JEGYZET PowerPoint Bemutató készítése Készítette: Dr. Petrásné Lengyel Magdolna BLSZSZK Salgótarján, 2013.
Tartalom 1.Bevezetés ............................................................................................................................................. 5 1.1 Mit nevezünk prezentációnak? ..................................................................................................... 5 1.2 A prezentációkészítés általános elvei ............................................................................................ 5 1.3 Prezentáció készítésének alapelvei PowerPoint-ban .................................................................... 5 1.4. Alapfogalmak ................................................................................................................................ 7 2. MS-OFFICE 2007 részét képező PowerPoint 2007 szoftver kezelése:................................................. 8 2.1 Az PowerPoint 2007 program többféleképpen megnyitható: ...................................................... 8 2.2.A PowerPoint ablak felépítése ...................................................................................................... 8 2.3 A menüszalag................................................................................................................................. 9 2.3. Gyorselérési eszköztár .................................................................................................................. 9 Speciális beállítások ........................................................................................................................... 10 2.5. Nézetek....................................................................................................................................... 11 2.6. Normál nézet .............................................................................................................................. 12 2.7. Vázlat és a Diák lapok megjelenítése ......................................................................................... 12 2.8.Diarendező nézet ........................................................................................................................ 13 2.9.Jegyzetoldal nézet ....................................................................................................................... 13 2.10. Diavetítés nézet ........................................................................................................................ 14 2.11. Az alapértelmezett nézet beállítása ......................................................................................... 14 2.12. Diaminta nézet ......................................................................................................................... 15 3. Program bezárása .............................................................................................................................. 16 4.Fájlműveletek ..................................................................................................................................... 16 4.1.Üres bemutató létrehozása ......................................................................................................... 16 4.2. Bemutató megnyitása ................................................................................................................ 17 4.3.Bemutató mentése ...................................................................................................................... 17 4.4.Mentés másként .......................................................................................................................... 18 4.5. Mentés másként ablak ............................................................................................................... 19 4.6. Bemutató bezárása..................................................................................................................... 19 5.Műveletek diákkal .............................................................................................................................. 20 5.1. Új diák készítése ......................................................................................................................... 20 5.2.Választható elrendezések............................................................................................................ 20 5.3.Elrendezések módosítása ............................................................................................................ 21 5.4.Beépített témák használata ........................................................................................................ 21 5.5.Diák áthelyezése .......................................................................................................................... 22 2
5.5.Diák törlése.................................................................................................................................. 22 6. Szövegek ............................................................................................................................................ 22 6.1.Szöveg bevitele ............................................................................................................................ 22 6.2.Keresés, csere .............................................................................................................................. 23 6.3.Szöveg kijelölése diákon .............................................................................................................. 24 6.4.Karakterformázás ............................................................................................................................ 24 6.4.1.Betűszín beállítása .................................................................................................................... 24 6.4.2.Formázás formázó ablak segítségével .................................................................................. 25 6.4.3.Formázás ikonokkal .............................................................................................................. 25 6.4.4.Karakterek közötti távolság állítása...................................................................................... 26 6.4.5.Formátum másolása ............................................................................................................. 26 6.5.WordArt........................................................................................................................................... 27 6.6.Bekezdések formázása .................................................................................................................... 27 6.6.1.Bekezdés dialógusablak ........................................................................................................ 27 6.6.2.Tabulátorok alkalmazása ...................................................................................................... 28 6.6.3.Bekezdésformázás ikonokkal ............................................................................................... 29 6.7.Felsorolás......................................................................................................................................... 29 6.7.1.Felsorolás készítése .............................................................................................................. 29 6.7.2.Felsorolás testreszabása....................................................................................................... 30 6,7,3.Számozott felsorolás ............................................................................................................ 31 6.7.4.Többszintű felsorolás ........................................................................................................... 32 6.8.Hasábok készítése ........................................................................................................................... 32 6.8.1.Hasábok készítése szövegből ............................................................................................... 32 6.9.Dia hátterének formázása ............................................................................................................... 33 6.9.1.Háttér készítése .................................................................................................................... 33 6.9.2.Egyszínű háttér készítése ..................................................................................................... 34 6.9.3.Többszínű háttér készítése ................................................................................................... 35 6.9.4.Háttérkép használata ........................................................................................................... 36 6.10. Képek a bemutatóban .................................................................................................................. 37 6.10.1.Képek beillesztése bemutatóba ......................................................................................... 37 6.10.2.ClipArt képek használata .................................................................................................... 37 6.10.3.Képek formázása ................................................................................................................ 38 6.10.4.Képek szegélyezése, effektusok ......................................................................................... 38 6.10.5.Képek elrendezése ............................................................................................................. 39 3
6.10.5.Képek méretezése .............................................................................................................. 39 6.10.6.Képek méretezése .............................................................................................................. 40 6.10.6.Képek mozgatása, forgatása .............................................................................................. 41 6.10.7.Alakzatok beszúrása, rajzolás ............................................................................................. 41 6.11.Táblázatok ................................................................................................................................. 43 6.11.1.Táblázatok beszúrása ......................................................................................................... 43 6.11.2.Táblázat formázása............................................................................................................. 43 6.12.Diagramok ................................................................................................................................. 44 6.12.1.Diagramok készítése........................................................................................................... 44 6.12.3.Diagramok részei ................................................................................................................ 45 6.12.4.Diagramok formázása......................................................................................................... 45 6.12.5.Diagram formázása menüszalag segítségével .................................................................... 46 6.12.6.Diagramtípusok .................................................................................................................. 47 6.13.Egyéb objektumok ..................................................................................................................... 48 6.13.1.Élőfej és élőláb készítése .................................................................................................... 48 6.13.2. SmartArt ábrák beszúrása ................................................................................................. 49 6.13.3.SmartArt ábra szerkesztése ................................................................................................ 50 6.13.4.Multimédiás elemek beszúrása .......................................................................................... 52 6.13.5.Multimédiás elemek beállítása .......................................................................................... 52 6.14.Animáció .................................................................................................................................... 53 6.14.1.Áttűnések ........................................................................................................................... 53 6.14.2.Egyéni animáció.................................................................................................................. 53 6.14.3l.Effektus beállításai ............................................................................................................ 54 6.15.Diavetítés................................................................................................................................... 56 6.15.1.Diavetítés elindítása ........................................................................................................... 56 6.15.2.Navigálás diavetítés során .................................................................................................. 57 6.15.Oldalbeállítás ............................................................................................................................. 57 6.15.1.Oldalbeállítás ...................................................................................................................... 57 6.16.Nyomtatás ..................................................................................................................................... 58 6.16.1.Nyomtatás beállításai ......................................................................................................... 58 7.Felhasznált irodalom .......................................................................................................................... 59 8. Mintafeladat ...................................................................................................................................... 59
4
1.Bevezetés 1.1 Mit nevezünk prezentációnak? •
• • •
Az élet bármely területén találkozhatunk manapság prezentációval. Valamirevaló vállalati előadás, termékbemutató, szakmai konferencia, előterjesztés egy értekezleten, avagy egy tanóra lehet a helyszíne a prezentációnak. Célja lehet: termékbemutatás vagy szakmai ismeretek továbbadása, oktatás vagy támogatók szerzése. A szó latin eredetű vándorszó, és bemutatót jelent. A bemutató eltér a hagyományos szöveges előadástól, ugyanis elkészítése során nemcsak írást, hanem ábrákat, animációkat, esetleg rövid filmbejátszásokat is alkalmazhatunk.
A prezentáció alkalmazásnak előnyét a hagyományos előadásokhoz képest az adja, hogy a legtöbb ember a verbális információkra kevésbé fogékony, mint a vizuális információkra. Tanulmányink során prezentáció alatt vizuális segédeszköz alkalmazásával történő információ átadásra irányuló tevékenységet fogunk érteni. A számítógépes bemutató tulajdonképpen a diavetítéshez hasonlítható, de kihasználja a számítógép lehetőségeit. A bemutató (prezentáció) készítésre rendelkezésre álló szoftverek alkalmazása • • • •
nem igényelnek komolyabb technikai ismereteket, lehetővé teszik a bemutató könnyű és gyors szállítását, alkalmasak a bemutató azonnali módosítására, Kezdetként egyszerű diánként történik a „vetítés”, de lehetőség van a diákon lévő szöveg, kép, diagram nem egy időben történő megjelenítésére is, mutató pálca használatára stb.
1.2 A prezentációkészítés általános elvei A sikeres prezentáció alapja a felkészülés. • • • •
ez egyrészt jelenti az adott témához kapcsolódó minél több adat, információ összegyűjtését a bemutatásra kerülő témában való elmélyülést, a kapcsolódó tényekben való jártasságot a szereplésre történő felkészülést.
A felkészülés után hozzákezdhetünk a bemutató elkészítéséhez. Ennek során döntenünk, hogy mennyi diát kívánunk felhasználni, azokon milyen állandó elemek szerepeljenek. A szövegek, táblázatok, diagramok elkészíthetők külön, erre a célra szolgáló szoftverekkel, ahonnan már könnyen áthelyezhetők arra a diára, amelyikre szántuk őket. A közönség előtt történő vetítést ajánlatos próbavetítést alkalmazni.
1.3 Prezentáció készítésének alapelvei PowerPoint-ban 1. Tervezzük meg az előadást vagy bemutatót! 5
2. Bontsuk fel elemi részekre, legyenek ezek logikailag összetartozók, lehetőleg kevés információ tartalmúak, áttekinthetőek! 3. Építsük fel ezekhez az elemekhez a megfelelő diákat! • Döntsük el hány diára van szükségünk, és mi legyen az egyes diák tartalma! Válasszuk ki azokat az objektumokat (képek, hangok, filmbejátszások), amelyeket felhasználunk! • Diánként építsük be a szöveges és grafikus információkat: • Válasszuk ki az elrendezést. • Adjuk meg a megfelelő hátteret (kép, szín, áttűnés stb.). • Írjuk be a megfelelő keretekbe a beillő szövegeket, helyezzük el a tartalmat. • Minden kerethez adjuk meg a felépítési animációs effektusokat (beúsztatás, hangeffektus, kattintás kezelés stb.). • Írjunk jegyzeteket, megjegyzéseket, emlékeztetőket az adott diához. • Állítsuk be a diák közötti váltást, azaz a diák egymás utáni áttűnési effektusát. • Határozzuk meg, hogy gépi vagy kézi vezérléssel jelenjenek meg a diák. Ha szükséges adjuk meg a diák időszerkezetét. 4.Vetítsük le, és ellenőrizzük, hogy megfelelőek-e a beállítások! Természetesen először csak a „magunk számára” adjuk elő a prezentációt, győződjünk meg arról, hogy minden részlet az elképzeléseinknek megfelelően lett beállítva! A tervezés során célszerű a következő néhány alapszabályt betartani. Amikor diabemutatót tartunk, a tartalom legyen az események középpontjában. •
• • • • • •
• • •
A használt eszközök, például az animációk és az áttűnések arra szolgálnak, hogy segítsék mondanivalónk kifejtését, nem pedig arra, hogy elvonják a hallgatóság figyelmét, és a különleges hatásokra irányítsák azt. Ezt az elvet követhetjük a hangbejátszásokkal kapcsolatban is. A vizuális eszközök kiválasztásánál és használatánál fontos, hogy tényleg segítsék az előadásunkat. Sokszor „egyetlen kép többet mond, mint ezer szó”. Győződjünk meg arról, hogy a bemutató jól látható, mindenhonnan olvasható, áttekinthető legyen. Gyakori a segédeszközzel „nehezített előadás”, azaz amikor teljesen felesleges használata, elvonja figyelmet fontosabb, verbális információk elől. Ügyeljünk arra, hogy a szöveg és a kép mindig összhangban legyen; ne mutassunk olyan képeket, melyek aktualitása már lejárt. A szemléltetés előnye továbbá, hogy lerövidíthető vele a beszéd, időt nyerhetünk vele, a redundáns elemek kiszűrhetők, a jó vizuális információ könnyen érthető lesz, vitáknál könnyebb visszatérést biztosít a témához. Alkalmanként zene bejátszása, vagy valamilyen hangeffektus, esetleg alámondás a dia áttűnése vagy felépítése alatt a hallgatóság figyelmét a diabemutatóra irányíthatja. Ha a diákon túlságosan sok szó vagy kép szerepel, az zavaró lehet, mert elvonhatja a figyelmet. Ha úgy találjuk, hogy túl sok szöveg szerepel egy-egy dián, akkor a túlzsúfolt dia szövegét próbáljuk meg két vagy három diára szétosztani, majd növeljük meg a betűméretet. Ügyeljünk a megfelelő színhasználatra! 6
• •
A túl színes, vagy gyakori színváltásra épülő diasor zavarólag hat. Ügyeljünk az olvashatóságra! Ne használjunk egymást ütő színeket, világos háttéren világos színt, vagy fordítva. Javasoljuk a sötét háttéren világos színek használatát.
1.4. Alapfogalmak animációs effektusok: a bemutató előadása során a hallgató figyelmének felhívása oly módon, hogy a tartalmat, a szöveget részenként jelenítjük meg a dián áttűnés: diák közötti átváltás módja bemutató: a prezentáció vagy diasorozat, azaz a diák összessége dia: egy bemutatott kép diakocka: a prezentáció aktív diája diavetítés: egy diasorozat diáinak egymás utáni bemutatása Diák/Vázlat ablaktábla: a prezentációt alkotó diák kicsinyített képei találhatók itt; az aktív dia kiemelt, a diákon található szöveges tartalmat jeleníti meg effektus: a dián látható alakzat megjelenésének megváltoztatása, például árnyék, ragyogás, tükröződés, finom élek, fazetta, térbeli forgatás elrendezés: a beépített dia egyes elemeinek elhelyezése háttérstílus: különböző témaszínek és hátterek kombinációja helyőrző: tartalom, szöveg helyét a dián meghatározó, szaggatott vonallal jelölt négyszög hiperhivatkozás: színnel és aláhúzással kiemelt szövegrész vagy kép, amelyre kattintva másik diát vagy diacsoportot, esetleg más fájlt, World Wide Web HTML lapot, Gopher szolgáltatót, telnet kapcsolatot, hírcsoportot, FTP helyet érhetünk el interaktív beállítások: dia egérkattintásra való reakciója időzítés: a diák bemutatásához szükséges idő előzetes rögzítése jegyzet: diához kapcsolódó fontosabb szövegek jegyzet ablak: jegyzet írására szolgáló terület munkaablak: az Office alkalmazások ablaka, amely gyakori parancsokat tartalmaz; elhelyezkedése és kis mérete megkönnyíti a parancsok használatát a fájlokkal való munka közben tartalom: táblázat, grafikon, kép, alakzat, SmartArt ábra és ClipArt ábra téma: színek, betűtípusok, effektusok együttese; a korábbi PowerPoint verziók tervezősablonjának felel meg 7
2. MS-OFFICE 2007 részét képező PowerPoint 2007 szoftver kezelése: 2.1 Az PowerPoint 2007 program többféleképpen megnyitható: 1. Start menü->Minden program->Microsoft Office->Microsoft Office PowerPoint 2007
2. Az asztalon található PowerPoint 2007 parancsikonra kétszer kattintva
3. Bármely fájlkezelőben vagy az asztalon, egy bemutató nevére vagy ikonjára kétszer kattintva.
2.2.A PowerPoint ablak felépítése A program megnyitása után a megjelenik a programablak:
A programablak részei:
8
2.3 A menüszalag
A korábbi PowerPoint verzióknál az ablak tetején található menük és eszköztárak helyett most egy széles szalag húzódik végig a képernyőn, csoportokba gyűjtött parancsikonokkal. A menüszalag lapjai a bemutató létrehozásának egy adott munkatípusához tartoznak, és a lapokon elhelyezett gombok logikai csoportokba vannak rendezve. A csoportokban a legtöbbet használt gombok a legnagyobbak. Kezdőlap lap: A legtöbbet használt parancsok a menüszalag első lapján a Kezdőlapon találhatók. A gombokként megjelenő parancsok a gyakori feladatok elvégzését támogatják, ilyen például a másolás és a beillesztés, a diák felvétele, a diaelrendezés módosítása, a szöveg formázása és elhelyezése, valamint a szöveg keresése és cseréje. Beszúrás lap: Itt található mindaz, amit egy dián elhelyezhetünk – a táblázatoktól, képektől, diagramoktól és szövegdobozoktól kezdve a hangokig, hivatkozásokig, élőfejekig és élőlábakig. Tervezés lap: Itt választhatjuk ki a diák általános megjelenési módját, amely kiterjed a háttérgrafikára, a betűtípusokra és a színsémákra is. Ezután testre szabhatjuk a megjelenési módot. Animációk lap: Az összes animációs effektus itt található. A listákra és diagramokra vonatkozó alapvető animációk alkalmazása a legegyszerűbb Diavetítés lap: Kiválaszthatjuk a tintaszínt vagy azt a diát, ahonnan a vetítés indul. Kísérőszöveget rögzíthetünk, átlapozhatjuk a bemutatót, és más előkészítő műveleteket is elvégezhetünk. Korrektúra lap: Itt található a helyesírás-ellenőrzés és a kutatási szolgáltatás Nézet lap: Gyorsan átválthatunk a Jegyzetoldal nézetre, megjeleníthetjük a vonalzókat, a rácsvonalakat, vagy elrendezhetjük az ablakban az összes megnyitott bemutatót.
2.3. Gyorselérési eszköztár A gyorselérési eszköztár egy kis gombcsoport a bal oldalon, a menüszalag felett látható. A bemutató készítése közben általános vagy ismétlődő műveletek nyomógombjait tartalmazza, amelyek nem kötődnek a munka egy szakaszához. A Mentés, a Visszavonás, az Ismétlés vagy a Mégis gombokat tartalmazza.
9
A mellette lévő lefelé mutató nyílra kattintva további gombokkal bővíthetjük. Célszerű az általunk legtöbbször használt nyomógombokkal kiegészíteni. Ha például munka közben gyakran levetítjük bemutatónkat, akkor a Vetítés az elejétől nyomógomb beillesztése után egy kattintással megtehetjük.
A gyorselérési eszköztárból eltávolíthatjuk a ritkán használt gombokat. Az eltávolítandó nyomógombra az egér jobb billentyűjével kattintunk, majd az Eltávolítás a gyorselérésű eszköztárról menüpontot választjuk
Speciális beállítások A parancsok és beállítások száma több annál, mint amennyi elférhet egy-egy csoportban, ezért csak a leggyakrabban használt parancsok láthatók. Ha a ritkábban használt parancsokra vagy beállításokra van szükségünk, a csoport jobb alsó sarkában megjelenő ferde nyílra kattintva érhetjük el. Ekkor megjelennek a további lehetőségek. Például a Kezdőlap menüszalag Bekezdés csoportjában a tipikus formázási gombok láthatók. A csoport jobb alsó sarkában megjelenő ferde nyílra kattintva megjelenő dialógusablakban további beállítási lehetőségeket találunk.
10
2.5. Nézetek A PowerPoint alkalmazásnak négy fő nézete van: a normál, a diarendező, a jegyzetoldal és a diavetíté nézet. A dianézetek a programablakot változtatják át bizonyos feladatok megoldása érdekében. A Nézet menüszalagon minden nézetváltoztatást be lehet beállítani.
A Nézet menüszalagon beállítható még az ablakban megjelenő vonalzó megjelenése, vagy elrejtése, és a rácsvonalak megjelenése, elrejtése is. Nagyíthatók vagy kicsinyíthetők a diák.
11
2.6. Normál nézet A normál nézet a fő szerkesztési nézet, amelyben megtervezhetők és elkészíthetők diáink.
Részei: Vázlat lap: Ezen a területen vázlatos formában látható a diák tartalma. Alkalmas a diák tartalmának megírására, a diák és a szövegek mozgatására. Diák lap: Ezen a területen a diák miniatűrként tekinthetők meg szerkesztés közben is. Itt könnyen átrendezhető a diák sorrendje. Lehetőség van új diák hozzáadására és a meglévők törlésére Dia ablaktábla: Az aktuális diát jeleníti meg nagyban, lehetővé téve annak szerkesztését. Jegyzetek ablaktábla: Az aktuális diához kapcsolódó jegyzetek készítését tesz lehetővé. A jegyzetek később kinyomtathatók és bemutató közben is felhasználhatók vagy egy webhelyen is közzétehetők. A Normál nézet kiválasztható a Nézet lap -> Bemutatónézetek csoportjában a -> Normál elemre kattintva.
2.7. Vázlat és a Diák lapok megjelenítése
12
A Vázlat és a Diák lapot tartalmazó ablaktáblában a • Diák lap kiválasztható a Diák fülre kattintva • Vázlat lap kiválasztható a Vázlat fülre kattintva Dia munkaablak, illetve a Vázlat és a Diák lapot tartalmazó ablaktábla közötti elválasztó sávra mutatva, az elválasztó sáv húzásával az ablaktábla szélessége módosíthat.
2.8.Diarendező nézet
A diarendező nézetben a diák miniatűr képe láthatók. A diák sorrendje felcserélhető. Törölhetünk, beilleszthetünk diákat vagy létrehozhatunk új diákat. A Diarendező nézet kiválasztható a Nézet lap -> Bemutatónézetek csoportjában a -> Diarendező elemre kattintva.
2.9.Jegyzetoldal nézet
Teljes képernyős módban teszi lehetővé a jegyzetek szerkesztését. megj. Normál nézetben is lehetőség van a jegyzeteink szerkesztésére, de Jegyzetoldal nézetben jobban áttekinthetők jegyzeteink.
13
Megjegyzéseket, vagy jegyzetet lehet készíteni a diákhoz rendelve, ami nyomtatható, így a bemutatódból könnyen készíthető olyan jegyzet, amiből tanulni is lehet. A Jegyzetoldal nézet kiválasztható a Nézet lap -> Bemutatónézetek csoportjában a -> Jegyzetoldal elemre kattintva.
2.10. Diavetítés nézet
A diavetítés nézet a teljes képernyőt elfoglalja, akárcsak egy valódi bemutató. Ebben a nézetben úgy tekinthetjük meg a bemutatót, ahogyan a közönség is látni fogja. Ellenőrizhető, hogyan jelennek meg a bemutató során a grafikus elemek, az időzítések, a mozgóképek, az animált (animálás: Speciális kép- vagy hanghatás hozzáadása az objektumhoz. Elérhetjük például, hogy a bekezdésjelek balról, egyenként ússzanak be a képbe, vagy egy kép megjelenítésekor tapsot játszhatunk le.) effektusok és az áttűnési effektusok. Ha két monitort használunk, használhatjuk az előadói nézetet is. Ekkor az előadói jegyzetek saját monitorunkon olvashatók, így akár a bemutató vázlataként is használhatjuk őket. A Diavetítés nézet kiválasztható a Nézet lap -> Bemutatónézetek csoportjában a -> Diavetítés elemre kattintva.
2.11. Az alapértelmezett nézet beállítása Rendszerint az alapértelmezett nézetet a fájlba mentett adatok határozzák meg. Normál nézetben a PowerPoint alapértelmezés szerint azt az ablaktáblát jeleníti meg, amely tartalmazza a Diák és a Vázlat lapot. Az ablaktábla méretének módosítását és az aktuális nézetnek a módosítását a PowerPoint a bemutatóval együtt menti. A következő megnyitáskor és újból megjeleníti, de ezek az egyéni beállítások csak az adott bemutatóra vonatkoznak. Ha azt szeretnénk, hogy a PowerPoint minden megnyitása alkalmával ugyanazt az alapértelmezett nézetet használja, akkor 1. Kattintsunk az Office gombra , majd A PowerPoint beállításai gombra. 2. A PowerPoint beállításai párbeszédpanelen kattintsunk a Speciális elemre.
14
3. A Megjelenítés szakaszban válasszuk ki a Dokumentumok megnyitása ebben a nézetben, listából azt a nézetet, amelyet alapértelmezettként szeretnénk beállítani, majd kattintsunk az OK gombra. A következő nézeteket lehet beállítani alapértelmezettnek: diarendező nézet, csak vázlat nézet, feljegyzések nézet, valamint a normál nézet variációi.
2.12. Diaminta nézet Az egyéb nézetek közül az egyik legfontosabb a Diaminta nézet. Bármilyen változtatást is végzünk a diaminta nézetben, az minden dián megjelenik, ha a baloldalon az első, egyes számmal jelölt dia van kijelölve. A változtatás lehet egy logó, vagy szöveg elhelyezése, háttérszerkesztés,… Ha nem az első diát jelöltük ki, akkor a változások csak az azonos felépítésű diákra lesznek érvényesek.
Baloldalon kis diákat, a szerkesztő ablakban csak egy minta elrendezést láthatunk, nem a szöveggel ellátott diát. Az első, egyessel jelölt nagy dia alatt található kisebb diák a különböző elrendezésű
15
diákat mutatják. A jegyzetminta és emlékeztetőminta nézet a jegyzetoldalt és az emlékeztetőket változtatja ugyanúgy, mint a diaminta nézet a diákat.
3. Program bezárása A PowerPoint 2007 program bezárására három lehetőség van:
1.
Az Office gomb megnyomása után, a Kilépés a PowerPoint programból gombra kattintva,
2. a PowerPoint ablak jobb felső sarkában látható Bezárás gombra kattintva, 3. az ALT+F4 billentyűkombinációval. Ha történt bármilyen módosítás az utolsó mentés óta a bemutatón, esetleg még egyáltalán nem lett elmentve, akkor a következő üzenet jelenik meg
Az Igen gombra kattintva a módosítások mentésre kerülnek. Az Nem gombra kattintva a módosítások mentése nélkül zárjuk be a programot. Az Mégsem gombra kattintva visszatérhetünk a programba.
4.Fájlműveletek 4.1.Üres bemutató létrehozása A PowerPoint megnyitásakor rögtön megjelenik egy üres bemutató. Ez felhasználható a szerkesztéshez. További üres bemutató hozható létre PowerPoint 2007 esetén:
Az Office gomb megnyomása után, az Új menüpontra kattintva! Több sablon, téma közül is választhatunk, ami előre elkészített formákat tartalmaz. Az üres bemutatóhoz az üres bemutató képét kell kijelölni és megnyomni a Létrehozás gombot!
16
4.2. Bemutató megnyitása Már létező dokumentum megnyitható: 1. Bármely fájlkezelőben, vagy az asztalon egy bemutató nevére vagy ikonjára kétszer kattintva.
Az Office gomb megnyomása után, a Megnyitás menüpontra kattintva.
A „Hely” felirat mellett kiválasztható a meghajtót, ahol a megnyitandó fájl van elmentve. Meg kell keresni a fájlt, majd meg kell nyomni a Megnyitás gombot!
4.3.Bemutató mentése A mentés során a bemutató aktuális állapota a lemezre kerül olyan formában, hogy később is dolgozhatunk vele. A számítógép kikapcsolásakor, lefagyásakor, de egy áramszünet esetén is elveszik minden a memóriában tárolt információ. A még nem mentett dokumentumok is elvesznek. A 17
PowerPoint az esetek többségében lehetőséget biztosít dokumentumaink helyreállítására, de sajnos nem mindig. Éppen ezért célszerű munkánkat mentéssel kezdeni és a mentést változás esetén gyakran megismételni! A PowerPoint 2007 esetén a mentés is többféleképpen lehetséges:
1.
Az Office gomb megnyomása után, a Mentés menüpontra kattintva,
2. Mentés gombra kattintva, 3. az ALT+S billentyűkombinációval. Ha a bemutatót már korábban mentettük, akkor a mentés azonnal megtörténik és folytathatjuk munkánkat. Ha korábban még nem mentetünk, akkor a program felkínálja a fájlnév, fájltípus és a mentés helyének beállítási lehetőségét, akár a Mentés másként menüpontban”
4.4.Mentés másként Az Office gomb megnyomása után a Mentés másként menüpontra kattintva következő képernyő látó:
Választhattunk a következő lehetőségek közül: 1. PowerPoint bemutató: A dokumentum mentése az alapértelmezett fájlformátumban, ami 2007-es Office formátum. A kiterjesztése .pptx lesz. Ezt a kiterjesztést csak 2007-es program segítségével lehet megnyitni később. 2. PowerPoint vetítés: A bemutató vetíthető formátumú mentése. Ilyen esetben a megnyitás után a szerkesztő ablak nem indul el, csak a vetített forma látható. 3. PowerPoint 97-2003 verziójú bemutató: Előző verziószámú prezentációs programok által felismerhető és használható formátum. 4. Bővítmények keresése más fájlformátumokhoz: Információ olyan bővítményekről, amelyekkel más formátumokban, például PDF formátumba menthetők a bemutatók. 5. Egyéb formátumok: Más fájltípusok kiválasztásához használható mentés. 18
4.5. Mentés másként ablak Bármelyik pont kiválasztása után a következő ablak jelenik meg:
1. A Hely legördíthető menü segítségével választjuk ki a helyet (mappát), ahova menteni szeretnénk. 2. Nevet adunk a fájlnak. 3. Ha más formátumban szeretnénk menteni, akkor a Fájltípus legördíthető menü segítségével és kiválaszthatjuk a megfelelő formátumot. 4. A Mentés gombot megnyomva a prezentációdat elmenthető a megfelelő helyre.
4.6. Bemutató bezárása A bemutató bezárására több lehetőséged is van.
1.
Az Office gomb megnyomása után, a Bezárás gombra kattintva a program bezárul.
Az ablak jobb felső részén található Ablakvezérlő gombok közül a jobb szélső Bezárás gombra kattintva. 3. Az ALT+F4 billentyűkombinációval.
2.
Ha történt bármilyen módosítás az utolsó mentés óta a bemutatón, esetleg még egyáltalán nem lett elmentve a következő üzenet jelenik meg
Az Igen gombra kattintva a módosítások mentésre kerülnek. 19
Az Nem gombra kattintva a módosítások mentése nélkül zárjuk be a programot. Az Mégsem gombra kattintva visszatérhetünk a programba.
5.Műveletek diákkal 5.1. Új diák készítése Általában nem egy, hanem több diából álló bemutatót kell készítenünk. Új diákat beszúrni a következő módon tudunk: Először válasszuk ki azt a diát, amely után az újat be szeretnénk szúrni. Az utolsó dia esetén az új a diasor végére kerül. A kezdőlap menüszalagon a diák csoporton belül kattintsunk az Új dia ikonra. A következő ablak tartalmazza az új diák elrendezési lehetőségeit. Ez meghatározza, hogy milyen tartalommal lehet kitölteni a diát. Hány szövegdoboz található rajta, és hány objektumok beszúrására alkalmas doboz (helyőrző), amiben elhelyezhetők a képek, diagramok, táblázatok, és szövegek. A rajzos minta segít a választásban.
helyőrzők: Pontozott vagy szaggatott vonallal jelölt szegélyű dobozok, amelyek a legtöbb bemutatóban megtalálhatók. Ezekben a dobozokban cím- és törzsszöveg található, illetve diagramok, táblázatok, képek és egyéb objektumok.
5.2.Választható elrendezések Az elrendezés meghatározza a dián később megjelenő tartalom elhelyezkedési adatait. Az elrendezések helyőrzőket tartalmaznak, amelyekbe szöveg kerülhet, például címek vagy felsorolások, valamint diatartalom, például SmartArt-ábrák, táblázatok, diagramok, képek, alakzatok és ClipArt ClipArt: Előre elkészített objektum, mely gyakran bitképként vagy rajzolt alakzatok kombinációjaként jelenik meg. A következő elrendezések közül lehet választani: Címdia: Rendszerint a bemutató első diáján használjuk. Az előadás címét tartalmazza, és egy alcímet. Két szövegdobozt tartalmaz. Cím és tartalom: Egy címet lehet elhelyezni, és bármilyen tartalmat. Két szövegdobozt tartalmaz, a nagyobb helyet foglaló szövegdoboz felsorolás formátumra beállított. 20
Szakaszfejléc: Két szövegdobozt tartalmaz a mintán látható elrendezésben. 2 tartalomrész: Egy szövegdobozt tartalmaz, és két hasábban olyan szövegdobozt, amelyben a beszúrás művelet könnyebben elvégezhető. Alkalmas képek, ábrák beszúrására. Összehasonlítás: Ugyanolyan felépítésű, mint a 2 tartalomrész, de plusz két szövegdobozt tartalmaz a mintán látható helyen. Csak cím: Egy szövegdobozt találhatsz rajta, és a maradék hely üres felület. Üres: Nincs rajta szövegdoboz. Tartalomrész képaláírással: Egy beszúrásra alkalmas rész és két szövegdoboz található rajta. Kép képaláírással: Kép beszúrására alkalmas doboz és két szövegdoboz található rajta. Ezek közül mindig a bemutató tartalmához a legjobban megfelelőt kell kiválasztani.
5.3.Elrendezések módosítása A dián lévő helyőrző dobozokat átméretezhetjük, áthelyezhetjük, sőt törölhetjük is őket. A módosítani kívánt helyőrző dobozt először ki kell jelölnünk. (egyszer a szegélyére kattintunk) Átméretezés: Az egérkurzort a kijelölt helyőrző doboz egyik méretező pontja (a doboz széleinél és sarkainál található körök és négyzetek) fölé visszük, és amikor a mutató kétirányú nyíllá változik, a bal egérgombot nyomva tartva beállítjuk a kívánt méretet. Áthelyezés: az egérkurzort a kijelölt helyőrző doboz egyik szegélye fölé visszük, és amikor a mutató négyirányú nyíllá változik, a bal egérgombot nyomva tartva, a kívánt helyre húzzuk. Törlés: A kijelölt helyőrző dobozt a DELETE billentyűvel törölhetjük. Ha Normál nézetben módosítjuk a helyőrző dobozokat, akkor csak az aktuális dia elrendezése változik. Ha Diaminta nézetben módosítjuk őket, akkor valamennyi azonos elrendezésű dia változni fog.
5.4.Beépített témák használata Van olyan helyzet mindenki életében, hogy nagyon kevés idő alatt kell gyorsan dolgozni. Ebben az esetben hasznosak a beépített témák. Ezek előre megszerkesztett minták, amibe csak a szöveget kell elhelyezni. A Tervezés menüszalagra kattintva, válnak elérhetővé a témák.
A menü legördítésével további témák jelennek meg. 21
Ha egyik sem tetszik, az interneten is lehet keresni további témákat. Minden téma tovább alakítható. A Színek, Betűtípusok, Effektusok menüpontokkal változtathatók ki a megfelelő beállítások ízlés szerint.
5.5.Diák áthelyezése A diák sorrendje legegyszerűbben úgy módosítható, ha 1. Normál nézetben a baloldali kicsinyített diákat a Diák lapon húzással megfelelő helyre mozgatjuk. 2. Diarendező nézetben szintén a kicsinyített diákat megfogva, húzással megfelelő helyre mozgatjuk őket. Itt jobban áttekinthetjük diasorozatunkat. Húzáshoz: 1. 2. 3. 4.
Egérkurzorral mutassunk a kiválasztott diára. Nyomjuk le a bal egérgombot. Az egérgomb nyomva tartása mellett mozgassuk az egeret a kívánt helyre. Végül engedjük fel az egérgombot.
5.5.Diák törlése Dia törléséhez: 1. Normál nézetben kattintsunk a Diák lapon (baloldali) a törlendő dia kicsinyített képére és nyomjuk meg a DELETE gombot. 2. Diarendező nézetben kattintsunk a törlendő dia kicsinyített képére és nyomjuk meg a DELETE gombot.
6. Szövegek 6.1.Szöveg bevitele Szöveget csak szövegdobozba gépelhetünk! 22
Ügyelni kell arra, hogy túl sok szöveg egy dián ne szerepeljen, és a betűméretre is! A szövegnek rövidnek, lényegre törőnek, áttekinthetőnek és jól olvashatónak kell lennie. A diákra ezért rendszerint csak címek, vázlatpontok kerülnek, a többi az előadó mondja el szóban. Jól látható méreteket kell használni a kivetítendő diákon! Ha plusz szövegdobozok használatára van szükség, azt be kell szúrni a megfelelő helyre A Beszúrás menüszalagra átkattintva a Szöveg csoporton belül található a Szövegdoboz ikonja. A dián egér segítségével jelölhető ki a szövegdoboz helye.
Ezután már írhatunk a kijelölt területbe.
6.2.Keresés, csere Szükség lehet az elkészült diákon egy-egy szó vagy kifejezés keresésére vagy cseréjére ez a feladat a Keresés és a Csere menüpontokkal egyszerűen megoldható. Keresés: A Kezdőlap menüszalagon a Keresés menüpont kiválasztása után, a keresett szöveg mezőbe kell beképelni a szót, amit keresünk. A program a megfelelő szóra ugrik majd a szövegben.
A folyamatban levő keresés megszakításához nyomjuk le az ESC billentyűt. Ha csak azokat a karakterláncokat szeretnénk megtalálni, amelyek a kis- és nagybetűhasználat szerint is megegyeznek a Keresett szöveg mezőbe írtakkal, jelöljük be a Kis- és nagybetű megkülönböztetése jelölőnégyzetet. Ha adott szót szeretnénk megtalálni (például hírek), illetve ha figyelmen kívül szeretnénk hagyni a szót, ha másik szó részeként szerepel (például hírekben), jelöljük be a Csak egész szavakat jelölőnégyzetet. Csere: A Kezdőlap menüszalagon a Csere menüpont kiválasztása után a Keresett szöveg mezőbe kell beírni a lecserélni kíván szöveget, a Csere erre mezőbe, amire cserélni szeretnénk.
23
A szöveg következő előfordulásának megkereséséhez kattintsunk a Következő gombra. A szöveg egy előfordulásának cseréjéhez kattintsunk a Csere gombra. Ha rákattintunk a Csere gombra, a PowerPoint a szöveg következő előfordulására lép. A szöveg összes előfordulásának lecseréléséhez kattintsunk Az összes cseréje gombra.
6.3.Szöveg kijelölése diákon A begépelt, bemásolt, elhelyezett szöveget formázni kell. Formázni csak kijelölt szöveget lehet. A szöveg kijelöléséhez: 1. Nyomjuk le az egér bal gombját, majd húzzuk el a kijelölendő szöveg felett. Így a megfelelő szövegrészlet kijelölhető. 2. Abban az esetben, ha nem egymás mellett lévő szövegrészeket szeretnénk kijelölni, nyomjuk le a Ctrl billentyűt és így hézagos kijelöléseket is létrehozhatunk. 3. A Shift billentyű és a kurzormozgató billentyűk együttes lenyomásával is elvégezhető a kijelölés. A kijelölés után már használhatjuk a formázó ikonokat, vagy a formázó ablakokat. A szöveget alakíthatjuk a szövegdobozának formázásával is. Egy szövegdoboz kijelölése esetén a dobozban található összes szövegre vonatkozik a beállítás.
6.4.Karakterformázás 6.4.1.Betűszín beállítása A Betűszín felirat mellett található festékvödörre nyomva a következő képet kapjuk.
Ha megfelel valamelyik szín, csak rá kell kattintani. Ha több szín közül akarunk választani, akkor a További színek menüpontra kattintva ezt is megtehetjük.
24
További színeket keverhetünk ki, ha az Egyéni fülre kattintunk.
Ebben az ablakban kikeverhetők a színek, és megadhatók RGB kóddal is.
Az RGB kód a vörös, zöld és kék színek mennyiségét mutatja meg. Három szám alkotja, mely a három szín beállítását jelenti. 0..255-ig lehet értékeket megadni az egyes színeknél. 6.4.2.Formázás formázó ablak segítségével A Kezdőlap menüszalagon nyomjuk meg a következő felirat mellett található kis négyzet ikonját!
Megjelenik a Betűtípus ablak:
Ebben az ablakban megtalálhatók ugyanazok a beállítások, amiket az ikonok használatánál megismertünk. 6.4.3.Formázás ikonokkal A Kezdőlap menüszalagon a Betűtípus ikoncsoport segítségével formázhatjuk meg a kijelölt karaktereinket.
25
1.Betűtípus beállítása: A betűk formáját adja meg.
7.Aláhúzott betűk.
2.Betű mérete: A betűk méretét adhatjuk meg pontban. 8.Áthúzott betűk. 3.A betű méretének növelése és csökkentése.
9.Árnyékolt betűk.
4.Minden formázás törlése.
10.Térköz állítása.
5.Félkövér stílus beállítása: Vastagabb betűforma.
11.Csupa nagybetű beállítása, csupa kisbetű, és ezek kombinációi.
6.Dőlt betűk.
12.Betűszín megadása.
Az ikonok használatával időt spórolhatunk, ezért érdemes használni őket. Az egérkurzort egy-egy ikon fölé mozgatva elolvashatjuk, hogy mire lehet használni. 6.4.4.Karakterek közötti távolság állítása A Betűtípus ablakban átkattintasz a Térköz és pozíció feliratra kattintva a betűk közötti távolság állítható.
Ritkíthatjuk a betűket, így növekszik a közöttük lévő távolság. Sűríthetjük őket, ekkor csökken a távolság. A változtatás mértéke itt is pontban állítható be. 6.4.5.Formátum másolása Ha egy formázási beállítást (betűtípus, betűméret, szín) több helyen is szeretnénk használni, akkor a jellemzőket elég egy szövegrészen beállítani. Ezt követően a formátummásolás segítségével beállításaink két kattintással másolhatók bármelyik dia bármelyik szövegére. A formátummásolás lépései: 1. A formázott szövegrész kijelölése. (Ennek a formátumát fogjuk más szövegen is alkalmazni.) 2. Egy kattintás a Kezdőlap menüszalag Formátummásolás ikonján. 26
3. A formázandó szövegrész kijelölése. (Ennek a formátumát fogjuk megváltoztatni.) A formátummásolás lépései egyszerre több kijelölés formázásakor: 1. 2. 3. 4.
A formázott szövegrész kijelölése. (Ennek a formátumát fogjuk más szövegen is alkalmazni.) Dupla kattintás a Kezdőlap menüszalag Formátummásolás ikonján. A formázandó szövegrészek kijelölése egymás után. Egy kattintás a Kezdőlap menüszalag Formátummásolás ikonján.
Ha csak a szöveg formázását szeretnénk másolni, akkor a bekezdés egy részét kell kijelölnünk. Ha a szöveg és a bekezdés formátumát is másolni szeretnénk, bekezdés egészét a bekezdésjellel együtt. Ezzel a módszerrel nem csak szövegek, hanem más objektumok, pl. képek tulajdonságai is másolhatók, pl. szegély. A módszer akkor alkalmazható szövegdobozok esetén, ha minden szövegdobozban egy féle karakter és bekezdésformátumot használunk.
6.5.WordArt Látványos szövegek készíthetők WordArt stílusok segítségével. Ha a szöveg kijelölt állapotban van, akkor a menüsoron egy plusz „Formátum” menüszalag jelenik meg, egy „Rajzeszközök” felirat alatt. A szövegre vonatkozó beállítások a „WordArt-stílusok” ikoncsoportban találhatók.
A Szöveg kitöltése ikon a szöveg színének beállítását teszi lehetővé. A Szöveg körvonala ikon segítségével más színt állítható be a szöveg körvonalának, így látható körvonallal lehet ellátni. Az Effektusok a szövegben ikon lehetővé teszi árnyék, tükröződés, térhatás, és további érdekes effektusok beállítását. Készíthetünk pl. körbélyegzőt is.
6.6.Bekezdések formázása 6.6.1.Bekezdés dialógusablak Egy bekezdés a bemutató készítő programban is Enter jelig tart. A Kezdőlap menüszalagon találjuk a Bekezdés ikoncsoportot. 27
Az ikoncsoport jobb alsó sarkában látható kis négyzetre kattintva jelenik meg a Bekezdés dialógusablak.
Ebben az ablakban beállítható az igazítás, behúzás, és a térközök. Egy különbség van a Word szövegszerkesztőhöz képest. A Behúzás alakban csak a szöveg előtt lehet állítani, vagyis a bal behúzás állítható. 6.6.2.Tabulátorok alkalmazása A diák bal és jobb oldalán, illetve közepén tabulátorokat állíthatunk be a vonalzó segítségével. Ha nem jelenik meg a vonalzó a programablakban, akkor a Nézet menüszalagon a Megjelenítés/elrejtés ikoncsoportban a Vonalzó felirat mellett található kis négyzetre kattintva láthatóvá válik a szerkesztendő dia felett és mellett.
A tabulátor típusok beállításához a vonalzó bal szélén lévő tabulátorválasztóra kell kattintani, amíg a kívánt típusú tabulátor meg nem jelenik, majd a vonalzó megfelelő helyére kattintva megadhatjuk a tabulátor helyét is.
Tabulátor típusok
28
Balra igazító típus a szöveg elejét határozza meg. Gépelés során a szöveg e ponttól jobbra halad. Középre igazító típus a szöveg közepét határozza meg. Gépelés során a szöveg e ponttól jobbra és balra halad.
Jobbra igazító típus a szöveg végét határozza meg. Gépelés során a szöveg e ponttól balra halad. Decimális típus a számokat tizedesvessző körül igazítja el. A tizedesjel helye a számjegyek mennyiségétől függetlenül változatlan marad. (A számjegyek csak tizedesjel köré igazíthatók; ezzel a tabulátorral nem rendezheti a számokat más karakterek, például elválasztójel vagy és-jel köré.)
6.6.3.Bekezdésformázás ikonokkal A bekezdésformázást megkönnyítik a Bekezdés csoportban található ikonok.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Szimbólummal megadott felsorolás. Számmal megadott felsorolás. Listaszintek változtatása. Növelése, csökkentése. Sorköz beállításai. Vízszintes igazítások. Balra, középre, jobbra, sorkizárt. Hasábok létrehozása. Szövegirány beállítása. Szöveg függőleges igazítása. SmartArt ábrává konvertálás.
6.7.Felsorolás 6.7.1.Felsorolás készítése A felsorolás is hasonlóan készül, mint a szövegszerkesztő programban. Segítségével az egymást követő bekezdések felsorolásjelekkel láthatók el. Felsorolás készítése lépései: Ki kell jelölni a bekezdéseket, amit felsorolássá szeretnénk alakítani. A Kezdőlapon a Bekezdésformázó ikonok közül a Felsorolás gomb segítségével elkészíthető a felsorolás.
29
1. 2. 3. 4.
Felsorolás Számozás Listaszint csökkentése Listaszint növelése
Fontos, hogy minden bekezdés „Enterrel” zárul. A gomb jobb szélén lévő háromszögre kattintva megjelenő legördülő menüből kiválasztható a felsorolásjel formája.
6.7.2.Felsorolás testreszabása További szimbólumok választhatók a Felsorolás és számozás menüpontban.
A Felsorolás és számozás ablakban a jelölő színe és mérete is változtatható. Saját képek hozzáadására is van lehetőség a Kép gomb segítségével.
A Testre szabás gomb lehetővé teszi a Szimbólumtáblák használatát.
A Betűtípus felirat mellett kiválasztható a megfelelő betűtípus, aminek szimbólumait szeretnénk megjeleníteni. Itt három típus tábláját használjuk általában. A Times New Roman, a Symbol, és a Wingdings betűtípusokét.
30
6,7,3.Számozott felsorolás A Kezdőlapon a Bekezdésformázó ikonok közül a Számozás gomb segítségével elkészíthető a számozott felsorolás. Segítségével az egymást követő bekezdéseket sorszámokkal láthatjuk el.
1. 2. 3. 4.
Felsorolás Számozás Listaszint csökkentése Listaszint növelése
Itt is választhatunk a beépített formák közül.
Ha más számozást szeretnénk, vagy szeretnék a kiválasztottat módosítani, akkor most is a Felsorolás és számozás menüpontra kell kattintani. A Felsorolás és számozás menüpont elérhetővé teszi a számformátum beállításait.
Növelhetjük vagy csökkenthetjük a számok méretét, megváltoztathatjuk színét. Megadhatjuk a kezdősorszámot is.
31
6.7.4.Többszintű felsorolás
1. 2. 3. 4.
Felsorolás Számozás Listaszint csökkentése Listaszint növelése
Többszintű felsorolást készítésénél, a kijelölt felsorolás pont, • alacsonyabb szintre helyezése, Bekezdés csoportban Listaszint növelése gombbal • magasabb szintre helyezése, Bekezdés csoportban Listaszint csökkentése gombbal történik.
6.8.Hasábok készítése 6.8.1.Hasábok készítése szövegből Hasábok készítése szövegből A Kezdőlap Bekezdés csoportjában található a Hasábok ikon is.
32
Két, vagy három hasábot lehet beállítani a legördülő menü segítségével. Háromnál több hasáb beállítása a További hasábok menüponttal lehetséges.
Itt megadható a száma a hasáboknak és a közöttük lévő térközt.
6.9.Dia hátterének formázása 6.9.1.Háttér készítése Adhatunk egy színt minden dia hátterének. Készíthetünk több színből álló hátteret, és megadhatunk háttérképet is a bemutató témájától függően.
Tervezés menüszalag -> Háttér ikoncsoportot -> Háttérstílusok menü legördítésével a választhatunk a beépített minták közül A háttér formázása menüpontnál egyéni hátteret készíthetünk.
33
Nincs kitöltés: Akkor válasszuk ezt a lehetőséget, ha a dia hátterét átlátszóvá vagy színtelenné szeretnénk tenni, vagy a diaháttér kitöltését el szeretnénk távolítani. Egyszínű kitöltés: Ezt a lehetőséget válasszuk, ha a dia hátteréhez színt és átlátszóságot szeretnénk hozzáadni. A Szín gomb (festékvödör) használatával kiválasztható a beállítani kívánt szín. Színátmenetes kitöltés: Ezt a lehetőséget válasszuk, ha a dia hátteréhez átmenetes (átmenet: Színek és árnyalatok fokozatos átalakulása egyik színből vagy egyik színárnyalatból a másikba.) kitöltést szeretnénk hozzáadni. Kitöltés képpel vagy anyagmintával: Ezt a lehetőséget válasszuk, ha a dia hátterében egy képet szeretnénk kitöltésként alkalmazni, vagy ha anyagmintázatot szeretnénk hozzáadni. Mindegyik: A gombra kattintva a módosítást az összes dián alkalmazhatjuk. Eredeti háttér visszaállítása: A gombra kattintva a háttéren elvégzett módosításokat törölhetjük, és az alapértelmezett beállításokat állíthatjuk vissza.
6.9.2.Egyszínű háttér készítése
A háttérszín beállítható a Szín gombra,
majd a kívánt színre kattintva. 34
Ha a keresett szín nem található a témaszínek (témaszínek: Az adott fájlban használt színkészlet.) között, akkor a További színek menüpontra kattintva kereshetjük vagy keverhetjük ki. Beállíthatjuk a háttér átlátszóságát. Az átlátszóság százalékos értéke 0% (teljes mértékben átlátszatlan; ez az alapértelmezett beállítás) és 100% (teljes mértékben átlátszó) között lehet.
6.9.3.Többszínű háttér készítése
Először be kell állítani, hogy hány színből álljon a háttér. A Színátmenetes végpontok alatt legördíthető a menüpontban látható, hogy jelenleg hány végpont van beállítva. Ahány végpont itt látható, annyi színt használ a háttér. A színátmeneti végpontok hely-, szín- és átlátszósági adatokat tartalmaznak. Ha több színátmeneti végpontra van szükségünk, akkor kattintsunk a Hozzáadás gombra. Ha kevesebbre, akkor az Eltávolítás gombra. Egyszerre csak egy végpontot tudunk módosítani. Ha a listából kiválasztjuk a szerkesztendő 35
végpontot, akkor a helyzetét, színét és átlátszósági értékét tudjuk módosítani.Egyesével kijelöljük a végpontokat. Mindegyiknél a Szín felirat mellett található festékvödör segítségével adató meg a használt színt. Állíthatunk minden végpontnál helyzetet, és átlátszóságot. A színek átmenetének megjelenését a Típus felirat mellett állíthatjuk. A színátmenetes beállításokkal nagyon változatos, érdekes háttereket állíthatunk be! 6.9.4.Háttérkép használata Háttérkép használatához a „Kitöltés képpel vagy anyagmintával” lehetőséget jelöljük be. Itt anyagminták közül is választhatunk.
Az Anyagminta gombra kattintva választhatunk a beépített minták közül. A képek beszúrását a Fájl gombbal tehetjük meg. Képeket háttérként óvatosan használjuk! Csak olyan képet állítsunk be, amin nem vesznek el a feliratok. A bemutatók célja az, hogy olvasható, könnyebben érthető módon mutassunk be egy témát. Ehhez nagyon fontos, hogy a szövegek jól láthatóak legyenek!
36
6.10. Képek a bemutatóban 6.10.1.Képek beillesztése bemutatóba A Beszúrás menüszalagon található minden objektum jelölő ikon, amiket a bemutatódban el tudunk helyezni.
A Kép ikonra kattintva egy hasonló ablak jelenik meg, mint a bemutató megnyitásánál. Ki kell választani azt a képet, amit be szeretnénk szúrni, majd a Beszúrás gombra kattintunk. Ezzel el is helyeztük a képed a bemutató azon helyén, ahol előtte az egér állt. Képet beilleszthetünk egy diára úgy is, hogy a dia egyik szövegdobozának közepén megjelenő halvány ikonok közül a bal alsó kép ikonra kattintunk.
6.10.2.ClipArt képek használata A ClipArt gyűjteményben sok olyan ábrát találunk, amelyeket felhasználhatunk bemutatónk elkészítésénél. ClipArt beszúrásához a Beszúrás menüszalagon a ClipArt ikonra kell kattintanunk. A programablak jobb oldalán egy plusz menüablak jelenik meg. Ebben az ablakban, ha van internet elérhetőség a gépen, akkor szavakra tudunk rákeresni. A szavakhoz tartozó képeket a program megtalálja a gyűjteményben, majd a képek megjelennek ebben a menüablakban. A képre duplán kattintva a ClipArt a bemutatóba kerül. Ha nincs internet kapcsolat, akkor is használhatjuk a beépített Office gyűjteményt. Ebben az esetben a Klipek rendezése menüpontra kattintunk. A bal oldali menüben az Office gyűjtemény menüpontot kibontva, majd választhatunk a kategóriák közül. A megjelenő képek közül a kiválasztott grafikán jobb gombot megnyomva, használjuk a másolás menüpontot, majd a bemutatódba illesztjük be a ClipArt-ot!
37
Mindkét esetben a kép és a ClipArt a bemutatódba kerül. Ezután már csak a formázása van hátra. A végleges helyére húzzuk. Beállítjuk a méretét. 6.10.3.Képek formázása A kép és ClipArt beszúrása után egy plusz menüszalag jelenik meg a menüpontok között. Ez a szalag a Képeszközök felirat alatt található Formátum menüszalag. Ezen a lapon található minden eszköz, amivel a képeket formázni lehet.
Különleges formát, stílust állíthatunk be a képeknek a Képstílusok csoporton belül található ikonok segítségével. Ha a megjelenő stílusoknál többet szeretnénk látni, gördítsük le a mellettük található lefelé mutató nyilat. Nagyon érdekes megjelenést adhatunk így képeinknek. A képstílus beállítása mellett formát is adhatunk a képünknek. A Képformák menüre kattintva a következő ablakot láthatjuk:
A két lehetőséget együtt használva elkészíthetünk egy hasonló ábrát: 6.10.4.Képek szegélyezése, effektusok A Képszegély menüpontban szegélyt állíthatunk a kép köré. Megadhatjuk a színét, a stílusát, vastagságát a megfelelő menüpontok segítségével. Ha a Nincs tagolás menüt választjuk, az azt jelenti, hogy nem lesz szegélye a képnek. Elláthatjuk őket effektusokkal is. A Képeffektusok menü legördítésével, a következők közül választhatunk:
38
- Árnyék - Tükröződés - Ragyogás - Finom élek - Fazetta - Térhatású forgatás
6.10.5.Képek elrendezése A beszúrt objektum helyzetét is változtathatjuk. Ha több képet szúrunk be egymásra, akkor szükség lesz a sorrend kialakítására. A képeket a program egymásra szúrja be a beszúrás sorrendjében. A sorrend később változtatható.
A Képeszközök Formátum menüszalag Elrendezés csoportjában található Előrehozás és Hátraküldés gombjaival módosíthatjuk a képek és egyéb objektumok (táblázatok, diagramok…) sorrendjét. • Előrehozás azt jelenti, hogy a beszúrt objektumok közül a beállított kép lesz legfelül. • Előbbre hozás csak eggyel hozza előrébb a képet a sorrendben. Az Hátraküldés gomb jobb szélén található nyílra kattintva két lehetőség közül választhatunk: • Hátraküldés azt jelenti, hogy a beszúrt objektumok közül a beállított kép lesz legalul. • Hátrébb küldés csak eggyel küldi hátrébb a képet a sorrendben. A kijelölés panel képek és más objektumok kijelölését, láthatóságuknak és sorrendjüknek beállítását teszi lehetővé. További ikonok: 1. Igazítás: Az objektum igazítása vízszintesen és függőlegesen a diához viszonyítva. 2. Csoportok: Több objektumot lehet csoportba foglalni, így egy képként viselkedik már utána. 3. Forgatás: Elforgatni lehet az objektumot, vagy tükrözni. 6.10.5.Képek méretezése A kép méretét a Formátum menüszalag Méret ikoncsoportjában állíthatjuk be 39
Az ikoncsoport jobb alsó sarkában található nyílra kattintva, a következő ablakban tudjuk beállítani az összes lehetőséget, ami még a kép méretezéséhez tartozik.
Ha nem szeretnénk, hogy a méretváltoztatás során a kép torzuljon, akkor a Rögzített méretarány, és Az eredeti képmérethez képest felirat mellett ki kell pipálni a jelölőnégyzetet a Magasság és Szélesség állítása előtt. Így méretarányos marad a kép.
6.10.6.Képek méretezése A kép méretét a Formátum menüszalag Méret ikoncsoportjában állíthatjuk be 40
Az ikoncsoport jobb alsó sarkában található nyílra kattintva, a következő ablakban tudjuk beállítani az összes lehetőséget, ami még a kép méretezéséhez tartozik.
Ha nem szeretnénk, hogy a méretváltoztatás során a kép torzuljon, akkor a Rögzített méretarány, és Az eredeti képmérethez képest felirat mellett ki kell pipálni a jelölőnégyzetet a Magasság és Szélesség állítása előtt. Így méretarányos marad a kép.
6.10.6.Képek mozgatása, forgatása A beillesztett képek utólag húzással mozgathatók a megfelelő helyre. A rákattintással kijelölt képet a felette lévő zöld kör segítségével el is forgathatjuk. A kijelölt képet körülfogó négyzeten található körök mozgatásával egyszerűen változtathatjuk a kép méretét is 6.10.7.Alakzatok beszúrása, rajzolás
41
Alakzatot két módon is beszúrhatunk a diába. A Kezdőlap menüszalag a Rajz ikoncsoportjában az Alakzatok ikonra kattintva a következő választékot találjuk: Válaszuk ki, hogy melyik alakzatot szeretnénk beszúrni, majd jelöljük ki a helyét a dián. Így el is készül az alakzat. Egy diára több formát is elhelyezhetünk. Ilyenkor egymás fölé kerülnek a beszúrt alakzatokat a beszúrás sorrendjében. A sorrend változtatható a Rajz csoportban az Elrendezés ikonra kattintva. Ebben a pontban az alakzatokat az éppen aktuális sorrendhez képest előrébb, hátrébb, vagy teljesen előre, vagy hátra tudjuk rendezni. Ha több alakzatot kijelölünk, akkor ugyanebben a pontban csoportba tudjuk őket foglalni, ami annyit jelent, hogy a művelet után már egy képként tudjuk őket kezelni. A menüsoron megjelenő Formátum menüben meg tudjuk formázni alakzatokat ugyanúgy, mint a képeket. Minden ikon ugyanarra a formázásra használható.
Kész stílusokat is beépítettek a programba. Ezt a Kész stílusok gomb megnyomásával elérhető.
A másik lehetőség az alakzatok használatára a Beszúrás menüszalagon található Alakzatok beszúrása menüpont. Itt minden ugyanúgy használható, mint a fent bemutatott esetben.
42
6.11.Táblázatok 6.11.1.Táblázatok beszúrása A táblázatok használhatók adatok megjelenítésére, és igazításra is. Mindkét esetben hasonló módon kell eljárni. A Beszúrás menüszalagon a Táblázat ikon a következő lehetőségeket kínálja:
A négyzetek kijelölésével megadható a cellák száma. A táblázat beillesztéséhez engedjük fel az egér gombját. A Táblázat beszúrása menüpontra kattintva a következő ablak jelenik meg:
Meg kell adni, hogy hány oszlopa és hány sora legyen a táblázatnak. A Táblázat rajzolása menüpontra kattintva az egérmutató ceruzává alakul. Először a táblázat szegélyét rajzolhatjuk meg. A Tervezés fülre, majd a Táblázat rajzolása gombra kattintva egérmutató ismét ceruzává alakul. Vízszintesen húzva megrajzolhatjuk sorokat, függőlegesen pedig az oszlopokat. A vonalak húzását ekkor mindig a szegélyeken belül kell elkezdeni, különben új táblázatot készítünk. Ha az Excel-számolótábla menüpontot választjuk, akkor kihasználhatjuk az Excel-táblázatokban rejlő funkciókat. Használhatjuk az Excel függvényeit is. 6.11.2.Táblázat formázása A beszúrt táblázat egy általános formát kap. A Táblázateszközök Tervezés menüszalagon különböző táblázat stílusok közül választhatunk, a megjelenő menük segítségével.
43
A Táblázatstílusok mellett található legördíthető nyílra kattintva az összes stílus megjelenik egy ablakban, amiből egy kattintással kiválaszthatjuk a nekünk tetsző formát. Az elkészült táblázatba szöveget, képet, és bármilyen objektumot beilleszthetünk. A kijelölt táblázaton jobb gomb megnyomása után a helyi menüben a következő lehetőségek közül választhatunk. A legfontosabb műveletek közé tartozik egy új sor, oszlop beszúrása, sorok törlése, oszlopok törlése. Több kijelölt cellából egy cella készíthetünk a cellák egyesítése menüponttal. A cellák feloszthatók a cellák felosztása menüponttal. Ilyenkor meg kell adni, hogy egy cellából hány sort és hány oszlopot szeretnénk készíteni. A táblázat egészének formázására a Táblázateszközök Tervezés és Elrendezés menüszalagokat használhatjuk. Minden formázási lehetőség előfordult már.
6.12.Diagramok 6.12.1.Diagramok készítése A diagramokat is beszúrni kell, mint a képeket és egyéb objektumokat. Erre szolgál a Beszúrás menüszalagon a Diagram ikon. Több különböző diagramtípus közül választhatunk. A négy alaptípus: Az oszlop típus, a vonaldiagram, más néven grafikon, a sávdiagram és a kördiagram. Ezek az első négy helyen találhatók a baloldalon látható felsorolásban. Ki kell választani a megfelelő típust. Ezek a típusok további altípusokat tartalmaznak. Kördiagramot akkor célszerű alkalmazni, ha egy féle adatot szeretnénk ábrázolni és azt is százalékos megoszlásban. A többi típus több adatsor megjelenítésére is alkalmas.
44
A diagramtípus kiválasztása után a képernyő két ablakra vált. Jobb oldalon megjelenik egy táblázatkezelőhöz hasonló ablak. A megjelenő táblázatot át kell írni azokkal az adatokkal, amelyeket szeretnénk megjeleníteni. Törölhetünk, hozzáírhatunk az alapbeállított táblázathoz, és át is írhatjuk azt. Ha ez kész, akkor a diagram el is készült. 6.12.3.Diagramok részei A diagram felépítése a következő: 1. Értéktengely: Az értékek megjelenítésére szolgál, a pontos értékek olvashatók le a segítségével. A Descartes-féle koordináta rendszer y tengelyének megfelelője. 2. Diagram: Maga a megjelenített diagram, az adatsorok, amit ábrázolunk. 3. Diagramterület: A diagram háttere. 4. Jelmagyarázat: Az adatsorok nevét tartalmazza. Milyen adatokat ábrázolunk. Ezt mindig ki kell tölteni, ha megjelenítjük, mert csak így szabályos a diagram. 5. Kategóriatengely: A különböző adatsorok kategóriáit tartalmazza. Descartes-féle koordináta rendszer x tengelyének megfelelője. Azok a csoportok, amikhez ábrázoljuk az értékeket. Ennek a tengelynek is fontos, hogy legyen felirata, legyenek megnevezve a kategóriák, mert ha nem jelennek meg, a diagram nem szabályos. Fontos, hogy a jelmagyarázat, ha látszik, legyen értelmezhető, beszédes feliratokkal ellátva, és ugyanígy a kategóriatengelyt is lássuk el feliratokkal! 6.12.4.Diagramok formázása Az elkészített diagram kijelölése után három új menüpont jelenik meg a menüszalagok között. Tervezés, Formátum, Elrendezés. A három menüszalag segítségével és a jobb gombbal előhozható helyi menü segítségével minden formázás elvégezhető.
45
A beállított diagramtípus módosításához a más diagramtípusok lehetőséget kell használni. Az ikonra kattintva, megkapjuk a már ismert diagram típusokat tartalmazó ablakot.
A begépelt adatok módosíthatók az Adatok szerkesztése ikon segítségével. Ha rákattintunk, megjelenik az ablak, amiben módosíthatunk az adatokon. Használata ugyanúgy történik, mint a diagram létrehozásánál.
A következő módosítási lehetőségek a diagram elrendezésének változtatására szolgálnak. A cím és a jelmagyarázat elhelyezkedését adják meg. A minta segít lehetőségek kiválasztásában.
Beállíthatunk még különböző diagramstílusokat is. Ezek előre megformázott diagram minták. Ezek a lehetőségek megtalálhatók a Tervezés menüszalagon.
6.12.5.Diagram formázása menüszalag segítségével A Elrendezés menüszalagon a következő fontos beállítások találhatók:
A diagramhoz tartozó diagramcím, tengelycímek, jelmagyarázat és a különböző feliratok állíthatók be. A Diagramcím ikon segítségével azt lehet beállítani, hogy látható legyen-e a cím, és ha igen, hol helyezkedjen el a diagramhoz képest. A Tengelycím ikon a tengelyekhez tartozó feliratokat kezeli. A kategória- és értéktengelyhez tatozó feliratok kapcsolhatók be és ki, majd a beállítás után átírhatók. A Jelmagyarázat ikonnal az adatsorokat megnevező jelmagyarázat helye határozható meg. Kikapcsolható, vagy beállítható az elhelyezkedése. Az Adatfeliratok ikon segítségével kiválasztható az adatfeliratok elhelyezkedése. Változtathatunk ezen a megjelenésen, ha nem az értéket, hanem a kategória feliratát, vagy az adatsor nevét szeretnénk a diagramon szerepeltetni, ekkor a További adatfelirat-beállítások menüpont segítségével választjuk. 46
Az Adattábla is bekapcsolható.
Állíthatunk a tengelyek megjelenésén, bekapcsolhatjuk a rácsvonalakat, amik az értékek leolvasását segítik, és ki-be kapcsolhatod a hátterét a diagramnak. Minden elkészült diagram esetén a jobb gombbal elérhető helyi menük is használhatók. Ki kell jelölni a diagramnak azt a részét, amit formázni szeretnénk, majd megnyomni a jobb gombot az egéren. Ez a lehetőség főként akkor hasznos, ha egyes terülteket külön szeretnénk formázni. Például szeretnéd átállítani a tengelyek beosztását, vagy a diagram színét. Minden egyes esetben a kijelölt objektum helyi menüjéből az objektum neve (ide az aktuálisan kijelölt terület megnevezése kerül) formázása menüpontot választjuk. 6.12.6.Diagramtípusok Oszlopdiagram:
Az oszlopdiagram az egyik leggyakrabban használt típus. Bármilyen adattábla esetén használható. Feladatokban hasábdiagram néven is találkozhatunk vele. Sávdiagram:
A sávdiagram ugyanolyan, mint az oszlop, csak minden megfordul benne. Úgy kell elképzelned, mintha elforgattuk volna az oszlopdiagramot. Az x tengely helyére az y tengely került, így most a 47
függőleges tengely a kategóriatengely, és a vízszintes tengely az értéktengely. Minden más beállításban hasonló az oszlop diagramhoz. Vonaldiagram:
Kördiagram:
A kördiagramnál már figyelni kell arra, hogy egy adatsor esetén célszerű használni. Ez a diagramfajta százalékos megoszlást mutat egyes adathalmazok esetén. Akkor célszerű használni, ha ilyen megjelenítésre van szükség.
6.13.Egyéb objektumok 6.13.1.Élőfej és élőláb készítése A Beszúrás menüszalagon az Élőfej és élőláb, a Dátum és idő, és a Diaszám ikonok megnyomása után mindig a következő ablak jelenik meg. Ebben az ablakban mind a három objektum beállítása, elhelyezése lehetséges.
48
A Dátum és idő jelölőnégyzetre kattintva bekapcsolhatjuk a dátum a megjelenítését. Ez után kiválaszthatjuk, hogy egy fix dátumot szeretnénk mindig megjeleníteni a dián, vagy automatikusan frissüljön mindig a megnyitáskor aktuális dátumra. A dia számának elhelyezéséhez bejelöljük a Dia száma jelölőnégyzetet. Az Élőláb jelölőnégyzet bejelölése után az alatta szereplő szerkesztőlécben elhelyezhető a élőlábban szereplő szöveg. Ha mindegyik dián szeretnénk a változásokat szerepeltetni, akkor a Mindegyik gombot, ha csak az aktuálison, akkor az Alkalmaz gombot kell megnyomni. Ha az élőlábat az első kivételével minden dián szeretnénk megjeleníteni, akkor a Ne legyen címdián jelölőnégyzetet jelöljük be és kattintsunk a Mindegyik gombra. 6.13.2. SmartArt ábrák beszúrása A SmartArt ábrák különleges diagramok, az információk és összefüggések vizuális megjelenítésére szolgálnak. Számos különböző elrendezés közül választhatunk, ha elképzeléseinket SmartArt-ábrák segítségével szeretnénk gyorsan, egyszerűen és hatékonyan megjeleníteni. A Beszúrás menüszalagon nyomjuk meg a SmartArt ábra ikonját. A következő ablakot kapjuk:
49
A panel bal oldalán kiválaszthatjuk a SmartArt ábra típusát (például Folyamatok vagy Hierarchia). Középen kiválaszthatjuk az elrendezést. A panel jobb oldalán megtekinthetjük az elrendezés képét, elolvashatjuk leírását. A létrehozott SmartArt ábrában egy alakzatra kattintva beírhatjuk a szöveget. A szöveg megadható szövegablak segítségével is. Ha nem látható, akkor A SmartArt - eszközök Tervezés menüszalag, Ábra létrehozása csoportjában kattintsunk a Szövegablak gombra. Szöveg ablakban a [Szöveg] mezőre kattintva beírhatjuk, vagy beilleszthetjük a szöveget. Az alábbi feladatokhoz nyújtanak segítséget a SmartArt-ábrák: • • • • • • • • •
Szervezeti diagram létrehozása Hierarchiák, például döntési fák ábrázolása Folyamatok, illetve munkafolyamatok lépéseinek vagy fázisainak szemléltetése Folyamatok, eljárások vagy események menetének ábrázolása Százalékos megoszlás bemutatása Ciklikus vagy ismétlődő információk szemléltetése Részek közötti kapcsolatok, például egymást átfedő fogalmak szemléltetése Mátrix létrehozása Arányos vagy hierarchikus információk piramisszerű megjelenítése
Szervezeti diagram készítése
A bal oldali felsorolásból a Hierarchiát válasszuk ki. Ezen belül az első lehetőség a szervezeti diagram megrajzolására alkalmas ikon. Ha az egeret kicsit rajta hagyjuk az ikonon, ki írja, hogy Szervezeti diagram. Ezt a lehetőséget válasszuk! A szervezeti diagramokat akkor készítjük, ha szemléltetni szeretnénk egy alá-fölérendeltségeket egy ábra segítségével. Azok az elemek, amik egy sorban találhatók, egy szinten szerepelnek, egyenrangúak az ábra szerint. Azok az elemek, amik egy másik alatt helyezkednek el, az ábra szerint is alárendelt szerepben vannak. Ismerned kell az asszisztens fogalmát. Az asszisztens nem alárendelt és nem mellérendelt szerepben van, hanem a kettő között egy segítő szerepet tölt be. Úgy képzelhetjük el, mint egy cégvezető asszisztensét egy életből vett példában. 6.13.3.SmartArt ábra szerkesztése Az alap ábrát tudjuk bővíteni és szerkeszteni. Ha kijelöljük, megjelennek a hozzá tartozó Tervezés és Formátum segédmenük. A Tervezés menüben 50
tudjuk szerkeszteni a formáját az ábrádnak. A Tervezés szalagon az Alakzat hozzáadása ikon segítségével tudunk újabb alakzatot hozzáadni az ábrához, a kijelölt alakzathoz.
Tudunk alá, fölé, mellé, azon belül is mögé, elé elemet rendelni, de tudunk hozzá asszisztenst is rendelni. A program elhelyezi az új elemet a megfelelő helyre. A kijelölt elem a DELETE billentyű segítségével törölhető. Ha a szervezeti diagram felépítését elkészítettük, kitöltöttük a megfelelő szövegekkel a dobozokat, akkor megformázhatjuk az ábrát! Változtathatunk az elrendezésén, ha szükséges a következő menüpontok segítségével:
Az ábra stílusát is változtathatjuk a beépített formák kiválasztásával.
Az egyéni formák kialakítására a Formátum menü használhat. Itt az alakzatokat és az őket összekötő vonalakat külön-külön formázhatjuk. Az alakzaton jobb gombbal kattintva elérhető a helyi menü, amelyben az Alakzat formázása menüpontot kiválasztva gyorsan beállíthatjuk a kívánt formákat. Formátum menüszalagon, az Alakzatstílusok hasonlóan használhatók, mint az alakzatok esetén.
51
6.13.4.Multimédiás elemek beszúrása A program lehetőséget ad arra, hogy hangot, vagy videót helyezzünk el prezentációban. Nem minden formátumot képes elfogadni sajnos, így okozhat problémát. A használható hangformátumok az AIFFaudiofájl (.aiff), AU-audiofájl (.au), MIDI-fájl (.mid, .midi), MP3-audiofájl (.mp3), Windows-audiofájl (.wav), Windows Media-hangfájl (.wma). A felhasználható video formátumok a Windows Media-fájl (.asf), Windows videofájl (.avi), Filmfájl (.mpg, .mpeg), Windows Media videofájl (.wmv). A Beszúrás menüszalagon találjuk a Média elemek beszúrását. A Mozgókép ikonnal videót, a Hang ikonnal pedig hangot tudunk elhelyezni a dián.
Mindkét esetben a beszúrás fájlból lehetőséget választjuk. Megkeressük a lementett fájlt a könyvtárszerkezetben, majd beszúrjuk. Vannak beépített hang és videó fájlok is. Használatukhoz a médiatárból való beszúrást kell választani. A beszúrás közben a program megkérdezi, hogy hogyan kezdődjön a média lejátszása. Itt az automatikusan és kattintásra lehetőségek közül választhatunk. Mindkét esetben egy ikon jelzi az elemek elhelyezését a dián. 6.13.5.Multimédiás elemek beállítása A videónál már az alapkép is megjelenik. Hang és videó fájlok kiválasztásakor megjelenik Beállítások menüszalag.
Beállíthatjuk, hogy ismételje őket leállításig. Az ikont és a képet elrejthetjük a lejátszás közben, ha szükséges. Ezt inkább a hang esetén érdemes beállítanod. A videónál teljes képernyőre állíthatjuk a lejátszást. A hanglejátszásnál és mozgókép lejátszásánál beállíthatjuk, hogy több dián át történjenek a lejátszások. Ez egy olyan bemutatónál jó lehetőség, ahol például képeket mutatunk be, és alatta minden dia vetítésénél szeretnénk, ha szólna a zene.
52
6.14.Animáció 6.14.1.Áttűnések Az eddig tanultak alapján már el tudunk készíteni egy szép, igényes prezentációt. A prezentációs programnak van egy olyan funkciója, amivel még szebb bemutatókat lehet készíteni. Elhelyezhetünk az elkészült bemutatónkban mozgásokat, vagyis animálhatjuk azt. Két lehetőségünk van mozgások létrehozására. Az egyik a diák megjelenéséért felel. Ezt hívjuk áttűnésnek. Ha áttűnést állítunk be a bemutatónkban, akkor a diák közötti váltások formáját állítjuk be. Milyen gyorsan, milyen mozgással érkezzenek a diavetítés során egymás után az elkészített diák. Lehetőség van a diákon elhelyezett szövegek, képek, objektumok mozgatására. Ezt hívjuk egyéni animációnak a programban. Az Animációk menüszalagra kattintva megtaláljuk az áttűnések beállításának lehetőségeit.
Először ki kell választani, hogy milyen legyen a mozgás fajtája. Ebben a megjelenő minták segítenek. Gördítsük le a minták mellett található menüt! Itt több forma közül választhatunk. Ha az egeret egy picit rajta hagyjuk a kiválasztott formán, a nevét is kiírja. Eztán már csak azt kell beállítani, hogy kattintásra következzenek egymás után a diák, vagy automatikusan, egy beállított időközönként történjen a váltás. Ha élő beszéd mellett tartjuk az előadást, akkor feltétlenül a kattintásra lehetőséget állítsuk be. Ha olyan bemutatót készítünk, ami csak vetítésre szolgál, például egy nyaralás bemutatása, akkor állíthatjuk automatikusra a vetítést. Meg kell adni, hogy mennyi idő után váltsanak a diák. Ezt perc, másodpercben lehet megadni Ha minden diára szeretnénk alkalmazni a beállításokat, akkor meg kell nyomni a Mindegyikre gombot a menüpontok között. A megjelenés sebessége is beállítható. 6.14.2.Egyéni animáció Az animáció speciális kép- vagy hanghatás hozzáadása az objektumhoz. (szöveghez, képhez, diagramhoz…) Egyéni animációval egy dián belül lehet mozgásokat elhelyezni. Az Animációk menüszalagon nagyon sok lehetőség van érdekesebbnél érdekesebb mozgások beállítására.
53
Jelöljük ki a dián azt a részt, amit animálni szeretnénk. Az Animáció gomb megnyomása után a képernyő jobb oldalán a programablakban egy plusz menü jelenik meg. Az Effektus hozzáadása gomb megnyomása után további menük jelennek meg: Megjelenés, Kiemelés, Eltűnés, Mozgásvonalak. Megjelenés: Hogyan lépjen be az objektum a diára (pl. beúszás) Kiemelés: Ha az objektum lényeges szerepet tölt be a dián, akkor így felhívhatjuk rá a közönség figyelmét (pl. forgás). Eltűnés: Az objektumot a lejátszás során eltávolíthatjuk a diáról. Mozgásvonalak: Egyedi mozgásvonalak mentén mozgathatunk objektumokat. Ezeken belül találhatók a különböző animációs típusok.
Beállíthatjuk az indítását az animációnak. Kattintásra induljon-e, vagy az őt megelőző animációval egyszerre, vagy utána. Állíthatjuk az irányát is, ez animáció függő. A sebesség is állítható. Mindent a menük legördítésével tudunk beállítani. Ha nem tetszik a beállított animáció az Eltávolítás gomb segítségével törölhetjük. 6.14.3l.Effektus beállításai További beállításokat úgy érhetünk el, ha az animáció neve mellett lévő menüt legördítve az Effektus beállításai menüpontot választjuk. Ebben az ablakban állíthatjuk be például egy szöveg esetén, hogy betűnként, szavanként jelenjen
54
meg, vagy változtathatjuk a színét animáció közben.
Az ablak három különböző lapból áll. Az első az általános beállításoké. Az időzítés fülön lehet késleltetést beállítani az egyes animációk között. A harmadik ablak pedig akkor használható, ha
55
diagramot vagy valamilyen összetett ábrát szeretnénk animálni. Itt állítható be például az, hogy egy diagram oszlopai egyenként jelenjenek meg egymás után.
6.15.Diavetítés 6.15.1.Diavetítés elindítása A vetítés segítségével tudjuk bemutatni az elkészült prezentációdat annak a közönségnek, akiknek készült. 1. Ha úgy mentjük el a bemutatat, hogy vetítés fájlformátumot kapjon, akkor megnyitás után máris elindul a vetítés. 2. A prezentációs programon belül, a Diavetítés menüszalagon indíthatjuk a vetítést.
Az elejétől gomb a diavetítést az első diával kezdve indítja. Az aktuális diától kezdve gombbal az éppen kijelölt diától kezdi a diavetítést. Az Egyéni diavetítés gomb segítségével a meglévő diákból összeállíthatunk egy vagy több új diavetítést, ha nem akarjuk az összes diát megjeleníteni vagy módosítani szeretnénk sorrendjüket. A Diavetítés beállítása gombbal további beállításokat végezhetünk el.
Ebben az ablakban állíthatjuk be azt is, hogy a bemutatód ismétlődjön addig, amíg le nem nyomjuk az ESC billentyűt. Ekkor nem áll meg a diavetítés az utolsó dia levetítése után, mint általában ezt teszi, hanem elkezdi elölről a diavetítést. A diavetítés során beállíthatjuk, hogy egyes diák ne kerüljenek vetítésre, de ne kelljen ehhez kitörölni 56
a bemutatódból. Ehhez ki kel jelölni a diát, amit szeretnénk elrejteni, és megnyomni a Dia elrejtése gombot. 6.15.2.Navigálás diavetítés során A diavetítés során a Diavetítés eszköztárat megjeleníthetjük, ha az egérkurzort a képernyő bal alsó sarkába mozgatjuk. Ekkor kivehetővé válnak az egyébként áttetsző parancsgombok Az eszköztár segítségével a következő vagy az előző diára léphetünk. A Dia gombra kattintva vagy a képernyő bármely pontjára jobb billentyűvel kattintva megjelenik a helyi menü, melyben elérhetők a diavetítés során használható parancsok. Műveletek Diavetítés nézetben Művelet
Eredmény
Egérkattintás
Ugrás a következő diára
ENTER billentyű leütése
Ugrás a következő diára
Page Down billentyű leütése
Ugrás a következő diára
Page Up billentyű leütése
Ugrás a előző diára
Esc billentyű leütése
Kilépés Diavetítés nézetből
Home billentyű leütése
Ugrás az első diára
End billentyű leütése
Ugrás az utolsó diára
Dia sorszámának beírása után Enter Ugrás az adott sorszámú diára Kattintás jobb egérgombbal
Megjelenik a helyi menü
B billentyű leütése
Üres fekete dia megjelenítése
W billentyű leütése
Üres fehér dia megjelenítése
CTRL+A
A rejtett mutató megjelenítése
CTRL+H
A mutató és a helyi menü gombjának azonnali elrejtése
O billentyű leütése
Eredeti időzítések használata
M billentyű leütése
Egérkattintás használata a továbbhaladáshoz
6.15.Oldalbeállítás 6.15.1.Oldalbeállítás Az új bemutatókat a PowerPoint alapértelmezett beállításokkal hozza létre. Alapértelmezett oldalbeállítás jellemzői: 57
• • • •
Diavetítés képernyőre (4:3) oldalméret Diák tájolása = Fekvő Jegyzetek, emlékeztetők és vázlatok tájolása = Álló Az első dia sorszáma = 1
Első lépésként (a szerkesztés előtt). célszerű eldönteni, hogy bemutatónkat milyen formában, milyen eszközök segítségével szeretnénk közreadni, és a lap méretét és tájolását ennek megfelelően beállítani. Tervezés menüszalagon az Oldalbeállítás menücsoport segítségével beállítható a diák mérete, tájolása írásiránya és az első dia sorszáma
Az Oldalbeállítás gomb a következő beállításokat teszi elérhetővé:
Ha nyomtatott formában szeretnénk elkészíteni, akkor a szabványos A3, A4, B4, B5 méretek közül választhatjuk ki a nekünk megfelelőt. Ha monitorunkat használjuk a megjelenítésre, akkor a Diavetítés képernyőre lehetőségek közül választunk. A 4:3 általános; a 16:9 szélesvásznú HDTV, és a 16:10 szélesvásznú laptop méretarányok közül választhatjuk az általunk használt eszköznek megfelelőt. Az egyéni beállítást választva a diák szélességét és magasságát mm pontossággal adhatjuk meg. Fontos! Ha az oldalbeállításokon egy kész diabemutató esetén változtatunk, akkor előfordulhat, hogy a tartalom egy része nem kerül megjelenítésre. Például egy kép alsó része már nem látszik. Rossz oldalbeállítás esetén csökken a képernyőn a hasznos terület mérete, a diák széleinél vastag fekete sáv jelenik meg. Egy bemutatóban ugyan csak egyféle (fekvő vagy álló) tájolást használhatunk. Azt azonban megtehetjük, hogy hivatkozást hozunk létre egy bemutatóból egy másik bemutatóra, és így megjeleníthetünk álló és fekvő tájolású diákat is úgy, mintha egy bemutatóban lennének.
6.16.Nyomtatás 6.16.1.Nyomtatás beállításai Bemutatónk valamennyi elemét (diákat, emlékeztetőket, vázlatokat, jegyzeteket) kinyomtathatjuk. A legtöbb bemutató színes, de a diaképeket és az emlékeztetőket rendszerint fekete-fehérben vagy a szürke különböző árnyalataiban nyomtatják Szürkeárnyalatos nyomtatáskor a színes képeket a szürke 58
színnek a feketétől a fehérig terjedő árnyalataiban nyomtatják ki. Nyomtatáshoz kattintsunk az Office gombra , majd a Nyomtatás menüpontra. A megjelenő dialógusablakban megadhatjuk a nyomtatási beállításokat.
Először meg kell adni, a nyomtatandó diákat. Nyomtathatjuk az összes diát, az aktuális diát, de megadhatjuk a nyomtatni kívánt diák sorszámait is. A Mit nyomtat listából ki kell választani mit is szeretnénk nyomtatni. A következő lehetőségek közül választhatunk: • • • •
a diát az emlékeztetőt a jegyzetet vázlatot
Több diát úgy lehet egy lapra nyomtatni, ha az emlékeztetők nyomtatását választjuk. Itt beállíthatjuk, hogy hány db emlékeztető szerepeljen egy oldalon. Ha diákat a beállított jegyzetekkel együtt szeretnénk nyomtatni a diákat, akkor válasszuk a jegyzetoldal nyomtatást. A színek nyomtatása nem szükséges sok esetben. A színes/szürkeárnyalatos listából választható ki a színes a szürkeárnyalatos és a fekete-fehér nyomtatás. A diák méretét hozzáigazíthatjuk a papír nagyságéhoz, ha a Papírméretnyi jelölőnézetre kattintva. A teljes papírméretet kihasználhatjuk. Megadhatók a nyomtatandó diák példányszáma is.
7.Felhasznált irodalom Szabó Szabolcs: Prezentáció és grafika (MS - POWERPOINT és PAINT) www.pszfsalgo.hu http://informatika.gtportal.eu/index.php?f0=prezentacio
8. Mintafeladat letölthető az alábbi címről www.ecdlfeladatok.hu/ecdl-vizsgafeladatok/prezentacio-modul-ecdl-fela..
59
