Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat
Képviselő-testülete Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
Sorszám: 3.
JEGYZŐKÖNYV a Képviselő-testület 2011. február 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvéből Készült: a Képviselő-testület - 2011. február 17-én, 1700 órakor kezdődő - üléséről a Polgármesteri Hivatal tanácstermében. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. (A jelenlévő 20 fővel a Képviselő-testület határozatképes.) Ughy Attila: köszönti a megjelent Képviselő-testület tagjait, meghívott vendégeket, a Hivatal munkatársait. Megnyitja az ülést. Kéri a Háztanács elnökét, ismertesse a Háztanács ülésén elhangzottakat. Vilmányi Gábor: a Háztanács megtartotta ülését, amelyen a következő megállapításokat tette. A napirendek sorrendje: 1, 15, 17, 18, a további sorrend folyamatos. Nem áll meg a rendkívüli eljárás a 2, és az 5. napirendek esetén. Három napirend előtti hozzászólás lesz, ebből Gönczöl Andrásnak egy rövid, és egy hosszabb hozzászólása lesz. A második hozzászóló pedig Petrovai László lesz. Jó munkát kíván. Ughy Attila: kéri a Testületet, a fentiek ismeretében szavazzon a napirendi pontokról. (jelen van 20 képviselő) 13/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazat és 1 ellenszavazat mellett elfogadja a napirendi pont tárgyalását, a tárgyalás módjára és időrendjére vonatkozó javaslatot az alábbiak szerint: 1. 2. 3. 4. 5.
6.
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének rendelettervezete a 2011. évi költségvetésről I. forduló 53. Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról 13. Rendeletalkotás az épített környezet helyi védelméről szóló 32/2010. (IX. 14.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról 32. rendkívüli eljárással! Döntés a 2011. évre vonatkozó idegenforgalmi adó Budapest Főváros Önkormányzata által történő bevezetéséhez való hozzájárulás tárgyában 7. A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 25/1995 (VIII. 31.) önkormányzati rendeletnek, a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat feladat és hatáskörére vonatkozó módosítás elfogadása 45. A Képviselő-testület 2011. évi programterve 35. rendkívüli eljárással!
1184 Budapest XVIII., Üllői út 400.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
18.
19. 20. 21. 22. 23.
2
Sorszám: 3.
Egyes közművelődési Megállapodások felülvizsgálata 43. rendkívüli eljárással! Alapító okiratok módosítása 17. rendkívüli eljárással! Javaslat a PLERSPORT Kft. önkormányzati tulajdonrészt képviselő személyére 2. rendkívüli eljárással! A REVICZKY ZENEVÁR KIS LAKÓI Alapítvány székhelybejegyzési kérelme 15. rendkívüli eljárással! Budapest, XVIII. kerület 150353/9 hrsz-ú és 150353/10 hrsz-ú közterületi (Kinizsi Pál utca) ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásának kérése 3. rendkívüli eljárással! Budapest, XVIII. kerület 150805 (Rózsa Művelődési Ház) hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba adásának kérése 4. rendkívüli eljárással! Budapest XVIII. kerület 157134 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba kérése 18. rendkívüli eljárással! Önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségekkel kapcsolatos döntés 6. rendkívüli eljárással! Budapest XVIII. Kerület Városüzemeltető Nonprofit Kft megbízása a közfoglalkoztatási programban érintett álláskeresők foglalkoztatásával illetve annak szervezésével 55. A Budapest, XVIII. Kerület Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) vezetői kinevezése (1677/2010 (XII. 16.) számú határozat módosítása) 44/Z Zárt ülés! Tulajdonosi döntések (Vagyon18 Nonprofit Zrt., Budapest XVIII. kerület Bókay Kert Közhasznú Nonprofit Kft könyvvizsgáló választása, M18 Műszak Üzemeltető és Karbantartó Kft könyvvizsgáló díjazás megállapítására 46/Z Zárt ülés! Tulajdonosi döntések meghozatal (Budapest XVIII. Kerület Bókay Kert Közhasznú Nonprofit Kft tevékenységének megszüntetése, a tevékenységnek a Vagyon 18 Nonprofit Zrt-hez történő áthelyezése, a két társaság közötti átadás-átvétel lebonyolítása, Vagyon18 Nonprofit Zrt alapító okirat módosítása, Budapest XVIII. Kerület Bókay Kert Közhasznú Nonprofit Kft. Alapító okirat módosítása) 47/Z Zárt ülés! A Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona és Gyermekek Átmeneti Otthona Érdek-képviseleti Fórumába delegáltak megválasztása 14. rendkívüli eljárással! Javaslat a fellebbezéssel megtámadott I. fokú 37/17412/9/2010 iktatószámú állattartási engedély iránti kérelmet elutasító határozat elbírálására 5/Z Zárt ülés! rendkívüli eljárással! Fellebbezéssel megtámadott I. fokú szociális segélyhatározatok elbírálása 34/Z Zárt ülés! Önkormányzati bérlakás felújítására nyújtott kamatmentes kölcsön támogatási szerződés módosítása 16/Z Zárt ülés! rendkívüli eljárással! Interpelláció Int.1.: Koczka Józsefné képviselő asszony „Gyermekbaleset a Vajk iskolában” c. interpellációja Ughy Attila polgármesterhez Int.2.: Kőrös Péter képviselő szmogriadóval kapcsolatos interpellációja dr. Lévai István Zoltán alpolgármesterhez Int.3.: Kőrös Péter képviselő Vagyon18. Nonprofit Zrt. és a XVIII. kerület Városüzemeltető Nonprofit Kft. egyesülésével kapcsolatos interpellációja dr. Lévai István Zoltán alpolgármesterhez (előterjesztő visszavonta) Int.4.: Kőrös Péter képviselő általános iskolákkal, középiskolákkal és a helyi adókkal kapcsolatos interpellációja Ughy Attila polgármesterhez Int.5.: Kőrös Péter képviselő a normatív támogatások visszafizetésével kapcsolatos interpellációja Ughy Attila polgármesterhez Int.6.: Kőrös Péter képviselő a képviselő-testületi ülésen elhangzott interpellációk Önkormányzati honlapon történő publikálása témájú interpellációja Ughy Attila polgármesterhez Int.7.: Ternyák András képviselő 2010. novembere óta az Önkormányzat tulajdonában álló társaságok részére folyósított támogatások, utalványozás rendje témájú interpellációja dr. Lévai István Zoltán alpolgármesterhez
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
3
Sorszám: 3.
24.
Kérdések, bejelentések Kérdés/01: Gönczöl András kérdése Ughy Attila polgármesterhez: Nagykőrösi út-Vasút utcai vasúti átjáróban az Eke utcánál fénysorompó azonnali üzembe helyezése Kérdés/02: Kőrös Péter kérdése Ughy Attila polgármesterhez a Városképpel kapcsolatban Kérdés/03: Kőrös Péter kérdése dr. Lévai István Zoltán alpolgármesterhez: Kérdés az önkormányzati vállalatok átalakításával kapcsolatban Kérdés/04: Petrovai László kérdése Ughy Attila polgármesterhez: A helyi média elérhetőségéről Képviselő-testületi ülések nyilvánosságának kiterjesztéséről Kérdés/05: Ternyák András kérdése Ughy Attila polgármesterhez: Normatív támogatások (Tárgyalási sorrend:1,15,17,18,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16,19,20,21,22,23,24)
Galgóczy Zoltán: a szavazásnál igennel kívánt szavazni. Ughy Attila: a napirend előtti hozzászólások előtt szeretne az írásban kiosztott, két testületi ülés között eltelt eseményekről szóló tájékoztatón kívül egy eseményről bővebb tájékoztatást adni. Majd felkéri Kucsák László alpolgármester urat, hogy az ügyben ő is tegyen kiegészítéseket. Mindenki által ismert, hogy február 3-án a Vajk-sziget Általános Iskolában egy elektromosan mozgatható tornatermi térelválasztó függöny, működés közben lecsúszott, leszakadt. A térelválasztó függöny alatt ez idő alatt éppen három kisgyerek tartózkodott. A három kisgyerek azóta jobb állapotban van, a kórházból négy napi kezelés után hazakerültek. Most a gyógykezelésük otthon folytatódik. Ez az örömtelibb része ennek a dolognak. A kevésbé örömteli része az, hogy ez rávilágított egy olyan problémakörre, amivel az önkormányzat korábban – véleménye szerint – nem kellő hatékonysággal és súllyal foglalkozott. Ahogy az esemény bekövetkezett, már aznap délután utasítást adott ki, hogy ahol hasonló típusú eszközöket használnak a kerületi fenntartású iskolák tornatermeiben, és sportcsarnokaiban, ezeket helyezzék alapállapotba, azaz helyezzék le a földre, és ameddig az önkormányzat ezeket nem vizsgáltatja át, addig ne lehessen ezeket az eszközöket használni. A képviselők megkapták írásban ezt az anyagot. Kéri, hogy ezt mindenki tanulmányozza át. Azóta elkészült az a szakmai felmérés, ami a kerület összes általános iskolájára vonatkozóan felülvizsgálja ezeket az eszközöket. Ebből két következtetés vonható le. Az egyik az, hogy még egy olyan eszköz volt ebben az időpontban a XVIII. kerület által fenntartott iskolában – az Etalonsport Általános Iskolában -, ahol a kosárlabda palánkot emelő szerkezet hasonlóan rossz állapotban volt. A szakértő jelentése alapján ennek működését azonnal le kellett állítani, illetve meg kell javíttatni. A másik következtetés pedig az, és erre felkérte a Vagyon18 Zrt-t, hogy készítsen tervszerű felújítási javaslatot a XVIII. kerületben található összes, ilyen típusú eszközzel kapcsolatban, az ezzel kapcsolatos jelentéseket pedig a Képviselő-testület, és a polgármester elé tegyék le. Továbbá fel kell mérni, hogy érintésvédelmi-, tűzvédelmi-, balesetvédelmi szempontból milyen hasonló problémák merülhetnek fel egy-egy oktatási intézményben, illetve a kerület által működtetett sportcsarnokokban. Erről egy átfogó jelentést kell készíteni. Ha ez elkészül, akkor az természetesen bekerül a Képviselő-testület elé. Ezután egy belső szabályzatban rögzítik, hogy ezeknek az eszközöknek milyen ütemezésben, és hogyan kell a rendszeres karbantartását ellenőrizni, illetve figyelemmel kísérni. A Vajk-sziget Általános Iskolában történtekről, és ennek következményeiről Kucsák László fog röviden tájékoztatást adni.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
4
Sorszám: 3.
Kucsák László: köszönti a Képviselő-testület tagjait, vendégeket. A konkrét eseményt a rendőrség szakértő bevonásával vizsgálja. Ez folyamatban van, ennek lezárultával lehet a konkrét esemény körülményeiről, illetve megállapításairól beszélni. Ughy Attila polgármester úr említette, hogy a gyerekek már otthon vannak. Múlt héten hétfőn engedték haza mindhárom gyermeket. Tegnap beszélt mindhárom gyerek szüleivel, kedden egy kontrol vizsgálaton vettek részt a gyerekek, ez alapján szépen gyógyulnak. Várhatóan maradandó sérülése egyiküknek sem lesz. A konkrét vizsgálatról ennél többet nem tud mondani, hiszen a vizsgálat jelenleg is folyik. Amikor erről hivatalos tájékoztatást kap az önkormányzat, akkor tud majd további tájékoztatást adni a Képviselő-testületnek. A baleset napján, a Polgármester úr által elrendelt, vizsgálatokkal kapcsolatban elmondja, hogy a konkrét eseten túl 7 általános iskolában, és 1 gimnáziumban (Karinthy Frigyes Gimnázium) került sor ilyen vizsgálatra tekintet nélkül arra, hogy gépi, vagy kézi vezérlésű berendezésről van szó, és arra, hogy vízszintes vagy függőleges irányban mozgatható térelválasztó függönyről van-e szó. A vizsgálat ez esetben is szakértő bevonásával történt. A vizsgálat maga úgy zajlott, hogy az önkormányzat által felkért szakértő, a Vagyon18 Zrt. munkatársa, és az intézmény vezetője, illetve képviselője volt jelen a vizsgálatnál. Minden helyszínen jegyzőkönyv készült, és ennek összesített változatára tett már utalást Polgármester úr is. A vizsgálatok során feltárt kisebb hiányosságokat (javítani valókat) elvégezték a kollégák. Még hátra van a gépi berendezésekkel kapcsolatos munkák elvégzése. Itt a rendelkezésre álló információk alapján akkreditációval rendelkező szakember, vagy cég bevonásával történik meg a munka. Az elrendelt vizsgálat kiterjedt a kerület két sportlétesítményére, és még a Malév Sportcsarnokra is. Az elrendelt vizsgálatnál az is szerepelt a feltételek között, hogy február végén egy utóvizsgálatra is sort kell keríteni. Ez fogja majd feltárni azt, hogy az elrendelt, elvégzendő munkák megtörténtek-e. Ughy Attila: napirend előtti felszólásra megadja a szót Gönczöl Andrásnak, majd ezután Petrovai Lászlónak, majd ismét Gönczöl Andrásé a szó. Gönczöl András: köszöni a szót. Köszönti a Testület tagjait, illetve a megjelent vendégeket. Polgármester úr utólagos engedélyével gyorsan elmondaná a rövid bejelentését, majd folytatná a hosszabb napirend előtti hozzászólásával. Szeretne egy bejelentést tenni. A múlt héttől a XVIII. kerület Jobbik alapszervezetének már nem tagja, budapesti egyéni tagként folytatja munkáját, amit a budapesti, illetve az országos vezetéssel egyeztetett. A kerületi alapszervezettel minden kapcsolat megvan, minden problémáról tud a budapesti szervezet is. Az okokról nem szeretne beszélni, hiszen ez belső ügy. Kéri, hogy ezt a tényt vegye tudomásul a Testület. A napirend előtti hozzászólásának címe: összefogás. Amikor az ember korábban az összefogás szót hallotta, akkor „felállt a szőr a hátán”, mert ez csak egy „verbális cunami volt”. Ennek szeretne valamilyen formát adni a kerületben, hogy képes legyen a kerület az összefogásra. Mindenki tudja, hogy a Jobbik a bankhitelesek, és elsősorban a lakástörlesztésben szenvedők problémáját megpróbálta valamilyen módon kezelni, és jelezte, hogy erre lehetnének pénzforrások. Az elkerülhetetlen, hogy a moratórium, mi állítólag meg lett hosszabbítva. Itt van egy tárgyi tévedés – szerinte -, mert a banki moratórium a bankokra vonatkozik, de a bankok rafináltan eladják ezeket az adósságokat, és ezek ún. behajtó cégekhez kerülnek, amelyek eszközei, és lehetőségei ismertek, hogy hogyan próbálják az igen jó áron megvásárolt esetleges lakások (hitelek) behajtását megoldani.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
5
Sorszám: 3.
A kerületben a pártvezetők, vagy az egyéni képviselők napi kapcsolatban vannak azokkal, akik ilyen gondokkal küzdenek. Ez nem lehet pártfüggő, mert ez a fajta banki feltételrendszer már megnyomorítja az embereket. Ha ez a moratórium lejár, akkor hirtelen 500 ezer családot érint az ügy, és akkor nagyon nehezen lesz kezelhető. Az is elkerülhetetlen, hogy a következő időkben valamilyen olyan törvény, javaslat ne érkezzen a Kormánytól, amely megoldásokat kínál. Ezekre a megoldásokra szeretné felhívni a képviselők figyelmét. Amennyiben a megoldási javaslatokban a kerület szerepet kap, és természetesen forrást, akkor legalább azt ismerni kellene, hogy a XVIII. kerületben hány ember van, aki önhibáján kívül került ilyen helyzetbe. Ebben az ügyben koordinátori feladatokat szívesen vállal, ami munkacsoporti formában működne. Mindenki keresse meg az érintett embereket, és jelezzék akár a képviselők, akár a kerület vezetése felé, ha ilyen gondokkal küzd, mert majd az esetleges, kerületekre leosztott források esetén nagy előnyt jelent, ha a kerület tisztában van azzal, hogy hányan és milyen formában vannak önhibájukon kívül ebben a helyzetben. Ez majd megkönnyíti a képviselők munkáját. Talán nem túlzott, mikor az összefogás szót adta a napirend előttije címenként. Törekedni kell ezt okosan megszervezni. Később, egy közös gondolat alapján készítsenek előterjesztést ezzel kapcsolatban. Ternyák András: Gönczöl András valós, meglévő problémára hívta fel a figyelmet. Nem árpilis 15-től kezdődnek, hanem már zajlanak ezek a folyamatok. A moratórium a kilakoltatásra, vagy a végrehajtásra vonatkozik, nem pedig az árverésre. Számos ingatlan került már árverésre az elmúlt időszakban is. Sok esetben az új tulajdonosok, akik 4-5 millió forintért jutottak hozzá 10-15 milliós ingatlanhoz, gondoskodtak róla, hogy az ott lakó családok kiköltözzenek. Ami megoldás lehetne, a sokat ígért Eszközkezelő Alap, aminek létrehozásáról eddig nem született döntés. Jelenleg még hatályban van az, hogy az önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, ezzel viszont jelenleg nem él az önkormányzat. Ughy Attila: tegnapelőtt volt pont egy fogadóórája polgármesterként, ahol az itt megjelent panaszos ügyfelek körülbelül 70-75%-a hasonló problémával érkezik, rossz típusú kölcsön, svájci frank alapú kölcsön, már teljesen menthetetlen helyzetben van, stb. Tehát mindenképpen szükség van arra, hogy valamilyen Eszközkezelő, valamilyen közös fellépés ebben a kérdésben történjen. Itt egy dolgot mindenképpen figyelembe kell venni. A kilakoltatási moratórium az idők végezetéig nem tartható fent, mert ha fenntartható lenne, akkor a jelzálog-hitelezési piac omlana össze. A másik kérdés az, hogy ezeket a dolgokat hogyan lehet kezelni. Ez azért nagyon bonyolult, mert nagyon sok esetben ezek az ingatlanok ma sokkal kevesebbet érnek a piacon, mint amennyi hitel van rajtuk. Ilyen módon nagyon nehezen tud akár az önkormányzat belépni segítőként ezekbe a rendszerekbe. Az önkormányzat akkor tud segíteni az állampolgárnak, ha – és a költségvetés nem ilyen helyzetben van, mint a XVIII. kerületi Önkormányzat költségvetése – az ár-érték arány megfelelő. Az önkormányzat, mint közösség sem köthet olyan rossz befektetéseket, üzleteket, amelyekben 10-15 millió forintért vásárolnak ki piaci értéken 7-8 millió forintot érő lakásokat. Erre mindenképpen generális megoldásra van és lesz szükség. Két dolog fontos. Az egyik az, hogy sokkal távolabbról kell indulni, ez pedig a szorgalmazása és bevezetése annak, hogy a legalapvetőbb oktatásban részesüljenek, pénzügyi szempontból a felnövekvő generációk, mert azok az emberek, akiket ilyen típusú hitelbe „belecsaltak”, azok nagy valószínűség szerint, ha a minimális pénzügyi ismeretekkel rendelkeztek volna, akkor ilyen szerződéseket nem kötnek. A másik dolog, ami ennél bonyolultabb, és rövidtávon megoldandó kérdéseket jelent az, hogy szükség lenne arra, hogy nem kerületi önkormányzati szinten, de nem is feltétlenül állami szinten, összefogásokat létrehozni, és ezeket valamilyen formában önkormányzati társulásokban megvalósítani, és egymás közigazgatási területén élő állampolgárok segítségére sietni a problémák tekintetében.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
6
Sorszám: 3.
Kőrös Péter: két dologra szeretne reagálni. Az egyik az, hogy ezzel a kérdéssel valóban foglalkozni kell, de véleménye szerint, komolyan gondolkodó ember azt nem mondhatja ki felelősséggel, hogy a jelzáloghitelezés önmagában a probléma, és az oktatás, és a gazdasági oktatás alapszintű hiánya az, ami ide vezetett. Ez a világon nagyon sok országban jól működik, és nagyon sok olyan fejlett, nyugati társadalomban felcserélnének a mai magyar gazdasági és közállapotokkal. Ez egy jól működő rendszer, csak ott van egy stabil, normális, kiszámítható és nem felelőtlen gazdaságpolitika, de ezt nem fejtegeti tovább ebben a teremben. Felhívja Polgármester úr figyelmét, és erre utalt is, hogy ez alapvetően nem önkormányzati feladat. Ezt állami szinten kellene megtenni. A friss hírek szerint – 102 ezer olyan jelzálog-szerződés van ma az országban, amelyet már felmondtak. Ebből a statisztika alapján több mint ezer szerződés ebben a kerületben van. Soha egyetlen egy önkormányzatnak sem lesz annyi pénze, hogy ezt – akár 5 millió forintokkal számolva – megváltsa. Ezt valamilyen felsőbb szinten kell kezdeményezni, és ott meghallgatásra is kerül a kérés. Ughy Attila: „ha a kötvényből maradt volna pénz, akkor lehetne.” Dömötör István: Kőrös Péter szavaira reagálna, a kiszámítható vagy kiszámíthatatlan gazdaságpolitikára. Kiszámítható a gazdaságpolitika Magyarországon. Amikor Önök voltak kormányon, és amíg voltak, addigra az ország mindig „padlóra került”. Majd jött a FIDESZ és megpróbálta ezt helyretenni. Ez továbbra is így fog maradni, és ez kiszámítható gazdaságpolitika. Reméli, hogy három-négy év múlva eljut arra a szintre az ország, ahol 2002-ben volt. Ughy Attila: lezárja ezt a kérdéskört. Ha a képviselők igénylik, hogy megvitassák az európai gazdasági trendeket, akkor nyitott erre, de nem ebben a szakaszban, és nem a kerületi költségvetés tárgyalása előtt. Petrovai László: napirend előtti felszólalásának először azt a címet akarta adni, hogy „rossz üzenet”, azután ezt módosította a ma délelőtti események kapcsán „rossz üzenetek”-re. Az első ügy, amiért szót szeretne emelni az az, hogy február 3-án, 18.00 órakor a Zila Kávéházban volt egy jótékonysági vacsora, amelyet a XVIII. kerületi Lions Klub, az Életjel Alapítvány és a Pátria Páholy Egyesület szervezett, és célja a SOFI speciális olimpikonjai utazásának a megsegítése volt. A Pátria Páholy Egyesület a korábbi polgármester, dr. Mester László egyesülete. Nem hiszi, hogy az ő tiszte lenne dicsérni, vagy reklámozni bármelyik tevékenységét, és nem is tenné, ha itt a cél nem lenne nemes, de az volt. Nem tenné akkor sem, ha ezen az eseményen az ilyenkor előforduló „belterjes közösség lett volna jelen”, de ez sem volt igaz. A kerület minden részéről módosabb vállalkozók, ismert közéleti személyiségek jelentek meg ezen az eseményen, és jótékonykodtak. Csak az önkormányzat nem volt jelen. Ezen az eseményen a civilek több mint 400.000.-Ft-ot adtak össze a speciális olimpikonok utazásának támogatására. Ez közel a fele annak, amire szükségük van. A képviselők előtt van egy költségvetés-tervezet, amelyben a SOFI-tól gondolja a kerület az oktatási intézmények közül a legnagyobb elvonást, mintegy 70 millió forintot. Ezt a kettőt összerakva, rossz üzenetnek tartja. Ez volt az eredeti cél, amiért napirend előtt hozzá kívánt szólni. Ma délután, amikor a lányáért ment az óvodába, akkor megszólította egy nagymama, hogy elmondja, hogy mi történt. Ők a Lőrinci Sportcsarnokba járnak kártyázni, és hetente egyszer 5-6 órát eltöltenek abban a teremben, ahol legutóbb az Újévi koncert utáni fogadást tartotta az önkormányzat. Ezt a termet ők ingyen használták eddig, most pedig felszólította őket a Sportcsarnok, hogy 8.000.-Ft/óra bérleti díjért vehetik igénybe ezt a termet. Mivel egy ilyen délután 5-6 órát töltenek ott, ez 40.000.-Ft kiadást jelentett volna néhány nyugdíjasnak, ami nem vállalható. Szomorú vége lett volna a történetnek, ha nem találnak pillanatokon belül a közeli panzióban 3.000.-Ft/délután helyet maguknak. Nem gondolja, hogy az
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
7
Sorszám: 3.
önkormányzatnak az a feladata, hogy helyi kisközösségeknek ingyen bocsássa rendelkezésére helyiségeket. Tehát amikor az idős hölgy felvetette, hogy nem tudják a továbbiakban ingyen használni ezt a helyiséget, akkor azt gondolta, hogy ez természetes, de amikor az összeget meghallotta, és felszorozta, akkor döbbent meg azon, hogy ez 1,5 millió forintos havi bérleti díjnak feleltethető meg. Kíváncsian várja azt az üzleti vállalkozót, aki ezt a bérleti díjat ki fogja fizetni, így legalább a pénz oldaláról szentesíti ezt a fajta eljárást. Ha nincs ilyen, akkor a helyi kisközösségek létét veszélyeztető, barátságtalan lépésnek értékeli ezt is, és rossz üzenetnek. Köszöni a szót. Kucsák László: a SOFI támogatására lesz még egy rendezvény, ez ügyben meg is keresték az intézmény részéről. Ez a Rózsa Művelődési Házban lesz, az illetékes Bókay Kert Kht. vezetőjével is konzultáltak már. Itt, az önkormányzat a lehetőségeihez képest igyekszik pozitívan állni ehhez a kérdéshez. A kerület vezetése is tudja, hogy milyen fontos ügyről van szó, és azzal is tisztában vannak, hogy ebben az intézményben is milyen színvonalas munka folyik. Kéri Petrovai Lászlót, hogy ne rossz üzenetekként értékelje ezeket, ugyanakkor legyen tekintettel a 2011. évi költségvetés tervezetére. Nagyon szoros feltételrendszer mellett kellett összeállítaniuk a kollégáknak egy „végigvihető” költségvetést. A költségvetés tárgyalása során lesz még mód arról beszélni, hogy az intézmények esetén, és minden egyes oktatási intézménnyel megtörtént az egyeztetés, mindenhol szűkítést kellett alkalmazni, a rendező elvek pedig egységesek voltak. Nyilvánvalóan van olyan intézmény, ahol összegszerűen ez nagyobb különbséget jelent mínuszban. Ahol magasabb összegű volt a költségvetés, ott ez az összeg is magasabb volt. A rendezőelvek egységesek voltak, amiről majd a költségvetés tárgyalásakor szó fog még esni. Tehát nem volt semmilyen rossz üzenet, vagy diszkriminatív intézkedés. Tudja jól, hogy mennyire fontos az a terület, amit ez az intézmény képvisel, ugyanakkor ha arra törekednek, hogy ilyen széleskörű intézményhálózatot tudjon működtetni a kerület, akkor kevesebb pénzből ilyen módon oldható meg, hogy meg kell nézni, hogy mik azok a kiadások, amelyeknek feltétlenül kell szerepelniük a költségvetésben, és hol vannak olyan lehetőségek, ahol „szorosabbra lehet húzni a képzeletbeli nadrágszíjat.” Erről még a költségvetés tárgyalása során szót lehet ejteni. Kéri Petrovai Lászlót, hogy ezt ne rossz üzenetnek vegye. Petrovai László: köszöni Kucsák László alpolgármester úr válaszát. Minden hasonló eseménynek örül. Egyetlen egy dolog elgondolkodtatja. Amikor nemzeti összefogásról beszélnek, akkor a külön ünneplés időszaka, vagy a külön alkalmak időszaka neki nem tetszik. Ez most az ideológiai oldala, a gyakorlati oldala miatt is megkérdőjelezi egy ilyen esemény létjogosultságát. Ez pedig abban rejlik, hogy nem lehet a szűk vállalkozói kört a végtelenségig „kivéreztetni”. Tudomása szerint májusban is lesz egy olyan esemény, amikor a tusnádfürdői iskola felszereléséért fog a kerület egy hasonló jótékonysági alkalmat rendezni. Valahol meg kell húzni a határt. Ott volt a ragyogó alkalom, élni kellett volna vele. Ughy Attila: ezen a napon történt az az ominózus baleset a Vajk-sziget Általános Iskolában.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 1.
8
Sorszám: 3.
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének rendelet-tervezete a 2011. évi költségvetésről I. forduló 53. (Előterjesztő: Ughy Attila polgármester, levezető elnök: Ughy Attila polgármester)
Ughy Attila: néhány dolgot szeretne a Testület elé tárni, majd felkéri Hunyadi István városigazgatót, hogy a költségvetés szakmai részéről hosszabban beszéljen. Minden városvezetés, így a polgármester számára is kiemelt esemény, amikor a közösség költségvetésének tárgyalása zajlik. Ezt mutatja az is, hogy a mai testületi ülésen jóval többen vannak jelen az intézményektől, önkormányzati cégektől, mint egyébként. Ez a kitüntetett figyelem nem elsősorban annak a sok számnak szól, ami az előterjesztésben 8-10 táblázatban van összefoglalva, hanem annak a filozófiának, ami általában egy költségvetést jellemez. A költségvetés mindig a városvezetés filozófiája, gondolkodása arról, hogy a közösség által összegyűjtött pénzek a következő évben milyen fő irányelvek mentén legyenek elosztva. Ez különösen igaz akkor, ha egy városvezetés megváltozik. Ez akkor is igaz, ha a városvezetés azonos politikai ideológia mentén cserélődik le, ebben az esetben is lehetnek „hangsúly eltolódások”. Ez különösen igaz akkor, ha filozófiájában és társadalompolitikájában teljesen más politikai erő, és gondolkodói kör állítja össze a költségvetést. Ezek a kritérium alapvetően akkor igazak, ha Európa, a világ, és benne a XVIII. kerület költségvetési szempontból nincs krízishelyzetben. Ha ilyen krízishelyzetben állítanak össze egy költségvetést, akkor ezek a filozófiai, politikai világnézeti különbségek csak kicsit tudnak megjelenni az adott költségvetésben, hiszen a legfontosabb cél az, hogy olyan költségvetést állítson össze a kerület, ami a működést rövid-, és középtávon fent tudja tartani, ami biztosítja az iskolák, szociális intézmények, és az egészségügyi ellátás biztonságát. Emellett pedig a megkezdett beruházásokat, fejlesztéseket tovább lehet folytatni, be lehet őket fejezni, és át lehet őket adni. Ennek a költségvetésnek is ez a filozófiája. Majd a városigazgató előterjesztéséből mindenki fogja látni, hogy a különböző sorokban, táblákban milyen változások következtek be. Hunyadi István városigazgató komoly diavetítéssel készült a mai testületi ülésre, de annyit szeretne a Városigazgató előtt elmondani, hogy ez a költségvetés olyan szempontból forradalmi, hogy hosszú idő óta először egyensúlyi költségvetés készült. Tehát először történik az, hogy ez az önkormányzat annyit fog költeni, amennyi bevétele van. Most szándékosan nem szeretne „örökségről” beszélni a költségvetés tárgyalásakor, már csak azért sem, nem minthogyha ez nem lenne túlságosan súlyos, és ezért nem lehetne erkölcsi-, vagy más szempontból felelősöket keresni, hanem azért, mert a közösséget nem az érdekli, hogy mi volt a múltban, hanem az, hogy mi lesz a jövőben. Az „örökségről” annyiban mindenképpen szót kell ejteni, hogy amennyiben nem lenne ez a típusú örökség az önkormányzaton, a közösségen, akkor ezzel az egyensúlyi költségvetéssel 4-5 milliárd forintnyi többletforráshoz lehetne jutni, illetve a többletforrás fejlesztési-, illetve pályázati célú önrész előteremtésére lehetne fordítani. Jó szívvel ajánlja megvitatásra első körben a költségvetést, mert ebben a helyzetben, amiben a kerületi önkormányzat van, a lehető legjobb indulattal a lehető legtöbbet sikerült kihozni ebből a költségvetésből. A társadalmi szervezetekkel, a szakszervezetekkel, az államháztartási törvény által megjelölt szervezetekkel megtörténtek az egyeztetések. A költségvetés első és második fordulója között lehet annyi módosítás, és ezért is kérte, hogy két fordulóban tárgyalja a Testület a költségvetést, hiszen vannak olyan képviselők, akik már régebb óta tagjai a Testületnek, és vannak olyan képviselők, szervezetek, akik eddig nemcsak a Testületben nem vettek részt, de a mögöttük lévő – nem csekély – választói bázisnak sem volt még lehetősége arra, hogy ilyen kérdésekbe beleszóljon.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
9
Sorszám: 3.
Úgy tartja illőnek, méltányosnak azt, hogy legyen legalább két hét arra, hogy a nagyon szűk mozgástéren belül minden egyes képviselő számára lehetőség nyíljon arra, hogy bizonyos prioritásokat meg tudjon fogalmazni, és a költségvetési sorokban ezeket a későbbiekben be tudja terjeszteni a Testület ülésére. Felkéri Hunyadi István városigazgatót, mutassa be a prezentációt. Hunyadi István (Városigazgató): „a zuhanás a X. emelettől a földszintig tökéletesen problémamentes”. A költségvetés tervezés kiindulási helyzete ugyanez. Tehát egy-két méterrel a földszint fölött van a kerület. Azt kellett megtalálni, hogy hogyan lehet „megkapaszkodni”. A költségvetés rendelet-tervezete három részből áll. Az első rész a határozati javaslattal zárul, amely arra tesz javaslatot, hogy a Testület milyen főösszegekkel, milyen személyi juttatási összegekkel, és milyen működési célú hitelfelvétellel fogadja el a költségvetés keretét. Ez végigveszi a jogszabályi feltételeket. Viszonylag rövid idő áll rendelkezésre arra, hogy a kormányzati szervekhez be lehessen nyújtani a költségvetést. Erre egy hónap áll rendelkezésre. Ezt a tervezetet február 15-ig kellett benyújtani a Testületnek. Ezt meg kell tárgyalnia az összes fontos szereplőnek, illetve ismertetni kell azt. A költségvetés március 3-i elfogadása lehetőséget ad arra, hogy március 10-ig befejeződjön ez a folyamat. Az anyag második része a költségvetés szöveges része, maga a rendelet-tervezet. Itt új elem látható. A jogszabályi előírások szerint ebben az évben be kell mutatni, hogy milyen hiánnyal, illetve milyen hitelfelvétellel kívánja az önkormányzat az adott költségvetési évet teljesíteni. A többi rész ismert a képviselők előtt. Ez a költségvetés lebonyolításának, a tervezés utáni állapot teljesítésének szabályait tartalmazza, megadja a jogosítványokat, meghatározza a kötelezettségeket, és ezek indoklásait. Az előterjesztés harmadik része a számszaki táblázatokat tartalmazza. Ebben van az önkormányzat egészének bevétele, kiadása, működési és felhalmozási jellegű bevételei, kiadásai. Szó van benne a kisebbségi önkormányzatokról, a polgármesteri hivatalról, az intézményekről, külön az EU-s támogatási programokról, létszámadatok, stb. Azért, hogy kellően áttekinthető legyen a költségvetés, a Pénzügyi és Költségvetési Iroda munkatársai készítettek néhány olyan diagramot, amelyen a fő számok láthatóak. Ebből világosan látható, hogy milyen kondíciókkal kellett a költségvetést összeállítani. (Közben a Pénzügyi és Költségvetési Iroda munkatársa projektor segítségével mutatja a prezentációt.) Hunyadi István (Városigazgató): tehát a 2010. év eredeti előirányzatához képest a 2011. évi költségvetés-tervezet milyen arányokat tartalmaz. Itt a legfontosabb adat a bevételeknél jelentkezik. A 24 milliárd forintos főösszeggel szemben jelenleg 21,6 milliárd forintos bevételi főösszeggel lehet számolni. Ez 2,5 milliárd forintos csökkenés. Ebből látszik, hogy egy komoly szűküléssel számol az előirányzat, hiszen a feltételek olyanok, hogy nagyobb bevételi forrással nem lehet számolni. Megmutatja, hogy ez miből tevődik össze. Az intézményi működési bevételek 150 millió forinttal csökkentek, az iparűzési adó 330 millió forintos csökkenést mutat, a támogatások összege 420 millió forinttal, a felhalmozási tőke jellegű bevételek összege 850 millió forinttal csökkentek. Az egyetlen olyan tétel, ami növekedést jelent, az a belföldi hitelműveletek. Tehát az eredeti 3,9 milliárdos tételhez képest 4,7 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy az év végi (december 31-i) zárásra ez 4,5 milliárd forint volt. A diagramm mutatja a súlyokat. Ebből látszik, hogy egy önkormányzatnak mik azok a bevételi forrásai, amik a működőképességet biztosítják. Tehát a sajátos bevételek a bevételek felét teszik ki (iparűzési adó, helyi adók, személyi jövedelemadó átengedett része). Az is látszik, hogy a belföldi hitelműveletek közel negyedét jelenti bevételeknek. A következő ábrán látszik a bevételek összehasonlítása, a csökkenés minden oszlopban látszik kivéve a hitelműveleteknél, itt az eredetihez képest növekmény van. A kiadási oldalról mit jelent a
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
10
Sorszám: 3.
szigorúbb feltétel? Hosszabban kellene beszélni arról, hogy hogyan lehet tartani egy ilyen helyzetben az önkormányzat működőképességét. Itt csak olyan célokat lehetett kitűzni, hogy valamilyen módon, szigorú korlátok mellett biztosítsa az önkormányzat az intézményeinek, és az önkormányzat egészének működését, fenntartását, kis tartalékot tudjon képezni arra az esetre, hogyha nem várt események következnek be. Eleget tegyen azon kötelezettségeinek, amik korábbról származnak, például a Magyar Államkincstárral, társasházakkal szemben, különböző egyesületekkel szemben. Biztosítsa a társaságainak a támogatást, hogy azokat a feladatokat, amiket eddig végeztek, el tudják látni egy takarékosabb szinten. Valamint megállítsa azt a gyorsuló eladósodási spirált, ami az utóbbi néhány évben következett be, de közben eleget tegyen azon fizetési kötelezettségének is, ami korábban felvett 3 milliárd forintnyi kötvénykibocsátásból, illetve lízing konstrukciókból ered. Ez egy olyan determinizmus, ami komoly fejtörés elé állította a költségvetés tervezőit. A most látható táblázat első sorában a személyi juttatások szerepelnek, itt 7,3 milliárd forintos eredeti előirányzattal szemben 6,4 milliárd szerepel a tervezetben. Ez egy nagyon kemény tárgyalássorozat eredménye. A Humánszolgáltatási Iroda vezetője a munkatársaival itt egy 0 bázisú tervezést hajtott végre. Ez azt jelenti, hogy teljesen újra gondolták az intézmények személyi juttatásainak előirányzatait. Alaposan végignéztek minden egyes státuszt. Itt nagyon sok üres státusz elvonására is sor került, és olyan komoly elvonásokat kellett eszközölni a rendszeres juttatásokon kívüli juttatásoknál az önkormányzatnak bevezetni, hogy például a cafeteria-rendszert – amire tavaly sem volt igazán forrás – vissza kellett fogni. Az eredmény az, hogy azt a szintet, amit a jelenlegi költségvetés megenged, azt biztosítja az önkormányzat ebben a nehéz helyzetben is. A személyi juttatások előirányzat nem tartalmaz jutalmakat. Tehát ilyen szigorú feltételek az elmúlt 20 évben nem voltak, de ennek komoly okai vannak. Dologi és egyéb folyó kiadásokban szintén hasonló visszafogás van, itt is minden szegmenst végig kellett nézni. A felújítási és felhalmozási kiadásokban közel 1 milliárdos visszafogás van az eredeti előirányzathoz képest. Itt azt kellett megcélozni, hogy azokat a pályázatokat, amelyek már elindultak, és reális áron befejezhetőek, azokat megtartotta a költségvetés. Tehát a legfőbb projektek, mint a Havanna-projekt, a Pestszentimre Városközpont rehabilitációja, a Darus Iskola felújítása, Karinthy Gimnázium felújítása, Halomi úti Bölcsőde bővítése, illetve öt egyéb intézmény energetikai beruházása szerepel a költségvetés-tervezetben azért, hogy minimalizálja azokat a veszteségeket, amelyek ezek visszamondásából származna. Volt olyan tétel például, amit a Testületnek már tavaly vissza kellett vonnia még úgy is, hogy 40 millió forintja bánta ezt a döntést, de ezzel megtakarított 200 millió forintot. Tehát ezeket a projekteket az önkormányzat be tudja fejezni, de ez azt is jelenti, hogy ezen kívül csak havária helyzetre van tartalék beállítva. Tehát tervszerű, megelőző jellegű felújítási tervek minimális összegben szerepelnek csak a költségvetésben. Az látszik viszont, hogy a kiadási oldalon a finanszírozás kiadásai nőnek, nőniük is kellett, hiszen a kezdő állapot az volt, hogy az önkormányzat rövid lejáratú hitelei 4,5 milliárd forintot tesznek ki. Amikor ezek lejárnak, akkor az év tervezését azzal kell kezdeni, hogy vissza kell fizetni ezeket, erre semmilyen más forrás nem kínálkozik, mint újra felvenni ezeket a hiteleket remélve azt, hogy a bank bizalma nem rendült meg az önkormányzat pénzügyi helyzetében. Látva azt, hogy itt komoly szándékok és elhatározások vannak, ez biztosítva van erre az évre. A következő ábrán is láthatóak az arányok. A kiadás arányaiból látszik, hogy a személyi juttatások teszik ki a kiadások harmadát. A finanszírozás kiadásai ennek kb. ötödét teszi ki, és a fennmaradó részt pedig a dologi, és egyéb folyó kiadások, valamint a pénzeszköz átadás teszi ki. A következő ábra oszlop-diagrammban mutatja be a kiadások csökkentését. Itt is látható, hogy csak az utolsó oszlopban látható finanszírozás kiadásai növekedtek meg. Itt sajnos nemcsak a 4,5 milliárd forinttal kell számolni, hanem ehhez még közel 0,5 milliárd forintnyi kamatteher is van, ami részben ennek a része, részben pedig az egyéb, korábban felvett hitelek terhe. A Polgármester úr azt mondta, hogy egyensúlyi költségvetés, ami teljes mértékben igaz, de még azt is lehetne mondani, hogy szufficites is lehetne, ha nem kellene ilyen mértékű terheket
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
11
Sorszám: 3.
viselnie az önkormányzatnak. A most látható ábrán a kiadások és bevételek összegzése. Itt megbontva látható az önkormányzat kiadásai az intézmények nélkül, illetve az intézmények kiadásai. Tehát a 9 és 12 milliárd forint megoszlása, valamint a normatív támogatás, és az intézmények támogatása saját bevételből. Tehát ebből a táblázatból jól látható, hogy az a tevékenység, amit az intézmények végeznek, az normatív módon 3,6 milliárd forintban támogatott, és a többi részt saját bevételből kell támogatni. Amit még érdemes lenne megnézni, az az előterjesztés bevételi-kiadási főtáblái, illetve a működési és fejlesztési célú bevételeknek és kiadásoknak a mérlege. Az előterjesztés fősorokban, és viszonylag nagyvonalú bontásban, és ezt részletező táblák követik. Ebben ugyanazok a számok szerepelnek, mint a diagrammos képen. A kiadási főtáblában egy másfajta bontás szerepel, itt meg van bontva a központi és az intézmények vonatkozásában a kiadás. Itt a személyi juttatások összesen sora az eredeti előirányzathoz képest 88%-ra csökken. Ez abból adódik, hogy a személyi juttatások összesen 76%, az intézmények vonatkozásában pedig ez 90% az eredetihez képest. A dologi kiadásoknál a központi költség csökken drasztikusan, ez 51%-ra csökken a módosítotthoz képest. Az intézményeknél, ahol dominál a működési költség, ott nem lehet anélkül megtakarítani, hogy az ne veszélyeztesse az intézmények működőképességét. A dologi kiadásoknak ott kétharmadát a közüzemi díjak teszik ki (fűtés, világítás, víz, stb.). Ehhez meg kell hagyni a dologi kiadásokat. Itt 96% a módosított előirányzathoz képest a javasolt előirányzat. A felhalmozási kiadásoknál látszik, hogy harmadára csökken a korábbi előirányzat. A társadalmi-, és szociálpolitikai juttatásoknál szintén látszik, hogy ez az egyetlen olyan sor, ahol reálértéken megőrzi a költségvetés a tavalyi előirányzatot, ez 104% nominálértéken. Ez biztosítja azt a színvonalat, amit tavaly sikerült elérni. Így a kiadások összesen a módosítotthoz képest 87%-on szerepel. Végezetül a működési és fejlesztési célú bevételek és kiadások mérlege látható a kivetítőn. Ebből az látszik, hogy az önkormányzat főösszegének 90%-át a működési bevételek és kiadások teszik ki. A bevételek 20,6 milliárd forint, a kiadások 19,6 milliárd forint, ebben a 4,5 milliárdos hitel visszafizetés, illetve újrafelvétel is szerepel. A felhalmozási célú bevételeknél és kiadásoknál pedig az látszik, hogy az ilyen célú bevételekhez képest – ami kb. 1 milliárd forint – 2 milliárd forint a kiadás. Itt azt is tudni kell, hogy ebben 400 millió forint olyan tétel szerepel, ami vagy korábbi kötelezettség kifizetése - mint például a társasházaknak korábban megítélt felújítási támogatás, amit idén kell kifizetni a társasházaknak -, vagy olyan hitelek kamattal együtt történő visszafizetése, amelyek korábbi fejlesztések, erre az évre áthúzódó terheinek a törlesztését jelentik. Tehát újként 1,6 milliárd forint jelentkezik az önkormányzat vonatkozásában, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon visszafogott az a forrás, ami fejlesztési célú. Ennek nagy része a pályázati támogatásokból származik. Ez a kép, ami a Testület elé tárul, nem vidám, de minden remény meg van arra, hogy ez teljesíthető legyen. Végezetül szeretné megköszönni a Pénzügyi és Költségvetéséi Iroda munkatársainak a munkáját, hiszen nagyon komoly munka áll mögöttük, és azoknak az intézményeknek, Humánszolgáltatási Iroda munkatárainak a munkáját, akik szintén sok munkát fektettek ebbe a folyamatba. Nagyon jó munkát végeztek a kollégák, a költségvetés-tervezet támogatandó. Ughy Attila: bizottsági véleményt senki nem kíván ismertetni. Kérdés szakasz következik.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
12
Sorszám: 3.
Kőrös Péter: köszöni a szót. Köszöni Polgármester úrnak, hogy a költségvetést két fordulóban tárgyalja a Testület. Illetve ismerve azt, hogy milyen nagy munka egy költségvetés összeállítása, szeretné megköszönni Hunyadi úr prezentációját, illetve valamennyi kolléga munkáját, akik részt vettek a költségvetés összeállításában. Tekintettel arra, hogy a költségvetés-tervezetet két körben tárgyalja a Testület, itt elsősorban a főbb irányszámokról kellene vitát lefolytatni. A részletekbe menő kérdéseit a következő fordulóban teszi fel. Az előterjesztésben építményadó tekintetében 120 millió forintos növekmény van. Ezzel kapcsolatban beadott frakciója egy kérdést is, de mivel a választ még nem ismeri, most megint megkérdezi. A beszedés módjának, hatékonyságának növelésével, vagy valamilyen adóemeléssel kívánja ezt megvalósítani a kerület? A helyszíni bírságok tekintetében mennyiben látja az előterjesztő reálisnak azt, hogy több mint 50%-kal (18 millió forint) növeli a beszedendő összeg nagyságát? A Városkép újság legutóbbi számában 1 milliárd normatíva visszafizetéséről volt egy cikk, ehhez képest a költségvetés-tervezetben ennek még a tizede sem szerepel. Ebben Polgármester úr nem lát valamilyen ellentmondást? A bevételi oldalon miért nem szerepel az a 690 millió forintos, jogerős ítéletben a Településtisztasági Vállalattal szemben megítélt összeg, ami a kerületi önkormányzatnak jár? Ha ez szerepelne a költségvetésben, akkor több megszorítástól el lehetne tekinteni. Fehér Gábor: köszöni a szót. Tekintettel a költségvetés első fordulójára, most csak alapkérdéseket szeretne feltenni részben a bevételi, részben pedig a kiadási oldalra, önkormányzati szándékokat kérdezve, és firtatva. Az önkormányzat ebben az évben fent kívánja tartani, illetve újra kívánja nyitni az önkormányzati bérlakások értékesítését? Erre vonatkozó sort nem látott a költségvetésben, ezért kérdezi a szándékot. Az önkormányzat ebben az évben kívánja támogatni azokat a lakást építő, vagy vásárló vagy felújító házasokat, élettársakat, családokat, akiknek nem fiatal házasként volt korábban erre igényük, és helyi támogatás formájában támogatta őket az önkormányzat? Erre vonatkozóan sem látott semmilyen vonatkozó sort a kiadási oldalon. Az elmúlt tél igen hideg volt, az útviszonyokról és kátyúkról nagyon sokat lehetett olvasni fővárosi szinten. Nagyon sok kátyú keletkezett a tél folyamán az önkormányzati fenntartású utakban is. Elegendőnek tartja Polgármester úr azt a kiadási előirányzatot, ami a Kht. részre út és járda építésére, illetve fenntartására jelenik meg a költségvetésben? Koczka Józsefné: köszöni a szót. A 4/c táblában az Egészségügyi Szolgáltató Kft. működési támogatása 2011-ben az előző évhez képest közel 80 millió forinttal csökken. Mivel a részletes anyag a második fordulóban kerül megtárgyalásra szükséges megkérdezni, hogy a csökkentett működési támogatás biztosítani fogja a kerületi egészségügy zavartalan működésének ellátását? Elegendő lesz a korábbi önkormányzati határozatok végrehajtására (védőnők ruhapénze, 24 órás ügyelet, kerületi hűségjutalom, ingatlanok biztosítása)? Pártja megítélése szerint a jelenlegi ellátás szinten tartásához kevés lesz az összeg. A felújítási célú pénzeszköz átadásokkal kapcsolatban mi lesz a Béke-téri rendelővel? A jelenlegi állapotában alkalmatlan feladata ellátására, korábban döntés született a felújításáról. A Póth Irén utcai gyermekrendelő 10 millió forintos felújítása azt jelenti, hogy a régi, Nemes utcai háziorvosi rendelő felújítása lekerült a napirendről? Ha igen, akkor az ingatlan eladása talán forrása lehetne a Béke-téri rendelő felújításának, aminek költségeit korábban 60 millió forintra becsülték.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
13
Sorszám: 3.
Vilmányi Gábor: csatlakozik Koczka Józsefné kérdéséhez abban, hogy elegendő lesz a pénz a közbiztonságra? A Hunyadi úr beszédében elmondta a sarokszámokat, nehézségeket, de mind a FIDESZ, mind pedig az MSZP választási programjának része volt a közbiztonság erősítése, célja. A 4/c táblában két sorban talált nagyobb összeget, ez nagyságrendben 130 millió forint. A tervező számolt olyan apróbb dolgokkal, mint például a közterületen elhelyezett kamerák oszlopainak bérlete, az elektromos díjak? Számol esetleg az előterjesztő a kiöregedett kamerák cseréjével, bővítésével? Elégedett lenne abban az esetben is, ha csak a cserével számolna az előterjesztő, mert a lakosság közérzetét ez mindenképpen javítaná. Petrovai László: az oktatás területén a státuszok elvonása nem eredményezi azt, hogy az év végére elfogy a keret, és majd tartalékból kell finanszírozni az oktatási intézmények működését? Csomó Tamás alpolgármester úrral volt egy kísérletük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, és rehabilitációs járulék fizetésének megspórolására. A költségvetés ezzel kapcsolatban hogyan tervez, hogyan próbálja ezt a kérdést rendezni? Két 7,5 milliós összeget talált a költségvetésben. Az egyiket a PPVSZ felülvizsgálatára vonatkozóan, a másikat pedig a 42-es villamos tanulmányára. A PPVSZ esetén erre a célra 50 milliót terveztek, ez esetben a fent említett összeg mire elég? A 42-es villamossal kapcsolatban Kispesten már a kisajátítások zajlanak, a villamos nyomvonalával kapcsolatban pedig már látott a Képviselő-testület tanulmányokat. Miért kell újabb tanulmányra 7,5 millió forint? Ternyák András: az idegenforgalmi adó változás összegszerűen mit jelent? Megfontolásra javasolja a 7,5 millió forintot a 42-es villamosra, hiszen 2008-ban a Főváros és a BKV elkészítette erre a terveket, hatástanulmányt, és felmérte a kisajátításra szánt ingatlanokat is (a kisajátítás még nem kezdődött el). A 4/c táblázatban a pénzeszköz átadásnál a Csodálatos Gyermekvilág Alapítvány milyen szolgáltatást nyújt 46 millió forintért? Kardos Gábor: kérdése a Városigazgatóhoz szólna. Polgármester úr az „örökség” szót használta. Számára ez a szó hagyományőrzést jelent, és pozitív kicsengésű szó. Az elődök munkáját, épített örökségét védeni kell, tovább kell adni, be kell mutatni mintaként a következő nemzedékeknek. „Isten ments”, hogy ezt összekeverjék az előző városvezetés által elkövetett hibákkal. Hunyadi István egy fél mondatban említette azt, ami a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság ülésén elhangzott, hogy a bankvilág hogyan értékelte azt a munkát, ami ennek a „fantasztikus költségvetésnek” az összeállításához vezetett, hogy sikerült egy 0 bázisról kiinduló, új filozófiával előállított költségvetéssel egyenes pályára állítani a teljesen szétzilált XVIII. kerületi költségvetést. Hogyan reagált erre a bankvilág? Ez nagyon fontos kérdés. Az előterjesztésből kiderül, hogy ez egy szigorúan működési típusú költségvetés. Örül annak, hogy a jelenlegi városvezetés mindent megtett annak érdekében, hogy ez az önkormányzat állóképes maradjon, hogy minden működjön. Az önkormányzat nagyon komoly, megőrzésre méltó hagyományokkal bír, rengeteg önként vállalt feladata van. Ehhez milyen források állnak rendelkezésre? Hogyan tudják erre előteremteni a forrásokat? Érdeklődve várja Kőrös Péter kérdését, hogy hány év alatt tudják leküzdeni az előző vezetés által itt hagyott örökséget. Most nem tagja Kőrös Péter a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottságnak, de az előző ciklusban mindig IGEN gombot nyomott arra, ami idáig jutatta a kerületet és a költségvetést.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
14
Sorszám: 3.
Ughy Attila: felhívja a figyelmet arra, hogy a kérdésszakasz a kérdések megfogalmazására van fenntartva, a véleményeket a vitaszakaszban kell elmondani. Az építményadó növekedés miből áll össze? Ha ebben az évben az önkormányzat adót akar emelni, akkor azt már decemberben meg kellett volna tenni, és arról előterjesztést kellett volna készíteni. Bízik abban, hogy hatékonyabban tudja az önkormányzat behajtani az adókat. Az ellentmondás a Városkép újságban megjelent 1 milliárd forint, és a költségvetés sorain szereplő összege között az, hogy jelenleg ezt ennyire tervezték. Nem tudja, hogy mi lesz a végkimenetele ennek a kérdésnek. Azt nyilván a Magyar Államkincstár is tudja, hogy nem biztos, hogy 1 milliárd forintot, azaz 1,36 milliárd forintot + a büntető kamatokat egyből ki tud fizetni a kerületi önkormányzat. Ha a végleges összeg kiderül, akkor tárgyalásokat kell folytatni arról, hogy milyen ütemezésben és hogyan tudja a kerület teljesíteni az Kincstárnak. Elhangzott egy kérdés, hogy a jogerősen megítélt 690 milliós összeg miért nem szerepel a költségvetésben. Ez sajnos nem jogerős, mert a Legfelsőbb Bíróság január 20-i döntése értelmében két részre osztotta az ügyet az építmény és a telekadó tekintetében. Az építményadó tekintetében helybenhagyta a döntést, de ez sajnos a kisebb összeg, a telekadó esetén pedig új eljárásra kötelezte az I. fokú hatóságot, a kerületi Építéshatóságot. Arra, hogy az I. fokú adóhatóság eljárása milyen módon és milyen keretek között kell lezajlania, nem tud válaszolni, mert a Legfelsőbb Bíróság írásos ítélete még nincs a kezében, mert ezt még nem írták le. Ez egy bizonytalansági tényező ebben az esetben. Ha itt egy minimális mértékben, de kedvező lehetne a kerületre nézve a döntés, akkor nem 690 millióról, hanem akár ennek kétszereséről is lehetne beszélni. Fehér Gábornak a helyi támogatásra, és az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kérdésére Csomó Tamás alpolgármester úr fog válaszolni. A kátyúzás olyan „műfaj”, amire soha nem elég a pénz, de a leginkább kidobott pénz, mert nem kátyúzni kellene, hanem teljesen új aszfaltszőnyeget kellene létrehozni. Mindkettő költségvetési forrás kérdése, de nézőpont kérdése, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele van. Az Egészségügyi Szolgáltató Kht. támogatásával kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy sikerült a legjobban, és leggyorsabban racionalizálni a működését. Az ígéretek szerint ez az összeg még a szolgáltatások bővítésére alkalmas és elegendő lehet. A Béke-téri rendelővel, és a Póth Irén utcai rendelővel kapcsolatban Lévai alpolgármester úr fog válaszolni. A Béke-téri Háziorvosi rendelővel kapcsolatban sokkal komplexebb a helyzet, mint ahogy itt felmerült, egyéb problémák is felmerültek a másik tulajdonos Háziorvosi Kft-vel, illetve a járóbeteg ellátást biztosító Kft-vel kapcsolatban. A közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre dr. Lévai István Zoltán alpolgármester úr válaszol, az oktatási intézményekkel kapcsolatos kérdésekre pedig Kucsák László. A 42-es villamossal kapcsolatban több kérdés is elhangzott. Erről akár 42 órát is tudna beszélni. Ez a 7,5 millió forint, ami ezen a soron van, ez azért kell, mert ha elindul egy fejlesztési program, akkor az előzőekhez képest legalább négy alternatíva van a megvalósításra. A kerületi önkormányzatnak is bizonyos összegeket tartalékolnia kell a tervezési folyamatokra, ha olyan forgatókönyvek mentén valósul meg ez a beruházás, ami ezt szükségessé teszi. Ez egy biztonsági tartalék, remélhetőleg nem lesz rá szükség. Jelenleg három kérdés van az ügyben: szintben keresztezze, külön szintű csomópontban keresztezze, és ha külön szintű a csomópont, akkor azt csak villamos-átjáróvá váljon, vagy egyéb közúti átjáró legyen. Még van egy negyedik variáció is, hogy nem a városi vasút lenne a mélyben, hanem a Lajosmizsei vasutat vinnék le a mélybe, ezáltal megoldódhatna az Üllői úton való átkelés problémája is. Ezek olyan kérdések, amelyekre igen nehéz választ adni. Holnap reggel lesz pont a Fővárossal, és Kispest képviselőivel egy egyeztetés a Hivatalban ennek a rendezése érdekében. Az idegenforgalmi adó a XVIII. kerületre eső normatív részét még soha nem számolták ki. Az biztos, hogy jelenleg nem éri meg az idegenforgalmi adót kivetni, hacsak nem foglalja el Vecsést, és annektálja az ott lévő szállodát. Erre a Testületben jelenleg nincs ambíció, ezért majd egy későbbi napirendben az idegenforgalmi adó beszedését átengedik a Fővárosnak.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
15
Sorszám: 3.
Csomó Tamás: az önkormányzati bérlakásokat nem kíván értékesíteni az önkormányzat, ennek ellenére van ilyen kötelezettség. Ehhez kapcsolódóan van kifizetési kötelezettség az önkormányzat felé. Ez abból adódik, hogy a régebben eladott lakásokat részletekben fizetik. Tehát van olyan bevétel, aminek a költségekkel csökkentett összege felét illene már a Fővárosi Önkormányzat felé rendezni. Azért fogalmazott így, mert az elmúlt 15 évben közel 800 millió forint adósság keletkezett ebben a témában. A helyi támogatások nem a fiatal házasok támogatása mellett találhatók a költségvetésben, hanem a 16. tábla 53. sorában erre 20 millió forintos összeg szerepel annak ellenére, hogy tavaly csak 7,5 millió forintot osztottak ki ilyen címen. Petrovai Lászlónak köszöni a kérdést. Ő is rájött már arra, hogy az pazarlásnak tűnik, hogyha csökkent munkaképességűekre elkölt az önkormányzat 46 millió forintot azért, hogy foglalkoztassa őket, máshol pedig 70 millió forintot azért, hogy ne foglalkoztassa őket az önkormányzat. Egy projekt látszik kibontakozni, aminek két fő iránya van. Az egyik az, hogy bevonnak a munkába egy ebben jártas alapítványt, amelyik felméri a kerület munkahelyeit, hogy mik azok a tevékenységek, munkakörök, amiket csökkent munkaképességűekkel is el lehet látni. Ők már 15 éves tapasztalattal integrálnak ilyen munkahelyekre értelmi fogyatékos, illetve autista embereket. Jelenleg is folyik egy ilyen integráció. Az egyik bölcsődében egy mosogatói állásra sikerült egy fiatal autista hölgyet beintegrálni, illetve lassan el is kezdi a munkát. Ez egy együttgondolkodást igénylő folyamat, nem olyan egyszerű az értelmi sérültekkel, és ezért is van szükség az alapítványra. A munkakörnyezetet is úgy kell kialakítani, hogy el tudja viselni a sérült embert, és a sérültség fokának megfelelően tudja őket kezelni. A sérült embert is alkalmassá kell tenni arra, hogy egy bizonyos munkát elvégezzen. Ebben határozott lépéseket kíván tenni a városvezetés a közeljövőben. Ez a költségvetésben úgy szerepel, hogy a Szociális Foglalkozóra 2011. évre szánt összeget is kevesebbre tervezte, mert az a szándék, hogy az ott dolgozókat olyan helyre irányítsák, ahol értelmes munkát tudnak végezni, és kiválthatják azt a járulékot, amit máshol az ő nem foglalkoztatásuk miatt kell fizetni. dr. Lévai István Zoltán: nem érti Vilmányi Gábor kérdését, mert a közbiztonság az a terület, ahol nem csökkentették a támogatást, hanem növelték. Akkor értené Vilmányi úr aggodalmát, ha ez nem így lenne. Most volt egy sajtótájékoztató, ahol a városvezetés bejelentette, hogy növeli a rendőrség támogatását, amellyel mind a gyalogos, mind a gépjárművel történő járőrszolgálatot erősítik. Tehát azt a régi vágyát a lakosságnak, hogy az utcán jelenjenek meg a rendőrök, részben a városőrség átszervezésével, részben pedig az önkormányzat által nyújtott támogatás növelésével látja biztosítottnak a városvezetés. Ahogy azt már többször megbeszélte Vilmányi Gáborral azt, hogy a térfigyelő kamerarendszert felül fogják vizsgálni. Azt nem tudja megígérni, hogy javaslatai olyan arányban lesznek érvényesítve, mint korábban, hiszen az intézkedéseket az új városvezetés szakmai alapon kívánja megtenni a Rendőrség, és azon közreműködők javaslatai sokkal dominánsabban fognak megjelenni, mint korábban. A közbiztonságra nagy figyelmet fordít az új vezetés, vizsgálja annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet több pénzt fordítani a közbiztonsági feladatok ellátására. Bármilyen közvélemény-kutatást vesznek is alapul, a közbiztonság az egyik legfontosabb terület a lakosság szerint. A Póth Irén utcai rendelővel kapcsolatos kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Folyamatban van egy helyi városközpont fejlesztési pályázat, amely még nem dőlt el, hogy az önkormányzat megnyeri-e vagy sem a pályázati pénzt. Amennyiben az önkormányzat megnyeri a közel 600 millió forintos támogatást, akkor a következő év végéig a gyermekorvosi rendelő funkciót meg kell oldani, hiszen a pályázat tervezése során, jelenleg a Póth Irén – Nemes utca sarkán lévő régi gyermekorvosi rendelő helyére egy új funkció lép be. Tehát az összes lépés ennek a függvénye, így a költségvetés tervezésének fázisában nem lehet megállapítani azt, hogy milyen irányba mozdulnak. Elképzelések vannak, hogy a gyermekorvosi funkciót hová helyezzék át, de a pályázat elnyerése fontos ahhoz, hogy tovább
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
16
Sorszám: 3.
lehessen gondolni a részleteket. Ennek a függvényében lehet később döntéseket hozni, illetve szükség esetén eszerint módosítani majd a költségvetést. Kucsák László: Petrovai László képviselő úr kérdésére válaszul ⇒ „a státuszokkal összefüggésben az oktatási ágazatban: minden egyes esetben olyan státuszokról van szó, amely státuszok nem betöltött státuszok voltak. Ahogy azt a bevezetőben is hallani lehetett, ez minden egyes intézmény esetében egy egyeztetésen alapuló tervezés volt. Azt tudom a kérdésére válaszolni, hogy a tervezés során ilyen körülmény, mint amilyenre Ön a kérdésében célzott, nem merült fel.” Ternyák András képviselő úr kérdésére válaszul ⇒ „ez egy még az Önök által, tehát az előző Képviselő-testület által elfogadott döntés alapján megkötött megállapodás az Önkormányzat és a Csodálatos Gyermekvilág Alapítvány között és ennek folyományaképpen kerül sor ennek az összegnek a folyósítására, óvodai férőhelyek biztosítása kapcsán. Talán így emlékszik rá képviselő úr. Ez egy tavaly megkötött megállapodás volt. A 2010-es eredeti előirányzatok vannak feltüntetve, ahol voltak ilyenek, ez év közben megkötött megállapodás volt, ily módon a 2011. évi előirányzatban tud szerepelni.” Kardos Gábor képviselő úr felvetésére ⇒ „ez fontos nyilván mindannyiunk számára, természetesen számomra is, hogy a kulturális tevékenységek, programok milyen módon tudnak megjelenni. Azt szeretném megemlíteni, hogy annak ellenére, hogy a bevezető előadásból is kiderülhetett, hogy rendkívül szűk feltételrendszer mellett kellett összeállítani a költségvetést, ennek ellenére úgy gondolom, hogy pl. a közművelődés, a kultúra területén komoly eredménynek tekinthető az, hogy sok olyan értékes, színes tevékenységet továbbra is tervez támogatni az önkormányzat. Itt lehet gondolni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárainak támogatására, ill. a főkönyvtár támogatására, lehet gondolni a TÉBLÁB, Botafogo, Lőrinci Színpad további tevékenységének támogatására. Ezeket én rendkívül fontosnak tartom, mert nagyon nehéz körülmények között is – ha a testületi támogató döntés megszületik – akkor a támogatások rendelkezésre állnak és ezek a közművelődési feladatok továbbra is tudnak működni. Azt is szeretném megemlíteni, hogy nemcsak itt, hanem az ifjúságpolitikai feladattervben rögzített feladatok között, amelyet az Oktatási, Közművelődési, Sport és Ifjúsági Bizottság támogatott és a költségvetésnek is részét képezi, ebben is megjelenik több olyan elem, ami közművelődési, kulturális feladatot jelent (helytörténettől elindítva az ifjú művészek találkozóján át, sok egyéb más). Nyilván képviselő úr arra is gondolhatott a felvetése kapcsán, hogy mindezeken túl újabb tartalmak, vagy újabb területek is meg tudjanak jelenni. Ebben szerintem egyébként nagy szerepe lesz – ilyen költségvetési viszonyok között meg különösen – a művelődési házunknak, ill. a két közösségi háznak abban, hogy szélesebbre tudja tárni ezeket a lehetőségeket és óhatatlanul szükséges lesz az, hogy több pályázati lehetőséget kell felkutatni annak érdekében, hogy olyan programok is méltó módon megrendezésre tudjanak kerülni, mint például a Liszt jubileummal összefüggő program is. Mindazok, amit képviselő úr javaslatában megfogalmazott és számos egyéb ötlet is terítékre tud kerülni ennek kapcsán. Köszönöm.” Hunyadi István (városigazgató): „nagyon könnyű dolgom van, mert gyakorlatilag már minden kérdésre elhangzott a válasz. Néhány kiegészítés: Fehér Gábor képviselő úr kérdéséhez annyit tennék hozzá, hogy a Városüzemeltető Kht-val kapcsolatban hangzott el kérdés, hogy elegendő-e az előirányzat, ami oda van szánva. Egy kicsit tágabban válaszolnék erre: az önkormányzat gazdasági társaságainál nagyon komoly átalakítási folyamat zajlik le, amelynek során részletekbemenően vizsgálják a költségeket, a működés költségeit, a feladatokat és ennek eredményeképpen már tavaly több-száz millió forintnyi megtakarítást értek el. Ezeket elsősorban a szervezeti átalakításokból fakadó megtakarítások jelentik. A feladat ismeretes az új menedzsment számára és ennek a feladatnak az ismeretében tették a felelősségteljes
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
17
Sorszám: 3.
javaslataikat az előirányzatokra, tehát nyilván tárgyalás is volt az önkormányzat és a társaság vezetése között. Az ami a költségvetésben szerepel, az felelősségteljes és megalapozott javaslat, elegendőnek kell lenni a fenntartásra. Talán még annyit ehhez, hogy azt láthatjuk, hogy nincsen fejlesztési előirányzat az utak vonatkozásában. Biztatás, vagy reményképpen annyit még azért hozzátehetünk, hogy várhatóan a költségvetés módosításakor kerül forrás, ami most még nem szerepelhet benne erre a célra, amit miután normatíva alapján célzottan támogatják az önkormányzatot, gyakorlatilag nem burkolt utak építésére lehet, ill. kell is felhasználni. Tulajdonképpen ez szerepel majd egy későbbi fázisban. A kamerák bővítésével kapcsolatban (bővítés lesz a Havanna projekt kapcsán éppen folyamatban van egy közbeszerzés) némi bővítéssel lehet majd számolni. Erre is az igaz, mint a többi fejlesztésre, hogy kizárólag a pályázati források, ill. az ahhoz kötelezően rendelt önerő lehet a fejlesztés alapja, tehát ezek a kemény szigorú feltételek, nagyon behatárolják a lehetőségeket. Kardos képviselő úr kérdésére válaszul ⇒ „ez egy nagyon fontos szempont, hogy mit szól a banki szféra az önkormányzat gazdálkodásához. Polgármester úr folytatott tárgyalásokat a számlavezető bank képviselőjével, megismerték azokat a szándékokat és feltételeket, amelyek alapján az önkormányzat szándékozik a jövőben gazdálkodni. Gondolom ez is odavezetett, hogy odavezetett, hogy megerősítették a további szándékaikat, tehát ilyen mértékig vagy ezt nem nagy mértékben meghaladó módon tudják finanszírozni az önkormányzatot, tehát nem kell attól tartani, hogy ez a működési célú hitel nem válik elérhetővé az önkormányzat számára. Tehát erre az évre biztosítottnak látszik az önkormányzat működése.” Ughy Attila: a második körös kérdések feltételére van lehetőség. Kőrös Péter: „a városigazgató úr mondata kapcsán szeretnék kérdezni. Városigazgató úr az önkormányzati vállalatok átalakításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy részleteiben vizsgálták azokat a folyamatokat a cégek menedzsmentjei, hogy milyen megtakarításokat és hol fognak ezek jelentkezni, ill. az átszervezések eredményei már tényleges és számszerűsíthető eredményekben mérhetők. Igazgató úr látott-e ilyen tanulmányt, ill. ilyen típusú elemzéseket? Ha igen, akkor örülnénk, ha ebből kaphatnánk, vagy idézne ebből pár számadatot, ugyanis az elmúlt hetek, hónapok során több fórumon próbáltunk kísérletet tenni arra, hogy ezekbe betekintést nyerhessünk, de számunkra ez egyelőre úgy tűnik, hogy ilyen kimutatások, elemzések nincsenek. Tehát ha igazgató úr ilyet látott, akkor örülnék, hogyha ezt itt most bemutatnák a Képviselő-testületi ülésen.” Gönczöl András: „annyit el szeretnék mondani, hogy a tegnapi Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság ülésén 2,5-3 órán keresztül teljes mértékben átbeszéltük a dolgokat és ezért az ember kicsit jobban informáltnak tűnik. Ez a kétfordulós költségvetési rendelet elfogadása, hihetetlenül hasznos dolog, mert még az elkövetkezendő két hétben tudunk azon gondolkodni, hogy honnan venni el és hová tenni, ízlés szerint és természetesen – magamat is és mindenkit, aki ebben érdekelt, arra kérem, hogy ezeket a listákat nézze át. De a működési célú tartalékképzésnél kérdezném, hogy ebben a modern ún. pályázati világunkban, amelyben sokszor pályázattal tudunk dolgokat megoldani, van-e racionális magyarázat arra, hogy nem látok itt pályázati önrész céltartalékokat és a pályázatok előkészítésének költségére egyetlen forintot sem. Biztos van ennek racionális magyarázata. A másik kérdésem az lenne, hogy szintén itt a közbiztonságnál a céltartalékok között olvasom a 0-kategóriánál, hogy a XVIII. kerület sem tudja megúszni egy-két esetben a tüzet. Itt láttam korábban egy 3 mFt-os támogatást a Tűzoltóságra. Idén hogy van? Beterveztük, hogy most nem lesz tűz, vagy ki oltja? Támogatás elképzelhető-e? Ha igen, jó lenne! Ha nem, akkor miért nem?”
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
18
Sorszám: 3.
Ternyák András: „az idegenforgalmi adó változással kapcsolatban nem arra akartam buzdítani, hogy rohanjuk meg Vecsést és szálljuk meg a szállodáit, hanem ugye az idegenforgalmi adó az korábban bement a közös kalapba és abból a kerületek részesültek. Volt egy törvényváltozás – Rogán Antal V. kerületi polgármester így próbált fricskát törni a főpolgármester úr orra alá – és ez az adó a kerületekhez került. Az V. kerület marha jól járt, mi nem annyira. Tehát minden olyan adó, ami nálunk is beszedhető, az bemegy a közösbe és mi helyi szinten szedhetünk be olyat, amiből egy fillért nem tudunk beszedni. Az volna a kérdésem, hogy itt milyen változás van? Mennyit nem kapunk ezek után a közösből? Azt tudom, hogy nem fogunk kapni, mert nincsenek szállodáink. Köszönöm!” Vilmányi Gábor: „Polgármester úr beszámolójában a témakörök között találta, hogy a képviselői körzetek bejárása egy kivételével megtörtént. Nagy örömömre szolgál, hogy szinte az elsők között hívott meg engem és kért fel az a team, aki ezt a feladatot kapta és csinálta végig, járta végig a Havanna lakótelepet. Akkor szóvá tettem és most kérdezem meg – biztos vagyok benne, hogy mindenkinek látni kell, még azoknak is, akik Pestimrén laknak, mert gyakran eljöhetnek ide a Havanna lakótelepen működő hétvégi piacra. Ennek a piacnak, ami hétvégi vásár néven fut, az állapota, a környezete – véleményem szerint – a XX. században sem volt elfogadható. Azt kérdezem, hogy gondolt-e erre a tervezésben a városvezetés, mert tényleg főútvonal mellett van, Baross utca, Bartha Lajos utca kereszteződésében. Egy felújítást, vagy egy rendezettséget igazán megérdemelne. Erre kérek valami megnyugtató választ. Köszönöm.” Petrovai László: „lehet, hogy a 42-es villamosra adott válasz az elvitte a vonalat, hogy a P.P.V.Sz. felülvizsgálatára a 7,5 mFt, az mire elég?” Ughy Attila: „P.P.V.Sz. ⇒ első körben ennyit tudtunk a P.P.V.Sz-re külön elkülöníteni, de már a mai testületi ülésen is – képviselő úr láthatja – van, nem szigorúan P.P.V.Sz., de rendezési tervekhez kapcsolódóan egy napirendi pontunk. Tehát ehhez és erre mindig lehet forrásokat találni, ill. óvatosan azt a megfogalmazást teszem, hogy van lehetőség fővárosi forrásból is bizonyos terveknek a finanszírozására forráshoz jutni. A piaccal kapcsolatos kérdésre Lévai alpolgármester úr válaszol. Idegenforgalmi adóval kapcsolatban ⇒ értem, hogy jó geg és ziccer erről beszélni, hogy ki és milyen módon és hogyan jár jól, vagy rosszabbul. Ebben az idegenforgalmi adó kérdéskörben azért ez össz-budapesti szinten kb. 7-8 milliárdos összegről van szó. Akik önállóan beszedik, az 3 vagy 4 kerület. A többi közösen fogja beszerezni. Ugyanúgy bekerül a nagy-kalapba és ugyanúgy a forrásmegosztás révén visszajut a kerületi önkormányzathoz. Még egy fontos dolgot hozzátennék, hogy ahol erről a kérdésről döntöttek, azok a költségvetést megalapozó törvényjavaslatok tárgyalása során, ott egyébként számtalan olyan kérdés volt, ahol a fővároson belül a kerületek jobb pozíciót tudtak fogni a korábbi pozíciójukhoz képest akár a forrásmegosztás tekintetében is. Legalább 2-3 ilyen adónem van, ahol pozitív szaldóval – a korábbiakhoz képest – jött ki belőle a főváros. Tehát azt mondom, hogy valóban itt vannak ebben az egy kérdésben olyan kerület esetében, mint a XVIII. kerület, azt gondolom, hogy nagyjából irreleváns számára ez a döntés. Viszont az a döntés, hogy általában az összkalapba kisebb mértékben történik a zuhanás, mint amit egyébként a fővárosnak, ill. a főváros vállalkozásainak a gazdasági aktivitása okán kellene elszenvednie, az mindenféleképpen pozitív fejleményként mondható el. A vállalat-átalakításokkal kapcsolatban is van jelentkező, működési tartalékképzés, pályázati önrész tartalékképzés - városigazgató úr. Tűzőrség támogatásával kapcsolatban azt tudom mondani, hogy igen az elmúlt esztendőben volt rá költségvetési keret, valószínűleg az idén erre ilyen formában a költségvetésben nem áll rendelkezésre külön összeg. Amennyiben az év közepe táján olyan állapotba kerül a kerületi
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
19
Sorszám: 3.
önkormányzat gazdálkodása, hogy megnyugtatóan tudjuk az év második felét elkezdeni, akkor nyilván ezeket a kérdéseket felülvizsgáljuk” dr. Lévai István Zoltán: „két kérdéskör lenne. Az egyik a Havanna piac felvetés, a másik pedig a cégátalakítás hatástanulmány kérdésköre. Havanna piac ⇒ ahogy az említett bejáráson Vilmányi úr jelezte ezt a problémát, köszönjük, hogy akkor is jelezte, köszönjük, hogy most megerősíti. Egyetértünk, hogy meg kell vizsgálni a Havanna piaccal összefüggésben azt, hogy milyen lehetőségek vannak, hogy jobb környezetben vásárolhassanak, akár a Havanna lakótelepiek, akár a pestszentimreiek. Egyetértünk abban is, hogy az elmúlt 16 évben nem történt ezen a területen semmi érdemleges és mi meg vállaljuk azt, hogy az elmúlt 3,5 hónapban még nem tudtunk ezzel érdemben foglalkozni. Viszont az elkövetkezendő időszakban meg fogjuk tenni és javaslatait pedig várom a képviselő úrnak. Hatástanulmány ⇒ először is azt a kérdést teszem fel, hogy van vagy nincs? Van ilyen hatástanulmány és büszke vagyok arra, hogy az új városvezetés az ilyen típusú döntéseket megelőzően és annak folyamatában ellentétben az elmúlt 16 évvel ilyen hatástanulmányokat készít. Kőrös Péternek reagálnom kell arra, hogy az elmúlt időszakban többször felveti a „fair” játékszabályait itt ebben a képviselőteremben. Akkor ezúton tájékoztatom Önt és nagyon sajnálom, hogy Ön most itt ennyi ember előtt elhallgatja, hogy Ön nagy valószínűséggel látta ezt a hatástanulmányt, hiszen az Önök által Vagyonkezelő Felügyelő Bizottságába delegált, az Ön szellemi háttértámogatását élvező Nagy Balázs ezt a hét végén megkapta – információim szerint – vezérigazgató úrtól, vagy ennek egy részét, úgyhogy amikor „fair” szabályokról beszélünk, akkor emlékezzen erre a mai beszélgetésre, ill. ülésre. Egyébként a Képviselőtestület minden tagja meg fogja kapni. Ön fogja legelőször megkapni, mert az egyik kérdésben felvetette, amit a testületi ülés végén amikor a „kérdések” szakaszhoz érünk, akkor én ismertetni fogok Önnel és még a mai nap a kezébe fogom adni. Felhívnám a figyelmét, hogy lehet ezen vitatkozni, de biztos vagyok abban, hogy Ön Nagy Balázzsal konzultált már ebben az ügyben és minden sorát ismeri ennek a hatástanulmánynak, amit a hét végén Nagy Balázs megkapott. Köszönöm.” Hunyadi István (városigazgató): „annyit tennék még a társaságokhoz hozzá, hogy vezérigazgató úr tájékoztatása szerint az arányok, tehát hogy milyen megtakarítások jelentkeznek a társaságok átalakításával a párhuzamos tevékenységek megszüntetésével, gyakorlatilag 4 év alatt kb. 1,3 milliárd forintnyi megtakarítással lehet számolni. Az átalakítás előtt 292 fő volt és az átalakítás után 251 fő végzi el ugyanazt a munkát, mint amit korábban többen végeztek. Tehát a hatékonysággal ilyen mértékű megtakarítás érhető el. Tartalékokkal (pályázati pénzekkel) kapcsolatban ⇒ nincsenek jó hírek, hiszen a Középmagyarországi régió uniós pályázati lehetőségei erősen beszűkülnek, hiszen a támogatás mértéke az jóval kisebb mint korábban. Igazából reálisan nem célozhatóak meg. Más célzott egy-egy szakmai területre korlátozódó pályázatok nyílhatnak meg, ezeket vizsgálni kell. Erre rendelkezésre áll nem ilyen célzott tartalék, de az általános tartalék felemelésre került 100 millióról 150 millióra, tehát amennyiben ilyen jellegű igény van, akkor erre rendelkezésre áll megfelelő tartalék. Köszönöm.” Ughy Attila: vélemények megfogalmazására van lehetőség a költségvetéssel kapcsolatban. Ezt követően módosító indítványok megtételére van lehetőség.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
20
Sorszám: 3.
Kőrös Péter: „arra szeretnék egy picikét reagálni, hogy ebben a – Lévai úr által felvetett, ill. reagált – kérdésben egy későbbi napirend kapcsán lesz alkalmunk a vitát lefolytatni. Nem akartam felhozni, de azt gondolom, hogy Lévai úr itt egy-két adatot ismertet, inkább dátumokat, akkor azt gondolom, hogy utólag azt fogja mondani, hogy jobb lett volna, ha ezt nem mondta volna el, mint amit itt elmondott, de majd meglátjuk, amikor odaértünk. Engedjék meg, hogy – nem húzva itt az időt – nem túlzottan kimerítve az Önök türelmét, két részletben foglalnék állást a költségvetés-tervezettel kapcsolatban. Először próbálnék egy, inkább kicsit szakmai, majd a végén a vita szakasz lezárását, ill. a szavazást megelőző részben egy általános inkább politikai hangú véleményt elmondani. Ez utóbbit azért osztom ketté, hogy az idővel is takarékoskodjunk az SZMSZ-re tekintettel. Szeretnénk elmondani azt, hogy tudjuk, csináltunk egy pár évig ilyet, ill. láttunk, hogy nem könnyű egy költségvetést összerakni. Még egyszer köszönetünk azoknak, akik ebben részt vettek, függetlenül attól, hogy ezt a közalkalmazottként, köztisztviselőként, politikusként élték meg. Tudjuk, hogy ez nem egy könnyű feladat, ugyanakkor egy pár dologra muszáj felhívnunk a figyelmet. A szöveges részhez szeretnék reagálni. Elég nagy hangsúlyt fektetnek olyan gondolatoknak, amelyek folyamatosan egy kicsit a múltba való visszarévedésre utalnak, ill. az előző vezetésnek a felelősségét firtatják, de ugyanakkor diszkréten hallgatnak olyan típusú az elmúlt 3-4 hónapban meghozott döntésekről, amelyek különböző személy és egyéb kinevezések kapcsán többek között jelentős terhet rónak mind az önkormányzatra, mind az önkormányzat vállalataira. Az előterjesztés jelentős fejezetben foglalkozik az önkormányzat megnövekedett kamatkiadásaival, de ugyanakkor diszkréten hallgat arról, hogy többek között nekünk volt egy olyan módosító javaslatunk az előző költségvetés módosításnál, amire arra tettünk javaslatot, hogy vizsgáljuk meg azt, hogy tavaly április óta a kamatterhei mennyiben nőttek ennek az önkormányzatnak. Azt gondolom, hogy tekintve, hogy erre hajlandóság úgy látszik nincs, érthető okokból mi ezt meg fogjuk tenni és szembesíteni fogjuk a Képviselő-testületet. Nem értjük azt a logikát és semmiképpen nem szeretnénk egy olyan költségvetést támogatni, ami nem számol azzal a lehetőséggel – ismerve azt is természetesen, hogy szűk a lehetőség – hogy mégis azért csak megpróbálni a jövőnek való építkezés keretein belül pályázatokra egy kicsit nagyobb önrészt félrerakni. Adott esetben és a következő Képviselő-testületi ülés során fogunk arra javaslatot tenni, hogy mi pl. honnan látnánk átcsoportosítási lehetőségeket. Ha bármilyen típusú beruházást, komoly beruházást szeretne az önkormányzat az elkövetkezendő években csinálni - azt gondolom – hogy elképzelhetetlen anélkül, hogy ehhez a megfelelő előterveket és felméréseket nem végzi el az önkormányzat és erre nem fordít kellő részt. Végezetül elég nehéz elmenni amellett a mondat mellett, ami a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban egyenesen úgy fogalmaz az előterjesztés, hogy a kisebbségi önkormányzatok támogatták a költségvetést, az erről szóló dokumentumok a Pénzügyi Irodán megtekinthetők. Hölgyek! Urak! Megtekintettük! Szeretnénk mondani! Ki merem mondani ez a mondat így ebben a költségvetésben ez a „nettó hazugság” kategóriája. A kisebbségi önkormányzatoknak a becsatolt levele a saját maguk által elfogadott költségvetésre vonatkozik, semmiképpen sem a teljes költségvetésre. Végig mehetnék még azon, hogy hány ilyen típusú ziccer van ebben a költségvetésben, de azt gondolom, hogy a jelenlévők ideje és idegi állapotára való tekintettel én ezt most nem teszem meg. Köszönöm!” Vilmányi Gábor: „nem szeretnék én sem különösebben vitatkozni és azt sem állítom, hogy két költségvetést nézünk. Valószínűsítem, hogy nem azokat a sorokat látom én, mint amit alpolgármester úr lát. Én amikor megkérdeztem, hogy bizonyos tételekkel számol-e, akkor megpróbáltam összeszámolni a 4/C táblában azokat a kiadásokat, amire alpolgármester úr itt hivatkozott. Kétségtelen a 4/C táblában a 30 millióval pluszban van, tehát pozitív. És ne felejtsük el az 5. sz. táblában pedig ott van egy ilyen, hogy 13.750.000 helyett van 12 millió és azért e tekintetben nagyon sok feladatra kell gondolni. Én gondoltam arra és nem véletlen kérdeztem meg, és ha így ezeket az összegeket összeszámolom, hogy pl. a kertvárosi (főleg
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
21
Sorszám: 3.
Imrén fontos) az ún. kistérségi rendszereknek ugye 2008-tól folyamatosan meg ezeknek a kistérségi rendszereknek a vagyonvédelmi rendszereknek a kialakítása első ciklusban volt 140, majd 112 és úgy 140 2010-ben. Nyilván a 2010-ben telepített kistérségi rendszereknek a szolgáltatási díjai, azok általam ismert adatok szerint majdnem 3 mFt. A 2009-es még áthúzódik, az volt majdnem 5 mFt, annak csak durván 30%-a húzódik át. Máris 4-5 milliónál vagyunk és akkor nem beszéltem a térfigyelő rendszer karbantartási költségéről. Aztán iskolák, intézményekben kamerák, távfelügyeleti költségéről. Ezt azért mondom és azért tűnik az én vesszőparipámnak, mert azt igazából nem tudom Zoli, hogy te mennyire kíséred figyelemmel a pályázatokat, mint képviselő, de 2005. tájékán, amikor a Havanna lakótelepen elsőként a kerületben egy jól meggondolt koncepció után telepítettek jó néhány kamerát, az akkori adatok szerint 70%-kal csökkent az elkövetett események, bűncselekmények száma. Természetesen ez visszament. Ez olyan mint egy puffer, ez visszament, ezt soha nem fogja senki nullára levinni. Ennek eredménye az lett, hogy egy több és több kamerát kellett telepíteni, tehát én csak azt merészeltem megkérdezni, hogy sokkal szerteágazóbb ez a dolog, minthogy itt le van írva, hogy nem igazából tudok értékelni, mert a sor: távfelügyeleti rendszer kialakítása, ez mondjuk hellyel közzel megy és üzemeltetési támogatás lakosság részére: valószínűsítem, hogy ebben van benne a kistérségi rendszer is, de emellett még nagyon sok összetevője van és az én számításom szerint olyan 180 millióra rúgna ki ez az egész költség, hogyha azokat tovább akarnánk vinni, ami kötelezettségünk is és nem akarjuk engedni, hogy lerobbanjon a rendszer. Csak ezt szerettem volna megkérdezni. Köszönöm szépen.” Petrovai László: „azt mindenképpen üdvözölni tudjuk, hogy egy egyensúlyi költségvetés készül, vagy legalábbis erre törekszik a költségvetés. Az egy más dolog, hogy a körülmények is kényszerítenek bennünket, tehát nem is nagyon van más választásunk. Röviden reagálnék a kérdésemre kapott válaszra, ill. egy pár dologra még szeretnék kitérni. A megváltozott munkaképességgel kapcsolatban ⇒ térjünk vissza majd fél év múlva és akkor majd módosítani kell a költségvetést, mert attól, hogy egy szűk keretet szabunk erre a feladatra, az még nem jelenti azt, hogy ez a foglalkoztatás mindenképpen meg fog valósulni és nehogy az legyen a vége, hogy felmondásokba és elbocsátásokba torkollik, ill. hát ilyen szerencsétlen események történnek ezekkel az emberekkel, ugye, hogyha a Szociális Foglalkoztatónak a kerete az nincs egész évre biztosítva. Műszaki területen, amit mi nagyon hiányoltunk, az a karbantartásoknak és a felújításoknak a nagyon alacsony szinten tartása, ahol a 2011-es évben csak a szerencsében bízhatunk, hogy nem fognak sajnálatos események bekövetkezni, amelyek ezeknek a karbantartásoknak az elmaradásával hozhatók összefüggésbe. A 42-es villamos tanulmányára csak azért térek vissza, mert egy kicsit meglepetéssel hallottam, hogy ebben jelenleg tárgyalások folynak. 5-6 éves közlekedési koncepciónk van, teljesen elavult, korszerűtlen, értékelhetetlen közlekedési koncepció. Ha ezek alapján folytatunk most tárgyalásokat, hasonlóan elavult és korszerűtlen megoldásokról, az nem biztos hogy jóra vezet. Ebből a szempontból már azt mondom, hogy a 7,5 milliót támogatom, mert hátha új tanulmányokkal egy korszerűbb megoldást is tudunk találni. Végül visszatérve az oktatási területre: átnézve a táblázatokat, kb. 10%-os általános elvonást látok az oktatási intézményeknél, ami reálértéken 7%-os csökkenést ad. Összevetve pl. a FIDESZ kormány programjával, azt kell mondani, hogy nem erről volt szó. Úgy gondolom, hogy a válságból kifelé menet mindenképpen törekedni kellene már arra, hogy fejlesztésre, innovációra jusson elegendő pénz. A tudásunk a jövő záloga a válság közepén sem lehet ennyire leértékelve. Köszönöm szépen!”
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
22
Sorszám: 3.
dr. Lévai István Zoltán: „frakcióvezetőként kívánok hozzászólni: először is szeretném én is azokat az elemeket újra megemlíteni, ami miatt azt gondolom, hogy mindenképpen ez a költségvetési gondolkodás, támogatásra javasolt. Ahogy Petrovai László említette, nyilván szükség szüli egyrészről ezt a gondolkodást, de azt gondolom, hogy ha már ebben a helyzetben vagyunk, akkor ezen az úton tovább kell mennünk és most nincs más lehetőségünk és igazuk van azoknak, akik arra utalnak, hogy ne a múltba tekintsünk vissza. Én azt gondolom, hogy azoknak is igazuk van, akik azt gondolják, hogy a reális helyzetértékelés az nem történhet meg a múltba való visszatekintés nélkül. Nyilván amilyen helyzetben vagyunk, az összefügg azzal, hogy milyen hagyatékot kellett átvennie a polgári vezetésnek és azért gondolom azt, hogy külön értékelendő hogy különösen a tervezési fázisban szakítottunk azzal a felelőtlen tervezéssel, amely a bevételeket felültervezi, a kiadásokat pedig alultervezi. Nekünk meg kellett ezt fordítani: a bevételeinket alultervezzük és a kiadásokat felültervezzük. Lehetnek csapdák, lehetnek olyan helyzetek, amik adott esetben akár karbantartási plusz forrásokat igényelhetnek, de úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben az volt a legfőbb cél, hogy reálisan látva a kerület helyzetét, egy egyensúlyi költségvetést tegyünk le az asztalra, amelynek egy alapkoncepciója az, hogy nem költünk többet, mint amennyit bevételi oldalon a kerület megkap. Ezen gondolkodás mentén – azt gondolom – hogy azok a módosítási javaslatok, ami a többségi ellenségi frakciótól beérkeztek, mindenképpen átgondolásra javaslandók, hiszen az a módosítási javaslat, ami most már a kérdés szakaszban számomra világossá vált, jórészt abból a tervezett településtisztasági megítélt, vagy nem megítélt – vita volt – adóbevételre alapozott, ill. újabb hitelfelvételeket prognosztizál. Úgy gondolom, hogy ez ellentmond a felelős tervezésnek, tehát ezt gondolom ezekből a számokból. Összegezve tehát én kérem a képviselőket, hogy az elkövetkezendő két hétben gondolják végig egyéni gondolkodás mentén, hogy milyen olyan változtatási szándékuk van, amely (polgármester úr említette) egy szűk mozgástér mentén megfelelő szakmai megalapozottsággal beépíthető a végleges költségvetési szerkezetbe. Ezeket mi tényleg nyitottan fogjuk fogadni, minden egyes konkrét észrevételt és javaslatot meg fogunk tárgyalni, előzetesen egyeztetni és úgy gondolom, ha ezek a folyamatok elérkeznek március 3-hoz, akkor a kerület egy felelős, átgondolt, a körülményekhez képest stabil alapokon álló költségvetést tud majd elfogadni. Annyiban reagálnék csak a felvetésekre, hogy értem én Vilmányi úr célját és szándékát és tiszta szívemmel egyet tudok érteni, hogy fontos a térkamera rendszer tényleg, mert a statisztikai adatok ugyanazt mutatják számomra is mint Ön számára, de engedje meg, hogy szakmai vitába nem fogok Önnel bocsátkozni, mert bevallom őszintén, én ehhez kevésbé értek és ahogy azt már mindig hangsúlyozom, szakmai alapokon végig fogjuk gondolni és felelősen azt a gondolkodást fogjuk képviselni, hogy ez a rendszer őrizze meg a jelen teljesítőképességének értékét és ennek a továbbfejlesztése az pedig csak akkor fog tudni megtörténni, hogyha egyébként a kerület költségvetése, pénzügyi stabilitása, a konszolidációja megtörténik és újabb pályázati lehetőség és egyéb forrásból tudunk teremteni lehetőséget ennek. Most jelen pillanatban mi a közbiztonsági területen más irányba indultunk el, nem a térfigyelő kamerarendszernek a bővítése, hanem a rendőrségi jelenlétnek a fokozása véleményünk szerint a bűnmegelőzés területén a prioritás. Ez a mi politikai felelőségünk, állunk elébe. Mindösszességében én azt kívánom Önöknek, hogy az ezen felelős gondolkodás mentén amire utaltam és amit megerősített az előttem felszólalóknak - véleményem szerint – a többsége, mert azt gondolom, hogy mindenki ugyanazt akarja, csak más szempontból közelíti meg a kérdést. Bízom benne, hogy két hét múlva egy megalapozott költségvetést tudunk elfogadni és ehhez kérem a Képviselő-testület minden tagjának a támogatását. Köszönöm.”
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
23
Sorszám: 3.
Ughy Attila: „néhány dologra szeretnék azért a végén reagálni: engedjék meg rögtön az elején, hogy egy-két dolgot azért szögezzünk le! Tegyük le az asztal közepére! Azt hiszem, hogy nem haragszik meg a szocialista frakció, ha legalább ebben az egy esztendőben viszonylag mérsékelten vesszük figyelembe az indítványaikat, amit letettek az asztalra. Nemcsak azért mert, hogy ők baloldali képviselők – és mondjuk, ha világnézeti alapjaink nem teljesen férnek össze egymással – hanem azért, mert vannak bizonyos tények és ezek rendkívül makacs dolgok. Október 3-án ennek a kerületnek az adóssága 12,5 milliárd forint volt. Tényszerű, hogy annak a városvezetésnek - látom már buzgón jegyzetel képviselő úr, most azt fogja bebizonyítani, hogy nem 12,5 volt, csak 11 ¾, esetleg 9,2 de a lényegen tulajdonképpen ez nem változtat, mármint szakmai szempontból és erre majd városigazgató úr rá fog világítani, hogy ezt a nyerítő jószágot Önök alól kihúzzuk. Már csak azért sem, mert én azt gondolom, hogy a költségvetés helyzetét, akik a kerületi költségvetés helyzetét ebbe az állapotba hozták, azok viszonylagos mértéktartással adjanak tanácsot azoknak, akik ezt megpróbálják helyrehozni. Isten látja lelkem nem akartam előhozni, meg nem akartam elmondani, csak az hozta belőlem elő, hogy itt mindenféle kamatterhek számításairól beszélnek, mennyiben rontotta a kerület pozícióit, meg arról, hogy itt az előterjesztésben múltról beszélünk, meg egyéb kérdésekről. Hát az Isten áldja már meg magukat! A múlt az egy adottság. Az az adottság, hogy ebből ki kell indulni. Hát most mondtunk valamit, igen húzunk egy tiszta költségvetést akkor lenne egy egyensúlyi költségvetésünk és lenne egy szufficites költségvetésünk ha tetszik. Amik itt felmerültek, azokra mindegyikre jutna pénz. De az előző 812-16 évben történt ebben a kerületben valami. Zajlottak bizonyos folyamatok. Ezeket a folyamatokat valakik irányították. Ezekhez a költségvetési kiadásokhoz valakik hozzájárultak, szavazatukat adták hozzá. Azért kell beszélni a múltról. Önök azok, akik akkor ezt a költségvetési helyzetet előállították, ez az alap, amiből ki kell indulnunk. Tehát illő tisztelettel akkor ne tessék a szemünkre hányni, hogy az előterjesztés szöveges részében ez szerepel. Ami pedig a kamatterheket illeti: hát a 12,5 milliárd forint összeg, ami itt adósságként szerepel? Én nem tudom, hogy mekkora árfolyamváltozásra lenne szükség ahhoz, hogy ezt a 12,5 milliárd forintot – mondjuk – pozitív irányba behozzuk kamatveszteség, vagy kamatnyereség oldalán. Tehát én értem, hogy Önök próbálnak mindenféle fogásokat találni, próbálnak valamiféle megoldást találni és azt is elhiszem, hogy pszichológiai szempontból nem túl kellemes érzés egy ilyen költségvetési tárgyalás. Birkózzanak meg vele! Azt gondolom, hogy a múlt és az elmúlt tevékenység feldolgozására az idő az egyik legjobb gyógyszer. Egy esztendő múlva már sokkal nagyobb erkölcsi tartalommal adhatnak komoly tanácsokat a költségvetés tervezésének és szerkezetének kialakításához. Két év múlva még inkább! Azt gondolom, hogy a purgatórium az nem megúszható. Nem megúszható. Tehát akik a közösségnek a pénzét, a vagyonát ilyen módon kezelték az elmúlt 8-12-16 évben, azok számára ez a minimum, hogy ezt az életérzést éljék meg és akkor elkövetkezik majd az az időpillanat, amikor erkölcsileg megtisztulva, érdemben úgy tudnak hozzászólni, hogy ezeket a tanácsokat meg is fogadjuk. A kisebbségi költségvetés korrigálásával kapcsolatban annyit hadd tegyek hozzá, hogy köszönöm az észrevételt, valóban két értelme is lehet annak, amit képviselő úr megfogalmazott, frakcióvezető úr megfogalmazott. Az már ízlés kérdése, hogy nettó hazugságnak nevezzük, vagy olyan dolognak, amit kétféleképpen is lehet érzékelni. A következő előterjesztésben igyekszünk oly módon pontosítani, hogy mindenki számára egyértelművé váljék ez a mondat. Azt hiszem, hogy minden olyan kérdésre reagáltam, amire szükséges. Határozathozatal előtti megszólalásra van lehetősége Ternyák András és Kőrös Péter képviselőknek.” Dömötör István: a napirendi pontot nem rendkívüli eljárásban tárgyalják és a vita keretből még 3 perc áll a szocialista frakció rendelkezésére.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
24
Sorszám: 3.
Ughy Attila: megadja a szót 2x3 percben, mert az előbb lehet, hogy egy kicsit karcosabban fogalmazott és ezzel megpróbálja a lelküket gyógyító állapotba hozni. Kőrös Péter: „köszönöm a lelkünkért való aggódást. Tudja megértem – nem azt mondom, hogy indulatos volt, de azért éreztem egy kis indulatot a szavaiban – hisz Ön sincs könnyű helyzetben ezt nagyon jól tudjuk. Tudja nekem az Ön helyzetéről az a családfő esete jut az eszembe, aki a családi jövedelem egy részét valahol elhagyja, majd utána hazamegy a családhoz, összehívja a családi asztalhoz a gyerekeket és a feleségét. Mélyén a szemébe néz a családnak és azt mondja, hát hölgyek, urak, gyermekeim és kedves család most az van, hogy most kicsit kevesebből kell gazdálkodnunk és a gyerektől azt kéri, hogy valamilyen szakkörről mondjon le, a feleségétől megvonja a kozmetikusnak és a fodrásznak a pénzét és lehet, hogy a kutyára is valószínűleg sor kerül, hogy rosszabb minőségű táppal kell a jövőben beérnie és napi egy étkezéssel. Csak azt az egyet felejti el hozzátenni, hogy hát igen ő elveszítette ezt a pénzt. Polgármester Úr! Mondjuk el azt is és nézzen mindenkinek a szemébe, hogy lehet és azt gondolom, persze mindenki osztozzon abban a felelősségben, amiért kell hogy viseltessen, mi is ezt tesszük, de Ön is tegye ezt. Amikor hazamegy és tükörbe néz, illetve, amikor költségvetést beterjesztenénk, akkor azt gondolom, hogy Ön is nagyon jól tisztában van azzal, hogy országgyűlési képviselőként hány olyan jogszabályt szavazott meg az elmúlt időszakban, ami jelentősen rontja az idei saját költségvetési pozícióját. Ezért nem lehet minket felelőssé tenni Polgármester Úr, hogy többek között az idegenforgalmi adó kapcsán és az egyéb elmúlt időszakban elfogadott jogszabályok kapcsán 500-600 mFt-tal mínuszban indul a költségvetés. Polgármester Úr! Azt gondolom, hogy ezt azért nem kellene a mi nyakunkba varrni, elég nehéz is megtenni. Azt is szeretném egyrészt visszautasítani és szeretnék egy kezdeményezést tenni. Hozzászólásában is – azt gondolom – az látszik, hogy ebben a hitelmizériában Önök még saját maguk számára sem tettek tisztába dolgokat. Szeretném javasolni, hogy egyszer akkor valóban egy érdemi vitát folytassunk le. A legutóbbi Képviselő-testületi ülésen amikor költségvetés-módosításról volt szó, én a kérdés szakaszban megkérdeztem Polgármester urat, hogy a beterjesztett költségvetésen menjünk már végig tételesen és nézzük meg, hogy hol vannak ezek az Önök által hivatkozott számok. Erre akkor érthető okokból nem került magyarázat, illetve válasz. Szeretnék akkor egy olyan vitanapot kezdeményezni, ha kell Sz.M.Sz.-en és egyebeken kívül, ha kell akkor egymás számára tisztába rakjuk azokat a számokat, amiről Önök egy oldalról most egyoldalúan állítanak valamit, de egyébként amikor erről vitatkozni kellene, vagy számszerű, tényszerű adatokat és folyamatokat összehasonlítani, akkor meg mindig kínosan menekülnek az ilyen szituációk elől és alkalmazzák azt a kettős beszédet, ami sajnos ebben a beszédben is azt gondolom, hogy látható volt. Igaza van Polgármester Úr, mindenki birkózzon meg azzal, ami a saját felelőssége. Ebben most – azt gondolom, hogy – nekünk is van, de Önnek is és Önöknek is. Köszönöm szépen.” Ternyák András: „szeretném megköszönni Hunyadi úrnak és Sallai úrnak a munkáját, hiszen ők készítették – jelentős megszorításokat tartalmazó – költségvetést. A tegnapi Pénzügyi Ellenőrzési Bizottsági ülésén is elmondtam, hogy ez nem az ő felelősségük lesz, hogy mi lesz ebből betartva és nem is teljesen a miénk, ez a városvezetésé lesz. Joggal elvárható, hogyha megszorításokat eszközlünk területeken, akkor példát mutassunk. Egyik ilyen példa, ami a Ön által aláírt beszámolóban is szerepel. Látom azért a sok megszorítás mellett testvérvárosi látogatásokra tellett. Tehát a látszatra is adjunk, javasolnám a jövőben. Szeretném, ha elkészülne és Kardos Gábor képviselőtársam is utalt már ma is, ill. a tegnapi bizottsági ülésen. Szeretnénk egyszer tisztán látni, hogy pontosan mik azok az önként vállalt feladatok, amire mindig hivatkozunk, hogy sok van, de valljuk be őszintén, nem teljesen tudjuk, hogy mik is azok. És mik a kötelezően ellátandó feladatok és ott lássuk, hogy pontosan a megszorítások milyen mértékben érintik az önként vállalt feladatokat. Másik pedig az, hogy – szintén nem óhajtanék senkit sem kioktatni – Ágostai hitvallású evangélikus vagyok, pont úgy mint
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
25
Sorszám: 3.
Polgármester úr, mi nem hiszünk a purgatóriumban, azt hagyjuk meg a római katolikusoknak. Köszönöm.” Ughy Attila: „nem gondoltam, hogy még hitvitát is fogunk ma folytatni.” Megadja a szót alpolgármester úrnak. dr. Lévai István Zoltán: „kíváncsi vagyok, hogy frakcióvezető társam mikor fogja azt megérteni, hogy Önnel nem ugyanabban a helyzetben és pozícióban fogunk vitázni, vagy párbeszédet folytatni, mint mondjuk Petrovai Lászlóval. És nem személyes a felvetés. Pénzügyi szakemberek véleménye szerint az önkormányzat költségvetési pozíciója az elmúlt 4 évben romlott a legnagyobb arányban. Ön ennek az időszaknak stratégiai, szellemi irányítója volt a Tulajdonosi Bizottság elnökeként, az MSZP frakcióvezetőjeként. Ez egy helyzet, ez egy adottság és mi ebből indulunk ki és az Ön felvetései az Ön jelzései, azok ezen okok miatt zárójelbe kell hogy tegyük. Nyilván ez egy politikai felelősség, most mennyire vesszük figyelembe az Ön javaslatait, vagy az Ön kritikai megjegyzéseit. Nyilván megpróbáljuk kihallani belőle azt, ami pozitív és előremutató, de összességében ezek az alapfeltételek, ahogy viszonyulunk az Ön által fémjelzett ténykedésre és működésre. Ön ezt vagy megérti, vagy tudomásul veszi, de ez a helyzet és ez a kiindulási pont. Ebben a ciklusban ez lesz jellemző. Nyilván vannak helyzetek, amikor bizonyos döntések esetén dönthetnénk jobban is. Ez már a mi felelősségünk és amikor egy ciklus végére érünk, akkor nyilván ezt Petrovai László, Gönczöl András, vagy éppen bárki kritikai megjegyzésekkel illetheti – folyamatosan egyébként most is – de nyilván egy össz-ciklusra vonatkozóan érdemes majd kifejezni a kritikai megjegyzéseket. Azt mi el fogjuk fogadni, mert azt gondoljuk, hogy az ő hitelességük nem megkérdőjelezhető. Az Ön esetében bármennyire is fáj ez a helyzet. Ez a kiindulási alap, ennek mentén fogunk felelősen politizálni a kerületben és irányítani ezt a várost, vagy tudomásul veszi, vagy nem. Lehet, hogy ezek kemény szavak és nem egy 31 éves ifjú titán (zárójelben), mert bizonyos körök ezt terjesztik, de ez a helyzet. Ezt mondaná szerintem a korelnök is – adott esetben – vagy esetleg tapasztaltabb városvezető, vagy politikus itt a teremben, mert ezek az alapinformációk. És én azt gondolom, hogy ezzel meg kell birkóznunk. Önnek is nehéz lesz, nekünk sem könnyű, hogy ez az adottság, de mi ezt úgy ítéljük meg, hogy felvettük a kesztyűt – olyan értelemben – hogy megteszünk mindent ebben a nehéz helyzetben, megpróbálunk mindent megtenni. Nézzük meg a tavalyi 2010. évi végrehajtott végadatot, amit elköltött a kerület. Ez közel 25 milliárd forint. Jelenleg a mi tervezett kiadási, bevételi oldalunk nem éri el a 22 milliárdot, 21 milliárd 600 valahány-ezer forint. Ez mutatja azt, hogy megpróbáljuk megtenni, amit lehet annak érdekében, hogy ez a város a jövőben is működjön, 4 év múlva is működjön és a továbbiakban is lehetősége legyen működni. Ez nem könnyű, ez jár különböző területek tekintetében bizonyos kiadások csökkentésével, de azt gondolom, hogy igyekszünk megtartani azokat az arányokat, amelyek alkalmasak arra, hogy ez a kerület életében jelentős színvonalcsökkenéssel ne járjon. Ezek az alapértékek, ezek mentén próbálunk haladni, nehéz az út, de Önt is várjuk, hogy építő jelleggel támogassa ezt a folyamatot és próbálja meg magát kívülről megnézni ebben a helyzetben. Köszönöm.” Ughy Attila: a vita szakaszt már előbb lezártam és a hozzászólásom a legutóbb is már előterjesztői zárszóként hangzott el és azért mondtam, hogy megpróbáltam lelket simogató módon egyszerre két képviselőnek is szót adni, mert erre Sz.M.Sz. szerint nem lett volna lehetőség.” Megadja a szót Dömötör Istvánnak.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
26
Sorszám: 3.
Dömötör István: „Kőrös Péter úrtól kérnék egy kis segítséget, hogy szorult helyzetemen úrrá tudjak lenni. Ön benyújtott egy módosító javaslatot. Itt a vitában és a kérdés szakaszban is utalás történt erre a 690 mFt-ra, amire én azt gondolom, hogy egyértelmű választ kapott. Elég, hogyha csak bólint. Fenntartja a módosító javaslatát? Kőrös úr folyamatosan beszélt hitelességről, beszélt arról, hogy különböző számokat hogy kezel az önkormányzat. Tisztelt Képviselő-testület és főleg azok a vendégeink, akik nem látják ezt a módosító indítványt, Kőrös Péter úr annak ellenére 690 mFt-tal növelné meg az önkormányzat sajátos bevételeit, hogy itt a vitában tudomására jutott, hogy ezt az összeget jogerős bírósági ítélet nem támasztja alá. Ez a 690 mFt olyan területekre kerülne elköltésre, amit nyilván támogatnánk, hogyha rendelkezésünkre állna ez a pénz, de nem áll rendelkezésünkre, tehát innentől kezdve mindaz a szakmai érvrendszer, amit Kőrös úr felvonultatott, azt ne nevezzük demagógiának, de mindenesetre bátor. Ezzel kapcsolatban két mondatot szeretnék mondani és részben visszautalni a napirend előtti hozzászólására is. Felelős, józan gondolkodású közgazdasági és pénzügyi ismeretekkel rendelkező ember nem tehet ilyen javaslatot, amiben + 600 mFt-os kiadást eszközöl az önkormányzatnál, aminek nincs bevételi oldala. Ezt csak egy esetben tudja megtenni, hogyha van Önnél egy táska, amiben van 600 mFt. Ha esetleg most nincs Önöknél ez a táska, akkor én azt kérem, hogy próbálják meg ezt visszahozni, mert ez a táska azért lett 600 mFt, vagy még annál jóval több, mert Önök, amit műveltek az elmúlt 4-8 évben, mind gazdaságpolitika terén, mind egyéb téren – egyébként a vizsgálat alatt álló tevékenységüknek köszönhetően – tudott ez a táska ennyire megnőni. Kérem, hozza vissza, hogyha egyedül nem bírja, akkor szóljon – az előbb itt láttam – Szaniszló úrnak és akkor talán ketten elbírják. Köszönöm szépen.” Ughy Attila: megkér mindenkit arra, hogy a vita hevében ne ragadtassa el magát és a költségvetés tárgyalására koncentráljanak. Kőrös Péter: „Dömötör úr én értem az Ön helyzetét és vagyunk olyan viszonyban, hogy majd kinn hátba veregetjük egymást, de tudom, hogy nehéz lehet megvédeni ezt a szituációt, de két gondolatot engedjen meg. Azért a szakmai hitelességet úgy ne kérjen rajtam számon, hogy azért emlékszünk sokan ebben a teremben olyan típusú javaslatokra arról az oldalról, akik bezáratták volna Magyarország egyetlen nemzetközi repülőterét, kerültünk legnagyobb adófizetőjét. Tehát a működési engedélyt felfüggesztették volna, tehát azt gondolom, ha példálózni kell, mindannyian tudunk. A javaslatomat pedig azért tartom fenn, mert ugyan elfogadom Polgármester úrnak azt az érvelését, hogy igen ebben az ítéletben vannak még bizonytalanságok, de az összes olyan pozíció, ahonnan azt gondoljuk, hogy hatással lehet lenni egy ilyen per kimenetelére, szeretném az Önök mondatait visszaidézni: mögöttük a kormány. Ma minden az Önök kezében van ahhoz, hogy egy bírósági perben – úgy gondolom – a felek meg tudnak állapodni menet közben és itt egy fővárosi céggel kell. Alpolgármester úr! Bármennyire is tudom, hogy az előbb elragadtatta magát az indulattal, de most kérem, hogy ezt akkor fogadja úgy mint „jó-szándékú észrevétel”. Gondolom, hogy lehetne arra módot találni, hogy adott esetben egy peren kívüli, vagy egyéb megállapodás szülessen, ami a kerületünknek előnyös. Éppen ezért mondom, hogy baromi nehéz két sapkában egyszerre itt ülni és magyarázni azt, hogy kevesebb pénz jut idén az asztalra. Köszönöm szépen.” Ughy Attila: „nagyon kellemetlen helyzetben érzem magam, mert nem érzem magam felhatalmazva arra, hogy bárkinek is a hatalmi ágak elválasztásáról hosszabb távú oktatást adjak. Ugye a bíróság és a törvényhozó hatalom az teljes egészében eltér egymástól. Ugye ez az első, a második gondolatom ehhez, hogy az előző költségvetésben – és kár hogy Szaniszló úr már nincs a teremben, mert ő megerősíthetné – hogy ennek a 691 mFt-nak a kifizetése azért nem történt meg – a költségvetésben megvolt rá a hely az előző évi költségvetésében a fővárosnak – mert a II.- fokú ítélet meghozatala után az előző városvezetés Demszky Gábor
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
27
Sorszám: 3.
vezetésével a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy ne kelljen ezt az összeget kifizetni. Már a Legfelsőbb Bíróság előtt volt a fővárosi váltás időpontjában ez az ügy, ill. akkor már ki volt tűzve a tárgyalás időpontja. Tehát a peren kívüli megállapodás ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróság előtt eljárásjogilag nem lehetséges. A végzést pontosan nem ismerjük, az I. fokú Adóhatósághoz került vissza, de csak a telekadó része. A másik részt helyben hagyták, de a telekadó része visszakerült az I. fokú Adóhatósághoz, viszont az I. fokú Adóhatóság milyen módon tud eljárni, ezt csak akkor tudjuk, hogyha a Legfelsőbb Bíróság az ítéletét írásba foglalja. Ez nem történt meg jelen pillanatban. Ameddig ez nem történik meg, addig nem tudjuk, hogy oly módon – tehát az indokolása a Legfelsőbb bírósági döntésnek egy olyan irányú döntés volt-e, hogy semmilyen módon telekadót az ilyen területekre nem vethet ki a kerületi önkormányzat, vagy azt jelenti, hogy egy eljárási hibát talált benne, tehát új eljárásra kötelez bennünket és még egyszer ugyanezt az eljárást lefolytatva ugyanerre a konklúzióra juthat-e az I. fokú Adóhatóság. Ezt jelen pillanatban nem tudjuk, mert nincsen írásba foglalva. Ha jól emlékszem Steiner Pál frakcióvezető úrnak volt a javaslata akkor ez a Legfelsőbb Bírósághoz való fordulás ebben a kérdéskörben. Az igazsághoz ez hozzátartozik, de tényleg nem szeretnék ebben az ügyben már újabb vitákat nyitni, mert azt gondolom, hogy a politikai álláspontokat mindenki letűzte itt a közepére az ülésteremnek és tényleg most már a költségvetéssel foglalkozzunk.” Megadja a szót Kőrös Péternek. Kőrös Péter: köszöni a jogelmélettel kapcsolatos felhívást és ha az I. fokú hatóságnál lenne az I. fokú eljárás, akkor lenne mód peren kívüli megállapodásra. Mivel ilyen nincs akkor természetesen visszavonja javaslatát, de ez az első körben történő válaszadásnál nem jött át. Így, mivel adóhatóságról van szó, visszavonja. Ughy Attila: módosító indítványt az MSZP frakció benyújtott, de a módosító indítvány tartalma nem a határozati javaslatra vonatkozik, hanem a II. körhöz és visszavonásra is került. A Képviselő-testület döntését kéri a határozati javaslatról. (jelen van 21 képviselő) 14/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 14 igen szavazat, 5 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett elfogadja a 2011. évi költségvetési rendelet-tervezet bevételi és kiadási főösszegét 21.651.475,- eFt-ban, ezen belül a személyi juttatások összegét az önkormányzati feladatok vonatkozásában 1.098.519,- eFt-ban, az intézmények vonatkozásában 5.343.485,- eFt-ban. A működési célú rövid lejáratú hitelek átlagos összegét 4.500.000,- eFt-ban határozza meg. Felkéri a polgármestert a költségvetési rendelet-tervezet részleteinek további egyeztetésére és a Képviselő-testület és megfelelő bizottságai elé való, a szükséges módosításokat és kiegészítéseket tartalmazó újabb beterjesztésére. Határidő: 2011. március 3. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: tájékoztatja a Képviselő-testületet, hogy a Háztanács döntésének értelmében a következő tárgyalandó napirendi pont a 15. Kőrös Péter: ¼ óra frakció-szünetet kér.
28
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
Sorszám: 3.
Ughy Attila: 20 óra 10 perckor folytatják a Képviselő-testület ülését. (szünet után) 15.
Budapest XVIII. Kerület Városüzemeltető Nonprofit Kft. megbízása a közfoglalkoztatási programban érintett álláskeresők foglalkoztatásával illetve annak szervezésével 55. (Levezető elnök: alpolgármester)
Ughy
Attila
polgármester,
előterjesztő:
Csomó
Tamás
Vilmányi Gábor: tájékoztatja a Képviselő-testületet arról, hogy az Sz.M.Sz. értelmében most a Háztanácsnak üléseznie kellene és abban meghatározni a továbbiakat. Mint a Háztanács elnöke javasolja, hogy folytassák a munkát és 22 órakor ismételten döntést kell minősített többséggel hozni a Képviselő-testület ülésének további menetéről. Javasolja haladjanak addig és „pörgessék” meg a dolgokat. Csomó Tamás: ismerteti kiegészítését: az 1. sz. határozati javaslatnál a felelős a polgármester, határidő: 2011. II. 18. A 2. sz. határozati javaslatnál felelős a polgármester, határidő: 2011. II. 23. Ughy Attila: hozzászólásra megadja a szót. Kőrös Péter: „higgyék el, hogy igyekszünk észrevételeket és jobbító szándékú észrevételeket tenni, és nagyon szépen kérem Önöket, hogy javaslatainkat, véleményeinket és kérdéseinket ennek és ne pedig az előzményekben másik oldalon hangzott véleménynek tudják be. Előre elnézést kérek Polgármester úr, de az Sz.M.Sz.-től egy kicsit annyiban térnék el, ha lehet és ezt nekem hagyja, hogy a kérdés szakaszban egy-két pici utalást tennék vélemény-szerűen, hogy spóroljam ezzel is mindannyiunk idejét. Részletesen átolvastuk az előterjesztést, ill. részletesen vizsgáltuk a mögötte lévő jogszabályi hátteret és ezek alapján azt tudjuk mondani, hogy értjük azt, hogy erre az előterjesztésre miért van szükség, de azt is látjuk, hogy a jogszabályi háttér e mögött csökkenő napi munkaidőt, rövid foglalkoztatási intervallumot, lényegében véve végzettséget figyelmen kívül hagyó foglalkoztatást és a szociológiai háttér figyelmen kívül hagyó foglalkoztatási célokat határoz meg. Egy ilyen környezetben kell döntést hozni. Előre jelzem, hogy nem a döntéssel, hanem majd a végállomással lesz problémánk, ill. ott látjuk egy kicsit szűknek majd a keresztmetszetet. Nem tudom képviselőtársaim mennyire ismerik a hátterét. A jelenlegi közfoglalkoztatás rendszere a korábbi mondjuk úgy, hogy a kb. teljes munkaidőben való foglalkoztatással szemben áttér egy 4-órás foglalkoztatási rendszerre. Ráadásul ugye rotációra, átlagosan 3 hónapig foglalkoztatják a közmunka-programba bekerülőket, majd átkerülnek egy más típusú ellátásba és ebben a 4-órás foglalkoztatásban kellene nagyon sok mindent megtenni úgy ráadásul, hogy 32.500,- Ft + járulékai az erre jutó támogatás és ennek a támogatásnak az 5%-a az, ami megy az összes dologira, ebből költhető. Kicsit aggódunk amiatt, hogy (kérdések, ill. vélemény) korábban a közfoglalkoztatás ebben a kerületben zömét tekintve azt gondoljuk, ill. láttuk, hogy olyan típusú intézményekben valósult meg, amelyekben jellemzően oktatási, kulturális és szociális intézmények voltak. Ezzel szemben most átkerül a hangsúly – a javaslat értelmében – a városüzemeltetési feladatokra és a sajtóból, ahogy mi tájékozódtunk, azt látjuk, hogy többek között árkot fognak ásni a közmunkások és a vízelvezető árkokat tisztítják, tehát kifejezetten ilyen mélyépítési és egyéb köztisztasági feladatokra fogják alkalmazni azokat az embereket, aki mondjuk pl. dadus volt valamelyik bölcsődében. Az első
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
29
Sorszám: 3.
kérdéskörben azt szeretném megkérdezni, hogy amikor a javaslatot tették, hogy ez a Városüzemeltetőhöz kerüljön, vizsgálták-e annak a lehetőségét, hogy ezt miért nem az önkormányzat látja el – adott esetben – ezt a feladatot. Ebben az esetben – véleményünk szerint – kialakulhatna az a helyzet, hogy az intézményekben jelenleg meglévőkhöz a foglalkoztatottak létszáma már nem fog hiányozni és nem okozunk a jövőben olyan morbid szituációkat, hogy adott esetben 60 éves értelmiségi hölgyekkel fogunk árkot ásatni a közfoglalkoztatás jegyében. Tehát a kérdés első körben: vizsgálták-e annak a lehetőségét, hogy – adott esetben – az önkormányzat legyen maga a közfoglalkoztató?” Gönczöl András: átolvasta a 2010-es adatokat. Az új variáció szerényebb lehetőségeket kínál. Van-e arra valamilyen tervezet, vagy információ, hogy az eddig 450 főt alkalmazó módszer helyébe lépő új verzió milyen létszámmal számol. Feltételezi, hogy a 450 főt meg fogja haladni ez a szám. Van-e arra valami tervezet, hogy hány embernek juthat így munkalehetőség? Csomó Tamás: válaszol az elhangzott kérdésekre: Kőrös Péter képviselő úr kérdésére válaszul ⇒ vizsgálták a lehetőséget és azért döntöttek e mellett, mert azt gondolják, hogy az önkormányzati apparátus erre nem adna kellő rugalmasságot ezeknek a munkának az elvégzésére. Ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzat nem foglalkozik a közfoglalkoztatással, sőt elég kemény dolgok vannak ettől függetlenül. Úgy gondolták, hogy a Városüzemeltető alkalmassá tehető arra, hogy ezt a szervezést megoldja. Nem szeretné azt mondani, hogy eddig sem volt az önkormányzatnál ez a téma és most sem lesz, itt ilyen szempontból igazából nem történik változás, mert valójában sokkal többet fog az önkormányzat foglalkozni az új rendszer szerint a dologgal, mint eddig. Ezt a lehetőséget látták jobbnak. Nem jelenti ez a lehetőség azt, hogy mindenki árkot fog éjjel-nappal kapirgálni, sőt annak a lehetősége bőven benne van a rendszerben, hogy ugyanúgy, ahogy eddig a közoktatás, ill. szociális intézményeknél dolgoztak emberek, ugyanúgy ezt megtehessék. Tehát nincs ilyen probléma vele. Azonban el kell mondani, hogy ez ellentétben van az eddigi rendszerrel, nem álláspótló állás. Pont ez az új rendszer filozófiája, hogy nem arra törekszik, hogy munkahely helyett munkahelyet teremtsen, hanem arra törekszik, hogy azokat az embereket, akik képesek dolgozni, ebben a képességükben megtartsa. Azért is van 4 órára redukálva ez a munkaidő, mert azt gondolta a törvényalkotó, hogy azzal a 4-órás munkával az életvitelét fenn tudja tartani, (rendszeresség: a mindennapi felkelés, borotválkozás, stb.) és marad annyi ideje, hogy keressen magának munkát. Ezért is korlátozta be 3 hónapra a foglalkoztathatóságot. Úgy tudja, hogy 250 fő 4-órás keretre van jó esély és van egy pályázat is. Emellett még van lehetőség további 15-20 fő 8-órás foglalkoztatására. Kőrös Péter: azért feszegeti ezt a kérdést, mert próbálja elképzelni. Köszönti a Városüzemeltető vezetőjét. Tudni szeretné, hogy vizsgálták-e azt, hogy a munkarendbe ez hogy lesz beilleszthető? 4-órás foglalkoztatásnál bejön az ember 7 órára, mire elindul a műszak és kiviszik az ½ 8, nem lehet megtagadni – munka törvénykönyvileg – a mosdási lehetőséget és így kb. 2 óra lesz kinn a helyszínen a munkája. Ez mekkora logisztikai többletet jelent a Városüzemeltetőnek, mert a munkahelyre valahogy ki kell őket szállítani? El kell látni védőruhával és különböző felszerelésekkel is őket úgy, hogy a jogszabály 5% dologit ismer el a költségekből, tehát a 32.500,- Ft-nak az 5%-ából kell védőbakancsot, láthatósági mellényt stb.-t biztosítani a munkavállalóknak. Végiggondolásra került-e, hogy ez a gyakorlatban hogy fog kinézni, vagy rámutattak a Városüzemeltetőre, hogy oldják meg. Úgy látják, hogy 4 órában ezt elég nehéz megoldani. Szeretnék látni, hogy ezt megvizsgálták munkafolyamatba illeszthetően? Vizsgálták-e annak kockázatait, hogy ez mennyi munkaügyi balesetre ad lehetőséget? Nem a közfoglalkoztatással van a probléma, hanem a 4-órás foglalkoztatás a mélyépítésben nem biztos, hogy jó, nagyon sok kockázatot hordoz.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
30
Sorszám: 3.
Ughy Attila: válaszol az elhangzott kérdésre: a nettó 8-órás munkaidőbe sem számít bele az átöltözés és a tisztálkodás stb., erre van a + fél óra. Megnyitja a vita szakaszt. Kőrös Péter: sajnálja, hogy elbeszéltek egymás mellett, de szerinte pontosan értették, hogy miről beszélt. Azért nem tudják támogatni az előterjesztést, mert azt gondolják, hogy az a program, amit ebben az esetben alkalmazni kell, abszolút alkalmatlan a meghirdetett célok teljesítésére. Lényeges és jelentős visszalépést jelent a korábbi közfoglalkoztatás és a kerületben kialakult gyakorlathoz képest. Meg kell említeni azt is, hogy a kerületi humánpolitika is sérül a program végrehajtása kapcsán. Arra utal, hogy nem tesz különbséget az illető közmunkára rendeltetett ember végzettségében és így komoly aggályaik vannak azzal kapcsolatban, hogy a Városüzemeltető a jelenlegi felállásban képes ezt a feladatot úgy ellátni, hogy ne több kárt okozzanak vele, mint amennyit szeretnének. dr. Lévai István Zoltán: tiszteletben tartva frakcióvezető társa javaslatait, egy mondatot szeretne elmondani. Részt vett előző munkahelyén ilyen programban és volt néhány olyan beosztottja, aki ezen program keretein belül vett részt a 8-órás rendszerben. Ezek az emberek ezt a fajta rendszert munkahelynek tekintették és arra nem volt idejük és lehetőségük, hogy tényleges munkahelyeket keressenek. Tehát alapvetően azt kéri, hogy próbálják ki ezt a rendszert. Úgy gondolják, hogy mindenképpen a lehetőségeikhez mérten élni kívánnak ezzel a pályázati lehetőséggel és mindent meg fognak annak érdekében tenni, hogy a jelen körülmények és feltételrendszer mellett az optimális célok elérését teljesítsék. Nincs pénz. A Kormány kénytelen volt csökkenteni azt az összeget, amit a közfoglalkoztatásba fordított az előző időszakban, majd meglátják, hogy hogyan fog megvalósulni. Meg fognak mindent tenni annak érdekében, hogy kihozzák a maximumot. Ughy Attila: módosító indítványok megtételére van lehetőség. Kőrös Péter: „Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Önkormányzat hivatalát bízza meg a megújult közfoglalkoztatás megszervezésével, illetve az ehhez kapcsolódó teendők ellátásával. Határidő: 2011. február 18., Felelős: Ughy Attila polgármester” Ughy Attila: a módosító indítványról kéri a szavazatokat. (jelen van 20 képviselő) 15/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 7 igen szavazat, 11 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett nem fogadta el a következő javaslatot: „A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az Önkormányzat hivatalát bízza meg a megújult közfoglalkoztatás megszervezésével illetve az ehhez kapcsolódó teendők ellátásával. Határidő: 2011. február 18., Felelős: Ughy Attila polgármester”
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
31
Sorszám: 3.
Ughy Attila: az eredeti határozati javaslatokról kéri a szavazatokat. (a határozatokról egyben történő szavazásnál jelen van 21 képviselő) 16/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 15 igen szavazat és 6 ellenszavazat mellett 2011. február 18-tól az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló Budapest, XVIII. kerület Városüzemeltető Nonprofit Kft.-t (székhely: 1182 Budapest, Péterhalmi út 5. cégjegyzékszám: 01-09-902328, adószám: 18074851-2-43, KSH szám: 18074851-4211-599-01) bízza meg a megújult közfoglalkoztatás megszervezésével, illetve az ehhez kapcsolódó teendők ellátásával. Határidő: 2011. február 18. Felelős: Ughy Attila polgármester 17/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 15 igen szavazat és 6 ellenszavazat mellett felhatalmazza a polgármestert, hogy a közfoglalkoztatás megszervezése érdekében a Budapest, XVIII. kerület Városüzemeltető Nonprofit Kft.-tével a Közfoglalkoztatási szerződést megkösse. Határidő: 2011. február 23. Felelős: Ughy Attila polgármester 18/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 15 igen szavazat és 6 ellenszavazat mellett úgy dönt, hogy az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló Budapest, XVIII. kerület Városüzemeltető Nonprofit Kft.-t (székhely: 1182 Budapest, Péterhalmi út 5. cégjegyzékszám: 01-09-902328, adószám: 18074851-2-43, KSH szám: 18074851-4211-599-01) Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: „Az 5.1. pontban megjelölt tevékenységi körök közhasznú minősítésére vonatkozó hivatkozás a Kszt. 26. § c/18. ponttal egészül ki mindazon tevékenységi körök vonatkozásában, melyeknek tárgya: a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások.” A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, a módosított Alapító Okirat, illetve a változtatással egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására és a változtatás cégbírósági bejegyzéséhez szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2011. február 23. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja. (Zárt ülés) 17. Tulajdonosi döntések (Vagyon18 Nonprofit Zrt, Budapest XVIII. kerület Bókay Kert Közhasznú Nonprofit Kft könyvvizsgáló választása, M18 Műszak Üzemeltető és Karbantartó Kft könyvvizsgáló díjazás megállapítására) 46/Z Zárt ülés! (E napirendi pont jegyzőkönyvi részét a zárt ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza!)
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
32
Sorszám: 3.
18. Tulajdonosi döntések meghozatal (Budapest XVIII. Kerület Bókay Kert Közhasznú Nonprofit Kft tevékenységének megszüntetése, a tevékenységnek a Vagyon 18 Nonprofit Zrt-hez történő áthelyezése, a két társaság közötti átadás-átvétel lebonyolítása, Vagyon18 Nonprofit Zrt alapító okirat módosítása, Budapest XVIII. Kerület Bókay Kert Közhasznú Nonprofit Kft. Alapító okirat módosítása) 47/Z Zárt ülés (E napirendi pont jegyzőkönyvi részét a zárt ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza!) (Zárt ülés után) 2.
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról 13. (Levezető: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester)
Ughy Attila: az előterjesztőnek nincs kiegészítése. Kérdés szakasz következik Fehér Gábor: fontos kérdése az volna, hogy a rendelet tartalmaz néhány olyan kitételt, amit korábban érintett volt az Európai Uniós jogi kodifikáció kapcsán, amikor az Unió-s jogszabályokkal összehangolták a rendeleteiket, ezek valószínűleg kimaradtak. Szó szerint tartalmaz ilyen megfogalmazásokat, minthogy méltányosság, annak idején emlékszik, hogy amikor ez a folyamat zajlott, a méltányosságot mindenképpen törölni kellett, például a temetési segély kapcsán most is látta rendeletben és bizottsági ülésen elhangzott, hogy több más hasonló szociális rendeletükben, de lehet, hogy még ebben is vannak ilyen megfogalmazások, ezek pedig az Unió-ban más megfogalmazást igényelnek, mindenképpen a normatív szabályozás szükségeltetik a rendeletben. Ezért ezek javítását formai szempontból feltétlenül indokoltnak tartja. A másik kérdése tartalmi jellegű, az egyes támogatási formákat a jelen rendelet a helyi lakókörnyezet rendbetartásához köti és ennek ellenőrzésére a bizottsági ülésen az Önkormányzat apparátusát nevezték meg, segítőként pedig a Városőrséget és a Közterület Felügyeletet. Kérdezi, hogy átgondolták-e hány ilyen ügyet érint ez, milyen segélyformák esetében? Látta, hogy például a jövedelem pótló támogatásnál ez szóba került és hogy lesz-e elegendő számú apparátus a gyakorlati környezettanulmányok lefolytatásra, hogy ezt a nem kis, újonnan vállalt feladatot megoldja? Ternyák András: a köztemetéssel kapcsolatban kérdi, hogy nem az volt a lényeg, hogy akinek nem volt hozzátartozója ill. nem állt olyan anyagi helyzetben a hozzátartozó, hogy el tudja temettetni, abban az esetben az Önkormányzat a Fővárosi Temetkezési Intézet Zrt-vel kötött megállapodás alapján eltemettette az elhunytat? Tehát a kérdése arra vonatkozik, hogy ezt amennyiben hozzátartozója van (temetésre köteles személy), ezt minden esetben megfizették?
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
33
Sorszám: 3.
Csomó Tamás: meg fogja kérni dr. Holové Zsolt irodavezető-helyettes urat, hogy egészítse ki a válaszát. A méltányossággal kapcsolatban elmondja, hogy miután a szociális törvényben van méltányos jogcímen járó ápolási díjról és közgyógyellátásról szó, ezért szerinte ott is jogos a használata, ahol Fehér Gábor képviselő úr felvetette. Nem nagyon volt mit átgondolniuk, tekintettel arra, hogy törvényi kötelezettségük van, maximum azt gondolhatták át, hogy ki az aki segít ennek a munkának az elvégzésében, ezért tették mellé a Városőrséget ill. a Közterület Felügyeletet, tehát nem nagyon lehetett volna mást ide irányítani. A köztemetést nem tudja eddig hogy volt, az igaz, hogyha van akitől be lehet ezt hajtani, akkor ezt rendeletileg meg kell tenni, erről Holové úr többet mondani. dr. Holové Zsolt (Humánpolitikai Iroda, irodavezető-helyettes): köszönti a testületet és a megjelent vendégeket. A Népjóléti Bizottság ülésén már elhangzott ez a kérdés, akkor is igyekeztek korrekt választ adni, a következő dologról van szó. A 93/3-as Szociális ellátásról szóló törvény nevesítve is használja a méltányosság fogalmát s a törvény végén az Európai Unió jogának való megfelelésről részletesen ott vannak a megfelelések, tehát a törvény maga használja a méltányosság kifejezést is és a kérelmezőre pozitív elbírálással lehet eltérni a törvénytől. Ilyen esetben több alkalommal a rendeletük meg is teszi, ráadásul ez évek óta része a rendeletnek akár a méltányos, akár az átmeneti segély ügyében, akár a temetési segély ügyében, úgyhogy ebben pont nem történt változás. A másik fontos dolog, hogy a bérpótló juttatásra jogosultak körében a lakókörnyezetet vizsgálni fogják, ill. a lakókörnyezet tisztán tartását. Ez egy hosszabb vitát igénylő dolog lehetne, nyilván egy szélesebb társadalmi igényt elégít ki, amikor a jogalkotó a szociális törvényben lehetőséget ad az Önkormányzatnak, hogy ilyen módon szabályozza a rendeletében a társadalomnak jogos elvárása, hogy a havonta rendszeres segélyben részesülők megfelelő módon tisztán tartsák környezetüket, a szemét elszállításáról gondoskodjanak és az állattartási rendeletet is betartsák. A rendeletben szabályozásra került, hogy szeretnék is vizsgálni, akár a kérelem benyújtását követően, akár a felülvizsgálat során a lakókörnyezet tisztaságát, erre vonatkozóan a Humánszolgáltatási Irodában átszervezés történt, ugyanis azok a kolléganők, akik ezzel foglalkoznak, a munkakörük egy részét átadták a többi kollégának, hogy ezt a nagy számú környezettanulmányt el tudják végezni elég rövid határidő alatt, de reméli, hogy eleget tudnak ennek tenni, mint ahogy eddig is a szociális ágazatban dolgozók a megnövekedett feladatoknak meg tudtak felelni. A temetésre visszatérve, ha van olyan személy, akinek a temetés költségeit viselnie kell, akkor hagyatéki hitelezői igényként, a hagyaték erejéig kellett a tartozást rendeznie, azért került bele most méltányosságból a részletfizetésre vonatkozó szakasz, mert felmerült korábban, hogy lett volna ilyen kötelezett személy, csak egy összegben nem tudta rendezni a tartozást, de részletekben hajlandó lett volna rendezni a tartozást, de a rendeletben ilyen szakasz nem volt. Ezért beletették, hogy a polgármester úr tudjon ilyen esetben a jogkörével élni. Ughy Attila: kérdés szakaszt lezárja, vita szakaszban ne kíván senki szólni, kéri a szavazást.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
34
Sorszám: 3.
(jelen volt 21 fő képviselő) Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 16 igen szavazat és 5 tartózkodás mellett megalkotja 1/2011. (II.18.) sz. önkormányzati rendeletét:
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II. 18.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott azon személyekre, akik az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkeznek. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 4. §-ban meghatározott azon személyekre, akik az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkeznek. 2. Eljárási rendelkezések 2. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelmet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodájához (1184 Budapest, Üllői út 400.) kell benyújtani személyesen vagy postai úton. (2) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem az Egyesített Szociális Központ Családsegítő Szolgálatánál (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 17.) (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) nyújtható be.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
35
Sorszám: 3.
3. § (1) Az ellátást igénylők kötelesek benyújtani a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemigazolásokat, valamint jelen rendelet mellékletét képező kérelem nyomtatványokban meghatározott, a szociális ellátás iránti kérelmek elbírálásához szükséges iratokat. Indokolt esetben a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok bekérése is elrendelhető. (2) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó dokumentumokat, így a rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét, nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egyhavi átlagáról szóló igazolást köteles becsatolni. (3) Az ellátást igénylő szülő annak igazolására, hogy gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat másolatát köteles benyújtani. (4) Az átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, valamint a helyi lakásfenntartási támogatás esetében amennyiben a kérelmező vagy közeli hozzátartozója kereső tevékenységgel nem rendelkezik, köteles a területileg illetékes munkaügyi központnál álláskeresőként regisztráltatnia magát, valamint a munkaügyi központtal történő folyamatos együttműködést igazolni. Ennek hiányában a kérelmező részére a felsorolt támogatások nem állapíthatóak meg. 4. § Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha e rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta: a) tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást, b) társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását, c) szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot, d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézménynek az adott tanévre/félévre vonatkozó igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, f) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről a területileg illetékes Munkaügyi Központ kirendeltsége által kiadott igazolást, határozatot, g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, h) különélés tényének igazolását. 5. § (1) A szociális ellátás kérelmezője a kérelem elbírálása során köteles együttműködni az önkormányzattal. Az ellátás kérelmezőjének adatszolgáltatási kötelezettsége van a jövedelmi és vagyoni viszonyai tekintetében, illetőleg köteles minden olyan tényt, adatot az önkormányzat felé bejelenteni, amely a szociális ellátás elbírálása, illetőleg folyósítása szempontjából jelentős. (2) A pénzbeli és természetbeni juttatások szempontjából jelentős minden olyan adat és tény, amely a juttatás megállapítását, időtartamát és mértékét befolyásolhatja. 6. § Nem állapítható meg jelen rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás, ha a kérelmező illetve a vele együttélő közeli hozzátartozó az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
36
Sorszám: 3.
7. § (1) A szociális ellátás iránti kérelmekről – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – első fokon a kérelem megérkezését követő naptól számított 30 napon belül a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A polgármester döntése ellen a XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett illetékmentes fellebbezéssel lehet élni a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül, melyet a XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodájához kell benyújtani. A Képviselő-testület a jogorvoslati kérelemről a benyújtás utáni, soron következő ülésen a Népjóléti Bizottság javaslata alapján dönt. (2) Az aktív korúak ellátása, valamint a közgyógyellátás iránti kérelmekről első fokon a jegyző dönt. A jegyző döntése ellen a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez címzett fellebbezéssel lehet élni a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül, melyet a XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodájához kell benyújtani. 3. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 8. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott pénzbeli vagy természetbeni ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott ellátás esetén, a dolog visszaszolgáltatására vagy pénzegyenértékének megfizetésére. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett pénzbeli és természetbeni ellátások összegét az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a pénzbeli és természetbeni ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható. (2) A pénzbeli ellátások visszafizetését elrendelni csak a jogosulatlan vagy rosszhiszemű igénybevételről való tudomásszerzést követő három hónapon belül lehet. Az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől számított egy éven túl, a megtérítés elrendelésének helye nincs. (3) A megtérítési összeget, illetve pénzegyenértéket és a kamat összegét a polgármester méltányosságból elengedheti vagy 30%-kal csökkentheti, illetve legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt biztosíthat, amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. 4. A pénzbeli és természetbeni ellátások formái 9. § (1) A gyermekek védelmét és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodást az önkormányzat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal biztosítja. (2) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: a) átmeneti segély, b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) helyi/kiegészítő lakásfenntartási támogatás, d) méltányos jogcímen járó ápolási díj, e) temetési segély, f) aktív korúak ellátása /bérpótló juttatás, rendszeres szociális segély/.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
37
Sorszám: 3.
(3) Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások: a) helyi/kiegészítő lakásfenntartási támogatás, b) adósságcsökkentési támogatás, c) méltányos jogcímen járó közgyógyellátás, d) köztemetés. II. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 5. Átmeneti segély 10. § (1) Átmeneti segélyben részesülhet a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetén annak 220 %-át nem haladja meg. (2) Átmeneti segély egy családból csak egy személy részére állapítható meg. (3) Átmeneti segély alkalmanként nyújtott egyszeri vagy rendszeres támogatásként, akár 12 hónapra is megállapítható. Rendszeres támogatásként való megállapítás esetén az összeget a támogatási időszakra arányosan elosztva kell megállapítani. 11. § (1) Az egy alkalommal folyósított átmeneti segély mértéke nem lehet kevesebb 1.000.- Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (2) Az átmeneti segély összege éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, kivéve azt a családot, melynek tagjai közül valaki ápolási díjban, aktív korúak ellátásában részesül, ahol a kifizethető éves segély összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a lehet. 12. § (1) A polgármester a 10. § (1) bekezdésben és a 11. § (1) bekezdésben meghatározott feltételektől méltányosságból eltérhet, amennyiben a rendeletben szabályozott átmeneti segély kifizetésének elmulasztása olyan krízishelyzetet, különösen: a) tartós betegséghez, balesethez kapcsolódó rendkívüli kiadás; b) a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény; c) előre nem látható és el nem hárítható külső ok -szélvihar, tűzkár, felhőszakadáskapcsán bekövetkezett esemény; d) rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak (nyugdíj, rokkantság megállapításának elhúzódása); e) a biztonságos lakhatást biztosító hátralék-rendezés; eredményez, amely a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti. Az a) pontban meghatározott tartós betegséghez, balesethez kapcsolódó rendkívüli kiadásnak minősül különösen, ha a kérelmező sürgős kórházi ellátásra szorul, vagy ha tartós betegsége, balesete miatt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vásárlása indokolt. A polgármester a meghozott döntéséről a Népjóléti Bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja. (2) A méltányosságból kifizethető éves segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, kivéve a) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetet, ahol az átmeneti segély éves összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-a lehet; illetve b) a gyógyszertámogatás jogcímén adott átmeneti segély esetét, ahol évente legfeljebb három alkalommal, alkalmanként legfeljebb 10.000.- Ft átmeneti segély adható.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
38
Sorszám: 3.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott méltányosság gyakorlását megalapozó krízishelyzet igazolására szolgáló dokumentumok: kórházi beutaló, szakorvos által kiállított vény és a gyógyszertár által kiállított igazolás a gyógyszer(ek) várható költségéről, szakorvosi javaslat gyógyászati segédeszköz megvásárlásához és gyógyászati segédeszköz várható költségének igazolása, rendőrség által kiállított igazolás/jegyzőkönyv, a tűzoltóság által kiállított igazolás/jegyzőkönyv, közüzemi szolgáltatóval/társasházzal kötött részletfizetési megállapodás, a lakásbiztosítás megkötését, valamint a kárbejelentést igazoló irat. 13. § A megállapított átmeneti segély folyósítása elsősorban postai úton vagy folyószámlára utalással történik. Rendkívüli esetben, így különösen baleset, azonnali kórházi beutalás, elemi kár, a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a megállapított átmeneti segély összege készpénzben is kifizethető. 14. § (1) Az átmeneti segély elbírálása során környezettanulmányt lehet készíttetni, ha felmerül annak gyanúja, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyai nem felelnek meg a kérelemben feltüntetett adatoknak. Az önkormányzat az átmeneti segélyben részesülők körében valótlan adatszolgáltatás gyanúja esetén bármikor környezettanulmányt készíttethet. (2) A hat hónapra vagy annál hosszabb időtartamra megállapított átmeneti segélyre vonatkozó döntés meghozatalához félévnél nem régebben készült környezettanulmány szükséges. 15. § Átmeneti segélyt igényelni jelen rendelet 1. számú mellékletét képező nyomtatványon, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal lehet. 6. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 16. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülhet a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedülálló vagy egyedül élő esetén annak 220%-át nem haladja meg. (2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként nyújtott egyszeri vagy rendszeres támogatásként, akár 12 hónapra is megállapítható. Rendszeres támogatásként való megállapítás esetén az összeget a támogatási időszakra arányosan elosztva kell megállapítani. 17. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke alkalmanként nem lehet kevesebb 1.000.- Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (2) Évente ugyanazon család -rendkívüli gyermekvédelmi támogatás jogcímén- legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-áig részesíthető támogatásban, kivéve azt a családot, melynek tagjai közül valaki ápolási díjban, aktív korúak ellátásában részesül, ahol a kifizethető éves támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a lehet. 18. § (1) A polgármester a 16. §-ban és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételektől méltányosságból eltérhet, amennyiben a rendeletben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetésének elmulasztása olyan krízishelyzetet, különösen: a) tartós betegséghez, balesethez kapcsolódó rendkívüli kiadás; b) a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény;
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
39
Sorszám: 3.
c) előre nem látható és el nem hárítható külső ok -szélvihar, tűzkár, felhőszakadáskapcsán bekövetkezett esemény; d) rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak (nyugdíj, rokkantság megállapításának elhúzódása); e) a biztonságos lakhatást biztosító hátralék-rendezés; f) gyermekekkel kapcsolatos rendkívüli kiadások (gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, ikergyermekek születése) eredményez, amely a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti. Az a) pontban meghatározott tartós betegséghez, balesethez kapcsolódó rendkívüli kiadásnak minősül különösen, ha a kérelmező sürgős kórházi ellátásra szorul, vagy ha tartós betegsége, balesete miatt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vásárlása indokolt. A polgármester a meghozott döntéséről a Népjóléti Bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja. (2) A méltányosságból kifizethető éves támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, kivéve a) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetet, ahol a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás éves összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-a lehet; illetve b) a gyógyszertámogatás jogcímén adott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetét, ahol évente legfeljebb három alkalommal, alkalmanként legfeljebb 10.000.- Ft rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott méltányosság gyakorlását megalapozó krízishelyzet igazolására szolgáló dokumentumok: kórházi beutaló, szakorvos által kiállított vény és a gyógyszertár által kiállított igazolás a gyógyszer(ek) várható költségéről, szakorvosi javaslat gyógyászati segédeszköz megvásárlásához és gyógyászati segédeszköz várható költségének igazolása, rendőrség által kiállított igazolás/jegyzőkönyv, a tűzoltóság által kiállított igazolás/jegyzőkönyv, közüzemi szolgáltatóval/társasházzal kötött részletfizetési megállapodás, a lakásbiztosítás megkötését, valamint a kárbejelentést igazoló irat. 19. § A gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a fiatal felnőtt, vagy családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a fiatal felnőtt a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be. 20. § (1) A megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása elsősorban postai úton vagy folyószámlára utalással történik. Rendkívüli esetben, így különösen baleset, azonnali kórházi beutalás, elemi kár, a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege készpénzben is kifizethető. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felvételére a kiskorú gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt jogosult. 21. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elbírálása során környezettanulmányt lehet készíttetni, ha felmerül annak gyanúja, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyai nem felelnek meg a kérelemben feltüntetett adatoknak. Az önkormányzat a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők körében valótlan adatszolgáltatás gyanúja esetén bármikor környezettanulmányt készíttethet.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
40
Sorszám: 3.
(2) A hat hónapra vagy annál hosszabb időtartamra megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó döntés meghozatalához félévnél nem régebben készült környezettanulmány szükséges. 22. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényelni jelen rendelet 2. számú mellékletét képező nyomtatványon, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal lehet. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez minden esetben csatolni szükséges az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.
7. Lakásfenntartási támogatás 23. § (1) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, de nem lehet kevesebb 2.500.- Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-át. (3) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 600 forint. (4) Az elismert lakásnagyság komfortfokozattól függetlenül: a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 24. § (1) Kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatást kell nyújtani annak a kérelmezőnek, aki az Szt.-ben szabályozott normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult, de a részére megállapított támogatás összege nem éri el a helyi lakásfenntartási támogatás összegét, feltéve, ha a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel. (2) A kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatás mértéke a helyi lakásfenntartási támogatás és a normatív lakásfenntartási támogatás különbözete. Ha a különbözet nem éri el az 500.- Ft-ot, támogatás nem állapítható meg. 25. § (1) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (2) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani és a támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. (3) A kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatást a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával egyidejűleg egy évre kell megállapítani. (4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
41
Sorszám: 3.
26. § (1) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell megállapítani, és a támogatás folyósítása közvetlenül az önkormányzattal megállapodást kötött szervezet részére történik. (2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a megállapított ellátást közvetlen a beszedésre jogosult szervezet részére utalhatja az önkormányzat; b) a kérelmező felhatalmazását arra, hogy a beszedésre jogosult szervezetektől az önkormányzat adatot kérhessen. 27. § Normatív, valamint helyi lakásfenntartási támogatást igényelni jelen rendelet 3. számú mellékletét képező nyomtatványon, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal lehet. 8. Méltányos jogcímen járó ápolási díj 28. § Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy folyamatos ápolását, gondozását végzi, amennyiben a) az ápoló rendelkezik olyan háziorvosi igazolással, mely szerint a szükséges ápolási tevékenység ellátására alkalmas, b) az ápolást végző családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át, egyedülálló esetén 180%-át nem haladja meg. 29. § (1) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét nem teljesíti ha: a) a szükséges lakhatási, ápolási feltételeket nem biztosítja (az ápolt személy lakókörnyezetének tisztán tartásáról, a szükséges élelmiszerekről, gyógyszerekről, és a ápolási eszközökről nem gondoskodik); b) az ápolt felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik (az ápoló az ápolt lakásában háromszori megkeresés után nem található); c) az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését nem teszi lehetővé. (2) Az ápolási díjra való jogosultság megállapításával ápolási kötelezettség keletkezik, melynek teljesítését az Önkormányzat - függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor - az Egyesített Szociális Központon keresztül rendszeresen ellenőrizteti. (3) Az Önkormányzat az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az Egyesített Szociális Központot a) az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek legalább kétévente elvégzendő felülvizsgálata céljából, vagy b) ha az ápolási kötelezettség elmulasztását valószínűsíti. Az Egyesített Szociális Központ előzetes értesítés nélkül környezettanulmányt készít az ápolt lakásán, melyet a megkereséstől számított 15 napon belül megküld az Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodája részére. 30. § Méltányos jogcímen járó ápolási díjat igényelni jelen rendelet 4. számú mellékletét képező nyomtatványon, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal lehet.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
42
Sorszám: 3.
9. Temetési segély 31. § (1) Temetési segélyre jogosult az a személy, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg. (2) A temetési segély összege 30.000.- Ft. A polgármester a temetési segély összegétől döntésével eltérhet, amennyiben a kérelmező szociális helyzete indokolttá teszi. A kérelmező szociális helyzetét indokolja különösen a hat hónapon belül több közeli hozzátartozó eltemettetése; jövedelemmel nem rendelkező, nappali tagozaton tanulmányokat folytató fiatal felnőtt szüleinek eltemettetése. A temetési segély összege nem haladhatja meg a helyben szokásos temetés teljes összegét. A polgármester a döntéséről a Népjóléti Bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja. 32. § (1) Temetési segélyt igényelni jelen rendelet 5. számú mellékletét képező nyomtatványon, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal lehet. (2) A temetési segély iránti kérelem a temetési számla kiállításától számított három hónapon belül nyújtható be. 10. Bérpótló juttatás 33. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeként az Szt. 33. §-ában meghatározott feltételek mellett köteles az általa életvitelszerűen lakott ingatlan rendben tartására, így a) a lakás vagy ház rendeltetésszerű használatára, így különösen a lakás vagy ház folyamatos tisztán tartására, takarítására, vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, fertőtlenítésére; b) a lakásban vagy házban, valamint az ingatlan udvarán egy–egy darab szeméttároló edény elhelyezésére és rendeltetésszerű használatára, valamint a szemét rendszeres elszállíttatására; c) az ingatlanhoz tartozó udvar, kert rendeltetésszerű használatára, rendben tartására, különösen az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására; d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozására, tisztán tartására, szemét- és gyommentesítésére; e) a lakás vagy ház, valamint az ingatlanhoz tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítésére; f) az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartására. (2) A bérpótló juttatásra jogosult személy az (1) bekezdésben meghatározott, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettséget a jogosultság megállapítását követően is köteles teljesíteni. (3) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítését a bérpótló juttatásra való jogosultság megállapítását megelőzően és a megállapítást követően is ellenőrzi a Városőrség vagy a Közterület-felügyelet bevonásával.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
43
Sorszám: 3.
(4) Bérpótló juttatást igényelni a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. számú mellékletét képező nyomtatvány és jelen rendelet 6. számú mellékletét képező nyilatkozat együttes benyújtásával, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal lehet. 11. Rendszeres szociális segély 34. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az Szt. 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken kívül kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, ha az aktív korúak ellátására való jogosultság kezdő napján vagy a bérpótló juttatás folyósításának időtartama alatt a) egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os, vagy b) állapotos. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodás tényét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiállított szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás becsatolásával, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a terhesség fennállásának tényét szakorvos által kiállított igazolás becsatolásával kell igazolni. (3) Rendszeres szociális segély az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsági feltételt megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben rendszeres szociális segélyt igényelni a Korm. rendelet 3. számú mellékletét képező és jelen rendelet 7. számú mellékletét képező nyomtatvány együttes benyújtásával, a nyomtatványok elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal lehet. 35. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint e rendelet 34. § (1) bekezdése szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles. (2) Az együttműködés kiterjed: a) a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatalára, b) a Családsegítő Szolgálatra. (3) Az együttműködésre kötelezett személyt a Polgármesteri Hivatal köteles tájékoztatni az együttműködési kötelezettség eljárási menetéről és szabályairól. A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban kell rendelkezni a Családsegítő Szolgálattal történő együttműködési kötelezettség tartalmi elemeiről és az együttműködési kötelezettség elmulasztásának következményeiről. (4) Az együttműködésre kötelezett személy a Családsegítő Szolgálattal történő együttműködési keretében köteles: a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen felkeresni a Családsegítő Szolgálatot nyilvántartásba vétele céljából, b) nyilatkozatot tenni az együttműködési szándékáról, c) a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni, d) a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni. (5) Az együttműködésre kötelezett személy a Családsegítő Szolgálat vezetője útján jogosult: a) írásban kérni indokolással alátámasztva másik program kidolgozását, ha a Családsegítő Szolgálat által összeállított javaslattal nem ért egyet,
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
44
Sorszám: 3.
b) kezdeményezheti programja megváltoztatását, módosítását, amennyiben életkörülményeiben változás állt be, így különösen tartós betegség, gyermekekkel, hozzátartozókkal kapcsolatos változások esetén. 36. § Az önkormányzat az együttműködésre kötelezett személyek részére az alábbi programokat biztosítja a Családsegítő Szolgálat útján: a) egyéni tanácsadás, szükség esetén családgondozás, b) egyéni képességeket fejlesztő és motiváló, vagy az ügyfél mentális állapotához és élethelyzetéhez igazodó csoportos foglalkozások, c) a foglalkoztatás érdekében történő fejlesztő – felkészítő foglalkozások. 37. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy az előírt kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget és a mulasztást követő 8 napon belül a mulasztás okát hitelt érdemlő igazolás benyújtásával nem tudja bizonyítani. 38. § (1) A Családsegítő Szolgálat az együttműködésre kötelezett személlyel megkötött megállapodást a megkötéstől számított 15 napon belül, a beilleszkedést elősegítő program végrehajtására vonatkozó írásos értékelést a sikeres program befejezését követő 15 napon belül megküldi a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodájának. (2) Ha az együttműködésre kötelezett személy nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, a Családsegítő Szolgálat ennek tényét a mulasztást követő 8 napon belül írásban jelzi, valamint a jelzését követő 10 napon belül a mulasztás okáról tájékoztatást nyújt a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodája részére. III. Fejezet Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások 12. Adósságkezelési szolgáltatás 39. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatásban részt vevő személy a szolgáltatás igénybevétele céljából a Családsegítő Szolgálattal Együttműködési megállapodást köt, amely alapján: a) a Családsegítő Szolgálat szervezésében adósságkezelési tanácsadásban, b) adósságcsökkentési támogatásban és c) lakásfenntartási támogatásban részesülhet. (2) A Családsegítő Szolgálat tanácsadás keretében ellátandó feladatait a Korm. rendelet 53. § (3) bekezdése rögzíti. 40. § (1) Adósságcsökkentési támogatásban részesülnek jelen rendelet alapján azok a személyek, akiknek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át nem haladja meg, és a méltányolható lakásnagyságnál nem nagyobb lakásban laknak, továbbá a) legalább 6 havi, a (3) bekezdésben meghatározott adósság típusait halmozták fel és adósságuk az 50.000.- forintot meghaladja, de nem éri el az 1 millió forintot, vagy b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, valamint részt vesznek a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadásában és vállalják a bevont adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését. (2)Az elismert lakásnagyság komfortfokozattól függetlenül: a) ha a háztartásban egy vagy két személy lakik 90 nm, b) ha a háztartásban három, négy vagy öt személy lakik 100 nm, c) ha a háztartásban hat személy lakik 110 nm,
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
45
Sorszám: 3.
d) ha hat személynél több lakik a háztartásban, a c) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 10-10 nm. (3) Az adósság típusai: a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), b) közösköltség-hátralék, c) lakbérhátralék. Adósságcsökkentési támogatás azon adósság esetében állapítható meg, ahol az Önkormányzat a követelés jogosultjával adósságkezelésre vonatkozó szerződést kötött. 41. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás megállapításának feltétele a Családsegítő Szolgálattal történő előzetes együttműködés. (előgondozás) (2) Az együttműködés tartalmát az ügyfél és a Családsegítő Szolgálat között létrejövő írásbeli megállapodás (Együttműködési megállapodás), valamint az ügyfél hátralék megfizetésének módjára irányuló nyilatkozata határozzák meg. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ügyfél által a tartozás kiegyenlítésére vállalt önrész összegét és a tartozás kiegyenlítés teljes ütemezését. (3) Az adósságkezelési tanácsadáson az adósnak havonta legalább egy alkalommal személyesen kell megjelennie a tanácsadó által megjelölt időpontban, a Családsegítő Szolgálat megjelölt irodájában. (4) A Családsegítő Szolgálat a kérelmező szociális körülményeinek feltárása érdekében környezettanulmányt végez a kérelmező lakóhelyén. 42. § (1) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának, banki átutalás útján kell folyósítani. (2) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának feltétele az ügyfél által a tartozás kiegyenlítésére vállalt önrész egyösszegű vagy első részletének befizetéséről szóló igazolás bemutatása. A támogatás átutalására minden hónapban csak az önrész befizetésének igazolását követően kerül sor. (3) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy a Családsegítő Szolgálattal együttműködni köteles. Az együttműködési kötelezettsége keretében köteles különösen a személyi és jövedelmi viszonyaiban beállott valamennyi változást bejelenteni, továbbá a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadójával a kapcsolatot tartani. Az együttműködés hiánya miatt az adósságcsökkentési támogatás akkor szüntethető meg, ha a kérelmező a hiányok pótlására, valamint az együttműködés zavartalan helyreállítására vonatkozó felhívás ellenére sem tesz eleget a kötelezettségeinek. 43. § (1) Adósságcsökkentési támogatást igényelni jelen rendelet 8. számú mellékletét képező nyomtatványon, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal lehet. (2) A kérelmeket a Családsegítő Szolgálat terjeszti elő a szolgáltatásra jogosulttal kötött, az adósságkezelési tanácsadás igénybevételére irányuló Együttműködési megállapodással, valamint az ügyfél hátralék megfizetésének módjára irányuló nyilatkozatával együtt a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodájához.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
46
Sorszám: 3.
13. Méltányos jogcímen járó közgyógyellátás 44. § (1) Méltányos közgyógyellátásra jogosult az a 18. életévét betöltött szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 15%-a és a) a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át. b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280%-át. (2) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság iránti kérelmet a Korm. rendelet 9. sz. mellékletét képező nyomtatványon, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal együtt kell benyújtani. 14. Köztemetés 45. § (1) A polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére engedélyezheti a köztemetés költségeinek a) legfeljebb 12 havi részletekben történő megfizetését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén annak 300%-át nem haladja meg; b) részbeni (legfeljebb 50%-ig terjedő) elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át nem haladja meg; c) elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg, és a kérelmező, valamint családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik. (2) A kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi adatait igazoló dokumentumokat, valamint a Korm. rendelet 1. számú mellékletét képező vagyonnyilatkozatot. IV. Fejezet Záró rendelkezések 46. § (1) Ez a rendelet 2011. február 18. napján lép hatályba és a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet; b) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 43/2006. (VI.27.) önkormányzati rendelet; c) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 55/2006. (IX.12.) önkormányzati rendelet; d) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 73/2006. (XII.18.) önkormányzati rendelet; e) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2007. (VI.26.) önkormányzati rendelet; f) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2008. (II.04.) önkormányzati rendelet;
47
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
Sorszám: 3.
g) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2008. (VI.24.) önkormányzati rendelet; h) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 47/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet; i) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2009. (III.01.) önkormányzati rendelet; j) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 44/2009. (XII.19.) önkormányzati rendelet; k) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 19/2006. (IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelet. Budapest, 2011. február 17. dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna s.k. címzetes főjegyző
Ughy Attila s.k. polgármester
INDOKOLÁS Általános indokolás A rendelet megalkotásával a Képviselő-testület eleget tesz a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által, a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás körében előírt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) által, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozóan előírt szabályozási kötelezettségének. A rendelet célja, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete megteremtse a kerület lakóinak a szociális ellátás feltételeit, a magasabb szintű jogszabályokban, a nemzetközi egyezményekben és az Alkotmányban foglaltak alapján a meghatározott szociális jogokat érvényre juttassa a közigazgatási határán belül a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése és a szociálisan segítségre szorulók támogatása érdekében. Részletes indokolás 1. §-hoz: a rendelet személyi hatályáról rendelkezik a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban. 2.-8. §-hoz: a közös, valamennyi ellátásra vonatkozó eljárási rendelkezések a könnyebb áttekinthetőség érdekében a rendelet elején kerültek meghatározásra. A rendelet szabályozza a kérelmek benyújtásának helyét, a kérelemhez csatolandó okiratok körét, a kérelmezőnek az önkormányzattal történő együttműködési kötelezettségét, a kérelem elbírálásának menetét, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére, valamint méltányosságból történő csökkentésére, elengedésére vonatkozó előírásokat. 9. §-hoz: az Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások típusainak felsorolását tartalmazza. 10.-15. §-hoz: az átmeneti segély jogosultsági feltételeiről, a támogatás mértékéről, a kifizetés módjáról, valamint ezen feltételektől méltányosságból történő eltérés szabályairól rendelkezik.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
48
Sorszám: 3.
16.-22. §-hoz: a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás jogosultsági feltételeiről, a támogatás mértékéről, a kifizetés módjáról, valamint ezen feltételektől méltányosságból történő eltérés szabályairól rendelkezik. 23.-27. §-hoz: a helyi, valamint a kiegészítő lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, a támogatás mértékét határozza meg. Rendelkezik a lakásfenntartási támogatás természetbeni ellátásként történő megállapításáról, így a támogatás folyósítása az Önkormányzattal megállapodást kötött szervezet (szolgáltató) részére történik, azaz ténylegesen a szociálisan rászorult személy lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadásainak csökkentését biztosítja. 28.-30. §-hoz: a méltányos jogcímen járó ápolási díj jogosultsági feltételeiről rendelkezik. Az Szt. felhatalmazása alapján szabályozásra került az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése az Önkormányzat házi segítségnyújtást nyújtó intézményén, az Egyesített Szociális Központon keresztül, mely az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatakor környezettanulmányt készít. 31. § és 32. §-hoz: rendelkezik a temetési segélyre vonatkozó jogosultsági feltételekről és a támogatás mértékéről. 33. §-hoz: a rendelet a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeként határozza meg a kérelmező/ellátásra jogosult részére a lakókörnyezet rendezettsége biztosításának kötelezettségét. A kötelezettség teljesítésének ellenőrzését az Önkormányzat a Közterületfelügyelet bevonásával végzi. 34.-38. §-hoz: az Szt.-ben meghatározott eseteken kívül meghatározza azon személyek körét, akik rendszeres szociális segélyre jogosultak. A rendelet szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. 39.-43.§-hoz: az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság feltételeiről, az adósságkezelésbe bevonható adósság típusairól, az elismert lakásnagyságról rendelkezik. 44. §-hoz: a méltányos jogcímen járó közgyógyellátás jogosultsági feltételeit határozza meg. 45. §-hoz: a rendelet a köztemetés költségének megfizetésénél lehetőséget ad a méltányosság gyakorlására, így a temetésre köteles személy kérelmére, családja jövedelmi és vagyoni helyzetének figyelembe vételével részletfizetés, az összeg csökkentése vagy elengedése engedélyezhető, tekintettel arra, hogy a köztemetés költségének megfizetése sok esetben komoly anyagi problémát jelent a temetésre köteles személyeknek. 46. §-hoz: a rendelet hatályba lépéséről, valamint a hatályát vesztő jogszabályokról rendelkezik. Budapest, 2011. február 17. dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna s.k. címzetes főjegyző
Ughy Attila s.k. polgármester
Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja, ismerteti a következő napirendi pontot.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 3.
49
Sorszám: 3.
Rendeletalkotás az épített környezet helyi védelméről szóló 32/2010. (IX. 14.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról 32. rendkívüli eljárással! (Levezető: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester)
Ughy Attila: az előterjesztőnek van kiegészítése. dr. Lévai István Zoltán: tájékoztatja a testületet, hogy a Részönkormányzat egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Ughy Attila: kérdés nincs, vita szakasz következik. Kőrös Péter: csak röviden elmondja, hogy tényleg egy komoly és normális előterjesztést kaptak és biztatják az előterjesztőt és a szakirodát, hogy vizsgálják meg a kerületet, mert tudnának olyan területet mutatni, ahol ezt a típusú szabályzást lehet alkalmazni. Ughy Attila: vitát lezárja, módosító indítvány nincs, kéri a szavazást. (jelen volt 21 fő képviselő) Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 21 igen szavazattal egyhangúlag megalkotja 2/2011. (II.22.) sz. önkormányzati rendeletét:
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről szóló 32/2010. (IX. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §-ában, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az épített környezet helyi védelméről szóló 32/2010. (IX.14.) önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. 2. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napját követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni. Budapest, 2011. február 17. dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna s.k. címzetes főjegyző
Ughy Attila s.k. polgármester
50
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
Sorszám: 3.
INDOKOLÁS Általános indokolás A rendelet módosítását Budapest XVIII kerület Pestszentimre, Vezér u.- Határ u.- Juhász József u.- Csokonai u. –Nagykőrösi u. által határolt terület helyi területi védelem alá helyezése indokolta, melynek célja, hogy elősegítse az épített környezeti örökség megőrzését és fenntartását a jövő nemzedék számára is. Részletes indokolás 1. §-hoz: a rendelet mellékletéről rendelkezik. 2. §-hoz: jelen rendelet hatálybalépéséről rendelkezik. Budapest, 2011. február 17. dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna s.k. címzetes főjegyző
Ughy Attila s.k. polgármester
1. melléklet a 2/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelethez „1. melléklet a 32/2010. (IX. 14.) önkormányzati rendelethez Helyi területi védelem alá eső településrészek: 1. Budapest XVIII kerület Pestszentimre, Vezér u.- Határ u.- Juhász József u.- Csokonai u. –Nagykőrösi u. által határolt terület, melyre az alábbi előírások vonatkoznak: 1.1 A megtartandó környezethez való illeszkedést új építés, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása valamint közterület fejlesztés előtt értékvédelmi tanulmánnyal kell alátámasztani. 1.2 A védett területen belül nem alkalmazhatók a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati megoldások. 1.3 Törekedni kell az eredeti településszerkezet, a településkarakteri, kultúrtáji, településképi, utcaképi karakter megőrzésére. 1.4 A környezethez való illeszkedés igazolása során a beavatkozással szomszédos, legalább két telek mélységű területet vizsgálni kell. A vizsgált terület a Nemes utca mentén telektömb szélességű kell, hogy legyen. 1.5 A Nemes utca menti L2/A-XVIII/Ü3 jelű építési övezetben előírt minimális építménymagasságtól az értékvédelmi tanulmány alapján, tervtanácsi ajánlással el lehet térni. Új épület elhelyezése illetve meg lévő épületek felújítása vagy átalakítása esetén a karakterre jellemző beépítési módot, tömegalakítást és anyaghasználatot elő kell írni 1.6 A jelenlegi utcahálózat nem változtatható. A területre jellemző eredeti telekosztásnak megfelelő telekméretek megtartandók, további telekosztás nem engedélyezhető ugyanakkor a korábban kettéosztott telkek összevonása engedélyezhető, a telekhatárrendezés nincs korlátozva.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
51
Sorszám: 3.
1.7 Környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. Törekedni kell az eredeti szerkezetek és anyagok újrafelhasználására. 1.8 Az értékes, karakteres épületek homlokzatain csak a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás végezhető. 1.9 A védendő épületek megjelenését érintő beavatkozások az eredeti tervek felhasználásával, annak hiányában egyéb archív dokumentumok alapján történhetnek.” Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja, ismerteti a következő napirendi pontot. 4.
Döntés a 2011. évre vonatkozó idegenforgalmi adó Budapest Főváros Önkormányzata által történő bevezetéséhez való hozzájárulás tárgyában 7. (Levezető: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Ughy Attila polgármester )
Ughy Attila: kérdés szakasz következik. Kőrös Péter: megkérdezi, hogy szerinte lehet olyan előterjesztést benyújtani, amelyben az előterjesztő ill. a nevében eljáró kollégák leírják azt, hogy meg sem kísérelték kiszámolni, hogy ez szám szerint mit jelentene a kerületnek? Lehet ilyet komolyan venni, ahol nem tudják, hogy igazából miről szavaznak? Ughy Attila: véleménye szerint teljesen komolyan lehet venni az előterjesztést, nyilván ebben nem fognak egyetérteni, de nem is azért ülnek a terem két oldalán. Vita szakasz következik. Petrovai László: a vita szakaszban szerette volna nagyjából ugyanezt elmondani, hogy az idő rövidsége miatt nem készült konkrét gazdasági elemzés, ezt elég nehezen fogadja el, mert egy frakcióban ülnek Rogán képviselő úrral, aki miatt ez a helyzet előállt. Úgy gondolja, hogy nem is nekik kellett volna ezeket a számításokat elvégezni, hanem Rogán képviselő úrnak, aki beterjesztette ezt a javaslatot, hogy ennek milyen lehetőségei, vonatkozásai vannak az egyes kerületek tekintetében. Ettől függetlenül támogatja ezt az indítványt, mégpedig azon objektív okok miatt, amit úgy hívnak, hogy „közlegelők problémája”. Ez egy közgazdasági, gazdaságszociológiai okfejtés, a Wikipédián utána lehet nézni, ő is ezt tette. A konklúziója ennek az, hogy a „közlegelő”, mint erőforrás, addig működik optimálisan, amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel megállapított szabályokat. Még egy idézet a szócikkből: „A közlegelős példa mutatja, hogy a közérdek megszegése átmenetileg jövedelmező a szabálytalankodónak. A pillanatnyi javulás irányába való elmozdulás stratégiájára alapozó algoritmusokat hívják a matematikában mohó algoritmusoknak.” A „közlegelők” esetén tehát egy mohó algoritmust, az önzés okozta katasztrófát látjuk, amiért pedig megszavazza az indítványt, hogy Ők a jó oldalon állnak ebben a területben és használják a szabályt. Köszöni szépen. Ughy Attila: többször felmerült a kérdés, hogy miért nem lehet ebben a kérdésben megmondani, hogy mekkora összegről van szó. Ennek három oka van, az első és legfontosabb oka a gazdasági aktivitás ismeretlenségéből fakadó idegenforgalmi adóbevételeknek a nagysága. Az össz-idegenforgalmi adóbevételekhez a hozzákapcsolható módon annak az összegnek a befolyása a közös nagy kalapba, amit forrásmegosztás néven visszaosztanak, abban változások történtek. Ennek nyilván vannak megalapozottságai de a gazdasági aktivitásra nem lehet következtetni belőle és mivel az idegenforgalmi adó az egyik eleme és
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
52
Sorszám: 3.
nem a legnagyobb, hanem egy pici eleme ennek a rendszernek, ehhez képest ennek a jogszabálynak a változását modellezni a XVIII. kerületi Önkormányzat esetében megbízhatóan, olyan hiba határok között, amit statisztikus és matematikus elme magára vállalna, nem lehetséges. Reméli ez eléggé kimerítő válasz volt. Egy határozati javaslat van, módosító nincs, kéri a szavazást. (jelen volt 21 fő képviselő) 43/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 16 igen szavazat és 5 ellenszavazat mellett beleegyezését adja ahhoz, hogy az idegenforgalmi adót Budapest Főváros Önkormányzata 2011. évben bevezesse. Határidő: 2011. február 17. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja, ismerteti a következő napirendi pontot. 5.
A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 25/1995 (VIII. 31.) önkormányzati rendeletnek, a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat feladat és hatáskörére vonatkozó módosítás elfogadása 45. (Levezető: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: dr. Lévai István Zoltán)
Ughy Attila: az előterjesztőnek nincs kiegészítése. Kérdés szakasz következik. Kőrös Péter: ha jól értelmezték az előterjesztést, akkor a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat részére egyetértési jogot ad az előterjesztés, amely halasztó hatályú abban az esetben, ha ez a testület nem tárgyalta. Kevésbé életszerű, de mi van, ha egy Uniós-s, Imrét érintő pályázat benyújtása kapcsán, valamiért elmarad a Részönkormányzat ülése és ezért nem tudnak dönteni. Nem fontolnák meg, hogy ezt a halasztó hatályú dolgot kiveszik, mert kicsi az életszerűsége, de előfordulhat és az SZMSZ-ben próbálnak az élet minden eshetőségét leszabályozni. dr. Lévai István Zoltán: a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat így döntött és Ők ezt figyelembe veszik. Ughy Attila: kérdést lezárja, vita nincs, módosító nincs, szavazás következik. (jelen volt 21 fő képviselő) 44/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 16 igen szavazat és 5 tartózkodás mellett elfogadja a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat feladat és hatáskörére vonatkozó módosítást. Határidő: Ughy Attila polgármester Felelős: 2011. február 17.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
53
Sorszám: 3.
45/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 16 igen szavazat és 5 tartózkodás mellett felkéri a polgármestert, hogy – a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat által elfogadott módosított tartalommal – készíttesse el a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 25/1995. (VIII.31.) sz. önkormányzati rendelet V/A fejezetére vonatkozó módosítást. Határidő: 2011. április 15. Felelős: Ughy Attila polgármester 46/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 16 igen szavazat és 5 tartózkodás mellett elfogadja, hogy a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat hatáskörére vonatkozó módosítás hatályba lépése az új, BM ajánlást figyelembe vevő önkormányzati SZMSZ elfogadásával egy időben történjen. Határidő: 2011. április 15. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja, ismerteti a következő napirendi pontot. 6.
A Képviselő-testület 2011. évi programterve 35. rendkívüli eljárással! (Levezető: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Ughy Attila polgármester)
Ughy Attila: kiegészítése nincs, ismerteti a napirendi pontot, megállapítja, hogy kérdés, észrevétel nincs, módosító határozati javaslat beadására van lehetőség. Dömötör István: a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság valóban márciusban kívánt foglalkozni a P.P.V.Sz-szel, de nyilvánvaló, hogyha ők márciusban el kezdenek foglalkozni vele, akkor a Képviselő-testület még nem fog tudni akkor döntést hozni, tehát javasolja, hogy a márciusi programterv 10. napirendjét tegyék át októberi tárgysorozatba. Azt gondolja ennyi idő kell ahhoz, hogy alaposan áttekintsék a témát, talán addigra a végére ér egy előzetes tervezés, ami alapján legalább részdöntéseket hozhatnak. Petrovai László: ezt megerősítendő elmondja, hogy a szünetben beszélt főépítész úrral a 7,5 mFt-ról, ami rendelkezésre áll a P.P.V.Sz átvilágítására, amiből egy tanulmány tud elkészülni, tehát nagyjából összhangba kerülnek, mert addigra egy tanulmány elkészül, amíg végeznek az áttekintéssel, tehát akkor lesz képben és döntési helyzetben a testület körülbelül. Ughy Attila: befogadja a javaslatot, kéri a szavazást.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
54
Sorszám: 3.
(jelen volt 21 fő képviselő) 47/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 21 igen szavazattal egyhangúlag az alábbiak szerint határozza meg 2011. évi programtervét: 2011. február 1.
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló rendeletének tárgyalása I. forduló Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB, TÜK, PEB
2.
Rendeletalkotás a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: NB, TÜK
3.
Javaslat a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat megállapítására Összeállító: Polgármesteri és Jegyzői Kabinet Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TÜK
4.
Egyes közművelődési Megállapodások felülvizsgálata Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda vezetője Előterjesztő: Kucsák László alpolgármester Bizottság: OKSIB
5.
Alapító okiratok módosítása Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda vezetője Előterjesztő: Kucsák László alpolgármester Bizottság: OKSIB
6.
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének ..../2011. (....)Önkormányzati rendelete Pestszentimre, Nemes utca és környéke helyi területi védelem alá helyezéséről Összeállító: Juhász Kálmán Főépítész Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB TÜK
7.
Budapest, XVIII. kerület Bókay kert Szabadidő és Közművelődési Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységének megszüntetése, a tevékenységnek a Vagyon18 Zrthez történő áthelyezése, a két társaság közötti átadás-átvétel lebonyolítása Összeállító: dr. Székács Júlia jogtanácsos Előterjesztő: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester Bizottság: TUL
feladat
és
hatáskör
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 8.
55
Sorszám: 3.
Gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala Összeállító: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester Előterjesztő: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester Bizottság: TUL
2011. március 1.
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló rendeletének megalkotása II. forduló Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB, TÜK, PEB
2.
Az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló rendelet módosítása Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: PEB, PVÖ,TÜK
3.
A Budapest XVIII.kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzata önkormányzati rendelet megalkotása Összeállító: Polgármesteri és Jegyzői Kabinet Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TÜK
4.
A Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló többször módosított 8/2008. (II. 26.) számú rendelet módosítása Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester TÜK, TUL Bizottság:
5.
A Képviselő-testület bizottságaira, a részönkormányzat testületére és a polgármesterre történő feladat és hatáskörök átruházásáról szóló, többször módosított 44/1998 (XII. 22.) számú rendelet módosítása Összeállító: Polgármesteri és Jegyzői Kabinet Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TÜK, TUL,TFFB
6.
Rendeletalkotás a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2008. (II. 1.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: NB, TÜK
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
56
Sorszám: 3.
7.
Rendeletalkotás a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről és térítési díjairól szóló 12/2008.(IV. 22.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: NB, TÜK
8.
Rendeletalkotás a szociális és gyermekvédelmi Szakmai Munka Fórumairól szóló 2/2004. (II. 03.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: NB, TÜK
9.
A közterület-használat rendjével és engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló többször módosított 28/2003.(VII.01.)sz. Budapest XVIII. kerület PestszentlőrincPestszentimre Önkormányzati rendelet módosítása Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TÜK, TUL
10.
A Városüzemeltető Kft. 2010.évi munkájáról és jövőbeli terveiről szóló beszámoló és tájékoztató megvitatása Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
11.
A Projekt 18. Kft. 2010. évi munkájáról és jövőbeli terveiről szóló beszámoló és tájékoztató megvitatása Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
12.
Zöldfelület gazdálkodási koncepció felülvizsgálata Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
13.
A Ferihegyi repülőtérrel kapcsolatos aktuális kérdések megvitatása Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
14.
Közbiztonsági Centrum beszámolója Összeállító: Polgármesteri és Jegyzői Kabinet Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
15.
Jelentés a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról Összeállító: Testületi és Ügyviteli Iroda Előterjesztő: dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna címzetes főjegyző Bizottság: TÜK
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
57
Sorszám: 3.
16.
Rossz körülmények között élők életkörülményeinek feltérképezése Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: OKSIB
17.
A Budapest XVIII.ker.Pestszentimrei Városközpont projekt akcióterületi tervének módosítása Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: dr.Lévai István Zoltán alpolgármester Bizottság: PVÖ, TFFB
2011. április 1.
Az Önkormányzat 2011-2014 évre vonatkozó gazdasági programja Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda, Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB, TÜK, PEB
2.
Közlekedési koncepció áttekintése Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
3.
Az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásáról szóló rendelet megalkotása Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: PEB, PVÖ,TÜK
4.
A Dohnányi Ernő Zeneiskola tanulóinak térítési és tandíjfizetési kötelezettségről szóló 27/2009.(V.02.) sz. önkormányzati rendelet módosítása Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Kucsák László alpolgármester Bizottság: OKSIB, TÜK
5.
Az önkormányzat által ellátott 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: NB
6.
ÁNTSZ 2010. évi szakmai beszámolója Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester Bizottság: NB
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
58
7.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Kft. 2010. évi szakmai és pénzügyi beszámolója Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester Bizottság: NB
8.
Szakmai kitüntetés adományozása Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Kucsák László alpolgármester Bizottság: OKSIB
9.
KBKH Intézményvezetői pályázat Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Kucsák László alpolgármester Bizottság: OKSIB
Sorszám: 3. Nonprofit
Kiemelten
2011. május 1.
A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2010. évi felülvizsgálata Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: NB, PEB
2.
Kerületi sportrendelet módosítása Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester Bizottság: OKSIB, TÜK
3.
Helyi kitüntetések odaítélése (Semmelweis kitüntetések) Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester Bizottság: NB, TÜK
4.
Önkormányzat Minőségirányítási Program felülvizsgálata (kompetencia mérés) Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Kucsák László alpolgármester Bizottság: OKSIB
5.
Intézményvezetői pályázatok Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Kucsák László alpolgármester Bizottság: OKSIB
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
59
Sorszám: 3.
2011. június 1.
Az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló rendelet módosítása Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: PEB, PVÖ, TÜK
2.
Kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos döntések Összeállító: kisebbségi önkormányzatok Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: PEB, TÜK
3.
Jelentés a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról Összeállító: Testületi és Ügyviteli Iroda Előterjesztő: dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna címzetes főjegyző TÜK Bizottság:
2011. szeptember 1.
Városfejlesztési koncepció áttekintése Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
2.
Integrált városfejlesztési stratégia megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
3.
Havanna projekt teljesítéséről beszámoló Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
4.
Csatlakozás a Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázathoz Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: NB, PEB
5.
Kitüntetési javaslatok a szociális és gyermekvédelmi ágazat területén Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: Népjóléti Bizottság, TÜK
Felsőoktatási
Önkormányzati
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
60
Sorszám: 3.
6.
Javaslat a „Gondoskodás az emberért díj” adományozására Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester Bizottság: NB
7.
Jelentés a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról Összeállító: Testületi és Ügyviteli Iroda Előterjesztő: dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna címzetes főjegyző Bizottság: TÜK Tájékoztató: Tájékoztató a 2011. évi költségvetés I. félévi végrehajtásáról Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TÜK
2011. október 1.
Az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló rendelet módosítása Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: PEB, PVÖ, TÜK
2.
Az épített környezet helyi védelméről szóló 32/2010. (IX. 14.) Önkormányzati rendelet módosítása Összeállító: Juhász Kálmán főépítész Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB, TÜK
3.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és felülvizsgálata Összeállító: Juhász Kálmán főépítész Előterjesztő: dr. Lévai István Zoltán alpolgármester Bizottság:
Építési
Szabályzatának
TFFB, TÜK
4.
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre parkolási rendjéről és a parkolóhelyek megváltásáról szóló 44/2007. (XII. 21.) számú Önkormányzati rendelet módosítása Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB, TÜK
5.
A zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 39/2008. (XI. 25.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosítása Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB, TÜK
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 6.
61
Sorszám: 3.
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Pestszentlőrinci városrészközpont fejlesztése Összeállító: Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda, Főépítész Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TFFB
2011. november 1.
Az önkormányzat 2012. évi költségvetési koncepciójának elfogadása Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: PEB, PVÖ
2.
Áttekintés az önkormányzati fejlesztési pályázatok helyzetéről Összeállító: Polgármesteri és Jegyzői Kabinet Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: TUL,TFFB, PEB,OKSIB,NEP
2011. december 1.
Az önkormányzat 2012. évi átmeneti gazdálkodásáról szóló rendelet megalkotása Összeállító: Pénzügyi és Költségvetési Iroda Előterjesztő: Ughy Attila polgármester Bizottság: PEB, PVÖ,TÜK
2.
2012. évi kitüntetési javaslatok Összeállító: Humánszolgáltatási Iroda Előterjesztő: Kucsák László alpolgármester Bizottság: OKSIB
3.
Jelentés a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról Összeállító: Testületi és Ügyviteli Iroda Előterjesztő: dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna címzetes főjegyző Bizottság: TÜK
Közmeghallgatás tervezett időpontja: 2011. december Határidő: folyamatos Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja, ismerteti a következő napirendi pontot.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 7.
62
Sorszám: 3.
Egyes közművelődési Megállapodások felülvizsgálata 43. rendkívüli eljárással! (Levezető: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Kucsák László alpolgármester)
Ughy Attila: ismerteti a napirendi pontot, megállapítja, hogy kérdés, észrevétel, módosító határozati javaslat nincs, majd kéri a testület állásfoglalását a napirendi ponttal kapcsolatban. (jelen volt 21 fő képviselő) 48/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 21 igen szavazattal egyhangúlag az Önkormányzat és a FSZEK Nagykőrösi úti Könyvtár között meglévő Közművelődési Megállapodást 3 éves időtartamra 2014. február 28-ig meghosszabbítja, az eredeti megállapodásban foglaltak változatlanul hagyása mellett. Határidő: 2011. február 28. Felelős: Ughy Attila polgármester 49/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 21 igen szavazattal egyhangúlag az Önkormányzat és a FSZEK Havanna lakótelepi Könyvtár között meglévő Közművelődési Megállapodást 3 éves időtartamra 2014. február 28-ig meghosszabbítja, az eredeti megállapodásban foglaltak változatlanul hagyása mellett. Határidő: 2011. február 28. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja, ismerteti a következő napirendi pontot. 8.
Alapító okiratok módosítása 17. rendkívüli eljárással! (Levezető: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Kucsák László alpolgármester)
Ughy Attila: előterjesztőnek van kiegészítése. Kucsák László: tájékoztatja a Képviselő-testületet, hogy az anyagban a GESZ-re vonatkozó okiratban egy korrekciót kellett eszközölni, amely a 12. melléklet 9. pontjára vonatkozik. Itt annyi a korrekció, hogy az igazgatót a Képviselő-testület nevezi ki pályáztatás útján ez változatlan, de nem határozatlan, hanem határozott időtartamra. Ezt jogszabályváltozás miatt kellett kijavítani. Elmondja, hogy az Oktatási, Közművelődési, Sport és Ifjúsági Bizottság az előterjesztést már ezzel a kiegészítéssel tárgyalta és egyhangú támogatásáról biztosította. Ughy Attila: megállapítja, hogy kérdés, észrevétel, módosító határozati javaslat nincs, majd kéri a testület állásfoglalását a napirendi ponttal kapcsolatban.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
63
Sorszám: 3.
(jelen volt 21 fő képviselő) 50/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1181 Bp. Kondor Béla stny. 1. sz. alatti Budapest, XVIII. ker. SOFI módosító okiratát az 1. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 51/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1181 Bp. Kondor Béla stny. 4. sz. alatti Budapest, XVIII. ker. SOFI egybeszerkesztett módosított alapító okiratát a 2. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 52/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1183 Bp. Gyöngyvirág u. 7-9. sz. alatti Dohnányi Ernő Zeneiskola módosító okiratát a 3. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 53/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1183 Bp. Gyöngyvirág u. 7-9.sz. alatti Dohnányi Ernő Zeneiskola egybeszerkesztett módosított alapító okiratát az 4. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 54/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1183 Bp. Kossuth tér 2. sz. alatti Pestszentlőrinc Pestszentimrei Felnőttek Gimnáziuma és Továbbképző Központjának módosító okiratát az 5. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 55/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1183 Bp. Kossuth tér 2. sz. alatti Pestszentlőrinc Pestszentimrei Felnőttek Gimnáziuma és Továbbképző Központjának egybeszerkesztett módosított alapító okiratát a 6. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
64
Sorszám: 3.
56/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1183 Bp. Thököly u. 7. sz. alatti Karinthy Frigyes Gimnázium módosító okiratát a 7. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 57/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1183 Bp. Thököly u. 7. sz. alatti Karinthy Frigyes Gimnázium egybeszerkesztett módosított alapító okiratát a 8. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 58/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1181 Bp. Vörösmarty u. 64. sz. alatti Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium módosító alapító okiratát a 9. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 59/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1181 Bp. Vörösmarty u. 64. sz. alatti Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium egybeszerkesztett módosított alapító okiratát a 10. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 60/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1181 Budapest, Városház u.16. sz. alatti Budapest, XVIII. kerület Gazdasági Ellátó Szolgálat módosító okiratát a 11. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester 61/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag az 1181 Budapest, Városház u.16. sz. alatti Budapest, XVIII. kerület Gazdasági Ellátó Szolgálat egybeszerkesztett módosított alapító okiratát a 12. sz. - módosított - melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 2011. február 21. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja, ismerteti a következő napirendi pontot.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 9.
65
Sorszám: 3.
Javaslat a PLERSPORT Kft. önkormányzati tulajdonrészt képviselő személyére rendkívüli eljárással! (Levezető elnök: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Ughy Attila polgármester)
Ughy Attila: megállapítja, hogy az előterjesztő nem kíván szóbeli kiegészítést tenni, kérdések feltételének-, a vitában való részvétel lehetőségével nem kívánnak élni a képviselők. Módosító indítvány beterjesztésére van lehetőség. Kőrös Péter: korábban nem tisztségviselő látta el ezt a feladatot, javasolják – a tisztségviselők leterheltségére való tekintettel – hogy Szarvas Attila lássa el ezt a feladatot, tekintettel arra is, hogy közel áll hozzá ez a sport. Ughy Attila: az előterjesztő a módosítást nem fogadta el, melyről kéri a Képviselő-testület döntését. (jelen van 20 képviselő) 62/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 5 igen szavazat, 12 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett nem fogadta el a következő javaslatot: „Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a PLERSPORT Pestszentlőrinc-Elektromos-Rév Kft. önkormányzati tulajdonrészt képviselő személy Szarvas Attila, egyben felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.” Ughy Attila: az eredeti határozati javaslatról kéri a döntést. (jelen van 20 képviselő) 63/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 15 igen szavazat és 5 tartózkodás mellett úgy dönt, hogy a PLERSPORT PestszentlőrincElektromos-Rév Kft. önkormányzati tulajdonrészt képviselő személy dr. Lévai István Zoltán, egyben felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2011. február 28. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja.
66
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 10.
Sorszám: 3.
A REVICZKY ZENEVÁR KIS LAKÓI Alapítvány székhelybejegyzési kérelme 15. rendkívüli eljárással! (Levezető elnök: alpolgármester)
Ughy
Attila
polgármester,
előterjesztő:
Kucsák
László
Ughy Attila: megállapítja, hogy az előterjesztő nem kíván szóbeli kiegészítést tenni, kérdések feltételének-, a vitában való részvétel- és módosító indítvány beterjesztésének lehetőségével nem kívánnak élni a képviselők, így a határozati javaslatról kéri a szavazatokat. (jelen van 20 képviselő) 64/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 20 igen szavazattal egyhangúlag hozzájárulását adja ahhoz, hogy a REVICZKY ZENEVÁR KIS LAKÓI Alapítvány székhelye a 1181 Reviczky u. 52-56. címén, a 152076/2 hrsz. alatt lévő ingatlanon a Fővárosi Bíróságon székhelyként nyilvántartásba kerüljön. Határidő: 2011. február 17. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja. 11. Budapest, XVIII. kerület 150353/9 hrsz-ú és 150353/10 hrsz-ú közterületi (Kinizsi Pál utca) ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásának kérése 3. rendkívüli eljárással! (Levezető elnök: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Ughy Attila polgármester) Ughy Attila: kérdések feltételére van lehetőség. Petrovai László: mi az indoka a Kinizsi utca tulajdonba vételének? Ma már napirenden volt a 42-es villamos pályájának meghosszabbítása. Úgy tudja, hogy majdnem mindegyik tanulmány a Kinizsi utcán vezeti a nyomvonalat. Előbb-utóbb úgy is fővárosi tulajdonba fog kerülni ez az utca. Nem nagyon látja az indokoltságát. Ughy Attila: megadja a szót Pórfia Katalin irodavezető asszonynak. Pórfia Katalin (Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda vezetője): igazából a Magyar Állam tulajdonában van – és évek óta már a tanácsrendszerben is a tanács kezelte – ez az egyetlen indok, a mellette lévő közterületnek (park és utca) is. Azzal, hogy a 42-es villamos ott fog elmenni, a Fővárosi Közterült-fenntartó fogja kezelni az utcát, viszont az esetleges közterülethasználati díjat az önkormányzat tudja beszedni. Ughy Attila: a vitában való részvétel és módosító indítvány benyújtásának lehetőségével nem kívánnak élni a képviselők, a határozati javaslatokról kéri a döntést. (a határozatokról egyben történő szavazásnál jelen van 19 képviselő)
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
67
Sorszám: 3.
65/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag a Budapest, XVIII. kerület 150353/9 hrsz. alatt nyilvántartott, 3377 m2 nagyságú, közpark megjelölésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményező 1171/2009. (IX.17.) sz. határozatát hatályban tartja és megerősíti: Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. § (1), (4) bekezdése, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 254/2007. (X.04.) Kormányrendelet VIII. fejezet 50, 51.§-a alapján a Budapest, XVIII. kerület 150353/9 hrsz. alatt nyilvántartott, 3377 m2 nagyságú közpark ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményezi. Az ingatlan az Önkormányzat településfejlesztés, településrendezés érdekében kívánja tulajdonba venni, és közterület céljára kívánja felhasználni. Az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingatlan környezeti állapotának felmérését, szükség esetén kármentesítését, a felmerülő egyéb költség megtérítését, és az ingatlan vonatkozásában lemond az állammal szemben támasztott bármely követelésről. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonjogának önkormányzat részére történő megszerzése érdekében. Határidő: 2011. december 31. Felelős: Ughy Attila polgármester 66/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag a Budapest, XVIII. kerület 150353/10 hrsz. alatt nyilvántartott, 5572 m2 nagyságú, közterület megjelölésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményező 1172/2009. (IX.17.) sz. határozatát hatályban tartja és megerősíti: Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. § (1), (4) bekezdése, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 254/2007. (X.04.) Kormányrendelet VIII. fejezet 50, 51.§-a alapján a Budapest, XVIII. kerület 150353/10 hrsz. alatt nyilvántartott, 5572 m2nagyságú közterület ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményezi. Az ingatlan az Önkormányzat településfejlesztés, településrendezés érdekében kívánja tulajdonba venni, és közterület céljára kívánja felhasználni. Az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingatlan környezeti állapotának felmérését, szükség esetén kármentesítését, a felmerülő egyéb költség megtérítését, és az ingatlan vonatkozásában lemond az állammal szemben támasztott bármely követelésről. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonjogának önkormányzat részére történő megszerzése érdekében. Határidő: 2011. december 31. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
68
Sorszám: 3.
12. Budapest, XVIII. kerület 150805 (Rózsa Művelődési Ház) hrsz.-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba adásának kérése 4. rendkívüli eljárással! (Levezető elnök: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Ughy Attila polgármester) Ughy Attila: megállapítja, hogy az előterjesztő nem kíván szóbeli kiegészítést tenni, kérdések feltételének-, a vitában való részvétel- és módosító indítvány beterjesztésének lehetőségével nem kívánnak élni a képviselők, így a határozati javaslatról kéri a szavazatokat. (jelen van 20 képviselő) 67/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 20 igen szavazattal egyhangúlag a Budapest, XVIII. kerület 150805 hrsz. alatt nyilvántartott, Városház u. 1. sz. alatt található, 275 m2 nagyságú, kivett kultúrház megjelölésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményező 585/2008. (VI.19.) sz. határozatát az alábbiak szerint módosítja: Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. § (1), (4) bekezdése, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 254/2007. (X.04.) Kormányrendelet VIII. fejezet 50, 51.§-a alapján a Budapest, XVIII. kerület 150805 hrsz. alatt nyilvántartott, Városház u. 1. sz. alatt található, 275 m2 nagyságú kivett kultúrház megjelölésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményezi. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonjogának önkormányzat részére történő megszerzése érdekében. Az ingatlant az Önkormányzat kötelezően ellátandó önkormányzati feladatellátása érdekében kívánja tulajdonba venni, és kulturális és közművelődési célja kívánja felhasználni. Az Önkormányzat vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségeket, és az ingatlan vonatkozásában lemond az állammal szemben támasztott bármely követelésről. Az Önkormányzat vállalja, hogy az ingatlan tulajdonba adásától számított 5 éven át évente, a tárgyévet követő év első felétől kezdődően tájékoztatja a MNV Zrt-t a hasznosítási cél megvalósításáról, illetve az ingatlannal kapcsolatos értékesítési szándékáról. Határidő: 2011. december 31. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 13.
69
Sorszám: 3.
Budapest XVIII. kerület 157134 hrsz.-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba kérése 18. rendkívüli eljárással! (Levezető elnök: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Ughy Attila polgármester)
Ughy Attila: megállapítja, hogy az előterjesztő nem kíván szóbeli kiegészítést tenni, kérdések feltételének-, a vitában való részvétel- és módosító indítvány beterjesztésének lehetőségével nem kívánnak élni a képviselők, így a határozati javaslatról kéri a szavazatokat. (jelen van 20 képviselő) 68/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett a Budapest, XVIII. kerület 157134 hrsz. alatt nyilvántartott, 428 m2 nagyságú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményező 1258/2009. (X.15.) sz. határozatát hatályban tartja és megerősíti: Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. § (1), (4) bekezdése, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 254/2007. (X.04.) Kormányrendelet VIII. fejezet 50, 51.§-a alapján a Budapest, XVIII. kerület 157134 hrsz. alatt nyilvántartott, 428 m2 nagyságú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményezi. Az ingatlan az Önkormányzat településfejlesztés, településrendezés érdekében kívánja tulajdonba venni, és közterület céljára kívánja felhasználni. Az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingatlan környezeti állapotának felmérését, szükség esetén kármentesítését, a felmerülő egyéb költség megtérítését, és az ingatlan vonatkozásában lemond az állammal szemben támasztott bármely követelésről. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonjogának önkormányzat részére történő megszerzése érdekében. Határidő: 2011. december 31. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 14.
70
Sorszám: 3.
Önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségekkel kapcsolatos döntés 6. rendkívüli eljárással! (Levezető elnök: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Ughy Attila polgármester)
Ughy Attila: megállapítja, hogy az előterjesztő nem kíván szóbeli kiegészítést tenni, kérdések feltételének-, a vitában való részvétel- és módosító indítvány beterjesztésének lehetőségével nem kívánnak élni a képviselők, így a határozati javaslatról kéri a szavazatokat. (jelen van 19 képviselő) 69/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag úgy dönt, hogy 2011. május 31-ig nem kíván önkormányzati tulajdonban lévő helyiséget elidegeníteni. Felkéri a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ez idő alatt ne készüljön és kerüljön előterjesztés a döntést hozók elé. Határidő: 2011. február 17. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja, majd zárt ülést rendel el. (Zárt ülés) 16. A Budapest, XVIII. Kerület Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) vezetői kinevezése (1677/2010 (XII. 16.) számú határozat módosítása) 44/Z Zárt ülés! (E napirendi pont jegyzőkönyvi részét a zárt ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza!) (Zárt ülés után) 19. A Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona és Gyermekek Átmeneti Otthona Érdek-képviseleti Fórumába delegáltak megválasztása 14. rendkívüli eljárással! (Levezető elnök: Ughy Attila polgármester, előterjesztő: Csomó Tamás alpolgármester) Ughy Attila: az előterjesztő szóbeli kiegészítést kíván tenni. Csomó Tamás: az 1. sz. határozati javaslatban Maitz László kerül a kipontozott helyre, a 2. sz. határozati javaslatban pedig Kiss Róbert. Ughy Attila: megállapítja, kérdések feltételének-, a vitában való részvétel- lehetőségével nem kívánnak élni a képviselők. Módosító indítványra lehet javaslatot tenni. Kőrös Péter: Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona Érdek-képviseleti Fórumába a fenntartó képviselőjeként Vilmányi Gábort javasolja.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
71
Sorszám: 3.
Ughy Attila: a módosító indítványról kéri a Képviselő-testület döntését. (jelen van 19 képviselő) 71/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 5 igen szavazat, 12 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett nem fogadja el a következő javaslatot: „A Képviselő-testület a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona Érdek-képviseleti Fórumába a fenntartó képviselőjeként 2014. december 31. napjáig terjedő időre Vilmányi Gábort delegálja. Határidő: 2011. február 25. Felelős: Ughy Attila polgármester” Ughy Attila: az eredeti határozati javaslatokról kéri a Képviselő-testület döntését. (jelen van 20 képviselő) 72/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 16 igen szavazat és 4 ellenszavazat mellett a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona Érdek-képviseleti Fórumába a fenntartó képviselőjeként 2014. december 31. napjáig terjedő időre Maitz Lászlót delegálja. Határidő: 2011. február 25. Felelős: Ughy Attila polgármester (jelen van 20 képviselő) 73/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 16 igen szavazat és 4 ellenszavazat mellett a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Gyermekek Átmeneti Otthona Érdek-képviseleti Fórumába a fenntartó képviselőjeként 2014. december 31. napjáig terjedő időre Kiss Róbertet delegálja. Határidő: 2011. február 25. Felelős: Ughy Attila polgármester Ughy Attila: a napirendi pont tárgyalását lezárja, majd elrendeli a zárt ülést. (Zárt ülés) 20.
Javaslat a fellebbezéssel megtámadott I. fokú 37/17412/9/2010 iktatószámú állattartási engedély iránti kérelmet elutasító határozat elbírálására 5/Z Zárt ülés! rendkívüli eljárással!
(E napirendi pont jegyzőkönyvi részét a zárt ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza!)
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 21.
72
Sorszám: 3.
Fellebbezéssel megtámadott I. fokú szociális segélyhatározatok elbírálása 34/Z Zárt ülés!
(E napirendi pont jegyzőkönyvi részét a zárt ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza!) 22.
Önkormányzati bérlakás felújítására támogatásiszerződés módosítása 16/Z Zárt ülés! rendkívüli eljárással!
nyújtott
kamatmentes
kölcsön
(E napirendi pont jegyzőkönyvi részét a zárt ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza!) (Zárt ülés után) 23.
Interpellációk (Levezető elnök: Ughy Attila polgármester) Interpelláció 1. : Koczka Józsefné képviselő asszony „Gyermekbaleset a Vajk iskolában” c. interpellációja Ughy Attila polgármesterhez
Ughy Attila: Koczka Józsefné képviselő asszony „Gyermekbaleset a Vajk iskolában” címmel interpellálta Ughy Attila polgármestert. Az interpelláló nem kívánja szóban ismertetni interpellációjának tartalmát. Az interpellált szóban válaszol: a válasz egy része már a napirend előtt elhangzott, mely válaszokra most nem kíván kitérni, ill. írásban azokat a vizsgálati jelentéseket átnyújtotta. Az 1., 2., és 3. sz. kérdéssel kapcsolatban ⇒ jelenleg folyamatban van egy rendőrségi vizsgálat és a vizsgálat befejezésének következtében tudják levonni azokat a konklúziókat, amelyek ebben a kérdésben felvetődtek. Kéri az interpelláló türelmét. A 4. sz. kérdésben a felelősségre és a fegyelmi vizsgálatra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban ⇒ a vizsgálatok befejezése után tudnak állást foglalni. Koczka Józsefné: tekintettel a késői időpontra, nem bocsátkozik hosszabb kommentálásra. A napirend előtt nagyon alapos és mélyre ható tájékoztatást kaptak az interpellációval kapcsolatban. Az interpellációra adott választ elfogadja. Ughy Attila: a Képviselő-testület döntését kéri. (jelen van 19 képviselő) 82/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 19 igen szavazattal egyhangúlag egyetért Ughy Attila polgármester, Koczka Józsefné képviselő asszony „Gyermekbaleset a Vajk iskolában” című interpellációjára adott válaszával.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
73
Sorszám: 3.
Interpelláció 2. : Kőrös Péter képviselő szmogriadóval kapcsolatos interpellációja dr. Lévai István Zoltán alpolgármesterhez
Ughy Attila: dr. Lévai István Zoltán alpolgármestert, Kőrös Péter képviselő a szmogriadóval kapcsolatban interpellálta. Az interpelláló nem kívánja szóban ismertetni interpellációját. dr. Lévai István Zoltán: a Képviselő-testület felé azt kívánja elmondani, hogy jelenleg a Kft. számára kiemelten fontos, hogy a Munka Törvénykönyvében foglaltak és egyéb szabályok betartása mellett a Nonprofit Kft. működése emberséges és környezettudatos legyen. Ennek különös hangsúlyt adva Péntek Tamás tájékoztatta arról, hogy megkezdte az ide vonatkozó szabályok felülvizsgálatát és kezdeményezte a társaságra vonatkozó szmogriadó-terv kidolgozását. Jelenleg nincs még szmogriadó, de ki fognak dolgozni egy szabályozást. A részletek az egyéb kérdésekre képviselő úrnál vannak. Kőrös Péter: ismerteti viszontválaszát ⇒ örül annak, fel tudták hívni a figyelmet egy valós problémára és a választ elfogadja. Ughy Attila: a Képviselő-testület döntését kéri az interpellációra adott válasz elfogadásával kapcsolatban. (jelen van 21 képviselő) 83/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 21 igen szavazattal egyhangúlag egyetért dr. Lévai István Zoltán alpolgármester, Kőrös Péter képviselő szmogriadóval kapcsolatos interpellációjára adott válaszával. Interpelláció 3.: Kőrös Péter képviselő Vagyon18. Nonprofit Zrt. és a XVIII. kerület Városüzemeltető Nonprofit Kft. egyesülésével kapcsolatos interpellációja dr. Lévai István Zoltán alpolgármesterhez (előterjesztő visszavonta)
Ughy Attila: Kőrös Péter interpellálta dr. Lévai István Zoltán alpolgármester urat. Kőrös Péter: az interpellációt visszavonja.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
74
Sorszám: 3.
Interpelláció 4.: Kőrös Péter képviselő általános iskolákkal, középiskolákkal és a helyi adókkal kapcsolatos interpellációja Ughy Attila polgármesterhez
Ughy Attila: a polgármestert, Kőrös Péter képviselő általános iskolákkal, középiskolákkal és a helyi adókkal kapcsolatban interpellálta. Az interpelláló nem ismerteti szóban interpellációját. Ismerteti a választ ⇒ iskolák bezárását nem tervezi a kerületi önkormányzat. Ez a költségvetési tárgyalásokból is látszott. A kerületi önkormányzat oktatási színvonala bővítése érdekében, ill. annak érdekében, hogy minél sokszínűbb legyen az oktatás, eddig is és ezután is voltak és vannak tárgyalások számos alapítvánnyal. Pl.: ETALON-SPORT iskolával kapcsolatban is vannak változások és vannak olyan alapítványok, amelyek bizonyos tekintetben módosítanák a jelenlegi szerkezetet és természetszerűleg ezek a tárgyalások most is folynak, konkrét ajánlattal rendelkező tárgyalási állapotról jelenleg nem tud beszámolni. Ha ilyen lesz, akkor a Képviselő-testület elé fogja tárni azonnal. A XVIII. ker. önkormányzat nem folytat tárgyalásokat a Fővárosi Önkormányzattal középiskolák átadásával kapcsolatban. 3. kérdés ⇒ az önkormányzat által szedett helyi adó bármelyikének emelését tervezi-e az önkormányzat? Erre már a költségvetési vita során utalt, hogyha ezt meg kívánnák tenni, akkor azt már az előző év novemberében meg kellett volna tenni. Kőrös Péter: ismerteti viszontválaszát ⇒ a helyi adó emelésével kapcsolatos kérdését a ciklusra gondolta. Amennyiben ezzel kapcsolatban valamilyen állásfoglalást kap, akkor az összes többi választ köszönettel elfogadja. Ughy Attila: az Államháztartási Törvény szerint a kerületi önkormányzatnak a költségvetési gazdálkodásról 4 éves gazdálkodási koncepciót kell benyújtani. Ebben egészen pontosan meg fogják határozni azokat az elemeket, amelyeknek a mentén ebben a kérdésben kívánnak tovább lépni. Nem titok, hogy nem a bevételnövelés szándéka miatt, de számtalan lehetőség forog, amit mindenféleképpen regisztrációs célzattal valamiféle módosítás bevezetését kell a későbbiekben megpróbálnia a kerületi önkormányzatnak. Ha másért nem, azért, hogy az állandó lakosok száma ténylegesen a kerületben élőkhöz, ill. a kerületben szolgáltatást igénybe vevők számához kezdjen el hasonlítani. Ez a normatívákban meg kell, hogy jelenjen. Bővebb választ jelenleg nem tud adni. Kőrös Péter: a választ elfogadja. Ughy Attila: a Képviselő-testület döntését kéri. (jelen van 21 képviselő) 84/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 21 igen szavazattal egyhangúlag egyetért Ughy Attila polgármester, Kőrös Péter képviselő általános iskolákkal, középiskolákkal és a helyi adókkal kapcsolatos interpellációjára adott válaszával.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
75
Sorszám: 3.
Interpelláció 5. : Kőrös Péter képviselő a normatív támogatások visszafizetésével kapcsolatos interpellációja Ughy Attila polgármesterhez
Ughy Attila: a polgármestert, Kőrös Péter képviselő a normatív támogatások visszafizetésével kapcsolatban interpellálta. Ismerteti az interpellációra adott válaszát ⇒ az 1. pontban ismertetett kérdéssel kapcsolatban: 10 nappal ezelőtt képviselőtársának a Képviselő-testület ülésén átadta ezt a levelet, de szükség esetén még egyszer lefénymásolják. Kéri, hogy a döntéshozatal előtt képviselő úr a „síró mókusokra” gondoljon, akiknek az odúját tönkreteszik az által, hogy a fát kivágják, mert újabb papírhegyeket kell gyártani. Ha ez megoldható frakción belül, akkor azt megtiszteltetésnek veszi. Ami az ellentmondásra vonatkozik, erre már felhívta a figyelmet és választ is adott a költségvetési vita tárgyalása során is, ami arra vonatkozik, hogy jelen pillanatban alkupozíciót próbálnak az Államkincstárral felvenni ebben a kérdéskörben és remélik, hogy ez az alku-pozíció legalább részletfizetéssel, vagy halasztott fizetéssel még alkalmas lehet. Ezért szerepel ekkora összeggel jelen pillanatban. Ez az összeg a korábbi esztendők tényszámait kb., fedezik, ami az Államkincstár felé a normatíva eltérésből be kellett fizetni. Kőrös Péter: elnézést kér, mivel úgy látszik, hogy náluk volt kommunikációs zavar. Ha tudta volna, hogy van ilyen papír, akkor nem kérte volna. Mivel a 2. kérdésben nem sikerült dűlőre jutni a költségvetés tárgyalása során sem és sajnálja, hogy meg kell törnie a konstruktív légkört, a választ nem fogadja el. Ughy Attila: a Képviselő-testület döntését kéri az interpellációs válasszal kapcsolatban. (jelen van 21 képviselő) 85/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 15 igen szavazat és 6 ellenszavazat mellett egyetért Ughy Attila polgármester, Kőrös Péter képviselő a normatív támogatások visszafizetésével kapcsolatos interpellációjára adott válaszával. Interpelláció 6. : Kőrös Péter képviselő a képviselő-testületi ülésen elhangzott interpellációk Önkormányzati honlapon történő publikálása témájú interpellációja Ughy Attila polgármesterhez
Ughy Attila: a polgármestert, Kőrös Péter képviselő interpellálta a képviselő-testületi ülésen elhangzott interpellációk Önkormányzati honlapon történő publikálás témában. Köszöni a figyelemfelhívást és igyekszik a közeljövőben a gyakorlatot és az önkormányzati rendeletet harmóniába hozni és az ellentéteket kiegyenesíteni. Kőrös Péter: a választ nem fogadja el, mivel többen időben felhívták a főszerkesztő úr figyelmét, hogy végre tudja hajtani a feladatot. Ughy Attila: a Képviselő-testület döntését kéri.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
76
Sorszám: 3.
(jelen van 21 képviselő) 86/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 15 igen szavazat, 5 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett egyetért Ughy Attila polgármester, Kőrös Péter képviselő a képviselő-testületi ülésen elhangzott interpellációk Önkormányzati honlapon történő publikálás témájú interpellációjára adott válaszával. Interpelláció 7. Ternyák András képviselő 2010. novembere óta az Önkormányzat tulajdonában álló társaságok részére folyósított támogatások, utalványozás rendje témájú interpellációja dr. Lévai István Zoltán alpolgármesterhez
Ughy Attila: dr. Lévai István Zoltán alpolgármestert, Ternyák András képviselő 2010. novembere óta az Önkormányzat tulajdonában álló társaságok részére folyósított támogatások, utalványozás rendje témában interpellálta. dr. Lévai István Zoltán: ismerteti röviden a lényegi elemeket. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére nyújtott támogatásra vonatkozóan azt tudja elmondani, hogy a 2010. évi eredeti előirányzat 1 milliárd 859 581 Ft volt tervezve. Ehhez képest a végrehajtott 1 milliárd 472 718 eFt. Különbségnek 2 oka van. Az egyik oka az, hogy a 2010. X. 3-i választást követően költségmegtakarítási céllal elvontak forrásokat a cégektől és a másik ok pedig az, hogy ezt költségvetés-módosításban is egy részét foganatosították. Összességében tehát jelentős elvonás jelent meg a 2010. évben a végrehajtott intézkedések okán. Az utalványozás és az egyéb pénzügyi folyamatok pedig a hatályos jogszabályoknak megfelelően történtek. Részleteket a cégekre lebontva, odaadta képviselő úrnak. Ternyák András: a választ elfogadja. Ughy Attila: a Képviselő-testület szavazatait kéri az interpellációra adott válasszal kapcsolatban. (jelen van 21 képviselő) 87/2011. (II. 17.) sz. határozat Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 21 igen szavazattal egyhangúlag egyetért dr. Lévai István Zoltán alpolgármester, Ternyák András képviselő 2010. novembere óta az Önkormányzat tulajdonában álló társaságok részére folyósított támogatások, utalványozás rendje témájú interpellációjára adott válaszával. Ughy Attila: a Képviselő-testületi ülés interpellációs napirendi pont részét lezárja.
Jkv-2011-02-17. Változat: 1. 24.
77
Sorszám: 3.
Kérdések, bejelentések (Levezető elnök: Ughy Attila) Kérdés/01: Gönczöl András kérdése Ughy Attila polgármesterhez: Nagykőrösi út-Vasút utcai vasúti átjáróban az Eke utcánál fénysorompó azonnali üzembe helyezése
Ughy Attila: Gönczöl András kérdést nyújtott be írásban a polgármesterhez: Nagykőrösi útVasút utcai vasúti átjáróban az Eke utcánál fénysorompó azonnali üzembe helyezése címmel. Gönczöl András: a viszontválaszban jelezték, hogy volt valami szakmai bejárás. Ennek eredményét nem ismeri és lehetne-e ezt pótolni? Ughy Attila: a bejárás pontos eredményéről a tételes leírást hétfőig át fogja adni. A bejáráson részt vevő kolleganő már nincs jelen. Még mindig biztosítóberendezési és egyéb hibák vannak az átjáróval kapcsolatban. Gönczöl András: köszöni. Kérdés/02 : Kőrös Péter kérdése Ughy Attila polgármesterhez a Városképpel kapcsolatban
Ughy Attila: Kőrös Péter kérdezte polgármester urat a Városképpel kapcsolatban. Az írásos válasz kiosztásra került. Petrovai László is kb. ugyanazokat a kérdéseket veti fel. A következő lapszámtól kezdve lehetőséget biztosítanak a megjelenő lap tartalmának megismerésére a frakcióvezetők számára. Az önkormányzat I. 26.-án megjelent „Városkép”-ben olvasható, hogy a kerület minden polgára tájékoztató füzetet kap, amelyből kiderül, hogy a kerület hol tart és hova akar eljutni. Ezzel kapcsolatban fogalmazódtak meg kérdések képviselőtársától. A kérdező tudni szeretné, hogy ki a tájékoztató füzet kiadója. Amennyiben az önkormányzat, akkor az mennyibe kerül? Milyen módon kívánja az önkormányzat megvalósítani, hogy az ellenzéki pártok is hozzáfűzhessék a saját véleményüket, hogy a kiegyensúlyozott demokratikus alapelveknek megfeleljen. Az önkormányzat adja ki a füzetet. A füzet kiadásának költsége 1,9 mFt volt. A kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatban ⇒ a Képviselő-testület, PVÖ, tisztségviselők, bizottsági elnökök, kisebbségi önkormányzatok elnökei, a kerületben működő kisebbségi önkormányzatok tagjai, ill. az összes hivatal vezetője lehetőséget kaptak, hogy ebben megjelenjen és egyébként a 3 ellenzéki frakció prominens személyétől is jelentek meg benne gondolatok. Kérdés/03: Kőrös Péter kérdése dr. Lévai István Zoltán alpolgármesterhez: Kérdés az önkormányzati vállalatok átalakításával kapcsolatban
Ughy Attila: Kőrös Péter kérdést intézett dr. Lévai István alpolgármesterhez a önkormányzati vállalatok átalakításával kapcsolatban. dr. Lévai István Zoltán: nagyon nehéz lenne most ebbe belemenni. Egy okfejtésen alapul a kérdés felvetés-sorozat. Ugyanazokat tudja ezekre válaszolni, mint amit megkapott képviselő úr, mint amit a céggel összefüggő vitában lefolytattak. Ezek a kérdések merültek fel és ezt megválaszolta.
78
Jkv-2011-02-17. Változat: 1.
Sorszám: 3.
Kérdés/04: Petrovai László kérdése Ughy Attila polgármesterhez: A helyi média elérhetőségéről, Képviselőtestületi ülések nyilvánosságának kiterjesztéséről
Ughy Attila: Petrovai László kérdést intézett a polgármesterhez a helyi média elérhetőségéről és a Képviselő-testületi ülések nyilvánosságának kiterjesztéséről. Az írásos választ képviselő úrnak megküldte. Kérdés/05: Ternyák András kérdése Ughy Attila polgármesterhez: Normatív támogatások
Ughy Attila: Ternyák András kérdést intézett a polgármesterhez ⇒ Normatív támogatások címmel. Ezzel kapcsolatban az anyagokat átadta részére a 10 nappal ezelőtti Képviselő-testületi ülésen. Petrovai képviselő úrnak Lévai István alpolgármesterhez is volt kérdése. dr. Lévai István Zoltán: kutyaürülékkel összefüggő problematikával kapcsolatos kérdésre válaszul ⇒ az illetékes iroda vezetője megkapta a jelzést. Kérte, hogy a közterület-felügyelet fokozott ellenőrzéseket folytasson a javasolt helyszíneken. Petrovai László: tudni szeretné, hogy lesz ebben valami továbblépés, mert a foltok elég meggyőzőek voltak. Ughy Attila: megköszönve a kitartó türelmet, a Képviselő-testület ülését bezárja. K.m.f. dr. Váczi-Balogh Zsuzsanna címzetes főjegyző
Ughy Attila polgármester
Jegyzőkönyv lezárva: 2011. február 17-én 22 óra 06 perckor. Jegyzőkönyvvezetők: Dakó Gyuláné
Németh Edina
Pongóné Márton Márta
