harmincmillió forint értékhatárig egy alkalommal az „Új Dunántúli Napló” címmel megjelenő napilapban és két alkalommal a „Pécsi Hírek” címmel megjelenő hetilapban, valamint az Önkormányzat hon- harmincmillió lapján, forint értékhatár felett egy alkalommal egy országos napilapban és két-két alkalommal az „Új Dunántúli Napló” címmel megjelenő napilapban és a „Pécsi Hírek” címmel megjelenő hetilapban, valamint az Önkormányzat honlapján. A hirdetmény legalább az alábbiakat tartalmazza: - az ingatlan címe, helyrajzi száma, nagysága, jellemzői,

- az ingatlan kikiáltási ára, - az ingatlan megtekintésének lehetőségei, - az árverésen való részvétel feltételei” /3/ A rendelet 3.számú melléklet II. fejezet Az ingó vagyontárgyak árverési szabályai című alfejezet 2.számú pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. Az árverésre kijelölt vagyontárgyról a „Pécsi Hírek” címmel megjelenő hetilapban egy alkalommal kell hirdetményt közzé tenni.” 13.§ /1/ E rendelet az 1.§ /2/ bekezdést kivéve 2005. december 1. napján lép hatályba. /2/ E rendelet 1.§ /2/ bekezdése 2006. január 1. napján lép hatályba. /3/ A rendelet 17.§ /4/ – /6/ bekezdései hatályukat veszti. /4/ E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Dr. Toller László polgármester

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2004. november 24-i ülésén. Kihirdetve:2005. november 29.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

8. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 47/2005. (11.29.) sz. rendelete közterületek elnevezéséről és módosításáról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 71/1989. (VII.4.) sz. MT. rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A Közgyűlés az eddig névtelen közterületeknek az 1. számú melléklet szerinti elnevezést adja. 2. § A Közgyűlés a 2. számú melléklet szerinti közterületek elnevezését módosítja, illetőleg megszünteti. 3. § Ez a rendelet 2005. december 1. napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2005. november 24-i ülésén Kihirdetve: 2005. november hó 29.napján

9. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 48/2005. (11. 29.) számú rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) sz. rendeletének 1. számú módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően a Pécsi Építési Szabályzat (továbbiakban: PÉSZ) és a Pécsi Szabályozási Terv (továbbiakban: PSZT) megállapításáról szóló 29/2004.(11.26) sz.-on megalkotott rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1.§ A rendelet 2. § (4) és (5) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak: (4) Az irányadó szabályozási elemek az irányadó telekhatárok és a magánutak, valamint a bontandó épület. (5) Településszerkezeti terv módosítása nélkül az építési övezetek határai egy telek mélységig szabályozási terv készítésével igazoltan, és az önkormányzati tervtanács pozitív véleménye alapján módosíthatók, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet legalább 2 telekre kiterjedő marad. 2.§ A rendelet 3. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) Tervezett beépítésre szánt (az 1/b zónalapon lehatárolt) területeken – az Országos Településrendezési és Építési Követelmények a továbbiakban: OTÉK) 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni a) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad, kivéve a 35. § (10) d. pontjában foglalt ingatlanoknál. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig a volt zártkertek területén csak a jelen rendelet 13. § (1) bekezdésének az egyéb 1. pontban nem említett területen csak a jelen rendelet 13. § (3) bekezdésének előírásai szerint szabad. 3. §

A rendelet 6. § (2) bekezdésének a), és (3) bekezdésének c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a (3) bekezdés b) pontjának 1. alpontja törlésre kerül, továbbá az 1., 2., 3., alpontok számozása 1., 2.-re változik: (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A zónába jellemzően közepes laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. Egy lakóépületben az összes nettó szintterület nem haladhatja meg a 900 m2 -t Zártsorú beépítés esetén, és ahol telkenként csak egy épület helyezhető el, és ha 2000. előtt telekösszevonás történt, az összevonás előtti telekállapot szerint vehető figyelembe az elhelyezhető épület szintterülete. (3) Kertvárosias lakózóna (Lke) c) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t. 4. § A rendelet 11. § (1) és (2) bekezdéseiben az „I., ill. II. rendű” szövegrészek törlésre kerülnek, továbbá a (4) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (4) Az újonnan elhelyezhető épület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%át. 5. § A rendelet 17. § 1/b. táblázatának helyébe a következő táblázat lép, továbbá a 2/b. táblázat kiegészítő szövege az alábbi utolsó két új francia bekezdéssel egészül ki: 1/b táblázat Legkisebb telekmélysé g (m

Legkisebb telek– nagyság 2 (m ) 2

180 m 15 ≤ 2 25 300 m 2 25 450 m 2 30 600 m 2 30 720 m 2 35 900 m 2 35 1100 m 2 50 2500 m 2 50 4000 m Adottságtól függő

Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0

Újonnan kialakítandó legkisebb közbenső telekméretek m-ben beépítési mód szerint szaba szaba Oldal Ikre Zártsor Zártsorú- Adottságtól don don – s úkeretes Függő állóálló- határo általáno telep– általá n s szerű nos álló 1 2 3 4 5 6 0 6 X 8 X 14 12 9 10 15 X 18 14 10 12 15 X 18 14 12 14 15 X 20 16 12 16 20 X 30 20 16 16 20 X 35 25 16 25 X 40 40 35 X X X X X X X X

A saroktelek legkisebb mérete: • 20 m alatti telekszélesség esetén a közbenső telekméret + 2,0 m • 20 m, ill. 20 m feletti telekszélesség esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között. --A belvárosi (1), és a zárt városi (2) építési zónák kivételével a táblázatban előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett telken belül a lakásonkénti legalább 20 m2 zöldfelületi normát is biztosítani kell. --A településközpont vegyes (Vt) terület felhasználás esetében, ha 50%-nál nagyobb mértékben csak lakások épülnek - közösségi létesítmények nélkül -, legalább 10 m2 zöldfelületet kell lakásonként biztosítani. 6. § A rendelet 18. § utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezés lép: 18. § A legnagyobb beépítettséget, építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen 17. § 2-3. sz. táblázat keretei között meg kell határozni. 7. § A rendelet 19. § a) pontjának első mondata, továbbá c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítését, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett. Ha az építési hely szélessége 6,0 m-nél kevesebb, akkor a beépítési mód az adottságok figyelembevételével határozható meg, az egyéb országos és helyi előírások megtartásával. 8.§ A rendelet 20. § (1) bekezdése első mondatának az „újonnan az utcavonalon” szövegrésze helyébe „Az építési hely utcai határvonalán” szövegrész kerül, továbbá a (2) és (5) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik újonnan előkert nem alakítható ki.

(5) Új építés, bővítés esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. 9.§ A rendelet 21. § (1) bekezdése, valamint az eredeti (4) és (6) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint új (2) bekezdéssel egészül ki, továbbá a (2) – (6) bekezdések számozása (3) – (7) re változik: (1)

Az építési hely utcai határvonalán magastetős épületek helyezhetők el, zártsorú-általános, beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az építmény akkor helyezkedik el az építési hely utcai határán, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hosszban érintkezik az utca felöli építési hely határával. Udvari szárny határfala telekhatáron az utcavonalától mért 20 m mélységig csak tűzfalként alakítható ki.

(2)

Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában újonnan előkert nem alakítható ki.

(4) Új építés, bővítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető.

10. § A rendelet 22. § (1) bekezdése és eredeti (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá új (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a (2) – (6) bekezdések számozása, (3) – (7)-re változik. (1) Az építményeket újonnan szabadon álló-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni, (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, 5,0 m előkert létesítése kötelező. (4) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. 11. § A rendelet 23. § helyébe a következő rendelkezés lép:

23. § (1)

Hegyoldali kertes karakterű építési zónát a szabályozási terv csak a Mecsek lejtőin jelölhet ki.

(2)

Az építményeket újonnan szabadonálló-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni.

(3)

Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező.

(4)

Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 1100-2500 m2 között 2. mélysége 35-50 m között 3. szélessége 18-30 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 15-30% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70-55% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-7,5 m között választható.

(5) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35§ (10) bek. d) pontja szerinti eseteket (6) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (7) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (8)

A szabályozási vonalon támfal-kerítés létesíthető. A támfal feletti kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,0 m-t. Nem támfal-kerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas tömör kő, vagy kőlábazatos tömör fa, ill. áttört faanyagú kerítés létesíthető. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felőli oldalán kell figyelembe venni.

12. § A rendelet 24. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: 24. § (1)

Építményeket újonnan szabadon álló általános, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni;

(2)

Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező;

(3)

Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 300-1100 m2 között 2. mélysége 25-35 m között 3. szélessége 8-25 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 20-40% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-45% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-10,0 m között választható.

(4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35. § (10) bek. d) pontja szerinti eseteket (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) A szabályozási vonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. 13. § A rendelet 25 § (1) bekezdése és az eredeti (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá új (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a (2) – (8) bekezdések számozása (3) – (9)-re változik, az eredeti

a (2) – (8) bekezdések számozása (3) – (9)-re változik, az eredeti (4) b) pont utolsó fordulata pedig kiegészül a „kivéve a 35. § (10) bek.d) pontja szerinti eseteket” szövegrésszel: (1) Az építményeket újonnan szabadon álló-általános, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni; (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező (6) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjárműelhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. 14. § A rendelet 26. § -nak címe „VEGYES ÉPÍTÉSI ZÓNÁRA” változik, valamint a (2) és (5) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek, továbbá a (6) bekezdés első mondata a következők szerint módosul: (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. (6) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalakkal, illetve építési övezethatárral határolt területre kell értelmezni az építési előírásokat. 15.§ A rendelet 27. § helyébe a következő rendelkezés lép: 27. § (1)

Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad: a) és az épület nem lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, és a tervezett szabályozási vonallal kettévágott épület bontása. b) és az épület lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, azzal a kivétellel, hogy a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell

meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el. c) és a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért előkertekbe nem eshet. (2)

Ha a tervezett szabályozási vonal nem érint meglévő épületet, akkor új épület, illetve 40,0 m² bővítés használatbavételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése

(3)

A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, az ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül Pécs MJ Város Önkormányzatának tulajdonába adja, és felajánlását az önkormányzat elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége az alábbi képlet szerint számítható. A telek megengedett beépítettsége= %

Tc Tk

Ahol %=az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplő beépítési százalék Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben b)

(4)

akkor az építési telek megosztásánál a figyelem bevehető legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható A telekmegosztásánál figyelem bevehető legkisebb Tc telekméret= tm Tk Ahol tm=a szabályozási tervlapon szereplő legkisebb telekterület m²-ben Tc =eredeti, telekmegosztás előtti telekméret m²-ben= Tk=kialakult, telekmegosztás utáni telekméret m²-ben

A szabályozási tervlapon jelölt a közterület felől rögzített, általános előírásoktól eltérő hátsókert terület 50%-át a beépítettség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az általános előírásoktól eltérő hátsókert területeken újonnan nyeles telkek nem alakíthatók ki. A közúttal vagy magánúttal megközelíthető meglévő nyeles telkek beépíthetők, de a telekterület beépítési %-ának számításánál csak a telek 50%-a vehető figyelembe.

(6) A lakó, gazdasági, különleges zónák építési telkein terepszint alatti építményei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, kivéve a támfal-garázst, mely az előkertben is elhelyezhető. (7) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 23. sz. melléklet szerint vehetők figyelembe. (8) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építménymagasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl. (9) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a. az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda, vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m-re, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12-20 m közötti szélességű utcákon legfeljebb 0,6 méter, míg a 20 m-nél szélesebb utcában legfeljebb 0,9 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) a telken belül a szabad területeken, ill. az épületeken reklámokat, információs táblákat csak Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata hirdetmények elhelyezésének rendjéről szóló rendelete alapján szabad. d) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatják meg. (10) Zártsorú (-általános és -keretes) beépítés esetén a)

az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Az épületet a telekhatáron tűzfalként kell kialakítani.

b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el; c) ha a telek sarok elhelyezkedésű és kisvárosias lakózónába tartozik a telek beépítettsége (a kódként megjelölt beépítési %) további 20%kal növelhető. A megnövelt beépítettség azonban ez esetben sem haladhatja meg a 80%-ot.

(11) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. (12) Az egyes építési zónákban a beépítettség mértéke új lakóépület elhelyezése, ill. 25 m2 beépített területet meghaladó lakóépület-bővítés esetén • belvárosi, városi zárt, társasházas karakterű építési zónákban 75%-nál • belvárosi, városi zárt, társasházas karakterű építési zónákban 75%-nál • hegyoldal-kertes, szabályos-kertes és átalakuló-falusias karakterű építési zónákban 40%-nál több nem lehet. E rendelkezés szempontjából az számít lakóépületnek, melyben legalább egy lakás kialakításra kerül. (13) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű telkeknél épületek a hátsó telekhatáron is elhelyezhetők. Ez esetben a hátsó telekhatáron az építményeket tűzfallal kell kialakítani. (14) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik – kivéve a hegyoldali és az egyéb építési zónákba sorolt telkek közterület felőli határát – kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével a) a beépítési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (15) Az építési engedélyezési tervekhez készítendő helyszínrajzok (1:500as vagy 1 :200-as méretarányban) tartalmaznia kell a tervezett tereprendezési és kertépítészeti megoldást. (16) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet. (17) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki. (18) Újonnan nyeles telek - kivéve ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki. Terepadottságok akkor indokolják nyeles telek kialakítását, ha a telek csak 15%-nál meredekebb köz, vagy magánúttal lenne megközelíthető.

(19) Az építési hatóság az építési zóna kódjai szerinti teleknagyság előírástól telekmegosztás ill. telekhatár rendezés engedélyezése esetén a -3% mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik. 16. § A rendelet 28. § (2) bekezdése harmadik fordulatának a ”telek határán” szövegrésze helyébe „a védendő létesítménynél” szövegrész lép. 17. § A rendelet 30. § címének „helyi” szövegrésze törlésre kerül, továbbá az (1) bekezdés „6. sz. melléklet” szövegrésze helyébe a „6/a-d. sz. melléklet” szövegrész lép, valamint a (3) bekezdés törlésre kerül, illetve az (1) bekezdést megelőzően a következő szövegrésszel egészül ki: A fokozottan és kiemelten védett régészeti lelőhelyen, a nyilvántartott régészeti lelőhelyen, valamint a régészeti érdekű területen a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani. A világörökség területén, a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén a 2001. évi LXIV. Törvény és kapcsolódó rendeletek előírásait kell betartani. 18. § A rendelet 31. § (1) bekezdésében a „7. sz. melléklet” szövegrész helyébe a „7/a-b. sz. melléklet” szövegrész lép, továbbá az (1) bekezdést megelőző szövegrész kiegészül az alábbi utolsó mondattal: A NATURA 2000 természetvédelmi kormányrendelet előírásait kell alakalmazni.

területeken

a

vonatkozó

19. § A rendelet 32. § (8) bekezdése kiegészül az alábbi utolsó mondattal, továbbá a (10) (11) és (12) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a (13) bekezdés „17. sz. melléklet” szövegrész helyébe a „ 17/b. sz. melléklet” szövegrész lép: (8) Az építési engedélyhez szakvéleményt kell mellékelni.

geotechnikai

és

mérnökgeológiai

(10) Hidrogeológiai és nyílt karszt terület védőzónáját a 16/b. sz. melléklet ábrázolja. A zónában újonnan építést engedélyezni, ill. meglévő épületet bővíteni csak szennyvíz elvezető közcsatorna kiépítését követően a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások szerint szabad. Közcsatorna kiépítettsége esetén az építési engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

(11) Forrás, kút, védőterületét a 16/a sz melléklet ábrázolja A zónában csak vízellátást szolgáló létesítmények, ill. a vonatkozó rendelet1 szerinti létesítmények helyezhetők el a környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával. (12) A csúszásveszélyes területeket a 17/a. sz. melléklet tünteti fel. Csúszásveszélyes zónában építést engedélyezni csak közcsatorna kiépítését követően szabad. 20 m2-nél nagyobb beépített területű építés esetén az építési engedélyhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt kell mellékelni., amely kitér a csúszásveszély elleni védekezés épületszerkezeti követelményeire. Az épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek megakadályozzák a talajmozgásokból keletkező épületkárokat. 20. § A rendelet 34. § (3) bekezdése második fordulatának a „parkolóhelyek létesítéséről és megváltásáról szóló rendelete” szövegrésze helyébe a „parkoló létesítési kötelezettségről és a megváltásról szóló rendelete" szövegrész lép, továbbá az (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Gépjárműforgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közművesítettség esetén 6,0 m. Nem teljes közművesítettség esetén a szükséges telekszélességet telekrendezési terv keretében kell meghatározni. 21. § A rendelet 35. § (1) (9) (11) és (12) bekezdéseinek, továbbá a (15) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a (10) d) pontja első fordulatának „területeken” szövegrésze helyébe a „4.-es, 5-ös, 6.os jelű építési zónacsoportokba tartozó telkeken” szövegrész lép: (1) (9)

Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. Vízellátás

Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírások szerint az adott vezeték-keresztmetszet mellett: 300 mm átmérőig 3 m, 600 mm-ig 5 m, a) A védőtávolságon belül újonnan építés nem engedélyezhető. b) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. c) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz szükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények 1

a 123/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet

oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály (OTSZ) alapján. d) A Pellérd-Tortyogói és a Tettyei vízbázis védőterületét kimondó határozat jogerőre emelkedését követően az érintett telkekre szóló korlátozással a településrendezési tervbe át kell vezetni. e)

Külterületen lakás céljául szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése és meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. (f) Vízellátó hálózatok kiépítését tervezett beépítésre szánt területen csak akkor szabad engedélyezni, ha a szennyvíz-elvezető hálózat már kiépült, ill. egyidejűleg az is kiépíthető. (11) Felszíni vízelvezetés a) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési

engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével a befogadóig.

b) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított esővíz élővízbe történő

bevezetése előtt, a telken belül hordalékfogó, olaj- és uszadékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

c) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel

építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

d)

A már lakóépülettel beépült területeken a közterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig a telekről a csapadékvizek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében minden10,0 m² újonnan engedélyezett beépített terület után legalább 0,6 m³ csapadékvíz-tározókapacitást kell létesíteni.

e) A központi települési területeken a zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, ill. a középső vápa menti csapadékvíz-elvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelelő hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. A csapadékvizek biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervdokumentációban közműnyilatkozattal megerősített módon igazolni kell f) A vizek természetes lefolyását, ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

g) A Pécsi víz, a Patacsi, a Keszű-Kökény vízfolyás, a Málomi, az Ürögi és a Nagyárpád-Postavölgyi, a Lámpási, a Meszesi, a Szabolcsi, a Tettyei, a Füzes árkok és a Vasas-Belvárdi vízfolyás part élétől 3-3 m, külterületen 6-6 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. Nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m széles sáv biztosítandó. Ugyanezen célból a tavak mentén 3-3 m beépítés mentes sávot kell biztosítani. Ettől eltérni a kezelő egyedi hozzájárulása esetén szabad. A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli beültetési kötelezettséget a fenti előírások megtartásával kell alkalmazni A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet intézkedik. (12)

Villamosenergia-ellátás A villamos művek biztonsági övezetét a 122/2004.(X.15) GKM számú rendelet, az MSZ 151 és az MSZ 172 számú szabvány előírásai szerint kell biztosítani. Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság: 400 kV-on 28-28 m, 120 kV-on 13-13 m 20 kV-on külterületen 5,0-5,0 m, belterületen 2,5-2,5 m. Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m. Földben elhelyezett villamoskábel biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig, 1,0 m, 35 kV-120 kV között 1,5 m. A villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv. a) A villamos energia hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Mindennemű tevékenység – a mezőgazdasági művelés kivételével – csak az ágazat hozzájárulásával végezhető. b) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani. c) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a központi belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha műszaki és gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtetőnek gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolnia kell a földfeletti elhelyezés indokoltságát. c) A központi belterületen meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. d) A nem központi belterületen, ill. a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld

ken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia- és a távközlés-hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. e) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén, vagy a pincetérben vagy süllyesztett megoldással a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető f) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (15) Hírközlés a) Városkép-védelem szempontból hírközlési és a kábel TV hálózatoknál a központi belterületen újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, Mindkét esetben kivétel tehető, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja 22.§ A rendelet 38. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá új (3) bekezdéssel egészül ki: (1) A városképi követelmények a meglévő környezethez, az adottságokhoz történő illeszkedés szabályának meghatározásánál a városi főépítész által vezetett Tervtanács, ill. a területi főépítész által vezetett Területi Tervtanács szakvéleményét érvényre kell juttatni. Ennek érdekében I. rendű közterületekkel – gyűjtő utakat kivéve - érintkező építési telkeken, ill. korlátozott használatú mezőgazdasági területeken 300 m2-nél nagyobb terepszint feletti új építést és épületbővítést, továbbá köztéri szobrok, emlékművek elhelyezését a városképi, városépítészeti igényesség biztosítása, ill. a tájba illesztés érdekében, az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet. (3) Köztéri szobrok, emlékművek csak építési engedélyezési eljárás keretében helyezhetők el. Az építési engedélyezési tervet környezeti illeszkedést igazoló vizsgálatokkal, látványtervvel kell megalapozni. 23. §

A rendelet 39. § helyébe a következő rendelkezés lép: 39. § (1) A sajátos előírások területeit a 19/a-c)sz. melléketek tüntetik fel. A sajátos előírások e rendelet II-III. fejezetének előírásait módosíthatják, ill. kiegészíthetik. Azonos témában mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni. (2) PÉCS BELVÁROS ELŐÍRÁSOK

TERÜLETÉRE

(B)

VONATKOZÓ

SAJÁTOS

a) A sajátos előírások hatálya. a 19/a sz. mellékletben 2. jelű lehatárolt területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c)

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban2 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. Melléképítmény létesítése. 2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. Homlokzatszínezés, homlokzatokat érintő nyílászáró csere, redőny, redőnyszekrény-, antenna-,védőrács-, riasztó-, légkondicionáló közmű berendezések. 5. Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása.

d)

Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályokban3 meghatározottakon túlmenően az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1 A Területi Tervtanács állásfoglalását, kivéve a c) 1-3. pont szerinti építmények esetén.

2

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában 3

Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában

2. KÖH által elfogadott bontási dokumentáció az MJT és MK területén. 3. A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst, a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében, kivéve ha az építési tevékenység utcai homlokzatot, vagy közterületre néző homlokzatot nem érint, illetve közterület felől az új építés nem 4. látható. A terület alápincézettségét és alapozási adottságait bemutató geotechnikai és mérnökgeológiai értékelést tartalmazó talajmechanikai szakvéleményt. e) A c) pont szerinti építési engedélyhez kötött építési munkák esetén az engedélykérelemhez csatolni kell: 1. Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Bontási dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100-as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. OMvH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti, külső-belső részletekről. 3. Mindenfajta homlokzatot és tetőzetét érintő beavatkozás esetén: 3.1 homlokzat színezésnél – legalább két-két szomszédos épületet is bemutató homlokzat színterv M = 1 : 100-as méretarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel; 3.2 nyílászáró cserénél – M = 1 : 100-as méretarányú rajzot a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3 Redőny, redőnyszekrény-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezések felszereléséhez, loggiák beüvegezéséhez, parabolaantennák, légkondicionálók elhelyezéséhez be kell mutatni a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. 3.4 Mindenfajta hirdetési és reklám célú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég-, vagy címtábla, fényreklám felszerelése illetve elhelyezése esetén – a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről. 3.5 Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból. 3.6 Közterületek kialakítása esetén benyújtandó – M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni: a közterületet határoló

térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmű berendezések helyét. 3.7 Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban4 meghatározott dokumentációt. 3.8 Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentációt. 3.9.M = 1 : 20-as méretarányú rajzot az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról. f) Az építési engedélyezési eljárások során az alábbi esetekben ki kell kérni a Magyar Geológiai Szolgálat véleményét: --négy beépített szintnél magasabb vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú előregyártott, illetve vázas tartószerkezetek alkalmazása, --3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén, --minden esetben, amikor a lakosság, az önkormányzat vagy a tervezők kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlelnek. h) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeti előírásokat jelöli: Lk1000X4(B) Lk1000YX(B) Lk1000YY(B) Vt1000XX(B) Vt10007Y(B) Vt 711784(B) Vk1000XX(B) Vk1000YY(B) Vk1000ZZ(B) Vk100000(B) i) Az Lk1000X4(B) építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a lakóépületek legfeljebb 6 lakásosak lehetnek. 2. A zártsorú keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Telkenként csak egy épület helyezhető el. 5. Az elhelyezhető épület magastetős legyen, égetett agyagcserép héjazattal. 4

Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3-8. §-ában, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-ában

6. A megengedett utcai homlokzatmagasság párkánymagasság, de legfeljebb 10,0 m, homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m lehet.

a kialakult az udvari

j) Lk 1000YX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú–keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. A zártsorú hézagos beépítés esetén az oldalkert legalább 4,0 m lehet. Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között tartandó a 4,0 m. 2. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 3. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 4. Az m. elhelyezhető épület magastetős, cserépfedéses legyen. Torony, tetőfelépítmény esetén fém, ill. üveg fedés is alkalmazható. A tető hajlásszöge 38-45o között változhat. k) Lk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a zártsorú-általános építési helyen belül egy épület és zártsorúan helyezhető el. 2. Az épületet magastetős kialakítás esetén égetett cserépfedéssel kell fedni. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 75%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatár, valamint két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell megtartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 12,5 m, az udvari homlokzatmagasság legfeljebb 7,5 m. l) Vt1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan vagy hézagos zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserépfedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél általában legfeljebb 60%, a Király utca mentén és a Jókai térre néző teleknél legfeljebb 75%, saroktelkek esetében legfeljebb 80% lehet. 4. Zártsorúan elhelyezett épület esetén az udvari szárnyak és az oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 4,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 11,5 m, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 7,5 m.

m) Vt10007Y(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. --1000 m2 vagy annál kisebb telekterületű telken csak egy épület helyezhető el. 2. Az épületet magas tetősen kell kialakítani, égetett agyagcserépfedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. A tető hajlásszöge 38 és 45o közötti lehet. 3. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 4 A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, az udvari homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 5,5 m. n) Vt 711784(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: --Az övezetben a telken elhelyezett épületfunkciók igényelte gépjármű-elhelyezési igényen túlmenően további legalább 150 gépkocsi elhelyezéséről gondoskodni kell. o) Vk1000XX(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 85% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, udvaron a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 6,5 m. p) Vk1000YY(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magastető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 9,5 m, udvaron legfeljebb 7,5 m.

r) Vk1000ZZ(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben zártsorú-keretes építési helyen belül az épületek szabadon állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el. 2. Az épületek tetőkialakítása magas tető legyen. 38-45o-os hajlásszöggel, égetett agyagcserép fedéssel. Torony tetőfelépítmény fémmel, ill. üveggel is fedhető. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 60%, kivéve 4. Zártsorú épület elhelyezés esetén az udvari szárnyak és oldalhatár között, valamint a két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 8,5 m. s) Vk100000(B) jelű építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben vallási célú épületek helyezhetők el, szabadonálló építési helyen belül. 2. Az épületek tetőkialakítása kialakult szerinti lehet, égetett agyagcserép, vagy fémfedéssel. 3. A legnagyobb megengedett beépítettség a meglévő érték. 4. Az udvari szárnyak és az oldalhatárok között, valamint két oldalszárny között legalább 6,0 m távolságot kell tartani. 5. A megengedett építménymagasság a kialakult párkánymagasság. t) A sajátos építési övezetekre vonatkozó közös előírások: 1. Nem műemléki épületekre, továbbá helyi (települési) értékvédelmi zónába eső épületekre önkormányzati szakbizottság kérésére is elrendelhető helyrehozatali kötelezettség. A helyrehozatali kötelezettségnek 3 éven belül eleget kell tenni. 2. Az építési övezetekben jelölt magas tető hajlásszög 38-45o-os előírását részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, ill. képviselet stílus alapján az alábbiak szerint kell differenciálni: 2.1 1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca. 42-45o hajlásszög tartandó; 2.2 1865-ös térképen nem regisztrálható (XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca. 38-40o hajlásszög tartandó; 2.3 1925-os térképen regisztrálható (XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszög tartandó; 2.4 Új beépítések, foghíjak tetőszerkezete 38-45o közötti hajlásszöggel alakíthatók ki. Lapos tető csak zöldtetőként létesíthető. A környezetet figyelembe véve, városképi szempontból a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal esetenként eltérő értékeket is meghatározhat. 3. A tetőszélesség új beépítésnél, utcai épület esetén (két szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 12,0 m, oldalhatáron vagy

hátsó határon álló épületszárnynál (egy szabad homlokzattal rendelkező) legfeljebb 9,0 m lehet. Meglévő, megmaradó utcai épülethez csatlakozó udvari szárny szélessége (traktusmélysége) az utcai épület szélességét nem haladhatja meg. 4. Az utcai oldalon csüngő eresz nem létesíthető. 5. Lapos tető újonnan csak kivételes esetben, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével létesíthető. u) A közlekedési célú közterületek sajátos előírásai: 1. A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők: --- hirdető berendezések, --- köztisztasággal kapcsolatos építmények, --- szobor, díszkút, --- távbeszélő fülke. 2. A tervben külön jelölt utak, terek felületét egyedi tervek alapján kőburkolattal kell kiépíteni. 3. A szabályozási tervben jelölt térszín alatti garázsokon kívül, igény esetén továbbiak is létesíthetők ha --- megvalósulását régészeti leletek előkerülése meg nem akadályozza, --- annak megvalósulása műemlékvédelmi értékeket nem veszélyeztet, --- kialakítása során védett növényzet nem semmisül meg. 4. A térszín alatti garázsok felületét minden esetben kertészeti tervek alapján kell kialakítani, kiselemes térburkolattal illetve növényesítéssel. Kivételt azon térszín alatti garázsok jelentenek, melyek sportpálya alatt létesülnek. Itt a sportpálya visszaépí5. tendő. A tervezési területen OTÉK-ban meghatározott személygépkocsi parkolási igény a következőképpen biztosítandó: 5.1 Lakófunkcióhoz 100%-os ellátás biztosítandó, elsősorban telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. 5.2 Kereskedelmi szállásférőhelyek – szállodák, panziók stb. – legalább 80%-os parkolási igénye biztosítandó elsősorban telken közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 20% Pécs város parkolási koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában létesítendő. 5.3 Egyéb létesítmények parkolási igényének legfeljebb 20%-a biztosítható telken, közterületen vagy közösségi parkolóban. A fennmaradó 80% vagy 100%-os parkolási igény Pécs város parkolási koncepciójában meghatározott helyeken, a tervezési területen és közvetlen szomszédságában biztosítandó. 6. Az 5. pontba foglalt létesítmények engedélyezési kérelméhez mellékelni kell az egyéb területen elhelyezendő személygépkocsi parkolási igény biztosítására vonatkozó szerződést. 7. A parkoló megváltás összegéről külön önkormányzati rendelet intézkedik. 8. Az 5. pontba foglalt létesítmények esetén minden esetben biztosítani kell a tehergépjárművel történő megközelítési, rakodási lehetőséget.

9.

Autóbusz várakozóhely a tervezési terület közvetlen szomszédságában biztosítandó, a terv határától számított legfeljebb 150 m-es távolságon belül 10. A szabályozási tervlapon jelölt többlet gépkocsi elhelyezési igény közhasznú vagy nem közhasznú célokat szolgál. A gépjármű tárolók építése egyrészt lehetőség, másrészt önkormányzati fedezet biztosítása esetén kötelezettség. (3)PÉCS DONÁTUS ÉS KÖRNYÉKÉRE (D) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékleten lehatárolt 3. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A tárgykörre vonatkozó jogszabályban5 meghatározott építési munkákon túl az alábbi építési munkák is engedélykötelesek: 1. a 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése, 2. reklám-hirdetés létesítése. d)

5

Az építési engedélykérelemhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban6 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzati Településrendezési és Építészeti Tervtanácsának állásfoglalását, kivéve: 1.1 a c/1 pont szerinti építmények létesítésének 1.2 a bővítés nélküli korszerűsítés, felújítás esetét. 2. A tervezett állapotot [épület(ek), tereprendezés] a szomszédos telkekkel együtt bemutató fotómontázst minden olyan ingatlan esetében, amelynek átlagos lejtési viszonyai a 10%-ot meghaladják. 3. Helyszínrajzot kell készíteni: 3.1 minden olyan esetben, amikor a zónára előírt minimális zöldfelület nem biztosítható, 3.2 minden olyan telek esetében, amelynek lejtési viszonyai bárhol a 15%-ot meghaladják, 3.3 táji és vízügyi szempontból érzékeny területrészeken, 3.4 Lke jelű zónában, 3.5 a beépítésre nem szánt területeken bármilyen építési engedélykérelemhez. 4. Jegyző által engedélyezett Favédelmi tervet minden olyan építés engedélyezéséhez, amely meglévő – mellmagasságban mért 15

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában 6 Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. és 17. §-aiban

cm törzsátmérőjű fát is érint. Amennyiben az építési tevékenység során fa kivágás is szükséges, a favédelmi terv egyben fakivágási kérelem is. e) A c) pontban felsorolt további engedélyköteles építési munkák esetében az építési engedélyhez kell csatolni: 1. 1,5 m-t meghaladó oldalhatáron álló kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 100-as méretarányú alaprajzot, legalább 1 jellemző metszetet, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználatról, színtervről. 2. Reklám-hirdetés létesítése esetén M = 1 : 50-es méretben minden eltérő nézetet, 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, műszaki leírást a reklám anyagáról, színéről, felszerelésének, elhelyezésének módjáról. f) Az a) pont alatt megjelölt területen 1. Az építési telek nem közterület felé eső határvonalain, terepszint felett csak áttört kerítés max. 2,5 m nagyságig vagy élő sövény létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszint felett csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető. A támfal és a kerítés alapozása során a felszíni vizek átvezetésére alkalmas folyókákról gondoskodni kell. 2. Az építési telek közterület felé eső határvonalán végleges kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető. A közterület rendezését megelőzően ideiglenes kerítés létesítése kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető. 3. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 4. Különálló gépjárműtároló csak támfal-garázsban létesíthető. 5. A közmű csatlakozási műtárgyakat a szabályozási előírásoknak megfelelően a szabályozási vonaltól számítottan az ingatlan területén kell elhelyezni. g) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Lk 21X74X(D) - Lke41374Y(D) - Lke41372Z(D) - Lke41272Y(D) - Lke412X21(D) - Lke4127X3(D) - Ki7000Y0(D) h) Az Lk 21X74X(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, a beépítési módot és az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet, kivéve szabadonálló beépítésnél, ahol legfeljebb 5,0 m engedélyezhető. 3. Az utcafronton magas tető létesíthető. A tető hajlásszöge 40-45oos között engedélyezhető. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető.

A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Héjalásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az épületek elhelyezhetők oldalhatáron álló, ikres ill. szabadon álló építési helyen belül. 5. előkert újonnan legalább 5,0m legyen. 6. hátsókert új beépítés esetén legalább 6,0 m. legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik 7. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. i) Az Lke41374Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m, nyeles telek esetén legfeljebb 5,5 m lehet. 3. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge utcafronton 40-45o, tömbbelsőben 35-40o között változhat. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Hajlásként hullámpala nem alkalmazható. 4. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet. j)

Az Lke41372Z(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. A tető szélessége 12,0 m-nél nem lehet több. Héjalásra hullámpala nem alkalmazható. 3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Előkert újonnan legalább 5,0 m legyen, ha a szabályozási tevlap másként nem intézkedik. 5. Csak egy épület helyezhető el építési telkenként.

k) Az Lke41272Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet. Kivétel oldalhatáron álló épület elhelyezés és 1200 m2-nél kisebb teleknagyság esetén. Ez esetben nem lehet több mint 5,5 m. 3Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadon állóan. 4. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o között legyen. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető.

A tető szélessége ne haladja meg a 12,0 m-t. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, legyen kivéve, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. Hátsókert nem lehet kevesebb, mint 12,0 m. 7. Az épületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet. l)

Az Lke412X21(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, kivéve az újonnan kialakítható építési telek nagyságát. 2. Újonnan kialakítható építési telek nem lehet kisebb, mint 1800 m2. 3. Magastető létesíthető, 35-40o-os tetőhajlással, cserépfedéssel. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége legfeljebb 9,0 m lehet.

m) A Ki7000Y0(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.A meglévő épületekben csak idegenforgalmi, vendéglátó funkció helyezhető el. 2.Az építési telek legfeljebb 280 m2 mértékéig építhető be, de a beépítettség legfeljebb 7% lehet. 3. A tető héjalására csak cserép alkalmazható n) Az Lke 4127X3(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázat előírásait kell alkalmazni, a beépítettség mértékét és a legkisebb telekszélességet kivéve. 2. A legkisebb telekszélesség 20 m 3. Az építési telek legfeljebb 160 m2 mértékéig építhető be. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 70%-os legyen. 5. Előkert újonnan 8,0 m legyen. Az Önkormányzat településrendezési és építészeti tervtanácsa állásfoglalása alapján ettől eltérő érték is meghatározható. 6. Magastető létesíthető. A tető hajlásszöge 35-40o közötti tetőhajlással. Kolostor cserépfedés esetén kisebb hajlásszög is engedélyezhető. A tető szélessége nem lehet 12,0 m-nél több. Héjalásként csak cserépfedés alkalmazható. 7. Az épületek száma legfeljebb kettő lehet. o) Rendeltetési, ill. tereprendezési sajátos előírások 1. A fő funkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, anyaghasználata, a fő funkciót tartalmazó épületével összhangban legyen. 2. A terepalakítás során rézsű vagy legfeljebb 2,20 m magas támfal létesíthető.

3. Amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a két-két támfal közötti felület legalább 60% növényborítottsággal alakítandó ki. 4. Egy telken belül az össz-támfal magasság legfeljebb 10 m lehet. 5. A 1,5 m-nél magasabb támfalakon felületük legalább 60%-ában zöld-homlokzat létesítendő. 6. Meglévő utcafronti sövény kivágása esetén azt pótolni kell. 7. Utcafronton meglévő élő sövény kivágása esetén azt úgy kell pótolni, hogy kifejlett állapotában az út építési területét nem szűkítheti. 8. Telekhatártól való minimális telepítési távolságok: 8.1 sövény, cserje esetén: 1,0 méter 8.2 fa esetén: a fa 20 éves korban várható koronaátmérőjének 2/3 része 8.3 erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 m. p) A beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1.Az egészségügyi, turisztikai, oktatási rendeltetésű erdőben a helyi lakosság, a helyben üdülő és kiránduló népesség pihenésére, kikapcsolódására, testedzésére szolgáló építmények – sétaút, pihenőhely, tornapálya – továbbá a terv szerinti övezetben legfeljebb 5%-os beépítettséggel oktatásikutatási, egészségügyi-szociális, vendéglátó, szállásférőhely rendeltetésű épület is elhelyezhető. 2. Az erdőtelek területe tovább nem osztható. 3. Az erdőterületen létesíthető építmények a következő paraméterek betartása mellett engedélyezhetők: - előkert min. 15,0 m, - az építménymagasság legfeljebb 6,5 m magas lehet, lejtő felőli homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t. 4. A létesítendő épület engedélyezési tervéhez csatolni kell a Településrendezési és Építészeti Tervtanács véleményét is. r) A szabályozási tervlapon jelölt védett tájértékű területeken újonnan épületek nem helyezhetők el és 1,5 m-nél nagyobb bevágás és feltöltés nem létesíthető. A terület 20%-ánál nagyobb felületen az eredeti lejtésviszonyokat megváltoztatni nem szabad. s) 40%-nál nagyobb lejtésű lejtésviszonyokat meg kell tartani.

területrészeken

az

eredeti

t) A településrész zöldfelületeinek védelme érdekében – mellmagasságban mért – 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag jegyzői engedéllyel történhet. (4) PÉCS SZIGETI VÁROSRÉSZRE (SZ) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 4. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Minden építési övezetre vonatkozó sajátos előírások. 1. Építési tevékenységet csak a beépítendő terület alápincézettségének vizsgálata után szabad kezdeni. Az ennek megtörténtét igazoló dokumentumokat az építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell. 2. A telkeken 1,5 m-nél nagyobb támfal, rézsű nem létesíthető. 3. Használatbavételi engedélyt kiadni csak az építési engedélyben előírt kertépítés befejezése után szabad. 4. Az egyes homlokzatokra számított építménymagasság külön-külön sem haladhatja meg az építési övezetre előírt maximum értéket. d)

A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Lk2050X2(SZ) - Lk20506Y(SZ) - Lk2050XZ(SZ) - Lk20506Y(SZ) - Lk200052(SZ) - Lk2000Y2(SZ) - Ln70505X(SZ) - Ln70105Y(SZ) - Vt715XXX(SZ) - Vt70507Y(SZ) - Vt700060(SZ) - Ki70005X(SZ) - Ki70005Y(SZ) - Ki70050(SZ) - Kkö7118XX(SZ)

e) A sajátos kisvárosias lakóépítési övezetben a PÉSZ 6. § (2) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el: termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő, egyéb gazdasági építmény, csak 25 férőhelyes nagyságig helyezhető el szálláshely szolgáltató épület. f) A sajátos nagyvárosias építési övezetekben: 1. Különálló új épülettel csak a 4324 hrsz-ú telek (Garay u.) építhető be, egyéb helyeken új épületek közül csak gépjárműtároló építhető, max. 4,0 m-es építménymagassággal. A gépjármű-tárolók tömbtelken történő elhelyezési lehetőségét elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni. 2. A PÉSZ 6. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő.

g) A sajátos településközponti vegyes építési övezetekben 1 .a PÉSZ 7. § (1) bekezdésében felsorolt elhelyezhető építmények közül nem helyezhető el sportépítmény, üzemanyagtöltő; 2. kettőnél több telek összevonásával járó építés esetén építési engedély csak jogerős elvi építési engedély alapján adható. h) Az Lk2050X2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 10% legyen. 6. Az építménymagasság -utcafronton legfeljebb 6,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 7.A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. i) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. Újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervlap irányadó telekhatárai új telekalakításra utalnak. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 50%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 35%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építménymagasság -utcafronton legfeljebb 8,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m -oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7. A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyeregtető. j) Az Lk2050XZ(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2. A lakótelkek legfeljebb 2500 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 60%, sarokteleknél legfeljebb 70% lehet, de a beépített bruttó terület nem haladhatja meg a 250, ill.. 300 m2-t.

4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%ot. 5. A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 25%, sarokteleknél legalább 15% legyen. 6. Az építmény magassága -utcafronton legfeljebb 9,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m -oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 7.A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. k) Az Lk20506Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Beépítési mód zártsorú-általános. 2.A lakótelkek legfeljebb 2000 m2 nagyságig vonhatók össze. 3. Beépítési % és zöldfelületi fedettség a PÉSZ 2/b táblázat 6-os jelű kódja szerinti lehet. 4.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%ot. 5.Az építmény magassága -utcafronton legfeljebb 10,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 6,0 m -oldal, vagy hátsó határon különálló épületnél legfeljebb 4,5 m lehet. 6 A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. l) Az Lk200052(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2.Az építmény magassága -utcafronton legfeljebb 6,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 4,5 m lehet. 3.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot. 4.A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyereg tető. m)Az Lk2000Y2(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.A beépítési mód: kialakult. 2.A lakótelkek legfeljebb 1000 m2-ig vonhatók össze. 3.Beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%ot. 5.A zöldfelületi fedettség közbenső teleknél legalább 15%, sarokteleknél legalább 10% legyen.

6.Az építmény magassága a szomszédos épületekhez igazodó, de legfeljebb 6,0 m legyen. 7.A tető kialakítása: a szomszédos épületekhez igazodó magas tető. Tetőtér beépítésnél utcafronton csak tetősíkban fekvő ablakok helyezhetők el. n) Az Ln70505X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2.Az építmény magassága: -utcafronton legfeljebb 10,0 m, -tömbbelsőben legfeljebb 4,0 m lehet. 3.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 70%ot. o) Az Ln70105Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.Az 1-3. táblázatainak előírását kel alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2.Újonnan csak gépjárműtároló építhető legfeljebb 4,0 m építménymagassággal. 3.A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 60%ot. 4.Magastető csak sátortetővel vagy kontyolt nyeregtetővel létesíthető elvi építési engedély alapján. p) A Vt715XXX(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1.Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve 1.1.teleknagyságot, mely újonnan legalább 350 m2 legyen, 1.2.beépítettséget, mely legfeljebb 75% lehet, 1.3 zöldfelületi fedettséget, mely legalább 10% legyen, 1.4 az építmény magasságát, mely -a Kodály Z. utcai homlokzatokon és a 4823/31 hrsz-ú telek Barbakán tér felőli homlokzatán legfeljebb 12,0 m -a Barbakán tér felőli egyéb homlokzatoknál legfeljebb 10,0 m -az Attila utcai (és a Barbakánt tér 1-ig tartó beforduló) homlokzatoknál legfeljebb 7,0 m -az udvari homlokzatoknál legfeljebb 16,0 m legyen. 2.Az épületeket (az Attila utca felőli homlokzat kivételével) legalább 30o-os hajlásszögű magas tetővel kell kialakítani. A tetőhéjalás anyaga csak cserép lehet. r) A Vt70507Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot, mely legfeljebb 8,0 m lehet. Az előírást minden homlokzaton külön-külön is meg kell tartani. 2. Az épületeket 35-45o közötti tetőhajlásszögű magas tetővel és cseréppel fedve kell kialakítani.

s) A Vt700060(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A meglévő irodaház földszintes toldaléka bontandó. Magastető, a jelenlegi építménymagasság növelése nélkül kialakítható és beépíthető. 3. A szabályozási tervlapon jelölt zöldfelületet meg kell tartani, azon belül építmény nem helyezhető el. t) A Ki70005X(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben csak egészségügyi, illetve azt kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Új épületek építménymagassága legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terület legalább 30%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. 5. Új épület vagy épületszárny építésére engedélyt adni csak a teljes területre készített közlekedési vizsgálat alapján lehet, melyben tisztázni kell a terület és az egyes épületek megközelítésének módját (gyalogos és gépjárműforgalom, dolgozó és látogató forgalom, mentő és tűzoltó járművek útja, stb.) és a gépjárművek elhelyezésének lehetőségét. A területen belül a gépjárművek elhelyezésére a felszíni parkoló mellett többszintes parkolóház, vagy mélyparkoló is építhető. u) A Ki70005Y(SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben oktatási célú építmények és lakások helyezhetők el. 2. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 3. Az építménymagasság: - az Attila u. 1. sz. alatti telken legfeljebb 8,0 m - az Attila u. 3. sz. alatti telken legfeljebb 7,5 m - egyéb helyen a jelenlegi építménymagasság lehet. 4. Az Attila u. 1. és 3. sz. alatti ingatlanok zártsorú beépítési móddal építhetők be, az utcával párhuzamos gerincű 35-40o közötti hajlásszögű magas tetővel. v) A Ki700050 (SZ) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az övezetben csak strandfürdő-uszoda funkcióval összefüggő épületek helyezhetők el. Az uszodaszárny bővítésével egy időben legalább 75 férőhelyes parkolóház létesítéséről is gondoskodni kell. 2. Az építmények magassága a kapcsolódó épületszárnyakhoz illeszkedő legyen. z) A Kkö7118XX(SZ) Az övezet parkolóházak építésére kijelölt terület. Kialakításukat elvi építési engedéllyel kell tisztázni.

zs) Egyéb sajátos előírások 1. Lakóterületen elhelyezendő nem lakáscélú építmény építési engedélyezési eljárásában az I. fokú építési hatóság környezeti hatásvizsgálat elkészítését írhatja elő. Ebben az új létesítményt vizsgálni kell a - meglévő művi értékekre hatása - meglévő táji, természeti értékekre hatása - közlekedés változásaiból eredő hatások - létesítmény működéséből eredő hatások szempontjából. 2. A forgalmi zaj elleni védelem érdekében - a József Attila utcában - a Szabadság úton - a Rákóczi úton - a Klimó utcában - a Kodály Zoltán úton - a Petőfi utcában és - a Hungária úton az utcafrontot érintő minden új beépítésnél, átalakításnál és felújításnál az MSZ 18151/1-82 jelű szabvány beltéri határértékeinek teljesülését az építési engedélyezési eljárás során akusztikai számítással igazolni kell. 3. Építési, közmű- és útépítési munkák engedélyezéséhez – ha azok 15 cm törzsátmérőt meghaladó fát érintenek – favédelmi tervet kell benyújtani. 4. A védendő érték megőrzése érdekében az I. fokú építési hatóság a beépítettség mértékének 75%-ig történő növelésével és a gépjármű elhelyezési kötelezettségének 50%-os csökkentésével a telekre vonatkozó szabályozási előírásoktól eltérő szabályokat érvényesíthet – az OMvH és az illetékes tervtanács javaslata alapján. (5) PÉCS BUDAI VÁROS DÉL VÁROSRÉSZRE (BD) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 5. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Ln71274X(BD) - Ln700040(BD) - Lk2152X3(BD) - Lk 5151X1(BD) - Vt70507X(BD) - Vt20507X(BD) - Vk702090(BD) - Vk7020XX(BD)

-

Vk70209Y(BD) Vk70209Z(BD) Ki7129XX(BD) Gksz705073(BD) Gksz715565(BD) Gksz715755(BD)

d) A sajátos kisvárosias lakóépítési övezetek közös előírásai: 1. Az épületekben a lakófunkciójú terület 1/3-át nem meghaladó mértékben olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek a szomszédos lakásokra nem zavaró hatásúak. 2. Az Lk2151X1(BD) építési övezetet kivéve, önálló épületben elhelyezhető a helyi lakosság alapellátását szolgáló, 300 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális, valamint az 1 pontban megfogalmazott feltételeknek is megfelelő gazdasági tevékenységet szolgáló épület. e) Az Ln71274X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. f) Az Ln700040(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni. 2. Az építmény magassága legfeljebb 14,0 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. g) Az Lk2152X3(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % közbenső teleknél legfeljebb 40%, sarokteleknél legfeljebb 75%. 3 .A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. h) Az Lk 5151X1(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A beépítési % legfeljebb 75%. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. i) A Vt 20507X(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot.

2. Az építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. 3. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. j) A Vt705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. k) A Vk702090(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. Terepszint alatti beépítés nem engedélyezhető. l) A Vk7020XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot. 2. Beépítettség legfeljebb az építési hely területe. 3. Építménymagasság legfeljebb 14,0 m lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. m)A Vk70209Y(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Építménymagasság legfeljebb 15,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki. n) A Vk70209Z(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. Az építménymagasság legfeljebb 16,5 m lehet. 3. A terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető. 4. A telkek területének 25%-án zöldtető alakítható ki. o) A Ki7129XX(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és építménymagasságot. 2. Beépítettség legfeljebb 35% lehet. 3. Építménymagasság legfeljebb 10,5 m lehet. 4. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. 5. A területen új épület és épület bővítés építésének engedélyezése csak a teljes területre készített, a beépítés rendszerét, az épülettömegek felső korlátját, a be nem épített területek használatát, a gépjármű elhelyezést bemutató elvi engedély alapján történhet. p) A Gksz705073(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai:

1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A terület elsősorban kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető minden nem jelentős zavaró hatású gazdasági építmény, és a Zsolnay utcai front kivételével lakás. Nem helyezhető el egyházi, oktatási, művelődési, szociális, sport, egészségügyi létesítménye. r) A Gksz715565(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 75%-ot. s) A Gksz715755(BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni. 2. A terepszint alatti beépítettség mértéke nem haladhatja meg az 55%-ot. t) Egyéb sajátos előírások: 1. A Zsolnay utcáról a Gksz705073(BD) építési övezet telkeire behajtó út kialakítása csak akkor engedélyezhető, ha a telkeknek nincs másik utcára néző határa. 2. A Zsolnay utca Gksz705073(BD) építési övezet telkei előtti szakaszán leállósáv alakítandó ki a parkoló megváltások céljaira. 3. A közpark területeken épület nem helyezhető el. A jelölt építési hely közterület föléépítési szolgalmat jelent a csatlakozó telek számára. A talajfedettség nem haladhatja meg a 25%-ot, lombkorona fedettségének pedig el kell érnie a 35%-ot. 4. A területre eső rendeltetési zónát érintő távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során közterületre kell helyezni. 5. A telek területének 15%-át meg nem haladó vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona-fedettsége eléri az 50%-ot, zöldfelületként kell figyelembe venni. 6. A telekterület 20%-át meg nem haladó nagyságú zöldtetővel kialakított épületrész beépített területének a felét nem kell a beépítés számításánál figyelembe venni, és a telek zöldfelületébe be kell számolni. 7. A parkoló állásokban 50% lombkorona-fedettséget kell biztosítani. 8. A területen lévő fákat kivágásuk esetén pótolni kell. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni. 9. A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani. 10. A Vk7020XX(BD), a Vk70209Y(BD) és a Vk70209Z(BD) építési övezetek telkeinek beépítését megelőzően az építészeti megoldás és a tervező kiválasztására az építtetőnek tervpályázatot kell lebonyolítani. A területre építési, elvi építési engedély csak eredményes tervpályázat szerint adható ki. Kivétel a rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott jogerős elvi építési engedély.

11. Az építési engedélyezési terv részeként kertészeti engedélyezési terv készítendő a Vk jelű építési övezetekben. A kertészeti engedélyezési tervnek tartalmaznia kell: - a kiinduló állapot felvételét (terepszintek és növényzet), - a durva tereprendezési munkákat (pl. szintvonalas ábrázolással), - a be nem épített telekrész tervezett funkcionális egységeit, - az épített elemeket (támfal, burkolatok, lépcsők, stb.), - a fontosabb telepítendő növényzetet és annak lombkoronáját, - a tervezett tetőkertet és zöldhomlokzatot, - a növényszintek meglévő és tervezett borítottságát, - a fapótlási, vagy favédelmi tervet, 1:200-as (1:500-as) léptékben, - az esetleg szükséges fakivágási, valamint - műszaki leírást, amely a további tervezési szempontokat ismerteti. 12. A Farkas István, Alsóbalokány, Halász, Major és Zsolnay utak által határolt területen, valamint a Felsőbakolány utcától induló mélyvezetésű csatorna nyomvonalában a 45/1997. KTM rendeletben meghatározott eseteken túl is minden a teherhordó szerkezetet, vagy annak terhelését megváltoztató építési engedélyezési tervhez talajmechanikai szakvéleményt kell 13. csatolni. A nem közterületre eső távfűtési vezetéket az érintett telkek beépítése során az építtető költségére közterületre kell áthelyezni. (6) PÉCS TETTYE-HAVI HEGY SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

VÁROSRÉSZRE

(T)

VONATKOZÓ

a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 6. sz. területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott engedélyköteles építési munkákon túl az alábbi építési munkák is csak engedéllyel végezhetők. 1. Melléképítmény létesítése. 2. Mindenfajta kerítés létesítése. 3. Bontási engedély csak bontási dokumentáció alapján adható. 4. A Műemléki jelentőségű területbe (továbbiakban: MJT) és a Műemléki környezetbe (továbbiakban: MK) eső, védett területeken homlokzatszínezés, nyílászáró csere, redőny-, redőnyszekrény-, reklám-hirdetés-, antenna-, védőrács-, riasztó-, közmű berendezése felszerelése. 5. Egyéb utcai reklám-hirdetés – megállító tábla – elhelyezése. 6. Önálló antenna elhelyezése. 7. Közterületek kialakítása.

d) Az építési engedélykérelem tartalmi követelményei, feltételei. 1. Az építési engedélykérelmekhez a tárgykörben intézkedő jogszabályban7 meghatározottakon túlmenően, az alábbi műszaki munkarészeket is csatolni kell: 1.1Az illetékes tervtanács állásfoglalását, a 38§ előírásai szerinti témákban, ill. a jelen bekezdés c/4-7 pontjaiban felsorolt építmények és közterület kialakítás esetén. 1.2A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) által elfogadott bontási dokumentációt az MJT és MK védettségű területeken. 1.3 A tervezett ingatlan legalább 2-2 szomszédját bemutató utcaképi fotómontázst, közterület esetében a határoló térfalakat is tartalmazó, legalább két jellemző irányú fotómontázst a teljes műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben továbbá a műemlékek védett környezetében. 1.4 Tereprendezési tervet az Lke jelű építési övezetekben minden esetben, továbbá közterületeken. 2. A c) pontban építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyhez csatolni kell: 2.1Melléképítmény és kerítés létesítése esetén M = 1 : 500-as helyszínrajzot, M = 1 : 50-es méretarányú alaprajzot, legalább egy jellemző metszetet, minden eltérő homlokzatot, fotómontázst, műszaki leírást a szerkezetről, anyaghasználat2.2Bontási ról, színtervről. dokumentáció: meglévő állapotot bemutató, utcaképi fotó, M = 1 : 100-as méretarányú felmérési dokumentáció, legalább az utcai és udvari homlokzattal és egy jellemző metszettel. A KÖH részletrajzok, ill. további fotó(k) készítését is kérheti. 3. A c/4. pont szerinti területeken, homlokzatot és tetőzetet érintő beavatkozás esetén az építési engedélykérelemhez csatolni kell: 3.1 Homlokzat színezésnél legalább két-két szomszédos épületet is bemutató homlokzati színtervet m = 1 : 100-as méretarányban, beazonosítható színkártya megjelöléssel. 3.2 Nyílászáró cserénél M = 1 : 100-as méretarányú rajzot vagy fotót a csere előtti, és utáni állapotot egyaránt bemutatva, legalább a cserével érintett, továbbá minden közterületre néző és nem oldalhatáron álló homlokzatról. Meg kell határozni az új nyílászáró anyagát, szerkezetét, színezését. 3.3 Redőny, redőnyszekrény, reklám-hirdetés, antenna, védőrács, riasztó, közműberendezések felszereléséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá M = 1 : 100-as homlokzati rajzot, fotómontázst, az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről, felszerelésének módjáról. 4. Egyéb utcai reklám-hirdetés, megállító tábla elhelyezéséhez a szerkezet minden eltérő nézetét M = 1 : 50-es méretben, továbbá a környezetet bemutató fotómontázst, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről. 7

Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményeket, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban

5. Önálló antenna létesítése esetén fotómontázs nyújtandó be, az ingatlannal szemközti utcavonalról vagy az ingatlan 20 méteres környezetében legalább két jellemző irányból felvéve. Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna (adóantenna) a tervezési területen nem létesíthető. 6. Közterületek kialakítása esetén benyújtandó: 6.1M = 1 : 200-as helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni a közterületet határoló térfalak épületeit, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi, üzlet egyaránt), az utak, szegélyek, lépcsők, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, növényesítés foltjait, továbbá épületek, köztéri szobrok, esetleg térplasztika, szökőkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közműberendezések helyét. 6.2 Épület (újságos pavilon, telefonfülke, buszmegálló) elhelyezése esetén a tárgykörről intézkedő jogszabályban8 meghatározott dokumentáció. 6.3 Köztéri szobor, térplasztika elhelyezés esetén a művészeti zsűri által véleményezett dokumentáció. 6.4M = 1 : 20-as méretarányú rajz az elhelyezendő utcabútorokról (padok, székek, növényládák, szemétgyűjtők stb.), közvilágítás oszlopairól, közmű fedlapokról. e) A Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatalától szakvéleményt kell kérni az egyes építményekkel, építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás során az alábbi esetekben: - 6,5 m-nél nagyobb építménymagasság esetén, - 5,0 m-nél magasabb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, - 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén. f) Minden 2,0 m-nél nagyobb támfal építése csak mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálat alapján engedélyezhető. g) Használatbavételi engedély: - a szennyvízhálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztározó meglétének igazolásával adható, - a szennyvízhálózat kiépülése után csak a hálózatra való rácsatlakozással adható. h) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Lk3026XX(T) - Lk1050XX(T) - Lk2050XY(T) - Lk2050YY(T) - Lk2000ZZ(T) - Lk2000ZY(T) 8

Az építési-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben, illetve az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. § és 17. §-aiban

-

Lke413721(T) Lk 500032(T) Lke50504X(T) Vk7000X3(T) Ki7000XX(T)

i) Az Lk3026XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az építési telkek beépítettsége legfeljebb 250 m2 nagyságú beépítettségig, garázs célú hasznosítás esetén növelhető. 3. Telekosztás, telekhatár rendezés engedélyezhető. 4. A zöldfelületi fedettség legalább 50% legyen. 5. Építménymagasság legfeljebb 9,5 m lehet. Magastető nem létesíthető. 6. Az építési telken elhelyezkedő, közterületre nyíló garázsokat érintő mindenfajta építés, felújítás, átépítés, rekonstrukció engedélyezésének feltétele, azok egységes kapuzattal való ellátása, valamint a szerkezet fölött tetőkert létesítése. j) Az Lk1050XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség --300 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet --300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 +0,15(300-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1 A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2 A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3 A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca 4.4mentén. A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően --450 m2-ig csak egy épülhet --450 m2 felett legfeljebb két épület.

6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 7. Építménymagasság --zártsorú épület elhelyezésénél legfeljebb 6,0 m --hézagos zártsorú, ill. oldalhatáron álló épület elhelyezésénél legfeljebb 7,0 m lehet. 8. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o közötti legyen. A tetőszélesség legfeljebb 9,0 m lehet. 9. Az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 10. Az eredetileg hézagosan zártsorú beépítésnél zártsorúvá válás esetén a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része az 1. sz. függelék szerint zöldfelületként beszámítható. k) Az Lk2050XY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség --300 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet --300 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni: % = 45 + 0,15 (300-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 80%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1 A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2 A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3 A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén. 4.4 A hézagosság a terv szerint tartandó: a Szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5 A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24-

alább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) 5. Az építési telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően --450 m2-ig csak egy épülhet --450 m2 felett legfeljebb két épület. Épületenként legfeljebb négy lakás alakítható ki. 6. Ha mindkét oldalhatáron, oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 7. Építménymagasság --általában legfeljebb 5,5 m --Tettye u. 14/1-24-ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig 5,0 m lehet. 8. Újonnan előkert kialakítható. 9. Magastető kialakítható cserépfedéssel, a tető hajlásszöge 38-40o között legyen. A tető szélesség legfeljebb 8,0 m lehet. 10. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 11. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 12. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. l) Az Lk2050YY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség --250 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 60% lehet --250 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 60 + 0,15 (250-T) ahol a T = telekterület m2-ben. A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 90%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. A zártsorú építési helyen belül az épületek elhelyezhetők zártsorúan, hézagos zártsorúan és oldalhatáron állóan. 4.1 A beépítés zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés kisebb mint 8%. 4.2 A beépítés hézagosan zártsorú legyen, ha a tervezett telek és attól legalább két-két szomszédos ingatlan utcai homlokvonalai mentén az átlagos tereplejtés nagyobb mint 8%. 4.3 A kialakult hézagosság tartandó: a Kálvária utca, Zöldfa utca, Virág utca, Hatház utca, Nap utca, Ignác utca és Tinódi utca mentén.

4.4 A hézagosság a terv szerint tartandó: a szőlő utca, Gergely utca, Ótemető utca, Mihály utca, Mandula utca, Antal utca, Kálmán utca, Derkovits utca mentén. 4.5 A kialakult állapot szerint a zártsorú csatlakozás hátsó telekhatáron is létrehozható, de ilyen esetben közterület felé a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse, oldalkert legalább 6,0 m legyen. (Tettye u. 1-29., 31-65. 14/1-24ig, Karmelita köz 2. – Vince u. 23-ig. Ótemető 38-40-ig.) Kálvária, Majorossy Imre és Szikla utcák mentén zártsorú, ill. hézagosan zártsorú lehet. 4.6 Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult beépítés mértékéig engedélyezhető. 5. A telkeken csak egy, legfeljebb kétlakásos épület helyezhető el. 6. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel, 38-40o közötti tetőhajlásszöggel. A tető szélessége legfeljebb 8,0 m lehet. 8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. m)Az Lk2000ZZ(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2: A megengedett beépítettség --650 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 50% lehet --650 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 50+0,05(650-T) ahol a T = telekterület m2-ben A beépítettség azonban nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken elhelyezhető épület száma teleknagyságtól függően --450 m2-ig csak egy épület --450 m2 felett több épület. 5.-Ha mindkét oldalhatáron oldalszárny létesül, közöttük legalább 6,0 m távolság biztosítandó. 6. Építménymagasság legfeljebb 6,5 m lehet. 7. Magastető kialakítható égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége az utcával párhuzamos gerincű tető esetén legfeljebb 10,0 m, utcára merőleges gerincű tető esetén 8,0 m lehet.

8. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 9. Lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet. 10. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. n).Az Lk2000ZY(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. A megengedett beépítettség --450 m².vagy annál nagyobb telkeknél legfeljebb 45% lehet --450 m²-nél kisebb telkeknél a beépítettséget az alábbi képlet szerint kell meghatározni % = 45 + 0,10 (450 – T) ahol T = teleknagyság m2-ben A beépítettség nem haladhatja meg a 70%-ot. 3. A legkisebb zöldfelületi fedettség: % = 85-B ahol a B = a megengedett legnagyobb beépítettség. 4. Az építési telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma nem lehet kettőnél több. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Kivétel --a Majtényi u. 1-39. útszakasz Ny-i oldala, --és a Felsőhavi úttól keletre eső telkek, ahol legfeljebb 5,0 m lehet. 6. Magastető kialakítható, égetett agyagcserép fedéssel. A tető szélessége legfeljebb 7,0 m lehet. 7. Az övezetben a tetőfelületeken fém, műanyag, üvegszerkezetű tetőfelépítmény nem alkalmazható. 8. Az övezetben a tetőfelépítmények a tetővel azonos cserépfedést kaphatnak, elhelyezésük a következők szerint lehet: utcafronttól legalább 2,0 m-re helyezhető el tetőfelépítmény, innen tovább 6,0 m-es épülethosszonként legfeljebb egy tetőfelépítmény létesíthető. 9. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni, szabad végfalai, ha az saroktelek kontyolt kialakításúak is lehetnek. 10. Az övezet kertjei pihenőkertek legyenek (ld. I/1. sz. melléklet). 11. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt a legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. o) Az Lke413721(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel.

2. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek oldalhatáron állóan és ikresen helyezhetők el. 3. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: --720 m2-ig csak egy épület --720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 4. Az előkert újonnan 8,0 m legyen. 5. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 6. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23.sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 7. Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. p) Az Lk 500032(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel. 2. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: --720 m2-ig csak egy épület --720 m2 felett két épület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 3. Az előkert újonnan 6,0 m legyen. 4. Magastető kialakítható. A tetőfedés hullámpala nem lehet. A tető szélessége nem haladhatja meg a 12,0 m-t. 5. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 6. Csak olyan terepszint alatti építmény létesíthető, melynek nagysága legfeljebb a teleknagyság 10%-ával haladhatja meg a telek megengedett legnagyobb beépítettségét. r) Az Lke 50504X(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságot. 2. A zártsorú-általános építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, hézagos zártsorúan és 3. Azártsorúan. telken csak egy épület helyezhető el. A lakások száma kettőnél több nem lehet. 4 Előkert újonnan sem létesíthető. 5. Az építménymagasság: --A Böckh J. u. és Hegyalja u. keleti oldala menti telkeken a Felsőhavi utcáig legfeljebb 6,0 m --a Hegyalja u. 122. sz. (16248 hrsz.), 116. sz. (16251 hrsz.), 114. sz. (16253/1 hrsz.), 108. sz. (16257 hrsz.), 106. sz. (16258 hrsz.), 68. sz. (16322 hrsz.), 64. sz. (16321 hrsz.), 52. sz. (16314 hrsz.) telkein legfeljebb 5,0 m, --egyéb területeken legfeljebb 7,0 m lehet. 6. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel.

A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. 7. Az övezetben az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalait „macskalépcsővel” kell lezárni. 8. A hézagosan zártsorú kapcsolatot biztosító építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert alakítandó ki. s) A Vk7000X3(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét. 2. A kialakult beépítettség legfeljebb 10%-kal növelhető. Kivétel a Majorossy I. u. 36. (16962 hrsz.) telke, ahol a kialakult beépítettség legfeljebb 5%-kal növelhető. 3. Magastető kialakítható cserépfedéssel, fém, ill. üveg kiegészítéssel. A tető szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. t) A Ki7000XX(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. 2. Az arborétum területén kutatással, oktatással kapcsolatos, a terület ellátását biztosító, valamint igazgatási építmény, a használó(k) számára legfeljebb egy lakás létesíthető. 3. Új beépítés a védendő Pintér villától jól elkülönítetten létesüljön. 4. A kialakult beépítettség legfeljebb 350 m2 bruttó alapterület mértékéig növelhető. 5. Építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet. u) A sajátos építési övezetek közös előírásai: 1. A kialakult állapotnak megfelelően lapos és magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge a közvetlenül szomszédos épületek tetőhajlásszögétől legfeljebb ± 5o-kal térhet el. Ezt fotómontázzsal igazolni kell. 2. A főfunkciót kiegészítő épületek csak a kert művelését és a pihenést szolgáló építmények lehetnek, amelyek kialakítása, tömege, anyaghasználata, a főfunkciót tartalmazó épületével összhangban legyen, tömegarányait kövesse, annak építmény és gerincmagasságát ne haladja meg. 3. Tettye-Havihegy védetté nyilvánításáról szóló 1996. évi 68. számú önkormányzati rendelettel érintett telkek esetében a maximális beépíthető alapterületet a szabályozási tervlapon ábrázolt nem beépíthető telekrész figyelmen kívül hagyásával kell számítani. 4. Terepszint alatti építmény alapterületi kiterjedése legfeljebb a teleknagyság 10%-ával haladhatja meg a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét. 5. Haszonállat számára állattartó épület nem létesíthető. 6. Utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt. Kapuzat közterület felé fa burkolatot kapjon.

7. Utcai homlokzaton műanyag nyílászáró, külső redőnyszerkezet nem kerülhet beépítésre. v) Beépítésre nem szánt területek sajátos előírásai: 1. Közlekedési célú közterületeken az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építményeken kívül elhelyezhetők még hirdető berendezések, --közúti közlekedés várakozóhelyei, --köztisztasággal kapcsolatos építmények, --szobor, díszkút, --távbeszélő fülke. 2. A szabályozási tervlapon jelölt --Zo jelű közparkokban építmények nem helyezhetők el --Z1 jelű közparkban a beépítettség mértéke 0,5% --Z2 jelű közparkban a beépítettség mértéke 2% lehet. A Tettye téren, a városi főépítész által vezetett településrendezési és építészeti tervtanács véleménye alapján kivételesen elhelyezhető ideiglenes jellegű, szerelt szerkezetű építmény, meghatározott időre, az előírt beépítettséget meghaladó mértékben is. (7) Bf 210 m FELETTI TERÜLETEKRE (Bf) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 7. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területeken az alábbi előírásokat is meg kell tartani: 1. - a 40%-nál kisebb lejtésű építési telek területeken 1,5 m-nél nagyobb bevágás, feltöltés nem létesíthető. A telkek 20%-ánál nagyobb felületen az eredeti terepviszonyokat megváltoztatni nem szabad, kivéve ha a teraszozás szőlőtelepítés miatt szükséges, - a 40%-nál nagyobb lejtésű építési telekterületeken az eredeti lejtésviszonyokat meg kell tartani. 2. A Bf 210 m-es rétegvonallal érintett kertvárosi és hegyoldali kertes karakterbe sorolt (Lke4…) építési telkeken telkenként csak egy épület és legfeljebb két lakás létesíthető. 3. Az építménymagassági előírás a lejtős terepre tekintettel 1,0 m-rel túl léphető. 4. Új épület tetőszélessége a lejtő felőli oldalon nem lehet több mint 9,0 m. 5. A zöldfelületek védelme érdekében a mellmagasságban mért 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa – gyümölcsfa kivételével – kivágása csak jegyzői engedéllyel történhet. 6. 1,5 m-nél magasabb támfal nem létesíthető, kivéve, a szabályozási vonalon létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot. A szabályozási vonalon létesített támfal mögött garázsok kialakíthatók.

7. Egy telken belül az össztámfal magasság legfeljebb 6,0 m lehet. A szabályozási vonalon létesített, ill. létesítendő támfal figyelmen kívül hagyható. Az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele. 8. A 210 Bf magasság hivatalos rögzítéséig, a szabályozási terven jelölt 210 Bf magassági határtól, mint a sajátos előírások határától el lehet tekinteni, ha a telektulajdonos bizonyítani tudja, hogy telkének telekhatárai menti töréspontok egyike sem esik a 210 Bf magasságra, illetve a 210Bf magasság fölé (7) PÉCSI IPARI PARK TERÜLETÉRE (IP) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 8. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: - Gksz711775(IP) - Gksz711875(IP) - Gksz711X55(IP) - Ge711756(IP) - Ge711X56(IP) d) A sajátos építési övezeteken belül a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell megtartani, kivéve az X-el jelölt telekméreteket. 1. A Gksz711X55(IP) építési övezetben az X kód legalább 20 000 m2 teleknagyságot és legalább 80 m telekszélességet jelent. 2. A Gip 711X56(IP) építési övezetben az X kód legalább 10 000 m2 teleknagyságot és legalább 60 m telekszélességet jelent. e) Minden építési övezeten belül 1. Az oldalkert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, sem 6,00 m-nél, 2. A hátsókert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, sem 6,00 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél. 3. Az építési engedélyezési tervet geotechnikai dokumentációval kell megalapozni f) A gazdasági célú építési övezetben 1. Az utca felőli telekhatárokon csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető.

2. 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. 3. A tervezett gazdasági területen lévő – távlatban megszűnő – lakóépületeken karbantartási, állagmegóvási és – a kártalanítási igény kizárásával, továbbá a későbbi átalakítás, vagy lebontás kötelezettségének előírása mellett – bővítéssel nem járó korszerűsítési, vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m2-rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők. 4. Nem helyezhető el: - egészségügyi, szociális épület, - roncsautó tároló és bontó telepek. g)

Az I. rendű közlekedési célú közterületek felé útról látható reklámfeliratokat csak építési engedély alapján szabad elhelyezni.

(9) PÉCS, BUZSÁKI IMRE ÚT KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 9. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A terület változatos geológiai felépítése és morfológiai jellege miatt az építési engedélyezési eljárás során 1. a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködése szükséges az 5 mnél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, továbbá a lakosság, Önkormányzat, vagy tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok 2. területre esetén; vonatkozó földtani, talajmechanikai, geotechnikai adatokat a tárgykörről intézkedő rendelet9 alapján a Magyar Geológiai Szolgálattól adatszolgáltatásként meg kell kérni; 3. a talajvíz magas szulfáttartalma miatt a mélyépítési munkák tervezésénél, kivitelezésénél az agresszív hatást figyelembe kell venni. d) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület előkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható meg. e) A telekalakítással kapcsolatos sajátos előírások 1. A tömbökre –amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási 9

A Magyar Geológiai Szolgálat részére szolgáltatandó földtani kutatási adatok köréről és forgalmazásának rendjéről szóló 4/1997. (III. 5.) IKIM-KTM-KHVM együttes rendelet

tervek készítendők. A telekalakítási tervet minden beruházási szándék előtt el kell készíteni. A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza. 2. A telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik. f) Városépítészeti sajátos előírások 1. A főútvonalak menti területekre csak városképi szempontból is igényesen kialakított építmények telepíthetők. 2. Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a főforgalmi, a forgalmi, illetve a határoló utak felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg. 3. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. 4 Az utca felőli telekhatáron csak beton, kő, vagy tégla lábazatos „áttört” jellegű kerítés létesíthető. g) Járművek elhelyezésével kapcsolatos sajátos előírások 1. A létesítmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében legalább az OTÉK 42. §-ában előírt mennyiségű járművek részére saját telken belül várakozó – parkoló – helyeket kell létesíteni. 2. A 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. h) Zöldfelületek kialakításával kapcsolatos sajátos előírások 1. A telkeken belül kialakítandó összefüggő zöldfelületeket kertépítészeti terv alapján többszintes növényállomány telepítésével kell létrehozni. A telekre előírt zöldfelület minden 150 m2-re számítva legalább egy darab nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, és legalább 40 darab lombhullató, vagy örökzöld cserje telepítendő. A telekre vetített zöldfelület mértéke csökkenthető az OTÉK 25. §-ában rögzített 2. Afeltételek telkek alapján. előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára helyet kell biztosítani. 3. Az építési engedélyezési tervnek – a jelenlegi lejtési viszonyoktól függetlenül – tartozéka kell legyen a tereprendezési és kertépítészeti terv. 4. Közpark területre kertépítészeti terv készítendő. 5. Az új kialakítású utcákban az utcák mindkét oldali fásítását ki kell alakítani. i) Tűzvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások 1. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. 2. A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és

mas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. j) Rendeltetéssel kapcsolatos sajátos előírások A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zónában nem helyezhetők el: - egészségügyi, szociális épület, - roncsautó tároló- és bontó telepek, - önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek telephelye, - önálló gépkocsijavító telepek. k) Környezetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások 1. A beruházások, fejlesztések, létesítések engedélyezéséhez 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján környezeti hatásvizsgálatokat és/vagy a környezetvédelmi munkarészeket, szakvéleményeket kell készíteni, melyeket az engedélyezési tervhez kell csatolni. 2. A főút melletti szakaszokon csak a közúti zajra nem vagy kevésbé érzékeny kereskedelmi, szolgáltatási funkciók helyezhetők el. (10) PÉCS, NYÍL UTCA ÉS KÖRNYÉKÉRE, ILL. AZ ADY ENDRE UTCA KÖRNYÉKI TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 10. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) Telekmegosztások és összevonások nem engedélyezhetők. Kivéve a 2000 m2-t meghaladó telkeket. A telek területébe nem számít bele a szabályozási tervlapon jelölt általános előírásoktól eltérő hátsókert területe. d) Kisvárosias lakózónán belül telkenként legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló egy lakóépület építhető. e) Vegyes zónákban újonnan csak olyan közösségi célú építmények helyezhetők el, ill. újonnan csak olyan funkciók alakíthatók ki melyekhez 4-nél több gépkocsi elhelyezési igény nem tartozik. f) Saroktelkek és zártsorú beépítési mód esetén a beépítettség mértéke a 2/b táblázattal szemben a kódszám szerinti értéket további 10%-kal haladhatja meg.

g) A kódszám szerinti építménymagasságot az alábbi előírások megtartásával kell alkalmazni: 1. a Nyíl utcával, valamint az Antónia utca Nyíl utca és Mecsek utca közé eső déli oldalával határos homlokzatokon a kódszám szerinti magasságok új épületeknél, ill. bővítésnél 1,0 m-rel csökkentendők, 2. a Nyíl köz észak- déli vonalával határos homlokzatokon új épületeknél, ill. bővítéseknél 2,0 m-rel csökkentendők. (11) PÉCS SZIGETI ÚT – ACSÁDY IGNÁC UTCA – STADION UTCA – SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (St) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 11. jelű területre terjed ki. b) Az a) pontban lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. c) A Ki 711848 (St), valamint a Ki 711856 (St) építési övezetekben a PÉSZ 1-2. táblázatok szerinti előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Szigeti út menti épületek út menti homlokzata csak 8,0 m lehet. (12) VÁROSKAPUK ÉS VÁROSRÉSZKÖZPONTOK VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

TERÜLETÉRE

A sajátos előírások a 19/a sz. mellékletben lehatárolt 12. jelű területre terjed ki. Az e pontban lehatárolt területen építést engedélyezni csak a városkapu, ill. a városrészközpont területére kiterjedő elemzéssel igazolt elvi építési engedélyt követően lehet. Elvi építési engedély keretében kell tisztázni a PÉSZ és szabályozási terven túli további építési követelményeket. Elvi építési engedélyt az építési hatóság csak a városi főépítész által vezetett Tervtanács állásfoglalásának ismeretében engedélyezhet. (13) I. RENDŰ NEM GYŰJTŐÚT BESOROLÁSÚ KÖZTERÜLETTEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 13. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén újonnan létesítendő épületek földszintjén a közterület felőli homlokvonalon közhasználatú funkciókat kell telepíteni. c) A közhasználatú épületrészek és a közterület között a telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető.

d) Közterületekről kisgarázs közvetlenül nem nyitható. Épületenként egy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása legfeljebb 4,0 m lehet. e) Homlokzatok karakterét megváltoztató színezés, hőszigetelés, 4 m2-t nem meghaladó reklámok, információs táblák elhelyezése csak építési engedélyek alapján végezhető. (14) I. RENDŰ GYŰJTŐUTAKKAL ÉS II. RENDŰ KÖZTERÜLETEKKEL ÉRINTKEZŐ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 14. jelű területre terjed ki. b) A zóna területén közterületről telkenként legfeljebb kettő kisgarázs nyílhat vagy behajtási lehetőség engedélyezhető. Az épületen kialakított behajtó nyílása kisgarázsonként legfeljebb 4,0 m széles lehet. (15) SIKLÓSI ÚT-FELLBACH UTCA-SZTÁRAY MIHÁLY ÚT-AIDINGER JÁNOS ÚT ÉS A 23891/100 ÉS A 1389/93 HRSZ-U TELKEK ÉSZAKI TELEKHATÁRÁVAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK. a) A sajátos előírás hatálya a 19/c sz. mellékletben lehatárolt 15. jelű területre terjed ki. b) A szabályozási terv a területen a Vt715777(M) sajátos építési övezetet jelöli Az övezetben a 3. sz.-ú táblázatokban meghatározott kódok szerinti előírások érvényesek, kivétel a zöldfelületi fedettség. A megengedett legkisebb zöldfelületi fedettség 20%, és figyelmen kívül hagyható a 20 m² zöldfelület lakásonkénti előírása. c) Az előírások szerint szükséges gépjármű-elhelyezési lehetőség 25 %-át közterületen is ki lehet alakítani. (16) PÉCSI VÍZ MENTI BŐRGYÁRI IPARTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE HRSZ TELKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a 19/a mellékletben lehatárolt 16. jelű területre terjed ki b) Az a) pontban lehatárolt területen a PÉSZ 27§ (1) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni. (17) PÉCS, HÍRD 48482 HRSZ TELEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK A telken az építés feltétele a környezetkárosítás mértékét feltáró szakvélemény készítése

24. § A rendelet 40. § kiegészül az „Ideiglenes kerítés” továbbá a „Központi belterület” alábbi új fogalmaival, valamint a „Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület”, illetve a „Tetőszélesség” fogalom meghatározó szövegrészei helyébe az alábbi rendelkezések lépnek. - Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább3,0m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. - Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. - Központi belterület: Pécs történelmi város összefüggő belterülete, ahol az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található.- Tetőszélesség: Az épület tető alaprajzi kontúrjának lejtő felőli hossztengelyére (a rétegvonalak esésvonalára) állított merőleges vonal menti legnagyobb szélessége. 25.§ A rendelet 41. § (1) bekezdésében az „1. sz.” melléklet számozása „1/b.”-re változik, továbbá kiegészül az alábbi új 1/a. sz. melléklettel, 1/a. melléklet: Belterület-nem belterület. 26. § E rendelet 2005. december 15.-én lép hatályba Rendelkezéseit 2005. december 15.-től kell alkalmazni.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2005. november 24.-i ülésén. Kihirdetve: 2005. november 29 napján.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

10. sz. melléklet

Melléklet az 587/2005.(11.24.) Kgy. határozat 1. pont "Egyéb területek" részletezéséhez

Sorszám

1 2 3

4 5 6 8 9

10

Áthúzódó és várható többletmunkák az ISPA II. építési ütemhez (Előirányzati becsült mennyiségek) Megnevezés Gerinc Gerinc Házi Házi Föld és Útburkolat Központi csatorna csatorna bekötés bekötés sziklamunka helyreállítás átemelő hossz hossz gravitációs átemelős (m3) és szerviz út (db) gravitációs nyomott (db) (db) (m2) (m) (m) Előd utca + Zsolnay V. út 275 275 28 1 1320 635 1 egyes ingatlanok Verőfény u. 368 175 14 18 1550 1140 0 Nagyszkókói út, (5052/1, 85 0 7 1 270 115 0 52610/1, 52615/3, 52615/4, 5256/5, 5057, 5058 hrsz.) Puskin tér 35528 hrsz út 0 110 0 4 320 125 0 Rigóder (részterület) 110 0 14 0 375 100 0 Szabolcsfalu (részterület) 145 0 35 0 530 260 0 Kispostavölgy-Tető 0 110 0 5 270 0 0 Alsógyükés-70126/4 hrsz-ú 0 0 19 1 200 100 0 telek (felosztás miatti többlet bekötési igény) Egyéb egyedi jellegű (becslés 40 22 23 23 705 240 0 a várható többlet bekötésekre) 1023 ÖSSZESEN:

692 1715

140

53 193

5540

2715

1

11. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Településrészi Önkormányzatainak Gazdálkodási SZABÁLYZATA I. A szabályozás célja A szabályozás célja a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által a 12/2001.(03.30.) sz. Ör. (továbbiakban: SZMSZ) 54.§ (3) bekezdésében felsorolt településrészi önkormányzatok egységes és jogszerű gazdálkodásának elősegítése. II. Általános rendelkezések 1.) A Szabályzat hatálya az SZMSZ 54.§ településrészi önkormányzatokra terjed ki.

(3)

bekezdésében

felsorolt

2.) A településrészi önkormányzatok nem önálló jogi személyek, vezetőjük önkormányzati képviselő, aki a részönkormányzatot képviseli. 3.) A településrészi önkormányzatok költségvetései az SZMSZ 54.§ (1) bekezdése alapján a város éves költségvetésében meghatározott támogatási előirányzatból és a részönkormányzatok által biztosított egyéb bevételekből állnak. 4.) Az egyes településrészi önkormányzatokat megillető támogatási előirányzat felosztásáról – a részönkormányzatok vezetői egyetértő javaslata alapján – a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság dönt. A részönkormányzatok a költségvetésük keretei között a működési területükön ellátják – átruházott hatáskörben – önkormányzati, különösen az SZMSZ 73.§ (3) bekezdésében megnevezett feladatokat. 5.) A részönkormányzatok költségvetési előirányzataik alapján éves költségvetést készítenek, melyet saját testületük hagy jóvá határozattal. 6.) A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság a részönkormányzatok támogatási előirányzatából működési keretösszeget határozhat meg.

7.) A részönkormányzatok működési költségének tételes elfogadásáról, valamint a támogatási előirányzat felhasználásáról, módosításáról határozattal döntenek. 8.) A határozatban a végrehajtásért felelős személyt és a határidőt fel kell tüntetni. III. Kötelezettségvállalás A településrészi önkormányzatok részére biztosított előirányzatok terhére kötelezettségvállaló utalványozó: a részönkormányzat vezetője. Kötelezettségvállaló ellenjegyzője: a Közgazdasági Főosztály vezetője, helyettese. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök által a tagok közül megbízott személy látja el a helyettesítést. IV. A beruházás, felújítás, karbantartás körében lefolytatandó eljárás: 1.) Fogalom meghatározás A 2003. évi CXXIX. tv. – a közbeszerzésekről – szerint: árubeszerzés:

olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetve hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magába foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

Beruházás:

Beruházásnak minősül a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett tevékenység (szállítás, alapozás, üzembe helyezés, vámkezelés, közvetítés, stb.) tovább mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzákapcsolható, ideértve a hitel igénybevételt és a biztosítást is. Tárgyi eszköz értékét növelő beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, az élettartam növelésével összefüggő munka, továbbá a tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítási, a fődarabok cseréjének, a tárgyi eszközök nagyjavítási költségeit foglalja magában.

Felújítás:

olyan – hosszabb időszakonként ismétlődő – jelentős költséggel járó nagyjavítás, amely a tárgyi eszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően, vagy teljesen visszaállítja, illetőleg az eredeti teljesítőképességet korszerűsítéssel növeli. A felújítás a már állományban lévő tárgyi eszközhöz kapcsolódik.

Építési beruházás:a 2003. évi CXXIX tv. 25.§-ában meghatározott építmény kivitelezésére vagy kivitelezése Karbantartás:

Karbantartásnak minősül a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartás, javítás nem minősíthető a tárgyi eszköz beszerzési értékét növelő ráfordításnak, ezért azt nem lehet a felhalmozási kiadások között elszámolni. Az építési karbantartás (tatarozás) az épületek (építmények) rendeltetésszerű működéséhez szükséges olyan állagmegóvási munka és folyamatos javítás, amely nem növeli a tárgyi eszköz értékét. Járművek, gépek, berendezések és felszerelések karbantartása a folyamatos, biztonságos, zavartalan üzemeltetés érdekében elvégzett (elvégeztetett) munkálatok, amelyek nem növelik a tárgyi eszköz értékét.

2.)Az eljárások tervezése: A településrészi önkormányzatok kötelesek minden évben közbeszerzési tervet készíteni a költségvetésük ismeretében. A terveket a Közgazdasági Főosztálynak kell megküldeni a tárgyév április 10. napjáig. A közbeszerzési tervben szerepeltetni kell a több évre áthúzódó építési beruházásokat, illetve a több évre vonatkozó szolgáltatásokat. A közbeszerzési terv összeállítása a téma szerint érintett főosztályvezetők előterjesztését követően a szakbizottságok javaslata alapján a Közgazdasági Főosztály feladata. A közbeszerzési tervet a településrészi önkormányzatok a tárgy év március 30-áig kötelesek elkészíteni. Szolgáltatás megrendelése: 3. és 4. sz. melléklet szerinti szolgáltatások, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlattevő részéről. 3.) A településrészi önkormányzatok az 1. pontban megjelölt eljárások során a Közgyűlés 532/2004.(12.09.) számú határozatával jóváhagyott Közbeszerzési Szabályzat VI. fejezetében meghatározott eljárás szerint kötelesek eljárni, a Kbt. 402.§ (4) bekezdésében meghatározott értékhatárt el nem érő beszerzések esetében:

Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit: - százezer forint meg nem haladó nettó összeg értékű beszerzés esetén az illetékes főosztály vezetője gyakorolja és a Közgazdasági Főosztályvezető ellenjegyzését követően meghozza az eljárást lezáró döntést. forintot meghaladó, de egymillió forintot el nem érő nettó - százezer értékű beszerzés esetén a szakmai bizottság gyakorolja és legalább három ajánlat beszerzését és értékelését követően meghozza az eljárást lezáró döntést, - egymillió forintot meghaladó, de a Kbt. 402.§ (4) bekezdésében foglalt értékhatárt el nem érő nettó értékű beszerzés esetén az illetékes szakmai bizottság javaslata alapján a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság gyakorolja és meghozza az eljárást lezáró döntést. 4.) Az eljárás rendje: A részönkormányzatok az e témakörben keletkezett kérelmet, a részönkormányzat testületi döntését az ügy tárgya szerint illetékes szakmai főosztályhoz továbbítják, ahol a Közbeszerzési Szabályzat szerinti eljárást előkészítik és a lezáró döntés megküldésével tájékoztatják a kezdeményező részönkormányzatot. 5.) A határozatok meghozataláért a részönkormányzatok vezetői, a döntés előkészítéséért és a döntés-tervezet elkészítéséért a szakmai főosztályok vezetői a felelősek. 6.) Amennyiben a karbantartási munkálatok műszaki, pénzügyi lebonyolítását a PVV Rt.-vel végeztetik el, úgy minden esetben támogatási szerződést kell kötni a PVV Rt.-vel. A támogatási szerződést minden esetben a Közgazdasági Főosztály vezetője ellenjegyzi. 7.) Az árubeszerzési, beruházási, felújítási, építési beruházási, tervezési célok szerinti eljárások lebonyolítása a szakmai főosztályok feladata. V. Civil szervezetek támogatása 1.) A részönkormányzatok költségvetésük terhére civil szervezeteket támogathatnak. Az eljárás a Szabályzat 5. sz. mellékletét képező „KÉRŐLAP” kitöltésével kezdeményezhető. 2.) A KÉRŐLAP tartalmazza a pályázó szervezet fő adatait, szervezeti formáját, a pályázatért felelős személyt, a pályázati cél megnevezését, a cél megvalósításához szükséges teljes összeget, az önerőt, egyéb forrásokat, valamint az önálló bankszámlával nem rendelkező szervezetek támogatása esetén a támogatott kérelmező és a pénzügyi lebonyolítást ellátó szervezet A kérőlapot a részönkormányzat vezetője is aláírja. nevét.

3.) A kérelmet és a részönkormányzati döntést a részönkormányzat vezetője a Polgármesteri Hivatal Tisztségviselői Kabinet vezetőjéhez köteles továbbítani, aki a civil referens útján készíti el a támogatási szerződést. 4.) A civil referens amennyiben egyesület támogatásáról van szó, a támogatási szerződést, alapítvány támogatása esetén a közgyűlés döntését a hivatali ügymenet (bizottság elé terjesztés, törvényességi felülvizsgálat stb.) alapján készíti elő. 5.) A településrészi önkormányzatok által támogatott civil szervezetek a támogatási szerződésben előírtak szerint számolnak el a kapott támogatás felhasználásáról. A részönkormányzatok által támogatott civil szervezetek évente beszámolnak a részönkormányzat testülete előtt tevékenységükről, illetve a támogatásként kapott pénzösszeg felhasználásáról. VI. A részönkormányzatok ügyiratkezelése 1.) A részönkormányzatok az e Szabályzatban foglaltak szerint kezelik az ügyirataikat. 2.) Az érkező ügyiratokat a részönkormányzat vezetője az érkezés napjának feltüntetésével és kézjegyével látja el, illetve rájegyzi a beadvány tartalma szerint a Polgármesteri Hivatal szakmailag illetékes főosztályához, vagy más szervekhez történő továbbítását. 3.) A részönkormányzatok ún. „iktató füzetet” (nyilvántartás) vezetnek, amely alapján visszakereshetőek a folyamatban lévő, illetve befejezett ügyek. 4.) A nyilvántartás 1. sorszámmal kezdődik és folyamatosan növekszik. A sorszámon kívül fel kell tüntetni az ügyirat tárgyát, a továbbítás helyét (személyét), a továbbítás napját. Az ügymenetet lezáró döntés meghozatalára jogosult szerv, vagy személy megnevezését és a lezáró döntés számát, évét. A nyilvántartást minden év végén le kell zárni és a részönkormányzat vezetőjének alá kell írni. 5.) Az elintézett, befejezett ügyiratokat évente az évszám feltüntetésével irattartó dossziéba kell elhelyezni. VII. Egyéb rendelkezések 1.) A településrészi önkormányzatok az éves gazdálkodásukról írásbeli beszámolót készítenek egyrészt a saját testületük, másrészt az átruházott pénzeszközök felhasználásáról a Közgyűlésnek. A beszámolóban értékelni kell a költségvetési célok megvalósulását, illetve azok áthúzódásának okát a következő költségvetési

évre, az egyes költségvetési keretek túllépéseinek okát, a meg nem valósult beruházások felújításának, karbantartásának elmaradását. 2.) A településrészi önkormányzatok pénzmaradványának felhasználásáról a város éves zárszámadási rendeletében kell a Közgyűlésnek döntenie. 3.) A településrészi önkormányzatok a keretösszegeik terhére kötelezettségvállalásait a Közgazdasági Főosztály tartja nyilván.

teljesített

4.) A településrészi önkormányzatoknak a számlákon kötelezettként, illetve jogosultként vagy azok mellékletén minden esetben fel kell tüntetni, hogy a kifizetés mely keret terhére, milyen célból történt. A kiadási számlákon vevőként Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát kell feltüntetni azzal, hogy e megnevezés alatt zárójelben az érintett részönkormányzat nevét és címét a döntést tartalmazó határozat számát jelezni kell. VIII. A Szabályzat hatálybalépése A jelen Szabályzat a Közgyűlés jóváhagyását követő napon lép hatályba. Pécs, 2005. november 25. Dr. Toller László polgármester

Záradék: A Közgyűlés 590/2005. (11.24.)számú határozatával jóváhagyta

Az 593/2005. (11.24.) sz. határozat melléklete A pályázatot Meghirdetett meghirdető munkahely szerv Pécs Megyei Belvárosi Óvoda Jogú Város Önkormányzat 7621 Pécs, a Közgyűlése Papnövelde u. 18-20. 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

12. sz. melléklet

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb -Felsőfokú iskolai végzettség és A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. szakképzettség, Pbhi.: 2 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül -5 év szakmai gyakorlat. Peh.i: 2006. május 30. -Pedagógus szakvizsgával egyenértékű A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre végzettség előnyt jelent. épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 2 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül 7623 Pécs, Peh.i: 2006. május 30. Mezőszél u. 2. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere Siklósi Úti Óvoda -Felsőfokú iskolai végzettség és A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. szakképzettség, Pbhi.: 2 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül 7633 Pécs, -5 év szakmai gyakorlat. Peh.i: 2006. május 30. Siklósi u. 18. -Pedagógus szakvizsgával egyenértékű A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre végzettség előnyt jelent. épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Zsolnay Vilmos Utcai Óvoda -Felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, Pbhi.: 2 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül 7622 Pécs, -5 év szakmai gyakorlat. Peh.i: 2006. május 30. Zsolnay u. 90. -Pedagógus szakvizsgával egyenértékű A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre végzettség előnyt jelent. épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere Mezőszél Utcai Óvoda

-Felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, -5 év szakmai gyakorlat. -Pedagógus szakvizsgával egyenértékű végzettség előnyt jelent.

A pályázatot meghirdető szerv Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

v. Bártfa Utcai Általános - Főiskolai Iskola végzettség, 7627 Pécs, Bártfa u. 5.

egyetemi

szintű

tanári

- 5 év pedagógus munkakörben vagy a közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) bekezdésében meghatározott szakmai - Előny:gyakorlat. pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség.

Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 2 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

Belvárosi Iskola

Általános - Főiskolai v. egyetemi szintű tanári végzettség, - 5 év pedagógus munkakörben vagy a 7621 Pécs, közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) Megye u. 15. bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlat. Kiegészítő feltétel: német nyelv ismerete – A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 128 § (3) bek. b/ pontja alapján. - Előny: pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség.

A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 3 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

Felsővámház Általános Iskola

Utcai - Főiskolai v. egyetemi szintű tanári végzettség, - 5 év pedagógus munkakörben vagy a 7626 Pécs, közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) Felsővámház u. 22. bekezdésében meghatározott szakmai - Előny:gyakorlat. pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség.

A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 2 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

Köztársaság Általános Iskola

A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 2 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint.

7623 Pécs, Köztársaság tér 1.

Téri - Főiskolai v. egyetemi szintű tanári végzettség, - 5 év pedagógus munkakörben vagy a közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) bekezdésében meghatározott szakmai - Előny:gyakorlat. pedagógus szakvizsga vagy azzal

egyenértékű végzettség.

A pályázatot meghirdető szerv Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

Pázmány Általános Óvoda

Péter Utcai - Főiskolai v. egyetemi szintű tanári Iskola és végzettség, - 5 év pedagógus munkakörben vagy a közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) 7634 Pécs, bekezdésében meghatározott szakmai Pázmány Péter u. 27. pedagógus szakvizsga vagy azzal - Előny:gyakorlat. egyenértékű végzettség.

A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 2 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

Vasas-Somogy-Hird - Főiskolai v. egyetemi szintű tanári Óvoda és Általános végzettség, Iskola - 5 év pedagógus munkakörben vagy a közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) 7623 Pécs, bekezdésében meghatározott szakmai Köztársaság tér 1. gyakorlat. - Előny: pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség.

A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 2 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Árpád Fejedelem - Egyetemi szintű tanári végzettség, - 5 év pedagógus munkakörben vagy a Általános iskola közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) 7632 Pécs, bekezdésében meghatározott szakmai Aidinger J. u. 41. - Előny:gyakorlat. pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség. Hajnóczy Kollégium 7633 Pécs,

József - Egyetemi szintű tanári végzettség, - 5 év pedagógus munkakörben vagy a közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlat.

Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 3 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 3 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre

Türr I. u. 2.

- Előny: pedagógus szakvizsga vagy azzal épülő fejlesztési elképzelések, om., b., egyenértékű végzettség. Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

Kodály Zoltán - Egyetemi szintű tanári végzettség, Gimnázium és - 5 év pedagógus munkakörben vagy a Szakközépiskola közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) 7629 Pécs, bekezdésében meghatározott szakmai Dobó I. u. 35-37. Előny:gyakorlat. pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség. Olasz vagy spanyol nyelv ismerete

A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 3 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

Leőwey Gimnázium

Klára - Egyetemi szintű tanári végzettség, - 5 év pedagógus munkakörben vagy a közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) 7621 Pécs, bekezdésében meghatározott szakmai Szt. István tér 8-10. Előny:gyakorlat. pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség. Német vagy francia nyelv ismerete.

A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 3 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

Széchenyi István - Egyetemi szintű tanári végzettség, Gimnázium és - 5 év pedagógus munkakörben vagy a Szakközépiskola közoktatásról szóló tv. 18.§ (6) bekezdésében meghatározott szakmai 7621 Pécs, - Előny:gyakorlat. pedagógus szakvizsga vagy azzal Király u. 44. egyenértékű végzettség.

A megbízás 5 évre, 2006. augusztus 1-től, 2011. július 31-ig szól. Pbhi.: 3 példányban, a megjelenéstől számított 30 napon belül Peh.i: 2006. május 30. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön., vpr., szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések, om., b., Munkabér: A Kjt.1992.évi XXXIII.tv-ben írtak szerint. Pci.: Pécs M. J. Város Önkormányzata Polgármestere

13. sz. melléklet

Az 596/2005. (11.24.) sz. határozat melléklete:

S.sz Helyszín . 1. Bolgár köz I.

II.

2.

Rácváros előtti utca

3.

Rácvárosi út

4.

Rákóczi u. (Rét u – Jókai u között) Jókai u. (Rákóczi u – Nagy L. kir u. között) Ifjúság u. és Alkotmány u. (Rókus u – Kürt u. között) Rókus utca

5. III.

6. 7. 8. 9.

IV.

10. 11.

V.

12. 13. 14. 15. 16. 17.

Műszaki tartalom AB-12 aszfalt megerősítés, aknák szintbeemelése (12 db) Speciális felületi bevonat, aknák szintbeemelése (17 db) Speciális felületi bevonat

AB-12 szőnyeg, aknák szintbeemelése (21 db) AB-12 szőnyeg, aknák szintbeemelése (38 db) AB-12 szőnyeg, aknák szintbeemelése (102 db) AB-12 szőnyeg, aknák szintbeemelése (31 db) Szigeti út Speciális felületi bevonat, (Huszár u.-Petőfi u között) aknák szintbeemelése ( 36 db) Huszár utca Speciális felületi bevonat, aknák szintbeemelése (21 db) Paál L. u. burkolaterősítés AB12 aknák szintbeemelése (4 db) Németh Béla u. Speciális felületi bevonat, (Paál L. u.-tól a hídig) aknák szintbeemelése (6 db) Táncsics M. út sávszélesítés, szegély bontással és átépítéssel Táncsics M. út burkolaterősítés AB12 aknák szintbeemelése (74 db) Megyeri út burkolaterősítés AB12 aknák szintbeemelése (150 db) Bogár u (Bókay u.- Móra F. u. AB-12 szőnyeg, közötti) aknák szintbeemelése (13 db) Móra Ferenc utca Speciális felületi bevonat, aknák szintbeemelése (169 db) Verseny utca Speciális felületi bevonat, aknák szintbeemelése (59 db)

Mennyiség (m2) 1500

Nettó ár (Ft)

ASZFALT 2005 2006 4068000 4068000

FELÜLETI ZÁRÁS 2005 2006

1200

1860000

1860000

4464

5436000

5436000

4500

13480000

13480000

1900

5792000

5792000

4200

12856000 12856000

2200

6336000 6336000

6505

8608000

8608000

975

1672000

1672000

700

2056000 2056000

360

632000

632000

100

1172000

1172000

4000

11776000

11776000

10400

29244000

29244000

1300

3664000

3664000

13527

19692000

19692000

11662

15256000

15256000

VI.

VII.

18.

19.

Pécs-Vasas: B utca C utca D utca Bencze J.u. Kis-köz Szövetkezet u. Bethlen G.u. Vajda János u. – Körös utca

emulziós felületi bevonat 2 rétegben emulziós felületi bevonat 2 rétegben emulziós felületi bevonat 2 rétegben emulziós felületi bevonat 2 rétegben emulziós felületi bevonat 2 rétegben emulziós felületi bevonat 2 rétegben emulziós felületi bevonat 2 rétegben AB-12 aszfalt megerősítés aknák szintbeemelése 11db

5555

7932000

1600

4868000 4868000

7932000

Összesen: 156400000 30184000 2005 ÉV: 48 392 000 Ft 2006 ÉV: 108 008 000 Ft Nettó ár összesen: 156 400 000 Ft

65128000 95312000

18208000

42880000 61088000 156400000