Brazília Az olimpia bővöletében

Befektetıi sztori ● 2009. október

Brazília Az olimpia bővöletében

Equilor │ Befektetıi sztori • 2009. október

0

Befektetıi sztori • 2009. október

Brazília Az olimpia bővöletében A tartalomból… •• A brazil gazdaság közelmúltja és kilátásai (2. oldal) •• A 2016-os olimpia hatásai Brazíliára (3. oldal) •• A brazil reál: szőnni nem akaró erısödés (4. oldal) •• A brazil részvénypiac: száguldás megállás nélkül (5. oldal) •• Sztorik, tippek a brazil részvénypiacon (6. oldal) •• Tızsdei kibocsátások: 2010-tıl ismét fellendülés? (8. oldal) •• Mibe fektessünk? (9. oldal) A 2016-os nyári olimpiai játékok, illetve azt megelızıen a 2014-es futball világbajnokság rendezésének jogával Brazília olyan lehetıséghez jutott, amellyel az ország megalapozhatja gazdasága hosszútávú növekedését. Mindkét sportesemény kapcsán olyan beruházások, infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek lehetıvé teszik az ország még gyorsabb felzárkózását a világ fejlett részéhez. Az olimpia gazdaságra és tızsdére gyakorolt hatása a korábbi rendezı országok esetében leginkább a játékok megrendezése elıtti években volt a legnyilvánvalóbb, mindazonáltal az oda vezetı úton is már fölfelé ívelı gazdaságokat láthattunk a görög és a kínai példa során. Brazília esetében ráadásul egy fundamentálisan stabil, és a recesszióból már kilábalt gazdaságról beszélhetünk, amely nyersanyagexportja révén – egy esetleges újabb árupiaci boomban bízva – akár még szebb jövı elé nézhet. A fı veszélyforrás az olimpia kapcsán a túlköltekezés veszélye, mely Sydney óta mindhárom rendezı ország esetében valóssággá vált. Ez azonban elsısorban az állam megítélését befolyásolhatja, a részvénypiacra csak közvetve – ha egyáltalán – és idıben késıbb gyakorolhat hatást. A brazil BOVESPA index alakulása 2004-tıl (pontban) 80,000 70,000 60,000 50,000 40,000 30,000 20,000 10,000

2009.09.02

2009.05.02

2009.01.02

2008.09.02

2008.05.02

2008.01.02

2007.09.02

2007.05.02

2007.01.02

2006.09.02

2006.05.02

2006.01.02

2005.09.02

2005.05.02

2005.01.02

2004.09.02

2004.05.02

2004.01.02

0

Forrás: BOVESPA, Equilor


1

1. A brazil gazdaság közelmúltja és kilátásai Dél-Amerika legnagyobb gazdaságát a válság elıtti periódusban a stabil, de mégis visszafogott növekedés jellemezte. 2006 és 2008 között kimondottan robosztus, 3,98 – 5,67%-os volt a gazdaság növekménye éves szinten. A 2007-ben az amerikai ingatlanpiacról indult, majd egy évvel késıbb a reálgazdaságra áttevıdı krízis azonban recesszióba taszította a gazdaságot. Negyedév/negyedév alapon 2008. utolsó negyedévben 3,4%-os, majd a 2009-es elsı negyedévben 1%-os volt a gazdaság visszaesése, amelyet azonban a második negyedévben már 1,9%-os expanzió követett. Mindez azt jelentette, hogy Brazília a dél-amerikai országok közül az elsık között lépett ki a recesszióból.

Brazília és a fıbb régiós országok reál GDP alakulása 2004-tıl (negyedév/negyedév, százalék) 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 Brazília

Argentína

Kolumbia

Mexikó

-5 -6 2004

2005

2006

2007

2008

2009

Forrás: Bloomberg, Equilor

A villámgyors kilábalást egy olyan jelenség tette lehetıvé, amelyre globális vizsgálatunkban csak nagyon kevés példa akadt. A második negyedévben a lakosság 2.1%-kal fokozta fogyasztási célú kiadásait, ami a jól átgondolt fiskális és monetáris politika hozadéka volt. A kormányzat a fiskális politika oldaláról csökkentette a tartós fogyasztási cikkekre valamint a háztartási eszközökre kivetett adó mértékét. A monetáris politikát a csökkenı alapkamat jellemezte, ami olcsóbbá tette a hitelfelvételt. Harmadik elemként az alacsony brazil infláció (2009 Q3: 4,4%) emelendı ki. A fenti tényezık együttesen eredményezték tehát azt, hogy a brazil gazdaság a lakossági fogyasztásra építve kilépett a recesszióból. A belsı kereslet ráadásul tartósan stabillá válhat az elkövetkezı idıszakban, köszönhetıen annak, hogy – ellentétben a világ legtöbb országával – a brazil munkaerıpiac kezd magához térni. Ennek legnyilvánvalóbb jele, hogy 2009 júniusa óta ismét növekvıben van a foglalkoztatottság. 2009. augusztusában 250 ezerrel nıtt a foglalkoztatottak száma, amire közel egy éve nem volt példa. Ehhez párosul, hogy a 2016-os olimpia elıkészületei további munkahelyeket teremtenek várhatóan középtávon. Mindez tehát a gazdaság szempontjából azt jelenti, hogy a háztartások fokozhatják kiadásaikat abból kiindulva, hogy jövedelmi helyzetük stabillá válhat. 2009 második felében tehát folytatódhat a brazil gazdaság talpra állása. Erre utal, hogy a fıbb nemzetközi szervezetek fölfelé módosították az elmúlt idıszakban a brazil gazdaságra kiadott elırejelzéseiket. Az Economist Intelligence Unit például azzal számol, hogy idén stagnálni fog a gazdaság, ami szignifikáns javulást jelent a korábban várt -1%-os GDP alakulással szemben. Mindeközben a Bloomberg 15 fıs elemzıi konszenzusa továbbra is enyhe recesszióval (-0,4%) kalkulál 2009-re.


2

A kedvezı gazdasági kilátásokra, az ”egészséges” pénzügyi szektorra valamint az állam relatív stabil pénzügyi helyzetére hivatkozva az elmúlt idıszakban Brazília adóskockázati besorolását több hitelminısítı is fölfelé módosította. Legutoljára, 2009. szeptember 22-én a Moody’s minısítette fel a brazil államadósságot. Az új besorolás ’Baa3’, ami a Moody’s besorolási skáláját figyelembe véve már befektetésre alkalmasnak minısíti a brazil állampapírokat. A Standard & Poor’s és a Fitch Ratings már 2008. közepén meglépte azt a felminısítést, ami azt eredményezte, hogy befektetése ajánlott kategóriába kerültek a brazil állampapírok. Brazília hitelminısítése különösen annak fényében értékelıdik fel, hogy a közép- és délamerikai régió 23 országából, Brazília mellett mindössze Chile állampapírjai esetében látható a három kiemelt hitelminısítınél befektetésre alkalmas minısítés. 2. A 2016-os olimpia hatásai Brazíliára Az olimpia 1%-kal növeli a brazil GDP-t…

Feltehetıen a gazdasági szereplık többsége kitörı örömmel fogadta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntését, mely szerint Brazília, azon belül is Rio de Janeiro nyerte el a 2016-os nyári olimpiai játékok megrendezésének a jogát. Egy olimpia megrendezésének lehetısége szinte mindenki számára nyilvánvaló, hogy komoly gazdasági elınyökkel jár, melyek hosszú évekre megalapozhatják egy ország gazdasági növekedését. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy a brazil kormány, illetve költségvetés feje fölött Damoklész kardjaként lebeg a túlköltekezés veszélye. Az elmúlt három olimpiát alapul véve ez utóbbi pedig igen valós veszély, tekintve, hogy mind a sydney-i, mind az athéni, mind a pekingi olimpia jelentısen túllépte az elızetes költségvetését. Melyek tehát a Rio de Janeiro-i olimpia várható – gazdasági és nem gazdasági – pozitív és negatív hatásai? +

A brazil pénzügyminiszter várakozásai szerint az olimpiai elıkészületek 1%-kal növelik meg a dél-amerikai ország GDP-jét az elkövetkezı években.

+

A brazil sportért felelıs minisztérium által készített tanulmány szerint az olimpiához köthetıen 51,1 milliárd dollárnyi befektetés valósulhat meg 2027-ig Brazíliában.

+

A hivatkozott tanulmány szerint 2016-ig éves szinten 12 ezer új állás létesülhet az országban.

+

Jelentıs mértékben fejlıdni fog az infrastruktúra. A brazilok olimpiai pályázata a teljes elıirányzott költségvetésnek (14,4 milliárd USD) mintegy 76 százalékát, azaz 11 milliárd dollárt szánnak infrastruktúrafejlesztésre.

+

A mindenkori olimpiai helyszínek komoly turisztikai fellendülésre is számíthatnak nemcsak az olimpia idején, de azt követıen is, ami Brazília természeti adottságai miatt különösen igaz.

+

A gazdaság felpörgetésén túl az olimpia közvetve növelheti az országba vetett bizalmat üzleti szempontból, ami stabil tıkeáramlást biztosíthat az olimpiát követıen. Az olimpia ebbıl a szempontból megfelelı erıdemonstráció lehet a befektetık irányába, hogy Brazília milyen fejlıdésen ment keresztül az azt megelızı években.

+

Nem mellesleg, Brazília reputációja, mint a globális nagypolitika résztvevıje is megerısödhet az olimpia megrendezésének köszönhetıen.

−

Jelentıs kockázatként jelentkezik a túlköltekezés veszélye. Erre a legjobb példa Kína, mely a legutóbbi olimpiának 14 milliárd dolláros költségvetéssel ”ment neki”, ami tehát alig maradt el a mostani brazil költségvetéstıl. Ezzel szemben a pekingi olimpiához kapcsolódó összes kiadás végül 40 milliárd dollárra rúgott.

−

A túlköltekezés komoly nyomást helyezhet Brazília államháztartására, amely rossz esetben maga után vonhatja a hitelkockázati besorolás rontását, ami megnövelné a forrásbevonás költségeit az ország számára.


3

Összességében, az olimpiához köthetı fejlesztések, befektetések, stb. által leginkább az alábbi szektorok, területek lesznek érintettek: építıipar, bányaipar, mérnöki szolgáltatások, kiskereskedelem, közlekedés, vendéglátás és hotelszektor, utaztatási szolgáltatások. …akárcsak a 2014-es futball világbajnokság

És bár nem kapcsolódik szorosan az olimpia gazdasági hatásainak vizsgálatához, itt kell megemlíteni, hogy Rio de Janeiro két évvel az olimpiát megelızıen rendezi meg a 2014-es futball világbajnokságot. A szintén illusztris, és az olimpia után a második legnézettebb sportesemény további 1%-ot tehet hozzá - a pénzügyi tárca becslései szerint - a bruttó hazai össztermék növekményéhez a világbajnokságot megelızı néhány évben. A fentiek szaldójaként Brazília gazdasága az elkövetkezı években a stabil 4% körüli növekedés útjára léphet. Az Economist Intelligence Unit becslései alapján 2010-tıl sorrendben 3.8, 4.2, 4.1, 4.0 és 4.0 százalékos lehet a GDP növekedés üteme 2014ig.

Budapest 2020? Nem mellesleg, Magyarországon továbbra is zajlik a 2020. évi Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésére vonatkozó pályázat elıkészítése. Az olimpiai játékok megpályázását lehetıvé tevı törvényjavaslatot várhatóan 2009 ıszén tárgyalja majd a Parlament. Amennyiben a pályázat realitássá válik, akkor Budapest városának 2011-ben kell jeleznie kandidálását, míg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2013-ban hozhatja meg a döntést a végleges rendezırıl. Egy esetleges budapesti olimpiának véleményünk szerint a BÉT-en jegyzett vállalatok közül az OTP, az FHB és a Danubius Hotels lehetne a fı nyertese. A két bank az infrastrukturális projektek megvalósításához szükséges, pótlólagos tıkeigény miatti hitelfelvételekbıl profitálhatnának, míg a Danubius papírjaira a felpörgı turisztikai forgalom gyakorolhatna pozitív hatást.

A brazil reál: szőnni nem akaró erısödés A fejlıdı piacok legtöbbjéhez hasonlóan a brazil reált is nagyon súlyosan érintette a tavaly év végén kirobbant válság. Mint az az összehasonlító grafikonon (5. oldal) is jól látható, 2008 októberétıl napjainkig a forinthoz nagyon hasonlító pályát járt be a dél-amerikai deviza. Ennek elsıdleges oka, hogy a válságban nagyon hasonlóan kezelték a befektetık a fejlıdı piacokat. Ám a március óta tartó javuló hangulatban már egyre inkább megmutatkozik, hogy mely devizák tudják felülteljesíteni az általános képet, és ebben is hasonló pályán mozog a két igen távoli deviza. A brazil gazdaság teljesítményét tekintve is optimisták a befektetık, amely a hiánycsökkentı törekvések mellett természetesen köszönhetı az olimpia miatt várhatóan megugró beruházásoknak is. Ebben az utolsó szakaszban a brazil fizetıeszköz újabb lendületet vett és napról napra dönti az éves rekordokat a dollárral szemben. Természetesen ebben van némi szerepe a dollár jelenlegi gyengeségének is, de összességében továbbra is pozitív tendenciára számítunk a brazil reált illetıen, vagyis kisebb korrekciókkal, de az árfolyam erısödés folytatódását prognosztizáljuk.


4

Szintén ezt segítheti elı az alapkamat alakulása. Habár az idei évben Brazíliában is a kamatcsökkentések idıszaka volt jellemzı (az év eleji 13.75%-ról kerek 5%-kal csökkent a jegybanki alapkamat), októberben egyre inkább erısödnek azok a hangok, hogy még az idén kamatemelés törheti meg a monetáris enyhítések sorozatát. Ennek oka elsıdlegesen az inflációs veszély, ami ugyan a szeptemberi adat (4,34%) közzétételekor alatta maradt a várakozásoknak, de a közeljövıben ismét várható az emelkedése. Az újra emelkedı kamatok pedig még vonzóbbá tehetik a brazil reált a befektetık számára. A reál erısödése a dollárral szemben azonban kezd olyan méreteket ölteni, hogy az negatívan hat ki az exportjára jelentısen támaszkodó brazil gazdaságra. Emiatt a kormányzat 2009. október 19-én bejelentette, hogy 2%-os adót vet ki azon értékpapír tranzakciókra, amelyekben külföldiek vásárolnak brazil vállalati kötvényeket vagy részvényeket. A kormány ezzel a lépéssel a külföldrıl beáramló tıke árfolyamerısítı hatását akarja mérsékelni.

Az USD/BRL és az EUR/HUF keresztárfolyam alakulása 2008-tól 320

2.5

310

2.4

300

2.3

290

2.2

280

2.1

2009.10.06

2009.09.08

2009.08.11

2009.07.14

2009.06.16

2009.05.19

2009.04.21

2009.03.24

2009.02.24

2009.01.27

2008.12.30

2008.12.02

2008.11.04

220 2008.10.07

1.5 2008.09.09

230 2008.08.12

1.6 2008.07.15

240

2008.06.17

1.7

2008.05.20

250

2008.04.22

1.8

2008.03.25

260

2008.02.26

1.9

2008.01.29

270

2008.01.01

2


3. A brazil részvénypiac: száguldás megállás nélkül A brazil részvénypiacon jelenleg 456 részvénnyel lehet kereskedni, amely szám mögött azonban valamivel kevesebb kibocsátó van, tekintve, hogy több tızsdén jegyzett társaságnak az elsıbbségi részvényei is kereskedhetıek a brazil tızsdéken. A brazil piac forgalma rendkívül aszimmetrikus struktúrájú, mivel a befektetık által a két legnagyobb részvényben (Petrobras és Vale do Rio Doce) bonyolított tranzakciók összértéke átlagosan eléri a napi forgalom 2/3-át. A brazíliai részvényekkel, a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan nemcsak belföldön, hanem az Egyesült Államokban is lehet kereskedni ún. ADR, azaz letéti igazolások formájában. Az ADR nem más, mint az adott részvény forgatható letéti igazolása, mely egy másik országban van bejegyezve. Az amerikai börzéken jelenleg 89 olyan ADR van forgalomban, amely valamelyik brazil cég részvényeinek felel meg. Fı elınyük, hogy dollár alapú befektetésként jobban követhetı az árfolyamkockázat, mint a reál esetében, illetve a forgalom is kedvezı. A brazil részvénypiaci befektetés mellett szóló érv, hogy az elmúlt idıszakban több nemzetközileg is jegyzett bankház pozitív hangvételő elemzéssel jelent meg a piaccal kapcsolatban. A Bank of America és a Morgan Stanley a nyár folyamán felülsúlyozásra ajánlotta ügyfeleinek a brazil részvényeket. Hasonlóan optimista képet festett a Deutsche Bank is, amely a nyersanyagpiaci árak ismételt emelkedésében bízva ajánlotta vételre érdemesnek a brazil részvénypiacot.


5

A közép-és dél-amerikai részvénypiaci indexek összehasonlításából (6. oldal) látható, hogy a brazil részvénypiac magához térése – a régiós országokhoz hasonlóan – már 2008 ıszén megindult több okból kifolyólag. Egyrészt a medvepiac is hamarabb köszöntött be a dél-amerikai ország tızsdéjén annak köszönhetıen, hogy a nyersanyagpiaci buborék 2008 közepén kipukkadt. Ez pedig érzékenyen érintette a nyersanyagexportjára támaszkodó latin-amerikai gazdaságokat. A másik fontos tény, hogy a benchmark index akkor érte el a mélypontját, amikor a fejlett világban éppen megindult a tartósabb esés. Ennek oka, hogy a brazil pénzügyi szektor tagjai a pénzpiaci válságot megelızı években távol maradtak az ún. másodlagos jelzáloghitelekre épülı toxikus termékektıl. A brazil BOVESPA index a 2008. október 27-i mélypontjáról 2009. október közepi állapotok szerint már 126%-ot erısödött, ami önmagában is valószínősítene egy komolyabb korrekciót. Ennek ellenére sem kizárt, hogy a brazil börze folytatja útját fölfelé. Egyrészt az átlagnál jobb gazdasági fundamentumok, másrészt egy nyersanyagpiaci boom lehetısége is támogatja az emelkedést. A brazil (BOVESPA), az argentin (MERVAL), a kolumbiai (IBGC), a mexikói (MEXBOL) és a chilei (IPSA) részvényindexek relatív alakulása (2008. január 2.=100) 120 110 100 90 80 70 60 50 40

BOVESPA

MERVAL

IGBC

MEXBOL

IPSA

2009.10.02

2009.09.02

2009.08.02

2009.07.02

2009.06.02

2009.05.02

2009.04.02

2009.03.02

2009.02.02

2009.01.02

2008.12.02

2008.11.02

2008.10.02

2008.09.02

2008.08.02

2008.07.02

2008.06.02

2008.05.02

2008.04.02

2008.03.02

2008.02.02

2008.01.02

30


3.1. Sztorik, tippek a brazil részvénypiacon

Akvizíciós harc: Vivendi vs. Telefonica

Felvásárlási célpont: GVT Holding (ticker: GVTT3 BZ) A telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalat idén ısszel került a befektetık fókuszába, miután a francia székhelyő Vivendi 42 reálon ajánlatot tett a cég részvényeire. A felvásárlási célponttá avanzsáló GVT azonban nemcsak a Vivendi figyelmét keltette fel, hiszen alig egy hónappal a francia telekommunikációs óriás ajánlatát követıen a spanyol Telefonica is ”belépett a képbe”. Európa második számú telekommunikációs társasága részvényenként 48 reálos ajánlattal rukkolt elı. A GVT-t 3,74 milliárd dollárra értékelı ajánlat így 14%-kal haladta meg a Vivendi által tett ajánlatot. A fentiek fényében nem meglepı, ha a potenciális vevık újabb ajánlatokkal jelennének meg fölfelé hajtva ezzel a GVT árfolyamát. A felértékelıdési potenciált jól demonstráló tény, hogy a két ajánlatot megelızıen 36 reálon kereskedett GVT részvények 2009. október 19én már 50 reál közelében zártak. Ez közel 40%-os hozamnak számít alig másfél hónap alatt. A labda tehát jelenleg a Vivendi oldalán pattog. Kérdés a cég hajlandó lesz-e ráígérni a Telefonica ajánlatára. A piaci szereplık ezt igencsak valószínőnek tartják, amit bizonyít, hogy a Telefonica ajánlat beérkezése óta újabb lendületet vett a papírok emelkedése.


6

Konszolidáció az áramszolgáltatói szektorban Komoly felértékelıdési potenciál látható a brazil áramszolgáltatói szektorban is, amely jelenlegi állapotok szerint 64 tagot számlál. A szereplık sokasága, illetve a verseny élezıdése eleve konszolidációra predesztinálja a szektort. Az iparágat követı elemzık szerint a Cia Energetica de Minas Gerais vagy Cemig (ticker: CIG US), illetve a CPFL Energia (ticker: CPL US) is azon cégek között lehet a közeljövıben, melyek akvizíciós lehetıségeket fognak keresni a szektorban annak érdekében, hogy a szinergiákat felhasználva csökkentsék költségeiket, illetve növeljék a profitabilitást. (Mindkét cég egyébként kereskedhetı az amerikai tızsdén is.) A CPFL például már bejelentette, hogy vizsgálja annak lehetıségét, hogyan tud friss tıkéhez jutni. A részvénykibocsátás mellett a kölcsön felvétele is realitás a cég vezérigazgatója szerint, aki nem titkolta, hogy a befolyó összeget felvásárlásokra kívánja fordítani. Brazília második számú áramszolgáltatója, a Cemig, szeptember elején jelentette be, hogy növelni kívánja részesedését az áramszolgáltatói szektor szereplıiben, többek között a Light SA-ban (ticker: LIGHT3 BZ). Utóbbi cég szintén komoly dráguláson ment keresztül a bejelentés után. Az állami tulajdonú, brazil fejlesztési bank energiaügyekért felelıs vezetıje szerint a konszolidáció tematizálja a szektort az elkövetkezı hónapokban, a bank pedig készen áll arra, hogy biztosítsa a cégek számára az ehhez szükséges tıkét. Minden adott tehát ahhoz, hogy az áramszolgáltatói szektorban komoly felértékelıdéseket lássunk egyes célpontok esetében, de a vevık oldalán sem kizárt a prémium, amint a befektetık beárazzák az ügyletek értéknövelı hatását. A két óriás: Petrobras (ticker: PBR US) és Vale do Rio Doce (ticker: VALE US) A brazil részvénypiaci sztorik vizsgálatakor nem mehetünk el szó nélkül a két legnagyobb részvény, az olajipari Petrobras és a bányaipari Vale mellett. A Petrobras részvényeire, tevékenységébıl kifolyóan, a kıolaj jegyzésének alakulása gyakorolja a legnagyobb hatást. A könnyőolaj árfolyama október elején jelentıs drágulásnak indult, így a WTI típusú kıolaj hordónkénti ára kitört a 65-75 dolláros sávból és a 80 dolláros szintek áttörésével próbálkozik. A világ legnagyobb acélgyártójaként a Vale do Rio Doce fı exportpiaca Kína, így a Vale részvényárfolyama nagymértékben függ a kínai gazdaság teljesítményétıl. A kínai gazdaság, mint közismert, az egyik legellenállóbb volt a válság során, a 2009. harmadik negyedévben 8,9%-kal nıtt a kínai GDP év/év alapon. A további kínai gazdasági expanzió komoly kereslet kiegészítést jelenthet a Vale termékeire. A Vale 49%-kal kívánja növelni a vasérc kitermelését a következı üzleti évben, ennek érdekében pedig 29%-kal megemeli kiadásait a most június 30-án zárult 12 hónaphoz képest. Az olimpia szinte minden szektort érint

Az olimpiából profitáló cégek Mint arra az olimpia hatásait vizsgáló részben is kitértünk, a 2016-os esemény több szektor teljesítményére is jótékony hatást gyakorolhat. A brazíliai székhelyő vállalatok között azt vizsgáltuk meg, melyek lehetnek különösen haszonélvezıi az olimpiai játékoknak. Külön bontottuk a cégeket aszerint, hogy azok kereskedhetıek-e az Egyesült Államokban, dollár alapú termékek formájában, vagy csak a brazil részvénypiacon lehet hozzájutni az adott cég részvényeihez. 1. Amerikában is kereskedhetı részvények Az acélszektorból a Companhia Siderurgica Nacional-t (ticker: SID US) ajánljuk a befektetıink figyelmébe, amely amellett, hogy az építıipar egyik jelentıs beszállítója az acéltermékek terén, több kikötıt és vasútvonalat is mőködtet. A légi szállítási szektorból két légitársaság is a ”jövı befektetése” lehet. A Linhas Areas Inteligentes (ticker: GOL US) és a Tam (ticker: TAM US) egyaránt Brazílián belüli útvonalakon szállít utasokat, ráadásul a Tam teherszállítással is foglalkozik. 2. Csak a brazil tızsdén kereskedhetı részvények A Hoteis Othon (ticker: HOOT4 BZ) hotelek mőködtetésével foglalkozik Brazília legnagyobb városaiban, így nyilván az olimpia körül, illetve azt követıen jelentıs kihasználtsággal számolhatna a megnövekedett turistaforgalom miatt. A CCR (ticker: CCRO3 BZ), az Obrascon Huarte (ticker: OHLB3 BZ), illetve


7

a TPI (ticker: TPIS3 BZ) egyaránt díjfizetıs autópályák üzemeltetésével foglalkozik. A triumvirátus tagjai a felduzzadó autóforgalom nyomán magasabb díjbevétellel számolhatnak majd az elkövetkezı években. A Construtora Lix da Cunha (ticker: LIXC4 BZ) autópályák, kereskedelmi célú, illetve lakóingatlanok tervezésével és megépítésével foglalkozik Brazília-szerte. A brazil olimpiai pályázatnak éppen az egyik sarokköve az volt, hogy jelentıs mértékben fejlesztik majd az infrastruktúrát, amelybe az autópályák, épületek építése is beletartozik. Ehhez kapcsolódóan jegyezzük meg az Eternit (ticker: ETER3 BZ) nevét, mely cég profilja az építıiparban használatos anyagok elıállítása, így a cement, beton és mőanyag készítése. Az infrastrukturális projektek megtervezésére szóló megbízások is komoly hasznot hozhatnak a konyhára az erre specializálódott társaságoknak. A Mendes Junior Engenharia (ticker: MEND6 BZ) mérnöki és adminisztratív szolgáltatásokat nyújt a különbözı projektekhez, amelyek között a vasutak, közutak, autópályák, és csatornarendszerek megtervezése és kivitelezése is megtalálható. 3.2. Tızsdei bevezetések: 2010-tıl ismét fellendülés? Brazil sikersztori: Banco Santander Brasil

A brazil részvénypiacba, egyszersmind a brazil gazdaságba vetett bizalom jeleként volt értelmezhetı a közelmúlt legjelentısebb tızsdei bevezetése, amely nemcsak a dél-amerikai tıkepiac történetének legnagyobb volumenő elsıdleges kibocsátása volt, de egyben 2008 márciusa óta globális szinten is a legnagyobb tızsdére vezetés volt. Spanyolország legnagyobb bankja, a Banco Santander brazíliai leánybankjának a 16%-át értékesítette egy IPO (initial public offering, azaz elsıdleges tızsdei kibocsátás) keretében, amely révén 14,1 milliárd brazil reálra, azaz 8,1 milliárd dollárra tett szert. A brazil tızsdei bevezetések számának és az ezek során győjtött tıke alakulása 2004-tıl

Forrás: Economist Intelligence Unit

A Banco Santander Brasil tızsdei megjelenése azonban túlmutat a cégen, hiszen arra is bizonyíték, hogy a brazil IPO piac feléledıben van. A brazil tızsdei bevezetések 2006-2007-ben érték el csúcspontjukat, igaz, a boom idején fıként közepes kapitalizációjú vállalatok jelentek meg a parketten. 2008-ra komoly visszaesés volt tapasztalható nemcsak Brazíliában, de globális szinten is az új tızsdei kibocsátások terén, ami azzal volt magyarázható, hogy a befektetık alapvetıen elfordultak a részvény jellegő befektetésektıl és inkább a fix jövedelmet nyújtó instrumentumokban kerestek fedezéket a 2008-ban folyamatosan lefelé csorgó részvénypiaci árfolyamok ellen. 2009-et idáig a kisszámú, ellenben kimondottan nagy volumenő kibocsátások jellemezték, hiszen a Banco Santander Brasil 14 milliárd reál körüli tıkebevonása mellett idén a VisaNet 8,4 milliárd, míg az OGX Petroleo 6,7 milliárd reált győjtött be. Egyelıre a közeljövı is ígéretesnek látszik az újabb kibocsátások szempontjából, mivel a gazdaság várton felüli teljesítése hozzájárulhat a BOVESPA további


8

szárnyalásához. A részvénypiac emelkedése pedig meggyızhet több, tızsdei megjelenést fontolgató céget, hogy így jussanak extra tıkéhez. A Bank of AmericaMerrill Lynch (BoA/ML) közelmúltban publikált elemzése szerint 2010-ben jelentısen megugorhat a tızsdei kibocsátások száma Brazíliában, bár azt az elemzés is megjegyzi, hogy azok volumene elmaradhat az idei évben látottaktól. Mindazonáltal, tekintve, hogy jövıre 4,5%-os GDP növekedéssel kalkulál a BoA/ML nem meglepı, hogy elsısorban a gazdasági növekedésre érzékeny szektorokban várja a cég az IPO-k számának felfutását. Ráadásul ez az elemzés még azt megelızıen látott napvilágot, hogy eldılt volna, Rio de Janeiro rendezi a 2016-os olimpiai játékokat. Az olimpiára való felkészülés által potenciálisan érintett cégeknek ugyanis feltehetıen tıkére lesz szükségük ahhoz, hogy részt tudjanak venni az állam által kiírt tendereken. 4. Mibe fektessünk? A CPFL Energia (ticker: CPL US), mint láttuk, kimondottan ambiciózus terveket szövöget a jövıre nézve. Az áramszolgáltatói szektorban érdekelt társaság célkitőzése, hogy a következı öt évben megtriplázza az áramfejlesztı kapacitásait, egyben 25%-ra növelje részesedését a brazil áramszolgáltatói piacon. A CPFL piacvezetı pozíciójának várható megszilárdítását látszik alátámasztani a korábban hivatkozott brazil fejlesztési bank energiaügyekért felelıs vezetıje is, aki szerint a konszolidációs hullám végén három nagyobb csoport uralhatja majd az áramszolgáltatói szektort. A cég pedig e három csoport közül is a legerısebb lehet. A CPFL teljesítménye ráadásul az olimpia iránt sem közömbös, hiszen a felpörgı termelés nagyobb energiafelhasználással is jár többek között a gyárakban. Ennek elismerése, hogy a CPFL papírok komoly raliba kezdtek az október 2-i NOB bejelentést követıen. A CPL US árfolyama (USD) és forgalma (ezer db) 2006. január 3-tól 800

90

700

80 70

600

60

500

50 400 40 300

30

200

20

100

10 2009.08.28

2009.07.02

2009.05.06

2009.03.10

2009.01.09

2008.11.11

2008.09.16

2008.07.21

2008.05.22

2008.03.27

2008.01.29

2007.11.29

2007.10.03

2007.08.07

2007.06.11

2007.04.13

2007.02.14

2006.12.14

2006.10.18

2006.08.22

2006.06.26

2006.04.28

0 2006.03.02

0 2006.01.03

Havi ajánlásunk két részvény és egy ETF

Forrás: Bloomb erg, Equilor

A Companhia Siderurgica Nacional (ticker: SID US), Brazília harmadik legnagyobb acélgyártójaként szintén profitálhat hosszabb távon az olimpiához köthetı fejlesztésekbıl. Azonban rövidtávon amiatt került be az ajánlott instrumentumok körébe, mivel a közeljövıben az acél, a vasérc és a koksz globális kínálatának beszőkülése várható, ami magasabb árakat eredményezhet. Ezek pedig a SID fı termékei közé tartoznak. A Goldman Sachs éppen emiatt minısítette fel a cég részvényeit a korábbi ’semleges’ megítélésrıl ’vételre’ egy 2009. október 21-én kiadott elemzésében.


9

A SID US árfolyama (USD) és forgalma (millió db) 2006. január 3-tól 16

60

14

50

12 40

10 8

30

6

20

4 10

2

2009.08.28

2009.07.02

2009.05.06

2009.03.10

2009.01.09

2008.11.11

2008.09.16

2008.07.21

2008.05.22

2008.03.27

2008.01.29

2007.11.29

2007.10.03

2007.08.07

2007.06.11

2007.04.13

2007.02.14

2006.12.14

2006.10.18

2006.08.22

2006.06.26

2006.04.28

2006.03.02

0 2006.01.03

0


A brazil piacon nem egy adott részvénybe, hanem diverzifikáltan befektetni vágyóknak kiváló alternatívát kínál az iShares MSCI Brazil Index Fund (ticker: EWZ US). Ennek az USA-ban forgalmazott, tızsdén kereskedhetı befektetési alapnak a célja az, hogy olyan befektetési eredményeket biztosítson, amelyek megfelelnek a brazíliai piacon nyilvánosan forgalmazott értékpapírok teljesítményének, amelyet az MSCI Brazil (Free) Index szerint számolnak. Ez az ETF az ún. reprezentatív mintavétel módszerét követi az alapban lévı részvények összeválogatásakor, vagyis az alapkezelı a kezelt vagyon 80-95%-át invesztálja az MSCI Brazil indexben lévı részvényekbe. A maradék 5-20%-nyi vagyon pedig olyan instrumentumokba kerül, amelyektıl az alapkezelı az ETF befektetési politikájában lefektetett célok elérését reméli. Az EWZ ETF árfolyama (USD) és forgalma (millió db) 2006. január 3-tól

2009.08.28

2009.07.02

2009.05.06

2009.03.10

2009.01.09

2008.11.11

2008.09.16

2008.07.21

2008.05.22

2008.03.27

2008.01.29

0 2007.11.29

0 2007.10.03

20

2007.08.07

10

2007.06.11

40

2007.04.13

20

2007.02.14

60

2006.12.14

30

2006.10.18

80

2006.08.22

40

2006.06.26

100

2006.04.28

50

2006.03.02

120

2006.01.03

60



10

Kapcsolat Elemzési kapcsolattartó Belföldi részvény desk Állampapír/Kötvény desk Nemzetközi részvény desk Derivatív desk Vagyonkezelés Front Office

Kovács Roland [email protected] + 36 1 436 7015 + 36 1 430 3985, + 36 1 430 3999, + 36 1 430 3996 + 36 1 430 3958 + 36 1 430 3994, + 36 1 430 3457 + 36 1 430 3995 + 36 1 430 3989 / 92 + 36 1 430 3980

Kiadó Equilor Befektetési Zrt. H-1037 Budapest, Montevideo u 2/C Tel: + 36 1 430 3980, Fax: + 36 1 430 3981 [email protected] www.equilor.hu

Lezárva: 2009. október 22.

FONTOS FIGYELMEZTETÉS JELEN BEFEKTETÉSI ELEMZÉS HIRDETÉSNEK MINİSÜL ÉS NEM A BEFEKTETÉSI ELEMZÉS FÜGGETLENSÉGÉNEK ELİMOZDÍTÁSÁT CÉLZÓ JOGI KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELİEN KÉSZÜLT, EGYÚTTAL NEM VONATKOZIK RÁ A BEFEKTETÉSI ELEMZÉS TERJESZTÉSÉT, KÖZZÉTÉTELÉT MEGELİZİ ÜGYLETKÖTÉSRE VONATKOZÓ TILALOM. JELEN DOKUMENTUM SEM ÖNMAGÁBAN, SEM RÉSZBEN NEM KÉPEZ AJÁNLATOT, VAGY FELHÍVÁST SEMMILYEN TİKEPIACI INSTRUMENTUM JEGYZÉSÉRE, VAGY MEGVÁSÁRLÁSÁRA, ÉS SEM MAGA A DOKUMENTUM, SEM ANNAK BÁRMELY TARTALMA NEM TEKINTHETİ SEMMILYEN SZERZİDÉSKÖTÉSRE, VAGY KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSRA TÖRTÉNİ ÖSZTÖNZÉSKÉNT. A DOKUMENTUM, VAGY ANNAK TARTALMÁNAK ILYEN FELHASZNÁLÁSÁBÓL, ILLETVE AZZAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN BÁRMELY MÁS MÓDON KELETKEZİ ESETLEGES VESZTESÉGEKÉRT AZ EQUILOR ZRT. FELELİSSÉGET NEM VÁLLAL. A DOKUMENTUMBAN FOGLALT INFORMÁCIÓK TÖBB, KÜLÖNBÖZİ FORRÁSBÓL SZÁRMAZNAK, ÉS AZ EQUILOR NEM GARANTÁLJA AZOK PONTOSSÁGÁT, VAGY TELJESSÉGÉT. EZEN INFORMÁCIÓK FRISSÍTÉSE, VAGY A JELEN DOKUMENTUMBAN TÁRGYALTAK ALAPJÁN TÖRTÉNİ TANÁCSADÁS NEM TARTOZIK AZ EQUILOR FELADATAI KÖZÉ. AZ EQUILOR BEFEKTETÉSI ZRT. MUNKAVÁLLALÓI ÉS ÜGYFELEI AZ ELEMZÉSBEN SZEREPLİ BEFEKTETÉSI TERMÉKEK ÉS SZÁRMAZTATOTT INSTRUMENTUMOK TEKINTETÉBEN POZÍCIÓKKAL RENDELKEZHETNEK, MELYEK AZ ELEMZÉSTİL FÜGGETLENÜL BÁRMIKOR MEGVÁLTOZHATNAK. MIELİTT BÁRMILYEN BEFEKTETÉSI INSTRUMENTUMBAN POZÍCIÓT VÁLLAL, FELTÉTLENÜL GYİZİDJÖN MEG, HOGY MEGÉRTETTE A PIAC MŐKÖDÉSÉT ÉS KOCKÁZATÁT, S AZ TELJES MÉRTÉKBEN MEGFELEL SAJÁT – BEFEKTETÉSI - CÉLJAINAK ÉS ELVÁRÁSAINAK.

© 1990-2009 Equilor Befektetési Zrt. - www.equilor.hu


11

Brazília Az olimpia bővöletében

Recommend Documents