Jegyzőkönyv 2014-20-as tervezési időszak kohéziós politikája, különös tekintettel az innovációra című workshop 2012. május 03. 13:00 – 17:00 óra Résztvevők: jelenléti ív mellékelve Röviden a rendezvényről: A határrégióban rejlő innovatív vonatkozású növekedési potenciálok támogatását tűzte ki célul a 2009-ben elindított osztrák-magyar IRIS (Interregional Innovation System) projekt, amelynek egyik magyarországi partnere a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. A projekt célkitűzései előremutatnak a következő programozási időszakra, ennek jegyében zajlott az szakmai workshop is, amely a magyar K+F szektor szereplői és kutatási központok részére kínált aktuális információkat a fejlesztési források jövőben várható alakulásáról. Breznovits István, a rendezvényt szervező Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte: a következő, 2014-20-as tervezési időszakban az eddigiekhez képest nagyságrenddel több innovációs fejlesztési forrásra lehet majd pályázni, az igazi kihívást pedig az ezek fogadására való felkészülés jelenti. A hatékony, eredményorientált pénzlehívás egy tématerületen sem nélkülözheti a pályázók hatékony felkészítését – még inkább így van ez az innováció kulcságazatában, ahol viszonylag szűkebb a szóba jöhető pályázói kör. Dr. Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársa, a Koordinációs Irányító Hatóság EU Ügyek és Nemzetközi Koordinációs Divíziójának referense a fentieket is megerősítette csaknem másfél órás, rendkívül tartalmas „A 2014-20-as időszak kohéziós politikája” című szakmai előadásában: A kohéziós politika vitájának kontextusa • • • • • • •
Minden költségvetési időszak előtt vita – most nagyon erős Nettó befizetők álláspontja: brit javaslat a költségvetés csökkentésére + 5 tagállam levele Válság, nemzeti költségvetések helyzete – Görögország: felelős kormányzás kérdése Kevés felmutatható eredmény, ám magas hibaarány (Európai Számvevőszék Jelentése) – „European added value” megkérdőjelezése Bizottságon belüli politikai erőviszonyok - ágazati programok vagy Kohéziós Politika (+centralizált versus decentralizált programok) Lisszaboni Szerződés: új feladatok uniós szinten (területi kohézió), Európai Parlament megnövekedett szerepe (együttdöntés) Európa 2020 Stratégia: strukturális reformok, erősebb tematikus megközelítés. Low-carbon economy, innovation
A Kohéziós Politikát újra kell pozicionálni + a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel el kell fogadtatni 1
A tárgyalási folyamat 2010. június 16. – EP SURE bizottság felállítása az MFF EP-beli kidolgozására (EP) 2010. október 19. – költségvetési felülvizsgálat (COM) 2010. november 10. - 5. Kohéziós Jelentés (COM), konzultáció indulása 2011. január 31.- február 1. - Kohéziós Fórum (COM) 2011.02.21: Általános Ügyek Tanácsa, orientációs vita, tanácsi következtetések (CON – magyar elnökség!) 2011.03.31-04.01: Konferencia a kohéziós politika jövőjéről (CON – magyar elnökség!) 2011.05.19-20: Kohéziós politikáért felelős miniszterek informális találkozója (CON – magyar elnökség!) 2011.06.06. EP SURE jelentés elfogadása (EP) 2011.06.29. – következő pénzügyi perspektívára vonatkozó jogszabálytervezet megjelenése (COM) 2011.10.06 – kohéziós politikára vonatkozó jogszabály tervezetek megjelenése (COM) 2012-2013: jogalkotási folyamat 2013-2014: hatályba lépés, tagállami programdokumentumok elfogadása Előzmények – Bizottság Költségvetési felülvizsgálat - 2010 október • Visszafogott javaslat, nem kíván vitát generálni, kevés konkrétum 5. Kohéziós jelentés következtetései – 2010 november Stratégiai irányultság erősítése • Tematikus koncentráció az EU2020 mentén • Fókuszban a célok/eredmények a kiadások helyett • Szűkül a tagállamok hatásköre, nő a Bizottság stratégiai szerepe • Decentralizált források egyetlen stratégiai keretben Bizottság későbbi javaslatának alapja Előzmények – Európai Parlament EP plénuma elfogadja a SURE jelentését – 2011 június • legalább akkora forrást a kohéziós politikának, mint a jelenlegi periódusban • a vidéki térségek, az ipari szerkezetváltással küzdő régiók, valamint az alacsony népsűrűségű térségek támogatására a jövőben is fontos • Felkéri COM-ot, hogy tegyen javaslatot egy átmeneti kategóriára a következő időszakban (75%-a és 90% közötti régiók) • A támogatások elosztásához továbbra is az egy főre eső GDP-t kell figyelembe venni • A tagállamoknak kevés számú, de hangsúlyos prioritást kellene meghatározniuk a pénzfelhasználás során • Megfelelő kritériumok bevezetésével erősíteni kell az eredményorientáltságot Előzmények – EU Tanács ÁÜT-következtetések – 2011 február • a kohéziós politika fontos közös politika, az európai integráció kiemelt eszköze • a kohéziós politika hatékonyságát és eredményességét növelni kell – korlátozott számú prioritással, melyek figyelembe véve a tagállamok és régiók szükségleteit és lehetőségeit, 2
•
– integrált megközelítéssel, jobb alapok közötti koordinációval – átlátható, egyszerű végrehajtási rendszerrel, mely nem hoz gyökeres reformot további vita szükséges a tervezésről, tematikus célokról, kondicionalitásokról
Informális miniszteri találkozó következtetései – 2011 május • erős kohéziós politika iránti igény • a kondicionalitások fontosak, de a feltételeket a programozás előtt kell kikötni (ex-ante), és fontos a rugalmasság, a tulajdonosi szemlélet, átláthatóság, arányosság, hatáskörök tiszteletben tartása, egyszerűsítés • a kohéziós politika hozzájárul az intelligens,fenntartható és befogadó növekedéshez (EU2020 célok) már a jelen periódusban is, ez továbbra is helyes, de a helyi/területi adottságokat figyelembe kell venni Tagállami érdekcsoportok Nettó befizetők v. nettó kedvezményezettek Egyéb csoportok: • A „versenyképesség barátai” (DK, SE, FI, UK) • KAP fő haszonélvezői (FR, ES, PL, HU) • A „kohézió barátai”: 2011 november budapesti találkozó (13+PL) Az új pénzügyi perspektíva 2007-2013: 347,4 Mrd EURO 2014-2020: 336 Mrd EURO Egy új átmeneti kategória: 12 % Földrajzi jogosultság 3 régiókategória: less developed, transition, more developed. A KMR régió a „more developed” kategóriába fog tartozni. A források elosztása Kohéziós Alap Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók Európai területi együttműködés Legkülső régiók és gyéren lakott területek Összesen
69.5 68.7 199.3 162.6 25.4 38.9 43.5 53.1 8.7 11.7 ? 0.9 347.4 336.0
Költségvetési részarány: kevésbé fejlett régiók/tagállamok: 68,7 %, átmeneti régiók: 11,6 %, fejlettebb régiók: 15,8% Érintett népesség (millió lakos): kevésbé fejlett régiók/tagállamok: 119,2, átmeneti régiók: 72,4, fejlettebb régiók: 307,1 Bizottság MFF javaslata
3
Óvatos, elfogadja a realitást: 1% GNI-vel számol Kiadási oldal szerkezete alig változik, régi tartalmak új köntösben (HORIZON 2020, KSK, PSZ) Szokásos vita, alku és elfogadás várható, középponban a nettó egyenleggel – mivel a fő bevétel a GNI-alapú befizetés, alig van tagállamokól független bevétel „Magyar kérdés”: Capping: általános 2,5 % (mostani 3,4 helyett) kevesebb forrás+alacsonyabb capping rossz GDP-előrejelzés A kohéziós „6-os jogszabálycsomag” Általános („ernyő”) rendelet: - „KSK alapok” közös szabályai (SA+KA, EMVA, ETHA): I. (1-2), II. (3-80) és IV. (141-147) rész - SA+KA specifikus szabályai III. rész (81-140) Alap-rendeletek (ERFA, ESZA, KA) Európai Területi Együttműködés (ERFA), Európai Területi Társulások +Connecting Europe Facility (infrastruktúra-alap) rendelet: 10 mrd euró a KA-ból, EB kezeli, energia, közlekedés, internet Nincs forradalmi változás – inkább a kohéziós politika legitimálásához szükséges, elvárt szigor Átláthatóbb, de részletesebb szövegezés (fogalmak, makro-ökonómiai feltételek, pénzügyi eszközök, egyszerűsített pénzügyi irányítás, pénzügyi szabályok, addicionalitás) Európai Bizottság szerepe nő - több hatáskör, szankció Tagállami kompetencia csökken, de a felelősség és az adminisztratív teher nő A kohéziós források (és a tagállami reformok) az Európa 2020 stratégia prioritásait szolgálják, a tematikus forráskoncentráció választásra, stratégiai döntésre késztet, a fejlettebbeknek kevesebb mozgástér jut Negatív és pozitív ösztönzők, fókuszban a mérhető célok/eredmények a kiadások helyett (EB: „számlák helyett eredményekre fizetünk”) Területi dimenzió hangsúlyosabb megjelenése: helyi fejlesztések, városfejlesztés, ETE: több forrás, egységesítések, kivétel a teljesítménytartalék és ex ante kondicionalitások alól Az általános rendelet előírásai Az ERFA, ESZA és a KA 2 célkitűzése : Befektetés a Növekedésbe és a Munkahelyekbe (a költségvetés 96.52%-a); Európai Területi Együttműködés (a költségvetés 3.48%-a) A régiók 3 típusa:<75%, 75%-90% és >90% + „védőháló” a konvergenciát elhagyó régióknak: 2007-13 közti allokációjuk 2/3-a A Kohéziós költségvetés minimum aránya az ESZA részére: 25% a hátrányos helyzetű régiókban, 40% az átmeneti régiókban és 52% a fejlettebb régiókban EU-társfinanszírozás a jelenlegi 85%-ról 85%/60%/50%-ra csökken A nemzeti boríték 2%-a egy kategóriából átcsoportosítható egy másikba (kivltelként, igazolt esetben) – KMR miatt fontos, de kevés OP-átjárhatóság 5%-ra csökken (de: multifund-OP-k) Pénzügyi eszközök:Részletesebb szabályozás, növekvő szerep, minden KSK-alapnál, legalább 10 éven keresztül kell felhasználni, összhangban az OP célkitűzéseivel Pénzügyi hatások Magyarországra nézve A hátrányos helyzetű régiók allokációja csökken: 77.3%-ról 71.3%-ra (50.13% + 21.19% a KA-ból) 4
A tervezet alapján Magyarország számára reálértéken kb. 20,5%-kal kevesebb forrás jutna a 20142020-as periódusban, mint a jelenlegi időszakban. Tovább csökkenheti ezt a keretet közösségi szinten: – 5%-os EU-szintű teljesítménytartalék (2019-ben elosztva!), – KA elkülönítés CEF-be, – ERFA-források 0,2%-át kitevő innovatív városfejlesztési akciókat finanszírozó közösségi keret, – ESzA források terhére elkülönítendő leghátrányosabb helyzetűek élelmezése (Food for Deprived People) tétel 2,5 Mrd € értékben, – A Bizottság (jelenlegi időszakhoz képest 40%-kal megnövelendő) saját szakmai segítségnyújtási kerete is. +egyéb pénzügyi és tartalmi determinációk nemzeti szinten Tematikus prioritások listája (KSK-alapok) ERFA mindhez, ESzA elsődlegesen 4-hez és másodlagosan bármelyhez, KA 5-höz járulhat hozzá 1. kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása; 6. környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9. társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházás az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Stratégiai tervezés új rendszere Közös Stratégiai Keret: – Decentralizált források egyetlen stratégiai keretben: strukturális (ERFA, ESZA, +KA)+vidékfejlesztés (EMVA)+halászat (EHA) – Európa 2020 célok „lefordítása” beruházási prioritásokra – Bizottság fogadja el, a rendelet hatálybalépése után 3 hónapon belül (de: kommunikáció már 2011 decemberében) Partnerségi szerződés: – lefordítja KSK-t nemzeti, regionális tervekké, EU 2020-hoz kötődő tematikus célok/prioritások – Feltételek és sikerfaktorok, kapacitási kérdések, elvárt eredmények (indikátorok) rögzítése – Bizottság és tagállam/régiók tárgyalásának eredménye, benyújtandó a KSK megjelenésétól 3 hónapig. Elfogadás: Bizottság által (szerződés?) a benyújtástól 6 hónapon belül. Operatív programok: 5
– – –
Mérhető, világos célértékek, rendszeres értékelés, kötelező és „szabadon választott” indikátorok Egy prioritási tengely – egy alap - egy tematikus célkitűzés (kiv. ESZA) Benyújtás, elfogadás a PSz-szel együtt
Ex-ante feltételek alkalmazása Rendelet, IV. melléklet: Tematikus (prioritásonkénti – 11db) és horizontális (7db) ex-ante kondicionalitások kifejtése Programozási dokumentumok előkészítése: Tagállamok és/vagy régiók önértékelése arról, hogy teljesülnek-e a kondicionalitások. Az eredményt a programtervezetek, a kötelezettségvállalást a partnerségi szerződés tartalmazza. Kondíciók teljesülnek: a programtervezetek bemutatják, hogy nincs további teendő Részben teljesülnek: akcióterv 2 éven belül a teljesítésre vonatkozó kötelezettségvállalásról Nem teljesülnek: akcióterv 2 éven belül a teljesítésre vonatkozó kötelezettségvállalásról Tárgyalás ás megállapodás a kötelezettségvállalásokról: a kötelezettség-vállalásokat a programok tartalmazzák, és a partnerségi szerződés összefoglalja őket Innovációra vonatkozó előzetes feltételrendszer A nemzeti reformprogrammal összhangban álló intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs stratégia megléte a magánfinanszírozású kutatások és innováció kiadásainak intenzívebb hasznosítására, amely megfelel a jól teljesítő nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs rendszerek funkcióinak: • SWOT elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; • a magánszektor K+F beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; • tartalmaz egy monitoring és felülvizsgálati rendszert. • A tagállam elfogad egy, a költségvetésben kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló forrásokat bemutató keretrendszert; • A tagállam elfogad egy többéves tervet az európai uniós prioritásokhoz (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma - ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására. Ex-post feltételek Prioritási és al-prioritási szinten kell a célok tekintetében ún. mérföldköveket kijelölni (2016-ra: output és pénzügyi típusú indikátorok; 2018-ra: eredménytípusú indikátorok is) • ezekről 2017-ben és 2019-ben előrehaladási jelentést kell benyújtani • mérföldkő tekintetében elmaradás: COM ajánlásokat tesz a tagállam számára • mérföldkő tekintetében teljesítés: jogosultság a teljesítménytartalékból (alapok és tagállami boríték 5%-a) pótlólagos forrásra • az output indikátorok kezelhetők, kérdéses az eredményindikátorok kezelése (pl. K+F+I-ben) • ha tagállam nem teljesíti az ajánlásokat: COM részlegesen vagy teljesen felfüggesztheti a vonatkozó prioritások időközi kifizetéseit Makrogazdasági feltételek 6
• • • • • • •
a Bizottság kérheti a PSZ és OP-k felülvizsgálatát, ha ez szükséges a tanácsi ajánlások végrehajtásához (pl. NRP, túlzott hiány) Amennyiben a tagállam nem nyújt be javaslatot egy hónapon belül, a Bizottság felfüggesztheti a kifizetéseket Automatikus felfüggesztés (eddig csak KA-ban, diszkrécionálisan), döntés „fordított” minősített többséggel Uniós pénzügyi segítség esetén a Bizottság saját hatáskörben módosíthatja a PSZ-t, OP-t, és részt vesz irányításukban A Bizottság évenként konzultál EU-szintű gazdasági és szociális partnerekkel a Kohéziós és Strukturális Alapok forrásainak felhasználásáról Eurózóna: kettős teher (6-os csomag+eurószabályok) Kedvezményezetteket sújtja a tagállam helyett
Integrált szemlélet Közös cselekvési terv: • Az érintett OP(-k) 20 %-a, legfeljebb 10 millió euró • A kedvezményezett közjogi intézmény • Egyszerűsített pénzügyi irányítás • A Bizottság számára kell elküldeni, az OP-val vagy azt követően, az elfogadás 6 hónapon belül megtörténik (a kapcsolat az OP célkitűzéseivel nem világos) Integrált területi beruházás (ITB): • Ha területi stratégia, vagy megállapodás alapján integrált megközelítés kell egy vagy több OP több prioritását érintő beruházáshoz, akkor kötelező A helyi fejlesztési stratégiát egy prioritási tengely finanszírozza, de más tengelyhez tartozó műveleteket is folytathat (LEADER-minta), elkészítés 2015 végéig OP 10%-a erejéig finanszírozhat saját területén kívüli fejlesztéseket (csak EU területén, ESZA nem) ERFA-rendelet •
•
•
Tematikus koncentráció a fejlettebb és átmeneti régiók számára: – Az ERFA költségvetésének legalább 20%-át kell szánni a szénalapú gazdasági tevékenység csökkentésére, és – 60%-ot K&F-re, innovációra és a KKV-k versenyképességére A konvergenciából “kieső régiók” számára: – 20%-ot szükséges kihelyezni a szénalapú gazdaság csökkentésére, és – 40%-ot K&F-re, innovációra és a KKV-k versenyképességére A hátrányos helyzetű régiók számára: – a költségvetés minimum 6%-át kell a szénalapú gazdasági tevékenység visszaszorítására felhasználni, valamint – 44%-ot a K&F-re, innovációra és a KKV-k versenyképességére
Minden tematikus célkitűzéshez beruházási kategóriák (nem nagyon korlátozó, összehasonlítva a jelenlegiekkel) Legalább 5%-ot kell szánni a fenntartható városi fejlesztésre 300 várossal városi fejlesztési platform (országonként legfeljebb 20-szal, a városok listáját a Bizottság fogadja el) Közös indikátorok listája, melyekhez mérten a célok meghatározásra kerülhetnek, 2022-re 7
ESZA-rendelet Tematikus koncentráció: • Az ESZA forrásainak legalább 20%-át minden régióban a “társadalmi befogadás és a szegénység elleni harc” támogatására kell fordítani. • Fejlettebb régiókban az egyes OP-ok elosztása 80%-ának, • Az átmeneti régiókban az egyes OP-ok elosztása 70%-ának, • A hátrányos helyzetű régiókban az egyes OP-ok elosztása 60%-ának a 18, az ESZA rendeletben is nevesített beruházási prioritásból minimum 4-et kell finanszíroznia Ahol egy OP prioritási tengely egésze szolgálja a társadalmi megújulást vagy a nemzetek feletti együttműködést, a támogatás aránya 10 százalékponttal megemelhető. Közös, ESZA-támogatott indikátorok listájának meghatározása, melyekhez a célokat kell tűzni, 2022re Egyszerűsítés • Az indokolt személyi kiadások maximum 40%-nyi átalánya használható fel egy művelet fennmaradó költségeinek fedezésére • A 100.000 eurót meg nem haladó támogatások meghatározhatók átalányként, vagy egységköltségenként, az IH által előzetesen elfogadott költségvetési számítások alapján • Az 50.000 eurót meg nem haladó támogatásoknak kerekítve vagy egységnyi költségek meghatározott szintjén kell szerepelniük
A végrehajtási rendszerre vonatkozó javaslatok fő irányai I.
Irányítási rendszer – Kétszintű rendszer, tagállami akkreditáció – Egyébként az intézmények és feladataik nem változnak (IH, IgH, EH – IH és IgH lehet egyben) – Adminisztratív terhek intézményeken II. Pénzügyi lebonyolítás - KAP minta – éves finanszírozási rendszerre való áttérés, nettó korrekcióval – alátámasztás: éves vezetői nyilatkozat + független ellenőrző hatóság véleménye – hibaarányt EUB a maga számára minimalizálja, a tagországnál „marad” – IH-hoz telepíti az igazolást (jelen hibaarány értelmezhető: igazoló hatóságokon „átmennek” a hibák) – Felfüggesztés normál menedzsment eszközzé válik III. Adminisztratív terhek csökkentése – elszámolhatóság, n+2 szabály Akkreditáció A tagállamnak minisztériumi szintű akkreditáló hatóságot kell kijelölnie, mely hivatalos határozatban akkreditálja (majd felügyeli) az összes IH-t és IgH-t egy független szerv véleménye alapján, a nemzetközileg elfogadott audit standardok szerint. Az akkreditáló szerv felelős az ellenőrzésért, és visszavonhatja az akkreditációt, ha nem teljesítik a feltételeket. Munkájában más ellenőrzési feladatot ellátó szervek eredményeire támaszkodik (Audit Hatóság) Bizottsági javaslat: pénzügyminisztériumok, központi kormányhivatal, kabinet - politikai döntés Akkreditációs kritériumok: nem várható nagy változás, Bizottság szerepe még formálódik 250 millió euró alatti OP esetén az ellenőrző hatóság ugyanazon szervezetnek lehet a része, mint az irányító és igazoló hatóságok, és nincs bizottsági felülvizsgálat. 8
Akkreditált szerv (IH, IgH) felel az alapok megfelelő menedzsmentjéért és ellenőrzéséért, egyes feladatait a felelőssége megtartása mellett átruházhatja Audit Hatóság: független hatóság - éves ellenőrzési vélemény Munkáját felhasználja az Akkreditáló Hatóság az akkreditáció vizsgálatakor Az összegek évenkénti kivezetése a számlákból • • • • • •
•
Az összegek évenkénti kivezetése a számlákból („running closure”) - éves előleg + elszámolás („annual clearance of accounts”), részleges zárás pénzügyi év alapján (július 1-től június 30-ig), a legutolsó éves időközi kifizetés alapján július 31-én benyújtva (október, január, április és július) A teljes dokumentációt be kell nyújtani a következő év február 1. napja előtt, április 30-ig a Bizottság rendezi az éves számlákat Csak a teljesített műveletekre felhasznált kiadások számítanak lezártnak Ha egymást követő lezárások során vagy az OP zárásakor szabálytalan költségek merülnek fel, a pénzügyi korrekció csökkenteni fogja az OP számára nyújtott támogatást Az igazoló hatóság minden évben meghatározhat egy maximum 5%-nyi átmeneti tartalékot az olyan kiadások tekintetében, melyek jogszerűségének és szabályosságának ellenőrző hatóság általi vizsgálata folyamatban van. Az ilyen összegeket a következő pénzügyi évnél le kell vonni vagy újból hozzá kell adni a költségvetéshez. Dokumentumok megőrzése: adott éves zárástól 3 évig
Pénzügyi lebonyolítás Éves beszámoló tartalma: Adott évben teljesített támogatható kifizetések/szabálytalansággal érintett összegek/visszakövetelt összegek/támogatott műveletek listája Ellenőrzések eredményei, az esetleges rendszerszintű hiányosságok megszüntetésére tett lépések Az éves elszámolás során a zárás feltétele, hogy az első szintű ellenőrzések lezáruljanak az adott intézkedés vonatkozásában Az esetleges szabálytalansággal érintett összegek korrekciójára az intézkedés zárásáig van lehetőség A tagállami korrekció nem, a Bizottság vagy az ECA által feltárt szabálytalansággal érintett összegek nettó korrekciók lesznek Pozitívum: az adott intézkedés lezárásától számított 3 évig van lehetősége a Bizottságnak és az ECÁnak auditot végezni Negatívum: a zárás folyamatos, munkaigényes feladat lesz, Programzárás - csak a nyitva maradt intézkedéseket érinti Végrehajtási kérdések Elszámolhatóság: • Alapokon átívelő szabályozás kulcsköltségeknél pl. rezsi • Telek- és ingatlanvásárlás csak 10%-ig támogatható • ÁFA: nem elszámolható (kivéve a nem kormányzati, nem adóalany által fizetett, nem visszaigényelhető ÁFÁ-t - infrastruktúránál nincs kivétel, ESZA: mint eddig) Átalány: nagyobb szerep (az igazolt közvetlen költségek akár 20%-a vagy a személyi költségek 15%-a), ESZA: 50 ezer euró alatt kötelező Fenntartási kötelezettség: általánosan 5 év, csak beruházási javak és ingatlan esetén n+2 szabály: n+2 végig, 2. és elkövetkező pénzügyi évek + 2014 1/6-oda, derogációk és egyéb kivételek nélkül 9
Ellenőrzés: egyszerűsítés • Az olyan műveleteknél, melyek teljes költsége a 100.000 eurót nem éri el, legfeljebb egy audit javasolt a befejezés előtt, vagy az ellenőrző hatóság, vagy a Bizottság részéről • Az ellenőrzési szintek az OP-ok vonatkozásában csökkenthetők • Kötelező panaszkezelési rendszer létrehozása, a Bizottság kérheti a vizsgálatok eredményét A magyar álláspont főbb elemei • • •
• • •
• •
• • •
• • •
Maradjon meg a kohéziós politika jelenlegi részesedése az EU költségvetéséből. A változtatások ne rójanak a hazai költségvetésre addicionális terhet, a le nem vonható ÁFA továbbra is legyen elszámolható minden esetben. Csak olyan előzetes (ex-ante) feltételeket fogadunk el, amelyek valóban szükségesek a programok eredményes megvalósításához, és nem pusztán bizonyos direktívák kikényszerítésének eszközei. Nem támogatjuk a szankciókat, mert ellentétesek a kohéziós politika logikájával, helyettük inkább az ösztönzőket, sikerfaktorokat javaslunk. A Bizottság a két programozási időszakon átívelő ún. híd-finanszírozásnál adjon megfelelő megoldást, hogy a több perióduson átívelő projekteket Eu-s támogatásból fizethessük ki. A KMR-ben legyen rugalmasabb a tematikus koncentráció (80%-nál kisebb legyen), az ESzA minimum aránya (52%-nál kisebb legyen), valamint a régiókategóriák közti átcsoportosítás lehetősége (2%-nál nagyobb legyen). Enyhítsék a tematikus koncentrációra vonatkozó szigorú kötöttségeket: a beruházási prioritásokat ne jogosultsági kategóriaként, hanem a fókuszt segítő alcélként értelmezzék. A teljesítménykövetés rendszere ne növelje az adminisztratív terheket, a teljesítmény vizsgálata olyan mutatókon – pl. mérföldköveken, output indikátorokon – alapuljon, amelyek kiszűrik a külső környezeti torzító tényezőket. Kötelező teljesítménytartalék helyett opcionális tagállami szintű teljesítménytartalék kialakítására legyen lehetőség. A nagyprojektek eljárásrendi és finanszírozási feltételei a jelenlegi időszakhoz képest ne váljanak rugalmatlanabbá. A jogosultsági szempontok, egyszerűsített költségek, továbbá a pénzügyi eszközök alkalmazási feltételei legyenek egyértelműek már a programidőszak kezdete előtt, és kerüljék el a végrehajtás közbeni, jogbizonytalanságot előidéző sorozatos módosításokat. Az n+2 szabály helyett a programok reális kifizetési görbéjéhez igazodó elvárás érvényesüljön. A pénzügyi irányítás és ellenőrzés terén legyen biztosított a folyamatosság a jelenlegi rendszerhez képest. Ne legyen éves ciklikusság, sem nettó korrekció az éves elszámolás során.
Hozzászólás: 1. 2013 végére cél az OP-k elkészítése: ez mennyire reális határidő? 2. Az előadás egyik diáján még a jelenlegi régióhatárok voltak láthatók. Lehet még szó a régióhatárok módosulásáról? Válasz: 1. Az OP-k megírása technikai feladat, erre 1-2 hónap elég. Sok időt a megírást megelőző tervezési folyamat igényel, amely még nem kezdődött el, a kormányzaton belül sem dőlt még el, hogy ezt milyen feladatmegosztásban végezzék. 2. A régióhatárok már nem fognak változni, erről lekéstünk. Felmerült az a kérdés is, hogy nem lenne-e jobb, ha Budapest külön régió lenne. Hozzászólás: Bizonyos kérdésekre a kohéziós politika (pl. az 5. Kohéziós Jelentés) továbbra sem mutat megoldást, nem ad irányelveket. Miért?
10
Válasz: Nehéz kimutatni a kohéziós politika eredményét, hatását. A mi érdekünk, hogy minél több forráshoz jussunk. A politikus nem fogják azt mondani, hogy „elég lenne kevesebb forrás, mert többet úgyse tudunk felhasználni”. A GDP-ben is nehéz kimutatni a hatást. A felhasználás hatékonyságának kell nőnie. Hozzászólás: A multi-found típusú finanszírozás lehetővé tenné a térségi integrált projektek indítását, de ezek előkészítéséhez és a konszenzus kialakításához sok idő kell, hiszen több évre nyúló térségi fejlesztések indulnának, hogyan összepárosítható ez a nettó éves elszámolással? Válasz: Erre az átalány típusú elszámolás lehet megoldás. Erre nem fog választ adni az uniós tervezet, erre a tagállamoknak kell megoldást találniuk. Hozzászólás: A megváltozott prioritások megismerésére és az ezekhez illeszkedő projektfejlesztések mielőbbi beindításához, a releváns helyi szereplők felkészítéséhez egy, a korábbi PGF-hez hasonló technikai támogatási keret biztosítása lehetne megoldás, tervez-e ilyet az NFÜ?. Válasz: Kérdés, kit értünk pályázó alatt. Az önkormányzati, kistérségi szinten kapacitás jellegű problémák vannak. Az önkormányzatokat nem érdemes versenyeztetni, pl. hogy két pályázó iskola közül melyik a jobb, a fontosabb? Mindkettő fontos. Hozzászólás: A Nyugat-dunántúli régióban 2011 év végén készült el a RIS, de csak ideiglenesen került elfogadásra, hogy a NIS elkészülte után gördülő tervezéssel beépíthetők legyenek annak a kiemelt területei is . Említette, hogy a Smart Specialization elvárás lesz, ha a NIS 2012 végére készül csak el, akkor hogy lehet majd beépíteni az ú j OP-kbe az abban foglaltakat? Válasz: A NIS tényleg még csak most készül, de mivel az OP-k elfogadása csak 2013-ban lesz napirenden, így addig beépíthetők lesznek a szakterületi és regionális sajátosság ok és elvárások is. Hozzászólás: Mit lehet tudni a városi fejlesztési platformról? Ez egy közvetlenül brüsszeli alap lesz? Válasz: 300 várost fognak központilag kiválasztani. A célja a tipikus városi problémák kezelése: közlekedés, alacsony CO2 kibocsátás, energiahatékonyság stb. Az EU szerint elég nagy a városi lakosság aránya, a vidéket pedig már „eleget fejlesztették”. Azt nem tudjuk, hogy hány magyar város kerül bele ebbe a körbe, Budapest biztosan. Nincsenek még meg a részletes szabályozások. Olyan elképzelés is van, hogy legyen ez egy dedikált pályázat egy előzőleg kiválasztott kör részére. A folyamatot a Bizottság fogja irányítani. Hozzászólás: A közszférát érintő téma a tervezés alapú fejlesztéspolitika, a konszenzusra törekvés. A minisztériumok és az NFÜ között nincs meg a megfelelő feladatmegosztás. Mit lehet tudni az OP-k struktúrájáról, az intézményi működtető rendszerről, a KOR IH szerepéről? Válasz: Ezekre a kérdésekre nem tudok válaszolni. Most folyik az erőforrások, a tervezési kapacitások, a feladatok felmérése. Nyárra, illetve őszre már többet tudunk az OP-król. A KOR IH feladatival kapcsolatban: az NFÜ-ben többféle koordináció működik. Az még nem biztos, hogy a KOR IH fogja vinni a következő programozási időszak hazai tervezési feladatait. A jelenlegi kormány átvette az NFÜ struktúrát: a minden IH-t magába olvasztó rendszert. A minisztériumok és az NFÜ között mindig voltak kérdések, amelyekben nehéz volt konszenzusra jutni. Pályázói oldalról mindig voltak igények pl. az eljárások gyorsítására, ezt azonban azért nem lehet teljesíteni, mert az EU is bármikor ellenőrizhet. Hozzászólás: A Botkai jelentés bírálatot fogalmaz meg a kohéziós politikával kapcsolatban, pl. új fogalmak bevezetését javasolja, amelyek Nyugat-Európában már érvényesülnek. 11
Válasz: Igen, már megjelenik nálunk is a nyugat-európai terminológia, gondolkodás, pl. roma stratégiában. Hozzászólás: Az agrárpolitika és a strukturális források összehangolása milyen következményekkel fog járni? Hogyan érinti ez pl. a vidékfejlesztési pályázatoknál eddig érvényes kritériumot, miszerint csak 5000 fő alatti települések voltak támogathatók? Válasz: Először is: az 5000 fős kritérium magyar döntés alapján született. Az agrárpolitika és a strukturális források összehangolása stratégiai szinten fog megvalósulni. Egyéb részleteket egyelőre nem tudok e témában mondani. Folyamatban van a vizsgálat és a tervezés. Hozzászólás: Az OP-k tervezésére nagyon kevés idő fog maradni, ennek negatív kihatásai lehetnek. A szomszédos osztrák tartományok ebben az évben lezárják az OP-k tervezését. A hatékony megvalósítás alapja a hatékony tervezés. Kérjük ezt az NFÜ felé közvetíteni. Válasz: Közvetíteni fogom. Dr. Szépvölgyi Ákos a 2014-20 időszak innovációs politikájának nyugat-dunántúli kihívásairól beszélgetett a résztvevőkkel. Hangsúlyozta, hogy ez a régió kivételes helyzetben van, mivel rendelkezik már a régió adottságaira épülő, a környező régiók bevonásával tervezett együttműködési lehetőségeket is magában foglaló regionális innovációs stratégiával, amely a régió vállalkozóinak bevonásával készült el. A műhelymunka célja: regionális innováció jelenlegi feltételrendszerének áttekintése, Horizont 2020 – illeszkedés, merre tovább? Általános céljaink: piaci hasznosulás, befektetések konkrét hasznosulásai, régió vs. Intézményrendszer fókuszú policy, jól meghatározott célcsoportok, erősödő együttműködések, igény alapú policy, információk hatékony kommunikálása Konkrét céljaink: regionális tudás klaszter, KKV érdekeltség növelése, start-up és spin-off szakmai támogatási rendszer, regionális kommunikációs platform, szociális innováció, készségfejlesztés Támogató elemek: nagyvállalati innováció erősödése, beszállítói hálózatok, határon átnyúló együttműködések, meglévő innovációs kitörési pontok Gátló elemek: heterogén fejlődés, közfinanszírozású K+F alulfejlett, kevés kockázati tőke, hiányos monitoring A beszélgetés első része arra kereste a választ, hogy mivel lehet sikeres a NYD innovációs politikája a következő szempontokból: szervezeti keretek, szakmai sarokpontok, együttműködések (kire számíthatunk)? A felvezetőben elhangzottak azok a tényezők, amelyekre a regionális rendszer építhet, a támogató és gátló tényezőkön keresztül. A hozzászólások a következő területeket érintették: A regionális innovációs rendszert meghatározó elemként a résztvevők fontosnak tartották olyan irányú beavatkozások erősítését, amelyek a piaci hasznosulást támogatják. Emellett kiemelt fontosságú, hogy az innovációs rendszernek nem intézményi központúnak, hanem régió központúnak kell lennie. Továbbá szükséges az igények folyamatos felmérése, a hatékony kommunikáció erősítése egy a RIS-ben is tervezett regionális platform segítségével. 12
Elhangzott az is, hogy az induló innovatív vállalkozások esetében a tőkejuttatások mellett szükséges fejleszteni a szakmai támogatási elemeket, valamint folytatni kell a határ menti együttműködéseket. Végül gátló – kezelendő – szempontként lényeges a régió heterogén fejlődésének figyelembevétele és a monitoring rendszerben meglévő hiányosságok kezelése. A beszélgetés második része a HORIZON2020, vagyis a következő programozási időszak innovációs célrendszerének áttekintésére koncentrált. A bevezetőben ismertetésre kerültek a fő célok, a következők szerint: Háttér: HORIZON2020 Európai Kutatási Tanács (világszínvonalú felderítő kutatások műszaki-, társadalom- és humán tudományok területén) - Jövőbeni feltörekvő technológiák (multidiszciplináris, nagy léptékű k+f) - Kiválóság és mobilitás - Kutatási infrastruktúra fejlesztése (kiemelten e-science) - Alap- és ipari technológiák fejlesztése (mikro- és nanotechnológia, fotonika, biotechnológia, anyagtudományok, energiahatékony technológiák) Tőke- és adósságfinanszírozás - Kutatásintenzív KKV-k támogatása - Egészség és jólét (megelőzés, aktív időskor) - Fenntartható agrár-élelmiszeripar - Energiahatékonyság és biztonság - Integrált közlekedés - Inkluzív és innovatív társadalom Kérdések: Hogy tudjuk a legjobban kihasználni a 2014-20 fejlesztési irányokat? Mit kell tovább erősítenünk, illetve milyen változtatásokban kell gondolkodnunk? Hogy tudjuk a saját hasznunkra fordítani az új irányokat? -
Hozzászólás: Nyugat-Dunántúl gazdasági mutatói (ld. Audi, Győr) alapján ugyan fejlett térségnek számít, mégis messze elmarad a szomszédos Burgenlandtól, Ausztria legkevésbé fejlett régiójától. Sőt, ha a GDP adatokból kivennénk Győrt vagy akárcsak az Audi és a beszállítói körének teljesítményét, akkor sokkal rosszabb képet mutatna még a többi magyar régióhoz képest is. Ráadásul sok olyan belső periféria van (pl. az Őrség, Göcsej hegyhát) amely nem csak átlag alatti fejlettségi szintű, hanem elzártságuk miatt országos szinten is a legelmaradottabbak közé számítana, ha valamelyik közeli város (pl. Szentgotthárd) nem húzná fel a térségi mutatókat. A regionális támogatási térképet a K+F+I fejlesztések esetében egy hozzászóló szerint „el kellene felejteni”, hiszen az adatok és az arányok torzítanak. Ehelyett olyan kedvező fejlesztéspolitikára lenne szükség, ami elősegítené K+F központok létrehozását a régióban, a spin-off és start-up cégek támogatását valamint a nyílt innováció elterjedését, ennek ugyanis jelentős hozadéka lenne. Hozzászólás: eltűntek a korábban még pályázható, kisebb ötleteket, projekteket támogató kiírások, pedig véleménye szerint először a kis kutatóhelyeket lenne szükséges megerősíteni, az ő ötleteiket kellene hatékonyan támogatni, növekedésüket segíteni. Nagy, nemzetközi konzorciumokban való részvételre, esetleg közvetlen brüsszeli forrás elnyerésére csak ezt követően lehet esélye ezeknek a 13
szervezeteknek, mivel először végig kekl menni egy tanulási folyamaton, amit minél előbb el kellene kezdeni. Zárásként a résztvevők áttekintették a regionális tervezés folytatásának mikéntjét és egyetértettek abban, hogy folytatni kell a megkezdett folyamatot, a megalapozott munka nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti és EU-s tervezés-előkészítés késlekedése miatt a regionális tervezés is tovább késlekedjen.
Az IRIS projekt munkatársai nyitottak minden további kapcsolódó kérdésre és ötletre. Elérhetőség: Gyurácz Gergely projektmenedzser: +36 30/377-4094,
[email protected], http://www.eulocations.info/
14
