JEGYZŐKÖNYV Készült: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. június 7-én megtartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke, Kovács Sándor, a közgyűlés alelnöke, Adorján Béla, Bakó József, Bakti János, Baracsi Endre, Bodrog László, Dr. Boros László, Császár József Sándor, Halmi József, Dr. Helmeczy László, Jenei Sándor, Kerekes Miklós, Király Béla, Lakatos István, Lengyel Róbert, Nagy Miklós, Pásztor Zoltán Csabáné, Sarkady Pál, Szilágyi Péter, Szitár Szabolcs közgyűlési tagok. Gulyás József közgyűlési alelnök, Dr. Székely Tibor megyei aljegyző, az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, meghívottak és körülbelül 20 fő érdeklődő. Az ülésről távol maradt: Farkasné Takács Ilona, Forján Zsolt, Dr. Veres János. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Köszöntötte a közgyűlési tagokat, valamint a meghívott vendégeket. Kérte, hogy a közgyűlés megkezdése előtt, mivel ezekben a percekben temetik Mádl Ferenc köztársasági elnököt, rövid néma felállással tisztelegjenek az emlékének. Tájékoztatta képviselőtársait, hogy az SZMSZ-ben szabályozott módon napirend előtt Dr. Helmeczy László képviselőtársuk kért felszólalási lehetőséget. Megadta a szót Dr. Helmeczy László képviselőtársának. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Előadta, hogy neki az egyetemen Mádl Ferenc a tanára volt, az árvízkor sokszor találkoztak, így ő nagyon nagy megrendüléssel gondol rá. Elmondta, hogy először is azért jelentkezett hozzászólásra, mert ő abszolút tiszteletlennek, mindent figyelmen kívül hagyónak tartja és minősíteni sem tudja azt, hogy amikor a Magyar Köztársaság elnökét temetik, kitűznek erre az időpontra közgyűlést. Megkérdezte, ki talál ki ilyet és nem kellene megtisztelni a meghalt köztársasági elnököt. megemlítette, hogy ő elment volna a temetésére, azért, mert itt az árvíznél, az újjáépítésnél együtt dolgoztak és a tanára is volt. Jelezte, hogy nem tudott elmenni, mert ide kell jönnie, fontos napirendek vannak, ha ide nem jön, akkor az a baj. Felháborítónak tartja, hogy hivatalos közgyűlést tűznek ki a köztársasági elnök temetésének az időpontjára, úgy, hogy oda sem lehet érni, mert ha délelőttre tűzik ki, akkor
2
még el tudott volna menni a temetésre. Nem minősítené az ilyen fajta, előre végiggondolt, rendkívüli közgyűlés kitűzését, amikor holtan feküdt a köztársasági elnök, tudták, hogy mikor van a temetése. Megemlítette, hogy egy iszonyatos tragédia közepén itt járt nálunk, itt volt ünnepi közgyűlésen. Kérte, hogy adják meg a tiszteletet olyan közjogi méltóságainknak, akire egyetemi tanárként és mindenféle módon, ráadásul nagyon nagy szeretettel emlékeznek. Jelezte, hogy két oldalban összefoglalta, amit napirend előtt el akar mondani és szét fogja osztani, nem óhajtja a televízió nyilvánossága előtt elmondani azokat az egészen súlyos gondolatokat, amelyet leírt ebben a napirend előtti felszólalásban, de a lényegét elmondaná. Előadta, hogy 2008. augusztus 1. napjával ellene egy olyan média hadjáratot indított a HírTV, ami szemen szedett hazugságokon alapult, rágalmak voltak és 21 napig óránként, hírekben ezzel foglalkoztak. Megemlítette, hogy manapság például a hírek azzal foglalkozik, hogy ő meddig lesz még cenzor a Jogi Bizottságban, mert szakvizsgáztat. Megjegyezte, hogy azt mondják Draskovics Tibor nevezte ki, egyébként ő 1998. óta szakvizsgáztat, még Fidesz képviselő volt. Kiemelte, amikor ezt a botrányt kirobbantották körülötte, nem ő volt a célpont, hanem a szocialista pénzügyminiszter és őt az üggyel kapcsolatosan sem a közgyűlés elnöke, sem Simon Miklós, sem Czomba Sándor úr nem kérdezte meg. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Tájékoztatta, hogy a napirend előtti felszólalás időpontja 3 perc, képviselőtársa ezt túllépte és gondolatmenetét semmiféleképpen sem megszakítva, de kérte, hogy kellő időben fejezze be felszólalását. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Jelezte, hogy elmondhatja napirend után is, de akkor felolvassa. Elmondta, hogy elhozta a Magyar Köztársaság Bíróságának, a Fővárosi Bíróságnak azt a jogerős ítéletét, ami ellen nincs helye fellebbezésnek, hogy valamennyi, a HírTV feljelentésében szereplő vádpont alól felmentették. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Figyelmeztette, hogy képviselőtársa 4 perce beszél, megvonta tőle a szót és jelezte, hogy mondanivalóját napirend után előadhatja.
3
DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Elmondta, kiosztja az ítéletet, hogy közben tudják tanulmányozni. Megjegyezte, hogy elfelejtették kitűzni napirendre a kórház anyagát. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Kérte képviselő társait, hogy kapcsolják be gépeiket a jelenlét regisztrálása és a határozatképesség megállapítása érdekében és szavazzanak. Kérte Dr. Helmeczy Lászlót, hogy szíveskedjen a színpadi jeleneteket befejezni, leülni a helyére és a szavazás regisztrálása érdekében jelezni, hogy itt van-e. Megállapította, hogy a 26 közgyűlési tagból 21fő megjelent - Dr. Helmeczy László a határozatképesség megállapításakor a szavazógépét nem használta - így a megyei közgyűlés határozatképes, azt megnyitotta. Javaslatot tett a meghívóban közöltek szerint a mai közgyűlés napirendi pontjainak meghatározására. Megkérdezte a közgyűlés tagjait, van-e javaslatuk a napirendi pontokkal kapcsolatosan. HALMI JÓZSEF (frakcióvezető): Javasolta 3. napirendi pontnak, hogy a közgyűlés elnöke tartson tájékoztatót a Holding Zrt-vel kapcsolatos fejleményekről, hogy mi történt az elmúlt közgyűlés óta és ezt azért kérné önálló napirendben, hogy lehessen rá reagálni. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Reagálásában elmondta, hogy az egyebek napirendi pont keretében Dr. Helmeczy László képviselőtársa kérdéseire kimerítő és részletes választ fogalmazott meg a Holding Zrt. ügyvezetése, ami kiosztásra fog kerülni. Szerencsésnek tartja, hogy már június 23-a előtt a mostani közgyűlésen az egyebek napirendi pontban tudnak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Megkérdezte a közgyűlés tagjait, van-e egyéb javaslatuk a napirendi pontokkal kapcsolatosan. Megállapította, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatban egyéb észrevétel, illetve javaslat nem hangzott el, ezért szavazásra tette fel a meghívóban feltüntetett napirendi javaslatot.
4
A szavazás eredményként megállapította, hogy a közgyűlés 18 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 3 tartózkodással a napirendi javaslatot az alábbiak szerint elfogadta: 1.
Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat kötelező feladatát képező egyes szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátásával, illetve egyes szociális és gyermekvédelmi intézmények fenntartásával és működtetésével összefüggő vagyonkezelési és ellátási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírására. Előadó: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke
2.
Előterjesztés a mátészalkai Móra Ferenc Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Előkészítő Szakiskola fenntartói jogának átvételéről szóló 76/2011. (V.25.) önkormányzati határozat módosítására és kiegészítésére, valamint az Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okiratának módosításáról szóló 77/2011. (V.25.) önkormányzati határozat módosítására. Előadó: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke
3.
Bejelentések, kérdések, interpellációk
1) Napirendi pont Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat kötelező feladatát képező egyes szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátásával, illetve egyes szociális és gyermekvédelmi intézmények fenntartásával és működtetésével összefüggő vagyonkezelési és ellátási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírására. Előadó: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Előadta, hogy a napirendi pont előadójaként szóbeli kiegészítése nincs.
5
Elmondta, hogy az előterjesztést megtárgyalta a közgyűlés Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága, Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Bizottsága, valamint Ügyrendi, Jogi és Rendészeti Bizottsága. Felkérte Pásztor Zoltán Csabáné asszonyt, a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnökét, ismertesse a bizottság véleményét. PÁSZTOR ZOLTÁN CSABÁNÉ (a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnöke): Elmondta, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság a napirendet megtárgyalta és elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Felkérte Nagy Miklós urat, a Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnökét, hogy ismertesse a bizottság véleményét. NAGY MIKLÓS (a Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke): Elmondta, hogy a bizottság hosszan tárgyalta a napirendet és 4 igen, 1 nem szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Felkérte Kerekes Miklós urat, az Ügyrendi, Jogi és Rendészeti Bizottság elnökét, hogy ismertesse a bizottság véleményét. KEREKES MIKLÓS: (az Ügyrendi, Jogi és Rendészeti Bizottság elnöke): Elmondta, hogy az Ügyrendi, Jogi és Rendészeti Bizottság szintén megtárgyalta az előterjesztést és azt elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megkérdezte a közgyűlés tagjait, kíván-e valaki a napirendi ponthoz kapcsolódóan kérdést feltenni. HALMI JÓZSEF (frakcióvezető): Emlékeztetett arra, hogy kötöttek egy keret megállapodást a Görög Katolikus Egyházzal és az tartalmazta a szakolyi intézményt. Megjegyezte, hogy ebben a pályázati kiírásban szerepel a szakolyi intézmény és megkérdezte a keret megállapodás hatályát veszti-e ezzel a napirendi pont tárgyalásával, vagy a határozathozatal után. Hangsúlyozta, hogy ott azt kötötték meg, ha a Görög Katolikus Egyház megfelelő ajánlatot tesz, akkor a szakolyi intézmény feladatátadást nekik fogják átadni és most kiírnak rá egy pályázatot.
6
SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy további kérdés a közgyűlési tagok részéről nem hangzott el, válaszadásra megadta a szót Kovács Sándor alelnök úrnak. KOVÁCS SÁNDOR (a megyei közgyűlés alelnöke): Válaszában elmondta, hogy a keret megállapodás, amelyet a közgyűlés elfogadott, valóban nevesítette a szakolyi intézményt és más intézményeket is. Elmondta, hogy a pályázati felhívás nem csak a Görög Katolikus Egyházra, hanem egyházakra vonatkozik. Egyéb kormányzati intézkedés várható hatásai miatt nem szűnik meg a keret megállapodás, egy olyan alapdokumentum, amelyben a két fél deklarálta azon szándékát, hogy a megyei önkormányzat szakellátási formáját a Görög Katolikus Egyház, az ott felsorolt intézményeknél szeretné átvenni ellátási szerződés formájában. Kiemelte, hogy a keret megállapodást konkretizálni fogja, ha és a Görög Katolikus Egyház, vagy valamelyik más egyház, vagy civil szervezet ezen felhívásra benyújtja az ellátási szerződés általa kiegészített formáját, illetve azokat a dokumentumokat, amelyeket a pályázati felhívás megkíván. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Megjegyezte, hogy fölöslegesen kötöttek egy megállapodást a Görög Katolikus Egyházzal, hiszen most ki van írva a pályázat. Megkérdezte, hogy nem fordítva kell ezt csinálni, először nem a pályázatot kellene kiírni. Megkérdezte, mit mond a megye közvéleménye, hogy egyik héten eldönti a közgyűlés, hogy a Görög Katolikus Egyház fogja üzemeltetni szakolyi intézményt, utána meg kiírnak rá egy pályázatot, amelyre bárki pályázhat. Megemlítette, hogy akkor nem kellett volna elé menni a dolgoknak, hiszen nagyon pozitív a Görög Katolikus Egyház megítélése és kimagasló a teljesítménye ebben a megyében. Ezáltal egy jó intézményünk biztos, hogy jó helyre kerülne a Görög Katolikus Egyház kezébe. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Reagálásában elmondta, mint ahogy a nevéből is kitűnik, egy keret megállapodásról volt szó, most pedig egy pályázati kiírásról. A kettőnek ilyen értelemben nincs egymáshoz köze. Megkérte Kovács Sándor alelnök urat, hogy ennél részletesebben is válaszoljon. KOVÁCS SÁNDOR (a megyei közgyűlés alelnöke): Válaszában elmondta, hogy a lényeg az, hogy a keret megállapodásban a szándékot rögzítették, a Görög Katolikus Egyháznak azt a szándékát, hogy mely
7
intézménytípusokat, mely intézményeket szeretné átvenni és a közgyűlés pedig rögzítette, hogy ezekkel az elvekkel egyetért, és ezeket át fogja adni. Kifejtette, hogy a szociális törvény kötelező ellátást ír elő, melyet ellátási szerződésben kell rögzíteni. A keret megállapodás az irányokat tűzte ki az együttműködésben, hiszen itt közbeszerzés, pályázati felhívás szerepel és egyéb jogszabályi háttereknek kell megfelelni. Hangsúlyozta, hogy ezért van a mai rendkívüli közgyűlés, hiszen várhatóan a június 30-ig meg nem kötött ellátási szerződéseknél visszaáll a régi rend, vagyis a biznisz egyházak miatti történelmi egyházak kifejezést használó kormányrendelet, vagy szociális törvény. Mindezek miatt felgyorsultak a tárgyalások, melyek a közbeszerzési törvény anomáliáit is fel tudja oldani és a keret megállapodásban deklarált együttműködési szándék manifesztálódik egy ellátási szerződés formájában. Kiemelte, hogy a pályázati felhívásban nem mondhatják, hogy csak a Görög Katolikus Egyháznak írják ki, hanem minden egyháznak, hiszen a januári közgyűlésen, minden egyház vonatkozásában felhatalmazta a közgyűlés az elnököt, hogy bármely történelmi egyházzal megkösse a keret megállapodást, vagyis deklarálja a jövőbeni együttműködést. Ez a jövőbeni együttműködés jelen pillanatban a Görög Katolikus Egyházzal látszik megvalósulni, illetve más történelmi egyházzal is, hiszen a pályázati felhívás nemcsak és kizárólag a Görög Katolikus Egyházra vonatkozik, hanem más történelmi egyház is beadhatja a pályázatát. HALMI JÓZSEF (frakcióvezető): Hangsúlyozta, hogy alelnök úr szavai is megerősítették a kérdését, mivel a pályázati felhívásban, ha történelmi egyházakról beszélnek, akkor annak bármelyik megfelel és megkérdezte mi alapján fognak dönteni, szavazással vagy lesznek pontok. Álláspontja szerint, a Görög Katolikus Egyházzal megkötött keretszerződés befolyásolhatja a pályázat elbírálását. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Megkérdezte, hogy arról van-e szó, hogy köteles a megyei közgyűlés pályázatot kiírni közbeszerzés miatt és csak úgy lehet ezt a szerződést megkötni. Kiemelte, ha erről van szó, akkor nem kellett volna előre keret megállapodásokat kötni, vagy kösse meg a közgyűlés vezetése, vagy bárki, de nem kell a közgyűléssel jóváhagyatni. Felhívta a figyelmet arra, hogy nincs olyan, ha kötelező közbeszerzés van, előzetesen egy leendő pályázóval megállapodást kötök, egyenesen kell megmondani, hogy közbeszerzés köteles és akkor az eddigieket feleslegesen csinálták.
8
Megkérdezte, Halmi József képviselőtársa kérdésére adott válaszra, hogyan is fognak dönteni, mi alapján, a keret megállapodás alapján vagy a pályázat alapján. Jelezte, ha most kiírják a pályázatot, akkor arra bepályázhat a Református Egyház is, a Római Katolikus Egyház is, akkor miért volt szükség az elmúlt közgyűlésen a keret megállapodásra. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Figyelmeztette Dr. Helmeczy Lászlót, hogy a múlt közgyűlésen erről nem tárgyaltak. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Reagálásában elmondta, hogy akkor az azelőtti közgyűlésen és megjegyezte, hogy arra figyelnének oda, amit csinálnak, nem arra, hogy elnézte, hogy két közgyűléssel hamarabb tárgyaltak erről. Elmondta, hogy akkor is itt volt, hozzászólt, tökéletesen tudja, hogy miről van szó. A közgyűlés vezetésének meg rendszeresen fogalma nincs, hogy miről van szó és a köztársasági elnök temetésére ír ki közgyűlést. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Figyelmeztette, Dr. Helmeczy Lászlót, hogy ezeket a hangulat követéseket hagyja, ez a terem nem bírósági tárgyalóterem, ahol ő otthon érezheti magát és azt gondolja, hogy ilyen hangulatkeltésekkel befolyásolni tudja a közgyűlés munkáját. Jelezte, hogy nem két közgyűlés előtt, hanem januárban tárgyaltak erről és most június van, legkésőbb februárban tárgyalta a közgyűlés ezt a témát, nem az előző közgyűlésen. Hangsúlyozta, ha rendszeresen megtisztelte volna a közgyűlést a munkájával, a jelenlétével, akkor talán jobban követné a közgyűlés munkáját és tudná, miről van szó. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Megkérdezte, hogyan lehet azt mondani, hogy ő nem jár a közgyűlésre és nem dolgozik ebben a testületben. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Reagálásában elmondta, hogy akkor tudná, hogy nem az előző közgyűlésen tárgyaltak a keret megállapodásról, hanem a januári vagy a februári közgyűlésen. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés nem a köztük lévő párbeszéd. Kérte képviselőtársát, hogy tisztelje meg a közgyűlést azzal, hogy nem összevissza beszél, ami éppen eszébe jut. Megadta a szót Kovács Sándor alelnök úrnak a válaszadásra.
9
KOVÁCS SÁNDOR (a megyei közgyűlés alelnöke): Elmondta, hogy Halmi József képviselőtársa kérdésére a válasz, igen és a bizottságok a beérkezett ajánlatok, pályázati anyagok alapján javaslatot tesznek a közgyűlésnek és a közgyűlés fogja eldönteni, hogy az adott intézménytípusra beérkezett 1-2-3, vagy csak 1 pályázatot tekinti érvényesnek, vagyis elfogadja azokkal a feltételekkel és átadja-e a részükre. A januárban meghozott keret megállapodás éppen annak a történelmi egyházakkal való együttműködésnek a deklarációja volt, amikor a közbeszerzés tárgyában még nem tudott senki állást foglalni és mindenki úgy gondolta a törvény akkori értelmezése szerint, hogy az állami normatívát lehívó kötelező közszolgáltatást ellátó szervezet nem közbeszerzés köteles. A Közbeszerzési Tanács sok-sok vita után és sok-sok parlamenti vita után egy félig-meddig meg nem válaszolatlan kérdést adott, amelynek a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint éppen ez a pályázati felhívás ad egyértelmű választ arra, hogy a közbeszerzési anomália a közbeszerzési törvény értelmezésének igen, vagy nem lehetősége, egyértelműen utat mutat. A Dr. Helmeczy László által feltett kérdésre a válasz, igen, hogy a történelmi egyházaknak minél előbb, határidőn belül tudják átadni azokat az intézményeket, amelyekről szó van, csak törvényesen kell eljárni. Kiemelte, hogy jelen eljárással azt a törvényt szeretnék betartani, amely alapján most a pályázati felhívást elfogadják és június 23-án várhatóan a közgyűlés dönteni is fog a pályázat elbírálásáról. Megjegyezte, hogy sajnálatos módon az államfő, Mádl Ferenc köztársasági elnök halála, illetve temetésének napjával egyetértve, a közgyűlés rendkívüli időpontja még akkor volt eldöntve, amikor még nem volt kitűzve a temetés időpontja. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megerősítette, hogy akkor tűzték ki a közgyűlés időpontját, amikor nem tudták, hogy a köztársasági elnök temetése mikor lesz. Megjegyezte, nem feltételezi, hogy bárki ebben a teremben más szándékot feltételez. Megkérdezte a közgyűlés tagjait, van-e valakinek további hozzászólása a napirendi ponthoz kapcsolódóan. Megállapította, hogy további kérdés, észrevétel, hozzászólás a közgyűlési tagok részéről nem hangzott el, így megnyitotta a vitát a napirendi pont felett.
10
ADORJÁN BÉLA (a közgyűlés tagja): Megjegyezte, ha ez normál hozzászólás, egy kicsit összezavarodott a közgyűlésnek eme része, de reméli ez többé nem lesz így. Elmondta, hogy az első napirendhez történő hozzászólása elsősorban kétségeket próbál meg felvázolni. Ő azért bízott abban, hogy a szociális ellátó rendszerben a szerepvállalásuk azért valamilyen formában megmarad. Számára ez a pályázati kiírás teljes egészében azt tükrözi, hogy ez nem így lesz. Bízott abban, - azokat az előrevetítéseket tudomásul véve és megszívlelve, amelyeket mondtakhogy a szociális ellátó rendszerben társ szervezetekként a történelmi egyházakat fogják látni maguk mellett. Megjegyezte, ez is szertefoszlani látszik, mégpedig azért, mert ez a pályázat egészen egyértelműen nyilatkozik arról, hogy liberalizálja teljes mértékben az ellátó rendszernek a szolgáltatói szféráját. Jelezte, ha a 6. pontot megnézik, akkor abban van egy érdekes mondat szerepel, hogy mi kell ahhoz mellékletenként, hogy a pályázatot beadhassa valaki és felhívta a figyelmet itt két dologra. Az egyik a pályázatokhoz szükséges referenciák, ami adó és egyéb más tartozásokról értekezik, míg a másik az egyházi fenntartó pályázata esetén az egyházi jogállás igazolására hivatott dokumentum. Megjegyezte, hogy semmiképpen nem látja ebben a mondatban, hogy történelmi egyházról lenne szó. Kiemelte, hogy ma Magyarországon azt is tudják, hogy igen széles spektrumon mozognak ezek az egyházak és nem mindegyik kifejezetten arra specializálódott, hogy a hitéletet és a nemzettudatot elmélyítse éppen egy olyan közegben, akikről ők most itt pályázatot szeretnének kiírni. Ez a közeg a gyermekekről szól és nagyon-nagyon függ a jövő attól, hogy ők miképpen fognak felnőni. Jelezte, hogy a liberalizálás viszont egy másik aspektusban is nagyon érdekes, mégpedig az állami szerepvállalás aspektusából. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az állam szerepvállalása ebben az ellátó rendszerben egyre kisebb, egyre szűkebb lesz és ez nem véletlen. Elmondta, az sem véletlen, hogy a történelmi egyházak lába kicsit meginogott az intézmények fenntartását illetően és ő úgy gondolja, hogy ez az első napirendi pont éppen azért kell, hogy kiíródjék, mert a történelmi egyházak lába meginogott. Hiszen ők is tudják, hogy az állami szerepvállalás egyre kisebb lesz, vagy sejtik és attól félnek, hogy nem fogják tudni finanszírozni ezeknek az intézményeknek a fenntartását. Az ő véleménye az, hogy helye van a történelmi egyházaknak ebben az ellátórendszerben és határozott véleménye pedig az, hogy az állami szerepvállalásnak nem szabad csökkennie. Pontosan ezek az emberek azok, akikkel nekik maximálisan törődniük kell, miközben vagy nőnek a közterhek az állampolgárok részére, vagy pedig stagnálnak, de az állami szerepvállalás egyre inkább kivonul mindenféle szférából.
11
Elmondta, ő attól fél, hogy meg fognak jelenni a szolgáltató rendszerben olyan szervezetek, vagy szekták, akik egyáltalán nem kívánatosak nemzetünk fejlődésének szempontjából. Álláspontja szerint ezt meg kellene fontolni ismét és azt kérné a teremben ülő országgyűlési képviselőktől, hogy adjanak annak a véleménynek hangot, hogy az állam igen is ebben a szektorban vállaljon szerepet. Ha nem is profit orientációról beszélnek, hiszen ebben az esetben nem beszélhetnek erről, mert ebben az esetben egyetlen egy profitot lehet elképzelni az a jó magyar nemzedéknek a felnövekedése. Ez az egy, ami profit lehet és ez nagyon nagy veszélybe került azzal, hogy az állam nem kívánja finanszírozni olyan mértékben ezt a rendszert, mint amilyet megkövetel vagy megkíván. Ismételten kérte, fontolják meg az első napirendi pont elfogadását és inkább hozzon egy olyan állásfoglalást a megyei közgyűlés, amelyben a megye országgyűlési képviselői hangsúlyozottan kérik a magyar kormányt, hogy térjen vissza az állami felelősségvállalás ebbe a szaktorba. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Reagálásában elmondta, megértve képviselő társának az aggodalmát, - ami különösen a Beregben elharapódzott mindenféle egyházi szervezet tekintetében, amely feladatot vett el az önkormányzatoktól - azzal ki tudják egészíteni a felhívást, hogy beteszik a történelmi jelzőt. Megerősítette, hogy a szándékuk valóban az, mint ahogy az előző közgyűlésen is ezt világossá tette, illetve a bizottsági szándék is az, amely dönteni fog erről, hogy a történelmi felekezeteket részesítik előnyben. Hangsúlyozta, hogy képviselőtársa aggodalmát eloszlassa, be tudják tenni a történelmi jelzőt a pályázati kiírásba és így ő ezt befogadja. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Megjegyezte, hogy amit Adorján Béla képviselőtársa feszegetett a történelmi egyházak vagy nem történelmi egyházak kérdését illetően, annyit tud mondani, hogy ez az egyetlen mentség erre a borzasztó időpontra kitűzött közgyűlésre, ugyanis nem igaz, ami ismét elhangzott. Meggyőződése szerint, egy nagy mese, ami ott elhangzott, hogy akkor még nem tudták, hogy mikor temetik a köztársasági elnököt. Elmondta, hogy Mádl Ferenc május 29-én halt meg, és amikor észreveszik, hogy egy időpontra esik a közgyűlés és a temetés ideje akkor azonnal elhalasztják és a köztársasági elnök temetésének az időpontjára nem tűznek közgyűlést. A napirendi ponttal kapcsolatban kifejtette, a történelmi egyházakkal kapcsolatos kérdésekben ez indokolja a rendkívüliséget, mert ha most
12
elfogadja a közgyűlés, akkor hamarabb lehet kiírni a pályázatot és akkor hamarabb lehet dönteni. Véleménye szerint ez indokolja a sürgősséget. Megemlítette továbbá, hogy a következő közgyűlésig ki lehet gyűjteni a hiányzás listát. Hangsúlyozta, ő Budapesten dolgozik, az ország közvéleménye előtt ismert, hogy ő iszonyatosan sokat dolgozik, 3-4 ember helyett, ügyvéd és ehhez képest egy kezén meg tudja számolni hányszor hiányzott a közgyűlésből, mert ő itt szokott lenni. Azt nagyon-nagyon csúnya dolognak tartja, ahogy a közgyűlés elnöke mondta, hogy itt kellene lennie. Példaként említette, hogy a Görög Katolikus Egyház napirendjénél, Szakolynál hozzászólt, és ha nem az elmúlt közgyűlésen volt, mert az rendkívüli volt, ebben az évben is meg tudja számolni egy kezén, hogy hány közgyűlés volt. Kiemelte, hogy ő nem ezért veszi fel a fizetését, nem ezzel kel és fekszik, hogy mikor van a közgyűlés, de hogy ebben a közgyűlésben, ebben a megyében, a megye közéletében mi történik, ő minden mondatáért, tettéért vállalja a felelősséget és vállalja a közgyűlés vezetése is. Megjegyezte, hogy ma kiosztotta a HVG-nek a cikkét és az válaszol, miért nem lett erre a rendkívüli közgyűlésre kitűzve a kórház napirendi pontként. NAGY MIKLÓS (a Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke): Elmondta, hogy a Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Bizottsági ülésen Adorján Béla képviselőtársával ezt a vitát lefolytatták, és szeretné megnyugtatni a közgyűlést, hogy a határozat-tervezet 5. pontjában benne van, hogy a Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság javaslata alapján dönt a közgyűlés. Felhívta a figyelmet a pályázati felhívás 7. pontjára, amelyik garancia is egyben és benne van, hogy a pályázatot a közgyűlés bármikor indoklás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja. Álláspontja szerint ez a félelme a képviselőtársának nem jogos, nem a jómód teszi ezt velük és nem is sok egyház venné át a feladatot a szociális és oktatási dolgokból. Véleménye szerint a történelmi egyházaknak adják meg a lehetőséget, akik akarják is üzemeltetni és valóban van egy sürgősségi indoka is a június 30-a, ami miatt ezt nekik most meg kellett lépni és tárgyalni kell. HALMI JÓZSEF (frakcióvezető): Elmondta, hogy a frakciójuknak az álláspontja január óta nem változott. Nincs nekik azzal problémájuk, hogy az egyházak nem jó gazdái lesznek ezen feladatoknak, hanem az, hogy kiürül a megye miközben a Kormány szándéka a megye megerősítése. Megjegyezte, hogy ezt Navracsis Tibor miniszterelnök-helyettes is mondta, hogy az intézmény működtetésével, ha feladatokat kiszerveznek, akkor
13
intézményeket szerveznek ki, tehát csökken a megyének a feladata, miközben a megyének most a legfontosabb feladata az intézményfenntartó szerepe. Hangsúlyozta, hogy azt is megértik, hogy ebből adódnak a problémák a gazdálkodás szempontjából, mert alulfinanszírozás van központilag, alulfinanszírozás volt és ez azt okozta, hogy nehezen tudnak működni. Elmondta, hogy ők továbbra is fenntartják azt, hogy jó lenne, ha a feladatok itt maradnának, mert ha a feladatokat átadják, akkor kiürül a megye. Megjegyezte, hogy a kérdéseknél kellett volna feltenni, de a vitában jött, hogy lesz-e még ilyen pályázat, várható-e ilyen pályázati kiírás vagy most megáll ebben az évben és ezekkel az intézményekkel lezárják azt, hogy feladatot adnak ki. Megemlítette, hogy választ kapott, mert eredetileg június 30-án lett volna közgyűlés, de június 23-án lesz, így még van idő megkötni június 30-ig az ellátási szerződést. DR. BOROS LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Elmondta, hogy némileg csodálkozva hallgatja ezt a vitát, mivel a kapott előterjesztés és az itt elhangzottak között komoly diszkrepancia van. Kifejtette, hogy az előterjesztés civil szervezetekkel és egyházi szervezetekkel történő együttműködésről szól, itt civil szervezetekről abszolút nem beszél senki, sőt egyházi szervezeteknek egy szűkebb köréről, az un. történelmi egyházakról van csak szó. Ez egy szűkítése annak, amit ők itt az anyagban teljesen tökéletesen, jól előkészítetve megkaptak. Megjegyezte, hogy akkor világosan kellene beszélni, hogy valakiket eleve ki akarnak zárni ebből a pályáztatásból, mivel itt un. történelmi egyházakról beszélnek és ajánlja mindenki figyelmébe, hogy olvasson utána annak, hogy mi is a történelmi egyház. Mi a fogalma, kik tartoznak oda, kik szeretnének oda tartozni és mit gondolnak erről a teológusok, akiknek ez a szakmája és szerintük kik képviselik ma a történelmi egyházakat. Hangsúlyozta, mindezek után nem lesz olyan egyszerű a történelmi egyház fogalmáról beszélni. Álláspontja szerint, jobb lesz, ha maradnak az előterjesztés eredeti szövegénél, amely civil szervezetekről és egyházi szervezetekről beszél. SZILÁGYI PÉTER(a közgyűlés tagja): Hozzászólásában elmondta, hogy ő alapvetően rossznak tartja ezt az előterjesztést és véleménye szerint, nem igen kellene támogatni. Kifejtette, hogy az a problémája, hogy történik egyfajta kommunikáció a bizottsági üléseken, illetve itt közgyűlésen szóban, ami azt tartalmazza, hogy soha senki más nem kaphatja meg az intézményeket csak a négy történelmi egyház, amelyeket eddig a megye tartott fenn, illetve van egy másikfajta kommunikáció, ami le van írva az
14
előterjesztésben, hogy civil szervezetek, vagy egyházi szervezetek. Álláspontja szerint, ez elég világosan fogalmaz, ő itt nem véli felfedezni azt a szót, hogy történelmi egyházak, illetve nem tartja ide valónak azt a szót, hogy civil szervezetek. Hangsúlyozta, hogy úgy tudnák támogatni ezt az előterjesztést, ha belevenné a megyei közgyűlés azt, hogy meghívásos legyen a pályázat és itt a négy történelmi egyházat meg kellene név szerint nevesíteni és akkor biztosítékot látnának rá, hogy a jövő nemzedéke magyar módon lesz fölnevelve. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Megemlítette a képviselőtársai által elmondottakkal kapcsolatosan, hogy ha a keret megállapodást nézik Szakoly tekintetében, akkor azt tudja mondani, hogy a szakolyi intézetre legyenek büszkék, szerinte az ország ilyen jellegű intézményei közül a legjobb háromban benne van. Elmondta, hogy módszertani intézet volt sok éven át, tehát ez egy jó intézmény. A legnagyobb nehézségek mellett sem építette le a létszámot az igazgató, még amikor előírta a megye akkor sem, hanem megtartotta őket 8 órában, kaptak fejlesztési támogatást is, lakásotthonszerű elhelyezések vannak, vagyis ez egy nagyon jól működő intézmény. Jelezte, ha azt fogja mondani a Görög Katolikus Egyház, hogy átvenné a szakolyi intézményt, akkor ez egy jó dolog, mert egyháznál általában az ilyen elesett embereknek a kezelése kiváló, hiszen az ápolónői kérdés is az irgalmas nővérek idején volt a legjobb, mert azok élethivatásszerűen látták el feladataikat. Kiemelte, hogy az egyház ezt a fajta problémát jól kezeli, de hivatalból is, mert a szeretet, a kereszténység fontos elem. Elmondta, hogy ő a legnagyobb problémát abban látja, hogy a jó intézményeinket akarják majd átvenni és azok maradnak itt, amelyek nagyon komoly fejlesztésre szorulnak. Hangsúlyozta, hogy nem a finanszírozásról beszél, hanem ahhoz, hogy ott az embereket, az elesett embereket úgy tudják ellátni vagy úgy tudják működtetni az oktatási vagy akár a szociális intézményeket, ahogyan azt szeretnék, ahogyan a 21. században elvárható lenne a szabolcsi, szatmári, beregi embernek is, nem biztos, hogy fogják tudni finanszírozni, mert arra nem lesznek források. Felhívta a figyelmet arra, hogy itt nagyon óvatosan kell bánni ezzel, mert hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy megszabadulunk Szakolytól és egy gonddal kevesebb, de ez így nem igaz. Megjegyezte, hogy ez a közgyűlés egy forint pluszt nem tesz bele az állami finanszírozáson kívül Szakolyba és a másik intézménybe sem. Magukra vannak utalva, ha az állam alulfinanszíroz, akkor kevesebb a pénzük, mert nincs a megyei közgyűlésnek olyan bevétele, adója vagy egyéb bevétele,
15
amivel tudna segíteni. Ismételten megerősítette, ha a jó intézményeiket az egyházak elkéregetik, nyugodt lelkiismerettel átadhatják, mint a szakolyi intézményt, ami tényleg nagyon jól rendben van. Elmondta, lehet, hogy jobban fognak ott élni az emberek, de amelyek itt maradnak, a lerobbant épületeket, a láthatóan nagy beruházást igénylő intézményeket nem fogják átvenni az egyházak, mert azt mondják, hogy Szakolyban még fejleszteni is tudnak, és azonnal tudják a feladatot csinálni ugyan olyan színvonalon. Hangsúlyozta, hogy ő ezt a veszélyt látja benne, mert amit Dr. Boros László elmondott, az jól van megcsinálva az előterjesztésben, mert egy közbeszerzési kiírásnál nyilvánvalóan nem lehet azt mondani, hogy nála van a bölcsek köve, teológiai kérdésekben otthon van és ő tudja, hogy mi a történelmi egyház, hogy őket megkülönbözteti a másik egyházzal szemben, mert megkockáztatja, hogy még ezt sem mondhatja. Megemlítette, hogy lehet szimpatizálni az egyikkel vagy nem, vannak reformátusok, katolikusok, stb., de a pályázat jól van kiírva. Felhívta a figyelmet arra, hogy inkább a döntésnél, az intézményátadásnál kell odafigyelni, mert ismételten hangsúlyozta, nem véletlen, hogy a szakolyi intézmény megtetszett a Görög Katolikus Egyháznak és szívesen működtetné. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megkérte a megyei közgyűlés alelnökét, hogy válaszoljon a felmerült kérdésekre. KOVÁCS SÁNDOR (a megyei közgyűlés alelnöke): Reagálásában elmondta Dr. Boros László képviselőtársa kérdésére, hogy nincs ellentmondás. Nem változik semmi, hiszen a Jobbik képviselője által tett javaslatnak megfelelően a pályázathoz szükséges mellékleteknél a felsorolásában szereplő, az egyházi fenntartó pályázata esetén a „történelmi egyházi jogállás” igazolására hivatott dokumentum fog szerepelni, ettől az alaptézis, a kiírás nem változik meg. Jelezte, hogy ezzel inkább még erősítenék a korábban elhangzottakat, ezért is fogadták be a történelmi jelzőt, hiszen ha visszautalnak a januári közgyűlésre, ott a közgyűlés elnöke a történelmi egyházakkal kötendő keret megállapodásra lett felhatalmazva. Szakoly vonatkozásában elmondta, hogy valóban szakmailag nagyon jól működő intézmény, amely rentabilitását valóban az igazgató úr talpraesettségének köszönheti, hiszen olyan szolgáltatásokat indított be, támogató szolgáltatás, szociális foglalkoztatás, amellyel olyan bevételekre tett szert, amit esetleg más intézmények nem tudtak elérni. Elmondta, hogy Turcsik László igazgató kereste meg őket, hogy szeretne együttműködni a Görög Katolikus Egyházzal. A Görög Katolikus Egyház pedig fogadta az ő
16
közeledését, ők pedig jóváhagyták, hiszen a Görög Katolikus Egyháznak volt egy kérése, ha és amennyiben egymás között deficites intézményt vesznek át, akkor legalább nullás intézményt is vehessenek át, hiszen ennek a Görög Katolikus Egyháznak nincs olyan szociális infrastrukturális háttere, olyan központi bázisa, amelyre fel tudja építeni ezt a rendszert. Kiemelte, hogy kompromisszumként belementek abba és az igazgató úr is egyetértett az egyházi fenntartással, hogy kaphassa meg a Görög Katolikus Egyház Szakoly fenntartási lehetőségét is, hogy legyen meg neki az az infrastrukturális bázisa és azok a bevételek, amelyek egyébként kb. nullára hozzák az intézmény működési finanszírozását. Elmondta, hogy ez a két ok, ami miatt Szakoly bekerült ebbe a tárgyalás sorozatba, hiszen a gyermekvédelem rendszere és a nevelőszülői hálózat önmagában költségvetési szempontból egy deficites rendszer, a szakolyi intézmény pedig egy nullás rendszer. Megjegyezte, hogy a kiegészítésekkel olyan szolgáltatások is vannak, amelyek nem kötelezőek, mint a fogyatékos ellátás biztosítása. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy további felszólalási szándékot nem jeleztek, ezért a vitát lezárta. Elmondta, hogy előterjesztőként a „történelmi” jelzőt a pályázati felhívásban befogadta, mely plusz garanciát jelent a pályázati kiírás során a megfelelő szolgáltató kiválasztására. (Időközben az ülésterembe megérkezett Bardi Béla, Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó, így a jelenlévő közgyűlési tagok száma 23 fő.) Szavazásra tette fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat kötelező feladatát képező egyes szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátásával, illetve egyes szociális és gyermekvédelmi intézmények fenntartásával és működtetésével összefüggő vagyonkezelési és ellátási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról szóló előterjesztéshez tartozó határozat-tervezetet. A szavazás eredményként megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal, 7 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
17
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 88/2011. (VI.7.) önkormányzati határozata a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat kötelező feladatát képező egyes szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátásával, illetve egyes szociális és gyermekvédelmi intézmények fenntartásával és működtetésével összefüggő vagyonkezelési és ellátási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról A Megyei Közgyűlés 1.
úgy dönt, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) kötelező feladatai közé – a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 88. § és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 95. § alapján – tartozó egyes, az Szt. 57. § (1) bekezdés h) pontja, valamint az 58. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint meghatározott szociális, valamint a Gyvt. 52-59. § szerint meghatározott gyermekvédelmi feladatokat a határozat mellékletét képező pályázati felhívás melléklete szerinti vagyonkezelési és ellátási szerződés tervezetben (a továbbiakban: szerződés tervezet) részletezett lényegi tartalmi elemek szerint kívánja ellátni;
2.
a szerződés tervezet útján ellátandó kötelező önkormányzati feladathoz biztosítja az intézmények fenntartói jogát és a közfeladat ellátásához szükséges ingatlan és ingó vagyonelemeket, azok vagyonkezelői jogát;
3.
az 1. és 2. pontokban foglaltak megvalósítása érdekében a határozat mellékletét képező pályázati felhívást teszi közzé;
4.
felhívja a megyei főjegyzőt, hogy gondoskodjon a pályázati felhívásnak a megyei önkormányzat honlapján történő közzétételéről és a megyei önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéséről;
18
Határidő: azonnal főjegyző 5.
Felelős:
megyei
felkéri a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottságot, valamint a Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Bizottságot hogy a pályázati felhívásra benyújtott pályázatokat véleményezze és tegyen döntési javaslatot a közgyűlés számára. Határidő: soron következő közgyűlés elnökei
Felelős: érintett bizottságok
A határozatot kapják: Megyei Önkormányzati Hivatal osztályvezetői, Helyben (A határozat mellékletei a jegyzőkönyvhöz csatolva) 2) Napirendi pont Előterjesztés a mátészalkai Móra Ferenc Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Előkészítő Szakiskola fenntartói jogának átvételéről szóló 76/2011. számú önkormányzati határozat módosítására és kiegészítésére, valamint az Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola. Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okiratának módosításáról szóló 77/2011. számú önkormányzati határozat módosítására. Előadó: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Előadta, hogy a napirendi pont előadójaként szóbeli kiegészítése nincs. Elmondta, hogy az előterjesztést megtárgyalta a közgyűlés Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága, valamint Ügyrendi, Jogi és Rendészeti Bizottsága. Felkérte Baracsi Endre urat az Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága elnökét, ismertesse a bizottság véleményét.
19
BARACSI ENDRE (az Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága elnöke): Elmondta, hogy a bizottságuk az előterjesztést megtárgyalta és támogatta. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Felkérte Kerekes Miklós urat, az Ügyrendi, Jogi és Rendészeti Bizottság elnökét, ismertese a bizottság véleményét. KEREKES MIKLÓS: (az Ügyrendi, Jogi és Rendészeti Bizottság elnöke): Elmondta, hogy az Ügyrendi, Jogi és Rendészeti Bizottság szintén megtárgyalta az előterjesztést és többségi szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megkérdezte a közgyűlés tagjait, kíván-e valaki a napirendi ponthoz kapcsolódóan kérdést feltenni. Megállapította, hogy a napirendi ponttal kapcsolatosan kérdés a közgyűlési tagoktól nem hangzott el, így megnyitotta a vitát a napirendi pont felett. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Előadta, hogy nézzék meg a két dátumot, hogy május 25-i határozatot kell módosítani jelen előterjesztésben és ma június 7-e van. Hangsúlyozta, hogy ezeket több bizottság megnézi, mint például az Ügyrendi, Jogi és Rendészeti Bizottság is. Megkérdezte, hogy nem lehetne úgy előkészíteni az anyagot, hogy 7 nap múlva, vagy 12 nap múlva ne kelljen módosítgatni a határozatot. Megkérdezte ismételten, hogy amit ma tudnak, azt május 25-én nem tudta az, akinek tudnia kellett volna. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy további felszólalási szándékot nem jeleztek, így a vitát lezárta. Elmondta, hogy a határozat-tervezetek megszavazása minősített többséget igényel. Szavazásra tette fel a mátészalkai Móra Ferenc Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Előkészítő Szakiskola fenntartói jogának átvételéről szóló 76/2011. (V.25.) önkormányzati határozat módosításáról és kiegészítéséről szóló határozat-tervezetet.
20
A szavazás eredményként megállapította, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 89/2011. (VI. 7.) önkormányzati határozata a mátészalkai Móra Ferenc Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Előkészítő Szakiskola fenntartói jogának átvételéről szóló 76/2011. (V.25.) önkormányzati határozat módosításáról és kiegészítéséről
A Megyei Közgyűlés a mátészalkai Móra Ferenc Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Előkészítő Szakiskola fenntartói jogának átvételéről szóló 76/2011. (V.25.) önkormányzati határozatát (a továbbiakban: határozat) az alábbiak szerint módosítja: 1. a határozat 1. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép: „1. elhatározza, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2011. augusztus 1. napjától átveszi Mátészalka Város Önkormányzatától (a továbbiakban: Önkormányzat) a megyei önkormányzat számára kötelező sajátos nevelési igényű, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható tanulók oktatási-nevelési feladatainak ellátását, valamint a Mátészalka Kossuth tér 4. száma alatti Móra Ferenc Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Előkészítő Szakiskola (a továbbiakban: Iskola) fenntartói és irányítói jogát;” 2. a határozat 3. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép: „3. az átvett Iskola, jelen határozat 2. számú melléklete szerint elfogadott átalakító és megszüntető okiratában - melynek aláírására felhatalmazza a közgyűlés elnökét és a megyei főjegyzőt - az
21
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. § (2) bekezdése alapján jogutódként a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium, és Pedagógiai Szakszolgálatot (a továbbiakban: Intézmény) jelöli meg;” 3. a határozat 4. és 5. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép: „4. az átvételt követően biztosítja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (2) bekezdés b) pontjának első fordulata alapján az Iskola 30 fő közalkalmazottjának továbbfoglalkoztatását; 5. szándékában áll az átvételt követően a Kjt. 25 § (2) bekezdés e) pontja, valamint a 30. § (1) bekezdése b) pontja alapján az Iskola 6 fő közalkalmazottjának közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntetni;” 4. a határozat 2. számú mellékletét, - amelynek megjelölése 3. számra változik - jelen határozat 2. számú melléklete szerint módosítja és állapítja meg; 5. a határozatot 2. számú melléklettel egészíti ki, ami a jelen határozat 1. számú melléklete szerinti, az Iskola 2011. augusztus 1. napjával hatályos, egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata. A határozatot kapják: 1. Mátészalka Város Önkormányzat, 4700 Mátészalka, Hősök tere 9. 2. Móra Ferenc Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Előkészítő Szakiskola, 4700. Mátészalka Kossuth tér 4. 3. Tamáskó Sándor igazgató, Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat, 4300 Nyírbátor, Debreceni u. 67. 4. Megyei Önkormányzati Hivatal osztályvezetői, Helyben (A határozat mellékletei a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
22
SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Szavazásra tette fel az Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okiratának módosításáról szóló 77/2011. (V.25.) önkormányzati határozat módosításáról szóló határozattervezetet. A szavazás eredményként megállapította, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 90/2011. (VI.7.) önkormányzati határozata az Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okiratának módosításáról szóló 77/2011. (V.25.) önkormányzati határozat módosításáról A Megyei Közgyűlés 1. az Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okiratának módosításáról szóló 77/2011. (V.25.) önkormányzati határozat 1. pont első beütésében szereplő „2011. augusztus 1. napjával” szövegrész helyébe a „2011. augusztus 2. napjával” szövegrész lép; 2. a határozat 2. pont a) bekezdésében feltüntetett határidő 2011. augusztus 2. napjára módosul. A határozatot kapják: 1. Tamáskó Sándor igazgató, Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat, 4300 Nyírbátor, Debreceni u. 67. 2. Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatósága 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 8. 3. Megyei Önkormányzati Hivatal osztályvezetői, Helyben
23
3) Napirendi pont Bejelentések, kérdések, interpellációk. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy van olyan jogi megoldás, amikor a közgyűlés olyan kérdésekről tud tárgyalni, amelyek nem szerepelnek a napirendjén. Elmondta, hogy a közgyűlés vezetésének a szándéka, az ő szándéka az volt, hogy az egyebek napirendi pontban, ha már van rendkívüli közgyűlés, akkor szót váltsanak azokról a kérdésekről, amelyeket Dr. Helmeczy László legutóbbi ülésükön feltett. Kiemelte, hogy számára legfontosabb tanulsága az előző közgyűlésen elhangzottaknak az, hogy nagyobb nyilvánosságot, nagyobb transzparenciát kell biztosítaniuk a Holding ügyeinek. Ezt a következtetést fenntartóként, tulajdonosi képviselőként nem most, hanem korábban is levonta és a Holding menedzsmentjével ez irányban tettek lépéseket. Tárgyalásokat kezdeményezve a közgyűlés frakcióival, ezt a lépéssorozatot június 23-ára olyan mértékben elő tudják készíteni, amely transzparensebbé, átláthatóbbá és a közvélemény számára is fogyaszthatóbbá teszi a Holding működését. Számomra ez a politikai következtetés az elmúlt közgyűlésen történteknek. Reméli, hogy június 23ára egy olyan előterjesztéssel tudnak élni, amely a közvélemény számára, a közgyűlés számára megnyugtató lehet és transzparensebbé, átláthatóbbá teszi a Holding működését. Előadta, hogy azokra a kérdésekre, amelyeket Dr. Helmeczy László feltett, a vezérigazgató úr három oldalas választ szerkesztett, a rendelkezésre álló időben összeszedte a szükséges információkat és a korábbi tájékoztatásokból is nyilvánossá vált, hogy a könyvvizsgáló elfogadta az auditált mérleget, amely a beszámoló.hu portálon bárki számára hozzáférhető, tehát ilyen módon a Holding működése nem került, nem kerülhetett veszélybe. Jelezte, hogy nem az auditált mérleg, hanem a konszolidált beszámoló a június 23-i közgyűlés napirendi pontján szerepel, vagyis nem kell napirendre venni, nem kell ezért küzdeni, hanem a június 23-i közgyűlésen is foglalkoznak a kórház ügyeivel, akkor is feltehetik a kérdéseiket. Álláspontja szerint, ez eléggé kimerítő válasz, amelyet szívesen ismertet a közgyűlés nyilvánosságával is, de vannak munkatársai, akik kiosztották. Tájékoztatta a közgyűlés tagjait, hogy a jövőben is, ha a közgyűlési képviselők közül valaki ki akar osztani valamit, felhívást vagy bármit,
24
hagyatkozzon a közgyűlés munkatársaira, ebben szívesen segítenek. Megítélése szerint, így tudják azt a működést megoldani, amely méltó a közgyűléshez, a hely szelleméhez, azokhoz a történelmi alakokhoz, akik díszítik a termüket és talán Mádl Ferenc köztársasági elnök személyiségéhez is. HALMI JÓZSEF (frakcióvezető): Előadta, hogy itt a válaszokra érdemben nem fognak tudni reagálni, mert szerinte ehhez több idő kell és majd június 23-án megteszik. Megjegyezte, hogy a közgyűlés elnöke most jelentette be, hogy a június 23-ai közgyűlésen fogják tárgyalni, és leszögezte, hogy az elmúlt közgyűlésen kiosztott június 30-ai meghívó tervezetben ez a napirendi pont nem szerepelt, most jelentette be a közgyűlés elnöke. Előadta továbbá, hogy véleménye szerint sok mindent el lehetett volna kerülni akkor, amit a közgyűlés elnöke most bejelentett, hogy frakciókkal Holding ügyben és más ügyben szorosabb kapcsolatot, konzultációt kezdemény és akkor azok a kérdések, amelyeket a sajtóban üzengetnek elkerülhető lett volna. Emlékeztetett arra, hogy amikor elrendelt szünetet a közgyűlés elnöke a legutolsó közgyűlésen, akkor azt gondolták, hogy a frakcióvezetőknek is a véleményét meg fogja kérdezni, de ez nem történt meg. Csak a Fidesz frakcióval tárgyaltak és ezen a frakció ülésen a könyvvizsgáló is, a vezérigazgató úr is részt vett. Megjegyezte, hogy az az érzésük volt ebből adódóan, hogy ők nem lehetnek részesei annak a tájékoztatónak, ami a frakció ülésen elhangzott. Természetesen a kormányzó frakciónak a felelőssége, de azért véleménye szerint, ha együttműködésről beszélnek, akkor ez szimpatikus lépés lett volna, hogy a frakcióvezetőket, illetve nem csak a frakcióvezetőket, hanem a közgyűlés egyéb szereplőit is, itt gondolva az Összefogásra is, aki nem frakció, ha részt vesznek ezen az egyeztetésen. Megköszönte a közgyűlés elnökének azt a sajtóban való információt, hogy kérdezze meg a Felügyelő Bizottság elnökét, vagy a Felügyelő Bizottság MSZP-s delegáltját. Ő megtette, elmondta a közvélemény előtt, hogy ők nem szoktak politikai utasítást adni a Felügyelő Bizottsági tagnak és így nem is szokták megkérdezni tőle, hogy ő mit dönt. Elmondta, hogy ő szakmai alapokon dönt, és ha a közgyűlés elnöke ismeri a Felügyelő bizottság munkáját, akkor meg tudja erősíteni, hogy az ő delegáltjuk szakmailag vesz részt, tehát nem politizál ebben a Felügyelő Bizottságban. Elmondta, hogy ő megkérdezte és úgy tudja, hogy a Felügyelő Bizottság nem fogadta el a beszámolót, mivel május 30-án elutasította a Felügyelő Bizottság. Május 31-én este 10 órakor ülésezett a Felügyelő bizottság és
25
egy Felügyelő bizottsági tag, a nevét nem mondaná, telefonon szavazott és ez a Felügyelő Bizottsági tag, aki szakmájánál fogva utána járt és nem szavazhatott volna -, tehát a május 31-i Felügyelő bizottsági ülésen ő úgy tudja, hogy 1-1 volt a szavazati arány, vagyis a Felügyelő bizottság a beszámolót még mindig nem fogadta el. Megemlítette, ha átnézik a múltkori közgyűlésen elhangzottakat és azt, hogy véleményezési joguk van, a közgyűlés elnöke azt is megtehette volna, - mivel ő a tulajdonosi képviselő - hogy be sem hozza közgyűlés elé. A véleményezési joggal ő csak megerősíttette azt a döntést, amit akar hozni és ők azért mondták, hogy nem lehet egy közhasznú jelentést úgy elfogadni, hogy nincs auditálva a könyvvizsgáló által és nincs Felügyelő Bizottság által sem elfogadva. Megerősítette, hogy ők azóta is ezt mondják és a sajtóban való üzengetés helyett jó lett volna, mikor ez megtörtént, akkor a közgyűlés elnöke, ha semmi mást, egy e-mailt küldött volna a frakcióknak, hogy ő mint a tulajdonos képviselője elfogadta a beszámolót. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Válaszában elmondta, hogy kettőn áll a vásár, vagyis a frakcióvezető úr is nyugodtan kérdezhetett volna, mielőtt a sajtón keresztül üzenget. Megjegyezte, hogy nem ő tartott két alkalommal sajtótájékoztatót a Holding ügyeiben, hanem a frakcióvezető úr. Hangsúlyozta, ha lett volna adekvát kérdése a frakcióvezető úrnak és megkérdezni tőle, válaszoltak volna legjobb tudásuk szerint ezekre a kérdésekre és akkor valóban interaktívabb lett volna az együttműködésük. Jelezte, hogy ő ezt mindenfajta előfeltétel nélkül, a transzparencia, az átláthatóság jegyében tette a bejelentést és a június 23-i közgyűlésre egy olyan előterjesztéssel fog élni, amely az MSZP-és Felügyelő Bizottsági tagságon túlmenő betekintési szándékait is tiszteletben fogja tartani és ilyen módon transzparensebbé válhat a közgyűlés számára is a Holding működése. Ismételten megjegyezte, ha kérdeztek volna, vagy mint a legutóbbi közgyűlésen kiderült, az MSZP frakciójának több információja van, mint neki és ezt nem a közgyűlésen, hanem azt megelőzően, a frakcióvezetői egyeztetésen közölik vele, akkor talán előrébb tartanának. Álláspontja szerint, a jövőbe kell tekinteniük, és ha szükséges, a következtetéseket levonni és többet kérdezni egymástól. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Megjegyezte, hogy fel lehetett volna napirendre venni a Holding anyagát, nem kellene az egyebek napirendi pont keretében tárgyalni. Megjegyezte továbbá, hogy biztosan nem 5 perccel a közgyűlés előtt adta be az Igazgató úr az anyagát és jelezte, hogy a kollegák most osztották ki. Ő pl. legalább 10 perccel korábban itt
26
volt, mint a közgyűlés kezdődött és nem sértődött volna meg, ha a kezébe adják, nem pedig akkor, amikor az egyebeket tárgyalják, és 14 kérdésre válaszoljanak. Megemlítette, hogy van egy szomorú híre a Vezérigazgató úr számára, hogy ne nézze őt madárnak ezekkel a válaszokkal. Elmondta, hogy meg fogja nézni ezeket a szerződéseket. Kérte a közgyűlés elnökét, intézkedjen arról, hogy fénymásolatban érkezzenek be a szerződések az Önkormányzati és Jogi Osztályra, mert látni szeretné. Kikérte magának azt a választ a Vezérigazgató úrtól, melyet felolvasott, hogy „Ezek a szerződések valódi tevékenységet tartalmaznak, amelyeknek az elvégzéséhez szüksége van a Holdingnak. Ezen munkák ellenértékét bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszony keretében kerültek volna elvégzésre, ki kellett volna fizetni. A 2010. évben az un. tanácsadónkénti szerződésekre kifizetett megbízási díj összege a Holdingon belüli munkabér címén kifizetett szuper bruttó összegének az 1 %-a.” Megjegyezte, hogy ebből nem derül ki, milyen szerződésekről van szó. Kérte a Vezérigazgató urat, hogy szíveskedjen megmondani forintra, hogy mennyi tanácsadói díjat fizetett ki. Adja be a szerződéseket, látni szeretné, mivel azok nyilvános adatok. Figyelmeztetett arra, ha azt látja, hogy ezzel ki lett lapátolva a kórházból a pénz különböző megyebeli, különösen meg nem megyebeli cégeknek, akkor ő maga megteszi a feljelentést, mert úgy hívják a bűncselekményt, hogy hűtlen kezelés. Kifejtette, ha ezen szerződések mögött egy évben nincsen 200 milliós vagy negyed milliárdos tevékenység, ha csak 100 vagy 150 millió forintról van szó, a különbséget úgy hívják, hogy hűtlen kezelés. Megkérdezte, hogy miért kell ezt az anyagot az egyebekben kiosztani. Felháborítónak tartja, hogy neki kell kitalálni, hogy mennyi a kórház szuperbruttójának az 1 %-a. Megjegyezte, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal tartott sajtótájékoztatót arról, amit a múltkor ő megkérdezett. Elmondta, a hölgy a kontaktszemély a Tras-Groupnál, aki házi őrizetben van, itt meg az igazgató. Hangsúlyozta, hogy házi őrizet, enyhébb fokozata az előzetes letartóztatásnak, amely személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés. Megkérdezte, hogy létezik-e, hogy 20.000 Ft-ért könyvelték az egész kórháznak a könyvelését, miközben mögötte milliós tanácsadói szerződés van. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Felhívta Dr. Helmeczy László figyelmét arra, ha lesz módja figyelmesen elolvasni a választ, akkor az arra is kitér, hogy voltak más szerződéssel foglalkoztatva. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Reagálásában elmondta, hogy az nincs benne, mennyi pénzről van szó, holott ő azt megkérdezte.
27
Megemlítette, hogy micsoda felelőtlenség kell ahhoz, hogy egy ekkora intézmény gazdasági igazgatója nincs munkaviszonyban a céggel. Kifejtette, hogy a megbízás egy polgári jogi jogviszony és nincs munkajogi felelőssége, mivel nincs munkaviszonyban. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Reagálásában elmondta, hogy biztosan tudja Dr. Helmeczy László, hogy a kórház gazdasági igazgatója jogviszonyban van már foglalkoztatva. HALMI JÓZSEF (frakcióvezető): Megjegyezte, hogy nekik az az információjuk volt, ami valós, hogy nincs könyvvizsgálói auditálás és a Felügyelő Bizottság nem is tárgyalta. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Hangsúlyozta, hogy van, utána kell nézni a beszámolóban. HALMI JÓZSEF (frakcióvezető): Válaszában kifejtette, hogy a közgyűlés elnöke arra hivatkozott az előző közgyűlésen, hogy nekik volt információjuk és ő nem a mostaniról szól. Ezt tudják, mivel bejelentette a közgyűlés elnöke. Jelezte, hogy azt mondta a közgyűlés elnöke, hogy nekik volt információjuk és nem osztották meg. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy annyi információ volt, amennyi a közgyűlés elnökének is volt, hogy a könyvvizsgáló nem írta alá a jelentést és a Felügyelő Bizottság nem tárgyalta és nem hagyta jóvá a beszámolót, melyből keringtek azok a pletykák, hogy le fogják napirendről venni. Hangsúlyozta, hogy neki ennyi információja volt és nincsenek olyan kapcsolatai, hogy több információja legyen. Véleménye szerint, a bizalmatlanság azon a közgyűlésen vesztődött el, amit elmondott az előbb, hogy a közgyűlés elnöke arra nem vette az ellenzéki frakciókat, hogy megossza, hogy milyen elképzelése van a zárt ülés tartása vonatkozásában. Megítélése szerint, legalább a frakcióvezetőket be lehetett volna vonni ebbe a dologba, ha a közgyűlés egészét nem is, hiszen akkor el lehet volna kerülni a kellemetlenségeket. Véleménye szerint, az ellenzéknek az a feladata, hogy a kormányzóknak a hibáját felvegye, és azt visszautasítja, hogy politikai haszonszerzésért. Kiemelte, egy párt nevét sem hangoztatták el, ők a megye érdekében kérdéseket tettek fel a sajtótájékoztatón. Ő nem állított valótlan dolgokat és a politikai haszonszerzés még korai lenne.
28
DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Megjegyezte, a Halmi József képviselőtársa által elmondottakra, hogy ő nem látta a múltkor azt, hogy a szünetet elrendelésekor a közgyűlés elnöke, a Fidesz frakció félrevonult az igazgatóval és a könyvvizsgálóval. Álláspontja szerint, el kell rendelni zárt ülést és meg kell beszélni a problémát. Megkérdezte, hogy a politikai kultúrának milyen szabálya az, hogy az ellenzék szünetet tart, az ellenzéki frakciókat nem tájékoztatja az igazgató és a könyvvizsgáló, de a vezető koalíciót a frakció megbeszélésre behívja. Hivatkozott arra, hogy hallotta az ő terhére volt róva többek között, hogy ő a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem tűzte ki a közgyűlés elnöke a következő közgyűlésre a Holding anyagát, vagyis nem szerepelt a következő közgyűlés napirendjei között, és ha ezt mondta volna is igazat mondott volna, mert nem volt benne. Megítélése szerint a problémát az okozza, hogy ő nem is mondott ilyet, mert ő azt mondta, ha rendkívüli közgyűlés van, akkor ki kellett volna tűzni ezt a napirendet, azért mert ő sürgősnek gondolja. Megkérte a közgyűlés vezetését, hogy tájékoztassa arról, mikor jöhet személyesen az Önkormányzati és Jogi Osztályra a szerződésekbe egytőlegyig betekinteni. Kérte, jelöljenek meg a jövő héten egy napot vagy kettőt. Hangsúlyozta, ha ezeket a szerződéseket átnézte személyi, gazdasági és mindenféle jogi érdekek figyelembevételével meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Javasolta a közgyűlés elnökének, hogy ebben az ügyben be kellene fejezni az elvtelen védekezést, azt, hogy védik a kórház vezetését, a Holdingot, Dr. Kiss Zoltán urat és még mindenkit, mást. Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a NAV sajtótájékoztatót tart, viccből nem szoktak a magyar bíróságok személyi szabadságot korlátozni. Megemlítette, ha egy büntetlen előéletű személynek, ekkora cégek vezetőinek elrendelik a házi őrizetét, ott valami baj van. Kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét, tehát bizonyára ártatlanok, ha sokáig védegetik, és mégis lehet valamit találni, akkor visszahull arra is, aki lehet, hogy csak nem figyelt rendesen oda, de egyébként nem hibás ebben az ügyben. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Emlékeztetett arra, hogy az egyebek napirendi pontban az elején azt mondta, levonta a szükséges következtetéseket és olyan előterjesztéssel él a közgyűlés frakciói felé a június 23-ai közgyűlésre, amely nagyobb transzparenciát, átláthatóságot és megnyugtató betekintést nyújt a közgyűlés valamennyi frakciója számára, mint a tulajdonosi kör számára a Holding működésébe. Korábban is említette, hogy cserélődött a gazdasági vezető, 2011. május 1-től főállásban
29
látja el a gazdasági vezetői pozíciót, cserélődött a könyvelő és még a menedzsmentben is változásokat kezdtek el, de ez időbe kerül. Emlékeztetett arra, mire egy vezetői pályázat lezajlik, mire döntések megszületnek az egy-két hónap. Ezek a lépések nem most, hanem januárfebruár hónapban kezdődtek el, amelyek eredményeképpen jelentős változások történtek a menedzsmentben. Ismételten kiemelte, hogy azt a következtetést is levonta, a közgyűlés frakcióinak a kéréséből, más egyéb jelzésekből, hogy nagyobb transzparenciát és átláthatóságot kíván biztosítani a jövőben a közgyűlésnek. Reméli, hogy közösen ki tudnak egy ilyen tervezetet munkálni, amelybe mindenki be tud tekinteni, rálátása lesz a Holding napi szintű működésébe és nem egy beszámoló alkalmával találkoznak ezzel. Emlékeztetett arra, hogy tavaly novemberben foglalkoztak a Holding beszámolójával, amelyet 22 igen szavazattal fogadott el a közgyűlés. Jelezte, ha felelősöket keresnek, akkor azt lehet mondani, hogy 22-en, akik akkor igennel szavaztak, ahogy Dr. Helmeczy László képviselőtársa mondta, meg lettek vezetve. Megítélése szerint, ez nem így volt és bízik abban, hogy minden kifizetés, ahogy a Dr. Helmeczy László kérdésére válaszolt az ügyvezető igazgató, minden kifizetés transzparens és valós volt. Jelezte, ha ilyen módon befejezhetik az egyebek napirendi pontnak ezt a részét, akkor szívesen veszi, de ha van észrevétel, akkor arra is igyekszik válaszolni. Ismételten hangsúlyozta, hogy ő levonta a megfelelő következtetéseket, de ha Dr. Helmeczy László képviselőtársa még további következtetésre gondol, akkor azt mondja el és utána megadja a lehetőséget, hogy a napirend előtti időkorlát miatt el nem mondott HírTV-s ügyét ismertesse a közgyűléssel. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Kifejtette, hogy ami miatt ő óvja a nagyon-nagy kardoskodástól a közgyűlés vezetését is, az a hír, amely teljesen nyilvános, hogy a Holding könyvvizsgálóját behívták és a kihallgatása után a kórházzal kapcsolatos bizonyos okiratokat foglaltak le. A nyomozati cselekmények tekintetében előadta, hogy az a bűntető ügyben úgy működik, hogy valamilyen szinten érintett lehet az adott intézmény. A nyomozóhatóságnál alapos gyanú felmerült arra, hogy nyomozati cselekményeket kell folytatni a Holding irányában. Kifejtette, hogy a könyvvizsgálót, mint a legautentikusabb forrást behívták és elkezdtek iratokat lefoglalni a Holdingtól. Jelezte, hogy ezek nem véletlenek. Ő nem vitatja a közgyűlés vezetésének a jó szándékát, meg a 22 igen szavazónak sem, de megítélése szerint nem csak a pénzzel vannak bajok, hanem egyéb gondok is vannak. Elmondta, hogy ez a kórház
30
évtizedek óta az oktató kórháza a Debreceni Egyetemnek. Ennek a kórháznak van egy nagyon kiváló orvos garnitúrája. Itt olyan csodálatos kézsebész van, aki visszavarrja a kezet, mint Dr. Noviczky Miklós. Olyan urológus főorvosa van Dr. Kolozsi Zoltán személyében, aki az ország egyik legjobb urológusa, tankönyvet, egyetemi tankönyvet ír. Itt olyan anesztes főorvos van, mint Dr. Kiss Julianna, aki az országban az élmezőnyben van. Jelezte, hogy ezek a személyek kikerültek a főorvosi székből és meg kell nézni kik jöttek a helyükbe. Kiemelte, hogy innen olyan nagy orvosok mentek el, akik nagyon jó szakemberek. Megjegyezte, hogy ezeket az embereket ő személyesen ismeri, lehet, hogy elfogult, de az orvos-szakmát, ha megkérdezik, az ügyvezető igazgató érkezésével elkezdtek eltűnni nagyon ismert orvosok, vezetők és át lett alakítva a vezetői struktúra, mindent pályázni kellett. Egyszer csak semmi sem volt jó. Előadta, hogy a gyógyító munkában, nehéz körülmények között nagyon jó orvosaink vannak és megkérdezte, miért kell ezt csinálni. Megítélése szerint a Holding dolga, de amikor sorozatban azt tapasztalja, hogy kiváló orvosokat elmozdítanak, pályázgatnak, mert hatalmi túltengés van, ez már sok. Tájékoztatott mindenkit, hogy őt senki nem informálja semmilyen módon a kórházról. Jelezte, nem kell nyomozni, hogy ki küldött neki e-mailt visszamenőleg két évre, mert senki nem küldött. Egyébként meg bárki informálta volna, azt jogszerűen teszi, mert a közgyűlés tagjának küldi. Megemlítette utolsó mondatként, hogy miért kampányolt mellette annak idején Orbán Viktor. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Emlékeztetett arra, hogy valamennyien ismerik ezt a történetet, akik a teremben vannak. Mindenki, a megye közvéleménye tudja, hogy a Fideszben politizált korábban, elég csúnya körülmények között elváltak az útjaik, de véleménye szerint a személyes viszonyukat nem érintette, annak ellenére, hogy voltak problémáik és a jövőben is lesznek. Megjegyezte, abban teljesen igaza van, hogy mindegy milyen körülmények között - ha voltak ilyenek - mint születtek a kérdések, de csúnya dolog a névtelen feljelentés, az ő feljelentése, bár ha él ezzel a lehetőséggel, arra bíztatja, hogy éljen vele. Ezzel úgy gondolja, lezárhatják a Holding ügyét és megadta a lehetőséget a HírTV-s történetnek, amit ugyancsak nagyon jól ismernek, de ha szükségesnek látja, akkor elmondhatja, amit szeretne. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Kifejtette a Holdinggal kapcsolatosan, hogy mindenki elkezdett találgatni, hogy honnan jött a névtelen feljelentés. Elmondta, hogy nem a Holding miatt indult a Trans-
31
Grouppos nyomozás, hanem a Holdinghoz a nyomozás eljutott. A NAV sajtótájékoztatójából olvasható, hogy amikor az megindult, köze nem volt a Holdinghoz, csak miután a gyanúsítottnak vizsgálják a tevékenységét és az szerződéses kapcsolatban van a Holdinggal, melynek tanácsadói díjért 20.000 Ft-ért könyvel egyszer csak eljutott idáig a nyomozás. Tehát ez nem most kezdődött, nem kell keresni ki a névtelen feljelentő. A HírTV-s üggyel kapcsolatosan előadta, hogy sokszor ismételgette már, hogy higgye el a közvélemény, lehet médialincselést csinálni, meg karaktergyilkosságot úgy, hogy óránként hazudoznak a HírTelevízióban a riporterek. Elmondta, hogy neki a legfájdalmasabb ebben az ügyben az volt, hogy a közgyűlés elnökétől és az országgyűlési képviselőktől, Czomba Sándortól, Tilki Attilától, Simon Miklóstól, anélkül, hogy megkérdezték volna őt, hogy mi az igaz ezekből a szemétségekből, nem tették, hanem kiálltak a sajtótájékoztatóra, előadták vele kapcsolatosan, hogy ő miket követett el és távozzon a közéletből. Miután őt felmentették, azokat az újságírókat, akik hamisan vádolták meg őt bűncselekmény elkövetésével, azok közül az egyiket kitüntette a közgyűlés elnöke és még egy személyt közülük megyebeli újságírói tevékenységéért kitüntetett, azért mert húzgálta Dr. Veres Jánost, húzgálta Tóth Viktort. Hangsúlyozta, hogy azért tűntetnek ki újságírókat politikai okokból, mert belerúgtak Dr. Veres Jánosba, Tóth Viktorba, Dr. Helmeczy Lászlóba. Jelezte, hogy nála van a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete és meg is lehet nézni az abban leírtakat. Ismertette a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletéből azt a mondatot, melyben foglaltak szerint „köztudott, hogy Dr. Helmeczy László gyakorló ügyvéd. A jelen ügyben megállapítható, hogy érintett nyilatkozatok megtétele során nem magánszemélyként, hanem ügyvédi minőségben, a megbízás keretei között és a szakmai szabályai szerint járt el. A közérdeklődésre számot tartó ügyben előbb a rendőrséghez fordult feljelentést tett, majd Krakkó Ákos és Kiss Szabolcs műsorában elhangzottakra reagálva válaszolt az újságírók kérdéseire az interjú során. Ezzel a célja a hiteles tájékoztatás volt, nyilatkozatait a titoktartási kötelezettségére is figyelemmel tárgyilagos formában, személyeskedéstől mentesen tette meg. Az I. fokú bíróság tehát helyesen döntött akkor, amikor bűncselekmény hiányában Dr. Helmeczy Lászlót felmentette.” Megjegyezte, hogy a Magyar Köztársaság Bíróságának az ítéletét mindenkinek illik tiszteletben tartani, mert ez azért egy alapelv. Megkérdezte, hogy mikor óhajtja a közgyűlés elnöke tájékoztatni a sajtót, vagy a sajtótájékoztatón összehívott képviselők mikor óhajtanak nyilvánosság előtt, a Magyar Köztársaság Bíróságának ítélete alapján tőle bocsánatot kérni, mert belegázoltak a személyiségi jogaiba, alaptalanul
32
megvádolták, hogy ő részt vett egy bűncselekményben. Ugyanakkor több százezer forintot ennek a bűnözőnek nevezett embernek a HírTV fizetett, az egész konstrukció első részletes megbeszélése nem akárhol, hanem a Magyar Nemzet és a HírTV székházában volt. Rámutatott arra, hogy ezt diktálják a politikai kultúra szabályai, ugyanis minden képviselőt, így a közgyűlés elnökét is, amikor ezt megtette, feljelentette. Mindhárom országgyűlési képviselő és a közgyűlés elnöke csak azért nem ült a vádlottak padján ebben az ügyben, mert az országgyűlés nem függesztette fel a mentelmi jogukat, egyébként az igazságszolgáltatás ebben a kérdésben minden személlyel szemben rendet teremtett volna. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megkérte Dr. Helmeczy László közgyűlési tagot arra, hogy legyen figyelemmel a közgyűlésre, valamint az ülésvezetésre. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Megjegyezte, hogy öt perc áll rendelkezésére. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Kérte Dr. Helmeczy László közgyűlési tagot, hogy sajtótájékoztatón, illetve máshol mondja el a mondanivalóját. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Hangsúlyozta, hogy akárhány per lesz és kártérítés, mindig fogja tájékoztatni minderről a közgyűlést. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy Dr. Helmeczy László közgyűlési tag felszólalására nyitva álló idő lejárt. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Kifejtette, hogy a közgyűlés elnökének nem az időt kellene nézni, hanem szégyenkezni. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Rávilágított arra, hogy amennyiben az időt nézné, akkor már valószínűleg nem lehetne ezt a közgyűlést viszonylag kulturáltan lefolytatni. Megjegyezte, hogy Dr. Helmeczy László közgyűlési tag többször a közgyűlés elején mindenféle dehonesztáló kijelentéseket tett rá. Kiemelte, hogy jó lenne, ha nem alakulna át a közgyűlés a köztük folytatandó vitává, egyébként mindannyian el szokták mondani, hogy sok mindenben egyetértenek, illetve azonos módon értékelnek helyzeteket, de ez nem a kettejük ügye.
33
Kérte Dr. Helmeczy László közgyűlési tagot, hogy a közgyűlés méltóságára és tekintélyére való tekintettel a jövőben olyan módon szólaljon fel, hogy mindez megfeleljen a közgyűlés hatályos SZMSZ-ének. Rávilágított arra, hogy Dr. Helmeczy László közgyűlési tag jobban ismeri az SZMSZ-t, részt vett a megalkotásában a rendszerváltás környékén. Az előbbiekre való tekintettel kérte Dr. Helmeczy László közgyűlési tagot, hogy az általa is megalkotott SZMSZ szerint korlátozza önuralommal a hozzászólásait. Leszögezte, hogy megadja természetesen újra a szót 5 percre, csupán arra kellene vigyázni, hogy mindeközben határozatképes maradjon a közgyűlés. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Elmondta, hogy álláspontja szerint nem értik egymást, mivel ez nem a közgyűlés elnöke és közte zajló vita. Kifejtette, hogy itt három országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott, a közgyűlés elnöke beállt ugyanabba a sorba, és nekimentek egy közgyűlési tagnak anélkül, hogy bármiféle konkrét információjuk lett volna az elhangzott valótlan állításokról, a kábítószerről és egyebekről. Rávilágított arra, hogy nem a közgyűlés elnökével van baja, hanem azzal, hogy a közjogi méltóság jár valamivel, ezért nagyon meg kell gondolni, hogy mit csinál az ember. Százszor meg kell gondolni, mielőtt bármit is mond az ember egy sajtótájékoztató során, mert ilyenkor nem Seszták Oszkár nyilatkozik, hanem a Magyar Köztársaság egyik megyéjének a megválasztott közjogi méltósága. A három országgyűlési képviselő pedig a Parlament tagjai, így elvárható, hogy ne gázoljanak a becsületébe. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy ő volt korábban ebben a megyében a közgyűlés elnöke, él-hal ezért a megyéért, itt él az egész családja, de odáig fajult a helyzet, hogy a gyereke már nem merte bekapcsolni a televíziót. Kérdezte, hogy miért nem mondhatja el, hogy jogerősen felmentették. Kijelentette, hogy ő nem személyeskedik ebben az ügyben, hanem úgy vélekedik, hogy a közgyűlés elnökének elnézést kellett volna kérnie arra való hivatkozással, hogy nem állt rendelkezésre a helyzet tárgyilagos megítéléséhez szükséges információ. Rámutatott arra, hogy nem „Kiss Pista bácsi” szórakozott vele az interneten, hanem olyan közjogi méltóságok, akiktől ő egyébként több évtizedes kapcsolat alapján különösen nem várta volna mindezt. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Dr. Helmeczy László közgyűlési tag hozzászólására reagálva megjegyezte, hogy ő már nem a konkrét ügyről beszélt, hanem arról, hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartani az SZMSZ szabályait. Előadta, hogy amennyiben ebben meg lehetne
34
egyezni, akkor álláspontja szerint ez mindenki számára üdvös lenne, és igazán méltányos lenne az SZMSZ-hez, a falakhoz, a történelmi személyiségekhez. Elmondta, hogy olyan ülésvezetést képzelt el, hogy rigorózusan betartja a kettő, illetve három perces időtartamokat. Leszögezte, hogy nem ezen múlik, de kérné a minimális együttműködést. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (a közgyűlés tagja): Előadta, hogy a hivatal dolgozói kigyűjtik a közgyűlés elnöke részére a szükséges információt, mely szerint meg lehet majd állapítani, hogy amikor több mint három évig ő volt a közgyűlés elnöke, amikor Dr. Zilahi József beteg volt, akkor is ő vezette a közgyűlést, hányszor vonta meg a szót időtúllépés miatt. Leszögezte, hogy szinte sose. Rávilágított arra, hogy ez nem SZMSZ probléma, az SZMSZ-hez hozzátartozik, ha ő személyesen megszólíttatik, ha megvonják a szót, 3 perc, ha elmondta volna, nem kezdtek volna el vitatkozni, szórakozni egymással. Kérdezte, hogy tényleg ennyire nem érnek rá az egymás problémájára. Kifejtette, hogy lehet az SZMSZ-t nagyon szigorúan venni, de az SZMSZ azért van, hogy ne legyenek parttalan viták, de azt nem szabad csinálni közgyűlési elnökként. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a közgyűlés jelenlegi elnöke volt a frakcióvezetője az egyik frakciónak, a legnagyobb frakciónak a vezetője. Elmondta, hogy elég parázs dolgok voltak, de ő nemigen élt azokkal az eszközökkel, hogy elvette a szót rendszeresen, előfordult, amikor már túl nagy volt a cirkusz, de nem volt jellemző. Hangsúlyozta, hogy örökösen azt mondják, hogy az SZMSZ az értünk van, de nem hiszi, hogy végeláthatatlanul megsértette az SZMSZ-t. Ez egy politikai testület, emberekből áll és tisztelni kell egymást. Leszögezte, hogy nem tűri, ha valaki szórakozik vele és nem ő kezdte el a szórakozást a napirend előtt, azt pedig nehezen viseli el az ember, ha egy demokratikus államban úgy fojtják belé a szót, hogy letelt a három perc. Kifejtette, hogy véleménye szerint ezt nagyon rugalmasan kell kezelni, ha valaki rá tenné a vérnyomásmérőt, neki nem magasabb a vérnyomása, nem indulatok vezérlik, de elmondhatja, mert nem hajlandó ezeket a dolgokat eltűrni. Elmondta, hogy egészen borzasztó volt, amikor vele ez a dolog történt, akkor mögötte több évtizedes szakmai és egyéb múlt volt és ezek után kezdődött az a borzalom, amit ezek az emberek csináltak. Előadta, hogy a kamerák előtt is elmondja, hogy mindez a Magyar Köztársaság Ügyészségének a statisztálása mellett történt, miközben azt mondják, hogy nem politikailag motivált az ügyészség. Ezek az emberek köztörvényes bűncselekményeket is elkövettek, félrevezették a közgyűlés elnökét is, Dr. Simon Miklóst is, Dr. Tilki Attilát és Czomba Sándort is.
35
SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Tájékoztatta Dr. Helmeczy László közgyűlési tagot arról, hogy ő már nem a tárgyról beszél, hanem az SZMSZ-ről. Elmondta, hogy nagyon fájt, hogy nem voltak tekintettel Mádl Ferenc halálára. Megjegyezte, hogy nem tudja az ország hány közintézményében tették ki a portréját égő gyertyával a halálhírét követő napon, ezért őt nagyon mélyen érintette az, hogy az a feltételezés született, hogy direkt erre az időpontra tűzték ki a közgyűlés ülését. Kijelentette, hogy saját és a kollégái nevében visszautasítja a vádakat, mert amikor döntöttek a közgyűlés időpontjáról, az nem akkor történt, amikor Dr. Helmeczy László közgyűlési tag megkapta a meghívót, hanem néhány nappal korábban. Amikor döntöttek a közgyűlés időpontjáról, akkor nem tudtak még a szóbon forgó eseményről, azért volt olyan rigorózus az elején. Kérte, hogy képviselőtársa a jövőben sem tételezzen fel olyan szándékokat róla, amelyek nem valósak. Többet fognak beszélgetni, kommunikálni, de már ne a közgyűlésen és jelezte, hogy Dr. Helmeczy László közgyűlési tagé lesz az utolsó szó. Megállapította, hogy a közgyűlési tagok további bejelentést, kérdést, interpellációs szándékot nem jeleztek. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy a soron következő ülés időpontja 2011. június 23., csütörtök 9.00 óra, melynek meghívóját az előző ülésen a kollégái kiosztották. Megköszönte a képviselőknek a megjelenést, a közgyűlés munkáját és az ülést bezárta. K.m.f.
Seszták Oszkár a közgyűlés elnöke
Dr. Székely Tibor megyei aljegyző
