Szám: 3-3/1-9/2012. Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2012. május 31-i rendkívüli üléséről Jelen vannak: dr. Páva Zsolt, Csizi Péter, Nagy Csaba, Decsi István, Erb József, Fogarasi Gábor, Grób Gábor, Gyimesi Gábor, Haász János, Hári József, Hegyi Ákos, dr. Hoppál Péter, Huba Csaba, dr. Keresztes László Lóránt, dr. Kóbor József, Kővári János, Lengvárszky Attila, Meixner András, Moór Eszter, Nyőgéri Lajos, Oszoli Dénes, dr. Őri László, Schmuck Roland, Sztojkovics Éva, Trombitás Károly, Végh Péter Távollévő képviselők Bognár László, dr. Tóth Bertalan Jelen vannak továbbá: dr. Lovász István jegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető, dr. Bokor Károly főosztályvezető, Schranz Richárd Pécsi Közterület-felügyelet vezetője, dr. Szilovicsné dr. Hollósy Andrea csoportvezető, Korb Zoltán Pécsi Hírek Dr. Páva Zsolt: köszönti a képviselőket, a megjelent vendégeket, a városi televízió nézőit. Az ülést egy szomorú bejelentéssel kezdi. Baumgartner Sándort bizonyára sokan ismerték, hiszen a jelenlévő képviselőtársaival is dolgozott együtt. 1994-től 2002-ig, két választási ciklusban volt Pécs város közgyűlésének tagja, mely időtartam alatt, 1998-tól, 4 éven keresztül nemzetiségi tanácsnokként is tevékenykedett. Megrendülve értesült róla, hogy Baumgartner Sándor 2012. május 23-án, 74 éves korábban váratlanul elhunyt. Kéri, 1 perc néma felállással adózzanak emlékének. (1 perc néma felállás.) Mielőtt a mai rendkívüli ülést megkezdik, egy ünnepélyes aktusra kerül sor, amikor az idei Helikoni Ünnepségeken kiváló eredményeket elért iskolák számára Pécs város elismerő okleveleit adja át. Az ülés vezetését átadja Nagy Csaba alpolgármesternek. Nagy Csaba alpolgármester: Az idei Helikonon komolyzene-ének, hangszerszóló, film-videó, irodalmi alkotások, kamarazene, képzőművészeti alkotás, könnyűzene, mozgásművészet, népzene, színjátszás, vers-próza, komolyzene-kamarazene, női kar, vegyes kar, kamarakórus, egyéb kategóriában értek el arany minősítést Pécs város diákjai.
2 A pécsi középiskolák közül a Leőwey 8, a Nagy Lajos 6, a Kodály 3, a Szent Mór 2, a Babits 5, a Janus Pannonius 3, a Református 2, a Simonyi, a Kereskedelmi, a Művészeti és a Koch Valéria Iskolaközpont 1-1 arany minősítést kapott. Fődíjat minden kategóriában csak egyet osztottak ki. Fődíjat kapott a - Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának „Laudate” vegyeskara és Faludi Ferenc Diákszínpada, - Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola Leánykara, - Református Kollégium Kamarakórusa, - Hargitai Anna Veronika „Könnyűzene- ének” kategóriában és Győri András „Komolyzene-hangszerszóló” kategóriában, mindketten a Leőwey Klára Gimnázium tanulói, - Magyar Bálint a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola tanulója „Film és Videó” kategóriában, Különdíjat kapott a - Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának „Laudate” Nőikara Csizi Péter alpolgármester: Az elért sikerekre való tekintettel, Pécs városa elismerő oklevéllel fejezi ki köszönetét. A „Laudate” Vegyeskar és Nőikar képviseletében Havasi Gábor karnagy A Faludi Ferenc Diákszínpad nevében
Mikuli János rendező
A Babits Mihály Gimnázium Leánykara nevében Balásy Szabolcs karnagy A Református Kollégium Kamarakórusa nevében valamint
Pap Tamás karnagy
Hargitai Anna Veronika, Győri András és Magyar Bálint tanuló Ugyancsak Pécs város elismerő oklevelét kapják: az arany minősítést elért iskolák Leőwey Klára Gimnázium
az oklevelet átveszi Dr. Sárkányné Lengyel Mária igazgató-helyettes
3 Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
az oklevelet átveszi Páva Péter igazgató
Kodály Zoltán Gimnázium
az oklevelet átveszi Gaál Tibor igazgató
Szent Mór Iskolaközpont
az oklevelet átveszi Domonicsné Nagykéry Zsuzsanna igazgató-helyettes
Babits Mihály Gyakorló Gimnázium
az oklevelet átveszi Magasi András igazgató
Janus Pannonius Gimnázium
az oklevelet átveszi Ritter Attila igazgató
Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája
Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola
az oklevelet átveszi Kutasné Kovács Éva főigazgató az oklevelet átveszi Déri Tibor igazgató
Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola az oklevelet átveszi Metzger Tibor igazgató Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola
Koch Valéria Iskolaközpont
az oklevelet átveszi Rajnai Richárd igazgató az oklevelet átveszi Englenderné Hock Ibolya igazgató
Gratulálnak a diákoknak, a felkészítő tanároknak és az iskolák vezetőségének. Visszaadja az ülés vezetését dr. Páva Zsolt polgármesternek. Dr. Páva Zsolt polgármester: 2 perc technikai szünetet rendel el. (szünet) Dr. Páva Zsolt: a közgyűlés megkezdi munkáját.
4 Megállapítja, hogy a jelenlévő 23 fő képviselővel a közgyűlés határozatképes, és 16,15 órakor megnyitja az ülést. Tekintettel arra, hogy rendkívüli ülésről van szó, a napirendi pontok módosítására nincs lehetőség. Szavazást kér a napirendi javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 egyhangú igen szavazattal az ülés napirendjét elfogadta. N a p i r e n d: 1.
Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági és részönkormányzati döntésekről
2.
A tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
3.
A Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének megválasztása
4.
A Széchenyi István Iskola fenntartói jogának átadásáról a Baptista Szeretetszolgálat egyházi jogi személy részére
5.
A Budai Városkapu Iskola működésének átszervezése, feladatátadás a Pécsi Egyházmegye részére
6.
Kodály Zoltán Gimnázium átszervezése
7.
A Miroslav Krleza Horvát Iskola fenntartói jogának átadása az Országos Horvát Önkormányzat részére szóló közgyűlési határozat kiegészítése
8.
Nyilatkozat a helyi közösségi közlekedés normatív támogatásának igényléséhez
Napirend tárgyalása: 1.)
Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági és részönkormányzati döntésekről Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester
Dr. Páva Zsolt: kiegészítése szóban nincsen, hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen szavazattal és 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
5 205/2012. (05.31.) számú határozata beszámoló lejárt határidejű határozatról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági és részönkormányzati döntésekről A Közgyűlés az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolót tudomásul veszi és az alábbiak szerint fogadja el: A 93/2012. (03.22.) sz. határozatára adott jelentést azzal, hogy a Vagyonkezelési Szerződésben átadandó nagy értékű tárgyi eszközöket jelen előterjesztés mellékletében. foglalt lista alapján határozza meg. a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 157, 167/2012. sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak szerint; az Oktatási és Kulturális Bizottság 51, 52, 53, 54, 55, 58, 59/2012. (05.09.) sz., 62, 63, 64, 66/2012. (05.16.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak szerint; a Népjóléti és Sport Bizottság 249/2012. (04.25.) sz. határozatát az előterjesztésben írtak alapján, a 250, 251, 252, 253, 254, 255, 256, 257, 258, 259, 260, 261, 262, 263, 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272, 273, 274, 275, 276, 277/2012. (05.09.) sz. zárt ülésen hozott határozatait a képviselők számára rendelkezésre bocsátottak szerint; a Pécs-Mecsekszabolcs Településrészi Önkormányzat 17, 18/2012. (05.10.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak szerinti tartalommal. Kapják:
2.)
dr. Páva Zsolt polgármester Trombitás Károly Moór Eszter dr. Hoppál Péter bizottsági elnök Oszoli Dénes részönkormányzati vezető
A tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester
Dr. Páva Zsolt: ez a téma a május 17-ei közgyűlésen tárgyalásra került, ahol a rendelet elnapolásáról döntött a testület. Az azóta eltelt két hét folyamán, az akkor benyújtott módosító indítványokat a Jogi és Önkormányzati Főosztály feldolgozta és kialakította hivatalos álláspontját. Ezeket a módosító javaslatokat és az ehhez kapcsolódó jogi véleményt, mellékletként csatolta a rendelet tervezetéhez. A május 17-ei ülésen benyújtott valamennyi módosító
6 indítvány szerepel a mellékletben, mégpedig a jogi véleménnyel együtt, illetve azzal a javaslattal, hogy támogatható-e a rendeletbe való beépítése. Ehhez képest egy újabb módosító javaslat érkezett Oszoli Dénes részéről. Kéri jegyző urat, ha ennek tárgyalásához érnek ismertesse a jogi álláspontját ezzel kapcsolatban. Minden egyes módosító javaslatot szavazásra fog bocsátani. Majd azt követően a rendelet egészéről kéri a szavazást. Moór Eszter: ügyrendben kér szót. A Népjóléti és Sport Bizottság most fejezte be ülését és három vonatkozásban lenne módosító javaslata, melynek leírása folyamatban van és kiosztásra kerül. Dr. Páva Zsolt: akkor a módosító javaslatok még kiegészülnek három újabb indítvánnyal. Dr. Keresztes Lóránt: áttanulmányozva a rendelet-tervezetet, úgy véli, sokkal jobban elő van készítve az anyag, mint a korábbi. Az LMP-nek négy módosító javaslata volt, melyből az egyiket jogilag nem támogatta az apparátus, melynek magyarázatát el tudja fogadni. A 3. és 4. módosító javaslatával kapcsolatban elmondja, az a probléma, amire ezeket benyújtotta, kikerült az új rendelet-tervezetből. A 2. módosító javaslatát elfogadta az apparátus. Formai kérdése, vissza kell vonnia hivatalosan a korábbi módosító javaslatát, melyet az apparátus beépített a rendelet-tervezetbe. Az 1. számút visszavonná és a 3. és 4. javaslatát pedig már feleslegesnek érzi, mert az arra irányult, hogy az eredeti rendelet-tervezet kötelezte volna az ingatlan tulajdonosait, hogy az ingatlan és a közút közötti területen is gondoskodjon a hó eltakarításról. Schmuck Roland: a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság tárgyalta a témát és az első módosítási javaslatát ő kérte, melynek oka, hogy a néma koldulás félreérthető módon volt megfogalmazva az eredeti rendeletben. Úgy véli a bizottság módosító javaslatában ez már megfelelő és egyértelmű, kéri fogadja el a közgyűlés. A másik a Tettye Forrásház Zrt. esete, mely a 29. §-ban szerepel a rendeletben, s továbbra is problémásnak tartja a megfogalmazását, melyet felolvasott. Úgy gondolja, ha kimegy a mérőóra leolvasó, vagy a Tettye Forrásház Zrt. munkatársa és nem találja otthon a lakás használóját, az már majdnem olyan, mintha akadályozná, mert számára nem egyértelmű, hogy mikor teszi ezt. Mi az a pont, amikor a lakó akadályozza a munkatárs munkájának elvégzését. Különös tekintettel, ha ott hagy egy írásos értesítést, mikor jön leolvasni az órát és a lakó nem tud otthon lenni. Ez akadályozásnak minősül, vagy sem? Az is elképzelhető, hogy nem is kapja azt meg, mert esetlegesen hosszabb ideje külföldön tartózkodik. Ezt a bizottsági ülésen is megtárgyalták, de mégis problémásnak tartja. A Tettye Forrásház Zrt.-nek sokkal több javaslata volt és örül annak, hogy azok nagy részét nem tartalmazza a rendelet. Úgy véli a Tettye Forrásház Zrt-t teljes mértékben ki kellene hagyni ebből a rendeletből, mert ilyen alapon jogosan jönne más közüzemi szolgáltató is, itt gondol az E-ON-ra. Javasolta bizottsági ülésen, a Tettye Forrásház Zrt. kössön szerződést a fogyasztókkal, mely hivatkozna az üzletszabályzatra. Ez tartalmazhatja azt, mi történik akkor, ha akadályozza a lakó a vízmérőóra leolvasását. Ez is kérdéses, egyáltalán mi minősül akadályozásnak.
7 Ezt a vízszolgáltatónak kellene tisztázni és az ő üzletszabályzatába kellene beemelni. Dr. Páva Zsolt: kéri jegyző urat, ha olyan javaslat hangzik el, amire indokolt reagálni, akkor azt tegye meg. Gyimesi Gábor: szeretné a Jobbik által benyújtott módosító indítványokat röviden indokolni. Nyolc módosító javaslat készült. Az első a magyarság, Magyarország történelmi emlékeivel foglalkozik. Ami az alaptörvény nemzeti hitvallásában megfogalmazódott, azok rossz színben történő feltüntetését javasolja a tiltott közösségellenes magatartás közé beemelni. A másik módosító javaslat a koldulással kapcsolatba, ne legyen korlátozva a belváros területére, hanem a város teljes területére legyen érvényes. Az utcai zenéléssel kapcsolatban kifejtésre került a Jobbik álláspontja, hogy délután 17.00 óráig tartson a tiltás. Azt gondolja, oktatási intézményekben foglalkozások vannak ezen időpontig és zavarhatja azokat. Már régebben szerette volna a Jobbik elérni, hogy a háztartási tevékenységgel kapcsolatosan az ünnepnapok kikerüljenek a kivételek közül, vagyis ünnepnapon olya háztartási tevékenységet, mely zajjal jár, ne lehessen folytatni. Volt egy másik javaslat ehhez kapcsolódóan, mely megkülönbözteti a villanymotoros és robbanómotoros kerti gépeket. A fűnyírás kapcsán, véleménye szerint más a zajkibocsátása a robbanómotoros fűnyírónak. Ebből adódóan az elektromos fűnyíró használatát a Jobbik engedné csak a robbanómotorosra kérné a tiltást. A temetkezés rendjével kapcsolatosan a karácsonyt megelőző két napot, valamint a húsvét előtti két napra szeretné ha vonatkozna behajtási tilalom. A hetedik javaslata vonatkozásában, a rendelet-tervezet úgy fogalmaz, hogy közerkölcsöt sértő, illetve jogszabályba ütköző tartalmú plakáthirdetés felírat akkor lesz közösségellenes magatartás, ha haladéktalanul nem kerül eltávolításra. A Jobbik azt szeretné, ha maga az elhelyezés már közösségellenes magatartásnak számítana, ugyanis ezen rendelet-tervezet szerint, ki lehet tenni a sértő tartalmú táblákat és ha valaki a hatóság részéről észreveszi, megkéri a reklám közzétevőt, hogy távolítsa el, akkor intézkedik és ha eltávolításra kerül, akkor nem kell bírságot fizetni. A nyolcadik javaslat, az azonos neműek kapcsolatának népszerűsítésére vonatkozik. A Jobbik szeretné elkerülni, hogy olyan események történjenek Pécsen, mint Budapesten. Javasolja, hogy ez a magatartás kerüljön be a rendeletbe. Véleménye szerint, mindenkinek szíve-joga választani, milyen kapcsolatban kíván élni, de a népszerűsítésével nem tud egyetérteni. Példaként említi az iskolában is tapasztalt már azonos neműek kapcsolatának népszerűsítését. Dr. Keresztes Lóránt: áttekintette a Jobbik viszonylag kiterjedt javaslat csomagját. Úgy látta, egy kivételével az apparátus nem támogatta ezek beépítését a rendeletbe. A legtöbb esetben technikai problémák vannak. Véleménye szerint lesz még arra lehetőség a közeljövőben, hogy a közgyűlés foglalkozzon ezzel a rendelettel, mert még szükség lesz módosításra. Javasolja Gyimesi Gábornak, hogy azon indítványokat, amit az apparátus azért nem támogat, mert pontatlan, vonja vissza és kérjen segítséget a kidolgozásában. A nemzeti jelképek használatával kapcsolatban elmondta, azért nem
8 javasolja a rendeltbe beépíteni az apparátus, mert egyes részeit magasabb jogszabály szabályozza. Ezeknél az is megoldás lehetne, hogy azokat törölnék és ami nincs szabályozva, az módosításként beépülhetne. A közerkölcsöt sértő magatartás tekintetében a megalapozott döntéshez egy kicsit részletezni kellene az elképzelést. Teljes mértékben egyetért azzal, hogy a közerkölcsöt sértő magatartás nem megengedhető közterületen. Az apparátus indoklása szerint erre nincs lehetőség, mert a szabálysértési törvény kizárja ezeket. Nem igazán értette azt a kijelentést, hogyan lehet felvállalni, hogy azonos neműekhez vonzódik. Úgy látja a meglévő jogszabályok indokolatlanná teszik ezeket a szándékokat, de kíváncsi lenne a b. pont indoklására. Dr. Páva Zsolt: pontosítani szeretne, természetesen az apparátus készítette a szakvéleményt, mindegyik jogszabállyal alátámasztott, hogy miért gondolta adott esetben a befogadást, illetve az elutasítást jegyző úr és munkatársai. Nyőgéri Lajos: örül annak, hogy az önkormányzat 22 rendelete, amely szabálysértési tényállást állapíthat meg, most egy rendeletbe kerül megfogalmazásra. Ez mindenképpen jó, mert így jobban követhető, mi minősül közösségellenes magatartásnak. Az MSZP ebben a formában támogatni fogja a rendeletet és a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülésen is elmondta és dr. Horváth Endre főosztályvezető úrtól, szóbeli ígéretet kapott arra, hogy félévente kapnak visszacsatolást arra vonatkozóan, hogy a lakosság milyen módon éli ezeket a tiltásokat meg, milyen ügyek jönnek elő, amit tilt a rendelet, de a mindennapi életben az a magatartás sokszor előfordul és nem bántja Pécs város lakosságát. Ezzel a rendelettel olyan kályhát épített Pécs városa, amihez vissza lehet lépni és át is lehet építeni. Örül annak, hogy olyan pontok kimaradtak, amelyek miatt az elmúlt alkalommal nem volt támogatható a rendelet. Schmuck Roland módosító javaslatával egyetért, mert a Tettye Forrásház Zrt-t nem rendelettel kellene védeni, hiszen a fogyasztó és egy társaság között lévő szerződéses viszonyt valósít meg. Azon szabálysértési tényállások kerülnek a rendeletbe, amelyeket törvény nem szabályoz. Ez azért lényeges, mert pl. az E-ON esetében a gáz és áramszolgáltatásnál törvényi szabályozás van. Nem tartja szerencsésnek helyi rendeletben, helyi önkormányzati cég érdekét érvényesíteni. Természetesen, ha kell akkor meg kell védeni, de nem csak ettől, hanem azoktól a kifizetésektől és szerződésektől, amely nem Pécs városa és a helyi cég érdekét képviseli. Gyimesi Gábor: Keresztes Lóránt felvetésére reagálna, nem tudja az LMP miért nem érti, mi a jó ízlés és közerkölcs, de emlékezete szerint a média törvénybe is megfogalmazódik. Pontosan azt szeretné, hogy a jó ízlést és közerkölcsöt sértő magatartás nem jelenne meg Pécs közterületein és intézményeiben. Meixner András: ennek a fogalomnak a meghatározása a legnehezebb, mert folyamatosan változik a jó ízlés és közerkölcs. Egy olyan gumiparagrafus, melynek addig igazán nincs jelentősége, ameddig tételesen felsorolásra nem kerül. Természetesen érti, hogy a Jobbik ezzel mit akar mondani. Az elmúlt közgyűlésen is elmondta, hogy a 13. § e. pontjával kapcsolatosan értelmezési problémája van. Ebből hiányzik valami, amit nehéz megfogal-
9 mazni és ez minden olyan állampolgár problémája, ahol nincs kiépített csapadékelvezető csatorna, akkor érthetővé válik. Ismerteti a paragrafust. Ott, ahol nincs csapadékelvezető csatorna, nem tud mást tenni az állampolgár, mint az esővizet rávezeti a közútra. Ez jellemző a Nagypostavölgyi útra. Ha ezt a pontot szó szerint veszi, akkor az ott lakók tiltott közösségellenes magatartást valósítanak meg. Az más helyzet, ahol árok van, mert ott lehet egy elvezetést kiépíteni. Ezt, mint problémát kívánta felvetni, mert ahol a lehetőség adott, ott természetes az elvárás, de ahol nincs, ezt nem lehet érvényesíteni. A zajjal járó kerti munkát, ha az időpontokat nézi, megfelelő, de tény, hogy fűnyírók között a kibocsátott hang tekintetében van eltérés. Az is igaz, hogy a szomszédok érzékenysége sem azonos. Akár a kutya ugatás is felvethető, mert ott, ahol lakik ez sokkal nagyobb probléma, mint a fűnyíró robbanómotorjának a hangja. Oszoli Dénes: a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság módosító javaslata kiosztásra került, melyet a bizottság 3 igen és 1 tartózkodás mellett fogadott el. A néma koldulással kapcsolatban egyszerűsítve lett a szövegezés Schmuck Roland kezdeményezésére. Azért volt fontos a szöveg pontosítása, mert a koldulásról általánosságban törvény rendelkezik. Az ebtartással kapcsolatban, azért javasolja a bizottság a határidő kitolását, mert most egy olyan rendelet alkotása valósul meg, melyben összegzésre kerül az eddigi külön rendeletekben szabályozott elvárt magatartás formák. Ez egy alkalom arra, hogy a lakosságot kampányszerűen támogassa a közgyűlés. Erre gondolva és széles körű lebonyolítását remélve, miután 30 %-os az ebek mikrochippel való ellátása, ezért várható az új rendelettől a nagyobb mértékű előrelépés, de akkor legyen megadva az idő is. Az idei júliusi időpontig fizikailag is képtelenség megfelelő módon felkészülni. Kővári János: a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság is megtárgyalta valamennyi módosító javaslatot két kivétellel, ami nem a bizottsághoz tartozik. Jelzi, egy esetben a bizottság támogatását is élvezte Gyimesi képviselő úr javaslata. Ez a közszeméremsértő plakát, hirdetés elhelyezését szankcionálná, nem csak azt, ha valaki nem veszi le a kijelölt határidőn belül. Miután ebben az esetben maga a megjelenés kerülne tiltásra, nem az a kérdés, hány nap múlva szedi azt le, hanem az elhelyezés szankcionálása valósulna meg, ezért a bizottság javasolta a közgyűlés támogassa Gyimesi képviselő úr ezen módosító indítványát. Az ÖPE frakciónak is van a rendelettel kapcsolatban néhány észrevétele. Az egyik, ami az elmúlt közgyűlésen és bizottsági ülésen is elhangzott, a települési szilárd hulladékról szóló rendelet vonatkozásában fontosnak tartja a frakció foglalkozzon ez a rendelet az inert hulladék és az építkezési törmelék elhelyezésének szankcionálásával. Az illegális hulladék elhelyezést az építési törmelék vonatkozásában magasabb rendű jogszabály tiltja, de kéri jegyző úrnak ezzel kapcsolatban az állásfoglalását. Ugyanakkor a frakciónak volt egy olyan javaslata, ha valóban így van, éppen ezért a bírság mértéke is nagyobb, ezzel együtt a feltárása és nyomon követése szinte a nullával egyenlő. Úgy tűntek el városrészek Pécsett, hogy csak törmelék formájában lehet megtalálni illegális lerakóhelyeken. Éppen ezért feltétlenül javasolná, nem ebben a szankcionálási rendeletben, de az eredeti közterület használatáról
10 szóló rendelet kapcsán legyen tárgyalva az illegális építési törmelék elhelyezése. Ezen rendeletben legyen előírva, aki ezt a munkát végzi, annak a konténer elhelyezéséhez közterület-használati engedélyt kelljen kérni. Ezzel regisztrálásra kerül, ki végzi magát a hulladékszállítást. Ettől kezdve, ha bejelentés érkezik az építési törmelék lerakásáról, akkor nyomon követhető kik azok a vállalkozók, akik esetleg ezt az illegális elhelyezést végezték. A frakció kérése a júniusi közgyűlésre ennek a rendeletnek a módosítása legyen előkészítve. A Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság foglalkozott a koldulás kérdésével is. Az ÖPE frakció korábban is jelezte, ha a koldulás tevékenysége másokat zaklat, erőszakos, akár gyermekkoldulás, akár más személy koldulása, az tiltandó. Ugyanakkor a néma koldulást a frakció szerint nem etikus tiltani. Ha valaki a néma koldulással kapcsolatban fenntartással van, annak a lelkiismeretével kell elsősorban megbékélni. A néma koldulás nem árt feltétlenül senkinek sem, ha időnként szembesül azzal, más emberek milyen helyzetbe kerültek. Az egy másik kérdés, nem lehet végállomás annak megállapítása, vannak koldusok, hanem tenni kell azért, hogy ne így legyen. Amíg az erőszakos koldulás mások zaklatásával jár – egyébként helyes ennek tiltása – addig a néma koldulás esetében ez nem áll fenn. A zöldterületek védelmével kapcsolatban korábban volt egy olyan szabály, hogy a zöldterületen való átkelést tiltotta a rendelet. Ezt a rendelet Keresztes képviselő úr módosítása szerint nem tiltaná, azonban számos olyan zöld közterület van, ahol szándékosan és sokan nem a kijelölt átkelőhelyet használják, hanem valamilyen oknál fogva a zöldterületen mennek keresztül. Ebből adódóan a városban számos helyen károsodik a zöldfelület. Ugyanakkor az ott élők elvárják, hogy a BIOKOM Kft., mint városüzemeltető cég hozza helyre. E vonatkozásban egy olyan javaslat fogalmazódott meg, és kéri képviselő úr fontolja meg a beadványát, hogy az arra vonatkozó rész oly módon módosulna, hogy a nem rendeltetésszerű átkelést továbbra is tiltsa a rendelet. Ezen észrevételek a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság ülésén hangzottak el, valamint az ÖPE frakció javaslatai. Dr. Páva Zsolt: kéri jegyző urat, legyen tekintettel képviselő úr által megfogalmazott kérésre, miszerint a következő közgyűlésen az építési törmelék elhelyezésének rendezésével egy másik önkormányzati rendelet keretében foglalkozzanak. Dr. Keresztes Lóránt: egyetért azzal, védeni kell azt a kevés zöldterületet, játszótereket, amelyek a városban vannak. Életszerűen próbálta megközelíteni ezt kérdést és a játszótereket övező zöld területeken valóban kialakulnak olyan közlekedési sávok, melyek szinte rendeltetésszerűen vannak használva, s amelyek az eredetileg nem helyesen kijelölt gyalogos közlekedési nyomvonalak helyett lettek beiktatva. Úgy gondolja ezt a fajta magatartást teljesen racionális, tiltott közösségellenes magatartásnak titulálni nem életszerű. A játszóterek rendeltetésszerű használata jogszabályilag is védett, de azt nem lehet megtenni, hogy az önkormányzat ilyen szigorítást tegyen a már említett okok miatt. A rendeltetésszerű használatot is nehéz meghatározni. Természetesen védeni kell a zöldterületeket, melyre más jogszabályok is vannak, de nem szabad olyan helyzetbe hozni a pécsi lakosokat, hogy élik az életüket a saját szokásaik alapján, kárt azzal nem okoznak, ugyanakkor
11 az önkormányzat jogsértővé minősíti egy rendelettel. Fenntartja módosító javaslatát és örül annak, hogy az apparátus is indokoltnak tartotta, kér képviselő társait támogassák. Kővári János: továbbra is próbálkozik azzal, hogy magát zöld pártnak nevező pártot rábírja a zöldövezet használatának vonatkozásában, ne tegyen olyan javaslatot, ami a zöldterületet károsítja. Abban az esetben, ha átkelés közben zöldterületet károsító magatartást tanúsít, akkor egyértelmű a zöldfelület károsítása. Nem csak arra gondol, ha nem a kijelölt gyalogos helyen közlekednek, hanem a füvön, bokrokon keresztül átjárva is rongálhatják azt. Nyílván nem kellene ezt szankcionálni, ha magától értetődő, hogy a zöldfelületet az emberek ne tegyék tönkre. Talán egyszer majd sikerül eljutni idáig. Ezért kéri Keresztes képviselő úrtól, fontolja meg az LMP a javaslatát, vélhetően nem szeretné, ha a zöldfelületet minden korlátozás nélkül, akár átkeléssel is károsíthatnák, azon nem rendeltetésszerűen áthaladók. Dr. Keresztes László Lóránt: nem szeretne bizottsági szintű vitát lefolytatni. Kéri, a magát polgári pártnak nevező párt országgyűlési képviselőjét, hogy próbálja e tekintetben a polgárok érdekeit nézni. Nem csak a zöldterületekről, hanem a játszóterekről is szó van. Kodifikálja javaslatát képviselő úr, milyen módon tudná meghatározni, hogy egy pécsi polgár egy kisgyerekkel sétálva, rendeltetésszerűen, vagy nem használja a zöld területet. Azt sem érti, ha a pécsi polgárok a zöldterületet, ami a szabályozás szerint egy összefüggő nagy terület és nincs kijelölve járda, akkor aki ott sétál, az károsítja azt, vagy sem. Aki egy parkban sétál, az is közösségellenes magatartást végez? Az LMP nem csak zöldpártnak mondja magát, hanem az is, de most a polgári gondolkodást helyezte előtérbe, és ezt kéri a Fidesz országgyűlési képviselőjétől is. Moór Eszter: a Népjóléti és Sport Bizottsági az írott javaslatot szeretné szóban megerősíteni. A 8. § vonatkozásában 3 igen és 1 tartózkodás mellett a néma koldulás szabályozásánál a város egész területére legyen kiterjesztve annak tilalma. Azóta egyeztetett jegyző úrral, aki jelezte, hogy ennek alkotmányos aggálya van, ezért a Fidesz frakció ezt a módosítást nem fogja támogatni. A „mely nem jár együtt „ szövegrész a mondat végéig kerüljön törlésre, mely a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság javaslatával azonos. Ezt is 3 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett fogadta el a bizottság. A 25. § b. pontja vonatkozásában a zajos kerti munkák esetében „és ünnepnapokon” szövegrész kerüljön törlésre, tehát csak szabadnapokon lehessen ezen időintervallumban ilyen munkát végezni. Miután a néma koldulásnak a város egész területére történő kiterjesztése jogi szempontból nem támogatható, ezért önálló képviselő módosító indítványt nyújtana be, miszerint a néma koldulás tilalma a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és Tudásközpontot határoló utcák területére is legyen kiterjesztve. Kérdése jegyző úrhoz, az utcák felsorolása mikor történjen meg? Dr. Lovász István: válasza, most célszerű besorolni. Moór Eszter: a Felsővámház utca, a Zsolnay Vilmos utca, Breuer Marcell sétány, Weöres Sándor utca területet érti ez alatt.
12
Kővári János: ha a polgári Magyarországon élnének már, akkor ezek közül egyetlen egy magatartást sem kellene tiltani, mert az emberek maguktól betartanák ezeket a szabályokat. Miután az ország lakossága még nem tart itt, azt gondolja, szükséges néhány tiltás meghatározása. Abban hisz, hogy nem a tiltással, hanem a pozitív magatartással lehet eredményeket elérni. Ami a Népjóléti és Sport Bizottság javaslatát illeti, ki kell fejeznie megdöbbenését, hogy a bizottság a város egész területén tiltaná a néma koldulást. Ez alkotmányellenes is. A néma koldulás nem károsít és zavar senkit, ezért az ÖPE frakció azt nem tudja támogatni, hogy a rendelet ezt tiltsa. Dr. Kóbor József: egyetért Kővári János képviselő úr hozzászólásával. Azonban a néma koldulás, mint külön kategória és annak szabályozása, zavarja. Ezeken az említett frekventált helyeken nem a néma koldulás, hanem épp az ellenkezője, az agresszív koldulás, fellépés zavarja őt és az arra járó állampolgárokat. Javasolja – bár módosító indítványt nem nyújtott be – az egész néma koldulásra vonatkozó rendelkezés kerüljön ki a rendeletből és csak az agresszív, a polgárokat zaklató magatartásokat szabályozzák. A polgárokat meg kell védeni az utcai zaklatásoktól. Néma koldulás viszont egy alapvető társadalmi probléma és ennek szembesítésével a polgárok lelkiismeretét emlékeztetni kell. Dr. Lovász István: a hozzászólások körében elhangzott néhány olyan megjegyzés, amely jogi relevanciával bír, ezért röviden, utaló jelleggel kitér ezekre. Kővári képviselő úr felszólalásához megjegyezné, hogy valóban az építési törmelék, hulladék elhelyezését felsőbb szintű jogszabály tiltja. Egyrészt a hulladékgazdálkodási törvény által, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése - bizonyos tényállási elemek megvalósulása esetén - büntetőjogi szankcióval is sújtott, illetve védett. Továbbá a soron következő közgyűlésre megteszik a rendelet előkészítés körébe a szükséges teendőket. Schmuck Roland képviselő úrnak felvetése mely szerint a Tettye Forrásház, mint szolgáltató illetékeseinek a lakásba való bejutása, illetve az e körben akadályozó magatartás értelmezése körébe - véleménye szerint - a tényállás helyesen és életszerűen került megfogalmazásra. A joggyakorlatot figyelembe véve más szolgáltatók esetébe az ilyen jellegű magatartás már korábban szankcionált (pl.: távhő). Az akadályozás ténye egyfajta szubjektív tartalmat is kell, hogy hordozzon, amit a tevőleges magatartás is magában hordoz. Ha valaki gyógykezelés alatt van vagy igazoltan külföldön tartózkodik, az semmiképpen nem értékelhető olyan magatartásként, ami ezt a fajta szankciót ki kell, hogy váltsa vagy eredményezze. Nyilván mindez hatósági eljárás során, bizonyítás keretében kell, hogy az eljáró szerv által értékelésre kerüljön. Vissza tudja igazolni azt is, hogy a szolgáltatónak az üzletszabályzata szintén tesz e körben említést, így ez a kör két oldalról is tisztázott, leszabályozott, kvázi analóg tényállást alkot most a közgyűlés a távhő vonatkozásában a már korábbiakban is fennálló magatartás kapcsán. Meixner András képviselő úr észrevétele az esővízzel kapcsolatban, a nem kellő elvezetése, illetve a járdára csorgatása, illetve nem szabályozott módon a csatornába engedése. Saját véleménye az, hogy egy rendeletnek, mint bármely más jogszabálynak a tipikust és nem az egyedit kell szabályoznia, egyébként
13 életszerűtlen lenne a szabályozási tartalom. Nem vonja kétségbe, hogy vannak olyan esetek, olyan pécsi ingatlanok, ahol nem lenne egyszerű dolga az eljáró hatóságnak, amikor az adott tényállás alá kellene vonni a konkrét esetet. Mindettől függetlenül azt gondolja, hogy akkor lehet eljárni és akkor lehet hatósági eljárásról beszélni, amikor a tényállás valamennyi eleme egyidejűleg megvalósul. Ehhez pedig fogalmilag szükséges, hogy pl.: az ingatlan előtt legyen járda vagy legyen hova elvezetni a csapadékot. Járda hiányában, tehát tényállási elem hiányában nem szankcionálható tiltott, közösségellenes magatartás megvalósítása miatt az a magatartás, hogy az esővíz nincs jól elvezetve. Álláspontja az, hogy ennél bővebben nem a közgyűlés előtt kell megvitatni a jogi jellegű észrevételeket. Az előterjesztésben foglalt szakmai tartalom támogatható. Ha a joggyakorlat visszaigazol még bizonyos módosítási szükségességet - ami egyébként már csak a jogalkotási törvényből is következik -, hisz a jogalkotó folyamatos hatásvizsgálatra kötelezett, akkor természetesen a jövőben polgármester úr nevében az apparátus előkészítésében vissza fogják hozni a közgyűlés elé, hogy a tapasztalatok fényében a szükséges módosítások megtehetők legyenek. Dr. Kóbor József: néhány szóval vissza szeretne térni az építési törmelék témára. Az új építményadó rendelet - ami a vállalkozókat is igen keményen sújtja - egyértelmű kapcsolatban áll azzal a bontási dühvel, ami most a várost jellemzi. Tele van a város bontás alatt álló ipari építményekkel. Szeretné, ha hatástanulmány vizsgálat előzné meg ezeket a szabályozásokat. A szóban forgó építmények hulladékproblémát fognak felvetni, hiszen nem lehet tudni hová kerül a sittjük, illetve építményadó sem lesz utánuk. Oszoli Dénes: a koldulás témához szeretne hozzászólni, mivel érdekes javaslatokat hallott. Bizonyos fokig érthető mind a két vélemény, azé is aki a koldulás minden féle formáját szeretné mellőzni, és azé is aki egyfajta humánus érzésből, szegényekkel való szolidaritásból lehetőséget kíván adni a segítség nyújtásra. Egyszerre nem lehet kétfelé is megfelelő módon szabályozni, mivel ez egy komplex ügy. Van egy alkotmányos lehetőség arra, hogy a néma koldulást, mint tevékenységet folytatni lehessen. Klasszikusan a nagy forgalmú terek, vasútállomások, autóbusz pályaudvar, vásárcsarnok környékén talán elfogadható és megszokott forma. Azonban azt is el tudja fogadni, hogy sok a visszaélés a koldulás területén és megtévesztik a polgárokat a lelkiismeretükre építő, koldus maffia körbe tartozó csapatok. Szerepet kell adni a karitatív szervezeteknek, egyházi szervezeteknek is azon a téren, ahol a személyesség szűrője tudja ezt a problémát kicsit enyhíteni. Vannak ilyen szervezetek és ezek támogathatók akár az 1 % felajánlásával, vagy más közvetlenebb befizetési módokkal. Feltételezi, hogy ki lehet jelölni olyan területeket, ahol nem engedhető meg a néma koldulás, mivel azok védett zónának tekinthetők. A város olyan területei, ahol a turisták, vendégek és a polgárok más módon vannak jelen és más módon szeretnék használni. Ez a tevékenység még látványában is zavarhatja őket. Együttesen tudja ezt elfogadni. Nagy Csaba: nem a témához kíván hozzászólni, egy elhangzott kijelentésre, a bontási lázra szeretne reagálni. Azok az épületek amelyeket a bontási láz vonatkozásában összefüggésbe akarnak hozni a helyi adórendelettel, hosz-
14 szú évek óta lebontásra vártak és előkészítés alatt álltak. Egy-egy ilyen bontás előkészítése, tervezése és a hatósághoz történő benyújtása nem kevés idő. Ezen összefüggések nem állnak fenn. Mind a laktanya vonatkozásában, mind a MIZO telephely vonatkozásában hosszú évek óta fontolgatták a bontás kezdetét. A tendereket pl.: először a laktanya vonatkozásában az elmúlt években írták ki. Dr. Páva Zsolt: köszöni a hozzászólásokat, sok észrevétel érkezett mindenek előtt a módosító indítványok tekintetében. A szavazás sorrendjét úgy szeretné felállítani, hogy az a sor kerülne előre, ami az előterjesztés mellékletében szerepel. Utána következne a mai közgyűlésen írásban kiosztott 3 módosító indítvány. Sorrendben: Oszoli Dénes javaslata, Moór Eszter javaslata, Schmuck Roland javaslata. Ha nincs más javaslat, akkor elsőként Dr. Keresztes Lóránt képviselő úr javaslatait teszi fel szavazásra hozzátéve, hogy a 4 javaslatból az 1., a 3., és a 4. javaslatot visszavonta. A megmaradt 2. módosító javaslatról- melyet a jegyző úr elfogadásra javasolt - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 18 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta. Következnek Gyimesi Gábor képviselő úr módosító javaslatai, követve a sorszámukat, az 5. sorszámú tétellel kezdve. Az 5. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jegyző úr nem javasol elfogadásra - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 2 igen, 17 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 6. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jegyző úr elfogadásra javasol - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 egyhangú igen szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Ezt követően a 7. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jegyző úr nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 7 igen, 17 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 8. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jegyző úr szintén nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 2 igen, 13 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 9. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jegyző úr szintén nem támogat - kéri a szavazást.
15 Megállapítja, hogy a közgyűlés 2 igen, 17 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 10. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jogi indoklás nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 2 igen, 17 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 11. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jogi indoklás szintén nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 2 igen, 19 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 12. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jegyző úr nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 2 igen, 17 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 13. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jogi indoklás nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 3 igen, 17 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 14. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jogi indoklás szintén nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 5 igen, 16 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 15. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jogi indoklás támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 egyhangú igen szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Ezt követően a 16. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jegyző úr nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 4 igen, 17 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 17. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jogi indoklás nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 2 igen, 20 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.
16 Kéri a szavazást Nyőgéri Lajos képviselő úr 18. sorszám alatt található módosító javaslatáról, melyet a jegyző úr támogat. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta. Ezt követően a 19. sorszámú, Kővári János képviselő úr módosító javaslatáról – melyet törvényi okok miatt a jegyző úr nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 16 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 20. sorszámú, Kővári János képviselő úr módosító javaslatáról – mely jogilag támogatható - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 egyhangú igen szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Ezt követően a 21. sorszámú módosító javaslatról – melyet a jogi indoklás nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 1 igen, 15 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 22. sorszámú, Meixner András képviselő úr módosító javaslatáról – mely javaslatot a jegyző úr nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 4 igen és 19 nem szavazattal a módosító javaslatot nem fogadta el. Következnek a mai közgyűlésen kézbesített és kiosztott javaslatok. Elsőként Oszoli Dénes bizottsági elnök úr által kiosztott - 3 pontban megjelölt - rendelet módosításról kéri a szavazást. Elsőként az 1. pontban foglaltakról kéri a szavazást, de előtte megadja a szót Moór Eszter bizottsági elnök asszonynak. Moór Eszter: a Népjóléti és Sportbizottság ugyanilyen tartalmú módosító javaslatot nyújtott be, ezért szeretné kérni, hogy együtt szavazzon a közgyűlés róla. Dr. Páva Zsolt: amennyiben elfogadásra kerül a módosító javaslat, úgy kétszer nem szavaztat róla. Amikor felteszi szavazásra a módosító javaslatot, kéri a jegyző urat jelezze, hogy jogi összefüggések alapján mennyire tekinthető legitimnek. A Városfejlesztési és Kommunális Bizottság javaslatai következnek. Az 1. pontban jelölt (8. §) módosító javaslatról – melyet a jegyző úr támogat - kéri a szavazást.
17 Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen és 2 nem szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Ezt követően a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság 2. sorszámú javaslatáról – mely a 21. § (5) bekezdésének módosítása - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 igen és 2 nem szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Ezt követően a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság 3. sorszámú javaslatáról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 17 igen, 2 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta. Következik a Népjóléti és Sport Bizottság által benyújtott 2 pontból álló javaslat, amelyben a 8. § és a 25. § módosítását kezdeményezik. Az 1. pontban jelölt 8. § módosításáról már szavazott a közgyűlés. A néma koldulás tilalma kiterjesztése az egész városra című előterjesztésről - melyet nem támogat - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 4 igen, 16 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 25. § d) pontjának módosítására benyújtott javaslatról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 6 igen, 13 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően a 8. § újabb módosító javaslatáról – mely szerint a néma koldulás tilalma a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Tudásközpont által érintett területeken (felsorolva az utca neveket) nem lehetséges Pécs városában - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 17 igen, 5 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta. Kéri a szavazást Schmuck Roland képviselő úr módosító javaslatáról, mely a 29 § törlését indítványozza a rendelet tervezetéből. Hozzáteszi, hogy előterjesztőként a javaslatot nem támogatja. Megállapítja, hogy a közgyűlés 9 igen és 15 nem szavazattal a módosító javaslatot nem fogadta el. Ezt követően az így módosított rendelet-tervezetről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 18 igen szavazattal és 7 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta a 31/2012.(VI.01.)
18 sz. rendeletét a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendeletet. A rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete. Ezt követően a kapcsolódó határozatról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 5 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 206/2012. (05.31.) számú határozata A tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelet megjelentetéséről 1. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelet teljes szövegét a hatálybalépését követően az SZMSZ-ben szabályozott kihirdetési eljáráson túlmenően a Pécsi Hírek lapszámában megjelenteti. 2. A Közgyűlés felkéri a Jegyzőt, hogy az 1. pontban foglaltak végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Határidő: Felelős: Kapják:
3.)
2012. június 8. Dr. Lovász István jegyző Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző
A Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének megválasztása Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester
Nagy Csaba: a közgyűlés márciusban döntött úgy, hogy az ügyvezetői munkakör vonatkozásában egy pályázatot ír ki. A pályázati kiírása a jogi szabályozásnak megfelelően megtörtént. Azt maradéktalanul betartotta. Egy adminisztrációs hiba folytán a közgyűlés által elfogadott határozat egy pontja nem került végrehajtásra. Azt kéri, hogy a testület vegye tudomásul, és erről szól a határozati javaslat egy pontja. A Bíráló Bizottságot felállította a testület, melynek tagja volt Meixner András képviselő úr, Csepi Alexandra a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának előadóművészeti referense, a Kecskeméti Cikória Bábszínház igazgatója, Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, Vaskakas Bábszínház igazgatója, valamit Soós Péter rendező úr. Kocsis Rozi és Soós Péter nem tudott jelen lenni a Bíráló Bizottság ülésén, ezért írásban küldték el észrevételüket. Kocsis Rozi asszony bírálatából szeretne egykét mondatot idézni, mert nagyon jól megfogalmazza mindazt, ami miatt a szakmai bíráló testület egyhangúlag támogatta a pályázatot és javasolja Sramó Gábornak a kinevezését. „Sramó Gábor pályázata egy tapasztalt színházi vezető körültekintéséről, alaposságáról tanúskodik. Az általa veze-
19 tett intézmény progresszív tradícióit folytatva, új struktúrát építve, a társulatot fiatal művészekkel frissítve, a város művészeti erőit összevonva, a Zsolnay Kulturális Negyed adta kitűnő lehetőségeit kihasználva, széles közönségréteget megszólítva egy egész évben működő művészeti műhely elképzelését vezette elő, mely jócskán túlmutat egy kis bábszínház megszokott és elvárt keretein. Egy összművészeti színházi centrum elképzelését dolgozta ki, melynek sikeréhez nem fér kétség.” Az idézetet figyelembe véve javasolja a közgyűlésnek, hogy Sramó Gábort nevezze ki a Bóbita Bábszínház igazgatójának. Meixner András: megjegyzi, hogy ha az említett adminisztrációs tévedés nem történt volna meg, lehet hogy egyhangú lenne a szavazás, így azonban frakciója a tartózkodással fel szeretné hívni a figyelmet a munkavégzés tökéletességére. Dr. Páva Zsolt: megjegyzi, hogy sajátos módja ez a figyelem felhívásnak, de tudomásul veszi. További hozzászólás nem lévén kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 207/2012. (05.31.) számú határozata a Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének megválasztásáról 1. A Közgyűlés a Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjának betöltésére kiírt pályázatot eredményesnek nyilvánítja és az eljárást annak ismeretében, hogy a pályázati kiírás csak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján jelent meg, elfogadja. 2. A Közgyűlés megállapítja, hogy az egyetlen, Sramó Gábor által benyújtott pályázat érvényes, a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek a pályázó hiánytalanul eleget tett. 3. A Közgyűlés a Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének - 2012. október 1. napjától 2017. szeptember 30. napjáig tartó határozott időtartamra, - bruttó 350.000,- Ft/hó díjazás mellett – Sramó Gábort választja meg. 4. A Közgyűlés utasítja a Referatúra vezetőjét, hogy az ügyvezető munkaszerződését készítse elő. Határidő: Felelős:
2012. október 1. Dr. Bokor Károly főosztályvezető
20 Kapják:
Nagy Csaba alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető
A régi-új igazgató kinevezéséhez gratulál és munkájához sok sikert kíván. 4.)
A Széchenyi István Iskola fenntartói jogának átadása a Baptista Szeretetszolgálat egyházi jogi személy részére Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester
Nagy Csaba: a Baptista Szeretetszolgálat azzal a kéréssel kereste meg az önkormányzatot, hogy fenntartói jogokat tudjon gyakorolni a Széchenyi István Iskola vonatkozásában. Megkezdték a tárgyalásokat, és napi egyeztetéseket folytattak az elmúlt időszakban a hivatali kollégákkal együtt. Kikérték az iskolai alkalmazotti közösség, a szülői szervezet, a diák önkormányzat, a Pedagógusok Szakszervezete véleményét, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Baranya Megyei Kormányhivatal véleményét. Bizottsági ülésen és az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumon is megkérdezték, miért javasolják ezt a lépést? Az önkormányzat abban érdekelt, hogy olyan oktatási rendszer működjön a városban, amely a több évtizedes pedagógiai értékeket megtartja, és a pécsi közoktatás sokszínűségét növeli. Azon a véleményen vannak, hogy ez a lépés ebbe az irányba mutat. Lehetővé teszi, hogy a Széchenyi Gimnázium a jelenlegi helyén maradjon, és a gimnáziumnak ne kelljen elköltöznie. Amikor a városvezetés átszervezte az oktatási rendszert, és úgy döntött, hogy több milliárd forintos fejlesztési programot indít el, akkor az volt a szempont, hogy fenntartható, az értékeket megőrző iskolarendszer jöjjön létre. A város anyagi lehetőségei nem tették volna lehetővé, hogy az összevont intézmény külön épületekben működjön, de a Baptista Szeretetszolgálat belépésével megoldható. Véleménye szerint ez mindenképpen pozitív lépés. Meghallgatva a véleményeket, egy módosító indítványt nyújtott be, amelyben javasolja, hogy a 2. sz. melléklet 22. pontjában a megjelölt átadandó létszám helyett átadandó álláshely szám szerepeljen, valamint a 25. pont utolsó mondata kerüljön törlésre. Javasolja továbbá, hogy a 38. pontjában a jubileumi jutalmak kifizetésének 2015. december 31-ben állapítsák meg, valamint a 37. pont kiegészítését javasolja az alkalmazottak előmeneteli és illetmény rendszere a jubileumi jutalom, a felmentés és a végkielégítés megállapítása és kifizetése nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottakénál. Ezen felül javasolja, hogy a 18. pont egészüljön ki egy új határidővel, illetve új szövegrésszel, és a haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés 7. pontja is módosuljon, hogy tudják biztosítani a szerződések tartalmi elemeit, amelyek a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. és a Pécsi Sportiskolai Egység működését biztosítják, illetve az első Pécsi Futball Akadémia is működjön az iskolai keretek között. Kéri a közgyűlést, hogy ezekkel a módosításokkal fogadja el az előterjesztést. Meixner András: látszólag az előterjesztéssel minden rendben van, de kérdés, hogy mindennek megfelel-e és összhangban van-e a magyar valósággal és a társadalom igényével. Az alpolgármester úr elmondta, hogy a meg-
21 kérdezettek támogatták ezt az előterjesztést, az egyház pedig vállalta a fenntartást 25 évre, együttműködik a várossal és színesíti az oktatást, akkor semmi baj. Ha egy kicsit a dolgok mögé néznek, akkor már egy kicsit abszurd. Mit támogatnak a szülők, mit támogat a szakszervezet, mit támogat az önkormányzat? Mindannyian kimondják, hogy egy Pécsett nem túl sok hívőből álló egyház jobb gazda lesz, mint az önkormányzat volt, vagy amilyen az állam lenne. Azért kell az egyházhoz átmenni, mert több pénzt remélnek, biztonságot remélnek a munkahelyükre, a korábban kialakított szakmai programra. Maradhatnak a széchenyisták a megszokott épületben, a TÁSI-ban oktatók, illetve diákok szintén. Úgy tűnik, ehhez a Baptisták közbelépése kellett. Kérdés, hogy a kormányzat miért finanszíroz egyházi intézményeken keresztül többlet pénzekkel intézményeket, és miért nem tudja az önkormányzatoknak odaadni, miért kell államosítani az intézményeket? Mert az önkormányzatok nem tudják fenntartani, vagy nem megbízható partnerek, vagy az állam egészen mást akar? Van egy olyan állapot, amikor senki nem tud semmit, a törvények végrehajtási utasításai nincsenek meg, és mindenki menekül valamilyen bizonytalan helyzetből. Ennek az a következménye, hogy jön egy kis egyház, és odaadják neki a város egyik legnagyobb oktatási intézményét első szóra. Ráadásul az utolsó percekben készül el az előterjesztés, ugyanis az Oktatási és Kulturális Bizottság ülésén kiosztásos anyagként kapták meg. Feltehetően a képviselők közül kevesen vannak, akik pontosan ismerik a tartalmát, és ennek alapján döntenek arról, hogy 25 évre odaadnak egy intézményt egy egyháznak, amely bizonyára jó szándékkal és magas szakmaisággal áll hozzá. Viszont az egész országban egy oktatási intézménye volt eddig, és most több mint 80 intézményt igényelt. Kérdés, sikerül-e neki azt a pénzt megmozgatni, ami az egész intézmény struktúra fenntartásához szükséges. Az alpolgármester úr azt mondta, hogy stabilitást jelent a városban. Senki ne gondolja, ha ezt az intézményt stabilizálják, akkor a többi is stabilizálódik. A középfokban két dolog problémás; folyamatosan csökken a gyereklétszám, ezért ha egy intézményt stabilizálnak, akkor a másikat instabillá teszik. Ha kimondják, hogy Pécs városában ezt a 2140 fős intézményt így kívánja a város fenntartani, azzal azt is kimondja, hogy más intézményeket nem kíván ilyen biztonsággal működtetni. Mindenki tudja, hogy a gimnáziumi képzésben aránytalanul sok diák van, hiszen nagyon kevés a szakképzésben résztvevő. Az egész előterjesztés koncepciójával, vagy éppen a koncepciótlanságával van probléma, nem azzal, hogy a Baptista Egyháznak átadnak egy intézményt. Nincs rendszerbe rakva, és a mai társadalmi valóság olyan tükröződése, amelyhez az MSZP frakció nem kívánja adni az igen szavazatát. Kóbor József: mindenkinek látni kell, hogy ez a fajta fenntartó váltás egészen más, mint a ’90-es évek elején. Emlékszik arra, amikor a Ciszterci Rend visszakapta a Nagy Lajos Gimnáziumot, akkor az akkori közgyűlés FIDESZ frakciója tiltakozott a leghatározottabban, és amikor a HIT Gyülekezet átvett egy iskolát akkor szintén. Mindenki tisztában van azzal, hogy az iskola átadásokért azért lobbiznak az önkormányzatok, mert a normatív támogatás jelenleg úgy működik, hogy az intézmények így tudnak fennmaradni. Ilyen körülmények között viszont kötelesek mindent megtenni azért, hogy a korábban közalkalmazottként dolgozó pedagógusok, személyzet teljesen egységes feltételek mellett kerüljön át. Ne legyenek különbségek az átvett intéz-
22 mények között, a jogok garanciája egységes legyen, és ne osszák meg a pedagógus társadalmat. Ráadásul arra is fel kell készülni, ha jön egy új kormány – amely változtat a normatív támogatáson – akkor lehetőség szerint zökkenőmentes legyen az intézmények esetleges visszavétele. Dr. Hoppál Péter: valóban sokan emlékeznek a 20 évvel ezelőtti időszakra, amikor egyházi jogi személyek visszakérték a történelmi iskoláikat. A város jelenlegi polgármestere akkor alpolgármester volt, és megszavazta azt az előterjesztést, amiről Kóbor József beszélt. Kéri képviselőtársát, kicsit jobban nézzen utána. A városhoz érkező kárpótlás mértékét kérte számon a FIDESZ, mert azt szerette volna, hogy minél több legyen. Elhangzott az ellenzék részéről a Baptista Egyház kategóriába sorolása, amelytől tartózkodna, mert a Baptisták gyökerei a XVI. századba nyúlnak vissza. Pécsett a Bokor utcában nagyon erős közösség működik és templomot is építettek. Egyébként az előterjesztésben nem is a Baptista Egyházról, hanem a Baptista Szeretetszolgálatról van szó, amelynek jelentős tapasztalata van a szociális intézmények működtetése terén. A hazai intézményfenntartás vonatkozásában azonban még gyenge, de nem vonja kétségbe, ha ezt a tevékenységet nemzetközi szinten jól végzik, akkor Pécs városában egy iskola esetében is így lesz. Amikor a Baptista Szeretetszolgálat megjelent ezzel a lehetőséggel, akkor egy iskolát kértek, a Széchenyi István Gimnáziumot. Felvetődhet a kérdés, hogy miért éppen most jelentkezett a Baptista Szeretetszolgálat? Nyílván azért, mert május 31-ig módosítható az alapító okirat, és ma még nem tudják, hogy az állami fenntartás idejében hogyan történhet meg egy fenntartó váltás. Az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumon a szakszervezeti oldalnak felmerültek bizonyos aggályai, amelyeket éppen a Széchenyi Gimnázium tantestülete kérésére visszavontak a szakszervezeti vezetők. Bízik abban, hogy a városnak a hasznára válik ez a fajta gazdagodás, a tantestületnek majdnem 100 %-a kérte, hogy szeptember 1-től a Baptista Szeretetszolgálat legyen a fenntartója. Többféle képzés van, sokféle gyermek és szülő, és az összes szülő egybehangzóan kérte az önkormányzattól, hogy adja át a Baptista Szeretetszolgálatnak. Azt gondolja, ez esetben nincs más teendőjük, minthogy igent mondjanak erre az átadásra. Tehát egy iskoláról beszélnek most, és a következő napirendi pontnál is. Úgy gondolja, ez nagyon mértéktartó intézmény átadásnak tekinthető, nem valamiféle menekülés, anyagi elszántság. Csizi Péter: Meixner András szokta mondani, hogy az üléspont határozza meg az álláspontot. Az is érdekes, hogy hogyan változik egy ellenzéki párt véleménye egy év alatt, hiszen pontosan egy éve döntöttek a „Feladatátadás a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi személynek” című napirendi pontról. Ennek keretében döntött arról a közgyűlés, hogy a jövőben az Integrált Szociális Otthon, Malomvölgyi Szociális Otthon és telephelyeit a Baptista Szeretetszolgálatnak adja át. Akkor az MSZP-nek nem volt olyan aggálya, hogy a Baptista Egyház kis közösség, Meixner András megszavazta az átadást. Különösnek tartja, hogy egy év elteltével nem érti, miért nekik adják át az iskolát. A Baptista Szeretetszolgálat az elmúlt egy évben már bizonyított, az ellátást jól végzi, az ellátottak meg vannak elégedve, sőt felújításra is sor
23 került már, és az ellátás színvonala is emelkedni fog azzal együtt, hogy a városnak közel 500 M Ft-tal kevesebbet kell a működéshez hozzátenni. Gyimesi Gábor: véleménye szerint a jelenlegi városvezetés szétszórja az iskolákat, mindent megtesznek azért, hogy az önkormányzati fenntartásból kikerüljenek. Véleménye szerint fellélegeztek akkor is, amikor felvetődött, hogy állami fenntartásba kerülnek az iskolák. Pécs városa nehezen tudja fenntartani az iskolákat, amely az alacsony normatív támogatások miatt van. Dr . Hoppál Péter hozzászólásában utalt rá, hogy a szülők 100 %-a nyilatkozott úgy, hogy a baptista fenntartást választaná, de úgy gondolja, ez azért van, mert nem voltak elégedettek az önkormányzati fenntartással. Abban reménykednek, hogy a baptisták jobb körülményeket teremtenek, több szolgáltatást vehetnek igénybe a gyerekek. Érdekes helyzet alakult ki, mert nem lehet pontosan tudni, hogy a jelenleg önkormányzati fenntartású iskolákkal mi lesz. Hosszú távra próbál gondolkodni, és egyáltalán nem tartja jó iránynak, amikor egy város a helyi közoktatást megpróbálja kiengedni a kezéből, és ezt követően nem tud célokat, rövid távú taktikákat érvényesíteni a saját közoktatásában. Úgy gondolja, a közoktatás stratégiai kérdés, ezért helyben kellene kézben tartani. A kisebb közösségek jobban látják a problémákat, jobban tudnak reagálni, mintha az állam dönt. A másik, amit aggályosnak tart a megállapodásban, a finanszírozás kérdése. Jelenleg az egyházak finanszírozása elég magas a közoktatás kérdésében, viszont a szerződésben az szerepel, ha ez 10 %-kal csökken, akkor a Baptista Egyháznak lehetősége lesz visszaadni a fenntartást. Megkérdezi a közgyűlés országgyűlési képviselőit, tudja-e majd a FIDESZ tartani ezt a normatív finanszírozást? Nem lesz-e olyan probléma, hogy a Baptista Egyház a csökkenés miatt visszaadja az iskolát a városnak? Nyőgéri Lajos: Csizi Péter alpolgármester úr figyelmét kívánja felhívni arra, hogy egy évvel ezelőtt május 26-án döntött a közgyűlés az egyik szociális intézmény átadásáról a Baptista Szeretetszolgálat részére, amelyet az MSZP frakció támogatott. Nem azért vetik fel észrevételeiket, mert változott az álláspontjuk, hanem sokkal inkább azt látja, hogy a városvezetés változott egy év alatt, hiszen az akkori előterjesztést egy hosszú előkészítő munka előzte meg, amelyen a Baptista Szeretetszolgálat jogi képviselője, az önkormányzat Pénzügyi Főosztálya, a Jegyző Úr, a Népjóléti Főosztály dolgozói is jelen voltak. Most pedig május 11-én volt egy albizottsági ülés, ahol az elnök semmi konkrétumot nem tudott mondani, anyagokat sem kaptak, majd abban egyeztek meg, hogy 14-én kiküldik véleményezésre. Nem hiszi, hogy a szülők 100 %-a arra szavazott, hogy a Baptista Szeretetszolgálat legyen a fenntartó. Úgy véli talán az a remény vezértelte őket, hogy a jelenlegi tanári kar megmaradhat. A tantestület támogatása pedig bizonyára annak köszönhető, hogy jobban bíznak az egyházban, mint akár az állami fenntartásban. Az átadás a jelenlegi jogszabályoknak felel meg, de mindenki tudja, hogy az állam átveszi az oktatási intézményeket, és egy teljesen új törvény kerül elfogadásra, ami már megvan, de még nincsenek meg a végrehajtási rendelkezései. Egyelőre senki nem ismeri. Ebben a szerződésben van egy rész, amely a 10 %-os normatíva megváltozására vonatkozik, ami szerinte is be fog következni. Feltehetően az állam jóval több pénzt nem fog az oktatásra fordítani, az önkormányzati normatívához képest az egyházi normatíva jóval magasabb.
24 Lehet, hogy most egy intézményről beszélnek, a következő kapcsán még egyről, de minden városban történik intézmény átadás, hiszen a baptisták 80 intézményt szeretnének átvenni országos szinten. Ez azt jelenti, hogy több száz fenntartó váltás lesz, ahol emelt normatívát kell ugyanarra a gyermeklétszámra adni. Ha nem lesz normatíva emelés, akkor kevesebb normatívát fognak kapni. Jelenleg egy szerződés aláírása történik az Önkormányzat és a Baptista Szeretetszolgálat között, de ha 2012. évet veszik bázis évnek, és ehhez képest 10 % visszaesés lesz, – és ez nem feltételezés, hanem le van írva, hogy 10 %-os normatíva változás esetén visszaadják – fenntartó váltás történik. Milyen garanciát lehet beépíteni, mivel akkor már nem lesz önkormányzati fenntartás, és 2013-ban nagy valószínűséggel csökken legalább 10 %-kal a normatíva. Akkor hova kerül az intézmény? Kéri a közgyűlés országgyűlési képviselőit, hogy jelezzék ezt a problémát, és a végrehajtási rendeleteknél figyeljenek erre. Elképzelhető ugyanis, hogy nagyszámú intézmény visszaszállhat az önkormányzatokra, amelyek már nem lehetnek fenntartók. Láthatóan Nagy Csaba módosító indítványa kezeli azt a problémát, hogy párhuzamosan fut a közétkeztetés pályáztatása, amely jogi kérdést vet fel. A pályázat kiírásban a létszám egyértelműen adott, de az is benne van, hogy ettől 25 %-kal el lehet térni, de többek között szerepel mind a két intézmény. Eszerint változna az a kiírás, amire pályáztak, hiszen nem ugyanolyan intézmény és tanulói létszámot fog megkapni, mint amire benyújtotta pályázatát. Ezért lesz, hogy 2013. január 31-ig kell tartani, aztán majd megoldják valahogyan, mert bizonyára közben módosítják a szerződéseket a nyertes féllel. Ez nem volt olyan jól előkészítve, mint a szociális ágazat átadása. Természetesen a PDSZ engedve az ott dolgozóknak elállt azoktól a kérdésektől, amelyeket jogilag aggályosnak tartott, de azért megkérdezi, sikerült-e jogilag letisztázni? 15 napon belül azt kellene véleményezni, ami az eredeti megállapodás lesz, de azt nem lehet, hiszen a közgyűlés elején kapták meg a végleges anyagot. Tehát a bizottsági üléseken olyan anyagot véleményeztek, ami most már nem aktuális. Vagyis véleményezett valamit a tantestület, a szülői munkaközösség, a diák önkormányzat, a két szakszervezet, és a szakértő. Az MSZP frakció kérdése, ez így megfelelő-e, és miért kellett enynyire kapkodni? Felvetődik még az a kérdés is, hogy a felújítások hogyan valósulnak meg? Hogyan érinti ez az önkormányzatot, hiszen 25 évre adják át az iskolát. Megjegyzi, tegnap óta ez is megváltozott, mert a következő napirendi pontban szereplő intézményt eredetileg 99 évre adták volna oda, és a baptisták is azt szerették volna, de egységesen 25 évre módosult. Nem azért tiltakoznak ellene, mert nem értenek egyet, hanem azért, mert a jó előkészítést hiányolják. Az Oktatási Albizottság május 11-i ülése úgy zajlott le, hogy semmilyen anyag nem állt rendelkezésükre, csak azt tudták, hogy május 31én törvényi kötelezettség miatt az előterjesztésről a közgyűlésnek kell dönteni. Tudomása szerint a megkeresés már jóval előbb megtörtént. Kéri, hogy az előterjesztéseket jobban készítsék elő, és lehet, hogy az ellenzék is támogatni tudja. Fenntartja, hogy a 10 %-ot vizsgálják meg, vagy úgy, hogy vegyék ki a szerződésből, vagy az országgyűlési képviselők fogalmazzanak meg egy javaslatot akár a törvénytervezethez is, mely szerint abban az esetben, ha az intézmény visszakerül az önkormányzathoz, az állam vállaljon garanciát arra, hogy vegye át, és ugyanolyan formában működtesse. Ez garancia lenne, ami megnyugtatná a szülőket és a pedagógusokat is.
25 Meixner András: Csizi Péter hozzászólására reagálva elmondja, nem a baptistákról változott a véleményük, hanem arra utalt, hogy az utolsó pillanatban döntenek olyan kérdésekről, amelynek nagyon sok koncepcionális elemet kellene tartalmazni. Az alpolgármester úr egyben országgyűlési képviselő is, ezért többszörös felelőssége van a jelenlegi helyzet kialakulásában, és neki van lehetősége arra, hogy ezen a helyzeten mielőbb változtasson. Ez az állapot senkinek sem jó. Ha ez az előterjesztés április végén kerül a testület elé, akkor érdemben lehetett volna vitatkozni, ma azonban nem tették lehetővé, hogy erre igennel szavazzanak. Csizi Péter: csak annyit mondott, hogy Meixner András azt kérdőjelezte meg, hogy miért a baptistákkal kerülnek most kapcsolatba, hiszen Pécsett kis egyháznak számít. Erre reagált úgy, hogy egy évvel ezelőtt egy másik előterjesztés kapcsán ez nem merült fel. Nyőgéri Lajos felvetette a 10 %-os normatíva csökkenést. Egy évvel ezelőtt ugyanezt megszavazta, hiszen a Baptista Szeretetszolgálatnak ugyanez a kérdése volt az ISZI átvétele esetében. A mindenkori felhasználónak kell átadnia, tehát ha az állam lesz a fenntartó, akkor ezt a kötelességet az állam vállalja. A közétkeztetés pályázat kiírásánál pedig 30 %-os adagcsökkenés került feltüntetésre éppen az intézmény átadása miatt. Egy olyan szervezetnek adnak át most egy iskolát, amely az elmúlt egy évben már bizonyított, és nagyon jó partnerré vált. Nagy Csaba: az előkészítetlenségre vonatkozó megjegyzések nem állják meg a helyüket. Van egy tervezet, amit egy kéthetes rendszerben egyeztetnek, az azért van, mert valódi tervezetként kívánják előterjeszteni. Nem diktálni szeretnének, mint ahogy az MSZP tette annak idején. Ez a 10 %-os csökkenés éppen az MSZP kormánya miatt van, mert nem tartották be a Vatikáni Szerződést és éveken keresztül nem adta oda a szerződésben foglalt normatíva kiegészítést az egyházi fenntartású intézményeknek. Amikor megkérdezte a szeretetszolgálatot, hogy miért van szükség erre a 10 %-ra, akkor azt mondták, hogy elképzelhető, hogy a 25 év alatt lesz olyan kormányzat, amely ezeket a szerződéseket ismét nem fogja betartani. Minden egyes vita nyilvánosan hangzott el, a mai Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumról élő internetes közvetítés volt. Abban a kivételes helyzetben vannak – amit az MSZP soha nem tudott elérni – hogy az összes szakszervezet által felvetett pontot kompromisszumként sikerült elfogadtatni a fenntartó partnerrel. Vállalja az előkészítetlenséget, de kéri képviselőtársát, akkor mutasson még egy olyan döntést, amit annak idején így tudtak előkészíteni. Oszoli Dénes: örömmel veszi, hogy ismét keresztény kézbe kerül a belváros ezen fontos épülete, nem véletlenül a Lyceum utca határolja, annak idején a XVIII. században a pálosok építették, és a mellette lévő barokk templom jelenleg is a pálosok kezelésében van. A keresztény oktatás-nevelés a rendszerváltás után új lehetőséget kapott, és örül annak, hogy a KDNP-nek ebben országos szinten szerepe van. A két világháború között az oktatási intézmények 60 %-a volt egyházi kezelésben, és az eredményeket illetően nem kellett szégyenkezniük. Örül annak is, hogy a diákok és a pedagógusok
26 ott maradhatnak, és egyetértenek a fenntartó váltással, és igent mondanak a megújuló oktatásra. Nyőgéri Lajos: sajnos nem tud hinni Nagy Csaba alpolgármester úrnak ebben a felvetésében sem. Az elmúlt közgyűlésen ugyanis személyesen javasolta, hogy a Leőwey Gimnázium új labor építési pályázatánál hívjanak meg pécsi pályázókat is, akkor Nagy Csaba támogatta, és azt mondta, hogy a bizottsági ülésen megvalósul, de a tegnapi nap folyamán nem történt meg, mert egyik pécsi sem indulhatott. A másik pedig, hogy volt olyan intézmény átalakítás, amelyet minden érintett fél támogatott az MSZP vezetése idején. Nagy Csaba: Nyőgéri Lajos hozzászólása nem tartozott a tárgyhoz, de már nem is vitatkozik vele, úgy tűnik, hogy a tények már nem érdeklik. Kéri, hogy azt vegye figyelembe, hogy a pécsi közoktatás ezzel az indítvánnyal mindenképpen nyert. Reméli, ez alapvetően motiválja majd a szavazatát. Dr. Hoppál Péter: a jelenlegi gazdasági helyzetet a szocialista képviselőtársai kritizálták a jobbikosokkal együtt. Azért a pedagógusok nem felejtik el, hogy a drasztikus normatíva csökkentés 1. 5. 9. évfolyamon kifejezetten a szocialista kormányzás időszakához kötődik. Ismét elhangzott egy ügyes, de minden valóságalapot nélkülöző szocialista érvelés, miszerint az egyházak több normatívát kapnak az oktatási feladatokra. Ez azonban nem igaz, az egyházak az 1997. évi Magyar Köztársaság és Vatikán Állam között kötött szerződés alapján egy év késéssel kapják meg azt a kiegészítést az államtól, amit egyébként az önkormányzatok az adott normatívához hozzátesznek. Tehát legalább egy évi inflációval kevesebb normatívát kapnak az egyházi oktatási intézmények. Ha ebben a témában elkezdenek érvelni, javasolja, tájékozódjanak a 15 éve meglévő finanszírozási feltételekről. Az oktatás sikerágazatnak is tekinthető, mert az új oktatási, köznevelési törvény 19 év után sikeres előkészítés, társadalmi párbeszéd eredményeként készült el. Megvan az új Nemzeti Alaptanterv, amelyet minden mértékadó szakmai szervezet pozitívan ítélt meg szemben a NAT 2003-al. Közeledik a pedagógus életpálya bevezetése, amely szembe megy a szocialisták által alkalmazott szemlélettel, amikor választási ígéretként adtak a pedagógusoknak béremelést, aztán 5-6 évig elinflálják. A pedagógus életpálya éppen azt garantálja, hogy folyamatosan fenntartható, több száz milliárd forinttal finanszírozandó bértöbblethez jutnak a pedagógusok. Magyarországon az előző 8 év kormányzása idején tömegével voltak érettségi botrányok, kiszivárogtatott érettségi tételek. A normatívát drasztikusan lecsökkentették, száz milliárdokat vontak ki a közoktatásból, 38-szor módosították a közoktatási törvényt. Tombolt a korrupció, ismerik a kakaó biztos számítógép beszerzés esetét, a kisebbségi normatívával való visszaélést. A FIDESZ megörökölt egy kizsákmányolt közoktatási rendszert, ezt teszi rendbe az új kormány. Meg lehet hallgatni a pedagógusokat, hogy az iskolabezárások időszaka után most igenis stabilizációs időszak van, és mindenki azt várja, hogy a törvényi folyamat befejeződjön, az életpálya életbe lépjen. Megköszöni mindenkinek a munkáját, aki ebben nagyon sokat dolgozott az elmúlt 6 hétben.
27 Gyimesi Gábor: kéri Hoppál Pétert, hogy ne mossa össze a Jobbikot az MSZP-vel. A szocialistákról elmondott minden szavával egyetért, csak nem látja, miben változott a helyzet az utolsó két évben. Megjegyzi, hogy a szakszervezetek meghirdettek egy demonstrációt a Nemzeti Köznevelési Törvény ellen, kéri, hallgassák meg ők is a pedagógusok szavát. A legnagyobb probléma az életpálya modell, mert ahogy Hoppál Péter elmondta, elinflálódott a pedagógusok fizetése a szocialista kormányzás alatt, de ez a helyzet sajnos nem változott. Dr. Páva Zsolt: egy módosító javaslat csomag hangzott el Nagy Csaba alpolgármester részéről, amely kiosztásra került írásban. Az első módosító indítvány a 2. mellékelt 22. pontjára vonatkozik, eszerint az átadandó létszám helyett az átadandó álláshely szám 118 legyen. Kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. A másik javaslat, hogy a 2. sz. melléklet 25. pontjának utolsó mondata, „a személyi alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetők” kerüljön törlésre. Megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen szavazattal, 3tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Ugyancsak a 2. melléklet 38. pontjában a jubileumi jutalmak kifizetésének új határideje 2015. december 31. lenne. Megállapítja, hogy a közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a módosító indítványt elfogadta. A következő javaslat a 18. pontot érinti. Kéri Nagy Csabát, ismertesse. Nagy Csaba: „Ezen túlmenően a Felek megállapodnak, hogy az Önkormányzat 2012. szeptember 1-jét követően 2013. január 31-ig biztosítja az intézmény részére az iskolai, munkahelyi étkezést akként, hogy az önkormányzat által megállapított térítési díjakat a fenntartó beszedi, az egyes tanulók után járó ingyenes kedvezményes étkezésre járó normatíva összegét lehívja, és ezek összegét havonta az önkormányzatnak tovább számlázás útján – az étkeztetés biztosításáért – megfizeti. Dr. Páva Zsolt: kéri az elhangzott módosító javaslatról a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal és 1 tartózkodással a módosító indítványt elfogadta. A következő javaslat a szerződés 7. pontját érinti. Kéri a szavazást.
28 Megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen szavazattal és 3 tartózkodással a módosító indítványt elfogadta. Kéri az alpolgármester urat, ismertesse az utolsó módosító javaslatot. Nagy Csaba: a 2. sz. melléklet 37. pontját kívánja kiegészíteni azzal a mondattal, hogy „Az alkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere, a jubileumi jutalom, a felmentés és végkielégítés megállapítása és kifizetése nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottakénál.” Dr. Páva Zsolt: kéri a szavazást az elhangzott javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal és 1 tartózkodással a módosító indítványt elfogadta. Több módosító javaslat nincs, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 208/2012. (05.31.) számú határozata a Széchenyi István Iskola fenntartói jogának átadásáról a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi személy részére 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése úgy dönt, hogy a Széchenyi István Iskola fenntartói jogát, az általános iskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás-nevelés feladatának ellátását 2012. szeptember 1-jei hatállyal, 25 év határozott időtartamra átadja a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi személy részére. 2. A Közgyűlés a Széchenyi István Iskola költségvetési szervet 2012. augusztus 31. napjával jogutód nélkül megszünteti és az intézmény megszüntető okiratát az előterjesztés 1. számú mellékletében foglalt tartalommal elfogadja. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a Széchenyi István Iskola megszüntető okiratának aláírására. 3. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az intézmény 2012 augusztus 31. napjáig vállalhat kötelezettséget. A megszüntetett intézmény vagyoni jogai és kötelezettségei tekintetében, valamint valamennyi elismert, pénzben kifejezett tartozásai tekintetében jogutód Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Határidő:
2012. augusztus 31.
29 Felelős:
Kutas József igazgató
4. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a megszüntető okiratnak a Magyar Államkincstárhoz történő benyújtásáról gondoskodjék. Határidő: Felelős:
2012. június 30 Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Budai Otília főosztályvezető
5. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat - az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti tartalommal – fenntartói jog átadásáról szóló megállapodást köt a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi személlyel. 6. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat - az előterjesztés 3. számú melléklete szerinti tartalommal – haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződést köt a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi személlyel. 7. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat - az előterjesztés 4. számú melléklete szerinti tartalommal - közoktatási megállapodást köt a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi személlyel. 8. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a 5-7. pont alatti megállapodások aláírására. Határidő: Felelős:
2012. június 30. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető
9. A Közgyűlés az intézményátszervezéshez szükséges szakértő véleményének beszerzéséhez 100 eFt-ot biztosít a Város 2012. évi költségvetéséről szóló 7/2012. (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. számú melléklete Dologi kiadások (856099 szakfeladat „egyéb oktatást kiegészítő tevékenység”) terhére. 10. A Közgyűlés a Széchenyi István Iskola alapító okiratában felsorolt pécsi 17326, 16631/5, 529/43 hrszú ingatlanokat a továbbiakban is a korlátozottan forgalomképes vagyoni körben tartja. 11. A Közgyűlés utasítja a Referatúra főosztályvezetőjét, hogy gondoskodjon azoknak a tanulóknak az elhelyezéséről, akiknek szülei nem kívánják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett oktatásnevelésben részesíteni gyermeküket. Határidő: Felelős:
2012. július 31. Dr. Bokor Károly főosztályvezető
30
12. A Közgyűlés felkéri dr. Páva Zsolt polgármestert a Széchenyi István Iskola magasabb vezetője közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésével összefüggő munkáltatói intézkedések megtételére. 13. A Közgyűlés utasítja a Széchenyi István Iskola igazgatóját, hogy az átszervezésben érintett közalkalmazottakkal kapcsolatos intézkedéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásai szerint a tegye meg. 14. A Közgyűlés utasítja a Széchenyi István Iskola igazgatóját, hogy a munkavállalók részére a szabadságot 2012. augusztus 31-ig időarányosan adja ki. Határidő: Felelős:
2012. augusztus 31. Dr. Páva Zsolt polgármester Kutas József igazgató
15. A Közgyűlés utasítja a Széchenyi István Iskola igazgatóját, valamint az Elszámolóház igazgatóját, hogy 2012. augusztus 31. napjával a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy haszonélvezetébe adott ingatlanokban készítsen tételes leltárt az ingóságok tekintetében. 16. A Közgyűlés utasítja a Széchenyi István Iskola igazgatóját, hogy készítse el az intézmény éves beszámolóval azonos tartalmú beszámolóját 2012. január 1. és 2012. augusztus 31. közötti időszakra. A beszámoló értékelését követően a fennmaradó előirányzat zárolásra kerül. 17. A Közgyűlés utasítja az Elszámolóház igazgatóját, hogy az érintett ingatlanok közüzemi mérőóráit a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi személy képviselőjének jelenlétében olvassa le 2012. augusztus 31. napján. 18. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a Széchenyi István Iskola 2012. szeptember 1. napjától járó normatívájáról időarányosan mondjon le, valamint az intézmény előirányzatának zárolását a költségvetési rendelet zárolás időpontját követő módosításán vezesse át. Határidő: Felelős:
Kapják:
2012. augusztus 31. Dr. Páva Zsolt polgármester, Nagy Csaba alpolgármester, Budai Otília főosztályvezető, Dr. Bokor Károly főosztályvezető, Staub Ernő csoportvezető, Kutas József igazgató. Dr. Páva Zsolt polgármester,
31 Nagy Csaba alpolgármester, Budai Otília főosztályvezető, Dr. Bokor Károly főosztályvezető, Staub Ernő csoportvezető, Dergezné Fazekas Orsolya referens, Cselik László vezető főtanácsos, Kutas József igazgató, Szenczy Sándor elnök 5.)
A Budai Városkapu Iskola működésének átszervezése, feladatátadás a Pécsi Egyházmegye részére Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester
Nagy Csaba: ismerteti, hogy a Budai Városkapu Iskola Török István utcai épületének átadásáról szól az előterjesztés. A Pécsi Egyházmegye képviseletében tárgyaltak dr. Udvardy György megyéspüspök úrral és ő kifejtette azt a szándékát, hogy a fenntartói jogok vonatkozásában ezt a kötelezettséget átvennék az önkormányzattól, ezzel biztosítva az iskola továbbműködési lehetőségét. Illetve azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egy külön program keretén belül megpróbálják az adott intézményt működtetni és fejleszteni az ott folyó pedagógiai és szociálpolitikai tevékenységet. Jelen pillanatban 97 tanuló jár a 8 osztályba, ez azt jelenti, hogy azon intézmények közé tartozik, amit igen nagy anyagi ráfizetéssel próbál az önkormányzat fenntartani. Mint mondta, az önkormányzat azt a célt tűzte ki egy jó pár hónappal ezelőtt, hogy megpróbálnak egy olyan fenntartót keresni ennek az intézménynek, amely fenntartó hosszú távon is stabilan tudja az intézmény működését biztosítani. Azzal a nem titkolt céllal ültek le a tárgyalóasztalhoz, hogy egy olyan partnert keressenek, amely partner e tekintetben a vállalását minden kritika és minden más egyéb mellék zönge nélkül el tudja végezni. Ezt azért tartotta fontosnak elmondani, mert felmerült már más fenntartó is, de ezt a fenntartót visszalépése, illetve a felmerült problémák miatt nem javasolták. Ennél az előterjesztésnél is a szükséges valamennyi jogi egyeztetést elvégezték, így az iskola alkalmazotti közösségével, az iskola szülői szervezetével, a Diákönkormányzattal, a Pedagógusok Szakszervezetével, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével, a Baranya Megyei Kormányhivatallal és a közoktatási szakértőnek a véleményét is megkérték. Az előterjesztéshez javasol egy módosító indítványt, melyet szintén a szakszervezeti egyeztetéseken fogalmaztak meg. Javasolja, hogy ezzel a két új ponttal egészüljön ki a fenntartói jog átadás. Kéri képviselőtársait, hogy az iskola továbbélésének biztosítása, valamint az ott folyó pedagógiai program fejlesztése érdekében ezt az előterjesztést fogadják el. Meixner András: köszöni a szót. Előre bocsájtja, hogy frakciójuk ezt az előterjesztést meg fogja szavazni. Az előzővel ellentétben azért, mert a Katolikus Egyház iskola fenntartói működését ismerik és elismerik. Közelmúltban a Nagy Lajos Gimnázium 325 éves fennállását ünnepelték. Látszik, hogy jelentős a katolikus közösség száma. Azt gondolja, méltán lehet bízni abban, hogy ezt a nehéz feladatot meg fogják tudni oldani. Olyan hátrányos helyzetű területről van szó, ahol ott kell lenni intézményileg, ott kell lenni szociális
32 munkásokkal, és úgy gondolja, hogy erre a Katolikus Egyház olyan partner lehet, aki már a korábbiakban bizonyított. Azt kéri, hogy nyilván lesznek olyan emberek, akik ezen a területen laknak és nem kívánnak katolikus nevelésben részesülni, tehát az ő iskolába jutásukat a hozzájuk legközelebb eső intézménybe, a meszesi épületbe biztosítani kell. Akár a városi tömegközlekedést, akár más intézkedéseket kell meghozni, hogy ez biztosítható legyen, hogy ne legyen hátrányos helyzet. Egyet még megjegyezne. Dr. Hoppál Péter hozzászólásában legalább annyi volt a csúsztatás, mint a valóságtartalom, hiszen azok a gondolatok, amelyeket a kakaó biztos számítógépről és néhány módozatról elmondott, - és mindezt a szocialistáknak tulajdonított, - emlékezteti, hogy abban az időben még SZDSZ-es volt a miniszter. Dr. Hoppál Péter: köszöni a szót. Jelzi a közgyűlésnek, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság amikor megtárgyalta ezt az előterjesztést, 4 igen egyhangú szavazattal támogatta és nagyon bíznak abban, hogy ez a feladatátadás érdemi fejlődéssel jár a városrész és az iskola tanulói tekintetében, hiszen halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családok által körülvett iskola intézményegységről beszélnek. A világnézetileg semleges oktatást biztosítja a megmaradó iskolaközpont. Kővári János: köszöni a szót. Az előző vitából szándékosan maradtak ki és meghallgatták a széles spektrumú érvrendszert. Örülnek, hogy az MSZP frakció is támogatja az előterjesztést. Jól látható, hogy a Katolikus Egyház egy olyan iskolát vesz át, amelyet már évek óta meg kellett volna szüntetni amiatt, hogy nagyon alacsony a gyereklétszám. Ráadásul egy nagyon elmaradott területén van ez a városnak. Az egyházak nem azért vesznek át iskolát, mert megéri, hanem mert társadalmi felelősséget szeretnének vállalni. Ennél az iskolánál ez pontosan tetten érhető. Elhangzott, hogy olyan kevés a gyereklétszám, hogy az egyháznak igénybe kell vennie kiegészítő támogatást is, merthogy nem lesz elég a működtetéshez. Ráadásul egy olyan iskola fenntartásába kapcsolódik be a Katolikus Egyház, amelyik iskolának kitüntetett szerepe lesz majd a városban, mert olyan területen van, ahol ha az iskola megszűnik, akkor az utolsó esélyüket vesztik el a gyerekek, akik egyébként halmozottan hátrányos helyzetben élnek, mert olyan lakhatási körülményeik vannak, olyan közegben élnek, ahol mindenki munkanélküli, nagyon nagy a szegénység. Az egyetlen kapaszkodó az, hogy a gyerekek majd ha felnőnek, ne ilyen körülmények között éljenek. Egy nagyon szép együttműködés körvonalazódik az ott élő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családok segítésére, mert túl azon, hogy az iskolát a püspökség átveszi, és a bezárástól megmenti, György telepen a Máltai Szeretetszolgálat és számos civil szervezet, valamint az önkormányzat összefogásában egy 150 milliós pályázatot nyújtottak be az ott élő emberek életkörülményeinek javítására. Nem utolsó sorban meg kell említeni, hogy az iskolával szembeni közösségi ház, ami évek, vagy évtizedek óta üresen áll, átvették – Tasnádi Péter polgármester úr lányáék, egy civil közösség – és közösségi programokat szerveznek az ott élő halmozottan hátrányos helyzetű fiataloknak. A György telepen élő halmozottan hátrányos helyzetű emberek érdekében világnézettől, pártállástól, civil vagy gazdasági szereptől függetlenül össze
33 lehet fogni azért, hogy az az iskola az utolsó esélyt megadja a gyerekeknek arra, hogy emberhez méltó körülményekben élhessenek majd. Azt gondolja, elsősorban arról kellene a testületnek gondolkodnia, hogyan tudnak értéket teremteni. Köszöni az összefogást és támogatást. Oszoli Dénes: kétszeres örömét fejezi ki. A részönkormányzati területén helyezkedik el az iskola és kezdettől fogva figyelemmel kíséri az ott folyó munkát. Kővári János képviselő említette, hogy a nehéz körülmények ellenére, komoly munka folyik ott. Értékmentő és fejlesztő. Komoly eredményeket értek el az ottani pedagógusok ezekkel a gyerekekkel. Nem 100 %-ban cigány diákjai vannak az iskolának. Talán az anyagi körülmények is heterogénnek. Maga a terület Pécsnek egy nehezebb anyagi helyzetben lévő területe. Számára fontos, hogy a Katolikus Egyház veszi át az iskolát. Eddig sem mondhatták, hogy a Katolikus Egyház csak az elitet támogatja, hiszen a Szent Mór sem az. Igaz belvárosban van, de erről szó sincs. Itt most egyértelműen a felelősségvállalás, szolidaritás jut szóhoz. Ezen a területen ez a szerepvállalás egy új korszakot fog nyitni. Reménysugár. Ezt tükrözte a pedagógusok hozzáállása is. Megköszöni Kővári János elnök úrnak az előkészítésben nyújtott munkáját, áldozatkész szerepvállalását, valamint a FIDESZ-KDNP-ÖPE városvezetésnek a tavalyi döntését, hogy bár gazdaságtalan az iskola fenntartása, mégis meg kell tartani. Most ez az átadás nem történhetett volna meg, ha bezárták volna. Nyőgéri Lajos: Előre bocsájtja, hogy a frakció támogatni fogja az előterjesztést. Az Egyházmegye tekintetében kellő tapasztaltról beszélhetnek. Az országban egy iskolát vitt a Baptista Szeretetszolgálat, tehát ezen területen nem rendelkeznek tapasztalattal. Garanciát nyújthat, hogy az egyházmegye 82. püspökeként dr. Udvardy György püspök úr az oktatásra külön figyelmet fordít, hiszen életrajzát ismerve ez számára közel álló terület. Segédpüspökként is feladat volt korábbi állomáshelyén. Az, hogy egy intézményt átadnak egy felekezetnek, kétféleképpen valósulhat meg. Egyrészt, mert az iskolába járók igénylik azt a felekezeti hovatartozást és ezért történik az átadás, a másik az, hogy bejelentkezik egy egyház átvételi szándékával. Érdekesnek véli, hogy amikor Pécsett egy másik, nem történelmi egyház egy üresen álló ingatlant kért óvodájának, hatalmas csata ment, hogy az MSZP, hogy képzeli ennek átadását. Érdemes azt megnézni, hogy akkor üresen álló ingatlant kértek haszonélvezeti kölcsönbe. Itt nem csak a Katolikus Egyházat érdemes támogatni. Nem antiklerikálisak. Azt nézik, megvalósul- e az az oktatás és szellemiség, amit az a fenntartó képvisel. Örülnek, hogy egy nagyon nehéz városrészben vállal feladatot az egyház. Egy szerepet vállal, amit már évszázadokkal ezelőtt is megtett. Dr. Hoppál Péter képviselő társának jelzi, hogy az előző napirendi pont kapcsán egy igen szép vádiratot mondott. Az Isten mentse meg az intézményeket a polgári kormányzattól. Ez szó szerint értendő, hiszen az egyházhoz kerülnek át ezek az intézmények. Az a baj, hogy már a szakszervezetek és pedagógusok nem mérvadóak. Dr. Páva Zsolt: amennyiben nincs más kérdés, szavazást kér először Nagy Csaba alpolgármester által benyújtott 2 darab módosító indítvány tekintetében.
34 Először az 1. sz. módosító indítványról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Kéri a szavazást a 2. sz. módosító indítványról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 20 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Kéri szavazzanak az előterjesztésről és a határozati javaslatról a módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 209/2012. (05.31.) számú határozata a Budai Városkapu Iskola működésének átszervezéséről, feladatátadásról a Pécsi Egyházmegye részére 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. augusztus 31-i hatállyal a Budai Városkapu Iskola Török István utca 13-15. szám alatti telephelyén a feladatellátást megszünteti. 2. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. szeptember 1-jei hatállyal a Budai Városkapu Iskola Török István utca 13-15. szám alatti telephelyén az általános iskolai oktatás-nevelés feladatának ellátását átadja a Pécsi Egyházmegyének. 3. A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat - az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti tartalommal – közoktatási megállapodásról és haszonélvezeti jog alapításáról szerződést köt a Pécsi Egyházmegyével. 4. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a 3. pont alatti megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:
2012. június 30. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető
5. A Közgyűlés a Budai Városkapu Iskola alapító okiratából 2012. szeptember 1-jei hatállyal törli a 7628 Pécs, Török István utca 1315. szám (hrsz: 36739) alatti telephelyet.
35 6. A Közgyűlés a pécsi 36739 helyrajzi számú ( 7628 Pécs, Török István u. 13.) ingatlant továbbra is a korlátozottan forgalomképes vagyoni körben tartja. 7. A Közgyűlés utasítja a Referatúra vezetőjét, hogy gondoskodjon az átszervezéssel érintett intézmény alapító okiratának a határozati javaslatban foglaltaknak megfelelő módosításáról. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a módosító okirat és az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására. 8. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy az alapító okirat módosításának a Magyar Államkincstárnál vezetett nyilvántartáson történő átvezetéséről gondoskodjék. Határidő: Felelős:
2012. június 30. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Budai Otília főosztályvezető
9. A Közgyűlés utasítja a Budai Városkapu Iskola főigazgatóját, hogy a felzárkóztató oktatás és felnőttoktatás elhelyezéséről gondoskodjon. 10. A Közgyűlés utasítja a Budai Városkapu Iskola főigazgatóját, hogy az intézmény többi intézményegységében gondoskodjon azoknak a tanulóknak az elhelyezéséről, akiknek szülei nem kívánják vallási, világnézetileg elkötelezett oktatás-nevelésben részesíteni gyermeküket. 11. A Közgyűlés utasítja a Budai Városkapu Iskola vezetőjét, hogy az átszervezésben érintett közalkalmazottakkal kapcsolatos intézkedéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásai szerint tegye meg. 12. A Közgyűlés felkéri a Budai Városkapu Iskola főigazgatóját, hogy a közalkalmazottak továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban - a Pécsi Egyházmegye részére történő átadáshoz szükséges - a Kjt. 25/A § szerinti tájékoztató levél kiküldéséről gondoskodjon. 13. A Közgyűlés utasítja a Budai Városkapu Iskola főigazgatóját, hogy a munkavállalók részére a szabadságot 2012. augusztus 31-ig időarányosan adja ki. Határidő: Felelős:
2012.július 30. Wawra János főigazgató
14. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy az Elszámolóház közreműködésével készítse el és terjessze a Közgyűlés elé a Budai Városkapu Iskola és az Elszámolóház feladat-
36 csökkenéssel arányos bevételi és kiadási előirányzatának módosítását. Határidő: Felelős:
2012. szeptember 30. Budai Otília főosztályvezető
15. A Közgyűlés az intézmény átszervezéshez szükséges szakértő véleményének beszerzéséhez 100 e Ft-ot biztosít a Város 2012. évi költségvetéséről szóló 7/2012 (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. számú melléklet Dologi kiadások (856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység) terhére. 16. A Közgyűlés utasítja a Budai Városkapu Iskola főigazgatóját, a Pénzügyi Főosztály vezetőjét és az Elszámolóház vezetőjét, hogy a Pécsi Egyházmegye használatába kerülő ingatlant a feladat megszűnése napjával az intézményi nyilvántartásból vezesse ki és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvántartásába vezesse át. Határidő: Felelős:
2012. augusztus 31. dr. Bokor Károly főosztályvezető Budai Otília főosztályvezető Borbás Károly az Elszámolóház vezetője Wawra János főigazgató
17. A Közgyűlés utasítja a Budai Városkapu Iskola főigazgatóját, valamint az Elszámolóház igazgatóját, hogy 2012.augusztus 31. napjával a Pécs Török István u. 13. szám alatti ingatlanban készítsen tételes leltárt az ingóságok tekintetében. 18. A Közgyűlés utasítja az Elszámolóház igazgatóját, hogy gondoskodjon az érintett ingatlan közüzemi mérőóráinak leolvasásáról a Pécsi Egyházmegye képviselőinek jelenlétében. Felelős: Határidő:
Borbás Károly igazgató 2012. augusztus 31.
19. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy amenynyiben a Pécsi Egyházmegye 2012. július 25-éig működési engedélyt kap a Török István utcai iskola működtetésére, az állami normatíva lemondása iránt a Magyar Államkincstár felé a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Határidő: Kapják:
Budai Otília főosztályvezető 2012. július 25. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Bokor Károly főosztályvezető Budai Otília főosztályvezető Staub Ernő csoportvezető
37 Borbás Károly igazgató Wawra János főigazgató 6.)
Kodály Zoltán Gimnázium átszervezése Előterjesztő: dr. Hoppál Péter bizottsági elnök
Hoppál Péter: ismerteti, hogy a Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója azzal a kéréssel fordult önkormányzathoz, hogy a hagyományosan nagyon erős zenei tagozatát erősítsék meg azáltal, hogy az alapító okiratot átalakítja az önkormányzat, amennyiben idén ősszel felmenő rendszerben 6 osztályos képzésű ének-zene tagozati osztályt kívánnak meghirdetni. Ez azt jelenti, hogy 2013-tól indul el ez a fajta bővülés. Vállalta a gimnázium, hogy 2013 és 2014 évben egy-egy osztállyal kevesebbet indít a 4 osztályos gimnáziumi osztályok közül. Tehát a következő 5 évben a gimnáziumi osztályok száma nem változik. Szintén a keleti városrészben egy erősödő, stabilizálódó gimnáziumot látnak majd. Meixner András: frakciójuk támogatását fejezi ki. Ennek a gimnáziumnak is azért kellett lépnie, mivel csökken a gyereklétszám. Mást kell csinálni. Nem elég ezt a lépést megtenni, hiszen ennek akkor lesz hozadéka, ha az iskola sokkal dinamikusabban próbálja meg a saját utánpótlását megszervezni és olyan együttműködéseket alakít ki a városban meglévő ének-zene tagozatos általános iskolákkal, melyek nem konkurenciát látnak majd, hanem azt a lehetőséget, hogy még magasabb szinten folytassa az énekzene oktatást. Bíztatja képviselőtársait, adják meg hozzá a segítséget. Dr. Páva Zsolt: amennyiben nincs más kérdés, szavazást kér Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 210/2012. (05.31.) számú határozata a Kodály Zoltán Gimnázium átszervezéséről 1. A Közgyűlés a Kodály Zoltán Gimnázium működését átszervezi, az alapító okiratában 2012. szeptember 1-i hatállyal az évfolyamok számát 4 évfolyamosról az ének-zene speciális tantervű képzés vonatkozásában hat évfolyamosra módosítja. 2. A Közgyűlés az intézményátszervezéshez szükséges szakértő véleményének beszerzéséhez 50 e Ft-ot biztosít a Város 2012. évi költségvetéséről szóló 7/2012. (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. számú melléklet Dologi kiadások (856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység) terhére. A döntés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről további anyagi jellegű kötelezettséggel nem jár.
38 3. A Közgyűlés a módosító okiratot és a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot az előterjesztés 1. és 2. számú melléklete szerinti tartalommal elfogadja. 4. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a módosító okirat és a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására. 5. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy az alapító okirat módosításának a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásán történő átvezetéséről gondoskodjon. Határidő: Felelős:
Kapják:
7.)
2012. szeptember 1. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Budai Otília főosztályvezető Dr. Bokor Károly főosztályvezető Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Bognár László az albizottság elnöke Budai Otília főosztályvezető Dr. Bokor Károly főosztályvezető Staub Ernő csoportvezető Kodály Zoltán Gimnázium az Oktatási és Kulturális Referatúra útján
A Miroslav Krleza Horvát Iskola fenntartói jogának átadása az Országos Horvát Önkormányzat részére szóló közgyűlési határozat kiegészítése Előterjesztő: Nagy Csaba alpolgármester
Dr. Páva Zsolt: amennyiben nincs más kérdés, szavazást kér Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 211/2012. (05.31.) számú határozata a Miroslav Krleža Horvát Iskola fenntartói jogának átadásáról az Országos Horvát Önkormányzat részére szóló közgyűlési határozat kiegészítéséről 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése úgy dönt, hogy a Miroslav Krleža Horvát Iskola fenntartói jogának átadásáról meghozott 102/2012. (03.22.) számú határozatának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
39 6) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a Miroslav Krleza Horvát Iskola 2012. szeptember 1. napjától járó normatívájáról időarányosan mondjon le, valamint az intézmény előirányzatának zárolását a költségvetési rendelet zárolás időpontját követő módosításán vezesse át. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon a Miroslav Krleza Horvát Iskola igénylése alapján megállapított 2012. július és augusztus hónapra járó és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata részére átutalt normatív állami támogatás jóváírását követő - a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodásban foglaltak szerinti - pénzeszközátadás formájában történő továbbutalásáról az Országos Horvát Önkormányzat részére. 2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a 102/2012. (03.22.) számú Közgyűlési határozat alapján megkötött „Megállapodás a fenntartói jog átadásáról” szóló szerződést az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal módosítja. 3. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az előterjesztés melléklete szerinti megállapodás aláírására. Határidő: Felelős: Kapják:
8.)
2012. szeptember 1. Dr. Páva Zsolt polgármester Budai Otília főosztályvezető Dr. Páva Zsolt polgármester Nagy Csaba alpolgármester Budai Otília főosztályvezető Dr. Bokor Károly főosztályvezető Staub Ernő csoportvezető Dergezné Fazekas Orsolya referens Cselik László vezető főtanácsos Győrvári Gábor igazgató és Hepp Mihály elnök
Nyilatkozat a helyi közösségi közlekedés normatív támogatásának igényléséhez Előterjesztő: Csizi Péter alpolgármester
Dr. Páva Zsolt: amennyiben nincs más kérdés, szavazást kér Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 212/2012. (05.31.) számú határozata
40
nyilatkozatról a helyi közösségi közlekedés központi költségvetési támogatásának igényléséhez 1. A Közgyűlés a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatásáról szóló 25/2012. (V.9.) NFM rendelet 1.§ (3) bekezdése alapján, a pécsi helyi közösségi közlekedés központi költségvetési támogatásának igényléséhez az alábbiakról nyilatkozik:
a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez (folyamatos üzemeltetéséhez és eszközfenntartási ráfordításaihoz), valamint fejlesztéséhez Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2011. évben, a PK Zrt. Pécsi Közlekedési Zrt. részére saját forrásból 560.000.000 Ft működési célú, vissza nem térítendő pénzeszközt adott át,
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi közösségi közlekedést 2012. január 1. napjától 2012. december 31. napjáig folyamatosan fenntartja,
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – a közszolgáltatót közvetlenül megbízva – 2009. február 12. napján közszolgáltatási szerződést kötött a PK Zrt. Pécsi Közlekedési Zrt.-vel (7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 33.) a helyi közösségi közlekedési közszolgáltatás ellátására Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén. A közszolgáltatási szerződést 2012. március 08-án közös megegyezéssel, 2012. március 31. napi hatállyal az Önkormányzat és a PK. Zrt. Pécsi Közlekedési Zrt. megszűntette. Az Önkormányzat 2012. március 20-án a kizárólagos tulajdonában álló Tüke Busz Közösségi Közlekedési Zrt.-vel, mint belső szolgáltatóval, az autóbuszszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 8.§ (5) bekezdése alapján közszolgáltatási szerződést kötött, mely szerint 2012. április 1. napjától Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Tüke Busz Közösségi Közlekedési Zrt. látja el a helyi közösségi közlekedési feladatokat. Mindezek alapján a szolgáltatás ellátásának folyamatossága biztosított.
2. A Közgyűlés utasítja a Referatúra főosztályvezetőjét, gondoskodjon a helyi közösségi közlekedési támogatás igényléséhez szükséges adatlap elkészítéséről és a Magyar Államkincstár felé történő benyújtásáról. Határidő: Felelős: Kapják:
azonnal Dr. Bokor Károly főosztályvezető Csizi Péter alpolgármester
41 Dr. Bokor Károly főosztályvezető Budai Otília pénzügyi főosztályvezető Dr. Páva Zsolt: további napirendi pont nem lévén, megköszöni a részvételt, és az ülést 19,07 órakor bezárja.
k.m.f.
Dr. Páva Zsolt polgármester
Dr. Lovász István jegyző
1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a tiltott, közösségellenes magatartásokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések I. Fejezet Bevezető rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. §
E rendeletet kell alkalmazni azon természetes személyekre, akik Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül tiltott, közösségellenes magatartást követnek el. 2. A tiltott, közösségellenes magatartás fogalma
2. §
Tiltott, közösségellenes magatartás az a szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás, amelyet e rendelet tiltott, közösségellenes magatartásnak minősít. 3. Értelmező rendelkezések
3. §
E rendelet alkalmazásában: 1. dohányzás: a dohánytermék füstképződéssel járó elégetése, 2. folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely a) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, b) nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint c) a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik; 3. kerti hulladék: falomb, kaszalék, nyesedék, továbbá egyéb növényi eredetű maradványok; 4. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván; 5. nagytestű eb: minden olyan eb, amelyeknek marmagassága kifejlett korban az 50 cm-t meghaladja; 6. reklámhordozó: minden olyan eszköz, ideértve típusától, jellegétől, működésétől függetlenül a reklámberendezést és a reklámfelületet is, amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat-, szagérzé-
keléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak és képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít; 7. reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi; 8. rendezvény: előre meghatározott célból, helyen és időben, szervezett formában megtartandó (különösen szórakoztató, kulturális, karitatív, szabadidős, sportjellegű) összejövetel; 9. szeszes ital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát, és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat; 10. szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék; 11. utcai éneklés: közterületen hangszer nélkül pusztán az emberi hanggal létrehozott tevékenység; 12. utcai zenélés: közterületen hangosító berendezés nélkül vagy hangosító berendezéssel, hangszerrel folytatott zenélés, feltéve, hogy ez a tevékenység nem tartozik bele a rendezvény fogalmi ismérveibe; 13. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak és amelyben a vásárló a szeszes italt csak megvásárolja, de annak fogyasztása rendszerint nem az üzletben történik; 14. többlakásos lakóépület: minden olyan lakóépület, melyben legalább kettő darab önálló rendeltetési egység (lakás) található. II. Fejezet A tiltott, közösségellenes magatartások miatt alkalmazható jogkövetkezmények 4. Közigazgatási bírság és a helyszíni bírság 4. §
(1)
A tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2)
Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetője a jogsértést teljes mértékben elismeri, akkor vele szemben harmincezer forintig terjedő helyszíni bírságot lehet kiszabni. III. Fejezet Eljárási szabályok 5. Eljáró hatóság
5. §
(1)
A tiltott, közösségellenes magatartással összefüggő közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört Pécs Megyei Jogú Város jegyzője gyakorolja.
(2)
A helyszíni bírság kiszabására a Pécsi Közterület-felügyelet jogosult. 6. A közigazgatási bírság, valamint a helyszíni bírság kiszabására és behajtására vonatkozó rendelkezések
6. §
(1)
A bírság mértékének megállapításánál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) közigazgatási, valamint helyszíni bírság kiszabására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)
Az eljárás lefolytatására, a bírság behajtásával kapcsolatos végrehajtási eljárásra a Ket. szabályait kell megfelelően alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ Az egyes tiltott, közösségellenes magatartások IV. Fejezet Közrend elleni magatartások 7. Városi jelképek használatával összefüggő magatartások
7. §
Aki a város címerét vagy zászlóját: a) engedély nélkül előállítja, forgalomba hozza, vagy engedély nélkül felhasználja, b) annak használatára vonatkozó engedélyben előírt feltételeket megszegi, c) a város közösségét sértő módon használja tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 8. Koldulás
8. §
Aki a Rákóczi út – Felsőmalom utcáig terjedő teljes szélességű szakasza, majd ettől a Lánc utcáig terjedő szakaszának az északi oldala által, továbbá a Lánc utca, a Király utca keleti vége, Alsóhavi utca, Ágota utca, Kálvária utca, Aradi vértanúk útja, és a Klimó György utca keleti oldala által határolt belvárosának, továbbá a Felsővámház utca, Lánc utca, Zsolnay Vilmos út, Sport utca által határolt területének, valamint a Sport utca, Weöres Sándor utca és a Breuer Marcell sétány által határolt területének a közterületein és közterületre nyitott helyein pénzt vagy egyéb dolgot kéreget, vagy erre utaló magatartást tanúsít (néma koldulás), az tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 9. Szeszesital fogyasztással kapcsolatos szabályok megszegése
9. §
(1)
Aki a közterületeken szeszes italt fogyaszt, tiltott, közösségellenes magatartást követ el.
(2)
A szeszes ital fogyasztási tilalom nem vonatkozik a közterülethasználati engedéllyel rendelkező vagy közterület-használati bejelentés alapján tartott rendezvények helyszínére. 10. Közterületnek minősülő zöldterületek és játszóterek rendeltetésüktől eltérő célra történő használata
10. §
(1)
Aki közterületnek minősülő zöldfelületeit a) járművel történő behajtásra vagy parkolásra, b) lerakóhelyként használja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki a játszóteret meg nem engedett módon vagy nem játék céljára használja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 11. Üzletek nyitva tartásának rendjével kapcsolatos magatartások
11. §
Az üzlet üzemeltetője, aki a szeszes italt is forgalmazó üzletben az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján 22.00 óra és 6.00 óra közötti időszakban is nyitva tart és ezen időszak alatt a) a szeszes ital forgalmazását nem szünetelteti, b) a szeszes ital árusítás 22.00 óra és 6.00 óra közötti szüneteltetéséről a vásárlókat általuk jól látható helyen nem tájékoztatja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 12. Művészeti alkotások elhelyezésével összefüggő magatartások
12. §
Aki közterületen található művészeti alkotásokat és emléktáblákat beszennyezi, elhelyezését, feliratát megváltoztatja vagy azt engedély nélküli eltávolítja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. V. Fejezet Köztisztasággal kapcsolatos magatartások 13. Ingatlanok tisztántartásával kapcsolatos magatartások
13. §
Az ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik a) az ingatlana tisztán tartásáról, hulladék- és gyommentesítéséről, legalább évi kétszeri kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, annak elszállításáról, b) az ingatlana előtti járda gondozásáról, továbbá az ingatlana és a közút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület tisztán tartásáról, hulladék-mentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, annak elszállításáról, c) a beépítetlen telekingatlana tisztántartásáról és gyommentesítéséről, legalább évente kétszeri kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról, annak elszállításáról, d) a telekingatlanáról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló, továbbá az elektromos légvezetékeket veszélyeztető ágak és bokrok meg-
felelő nyeséséről – úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, valamint a közúti forgalom, illetve forgalomirányító lámpa és tábla láthatóságát – valamint a nyesedék elszállíttatásáról, e) az épülete tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, annak saját vagy közterületen való elvezetéséről, a hó és jég okozta balesetveszély elhárításáról, f) az épületek csapadékvizeit közterületekre kivezető, közterületen megépült csapadékvíz elvezető rendszer – járdába épített tisztítóaknák, folyókarácsok, kifolyócsövek, nyílt folyókák – tisztántartásáról, karbantartásáról, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 14. A közterületek tisztántartásával összefüggő magatartások 14. §
Aki a) a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, fákat vagy egyéb növényzetet beszennyez, b) a közterületeken elhelyezett, a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőszigetek edényzetébe bele nem való hulladékot beletesz, c) a közforgalom céljára szolgáló területek így különösen a tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat beszennyezi, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 15. Építkezésekkel összefüggő magatartások
15. § (1)
Aki a) építési tevékenységnél, valamint az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok terjedését nem akadályozza meg, b) nem gondoskodik arról, hogy az építési tevékenység során a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, c) a földmunkák végzésénél a kiásott földet úgy tárolja, hogy ezáltal szálló por és egyéb szennyeződés képződik, d) az építési területet és környékét nem tartja tisztán, e) az úttesten, járdán az építőanyagot közterület-használati engedély nélkül tárolja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki a közterületek felbontásának és a közúton folytatott munkálatok szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott a) közterület és útterület helyreállítási kötelezettségének nem, vagy a közútkezelő hozzájárulásában foglaltakról eltérő módon, vagy mértékben tesz eleget, b) váratlan közterületbontás esetén a közmű üzemeltetőjének a közterület felbontásának bejelentéséről nem gondoskodik vagy nem igazolja írásbeli dokumentumokkal, hogy a váratlan közterület felbontás működési körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt következett be és a közműhálózat rendeltetésszerű állapotának fenntartása érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtett, c) bontási kérelemben váratlan igénybevételként bejelentett munkák
helyett más jellegű munkát végez, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 16. Hó- és síkosság mentesítéssel kapcsolatos magatartások 16. § (1)
Aki havat a) útkereszteződésben, b) úttorkolatban, c) kapubejárat előtt, annak szélességében, d) a járdasziget és a járda közé, e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű-megállóhelyeknél a jármű meg-állóhelye és a járda közé, vízelzáró csapra, gázcsapra, víznyelő aknára, f) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé, g) a fák tövében és zöldterületen, ha a havat síkosságmentesítésre szolgáló anyaggal kezelték, h) az utakkal párhuzamos vízelvezető- és egyéb közterületi árokba felhalmozza, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki 0 0C alatt (fagyveszélyes időszakban) közterületre lefagyást eredményező és ezzel csúszásveszély kialakulását előidéző folyadékot juttat, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 17. Települési szilárd hulladékkal összefüggő magatartások
17. §
Aki a) 770 literes űrtartalomnál kisebb tárolóedény szükség szerinti, de legalább évente két alkalommal történő tisztásáról és fertőtlenítéséről nem gondoskodik, b) tárolóedényt rendeltetéstől eltérően használ, azaz a háztartási hulladék körébe nem sorolható anyagot, így különösen forró hamut, maró-, mérgező anyagot, állati hullát, folyékony vagy befagyott zsiradékot, gyúlékony vagy robbanó anyagot, épülettörmelék rak a tárolóedénybe, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 18. Dohányzással kapcsolatos magatartás
18. §
Aki játszóterek, óvodák és bölcsődék külső határvonalától számított 5 m-es távolságon kívüli 50 m-es körzetéig dohányzik, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 19. Települési folyékony hulladék kezelésével összefüggő magatartások
19. §
Aki a) települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatást jogosulatlanul végez, b) a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének települési folyékony hulladék tekintetében nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tesz eleget, c) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatást nem veszi igénybe, d) nem a közszolgáltató által nyújtott szolgáltatást veszi igénybe,
e) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 20. Kerti hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos magatartások 20. §
Aki a) a közszolgáltatásba bekapcsolt területen az engedélyezett április és november hónap időszakától eltérően kerti hulladékot éget, b) a kerti hulladékot az engedélyezett 10.00 óra és 17.00 óra közötti időtartamtól eltérően éget, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. VI. Fejezet Állatok tartásával kapcsolatos magatartások 21. Kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos szabályok
21. § (1)
Aki a) többlakásos lakóépület lakásában állandó jelleggel egy nagytestű ebnél több kutyát tart, b) többlakásos lakóépület lakásában állandó jelleggel kettő kisebb testű ebnél több kutyát tart, c) egy önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több kutyát tart, valamint háromnál több macskát tart, d) többlakásos lakóépület lakásában állandó jelleggel kettőnél több macskát tart, e) többlakásos lakóépületben ebtenyésztést vagy macskatenyésztést folytat, f) többlakásos lakóépület lépcsőházban, folyosóján, tárolójában, erkélyeken, loggián, teraszon, függőfolyosón kutyát vagy macskát tart, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki a) engedély nélkül macska- és ebtenyésztéssel foglalkozik, valamint engedély nélkül vadállatot tart, b) kutyát többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben póráz nélkül vezeti, c) nem gondoskodik arról, hogy a kutyája sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen, d) közterületen, valamint többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben a kutyájára az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete ellenére sem tesz szájkosarat, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(3)
Aki kutyát – a vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségi és jelzőkutyák kivételével – a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe annak tulajdonosának tiltása ellenére, valamint ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, b) oktatási és terápiás cél nélkül oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, diákszállásra, munkásszállásra,
c) vásárcsarnok, piac területére, vágóhídra, élelmiszer feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba, beviszi, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. (4)
Aki a) kutyát élelmiszert szállító járművön szállít, b) harapós vagy támadó természetű kutya szájkosarát a kutyafuttató helyeken eltávolítja, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(5)
Az az ebtartó, aki a) a három hónapos kort betöltött ebet harminc napon belül, azt követően 6 hónapon belül, valamint a második oltást követően évente veszettség elleni védőoltás beadásáról nem gondoskodik, b) 2012. július 1-je után született kutyája tartós, biztonságos, egyedi azonosítóval (a továbbiakban: mikrochip) történő ellátásáról három hónapos életkorának betöltése után nem gondoskodik, c) 2012. július 1-je előtt született kutyája mikrochippel történő ellátásáról a 2013. július 1-je előtt esedékes veszettség elleni védőoltás során nem gondoskodik, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(6)
Aki közterületen 2013. július 1-je után olyan kutyát sétáltat, amely nincsen mikrochippel megjelölve, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(7)
Az az állattartó, aki haladéktalanul nem jelenti be a hatósági állatorvosnak ha kutyája vagy macskája embert megmart, vagy megharapott, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 22. Haszonállatok tartásával kapcsolatos magatartások
22. § (1)
Aki a) vízvédelmi területen méheken és tíz darab apró haszonállaton kívül más haszonállatot is tart, b) árutermelő jellegű, mélyalmos állattartást, valamint prémesállatok tartását előzetes engedély nélkül folytat, c) az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti egyes állattartási övezetekben a megengedettnél több haszonállatot tart, d) az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti 1. számú állattartási övezetben haszonállatot tart, e) az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezése során nem tartja be az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt védőtávolságokat, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Az a haszonállattartó, aki nem gondoskodik a) a trágya- és trágyalégyűjtőbe a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé kifolyásának megakadályozásáról, valamint a trágya- és trágyalégyűjtő szükség szerinti kiürítéséről, b) a keletkező trágya, trágyalé vagy hígtrágya ártalommentes gyűjtéséről, tárolásáról és felhasználásáról tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(3)
Aki állati hullát nem a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint helyezi el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. VII. Fejezet
Környezeti zaj okozással kapcsolatos magatartások 23. Közterületi hangosító berendezések használatával összefüggő magatartások 23. §
24. §
Az a közterületi rendezvény szervezője, aki a) hangosító berendezést igénylő közterületi rendezvényt a megengedett időhatárokon túl tartja, b) hangosító berendezést engedély nélkül használ, vagy a hangosító berendezést a polgármester által meghatározott feltételektől eltérően használ, c) a fél órát meg nem haladó időtartamú közterületi rendezvény hangosító berendezéseinek üzemeltetését nem jelenti be, d) nem tesz eleget a polgármester által előírt zajmérési és ellenőrzési kötelezettségének, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 24. Utcai zenéléssel és utcai énekléssel összefüggő magatartások Aki a) egészségügyi intézmények, közhivatalok, valamint – az ítélkezési szünet időtartamát kivéve – a bíróságok homlokzatától számított 50 m-es körzetén belül munkanapokon 8.00 óra és 16.00 óra között, b) nevelés-oktatási intézmények homlokzatától számított 50 m-es körzetén belül – a tanítási szünet időtartamát kivéve – 8.00 óra és 15.00 óra között, c) kórházak 50 m-es körzetén belül folytat utcai zenélést vagy utcai éneklést, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 25. Háztartási tevékenységet kielégítő zajos tevékenységekkel kapcsolatos szabályok
25. §
Aki a tulajdonában, használatában lévő belterületi ingatlanon a) hétköznap a megengedett 7.00 óra és 20.00 óra közötti időtartamon túl, b) a megengedett szombati napon és ünnepnapokon 9.00 óra és 19.00 óra közötti időtartamon túl háztartási igényeit kielégítő kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet, így különösen motoros kerti gépek használatát vagy motoros fakivágást – a rendkívüli kár- és balesetveszély elhárítását kivéve – folytat, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. VIII. Fejezet Egyéb magatartások 26. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos magatartások
26. §
Aki a) a tüzelőberendezése égésterméke szabályszerű elvezetését nem biztosítja, b) a biztonsági előírásoknak nem megfelelő tüzelőberendezést
használ, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 27. Temetkezés rendjének megszegése 27. §
Aki a) a köztemetőben a sírhelyeket kifalazza, kibetonozza, vagy azokat sírbolttá átalakítja, b) a köztemetőben a hely csendjének, a kegyeletnek nem megfelelő magatartást tanúsít, c) az üzemeltető hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállít, síremléket állít fel, más építési, bontási munkát végez, egyéb vállalkozási tevékenységet folytat, továbbá ezen és más munkálatok után a területet nem állítja teljes körűen helyre, a takarításról nem, vagy csak részben gondoskodik, a munkát szakszerűtlenül végzi, és ezzel a temető, vagy a síremlékek állagában kárt okoz, d) az üzemeltető által meghatározott temetői rendet vagy önkormányzati rendeletben meghatározott temetkezési szolgáltatási rendet megsérti, e) Húsvétkor, Anyák napján, Pünkösdkor, Mindenszentek és Halottak napján alkalmával, valamint Karácsonykor a központi temetőbe – kivéve a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványával rendelkező mozgáskorlátozottak – gépjárművel behajt, f) a központi temetőbe – kivéve a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványával rendelkező mozgáskorlátozottak – gépjárművel vagy motorkerékpárral behajtási díj megfizetése nélkül hajt be, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 28. Távhőszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartások
28. §
Aki a) távhőszolgáltató megkerülésével, valamint a közüzemi szerződés megszegésével a fogyasztási helyen a vételezési lehetőséget megszünteti, b) a felhasználói berendezéseken a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulása és szakmai feltételeinek betartása nélkül átalakítási, áthelyezési, bővítési munkálatokat végez, c) távhőszolgáltatót megakadályozza abban, hogy a felhasználói berendezés állapotát és a felhasználó vételezését ellenőrizze, d) távhőszolgáltatót meggátolja abban, hogy a távhőszolgáltatást felfüggessze, e) jogosulatlanul távhőt vagy használati melegvizet vételez, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 29. Vízszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos magatartások
29. § (1)
Aki a vízszolgáltatót a) megakadályozza abban, hogy a mérőóra és mérőhely állapotát, a víziközmű hálózatot, a felhasználó vételezését ellenőrizze, valamint a vízmérőórát leolvassa,
b) meggátolja abban, hogy tartozás esetén a vízszolgáltatást korlátozza, c) megakadályozza a közcsatornába történő szennyvíz bebocsátás szolgáltatási ponton történő ellenőrzésében tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. (2)
Aki közkutat, ívó kutat nem az eredeti rendeltetés jellegének megfelelően használ, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 30. Házszám és utcanévtábla elhelyezésével kapcsolatos magatartások
30.§
Aki a) az utcanévtábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat akadályozza, b) a kihelyezett utca névtáblát beszennyezi, szövegét megváltoztatja vagy olvashatatlanná teszi, illetőleg a kezelő hozzájárulása nélkül azt eltávolítja, c) új építmény esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül a házszámtáblát jól láthatóan nem helyezi ki, d) lakcímváltozásnál az új lakcímkártya kiadásától számított 30 napon belül nem gondoskodik az új címnek megfelelő házszámtábla jól látható kihelyezésről, e) házszámtábla pótlását legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül nem teszi meg, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 31. Reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésével kapcsolatos magatartások
31.§
(1)
Aki a) reklámhordozót – ha a reklámhordozó létesítését jogszabály építési engedélyhez vagy bejelentéshez köti – építési engedély, vagy bejelentés nélkül létesít, b) reklámhordozót reklám célú közterület-használati megállapodás nélkül létesít, c) plakátot nem a plakát elhelyezésre szolgáló reklámberendezésen helyezi el, d) kandeláberen azonos magasságban oszloponként kettőnél több darab hirdető berendezést helyez el, e) a közterületen üzletenként egy darab, oldalanként legfeljebb 1 m2 reklámfelülettel rendelkező megállító-táblánál többet helyez el, f) reklámhordozó folyamatos karbantartásáról nem gondoskodik, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki műemléki védettségű épületen, vagy helyileg védett épületein plakát kihelyezésére szolgáló berendezést, plakátot, falfestést, építményen kifeszített transzparenst, információs táblát, hirdetőtáblát, óriás plakát-táblát, belső világítású hirdetőtáblát, reklámgrafikát, reklámmozaikot, reklámvitrint elhelyez, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(3)
Aki reklámhordozót köztéri szobron, emlékművön, szökő- és díszkúton, közterületen álló fán, utcai berendezési tárgyon reklámhordozót – kivéve a közterület-kezelője által engedélyezett hirdetőtáblát – he-
lyez el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 32. §
(1)
Az a reklámközzétevő, aki jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú, illetve a közerkölcsöt sértő plakátot, hirdetést, feliratot haladéktalanul nem távolítja el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki az idejét múlt hirdetményt 15 napon, választási plakátot a szavazást követő 30 napon belül nem távolítja el, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(3)
Az eltávolítás kötelezettség egyetemlegesen a reklámközzétevőt és azt terheli, akinek az érdekében a kihelyezés történt. 32. Fás szárú növények védelmével kapcsolatos magatartások
33. §
Aki a) egészséges fás szárú növényt építési tevékenységgel összefüggésben, vagy 40 évnél idősebb, illetve 80 cm törzskörméretnél nagyobb méretű egészséges fás szárú növényt engedély nélkül kivág, b) a fás szárú növények védelméről és a területek biológia aktivitásérték egyensúlyának fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet mellékletében felsorolt inváziós fás szárú fajt és gyomfát, valamint a Populus nemzetségbe tartozó bármely fajt vagy fajtát – kivéve a kertészeti változatot – telepít, c) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról és eltávolításáról haladéktalanul nem gondoskodik, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. 33. Parkolással és a védett, valamint a fokozottan védett övezetekbe történő behajtással kapcsolatos magatartások
34. §
(1)
Aki Pécs Város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizetőparkolóhelyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló önkormányzati rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése szerinti kiadott védett övezetre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási a) igazolványt, engedélyt vagy bérletet a használati jogosultsága megszűnését követően nem adja vissza a védett övezetek és parkoló zónák üzemeltetőjének, b) igazolványt, vagy a díjkedvezményre jogosító engedélyt, bérletet jogosulatlanul veszi igénybe, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg.
(2)
Aki az 50%-os díjkedvezményre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási engedély vagy parkoló bérlet, valamint védett övezetre vonatkozó behajtási-várakozási és parkolási igazolvány használatát másra átruházza, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. HARMADIK RÉSZ Záró rendelkezések 34. Hatályba léptető rendelkezés
35. §
Ez a rendelet 2012. június 1-jén 10.00 órakor lép hatályba. 35. Átmeneti rendelkezés
36. §
A rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően elkövetett tiltott, közösségellenes magatartások esetében kell alkalmazni. 36. Módosító rendelkezések
37. §
(1)
A földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról szóló 23/2006. (VI. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör1.) 9. § (4) bekezdés a) b) pontjában a „90 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szövegrész, b) c) pontjában a „60 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szövegrész lép.
(2)
Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 50/2011. (X.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör2.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E rendeletet kell alkalmazni – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő üzletekre.”
(3)
Az Ör. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] „4. forgalmazás: a szeszes italnak az üzlet által - értékesítés, vagy fogyasztás céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen - történő rendelkezésre bocsátása, ideértve a fogyasztó számára történő felkínálást is;”
(4)
Az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V. 15.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdésében a „2012. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2013. július 1. napjától” szöveg lép.
(5)
Az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V. 15.) önkormányzati rendelet 11. § (4) bekezdésében a „2012. év során esedékes” szövegrész helyébe a „2013. július 1-je előtt esedékes” szöveg lép. 37. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38. §
Hatályát veszti a) a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 88/1996. (XII.21.) önkormányzati rendelet 20. §a, b) a város jelképeiről, azok használatáról, valamint a középületek és közterületek fellobogózásának rendjéről szóló 23/1999. (IV.30.) önkormányzati rendelet 11. §-a, c) a lakossági hulladékszállítási díjhátralékkal rendelkező, vagy díjtámogatást kérő szociálisan hátrányos helyzetű fogyasztók támogatásáról szóló 43/1999. (XI.01.) önkormányzati rendelet 5. §-a és 6. §-a, d) a közterületekről látható egyes felületek helyi védelméről szóló 35/2002. (VI.15.) önkormányzati rendelet 3. § - 5. §-a, e) a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (VI. 29.) önkormányzati rendelet VII. fejezete, f) a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 22/2003. (IV. 23.) önkormányzati rendelet 21. §-a,
g) a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 42/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 24. §-a, h) a távhőszolgáltatásról szóló 49/2005. (XII. 20.) önkormányzati rendelet XIV. fejezete, i) az Ör1. 10. §-a, j) művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről szóló 4/2007. (II. 15.) önkormányzati rendelet 9. §-a, k) a települési folyékony hulladék ideiglenes elhelyezéséről, elszállításáról, ártalommentes végleges elhelyezéséről, az erre vonatkozó közszolgáltatás díjáról és a közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 35/2007. (VIII. 2.) önkormányzati rendelet 10. §-a, l) a Pécs Megyei Jogú Város Tanács Végrehajtó Bizottságának 129/1974. (XII.23.) számú határozatával helyi jelentőségű természetvédelmi területté és természeti emlékké nyilvánított területek és növényegyedek helyi védettségének fenntartásáról szóló 58/2007. (XII. 28.) önkormányzati rendelet 5. §-a, m) a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályairól szóló 24/2008. (VI. 23.) önkormányzati rendelet 8. §-a, n) a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X. 15.) önkormányzati rendelet 28. § (12) és (13) bekezdése, o) a köztisztaság fenntartásáról szóló 54/2008. (XII. 30.) önkormányzati rendelet 11. alcíme, p) az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V. 15.) önkormányzati rendelet 6. alcíme és 7. alcíme, q) a fás szárú növények védelméről és a területek biológiai aktivitásérték egyensúlyának fenntartásáról szóló 9/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelet 10. §-a, r) Pécs helyi jelentőségű védett természeti értékeiről szóló 23/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 6. §-a, s) a környezeti zajvédelemről szóló 37/2011. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 8. alcíme, t) Pécs Város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizetőparkolóhelyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló 49/2011. (X. 29.) önkormányzati rendelet 10. alcíme, u) az Ör2. 2. §-a és 4. alcíme, v) a közterületek felbontásának és a közúton folytatott munkálatok szabályairól szóló 16/2012. (III. 23.) önkormányzati rendelet 13. alcíme. 39. §
A 37. § és a 38. § a rendelet hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
Dr. Páva Zsolt polgármester
Záradék: Elfogadta: a Közgyűlés a 2012. május 31-i ülésén Kihirdetve: 2012. június 1-jén.
Dr. Lovász István jegyző
A helyi rendelet tervezetet a – jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-ában foglaltaknak megfelelően eljárva – az alábbiak szerint indokolom: Általános indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló 31/2012. (VI.01.) önkormányzati rendeletéhez A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2012. április 15-én lépett hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletet. Az Sztv. gyökeres változást hozott az önkormányzatok életében, hiszen egyrészről az általános szabálysértési hatóságként eljáró jegyzőtől átkerültek a fenti dátummal a hatáskörök a kormányhivatalokhoz, másrészről pedig megszűnt az önkormányzatoknak azon jogosítványa, hogy az önkormányzati rendeletekben foglalt szabályok érvényesülése érdekében szabálysértési tényállásokat alkossanak. Az Sztv. értelmében 2012. április 15-től szabálysértést kizárólag törvényben lehet szabályozni, így sem kormányrendelet, sem pedig önkormányzati rendelet nem állapíthat meg szabálysértési tényállást. Ráadásul ez az is jelenti, hogy 2012. április 15-től önkormányzati rendeletben rögzített szabálysértés alapján az elkövetővel szemben nem indulhat a szabálysértési felelősségét megállapító eljárás. Az Sztv. az önkormányzatok számára előírja, hogy 2012. május 31-ig hatályon kívül kell helyezniük az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. Jelenleg 22 darab olyan önkormányzati rendeletünk van, amiben szabálysértési tényállás szerepel, így ezek a rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) azonban a továbbiakban is biztosítja az önkormányzatok számára, hogy a megszűnt önkormányzati szabálysértési rendeletalkotási jogosultság helyett a tiltott, közösségellenes magatartások esetében közigazgatási bírságot megállapító önkormányzati rendeletet alkothassanak. Az Ötv. 54. § (4) bekezdése új feladatkörként definiálja, hogy az önkormányzat helyi rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat, amely magatartás elkövetőjével szemben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabása rendelhető el, amely az 100 %-ban az önkormányzat saját bevételét képezi. Az Ötv. 143. § (4) bekezdés e) pontja értelmében az önkormányzat képviselőtestülete felhatalmazást kap, hogy önkormányzati rendeletben határozza meg a tiltott, közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait. Az Ötv. fent említett rendelkezései 2012. április 15-én léptek hatályba.
Mindezek alapján a 22 darab önkormányzati rendelet felülvizsgálata megtörtént, annak érdekében, hogy az eddigi szabálysértési tényállásokban testet öltő magatartások közül melyek azok a magatartások, amelyeket szükséges tiltott, közösségellenes magatartásként szabályozni. Így a továbbiakban is biztosítva lesz a helyi rendeletekben foglalt szabályok megszegése esetén érvénybe lépő jogkövetkezmények alkalmazása. Abban az esetben ugyanis, ha egy jogi normában foglalt magatartás megszegése esetén nincsen semmiféle hátrányos jogkövetkezmény, akkor „lex imperfecta”-ról beszélünk, azaz a magatartás megszegéséhez kapcsolódóan a jogalkotó nem helyezett semmiféle szankciót kilátásba, így a jogi norma betarthatóságát nem lehet kikényszeríteni. Ezért mindenképpen indokolt a tiltott, közösségellenes magatartásokat egységes egy önkormányzati rendeletben meghatározni. A rendelet (a továbbiakban: Javaslat) érvényesülését nagymértékben elősegítheti, hogy a jövőben nem szétszórva lesznek a meg nem engedett cselekmények – amelyek megnehezítették az önkéntes jogkövetést – hanem egy helyen, egy jogi normában kerülnek meghatározásra azok a magatartások, amely Pécs területén tiltott, közösségellenes magatartásoknak minősülnek. Hangsúlyozandó azonban, hogy a Javaslat – egy magatartás kivételével – nem keletkeztet új, tiltott magatartásokat, csupán a meglévő szabálysértési rendelkezések áttranszformálása történik meg. Új magatartásként a vízszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tevékenység kerülne meghatározásra. A tényállás szerint, aki a vízszolgáltatót megakadályozza abban, hogy a mérőóra állapotát és a felhasználó vételezését ellenőrizze, valamint a vízmérőórát leolvassa, továbbá a vízszolgáltatót meggátolja abban, hogy tartozás esetén a vízszolgáltatást korlátozza, tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. Részletes indokolás Az 1. §-hoz A rendelet hatályát meghatározó rendelkezés. A 2. §-hoz A tiltott, közösségellenes magatartás definícióját megállapító rendelkezés. A 3. §-hoz A rendelet alkalmazása szempontjából releváns fogalmakat meghatározó rendelkezés. A 4. §-hoz A tiltott, közösségellenes magatartások miatt alkalmazható jogkövetkezmények közül a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság felső határát tartalma-
zó rendelkezés. Ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírságot, valamint harmincezer forintig terjedő helyszíni bírságot lehet kiszabi a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben. Az 5. §-hoz A tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos eljárásokat lefolytató hatóságot meghatározó rendelkezés. Az önkormányzati hatósági ügyekben történő eljárás címzettje ugyanis a képviselő-testület. Az Ötv. 146/A. § azonban lehetővé teszi, hogy a bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási eljárásban a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a hatáskört. A Javaslat is ezt a koncepciót veszi át, a munkamegosztás szempontjából és a munkavégzés hatékonyságának szemszögéből nem indokolt, hogy a tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos ügyekben a Közgyűlés járjon el. Az átruházott hatáskörben hozott bírságolással kapcsolatos határozatok elleni fellebbezés – a Ket. 100. § g) pontja alapján – ki van zárva. Ugyanakkor az ügyfelek jogorvoslathoz való joga nem sérül, ugyanis a Ket. 100. § (2) bekezdése alapján az ilyen döntések ellen bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. A Ket. értelmében, ha önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. Az ilyen bírság kiszabására a Pécsi Közterület-felügyelet jogosult. A 6. §-hoz A közigazgatási bírság, valamint a helyszíni bírság kiszabására és behajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza ez a szakasz. A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjait a Ket. teszi lehetővé. A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban eljárási szabály szerint történik, amely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság kiszabása során figyelembe veendő mérlegelési körbe tartozó tényezőket. A tiltott, közösségellenes magatartás elévülésének szabályaira a Ket. 94/A. § (3) bekezdése alkalmazandó, mely szerint nem a cselekmény miatt eljárás és bírság kiszabására nem kerülhet sor, ha a jogsértő magatartásnak hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. A közigazgatási bírságot az arra kötelezett a határozatban megszabott határidőben köteles befizetnie az Önkormányzat számlájára, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a Ket. pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó rendelkezései szerint kell a közigazgatási bírságot behajtani. A Ket. 131. (1a) – (1d) bekezdései lehetővé teszik, hogy a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása helyett meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezhet. Ebben az esetben a meg nem fizetett közigazgatási bírság
helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A kötelezettet a megváltás elrendelése előtt előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásához. Az előzetes hozzájárulás megtagadása kizárja a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának elrendelését.
A 7. § - 34. §-hoz Ezekben a rendelkezésekben kerülnek meghatározásra azok a magatartás szabályok, amelyeket a Javaslat tiltott, közösségellenes magatartásnak minősít, és amely magatartások megvalósítóival szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot lehet kiszabni. A 35. §-hoz A szakasz rendelet hatályba lépését tartalmazza. A 36. §-hoz Ez a szakasz határozza meg a rendelet alkalmazásával kapcsolatos átmeneti szabályt. A rendelkezés értelmében az önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően elkövetett tiltott, közösségellenes magatartások esetében kell alkalmazni. A 37. §-hoz Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 50/2011. (X. 20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosítását és a földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról szóló 23/2006. (VI. 30.) önkormányzati rendelet technikai módosítását tartalmazó rendelkezés. A Jat. 21. §-a szerint önkormányzati rendelet esetén folyamatosan figyelemmel kell kísérni a jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint le kell folytatni a jogszabály utólagos hatásvizsgálatát. Továbbá a Jat. 22. §-a alapján a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatát is el kell végezni. Az Ör. felülvizsgálatára sor került, amely vizsgálat alapján – egyeztetve a Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályával – az alábbi módosításokat kell eszközölni. Egyrészről a házhozszállításra vonatkozóan az Ör. korrekciója szükséges, mégpedig az eredeti szövegezés szerinti helyreállítása, amelyben nincsenek benne a házhozszállítással foglalkozó vállalkozások, mert a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. § (5) bekezdése csupán arra adott felhatalmazást az önkormányzat képviselő-testületének, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza. Arra már azonban nem, hogy a házhozszállítással foglalkozó vállalkozások „tevékenységét”
is korlátozza. Ezzel túlterjeszkedett a képviselő-testület a felhatalmazás alapján kapott jogalkotási hatáskörén. Másrészről pedig az Ör. végrehajtásához kapcsolódó rendelkezés hatályon kívül helyezése. Az Ör. 2. §-a alapján a önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a polgármesterre ruházta át, aki gondoskodik a rendeletben foglaltak betartásáról, ellenőrzéséről és végrehajtásáról. A Kertv. 9. § (1) bekezdése alapján a kereskedelmi hatóság ellenőrzi a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását és eljár ezek megsértése esetén. A kereskedelmi hatóság pedig a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételéről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzője. Ennek alapján az Ör. 2. §-át hatályon kívül kell helyezni, mert a Polgármester nem gyakorolhat párhuzamosan olyan hatáskört is, amely hatáskörnek a címzettje a jegyző, hiszen ebben az esetben hatáskörelvonás történne. A 38. §-hoz A szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó huszonkettő darab önkormányzati rendelet szabálysértési szankcióinak hatályon kívül helyezését tartalmazza. A 39. §-hoz Technikai deregulációt tartalmazó rendelkezés.
