Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének január 29-i rendkívüli üléséről

3-1-3/2002.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2002. január 29-i rendkívüli üléséről

Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, dr. Füredi Péter, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Kablár János, Kádár Géza, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Meixner András, dr. Mikes Éva, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla Papp Gábor, Petrovits Béla, Sashalmi György, Regényi Béla, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Szirmai Csaba, dr. Toller László, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Tóbiás János dr. Ujvári Jenő, Weller János. képviselők. Távollévő képviselő: Czukor Antal, Helmrich Ferenc, Kerényi János, Mischinger István, Staub Ernő. Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Kosztics István, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Begovácz Rózsa a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kaltenbach Ádám a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Zemplényi Mária Jolnata a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Nagy Tibor városi tűzoltóparancsnok, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, Jeszták Lajos, dr. May Gábor főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, Gyenes Zsuzsanna, Balázsné Donáth Aranka osztályvezető, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Nyaka Szabolcs az Új Dunántúli Napló képviselője, Kozma Ágnes a Pécs TV Kft. képviselője, Hargitainé Somosi Beatrix, Pápai Csilla az OTP Rt. képviseletében.

2

Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, és a meghívott vendégeket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 38 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.20 óra kor megnyitja. Megkérdezi, van-e valakinek a napirenddel kapcsolatos észrevétele, kérdése, interpellációja? Dr. Mikes Éva: két kérdést kíván feltenni polgármester úrnak; az egyik a tisztségviselők nyilatkozatainak összehangoltsága, a másik, van-e a Városházán sajtófigyelő rendszer? Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén, szavazást kér a meghívóban szereplő napirendi javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 38 egybehangzó igen szavazattal az ülés napirendjét elfogadta. N a p i r e n d: 1.)

Pécs M. J. Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése

2.)

Illetékhivatal működésével kapcsolatos szerződéskötés a Baranya Megyei Önkormányzattal

A Közgyűlési vita anyaga hangszalagon rögzítve 1-5. kazetta. Napirend tárgyalása: 1.)

Pécs M. J. Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Papp Béla alpolgármesternek. Dr. Toller László: szóbeli kiegészítésében elmondja, a jelenlegi önkormányzati ciklus utolsó költségvetését fogadja el a Közgyűlés reményei szerint nagy többséggel. Ezen kijelentését arra alapozza, hogy ez a költségvetés –magabiztosan mondható – már nem válság költségvetés, nem a megszorítás, hanem a takarékosság és az ésszerűség költségvetése. ez a költségvetés másod ízben biztosítja az önkormányzat stabil gazdálkodását, valamennyi intézménye biztos működését az elkövetkező évben. A stabilitás nem azt jelenti, hogy a költségvetés valamennyi elemében ne kellene racionálisan gondolkodniuk, az ágazati arányokat és egyensúlyokat meg kell próbálni fenntartani. Fontos üzenete ennek a költségvetésnek, hogy Pécs ma

3 már fejlődő város, természetesen nem az igényeknek megfelelő ütemben és nem más városokhoz hasonlóan, amelyek külön kormány pénzekből fejlődhetnek. Ez a költségvetés az előző év gazdálkodására magabiztosan támaszkodhat, és a rövidesen elkészülő zárszámadás bizonyítani fogja, hogy az önkormányzat és az apparátus megtanult egy olyan költségvetési szemléletet, amelyet régóta várt a város közvéleménye; a stabilitásra való törekvést, az észszerű és arányos fejlesztés politikáját. A fejlesztéspolitikához hozzátartozik, hogy 1998-ban, sőt 1999-ben is valamivel 5 % alatt volt a költségvetésen belül a fejlesztések aránya, ez lesz a második év, amikor valamivel 10 % felett lesz, összegszerűen 2,3 Mrd forint körül. A jelen költségvetésnek van egy másik üzenete is, mégpedig az, hogy a kormányzatnak nem sikerült eltalálni a 2 éves költségvetésen belül azokat a normatívákat, amelyek megközelíthetőleg is lehetővé tennék az intézményrendszer jobb fejlesztését. Azt már megszokta minden önkormányzat Magyarországon, hogy 1992. óta folyamatosan dologi támogatás nélkül maradnak az intézményi szféra tekintetében. Azt nehezebb megszokni, hogy a központi költségvetés vállalásai és az állandóan alakuló bértáblák között nincs megfelelő összhang. A teljes normatív támogatás a bérek kifizetését fedezi, de ez sem éri el a szükséges és a bértáblának megfelelő besorolás mértékét. Ebből következően az intézmények dologi kiadásai az önkormányzat pénzét és a városfejlesztési lehetőségeit korlátozzák akkor, amikor a szükségeshez közelítő dologi kiadásokat tartalmazzatöbben Bizonyára ez a költségvetés. észrevételezték, hogy az intézményi kiadásoknál közel 500 M Ft-os tétel mintha hiányozna. Ez nem hiány, hanem a város két intézményének – melyek közül az egyiket privatizálták, a másik pedig a vagyonkezelés rendszerébe került – költségvetési tétele már nem szerepel a költségvetésben, az egyik a Kényszervágóhíd, a másik a Piac- és Vásárigazgatóság, melyek a tavalyi évben még intézményként működtek. A költségvetés egyik sajátossága, hogy az előkészítés során folyamatosan arról gondoskodtak, hogy egy-egy ágazatot próbáljanak helyrehozni. Ebben a körben kiemelkedőnek tekinti, hogy a Színházat sikerül dologi és személyi oldalról stabilizálni, melyet reményei szerint az éves költségvetések továbbra is biztosítanak. Jelentősebb előrelépésre számítanak továbbá az oktatási intézmények területén. Várhatóan szeptember végéig elkészül az a felmérés, melyet 142 intézmény 260 telephelyén végeznek, és a szükséges felújítási költségeket pontosan kiszámítják. Ebből következően 2003. legnagyobb kihívása lesz az intézményfejlesztések rekonstrukciójának – melynek tervezési szakaszát szeretnék ez évben lezárni – megkezdése. A költségvetés a tömegközlekedésre is fokozott figyelmet fordít, nőtt a – 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő – cég támogatása. Remélik ezzel mind fejlesztési, mind utazásszervezési oldalon a pécsi polgárok megelégedését váltják ki. A költségvetésnek van egy olyan üzenete, hogy ma már nem az a kérdés, mit szüntetnek meg, nem kezel válságágazatokat, hanem megpróbál megalapozni egy növekedést, amely az elkövetkező években megteremti a jobb oktatás, közlekedés, jobb városüzemeltetés feltételeit úgy, hogy a költségvetési pénzeket racionálisan használja fel. Még jobb együttműködést

4 kívánnak kialakítani – ez a költségvetésből nem látszik, csak a kiadási oldalon jelenik meg – a városüzemeltetési szervezettel. Annak magabiztos gazdálkodása jó reményeket ad arra, hogy a városban az út, járda, közpark fenntartás és a köztisztaság jelentősen változik, vagy még tovább fejlődik. Pécs ma az ország egyik legtisztább városa annak ellenére, hogy ők hívták fel a figyelmet arra, hogy még így sem elégedettek a köztisztasággal. A költségvetés nyugodt, higgadt politizálásra ad okot a városvezető koalíciónak. Az 1999. évi költségvetéssel összevetve mérlegeljék, hogy hol van már az egy évig hangoztatott szlogen, hogy csődbe megy a város? Ma már erről nincs szó. Egy hitelfelvételt azonban tartalmaz a költségvetés, a Lakásalap kímélése érdekében 600 M Ft körüli hitellel számolnak, 2 %-os kamattal. Soó László: a költségvetési rendelet megalkotásának formai és jogi feltétele fennáll. A Költségvetési Bizottság január 14-én megtárgyalta a költségvetés tervezetet és 3 egyhangú igen szavazattal a Közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Január 21-én a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta a költségvetés tervezetét, és január 28-án az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács is napirendjére tűzte. Az érdekegyeztetés két oldala egyaránt felvetette javaslatait, észrevételeit a költségvetéssel kapcsolatban, melynek során nem alakult ki konszenzusos javaslat, de a mai vitában bizonyára elmondják észrevételeiket. Az előterjesztés tartalmazza a rendelet tervezetet, 22 táblázatos mellékletet és az önkormányzat könyvvizsgálójának szakmai véleményét, melyből megállapítható, hogy a költségvetést tárgyalásra alkalmasnak tartja az önkormányzat könyvvizsgálója is. A 2 éves központi költségvetés miatt az előző évekhez viszonyítva korábban tárgyalja a Közgyűlés a költségvetést, mivel már előre ismerték az adatokat. Sajnálatos módon az is látszott, hogy bizonyos normatívák, támogatások nem tudják teljes mértékben a tavalyi, illetve vélhetően az ez évi béremelési, és inflációs hatásokat ellensúlyozni. Ezzel együtt a költségvetés egyensúlyban van, a bevételi és kiadási oldala azonos főösszeget tartalmaz, és ehhez mintegy 600 M Ft-os hitelfelvétel járul. Az egyensúly ennek megfelelően állt helyre. A bevételi és a kiadási főösszeg azonos számot mutat, 21,7 Mrd forintot, amely mintegy 12 %-kal magasabb az elmúlt év induló költségvetési adatához képest. Ennek megfelelően valamivel nagyobb a költségvetés fejlődése, mint a várható infláció mértéke. Ezzel együtt a makrokörnyezet hatásai következtében az intézményhálózat – mint az egyik legnagyobb fejezet – részére elsősorban a személyi, és kevésbé a dologi jellegű kiadások tekintetében biztosít többletforrásokat. Általában a bevételi oldal pontosítása, meghatározása tekinthető elsődleges feladatnak, és ez már a koncepció készítése során is pontosan körvonalazható volt. A bevételi főösszeg 21.726.223.000,- Ft. Az előterjesztés tárgyalásakor még módosíthatják, de alapvetően ez az összeg állt össze, melynek legnagyobb része a központi támogatás, és a kisebb a helyi A helyi bevétel. bevételek a helyi adók, melyek tekintetében a bevételi oldal nem tartalmaz érdemi növekedést, csupán némi inflációkövetés érezhető, mivel a helyi adótételeket nem növelték ez évben. A központi támogatások átlagos növekedési szintje 14 % körül állapítható meg, amint polgármester úr

5 említette, az intézményfinanszírozásnál teljes mértékben érvényesítették is. A fő arányokat tekintve 12 %-kal nagyobb a főösszeg, az intézmények finanszírozása 14 %-kal magasabb, mint az elmúlt évben. Ezen belül a személyi, illetve dologi jellegű költségek növekedése jelentős eltérést mutat. A dologi költségek növekedéséről nem beszélhetnek, mert a személyi jellegű terhelése jóval nagyobb a költségvetésnek, mint akár a bevételi kiadási főösszeg, illetve a központi támogatás átlagos mértéke. Intézményekre vetítve 18-20 %-kal nagyobb személyi jellegű – béremeléshez kapcsolódó járulékok – kiadással kell az önkormányzatnak és intézményeinek kalkulálni 2002-ben az elmúlt évhez képest. Ha a bruttó növekedés 12 %-a igaz, akkor belátható, hogy a dologi költségek növekedése nem volt a kívánatos mértékben biztosítható. Ezzel együtt a költségvetés biztosítani tudta a fő arányokat, amelyeket a városvezető koalíció a ciklus elején kitűzött. A működési, illetve felhalmozási, fejlesztési mérleg mintegy fél évtizedes ellentmondása olyan feladatot jelenthet, hogy a működési hiány évről-évre legalább 1 %-kal csökkenjen, és a legfontosabb fejlesztési célok forrását is biztosítsák. Ebből a költségvetésből kiderül, hogy a korábbi 5-6 %-os induló működési hiány – a működési jellegű bevételek és kiadások közötti differencia – úgy tűnik, évről-évre tartósan csökkent és 2 % alá sikerült szorítani. Ennek megfelelően ez évben is tudják biztosítani a 11 %-os felhalmozási, fejlesztési arányt, amelyet egyébként a felhalmozási bevételek lehetővé tesznek. Ebben az évben elérték azt, hogy az ilyen jellegű bevételeket teljes mértékben fejlesztésre és felhalmozásra tudják fordítani. Természetesen a fejlesztési mérlegben mind a bevételi, mind a kiadási oldalon még egyéb számok is szerepelnek, azonban ezen tételek a fejlesztési hitel tekintetében találhatók a költségvetésben, és ebből adódóan ezek is egyensúlyban állnak egymással. A fejlesztési hitel felvétele kapcsán említhető a visszatérítések rovata, amelyen belül két jelentős tétel szerepel, korábban is többszőr szó volt róla, hogy a Lakás Alap időleges átcsoportosítását vette igénybe a város, ez évben ez a belső kölcsön 280 M Ft-tal csökkent, így most már egy hasonló nagyságú rész maradt vissza, és ugyanakkor 427 M Ft korábban felvett fejlesztési hitel visszatörlesztését is biztosítja. Nagyon fontos szempontja a költségvetésnek, hogy a közel 100 intézményből álló önkormányzati intézményhálózat működése ez évben is biztosítható legyen, amely a korábbi évekhez hasonlóan szigorú gazdálkodás mellett teljesíthető. Ugyanakkor a korábbi elvárások ez évben is kiegészülnek egy 2 %-os létszámcsökkentés elvi igényével, mivel a központi költségvetés ennek függvényében biztosítja az esetleges személyi jellegű bérfejlesztések fedezetét teljes mértékben. Az Érdekegyeztető Tanács vitáján is felmerült, hogy vannak egyes ágazatok, intézmények, ahol a létszámleépítés nem valósítható meg, mivel adott törvényi keretek között létszámhiánnyal működnek. Ennek ellenére nem tudtak egyetérteni azzal, hogy ez az előírás ne szerepeljen a rendelettervezetben, mert mindazon intézmény számára továbbra is feladat, ahol megvalósítható. Ez egyben jogi feltétele a létszámcsökkentéssel kapcsolatos pályázatoknak, amellyel központi támogatáshoz juthat az A rendelet-tervezet a szokásos paragrafusokat tartalmazza, az elmúlt évek önkormányzat. gyakorlatához képest külön foglalkozik a gazdálkodás szabályaival, az

6 intézmények működésével, az egyes bizottságok hatáskörével, tartalékalapokkal, átruházott hatáskörökkel. Ennek keretében rendelkezik az említett létszámcsökkentési igénnyel. Az előterjesztés ezúttal is tartalmaz egy határozati javaslatot, amely elősegíti a rendelet végrehajtását, olyan feladatokat szab meg, amelyek a korábbi koncepcionális döntésekből következnek. Bíznak abban, hogy a költségvetés az eredeti célkitűzéseket az önkormányzati rendszer stabil működését és a fejlesztési arányok fenntartását biztosítja. A Költségvetési Bizottság nevében javasolja a rendelet elfogadását. Nagy Csaba: a Pénzügyi Bizottság két alkalommal tárgyalta a költségvetési rendeletet, aminek olyan hiányosságai voltak, amelyeket a szakemberek az óta pótoltak, így a formai követelményeknek megfelel, tehát tárgyalásra alkalmas. A bizottság olyan táblázatokat kért, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a törvényi kötelezettségüknek eleget tegyenek. Ilyen volt például a hitelképesség megállapításához szükséges táblázat, illetve a 1,5 Mrd forintos likvid hitel szükségességének alátámasztásához. Kértek továbbá egy olyan táblázatot, amely az önkormányzat különböző befektetéseit tartalmazza, amelyeket el akar idegeníteni, és kértek egy pontosítást – amelyet minden képviselőtársa megkapott – , amely a költségvetés rendelet 17. sz. melléklete. Ebben találhatók a fejlesztési, felhalmozási és felújítási tételek. Ezt azért tartották szükségesnek, mert az egyes tételek mellett nem szerepelt költségvetési elkötelezettségeket jelentenek, vagyis tartozik-e hozzájuk Közgyűlési, illetve bizottsági döntés. Ha jók ezek a számok, meg lehet határozni, milyen költségvetési rendeletet fogalmaznak meg a fejlesztési táblában. Az általa imént felsorolt táblázatokat a frakcióvezetők rendelkezésére A költségvetés 21.726.223.000,bocsátották. Ft-os főösszeggel zár, amely mintegy 11,8 %-kal magasabb az előző évi induló bevétel, illetve kiadási összegnél. A fő számokból megállapítható, hogy a központi költségvetési bevétel közel 1,8 Mrd forinttal nő, 9.025.000.000,- Ft-ról 10.782.000.000,- Ft-ra. Ez azt jelenti, hogy az állami költségvetés finanszírozási aránya 46,5 %-ról 49,5 %-ra nő, vagyis plusz 3 %-os bővüléssel lehet számolni. Az önkormányzat saját bevétele tekintetében 7,45 %-os csökkenést tapasztalnak, amely leginkább a felhalmozási és tőkejellegű bevételek csökkenéséből adódik. Fontos megemlíteni, hogy a felhalmozási és tőkejellegű bevételek címsoron a rendelet 2,4 Mrd forintot meghaladó összeget említ, amely a tárgyi eszközök soron 1,2 Mrd forintot jelent, az önkormányzat sajátos bevételeinél 108 M Ft-ot, és a pénzügyi befektetéseknél több mint 1 Mrd forintot. A könyvvizsgálói anyag harmadik oldalán olvasható, hogy a bevételtervezésnek továbbra is a legkétségesebb eleme a felhalmozási és tőkejellegű bevételek összege. Felhívja a bizottsági tagok és képviselőtársai figyelmét, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a tervezett összegek befolyjanak, mert ellenkező esetben fejlesztési programokat kell leállítani, vagy ismételten hitelfelvételhez kell folyamodnia a városnak. Fejlesztési hitel címén 604 M Ft került beépítésre, melyből 150 M Ft az ISPA előkészítés és tervezés, 35 M Ft az ISPA ivóvíz előkészítés és tervezés, 84 M Ft a Városháza homlokzatának felújítása, és 335 M Ft a lakásépítés és terület-előkészítés címszó alatt, amely a 120, illetve a 80 bérlakás befejezéséhez szükséges.

7 Szükség van még egy likviditási hitel felvételére is, amely 1,5 Mrd forintos keretösszegben került meghatározásra. Emlékezteti képviselőtársait, hogy az előző évben ez 1 Mrd forint volt, tehát a növekmény 50 %. Megjegyzi, februárban a várható hitel e vonatkozásban 1.139 M Ft, áprilisban 1.396.918.000,- Ft lesz. Felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvvizsgáló, és a személyes véleménye is az, hogy a beállított hitelszükséglet alultervezett, ha minden fejlesztést megvalósítanak ebben az évben. Ezért nagyon fontos a bevételek alakulásának figyelemmel kísérése. Megemlíti továbbá az intézményi kiadások összegeit. Tudni kell, hogy a 2001. évi induló költségvetéshez képest mintegy 2 %-kal nőtt a személyi kiadások belső aránya, viszont kb. ugyan ilyen arányban csökkentek a dologi és egyéb folyó kiadások. Az intézmények nagyon nehéz év elé néznek, hiszen nominál értékben szinte minimálisan nőtt az önkormányzat által részükre biztosított pénzösszeg. A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a költségvetést melyben formailag nem talált semmi kifogásolnivalót, így kéri a Közgyűlést, vitassa meg a rendelettervezetet. Papp Béla: megkérdezi Buzás Gábor könyvvizsgálót, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Buzás Gábor: jelzi, hogy nem kíván hozzászólni. De Blasio Antonio: hozzászólása megkezdése előtt az előterjesztésből idéz „Az idei év az első, amikor a központi költségvetési törvény a koncepció novemberi tárgyalásakor már ismert volt. Elviekben e tény nagyobb mozgásteret biztosított a koncepció tervezés- és költségvetés elkészítésében.” Úgy tűnik, a 2 éves költségvetés hatása pozitívan érezhető itt is. A költségvetés vizsgálatakor a megszokott módon jártak el, a bevételi és kiadási oldalt áttekintve. A kiadási oldal realitásának megállapításához látni kell, hogy mennyire megalapozottak a bevételi oldal tételei. Talán a legfontosabb tényező, hogy 2002-ben az állami források tekintetében hozzávetőlegesen 1,8 Mrd forintos bevételi növekmény mutatható ki. Itt akár be is fejezhetné a biztos bevételt, mert az összes többi bevételi forrás sokkal bizonytalanabb ennél. További bevételként jelentkezik az elmúlt években többször is jogosan megkérdőjelezett ingatlanbevételek sora, melyek eddig soha nem valósultak meg. A FIDESZ frakció minden alkalommal megkérdezte, hogy a tervezett ingatlanbevételek reálisak-e, amelyre minden esetben azt a választ kapták, hogy igen. Majd többszörös módosítást igényelt a bevételi oldal, mivel ezen részei soha nem valósultak meg. Kétséges számukra, hogy az ez évre betervezett 1,2 Mrd forint ingatlanbevétel befolyik-e, főként akkor, ha figyelembe veszik, hogy a nagyobb ingatlanbevételeket célzó ingatlan eladási szerződések – amelyeket kikért – sem garantálják 100 %-osan a bevételek biztonságát. A bevételi oldalt kívánja erősíteni a város vezetése a város tulajdonában lévő részvények eladásával is. A tervezett bevétel közel 1 Mrd forint e tekintetben, melynek része az osztalék bevétel is. Ha ezeket eladják, nem marad a városnak olyan tartaléka, amit a jövőben felhasználhat.

8 Kétséges számukra a 103 %-ra tervezett eladási ár realitása. A bevételi oldalt erősítik egyébként azok a pályázati pénzösszegek, melyekből a város a 2002. évi fejlesztési programjainak nagy részét kívánja finanszírozni, azonban pályázati összegek lévén nem sorolhatók a biztos bevételek közé. A kiadási oldalra térve elmondja, a város működési hiányainak csökkentésére évek óta tett ígéretek és elkötelezettség vállalások a 2002. évi költségvetésben sem valósulnak meg. Úgy érzik, a hiány mértékét csak papíron tudják 1 %-osra csökkenteni, mivel ezt jelzi a költségvetés, azonban reális esélyét nem látják. A működési költségek továbbra is több mint 84 %-át teszik ki a teljes városi költségSzéles a fejlesztési kör, de nem tükrözi a város felelősségvállalását, hiszen vetésnek. saját forrásból szinte semmi nem történik. Még az állami pályázati fejlesztési programok városi önrészét is hitelből kívánja fedezni a város, amely a lakásépítési program esetében kevésbé érthető, mert a lakás alapban elegendő forrás áll rendelkezésre. Örömmel vették, hogy a 2002. évi költségvetésben – folyamatos jelzések, többszöri napirend előtti felszólalások, kérdések eredményeként – végre az Egyesített Egészségügyi Intézmények és a járó beteg ellátásra 45 M Ft szerepel, hiszen három éven keresztül erre nem biztosított pénzt a kormányzó többség. Látni kell azonban, hogy a 45 M Ft működési támogatás és gépműszer beszerzés céljára szerepel. Ezzel a támogatással együtt is nagyon nehéz helyzetben lesz az Egyesített Egészségügyi Intézmények. Most már a negyedik éve, hogy a Egyesített Egészségügyi Intézmények és a városi járó beteg szolgálat tervezett és elkötelezettségben többször vállalt átalakítása el sem kezdődött. A kiosztott határozati javaslat 2. pontjában egy olyan számsor szerepel, amelyben a 2002. évi költségvetési koncepció határozatában megfogalmazottak közül a 11, 13, 14, 18, 24. és 25. számú pontokat hatályon kívül helyezné. A 13. pont az Egyesített Egészségügyi Intézmények átalakítását célzó kötelezettségvállalás volt. Tehát már kötelezettségvállalást sem tesznek arra, hogy a városi járó beteg szolgálat átalakításával egyáltalán foglalkozzanak. Több városi program megvalósulása is elhalasztásra kerül 2002-ben, amelyek korábbi közgyűlési döntésekben elkötelezettségvállalásként jelentek meg. Ezek közül a legkiemelkedőbb a városi környezetvédelmi program, amelyre bizony szükség lenne. Megjegyzi, a városi intézmények vezetői talán már 2002. fél évében nagy problémákkal kell szembesülniük, mivel a tervezett intézkedések megnehezítik azok működését. Hozzászólását a könyvvizsgálói jelentésből kiemelt idézettel zárja: „Tény, hogy a központi költségvetésből származó bevételek tervezését az ismert törvényi előírások határozzák meg, alapozzák meg, míg az önkormányzat saját bevételeinek tervezését az ismert tény adatokra alapították. Az említett két csoport a költségvetés bevételi oldalának 82,77 %-át fedi le. A bevételtervezés továbbra is legkétségesebb eleme a felhalmozási és tőke jellegű bevételek összege.” Vagyis az, amit említett az ingatlan eladások.

9 „Összefoglalva az egyensúlyi állapot kettő érzékelhető feszültségpontja:”, nagyon egyszerű, a bevétel meg a kiadás, vagyis „a felhalmozási és tőke jellegű bevételek szokásos szintű megtervezése, és a dologi és egyéb folyó kiadásokban realizálandó megtakarítás tervezése.” Tehát a könyvvizsgáló is úgy gondolja, a költségvetés tervezésének legfőbb feszültségforrása, hogy nem biztos, hogy jól tervezettek a bevételek, és ehhez a kiadások csökkentésére irányuló intézkedések. Az elhangzottak alapján a 2002. évi költségvetés végrehajthatósága és realitása kétséges számukra, így jelen formájában a FIDESZ frakció nem tudja támogatni. Dr. Füredi Péter: ezt a költségvetést inkább a hiú ábrándok költségvetésének nevezné. El kell ismerni, hogy mozgásterük igen kicsi, és a jövőben sem várható változás. A következő testület igen nagy terheket örököl, mozgástér, szabad tervezés aligha lehet. Igyekezett a költségvetés pozitív oldalát nézni és összegyűjteni a pozitívumokat. Nehéz volt, de sikerült. Úgy gondolja, nagyon fontos, hogy a központi költségvetésből érkező összeg csaknem 1,8 Mrd forinttal növekedik. Ebből az összegből lehetne elmaradt és félbehagyott beruházásokat folytatni, például a Plaza előtt körforgalmat megvalósítani, vagy a Megyeri úti felüljárót 4 sávosra szélesíteni. Örömmel vették, hogy az Egyesített Egészségügyi Intézmények finanszírozása 45 M Ft-tal bekerül a költségvetésbe. Sokszor kérték, és most végre megvalósul. Szintén örülnek annak, hogy a városvezetés belátta, hogy a kormány helyes úton jár, és a város is támogatja, megvalósítja a központi költségvetés által is finanszírozott beruházásokat. Ilyen például az Aidinger J. utcai 80 lakás, illetve a 120 bérlakás építése, a szabolcsfalusi csatornahálózat, szennyvíztisztító, a mecsekoldali víz- és csatornahálózat kiépítésének Megkezdődik a repülőtér, a TÁSI futófolyosó, az atlétikai pálya, a Tiborc utcai előkészítése. támfal, a várfal, illetve a Batthyány utcai épületbővítés beruházása. Mindez a kormányhoz fűződik, a központi költségvetéshez, vagyis a kormányprogram részeként valósulnak meg a nagyobb beruházások. Ez örömteli, hiszen látható, hogy a városvezetés is felmérte, és tudatában van annak, hogy érdemes pályázni, jó, tartalmas, hiányoktól mentes pályázatot írni, mert adott a nyerési esély. Ez örömteli, de szomorú is egyben, mivel a felsoroltakon kívül más nem igen valósult meg, illetve ami megvalósul, az évek óta elhúzódó beruházási hiány, mint például az utak javítása. Elmarad azonban a Kálvária II-es ütem, a belváros 10-es tömb rendezése, a MÁV felüljáró, a Kongresszusi Központ, a labdarúgó stadion. Félbe maradt a Felsővámház utca, a Bálicsi út, az Állatkertről nagy hallgatás van, a Király utca vége nem kerül befejezésre, a Búza téri körforgalomról nem is lehet hallani. Indulót ad a város a Téli Olimpiára, amely nagy szó, ugyanakkor nincs pénz a jéggyalura, amely szükséges lenne a jégpálya üzemeltetéséhez, és korábban tervbe vették. E közben hulladék, szemét mindenhol, gödrök és lyukak az úttesten. Javasolja polgármester úrnak, hogy többször sétáljon a városban, vagy erősebb szemüveget, mert sokan másként látják a nagy tisztaságot. Ugyanakkor van egy mediterrán tér, a Jókai tér, amely nagyon szép, csak néha az időjárás nem mediterrán. E közben hallják a dicshimnuszokat a

10 fejlődésről. A költségvetés nem arról szól, mi az, ami nem szűnik meg, hanem mi az, amit nem csinálnak meg. Minden értékesítésre kerül, ami mozdítható, ingatlanok, részvények és nem marad tartalék. Felélnek mindent, és csak a túlélésre játszanak, ez kevés, úgy gondolja, perspektíva kell. Benkovicsné dr. Benkő Klára: Füredi képviselőtársához kapcsolódva elmondja, a vasúti felüljáró építéséhez szükséges keretet nem találta a költségvetésben. A Pécsi TV híradásából megtudta, hogy a MÁV-nál a felüljáró építésére félretett keretösszeg rendelkezésre áll. A város szintén nyitott ebben a témában. Érdeklődésére azt a felvilágosítást kapta, hogy a közeljövőben éppen a városfejlesztés keretéből egy olyan tervezet elkészítése várható, amely azt dönti el, hogy hol épüljön meg a gyalogos Javasolja, mivel a MÁV bontotta le a felüljárót, ők gondoskodjanak a felüljáró. megépítéséről, különös tekintettel arra, hogy a Közlekedési Minisztériumtól pályázat útján 30 M Ft elnyerhető. Akkor már nem látná ilyen pesszimistán a költségvetést, ha erre a hiányosságra egy reális ígéretet kaphatnának, hogy a közeljövőben mindezek ellenére megvalósul. Regényi Béla: a közoktatási intézmények helyzetéről kíván szólni, különös tekintettel arra, hogy ez a Közgyűlés a ciklus utolsó költségvetési rendeletet alkotja. 1998-ban az állami szabad felhasználású normatíva 3,2 Mrd forint volt, amit a közoktatás megkapott – amelyet a Horn-Kuncze kormány adott –, az intézményfinanszírozás 6,1 Mrd forint volt, tehát 48 %-kal kellett az önkormányzatnak hozzájárulnia az intézményfenntartáshoz, az állami normatíva aránya mindössze 52 % volt. 1999-ben a szabad felhasználású állami normatíva megemelkedett 3,7 Mrd forintra, az intézményfinanszírozás 5,9 Mrd forint, az állami normatíva aránya most már 63,7 %. 2000-ben az állami szabad-felhasználású alap normatíva 4,8 Mrd forint, az intézményfinanszírozás 5,8 Mrd forint, az állami normatíva aránya már 82 %os. 2001-ben az állami szabad-felhasználású normatíva 5,3 Mrd forint, az intézményfinanszírozás 6,6 Mrd forint, az állami normatíva aránya 81,2 %. 2002-ben az állami szabad-felhasználású normatíva 6 Mrd forint, az intézményfinanszírozás 6,9 Mrd forint, az állami normatíva aránya 86,4 %. Ha a százalékos arányokat elhagyja, és azt számítja, hogy 1998-ban 3,2 Mrd forint volt a szabad felhasználású normatíva, és a 2002. évi 6 Mrd forinthoz viszonyítja, duplájára növekedett a szabad felhasználású normatíva. A százalékos arány figyelembevételével pedig 34 %-os növekedés. Az összeget tekintve lényegesen nagyobb. A 2002. évi 86,4 %-os állami normatíva nem csak attól van, hogy az állami hozzájárulás évről-évre jól érzékelhetően növekedett, hanem az önkormányzati hozzájárulás az szinte stagnál; 1998-ban 6,1 Mrd volt, és 2002-ben 6,9 Mrd. Tehát az önkormányzati támogatás nem növekedett az állami normatíva arányában, ezért vannak a költségvetésben is már előreláthatólag olyan feszültségek, amelyek a közoktatási intézményeket nagymértékben A normatív kötött érintik. felhasználású finanszírozás 1998-ban 137 M Ft, 2002-ben 209 M Ft, amely 65,5 %-os emelkedést jelent.

11 A későbbiekben az oktatásról és a kultúráról kíván szólni a pályázati összegek és állami támogatások kapcsán. Sík László Lajos: jelzi, hogy a részletes vitában ismertetni kívánja az intézmények felújításával kapcsolatos módosító javaslatot, amelyet Tóth Mihályné képviselőtársával együtt nyújtottak be. Dr. Gáspár Gabriella: a kultúra a 2002-es költségvetés 5 %-át teszi ki, a teljes összeg 1.000.288.000 forint. Ebbe tartozik a teljes intézményi működtetés, a felújítások, beruházások, a működési célú pénzeszköz átadás, a Kulturális Bizottság kerete és a céltartalékok. Az ágazatok összehasonlításakor látható, hogy az ez évi költségvetésben a kulturális intézmények működtetésére fordított összeg a ’99-es felé tendál, tehát lassan visszacsúszik a finanszírozás. Ez azért aggasztó, mert ennél mindig magasabb volt. Nagyon indokolt az intézmények félelme, mert ezzel szinte lehetetlenné válik a működésük, főleg a színvonalas működés. Hozzávetőlegesen 200 M Ft-os veszteséggel él a kulturális ágazat a 2000. évihez viszonyítva, ennyivel csökkent a finanszírozása. A különböző kulturális intézmények finanszírozását összehasonlítva látható, hogy messze a legrosszabb helyzetben van a Kulturális Központ. A Városi Könyvtár, az Ifjúsági Ház és a Szivárvány Gyermekház még egy növekvő bevétellel számolhat, azonban a Kulturális Központ az 1999. évi finanszírozással összevetve is 6 M Ft-tal kevesebb összeggel gazdálkodhat 2002-ben. Tehát a Kulturális Központ kb. 80 M Ft-ból fog gazdálkodni, miközben 1999-ben 86 M Ft-tal gazdálkodott. Tisztában van azzal, hogy a Pécsi Napok rendezvénye 6 M Ft-ba kerül, amelyet levesznek a Kulturális Központ költségvetéséből, ami nem teljesen igazságos, mivel a feladatokat ellátó embereknek fizetést kell biztosítani. A központ vezetése segélykérő levéllel fordult a Kulturális Bizottsághoz azzal, hogy legalább a bér kifizetéshez szükséges további 11 M Ft-ot finanszírozza meg a város, különben ellehetetlenül a működésük. Nem kívánja véleményezni, hogy a városvezető koalíció miért nem tartja fontosnak a Kulturális Központ működését, vagy nem olyan nagy baj, ha nem kapnak fizetést és ez nem húzható Soó képviselő a kormányra. úr is elmondta, hogy a központi költségvetésből átadott pénzeszközök 14 %-kal nőttek ez évben, feltehetően nem csökkent a közművelődésre fordított normatíva sem ennek függvényében. A Kulturális Központ nehéz helyzetére mindenképpen felhívná a figyelmet. Természetesen a többi kulturális intézmény sincs jobb helyzetben, azonban a kormányzó koalíció módosító indítványa alapján a színházaknak már nem kell annyira félniük. Úgy tűnik, csak a közművelődési intézmények, amelyek rendszeresen kevesebbet kapnak a költségvetésből. Említést tesz még a várfal rekonstrukcióról, mivel területi képviselőként érintett. Volt egy sikertelen pályázat tavaly, és ez évben 50 M Ft-tal szerepeltetik a költségvetésben, azonban ez az összeg mindenképpen kevés lesz a vállalkozóval történő sikeres együttműködéshez. Ebből az összegből is 10 M Ft-ot a város biztosít és 40 M Ft-ot a központi kormányzat. Erre a célra még további központi támogatás érkezik 15, illetve 4 M Ft, amely még nincs írásban foglalva. Összességében 59 M Ft a központi költségvetésből szánt összeg és további 10 M Ft a városé. Ehhez képest eléggé alultervezett

12 a költségvetés, kérdés, hogy ebből az összegből megvalósítható-e a várfal rekonstrukció, vagy várnak 1-2 évet, miközben elveszik a kormányzati pénz. Már beletörődtek abba, hogy a Kálvária u. II. ütem nem valósul meg, a Balokányról, Bálicsi út vízellátásáról, Egyetemi Klubról és egyebekről nem is beszélve, ezek ábrándok, hiszen még közgyűlési nyilatkozat sincs, hogy megvalósításukra sor kerülhet. Lassanként a Jókai tér rekonstrukciójára is sor kerül, habár az nem olyan régi. A Jókai tér problémáját nem lehet egy olyan „laza” kijelentéssel elintézni, mint ahogy polgármester úr tegnap este a VTV-ben tette, nagyon barátságosan – és ezt megérti -, hogy: „A probléma, a nem cementált zúzalék jön fel, és nem a kövek.” Ehhez képest bemutatja közgyűlésnek azt a kődarabot, amely a Jókai térről jött fel, ez enyhén szólva nem a cementelt zúzalék. Kéri, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy az alvállalkozók akikkel az önkormányzat szerződést kötött - milyen módon fogják a pécsi polgárok számára elég nagy jelentőségű, még csak fél éve elkészült teret helyreállítani. Gonda Tibor: dr. Füredi Péter hozzászólása késztette arra, hogy bekapcsolódjon a költségvetés általános vitájába, mivel hozzászólását úgy kezdte, hogy: „…hiú ábrándok költségvetése”. Ez csak azért volt számára meglepő, mert a Költségvetési Bizottság egy tagjától nagyobb szakmai alapokon nyugvó hozzászólást vártak volna. Füredi képviselőtársát felkészültnek tartja, ezért vitába száll az általa elmondottakkal. Reményét fejezi ki, néhány gazdasági érv meggyőzheti arról, hogy ezt a költségvetést nem teljesen korrekt a már idézett módon összefoglalni. Vitatja képviselőtársa által tett azon kijelentést, hogy amilyen mozgásteret adott esetben átadnak, vagy reményeik szerint amilyen mozgástérrel jövőre a várost vezetniük kell, az a korábbinál rosszabb lesz. Emlékeztet a ’98-as nehéz évre, amikor dr. Toller László polgármester átvette dr. Páva Zsolt polgármestertől a város vezetését, akkor az önkormányzat gazdasági mozgástere a jelenleginél lényegesen rosszabb volt, hiszen valódi veszélyt jelentett a csődhelyzet kialakulása. Az első évben hangsúlyozták, hogy válságköltségvetéssel szeretnének egy egészséges egyensúlyú költségvetést megteremteni, ami két év alatt sikerült is. Személy szerint kissé bántónak érzi, amikor az ellenzék minden szándékukat, fejlesztési törekvésüket úgy állítja be, mintha a kormányprogram részeként, a kormány kegyéből és támogatásával valósulna meg. Természetesnek tartja, hogy minden önkormányzat a fejlesztéseinek megvalósításához külső források bevonására törekszik, továbbá azt is, hogy olyan országban, ahol a központosított újraelosztás Európában az egyik legmagasabb, a kormány címzett és egyéb támogatásokkal az általa elvett forrásból valamit vissza próbál osztani. Hangsúlyozza, Pécs város esetében nem arról van szó, hogy a város túlzott mértékben jut állami pénzeszközökhöz, hanem arról, hogy részben visszakap. A személyi jövedelemadó és egyéb adónemek révén elvont forrás lényegesen nagyobb annál, mint amit az önkormányzat a működéséhez az állami költségvetésből visszakap. Reméli, az alábbi érvekkel Füredi képviselőtársa véleménye megváltozik. Jogi szempontból nem vitatja, hogy az Önkormányzati Törvény megteremtette valamennyi önkormányzatnak európai mércével mérve is

13 jelentős autonomítását, ami viszont gazdasági értelemben a gyakorlatban messze nem valósul meg. Tekintve, hogy pl. a város költségvetési bevételének 26 %-a állítható elő helyi adók, illetékek formájában, 11 %-a felhalmozás, elenyésző százalékban egyéb bevétel, akkor látható, hogy az önkormányzat ennek csak egy töredékére van közvetlen módon hatással, a nagyobb része pedig az, ami állami döntések eredményeként érkezik a városhoz. Kérdezi, az ellenzéki frakció időszerűnek érzi-e a helyi adók és illetékek emelését? Az adóknál van lehetőség a bevételek növelésére, hiszen a maximális lehetőségeiket nem használták ki. Személy szerint, de az MSZP frakció sem tartja időszerűnek a lakosság adóterheit növelni. Sajnos a város gazdasága jelenleg nincs abban a „pörgő állapotban”, mint ahogy az sok kormányzati reklámból látható, hogy a Széchenyi-terv hatására a gazdaság mennyire „fölpörgött”. Ez a város mutatóiban nem érzékelhető. Ismétli, ezért nem tartják időszerűnek az adóterhek további növelését. A hozzászóló képviselők is említették, hogy a felhalmozási jellegű bevételi tervet megfeszítettnek, túlzónak tartják. Az általa elmondottakkal csupán azt kívánta érzékeltetni, bármennyire vágynak arra, hogy további beruházásokat – akár a Tisztelt ellenzéki képviselők által felsoroltakat – elindítsák, megkezdjék, a város gazdasági lehetőségei saját erőből nem igen fokozhatók, csak külső források segítségével lehetne ezen a helyzeten javítani. Felhívja a figyelmet arra, hogy az önkormányzat költségvetésében 74 % az intézményfenntartás, 12 % pedig felújítási, felhalmozási kiadás. Kérdése, „pocsékolnak-e" az intézményi oldalon? Úgy érzékeli, hogy a ciklus elején megtették azon szükséges és felelősségteljes döntéseket, amelyekkel az intézményeket fenn lehet tartani. Mind Regényi, mind Gáspár Gabriella képviselők – akik hozzászólásával egyébként maximálisan egyetért – azt szorgalmazták, hogy lehetőség szerint az intézményi szféra számára még többet kellene biztosítani. Kérdése, minek a rovására lehet ezt tenni? Van 12 % felújítási, felhalmozási kiadás, amely esetében pedig Füredi képviselőtársa szorgalmazta, hogy még többet kellene erre a területre fordítani. Az abszolút ideális helyzet megvalósításához a költségvetésen belül 50 % arányt kellene képviselnie az intézményfenntartásnak, a maradék 30-40 % pedig felújításra, felhalmozásra szolgálna. Ez esetben az önkormányzat a pécsi polgárság minden vágyát, elképzelését megvalósíthatná. Ez az ideális helyzet azonban nem fog bekövetkezni. Reméli viszont, hogy a nem túl távoli jövőben már kialakítható egy 60 %-os intézményi és 20-25 %-os fejlesztési arány, ami elősegítheti egy rendkívül dinamikus városfejlesztési program megvalósulását. Hangsúlyozza azonban, bármilyen kormány is kerül hatalomra, az önkormányzatok saját erőből – és ez nem pécsi, hanem országos sajátosság – ezt az arányt ilyen ütemben nem tudják megváltoztatni. Ehhez változtatás szükséges a személyi jövedelemadó helyben maradó részén, az állami támogatások jelenlegi struktúráján. A hozzászólásokból is érződött, milyen nehéz a Költségvetési Bizottság feladata, megteremteni az egyensúlyt a vágyak és a realitások között. Egyet-

14 értenek azzal, hogy többet kellene fordítani az oktatásra, kultúrára, fejlesztésre, sőt személy szerint azzal is, hogy a bevételi oldalon nagyon nehéz lesz realizálni az 1,2 milliárd Ft-os ingatlanértékesítést. Mindezek után a szakemberek számára szinte művészi feladatot jelentett, hogy a vágyakat a realitások és a kompromisszumok szintjén, költségvetés formájában megalkossák. Munkájukhoz csak gratulálni tud, és javasolja a közgyűlésnek a költségvetés elfogadását. Dr. Deák Péter: úgy gondolja, a vita jelenlegi alakulása nem használ sem a városnak, sem a költségvetésnek. Érthető – a MIÉP – KDNP frakció abban a könnyű helyzetben van, hogy egyik oldal mellett sem kell állást foglalniuk - a helyben ellenzékben lévő, egyébként kormánypárti képviselők jogos kritikája és bírálata, amely a költségvetéssel szemben megfogalmazódik, az a törekvés, hogy bemutassák, mennyit tett le a központi költségvetés a város asztalára. Természetesen érthető a városvezető koalíció törekvése is, hogy megpróbálja saját fáradságait, teljesítményét felmutatva, valóban a vágyakat a realitáshoz közelítve egy számszakilag is elfogadható költségvetés formájában elfogadtatni. Szólni kell arról is, hogy az elmúlt év novemberében a közgyűlés elfogadta a 2002. évi költségvetési koncepciót. Ebben az anyagban 7,5 Mrd Ft-ot meghaladó különbség szerepel a várakozások, vagyis az intézményi és egyéb szintről bejövő elvárások, valamint a várható bevételek között. Ezt a rendkívül nagy összeget kellett a költségvetés készítőinek egybefésülni oly módon, hogy a költségvetés végén a bevételi, ill. a kiadási összegek megegyezzenek. A költségvetésről beszélve nem vonatkoztathatnak el attól sem, hogy évek óta, mintegy beprogramozottan működési hiánnyal küszködik. Az előterjesztésben szerepel, éves szinten 5-7 % közötti a működési hiány, ami kemény sarokszám, és sajnos magában hordozza annak a szükségét, hogy a város már hosszú évek óta vagyontárgyainak felélésére A költségvetés kényszerül. tervezésekor ennek ellenére alapvetően fontos az egyensúly megteremtése. Érzékelhető természetesen az is, hogy választási év van, hiszen a városvezetés nem lépett meg olyan esetleg drasztikusabb lépéseket, amelyek a költségvetési egyensúlyt célozták volna. Ugyanakkor látható – és ez talán jó is –, hogy bevételi szinten a központi költségvetéstől 55 %-ot kap a város, ami igencsak leszűkíti a mozgásterét. Formailag és jogilag valóban megvan az önkormányzat önállósága, de gazdasági szempontból semmiképpen sem valósult meg. Észrevehető egyébként, hogy a rendszerváltás óta történtek bizonyos változások, de sajnos egyáltalán nem jó irányba. Kissé hasonlónak érzi ezt a helyzetet a tanácsi rendszerhez, amikor gyakorlatilag a város a pénztáros feladatát töltötte be. Egyes, Magyarországnál szerencsésebb helyzetben lévő nyugati államokban a saját bevételek aránya 80-90 % körüli, míg Pécs városában 26 %. A költségvetés bevételi oldaláról a könyvvizsgáló írásos véleményében akként fogalmaz, hogy a költségvetés legkérdésesebb, legkritikusabb eleme a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése. Való igaz, itt egy 1,2 Mrd Ft-ot meghaladó terv szerepel. Ezek között - anélkül, hogy nevesítené, mert nem kívánja ezzel a város gazdasági pozícióit rontani - olyan tételek is szerepelnek, melyek már évek óta eladhatatlanok, és semmi sem biztosítja azt, hogy ez ebben az évben másképp alakul.

15 Ugyanígy aggályosnak érzi a gázközművagyon-privatizációból származó államkötvények értékesítését. Rendkívül biztos hozamot jelentő állami értékpapírról van szó, melyet most a napi kiadásaik „oltárán készülnek feláldozni”. Erős kétségei vannak azzal kapcsolatosan, hogy ennek akár névértéken való értékesítése megtörténhet; sokkal inkább azt a gazdasági várakozást tartja valószínűnek, miszerint valahol 90-91-92 % között lehet majd ezt az egyébként nagyon jó állampapírt értékesíteni. A város tehát a kamatveszteségen túl kénytelen elkönyvelni még egy veszteséget, amely a tényleges értékesítési ár és a névérték között jelenik meg. Nem kárhoztatja azonban a város tervezett hitelfelvételét. Az előterjesztésben szereplő feltételekkel nem volna okos dolog a hitelfelvételt kihagyni, mert a 2,75 %-os - a jelenlegi napi kamatokat tekintve – kamatozás kedvező. Más kérdés, hogy ezek államilag finanszírozott hitelek, ezáltal az állami támogatást az önkormányzat bizonyos módon itt is igénybe veszi, amit helyesel, hiszen mindaddig, amíg a hitelfelvételt fejlesztésre, és nem működési kiadásra fordítják, addig ilyen kondíciók mellett felvett hitelnek van Aggályosnak érzi viszont a folyószámlahitel keret további bővítését, ami a létjogosultsága. tavalyi évhez képest 50 %-os bővülést jelent, és így 1,5 Mrd Ft-ra tehető. A számok alapján megállapítható ennek szükségessége, és nem biztos, hogy elég lesz. Mind február, mind pedig április hónapra 1 Mrd Ft fölötti a várható folyószámla-hitelen jelentkező mínusz, ezért könnyen elképzelhető, hogy még ez az összeg sem lesz elegendő az áprilisi hiány pótlására. Hozzáteszi, ez az összeg az év végére „0”-ra kell, hogy „fusson”. Erős kétségei vannak a tekintetben, hogy ez megvalósulhat a költségvetési rendelet módosítása, a kiadási oldal jelentős csökkentése nélkül. A könyvvizsgálói anyagban szerepel, a kiadási oldal „túlfűtöttsége” jelentkezett. Ezért a városnak valamilyen módon rangsorolni kell a tervezett, illetve megvalósítható kiadások között. Aggályosnak érzi, hogy ez évben „0” összeggel szerepel pl. a Bálicsi út vízellátása, és csak a 2003-as évben tervez az önkormányzat erre kiadást mintegy 50-60 M Ft erejéig. Ugyancsak problémásnak érzi a Füredi képviselő által már ismertetett beruházások megvalósulásának hiányát, továbbá azt, hogy ezekkel, és az egyébként tervbe vett, államilag is támogatott beruházásokkal együtt nincs kellő mozgástere a városnak arra az esetre, ha a felhalmozási és tőke jellegű bevételek – amelyek jó volna, ha megvalósulnának, de ez koránt sem biztos – nem történnek meg. Kérdés, hogy a kiadási oldalból hol fog a város visszafogni, mert egyébként újabb – minden bizonnyal már működési jellegű - hitelfelvételekre kényszerül. Összességében a MIÉP – KDNP frakció véleménye, hogy a jelenlegi költségvetés nehezen megvalósítható, önfegyelmet igénylő, az említett aggályok miatt annak elfogadását nem tudja támogatni. Körömi Attila: ma reggel hallott egy hírt a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójából, előzetesként a mai költségvetés vitájához, melynek lényege az volt, miszerint a Városházáról egy magát meg nem nevező személy – nem tudni, hogy politikus-e, vagy köztisztviselő – úgy nyilatkozott, hogy pótköltségvetés kerül majd benyújtásra. Ezért nem világos számára,

16 valójában most mit tárgyalnak. Megfelelő szereposztással eljátszható az, hogy Pécs város testülete jelen pillanatban a költségvetést tárgyalja, azonban azt tudni kell, hogy pótköltségvetés, vagy költségvetés-módosítás benyújtását bizonyos helyzetek is indokolttá tehetik, de amikor a város előre kinyilatkoztatja, hogy pótköltségvetést kell majd benyújtani, akkor attól kezdve a költségvetés vitája komolytalanná válik. Mindezzel együtt a FIDESZ frakció álláspontját dr. Füredi Péter és De Blasio Antonio képviselők elmondták. A maga részéről ezek után csupán néhány apró részletre kíván kitérni. A beruházási táblát vizsgálva látható, hogy a stadionépítés ügye kikerült a pécsi költségvetésből. A 2008. évi labdarúgó Európa-bajnokság magyarországi rendezése kapcsán 11 lehetséges helyszín került kijelölésre, melynek egyike Pécs. Májusban a Magyar Labdarúgó-szövetség vezetői, ill. az erre kompetens személyek a 11 helyszínt 8-ra csökkentik. Mindenképpen világossá kívánja tenni, hogy a 2008-as labdarúgó EB-ről beszélve - látva a világban a versenysport felértékelődését és gazdasági erejét - azt mindenképpen kalkulálják, hogy 2008-ban egy labdarúgó Európa-bajnokság lehetséges pécsi helyszínnel történő megrendezése már sokkal kevésbé sportesemény, mintsem gazdasági lehetőség a város előtt. Lehet megfelelő szkepszissel is hozzáállni mind az olimpia, mind az EB rendezési jogának megszerzéséhez. Akik ezt teszik, azokhoz nem szól mondanivalója, mert velük nem ért egyet. Azokhoz beszél, – és úgy véli, a közgyűlési teremben csak ilyenek ülnek, hiszen képviselőkként a város gyarapításáért dolgoznak – akik reális lehetőségnek gondolják, hogy összefogással a két esemény közül az egyiket meg tudják rendezni. Amennyiben májusban megtörténik a 11 lehetséges magyar helyszín 8-ra szűkítése, és a 11 város költségvetésében egyedül Pécsett nem szerepel a labdarúgó-stadion építése, fejlesztése, akkor ez a közgyűlés lehetetlenné teszi Róth Antal, Katzirz Béla, Dárdai Pál, Mészáros Ferenc, és mindazok – még a politikusok – munkáját is, mert nem lesz érv, amivel lobbizni lehessen, hogy Pécs a lehetséges 8 helyszín egyike legyen. Ezt jobb még most leszögezni, még mielőtt Az elhangzottakkal majd május után azt kívánta elindulnak hangsúlyozni, a viták. amennyiben igaz az a hír, hogy néhány héten belül pótköltségvetést kapnak, akkor kéri, valamilyen módon a stadionépítés ügyét kezeljék ebben a költségvetésben, hogy májusban ne kelljen Pécs városának „lesütött szemmel elkullognia a jelenleg 11 széket tartalmazó asztal mellől”. Dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa már említette a Jókai teret, melynek ügye véleménye szerint sokkal fontosabb annál, mint hogy átlépjenek rajta. Megtudta, a Jókai teret olyan kövekkel burkolták, amelyek folyamatos 0oC fölötti hőmérsékletre tervezettek, és elviselik az enyhe, néhány napos fagyokat. Klasszikusan tengerparti városokban burkolnak ilyen kövekkel közterületet. Lehetséges, hogy az idei tél nagyon kemény volt, de tény, hogy Magyarországon a fagyok télen nem ritkán, hanem rendszeresen jelentkeznek. Leszögezhető, a Jókai tér néhány éven belül szét fog fagyni. Aki ebben kételkedik, nézze meg és láthatja, hogy nem a burkolati kötőanyagok jönnek fel, hanem a lerakott kockakő fagy szét. Kéri ezért a város vezetését, hogy a Jókai térrel kapcsolatban konkrétan, és ezen súlyos problémán okulva, a jövőre nézve minden egyes beruházásnál hagyják abba a látszólagos beruházás-átvételeket, a papíron történő

17 leigazolásokat, és valaki már vegye kezébe a Városházán a beruházások átvéte-lének ügyét. Amennyiben megállapítást nyer, hogy nem minőségi munka folyik, vagy ha egy-két nagyon jó elgondolás műszakilag nagyon rossz irányba megy el, akkor legyen néhány ember, aki képes lesz szólni a kivitelezést végzőknek, hogy nem segítenek, hanem a városnak hosszabb távon kárt fognak okozni. Bemutat egy, a Jókai térről származó követ, és megjegyzi, ott jelen pillanatban is százszámra található ilyen. Gonda Tibor hozzászólására reagálva elmondja, mindenki előtt ismeretes, hogy a magyar önkormányzati rendszer megváltoztatásához - annak érdekében, hogy az adóbevételek szerkezetében jelentős módosulás történjék – teljes politikai konszenzus szükséges. A parlamentben minden politikai párt tudja, hogy az önkormányzati rendszer finanszírozási oldalához is valamilyen módon előbb-utóbb hozzá kell nyúlni. Ez nem egy kormány, nem egy párt, hanem a magyar politikai élet feladata lesz, ha adott pillanatban napirendre kerül, ezért ezzel így ez a testület nem is tud foglalkozni. A könyvvizsgálói jelentésből idéz egy mondatot, amely szerinte alátámasztja a Magyar Rádióban reggel elhangzott hírt, miszerint a városvezetés pótköltségvetést fog benyújtani. A könyvvizsgáló anyagában a következő mondat szerepel: „A bevétel tervezése továbbra is legkétségesebb eleme a felhalmozás és tőkejellegű bevételek összege”. Ami elég jelentős szám. Kéri az előterjesztőktől, hogy ha a pótköltségvetést a közgyűlés elé terjesztik, akkor próbáljanak meg olyan könyvvizsgálói jelentést mellé tenni, vagy olyan pótköltségvetést készíteni, ahol a jelentés már ilyen mondatot nem tud tartalmazni. Dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa felvetette a kulturális intézmények erősebb helyzetbe hozását. Módosító javaslata nincs, mivel ezeket az összegeket az anyagban nem lehet megtalálni, de hozzáállásbeli felvetése lenne, amely révén lehetséges a kultúra részére pénzeket találni a városban. Szeretné tudni, mennyit költ az önkormányzat őrzés-védelemre intézményeiben, a város gazdasági társaságainál, mennyivel terhelik meg ezáltal a társaságok költségvetését; erre a számra kíváncsi lenne egyösszegben. Javasolja, ezt az összeget adják oda a kulturális ágazatnak, és biztos abban, hogy nagyon jó kulturális évet fog zárni a város 2002-ben. Dr. Toller László: Körömi Attila hozzászólására reagálva elmondja, megnézné, hogy a „Defend” őrző-védő társaság költségvetése az MFB és a Postabankban hogyan jelenik meg. Ha azt a pénzt leigényelnék, akkor az oktatási intézményeket közel 2 milliárd Ft-tal jobb helyzetbe lehetne hozni. Várja a felajánlást az MFB és a Defend részéről a pécsi költségvetési kondíciók javítására, de nem erről van szó, hanem arról, hogy a Pécsi Közgyűlés történetében új fejezet nyílt. A labdarúgás-barát kormánykoalíció most már labdarúgás ellenessé vált, egy hozzászólás alapján. Komolytalannak tart minden olyan felvetést, amely a stadiont kéri számon, építésének kezdete nem rajtuk múlik. Amennyiben január 31-én a Tulajdonosi Bizottság végre tudomásul veszi, hogy a közgyűlés eldöntötte a Stadion u- i fejlesztést, abban a pillanatban az önkormányzat a forrást

18 biztosítja, akár költségvetési átcsoportosítással. Addig semmiféle pénzt nem kötnek le, sem ígérnek, amíg a kormányoldal két tagja a Tulajdonosi Tanácsadó Testületben kötözködik stadion ügyben, és ellentmondó nyilatkozatokat jelentetnek meg. Mindenkinek kötelessége a Pécsi Közgyűlés döntését tisztelni, amennyiben a szabályszerű, akkor csatlakozhatnak azok, akik ebben az akcióban részt kívánnak venni. Birtokában van a labdarúgó Európa-bajnokság rendezésével kapcsolatos levél. Sajnálatos, hogy a stadionfejlesztéssel kapcsolatban az MLSZ illetve a kormány nincs összhangban. Többször elmondták már, nem azért nem akarják a stadiont a PVSK pálya helyén felépíteni, vagy a korábbi fejlesztési elképzelések szerint más helyre vinni, mert ez valakinek az érdeke - Pécs város érdeke, hogy legyen stadion –, hanem azért, mert ott valósítható meg. Az összes többi „halottlátás, asztaltáncoltatás”, mivel mintegy 5-6 Mrd Ft hiányzik a magasztos elvek végrehajtásához a PVSK pálya területén. Ha ezt az összeget valaki adja, akkor ott lesz a pálya, ahol akarja. Úgy gondolja, így sportszerű. Bödő László, a Sportbizottság elnöke is ezt az álláspontot képviseli. Hozzáteszi, hogy dr. Muszbek Mihály vezetésével a Tulajdonosi Tanácsadó Testület többsége is az ő álláspontjukat képviseli. Amennyiben a forrást biztosítják, az önkormányzat részéről az eredetileg ezen beruházásra szánt 260 M Ft meglesz, 2 éves ütemezésben. Feltételezi, hogy Körömi Attila képviselő úr ismeri az Önkormányzati Törvényt, ezért biztosan tudja, hogy a költségvetés előterjesztéséért a polgármester felel. Ezért ne a Pécsi Rádiót, hanem őt kérdezze, mert a Körzeti Stúdió vezetője semmiféle költségvetést nem terjeszthet elő, se hír formájában, se valós formában. Nem készül arra, hogy pótköltségvetést nyújtson be a közgyűlésnek. A költségvetés évközbeni módosítása pedig természetes dolog, mint ahogy pl. a kormány a két évre elfogadott adótörvényeket 68 esetben módosította az elmúlt két évben. Úgy gondolja, a város ehhez képest ennél szerényebb léptékű módosításokat fog elővezetni. Elsősorban a fejlesztési oldalon lehetnek olyan átcsoportosítások, amelyeket az élet diktál, hiszen senki nem vette észre, pl., hogy a költségvetés nem tartalmazza a Magaházzal kapcsolatos 160 M Ft-ot sem. Ennek a forrását is majd megteremtik, amennyiben az önkormányzat tulajdonába kerül, és amennyiben a jogi feltételek adottak, a munkálatok megkezdődhetnek. Nincs tehát pótköltségvetésről szó. A stadion ügyben az önkormányzat hozzáállása pozitív, várják a 2008-as Európa-bajnokságot, jó lenne, ha Pécsett rendezhetnék, de sajnos erre kevés esélyt lát. A Jókai térrel kapcsolatosan megjegyzi az ÉMI minősítés szerint a kövek fagyállók. Erről a Városháza Beruházási Csoportjában, Kővágó Lászlónál meg lehet győződni. Így az összes többi, beruházás átvételével kapcsolatos dolog fiktív feltételezések sorozatát tartalmazza. Próbafagyasztást nem hajtottak végre augusztusban ezzel a kővel sem –20, sem –5oC-ig, mivel hittek az ÉMI-nek, amely szakértő szervezet. Lehet, hogy hosszú távon igazuk lesz, és csak a felület fog megkopni. Még egyszer megvizsgáltatják a teret. Egyetértenek azzal, hogy csak olyan beruházások vehetők át, amelyek jól működnek.

19 Várfal ügyben megemlíti, minden előzetes számítás szerint a 40 M Ft bőven elégséges lett volna a hátra lévő, Kálvária utca felőli részének az elkészítéséhez. Azt, hogy bizonyos vállalkozók kartellt alkottak egy pályázatnál, és kijelentették, hogy ezen munkát 120 M Ft-ból lehet megvalósítani – és már azt is tudják, milyen szakmai sugallat alapján -, úgy gondolták, hogy ezt a város kasszájából ki lehet venni. Az önkormányzat áttér a tárgyalásos eljárásra, és a költségvetésben erre a célra rendelkezésre álló pénzből jó minőségben helyreállíttatják a várfalat. Ehhez – kissé bővülő módon – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Belügyminisztérium által korábban biztosított, szükséges kormányzati támogatás is rendelkezésre áll. Az elmaradt fejlesztések számon kérésekor minden esetben vizsgálni kell az elmaradás okát is. Egy hónappal ezelőtt a Városi Televízióban már elmondta, hogy amennyiben a vasúti felüljáró építését teljes egészében az önkormányzat bonyolította volna, láthatták volna a pénzeszközt, és akkor lenne felüljáró Pécsett. Közös beruházásról lévén szó nem tudtak megegyezni a kivitelező személyében, valamint abban, ki legyen a gesztor, ami sajnos időhúzáshoz, rossz pénzfelhasználáshoz, rossz ütemezéshez vezet. Amennyiben a forrást átengedik az önkormányzatnak és meghatározzák a helyét, akkor a felüljárót megvalósítják, a már döntésben meghatározott keret erejéig. Még a pénzeszközök átadására is hajlandóak, csak akkor garanciákat kérnek a szakszerű felhasználásról. Úgy értékeli, hogy fejlesztési oldalról a költségvetés pozitív tényeket és számokat is tartalmaz. Dr. Füredi Péter képviselőtársa hiányérzete valószínűleg abból fakad, hogy a százéves hiányokat is most akarja pótolni. Várja összegszerű javaslatait arra vonatkozóan, hogy a bevételi oldal miként növelhető, és hogy mely beruházások hagyhatók el, mert az új javaslathoz ez is hozzá tartozik. Így akkor összeáll a kép a 2,3 milliárd Ft-on belül is. Bejelenti, hogy az Amerikai Nagykövetség politikai attaséjának fogadása miatt az ülésteremből el kell távoznia egy rövid időre. Szirmai Csaba: jó érzéssel hallgatta dr. Deák Péter képviselőtársa hozzászólását, ami európai ellenzéki magatartásnak nevezhető. Elmondta, mivel nem ért egyet, és értékelte a költségvetést. Ennek ellentéte, amit Körömi úr elkövetett, aki hall a rádióban egy hírt, azt sem tudja, ki mondta, de utána már rögtön rávonatkoztat a város vezetésére, mintegy manipulálva az embereket, hogy:„Na lám, már a rádióban nyilatkozzák, itt meg tárgyalják, micsoda disznóság!” Ez kb. az a szellemiség, amivel a maga részéről soha sem tudott és soha sem fog egyetérteni. Ezt olyan ellenzéki magatartásnak tartja, amit intelligens ember nem szokott véghezvinni. Az „alkotni” és „kritizálni” fogalmak különbözőségéből és hatékonyságából kíván kiindulni, és elmondani, hogy néhány évvel ezelőtt a költségvetés tárgyalásakor az ellenzék részéről felvetődött a csődhelyzet, 2 milliárd Ft-os deficit, ma ott tartanak, hogy csak bizonyos intézkedéseket kritizálnak. Vajon miért nem lehet elismerni azt, hogy ebben a városban cégvásárlások, cégösszevonások történtek, több százmillió forintos megtakarítás jött létre, amiről az ellenzéki oldalon senki nem emlékezik meg. Számára ez érthető, de úgy tenni, mintha mi sem történt volna ebben a városban, azt mégiscsak

20 furcsának találja. Feltehető a kérdés, hogy van-e olyan költségvetés, amelyik egy városban minden igényre megoldást ajánl? Úgy gondolja, ilyen nem volt, nincs és nem is lesz. Nyilvánvalóan az ellenzéknek „mindig lesz kenyere”, amikor felsorolja a hiányzó tételeket. Valóban, sok minden hiányzik, de azért el kell ismerni, hogy nincs csődhelyzet. Ehhez hasonló volt, ennek a kimunkálása az utóbbi három évben megtörtént. Felvetődött az egészségügy problémájának megoldása is, véleménye szerint ezt akkor lehet véghezvinni, amikor a kormány az egészségügyi ágazatot rendbe hozza. A pontszámcsökkentések és egyebek vonatkozásában megfelelő bevételhez jutnak az egészségügyi intézmények, és az önkormányza-toknak lehetősége nyílik ehhez a megfelelő segítség megadására. Az MSZP választási programjában első helyek között szerepel az önkormányzatok támogatásának erőteljes növelése. A mostani helyzetet a városnak felróni meglehetősen nehéz. Dr. Füredi Péter azon kijelentésével kapcsolatban, hogy a polgármester úrnak erősebb szemüveg kell, személyes véleménye, neki pedig egy távcső kell, hogy ellenzéki erős rövidlátását kompenzálhassa. Megjegyzi továbbá, hogy a dolomitszakértők nem az ő pártjukban vannak. Papp Béla: figyelmezteti a testület tagjait, hogy a költségvetést lehet jelzőkkel illetni, de egymással ezt ne tegyék. Bókay Endre: előzetesen jelzi, hogy a részletes vita során módosító indítványt kíván beterjeszteni a költségvetéshez, melyet képviselőtársai ma reggel kézhez kaptak. Szándékosan teszik azt minden évben, hogy az első hozzászólásokat átengedik ellenzéki képviselőtársaiknak, akik elmondják kifogásaikat, a második körben pedig általában a szocialista képviselők, ill. koalíciós partnereik szoktak ezen felvetésekre válaszolni. Érdekességként említi, hogy minden évben, nagyon szemérmesen ellenzéki, de főleg Fideszes képviselőtársai – most kivételképpen dr. Deák Péter nagyon korrekten – rámutattak azon hiányosságokra, amelyek a központi finanszírozás miatt a város költségveté-sében jelentkeznek. Ezt részükről strukturális problémának tartják. Áttekintette az elmúlt jó néhány év költségvetési vitáját, és ez mindenütt előfordult. A központi finanszírozásban három alapvető problémát lát. Az egyik a dologi költségek, a második a bérek, a harmadik pedig olyan állami feladatok átruházása az önkormányzatokra, amelyeket nem ellentételeznek bizonyos költségekkel, hanem az önkormányzat büdzséjéből kell kifizetni. A dologi költségek 1999 óta nem változtak. Az „állami támogatás” úgymond – bár nem kedveli ezt a szót, mivel Pécs nem kap állami támogatást, hanem adófizető város, több mint 8 Mrd Ft-ot fizet be csak a személyi jövedelemadóból évente, és az idei évben is alig 3,5 Mrd Ft-ot kap vissza. Ez azonban a hivatalos elnevezés, ezért kéri úgy használni, hogy központi forrásokból mindig stagnált, sőt 1999-ben az árvíz idején 97 M Ft került elvonásra a várostól. Ez az elvont összeg maradt 2000-re, 2001-re és a 2002. évi költségvetésbe. Ennek két következménye van. Az állam mindig a

21 ténylegesnél alacsonyabb mértékű inflációval számolt. Itt már komoly, 1,2 Mrd Ft-ra tehető veszteség érte a várost. Minden takarékossági intézkedése ellenére ezeket a költségeket újra és újra ki kellett gazdálkodnia, hogy a hiányzó összeget valamilyen módon megpróbálja finanszírozni. Az idei költségvetés megemlíti, hogy az állami finanszírozás – pontosan a központi költségvetésből leosztott összeg – mintegy 14 %-kal emelkedik. Ez igaz, azonban a kifizetések többségét a bérek adják, amelyek 20-25 %-kal emelkednek, amit szintén nem ellentételeztek. Évek óta minden ilyen bérkiszámítási tételnél 2 %-os létszámleépítést írnak elő, ami azt jelenti, hogy a szociális ágazatban, az oktatásban, pedagóguslétszámban, technikai dolgozók körében 2 %-ot le kellene építeni. Ez az elmúlt években 450-500 munkahely megszüntetését jelentette volna az önkormányzatnak, amit nem tudott felvállalni, két ok miatt: az egyik, hogy a szakági törvények ellentmondanak ennek a létszám-leépítési fejlesztésnek. Konkrét előírást tartalmaznak, hogy pl. egy-egy iskolában meghatározott létszámú hallgató/tanuló mellé hány tanár - milyen szakos, milyen előadó – szükséges. Hasonlóképpen a szociális intézményekben is meghatározott a gondozók, az orvosok, ápolók létszáma, amit be kell tartani. Ennek következtében az önkormányzat kettős szorításban él. Egyrészt azt mondják, hogy ugyan a béremelés leutalásra került, de építsenek le 2 %-ot, ugyanakkor ez a költségvetési törvény nem vesz tudomást ugyanezen kormány másik törvényeiről, a szakági törvényekről, ahol a létszámleépítést előírják. Az elmúlt évek során előfordultak ennél kedvezőtlenebb helyzetek is. Mindez a működési problémák alapját képezi. 1999-ben pl. a tanárok részére adott a kormány béremelést, viszont - számukra rendkívül ellenszenves módon – ez a technikai dolgozókra nem vonatkozott. A város képviselőtestülete hosszas vita után – a Szocialista frakció és koalíciós partnerük egyetértésével - úgy döntött, hogy 13 %-os béremelést ad a technikai dolgozók részére. Egyrészt azért, mert ennek etikai, erkölcsi következményeit nem voltak hajlandók elviselni. Tudomásul vették, hogy a kormány egy fillért nem adott ilyen alacsony bérű emberek számára béremelésként, ezért a város megadta. Annak idején azonban nem számítottak azzal a ténnyel, hogy 2000. évben a kormány úgymond 5 % béremelést adott a technikai dolgozóknak. Ezáltal abba a csapdahelyzetbe kerültek, hogy már megint nem kapták meg ezt a bérkiegészítést, mert ezeknek a béreknek 8 %-kal felette voltak. Ezek azok az ellentmondásos helyzetek, amit akaratuk ellenére viselniük kell. Hangsúlyozza, egy 14 %-os normatív emelkedés mellett a 20-25 %-os bérnövekmény A harmadik gond, önmagában hogy a az béreket állam nemközponti fedezi le. feladatokat utal le az önkormányzatokhoz. Ilyen pl. az útlevelek, jogosítványok, egyéb dokumentumok kiadása, melynek költségeit az állam nem fedezi. Azt is mondhatnák, hogy ez rendben van, ha az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lenne, akkor elfogadnák, hogy a központi költségvetésnek nincs pénze, és nem áll módjában a helyi önkormányzatoknak visszaadni az általuk befizetett adóból. Ez azonban nem így van. Ismeretes a GDP, a gazdasági növekedés rendkívül gyors ütemű fejlődése Magyarországon, és semmi nem indokolja, hogy ezeket a központi elvonásokat az állam folyamatosan gyakorolja, ha csak nem egy másik politikai szisztéma, egy másik politikai gondolkodás. Ez ellen tiltakoznak. Nem hajlandók sorba állni az osztogatásnál, hiszen megtermelték ezt a pénzt, és joggal tartanak arra igényt. Elvárják, hogy az önkormányzatokat ne pályáztatás útján úgymond

22 „etessék”, hanem egyszerűen hagyják náluk a megtermelt jövedelem nagyobb százalékát, és saját ügyeikben ők dönthessenek, ezzel valódi önkormányzatiságot gyakorolhassanak. Az országban létező mind a 3200 önkormányzat teljes jogi önállósággal bír, de gazdasági önállóságuk semmis. Ezért egy politikai kiszolgáltatottság keletkezik, melynek eredményeként egyes városokban – ahol kiemelt állami, központi finanszírozásokat valósítanak meg – jelentős fejlődés történik, más városok pénzéből. A kérdés, hogy ezt ki támogatja? A maguk részéről nem tudják elfogadni. Az általuk megtermelt javaik nagy részét kérik helyben hagyni. Eldöntik, mire fordítják: stadiont építenek-e, vagy előbb megépítik az utakat azért, hogy a stadiont használók a városba tudjanak érkezni. Elég ellentmondásos az ellenzék érvelése. Egyik oldalról felvetik, miért nem próbálják a működési hiányokat visszaszorítani, ami azt jelenti, hogy az intézmények finanszírozását valamilyen módon csökkenteni kell. Ez tűnik ki De Blasio Antonio és Regényi Béla hozzászólásából is. Utóbb említett képviselőtársa azt kifogásolja, hogy az önkormányzatok hozzájárulása az intézmények működéséhez – az általa említett számadatoknak utána kellene járni – 1998-ban 6,1 Mrd Ft volt, míg 2002-ben 6,9 Mrd Ft. Ez egyrészről a vele szemben ülők oldalán úgy jelentkezik, hogy problémát vet fel, De Blasio Antonio pedig számon kéri tőlük, miért nem csökkentik a működési hiányokat, miért nem fogják vissza a kiadásokat, miért nem próbálják azokat rendezni. Véleménye szerint egymás közt is jól elvitatkozhatnának, majd egy kiforrott álláspontot kellene a közgyűlés elé terjeszteniük. Amennyiben ez sikerül, akkor ezzel megpróbálnak érdemben is foglalkozni. A pályázatokkal kapcsolatban elhangzottakra - hogy mindent, ami a városban megvalósult, központi forrásból finanszíroztak – állítja, hogy nem igaz. Ismételten hangsúlyozza, a város adóforintjai azok, amit a központi kormányzat „visszacsepegtet”. Megjegyzi azt a sajátos ellentmondást, hogy a Széchenyi-tervben 2001-ben 95 Mrd Ft-ot osztottak ki papíron, a ténylegesen kiosztott 5 milliárddal szemben. Ezek a pályázatok tehát nem igazából működnek. Az idei évben választások lesznek. Amennyiben áprilisban kormányváltás lesz, akkor kérdés, ki fizeti ki ezeket az összegeket? Elég ellentmondásosak számukra ezen gondok. Végezetül az oktatásnál, az állami normatíva kapcsán még szól arról, amit Regényi Béla képviselőtársuk vetett fel, aki elfelejtette az inflációs rátákat figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy a tényleges infláció a tervezettnél mindig kb. a duplája volt. Mint utólag kiderült, ez a kormány szándékos alátervezése volt, hiszen így az osztogatást sokkal inkább tudta gyakorolni. A kormány minden esetben 2 %-os létszámleépítést terjesztett elő, tehát a normatívát ezért is tudta csökkenteni. Ismeretes továbbá, hogy a személyi jövedelemadó 40 %-a marad a városban. Képviselőtársa valószínűleg elfelejtette, de biztosan tudomása van arról, hogy ebből növelte a normatívát. Nem valamilyen másik forrásból, többletből utalta vissza, hanem a városban felhasználható 40 %-ának egy bizonyos, nagyobb részét kötelezően erre kell fordítani. Ezzel a város

23 mozgását korlátozta. Ma már ott tartanak, hogy a személyi jövedelemadó mindössze 5-%-áról dönthetnek a városban. Dr. Mikes Éva: amikor hozzászólásra jelentkezett, akkor még csak néhány rövid tárgybéli meglátása lett volna. Most már – mivel egyrészt látja, hogy a helyzet reménytelen, másrészt pedig végighallgatva az eddigi vitát – olyan elvi kérdések kerültek elő, egyébként helyi kormánypárti oldalon, amelyek pl. nagy horderejű, tíz éve folyó szakmai vitákat is érintenek. Jelzi, a szocialista szakértők véleménye alapjában és merőben más az itt elhangzottaknál, nagyon helyesen, mert ezekbe a szakmai vitákba kénytelenek az ország jövőjét felelősségteljesen átgondolni. A legtávolabbi téma az önkormányzati rendszer kérdése, amiről szintén hallottak eszmefuttatást. Nincs sem szakmai vita, sőt mi több, önkormányzati szövetségi szinten, hova-tovább politikai vita sem arról, hogy a magyar önkormányzati rendszer teljes megoldása több ponton elhibázott és korrekcióra szorul. Ennek a legpregnánsabb csomópontja – amiben meg lehet fogalmazni -, hogy ’90-ben egy észak-európai feladat- és hatáskör-listát húztak rá egy dél-európai településszerkezetre. Ezen ma már senki nem vitatkozik. A finanszírozásról szóló közelítéseknél tehát eleve az a probléma, hogy olyan feladat- és hatásköröket raktak rá az elaprózott településrendszerükre, amelyet egyébként Európa nyugati és észak-nyugati részén olyan önkormányzatok viselnek, amelyeknek 50-60-70 település a tagja. Abban mindkét oldal szakértői egyetértenek, hogy alapvető reformra szorul ez az önkormányzati rendszer, a demokratikus jogok tiszteletben tartása mellett, amelyre egyébként meg is van a készség, amit a maga részéről tisztelettel fogadott az egész ciklusban az MSZP oldalán. Ehhez képest döbbenten olvassa szakmai választási programjukat, ami a minden, az önkormányzati feladatokkal és hatáskörökkel foglalkozó jogszabály „bebetonozásának” kétharmadossá emelését óhajtja. Ezek szerint vagy nem szoktak a saját szakértőikkel egyeztetni, vagy pedig mégiscsak úgy gondolják, hogy ez jól van úgy, ahogy van. Szirmai Csaba képviselő úrtól hallottak az ellenzéki megnyilvánulásokról, és az intelligens megnyilvánulásokról néhány mondatot, melynek elvi részével alapjaiban egyetért. Abszolút személyes kérése, ha egyszer Budapesten jár, hívja meg Keller és Szanyi országgyűlési képviselőket egy kávéra. Különösképpen Szanyi Tibor képviselőt, aki szűk családi körben az Internet mindössze néhány százezres nyilvánossága előtt tett olyan kijelentéseket, miszerint „azért forszírozza a Fidesz a családpolitikát, hogy a miniszterelnökné rendszeres ellései finanszírozhatóak legyenek”. Beszélje meg vele, mert személy szerint egyetért azzal, amit mond. Bókay Endre képviselőtársa hosszan fejtegette, hogy a városnak van egyfajta jövedelemtermelő képessége, amelynek valamilyen kompromisszum-kész módon, azért egy kis részét el lehet vinni, de azért alapvetően maradjon a városban, amit megtermeltek. Ez a Magyar Köztársaság, Magyarország, a magyar haza. Van neki Pécs, Miskolc, Nyíregyháza, Bereg, meg árvíz, és még nagyon sok minden. Az MSZP választási programjában az szerepel, hogy egyrészt a központi elosztás csökkenjen. Közli, hogy már a Magyar Köztársaságban a központi elosztás

24 aránya kisebb, mint Nyugat-Európa több országában, különös tekintettel Skandináviára; de ez csökkenjen. Ugyanakkor a választási programjukban szerepel egy hosszú felsorolás arról, hogy mi lesz ingyenes. Medgyessy Péter választási programja tartalmazza, hogy az életképes településeket lehet fejleszteni. Ez így rendben van, csak volt Magyarországon egy településfejlesztési törvény, aminek köszönhető első lépésben „Gyűrűfű”, és mindazt a kínt és keservet, amit a városokra szabadított az elsorvasztásra ítélt települések sorsa. A központi elosztásnak egy olyan országban, mint a Magyar Köztársaság, -aminek egyébként településszerkezetéről és annak feszültségeiről az imént szót ejtett - ahol a 3200 településből több mint 2000 olyan, amelyik a saját jövedelemtermelő képességével magát semmi módon nem képes finanszírozni. Valóban lehet olyan döntést hozni, hogy ezeket elsorvasztják. De ennek nem csak az a következménye, hogy letörölnek a térképről falvakat, hanem elsősorban és meghatározóan olyan következménye van – és ez ügyben már megpróbált polgármestereket tesztelni, hogy pl. ha azt mondják, hogy Pécs egy jelentős, központ jellegű nagyváros, akkor szerintük költségekben, elvonási hányadokhoz képest mekkora költséget jelent, hogy ha Baranyából 100-150 falu népessége betelepül Pécsre, munkahelyet, lakást szeretne, szociális ellátást igényelne. Ezt egyébként a ’60-as években és a ’70-es évek elején megtették egy előző rendszerben, melynek következményeit azóta sem tudják kiheverni. Példaként említi Pécs és a nagyvárosok belvárosát, a falvak helyzetét, az összes körzetesítési problémát. Nyilvánvaló, hogy hatékony rendszert kell létrehozni, de ilyent mondani, hogy: „az életképes településeket lehet fejleszteni egyrészt, másrészt minden ingyenes, harmadrészt csökkenjen a központi elosztás aránya, negyedrészt pedig maradjon a településeknél az a jövedelem, amit ők megtermelnek. Kéri, ezt valaki rakja számára logikus egységbe, mert lehet, hogy ez csak neki nem sikerül. Szívesen hallaná, mert ez azt jelentené, hogy 5 forintból miként csináljanak ezret, ez egy nagy találmány. Egyébként városvezető korában ő is tűnődött ezen. Elhangzott továbbá az is, hogy a gazdasági mutatók rosszak a városban és az agglomerációban. Ez egyébként nem így van. De amúgy, ha rosszak lennének – mert lehetnének azok is -, tehát olyan esetben, amikor éppen olvassa a Dunántúli Naplóban, hogy Bryan Simpson az Európai Szocialista Párt szóvivője Pécsett járt, akit Toller és Kékes urak fogadtak, aminek örül. De ugyanez az úr egyébként Európa-parlamenti tagságát és az Európaparlament Regionális Politika és Infrastruktúra Bizottsága szóvivői posztját használva írt levelet a miniszterelnök úrnak - amely levél egyébként nem illegálisan került hozzá, hanem azért, mert szakma-politikai alapon államtitkársága készítette elő a választ -, amelyben arra kért választ, hogy a város és a megye vezetőjétől kapott információk szerint ez a megye /Baranya/ a hanyatlásba, szegénységbe van taszítva, és mielőtt ezt az Európa-parlament elé vinné, magyarázatot kér. A Magyar Hírlapban január 2-án megjelent cikk - melynek alapján előre is megy egyik kérdésének – azt írja, hogy „Pécs városának 8 milliárd adóssága van, a megye több részén a munkanélküliség csaknem 100 %-os, pestis, dögvész, döghalál, stb., és hogy Baranya és Pécs vezetői bedobták a törölközőt, föladták a fölösleges küzdelmet”. Egyrészt reméli, hogy ennek helyesbítését kérték, és a Magyar Hírlap a cikket nem most hozta le, és már

25 be is perelték őket. Ő akkor szóban, hápogva próbálta velük tisztázni ezt a helyzetet. Azt mondták, hogy ez az információ pécsi tudósítójuktól származik, aki a Városházától kapta a tájékoztatást. Ismétli, nem rosszak a gazdasági mutatók, de ha az országnak és Nyugat-Európának azt mondják, hogy itt halottak hevernek az út mentén, 100 %-os munkanélküliség van, a falvak meghaltak, minden csődbe van, bedobták a töröközőt, feladták a küzdelmet, akkor mit várnak? Ilyent nem lehet csinálni! Ez az egyik meglátása. De ez szerencsére hatástalan, mert ez egy olyan életképes vidék, hogy nemcsak a törököt élte túl, hanem még a török alóli osztrák felszabadítást is, amikor csak 12 család maradt a városban, még azt is túlélte ez a város, ezt is túl fogja élni. Számos hivatkozásban hallotta, hogy amikor 1998-ban átvették a várost – ebben még közöttük is megoszlanak a vélemények -, hogy csődközeli, vagy nem csődközeli volt a helyzet. Nem ’98-ban, hanem ’96-ban vették át a várost, tehát a várost maguktól örökölték. Ez nem egy politikai spekuláció, ’96-ban fordult a város többsége, ők szavazták meg a város költségvetéseit, akkor jelent meg egyébként az általa őszintén tisztelt és nagyra becsült Ujvári Jenő alpolgármester úr, mint ennek a fordulatnak alpolgármesterkénti záloga. Ez nem egy politikai spekuláció, akkori nyilatkozatok szólnak erről, hogy egy SZDSZ-MSZP többség alakult, amelyik a továbbiakban vezeti a várost. Aki egyszer is elolvasta az Önkormányzati Törvényt, vagy az azt kísérő jogszabályokat, pontosan tudja, hogy a többség vezeti a várost. A polgármesternek egymagában a költségvetésre és végrehajtására nincs kompetenciája. Csődközeli helyzet volt, de ha az volt, akkor miért vitték két év alatt csődközeli helyzetbe a várost? Egyébként a város hitelfelvétel mutatói ’96-ban fordulnak drámaian a TÁKISZ és a Polgármesteri Hivatal adatai alapján.jogszabályoknak akkor van értelmük, ha egy rendszert nagyon Kétharmados stabilnak, vagy nagyon jónak gondolnak. 1990-ben az akkori ellenzék – nem ők voltak – rendkívül konstruktívnak, tiszteletreméltónak vette azt a javaslatát, miszerint – akkor teljesen más árak mellett – 30 M Ft felett csak kétharmados döntéssel lehessen hitelt felvenni. Ezzel az volt a célja, hogy saját magukat, a várost vezetőket is ilyen szempontból korlátozzák, ne legyen semmiféle belső koalíciós egyezkedés tárgyává tenni a város hitelfelvételét, hanem ha olyan fontos, találjanak megfelelő érveket, győzzék meg az ellenzéket és szerezzék meg támogatásukat. Ezt nagyon lényegesnek tartja, mert elgondolkodtató, hogy csupán politikai vállalások miatt mindig tovább visznek hitelfelvételeket, és semmilyen módon nem építenek be politikai fékeket. Nyilvánvalóan a város olyan eszközökkel gazdálkodik, amilyen helyzetbe egy meghatározott térbe hozta magát. Nem érdemes arról beszélgetni, hogy a központi finanszírozás nagysága az önkormányzatok tekintetében milyen horribilis, és ez jó, vagy nem jó, mert nem egyedi kormányzati döntések eredménye, hanem a fennálló – ma már mindenki által elemzett és a feladatok és hatáskörök szempontjából – rosszul megalkotott önkormányzati rendszeré. Akkor, ha olyan feladatok, amelyek egyébként Nyugat Európában jellemzően és meghatározóan állami feladatok és csak komoly befolyásoló szerepe van ebben az önkormányzatoknak például az oktatás és az egészségügy, azok önkormányzati feladatok, akkor az önkormányzatnak ebben postás szerepe van, de annak minden gondjával és politikai

26 felelősségével együtt. Erről kellene vitatkozni, de természetesen nem az önkormányzatnál. Erre utalt, amikor azt mondta, hogy hosszú évre visszanyúló szakmai viták vannak a két nagy párt között, amelyben már komoly szakmai közeledéseket értek el az észszerűség és a működtethetőség alapján. Ezt veri keresztbe az MSZP által az elmúlt hetekben publikált önkormányzati és településfejlesztési szakmai program és a miniszterelnök jelölti program, teljes egészében áthúzva azt a négy évet, amelyet eltöltöttek a szakmai egyeztetésekkel. Amely egyeztetések értelmében az önkormányzati szövetségek által elismert módon tudták felvázolni azokat a kivezető utakat, amelyeket konszenzussal meg lehetett volna hozni a következő ciklusban attól függetlenül, hogy ki kormányoz, tekintettel arra, hogy az alaptéziseket mindenképpen kétharmados többséggel kell módosítani. Nem érti, és nem tudja értékelni, hogyan lehet a felelősségi viszonyok belátása nélkül politizálni. Egyébként leginkább azon lepődött meg, amit Bókay képviselő úr mondott. Olyan szemléletben, hogy van egy 1000 éves virágzó város, amibe ha behúzódnak, akkor megvannak, és nem átlátva, vagy átgondolva, hogy milyen alkotmányos, jogszabályi, önkormányzati struktúrában működnek, mi az, amit ez az ország teherként magával hurcol, hogyan lehet és kell ezzel megbirkózni, ez egész egyszerűen elképeszti. Ha az MSZP lesz kormányon, neki is 3200 települést kell majd életben tartani, vagy ha nem teszik, akkor annak a hihetetlen szociális, politikai és strukturális hozadékával megküzdeni, amit ezen települések térdre esése jelent. Bizonyára most majd megkapja, hogy hülyeségeket mond, de ettől még a helyzet nem változik a magyar településszerkezet és az alapvető önkormányzati jogszabályok keltette feszültségi körben. Bókay Endre: ügy véli, eltértek a költségvetés vitájától, de Mikes Éva képviselő asszony többszőr megszólította, ezért kénytelen válaszolni. Nem a személyi jövedelemadóból tartja fenn az ország a működőképességét, hanem az ÁFA és az SZJA együttesen adja ki a legnagyobb bevételt. De az önkormányzatoktól nemcsak a személyi jövedelemadóból visz el az állam, hiszen volt idő, amikor a 100 % helyben volt felhasználható, amelyet fokozatosan csökkentettek a kormányok. Tehát van egy történelmi hátulütője, ezt államtitkár asszony jól tudja, mert gyakorló politikus volt az Hozzáfűzi, az elmúlt 10 évben leszálló ágban volt a magyar gazdaság, önkormányzatnál. nagyon nehéz viszonyok között élt, ezért vonta ki mindig ezeket az adókat az önkormányzattól. Amint már mondta, 1998-tól, sőt már 1997-től kezdődően rendkívül dinamikus fejlődés indult el a magyar gazdaságban. Tehát azt lehet mondani, hogy a jövedelem növekedésével a személyi jövedelemadót felesleges volt ilyen mértékben elvonni, hiszen megtermelte a gazdaság. Ha megtermelte, akkor ezt kell felhasználni. A kormány az ÁFÁ-t és az adókat nem csökkentette, meghagyta. A bérekből történő elvonások a FIDESZ kormány ígérete ellenére nem csökkentek, hanem megmaradtak. Ők ezt kifogásolják, és azt is, hogy nemcsak a személyi jövedelemadóból von el, hanem a súlyadóból ugyan úgy – több százmillió forintot –, illetve az ingatlanok eladásából. A pécsi polgár nagyon gyakran az önkormányzatot szidja, holott ez a pénz nem itt marad – egy töredéke marad itt – hanem az állami közös kasszába kerül, és nem tudni, hol van. A Nyugat-európai

27 társadalomban, a Skandináv államokban az adózó pontosan tudja, hogy az általa befizetett összegek hova kerülnek. Horváth Zoltán: nagyon érdekes a téma, amelyet Mikes Éva képviselő asszony felvetett az országgyűlési választási programokkal, illetve az újságokkal kapcsolatban, lehetne is vitatkozni róla, de a mai napon célszerű lenne a költségvetésről beszélniük. Nagyon pozitív fejleménynek tartja, hogy az előző évek költségvetési tárgyalásaival ellentétben már nem arról folyik a vita – főleg az ellenzéki minősítésre gondol –, hogy válságköltségvetés-e, hanem olyan részletekről vitatkoznak, hogy a meglévő fejlesztési forrásokat mire költsék. Ez is azt bizonyítja, hogy az elmúlt években stabil költségvetéseket hagytak jóvá, 2000-ben és 2001-ben is pozitív mérleggel zárt a költségvetés, tehát már nem válságról beszélnek. Értékeli Körömi képviselő úr és Mikes Éva képviselő asszony őszinteségét, miszerint a központi költségvetésből származó források és a központi leosztás között ellentmondás feszül. Ők is elismerték, ezért nem érdemes ezen vitatkozni. Tényként említhető, hogy az önkormányzatok hatáskörébe utalt feladatok elvégzésének finanszírozása nem megfelelő a jelenlegi Vitatkozna azonban Körömi képviselő úrral, aki azt állítja, hogy hatpárti formában. megegyezés szükséges országgyűlési szinten ennek a megoldásához, de a felelősség mégiscsak a mindenkori kormány felelőssége, amely jelen esetben a FIDESZ és koalíciós partnerei. Voltak viták, és folytattak egyeztetéseket, de a négy év alatt azért előrébb kellett volna jutni. A következő kormányzat semmiképpen nem kerülheti el ennek a vitának a lezárását, hogy új felállásban, új szisztéma alapján finanszírozza meg az önkormányzatokat, illetve az önkormányzati kiadásokat. Szintén nagyra értékeli Deák Péter képviselőtársa visszafogott és tárgyilagos kritikáját, hozzászólását, azonban néhány észrevételt tesz De Blasio Antonio és Füredi Péter képviselő urak felvetéseire. Többen említették, hogy a működési hiány tekintetében nem történt változás, holott az idei költségvetésben a működés hiánya – bár még mindig hiányként szerepel – közel 350 M Ft és 2001-ben kb. 700 M Ft volt. A számokat összevetve látható, hogy terv szintjén csökkenteni kívánja az önkormányzat a működési hiányt, tehát tartják magukat a két évvel ezelőtt megfogalmazott elhatározásukhoz, miszerint minden évben csökkenteni kívánják ezt a hiányt. Nagyon pozitív dolognak tartja, és hiszi, hogy sikerül az év végéig tartani ezt a működési hiányt, sőt az elkövetkező években sikerül tovább csökkenteni. A tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése is szóba került. Nem tartja túlságosan vészes helyzetnek, hogy az önkormányzat ismételten betervezi olyan ingatlanok eladását, amelyeket a korábbi években nem sikerült értékesíteni, miután számos pozitív példa van erre. Úgy gondolja, ezen ingatlanokat előbb-utóbb el tudja adni az önkormányzat. Egyetért azzal, hogy nem célszerű minden ingatlant, minden eszközt értékesíteni, azonban a jelenlegi önkormányzati finanszírozás mellett ezt kényszerből teszik. A működési hiány csökkentése viszont garantálja, hogy az eladott ingatlanokból befolyt összegeket beruházásokra fordítják, vagyis, amit eladnak, abból új érték keletkezik. Ez vonatkozik Deák Péter gázrészvényekre tett megjegyzésére is, ő azt mondta, hogy 98 %-on, tehát veszteséggel tudják értékesíteni. Információi szerint közel 110 %-os vételi

28 ajánlat is van már. Nem tart attól, hogy áron alul kell eladni, inkább úgy gondolja, plusz tartalék is van ebben az értékesítésben. Nem beszélve arról, hogy az eladásból származó pénzt teljes egészében új beruházásra fordítanák, tehát nem vagyonfelélésnek minősül. Többszőr említették a hitelt, de úgy gondolja hangsúlyozni kell, hogy az elmúlt két évben nem került sor hitel felvételre, most nem a folyószámla hitelre gondol. Azt nem ide sorolja. Három éve ez az első év, amikor valóságos hitel felvételre kerül sor, és ezt kifejezetten beruházásra fordítják, az ISPA pályázatra, lakásprogram megvalósítására. Tehát mind a 604 M Ft beruházásra, nem pedig működésre fordítódik. A folyószámlahitel 1 Mrd forintról 1,5 Mrd forintra növekedett, de azt tudni kell, hogy ez technikai hitel, hiszen a folyó évi likviditási hiányt szolgálja. A folyó bevételekből még ez évben visszafizetésre kerül, csupán azt a célt szolgálja, hogy folyamatosan megfelelő mennyiségű készpénz az önkormányzat rendelkezésére álljon. Természetesen vannak kamatai, amely költségként jelentkezik, valóban teher, de a hitel nem olyan jellegű terhe a városnak, mint a többi. Füredi képviselőtársa, illetve De Blasio Antonio képviselő úr is említette az 1,8 Mrd forint plusz központi költségvetési többletet az előző évihez képest. Valóban jó, hogy ennyivel növekedett a normatívák összege, de szinte ez teljes egészében elmegy az intézményeknél a bérfejlesztésekre, kb. 14 %-os növekmény az előző évihez viszonyítva. Látni kell azonban azt is, hogy az önkormányzat még 8 %-ot hozzátesz. Füredi képviselő úr által említett beruházások ebből az összegből nem valósíthatók meg, miután meghatározott a felhasználása, de egyébként sem lehetne, hiszen még hozzáegyszer Még is kell tenni. elmondja, örömmel töltötte el, hogy az ellenzék nem válság költségvetésről beszél, hanem a pénzösszegek elköltéséről. A koncepcióban az egyes ágazatok részéről megjelenő 7,5 Mrd forint plusz igény mind jogos, de a források az igényekhez képest mindig korlátozottak. Ehhez kell alakítani az igényeket és az adott kereteken belül kell eldönteni, hogy a rendelkezésre álló forrásokat mire költik. Természetesen a Jókai téren kívül vannak még utak, amelyekre költeni kell, az Ágoston téren kívül is sok beruházás van, amire költeni kellene. A források tekintetében csak úgy valósulhatnak meg, ha évről-évre előre veszik ezeket a beruházásokat. A vitát pozitívnak és konstruktívnak tartja. Úgy véli, minden okuk megvan arra, hogy elfogadják a kormányzó koalíció részéről ezt a költségvetést, és kéri, az ellenzéki képviselők közül is, aki úgy érzi, hogy némi kritikával el tudja fogadni, fogadja el. Galbáts András: a költségvetéssel kapcsolatban két aspektusból kíván hozzászólni; az egyik a költségvetés készítési technikája, a másik oldal a kisgazda szellemiségükből adódó kritika. A költségvetést valóban nem lehet vitatni, mert eredményében, számszakilag összeállt, a bevételek fedezik a kiadásokat. Talán úgy fogalmazhatna, hogy egy választások előtti, tudatos irányítású költségvetés. Ezt nem rosszindulattal mondja, bizonyos értelemben pozitív vonásai vannak, azonban az elkészülési technikát bírálja. Megélte a Közgyűlésben a

29 rendszerváltás kezdetét, ahogyan haladt az önkormányzat az évek során, és a költségvetés elkészítésének talán a politikai naivitásból, a jó szándékból adódóan is más technikája volt. Az utóbbi időben gyorsult fel ez a folyamat, amelyet nem tart pozitívnak. Régebben a költségvetési számadatokat a bizottságok megtárgyalták, komoly viták zajlottak, frakcióvezetői egyeztetésekre került sor. Egy hosszú folyamat után terjesztették a Közgyűlés elé a költségvetést. Ez azt eredményezte, hogy az ellenzéki és a városvezető koalíció részéről ütköztek a vélemények, bizonyos dolgok feloldódtak, és mire a testület elé került, bizonyos problémák már eldőltek. Most a bizottsági egyeztetés elmaradt, valószínűleg a városvezető koalíció egymás között megtette, így került a Közgyűlés elé a költségvetés. Nyilvánvalóan a vita hosszabb lesz, de hogy megfelelően eredményes lesze, felszínre hoz-e minden problémát, abban egyáltalán nem biztos. Elgondolkodtató, hogy érdemes-e ilyen gyorsítottan, egy kicsit talán az erőfölénnyel élve előterjeszteni költségvetést, vagy több munkát áldozva, kellemetlenebb, a hosszabb érvényesítési úttal talán eredményesebben lehet valamit elérni. A költségvetésben a működési, és felhalmozási kiadások 84-16 %-os arányban szerepelnek. Ez így nagyon jónak tűnik, és eredményes szám lehet. Hasonlít egy családi költségvetéshez, ahol az a cél, hogy a befolyt jövedelmet megfelelő szinten az adott közösség javára minél jobban költsék el. Egy cél van, a jobb körülmények, az elért vágyak megvalósítása és ehhez az anyagi feltételek biztosítása. Példaként említi, hogy családok döntő többsége tudomásul veszi, hogy ennyi a bevétel, ezt kell megfelelően beosztani. Vannak azonban olyan családok is, akik felállítják vágyaikat, és nem érik be azzal, amit kapnak, hanem próbálnak többletet teremteni, hogy elképzeléseiket hamarabb tudják megvalósítani, és nemcsak takarékoskodnak, hanem próbálnak plusz jövedelmeket bevonni. Úgy érzi, amikor nem túlzottan kedvezőek a külső körülmények – még ha javulóak is – a család és a város is a külső körülményeket csak egy adottságnak veheti. Ezek a kívülről jövő bevételi források. Egy törekvő családban is próbálnak ehhez pluszforrásokat teremteni. Úgy érzi, mindig is ez volt a kisgazda gondolkodásból adódó koncepció, hogy a városnak is kötelessége ebbe az irányba gondolkodni. Sajnos e vonatkozásban nem túlzottan pozitívak a 12 éves képviselői tapasztalatai. Ez a gondolat már többször elhangzott a Közgyűlésben és nem sikerült ebbe az irányba terelni sem a liberális, sem a jobbközép és a jelenlegi liberál szociális városvezetést sem, mert ez a gondolkodásmód Volt talán egyszernem olyan tudott próbálkozás, kibontakozni. amikor megpróbáltak üzleti szellemmel többlet jövedelmet teremteni a városnak, ez volt a hajdani Vagyonkezelő Kft. Talán túlzottan is jól sikerült a működése, túlzottan látványos volt annak ellenére, hogy nem volt megfelelően tőkésítve. A társaság összevonása óta még nem látta, milyen eredményesen működik. Tehát érdemes azon gondolkodni, hogy az adott gazdasági környezetben a városnak kötelessége élni az adott piacgazdaság, a kapitalista környezet nyújtotta lehetőségekkel. A város van olyan információk birtokában, hogy viszonylag kis tőkebefektetéssel jelentős eredményeket tud elérni. Nem az üzletszerűséget kell nézni, hanem azt, hogy az így elért jövedelem – amit a város több év során elmulasztott megszerezni – a kitűzött célok gyorsítására szolgált volna.

30 Bízik abban, úgy alakul a gazdasági helyzet, hogy a jövőben az Európai Unióhoz csatlakozva erre talán kevesebb szükség lesz, de meggyőződése, hogy a csatlakozás után hosszú éveken keresztül szüksége lesz a városnak arra, hogy gazdasági oldalról konstruktívan, vállalkozóbban gondolkodjon. A költségvetésből hiányolta, hogy a nagyon szépen hangzó felhalmozási kiadásokon belül semmiféle vállalkozási kiadás nem szerepel. Utolsó lehetőség, hogy erre is fordítson valamit a város, éppen az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében olyan gazdasági lehetőségek vannak, amelyeket bűn kihagyni. Felhívja a pécsi polgárokat, hogy a jövőben olyan képviselőket válasszanak, akikben talán kicsit több gazdasági gondolkodásmód van. Dr. Kunszt Márta: Mikes Éva képviselő asszony hozzászólására reagálva elmondja, az önkormányzati finanszírozás körében örök vita a decentralizáció és centralizáció mértéke. Ezen még sokáig fognak vitatkozni. Elfogadná azt az érvét, miszerint jövedelem átcsoportosításra van szükség a települések működőképességéhez, azonban erre lehetőségük volt az elmúlt négy év során, és mégsem látja, hogy a hátrányos helyzetű kistelepülések előreléptek volna, ugyanis nem normatív alapon, hanem céltámogatások rendszerében tették meg az átcsoportosítást, ahol a szubjektív ítéletnek elég jelentős teret biztosítottak. Ezért a szocialisták törekvése egy jobban működő rendszer kialakítására irányul, amennyiben lehetőségük lesz rá. A helyi ügyekre visszatérve elmondja, az intézményfinanszírozással kapcsolatban tisztában vannak azzal, hogy nehéz hónapok várnak az intézményvezetőkre. Az önkormányzatnak választania kellett az intézményi struktúrát kívánja változtatni, avagy az intézményvezetők hatáskörébe utalja, hogy miképpen próbálnak a rendelkezésre álló szűkös keretekkel gazdálkodni, és ez utóbbit választotta, ami azt jelenti, hogy a kulturális szférában továbbra is valamennyi intézményt működtetni kívánják, ha nem is ideális feltételek között. Az elmúlt évben úgy gondolta, túlléptek már azon az időszakon, amikor az intézmények megtartása volt az elsődleges feladat, de úgy tűnik, még egy kicsit tovább tart. Ilyen körülmények között nincs más lehetőség, minthogy néhány kiemelt programot jó anyagi kondícióban próbálnak működtetni. Ezek olyan jellegűek, amelyek egyrészt a város hírét viszik, másrészt kulturális befektetésként a város anyagi lehetőségeit növelik. Ilyen például a Világörökség programja, amely 40 M Ft-tal szerepel a költségvetésben, a Színházi Fesztivál rendezvénysorozata, amely szintén 40 M Ft-tal szerepel – 10 M Ft-tal több mint az elmúlt évben –, természetesen ehhez a kormány és a Színházi Szövetség is hozzájárul. Azért tartották fontosnak ezt a megnövekedett finanszírozást, mivel kimutatásaik szerint a Színházi Fesztivál a befektetett összeg négyszeresét hozta vissza a városnak a fogyasztás megnövekedése révén. Sajnálatos módon ezen összegekből soha nem a kulturális intézmények profitálnak. Továbbra is kiemelten kívánják kezelni a fesztiválokat, melyek közül elsődleges a Pécsi Napok rendezvénysorozata, melyet megszokott a város közönsége és nagy hiányát érezné.

31 Új kezdeményezés a képzőművészeti alap 10 MFt-os összege, amely azt jelenti, hogy a képzőművészeknek egy pályázati lehetőséget teremtenek, ezzel is szélesítve a város kulturális életét. Ezen kívül újdonságként jelentkezik, hogy a keleti városrészben végre sikerül megoldást találniuk a közművelődési feladatok ellátásához az OTP székház megvásárlásával és kialakításával. Ez által a 6 éves adósságot törlesztik ennek a városrésznek. Úgy gondolja, a kulturális kassza talán nem a megszokott leosztásban, de nem kevesebbet, hanem talán még kicsit többet is kap, mint az elmúlt esztendőben. Ez nem mondható el az intézmények működtetéséről, de dönteniük kellett, hogy a kiemelt programokat tudják-e támogatni, vagy az intézményi költségvetést jobb helyzetbe hozni. Reméli, a következő években ezen a vonalon is előre tudnak lépni. Papp Béla: tájékoztatja a testületet, hogy 11.00 órakor és 12.00 óra előtt 1015 perces adás kimaradás volt TV-közvetítésében, de a felvételt rögzítik, és az ismétlés teljes lesz. Nagy Csaba: reméli, nem az ellenzéki felszólalások ideje alatt volt az adáskimaradás. Kéri a Költségvetési Bizottság elnökét, találjanak valamilyen módot arra, hogy 20 M Ft-ot el tudjanak különíteni az atlétikai pálya megépítésére, mert ez esetben Deutsch Tamás ígérete szerint az ISM is hozzátesz 20 M Ft-ot, és megvalósulhatna a 8 pályás európai szabványoknak megfelelő atlétikai pálya. Gonda Tibor és Bókay Endre képviselőtársai a központosított újraelosztást kritizálták. Bókay képviselőtársának mondja, köztársaságban élnek, kell ÁFÁt, személyi jövedelemadót, illetéket fizetni. Ezt így kellett tenni a Horn kormány ideje alatt 1994-1998. között, és nagy valószínűséggel a következő kormány idején is így kell. Kritikaként említették, hogy a központosított újraelosztás a legmagasabb a régióban, vagy Európában, már nem emlékszik pontosan. Gonda Tibor ebben a kérdésben téved, Magyarországon jelen pillanatban a jövedelem újraelosztás mértéke 2002-ben kb. 38 % körül alakul. Ez a szám alatta marad nem egy Európai uniós tagországénak. 2000-ben 41,7 %, 2001-ben 39,7 % volt ez az arány. Ezért Gonda képviselő úr állítása nem felelt meg a tényeknek, hiszen a kormány működése alatt ez az arány folyamatosan csökkent. úgy, hogy az államháztartási hiány egyenlege is fokozatosan csökkent, hiszen az 1998. évi 4,8 %-ról 2002-ben nagy valószínűséggel 3,2 % lesz. Ezek tények. Úgy gondolja, ha ehhez hozzáteszik, hogy a kormányprogram keretén belül a TB-járulék 39 %-ról 29 %-ra mérséklődött, a munkaadói járulék 4-ről 3 %-ra mérséklődött, amely mintegy 77 Mrd forintot hagyott a gazdaságban, és ha hozzáteszik, hogy az 50 fő alatti kisvállalkozások esetében 10 M Ft-os határig adómentességet élveznek, ha beruházásra fordítják nyereségüket. Úgy gondolja, ezek a számok önmagukért beszélnek, és ezeket össze lehet vetni azokkal az adatokkal, amit mondtak. Bókay Endrének mondja, ha az Európai Unióban is szeretnének együtt politizálni, jó lenne megvizsgálni, mi van az MSZP programjában és hogyan működik az Európai Unió adóztatási rendszere. Jó lenne, ha egyeztetnének politikustársaival, mert amikor átalakította a kormány az önkormányzatok

32 finanszírozását ebben a ciklusban, az MSZP és a FIDESZ ugyan azt a százalékpontot jelölte meg a helyben maradó résznél. A két párt szakértői között abban volt a véleménykülönbség, hogy mekkora legyen ebből a szabadon felhasználható rész. Ez egy szakmai, és nem politikai vita volt. Kunszt Márta képviselő asszony azt mondta, 4 éve volt ennek a kormánynak arra, hogy átalakítsa az önkormányzatok finanszírozását. Úgy gondolja, átalakította, nyilván nem 100 %-os munkát végzett, hiszen ennyi idő alatt azokat a hibákat – amelyeket már Mikes Éva képviselő asszony elmondott – nem lehet korrigálni, de egy biztos, hogy az önkormányzatok finanszírozása normatív módon folytatódik, illetve ez lesz az egyik legjelentősebb finanszírozási eleme a rendszernek. A kistelepülések esetében 3 M Ft az az összeg, amit lakosság számtól függetlenül megkapnak, hogy egyáltalán fenn tudjanak maradni. Baranya megye sok települése is érintett e vonatkozásban. Horváth képviselőtársa azt mondta, a 1,5 Mrd forintos folyószámlahitel technikai hitel, valóban az, de az biztos, ha a Közgyűlés nem szavazza meg, akkor áprilisban nem tudja, miből fizetik ki az 1,4 Mrd forintot, amire nincs fedezet. A 604 Mrd forint hitelt úgy veszik, mintha 2,75 %-os kamatra vennék fel. Ezzel szemben az előterjesztésben az szerepel, hogy ezt csak a 80, illetve a 120 lakás építésére szolgáló hitelre vonatkozik, amely 355 M Ft, az e feletti részt piaci alapú hitelként lehet felvenni. Egyébként azért lehet 2,75 %-on felvenni hitelt a lakásépítési programra, mert a 2,75 % és a piaci hitelek kamatai közötti különbséget a kormány megfinanszírozza nemcsak a polgároknak, hanem az önkormányzatoknak is. Szóba került Bókay Endre felszólalásában egy strukturális probléma, ami a város költségvetését illeti, a dologi kiadásokról szólt, és említette az árvízi kérdést is. Ezen kissé felháborodott, főleg akkor, amikor erről egy szocialista politikus beszél. Az illetékes miniszter úr az elmúlt napokban tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen közzé tette, hogy a Horn kormány ideje alatt hány km gát épült. Ez 5 km-t jelentett. Ebben a kormányzati ciklusban eddig 183 km gátat építettek, ebből 105 km-t a Felső Tiszán. Ha az elmúlt 10 évben az előírások szerinti ütemben építettek volna gátakat, akkor Pécs dologi kiadásai ma nagyobb szinten Úgy gondolja, nincs olyan érv, amivel meg lehet magyarázni azt, hogy az állnának. intézmények dologi és egyéb folyó kiadásai 4,3 Mrd forintról 4,3 Mrd forintra csökkentek ez évben a 2001. évi költségvetéshez képest. Azért mondja, hogy csökkentek, mert 2001-ben 4.382.000.000 Ft-ot szánt ez a Közgyűlés erre a célra, 2002-ben 4.379.000.000 Ft-ot. Ezt azért nem teheti meg a város, mert a közvetlen saját bevételei ehhez képest mintegy 7,2 Mrd forintot tesznek ki. Ha fontosnak tartják, hogy ez az intézményi struktúra fennmaradjon, akkor ilyen tekintetben támogatni kell, vagy rá kell mutatni azokra a pontokra, ahol nem megfelelő a működés, de ezt a költségvetési rendelet nem teszi meg. Regényi Béla képviselőtársa készített egy kimutatást, amely a mindenkori induló költségvetéseken alapul, 1998-ban 3,2 Mrd forint volt az a normatíva, amit közoktatásra kaptak, 2002-ben 6.084.000.000 Ft. Igaz, hogy ebben az időszakban volt infláció, de ez messze alatta maradt a pénznövekménynek. Reálértékben a város több pénzt kapott a közoktatási intézmények

33 finanszírozására. Ha megnézik, hogy az önkormányzatnak mennyivel kellett kipótolni a finanszírozási arányt, 1998-ban 52 % volt, 2002-ben 86,4 %. Miért nem tesz hozzá a város? Főleg, ha megnézik, intézményfinanszírozásra mennyit költött, 1998-ban 6,1 Mrd forintot, 2002-ben 6,9 Mrd forintot. Valamennyivel több, mint 10 %, de nem lehet összehasonlítani az állami normatíva növekményével. Polgármester úr megjegyezte, amikor Körömi képviselőtársa felmutatta a kődarabot, hogy rongálja a Jókai teret, úgy gondolja, nem kell rongálni, szétesik magától. Ügyelni kell arra, hogy a beruházásoknál a minőségellenőrzés ne csak arra terjedjen ki, hogy a beruházás előtt becsatolják a minősítésüket a követ szállító cégek, hanem menet közben is történjenek minősítések, mert 100 M Ft-ért – 38 M Ft-os kormánytámogatással – ilyen teret nem szabad építeni. Pécsnek volt egy lehetősége - amilyen a közelmúltban nem volt és nem is lesz -, hogy 2001-ben megkapta a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság privatizációjának elmaradt tételeit 1.716.362.999 Ft értékben. A város kormányzó koalíciója többszöri kérésükre sem volt hajlandó arról beszélni, hogy mire költsék. Nagyon fejlesztési kiadás céljaként van megjelölve ez az összeg, de ez olyan nagy mennyiségű pénz, hogy jó lett volna, ha a testület koncepcionális szinten foglalkozik azzal, hogy mit kezd ekkora pénzeszközzel, amely egy év alatt állt rendelkezésre készpénzben és nagyon jól értékesíthető áron kötvényben. Sajnálja, hogy a városnak nem volt kész programja, terve erre a közel 1,8 Mrd forintra. A FIDESZ frakció nem nyújt be módosító indítványt, mert véleményük szerint olyan nagy feszültségekkel teli, amin módosító indítványokkal sem lehetne javítani. Teljesen újra kellett volna dolgozni, hogy milyen fejlesztési beruházásokat vállal az önkormányzat, mert a jelenlegi költségvetési szerkezet a következő testület mozgásterét jelentősen leszűkíti. Választási évben nem illik olyan költségvetést készíteni, amely a következő önkormányzati ciklus mozgásterét gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Éppen ezért nem szabad elfogadni, sőt még módosító indítványokkal sem szabad támogatni. Kukai András: hozzászólása nem szorosan a költségvetéshez kapcsolódik, de tekintettel arra, hogy Gáspár Gabriella, Körömi Attila és Nagy Csaba képviselőtársa a Jókai térről beszélt, ezért az általuk elmondottakra kíván reagálni. Igaz, hogy az idei tél nagy próbatétel volt a Jókai tér burkolatának is. A tél kezdetén több alkalommal helyszíni szemlét tartottak a Városfejlesztési Főosztály munkatársával. Január 15-én – amikor enyhült a fagy – szintén sokszereplős szakmai bejárásra került sor, ekkor megállapították, hogy a térburkolat kis kockakövei elsősorban a közlekedési útvonalon károsodtak, amelyeket az üzletek árufeltöltéséhez vettek igénybe. A térköveken csak a márgaréteg vált le, amellyel a beruházók számoltak is, fagykár a térburkolat nagy méretű köveit nem érte. Márciusban tervezik a garanciális bejárást, amelyen a vállalkozó a vállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja, helyreállítja a károsodott burkolatokat. Időközben beszerezték a burkolatot szállító cégtől azt a jelentést, amely tartalmazza, hogy Európában hol használtak ilyen térburkolatot. E szerint Németországban duisburgi magánparkban és repülőtéren, Svájcban a berni repülőtéren és Ausztriában egy magán kastélynál. A cég igazgatója azt írta a jelentés végén, hogy „A felsorolt országok közül néhányban a hőmérséklet alacsonyabb, mint

34 Magyarországon (Pécs). Ennek ellenére eddig egyetlen reklamáció sem érkezett a termékünkre. Ettől függetlenül hajlandóak vagyunk minden károsodott anyagot kicserélni.” A jelentésében közölte, szeretne a helyszínen meggyőződni a hibákról. Néhány nappal később egy megbeszélést kezdeményezett a Jogi- Önkormányzati Főosztállyal, a Hatósági Főosztállyal, a Közterületfelügyelettel, a PVV Rt-vel és a Rendőrség belvárosi parancsnokával, hogy milyen módon tudnák a Jókai tér burkolatát hatékonyabban megóvni. Erre vonatkozóan olyan feladattervet készítettek el, amely egy hatékonyabb ellenőrzést biztosít. Meixner András: a Közgyűlés légköréből egyértelműen látszik, hogy megkezdődött a választási kampány. Az egyik legjobb hozzászólásnak Deák Péter felszólalását tartotta. Regényi Béla és Nagy Csaba képviselőtársai felszólalásaira kíván reagálni. A közoktatási intézmények finanszírozására vonatkozó tényleges számokat próbálja ismertetni, mert nem biztos, hogy a százalékos arányok olyan pontos képet mutatnak. Számításai szerint csak az oktatási ágazatban a bér és járulékai 8,7 Mrd forintot tesznek ki, tehát itt már 2,6 Mrd forint hiány van a működésben, és 1,7 Mrd forintot biztosít az önkormányzat dologi kiadásokra, amit mindenki kevésnek tart. Ez összesen 10,4 Mrd forint, és ha hozzáadja a fejlesztési költségeket, akkor Pécs költségvetési főösszegének 50 %-a a közoktatás. Tehát az oktatási ágazatban több mint 4 Mrd forint hiányzik a központi költségvetésből biztosított 6,1 Mrd forinthoz képest. A korábbi időszakoktól függetlenül ma az önkormányzatnak a 4 Mrd forintot hozzá kell tenni. A szakszervezet képviselője is el fogja mondani, hogy ez az összeg alulszabott és a módosítás során emelendő szám lesz a dologi kiadások tekintetében. Nagy Csaba hozzászólásában megemlítette, hogy módosító indítványokkal sem lehet helyrehozni ezt a választási költségvetést, mert rosszak az arányai, és egészen másként kellene elkészíteni. Ez enyhén szólva az ő költői túlzása, de minden ellenzéki párt megpróbál elővenni olyan érveket, hogy kibújjon valami alól, amit nem akar megtenni. A költségvetés szerkezetét tekintve az is látszik, hogy a működési kiadások kb. 75 %-át teszik ki az össz költségvetésnek, a felújítási- felhalmozási kiadások 11,5 %-át, a tartalékok 8, a pénzeszköz átadás hozzávetőlegesen 4,5 %-ot. Nem hiszi, hogy van olyan személy, aki a 75 %-os intézményfenntartás mellett más szerkezetet tud adni. A választási kampány időszakában ők is örömmel juttatnának többet a költségvetésből. Ezt bizonyítja a költségvetési koncepció is, amelyben magasabb összegű bizottsági keretek, egyéni képviselői alapok szerepeltek és több olyan fejlesztési terv, amelyet kényszerűségből vissza kellett vonni. Úgy gondolja, objektíven tekintve nem beszélhetnek választási költségvetésről, miután semmilyen luxus beruházás nem szerepel benne, amely ilyenkor szokásos. Elhangzott az önkormányzatok finanszírozásának ügye, kormánypárti parlamenti képviselők azt mondták, hogy valamiféle konszenzuális megoldásra kellene törekedni. Ekkor felvetődött benne, hogy mikor törekedett a FIDESZ az MSZP-vel, vagy bárkivel is konszenzuális megoldásokra ebben a ciklusban. Egyetlen alkalommal sem. Ezek a megnyilvánulások éppen ezért egy kicsit önmaguk karikatúrái voltak.

35 Az önkormányzatok finanszírozása természetesen nem pártprogramok kérdése, de meghatározható, hogy milyen módon képzeli el például a Szocialista Párt. Egy biztos, nem úgy, ahogy most van. Azért mondja ezt, mert a Megyei Jogú Városok Szövetsége Oktatási bizottsági ülésein több alkalommal részt vett, ahol finanszírozási kérdések is sokszor szóba kerültek, és konszenzusos megoldásokat tudtak előterjeszteni, más kérdés, hogy a Pénzügyminisztérium ezeket egyáltalán nem vette figyelembe. Úgy gondolja, a választások után felálló kormányzat ezen alapvetően változtatni fog, hiszen Medgyessy Péter programja szerint több pénz maradna a SZJAból az önkormányzatoknál. Megjegyzi, a Horn kormány idejében is 15 % volt, a jelenlegi 5 %-kal szemben az SZJA önkormányzatokhoz visszajuttatott 1,8 Mrd Ft plusz forrása lenne Pécs városának, meggyőződése, hogy része. májustól lesz is. Ha igaz, amit Körömi Attila mondott a pótköltségvetésről akkor az nyilvánvalóan nem úgy igaz, ahogy ezt ő, vagy az egyes rádióriporterek kitalálták, hanem egészen másként. Ha az új kormány feláll, akkor Medgyessy Péter első dolga az lesz, hogy új költségvetést nyújtson be, rendezze az önkormányzatok támogatását. A városnak nem pótköltségvetése, hanem új költségvetése lesz, legalább is ebben a tekintetben a financiális kérdéseket meggyőződése szerint az MSZP kormány megoldja.utolsó részében azért szólt a következő kormányról, mert Hozzászólásának egyébként nem volt szokás Pécs városában, de a másik oldalról elhangzottak kormánydicsérő szavak, ezért ő is a következő kormány dicsérő szavait előlegezte meg. Fratanolo János: bejelenti, a részletes vitában kívánja az írásban benyújtott módosító indítványát ismertetni. Dr. Bödő László: A sport támogatása az elmúlt tizenegy és fél évben évente emelkedett és 2000-ben elérte, illetve meghaladta 200 M Ft-ot. Tavaly ez valamivel kevesebb volt és most újból 200 M Ft, ami a sport fejlesztés szempontjából rendkívül fontos kérdés. Amennyiben az önkormányzat a sportegyesületeket és különböző sportfejlesztést, létesítmények létrehozását nem támogatta volna, akkor Pécs sportja már régen meg szűnt volna a jelenlegi szinten működni. Ez meglátszik a város sportján, hiszen évről-évre több világ, Európa-bajnok, világkupa győztes jelentkezik és egyre több a magyar bajnok is. A közeli napokban köszöntötték a világversenyeken és a magyar bajnokságokon első helyen végzetteket, szám szerint 240 serdülő és ifjúsági sportolót. Felnőtteknél 93 magyar bajnok és 8 világbajnok volt. Sajnálatos, hogy erről a megyei lap nem számolt be, úgy látszik a Dunántúli Naplónak nem hír, hogy az önkormányzat sportolókat, edzőket jutalmaz, tüntet ki kiváló munkájuk elismeréseként. Az utóbbi napokban többször felmerült, hogy kár 200 M Ft-ot biztosítani a város élsportjára, versenysportjára. Véleménye szerint nem erről van szó. Valóban kapnak támogatást a kiemelt sportegyesületek, olimpiai sportágak, valamint a kisebb egyesületek eredményességük okán a fogyatékos sportolók. Jelentős támogatást juttatnak az utánpótlás-nevelésre, a rendezvényekre, a diák-sportversenyekre az egyéni sportolók felkészüléséhez, valamint szabadidősportra a kiváló sportolók elismerésére.

36 Ha így értékelik a költségvetést, akkor látható, nemcsak élsportról és versenysportról van szó, hanem még ezen kívül nagyon sok mindenről. A Sportbizottság jövő héten tárgyalja a támogatás felosztását, melyhez pályázatokat kellett benyújtani. Ezek az igények meghaladják a 400 M Ft-ot, és ebből kell a Sportbizottságnak létrehozni a 200 M Ft támogatást. A pályázatokat ismerve néhány sportvezető igen csak a fellegekbe szárnyalt, amikor magas összeggel pályázott. Megemlíti, hogy a cég számára nagyon fontos lenne a műanyag atlétikai pálya ez évi megépítése, ami most nem szerepel a költségvetésben. Nem is kívánja, hogy ez szerepeljen benne, de azt feltétlenül, hogy az első költségvetési módosításnál a műanyag atlétikai pálya kapja meg a támogatást, azért hogy ISM támogatással együtt ebben az évben megépülhessen. A Stadion építéssel kapcsolatosan megemlíti, gyakorlatilag „ha nem indult volna be a vídiafúró”, akkor a stadion építés Pécsett már elkezdődött volna. A legutóbbi Tulajdonosi Bizottsági ülésen Budapesten, ebből nagy vita alakult ki. Azt kérte az ISM képviselője, hogy Pécsett a helyszínen nézhessék meg a létesítményeket. Ezzel egyetért, hiszen nincs semmilyen titkolni való. Nézzék meg a létesítményeket, melyiken mit lehet építeni és mennyiért. A Tulajdonosi Bizottság ezen pécsi ülésére 2002. január 31-én kerül sor, Felmerült, hogy a Labdarúgó Európa-bajnokság 2008-ban Magyarországon kerülne megrendezésre, így Pécs városa is a kiszemelt települések között van, amennyiben biztosítja a szükséges létesítményt. Egy selejtező csoportmérkőzéseinek lejátszásához 30, vagy 35 ezres stadiont építeni, rendkívül nagy luxus. A rendezvény után még hosszú évtizedeken keresztül fenn kell tartani ezt a létesítményt, ahol kettő-háromezer néző „lézeng”, esetleg le is lehetne bontani. Nem tudja, hogyan lehetne megoldani, hogy egy mobil stadiont építsenek erre a célra. Véleménye szerint egyszerűbb lenne, ha Kaposvár építi meg ezt a 35 ezer főt befogadó stadiont, és a pécsiek ott nézik meg az Európa- bajnokságot, amely Magyarországra jövetelének 10 % esélye van, vagy talán még annyi sem. Az UFA-nak előírásai vannak arra, hogy mennyi nézőnek kell lenni az összes mérkőzésen. Ennyi stadion nincs Magyarországon. Ezért ha pl. Hollandia, Olaszország, Spanyolország, vagy Portugália pályázik, ahol 80.000-100.000 nézőt befogadó stadionok vannak, akkor biztosan azok részesülnek előnyben Magyarországgal szemben. Weller János: az itteni költségvetési vita kapcsán úgy tűnik számára, hiszen minden összefügg a költségvetéssel. Ezért először összegezné, miről is szólt az elmúlt 3-3,5 órás vita. Tulajdonképpen stílusgyakorlatokról. A Fidesz frakció képviselőinek három csoportba sorolható hozzászólásai voltak. Ebből az egyiket dr. Mikes Éva képviselte, a költségvetést igen távolról, de az önkormányzatiságot, annak múltját és lehetséges jövőjét annál inkább érintve. Jó lenne ilyen szakmai vitákat lefolytatni, nem költségvetési vitaként, hanem a továbblépés, fejlesztés reményében. Ebben személyesen szívesen részt venne. Hozzáteszi, amennyire lehet, ragaszkodjanak a tényekhez, és minden tekintetben próbáljanak tárgyilagosak lenni. Három megjegyzése lenne. Az 1990. évi rendszerváltás, az önkormányzatiság kérdése volt. Akkor még nem lehetett mást tenni, mint

37 3200 önkormányzatnak önállóságot adni, mert ez volt az elvárás. A tanácsi rendszerből szabadulva mindenki önállóságot, szabadságot és jogokat kívánt önmagának biztosítani. Mára kiderült, hogy ez így nem működőképes, és változtatni kell. Elhangzott, hogy a településfejlesztési törvény kedvezőtlen hatással van a térségre. Gyűrűfű neve is említésre került ennek kapcsán. Helyesbít, a kettő nem függött össze, ugyanis a településfejlesztési törvény elfogadása 1971ben történt, ezzel szemben Gyűrűfű már 1968-ban elnéptelenedett. Az igazság az, hogy a korábbi évek nem megfelelő településpolitikája miatt néptelenedett el, de törvényi összefüggés nem áll fenn az elnéptelenedéssel. Harmadikként e témakörben megemlítendő még a gazdasági helyzet alakulása Baranya megyében, illetve Pécsett. A Magyar Hírlapban megjelent cikkek valóban szélsőségesek, túlzottak. Egyet azonban tudomásul kell venni: a Statisztikai Hivatal tavalyi, I-IX. hóra vonatkozó adatai alapján Baranya megyében csak az ipar értékesítése 20 %-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ez mind a jelen, mind a jövő szempontjából elgondolkodtató. Visszatérve a FIDESZ frakció „stílusgyakorlataihoz”, ún. „visszhangfelszólalásához”, ami arról szólt, hogy visszhangozták a kormány által elmondott „lózungokat”, milyen jó, hogy van kormány, és mi mindent tesz. Biztos, hogy ezek fontosak, de elhangzottak reális és kevésbé reális dolgok, de mindegyik bizonyos fokig reklám-ízű volt, ami kampányidőszakban elfogadható. Néhány gond azonban ezek között is volt. A visszhang, mint mindig torzítani szokott, így az ismertetett adatok, információk is ugyancsak torzítottak. Hármat kíván ebből kiemelni: dr. Füredi Péter képviselőtársuk szólt a kormányzat által a város számára állami támogatásként biztosított 1,8 Mrd Ft-ról, és annak felhasználási lehetőségeiről. Valóban jó lenne, ha ezt az összeget szabadon, önállóan használhatnák fel, most találhatnának ki erre koncepciót. A frakció, ill. a koalíció valamennyi tagja külön-külön és együtt is ezt az 1,8 milliárdot ki tudná tölteni. Nagy Csaba a gázkötvényből származó bevétel koncepciótlanságát említette és kereste. Jó, hogy nem született koncepció, mert akkor most lennének gondban, amikor a költségvetést kell elfogadni. Regényi Béla közoktatással kapcsolatos számadatait Meixner András bírálta, teljesen jogosan, mert azt állította, hogy 6,6 Mrd Ft volt a közoktatás teljes költségvetési előirányzata. Előtte van a 2001. évi költségvetés is, ahol is ez a szám 7.965 M Ft. Az osztóban tehát van egy kis különbség, ettől kezdve az arány mondhatni semmit nem ér. A másik témakör a „rekviem” kategóriába tartozik. Nagyon sok rekviem hangzott el a városért, a költségvetésért. Örül képviselőtársai aggodalmának, talán nem biztos, hogy rekviemet kellett volna mondani, hanem aggódást. Itt is azonban ellentmondásra lehetett felfigyelni, hiszen utána jöttek a rekviemek az ágazatokért. Ha jól számolta ebből tízet hallottak: az egészségügyért, a környezetvédelemért, az intézményrendszerért, a fejlesztésekért – ettől kezdve már a teljes költségvetés érthető -, a közoktatásért, a kulturális életért, a városfejlesztésért, stadionépítésért, Jókai térért, valamint a bevételekért is. Az ágazatok közül a szociális az egyedüli,

38 amely nem került kiemelésre. Lehet, hogy ez az egy ágazat képes megoldani mindazt, amit a városvezetésen most a Fidesz számon kér? Attól tart, hogy nem. Az említett ellentmondások miatt jó lett volna egyeztetni frakción belül, és akkor nem keveredtek volna ilyen helyzetbe, hanem építő kritikákat, javaslatokat hallhattak volna. Kétségtelen, a költségvetésnek vannak bizonytalan részei, a bevételi oldalon is. Bizonytalan még a beígért kormánytámogatás is, mert mi van akkor, ha a központi költségvetés nem tudja a tervezett bevételeit beszedni? Igaz, könnyebb helyzetben van, mert deficittel tervezhet. Ennek azonban hatása lesz az inflációra, a működésre, amivel ugyanígy számolni kell majd. A kiadási oldalon is vannak hiányok. Sok mindent be lehetne még sorolni, különösen egy választási időszakban ez szépen hangozna, milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani, de erre sajnos ma több forrás nem áll rendelkezésre. A Költségvetési Bizottságnak a Közgazdasági főosztállyal együtt összeállított költségvetés kb. az, amit maximum ebben a helyzetben ki lehetett hozni. Nem mondhatja, hogy ez az optimum, hisz az egy eléggé egzaktnak nem nevezhető dolog. Érzelmek is befolyásolhatják, hogy ki melyik ágazathoz kötődik, és próbál előnyöket szerezni. A bizottság feladata volt egy olyan költségvetés közgyűlés elé terjesztése, ami végrehajtható, megoldja a város és a közgyűlés előtt álló fő feladatokat ebben az évben. Erre próbáltak összeállítani anyagokat, számadatokat, amelyek ezen követelményeknek megfelelnek, mégpedig olyan körülmények között, hogy pl. a kiadási oldalon a bérek 23 %-kal magasabbak az előző évinél, különböző jogszabályi változások miatt. Nem a 23 % tényével van gond, hanem ehhez a fedezet biztosításával. Állami támogatásból ugyanis messze nem került a szükséges összeg biztosításra. Szó esett már arról, hogy a dologi kiadások csökkentek. Ez nem igaz, mert nem csökkentek, csak nem növekedtek kellő mértékben. Két intézmény tavaly óta megszűnt, és ezt a korrekciót figyelembe véve kismértékű a növekedés, de messze elmarad a kormány által prognosztizált inflációtól, és sajnos várhatóan messze elmarad attól, ami be fog következni, mert az infláció mértékét az elmúlt időszakokban még soha nem sikerült eltalálni. Javasolja a költségvetés beterjesztett formában történő elfogadását. Azt nem vitatja, hogy valószínűleg szükség lesz módosításra, de feltehetőleg pótköltségvetés készítése nem válik szükségessé. Amennyiben az anyagban megfogalmazott programokat sikerül végrehajtani, akkor ezt az évet „ki lehet húzni”, és nyugodtan neki lehet indulni a következő időszaknak. Petrovits Béla: mindenki előtt ismeretes, hogy egy költségvetés bevételi és kiadási oldalból áll. A két oldalnak végszámaiban meg kell egyezni. Ebből következik, hogy a kiadási oldal főösszegének meg kell egyeznie a bevételi oldal főösszegével. A bevételi oldalon jelenleg 21,7 Mrd Ft szerepel. Kérdés, hogy ez növelhető-e, vagy sem. A bevétel is két részből tevődik össze, egyrészt a központi költségvetésből visszautalt összegből, ami kb. 55 %, a kisebbik rész pedig a helyi bevételekből tevődik össze.

39 Ahhoz, hogy a kiadások növelhetők legyenek kérdés, hogy ezt a két bevételi forrást tudják-e fokozni, vagy sem. A helyi bevételeknél úgy érzi, jelentősebb növekedésre már nem számíthatnak, sem az adónál, sem az ingatlanértékesítéseknél. Utóbbival kapcsolatban a délelőtt folyamán felmerült, hogy bizonytalan még az 1,2 Mrd Ft-os bevétel, de számoljanak azzal, hogy ez realizálódik, fokozni azonban nem lehet egyiket sem. Maradna a másik bevételi forrás – ami jelenleg is nagyobb -, a központi költségvetésből visszaadandó rész. A pontos összeg nagysága ismert, a központi költségvetéstől már megkapták 2002-re. Úgy érzi, ez a szám egyelőre nem növelhető. Lehetséges a II. félévben jelentősebb változásra számítani, de egyelőre ezt kell tudomásul venni, ez az, ami információ szerint pillanatnyilag az önkormányzat rendelkezésére áll. Marad tehát a 21,7 Mrd Ft a bevételi, és ugyanennyi a kiadási oldalon. Kétségtelen, hogy a kiadási oldalon ennek az összegnek a megosztása aránytalan. Aránytalanul magas a működési kiadásokra, és aránytalanul alacsony a fejlesztésekre fordítható rész, bár az utóbbi évben e tekintetben némi növekedés tapasztalható. Fejlesztésekre ennél jóval többet szeretnének fordítani, de ez egyelőre nem Nagy Csaba részéről elhangzott, hogy ez egy választási kampánymegy. költségvetés. Jó lett volna, ha képviselőtársa ezt a tőmondatot bővebben kifejti. Úgy érzi, ha több mint 20 %-kal tudják biztosítani a bérnövekedést az ágazatban mindenütt, és ennek csak egy részét kapják meg az állami költségvetésből, akkor ez nem jelenthet választási költségvetést. Egy választási költségvetésbe nagy örömmel betettek volna sokkal nagyobb fejlesztéseket. Összegezve, jelenleg 21,7 Mrd Ft szerepel bevételként, ugyanennyi a kiadás is, különböző felosztásokban. Nagy Erzsébet: valamennyi, az önkormányzati érdekegyeztetésben résztvevő közalkalmazotti szakszervezet nevében kívánja kifejteni a szakszervezeti oldal álláspontját és javaslatait a költségvetéssel kapcsolatban. Ezek az érdekvédelmi szervezetek: a szociális terület, a kultúra, az egészségügy és a közoktatás, tehát valamennyi olyan területet átfognak, amellyel az önkormányzatnak, mint kötelező feladattal foglalkoznia Az Érdekegyeztető Tanács ülésére a tegnapi napon, délután került sor, kell. melyet elég nagy számban megtiszteltek az önkormányzati képviselők és a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály munkatársai, melyért köszönetet mond. Mégis el kell, hogy mondja, az érdekegyeztetés alapvetően formális volt, hiszen a költségvetés tárgyalása előtt egy nappal szakszervezeti egyeztetést tartani azt is jelenti, hogy az ott elhangzottak nagy valószínűséggel már nem építhetők be a költségvetési rendelettervezetbe olyan módon, mintha korábban elhangzott javaslatok lennének, és amelyeket még egyéb bizottságok megvitathatnának, mire a közgyűlés a tervezetet ténylegesen Valamennyi szakszervezet kérése, hogy két, vagy akár több ütemben, de tárgyalja. mindenképpen időben kerüljön sor az érdekegyeztetésre, hogy az olykorolykor egymásnak talán újszerűnek, érdekesnek ható felvetéseknek is legyen esélyük a közgyűlés elé kerülni. Tudomása szerint tegnap voltak ilyen felvetések. Jelen pillanatban egy megállapodásnak tekinthető elemet említhet a költségvetési rendeletből, ami nagyon kis szelet, ám mégis elvi jelentőségű,

40 ez pedig a számlakompenzáció kerete, amely a jövő évben 2.000 Ft adómentes részből, illetőleg egy bruttó 5.400 Ft-os adóköteles részből áll. Ezzel nagy valószínűséggel valamennyi közalkalmazott számára biztosított lesz, hogy - a közalkalmazotti törvény alapján is - ne okozzon számukra hátrányt az, hogy illetményüket bankszámlára utalják, és ne okozzon többletköltséget. Ez azonban igen kevés ahhoz képest, hogy milyen szakszervezeti igények merültek fel, már hosszú évek óta. Gondolnak itt a jutalomalapra, ruházati költségtérítésre, illetőleg egyéb olyan érdekeltségi rendszer kidolgozására, amely eddig csak intézményvezetőkkel kapcsolatban merült fel, el még nem fogadtatott. A közalkalmazottak körében is az önkormányzat tárgyaljon, ne pedig rendeletet, vagy határozatot alkosson róla. Ezek az elemek a költségvetésből ismételten hiányoznak, ami különösen gond akkor, amikor a közalkalmazotti bértábla a jelenlegi formájában jelentős számú közalkalmazott számára egyáltalán nem biztosít előmenetelt. Ezt a feszültséget az önkormányzat nem képes helyi béremeléssel megoldani, hiszen erre helyben nincs fedezet, nyilván központilag megoldandó probléma. Mégis valamilyen szinten, talán azt is mondhatni, jelzésszerűen, pl. juttatásokkal lehetne enyhíteni az intézményekben már amúgy is fennálló feszültségeket. A központi költségvetésből érkező összegekről és a finanszírozási hiányról kialakult vita során különböző adatok merültek fel az önkormányzat egyikmásik oldaláról. A tegnapi önkormányzati Érdekegyeztető Tanács ülésén jelenlévő képviselőknek tudniuk kell, hogy ezt a kérdést a szakszervezetek tárgyalták. Miután azt az információt kapták, hogy 1,5 Mrd Ft-os a finanszírozási hiány, az önkormányzati oldaltól erről hivatalos és részletes tájékoztatást kértek. Erre ígéretet kaptak. Amennyiben az adatok valósak, akkor akármilyen is az Önkormányzati Törvénnyel kapcsolatos megítélés, mivel az önkormányzatok finanszírozhatósági módjára vonatkozóan számos korlát van – nyilván megoldást kell találni a finanszírozási hiányra. Hangsúlyozza, amennyiben ezen hiányok valóban megalapozottak, és ezek okozzák a jelenlegi intézményfinanszírozási gondokat. A költségvetési rendelet tartalmaz egy 2 %-os létszámleépítésről szóló §-t, illetőleg a szociális ágazatban ez 1 %-kal szerepel. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén hosszas vita folyt arról, hogy egyáltalán lehetséges-e még az ágazatban létszámot leépíteni. Amennyiben lehetségesnek tartják, ez mennyiben jelent megtakarítást egy ilyen költségvetéssel rendelkező önkormányzat számára. Abban konszenzus volt, hogy egy ilyen fokú létszámleépítés a várost semmiféle bajból kihúzni nem tudja, továbbá a tekintetben is, hogy ma az ágazati törvények betartása mellett létszámleépítésre már nem igen lehet gondolni. Ezért vetődött fel a kérdés a szakszervezeti oldal részéről, hogy talán feladatot akarnak megszüntetni, azaz intézményt bezárni, összevonni, mert akkor ezt most kell bejelenteni. Az önkormányzati oldal, ill. a városvezető koalíció részéről eléggé egyhangú és egyöntetű válasz hangzott el ezzel kapcsolatban, hogy nem kívánnak intézményeket bezárni, átszervezni ebben az évben. Tehát amennyiben a költségvetési rendeletben bennmarad a létszámleépítésről szóló rendelkezés, akkor egy valamennyi intézményt érintő igényről volna szó, amelynek az intézmények vagy eleget tesznek, vagy nem. Nyilvánvaló,

41 utóbbi jön számításba, amennyiben tényleg nincs már a törvény szerint leépíthető létszám, sőt egyes ágazatokban, mint pl. az egészségügyben és szociális területen éppenséggel létszámhiánnyal küzdenek. Érvként elhangzott, azért kell benntartani ezt a rendelkezést a költségvetésben, mert csak ilyen módon lehetséges pályázni a munkavégzés alól felmentettek végkielégítésére és felmentési díjára. Kinyomtatta a legfrissebb komplex jogtárból a legutolsó BM pályázati felhívást, melyből felolvasna néhány sort annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, semmi ilyen kötelem a pályázattal kapcsolatban nincs, sőt a pályázati felhívás a szakszervezeti javaslattal azonos irányelveket tartalmaz, mely szerint az önkormányzat mérje fel, jelen pillanatban mi a helyzet az intézményi létszámokat tekintve, tehát ez szerepeljen a költségvetési rendeletben a létszámleépítés helyett. Majd ha felméri, hogy vannak-e tartalékok, vagy sem, akkor hozzon esetlegesen a létszámleépítésről határozatot. Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelenleg futó, elfogadott programok Idéz az errenem vonatkozó sérülhetnek. szövegből: „A döntés előtt meg kell vizsgálni az önkormányzatnak az intézményei létszámhelyzetét, és az intézmények közötti tervezhető létszám és álláshely átcsoportosítással, a felmentéssel, végkielégítéssel együtt járó létszámcsökkentésről, az ehhez kapcsolódó állami támogatás igényléséről. Mit kell beadni a pályázathoz, többek között: az önkormányzat költségvetési rendeletének kivonatát, melyben a költségvetési létszámkeret az adott évre meghatározásra került; az önkormányzat képviselőtestülete - közgyűlése által az adott feladat racionalizálásáról készített dokumentumait; továbbá a tényleges és intézményenként azonosítható álláshely-megszüntetéssel járó létszámcsökkentésekről hozott döntések tételes kivonatát, melyben a következményeként kialakuló létszámadatok, létszámkeret is szerepelnek.” Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, ami egyébként egy tömeges létszámleépítésről szóló határozatból kimaradt: „Tartalmaznia kell egy képviselőtestületi határozatnak azt, hogy az érintett munkavállaló munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélkül foglalkoztatására nincs lehetőség.” Tehát amennyiben a pályázati felhívásnak, kiírásnak eleget akar tenni a közgyűlés, egyáltalán nem szükséges egy olyan létszámleépítésről szóló rendelkezést hozni, amely jelen pillanatban a tervezetben szerepel, megteheti később is, sőt amennyiben sikeresen kíván pályázni, tételesen meg kell hogy tegye intézményenként, hogy határozatot hoz, milyen jellegű, milyen mértékű létszámleépítésben Ezért kérik, hogy eztgondolkodik. a szakszervezeti javaslatot az előterjesztő fogadja be, és ennek megfelelően módosuljon a költségvetési rendelet. Ezzel ugyanis rengeteg felesleges intézményi feszültséget, beosztott közalkalmazottak félelmeit lehet eloszlatni. Jó néhány intézményben pontosan tudható az, hogy leépítésre lehetőség van-e vagy sem. Vannak olyanok, ahol majd a beiskolázás után derül ki a pontos osztályszám, és az abból következő létszám, de jó néhány intézményben már akkor lehet tudni, hogy ilyen leépítésre kell-e számítani, avagy sem. Ezzel megakadályozható, hogy teljesen felesleges, és eddig már sajnálatosan sok esetben megtörtént létszámleépítésekre kerüljön sor csupán azért, mert az intézményvezető rendeletileg erre rá van kényszerítve.

42 Elfogadhatatlannak tartják az előterjesztésben szereplő, intézményeket érintő előirányzatokat. Az óvodák és az általános iskolák a tavalyi bevételi előirányzataikhoz képest általában valamivel nagyobb keretet kapnának, ám a középiskolák és a közművelődési intézmények a tavalyi utolsó költségvetési rendelet kereteihez viszonyítva jóval kevesebb bevételi előirányzattal számolhatnak. Ezért ezek sürgősen módosításra szorulnak, amennyiben ilyen formában fogadják el. Példaként említi, a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola 89 M Ft-tal, a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 33 M Ft-tal, a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző 34 M Ft-tal kap kevesebbet a tavalyi év végi költségvetési előirányzatnál. Ezek az összegek nyilvánvalóan elégtelenek az érintett intézmények normális működéséhez, ezért felszólítják a tervezet készítőit, hogy a tavalyi intézményi módosított előirányzatokat alapul véve dolgozzák át a költségvetést, és ha később foglalkoznak vele, akkor a zárszámadás adatait alapul polgármestere Pécs véve. rendszeresen azzal büszkélkedik, hogy a működési hiány 5 évre visszamenőleg 5-7 % között mozgott. Ebben az évben 1 % körül lesz, ami pozitív előrelépésnek tartható. Ennek érdekében azonban létrehoztak egy olyan költségvetést, amely az intézmények tervezett személyi juttatás és dologi kiadásainak költségeivel egyszerűen teljesíthetetlen. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén is elmondták, nem ez az év, amikor a működési hiány tovább csökkenthető, talán éppen abból kiindulva, amelyet az önkormányzati oldal finanszírozási hiányként emlegetett. A tervezet még a törvényben előírt kötelező személyi juttatások kifizetésére sem biztosít elegendő fedezetet, pl. a szociális területen. Csupán ott a 13. havi bért, valamint a tavalyi illetménypótlékok emelés előtti mértékét tervezték. Nem került betervezésre a műszakpótlék, a munkahelyi pótlék emelkedése, az étkezési hozzájárulás, a közlekedési költség-térítés, a kötelező munkaruha-juttatás, a társadalmi gondozók tiszteletdíja, a napidíjak, a túlóra, a túlszolgálat, a készenléti, ügyeleti és helyettesítési díjak, valamint a továbbképzés tanulmányi kötelezettségei sem. Ez utóbbi egyébként kötelező számukra. A szociális területen a tavalyi év teljesítésének mintegy egyharmadát irányozták elő, melyből finanszírozandók az irodaszerek, nyomtatványok, információhordozók, tüzelő, üzemanyag, védőruha, telefon és egyéb kommunikációs szolgáltatások, szállítás, karbantartás, vásárolt közszolgáltatás – ideértve az orvost -, foglalkoztatási eszközök, gondozási eszközök, általános szerviz. Nem értik, miért ezt a szabadon felhasználható keretet terheli a kötelező előirányzatok áfája is. A takarítás, az étkeztetés áfája 25 %, + a gyógyszerek értendők. Amennyiben e költségvetés alapján kell az intézményeknek működni, tudni kell, hogy néhány hónap múlva nem lesz fedezet az állandó költségek finanszírozására. A kulturális területtel kapcsolatban az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanácson elhangzottak nagymértékben ráerősítenek dr. Gáspár Gabriella által elmondottakra, nevezetesen, hogy a Kulturális Központ által megrendezésre kerülő városi ünnepi programokra a költségvetés egyáltalán nem tartalmaz fedezetet. Kérdése, milyen elképzelések alapján tervezték ezeket a rovatokat? Várják az ezzel kapcsolatos hozzászólásukat és módosító javaslatukat, továbbá azokat a kimutatásokat, amelyekre Szirmai

43 Csaba utalt, miszerint a városban többszáz milliós megtakarítások keletkeztek a cégek összevonása által. Már több érdekegyeztető tanácsi ülésen kérték, hogy konkrétan a takarítás, étkeztetés feladatának vállalkozásba adásáról készüljön pontos kimutatás, hogy az megtakarítással, vagy többletköltséggel járt-e a város számára. Ugyanígy a gazdálkodó szervezetek létrehozásával kapcsolatban készüljön hasonló kimutatás. Tudomásuk szerint ilyen anyag még nem készült, legutóbb a zárszámadásra ígért az önkormányzati oldal ilyen típusú adatokat. Kérik ezért, amennyiben a költségvetési rendelet elfogadásra kerül, azt nagyon sürgősen módosítsák. Próbálják meg az intézményi előirányzatokat a tényleges működéshez hozzárendelni. Ellenkező esetben az intézmények olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem válik számukra lehetővé a kötelező feladatok minimális fokon történő ellátása. Dr. Toller László: az elnökasszony által felvetett jó néhány probléma nem probléma, mert a felsorolt tételek minden egyes eleme – a takarítástól a kréta-biztosításig, stb. – szerepel a költségvetésben, és finanszírozásra kerül. Hogy szükséges, vagy elégséges módon, az más kérdés, de az az állítás, hogy nem finanszírozza, nem állja meg a helyét. Amennyiben tőle, mint Pécs polgármesterétől hallotta, hogy azt hirdette, miszerint 5-7 %-kal csökkentik a működési hiányt, akkor kéri megmutatni ezt a cikket, vagy akármelyik nyilatkozatát. Legfeljebb arról volt szó, hogy 1 %-kal a működési hiány évről évre csökkentésre kerül. Feltételezi, hogy az állítás tévedésen alapul. Egyébként Pécs polgármestereként igen büszke az önkormányzat évente elfogadott költségvetésére, amellyel tartósan, három éve a szakszervezetek egyszer sem értettek egyet, ezzel együtt a város működik és fejlődik. Át kellene talán gondolni azt, hogy együttműködésüknek milyen új dimenziót lehetne adni az intézmények működésének fejlesztése tárgyában. Milyen büszkélkedés ez? Fel fogja olvasni a részletes vitában. Azt a megjegyzést pedig, hogy: „évek óta” végképp nem érti, amikor egy konkrét előterjesztésre utalnak. A maga részéről együtt szeretne működni valamennyi szakszervezettel, mint ahogy úgy tűnik, az intézményvezetőkkel teljes összhangban sikerült megállapítani a költségvetést. A kultúrától az oktatásig valamennyi ágazatban intézményvezetői fórumokat tartottak, ahol a problémákat megismerték, és elmondták azt is, melyek a költségvetési szándékaik. Véleménye, nagyon sokszor lenne viszont szükség intézményen belüli egyeztetésre, mivel lehet, hogy egyes intézményeken belül a megállapodás megszületett, viszont a közgyűlésben nem így hallják vissza. Valószínűleg belső kommunikációs probléma is lehet az intézmények és az össztevékenység Kéri, támogassákközött. az önkormányzat szándékait, az intézményrendszert stabilizálták, és egy stabil intézményrendszerről hangzott most el kritika. Az alapos kritikát nyugtázzák. A Közgazdasági Főosztály és az Érdekegyeztető Tanács is pozitívan foglalt állást az ellenzék véleményét illetően, az alaptalan kritikát pedig szeretnék elfelejteni, vagy további megbeszéléseket folytatni arról, mi a helyes út. Azt, hogy a költségvetést elfogadhatatlannak minősítik, a maga részéről elfogadhatatlannak tartja. Papp Béla: bejelenti, hogy az általános vita lezárult, részletes vita következik.

44 A költségvetési rendelettervezethez három írásos módosító javaslat érkezett: Bókay Endre aláírásával az MSZP frakció, Fratanolo János bizottsági elnök, valamint Sík László Lajos és Tóth Mihályné képviselők közös indítványa. Fratanolo János bizottsági elnöktől megkérdezi, hogy miután módosító indítványának 3.) pontja teljes mértékben megegyezik az MSZP javaslat 1.) pontjával, véleménye, hogy erről nem kellene szavazni, és leegyszerűsítené a dolgot, ha ezt javaslatából visszavonná. Fratanolo János: mivel módosító javaslata 3.) pontjában a 30 M Ft-ot 35 millióra kérte módosítani, ez pedig az MSZP indítványában is szerepel, ezért azt visszavonja. A 2.) ponttal kapcsolatban próbáltak egyeztetni. Bővíteni szerette volna a lehetőséget, de ezzel a módosítással – mivel nem szerepel a rendelettervezetben az a pont, amely tavaly benne volt, és ez elkerülte figyelmét – ezt is szeretné visszavonni. Csak az írásos módosító indítvnyában 1. sorszám alatt szereplő indítványát tartja fenn. Papp Béla: megkérdezi Bókay Endre frakcióvezetőt, az MSZP módosító javaslatát kívánja-e indokolni? Bókay Endre: ismerteti az MSZP frakció 6 pontban összefoglalt módosító javaslatát. Erre azért került sor, mert a különböző szervezetekkel történt egyeztetések és tárgyalások során célszerűnek látszott bizonyos javaslatokat elfogadni, és beépíteni a költségvetésbe. Mint már említették, a szociális ágazatban működő civil szervezetek részére juttatandó támogatást 30 M Ft-ról 35 M Ft-ra kívánják emelni. Az elmúlt év során sikeresen beindult a panelépületek felújításával kapcsolatos program. Az ehhez szükséges összeg biztosítására pillanatnyilag 30 M Ft-ot javasolnak beépíteni a költségvetésbe. Indok, hogy az eddigi 100 M Ft felajánlás sorsáról sem kaptak még visszajelzést. Ez várható olyan értelemben, hogy a Gazdasági Minisztériumnak el kell fogadni a benyújtott pályázatokat. Ezután válik ismertté, hogy ennek időütemezése miként valósul meg. Mindenesetre a program folytatását jelezni kívánják a közvélemény és a lakosság számára. Szándékukban áll a Lakásalap némi átalakítása. A tervezett 50 M Ft-ból 5 M Ft-ot elvennének, és közvetlen bizottsági döntési hatáskörbe utalnák, mely összeget szintén hasonló típusú felhasználásra - lakásvásárlás, felújítás, egyéb ezzel kapcsolatos kiadások - kívánnak fordítani. Tekintettel arra, hogy a tisztségviselői keretből több ad hoc problémát szeretnének megoldani, javaslatuk annak 32 M Ft-ra történő emelése; továbbá a Harmadik Színház keretének 2,5 M Ft-tal való növelése, a karbantartási, felújítási munkák segítése érdekében, amire már hosszú évek óta hiányoztak az összegek. Lényeges az 5.) pont, ami összetettebb. A Kommunális Alapot kívánják 20 M Ft-tal támogatni, mellyel a Közlekedési és Kommunális Bizottság azon lakossági kezdeményezéseket finanszírozza, amelyek kapcsán utak, járdák

45 építését, bizonyos közműberuházásokat összefogással szeretnének megvalósítani. Ehhez nyújtana az önkormányzat konkrét anyagi segítséget és támogatást. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. fejlesztésére van egy határozott és nagyon tudatos program, ezért a tömegközlekedés hosszú távú fejlesztésére, felfuttatására működési támogatásként 87 M Ft átutalását javasolják. Tekintettel arra, hogy a választások ideje alatt a helyi televízió szolgáltatásait az önkormányzat fokozottan igénybe veszi, ezért költségvetésbe beállított 74 M Ft helyett 90 M Ft-ra kívánják emelni a Pécs TV Kft. finanszírozását. A Nemzeti Színház, mint intézmény kiadásait 15 M Ft-tal emelnék, elsősorban dologi kiadások fedezete céljából. A nyári Színházfesztivál kiadásait a jobb felkészülés érdekében növelnék. Természetesen felmerül, hogy mindezek a források honnan kerülnek elő. A jelenlegi költségvetéstervezet az iparűzési adóból kerekítve 3,3 Mrd Ft-os bevételt irányoz elő, amelyet az infláció mértékével kívánnak megemelni. Így kerülne sor kb. 192 M Ft-os plusz bevételre. Ebből, ill. az állami kötvények várható eladásából – mert a város egyre jobb ajánlatokat kap a gázközmű-részvények vásárlására, és biztatóak a tárgyalások - 27,5 M Ft-os bevételi többletet tartanak reálisnak. Ezeket kérik az említett 6 pontban felsorolt kiadások forrásaként megjelölni. Szükségtelennek tartja a módosítási javaslatukból idézni, mivel úgy gondolja, az érdeklődő pécsi lakosok számára így nem közérthető, ahhoz a teljes szöveg felolvasására lenne szükség. Ha szükséges, akkor természetesen ezt is megteszik. Egyet mégis kiemel, mely az alábbi: Az önkormányzat - korábbi javaslatával ellentétesen - az I. félévi bizottsági keret finanszírozását 60 %-ban, a II. féléves keretét pedig 40 %-ban állapítja meg. Ennek oka, hogy az I. félév mindig hosszabb, így a pénzfelhasználás bizonyos módon ugyanezen gyakorlatot kényszerítené ki tőlük. Papp Béla: megkérdezi a testületet, hogy Bókay Endre által jegyzett módosító javaslatsorhoz van-e hozzászólás, vélemény? Hozzászólás, javaslat nem lévén jelzi, Fratanolo János bizottsági elnök módosító indítványában a Tímár utcai Idősek Otthonába egy álláshelybővítést javasolja. Fratanolo János: a módosító indítványában jelzi, ez az intézmény eléggé sajátos helyzetben van, mivel bérleményben működik, ezért a közbeszerzési eljárásban a takarítás és a főzés „nem kelt el”, mert a vállalkozónak nem tudnak hosszú távon biztosítani munkát, hanem mindig egy-egy, illetve maximum két évre. A SZISZ létrejöttével a gazdasági létszám, a többi intézményhez hasonlóan csökkentésre került, változatlan feladatvégzési kötelezettség mellett. Ezért igazgató asszony megkereste az Egészségpolitikai és Szociális Bizottságot, amely támogatta az 1 fő létszámfejlesztésre irányuló kérését. A költségvetés tételei között nem

46 találtak forrást a finanszírozásra. Ezért felajánlották a támogatást abban az esetben, ha a bérköltséget az intézmény saját hatáskörben kigazdálkodja. Igazgató asszony erre látott lehetőséget, ezért kéri, a közgyűlés értsen egyet az intézményben a létszám - költségvetési igény nélkül történő - 34-ről 35 főre történő módosításával. Papp Béla: jelzi, a harmadik módosító indítvány Sík László Lajos és Tóth Mihályné képviselők aláírásával egy céltartalék nevesítése, kéri annak ismertetését. Sík László Lajos: 2001. 12. 3-án a közgyűlés döntött, és a Pécs-Somogyi Óvoda, illetve a Szieberth Róbert Általános Iskola felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás indítására kötelezettséget vállalt. Ezt a két tételt kívánják módosítani oly módon, hogy a 11. sz. mellékletben a felhalmozási összegek intézmény-felújításoknak ez összegéig csökkenésével a 16. sz. mellékletben való megjelenítését javasolják. Kéri a közgyűléstől módosító indítványuk támogatását. Hoffbauer József: két, vagy három közgyűléssel ezelőtt ugyanebben a kérdésben, a testület hozott egy döntést, mely szerint a 2002. évben induló beruházás keretében a Szieberth Róbert Általános iskola főépületét rendbe hozzák, továbbá a somogyi óvodát felújítják. A közgyűlési határozat szerint a másik oldalon lévő tornatermi épület felújításához nem járul hozzá. A 2002-re vonatkozó adattal, mivel a 2002. évi költségvetésről van szó, semmi gondja nincs. A 2003-ra történő elkötelezettséghez azonban, főleg úgy, hogy a közgyűlés e kérdésben már egyszer letette voksát, nem tud hozzájárulni, így az előterjesztéssel sem ért egyet. Sík László Lajos: reagál az elhangzottakra és bejelenti, hogy a 2002. évi kiadásoknál jelenítették meg az elkötelezettséget. Kéri, a 2003-ra vonatkozó 55 M Ft-os adatot tekintsék érvénytelennek. Papp Béla: nem értette pontosan, mi van a módosító indítványban szereplő 2003. évi 55 M Ft-tal? Sík László Lajos: jelzi, hogy módosító indítványát az alábbiak szerint módosítja: „a Szieberth Róbert Általános Iskolánál 2003. évben feltüntetett 55 M Ft nem szerepel, és az összesen sorban sem.” Papp Béla: összegzi az elhangzottakat, ez azt jelenti, hogy 40 M Ft szerepel 2002. évben, és az összesen is 40 M Ft? Sík László Lajos: válasza igenlő. Soó László: Sík László módosító indítványa kapcsán pontosít, tehát csak a 2002. évi sort vegye a közgyűlés figyelembe, és annak nevesítése kerüljön megjelölésre a költségvetésben. Egyébként valamennyi elhangzott módosító javaslat sem a bevételi, sem a kiadási oldalon nem okoz feszültséget, így megszavazható.

47 A kiosztott határozati javaslat 7.) pontja arról rendelkezne, hogy a Közbeszerzési Bizottság eseti tagjainak díjazásával kapcsolatban tennivalója lenne a jegyző asszonynak. Mint időközben kiderült, ez a problémakör sokkal bonyolultabb, hiszen a rendelet a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság hatáskörébe utalja ezt a kérdést, tehát először annak kapcsán kellene a rendelet módosításait megvitatni. Ezért a határozati javaslat 7.) pontjának elhagyását javasolja, mivel ez külön megoldandó feladat. A 8.) pont pedig értelemszerűen 7.-re változna, ha javaslata elfogadásra kerül. Dr. Toller László: bejelenti, a határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványt előterjesztőként befogadja, így erről szavazás nem szükséges. Megköszöni a korrekt, a pécsi közgyűléshez és Pécs kultúrájához méltóan illeszkedő költségvetési vitát, amelyből három tanulságot kíván levonni: Az első mindenképpen az, hogy egy jó és alapos költségvetés készült. Részletkérdésekben ugyan volt vita ellenzéki és helyi kormányzó párti képviselők között, de az alapkérdésekben nem. Így a költségvetés kiadási és bevételi egyensúlya biztosított. Ebben teljes konszenzus volt. Abban is egyetértés volt, hogy a működési oldalon végül is egy növekmény következett be, több okból: részben a normatív támogatások növeléséből, részben pedig az önkormányzat saját forrásainak rendelkezésre bocsátásából, amelyek az intézmények magabiztos működését lehetővé teszik. Ehhez azonban fegyelmezett gazdálkodásra, nagy áttekintésre és folyamatos belső ellenőrzésre van szükség. Kiviláglott a vitából az is, hogy ma már a pécsi Közgyűlés nem a megszorító intézkedésekkel van elfoglalva, hanem azzal, hogy mire költsék pozitívan a polgárok pénzét, az adóbevételeket, illetve a kapott normatív támogatást. Ez pozitív fordulat, minden javaslatot köszönettel vettek. Szerette volna, ha 7-8 évvel ezelőtt is ilyen pozitív javaslatok születnek a közgyűlésben, és akkor egy csomó problémát nem ebben az önkormányzati ciklusban kellene megoldaniuk. A költségvetésből az is látható, hogy érdekvédelmi, érdekképviseleti oldalról mégis kritika érte, de alapvetően nem kaptak javaslatokat arra, hogy hogyan tegyék jobbá ezt a költségvetést. Az is világossá vált – amit csupán egy hozzászólás tartalmazott -, hogy az önkormányzati intézmények elmulasztották végrehajtani az első két költségvetési évnek a 2 %-os létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait, amelyet ez a közgyűlés rendeletben fogadott el. Ahol most ebből hátrány keletkezik, az a korábbi végre nem hajtás következménye. Az igazgatói értekezleteken előzetesen felvetődött a kérdés, hogy miért nem kaptak az intézményvezetők jutalmat az elmúlt évben. Most közli, ezért. Mert aki végrehajtja az önkormányzat rendeleteit és költségvetését, az természetesen jó munkát végzett. Aki ezt nem tette, az kiemelkedő szakmai tevékenység mellett a gazdálkodásért is felel, így jutalmazásra okot nem láttak. Reméli, hogy ebben a költségvetési évben az intézményvezetőkhöz „dőlni fog a jutalom”, ha ezt a költségvetést végrehajtják. Ígéri, az önkormányzat ebben jó partner lesz.

48 A fejlesztési tételek között 10,5 % körüli összeget határoztak meg a költségvetési arányon belül. De ha azt nézik, hogy vannak plusz fedezetkiadások, továbbá azt, hogy fejlesztési hitelt fizetnek vissza – amely 430 M Ft-tal növeli a fejlesztést -, akkor 15 % körül van a valós fejlesztési arány. Alapvető kritika hangzott el az ún. rulírozó hitellel kapcsolatosan. Megismétli, minden költségvetési évben hangsúlyozni kénytelen, hogy ez valójában nem hitel, hanem egy számlakölcsön, amelynek lényege, hogy a város akkor gazdálkodott jól, ha mind az év eleji, mind az év végi szaldó „0”. Az, hogy menet közben mi történik, az önkormányzat likviditását javítandó intézkedés, az igénybevétel módja mindig adott helyzet kérdése. Az elmúlt években soha nem vették igénybe a teljes összeget. Emlékezete szerint 700 M Ft volt a legmagasabb igénybe vett tétel az 1 milliárdon belül. Ez azt is mutatja, hogy a pénzügyi apparátus kiválóan végzi munkáját, amiért külön köszönetet mond dr. Tolnai Mártának, a Közgazdasági Főosztály vezetőjének, az Adóügyi Osztálynak és valamennyi dolgozójának. Szeretne köszönetet mondani az önkormányzattal kapcsolatban álló pénzintézetnek, az OTP-nek is azt, hogy rugalmas döntéseivel segíti az önkormányzat gazdálkodását, és szép reményeket lát a további együttműködésre. A könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatban elmondja, az része az előterjesztésnek, amelyet a képviselőtestület köteles megtárgyalni. Nem biztos, hogy mindenben egyetértenek a könyvvizsgálóval. Ez természetes, a belső feszültségeket, az arányokat nem egészen úgy látják, mint ő. Úgy véli, az élet majd kiigazítja kettőjük – a közgyűlés és a könyvvizsgáló véleményét, amely a zárszámadáskor közelíteni fog egymáshoz. Az lesz az igazi próba, amikor a tavalyi könyvvizsgáló véleményt az ideivel összehasonlítják. Köszöni a Pénzügyi Bizottság költségvetéssel kapcsolatos javaslatait, valamint Nagy Csaba bizottsági elnöknek azt, hogy korrektül adta elő a bizottsági álláspontot, és hogy hozzászólásában mellőzte a pártpolitikai szempontokat. Úgy gondolja, ez sokat segített a költségvetési vitában. Ugyancsak köszönet illeti a Költségvetési Bizottság munkáját, amelyet valójában 2 hónapon keresztül szinte napi gyakorisággal, a képviselői indítványok folyamatos figyelem kisérésével és leverésével „együtt végzett munkájuk nyomán korrekt, józan költségvetés készült”. Büszke arra, hogy 3 éve a Költségvetési Bizottság negyedik költségvetésével olyan munkát végzett, amely egyre jobban segíti a város gyarapítását A költségvetés a módosító indítványok figyelembevételével is, a következő önkormányzatnak jó alapot ad arra, hogy a város fejlesztését ’1998 után egész más pályára és növekedési pályára helyezze. Reméli, ehhez a mindenkori kormány nagyobb és pozitívabb önkormányzati affinitással rendelkezik és így a forrásaik - Meixner úr által állított módon növelhetők lesznek. Javasolja a költségvetés elfogadását; Technikai indítványa - mivel az Érdekegyeztető Tanácsülésen az eredeti változatról döntöttek -, valamennyi módosító indítványról külön szavazzanak. Ez azt jelenti, hogy a közgyűlés ezeket az előterjesztéshez hozzáadta, a további munkához újabb érdekegyeztetésre már így nincs szükség.

49

Nagy Csaba: úgy gondolja, az elhangzottak a polgármester saját véleményét tükrözik, nem a vita összefoglalójára és értékelésére vonatkoztak. Véleménye, ha valaki követte a vitát akkor egyértelművé vált számára, hogy a FIDESZ frakció nem fogadja el ezt a költségvetési rendeletet. Az előző évhez képest - ahol is alternatív költségvetési rendelettervezetet nyújtottak be -, olyan strukturális hibákat láttak, hogy nem tudják elfogadni ezt a költségvetést még oly módon sem, hogy akár módosító indítványokkal javítsanak azon. Dr. Toller László: megköszöni Nagy Csaba képviselő úr észrevételét, és jelzi magánvéleménye nem lehet polgármesterként, legfeljebb a költségvetéssel kapcsolatos véleményt ismerteti, hisz az anyag előterjesztője. Úgy gondolja értékelő elemek is voltak ebben a hozzászólásban, de ez nem a minősítését jelenti. Ezt a költségvetést az élet fogja minősíteni, és mint 3 éven keresztül az elfogadhatatlannak tartott költségvetéseket, ezt is pozitív szaldóval zárják. Papp Béla: levezető elnökként megjegyzi. Valószínűleg látják még ezt a költségvetést, talán lehet, hogy előbb, mint sokan szeretnék. Ez természetesen egy mondatos vélemény is volt. Elsőként Bókay Endre frakcióvezető által benyújtott módosító indítványról kéri a testület döntését, jelzi a költségvetés főösszegét is, változtatja ez a 192,5 M Ft-os módosítás. Megállapítja, hogy a testület 22 igen szavazattal,10 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a módosító javaslatot. Fratanolo János módosító javaslatáról kéri a testület döntését, amely költségvetési igény nélkül egy álláshely fejlesztésről szól a Timár utcai Idősek Otthonában. Megállapítja, hogy a testület 22 igen szavazattal, 11 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a módosító javaslatot. Sík László Lajos és Tóth Mihályné képviselők módosító javaslatáról kéri a testület döntését, amely a Sziebert Róbert Általános Iskola esetében 40 M Ft-ról szól. Megállapítja, hogy a testület 24 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta a módosító indítványát. Az elfogadott módosításokkal együtt kéri a költségvetési rendeletről a testület döntését. Megállapítja, a testület 23 igen szavazattal, 10 ellen szavazattal megalkotta az 1/2002.(02. 01) számú rendeletét a Város 2002. évi költségvetéséről.

50 Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. számú melléklete. Szavazást kér a kiosztott határozati javaslatról, melyből a 7. pont kimarad. Megállapítja, hogy a testület 23 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett a határozatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2002. (01.29.) sz. határozata a 2002. évi költségvetési rendelet megalapozottságát szolgáló intézkedésekről

előirányzatainak

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta dr. Toller László polgármester előterjesztését a város 2002. évi költségvetéséről. A költségvetési rendelet előirányzatainak teljesülése érdekében az alábbi intézkedések végrehajtását rendeli el: 1.)

A 2002. évi költségvetési koncepció tárgyalása során elfogadásra került határozati javaslatok végrehajtásáért az illetékes szakbizottságok is felelősek, - kivételt képeznek az alábbi 2.) pontban felsoroltak. Határidő: 495/2001.(11.22.) sz. határozatban meghatározottak szerint Felelős: 495/2001.(11.22.) sz. határozatban meghatározottak szerint, kiegészülve: szakbizottságok.

2.)

A 2002. évi költségvetési koncepció 495/2001.(11.22) számú határozatában megfogalmazottak közül a 11.,13.,14.,18.,24. és 25. számú pontokat hatályon kívül helyezi.

3.)

Meg kell vizsgálni Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata illeték- bevétele növelésének lehetőségét, a Baranya megyei Önkormányzattal kötendő megállapodás keretében. Határidő: 2002 január 31. Felelős: dr. Toller László polgármester

4.)

A 2002 évi költségvetési rendelet 22 §-a értelmében a Közgyűlés megbízza a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Főosztályát a hitel felvételének előkészítésével és felhatalmazza a polgármestert a folyószámla hitelszerződés aláírására. Határidő: 2002.február 27.

51 Felelős: 5.)

dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a költségvetési rendeletben szereplő fejlesztési hitelfelvétel érdekében kezdje meg a tárgyalásokat és a hitelszerződést terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

2002 február 16. Dr.Toller László polgármester

6,)

A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, a gázprivatizációs kötvények érékesítésével és értékesítési szerződés aláírásával minimálisan bruttó (névérték+kamat) 103%-án, amennyiben a bekért ajánlatok nem érik el a közgyűlés által meghatározott mértéket, akkor az értékesítés érdekében újabb előterjesztést nyújtson be a közgyűlés felé. Határidő: folyamatos Felelős: dr. Toller László polgármester

7.)

Az alább felsorolt közgyűlési határozatok hatályukat vesztik: 7/1998. (01.15.) sz. Közgyűlési határozat a 65 – 70 év közötti életkorú állampolgárok díjmentes helyi utazásáról. 172/2001.(05.03) sz. Közgyűlési bővítésének pénzügyi fedezetéről.

határozat

a

közvilágítás

392/2001.(09.20)sz. Közgyűlési határozat a közterület figyelő kamerarendszer tervezésével, kivitelezésével üzemeltetésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás lezárásáról. Kapják:

2.)

tisztségviselők, bizottsági elnök, főosztályvezetők

Illetékhivatal működésével kapcsolatos Baranya Megyei Önkormányzattal

szerződéskötés

a

Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: szóbeli kiegészítésében elmondja szinte minden évben elfogadták a megyével közösen az Illetékhivatal működtetésére vonatkozó megállapodást. Három éve kérte a Megyei Közgyűlés, illetve a Megyei Illetékhivatal vezetését, hogy próbáljanak áttérni egy más számítási módra a tétel szerinti elszámolásra. Erre nagy affinitás nem mutatkozott az Egyeztető Bizottságban folyamatosan halogatták a végső döntést egy más típusú együttműködésre vonatkozóan. A város vezetése és a Városháza apparátusán belül a pénzügyi gazdasági szakemberek alaposan

52 felülvizsgálták a költségeket, amelyeket az Illetékhivatal működésére kívántak volna fordítani. A vizsgálat eredményeként úgy döntöttek, hogy nemleges javaslatot terjesztenek a közgyűlés elé. Amennyiben a közgyűlés elfogadja ezt az álláspontjukat a tavalyi finanszírozási keretek között marad – a törvény erejénél fogva – az Illetékhivatal működése. Reméli, hogy jövőre, más alapokra sikerül helyezni a megállapodást. Megköszöni az Illetékhivatal eddigi munkáját, az illetékbeszedésben elért eredményeiket. A finanszírozásukról szeretnének más keretek között gondoskodni az elkövetkezendő időszakban, tárgyszerűbben, a dologi feltételek javításával többet foglalkozva, a bérfeltételeket ésszerű határok között szeretnék tartani. Költségoldalon legnagyobb problémájuk az elfutó bérek, és a különjuttatások magas összege volt, amely minden önkormányzat apparátusára és a közszférára talán ma már irritáló. Reméli nem törvénytelen volt, csak irritáló. Kéri az Illetékhivatal munkatársainak türelmét, amíg a két testület jobb megállapodást nem tud előkészíteni. Javaslata ne fogadják el az előterjesztéshez mellékelt megállapodás terveztet. Az előterjesztésről és a határozati javaslat 1. pontjában foglaltakról. Kéri a testület döntését. Megállapítja, a testület 32 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslat 1. pontjában foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/2002. (01.29.) sz. határozata az Illetékhivatal működésével kapcsolatos, a Baranya Megyei Önkormányzattal kötendő szerződésről A Közgyűlés az előterjesztés mellékletében benyújtott „Megállapodás a Baranya Megyei Illetékhivatal 2002. év költségvetésére” szóló megállapodás-tervezetet nem javasolja aláírásra. Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Papp Béla: bejelenti a napirendi pontok tárgyalásának végére értek. Az ülés elején dr. Mikes Éva képviselő asszony jelezte két kérdést kíván intézni a polgármesterhez. Kéri képviselőtársát, kérdéseit tegye fel.

53 Dr. Mikes Éva: jelzi, kérdései nem olyan aktuálisak, azokat a következő közgyűlésen is felteheti. Papp Béla: további napirendi pont nem lévén megköszöni a jelenlévők munkáját és a zárószavazás után az ülést 13,45 órakor bezárja. K.m.f.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző