JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés december 11-i üléséről

5087-7/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. december 11-i üléséről Az ülés helye: Kecskemét, Megyeháza nagyterem Jelen vannak: Dr. Balogh László, Fercsák Róbert, Gáspár Ferenc, Gáspár Zsolt, Hornyák József, Jankovszki Zoltán, Kiss Kálmán Tibor, Kollár László, Lenkei Róbert, Mamuzsits Sándor, Nagy Lajos, Oberna Zoltán, Pap Ágnes, Rausch Sándor, Rideg László, Suhajda Krisztián, Szedmák Tamás, Szűcs Imre, Temerini Ferenc, Varga Nelli, Vörösmarty Attila, Dr. Zöld László Csabáné (22 fő) Igazoltan távol maradt: Jekő Attila, dr. Skribanek Zoltán Rideg László, elnök: Köszönti a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagjait, a meghívott vendégeket, Kőtörő Miklós lányát Kőtörő Emesét és családját, az ülés valamennyi résztvevőjét. 25 évvel ezelőtt, 1990. december 11-én tartotta alakuló ülését a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Erre az alkalomra visszaemlékezve kerül sor Kőtörő Miklós volt közgyűlési elnök emléktáblájának felavatására. Az emléktábla a közgyűlési terem bejárata előtt került elhelyezésre, kér mindenkit, hogy menjenek az előtérbe az emléktábla felavatására. EMLÉKTÁBLA AVATÁS, KOSZORÚZÁS Rideg László, elnök: A jelenléti ívek alapján megállapítja, hogy a megyei közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitja. Megállapítja, hogy ketten jelezték napirend előtti felszólalási szándékukat, illetőleg Bányai Gábor országgyűlési képviselő is a napirendek előtt kért szót. Megadja a szót Oberna Zoltán képviselőnek. Oberna Zoltán: Szó szerint: „Köszönöm a szót Elnök úr, tisztelt Közgyűlés! Bács-Kiskun agrármegye, ezért nagymértékben érdekli az országosan folyó állami ügyek eladása. Jelenleg 380000 ha termőföld eladása zajlik az egész országban, amely során a közösségi tulajdonban lévő, élelmiszer termelésre alkalmas, éppen ezért stratégailag kiemelten fontos magyar termőföldet magánkézbe játsszák. Függetlenül attól, hogy a vásárló külföldie, vagy magyar, családi vállalkozó, vagy épp stróman. A XXI. század egyik legnagyobb globális bűntette, törvényesített földrablás folyik Magyarországon. Az állami tulajdon kezelését nem az államérdek, hanem pártérdek motiválja. A rendszerváltás óta eltelt két és fél évtized legnagyobb köztulajdon széthordása zajlik. Annak megfelelően, hogy milyen gazdasági körök húzódnak meg egy párt mögött. Véleményünk

Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

-2-

szerint a tőkeerős licitálók megjelenésével a magyar falu népe a politikai hűbéresek cselédjévé züllik. A vidék haverok általi gyarmatosítása ezáltal végstádiumba ér. Amit a jobbik soha nem fogad el. Az igazi kisgazdáknak esélyük sem lesz hitel révén földhöz jutni, mivel a hitel megszerzésének feltétele a saját földbirtokukat kellene zálogba helyezni. A magyar vízkincs és erdeink mellett az utolsó nemzeti vagyonunk az anyaföld, amely most kiárusításra kerül. Másrészt az ezer sebből vérző 2016. évi költségvetés számára kíván a kormány a földvagyon elherdálásával tartalékot biztosítani. A fideszes földforgalmi törvény megszavazásakor a kormány legfőbb érve az volt, hogy így külföldi állampolgár nem tud magyar termőföldhöz jutni. Ezzel szemben az az igazság, hogy a jelenleg zajló állami földeladások feltételeinek sok külföldi állampolgár is megfelel. Így a fidesz megkezdte a magyar föld kijátszását a külföldiek és a kupecek kezére. Az a földterület kerül eladásra, amely eddig hosszú távon biztosított bevételi forrást. Bács-Kiskun megyében 2015. november 23-án kezdődött meg az állami földek eladása több mint 300 hektáros területen. Nem vonható kétségbe, hogy termőföldhöz jutók között lesznek jó magyar emberek is, de egyáltalán nem lenne szabad ezeket a földeket eladni. Az állami földek ügye nem pusztán a gazdálkodók, vagy a vidék ügye, hanem minden magyar emberé, ugyanis a magyar föld közös örökségünk. Köszönöm szépen.” Szó szerint vége. Rideg László, elnök: Másodiknak megadja a szót Mamuzsits Sándornak, aki „Fogjunk össze dél BácsKiskunért címmel mondja el napirend előtti felszólalását. Mamuzsits Sándor: Szó szerint: „Elnök úr, tisztelt közgyűlés! Köszönöm szépen a lehetőséget. Egy kéréssel fordulnék a tisztelt közgyűléshez. Nem olyan régen, február 27-én tartotta a közgyűlés a bajai ülését, ahol én beszéltem Felső-bácskáról. Arról a Felső-bácskáról, ahol én magam is élek, amely tulajdonképpen nem más, mint a megye déli része, a határral szegélyezett rész, az ott lévő települések, amelyek egészen Kiskunhalasig nyúlnak. Ezek a települések, mint ahogy már akkor is elmondtam, egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülnek. Munkahely szinte alig van, az ipar eltűnt a településekről, ha nem lennének intézmények, tulajdonképpen nem is lenne már a településeken munkahely. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy amennyiben ebben változás nem lesz, ez tovább romlik, hiszen egyre nagyobb mértékben megy el a kvalifikált szakembergárda, a jobb képességű szakmunkások, részben vidékre, azaz a nagyvárosok felé, ahol még munkahelyeket találnak, részben pedig, főleg az utóbbi hónapokban felélénkült a külföld felé való orientáció. Én látom, hogy nagyon nehéz ebben tenni, hiszen nap mint nap ezt megtapasztalom. De azt is tudom, hogy ha nem teszünk, akkor ezek a települések teljes egészében elsorvadnak. Joggal visszakérdezhetnének, hogy mit lehet itt tenni. Immár egy hasonló időszakot átéltem a hatvanas években, amikor hasonlóan megindult a falvak elnéptelenedése, akkor állami segítséggel, dotációval, pénzzel, támogatással nagy sikeres ipari üzemek leányvállalatai települtek a településekre, ahol településenként 150-200 főnek adtak munkát. Ez jelenti azt, hogy kb. 200 család ellátását biztosítja, ami általában negyede, harmada a település lakosságának. Ez jelentősen megváltoztatta a akkori helyzetet és megindult az falvak stabilitása. Vagy ehhez, vagy ehhez hasonlóan lépéseket kell tenni. Tisztelettel kérem Elnök urat, Alelnök urat, aki jó ismerője ennek a területnek, ebben induljon el a gondolkodás. Kerüljön összefogásra azoknak a ismerete, tapasztalata, tudása akik Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

-3-

ebben tudnak tenni és egy elképzelés halmazzal induljon el ennek a résznek, ennek a dél Bács-Kiskun megyének a felemelése. Szükség van rá, mert ha ezt nem tesszük meg, ezek a falvak előbb utóbb teljesen elnéptelenednek, kiüresednek, megszűnnek. Kérem tisztelettel a közgyűlést, támogassa a dél Bács megyei falvakat ebben az elképzelésben. Köszönöm a figyelmet.” Szó szerint vége. Rideg László, elnök: Bányai Gábor országgyűlési képviselőnek, volt közgyűlési elnöknek adja meg a szót. Bányai Gábor, országgyűlési képviselő: Szó szerint: „Köszönöm a szót tisztelt Elnök úr, Alelnök úr, Főjegyző úr, kedves közgyűlési tagok, illetve kedves vendégek. 5 percem van úgy tudom a napirend előtti felszólalásra, igyekszem kitölteni és hasznos információkkal ellátni Önöket. A múlt évben és a megelőző években a korábbi hivatalbeli kollegáimmal részt vettünk az IPA programozásában, a magyar-szerb határon átnyúló programban, és bizonyára emlékeznek, emlékeztek rá, hogy a közgyűlésünk egyik fontos ötlete az egész Bács-Kiskunt és Csongrád megye egészét érintő, majd másfél hektárnyi területet érintő jégkár elhárítási rendszer kiépítéséről is folytattunk egyeztetéseket. Illetve egy másik fontos, a megye által kezdeményezett mind biztonsági, mind pedig mezőgazdasági szempontból fontos Baja-Bezdán csatorna felújításáról és annak két fő műtárgyáról, a bajai Deák zsilip és a bezdáni dupla hajó zsilip felújításáról egyeztettünk a magyarországi, illetve a szerbiai vajdasági szakértőkkel, szakemberekkel, partnerekkel. Mind a két projekt stratégiai programként ha nem is nevesítésre kerül, de az egyes prioritásának azon pontjaiban, amit egyébként Elnök úr azt az információt kiadhatja nyugodtan, mert a múlt hét óta ez már nem számít sem titkosnak, sem eltitkolandónak. A jégeső elhárító rendszerünkkel kapcsolatosan az egyes prioritásnak az az eleme így szól, hogy beavatkozó intézkedések bevezetése jégeső által okozott kár minimalizálása érdekében, illetve a másik a Baja-Bezdán csatornára vonatkozó rekonstrukciós tevékenységre vonatkozó folyók és kapcsolódó kanálisok vízgazdálkodási rendszerében zöld lámpát kapott ez által a két mondat által. Arra kérem tisztelt Elnök urat, hogy a jégeső elhárító rendszerrel kapcsolatban a Csongrád megyei kollegát és mind a szerbiai Belügyminisztérium szakembereit, akiket jól ismerünk, illetve a kormányzat részéről a kodifikációs munkát ugye a törvénykezésben is kell legalább hat törvényt módosítani azért, hogy lehessen a világ egyik legkorszerűbb rendszerét alkalmazni Magyarországon, hogy kezdjük meg az egyeztetéseket és ebben a parlament tagjai és a törvénykezés egyéni módosítandóban beadandó törvény változtatásokra is számíthatnak, hogy segíteni tudnék. Illetve a Baja-Bezdán csatornával kapcsolatban polgármesterek is innét jelzem, hogy ez egy aki nem tudná a Bezdán csatorna ha beszakadna a zsilip, amit egy jó, ilyen vastagságú, mint én vagyok, derék vastagságú farönk tart bent a Duna medre irányába, ha az megindul, átszakad, akkor Baja aljáig a víz délről visszatér, mert ott lejjebb van már a Baja alja nevű rész, több méterrel mélyebben van, mint a bezdáni hajózó zsilip. Magyarán ennek a felújítása nemzetbiztonsági kérdés is, s ezután kerül sor a KEHOP-ból a Ferenc csatornának a rekonstrukciójára a magyar határig, Bajától a magyar határig, magyarán egy élővíz lesz újra azon a részen, amit korábban, majd 300 éve ástak ki az őseink. Magyarán annyit kérek Elnök úr, hogy a közgyűlés következő ülése nem tudom mikorra tervezték, de február 16-tól lehet beadni a pályázatokat és a stratégiai felhívások ránk, a megyére vonatkozólag ekkor jelennek meg. Addig el kell készíteni a hatástanulmáJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

-4-

nyokat, ha kell akkor az engedélyezési tervek benyújtására sor kell, hogy kerüljön, és májusig fogadják ezen pályázatokat. A nem stratégiai programok 76 millió eurós öszszegből május tájékán, április tájékán lesznek kiírva. Ez nem fontos, most a kerékpárút építése meg egyebek a határ mentén, ezek jó ötletek, csak szerintem a megye szempontjából ez a jégeső elhárító rendszer lenne a legnagyobb segítség a megye gazdálkodói számára. Ehhez kérem azt, hogy a közgyűlés amit lehet, a felkért szakértői költségeket el lehet már számolni 2014. január elseje óta, tehát azt kérem a közgyűléstől, hogy szánjon rá forrásokat, hogy a tanulmányok elkészüljenek a jégeső elhárító rendszerrel kapcsolatban,a Baja-Bezdánnal pedig remélem, hogy lesz minél hamarabb egyeztetés a két ország szakemberei és polgármesterei között. Ezt akartam csak elmondani Elnök úr, köszönöm a lehetőséget és sok sikert a leendő pályázathoz. Biztatom Önöket, hogy ne várjon senkire, a megye nyugodtan pályázhat és szerintem fenn tudja tartani a jégeső elhárító rendszert, nem kell hozzá feltétlen külső partnert bevonni, aki ezt fenntartaná, de persze mindenkit szeretettel látunk, aki ebben részt kíván venni. Köszönöm a lehetőséget Elnök úr.” Szó szerint vége. Rideg László, elnök: Először Oberna Zoltán képviselő elmondta a JOBBIK országos programját. Mamuzsits képviselő úrnak válaszolva el kell azt mondani, hogy amit a megye megtehet, a TOP forrásokból azt meg is teszi. Példaként lehet említeni, hogy jelentkezett egy új gyár építésére egy vállalkozói csoport, akik nem a megye északi részén, hanem a déli részén, Bácsalmás környékén fognak megépíteni egy új gyárat. A megye tervei szerint a többi térséghez képest plusz, 42 milliárd Ft-nyi támogatási összeg fog a megye déli részéhez kerülni. Ahogy azt parlamenti képviselő úrtól hallotta a testület, az IPA-s programok jó úton haladnak. Ha megvalósulnak, márpedig bízni lehet ebben, akár a jégvédelmi rakétarendszer kiépítésében is, ami a határ mentére települ és ott nyújt védelmet. Az említett vasútépítés, tehát a bajai régi vasútvonal viszszaállítása Baja és Szabadka között, a Baja-Bezdán-csatorna, valamennyi milliárdos tétel, és a megye déli részén valósul meg. Javasolja, hogy a közgyűlés fogadja el a meghívóban szereplő napirendet azzal a módosítással, hogy a 13. sorszám alatt szereplő napirendet, „Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről” és a 14. sorszám alatt szereplő „Tájékoztató a Miniszterelnökség AgrárVidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról” napirendet az ülés elején első és második napirendként tárgyalja meg. Kéri, hogy döntsenek a javasolt napirendről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 22 igen szavazattal döntött:


-5-

54/2015. (XII.11.) Kgy. A közgyűlés ülésének napirendje

Határozat

1. Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről Előadó: Dr. Aszódi Attila, Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos 2. Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról Előadó: Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Miniszterelnökség 3. Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 4. Előterjesztés megyei turisztikai és marketing kft. alapítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 5. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 6. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetésének elfogadására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 7. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 8. Előterjesztés az Európai Régiók Gyűléséből történő kilépésre Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 9. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására Előadó: dr. Szigeti László, megyei főjegyző 10. Előterjesztés a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 11. Beszámoló a települési önkormányzatokkal való együttműködésről, a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 12. Előterjesztés Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

-6-

13. Előterjesztés a Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 14. Előterjesztés Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozásáról Kiskunmajsa város gyógyhellyé minősítése alkalmából Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 15. Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről Előadó: Domján Gergely, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnöke 16. KÖZMEGHALLGATÁS 17. Egyéb ügyek Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző 1. sorsz. napirend:

Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről

Rideg László, elnök: Köszönti dr. Aszódi Attila, Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztost, kéri, hogy tartsa meg tájékoztatóját. Dr. Aszódi Attila, kormánybiztos szóbeli tájékoztatást ad, bemutatott diavetítése a jegyzőkönyv melléklete. Rideg László, elnök: Köszöni a tartalmas tájékoztatást, kéri kormánybiztos urat, adjon tájékoztatást a Kalocsa térségében tervezett híd megvalósulásáról. Dr. Aszódi Attila, kormánybiztos: A Kalocsa környékére tervezett Duna-híd nem a paksi beruházáshoz szükséges, hanem lehetőséget teremt a kalocsai oldalon lakók részére a beruházásba való bekapcsolódásra. Várhatóan a híd 2018-ra készül el, jelenleg folyamatban vannak a tervezési munkák. Kiss Kálmán Tibor: Érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatót annak ellenére, hogy nem híve az atomenergiának. Az LMP színeiben dolgozik a közgyűlésben és közismert, hogy a Parlamentben Széll Bernadett LMP-s képviselő határozottan érvel a beruházás ellen. Egy vállalkozói levél alapján fogalmazza meg kérdését, melyet egy kecskeméti mérnökember írt, a levélből idéz. „A hírekben is elsősorban közmédiában tapasztalható félrevezető tájékoztatás késztetett a megszólalásra. Szakértőnek felkonferált személyek Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

-7-

jelentik ki, hogy nem igaz a kétkedők állítása, valójában korrekt versenyeztetés történt, elismerik, hogy valóban nem szerencsés volt a Kormány részéről a kampány idején megkötni ezt a megállapodást, de az ellenzők által keltett megalapozatlan hisztéria teljesen indokolatlan. Joggal merül fel a kérdés, miért nem lehet akkor nyilvánosságra hozni az eddigi tanulmányokat és a versenyeztetés adatait. Éppen ma utasította el a Fenntarthatósági Bizottság ezt a nyilvánosságra hozatali indítványt. Milyen titkokat tartalmazhatnak ezek az anyagok, milyen kiscsoport érdekeit védi ez a titkolózás az egész magyarságéval szemben. A Nemzeti Konzultációs Program keretében 2011-ben a Kormány honlapján olvashattuk és vehettünk részt véleményünkkel az energiastratégia kialakításában. Magam a végeredményt kihirdető fenntarthatósági bizottság ülésére is elmentem. Ott hallottam az akkor még államtitkár Bencsik urat helyettesítő Kovács Pál nyilatkozatát, hogy a kidolgozott 6 alternatíva helyett azért kell egy hetedik növelt atomenergia előállítást tartalmazó stratégia, mert a fukusimai katasztrófa és a német atomenergia kivezetési döntés következtében a régióban energiahiány lép majd fel és ezt kihasználva kedvező exporthelyzetbe kerülhetünk. Azóta is sokadmagammal egyetemben várom ennek a számszerű indoklását és az ezt tartalmazó anyagok nyilvánosságra hozatalát. Ezt a nyilvánosságra hozatalt javasolta 2011-ben a minisztérium megbízásból, az energiastratégiát elemzésekkel és környezettanulmányokkal alátámasztó REKK is. Közben mérföldes léptekkel halad a bővítés a megvalósulás felé, tart a jövő vállalkozása program. Magam a Kalocsain vettem részt még a Putyinnal kötött megállapodás előtt. A kollégám már utána a Miskolcin vett részt. Érdekes volt összevetni az eltéréseket. Kíváncsian várom, mikor ér Kecskemétre a tájékoztató és mennyiben változik a tartalma. A folyamat kísértetiesen hasonlít a Mercedes Gyár ITV azóta nyomtalanul felszámolt gazdaságfejlesztő szervezet beszállítás-segítő programjára. Sokan vettünk benne részt, de egyetlen megkeresést sem kaptunk. A jövő vállalkozása program résztvevőinek kompetenciáit statisztikai célból begyűjtötték, de azokat a programokban való részvételre nem regisztrálták. Eleve a meghirdetés és jelentkezés módja sem a megszokott, de magáról a bemutatóról sem szerezhető utólag semmilyen információ, csak hallomásból.” A levél felolvasását követően kérdezi, mennyiben helytállóak az elhangzott észrevételek. Dr. Aszódi Attila, kormánybiztos: Említette az előadásban, hogy az energiastratégiát a Parlament fogadta el. Magyarország egy képviseleti demokrácia. A Parlament úgy döntött, hogy a különböző vizsgált forgatókönyvek közül a magyarországi ellátás-biztonsági célkitűzések, klímavédelmi gazdaságfejlesztési célkitűzések teljesítése szempontjából az ún. atomszén zöld forgatókönyv a legkedvezőbb, ezért ezt jelölte ki, mint preferált forgatókönyvet. A Kormány nem csinál mást, mint megpróbálja megvalósítani ezt a forgatókönyvet a 2011-es parlamenti döntéssel összhangban. Az atomenergia területén harmadik országgal kötendő szerződések kérdését az Euratom Egyezmény rendezi. Az Euratom Egyezmény az Európai Unió szabályozó dokumentumainak az egyike, egy nagyon fontos alapdokumentuma az uniónak. Az Euratom Egyezmény azt mondja, hogy bármely európai uniós tagállam jogosult egy harmadik tagállammal, tehát nem uniós tagállammal szerződést kötni abban az esetben, ha ahhoz az Európai Bizottság jóváhagyását megadta. Magyarország bemutatta ezt a szerződést még az aláírást megelőzően és mielőtt megtörtént volna a szerződés aláírása, az Európai Bizottság arról tájékoztatta a magyar Kormányt, hogy rendben lévőnek találja a szerződést, nem emel azzal kapcsolatban kifogást. Az államközi szerződést bárki elolvashatja, hiszen törvény formájában az Országgyűlés megtárgyalta és kihirdetést nyert. Az Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

-8-

egyezményben az szerepel, hogy a felek együttműködnek két új blokk megépítésében a paksi telephelyen, amihez, az orosz fél finanszírozást ad. Nincsen ma senki a Világon, aki olyan komplex csomagot tudna kínálni, és kínálna, mint amit az orosz fél tett. Az orosz fél 80 %-os finanszírozást, kedvező kamatozású hitelt, technológiát, üzemanyagot és a kiégett üzemanyag kezelési szolgáltatást nyújtja. Mindez olyan kedvező konstrukció, ami alapján a Kormányzat úgy döntött, hogy a tényleges megvalósítási szerződéseket az orosz féllel érdemes kidolgozni. Megemlíti, hogy a megvalósítási szerződés, fővállalkozói szerződés, amit az orosz féllel kötött a magyar állam, az egy ún. „útrakész” erőműre vonatkozó fixáras, fix határidős szerződés, amelynek értelmében a vállalkozók, akik bekapcsolódnak ebbe a programba, azok az orosz fél oldalán tudnak bekapcsolódni. Minden, a kivitelezéssel kapcsolatos fejlesztés felelőssége az orosz fél oldalán van, ők választják ki az alvállalkozókat és vonják be a programba. Valójában a vállalkozásfejlesztési program is az orosz fél oldalán való becsatlakozást segíti elő. Az adatok, illetve a szerződések nyilvánosságával kapcsolatban még egyszer kiemeli, hogy az államközi szerződés, a finanszírozási államközi szerződés törvény formájában ki lett hirdetve, teljességgel nyilvános, bárki számára hozzáférhető. Itt vannak a törvényi referenciák, bárki azt a jogtárban megtalálhatja és ezen kívül minden olyan adat, információ, ami releváns és amely más projektekben nyilvánosságra került, a magyar projektben is nyilvánosságra került, vagy nyilvánosságra fog kerülni. Az EPC-szerződés, fővállalkozói szerződés sehol a Világon nem nyilvános, így Magyarországon sem. Megemlíti, hogy a környezeti adatok nyilvánosak, a teljes környezetvédelmi hatástanulmány, államközi szerződés, rengeteg kapcsolódó hatástanulmány, vizsgálati adat nyilvános és mindig a projekt előrehaladása mentén, amikor lehetséges, nyilvánosságra fogják hozni az adatokat. Azt is megemlíti, hogy pl. Európai Uniós bejelentésekkel kapcsolatos adatokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés védendőnek nyilvánít, tehát mindaddig, amíg valamelyik tagállam az Európai Unióval az adott kérdésben tárgyalásban van, addig ezek az adatok, információk, levelezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében nem nyilvánosak és később, amikor a Kormány, illetve a bizottság úgy gondolja, hogy ezek már nyilvánosságra hozhatóak, akkor nyilvánosságra kerülnek. Kollár László: A JOBBIK választási programjában deklarálta, hogy zöld alapokon áll a környezetvédelem, a legfontosabb prioritás, mindezzel együtt az atomenergiát nem lehet nélkülözni, ezért támogatják a beruházást. Két kérdést szeretne feltenni, az egyik a zöld energia terén teendő lépésekre vonatkozik, mit szeretne a Kormányzat azért tenni, hogy 16 % legyen a zöldenergia aránya. A másik kérdés a függőleges tengelyű szélerőművekre vonatkozik. Lát-e arra lehetőséget, hogy a magyar Kormányzat felkarolja ezt az ötletet, van-e erről valamilyen információja. Kiskunfélegyházán a helyi gépipari üzem részt vett az első paksi beruházás megvalósításában. Az akkori szakértő gárda, ha megöregedve is, de még dolgozik. Lesz-e kormányzati segítség arra, hogy az ott meglévő szaktudást összehangolva a jelenlegi technológiával, részt vehessenek az erőmű bővítési munkáiban. Nagy Lajos: A mesterségesen magasan tartott energiaárak nem számítanak tiltott állami hozzájárulásnak, illetve az Európai Unió hogyan vélekedik minderről, hiszen Magyarországon a villamos energia termeléséhez felhasználható gáz és nyersolaj ára a világpiaci árnál jó 30 %-kal magasabb és hiába van a rezsicsökkentési program, a gáz lényeJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

-9-

gesen többe kerül, mint amennyiért megvásárolja az ország. A megvalósítást befolyásolja-e, illetve késlelteti-e az, hogy a leszereléshez biztosított anyagi forrásokat az állam előtervezetten felhasználja és az már nem áll rendelkezésre. A kiégett fűtőelemeket kezelésre kiszállítják Oroszországba, majd onnan végleges tárolásra Magyarországra visszaszállítják. Kérdezi, minden közbeeső állam engedélyével rendelkezik-e Magyarország? Ha jól értette az elhangzottakat, a magyar vállalkozások bekapcsolódása a projektbe, és az is, hogy miben vehetnek részt, teljes mértékben az orosz féltől függ? Dr. Aszódi Attila, kormánybiztos: Az energiapolitika elemeinek a megvalósítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik és nem a kormánybiztosság feladata. A megújuló energiahordozóknál nem csak a rendelkezésre álló technológiát, hanem az adott energiahordozónak a rendelkezésre állását is nézni kell. Egyértelmű, hogy a függőleges tengelyű szélerőműveknek az az előnyük, hogy nem kell őket irányba állítani, így az üzembiztonságuk magasabb, ugyanakkor látni kell, hogy a Világon ma elterjedt technológia a vízszintes tengelyű szélerőmű, aminek egyik oka, hogy a függőleges tengelyű szélkerekekhez nagyobb szélsebességre van szükség, akkor indulnak el. Magyarországon a szélenergia potenciál elsősorban a Kisalföldön nagyobb a szokásosnál, nem véletlen ott valósultak meg ezek a programok. Hogy a továbbiakban hogyan és mikor tudnak újabb szélerőművek épülni Magyarországon, ezzel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tud válaszolni. A kiskunfélegyházi gépgyárral, illetve a gyárakkal kapcsolatban azt tudja mondani, hogy az orosz félnek nyilván érdeke, hogy amennyi tevékenységet csak lehet, lokalizáljon, mert ahhoz nem tartozik szállítási tevékenység, olcsóbb lehet, mint a különböző távolabbról megrendelt munka. A komoly ipari szereplők a lehetőségeket már felmérték. Úgy tudja, hogy a kiskunfélegyházi gyár is szerepel a tervekben. Természetesen arra bíztatják az orosz felet, hogy minél több magyarországi telephelyet, illetve vállalkozást vonjon be a munkába már csak azért is, mert az államközi szerződés azt írja, hogy a felek együttműködnek annak érdekében, hogy 40 %-os lokalizációt lehessen elérni, hogy a program 40 %-a Magyarországon lévő cégek segítségével valósuljon meg. Természetes, hogy nagy berendezéseket ezek a vállalkozások nem tudnak legyártani, mert a nagyon nagy berendezések, mint a reaktortartály és egyéb nagy komponensek az erőmű technológiájában. Ezek olyan méretűek, hogy csak néhány olyan hely van a Világon, ahol ezeket mozgatni, megmunkálni lehet, de számos olyan berendezés van, amit adott esetben Magyarországon is le tudnak gyártani. Reméli, hogy a kiskunfélegyházi gyár hozzá tud férni ehhez a programhoz. A gázárak nem tartoznak a feladatai közé, azt nem kívánja kommentálni. A kiégett üzemanyagnak az Oroszországba való visszaszállításával kapcsolatban azt kell tudni, hogy az útvonal Ukrajnán keresztül vezet. A kiégett üzemanyag szállítása mindig egyedi engedélyköteles és engedélyeztetni kell nem csak Magyarországon és nem csak Oroszországban, hanem abban az országban is, amelyen keresztül a szállítás történik. Hosszú évekre visszamenő tapasztalat van az Ukrajnán keresztüli szállítással, mely jelenleg is élő. Azt gondolja, hogy a megszokott útvonalon lehetséges lesz szállítani, ha azonban ez az útvonal ellehetetlenülne, akkor kell másik alternatív útvonalat keresni, melyben szóba jöhet szlovák szállítási út. A lokalizációra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban még egyszer hangsúlyozza, hogy az orosz fél kell, hogy kiválassza az alvállalkozókat és a motivációja az, hogy az államközi szerződésben vállalta, hogy 40 %-os lokalizációs szintet fog elérni. A központi nukleáris alap egy működő rendszer része, amiben nagyon fontos a szennyező fizet elve, amely szerint azoknak kell viselni a jövőben a hulladékkezelési költségeJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 10 -

ket, akik ma ennek az energiahordozónak az előnyeit élvezik. Fontos, hogy az áram árában benne legyen az a költségtétel, ami a majdani kezelés költségeit fedezi, hiszen az ország áramfogyasztásának nagyobb részét a Paksi Atomerőmű állítja elő. A központi nukláris alap olyan pénzügyi alap, amelynek nemzetközileg szabályozott rendszere van, véleménye szerint ez szükséges, hogy megmaradjon, folyamatosan gyűljön benne a pénz, és jöjjön össze az a forrás, amivel a későbbiekben a leszerelési feladatokat is meg lehet oldani. Rideg László, elnök: Megköszöni a kormánybiztos értékes előadását és kéri, hogy döntsenek a tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 20 igen, 2 tartózkodó szavazattal döntött: 55/2015. (XII.11.) Kgy. Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről szóló tájékoztatót tudomásul vette. Határozatról értesülnek:

Megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző

2. sorsz. napirend:

Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról

Rideg László, elnök: Köszönti Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárt, kéri, hogy tartsa meg tájékoztatóját. Kis Miklós Zsolt, államtitkár szóbeli tájékoztatást ad, bemutatott diavetítése a jegyzőkönyv melléklete. Szűcs Imre: Végzettsége szerint erdőmérnök, ezért néhány erdészeti jellegű kérdést tesz fel. Magyarország területének kb. 20 %-a erdő, mindebből következik, hogy a vidék életében az erdőnek nagyon komoly befolyása van. Az erdő telepítésének milyen lesz a finanszírozása. Fontos ez a kérdés azért is, mert minden felelős erdőgazdálkodó több évre tervez előre. Ha nem ismert a finanszírozás, a szaporítóanyag termelők nem tudnak kellően felkészülni. A facsemetéknek több időre van szüksége ahhoz, hogy elültethetők legyenek. 3-5 év, mire a puszta földből kinő az erdő. Mostohagyerek az erdőgazdálkodás a különböző gépvásárlási támogatásoknál is. Az erdőgazdálkodókkal egyszerűen nem számolnak ezeknél a támogatásoknál, pedig speciális


- 11 -

gépjárművekre van szükség a jó erdőgazdálkodáshoz. A harmadik terület pedig az a kérdés, hogy az erdők eddig kimaradtak a területalapú támogatásokból, ilyen célra nem kaptak egy fillért sem a gazdálkodók. Tudományos kutatások kimutatták, hogy az erdőnek mindössze 3 %-os a megtérülése. Ezért tűnik úgy, hogy hátrányos az erdőtulajdonosok megkülönböztetése a támogatások területén az egyéb mezőgazdasági tulajdonosoktól. A negyedik kérdéskör a rezsicsökkentéssel függ össze. Miért kell, hogy azok a szegény sorsú emberek, akiknek nincs gázfűtésre pénze, azok a tűzifát 27 %-os magas ÁFA-tartalommal vásárolják. Kaphatnak-e valamilyen segítséget. Az erdőnek hármas funkciója van, természetvédelmi, közjóléti és gazdasági. A magán-erdőtulajdonosok nem részesülnek semmiféle jövedelemben annak ellenére, hogy ellátnak természetvédelmi és közjóléti funkciókat is és az erdőgazdasági megtérülése az előbb említettek szerint mindössze 3 %. Az erdővel kapcsolatos kérdések ezek voltak. Két másik kérdése is van, az egyik, hogy solti képviselőként érdekli, hogy a város benyújtott tanyagondnoki pályázatát miért utasították el. Az utolsó kérdéskör az, kérdezi államtitkár úr véleményét arról, hogy ismert az a tény, hogy egy erőmű a tűzifát olcsóbban vásárolhatja meg, mint amennyiért a lakosság azt megveszi. Kis Miklós Zsolt: Csupa jó hírrel tud szolgálni Szűcs Imre képviselőnek. Az erdőtelepítéssel kezdi, amely az egész vidékfejlesztési programmal együtt, egy nagyon hosszú társadalmi egyeztetésen ment keresztül, amelyben nagyon komoly szerepet vállalt a Magánerdőgazdálkodók Országos Szövetsége és az Országos Erdészeti Egyesület, tehát az erdészeti szakmát felölelő két legnagyobb társadalmi szervezet nagyon komoly munkát végzett ebben a programban és éppen nem csak a program kidolgozásában, hanem a program után jönnek a pályázatok, a pályázati felhívások előkészítésében is. Az államtitkárságon létrehoztak egy pályázat-előkészítő munkacsoportot, amelybe a szakmai szervezeteket is bevonták. Az említett két szervezet előtt is ismert, hogy 2016 tavaszán meg fog jelenni az erdőtelepítéses pályázat, ezt egyébként már a szaporítóanyaggal foglalkozó vállalkozások is tudják. Összességében egyébként az erdészetre a 2007-2013. közötti időszakhoz képest több forrás jut. Akkor összességében 96 milliárd, most pedig mintegy 107 milliárd Ft a forrás, ráadásul a szaktanácsadási rendszerbe is bevonják az erdőgazdálkodókat. Telepítésre 33 milliárd Ftos pályázati felhívás fog megjelenni 2016 tavaszán. Említette, hogy az erdőre nem jár területalapú támogatás, szeretné tájékoztatni képviselőt, hogy jár támogatás 2015-től a 2008. után telepített erdőkre vonatkozik. A támogatás a jövőben is jár majd azokra az erdőkre, amelyeket a következő években fognak telepíteni. Jó hír szintén, hogy eddig nem volt lehetőség erdészeti gépekre pályázni, most lesz egy erdészeti pályázat is, amelyben az erdőgazdálkodókat segítő gépvásárlásra is lesz lehetőség és minden olyan speciális gépet meg lehet majd vásárolni nyilván a források erejéig, amelyekre az erdészetekben szükség van. A rezsicsökkentés, tűzifa ÁFA-ja hogyan és miként nehezíti a lakosságot. A helyi önkormányzatok számára lehetőség, hogy részt vehetnek egy szociális tűzifa programban is. Nyilván a források korlátozottak, de ez jó lehetőség azok számára is, akik a tűzifához nehezen jutnak hozzá. Van, aki szociális tűzifa programban vesz részt, van aki más módszert követ. Példaként említi saját települését, ahol úgy döntött az önkormányzat, hogy nem vesz részt a szociális tűzifa programban, mert van a településen elég magánkézben lévő erdő, amit kivágtak és a megmaradt tuskót a lakosság ingyen elvihette. Az erdőgazdálkodásnál azt lehet látni, hogy a jövedelemtermelő képesség attól függ, hogy milyen erdőről van szó, hiszen más mondjuk egy tölgyerdőnek, és más egy gyors váJegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 12 -

gás-érettségű erdőnek a gazdasági megtérülése. Vannak olyan támogatási lehetőségek, amelyekkel az erdészetek, az erdőgazdálkodók élni tudnak. Pl. azok a területek, amelyek jóval erősebb természetvédelmi funkciót töltenek be, pl. egy NATURA 2000-es erdőterület, ott erre a területre minden egyes hektárja után plusz támogatás jár, tehát ebben a programban gyepre és erdőre lehet plusz támogatást igényelni. ez a program is folytatódik, hiszen pontosan a természetvédelmet segítik ezzel. Ezen túlmenően közjóléti és gazdasági funkciókat is pályázati felhívás során lesz majd lehetőség támogatást igényelni. A tanyagondnoki pályázatról: látható, hogy a forrásokra több mint 2-szeres igény érkezett. Azt gondolja, hogy mindenki, aki ezen a pályázaton nem tudott sikeresen részt venni, bánhatja. Sok esetben az elutasítás oka adminisztrációs hiba volt, számos esetben a források fogytak el. A solti pályázat részleteit nem ismeri, de jó hír, hogy 2016-ban is lesz még egy ilyen pályázat és elsősorban pontosan az önkormányzatok, a falugondnok és tanyagondnok szolgáltatások számára. Nem lesznek ebből kizárva a civilszervezetek sem, tehát a polgárőrség biztosan tud majd pályázni. Az állami erdőgazdaságokat illetően, ha jól értette az az állítás, hogy az erőműben olcsóbban értékesít az állami erdőgazdaság, mint azt a lakosság számára biztosítaná. Őszintén, nem ismeri az állami erdészeteknek a faértékesítési módszereit, hiszen az nem az államtitkársághoz tartozik. Úgy gondolja, nem véletlenül volt egy kormányzati ellenőrzési hivatali felülvizsgálat, nem véletlenül ellenőrzik ezeknek a gazdasági társaságoknak a működését. Mivel állami vagyonról van szó és ezek az állami erdészetek is részei a vagyonnak, fontos, hogy az értékesítési folyamatok is átláthatóak és egyöntetűek legyenek. Az értékesítéseket nem tudja hogyan és mint zajlanak, de meglepődne, ha ugyanazt a minőséget értékesítené az állami erdészet az erőműnek és a lakosságnak. Az árak attól függnek, hogy milyen minőségű, osztályozású, besorolású a fa, hiszen a rönkfától az aprítékon át elég sokfajta lehet. Az erőműnek egy másodminőségű, egy alacsonyabb minőségű tűzifát kell biztosítani, mint a lakosság számára. Szűcs Imre: Úgy látja nincs változás, ígéret van, de szeretné a tényeket látni. Kis Miklós Zsolt: Az erdőgazdálkodók számára készült pályázati felhívásokat ha igényli, átküldi a képviselőnek olyan bontásban, hogy milyen forrásokat, melyik hónapban hirdet meg az államtitkárság. Szűcs Imre: Köszöni a felajánlást, hogy az erdőgazdálkodóknak kiírt pályázatokat közvetlenül megkaphatja. Kíváncsi volna arra, hogy a tuskóértékesítés a gyakorlatban hogyan történt. A szociális tűzifa esetében érthetetlennek gondolja azt, hogy novemberben meg decemberben adják a fát a rászorulóknak, akkor, amikor semmi értelme nincs, hiszen a fa vizes. A vizes fával nem lehet fűteni, csak a következő évben. Tavasszal, amikor hegyekben áll a tűzifa, akkor nincs szociális tűzifa akció. Kis Miklós Zsolt: A tuskóértékesítés kapcsán elmondja, nagyon egyszerű volt a technika, aki igényelte, kiment az erdőterületre, saját maga összeszedte és hazavitte. Mindez természetesen ingyen volt, csak dolgozni kellett érte.


- 13 -

Kiss Kálmán: Civilben ökológiai gazdálkodással és tanácsadással is foglalkozik. Kicsit ellentmondásos tájékoztatást kaptak az elmúlt hónapokban arról, hogy a most december 31-ig benyújtható AKG és ÖKO pályázatok vonatkozásában lesz-e második kör. Volt, aki azt mondta, hogy igen, volt aki azt, hogy nem. Mi a végső álláspont, mire számíthatnak a gazdálkodók. A másik, az ökológiai gazdálkodásban úgy gondolja, hogy az állattartás és a gyepgazdálkodás szorosan össze kell, hogy kapcsolódjon. Meglepetten olvasta azt, hogy amíg a legelőnél van egy állattartási minimum létszám, addig a kaszálónál nincs. Úgy gondolja, hogy a kaszálóról lekerülő gyep is az állattartásban kellene, hogy hasznosuljon, legalábbis normál esetben, tehát ezt a logikát nem érti, miért így alakult. A másik, a nagybirtok az ökológiai gazdálkodásban is nagybirtok, ha 500 hektár feletti, ez a véleménye. Amíg az AKG-ban van degresszió egy bizonyos birtokméret felett, addig az ÖKO-ban nincs. Úgy gondolja, hogy az ÖKO oligarchákat sem feltétlenül kellene támogatni, annak ellenére, hogy ő maga is elkötelezett emellett a gazdálkodási mód mellett. Kis Miklós Zsolt: 2015-ben került meghirdetésre az agrár környezetgazdálkodási program és az ÖKO program. Összességében erre a két kérdésre együtt 240 milliárd Ft jutott, amiből 210 milliárdot most hirdettek meg és 2017 őszén újra meghirdetésre kerül ez a program. A korábbi időszakban sokszor igény volt rá, hogy legyen lehetőség egy második körre is. Ezt a logikát követve éppen ezért 2017-ben is meg fogják hirdetni ezt a pályázatot. Nyilván akkor jóval alacsonyabb lesz az összeg, hiszen a 240 milliárdból 210 milliárdot 2015-ben már meghirdettek. Akkor elsősorban azok fognak tudni majd pályázni, akik időközben mondjuk egy ültetvényt telepítettek, vagy időközben váltak vállalkozóvá, de lehetőségük meg lesz rá 30 milliárd Ft-os felhívásra, tehát biztos, hogy lesz második kör. A kaszálónál, hogy nincsen állattartás, igen ezen sokat vitáztak szakmailag is, azonban összességében azt kell mondani, hogy mindenképpen az az előnyös, hogy akár állattartással, akár anélkül, az ökológiai területek növekedjenek. Az 500 hektár felett miért nincs degresszió, a kérdés jogos. A tárca szerette volna, ugyanakkor az európai bizottsági jogszabályok alapján ezt az AKG programot és az ökológiai gazdálkodást is minden esetben igazítani kell az EMGA szabályokhoz is, amiben elég jelentős újítást vezetett be az európai bizottság, a zöldítést. Minden egyes feltételt ehhez a zöldítéshez kellett igazítani és tekintettel arra is, hogy a degresszivitást a területalapú támogatásoknál csak az alaptámogatásokra lehetett érvényesíteni, a zöldítésre nem. Az unió nem fogadta el, hogy az ország az ökoprogramokban degresszivitást vezessen be, csak az agrár-környezetgazdálkodási programnál. Rideg László, elnök: Németh László, Kunpeszér település polgármestere kért szót, az államtitkártól kíván kérdezni. Kérdezi a testület tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy a polgármester szót kapjon. A közgyűlés 15 igen, 4 nem és 2 tartózkodó szavazattal hozzájárult ahhoz, hogy Németh László, Kunpeszér település polgármestere a napirendhez hozzászóljon. (Szavazáskor a közgyűlés 22 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 20 igen, 2 tartózkodó szavazattal döntött.


- 14 -

Németh László, Kunpeszér polgármestere: Az agrár-környezetgazdálkodási programban feltételként előírt az, hogy trágyatárolóval kell rendelkezni. Mi az oka annak, hogy ilyen feltételeket írnak elő. Kis Miklós Zsolt: Az agrár-környezetgazdálkodási programban nem ismeri a konkrét feltételeket, de úgy gondolja, amennyiben van ilyen feltétel, annak oka van. Megnézi konkrétan a feltételeket. Úgy gondolja, hogy egyik ok az, hogy minden egyes európai uniós tagállamban meg van az említett feltétel, aki több állatot tart és úgy gazdálkodik, annak trágyatárolással kell rendelkeznie. Függetlenül attól, hogy az juh, kecske, szarvasmarha, vagy egyéb, meg van szabva, hogy milyen trágyatárolási feltételnek kell teljesülnie. Kötelezettsége minden állattartónak annak ellenére, hogy sokan nem is tudnak arról, hogy rendelkezniük kell trágyatárolóval, ezért indították el az 5,5 milliárdos trágyatároló kezelési programot, hogy aki még nem rendelkezik tárolóval, az pályázhasson rá és valósíthassa meg az egyébként szükséges feltételt. Nem kell elfelejteni azt, hogy az agrár-környezetgazdálkodási program nem egy normatív módon járó támogatás, nem azt jelenti, hogy valaki ahogy eddig gazdálkodott, az alapján jár neki egy plusz, mondjuk például TOPA támogatás, ismert számukra az, hogy többletkötelezettségeket kell vállalni és azért jár plusz támogatás. Mindenki maga dönt arról, hogy egy ilyen programban részt vesz, vagy nem minden egyes gazda eldöntheti, hogy részt kíván-e venni egy ilyen programban, vállalja-e a kötelezettségeket, amiért ő többlettámogatást kap, vagy azt mondja, hogy nem vesz részt benne, ezeket a többletkötelezettségeket nem vállalja. Rideg László, elnök: Megköszöni államtitkár úr hasznos tájékoztatóját, kéri a testület tagjait, hogy döntsenek a napirendről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 21 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 21 igen szavazattal döntött: 56/2015. (XII.11.) Kgy. Határozat Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról szóló tájékoztatót tudomásul vette. Határozatról értesülnek:

3. sorsz. napirend:

Megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről

(A közgyűlés elnökének 6091/2015. iktatószámú és 1. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.)


- 15 -

Kiss Kálmán Tibor: Korrektnek tartja a tájékoztatót, mégis szeretné egy kicsit szaván fogni elnök urat. Ugyanis tavasszal, illetve nyár elején is arról beszéltek, hogy a TOP-os, ITP-s pályázati kiírások szeptemberben várhatóak. Most december van, tehát jó negyedéves a csúszás. Mi volt a csúszás oka, mikor jelennek meg a pályázati kiírások Rideg László, elnök: Azt gondolta, hogy jóval hamarabb megjelennek a pályázatok. Az illetékes irányító hatóság részéről is erről szólt a tájékoztatás. A polgármesteri fórumot is a pályázatok megjelenéséhez igyekeztek igazítani, ezért szeptemberről októberre tette át a fórumot, de az utolsó ígéret szerint december hónapban lesz olyan kiírás, ami megjelenik. Ezzel kapcsolatban tájékoztatja a képviselőket, hogy a következő héten, 17-én 10 órakor a Megyeházán várják az összes polgármestert, a közgyűlés tagjait, a leendő közreműködői szervezettel közös tájékoztatóra, ahol arról lesz szó hogy mik a tervek, hogyan állnak a pályázatok. A felkészülést szolgálta az is, hogy a leendő közreműködő szervezettel közös megbeszélést tartottak, melynek az volt a célja, hogy a résztvevők bemutatkozzanak egymásnak, számbavegyék mik a feladatok a TOP-os felkészüléssel. Úgy gondolja, hogy fontos dolog lesz majd a pályázatok során a közös munka és a közös kapcsolat. Kéri, hogy döntsenek a tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 57/2015. (XII.11.) Kgy. Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a két testületi ülés közötti ügyekről készített tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző 4. sorsz. napirend:

Előterjesztés megyei turisztikai és marketing kft. alapítására


Nagy Lajos: A közgyűlés napirendjén szerepel a 2015. és 2016-os évek költségvetése. A költségvetés tárgyalását megelőzően szerepel egy olyan napirendi pont, ami már 2015-re, de 2016-ra is költségeket okoz. A megyei önkormányzat rendelkezik egy olyan kftvel, amelynek feladatai közé tartozik olyan programok megvalósítása, amelybe a megyei turisztikai és marketing feladatkör is beletartozik. A jelenleg működő kft-nek is még plusz pénzt, plusz időt kell jóváhagyni, hogy egyáltalán működni tudjon. Véleménye szerint nincs értelme létrehozni egy olyan új kft-t, aminek igazán láthatóan egyetlen fontos célja lesz, további 6 millió Ft-ot tesz egyéb célra elérhetetlenné. Azt gondolja, hogy erre semmi szükség és a DK nevében nem támogatja az új kft. létrehozását.


- 16 -

Rideg László, elnök: A megyei turisztikai marketing kft. azzal a céllal alakul meg, hogy a megye turisztikai programjait összefogja a következő években. Nincs olyan célja, melyeket képviselő úr elmondott. Nincs, illetve alig működően van turisztikai szervezet a megyében, nincs összefogás ebben az ügyben. A másik indok, ami a kft. létrehozása mellett szól, az az, hogy csak a turisztikai programok összefogását végzi majd, hanem feladata lesz egyfajta megyemarketing megvalósítása, nemzetközi pályázatokban is. Tehát ez az új kft. egy viszonylag letisztított profilú gazdasági társaság lesz, ami a pénzügyi támogatását illeti, természetesen önfenntartó lesz. Ez azt jelenti, hogy mentesíti az önkormányzat költségvetését valamilyen tekintetben. Ami az önkormányzat idei költségvetését illeti, gyakorlatilag jobb a kondíciója, mint a tavalyi évben volt. Úgy gondolja, hogy a jövőt megalapozó kérdés a kft. létrehozása, az, amiről most dönteni kell. Kéri, hogy döntsenek a megyei turisztikai és marketing kft. alapításáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal döntött: 58/2015. (XII.11.) Kgy. Bács-Kiskun megyei turisztikai és marketing kft. alapítása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun megyei turisztikai és marketing kft. alapítása tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: 1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés akként határoz, hogy Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. néven kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit korlátolt felelősségű kft-t alapít. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Kft. székhelyeként a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában álló 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. szám alatt található ingatlan kerüljön bejegyzésre a cégnyilvántartásba. 2. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapító okiratát a határozat mellékletét képező tartalommal elfogadja. 3. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. első ügyvezetőjének Csáki Bélát (született Kiskunfélegyháza, 1977.03.11., lakcím: 6116 Fülöpjakab, Templom u. 8., anyja születési neve: Vörösmarty Eszter) választja határozatlan időtartamra. Az ügyvezető feladatát megbízási jogviszony keretében látja el havi bruttó 150.000,- Ft díjazás ellenében. 4. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. felügyelő bizottsági tagjainak - Gáspár Ferencet (anyja születési neve: Nagy Mária, lakcím: 6080 Szabadszállás, Bartók B. u. 15.), - Brassó Imre Albertet (anyja születési neve: Madarász Klára, lakcím: 6136 Harkakötöny, Templom u. 9.),


- 17 -

- Suhajda Krisztiánt (anyja születési neve: Rátkai Terézia, lakcíme: 6230 Soltvadkert, Kossuth L. u. 5.) választja meg határozatlan időtartamra. A felügyelő bizottsági tagok feladatukat díjazás nélkül, ingyenesen végzik. 5. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapításához szükséges 3.000.000,- Ft pénzbeli hozzájárulást a 2015. évi költségvetésében biztosítja. 6. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a 2016. évi költségvetése terhére a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. részére 3.000.000,- Ft öszszegű tagi kölcsönt biztosít, amelyet a társaságnak 2016. december 15-ig kell visszafizetnie. 7. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felhatalmazza elnökét a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapításához és működés megkezdéséhez szükséges okiratok és dokumentumok, valamint a tagi kölcsönről szóló szerződés aláírására. Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 20. Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetője és felügyelő bizottsági tagjai A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 5. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosítására

(A közgyűlés elnökének 5470-2/2015. iktatószámú és 3. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.)

Rideg László, elnök: A bizottságok támogató véleményét a kiosztós dossziéban találják. Gáspár Ferenc: Tájékoztatja a testület tagjait, hogy a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság december 11-én tartott ülésén úgy döntött, hogy támogatja a 2015. évi költségvetés módosításáról szóló előterjesztést. Rideg László, elnök: Kéri, döntsenek a költségvetés módosításáról. (A rendelet alkotásakor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

Szavazás után megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal a 7/2015. számú rendeletével döntött az önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének módosításáról, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.


- 18 -

Rideg László elnök: Az előterjesztéshez kapcsolódik egy határozat-tervezet, mely a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-nek nyújtott kölcsön visszafizetési határidejének módosításáról szól, kéri döntsenek erről is. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal döntött: 59/2015. (XII.11.) Kgy. Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-nek nyújtott kölcsön visszafizetési határidejének módosítása

Határozat

A Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosításáról szóló előterjesztést, és annak végrehajtására vonatkozóan az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés hozzájárul, hogy a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel 2015. július 1-jén kötött tagi kölcsönszerződés alapján folyósított 30.000 eFt kölcsön visszafizetésének határideje a kölcsönszerződésben foglalt 2015. december 15-ről 2016. június 30-ra módosuljon. A tagi kölcsönszerződés módosításának aláírására felhatalmazza a Közgyűlés elnökét. Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő. azonnal Határozatról értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, pénzügyi irodavezető, BKM. Területfejlesztési Kft ügyvezetője 6. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetésének elfogadására


Rideg László, elnök: A bizottságok támogató véleményét a kiosztós dossziéban találják. Gáspár Ferenc: Tájékoztatja a testület tagjait, hogy a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság december 11-én tartott ülésén úgy döntött, hogy támogatja a 2016. évi költségvetésről szóló előterjesztést. Rideg László, elnök: Kéri, döntsenek a 2016. évi költségvetésről. (A rendelet alkotásakor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.)


- 19 -

Szavazás után megállapítja, hogy a közgyűlés 14 igen, 1 nem, 5 tartózkodó szavazattal a 8/2015. számú rendeletével döntött az önkormányzat 2016. évi költségvetési rendeletének elfogadásáról, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Rideg László elnök: Az előterjesztéshez kapcsolódik egy határozat-tervezet, mely a következő 3 évre vonatkozó saját bevételek és az adóssággal kapcsolatos fizetési kötelezettségekről szól, kéri döntsenek erről is. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 14 igen, 1 nem, 5 tartózkodó szavazattal döntött: 60/2015. (XII.11.) Kgy. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetése

Határozat

A Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetési rendeletének megalkotására vonatkozó előterjesztést és ahhoz kapcsolódóan az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29.§ (3) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján a határozat 1. számú táblázatában foglaltak szerint határozza meg a következő három évre vonatkozó saját bevételeinek, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek várható összegét. 2./ A Közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a költségvetési rendelet 8. számú mellékletében elfogadott likviditási tervet a havonta történő felülvizsgálat eredményétől függően, szükség szerint módosítsa, a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett. Felelős: Közgyűlés elnöke Értesülnek:

Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző

7. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítására


Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek a megyei területfejlesztési nonprofit kft. alapító okiratának módosításáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 19 igen, 1 tartózkodó szavazattal döntött:


- 20 -

61/2015. (XII.11.) Kgy. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapítói okiratának módosítása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztést és azt elfogadva a következő alapítói határozatot hozta. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az alábbiak szerint módosítja a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratát, a határozat-tervezet mellékletében foglaltak szerint elfogadja az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, egyúttal felhatalmazza elnökét annak aláírására és megbízza dr. Csóti Mária ügyvédet, hogy a módosított alapító okiratot a Kecskeméti Törvényszékhez mint Cégbírósághoz a változás bejelentése végett benyújtsa: „ALAPÍTÓ OKIRAT 7. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság alapító tagja a 2012. december 10. napján kelt egységes szerkezetű alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja. 1. Az alapító okirat 2. pontja az alábbiak szerint változik: A Társaság alapító tagja (továbbiakban: Alapító) Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Név: Székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Nyilvántartási szám: 724 308 (Magyar Államkincstár) Képviseletre jogosult neve: Rideg László Kálmán, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke Anyja neve: Pirisi Julianna Lakcím: 6200 Kiskőrös Katona J. u. 33. 2. Az alapító okirat 11.5. pontjának ötödik és hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása.


- 21 -

3. Az alapító okirat 12.1. pontjának második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Társaság ügyvezetője: Dr. Kecskés László (a.n.: Molnár Erzsébet) 6000 Kecskemét, Pablo Casals u. 7. szám alatti lakos Az ügyvezető megbízása 2015. április 1. napjától határozatlan időre szól. 4. Az alapító okirat 17.3. pontja 16.3. pontra változik és az alábbiak szerint módosul: Az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók. Az alapító hatályon kívül helyezi az alapító okirat 12.4. pontját, a 14.2. pont második bekezdésétől ezen pont végéig terjedő szövegezést, valamint a 15. pontot - a 15.1. és 15.2. pontra (amely tévesen 16.2. számozással szerepel) is kiterjedően egyebekben az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal állnak fenn.” (3/2015. sz. alapítói határozat) Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 15. A határozatról értesülnek:

- megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei közgyűlés tagjai, megyei főjegyző, aljegyző - dr. Kecskés László, a kft. ügyvezetője - dr. Csóti Mária, ügyvéd

A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található. 8. sorsz. napirend:

Előterjesztés az Európai Régiók Gyűléséből történő kilépésre


Nagy Lajos: Az Ügyrendi Bizottságban tárgyaltak erről és elhangzott egyik képviselőtársától, ha kilépnek a szervezetből, vajon mi az, amit egyáltalán csinál a megye. Azt gondolja, ha valóban szélesíteni kívánja a megye a nemzetközi kapcsolatait, vagy meg akarja tartani legalább a jelenlegi szinten, akkor nem dönthet a kilépés mellett. Ha a kilépésnek az az apropója, hogy túl drága, ha megnézik a költségeket, lényegesen kisebb, mint az előbb megszavazott szükségtelen kft-nek a létrehozása. Semmi nem indokolja, hogy egy ilyen önreklám lehetőségétől, egy marketing lehetőségtől fosztja meg magát a megye, mely egy nemzetközi kitekintést, nemzetközi megismerhetőséget jelenthetne. Nem támogatja a kilépést.


- 22 -

Rausch Sándor: Visszakérdezne. 9 éve alelnöke a közgyűlésnek, 13 éve a tagja. Semmit nem tud ez alatt az idő alatt elmondani, ami előnyt jelentett volna a tagságból. Részt vett régiós összejöveteleken, semmilyen hasznos információ, előny nem származott az ott elhangzottakból. Rideg László elnök: Az Európai Régiók Gyűlése évente egy ülést tart, az ország 19 megyéjéből csupán Csongrád megye tagja, a többi megye nem. Kéri, hogy döntsenek az Európai Régiók Gyűléséből történő kilépésről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 20 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal döntött: 62/2015. (XII.11.) Kgy. Kilépés az Európai Régiók Gyűléséből

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Kilépés az Európai Régiók Gyűléséből tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a 2016. évtől kilép az Európai Régiók Gyűléséből, és felhatalmazza elnökét, hogy a döntésről az Európai Régiók Gyűlését tájékoztassa. Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 31. Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Európai Régiók Gyűlése Rideg László elnök: A tanácskozás elhúzódott, ezért 10 perc szünetet rendel el, kéri, hogy annak lejártakor valamennyi képviselő fáradjon vissza az ülésterembe és folytassák a még hátralévő napirendi pontok megvitatását. SZÜNET Rideg László elnök: Megállapítja, hogy a szünetet követően a közgyűlés határozatképes, 19 képviselő tartózkodik az ülésteremben ezért folytatják a napirendi pontok megvitatását. 9. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására

(A közgyűlés elnökének 5128-3/2015. iktatószámú és 7. sorszámú előterjesztése a jegyzőkönyv melléklete.)

Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek a belső ellenőrzési terv elfogadásáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.) Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 23 -

A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 63/2015. (XII.11.) Kgy.

Határozat

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016. évi Belső Ellenőrzési Terve

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016. évi Belső Ellenőrzési Tervét és azt az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: dr. Szigeti László főjegyző Határidő: értelemszerűen Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, megyei főjegyző, aljegyző, belső ellenőr, és a hivatal érintett munkatársai A határozat mellékletei a jegyzőkönyv mellékletei között találhatók. 10. sorsz. napirend:

Előterjesztés a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről


Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek az előterjesztésről. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 18 igen, 1 nem szavazattal döntött: 64/2015. (XII.11.) Kgy. Határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről szóló előterjesztést, és a következő döntést hozza: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a határozat melléklete szerint elfogadja a BácsKiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok stratégiáját. Felelős: Határidő:

Rideg László elnök azonnal

Határozatról értesülnek:

a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző, megyei önkormányzat hivatala

A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletei között található.


- 24 -

11. sorsz. napirend:

Beszámoló a települési önkormányzatokkal való együttműködésről, a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekről



A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 65/2015. (XII.11.) Kgy. Települési önkormányzatokkal való együttműködés a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a települési önkormányzatokkal való együttműködésről a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és a további lehetőségekről szóló beszámolót, és a következő döntést hozza: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a települési önkormányzatokkal való együttműködésről a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és a további lehetőségekről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:

Rideg László elnök -

Határozatról értesülnek:

a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző, megyei önkormányzat hivatala


Előterjesztés Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adására


Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek az irodahelyiségek ingyenes használatba adásáról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 19 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 18 igen, 1 tartózkodó szavazattal döntött: 66/2015. (XII.11.) Kgy. Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adása

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adására vonatkozó előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. december 11-én megtartott üléséről

- 25 -

A Közgyűlés hozzájárul a 3340/2 hrsz. alatt felvett, természetben Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. szám alatti ingatlan toldaléképületében található, félemelet 001-008. számú, mindösszesen 197 m2 alapterületű irodahelyiségeknek a 2015. október 1.december 31.-ig terjedő időszakra a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft részére történő ingyenes használatba adásához és ezzel együtt 1.477,5 eFt közvetett támogatás nyújtásához. Az ingyenes használatra vonatkozó szerződés aláírására felhatalmazza a megyei főjegyzőt. Felelős: Határidő:

Főjegyző 2015. december 15.-ig

A határozatról értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Pénzügyi irodavezető 13. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről



A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 67/2015. (XII.11.) Kgy. A Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Középmagyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről szóló előterjesztést és a NUTS besorolásra vonatkozó jogszabályi kritériumoknak is megfelelő alternatívák közül azt támogatja, hogy: Budapest és Pest megye a jelenlegi közigazgatási határok mentén kettéválik és két önálló régiót alkot. Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 15. A határozatról értesülnek: - Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettese Államtitkárságát, Farkasné dr. Gasparics Emese helyettes államtitkár asszony; - megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, közgyűlés tagjai, megyei főjegyző, aljegyző


- 26 -


Előterjesztés Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozásáról Kiskunmajsa város gyógyhellyé minősítése alkalmából



A Megyei Közgyűlés 19 igen szavazattal döntött: 68/2015. (XII.11.) Kgy. Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozása Kiskunmajsa Város gyógyhellyé minősítése alkalmából

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozása Kiskunmajsa Város gyógyhellyé minősítése alkalmából” tárgyú előterjesztést és a következő határozatot hozza: 1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elismerését fejezi ki Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Bács-Kiskun megye turizmusának fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, és abból az alkalomból, hogy Kiskunmajsát - BácsKiskun megyében elsőként - gyógyhellyé nyilvánították, elismerő oklevelet adományoz Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére. 2. Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy az elismerő oklevelet Kiskunmajsa Város polgármesterének átadja. Felelős: Rideg László elnök Határidő: azonnal Határozatról értesülnek:

a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, Kiskunmajsa Város Önkormányzata

Rideg László elnök átadja az elismerő oklevelet Ábrahám-Fúrús Andrásnak, Kiskunmajsa város polgármesterének. Ábrahám-Fúrús András, Kiskunmajsa polgármestere: Megköszöni az elismerő oklevelet, büszke arra, hogy a megyében elsőként érte el Kiskunmajsa város, hogy az ott talált vizet gyógyvízzé minősítsék. Bízik abbank, hogy a jövőben ez a minősítés segíti a város és egyben a megye fejlődését is. 15. sorsz. napirend:

Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről


- 27 -

Rideg László elnök: Köszönti Domján Gergelyt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnökét, kéri, hogy tartsa meg tájékoztatóját. Domján Gergely, kamarai elnök szóbeli tájékoztatást ad, bemutatott diavetítése a jegyzőkönyv melléklete. Kollár László: A képzéssel kapcsolatosan a tájékoztatóból az a kép rajzolódik ki, hogy hiányosságok vannak ezen a területen. Kiskunfélegyházán van a megye egyik legnagyobb agrár-középiskolája, mely személy szerint az ő szívügye is. Az intézmény egy része elég korszerű, hiszen a ’90-es években épült, de a kollégium, a tangazdaság, illetve a tanvágó korszerűsítésre szorul. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságba tudjanak csábítani fiatalokat, korszerű, a mai technikai színvonalnak megfelelő környezetet kellene biztosítani, hiszen csak az lehet vonzó a fiataloknak. Tud-e az agrárkamara segítséget nyújtani, vagy mondjuk a vidékfejlesztésnél megnyíló lehetőségekben patronálni az intézményt, hogy minél több uniós forráshoz jusson. Domján Gergely, kamarai elnök: Járja a megye különböző intézményeit, vizsgáztat, így megismeri a megyében lévő oktató intézményeket, látja a problémákat. Sajnos azt tapasztalja, hogy a növénytermesztéssel kapcsolatos gépek 20-30 éves technikát mutatnak be, ezért szükséges a duális képzés, amit ők is szolgalmaznak. A gépesítésre, az iskolák rendbetételére, korszerűsítésre szükség van, meg kell oldani ezt a feladatot, a kamara próbál ebbe az irányba lobbizni, de úgy gondolja, hogy gépeket nem tudnak venni, például egy 50 milliós kombájnt egy 20 fős iskolába, amin a gyerekek tanulhatnának. Az biztosan járhatatlan út, de a duális képzés kapcsán a környező gazdaságokban biztosan vannak olyan gépek, amelyeken tanulva elsajátíthatnák a diákok a legújabb technikát. A kamara ezért a duális képzést és azt a folyamatot támogatja, hogy a technikát és a tanulókat kell összehozni. Rideg László elnök: Kéri, hogy döntsenek a tájékoztatóról. (Határozathozatalkor a közgyűlés 17 tagja tartózkodott az ülésteremben.)

A Megyei Közgyűlés 17 igen szavazattal döntött: 69/2015. (XII.11.) Kgy. Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről szóló tájékoztatót tudomásul vette. Határozatról értesülnek:


Megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző KÖZMEGHALLGATÁS


- 28 -

Rideg László, elnök: A Szervezeti és Működési Szabályzat 44. §-a értelmében a megyei közgyűlés évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a megye lakossága és a megyében érdekelt szervezetek képviselői a közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a megye lakosságát tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról szóló hirdetmény a Petőfi Népe napilap 2015. december 7-i (hétfői) számában jelent meg. Mivel nincs közügyet érintő kérdés, javaslat, utolsó napirendünk, az Egyebek következnek: Rideg László, elnök: A napirendek végére érve, mindenkinek megköszöni a munkát, a testület ülését bezárja. Felhívja a képviselők figyelmét arra, hogy a Megyeháza előtti téren a karácsonyi ünnepkör hagyományait felelevenítő programok zajlanak, az Önkormányzat, a Hírös Garabó Nonprofit Közhasznú kft. és a Duna-Tisza-Közi Népművészeti Egyesület szervezésében. Valamennyi résztvevőnek áldott békés karácsonyt és boldog új esztendőt kíván.

K. m. f.

Rideg László s.k. elnök

dr. Szigeti László s.k. főjegyző

Jegyzőkönyv Bács-Kiskun Megye Közgyűlésének 2015. április 30-án megtartott üléséről

A paksi kapacitás-fenntartási projekt jelenlegi helyzete Prof. Dr. Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Kecskemét, 2015. december 10.

Villamosenergia-fogyasztás Magyarországon • 2014: Bruttó villamosenergia-fogyasztás: 42 589 GWh – Belföldi termelés: 29 201 GWh – Import: 13 388 GWh

• Növekedési ütem: 1,3%/év (később 1%/év) • 2030-ig körülbelül 7300 MW új kapacitást kell építeni – Ebből 3100-6500 MW nagyerőművi (pl atomerőmű), – 1600 MW kiserőművi (pl megújulók) Energiatermelés forrásoldali megoszlása (2014)

2015.12.11.

Forrás: ENTSO-E

Prof. Dr. Attila ASZÓDI

2

Nemzeti Energiastratégia - 2030 • „Atom-zöld-szén” forgatókönyv „az atomenergia hosszútávú fenntartása az energiamixben…”

Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030

2015.12.11.


3

EU értesítés!

Új blokkok Pakson • • • • •

Kormányközi Egyezmény (IGA)

Paksi Atomerőmű: a bővítés kérdése a ’80-as évek óta napirenden van 2008: Új energiapolitika, megemlíti az új blokkokat is 2009. március 30: A Parlament elvi jóváhagyása, Teller-projekt elindítása 2012: Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő ZRt. megalapítása 2014. január 14: Magyar-orosz államközi egyezmény – Két új, 1200MW-os blokk a paksi telephelyen – Az építési költségek 80%-át orosz hitel fedezi – Az egyezmény egy fontos pontja: 40% lokalizációs szint elérését tűzi ki célként (hazai beszállítói részarány) – Az üzemanyagot az üzemelés kezdeti időszakában az orosz fél szállítja – Kiégett üzemanyag kezelése: átmeneti tárolás, vagy Oroszo.-ban történő feldolgozás, (feldolgozás esetén a visszamaradó hulladékot visszaszállítják Magyaro.-ra.)

2014. január 14.

A nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről

2014. évi II. törvény 2014. február a Kormányközi Egyezmény kihirdetése, 12. és hatályba lépése

EU értesítés! 2014. március 28.

Kormányközi Egyezmény (Pénzügyi IGA) az atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról 2014. évi XXIV. törvény

2014. június 23.

2014. június 30.

a pénzügyi IGA kihirdetéséről 1358/2014. (VI.30.) Korm. Határozat a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről

EU értesítés! 2014. december 9.

A megvalósítási megállapodások aláírása a JSC NIAEP társasággal: az EPC, az üzemeltetési és karbantartási és az üzemanyag-ellátási szerződések

További EU értesítések!

2015.12.11.


4

Az engedélyezési folyamat

EKD + KHT

2015.12.11.


5

Környezeti hatásvizsgálati eljárás Hazai szakasz • 2014. december 19-én kezdődött a KHT benyújtásával (Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) • A hatóság által előírt hiánypótlások teljesítése • A nyilvánosság számára a Paks II. honlapja mellett a környezetvédelmi hatóság és az FM weblapján is elérhető az engedélyezési dokumentáció • Környező települések önkormányzatai és az illetékes szakhatóságok hivatalos úton megkapják a KHT dokumentációját, • Nyilvánosság tájékoztatása/részvétele: lakossági tájékoztató fórumsorozat, közmeghallgatás, társadalmi szervezetek ügyféli jogállása az eljárásban (Greenpeace, Energiaklub, Levegő Munkacsoport, Reflex Környezetvédő Egyesület, Védegylet)

2015.12.11.


6

Lakossági fórumsorozat – III. 17.-V. 4. • 40 Paks környéki településen… 2881 fő • ... és Pakson: 326 fő • Fő kérdések: – Kalocsai oldal: beruházásban való részvétel feltétele egy új Duna-híd Paksnál •

Kórház, oktatási, pihenési, szórakozási lehetőségek rendelkezésre állnak

Közmeghallgatás, Paks, ~600 résztvevő

– Munkahelyteremtés, munkalehetőség – Regionális fejlesztések, oktatás, szakmák • Közmeghallgatás, Paks: 2015. május 7. 2015.12.11.


7

Környezeti hatásvizsgálati eljárás Nemzetközi szakasz (Espooi Egyezmény, Aarhusi Egyezmény, KHVirányelv ) • Földművelésügyi Minisztérium 30 európai országnak küldte meg a KHT teljes dokumentációját, • A minisztérium szervezésében szakmai konzultációk, illetve nyilvános fórumok a 11 eljárásba bejelentkezett országban. (Ausztria, Csehország, Görögország, Horvátország, Málta, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Szerbia)

2015.12.11.


8

Eszék, HR • • •

Bécs, AT • • •

2015.09.21. Hossz: kb. 5 óra Résztvevők: kb. 20 fő

Főbb kérdések: • Radioaktív hulladékok elhelyezése • Nukleáris balesetek HR-ra gyakorolt hatásai • Az erőmű hűtése rendkívüli helyzetekben • A biztonsági rendszerek megfelelősége, működése, a blokkok biztonsága

Főbb kérdések: • Duna hőterhelése • Radioaktív hulladékok és SNF végleges elhelyezése • Repülőgép-rázuhanás elleni védelem • Súlyos balesetek és hatásai AT-ra • Energiapolitika és ellátásbiztonság

Temesvár és Nagyvárad, RO • • •

2015.09.28-29. Hossz: kb. 2/2 óra Résztvevők: kb. 10/10 fő

Főbb kérdések: • A projekt szükségessége • A KHT dokumentációjával kapcsolatos kérdések • Kiégett üzemanyagok szállítása • Az erőmű hűtése a Duna-víz használatával 2015.12.11.


Kijev, UA • • •


Főbb kérdések: • Radioaktív hulladékok átmeneti és végleges elhelyezése • Súlyos balesetek bekövetkezésének lehetősége, és UA-ra gyakorolt hatásai • Kiégett üzemanyagok szállítása • Orosz beszállítóval kapcsolatos kérdések


9

Ljubljana, SI • • •

Bukarest, RO • • •


Főbb kérdések: • Az engedélyezési folyamatok egymásra épülése

Főbb kérdések: • Eljárásjogi kérdések • Üzemanyag importja • Radioaktív hulladékok végső elhelyezése • A Duna-víz felmelegedése és elkeveredése • Az üzemelő blokkok hatása az új blokkokra • Súlyos balesetek hatásai RO területére

München, DE • • •

2015.12.11.

Belgrád, RS • • •

2015.10.20-21. Hossz: kb. 11/6 óra Résztvevők: kb. 25 fő

Főbb kérdések: • Energiapolitika • A blokkok biztonsága és a biztonsági rendszerek • Repülőgép-rázuhanás elleni védelem • A radioaktív hulladékok végleges elhelyezése • Alternatívák, zéró-változat • Katasztrófa-elhárítás súlyos balesetek esetén


2015.11.5-6. Hossz: kb. 4 óra Résztvevők: kb. 20 fő

Főbb kérdések: • Katasztrófa-elhárítás súlyos balesetek esetén • A blokkok leszerelése • A részegységek technológiája, minősítése • A kiégett kazetták átmeneti tárolása


10

A KHT főbb eredményei • A KHT tartalma: – Alapinformációk a projektről – A felmelegített hűtővíz Dunára gyakorolt hatása – Víz- és légszennyezési vizsgálatok – Zaj- és rezgésterhelés vizsgálata – Radioaktív és hagyományos hulladékok kezelése – Állat és növényvilág vizsgálata – Környezeti sugárterhelés, az erőmű környezetében élő lakosság sugárterhelése – Társadalmi és gazdasági hatások

A Paks II. építésének hatásterülete

A Paks II. üzemeltetésének hatásterülete 2015.12.11.


11

Az új blokkok hűtése

2015.12.11.


12

Az új blokkok hűtése

Év 2014

2025

2032

2085

2015.12.11.

Dunavíz hőmérséklete [°C]

Tartósság [nap/év]

>25

5

>23

13

>25

6

>23

20

>25

7

>23

22

>25

21

>23

45

A KHT-ban számításba vett megoldások: • A blokkok időszakos visszaterhelése • Utóhűtő alkalmazása a víz visszabocsátása előtt • Éves nagy karbantartások megfelelő ütemezése a nyári időszakra


13

Az új blokkok hűtése • A klímaváltozás hatásai elemezve lettek (medermélyülés, háttérhőmérséklet emelkedése) • Új hideg- és melegvíz-csatorna kialakítására lesz szükség • 6 blokk párhuzamos működése • Hatósági korlátozások: – A vízkivétel és visszabocsátás közötti hőmérsékletkülönbség nem lehet nagyobb, mint 14 vagy 11°C (a Duna vízhőmérsékletének függvényében) Tervezési követelmény: 8 °C – A Duna hőmérséklete nem lehet magasabb, mint 30°C a víz visszabocsátásától számított 500m-es távolságban

100m

o A legfontosabb hatás a Dunába kibocsátott hűtővíz o Az atomerőművet még extrém időjárási helyzetekben is hűteni lehet a hatósági előírások betartása mellett (kis víz, magas hőmérséklet). 2015.12.11.


14

KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS - A TELEPHELY KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSE

• Hatásterület: – A hatásterület határa normál üzemelésnél a biztonsági övezet határa: – a külső technológiai épület falától 500 m.

• Az összegzett radiológiai hatások (közvetlen, közvetett) a normál üzemelésnél az 500 m sugarú körön belül a dózismegszorítás alatt (semleges hatás) maradnak • így a hatásterület határának normál üzemelésnél a biztonsági övezet határa tekinthető 2015.12.11.


15

KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS - A TELEPHELY KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSE Tervezési üzemállapotok hatásterülete

TA4 500 m hatásterület (a dózismaximum 400 m-en van, de még a normálüzemi határérték is teljesül!)

2015.12.11.


16

KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS - A TELEPHELY KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSE Tervezési alap kiterjesztésébe tartozó állapotok hatásterülete: TAK1-2-re az NBSZ szerint • 800m-en túl nincs sürgős óvintézkedés • (3000m-en túl nincs ideiglenes áttelepítés) • 800m-en túl nincs késői végleges áttelepítés • Korlátozott gazdasági hatás Szcenárió

Izotóp

Xe-133

I-131 (összes)

Cs-137

Kibocsátás 35m-en (TBq)

5.22

0.752

2.16E-4


4820

0.049

9.6E-7


3700

64.72

6.17


77000

10.17

0.089

TAK1

TAK2 2015.12.11.


17

Radioaktív hulladékok A radioaktív hulladékok kezelése az állam feladata, a hulladékkezelés költségeit az üzemeltető fizeti, a hulladék paramétereitől (pl. aktivitás, felezési idő, stb.) függően

Kis- és közepes aktivitás hulladék • •

• •

Kiégett üzemanyag

Átmeneti tárolás a telephelyen lehetséges Végeleges tároló üzemel Bátaapátiban (Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, NRHT) Felszín közeli létesítmény 250 m mélységben jelenlegi kapacitása 4600 konténer; 2012 óta üzemel

• • • •

• •

2015.12.11.

60 év üzemidő során várhatóan 3135 kiégett üzemanyag-kazetta keletkezik; Tárolás 3-5 évig vízben (a reaktorépületen belül található pihentető medencében); Átmeneti tárolás: külföldön vagy a telephelyen építendő átmeneti tárolóban Végleges tárolás: Magyarország nemzeti politikát hozott létre, amely alapján nemzeti programot dolgoznak ki. Vizsgálatok Boda környékén A program megvalósítása során külön környezetvédelmi engedélyezési eljárás (az espoo-i egyezménnyel összhangban)


18

EU ügyek Az EURATOM egyezmény szerinti notifikációk Art. 103

Art. 41 Art. 42

Art. 55, 66, 73

IGA

Dec/2013

FIGA

Mar/2014

PROJECT

Aug/2014

EPC and O&M CONTRACTS

Sept/2014

FUEL CONTRACT

Sept/2014

Jan/2014

Sep/2015

Apr/2015

Nyitott kérdések • DG GROW: beszerzés • DG ENVI: P2 törvény, közérdekű adatok • DG COMP: állami támogatás 2015.12.11.


19

Tervezett ütemterv a Paks-2 projekthez Környezetvédelmi engedély

Létesítési Engedély

Telephely Telephely vizsgálati engedély program MEKH elvi engedély engedélye

MEKH létesítési engedély

Rendszer és Rendszerelem szintű engedélyek

Üzembe helyezési engedély 5&6

Üzemeltetési engedély 5&6

2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 Műszaki tervezés 2015-tól

5.

Kiviteli tervezés 2017-től

6.

Kereskedelmi üzem

Építés, gyártás, szerelés 2018-tól Üzembe helyezés 2024-től 2015.12.11.


20

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság

Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés, 2015. december 11.

Az agrár-vidékfejlesztési támogatások új rendszere Mrd Ft 2014-2020 KAP I. pillér (uniós forrás): 7 988 M € KAP II. pillér (uniós és nemzeti forrás): 4 174 M € Összesen: 12,162 Mrd € / 3 770 Mrd Ft

3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

2007-2013

0 KAP I. pillér

KAP II. pillér

2014-2020 Összesen

Hazánk KAP forrásai (átcsoportosítás és nemzeti társfinanszírozás nélkül)

2

A VP forrásszerkezete

TELJES VP FORRÁS 1 294, 354 Mrd HUF 1063,849 Mrd HUF teljes EU forrás MAGYAR EREDMÉNYEK: • Beruházási támogatások: források legalább 80%-a csak a kis- és közepes méretű üzemek számára hozzáférhető • Öntözés: lehetőség van az öntözött területek növelését célzó beruházásokra is • AKG: degresszió

A VP forrás-megoszlása 3% 5%

2% 2% 2%

Beruházás tárgyi eszközökbe

4%

AKG + öko. gazd.

5%

Alapvető szolg. és falumegújítás

6% Natura 2000 + THÉT Erdőterületek fejlesztése, megújítása, védelme

7% Helyi fejlesztés CLLD Állatjólét

44%

Technikai segítségnyújtás Kockázatkezelés

20%

Termelői csoportok Egyéb: szakképzés, szaktanácsadás, együttműködés, minőségi rendszerek, determináció

4

Célkitűzések

Főbb változások

VP 2014-2020 Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek megőrzése és fejlesztése (Munkaigényes ágazatok: kertészeti ágazatok, állattenyésztés, élelmiszeripar); Mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt fejlesztése, differenciált segítése; Versenyképesség javítása Termelési és jövedelembiztonság; Környezetkímélő gazdálkodás = erőforráshatékonyság; klímavédelem - vidéki településeken helyi alapanyagok, szolgáltatások, megújuló erőforrások és együttműködések.

Új eljárásrend! Az egységes rendszerhez illeszkedő eljárásrend a VP végrehajtására Egyszerűsítés Egyszerűsített támogatás-típusok bevezetése (egyösszegű átalány, egységköltség, %-ban meghatározott átalányalapú finanszírozás) Egyszerűsített elbírálás (adott összeghatárig a fejlesztések egyszerűsített követelményei és elbírálása) Az előleg, saját teljesítés, természetbeni hozzájárulás, valamint a használt eszköz alkalmazásának lehetősége is megjelenik 5

Az új közbeszerzési törvény rendelkezései az EU és/vagy a magyar állam által támogatott projektekre Ha a támogatás összege a 25 MILLIÓ FT-ot eléri, akkor a támogatott beszerzés közbeszerzés köteles

Nem a teljes projekt viszonylatában, nem a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem AZ EGYES KONKRÉT BESZERZÉSEK TEKINTETÉBEN KELL MEGÍTÉLNI

A TÁMOGATÁS ÖSSZEGE a mérvadó: árubeszerzések, szolgáltatás megrendelések, építési beruházások (kivéve mélyépítés és középület kivitelezés) vonatkozásában

2015. november 1. hatályba lép az új 2015. évi CXLIII. évi KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY

PÉLDÁUL: ha a támogatott cég egy 50%-os mértékű támogatást kap egy 50 milliós gépbeszerzésre, akkor a támogatás összege a 25 millió Ft-ot eléri, így a beszerzés közbeszerzés köteles. nem közbeszerzés köteles viszont az a nettó 58 millió Ft értékű támogatásból megvalósuló eszközbeszerzés, amely esetén a támogatás mértéke 40%-os, hiszen a támogatás összege ebben az esetben 23,2 millió Ft.

VISSZAMENŐLEGES ÉRVÉNYŰ: a már beadott és nyertes, de 2015. november 1. előtt meg nem kezdett projektek esetében is érvényes. Az ajánlatkérőnek az eljárás megindítását megelőzően legalább 5 nappal ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓT KELL KÖZZÉTENNI, melyben feltüntetésre kerülnek az eljárást érintő legfontosabb információk, paraméterek

Az ajánlatkérőnek az általa előzetesen alkalmasnak minősített legalább 3 meghívandó szervezet mellett MEG KELL KÜLDENI AZ AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁST A POTENCIÁLIS AJÁNLATTEVŐNEK, akik érdeklődésüket jelezték a közbeszerzési eljárás iránt. 6

Jogosult települések a 6. prioritásban Jogosultak: Vidéki térségek = mint az előző programban (falvak + városok 10 000 lakosig)

7

VP támogatások önkormányzatok számára A mezőgazdaági termelő – mint jogosult – minden esetben az önkormányzatok részvételével alakult (BM által elismert) mezőgazdasági termelést végző szociális szövetkezeteket is jelenti. Feltétel: 1) 50% fölötti mezőgazdasági bevétel és 2) 6000 STÉ termelési érték Ezen szociális szövetkezetek „kollektív” beruházásnak minősülnek, ezért 10-20% plusz támogatásra lehetnek jogosultak. Egyre több ilyen típusú szövetkezet jön létre. 8

Vidéki térség-specifikus eszközök

Eszközök:

ÚJ! A Helyi Akciócsoport (LEADER Egyesület) működési finanszírozása egyszerűsített, átalány módon (= rész-hozzájárulás).

Nem mezőgazdasági tevékenység indítása

Együttműködési: Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság

Nem mezőgazdasági tevékenység folytatása

Vidéki területek kis infrastrukturális fejlesztései / helyi alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztései

Együttműködési: Kis gazdasági szereplők közös projektjei/fejlesztései

LEADER

9

Alapvető szolgáltatások fejlesztése a vidéki térségekben Az alintézkedés célja: Vidéki térségek szolgáltatásokkal való ellátottságnak fejlesztése Alapvető szolgáltatásokhoz, közösségi élethez való hozzáférés javítása a kistelepüléseken Helyi közösségi térhálózat kialakítása, bővítése Vagyonbiztonság, a vidéki gazdálkodások működési feltételeinek javítása Vidéki életminőség javítása Támogatható tevékenységek: Közétkeztetés infrastrukturális feltételeinek fejlesztése (konyha+ max. 20 millió Ft, intenzitás: 75- 95% Többfunkciós közösségi/szolgáltató központ létrehozása és max. 30 millió Ft, intenzitás: 75- 95% Falu és tanyagondnoki, polgárőri, mezőőri, hegyőri jármű/eszközbeszerzés: max. 12 millió Ft, intenzitás: 75- 95% Önkormányzati tulajdonú közforgalmú utak kezeléséhez, munkagépek beszerzése: max. 20 millió Ft, intenzitás: 75- 95%

előkészítés): fejlesztése: szolgálathoz javításához

10

Nem mezőgazdasági tevékenységek indítása Diverzifikáció (on-farm): mezőgazdasági termelő által nem mezőgazdasági tevékenység indítása. Jellemzően turisztikai vagy kézműves tevékenység, de bármi más, pl. helyi szolgáltatás is lehet. Ügyfél az önkormányzat által alakított szociális szövetkezet is! Témakörök: Kézműves tevékenységek Kisipari tevékenységek Turisztikai szolgáltató tevékenységek Bármilyen egyéb termelő vagy szolgáltató tevékenység Támogatás: összesen 13,85 milliárd Ft Induló mg-i vállalkozás és nem mg-i mikro-vállalkozások támogatása (40.000 euró átalány módon) Üzleti terv alapján átalány (5 évre: két részletben 75-25%) Az első kifizetést követő további igénylés az üzleti terv teljesítése előrehaladásának függvényében, legkorábban az első igényléstől számított 36 hónap elteltével tervezhető és igényelhető. 11

Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése Nem mezőgazdasági tevékenység folytatásának beruházásai (pl. kézműves, turisztika, stb.) A fejlesztéssel érintett tevékenységét a fejlesztéssel azonos település közigazgatási területén, vagy attól nem több, mint 40 km-re végzi. Ügyfél az önkormányzat által alakított szociális szövetkezet is! Témakörök: Kézműves tevékenységek Kisipari tevékenységek Turisztikai szolgáltató tevékenységek Támogatás: Támogatási intenzitás: 50-70% (max.: 100.000 EUR) 12

Együttműködések támogatása Kis gazdasági szereplők közötti együttműködések – konzorciális jellegű (a VP-ben ÚJ) (összesen 13,12 Mrd Ft) Típusai: - Mezőgazdasági és mezőgazdasági típusú vállalkozások - Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági típusú vállalkozások (benne: együttműködési költségei és kis egyéni beruházások költségei is) A szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott együttműködések konzorciális Legalább 1 mezőgazdásági termelő és Legalább 1 hátrányos munkaerő-piaci csoporttal foglalkozó (szociális, egészségügyi, szemléletformáló, oktatási, stb.) szereplő HH-csoport rehabilitációs bevonása, szemléletformálás és Eszközei: készségfejlesztések, marketingtevékenységek (első sorban a szolidáris célok népszerűsítése érdekében – „segítő vásárlás”) 13

Kisméretű infrastruktúra-fejlesztések a vidéki térségekben

Változás: új épület NEM, költségtakarékosság IGEN! Pl.: helyi megújuló (mg-i vagy erdőgazdálkodási eredetű) energia-megoldásra való áttérés Helyi külterületi közutak fejlesztése (18,4 Mrd Ft) Helyi termékértékesítést szolgáló piac infrastruktúra-fejlesztése (10,6 Mrd Ft) Állami/önkormányzati funkciót magában nem foglaló közösségi funkciókat ellátó létesítmények fejlesztése (funkcionalitás és fenntarthatóság, energiahatékonyság!!) Településképet meghatározó épületek külső felújítása (26,9 Mrd Ft) Autonóm természet-közeli szennyvízkezelési megoldások 2000 lakosság egyenérték alatt (12 Mrd Ft) tanyás térségek külterületein a villamos energia, vízellátás és szennyvízkezelés lokális, egyedi megoldásainak támogatása (10,2 Mrd Ft) Támogatható tevékenységek: Kisméretű infrastruktúra fejlesztés: max. 50 millió Ft, intenzitás: 75-95% Megújuló energetikai fejlesztés: max. 50 millió Ft, intenzitás: 75-95% Lokális szennyvízkezelési fejlesztés: max. 150 millió Ft, intenzitás: 75-95% Természetes személy (pályázó): max. 6 millió Ft, intenzitás: 50-65% 14

LEADER – HACS 2014-2020

Csak az IH által elismert HACS-ok! Regisztráció feltételei: Az akcióterület lakosságszáma 10 ezer főtől 150 ezer főig terjedhet; finanszírozásra jogosult része a vidéki településekből áll; földrajzilag folytonos, egy település csak egy HACS-hoz tartozhat; A partnerségbe és a HFS-be bevonhatók a jogosult területen kívüli települések is, de ezeken a területeken megvalósuló fejlesztések nem jogosultak finanszírozásra LEADER forrásból; A döntéshozatalban sem a közszféra, sem a vállalkozói, sem a civil szféra nem rendelkezhet a szavazatok 49%-ot meghaladó hányadával. A tagságban bekövetkezett változás – amennyiben az Akciócsoport felállítására és működtetésére vonatkozó alapfeltételek továbbra is teljesülnek – nem szünteti meg a pályázatok benyújtására való jogosultságot. HACS-ok működésének egyszerűsített (átalány alapú) módon történő elszámolása

15

Kedvezményezettek köre: HACS határozza meg (vállalkozásfejlesztés esetében kizárólag mikrovállalkozások) HACS nem lehet kedvezményezett. Támogatási forma, illetve azok kombinációja: A HFS céljaihoz illeszkedő projektek vissza nem térítendő – de minimis – támogatás helyi pályázatos megvalósítása Kamattámogatás

2014-2020 • •

Előleg igénybe vehető a beruházásokhoz. A pályázatokat a HACS értékeli és választja ki a támogatandó fejlesztéseket.

Támogatás mértéke: max. 240 000 € / projekt, amely csak a HFS-ben rögzített, megfelelően alátámasztott esetekben haladható meg (pl. innovatív aprófaluǁ komplex projekt, több települést szolgáló vagy több éves projekt); max. 200 000 € / támogatott / 3 év. Pályázat neve LEADER - Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása

Pályázati keret Mrd Ft

Kedvezményezettek

1,00

LEADER Egyesületek

LEADER - Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

47,67

non-profit szervezetek, önkormányzatok, egyházak, vállalkozások

LEADER - Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása művelet LEADER - Működési és animációs költségek támogatása

1,92 8,92

LEADER Egyesületek LEADER Egyesületek

16

Bács-Kiskun megye Előzetesen elismeréssel rendelkező LEADER HACS

Összes jogosult település száma

2014-2020 között 2014-2020 között felhasználható indikatív felhasználható indikatív forráskeret fejlesztési forráskeret (Ft) (Ft)

Dunamellék Leader Egyesület

9

347 000 000

294 950 000

Felső-Bácska Vidékfejlesztési Egyesület Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület Kiskunok Vidékéért Egyesület

46

1 130 000 000

960 500 000

14

452 000 000

384 200 000

13

392 000 000

333 200 000

Szabadszállási Gazdakör

6

319 000 000

271 150 000

ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Egyesület

31

651 000 000

553 350 000

17

LEADER – HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK ELKÉSZÍTÉSE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Megjelent: 2015. November 10. // www.palyazat.gov.hu • A pályázatra a támogatási kérelmeket 2015. december 10. és 2015. december 17. között kizárólag elektronikus úton nyújthatják be. Pályázhatnak: • az Irányító Hatóság által előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoportok Keretösszeg: 1 milliárd forint • képzések szervezése • elemzések, tanulmányok elkészítése • konzultációs tevékenységek, fórumok lebonyolítása • adminisztrációs és igazgatási feladatok elvégzése Amennyiben a pályázók sikeresen teljesítik a felhívásban foglalt elvárásokat, akkor véglegesen elismert Leader Helyi Akciócsoporttá válnak és így koordinálhatják az illetékességi területre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban.

Eddig megjelent VP pályázatok

Pályázat neve Agrár–környezetgazdálkodási kifizetés Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása LEADER - Helyi fejlesztési stratégiák elkészítése

Trágyatároló építése és korszerűsítése


Kedvezményezettek

Tervezett meghirdetés

158,60

akív mezőgazdasági termelők

2015. október 7.

51,50

aktív mezőgazdasági termelők

2015. október 7.

1,0

non-profit szervezetek, önkormányzatok, egyházak, vállalkozások

2015. november 10.

5,60

mezőgazdasági termelő, mezőgazdasági termelők egy 2015. november csoportja, fiatal mezőgazdasági termelő 20.

19

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) Kérelmek benyújtása: Agrárkörnyezetgazdálkodási célok elérésének érdekében többlet tevékenységek elvégzése Kötelezettségvállalás időtartama: 5 év 2016. január 1. – 2020. december 31.

Keretösszeg: 158,6 Mrd Ft

2015. december 31.

Normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás

Kedvezményezett: aktív mezőgazdasági termelő A vállalható kötelezettségeket előírás alapon határozza meg

2015. november 7. –

Önkéntesség és területi különbözőségek

Fontos! Akik a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló rendelet alapján támogatásban részesülnek, ugyanazon tevékenységért támogatásra nem jogosultak. 20

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) A gazdálkodók kiválasztása pontozási rendszer alapján történik. A támogatás intenzitása 100% gyep, ültetvény és nádas földhasználati kategória esetében. Szántóföldi gazdálkodás támogatása esetében degresszió kerül alkalmazásra:

A támogatást igénylő gazdaságának üzemmérete (ha)

Támogatásintenzitás szintje (%)

1 – 300 ha

100%

300,01 – 1200 ha

85%

1200,01 ha felett

50% 21

AKG - kifizetések Területi kategória

Földhasználati kategória Szántó Gyep

Horizontális, azaz az országban bárhol igényelhető Ültetvény

almatermésűek egyéb gyümölcsösök szőlő

Nádas Túzokvédelmi területek

Zonális, azaz csak a MePAR-ban lehatárolt blokkokhoz köthetően igényelhető speciális területek

Támogatás maximális összege (a lehető legtöbb választható előírás felvétele esetén) (euró/ha) 270 164 958 723 696 50 439

Magas Természeti Kék vércse-védelmi területek Értékű Terület Alföldi madárvédelmi területek (MTÉT) szántó Hegy- és dombvidéki madárvédelmi területek Túzokvédelmi területek

395

Alföldi madárvédelmi területek Magas Természeti Értékű Terület Hegy- és dombvidéki madárvédelmi területek (MTÉT) gyep

183

Nappali lepke-védelmi területek Erózió-érzékeny területek Vízvédelmi célú Belvíz-érzékeny területek szántóterületek Aszály-érzékeny területek Vízvédelmi célú Belvíz-érzékeny gyep gyepterületek

407 323 295

201 183 292 272 272 244

22

Kérelmek benyújtása: 2015. november 7. – 2015. december 31.

Ökológiai gazdálkodás Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és Ökológiai gazdálkodás fenntartása Keretösszeg összesen: 51,50 Mrd Ft

Célja a hagyományos keretek között művelt területek ökológiai művelés alá vonásának ösztönzése, illetve az ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartása.

Kedvezményezettje: aktív mezőgazdasági termelő Önkéntes vállaláson alapul: a kedvezményezettnek az alintézkedés alá vont területekre vonatkozóan a vállalás teljes időtartama alatt hazai akkreditációval rendelkező ellenőrző szervezettel kötött szerződéssel kell rendelkeznie.

Támogatás jellege: normatív, vissza nem térítendő, terület alapú kompenzációs támogatás 23

TRÁGYATÁROLÓ ÉPÍTÉSE a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő trágyatárolók építésével csökkenjen az üvegházhatású gázkibocsájtás • az állattartó telepek megfeleljenek a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak • csökkenjen az ammónia kibocsátás mértéke • a felszín alatti vizek minősége javuljon Megjelent: 2015. november 20. // www.palyazat.gov.hu • A gazdálkodók első körben 2015. december 20. és 2016. január 20. között, kizárólag elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat. • A felhívásra a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehet pályázni Keretösszeg: 5,6 milliárd forint • A források 80%-a a legfeljebb 1 275 000 euró STÉ üzemmérettel rendelkező mezőgazdasági termelők számára biztosított • A pályázat keretében a trágyatároló megépítése kötelező, emellett a gazdálkodó szabadon választható projektelem megvalósítását is vállalhatja. • Az egyéni beruházás esetén maximum 50 millió forint, kollektív beruházás esetén maximum 100 millió forint vissza nem térítendő támogatás

Önkormányzatok pályázatai Pályázat neve


Kedvezményezettek

Tervezett meghirdetés

Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés

26,90

önkormányzatok, non-profit, egyházi jogi 2015. december személy

Egyedi szennyvízkezelés

12,00

önkormányzatok

2015. december

Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások

4,50

magánjogi v. önk. erdőgazdálkodók, erdészeti vállalkozások

2015. december

LEADER - Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

47,67

non-profit szervezetek, önkormányzatok, 2016. január egyházak, vállalkozások

Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése

10,60

önkormányzatok, non-profit, egyházi jogi 2016. március személy

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapot javításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése

2,20 2,70

18,40

földhasználó, önkormányzat magánjogi, vagy önkormányzati erdőgazdálkodók, vagy társulásaik

2016. március

önkormányzatok

2016. április

2016. április

Jármű-és eszközbeszerzés: köz-, és vagyonbiztonságot szolgáló fejlesztések, falu- és tanyagondnoki szolgálat fejlesztése jármű-, és eszközbeszerzéssel

8,30

önkormányzatok, non-profit, egyházi jogi 2016. május személy

Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság

1,30

mg-itermelő és non-profit , önkormányzatok, egyházak

2016. augusztus 25

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős Államtitkárság 6000 Kecskemét, Ipoly u. 1.

www.palyazat.gov.hu

www.kormany.hu

58/2015. (XII.11.) Kgy. sz. határozat melléklete

Alapító okirat amelynek tartalmát a 6. pontban megjelölt alapító az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság létrehozásáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján, az alábbiak szerint állapítja meg: I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, IDŐTARTAMA 1. A társaság cégneve: Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1.1. A társaság rövidített neve: Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1.2. A társaság idegen nyelvű elnevezése: Bács-Kiskun County Tourism Development and Marketing Nonprofit Ltd. 2. A társaság székhelye és elérhetőségei: 2.1. A társaság székhelye: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. 2.2. A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is. 2.3. A társaság honlapja: www.bacskiskun.hu/ 2.4. A társaság e-mail elérhetősége: [email protected] 3. A társaság (első helyen kiemelve a fő) tevékenységi köre: 70.22’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (főtevékenység) 18.12’08 Nyomás (kivéve: napilap) 18.13’08 Nyomdai előkészítő tevékenység 18.14’08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás 18.20’08 Egyéb sokszorosítás 47.29’08 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem 47.61’08 Könyv-kiskereskedelem 47.78’08 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme 47.89’08 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme 47.91’08 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem 47.99’08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 55.10’08 Szállodai szolgáltatás 55.20’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 55.90’08 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 58.11’08 Könyvkiadás 58.12’08 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása 58.14’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19’08 Egyéb kiadói tevékenység 58.21’08 Számítógépes játék kiadása 58.29’08 Egyéb szoftverkiadás 59.11’08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás 59.12’08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai 1

59.13’08 59.14’08 59.20’08 60.20’08 63.11’08 63.12’08 63.91’08 63.99’08 68.20’08 70.10’08 70.21’08 70.22’08 72.20’08 73.11’08 73.12’08 73.20’08 74.90’08 79.11 '08 82.11’08 82.19’08 82.30’08 82.99’08 84.13’08 85.59’08 94.99’08

Film-, video- és televízióprogram terjesztése Filmvetítés Hangfelvétel készítése, kiadása Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás Hírügynökségi tevékenység M.n.s. egyéb információs szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Üzletvezetés PR, kommunikáció Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Piac-, közvélemény-kutatás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Utazásközvetítés Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése M.n.s. egyéb oktatás M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

A társaság gazdasági tevékenysége jövedelemszerzésre nem irányul, melyre figyelemmel nonprofit gazdasági társaságként működik. A gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tag részére nem adható ki, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. 4. A társaság időtartama: A társaság határozatlan időre jön létre. 5. A társaság tevékenységét az alapító okirat ellenjegyzésének napjától előtársaságként azonnal megkezdi. Előtársaságként üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat. II. A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA, ELSŐ ÜGYVEZETŐ, A KÉPVISELET ÉS A CÉGJEGYZÉS MÓDJA 6. A társaság alapítója: Név: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Székhely: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Törzskönyvi azonosító szám (PIR): 724308 Államháztartási egyedi azonosító: (ÁHTI): 733908 Adószám: 15724306-1-03 Képviseletre jogosult neve: Rideg László Kálmán, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke (anyja születési neve: Pirisi Julianna, lakcím: 6200 Kiskőrös, Katona J. u. 33.) 2

7. A társaságot az ügyvezetője írásban cégjegyzés útján képviseli. Az alapító a társaság első ügyvezetőjéül Csáki Bélát (született Kiskunfélegyháza, 1977.03.11., lakcím: 6116 Fülöpjakab, Templom u. 8., anyja születési neve: Vörösmarty Eszter) jelöli ki határozatlan időtartamra. 8. A cégjegyzés módja: A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság géppel, vagy kézzel előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott cégneve alá az ügyvezető önállóan jogosult aláírni a nevét, hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően. III. A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE, A TAG TÖRZSBETÉTE ÉS A BEFIZETÉS MÓDJA, IDEJE 9. A társaság törzstőkéje: 3.000.000,- Ft, azaz: hárommillió forint, amelyből 3.000.000,- Ft a pénzbetét (pénzbeli hozzájárulás). 10. A tag törzsbetéte: A 6. pontban megjelölt Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alapító tag törzsbetétje 3.000.000,- Ft, amely 3.00.000,- Ft készpénzből (pénzbeli hozzájárulásból) áll. Az alapítónak a pénzbeli hozzájárulását az alapító okirat aláírását követő 8 napon belül kell teljesítenie a társaság számlájára. Az alapító a társaság veszteségeinek fedezése céljából pótbefizetésre nem köteles. 11. Üzletrész: A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagnak csak egy üzletrésze lehet. IV. A TÁRSASÁG SZERVEZETE 12. 12.1. A társaságnál a taggyűlés jogait az alapító gyakorolja. Az alapító a határozatait írásban közli az ügyvezetővel. Az alapító az ügyvezetőt bármikor írásban is utasíthatja. 12.2. Az alapító dönt minden olyan kérdésben, amit jogszabály, vagy ezen alapító okirat a hatáskörébe utal, illetve nem tartozik a társaság szokásos tevékenységébe. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik különösen: a.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, b.) a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása, c.) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, 3

d.) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, e.) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelő bizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1.§ 1.) köt, f.) az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, g.) a társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, h.) az alapító okirat módosítása, i.) szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, j.) a társaság számviteli politikájának elfogadása, módosítása, k.) a társaság munkaügyi szabályzatának elfogadása, módosítása, l.) a társaság külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása, m.) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, n.) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, o.) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, p.) döntés hitel felvételéről, q.) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, r.) döntés tőkeemelésről, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, s.) gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, t.) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, u.) mindazon ügyek, melyeket jogszabály, vagy az alapító okirat az alapító kizárólagos hatáskörébe utal. Az alapítói jogok gyakorlásának megosztása a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és szervei között a következő: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések, vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, döntés hitel felvételéről, közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, döntés tőkeemelésről, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása,

A Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása. 12.3. Az alapító valamennyi döntéséről írásban köteles értesíteni a társaság vezető tisztségviselőit. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának 4

időpontját, a döntés hatályait, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét. Az alapító itt megjelölt döntéseiről a társaság nyilvántartást köteles vezetni. 12.4. Figyelemmel arra, hogy az alapító működése részben jogszabály által, részben saját szervezeti és működési szabályzata által meghatározott, ezért a működéssel kapcsolatos szabályok kizárólag jelen okirattal létrehozott társaságot érintő döntésekre érvényesülnek, és nem vonatkoznak az alapító más tárgyú döntéseire, illetve azok eljárási mechanizmusára. 12.5. Az alapító évente legalább egy alkalommal köteles a társasággal kapcsolatos ügyeket napirendre tűzni és megvitatni. Az éves beszámolót azonban köteles a számviteli törvényben meghatározott időpontig elfogadni. Az alapító a jogszabályban, illetve saját szabályzatában meghatározott módon köteles összehívni az ülését és közli annak napirendjét. Az alapító – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az ügyvezető, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. A véleményezési jogot a jogosultak önállóan gyakorolják. A döntés tervezetét, illetve az ahhoz tartozó előterjesztést az alapító ülésére szóló meghívóval együtt, de legalább 3 munkanappal az ülés előtt küldi meg az érintetteknek azzal a felhívással, hogy írásba foglalt véleményüket legkésőbb az alapító ülésén ismertessék. Az ügyvezető és a felügyelő bizottság írásbeli véleményéről a társaság nyilvántartást köteles vezetni. 12.6. A társaság ügyeivel foglalkozó napirend nyilvános, azon hallgatóságként bárki részt vehet. Kivételesen, a megvitatandó téma jellegére tekintettel, a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései szerint zárt ülés is elrendelhető. 12.7. Az alapító ülésének határozatképességére, valamint a határozathozatal módjára a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései irányadók. 12.8. Az alapító valamennyi döntéséről írásban köteles értesíteni a társaság vezető tisztségviselőit. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját, a döntés hatályait, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét. Az alapító itt megjelölt döntéseiről a társaság nyilvántartást köteles vezetni. 13. A társaság ügyvezetője: 13.1. A társaságnak egy ügyvezetője van, akit az alapító határozatlan időre választ. Jogkörére, feladataira, felelősségére a 2013. évi V. tv. -ben előírtak – a jelen alapító okiratban foglaltak kivételével – vonatkoznak. 13.2. Az ügyvezető – a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő részvényszerzést kivéve – csak az alapító előzetes engedélyével szerezhet társasági részesedést, vagy vállalhat vezető tisztségviselői megbízást a társaságéval azonos főtevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben. 13.3. Az ügyvezetőnek írásban kell nyilatkoznia az alapítónak, hogy az alapító által elhatározott és a javára szóló pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni juttatás kifizetése nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések – szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai - szerint felel. 13.4. Az ügyvezető által hozott, a társaság belső vagy külső tevékenységét érdemben befolyásoló döntést írásba kell foglalni. Ennek keretében meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját és hatályát. Az ügyvezető itt megjelölt döntéseiről a társaság köteles nyilvántartást vezetni.

5

14. Felügyelőbizottság: 14.1. A társaságnál 3 tagú felügyelőbizottság működik, a tagjait az alapító határozatlan időre jelöli ki. Az első felügyelőbizottság tagjai: 1. Gáspár Ferenc (anyja születési neve: Nagy Mária, lakcím: 6080 Szabadszállás, Bartók B. u. 15.); 2. Brassó Imre Albert (anyja születési neve: Madarász Klára, lakcíme: 6136 Harkakötöny, Templom u. 9.); 3. Suhajda Krisztián (anyja születési neve: Rátkai Terézia, lakcíme: 6230 Soltvadkert, Kossuth L. u. 5.). Jogkörükre, feladataikra, felelősségükre a 2013. évi V. tv. 3: 26.-28., 3:119.-128. §–aiban előírtak vonatkoznak, 14.2. A felügyelő bizottság tagjai soraiból elnököt választ. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer köteles ülést tartani. Az ülést az elnök hívja össze. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A felügyelő bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit. A felügyelő bizottság – fenti rendelkezések figyelembe vételével – maga állapítja meg részletes ügyrendjét. 14.3. A felügyelő bizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni az alapítót és annak döntését kérni, ha a) a társaság működése során olyan jogszabálysértés, vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az alapító döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. V. VEGYES SZABÁLYOK 15. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-t kell megfelelően alkalmazni. 16. Azokban az esetekben, amikor a Ptk. vagy más jogszabály a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a társaság honlapján www.bacskiskun.hu/ - tesz eleget. Jelen alapító okiratot, mint akaratommal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírom. Dátum: ............................................... ............................................... tag aláírása Ellenjegyezte: .......................................................................... (ügyvéd, jogtanácsos)

6

-2-

2. §. A R. 3.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: A Közgyűlés az év közben jelentkező többletfeladatokra és az elmaradt bevételek pótlására a költségvetésben 45.811 eFt-os általános tartalékot különít el. 3.§. A R. 1.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 2.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 3.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 4.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 5.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 6.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 7.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 10.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 11.sz. melléklete helyébe e rendelet

1.sz. melléklete lép. 2.sz. melléklete lép. 3.sz. melléklete lép. 4.sz. melléklete lép. 5.sz. melléklete lép. 6.sz. melléklete lép. 7.sz. melléklete lép. 8.sz. melléklete lép. 9.sz. melléklete lép.

Záró rendelkezések

4. § Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Rideg László s.k. Megyei Közgyűlés elnöke

Dr. Szigeti László s.k. megyei főjegyző

-5-

10. § Az Önkormányzat és a Hivatal gazdálkodására, költségvetésük végrehajtására, a beszámolás rendjére - a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a 2016. évi költségvetésről szóló 2015. évi C. tv, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv., az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírtak az irányadók. 11. § A Közgyűlés úgy rendelkezik, hogy az Önkormányzat és a Hivatal költségvetése végrehajtása során a kiadások készpénzben történő teljesítésének értékhatára tételenként nem haladhatja meg a 100 ezer Ft-ot. A kiadások készpénzben történő teljesítését az alábbi esetekben engedélyezi: - utazási, kiküldetési előleg felvételére, - készlet és kis értékű tárgyi eszköz beszerzésekre, - reprezentációs kiadásokra, - kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítésére. 12.§ Jelen rendelet - az 1-9. számú mellékleteivel – kihirdetését követő napon lép hatályba és rendelkezéseit a 2016. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

Rideg László s.k. megyei közgyűlés elnöke

Dr. Szigeti László s.k. megyei főjegyző

1. sz. melléklet a 8/2015. (XII.12.) sz. önkormányzati rendelethez A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetésének összevont pénzügyi mérlege

BEVÉTELEK 1.

Működési költségvetés Működési célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek

2.

KIADÁSOK 1.

281 900

Működési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat tehelő járulékok és szoc.hj adó

0

Működési bevételek

10 344

Dologi kiadások

Működési célú átvett pénzeszközök

33 000

Ellátottak pénzbeli juttatásai

Felhalmozási költségvetés Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről

7 620

2.

0

17 200

Beruházások

12 400

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

4 000

Egyéb felhalmozási célú kiadások

332 864 Költségvetési kiadások összesen 64 921 64 921

Maradvány igénybevétele

64 921

- ebből működési maradvány igénybe vétele - ebből felhalmozási maradvány igénybevétele BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN

3.

0

Felhalmozási költségvetés

Felújítások

Finanszírozási bevételek

53 892 104 645 21 791

3 620

Költségvetési hiány/többlet

200 257

Egyéb működési célú kiadások

Felhalmozási bevételek

Költségvetési bevételek összesen

3.

2016. évi előirányzat 325 244

ezer Ft-ban 2016. évi előirányzat 380 585

Finanszírozási kiadások

800 4 000

397 785 0

Pénzügyi lízing kiadásai

55 341 9 580 397 785 KIADÁSOK MINDÖSSZESEN

397 785

-2-

2. sz. melléklet a 8/2015. (XII.12.) sz. önkormányzati rendelethez A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat működési bevételeinek és kiadásainak alakulása 2016. évben (működési költségvetés) BEVÉTELEK 1.

Működési célú támogatások államháztartáson belülről Önkormányzatok működési támogatása

2016. évi előirányzat 281 900 279 400

1.

Személyi juttatások

2.

Munkaadókat terhelő járulékok és szoc. hozzáj. adó

2 500

3.

Dologi kiadások

0

4.

Ellátottak pénzbeli juttatásai

5.

Egyéb működési célú kiadások Egyéb működési cálú támogatások államháztartáson belülre Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök áh.n kívülre

Elvonások és befizetések bevételei

0

Működési célú támogatások és kölcsönök visszatérülései

0

Egyéb működési célú támogatások bevételei áh.-on belülről 2.

Közhatalmi bevételek

3.

Működési bevételek

10 344

Szolgáltatási bevételek

10 117

Kamatbevételek Egyéb működési bevételek 4.

Működési célú átvett pénzeszközök Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök Egyéb működési célú átvett pénzeszközök

Tárgyévi működési bevételek összesen: Költségvetési hiány/többlet: 5. Finanszírozási bevételek Maradvány igénybevétele - ebből működési maradvány igénybe vétele - ebből felhalmozási maradvány igénybevétele MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN

KIADÁSOK

0 227 33 000 33 000 0

ezer Ft-ban 2016. évi előirányzat 200 257 53 892

104 645 0 21 791 2 591 3 000

Egyéb működési célú támogatások áh.n kívülre

2 500

Nemzetközi kötelezettségek

3 700

Általános tartalék

10 000

325 244 Tárgyévi működési kiadások összesen:

380 585

55 341 55 341

6.

Finanszírozási kiadások

0

55 341 55 341 0 380 585 MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN

380 585

-3-

3. sz. melléklet a 8/2015. (XII.12.) sz. önkormányzati rendelethez A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi felhalmozási bevételeinek és kiadásainak alakulása (felhalmozási költségvetés) BEVÉTELEK 1. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről

2016. évi előirányzat

KIADÁSOK

0 1. Beruházások

ezer Ft-ban 2016. évi előirányzat 12 400

Felhalmozási célú önkormányzati támogatások 2. Felújítások

Felhalmozási célú támogatások és kölcsönök visszatérülései Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről

3. Egyéb felhalmozási célú kiadások 2. Felhalmozási bevételek

3 620

Immateriális javak értékesítése Ingatlanok értékesítése Egyéb tárgyi eszközök értékesítése

Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre Lakástámogatás

0 3 620

Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre

4 000 4 000 0

Tárgyévi felhalmozási bevételek összesen:

7 620 Tárgyévi felhalmozási kiadások összesen:

Költségvetési hiány/többlet:

9 580 5. Finanszírozási kiadások

4. Finanszírozási bevételek

9 580

- ebből működési maradvány - ebből felhalmozási maradvány FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN

4 000 0 4 000 0

Céltartalékok

3. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú támogatások, kölcsönök visszatérülése Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök

Maradvány igénybevétele

800

0

17 200 0

Pénzügyi lízing kiadásai

9 580 0 9 580 17 200 FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN

17 200

-4-

4. sz. melléklet a 8/2015. (XII.12.) sz. önkormányzati rendelethez

Cím neve, száma Alcím neve, száma Előirányzat- Rovat csoport száma száma 1. 2. I 1. B1. B11. B111 B115 B116 B12 B14 B16 B3. B4. B401 B402 B408 B410 B6. B62. B63. 2. B2. B21 B23 B25 B5 B51 B52 B53 B7. B72 B73 3.

II 1.

Előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat megnevezése 3. BEVÉTELEK Működési bevételek Működési célú támogatások államháztartáson belülről Önkormányzatok működési támogatásai - Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása - Működési célú központosított előirányzatok - Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai Elvonások és befizetések bevételei Működési célú támogatások és kölcsönök visszatérülései Egyéb működési célú támogatások bevételei áh.-on belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Áru- és készletértékesítés Szolgáltatások ellenértéke Kamatbevételek Egyéb működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú önkormányzati támogatások Felhalmozási célú támogatások és kölcsönök visszatérülései Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei áh.-on belülről Felhalmozási bevételek Immateriális javak értékesítése Ingatlanok értékesítése Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú támogatások, kölcsönök visszatérülése Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök

B8. B813.

Finanszírozási bevételek Maradvány igénybevétele - Működési célú maradvány igénybevétele - Felhalmozási maradvány igénybevétele BEVÉTELEK ÖSSZESEN KIADÁSOK Működési kiadások K1. Személyi juttatások K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó K3. Dologi kiadások K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai K5. Egyéb működési célú kiadások K501 Nemzetközi kötelezettségek K502 Elvonások és befizetések K506. Egyéb működési célú támogatások áh.-on belülre K508 Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök áh.-on kívülre K511. Egyéb működési célú támogatások áh.-on kívülre K 513. Tartalékok - általános tartalék - céltartalékok

2. K6. K7. K8. K84. K87. K88. 3.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

K9. K915

Felhalmozási kiadások Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb felhalmozási célú támogatások áh.-on belülre Lakástámogatás Egyéb felhalmozási célú támogatások áh.-on kívülre Finanszírozási kiadások Irányító szervi támogatás folyósítása KIADÁSOK ÖSSZESEN

Ezer Ft-ban 2015. évi előirányzat 4. 281 900 279 400 279 400

2 500 0 0 0 33 000 33 000

0 0 3 620 3 620 0

64 921 64 921 55 341 9 580 383 441

81 688 21 554 49 802 0 21 791 3 700 0 2 591 3 000 2 500 10 000 10 000 0 11 400 800 0 0 196 406 196 406 383 441

-5-

5. sz. melléklet a 8/2015. (XII.12.) sz. önkormányzati rendelethez Cím neve, száma Alcím neve, száma Előirányzat- Rovat csoport száma száma 1. 2. I 1. B1. B11. B12 B14 B16 B3. B4. B401 B402 B408. B410 B6. B62. B63. 2. B2. B21 B23 B25 B5 B51 B52 B53 B7. B72 B73 3.

B8. B813.

Előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat megnevezése 3. BEVÉTELEK Működési bevételek Működési célú támogatások államháztartáson belülről Önkormányzatok működési támogatásai Elvonások és befizetések bevételei Működési célú támogatások és kölcsönök visszatérülései Egyéb működési célú támogatások bevételei áh.-on belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Áru- és készletértékesítés Szolgáltatások ellenértéke Kamatbevételek Egyéb működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú önkormányzati támogatások Felhalmozási célú támogatások és kölcsönök visszatérülései Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei áh.-on belülről Felhalmozási bevételek Immateriális javak értékesítése Ingatlanok értékesítése Egyéb tárgyi eszközök értékesítése Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú támogatások, kölcsönök visszatérülése Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök

K1. K2. K3. K4. K5. K501 K502 K506. K511.

Finanszírozási bevételek Maradvány igénybevétele - Működési célú maradvány igénybevétele - Felhalmozási maradvány igénybevétele Irányító szervi támogatás BEVÉTELEK ÖSSZESEN KIADÁSOK Működési kiadások Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Nemzetközi kötelezettségek Elvonások és befizetések Egyéb működési célú támogatások áh.-on belülre Egyéb működési célú támogatások áh.-on kívülre

K6. K7. K8. K84. K87. K88.

Felhalmozási kiadások Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Egyéb felhalmozási célú támogatások áh.-on belülre Lakástámogatás Egyéb felhalmozási célú támogatások áh.-on kívülre

B816 II 1.

2.

3.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala

K9. K917

Finanszírozási kiadások Pénzügyi lízing kiadásai KIADÁSOK ÖSSZESEN

ezer Ft-ban 2016. évi előirányzat 4. 0

0 10 344 10 117 227 0

0

0

4 000 4 000 0 196 406 0 0 0 196 406 210 750 118 569 32 338 54 843 0 0

1 000 0 4000 4 000 0 210 750

-6-


A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiadásai és bevételei feladatonként kötelező és önként vállalt feladatok szerinti megbontásban

Jogcímek

I. Bevételek 1. Működési célú támogatások áht-n belülről Megyei önkormányzatok működésének támogatása 2016. évi erdélyi szűrővizsgálat támogatása 2. Közhatalmi bevételek 3. Működési bevételek 4. Működési célú átvett pénzeszközök BKM. Területfejlesztési Kft tagi kölcsön visszafizetése Turisztikai Kft tagi kölcsön visszafizetése 5. Felhalmozási célú támogatások áht-n belülről 6. Felhalmozási bevételek Gépkocsi értékesítés 7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 8. Pénzmaradvány igénybevétele Működési célú maradvány igénybevétele Felhalmozási célú maradvány igénybevétele Önkormányzat bevételei összesen II. Kiadások 1. Közgyűlés és bizottságok működési kiadásai Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Működési dologi kiadások 2. Önkormányzati célfeladatok kiadásai Külkapcsolatok kiadásai Megyedíjak és ünnepi közgyűlés kiadásai Megye legjobb bora és pálinkája marketing kiadásai Veránkai művészeti táborok megrendezése Erdélyi szűrővizsgálat kiadása Szervezetekben fizetendő tagdíjak kiadásai: - Nemzetközi szervezet tagdíjai - Hazai szervezetek tagdíjai Sportszövetségek Tanácsa támogatása Sajtó és kommunikáció kiadása Homokhátsági Térségfejlesztési Tanács működési támogatása Megyei Értéktár Bizottság működési kiadása Önkormányzati kiadvány kiadásai Elnöki rendelkezésű keret Turisztikai Kft tagi kölcsön nyújtása 3. Beruházási kiadások Számítástechnikai fejlesztés kiadása Gépkocsi vásárlás Bajai irodaház felújítási terv készíttetése 4. Felújítási kiadások Kecskemét, Deák F téri irodák világítás korszerűsítés Fráter György utcai ingatlan telekalakítás, kémény felújítása 5. Tartalékok Általános tartalék 6. Irányítószervi támogatás hivatalnak Önkormányzat kiadásai összesen


ezer Ft-ban Önként vállalt feladatok

Kötelező feladatok

281 900 279 400 2 500 0 0 33 000 30 000 3 000 0 3 620 3 620 0 64 921 55 341 9 580 383 441

279 400 279 400 0 0 0 30 000 30 000 0 0 3 620 3 620

2 500 0 2 500 0 0 3 000 0 3 000 0 0 0

29 261 19 681 9 580 342 281

35 660 35 660 0 41 160

121 084 80 688 21 054 19 342 43 751 3 000 5 000 4 000 1 000 2 500

121 084 80 688 21 054 19 342 2 591 0 0 0 0 0

0 0 0 0 41 160 3 000 5 000 4 000 1 000 2 500

3 700 1 660 1 000 4 700 1 091 500 9 600 3 000 3 000 11 400 1 000 9 800 600 800 500 300 10 000 10 000 196 406 383 441

0

3 700 1 660 0 4 700 0 0 9 600 3 000 3 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 41 160

1 000 0 1 091 500 0 0 0 11 400 1 000 9 800 600 800 500 300 10 000 10 000 196 406 342 281

-7-

7. sz. melléklet a 8/2015. (XII.12.) sz. önkormányzati rendelethez A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala kiadásai és bevételei feladatonként kötelező és önként vállalt feladatok szerinti megbontásban

Jogcímek


Kötelező feladatok

ezer Ft-ban Önként vállalt feladatok

I. Bevételek 1. Működési célú támogatások áht-n belülről

0

0

0

10 344

10 344

0

10 117

10 117

0

227

227

0

0

0

0

4 000

0

4 000

4 000

0

4 000

196 406

196 406

0

0

0

0

210 750

206 750

4 000

205 750

205 750

0

118 569

118 569

0

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

32 338

32 338

0

Dologi kiadások

54 343

54 343

500

500

1 000

1 000

0

Számítástechnikai eszközök beszerzése

500

500

0

Egyéb eszközbeszerzés

500

500

0

4. Egyéb felhalmozási kiadások

4 000

0

4 000

Lakásalapból nyújtott kölcsönök

4 000

0

4 000

210 750

206 750

4 000

2. Működési bevételek Ingatlanhasznosítással összefüggő szolgáltatási bevételek Egyéb bevételek 3. Működési célú átvett pénzeszközök 4. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Lakásalapból nyújtott kölcsönök törlesztése 5. Irányító szervtől kapott támogatás 6. Pénzmaradvány igénybevétele

Hivatal bevételei összesen II. Kiadások 1. Hivatal működésével kapcsolatos kiadások Személyi juttatások

Jóléti kiadások 2. Beruházási kiadások

Hivatal kiadásai összesen

-8-

8. sz. melléklet a 8/2015. (XII.12.) sz. önkormányzati rendelethez A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi likviditási terve

Megnevezés

Jan.

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj

Jún.

Júl.

Aug.

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Bevételek Működési bevételek Önk. Költségvetési támogatása 33 528 22 352 22 352 22 352 22 352 22 352 22 352 22 352 22 352 22 352 22 352 22 352 Működési saját bevételek 100 592 592 862 612 625 592 842 643 592 592 3 700 Működési célú támogatások áh-n belülről 2 500 0 0 0 0 0 0 Működési célú átvett pénzeszközök 0 0 0 0 0 30 000 0 0 0 3 000 0 Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú támogatások áh-n belülről 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Felhalmozási saját bevételek 0 2 350 1 270 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 333 333 333 333 333 333 333 333 333 333 333 337 Bevételek összesen 33 961 25 627 24 547 23 547 25 797 53 310 23 277 23 527 23 328 23 277 26 277 26 389 Működési célú pénzm. igénybevétel Felhalmozási célú pénzm. Igénybevétel Bevételek mindösszesen Kiadások Működési kiadások Személyi juttatások kiadása Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási kiadások Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási kiadások Finanszírozási kiadás Kiadások összesen Tartalék (nem kerül felhasználásra) Kiadások mindösszesen Egyenleg

Ezer Ft-ban Összesen

279 400 10 344 2 500 33 000 0 3 620 4 000 332 864

438

3 572

6 152

9 972

5 802

0

0

3 245

7 422

5 422

3 316

45 341

0

0

0

6 780

0

0

0

0

110

890

1 800

9 580

34 399 29 199 30 699 40 299 31 599 53 310 23 277 23 527 26 573 30 809 32 589 31 505

387 785

16 688 16 688 16 688 16 688 16 688 16 688 16 688 16 688 16 688 16 688 16 688 16 689 4 491 4 491 4 491 4 491 4 491 4 491 4 491 4 491 4 491 4 491 4 491 4 491 8 720 8 720 8 720 8 720 8 720 8 720 8 720 8 720 8 720 8 720 8 720 8 725 3 000 800 800 600 700 800 800 800 991 800 800 900

200 257 53 892 104 645 11 791

0 0 0 9 800 0 600 400 400 0 110 890 700 0 0 0 0 300 0 0 0 0 0 0 0 1 000 0 1 000 1 000 0 0 1 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 32 899 30 699 30 699 40 299 31 599 31 299 32 099 32 399 30 890 30 809 32 589 31 505

12 900 300 4 000 0 387 785 10 000 397 785

32 899 30 699 30 699 40 299 31 599 31 299 32 099 32 399 30 890 30 809 32 589 31 505 1 500 0 0 0 0 22 011 13 189 4 317 0 0 0 0

-9-


A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016., 2017., 2018. és 2019. évre szóló költségvetési mérlege

ezer Ft-ban Sorsz.

Bevételek

2016. év 2017. év 2018. év 2019. év Sorsz.

Kiadások

2016. év 2017. év 2018. év 2019. év

1. 2. 3. 3.

Működési célú támogatások áh.n belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök

281 900 0 10 344 33 000

281 900 0 10 500 0

281 900 0 10 500 0

281 900 0 10 500 0

1. 2. 3. 4.

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szoc.h. Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások

200 257 53 892 104 645 21 791

200 500 54 135 104 000 15 000

200 500 54 135 104 000 15 000

200 500 54 135 104 000 15 000

I.

Tárgyévi működési bevételek

325 244

292 400

292 400

292 400

I.

Tárgyévi működési kiadások

380 585

373 635

373 635

373 635

6.

Működési jellegű pénzmaradvány

55 341

81 235

81 235

81 235

Működési bevételek összesen

380 585

373 635

373 635

373 635

Működési kiadások összesen

380 585

373 635

373 635

373 635

Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások

12 400 800 4 000

3 000 1 500 4 000

3 000 1 500 3 000

3 000 1 500 3 000

17 200

8 500

7 500

7 500

Felhalmozási kiadások összesen

17 200

8 500

7 500

7 500

Kiadások mindösszesen

397 785

382 135

381 135

381 135

7. 8. 9.

Felhalmozási célú támogatások áh.n belülről Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

0 3 620 4 000

0 0 4 000

0 0 3 000

0 0 3 000

5. 6. 7.

II.

Tárgyévi felhalmozási bevételek

7 620

4 000

3 000

3 000

II.

10.

Felhalmozási jellegű pénzmaradvány

9 580

4 500

4 500

4 500

Felhalmozási bevételek összesen

17 200

8 500

7 500

7 500

Bevételek mindösszesen

397 785

382 135

381 135

381 135

Tárgyévi felhalmozási kiadások


Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ALAPÍTÓ OKIRATA

A 2012. december 10. napján kelt alapító okiratnak a 2015. december 11. napjáig megtörtént változással EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT, HATÁLYOSÍTOTT SZÖVEGE

Készítette és ellenjegyezte:

dr. Csóti Mária ügyvéd

1

ALAPÍTÓ OKIRAT EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA Alulírott alapító, a Polgári Törvénykönyvről szóló megfelelően a következők szerint állapítom meg az felelősségű társaság - 2015. december 11-én kelt Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti alapító okiratát. 1

2013. évi V .törvény rendelkezéseinek alábbi nonprofit egyszemélyes korlátolt alapítói határozat, valamint a Polgári változásokkal egységes szerkezetbe foglalt

1./ A Társaság cégneve, székhelye A Társaság cégneve: Társaság

Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű

Székhelye:

6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is. A társaság e-mail elérhetősége:[email protected] 2./ A Társaság alapító tagja (továbbiakban: Alapító) Név: Székhelye: Nyilvántartási szám: Képviseletre jogosult neve: Anyja neve: Lakcím:

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 724 308 (Magyar Államkincstár) Rideg László Kálmán, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke Pirisi Julianna 6200 Kiskőrös Katona J. u. 33.

3./ A Társaság célja A Társaság célja a jogállami keretek között működő szociális piacgazdaság megerősítése, fejlődésének elősegítése, Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítőképességének növelése, a megye kistérségeinek fejlesztése és felzárkóztatása, az egységes területi tervezés megvalósítása során a döntés előkészítési, tervezési és operatív feladatok ellátása. A Társaság alapítójának feladata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27.§ (1) bekezdése értelmében törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatok ellátása. Ennek érdekében különösen a következő tevékenységeket látja el a társaság: - közreműködik a megye gazdasági szereplőivel történő együttműködésben, - elősegíti a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel történő együttműködést, - támogatja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolását, - közreműködik a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában.

2

4./ A Társaság tevékenységi köre 58.11’08 58.14’08 58.19’08 70.22’08 72.19’08 72.20’08 74.90’08 85.59’08 91.02’08 91.03’08 94.99’08

Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (főtevékenység) Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység M.n.s. egyéb oktatás Múzeumi tevékenység Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

A Társaság által gyakorolt üzletszerű gazdasági tevékenységek: 47.61’08 47.62’08 47.63’08 58.29’08 59.13’08 62.02’08 62.09’08 63.11’08 63.12’08 63.99’08 64.99’08 73.12’08 73.20’08 82.11’08 82.19’08 82.30’08 82.99’08

Könyv-kiskereskedelem Újság-, papíráru-kiskereskedelem Zene-, videofelvétel kiskereskedelme Egyéb szoftverkiadás Film-, video- és televízióprogram terjesztése Információ-technológiai szaktanácsadás Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás M.n.s. egyéb információs szolgáltatás M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés Médiareklám Piac-, közvélemény-kutatás Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

A felsorolt tevékenységek közül az engedélyhez kötötteket csak a beszerzett engedélyek birtokában gyakorolja a Társaság. A Társaság gazdasági tevékenysége jövedelemszerzésre nem irányul, melyre figyelemmel nonprofit gazdasági társaságként működik. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytat. 5./ Előtársasági működés A Társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. A cégbejegyzés megtörténtéig a Társaság előtársaságként működik. Ezen jelleget, a Társaság nevében eljáró személyeknek a cégbejegyzési eljárás alatt a Társaság iratain, és a megkötött jogügyletek során a Társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezniük. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.

3

6./ A Társaság törzstőkéje (jegyzett tőke) A Társaság törzstőkéje 3.000.000,- Ft, azaz Hárommillió forint, melyből 2.000.000,- Ft pénzbeli hozzájárulás, 1.000.000,- Ft nem pénzbeli hozzájárulás apport. 7./ Az Alapító törzsbetétje Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat törzsbetétje: 3.000.000,- Ft Az Alapító pénzbeli betétjét az alapítástól számított 8 napon belül köteles a Társaság hitelintézetnél nyitott bankszámlájára befizetni, míg nem pénzbeli betétjét az alapításkor köteles teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátani. 8./ Pótbefizetés Az Alapító a Társaság veszteségeinek fedezése céljából pótbefizetésre nem köteles. 9./ A Társaság gazdálkodása A Társaság nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül fejti ki tevékenységét. A tevékenységből származó nyereség nem osztható fel, azt a 3./ pontban meghatározott célokra kell fordítani. A Társaság gazdálkodására a mindenkori jogszabályok rendelkezései irányadók, a nonprofit szervezetekre vonatkozó speciális szabályok figyelembe vétele mellett. 10./ Üzletrész Az Alapító üzletrésze törzsbetétjéhez igazodik. 11./ Az Alapító 11.1. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve az Alapító. Az Alapító alatt – a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28.§ (1) bekezdése szerint - mindenkor hatályos rendelkezései szerint - a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy az Alapító működése részben jogszabály által, részben saját szervezeti és működési szabályzata által meghatározott, ezért a működéssel működéssel kapcsolatos szabályok kizárólag jelen okirattal létrehozott Társaságot érintő döntésekre érvényesülnek, és nem vonatkoznak az Alapító más tárgyú döntéseire, illetve azok eljárási mechanizmusára. 11.2. Az Alapító évente legalább egy alkalommal köteles a Társasággal kapcsolatos ügyeket napirendre tűzni és megvitatni. Az éves beszámoló azonban köteles a számviteli törvényben meghatározott időpontig elfogadni. Az Alapító a jogszabályban, illetve saját szabályzatában meghatározott módon köteles összehívni az ülését és közli annak napirendjét. Az Alapító – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az ügyvezető, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. A véleményezési jogot a jogosultak önállóan gyakorolják. A döntés tervezetét, illetve az ahhoz tartozó előterjesztést az Alapító ülésére szóló meghívóval együtt, de ledalább 3 munkanappal az ülés előtt küldi meg az érintetteknek azzal a felhívással, hogy írásba foglalt véleményüket légkésőbb az Alapító ülésén ismertessék. Az ügyvezető és a felügyelő bizottság írásbeli véleményéről a társaság nyilvántartást köteles vezetni. 4

11.3. A Társaság ügyeivel foglalkozó napirend nyilvános, azon hallgatóságként bárki részt vehet. Kivételesen, a megvitatandó téma jellegére tekintettel, a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései szerint zárt ülés is elrendelhető. 11.4. Az Alapító ülésének határozatképességére, valamint a határozathozatal módjára a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései irányadók. Az Alapító határozathozatalában nem vehet részt olyan személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 1.) élettársa, továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 11.5. Az Alapító dönt minden olyan kérdésben, amit jogszabály, vagy ezen alapító okirat a hatáskörébe utal, illetve nem tartozik a Társaság szokásos tevékenységébe. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, b.) a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a Társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása, c.) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, d.) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, e.) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság ügyvezetőjével, vagy annak közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1.§ 1.) köt, f.) az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, g.) a Társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, h.) az alapító okirat módosítása, i.) szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, j.) a Társaság számviteli politikájának elfogadása, módosítása, k.) a Társaság munkaügyi szabályzatának elfogadása, módosítása, l.) a Társaság külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása, m.) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, n.) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, o.) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képezúő ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, p.) döntés hitel felvételéről, q.) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, r.) döntés tőkeemelésről,a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, s.) gazdálkodó szervzet alapítása, megszüntetése, t.) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, u.) mindazon ügyek, melyeket jogszabály, vagy az alapító okirat az Alapító kizárólagos hatáskörébe utal. Az alapítói jogok gyakorlásának megosztása a Közgyűlés és szervei között a következő: A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartrozó döntések, b) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, c) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, 5

d) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, e) döntés hitel felvételéről, f) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, g) döntés tőkeemelésről, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, h) gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, i) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, A Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása. 11.6. Az Alapító valamennyi döntéséről írásban köteles értesíteni a Társaság vezető tisztségviselőit. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját, a döntés hatályait, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét. Az Alapító itt megjelölt döntéseiről a Társaság nyilvántartást köteles vezetni. Az Alapító döntéséről írásban kell értesíteni az érintetteket. Amennyiben a döntés a lakosságot széles körben érinti és emiatt az írásbeli értesítés nem lehetséges, vagy számottevő költséggel járna, úgy azt – jellegétől függően – a Társaság székhelyén lévő hirdetőtáblán, vagy sajtó útján kell közzétenni. 12./ Az ügyvezető 12.1. A Társaság ügyeinek intézését és a Társaság képviseletét az ügyvezető látja el. Az ügyvezető gondoskodik a Társaság jogszabályokban meghatározott nyilvántartásainak vezetéséről, gyakorolja – a jelen alapító okiratban meghatározott kivételektől eltekintve – az alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat, képviseli a Társaságot a hatóságok, más hivatalos szervek és harmadik személyek előtt. A Társaság ügyvezetője: A Társaság ügyvezetője: dr. Kecskés László ( a.n.: Molnár Erzsébet) 6000 Kecskemét, Pablo Casals u. 7. szám alatti lakos Az ügyvezető megbízása 2015. április 1. napjától határozatlan időre szól. 12.2. Az ügyvezető által hozott, a Társaság belső vagy külső tevékenységét érdemben befolyásoló döntést írásba kell foglalni. Ennek keretében meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját és hatályát. Az ügyvezető itt megjelölt döntéseiről a Társaság köteles nyilvántartást vezetni. Az ügyvezető döntéséről írásban kell értesíteni az érintetteket. Amennyiben a döntés a lakosságot széles körben érinti és amiatt az írásbeli értesítés nem lehetséges, vagy számottevő költséggel járna, úgy azt – jellegétől függően – a Társaság székhelyén lévő hirdetőtáblán, vagy sajtó útján kell közzétenni. 12.3. Az ügyvezető nem hozhat olyan döntést, amellyel maga, közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 1.), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Fenti tárgyú döntések az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

6

13./ Cégjegyzés A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság géppel, vagy kézzel előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott cégneve alá az ügyvezető önállóan jogosult aláírni a nevét, hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően. 14./ A felügyelő bizottság 14.1. A felügyelő bizottság – Polgári Törvénykönyvben meghatározott jogkörrel – ellenőrzi a Társaság ügyvezetését, illetve ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását. A felügyelő bizottság elnöke: Név: Lehoczki Ferenc Sándor Anyja neve: Városi Ida Lakcíme: 6230. Soltvadkert, Deák F. u.15. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. A felügyelő bizottság tagjai: Név: Czeller Zoltán Anyja neve: Kovács Teréz Lakcíme: 6440. Jánoshalma, Deák F. u. 45. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. Név: Felföldi Zoltán Anyja neve: Tóth Gabriella Lakcíme: 6032. Nyárlőrinc, III. ker. 52/a. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. 14.2. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja a) az Alapító tagja, az ügyvezető, a könyvvizsgáló, b) a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesülő személy – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, d) az a-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója, e) akinek felügyelő bizottsági tagságát egyéb jogszabályok kizárják. 14.3. A felügyelő bizottság tagjai soraiból elnököt választ. A felügyelő bizottság évente legalább kétszer köteles ülést tartani. Az ülést az elnök hívja össze. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A felügyelő bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit. A felügyelő bizottság – fenti rendelkezések figyelembe vételével – maga állapítja meg részletes ügyrendjét.

7

14.4. A felügyelő bizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni az Alapítót és annak döntését kérni, ha a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Alapító döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. 15./ Nyilvánosság A Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az Alapító és az ügyvezető döntéseiről vezetett nyilvántartásokba, valamint a Társaság által készített beszámolókba – az erre kijelölt alkalmazottal való időpont egyeztetést követően – bárki betekinthet. A Társaság, a jogszabály, vagy ezen alapító okirat által meghatározott sajtóhirdetményeit a Petőfi Népe c. napilapban köteles közzétenni. Emellett – belátása szerint – a nyilvánosság más eszközeit (pl. helyi sajtó, rádió, televízió) is felhasználhatja. Azokban az esetekben, amikor a Polgári Törvénykönyv a Társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a Társaság e kötelezettségének a Cégközlönyben tesz eleget. Az alapító döntéseit a www.bacskiskun.hu honlapon hozza nyilvánosságra. 16./ Egyéb rendelkezések 16.1. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon az alapítót illeti meg. 16.2. Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 16.3. Az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók. Kecskemét, 2015. december 11. ………………………………………………… Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Alapító Képviseli: Rideg László Kálmán a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke Dr. Csóti Mária ügyvéd nyilatkozom, hogy megfelelek a 2007. évi LXIV. törvény, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2007.(XI.19) Szabályzatában meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos követelményeknek, ill. minősített elektronikus aláírással rendelkezem. A társaság jogi képviselőjeként igazolom, hogy az alapító okirat ezen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat-módosítás szerinti hatályos tartalomnak. Ezen egységes szerkezetű okirat elkészítésére az alapító okirat 2., 12.1. és 17.3. pontjaiban történt változás adott okot. Dr. Csóti Mária ügyvéd nyilatkozom, hogy az általam készített okirat megfelel a jogszabályoknak, és tanúsítom, hogy az alapító képviselője azt előttem írtak alá, ezért az okiratot e l l e n j e g y z e m. Kecskemét, 2015. december 11. napján. dr. Csóti Mária ügyvéd 8

63/2015. (XII.11.) Kgy. határozat 1.sz. melléklete

Létszám és erőforrások

A 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 15. §. /7/ bekezdésére figyelemmel. „ Az önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja, a)11 az irányító szerv által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr;” Ávr 15. § (1) bekezdés „Az Áht. 70. § (1) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni, emellett köteles a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat biztosítani.” Az önkormányzat neve: Bács-Kiskun megyei Önkormányzat. I. II. III. IV. V.

Belső ellenőr közszolgálati jogviszonyban Saját erőforrás összesen: Külső szolgáltató: Külső erőforrás összesen: Erőforrás összesen (I.+II.) Adminisztratív személyzet Polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr

fő fő fő fő fő fő 1 fő

Kecskemét, 2015. október 1.

-----------------------------------------------dr. Szigeti László főjegyző


ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016.évi Belső Ellenőrzési Terve 2016.01.01-től 2016.12.31-ig Az ellenőrzendő Azonosított szerv Kockázati szervezeti tényezők egység neve BácsA hatályos Kiskun EgyüttműköMegyei dési MegálÖnkorlapodásban, mányzat valamint a Hivatala, hatályos jogBácsszabályokKiskun ban foglaltak Megyei szerint, az Cigány igénybe vett Önkorállami normányzat, matív támoBácsgatás felKiskun használásáMegyei nak ellenőrHorvát zését el kell Önkorvégezni. Az mányzat, ellenőrzés Bács - elmulasztása Kiskun kockáztatja a Megyei szabályos Német felhasznáÖnkorlást, valamint mányzat az esetleges szabálytalan felhasználás miatti visszafizetési kötelezettséget. Ez magas kockázatot jelent. Előre nem tervezett ellenőrzés

A tervezett ellenőrzés tárgya

A tervezett ellenőrzés célja

Ellenőrzendő időszak

Ellenőrzési kapacitás szükséglet

Az állami normatív támogatás felhasználását igazoló bank és pénztár bizonylatok, valamint ezek alap bizonylatai.

Az esetleges helytelen gyakorlat feltárása, valamint javaslat, a szükséges intézkedések megtételére..

2015.

40 nap

Az elEllenőrzés lenőrzés típusa és ütememódszerei zése Szabályszerűségi helyszíni ellenőrzés

III. negyedév

5 nap

Kecskemét, 2015. október 01. -----------------------------------------------dr. Szigeti László főjegyző


Tevékenységek

A 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 21. §. /3/ bekezdésére figyelemmel. Az önkormányzat neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Ellenőrzési típusok

Szabályszerűségi ellenőrzés Pénzügyi ellenőrzés Rendszer ellenőrzés Teljesítmény ellenőrzés Informatikai ellenőrzés Utóellenőrzés

Év: 2016. Terv db 1

Év: 2016. Tény db

Saját ellenőri Terv nap

Saját ellenőri Tény nap

Külső ellenőri Terv nap

Külső ellenőri Tény nap

45

Kecskemét, 2015. október 01.

-----------------------------------------------dr. Szigeti László főjegyző


Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok stratégiája 2016-2019

2015. december

Tartalomjegyzék

1.

Előzmények ......................................................................................................................... 3

2. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai ........................................... 5 2.1.

Vienne megye .............................................................................................................. 5

2.2.

Midtjylland Régió ........................................................................................................ 6

2.3.

Schwarzwald-Baar járás .............................................................................................. 7

2.4.

Padova megye .............................................................................................................. 8

2.5.

Vajdaság Autonóm Tartomány .................................................................................... 8

2.6.

Hargita megye.............................................................................................................. 8

2.7.

Fehér megye ................................................................................................................ 9

2.8.

További határon átnyúló kapcsolatok .......................................................................... 9

2.9.

Új kapcsolatok ........................................................................................................... 10

3. Fejlesztési lehetőségek 2016-2019 között ............................................................................ 11 3.1.

Jövőkép ...................................................................................................................... 11

3.2.

Fejlesztések alapelvei ................................................................................................ 11

3.3.

Célok .......................................................................................................................... 12

3.4.

Fő fejlesztési irányok ................................................................................................. 13

4. A fejlesztések lehetséges forrásai ......................................................................................... 16

5.

4.1.

Transznacionális programok...................................................................................... 16

4.2.

Internacionális programok ......................................................................................... 23

4.3.

CBC programok ......................................................................................................... 24

A nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez vezető lépések ................................................... 28

2

Előzmények Az európai regionalizmus egyik alapgondolata az, hogy az ember mindennapi életminőséget meghatározó érdekeit, az egyedi és összetartozó tájegységre jellemző adottságokat, igényeket a területi önkormányzati szint – amely elnevezésétől függetlenül lehet a megye, tartomány, provincia vagy akár a régió - jelenítse meg. Így ennek a szintnek az önkormányzata képviselheti az ott élőket az állampolgár és a nemzeti kormány közötti párbeszédben, de fontos szerepe lehet Európa népei és nemzeti kisebbségei közötti jelképes és valós hidak építésében is.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak lényeges eleme az a körülmény, hogy e megye több nemzeti kisebbségnek ad otthont, ezért a megyei önkormányzat kiemelt figyelmet szentel nemzetiségi politikájának. A megyében élő nemzetiségek – németek, szerbek, horvátok, szlovákok és romák – múltjának, jelenének, nemzeti identitásuk fenntartásának alapvető kérdése az anyanyelv megőrzése és a hagyományok ápolása. Ebben fontos szerepet töltenek be a megyei és települési önkormányzatok,

valamint

a

nemzetiségi

szervezetek,

amelyek

elsősorban

az

anyaországokkal ápolnak szoros kapcsolatokat. Ugyanakkor határainkon túl is jelentős lélekszámú magyar népesség él, akikkel közös történelmi múltunk, kulturális gyökereink és gazdasági kapcsolataink léteznek. Az országainkban jelentkező problémák jelentős része közös tőről fakad, és megoldásuk is csak közösen lehetséges. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat széles körű és egyre bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Bár a nemzetközi kapcsolatok koordinálása és megvalósítása nem tartozik a kötelező feladatok közé, megyénk mindig kiemelt figyelmet fordított a nemzetközi együttműködések és kapcsolatok ápolására, elmélyítésére. A Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a megyei önkormányzat szabadon társulhat, együttműködhet külföldi önkormányzattal, illetve beléphet nemzetközi szervezetekbe. A megyei önkormányzat nemzetközi együttműködéseinek köszönhetően számos testvérkapcsolat alakult ki a rendszerváltás óta.

3

A stratégia kidolgozásának két fontos előzménye volt. Egyrészt korábban megyénknek nem volt egységes koncepciója a nemzetközi kapcsolatok kezeléséről, másrészt a nemzetközi együttműködések és kapcsolatok hatékony koordinálásához, és az új feladatoknak való megfeleléshez szükség van egy korszerű, egységes koncepció mentén kialakított nemzetközi együttműködési tervre. A stratégia a szűkös költségvetési forrásokat alapul véve különösen nagy hangsúlyt fektet a megye vonzerejének növelésére és értékeinek széles körű ismertetésére irányuló projektekre, és az új irányok mellett a kiemelt programokra és a több éve hagyományosan megvalósuló projektekre épít.

4

2. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak az elmúlt évek során a következő országokkal és térségekkel volt aktív az együttműködése: 

Vienne megye (Franciaország);



Midtjylland régió (Dánia);



Schwarzwald-Baar járás (Németország);



Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia);



Fehér megye (Románia);



Hargita megye (Románia);



Padova megye (Olaszország).

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a fent felsorolt partnerekkel – némelyekkel már az 1990-es évek eleje óta - elsősorban az egészségügy, oktatás, ifjúsági és kulturális élet területén, valamint a gazdaság és turizmus fejlesztése érdekében működött együtt. A megyei önkormányzatok 2012. január 1. napján bekövetkezet konszolidációja azonban jelentős változásokat hozott a nemzetközi kapcsolatainkban. Ezek közül is kiemelkedő, hogy a megyei önkormányzat fenntartásban működő intézmények átadása, illetve az ezekkel kapcsolatos feladataink megszűnése elsősorban az egészségügyi, oktatási és kulturális kapcsolatok lehetőségeit korlátozta le. Az elmúlt évtizedek együttműködéseiből az egyes partnereknél azokat a konkrét témákat, eseményeket emeltük ki, amelyek jellegüknél, jelentőségüknél fogva azokat folytatva a jövőbeni együttműködések alapjait is képezhetik. 2.1.

Vienne megye

Vienne megyével, amellyel 1991 óta állunk kapcsolatban, - az ifjúsági és kulturális együttműködésen túl - a turizmusfejlesztés területén tudtunk különösen eredményesen együttműködni. A Vienne Megyei Turisztikai Iroda munkatársai több alkalommal felmérést végeztek Bács-Kiskun megyében, és javaslatokat tettek a Vienne megyei turizmusfejlesztési minták adaptálására. 5

A turisztikai fejlesztés főirányai - a lovasturizmus, a dunai turizmus, valamint a termál turizmus fejlesztése – lehetnének a jövendőbeli fejlesztések középpontjában, amelyek egyben lehetővé tennének a megye számára egy erőteljes kommunikációs politika megvalósítását is. Javasoltak létrehozni egy olyan látvány-és szabadidőparkot, amely – a Vienne megyei Futuroscope-hoz vagy a Vendée megyei Puy du Fou parkhoz hasonlóan - Bács-Kiskun megye legjelentősebb turisztikai attrakciója, emblematikus turisztikai vonzási pontja lehetne. A park létrehozásának előkészítésére megalakult a Történelmi Témapark Nonprofi Kft., azonban a megyei önkormányzatok konszolidációja után a tulajdoni részesedésünket a magyar államnak át kellett adnunk, így az előkészítés folyamatára való befolyásunk is megszűnt. Bács-Kiskun és Vienne megye Leader csoportjai közötti együttműködés keretében a partnerek kölcsönösen előnyös szakmai tapasztalatcserét folytattak egymás hagyományos, regionális élelmiszeripari termékeinek és gasztronómiájának népszerűsítése és térségeik hatékony turizmus fejlesztése érdekében. Vienne megye a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének küldött levélben fejezte ki szándékát, hogy szívesen venne részt Bács-Kiskun megyével közösen az Interreg Europe programban.

2.2.

Midtjylland Régió

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat dán partnerekkel 1991-től folytat együttműködést: kezdetben a Viborg Megyei Önkormányzattal, majd a 2006-os dán közigazgatási reformot követően annak jogutódjával, Midtjylland Régió Tanácsával. A régió és a megye között aláírt megállapodás szerint Midtjylland Régió budapesti székhelyű magyarországi irodája, a Development of New Business Opportunities (DBO) vesz részt a közös, gazdasági kérdéseket célzó kezdeményezésekben. Közreműködésével az utóbbi évek során több alkalommal területfejlesztési szemináriumot szerveztünk, amelyeken dán területfejlesztési szakemberek tartottak előadásokat. Midtjylland Régió és Bács-Kiskun megye együttműködésének egyik fontos területe az energiatakarékosság, amely kapcsolódik a dániai Samsø szigetéhez. 2006-ban jött létre a Samsø-i Energia Akadémia, amely a sziget energiaprogramjai révén szerzett szakmai 6

tapasztalatokat és tudást gyűjti össze és osztja meg az érdeklődőkkel. Szakemberekből és politikusokból álló Bács-Kiskun megyei delegációk utaztak szakmai tanulmányútra Dániába, és a szigeten szélerőműveket, szalma, hulladékégető és biogáz üzemeket tekintettek meg. A dániai „Zöld-energia program” és a Samsø-i Energia Akadémia mintájára, megegyezés született az új típusú energiaforrások felhasználásán alapuló projektek, és egy dán szakértői támogatással történő „Alternatív Energia Akadémia” Bács-Kiskun megyei megvalósításáról. Dán partnerünk kifejezte azt a szándékát is, hogy szívesen részt venne olyan uniós pályázatok kidolgozásában, amelyek például az Interreg Europe, a Horizont 2020 vagy más európai uniós programok keretében környezetvédelmi vagy alternatív energiaforrások felhasználására épülő projektek finanszírozását teszik lehetővé. A know-how átadásnak lehet példája az legmodernebb technológiát alkalmazó dán fejlesztésű madárriasztó szerkezet is, amely közreműködésünkkel került bemutatásra a megyei szőlőtermesztők részére. Fontos területe kapcsolatainknak a művészeti és kulturális együttműködés. A Gludsted-i képzőművészeti work-shop-ban minden nyáron részt vesz Bács-Kiskun megyéből egy festőművész, és a viszonosság elve alapján rendszeresen fogadunk dán művészt a Veránkai Nemzetközi Alkotótáborban.

2.3.

Schwarzwald-Baar járás

A németországi Schwarzwald-Baar járással 1996-ben írta alá az együttműködési megállapodást a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Idén, illetve az elmúlt évben a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan ismét részt vettünk Villingen-Schwenningen városban, a „Südwest-Messe” néven megrendezésre kerülő ipari, kézműves, mezőgazdasági témájú kiállításon, amelyen a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, valamint megyei vállalkozók mutatkozhattak be. Egy

festőművészt

rendszeresen

fogadunk

a

járásból

a

Veránkai

Nemzetközi

Alkotótáborban is.

7

2.4.

Padova megye

Olaszországi partnerünkkel 2008-ben kötöttünk együttműködési megállapodást, amelynek gyakorlatai eredményei elsősorban korábbi intézményeinkkel együttműködésben, közös pályázatokban nyilvánultak meg.

Padova megye jelezte, hogy szívesen részt venne az alternatív energiaforrások hasznosítása vagy a klímaváltozás témakörére épülő közös uniós pályázatban az Interreg programon belül. Padova tartomány ugyanakkor jelentős kompetenciával rendelkezik a termálturisztikai fejlesztések területén, és ugyancsak csatlakozna egy Bács-Kiskun megyével közös Interreg pályázathoz.

2.5.

Vajdaság Autonóm Tartomány

Vajdaság Autonóm Tartományi Képviselőházzal 2007 végén újítottuk meg együttműködési megállapodásunkat. Fontos prioritást tulajdonítunk a szomszédos országok – Románia és Szerbia – magyarok lakta területeivel folytatott nemzetközi kapcsolatainknak. Az utóbbi években

számos,

kezdeményezésű

gazdaságfejlesztési projekt

indult

a

jelentőséggel

is

bíró,

Magyarország-Szerbia

Bács-Kiskun

IPA

Határon

megyei Átnyúló

Együttműködési Program keretében. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Szerb Belügyminisztériummal és a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetségével közösen megvalósított „Hailnet” projekt, amely a közös jégeső elhárító rendszer alapjait fektette le egy megvalósíthatósági tanulmányban. Emellett a Horse-Trails (lovas kultúra, lovas turizmus fejlesztése),

Ruralnet

(alternatív

jövedelemszerzési

lehetőségek)

és

Gastro-club

(gasztronómiai vállalkozások közötti együttműködés) elnevezésű projektek kerültek lebonyolításra.

2.6.

Hargita megye

Hargita megyével kapcsolatunk hagyományosan baráti és jól működő. Az elmúlt időszak legjelentősebb,

közös

szűrővizsgálatok

programjai

voltak,

a

amelyeket

Hargita megyében a

Kecskeméti

lebonyolított

Megyei

Kórház

egészségügyi orvosainak

közreműködésével bonyolítottunk le, 2015-ban már kilencedik alkalommal.

8

Hargita megye különösen érdeklődik a hagyományos, tájjellegű termékek népszerűsítését, helyi piacokon történő és termelői közvetlen értékesítésüket elősegítő projektek iránt. 2.7.

Fehér megye

Fehér megyével 2007 óta működünk hivatalosan is együtt. Gyulafehérváron évente részt veszünk a rendszeresen megrendezésre kerülő „Tasty Alba”, majd szeptemberben az Apulum Mezőgazdasági Szakkiállításon és Vásáron. Ez a két meghívás jó alkalom arra, hogy megyénk kiváló borait, és tájjellegű mezőgazdasági termékeit bemutathassuk az erdélyi kiállítás látogató közönségnek, illetve a szakma képviselőinek. 2.8.

További határon átnyúló kapcsolatok

A partnermegyékkel kialakított kapcsolatokon túl az alábbi nemzetközi szervezeteknek tagja a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat: 2.8.1. Duna - Körös - Maros - Tisza Regionális Együttműködés A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tagja, valamint tulajdonosa a DKMT Nonprofit Közhasznú Kft-nek. A Kft. tulajdonosai még rajtunk kívül a Csongrád Megyei Önkormányzat, Vajdaság Autonóm Tartomány, Arad Megyei Tanács, Krassó-Szörény Megyei Tanács, Temes Megyei Tanács, így ezekkel a szervezetekkel rendszeres a konzultáció a Kft-n keresztül. A Kft. több olyan IPA projekt megvalósításában is részt vett, amely BácsKiskun

megyét

is

érintette

(Museumpass,

Szeged-Szabadka-Baja

vasúti

szakasz

kivitelezéséhez szükséges technikai dokumentációk elkészíttetése, turisztikai tematikus útvonalak kialakítása). 2.8.2. CESCI Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép Európai Segítő Szolgálata Rendszeresen részt veszünk a CESCI közgyűlésein, és a szervezet által rendezett tematikus konferenciákon.

9

2.8.3. Európai Borrégiók Gyűlése (AREV) Rendszeresen részt veszünk az AREV éves plenáris ülésein, és képviseljük a megye borászatának érdekeit.

2.8.4. Tisza Ökorégió 2015-ben Tisza-völgyében található területi önkormányzatok vezetői (Kassa Megyei Önkormányzat alelnöke, Kárpátalja Megyei Tanács elnöke, Máramaros Megyei Tanács elnöke, Szatmár Megyei Tanács elnöke, Vajdaság Autonóm Tartomány elnöke, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke,Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Közgyűlés elnöke) közös szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg, hogy a térség társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának előmozdítása, a környezeti és kulturális örökség védelme és hasznosítása érdekében hosszú távú, kölcsönös érdekeltségen alapuló, formalizált kapcsolatrendszert kívánnak létrehozni. A területi együttműködés a tervek szerint a Tisza Ökorégió nevet viseli. Jelenleg folyamatban van a felek között aláírandó együttműködési megállapodás szövegének egyeztetése, valamint a projektjavaslatok gyűjtése és a projektek generálása.

2.9.

Új kapcsolatok

A fent felsorolt kapcsolatrendszerünket sikerült az utóbbi években hatékonyan folytatni, és jelenleg folyamatban van kapcsolataink szorosabbra fűzése Vukovár-Szerém megyével (Horvátország),

Kujawsko-Pomorskie vajdasággal

(Lengyelország),

valamint Jünnan

tartománnyal (Kína). Az új kapcsolatok keresésekor a Kárpát-medencei kapcsolatok erősítésére és a keleti nyitásra kell törekedni, figyelembe véve az önkormányzat átalakult feladatrendszerét is.

10

3. Fejlesztési lehetőségek 2016-2019 között 3.1.

Jövőkép

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gazdag és bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A megye nemzetközi kapcsolatainak építése során a megye vonzerejének növelésére és értékeinek széles körű ismertetésére törekszik. A megyei önkormányzat az itt élő nemzetiségek identitásának megőrzésében és a határainkon túl élő magyarság történelmi múltjának, kulturális örökségének megőrzésében fontos szerepet játszik. A megye külföldi gazdasági kapcsolatai aktívak. Az együttműködések a közös gazdasági, társadalmi és környezeti problémákra közös válaszokat adnak.

3.2.

Fejlesztések alapelvei

A korábbi intézményekre alapozott nemzetközi együttműködés nem folytatható, mert 2012. január 1. óta az intézmények (oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális) fenntartása és működtetése nem önkormányzati kompetencia. A nemzetközi együttműködéseinket a területfejlesztésre, illetve vidékfejlesztésre kell elsősorban fókuszálni. A nemzetközi kapcsolatok ápolása önként vállalt feladat, így az önkormányzat erre működési célú támogatást nem használhat, csak az egyéb forrásaiból fedezheti a nemzetközi költségeket. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy milyen pályázati lehetőségek várhatók 2014-2020 között.

Az önkormányzatnak csak az IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében vannak megvalósított projektjei, melyek tartalmat adtak a vajdasági kapcsolatnak. Az együttműködésekhez további forrást a saját erő jelentett. A pénzügyiek mellett a személyi erőforrások is korlátozottak. A hivatalban kevesen beszélnek nyelveket, a nemzetközi referensi feladatokat kapcsolt munkakörben látja el 1 fő.

11

Érdemes kritikusan áttekinteni, hogy milyen szervezetekben vagyunk jelen. (DKMT, CESCI, AREV, stb.). A szűkös erőforrásokat oda kell koncentrálni, ahol ténylegesen várható eredmény.

3.3.

Célok

A közigazgatás átalakítása és a 2012. január 1-től életbe lépett új önkormányzati törvény az önkormányzatok számára új feladatkört jelölt ki, a korábbi intézményfenntartói szerep- és feladatkör megszűnésével a területfejlesztés vált elsődleges feladattá. Ennek alapján szükségessé vált a nemzetközi kapcsolatok céljainak újragondolása is. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi ügyeinek stratégiáját alapvetően határozza meg a Bács-Kiskun 2020-ban megfogalmazott területfejlesztési célrendszer.

1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere

A nemzetközi együttműködéseknek alapvetően a fent bemutatott célok megvalósulását kell szolgálniuk. 12

Nemzetközi kapcsolataink ápolásakor átfogó célként a következőket tűzzük ki: • a Kárpát-medencei országok magyarlakta területeivel való kapcsolat erősítése. • a nemzetközi kapcsolatok elmélyítése; • a megye értékei európai és nemzetközi szintű megismertetésének erősítése; • a megye vonzerejének növelése; • a nemzetközi szervezetekben való tagság hatékony felhasználása, valamint a nemzetközi szervezetekkel való szakmai együttműködés elmélyítése. A célok eléréséhez, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez és hatékonyabbá tételéhez a jól működő együttműködések folytatása mellett új irányokat is kijelölünk: • A terület- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó, azt elősegítő nemzetközi kapcsolatok erősítése. • A nemzetközi kapcsolatok bővítése, kiterjesztése keleti irányban. • Az együttműködések racionalizálása. • A megyei önkormányzat közvetítő szerepének erősítése. • EU-s pályázatokban való közös szereplés erősítése.

3.4.

Fő fejlesztési irányok

A fenti célokra alapozva a 2016-2019. évi stratégiai program hat fő fejlesztési irányt határoz meg. A fejlesztési irányokon belül meghatároztuk a lehetséges projektcsomagokat és azok elemeit.

Fejlesztési irány

Projektcsomagok

Klímaváltozás elleni

Megújuló erőforrások

küzdelem

arányának növelése,

energiatermelésben,

energiahatékonyság

energiaellátás

fokozása

Tartalmi elemek Megújuló

erőforrások

önkormányzati,

bevonása

helyben

fokozása állami

az

történő

a

gazdasági,

és

lakossági

szférában. Alternatív Energia Akadémia létrehozása.

Szemléletformálási

programok végrehajtása. Tapasztalatcserék lebonyolítása.

Közös

K+F+I 13

Fejlesztési irány

Projektcsomagok

Tartalmi elemek együttműködések megvalósítása, melyek a gazdálkodó szféra számára teremtenek a gyakorlatba ültethető eredményeket.

A szélsőséges időjárási Jégeső elhárító rendszer kiépítése. Bajaviszonyok okozta

Bezdán

csatorna

károk megelőzése

Szemléletformálási

rekonstrukciója. programok.

Tapasztalatcserék.

Közös

K+F+I

együttműködések. A vidék

Rövid ellátási lánc

Helyi termékek népszerűsítése. REL jó gyakorlatok

leszakadásának

átadása.

Tevékenység

diverzifikáció.

megakadályozása Szőlészet és borászat, valamint pálinka készítés Agrár-innováció

Export piacok bővítése. Kiállításokon és vásárokon

való

részvétel.

Szakmai

tapasztalatcsere. Agrár-innovációs együttműködési csoport létrehozása. Agrár-innovációs eredmények átadása.

Képzések,

tanulmányutak,

fórumok lebonyolítása. Közös innovációs projektek megvalósítása. Természeti és

Turizmusfejlesztés

Termál- és gyógy turizmussal kapcsolatos közös K+F+I tevékenység.

kulturális örökség

Gasztroturisztikai együttműködések.

megőrzése

Határon

átnyúló

turisztikai

desztinációk

stratégiájának,

közös

tematikus

útvonalaknak és termékcsomagoknak a kialakítása. Értékgyűjtés,

Hungarikum mozgalom népszerűsítése, jó

hagyományápolás

gyakorlat átadása, értékgyűjtő módszerek adaptálása. Kulturális programok lebonyolítása. Népi iparmesterségek megőrzése. Tematikus kiadványok elkészítése.

14

Fejlesztési irány

Projektcsomagok

Tartalmi elemek Alkotótáborok szervezése.

Ifjúság és sport

Sport

Esélyegyenlőség biztosítása a sportolás terén. Jó gyakorlatok átadása. Közös sportesemények

lebonyolítása.

Fiatalok

képességfelmérése. Ifjúság

Európa

Ifjúsági

programok.

Fővárosa.

Mobilitási

Vállalkozóvá

válás

ösztönzése. Gazdaságösztönzés

foglalkoztatási helyzet javítása

Foglalkoztatási

együttműködések

generálása.

Foglalkoztatási

adaptálása.

Szociális

modellek

foglalkoztatási

modellek gyűjtése, bemutatása, modellek kidolgozása.

Hátrányos

helyzetűek

munkaerő-piaci integrációja. Gazdasági környezet javítása

Helyi

önkormányzatok

gazdaságfejlesztésben:

szerepe

a

települési

infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. Befektetés-ösztönzés

Befektetés-ösztönző akciók megvalósítása. Adatbázisok

készítése.

Kiállítások

és

vásárok szervezése, lebonyolítása. A lakosság testi-lelki

Közös

szűrőprogramok

lebonyolítása.

egészségének

Szemléletformáló akciók megvalósítása

javítása

(pl.: egészséges táplálkozásra, mozgásra nevelés).

15

4. A fejlesztések lehetséges forrásai A nemzetközi együttműködések pénzügyi alapját alapvetően a pályázati úton megszerezhető források képezik. A forrásteremtésnél a transznacionális (Duna Program, Közép-Európai Program), interregionális (Interreg Europe,) és határmenti programok (IPA) tervezést és a pályázati felhívások megjelenését kell elsősorban nyomon követni. Ezeket a forrásokat együttesen Európai Területi Együttműködési (ETE) programoknak nevezzük. Az ETE programok finanszírozására mintegy 8,95 milliárd euró áll rendelkezése 2014-2020 között. Ezek megoszlását a következő ábra szemlélteti:

2. ábra: ETE programok forrásmegoszlása

Ugyanakkor a Bács-Kiskun Megyei Operatív Program is tartalmaz a határtérség fejlesztését szolgáló projektcsomagot, mely a fejlesztések magyarországi részének megvalósulásához nyújthat forrást. Továbbá a szabad vállalkozási zónák fejlesztésére elkülönített forráskeret is itt, a határtérségben hasznosítható.

4.1.

Transznacionális programok

4.1.1. Central Europe Programme (Közép-Európa Program)

A

Közép-Európa

Program

kilenc

országot

érint,

melyek

több

mint

1

millió

négyzetkilométernyi területen 142 millió embernek adnak otthont.

16

A Central Europe Programme átfogó célkitűzése: „határon

átnyúló

együttműködés

annak

érdekében, hogy a közép-európai városokban és régiókban jobb legyen élni és dolgozni”. Pontosabban együttműködés

fogalmazva,

a transznacionális

katalizátorként

kell,

hogy

működjön az olyan intelligens megoldások megvalósításában, amik a regionális kihívásokra adnak választ az innováció, az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság, a környezet, a kultúra és a közlekedés területén.

Földrajzi kiterjedése: Németország (Baden-Württemberg, Bayern, Berlin, Brandenburg, Mecklenburg-Vorpommern,

Sachsen,

Sachsen-Anhalt,

Thüringen),

Lengyelország,

Csehország, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Olaszország (Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Liguria, Lombardia, Piemonte, Provincia Autonoma Bolzano/Bozen, Provincia Autonoma Trento, Valle d'Aosta/Vallée d'Aoste, Veneto) és Horvátország.

A program négy prioritási tengelyt fogalmaz meg:

1.

sz.

prioritási

tengely

–

„Innovációs

együttműködés

KÖZÉP-EURÓPA

versenyképesebbé tételéért”

Ez alatt a prioritási tengely alatt a KÖZÉP-EURÓPA Program kulcsfontosságú társadalmigazdasági kihívásokat és szükségleteket céloz meg, amelyek kapcsolódnak az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott intelligens növekedéshez. Célja a kutatás, innováció és az oktatás területén történő hatékonyabb beruházás előmozdítása. A program hozzá fog járulni a külföldi beruházások és tőkeáramlás célpontját képező technológiai orientációjú területek potenciáljainak megerősítéséhez, az innovációs rendszer szereplőinek jobb összekapcsolása révén. Ez erősíti a kutatás és fejlesztés eredményeinek átadását és az együttműködő kezdeményezések és klaszterek kialakítását. Továbbá, a tudás és oktatás terén tapasztalható regionális különbségeket is kezelni fogja (például az agyelszívást), valamint fejleszteni fogja a kapacitásokat, vállalkozói kompetenciákat és a társadalmi innovációkat, amelyek többek között a demográfiai változások kihívásaira adnak választ. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia:

17

• Az innovációs rendszer szereplői között fenntartható kapcsolatok fejlesztése a regionális innovációs kapacitás megerősítése érdekében. • Tudás és képességek fejlesztése a gazdasági és társadalmi innováció előmozdítása érdekében. 2. sz. prioritási tengely – „Együttműködés az alacsony szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó stratégiák területén KÖZÉP-EURÓPÁBAN”

A prioritás célja a megújuló energiaforrások használatának növelése, az energiahatékonyság erősítése, valamint ezzel párhuzamosan, az alacsony szén-dioxid kibocsátás szektor gazdaságnövekedési potenciáljának kiaknázása. A program hozzá fog járulni a közszféra infrastruktúrájának hatékony energiagazdálkodásával kapcsolatos tudás növeléséhez. A területi alapú alacsony szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó stratégiák megalkotásának és megvalósításának, valamint a funkcionális városi mobilitás támogatásának célja, hogy az energiatermelésben és fogyasztásban fellelhető problémákat kezelje Közép-Európában. Ez hozzájárul a klímaváltozás csökkentéséhez is. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi három specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • A közszféra infrastruktúrájában az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások használatának növelésére vonatkozó megoldások megalkotása és megvalósítása. • A klímaváltozás csökkentését célzó, területi megközelítésű energiatervezési stratégiák és szakpolitikák fejlesztése. • A funkcionális városi területek mobilitás-tervezéséhez kötődő kapacitások fejlesztése a szén-dioxid kibocsátás csökkentése céljából. 3. sz. prioritási tengely – „Együttműködés a természeti és kulturális erőforrások terén a fenntartható növekedés megteremtése érdekében KÖZÉP-EURÓPÁBAN” Ez a prioritás a természeti és kulturális örökség és erőforrások védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos igényekre ad választ. A természeti és kulturális örökség és erőforrások egyre erősödő környezeti és gazdasági nyomás alatt állnak, és használatuk konfliktusokkal jár. Az örökség és az erőforrások a közép-európai régiókban fontos értékeket képeznek, melyek (területi tényezőként) hozzájárulnak a régió fejlődéséhet. A program a 18

funkcionális

városi

területek

környezeti

minőségfejlesztésére

is

fókuszál.

Ezért

kulcsfontosságú kihívások, úgymint földhasználati konfliktusok, lég-, talaj- és vízszennyezés és hulladékgazdálkodás is a prioritási tengely részét képezik. A fejlesztések közvetlen hatással lesznek a városi életminőségre. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi három specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Az integrált környezetgazdálkodási kapacitások fejlesztése a természeti örökség és erőforrások védelme és fenntartható használata érdekében. • A

kulturális

örökség

és

erőforrások

fenntartható

használata

érdekében

kapacitásfejlesztés. • A funkcionális városi területek környezetgazdálkodásának fejlesztése. 4. sz. prioritási tengely –„Együttműködés a közlekedés területén KÖZÉP-EURÓPA jobb kapcsolódása érdekében” Ez a prioritás a KÖZÉP-EURÓPAI térség mag-periféria kettősségére kínál válaszokat. A program a perifériális és kevésbé megközelíthető régiók, valamint a jó kapcsolódással rendelkező központi területek közötti szakadékot fogja csökkenteni. Fejleszteni fogja a régiók és városok európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódását, valamint erősíteni fogja a multimodális környezetbarát személy- és áruszállítást. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi kettő specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • A regionális személyi közlekedési rendszerek tervezésének és koordinálásának fejlesztése a nemzeti és európai közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódás fejlesztése érdekében. • Az áruszállítás szereplői közötti koordináció erősítése a multimodális környezetbarát áruszállítási megoldások növelése érdekében.

A programon belül rendelkezésre álló forráskeret: Prioritás

pénzügyi allokáció (millió euró)

1. prioritás

68,5

2. prioritás

44

3. prioritás

88

4. prioritás

29

Összesen

229,5 19

4.1.2. Duna Transznacionális Program Földrajzi

kiterjedése:

tagállam

(Ausztria,

Csehország,

Bulgária,

Románia,

Szlovákia,

Bajorország

EU

Horvátország,

Magyarország,

Németország

9

Szlovénia, két és

tartománya: Baden-

Würtenberg), valamint 5 nem EU tagállam (Bosznia és Hercegovina, Moldova, Montenegró, Szerbia, Ukrajna négy területével: Chernivetska Oblast, Ivano-Frankiviska Oblast, Zakarpatska Oblast, Odessa Oblast). A Duna Transznacionális Program prioritásai között a transznacionális együttműködés hagyományos témái mellett megjelenik az EU Duna Régió Stratégia végrehajtásának és koordinációjának támogatása is. Az Európai Bizottság 2015. augusztus 20-án hagyta jóvá a programdokumentumot, amelyben a program partnerországai a kutatás-fejlesztést és társadalmi innovációt, a környezeti és kulturális felelősségvállalást, a közlekedésfejlesztést és az energiabiztonság kérdését, valamint az intézmények közötti együttműködést jelölték meg fő prioritásként. 1. sz. prioritás – „Innovatív és felelős Duna Régió” Annak érdekében, hogy a program hozzájáruljon az Innovatív EU 2020 stratégia célkitűzéseinek a megvalósulásához a Duna Régió országaiban, a program külön figyelmet szentel számos innovációs együttműködési területnek, úgy mint például az öko-innováció, tudástranszfer, klaszter politika, szociális innováció, beleértve a technikai és nem technikai innovációt is. Nagy jelentőséget tulajdonít a program az innováció szociális dimenziójának. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi kettő specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Az innováció keretfeltételeinek javítása. • Üzleti és társadalmi innovációs kompetenciák növelése. 20

2. sz. prioritás – „Környezeti és kulturális szempontból fenntartható Duna Régió”

A program támogatja azokat a közös és integrált megoldásokat, melyek a Duna Régió változatos természeti és kulturális örökségének fenntartható fejlesztéseit szolgálják. Emellett a program a transznacionális ökológiai folyosók létrehozását és megóvását is szolgálja. Ez a beavatkozás közvetlenül kapcsolódik a vízgazdálkodáshoz és a környezeti kockázatok előrejelzéséhez is. Továbbá a katasztrófavédelem és kockázat megelőzés is tématerülete, ahol a károkat az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozás és a nem működő ökoszisztémák okoznak. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi négy specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Nemzetközi vízgazdálkodási és árvízvédelmi megoldások. • A természeti és kulturális örökség, az erőforrások fenntartható használatának elősegítése. • Ökológiai folyosók helyreállítása. • Környezetvédelmi kockázatkezelés felkészültségének javítása.

3. sz. prioritás – „Jobban összekapcsolt és energiatudatos Duna Régió” Az együttműködési program foglalkozik a környezetbarát, alacsony szén-dioxid kibocsátású és biztonságos közlekedési rendszerekkel (beleértve a belvízi hajóutakat és kikötőket, valamint a multimodális kapcsolatokat) annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntartható regionális és helyi mobilitáshoz és az intelligens közlekedéshez. A program célja az is, hogy támogassa a régiók közötti kapcsolatot, valamint hozzá járuljon a vidéki és városi térségek elérhetőségének javulásához. Az energia tervezést és felhasználást a teljes Duna Régióban javítani kell az energiabiztonság és energiahatékonyság érdekében. Fontos szempont az intelligens elosztórendszerek fejlesztése, megújuló erőforrások arányának növelése és az energiahatékonyság fokozása is. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi két specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • A környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszerek, valamint a városi és vidéki területek kiegyensúlyozott hozzáférhetősége. • Az energiabiztonság és az energiahatékonyság javítása.

21

4. sz. prioritás – „Jól kormányzott Duna Régió” A szervezeti együttműködések és a megfelelő kapacitás kulcs tényezői a program sikeres megvalósításának. A köztisztviselők képzése nem csak technikai kérdése az intézményi kapacitásoknak, hanem befolyásolja a szolgáltatások minőségét is. "A jó kormányzás" az alapja és végső célja az intézményi kapacitás kiépítését. Jó kormányzás bizalmat épít. Azokban az országokban, ahol a társadalmi tőke magas szintű, általában a gazdaság is jobban teljesít. Igény merül fel az elemzések alapján a köz- és magán szféra kapacitásainak fejlesztésére. A program által olyan intézményi együttműködéseket kell támogatni, melyek javítják a jogi és politikai kereteket, közös stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásához vezetnek, összehangolt szolgáltatásokat nyújtanak többek között a munkaerőpiac, oktatás, demográfiai változások, migráció, város-vidék kapcsolata és civil társadalom bevonása terén. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi két specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Intézményi kapacitások erősítése a társadalmi kihívásokra adott közös megoldások érdekében. • Az EU Duna Régió Stratégájának végrehajtásához az intézményi rendszer megerősítése. A program keretében prioritásonként rendelkezésre álló forráskeret:

Prioritás


1. prioritás

73

2. prioritás

83,5

3. prioritás

54,5

4. prioritás

33,9

Összesen

244,9

22

4.2.

Internacionális programok

4.2.1. Interreg Europe A program – hasonlóan elődjéhez az INTERREG IVC programhoz – célul tűzi ki az európai országok

és

régiók

hatékonyságának

regionális

növelését,

e

politikái

politikák

és

támogatási eszközeik végrehajtásában résztvevő intézmények és kedvezményezettek közötti tudásés tapasztalatcserén keresztül. A programban változást jelent az előző időszakhoz képest, hogy előírja a projektek számára a vizsgálni kívánt európai

és

nemzeti

támogatási

programok

kezelőinek bevonását a projektbe. Földrajzi kiterjedése: EU tagországai, Svájc, Norvégia. A program négy prioritást támogat, melyek a következők: 1. sz. prioritás – Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció A program keretében a kutatási és innovációs kapacitások megerősítésére és infrastrukturális fejlesztésére nyílik lehetőség. 2. sz. prioritás – A kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképessége A program támogatja, hogy a régiók megújítsák kkv támogatási politikájukat annak érdekében, hogy a kkv-k minden életciklusában képesek legyek a fejlődésre, növekedésre és innovációra.

3. sz. prioritás – Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság A program hozzá kíván járulni az alacsony szén-dioxid kibocsátás megvalósításához minden szektorban. Ez történhet például az energiapolitikák megújítása révén, melyek segítik a megújuló erőforrások arányának növekedését a fenntartható közlekedés megvalósítása érdekében.

23

4. sz. prioritás - Környezet- és erőforrás hatékonyság A támogatásoknak két típusa képzelhető el a prioritáson beül, az egyik a természeti és kulturális örökség megóvását és fejlesztését, a másik az erőforrás-hatékony gazdaságra való átállását, a zöld növekedést és az öko-innovációt támogatja.

A program keretében rendelkezésre álló forrás: 359 millió euró.

4.3.

CBC programok

A határon átnyúló együttműködésekben Bács-Kiskun megye a magyar-szerb határszakaszon közvetlenül, és az önkormányzat tulajdonosi kapcsolatain által a DKMT-n keresztül a magyar-román határszakaszon közvetetten érintett. 4.3.1. Interreg IPA CBC Magyarország-Szerbia Együttműködési Program 20142020 A program kiemelt jelentőségű Bács-Kiskun megye szempontjából, hiszen a szomszédos Vajdasággal

biztosít

közös

projektek

megvalósítására lehetőséget. A program átfogó célkitűzése a régió összehangolt fejlesztése a természeti és kulturális erőforrások fenntartható használata

révén

szorosabbá

együttműködéssel.

A

program

tett

gazdasági

34.214

km2

területet és mintegy 3 millió főt érint. Célterületek: Csongrád és Bács-Kiskun megyék, a Nyugat-bácskai,

Észak-bácskai,

Dél-bácskai,

Észak-bánáti, Közép-bánáti, Dél-bánáti és Szerémségi körzetek. A program által megfogalmazott prioritások a következők:

24

1. sz. prioritás - Határon átnyúló vízgazdálkodás és kockázatmegelőzési rendszerek

színvonalának javítása

Az

intézkedés

keretében

környezetvédelem,

valamint

olyan az

projektek

támogathatók,

éghajlatváltozáshoz

való

melyek

hozzájárulnak,

alkalmazkodáshoz

és

a

kockázatmegelőzéshez, vagy kockázatkezeléshez. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Megbízható információ begyűjtése a talajvíz és a folyók/patakok csatornák minőségének

javítása,

valamint

a

vonatkozó

vízgazdálkodási

intézkedések

végrehajtása érdekében. • Vízgazdálkodási rendszer kidolgozása a kiegyensúlyozott mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint az aszály-, árvíz-, belvízkockázatok csökkentése és a vizek minőségének javítása érdekében. • Az érintett folyókkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó csatornákkal és tavakkal kapcsolatos, a szomszédos és határoló területek kiegyensúlyozottabb vízgazdálkodását biztosító rekonstrukciós tevékenységek. • A jégeső által okozott károkat a teljes határrégióban minimalizáló beavatkozások végrehajtása. • Természetvédelemi együttműködés lehetőség szerint a vízi élőhelyeket illetően – pl. fajvédelmi programok –, beleértve a menhelyek üzemeltetését, ex-situ tenyésztést és szabadon engedési programokat, továbbá a védet területek kezelését. 2. sz. prioritás - Határon átnyúló forgalom szűk keresztmetszeteinek csökkentése

A prioritás célja a határátkelés és a kapcsolódó közlekedési útvonalak kapacitásbővítése a közúti közlekedés fejlesztésének és a fenntartható közlekedési módozatok (tömegközlekedés, kerékpározás, vízi közlekedés) előmozdításával. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Határon átnyúló közlekedésről szóló rendszeres egyeztetések szervezése a közlekedési tervek, illetve a különböző határátkelőhelyek (közúti, vasúti, vízi) működésének összehangolása, továbbá a vonatkozó szabályozás összehangolásának érvényesítése érdekében. • Határon átnyúló vasútvonalak fejlesztése. 25

• Határátkelőhelyek és a határállomásokhoz vezető fontosabb közlekedési útvonalak fejlesztése. • Kommunális és közlekedési infrastrukturális rendszerek fejlesztése az üzleti infrastruktúra feltételeinek javítása érdekében, előmozdítva a határtérségben a mezőgazdasági, ipari, logisztikai beruházásokat és a kereskedelmet. 3. sz. prioritás - Idegenforgalmi és kulturális örökségi együttműködés ösztönzése

A prioritás célja, hogy a program támogatást nyújtson azoknak a projekteknek, amelyek az egymást kiegészítő helyi

értékeken

alapuló, közösen koordinált

határon

átnyúló

idegenforgalmi desztinációk megteremtését kívánják elérni. A kultúra, szabadidős tevékenységek, sport és természetvédelem területén folytatott együttműködés előmozdítása szintén támogatható tevékenység. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • Közös idegenforgalmi és marketingstratégia, valamint intézkedési terv kidolgozása a határon átnyúló régió számára, továbbá a marketingtevékenységek regionális szintű végrehajtása • Közös idegenforgalmi termékek (pl. a vallást és a folklórt felölelő kulturális turizmus) kidolgozása és közös márkaépítés • Hálózatépítés, a szereplők kapacitásainak fejlesztése. • Kisléptékű együttműködési projektek – többek közt kulturális, szabadidősport és természetvédelmi programok szervezése, különös tekintettel a fiatalok és a gyermekek célcsoportjára. • A kulturális, történelmi és természeti örökség védelmére irányuló együttműködés erősítése. • A határrégió nyilvánosságnak szánt főbb kulturális, társadalmi, gazdasági híreiről és eseményeiről szóló állandó tájékoztatásnyújtás. 4. sz. prioritás – A KKV-k versenyképességének erősítése innovációvezérelt

fejlesztéssel

A prioritás célja, hogy a KKV-k növekedési képessége és foglalkoztatási potenciálja érvényre jusson új technológiák, folyamatok, termékek és szolgáltatások kifejlesztésén és átvételén 26

keresztül. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia: • A vállalkozásoknak szóló újabb technológiák, folyamatok, termékek és szolgáltatások fejlesztésének és átvételének érvényre juttatása a regionális innovációs stratégiáknak megfelelő innovációvezértelt határon átnyúló együttműködés révén. • Állandó együttműködési „tudásplatformok” létesítése. • Közös mezőgazdasági és helyi készítmények előállításának, a logisztikának, a minőségirányítási

megoldásoknak,

az

élelmiszer-feldolgozási

és

értékesítési

rendszerek érvényre juttatása. • A kutatók, hallgatók és a vállalkozók közötti együttműködés és hálózatépítés ösztönzése a tudásmegosztás és a határon átnyúló kereskedelmi tevékenységek előmozdítása érdekében.

Prioritás


1. prioritás

22,5

2. prioritás

14,5

3. prioritás

12,7

4. prioritás

8,9

Összesen

58,6

27

5. A nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez vezető lépések A stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében hatékony eszközöket kell alkalmazni a pénzügyi és humán erőforrások szűkössége miatt. A stratégia megalkotása csak az első lépés volt, a továbbiakban az alábbiakat kell elvégezni:

1. Aktív kapcsolattartás A nemzetközi partnerekkel erősíteni kell kapcsolattartást (e-mail, telefon). Rendszeresen egyeztetni kell a nemzetközi és országos szervezetekkel. Fel kell venni a kapcsolatot a megyében nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekkel, civil szervezetekkel. Felmérést kell készíteni a testvérvárossal rendelkező és azt létrehozni kívánó településekről annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat segítséget nyújthasson kapcsolataik kialakításában.

2. Pályázati források figyelése A beszűkülő anyagi források indokolják a fokozott pályázatfigyelést. A 2020-ig elérhető források mértéke és felhasználásuk célja ismert, ezért a felhívások megjelenésére fel lehet készülni. A pályázatok többsége önerőt igényel, mely alapvetően bér terhére teljesíthető. 3. Humánerőforrás és szervezeti kapacitásfejlesztés Az önkormányzati dolgozok között javasolt a nyelvtanulás támogatása, mert jelenleg csak kevesen beszélnek nyelveket, és vonhatók be nemzetközi projektekbe. Részben a kapacitáshiányok indokolják a megyei tulajdonú szervezetek fokozott bevonását a nemzetközi programok szervezésébe, lebonyolításába. Nem minden feladatot kell önkormányzaton belül ellátni, sok esetben a külföldi partnerektől érkező megkeresésekről a témában illetékes intézmények, egyesületek célzott figyelemfelhívása is elegendő. 4. Éves programok készítése Az önkormányzatnak a költségvetése tervezéskor érdemes elkészítenie éves nemzetközi programját. Ehhez a prioritásokat előre egyeztetni kell a partnerekkel.

28

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA

BÁCS-KISKUN MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK TOVÁBBI FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIRŐL

Domján Gergely c. főiskolai docens

elnök

Kecskemét, 2015. 12. 11

TAGSÁG Az országos taglétszám 365.438 ennek több mint 10%-a Bács-Kiskun Megyében található 37.000 tag

Szakmai feladatok 2015-ben Tavaszi munka jelentések Termésbecslés Aratási jelentések Betakarítási koordinációs bizottsági ülések előkészítése, megtartása, hatóságok, szakigazgatási szervek bevonásával Őszi munka jelentések Belvíz-árvíz jelentés Aratás

2014

Elvégzett feladataink a számok tükrében 2015.

Őstermelői ügyintézés 16465 db. 2015. 22325 területalapú támogatási kérelem beadását segítették falugazdászaink. 35000 31167 30000 25000 20000

22700 22325 16465

2014

15000

2015

10000 5000 0 Őstermelői ügyintézés

területalapú támogatási kérelem

Betakarítási eredmények 2015 A vetésterület minőségi megosztása /2015/ Vetésterület jó

Növény

közepes

gyenge

hektár

%

hektár

%

hektár

%

hektár

%

Őszi búza (tisztán vetett) összesen

58778

100

7826

13%

15135

26%

35817

61%

Rozs (tisztán vetett)

6970

100

3345

48%

2668

38%

957

14%

Őszi árpa (tisztán vetett)

30113

100

18220

61%

8138

27%

3755

12%

Triticale

19420

100

8972

46%

6716

35%

3425

19%

Őszi káposztarepce

14320

100

9165

64%

4788

33%

388

3%

FÖLDÜGYEK

A 2014. évben az ügyek száma:1478, melyből 32 nem támogatva

1446 támogatva

A 2015. évben a mai napig az ügyek száma: 4003, melyből 73 nem lett támogatva

3912 támogatva

18 nincs döntés (Hallgatás)

SZAKKÉPZÉS A NAK szakképzési feladatait a 2011. évi CLXXXVII. Törvény által delegáltak szerint látja el A megyei szakképzési referensek főbb feladatai: • Gyakorlati képzőhelyek bevezető és évközi ellenőrzése • Együttműködési megállapodások, Tanulószerződések nyilvántartása • Szintvizsgák szervezése • Komplex szakmai vizsgák tekintetében javaslattétel a vizsgabizottsági tagokra

Együttműködési megállapodások, Tanulószerződések statisztikai adatai Együttműködési megállapodás (EM): -

Ha a szakképző iskola a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik, EM-t köthet a képzés kiegészítésére a képzési idő legfeljebb 40% időtartamra.

-

Összefüggő nyári gyakorlat idejére Tanulószerződés esetén a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését teljes egészében egy a kamara által nyilvántartott külső gyakorlati képzőhely biztosítja, ill. készíti fel a szakmai vizsgára. A tanulószerződést legnagyobb darabszámban érintő szakmák megyénkben: PÉK, MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ Elvégzett tevékenység 2014 Új tanulószerződés nyilvántartásba vétele Tanulószerződés módosítás Új együttműködési megállapodás nyilvántartásba vétele Együttműködési megállapodás módosítása Együttműködési megállapodás megszüntetés

Darabszám 2014 340 db 3 db 86 db 7 db 85 db

Darabszám 2015 119 db 1 db 265 db 1 db 259 db

Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése Bevezető ellenőrzés: gyakorlati képzőhelyek nyilvántartásba: 2013

2014

2015

104 db

74 db

140 db

Évközi ellenőrzés: gyakorlati képzés a jogszabályi előírások szerint zajlik-e a TSZ-sel rendelkező képzőhelyeken: 2013

2014

2015

21 db

18 db

44 db

Szintvizsgák 2015 A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.

Szintvizsgák statisztikai adatai 2015-ben:

Szakképesítés megnevezése Pék Virágkötő, virágkereskedő Gazda Élelmiszeripari szakmunkás Húsipari termékgyártó Mezőgazdasági gépész Kertész Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó Lovász

34 541 04 34 215 04 34 621 01 34 541 01 34 541 03 34 521 08 34 622 02

Szintvizsgára jelentkezett tanulók száma 49 fő 34 fő 61 fő 13 fő 27 fő 84 fő 12 fő

34 811 02

33 fő

34 621 02

23 fő

OKJ száma

Vidékfejlesztés Vidékfejlesztési Program 2015-20 VP gazdálkodói kiadvány, -VP-Road Show, NAK honlap támogatás kalkulátor, megyei VP tájékoztatók folyamatosan,

Megyei Értéktárban folyamatos Szakértői jelenlét: Agrárgazdasági és élelmiszeripari témában 13 db szakértői anyag Saját delegált Gemenci Gím – Magyar Értéktár – FM döntési fázis Támogatás a Tanya, mint tradicionális létforma- már a Magyar Értéktárba bekerült

Megyei Területi Vízgazdálkodási Tanács – szakértői részvétel 2015-ben közel 10 megyei TVT ülés, 5 véleményezendő anyaga megyét érintő Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervekről

Vidékfejlesztés Helyi Termék Éve 2015 országos rendezvénysorozat – FM-NAK BAJA – /NÉBIH, NAV, védjegyes termelők előadásai/ Megyei Termelői Piacok – NAK Termelői Piackereső elindult Bács-Kiskunban - 7 termelői piac (csak termelők részére!) Ingyen megjelenés az itt árusító termelők részére, NAK honlapon: térképes megjelenítés, hasznos adatbázis a termelői piacokról (nyitva tartás; díjjak, kontakt, stb., folyamatos frissülés)

NAK Országos Szaktanácsadási Központ lett (korábban a NAKVI) Szaktanácsadói Névjegyzéki felvétel, Megyei 6 Szaktanácsadási Központ koordinálása, Megyei Szaktanácsadók továbbképzése,

Származási Bizonyítványok hitelesítése

Országos viszonylatban kiemelkedő ügyszám 2014. 01.01-12.31-ig: 1270 db 2015.01.01-12.11-ig: 1527 db Export országok: Kína, Oroszország, Ukrajna, USA, EAE, Israel, Hong-Kong, Németország, Hollandia, Svédország, Japán, Marokkó

Jogsegélyszolgálat A megye három településén működik jogsegélyszolgálat: Kecskemét, Kiskunhalas, Solt Megkeresések száma: 2014-ben: 180 db ügy 2015-ben: 60 db ügy

A NAK országos élelmiszeripari tagsága (2015. december 4-i adatok alapján)

Az élelmiszeripari tagok aránya a teljes tagságból (%) Mezőgazdaság 95 %

Élelmiszeripar ~5% (16.745 aktív tag)

Élelmiszeripari tagság létszámának változása (20142015)

élelmiszeripari osztályok Szőlőtermesztési, borászati és italgyártási osztály

tagság 2014

tagság 2015

Változás 2014-2015

2824

2395

-429

Élelmiszer-feldolgozási és -kereskedelmi osztály

229

276

47

Malom és sütőipari osztály

189

159

-30

Húsfeldolgozási osztály

117

109

-8

Dohány és dohénytermék osztály

83

73

-10

Tejfeldolgozási osztály

27

30

3

3469

3042

-427

ÖSSZESEN:

Változások okai főként a tagi adatbázis „tisztítására” vezethetőek vissza

A NAK élelmiszeripari tagsága Bács-Kiskun megyében 2015

Élelmiszerfeldolgozási és kereskedelmi; 276; 9% Dohány és dohánytermék; 73 ; 2% 5Malom és sütőipar; 189; 6% Szőlőtermesztési, borászati és italgyártási; 2395; 79%

Húsfeldolgozás; 109; 4% Tejfeldolgozás; 30; 1%

Borászati és italgyártási osztály tagságának változása

További élelmiszeripari osztályok változása 2014-2015

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Társadalmi szerepvállalása EKAER rendezvény - Kecskemét Jánoshalmi Falugazdász körzetközpont átadás Az országban elsőként kezdeményezett egyeztetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete a megyei Ügyvédi Kamarával, föld adás-vételi témában Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Szakma Kiváló Tanulója Verseny Kecskeméten VI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo Kiskőrösön Rajzold meg a mezőgazdaságot” című rajzverseny óvodás korcsoport – Borota Kicsi Vagyok Én Napköziotthonos Óvoda Süni csoport Üzleti kapcsolat elősegítés gazdák között - Horvát- Magyar Kamara együttműködése Bácsvíz-KVSC versenyzőinek (uszonyosúszók-búvárúszók) támogatása

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Társadalmi szerepvállalása 81. Hírös Hét Fesztivál Fórum és Kiállítás-vásár Kecskemét „Magyar Paprika Napja” Kiskunfélegyháza NAK – NÉBIH élelmiszer jelölési rendezvény Kecskemét Tanyai Termék Piac II. évfordulója Kecskemét Vidékfejlesztési Programról roadshow országos szinten Magyarok Kenyere Program: Búzagyűjtő nap Augusztus 20-ai Kenyérszentelő Ünnep SOS Gyerkmekfalu Adományozó nap (liszt) Kecskemét Összefogás Jánoshalmáért Egyesület Adományozó nap (liszt) Kamara és a Bács-Kiskun Megyei Gazdakör - Adománygyűjtés Kárpátalja megsegítésére Bormaraton 2015 - országos szinten Magyar Női Unió rendezvény támogatása

Rendezvények - képekben

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Domján Gergely elnök 6000 Kecskemét, Tatár sor 6. e-mail: [email protected]

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés december 11-i üléséről

Recommend Documents