JAVASLAT. Pásztó Városi Önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójának, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének elfogadására

PÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT  3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35.  (06-32) 460-155 FAX: (06-32) 460-918 E-MAIL: [email protected]

Szám: 1- 114 /2015.

A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel.

JAVASLAT Pásztó Városi Önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójának, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének elfogadására

Készült: a Képviselő-testület 2015. májusi ülésére 1

Megtárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Előterjesztő: Dömsödi Gábor polgármester Készítette: Malomhegyi Lajos főmérnök, Gyürky- Szabó Erika vagyonkezelő Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 2012. június 30-i módosításával új rendelkezések léptek életbe. A 9.§ (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. „7.§ (1) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. (2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.” A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tartalmazza többek között a hasznosítás formáit, a vagyon értékesítését, bérlet útján történő hasznosítást, vállalkozás folytatásával történő vagyonhasznosítást. A Nvtv. rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. Ez lehet törzsvagyon, vagy üzleti vagyon. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Minden más vagyonelem az üzleti vagyon része. Forgalomképtelen törzsvagyon, melyet a törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint törvény, vagy helyi rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körét szintén törvény, vagy helyi rendelet állapítja meg. Ez a minősítés addig áll fenn, míg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A nemzeti vagyon kezelésére az állam, a helyi önkormányzat szervei, intézményei, valamint ezek 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek jogosultak. A törvény rögzíti, hogy a nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között, valamint kimondja, hogy az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási joga van. Fentiek kötelezettségnek eleget téve Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013ban elfogadta a város közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, azonban célravezetőbbnek látjuk egy új, bővebb, pontosabb, közép – és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítését, a korábbi, ugyanilyen tárgykörben született vagyongazdálkodási terv hatályon kívül helyezése mellett.

2

Határozati javaslat: A Képviselő-testület megismerte, megtárgyalta Pásztó Városi Önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójának, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének elfogadására tett javaslatot és az alábbi határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9.§ (1) bekezdése alapján az önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából elfogadja Pásztó Városi Önkormányzat vagyongazdálkodási koncepcióját, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a határozat melléklete szerint. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon vagyongazdálkodási terv alkalmazásáról és szükség szerinti felülvizsgálatáról. Felelős: polgármester, vagyonkezelő Határidő: folyamatos 3. A Képviselő-testület hatályon kívül helyezi a 40/2013. (II.28.) számú határozatát. Felelős: értelemszerű Határidő: értelemszerű Pásztó, 2015. május 20. Dömsödi Gábor Polgármester A határozati javaslat törvényes!

dr. Sándor Balázs jegyző

3

a

PÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVE

I. Bevezetés A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 9.§ (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint az Nvtv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. Az Nvtv. 7. § (1) bekezdése szerint a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az Nvtv.7.§ (2) bekezdése szerint a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. A vagyongazdálkodás magában foglalja a meglévő vagyon kezelését, működtetését, jogi formáinak megválasztását, a vagyon hasznosítását (pl. értékesítés, bérbeadás), a közszolgáltatások ellátását. A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tartalmazza többek között a hasznosítás formáit, a vagyon értékesítését, bérlet útján történő hasznosítást, vállalkozás folytatásával történő vagyonhasznosítást. A vagyongazdálkodási tervekre vonatkozó kötelező tartalmi elemeket sem a nemzeti vagyonról szóló törvény, sem egyéb jogszabály nem ír elő. Az önkormányzati vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv célja az önkormányzati vagyon (vagyonmérleg, eszközök, ingó és ingatlan) gyarapításával, fenntartásával, üzemeltetésével, hasznosításával kapcsolatos közép- és hosszú távú célkitűzések meghatározása. Az önkormányzat középtávú vagyongazdálkodási célkitűzése 2-4 éves időtartamot, hosszú távú célkitűzései 5-8 éves időtartamot foglalnak magukban. A szabályozásnak magában kell foglalni az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepcióját, közép- és hosszú távú tervét, amelynek meg kell alapoznia a tervezést, az önkormányzat főcélkitűzésével összhangban lévő vagyongazdálkodást, illetve a vagyonrendeletet, amelyben rögzíteni kell a vagyongazdálkodási koncepcióban és tervben megfogalmazottak végrehajtására vonatkozó szabályokat a felsőbb szintű jogszabályok betartása mellett. Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciója, közép- és hosszú távú terve és a vagyonrendelet az önkormányzat vagyongazdálkodásának két alapdokumentuma. II. A vagyongazdálkodás koncepciójának, közép- és hosszú távú tervének célja Cél, hogy az önkormányzati vagyongazdálkodási koncepció a tervvel, a vagyongazdálkodás eszközeivel elősegítse a város folyamatos fejlődését, a fejlődés feltételrendszerének mindenkori megteremtését, az önkormányzat vagyonának megőrzését, fenntartását, hasznosítását, lehetőség szerinti gyarapítását.

1

III. Az önkormányzati vagyongazdálkodás sajátosságai 1. Célhoz kötöttség: Az önkormányzati vagyon mindenekelőtt az önkormányzat feladatainak ellátását kell, hogy szolgálja. A vagyon hatékony felhasználásának mutatója meghatározóan nem a pénzügyi hozam, hanem a közfeladatok ellátásában elért társadalmi hozam, az ellátási mutatók, az intézményi kihasználtság, stb. 2. Az önkormányzat csak részben, a forgalomképes üzleti vagyonával gazdálkodhat szabadon. Az önkormányzatnak kerülnie kell a kiemelt kockázatot, és ennek következtében sok esetben nem célozhatja meg a maximális nyereség elérését: az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásának biztonsága a cél, a szabad források, vagyonelemek befektetése, hasznosítása fontos feladata a vagyongazdálkodásnak, de csak korlátozott, ésszerű kockázatvállalás mellett. Az üzleti vagyon hasznosításának eredményét az elért pénzügyi hozam mutatja. 3. A testületi döntéshozatal: Az önkormányzatnál a legtöbb vagyongazdálkodási döntés a képviselőtestület hatásköre, ezt a jogosítványát a képviselő-testület a vagyonrendeletben rögzített feltételek esetében átruházza bizottsági, polgármesteri hatáskörbe. 4. Nyilvánosság intézménye: Abban az esetben, amikor testületi döntésekkel meg lehet felelni a hatékony döntés elvárásainak, a döntéshozatalt a képviselő-testület hatáskörében célszerű hagyni. A nyilvánosság fontos követelménye az önkormányzati gazdálkodásnak, ennek részeként a vagyongazdálkodásnak is. IV. Az önkormányzati vagyongazdálkodás értelmezése 1. Tágabb értelemben a vagyongazdálkodás magában foglalja: - az önkormányzat összes, a tárgyi, a pénzügyi és szervezeti, humán erőforrásokkal való gazdálkodását, valamint - a közösségek, a lakosság önkéntes felajánlásának hasznosítását. 2. Az önkormányzat vagyongazdálkodását négy tevékenységi terület köré lehet csoportosítani: - a vagyon növekedésének, gyarapításának elősegítése (beruházás, fejlesztés, kisajátítás, térítésmentes juttatás elfogadása), - a meglévő vagyon fenntartása (üzemeltetés, karbantartás, felújítás), - vagyonhasznosítás (bérbeadás, haszonbérlet, használatba adás, vagyonkezelésbe, üzemeltetésbe adás), - értékesítés, térítésmentes átadás, csere. A vagyongazdálkodás hatékonyságát a közfeladat-ellátás teljesítésének eredménye, az üzleti vagyon esetében az elért pénzügyi hozam (foglalkoztatás növekedése, a város fejlődése, stb.) mutatja meg.

2

V. Önkormányzati közfeladatok Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdése határozza meg az ellátandó helyi önkormányzati feladatokat. 1. településfejlesztés, településrendezés, 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterültek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovarés rágcsálóírtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatorna-szolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás VI. A vagyongazdálkodás tartalma részletesen VI.1. A vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítése: A Városi Önkormányzat fontosnak tartja és szándéka, hogy a koncepcióval és tervvel, a vagyongazdálkodás eszközeivel elősegítse a város folyamatos fejlődését, a fejlődés feltételrendszerének mindenkori megteremtését. VI.2. A vagyongazdálkodás külső környezete, jogszabályi háttere: Az önkormányzat vagyongazdálkodását alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg: - Magyarország Alaptörvénye, 3

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, különösen „a helyi önkormányzatok gazdasági alapjai” című VI. fejezete, - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, - az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény, - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint - az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon – nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Kormányrendelet. Magyarország Alaptörvénye az önkormányzati vagyont a nemzeti vagyon részévé nyilvánította, és deklarálta az önkormányzat tulajdonosi és gazdálkodási jogosítványait. Az Alaptörvény meghatározta: „A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.” Az önkormányzati vagyon funkciója kettős: mindenekelőtt egyrészt infrastruktúrát biztosít a törvényben előírt kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásához, másrészt bevételt teremt az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásához, a vagyon állagmegóvásához, felújításához, a beruházások megvalósításához. Ezen alapul az önkormányzati vagyon törvény szerinti felosztása is. A nemzeti vagyonról szóló törvény a nemzeti vagyon alapvető csoportjait különbözteti meg: 1.állami vagyon, 2.önkormányzati vagyon, 2.1.üzleti vagyon, 2.2.törzsvagyon, 2.2.1. korlátozottan forgalomképes, 2.2.2. forgalomképtelen, 2.2.2.1. kizárólagos, 2.2.2.2. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. A fenti csoportosítás szerint az elkülönítést a vagyonrendelet módosításával már korábban elvégezte az önkormányzat. A forgalomképes (üzleti) vagyon funkciója a bevételteremtés, hozam elérése, a köz- és magánfejlesztésekhez szükséges ingatlan-portfólió biztosítása. A korlátozottan forgalomképes vagyon mindkét célt szolgálja, elsősorban infrastrukturális célja van, viszont a közfeladatok ellátása szempontjából nélkülözhető vagyonelemek az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatóak. A forgalomképtelen vagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet törvény, vagy önkormányzati rendelet állapít meg. A kizárólagos vagyonelemek körét maga a nemzeti vagyonról szóló törvény taxatíve határozza meg: „a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

4

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.” A forgalomképes vagyonnal való gazdálkodás is specifikus. Meg kell felelni a befektetések maximális biztonságával szemben támasztott követelményeknek, azaz csak olyan vállalkozásba lehet befektetni, ahol a kockázat mértéke nem haladja meg a bevitt vagyon értékét, az üzleti vállalkozás tevékenysége nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátásának biztonságát. Az üzleti vagyonnak mind ezek mellett hozamteremtőnek kell lennie, a vagyonnal való hatékony gazdálkodás és a pénzügyi forrásigény is erre készteti az önkormányzatot. Kellő rugalmasságot kell biztosítani a vagyongazdálkodásban, alkalmazkodni kell a piacgazdaság követelményeihez VI. 3. A helyi jogalkotás keretei: Az önkormányzat többször módosította az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletét (vagyonrendelet), amely módosítások alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kötelezettségének is eleget tett. A vagyonrendelet mellett az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 29/2009. (IX.30.) önkormányzati rendelet szolgál még alapul a vagyongazdálkodás helyi szabályozásának. Ezen felül közvetett hatással van a vagyongazdálkodásra több rendelet, mint például Pásztó Város Helyi Építési szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló 22/2012. (X.26.) önkormányzati rendelet, a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról és a közterület használati díjak mértékéről szóló 17/2013. (IX.27.) önkormányzati rendelet, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő földterületek bérletéről és bérleti díjáról szóló határozat. VI. 4. Vagyongazdálkodás elszámolási rendszere: Az üzemgazdasági szemlélet alkalmazásának hiánya miatt a közfeladatok ellátásának tényleges költségei nem ismertek, nem kerülnek kimutatásra. A nyilvántartási rendszer nem biztosítja a közszolgáltatások jövedelmezőségének megítéléséhez az információkat. A pénzforgalmi szemlélet az adott időszak bevételeinek-kiadásainak teljesített pénzügyi elszámolásait mutatja, így a jövedelmezőség, illetve az eszközök valós piaci értékének meghatározására nem alkalmas. A jelenlegi finanszírozási rendszer az önkormányzati vagyon pótlásához szükséges forrásokat nem biztosítja. Az eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás visszapótlás pénzügyi forrása nem biztosított. Az önkormányzat az elhasználódott eszközöket saját – esetleg pályázati – forrásból igyekszik pótolni. Önkormányzati szinten a működés hiányát pótolja a vagyonértékesítés. A bevételek növelése érdekében értékesítésre kerülnek a mobilizálható vagyonok. Az önkormányzatot jogszabály nem korlátozza, hogy a vagyonát rövid távú céljai érdekében a működtetésre használja fel. Ez azonban túlköltekezéshez, vagyon feléléshez vezet.

5

VI.5. Az önkormányzati vagyongazdálkodás erőforrásai: Az önkormányzat vagyongazdálkodásának erőforrásai a tárgyi, pénzügyi, szervezeti és humán erőforrások. A vagyongazdálkodás tárgyi erőforrásai: A befektetett eszközökön belül az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok a legjelentősebb vagyoni elemek. Meghatározó az üzemeltetésre, kezelésbe adott eszközök értéke is. Az önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések az alábbiak szerint: A Dél-Nógrádi Vízmű Kft.-be apportált eszközök 2013. január 1-vel törvény erejénél fogva visszakerültek az önkormányzat tulajdonába, vagyonába. 100%-os önkormányzati tulajdonban áll a Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. Az önkormányzat részvényekkel nem rendelkezik. 2013-ban a kötelezettségek állománya csökkent az adósságok állami átvállalás következtében. A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásai:  Tulajdonos : Az önkormányzati vagyon tulajdonosa maga a város lakossága (a város közigazgatási területéhez tartozó választópolgárok közössége), a közösségi tulajdon, amely a város lakosságának érdekeit szolgálja. A tulajdonosi jogokat gyakorló képviselő-testület elsődleges feladata a feladat ellátási stratégia meghatározása, ennek keretében a megkívánt számszerűsíthető és mérhető társadalmi és pénzügyi hozamok, megtérülési ráták, a beruházási politika kidolgozása, és a hozzátartozó, még elfogadható gazdasági kockázati szintek definiálása, valamint a jogszabályoknak való megfelelés megfogalmazása. A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása a hatályos vagyonrendelet szerint történik.  Az önkormányzati vagyon működtetését ellátó szervezetek : Az önkormányzati vagyont működtetők feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos stratégia megvalósítása, a már megfogalmazott feladat-ellátási prioritások mentén. A vagyont működtetőnek biztosítania kell, hogy a beruházási, üzemeltetési és karbantartási politika segítségével az önkormányzat vagyona a lehető legnagyobb hozamértéket (társadalmi hozam, pénzbeli hozam, stb.) biztosítsa a tulajdonos számára, az eszközállomány műszaki állapotának és működő képességének megtartása, növelése mellett. Az önkormányzati vagyont kezelő, használó, üzemeltető, vagyonkezelő szervezetek az alábbiak: - polgármesteri hivatal: üzemeltetés, fenntartás, - önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szervek (intézmények), melyek fenntartója az önkormányzat: ingyenes használatba adás az alapító okiratban rögzített feladatok ellátása érdekében, - kizárólagos, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (iskolák vagyonkezelője) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 74.§ (1) bekezdése alapján 2013. január 1-jétől "az állam gondoskodik a köznevelési alapfeladatok ellátásáról". A Kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012 (VII.27.) Korm rendelet 3.§ (1) 6

bekezdése c) pontjában az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként résztvevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására 2013. január 1-jei hatállyal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot jelölte ki. A fenti jogszabályok alapján Pásztón egy gimnázium és kollégium, egy általános iskola és egy művészeti iskola fenntartása került át az államhoz. VI. 6. Vagyonnyilvántartás: Jelenleg nincs olyan adatbázisbank, ami minden adatot, információt teljes körűen tartalmazna a vagyonnyilvántartás vonatkozásában. Számviteli nyilvántartás a számlarendben szabályozottak szerint – főkönyvi számonként – tartalmazza az eszközök bruttó, nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenést. A főkönyvi számlákhoz analitikus nyilvántartás kapcsolódik. Vagyonkataszter Az ingatlanvagyon-kataszter felfektetésére és vezetésére vonatkozó előírásokat a 147/1992. (XI.6.) Kormány rendelet tartalmazza. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza a törzsvagyon és a nem törzsvagyonba tartozó egyéb vagyon szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat, a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéket és becsült értéket. A 48/2001. (III.27.) Kormány rendeletben foglaltak alapján 2003. március 10-ig az egységes értékelést el kellett végezni a vagyon vonatkozásában, és adatot is kellett szolgáltatni a MÁK részére. Vagyonkimutatást az éves zárszámadás részeként kell a képviselő-testület elé terjeszteni, ami a számviteli nyilvántartás, ingatlanvagyon-kataszter adatai alapján tartalmazza az önkormányzat vagyonát. VI.7. Az önkormányzati alapkövetelményei:

feladatellátáshoz

az

erőforrások

hozzárendelésének

A vagyongazdálkodásnak olyan módon kell az önkormányzati feladatellátáshoz rendelnie a szükséges erőforrásokat, vagyonelemeket, hogy az: - igazodjon az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez, - elsődlegesen a közfeladatok ellátását, a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítését szolgálja, - biztosítsa a vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodást, - feleljen meg az önkormányzati vagyon rendeltetésének, - a működtetés egységes elveken alapuljon, átlátható, hatékony és költségtakarékos legyen, - biztosítsa a vagyon értékének megőrzését, állagának védelmét, értéknövelő használatát, gyarapítását, hasznosítását, valamint - elősegítse az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítését. A vagyongazdálkodás alapelvei, célkitűzései nem különülhetnek el más szakterületek elképzeléseitől, ágazati stratégiáitól, valamennyi koncepció, terv, stratégia érinti a vagyongazdálkodást, azzal összefügg, ezért fontos a vagyongazdálkodási tevékenység meghatározása.

7

VI.8. Szükségletek számbavétele: Elsődleges feladat a közösségi szükségletek felmérése, összegyűjtése, rangsorolása. A felmérés történhet: - kérdőíves felmérés (pl. lakosságnál, önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, egyház, civil szervezetek, stb. vonatkozásában), - interjúk készítése (pl.: intézményekkel, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal), - fogadóórákon elhangzottak, bejelentések, stb. alapján, - média adta lehetőségek kihasználása. Az önkormányzatoknak az általuk meghatározott rangsorhoz igazodó vagyongazdálkodási koncepciót, hosszú és középtávú tervet kell készíteniük. VI.9. Jövőkép: A Város Önkormányzatának célja a tulajdonában lévő vagyon gyarapításával a közösségi szükségletek kielégítése, a lakosság ellátási színvonalának javítása, a településfejlesztés, a munkahelyteremtés elősegítése, eredmény szemléletű vagyongazdálkodás megteremtése. A vagyongazdálkodási koncepció és terv készítésének jelentősége: - Feltárja a helyzetet, kitűzi a célokat, meghatározza az eszközöket. - Megteremti a gazdálkodás alapját. - Költségtakarékosabb, hatékonyabb működést eredményez. - A döntést megalapozza. VI.10. Célok, célkitűzések: a) Alapelvek: - Az önkormányzatnál a vagyon megőrzésének elsődlegességének elve érvényesül a hosszú távú, stabil működtetés biztosítása érdekében. Irányelvként fogalmazható meg a város ingatlanvagyonának megtartása, gyarapítása. - Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. - A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. - A vagyongazdálkodás alapvető helyi jogi szabályozását az önkormányzat mindenkor hatályos vagyonrendelete, a lakások elidegenítésére és a helyiségek bérletére vonatkozó rendelet és az éves költségvetési rendelet tartalmazza. - A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A vagyongazdálkodási feladatok végrehajtója a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége. - A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés, továbbá a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági 8

-

-

szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelem – törvényben meghatározott feladatátadás kivételével – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. Az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonváltozás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók. Az önkormányzatoknak meghatározott közszolgáltatás ellátása kötelező, a vagyon hasznosítása erre tekintettel történhet. Az önkormányzati vagyon ingyenesen – képviselő-testületi döntéssel – kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, bérbe, üzemeltetésbe, vagyonkezelésbe a feladat ellátásához szükséges mértékben, törvényben rögzített feltételekkel. Az önkormányzati vagyonfejlesztés (felújítás, beruházás a számviteli törvény szerint) céljait a képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg. Törekedni és lehetőség szerint biztosítani kell a források megszerzése során és a források elosztásánál, hogy az önkormányzati vagyon állagmegőrzéséhez szükséges források rendelkezésre álljanak. Az alapelveket a gazdálkodási és egyéb, a vagyon kezelését, működtetését szabályozó rendeletek módosításakor, újra alkotásakor és alkalmazásakor érvényre kell juttatni. Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása, mely tevékenység a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. Az üzleti vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint kell lefolytatni azzal, hogy az államot elővásárlási jog illeti meg. Az önkormányzat tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak közül azokat a vagyonelemeket célszerű értékesíteni:  amelyek megtartása jelentős ráfordítást igényel, vagy csak minimális hasznot eredményez. Ilyenek a nem lakás célú helyiségek azon csoportjai, ahol a helyiségbérleti díjak a kezelés költségeit sem fedezik, és a bérleti díjemelést a piaci viszonyok nem teszik lehetővé;  a mezőgazdasági hasznosítású földbérletek folyamatos megszüntetése, mivel a hasznosítás alacsony hatékonyságú a bérleti díjak nagysága miatt, aminek emelésére nincs lehetőség, ezért értékesítésük szükséges;  az önkormányzat által intézményei használatába adott ingatlanok funkcionális célú felhasználásának felülvizsgálata, és a tevékenységhez felesleges eszközök elvonása és önkormányzati hasznosítása;  az önkormányzat tulajdonában lévő, de tevékenységéhez nem szükséges ingatlanok hasznosítása, az ebből származó bevételek növelése. Az önkormányzati vagyon kezelési feladatait elsősorban a Polgármesteri Hivatal, egyéb költségvetési szervei, gazdasági társaságai és egyéb szervezetek útján teljesíti jogszabályi követelményeknek megfelelően és a vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A kezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanról, ingóságról, egyéb dolgokról részletes költségfelhasználást tartalmazó információval rendelkezzen. Az önkormányzat támogatja a költségtakarékos működtetéshez szükséges beruházásokat, ráfordításokat. Az önkormányzat az energiaracionalizálással összefüggő pályázatokat 9

prioritásként kezeli. - Az önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhető vagyonnal vállalkozási tevékenység folytatható. A vagyonnak, vagyonrésznek vállalkozásba történő bevitelére gazdaságipénzügyi vizsgálat szükséges. Az önkormányzati vállalkozás az alaptevékenységet nem veszélyeztetheti, csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. - Elengedhetetlenül szükséges az önkormányzati tulajdonú ingatlanok teljes körű és naprakész nyilvántartásának folyamatos vezetése, frissítése, a változások felvezetése, a kataszteri program vezetése. - A vagyongazdálkodási irányelveknek megfelelően ingatlanfejlesztési célként határozható meg, hogy területcserékkel és vásárlásokkal törekedni kell későbbi fejlesztési célokra alkalmas nagyobb földterületek, zöldterületek, közparkok kialakítására alkalmas ingatlanok megszerzésére. Az önkormányzat a meglévő és a megszerzett zöldfelületek és zöldterületek nagyságát nem kívánja csökkenteni, hanem a lehetőségekhez képest növelni kívánja azt. - Lehetőség szerint a településfejlesztési érdekek figyelembevételével továbbra is folytatni kell az állami tulajdonú ingatlanok esetleges megszerzését. b.) Hosszú távú vagyongazdálkodási célkitűzések: - A vagyongazdálkodáshoz szükséges erőforrásoknak igazodni kell az önkormányzat teherbíró képességéhez. Az erőforrások hozzárendelésével elsődlegesen a közfeladatok ellátását kell biztosítani. Felelősen rendeltetésszerűen kell gazdálkodni vele. A működtetés átlátható, hatékony és költségtakarékos legyen. Biztosítsa a vagyon értékének megőrzését, állagának védelmét, értéknövelését, gyarapítását, hasznosítását. Segítse elő a feladatellátás szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítését. - A feladatellátás során a legnagyobb hozam elérése céljából szerves egységet kell képeznie a tárgyi, pénzügyi, szervezeti erőforrásoknak, gazdaságilag összhangban kell lenni a vagyongazdálkodás hatékonysága, eredményessége érdekében. - A vagyon hasznosítása a kötelező feladatellátás mellett járuljon hozzá a foglalkoztatáshoz, segítse elő a gazdaságfejlesztést. - A központi jogszabályok tervezett módosításával lehetőség nyílhat az üzemgazdasági eredmény szemléletű számviteli rendszer bevezetésére, mellyel lehetővé válhatna a valós ráfordítások elszámolása. - A vagyonhasznosítás során a bevételszerzés, illetve a kiadáscsökkentés mellett szem előtt kell tartani, hogy az ne eredményezzen vagyonfelélést. A vagyonhasznosításból származó bevételek vagyonra kerüljenek felhasználásra. Törekedni kell a felhalmozási bevételek-kiadások egyensúlyára. A piaci helyzet ismeretében szükséges az értékesítendő és más módon hasznosítható vagyonelemek felülvizsgálata. - A vagyonból származó jövedelem felhasználásánál törekedni kell a vagyonelemek működtetésének gazdaságosabbá tételére, és arra, hogy az üzleti célú vagyon minél több hozamot eredményezzen. - Az önkormányzat számára kedvező, vagyongyarapodást eredményező pályázati lehetőségeket maximálisan ki kell használni. A tulajdonosi érdekek következetes érvényesítése érdekében hatékony beszámolórendszer kidolgozása, alkalmazása, folyamatos ellenőrzés, kontrolling elemzés megvalósítása szükséges. 10

- Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság működésének, jogi és szervezeti kereteinek, tevékenységi körének, az általuk biztosított feladatellátásnak a felülvizsgálata, vagyongazdálkodásuk kiemelt figyelemmel kísérése, a társaságoknál lévő önkormányzati vagyon értékének megőrzése, növelése, eredményesebb működtetése, hatékony tulajdonosi kontrolling, beszámoltatási rendszer kialakítása szükséges. Indokolt társaságonként a tulajdonosi elvárások megfogalmazása az ellátott feladatok és a működtetett vagyon figyelembevételével, az éves üzleti terv időarányos végrehajtásáról rendszeres beszámolási kötelezettség előírása. - Szükséges a vagyonkataszteri nyilvántartáson kívül a vagyonelemek, eszközök részletes, a műszaki, minőségi, jogi és pénzügyi jellemzőit, állapot- és teljesítményadatait egyaránt leíró nyilvántartás. A nyilvántartásnak megbízható valós adatokat kell biztosítania az önkormányzati vagyontárgyakkal kapcsolatos döntés előkészítési folyamatokban. c.) A vagyongazdálkodás középtávú célkitűzései: - A célkitűzések alapjául szolgál az Önkormányzat 2007-2013. évek közötti stratégiája. - Pénzügyileg támogatott, pályázati projektek keretén belül minden olyan önkormányzati vagyon értékét növelő, legalább szinten tartását biztosító projektben való részvétel, ami külső forrás bevonását teszi lehetővé. - Az önkormányzati lakások esetében továbbra is fontos célkitűzés a lakásállomány szerkezeti átalakítása, a rossz műszaki állapotú lakóépületeket lehetőség szerint fel kell újítani, a gazdaságosan nem felújítható lakásokat, lakóépületeket értékesíteni kell. - A bérbeadásra alkalmas lakásokat a lakásrendeletben meghatározottak szerint bérbe kell adni, melynek során olyan rászorultak juttathatók bérlakáshoz, akik a lakás fenntartási költségeit a szociális ellátórendszer lehetőségeit is figyelembe véve vállalni tudják. - A lakás célú helyiségek vonatkozásában a lakások értékesítése az önkormányzat mindenkori hatályos rendelete szerint. - A nem lakás célú helyiségek folyamatos pályáztatás útján történő bérbeadása azzal, hogy azok értékesítésére csak indokolt esetben, egyenkénti felülvizsgálattal kerülhet sor. - A forgalomképes termőföldek földhaszonbérleti szerződéseinek felülvizsgálata, folyamatos nyomon követése, az alacsony hasznosítási hatékonyságú csekély bevétellel kecsegtetőt és hosszabb távon sem beépíthető termőföldek értékesítése. - Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok adatainak – földhivatali földkönyv alapján – aktualizálása, vagyonkataszteri feldolgozása. - Ingatlan értékesítések a településfejlesztési érdekek figyelembevételével. - Az ingatlanok kezelőivel a kezelői feladatok, szerződések, megállapodások felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása. - Az önkormányzati kizárólagos és résztulajdonban álló gazdasági társaságokban megtestesülő önkormányzati vagyon esetében a gazdasági társaságok hatékony és költségtakarékos működése a cél, melyet folyamatosan ellenőrizni szükséges. - Az önkormányzati beruházásoknál minden esetben vizsgálni kell, hogy a megvalósítást követő fenntartás milyen kötelezettségeket fog okozni az önkormányzat számára. VI.11. A célkitűzések megvalósítására tervek készítése: A célkitűzések megvalósítására vonatkozó terveknek tartalmaznia kell a célok eléréséhez szükséges feladatokat, erőforrásokat, a feladatok végrehajtására megállapított határidőket,

11

felelősöket. A felsoroltakon belül meghatározó jelentőségűek az erőforrásokkal kapcsolatos teendők, a számbavétel, elosztás, a feladathoz való hozzárendelés. Az erőforrások számbavétele. Ennek keretében szükséges a vagyon állapotfelmérése, kihasználtsági fokának meghatározása, beruházás esetén a megvalósítás előtt hatásvizsgálat elvégzése, az erőforrásokra vonatkozó igény számszerűsítése, mérése. A megvalósítási tervben a szükséges erőforrásokon túl meg kell határozni a ráfordításokat (egyszeri, rendszeres), a várható eredményt, hozamot is. A tervek valamennyi közfeladatra vonatkozhatnak, valamint készülhet egy-egy feladatra (pl. ingatlanfejlesztési terv) is. VI.12. Megvalósítás: A meghatározott célkitűzések megvalósítása az elkészült tervek végrehajtásával valósul meg. Fontos a megvalósítás teljesítésének mérése: hatékonyság: felhasznált erőforrás és elért eredmény közötti arány eredményesség: a kitűzött cél elérése, a nyújtott szolgáltatással kapcsolatos elégedettség minőség: az ellátás színvonala VI.13. A megvalósítás alapján esetleg szükséges korrekciók elvégzése. A vagyongazdálkodási koncepcióban és vagyongazdálkodási tervekben – rövid, hosszú lejáratú – megfogalmazott vagyongazdálkodás végrehajtásával megvalósulhat a város fejlődése, a lakosság részére nyújtandó közszolgáltatások biztosítása, életkörülményeinek javítása.

Pásztó, 2015. …………………………

Dömsödi Gábor polgármester

dr. Sándor Balázs jegyző

12