JEGYZŐKÖNYV. Csendes Ferenc, Juhász Sándor, Korcsmáros Sándor, Kovács Zsolt, Ludmanné Papp Ilona, Rásó Tibor, Réz Szilárd képviselők

JEGYZŐKÖNYV

Készült: 2013. augusztus 29-én du. 14 órakor a Nádudvari Polgármesteri Hivatalban , a Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ülése alkalmából. Jelen vannak:

Beke Imre polgármester Csendes Ferenc, Juhász Sándor, Korcsmáros Sándor, Kovács Zsolt, Ludmanné Papp Ilona, Rásó Tibor, Réz Szilárd képviselők Vincze András jegyző, Dr. Sós Csaba aljegyző, Jakabné Beke Gyöngyi irodavezető, Kovács Lászlóné irodavezető, Dr.Koroknai-Bokor Erzsébet irodavezető, Ludman Lajos TVG Kft. ügyvezetője, Illyés Csaba DRT.Kft. képviselője, Cseh Ákos DRT. Kft. ügyvezetője Barna Sándorné ad-hoc bizottság elnöke, Kovács Andrásné mb. igazgató, Tóthné Budaházi Judit meghivott pályázó Papp Julianna művelődésszervező Tóthné Csetneki Ilona jegyzőkönyvvezető,

Távolmaradását bejelentette: Boros Lajosné képviselő Beke Imre polgármester, köszönti a megjelent képviselőket, vendégeket. Külön köszöntötte Illyés Csaba és Cseh Ákos Urakat a DRT: Kft. képviselőit. Megállapítja, hogy 6 fő képviselő jelen van, így a testület határozatképes, az ülést megnyitja. Előterjesztést tett a jegyzőkönyv hitelesítőkre Korcsmáros Sándor és Ludmanné Papp Ilona képviselőkre, melyet a testület 6 igen szavazattal elfogadott.

1

A polgármester bemutatta a Magyarország Alaptörvénye kiadványt, melyet ingyenesen kapott a hivatal. A könyvvel érkezett kísérőlevelet felolvasta. Tájékoztatta a képviselő-testület tagjait, hogy lakossági beadvány érkezett az uj posta építésével kapcsolatban. Eközben Jenei Úrral a posta igazgatójával beszélt telefonon, aki elmondta, hogy az adás-vételi szerződést aláírták, és a napokban meg fog érkezni. Ugy gondolja, hogy most már felgyorsulnak a dolgok, lesz uj posta épület. Időközben Juhász Sándor képviselő megérkezett, igy a jelenlévő képviselők száma 7 fő. Beke Imre polgármester, ezt követően előterjesztést tett a meghívóban közölt napirendi pontokra, melyet a képviselő-testület 7 igen szavazattal elfogadott, és az alábbiak szerint tárgyalja: Napirendi pontok: 1./Előterjesztés Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013 (V.02.) önkormányzati rendelete módosítására. Előterjesztő: Beke Imre polgármester 2./ Előterjesztés a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető személyekről elnevezett nádudvari közterületek elnevezésének megváltoztatására. Előterjesztő: Beke Imre polgármester 3./ Előterjesztés az Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatói állására kiírt pályázat elbírálására. Előterjesztő:Beke Imre polgármester 4./ Előterjesztés a Napfény Óvoda és Bölcsőde óvodai csoportlétszámának emeléséről és egy új óvodai csoport beindításáról. Előterjesztő: Beke Imre polgármester 5./ Előterjesztés a Napfény Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának, szakmai programjának, érdekképviseleti fóruma működési rendjének jóváhagyására, meghatározására. Előterjesztő: Beke Imre polgármester 6./Előterjesztés hogyan óvjuk meg természeti értékeinket a jövő nemzedék számára” című, Nádudvar Város Helyi fenntartható fejlődési programjának (Local Agenda 21) elfogadására. Előterjesztő: Beke Imre polgármester 7./ Egyebek. 1./ Napirendi pont megtárgyalása: Tárgy: Előterjesztés Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013 (V.02.) önkormányzati rendelete módosítására. Előterjesztő: Beke Imre polgármester

2

Beke Imre polgármester, előterjesztés Nádudvar Város Önkormányzat Képviselőtestülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013 (V.02.) önkormányzati rendelete módosítására, melynek irásos anyaga a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Korcsmáros Sándor az ügyrendi ,igazgatási és jogi bizottság elnöke, elmondta, hogy a bizottság megtárgyalta a Nádudvar Város Önkormányzat Képviselőtestülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013 (V.02.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló előterjesztést. Megállapította, hogy Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály által javasolt két pontosítás beépítésre került. Az egyik a képviselői összeférhetetlenség be nem jelentése esetére vonatkozó tiszteletdíj csökkentésről egyszerű többséggel hoz határozatot a képviselő-testület. A másik pedig a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének meghatározására vonatkozóan. Az önkormányzati szakfeladatokban is változás történt, ezért az új szakfeladat számokat is kell beépíteni az SZMSZ-ben. Ezen módosítások a törvénynek megfelelően kerültek beépítésre a rendeletbe. A bizottság a rendelet-módosítást a képviselő-testületnek elfogadásra javasolja. Beke Imre polgármester, javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy A Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013 (V.02.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló előterjesztést fogadják el. A képviselő-testület a Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013 (V.02.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló előterjesztést 7 igen szavazattal elfogadta, és azt rendeletté nyilvánitotta a következők szerint: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 22/2013 (VIII.30.) önkormányzati rendelete a Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013 (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az Mötv. 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013 (V.02.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: rendelet) módosításáról a következőket rendeli el: 1. § (1) A rendelet 21. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: Ha a Képviselő-testület nem határozat képes vagy határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. (2) A rendelet 21. § (1a) bekezdésének szövege a következő:

3

Amennyiben a Képviselő-testület a polgármester (1) bekezdésbe foglalt intézkedése ellenére sem válik határozatképessé, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testületi ülést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirenddel illetve a határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontokkal újra összehívni. 2. § (1) A rendelet 21. § (4) bekezdése utolsó mondata helyébe a következő mondat lép: A tiszteletdíj csökkentéséről a Képviselő-testület egyszerű többséggel hoz határozatot. (2) A rendelet 35. § (2) bekezdése 2. mondata helyébe a következő mondat lép: Tiszteletdíját és költségátalányának mértékét a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 4.§ (2) bekezdésében meghatározott szabályok alapján a testület határozatban állapítja meg. 3. § (1) A rendelet 2. számú melléklete kiegészül egy új, 10. ponttal: 10. A 7/1995 (VI.15.) önkormányzati rendelet 14/E. §-a alapján a Nádudvar Város Önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használata esetén: a) meghatározza a közterület-használati díj mértékét a mozgóképről szóló törvény alapján, b) a közterület-használati díj alóli mentesség esetén a hatósági szerző­ dés jóváhagyása során hivatkozik a mentesség okára, c) az e rendeletben foglalt körülmények fennállása esetén egyedi felté­ teleket állapíthat meg, d) jóváhagyja a kormányhivatal és a kérelmező között kötendő hatósá­ gi szerződést. (2) A rendelet 2. sz. melléklete kiegészül egy új, 11. ponttal: 11. A 178/2012 (X.15.) Ök. sz. határozat 1.5. pontja alapján a közbeszerzési tör­ vény hatálya alá nem tartozó (nemzeti értékhatárok alatti) beszerzési eljárások elő­ készítése, irányítása és a döntés, valamint azon beszerzésekről való döntés, melyek a Kbt. értelmében kivételnek minősülnek (Kbt. 9. §, 120. §) a polgármester feladata. (3) A rendelet 3. sz. melléklete az alábbi szakfeladatokkal egészül ki: Az önkormányzat szakmai alaptevékenysége: 841112 Önkormányzati jogalkotás Technikai szakfeladatok: 841912 Befektetési célú finanszírozási műveletek 841913 Támogatási célú finanszírozási műveletek (4) A rendelet 3. sz. mellékletéből az alábbi szakfeladatok kerülnek törlésre:

4

Technikai szakfeladatok: 841906 Finanszírozási műveletek 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 4. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

Beke Imre polgármester

Vincze András jegyző

2./ Napirendi pont megtárgyalása: Tárgy: A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető személyekről elnevezett nádudvari közterületek elnevezésének megváltoztatása Előterjesztő: Beke Imre polgármester Beke Imre polgármester, előterjesztést tett a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető személyekről elnevezett nádudvari közterületek elnevezésének megváltoztatására, melynek irásos anyaga a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Korcsmáros Sándor ügyrendi, igazgatási, jogi bizottság elnöke, a bizottság megtárgyalta a XX.századi önkényuralmi rendszerekhez köthető személyekről elnevezett nádudvari közterületek elnevezésének megváltoztatásáról szóló előterjesztést. Május 30-án tárgyalta először a képviselő-testület az utcanév változtatással kapcsolatos előterjesztést , és ekkor lett létrehozva az előkészítő bizottság is. Az előkészítő bizottság lelkiismeretesen elvégezte a munkáját, és széleskörű feljegyzéseket és kutatómunkát végzett. Az előterjesztés ennek megfelelően készült. Ezzel kapcsolatban az ügyrendi bizottság javaslata az alábbi: A Tolbuhin utca 2615 hrsz. a Kossuth utcai kereszteződéstől lefelé a Tormay utcát nem javasolja, mert van a családban ellentmondásos személy, Tormay Cecilia. Helyette javasolják, hogy a Tolbuhin utca egy utca legyen, végig Baksay Dániel utca. Az előkésztő bizottság a Zalka Máté utcát Sirály utcára javasolja változtatni, de az ügyrendi , igazgatási és jogi bizottság a Zalka Máté utca helyett Kövy Sándor utca nevet javasol, mivel az iskola neve is ez, és ennek a folytatása lenne. A bizottság az előterjesztést a fenti javaslatokkal együtt elfogadásra javasolja. Csendes Ferenc képviselő, az ügyrendi bizottság elnöke által felolvasott javaslatok tőle származnak. Kifogásolta azt is, hogy a lakosság nem lett széles körben tájékoztatva, csak általános módon. Fel kellett volna kérni őket, hogy adjanak ők is javaslatokat. De ugy látja nem volt nagy aktivitás az érintett utcák lakói részéről sem. A Tolbuhin utcát végig egy utcanévvel – Baksay Dániel utca - ellátva javasolta, mert hiába van két helyrajzi szám alatt, azt ugy sem tudják a lakók, hogy honnan kezdődik, hol van elválasztva. Attól még lehet egy utcanevű, mert két helyrajzi szám alatt van nyilvántartva. A Zalka Máté utca helyett javasolta a Kövy Sándor utcát, mert egy ismert személy volt, és van kapcsolata az iskolával, mivel a Zalka Máté utca ott csatlakozik, és a parkoló is ott lesz, ha megépül.

5

Ludmanné Papp Ilona képviselő, az előkészítő bizottság alapos munkát végzett, az eredeti neveket megkeresték. Egyetért Csendes Ferenc képviselőtársával is. Az egész előterjesztés 80 %-a tetszik neki, de két nevet változtatna ős is . Igy a Tormayt nem javasolja, mivel a Tormay Cecil neve körül sok politikai dolog van. A Károlyi Sándor utcát sem javasolja, mivel a Rákóczi szabadságharcban áruló szerepet töltött be. Ő inkább erre a tájra jellemzőt javasolna, hisz itt van a darvaknak az útvonala, és lehetne Daru utca a Ságvári Endre utca helyett, vagy pedig amit Csendes Ferenc javasolt. A Tormay utca helyet, pedig Kunhalom utcát javasol. Rásó Tibor képviselő, ugy véli, hogy felesleges volt a bizottság munkája, ha más nevet javasol a testület. Szerinte elég alapos, és körültekintő munkát végzett az előkészítő bizottság. Ő csak Tormay utcát lát, nem pedig a köznevet. Inkább a polgármesternek kellett volna szélesebb körű tájékoztatással élni a lakosság felé. Maximálisan támogatja az előterjesztést. Beke Imre polgármester, több helyen is meg volt hirdetve az utcanév változtatás, a honlapon, a Nádudvari Hírekben, a polgármesteri tájékoztatóban, de visszajelzés nem érkezett egyik utcáról sem a lakosok részéről. A polgármester Ludmanné Papp Ilona képviselő javaslatát tette fel szavazásra az alábbiak szerint: - a Károlyi Sándor utca helyett Daru utca legyen a Ságvári Endre utca. A képviselő-testület 3 igen 4 tartózkodással a javaslatot elutasította. -

a Tormay utca 2615 hrsz helyett, Kunhalom utca legyen.

A képviselő-testület 1 igen 6 tartózkodással a javaslatot elutasította. A polgármester a továbbiakban az ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság javaslatát tette fel szavazásra az alábbiak szerint: -

Tolbuhin utca legyen egységes és az egész utca kapja a Baksay Dániel utca nevet.

A képviselő-testület 4 igen , 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta. -

Zalka Máté utca helyett végig Kövy Sándor utca.

A képviselő-testület 4 igen, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Juhász Sándor képviselő elhagyta az üléstermet, igy a képviselők létszáma 6 fő. Beke Imre polgármester ,javasolta a képviselő-testület tagjainak a fentiekben elfogadott módosítások figyelembevételével az alábbi határozati javaslatot fogadják el: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján a törvény 13. § (1) bekezdés 3. pont I. fordulatában kapott felhatalmazás alapján a 42. § 8. pont I. fordulatában biztosított át nem ruházható hatáskörében a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető közterületek elnevezésének megváltoztatásáról a következők szerint dönt:

6

Régi elnevezés Ságvári Endre utca Hámán Kató utca Tolbuhin utca Zalka Máté utca Fürst Sándor utca Sallai Imre utca Úttörő utca Felszabadulás utca

Új elnevezés Károlyi Sándor utca Petri-Derzs utca Baksay Dániel utca Kövy Sándor utca Tisza utca Vécsey Károly utca Vay Miklós utca Balázs Lajos utca

Felkéri a Képviselő-testület Beke Imre polgármestert és Vincze András jegyzőt a közterületek elnevezésének megváltoztatásával kapcsolatos intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:

folyamatos Beke Imre polgármester Vincze András jegyző

A képviselő-testület a fenti határozati javaslatot 4 igen, 2 tartózkodással elfogadta az alábbiak szerint: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 154/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számú határozata: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján a törvény 13. § (1) bekezdés 3. pont I. fordulatában kapott felhatalmazás alapján a 42. § 8. pont I. fordulatában biztosított át nem ruházható hatáskörében a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető közterületek elnevezésének megváltoztatásáról a következők szerint dönt: Régi elnevezés Ságvári Endre utca Hámán Kató utca Tolbuhin utca Zalka Máté utca Fürst Sándor utca Sallai Imre utca Úttörő utca Felszabadulás utca

Új elnevezés Károlyi Sándor utca Petri-Derzs utca Baksay Dániel utca Kövy Sándor utca Tisza utca Vécsey Károly utca Vay Miklós utca Balázs Lajos utca

Felkéri a Képviselő-testület Beke Imre polgármestert és Vincze András jegyzőt a közterületek elnevezésének megváltoztatásával kapcsolatos intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:

folyamatos Beke Imre polgármester Vincze András jegyző

7

3./ Napirendi pont megtárgyalása. Tárgy: Az Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatói állására kiírt pályázat elbírálása Előterjesztő: Beke Imre polgármester Beke Imre polgármester, előterjesztést tett az Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatói állására kiírt pályázat elbírálására, melynek irásos anyaga a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ludmanné Papp Ilona oktatási, kulturális, sport és idegenforgalmi bizottság tagja, a bizottság elnöke felhatalmazta a bizottság véleményének tolmácsolására. Több fordulós volt a kiirt pályázati anyaggal kapcsolatos egyeztetés. A szakértői vélemény az utolsó fordulóra érkezett meg. A bizottsági meghallgatásra meghívást kaptak az állásra pályázatot benyújtók, igy Hermann Mónika és Tóthné Budaházi Judit. A meghallgatás és a beadott pályázati anyag kiértékelése után Tóthné Budaházi Judit pályázatát javasolják, mivel minden szempontból megfelel a jogszabályi követelményeknek, míg Hermann Mónika pályázata a jogszabály által támasztott feltételeknek nem felel meg, kinevezését a véleményező bizottság nem javasolja Rásó Tibor képviselő, közbeszólt, hogy nem így volt, nem is szavaztak, döntést a bizottság nem hozott. Dr. Koroknai-Bokor Erzsébet irodavezető, a bizottság részéről állásfoglalás volt, mely szerint Tóthné Budaházi Judit pályázata minden szempontból megfelel a jogszabályi követelményeknek, míg a Herman Mónika pályázata a jogszabály által támasztott feltételeknek nem felel meg, igy a bizottság nem javasolta, de döntés nem volt. Juhász Sándor képviselő, visszaérkezett az ülésterembe, igy a képviselők létszáma 7 fő. Rásó Tibor képviselő, kellemetlen volt a helyzet, mert azt hitték, hogy a Herman Mónika pályázati is jó. Lehet , hogy egész idő alatt nem is figyelt oda, hogy az ő végzettsége nem felel meg a pályázati kiírásnak. Nincs még bizonyítványa. Amikor a másik szakértő egyértelműen leírta, hogy nem felel meg a végzettsége, akkor szembesültek vele. Hamarabb kellett volna tisztázni. Dr. Koroknai-Bokor Erzsébet irodavezető, elmondta, hogy a szakértői bizottságba ő is delegált volt, ahol Angyal László szakértő elmondta, hogy aggályos a Herman Mónika pályázata, mert felnőtt szakképzése van, de később kiderült, hogy közművelődési szakembernek nem felel meg. Amíg nem végzi el az iskolát addig nem kap bizonyítványt. Ezt követte egy másik szakértői vélemény, aki egyértelműen leírta, hogy nem felel meg a végzettsége. I. számu határozati javaslat: Beke Imre polgármester , javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy az alábbi határozati javaslatot fogadják el:

8

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (7) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az Ady Endre Általános Művelődési Központ és Városi Könyvtár (4181 Nádudvar, Ady tér 10.) igazgatói (magasabb vezetői) feladatainak ellátásával 2013. szeptember 1-től 2018. augusztus 31-ig terjedő időszakra Tóthné Budaházi Judit, 4031 Debrecen, Herczeg u. 4. sz. alatti lakos pályázót bízza meg. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/B. § (4) bekezdése, valamint a 21/A. § (1) bekezdése alapján az igazgatói megbízással egy időben közalkalmazotti munkakörbe nevezi ki, három hónap próbaidő kikötésével. Illetményét a Kjt. besorolása alapján a következők szerint állapítja meg: - garantált illetmény a G fizetési osztály, 9. fizetési fokozat 169.228.-Ft - további szakképzettség elismerésével összefüggő ill. növekedés 8.461.-Ft - magasabb vezetői pótlék, a pótlékalap 250%-a 50.000.-Ft Összesen kerekítve: 227.700.-Ft Felkéri a testület a polgármestert, hogy a vezetői megbízatással kapcsolatos adminisztratív feladatokat végeztesse el és továbbítsa a Magyar Államkincstár felé. Határidő: Felelős:

2013. augusztus 29. Beke Imre, polgármester

A képviselő-testület tagjai a fenti határozati javaslatot 7 igen szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 155/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számu határozata: Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (7) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az Ady Endre Általános Művelődési Központ és Városi Könyvtár (4181 Nádudvar, Ady tér 10.) igazgatói (magasabb vezetői) feladatainak ellátásával 2013. szeptember 1-től 2018. augusztus 31-ig terjedő időszakra Tóthné Budaházi Judit, 4031 Debrecen, Herczeg u. 4. sz. alatti lakos pályázót bízza meg. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/B. § (4) bekezdése, valamint a 21/A. § (1) bekezdése alapján az igazgatói megbízással egy időben közalkalmazotti munkakörbe nevezi ki, három hónap próbaidő kikötésével. Illetményét a Kjt. besorolása alapján a következők szerint állapítja meg: - garantált illetmény a G fizetési osztály, 9. fizetési fokozat 169.228.-Ft - további szakképzettség elismerésével összefüggő ill. növekedés 8.461.-Ft - magasabb vezetői pótlék, a pótlékalap 250%-a 50.000.-Ft Összesen kerekítve: 227.700.-Ft Felkéri a testület a polgármestert, hogy a vezetői megbízatással kapcsolatos adminisztratív feladatokat végeztesse el és továbbítsa a Magyar Államkincstár felé. Határidő: Felelős:

2013. augusztus 29. Beke Imre polgármester

II. számu határozati javaslat:

9

Beke Imre polgármester, javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy az alábbi ha­ tározati javaslatot fogadják el: Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtár intézményvezetői feladatainak ellátásával megbízott Kovács Andrásné megbízását 2013. augusztus 31. napjával visszavonja. Felkéri a testület a polgármestert, hogy a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolatos adminisztratív feladatot végeztesse el és továbbítsa a Magyar Államkincstár felé. Határidő: Felelős:

azonnal Beke Imre polgármester

A képviselő-testület a fenti határozati javaslatot 7 igen szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 156/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számu határozata: Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtár intézményvezetői feladatainak ellátásával megbízott Kovács Andrásné megbízását 2013. augusztus 31. napjával visszavonja. Felkéri a testület a polgármestert, hogy a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolatos adminisztratív feladatot végeztesse el és továbbítsa a Magyar Államkincstár felé. Határidő: Felelős:

azonnal Beke Imre, polgármester

4./ Napirendi pont megtárgyalása: Tárgy: Napfény Óvoda és Bölcsőde óvodai csoportlétszámának emeléséről és egy új óvodai csoport beindításáról Előterjesztő:Beke Imre polgármester Beke Imre polgármester, előterjesztést tett a Napfény Óvoda és Bölcsőde óvodai csoportlétszámának emelésére és egy új óvodai csoport beindítására, melynek irásos anyaga a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ludmanné Papp Ilona oktatási, kulturális, sport és idegenforgalmi bizottság tagja, a szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta, azt jónak tartotta, és a képviselőtestületnek elfogadásra javasolja. Csendes Ferenc képviselő, kérdésként vetette fel, hogy a csoportbővítésnek meg van –e a pénzügyi háttere, mert itt plusz kiadásokra lehet számolni? Jakabné Beke Gyöngyi irodavezető, igen meg van a pénzügyi háttere, már be van tervezve a költségvetésbe a létszámfejlesztés. A kisegítő személyzet létszámában van változás. A szakalkalmazott és az eszközbeszerzésre is terveztek , azért mert van elnyert projekt. Arról volt szó, hogy szeptemberben elkezdik a csoportbővítést. Beke Imre polgármester, javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy az alábbi

10

határozati javaslatot fogadják el: Nádudvar Város Önkormányzatának képviselő-testülete a Napfény Óvoda és Bölcsőde óvodai csoportjainak számát 12-ben határozza meg. Továbbá az intézményben 9 óvodai csoport esetében a maximális csoportlétszámot 20 %-al, 25 főről, 30 főre emeli. Utasítja az intézmény vezetőjét, hogy a csoportok kialakításáról 2013. szeptember 1. napjáig gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős: Beke Imre, polgármester Varga Józsefné, intézményvezető A képviselő-testület a fenti javaslatot 7 igen szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 157/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számú határozata: Nádudvar Város Önkormányzatának képviselő-testülete a Napfény Óvoda és Bölcsőde óvodai csoportjainak számát 12-ben határozza meg. Továbbá az intézményben 9 óvodai csoport esetében a maximális csoportlétszámot 20 %-al, 25 főről, 30 főre emeli. Utasítja az intézmény vezetőjét, hogy a csoportok kialakításáról 2013. szeptember 1. napjáig gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős: Beke Imre, polgármester Varga Józsefné, intézményvezető 5./ Napirendi pont megtárgyalása: Tárgy: A Napfény Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának, Szakmai Programjának, Érdekképviseleti Fórum működési rendjének jóváhagyása, meghatározása Előterjesztő: Beke Imre polgármester Beke Imre polgármester, előterjesztést tett a Napfény Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának, Szakmai Programjának, Érdekképviseleti Fórum működési rendjének jóváhagyására, meghatározására, melynek irásos anyaga a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Korcsmáros Sándor ügyrendi, igazgatási, jogi bizottság elnöke, a bizottság megtárgyalta az előterjesztést. Elmondta, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény határozta meg az alapot, ennek megfelelően készült el az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata. Ebben van szabályozva a zárva tartás rendje is, amit a fenntartó határoz meg, mint régen. A szakmai programot is tárgyalta a bizottság és javasolja, hogy a települést bemutató résznél a 67. oldalon az alábbi mondat maradjon ki „Forrásaink szerint lakosainak főfoglalkozása a két világháború között is az őstermelés volt.” A bizottság ezekkel a módosításokkal az előterjesztést elfogadásra javasolja. Ludmanné Papp Ilona oktatási, kulturális, sport és idegenforgalmi bizottság tagja, a bizottság tárgyalta az előterjesztést, felvetődött a nyitva tartás – zárva tartás

11

szabályozása, hogyan szabályozza az SZMSZ, valamint ha a gyermek által okoz balesetet ki lesz a felelősége. Megkérdezték a vezető óvónőt, aki azt a választ adta, minden esetben van egy működő óvoda, még akkor is, ha nyári nagytakarítás van. A balesetre vonatkozó szabályozás az óvodai házirendben található. Vincze András jegyző, a bizottsági ülésen megbeszélték, hogy az intézmények fenntartója minden esetben az önkormányzat, és a zárva tartás rendjét is a fenntartó határozza meg. Beke Imre polgármester, két határozati javaslat van, igy mind a kettőről dönteni kell. Javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy az I.sz. határozati javaslatot az ügyrendi bizottság által tett módosítással együtt az alábbiak szerint fogadják el: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Napfény Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatát a határozat melléklete szerinti tartalommal jó­ váhagyja. Felkéri a Képviselő-testület a polgármestert a Szervezeti és Működési Szabályzat jó­ váhagyási záradékának aláírására. Határidő: azonnal illetve 2013. szeptember 2. Felelős: Beke Imre polgármester Melléklet - az I. sz. határozati javaslathoza ……./2013 (………) Ök. sz. határozathoz

NAPFÉNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE NÁDUDVAR email: [email protected] honlap: www.nadudvariovodak.hu telefon: 06/54/480-715 fax: 06/54/527-094

Szervezeti és Működési Szabályzata

12

Felelőse: Varga Józsefné Egyetért:Városi Önkormányzat Képviselő Testülete Kelt: Nádudvar 2013 év 01. hó 17.nap Tartalom Bevezető Általános rendelkezések, törvényi háttér I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – az intézmény költségvetési intézménykénti való működéséből fakadó - szabályozások 1. Az intézmény neve 2. Az intézmény székhelye 3. Az ellátandó alaptevékenységek 4. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok 5. Felügyeleti szerv 6. Alapító szerv neve és címe 7. A fenntartó szerv neve és címe 8. Az intézményvezető kinevezési rendje 9. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke 10. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások 11. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 12. A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások 13. Az intézmény megszüntetése 14. Feladatmutatók 15. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás 16. A FEUVE rendszerrel kapcsolatos előírások II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje - gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, - a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje - az alkalmazottak intézményben való benntartózkodás rendje

13

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 4. Tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 6. A vezetők a szülői szervezet és az érdekképviseleti fórum közötti kapcsolattartás formája 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 10. Gyermekek intézménybe való felvételének rendje 11. A térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok 12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, a fertőző betegségek jelentési rendjéről. 13. Az intézményi védő, óvó előírások 14. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 15. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel, a bölcsőde mint intézmény egység érdekképviselet fóruma gyakorolja jogkörét 16. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 17. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok, és dokumentumok hitelesítése, a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 18. A záró értelmező rendelkezések Bevezető Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ( továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 25. §-a alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzatot, a Köznevelési törvény 69.§-a (1) bekezdésének d.) pontja alapján az intézmény vezetője felel.

14

. A szabályzat az intézmény fenntartójának egyetértésével válik érvényessé. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELADATAI A Szervezeti és Működési Szabályzat / továbbiakban SZMSZ / feladata, hogy a rögzítse azokat a tartalmakat, melyeket a törvény hatáskörébe utal az érvényben lévő jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 1.2 AZ SZMSZ KITERJEDÉSI JOGKÖRE A Szervezeti és Működési Szabályzat megtartása, feladata és kötelezősége az intézmény minden dolgozójának, alkalmazottjának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit. 1.3 AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA:  2011 évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelési Törvényről  20/2012.(VIII.31)EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésé­ ről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (EMMI-rendelet);  229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról;  221/2010. (VII.30.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogram­ jának kiadásáról;  32/2012. (X.08) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai ne­ velésének irányelve;  1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról. (Ktv.);  20/1997 (II.13) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tör­ vény végrhajtásáról;  2012. évi I. törvény a munkatörvénykönyvéről;  2012. évi LXXXVI. Törvény a munkatörvénykönyvéről szóló;  2012. évi törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról  2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tör­ vény módosításáról;  1992. évi XXXII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.);  1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról  138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai, 213/2011. (X.4) KJT Vhr. a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben;  2011.évi CXCV. törvény Az államháztartásról;  3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről;  1992.évi LXIII. törvény A személyes adtok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról;  1993.évi XCIII. törvény a Munkavédelemről;  37/2001.(X.12.) OM rendelet a Katasztrófavédelemről;  308/2004.(XI.l3.) Kormányrendelet Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól;  132/2000.évi kormányrendelet A középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről;  1997.évi XXXI törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról;  14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról;

15

 1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól;  63/1997( XII.21) NM rendelet a fertőző betegségek jelentési rendjéről  18/1998(VI.03) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről  259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezéséről  329/2011 (XII.29)kormányrendelet a szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásról.  78/2003. GKM (XI. 27.) rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról;  56/2004. GKM-ESZCSM rendelet a játékok biztonsági követelményeiről  15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól, és működésük feltételeiről;  1992. évi XXXIII. KJT. Törvény a nevelést-gondozást végző személyek alkalmazási feltételeiről ;  8/2000. (VIII.04.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról  9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról  235/1997. (XII.17.) Korm. Rendelet a gyámhatóságok, területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról  328/2011. (XII.29.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról  257/2000 (XII.26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. és XXXIII. Törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról.  4/2010. ( 01.19) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatról  62/2011 (VI.30.) VM rendelet a vendéglátó ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről  63/1997 (XII.21) NM rendelet a fertőző betegségek jelentési rendjéről;  18/1998 (VI.3) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről;  33/1998 (VI.24.) NM rendelet a munkaköri alkalmassági vizsgálatról; 1.4 Az SZMSZ ELFOGADÁSA Az SZMSZ-t az intézmény és bölcsőde nevelőtestülete fogadja el, és a fenntartó egyetértésével és jóváhagyásával válik érvényessé. 1.5 AZ SZMSZ HATÁLYBA LÉPÉSE -

Az SZMSZ személyi hatálya:

Az SZMSZ időbeli hatálya: Az SZMSZ területi hatálya:

-

16

az intézmény vezetőire az intézmény dolgozóira a gyermekek szüleire, törvényes képviselőikre A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó egyetértésével, és a jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A településen működő óvodákra, bölcsődére;

-

-

I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások

17

Az óvoda és bölcsőde területén kívül szervezett, az óvodai és bölcsőde nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre; Az intézmények képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalmakra;

1. Az intézmény mint költségvetési szerv neve: NAPFÉNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE NÁDUDVAR 2. Az intézmény székhelye és telephelye(i) Az intézmény székhelye: NÁDUDVAR város KOSSUTH LAJOS utca 8 házszám 4181 irányítószám Az intézmény telephelye NÁDUDVAR FŐ út 175.......................... házszám 4181........................ irányítószám NÁDUDVAR város PUSKIN utca 15 házszám 4181 irányítószám A bölcsőde telephelye NÁDUDVAR város KOSSUTH LAJOS utca 8 házszám 4181 irányítószám

város

3. Ellátandó alaptevékenységek 3.1. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat ,melyet az 1. sz függelék tartalmaz. 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A közszolgáltatás biztosító, önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény. Egyes gazdálkodási feladatait Nádudvar Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Irodája látja el. 5. Az intézmény felügyeleti szerve: Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

18

6. Alapító szerv neve és címe - neve: Nádudvar Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága - címe: 4181 Nádudvar, Fő út 119.sz. 7. A fenntartó szerv neve és címe: - neve: Nádudvar Város Önkormányzata - címe: 4181 Nádudvar, Fő út 119.sz. 8. Az intézmény vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában 1 alkalommal kell, - a megyei lapban 1 alkalommal lehet közzétenni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselőtestülete adja. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülői szervezetnek a véleményét. A megbízás 5 évre, illetve nevelési évre szól. 9. Az intézmény vállalkozással összefüggő tevékenységet nem folytat. 10. A többcélú intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: 10.1. Az intézmény nevelési és gondozási funkciót tölt be. 11 óvodai

10.2. Az óvodai csoportok száma: csoport A bölcsődei csoportok száma: csoport

1 bölcsődei

10.3. Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: Óvoda: 350 fő Bölcsőde : 14 fő

11. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illeti meg. Az intézményvezetőnek az egyes vagyontárgyakkal kapcsolatos bérbeadási, értékesítési jogosultságait a fenntartó vagyongazdálkodási rendelete tartalmazza.

19

12. A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következők. Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre kötelezett munkakörök megnevezése. - Magasabb vezető (intézményvezető) - Vezető beosztások közül az Intézményvezető helyettes 13. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 14. Az intézmény által ellátott feladatoknak megfelelő feladatmutatók: Szakfeladat Megnevezése Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása Bölcsődés gyermekek napközbeni ellátása Óvodai intézményi étkeztetés

A mutató jellege (feladat/teljesítmény)

Megnevezése

Egysége

851-011

Óvodai nevelést igénylők száma (fő)férőhelyek száma (db)

Kihasználtság mutató

fő/db

851-012

Óvodai nevelést igénylők száma (fő)férőhelyek száma (db)

Kihasználtság mutató

fő/db

889-101

Férőhelyek(db)/ száma /(fő)

Kihasználtság mutató

fő/db

562-912

Intézményi étkeztetést igénybevevők száma (fő)/élelmezési napok száma (nap/év)

Kihasználtság mutató

fő/nap/év

Száma

15. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. § (5) bekezdése alapján kerül sor. 15.1. Az alapító okirat: - kelte: 2011. 09.15. - száma: 124/2011.(IX.15.) 15.2. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabályok

20

megjelölését, az alaptevékenységek forrásai, valamint az alaptevékenység feladatmutatói. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 15. 2. 1. Szervezeti felépítés Központi intézmény (székhely) neve és címe Napfény Óvoda és Bölcsőde 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u.8.sz.

tagintézmény, intézményegységek neve és címe Vadvirág Óvoda 4181 Nádudvar, Fő út 175.sz. Százszorszép Óvoda 4181 Nádudvar, Puskin u.15.sz Bölcsőde 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8.

15.2.2. A költségvetési szerv felépítésének megfelelő szervezeti szintek és vezető beosztások A konkrét vezetői Lehetséges szervezeti A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges beosztások szintek vezető beosztások megnevezése (1) (2) (3) 1. Legfelsőbb vezetői Intézményvezető szint

Intézményvezető

2. Magasabb vezetői szint

Általános-helyettes Tagóvoda-vezetők Bölcsődei egység vezető

intézményvezető helyettes /tagintézmény, illetve intézményegység vezetők/

15.2.3. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások Intézményvezető

Általános-helyettes (a Napfény Óvoda tagóvoda vezetője a székhelyen) Tagóvoda vezető (Vadvirág óvoda)

Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök

A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) 1 fő Általános-helyettes 1 fő Tagóvoda-vezetők 2 fő Óvodatitkár 1 fő Gazdasági ügyintéző 1 fő Élelmezésvezető 1 fő Bölcsőde egységvezető 1fő Óvodapedagógusok 7 fő Dajkák 4 fő Konyhai dolgozók 6 fő

Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás) Teljes munkakör Csatolt munkakörre Csatolt munkakörre Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör

Óvodapedagógusok Dajkák Konyhai dolgozók

Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör

7 fő 4 fő 1fő

21

Tagóvoda vezető Óvodapedagógusok (Százszorszép óvoda) Dajkák Konyhai dolgozók

5 fő 3 fő 1 fő

Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör

Bölcsődei egységvezető

2 1 1 1

Teljes munkakör Részmunkaidős munkakör Teljes munkakör Részmunkaidős munkakör

Kisgyermeknevelő Kisgyermeknevelő Konyhai dolgozó Takarítónő

fő fő fő fő

15.2.4. Az intézmény működési rendszere Az intézményt az intézményvezető irányítja, mint legfelsőbb vezető. A bölcsőde az Önkormányzat által fenntartott intézmények tekintetében alapító okirattal rendelkező intézmény, mint szervezeti, mint szakmai önállósággal rendelkezik. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól, és működésük feltételeiről szóló 15/ 1998.(IV.30) MM rendelet alapján a bölcsőde más intézménnyel összevontan működik, de biztosítva van az önálló, szervezeti és szakmai egységként történő működtetése. A bölcsődét, mint önálló szervezeti szakmai egység vezetését a bölcsődei egység vezetője látja el. Az intézmény szervezetén belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltségi viszony, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltségi viszony. Az intézmény szervezetén belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 15.3. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: - a számlavezető pénzintézet neve: OTP BANK NYRT.É-KELETI RÉGIÓ nádudvari fiókja - a számlavezető pénzintézet címe: 4181 Nádudvar, Fő út 119.sz. - költségvetési elszámolási számla száma: 11738149-15373670 15.4. Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága szempontjából nem adóalany, az adóalany a Polgármesteri Hivatal. 15.5. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket, határidőket, felelősöket, a munkavégzés folyamatát a Polgármesteri Hivatal feladatkörével együttesen tartalmazza a Költségvetés tervezés és zárszámadás elkészítésének szabályzata.

Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek

22

Alaptevék enységre Alaptevékenység vonatkozó forrása jogszabály Óvodai nevelés, Ötv., normatív hozzájárulás, iskolai életmódra Okt. önkormányzati felkészítés törvény támogatás, más, saját KNV.törv forrás (pályázati) Bölcsődés gyermekek Gyvt.törvén Normatív állami napközbeni ellátása y hozzájárulás, önkormányzati támogatás, más saját forrás (pályázati)

Alaptevékenység Száma neve 851011 889101

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

Ötv., Okt. törvény KNV törv Ötv., Okt. törvény KNV törv

Bölcsődei étkeztetés Ötv. Szociális tv.

Alaptevékenység feladatmutató

Óvodai nevelést igénylők létszáma (fő)férőhelyek száma (db) Férőhelyek száma(db) ellátottak száma(fő)évi a ktv-ben meghatározott bölcsődei napok száma normatív hozzájárulás, Óvodai nevelést önkormányzati igénylők létszáma támogatás, más, saját (fő)férőhelyek forrás (pályázati) száma(db) állami normatív intézményi étkeztetést támogatás térítési díj igénybe vevők bevétel, önkormányzati létszáma (fő)évi támogatás, élelmezési napok száma (év/év) állami normatív intézményi étkeztetést támogatás intézményi igénybe vevők térítési díjbevétel más, létszáma (fő)évi saját forrás (pályázati) élelmezési napok száma (év/év)

Kiegészítő tevékenységek 562-917 Munkahelyi étkeztetés 561-000 Éttermi mozgó vendéglátás 812-100 Általános épülettakarítás 850-001Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél 682-002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Óvodai fejlesztő program ( IPR Az intézmény kisegítő tevékenységet nem folytat .

23

II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok

24

1. Működés rendje, ezen belül az alkalmazottak, gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. ( VIII.31.) EMMI rendelet 4§(1) alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1. Általános szabályok Az óvoda és a bölcsőde nevelési év helyi rendjét, az intézmény (óvodai-bölcsődei) munkaterve határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - bölcsődei érdekképviseleti fórum, - az óvodai szülői szervezet, valamint - a nevelőtestület és a bölcsődei dolgozók véleményét. Az óvodai és a bölcsődei nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a fenntartó dönt az óvoda heti és éves nyitvatartási idejéről, kijelöli az ügyeletes tagóvodát. - a nemzeti, az óvodai és bölcsődei ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi, munkatársi értekezletek időpontját. A nevelés nélküli munkanapon is gondoskodni kell az óvodát- bölcsődét igénybe vevő gyermekek ellátásáról Az óvoda, bölcsőde: - nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. 2. Napirend Az óvodában és a bölcsődében a napirendet – figyelembe véve az óvoda pedagógiai programját, a bölcsőde szakmai programját – úgy kell kialakítani, hogy a szülők (a házirendben szabályozottak szerint) gyermeküket az óvodai és bölcsődei tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.

25

Az óvoda részletes napirendje: Feladatok, események Gyermekek beérkezése a csoportokba

30 30 6 - 8 30 30 6 - 10

Játék, szabadidős tevékenység, folyamatos mosdó használat, tízóraizás, komplex tevékenységek, foglalkozások Udvari játék, szabadfoglalkozás, előkészület az ebédhez, (tisztálkodási teendők, naposi munka) Ebéd, mosdóhasználat, készülődés a délutáni pihenéshez Délutáni csendes pihenő

30 00 10 - 12 00 00 12 - 13 00 00 13 - 15 00 30 15 - 15

Előkészülési teendők az uzsonna elfogyasztásához, uzsonna Játék, szabadidős tevékenység, folyamatos hazamenetel

30 30 15 - 17 A bölcsőde részletes napirendje:

Feladatok, események Gyermekek bevétele, szabad játéktevékenység a csoportszobában Előkészületek a reggelihez-reggeliztetés Folyamatos fürdőszoba használat, tisztázás, a többi gyerek játszik a csoport szobában. Altatás (a délelőtti alvásigény kielégítése a gyermekek szükséglete szerint ) Folyamatos kimenetel az udvarra időjárástól függően. Tízóraizás az udvaron, vagy a csoport szobában időjárástól függően Szabad játéktevékenység Folyamatos bejövetel az udvarról, fürdőszoba használat, tisztázás Előkészületek az ebédeltetéshez, ebédeltetés. Altatás. Alvásidő. Ébredési sorrendben folyamatos fürdőszoba használat, tisztázás Előkészületek az uzsonnához,uzsonnáztatás Fürdőszoba használat

6.30-8.00 8.00-8.30 8.30

9.00 9.30 9.45 11.10 11.30 14.50 15.20 15.30-17.30-ig

Szabad játéktevékenység az udvaron, vagy a csoportszobában, időjárástól függően. Folyamatos hazaadás.

A bölcsődei és az óvodai napirend az évszaktól és a gyermekek egyéni igényeitől függően alkalmazkodik, melyet az óvodai pedagógiai program illetve a bölcsődei szakmai program részletesen tartalmaz. 3. A nyitva tartás rendje:

26

A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény - reggel 6

30

órától - 17

30

óráig fogad gyermekeket.

Az intézményből az óvodás gyermekeket: - a foglalkozásokat követően: 30 00 - ha ebédet nem igényel 11 órától - 12 óráig, 45 15 - ha ebédet igényel 12 órától - 13 óráig lehet, 30 30 - délután: 15 órától – legkésőbb 17 óráig kell elvinni. a bölcsődés gyermekeket: - a délelőtti tevékenységet követően: 00 30 - ha ebédet nem igényel: 11 órától – 11 óráig 00 30 - ha ebédet igényel: 12 órától - 12 óráig 30 30 - délután: 15 órától – legkésőbb 17 óráig kell elvinni. A gyermeket az óvodából csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy (illetve személyek) viheti el. A szülő írásbeli kérelme szükséges ahhoz, hogy a gyermek 6 éves kortól egyedül hazaengedhető legyen. (6 éves kor alatt nem engedélyezzük a gyermek egyedül történő hazamenetelét) A gyermeket a bölcsődéből csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy (illetve személyek) viheti el. 14 éves kor alatti gyermek feladattal nem bízható meg. A gyermeket az óvodába, bölcsődébe érkezéskor az óvodai, bölcsődei csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai, bölcsődei dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására a jogos igények alapján az intézményvezető kezdeményezheti a fenntartói engedélyét. 4. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a következő: Vezetői beosztás megnevezése

Az intézményben való tartózkodásának rendje

Intézményvezető (1számú vezető)

800 - 1600

Á ltalános helyettese (2 számú vezető)

930

Vadvirág óvodában: t agóvoda-vezető tagóvoda-vezető helyettes Százszorszép óvodában: tagóvoda-vezető

27

-

1730

900

-

1700

730 - 1530

730-1530 930 - 1730

930 1730 730 - 1530

730 – 1530

930 - 1730

930 - 1730

tagóvoda-vezető helyettes Bölcsődei egység vezető

630 – 1430

730 - 1530 930 - 1730

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény 20/2012.(VIII.31) EMMI 4§ (b) rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: az óvoda, mint nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tevékenységekkel szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézményvezető, b) az intézményvezető, általános - helyettese, tagóvoda-vezetők c) az intézményi minőségirányítási (teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint, A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

28

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - nevelési értekezlet, - tevékenységek látogatása, ellenőrzése - speciális mérések, tesztek, vizsgálatok, difer, sindelár- zsoldos mérések - az óvodás gyermekek bemeneti és a kimeneti mérés eredményeinek elemzése (pedagógus által hozzáadott érték) - a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata.(az óvodai átadólap és az iskolai bemeneti mérés eredményeinek összehasonlítása) 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az óvoda, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelését. Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza.

29

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 4 § (c) alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek, kisgyermek nevelőnek történő átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől, kisgyermek nevelőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve fogadóórára - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az intézmény valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

30

4. A tagintézményekkel és a bölcsődével való kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31).EMMI rendelet 25.§ 4 bek.(d) alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézménnyel való kapcsolattartás rendjét. A tagintézményekkel és a bölcsődével való kapcsolattartás 1. A kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: - Az intézménynek a tagintézményeivel és a bölcsődével folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és a tagintézmények vezetőinek és a bölcsődei egység vezetőjének is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. - Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt és a bölcsőde egységet illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény és a bölcsőde is megfelelő súlyt kapjon. - A tagintézmény és a bölcsődei egység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. 2. A kapcsolattartás speciális területei Tagintézményi és bölcsődei szintű értekezletek, ülések A kapcsolattartás során figyelembe kell venni, hogy a bölcsőde, mint önálló szervezeti, szakmai egység illetve a tagintézmények döntésüktől függően - tagintézményi nevelőtestületi értekezletet, - tagintézményi szülői szervezet értekezletet szerveznek. - bölcsődei kisgyerek nevelői értekezletet - bölcsődei szülői érdekképviseleti fórum értekezletét, A tagintézmény-vezetők és a bölcsődei egység vezetője kötelesek az intézményvezetőt a meghívóval értesíteni a tagintézményi illetve bölcsődei szinten megtartandó értekezletekről, ülésekről. A tagintézmény vezetői és a bölcsőde egység vezetője illetve a tagintézményi és a bölcsődei érdekképviseleti fórum kötelesek az intézmény érintett testületét értesíteni az általuk hozott döntésekről. Intézményi szintű értekezletek, ülések Az intézményvezető minden döntést, tájékoztatást igénylő ügyben köteles előzőleg mérlegelni, illetve a tagintézmény vezetők és a bölcsődei egység vezető véleményét kikérni abban, hogy adott döntés, tájékoztatás milyen szinten történjen meg először. 3. A tagintézményi és intézményi munkatervek

31

A tagintézmény a nevelési év helyi rendjét meghatározó óvodai munkatervet először saját tagintézménye vonatkozásában készíti el, különösen akkor, ha a munkatervben szerepeltetendő egyes feladatok jelentős eltéréseket mutatnak más intézményegységektől (pl. tagintézményi hagyományok, csak a tagintézményt érintő események stb.) A tagintézményi munkatervek alapján kerül meghatározásra az intézményi munkaterv, melyben jól elkülöníthetően kell bemutatni - az egész intézményre, illetve - csak az egyes tagintézményekre vonatkozó előírásokat. 4. A kapcsolattartás általános formái A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, ülés, - a tagintézmény és a bölcsőde ellenőrzése stb. 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31) EMMI. rendelet 25.§ (f) alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Az intézményvezető az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az erre kijelölt személynek azaz helyettesének kell ellátnia.

A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,

32

- a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Varga Józsefné Hegedüs Andrásné

A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Általános helyettes: Hegedüs Andrásné Általános helyettes helyettese: Madarászné Tanyik Erzsébet

Varga Józsefné Hegedűs Andrásné

Általános helyettes helyettese: Madarászné Tanyik Erzsébet

6. A vezetők és a óvodai szülői szervezetet közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31)EMMI 25.§ rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendjét. 1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A bölcsődében az 1997.évi XXXI. Törvény 35§-a alapján a Nádudvar Város Önkormányzata az általa fenntartott Bölcsődei intézményben az ellátásban részesülők részére Érdekképviseleti Fórumot alapított meg.

Feladata:  az ellátást érintő kifogások orvoslása  a gyermeki jogok sérelmének orvoslás  az intézmény dolgozói áltat elkövetett kötelezettségszegés esetén a panaszok kivizsgálása, orvoslása Az érdekképviseleti fórum panasszal élhet:  A gyermek szülője, vagy törvényes képviselője  A gyermek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti szervek, és szakmai szervek Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata: Az intézményvezető feladata, hogy

33

- önállóan, illetve a szabadidő szervező bevonásával közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen a a) vélemény nyilvánítási jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson - az óvodai nevelési év rendjéről annak elfogadása előtt (a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra); - a nevelési intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásával kapcsolatban (a véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani) - a fenntartó óvodai intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos - a végleges döntés meghozása előtt, - a minőségirányítási program végrehajtásáról, b) egyetértési jogával, azaz egyetértési jogot gyakoroljon: - pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, házirend elfogadásával kapcsolatban, - a közoktatási törvény 3. számú mellékletének meghatározott maximális létszám túllépésére vonatkozó kérelemre vonatkozóan, - a csoport létszámhatárok túllépésekor, ha az szervezési okok miatt indokolt, - az adatkezelési szabályzat elkészítésekor, c) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: - óvodaszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét, - nevelőtestület összehívását, - egyes kérdésekben az érdemi válasz adást, d) egyéb jogával, így hogy - figyelemmel kísérje a gyermeki jogok érvényesülését, a nevelési (pedagógiai) munka eredményességét, - tájékoztatást kérjen a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. e) az óvodaszék hiányában megillető jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata: A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy - a hatáskörébe utalt jogköreit a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított

34

álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái: A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint a szabadidő-szervezet közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, illetve a szabadidő-szervező részéről, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői: A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni.

35

7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/ 2012 (VIII.31) EMMI rendelet 4. § (1) f. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 1. A nevelõtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - óvodai szülői szervezetre. A nevelőtestület átruházhatja - a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az óvoda éves munkatervének elkészítése, - az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a továbbképzési program elfogadása; - a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az óvoda működése vonatkozásában, - a pedagógusok külön megbízásai, - a gyakornoki szabályzat kiadása, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - a feladat ellátási terv vonatkozásában, - az intézményvezetői, intézmény egység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; - javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; - értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan,

36

- egyetértési jogkörét a következők szerint: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - a gyermek számára hetedik életév betöltését követő óvodai nevelési év megkezdésével kapcsolatban, valamint - az óvoda belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; - egyéb jogait, mint például, hogy - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, - az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a nevelési év helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat nevelés nélküli munkanapként. - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - a nyilvános pályázati eljárás szabályait a 138/1992. (X.8) kormányrendelet állapítja meg. - (16) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb egy évig a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni, a (14) bekezdésben meghatározottak alkalmazásával. - Érvénytelen pályáztatás esetén a fenntartó döntésének megkönnyítése érdekében a vezetői megbízáshoz az alkalmazotti kört véleményezési és javaslattételi joggal ruházza fel. 2. Át nem ruházható hatáskörök Az intézményben a nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program elfogadása. Bölcsődében a kisgyermek nevelők házirend és a szakmai program elfogadásában. 3. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az intézményben működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a

37

döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja.

Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelel időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 4. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 4§ (1) i. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az óvoda és bölcsőde egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - a gyermekjóléti szolgálattal; - az egészségügyi szolgáltatóval; - egyéb közösségekkel, civil szervezetekkel - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival.

38

Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény minőségirányítási programja, valamint a teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza a meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között. 1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1.1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának jóváhagyására, - az intézményi pedagógiai program jóváhagyása tekintetében, - az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatásadás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 1.2 . Az iskolával való kapcsolattartás Az intézmény az iskolával közösen készített projektterv alapján tart folyamatos kapcsolatot. A projektterv alapján minden évben együttműködési terv készül az aktuális év céljainak, feladatainak megfelelően. A kapcsolat az IPR tevékenység bevezetésével tovább bővült. Hagyomány a két intézmény között a „fecskehét” és „gólyahét” alkalmából tett közös látogatások pedagógusok és gyermekek részéről egyaránt. A kiépült kapcsolatok: - szakmai, - kulturális, - és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása a nevelés-oktatás színvonaláról, az elvárásokról, - rendezvények, s más egyéb aktualitásokról. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

39

A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik, kölcsönös használatával. 1.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat nevelési eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, fórumokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. A kapcsolattartást az intézményvezető, a bölcsődei egység vezetője illetve az intézményben a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott személyek kötelesek ellátni. 3. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek egészségügyi állapotáról az egészségügyi szolgáltató bevonásával szükség szerint kölcsönösen tájékoztatják egymást. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.

40

4. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező és kulturális tevékenység jellemző. Rendszeres kapcsolatunk épült ki a Református Idősek Otthonával és a Szociális Szolgáltató Központ Idősek Otthonával. Az óvodai műsorral köszöntik az óvodások az időseket, anyák napja, idősek napja és egyéb rendezvények (csoportos születésnap, névnap) alkalmával. Az Általános Művelődési Központtal: színház, mozi, könyvtárlátogatás, kiállítások megtekintése, játszóházi tevékenységeken való részvétel, óvodai évzáró műsorok és egyéb ünnepi rendezvények alkalmával. A kincsesházzal városunk egyetlen kis múzeumával a hagyományok ápolása, tevékenykedés pl. mézeskalácssütés, játszóházi tevékenységeken való részvétel. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg pl. városnap, melyben játszóházak vezetésében, műsoradásban, sütemények készítésében jelentős feladatot vállal fel intézményünk. 5. A szülői-házzal való kapcsolattartás tartalmi formái Kapcsolattartási lehetőség

Cél

Munkaforma

„Feltérképezés”

-A harmadik életévét betöltött HHH-s Kutatás gyermekek felkutatása a védőnők és a Beszélgetés gyermekjóléti szolgálat segítségével Beiratkozás - adatok felvétele Egyéni beszélgetés - ismerkedés az óvodával- bölcsődével ismerkedés az óvodával bölcsődével Szülõi értekezlet - az óvoda és a bölcsőde szakmai Szülői értekezletek az a beiratkozóknak programjával való ismerkedés óvodában és bölcsődében Családlátogatás

- anamnézis felvétele - gyermek életkörülményeinek megismerése - a szerzett tapasztalatok lejegyzése

- ismerkedés az óvodai és bölcsődei élettel a beszoktatási módszerrel - szülő-gyermek kapcsolatának megismerése - bizalom kiépítése az óvodában, bölcsődében - óvoda és bölcsőde életével kapcsolatos információk Szülői értekezlet megbeszélése, közlése - jellemző problémák, kérdések megválaszolása. Szakember bevonása szükség esetén - egy-egy csoport életének, fejlődésének megbeszélése - egy probléma köré csoportosult szülők fóruma (esetleg szakember Beszoktatás

41

Ismerkedés a gyermekekkel Egyéni beszélgetés

Közös játék, közös tevékenység a szülővel, a gyerekekkel

Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet Mikro csoportok Esettanulmányozás

Nyílt napok

Fogadó óra

bevonása) - 1-2 nap a szülők számára az óvoda Megfigyelés mindennapjaiba betekintést - közös megbeszélés biztosítva - egyéni problémák - megfigyelési szempontok adásával a személyes szülő-óvónő partnerkapcsolat egyéni megbeszélése mélyítése - a szülő tájékoztatása a gyermek Egyéni beszélgetések az egyéni fejlődéséről, a fejlesztés módjáról óvodában és bölcsődében és eredményéről - információcsere

- a szülők véleményformálásának Értekezletek, Együttműködés biztosítása megbeszélések a Szülői Az Intézmény dokumentumaival Szervezettel és és tevékenységeivel kapcsolatban Érdekképviseleti - szülői feladatok koordinálása Fórummal - szülői kezdeményezések megvalósítása - szülők érdekképviselete Mikulásvárás - A Szülői Szervezet, Érdekképviseleti Szervezés szervezet segítségével csomagok készítése a gyerekeknek - család kapcsolatának mélyítése Karácsony - játék vásárlás a gyerekeknek Szervezés - ünnepi készülődés segítsége (szülők anyagi támogatásával) Farsang - farsangi jelmezek biztosítása a Táncos mulatság szülők segítségével - vidám hangulatú együttlét a gyermekközösség formálása, hagyományápolásra nevelés Anyák napja - meghitt közös együttlét az - közös együttlét az édesanyákkal, nagymamákkal óvodában, a csoportokban Évzáró műsor - ünnepélyes hangulat a meghívott vendégekkel - kedves, vidám gyermek műsor - közös együttlét a Művelődési Házban, Óvodában Gyermeknap - vidám programokkal tarkított nap a - közös együttlét az szülők anyagi hozzájárulásával Óvodásoknak, - szülők bevonása az előkészítő bölcsődéseknek munkába Mozi-, - a szülői és pályázati támogatással Kulturált szórakozás színházlátogatás esztétikai élmény biztosítása „Ovi turi”

- a családok számára feleslegessé vált Szervezés a Szülői Szervezet ruhák, tárgyak csereberéje közreműködésével

42

Családi nap (évente egy alkalommal)

- közös élményszerzés a családdal - a családdal való kapcsolat erősítése

Szervezés

Kirándulás lehetősége az iskolába menő nagycsoportosokn ak

- élményszerzés biztosítása

Csoportos utazás

6. A szülők informálása: A kapcsolattartás lehetséges módjai óvodában és bölcsődében FORMÁLIS Családlátogatás Szülői értekezletek Nyílt napok

INFORMÁLIS Napi megbeszélések Falitáblán közérdekű hírek Esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával Szülők, pedagógiai és játék kultúrájának fejlesztése Az intézményi internetes honlapon tájékoztatás A helyi sajtóban tájékoztatás

Fogadóóra Információ csere a Szülői Szervezettel Kérdőívek Közös ünneplések (Anyák napja, évzáró) A szülők informálása:

9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII:31)EMMI rendelet 4§ (1) j. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyekkel, valamint a hagyományápolással kapcsolatos adott évi pontos feladatokat a az óvodai nevelési év helyi rendjének kell tartalmaznia, melyben már pontos időpontokkal és felelősökkel meghatározásra kerülnek ezek az események. 9.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

43

9.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - rajzversenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg - a szélesebb nyilvánosságot. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, stb.), - gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények neve, a rendezvénnyel érintettek köre, valamint a rendezvény várható időpontjai. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

Az ünnepély, megemlékezés neve Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek Március 15.

Március 13-15.

Október 23.

Október 21-23.

Május 1.

Április 29 – május 01.

Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepeink, jeles napok Advent

November 29-december 20.

44

Karácsony

December 18 –december 22.

Farsang

Február 15-február 28.

Húsvét

Évenként az ünnep időpontjához igazodva

Az óvodai, bölcsődei élet hagyományos ünnepei Mikulás

December 3-6. Május első vasárnapjához kötődő Június (Pünkösd időpontjához igazodva) Május hónapban, hétvégeken

Anyák napja Pünkösdölés Évzáró Ballagás

Június első hetében Május utolsó vasárnapjához igazítva Gyermekek születésnapjához igazítva Gyermekek névnapjához igazítva Tagóvodai munkatervekben megjelölt időpontban

Gyermeknap Gyermekek születésnapi közsöntése Gyermekek névnapi köszöntése Családi nap

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

A rendezvény neve

Mihály napi vásár Szüreti mulatság Kukorica morzsolás, Márton napi mulatság Karácsonyi vásár Új Év köszöntés Fonójáték Télűző kiszézés

A rendezvénnyel érintettek köre

A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja

Vadvirág Óvoda Napfény Óvoda Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda Napfény Óvoda Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda Százszorszép és Vadvirág Óvoda Napfény Százszorszép Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda

Szeptember vége

Vadvirág Óvoda Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda Napfény Óvoda

Január hónapban

45

Október közepe - vége November December második hete Az év első munkanapján

Február közepe

Nőnap

A rendezvény neve

Napfény, Vadvirág és Százszorszép Óvoda Bölcsőde A rendezvénnyel érintettek köre

Március 06-08.

A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja

Játszó húsvéttól-pünkösdig Vadvirág Óvoda Napfény Óvoda Majális, május – faállítás Százszorszép Óvoda Vadvirág Óvoda

Húsvéttól – Pünkösd napjáig

Bolondballagás

Május utolsó napjaiban

Vadvirág Óvoda

Április utolsó napjai

10. A GYERMEKEK INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTELÉNEK RENDJE Gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok 10.1 A rendes beiratkozás az óvodába és bölcsődébe az intézmény vezető illetve szakmai vezető meghatározott és a jegyző által jóváhagyott időpontban április második felében történik. 10.2 A gyermek óvodába harmadik életévének betöltése után, illetve előtte vehető fel, amennyiben a felvételtől számított fél éven belül eléri a harmadik életévét, és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - legfeljebb hét éves koráig - járhat. Hét éves kora után csak a nevelési tanácsadó, ill. szakértői bizottság javaslata után járhat az óvodába. A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti. A bölcsődébe felvehető: minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. A gyermekvédelmi törvény az általános rendelkezéshez ad egy kisegítő szabályt, miszerint előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermeket, akinek szociális-vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei nevelés, gondozás. A továbbiakban a gyermekvédelmi törvény 42/a . § értelmében a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szüleje, vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Védelembe vétel esetén, a települési Önkormányzat jegyzője kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását.( gyermekvédelmi törvény 68.§ (3) bek. a .) pontja ) A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti: - a területi védőnő - a bölcsőde orvos - a szociális, ill. családgondozó - a gyermekjóléti szolgálat - gyámhatóság A Gyvt. 94.§ (5) bekezdése alapján a települési Önkormányzat által fenntartott bölcsőde ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében tartják fenn, vagy ha az Önkormányzat az ellátást szerződésben vállalta más Önkormányzat lakosságára kiterjedően is. A szülők tájékoztatásának értesítésének módja: - a bölcsődés szülőkkel és gyerekekkel történő ismerkedésre az intézmény

46

megtekintésére a felvétel idején biztosítunk lehetőséget - a hétköznapokban beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor - szülői értekezletek: hagyományos értekezletek és szülő csoportos beszélgetések - hirdető tábla - üzenő füzet - írásos tájékoztatás - nyílt napok - időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés - szervezett programok 10.3 A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amely körzetében lakik, ill. a szülő dolgozik. A gyermek felvételéről, átvételéről az intézményvezető dönt. 10.4 Folyamatos a beiratkozás mind a bölcsődébe és óvodába, amennyiben szabad férőhely van az intézményben. 10.5 A óvodás szülőkkel és a gyerekekkel történő ismerkedésre, beszélgetésre az intézmény megtekintésére a felvétel idején biztosítunk lehetőséget. A gyermekek beiratkozása egy héten keresztül hétfőtől – péntekig tart reggel 8 órától - este 17 óráig. Az óvodai beíratás folyamatában jelen van az intézményvezető, az intézményvezető – helyettese a bölcsődei egység vezetője, szükség szerint bekapcsolódnak az érintett óvodapedagógusok is . 10.6 A szülőket tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy a megfelelő életkorú gyermek felvételét kérheti a bölcsődei és az óvodai szervezeti egységbe is. Szabad férőhely esetén a szülő választását figyelembe kell venni. 10.7 Az óvoda köteles felvenni azt a gyermeket, aki óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt. A gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. 10.8 Az intézmény vezetője az önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján értesíti a jegyzőt, ha a körzetbe tartozó óvoda köteles gyermeket az óvodába nem íratták be. 10.9 A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendeletek 10.9.1 Ha a gyermek az óvodai foglakozásról távol marad a szülőnek a mulasztást igazolnia kell. 10.9.2 A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a a./ a szülő a hiányzást megelőzően legalább egy munkanappal tájékoztatja az óvodát, hogy a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, b./ a gyermek beteg volt és orvosa távolmaradást igazolja. Bölcsődében csak a betegséget köteles a szülő igazolni orvosi igazolással.

10.9.3 Az (a,b,)pontokon kívüli esetekben a mulasztás igazolásának kérdésében az intézményvezető dönt. 10.9.4 Ha a távolmaradást nem igazolják a mulasztás igazolatlan. 10.9.5 Az óvodai szervezeti egységben megszűnik az elhelyezés, ha

47

a./- a gyermeket másik óvoda átvette, b./- a szülő írásban kijelenti, hogy gyermeke kimarad, c./- fizetési hátralék miatt - a szülő többszöri eredménytelen felszólítása és a gyermekek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntetés tárgyában hozott jogerős döntés napján, d./- a gyermeket felvették az iskolába, e./- ha a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévét betölti, f./- ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol. 10.9.6 A gyermeket, a szülő által írásban benyújtott kérelemre - ha családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozás alól az intézmény vezetője felmentheti. 10.10 Igazolás módja 10.10.1 Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható azt a távolmaradás napján lehetőleg 8.30 óráig be kell jelenteni az intézmény gazdasági ügyintézőnek, vagy az intézményvezetőnek, óvodatitkárnak. 10.10.2 A két hetet meghaladó távollétet az intézményvezetőjével egyeztetni kell. 10.10.3 Ha a gyermek három napnál hosszabb ideig betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható az intézménybe. 11. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 11.1 Szülők tájékoztatása 11.1.1 étkezési térítési díjak egy napra jutó összegéről a szülőket az óvodapedagógus, bölcsődei egység vezető a szülői értekezleten vagy szükség szerint a gazdasági iroda ügyintézője a tájékoztatásra kijelölt helyen tájékoztatja. 11.1.2 Az óvodában az étkezési térítési díj fizetési kedvezmények mértékét, bölcsődében az intézményi személyi térítési díj mértékét (mely tartalmazza az étkezési személyi térítési díjat, és a személyi gondozási díjat is) és igénybevételük módját a gyermekvédelmi törvény szabályozza és annak tartalmáról a szülők kötelezettségéről, az intézmény vezetője és a gazdasági iroda ügyintézője megfelelő módon tájékoztatja a szülőket. A személyi gondozási díjra vonatkozólag 2012. április 1-től Nádudvar Város Önkormányzat képviselő testületének 17/ 2012.(II.23.) Ök. sz. határozata alapján a gyermekjóléti ellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat köteles fizetni a szülő. A napi összeg: 852,-Ft, melynek megfizetését a Gyvt.150§(3bek.c pontjában) foglaltakra figyelemmel kell megállapítani. Úgy, hogy a bölcsődei ellátás keretében az étkezésért, és a gondozási díjért fizetendő összeg nem haladhatja meg a gyermek családjában az 1 főre jutó rendszeres havi jövedelem 25%-t. Amennyiben az 1 főre eső jövedelem eléri, vagy meghaladja a havi 98.112,-Ft-ot a személyi térítési díj megegyezik az intézményi térítési díjjal. A 3 és többgyermekes családok, valamint az Önkormányzat által kiállított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről érvényes határozattal rendelkezik, mentesül a gondozási díj fizetése alól.

48

11.1.3 Befizetések időpontjáról a gazdasági ügyintéző erre kijelölt helyen a szülőket tájékoztatja. 11.1.4 Az óvodai és bölcsődei térítési díjak befizetése minden hónap tíz és 30 tizenötödike között (reggel 7 órától 17 óráig) történik. 11.2 Hiányzás esetén az étkezés lemondása 11.2.1 Hiányzás esetén a gyermek részére biztosított étel az étkezés időpontjában elvihető, vagy ha a szülő az ételt nem kívánja elvinni, az étkezést lemondhatja mindennap 8.30 óráig a gazdasági ügyintézőnél, intézményvezetőnél, óvodatitkárnál. 11.2.2 Az óvodai szervezeti egységnél lemondás a következő naptól érvényes és a következő havi befizetéskor irható jóvá. 11.2.3. Bölcsődei szervezeti egységben a lemondás a következő naptól érvényes és a következő havi befizetéskor irható jóvá. 11.2.4 A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 8.30 óráig történhet. 11.2.5 A be nem jelentett hiányzása esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4§ (1) l. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az bölcsődébe járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás: - gyermekorvos és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. 13. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31.) 4§ (1) m. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat. A NKT 86 § 4.bek szabályozza a fertőző betegségekre vonatkozó intézkedéseket. Óvodában, bölcsődében fertőző betegség vagy annak gyanúja fordul elő azt a 63/1997. (XII.21) NM rendeletben foglaltak szerint jelenteni kell. A bölcsőde orvosnak és a gyermekorvosnak figyelemmel kell kísérni a fertőző betegségben szenvedő, vagy fertőző betegek környezetében élő gondozottakkal kapcsolatban hozott intézkedéseket, határozatot. (elkülönítés, járványügyi megfigyelés és ellenőrzés, felvételi zárlat stb.) betartását. Az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézete a megbetegedési veszély érdekében elrendelheti a gondozottak védőoltását vagy gyógyszeres kezelését. A fertőző betegséget terjesztő káros rovarok vagy ízelt lábúak elszaporodásuk

49

megakadályozásáról és rendszeres irtásukról gondoskodni kell. A csoport dolgozó felnőttek feladata: - a gyermek elkülönítése - a szülő értesítése a gyermek mielőbbi hazavitele érdekében, adott esetben a szülő értesítésével együtt a gyermekorvos, mentők értesítése. - együttműködés a védőnővel, bölcsőde orvossal, gyermekorvossal, Kistérségi Népegészségügyi Intézettel A területileg illetékes védőnők az óvodában, bölcsődében a tetvesség felderítése érdekében időszakos vagy soron kívüli szűrővizsgálatot végezzenek el. - a járvány és fertőzés ideje alatt folyamatos-fokozott fertőtlenítés - nyári kánikula idején a gyermekek fokozott védelme 13.1. Általános előírások szerinti eljárásrend A gyermekekkel, illetve a szülőkkel - az óvodai, bölcsődei nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda és a bölcsőde házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában, bölcsődében való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 13.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) nem megengedett; - hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. Az óvodapedagógusok, bölcsődei kisgyermeknevelők feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek;

50

- a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző veszélyes anyagokat, berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda és bölcsőde nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő veszélyes anyagokat, az erre kijelölt helyen mindig zárják stb. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az intézményvezető felelős, hogy az óvoda és bölcsőde csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásároljon. A játékot használó óvodapedagógus, bölcsődében a kisgyermeknevelő köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert ennek megfelelően alkalmazni. Az óvodapedagógus, és a kisgyermek nevelő az intézménybe ezen szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra az õ általa készített, használt eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel 13.3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), - a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,- súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott - lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet bölcsődében a szülői érdekképviseleti fórumnak a részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A megbízott feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető

51

utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - közreműködés az óvodai szülői szervezet és a bölcsődei szülői érdekképviseleti fórumtájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. 14. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet 4§ (1) n. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak 30 %- a vagy azt meghaladó nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az

52

intézményvezető az alkalmazotti kör bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. Az intézményvezetõ az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendõkre vonatkozóan elõre intézkedési terveket készíthet. A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése

Árvíz 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés Földrengés 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés Bombariadó

1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése

Egyéb veszélyes helyzet 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése

53

15. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézmény 20/2012.(VIII:31.) 4§ (1) p. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog : - munkaterv véleményezése - a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések véleményezése - ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet véleményét ki kell kérni. - az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének véleményezése. - ha nem működik óvodaszék akkor véleményezési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén . Érdekképviseleti Fórum a bölcsődében, működése: A bölcsőde érdekképviseleti fórumot működtet, melynek munkájában a szülők, az intézmény dolgozóinak képviselője, és az intézmény fenntartójának képviselője vesznek részt. A fórum szükség szerint de legalább évente 1 alkalommal ülésezik. Az érdekképviseleti fórúm megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményez a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az érdekképviseleti fórumnak címzett panaszt az intézményvezetőnek, vagy az érdekképviseleti fórum elnökének kell benyújtani. Az érdekképviseleti fórum ülését az elnök hívja össze. A panasztevőt kifejezett kérelmére az érdekképviseleti fórum ülésén meg kell hallgatni. A panasztevőt az elnök értesíti az ülés időpontjáról, azzal. hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. Az érdekképviseleti fórum üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézmény vezetője illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és a benyújtástól számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához, vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője, vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

54

16. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31)EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás - rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét 16.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás (A vezetőket, és a szervezeti egységeket az SZMSZ I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül.) 16.2 Az intézmény szervezeti egysége 16.2.1 Az intézmény két szervezeti egységből áll, melyet az intézményvezető egyszemélyi felelősként vezet. 16.2.2 A bölcsődei és óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállóak, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el. 16.2.3 Az óvoda is és a bölcsőde is egységes szervezeti rendszerű intézmény, melyet az intézményvezető vezet, és amelyben elkülönült szervezeti egység nem működik. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik: a./ nevelőtestület, b./ kisgyermeknevelő c./ dajkák d./ szakmai munkaközösségek e./ óvodatitkár e./ gazdasági ügyintéző, f./ konyhai dolgozók, g./takarítónő Közalkalmazotti közösség tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember.01-ig megtörténik. A nevelőtestület A nevelőtestület a 1993.évi LXXIX. Közoktatási Törvény szerint, valamint az 1997.évi XXXI. tv-ben is, L(1994./I.30.)NM. rendeletében meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak és bölcsődei kisgyermeknevelő közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda

55

valamennyi óvodapedagógusa, továbbá a bölcsőde kisgyermeknevelő. A nevelőtestület nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a közoktatási törvényben és más jogszabályokban, továbbá e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - az SZMSZ. a Helyi Pedagógiai Program, IMIP program , Házirend, elfogadása - 20/2012. (VIII:31.)EMMI 4.§ (1) bek. alapján a pedagógiai programról , tájékoztatást lehet kapni: az intézmény internetes honlapján, szülőértekezleteken, fogadóórákon, az intézmények iratszekrényében, és a faliújságokon. - az intézmény éves munkatervének elfogadása, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. Továbbképzés rendjét - a Továbbképzési szabályzat tartalmazza Kisgyermeknevelők közössége Elkülönült feladatuk alapján a bölcsődei feladatokat ellátó szervezeti szakmai egységhez tartozó, kisgyermeknevelő szakmai területet érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Dajkák Elkülönült feladatuk alapján szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező közösséget alkotnak. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza.

56

Titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok A 2011. évi törvény CXC. Törvény az óvodapedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, harmadik személyekkel szembeni titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. Ugyanakkor nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. Az érintett dolgozó a birtokába került tényeket adatokat, információkat köteles megőrizni. Az adatokat vagy információkat másnak nem adhatja át, adott esetben az átadást köteles megtagadni illetve megtagadhatja. Ez a kötelezettség kiterjed a hivatalos eljárásokra is, mint pl. a bíróságok vagy más hatóságok előtt folyó eljárásokra. Az adat továbbításra az intézményvezetője és az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult a felhatalmazás keretei között. A gyermekekkel kapcsolatos adatok kiadásának eljárására a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok (Nkt. 37-40. §) az irányadók, mely kiterjed az iratkezelésre, az adatvédelemre és a panaszkezelésre is. Szakmai munkaközösség Az intézmény pedagógusai és kisgyermeknevelői - elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő - szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat az intézményben folyó nevelőmunka színvonalának emeléséhez, tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Sajátos jogosítványait a megbízási szerződés és a tartalmazza.. Az óvodatitkár, élelmezésvezető, konyhai dolgozók gazdasági ügyintéző Az óvodatitkár, az élelmezésvezető, a konyhai dolgozó, és a gazdasági ügyintéző nevelőtestülettől és a dajkák, valamint technikai dolgozóktól elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazottak, akiknek feladata elsősorban az óvoda és bölcsőde rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása (funkcionális feladatkörök). Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Ennek keretében ellátja a közoktatási törvényből, más jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat. Közvetlenül vezeti az egységes szervezetet, ezen belül is ellátja valamennyi elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, de sajátos önállósággal rendelkező a nevesített egységek vezetését. Az intézményvezető az intézményben dolgozó óvodapedagógusokkal és bölcsődei kisgyermeknevelőkkel rendszeres kapcsolatot tart az év folyamán a tanévzáró nyitó értekezleteken, illetőleg az óvodai és bölcsődei munkatársi értekezleteken.

57

A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezetőt az óvodapedagógusok, bölcsődei kisgyermeknevelők és technikai dolgozók közösségével kapcsolatos vezetői feladatában az intézményvezető általános helyettese, tagóvoda vezetők és a bölcsődei szakmai vezető segíti.

Óvodavezető Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése, - a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a szülői szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviselettel való együttműködés, - a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - munkáltatói, továbbá - a kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása . - teljesítés és kötelezettségvállalás gyakorlása - Az intézményvezető közvetlenül irányítja: - a gyermekvédelmi munkát, - a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, - a munka- és tűzvédelmi tevékenységet, - a gazdálkodási feladatokban résztvevő gazdasági ügyintézőt, élelmezésvezetőt - személyzeti ügyintézésben az óvodatitkárt Az óvoda ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért felelős. Az intézményvezető általános helyettese, minőségirányító és a tagóvoda vezetők (az óvodai szervezeti egység vezetői) a vezetői tevékenységüket az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető általános helyettese látja el az óvodában az intézményvezető helyettesítését az azonnali döntést igénylő helyzetekben a zökkenő mentes napi munka érdekében.

58

Vezetési területükben közreműködnek a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezik és irányítják a székhelyen és a tagóvodákban az óvodapedagógusok dajkák konyhai dolgozók munkáját. Felelősek - a helyi szervezésű továbbképzések szervezéséért, - a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, - a szülői munkaközösség működésének segítéséért, - a helyettesítési beosztás elkészítéséért, - felel az óvoda szakmai munkájának ellenőrzéséért, - a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről, a helyettesi feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának ellenőrzéséről. - ellátja az óvoda gazdasági ügyeinek vezetésével összefüggő feladatokat. Részletes feladatukat a munkaköri leírás határozza meg. A bölcsődei egység vezető az óvodavezetővel együtt: Felelős: - a bölcsődei szakmai feladatok megvalósulásáért, - a helyes gondozási-nevelési elvek megvalósulásáért, - a szakmai munka jogszabályok szerinti végzéséért, - az ÁNTSZ. előírások pontos betartásáért, - az orvosi utasítások betartásáért. Bölcsődei egységvezető részletes feladatait, hatáskörét, felelősségét az 1. sz. melléklet munkaköri leírása határozza meg 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeit a szabályzat nem tartalmazza mivel van kollektív szerződés, ezért nem az SZMSZ szabályozza, 17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése, a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 4.§ (1) r, és s pontja alapján az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány akkor érvényes és hiteles, ha tartalmazza: - az intézmény nevét - oktatási azonosító számát - címét - a megnyitás és lezárás időpontját - az intézményvezető aláírását - papíralapú nyomtatvány esetén az intézmény körbélyegzőjével A hitelesített dokumentumok tárolásáról az intézményvezető rendelkezik. 1. sz. melléklet A bölcsődei egység vezetőjének munkaköri leírása: 1. A munkahelyen folyó napi munka felelős irányítója, részt vesz az intézmény szakmai irányításában

59

2. Felelős a bölcsődei dolgozók munkájáért, a bölcsődében gondozott gyermekek harmonikus fejlődéséért. A helyi adottságok figyelembe vételével megszervezi a bölcsőde munkarendjét, a dolgozók munkabeosztását. Irányítja és ellenőrzi a bölcsőde gondozási és nevelési feladatainak ellátását. 3.A napirend megtervezésénél szakmai segítséget nyújt. 4. Ha a gyermek megbetegszik, gondoskodik arról, hogy a szülőt mielőbb értesítsék, és a gyermeket mielőbb elvigyék a bölcsődéből. Fertőző betegség esetén végrehajtja az ANTSZ vonatkozó utasításait. 5. A bölcsőde egész dokumentációjának megfelelő, napra kész, hiteles, és pontos vezetéséért felel. Feladata az orvosi adminisztráció végzésének elősegítése is. Ellenőrzi a kisgyermeknevelőknek a gyermekekkel kapcsolatos dokumentációs munkáját. 6. Kezeli a bölcsőde gyógyszerkészletét. A gyógyszerek megfelelő tárolásáról gondoskodik. 7. Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását. 8. A bölcsőde dolgozóival megismerteti a belső szabályzatokat, nyomon követi azok érvényesülését, betartását. 9. Éves munkatervet készít a dolgozók szabadságolására, a bölcsőde üzemeltetésére vonatkozólag. 10. Kapcsolatot tart a családokkal, a gyermekjóléti szolgálattal,a védőnői hálózatta, a környező óvodákkal, valamint a kijelölt módszertani bölcsődével. 11. Szakmai tudását a követelményeknek megfelelően szinten tartja, továbbképzéseken vesz részt.

LEGITIMÁCIÓS JEGYZÉK

60

ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELETEK (1) Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda és a bölcsőde nevelőtestülete fogadja el, és az a fenntartó egyetértésével válik érvényessé, egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. (2) A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják a helységeit. (3) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. (4) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket - jelen szabályzatnak a folyosón elhelyezett irattároló szekrényen való elhelyezésével, illetve a www.nadudvariovodak.hu - honlapon tájékoztatni kell. (5) A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabálynak minősül az intézmény döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelem tekintetében. (6)A jelen Szabályzat mellékletét képezi, az Adatkezelési szabályzat, a FEUVE rendszerébe épített szabálytalanságok kezelésére szolgáló eljárásrend, és részeként az intézmény ellenőrzési nyomvonala ZÁRADÉK: Az intézmény fenti Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület 2013..............hó..........nap tartott határozatképes ülésén, - óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, és a nevelőmunkát közvetlenül segítő technikai dolgozók elfogadták. Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartónak 2013……..hó …….nap ............................ ....... Varga Józsefné intézmény vezető Nádudvar, 2013. ………….hó……nap

61

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó Nádudvar Városi Önkormányzat ............../ 2013............... számú 2013. .......................... hó. ........................ nap-én kelt határozatával egyetért. Nádudvar, 2013. ……………….hó………nap

P.H.

P.H.

........................................ Jegyzõ

…………………………… Polgármester

62

A Napfény Óvoda és Bölcsőde érdekképviseleti szervezetei a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával egyetért, azt elfogadja, aláírásával hitelesíti

Óvoda:

Bölcsõde:

1. .......................................... ....................................... Szakszervezeti fõbizalmi

Szakszervezeti bizalmi

2. ........................................... Közalk.Tanács elnöke

Nádudvar, 2013...........hó..........nap A szülői szervezet és a bölcsőde érdekképviseleti fórum képviseletében a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával egyetértését fejezi ki:

1. ................................................... a szülõi szervezet elnöke(óvoda)

2. .................................................... érdekképviseleti fórum elnöke(bölcsőde)

3. .................................................... intézményvezető (a nevelőtestület képviseletében) Nádudvar, 2013...................hó..............nap 1. számú függelék Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve:

Napfény Óvoda és Bölcsőde

Az intézmény rövid neve:

63

Székhelye:

4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8. sz.

Intézmény jogelődjének neve

Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde

Intézmény jogelődjének székhelye Jogszabályban meghatározott közfeladat:

4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8. sz.

OM azonosítója:

030848

Szakágazat szerinti besorolása:

851020 Óvodai nevelés

Alaptevékenysége (2010. január 1-jétől):

851011 Óvodai nevelés, ellátás - kompetencia alapú nevelés beépítésével - Az integrációs nevelés érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése, fejlesztése, felzárkóztatása, gyermekbarát környezet, fejlesztőeszközök, nevelés-oktatás tartalmi fejlesztésének biztosításával 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az egyéni fejlesztésük egyéni fejlesztési terv alapján: - szakvizsgázott fejlesztő óvodapedagógusok - Nevelési Tanácsadó szakemberei - Szakértői bizottság szakembereinek bevonásával történik. -testi, érzékszervi (hallás, látás), enyhe értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd

Közoktatási feladatok

562912 Óvodai intézményi étkeztetés 889101 Bölcsődei ellátás Kiegészítő tevékenysége (2010. január 1-jétől): Az ÁMR 12§-a (4).bek.-ben foglaltak szerint minősülő szakfeladatok (2010. január 1-jétől): Az ÁMR 12§-a (5).bek.-ben foglaltak szerint minősülő szakfeladatok

561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562917 Munkahelyi étkeztetés 812100 Általános épülettakarítás 850001 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

64

(2010. január 1-jétől): Működési köre:

Nádudvar város közigazgatási területe

Alapító neve, címe:

Nádudvar Város önkormányzata Nádudvar, Fő út 119. sz. Az alapítás éve: 1990

Fenntartó neve, címe:

Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvar, Fő út 119. sz. Adószáma: 15373670-2-09 Statisztikai jelzőszáma: 15373670-8411-321-09

Irányító szerv neve, székhelye:

Nádudvar Város Önkormányzatának képviselő-testülete Nádudvar, Fő út 119. sz.

A költségvetési szervnek a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény szerinti besorolása:

Közszolgáltatást biztosító, önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény. Egyes gazdálkodási feladatait Nádudvar Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Közgazdasági és Pénzügyi Irodája látja el.

Az intézményvezető kinevezésének rendje:

Nyilvános pályázat alapján Nádudvar Város Önkormányzatának képviselő-testülete határozott időre – 5 évre – bízza meg a vezetői feladatok ellátásával.

A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkozási jogviszony:

Az intézmény alkalmazottainak foglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján kerül sor.

Kisegítő tevékenység:

Az intézmény kisegítő tevékenységet nem folytat.

Vállalkozási tevékenység: Telephelyei:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Nádudvar, Fő út 179. sz. Nádudvar, Puskin u. 15. sz.

Típusa:

Többcélú intézmény: - közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységek: 1. Óvoda Napfény Óvoda Vadvirág Tagóvoda Százszorszép Tagóvoda 2. Bölcsőde

Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: A feladatellátást szolgáló vagyon:

Óvoda: 350 fő Bölcsőde: 14 fő 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8. sz. alatti 1837 hrsz-ú 5756 m2 területű ingatlan és felépítményei 4181 Nádudvar, Fő út 179. sz. alatti 201. hrsz-ú 4303 m2 területű ingatlan és felépítményei 4181 Nádudvar, Puskin u. 15. sz. alatti 2475 hrsz-ú 2556 m2 területű ingatlan és felépítményei

65

- Az intézmény ingó vagyonát a mindenkori vagyonleltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti joga: rendelkezés jogára Nádudvar Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó.

Az intézmény képviseletére jogosult: az intézményvezető. A képviselő-testület a fenti határozati javaslatot 7 igen szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 158/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számu határozata: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Napfény Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatát a határozat melléklete szerinti tartalommal jó­ váhagyja. Felkéri a Képviselő-testület a polgármestert a Szervezeti és Működési Szabályzat jó­ váhagyási záradékának aláírására. Határidő: azonnal illetve 2013. szeptember 2. Felelős: Beke Imre polgármester

Melléklet - az I. sz. határozati javaslathoza 158/2013 (VIII.29.) Ök. sz. határozathoz

NAPFÉNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE NÁDUDVAR

66

email: [email protected] honlap: www.nadudvariovodak.hu telefon: 06/54/480-715 fax: 06/54/527-094

Szervezeti és Működési Szabályzata

Felelőse: Varga Józsefné Egyetért:Városi Önkormányzat Képviselő Testülete Kelt: Nádudvar 2013 év 01. hó 17.nap Tartalom Bevezető Általános rendelkezések, törvényi háttér I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – az intézmény költségvetési intézménykénti való működéséből fakadó - szabályozások 1. Az intézmény neve 2. Az intézmény székhelye 3. Az ellátandó alaptevékenységek 4. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok 5. Felügyeleti szerv 6. Alapító szerv neve és címe 7. A fenntartó szerv neve és címe 8. Az intézményvezető kinevezési rendje 9. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke 10. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások 11. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság

67

12. A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások 13. Az intézmény megszüntetése 14. Feladatmutatók 15. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás 16. A FEUVE rendszerrel kapcsolatos előírások II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje - gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, - a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje - az alkalmazottak intézményben való benntartózkodás rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 4. Tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 6. A vezetők a szülői szervezet és az érdekképviseleti fórum közötti kapcsolattartás formája 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 10. Gyermekek intézménybe való felvételének rendje 11. A térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok 12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, a fertőző betegségek jelentési rendjéről. 13. Az intézményi védő, óvó előírások 14. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 15. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel, a bölcsőde mint intézmény egység érdekképviselet fóruma gyakorolja jogkörét 16. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

68

17. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok, és dokumentumok hitelesítése, a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 18. A záró értelmező rendelkezések Bevezető Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ( továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 25. §-a alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzatot, a Köznevelési törvény 69.§-a (1) bekezdésének d.) pontja alapján az intézmény vezetője felel. . A szabályzat az intézmény fenntartójának egyetértésével válik érvényessé. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELADATAI A Szervezeti és Működési Szabályzat / továbbiakban SZMSZ / feladata, hogy a rögzítse azokat a tartalmakat, melyeket a törvény hatáskörébe utal az érvényben lévő jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 1.2 AZ SZMSZ KITERJEDÉSI JOGKÖRE A Szervezeti és Működési Szabályzat megtartása, feladata és kötelezősége az intézmény minden dolgozójának, alkalmazottjának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit. 1.3 AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA:  2011 évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelési Törvényről  20/2012.(VIII.31)EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésé­ ről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (EMMI-rendelet);  229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról;  221/2010. (VII.30.) Korm. Rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogram­ jának kiadásáról;  32/2012. (X.08) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai ne­ velésének irányelve;  1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról. (Ktv.);  20/1997 (II.13) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tör­ vény végrhajtásáról;  2012. évi I. törvény a munkatörvénykönyvéről;  2012. évi LXXXVI. Törvény a munkatörvénykönyvéről szóló;  2012. évi törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról  2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tör­ vény módosításáról;  1992. évi XXXII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.);

69

 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról  138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai, 213/2011. (X.4) KJT Vhr. a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben;  2011.évi CXCV. törvény Az államháztartásról;  3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről;  1992.évi LXIII. törvény A személyes adtok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról;  1993.évi XCIII. törvény a Munkavédelemről;  37/2001.(X.12.) OM rendelet a Katasztrófavédelemről;  308/2004.(XI.l3.) Kormányrendelet Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól;  132/2000.évi kormányrendelet A középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről;  1997.évi XXXI törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról;  14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról;  1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól;  63/1997( XII.21) NM rendelet a fertőző betegségek jelentési rendjéről  18/1998(VI.03) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről  259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezéséről  329/2011 (XII.29)kormányrendelet a szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásról.  78/2003. GKM (XI. 27.) rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról;  56/2004. GKM-ESZCSM rendelet a játékok biztonsági követelményeiről  15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól, és működésük feltételeiről;  1992. évi XXXIII. KJT. Törvény a nevelést-gondozást végző személyek alkalmazási feltételeiről ;  8/2000. (VIII.04.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról  9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról  235/1997. (XII.17.) Korm. Rendelet a gyámhatóságok, területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról  328/2011. (XII.29.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról  257/2000 (XII.26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. és XXXIII. Törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról.  4/2010. ( 01.19) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatról  62/2011 (VI.30.) VM rendelet a vendéglátó ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről  63/1997 (XII.21) NM rendelet a fertőző betegségek jelentési rendjéről;  18/1998 (VI.3) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről;  33/1998 (VI.24.) NM rendelet a munkaköri alkalmassági vizsgálatról;

70

1.4 Az SZMSZ ELFOGADÁSA Az SZMSZ-t az intézmény és bölcsőde nevelőtestülete fogadja el, és a fenntartó egyetértésével és jóváhagyásával válik érvényessé. 1.5 AZ SZMSZ HATÁLYBA LÉPÉSE -

Az SZMSZ személyi hatálya:

Az SZMSZ időbeli hatálya: Az SZMSZ területi hatálya: -

71

az intézmény vezetőire az intézmény dolgozóira a gyermekek szüleire, törvényes képviselőikre A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó egyetértésével, és a jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A településen működő óvodákra, bölcsődére; Az óvoda és bölcsőde területén kívül szervezett, az óvodai és bölcsőde nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre; Az intézmények képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalmakra;

I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások

72

1. Az intézmény mint költségvetési szerv neve: NAPFÉNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE NÁDUDVAR 2. Az intézmény székhelye és telephelye(i) Az intézmény székhelye: NÁDUDVAR város KOSSUTH LAJOS utca 8 házszám 4181 irányítószám Az intézmény telephelye NÁDUDVAR FŐ út 175.......................... házszám 4181........................ irányítószám NÁDUDVAR város PUSKIN utca 15 házszám 4181 irányítószám A bölcsőde telephelye NÁDUDVAR város KOSSUTH LAJOS utca 8 házszám 4181 irányítószám

város

3. Ellátandó alaptevékenységek 3.1. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat ,melyet az 1. sz függelék tartalmaz. 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A közszolgáltatás biztosító, önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény. Egyes gazdálkodási feladatait Nádudvar Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Irodája látja el. 5. Az intézmény felügyeleti szerve:

73

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6. Alapító szerv neve és címe - neve: Nádudvar Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága - címe: 4181 Nádudvar, Fő út 119.sz. 7. A fenntartó szerv neve és címe: - neve: Nádudvar Város Önkormányzata - címe: 4181 Nádudvar, Fő út 119.sz. 8. Az intézmény vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában 1 alkalommal kell, - a megyei lapban 1 alkalommal lehet közzétenni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselőtestülete adja. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülői szervezetnek a véleményét. A megbízás 5 évre, illetve nevelési évre szól. 9. Az intézmény vállalkozással összefüggő tevékenységet nem folytat. 10. A többcélú intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: 10.1. Az intézmény nevelési és gondozási funkciót tölt be. 11 óvodai csoport 1 bölcsődei csoport

10.2. Az óvodai csoportok száma: A bölcsődei csoportok száma:

10.3. Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: Óvoda: 350 fő Bölcsőde : 14 fő

11. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illeti meg. Az intézményvezetőnek az egyes vagyontárgyakkal kapcsolatos bérbeadási, értékesítési jogosultságait a fenntartó vagyongazdálkodási rendelete tartalmazza.

74

12. A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következők. Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre kötelezett munkakörök megnevezése. - Magasabb vezető (intézményvezető) - Vezető beosztások közül az Intézményvezető helyettes 13. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 14. Az intézmény által ellátott feladatoknak megfelelő feladatmutatók: Szakfeladat Megnevezése Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása Bölcsődés gyermekek napközbeni ellátása Óvodai intézményi étkeztetés

A mutató jellege (feladat/teljesítmény)

Megnevezése

Egysége

851-011

Óvodai nevelést igénylők száma (fő)férőhelyek száma (db)

Kihasználtság mutató

fő/db

851-012

Óvodai nevelést igénylők száma (fő)férőhelyek száma (db)

Kihasználtság mutató

fő/db

889-101

Férőhelyek(db)/ száma /(fő)

Kihasználtság mutató

fő/db

562-912

Intézményi étkeztetést igénybevevők száma (fő)/élelmezési napok száma (nap/év)

Kihasználtság mutató

fő/nap/év

Száma

15. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. § (5) bekezdése alapján kerül sor. 15.1. Az alapító okirat: - kelte: 2011. 09.15. - száma: 124/2011.(IX.15.) 15.2. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabályok

75

megjelölését, az alaptevékenységek forrásai, valamint az alaptevékenység feladatmutatói. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 15. 2. 1. Szervezeti felépítés Központi intézmény (székhely) neve és címe Napfény Óvoda és Bölcsőde 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u.8.sz.

tagintézmény, intézményegységek neve és címe Vadvirág Óvoda 4181 Nádudvar, Fő út 175.sz. Százszorszép Óvoda 4181 Nádudvar, Puskin u.15.sz Bölcsőde 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8.

15.2.2. A költségvetési szerv felépítésének megfelelő szervezeti szintek és vezető beosztások A konkrét vezetői Lehetséges szervezeti A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges beosztások szintek vezető beosztások megnevezése (1) (2) (3) 1. Legfelsőbb vezetői Intézményvezető szint

Intézményvezető

2. Magasabb vezetői szint

Általános-helyettes Tagóvoda-vezetők Bölcsődei egység vezető

intézményvezető helyettes /tagintézmény, illetve intézményegység vezetők/

15.2.3. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások Intézményvezető

Általános-helyettes (a Napfény Óvoda tagóvoda vezetője a székhelyen) Tagóvoda vezető (Vadvirág óvoda)

Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök

A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) 1 fő Általános-helyettes 1 fő Tagóvoda-vezetők 2 fő Óvodatitkár 1 fő Gazdasági ügyintéző 1 fő Élelmezésvezető 1 fő Bölcsőde egységvezető 1fő Óvodapedagógusok 7 fő Dajkák 4 fő Konyhai dolgozók 6 fő

Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás) Teljes munkakör Csatolt munkakörre Csatolt munkakörre Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör

Óvodapedagógusok Dajkák Konyhai dolgozók

Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör

7 fő 4 fő 1fő

76

Tagóvoda vezető Óvodapedagógusok (Százszorszép óvoda) Dajkák Konyhai dolgozók

5 fő 3 fő 1 fő

Teljes munkakör Teljes munkakör Teljes munkakör

Bölcsődei egységvezető

2 1 1 1

Teljes munkakör Részmunkaidős munkakör Teljes munkakör Részmunkaidős munkakör

Kisgyermeknevelő Kisgyermeknevelő Konyhai dolgozó Takarítónő

fő fő fő fő

15.2.4. Az intézmény működési rendszere Az intézményt az intézményvezető irányítja, mint legfelsőbb vezető. A bölcsőde az Önkormányzat által fenntartott intézmények tekintetében alapító okirattal rendelkező intézmény, mint szervezeti, mint szakmai önállósággal rendelkezik. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól, és működésük feltételeiről szóló 15/ 1998.(IV.30) MM rendelet alapján a bölcsőde más intézménnyel összevontan működik, de biztosítva van az önálló, szervezeti és szakmai egységként történő működtetése. A bölcsődét, mint önálló szervezeti szakmai egység vezetését a bölcsődei egység vezetője látja el. Az intézmény szervezetén belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltségi viszony, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltségi viszony. Az intézmény szervezetén belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 15.3. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: - a számlavezető pénzintézet neve: OTP BANK NYRT.É-KELETI RÉGIÓ nádudvari fiókja - a számlavezető pénzintézet címe: 4181 Nádudvar, Fő út 119.sz. - költségvetési elszámolási számla száma: 11738149-15373670 15.4. Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága szempontjából nem adóalany, az adóalany a Polgármesteri Hivatal. 15.5. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket, határidőket, felelősöket, a munkavégzés folyamatát a Polgármesteri Hivatal feladatkörével együttesen tartalmazza a Költségvetés tervezés és zárszámadás elkészítésének szabályzata.

Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek

77

Alaptevék enységre Alaptevékenység vonatkozó forrása jogszabály Óvodai nevelés, Ötv., normatív hozzájárulás, iskolai életmódra Okt. önkormányzati felkészítés törvény támogatás, más, saját KNV.törv forrás (pályázati) Bölcsődés gyermekek Gyvt.törvén Normatív állami napközbeni ellátása y hozzájárulás, önkormányzati támogatás, más saját forrás (pályázati)

Alaptevékenység Száma neve 851011 889101

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

Ötv., Okt. törvény KNV törv Ötv., Okt. törvény KNV törv

Bölcsődei étkeztetés Ötv. Szociális tv.

Alaptevékenység feladatmutató

Óvodai nevelést igénylők létszáma (fő)férőhelyek száma (db) Férőhelyek száma(db) ellátottak száma(fő)évi a ktv-ben meghatározott bölcsődei napok száma normatív hozzájárulás, Óvodai nevelést önkormányzati igénylők létszáma támogatás, más, saját (fő)férőhelyek forrás (pályázati) száma(db) állami normatív intézményi étkeztetést támogatás térítési díj igénybe vevők bevétel, önkormányzati létszáma (fő)évi támogatás, élelmezési napok száma (év/év) állami normatív intézményi étkeztetést támogatás intézményi igénybe vevők térítési díjbevétel más, létszáma (fő)évi saját forrás (pályázati) élelmezési napok száma (év/év)

Kiegészítő tevékenységek 562-917 Munkahelyi étkeztetés 561-000 Éttermi mozgó vendéglátás 812-100 Általános épülettakarítás 850-001Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél 682-002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Óvodai fejlesztő program ( IPR Az intézmény kisegítő tevékenységet nem folytat .

78

II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok

79

1. Működés rendje, ezen belül az alkalmazottak, gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. ( VIII.31.) EMMI rendelet 4§(1) alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1. Általános szabályok Az óvoda és a bölcsőde nevelési év helyi rendjét, az intézmény (óvodai-bölcsődei) munkaterve határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - bölcsődei érdekképviseleti fórum, - az óvodai szülői szervezet, valamint - a nevelőtestület és a bölcsődei dolgozók véleményét. Az óvodai és a bölcsődei nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a fenntartó dönt az óvoda heti és éves nyitvatartási idejéről, kijelöli az ügyeletes tagóvodát. - a nemzeti, az óvodai és bölcsődei ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi, munkatársi értekezletek időpontját. A nevelés nélküli munkanapon is gondoskodni kell az óvodát- bölcsődét igénybe vevő gyermekek ellátásáról Az óvoda, bölcsőde: - nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. 2. Napirend Az óvodában és a bölcsődében a napirendet – figyelembe véve az óvoda pedagógiai programját, a bölcsőde szakmai programját – úgy kell kialakítani, hogy a szülők (a házirendben szabályozottak szerint) gyermeküket az óvodai és bölcsődei tevékeny­ ség zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.

80

Az óvoda részletes napirendje: Feladatok, események Gyermekek beérkezése a csoportokba

30 30 6 - 8 30 30 6 - 10

Játék, szabadidős tevékenység, folyamatos mosdó használat, tízóraizás, komplex tevékenységek, foglalkozások Udvari játék, szabadfoglalkozás, előkészület az ebédhez, (tisztálkodási teendők, naposi munka) Ebéd, mosdóhasználat, készülődés a délutáni pihenéshez Délutáni csendes pihenő

30 00 10 - 12 00 00 12 - 13 00 00 13 - 15 00 30 15 - 15

Előkészülési teendők az uzsonna elfogyasztásához, uzsonna Játék, szabadidős tevékenység, folyamatos hazamenetel

30 30 15 - 17 A bölcsőde részletes napirendje:

Feladatok, események Gyermekek bevétele, szabad játéktevékenység a csoportszobában Előkészületek a reggelihez-reggeliztetés Folyamatos fürdőszoba használat, tisztázás, a többi gyerek játszik a csoport szobában. Altatás (a délelőtti alvásigény kielégítése a gyermekek szükséglete szerint ) Folyamatos kimenetel az udvarra időjárástól függően. Tízóraizás az udvaron, vagy a csoport szobában időjárástól függően Szabad játéktevékenység Folyamatos bejövetel az udvarról, fürdőszoba használat, tisztázás Előkészületek az ebédeltetéshez, ebédeltetés. Altatás. Alvásidő. Ébredési sorrendben folyamatos fürdőszoba használat, tisztázás Előkészületek az uzsonnához,uzsonnáztatás Fürdőszoba használat

6.30-8.00 8.00-8.30 8.30

9.00 9.30 9.45 11.10 11.30 14.50 15.20 15.30-17.30-ig

Szabad játéktevékenység az udvaron, vagy a csoportszobában, időjárástól függően. Folyamatos hazaadás.

A bölcsődei és az óvodai napirend az évszaktól és a gyermekek egyéni igényeitől függően alkalmazkodik, melyet az óvodai pedagógiai program illetve a bölcsődei szakmai program részletesen tartalmaz. 3. A nyitva tartás rendje: A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik.

81

Az intézmény - reggel 6

30

órától - 17

30

óráig fogad gyermekeket.

Az intézményből az óvodás gyermekeket: - a foglalkozásokat követően: 30 00 - ha ebédet nem igényel 11 órától - 12 óráig, 45 15 - ha ebédet igényel 12 órától - 13 óráig lehet, 30 30 - délután: 15 órától – legkésőbb 17 óráig kell elvinni. a bölcsődés gyermekeket: - a délelőtti tevékenységet követően: 00 30 - ha ebédet nem igényel: 11 órától – 11 óráig 00 30 - ha ebédet igényel: 12 órától - 12 óráig 30 30 - délután: 15 órától – legkésőbb 17 óráig kell elvinni. A gyermeket az óvodából csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy (illetve személyek) viheti el. A szülő írásbeli kérelme szükséges ahhoz, hogy a gyermek 6 éves kortól egyedül hazaengedhető legyen. (6 éves kor alatt nem engedélyezzük a gyermek egyedül történő hazamenetelét) A gyermeket a bölcsődéből csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy (illetve személyek) viheti el. 14 éves kor alatti gyermek feladattal nem bízható meg. A gyermeket az óvodába, bölcsődébe érkezéskor az óvodai, bölcsődei csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai, bölcsődei dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására a jogos igények alapján az intézményvezető kezdeményezheti a fenntartói engedélyét. 4. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a következő: Vezetői beosztás megnevezése

Az intézményben való tartózkodásának rendje

Intézményvezető (1számú vezető)

800 - 1600

Á ltalános helyettese (2 számú vezető)

930

Vadvirág óvodában: t agóvoda-vezető tagóvoda-vezető helyettes Százszorszép óvodában: tagóvoda-vezető tagóvoda-vezető helyettes Bölcsődei egység vezető

82

-

1730

900

-

1700

730 - 1530

730-1530 930 - 1730

930 1730 730 - 1530

730 – 1530 930 - 1730

930 - 1730 730 - 1530

630 – 1430

930 - 1730

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény 20/2012.(VIII.31) EMMI 4§ (b) rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: az óvoda, mint nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tevékenységekkel szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézményvezető, b) az intézményvezető, általános - helyettese, tagóvoda-vezetők c) az intézményi minőségirányítási (teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint, A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás,

83

- nevelési értekezlet, - tevékenységek látogatása, ellenőrzése - speciális mérések, tesztek, vizsgálatok, difer, sindelár- zsoldos mérések - az óvodás gyermekek bemeneti és a kimeneti mérés eredményeinek elemzése (pedagógus által hozzáadott érték) - a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata.(az óvodai átadólap és az iskolai bemeneti mérés eredményeinek összehasonlítása) 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az óvoda, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelését. Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza.

84

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 4 § (c) alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek, kisgyermek nevelőnek történő átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől, kisgyermek nevelőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve fogadóórára - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az intézmény valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

85

4. A tagintézményekkel és a bölcsődével való kapcsolattartás re ndje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31).EMMI rendelet 25.§ 4 bek.(d) alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézménnyel való kapcsolattartás rendjét. A tagintézményekkel és a bölcsődével való kapcsolattartás 1. A kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: - Az intézménynek a tagintézményeivel és a bölcsődével folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és a tagintézmények vezetőinek és a bölcsődei egység vezetőjének is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. - Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt és a bölcsőde egységet illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény és a bölcsőde is megfelelő súlyt kapjon. - A tagintézmény és a bölcsődei egység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. 2. A kapcsolattartás speciális területei Tagintézményi és bölcsődei szintű értekezletek, ülések A kapcsolattartás során figyelembe kell venni, hogy a bölcsőde, mint önálló szervezeti, szakmai egység illetve a tagintézmények döntésüktől függően - tagintézményi nevelőtestületi értekezletet, - tagintézményi szülői szervezet értekezletet szerveznek. - bölcsődei kisgyerek nevelői értekezletet - bölcsődei szülői érdekképviseleti fórum értekezletét, A tagintézmény-vezetők és a bölcsődei egység vezetője kötelesek az intézményvezetőt a meghívóval értesíteni a tagintézményi illetve bölcsődei szinten megtartandó értekezletekről, ülésekről. A tagintézmény vezetői és a bölcsőde egység vezetője illetve a tagintézményi és a bölcsődei érdekképviseleti fórum kötelesek az intézmény érintett testületét értesíteni az általuk hozott döntésekről. Intézményi szintű értekezletek, ülések Az intézményvezető minden döntést, tájékoztatást igénylő ügyben köteles előzőleg mérlegelni, illetve a tagintézmény vezetők és a bölcsődei egység vezető véleményét kikérni abban, hogy adott döntés, tájékoztatás milyen szinten történjen meg először. 3. A tagintézményi és intézményi munkatervek

86

A tagintézmény a nevelési év helyi rendjét meghatározó óvodai munkatervet először saját tagintézménye vonatkozásában készíti el, különösen akkor, ha a munkatervben szerepeltetendő egyes feladatok jelentős eltéréseket mutatnak más intézményegységektől (pl. tagintézményi hagyományok, csak a tagintézményt érintő események stb.) A tagintézményi munkatervek alapján kerül meghatározásra az intézményi munkaterv, melyben jól elkülöníthetően kell bemutatni - az egész intézményre, illetve - csak az egyes tagintézményekre vonatkozó előírásokat. 4. A kapcsolattartás általános formái A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, ülés, - a tagintézmény és a bölcsőde ellenőrzése stb. 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31) EMMI. rendelet 25.§ (f) alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Az intézményvezető az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az erre kijelölt személynek azaz helyettesének kell ellátnia.

A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,

87

- a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Varga Józsefné Hegedüs Andrásné

A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Általános helyettes: Hegedüs Andrásné Általános helyettes helyettese: Madarászné Tanyik Erzsébet

Varga Józsefné Hegedűs Andrásné

Általános helyettes helyettese: Madarászné Tanyik Erzsébet

6. A vezetők és a óvodai szülői szervezetet közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31)EMMI 25.§ rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendjét. 1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A bölcsődében az 1997.évi XXXI. Törvény 35§-a alapján a Nádudvar Város Önkormányzata az általa fenntartott Bölcsődei intézményben az ellátásban részesülők részére Érdekképviseleti Fórumot alapított meg.

Feladata:  az ellátást érintő kifogások orvoslása  a gyermeki jogok sérelmének orvoslás  az intézmény dolgozói áltat elkövetett kötelezettségszegés esetén a panaszok kivizsgálása, orvoslása Az érdekképviseleti fórum panasszal élhet:  A gyermek szülője, vagy törvényes képviselője  A gyermek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti szervek, és szakmai szervek Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata: Az intézményvezető feladata, hogy

88

- önállóan, illetve a szabadidő szervező bevonásával közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen a a) vélemény nyilvánítási jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson - az óvodai nevelési év rendjéről annak elfogadása előtt (a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra); - a nevelési intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásával kapcsolatban (a véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani) - a fenntartó óvodai intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos - a végleges döntés meghozása előtt, - a minőségirányítási program végrehajtásáról, b) egyetértési jogával, azaz egyetértési jogot gyakoroljon: - pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, házirend elfogadásával kapcsolatban, - a közoktatási törvény 3. számú mellékletének meghatározott maximális létszám túllépésére vonatkozó kérelemre vonatkozóan, - a csoport létszámhatárok túllépésekor, ha az szervezési okok miatt indokolt, - az adatkezelési szabályzat elkészítésekor,

c) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: - óvodaszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét, - nevelőtestület összehívását, - egyes kérdésekben az érdemi válasz adást, d) egyéb jogával, így hogy - figyelemmel kísérje a gyermeki jogok érvényesülését, a nevelési (pedagógiai) munka eredményességét, - tájékoztatást kérjen a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. e) az óvodaszék hiányában megillető jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata: A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy - a hatáskörébe utalt jogköreit a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,

89

- megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái: A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint a szabadidő-szervezet közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, illetve a szabadidő-szervező részéről, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői: A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni.

90

7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/ 2012 (VIII.31) EMMI rendelet 4. § (1) f. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 1. A nevelõtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - óvodai szülői szervezetre. A nevelőtestület átruházhatja - a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az óvoda éves munkatervének elkészítése, - az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a továbbképzési program elfogadása; - a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az óvoda működése vonatkozásában, - a pedagógusok külön megbízásai, - a gyakornoki szabályzat kiadása, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - a feladat ellátási terv vonatkozásában, - az intézményvezetői, intézmény egység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; - javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; - értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan,

91

- egyetértési jogkörét a következők szerint: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - a gyermek számára hetedik életév betöltését követő óvodai nevelési év megkezdésével kapcsolatban, valamint - az óvoda belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; - egyéb jogait, mint például, hogy - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, - az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a nevelési év helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat nevelés nélküli munkanapként. - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - a nyilvános pályázati eljárás szabályait a 138/1992. (X.8) kormányrendelet állapítja meg. - (16) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb egy évig a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni, a (14) bekezdésben meghatározottak alkalmazásával. - Érvénytelen pályáztatás esetén a fenntartó döntésének megkönnyítése érdekében a vezetői megbízáshoz az alkalmazotti kört véleményezési és javaslattételi joggal ruházza fel. 2. Át nem ruházható hatáskörök Az intézményben a nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program elfogadása. Bölcsődében a kisgyermek nevelők házirend és a szakmai program elfogadásában. 3. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az intézményben működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a

92

döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja.

Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelel időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 4. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 4§ (1) i. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az óvoda és bölcsőde egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - a gyermekjóléti szolgálattal; - az egészségügyi szolgáltatóval; - egyéb közösségekkel, civil szervezetekkel - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival.

93

Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény minőségirányítási programja, valamint a teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza a meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között. 1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1.1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának jóváhagyására, - az intézményi pedagógiai program jóváhagyása tekintetében, - az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatásadás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 1.2 . Az iskolával való kapcsolattartás Az intézmény az iskolával közösen készített projektterv alapján tart folyamatos kapcsolatot. A projektterv alapján minden évben együttműködési terv készül az aktuális év céljainak, feladatainak megfelelően. A kapcsolat az IPR tevékenység bevezetésével tovább bővült. Hagyomány a két intézmény között a „fecskehét” és „gólyahét” alkalmából tett közös látogatások pedagógusok és gyermekek részéről egyaránt. A kiépült kapcsolatok: - szakmai, - kulturális, - és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása a nevelés-oktatás színvonaláról, az elvárásokról, - rendezvények, s más egyéb aktualitásokról. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

94

A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik, kölcsönös használatával. 1.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat nevelési eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, fórumokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. A kapcsolattartást az intézményvezető, a bölcsődei egység vezetője illetve az intézményben a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott személyek kötelesek ellátni. 3. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek egészségügyi állapotáról az egészségügyi szolgáltató bevonásával szükség szerint kölcsönösen tájékoztatják egymást. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.

95

4. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező és kulturális tevékenység jellemző. Rendszeres kapcsolatunk épült ki a Református Idősek Otthonával és a Szociális Szolgáltató Központ Idősek Otthonával. Az óvodai műsorral köszöntik az óvodások az időseket, anyák napja, idősek napja és egyéb rendezvények (csoportos születésnap, névnap) alkalmával. Az Általános Művelődési Központtal: színház, mozi, könyvtárlátogatás, kiállítások megtekintése, játszóházi tevékenységeken való részvétel, óvodai évzáró műsorok és egyéb ünnepi rendezvények alkalmával. A kincsesházzal városunk egyetlen kis múzeumával a hagyományok ápolása, tevékenykedés pl. mézeskalácssütés, játszóházi tevékenységeken való részvétel. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg pl. városnap, melyben játszóházak vezetésében, műsoradásban, sütemények készítésében jelentős feladatot vállal fel intézményünk. 5. A szülői-házzal való kapcsolattartás tartalmi formái Kapcsolattartási lehetőség

Cél

Munkaforma

„Feltérképezés”

-A harmadik életévét betöltött HHH-s Kutatás gyermekek felkutatása a védőnők és a Beszélgetés gyermekjóléti szolgálat segítségével Beiratkozás - adatok felvétele Egyéni beszélgetés - ismerkedés az óvodával- bölcsődével ismerkedés az óvodával bölcsődével Szülõi értekezlet - az óvoda és a bölcsőde szakmai Szülői értekezletek az a beiratkozóknak programjával való ismerkedés óvodában és bölcsődében Családlátogatás

- anamnézis felvétele - gyermek életkörülményeinek megismerése - a szerzett tapasztalatok lejegyzése

- ismerkedés az óvodai és bölcsődei élettel a beszoktatási módszerrel - szülő-gyermek kapcsolatának megismerése - bizalom kiépítése az óvodában, bölcsődében - óvoda és bölcsőde életével kapcsolatos információk Szülői értekezlet megbeszélése, közlése - jellemző problémák, kérdések megválaszolása. Szakember bevonása szükség esetén - egy-egy csoport életének, fejlődésének megbeszélése - egy probléma köré csoportosult szülők fóruma (esetleg szakember Beszoktatás

96

Ismerkedés a gyermekekkel Egyéni beszélgetés

Közös játék, közös tevékenység a szülővel, a gyerekekkel

Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet Mikro csoportok Esettanulmányozás

Nyílt napok

Fogadó óra

bevonása) - 1-2 nap a szülők számára az óvoda Megfigyelés mindennapjaiba betekintést - közös megbeszélés biztosítva - egyéni problémák - megfigyelési szempontok adásával a személyes szülő-óvónő partnerkapcsolat egyéni megbeszélése mélyítése - a szülő tájékoztatása a gyermek Egyéni beszélgetések az egyéni fejlődéséről, a fejlesztés módjáról óvodában és bölcsődében és eredményéről - információcsere

- a szülők véleményformálásának Értekezletek, Együttműködés biztosítása megbeszélések a Szülői Az Intézmény dokumentumaival Szervezettel és és tevékenységeivel kapcsolatban Érdekképviseleti - szülői feladatok koordinálása Fórummal - szülői kezdeményezések megvalósítása - szülők érdekképviselete Mikulásvárás - A Szülői Szervezet, Érdekképviseleti Szervezés szervezet segítségével csomagok készítése a gyerekeknek - család kapcsolatának mélyítése Karácsony - játék vásárlás a gyerekeknek Szervezés - ünnepi készülődés segítsége (szülők anyagi támogatásával) Farsang - farsangi jelmezek biztosítása a Táncos mulatság szülők segítségével - vidám hangulatú együttlét a gyermekközösség formálása, hagyományápolásra nevelés Anyák napja - meghitt közös együttlét az - közös együttlét az édesanyákkal, nagymamákkal óvodában, a csoportokban Évzáró műsor - ünnepélyes hangulat a meghívott vendégekkel - kedves, vidám gyermek műsor - közös együttlét a Művelődési Házban, Óvodában Gyermeknap - vidám programokkal tarkított nap a - közös együttlét az szülők anyagi hozzájárulásával Óvodásoknak, - szülők bevonása az előkészítő bölcsődéseknek munkába Mozi-, - a szülői és pályázati támogatással Kulturált szórakozás színházlátogatás esztétikai élmény biztosítása „Ovi turi”

- a családok számára feleslegessé vált Szervezés a Szülői Szervezet ruhák, tárgyak csereberéje közreműködésével

97

Családi nap (évente egy alkalommal)

- közös élményszerzés a családdal - a családdal való kapcsolat erősítése

Szervezés

Kirándulás lehetősége az iskolába menő nagycsoportosokn ak

- élményszerzés biztosítása

Csoportos utazás

6. A szülők informálása: A kapcsolattartás lehetséges módjai óvodában és bölcsődében FORMÁLIS Családlátogatás Szülői értekezletek Nyílt napok

INFORMÁLIS Napi megbeszélések Falitáblán közérdekű hírek Esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával Szülők, pedagógiai és játék kultúrájának fejlesztése Az intézményi internetes honlapon tájékoztatás A helyi sajtóban tájékoztatás

Fogadóóra Információ csere a Szülői Szervezettel Kérdőívek Közös ünneplések (Anyák napja, évzáró) A szülők informálása:

9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII:31)EMMI rendelet 4§ (1) j. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyekkel, valamint a hagyományápolással kapcsolatos adott évi pontos feladatokat a az óvodai nevelési év helyi rendjének kell tartalmaznia, melyben már pontos időpontokkal és felelősökkel meghatározásra kerülnek ezek az események. 9.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

98

9.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - rajzversenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg - a szélesebb nyilvánosságot. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, stb.), - gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények neve, a rendezvénnyel érintettek köre, valamint a rendezvény várható időpontjai. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

Az ünnepély, megemlékezés neve Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek Március 15.

Március 13-15.

Október 23.

Október 21-23.

Május 1.

Április 29 – május 01.

Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepeink, jeles napok Advent

November 29-december 20.

99

Karácsony

December 18 –december 22.

Farsang

Február 15-február 28.

Húsvét

Évenként az ünnep időpontjához igazodva

Az óvodai, bölcsődei élet hagyományos ünnepei Mikulás

December 3-6. Május első vasárnapjához kötődő Június (Pünkösd időpontjához igazodva) Május hónapban, hétvégeken

Anyák napja Pünkösdölés Évzáró Ballagás

Június első hetében Május utolsó vasárnapjához igazítva Gyermekek születésnapjához igazítva Gyermekek névnapjához igazítva Tagóvodai munkatervekben megjelölt időpontban

Gyermeknap Gyermekek születésnapi közsöntése Gyermekek névnapi köszöntése Családi nap

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

A rendezvény neve

Mihály napi vásár Szüreti mulatság Kukorica morzsolás, Márton napi mulatság Karácsonyi vásár Új Év köszöntés Fonójáték Télűző kiszézés

A rendezvénnyel érintettek köre

A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja

Vadvirág Óvoda Napfény Óvoda Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda Napfény Óvoda Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda Százszorszép és Vadvirág Óvoda Napfény Százszorszép Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda

Szeptember vége

Vadvirág Óvoda Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda Napfény Óvoda

Január hónapban

100

Október közepe - vége November December második hete Az év első munkanapján

Február közepe

Nőnap

A rendezvény neve

Napfény, Vadvirág és Százszorszép Óvoda Bölcsőde A rendezvénnyel érintettek köre

Játszó húsvéttól-pünkösdig Vadvirág Óvoda Napfény Óvoda Majális, május – faállítás Százszorszép Óvoda Vadvirág Óvoda

Március 06-08.

A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja Húsvéttól – Pünkösd napjáig Április utolsó napjai

Bolondballagás Vadvirág Óvoda Május utolsó napjaiban 10. A GYERMEKEK INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTELÉNEK RENDJE Gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok 10.1 A rendes beiratkozás az óvodába és bölcsődébe az intézmény vezető illetve szakmai vezető meghatározott és a jegyző által jóváhagyott időpontban április második felében történik. 10.2 A gyermek óvodába harmadik életévének betöltése után, illetve előtte vehető fel, amennyiben a felvételtől számított fél éven belül eléri a harmadik életévét, és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - legfeljebb hét éves koráig - járhat. Hét éves kora után csak a nevelési tanácsadó, ill. szakértői bizottság javaslata után járhat az óvodába. A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti. A bölcsődébe felvehető: minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. A gyermekvédelmi törvény az általános rendelkezéshez ad egy kisegítő szabályt, miszerint előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermeket, akinek szociális-vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei nevelés, gondozás. A továbbiakban a gyermekvédelmi törvény 42/a . § értelmében a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szüleje, vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Védelembe vétel esetén, a települési Önkormányzat jegyzője kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását.( gyermekvédelmi törvény 68.§ (3) bek. a .) pontja ) A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti: - a területi védőnő - a bölcsőde orvos - a szociális, ill. családgondozó - a gyermekjóléti szolgálat - gyámhatóság A Gyvt. 94.§ (5) bekezdése alapján a települési Önkormányzat által fenntartott bölcsőde ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében tartják fenn, vagy ha az Önkormányzat az ellátást szerződésben vállalta más Önkormányzat lakosságára kiterjedően is. A szülők tájékoztatásának értesítésének módja: - a bölcsődés szülőkkel és gyerekekkel történő ismerkedésre az intézmény megtekintésére a felvétel idején biztosítunk lehetőséget

101

-

a hétköznapokban beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor szülői értekezletek: hagyományos értekezletek és szülő csoportos beszélgetések hirdető tábla üzenő füzet írásos tájékoztatás nyílt napok időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés szervezett programok

10.3 A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amely körzetében lakik, ill. a szülő dolgozik. A gyermek felvételéről, átvételéről az intézményvezető dönt. 10.4 Folyamatos a beiratkozás mind a bölcsődébe és óvodába, amennyiben szabad férőhely van az intézményben. 10.5 A óvodás szülőkkel és a gyerekekkel történő ismerkedésre, beszélgetésre az intézmény megtekintésére a felvétel idején biztosítunk lehetőséget. A gyermekek beiratkozása egy héten keresztül hétfőtől – péntekig tart reggel 8 órától - este 17 óráig. Az óvodai beíratás folyamatában jelen van az intézményvezető, az intézményvezető – helyettese a bölcsődei egység vezetője, szükség szerint bekapcsolódnak az érintett óvodapedagógusok is . 10.6 A szülőket tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy a megfelelő életkorú gyermek felvételét kérheti a bölcsődei és az óvodai szervezeti egységbe is. Szabad férőhely esetén a szülő választását figyelembe kell venni. 10.7 Az óvoda köteles felvenni azt a gyermeket, aki óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt. A gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. 10.8 Az intézmény vezetője az önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján értesíti a jegyzőt, ha a körzetbe tartozó óvoda köteles gyermeket az óvodába nem íratták be. 10.9 A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendeletek 10.9.1 Ha a gyermek az óvodai foglakozásról távol marad a szülőnek a mulasztást igazolnia kell. 10.9.2 A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a a./ a szülő a hiányzást megelőzően legalább egy munkanappal tájékoztatja az óvodát, hogy a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, b./ a gyermek beteg volt és orvosa távolmaradást igazolja. Bölcsődében csak a betegséget köteles a szülő igazolni orvosi igazolással.

10.9.3 Az (a,b,)pontokon kívüli esetekben a mulasztás igazolásának kérdésében az intézményvezető dönt. 10.9.4 Ha a távolmaradást nem igazolják a mulasztás igazolatlan. 10.9.5 Az óvodai szervezeti egységben megszűnik az elhelyezés, ha a./- a gyermeket másik óvoda átvette,

102

b./- a szülő írásban kijelenti, hogy gyermeke kimarad, c./- fizetési hátralék miatt - a szülő többszöri eredménytelen felszólítása és a gyermekek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntetés tárgyában hozott jogerős döntés napján, d./- a gyermeket felvették az iskolába, e./- ha a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévét betölti, f./- ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol. 10.9.6 A gyermeket, a szülő által írásban benyújtott kérelemre - ha családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozás alól az intézmény vezetője felmentheti. 10.10 Igazolás módja 10.10.1 Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható azt a távolmaradás napján lehetőleg 8.30 óráig be kell jelenteni az intézmény gazdasági ügyintézőnek, vagy az intézményvezetőnek, óvodatitkárnak. 10.10.2 A két hetet meghaladó távollétet az intézményvezetőjével egyeztetni kell. 10.10.3 Ha a gyermek három napnál hosszabb ideig betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható az intézménybe. 11. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 11.1 Szülők tájékoztatása 11.1.1 étkezési térítési díjak egy napra jutó összegéről a szülőket az óvodapedagógus, bölcsődei egység vezető a szülői értekezleten vagy szükség szerint a gazdasági iroda ügyintézője a tájékoztatásra kijelölt helyen tájékoztatja. 11.1.2 Az óvodában az étkezési térítési díj fizetési kedvezmények mértékét, bölcsődében az intézményi személyi térítési díj mértékét (mely tartalmazza az étkezési személyi térítési díjat, és a személyi gondozási díjat is) és igénybevételük módját a gyermekvédelmi törvény szabályozza és annak tartalmáról a szülők kötelezettségéről, az intézmény vezetője és a gazdasági iroda ügyintézője megfelelő módon tájékoztatja a szülőket. A személyi gondozási díjra vonatkozólag 2012. április 1-től Nádudvar Város Önkormányzat képviselő testületének 17/ 2012.(II.23.) Ök. sz. határozata alapján a gyermekjóléti ellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat köteles fizetni a szülő. A napi összeg: 852,-Ft, melynek megfizetését a Gyvt.150§(3bek.c pontjában) foglaltakra figyelemmel kell megállapítani. Úgy, hogy a bölcsődei ellátás keretében az étkezésért, és a gondozási díjért fizetendő összeg nem haladhatja meg a gyermek családjában az 1 főre jutó rendszeres havi jövedelem 25%-t. Amennyiben az 1 főre eső jövedelem eléri, vagy meghaladja a havi 98.112,-Ft-ot a személyi térítési díj megegyezik az intézményi térítési díjjal. A 3 és többgyermekes családok, valamint az Önkormányzat által kiállított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről érvényes határozattal rendelkezik, mentesül a gondozási díj fizetése alól. 11.1.3 Befizetések időpontjáról a gazdasági ügyintéző erre kijelölt helyen a szülőket

103

tájékoztatja. 11.1.4 Az óvodai és bölcsődei térítési díjak befizetése minden hónap tíz és 30 tizenötödike között (reggel 7 órától 17 óráig) történik. 11.2 Hiányzás esetén az étkezés lemondása 11.2.1 Hiányzás esetén a gyermek részére biztosított étel az étkezés időpontjában elvihető, vagy ha a szülő az ételt nem kívánja elvinni, az étkezést lemondhatja mindennap 8.30 óráig a gazdasági ügyintézőnél, intézményvezetőnél, óvodatitkárnál. 11.2.2 Az óvodai szervezeti egységnél lemondás a következő naptól érvényes és a következő havi befizetéskor irható jóvá. 11.2.3. Bölcsődei szervezeti egységben a lemondás a következő naptól érvényes és a következő havi befizetéskor irható jóvá. 11.2.4 A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 8.30 óráig történhet. 11.2.5 A be nem jelentett hiányzása esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4§ (1) l. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az bölcsődébe járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás: - gyermekorvos és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. 13. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31.) 4§ (1) m. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat. A NKT 86 § 4.bek szabályozza a fertőző betegségekre vonatkozó intézkedéseket. Óvodában, bölcsődében fertőző betegség vagy annak gyanúja fordul elő azt a 63/1997. (XII.21) NM rendeletben foglaltak szerint jelenteni kell. A bölcsőde orvosnak és a gyermekorvosnak figyelemmel kell kísérni a fertőző betegségben szenvedő, vagy fertőző betegek környezetében élő gondozottakkal kapcsolatban hozott intézkedéseket, határozatot. (elkülönítés, járványügyi megfigyelés és ellenőrzés, felvételi zárlat stb.) betartását. Az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézete a megbetegedési veszély érdekében elrendelheti a gondozottak védőoltását vagy gyógyszeres kezelését. A fertőző betegséget terjesztő káros rovarok vagy ízelt lábúak elszaporodásuk megakadályozásáról és rendszeres irtásukról gondoskodni kell.

104

A csoport dolgozó felnőttek feladata: - a gyermek elkülönítése - a szülő értesítése a gyermek mielőbbi hazavitele érdekében, adott esetben a szülő értesítésével együtt a gyermekorvos, mentők értesítése. - együttműködés a védőnővel, bölcsőde orvossal, gyermekorvossal, Kistérségi Népegészségügyi Intézettel A területileg illetékes védőnők az óvodában, bölcsődében a tetvesség felderítése érdekében időszakos vagy soron kívüli szűrővizsgálatot végezzenek el. - a járvány és fertőzés ideje alatt folyamatos-fokozott fertőtlenítés - nyári kánikula idején a gyermekek fokozott védelme 13.1. Általános előírások szerinti eljárásrend A gyermekekkel, illetve a szülőkkel - az óvodai, bölcsődei nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda és a bölcsőde házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában, bölcsődében való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 13.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) nem megengedett; - hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. Az óvodapedagógusok, bölcsődei kisgyermeknevelők feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos

105

berendezések használatára, kezelésére. A különböző veszélyes anyagokat, berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda és bölcsőde nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő veszélyes anyagokat, az erre kijelölt helyen mindig zárják stb. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az intézményvezető felelős, hogy az óvoda és bölcsőde csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásároljon. A játékot használó óvodapedagógus, bölcsődében a kisgyermeknevelő köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert ennek megfelelően alkalmazni. Az óvodapedagógus, és a kisgyermek nevelő az intézménybe ezen szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra az õ általa készített, használt eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel 13.3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), - a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,- súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott - lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet bölcsődében a szülői érdekképviseleti fórumnak a részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A megbízott feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:

106

- közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - közreműködés az óvodai szülői szervezet és a bölcsődei szülői érdekképviseleti fórumtájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. 14. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet 4§ (1) n. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak 30 %- a vagy azt meghaladó nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető az alkalmazotti kör bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

107

A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. Az intézményvezetõ az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendõkre vonatkozóan elõre intézkedési terveket készíthet.

A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése

Árvíz 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés Földrengés 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés Bombariadó

1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése

Egyéb veszélyes helyzet 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése

108

15. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézmény 20/2012.(VIII:31.) 4§ (1) p. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog : - munkaterv véleményezése - a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések véleményezése - ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet véleményét ki kell kérni. - az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének véleményezése. - ha nem működik óvodaszék akkor véleményezési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén . Érdekképviseleti Fórum a bölcsődében, működése: A bölcsőde érdekképviseleti fórumot működtet, melynek munkájában a szülők, az intézmény dolgozóinak képviselője, és az intézmény fenntartójának képviselője vesznek részt. A fórum szükség szerint de legalább évente 1 alkalommal ülésezik. Az érdekképviseleti fórúm megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményez a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az érdekképviseleti fórumnak címzett panaszt az intézményvezetőnek, vagy az érdekképviseleti fórum elnökének kell benyújtani. Az érdekképviseleti fórum ülését az elnök hívja össze. A panasztevőt kifejezett kérelmére az érdekképviseleti fórum ülésén meg kell hallgatni. A panasztevőt az elnök értesíti az ülés időpontjáról, azzal. hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. Az érdekképviseleti fórum üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézmény vezetője illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és a benyújtástól számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához, vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője, vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

16. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,

109

formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.(VIII.31)EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás - rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét 16.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás (A vezetőket, és a szervezeti egységeket az SZMSZ I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül.) 16.2 Az intézmény szervezeti egysége 16.2.1 Az intézmény két szervezeti egységből áll, melyet az intézményvezető egyszemélyi felelősként vezet. 16.2.2 A bölcsődei és óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállóak, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el. 16.2.3 Az óvoda is és a bölcsőde is egységes szervezeti rendszerű intézmény, melyet az intézményvezető vezet, és amelyben elkülönült szervezeti egység nem működik. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik: a./ nevelőtestület, b./ kisgyermeknevelő c./ dajkák d./ szakmai munkaközösségek e./ óvodatitkár e./ gazdasági ügyintéző, f./ konyhai dolgozók, g./takarítónő Közalkalmazotti közösség tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember.01-ig megtörténik. A nevelőtestület A nevelőtestület a 1993.évi LXXIX. Közoktatási Törvény szerint, valamint az 1997.évi XXXI. tv-ben is, L(1994./I.30.)NM. rendeletében meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak és bölcsődei kisgyermeknevelő közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi óvodapedagógusa, továbbá a bölcsőde kisgyermeknevelő. A nevelőtestület nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a közoktatási törvényben és más jogszabályokban, továbbá e

110

Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - az SZMSZ. a Helyi Pedagógiai Program, IMIP program , Házirend, elfogadása - 20/2012. (VIII:31.)EMMI 4.§ (1) bek. alapján a pedagógiai programról , tájékoztatást lehet kapni: az intézmény internetes honlapján, szülőértekezleteken, fogadóórákon, az intézmények iratszekrényében, és a faliújságokon. - az intézmény éves munkatervének elfogadása, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. Továbbképzés rendjét - a Továbbképzési szabályzat tartalmazza Kisgyermeknevelők közössége Elkülönült feladatuk alapján a bölcsődei feladatokat ellátó szervezeti szakmai egységhez tartozó, kisgyermeknevelő szakmai területet érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Dajkák Elkülönült feladatuk alapján szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező közösséget alkotnak. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok A 2011. évi törvény CXC. Törvény az óvodapedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, harmadik személyekkel szembeni titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. Ugyanakkor nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. Az érintett dolgozó a birtokába került tényeket adatokat, információkat köteles megőrizni. Az adatokat vagy információkat másnak nem adhatja át, adott esetben az átadást köteles megtagadni illetve megtagadhatja. Ez a kötelezettség kiterjed a hivatalos eljárásokra is, mint pl. a bíróságok vagy más hatóságok előtt folyó eljárásokra. Az adat továbbításra az intézményvezetője és az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult a felhatalmazás keretei között. A gyermekekkel kapcsolatos adatok kiadásának eljárására a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok (Nkt. 37-40. §) az irányadók, mely kiterjed az iratkezelésre, az adatvédelemre és a panaszkezelésre is. Szakmai munkaközösség Az intézmény pedagógusai és kisgyermeknevelői - elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő - szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat az

111

intézményben folyó nevelőmunka színvonalának emeléséhez, tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Sajátos jogosítványait a megbízási szerződés és a tartalmazza.. Az óvodatitkár, élelmezésvezető, konyhai dolgozók gazdasági ügyintéző Az óvodatitkár, az élelmezésvezető, a konyhai dolgozó, és a gazdasági ügyintéző nevelőtestülettől és a dajkák, valamint technikai dolgozóktól elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazottak, akiknek feladata elsősorban az óvoda és bölcsőde rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása (funkcionális feladatkörök). Részletes feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Ennek keretében ellátja a közoktatási törvényből, más jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat. Közvetlenül vezeti az egységes szervezetet, ezen belül is ellátja valamennyi elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, de sajátos önállósággal rendelkező a nevesített egységek vezetését. Az intézményvezető az intézményben dolgozó óvodapedagógusokkal és bölcsődei kisgyermeknevelőkkel rendszeres kapcsolatot tart az év folyamán a tanévzáró nyitó értekezleteken, illetőleg az óvodai és bölcsődei munkatársi értekezleteken.

A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezetőt az óvodapedagógusok, bölcsődei kisgyermeknevelők és technikai dolgozók közösségével kapcsolatos vezetői feladatában az intézményvezető általános helyettese, tagóvoda vezetők és a bölcsődei szakmai vezető segíti.

Óvodavezető Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése, - a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a szülői szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviselettel való együttműködés,

112

.

-

a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, munkáltatói, továbbá a kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása teljesítés és kötelezettségvállalás gyakorlása

- Az intézményvezető közvetlenül irányítja: - a gyermekvédelmi munkát, - a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, - a munka- és tűzvédelmi tevékenységet, - a gazdálkodási feladatokban résztvevő gazdasági ügyintézőt, élelmezésvezetőt - személyzeti ügyintézésben az óvodatitkárt Az óvoda ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért felelős. Az intézményvezető általános helyettese, minőségirányító és a tagóvoda vezetők (az óvodai szervezeti egység vezetői) a vezetői tevékenységüket az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető általános helyettese látja el az óvodában az intézményvezető helyettesítését az azonnali döntést igénylő helyzetekben a zökkenő mentes napi munka érdekében. Vezetési területükben közreműködnek a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezik és irányítják a székhelyen és a tagóvodákban az óvodapedagógusok dajkák konyhai dolgozók munkáját. Felelősek - a helyi szervezésű továbbképzések szervezéséért, - a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, - a szülői munkaközösség működésének segítéséért, - a helyettesítési beosztás elkészítéséért, - felel az óvoda szakmai munkájának ellenőrzéséért, - a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről, a helyettesi feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának ellenőrzéséről. - ellátja az óvoda gazdasági ügyeinek vezetésével összefüggő feladatokat. Részletes feladatukat a munkaköri leírás határozza meg. A bölcsődei egység vezető az óvodavezetővel együtt: Felelős: - a bölcsődei szakmai feladatok megvalósulásáért, - a helyes gondozási-nevelési elvek megvalósulásáért, - a szakmai munka jogszabályok szerinti végzéséért, - az ÁNTSZ. előírások pontos betartásáért, - az orvosi utasítások betartásáért. Bölcsődei egységvezető részletes feladatait, hatáskörét, felelősségét az 1. sz. melléklet munkaköri leírása határozza meg 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeit a szabályzat nem tartalmazza mivel van kollektív szerződés, ezért nem az SZMSZ szabályozza,

113

17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése, a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 4.§ (1) r, és s pontja alapján az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány akkor érvényes és hiteles, ha tartalmazza: - az intézmény nevét - oktatási azonosító számát - címét - a megnyitás és lezárás időpontját - az intézményvezető aláírását - papíralapú nyomtatvány esetén az intézmény körbélyegzőjével A hitelesített dokumentumok tárolásáról az intézményvezető rendelkezik. 1. sz. melléklet A bölcsődei egység vezetőjének munkaköri leírása: 1. A munkahelyen folyó napi munka felelős irányítója, részt vesz az intézmény szakmai irányításában 2. Felelős a bölcsődei dolgozók munkájáért, a bölcsődében gondozott gyermekek harmonikus fejlődéséért. A helyi adottságok figyelembe vételével megszervezi a bölcsőde munkarendjét, a dolgozók munkabeosztását. Irányítja és ellenőrzi a bölcsőde gondozási és nevelési feladatainak ellátását. 3.A napirend megtervezésénél szakmai segítséget nyújt. 4. Ha a gyermek megbetegszik, gondoskodik arról, hogy a szülőt mielőbb értesítsék, és a gyermeket mielőbb elvigyék a bölcsődéből. Fertőző betegség esetén végrehajtja az ANTSZ vonatkozó utasításait. 5. A bölcsőde egész dokumentációjának megfelelő, napra kész, hiteles, és pontos vezetéséért felel. Feladata az orvosi adminisztráció végzésének elősegítése is. Ellenőrzi a kisgyermeknevelőknek a gyermekekkel kapcsolatos dokumentációs munkáját. 6. Kezeli a bölcsőde gyógyszerkészletét. A gyógyszerek megfelelő tárolásáról gondoskodik. 7. Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását. 8. A bölcsőde dolgozóival megismerteti a belső szabályzatokat, nyomon követi azok érvényesülését, betartását. 9. Éves munkatervet készít a dolgozók szabadságolására, a bölcsőde üzemeltetésére vonatkozólag. 10. Kapcsolatot tart a családokkal, a gyermekjóléti szolgálattal,a védőnői hálózatta, a környező óvodákkal, valamint a kijelölt módszertani bölcsődével. 11. Szakmai tudását a követelményeknek megfelelően szinten tartja, továbbképzéseken vesz részt.

114

LEGITIMÁCIÓS JEGYZÉK

ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELETEK (1) Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda és a bölcsőde nevelőtestülete fogadja el, és az a fenntartó egyetértésével válik érvényessé, egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. (2) A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják a helységeit. (3) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. (4) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket - jelen szabályzatnak a folyosón elhelyezett irattároló szekrényen való elhelyezésével, illetve a www.nadudvariovodak.hu - honlapon tájékoztatni kell. (5) A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabálynak minősül az intézmény döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást

115

megindító kérelem tekintetében. (6)A jelen Szabályzat mellékletét képezi, az Adatkezelési szabályzat, a FEUVE rendszerébe épített szabálytalanságok kezelésére szolgáló eljárásrend, és részeként az intézmény ellenőrzési nyomvonala ZÁRADÉK: Az intézmény fenti Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület 2013..............hó..........nap tartott határozatképes ülésén, - óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, és a nevelőmunkát közvetlenül segítő technikai dolgozók elfogadták. Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartónak 2013……..hó …….nap

............................ ....... Varga Józsefné intézmény vezető

Nádudvar, 2013. ………….hó……nap

116

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó Nádudvar Városi Önkormányzat ............../ 2013............... számú 2013. .......................... hó. ........................ nap-én kelt határozatával egyetért. Nádudvar, 2013. ……………….hó………nap

P.H.

P.H.

........................................ Jegyzõ

…………………………… Polgármester

117

A Napfény Óvoda és Bölcsőde érdekképviseleti szervezetei a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával egyetért, azt elfogadja, aláírásával hitelesíti

Óvoda:

Bölcsõde:

1. .......................................... ....................................... Szakszervezeti fõbizalmi

Szakszervezeti bizalmi

2. ........................................... Közalk.Tanács elnöke

Nádudvar, 2013...........hó..........nap A szülői szervezet és a bölcsőde érdekképviseleti fórum képviseletében a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával egyetértését fejezi ki:

1. ................................................... a szülõi szervezet elnöke(óvoda)

2. .................................................... érdekképviseleti fórum elnöke(bölcsőde)

3. .................................................... intézményvezető (a nevelőtestület képviseletében) Nádudvar, 2013...................hó..............nap 1. számú függelék Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve:

Napfény Óvoda és Bölcsőde

Az intézmény rövid neve:

118

Székhelye:

4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8. sz.

Intézmény jogelődjének neve

Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde

Intézmény jogelődjének székhelye Jogszabályban meghatározott közfeladat:

4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8. sz.

OM azonosítója:

030848

Szakágazat szerinti besorolása:

851020 Óvodai nevelés

Alaptevékenysége (2010. január 1-jétől):

851011 Óvodai nevelés, ellátás - kompetencia alapú nevelés beépítésével - Az integrációs nevelés érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése, fejlesztése, felzárkóztatása, gyermekbarát környezet, fejlesztőeszközök, nevelés-oktatás tartalmi fejlesztésének biztosításával 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az egyéni fejlesztésük egyéni fejlesztési terv alapján: - szakvizsgázott fejlesztő óvodapedagógusok - Nevelési Tanácsadó szakemberei - Szakértői bizottság szakembereinek bevonásával történik. -testi, érzékszervi (hallás, látás), enyhe értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd -a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd

Közoktatási feladatok

562912 Óvodai intézményi étkeztetés 889101 Bölcsődei ellátás Kiegészítő tevékenysége (2010. január 1-jétől): Az ÁMR 12§-a (4).bek.-ben foglaltak szerint minősülő szakfeladatok (2010. január 1-jétől): Az ÁMR 12§-a (5).bek.-ben foglaltak szerint minősülő szakfeladatok

561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562917 Munkahelyi étkeztetés 812100 Általános épülettakarítás 850001 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

119

(2010. január 1-jétől): Működési köre:

Nádudvar város közigazgatási területe

Alapító neve, címe:

Nádudvar Város önkormányzata Nádudvar, Fő út 119. sz. Az alapítás éve: 1990

Fenntartó neve, címe:

Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvar, Fő út 119. sz. Adószáma: 15373670-2-09 Statisztikai jelzőszáma: 15373670-8411-321-09

Irányító szerv neve, székhelye:

Nádudvar Város Önkormányzatának képviselő-testülete Nádudvar, Fő út 119. sz.

A költségvetési szervnek a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény szerinti besorolása:

Közszolgáltatást biztosító, önállóan működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű közintézmény. Egyes gazdálkodási feladatait Nádudvar Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Közgazdasági és Pénzügyi Irodája látja el.

Az intézményvezető kinevezésének rendje:

Nyilvános pályázat alapján Nádudvar Város Önkormányzatának képviselő-testülete határozott időre – 5 évre – bízza meg a vezetői feladatok ellátásával.

A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkozási jogviszony:

Az intézmény alkalmazottainak foglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján kerül sor.

Kisegítő tevékenység:

Az intézmény kisegítő tevékenységet nem folytat.

Vállalkozási tevékenység: Telephelyei:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Nádudvar, Fő út 179. sz. Nádudvar, Puskin u. 15. sz.

Típusa:

Többcélú intézmény: - közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységek: 1. Óvoda Napfény Óvoda Vadvirág Tagóvoda Százszorszép Tagóvoda 2. Bölcsőde

Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: A feladatellátást szolgáló vagyon:

Óvoda: 350 fő Bölcsőde: 14 fő 4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8. sz. alatti 1837 hrsz-ú 5756 m2 területű ingatlan és felépítményei 4181 Nádudvar, Fő út 179. sz. alatti 201. hrsz-ú 4303 m2 területű ingatlan és felépítményei 4181 Nádudvar, Puskin u. 15. sz. alatti 2475 hrsz-ú 2556 m2 területű ingatlan és felépítményei

120

- Az intézmény ingó vagyonát a mindenkori vagyonleltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti joga: rendelkezés jogára Nádudvar Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó.

Az intézmény képviseletére jogosult: az intézményvezető. Beke Imre polgármester, javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy a II.sz. határozati javaslatot az ügyrendi bizottság által tett módosítással, hogy a szakmai program 67. oldalán a települést bemutató résznél az alábbi mondat maradjon ki „Forrásaink szerint lakosainak főfoglalkozása a két világháború között is az őstermelés volt.” együtt fogadják el az alábbiak szerint: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Napfény Óvoda és Bölcsőde szakmai programját a határozat melléklete szerint jóváhagyja. Határidő: 2013. szeptember 2. Felelős: Beke Imre polgármester

Melléklet a II. sz. határozati javaslathoza /2013 (…..) Ök. sz. határozathoz

NAPFÉNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE NÁDUDVAR

SZAKMAI PROGRAM 2012.

121

Szakmai programért felelős neve: Szombatiné Szalai Erika

TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény adatai Jogszabályok

3-4. oldal 4-5. oldal

II. Az intézmény bemutatása II.1. A település rövid bemutatása II.2. A bölcsőde definíciója, funkciói II.3. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai II.4. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei

5-6. oldal 6. oldal 6. oldal 7-8. oldal

III. A bölcsőde működésének jellemzői III.1. Minőségpolitika III.2. Tárgyi feltételrendszer bemutatása III.3. Személyi feltételek

8-11. oldal 11. oldal 11-12. oldal 12. oldal

IV. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai

12-13. oldal

V. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei

13-18. oldal

VI. A bölcsődei élet megszervezésének elvei

19-20. oldal

VII. Az intézmény szakmai céljai

20. oldal

VIII. A szakmai célok megvalósításának eszközei, módjai

20. oldal

VIII.1. A bölcsőde-család kapcsolatának erősítése 21. oldal VIII..2. Irodalmi nevelés 21-22. oldal IX. A szakmai célok megvalósulásának mérése

23. oldal

X. Az intézmény kapcsolatrendszere X.1. Kapcsolat a szülőkkel X.2. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel

23-25. oldal 25-26. oldal

Mellékletek 1. Házirend 2. Tájékoztató a bölcsődei ellátásról 3. Munkaterv

122

27. oldal

I. Az intézmény adatai: Intézmény neve:

Napfény Óvoda és Bölcsőde

Székhelye: sz.

4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8.

A jogszabályban meghatározott közfeladat: Közoktatási feladatok OM azonosító:

030848

Törzskönyvi azonosító szám:

644468

Adószám:

16733307-2-09

KSH statisztikai számjel:

16733307-8510-322-09

TEÁOR megnevezése:

8510 Iskolai előkészítő oktatás

Szakágazat szerinti besorolása:

851020 Óvodai nevelés

Szakmai alaptevékenység: (2012.01.01-jétől) 851011 Óvodai nevelés, ellátás - kompetencia alapú nevelés beépítésével - Az integrációs nevelés érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése, fejlesztése, felzárkóztatása, gyermekba­ rát környezet, fejlesztőeszközök, nevelés-oktatás tartalmi fejleszté­ sének biztosításával 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az egyéni fejlesztésük egyéni fejlesztési terv alapján: - Szakvizsgázott fejlesztő óvodapedagógusok - Nevelési Tanácsadó szakemberei - Szakértői bizottság szakembereinek és gyógypedagógus bevonásá­ val történik. - Testi, érzékszervi, enyhe értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fo­ gyatékos, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 812000 Takarítás

Szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenység (2012.01.01-jétől)

123

561000 562917 889101 680002

Éttermi, mozgó vendéglátás Munkahelyi étkeztetés Bölcsődei ellátás Nem lakóingatlan, bérbeadás, üzemeltetése

Működési köre:

Nádudvar város közigazgatási területe

Alapító neve, címe:

Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvar, Fő út 119. sz.

Fenntartó neve, címe:

Az alapítás éve: 1990. Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvar, Fő út 119. sz. Adószáma: 15728733-2-09 Statisztikai jelzőszáma: 15728733-8411-

321-09 Irányító szerve neve, székhelye:

Nádudvar Város Önkormányzatának képviselő-testülete Nádudvar, Fő út 119. sz.

Az intézmény típusa:

Többcélú intézmény - közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységek: 1. Óvoda Napfény Óvoda Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda 2. Bölcsőde

Az intézményben felvehető maximális tanulólétszám: Óvoda: 350 fő Bölcsőde: 14 fő Jogszabályok:        

1997.évi XXXI törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjólé­ ti, gyermekvédelmi intézmények, valamit személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezett­ ségről és a pedagógiai szakszolgálatokról; 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet 235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, területi gyermekvé­ delmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondosko­ dást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyer­ mekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 257/2000. (XII.26.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. és XXXIII. Törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyer­ mekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról.

124

      

8/2000. (VIII.04.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző szemé­ lyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról. (Ktv.); 329/2011. (XII.29.) Kormányrendelet a szociális gyermekjóléti és gyermekvé­ delmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilván­ tartásáról. 1992. évi XX. Törvény a Munka törvénykönyvéről 62/2011 (VI.30.) VM rendelet a vendéglátóipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről. 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű ada­ tok nyilvánosságáról.

II. Az intézmény bemutatása: II. 1. A település rövid bemutatása Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi Regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak, ettől kezdve Szabolcs vármegye egyik legnépesebb és legdinamikusabb városa lett. A XIX. Század végén azonban a település veszített jelentőségéből, ugyanis a helyi földbirtokosok nem engedték földjeiken keresztül vezetni a vasúti és közúti főútvonalat, így a város kiesett a kereskedelmi vérkeringésből. Az 1960-as években beindult infrastrukturális fejlesztések nyomán 1989-ben Nádudvar ismét városi rangot kapott. Nádudvar igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. A magas színvonalú hagyományápolásra jellemző, hogy számos népművész dolgozik a településen. A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes – mesterek munkáit messze földről érkező vendégek is megcsodálják. A nádudvari népművészet világhírét a „tűz és a föld művészete”, a fekete cserép készítése hozta meg. A XVIII. Század végén kialakult mesterséget apáról fiúra örökítik a nemzedékek. A népi hagyományok ápolásában, a jövő nemzedékre való átörökítésben kiemelkedő szerepet játszik a népi kismesterségek szakiskolája, ahol iskolarendszerben oktatják a népi mesterségeket. Nádudvar hagyományosan erős mezőgazdasági háttérrel rendelkezik mind a növénytermesztést, állattenyésztést, s e termékek egy részének feldolgozását tekintve. Forrásaink szerint lakosainak főfoglalkozása a két világháború között is az őstermelés volt. A bölcsőde Nádudvar központjában a Kossuth utcai Napfény Óvodában található, jól megközelíthető helyen. A társadalmi változások nagyban befolyásolták a bölcsőde sorsát Nádudvaron. Az állami törvények is változtak és a családok esetében megszűnt a gyermek két éves koráig járó GYED, melynek következtében a szülők többsége úgy döntött, hogy az anyagi megélhetést biztosítva visszament dolgozni. Az egyre inkább csökkenő gyermekszületések, valamint a településen működő családi napközi és magánbölcsőde miatt Nádudvar Város Önkormányzat képviselőtestülete úgy döntött, hogy 2011. szeptember 1-jétől a Napfény Óvoda és Bölcsőde keretében működő bölcsődében 1 csoport indítható a korábbi kettő helyett.

125

Az általuk meghatározott gondozási díj is hátrányosan befolyásolta az önkormányzati bölcsődébe jelentkező gyermekek számát. II.2. A bölcsőde definíciója, funkciói A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő - 20 hetestől 3 éves korú - gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. XXXI. törvény {továbbiakban: gyermekvédelmi törvény} 42. § (1) bekezdés értelmében, amennyiben a gyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. II.3. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai A bölcsidei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának és esetlegesen kiegészítő szolgáltatásoknak biztosításával 20 hetes-3 éves egészséges és a 20 hetes-6 éves sajátos nevelési igényű gyermek testi-és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés. II.4. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsődei nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a

126

megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori-és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelheti. A gondozónő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális … stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi-és tárgyi környezetének állandósága („saját” gondozónőrendszer, felmenőrendszer, csoport-és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. III. A bölcsőde működésének jellemzői Nyitvatartási rendje: A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik.

127

Az intézmény - reggel 630 órától - 1730óráig fogad gyermekeket. Az intézményből a bölcsődés gyermekeket: - a délelőtti tevékenységet követően: - ha ebédet nem igényel: 1100 órától – 1130 óráig - ha ebédet igényel: 1200 órától - 1230 óráig 30 - délután: 15 órától – legkésőbb 1730 óráig kell elvinni. A gyermeket a bölcsődéből csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy (illetve személyek) viheti el. 14 éves kor alatti gyermek feladattal nem bízható meg. A gyermeket a bölcsődébe érkezéskor a bölcsődei csoportba vezetéssel kell átadni a bölcsődei dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására a jogos igények alapján az óvodavezető kezdeményezheti a fenntartói engedélyét. A gyermekek intézménybe való felvételének rendje Gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok A rendes beiratkozás a bölcsődébe a vezető meghatározott és a jegyző által jóváhagyott időpontban április második felében történik. Folyamatos a beiratkozás a bölcsődébe, amennyiben szabad férőhely van az intézményben. A bölcsődés szülőkkel és a gyerekekkel történő ismerkedésre, beszélgetésre az intézmény megtekintésére a felvétel idején biztosítunk lehetőséget. A gyermekek beiratkozása egy héten keresztül hétfőtől – péntekig tart reggel 8 órától - este 17 óráig. A bölcsődei beíratás folyamatában jelen van az intézményvezető, az intézményvezető helyettese a bölcsőde szakmai vezetője. A szülők jogai A szülő joga, hogy - megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását-nevelését bízza, - megismerhesse a gyermekcsoportok életét, - megismerje a gondozási-nevelési elveket, - tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónőtől, - véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésé­ vel kapcsolatban, - megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumo­ kat. A gyermekek jogai A gyermek joga, hogy - segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, sze­ mélyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető hely­ zet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez,

128

-

sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibonta­ kozását segítő különleges ellátásban részesüljön, a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással szemben véde­ lemben részesüljön, a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondo­ zásban-nevelésben részesüljön.

A szülők tájékoztatásának, értesítésének módja -

beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor szülői értekezletek: hagyományos értekezletek és szülő csoportos beszélgetések hirdetőtábla üzenő füzet írásos tájékoztatás, napló nyíltnapok időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés szervezett programok

Érdekképviseleti Fórum működése A bölcsőde Érdekképviseleti Fórumot működtet, melynek munkájában a szülők, az intézmény dolgozóinak képviselője és az intézmény fenntartójának képviselője vesznek részt. A Fórum szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. Az Érdekképviseleti Fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményez a Fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt az intézményvezetőnek, vagy az Érdekképviseleti Fórum elnökének kell benyújtani. Az Érdekképviseleti Fórum ülését az Elnök hívja össze. A panasztevőt kifejezett kérelmére az Érdekképviseleti Fórum ülésén meg kell hallgatni. A panasztevőt az Elnök értesíti az ülés időpontjáról azzal, hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. Az Érdekképviseleti Fórum üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézmény vezetője, illetve az Érdekképviseleti Fórum a panaszt kivizsgálja, és a benyújtástól számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményeiről. A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához, vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője, vagy az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Élelmezés A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő-és kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy, hogy a táplálék: 1. mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, 2. biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő, 3. megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen.

129

A gyermekeknek és a bölcsődében dolgozó felnőtteknek külön étlap szerint kell fűzni.

Kisgyermektáplálás A korszerű táplálkozási elvek és konyhatechnikai eljárások figyelembevételével a bölcsőde szakmai vezetője az élelmezésvezetővel és a bölcsőde orvosával közösen állítja össze, legalább két hétre előre az étlapot, a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembe vételével. Az étrend tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kisded bölcsődei élelmezésében -minimum 3-szori étkezés esetén - az ajánlott napi energia- és tápanyagtartalom 65 %-át kell biztosítani. Az étrendnek változatosság, idényszerűség, ízében való összehangoltság, önálló étkezésre nevelés szempontjából is megfelelőnek kell lennie. A bölcsőde szakmai vezetőjének, vagy az általa kijelölt személynek minden étkezés előtt meg kell kóstolni az ételt, és ezt dokumentálnia kell. Az étlapot minimum háromhavonta minőségi és mennyiségi szempontból, ellenőrizni vagy ellenőriztetnie kell a bölcsőde szakmai vezetőjének dokumentálva. A korszerű csecsemő és kisgyermektáplálás elveinek és gyakorlatának változásait a bölcsőde szakmai vezetőjének figyelemmel kell kísérnie, és fel kell használnia a bölcsődei étkeztetésben. III.1. Minőségpolitika Bölcsődénk a gyermekjólléti alapellátás része. Feladata a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátása - 20 hetes kortól 3 éves korig. Szakmai programunk „ A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjára épül. Minőségpolitikánk: A gyermekek optimális testi és szellemi fejlődésének elősegítése, szükségleteinek magas szintű kielégítése. A szülői elvárásoknak való megfelelés a szakma tükrében. Intézmény missziója Családias, esztétikus környezetben, magas színvonalú kisgyermek-ellátás, dolgozók megbecsülése. Intézményünk jó hírének megtartása és öregbítése. A szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek ellátása, gondozása, családok segítése A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben tartásának elve A kisgyermeknevelő a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően segítse az identitástudat kialakulását és fejlődését, segítse a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását III.2. Tárgyi feltételrendszer bemutatása Építészeti szempontból elkülöníthető egységet képez az épületen belül a bölcsődei rész. A főbejáraton belépve rögtön jobb kéz felől van a bölcsőde, A gyermekek által használt helyiségek Gyermekszoba

130

A szobák bútorzata, felszerelése többnyire az óvodából maradt óvodai gyermekbútorok. A csoportban az asztalok, székek már a bölcsődés gyermekeink számára lettek vásárolva. Játékainkat többnyire a szülői felajánlásokból vásároljuk, újítjuk, bővítjük. A felajánlásokat a szülők anyagi lehetőségeihez mérten és önkéntesen teszik A csoport szobájából ajtó nyílik a teraszra, ahol a játéktárolónk is található. Gyermeköltöző (átadó) A gyermek bejárat előteréből nyílik, és a fürdőszobához kapcsolódik. Fürdőszoba Kapcsolódik a gyermeköltözőhöz, de a gyermekszobához nem. Terasz, játszóudvar A terasz melletti udvar a bölcsődéé, amelynek sajátosan két oldalát kerítés, harmadik oldalát a bölcsőde fala fogja közre. A negyedik keskenyebb oldal találkozik az óvodások udvarrészével. Így az udvaron is megoldott a bölcsődések igényeinek megfelelő, elszeparált játszóudvar. III.3. Személyi feltételek Munkakörönkénti megoszlása a következőképpen alakul: Szakmai vezető: (csoportos kisgyermeknevelői feladatokat is ellát)

1 fő

Kisgyermeknevelők

kisgyermek gondozó-nevelő Csecsemő- és kisgyermek gondozó (részmunkaidős, a csoportban akkor lát el kisgyermeknevelői feladatot, ha valamelyik kisgyermeknevelőt helyettesíti)

Gyermekorvos (részmunkaidő) Szakács Takarítónő (részmunkaidős)

szakorvos szakképzett

2 fő 1 fő

1 fő 1 fő 1 fő

IV. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedi kisgyermekek napközbeni ellátásának és esetlegesen kiegészíti szolgáltatásoknak biztosításával 20 hetes-3 éves egészséges és a 20 hetes-6 éves sajátos nevelési igényű gyermek testiés pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása - a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos kör­ nyezet megteremtése, a fejlődés támogatása a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigié­ nés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segíti napirend – ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás),

131

-

szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós fel­ adatok ellátása.

Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése - derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség sze­ rinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt ne­ hézségeik feldolgozásában, - a kisgyermeknevelő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése, - az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése, - a bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együtt­ élés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése, - lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az énérvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyá­ solva a gyermek fejlődését, - a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv feléb­ resztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása), - a szocializációs problémával küzdő, lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy moz­ gássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyer­ mekek nevelése gondozása speciális többlet-törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése - az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése, - a gyermek életkorának, érdeklődésének megfeleli tevékenységek lehetőségének biztosítása, - a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, - az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, - az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segí­ tése, - ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése, - a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősí­ tése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben. V. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi-és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kisgyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi-és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsidei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A bölcsidei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégíti tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönzi. A gyermekek számára biztosítani kell, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében. Kiválasztásában, alakításában.

132

Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különbözi faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnittel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. Cél: - primer szükségletek kielégítése - kultúrhigiénés szokások kialakítása - önállósodási törekvések támogatása Területei: - étkezés - fürdetés - pelenkaváltás - öltözés Fürdetés, pelenkaváltás Cél: - a gyermek jól érezze magát a gondozási műveletek során - az együttlét örömet jelentsen - kultúrhigiénés szokások kialakítása - a gyermeki aktivitás, önállósodás elősegítése - testséma kialakítása - szobatisztaságra nevelés (tipegőknél) Kisgyermeknevelői feladat - tárgyi és személyi feltételek biztosítása - derűs, nyugodt légkör megteremtése - a gondozási műveletek elvégzéséhez elegendő idő biztosítása a jó napirend kiala­ kításával Szobatisztaságra nevelés Cél: a szobatisztává válás segítése a gyermek egyéni érettségét figyelembe véve. Kisgyermeknevelői feladat: - támogató együttműködés a gyermekkel - bátorítás, megerősítés - a lehetőség felkínálása – a gyermek egyéni fejlettségének figyelembevételével – szükségleteinek elvégzésére a fürdőszoba használata során - elegendő idő biztosítása – kivárás

133

Étkezés: Cél: - korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal előállított táplálékkal a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, fiziológiás szükségletének kielégítése - önállósodás támogatása - kultúrhigiénés szokások kialakítása - az önálló étkezés kialakulásának elősegítése Kisgyermeknevelői feladat: - étkezések során kellemes, nyugodt légkör megteremtése - az önálló étkezés elősegítése „kétkanalas” módszer alkalmazásával (a fiatalabb gyermekeknél) - tárgyi feltételek biztosítása (megfelelő méretű, a gyermekek egyéni igényeihez igazodó eszközök berendezési tárgyak) - elegendő idő biztosítása az étkezésekhez Öltöztetés: Cél: - a gyermekek az időjárásnak megfelelően legyenek öltöztetve - önállósodási törekvések támogatása Kisgyermeknevelői feladat: - tárgyi, személyi feltételek biztosítása - bátorító, támogató együttműködés a gyermekkel - elegendő idő biztosítása – kivárás Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfeleli hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. Cél: A szabad játéktevékenységhez a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A jól kialakított napirenddel a lehető legtöbb időt biztosítani a gyermeknek ehhez a tevékenységhez. Támogató, segítő, bátorító odafordulás hozzájuk, hogy személyiségük harmonikusan fejlődjön. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének-és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak

134

a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsidei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. Cél: - (a környezet), az ének és a zenei hangok iránti érdeklődés felkeltése - az énekléshez tartozó játékmozdulatokkal a gyermeket a koordinált mozgáshoz segíteni, ritmusérzékét fejleszteni - az énekléssel példát adva az éneklés utánzásához, a spontán dúdolgatáshoz - érzelmileg kiegyensúlyozottabbá tenni az énekes játékok által - beszédfejlődés elősegítése, szókincs gyarapítása - együtténeklés örömének nyújtása Feladat: nyugodt légkör megteremtése, személyes kapcsolat kialakítása az interakciók során. Odafigyelés, spontán helyzetek, játékszituációk adta lehetőségek kihasználása a kitűzött célok elérése érdekében. Tárgyi feltételek biztosítása. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi-(ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermekpillanatnyi igényeinek megfeleli technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. Cél: - manuális tevékenység során a szem-kéz koordinációjának fejlesztése. A kéz iz­ mainak, a finommotorika kialakulásának elősegítése. - a gyermeket különböző anyagokkal megismertetni spontán tapasztalás útján (textil, papír, zsírkréták, ceruzák, homok) - esztétikai érzékük fejlesztése, fogékonnyá tenni a szép iránt. Feladat: - elegendő idő biztosítása, - esztétikus környezet kialakítása, - nyugodt, szeretetteljes légkör megteremtése, - tárgyi és személyi feltételek biztosítása,

135

-

a korosztály specifikusabb, az önkéntességen alapuló részvétel feltételeinek biz­ tosítása támogatással

Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése… stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épüli elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. Mozgás Csecsemő-és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, pl.: hempergi, elkerített szobasarok. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. Cél: Az inger-gazdag környezet kialakításával, a bensőséges interperszonális kapcsolat létrejöttével a gyermek mozgásfejlődésének elősegítése. Elegendő idő, megfelelő hely és mozgásfejlesztő játékok biztosítása az ideális fejlődéshez. Biztonságos környezet kialakítása. Mozgást kísérő mondókákkal, énekekkel a harmonikus mozgásfejlődés segítése, a mozgás örömének nyújtása. A játszóudvar adta lehetőségek kihasználása az optimális fejlődéshez Tanulás A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat-és/vagy információszerzési folyamat, tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.

136

A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelőgyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnitt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv.

A fejlődés leggyakoribb jellemzői a bölcsődés kor végére -

nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel, már nemcsak a szoros felnitt-gyermek kapcsolatban érzi magát biz­ tonságban, hanem szívesen játszik társaival is, jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a cso­ portban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkal­ mazkodás nem jelent nehézséget számára, környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevé­ kenységekben, gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot fel­ nőttel, gyermekkel, a gyermekek többsége szobatiszta.

Bízunk benne, hogy „A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja” segíteni fog abban, hogy a bölcsődei alapelvek érvényesülése mellett kibontakozhasson a sokszínű bölcsődei gyakorlat, mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve biztosítja a gyermekek sokoldalú fejlődését. A bölcsőde, mint intézmény meg tudja őrizni a korosztálynak megfelelő elvi és módszertani sajátosságokat, gyermekközpontú szemléletét, a mértékletességet. VI. A bölcsődei élet megszervezésének elvei A családlátogatás célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt, valamint a gyermek ébrenléti idejében kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a gondozónőket, akikre gyermekét bízza. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás lehetőségének ajánlásakor, az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után a család kívánságait mindenek felett tiszteletben kell tartani. A szülőcsoportos beszélgetések tematikus beszélgetések a csoport kisgyermeknevelőinek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató

137

nevelési témáról. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait. A szervezett programok a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében. Több fajtájuk lehet, pl.: előadás, beszélgetés neves szakemberrel a szülőket érdekli témákról, étel-, könyv-, játékbemutató szaktanácsadással és adott esetben vásárlási lehetőséggel egybekötve, vagy klubjellegű családi programok ünnepekhez kapcsolódóan vagy alkalomtól függetlenül bizonyos, kiszámítható rendszerességgel (pl. adventi készülődés, kirándulás). Ezek a közös élmények, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával nagymértékben hozzájárulhatnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez. Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történi fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékeli az adaptáció során mutatkozó stressz reakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, a szülőhöz való fokozott ragaszkodás, a viselkedésben, szokásokban, az önállóság terén jelentkező esetleges változások … stb.). súlyosságát, időbeni elhúzódását. „Saját gondozónői”-rendszer A „saját gondozónő”-rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5-6-7 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelés-gondozás mellett kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, fejlődési naplóját, i tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési időben – az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban van – idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A „saját gondozónő”-rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját” gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabály határozzák meg [15/1998. (IV. 30) NM rendelet 40.§. (2).]. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, a megengedettnél több gyermek nem csupán ellátási problémát jelent a kisgyermeknevelőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei csoportban (speciális csoportban vagy integráltan/inkluzívan) történő gondozása, nevelése, fejlesztése 2 egészséges gyermek ellátásához szükséges feltételrendszer biztosításával oldható meg, de természetesen a létszámhatárok a sajátos nevelési igény természetétől is jelentős mértékben függnek.

138

A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak. Szakmailag támogathatóbb az életkor szerinti homogén csoport: egyrészt azért, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése még homogén csoportban sem könnyű feladat, másrészt azért, mert a vegyes korcsoport előnyei (a nagyok húzóerőt jelentenek a kicsiknek, a kicsikkel való együttlét során empátiájuk, toleranciájuk) a bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek, mint a későbbi életszakaszokban. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követi események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg – s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezik (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozónő-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegíti személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.

VII. Az intézmény szakmai céljai VII.1. A Bölcsőde – család kapcsolatának erősítése VII.2. Az irodalmi nevelés VIII. A szakmai célok megvalósításának eszközei, módjai

VIII.1. A bölcsőde - család kapcsolatának erősítése -

Családlátogatás Szülőcsoportos beszélgetés Szervezett programok Nyíltnap

Programokat szervezünk a családok igényeihez igazodva a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítésére: - előadások, beszélgetések neves szakemberekkel a szülőket érdeklő témákról - könyv-, játékbemutató szervezése szaktanácsadással és vásárlási lehetőséggel - az ünnepekhez kapcsolódó családi programok, délutánok szervezése (pl. Adventi készülődés, farsangi jelmezek készítése, gyermeknap a szülőkkel).

139

-

Az egészséges táplálkozás megalapozása: Intézményünk nagy hangsúlyt helyez a kisgyermekek élelmezési ellátására. A központilag elkészített irányétlapnak megfelelően próbáljuk összeállítani az egészséges táplálkozás alapelvei mellett a kisgyermekek életkori sajátosságai, a korcsoportra jellemző tápanyagszükségle­ tük alapján. Az étlap a pontos tájékoztatás céljából kifüggesztésre kerül. Remél­ jük így sikerül könnyen megtervezniük a családi körben elfogyasztott vacsorá­ kat, illetve a hétvégi menüket.

VIII.2. Irodalmi nevelés Intézményünk másik szakmai célja a gyermekek irodalmi nevelésének hangsúlyozása. A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. E szükséglet kielégítése a bölcsődében különösen fontos, hiszen a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi- és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Az elsődleges szocializációs szintér a család, melynek hatásai nem tudatosan tervezettek, más-más hatást érnek el. A családi nevelés mellett meghatározó szerepe van a bölcsődének is, hisz a testi fejlődésen kívül nagy hangsúlyt fordít a lelki, érzelmi fejlődésre is. A kisgyermek fogékony minden új benyomás iránt. Szereti a mesét, szívesen lapozgatja a mesekönyveket, hallgatja a mondókákat, énekeket. A mese, a vers a kisgyermek életében a csodát jelenti. Képzeletük elérhetővé, láthatóvá válik, ezáltal. Fejlődik beszédük, érzelmi és lelki világuk. A mondókázás, verselés és mesélés intim kommunikációs helyzet. A kisgyermek attól a felnőttől fogadja szívesen a mesét, verset, mondókát, akivel szoros, biztonságos érzelmi kapcsolata van. Ezek a helyzetek egyre közelebb hozzák a gyermeket és a kisgyermeknevelőt egymáshoz. A szituációt és annak tartalmát mindig a gyermek választja: ő dönti el szívesen vesze részt a mondókázásban, vershallgatásban, és ha igen, akkor mit „kér”. Ugyanakkor a felnőtt is befolyásolhatja a választás direkt vagy indirekt módon: ő teremti meg ennek tárgyi és hangulati feltételeit, ő kínálja fel a mondókát, verset. Fontos, hogy a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő színvonalas művekkel ismerkedjen meg. A mesét, a verset nem kell, sőt nem szabad megmagyarázni! Hisz a hangulatából, tartalmából a gyermek sok mindent megért fejlettségétől függően. A gyermek képzelete segítségével olyan és annyi belső képet hoz létre, amely leginkább megfelel pszichés szükségleteinek. A kisgyermeknevelő fejből mesél, minden pillantásával, minden egyes gyerekkel érezteti, hogy a mese, a vers neki szól. Tekintetével fogva tartja őket, hogy átvegyék a mese hangulatát, izgalmát, szépségét. Nagyon fontos a kapcsolatteremtés. Pl.: üljünk mellé, vegyük ölbe, fogjuk meg a kezét, ezek a mozdulatok segítik a személyes kapcsolatok kialakulását. Mindig szembefordulva mondjuk, vagy énekeljük akár fekszik, ül, vagy áll a gyermek. A gondozási műveleteken kívül bármely idő alkalmas az irodalmi nevelésre. Játék során a gyermek a valóságot játssza újra egy-egy mondóka hallatán. Ezzel is gazdagíthatjuk játékait. Célszerű a mesekuckó, puha sarok kialakítása, a kellemes, nyugodt, bensőséges légkör megteremtése. Az irodalom hatása a gyermek fejlődésére A mese minden gyermek életében fontos szerepet tölt be. A gyermeket megragadja a mese tartalma, a mondókák, versecskék zeneisége, a képeskönyv esztétikuma. Olyan tapasztalatokra tesz szert, melyek segítségével gazdagodik emberismerete. A

140

mese által könnyebben el tud igazodni a világ bonyolult rejtelmeiben, a mindennapi élet jelenségeiben és az emberi kapcsolatok alakulásában is. Nyitottabb személyiség válik belőle, a világ megismerése és megváltoztatása iránti vágy egyre erősebb lesz benne. A mesehallgatás során a gyermek megtanulja a folyamatos, összefüggő beszédet és megértését, elsajátítja az elbeszélések megfogalmazásához szükséges nyelvi struktúrájukat és relációkat. Segíti az időbeli viszonyok megismerését, az okokozati összefüggések kialakulását. Életerőt és önbizalmat ad, elfogadja a gyermeki szorongást, megnyugvást, feloldást jelent. A mese által: - bővülnek, rendezőnek ismeretei, - bővül fogalma a világról és önmagáról, - felismeri érzéseit, - fejlődik emlékezete, gondolkodása, - növekszik figyelme és fegyelme, - fokozódik képzelőereje, fantáziája, - oldódik feszültsége, derűs, nyitott, kiegyensúlyozott lesz, - fejlődik empátiás készsége, - erősödnek személyes kapcsolatai, - megismerkedik humán értékekkel (barátság, kötelesség, szeretet), - bővül szókincse, fejlődik beszédkészsége, - fejlődik esztétikai érzéke. „Játék és mese két olyan varázseszköz, amellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk kisgyermekünknek, s amellyel a legbiztosabban vértezhetjük fel őket a felnőtt korra” Vekerdy IX. A szakmai célok megvalósulásának mérése, ellenőrzése A szakmai program kiemelt céljainak gyakorlatban való megvalósításához munkatervet készítünk. A munkaterv tartalmazza a vezetői ellenőrzési tervezetét, a kisgyermeknevelők továbbképzési tervezetét, a szabadság tervezetét és a szülői értekezlet feljegyzéseit. A kisgyermeknevelő „saját” gyermekeiről rendszeresen készít megfigyeléseket, melyet a „gyermekegészségügyi törzslap”-ba beír. Gondoskodásunk eredménye, hogy az óvodai felvételig a legtöbb gyermek: - nyitott környezete iránt, szívesen barátkozik, játszik együtt társaival - nagyon sok területen önálló - egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik (legfeljebb kis segítséget igényel) - jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakí­ tott szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehéz­ séget számára - gazdag szókincse van - a gyermekek többsége szobatiszta. X. Az intézmény kapcsolatrendszere X.1. Kapcsolat a szülőkkel

141

A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő pedig, mint szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés-gondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfeleli, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenőfüzet, családlátogatás; csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések, családi délutánok, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok, stb. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni közülük. A szülői-házzal való kapcsolattartás tartalmi formái Kapcsolattartá­ Cél si lehetőség

Munkaforma

Beiratkozás

- adatok felvétele - ismerkedés a bölcsődével

Szülői értekez­ let a beiratko­ zóknak

- a bölcsőde szakmai programjá­ val való ismerkedés

Családlátogatás

- anamnézis felvétele - gyermek életkörülményeinek megismerése - a szerzett tapasztalatok lejegy­ zése

Ismerkedés a gyerme­ kekkel Egyéni beszélgetés

- ismerkedés a bölcsődei élettel a beszoktatási módszerrel - szülő-gyermek kapcsolatának megismerése - bizalom kiépítése a bölcsődé­ ben - a bölcsőde életével kapcsolatos információk megbeszélése, köz­ lése - jellemző problémák, kérdések megválaszolása. Szakember bevonása szükség esetén - egy-egy csoport életének, fejlő­ désének megbeszélése

Közös játék, közös tevé­ keny- ség a szülővel, a gyerekekkel

Beszoktatás

Szülői értekez­ let

142

Egyéni beszélgetés ismerkedés a bölcsődé­ vel Szülői értekezletek a bölcsődében

Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet

Nyílt napok

Együttműködés az Érdekképvi­ seleti Fórummal

Mikulásvárás

Karácsony Farsang

Gyermeknap

Családi nap (évente egy al­ kalommal)

- 1-2 nap a szülők számára a bölcsőde mindennapjaiba betekintést biztosítva

Megfigyelés - közös megbeszélés

- a szülők véleményformálásá­ nak biztosítása Az Intézmény dokumentumai­ val és tevékenységeivel kapcso­ latban - szülői feladatok koordinálása - szülői kezdeményezések meg­ valósítása - szülők érdekképviselete - Az Érdekképviseleti Fórum se­ gítségével csomagok készítése a gyerekeknek - család kapcsolatának mélyíté­ se - játékvásárlás a gyerekeknek - ünnepi készülődés segítsége (szülők anyagi támogatásával) - farsangi jelmezek biztosítása a szülők segítségével - vidám hangulatú együttlét a gyermekközösség formálása, hagyományápolásra nevelés - vidám programokkal tarkított nap a szülők anyagi hozzájárulásával - szülők bevonása az előkészítő munkába - közös élményszerzés a család­ dal - a családdal való kapcsolat erő­ sítése

Értekezletek, megbe­ szélések

Szervezés

Szervezés Táncos mulatság

- közös együttlét az bölcsődéseknek

Szervezés

X.2. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel A bölcsődék kapcsolata a bölcsődei hálózaton belül A bölcsődei hálózat fontos intézményei, szakmai központjai a regionális módszertani bölcsődék, melyeknek feladata az egyes bölcsődék szakmai működésének segítése és folyamatos figyelemmel kísérése. Bölcsőde és óvoda kapcsolata A két intézmény között fontos olyan tartalmas kapcsolat kialakítása, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését, ezáltal a gyermekek számára az átmenet is zökkenő mentesebbé válhat. Abban az esetben, ha bölcsőde és óvoda közös intézményként működik, a bölcsődés korú gyermekek ellátása a bölcsidei nevelésre-gondozásra vonatkozó elvi, szakmai-

143

módszertani előírások alapján, személyi és tárgyi feltételek biztosításával történjék, fontos a szakmai kompetencia elismerésén alapuló együttműködés. Egyéb kapcsolatok A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülnek / kerülhetnek (többek között: Védőnői Szolgálat, Házi Gyermekorvosi Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság). A bölcsődék és a különböző (bölcsidei hálózaton belüli és a családsegítés területén működő) civil szervezetek közötti együttműködés sok tekintetben hozzájárulhat a bölcsidei ellátás fejlődéséhez, az ellátást igénybe vevő családok szükségleteihez, elvárásaihoz történő igazodást segítheti.

Nádudvar, 2012. augusztus 10.

……………………………….. Bölcsőde szakmai vezető

……………………………….. Intézményvezető

A képviselő-testület a fenti határozati javaslatot 7 igen szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 159/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számu határozat: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Napfény Óvoda és Bölcsőde szakmai programját a határozat melléklete szerint jóváhagyja. Határidő: 2013. szeptember 2. Felelős: Beke Imre polgármester

144

MELLÉKLETEK

1. Házirend 2. Tájékoztató a bölcsődei ellátásról 3. Munkaterv (Évente függelékként szerepel)

Melléklet a II. sz. határozati javaslathoza 159/2013 (VIII.29.) Ök. sz. határozathoz

NAPFÉNY ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE NÁDUDVAR

SZAKMAI PROGRAM 2012.

Szakmai programért felelős neve: Szombatiné Szalai Erika

145

TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény adatai Jogszabályok

3-4. oldal 4-5. oldal

II. Az intézmény bemutatása II.1. A település rövid bemutatása II.2. A bölcsőde definíciója, funkciói II.3. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai II.4. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei

5-6. oldal 6. oldal 6. oldal 7-8. oldal

III. A bölcsőde működésének jellemzői III.1. Minőségpolitika III.2. Tárgyi feltételrendszer bemutatása III.3. Személyi feltételek

8-11. oldal 11. oldal 11-12. oldal 12. oldal

IV. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai

12-13. oldal

V. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei

13-18. oldal

VI. A bölcsődei élet megszervezésének elvei

19-20. oldal

VII. Az intézmény szakmai céljai

20. oldal

VIII. A szakmai célok megvalósításának eszközei, módjai

20. oldal

VIII.1. A bölcsőde-család kapcsolatának erősítése 21. oldal VIII..2. Irodalmi nevelés 21-22. oldal IX. A szakmai célok megvalósulásának mérése

23. oldal

X. Az intézmény kapcsolatrendszere X.1. Kapcsolat a szülőkkel X.2. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel

23-25. oldal 25-26. oldal

Mellékletek 1. Házirend 2. Tájékoztató a bölcsődei ellátásról 3. Munkaterv

I. Az intézmény adatai:

146

27. oldal

Intézmény neve:

Napfény Óvoda és Bölcsőde

Székhelye: sz.

4181 Nádudvar, Kossuth Lajos u. 8.

A jogszabályban meghatározott közfeladat: Közoktatási feladatok OM azonosító:

030848

Törzskönyvi azonosító szám:

644468

Adószám:

16733307-2-09

KSH statisztikai számjel:

16733307-8510-322-09

TEÁOR megnevezése:

8510 Iskolai előkészítő oktatás

Szakágazat szerinti besorolása:

851020 Óvodai nevelés

Szakmai alaptevékenység: (2012.01.01-jétől) 851011 Óvodai nevelés, ellátás - kompetencia alapú nevelés beépítésével - Az integrációs nevelés érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése, fejlesztése, felzárkóztatása, gyermekba­ rát környezet, fejlesztőeszközök, nevelés-oktatás tartalmi fejleszté­ sének biztosításával 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az egyéni fejlesztésük egyéni fejlesztési terv alapján: - Szakvizsgázott fejlesztő óvodapedagógusok - Nevelési Tanácsadó szakemberei - Szakértői bizottság szakembereinek és gyógypedagógus bevonásá­ val történik. - Testi, érzékszervi, enyhe értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fo­ gyatékos, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 812000 Takarítás

Szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenység (2012.01.01-jétől) 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás

147

562917 Munkahelyi étkeztetés 889101 Bölcsődei ellátás 680002 Nem lakóingatlan, bérbeadás, üzemeltetése Működési köre:

Nádudvar város közigazgatási területe

Alapító neve, címe:

Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvar, Fő út 119. sz.

Fenntartó neve, címe:

Az alapítás éve: 1990. Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvar, Fő út 119. sz. Adószáma: 15728733-2-09 Statisztikai jelzőszáma: 15728733-8411-

321-09 Irányító szerve neve, székhelye:

Nádudvar Város Önkormányzatának képviselő-testülete Nádudvar, Fő út 119. sz.

Az intézmény típusa:

Többcélú intézmény - közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységek: 1. Óvoda Napfény Óvoda Vadvirág Óvoda Százszorszép Óvoda 2. Bölcsőde

Az intézményben felvehető maximális tanulólétszám: Óvoda: 350 fő Bölcsőde: 14 fő Jogszabályok:         

1997.évi XXXI törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjólé­ ti, gyermekvédelmi intézmények, valamit személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezett­ ségről és a pedagógiai szakszolgálatokról; 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet 235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, területi gyermekvé­ delmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondosko­ dást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyer­ mekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 257/2000. (XII.26.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. és XXXIII. Törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyer­ mekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról. 8/2000. (VIII.04.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző szemé­ lyek adatainak működési nyilvántartásáról

148

     

9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról. (Ktv.); 329/2011. (XII.29.) Kormányrendelet a szociális gyermekjóléti és gyermekvé­ delmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilván­ tartásáról. 1992. évi XX. Törvény a Munka törvénykönyvéről 62/2011 (VI.30.) VM rendelet a vendéglátóipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről. 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű ada­ tok nyilvánosságáról.

II. Az intézmény bemutatása: II. 1. A település rövid bemutatása Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi Regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak, ettől kezdve Szabolcs vármegye egyik legnépesebb és legdinamikusabb városa lett. A XIX. Század végén azonban a település veszített jelentőségéből, ugyanis a helyi földbirtokosok nem engedték földjeiken keresztül vezetni a vasúti és közúti főútvonalat, így a város kiesett a kereskedelmi vérkeringésből. Az 1960-as években beindult infrastrukturális fejlesztések nyomán 1989-ben Nádudvar ismét városi rangot kapott. Nádudvar igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. A magas színvonalú hagyományápolásra jellemző, hogy számos népművész dolgozik a településen. A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes – mesterek munkáit messze földről érkező vendégek is megcsodálják. A nádudvari népművészet világhírét a „tűz és a föld művészete”, a fekete cserép készítése hozta meg. A XVIII. Század végén kialakult mesterséget apáról fiúra örökítik a nemzedékek. A népi hagyományok ápolásában, a jövő nemzedékre való átörökítésben kiemelkedő szerepet játszik a népi kismesterségek szakiskolája, ahol iskolarendszerben oktatják a népi mesterségeket. Nádudvar hagyományosan erős mezőgazdasági háttérrel rendelkezik mind a növénytermesztést, állattenyésztést, s e termékek egy részének feldolgozását tekintve. A bölcsőde Nádudvar központjában a Kossuth utcai Napfény Óvodában található, jól megközelíthető helyen. A társadalmi változások nagyban befolyásolták a bölcsőde sorsát Nádudvaron. Az állami törvények is változtak és a családok esetében megszűnt a gyermek két éves koráig járó GYED, melynek következtében a szülők többsége úgy döntött, hogy az anyagi megélhetést biztosítva visszament dolgozni. Az egyre inkább csökkenő gyermekszületések, valamint a településen működő családi napközi és magánbölcsőde miatt Nádudvar Város Önkormányzat képviselőtestülete úgy döntött, hogy 2011. szeptember 1-jétől a Napfény Óvoda és Bölcsőde keretében működő bölcsődében 1 csoport indítható a korábbi kettő helyett. Az általuk meghatározott gondozási díj is hátrányosan befolyásolta az önkormányzati bölcsődébe jelentkező gyermekek számát. II.2. A bölcsőde definíciója, funkciói

149

A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő - 20 hetestől 3 éves korú - gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. XXXI. törvény {továbbiakban: gyermekvédelmi törvény} 42. § (1) bekezdés értelmében, amennyiben a gyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. II.3. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai A bölcsidei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának és esetlegesen kiegészítő szolgáltatásoknak biztosításával 20 hetes-3 éves egészséges és a 20 hetes-6 éves sajátos nevelési igényű gyermek testi-és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés. II.4. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsődei nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori-és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos

150

fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelheti. A gondozónő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális … stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi-és tárgyi környezetének állandósága („saját” gondozónőrendszer, felmenőrendszer, csoport-és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. III. A bölcsőde működésének jellemzői Nyitvatartási rendje: A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény - reggel 630 órától - 1730óráig fogad gyermekeket. Az intézményből a bölcsődés gyermekeket:

151

- a délelőtti tevékenységet követően: - ha ebédet nem igényel: 1100 órától – 1130 óráig - ha ebédet igényel: 1200 órától - 1230 óráig - délután: 1530 órától – legkésőbb 1730 óráig kell elvinni. A gyermeket a bölcsődéből csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy (illetve személyek) viheti el. 14 éves kor alatti gyermek feladattal nem bízható meg. A gyermeket a bölcsődébe érkezéskor a bölcsődei csoportba vezetéssel kell átadni a bölcsődei dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására a jogos igények alapján az óvodavezető kezdeményezheti a fenntartói engedélyét. A gyermekek intézménybe való felvételének rendje Gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok A rendes beiratkozás a bölcsődébe a vezető meghatározott és a jegyző által jóváhagyott időpontban április második felében történik. Folyamatos a beiratkozás a bölcsődébe, amennyiben szabad férőhely van az intézményben. A bölcsődés szülőkkel és a gyerekekkel történő ismerkedésre, beszélgetésre az intézmény megtekintésére a felvétel idején biztosítunk lehetőséget. A gyermekek beiratkozása egy héten keresztül hétfőtől – péntekig tart reggel 8 órától - este 17 óráig. A bölcsődei beíratás folyamatában jelen van az intézményvezető, az intézményvezető helyettese a bölcsőde szakmai vezetője. A szülők jogai A szülő joga, hogy - megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását-nevelését bízza, - megismerhesse a gyermekcsoportok életét, - megismerje a gondozási-nevelési elveket, - tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónőtől, - véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésé­ vel kapcsolatban, - megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumo­ kat. A gyermekek jogai A gyermek joga, hogy - segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, sze­ mélyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető hely­ zet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, - sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibonta­ kozását segítő különleges ellátásban részesüljön, - a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön,

152

-

emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással szemben véde­ lemben részesüljön, a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondo­ zásban-nevelésben részesüljön.

A szülők tájékoztatásának, értesítésének módja -

beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor szülői értekezletek: hagyományos értekezletek és szülő csoportos beszélgetések hirdetőtábla üzenő füzet írásos tájékoztatás, napló nyíltnapok időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés szervezett programok

Érdekképviseleti Fórum működése A bölcsőde Érdekképviseleti Fórumot működtet, melynek munkájában a szülők, az intézmény dolgozóinak képviselője és az intézmény fenntartójának képviselője vesznek részt. A Fórum szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. Az Érdekképviseleti Fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményez a Fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt az intézményvezetőnek, vagy az Érdekképviseleti Fórum elnökének kell benyújtani. Az Érdekképviseleti Fórum ülését az Elnök hívja össze. A panasztevőt kifejezett kérelmére az Érdekképviseleti Fórum ülésén meg kell hallgatni. A panasztevőt az Elnök értesíti az ülés időpontjáról azzal, hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. Az Érdekképviseleti Fórum üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézmény vezetője, illetve az Érdekképviseleti Fórum a panaszt kivizsgálja, és a benyújtástól számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményeiről. A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához, vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője, vagy az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Élelmezés A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő-és kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy, hogy a táplálék: 1. mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, 2. biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő, 3. megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen. A gyermekeknek és a bölcsődében dolgozó felnőtteknek külön étlap szerint kell fűzni.

153

Kisgyermektáplálás A korszerű táplálkozási elvek és konyhatechnikai eljárások figyelembevételével a bölcsőde szakmai vezetője az élelmezésvezetővel és a bölcsőde orvosával közösen állítja össze, legalább két hétre előre az étlapot, a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembe vételével. Az étrend tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kisded bölcsődei élelmezésében -minimum 3-szori étkezés esetén - az ajánlott napi energia- és tápanyagtartalom 65 %-át kell biztosítani. Az étrendnek változatosság, idényszerűség, ízében való összehangoltság, önálló étkezésre nevelés szempontjából is megfelelőnek kell lennie. A bölcsőde szakmai vezetőjének, vagy az általa kijelölt személynek minden étkezés előtt meg kell kóstolni az ételt, és ezt dokumentálnia kell. Az étlapot minimum háromhavonta minőségi és mennyiségi szempontból, ellenőrizni vagy ellenőriztetnie kell a bölcsőde szakmai vezetőjének dokumentálva. A korszerű csecsemő és kisgyermektáplálás elveinek és gyakorlatának változásait a bölcsőde szakmai vezetőjének figyelemmel kell kísérnie, és fel kell használnia a bölcsődei étkeztetésben. III.1. Minőségpolitika Bölcsődénk a gyermekjólléti alapellátás része. Feladata a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátása - 20 hetes kortól 3 éves korig. Szakmai programunk „ A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjára épül. Minőségpolitikánk: A gyermekek optimális testi és szellemi fejlődésének elősegítése, szükségleteinek magas szintű kielégítése. A szülői elvárásoknak való megfelelés a szakma tükrében. Intézmény missziója Családias, esztétikus környezetben, magas színvonalú kisgyermek-ellátás, dolgozók megbecsülése. Intézményünk jó hírének megtartása és öregbítése. A szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek ellátása, gondozása, családok segítése A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben tartásának elve A kisgyermeknevelő a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően segítse az identitástudat kialakulását és fejlődését, segítse a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását III.2. Tárgyi feltételrendszer bemutatása Építészeti szempontból elkülöníthető egységet képez az épületen belül a bölcsődei rész. A főbejáraton belépve rögtön jobb kéz felől van a bölcsőde, A gyermekek által használt helyiségek Gyermekszoba A szobák bútorzata, felszerelése többnyire az óvodából maradt óvodai gyermekbútorok. A csoportban az asztalok, székek már a bölcsődés gyermekeink számára lettek vásárolva. Játékainkat többnyire a szülői felajánlásokból vásároljuk, újítjuk, bővítjük. A felajánlásokat a szülők anyagi lehetőségeihez mérten és

154

önkéntesen teszik A csoport szobájából ajtó nyílik a teraszra, ahol a játéktárolónk is található. Gyermeköltöző (átadó) A gyermek bejárat előteréből nyílik, és a fürdőszobához kapcsolódik. Fürdőszoba Kapcsolódik a gyermeköltözőhöz, de a gyermekszobához nem. Terasz, játszóudvar A terasz melletti udvar a bölcsődéé, amelynek sajátosan két oldalát kerítés, harmadik oldalát a bölcsőde fala fogja közre. A negyedik keskenyebb oldal találkozik az óvodások udvarrészével. Így az udvaron is megoldott a bölcsődések igényeinek megfelelő, elszeparált játszóudvar. III.3. Személyi feltételek Munkakörönkénti megoszlása a következőképpen alakul: Szakmai vezető: (csoportos kisgyermeknevelői feladatokat is ellát)

1 fő

Kisgyermeknevelők

kisgyermek gondozó-nevelő Csecsemő- és kisgyermek gondozó (részmunkaidős, a csoportban akkor lát el kisgyermeknevelői feladatot, ha valamelyik kisgyermeknevelőt helyettesíti)

Gyermekorvos (részmunkaidő) Szakács Takarítónő (részmunkaidős)

szakorvos szakképzett

2 fő 1 fő

1 fő 1 fő 1 fő

IV. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedi kisgyermekek napközbeni ellátásának és esetlegesen kiegészíti szolgáltatásoknak biztosításával 20 hetes-3 éves egészséges és a 20 hetes-6 éves sajátos nevelési igényű gyermek testiés pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása - a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos kör­ nyezet megteremtése, a fejlődés támogatása a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigié­ nés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segíti napirend – ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás), - szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós fel­ adatok ellátása.

155

Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése - derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség sze­ rinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt ne­ hézségeik feldolgozásában, - a kisgyermeknevelő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése, - az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése, - a bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együtt­ élés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése, - lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az énérvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyá­ solva a gyermek fejlődését, - a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv feléb­ resztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása), - a szocializációs problémával küzdő, lassabban fejlődő, érzékszervi és/vagy moz­ gássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyer­ mekek nevelése gondozása speciális többlet-törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése - az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése, - a gyermek életkorának, érdeklődésének megfeleli tevékenységek lehetőségének biztosítása, - a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, - az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, - az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segí­ tése, - ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése, - a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősí­ tése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben. V. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi-és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kisgyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi-és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsidei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A bölcsidei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégíti tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönzi. A gyermekek számára biztosítani kell, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében. Kiválasztásában, alakításában. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különbözi faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása.

156

Gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnittel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. Cél: - primer szükségletek kielégítése - kultúrhigiénés szokások kialakítása - önállósodási törekvések támogatása Területei: - étkezés - fürdetés - pelenkaváltás - öltözés Fürdetés, pelenkaváltás Cél: - a gyermek jól érezze magát a gondozási műveletek során - az együttlét örömet jelentsen - kultúrhigiénés szokások kialakítása - a gyermeki aktivitás, önállósodás elősegítése - testséma kialakítása - szobatisztaságra nevelés (tipegőknél) Kisgyermeknevelői feladat - tárgyi és személyi feltételek biztosítása - derűs, nyugodt légkör megteremtése - a gondozási műveletek elvégzéséhez elegendő idő biztosítása a jó napirend kiala­ kításával Szobatisztaságra nevelés Cél: a szobatisztává válás segítése a gyermek egyéni érettségét figyelembe véve. Kisgyermeknevelői feladat: - támogató együttműködés a gyermekkel - bátorítás, megerősítés - a lehetőség felkínálása – a gyermek egyéni fejlettségének figyelembevételével – szükségleteinek elvégzésére a fürdőszoba használata során - elegendő idő biztosítása – kivárás Étkezés: Cél:

157

-

korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal előállított táplálékkal a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, fiziológiás szükségletének kielégítése önállósodás támogatása kultúrhigiénés szokások kialakítása az önálló étkezés kialakulásának elősegítése

Kisgyermeknevelői feladat: - étkezések során kellemes, nyugodt légkör megteremtése - az önálló étkezés elősegítése „kétkanalas” módszer alkalmazásával (a fiatalabb gyermekeknél) - tárgyi feltételek biztosítása (megfelelő méretű, a gyermekek egyéni igényeihez igazodó eszközök berendezési tárgyak) - elegendő idő biztosítása az étkezésekhez Öltöztetés: Cél: - a gyermekek az időjárásnak megfelelően legyenek öltöztetve - önállósodási törekvések támogatása Kisgyermeknevelői feladat: - tárgyi, személyi feltételek biztosítása - bátorító, támogató együttműködés a gyermekkel - elegendő idő biztosítása – kivárás Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfeleli hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. Cél: A szabad játéktevékenységhez a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A jól kialakított napirenddel a lehető legtöbb időt biztosítani a gyermeknek ehhez a tevékenységhez. Támogató, segítő, bátorító odafordulás hozzájuk, hogy személyiségük harmonikusan fejlődjön. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének-és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A

158

bölcsidei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. Cél: - (a környezet), az ének és a zenei hangok iránti érdeklődés felkeltése - az énekléshez tartozó játékmozdulatokkal a gyermeket a koordinált mozgáshoz segíteni, ritmusérzékét fejleszteni - az énekléssel példát adva az éneklés utánzásához, a spontán dúdolgatáshoz - érzelmileg kiegyensúlyozottabbá tenni az énekes játékok által - beszédfejlődés elősegítése, szókincs gyarapítása - együtténeklés örömének nyújtása Feladat: nyugodt légkör megteremtése, személyes kapcsolat kialakítása az interakciók során. Odafigyelés, spontán helyzetek, játékszituációk adta lehetőségek kihasználása a kitűzött célok elérése érdekében. Tárgyi feltételek biztosítása. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi-(ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermekpillanatnyi igényeinek megfeleli technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. Cél: - manuális tevékenység során a szem-kéz koordinációjának fejlesztése. A kéz iz­ mainak, a finommotorika kialakulásának elősegítése. - a gyermeket különböző anyagokkal megismertetni spontán tapasztalás útján (textil, papír, zsírkréták, ceruzák, homok) - esztétikai érzékük fejlesztése, fogékonnyá tenni a szép iránt. Feladat: - elegendő idő biztosítása, - esztétikus környezet kialakítása, - nyugodt, szeretetteljes légkör megteremtése, - tárgyi és személyi feltételek biztosítása, - a korosztály specifikusabb, az önkéntességen alapuló részvétel feltételeinek biz­ tosítása támogatással

159

Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése… stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épüli elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. Mozgás Csecsemő-és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, pl.: hempergi, elkerített szobasarok. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. Cél: Az inger-gazdag környezet kialakításával, a bensőséges interperszonális kapcsolat létrejöttével a gyermek mozgásfejlődésének elősegítése. Elegendő idő, megfelelő hely és mozgásfejlesztő játékok biztosítása az ideális fejlődéshez. Biztonságos környezet kialakítása. Mozgást kísérő mondókákkal, énekekkel a harmonikus mozgásfejlődés segítése, a mozgás örömének nyújtása. A játszóudvar adta lehetőségek kihasználása az optimális fejlődéshez Tanulás A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat-és/vagy információszerzési folyamat, tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelőgyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A

160

kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnitt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv.

A fejlődés leggyakoribb jellemzői a bölcsődés kor végére -

nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel, már nemcsak a szoros felnitt-gyermek kapcsolatban érzi magát biz­ tonságban, hanem szívesen játszik társaival is, jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a cso­ portban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkal­ mazkodás nem jelent nehézséget számára, környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevé­ kenységekben, gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot fel­ nőttel, gyermekkel, a gyermekek többsége szobatiszta.

Bízunk benne, hogy „A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja” segíteni fog abban, hogy a bölcsődei alapelvek érvényesülése mellett kibontakozhasson a sokszínű bölcsődei gyakorlat, mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve biztosítja a gyermekek sokoldalú fejlődését. A bölcsőde, mint intézmény meg tudja őrizni a korosztálynak megfelelő elvi és módszertani sajátosságokat, gyermekközpontú szemléletét, a mértékletességet. VI. A bölcsődei élet megszervezésének elvei A családlátogatás célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt, valamint a gyermek ébrenléti idejében kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a gondozónőket, akikre gyermekét bízza. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás lehetőségének ajánlásakor, az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után a család kívánságait mindenek felett tiszteletben kell tartani. A szülőcsoportos beszélgetések tematikus beszélgetések a csoport kisgyermeknevelőinek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató nevelési témáról. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A

161

kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait. A szervezett programok a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében. Több fajtájuk lehet, pl.: előadás, beszélgetés neves szakemberrel a szülőket érdekli témákról, étel-, könyv-, játékbemutató szaktanácsadással és adott esetben vásárlási lehetőséggel egybekötve, vagy klubjellegű családi programok ünnepekhez kapcsolódóan vagy alkalomtól függetlenül bizonyos, kiszámítható rendszerességgel (pl. adventi készülődés, kirándulás). Ezek a közös élmények, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával nagymértékben hozzájárulhatnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez. Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történi fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékeli az adaptáció során mutatkozó stressz reakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, a szülőhöz való fokozott ragaszkodás, a viselkedésben, szokásokban, az önállóság terén jelentkező esetleges változások … stb.). súlyosságát, időbeni elhúzódását. „Saját gondozónői”-rendszer A „saját gondozónő”-rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5-6-7 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelés-gondozás mellett kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, fejlődési naplóját, i tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési időben – az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban van – idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A „saját gondozónő”-rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját” gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabály határozzák meg [15/1998. (IV. 30) NM rendelet 40.§. (2).]. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, a megengedettnél több gyermek nem csupán ellátási problémát jelent a kisgyermeknevelőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei csoportban (speciális csoportban vagy integráltan/inkluzívan) történő gondozása, nevelése, fejlesztése 2 egészséges gyermek ellátásához szükséges feltételrendszer biztosításával oldható meg, de természetesen a létszámhatárok a sajátos nevelési igény természetétől is jelentős mértékben függnek. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon.

162

Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak. Szakmailag támogathatóbb az életkor szerinti homogén csoport: egyrészt azért, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése még homogén csoportban sem könnyű feladat, másrészt azért, mert a vegyes korcsoport előnyei (a nagyok húzóerőt jelentenek a kicsiknek, a kicsikkel való együttlét során empátiájuk, toleranciájuk) a bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek, mint a későbbi életszakaszokban. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követi események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg – s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezik (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozónő-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegíti személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.

VII. Az intézmény szakmai céljai VII.1. A Bölcsőde – család kapcsolatának erősítése VII.2. Az irodalmi nevelés VIII. A szakmai célok megvalósításának eszközei, módjai

VIII.1. A bölcsőde - család kapcsolatának erősítése -

Családlátogatás Szülőcsoportos beszélgetés Szervezett programok Nyíltnap

Programokat szervezünk a családok igényeihez igazodva a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítésére: - előadások, beszélgetések neves szakemberekkel a szülőket érdeklő témákról - könyv-, játékbemutató szervezése szaktanácsadással és vásárlási lehetőséggel - az ünnepekhez kapcsolódó családi programok, délutánok szervezése (pl. Adventi készülődés, farsangi jelmezek készítése, gyermeknap a szülőkkel). - Az egészséges táplálkozás megalapozása: Intézményünk nagy hangsúlyt helyez a kisgyermekek élelmezési ellátására. A központilag elkészített irányétlapnak megfelelően próbáljuk összeállítani az egészséges táplálkozás alapelvei mellett a

163

kisgyermekek életkori sajátosságai, a korcsoportra jellemző tápanyagszükségle­ tük alapján. Az étlap a pontos tájékoztatás céljából kifüggesztésre kerül. Remél­ jük így sikerül könnyen megtervezniük a családi körben elfogyasztott vacsorá­ kat, illetve a hétvégi menüket. VIII.2. Irodalmi nevelés Intézményünk másik szakmai célja a gyermekek irodalmi nevelésének hangsúlyozása. A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. E szükséglet kielégítése a bölcsődében különösen fontos, hiszen a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi- és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Az elsődleges szocializációs szintér a család, melynek hatásai nem tudatosan tervezettek, más-más hatást érnek el. A családi nevelés mellett meghatározó szerepe van a bölcsődének is, hisz a testi fejlődésen kívül nagy hangsúlyt fordít a lelki, érzelmi fejlődésre is. A kisgyermek fogékony minden új benyomás iránt. Szereti a mesét, szívesen lapozgatja a mesekönyveket, hallgatja a mondókákat, énekeket. A mese, a vers a kisgyermek életében a csodát jelenti. Képzeletük elérhetővé, láthatóvá válik, ezáltal. Fejlődik beszédük, érzelmi és lelki világuk. A mondókázás, verselés és mesélés intim kommunikációs helyzet. A kisgyermek attól a felnőttől fogadja szívesen a mesét, verset, mondókát, akivel szoros, biztonságos érzelmi kapcsolata van. Ezek a helyzetek egyre közelebb hozzák a gyermeket és a kisgyermeknevelőt egymáshoz. A szituációt és annak tartalmát mindig a gyermek választja: ő dönti el szívesen vesze részt a mondókázásban, vershallgatásban, és ha igen, akkor mit „kér”. Ugyanakkor a felnőtt is befolyásolhatja a választás direkt vagy indirekt módon: ő teremti meg ennek tárgyi és hangulati feltételeit, ő kínálja fel a mondókát, verset. Fontos, hogy a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő színvonalas művekkel ismerkedjen meg. A mesét, a verset nem kell, sőt nem szabad megmagyarázni! Hisz a hangulatából, tartalmából a gyermek sok mindent megért fejlettségétől függően. A gyermek képzelete segítségével olyan és annyi belső képet hoz létre, amely leginkább megfelel pszichés szükségleteinek. A kisgyermeknevelő fejből mesél, minden pillantásával, minden egyes gyerekkel érezteti, hogy a mese, a vers neki szól. Tekintetével fogva tartja őket, hogy átvegyék a mese hangulatát, izgalmát, szépségét. Nagyon fontos a kapcsolatteremtés. Pl.: üljünk mellé, vegyük ölbe, fogjuk meg a kezét, ezek a mozdulatok segítik a személyes kapcsolatok kialakulását. Mindig szembefordulva mondjuk, vagy énekeljük akár fekszik, ül, vagy áll a gyermek. A gondozási műveleteken kívül bármely idő alkalmas az irodalmi nevelésre. Játék során a gyermek a valóságot játssza újra egy-egy mondóka hallatán. Ezzel is gazdagíthatjuk játékait. Célszerű a mesekuckó, puha sarok kialakítása, a kellemes, nyugodt, bensőséges légkör megteremtése. Az irodalom hatása a gyermek fejlődésére A mese minden gyermek életében fontos szerepet tölt be. A gyermeket megragadja a mese tartalma, a mondókák, versecskék zeneisége, a képeskönyv esztétikuma. Olyan tapasztalatokra tesz szert, melyek segítségével gazdagodik emberismerete. A mese által könnyebben el tud igazodni a világ bonyolult rejtelmeiben, a mindennapi élet jelenségeiben és az emberi kapcsolatok alakulásában is. Nyitottabb személyiség válik belőle, a világ megismerése és megváltoztatása iránti vágy egyre erősebb lesz

164

benne. A mesehallgatás során a gyermek megtanulja a folyamatos, összefüggő beszédet és megértését, elsajátítja az elbeszélések megfogalmazásához szükséges nyelvi struktúrájukat és relációkat. Segíti az időbeli viszonyok megismerését, az okokozati összefüggések kialakulását. Életerőt és önbizalmat ad, elfogadja a gyermeki szorongást, megnyugvást, feloldást jelent. A mese által: - bővülnek, rendezőnek ismeretei, - bővül fogalma a világról és önmagáról, - felismeri érzéseit, - fejlődik emlékezete, gondolkodása, - növekszik figyelme és fegyelme, - fokozódik képzelőereje, fantáziája, - oldódik feszültsége, derűs, nyitott, kiegyensúlyozott lesz, - fejlődik empátiás készsége, - erősödnek személyes kapcsolatai, - megismerkedik humán értékekkel (barátság, kötelesség, szeretet), - bővül szókincse, fejlődik beszédkészsége, - fejlődik esztétikai érzéke. „Játék és mese két olyan varázseszköz, amellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk kisgyermekünknek, s amellyel a legbiztosabban vértezhetjük fel őket a felnőtt korra” Vekerdy IX. A szakmai célok megvalósulásának mérése, ellenőrzése A szakmai program kiemelt céljainak gyakorlatban való megvalósításához munkatervet készítünk. A munkaterv tartalmazza a vezetői ellenőrzési tervezetét, a kisgyermeknevelők továbbképzési tervezetét, a szabadság tervezetét és a szülői értekezlet feljegyzéseit. A kisgyermeknevelő „saját” gyermekeiről rendszeresen készít megfigyeléseket, melyet a „gyermekegészségügyi törzslap”-ba beír. Gondoskodásunk eredménye, hogy az óvodai felvételig a legtöbb gyermek: - nyitott környezete iránt, szívesen barátkozik, játszik együtt társaival - nagyon sok területen önálló - egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik (legfeljebb kis segítséget igényel) - jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakí­ tott szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehéz­ séget számára - gazdag szókincse van - a gyermekek többsége szobatiszta. X. Az intézmény kapcsolatrendszere X.1. Kapcsolat a szülőkkel A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a

165

gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő pedig, mint szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés-gondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfeleli, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenőfüzet, családlátogatás; csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések, családi délutánok, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok, stb. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni közülük. A szülői-házzal való kapcsolattartás tartalmi formái Kapcsolattartá­ Cél si lehetőség

Munkaforma

Beiratkozás

- adatok felvétele - ismerkedés a bölcsődével

Szülői értekez­ let a beiratko­ zóknak

- a bölcsőde szakmai programjá­ val való ismerkedés

Családlátogatás

- anamnézis felvétele - gyermek életkörülményeinek megismerése - a szerzett tapasztalatok lejegy­ zése

Ismerkedés a gyerme­ kekkel Egyéni beszélgetés

- ismerkedés a bölcsődei élettel a beszoktatási módszerrel - szülő-gyermek kapcsolatának megismerése - bizalom kiépítése a bölcsődé­ ben - a bölcsőde életével kapcsolatos információk megbeszélése, köz­ lése - jellemző problémák, kérdések megválaszolása. Szakember bevonása szükség esetén - egy-egy csoport életének, fejlő­ désének megbeszélése

Közös játék, közös tevé­ keny- ség a szülővel, a gyerekekkel

Beszoktatás

Szülői értekez­ let

166

Egyéni beszélgetés ismerkedés a bölcsődé­ vel Szülői értekezletek a bölcsődében

Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet

Nyílt napok

Együttműködés az Érdekképvi­ seleti Fórummal

Mikulásvárás

Karácsony Farsang

Gyermeknap

Családi nap (évente egy al­ kalommal)

- 1-2 nap a szülők számára a bölcsőde mindennapjaiba betekintést biztosítva

Megfigyelés - közös megbeszélés

- a szülők véleményformálásá­ nak biztosítása Az Intézmény dokumentumai­ val és tevékenységeivel kapcso­ latban - szülői feladatok koordinálása - szülői kezdeményezések meg­ valósítása - szülők érdekképviselete - Az Érdekképviseleti Fórum se­ gítségével csomagok készítése a gyerekeknek - család kapcsolatának mélyíté­ se - játékvásárlás a gyerekeknek - ünnepi készülődés segítsége (szülők anyagi támogatásával) - farsangi jelmezek biztosítása a szülők segítségével - vidám hangulatú együttlét a gyermekközösség formálása, hagyományápolásra nevelés - vidám programokkal tarkított nap a szülők anyagi hozzájárulásával - szülők bevonása az előkészítő munkába - közös élményszerzés a család­ dal - a családdal való kapcsolat erő­ sítése

Értekezletek, megbe­ szélések

Szervezés

Szervezés Táncos mulatság

- közös együttlét az bölcsődéseknek

Szervezés

X.2. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel A bölcsődék kapcsolata a bölcsődei hálózaton belül A bölcsődei hálózat fontos intézményei, szakmai központjai a regionális módszertani bölcsődék, melyeknek feladata az egyes bölcsődék szakmai működésének segítése és folyamatos figyelemmel kísérése. Bölcsőde és óvoda kapcsolata A két intézmény között fontos olyan tartalmas kapcsolat kialakítása, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését, ezáltal a gyermekek számára az átmenet is zökkenő mentesebbé válhat. Abban az esetben, ha bölcsőde és óvoda közös intézményként működik, a bölcsődés korú gyermekek ellátása a bölcsidei nevelésre-gondozásra vonatkozó elvi, szakmai-

167

módszertani előírások alapján, személyi és tárgyi feltételek biztosításával történjék, fontos a szakmai kompetencia elismerésén alapuló együttműködés. Egyéb kapcsolatok A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülnek / kerülhetnek (többek között: Védőnői Szolgálat, Házi Gyermekorvosi Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság). A bölcsődék és a különböző (bölcsidei hálózaton belüli és a családsegítés területén működő) civil szervezetek közötti együttműködés sok tekintetben hozzájárulhat a bölcsidei ellátás fejlődéséhez, az ellátást igénybe vevő családok szükségleteihez, elvárásaihoz történő igazodást segítheti.

Nádudvar, 2012. augusztus 10.

……………………………….. Bölcsőde szakmai vezető

……………………………….. Intézményvezető

MELLÉKLETEK

4. Házirend 5. Tájékoztató a bölcsődei ellátásról

168

6. Munkaterv (Évente függelékként szerepel) Rásó Tibor képviselő elhagyta az üléstermet, igy a jelenlévő képviselők létszáma 6 fő. 6./ napirendi pont megtárgyalása: Tárgy: Előterjesztés hogyan óvjuk meg természeti értékeinket a jövő nemzedék számára” című, Nádudvar Város Helyi fenntartható fejlődési programjának (Local Agenda 21) elfogadására. Előterjesztő: Beke Imre polgármester Beke Imre polgármester, Előterjesztés hogyan óvjuk meg természeti értékeinket a jövő nemzedék számára” című, Nádudvar Város Helyi fenntartható fejlődési programjának (Local Agenda 21) elfogadására, melynek irásos anyaga a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Felkérte Cseh Ákos és Illyés Csaba Urakat a DRT Kft. képviselőit , hogy tegyék meg az előterjesztéssel kapcsolatos kiegészítésüket. Cseh Ákos DRT Kft. ügyvezetője, elmondta, hogy a Hajdú-Bihari Ivóvízminőségjavító Projektre vonatkozóan 2012. áprilisában került megkötésre a Támogatási Szerződést az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft.-vel. A társulást 12 tagönkormányzat alkotja. A tanulmány a három legnagyobb településre készítették el, Derecske, ahol már volt egy ilyen tanulmány, Nádudvar és Kaba városokra. A pályázati program keretén belül megvalósuló projektek esetében a helyi fenntarthatósági terv kellett készíteni. A társulás vállalta, hogy elkészíti a helyi fenntartható fejlődési programját, a Local Agenda 21-et. A tanulmány a három legnagyobb településre készítették el, Derecske, ahol már volt egy ilyen tanulmány, Nádudvar és Kaba városokra. A tanulmány terjedelmes. Három részből áll: társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzéséből. A jelenlegi helyzetet mutatja be. Akár környezetvédelmi projektnek egy eleme is lehet. Beke Imre polgármester , kérdésként vetette fel, hogy a költségeket ki fogja állni. Cseh Ákos DRT Kft. ügyvezetője, a tanulmány készítésének költsége 700 eft és 500 eft között van, de ők térítésmentesen vállalták, hogy elkészítik, így nem kerül pénzbe. Ludmanné Papp Ilona képviselő, nagyon értékes ez az anyag, de ezért vannak benne kicsi hiányosságok, vagy rossz meglátások. Bár ő nem szakember, de kritizálja, hogy az anyagban szerepel, hogy időszakonként megnő a turisták . Ez nem helytálló, mert néhány német nyugdíjas jár a fürdőbe. Jó kitörés lenne a turizmus, de nincs összefogás ezen a téren. Hiányzik a vendéglátás, a külföldi vendég is hiába jön ide, nem tud hol ebédelni. A környezeti dolgok is igazak, belvizes – kötött a talaj. Ezt jól látták meg a készítők. Jól látják azt is, hogy szépen fejlődik a városközpont, jobb a helyzetünk, mint a kistérségben. Csendes Ferenc képviselő, összességében komplett, jó anyag, de több apróbb hibát észlelt ő is gazdasági területen. Kár, hogy nem beszéltek előtte , mert akkor most a valóságot tükrözné a tanulmány. A tanulmányban szerepel , hogy Püspökladányi kistérség elmaradott, de most mi Hajdúszoboszló kistérséghez tartozunk.

169

A 37. oldalon szennyezettséget okozó tényezőket sorol fel, a vágóhíd szennyvizének a Holt-Köselybe történő vezetése, ez igy nem felel meg a valóságnak, mert saját szennyvíz-tisztítóval rendelkezik. Hamarabb volt a vágóhídnak szennyvíz-tisztítója, mint a városnak. Még a tejüzem szennyvize sem oda folyik. - az állattartó telepek kezelés nélküli hígtrágya szikkasztása sem igaz, mert szigetelt tároló van, hiszen UNIÓS követelmény. Minden telepünkön , ahol nagy állattartás van, szigetelt tároló van. Tehát kezelt. A gazdákkal történő megállapodás szerint hígtrágyát locsolnak a földjükre. Mihályhalmi épület egy központi száraztrágyatároló, biogáz üzem létesülne, és itt tárolnák, egy UNIÓS beruházás. Használt héviz elhelyezése, ez a fürdő vize, sósviztározóban tárolódik, 38. oldalon, Vizahálózat fejlesztése elmaradt, a 47. oldalon , nem igaz, mert a CIVISVIZ a koncessziós szerződésben vállalta a ivóvizmőségjavitást. A végvezetékek is megszüntetésre kerültek. Szintén pontatlan az is, hogy a NAGISZ Zrt. a Tolbuhin u. 7.sz. alatt tevékenységet folytat, mert több , mint 10 éve nem zajlik ott semmilyen tevékenység. 48. oldal. A 57. oldalon szerepel, hogy élelmiszeripar nem működik a településen, hiszen ott van a tejüzem, a húsüzem, sajtüzem. 57. oldalon szerepel, hogy városban nincs olyan jellegű ipari létesítmény, amely 100 fő feletti foglalkoztatást gyakorol. Ez sem felel meg a valóságnak, mert az Élelmiszer Kft 186 főt , a Takarmánygyártásnál 116 fő van foglalkoztatva. Nagy értékű beruházás is volt a HAGE sertéstelep. 58. oldalon szerepel a csatornázottság 34 %, ez sem igaz igy, mert éppen most van folyamatban a szennyizberuházás III. üteme. A 102. oldalon is található egy- két dolog, amit még pontosítani kellene, igy pl. -a mezőgazdasági termelés nem párosul környezetvédelmi beruházásokkal, - vagy nincs környezetvédelemi tevékenység a településen. Felszín alatti vizek szennyezettségének növekedését tartalmazza a tanulmány, de mivel a szennyvízcsatorna is megvalósult , állattartásnál is meg van az előírásnak megfelelő betartása, igy szerinte javulni kellene, nem pedig romlani. Légszennyezettség növekedése mitől nő, mert nincs ilyen tevékenység. Kevés a központi fejlesztési forrás? Nem valós, mert most kapott város fejlesztési forrást és a gazdasági szféra is . korábban kevesebb támogatást kaptunk fejlesztésre, de most nem. A 104. oldalon található , hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar nincs. Ez igy nem igaz, mert van mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar is van Nádudvaron, így a tejüzem és a sajtkalmár Kft-nél is végeznek ilyen jellegű munkát. Saját márkával ellátott termékeket állítanak elő. Ezek az adatok csak pontosításra szorulnak, segítő szándékú. Mindezzel együtt gratulál az anyag elkészítéséhez. Cseh Ákos DRT. Kft ügyvezetője, a tanulmány összeállítása előtt az önkormányzathoz küldtek adatbekérő lapot a különböző stratégiákról, a rendezési tervről, IVS-ről. Azon adatok alapján állították össze, amit az önkormányzattól kaptak. Ha hibásak az adatok, azért vannak. Érdemes lenne az IVS-t megvizsgáltatni, hogy az adatok megfelelnek –e a jelen állapotnak. Az önkormányzat kapcsolattartójának megküldték a tanulmányt, hogy nézze át, mert nem szerették volna, ha így kerül ide a testület elé, hogy nincs lepontosítva. Második körben sem jeleztek vissza, ezért úgy gondolták, hogy jók az adatok. Mivel most kiderült, hogy nem jók, ezért kéri, hogy írja le a kapcsolattartó, hogy mit kell módosítani, javítani a tanulmányon, és utána bedolgozást követően megküldik ujra.

170

Csendes Ferenc képviselő, az IVS-t négy éve fogadtuk el. Azóta már újabb adatok is lehetnek. Beke Imre polgármester, javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy az alábbi határozati javaslatot, a Csendes Ferenc képviselő által tett módosításokkal és kiegészítésekkel együtt fogadják el: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy – a jelen határozat mellékletét képező „Hogyan óvjuk meg természeti értékeinket a jövő nemzedék számára” című, Nádudvar Város Helyi fenntartható fejlődési programját (Local Agenda 21) a alant felsorolt módosításokkal együtt elfogadja: A tanulmányban szerepel , hogy Püspökladányi kistérség elmaradott, de most mi Hajdúszoboszló kistérséghez tartozunk. A 37. oldalon szennyezettséget okozó tényezőket sorol fel, a vágóhíd szennyvizének a Holt-Köselybe történő vezetése, ez igy nem felel meg a valóságnak, mert saját szennyvíz-tisztítóval rendelkezik. Hamarabb volt a vágóhídnak szennyvíz-tisztítója, mint a városnak. Még a tejüzem szennyvize sem oda folyik. - az állattartó telepek kezelés nélküli hígtrágya szikkasztása sem igaz, mert szigetelt tároló van, hiszen UNIÓS követelmény. Minden telepünkön , ahol nagy állattartás van, szigetelt tároló van. Tehát kezelt. A gazdákkal történő megállapodás szerint hígtrágyát locsolnak a földjükre. Mihályhalmi épület egy központi száraztrágyatároló, biogáz üzem létesülne, és itt tárolnák, egy UNIÓS beruházás. Használt hévíz elhelyezése, ez a fürdő vize, sósviztározóban tárolódik, 38. oldalon, Vizahálózat fejlesztése elmaradt, a 47. oldalon , nem igaz, mert a CIVISVIZ a koncessziós szerződésben vállalta a ivóvizmőségjavitást. A végvezetékek is megszüntetésre kerültek. Szintén pontatlan az is, hogy a NAGISZ Zrt. a Tolbuhin u. 7.sz. alatt tevékenységet folytat, mert több , mint 10 éve nem zajlik ott semmilyen tevékenység. 48. oldal. A 57. oldalon szerepel, hogy élelmiszeripar nem működik a településen, hiszen ott van a tejüzem, a húsüzem, sajtüzem. 57. oldalon szerepel, hogy városban nincs olyan jellegű ipari létesítmény, amely 100 fő feletti foglalkoztatást gyakorol. Ez sem felel meg a valóságnak, mert az Élelmiszer Kft 186 főt , a Takarmánygyártásnál 116 fő van foglalkoztatva. Nagy értékű beruházás is volt a HAGE sertéstelep. 58. oldalon szerepel a csatornázottság 34 %, ez sem igaz igy, mert éppen most van folyamatban a szennyizberuházás III. üteme. A 102. oldalon is található egy- két dolog, amit még pontosítani kellene, igy pl. -a mezőgazdasági termelés nem párosul környezetvédelmi beruházásokkal, - vagy nincs környezetvédelemi tevékenység a településen. Felszín alatti vizek szennyezettségének növekedését tartalmazza a tanulmány, de mivel a szennyvízcsatorna is megvalósult , állattartásnál is meg van az előírásnak megfelelő betartása, igy szerinte javulni kellene, nem pedig romlani. Légszennyezettség növekedése mitől nő, mert nincs ilyen tevékenység. Kevés a központi fejlesztési forrás? Nem valós, mert most kapott város fejlesztési forrást és a gazdasági szféra is . korábban kevesebb támogatást kaptunk fejlesztésre, de most nem.

171

A 104. oldalon található , hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar nincs. Ez igy nem igaz, mert van mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar is van Nádudvaron, így a tejüzem és a sajtkalmár Kft-nél is végeznek ilyen jellegű munkát. Saját márkával ellátott termékeket állítanak elő. Határidő: azonnal Felelős: Beke Imre polgármester A képviselő-testület a fenti határozati javaslatot 7 igen szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 160/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számu határozata: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határozott, hogy – a jelen határozat mellékletét képező „Hogyan óvjuk meg természeti értékeinket a jövő nemzedék számára” című, Nádudvar Város Helyi fenntartható fejlődési programját (Local Agenda 21) alant felsorolt módosításokkal együtt elfogadja: A tanulmányban szerepel , hogy Püspökladányi kistérség elmaradott, de most mi Hajdúszoboszló kistérséghez tartozunk. A 37. oldalon szennyezettséget okozó tényezőket sorol fel, a vágóhíd szennyvizének a Holt-Köselybe történő vezetése, ez igy nem felel meg a valóságnak, mert saját szennyvíz-tisztítóval rendelkezik. Hamarabb volt a vágóhídnak szennyvíz-tisztítója, mint a városnak. Még a tejüzem szennyvize sem oda folyik. - az állattartó telepek kezelés nélküli hígtrágya szikkasztása sem igaz, mert szigetelt tároló van, hiszen UNIÓS követelmény. Minden telepünkön , ahol nagy állattartás van, szigetelt tároló van. Tehát kezelt. A gazdákkal történő megállapodás szerint hígtrágyát locsolnak a földjükre. Mihályhalmi épület egy központi száraztrágyatároló, biogáz üzem létesülne, és itt tárolnák, egy UNIÓS beruházás. Használt héviz elhelyezése, ez a fürdő vize, sósviztározóban tárolódik, 38. oldalon, Vizahálózat fejlesztése elmaradt, a 47. oldalon , nem igaz, mert a CIVISVIZ a koncessziós szerződésben vállalta a ivóvizmőségjavitást. A végvezetékek is megszüntetésre kerültek. Szintén pontatlan az is, hogy a NAGISZ Zrt. a Tolbuhin u. 7.sz. alatt tevékenységet folytat, mert több , mint 10 éve nem zajlik ott semmilyen tevékenység. 48. oldal. A 57. oldalon szerepel, hogy élelmiszeripar nem működik a településen, hiszen ott van a tejüzem, a húsüzem, sajtüzem. 57. oldalon szerepel, hogy városban nincs olyan jellegű ipari létesítmény, amely 100 fő feletti foglalkoztatást gyakorol. Ez sem felel meg a valóságnak, mert az Élelmiszer Kft 186 főt , a Takarmánygyártásnál 116 fő van foglalkoztatva. Nagy értékű beruházás is volt a HAGE sertéstelep. 58. oldalon szerepel a csatornázottság 34 %, ez sem igaz igy, mert éppen most van folyamatban a szennyizberuházás III. üteme. A 102. oldalon is található egy- két dolog, amit még pontosítani kellene, igy pl. mezőgazdasági termelés nem párosul környezetvédelmi beruházásokkal, - vagy nincs környezetvédelemi tevékenység a településen.

172

-a

Felszín alatti vizek szennyezettségének növekedését tartalmazza a tanulmány, de mivel a szennyvízcsatorna is megvalósult , állattartásnál is meg van az előírásnak megfelelő betartása, igy szerinte javulni kellene, nem pedig romlani. Légszennyezettség növekedése mitől nő, mert nincs ilyen tevékenység. Kevés a központi fejlesztési forrás? Nem valós, mert most kapott város fejlesztési forrást és a gazdasági szféra is . korábban kevesebb támogatást kaptunk fejlesztésre, de most nem. A 104. oldalon található , hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar nincs. Ez igy nem igaz, mert van mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar is van Nádudvaron, így a tejüzem és a sajtkalmár Kft-nél is végeznek ilyen jellegű munkát. Saját márkával ellátott termékeket állítanak elő. Határidő: azonnal Felelős: Beke Imre polgármester 7./ K ü l ö n f é l é k: 1./ Tárgy: Pályázat benyújtása Nádudvar Város Önkormányzata által az Európa a Polgárokért Programra, amely testvérvárosok polgárainak találkozóit támogatja Előterjesztő: Beke Imre polgármester Beke Imre polgármester, előterjesztést tett A Pályázat benyújtása Nádudvar Város Önkormányzata által az Európa a Polgárokért Programra, amely testvérvárosok polgárainak találkozóit támogatja, irásos anyaga a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Rásó Tibor képviselő, kérdésként vetette fel, hogy konkrétan kiket fogunk meghívni? Beke Imre polgármester, két busz Salárdi gyerekeket, és egy mikrobusz lengyel csoport szerepel a projektben. A költség fedezi az itteni tartózkodásukat. Csendes Ferenc képviselő, az előterjesztésben van egy elírás, 2013-ra kell javítani a határidőt. Beke Imre javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy az alábbi határozati javaslatot a javítással együtt fogadják el: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a pályázat benyújtását Nádudvar Város Önkormányzata által az Európa a Polgárokért Programra, amely testvérvárosok polgárainak találkozóit támogatja. Felkéri Beke Imre polgármestert, a pályázat íróval a megbízási szerződést kösse meg és a pályázat benyújtásához a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

2013. szeptember 1. Beke Imre polgármester

A képviselő-testület a fenti határozati javaslatot 7 igen szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 161/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számu határozata:

173

Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a pályázat benyújtását Nádudvar Város Önkormányzata által az Európa a Polgárokért Programra, amely testvérvárosok polgárainak találkozóit támogatja. Felkéri Beke Imre polgármestert, a pályázat íróval a megbízási szerződést kösse meg és a pályázat benyújtásához a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

2013. szeptember 1. Beke Imre polgármester

2./ Tárgy: A szennyvíztelep bővítésére kötött vállalkozási szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás tudomásul vétele Előterjesztő: Beke Imre polgármester Beke Imre polgármester, előterjesztést tett a szennyvíztelep bővítésére kötött vállalkozási szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás tudomásul vételére, melynek irásos anyaga a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Dr. Sós Csaba aljegyző, A szennyvíztisztító-telep fejlesztésére kiírt tervezési, kivitele­ zési közbeszerzési eljárásban a testület a Magyar Mélyépítő Kft.-t jelölte meg nyertes ajánlattevőnek, mellyel a megállapodás megkötésre került. A megkötött támogatási szerződésünk tartalékkeret tartalmaz, amelyet két elemre szennyviztelep bővitésre és a másik a hálózat bővitésre szólt de közben a támogató szerzvezet a keret felhasz­ nálásának elemekre bontását kérte, igy a tartalékkeretből az erre a projektelemre eső tartalék összege, amely 11.720.000 Ft. A kivitelezésre rendelkezésre álló teljes keret 246.120.000 Ft. Erre a jogtechnikai megoldásra azért volt szükség,mert ezzel a kivitelezés során esetleg felmerülő többletköltségek miatt nem kell módosítani a már megkötött kivitelezési szerződést a közbeszerzésekről szóló törvény előírásai szerint. Egy ilyen eljárás több hetes csúszást is eredményezhet. A testület kezdettől fogva kinyilvánította azon szándékát, hogy ezt a projektet a legrövidebb idő alatt és a legkisebb költségek mellett kell megvalósítani. Az önkormányzat vezetésének nem célja, hogy a tartalékkeret felhasználásra kerüljön. A támogatási szerződés előírásai, és a közreműködő szervezet által megalkotott szerződés minta is kötelezővé teszi, hogy a nyertes ajánlatbeli összeg és a tartalékkeretnek az erre a projektelemre eső része külön –külön feltüntetésre kerüljön a szerződésben oly módon, hogy a teljes rendelkezésre álló keret összegben benne foglaltatik a tartalékkeret összege és a nyertes ajánlat szerinti kivitelezési összeg összesenben. Ezért szerepel a szerződés 3.1. és 3.2. pontjában két eltérő összeg. Beke Imre polgármester, javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy az alábbi határozati javaslatot fogadják el: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Nádudvar település szennyvízelvezető rendszerének, valamint szennyvíz tisztító telepének fejlesztése című EU támogatással megvalósítani tervezett Projekt keretén belül a „szennyvíz tisztító telep fejlesztése” kivitelezési feladatok ellátására vonatkozóan a FIDIC Sárga Könyv feltételei szerint megkötött vállalkozási szerződéssel kapcsolatos tájékoztatást tudomásul veszi. Határidő: Felelős:

azonnal Beke Imre polgármester

A képviselő-testület a fenti határozati javaslatot 7 igen szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta:

174

Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 162/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számu határozata: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Nádudvar település szennyvízelvezető rendszerének, valamint szennyvíz tisztító telepének fejlesztése című EU támogatással megvalósítani tervezett Projekt keretén belül a „szennyvíz tisztító telep fejlesztése” kivitelezési feladatok ellátására vonatkozóan a FIDIC Sárga Könyv feltételei szerint megkötött vállalkozási szerződéssel kapcsolatos tájékoztatást tudomásul veszi. Határidő: Felelős:

azonnal Beke Imre polgármester

3./ Beke Imre polgármester, kérte a képviselő-estület tagjait, hogy a most kiosztott Hajdú-Bihari Ivóvizminőség-javitó Projekt” –tel kapcsolatos tájékoztatót olvassák át, és vegyék tudomásul. Ez a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ludman Lajos TVG Kft. ügyvezetője, a szennyvíztelep építés és beruházásra vonatkozóan a Mélyépítő Kft-vel kötöttünk kivitelezői szerződést. Azt vállalták, hogy márciusra a telep kész lesz. A Hajdúszoboszlói hálózattal kapcsolatban két cég adott ajánlatot, értékelése folyamatban van. 4./ Tárgy: Városnapi rendezvény Rásó Tibor oktatási, kulturális, sport és idegenforgalmi bizottság tagja, elmondta, hogy a városnapi rendezvény szeptember 21-én (szombaton) lesz. A rendezvény összköltsége egymillió ft. Gyökeres változás lesz a Nádudvar Napján, mert nem lesz vendég, hanem helyi művészek szolgáltatják a programot. Ez egy nap próbatétel lesz, de bíznak abban, hogy szélesebb tömeget mozgat meg. Fellépnek a helyi nyugdíjasok, főzőverseny lesz, gyermekbemutatók. Most kihagyták a szekereseket a költség miatt, de önként jöhetnek. Korcsmáros Sándor képviselő, javasolta, hogy a városnapig a fürdőt hagyják nyitva. Sajnos egyre kevesebb nádudvari jár a helyi fürdőbe, inkább elmennek máshová, de nem tudja miért. Beke Imre polgármester, javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy a városnapi rendezvénnyel kapcsolatos egymillió forintos költséget fogadják el. A képviselő-testület a fenti javaslatot 8 igen szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta: Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 163/2013. (VIII.29.) önkormányzati számú határozata: Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Nádudvar Város Napjára, mely 2013. szeptember 21-én kerül megrendezésre, az egymillió forintos költséget elfogadja a rendezvény lebonyolítására. 5./ Tárgy: Kovács Zsolt képviselői indítványa.

175

Beke Irme polgármester, elmondta, hogy egy határozati javaslatot készítettünk a képviselői indítványra, de a testületnek kell elfogadni, és határozatot hozni. Vincze András jegyző, a képviselő úr, a képviselői indítványában a projekt megvalósulását támogatva e havi képviselői tiszteletdíjáról lemondott az egyesület javára. Képviselő Úr a bruttó tiszteletdíjról, valamint a szociális hozzájárulási adó összegével együttesen 114.414.-Ft összeget jelölt meg, ami nem helyes, mert ő csak a képviselői tiszteletdíja nettó részével rendelkezhet. A fent megjelölt összeget csak képviselő-testületi döntéssel lehet átadni támogatásként az egyesületnek. Ezen összeget a 2013. évi költségvetésben át kell vezetni. Beke Imre polgármester, javasolta a képviselő-testület tagjainak, hogy az alábbi határozati javaslatot fogadják el: Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2013. évi költségvetésben személyi juttatásként előirányzott képviselői tiszteletdíj összegéből 114.414.-Ft összeget a Nádudvari Fiatalok az Ifjúságért Fejlődésért Egyesület támogatására csoportosít át. Az összeg a "Civil szervezetek szakmai programjának támogatása" című pályázati kiírásra benyújtott NEA-UN-13-SZ-1056 pályázati azonosítószámon nyilvántartásba vett "Fórumok, kirándulások, képzőművészeti bemutatók szervezése a nádudvari fiatalok részére" elnevezésű pályázati önerő biztosítására használható fel. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy kösse meg a Nádudvari Fiatalok az Ifjúságért Fejlődésért Egyesülettel a Közgazdasági és Pénzügyi Iroda által előkészített támogatási szerződést. Az Egyesületnek a támogatott összeggel pénzügyileg el kell számolni, melynek határideje 2013. december 31. A képviselő-testület felkéri a közgazdasági és pénzügyi iroda vezetőjét, hogy az önkormányzat 2013. évi költségvetésben ezen összeget vezesse át. Határidő: Felelős:

2013. szeptember 10. Beke Imre polgármester Jakabné Beke Gyöngyi Közgazdasági és Pénzügyi Irodavezető Kovács Lászlóné Munkaügyi és Hatósági Irodavezető

A képviselő-testület tagjai a fenti határozati javaslatot 6 igen 1 tartózkodással elfogadta és az alábbi határozatot hozta: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testületének 164/2013. (VIII.29.) Önkormányzati számú határozata: Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2013. évi költségvetésben személyi juttatásként előirányzott képviselői tiszteletdíj összegéből 114.414.-Ft összeget a Nádudvari Fiatalok az Ifjúságért Fejlődésért Egyesület támogatására csoportosít át.

176

Az összeg a "Civil szervezetek szakmai programjának támogatása" című pályázati kiírásra benyújtott NEA-UN-13-SZ-1056 pályázati azonosítószámon nyilvántartásba vett "Fórumok, kirándulások, képzőművészeti bemutatók szervezése a nádudvari fiatalok részére" elnevezésű pályázati önerő biztosítására használható fel. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy kösse meg a Nádudvari Fiatalok az Ifjúságért Fejlődésért Egyesülettel a Közgazdasági és Pénzügyi Iroda által előkészített támogatási szerződést. Az Egyesületnek a támogatott összeggel pénzügyileg el kell számolni, melynek határideje 2013. december 31. A képviselő-testület felkéri a közgazdasági és pénzügyi iroda vezetőjét, hogy az önkormányzat 2013. évi költségvetésben ezen összeget vezesse át. Határidő:

2013. szeptember 10.

Felelős:

Beke Imre polgármester Jakabné Beke Gyöngyi Közgazdasági és Pénzügyi Irodavezető Kovács Lászlóné Munkaügyi és Hatósági Irodavezető

Kovács Zsolt képviselő, megérkezett a testületi ülésre, igy a jelenlévő képviselő létszáma: 8 fő Beke Imre polgármester, tájékoztatta Kovács Zsolt képviselőt a testület döntéséről, mely szerint a támogatás iránti kérelmét támogatták. Megkérdezte, hogy ki a civilszervezet vezetője? Kovács Zsolt képviselő, elmondta, hogy a Nádudvari Fiatalok az Ifjúságért Fejlődésért Egyesület vezetője Petrovics-Varga Kornélia Egyebek: 1./ Ludman Lajos TVG Kft. ügyvezetője, elmondta, hogy a fürdőt nem fogják bezárni, télen is nyitva lesz a fizikoterápia miatt. Ezzel kapcsolatban a Kenézy Kórház jóváhagyta a szerződés-módosítást. Viszont vannak munkaügy dolgok, mert aki önkormányzati alkalmazásban van , annak a munkaviszonyát meg kell beszélni. A gyógytornászt már a TVG Kft. alkalmazza. A fizikoterápián uj doktornő lesz, a fürdőben fog folyni a fizikoterápiás kezelés, igy a zongora medence télen is müködni fog. 3 fő állandóan jelen lesz. A doktornő szombatonként fog dolgozni, 4 órás rendelési idővel. Ha a személyi, tárgyi feltételek meglesznek, akkor ad az ÁNTSZ engedélyt október 01-el. Bakos Gabriella lesz a fizikoterápiás orvos.

177

2./ Rásó Tibor képviselő, bizottsági ülésen elhangzott a Jókai utcai beruházás üzemeltetése milyen formában történik, és az iskola energetikai beruházása hol tart? Beke Imre polgármester, várja a bizottsági véleményeket a Jókai utcai pálya működtetésére vonatkozóan, van pénzügyi feltétele is. Ha elkészül az anyag a képviselő-testület elé terjesztik. Ludman Lajos TVG Kft. ügyvezetője, a Jókai utcai beruházás folyamatban van, jelenleg az önkormányzat építteti, de az üzemeltetés a TVG Kft-hoz átadásra került. Az iskola komplex fejlesztése programmal kapcsolatban elmondta, hogy a terv készül, ha összeáll hozzá minden, akkor a testület elé terjesztik. Közel 300-330 millió nettós beruházás. Október végére lesz kész a pályázati felhívás, de az idén még nem lesz kivitelezési munka. A hulladékgazdálkodás eszközfejlesztési pályázatot benyújtottuk, majd hiánypótlást küldtek , elég rövid határidővel, szeptember 06-ig. Dolgoznak még az anyagon, mert nincs meg minden adat. Hajdúszoboszló eszközre nem pályázik, csak a kompaktorra és esetleg telepi eszközökre eső részt vállalják. Eszközbeszerzésre csak Nádudvar és Kaba pályázik, így kukára, autóra, komposztálóra, konténerekre. 750 millió nettó finanszírozású, 5 % önrész, ami azt jelent, hogy az önkormányzatnak 35-40 millió forintot kell odaadni. 3./ Juhász Sándor képviselő, kérdésként vetette fel, hogy miért csökkent a szelektív gyűjtő kukák száma? Beke Imre polgármester, utána kell nézni , hogy mennyi pénz van rá, illetve a járdaépítésre is meg kell nézni, mennyi összeg van elkülönítve. Ludman Lajos TVG Kft. ügyvezető, Juhász Sándor képviselőnek elmondta, ez csak egy átmeneti technikai kérdés, a konténerek cseréje és ürítése során volt némi fennakadás, és vissza fog állni a rend. Járdaépítésre előző évi állapot szerint 5 millió forintra van szükség . Csendes Ferenc képviselő, a városközpont funkcióbővítő beruházás mikor valósul meg? A lakosság aggályosnak látja, és szerintük nem fog rövid időn belül elkészül, pld. a piac, buszváró, stb. Ludman Lajos TVG Kft. ügyvezetője, elmondta, hogy az Ady és Kossuth téri park át lett adva. Jogos egyébként az észrevétel. Minden héten szerdán reggel van megbeszélés ezzel kapcsolatban, melyről a polgármestert is tájékoztatják. A négy beruházásból háromnak kétséges a határidő betartása. Egy viszont biztos, nem lesz kész szeptember 30-ra. A tónál szeptember 30-a a határidő, ott már rendezvényeket kellene tartani, de nem tudja lesz e alkalmas terep.

178

A Jókai utcai sportcsarnok és a városháza november 30-ig befejezhető, de a piac nem. A kooperációról készül egy emlékeztető. A megbeszéléseken minden alkalommal felhívjuk a kivitelező figyelmét a késedelem következményeire, a határidők betartására. Határidő módosításra is csak akkor van lehetőség, ha indokolt, a kötbér kötelezővé válhat, ha határidőre nem készül el. A szerződés szerint 30 nap késedelem esetén felmerül a meghiúsulási kötbér, melynek mértéke 20 %. Ludmanné Papp Ilona képviselő, a bizottsági ülésen felvetődött, hogy a lakosság szeretné megismerni a funkcióbővítő beruházás tervét. Az volt a javaslat, hogy a városnapon be lehetne mutatni. Ludman Lajos TVG Kft. ügyvezetője, ő már régen mondta, hogy ez megoldható, meg van hozzá az anyag, csak egy időpontot kell megbeszélni. Kovács Zsolt képviselő, megkérdezte, hogy mikor lesz lomtalanítás? Ludman Lajos TVG Kft. ügyvezetője, holnap fog választ adni rá.

Beke Imre polgármester, mivel több napirend és hozzászólás nem volt az ülést 16,20 órakor berekesztette.

Kmft.

Beke Imre polgármester

Vincze András jegyző

Korcsmáros Sándor Ludmanné Papp Ilona jegyzőkönyv-hitelesítők

179