Az olimpia rendezése a kitörés lehetősége Budapest és Magyarország számára

XVII. évfolyam • 2015. 07. szám

Az olimpia rendezése a kitörés lehetősége Budapest és Magyarország számára Tarlós Istvánt Budapest főpolgármesterét a Közlekedéstudományi Intézetben fogadta Vereczkey Zoltán. Megbeszélésükön a főváros rövid, közép és hosszú távú közlekedésfejlesztési feladatainak részletes elemzésén túl, kiemelt témaként szót ejtettek a 2024-es olimpia megrendezésére történő jelentkezésünkről. Megállapították, hogy jelentős és tartós gazdasági előnyökkel járna az olimpia megrendezése: infrastruktúra fejlesztések • aegyközlekedési része már megvalósult annak továbbvitele vonzó és hatékony rendszerré alakítaná Budapest közösségi közlekedését, 2017 és 2025 között mintegy 100 ezer új munkahely jönne létre a rendezés kapcsán, az államháztartás bevételei rövid és hosszú távon 1142 milliárd forintra becsülhetők, a legkiemelkedőbb években az olimpia 0,3 százalékkal is megdobhatja a GDP-t, a háztartások többletbevétele több mint 1000 milliárd, a vállalkozásoké 836 milliárd lehetne, a megnövekedett turisztikai bevételek elérhetik a 130 milliárd forintot, Magyarország versenyképessége növekedne, az uniós fejlesztési forrásokat még hatékonyabban lehetne felhasználni, az ország és Budapest jó híre erősödne, megelőzné a közép-kelet európai térségben velünk versengő országokat. A NOB Agenda 2020 reformja, a gazdaságos olimpia programja megnyitotta az ajtót a Budapest méretű városok olimpiarendezése előtt. Mint ismeretes, eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.  Valójába ezek a

• • • • • • • •

Vereczkey Zoltán és Tarlós István

városok nem az Agenda 2020 koncepcióját valósítanák meg. Ráadásul Magyarország az olimpiák történelmében 167 aranyérmével nyolcadik az éremtáblázaton, az első tíz helyezett közül az egyedüli, aki még nem rendezett olimpiát. Igaz, az 1920-as rendezés jogát elnyerte a magyar főváros, de a vesztes I. világháború miatt azt elvették és Antwerpen kapta meg. Az ország olim-

piától független fejlődési pályája miatt arra az időszakra amúgy is közel kerülünk az olimpiarendezési feltételek teljesítéséhez (2017-ben vizes vb-t, 2020-ban pedig EB-meccseket rendezhetünk és 2024-re várhatóan már összesen 20 ezer milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást költhet Magyarország az infrastruktúra, a közlekedés és a gazdaság fejlesztésére. Különös előnyként jelentkezne, hogy ma már nem egy város lenne kizárólagos helyszín, hanem annak előnyeiből a vidék is részesülne. A 2024-es budapesti olimpiát harmincnyolc versenyhelyszínen lehetne megrendezni, ezek közül 24 már most alkalmas vagy alkalmassá tehető a viadalok megtartására. A budapesti főhelyszín a Duna parti Kvassayzsilip és környéke lenne. A lehetséges vidéki helyszínek pedig Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag. Folytatás ➤

Gazdasági

Hírtükör

2

Olimpia: Borkai Zsolt nagyon örül az Országgyűlés támogatásának A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint nagy jelentősége van, hogy kormánypárti és ellenzéki képviselők is támogatták a 2024-es olimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot. Borkai Zsolt elmondta: akár már el is küldhetik a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a magyar pályázati szándékról szóló levelet Lausanne-ba. Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint aktuálisan és a jövőre nézve is nagy jelentősége van annak, hogy az Országgyűlés 80 százalékos többséggel, kormánypárti és ellenzéki szavazatokkal támogatta a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot. A sportvezető az MTI-nek azt mondta, a parlamenti voksolás megmutatta, hogy már eddig is komoly munka folyt a magyarországi játékok pályázatának előkészítésével kapcsolatban, ugyanakkor a döntés azt is jelzi, hogy a „sport összehozza az embereket”. „A szavazásnak valóban komoly üzenete van, s az is látszik, hogy érdemes az olimpiáról beszélni, illetve foglalkozni a pályázat és a rendezés gondolatával” – jelentette ki Borkai Zsolt. Hozzátette, szerinte a pályázati szándék azért kapott elsöprő többségben igen szavazatot, mert átlátható és nyílt volt, nem is lehetett más, az embereknek ugyanis látniuk kell, hogy pontosan miről van szó. A MOB elnöke azt mondta, a kö-

vetkező lépés a konkrét pályázat előkészítése lesz, de a legközelebbi jövő feladata, hogy a MOB és Budapest főpolgármestere aláírja azt a levelet, amelyet majd Lausanne-ba küldenek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a magyar

működni. „A védnöki testületnek eddig is feladata volt, hogy népszerűsítse, s az emberekhez közelebb hozza a budapesti olimpia gondolatát, de úgy vélem, ezentúl is bőven lesz még teendője” – jelentette ki Borkai. A MOB elnöke jelezte, a pályá-

Előtérben Borkai Zsolt

pályázati szándékról. Borkai Zsolt szerint erre az „ünnepélyes eseményre” akár már kedden sor kerülhet (meg is történt – a szerkesztőség). A sportvezető az Olimpiai Védnöki Testület, s a jövőben – a ma elfogadott határozati javaslat értelmében – létrejövő 24 tagú Olimpiai Pályázati Bizottság további teendőiről azt mondta, a két testület egymástól függetlenül fog

zati bizottság véleménye szerint minden lépést látni fog, s erről tájékoztatni fogja az embereket is, ugyanakkor feladata lesz folyamatosan figyelni a pályázással és a rendezéssel kapcsolatos előnyöket és hátrányokat. Az Országgyűlés 151 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el a pályázatot támogató határozati javaslatot. A Ház felkérte a fővárosi önkormányzatot, a MOB-ot és a kormányt, hogy a pályázatot vidéki helyszínek minél szélesebb körű bevonásával, a környezetvédelmet szem előtt tartva, döntően a meglévő, illetve a 2024-ig – az olimpiától függetlenül – megépülő infrastruktúrára alapozva, a felesleges, később kihasználatlan fejlesztéseket kerülve készítse el. A Ház a teljes átláthatóságot, valamint a civil és szakmai szervezetek bevonásának fontosságát is hangsúlyozta a határozatban. A képviselők felkérték a kormányt arra, hogy nyújtson támogatást az olimpia rendezési jogára pályázó Budapestnek, valamint a MOB-nak a pályázati dokumentáció elkészítéséhez.

Gazdasági

Hírtükör

3

Tarlós István szerint Budapest szívvel-lélekkel az olimpiarendezés mellett Budapest szívvel-lélekkel az olimpiai pályázat mellett van, mert Magyarországnak minden szempontból megérné a 2024-es nyári játékok megrendezése – jelentette ki Tarlós István a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért program keretében megrendezett konferenciasorozat első, budapesti rendezvényén. A főpolgármester hozzátette: korábban még szkeptikus volt a rendezést illetően, de az Agenda 2020 elfogadása, valamint Thomas Bach NOB-elnök nyilatkozata után most már egyértelműen olimpiapárti lett. Tarlós István idézte a NOB-elnököt, aki egy áprilisi nyilatkozatában azt mondta:, „Magyarország nagyot lépett előre a sport infrastruktúra területén. Az utóbbi években a sport nagy szerepet játszik az oktatásban, az iskolákban. A magyarok imádják a sportot és a sportolókat, tehát Önöknek megvan minden hozzávalójuk egy erős pályázathoz.” Kifejtette, Budapest már jelenleg is félig-meddig alkalmas a játékok megrendezésére, és az olimpiától független fejlesztések miatt 2024-re még inkább alkalmassá válik. A már elkészült létesítmények között említette a Ludovikát, a Zeneakadémiát, a Groupama Arénát, a Tüskecsarnokot, a győri és a debreceni csarnokot, a leendőek között pedig a Puskás Ferenc Stadiont és a Dagály mellett felépítendő vizes sportkomplexumot. Hangsúlyozta, hogy ezzel párhuzamosan az olimpia egyéb feltételei is teljesülnek. 2020-ig olyan létesítmények is elkészülnek, amelyek az olimpiától függetlenek. Itt a 4-es metrót, a kibővített villamosvonalakat, a köz-

Tarlós István háttal, Schmidt Pál, mellette Darnyi Tamás

mű- és árvízvédelmi beruházásokat, a Margitszigetet, illetve az útfelújításokat emelte ki. „Budapest és Magyarország kész arra, hogy joggal és eséllyel pályázzon a 2024-es olimpiára” – fogalmazott a főpolgármester. Tarlós István bejelentette azt is, hogy a MOB-döntést követően a Fővárosi Közgyűlés június 23-án, a nemzetközi olimpiai napon határoz majd az olimpiai pályázatról, s nincs kétsége afelől, hogy milyen döntés születik majd. „Bizonyos vagyok benne, hogy a közgyűlés az olimpia támogatása mellett fog dönteni, és abban is, hogy a magyar parlament is támogatni fogja az olimpia rendezését” – jelentette ki Tarlós István. (Mindkét testület támogatta – a szerkesztőség). A főpolgármester végül összefogást

kért, mert úgy érzi, Magyarország megérdemli az olimpiát, és minden szempontból megérné a rendezés, nem is beszélve arról az élményről, amit az embereknek nyújtana. „Az olimpia érzelmi értéke felbecsülhetetlen. A sok frusztráció után végre lenne sikerélményünk, lenne a nemzetnek önbizalma, és egy új életet hozhatna. Tegyünk mindent meg érte, mutassuk meg, hogy ez az ország egy nemzet” – fűzte hozzá a főpolgármester. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB.

Budapest pályázik a 2024-es olimpia megrendezésére Fürjes Balázs, a kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos a MOB megrendelésére készült megvalósíthatósági tanulmányról szólva elmondta: a teljes, 1300 oldalas dokumentum kitér a kockázatokra, a kritikus feltételekre is. Hozzátette: a tanulmány hamarosan szerkesztett formában is elkészül, és azt az interneten is nyilvánosságra fogják hozni. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum maximálisan kihasználja az Agenda 2020-ból eredő könnyítéseket, és teljes mértékben igazodik a főváros közép- és hosszú távú fejlesztési terveihez. Az olimpiához kapcsolódóan 2025-30

Fürjes Balázs

között 3000 milliárd forint nemzetgazdasági bevétel várható, az éves ráfordítás pedig nem haladja meg a központi költségvetés kiadási főösszegének fél százalékát. A kockázatok között említette a külső gazdasági környezet stabilitását, a csúszás és költségnövekedés, valamint a korrupció veszélyét. Mindez kivédhető, ha időben elkezdik a beruházásokat, megfelelő szabályokat, intézkedéseket hoznak, ha szigorú ellenőrzést és átlátható gazdálkodást folytatnak. Hangsúlyozta: a sikeres pályázat feltétele az összefogás és a valódi egység.

Gazdasági

Hírtükör

4

PEST MEGYE 2020 konferencia Pest Megye Önkormányzata, valamint a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara közös konferenciát rendezett „Pest megye 2020” címmel a Pesti Megyeháza Dísztermében.

innovációt támogató hazai források fel a kérdést Szabó István. Majd felvázolta • Azés támogatási eszközök a lehetőségeket: A vállalkozások és települések által Közlekedésfejlesztési Ope• közvetlenül pályázható uniós források: • AzratívIntegrált Program (IKOP) és a Környezeti

A konferencián több mint 160 meghívott vendég vett részt, akik Pest megye településének képviselői, a megyében működő kis- és középvállalkozások vezetői, innovatív vállalkozások, innovációt segítő szolgáltatók, tudásközpontok voltak. Az előadások átfogó összegzést adtak a pályázati lehetőségekről, támogatásokról és egyéb a települések és vállalkozások fejlődését segítő eszközökről, melyek az elkövetkező években, a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban a beruházások és fejlesztések megvalósítását segítik Pest megyében.  A vállalkozások innovációs tevékenysé-

• •

Horizont 2020, INTERREG és egyéb kiírások Pénzügyi eszközök Önkormányzatok szerepe a vállalkozások fejlesztésében „A változás éve lesz az idei esztendő, olyan korszak, amikor a közösségek és a vállalkozások jövőjét új alapokra kell helyezni” – ezzel a mondattal nyitotta meg a konferenciát Szabó István, a közgyűlés elnöke a Megyeházán. Azzal folytatta előadását, hogy ez a változás nem ma kezdődött. A 2014 és 2020 közötti hét év fejlesztési forrásainak tervezése több évet vett igénybe. 2015. február 12-én az Európai Bi-

A konferencia résztvevői a Megyeháza Dísztermében

ge és az innovációhoz kapcsolódó állami és európai uniós források szerepe ma nagyobb, mint eddig bármikor. A konferencián elhangzott előadások kiemelték az innováció és a versenyképesség, valamint a településfejlesztés mind szorosabb kapcsolatát, hangsúlyozva a vállalkozások és közösségek partnerségének jelentőségét. Az esemény egyedülálló alkalmat jelentett a települési vezetők, képviselők, a településfejlesztésben dolgozó szakemberek, valamint az innovatív vállalkozások közötti kapcsolatteremtésre, az együttműködés erősítésére, és a partnerségen alapuló tervek, komplex programok előkészítésére. A konferencia főbb témái voltak: A 2014-2020 között EU operatív programokból elérhető források

•

zottság elfogadta a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot (VEKOP). Ez a program rögzítette, hogy Pest megyében és Budapesten az intézkedések döntő része szakminisztériumokban kerül tervezésre, és országos célok alá lesz rendelve. Budapest és Pest megye kevesebb forráshoz jut, mint eddig. Mit tehetünk ebben a helyzetben? – tette

és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) hatékony lehívása – ezek azok az operatív programok, ahol nincs területi megkötés, mert a Kohéziós Alapból származó támogatások. Itt növelni kell a megye részesedését. Hazai források: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innováció Alap forrásai. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal olyan szolgáltatásokat nyújt, amit érdemes jobban használni; Pest megye célja, hogy a vállalkozások minél több innovációs forráshoz férjenek hozzá. Direkt EU források – Az INTERREG, vagy a Horizont 2020. Saját erőforrások – Az önkormányzatoknak támogatást és szolgáltatást kell nyújtani a vállalkozások részére. Segítséget helyben és a térségben, akár egy megyei vállalkozásfejlesztési hálózatban. A megye elnöke úgy fogalmazott, hogy „a változás innovációt jelent. Új értéket, ami hatással van a világra, az emberek életére.” Hatékonyabban kell használni mindazt, ami itt van a megyében.  Előadását azzal zárta, hogy támogatni kell az újgenerációs vállalkozásokat, az innovációt, a kreatív értékteremtést, a klasztereket és hálózatokat, a tudás és a technológia megosztását úgy, ahogy arra eddig nem volt példa még az országban. A konferencia előadásainak tartalmát a www.pestmegye.hu oldalon tekinthetik meg.

• • • •

A Megyeháza Budapest egyik legszebb klasszicista épülete

Gazdasági

Hírtükör

5

Kamaránk elnökségi ülést tartott a Budapesti Olasz Kultúrintézetben A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara és a magyarországi székhelyű, olasz gazdasági érdekeltségű vállalkozásokat tömörítő Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara ez év tavaszán Együttműködési Megállapodást kötött. Mind a két szervezet elsődleges célja a kereskedelemfejlesztés és befektetés ösztönzés elősegítése egymás országaiban. A magyar-olasz gazdasági kapcsolatok nem új keletűek, történelmünk során sok közös értéket tudtunk megjeleníteni. A nálunk letelepedett olasz vállalkozások vezetőivel folytatott konzultációnk most kiemelkedően nagy jelentőséget kapott a 2010. óta Magyarországon végbement változások pozitív értékelése és az Európai Unióval folytatandó hasonló tartalmú nemzetpolitika érvényre juttatása. Vendégeinknek – akik végül is vendéglátóink voltak az Olasz Kultúrintézetben – nagyon tetszett az elmúlt havi kamarai újság bevándorlással foglalkozó téma feldolgozása. Olaszország másképpen, de jelentős mértékben érintett a bevándorlási hullám kezelésében és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara tagjainak véleménye szerint is önálló nemzeti válaszokat kell adni a probléma megnyugtató megoldására. A rendezvényt dr. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke nyitotta meg, melyet követően Francesco Mari, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara kincstárnoka tartott előadást az olasz-magyar gazdasági kapcsolatok helyzetéről, az abban rejlő lehetőségekről, valamint tájékoztatta a publikumot a jelenleg is zajló milánói világkiállításról, bepillantást nyújtott az Expo világába. 2012-ben a magyar-olasz árucsere forgalom meghaladta a 6,9 milliárd eurót. Az olasz

Francesco Mari, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara kincstárnoka

Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, miniszteri biztos

A fotón balról jobbra: Zámbó Ákos, Vincze Gábor, Francesco Mari, Vereczkey Zoltán és Lázár János

tőke a magyar gazdaság csaknem minden ágazatában jelen van (7-8. a külföldi befektetők rangsorában), a bankszektorban a legjelentősebb (Intesa SanPaolo/CIB, UniCredit) és egyéb területen ismert Eni S.p.A., Catone, AGIP, Zwack, Generali, Kometa 99. A magyarországi olasz érdekeltségű cégek száma 2.500 körüli, az általuk foglalkoztatottak száma 27.000 főre tehető. A magyarországi olasz működőtőke-állomány (kb. 2,5 milliárd euró).

A program dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, miniszteri biztos prezentációjával folytatódott, melynek keretében a meghívottak a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban elérhető Pest megyei forrásokról kaptak tájékoztatást. Az előadókhoz intézett hallgatósági kérdéseket követően a résztvevők a Kultúrintézet munkatársának vezetésével bejárhatták az első magyar parlament székhelyéül szolgáló, Ybl Miklós által tervezett gyönyörű neoreneszánsz műemlék épületet, megismerhették az olasz kultúra terjesztésének e jeles magyarországi központját. Az elnökségi ülés ezt követően zárt ülés formájában folytatódott, ahol az elnökség tudomásul vette dr. Kupcsok Lajos leköszönő főtitkár felmondását. Dr. Kupcsok Lajos 18 éven keresztül látta el a főtitkári feladatokat. 2008-ban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének Arany Plakettjét vehette át, 2010-ben a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Peterdy Vince Díjjal tüntette ki. A főtitkári tisztség betöltésére az elnökség dr. Vincze Gábort, a kamara közigazgatási titkárát választotta meg.

Gazdasági

Hírtükör

6

Gödöllőé a legszebb főtér! Gödöllő megújult főterét választották a legszebb magyar főtérnek, az elismerést Tóth Tibor alpolgármester vette át Hévízen a Virágos Magyarországért díjkiosztó gála keretein belül.  A virágos Magyarországért fődíjat vá-

ros kategóriában Hévíz, falu kategóriában pedig Csopak nyerte, a szervező bizottság és a Magyar Turizmus Zrt., mint a verseny főtámogatója, idén a települések főutcáját és főterét is kiemelt figyelemmel kísérte. Ebben a kategóriában pedig a megújult

főtérrel rendelkező Gödöllő lett a befutó. A díjátadón kiemelték az utóbbi évek beruházásait, a folyamatos szépülést, és fejlődést. Rengeteg zöldfelületet hoztak létre a város főterén, illetve felújításra került sor a Grassalkovich Kastély kertjében is, fákat, növényágyásokat telepítettek az évek során.  A főtér a mai napra már elnyerte az európai színvonalat is. Télen-nyáron egyre több fiatal és idős egyaránt sétál a főtéren, számos program várja az idelátogatókat, télen például itt rendezték meg a karácsonyi vásárt is, de koncertek, fellépések is színesítik a mindennapokat.

Pest megyei mustra Számos látnivaló, műemlék lehet célpontja egy kirándulásnak, így például az erdei sétát összeköthetjük épített örökségünk megismerésével is. Ehhez nyújtanak segítséget a Pest Megyei Kormányhivatal Egy kis mustra kiadványai. Pest megye műemlékeit, jelentősebb felújításait mutatja be, a Mustra című nyomtatott kiadványokhoz hasonlóan, de modernebb formában a 2015 júniusában indult honlap, amelynek célja a megye épített örökségének népszerűsítése, kulturális értékeinek bemutatása. A honlapról a képeken és a történeti leírásokon túl a térképek és egyéb hasznos információk is letölthetők, a folyamatosan bővülő honlapon egyelőre 21 felújított műemléket válogattak össze. A műemlékeken elhelyezett QR kódok segítségével a helyszínen könnyedén megismerhető az adott épület, szobor, tájház rövid története. Ehhez egy okostelefonra, és egy kód leolvasására alkalmas applikációra van szükség.

A Pest megyei mustra a honlappal párhuzamosan Facebook-oldalt is létrehozott, ahol útjára indították például a „Szelfizz műemlékkel” elnevezésű játékot. Tarnai Richárd elmondta: mindenkit arra biztatnak, hogy a műemlékeknél készítsen szelfit, amelyet töltsön fel a Pest megyei mustra Facebook-oldalára. https://www.facebook.com/ pestmegyeimustra?fref=ts

A Kormányhivatal munkatársai Pest megye épített örökségét bemutató új honlap fejlesztéséhez várják az érdeklődők ötleteit, javaslatait. Forrás: MTI

http://pestmegyeimustra.hu/ monument https://www.facebook.com/ pestmegyeimustra?fref=ts

Gazdasági

Hírtükör

7

„Itt van az ősz, itt van újra...” A közismert vers folytatása sokunk számára természetes, mint ahogy kamaránk számára is természetes tavaszi és őszi vásáraink megtartása. Áprilisban rendeztük meg nagy sikerrel az „Érdi Nyitnikék” három napos forgatagát, most pedig eljött az idő, hogy az őszi programsorozat szervezését is megkezdjük.

Tisztelettel és szeretettel meghívjuk vállalkozó- és tagtársainkat a

„Törökbálinti Ősz” – Vásár és Kiállítás néven 2014-ben útjára bocsátott rendezvényünk idei eseményére, melyet a jól működő együttműködésnek köszönhetően a helyi önkormányzat támogatásával valósítunk meg. Időpont: 2015. szeptember 19–20. (szombat – vasárnap) Helyszín: a PMKIK által működtetett Magyar – Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ területe (2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc u. 124/B., GPS koordináta: 47.446941, 18.895429). Az előző évhez hasonlóan most is egyaránt belakjuk az épületet és a hozzátartozó kert területét. A szabadterületen felállított sátrakban kerülnek elhelyezésre a kiállítói standok és a színpad, az épületben szakmai előadások és kézműves foglalkozások látogathatók majd, a kertben és az udvaron pedig ehetünk, ihatunk kedvünkre a főzőverseny bográcsaiból, vagy a büfé kínálatából válogatva. Jelen értesítésünket előzetes figyelemfelhívásnak szánjuk, a részletekről és programajánlóról későbbi lapszámainkban számolunk majd be Kedves Olvasóinknak. A vásárral kapcsolatos tudnivalókról bővebben hamarosan honlapunkról (www.pmkik.hu) is tájékozódhatnak az érdeklődők. Most a pihenésnek és nyaralásnak jött el az ideje, de ne felejtsék el bejegyezni naptárjukba a családi programnak is kiváló „Törökbálinti Ősz” időpontját: 2015. szeptember 19 – 20., melyre

SZERETETTEL VÁRUNK MINDENKIT!

HUNGAROKORR 2015 Nemzetközi Korrózióvédelmi Konferencia Törökbálint, szeptember 15–17. Kamaránk kiemelt támogatója a Magyar Korróziós Szövetség (HUNKOR) nemzetközi konferenciájának, amely törökbálinti üzletközpontjában kerül megrendezésre, és amelyet az Európai Korróziós Szövetség (European Federation of Corrosion, EFC) Reg.No. 399 számmal hivatalosan is regisztrált.

A rendezvény célja: • A legfrissebb nemzetközileg is jelentős kutatási eredmények bemutatása. • Az iparban alkalmazott eljárások, tervezési elvek, műszaki megoldások, berendezések széleskörű megismertetése a szakmai közönséggel. • A fiatal szakemberek bemutatkozása. • A korrózióvédelem szerepének bemutatása a fenntartható fejlődés és környezetbarát technológiák terén a nagyközönségnek is. • Hidat képezni a tudomány és az ipar között • Erősíteni a műszaki-tudományos kapcsolatok hídjait az Európai Kutatási Térségben A rendezvénysorozat első napjára IPARI FÓRUMOT szervezünk, melyet a második napon TUDOMÁNYOS KONFERENCIA követ, majd a harmadik napon az érdeklődők Százhalombattán a MOL-nál ÜZEMLÁTOGATÁSON vehetnek részt. A rendezvényen több kiemelkedő külföldi szaktekintély is előadást tart. A konferencia nyelve: angol, magyar követő tolmácsolással, a prezentáció nyelve: magyar, angol követő tolmácsolással Amennyiben felkeltette érdeklődését háromnapos programunk, küldje el jelentkezését ipari tagozatunk titkára, Nagy Andrea részére: [email protected]

Gazdasági

Hírtükör

8

Ismerjük meg a Kárpát Régiót (III. rész) Év elején elindított, a Kárpát medence országait bemutató sorozatunk következő állomása Kárpátalja. Hátrányos helyzetű, nehéz sorsú szomszédunk a figyelmen kívül többrétű segítségre is szorul, határon túli kapcsolataink közül a szükség talán itt a legnagyobb és legsürgetőbb. Adomány és más jellegű segítség eljuttatása fontos feladat, melynek szívesen tettünk eleget, s tervezzük a jövőben is. E cikkünkben az érzelmi viszonyulást háttérbe szorítva, pragmatikus szempontok alapján, az ország gazdasági helyzetét tekintjük át.

Ukrajna

Ukrajna: jelenleg érzékeny terület, mivel a politikai belharcok rányomják bélyegüket az ország működésére, így a vállalkozói kedvet, külföldi befektetői szándékot is hátrányosan befolyásolják. A helyzet normalizálásában bízva nézzük meg általánosságban, mi jellemzi az országot.

Ukrajna általános gazdasági helyzete Annak ellenére, hogy Ukrajna Európa második legnagyobb területű országa, függetlenségének kikiáltása óta (1991. augusztus 24.) gazdaságilag nagyon nehezen állt meg a saját lábán. A gazdaság egyik fő problémája, hogy a függetlenség éveiben nem került sor mélyreható strukturális reformokra. Az ország gyakorlatilag 2004-től permanens politikai válságban élt, a gyorsan bővülő belső piac és a fő exportcikkek konjunktúrája nyomán azonban a gazdaság jó ütemben fejlődött. Ugyanakkor a növekedés szerkezete fenntarthatatlan volt. A bankszektor és a magánszektor külső eladósodottsága rohamosan nőtt, a külföldi befektetések a szolgáltató és bankszektoron túl nem áramlottak a termelésbe, a termelőeszközök elavultak, nem javult az energiahatékonyság. A 2010. évi politikai konszolidációt sem követték mélyreható gazdasági változások. 2012-ben sem kezdődött meg az energetikai szektor reformja, az országba gyakorlatilag nem érkezik valós új működő tőke, a nemzeti valuta árfolyamának mesterséges fenntartása miatt a külkereskedelmi hiány jelentős. Ukrajna gazdasága 2013-ban stagnált (növekedés üteme: 0%), ennek meghatározó oka volt az Oroszországi Föderáció által nyártól kezdve alkalmazott kereskedelem-

Hivatalos megnevezés Ukrajna Államforma

Köztársaság

Főváros

Kijev

Terület

603.700 km² (a Krím félszigetet beleszámítva – Krím területe: 26.100 km² )

Népesség

45.420.000 fő (2014. január) (Krím nélkül 43.440.000 fő)

Nemzetiségi megoszlás

ukrán (77,8%), orosz (17,3%), belorusz (0,6%), moldáv (0,5%), krími tatár (0,5%), bolgár (0,4%), magyar (0,3%), román (0,3%), lengyel (0,3%), egyéb (2%)

Vallási megoszlás

ortodox (Kijevi patriarkátus) (19%), ortodox (16%), ortodox (Moszkvai patriarkátus) (9%), görög katolikus (6%), önálló nemzeti ortodox (1,7%), valamint protestáns, zsidó, nem vallásos (38%)

Hivatalos nyelv

ukrán

Klíma

mérsékelt kontinentális

Államfő

Petro Porosenko (2014.június 7.)

Miniszterelnök

Arszenyij Jacenyuk (2014. február 27.)

Hivatalos pénznem

hrivnya (UAH)

Jelentősebb városok

Harkov, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Odessza, Lvov, Mikolajiv, Herszon, Luhanszk, Krivij Rih

korlátozó lépések, valamint az orosz-ukrán áruforgalomnak a gazdasági szempontok által indokoltnál nagyobb mértékű visszaesése. További nehézséget okozott, hogy Ukrajna 2013-ban még nem tudott megállapodni az IMF-el, így adósságainak újrafinanszírozása érdekében rendszeresen a Nemzeti Bank devizatartalékaihoz nyúlt. A leértékelődési várakozásokra, illetve a devizalikviditás hiányára a pénzpiacok továbbra is a magas banki hitelkamatlábakkal válaszoltak, melyek tartósan 15% felett állapodtak meg a devizahitelek és 20% felett a (hrivnya alapú) hitelek esetében. Ilyen kamatmérték mellett nem is lehetett valósan számítani arra, hogy megindul a beruházási tevékenység, és az hozzájárulhasson a gazdaság növekedéséhez. (Forrás: VKGSZ Kijev, 2014 június) A 2014-es évet a fegyveres konfliktus és a gazdasági válság határozta meg, ennek összetevői: a kijevi hatalomváltás, a Krím félsziget Oroszország általi törvénytelen bekebelezése, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása. Az ország államcsőd közeli helyzetbe került. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök 2014. december 11-én rámutatott, hogy az ország devizatartalékai 10 milliárd dollár alá estek, az infláció mértéke megközelítette a 20%-ot, a GDP pedig idén 7%-ot esik vissza. Az állami költségvetés közvetlen hiánya 68 milliárd hrivnya, mintegy 1088 milliárd forint.

Ezen felül a Naftohaz állami gázvállalat 110 milliárd hrivnya, vagyis körülbelül 1760 milliárd forint deficitet halmozott fel. A kormányfő a jövő évre költségvetési megszorításokat és jelentős lakossági rezsiemelést helyezett kilátásba. (Forrás: MTI 2015. január 1. / Kitekintő.hu) Magyarország és Ukrajna kapcsolatai (külkereskedelem és tőkeáramlás): Ukrajna Magyarország kiemelt külgazdasági partnere, az áruforgalom volumene alapján a 14-ik legfontosabb partnerünk volt a 2013. évben, emellett továbbra is az EU-n kívüli országok között (Oroszországot követően és az Egyesült Államokat követően, Kínát megelőzve) a harmadik – legfontosabb exportpiacunk. Magyarország Ukrajnával fenntartott eddigi gazdasági kapcsolatait a stabil együttműködés, valamint jelentős, egyes ágazatokban stratégiai fontosságú kereskedelmi kapcsolatok jellemezték. A KSH adatai szerint 2013-ban a magyarukrán kereskedelmi forgalom elérte a 4,24 Mrd USD-t, ami az előző évhez viszonyítva közel 10%-ot meghaladó bővülést jelent, valamint egyúttal rekord is a magyar-ukrán kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok történetében. A magyar export 2,594 Mrd USD-t tett ki (+13,5%), míg importunk 1,645 Mrd USD (+4,7%) volt. A KSH adatai alapján a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom mértéke 2014. első nyolc hónapjában összesen 1,9 Mrd USD volt, ebből a magyar export:

Gazdasági

Hírtükör

9

815 millió USD (5,5%-os csökkenés), importunk 1,085 Mrd USD-t tett ki (3%-os emelkedés. (Lásd alább a táblázatot.) Ukrajnában széles körben ismertek a magyar befektetési környezet jelentette előnyök, hiszen már több ukrajnai középméretű gazdasági szereplő ingatlannal, szolgáltató vállalkozásokkal, gyárral rendelkezik Magyarországon. Bízunk abban, hogy hosszú távú hatásként, az ukrán politikai és gazdasági rendszer stabilizációját, kedvező belső és külső feltételek létrehozását követően, Ukrajna nyugati orientációjának biztosításával új lendületet kaphatnak a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink, sor kerülhet további új lehetőségek feltárására és kiaknázására. 2015-ben a cél, hogy Ukrajnában a nemzetközi pénzügyi segítség révén stabilizálódjon a makrogazdaság, s az eddig elért kereskedelmi forgalom szinten tartható legyen. Ukrajna helyzetének kedvező alakulása

(nyugati pénzügyi csomagok, projekttámogatások), valamint a Társulási Megállapodás gazdasági részének életbe léptetésével (2016. január 1.) újraindulhatnak a kölcsönös beruházások, ismét elindulhatnak az ukrán válság következtében leállt projektek és ismét jelentősen emelkedhet a kétoldalú kereskedelmi forgalom. A Társulási Megállapodás gazdasági részének 2016. január 1-jével történő életbe lépését követően az átfogó szabadkereskedelmi megállapodások (DCFTA) adta lehetőségeket szomszédos országként kölcsönösen kihasználhatjuk piacbővítési és kereskedelemfejlesztési tevékenységünk során. Az ukrán stabilizációt követően, számos együttműködési lehetőség kínálkozhat egy sor ágazatban. – agrárszféra (állattenyésztés, növénytermesztés, élelmiszeripar); – energetika (villamos energetika, energiahordozók tranzitja, alternatív energetikai projektek indítása, infrastruktúrafejlesztés);

A Magyarország és Ukrajna közötti külkereskedelmi forgalom alakulása (millió USD)  

Import

Export

Áruforgalom (export+import)

Külkereskedelmi mérleg

2010 2011 2012 2013 2013. I-VIII. hó 2014. I-VIII. hó (Forrás: KSH)

873 1.367 1.571 1.645 1.052 1.085

1.925 2.267 2.284 2.594 856 815

2.798 3.634 3.855 4.239 1.908 1.900

1.052 900 713 949 196 -270

– magas hozzáadott értékű ágazatokban való együttműködés fejlesztése (járműipar, gépipar, elektronikai ipar, vegyipar) a multinacionális vállalatok beszállítói kapcsolatai mentén; – közlekedés-logisztika – határátkelőhelyek fejlesztése, a határátkelőhelyekhez kapcsolódó úthálózat fejlesztése; – vízügyi és kommunális projektek (pl. szennyvíztisztítás); – környezetvédelmi projektek (hulladékkezelés, hulladék újrahasznosítás, szelektív hulladékkezelés, stb.); – IT és ehhez kapcsolódó outsourcing tevékenységek; – idegenforgalom; – építőipar, építőanyag-gyártás; – ingatlanfejlesztés. (Forrás: VKGSZ Kijev)

Ukrajnában megredezésre kerülő vásár- és kiállítás 2015. II. félévében Nemzetközi Vásár – Ungvár, 2015. szeptember: fogyasztási vásár, általános kiállítás InterAgro – Kijev, 2015. október 28-31.: mezőgazdasági, élelmiszeripari jellegű kiállítás UPAKOVKA – Kijev, 2015. szeptember: csomagolástechnikai kiállítás INPRODMASH – Kijev, 2015. szeptember: élelmiszer-, és feldolgozóipari gép kiállítás

Az utazási cégeket újra szabályozzák Ősztől új szabályok lépnek életbe, a kormány ugyanis az uniós előírásoknak megfelelően módosította az utazási vállalkozók szakmai tevékenységéért felelős személyekre vonatkozó követelményeket. Kevés lesz, ha valaki csak a nevét adja az utazási céghez. Az új előírások 2015. szeptember 2-tól érvényesek, és nem érintik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában szereplő szakmai felelős személyek korábban megszerzett jogosultságát. A közlemény kiemeli, hogy az eddig csak egyetlen képzőhely által szervezett utazásszervezői szakmai minősítő vizsga a jövőben megszűnik. A módosítás alapján a tevékenységért felelős személynek továbbra is meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie. E körbe tartozik például a turisztikai szervező értékesítő szakképesítéssel, illetve hasonló korábbi OKJ-szakképesítéssel

vagy magasabb turisztikai, idegenforgalmi közgazdász szakképzettséggel, illetve más egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező. Utazásszervezői és utazásközvetítői engedély esetében e munkakörökben eltöltött szakmai gyakorlati idővel kell rendelkeznie a felelős személynek. A képesítésétől függően a kötelezően előírt szakmai gyakorlat: – 7 év középfokú szintű képesítés esetén, – 5 év általános bármilyen felsőfokú végzettség esetén, – 3 év turisztikai közgazdász szakképzettség, illetve egyes turisztikai/idegenforgalmi szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettségek esetén. Ezen kívül a szakmai felelős személynek a nyelvismeretét legalább egy felsőfokú nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal szükséges igazolnia. Nem elég, ha csak a nevét adja A tevékenységért felelős személy egyidejűleg csak egy utazási vállalkozásnál láthatja el ezt a tisztséget. A szakmai felelős

személy az utazási vállalkozásnál munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján is elláthatja ezt a tisztségét (például megbízási jogviszonyban), de hetente legalább 20 órában kell a tisztségével összefüggő feladataival foglalkoznia. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában szereplő utazási vállalkozásoknak 2015. december 31-ig kell igazolniuk a hivatalnak, hogy a szakmai tevékenységért felelős személyük megfelel ezeknek az előírásoknak. A változtatások az utasok biztonságát szolgálják. A most újra bevezetett szabályok korábban is léteztek, ez lényegében pontosító jogszabálynak tekinthető. Az új jogszabályba bekerült, hogy a tevékenységért felelős személy egyidejűleg csak egy helyen lehessen bejegyezve. Ezzel meg lehet előzni, hogy az előírásoknak megfelelő szakmabeliek csak a nevüket adják egyszerre több vállalkozáshoz. forrás: hír24.hu

Gazdasági

Hírtükör

10

Állami vezető látogatása a Pest megyei békéltető testületben

A Békéltető Testületek meghallgatásain kötelező lesz a megjelenés a vállalkozásoknak A Tisztelt Olvasók előtt már ismeretes, hogy 2015-től a fogyasztóvédelmet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyeli. Folyó év június 17-én Koszorús László, a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár és kísérete látogatást tett a Pest Megyei Békéltető Testületben. A látogatás során a helyettes államtitkár hiteles képet kapott a Testület működéséről és a felmerülő problémákról. A magas rangú vendéget dr. Csanádi Károly, a Testület elnöke és dr. Morvay György ügyvéd, a Testület elnökhelyettese fogadta. A Vendégek megtekintették a Testület elhelyezését, irodáit, tárgyalóját, felszereltségét és rövid bemutatkozó tájékoztatást hallgattak meg. A látogatás a Békéltető Testületet működtető Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara központjában folytatódott. A vendégeket fogadta dr. Vereczkey Zoltán, a Kamara elnöke. A megbeszélésen részt vett Nyári Jánosné, a Kamara gazdasági vezetője, valamint a Békéltető Testület elnöke és elnökhelyettese is. A vendégekhez csatlakozott Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. A Felek áttekintették a békéltetés helyzetét, az alternatív vitarendezés finanszírozását, a kamarák pénzügyi vállalását a Testületek mű-

ködtetésében és a várható jogszabályi változásokat. Dr. Vereczkey Zoltán elnök tájékoztatott, hogy a békéltetés ügyét Pest megyében a Kamarára bízott feladatnak tekintik és ennek megfelelően jár el a köztestület. Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára megjegyezte, hogy az elmúlt évben országosan meghaladta a tízezret a békéltető testületek által befejezett ügyek száma. Dr. Csanádi Károly, a Pest Megyei Békéltető Testület elnöke tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Pest Megyei Békéltető Testület, amely országosan a második legnagyobb alternatív vitarendezési fórum, tavaly 1363 lezárt ügyben hozott fogyasztói jogvitát érintő döntést. A Kamara elnökével történt megbeszélést követően a vendégek – a fogyasztó hozzájárulásával – részt vettek egy meghallgatáson. Az ügyet há-

romtagú tanács tárgyalta dr. Vándor András ügyvéd, az eljáró tanács elnöke, dr. Kovács Krisztina jogász, a Testület fogyasztóvédelmi oldalról jelölt tagja, az eljáró tanács tagja, továbbá Bonyhády Elek mérnök, a Testület kamarai oldalról jelölt tagja, az eljáró tanács tagja részvételével. A tárgyalt ügy jellemzőnek tekinthető olyan értelemben, hogy a pórul járt fogyasztó árubemutatóval összekapcsolt értékesítésnek volt az áldozata, míg az ilyen kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó vállalkozás szokásosan nem jelent meg a meghallgatáson, nem vállalta a személyes találkozást a megtévesztett ügyfelével. Az eljáró tanács az ügyben ajánlást hozott. Egy másik ügyben a Felek a meghallgatás előtt megegyeztek, ezért nem kellett megjelenni a tárgyaláson. A meghallgatás befejezését követően a minisztériumi delegáció találkozott és beszélgetett a Pest Megyei Békéltető Testület tagjaival és tisztségviselőivel. A megbeszélésen szóba került a békéltetés helyzete, jogszabályváltozás szükségessége, a békéltető testületi rendszer jövője és a jelenlegi működésének problémái. Koszorús László helyettes államtitkár válaszolt a Békéltető Testület tagjainak kérdéseire.

Gazdasági

Hírtükör

A Békéltető Testült tagjaival történt találkozás második részében Koszorús László helyettes államtitkár tájékoztatást adott a fogyasztóvédelmi törvény várható változásairól. Eszerint: ha az Országgyűlés elfogadja a fogyasztóvédelmi törvény tervezett változtatásait, akkor augusztustól már kötelező lehet a fogyasztói jogvitában érintett vállalkozások megjelenése a békéltető testületek előtt, emelte ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára a Pest Megyei Békéltető Testület tagjai számára adott tájékoztatójában. A vállalkozás képviselőjének nemcsak a megjelenése fontos a meghallgatáson, hanem egyezség létrehozatalára feljogosított személynek kell lennie, ezt is köteles lesz biztosítani a vállalkozás. Ha a cégek, illetőleg a vállalkozások az őket érintő vitás ügyben nem jelen-

11 nek meg a békéltető testületi meghallgatáson, akkor a kormányhivatal bírságot szabhat ki rájuk. Ennek mértéke kis cégek esetében 15 ezertől 500 ezer forintig terjedhet, míg a multinacionális nagyvállalatoknál az éves árbevétel akár öt százalékáig is terjedhet a bírság. Eddig a fogyasztók és a vállalkozások között felmerült fogyasztói jogviták rendezésére létrehozott békéltető testületek előtti megjelenés nem volt kötelező, illetőleg szankcióval sem járt, ezért a vállalkozások távolmaradása akadályozta a békéltetés céljának elérését, azaz a felek között nem jöhetett létre egyezség. Megjegyezni kívánjuk, hogy a Békéltető Testület várja a vállalkozások rendszeres megjelenését a meghallgatásokon. Arra számítunk, hogy kevesebb lesz a jövőben a fogyasztó számára megoldatlan probléma, vagy a nem teljesített békéltető testületi határozat.

meghallgatásokon, és a felek próbálják meg egymás között megoldani a felmerült jogvitát, az ügyek ne kerüljenek a bíróság elé. A hatóság eddig is bírságolhatta a vállalkozást, de a probléma ettől azért nem oldódott meg, mert egyedi ügyben a fogyasztónak Békéltető Testülethez kellet fordulni, például akkor, ha hibás terméket vásárolt és a vállalkozástól várta a cserét vagy éppen a vételár visszafizetését. A szankcionálás lehetősége egyértelműen erősíti a hatósági munkát is. A bírságolás lehetősége hatékony eszköznek látszik a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésének folyamatában, a Békéltető Testületek már többször javasolták ennek szükségességét.

A Minisztérium a tervezett jogszabályváltozással érdekeltté kívánja tenni a vállalkozásokat, hogy megjelenjenek a

Dr. Csanádi Károly a Pest Megyei Békéltető Testület elnöke

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős államtitkárának látogatását köszönjük!

Gazdasági

Hírtükör

12

Ismét Erdélyben jártunk Amint az előző öt esztendőben is megtettük, idén is a nyár egyik fő kamarai programjaként 42 fős delegációval hét napos látogatást tettünk Erdélyben. Az évek során felkerestük a legfontosabb nemzeti történelmű emlékhelyeket, felvettük és élővé tettük a kapcsolatot az erdélyi magyarság szervezeteivel, valamint karitatív akciókkal – leginkább adományok formájában – próbálunk segíteni rászoruló honfitársainkon.

Küldöttségünket a Piposz Tanyán fogadták, ahonnan kirándulást tettünk a Szellő-tetőre

Kamarai küldöttségünk Berszán atya társaságában

Látogatást tettünk az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumiskolába Utazásunk kezdetén felkerestük a Csíkszeredától keletre fekvő csángók lakta Gyimesfelsőlokon található Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumot. Csoportunkat a Magyar Örökség díjas, valamint – számos egyéb elismerése között – a Köztársaság Elnökének Érdemérmével is kitüntetett Berszán Lajos atya iskolaalapító fogadta. Berszán atya a magyar állam, valamint sok más jó szándékú személy és szervezet támogatásával  hívta életre a ’90es évek elején megfogalmazódott azon igényt, hogy Felsőlokon lelkigyakorlatos ház épüljön, illetve külön iskola létesüljön a gyimesi és moldvai csángó gyermekek számára. A gimnáziumon kívül már óvodát, általános iskolát és esti tagozatot is magában foglaló intézmény több mint négyszáz csángó és székely növendékkel, valamint saját tornateremmel is büszkélkedhet. Kamaránk elkötelezett a tekintetben, hogy az évek során elhasználódott tantermi padok és székek cseréjéhez hozzájáruljon. Berszán atya a küldöttségünkhöz intézett, megindító beszédében kiemelte: „Iskolánk egyházi jellege kötelez bennünket, hogy diákjaink a tananyag minél magasabb szintű elsajátítása mellett lelki életükben is növekedjenek, fejlődjenek. Ennek érdekében nagy hangsúlyt helyezünk az ő lelki nevelésükre is. Ez legfőképp

közösségben végzett lelki programok által valósul meg. Elengedhetetlennek tartjuk a hitélet töretlen és folyamatos gyakorlását, mert hisszük, hogy ezáltal válhatnak egészséges keresztény lelkületű emberré a nálunk végző fiatalok.”

Gróf Tankó Zsigmond István házigazda fogadta csoportunkat, melynek keretében bemutatta az 1000 méter felett fekvő, egyedi tulajdonságokkal rendelkező, több 10 hektáros tanyáját, ahol az önellátó és a környezeti adottságokat maximálisan kihasználó gazdálkodás mintapéldája tárult elénk. A napsütötte dús legelők, kaszálók, zöld bársonnyal borított hegyek és dombok között, számtalan kristálytiszta vizű forrás mentén került itt kialakításra a mi fogalmaink szerinti „falusi turizmus” egyik fellegvára. A kamarai csapat ezt követően kirándulást tett a hadi úton az 1496 méter magas Szellő–tetőre, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Csíki-havasokra, a Csíkszépvízi-víztározóra, valamint a Tatros völgyére egyaránt.

A Piposz Tanyán történő vendégfogadást követően indulás a Szellő-tetőre

Gazdasági

Hírtükör

13

Csoportunk megcsodálhatta a Perkő-tetőn található Szent István-kápolnát Kézdiszentlélek fölött található a Perkő-tető és rajta a Szent Istvánról elnevezett, négylevelű lóherére emlékeztető alaprajzú kereszténykápolna. A kápolnáról készült kép 2008-ban elnyerte a nemzeti fotópályázat első díját. Az egyszerűségében nagyszerű piros tetejű, fehér falú, zöld dombon álló kápolna a magyarság szimbolikus zarándok helye Erdélyben. A XVIII. század óta kegyhelyként tisztelik. Freskóit az Árpád-házi szent királyok és püspökök képei díszítik.

Részt vettünk a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor szombati rendezvényén

Csoportunk Perkőn a Szent István-kápolnánál

Székelyudvarhelyen az Erdélyi Régió Egyesület elnökével találkoztunk

Csoportunk Bálványoson, a képen: Gyöngyösi Mária, Solti Ferenc, Spindelbauer Attila, Kupcsok Lajos, Polyák Ágnes

Programsorozatunk zárásaként Székelyudvarhelyre látogattunk, ahol Lukács László, az Erdélyi Régió Egyesület elnöke fogadta küldöttségünket. Lukács László ismertette a vállalkozók idei őszi programját, amelyből kiemelkedik egy több mint 20 tagot számláló, angol üzletemberekből álló delegáció fogadása Székelyudvarhelyen. Charles windsori herceg az elmúlt években többször ellátogatott Erdélybe, ezzel felkeltette az angol üzletemberek érdeklődését is. Lukács László felkérte Vereczkey Zoltánt, a PMKIK elnökét, hogy vállalja az üzletember találkozó és konferencia védnöki tisztjét, valamint tartson előadást a magyar gazdaságról és Erdély lehetőségeiről. Lukács László rögzítette, hogy rendkívül sikeres az együttműködés a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamarával, a kölcsönös megkeresések és programszervezések heti rendszerességgel zajlanak, melyért köszönetet mondott a kamara elnökségének.

Az évek során erdélyi programunk kimaradhatatlan elemévé vált a Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor keretében Orbán Viktor miniszterelnök beszédének meghallgatása. Az erdélyi szabadegyetem sportpályáján összegyűlt több ezres hallgatóság között idén is helyet foglalt csoportunk. Az embert próbáló hőségben is jó volt hallani Magyarország miniszterelnökének azon gondolatait, amelyek a nemzeti önrendelkezésről, a magyar polgárok által kialakított lakókörnyezet megóvásáról, a magyar munkahelyek megvédéséről és a tartósan magyar Magyarország megvalósításáról kerültek megfogalmazásra. Lukács László és Vereczkey Zoltán

Gazdasági

Hírtükör

14

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS „Korrekt Partner” elismerő védjegy elnyerésére 1. A pályázat kiírója: Pest Megyei és Érd Megyei jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 1056 Budapest, Váci u. 40. IV. emelet 2. A pályázattal kapcsolatos további információ: Tóth Zoltánné Telefon: (36) 1/317-7666, e-mail: [email protected] Tóth Ferencné Telefon: (36) 23/511-987, e-mail: [email protected] 3. A pályázat célja: Egy olyan pozitív értékeket magában hordozó határon átnyúló „KORREKT PARTNER” elismerő védjegy létrehozása, mely a tisztességes kereskedelmi és szolgáltatói magatartás, garanciáját jelenti. A védjegy kialakítására, a fogyasztói réteg egyértelmű igénye alapján kerül sor. A kiíró szándéka, hogy a védjegy odaítélése és használata a vállalkozásokat hozzásegítse a forgalom és árbevétel növekedéséhez, illetve elősegítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, fejlődését. 5. A pályázaton elnyerhető védjegy formája és használata A védjegy egy kör alakú öntapadós matrica, mely a nyertes pályázó üzlet, vagy szolgáltató helységének kirakatában kerül elhelyezésre. Az arany és zöld színek juttatják kifejezésre az elsőséget, minőséget, a középen elhelyezkedő kéz pedig a bizalom, megbízhatóság, együttműködést jelzi. A védjegyet elnyert vállalkozás a logót tetszése szerint bárhol – a PMKIK javaslata alapján, a bejárati ajtón – kiteheti abban az üzletben, amelyre a pályázat alapján a szakmai bizottság odaítélte. A védjegy elnyerésével a szolgáltató egység a „KORREKT PARTNER” címet 2 év időtartamra nyeri el, mely lejárta után a használat meghosszabbítható. A védjegy átadása a döntést követően történik meg. A pályázat benyújtására nem jár díjfizetési kötelezettséggel! 6. A pályázók köre Pályázatot nyújthatnak be mindazon kereskedelmi vagy szolgáltató ágazatban dolgozó vállalkozások, akik a közép-magyarországi régióban rendelkeznek hivatalosan bejelentett, szabályszerűen működő üzlet jellegű, szolgáltató egységgel, megfelelnek a pályázati feltételeknek a vállalkozás rendelkezik belföldi bejelentett székhellyel és/vagy fiók telephellyel, és legalább 1 éve működik. Pályázni a vállalkozások által működtetett kereskedelmi és szolgáltató üzleti egységekkel lehet! 7. A pályázást kizáró tényezők Nem pályázhat és nyerheti el egy adott vállalkozás azon üzleti egysége a védjegyet,

amely vonatkozásában az üzemeltető vállalkozás tekintetében a pályázat benyújtásának időpontjában, illetve azt megelőző egy évben – fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság előtti eljárásban marasztaló döntést, intézkedést hoztak. – bármely békéltető testület által elmarasztalt vállalkozások üzleti egysége között szerepel(t) – csődeljárás, felszámolás, végelszámolás van folyamatban – bármely hatóság által kiadott, kereskedelmi, vagy szolgáltatói tevékenységét elmarasztaló határozattal született (feketelista) – fenti szervek előtt megalapozott panaszbejelentés van folyamatban. 8. A pályázatok benyújtásának módja és helye A pályázatot a pályázati felhívás 1. sz. mellékleteként csatolt adatlapon kell benyújtani személyesen vagy postai úton, és elektronikusan is. A pályázati felhívás a kitöltési útmutatóval és a pályázati adatlappal együtt a www.pmkik. hu honlapról letölthető. A pályázat benyújtásának helye: Személyesen és postai úton: Pest Megyei és Érd Megyei jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 1056 Budapest, Váci u. 40. IV. emelet illetve: Pest Megyei és Érd Megyei jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ 2045 Törökbálint, Kazinczy F. u. 124/b E-mailben: [email protected], toth. [email protected] 9. A pályázatok benyújtásának határideje folyamatos 10. A pályázatok érvényessége A benyújtott pályázatokat iktatás után azonosítóval látja el a PMKIK. Az ellenőrzés szempontjai: a) a pályázat kitöltöttsége, megfelelősége; b) a pályázó szervezetnek a pályázat benyújtására való jogosultsága; c) a 7. pontban felsorolt kizáró tényezők vizsgálata; d) köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel a vállalkozás. Ha ezen feltételeknek a pályázat nem felel meg, érvénytelen minősítést kap, melyről a pályázó értesítésre kerül a 12. pontban leírtak szerint. Hiánypótlására egyszer van lehetőség! 11. A pályázatok elbírálásának szakmai szempontrendszere és határideje A védjegy odaítélésére a vállalkozások pályázata alapján kerül sor, a döntést a PMKIK

Etikai Bizottsága hozza meghatározott, pontozásos szempontrendszer alapján. A pályázatra összesen 100 pont adható, a pályázó vállalkozás 80 ponttól jogosult a védjegy elnyerésére. A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatokat minden év február és augusztus hó 15-éig értékeli, mely alapján javaslatot tesz a védjegy odaítélésére, melyet a PMKIK Elnöksége hagy jóvá. A címet az értékelést követő hó első napjától lehet használni. 12. A pályázók döntést követő kiértesítése A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottságának javaslata alapján 8 napon belül elektronikus és postai úton értesítést küld a pályázat elbírálásáról, és az eredményeket közzéteszi www.pmkik.hu honlapon. Elutasítás esetén az értesítés tartalmazza az elutasítás indokait. A döntés ellen a pályázó fellebbezési kérelmet nyújthat be a kamarához a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül. 13. A védjegy használatának ellenőrzése A pályázat során odaítélésre került „KORREKT PARTNER” elismerő védjegy használatát a PMKIK a hatóságokkal együttműködésben rendszeres, fél éves időtartamban, alkalomszerűen ellenőrizheti. Az ellenőrzés a hatóságokkal együttműködve történik, illetve a PMKIK jogosult személyesen kontroll ellenőrzésre is. Ha a védjegy odaítélése után a pályázónál bármilyen szabálytalanság merül fel, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló feltételek már nem állnak fenn, a Bíráló Bizottság ez alapján újra értékeli a pályázatot, ha úgy ítéli meg, a védjegy visszavonásra kerül, melyről szintén értesítjük a pályázót. 14. További információk Jelen pályázati felhívás, az útmutató, továbbá a pályázati adatlap együtt képezik a pályázati dokumentációt és tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt. A felhívás, az útmutató és a pályázati adatlap letölthető a www.pmkik.hu honlapról, vagy beszerezhető a Pest megyei kamaránál. 1. Pest Megyei és Érd Megyei jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 1056 Budapest, Váci u. 40. IV. emelet, Tóth Zoltánné (+36) 1/317-7666 • [email protected] 2. Pest Megyei és Érd Megyei jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ 2045 Törökbálint, Kazinczy F. u. 124/b, Tóth Ferencné (+36) 23/511-987 • [email protected]

Gazdasági

Hírtükör

15 SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2015. június 22.

Jó döntés katát, kivát választani A vállalkozások adóterheinek könnyítése és az adminisztráció csökkentése érdekében 2013-ban új adózási módszereket vezettek be. Az új lehetőségek választása esetén az adózó havonta egy összegű tételes adót vagy 16%-os vállalati adót fizet. A kisadózó vállalkozások tételes adóját, azaz a katát az egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság választhatja, akár év közben is. A katás vállalkozásnak havonta egyösszegű tételes adót kell fizetni, mely kiváltja a vállalkozói szja-t, vállalkozói osztalékalap utáni adót, társasági adót, egyéni járulékokat és szociális hozzájárulási adót. A főállású kisadózónak havonta 50 000 forintot, a nem főállású (mellékállású) kisadózónak 25 000 forintot kell fizetni, melyet minden megkezdett naptári hónapra rendezni kell. A főállású kisadózó magasabb összegű ellátásokért választhatja a magasabb összegű, havi 75 000 forint tételes adófizetését is. Ha a kisadózó vállalkozás egész évben katás volt és a bevétele a 6 millió forintot meghaladta, úgy a tételes adón felül a 6 millió forint feletti bevétel 40%-át kell adóként megfizetni. Aki nem egész évben volt kisadózó, annak a 6 millió forintos értékhatár arányosan csökken. A katás adózónak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, melyet azzal is teljesít, ha a kiállított nyugtáit, számláit megőrzi. A bevallás helyett az adóévben elért bevételről nyilatkozatot kell tennie az adóévet követő hónap február 25-ig. A kisvállalati adót, azaz a kivát, azok a vállalkozások választhatják, amelyek a bejelentkezéskor legfeljebb 25 főt foglalkoztatnak és 500 millió forintot nem haladja meg a bevétele és a mérlegfőösszege. A kivás vállalkozásnak mindössze 16% kisvállalati adót kell megfizetnie, mellyel kiváltja a nyereséget terhelő adót, valamint a bérek után fizetendő közterheket is. A kisvállalati adó egyik legnagyobb előnye, hogy a foglalkoztatással járó közterhek helyett alacsonyabb mértékű adófizetés terheli. A szabályozás ösztönzi a munkahelyteremtést, hiszen a foglalkoztatottak létszámának bővítésekor nem kell a közterhek növekedésével számolni. Kizárólag a vállalkozás termelő, szolgáltató tevékenységéből ténylegesen elért bevételek alapján számított eredmény képez adóalapot. Nemzeti Adó-és Vámhivatal

Változik a vegyi anyagok forgalmazására vonatkozó uniós szabályozás Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal piacfelügyeleti ellenőrzést indít. Az ÁNTSZ becslése szerint közel ezer vállalkozást érinthet az a jogszabály-módosítás, amit 2015. szeptember 1-től kell alkalmazni. Az előírás lényege, hogy a – jellemzően kártevő élőlények ellen használt – ún. biocid termékek közül csak azokat lehet forgalmazni, amelyek hatóanyagának szállítója szerepel egy, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által összeállított listán. Az ÁNTSZ most arra kéri az érintetteket, jelezzék a hatóság számára, hogy milyen biocid termékeket forgalmaznak. A későbbi ellenőrzési akciók során az együttműködési szándékot a hatóság figyelembe veszi, pozitívumként értékeli. Az Európai Bizottság 2003-ban kezdte meg azt a felülvizsgálati programot melynek célja, hogy meghatározzák: az ún. biocid hatóanyagok megfelelnek-e a biztonságos felhasználás követelményeinek. Az értékeléseket azoknak a vállalkozásoknak kellett elvégeztetniük, illetve finanszírozniuk, amelyek az adott anyagot forgal-

mazzák. Ennek alapján állította össze az ECHA azoknak az anyag- és termékszállítóknak a listáját, akik korábban teljes dokumentációt nyújtottak be és azt valamelyik tagállam elfogadta. A folyamat újabb állomásához érkezik 2015. szeptember 1-jén. Ettől az időponttól kezdve ugyanis csak olyan biocid termékek hozhatók forgalomba, amelyek szállítója (vagy a hatóanyag szállítója) szerepel az ECHA listáján. A rendelkezés minden forgalomban lévő biocid termékre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a benne lévő hatóanyagot mikor hagyták jóvá. Azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg az előírásnak, azonnali hatállyal ki kell vonni a forgalomból. A módosítás hatályba lépését követően az ÁNTSZ ellenőrzési akciót indít, előtte azonban együttműködésre kéri az érintetteket. Az Európai Bizottság kidolgozott egy olyan formanyomtatványt, amelyen a forgalmazók nyilatkozhatnak arról, hogy az általuk árusított termékek megfelelnek-e a

fenti előírásoknak. Az ellenőrzéseket megelőző kockázatértékelés során a hatóság jogkövető magatartást feltételez azokról a vállalkozásokról, amelyek benyújtják a nyilatkozatot. Kisebb eséllyel számíthatnak tehát vizsgálatra azok a cégek, amelyek eleget tesznek az ÁNTSZ kérésének. Az áruházaktól, boltoktól a hatóság nem vár nyilatkozatot. Számukra is fontos azonban tudni, hogy csak olyan terméket tehetnek a polcra, amelyet a magyarországi forgalomba hozó a szabályoknak megfelelően bejelentett. A formanyomtatvány az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján érhető el. Szeptembertől ugyanitt fellelhető lesz az érvényes bejelentéssel rendelkező biocid termékek és forgalmazóik listája. Az anyag- és termékszállítók listája az Európai Vegyi-anyag Ügynökség (ECHA) honlapján található meg. A kitöltött formanyomtatvány szkennelt példányát a vállalkozások 2015. augusztus 24-ig küldhetik meg a [email protected] címre.

Gazdasági

Hírtükör

16

Hogyan értelmezzük a segítő családtag fogalmát a vasárnapi munkavégzés vonatkozásában? A felmerülő kérdések hatására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szükségesnek találta a segítő családtag fogalmának részletes értelmezését a vasárnapi zárvatartással összefüggésben. Az alábbiakban olvashatják a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott jogértelmezést. „A Kszvmtv. 10. pontja szerint segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában  személyesen vesz részt. E szabályok tehát nem határozzák meg, hogy a segítő családtag és az őt foglalkoztató természetes személy között megbízási jogviszony, munkajogviszony, vagy egyéb sajátos jogviszony jön-e létre. llyen tulajdonképpen kivételt teremtő szabályozás hiányában azonban a kötelező érvényesülést kívánó munkajogi szabályok fognak érvényesülni, akkor, ha az adott jogviszony tartalmilag munkajogviszonynak megfelel. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. § (1) bekezdés c) pontja alapján pedig a munkavállaló köteles – többek között – munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. Tájékoztatom továbbá, hogy az   Mt. 140.§ (2) bekezdése alapján a vasárnapi munkavégzés miatt járó ötven százalék bérpótlékon túlmenően további ötven százalék vasárnapi pótlék jár annak a munkavállalónak, akit, vagy akinek a Kszvmtv. 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti vasárnapon – a Kszvmtv. 5-6. §-a szerinti üzletek kivételével –, a Kszvmtv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletben, vagy a Kertv. 6. § (1a)-(1b) bekezdése szerinti üzletben a munkáltató rendes munkaidőben történő munkavégzésre oszt be, vagy rendkívüli munkavégzést rendel el. Mindezek mellett az Mt. 140. § (4) bekezdése szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés

esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.  A (4) bekezdés szerinti bérpótlék jár a Húsvét- vagy a Pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. Az Mt. rendelkezéseit általánosan kell alkalmazni függetlenül a munkavállaló munkáltatóhoz fűződő rokoni kapcsolatától.” Tájékoztatom Önt, hogy a segítő családtag fogalmával kapcsolatban további jogértelmezést kaptunk az NGM-től, amelyet a következőkben továbbítok Önnek: 1. A segítő családtag és az őt foglalkoztató természetes személy között megbízási jogviszony, munkajogviszony, vagy egyéb sajátos jogviszony jöhet lére. Mikor melyik jogviszonyt lehet létrehozni? Ha valaki alkalomszerűen segítő családtagként vesz részt a kereskedelmi tevékenység folytatásában az teheti:

– önként, szívességi alapon, munkabér, ellenszolgáltatás nélkül, – vagy köthet megbízási szerződést, – vagy kérheti, hogy munkaszerződést kössön vele az őt foglalkoztató családtag. Abban az esetben, ha a közeli hozzátartozó munkabér és egyéb ellenszolgáltatás nélkül önként – szívességi alapon segítségképpen – vesz részt, alkalomszerűen, a kereskedelmi tevékenység folytatásában és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában, szívességi munkavégzés valósul meg. Ha azonban a munkavégzés rendszeresen történik, amely már túlmutat a szívességi munka keretein, pl. annak alkalmi jellege nem állapítható meg, illetve az ellenérték fejében történik, s teljesülnek a munkaviszony ismérvei, a

közeli hozzátartozók foglalkoztatása a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján történhet jogszerűen.  Egyebekben az Mt. 34. § (2) bekezdése szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Ha a segítő családtag részéről szívességi munkavégzés történik, a feleknek nem szükséges írásbeli szerződést kötni.   Ha az általános zárva tartási időszakban a gazdasági társaság a kiskereskedelmi tevékenységét részben ugyanazon alkalmazottak közreműködésével folytatná, tájékoztatom, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 27. § szerint semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. A fenti jogszabályhelyet támasztja alá a KK BH 1997/99, mely szerint a túlmunkára vonatkozó szabályokat megszegi, aki e szabályok megkerülése végett színlelt szerződést köt. 2. Milyen feladatokat láthat el kereskedelmi szakképesítés nélkül a segítő családtag? A kereskedelmi szakképesítést igénylő feladatok listáját az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet mellékletének 3. Kiskereskedelem (vendéglátás) pontja tartalmazza. Amely tevékenység nem szerepel az NFGM rendelet mellékletének ezen pontjában, ahhoz nem szükséges szakképesítéssel rendelkezni.  A Nemzetgazdasági Minisztérium jogértelmezése állásfoglalásnak nem minősül.

Gazdasági

Hírtükör

17

Vasárnapi munkavégzés tilalma – kérdések és válaszok A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara áprilisban összegyűjtötte a területi kamarák bevonásával a 2014. évi CII. törvénnyel kapcsolatos kérdéseket, jogszabály értelmezési és gyakorlati megvalósítási problémákat, melyeket megküldött az NGM illetékes főosztályvezetőjének.  Az NGM-től kapott válaszokat cikkünkben olvashatják. Végezhet-e áru kiszállítást a 200 m2 feletti vagy alatti üzlet, (utóbbi megfelel a vasárnapi nyitva tartás feltételeinek) vasárnap, vagy munkaszüneti napon? A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kszvmtv.) 1.§ (1) bekezdés alapján a törvény hatálya a benne foglalt kivétellel a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják. A kiskereskedelmi tevékenység alatt a termékek forgalmazását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatásokat kell érteni, ilyen például az áru összekészítése vagy kiszállítása. Tekintettel arra, hogy az értékesítés az áru fogyasztóhoz való megérkezésével valósul meg, így az nem történhet meg az általános zárvatartási időszak alatt a zárvatartás alól nem mentesülő kereskedő részéről. Az az üzlet, mely nyitva tarthat az általános zárvatartási időszakban kiszállítást is végezhet. Végezhet-e munkát munkavállaló vasárnap olyan üzletben, amely nem felel meg a vasárnapi nyitva tartás feltételeinek, miközben az üzlet zárva tart? A Kszvmtv. hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel, vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2.§ 13. pontja alapján kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül öszszefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére. Ennek megfelelően, ha az üzlet zárva tart az általános zárvatartási időszakban, és a kiskereskedelmi tevékenység nem valósul meg a fenti fogalomnak megfelelően, úgy

a munkavállaló végezhet munkát vasárnap is az üzletben. A Kormány 53/2015. Korm.  rendelete a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomról eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről hatályba lépett ugyan, de 7. §-ában az szerepel, hogy akkor lehet alkalmazni, ha az üzletek  Kszvmtv. 3. §-tól eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg a Kormány. Úgy értelmezzük, hogy jelenleg a Korm. rendeletet nem lehet alkalmazni. Várható, hogy a Kormány meghatároz mentességi feltételeket? Álláspontunk szerint az engedélyeztetést a Kereskedelmi törvény alapján kell végeztetni jelenleg. A nyitva tartás változtatását (ha a Kszvmtv. hatályba lépése miatt történt is), illetve a Kszvmtv. 4. § a) és c) pontja szerinti nyitva tartást be kell jelenteni. Be kell-e jelenteni, ha valaki a hétfő-szombat 6-22 órán túl a Kszvmtv. hatályba lépése után is változatlan időben nyitva tart, mert feltételei adottak a vasárnapi nyitva tartásra? A Kszvmtv. pontosan meghatározza, hogy kik azok, akik vasárnap is nyitva tarthatnak. A Kormány jelenleg nem lát olyan okot, amely a törvényben foglalt kivételi körök bővítését kormányrendeleti szinten indokolja. Ezért a kabinet egyelőre olyan rendeletet alkotott, amely nem ad lehetőséget a főszabálytól eltérő nyitvatartási szabályok rögzítésére.  A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 6.§ (5) bekezdése értelmében a kereskedő a nyitva tartási idő változását az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. Amennyiben a tevékenység folytatásáról szóló kötelező adattartalomban nem következik be változás, úgy a jegyző felé sincs mit bejelentenie a kereskedőnek. Hogy igazolhatja kétség esetén a segítő családtag, hogy jogosult munkát végezni? A Kszvmtv. 7. § (4) bekezdésében többek között ez szerepel „a kereskedő az ellenőrzéskor köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni”. A „kereskedő” alatt a segítő családtagot értjük? A Kszvmtv. 7. § (4) bek. folytatása szerint „…kétség esetén – a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően – de legalább köz-

okiratba foglalt nyilatkozattal – igazolni.” A közokiratba foglalt nyilatkozaton túl  más igazolási lehetőségek lehetnek? A Kszvmtv. 2.§-ának 10. pontja szerint segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, így tehát a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér is segítő családtagnak minősül. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság esetleges ellenőrzésekor a családtagi minőség bizonyítására alkalmas bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozhat, amelyet – kétség esetén – a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően – de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal – (a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány, anyakönyvi kivonat stb.) igazolni. A Kszvmtv. 7. § (3) bekezdésében szerepel, hogy az újságot árusító üzletben, valamint a virágot árusító üzletben „a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására hitelt érdemlően” igazolni kell, hogy az árbevételre az e törvényben meghatározott feltételeknek a tevékenységet folytató megfelel. Hogyan történhet ez a bizonyítás, milyen bizonyítási eszközöket lehet felhasználni? A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 165. § (1) bekezdése kimondja, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni) és a gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Ennek megfelelően az árbevétel vonatkozásában az Szvt. rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni. A Kszvmtv. 1. § (2) bek. 6. pontja szerint „a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre” e törvény hatálya nem terjed ki. A piac területén lévő dohánybolt bármikor nyitva tarthat alkalmazottat foglalkoztatva? Folytatás a 18. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

18

Vasárnapi munkavégzés tilalma – kérdések és válaszok ➤ Folytatás a 17. oldalról A Kszvmtv. hatálya az 1.§ (2) bekezdésének 6. pontja alapján nem terjed ki a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre. A Kertv. 2. § 19. pontja alapján, a piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4.§ (2) bekezdése alapján a vásár vagy a piac üzemeltetését a vásár vagy piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi jegyző engedélyezi. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése kimondja, hogy a vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni többek között a vásár, piac számára kijelölt területet, annak alapterületét. Tájékoztatom, hogy a jegyző által vezetett nyilvántartás a Korm. rendelet 4.§ (5a) bekezdése alapján közhiteles nyilvántartásnak minősül. Fentiek alapján, amennyiben az üzlet a jegyző által vezetett nyilvántartás tanúsága szerint a dohánybolt a piac területén található, úgy kivételt képez a törvény hatálya alól, és az általános zárvatartási időszakban alkalmazottakkal is nyitva tarthat függetlenül attól, hogy milyen kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Szálláshelyen – a Kszvmtv. 1. § (2) bek. 11. pontja szerint e törvény hatálya nem terjed ki rá – ugyanabban az ingatlanban üzemeltetett dohányboltra vonatkozik-e  alkalmazottat foglalkoztatva a nyitva tartási korlátozás? Tekintettel arra, hogy a Kszvmtv. 1.§ (2) bekezdés 11. pontja alapján, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre a törvény hatálya nem terjed ki, így a szálláshely területén lévő dohánybolt is nyitva lehet az általános zárvatartási időszakban. Ha vendéglátó egységen belül működik üzlet, nyitva lehet alkalmazottat foglalkoztatva az általános zárva tartási időszakban? A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kszvmtv.) 1.§ (2) bekezdésének 13. pontja alapján a vendéglátási tevékenység nem tartozik a törvény hatálya alá, míg annak 11. pontja szerint kifejezetten a szálláshelyen végzett tevékenység az, ami a kivételi körbe tartozik. Fentiek alapján a vendéglátás

esetén maga a tevékenység tartozik a kivételi körbe, ugyanakkor egy olyan létesítményben, ahol megvalósul a vendéglátási tevékenység, valamint a kiskereskedelmi tevékenység is, kizárólag a vendéglátási tevékenységet végző üzlet tarthat nyitva. Pékségben és újságot árusító üzletben működhet-e kávé-automata, amely kezelő személyzet nélküli, ha az üzlet a Kszvmtv. 5. § (2) bek. szerint szeretne nyitva tartani? A Kszvmtv. 1.§ (2) bekezdésének 13. pontja a vendéglátást a törvény hatálya alóli kivételek között szabályozza. A Kertv. 2. § 30. pontja alapján vendéglátás a kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is. A jellemzően helyben elfogyasztott italok értékesítése – függetlenül attól, hogy emberi közreműködés nélkül készülnek el – nem tartozik a Kszvmtv. hatálya alá. Fentieken felül az automatából történő értékesítés kikerült Kszvmtv. hatálya alól. Ha főzött kávét is árusít a pékárut és tejterméket árusító üzlet lehet-e ezt vendéglátásnak minősíteni és ezzel kivenni az üzletet a Kszvmtv. hatálya alól? Kizárólagosság alatt az üzlet tevékenységi körébe tartozó termékek körét, és nem a tevékenységi körtől függetlenül történő termék kizárólagos értékesítését kell érteni. Ennek alapján egy pékárut és tejterméket árusító üzletet nem lehet vendéglátó egységnek tekinteni – és így a Kszvmtv. alapján a törvény hatálya alól kivenni – amiatt, hogy főzött kávét is értékesít. Az Mt rendelkezéseit általánosan kell alkalmazni függetlenül a munkavállaló munkáltatóhoz fűződő rokoni kapcsolatától. A Kszvmtv. 5. § (1) bek. a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletekre vonatozik. A gyakorlatban ilyen üzletek alig vannak, jellemzően más élelmiszert is – pl. üdítő, kávé, csokoládé – árusítanak. Ha elsősorban vasárnap és munkaszüneti napokon a kereskedő ezeket az élelmiszereket eltávolítja az árusítótérből, megfelel-e a követelményeknek? Másképp fogalmazva az „értékesít” szót lehet-e úgy értelmezni, hogy a vasárnap és munkaszüneti napokon ténylegesen eladott termékkört értsük alatta? A főzött kávé értékesítése vendéglátásnak minősül, mely tevékenység nem tartozik a Kszvmtv. hatálya alá. Kizárólagosság alatt az üzlet tevékenységi körébe tartozó termékek körét, és nem a tevékenységi körtől függetlenül történő

termék kizárólagos értékesítését kell érteni. Ennek megfelelően a kizárólag tejterméket és pékárut értékesítő üzlet tevékenységi körébe kizárólag a tejtermék és pékáru értékesítése tartozhat. A 2014. évi CII. tv. a kereskedelmi tevékenység meghatározásakor a Kertv.-re hivatkozik: „9. kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység;” Nehéz elhatárolni, hogy mi nem tartozik a kiskereskedelmi tevékenység körébe. Álláspontunk szerint pl. a vasúti, vagy más közlekedési jegyértékesítés jegypénztárakban nem. Megfelelő módszer lehet a TEÁOR,  vagy ÖTJ szám alapján történő elhatárolás? A Kertv. 2.§ 13. pontja alapján kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére. A közlekedési eszközökre történő jegyek megvásárlásakor a tevékenység központjában nem elsődlegesen a jegy értékesítése áll, hanem egy szolgáltatás, melyet nem vehetünk igénybe a jegy megvásárlása nélkül. A TEÁOR szám mellett minden esetben vizsgálni kell, hogy mire irányul az adott tevékenység végzése, illetve annak mi áll a központjában. Egyúttal felhívjuk a figyelmet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, ennek megfelelően a közzétett válaszok tájékoztató jellegűek.

Egy órára rövidül az átutalások ideje Szeptembertől a jelenlegi, valamivel több mint két óráról egy órára rövidül a banki átutalások ideje, és az eddigi öt elszámolási ciklus helyett tíz lesz naponta. A jelenlegi jogi határidő 4 óra az átutalások esetében, azonban most gyakorlatilag 2 óra 5 perc alatt megtörténik. A központi elszámoló rendszert működtető Giro Zrt-t az MNB  tavaly megvásárolta a bankszektortól azért, hogy további fejlesztéseket tudjon elvégezni. A központi elszámoló rendszer fejlesztésének köszönhetően rövidül az utalás ideje, illetve nő az elszámolási ciklusok száma. A teljes rendszer fejlesztésben a Giro Zrt., az MNB és a bankok vesznek részt.

Gazdasági

Hírtükör

19

Szigorúbb adatvédelmi előírások – szeptembertől! Az adatvédelmi törvény több lényeges változására lehet számítani szeptembertől: többek között az adatvédelmi hatóság szélesebb körű ellenőrzésére, a kiszabható bírságok magasabb összegére, vagy a kötelező erejű vállalati szabályok megjelenésére. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján megismerhető jogszabálytervezet számos ponton módosítaná ősztől az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (adatvédelmi törvény – Infotv.). A változás oka többnyire Magyarország uniós tagságának következményeként a közösségi jog elvárásai, illetve az adatkezelők érdekeinek magasabb szintű védelme. A javaslat új jogintézményként bevezetné a hazai jogban a kötelező szervezeti szabályozás (binding corporate rules, BCR) fogalmát, melynek lényege, hogy egy szervezeten belül egységes adatkezelés valósuljon meg, ami lehetővé tenné a személyes adatok harmadik országba történő továbbításának megfelelő szintű védelmét. Személyes adat azonban csak akkor adható át harmadik országban adatkezelést folytató részére, ha az adatok védelme megfelelően biztosítva van. Ezeket a kötelező erejű vállalati szabályokat az uniós normák elsősorban azért teszik kötelezővé, mert fontos, hogy az egyre nagyobb lehetőségekkel rendelkező vállalkozások adatkezelése kiszámítható és biztonságos legyen, amikor személyes adatokat továbbítanak az EU határain túlra. A nemzetközi piacon tevékenykedő vállalkozásoknak vélhetően hasznosak lesznek ezek az egyértelmű, kötelező erejű szabályok. A javaslat szerint a BCR-ek jóváhagyását az adatkezelő kérheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (hatóság), s a kérelmében meg kell jelölnie az adatkezelésre vonatkozó adatokat, a kötelező szervezeti szabályozás tervét, a BCR kötelező jellegének igazolására szolgáló adatokat. A hatóság az ilyen kérelmeket hatvan napon belül bírálja majd el, s a szervezeti szabályozást jóváhagyhatja, elutasíthatja vagy annak módosítását javasolhatja. Az adatvédelmi incidens fogalma is bekerül az Infotv.-be, ami magába foglal minden jogellenes adatkezelést, függetlenül attól, hogy azokat szándékosan vagy gondatlanul, esetleg technikai hiba miatt valósították meg. Az ilyen adatvédelmi incidensekről az adatkezelőnek nyilvántartást kell majd vezetnie abból a célból, hogy

azokról információt adhasson az érintetteknek, valamint, hogy az adatvédelmi hatóság ellenőrizhesse az adatkezelőnek az incidensekkel kapcsolatos tevékenységét. Az adatvédelmi hatóság feladatai is jelentősen bővülnének, például ezután hivatalból is eljárást folytathatna le, akár a tudomására jutott visszaélések során, akár szúrópróbaszerűen kiválasztott ügyekben. A hatóság a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében működő szervezet, amely a jelenlegi szabályok alapján saját belátása szerint indíthat eljárást, s csak igen szűk körben köteles mérlegelés nélkül eljárni. A módosító javaslat ezután hivatalból indított adatvédelmi eljárásra kötelezné a hatóságot abban az esetben, ha a hatóság vizsgálata alapján vagy egyébként valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, ugyanakkor a személyek széles körét érinti a jogellenesség, illetve, ha nagy érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő a jogellenes állapot. A hatóság eljárási határidejét két hónapban maximálja a javaslat, ami egy alkalommal (legfeljebb harminc nappal) meghosszabbítható, mivel a gyakorlati tapasztalatok és a vizsgált ügyek összetettsége hosszabb határidőt indokolnak, mint az általános közigazgatási ügyekénél. Arra is lehetőség lenne, hogy ha az adatkezelő jogszabályt sértett ugyan, de a hatósági eljárás lefolytatása előtt megszüntette a jogellenes helyzetet, akkor a hatóság legalább a jogsértés tényét megállapítsa, amire a jelenlegi szabályok még nem adnak lehetőséget. Bővül továbbá azon esetek köre, amikor a hatóság nyilvánosságra hozhatja a jogsértés ügyében folytatott eljárásának határozatát. A hatóság ezen felül a vizsgálatai során iratmásolat kérésére is jogosult lesz az eljárással érintett szervvel, személlyel szemben – jelenleg ugyanis csak felvilágosítás kérésére ad lehetőséget a jogszabály. Nem utolsó sorban a hatóság által kiszabható pénzbírság összege is növekszik, ennek maximumát duplájára növelné a jogalkotó (a jelenlegi 10 millió forint helyett 20 millió forintra). A közérdekű adatok megismerésének szabályai is változni fognak. Ha valaki közérdekű adathoz azért nem kap hozzáférést, mert azt nemzeti adatnak minősítették, akkor felülvizsgálatot kezdeményezhet az adatminősítéssel szemben. A felülvizsgálatot az adatvédelmi hatóság folytathatja majd le, azonban, ha az adat-

igénylő nem találja ezt elegendőnek, akkor ezt követően titokfelügyeleti eljárást is kérhet. Ez utóbbit szintén a hatóság folytathatja le, s eljárása akkor is hivatalból indítottnak minősül, ha azt bejelentésen alapuló vizsgálat előzte meg. A bejelentővel azonban közölni kell a titokfelügyeleti eljárás tényét és az eljárást befejező döntést. A titokfelügyeleti eljárás eredménye lehet, hogy a hatóság megállapítja, hogy jogellenes a nemzeti minősített adatnak való minősítés, és a minősítőt a minősítés szintjének vagy érvényességi idejének jogszabály szerinti megváltoztatására szólítja fel, vagy pedig kötelezi őt a minősítés megszüntetésére. Az eljárás másik lehetséges kimenetele pedig, hogy a hatóság megállapítja, hogy az érintett adat valóban jogszerűen tartozik a nemzeti minősített adatok védelme alá. A titokfelügyeleti eljárás ügyintézésére két hónapja van a hatóságnak, ami egy alkalommal (legfeljebb harminc nappal) meghosszabbítható. A jogszabály tervezet egyelőre még csak előterjesztés formájában érhető el, annak Országgyűlés elé kerülése a későbbiekben várható. Benyújtásra került azonban a Parlamenthez az a törvényjavaslat, mely a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvényt (Közadat tv.) és az Infotv.-t is módosítaná egy másik, uniós irányelv rendelkezéseinek átültetése céljából. A Közadat tv. teremtette meg korábban a közszféra által kezelt adatok, nyilvántartások piaci célú újrahasznosításának keretszabályait. Ez keretjellegel lehetővé tette, hogy a piaci célú és a tudományos élet szereplői az állami, önkormányzati adatbázisok adataihoz egységes feltételekkel hozzájuthassanak. Az uniós elvárás, - melynek következtében a hazai szabályozás módosítása indokolt – előírja a közadatok rendelkezésre bocsáthatóságát, a rendelkezésre bocsáthatóságért felszámítható díjak mértékét, az elektronikus adatok előnyben részesítését, valamint az újrahasznosítás szabályait kiterjeszti a kulturális közadatokra (könyvtárak, múzeumok, levéltárak stb. által kezelt adatokra). A jogszabálytervezet indoklása szerint ezek a módosítások nem változtatnak a közadat-újrahasznosítás hazai rendszerén, a Közadat tv. és az Infotv. továbbra is párhuzamos, egymástól elkülönülő, illetve egymást kiegészítő rendszert alkotnak majd. Ezek a módosítások várhatóan 2016-tól lépnek majd életbe.

Gazdasági

Hírtükör

20

JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2015. július 31-ig A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény vállalkozásokra vonatkozó módosítása és kiegészítése Hatályba lép 2015.09.11-én. A Jogszabályfigyelő csak a fogyasztóvédelmi törvény vállalkozásokra vonatkozó változásait tartalmazza, a jogszerű működéshez a törvény részletesebb ismeretére van szükség! Az értelmező rendelkezések meghatározása az adásvételi és szolgáltatási szerződés, az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződés, a fogyasztói jogvita, belföldi fogyasztói jogvita, határon átnyúló fogyasztói jogvita és a békéltető testület tekintetében. A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni • a székhelyéről, • a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, • a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint • a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy az ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A tájékoztatási kötelezettséget honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, levelezési címét, telefonos és internetes elérhetőségét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. A vállalkozás teendője, ha a békéltető testület a fogyasztói panaszról értesítést küld: Nyolc napon belül írásban (válasziratban) nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságára és az ügy körülményeire, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadására (alávetésre) vonatkozóan. Nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson. A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében köteles az előírt tartalommal válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Ha a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. Jogkövetkezmény A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló együttműködési kötelezettségével összefüggő rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló együttműködési kötelezettségét. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása. Hatályba lép 2015.09.11-én. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha a vállalkozás

megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. [12/A. § (2) bekezdés e) pont] 2014. évi CII. törvény A 2014. december 30-án kihirdetett és 2015. március 15. napján hatályba lépett a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény. Hatálya kiterjed a kiskereskedelmi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják. A törvény hatálya nem terjed ki; • a gyógyszertárak nyitva tartására, • a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására, • a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására, • a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre, • az egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre, • a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, • a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre, • az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására, • a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre, • a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, • a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre, • a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre, • a vendéglátásra, • a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre, valamint • az automatából történő értékesítésre. Az üzletek kiskereskedelmi napokon 4 óra 30 perc és 22 óra között tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartanak. A település sajátosságai miatt kormányrendelet eltérő nyitva tartást megállapíthat. A törvény kiskereskedelmi napnak nevezi a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a naptári hét többi napját, továbbá a külön jogszabály által meghatározott munkanapot. A rendelkezések megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. 158/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet A közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza. A nyertes ajánlattevőnek 2015. július 1-től rendelkeznie kell a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és minősítő okirattal, vagy minősítési engedéllyel. A nyertes ajánlattevőnek 2016. január 1-től rendelkeznie kell a környezetvédelmi hatóság által kiadott minősítési engedéllyel. 140/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet A módosítás hatályba lépésének napja: 2015. szeptember 2. Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása Utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet olyan utazási vállalkozó folytathat, aki a számára a tevékenység folytatását a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyezte. A módosítás az engedély iránti kérelem tartalmának változását és az engedéllyel rendelkező utazási vállalkozókról vezetett nyilvántartás adataira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet módosítása Tartalmazza az utazásszervező és az utazásközvetítő jogszabályi meghatározását.

Gazdasági

Hírtükör

21

137/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály értelmező rendelkezés és fogyasztásmérő berendezés cseréjére vonatkozó szabályok változását tartalmazza. 91/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Korm. rendelet az EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről A kormányrendelet a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény végrehajtásával kapcsolatosan a nyitva tartási tilalom alóli mentesülés engedélyezésével kapcsolatos eljárás, valamint a vonatkozó kérelmek

és engedélyek nyilvántartásának rendjét tartalmazza; A jogszabály hatályba lépett. 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre vonatkozó előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem tartalmi követelményeinek, az eljárásban közreműködő Bizottság működésének egyes szabályairól A rendeletet az építési törvényben szabályozott 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának, valamint a 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaiban kell alkalmazni. Az építési engedélyezési eljárás megindítását megelőző előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadására irányuló kérelmet az ügyfél nyújtja be a Kormányhivatalhoz. A kérelmet postai úton, személyesen, írásban, illetve elektronikus úton lehet benyújtani. A kérelem adattartalmát a jogszabály 1. melléklete tartalmazza. A kormányrendelet 2015. február 1-jén hatályba lépett. Dr. Csanádi Károly vezető jogtanácsos, a Pest Megyei Békéltető Testület elnöke

Jövő évi adószabályok Csökken a bankadó, egy százalékkal kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetni, öt százalékos lesz a sertés tőkehúsok áfája, és nő a családi adókedvezmény mértéke. Jön a növekedési adóhitel, viszont 2020-ig nem lesz egykulcsos a társasági adó. A parlament megszavazta a költségvetéshez kapcsolódó adótörvényeket: ennek megfelelően jövőre a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa. Ez azt is jelenti, hogy a béren kívüli juttatásokat is kevesebb adó terheli jövőre. Jelenleg a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szeres értéke után kell 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni. Ez az EHO az egyes meghatározott juttatások esetén 27 százalék. Így a teljes közteher 35,7 százalék, illetve 51,17 százalék. Amennyiben a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökkenne, úgy 2016-ra 34,51 százalék lehet a béren kívüli juttatások közterhe (49,98 százalék az egyes meghatározott juttatások esetén). Kicsit megnehezíti a béren kívüli juttatási rendszerek megértését, hogy több helyen van elbújtatva a törvényi szabályozása. Vannak jogszabályi hivatkozások a személyi jövedelemadó törvényben, vannak az önkéntes kölcsönös pénztárakról szóló törvényben, és itt-ott néhány kormányrendelet is intézkedik az egyes juttatási formákról. Nő a családi adókedvezmény 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke. Csökken a bankadó A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát. Áfacsökkentés Fontos változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény. A sertés tőkehús általános forgalmi adója (áfa) 2016. január 1-jén esedékes csökkentése következményeként belátható időn belül kedvező fejleményekre számít a sertéságazatban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és

Terméktanács (VHT). Jelenleg a sertésállomány Magyarországon 3,1 millió darab, a lakossági sertéshús fogyasztás évente 26 kilogramm fejenként. Az alapanyag legalább 40 százaléka és a kiskereskedelemben forgalmazott késztermékek ugyancsak mintegy 40 százaléka más országokból érkezik Magyarországra – ismertetik a közleményben. A terméktanács szerint az EU-átlagnál több mint kétszer magasabb áfakulcs, valamint a külföldről beáramló sertéshús termékek miatt az ágazat a feketegazdaság és -kereskedelem fő területe lett. A feketegazdaság részaránya a szervezet szerint már 50 százalékra becsülhető az ágazatban. A húsiparban az elmúlt év vállalati kudarcairól szóló hírek az eseményeket csak felületesen szemlélők számára is egyértelműen jelezték, hogy súlyos problémák jellemzik az ágazatot, amelyek nem magyarázhatók mással, mint a feketegazdaság drasztikus térnyerésével. A sertéságazatban a szakemberek többsége a feketegazdaság arányát 40, de egyesek akár 50 százalékra is becsülik. Amennyiben a jövő évben a tőkehúsok áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken, a feketegazdaság aránya is jelentősen visszaszorul az ágazatban. Kinek segít a növekedési adóhitel? A 2016. évi adócsomag tervezetében megjelent, TAO fizetést érintő változás, a növekedési adóhitel új adótervezési lehetőséget biztosíthat azon adózók számára, amelyek eredménye az egyik évről a másikra hatszorosára változik. A megszavazott törvény szerint 2016. január 1. helyett 2020. január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót. Jön a növekedési adóhitel A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezetnek be, amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A jogszabály rögzíti, hogy növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni. Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy – ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében. A törvény szerint a növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Megközelítőleg 18 ezer vállalat vehetné igénybe az összesen 21 milliárd forintnyi hitelt a növekedési adóhitel program keretében. Túlnyomórészt a kkv-szektor szereplői érintettek, de a legnagyobb hitelekhez az egymilliárd forint feletti árbevételű cégek juthatnak majd.

Gazdasági

Hírtükör

22

Startupok Magyarországon / Az üzleti titok védelme

Inkább most, mint soha! Ami a 90-es években a vállalatfelvásárlást (M&A) jelentette az napjainkban a startupok világa. A startupok nem csak a gazdasági életben, hanem a napi médiában illetve baráti beszélgetéseknél is a figyelem középpontjában állnak. A M&A világában ezek voltak a kulcsszavak: „White Knights”, „Golden Parachutes”, „Saturday Night Special”, „Killer bees”, „Godfather offer”, „Poison Pills”, és híres-hírhedt „Pac-Man”… Ezen elsősorban nyugati országokban használt kifejezések mára elavultak. A startupok világában áthelyeződött a hangsúly „IP Rights”, „Branding”, „Patents&Trademarks”, „Copyright”, sőt „Copyleft”(!) és a hallhatatlan, mindent átfogó „Knowhow” fogalmaira. E fogalmak mind azon kérdés körül mozognak, hogy hogyan lehet az üzleti ötletet megvédeni és megakadályozni, hogy azt tőkeerős utánzók lemásolják, még mielőtt egy piacon erős pozíciót érnek el. E kérdés annál is izgalmasabb, ha azt nézzük, hogy a mai „Lifestyle” világban nem csak a tartalom és a minőség számít, hanem az adott termék, szolgáltatás felkínálása, prezentálása – és természetesen a lehető legjobb piaci szegmensben való pozicionálás.

Számos startup nem védi le magát eléggé Amennyiben ennek a kérdéskörnek alaposan szeretnénk utánajárni, érdemes egy kicsit elmélyedni abban. Egy magyarországi kutatás azt az eredményt hozta, hogy a magyar TOP 10 startup cég közül csak öten rendelkeznek jogilag megalapozott védjegyportfolióval – és ez csak a jéghegy csúcsa! Említésre méltóak még a szabadalmak és egyéb jogi védelmi mechanizmusok, amelyknél szintén feltételezhető, hogy nem áll túl jól a startup világban a jogi védelmi mechanizmusok kihasználtsága. Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a startupok melyik részei alkalmasak védelmi oltalom megszerzésére: a termék vagy a szolgáltatás kereskedelmi forgalomban használt neve (köznyelven „Brand” vagy „Brandname”), a termék kialakítása (cím, szlogen, dallam vagy ennek kombinációi) és maga találmány, amennyiben valódi találmányról beszélhetünk. Elméletileg az adott speciális tudás, egyedi eljárásmód, a cég üzleti titkai is – mivel ezek „knowhow”-nak minősülnek – jogi védelemben részesülhetnek.

A márkanév és a külalak rendszerint védjegy formájában védhető A védjegyoltalom a középkori kereskedelemre vezethető vissza, és a mai jellemzői már a 19. században kialakultak, tehát több száz éves hagyományon alapul. A védjegyek (egyszerű szóként, szóösszetételként, mondatként, képek, ún. figuratív szóként szó-kép kombinációja, illetve szavak bizonyos írásmódja) lajstromozhatóak. Zene is bejegyezhető,

sőt, már illatok is. Védjegy regisztrálása során fontos figyelni két dologra: 1. A lajstromozni kívánt márka rendelkezzen valamilyen megkülönbözető erővel, legyen egyedileg beazonosítható. Általános közkincseket nem lehet bejegyezni, mint például a saját borra a vörös színt. 2. A védjegy nem hasonlíthat már meglévő védjegyre. E kritériumot már nem a védjegyhivatal vizsgálja, hanem a meglévő védjegy tulajdonosának kell aktiválniuk magukat, és az új védjegy bejegyzése ellen kifogást emelniük.

Harc az utánzók ellen A startupok saját védjegyeit és az utánzók elleni harcot saját kezükbe kell venniük. Ez legtöbbször védjegyfigyelés útján történik, amely szolgáltatást ügyvédek és más professzionális szolgáltatók nyújtanak. A magyar védjegyek vizsgálatát és bejegyzését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (www.gov.hu) intézi. E hivatalt korábbi neve Magyar Szabadalmi Hivatal volt, amely jelentős mértékben hozzájárult a babiloni nyelvi zavarhoz… Ha egy vállalkozás üzleti tevékenységét nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más országaiban is folytatná a márkavédelmét egyéb országokra is kiterjesztheti. Erre lehetőség az EU-n belül az úgynevezett közösségi védjegy – frappánsabb lenne az „EU védjegy” elnevezés – bejegyzése. Költsége 900 EUR, amely valóban nem magas, tekintve, hogy a közösségi védjegy 28 EU-s tagállamban nyújt jogi védelmet. Az erre illetékes hivatal

az alicante-i „Belső Piac Harmonizációs Hivatala (védjegyek, minták és modellek)”. A bejegyzési kérelmek már online is benyújthatók (oami.europa.eu). A másik – akár a közösségi védjeggyel párhuzamosan alkalmazható - lehetőség az ún. nemzetközi márkák madridi rendszere. A madridi rendszert olyan vállalkozások részére ajánljuk, amelyek az EU-n kívüli országokban kívánnak piacra jutni, pl. USA, Japán, Kína, Oroszország. Fontos, hogy a védjegy – térbeli kiterjesztéssel ugyan, de – mindig csak egy nemzeti (vagy éppen EU-s márka) marad, még a madridi rendszeren keresztül történő kiterjesztés esetén sem válik nemzetközi márkává. A madridi rendszert az „Organisation mondiale de la propriété intellectuelle”. (OMPI, www. wipo.int) hivatal kezeli, amelynek székhelye Genfben található.

A szabadalmak más logika szerint működnek, mint a védjegyek Egy találmány jogi védelme szabadalom révén másik logika szerint történik, mint a védjegyeknél: Itt először az illetékes szabadalmi hivatal felé kell tudományosan lefektetni azt, hogy a találmány ténylegesen újszerű dolog. Ezt legfőképpen – nem ritkán parttalan – kutatási eredmények, vizsgálatok, tervek, tervrajzok stb. révén történik, és lényegesen drágább, mint egy védjegy bejelentés. Emiatt a vállalkozások gyakran visszariadnak a szabadalom bejelentésétől. A találmány kidolgozása idő- és költségigényes, és ez tükrözőFolytatás a következő oldalon ➤

y

Gazdasági

Hírtükör

23

Minőségbiztosítás jöhet a könyvvitelben Magyarországon jelenleg nem működik minőségbiztosítási rendszer a könyvvitel területén, a nemzetgazdasági tárca ezért olyan hatóság felállításán gondolkodik, amely képes lenne ellátni a pénzügyi ágazati szakmák feletti kontrollt – jelentette ki Varga Mihály a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete megalakulásának 20. évfordulója alkalmából megrendezett konferencián. A nemzetgazdasági miniszter szerint az új szervezet a képzési követelmények kialakításától kezdve a tevékenység engedélyezésén keresztül a folyamatos minőség ellenőrzésig ellátná a számviteli és az adózási terület felügyeletét. A tárcavezető a számviteli szakma fontosságát hangsúlyozva elmondta: a hazánkban működő 530 ezer mikro- és 25 ezer kisvállalkozást a könyvelők kapcsolják össze a költségvetés rendszerével, tőlük kapnak a cégek eligazítást az adózással, költségelszámolással kap-

➤ Folytatás az előző oldalról

dik a szabadalmazhatóság „vizsgálatában” is. Ennek ellenére a szabadalom hatékony védelmet nyújt a másolókkal szemben, mivel a technikai adatok vita esetén bizonyítottak és egyértelműek. Magyarországon a szabadalmakat szintén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában kell bejelenteni, az EUszintű - sőt még akár azon túlterjeszkedő – szabadalmi védelemért a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatal illetékes (www.epo.org) amelynek fióktelepei vannak Rijswijkben (Den Haag mellett), Berlinben és Bécsben, van továbbá kapcsolattartó iroda Brüsszelben. A védjegyekre és a szabadalmakra is érvényes, hogy a bejegyzés még nem garancia az utánzók távoltartására. A legfontosabb kérdés tehát, hogy milyen jogi következményekkel jár egy védjegy vagy egy szabadalom megsértése. Ebben a vonatkozásban a jog igen szigorú: A károkozó köteles elszámolni a jogsértéssel szerzett bevételeiről, és ennek jelentős részét a jogosult részére kártérítés címén megtéríteni. Emellett az ipari jogvédelemben szo-

csolatban, ezért kiemelt felelősséggel bír a munkájuk. Varga Mihály kitért a számviteli törvény módosítására is, amely jelentős változást eredményez az éves pénzügyi beszámolóra, illetve az összevont konszolidált éves pénzügyi beszámolóra vonatkozó előírásokban. Az új

kásos egyéb jogvédelmek is alkalmazandók, mint a jogsértés bírósági megállapítása, sajtónyilatkozat és egyéb kártérítés. Az IP-jogok megsértése még büntetőjogilag is releváns, ugyanis az bűncselekménynek minősül.

A „knowhow” védelme a leggyengébb A „legolcsóbb” – mivel ingyenes – de egyben a leggyengébb védelmet a knowhow élvezi. A knowhow – vagy magyarul a „védett ismeret” – az új Ptk. szerint az üzleti titokkal azonos védelemben részesül. Ide tartozik „az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása” – Érthető? De komolyra fordítva a szót: A knowhow nem más, mint egyedi, vagyon értékkel bíró szaktudás. Ennek másolása esetén a sértett vállalkozás abbahagyásra, sajtónyilatkozat tételére és végül kártérítés fizetésére szólíthatja fel és kötelezheti a jogsértőt. Gyengéje, hogy a károkozónak könnyebb arra hivatkozni, hogy a knowhow-t „más egyéb forrásból” szerezte be, és így a pert kivédje. A knowhow esetében tehát a leghaté-

szabályozás összességében az adminisztrációs terhek további csökkenését eredményezi a hazai kisvállalkozások számára: így például a vállalkozások 97-98 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthet, és kevesebb anyavállalat lesz köteles öszszevont konszolidált éves beszámolót összeállítani. Az elmúlt időszak eredményeiről szólva a miniszter kiemelte, hogy tavaly a legfontosabb adó- és járulékfajtákból több mint 650 milliárd forinttal több érkezett be, mint az azt megelőző évben, ami nemzetgazdasági léptékkel mérve is jelentős növekedés. E többlet többek között az emelkedő reálbéreknek, a szélesedő munkalehetőségeknek, a csökkenő rezsidíjaknak, és az alacsony inflációnak tulajdonítható. A forgalmi adatok emelkedésében az új típusú pénztárgépek rendszerbe állítása is lényeges szerepet játszott. (Forrás: NGM)

konyabb védelmi eszköz marad a régi mondás szerint: „Trezorba vele!” Dr. Buzády Csongor, LLM (Berlin) A szerző vállalatfinanszírozási és tőkepiaci szakjogász. Startup vállalkozások részére nyújtott tanácsadás során a BudLegal rendszerint mindkét oldalt képviseli, business angeleket és projekteket megvalósító startup világ vállalkozóit egyaránt.

Hírtükör A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: dr. Vereczkey Zoltán ISSN 1585-1400

Orbán Viktor beszéde – 2015. július 25. Tusványos (Részletek) … A tavalyi zajos siker után, amelyet a liberális demokráciák korszakának végéről és az illiberális demokráciáról tartott előadásom váltott ki, most nem könnyű a helyzet. Túlságosan magasan van a mérce. Hiába lapoztam végig a politikai filozófia fellelhető szótárait, nem találtam semmit, ami versenyképes inzultus lehetne a mai nyugati ideológiai főáramlat képviselőinek szemében… Amikor azt mondtam, hogy az illegális bevándorlás olyan, mint cseppben a tenger, vagyis, hogy benne van az egész világ, akkor ezzel azt is állítom, hogy ki is olvashatom belőle a következő évek legfontosabb teendőit. Négy olyan kérdésről kell most itt beszélni, amely az elkövetkező időszakban Európa szerte fontossá válik és nekünk magyaroknak is teendőink zömét adja majd. Az első ilyen kérdés, a nemzeti önazonosság problémája. Harminc évvel ezelőtt számos európai, az úgynevezett multikulturalizmusban látta a választ az európai társadalmi problémákra. Ebben a körben nem kell arról beszélnem, hogy mi a különbség a multieklektikus és a multikulturális között. Ma azonban egyre többen nem megoldásnak, hanem a problémák okának tekintik a multikulturalizmust. Több európai ország döntött úgy az elmúlt 30 évben, hogy nagyszámú, más civilizációs alapokon álló embertömeget fogad magába. Meggyőződésem, hogy nekünk nem dolgunk, hogy minősítsük ezt a kísérletet. Szerintem még az sem megengedett számunkra, hogy a kísérlet eredményéről nyilatkozzunk. Nekünk csak annyit szabad mondanunk – de azt határozottan –, hogy mi ezt a kísérletet – látva az eredményeit – magunkon nem akarjuk megismételni és ehhez jogunk van. A másik olyan kérdés, amiről nyíltan és egyenesen kell beszélnünk, ez pedig az, hogy világos összefüggés van az Európába áramló törvénytelen bevándorlók és a terrorizmus térnyerése között. Érdekes módon az angolszász országok számára ez nyilvánvaló, a többiek azonban tagadják.

Legutóbb az Egyesült Államok eddig vezető közbiztonsági tisztviselője jelentette ki Magyarországon, hogy nyilvánvaló a két tényező közötti összefüggés. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a hatalmas tömegből egész egyszerűen nem tudjuk kiszűrni az ellenséges terroristákat. Egyet kell értenünk, Cameron brit miniszterelnökkel, aki azt mondja; nem fogjuk tudni megoldani ezt a krízist, ha csak nem állítjuk meg ezeket az embereket még az elején, amikor elhagyják az országukat. A harmadik probléma, amellyel meg kell majd küzdenünk, a multikulturalizmus és a terrorizmus után, az gazdasági természetű. A nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvénytelen bevándorlók hozzájárulnak a munkanélküliség növekedéséhez. Ez a tény azóta nyilvánvaló, hogy 2008 óta az Európai Unió folyamatos gazdasági válsággal küszködik és a legtöbb európai ország számára – mert nem mindenki Németország – a munkanélküliség magas aránya jelenti a legerősebb feszültség forrását. Új embertömegek érkezése a magas munkanélküliségű országokba még magasabb munkanélküliséget eredményez. Ez olyan, mint az egyszeregy. És végül ejtsünk szót arról is, amit a politikai korrektség miatt Európában szemérmesen el kell hallgatni. A nyugati rendőrségi statisztikák szerint ott ahol nagy számban élnek törvénytelen bevándorlók, a bűnözés mértéke drasztikusan emelkedik és ezzel arányosan csökken a polgárok biztonsága. Mondok néhány elgondolkodtató példát:

Az ENSZ – nem a magyar kormány, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezetének – statisztikája szerint a nemi erőszakok száma tekintetében Svédország világviszonylatban második helyen áll a Dél-afrikai Lezotó után. A brit parlament 2013-as jelentése szerint, a brit börtönökben a muszlim elítéltek száma az elmúlt 15 évben háromszáz százalékkal nőtt, megháromszorozódott. Olaszországban 2012-ben a bűncselekmények mintegy egynegyedét bevándorlók követték el. És folytathatjuk tovább a sort. Összefoglalóan tehát – Tisztelt Hölgyeim és Uraim! – azt mondhatjuk, hogy a törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti. Veszélyt jelent közös értékeinkre, közös kultúránkra, sőt a sokszínűségünkre is. Fenyegeti az európai ember biztonságát és megingatja képességünket, hogy stabilizáljuk a gazdasági eredményeinket. Magyarország, amíg lehetett igyekezett olyan lépéseket tenni, amely minden szomszédjának érdekét teljes mértékben figyelembe vette. Mára azonban a hazánk harapófogóba került, ugyanis nem csak délről érkeznek a népvándorlás újabb és újabb hullámai, hanem kialakult az a szándék a tőlünk nyugatra fekvő országokban, hogy az innen odatávozott törvénytelen határátlépőket viszszaadják Magyarország számára. Két felől vagyunk tehát nyomás alatt, délről és nyugatról. Az igazság az, hogy ezt nem bírjuk ki… A konzultáció eredményei azt mutatják, hogy a magyarok nem akarnak törvénytelen bevándorlókat és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában. Magyarország döntött és a magyar emberek így döntöttek. Ez azt jelenti, hogy mi egy biztos és stabil ország egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarunk maradni abban a bizonytalan világban, amely körülvesz bennünket. Mert ugyan valószínűleg igazam lehet abban, hogy a világban ma bármi megtörténhet, de talán nem tévedek, ha azt gondolom, hogy mindannyian azt akarjuk, hogy ezzel szemben Magyarország olyan ország legyen, ahol nem történhet meg bármi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.