A 2020-AS BUDAPESTI OLIMPIA MEGRENDEZÉSÉNEK FELTÉTELEI TEKINTETTEL AZ ATHÉNI OLIMPIA TAPASZTALATAIRA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat szakdiplomácia szakirány

A 2020-AS BUDAPESTI OLIMPIA MEGRENDEZÉSÉNEK FELTÉTELEI TEKINTETTEL AZ ATHÉNI OLIMPIA TAPASZTALATAIRA

Készítette: Kárász Orsolya

Budapest, 2008.

Tartalomjegyzék Bevezetés......................... ....................................... ........................................ 4 I. Olimpiarendezés feltételek ........................................................................... 5 1)A nyári olimpiai játékok megrendezésének alapvető feltételei .................................7 a) jogi feltétel...................................................................................................8 b) pénzügyi feltétel ..........................................................................................8 c) gazdasági feltétel .........................................................................................9 2) Az olimpiai játékok megrendezését kérelmező városokkal szembeni követelmények......................................................................9 A kandidálási eljárás ...............................................................................................10 A kandidálási eljáráshoz tartozó dokumentumok....................................................10 A kandidálási eljárás lépései ...................................................................................11 a) A kérelmező városokra vonatkozó szabályok .....................................................12 b) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kérdőíve a jelentkező városok számára ........13 A kérdőív tartalma ...........................................................................14 c) A kérdőív kitöltésére vonatkozó általános szabályok..........................................21 3) A házigazda város megválasztása ...........................................................................22 A NOB szerepe........................................................................................................22 A házigazda város megválasztásának folyamata.....................................................22

II. Athéni nyári olimpiai játékok 2004............................................................. 24 1) Görögország ............................................................................................................25 2) Miért éppen Athén?.................................................................................................26 3) Felkészülés az olimpiára, beruházások ...................................................................29 4) Az olimpiai játékok finanszírozása .........................................................................30 5) Olimpiai infrastruktúra............................................................................................32

3

a. Versenyhelyszínek ...............................................................................................32 b. Metróvonalak .......................................................................................................40 c. Villamoshálózat ...................................................................................................41 d. Eleftherios Venizelos repülőtér ...........................................................................42 e. A6-os autópálya ...................................................................................................43 f. Az Athéni Olimpiai Játékok informatikai háttere................................................43 Konklúzió ..................................................................................................................44

III. Budapesti Olimpia 2020 (?) ...................................................................... 45 1) Alapvető megvalósíthatósági kérdések ...................................................................46 a. A Budapesti Olimpia megvalósíthatóságának lehetőségei ..................................48 b. Az olimpiai játékok megvalósíthatóságának költségvetési szempontjai .............52 c. A társadalmi és a politikai támogatottság, valamint a versenyszféra állásfoglalása..............................................................54 d. Az olimpia megrendezésének esélyei ..................................................................56 2) A megvalósíthatósági tanulmány következtetései...................................................57 a. Az olimpiával kapcsolatos költségek és bevételek ..............................................57 b. A legfontosabb beruházási területek....................................................................59 − Turizmus és szálláshely elvárások................................................59 − Közlekedési és közműfejlesztések................................................59 − Technológia és biztonság .............................................................63 − Sportlétesítmények, olimpia-, és médiafalu .................................63 c. A fejlesztések finanszírozása ...............................................................................64

IV. Végkövetkeztetések..................................................................................... 66 Források .......................................................................................................... 69 Mellékletek....................................................................................................... 71

4

BEVEZETÉS Szakdolgozatom témája a 2020-as Budapesti Olimpia lehetőségei, tekintettel a 2004-es Athéni Olimpiai Játékok tapasztalataira. A szakdolgozat célja nem az, hogy választ adjak arra, lehet-e Magyarországon Olimpia 2020-ban, mivel erre a kérdésre nem lehet száz százalékosan objektív választ adni, és nem érzem úgy, hogy én lennék az a személy, aki ezt a kérdést megválaszolhatja. Célom három fejezeten keresztül eljutni odáig, hogy világos képet alkothassak arról milyen utat kellene országunknak bejárnia egy ilyen hatalmas volumenű sportesemény megrendezéséhez, hogy megvannak-e, illetve megteremthetőek-e az ehhez szükséges feltételek, és ha igen, melyek lennének az olimpiarendezés hosszú távú következményei. Először azokat a feltételeket tekintem át, amelyek teljesülése elengedhetetlen az olimpiai játékok megszervezéséhez, majd az ötkarikás játékok megrendezését kérelmező városokkal szembeni követelményeket elemzem. E feltételrendszer egy, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által az olimpia megrendezését kérelmező városok számára készített kérdőív, amely minden, a játékok fogadásához szükséges kérdéskört megvizsgál. A magyarországi olimpia esélyeinek megismeréséhez a 2004-es Athéni Olimpiai Játékokat vettem összehasonlítási alapként, mivel az újkori olimpiák történetében a rendező országok közül Görögország hasonlítható leginkább Magyarországhoz, gazdasági fejlettség, lakosság és méret tekintetében. Így az ottani tapasztalatok alapján alkothatjuk a legtisztább képet arról, milyen nehézségekkel kellene szembenéznünk, mekkora beruházásokat kellene ráfordítanunk, és milyen mértékben térülne meg, ha 2020-ban mi rendezhetnénk az olimpiát. A második fejezetben tehát a 2004-es Athéni Olimpiával foglalkozom mélyebben, kitérve a szükséges beruházásokra, az előkészületekre, a nehézségekre, a finanszírozásra és a létesítmények későbbi használhatóságára. Ezen a ponton világossá válik, hogy jól járt-e Görögország gazdasága az esemény megszervezésével, vagy ellenkezőleg. Az utolsó fejezet azt kívánja feltérképezni, hogy vajon megvalósíthatatlan, irreális álom, vagy gazdaságilag megalapozott, elérhető, hasznos cél-e Magyarország számára a 2020-as budapesti olimpia ötlete. Ennek megismeréséhez a 2002-es és a 2006-os megvalósítási tanulmányokat elemeztem, valamint megvizsgáltam a 2006 óta országunkban történt infrastrukturális változásokat.

5

Nemcsak azért választottam ezt a témát, mert aktuálisnak találom, hiszen a médiában gyakran hallunk a hazai olimpia ötletéről, sőt az országgyűlés elfogadta az olimpiai törvényt, vagy mert rendezvényszervezői szempontból nagyon érdekesnek találom ezt a kérdést, hanem azért is, mert magam is sportoltam, ráadásul egy olyan sportágban, amely rendszeresen a legtöbb aranyérmet hozza hazánknak a világversenyeken. Öt évig kajakoztam, szurkoltam az 1997-es szegedi kajak-kenu világbajnokságon. A kajakozás előtt úsztam és atletizáltam, tehát a sport mindig szívügyem volt és lesz, így már nem sokkal a főiskolai tanulmányaim megkezdése után úgy gondoltam, hogy szakdolgozatomat a sporttal kapcsolatban fogom írni.

6

I. Olimpiarendezés feltételei Ebben a fejezetben áttekintem, hogy melyek azok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy ország/város nyári olimpiai játékokat rendezhessen. Arról, hogy ki lesz az olimpia házigazdája a Nemzetközi Olimpiai Bizottság1 dönt, az Olimpiai Chartában (amely az Olimpiai Mozgalom alkotmányának tekinthető) foglaltak szerint. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem szab meg szigorú előfeltételeket arra vonatkozóan, hogy mely ország, mely város pályázhatja meg az olimpiaszervezést. A pályázó városnak olyan országban kell lennie, amely a NOB tagja. Ezen kívül három feltételnek (pénzügyi, gazdasági és politikai feltétel) kell érvényesülni ahhoz, hogy egy város jelentkezhessen. A jelentkező városok közül azok, amelyek pályázatát a kiértékelő bizottság kiválasztja, felkerülnek az úgynevezett szűkített listára. A listára felkerülő városok száma nincs meghatározva, de általában nem haladja meg a hatot. A listán szereplő jelentkezőket kandidáltnak hívják, közülük kerül majd ki az olimpiát megrendező város. A pályázatok elfogadásának menetére, azon szempontokra, amelyek befolyásolják a NOB döntését, a kérelmező városok kérdőívének ismertetése előtt térek ki. Végül bemutatom azt a kétlépcsős eljárást, amellyel a NOB a házigazda városról dönt.

1) A nyári olimpiai játékok megrendezésének alapvető feltételei A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy lausanne-i székhelyű nemzetközi szervezet, melyet 1894-ben alapítottak, Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére. A NOB dönt arról, hogy mely ország szervezhet olimpiát. Ez egy sajátosan működő szuverén és autonóm szervezet, amely független minden ország jelenlegi, illetve jövőbeni kormányától, minden sportszervezettől, legyen az akár nemzeti, akár nemzetközi.2 Olimpiát rendezhet bármely ország, amely tagja az olimpiai mozgalomnak, tehát van nemzeti olimpiai bizottsága. Ez ma 205 országot jelent. A Nemzeti Olimpiai Bizottságok feladata többek között az olimpizmus alapvető elveinek nemzeti szintű terjesztése, valamint az Olimpiai Chartában foglaltak betartásának felügyelete. Az olimpiai mozgalom tagja csak olyan ország lehet, amely 1 2

A továbbiakban néhol NOB Új Magyar Lexikon, Budapest, Akadémia Kiadó, 1962

7

elfogadja, és betartja az Olimpiai Chartában foglaltakat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mindössze három feltételt szab, amelyeknek teljesülnie kell, melyek fennállása nélkül egy város nem rendezhet olimpiát.

a) Jogi feltétel Bármely ország rendezhet olimpiát, amely tagja az Olimpiai Mozgalomnak, elfogadja és betartja az Olimpiai Charta elveit, ezen kívül szabad beutazást biztosít minden, az olimpiai játékokon résztvevő sportolónak. A résztvevők emberi jogainak sértetlensége alapvető feltétel, ám ezen kívül egyetlen jogi feltétele sincs a játékok megrendezésének.

b) Pénzügyi feltétel Bármely

ország,

amely

tagja

az

olimpiai

mozgalomnak

és

rendelkezik

a

megrendezéshez szükséges eszközökkel, rendezhet olimpiát. A rendező városnak több mint egymillió nemzetközi turistát, a belföldről érkező turistákat, a sportolókat, különböző delegációkat, sajtóképviselőket, kell fogadnia. Ehhez olyan jól kiépített, a rendező várost és környékét lefedő közlekedési hálózat szükséges, amely képes ekkora tömeget megbízhatóan, kényelmesen szállítani. A közlekedési infrastruktúrán kívül egyéb beruházásokhoz is elegendő eszközzel kell rendelkeznie az országnak, hiszen egy olimpián körülbelül 200 nemzet 10 000 sportolója vesz részt 300 sportágban. A versenyszámok lebonyolításához körülbelül 40 sportlétesítményre van szükség, melyek befogadóképessége 1400 és 15 000 fő között variál. Ehhez jön még az olimpiai stadion, ahol a megnyitó és a záró ünnepély zajlik, valamint az olimpiai falu. A létesítményeket tekintve elengedhetetlenek a következők: evezős és kajak-kenu pálya, vitorlásközpont, küzdősportoknak otthont adó csarnok, baseball pálya, kosárlabda, kézilabda

pálya,

gyeplabdapálya,

kajak-szlalom pálya,

softball

pálya,

vívócsarnok, körülbelül öt futballstadion, strandröplabda pálya, öttusa és triatlon pálya, ökölvívócsarnok, lövő-centrum, uszoda, amely legalább 5000 fő befogadására képes. Az az ország/város

rendezhet

olimpiát,

amely

rendelkezik

az

említett

beruházások

megvalósulásához szükséges eszközökkel. A pénzügyi feltételt illetően a NOB meghatároz egy másik kitételt is, amely szerint az ország kormányának garanciát kell vállalnia az eszközök előteremtéséért.

8

c) Gazdasági feltétel Az olimpiai mozgalom alapelvei közé tartozik a diszkrimináció teljes mértékű elvetése. Ennek megfelelően semmiféle vallási, politikai, etnikai megkülönböztetést nem tesz a rendezésért jelentkező országok/városok között. A NOB nem szab meg alapvető politikai, gazdasági, egyéb feltételeket, amelyek hiánya kizárja az olimpiarendezés lehetőségét, semmilyen kitétel nincs a gazdaság egyetlen mutatójára sem. A diszkrimináció teljes elvetése alapján a NOB nem ítélheti meg az olimpiarendezés jogát egy városnak azért, mert az jobb gazdasági helyzetű országban van, mint egy másik pályázó. A NOB leginkább a szálláshelyek számával foglalkozik, ezt a pontot tartja a legfontosabbnak a gazdasági kérdések közül. Ez nem véletlen, hiszen a nyári olimpiai játékokra több mint egymillió nemzetközi turista érkezésével kell számolni. Ha a játékok rendezését célul kitűző város nem rendelkezik megfelelően kiépített idegenforgalmi hálózattal, nincsenek meg a lehetőségei a meglévő vendéglátó-ipari egységek bővítésére, számuk növelésére, illetve nem képes a sportolókat az őket megillető körülmények között elszállásolni, akkor nem tesz eleget a NOB követelményeinek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elvárásai szerint körülbelül 75 000 három, illetve öt csillagos szállodai szobának kell rendelkezésre állnia az olimpia helyszínén (ebbe az olimpiai falu nem tartozik bele).3

2) Az olimpiai játékok megrendezését kérelmező városokkal szembeni követelmények Az előbbi feltételeknek megfelelő bármely város beadhatja kérelmét az olimpiai játékok megrendezésének megpályázására.4 Egy országnak csak egyetlen városa lehet jelentkező. A beérkezett kérelmeket a NOB kiértékelő bizottsága vizsgálja meg, valamint ellátogat a jelentkező városba. A kiértékelés után az úgynevezett kandidálási eljárással kiválasztják a kandidált városokat, amelyek felkerülnek a szűkített listára. Erre a listára nem megszabott 3

Személyes hivatkozás, az információk a Dr. NAGY Zsigmonddal, a Magyar Olimpiai Bizottság jogászával készített interjúból származnak 4 Ezeket a városokat a továbbiakban jelentkezőknek, kérelmezőknek vagy jelentkező városnak/ régiónak/ országnak, kérelmező városnak/ régiónak/ országnak nevezem

9

számú, de általában legfeljebb hat város/ régió/ ország kerül fel, köztük dől el, hogy ki rendezheti végül a játékokat.

Az eljárás, amely alapján felállítják a szűkített listát az

úgynevezett kandidálási eljárás.

A kandidálási eljárás5 A kandidálási eljáráshoz tartozó dokumentumok: •

Az Olimpiai Charta, amely szabályozza az Olimpiai Mozgalom működését és megszabja az olimpiai játékok celebrálását

•

Házigazda városszerződés, amely tisztázza a NOB, a házigazda város, és a rendező ország olimpiai bizottságának jogi, kereskedelmi és pénzügyi jogait és kötelezettségeit

•

Technikai kézikönyvek, amelyek az olimpiarendezéssel kapcsolatos konkrét témák kulcsinformációit tartalmazzák

A kandidálási eljárás során egyes alapvető nézőpontokat, kritériumokat is figyelembe vesz a NOB, ezek a következők: •

Fenntartható fejlődés jelentősége

A fenntartható fejlődés az Olimpiai Mozgalom alapvető célkitűzései közé tartozik, amint azt az Olimpiai Charta előírja: „a NOB feladata a környezeti problémák felelősségteljes megközelítésének előmozdítása és támogatása.” A házigazda városnak, a szervezőbizottságnak, és azok minden partnerének el kell fogadnia a fenntartható fejlődés irányelveit. •

Az olimpiai játékok megrendezésének hatása (OGI Olympic Games Impact)

Az olimpiai játékok megszervezésének jelentős hatása van a házigazda városra/országra és annak lakosságára. Gazdasági és szociális hatásai miatt katalizátorként működik, és hosszú távú nyomot hagy a városon, a szervező országon és annak lakosságán Ennek fontosságát felismerve a NOB egy tanulmányt készít, amelyben objektíven és tudományosan felméri melyek ezek a hatások. A tanulmányt meghatározott mutatók elemzésével készítik, az eljárás minden város esetében egyforma, így a potenciális gazdasági és társadalmi hatásokat minden 5

http://multimedia.olympic.org/pdf/en_report_1213.pdf, ford. K.O.

10

olimpiai városra egységesen tudják felmérni. Az olimpiai játékok hatását három földrajzi dimenzióban mérik: városi, országos és regionális szinten. A tanulmány elkészítése 12 éven keresztül zajlik, két évvel a házigazda város megválasztása előtt kezdik készíteni és a játékok után három évvel zárják le. Athén esetében ez a hatás városi és regionális szinten volt a legérzékelhetőbb, az egyes távolabbi, elmaradott régiók, mint versenyhelyszínek lendületet kaptak, a főváros olimpia miatti infrastrukturális beruházásai annak fejlődését segítették elő.6 •

Az olimpiai játékok élménye7

Az olimpiai játékok minden résztvevője, nézők és sportolók egyaránt a sportversenyeken kívül más, kevésbé kézzelfogható okokból is át kívánják élni az „olimpiai élményt”. Ezt az élményt a rendező városnak kell biztosítania, amelynek megvalósulásához a NOB a következőket szabja meg: − Szükséges, hogy az olimpiarendezésre beadott pályázat minden résztvevőjének egyforma nézetei, elképzelései, és értékrendje legyen a játékokkal kapcsolatban − Az olimpiai játékok megrendezését, a szervezés minden elemét ideértve, a sporthelyszínek kiválasztásától a házigazda város feladatainak meghatározásáig koherens és minden érintett fél (a NOB, a szervezők, és a résztvevők) által elfogadott módon kell végrehajtani. − A játékok megszervezését olyan módon kell a szervezőknek irányítania, amely integrálja a házigazda ország olimpiai bizottságát és a közhatalmakat.

•

A kandidálási eljárás lépései

A kandidáláshoz a NOB egy három részből álló dokumentumot ad a jelentkező városoknak. Az első fejezet tisztázza, hogy melyek a kérelmező várossal szemben támasztott elvárások. Ez a rész a városra kötelező határidőket és szabályokat tartalmazza. A második fejezet egy részletes kérdőívet tartalmaz, amelyhez a kérelmező városnak különböző magyarázatokat, táblázatokat, terveket és garanciákat tartalmazó dokumentumokat is le kell adnia. A harmadik rész konkrét utasításokat tartalmaz arról, hogy a városnak miként kell kérelmét bemutatnia.

6 7

http://www.olympic.org/uk/games/athens2004/home/full_story_uk.asp?id=2229 http://multimedia.olympic.org/pdf/en_report_1213.pdf, ford. K.O.

11

Ehhez a részhez a következő dokumentumok tartoznak: kandidatúrát kérelmező dosszié, garancialevelek, CD ROM.

a) A kérelmező városokra vonatkozó szabályok Az olimpia megrendezését kérelmező városoknak minden tekintetben a NOB etikai kódexéhez és a jelentkező városok magatartását meghatározó szabálygyűjteményhez kell alkalmazkodnia.

Az olimpiai játékok megrendezését óhajtó városokra vonatkozó magatartási szabályok Az előírások attól kezdve kötelezőek egy városra, hogy az bejelentette országa olimpiai bizottságának az olimpiai játékok megrendezésének szándékát. A városnak szigorúan be kell tartania az Olimpiai Chartában, a NOB etikai kódexében és az azokat értelmező dokumentumokban foglaltakat. A bejelentéstől számítva a nemzeti olimpiai bizottság felelős az ország minden városának magatartásáért. A magatartási szabályok előírják, hogy amint a város létrehoz egy, a rendezés elnyerésének ügyén dolgozó szervezetet, de legkésőbb három hónappal az után, hogy a NOB kihirdeti a kérelmező városok listáját, az említett szervezet köteles kinevezni egy független szakértőt, akit a pályázat pénzügyinek felügyeletével bíz meg. Ezután a szakértő nevét a NOB-bal és annak Etikai Bizottságával közölni kell. Minden kérelmező város olimpiai bizottságának le kell adnia a NOB Etikai Bizottságának az őt érintő egyezményeket, legyenek azok bármilyen jellegűek. Amennyiben a város olimpiai ügyén dolgozó szervezet nem tud megoldani egy problémát, írásban tanácsot kérhet a Nemzetközi Bizottságoktól (FI).

Egy Nemzetközi Bizottság, amennyiben ez

elkerülhetetlen, szükségesnek vélheti a városba történő ellátogatást, ám mivel a hivatalos szabályok értelmében NOB egyetlen tagja sem tehet látogatást a kérelmező városokba, ezért ebben az esetben a NOB Etikai Bizottságától külön engedélyt kell kérni a látogatásra. Az ilyen eseti látogatásoktól függetlenül a NOB Értékelő Bizottsága minden kérelmező városba ellátogat. A kérelmező városokra vonatkozó szabályok értelmében azoknak tartózkodniuk kell a konkurens városok imázsának rontásától, saját magukat nem hasonlítgathatják össze a többi kérelmező

várossal.

Nemcsak

egymás

esélyeinek

a

rontása,

hanem

mindenfajta 12

együttműködés, kollaboráció, amely a végeredmény befolyásolását célozza is szabálytalannak minősül. A jelentkező város létrehozhat egy, a pályázatot népszerűsítő internetes oldalt, valamint egy logót, amely különbözik az olimpiai játékok hivatalos logójától.

b) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kérdőíve a jelentkező városok számára A kérelmező városok kötelesek bemutatni egy, a NOB kérdőívére adott válaszokat tartalmazó dossziét. Ennek oka, hogy a NOB felmérhesse milyen projekttel állnak elő a kérelmező városok az olimpia fogadásának lebonyolítására, illetve, hogy felmérjék e projektek kohézióját az Olimpiai Mozgalom elvárásaival. A kérelmező városok kérdőívben adott válaszaira négy kívülállónak garanciát kell vállalnia.

1. számú táblázat. A kérdőív felépítése forrás: http://multimedia.olympic.org/pdf/en_report_1213.pdf, ford. K.O.

FEJEZET

TÉMA

I.

Motiváció, koncepció és örökség

II.

Politikai támogatottság

III.

Finanszírozás

IV.

Helyszínek

V.

Szállás

VI.

Szállítás

VII.

Biztonság

VIII.

Általános feltételek, társadalmi támogatottság, tapasztalat

13

A kérdőív tartalma A kérdőív kitér minden olyan területre, ami fontos egy olimpia megvalósíthatóságának szempontjából. Az adott válaszok alapján a NOB két fontos következtetést von le, az egyik, hogy a kérelmező város/ régió képes-e megfelelő, méltó olimpiát rendezni. Amennyiben megvannak ehhez a forrásai, adottságai, azt is figyelembe kell venni, hogy milyen hatással lenne a kérelmező országra az ötkarikás játékok fogadása, hiába bonyolít le egy város tökéletes olimpiát, ha utána válságba kerül, mert túlvállalta magát. Ez a kettős értékelési rendszer jellemzi a kérdőív összes fejezetét, amelyekben a rendezéshez szükséges beruházások, építkezések megvalósíthatósága mellett azok utóhasznosíthatóságát is be kell mutatniuk a kérelmező városoknak. A teljes kérdőív a mellékletek 69. oldalán található, saját fordításban.

Motiváció, koncepció és örökség Ebben a fejezetben a kérelmező városoknak fel kell tárniuk az olimpia fogadására kialakított koncepciójukat, valamint, hogy az miként illeszkedik a város/ régió hosszú távú terveibe, mi lesz a játékok öröksége a város, régió és az ország sportéletének számára. Valószínűnek találom, hogy ebben a fejezetben olyan elemek is fontos szerepet játszanak, mint a kérelmező ország olimpiai múltja, vagyis, hogy mióta tagja a NOB-nak, milyen helyen van az olimpiai éremtáblázatban, a már megrendezett világ, vagy európai sportversenyek sikere, társadalmi támogatottsága. Az újkori olimpiák tapasztalata alapján a NOB a játékok földrészenkénti megoszlását is figyelembe veszi. Európán belül érdemes megfigyelni, milyen égtájakon, nem szigorú EU szabályok szerinti régiókban volt már olimpia: északi, északnyugati országokban (Stockholm-1912, Antwerpen-1920, Amszterdam-1928, Helsinki-1952), nyugati országokban (Párizs-1990, 1924, London-1908, 1948, 2012, München-1972) déli államokban (Róma-1960, Barcelona-1992) dél keleten (Ahén-1896, 2004). A felsorolás egyértelműen mutatja, hogy az egyedüli régió, amelyik nem rendezett még olimpiát KeletKözép-Európa, aminek okai mára, a 21. század elejére lassan eltűnnek. Így a NOB előbb utóbb a mi térségünkkel is, mint potenciális olimpiai helyszínnel kell, hogy számoljon, hiszen Európa ezen részén az olimpia megrendezésének előnyei az EU színvonalához történő felzárkózás motorja lehetne.

14

A várt előnyöket az ország gazdaságára nézve nem tanácsos fő motivációként bemutatni. Ám egy kevésbé gazdag állam esélyeit növelheti, hogy a játékok jótékony hatása által gerjesztett esetleges gazdasági növekedésnek köszönhetően csökkenhet az országok közötti egyenlőtlenség, az olimpiának köszönhetően elérhetőbbé válik az egész ország jóléte.

Politikai támogatottság E pontban be kell mutatniuk a kérelmező városoknak mekkora támogatottsága van országukban az olimpiai játékok fogadásának, a kormányzás szintjén. Kötelező továbbá ismertetniük országuk sportra vonatkozó jogi környezetét. Mivel a játékok rendezési jogának odaítélése és a rendezés közötti hét éves időszakban választásokra kerül sor, rendkívül fontos, hogy az ország összes jelentős pártja egyet értsen az olimpia fogadásának ötletével, hiszen a választások utáni esetleges új kormánynak is garantálnia kell, hogy minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a pályázó város hiánytalanul eleget tudjon tenni kötelezettségeinek. 2004 februárjában Görögország választások előtt állt, ekkor mindkét nagy párt megígérte: a választások kimenetele nem lesz hatással az olimpiai felkészülésre, a játékok megszervezésének nemzeti feladata ugyanis olyan fontos a görögök önbecslése és a külföldi imázsa

szempontjából,

hogy

ezt

egyik

párt

sem

merné

kockára

tenni.8

Az olimpia megrendezését kérelmezheti bármely ország, amely a NOB tagja, ám a döntést meglátásaim szerint jelentősen befolyásolja az ország jogi környezete, a szabadságjogok tiszteletben tartásának mértéke, hiszen a kérelmező városnak garantálnia kell az Olimpiai Charta betartását, az olimpiára érkezők szabad mozgását, be-, illetve kiutazását az országból. Az olimpiákat sajnos máig beszennyezi a doppingolás, amely ellen a NOB nagyon határozottan és a legkorszerűbb eszközökkel lép fel. Ebben a fejezetben a kérelmező országnak be kell mutatnia a hatályban lévő doppingtörvényt. Nyilvánvaló, hogy ha a kérelmező ország sok sportolója körül volt doppingbotrány, az rossz hatással van a döntésre.

8

Személyes hivatkozás, az információk a 2004-es olimpiára a Külügyminisztérium által kiküldött Gáll Marianna olimpiai attaséval folytatott interjúból származnak

15

Noha a kérdőív nem tér rá ki, véleményem szerint a NOB a döntési folyamatai során figyelembe veszi az ország diplomáciai kapcsolatait is, befolyásolhatja a döntést, hogy van-e vízumkötelezettség, milyen feltételekhez van kötve a külföldi állampolgárok beutazása az országba, milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, egyenlő elbánásban részesülnek-e a hazai állampolgárokkal. Ha egy országban politikai döntéshozói nem garantálják az olimpiai játékokra odautazó külföldi állampolgárok és javaik biztonságát akkor csekély az olimpia megrendezésének esélye.

Finanszírozás A harmadik fejezet a pályázat és az olimpiaszervezés költségvetésére, vonatkozóan tesz fel kérdéseket, valamint felméri a város haszonra vonatkozó perspektíváit. A finanszírozás a rendezés súlyponti kérdése, hiszen a világ legnagyobb sporteseményének fogadása hatalmas forrásigényű beruházásokat, fejlesztéseket igényel. Ezért ebben a részben részletesen és világosan kell bemutatni, hogy ki, és hogyan képes biztosítani ezeket a forrásokat, a magán-, és az állami szektor részvételének megoszlását. Az állami szektor szerepvállalása, a kormány kötelezettségvállalása nemcsak garanciát jelenthet a NOB számára, hanem a politikai akaratot, a játékok állami szintű támogatottságát is jelzi. Az állami szerepvállalás nemcsak szigorúan a források rendelkezésére bocsátása miatt fontos, hanem azért is, mert elengedhetetlen a kormány hatáskörébe tartozó szolgáltatások (orvosi ellátás, vám, biztonság, egyéb hatósági feladatok), valamint a köztulajdonban lévő esetleges versenyhelyszínek biztosítása az olimpia idején. Fontos a várt bevételek bemutatása, ha azokat túlbecsülik veszélybe kerülhet az olimpia zökkenőmentes levezénylése. A források tekintetében előnyt jelenthet ha a kérelmező ország egy olyan integráció tagja, mint például az Európai Unió, amely komoly forrásokat tud biztosítani a játékok megszervezésére (az EU költségvetéséből, a strukturális, illetve a kohéziós alapból).

16

Helyszínek A helyszínek bemutatása az olimpiai falut, a médiafalut a nemzetközi rádió és televízió központot, a sajtóközpontot és a versenyhelyszíneket foglalja magába, aszerint osztályozva, hogy azok létező, meglévő, de felújítást igénylő, vagy újonnan építendő helyszínek-e. Az utóbbiak esetében tisztázandó, hogy azok betervezett építkezések, tehát az olimpiai játékok megszervezésétől függetlenül is létrejöttek volna, vagy létrehozásuk a játékok rendezése miatt szükséges. A város esélyei annál nagyobbak minél több nagy befogadóképességű meglévő helyszínt tud felmutatni. Előnyös helyzetben van az a város/ régió ahol az elmúlt években nagyobb volumenű sportrendezvényre került sor (Európa-, vagy világbajnokság), hiszen egyrészt bizonyította szervezőképességét és több helyszínt készen rendelkezésre tud bocsátani, másrészt pedig azt mutatja, hogy a sport népszerű a városban/ régióban. A versenyhelyszínek bemutatására egy régiótérképet kell a NOB-nak készíteni, amelyen jelzik azokat. A hivatalos elvárások szerint a helyszíneknek a város 50 km-es körzetében kell lenniük. Véleményem szerint ezt a távolságot a kérelmező város/ régió adottságai szerint módosítani

kellene,

különböző

távolság

megszabásával

az

ország

nagysága

és

infrastrukturális fejlettsége szerint. A NOB szigorúan górcső alá veszi a kérelmező város közlekedési hálózatát is, részletes ábrázolást kér a helyszínek közötti infrastruktúráról, melyen külön kell jelölni a meglévő és a meglévő, de beruházásokat igénylő infrastruktúrát. A beruházásoknál ismertetni kell, hogy melyek az olimpiai játékoktól függetlenül és az azok miatt megvalósuló infrastrukturális beruházások. Az Olimpiai Falu és a nemzetközi rádió és televízió központ és a nemzetközi sajtóközpont helyszínét és, amennyiben újonnan létrehozandó helyszínekről van szó, úgy azok finanszírozását, valamint a játékok utáni hasznosíthatóságukat külön ismertetni kell. 9 Az Olimpiai Faluval kapcsolatban azzal is számolni kell, hogy az oda érkező olimpikonok, edzők stb. részére a szálláson felül ellátást (étkeztetést) is biztosítani kell.10

9

http://multimedia.olympic.org/pdf/en_report_1213.pdf Olimpiák: a világ legnagyobb sportünnepélyei, szerk. GIFFORD Clive, magyar kiadás ford. TARPAY Dorottya, TARPAY László, Budapest, Magyar Könyvklub, 2004, 17. old. 10

17

Szálláshelyek A játékok idejére érkező nagyszámú belföldi és nemzetközi turista, valamint a média képviselőinek elszállásolása az olimpia megrendezésének kiemelkedő fontosságú eleme, melyre a NOB szigorú feltételeket szab. A szálláshely kapacitás mellett azok minőségét is részletesen be kell mutatni, nemzetközileg elismert osztályozási módszerek szerint (2, 3, 4, 5 csillagos szálláshelyek). Ismertetni kell, hogy mely helyszínt kívánja a kérelmező város az olimpia központjának kinevezni, amely viszonyítási pontként szolgál a többi helyszínnek. A központ kiválasztását, ami lehet például az Olimpiai Falu, a NOB szálláshelyei, vagy a nyitóünnepély helyszíne és annak környéke, indokolni kell. A szállodák és a szállodai szobák olimpiai központtól való távolságán kívül a kérelmezés évében érvényes szobaárakat is jelezni kell dollárban. A média képviselőinek számára csak akkor kell külön médiafalut létrehozni, ha a jelentkező város szállodai infrastruktúrája nem képes a teljes médiát megfelelően elszállásolni, ebben az esetben a médiafalu finanszírozása és utóhasznosítása is bemutatásra kerül.

Szállítás A hatodik fejezet a pályázó város meglévő, tervezett, és az olimpia miatt szükséges közlekedési infrastruktúrájába enged betekintést. A pályázó városoknak ezen felül az olimpia minden helyszíne közötti távolságokat (km-ben és időben), az útvonalak kapacitását (utak, vasúti vonalak száma), azok kezdetét és végét is ismertetniük kell. Amennyiben létrehozandó útvonalakról van szó, azok finanszírozóját, az építési munkák határidejét is ismertetni kell, csakúgy, mint a városon belül található, és a várost a külső helyszínekkel összekötő útvonalakat. A meglévő úthálózatok és tömegközlekedési vonalak közül az autóutakat, a legfontosabb városi csomópontokat, a metróvonalakat, az elővárosi vasúti hálózatot, a villamoshálózatot és a nemzetközi reptereket térképen kell jelölni. A szóba kerülő repülőterek és azok megközelíthetősége, kapacitása is fontos eleme a kérdőívnek, megfelelő méretű és minőségű légi kikötő(k) nélkül az olimpia lebonyolítása nem lehetséges. 18

Fontos elkülöníteni az olimpia miatt szükséges és az a nélkül is tervezett beruházásokat. Minél jobban illeszkedik az olimpia infrastruktúra igénye a városi fejlesztési tervekbe, annál nagyobb esélye van a kérelmezőnek a rendezés jogának elnyerésére, ezért a közlekedési infrastruktúra gyengepontjait, nehézségeit sem érdemes elhallgatni a kérdőívben adott válaszokban.

Biztonság Az olimpiai játékokra a sportolókon, médián, önkénteseken, szervezőkön, egyéb delegációkon, résztvevőkön kívül általában az egymilliót meghaladó számú nemzetközi turista érkezik. Ennek tükrében a legalapvetőbb elvárás a biztonság. A kérdőív a biztonsági intézkedések foganatosításának eszközeire, vagyis az alkalmazott technológiákra, a magán, illetve állami szektor szerepvállalására, az illetékes hatóságok számbavételére, valamint az ország törvényi környezetére, ezen belül új, a biztonságot szolgáló törvények beiktatásának lehetőségeire tér ki. Semmilyen előírás, kérdés nem vonatkozik a bel-, vagy a külpolitikai stabilitásra, mégis valószínűnek tartom, hogy egyes tényezők fennállása esetén a NOB biztonsági okokból elutasíthatja egy ország olimpiarendezésre vonatkozó kérelmét. Szélsőséges estben, ha egy országot a háború veszélye fenyegeti, nem tud eleget tenni a biztonsági elvárásoknak, nem alkalmas az olimpiai játékok megszervezésére. Ide sorolható továbbá a fokozott terrorveszély, a diktatúra is. Fontos szempont a külpolitikai feszültségek figyelembe vétele, mind politikai, mind pedig gazdasági vonatkozásban.11 Jól mutatja a külpolitikai feszültség olimpiát ellehetetlenítő hatását a szöuli példa: a hidegháború idején, amikor 1981-ben a NOB Szöult jelölte ki az 1988-as nyári olimpiai játékok színhelyéül több ország kritizálta a döntést, nyilatkozott elítélően, sőt, újabb politikai bojkottól lehetett tartani.12 Nyilvánvaló, hogy olyan országnak, ahol belviszályok, fegyveres felkelések veszélye áll fenn, ahol forradalom, államcsíny veszélye áll fenn, nagyon magas a korrupció, nem nagy a valószínűsége, hogy megítélik az olimpiarendezés jogát.

11

http://multimedia.olympic.org/pdf/en_report_1213.pdf Olimpiai Játékok Athéntól Athénig 1896-2004, szerk. SHALLER Gérard, magyar kiadás szerk. BÁRDOS Miklós, Budapest, Kossuth kiadó, 2004, 240. old. 12

19

Általános feltételek, társadalmi támogatottság, és tapasztalat A nyolcadik fejezet általános információkkal szolgál a kérelmező városok demográfiai, meteorológiai, környezeti jellemzőiről. Továbbá feltérképezi e városok tapasztalatait nemzetközi sportesemények rendezésével kapcsolatosan, a városokban az ilyen események által kiváltott közvéleményt. Demográfiai adatok tekintetében a lakosság aktuális és tíz év múlva várható számát kell bemutatni. Amellett, hogy Magyarországon a népesség száma csökken, az sem bíztató jel, hogy 1977 óta egyre kevesebb időt fordít a sportra, mint szabadidős tevékenységre.13 Az olimpiai mozgalom alapelvei közé tartozik a fenntartható fejlődés előmozdítása, a környezetvédelmet a NOB is a zászlajára tűzte. A kérdőívben becsléseket kell megadni a kérelmező város aktuális környezeti állapotáról, az olimpiai játékok hatásáról a város környezetére, ezen kívül be kell mutatni minden, a természeti környezettel kapcsolatban álló, folyó és jövőbeni projektet. Ki kell térni továbbá az olimpiai játékok társadalmi támogatottságára. Részletezendő a lakosság állásfoglalása egy esetleges olimpiarendezéssel kapcsolatban, a témához fűződő kérdőívek, közvélemény kutatások eredménye, amennyiben voltak ilyenek. Be kell mutatni az olimpia ellenzőit, ez kiemelkedően fontos pontja a kérdőívnek. Tisztán kell látni, hogy kik azok a lakosság köréből, akik bojkottal, demonstrációkkal ellehetetleníthetik az olimpiát, fel kell mérni, hogy e személyek a társadalom mely részéből származnak, esetleg véleményvezérek-e. Kisebb a valószínűsége, hogy erős társadalmi ellenállásba ütközik az ötkarikás játékok fogadása, ha az ország/ város tradicionális sportverseny helyszín, vagy legalább néhány nemzetközi sporteseménynek már otthont adott. A régebbi nemzetközi sportversenyek rendezése a társadalmi támogatottság mellett a jelentkező szervezési, lebonyolítási tapasztalatairól is tanúbizonyságot tesz, ezért részletezni kell, hogy mikor és milyen hasonló eseményt celebrált már az ország/ város. Amennyiben néhány, de legfeljebb tíz nemzetközi sportesemény lebonyolítását fel tudja mutatni az elmúlt tíz évben, és ha azok sikeresek voltak jelentősen megnőnek a kérelmező város/ régió esélyei.

A kérdőív alapján körvonalazódik, hogy milyen elvárásoknak kell eleget tennie egy városnak ahhoz, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság olimpiarendezésre alkalmasnak

13

Sport, marketing, szponzorálás, szerk. HOFFMANN Istvánné, Budapest, Akadémia kiadó, 2007, 90.-91. old.

20

tartsa. A szigorú feltételrendszernek nehéz eleget tenni, így volt már példa arra, hogy bizonyos előírásoktól eltértek (például a sporthelyszínek olimpiai központtól való távolsága esetében).

c) A kérdőív kitöltésére vonatkozó általános szabályok Mivel a NOB a tényeket vizsgálja és nem a válaszok bemutatásának módját, ezért a kérelmezőknek a lehető legérthetőbben és legegyszerűbben kell választ adniuk a kérdőív pontjaira. A válaszokért négy kívülállónak garanciát kell vállalnia. A NOB fenntartja a jogot, hogy bármely prezentációt visszautasítsa, amely nem felel meg a követelményeinek, amelyek többek között: francia-angol kétnyelvűség, A4-es lapméret, az összes kérdés megválaszolása, egyenként legfeljebb egy oldalon, a táblázatok, tervrajzok mellékletként való bemutatása. A pályázatban minden összeget USD-ben kell megadni. A pályázás lehetőségét kérelmezőknek a dosszié mellett 30 CD ROM-ot is be kell nyújtaniuk, a következő tartalmakkal: •

A dosszié elektronikus verziója

•

Tervrajzok, táblázatok

•

A város olimpiára kitalált logója (fekete fehérben)

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az előzőekben bemutatott alapvető feltételek és a kérelmező városok által benyújtott kérdőív alapján kiválasztja, hogy mely város/ régió/ ország rendezhet olimpiai játékokat.14

14

http://multimedia.olympic.org/pdf/en_report_1213.pdf

21

II.

A házigazda város megválasztása

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerepe A szervezet feladata az olimpiai játékoknak otthont adó ország /város (a házigazda) kiválasztása, a kandidálási és a megválasztási eljárás meghatározása. A házigazda város kiválasztása a szervezet ülésszakának, vagyis a NOB tagjai közgyűlésének az előjoga. A NOB végrehajtó bizottsága határozza meg a követendő eljárást a közgyűlés szavazásáig. A rendkívüli eseteket kivéve erre a szavazásra hét évvel az olimpiai játékok celebrálása előtt kerül sor. A rendező város megválasztása mindig olyan országban történik, amelynek nincs az adott olimpiai játékok megrendezésére pályázó városa.

A házigazda város megválasztásának folyamata Az eljárást, melynek során megválasztják az olimpiai játékoknak otthont adó várost, az Olimpiai Charta ötödik fejezetének 34-ik szabálya, valamint a szabály alkalmazására vonatkozó szöveg határozza meg. Ez az eljárás 1999 szeptembere óta két lépést foglal magába, az első fázisban a játékok megrendezését kérelmező országok kitöltenek egy kérdőívet. Az ebben megadott válaszok alapján dönti el a NOB, hogy melyek azok az országok, amelyeket kandidáltnak fogadnak el, és részt vehetnek az eljárás második szakaszában. Ebben a fázisban a már kandidált országok elkészítenek egy, a NOB előírásait követő pályázati dossziét. Az összes dosszié kiértékelése, valamint az értékelés közzé tétele után a NOB végrehajtó bizottsága meghatározza azon jelölt országok végleges listáját, amelyek közül a közgyűlés megválasztja az olimpiát rendező országot/várost. •

Első fázis: rendezést kérelmező városok/ országok A kérelmező városokra az előbb áttekintetteken felül egyéb szabályok is vonatkoznak.

Az Olimpiai Charta 34-ik szabálya értelmében, minden várost, amely téli vagy nyári olimpiai játékokat kíván rendezni az ország Nemzeti Olimpiai Bizottságának kell javasolnia. A javaslathoz az adott város támogatólevelét is mellékelni kell. Egyetlen város sem tekinthető kandidáltnak, amíg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága annak el nem ismeri, így a körülbelül 10 hónapig tartó első fázis idején a küzdelemben résztvevő városokat

22

„kérelmező, vagy jelentkező városnak” nevezik. A kitöltött kérdőív áttekintést nyújt a NOBnak az olimpiát fogadni szándékozó ország/város terveiről, elképzeléseiről. Ezt követően felállítanak egy szakértői csoportot a NOB és annak elnöksége tagjaiból, valamint külső szakértőkből, amely elemzi a kandidálási kérelmeket, majd véleményt alkot a városok olimpiaszervezési alkalmasságáról. Ennek a fázisnak a befejezéseként a NOB végrehajtó bizottsága megállapodik a kandidált országok listájában, amelyek felkerülnek a szűkített listára.

•

Második fázis: kandidált városok A NOB végrehajtó bizottsága által kandidált városnak elfogadott pályázók lépnek a

második szakaszba. E városoknak be kell nyújtania egy pályázati dossziét a NOB részére. A dossziékat az értékelő bizottság elemzi, majd beszámolót készít róluk, amelyet nyilvánosságra hoz. A nyilvánosságra hozatal előtt az értékelő bizottság felülvizsgálatra ellátogat a jelölt városokba. Az említett beszámoló alapján jelöli ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága azon jelölt városok listáját, amelyek közül a közgyűlés később megszavazza az olimpiát rendező várost, amelyet ezentúl házigazda városnak neveznek. Az értékelő bizottságot a nemzetközi szövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai, a sportolók bizottságának, illetve a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság képviselői és különböző szakértők alkotják. A rendezéssel megbízott város általában létrehoz egy szervező bizottságot, amely a játékok zavartalan lebonyolításáért felel. Az Olimpiai Charta értelmében minden sportág küzdelmeinek lehetőleg ugyanabban a városban, ha mód van rá, akkor a központi stadionban vagy annak közvetlen közelében kell folynia. A NOB egyetértésével azonban a rendező város megoszthatja feladatait az ország más városaival, helyiségeivel. Mindössze 1977 óta kapja egyetlen ország az olimpiarendezés jogát.15 Mint látható, a NOB eljárása rendkívül összetett és precíz, ám többször volt rá példa (mint Athénban a versenyhelyszínek távolsága esetében), hogy egyes pontokban engedélyeztek eltérést, eltekintettek az előírások pontos betartásától.

15

http://www.olympic.org/fr/organisation/missions/cities_fr.asp

23

II. ATHÉNI NYÁRI OLMPIAI JÁTÉKOK 2004 Az olimpiai játékok 2004-ben az első újkori olimpiai játékoknak otthont adó görög fővárosban zajlottak. A NOB döntése egyfajta igazságszolgáltatásnak is tekinthető, hiszen Athén igen csalódott volt, amikor 1996-ban, az első újkori olimpia, amelynek 1896-ban a görög

főváros

adott

otthont,

századik

évfordulóján

Atlanta

kapta

meg

játékok

megrendezésének jogát. A NOB természetesen nem nosztalgikus okokból, vagy jóvátételként szavazta meg Athént, hanem mert az, Buenos Airest, Fokvárost, Rómát és Stockholmot leelőzve a legjobb pályázattal állt elő. Athén már az 1997. szeptember 5-ei döntés előtt megkezdte a felkészülést. Komoly beruházásokat tett az olimpia megrendezésének reményében, nekiláttak a közlekedési hálózat megújításának, új sportlétesítményeket kezdtek építeni. Athén pályázatának (melyben elsősorban a játékok történelmét hangsúlyozta) fölényes győzelme az említett tényezőkön túl egy karizmatikus görög nőnek, Gianna Angelopulosznak is köszönhető volt. A tehetséges szervezőnő két és fél éven keresztül dolgozott az athéni pályázat ügyén, igazi sikert az utolsó szavazás előtt tartott ötven perces francia és angol nyelven tartott beszédjével ért el, amelyben élesen rávilágított az athéni pályázat kifogástalanságára. Athén legerősebb ellenfele az olasz főváros maradt, ám végül 66 szavazattal 41 ellenében a bizottság a görög fővárost jelölte ki.16 Az elsöprőnek nevezhető győzelem ellenére a NOB többször is kifejezte aggodalmát az olimpiára való felkészülés idejében. Ennek oka az olimpiai létesítmények alacsony készültsége, az építkezések a vártnál jóval lassabb előrehaladása volt. Ez jól mutatja milyen komoly erőfeszítéseibe került a görögöknek az ötkarikás játékok fogadása, hiszen annak ellenére, hogy Athén már jóval a játékok megrendezési jogának megítélése előtt elkezdte beruházásait megvalósítani, számos nehézségbe ütközött. Egyes sajtóorgánumok rendszeresen cikkeztek az építkezések késedelméről, és valóban a megnyitó előtti hetekben még kétséges volt, hogy minden szükséges beruházást sikerül-e időre befejezni. A sajtón kívül maga a NOB is több alkalommal aggodalmát fejezte ki, Jacques Rogge odáig merészkedett, hogy kijelentse

16

Olimpiai Játékok Athéntól Athénig 1896-2004, szerk. SHALLER Gérard, magyar kiadás szerk. BÁRDOS Miklós, Budapest, Kossuth kiadó, 2004, 302.-303. old.

24

kár volt Görögországnak ítélni az olimpiát, mely megnyilatkozásáért később bocsánatot kért.17 Mégis sikeres lett az athéni olimpia, méltó az ókori játékok emlékéhez. 3, 2 milliós nézőszámmal (az eladott jegyek száma) Sidney után (ahol 5 millió jegy kelt el) minden idők második legnagyobb nézőszámot elért olimpiája lett, Athén mind a biztonság, mind pedig a szervezés színvonalának tekintetében sikeres rendezőnek bizonyult. 1.sz.kép, Görög zászló forrás:18

1) Görögország Görögország parlamentáris köztársaság, 132 000 km2-en terül el. 1952 óta a NATO tagja, 1981-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, tizedik tagként, az eurót 2001-ben vezette be.19 Görögország Bulgária csatlakozásáig az EU egyetlen olyan tagja volt, amely egyik tagállammal sem volt határos. 2003 első félévében Görögország volt az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. Az ország tagja az ENSZ-nek, a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak, az OECD-nek, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezetnek és a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek. 1985-ben Athén Európa első kulturális fővárosa lett. Lakossága 10, 706 millió fő, ennek 2, 6%-a különböző nemzetiségi lakos (2007-es adat), a születési ráta 1, 35 gyerek asszonyonként. A népesség döntő többsége (98%) görög ortodoxvallású. A GDP 2007-ben meghaladta a 305, 5 milliárd dollárt.20 A nagy múltra visszatekintő országnak köszönhetjük az olimpiai játékokat, hiszen ismeretes, hogy eredete az ókori Görögországig nyúlik vissza, ahol Kr.e. 776-ban jegyezték fel először ezt az eseményt, mely csaknem 1200 évig változatlan formában maradt fenn. 21

17

Személyes hivatkozás, az információk a 2004-es olimpiára a Külügyminisztérium által kiküldött Gáll Marianna olimpiai attaséval folytatott interjúból származnak

18

http://fr.images.search.yahoo.com/images/view?back=http%3A%2F%2Ffr.images.search.yahoo.com%2Fsearch %2Fimages%3Fei%3Dutf8%26fr%3Dsfp%26p%3Ddrapeau%2Bgrece%26iscqry%3D&w=200&h=137&imgurl=www.lexilogos.com%2F images%2Fgrece_drapeau.jpg&rurl=http%3A%2F%2Fwww.lexilogos.com%2Fgrece_hymne.htm&size=8.6kB &name=grece_drapeau.jpg&p=drapeau%20grece&type=JPG&oid=77240ca012801f84&no=4&tt=130 20 21

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/gr.html http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/tortenetek/okor/012_olimpia_okor.htm

25

Nem meglepő, hogy 1896-ban, az első modern olimpiai játékok otthonául Athént választotta az 1894-ben, Pierre de Coubertinnek köszönhetően megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság.22 Az 1896-os olimpia siker volt, ezen felbuzdulva több prominens személy, többek között I. György görög király azzal a kéréssel fordultak a NOB-hoz, hogy az összes további olimpiát tartsák Athénban. A kérés ellenére nemhogy az összes, de az újkori olimpiák centenáriumát sem rendezhette a görög főváros. Mindössze 2004-ben, 108 évvel az „újrakezdés” után kapott lehetőséget Athén, hogy ismét olimpiai város legyen.23 A 2004-es nyári olimpiai játékok megrendezése nemcsak büszkeséggel töltötte el a játékok őshazáját, hanem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Görögország a harmadik évezred elején hatalmas átalakuláson menjen keresztül, köszönhetően azoknak a hatalmas infrastrukturális beruházásoknak, amelyeket az esemény levezénylése megkövetelt, hiszen 2004. augusztus 13-a és 29-e között az egész világ Athénra figyelt.

2) Miért éppen Athén? Dolgozatom témája a budapesti olimpia realitása, melynek kapcsán az alapvető kérdés, hogy vajon megvannak-e Magyarországnak a szükséges erőforrásai a világ legnagyobb nemzetközi sporteseményének megrendezéséhez, és ha rendelkezik is akkora potenciállal országunk, hogy otthont adjunk a 2020-as ötkarikás játékoknak, akkor megtérülhet-e a hatalmas ráfordítás, tudunk-e mit kezdeni az olimpiára épített létesítményekkel. A dolgozat szempontjából lényegesnek tartottam, hogy alaposabban megvizsgáljak egy előző olimpiát, hiszen a tényekből könnyebben lehet felmérni a megrendezés nehézségeit. Fontos szem előtt tartani, hogy ugyanazon esemény levezényelése nagyon különböző terhet jelent a gazdaságilag, területileg különböző országoknak. Nyilvánvaló, hogy olyan gazdag és hatalmas városok számára, mint Sidney, vagy Atlanta nem megerőltető egy olyan, óriási ráfordításokat megkövetelő világverseny vendégül látása, mint a nyári olimpiai játékok. Éppen ezért különös szerencse, hogy a 2004-es olimpia Görögországban rendezték, hiszen azelőtt egyetlen más ország sem rendezett olimpiát, amely akár egy kicsit is hasonlítana Magyarországhoz. Mivel országunk sok tekintetben hasonlít Görögországhoz (lakosság, terület, gazdasági fejlettség…), az athéni tapasztalatokból levonható egyfajta ránk is érvényes 22

Sport, marketing, szponzorálás, szerk. HOFFMANN Istvánné, Budapest, Akadémia kiadó, 2007

23

Olimpiák: a világ legnagyobb sportünnepélyei, szerk. GIFFORD Clive, magyar kiadás ford. TARPAY Dorottya, Budapest, Magyar Könyvklub, 2004

TARPAY László,

26

konzekvencia, hiszen hasonló nehézségekbe ütköznénk, szinte egyforma problémákat kellene megoldanunk, mint a görögöknek.

Görögország gazdasági helyzetének változása az 1990-es évek közepétől 2006-ig Az olimpia megrendezésének képessége a rendező ország gazdasági helyzetének függvénye, valamint az olimpiarendezés számos utóhatása terjedt ki a 2004 utáni időszakra. Ezért egy közel tíz évet felölelő intervallumban, az 1990-es évek közepétől 2006-ig találtam szükségesnek Görögország főbb gazdasági mutatóinak vizsgálatát. A kilencvenes évek közepére jellemző 2% körüli éves GDP növekedés 1997 és 1999 között erősödött, ekkor 3, 5% körül mozgott. Az ezredfordulón a görög GDP 200, 67 milliárd dollár volt, melyet az előző évhez képest 3, 39%-os GDP növekedéssel ért el. 2006-ig terjedően az olimpia előtti évben, 2003-ban volt a legmagasabb a GDP növekedés, ami a 2005-ös és a 2006-os évben sem csökkent 4% alá (4, 57 illetve 4, 19%). 2000 és 2003 között az ország GDP-je közel 50 milliárd dollárral bővült, az olimpia évében 266, 67, 2006-ban pedig több mint 300 milliárd dollár volt. A kilencvenes évek közepétől 2000-ig 10%-ról 11%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta, az ezredfordulón elérte a 11, 2%-ot. Többek között az olimpiai beruházások miatt megnövekedett munkaerő szükségletnek is köszönhetően 2003-ra

9, 7%-ra csökkent, a

vizsgált időszakban 2006-ban volt a legalacsonyabb (8, 9%). Az 1997-ben 5%-ot meghaladó inflációs ráta leszorítása fontos kihívás volt az eurót bevezetni szándékozó Görögország számára. Az inflációt az ezredfordulóig évről évre 1-2 százalékonként nyomták le, amíg 2000-ben döntés született az euró 2001-től történő bevezetéséről. A 2000 és 2003 között 3, 39%-ról 3, 466%-ra növekedett inflációs ráta 2003 óta csökken, az olimpia évében 3, 42%, 2006-ban 3, 4% volt.

27

2.számú táblázat. A görög költségvetési deficit és államadósság alakulása 1997 és 2000 között a GDP százalékában, forrás:24

Költségvetésisi deficit

Államadósság

1997

6, 60%

114, 00%

1998

4, 30%

112, 40%

1999

3, 40%

112, 30%

2000

3, 74%

114, 90%

2001

4, 47%

106, 20%

2002

4, 73%

106, 90%

2003

5, 67%

112, 51%

2004

7, 20%

114, 37%

2005

5, 23%

112, 28%

2006

2, 76%

105, 95%

Az államháztartási deficit és államadósság csökkenő tendenciája mutatja Görögország erőfeszítéseit a maastrichti kritériumok betartására, ennek köszönhetően került 2001-ben bevezetésre az euró. Mivel az olimpiai játékok jelentős hatást gyakorolnak a vendéglátóiparra, így az ágazati hozzáadott értékek közül a vendéglátóipar, szállítmányozás és kereskedelem ágazati hozzáadott értékét is érdemes megemlíteni. A hozzáadott érték a GDP %-ában a következőképpen alakult: 2000-ben 30, 12% volt, 2003-ra 0, 26%-kal nőtt, 2003 és 2006 között pedig 0, 27%-kal csökkent.25 A következő táblázat Görögország olimpia előtti és Magyarország mai adatait, főbb mutatóit hasonlítja össze. A táblázat jól érzékelhetővé teszi a hasonló adottságokat (terület, népesség) valamint a gazdasági fejlettségben meglévő hasonlóságokat és eltéréseket.

24

http://stats.oecd.org/wbos/viewhtml.aspx?queryname=465&querytype=view&lang=en, http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2008/01/weodata/weorept.aspx?sy=2001&ey=2009&scsm=1&ssd=1&s ort=country&ds=.&br=1&c=174&s=GGB_NGDP%2CGGSB_NPGDP&grp=0&a=&pr.x=18&pr.y=7,http://ww w.assemblee-nationale.fr/europe/comparaisons/deficit2003.asp 25 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/GREECE/EN/GREECE-EN.PDF, http://www.imf.org/external/pubs/ft/ar/97/f97/pdf/file05f.pdf éshttp://stats.oecd.org/wbos/viewhtml.aspx?queryname=465&querytype=view&lang=en

28

3.számú

táblázat,

Görögország

2003-as

és

Magyarország

2007-es

gazdasági

mutatói,

forrás:

http://www.indexmundi.com/de/ungarn/inflationsrate_verbraucher_preisindex.html

Görögország 2003

Magyarország 2007

GDP

153 milliárd euró

101, 5 milliárd euró

GDP növekedés Inflációs ráta Költségvetési deficit Államadósság Munkanélküliség

4, 6% 3, 4% 5, 7% 108, 8% 9, 5%

2, 1% 3, 7% 9, 2% (2006) 112, 42% 7, 1%

Népesség

10. 665.989 fő

9 956 108 fő

Terület

132000 km2 (33000 km2 sziget)

93 036 km2

3) Felkészülés az olimpiára, beruházások 2004-ben Athén másodszorra adott otthont az újkori olimpiai játékoknak. Több mint 10 ezer sportoló, 202 nemzet, másfélmillió néző látogatott el a körülbelül 4 milliós görög fővárosba a játékok kapcsán. Egyes beruházásokat már 1997 előtt elkezdet megvalósítani, mert miután nem kapták meg az 1996-os játékok szervezési jogát valószínűsíthető volt, hogy az ezredforduló után „kárpótolja” Görögországot a NOB. Ennek ellenére számos nehézség, késlekedés kísérte a felkészülést. Noha Athén már 1997-ben megkapta az olimpiarendezés jogát, egészen 2000-ig nemigen valósultak meg beruházások, nem kezdték el az érdemi felkészülést az ötkarikás játékok levezénylésére. A görögök 2000-ben kezdték meg erőfeszítéseiket, amikor az akkori NOB elnök, Juan Antonio Samaranch a rendezési jog visszavonásával fenyegette meg őket. A legnagyobb beruházások az Athén körüli körgyűrű, a metró-, és villamoshálózat voltak. Annak ellenére, hogy a 2004-es görög kormányváltás újabb lendületet adott a felkészülésnek, az utolsó percig kétséges volt, hogy képes lesz-e az ország az elvárásoknak megfelelően fogadni az olimpiát. Az izgalom érthető, hiszen 2004 júniusában a 39 sporthelyszínből csupán 15 volt készen. Ennek ellenére sikerült a zökkenőmentes lebonyolítás, csupán néhány apróság (mint az úszópályák fedetlensége, a túl későn ültetett és így árnyékot nemigen adó fák) hiányzott. 29

A játékokhoz kapcsolódóan a következő infrastrukturális beruházások valósultak meg: létrehoztak egy új nemzetközi repülőteret (Eleftherios Venizelos repülőtér), kiépítették a körgyűrűt Athén körül a közúti forgalom számára, megépítettek több metróvonalat, egy villamos vonalat (26 km), felújítottak több épületet, a köztereket, elültettek több mint 10 ezer fát és 60 ezer növényt. Ezen felül a görög kormány 60 millió eurót különített el az olimpiai kórházak működtetésére. Az olimpiai helyszíneket érintő beruházások során épült meg a 75 000 férőhelyes Olimpiai Stadion, a 16 ezer sportoló befogadására képes Olimpiai Falu, egy tenisz komplexum, egy evezőspálya, egy kerékpár versenypálya, valamint több különböző sportlétesítmény, mint lövő centrum, lovas centrum, asztalitenisz csarnok, súlyemelő csarnok, szinkronúszó medence, ökölvívó csarnok, és több futball stadion. Noha Athén már 1997-ben megkapta az olimpiarendezés jogát, egészen 2000-ig nemigen valósultak meg beruházások, nem kezdték el az érdemi felkészülést az ötkarikás játékok levezénylésére. A görögök 2000-ben kezdték meg erőfeszítéseiket, amikor az akkori NOB elnök, Juan Antonio Samaranch a rendezési jog visszavonásával fenyegette meg őket. A legnagyobb beruházások az Athén körüli körgyűrű, a metró-, és villamoshálózat voltak.

4) A 2004-es olimpiai játékok finanszírozása A görög szervezők és miniszterek a 2004 őszi sajtókonferenciákon az olimpia költségeiről és hasznáról azt mondták, hogy ez a hatalmas horderejű beruházás az elkövetkezendő időszakban fog megtérülni és, hogy a játékok nagy sikerrel zárultak. A kiadások a 2003-as és 2004-es évben voltak a legmagasabbak. A helyszínek létrehozása és az infrastrukturális fejlesztések négy és fél milliárd eurót meghaladó összeget emésztettek fel. Jacques Rogge az IOC elnöke 2003-as athéni látogatása után az olimpia költségvetését illetően kiemelte: két költségvetésről van szó, az egyik az Athens2004 Szervezőbizottság működésének és a játékok lebonyolításának összes költsége (szállítás, biztonság, szállás,

30

ellátás, bírák, stb.). Ez az összeg nem a görög államot terheli, annak körülbelül felét az IOC, másik felét a nemzeti és nemzetközi szponzorok fizetik, illetve a jegyeladásokból biztosítják. A másik költségvetés a játékokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások (210 km autópálya, 24 km villamos, 7,7 km metró, repülőtér, stadionok, telekommunikáció, stb.) amit a görög kormány fizet, és aminek összege változhat és változik is. Több ilyen jellegű fejlesztéshez viszont sikerült jelentős uniós támogatásit szerezni. (pl. a repülőtér, autópálya, metró). A költségek 35%-a személyi költség, 25%-a technológiai és 45%-a a meglévő létesítmények olimpiai célra történő ideiglenes átalakításának költsége 26 Az előzetes becslések szerint, 4, 5 milliárd euróba került volna az olimpia, ehhez képest a teljes költség közel 9 milliárd euró volt, amelybe nem tartoztak bele az olyan projektek, amelyek lendületet kaptak a játékok miatt, ám azoktól függetlenül is megvalósultak volna. A 8, 954 milliárd euróból 7, 202 milliárdot az államtól, 1, 752 milliárd pedig az Athén 2004 Rendező Bizottságtól (ATHOC) származott, amit az a jegyeladásokból, televíziós közvetítési jogdíjakból, olimpiai-logós termékek eladásából, és szponzori pénzekből fedezett. Az állami finanszírozás legnagyobb részét (6, 583 milliárd eurót) a Közberuházási Program (Public Investments Programme- PDE) keretéből fedezték, amelyből 73, 5%-ban infrastrukturális projekteket, biztonsági kiadásokat, sporthelyeket-, és felszereléseket, kulturális beruházásokat valósítottak meg. Az olimpiai felkészüléssel kapcsolatos és az attól független, nemzeti fejlesztések szerint megvalósuló beruházások kizárólag nemzeti erőforrásokból valósultak meg.

A költségek megoszlása Az infrastrukturális beruházások 2, 861 milliárd euróba (a költségek 39, 7%-a), a sportlétesítmények és felszerelések 2,153 milliárd euróba (29, 9%), a Görög kultúra népszerűsítése, a környezetvédelmi intézkedések, tereprendezés, valamint a sportolók elszállásolása 1,108 milliárd euróba (15, 4%) , a biztonsági felkészülés 1,1080 milliárd euróba (15%) kerültek. A minisztériumok által a Közberuházási Programon keresztül rendelkezésre bocsátott összegek megoszlása: Környezetvédelemi, Városfejlesztési és Közmunkák Minisztériuma 35%, Kulturális Minisztérium 34%.

26

Személyes hivatkozás, az információk a 2004-es olimpiára a Külügyminisztérium által kiküldött Gáll Marianna olimpiai attaséval folytatott interjúból származnak

31

A tény, hogy az olimpiai játékok költsége végül majdnem elérte a tervezett kétszeresét az ellenzék erős kritikáját váltotta ki Görögországban, amely a magas görög államadósságra hívta fel a figyelmet.

A „Görögország 2004” program A 2004-es olimpiai játékok egy nemcsak Athént, de egész Görögországot érintő ügy volt. Történetében először egyezett bele a NOB egy, a rendező városon túlmutató programba, melynek célja a távolabbi városok, területek támogatása. A cél, hogy a játékok pozitív hatása eljusson Görögország periférikus területeire is, amit úgy valósítottak meg, hogy kijelöltek négy, a fővárostól több száz kilométerre fekvő helyszínt, ahol olimpiai küzdelmek folytak: Tesszaloniki, Patrasz, Heraklion és Volosz városai adtak otthont az olimpiai labdarúgó negyeddöntőknek, így az olimpiát az egész ország magáénak érezhette. A program feladata volt továbbá, hogy Görögországot, a görög kultúrát népszerűsítse a világban, hogy fellendítse az ország 2004 utáni turizmusát. A program költségkerete 1, 4 milliárd euró volt.27

5) Olimpiai infrastruktúra Az olimpia fő helyszíneit, és a játékokhoz kapcsolható beruházások közül a legjelentősebbeket

érdemes

részletesebben

meg

kell

vizsgálni,

hogy

a

játékok

megrendezéséhez szükséges erőforrásokat fel lehessen mérni. Az egyes versenyhelyszínek térképe a mellékletekben, a 79. oldalon található.

Versenyhelyszínek

1) Olimpiai központ28 Az Athéni Olimpiai Sportkomplexum (Olympiako Athlitiko Kentro Athinon= OAKA) létrehozása egy spanyol építész, Santiago Calatrava nevéhez fűződik, csakúgy, mint a new 27 28

http://www.greekembassy.org/Embassy/content/en/Article.aspx?office=3&folder=200&article=14269 http://www.stadia.gr/oaka/oaka-f.html

32

york-i Ground Zero metróvonal, a lyoni St. Exupéry pályaudvar és a milwaukee-i Művészeti Múzeum tervezése. A komplexum, amely öt helyszínből áll Athén városközpontjától 10 kmre, az Olimpiai Falutól 14, 5 km-re, a Maroussi nevű elővárosban. a) Olimpiai Stadion Az első újkori olimpiai maratonfutás győztesről Spyridon Louis-nak elnevezett stadion elődje már 1982-ben, az athéni atlétikai Európa Bajnokságra elkészült. A mostani formáját a 20022. számú kép29

ben elkezdett teljes átépítés és modernizáció után nyerte el. A stadion azért kiemelkedően fontos, mert itt zajlik a játékok megnyitó és záró ünnepsége, ez az épület egyfajta jelképe, védjegye az olimpiai játékoknak. Az építkezések befejeztével 75 000 fő befogadására lett képes az építmény. Az átépítése munkálatok 156 millió euróba kerültek, az előkészületekkel kapcsolatban ez a létesítmény okozta a legtöbb problémát. Az építkezés ideje alatt a NOB többször is kifejezte aggodalmát, először a tetőszerkezet, majd az építkezés késlekedése miatt, ami nem csoda, hiszen a stadion (a tető miatt) csak július 30-ára készült el. Calatrava egy különösen modern és nem kevésbé drága tetőszerkezetet álmodott az épületnek. A szerkezet 17.000 tonnát nyom, 70 millió euróba került, és 25 ezer m2-es felületével a világ legnagyobb polikarbonátból készült tetőszerkezete. Naponta egy méteres előrehaladással sikerült a stadion fölé helyezni A megnyitó-, és záróünnepségeken kívül a könnyűatlétika és a labdarúgó döntő zajlottak az Olimpiai Stadionban. Érdekesség, hogy a legtöbb nézőt nem a 2004-es olimpia során, hanem még 1983-ban, tehát az átépítése előtt, az Olympiacos CFP - Hamburger SV labdarúgómeccsen vonzotta a stadion.30Az olimpiai játékok után a stadion az AEK Athens FC csapatának otthona lett. A stadion számokban A két óriási ív 304 m hosszú, legmagasabb pontjuk 72 m. A tető 19000 tonnát nyom, 25 0000 m2 –es területet fed be, és akár120 km/h-s szélnek is ellenáll. A nyugati ív 72, a keleti 65 mrel került arrébb eredeti összeszerelési helyétől. 29 30

Olimpiai Stadion, forrás: http://www.stadia.gr/oaka/oaka-f.html http://sports.voyages.nanook-world.com/article.php3?id_article=102:, http://www.stadia.gr/oaka/oaka-f.html:

33

b) Olimpiai sportcsarnok Ezt a csarnokot 1995-ben építették és felújították az olimpiai játékok alkalmára. Az Olimpiai Stadion után ez volt a második legnagyobb sportlétesítmény. A szertorna, és a kosárlabda döntője zajlottak benne. A sporteseménytől függően változó, hogy hány néző fér el benne (19 250 és 17 500 fő között, ám az olimpiára 1200 főre korlátozták befogadóképességét). A hivatalos megnyitójára augusztus 10-én került sor, az ötmillió eurós beruházást július 30-án fejezték be. 2006-ban itt rendezték az Eurovíziós dalfesztivált, 2007-ben pedig az Európai Kosárlabda Liga negyeddöntőjének adott otthont. Ma a Panathinaikos Athén kosárlabdacsapat otthona. c) Olimpiai kerékpáros pálya A közel 47 méter magas, 145 méter széles és 106 méter hosszú kerékpár pálya 5250 fő befogadóképességű, de az olimpiai játékokon csak 3000 nézőt engedtek be. A feltűnő tetőszerkezetet szintén Santiago Calatrava tervezte, a szerkezet szintén költséges volt és több probléma adódott építésével. Az építkezés végül május 30-án fejeződött be. d) Tenisz-centrum A teniszcentrum 16 pályát foglal magába, ebből egy fő, két elődöntőpálya és 13 mellékpálya, melyek körül összesen közel 12 ezer néző követheti a mérkőzéseket. e) Vízisport-centrum Az 1991-ben épült vízisportcentrum felújítása 21 millió eurójába került Görögországnak. Az uszodai sportágak mindegyike itt, egymástól néhány méterre zajlott. Tervbe volt véve, hogy egy tetővel lefedik a medencéket és a lelátót, ám mivel késlekedett az építkezés, a tető befejezésére nem lett volna idő, elálltak a tervtől. A munkálatoknak így is július 30-ára lett vége. A sportcentrum három úszómedencébőll áll, melyekből egy fedett. A kültéri, nagyobb medencék lelátóján 11 500 néző fér el, a kisebbikén 5300.31

31

http://index.hu/sport/olimpia2004/helyszinek/sef http://ma.hu/tart/rcikk/g/0/95071/2

34

2) Faliró tengerparti sportközpont Ez a sportkomplexum Athén Faliró nevű külterületén, 10 km-re a városközponttól létesült. Az FCO-nak (Faliro Coastal Zone Olympic Complex) nevezett sportközponthoz egy yachtkikötő is tartozik. A komplexum három sportlétesítményből áll.

a) Strandröplabda pálya A 9600 fő befogadóképességű aréna közelében rendszeresen fúj a szél, így azt direkt az augusztusi uralkodó szélirányhoz igazították. Egy félköríves lelátó építésével tették szélvédetté a sporthelyszínt. A létesítmény csak 2004. augusztus 2-ára készült el, néhány héttel az olimpiai játékok kezdete előtt. A beruházás 10, 8 millió euróba került, a játékok után átépítették így most egy amfiteátrumra emlékeztet. b) Faliró sportpavilon A 8536 férőhelyes pavilon építését már 2002-ben megkezdték. Átadására 2004 márciusában került sor, az építési költségek elérték a 38 millió eurót. A tékvandónak és a kézilabdának otthont adó csarnokot az olimpia után átépítették és kiállítások, vásárok megrendezésére használják, jelenlegi befogadóképessége 3800 fő. c) Béke és barátság stadionja (SEF) Ezt a stadionnak nevezett sportcsarnokot a görögök a már kész létesítmények közé sorolták. A röplabdának otthont adó létesítményt 1985-ben építették (8 milliárd drahmából), az olimpiára azonban fel kellett újítani. A felújítási munkálatok 2002-től 2004 februárjáig 7,3 millió eurót emésztettek fel. Az épület, melyet 1991-ben az európai építészek a legszebb sportcsarnok címmel tüntették ki, 14 000 fő befogadására képes. Az olimpiai játékok előtt rendeztek már itt kosárlabda Európa-, és világbajnokságot is. A csarnok közelében 2004-re új metróállomást is építettek.

3) Elenikó sportközpont

35

A központot Helleniko elővárosról nevezték el, ahol épült. Öt különböző helyszínt foglal magába, az Athén központjától 12 km-re délre található sportközpont Elenikó baseball központ A baseballmérkőzések számára két csarnokot is létrehoztak. A kisebbik, melyben a csoportmérkőzések zajlottak 4000 nézőt tud fogadni, a nagyobbik 8700-at. A tervezést külföldiek segítették, mivel a görögöknek nem volt nagy tapasztalata ebben a sportágban. Sőt, mivel ez a sportág nem túl népszerű Görögországban, a játékok után az újonnan épített létesítményeket elbontották, és más helyszínre helyezték át. A február 29-én befejezett munkálatok 10 millió euróba kerültek.

Elenikó fedett csarnok Ez a csarnok is a teljesen új építésű helyszínek közé tartozik, itt rendezték a kosárlabda selejtezőket 10 700 néző, és a kézilabda selejtezőket 10 300 néző részvételével. Az épülethez két mellékcsarnok is tartozik, ezek közül az egyik 3800, a másik 5000 nézőnek ad helyet. Itt a vívás versenyszámait rendezték.

Elenikó gyeplabda központ Két pályát (5200, illetve 1200 néző) és egy edzőpályát alakítottak ki. A 11 millió eurós beruházást február végére fejezték be. Elenikó kajakszlalompálya A komplexum versenypályát, edzőpályát és a bemelegítő-tavat foglal magába. Az olimpiai játékok történetében először, a NOB engedélyével tengervízzel töltötték fel a pályát, amely 2004 tavaszára készült el. 6700 nézőt tud befogadni a 288.000 m2-es pálya. Az építkezés március 31-ére készült el, így már itt rendezték áprilisban a vadvízi evezős világkupát. Az építési költségek 10 millió euróra rúgtak.

Elenikó softball stadion Egy nagy stadion és két edzőpálya alkotja a softball verseny helyszínét, mely az ideiglenes építmények közé tartozott, tehát a játékok után elbontották. 3400 néző szemlélhette a softball mérkőzéseket, melynek helyszínét 8 millió euróból hozták létre.32 32

http://index.hu/sport/olimpia2004/helyszinek/sef http://ma.hu/tart/rcikk/g/0/95071/2

36

4) Ano Liosszia Olimpiai Csarnok Ez a csarnok adott otthont a küzdősportoknak. A városközponttól távolabb, Athén belvárosától 23, 7, az Olimpiai Falutól 16,3 km-re található a cselgáncsnak és a birkózásnak otthont adó létesítmény. A 9000 fő befogadására képes csarnokot 80 millió euróból húzták fel és már 2004 januárjára elkészült. A csarnok teljes területe mintegy 35 000 m2.

5) Agios Koszmasz Olimpiai Vitorlásközpont A vitorlásközpontot 10,5 millió euróból hozták létre, 12 km-re található Athén központjától és 33,6 km-re az Olimpiai Falutól. A versenyeket 1600 néző követhette nyomon egy lelátóról.

6) Galatsi Olimpiai Csarnok Az asztalitenisz és a ritmikus sportgimnasztika helyszíne 8 km-re a város központjától található, építésének költsége 43 millió euró volt, befogadóképessége 6500 fő.

7) Goudi Olimpiai Komplexum A komplexum két helyszínből, a Goudi Olimpiai Csarnokból, és a Modern Olimpiai Öttusa Centrumból áll. Az előbbi 4100, az utóbbi 5000 főt fogadott.

8) Nikaia Olimpiai Súlyemelő Csarnok A súlyemelés nagyon népszerű sportág Görögországban, így ennek a helyszínnek a létrehozására különösen nagy hangsúlyt fektettek, és megépítettek egy olyan, az egész világon egyedülálló csarnokot, amelyben kizárólag súlyemelő versenyeket szerveznek. A csarnokról alkotott benyomást rontja, hogy nehezen megközelíthető, valamint, hogy az impozáns épülettől néhány méterre már szemetes környéket, lepusztult lakóövezeteket találunk A csarnok 8 km-re van Athéntól, 5100 néző fér el benne, építésének költsége 46 millió euró volt.

9) Panathinaikon Stadion A közvetlenül Athén belvárosában található az ókorból megmaradt stadion tiszta márványból készült. 2004-ben a maratoni futás célja volt, ma leginkább turistalátványosságnak tekinthető.

37

10) Peristeri Olimpiai Boxcsarnok A boxcsarnokban 8000 néző követheti a versenyeket 8 km-re a belvárostól, illetve 18 km-re az Olimpiai Falutól.

11) Vouliagmeni Olimpiai Központ A triatlon és kerékpár helyszíne 3600 nézőnek ad helyet, 20 km-re van a városközponttól és 45 km-re az Olimpiai Falutól.

12) Markopulo Olimpiai Sportcentrum Markopulo lovas-centrum A lovascentrum Athéntól 50 km-re egy 94 hektáros területen található. Az építkezésbe 181 millió eurót fektettek. A nézőszám lovas sportáganként változik 15 000 és 8000 fő között. A beruházás megvalósítása során 656 olajfát kellett kiásni, melyeket az olimpia más helyszínein újra elültettek. A díjugratás, a díjlovaglás, és a lovastusa versenyszámait rendezték a Markopulo lovas-centrumban. Markopuló lövőcentrum A lövőcentrumot 2004 áprilisában avatták fel egy világbajnokság lebonyolításával. Ez a helyszín az athéni repülőtér közelében fekszik, 4000 néző befogadására alkalmas.

13) Szkiníászi evezős és kajak-kenu centrum Az 1,2 km2 nagyságú, 2250 m hosszú evezőspálya lelátóján 14 000 néző kap helyet. Megépítésének költsége 80,1 millió euró volt. Már 2003 augusztusában, az akkor még befejezetlen pályán rendeztek versenyt. Érdekesség, hogy a tengertől néhány száz méterre található pálya berendezéseit egy magyar cég telepítette.

38

14) Futballstadionok Pampeloponisziákó-stadion Az Athéntól 210 km-re lévő Patrasz városában található stadiont 1970-ben építették, az olimpiai játékok alkalmára felújították. Az építkezés költsége 30 millió euró volt, ebből építettek egy új lelátót, a főlelátót befedték, felújították az öltözőket, új reflektorokat építettek, és további technikai modernizációkat hajtottak végre. A 20 000 fő befogadóképességű stadion jelenleg a Panachaiki Patrasz nevű futballcsapat otthona. Pankritio stadion A Kréta szigetén található stadiont 2004-ben építették. 26 400 nézőt tud befogadni. Jelenleg az OFI Kréta futballcsapat stadionja. A futballpályát futópálya veszi körül, így a stadion könnyűatlétikai versenyek megrendezésére is alkalmas. Pantheszaliakó stadion A ma 20 000 nézőnek helyet adó stadion elődje 1961-ben épült, melyet az olimpiai játékok alkalmából átépítettek. Az építkezés két évig tartott és mintegy 50 millió euróba került a Volosz városában, Athéntől 319 km-re található stadion átépítése. Jelenleg a Niki Volou futballcsapat mérkőzéseit játsszák benne. Karaiszkaki stadion A teljesen új stadion helyén már 1896-ban is stadion állt. Ez a legfontosabb, központi futballstadion, melyet csak hosszas egyezkedések után kezdtek el átépíteni, így a beruházást csak az utolsó hetekben sikerült befejezni. A Faliró sportkomplexum szomszédságában felépült stadion közvetlen összeköttetésben áll a Béke és Barátság Stadionjával és a közelben épült metróállomással. A 33 000 fő befogadóképességű épület ma az Olympiakosz stadionja. Kaftandzóglio stadion

39

A stadion Tesszalonikiben, Athéntől 567 km-re található. Az ötkarikás játékok alkalmára nem szorult komoly felújításra.33

Metróvonalak 34 A görög fővárosnak egészen 2000-ig egyetlen metróvonala volt. Az ezredforduló után nyitottak meg két további vonalat (a kéket és a pirosat), a 2004-es olimpiai játékok miatti közlekedési infrastruktúrafejlesztés részeként. A teljesen felújított egyes, átadott kettes és hármas vonalakat az esztétikus és építészetileg egyedülálló megállók, a járművek hangtalan közlekedése, a megállók és kocsik tisztasága, valamint a hálózat modernsége teszi Európa legfejlettebb hálózatává. A játékokra összesen 7, 7 km teljesen új metróvonalat építettek. A központi megállókat régészeti leletekkel díszítették, így azok muzeális hatást keltenek. A külsőbb területek állomásait kortárs görög művészek alkotásai díszítik. Az új vonal egyfajta kulturális tér szerepét tölti be, kiállításokkal és egyéb rendezvényekkel. A teljes hálózatnak 55 km-es hosszán 51 megállója van.35 3. számú táblázat, Athén metróvonalai, forrás: http://www.ametro.gr/page/, http://www.isap.gr/

Vonal

Szín

Átadás

Hossz

Megállók száma

1

Zöld

1904

25,6 km

24

2

Piros

2000

11 km

14

3

Kék

2000

15,4 km

13 (16)

Építkezés 1997 építették ki a kettes vonal két megállóját, melynek során 24 méteres mélységben egy öt méteres üreget találtak és omlásveszély miatt a hónapokig tartó üregfeltöltés idejére félbe maradtak a munkálatok. A kettes és hármas vonalakat végül 2000-re sikerült átadni. 2003-ban két állomást („Omonia” és „Victoria”) újítottak fel, 2003 és 2004 között a teljes egyes vonalat felújították, melynek során az összes állomást átépítették. 2004-ben az olimpia miatt több új

33

Személyes hivatkozás, az információk a 2004-es olimpiára a Külügyminisztérium által kiküldött Gáll Marianna olimpiai attaséval folytatott interjúból származnak 34 http://www.greekembassy.org/Embassy/content/en/Article.aspx?office=3&folder=95&article=12033 35 http://references.transportation.siemens.com/refdb/showReference.do?r=181&div=5

40

megállót építettek a meglévő vonalakon, melyek az egyes versenyhelyszíneket kapcsolták be Athén metróhálózatába. Az egyes metróvonal felújítási munkálataiban részt vett az a Santiago Calatrava katalán építész, akinek nevéhez fűződik az olimpiai stadion tetőszerkezete.

A metró olimpiai játékok után Az athéni hármas metrót kibővítésének munkálatait 2007-ben kezdték meg, csakúgy, mint a kettes vonal továbbvezetését az egyik végállomásától. A kettes vonal másik irányú kibővítését 2008-ban kezdik meg és még ebben az évben tervezik az átadását. Idén döntöttek egy új, négyes metróvonal megépítéséről, a narancssárga metró a városközponton áthaladva északon kapcsolódik majd az egyes vonalhoz.

Az athéni metróhálózat hihetetlen fejlődését a számok jól mutatják: amíg 1999-ben mindössze 25 km, ma közel 100km-es metróútvonal áll a lakosság szolgálatára.36

Villamoshálózat Az athéni villamoshálózatot a kettes és a hármas metróvonalakat üzemeltető vállalathoz tartozó Tram A.E. cég üzemelteti. A villamosközlekedés három vonalon, 2004. júliusában vette kezdetét a görög fővárosban. Az 1980-as években került először szóba egy villamos vonal megépítése a szmog leküzdésének érdekében, ám az ötletet akkor elvetették, metrót építettek helyette. A villamoshálózat létrehozása az olimpiai játékok megrendezésének elnyerése után került ismét napirendre, ekkor döntötték el három, végállomásonként „T” vonalban kiépítendő vonal létrehozását. A szerelvényeknek, melyeket az olasz Pininfarina tervezett egyetlen remíze van a 2001-ig Athén nemzetközi reptereként működő Hellenikon területén. A villamoshálózat fejlesztése az olimpiai játékok után

36

http://www.ametro.gr/page/

41

•

2004-2008- első fázis: az egyik vonal meghosszabbítása két athéni elővárosig, az utasforgalom megkétszerezése

•

2008-2020- második fázis: az erre az időszakra tervezett fejlesztésekről még nem született megállapodás37

Eleftherios Venizelos repülőtér A repülőtér megépítése az újkori Görögország legnagyobb infrastrukturális beruházása volt. Nevét egy huszadik század eleji görög miniszterelnökről kapta, ám Athén- Spáta repülőtérnek is szokták hívni, mivel a 20%-os részesedéssel bíró Spáta városának területén épült. 2001. március 28-án, öt hónapi tesztelés után nyitották meg az ország legnagyobb légi kikötőjét. Az építkezés miatt a történelmi Szent Péter kápolnát 400 méterrel odébb kellett helyezni, a közben talált archeológiai leleteknek pedig létrehoztak egy kisebb múzeumot. Biztonsági okokból négymillió köbméter sziklatörmeléket kellett a közeli dombokból a beruházás helyére szállítani. A végeredmény egy biztonsági, funkcionális és technikai szempontból példaértékű repülőtér, mely mindössze 25 km-re fekszik Athén belvárosától. A reptér termináljának 7500 m2-es területén 25 üzlet, kikapcsolódást nyújtó szolgáltatások, egy Sofitel szálloda, turistacsoportoknak fenntartott beszállóhelyek, éttermek találhatók. Két párhuzamos kifutópálya teszi lehetővé az óránkénti 16 repülőgépes forgalmat. Legnagyobb kihasználtság mellett évi 65 milliós utasforgalom érhető el a 1244 hektáron elterülő repülőtéren, ez óránként 6000 utast jelent. Az Eleftherios Venizelos repülőtér eddig a világ legnagyobb

magántőke

alapú

repülőtér

beruházása,

megvalósítása

nagyságrendileg

kétmilliárd euróba került. A tervezést, finanszírozást és az építést egy német konzorcium bonyolította le több görög és nemzetközi alvállalkozó részvételével. A finanszírozás „projektfinanszírozás”-ként valósult meg, vagyis a hitelek alapját nem a tulajdonosok bonitása, hanem a beruházás várható cash flow-ja képezte. A repülőtér az állami és a magánszektor közös beruházásaként jött létre, 45%-os magán és 55%-os állami résztulajdon megoszlással, az elkövetkező 30 évben jogilag magáncégként üzemeltetik. A repülőtér Athén belvárosától egy 32 km-es távon közlekedő gyorsvasúttal, autóval az E94-es autópályán, érhető el. Mind a gyorsvasutat, mind az autópályát az olimpiai felkészülés keretein belül építették. 37

http://www.athensinfoguide.com/gettingaroundtram.htm

42

A6-os autópálya Az Attiki Odosnak keresztelt, A6-os autópálya építését (európai számozásban E94) 1997-ben kezdték meg, elsősorban az olimpiai játékok fogadása, valamint az új repülőtér elérhetővé tétele miatt. Az autópálya nagyon jó minőségű, megfelel az európai standardoknak, valamint megépítése jelentősen csökkentette a görög fővároson áthaladó forgalmat. A 65 kmes autópálya a nyugati Elefsina városától az Eleftherios Venizelos repülőtérig tart, 20 kijárata van melyek közül néhányat az olimpiai helyszínek elérése miatt építettek (az Olimpiai Stadionhoz és a Markopuló sportkomplexumhoz). Az autópálya építési költsége körülbelül 2, 6 milliárd euró volt. Fenntartását az autópályadíj biztosítja.38

Az Athéni Olimpiai Játékok informatikai háttere A játékokat kiszolgáló informatikai háttérnek hatalmas szerepe van az esemény sikerében, hiszen ezen múlik a 10 500 versenyző eredményei mérésének, nyilvántartásának, továbbításának sikere. Az olimpiai játékok fő szponzora, az Atos Origin felelt a 10 500 munkaállomás, 450 Intel alapú és 450 unix szerver, 600 fax, fénymásoló és nyomtató kifogástalan működéséért. Az Atos Origint olyan beszállítók segítették, mint a Dell, Sun, Xerox, Samsung és Swatch. A játékok IT struktúrája hatalmas terhelésnek van kitéve, 3000 ember 3 évig dolgozott egy olyan IT gerinchálózat létrehozásán, amely kifogástalanul képes működni az esemény alatt. A négyszázmillió dollár értékű rendszert 70 szakember 200 órai munkával hozta létre. A tesztelés egy hétig zajlott, ennek során 300 különböző krízishelyzetet stimuláltak. Az olimpiai hálózat két rendszere vett részt a játékok lebonyolításában, a Windows 2000-es szerveren futó GMS (Games Management System), amely a versenyzők, lebonyolítók, kísérők, szponzorok és újságírók akkreditációját végezte és az események eredményeit, helyezéseit összegyűjtő IDS (Information Diffusion System), amelyhez a hírügynökségek, TV-s és rádiós kommentátorok közvetlenül hozzáférnek.

38

Személyes hivatkozás, az információk a 2004-es olimpiára a Külügyminisztérium által kiküldött Gáll Marianna olimpiai attaséval folytatott interjúból származnak

43

Három különálló helyi hálózatot (LAN) építettek ki, az egyik az Olimpiai Stadiont és a Vízi sport centrumot, tehát a legnagyobb helyszíneket látta el és külön hálózat szolgálta ki a közepes és kisebb helyszíneket.39

Konklúzió A 2004-es olimpia megrendezésével Görögország álma valóra vált. Bizonyíthatott a világnak azzal, hogy újra otthont adott a világ legnagyobb volumenű rendezvényének. A kezdetektől világos volt, hogy rengeteg nehézséget okoz majd Görögországnak a rendezés, több okból is, egyrészről az olimpia magasztosságához méltó helyszíneket kellett megteremtenie, másrészt a játékok őshazájaként egy különlegesen jól megrendezett eseményt kellett celebrálniuk. Az építkezések sokat késtek, de a legnagyobb kihívás a becsült költségek jelentős túllépése volt, az előkészületek során a Nemzetközi Olimpiai Bizottság többször is elmarasztalóan nyilatkozott a felkészülésről és számos alkalommal fejezte ki aggodalmát. A legtöbb probléma az Olimpiai Stadion impozáns tetőszerkezetéből adódott. A végső költségek az eredetileg tervezettnek a kétszeresére rúgtak, ám a nehézségek ellenére a görögöknek sikerült egy minden szempontból sikeres olimpiát rendezniük, amelyen 10 500 versenyző, 202 Nemzeti Olimpiai Bizottság, 45 ezer önkéntes és 21 500 médiaképviselő vett részt. A 28 sportág küzdelmeit mintegy négymilliárdan követték nyomon televízióból, az eladott jegyek száma pedig meghaladta az ötmilliót.40 Erőn felül kellett teljesítenie a görögöknek, tekintve, hogy a 2004-es olimpiai játékok teljes költsége megközelítőleg 8 és fél milliárd dollár volt, ami jóval meghaladta a terveket. Ennek oka elsősorban a biztonsági igények költségkerete, amely az eredetileg tervezett háromszorosára nőtt.41 Az olimpia összességében a vártnál legalább 20%-kal nagyobb terhet jelentett a központi költségvetésnek és a városnak. Ám mind az olimpia alatt, mind a létesítmények utóhasznosításának tekintetében elérték céljukat, egy sikeres olimpia vendégül látását, melynek során 65 000 új munkahely, 120 kilométernyi új út, új metró-, és villamosvonal, új gyorsvasút és pályaudvarok, 290 ezer elültetett fa, illetve 11 millió bokor, erje, a légszennyezettség 35 százalékos csökkenése, valamint a turizmus jelentős megnövekedése valósult meg.

39

http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Se/0/22198/1 http://www.greekembassy.org/Embassy/content/en/Article.aspx?office=3&folder=95&article=12033 41 http://nbcsports.msnbc.com/id/5761646/site/21683474/ 40

44

Budapesti Olimpia 2020 (?) Amióta felvetődött egy hazánkban megrendezésre kerülő olimpia ötlete számos sportoló, közszereplő, híresség állt az ügy mellé. Televíziós és rádiós reklámok igyekszenek a közvéleményt az ügy támogatására hangolni. Ám legalább ugyanennyien vannak, akik élesen kritizálják az elképzelést, elhamarkodott, légből kapott és megvalósíthatatlan tervnek gondolják az olimpiarendezést. Mielőtt elkezdeném ebben a fejezetben a legkorábban 2020-as budapesti olimpia megrendezésének esélyeit latolgatni, feltételeit, lehetőségeit megvizsgálni, szeretném előrebocsátani, hogy nem foglalok állást a témában. Noha van véleményem erről az ügyről, mégsem hiszem, hogy ennek a dolgozatnak a feladata az lenne, hogy a saját meggyőződésem mellett érveljek. Ellenkezőleg, igyekszem pártatlanul, két objektív, szakértői tanulmány (az első és a második megvalósíthatósági tanulmány) alapján bemutatni, hogy milyen erőfeszítéseket kellene tennie Magyarországnak, milyen elvárásoknak kellene megfelelnünk, hogy fogadhassuk a 2020-as olimpiát. Az olimpiát rendező város hét éven keresztül van a figyelem középpontjában, a kinevezésétől az olimpia végéig. Ez idő alatt lehetőséget kap a város/ország, hogy megmutassa a világnak építészeti, kivitelezési tehetségét, szervezői készségét. Nemcsak anyagiakban jelent hatalmas kihívást a világ legnagyobb sporteseményének levezényelése, hanem építészeti, sportdiplomáciai, válságkezelési, összefogási tekintetben is komoly feladatot jelent. Egy sikeres olimpia világszintű elismerést hoz a rendező városnak/országnak, míg egy kudarcba fulladt kísérlet akár évekre visszavetheti a rendező gazdaságát. Ezért olyan fontos, hogy objektíven, tények alapján vizsgáljuk meg a megvalósíthatóság lehetőségeit, hiszen itt már túl nagy a tét ahhoz, hogy érzelmi alapon döntsük el, hogy valóban meg akarjuk-e pályázni az olimpiát. A PricewaterhouseCoopers (PWC) vállalat készítette el 2002-ben a 2012-es budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmányát, amelyet 2006-ban aktualizált. A tanulmány szigorúan tárgyilagos, gazdasági és szociológiai elemzésekre támaszkodva alakította ki véleményét, és megállapította, hogy nem lehetetlen az olimpia megrendezése. Az említett vállalat iparág specifikus, összetett üzleti problémák megoldásával foglalkozik, komplex szakértői tanácsadást nyújt, Magyarországon 575 fős létszámmal van jelen.42 A következő fejezet a tanulmányt felhasználva vizsgálja meg a budapesti olimpia megvalósíthatóságát.

42

http://www.pwc.com/Extweb/aboutus.nsf/docid/0839C93008C0E3E1802570F80037CC94

45

1. Alapvető megvalósíthatósági kérdések Ahhoz, hogy körvonalazódjon a 2020-as budapesti olimpia realitása elsősorban az alapvető előnyöket és hátrányokat szükséges feltérképezni. Ezek alapján dönthető el, hogy szóba kerüljön-e egyáltalán a rendezés. Amennyiben a várható előnyök meghaladják a kockázatokat, a következő lépés a legalapvetőbb megvalósíthatósági sarokpontok áttekintése. . A Budapesti Olimpia megrendezésének előnyei

Az előnyökhöz tartozik számos új, jó minőségű sportlétesítmény, út, szálloda, lakónegyed megépülése, az infrastruktúra megújulása. Ezek a felgyorsított infrastrukturális fejlesztések lehetőséget nyújtanak az Európai Unió színvonalához való felzárkózásra. Az olimpiához elengedhetetlen a közúti és a vasúti hálózat fejlesztése, melynek jelentősen felgyorsítják a vidéki városok fejlődését, az ország elmaradott területeinek felzárkózását. Tény, hogy az olimpia rendezéséhez kapcsolódó fejlesztések növelik az országgal szembeni bizalmat, ami lendületet adhat a külföldi tőke beáramlásának, ezen felül lehetőség nyílik arra, hogy az olimpiának otthont adó városként Budapest regionális gazdasági, pénzügyi és kulturális központtá váljon. A legtöbb előny az olimpiai beruházásokhoz kapcsolódik, amelyek javíthatják országunk erőforrásainak kiaknázását, ebben az esetben a GDP növekedése várhatóan 0,10,2%-kal gyorsulna. Nem elhanyagolható a beruházások kedvező hatása a humánerőforrásra: nemzetközi

szinten

tárgyalóképes,

a

hatalmas

projektben

résztvevő

szakemberek

„kitermelése”, az építkezések megnövekedett munkaerőigénye mellett többek között a diplomácia, marketing, tervezés, szervezés területein is megnő az emberi erőforrás szükséglet. A vendéglátó-, és szállodaiparra sem csak azért lenne pozitív hatással az olimpia, mert ezen szektorok is jelentős munkaerőt szívnának fel, hanem mert körülbelül 1, 2 millió nemzetközi turista érkezésével lehet számolni. Az olimpia hatása kedvező a turizmus későbbi alakulására is, hiszen (siker esetén) javul az országról kialakult kép, nő az érdeklődés Magyarország iránt. Az ország-propaganda, az imázs javítás a fokozott médiafigyelem és a sok ideérkező újságíró és látogató által könnyűvé válik.

46

A lakosság szempontjából a legkézzelfoghatóbb előnyöket egy, a politikai beállítottságtól független nemzeti összefogás és büszkeség érzése, a pozitív tudat erősödése azáltal, hogy Magyarország bizonyíthat magának és a világnak, valamint a világ legnagyobb sporteseménye elérhetővé, testközelivé válása jelentik.

A budapesti olimpia megrendezésének hátrányai, kockázatai

Az olimpia megrendezésének kockázatai elsősorban a források hiányából, a költségek váratlan megemelkedéséből fakadó gazdasági egyensúlyi veszélyeket jelentik. Amennyiben a magyar gazdaság növekedési üteme a vártnál kedvezőtlenebbül alakul, hátrányos egyensúlyi feltételek jöhetnek létre. Megfelelő gazdasági növekedési ütem mellett is gondot okozhat a finanszírozás az uniós támogatások vártnál alacsonyabb szintje, vagy a magántőke szerényebb részvétele miatt. Az olimpiai kényszerpálya által diktált feszített ütemű, nagy volumenű beruházások komoly terheket róhatnak a költségvetésre egy esetleges világgazdasági és/ vagy európai alacsony növekedés –recesszió- esetén. Ebben az esetben a költségvetésnek más területekről kell elvonnia a forrásokat az olimpiai beruházások megvalósításához. Az olimpiai kényszerpálya a megvalósítás kötelező és időben befejezendő voltát jelenti, vagyis a megkezdett beruházások még a költségek alultervezettsége estén sem állíthatóak le, az olimpiára minden beruházást meg kell valósítani, ami komoly erőforrásokat vonhat el az államháztartástól. A nem megfelelő tervezés, a beruházások ebből fakadó elhúzódása az építkezési költségek jelentős megnövekedésének veszélyét rejti. Ahogyan a legtöbb előny, úgy a legnagyobb kockázatok is a beruházásokból származnak, gondot jelenthet például számos felesleges létesítmény építése, vagy az utóhasznosításuk nem megfelelő tervezése, amelyek fenntartási költségei a jövő generációját terhelik Ha az olimpia nézőszáma (ellátogatók) nem éri el a kellő mértéket a bevétel kiesés mellett komoly presztízsveszteséget is elszenved az ország, a turizmus visszaeshet. A lakosság nézőpontjából a társadalmi támogatottság alacsony szintjének, a szkepticizmus és a borúlátás kockázatával kell számolni egy esetlegesen nem megfelelő és hatásos PR munka miatt. Ha ehhez kedvezőtlen események, nehézkes felkészülés is társulnak, az jelentős társadalmi feszültségek kialakulásához vezethet. Az előbb említett lakosságra vonatkozó negatív tényezők csak esetlegesek, biztos azonban, hogy az olimpiai építkezések,

47

majd a rendezvény ideje alatt jelentős zavarok keletkeznek a főváros megszokott életében, elsősorban a városi közlekedés területén. Nem utolsó sorban meg kell említeni a terrorizmus veszélyét egy ilyen nagyszabású nemzetközi eseményen

A) A Budapesti Olimpia megvalósíthatóságának lehetőségei 2002-ben készítette el a PriceWaterhouseCoopers nevű vállalat a megvalósíthatósági tanulmányt az esetleges 2012. évi budapesti olimpiával kapcsolatban. A következőkben e tanulmány mentén mutatom be az olimpia gazdasági és politikai realitását. A megvalósíthatóság

sarkponti

kérdése,

hogy

van-e

megfelelő

helyszín

a

játékok

lebonyolítására. Ennek vizsgálata során egyértelművé vált, hogy Magyarország pályázatának szempontjából kiemelkedő jelentőségű a Duna, amely kulcsfontosságú lehet a pályázat sikere szempontjából. A döntő szó a helyszínek kiválasztásánál a főváros önkormányzatáé, amelynek kulcsszerepe van az érintett ingatlanok mielőbbi rendelkezésre bocsátásában is. A PWC tanulmánya szerint három lehetőség áll rendelkezésünkre az olimpia központi helyszíneinek elhelyezésére. Mindhárom elképzelés számol vidéki helyszínek bevonásával is, mely szerint Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szeged adna otthont a labdarúgó selejtezőknek, Gödöllő a lovaglás és az íjászat versenyeinek, a vitorlás versenyeknek pedig Balatonfüred. •

Duna menti Olimpia

Az olimpia központi helyszínei a Csepel sziget és annak környéke, valamint a Puskás Ferenc stadion és környéke lennének. E projekt megvalósulásának esetén jelentős fejlesztésekre kerülne sor a Duna menti zónában, a folyó menti alul-hasznosított területek megfelelő kiaknázása valósulna meg azok használatba vételével és rendezésével. •

Városmegújítás Olimpia

A súlyponti helyszíneket a Csepel sziget északi része, a Puskás Ferenc stadion és annak szélesebb környéke, a dunai szigetek és az aquincumi Duna part alkotnák. A kihasználatlan Duna menti folyópartok hasznosítása és rendezése, egyes területek reurbanizációja és a rehabilitáció lennének ezen elképzelés leghangsúlyosabb elemei. 48

•

Északi olimpiai park

A központi helyszínek az M0 és M3 autópályák csomópontja és a Békásmegyer-Szentendre közötti Duna menti sáv lennének. Az elképzelés hátránya, hogy céljai csak részben illeszkednek a fővárosi elképzelésekbe, amelyek közül elsősorban a Duna menti zóna északi meghosszabbításához

és

szabadidős

hasznosításához

adna

segítséget.

A helyszínek tekintetében nincs hátrányban a magyar pályázat, a rendezés következő kiemelkedő jelentőségű eleme a szükséges beruházások és fejlesztések felmérése. Részletesen meg kell vizsgálni, hogy melyek azok az infrastrukturális követelmények, amelyek fennállása nélkül nem lehet fogadni a játékokat, és, hogy ezek közül mivel rendelkezik az ország. A 2002-ben készült tanulmány megállapítása szerint Budapest- és Magyarország az akkori állapotában nem lenne képes olimpiát rendezni. Ez a megállapítás ma is igaz, hiszen egyetlen meglévő sport vagy egyéb funkciójú létesítménnyel sem rendelkezünk, amely alkalmas lenne olimpiai versenyszámok megrendezésére.43 Ez azért is hátrányos, mert 2004-ben Jacques Rogge, a Görögországi tapasztalatokból azt a következtetést vonta le, hogy a jövőben az olimpia odaítélésekor kiemelt szempont lesz a sportlétesítmények többségének tényleges és nem csak terveken szereplő megléte. 44 Az olimpia megrendezéséhez a következőkben felsorolt beruházások, építkezések szükségesek. Az olimpiai versenyszámok megrendezéséhez szükséges létrehozandó létesítmények (ezek 80%-át az olimpiai követelményeknek megfelelően Budapesten, az olimpiai falu 50 kilométeres körzetében kell elhelyezni) •

Egy központi olimpiai stadion

•

4 labdarúgó stadion

•

11 fedett csarnok

•

16 speciális sportlétesítmény

43

http://www.budapestiolimpia.hu/?page_id=29 Személyes hivatkozás, az információk a 2004-es olimpiára a Külügyminisztérium által kiküldött Gáll Marianna olimpiai attaséval folytatott interjúból származnak

44

49

További szükséges beruházások a média és az olimpián résztvevők számára •

16 ezer fős olimpiai stadion

•

17 ezer fős médiafalu felépítése a fővárosban Az infrastruktúrát érintő beruházásokat 300 km autópálya, 400 km egyéb gyorsforgalmi

út, 25 km metró, illetve gyorsvasút, 61 km városi főút, 3 közúti híd és 1350 km vasútvonal rekonstrukciójában állapították meg 2002-ben. Az említett beruházások nagy része szerepel az olimpiától független középtávú és részben távlati országos fejlesztési tervekben, így ezek egy része már megvalósult, és a 2007-2013-as időszakban az operatív programok keretében tovább csökkennek az említett számok. A megvalósult fejlesztések elsősorban az autópálya építés, vasúti hálózat rekonstrukciója terén módosították a 2002-ben megállapított számokat. Az operatív programok és a megvalósult közúti, illetve vasúti beruházások később részletesebben kerülnek bemutatásra. Fontos megjegyzés, hogy egyes közlekedési fejlesztéseket az olimpiai pályázat esetén a tervezettnél előbbre kellene hozni. A megvalósításhoz kapcsolódó egyéb alapvető kérdések közül a legkiemelkedőbb a szükséges szálláshelyek biztosítása, ami a magyar pályázat egyik gyengepontja lehet, hiszen körülbelül 7300 szállodai szobával kevesebbel rendelkezünk a követelménynél. Ennek áthidalására hiteles tervek bemutatását várná el a NOB. Az olimpiával kapcsolatos szálláshelyek létrehozása egy 50 milliárd forintos projekt lenne, amelynek magántőkéből történő finanszírozására kellene módot találnunk. Amennyiben a szállás ellátottság az esetleges pályázat gyengepontjai közé tartozna, azt Magyarország fejlett információs technológiai rendszere ellensúlyozhatja, ami szintén fontos eleme a megvalósíthatóságnak. További pozitívum, hogy az olimpia megrendezése esetén szükséges fejlesztések és bővítések utóhasznosítása sem jelentene gondot. Az információs technológia mellett a biztonság kérdésében szab meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kiemelkedő elvárásokat, mivel a világ legnagyobb nemzetközi sporteseménye rendkívüli biztonsági feladatokat ró a rendezőre. A NOB előírásai szerint körülbelül 25 ezer fő bevonására van szükség a rendőrségtől és a magán biztonsági szolgálatoktól, ezen felül intenzív terror-fenyegetettség időszakban a hadsereg és a NATO segítsége is szükséges. A biztonsági kiadásokat nehéz megbecsülni, a Time magazin szerint Athén 2004-ben a tervezettnél tizenkétszer többet, mintegy 1, 5 milliárd dollárt (300 milliárd forint) költött a biztonságra. Az olimpiát rendezni kívánó országnak részletesen be kell mutatnia egészségügyi rendszerének hatékonyságát, az ország általános egészségi színvonalát. A jelenlegi 50

egészségügyi anomáliák miatt a mai Magyarország nem felelne meg a NOB elvárásainak, ám az egészségügyben tervezett fejlesztésekkel Magyarország biztosítani tudná a sportolók, a szervezők, valamint játékok idejére érkező turisták megfelelő szintű egészségügyi ellátását. A paralimpiai játékok speciális egészségügyi programját is integrálni kell az olimpiai játékok egészségügyi programjába. A paralimpiai játékok levezénylése, (melyre az olimpia után két héttel kerül sor) nem okozhat gondot Magyarországnak, mivel az olimpiától független EU elvárás, hogy legkésőbb 2010-ig a közlekedési eszközöket és a közintézményeket mozgássérültek által is akadálymentesen elérhetővé tegyék. A paralimpiai játékok versenyszámait az olimpiai létesítmények csekély átalakításával azokban meg lehet rendezni. Az unió szigorú környezetvédelmi előírásai is növelhetik az olimpia megrendezésének esélyeit, hiszen a sport és a kultúra mellett a környezetvédelem alkotja az olimpiai mozgalom harmadik pillérét. A PWC tanulmánya több idősíkon vizsgálja az olimpia környezeti hatásait. A felkészülés, beruházások időszakában kedvezőtlen környezeti hatások érvényesülnek, amelyek a nagyobb létesítmények esetén akár éveken keresztül tarthatnak. A játékok ideje alatt a főváros állandó lakosainak számát 30%-kal meghaladó csúcsterheltség is negatívan hat a környezetre. Ebben az időszakban a szennyvízelvezetés szükségelteti a legnagyobb beruházást. Noha az aktuális időjárási viszonyok (nyári jégesők, viharok…) több sportág versenyeinek lebonyolítását akadályozhatják, éghajlatát tekintve Magyarország megfelelő az olimpiai játékok lebonyolítására. A legalapvetőbb megvalósíthatósági kérdések utolsó pontja részben összefügg a társadalmi támogatottsággal. Ha az eseménynek nagy az elfogadottsága sokan élnek a lehetőséggel, hogy közvetlenül részt vegyenek benne, nagy számú önkéntes bevonására nyílik lehetőség, ami jelentősen csökkenti a költségeket.45 Az olimpiai játékokat Barcelonában 35 ezer, Sydney-ben 47 ezer önkéntes bevonásával bonyolították le.46 London 2012-ben 70 ezer önkéntes mozgósítását tervezi. Az alapvető feltételek részletes elemzése közel sem elegendő a megvalósíthatóság megállapítására. Pontos számítások alapján kell felmérni, hogy mennyibe kerülne az olimpia levezénylése és, hogy milyen bevételekre lehet számítani. A források és költségek tisztázásárára fel kell állítani az olimpiai játékok költségvetési szempontjait.

45

http://www.budapestiolimpia.hu/?page_id=29 Olimpiák: a világ legnagyobb sportünnepélyei, szerk. GIFFORD Clive, magyar kiadás ford. TARPAY Dorottya, TARPAY László, Budapest, Magyar Könyvklub, 2004 46

51

B) Az olimpiai játékok megvalósíthatóságának költségvetési szempontjai A PWC tanulmánya szerint évente átlagosan 4%-os GDP növekedés lenne az, amely mellett Magyarország ki tudná termelni azt a tőkeszükségletet, amelyet sem az EU támogatások, sem a bevonható magántőke nem tud fedezni a költségvetés részére. Két fajta költséget különböztethetünk meg. •

Szervező Bizottság /„OCOG”/ költségek, vagyis a folyó rendezési kiadások

Ez az úgynevezett OCOG költségvetés, amelyet a PWC tanulmánya 400 milliárd forintban állapít meg. Ezek a szorosan az olimpia előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos kiadásokat jelentik, amelyek között nem szerepelnek a fejlesztési költségek. Az eddigi olimpiák tapasztalatai alapján az OCOG költségek teljes mértékben fedezhetőek a különböző bevételekből. •

A szükséges beruházások költségei (nagyrészt infrastrukturális beruházások)

Ez az összeg mintegy 4200 milliárd forintra rúgna, melyből a várost és az országot a játékok fogadására alkalmassá tennék. Ezt az összeget és annak megoszlását 2002-ben állapította meg a tanulmány, azóta az autópálya-építkezések, és a 2015 körül tervezett teljes sugárirányú és körgyűrűs autópályásítás befejezésével csökkent ez az összeg. Csak a 2010-es évekre derül ki, hogy sikerül-e a fővárosnak a 4-es és az 5-ös metrót kiépíteni, a Ferihegyi repülőteret kibővíteni, ezek a beruházások jelentősen csökkentenék az említett összeget, így ma már a várható és megvalósított kedvezőbb feltételek miatt a beruházások költségvetése 3500 milliárd forint körüli összegre csökkent. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy ennek az összegnek mintegy 20%-a EU támogatásból és a magántőke bevonásából fedezhető lenne, úgy az állami szerepvállalás 2800 milliárd forintot tenne ki.

52

4.számú táblázat, Az beruházások megoszlása 2002-es árakon (milliárd forint), forrás: http://www.budapestiolimpia.hu/?page_id=29

Közlekedés fejlesztése

3. 182 Technológia és biztonság

87

Város rehabilitáció és környezetvédelem

159

Sportlétesítmények

152

Közművek fejlesztése

236

Olimpiai falu

68

Idegenforgalom beruházásai

199

Médiafalu

91

Összesen

4. 175

Az említett beruházások 75%-ára az olimpiától függetlenül is szükség van, ez 2100 milliárd forintot jelent, amelyek a játékoktól független 2016-ig terjedő költségvetés tételeit képezik. Tehát az olimpiai és a nem olimpiai költségvetés 700 milliárd forinttal tér el egymástól a 2016-ig terjedő időszakra. A tanulmány megállapítása szerint ezt a többlet költséget a költségvetési bevételek (adók) növelésével, a költségvetési szerkezet más területekről való átcsoportosításával, az államháztartási hiány tervezettnél lassúbb csökkentésével, illetve az említett megoldások kombinálásával lehetne fedezni. A megállapítások azzal számolnak, hogy a 2016-os időszakra Magyarországon már kiteljesednek az uniós tagság pozitív hatásai és megvalósítja a régóta esedékes államháztartási reformot, sor kerül a költségvetés szerkezetének érezhető átalakítására, valamint, hogy addigra országunk életszínvonalát tekintve közel kerül az uniós átlaghoz. Nem kétséges, hogy amennyiben döntésre kerül a sor az olimpiával kapcsolatban, az említett kérdéseket, a szükséges beruházásokat és azok költségvonzatát aktualizálni kell, és részleteiben megvizsgálni, hiszen az olimpia, mint kényszerpálya nagy kockázatot jelent egy esetleges rossz tervezés, előre nem látható okok miatti jelentős költségnövekedés, a vártnál alacsonyabb szintű bevonható magán vagy EU források veszteséges olimpiát okozhatnak. Az előrejelzések szerint az olimpiához szükséges többletberuházások (a már említett 700 milliárd forintos többlet forrásigény) szinte teljes mértékben utóhasznosításra kerülnek, az olimpiai és médiafalut lakóingatlanokként lehet utóhasznosítani. A szállodák, a modernizált biztonsági és telekommunikációs infrastruktúra, a fejlesztett dunai hajózás, a sportcéllal és nem sportcéllal utóhasznosított sportlétesítmények mind javítják a város gazdasági, szociális és infrastrukturális fejlettségi szintjét. 53

A társadalmi megítélés, elfogadtatás szempontjából kiemelkedően fontos a megfelelően tájékoztatás a beruházások utóhasznosíthatóságáról, akkor nő az esemény társadalmi elfogadottsága, ha az ország lakosai átlátják, hogy nem csupán az olimpia két hete miatt van szükség

a

700

milliárdos

beruházásokra.

C) A társadalmi és a politikai támogatottság, valamint a versenyszféra állásfoglalása A közvélemény állásfoglalása döntő jelentőségű az olimpia megrendezésének szempontjából, hiszen nemcsak a magyar döntéshozók lépéseit befolyásolja, hanem a NOB döntési szempontjai közül is a legfontosabbak közé tartozik. A közvéleménnyel a kezdetektől kapcsolatot kell tartani, elengedhetetlen a kapcsolattartás folyamatos kezelése, a közvélemény állandó és részletes tájékoztatása. Egyértelműen be kell mutatni, hogy milyen kihatásokkal jár az olimpia megszervezése, hogy az emberek minden fontos információ birtokában foglalhassanak állást. A jó kommunikáció kulcsszerepet játszik abban, hogy az olimpia széles körű társadalmi támogatottsága létre jöjjön. 1. számú diagramm ,forrás http://www.budapestiolimpia.hu/?page_id=29

A londoni olimpia példája

A Londoni Olimpia társadalmi támogatottsága

A londoni olimpiát a közvélemény 70%-a támogatja, amely igen kis támogatottságot jelent, a NOB adatai szerint a kandidáló

12% 18%

Támogatók

városok közül Moszkva 77 %-os, Párizs 85 %-os, Madrid pedig 91 %-os társadalmi

Semleges Ellenző 70%

támogatást tudhatott maga mögött

54

Politikai támogatottság

A társadalmi támogatottság mellett a politikai döntéshozók álláspontja is kiemelkedő jelentőségű. Még ha meg is lenne minden feltétel az olimpia megrendezéséhez, politikai akarat nélkül az nem valósulhat meg. Tekintve, hogy a mostanival együtt az olimpia előkészítési és lebonyolítási időszaka minimum négy politikai ciklust ível át, ezért szükségszerű, hogy az összes parlamenti párt, csakúgy, mint Budapest Önkormányzata, már a kezdetektől egyet értsen az olimpia kérdésében. A 2012. évi nyári olimpiai játékokat illetően a kormány 2001-ben egy kormányhatározat

keretében

a

következő

közvetlen

teendőkről

rendelkezett:

megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és egy előkészítő bizottság létrehozása. 2001-ben a főváros egy határozatban tudatta, hogy támogatja az olimpia ötletét, amennyiben országgyűlési szintű döntésekkel alátámasztott szerződéses garanciák biztosítják a fejlesztésekhez szükséges állami forrásokat, valamint amennyiben egy olyan megalapozott pályázat nyújtható be, amely nem járhat presztízsveszteség kockázatával. 2003-ban Jánosi György ifjúsági és sportminiszter azt mondta, hogy szeretne budapesti olimpiát, amit azonban 2012-re nem tart reális elképzelésnek. Kijelentette, hogy egy tárcaközi koordinációs bizottságot állítanak fel, amely megvizsgálja, hogy 2012 után mikor válhat az ország és a főváros alkalmassá egy olimpia megrendezésére anélkül, hogy az aránytalan és elviselhetetlen terheket

róna

az

ország

lakosaira,

és

a

költségvetésre.

Az előbbiekből az a következtetés vonható le, hogy létezik egy pozitív politikai akarat, amely azonban több fenntartással él.

A magánszektor (versenyszféra) állásfoglalása

A budapesti olimpia megrendezésében a versenyszférának, amely a magyar gazdaság motorját képezi, nagyon fontos szerepe van. Az országunkban egyes ágazatokban multinacionális jellegű magánszektor terjeszkedési szándékaiban az olimpia komoly előnyökkel járhat, így ezen ágazatok támogatása igen valószínű.

55

D) Az olimpia megrendezésének esélyei Az, hogy a 2012. évi olimpiai játékok megrendezési jogát London nyerte el nagyrészt a kiváló menedzselésnek volt köszönhető (akárcsak 2004-ben Athén esetében). Az olimpiáért folyó kampányban Erzsébet királynő és Tony Blair miniszterelnök is részt vett, a londoni pályázati bizottság elnöke pedig a kétszeres olimpiai bajnok Sebastian Coe volt, ő volt a pályázat frontembere. E személynek azon kívül, hogy ismert és elismert személyiségnek kell lennie, nem árt, ha széles kapcsolatokkal rendelkezik, amelyeket (mint Coe is) diplomatikusan fel tud használni. Magyarországnak nagyon megfontoltan kell a pályázat kulcsembereit alkotó csapatot létrehoznia, mert olyan személyekre lesz szükség, akik nemcsak nyelveket beszélő, jó szervezőképességű, nemzetközileg elismert emberek, de akik mögé a magyar társadalom is egyöntetűen, fenntartások nélkül odaáll. Ezek mögé a kulcsemberek mögé egy, az olimpiai feladatra készülő szakembergárda is szükséges, amely megválasztásán múlhat az olimpia sikere.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság várható állásfoglalása

Magyarország több okból is megbecsült tagja az olimpiai családnak, 1894-ben alapító tagja volt a NOB-nak, 1896 óta állandó résztvevője az olimpiai játékoknak, ez idő alatt 157 aranyérem megnyerésével büszkélkedhet, amely eredménnyel az olimpiai éremtáblázat első tíz helyezettje között vagyunk. Ebből a tíz helyezettből eddig egyedül Magyarország nem rendezett olimpiát. Az újkori olimpiák történetében már többször rendeztük meg „majdnem” a játékokat: •

1896: Athén (2004-hez hasonlóan) majdnem nem készült el időben, ekkor Magyarország felajánlotta, hogy megrendezi az olimpiát, amely lehetőséget báró Coubertin meg is fontolt, ám végül Athénnak sikerült elvállalnia a feladatot

47

•

1916: jelentkeztünk az olimpia megrendezésére, amely azonban elmaradt

•

1920: ezt az olimpiát, mint az első világháború vesztes állama nem kaphattuk meg

•

1936: sikertelenül pályáztunk az olimpiára

•

1944: pályáztunk az olimpiára, amely a háború miatt elmaradt

•

1960: Magyarország pályázata az ötkarikás játékok megrendezésére az ötödik lett47

http://www.budapestiolimpia.hu/?page_id=29

56

2. A megvalósíthatósági tanulmány következtetései A

2002-es

megvalósíthatósági

tanulmány

alapján,

melyre

az

Ifjúsági-,

és

Sportminisztérium kérte fel a PWC-t, a Kormány, Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Olimpiai Bizottság 2003-ban végül elvetette a 2012-es Olimpia megpályázásának ötletét. A Budapesti Olimpiai Mozgalom Egyesület kérésére végezte el a PWC a 2002-es olimpiarendezéssel kapcsolatos széleskörű és mély vizsgálatának aktualizálását a 2006-os helyzet tükrében egy esetleges 2016-os, vagy 2020-as olimpiára vonatkozóan. A következőkben e tanulmány legfontosabb részeit mutatom be, a 2020-as budapesti olimpia megvalósíthatósági szempontjából.

A) Az Olimpiával kapcsolatos költségek és bevételek A következő táblázat az olimpia legfontosabb költségtételeit mutatja be, ezek a pályázás, a szervezés/rendezés költsége, valamint a kifejezetten és kizárólag az olimpia megrendezése miatt felmerült fejlesztések („olimpiai fejlesztések” vagy „olimpiai beruházások”) költségei. A táblázatban felsorolt tételek nem tartalmazzák az olimpia miatt előrehozni szükséges projektek finanszírozási költségét, valamint azokat az olimpiára is szükséges háttér infrastruktúrát érintő beruházásokat, melyekre a játékoktól függetlenül is szükség van. Az említett tételek nélkül a 2020-as olimpia költsége 2006-os áron számolva körülbelül 518 milliárd forintba lenne. 2016**

57

5.számú táblázat, az olimpia legfontosabb költségei, forrás: http://www.privycouncil.hu/bom/bom_pwc_0702.pdf Kategória 1

A pályázati költségek

2

A Szervező Bizottság költségei

3=1+2

Bruttó pályázási és szervezési költségek

4)

Levonva: a Szervező Bizottság bevételei

5=3-4

Nettó pályázási és szervezési költségek

6

Olimpiai fejlesztések

7=5+6

2020** (milliárd Ft) Leírás A pályázat előkészítésének, összeállításának, beadásának, valamint 5 a pályázáshoz kapcsolódó marketing és lobbi tevékenység költségei Az olimpiai Szervező Bizottság költségei (folyó szervezési költségek, 460 átmeneti létesítmények építési és elbontási költségei) A rendezési költségek a pályázati költségeket és az olimpia 465 rendezési/szervezési költségeit tartalmazzák A Szervező Bizottság (OCOG) bevételei

460 5

E kategóriába azok az infrastruktúrafejlesztések tartoznak, amelyek megvalósulása csak az olimpia miatt szükséges

Az olimpia költsége***

513 518

** 2006. júniusi árakon *** az előrehozott fejlesztések alternatív költsége nélkül

Az előrehozott fejlesztések költségeit és az úgynevezett alapeseti fejlesztések (az olimpiarendezéstől függetlenül a 2006-tól 2020-ig terjedő időszakban megvalósításra kerülő infrastrukturális fejlesztések) költségeit is figyelembe véve 2006. júniusi árakon milliárd forintban számolva a 2020-as olimpia költsége a következőképpen alakulna: •

Bruttó pályázási és szervezési költségek: 465

•

Alapeseti fejlesztések költségei: 4084

•

Előrehozott fejlesztések költségei: 562

•

Olimpiai fejlesztések: 513

•

Összesen: 5624

Ebből levonásra kerülnek az olimpia közvetlen bevételei, vagyis a Szervező Bizottság (OCOG) 460 milliárd forintra becsült bevételei: •

levonva OCOG bevételek: 5164 A felsorolásból látszik, hogy Magyarországnak egy olimpiarendezés esetén nem a

sportlétesítmények létrehozása, vagy a játékok szervezési költsége jelentené a legnagyobb 58

nehézséget, hanem az infrastrukturális beruházások, vagyis a 4-es és az 5-ös metró megépítése, az M0-ás körgyűrű teljes kiépítése, az M6-os és M8-as gyorsforgalmi utak kiépítése, a vasútvonalak (legfőképpen a Budapest-Szolnok-Záhony vagy a BudapestSzékesfehérvár vonalak) fejlesztése, a szennyvízhálózat fejlesztése.

B) A legfontosabb beruházási területek Turizmus és szálláshely elvárások A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy olimpia lebonyolításához 15 000 db 4-5* és 27 000 db 3*-os szobát ír elő a rendező városban és annak 50 km-es környezetében. 5.sz.táblázat, Nob szálláshely elvárásai az olimpiát rendező várostól forrás: http://www.privycouncil.hu/bom/bom_pwc_0702.pdf Szobák száma (2006) 5*-os 4*-os 3*-os

Összesen

Budapest

3504

6275

4840

14 619

Vonzáskörzet (50km) Összesen

58

485

833

1376

3562

6760

5673

15 995

A hiányzó szobaszámok pótlásához a tanulmány számításai szerint 2020-ig 248 milliárd forintos szállodai beruházásra van szükség, melybe beletartozik a 17 000 szobás médiafalu kiépítése is.

Közlekedési és közműfejlesztések Ennél a pontnál a legfontosabb tényezők a város elérhetősége, természeti és épített környezete, szolgáltatásainak színvonala, működésének hatékonysága valamint lakóinak felkészültsége. A legfontosabb közlekedési beruházások az országos köz-, és vasúti hálózat, a városi és légi közlekedést érintik. Országos közúthálózati fejlesztések

M2-es autópálya kiépítése Budapest-Vác között, Váctól az országhatárig autópályává fejleszthető autóút kiépítése, M3-as Polgár-Nyíregyháza, M30-as Emőd- Miskolc, M5-ös

59

Kiskunfélegyháza – Röszke, M6-os Budapest – Dunaújváros, M7-es Zamárdi – Letenye autópályák kiépítése, M70-es autópályává fejleszthető autóút Letenye - Toronyszentmiklós között. Szükséges továbbá egy gyorsforgalmi út Veszprém - Dunaújváros között a dunaújvárosi Duna híddal, új 10. számú főút kiépítése, új főút kiépítése Herceghalom – Zsámbék – Tinnye - Pilisjászfalu útvonalon.48 2002 óta a következő közúthálózati fejlesztések valósultak meg

M0 keleti szektor az M5 és 4.számú főút között és 4. sz. főút Vecsés - Üllő elkerülő szakasz, hossz: 12.5 km (2005),

M3 Füzesabony-Polgár, hossz: 62 km (2002), M3 Görbeháza-

Nyíregyháza, hossz: 39 km (2007), M30 Emőd-Nyékládháza, hossz: 9 km(2003), M35 Debrecen elkerülő, hossz: 13 km (2006), M3 Polgár-Görbeháza, hossz: 13 km (2004), M3 Nyíregyháza elkerülő, hossz: 24 km (2006), M30 Nyékládháza-Miskolc, hossz: 16 km (2004), M35 Görbeháza-Debrecen, hossz: 35 km (2006), M5 Szeged-országhatár, hossz: 14 km (2006), M7 Zamárdi-Balatonszárszó, hossz: 14.2 km (2007), M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr, hossz: 26 km (2006), M70 Letenye-Tornyiszentmiklós, hossz: 19 km, (2004), M5 Kiskunfélegyháza-Szeged, hossz: 49 km (2005), M6 Érd-Dunaújváros, hossz: 54 km (2006), M7 Balatonszárszó-Ordacsehi, hossz: 20 km (2005), M7 Becsehely-Letenye, hossz: 8.8 km (2004), M70 Tornyiszentmiklós-országhatár, hossz: 1 km (2006), M8 autópálya M6 és 6-os sz. főút közötti szakasz, hossz: 5 km (2006), M8 Dunaújvárosi Duna-híd, hossz: 5.2 km (2007), M9 Szekszárd-51.számú út - Duna-híd, hossz: 21 km, (2003).49 Országos vasúthálózati fejlesztések

Budapest – Hegyeshalom vonal fejlesztése, Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza vonal rekonstrukció, esetleg Budapest – Hatvan – Miskolc vonal rehabilitáció, Budapest – Újszász – Szolnok – Lökösháza vonal részleges fejlesztése, Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr vonal részleges fejlesztése, Cegléd – Szeged, Budapest – Szob, Budapest – Kelebia, Budapest – Esztergom vonalak fejlesztése a mindenképpen megvalósítandó beruházások.50 2002 óta a következő közúthálózati fejlesztések valósultak meg

48

http://www.privycouncil.hu/bom/bom_pwc_0702.pdf http://www.nif.hu/fejlesztesek 50 http://www.privycouncil.hu/bom/bom_pwc_0702.pdf 49

60

Albertisa-Cegléd és Vecsés- Albertisa vonalszakaszok rehabilitációja, Budaörs- Biatorbágy szakasz pálya rehabilitációja, Szajó- Mezőtúr vasútvonalak fejlesztése, Vecsés és Üllő között állomás-, és vágányépítése, Cegléd- Szolnok vonalszakaszon vágányrekonstrukciós munkálatai, Zalalövő- Bagod között állomások építése, Békéscsaba- Lökösháza vasútvonal fejlesztése és Ács- Győrszentiván vonalon vágány építése.51

Fővárosi közlekedés fejlesztése:

Észak-déli budai villamos vonal, 4-es és 5-ös metró, észak-déli regionális gyorsvasút első ütemének befejezése, a szolgáltatások színvonalának általános emelése a legfontosabb tényezők. Ami a közutakat illeti elengedhetetlen az Aquincumi Albertfalva híd és az M0-ás körgyűrű megépítése, a budai alsó rakparti út átbocsátóképességének növelése, a dél-budai közúthálózat rendszerelvű fejlesztése. Kötöttpályás közlekedésfejlesztés tekintetében a fővárosnak egy budai (Hűvösvölgyi út- Döbrentei tér) közúti gyorsvasút, az 1-es villamos Fehérvári útig történő meghosszabbítása, Műegyetem rakparti villamosvonal létrehozása az egyetemi városig, kiskörúti villamos Szt. Gellért tér- Deák F. tér- Nyugati pu. útvonalon a hozzátartozó útrekonstrukcióval, 3-as villamos meghosszabbítása Pesterzsébet felsőig, Ferihegyi gyorsvasút a Nyugati pu.-tól, kiegészítő kapcsolattal a Keleti és a Kelenföldi pályaudvarokhoz, Újpalota-Bosnyák tér villamosvonal kiépítése, pályarekonstrukció a MÁV budapesti vonalain, Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása (BKV, MÁV, VOLÁN egységes tarifarendszerének kialakítása). Légi közlekedési beruházások

Az olimpia fogadásához szükséges a Ferihegy 2C terminál megépítése, a repülőtér egyéb berendezéseinek fejlesztése, Ferihegy I. Terminál felújítása charter gépek fogadására, egy 2500 férőhelyes parkolóház építése, a forgalmi állóhelyek és előtér bővítése. Az ilyen módon fejlesztett repülőtér éves kapacitása 11 millió utas lesz. Közműfejlesztések •

Vízellátás

Budapest ivóvíz kapacitása elegendő, a víz minőségével kapcsolatban vannak hiányosságok, hazánknak 2010-re kell teljesítenie az EU ivóvízzel kapcsolatos minőségi határértékeket. A

51

http://www.nif.hu/fejlesztesek

61

szennyvízzel kapcsolatosan Budapesten és az olimpia helyszínként szóba kerülő városokban 2010-ig, a Balaton térségében 2008-ig kell teljesíteni az EU ide vonatkozó elvárásait. •

Villamos energia

Magyarország 1999 óta a nyugat-európai villamos energia rendszeregyesülés (UCPTE) tagja, így a villamos energiaellátás, a szolgáltatás biztonsága igen magas színvonalú, és megvalósult egy gazdaságosabb tartalékképzés. •

Hulladékkezelés

A hulladékgazdálkodás területén is arra törekszik Magyarország, hogy eleget tegyen az EU elvárásainak, irányelveinek. 2012-ig szükséges szennyvíztisztító telepek létrehozása (egy központi és egy dél-budai) és a budapesti csatornahálózat fejlesztése. •

Város rehabilitáció

A játékok idejére a városba látogató nézők miatt elengedhetetlen a város rehabilitálása, mivel ez jelentősen befolyásolja a Budapestről kialakított képet, befolyásolja a turizmus alakulását. Elsősorban az olyan városrészek igényelnek beruházásokat, amelyek várhatóan turisták által a legsűrűbben látogatottak lennének, de fontos figyelembe venni, hogy az esetleges versenyhelyszínek a jelenleg Budapest műszakilag legerodáltabb helyeken vannak. Mivel eddig még soha nem dolgoztak ki a város egységes programot a város rehabilitációjára, annak költségeire csak megközelítő szakértői becsléseket lehet adni. A becslések nagyon tág intervallumot (1000-1500 és 6000 milliárd forint közötti összeg) ölelnek fel. A PWC tanulmány saját becslést készített, melyben a Róbert Károly körút- Hungária körút- Könyves Kálmán körút és a Duna által határolt terület rehabilitációjának költségeit mérte fel. A csak a legszükségesebb, a beépített ingatlanokat és közterületeket érintő feladatok körülbelül 1000 milliárd forintos beruházást igényelnének. Ezen kívül mindenképpen szükséges a rendezvények területeinek és azok közvetlen környezetének rendbe tétele. Amennyiben a rehabilitáció csak az épületek homlokzatára és a közterületekre vonatkozna, úgy a projekt megközelítőleg 125 milliárd forintot emésztene fel.

62

Technológia és biztonság Az eddigi olimpiák tapasztalatai alapján a rendezésre szánt biztonsági költségek körülbelül 400 millió dollárra rúgnak (körülbelül 63, 2 milliárd forint). A biztonsági költségek megoszlása

Az OCOG költségvetésben szereplőbiztonsági kiadások (28 milliárd forint), az olimpia miatt

megvalósuló

infrastrukturálisfejlesztések

között

megjelenő

biztonsági

infrastruktúrafejlesztések (30 milliárd forint), valamint olyan folyó költségek (rendvédelmi szervek költségei), amelyek egyéb kategóriákba tartoznak. 6.sz. táblázat, az olimpia költségei, forrás: http://www.privycouncil.hu/bom/bom_pwc_0702.pdf Költség kategória Közlekedés

Alapeset 3273

Előrehozott 562

Olimpiai 50

Összktg. 3884

Város rehabilitáció és környezetvédelem Közmű Idegenforgalom Technológia és biztonság

154 363 187 18

0 0 0 0

42 0 60 69

196 363 246 87

Összesen

4776

Sportlétesítmények, olimpia-, és médiafalu A tanulmány részletesen megvizsgálta a 28 olimpiai sportágat megvizsgálta azok verseny-, és edzéshelyszín követelményei alapján. Az olimpia fogadásához szükség van egy központi olimpiai stadionra, négy labdarúgó stadionra, 11 fedett csarnokra és 16 speciális sportlétesítményre. Legnagyobb hiányosságaink a fedett stadionok terén vannak, melyek közül csak a Budapest Aréna és az új Konferencia Központ alkalmas olimpiai versenyhelyszínnek. Olimpiai Stadion a Puskás Ferenc stadion lehetne jelentős felújítási és átépítési munkálatok után. A megvalósíthatósági tanulmány alapján 32 sportlétesítmény szükséges a versenyek lebonyolításához, melyek közül 20 új építésű, 9 a meglévő létesítmények bővítésével/felújításával jönne létre. 3 sportág nincs szükség új létesítményre. A szóba jöhető helyszínek: Puskás Ferenc Stadion, Budapest Aréna, Debreceni sportcsarnok, ELTE sportcsarnok, Kongresszusi Központ, Új Konferencia Központ, Hungexpo, Hit csarnok, Gróf Széchenyi István evezős pálya Szeged, Millenáris kerékpárpálya.

63

7.sz. táblázat, sportlétesítmények költségei, forrás: http://www.privycouncil.hu/bom/bom_pwc_0702.pdf Költség kategória Sportlétesítmények Olimpiai falu Médiafalu

Alapeset 90 0 0

Előrehozott 0 0 0

Olimpiai 96 84 112

Összktg. 186 84 112

Összesen

382

C) A fejlesztések finanszírozása A fejlesztési célú beruházások finanszírozása három forrásból valósítható mag: állami és önkormányzati forrásból, magántőkéből és EU támogatásokból. Állami finanszírozás

A megvalósíthatósági tanulmány nem különbözteti meg a központi költségvetési és az önkormányzati forrásokat. Az olimpiával kapcsolatos, állami finanszírozású projektek költsége 2867 milliárd forint. A beruházások összege 2007-2020 között: Magántőke finanszírozások •

Város rehabilitáció és környezetvédelem: 25%

•

Idegenforgalom: 100%

•

Sportlétesítmények: 0%

•

Olimpiai és médiafalu: 100%

Uniós források

Magyarország a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból számíthat uniós támogatásra. Hazánknak be kell mutatnia, hogy milyen elvek szerint kívánja felhasználni, és milyen módon használná fel az uniós forrásokat. A Strukturális Alapokból infrastrukturális beruházások valósíthatóak meg, melyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogat. Az ERFA-ból elérhető maximális társfinanszírozás mértéke 85%, melyből konvergencia és regionális versenyképesség, illetve foglalkoztatási célok valósíthatóak meg.52 A Kohéziós Alap egyedi, nagy infrastrukturális, illetve környezetvédelmi és energiahatékonysági projektek finanszírozhatóak, az elérhető társfinanszírozási ráta itt is 85%. Az ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv) az a fejlesztési terv melyet országunknak az uniós források felhasználásához készítenie kell. Az ÚMFT Operatív Programok (OP) 52

http://www.privycouncil.hu/bom/bom_pwc_0702.pdf

64

keretében határozza meg a fejleszteni kívánt területeket. Az Operatív programok közül az olimpiarendezés szempontjából a környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Program, valamint a regionális fejlesztés Operatív Program kiemelkedő jelentőségű, hiszen e két program célkitűzései illeszkednek leginkább az olimpia megrendezéséhez szükséges beruházásokhoz. Az előbbi célja a környezetvédelmi és közlekedés infrastrukturális beruházások előmozdítása, a hátrányos helyzetű térségek segítése, illetve az egészségügy fejlesztése. Az utóbbi a turizmus támogatása és egyéb infrastrukturális beruházások által segíti az integrált térség- és településfejlesztést.53 A 2007-2013-as költségvetésben a közlekedés OP 25%-ban, a környezet, energia OP 15, 3%-ban valósul meg uniós támogatásból. Erre az időszakra az összes EU támogatás 23 milliárd euró. A tanulmány a 2014-2020-as időszakra a Magyarországra irányuló támogatások nagyságát a 2007-2013-as időszakhoz hasonlónak tekinti.54 Az operatív programok és kereteik a mellékletben, a 80. oldalon vannak felsorolva. A Magyarország számára rendelkezésre álló 22, 4 milliárd eurós uniós támogatással több, mint 10.000 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg, melyek közül 882 km hosszban 123 alsóbbrendű utat építenek, mintegy 49, 3 milliárd forint értékben.. A támogatott projektek egy része szinkronban van az olimpiarendezéshez szükséges beruházásokkal, többek között a város rehabilitáció terén. Több, turisták által látogatott helyszín felújítása, fejlesztése, átépítése szerepel az Új Magyarország Fejlesztési Terv akciótervei között. Ezek közül a legfontosabbak a Budapesten a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése, a Budavári Palota fejlesztése, megújul a Liszt Ferenc Zeneakadémia, az Esztergomi Bazilika pincerendszerének turisztikai hasznosítása, a Szentendrei Skanzen fejlesztése, a Balatonfüredi Városközpont felújításának befejezése (a Balaton esetleges versenyhelyszín volta miatt is lényeges), ezen felül támogatást kap Hajdúszoboszló fürdőváros továbbépítése, Miskolcon pedig a Mechatronikai Park fejlesztése részesül uniós forrásból.55Az Operatív Programok által támogatott projektek másik nagy része a vidéki városok szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztését, villamos energia termelő biomassza erőmű létesítmények megvalósítását érinti.

53

http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok http://www.privycouncil.hu/bom/bom_pwc_0702.pdf 55 http://www.nfu.hu/content/436 54

65

Az olimpiához szükséges beruházások szempontjából a közlekedés OP a legjelentősebb. E program keretében körülbelül 177 milliárd forint áll rendelkezésre, mely a következő fejlesztési területek között kerül felosztásra a 2007-2013-as időszakban: vasúti fejlesztések 550 milliárd, közúti fejlesztések 730 milliárd, vízúti fejlesztés 20 milliárd, közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági centrumok bekapcsolásával összefüggő fejlesztések 40 milliárd, közösségi közlekedési fejlesztés 360 milliárd forint. A fejlesztések az ország autópálya ellátottságának növelését, a dunai hajózás fejlesztését, a tömegközlekedés színvonalának emelését tűzték ki célul. Ezen belül az ország és a régióközpontok elérhetősége (a TranszEurópai Közlekedési Hálózat és a Duna hajózhatóságának fejlesztése által), a térségi elérhetőség javítása (a főúthálózatok fejlesztése által), a városi és elővárosi közlekedés fejlesztése (metró, villamos elővárosi vasúthálózat fejlesztése által), a különféle közlekedési módok összekapcsolása (repülőterek elérhetőségének, kikötői infrastruktúra javítása által) élveznek prioritást.56 A tanulmány a 2010-2015-ig a konvergencia programfejlődési pályáját tekinti kiindulópontnak, feltételezi, hogy a 2007-2008-ban 2-3%-ra csökkenő gazdasági növekedés 2009 körül visszatér a 4-4,5%-os ütemhez. Az 2020-as olimpia megrendezése nem valószínű, amennyiben Magyarországon 2013-ig nem kerül bevezetésre az euró.57

56

http://www.emagyarorszag.hu/2006_prezentaciok/2006.11.10/13.35_Szabo_Andras_KIOP/eloadas_061110_Siofok_KOZOP _V3.ppt 57 http://www.nemzetisport.hu/cikk.php?cikk=133139

66

Végkövetkeztetések Dolgozatom témáját, a Budapesti Olimpia lehetőségét távolabbról kezdtem el megközelíteni, az olimpia megrendezése megpályázásának általános, a NOB által előírt feltételeinek bemutatásával. Szándékom volt először egy átfogó bemutatást készíteni azokról nem ország specifikus tényezőkről, elvárásokról, amelyek fennállása nélkül az olimpia fogadása eleve kizárt. Ezen tényezők megismerése elsődleges, ha reális képet szeretnénk alkotni arról, hogy milyen területeken milyen alapvető elvárásokat támaszt a NOB egy pályázó várossal szemben, melyek a rendezés kulcselemei. Az általános elvárásokon túl mindig érdemes egy konkrét példán keresztül felmérni egy projekt (jelen esetben a budapesti olimpia) megvalósításának feltételeit, kockázatait, amihez mintaként csak egy, a vizsgálthoz hasonló körülmények között megvalósított esemény lehet reális példa. Ezért választottam az athéni olimpiát, amely nemcsak azért volt kiemelkedő jelentőségű a dolgozat szempontjából, mert mindössze négy éve zajlott, hanem azért is, mert egy, a miénkhez hasonló adottságú ország valósította meg. Ettől függetlenül téves lenne azt a következtetést levonni, hogy csupán azért, mert az athéni olimpia sikeres volt a budapesti is az lenne, hiszen láttuk, hogy a görög főváros milyen nehézségek árán tudta csak véghez vinni az esemény lebonyolítását, és, hogy milyen hatalmas horderejű fejlesztések megvalósítására került sor az olimpia kényszerpályája miatt. A budapesti olimpia esélyeit a 2002-es és a 2006-os megvalósíthatósági tanulmányok alapján mutattam be, mert ez az objektív szakértői elemzés körültekintően és mélyrehatóan vizsgált meg minden, a játékok megrendezéséhez kapcsolódó tényezőt. A tanulmány végkövetkeztetése szerint, bizonyos várható fejlődési ütem és a tervezett beruházások megvalósulása mellett kivitelezhető lenne egy 2020-as budapesti olimpia, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az unió átlagában egy közepes méretű tagország számára az olimpia megrendezése a teljesítőképesség határát súrolja. Az olimpia megrendezésének irányába hatnak az olyan tényezők, mint a politikai támogatottság, a Duna által nyújtott helyzeti előny, az esetleges olimpia kihatásai KözépEurópára, mint régióra, a NOB azon irányelve, mely szerint a játékok megrendezése nem lehet a legnagyobb és leggazdagabb városok kiváltsága, az olimpiai beruházások egy részének szinkronja a nemzeti fejlesztési, beruházási célokkal. Az olimpiai felkészülés és az ezzel összefüggő beruházások olyan hosszú távú pozitív hatást jelentenének Magyarország számára, melyek egy gyakorlatilag teljesen új, modern várost, jobb életminőséget, maradandó 67

szaktudást, nemzetközi elismertséget, a magyar sport erősödését és általános fejlődést hoznának. Emellett a jelentősen megnőhetne a munkahelyek száma, emelkedhet a gazdasági növekedés dinamikája, és hosszú időre megnőne az országba látogató turisták száma. Másik oldalról vizsgálva azonban legalább ugyanennyi okot lehet felsorolni, ami a terv irreális voltát és veszélyeit bizonyítja. Ezek az alacsony társadalmi támogatottság, a lehetőség, hogy Magyarország nem képes előteremteni a beruházásokhoz szükséges tőkét, a játékok után a létesítmények alulhasznosítottságából fakadó nehézségek és plusz költségek, a környezeti ártalmak, amelyek természetes velejárói az olimpiai beruházásoknak és a főváros rendezvény alatti túlterheltségének. Az olimpia megrendezésének esélyei erősen függenek attól, hogy Magyarországon mikorra és hogyan sikerül megvalósítani az elkezdett és célul kitűzött infrastrukturális fejlesztéseket, hogyan alakul a magánszektor fejlesztési kezdeményezése, a működő tőke beáramlása hazánkba, mikor sikerül a maastrichti kritériumokat teljesíteni, mikor kerül bevezetésre az euró. Hazánk elsődleges célja az Európai Unió életszínvonalának átlagához történő felzárkózás. Az olimpia kérdése e tényezők függvénye, valamint, ha országunk készen áll/állna az olimpiai játékok fogadására, akkor a társadalmi támogatottság lehető legmagasabb fokának elérése, a játékok népszerűsítése, előnyeinek megfelelő kommunikálása a lakosság felé lenne a következő kihívás. Noha a tanulmány végkövetkeztetése szerint megvalósítható a 2020-as budapesti olimpia, melynek ötletét az összes parlamenti párt támogatja, nehéz eldönteni, hogy jó lenne-e országunknak e hatalmas esemény fogadása, megérné-e a beruházásokat, megtérülne-e a világ legnagyobb sporteseményének fogadása. Ezt mindenkinek saját meggyőződése, érzelmei, gazdasági érzéke és ismeretei alapján kell eldöntenie.

68

Források Személyes hivatkozások

Gáll Mariannával, a Külügyminisztérium kiküldött 2004-es olimpiai attaséjával, és Dr. Nagy Zsigmonddal, a Magyar Olimpiai Bizottság jogászával készített interjú

Könyvek Olimpiák: a világ legnagyobb sportünnepélyei, szerk. GIFFORD Clive, magyar kiadás ford. TARPAY Dorottya, TARPAY László, Budapest, Magyar Könyvklub, 2004, Olimpiai Játékok Athéntól Athénig 1896-2004, szerk. SHALLER Gérard, magyar kiadás szerk. BÁRDOS Miklós, Budapest, Kossuth kiadó, 2004, Sport, marketing, szponzorálás, szerk. HOFFMANN Istvánné, Budapest, Akadémia kiadó, 2007 Új Magyar Lexikon, Budapest, Akadémia Kiadó, 1962

Internet címek http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/GREECE/EN/GREECE-EN.PDF http://index.hu/sport/olimpia2004/helyszinek/sef http://ma.hu/tart/rcikk/g/0/95071/2 http://multimedia.olympic.org/pdf/en_report_1213.pdf http://nbcsports.msnbc.com/id/5761646/site/21683474/ http://references.transportation.siemens.com/refdb/showReference.do?r=181&div=5 http://sports.voyages.nanook-world.com/article.php3?id_article=102: http://stats.oecd.org/wbos/viewhtml.aspx?queryname=465&querytype=view&lang=en http://www.budapestiolimpia.hu/?page_id=29 https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/gr.html

69

http://www.emagyarorszag.hu/2006_prezentaciok/2006.11.10/13.35_Szabo_Andras_KIOP/eloadas_06111 0_Siofok_KOZOP_V3.ppt http://www.greekembassy.org/Embassy/content/en/Article.aspx?office=3&folder=95&article =12033 http://www.greekembassy.org/Embassy/content/en/Article.aspx?office=3&folder=200&articl e=14269 http://www.imf.org/external/pubs/ft/ar/97/f97/pdf/file05f.pdf http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2008/01/weodata/weorept.aspx?sy=2001&ey=2009 &scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=174&s=GGB_NGDP%2CGGSB_NPGDP& grp=0&a=&pr.x=18&pr.y=7,http://www.assembleenationale.fr/europe/comparaisons/deficit2003.asp http://www.indexmundi.com/de/ungarn/inflationsrate_verbraucher_preisindex.html

http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/tortenetek/okor/012_olimpia_okor.htm http://www.nemzetisport.hu/cikk.php?cikk=133139 http://www.nif.hu/fejlesztesek http://www.nfu.hu/content/436 http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok http://www.olympic.org/fr/organisation/missions/cities_fr.asp http://www.olympic.org/uk/games/athens2004/home/full_story_uk.asp?id=2229 http://www.pwc.com/Extweb/aboutus.nsf/docid/0839C93008C0E3E1802570F80037CC94 http://www.stadia.gr/oaka/oaka-f.html http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Se/0/22198/1

70

Mellékletek 1) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kérdőíve a jelentkező városok számára

I. fejezet, motiváció, koncepció és örökség a) Mi az alapvető motivációja az olimpiai játékok megszervezésének? b) Melyek lesznek az olimpiai játékok rendezése megpályázásának hosszú távú előnyei a városban, régióban? c) Ismertesse röviden a városában, régiójában megrendezendő olimpiai játékok koncepcióját, a következőket részletezve: •

Milyen motiváció alapján határozzák meg, hogy mely helyszíneken kerülnek

megvalósításra az olimpiához kapcsolódó nagyobb infrastrukturális beruházások? •

Milyen nyereséggel számolnak a játékok ideje alatt és után?

d) Mutassa be az „A” tervet: városának/régiójának terve, amely átfogóan bemutatja a projektet Az „A” tervben az olimpia infrastrukturális helyszíneit kell ismertetni: •

a versenyhelyszíneket

•

az olimpiai falut (falvakat)

•

a média szálláshelyeit

•

a sajtóközpontot

•

a nemzetközi rádió és televízió központot

•

a fő szállodai zónát

•

a fő szállítási infrastruktúrát (repülőtereket, autópályákat, vonat/ villamos/

metróvonalakat)

71

II. fejezet, politikai támogatottság a) Milyen szinten támogatja a kormány, illetve a helyi önkormányzatok az olimpiai játékok megrendezésének pályázatát? b) Adjon garanciát országának kormánya részéről, amelyben az •

Garantálja az Olimpiai Charta betartását

•

Garantálja, hogy minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a

pályázó város hiánytalanul eleget tudjon tenni kötelezettségeinek •

Garantálja a mozgás és az országba való belépés szabadságát minden útlevéllel,

vagy azzal egyenértékű dokumentummal, személyi igazolvánnyal,

és olimpiai

akkreditációval rendelkező személy részére. c) Adjanak át egy, az országa nemzeti olimpiai bizottsága, valamint a helyi önkormányzat által aláírt garancialevelet, amelyben azok az Olimpiai Chartában foglaltak betartására kötelezik magukat. d) Ismertessék minden mostantól a házigazdaváros kiválasztásának idejéig esedékes választás időpontját. e) Ismertessék azon magán- és közintézmények, szervezetek, szervek nevét és súlyát, amelyek képviseltetve lesznek a pályázati bizottságban. f) milyen esedékes jogi akadályok állnak az országban az olimpiai játékok megrendezésének útjában? g) szándékukban áll-e új törvényeket hozni, amelyek megkönnyítik az olimpiai játékok megrendezését? Amennyiben igen, részletezzék azokat! h) Országuk törvényhozása ír-e elő népszavazást egy olyan jellegű projektre, mint az olimpiai játékok megrendezése? i) Milyen törvények vannak érvényben az országban a sporttal kapcsolatban?

72

j) Milyen törvényekkel és eszközökkel küzd országuk a doppingolás ellen? k) Létezik-e valamilyen egyesség országuk illetékes szerve és a Nemzetközi Dopping Iroda (AMA) között? Amennyiben létezik, ismertessék azt! l) Van-e országukban hatályos antidopping kódex? Ha van, ismertessék azt!

III. fejezet, finanszírozás A pályázat költségvetése: Amennyiben városukat elfogadják az olimpia kandidált városnak, mutassák be ki, és hogyan biztosítja a pályázat finanszírozását. A költségvetés összegét USD-ben adják meg! Az olimpiai játékok költségvetése: Hogyan építenék fel az olimpiai

a)

játékok költségvetését? Hogyan oszlana meg az állami és magánszektor között? b) Milyen kötelezettséget vállal a projektért a kormány, a helyi önkormányzatok? A hatóságok feladata: •

minden biztonsági, orvosi, vám, bevándorlási, és egyéb, a kormány hatókörébe tartozó szolgáltatás biztosítása

•

minden, a hatóságok tulajdonában lévő sport-, és egyéb helyszínt ingyen, vagy egy, a NOB által előzőleg elfogadott bérleti díjért cserébe a Szervezőbizottság rendelkezésére kell bocsátani.

•

vállalni a Szervezőbizottság esetleges költségvetési hiányának fedezését.

•

vállalni a szükséges infrastrukturális beruházások finanszírozását és lebonyolítását

A Szervezőbizottság távlati bevételi tervei •

milyen jövedelmekre számítanak a NOB hozzájárulásán kívül?

•

Részletezzék ezen bevételek eredetét, várt nagyságá

73

IV. fejezet, helyszínek 1) Versenyhelyszínek A következőkben ismertessenek, minden, az olimpia rendezésében szerepet játszó helyszínt, az alábbi csoportokra bontva: •

Meglévő helyszínek, amelyek nem szorulnak huzamos ideig tartó munkálatokra

•

Meglévő helyszínek, amelyek huzamos ideig folyó munkálatokra szorulnak

•

Létrehozandó helyszínek, amelyek a játékok után is fennmaradnak

•

Átmenetileg, az olimpiai játékok idejére létrehozandó helyszínek

A játékok után is fennmaradó, létrehozandó létesítmények esetében tisztázandó, hogy azok betervezett építkezések-e, tehát az olimpiai játékok megszervezésétől függetlenül is létrejöttek volna, vagy létrehozásuk a játékok rendezése miatt szükséges. a) Az olimpiai események helyszíneinek kiválasztásánál a pályázó városnak figyelembe kell vennie a fenntartható fejlődés alapelveit. b) A helyszíneknek meg kell felelniük a kívánt feltételeknek, és illeszkedniük kell a házigazda város valós terveihez, erőforrásaihoz. c) A helyszínek megválasztásának alapelvei •

A meglévő helyszíneket (ha szükséges átépítési, felújítási munkák után) kell elsősorban használni

•

Új, állandó helyszínt csak akkor lehet létrehozni, ha az jövőbeni tervekhez igazodik

•

Amennyiben egy beruházás nem illeszthető jövőbeni tervekbe, átmeneti megoldást kell találni

d) A jelentkező városnak meg kell határoznia, és közölnie kell: •

Minden már meglévő helyszín befogadóképességét

•

Minden olyan helyszín befogadóképességét, amelyeket a játékok megrendezése után is használni fognak

•

A sport népszerűségét a jelentkező városban/ régióban/ országban

74

•

A város/ régió befogadóképességének időszakos kiszélesítési lehetőségeit

2) A helyszínek fekvése a) Egy város-, régiótérképen mutassák be a/ az: •

Olimpiai Falu,

•

Nemzetközi rádió és televízió központ,

•

Sajtóközpont,

•

Médiafalu helyszíneit.

b) A következő színekkel jelölve ismertessék a helyszínek közlekedési infrastruktúráját: •

Világoskék: meglévő, kiépített infrastruktúra

•

Sötétkék: meglévő infrastruktúra, amely beruházásokat, fejlesztést igényel

•

Zöld: az olimpiai játékoktól függetlenül megvalósuló infrastrukturális beruházások

•

Piros: az olimpiai játékok miatt megvalósuló infrastrukturális beruházások

3) Egyéb helyszínek a) Olimpiai Falu •

Mutassák be elképzelésüket, koncepciójukat az Olimpiai Faluval kapcsolatban

•

Kik finanszírozzák az Olimpiai Falu létesítését?

•

Vannak-e, és ha igen milyen egyéb elképzeléseik az elszállásolást illetően?

b) A nemzetközi rádió és televízió központ és a nemzetközi sajtóközpont •

Mutassák be koncepciójukat a nemzetközi rádió és televízió központot, valamint a nemzetközi sajtóközpontot illetően és mutassák be miként kívánják azokat az olimpiai játékok után hasznosítani. Térjenek ki a létesítmények tervezett elhelyezkedésére, méretére, és arra, hogy a helyszín már létező, vagy létesítendő helyszínekről van-e szó

•

Amennyiben létesítendő helyszínekről van szó, ismertessék annak finanszírozóit

75

V. fejezet, szálláshelyek 1) Szállodák a) Adják meg mi lesz az olimpia központjának viszonyítási pontja (pl.: az Olimpiai Falu, a NOB szálláshelyei, a nyitóünnepély helyszíne és annak környéke) és magyarázzák meg választásukat. b) A kérdésekre adott válaszaikban (a szálláshelyekről szóló technikai kézikönyvben szereplő) nemzetközileg elismert osztályozási módszerek szerint rangsorolják szállodáikat (2, 3, 4, 5 csillagos). c) Jelezzék azon szállodák és szállodai szobák számát, amelyek: •

Az olimpia központja körüli 0-10 km-es,

•

Az olimpia központja körüli 10-50 km-es,

•

A teljes olimpiai övezet 0-10 km-es körzetében vannak.

d) A következő táblázatban jelöljék a folyó évben, az olimpiai játékok hónapjában az átlagos szállodai szobaárakat, minden adót és reggelit beleértve:

Folyó év átlag szállodai szobaárai az Olimpiai Játékok havában 3 csillagos 4 csillagos 5 csillagos 1 ágyas szoba 2 ágyas szoba Folytatás

2) A média képviselőinek fenntartott szálláshelyek A média képviselőit szállodákban kell elszállásolni, amennyiben a körülmények ezt lehetővé teszik. Ha jelentkező város szállodai infrastruktúrája nem képes a teljes médiát megfelelően elszállásolni, akkor a játékok odaítélése esetén az olimpiai szervezőbizottság feladata egy médiafalu létrehozása.

76

Ha nincs szükség médiafalura, akkor elemezzék a média szálláslehetőségeire vonatkozó elképzeléseiket. Amennyiben szükséges a médiafalu létrehozása: a) Ismertessék a médiafalu építési koncepcióját, valamint az olimpiai játékok utáni terveiket a faluval. b) Ismertessék, hogy kik finanszírozzák a médiafalu építését.

VI. fejezet, szállítás 1) Közlekedési infrastruktúra Minden válaszban mutassák be az útvonalak hosszát, kapacitását (utak, vasúti vonalak száma), azok kezdetét és végét, amennyiben létrehozandóak az útvonalak annak finanszírozóját, az építési munkák határidejét. Jelöljék, hogy az infrastruktúra mely része található a városon belül és melyek azok az útvonalak, amelyek a várost az olimpia külső helyszíneivel kötik össze. a) Meglévő közlekedési infrastruktúra: a meglévő úthálózatok és tömegközlekedési vonalak bemutatása: •

autóutak

•

legfontosabb városi csomópontok

•

metróvonalak

•

elővárosi vasúti hálózat

•

villamoshálózat

•

Tervezett közlekedési infrastruktúra: részletezzenek minden, a pályázati kérelemtől függetlenül megvalósuló projektet, ami a közlekedési infrastruktúra fejlesztését érinti.

b) Az olimpia miatt szükséges közlekedési infrastruktúra: részletezzék, hogy milyen szükséges beruházásokat igényelne a közlekedés szempontjából az olimpiai játékok fogadása.

77

2) Repülőterek a) Melyik nemzetközi repülőteret kívánnák használni az olimpiai játékok alkalmakor és miért? b) Milyen más repülőtereket tudnának még használni? Miért éppen azokat? c) Minden szóba kerülő repülőtérnek adják meg a kapacitását (leszállópályák és beszállóhelyek száma, terminálok befogadóképessége), távolságát a városközponttól, meglévő

és

tervezett

megközelíthetőségét

tömegközlekedési

eszközökkel

a

városközpontból. 3) A közlekedési infrastruktúra gyengepontjai a) Milyen nehézségekkel küzd jelenleg a kérelmező város közlekedési hálózata? b) Mi az általános koncepciójuk a versenyzők és hivatalos kíséretük, a média képviselői, a nézők, önkéntesek és egyéb munkaerő mobilitásának megoldására? 4) Távolságok térben és időben Az olimpiai játékok színhelyeit a következő táblázatok kitöltésével kell bemutatni:

Meglévő, felújításra nem szoruló közlekedési infrastruktúra Hossz (km) és Építés/felújítás Infrastruktúra típusa kapacitás (közutak és vasutak száma) (autóutak, városi csomópontok, A város és elővárosi vasúthálózat, A városon külső Felújítás Építés éve metró, villamos) helyszínek belül éve között 1 2

78

Meglévő, de felújításra szoruló közlekedési infrastruktúra Aktuális hossz (km) és Infrastruktúra típusa kapacitás (közutak és (autóutak, városi vasutak száma) csomópontok, elővárosi vasúthálózat, metró, A város és a Város-on villamos) külső helybelül színek között

Építés/felújítás

Munkálatok (hossz/km/ és kapacitás)

Finanszírozá Építkezésért Építés Felújítás Felújítás s (állami/ felelős szerv éve éve költsége magántőke)

3 4

Tervezett közlekedési infrastruktúra beruházások Hossz (km) és Infrastruktúra kapacitás (közutak és Építés/felújítás típusa (autóutak, vasutak száma) városi csomópontok, Finanszírozás elővárosi (állami/magántőke) A A város és a Építkezésért vasúthálózat, metró, városon helyszínek felelős Kezdet Befejezés Költség villamos) belül között szerv 5 6

Terven felüli közlekedési infrastruktúra beruházások Hossz (km) és kapacitás (közutak és vasutak Infrastruktúra típusa száma) (autóutak, városi Finanszírozás csomópontok, elővárosi (állami/magántőke) A város és a Építkezésért vasúthálózat, metró, villamos) A városon helyszínek Kezdet Befejezés Költség felelős belül között szerv 7 8

VII. fejezet, biztonság: 1) Mely hatóság felelne az olimpiai játékokkal kapcsolatos biztonsági kérdésekért? 2) Milyen eszközökkel szándékoznak biztosítani az olimpiai játékok biztonságát? (a magán vagy az állami szektor részvételével, milyen technológiák alkalmazásával…) 3) Lehetővé teszi-e országuk törvényhozása, hogy egyetlen szervező

kezében

összpontosuljon a biztonsági intézkedések megszervezése, függetlenül attól, hogy a szervező milyen technológiát és humán erőforrásokat alkalmaz?

79

4) Lenne-e lehetőség országukban új törvények beiktatására annak érdekében, hogy megfelelő biztonsági intézkedéseket lehessen foganasítani az olimpia időszakában?

VIII .fejezet, általános feltételek, társadalmi támogatottság, és tapasztalat 1) Népesség: Ismertessék az ország, a régió és a város lakosságának aktuális számát, valamint a 10 év múlva várható demográfiai helyzetét. 2) Környezet: a) Adjanak meg becsléseket városuk/ régiójuk jelenlegi környezeti állapotáról. b) Ismertessenek minden folyó és jövőbeni, a természeti környezettel kapcsolatban álló projektet városukban/ régiójukban. c) Adják meg az Olimpiai Játékok megszervezésének becsült hatását a város/ régió természeti környezetére.

3) Közvélemény, társadalmi támogatottság: a) Mi a városban/ régióban uralkodó közvélemény az olimpiai játékok fogadásának ötletével kapcsolatban? Amennyiben

végeznek/

végeztek

ilyen

közvélemény-kutatást

a

témában,

mellékeljék a feltett kérdéseket, a felmérés idejét, a minta nagyságát. b) Kik azok, akik elleneznék az esetleges olimpiarendezést? Ezt a pontot bőven fejtsék ki! 4) Tapasztalat: a) Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek nemzetközi sportversenyek rendezésével kapcsolatban? Rendeztek-e már olyan sporteseményt, amelyen több sportág is szerepelt? b) Említsenek meg a dátumok feltűntetésével maximum 10 nagy volumenű sporteseményt, amelyet az elmúlt 10 év során rendeztek.

80

2) A 2004-es athéni olimpia helyszínei

1 Karaiszlalom, Athén

4 Kaftanzoglio, Szaloniki

2 Panpeloponnisziako, Patrasz

5 Pankritio, Iraklion

3 Panthesszaliko, Volosz

1 Olimpiai falu 4 Ano Liosszia 7 Galaci 10 Nikea

2 Parnitha 5 Marathon 8 Országúti kerékpárpálya 11 Faliron

3 Szkiniasz 6 AOSC 9 Gudi 12 Elinika

13 Agiosz Koszmasz 16 Markopulo II.

14 Vuliagmeni 17 Panathinaiko

15 MarkopuloI. 18 Periszteri

81

3) A 2007-2013-as időszakra vonatkozó operatív programok Operatív Programok Gazdaságfejlesztés OP Közlekedés OP Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP Környezet és energia OP Nyugat-dunántúli OP Közép-dunántúli OP Dél-dunántúli OP Dél-alföldi OP Észak-alföldi OP Észak-magyarországi OP Közép-magyarországi OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Végrehajtás OP Nemzeti Teljesítmény Tartalék Új Magyarország Fejlesztési Terv

Mrd. euró 2,65 6,76 3,66, 2,12 4,14 0,5 0,55 0,77 0,81 1,06 0,98 1,69 0,16 0,39 0,37 0,39 27

82