JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés február 27-i üléséről

5087-1/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. február 27-i üléséről Az ülés helye: Baja, Városháza Díszterem, Szentháromság tér 1. Jelen vannak: Dr. Balogh László, Fercsák Róbert, Gáspár Ferenc, Gáspár Zsolt, Hornyák József, Jankovszki Zoltán, Jekő Attila, Kiss Kálmán Tibor, Kollár László, Lenkei Róbert, Mamuzsits Sándor, Nagy Lajos, Oberna Zoltán, Pap Ágnes, Rausch Sándor, Rideg László, dr. Skribanek Zoltán, Szedmák Tamás, Szűcs Imre, Temerini Ferenc, Varga Nelli, Vörösmarty Attila, Dr. Zöld László Csabáné (23 fő) Igazoltan távol maradt: Suhajda Krisztián (1 fő) Meghívottak: Zsigó Róbert, államtitkár, országgyűlési képviselő Dávid Károly, Bács-Kiskun megyei rendőr-főkapitány András István, bajai rendőrkapitány Rideg László elnök: Köszönti a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagjait, az ülés résztvevőit. Külön köszönti Zsigó Róbert államtitkár urat, országgyűlési képviselőt és Fercsák Róbertet, Baja város polgármesterét, mint házigazdát. Egyúttal megköszöni polgármester úrnak azt a lehetőséget, hogy a megyei közgyűlés ülésének helyet adott, ezzel is elősegítve a megye és a települések közötti kapcsolatokat. A jelenléti ívek alapján megállapítja, hogy a megyei közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitja Oberna Zoltán képviselő, a JOBBIK frakcióból az ülést megelőzően írásban jelezte napirend előtti felszólalási szándékát, melynek „Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat állami alulfinanszírozásából származó gazdasági ellehetetlenítés” címet adta. Megadja a szót Oberna Zoltán képviselő úrnak, a JOBBIK frakcióból. Oberna Zoltán: Szó szerint: „Köszönöm a szót elnök úr. Mivel a mai ülésünk fő része a költségvetés, így néhány lesújtó adattal szeretnék rávilágítani Önkormányzat gazdasági helyzetére. Sok negatív tapasztaltunk van már a kormány intézkedéseiből, láttunk ellehetetlenített 2000 fő alatti településeket, melyeknek a szomszédos településekkel közös Önkormányzatot kellett alakítani, iskolák megszüntetését, összevonását, ezen intézkedésekkel az állam gyakran az egyébkent is nehéz helyzetben lévő településeket hozta még nehezebb helyzetbe. Jelenleg a Megyei Önkormányzatok így a Bács megye Önkormányzat kivéreztetésének folyamatát látjuk. Még 2012-ben a költségvetési, működési célú, és a pénzforga-

Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

-2-

lom nélküli bevétel 9.828.913 eFt volt. 2013-ban negatív irányú átalakuláson esett át Önkormányzatunk. Nagymértékben feladatokat vontak el, és a működési támogatás drasztikus elvonása történt. Így a már említett 2012 évi közel 10 milliárd Ft támogatási bevétel 2013-ra 279.400 eFt-ra esett vissza kb. a 3% ára. Ez a nagymértékű elvonás eredményezte azt, hogy bár az Önkormányzatunk költségvetése, megfontolt, maximálisan takarékos mégis tarthatatlan a költségvetési egyensúly. Így 2014-ben a költségvetési hiány 242.505 eFt, volt melyet az előző évek pénzmaradványának igénybevételéből pótol az Önkormányzat. A 2015 évi költségvetésben tervezett hiány 93.265 eFt. melyet szintén az előző évek pénzmaradványából pótol az Önkormányzatunk. Ez az állapot a tartalékainkat figyelembe véve jó esetben a 2016 év végéig tartható. Ki kell jelentenünk, a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat hamarosan csőd közeli helyzetbe, és a teljes ellehetetlenülés határára kerülhet. Remélem, kormánypárti képviselőtársaim is látják, érzik a gazdasági helyzetünk súlyosságát, és mérlegelik, hogy a kormány mérhetetlen alulfinanszírozása ellehetetlenített helyzetbe hoz Önkormányzatokat és hogy ezek Megyei szintű Önkormányzatok, ez a felelőtlen politika csúcsa. Vajon mi a Kormány célja? Két folyamatot tudok előrevetíteni: A kormány teljesen kivérezteti, ellehetetleníti a Megyei Önkormányzatokat, majd a tőlük megszokott gyors és gyakran átgondolatlan törvénnyel megszünteti ezeket. Feladatkörét szerepét pedig átveszik a Kormány, ill. a Járási hivatalok. 2. lehetőség a kivéreztetés után jön a Kormány látszatpolitikája, mentőcsomagot ad az Önkormányzatoknak, ezután elmondhatják nagylelkűen segítettek. Nem mentőcsomagot várunk a Kormánytól, hanem az Önkormányzatunk működéséhez elegendő állami támogatást, mellyel fenntartható a költségvetési egyensúly.” Szó szerinti vége. Rideg László elnök: Oberna Zoltán felszólalására reagálva elmondja, hogy a megyei önkormányzatok az Alaptörvényben szerepelnek, részei a magyar önkormányzati rendszernek. Az Alaptörvény módosítása nélkül nem szüntethető meg egyetlen önkormányzat sem, így a megyei önkormányzat sem. A csőd közeli helyzettel kapcsolatosan ő ezt másként látja, mint a képviselő. A költségvetés éves kiadása a rendelkezésre álló bevételek alapján tervezhető meg, amely nem egyezik meg az év végi előirányzati összeggel. Az elmúlt év december 31-én a megyei önkormányzat számláján több mint 130 millió Ft szerepelt, mely az év végleges pénzügyi lezárásakor a zárszámadási anyagban kerül pontosításra. Ami a tartalékokat illeti, meg a következő évek költségvetését, úgy gondolja, hogy az elmúlt években is az önkormányzat februárban meghatározott eredeti előirányzatokat tartalmazó költségvetés év végére jóval nagyobb összegeket tartalmazott az évközi módosítások következtében. Köszönhető mindez annak, hogy az önkormányzat számos pályázatot nyújtott be és nyert el, melyek eredményeképpen a pénzügyi helyzet év közben sokat javult. Várhatóan hasonló lesz az idei évi költségvetés is. A költségvetésről még el lehet azt mondani, hogy takarékossági intézkedések kerültek bevezetésre mind az önkormányzat, mint a hivatal vonatkozásában. Ugyancsak napirend előtti felszólalást jelentett be Mamuzsits Sándor, az MSZP frakcióból a „Felső-bácskai falvak elnéptelenedése” címmel. Megadja a szót Mamuzsits Sándor képviselő úrnak, az MSZP frakcióból.


-3-

Mamuzsits Sándor: Szó szerint. „Nagyon szépen köszönöm tisztelt elnök úr. Tisztelt közgyűlés! Kihasználom a lehetőséget, hogy itt felső-bácska északi peremén, Baján ülésezik a közgyűlés, és beszélek néhány mondat erejéig felső-bácskáról. A megye 119 településének ¼-e, gyakorlatilag több mint 30 település tartozik felső-bácskához. Ez azt jelenti, hogy a megye lakosságának is majdnem ¼-e, közel 120 ezer lakos él felső-bácskában. Ezek közül a legnagyobb város – amiről már az előzőekben szó is volt – több mint 36 ezer fővel, Baja városa. A legtöbb anomáliával, a legtöbb gonddal, problémával rendelkező felső-bácskában a határ-menti településeink, az a 10 község, Hercegszántótól Kelebiáig, ahol a felső-bácska legjobb minőségű földjei találhatóak, és ha a legeknél tartunk, sajnos itt a legnagyobb a munkanélküliség sajnos. Emiatt kértem szót. Itt élek, a 10 település egyikén, Madarason, amit néhány évtizeddel ezelőtt még a megye gyöngyszemének tartottak, ma már a településünk a túlélésért küzd. Ma a munkanélküliség miatt, a kilátástalanság, a nagyfokú elvándorlás, az ottmaradók elöregedése és az idősek kihalása után pedig a falu elsorvadása és elnéptelenedése tapasztalható. De elmondhatom ezt a másik 9 településről is. Talán ebből Bácsalmás van egy kicsit jobb helyzetben. Eltűnt az ipar. Újrapolarizálódik és néhány nagygazda kezében centralizálódik a településeken a mezőgazdaság. Sajnos ebből adódóan egyre erősödik a szegénység. Tennivalóink vannak és tennünk is kell, és engedjék meg, hogy elmondjam ezzel kapcsolatban is a gondolataimat. Három fő dolgot látok annak érdekében, hogy elinduljon itt egy továbblépés, egy fejlődés. Első és legfontosabbnak tartom a munkahelyteremtést, másodiknak a határon átnyúló kapcsolataink kihasználását és ezen belül új gondolatok bevitelét, harmadikként pedig nagyon fontos a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Az elsőhöz kapcsolódva. A munkahelyteremtéshez a mezőgazdaságban nagy lehetőségek voltak és vannak ma is. Az új típusú szövetkezetek kialakításáról többet hallottunk mostmár Kormányzati szinten is, azonban nem látjuk, nem érezzük, hogy ezzel megszólítanák a falvakat, illetve ott elindulna ez irányú szervezkedés. Nagyon fontos lenne, ha nem is a régi, több évtizeddel ezelőtt jól működött háztáji gazdaságokat, de valami hasonló formátumot kell megtalálni, amivel munkához juttatjuk az ott élőket, illetve a jövedelemszintet tudjuk ezzel erősíteni. A másik ilyen dolog az ipartelepítés. Mint említettem, eltűnt az ipar. Ha csak Maradarast említem, szülőfalumat, ott néhány évtizeddel ezelőtt, mintegy 300 főt foglalkoztatott, gyakorlatilag a munkaképes lakosság mintegy ¼-ét egy budapesti székhelyű irodagép-technikai vállalat, két ipari termelőszövetkezet és számos más iparral foglalkozó kis cég. Ma ezekből egy sem található meg, a legnagyobb foglalkoztatók az intézmények. Tehát ebben is megoldást kell találni, hogy azok a még erre a feladatra alkalmas ott élő emberek munkát találjanak és ezzel együtt jövedelemhez jussanak. A másik ilyen dolog, amiben kitörési lehetőséget látok, ez pedig a határon átnyúló kapcsolatok. A településeknek kiváló testvér-települési kapcsolataik vannak. Itt gondolok a hagyományőrzésre, a kulturális, turisztikai, sportkapcsolatokra, amelyek kiválóan és példamutatóan működnek. Azonban úgy gondolom, hogy ideje ezen egyet váltani, továbblépni és a gazdasági kapcsolatok kialakításán gondolkodni. Tudom, vannak próbálkozások. Azonban a határ-menti településeknél nem tapasztalom ennek a gyakorlati hasznát. Ebben segítségre van szükségük, úgy gondolom, és ebből kiindulópont lehet a határon átnyúló kapcsolatok, a testvértelepülésekkel való kapcsolatok erősítése. A harmadik ilyen gondolatom, ami nagyon fontos, ez pedig a közlekedésinfrastruktúra fejlesztése. Az egyik legelmaradottabb úthálózattal rendelkezik Bajától Délre az a területrész, amiről beszélek. Volt szerencsém részt venni a BKMT Nonprofit Közhasznú Társaság záró konferenciáján, ahol SzegedJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

-4-

Szabadka-Csikéria-Bácsalmás-Baja vasútvonal építésének projektzárója történt. Azon a konferencián szomorúan hallottam, hogy addig, míg Szeged és Szabadka között megvalósul a vasút, addig a közeljövőben nincs kilátás arra, hogy Szabadka és azon kívül Csikéria, Bácsalmás, Baja irányába ugyanez megvalósuljon. Elhanyagoltak ezek a vasútvonalak, valójában nincs igazi lehetőség a gazdasági fejlődésre. A másik ilyen nagyon fontos és évtizedek óta anomália az M9-es autópálya. Számunkra, a déli rész számára kitörési pontot jelentene, ha az M9-es legalább a megyében megépülne, összekötné a 6-ost az M5-össel, az már hab lenne a tortán, ha ebből egy leágazást tudnánk Jánoshalma magasságában kiépíteni, és Bácsalmás határátkelőhelyet teherforgalommal minősítve egy hatalmas tranzitforgalmat lehetne elindítani. Ezen az M9-esen ott árválkodik a Szent László híd és egy bekötő az 51esig és nincs tovább. Örülnék, ha a megye felvállalná azt, hogy ez az út minél előbb továbbépüljön és alapvetően ennek a déli résznek a fellendülését hozza. Tisztelt Közgyűlés! Ezek lettek volna, amiket nagyon fontosnak tartok annak érdekében, hogy felső-bácska fellendüljön, a jelenlegi stagnálásából kitörjön és kölcsönösen a fejlődő területhez tartozzon. Köszönöm a figyelmüket.” Szó szerinti vége. Rideg László elnök: Köszöni a jó szándékú hozzáállást, mely a térség fellendítését helyezi előtérbe. Véleménye szerint az ipar nem most tűnt el, hanem egy hosszabb folyamat eredményeképpen. Nagy lehetőség lesz ennek a térségnek a határon átnyúló kapcsolatok fellendülése. Szerbia és Magyarország között felélénkültek a határ-menti kapcsolatok. Külön keret áll rendelkezésre a határ-menti kapcsolatok elősegítésére. A héten megbeszélésre kerül sor Újvidéken, ahol kiemelt témakör lesz a vasútvonal fejlesztése. Ez a vasútvonal Szegedről indul és Szabadkán keresztül Bajára érkezne és részese lehetne akár Konstancától az Adriáig húzódó vasúthálózatnak, amely a közlekedést és áruszállítást jelentősen erősítené. Mindez nem kis feladat és szervezés, valamint jelentős pénzösszeg is szükséges hozzá, de bekerült a két ország közötti fejlesztendő célterületek közé. A jégeső-elhárító rendszer kiépítése is közös kapocs a két ország között, ha megvalósul jelentős védelmet fog nyújtani a gazdálkodók számára. Itt lesz jelentősége a területfejlesztési pénzeszközöknek és a megye szerepének ezeknek a pénzeszközöknek a szétosztásában. Későbbi napirenden szerepel majd az az előterjesztés, mely a jövőbeni pályázatok pontozási szempontjait határozza meg, vagyis azokat a kérdéseket, melyeket a megye fontosnak tart. A rendelkezésre álló fejlesztési összegekből 1,5 milliárd Ft-os keret csak a határ-menti területek plusz fejlesztésére fordítana a megye a rendelkezésre álló 63 milliárd Ftból. Megemlíti még, mint a térség felemelését szolgáló programot, az Egészséges Bács-Kiskunért programot is, melyben a résztvevők döntő többsége a megye déli részéről, a határ-közeli területekről kerül ki. Javasolja, hogy a közgyűlés fogadja el a meghívóban szereplő napirendet. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött:


-5-

1/2015. (II.27.) Kgy. A közgyűlés ülésének napirendje

Határozat

1. Tájékoztató két testület közötti ügyekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 2. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetési rendeletének módosítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 3. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének megalkotására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 4. Előterjesztés a megyei közgyűlés 2015. évi munkatervének megállapítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 5. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2015. évi belső ellenőrzési tervére Előadó: dr. Szigeti László, megyei főjegyző 6. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi éves összesített közbeszerzési tervére Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 7. Beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2014. második félévi tevékenységéről Előadó: Szántó István, a megyei értéktár bizottság elnöke 8. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2015. évi munka- és pénzügyi tervének jóváhagyására Előadó: Szántó István, a megyei értéktár bizottság elnöke 9. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások felülvizsgálatára Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 10. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program (ITP) Területi Kiválasztási Kritérium Rendszerének meghatározására, elfogadására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 11. Tájékoztató a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. „Egészséges BácsKiskunért” című pályázatának beadásáról Előadó: dr. Farkas László, ügyvezető 12. Előterjesztés a Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvételéről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke


-6-

13. Előterjesztés a „Horse-trails” című projekt sikeres megvalósítása érdekében a Tegyünk Izsákért Egyesülettel kötött kölcsönszerződés módosításáról Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 14. Tájékoztató a megyét érintő migrációról Előadó: Dávid Károly r. dandártábornok, megyei főkapitány 15. Egyebek Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző 1. sorsz. napirend:

Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről

(A közgyűlés elnökének 5216/2015. iktatószámú és 1. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.)

Rideg László elnök: A tájékoztatóhoz hozzáfűzi, hogy annak formája és szerkezete a korábbiakhoz képest más, nem egy naptári felsorolás, hanem témákat tartalmaz és azokhoz fűz egy kis értékelést is. Véleménye szerint ebben a szerkezetben jobban megismerhető munkája. Dr. Balogh László: Örömmel olvasta az anyagban, hogy az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tárgyalt a jégeső-elhárító rendszerről. Kéri a megye vezetését, amennyiben lehetséges, tegye lehetővé megismerni a tárgyalásról készült bizottsági jegyzőkönyvet. Rideg László elnök: Nem látja annak akadályát, hogy minden frakcióhoz eljuttassák a jegyzőkönyvet. A bizottsági ülésén elhangzott, hogy az utóbbi évek egyik legalaposabban tárgyalt anyaga volt a jégeső elhárítás módozatainak és lehetőségeinek a megvitatása. Kéri, hogy döntsenek az írásos tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 21 igen, 1 tartózkodó szavazattal döntött: 2/2015. (II.27.) Kgy. Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről készített tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző 2. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetési rendeletének módosítására



-7-

Rideg László, elnök: A bizottságok támogató véleményét a kiosztós dossziéban találják. Kéri, döntsenek a költségvetés módosításáról. (A rendelet alkotásakor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

Szavazás után megállapítja, hogy a közgyűlés 18 igen, 4 tartózkodó szavazattal az 1/2015. számú rendeletével döntött az önkormányzat 2014. évi költségvetési rendeletének módosításáról, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 3. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének megalkotására


Rideg László, elnök: Előterjesztőként a következő módosítást javasolja a közgyűlési előterjesztésben. Az önkormányzat bevételei között a Tegyünk Izsákért Egyesület kölcsön visszafizetésének összege tévesen 2,5 millió Ft-tal szerepel. A helyes összeg 3 millió Ft. Emiatt változik a pénzmaradvány igénybevétel összege is, mely csökken 500 ezer Ft-tal. Kéri, hogy az ismertetetett módosítás figyelembe vételével tárgyaljanak az előterjesztésről. A bizottságok támogató véleményét a kiosztós dossziéban találják. Szűcs Imre: A JOBBIK frakció nevében szól hozzá a napirendhez. Az elmúlt önkormányzati ciklusban 2012/13-as évek fordulóján Bányai Gábor, akkori közgyűlési elnökkel folytattak vitát az önkormányzatiság kérdéséről. Az akkori Kormány elvette a megye költségvetését, az intézményeket, az összes megyéből „szatellit” szervezetet csinált. Akkor azt kérdezte elnök úrtól, hogy miért van a megyei önkormányzat. Bányai Gábor azt válaszolta, hogy a megye nem intézményműködtető lesz a jövőben, hanem a fejlesztési projektek irányítója, fejlesztési pénzek elosztója, a fejlesztések vezetője lesz. Ő akkor azt kérdezte, mi lesz, ha mindez nem így történik. A válasz az volt, hogy akkor a megyei képviselőknek le kell vonni a politikai következtetéseket. Szeretné látni azokat a törvényeket, folyamatokat és számokat, melyek azt bizonyítják, hogy ténylegesen a fejlesztési pénzek áramlására van ráhatása a megyének. Tiszteli azt a munkát, mellyel a hivatal a semmiből próbált költségvetést létrehozni, de amit a FIDESZ Kormány létrehozott a megyékből, ez a frakció nem tudja elfogadni és támogatni. Nagy Lajos: Ennek a megyének erősen kormánypárti támogatottságú, összetételű és vezetésű közgyűlése van, mégis meglepődve tapasztalja, hogy a költségvetés a kötelező feladatok számainak kivonását követően hiányos. Miért van az, hogy a kötelező feladatok teljesítése hiányba taszítja a megyét? Meddig elég a megye meglévő vagyona arra, hogy a Kormány által nem biztosított fedezetet pótolja? Meddig elég a tartalék? Miért a megyének kell az utolsó lehetőségeit felhasználni a kötelező feladatok teljesítésére, amikor állítólag Magyarország jobban teljesít. Ha ez így megy tovább, mikor jelent a megyei közgyűlés csődöt?


-8-

Dr. Balogh László: 2011. év végén hiába tiltakoztak az akkori közgyűlési elnökkel együtt, a Kormány megmentette a megyéket, melynek köszönhetően eltűnt a költségvetés, ami évenként 34-48 milliárd Ft volt, eltűnt a vagyon, ami kb. 100 milliárdot érhetett és eltűntek azok az intézmények, amelyekre büszkék lehettek. Kiskorúsították a megyéket, ami azóta sajnos így maradt. Jelenleg az állami finanszírozás 279,4 millió Ft, évek óta ennyi, nem emelkedik, ami nem az emelkedő nemzetet, nem az erősödő gazdaságot mutatja, mert ha így lenne, akkor a bevételek növekednének. Az Európai Uniós önerő alatt azt írja az anyag, hogy ez a saját forrás kiegészítését szolgálja. De honnan lesz saját forrás? Már így is viták voltak arról, hogy az önként vállalt feladatok körét vizsgálják felül? Vagy esetleg a pénzmaradvány szolgál arra, hogy önerő legyen? Ha a költségvetése alapján ítélik meg a megyét a partnerei, pl. a külkapcsolatok, mit gondolnak erről a megyéről, mennyire vehetik komolyan. Az látszik a költségvetésből, hogy nincs pénz, ha van, meg kell mutatni. Javaslata, hogy számba kell venni, hogy a területfejlesztés területén milyen források felett rendelkezik a megye, vagy mik azok a források, amelyekre ráhatása van. Azt szeretné, ha ezen túl az EU-s pályázatok elkészítésében a közgyűlés sokkal intenzívebben részt vehetne, rálátása legyen a célokra, a költségvetésre és a kedvezményezettek körére. Legyen beleszólása a közgyűlésnek ezekbe a pályázatokba. Kéri elnök úrtól, hogy az önkormányzati kiadvány, ami korábban a Megyeháza c. kiadvány volt, alakuljon át úgy, hogy a területfejlesztési pályázatok, vagy a lehetőségek ismertetésével segítse a települések ilyen irányú munkáját. Másik megjegyzése, a megye bora, megye pálinkája ügyre vonatkozik. Úgy emlékszik, hogy volt a megyeborra valamilyen rendelkezése a közgyűlésnek, ha volt, akkor ahhoz a megyepálinkát is hozzá kellene tenni, szabályozni kellene azt is. Jelzi, hogy a frakció nem tudja elfogadni a költségvetést. Dr. Skribanek Zoltán: Emlékezteti a közgyűlés tagjait, hogy a napirenddel kapcsolatban tartalmi elemeket az eddigi megszólalások közül keveset hallottak. Amiket eddig hallottak, azok kizárólag politikai hozzászólások voltak, aminek helye inkább a Parlamentben lenne. A megyei közgyűlési tagoknak nincs arra kompetenciája, hogy befolyásolják, melyik megye mennyi pénzt kap a központi költségvetésből. Kéri, hogy a tartalmi részről folytassák a vitát. A költségvetés megítélését is mutatja, hogy sem a bizottsági üléseken, sem az elhangzottak alapján komolyabb kritika, vagy érdemi módosítás nem érkezett a költségvetéshez. Három szempontot emelne ki, ami jellemzi ezt a költségvetést. Ez egy takarékos költségvetés, elhangzott a korábbiakban is, hogy a három alelnök helyett egy alelnököt választott a közgyűlés, csökkent a külső bizottsági tagok száma is, nem emelkedtek a tiszteletdíjak, tehát a testület önmagán spórolt, megfelelő önmérsékletről téve tanúbizonyságot. A hivatali működésben is 10 %körüli csökkenéssel lehet számolni a takarékossági intézkedések következtében. Másik fontos eleme a költségvetésnek, hogy külső forrás bevonása nélkül tud stabil maradni, a harmadik pedig, hogy mégis fent tudja tartani azokat a korábbi hagyományokat a megye, amelyekre az eddigi évek során büszke volt. Szűcs Imre: Skribanek úrnak mondja, hogy a közgyűlés választott testület, egy politikai fórum, nem közigazgatás, itt politikai viták vannak. Bács-Kiskun megye érdekeit az szolgálná, ha hivatalnokok helyett választott képviselők döntenének a megyei ügyekben.


-9-

Rausch Sándor: Akik korábbi önkormányzati ciklusban is képviselők voltak, láttak sokkal nagyobb költségvetést is a megyének. Balogh László képviselő korábbi elnök, volt abban a helyzetben, hogy kb. 30 milliárd Ft-os költségvetés összeállításában részt vegyen. Az akkori lényegesen nagyobb költségvetés nem volt elegendő arra a feladatra, amit az akkori kormány a közgyűlésre bízott. Az intézményekben a működtetéshez a törvényi előírásoknak való megfeleléshez nem volt elegendő pénz. A jelenlegi költségvetés szűk költségvetés, de tudomásul kell venni, hogy a korábbiakhoz képest más feladatot kapott az államtól a megye. 63 milliárd Ft-nyi forrás kerül a megyénkbe, mely a közgyűlés döntése alapján kerül felhasználásra. Véleménye szerint, ha az energiákat arra használja a közgyűlés, hogy további 3-400 milliárd Ft-ot hozzon a megyébe a hét éves uniós ciklus alatt, az már sikernek mondható. Jól kell tájékoztatni az önkormányzatok vezetőit, a vállalkozásokat, civil szervezeteket, hogy azok jó pályázatokkal, sok pénzhez jussanak. Véleménye szerint ebben nincs politikai különbség az itt ülők között, mert ha bármelyik politikai frakció képviselője tud segíteni abban, hogy egy adott településre kerüljön egy-egy támogatási összeg, annak az ott élő valamennyi állampolgár előnyét élvezi. Az önkormányzatnál a hivatalban meg van a meglévő tudásbázis, melyet a jövőben arra kell fordítani, hogy a megye szereplőit minél nagyobb fejlesztési forráshoz lehessen juttatni. A jelenlegi uniós fejlesztési ciklusnak egészen más a filozófiája, mint a korábbinak volt, ezért azon kell dolgozni, hogy a megyébe minél több fejlesztési forrás jöjjön, ehhez a tájékozódásban kell segíteni a települési önkormányzatokat, vállalkozókat, civileket egyaránt. Jekő Attila: A költségvetés nem cél, hanem eszköz arra, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a megyei közgyűlés kapott, minél jobban, minél színvonalasabban lehessen ellátni. A vagyonvesztéssel és az intézményrendszer elvesztésével kénytelenek voltak megbarátkozni A vagyonvesztés nem egy szép dolog, de korábban azt mondták, hogy majd a fejlesztéseknél komoly szerepe lesz a megyének, ott lehet majd megmutatni, mennyire tud összefogni a megye a forrásokért és a fejlesztések megvalósításában mennyire tudnak a képviselők együtt gondolkodni. Ebben ő is hitt, de sajnos azt látja, hogy ez egy idea volt. A legnagyobb probléma a költségvetéssel az, hogy nem látja a feladatokat, amiket a megyei közgyűlés el fog látni a területfejlesztés területén. Korábban úgy gondolta, hogy egy alulról szerveződő projektgyűjtés után egy alulról szerveződő döntéshozatali mechanizmuson keresztül fogják tudni azt kiválasztani, hogy egyes településeken, térségeken mi az, ami valós, ami jó, ami előreviszi a gazdaságot is. Mindez nem látszik. Amennyiben komolyabb társadalmi egyeztetésekben pályázat kiírási és jóváhagyási mechanizmusokban a megye nem vehet részt, akkor ez a megye nagyon ki fog üresedni, akkor nem lesz miről tárgyalni, ami mindenkinek személyes kudarca lesz, hiszen nem ezért jöttek ide. Minden képviselő felelős a közösségért, amely ideküldte, hogy képviselje az érdekeit. Minden közgyűlési tag azt szeretné, hogy a 63 milliárd Ft a legjobban hasznosuljon, és az adott település minél nagyobb részt kaphasson belőle. Mindennek úgy érzi, nem tudnak megfelelni. Fél, hogy a fejük felett fognak a döntések megszületni, ami nem tesz jót ennek a közgyűlésnek. Nagyobb probléma, hogy megkérdőjeleződik az is, mennyire fognak jól hasznosulni ezek a fejlesztési források. Bízik benne, hogy a megyének valós szerepe lesz a fejlesztési pénzek elosztásában. Ezt most ebben a költségvetésben nem látja, nincsenek benne olyan feladatok, amelyek ilyen jellegű munka előkészítéséhez szükségesek lennének. Úgy gondolja, hogy ezzel a költségvetéssel elfogadják azt is, hogy a


- 10 -

megyének komolyabb szerepe a területfejlesztésben nem lesz ebben az évben. Ezt nem tudja elfogadni. Kiss Kálmán Tibor: Sok mindennel egyetért, amit az ellenzéki képviselők elmondtak. Ő is úgy érzi, hogy a néhány évvel ezelőtti államosítással a megyei önkormányzat kiüresedett. A helyi közügyekbe való beleszólás lehetősége a megye számára leszűkült. Kevés hatásköre maradt a megyének, ezért rá van utalva a helyi települési önkormányzatokkal való szoros együttműködésre. Bízik abban, hogy ezzel az együttműködéssel tenni tudnak a megye lakosságáért. Új képviselőként megdöbbenve tapasztalta, hogy a korábbi milliárdos nagyságrendű költségvetés főösszege 430 millió Ft-ra zsugorodott, ami egy közepes falu költségvetése. Mindez kiábrándító. A képviselők hozzászólásából azt érzi, hogy valamennyien többet szeretnének tenni, mint amennyire jelenleg lehetőség van. Kevés a mozgástér, bizonytalan, hogy a fejlesztési pénzek elosztásában, odaítélésében milyen szerepet szánnak a megyei önkormányzatnak. Az év közepén elindulnak a pályázatok, de bizonytalan, hogy a megye érdemben tudja-e befolyásolni az induló projekteket. Látja azt, hogy a megye vezetése, szakembergárdája az említett hiányosságokat igyekszik ellensúlyozni. Saját közreműködését segítségét felajánlja a területfejlesztési feladatokhoz. Megszavazza a költségvetést, de hangsúlyozza, hogy komoly fenntartásai vannak. Várja a Kormányzattól, hogy ezen a helyzeten változtat és a megye feladat- és hatásköreinek egy részét visszaadja. Rausch Sándor: Az elhangzott képviselői kritikák tájékozatlanságról is tesznek tanúbizonyságot. A megyei önkormányzat szervezésében a járásszékhelyeken többször területfejlesztési roodshowkra került sor. Az a tapasztalata, hogy ezeken a helyszíneken és rendezvényeken a képviselők igen kis létszámban vettek részt. Ezeken a fórumokon lehet az információkat eljuttatni a vállalkozókhoz, a településen élőkhöz és itt lehetett öszszegyűjteni az ő felvetéseiket is. Úgy gondolja, hogy az uniós források felhasználása során elengedhetetlenek az ilyenfajta rendezvények. Kéri képviselő társait, hogy segítsék a közgyűlés vezetésének ilyen irányú munkáját azzal is, hogy a meghirdetett helyszíneken részt vesznek a rendezvényeken. Dr. Balogh László: Azt kívánja a közgyűlés elnökének, hogy legalább egy évben legyen lehetősége egy 34 milliárd Ft-os költségvetés elkészítésére. Az előző önkormányzati rendszernek is természetesen voltak hibái, de a két költségvetés közötti nagyságrendek nem összehasonlíthatók. Nagy Lajos: Kiegészíti előző hozzászólását azzal, hogy nem politikai célt fogalmazott meg, hanem a költségvetés állapotáról szólt. Maga az az irány, amerre a megye halad, az államtól kényszerítve rossz, mert a meglévő készpénz és vagyon teljes felélésére ösztönöz. A vagyonfelélés pedig arra vezet, hogy a kötelező feladatokat nem tudja a megye megoldani. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy alultervezett a költségvetés – nem saját hibából. Véleménye szerint nem lehet a jelenleg meglévő szűkös rendelkezésre álló vagyont tovább fogyasztani. Kérdezi, hogy a jelenlegi felhasználási ütem mellett hány évre elegendő még a tartalék. Az előrevetítettek alapján a következő évben is hasonló pénzösszeget kap a megye a központi költségvetésből. Akkor újabb hiány keletkezik, melyet csak a meglévő vagyon felélésével lehet megJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

- 11 -

szüntetni. Ha azt a pénzt kapja a megye amely a központi költségvetésben szerepel, akkor azt kell beosztani és azt kell vállalni, amire az elegendő. Megjegyzi, a tanácskozásokra szívesen elment volna, ha kapott volna meghívást. Dr. Skribanek Zoltán: Korábbi hozzászólásra reagálva elmondja, hogy a politikai vitával kapcsolatban aggálya, kifogása nincs és nem is lehet. Csupán az a kérdés, hogy a politikai vita bír-e konzekvenciával, vagy nem, van-e eredménye, vagy öncélúvá válik. Amikor a közgyűlés olyan dolgokról vitázik, amelyre kompetenciája nincs, az öncélú. Fenntartja azt a véleményét, hogy a továbbiakban olyan szakmai munkát kell folytatni, amely az előterjesztésre vonatkozik, amelyre kompetenciája van a testületnek, ebben az esetben tud csak optimális döntést hozni. Jekő Attila: Nem tartja időpazarlásnak, hogy a közgyűlés döntési körébe nem tartozó kérdésekről is beszélnek. El kell dönteni, hogy a közgyűlési tagok véleményére szükség van-e, mert ha igen, akkor kéri, hogy ne csak a lakossági fórumokra kapjanak meghívót, hanem az érdemi egyeztetésekre is. Azokra, amelyeken a közgyűlés vezetése az adott térség polgármestereivel tárgyal. Vagy érdemben történik a képviselők bevonása a munkába, ellenkező esetben nem kell azt kérni, hogy vállvetve dolgozzanak egy-egy településen. Úgy gondolja, hogy a közgyűlés vezetésének nagy felelőssége van abban, hogy hogyan és milyen módon szeretné a megyét irányítani. A szocialista frakció nevében el tudja mondani, hogy az érdemi munkában szívesen részt vesznek és a valós szakmai kérdésekben állást foglalnak, javaslatokkal élnek. Kérése, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel a kormánypárti képviselők és a közgyűlés vezetése, tapasztalni fogják, hogy észrevételeik és javaslataik érdemiek lesznek. Gáspár Ferenc: A fórumokra ő sem kapott közvetlenül meghívást, viszont azt gondolja, hogy egy-egy képviselő munkáját jellemzi az, ha nincs napi kapcsolatban a településekkel, az érintett polgármesterekkel. Javasolja, hogy képviselőtársai is tartsák a kapcsolatot a településen élőkkel és akkor tudomásuk lesz az egyeztetésekről. Kollár László: Alelnök úr felvetésére reagálva úgy gondolja, hogy a korábbi lényegesen nagyobb költségvetés idején sem volt elegendő az önkormányzat finanszírozása. Soha egyik kormányzat sem adott elegendő pénzt a fenntartásra, az önkormányzati működésre. A JOBBIK egyik célja, hogy erre felhívja a figyelmet. A bizottsági ülésen elhangzott és felvetődött egy régi, rossz bevált gyakorlat, mely szerint, ha nem lesz elegendő a finanszírozás, az önkormányzat megpróbál valahogy túlélni, akár még kötvényt is kibocsátani. Véleménye szerint nem követendő ez a gondolat, inkább ellenkezőleg kell gondolkodni, meg kell próbálni a meglévő pénzeszközből gazdálkodni. A településekkel történő együttműködés kapcsán megjegyzi, hogy ellenzékiként egy FIDESZes városvezetéssel nem tud kapcsolatot teremteni. Kiskunfélegyházáról 4 képviselő van a közgyűlésben, a városvezetés nem tart velük kapcsolatot, ez ellen nem tudnak mit tenni, próbálnak együttműködni. Rideg László elnök: A vitában elhangzottakra reagálva a következőket mondja el. A megyei önkormányzatok 2011-es konszolidálásakor a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat pénzügyileg Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

- 12 -

viszonylag jó pozícióban volt. A konszolidációt követően változott a megyei önkormányzatok feladatköre, teljesen más feladattal bízta meg az önkormányzati törvény a megyéket. A települési önkormányzatok segítője, a települési kezdeményezések felkarolója, a területfejlesztés vezetője lett és lesz a következő években. Nagy Lajos képviselő úr kérdésére válaszolva úgy gondolja, hogy sokáig elegendő az önkormányzat vagyona, mert eddig sem élte fel tartalékait és a vagyona 2011. óta nem csökkent. A számok tükrében vizsgálva a költségvetést, annak eredeti előirányzatai az évközi változásokkal lényegesen megnövekszenek. Például egy évvel korábban a megye 540 millió Ft-tal indította a költségvetési évet és az előző napirend kapcsán 700 milliót szavazott meg a közgyűlés év végén. Mindez azt mutatja, hogy évközben sok minden történik pénzügyileg, pályázatokat, támogatásokat nyer az önkormányzat. Pályázatok közül megemlíti Balogh képviselő úr által említett 500 milliós állami tartalékkeretet, melyből minden évben a megyei önkormányzat is nyert el jelentős összeget, határon átnyúló pályázatokat valósított meg a megye vajdasági partnereivel közösen. A területfejlesztés egy másik lehetőség lesz a megye számára az eddigi települési fórumokon felkínálták a polgármestereknek, hogy a megye segíti a pályázataik lebonyolítását, beadását, elkészítését, menedzselését és kivitelezését egyaránt. A Megyeháza újság kiadásával kapcsolatban köszöni Balogh képviselő úr felvetését, ebben az évben három megjelenését tervezik az újságnak, amelyben a megjelenő pályázati kiírások is szerepelnek majd. Jekő Attilának válaszolva egyetért azzal, hogy a valós feladatokat látni és láttatni jogos igény. Véleménye szerint a területfejlesztési feladatok köre egyre növekszik. Jelenleg az látszik, hogy a megyei önkormányzatnak lesz egyfajta vétójoga, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és a megyei önkormányzat elnöke közösen dönt a pályázatokról, a két fél támogatása szükséges, ellenkező esetben a pályázat nem támogatható. Kiss Kálmánnal egyetértve úgy gondolja, hogy a szakemberek segítsége az, amivel hozzá lehet járulni a megye településeinek fejlődéséhez. Jekő képviselő úrnak a meghívással kapcsolatban elmondja, hogy nem emlékszik arra, hogy az elmúlt időszakban a fórumokról nem küldtek volna meghívót. Ismerteti, hogy mely helyszíneken és időpontban kerül sor márciusban ezekre a fórumokra. Várja a képviselők részvételét is. A JOBBIK-os képviselő által felvetett kötvénykibocsátásra azt lehet válaszolni, hogy a megye nem tervezett és nem is tervez kötvényt kibocsátani. A megyemarketingre szüksége van a megyének azért, hogy meg tudja mutatni a jó termékeket-, teljesítményeket-, életműveket. A megye legjobb borainak kiválasztása is ebbe a körbe tartozik, önként vállalt feladat. Az idén először van tervben a megye legjobb pálinkájának kiválasztása is. A külföldi kapcsolatokról úgy gondolja, hogy a rendkívül jók Hargita, Fehér megyékkel és a Vajdasággal. A meglévő külkapcsolatokat fenntartani és fejleszteni szükséges, mindehhez azonban pénzre van szükség. A külkapcsolatok fejlesztéséhez tartozik az a 8 évvel ezelőtt indult kezdeményezés, hogy a megye Erdélyben egy kiválasztott település lakóinak teljes szűrővizsgálatát megszervezi, és a megyei kórház orvosai végzik a vizsgálatokat. Úgy gondolja, hogy ez a kezdeményezés annak ellenére, hogy az önként vállalt feladatok között szerepel, mára már kötelező feladattá vált. Idén májusban Csíkszentgyörgy településen lesz ez a szűrővizsgálat. A hungarikumok összegyűjtése, megismertetése szintén feladata a megyének. A területfejlesztési pénzeszközökről szólva elmondja még, hogy tavaly ősztől kezdve a megye településeiről közel 2000 ötletnek, 1700 projektnek az összegyűjtése történt meg. A megyének az a feladata, hogy a jövőben rendelkezésre álló 63 milliárd Ft-os keret a települések igényei szerint, maradéktalanul nyerjen felhasználást. A vita lezárásaként kéri, döntsenek a költségvetési rendelet megalkotásáról.


- 13 (A rendelet alkotásakor a közgyűlés 23 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

Szavazás után megállapítja, hogy a közgyűlés 15 igen, 8 nem szavazattal a 2/2015. számú rendeletével döntött az önkormányzat 2015. évi költségvetési rendelete megalkotásáról, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Rideg László elnök: Az előterjesztéshez kapcsolódik egy határozat-tervezet, mely a következő három évre vonatkozó saját bevételek és az adóssággal kapcsolatos fizetési kötelezettségekről szól, kéri döntsenek erről is. (Határozathozatalkor a közgyűlés 23 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 19 igen, 1 nem, 3 tartózkodó szavazattal döntött: 3/2015. (II.27.) Kgy. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének végrehajtása

Határozat

A Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének megalkotására vonatkozó előterjesztést és ahhoz kapcsolódóan az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29.§ (3) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján a határozat 1. számú táblázatban foglaltak szerint határozza meg a következő három évre vonatkozó saját bevételeinek, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegét. 2./ A Közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a költségvetési rendelet 10. számú mellékletében elfogadott likviditási tervet a havonta történő felülvizsgálat eredményétől függően, szükség szerint módosítsa, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett. Felelős: Közgyűlés elnöke Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző 4. sorsz. napirend:

Előterjesztés a megyei közgyűlés 2015. évi munkatervének megállapítására


Rideg László, elnök: Megköszöni azoknak a képviselőknek – dr. Balogh Lászlónak, Mamuzsits Sándornak, Hornyák Józsefnek és Kapus Krisztián külső bizottsági tagnak –, akik kérésére javaslatokat tettek a munkatervhez. A javaslatok többsége szerepel az előterjesztett munkatervben.


- 14 -

Kiss Kálmán Tibor: A megadott határidőig nem tett javaslatot, de most megragadná az alkalmat és munkatervi javaslattal élne. Az elmúlt napok során az egészségügyért felelős államtitkár olyan bejelentéseket tett, mely az egészségügy teljes átalakításáról szól, megváltozik a kórházi struktúra, az egészségügyi dolgozók bérezése, illetőleg az államtitkár úr jelezte, hogy március hónap végén újabb kormánydöntések várhatók az egészségügy területén, melyek érintik a megye egészségügyi intézményi struktúráját, a szolgáltatás minőségét. Elterjedt olyan hír is, hogy a kalocsai, kiskunhalasi kórházak vonatkozásában szűkül az ellátott egészségügyi szolgáltatás. Kezdeményezi ezért, hogy legkésőbb a júniusi közgyűlésen kerüljön napirendre egy tájékoztató a megye egészségügyét érintő kormányzati intézkedésekről és intézményi átalakításokról. Kéri elnök urat, hogy ezt a tájékoztatót illessze be a munkatervbe. Rideg László elnök: A képviselői javaslattal egyetért, előterjesztőként kiegészíti a munkatervi javaslatot azzal, hogy a júniusi ülés napirendjén szerepeljen tájékoztató Bács-Kiskun megye egészségügyének helyzetéről. Kéri a közgyűlést, hogy a kiegészítéssel együtt döntsön a 2015. évi munkaterv megállapításáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 23 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 23 igen szavazattal döntött: 4/2015. (II.27.) Kgy. Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének megállapítása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervét a mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 5. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2015. évi belső ellenőrzési tervére


Rideg László, elnök: Kéri a közgyűlést, döntsön a hivatal 2015. évi belső ellenőrzési tervéről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 23 tagja tartózkodott az ülésteremben.)



- 15 -

5/2015. (II.27.) Kgy. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2015. évi Belső Ellenőrzési Terve

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2015. évi Belső Ellenőrzési Tervét és azt a melléklet szerint elfogadja. Felelős: dr Szigeti László megyei főjegyző Határidő: értelemszerűen Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, megyei főjegyző, aljegyző, belső ellenőr, és a hivatal érintett munkatársai A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 6. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi éves összesített közbeszerzési tervére


Rideg László, elnök: Kéri a közgyűlést, döntsön az önkormányzat 2015. évi éves összesített közbeszerzési tervéről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 23 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 26 igen szavazattal döntött: 6/2015. (II.27.) Kgy. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi éves összesített közbeszerzési terve

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta „A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi éves összesített közbeszerzési terve” tárgyú előterjesztést. 1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elfogadja az alábbi, 2015. évre szóló összesített közbeszerzési tervet: BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT (székhely: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3., az ajánlatkérő technikai azonosítója: AK16284)


- 16 -

2015. ÉVI ÖSSZESÍTETT KÖZBESZERZÉSI TERVE A közIdőbeli ütemezés beszerTervez zés tár- Irányadó ett eljá- Az eljárás megindí- A szerződés teljesítésének várható időpontgya és eljárásrend rás- tí- tásának tervezett ja vagy a szerződés mennyipus időpontja időtartama sége I. Árubeszerzés II. Építési be- ruházás III. Szolgáltatásmegrendelés IV. Építési koncesszió V. Szolgáltatási kon- cesszió

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felkéri elnökét az év közben szükségessé váló módosítások előterjesztésére. Határidő: Folyamatos 2015. december 31-ig Felelős: Megyei Közgyűlés Elnöke 3. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a közbeszerzési tervnek a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban történő közzététele érdekében intézkedjen. Határidő: Azonnal Felelős: Megyei Főjegyző Határozatról értesülnek: - Megyei Közgyűlés tisztségviselői - Megyei Közgyűlés tagjai - Megyei Főjegyző - Megyei Aljegyző - Megyei Önkormányzat Hivatala 7. sorsz. napirend:

Beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2014. második félévi tevékenységéről

(A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság elnökének 5186/2015. iktatószámú és 7. sorszámú beszámolója a jegyzőkönyv melléklete.)


- 17 -

Rideg László, elnök: Kéri a képviselő-testület tagjait, hogy szorgalmazzák településükön az értéktár bizottságok megalakítását, a helyi értékek összegyűjtését, a megyei értéktárba történő felvételét. Kéri, döntsenek a megyei Értéktár Bizottság 2014. második félévi tevékenységéről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 23 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 23 igen szavazattal döntött: 7/2015. (II.27.) Kgy. Beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2014. második félévi tevékenységéről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2014. második félévi tevékenységéről szóló beszámolót és a következő döntést hozta: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2014. második félévi tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadja. Határozatról értesülnek: - Megyei Közgyűlés tisztségviselői - Megyei Közgyűlés tagjai - Megyei Főjegyző, Aljegyző - Megyei Önkormányzat Hivatala - Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 8. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2015. évi munka- és pénzügyi tervének jóváhagyására

(A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 5185/2015. iktatószámú és 8. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.)

Rideg László, elnök: Kéri, döntsenek a megyei Értéktár Bizottság 2015. évi munka- és pénzügyi tervének jóváhagyásáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 23 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 23 igen szavazattal döntött: 8/2015. (II.27.) Kgy. A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2015. évi munkatervének és pénzügyi tervének jóváhagyása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2015. évi munkatervének és pénzügyi tervének jóváhagyása tárgyú előterjesztést és a következő döntést hozta:


- 18 -

1. A Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2015. évi munkatervét - a Bizottság a 27/2015. (II.5.) MÉBH számú határozatában elfogadottakkal egyezően - az alábbiak szerint hagyja jóvá: Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2015. évi munkaterve Február • Beszámoló a Bizottság 2014. második félévi munkájáról • Előterjesztés a Bizottság 2015. évi munkatervének és pénzügyi tervének elfogadására • Előterjesztés a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozó javaslatok megtárgyalására • Előterjesztés a Magyar Értéktárba történő felvételre vonatkozó javaslatok megtárgyalására • Előterjesztés települési értéktárak adatainak nyilvántartásba vételére • Tájékoztató a Földművelésügyi Minisztériummal kötött támogatási szerződésben vállalt tevékenységekről Március • Egyeztetés azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, amelyeket a megyei önkormányzat felkért a Bizottság munkáját segítő szakértői közreműködésre • Előterjesztés a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozó javaslatok megtárgyalására Május • Előterjesztés a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozó javaslatok megtárgyalására Június • A Bizottság Működési Szabályzatának felülvizsgálata • Előterjesztés a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozó javaslatok megtárgyalására Szeptember • Beszámoló a Bizottság 2015. első félévi munkájáról • Előterjesztés a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozó javaslatok megtárgyalására • Tájékoztató a Földművelésügyi Minisztériummal kötött támogatási szerződésben vállaltak teljesítéséről November • Előterjesztés a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozó javaslatok megtárgyalására Határidő: Folyamatos Felelős: Bizottság elnöke 2. A Közgyűlés a Bizottság 2015. évi pénzügyi tervét - a Bizottság a 27/2015. (II.5.) MÉBH számú határozatában elfogadottakkal egyezően - az alábbiak szerint hagyja jóvá:


- 19 -

Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság 2015. évi pénzügyi terve A Bizottság működésével kapcsolatos költségek (a Bizottság tagjainak útiköltsége, szakértői díjak, Bizottság működésével kapcsolatos egyéb költségek): 500.000 Ft. A Bizottság felkéri elnökét, amennyiben a fent megjelölt keretösszeg nem fedezi a költségigényeket, a feladat ellátásával kapcsolatos költség módosítására tegyen javaslatot a Közgyűlés elnöke felé a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat költségvetésének módosítása érdekében. Határidő: Folyamatos Felelős: Közgyűlés elnöke, Bizottság elnöke Határozatról értesülnek: - Megyei Közgyűlés tisztségviselői - Megyei Közgyűlés tagjai - Megyei Főjegyző, Aljegyző - Megyei Önkormányzat Hivatala 9. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások felülvizsgálatára


Rideg László, elnök: Tájékoztatja a közgyűlést, hogy a Bács-Kiskun Megyei Horvát Önkormányzat február 10-i ülésén, a megyei német önkormányzat és a cigány önkormányzat február 11-i ülésén tárgyalta az együttműködési megállapodást. Mindhárom önkormányzat felhatalmazta elnökét az együttműködési megállapodás aláírására. A Bács-Kiskun Megyei Cigány Önkormányzat úgy döntött, hogy áprilisi ülésén ismételten napirendre tűzi a megállapodás felülvizsgálatát. Kollár László: A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a cigány önkormányzattal nem sikerült megállapodásra jutni, különböző igényekkel lépnek fel. Kéri elnök urat, adjon tájékoztatást arról, hogy azóta történt-e változás. Rideg László, elnök: A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat 2014. novemberében nem fogadta el a felülvizsgált együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodás keretében a megyei önkormányzat a bajai Nemzetiségi Központon keresztül biztosítja a nemzetiségi törvényben előírt tárgyi és személyi feltételeket a nemzetiségi önkormányzati működéshez. A választást követően, és minden év január 31-ig törvényi kötelezettség az együttműködési megállapodás felülvizsgálata. A cigány nemzetiségi önkormányzat részéről felmerült olyan igény, hogy külön zárható szekrényt, külön irodahelyiséget és pénzügyi támogatást adjon a megyei önkormányzat. A megyei önkormányzat pénzügyi támogatást nem tud nyújtani, a külön irodahelyiség biztosítása szintén nem lehetséges a megyei nemzetiségi központban, ígéretet kaptak arra, hogy a külön zárható szekrényt biztosít a megye számukra. Pályázati anyagaik elké-


- 20 -

szítéséhez jogi és egyéb segítséggel szintén hozzájárul a megye, de ezeket a kérdéseket külön megállapodásban kell rögzíteni. Kéri, döntsenek az önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások felülvizsgálatáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 23 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 23 igen szavazattal döntött: 9/2015. (II.27.) Kgy. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások felülvizsgálata

Határozat

1. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése felülvizsgálta a 2014. évben kötött együttműködési megállapodásokat és az előterjesztés 1., 2. és 3. számú melléklete szerinti egységes szerkezetbe foglalt tartalommal jóváhagyja a BácsKiskun Megyei Cigány Önkormányzattal, a Bács-Kiskun Megyei Horvát Önkormányzattal és a Bács-Kiskun Megyei Német Önkormányzattal megkötött Együttműködési Megállapodást. 2. A testület felhatalmazza elnökét az együttműködési megállapodások aláírására. Az aláírással egyidejűleg a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 12/2014. (II. 14.) és 76/2014. (XI. 28.) Kgy. sz. határozatával, a Bács-Kiskun Megyei Cigány Önkormányzat 3/2014. (II. 5.) BCÖ, a Bács-Kiskun Megyei Horvát Önkormányzat 48/2014. (XI. 10.) BHÖ, valamint a Bács-Kiskun Megyei Német Önkormányzat 41/2014. (XI. 21.) BNÖ határozatával elfogadott együttműködési megállapodás érvényét veszti. Felelős: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: azonnal, jóváhagyást követően Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, területi nemzetiségi önkormányzatok elnökei, nemzetiségi referens A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 10. sorsz. napirend: Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program (ITP) Területi Kiválasztási Kritérium Rendszerének meghatározására, elfogadására (A közgyűlés elnökének 5188/2015. iktatószámú és 10. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.)

Kiss Kálmán Tibor: A bizottsági ülésen támogatta az előterjesztést, most is támogatja. Kiemeli a II/3-ast, ami a területi kiegyenlítődéshez való hozzájárulást vizsgálja és minden, a megyében meglévő egyensúlytalanság kiküszöbölésére szolgál. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a II/4-es miért nem szerepel, ami a szociális egyenlőtlenségekre vonatkozik, de az előzőbe akár ez is beleérthető. Tehát a szociális igazságosság szempontjait lehet érvényesíteni a területi egyensúlytalanságok elleni küzdelemben. Ezt mindenképpen támogatandónak javasolja, és örül, hogy nem a gazdasági növekedést hangsúlyozJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

- 21 -

zák elsősorban, hanem ezt alárendelik a környezeti fenntarthatóság szempontjainak, ez egyezik az ő szakmai meggyőződésével is, reméli, hogy a gyakorlatban így fog érvényesülni. Dr. Balogh László: Javaslata, hogy a megyei prioritások közé az 5. helyre kerüljön be a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás. Rendkívül fontosnak tartja, hogy legalább mérhető legyen, hogy ha valaki bead egy pályázatot, hogy az hogyan, milyen módon járul hozzá a megye előrehaladásához. Megítélése szerint általánosságban a gazdasági növekedés feltétele a gazdasági helyzet javításának, tehát a gazdasági növekedésnek mindenképpen szerepelnie kellene a megyei prioritások között. Rideg László, elnök: A kritériumrendszer meghatározása nagyon fontos abból a szempontból, hogy melyek azok az értékek, amelyek alapján egy pályázat nyertessége megítélhető. A kritériumok egy részét az irányító hatóság által rögzített kötelező kritériumok adják, a másik részt a megyei önkormányzat által választott elvárások. A megyei önkormányzat saját területi kritériumai közé ötödikként került be az integrált fejlesztési programok megvalósításához történő hozzájárulás. A szakemberek javasolták ezt a kritériumot azért, hogy ne csak egy adott helyen egy egyedi kezdeményezés nyerjen támogatást, hanem az olyan, amely kapcsolódik a településen belül, akár szomszédos településhez, akár a járáson, vagy megyén belül más fejlesztéshez, mindezzel garantálva azt, hogy nem elszigetelt programok kapnak támogatást. Balogh képviselő javaslata kapcsán elmondja, gondolkodtak azon, hogy ötödikként a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás szerepeljen. Amiért a másik prioritás mellett döntöttek, az az, hogy a 63 milliárd Ft-ból az önkormányzatok kaphatnak pénzösszegeket, a vállalkozások közvetlenül nem. Mindebből következik, hogy településfejlesztésre kell fordítódni jórészt ennek az összegnek, ebben sokkal kisebb mértékben jelenik meg a gazdasági fejlesztés. Az önkormányzatok tevékenységére nem jellemző jelenleg a gazdasági növekedéshez való közvetlen hozzájárulás, ezért maradt ki ez a kritérium. Kollár László: Támogatja, hogy a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás kerüljön be a kritériumok közé. A költségvetéssel kapcsolatos korábbi gondolataihoz fűzi hozzá, hogy éppen az ilyen lehetőségek teremtenék meg a települési önkormányzatok számára azt, hogy a saját maguk fenntartásához kézzelfoghatóan hozzá tudjanak járulni, gazdasági gondolkodásra van szükség. A települések inkább létesítsenek zöldséggyümölcs feldolgozót, pálinka-feldolgozót, vagy vágóhidat, mint főteret újítsanak fel, vagy város-, községházát építsenek. Mindkettőre szükség van, de úgy gondolja, hogy a gazdaságnak kell prioritást kapnia. Rideg László, elnök: Egyetért azzal, hogy a pénzelosztás alapszabályaiban a gazdaság fejlesztése szerepeljen. Főtér felújításra nem lesz pénz. Dr. Balogh László képviselőtől kérdezi, hogy melyik javaslat helyett írják be a gazdasági növekedéshez való hozzájárulást.


- 22 -

Dr. Balogh László: Az 5. pont helyére gondolta, mert véleménye szerint ez egy nagyon fontos szempont. Arra gondolt, amikor ezt a javaslatot tette, hogy a kecskeméti Mercedes telepítés példáján okulva, az az önkormányzat lesz sikeres a gazdasági vonzásban, amelyik fel tudja vállalni a nagy cégek infrastrukturális igényeinek a kielégítését. Ez alatt érti akár a gazdasági tanácsadást, a pénzügyi szféra odavitelét, az infrastruktúrát, iskolát, stb. Rideg László, elnök: Kéri dr. Kecskés László irodavezető urat, adjon rövid tájékoztatást a kritériumok kiválasztásának módjáról. Dr. Kecskés László: Amikor azon gondolkodtak, hogy a választható kritériumok közül melyik kerüljön kiválasztásra, sok szempontot próbáltak mérlegelni. A tervezés korábbi fázisa során volt egy gazdaságfejlesztési blokk, amelyet úgy hívtak, hogy megyei szintű pályázati lehetőségek és volt egy településfejlesztési blokk. Most a két korábban elkülönült blokk egy egységes pályázati rendszerként fog megjelenni, amelyben ugyanezek az intézkedések megvannak, melyek kimondottan gazdaságfejlesztési célúak és vannak, amelyek településfejlesztési jellegűek, az egészségügyi, szociális alapszolgáltatás, óvoda, bölcsőde fejlesztése, vagy akár a település lakónépességével kapcsolatos különböző fejlesztések, ezért született az a javaslat, hogy nem minden fejlesztéstől várható el, hogy a gazdaságot szolgálja, viszont elvárható, hogy ne legyen elszeparált, mindentől független fejlődési pont. Szakmailag mindkét választás helyes lehet, hiszen gyakorlatilag általános szempontrendszerről van szó, melyről azt mondhatjuk, hogy az értékelés során meg kell nézni, hogy a beadott pályázatok ezeket a szempontrendszereket tudják-e szolgálni. A választásnál úgy látszott, hogy ez az integrált hálózatban lévő fejlesztés talán jobban érvényesülhet több projektre, több intézkedésre, mint ha elvárják, hogy egy egészségügyi fejlesztés is a gazdaság szolgálatába álljon. Rideg László, elnök: Úgy gondolja, mindegyik szempont jó, nincs olyan, amely nem lehetne vállalható. Kéri, hogy dr. Balogh László módosító javaslatáról döntsenek, amely szerint az előterjesztésben ötödikként szereplő integrált fejlesztési program megvalósítás helyett a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás szerepeljen. (Határozathozatalkor a közgyűlés 21 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A közgyűlés 6 igen, 1 nem, 14 tartózkodó szavazat mellett nem fogadta el a módosító javaslatot. Rideg László, elnök: Kéri, döntsenek a Megyei ITP Területi Kiválasztási Kritérium Rendszerének meghatározásáról, elfogadásáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)



- 23 -

10/2015. (II.27.) Kgy. A Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program (ITP) Területi Kiválasztási Kritérium Rendszerének meghatározása, elfogadása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta „A Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program (ITP) Területi Kiválasztási Kritérium Rendszerének meghatározása, elfogadása” tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elfogadja az alábbi saját Területi Kiválasztási Kritériumokat. Sorszám

Kritérium megnevezése

II.1.

Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz

II.3.

Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez

II.6.

II.7.

II.8.

Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez Egyéb: Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához

Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás. A kritérium bevezetése az adott földrajti területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja. A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez. Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések.

Felelős: Rideg László elnök Határidő: azonnal Határozatról értesülnek: Irányító Hatóság, a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző 11. sorsz. napirend: Tájékoztató a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. „Egészséges Bács-Kiskunért” című pályázatának beadásáról (A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 5211/2015. iktatószámú és 11. sorszámú tájékoztatója a jegyzőkönyv melléklete.)

Rideg László, elnök: Az egészséges Bács-Kiskunért című pályázat 883 millió Ft-os összeggel kerül beadásra a megyei önkormányzat kft-je koordinálásában. Kollár László: Az előterjesztéshez kapcsolódik egy háttéranyag, amelyet nem ismer, szeretné látni és tudni, milyen célokat, melyik településen és mikor szeretnének megvalósítani. A Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

- 24 -

pályázaton elnyerhető összeg jelentős, ezért többet szeretne megismerni tartalmából. Dr. Balogh László: A pályázat egy komoly pályázat, amihez nem kell önerő és nagyon rövid idő alatt, 9 hónap alatt kell megvalósítani a programot. Mégsem tartja örömnek, ha az egész anyag Bács-Kiskun megyéről szól, akkor miért csak 3 település szerepel benne. Hol van a szakma ebben a pályázatban? Miért nincs benne a megyei kórház és a városi kórházak. Nem ismert a pályázatból elnyerhető pénz elosztásának a terve, hogyan történik a megvalósítást követően a további finanszírozás? Ha van még lehetőség, érdemes lenne az egész pályázatot megismerni. Rideg László, elnök: A pályázat úgy indult, hogy lehetett jelentkezni egészségügyi hátterű alapítványoknak, kórházaknak, különböző csoportoknak. Az, hogy néhány helyről került ki a programban résztvevők köre, az azt jelenti, hogy ők jelentkeztek első körben és van egy limitált rend, hogy hány szervezet vonható be a pályázatba. Amikor az önkormányzat kft-je összefogta a jelentkezőket, azt követően derült ki, hogy lennének mások is, akik részt vennének ebben a programban, illetve voltak visszalépők is, így alakult ki a jelenlegi résztvevői kör. Nem 3 településen fog a program végrehajtódni, hanem a kiírás szerint is csak akkor lehetett pályázni, ha legalább 7 járás területén zajlanak majd a programok. A beadott pályázati program végül nem csak 7 járás területén, hanem a megye egész területén megvalósul. Felkéri dr. Farkas Lászlót, a kft. ügyvezetőjét, adjon tájékoztatást a felmerült kérdésekre. Dr. Farkas László: Valóban úgy tűnik, hogy a megye déli részén lévő települések túlsúlyban vannak a résztvevők között, de a pályázat kiírásából eredően volt egy minimális járási szám, amit el kellett érni, de gyakorlatilag a mi megyénkben az összes járás bekerült a projektbe. A megyei kórház részvételével kapcsolatosan elmondja, az a döntés született, hogy a szakmát a jánoshalmi egészségügyi központ fogja képviselni. A pályázat végrehajtása során lehetőség lesz más egészségügyi szervezetekkel is együttműködési megállapodást kötni. A pályázat összege valóban magas, de kb. 13 ezer embert fog elérni ez a program. A partnerek között nagyjából 50-200 millió Ft közötti összeg kerül szétosztásra. Hangsúlyozza, hogy több olyan szervezet is részt vesz a pályázatban, akik az egész megye területén tevékenykednek, példaként említi a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. A program alapját képező tanulmány egy nagy terjedelmű anyag, a projekt jelenleg elbírálás alatt áll, az elbírálást követően megtörténik a testülettel történő megismertetése. A tájékoztató fő célja az volt, hogy a közgyűlés lássa, hogy az idei költségvetésben szereplő 15 millió Ft tagi kölcsön mire fordítódik. Dr. Zöld László Csabáné: Az Egészséges Baja Városért Közalapítvány részese a pályázatnak és nem csak Baja területén, hanem Baján kívüli programokba is bekapcsolódik. Kollár László: Örül, hogy ez az anyag később megismerhető lesz és a testület tárgyalja majd. Annak is, hogy Bács-Kiskun megye bekerült abba a körbe a 7 megye közé, ahol az egészségügyben ilyen jelentős programot valósítanak meg. Másrészt amikor meglátta a közreműködők körét, felmerült benne az, hogy Bányai Gábor személyéhez kötJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

- 25 -

hető az összes szervezet és az ő választókerületében valósul meg ennek a pénznek az elköltése. A szándék miatt támogatják majd a projektet, viszont a következő tárgyalásnál mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy a pályázati anyagot részleteiben megismerhessék. Nagy Lajos: Felmerült benne, hogy érdekes csoportosulás a megvalósítók köre. Kérte, hogy kaphasson részletes tájékoztatást erről a projektről. A pályázat már beadásra került, az elbírálás, a döntés még nem született meg. Amit problémásnak gondol, hogy nyolc és fél hónap alatt 883 millió Ft-ot kell elkölteni a megyében. Lehet, hogy valamennyien érintettek lesznek ezekben a programokban, hogy a járások területén megvalósul valamely tevékenység ebből a pályázatból. Kérdései azok, hogy kik lesznek azok a szervezetek, akik valójában megvalósítják a rendezvényeket, végzik a szűréseket, a nyomkövetést, az adatfeldolgozást és a kiadványok elkészítését. Vélhetően meghívásos pályázatok alapján döntenek ezekről, vajon kik kapják ezeket a megbízásokat. Itt látszik, hogy ez mind a megye déli részéhez kötődik és majd csak a végén lehet megmondani, hogy ebből a megye többi része is részesült-e. Kéri, hogy a következő testületi ülésen beszéljenek erről, valamint azt, hogy a közgyűlési tagok kapjanak nagyobb betekintési lehetőséget a program megvalósításába, menetébe. Egy megye életében ilyen mértékű egészségüggyel kapcsolatos kiadás nem elveszett pénz. Elveszett pénz, ha ennek a megyében csak ebben az évben 119 belgyógyászati ágya elveszett, ha a megyei kórházban a modernizálás és javítás után még mindig 6-12 órát kell várni a sürgősségi ellátásra. Ebből mennyi fog ott megjelenni, ezen mennyit fog ez változtatni és hol vannak azok az egészségügyi szakmai szervezetek a társadalmi szervezetek mellett, amelyek ezek megvalósítását szakmailag indokolttá és célszerűvé teszik. Rausch Sándor: A pályázatban a megye déli része hangsúlyosabban szerepel. Nyugodt lelkiismerettel felvállalhatja a megye más területén élő, más párthoz tartozó képviselő is ezt, hiszen a hátrányos helyzetű térségekben nagyobb szükség van arra, hogy az egészségügy területén történjen előrelépés. Ha bármelyik részén a megyének igény van arra, hogy előadást tartsanak, tájékoztassanak, azt jelezni kell, úgy gondolja, nincs annak akadálya. Ennek a pályázatnak a hangsúlya a megye déli részén van, amit büszkén, nyugodt lelkiismerettel vállalhatnak mindannyian. Szűcs Imre: A JOBBIK frakció nevében ezt a pályázatot elfogadják, mert bíznak abban, hogy ez a pályázati pénz olyan célokat szolgál, amely a megye lakossága érdekeit szolgálja. Rideg László, elnök: A testület előtt egy tájékoztató anyag van arról, hogy a Területfejlesztési Kft. az Egészséges Bács-Kiskunért címmel beadott egy pályázatot. A pályázat beadását megelőzően azt lehetett eldönteni, hogy a megye indul-e, és mekkora összeggel pályázik. A TÁMOP kategórián belül megmaradt pénzösszeg felhasználására hirdették meg ezt a pályázatot, mely emberi erőforrás fejlesztésére használható fel, kórházi ágy fejlesztésre nem. Nyilvánvaló, hogy a tényleges programot, a szűrővizsgálatokat a megfelelő egészségügyi szakemberek fogják végezni és nem a kft. A pályázattal kapcsolatos részleteket az elbírálást követően valamennyi képviselő megkapja.


- 26 -

Dr. Zöld László Csabáné: A kórházakat hiányoló felszólalásra reagálva elmondja, hogy a bajai kórház is szerepel a pályázatban, szakemberei egészségügyi dolgozóin keresztül. Rideg László, elnök: Kéri, döntsenek a Kft. „Egészséges Bács-Kiskunért” című pályázatának beadásáról szóló tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 20 igen, 2 tartózkodó szavazattal döntött: 11/2015. (II.27.) Kgy. Tájékoztatót a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. „Egészséges Bács-Kiskunért” című pályázatának beadásáról

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. „Egészséges Bács-Kiskunért” című pályázatának beadásáról készített tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző 12. sorsz. napirend: Előterjesztés a Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvételéről (A közgyűlés elnökének 5174-4/2015. iktatószámú és 12. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.)

Rideg László, elnök: Röviden ismerteti az előterjesztés tartalmát és kéri, döntsenek a Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvételéről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött: 12/2015. (II.27.) Kgy. A Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvétele

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvétele” tárgyú előterjesztést és a következő döntést hozza: 1. A Közgyűlés köszönettel tudomásul veszi, hogy az MNV Zrt. vagyonkezelésébe tartozó (Érsekcsanád 0159/44 hrsz., 0159/52 hrsz., 0149/2. hrsz.) Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok tekintetében megnyílt a lehetősége a megyei önkormányzat általi vagyonkezelésbe vételnek. 2. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét arra, hogy egyeztetéseket, tárgyalásokat folytasson a Veránka-szigeti ingatlanok (Érsekcsanád 0159/44 hrsz., 0159/52 hrsz., 0149/2. hrsz., 0161/2 hrsz., 0167/2 hrsz.) és a hozzájuk tartozó ingóságok tekinteJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

- 27 -

tében a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat általi vagyonkezelésbe vétellel kapcsolatos kérdésekről, a vagyonkezelésbe vétel feltételeiről az illetékes hatóságokkal, szervezetekkel. Határidő: azonnal Felelős: Közgyűlés elnöke Határozatról értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, Megyei Közgyűlés tagjai, Megyei Főjegyző, aljegyző, Megyei Önkormányzat Hivatala, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 13. sorsz. napirend: Előterjesztés a „Horse-trails” című projekt sikeres megvalósítása érdekében a Tegyünk Izsákért Egyesülettel kötött kölcsönszerződés módosításáról (A közgyűlés elnökének 5194/2015. iktatószámú és 13. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.)

Rideg László, elnök: Röviden ismerteti az előterjesztés tartalmát és kéri, döntsenek a kölcsönszerződés módosításáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött: 13/2015. (II.27.) Kgy. A „Horse-trails” című projekt sikeres megvalósítása érdekében a Tegyünk Izsákért Egyesülettel kötött kölcsönszerződés módosítása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „Horse-trails” című projekt sikeres megvalósítása érdekében a Tegyünk Izsákért Egyesülettel kötött kölcsönszerződés módosításáról szóló előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: 1. A közös HUSRB/1203/212/136 azonosító számú, „Horse-trails” című projekt sikeres megvalósítása érdekében a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Tegyünk Izsákért Egyesülettel kötött kölcsönszerződésben meghatározott visszafizetési határidő 2015. május 31-re történő módosítását. 2. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét a határozat melléklete szerinti kölcsönszerződés-módosítás aláírására. Felelős: Rideg László elnök Határidő: azonnal Határozatról értesülnek: Megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző, Tegyünk Izsákért Egyesület A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található.


- 28 -

14. sorsz. napirend: Tájékoztató a megyét érintő migrációról Rideg László, elnök: Köszönti Dávid Károly rendőr dandártábornokot, megyei főkapitány urat és András Istvánt, bajai rendőrkapitányt. Kéri főkapitány urat, adjon tájékoztatást a testületnek a megyét érintő migrációról. Dávid Károly, megyei rendőr-főkapitány: Dávid Károly megyei főkapitány úr a jegyzőkönyv mellékletében található diákon keresztül adott tájékoztatót. Fercsák Róbert: A tájékoztató alapján látja, hogy a rendőrség felkészült erre a feladatra, a hatékonysága magas színvonalú. Ismert, hogy a migránsok célországa nem Magyarország, hanem más nyugati országok. Kérdezi, hogy a migránsok útvonalában rendőrségi információk alapján szerepel-e Baja. Dávid Károly, megyei rendőr-főkapitány: Szó szerint: „Az elhangzott felvetést két részre osztanám, egyik az, hogy mennyire hatékonyan dolgozunk és 100 %-os biztonság nincs, nyilvánvalóan ez teljesen igaz. Európa, de a világ bármely részén járunk, láthatjuk, hogy a határellenőrzések biztonsága soha sem lehet 100 %-os. Annyit azért el kell mondanom, hogy épp az utóbbi évek fejlesztései kapcsán, a szerb viszonylat megerősítése révén, tekintettel arra, hogy a szerb viszonylatban a migráció nagyságrendje az utóbbi 3, inkább 4 évben meghatározó. Mindig is a szerb viszonylat volt az utóbbi 4 évben a leginkább fertőzött e tekintetben, és itt volt az országos adatok döntő többsége. Erre mi is felzárkóztunk. Nagyon jelentős az a dolog, hogy nem csak a megyében próbáltunk megvalósítani egy mélységi ellenőrzési rendszert, hanem a szomszédos megyékkel is szorosan együttműködünk, mi a kockázatelemzéseink eredményét rendszeresen megküldjük a Dunántúlra is, sőt a belső határos Győr, Vas, Zala megyék számára is. Pontosan azért, hogy az itteni információkat tudják hasznosítani ők is az ellenőrzési rendszerünkben. Ezzel arra szeretnék utalni, hogy egy egész ország területét lefedő mélységi ellenőrzési rendszer működik Magyarországon, ami egy újabb szűrő a magyar-osztrák határ átlépését megelőzően. Itt is, mondhatnám a győri, vagy a vas megyei, vagy a zalai példát, növekvő számban, különösen Győr, az M1-es autópálya ellenőrzésével, és mindannyian tudjuk, hogy most már eljutottunk odáig, hogy a Budapest-Bécs vasútvonalak szigorú ellenőrzésével jelentős nagyságrendben fognak migránsokat. De nem csak migránsokat, ezt is hozzá kell tennem. Tehát a rendszerből kitűnik, a tájékoztatóból próbáltam utalni arra, hogy ma a rendőrség, amennyiben az érintett migráns kinyilvánítja menekültügyi szándékát, nem tud idegenrendészeti eljárást lefolytatni, felfüggeszti azt, átadja a bevándorlási állampolgársági hivatalnak, a hivatal a menekült kérelmet benyújtót meghallgatja, elindítja a menekültügyi eljárást. Sok esetben útba indítja a kijelölt befogadó állomásra, és azok nem érkeznek meg, tehát máris lekanyarodnak, és Bécs irányába folytatják az útjukat. A számok azt mutatják, hogy több mint 70%-a, közel 80 %-a így meg sem várja a menekülteljárás végét, hanem megy tovább Nyugat-Európa felé. Persze ennek is megvannak a maga következményei, hiszen Ausztria meg Németország és a többi nyugat-európai schengeni állam is megtette a szükséges lépéseket az ellenőrzési rendszer szigorítása érdekében, tehát nyilvánvalóan a folyamat úgy folytatódik, hogy ha Ausztriában vagy NéJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

- 29 -

metországban fennakad a szűrőn, és a nemzetközi nyilvántartásokból kiderül, hogy Magyarországon már menekültügyi kérelmet nyújtott be, akkor a dublini egyezmény értelmében visszakapjuk az adott személyt és a továbbiakban nekünk kell ismételten a korábban benyújtott menekültügyi kérelmével foglalkozni. Tehát a bevándorlási állampolgársági hivatal folytatja az eljárást. Nagy valószínűséggel az elutasítása mellett dönt, mint ahogyan a számokból is kitűnik, hogy az elmúlt esztendőben tudjuk, hogy a hozzánk érkező migránsok több mint 40 ezer nagyságrendjéhez képest elenyésző számban kaptak menekült státuszt, hiszen jelentős részük gazdasági menekült. A kérdés második felére utalva, valóban készülünk ezekre a lépésekre, hiszen minden olyan tényező fontos, ami az embercsempész szervezetek működése szempontjából, mondjuk az ő helyzetüket megkönnyíti, és az 55-ös út felújítása ilyen, tehát ezt is figyelembe vesszük és erre is készülünk. És arra is, ezt is hozzá kell tennem, hogy ha számos lépés eredményeként most éppen, talán úgy fogalmaznék, hogy a migrációban van egy megtorpanás, akkor nagy valószínűséggel az embercsempész szervezetek szerepe fel fog erősödni. Hiszen ma már nem tapasztaljuk azt, hogy a migránsok keresnék a hatóságokkal való kapcsolatot, hanem éppen a várható és tapasztalt szigorítások eredményeképpen ismét megpróbálnak jól szervezett módon és embercsempész szervezetek segítségével konspirált módon eljutni Nyugat-Európába. Épp ezért nekünk arra kell készülnünk, és ebben az irányban is már megtettük a szükséges lépéseket, hogy sokkal nagyobb intenzitással folytassuk a felderítő munkát az embercsempész szervezetekkel kapcsolatban. A szerb partnerszervezetekkel is jóban vagyunk, de nagyon szoros együttműködés folyik az osztrák és a német rendőrséggel is.” Szűcs Imre: Köszöni a rendőrség szerb-magyar határon végzett áldozatos munkáját. Kérdezi, mennyiben von el erőket a megyei rendőr-főkapitányság állományától ez a határvédelmi feladat. A felmerülő pluszköltségek mennyiben terhelik a megyei rendőrfőkapitányság költségvetését, illetve a magyar, vagy az uniós költségvetést? A koszovói állampolgárokat nem lehetne-e visszaadni a szerb félnek? Dávid Károly, megyei rendőr-főkapitány: Szó szerint: „Köszönöm szépen. Az első kérdéssel összefüggésben annyit tudnék örömmel jelenteni, illetve ezt megelőzően munkatársai nevében nagy tisztelettel megköszönöm a köszönetet, hiszen éppen tegnap volt a 2014. évi évet értékelő állománygyűlés Kecskeméten, az elöljárónk az országos rendőrkapitány úr volt, aki személyesen megtisztelt bennünket, de elnök úr is részt vett az évet értékelő értekezleten, köszönöm a részvételét és itt az altábornagy úr 31 kollégának köszönte meg azt a kimagasló helytállást, amit az elmúlt hetekben, hónapok tanúsított. Rendkívül jó érzés volt látni ezeket a fiúkat, lányokat, akik tényleg erőn felül teljesítettek iszonyatos mennyiségű túlórával. A kérdésre válaszolva, nem történik erőelvonás. A határrendészeti kirendeltségek létszámviszonyai, valamint más megyéből kapott megerősítő erők, többek között a készenléti rendőrség támogatása is megfelelő erőt nyújt a feladatok ellátásához. Tehát arra sor nem került, hogy a rendőrkapitányságoktól, közterületről, más feladatrendszerektől el kelljen vonni rendőri erőket. A határrendészeti kirendeltségek, maga a határrendészeti szolgálat a saját erejével a lehetőségek felkutatásával a határrendészeti kirendeltségek között is szinte hétről-hétre változó helyzethez egy nagyon gyors, dinamikus igazodással a saját határrendészeti erejével meg tudta oldani a feladatot. A költségvetési kérdéssel kapcsolatban azt tudom mondani, mint Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

- 30 -

ahogy említette, nem csak más államok határőr-, határ-rendész tisztjei, hanem már technika is jön hozzánk, de támogatást is érzékelünk. Most a legfrissebb új forrás, amit az országos rendőr-főkapitány úr gazdasági főigazgatójától kaptunk a napokban, hogy uniós forrásból a mérhetetlenül nagy tolmácsköltségeink átvállalása is megtörténik. Tehát ebből a szempontból úgy néz ki, hogy pénzügyi támogatást is kapunk a munkához. Mindent egybevetve azt hiszem, hogy az elkövetkezendő időszakban minden feltétel adott annak, hogy ugyanilyen hatékonysággal el tudjuk látni a feladatokat. Végül az utolsó kérdésre válaszolva, a koszovóiak helyzete valóban sajátos volt az elmúlt években is. Hozzá kell tennem, a Szerbiával kötött toloncegyezmény még a 2013. január 1-jei menekültügyi jogszabályváltozást megelőzően kiválóan és a mai napig kiválóan működik, azt kell mondanom, hogy európai színvonalon teljesítik a vállalt kötelezettségeiket, azt megelőzően, 2013. január 1-jét megelőzően is gyakorlatilag 95 %-ban zökkenőmentesen vették át az általunk kitoloncoló különböző nációjú migránsokat. A koszovóiak helyzete annyiban más, hogy már akkor is érzékelhető volt, hogy mi koszovói állampolgárként kezeljük, ők viszont azt nem vették vissza, a szerb állampolgárt igen. Tehát volt egy furcsa helyzet, ezért is vált szükségessé már akkor is a légitolonc intézménye a MALÉV csőd után, illetve azt megelőzően a MALÉV közreműködésével. Azt hiszem, hogy ez valóban rajtunk túl nyúló kérdés, mi egyelőre most annak örülnek, hogy úgy tűnik, rövid időn belül szerb hozzájárulással lehetővé válik a koszovói kitoloncolt, menekültkérelmüket elutasított koszovói személyeknek a szárazföldi személyeknek a hazaszállítása.” Hornyák József: A JOBBIK frakció nevében köszöni a főkapitánynak, hogy elfogadta a felkérést és tartalmas tájékoztatást adott. Munkájukhoz továbbra is sok sikert és jó egészséget kíván. Dávid Károly, megyei rendőr-főkapitány: Köszöni, és tolmácsolni fogja munkatársainak is. Dr. Balogh László: Ő is köszöni a beszámolót. Kérdése, hogy a migránsok között milyen az aránya a háborús menekülteknek, a klímamenekülteknek és azoknak, akik egyszerűen a jobb megélhetésért szeretnének átjönni a határon. A migránsok közül kb. milyen arányban maradnak itt Magyarországon? Dávid Károly, megyei rendőr-főkapitány: Szó szerint: „Erre a kérdésre nem lehet egzakt választ adni, nem mérjük, tehát nincs konkrétan erre információnk, de a tapasztalataink alapján biztonsággal ki tudom jelenteni, hogy 95 %-ot meghaladó gazdasági menekült. Tehát a jobb megélhetés reményében hagyják el a válságövezetet, vagy éppen Koszovót, hiszen ők voltak a legnagyobb arányba. A válságövezetekből érkező afgán, szír, iraki, kurd, török állampolgárok esetében azt tudom mondani, hogy ezeknek a nációknak a meghallgatására különösen nagy figyelmet fordítunk, társ partnerhatóságokkal is kapcsolatban vagyunk, elenyésző számban, a 10-et sem éri el, amikor úgy ítéltük meg a meghallgatások eredményeként, hogy ezt át kell adni partnerszervezeteknek. Tehát nem jellemző. Úgy gondolom, hogy tekintettel arra, hogy nemzetközileg is híre van annak, hogy a magyar határrendészet egy rendkívül eredményes és szigorú határrendészet, még akkor is, ha éppen a menekültügyi jogszabályok mást lehetővé tesznek az említett Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

- 31 -

2013-as változások kapcsán, nem várható, hogy valaki ilyen szándékból más irányt választana, inkább kevésbé őrzött és egyszerűbb irányt választ, ha már az a célja, hogy be akar jutni egyes európai államokban. Nem volt ilyen tapasztalatunk, információnk, de erre különös figyelmet fordítunk, hiszen ez nemzetbiztonsági kérdés. Épp ezért jelentős különbségeket teszünk különböző nációk között és van úgy, hogy az elsődleges meghallgatás után mi még egy másodlagos meghallgatást is beiktatunk. Tehát nagyon ügyelünk arra, hogy ha lehetséges, valóban birtokába jussunk olyan információnak, amely esetleg azt igazolná, vagy azt a gyanút keltené, hogy az adott személy akár a mi nemzeti érdekeinkre is veszélyes. Ilyen jelenséggel nem találkoztunk.” Kollár László: Kiskunhalason van egy befogadó állomás, tervezik-e a bővítését? Ásotthalom térségéről van információja arról, hogy a rendőrség állománya mellett a település mezőőrsége, polgárőrsége jelentős munkát végez, segíti a határőrizeti szerveket. Tervezike, hogy bentebb lévő települések polgárőrségeit, mezőőrségeit felkérik arra, hogy szolgálatot adjanak, segítsék az itteni állományt, a rendőrök munkáját? Dávid Károly, megyei rendőr-főkapitány: Szó szerint: „Köszönöm szépen. Az első kérdésre válaszolva azzal kezdeném, hogy mindannyian tudjuk, hogy Kiskunhalason egy őrzött szállás van, 3 objektumot működtet. Maga a kiskunhalasi Mártírok úti objektumban egy európai színvonalú, 36 fős, viszonylag kis befogadóképességű, idegenrendészeti őrizet végrehajtására teljesen alkalmas objektum, illetve rendszer működik. A Kárpát utcában és a Fazekas utcában találhatóak még egy objektumunk, ami gyakorlatilag a régi lovas iskolának egy bizonyos területe, csak éppen két oldalán található egy ingatlanrészen. A Kárpát utcai objektummal kapcsolatban tudom azt a tájékoztatást adni, hogy az egyik felét mindig is alkalmaztuk idegenrendészeti őrizetre, a másik felét uniós forrásból felújítottuk, és ma a különösen sérült, illetve családos migránsok elhelyezésére nyújt egy valóban európai színvonalú elhelyezést. A Fazekas Mihály úti objektumunk jelenleg használaton kívül van, azonban elkészültek a felújításra vonatkozó tervek és gyakorlatilag a felújítás startvonalánál vagyunk, rövidesen megindulnak a megfelelő eljárások és úgy gondoljuk, hogy a nyár végére ezt az épületet is teljes egészében fel tudjuk újítani. Mindettől függetlenül valóban igaz az, hogy további bővítésre van szüksége az országnak, úgy gondolom, hogy bármennyire is kedvező fordulatot éltünk meg az elmúlt időben, nagy valószínűséggel, ha nem is érik el ugyanazokat a hatalmas számokat az elkövetkezendő hónapokban a migránsok, de mindenféleképpen a mostani, például a legutolsó éjszakán gyakorlatilag közel 30 főt fogtunk el csak, tehát ez ahhoz képpest, amikor volt olyan nap, amikor közel 300-at, nyilván összehasonlíthatatlanul normál állapotot tükröz. Szükség van a bővítésre és ennek érdekében indult ismereteim szerint egy megfelelő pályázat. Ebben Kiskunhalas esetében mi magunk is éltünk egy ingatlan felajánlással, hiszen nekünk, a rendőrségnek is van olyan területe, ami alkalmas egy ilyen új fejlesztés megvalósítására és teljesen nyilvánvaló, hogy ha a szerb határszakasz tartósan várhatóan a legleterheltebb határszakasz lesz, akkor valahol ennek a közelében kellene megoldani az idegenrendészeti őrizet kapacitásának a növelését is, illetve ismereteim szerint a kiskunhalasi önkormányzat is nyújtott be egy másik ajánlatot, ennek a kiértékelése zajlik, még nem tudom, hogy valójában milyen döntés fog születni, egy biztos, ha mód lesz rá, a szerb viszonylat közelében


- 32 -

valahol, de az ország más pontjairól is ismereteim szerint nyújtottak be pályázatot. Kiskunhalasról így gyakorlatilag két alternatíva is lehetséges.” Rideg László, elnök: Köszöni a tájékoztatót, elmondja, hogy az elmúlt napon tartott megyei rendőrfőkapitánysági állománygyűlésen az országos rendőr-főkapitány a megyei rendőrfőkapitányság egész éves tevékenységét jóra értékelte. Megkérdezték a megyei települések önkormányzatait, hogy milyen a kapcsolatuk a rendőrséggel, milyenre értékelik a tevékenységét, az értékelés alapján 5-ből 4,16 %os eredményt kapott a megyei rendőrség munkája. Az országos rendőr-főkapitány úr jutalomban részesítette Dávid Károly főkapitány urat, egy dísztőrt adományozott. Gratulál a kitüntetéshez. Dávid Károly, megyei rendőr-főkapitány: Szó szerint: „Elnézést kérek elnök úr, egy fél válasszal adós vagyok, visszakérném a szót csak egy 30 másodpercre. Polgárőr egyesületek; nagyon szoros az együttműködésünk, sok támogatást, segítséget kapunk, mélységben is igyekeztünk a polgárőr egyesületeket felkészíteni, kifejezetten egy útmutatót bocsátottunk a rendelkezésükre, amelyben rendszerezzük azokat az ismereteket, amelyek számunkra, esetleg migránsokkal való találkozásuk esetén és számukra is szükséges és fontos lehet. Határterületen természetes, hogy támogatják munkánkat. Nem tudom, hogy Csongrád megyében mi a helyzet, de nálunk a polgárőr egyesületek támogatását élvezzük, viszont azt tudom mondani, hogy nem hinném, hogy javarészt átvállalnák a feladatot, nincsenek is abban a helyzetben, de volt már úgy, hogy adtak jelzést nekünk, tehát én azt hiszem, hogy a polgárőr egyesületekkel e tekintetben rendezett a kapcsolatunk.” Rideg László, elnök: Kéri, döntsenek a tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 14/2015. (II.27.) Kgy. Tájékoztató a megyét érintő migrációról

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a megyét érintő migrációról szóló tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző Rideg László, elnök: Utolsó napirend, az Egyebek következnek: Nagy Lajos: A képviselői vagyonnyilatkozat szerkezete megváltozott, magáról a képviselői tiszteletdíjról már nem kell nyilatkozni. A vagyonnyilatkozat közérdekből nyilvános adat a törvény szerint, ezért kéri, tegyék lehetővé a megyei közgyűlés tagjai önként, hogy nyilatkozatuk a nyilvánosság számára megismerhető legyen. Kéri, hogy a képviselők


- 33 -

vagyonnyilatkozata elektronikus formában az interneten elérhető legyen. Kérdezi, hogy a független képviselők is megismerhetik-e az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának jegyzőkönyvét. Rideg László, elnök: Természetesen, a bizottsági jegyzőkönyv megküldésére tett ígérete nem csak a frakciókra, hanem valamennyi közgyűlési képviselőre is vonatkozik. Dr. Szigeti László: Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatától eltérően az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata bárki számára elérhető, nyilvános. Nem kell külön képviselői nyilatkozat a megismerhetőséghez. Az ügyrendi bizottság kezeli a vagyonnyilatkozatokat, annak elnökénél bármikor megtekinthetők a képviselői vagyonnyilatkozatok. Természetesen a családtagok nyilatkozata nem nyilvános. Maga részéről, összhangban a szervezeti és működési szabályzattal, nem tartja szükségesnek, hogy az önkormányzat honlapján megjelenjenek a vagyonnyilatkozatok. Szűcs Imre: Tájékoztatja arról a testület tagjait, hogy Solton március 27-én pénteken 14-18 óra között Solton, a várost elkerülő út megépítésének érdekében félpályás útlezárás lesz. Gáspár Ferenc: Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatáról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. (189.) törvény 39. §-a rendelkezik. A törvény értelmében az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot kell tennie. Nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is. Az említett önkormányzati törvényi szabálynak valamennyi önkormányzati képviselő eleget tett és 2015. január 30-ig benyújtotta vagyonnyilatkozatát a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságának. A benyújtott nyilatkozatokat a bizottság nyilvántartja és a személyes adatokra vonatkozó szabályok betartásával tűzbiztos helyen tárolja. Az önkormányzati törvényben új szabály a méltatlanság. Az Mötv. 38. § (4) bekezdése szerint valamennyi önkormányzati képviselőnek megválasztásától számított 30 napon belül kérelmeznie kell felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba és felvételének megtörténtéről igazolást kell benyújtania a közgyűlésnek. Valamennyi képviselő és külső bizottsági tag ezt az igazolást benyújtotta a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottságnak. A NAV honlapján valamennyien a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepelnek. Rideg László, elnök: Megköszöni az ügyrendi bizottság elnökének a vagyonnyilatkozatokról és méltatlanságról adott tájékoztatását. A napirendek végére érve a képviselőknek is megköszöni a munkát, a testület ülését bezárja. K. m. f.

Rideg László s.k. elnök

dr. Szigeti László s.k. főjegyző Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. február 27-én megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés február 27-i üléséről

Recommend Documents