a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet bõvítése tárgyában megtartott

JEGYZÕKÖNYV a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet bõvítése tárgyában megtartott egyeztetõ tárgyalásáról Dátum: 2007. január 5. Helyszín: Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet központja (Ravazd, Erdészet 1.) Jelen voltak: Balassa Tamás Balogh Rita fõhadnagy Barlai Gábor Bársony Zoltán Buliczka János Dr. Fazakas Andrea dr. Gaál György Faragó Sándor Feketéné Varga Mária Felber Péter Gyõri József Hujber Károly Kisbán Tibor Kovács Mihály Limp Tibor Liziczai Ákos Mecséri Lajos Mogyorósi Sándor Molnár Gábor Nagy Dénes Németh Zoltán Oroszvári Eszter Õri Gyula Õriné Pölöskei Izabella Palej János Peimli Piroska Pellinger Attila Ravazdi Gyula Reischl Gábor igh. Sashalmi Béla Stolcz Katalin Szakonyi Petra Szalay László Szarvas Klára Takács Gábor Tischl Diana Tóth Ferenc Tóth László ezredes Törökné Burda Brigitta Vasics Viktor Zentai Zsolt

MH Pápa Bázisrepülõtér HM Infrastruktúrális Ügynökség Vas Megyei MGSzH Erdészeti Ig. Földtulajdonosok Vadásztársasága Gyõrszentiván HM Védelemgazdasági Fõosztály Polgármesteri Hivatal Gyõrújbarát Fõvárosi és Pest Megyei Mg-i Szakigazgatási Hiv. Erdészeti Igazg., Vas Megyei MSzH Erdészeti Ig. HM Budapesti Erdõgazdaság ZRt Ravazd Község Önkormányzata Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Gyõri Körzeti Földhivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság HM 12. Arrabona légvédelmi rakéta dandár, Gyõr KAEG ZRt. KAEG ZRt, Gyõri Erdészet Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal Községi Önkormányzat Sokorópátka Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság KAEG ZRt. Vas Megyei MGSzH Erdészeti Ig. E.ON Észak-dunántúli Áramszolg ZRt. E.ON Észak-dunántúli Áramszolg ZRt. Patrióta Honismeretei és Faluvédõ Egyesület, Gyõrújbarát: Patrióta Honismeretei és Faluvédõ Egyesület, Gyõrújbarát: E.ON Észak-dunántúli Áramszolg ZRt. Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Földtulajdonosok Vadásztársasága Gyõrszentiván Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Komárom-Esztergom megyei Agrárkamara Gy-M-S megyei Mg-i Szakigazg. Hiv. Polgármesteri Hivatal Gyõrújbarát HM Budapesti Erdõgazdaság ZRt Gy-M-S Megyei Önkormányzat Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság KAEG ZRt. ÉDUKÖVIZIG, Gyõr HM Hadmûveleti és Kiképzési Fõosztály Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság HM Infrastruktúrális Ügynökség Magyar Közút Kht. Gy-M-S megyei Területi Ig.

Reischl Gábor: Köszönti a résztvevõket és bemutatja a FHNPI részérõl megjelent munkatársakat. Elmondja, hogy a mostani egyeztetés csak a védetté nyilvánítás tárgyáról szól, a kezelési tervrõl nem. Nyilatkozattételre 15 nap áll rendelkezésre. Az egyeztetésrõl jegyzõkönyv készül, melyet minden résztvevõnek megküldenek. Ismerteti a védetté nyilvánítási eljárás törvényi hátterét. Felkéri Takács Gábort elõadása megtartására. Takács Gábor: Elõadásában bemutatja a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetet, valamint a védelemre tervezett területeket. Ismerteti a védetté nyilvánítási eljárás menetét. A kezelési terv egyeztetése, véleményezése a késõbbiekben külön történik. Megkérdezi, hogy elfogadható-e, ha a készült jegyzõkönyvet e-mailben küldjük ki a jelenlévõknek. (Elfogadják.) Kisbán Tibor: Meghatározható-e az 1-5 millió példány védett növény lelõhelye a területen, hogy ezt a gyakorlótér használata során figyelembe lehessen venni? Takács Gábor: A területet ugyanúgy kell használni, mint eddig. A problémák a használat intenzitásának csökkenésébõl adódtak, csökkent az a jellegû „zavarás”, ami az értékes vegetáció fennmaradását biztosította. Ma már ritkábbak a területen a tüzek, így gyomosodik a terület. Védett növény szinte mindenhol van. Térképet fogunk készíteni a növények elhelyezkedésérõl és rendelkezésükre bocsátjuk. Tóth László: A környezetvédelem és a honvédelem érdeke könnyen összeegyeztethetõ. Alapvetõ szempont a környezet kímélete, különösen a védett növények és állatok kímélete. Problémánk nem lesz, a területek zártak a civilek elõtt. Újabb tevékenységeket (új utak, épületek, táborhelyek létesítése) nem tervezünk a területen. A terület használat mértéke inkább csökkenni fog. Egyetértünk a védetté nyilvánítással. Bársony Zoltán: Üzemeltetéssel kapcsolatos problémák felmerülhetnek. Kérdés, hogy a vadászati tevékenységet hogyan fogja érinti a terület védettsége. Az elvégzett növény-áttelepítés után károkat okozott a vaddisznó. A védelem érdekében magasleseket helyeztünk ki, ezután a károkozás megszûnt. Azonban a leseket katonai jármûvek széttaposták. Másik probléma, hogy a területre kvadosok, terepmotorosok járnak ki. Történt velük megegyezés, de továbbra is odajárnak gyakorolni, gyakran a gyurgyalagos területre. Gyakorlóterületet kell biztosítani számukra, hogy ne a védendõ területeket tegyék tönkre. A vadászat idõpontjait a HM-mel szeretnénk egyeztetni. Takács Gábor: A Honvédségnek és a Vadásztársaságnak a problémákat egymás között kell rendeznie. A lesekkel nem tudjuk mi történt, a vaddisznó-probléma viszont sajnos nem szûnt meg, a teljes területen jellemzõ továbbra is. A készülõ üzemtervbe a kilövési egyedszámok belekerülnek. A védetté nyilvánítás után a vadgazdálkodási létesítmények elhelyezéséhez természetvédelmi hatósági engedély szükséges, szintúgy a …hoz is. Védett területen a terepsportokat nem támogatjuk, tiltani kívánjuk, ezek helyszínét helyezzék a szántóföldre. A természetvédelmi kezelési terv szerint a Gyõrszentiváni gyakorlótér látogatás elõl elzárt terület lesz. Sorompókkal kell lezárni, pl. az illegális hulladéklerakás miatt is. Sajnálatos módon több ezer m3 hulladék van a területen. Egyébként is korlátozottan látogatható a gyakorlótér. A

Natura 2000 területek közé tartozik, a kvadozáshoz a hatóság engedélye így már most is szükséges. Tóth László: Havonta két hetük van a katonáknak, hogy használják a lõteret. Megfelelõ egyeztetéssel az érdekek összeegyeztethetõk. Reischl Gábor: A védetté nyilvánítás után a természetvédelmi õrszolgálat is jelen lesz a területen, a rendõrséggel együtt elejét tudják venni a motorozásnak, kvadozásnak. A vadgazdálkodási berendezések elhelyezése engedélyhez kötött lesz, de itt csak arra kell számítani, hogy a létesítmény természetvédelmi szempontból optimális helyét jelöli ki a hatóság. A kilõhetõ vadszám meghatározása sem jelenthet problémát. Nem az egész terület kerül védelem alá. Pellinger Attila: A terület „zavarásával” kapcsolatban jegyzi meg: a homokterületeknél fontos, hogy milyen szukcessziós állapotban vannak. A természetszerû foltok gyakran lakóterületek között vannak, itt a szukcesszió nem úgy tud érvényesülni, ahogy eddig, mert térben korlátozott. Egyes tevékenységek korlátozás alá kerülnek, de egyesek pedig a szukcessziónak kedveznek. A védetté nyilvánítással a terület plusz védettséget fog élvezni, megjelenik a hatósági eljárás és az õrszolgálat jogosultsága. A nem kívánatos zavarásokat csökkenteni kell (pl. kvadozás). Ilyen esetekben többoldalú megállapodásra van szükség. Dr. Gaál György: Felhívja a figyelmet a szervezetét érintõ változásra és kéri, hogy a szombathelyi Igazgatóságnak is küldjük meg az anyagot írásban. A passzív természetvédelem legjobb területei a honvédségi területek. Rakonczai szerint pl. a tûzesetek a természetben elõforduló folyamatokat ismétlik meg. Észrevételt tesz, miszerint a Budapesti Erdõgazdaság Rt. erdeiben, de itt a tárgyalt helyszínen is folyik az invazív fafajok visszaszorítása (bálványfa, akác)., elmozdulnak az õshonos fajok irányába. Az erdészet és természetvédelem érdeke is összhangban lehet. Örülünk mi is a homoki erdõsztyepp reliktumoknak. A technikai sportok megjelenése nekünk is problémát jelentett. Örülünk, hogy van összefogás. A nyilatkozatunkat hamarosan megküldjük. Szarvas Klára: Megkérdezi, hogy a lõteret is érintõ, Gyõrt elkerülõ út tárgyalásában hol tartanak. Takács Gábor: A tárgyalások állnak. Az M1 és 10-es út összekötése volt tervben. Az 1. változat nem volt szerencsés, ezért megállapodtunk egy olyan nyomvonalban, mely a terület szélén megy. Ezt most is elfogadjuk, de nem tudjuk, hogy mikor valósul meg. Zentai Zsolt: Nincs több információnk. A nyomvonal elfogadása megtörtént. Ki kell jelölni a terület szélén egy 50 m széles sávot, úttá nyilvánítani, majd utána a Magyar Közút Kht. részérõl mehet a védetté nyilvánítás. A többi védelemre tervezett területen is voltak a Megyei Önkormányzatnak különbözõ összekötõ úttervei, de ezek nem valósultak meg. Létezik a Gyõr K-i tehermentesítõ útja, ennek nyomvonalában megegyeztek Önök az Önkormányzattal. Az 1-es és 19-es sz. fõút között GyõrGönyü kikötõnél, épül egy út, ahol a vasút is fut. Takács Gábor: Útra ott nincs engedély, csak a vasút megy a védett terület szélén.

Zentai Zsolt: Van egy új elképzelés is, miszerint a kikötõhöz csatlakozva, az 1-es úttól D-re iparterületet akarnak létesíteni. Van-e errõl tudomása? Takács Gábor: Az eljárás csak Gönyüt érinti, Gyõr területét nem. A terület Natura 2000 terület is, ezért ipari területeket nem lehet rajta létesíteni. Az EU elõírásai meglehetõsen szigorúak ebben a tekintetben. A K-i elkerülõ út nyomvonal kijelölése megtörtént. Önálló hrsz-on van, kivett állami területként. A Gyõr-Gönyü ügyet tisztázni kell, útra ott nem volt eljárás tudomásunk szerint. Dr. Gaál György: A földhivatali nyilvántartás szempontjából takart területrõl van szó. Ha a terület kikerül a honvédségtõl, utána a valós mûvelési ág megállapítása jön (ha ott erdõ volt, akkor erdõ lesz), majd az erdõnek a termelésbõl való kivonását kell elvégezni. Ez problémásabb, mintha úgynevezett kivett terület lenne. Ha megszûnik a terület takarása, megállapítják a valós mûvelési ágat, s ha a területileg illetékes hatóság hozzájárul, akkor egy lépcsõben megoldható. Buliczka János: A HM Budapesti Erdõgazdaság kezeli a területet erdészeti üzemtervek szerint. Új üzemterv készül rá. A korábbi gyakorlat szerint az erdészet az üzemtervet kezelési tervnek is elfogadja, illetve a természetvédelem az üzemtervet, mint a területre vonatkozó kezelési tervet is elfogadja. Ha ettõl eltérõ igények merülnek fel, akkor további egyeztetésre lesz szükség. Takács Gábor: Addig az üzemtervet kell kezelési tervnek tekinteni, amíg nincs készen a természetvédelmi kezelési terv. Az üzemtervben már érvényesülnek a természetvédelmi kérdések. A hagyásfa, õshonosnak tekinthetõ fajok kérdését szabályozza pl. a KT. Egyeztetésre mindenképp szükség lesz, addig az üzemterv az érvényes. Buliczka János: Üzemterv egyeztetésre még van lehetõség. Takács Gábor: Amíg a terület nem védett, addig nem képviselhetjük a minisztert, addig a Felügyelõség képviseli a természetvédelem érdekeit. Palej János: A kezelési terv szerint az oszlopok szigetelését öt éven belül a tulajdonosoknak meg kell oldaniuk. Kinek a költségére? A leírás szerint új légvezeték nem létesíthetõ, ez komoly költséget jelent az E.ON-nak és várhatóan visszahat a villamosenergia árára. A bejövõ igényeknél a kezelési tervet vegyük alapul? Csak kábel építhetõ már most is? Takács Gábor: Egy 20 kV-os vezeték van Gyõrszentivánnál. Az eddigi tevékenységek továbbra is végezhetõk. A vezetékek szigetelése pedig már elkezdõdött a védett természeti területeken. Pellinger Attila: Az EU-ban az áramszolgáltatónak már egyre inkább kötelessége, hogy biztosítsa, ne keletkezzen természetvédelmi kár. Az áramszolgáltató is érdekelt ebben, mivel pl. egy madár leütése feszültség-ingadozással jár, ami miatt kártérítési felelõssége keletkezik a cégnek. Az utóbbi idõben az áramszolgáltató és a természetvédelem között szerencsére gördülékeny az együttmûködés. Két-három km leszigetelése nem nagy tétel.

Takács Gábor: Célunk, hogy védett területen új légvezeték ne létesüljön. Másfelé is lehet vezetni, ha igény lesz rá. A kezelési terv csak a védett területre vonatkozik, azon kívül vezethetõ légvezeték. Az elõírás az összes légvezeték típusra vonatkozik. Palej János: Az átmeneti idõszakban mihez tartsuk magunkat, ha igény jelentkezik? Takács Gábor: A terület nemcsak védelemre tervezett, de Natura 2000 terület is, így a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a vezetékek, kábelek létesítéséhez. Megvizsgálják, hogy okoz-e problémát a védett értékek szempontjából. Ha már most úgy kezelik, mintha védett volna, azt természetesen megköszönjük. Pellinger Attila: Kisfeszültségû hálózat fejlesztésre van jelenleg igény? Palej János: Most nincs, de bármikor lehet. Elsõsorban Gyõrújbaráton. Pellinger Attila: Ha reális esély van rá, nyilván fel lehet puhítani a tiltást erre az esetre. Takács Gábor: Írásban kérjük a véleményüket ezzel kapcsolatban is. Polgármesteri Hivatal, Gyõrújbarát: Ha külterületre jelentkezik légvezeték létesítési igény, akkor ilyen esetben most engedélyezhetõ? Takács Gábor: Ha miniszteri rendeletként megjelenik a kezelési terv, akkor kötelezõen betartandó jogszabály lesz, addig a hatályos jogszabály szerint kell eljárni. Pellinger Attila: Ha a védett területen több oszlopot kellene elhelyezni, az a terület igénybevételével járna, de elõfordulhat, hogy fizikailag nem érinti a védett élõlényt. Ha lehet, írásban jelezzék az igényeket. Jó lenne, ha elõrejelzést tudnának adni, ha pl. egy új utcát nyitnak valahol. Sashalmi Béla: A Természetvédelmi Kezelési Tervrõl ma nem beszélünk. A vele kapcsolatos észrevételemet elküldöm levélben. Figyelmükbe ajánlom, hogy a KT ismerete nélkül felelõtlenség dönteni a védetté nyilvánításról. A KT elõírása szerint a szántóföldi parcellák szélén 10 m-es mûveletlen szegélyt kell hagyni a kijelölt területeken, ahol valójában nagyon kicsik a táblák. A körültekintõ szabályozásra fel kell, hogy hívjuk a figyelmet. Lesznek nézeteltéréseink, mert mi a gazdálkodók érdekeit is védjük. Nem vagyok a természetvédelem ellen, de egyes dolgok túlbiztosítása óhatatlanul ellenszenvet szül. Takács Gábor: Köszönjük az észrevételt. Ez az elõírás a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat szántóföldre vonatkozó elõírásain alapszik. A méretkorlátot be kell építeni. Kérjük, hogy az észrevételét írásban jelezze, hogy beépíthessük. Mecséri Lajos: Észrevételt nem igazán célszerû tenni, inkább csak írásban. Megdöbbentõ az eddigi véleménynyilvánítás, a lakosságot nem tudjuk bevonni, nem gondolkodik senki az õ fejükkel. Nekem lakosságot képviselõ hangvétellel kell

megszólalnom. A helyi önkormányzatok kárára történnek a dolgok, nem is tudnak véleményezni, mert nem helyben történik a döntés. Takács Gábor: A Kezelési Tervet nagyon sok mindenkinek kiküldtük, hogy véleményezhessék, az önkormányzatoknak is. Sajnos az önkormányzatok nem nagyon szoktak reagálni, volt olyan is, akit többször megkerestünk, hogy mondjon véleményt. Örülünk, ha most Sokorópátka ezt megteszi és elküldi a véleményét. A természetvédelemben az ember érdekeit is nézzük. Különösen igaz ez Sokorópátka esetében, mely térség erõsen emberformálta táj. Ez a gazdálkodási mód ott régóta jellemzõ, szükséges is, hogy fennmaradjon, mert a védett értékek fennmaradását szolgálja. Ha valaki ezt a hagyományos gazdálkodást felrúgja, abban az esetben ütközhetnek az érdekek. Mezõgazdasági támogatásokat lehet igénybe venni ezen a területen. A KT-t ismertetni kell a lakossággal, interneten, helyi újságon keresztül, így egyértelmû lesz mindenki számára, hogy mit tehet, ill. mit nem a területen. A tulajdon nemcsak jogokkal jár, de kötelességekkel is. Mecséri Lajos: A megyében 180 településbõl 140-ben nincs szakember, akinek fogalma lenne a környezetvédelemrõl, laikusok vagyunk. Sokan ezért nem is jönnek el, félnek megszólalni a helyi érdekek ügyében. Nálunk például nincs internet (amit az elõbb említett), de más téren is el vannak maradva a települések. Pellinger Attila: Nem az emberek ellenében van a természetvédelem. A természetvédelem szükségszerûsége az Alkotmányból, az emberek, a lakosság egészséges környezethez való jogából lett levezetve. 91 helyre küldtük ki az anyagot – önkormányzatok, civil szervezetek, gazdálkodók, hatóságok, stb. számára. Ezek a szervezetek saját érdekükben is felszólalnak, de a civil lakosságot is képviselik. Ha a kisebb önkormányzatoknak nincsenek szakembereik (pl. környezetvédelmi), akkor forduljanak hozzánk, minden támogatást megadunk. Fontos ez azért is, hogy indokolatlan félelmek ne keletkezzenek. A védett terület nem Önök ellen jön létre, természetesen adott esetben valaki érdekeit sértheti nyilvánvalóan. Molnár Gábor: A Ravazdi Tájvédelmi Körzet megalakításakor a védetté nyilvánítást az Erdõgazdaság nagy nehezen aláírta, mert akkor azt mondták, hogy nem fog semmi sem változni. A lakosság azóta ennek csak a kárát látja. Az akkori alapelvektõl teljesen eltértek mára. Becsaptak minket. A természetvédelem nem létezik ember nélkül, a törvényeket pedig ember hozza. Ez egy rossz házasság. Reischl Gábor: A kérdés rögtön megválaszolást nyert, a Tájvédelmi Körzet 1992-ben alakult, a Természetvédelmi törvényt pedig 1996-ban hozták. Pellinger Attila: Itt szó sincs becsapásról, a világ olyan irányba indult, amit nem is sejthettünk. Ezen jogszabályok hálójában vergõdünk mi is. A védett terület megalakulása mindenképp korlátozást jelent. Az értékek fenntartása az állam feladata, ezt a feladatot bizonyos szervekre ruházza. A természetvédelem új dolog, gyökerei az erdészetben, vadgazdálkodásban, stb. vannak. Az egyeztetések célja, hogy a lehetõ legkevesebb érdeksérelem legyen. Reischl Gábor: Az Erdõgazdaság és a Nemzeti Park Igazgatóság eddig is együtt tudott mûködni, a problémák megoldására nyitva állunk.

Molnár Gábor: A kártérítésbõl is ki vagyunk rekesztve, mert állami cég vagyunk. Kocsis Mihály: Túl rövid a határidõ a KT véleményezésére. Miért ez a sietség? Érdemben minket nem érint. Pellinger Attila: Egyetértünk. Jobban elõ kell készíteni. Mi azt az utasítást kaptuk, hogy bizonyos határidõre készítsük el. Takács Gábor: Most se ember, se pénz nincs valójában az elkészítéséhez. A PTK Kezelési Terve 2001-ben készült el, azóta volt módosítás. Most, az elkészült KT nemcsak a bõvítésre vonatkozik, hanem az egész védett területre. Az Erdõgazdasággal és a Honvédelemmel külön kell egyeztetni. Gaál György: A gyõri erdõterv lezárása megtörtént. Ha van KT, akkor az lesz érvényes, de nem lehet ellentétben az üzemtervvel. Takács Gábor: Jogilag lehet ellentét. A KT miniszteri rendelet lesz, jogszabálynak minõsül. A Körzeti Erdõterv tudomáson szerint határozat formájában jelenik meg. Észleltük a problémát, de az üzemterv és a KT más szemléletû, más módszerrel készül. A KT-t igyekszünk úgy megfogalmazni, hogy ne legyen ellentét, ennek ellenére elõfordulhat. A KT nem szabályoz olyan részletesen, mint az üzemterv, általános irányelveket tartalmaz, nem erdõrészletre lebontva szabályoz. Nem lehet benne egyedi elõírás, ami az éves gazdálkodási tervek során elõkerülhet. Németh Zoltán: Van-e közmûnyilvántartása a Nemzeti Park Igazgatóságnak? Ha van, szeretnénk elkérni. Takács Gábor: Nincsen, ez nem tartozik a feladataink közé. Szerettük volna beépíteni, de ilyen adatot nem kaptunk. A térképbõl nyertük az ilyen jellegû adatokat. Palej János: A KT elõírása az egész Tájvédelmi Körzetre vonatkozik? Mert akkor nagyobb a probléma. Reischl Gábor: Most nem a KT-rõl beszélünk, az egy következõ tárgyalás témája lesz. Takács Gábor: Nincsen sok védett belterület (nyúli szurdik, kajárpéci benzinkút), nem sok vezetéket érint a védett terület. Õri Gyula: A Józan-völgy védetté nyilvánítását támogatjuk. Van-e információ arról, hogy ki nem támogatta? Takács Gábor: Eddig mindenki támogatta. Gyõrújbarát Önkormányzat: A kezdeményezést támogatjuk, a lakosság érdekét képviselni akarjuk. Támogatjuk a védett területek létrehozását. Pellinger Attila: Jelezzék írásban a problémákat, hogy a jövõben is mûködõképes maradjon a rendszer, az önkormányzati és természetvédelmi érdekek képviselete is mûködõképes legyen. Ésszerû kompromisszumot lehet találni.

Takács Gábor: Védett belterületre vonatkozólag beépíthetõ a módosítás. Reischl Gábor: Amennyiben nincs további hozzászólás, megköszöni a részvételt. Az egyeztetõ tárgyalást berekeszti.

Sarród, 2007. január 25.

A jegyzõkönyvet készítette: Törökné Burda Brigitta Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság e-mail: [email protected]