MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE
Kvo.: 31.013-263/2007
Javaslat Miskolc város kitüntető címeinek és díjainak adományozására
Összeállította:
Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály
Egyeztetve:
Nyilas Ferencné főosztályvezető Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
Dr. Mészáros Miklós jegyző
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés!
I. Tartalmi összefoglaló Az Önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 63/2005. (XII. 15.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 38/2004. (XI. 10.) sz. rendelet szerint a kitüntető címek és díjak átadására minden évben május 11-én, Miskolc Város Ünnepén kerül sor. A javaslatok előzetes elbírálása és a döntés előkészítése céljából a 2007. január 29-i közgyűlésen megválasztott Kuratórium 2007. február 22-én tartotta ülését. A Kuratórium a 168 személyre, illetve szervezetre beérkezett 244 felterjesztést megvitatta, rangsorolta, szavazatuk alapján az alábbi javaslatot teszi: 1. MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető cím: Dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár, Dr. Újszászy László osztályvezető főorvos. Dr. Besenyei Lajos 1941-ben született, közgazdász-tanári diplomát szerzett. 1964-től 1991ig a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatott, 1991-től a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán egyetemi docens, 1993-tól professzor, 1994-től 1997-ig a kar dékánja. 1997-ben a Miskolci Egyetem rektorává választották. Rektorságának 9 éve alatt az egyetem tovább erősítette országos és nemzetközi hírnevét, új képzési ágak indultak, jelentős infrastruktúra fejlesztés kezdődött. Besenyei Lajos szakmai elismertségét jelzi, hogy ellátta a Magyar Rektori Konferencia elnöki tisztét, valamint a Magyar Professzorok Világtanácsa Közgazdasági Szekció elnökévé is megválasztották. Közéleti tevékenysége kiemelkedő: többek között az „Itthon Miskolcon” Egyesület alelnöke, a B.-A.-Z. Megyei Sportszövetségek Képviselete elnöke, a Szeleta Kultúráért Közalapítvány kuratóriumi elnöke, a MEAFC elnöke, a Borsod Tornasportjáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Miskolci Múzsa Kuratórium elnöke. Kiemelkedő szerepet játszik a város és a megye testkultúrájának, a diák-, szabadidő- és versenysportjának fejlesztésében, s felkarolta több nagy sportrendezvény szervezését. Tudományos, oktatói és közéleti tevékenységét számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el, többek között az Ukrán Tudományos Akadémia tagjává választották, 2001-ben Miskolc városa Pro Urbe díjat adományozott számára, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Dr. Besenyei Lajos a Miskolci Egyetemért végzett munkájáért, valamint Miskolc város közéletében és sportjában betöltött meghatározó szerepéért méltó a Miskolc Város Díszpolgára kitüntető címre. Dr. Újszászy László 1943-ban született, a híres falukutató professzor, Újszászy Kálmán gyermekeként. Hosszú időn keresztül a B.-A.-Z. Megyei Kórház-Rendelőintézet orvosa volt, majd elnyerte Miskolc Megyei Jogú Város Semmelweis Oktató Kórház I. Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosi állását. Fő szakterülete a vastagbél gyulladásos, funkcionális és daganatos betegségei, ár-haszon kérdések a gasztroenterológiában. Tudományos munkásságát tanulmányai, könyvei, konferencia-előadásai jelzik. Az orvostudomány mai problémái mellett orvosi kultúrtörténeti publikációi is megjelentek. 1993 óta a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának tudományos titkára. E 2
tevékenysége kapcsán jelentős szerepet tölt be Észak-Magyarország tudományos közössége számára konferenciák, szimpóziumok, vitaülések, tanácskozások szervezésében. A Magyar Gasztorenterológiai Társaság vezetőségi tagja, a Colon Szekció elnöke. Orvosi munkáját alázatosan végzi, a betegekkel szembeni humanizmusa kimagasló. A Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán főiskolai tanárként kiemelkedő oktatói munkát végez. Nemzetközileg elismert tudományos tevékenysége mellett a régió közéletében is aktív: a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja alapító tagja, míg a Pataki Diákok Baráti Társasága kezdeményezésére indította a Sárospataki Füzetek sorozatot. Miskolc városa 2002-ben Pro Urbe címmel tüntette ki. Dr. Újszászy László Miskolc és a megye betegeiért kifejtett több évtizedes kiemelkedő orvosi tevékenysége, tudományos és közéleti szerepvállalása alapján méltó Miskolc Város Díszpolgára kitüntető címre. A kitüntetés 1-1 oklevélből, díszpolgári igazolványból, jelvényből és a város címerével ékesített aranygyűrűből áll.
2. PRO URBE kitüntető cím: Borkúti László ügyvezető igazgató, Dr. Csepeli György egyetemi tanár, Dr. Sidló László gyermek-háziorvos (posztumusz), Dr. Tóth László intézetigazgató egyetemi tanár. Borkúti László 1956-ban született. Miskolcon érettségizett, 1975-től a hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Házban dolgozott, 1977-től a görömbölyi Budai Nagy Antal Művelődési Ház vezetője volt, miközben népművelés-könyvtár szakos főiskolai oklevelet szerzett. 1982ben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Területi Igazgatóságán helyezkedett el, ahol 1983ban igazgatónak nevezték ki. Azóta aktív résztvevője, szervezője a miskolci könyves eseményeknek. 1991-től több miskolci könyvesboltot alapított, a társtulajdonában lévő Egyetemi Könyvesbolt a könyvszakma legrangosabb elismerését, a Hermész-díjat kapta. 1991-ben megalapította a Bíbor Kiadót, mely közel négyszáz felsőoktatási tankönyvet, szakkönyvet, szépirodalmi kiadványt jelentetett meg eddig, különös tekintettel a miskolci szerzők műveire. Könyves tevékenysége mellett jelentős közéleti tevékenységet folytat. 1991-ben részt vett a Görömbölyi Kulturális Egyesület megalapításában, munkájuk eredményeként újult meg a Görömbölyi Közösségi Ház, mely mintaszerű tevékenységet végez. 2002 és 2006 között önkormányzati képviselőként és a város civil tanácsnokaként részt vett Miskolc civil koncepciójának megalkotásában és a civil szervezeteket elismerő díjak megalapításában. 2004-ben kezdeményezésére avatták fel Lillafüreden Supka Géza emléktábláját. A Tokaji Írótábor programjainak előkészítésében és megvalósításában a mai napig közreműködik. A Miskolc Város Kultúrájáért Közalapítvány kuratóriumi elnökeként számos kezdeményezést tett Miskolc közművelődésének fejlesztése érdekében. Borkúti László Miskolc kulturális és civil munkája, valamint a könyvszakma érdekében végzett tevékenysége miatt méltó a Pro Urbe díjra.
3
Dr. Csepeli György 1946-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen orosz-pszichológia szakon szerzett diplomát. 1972 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, 1986-tól tanszékvezető. Főként a társadalomlélektan, az előítéletek, a nemzeti tudat, a csoportközi viszonyok problémáit kutatja. 1989-ben az Amerikai Egyesült Államok több egyetemén volt vendégprofesszor. 1995-ben részt vett az első Nemzeti Informatikai Stratégia kidolgozásában. Ugyanettől az időtől a Miskolci Egyetem Politológiai Intézetében oktatott, kezdeményezte a digitális középiskola létrejöttét és a sajópálfalai társadalomkutató központ létrehozását. 2002-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkárává nevezték ki. E minőségben is sokat tett Miskolcért, támogatta a Nanotechnológiai Központ létrehozását. Dr. Csepeli György miskolci egyetemi oktatói, valamint a város érdekében tett kezdeményezései révén méltó a Pro Urbe díjra. Dr. Sidló Lászlót sok ezren ismerték, tisztelték, szerették Miskolc városában és a város határán kívül is. Neve összefonódott a gyermekorvoslással. Ismertsége és elismertsége miatt fogalommá vált a gyermekek és szülők körében. 46 éven keresztül segítette kis pácienseit a gyógyulásban, rendkívül együttérző módon és türelemmel. A gyógyításba vetett hitét soha el nem veszítve dolgozott, nem ismert reménytelen helyzetet. Mind a szakmájában, mind az élet egyéb területein is nyitott volt az új befogadására. Szerette a közösséget, az egészségügy jobbítása érdekében számtalan javaslatot tett. Elsőként és alapítóként csatlakozott az MVHR Egyesülés és a GYAPOSZ szervezetéhez. Néhai Dr. Sidló László Miskolc gyermekeiért kifejtett több évtizedes kiemelkedő orvosi tevékenysége, közéleti szerepvállalása alapján méltó a posztumusz Pro Urbe kitüntető címre. Dr. Tóth László 1946-ban született. Miskolcon szerzett gépészmérnöki oklevelet. Közel négy évtizedes oktatói, nevelői munkája eredményeként több száz diplomás mérnök képzésében vett részt. Olyan új, egyedülálló piac-konform kutatási struktúrát épített ki a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet igazgatójaként, mely vezetése alatt több mint hatszorosára növelte teljesítményét. Széleskörű nemzetközi tapasztalatai vezették arra a felismerésre, hogy a város ismételt felemelkedésének egyik lehetősége saját gazdag hagyományaira, termelési-, technikai-, ipari örökségére támaszkodni, és ezekre épített innovatív hasznosítási programokat kialakítani, végrehajtani. Aktívan közreműködött a város fejlesztési terve, a Pólus Program formálásában; a nanotechnológiai kutatóbázis szervezésében; kezdeményezője és egyik kidolgozója volt az „Európai Ipari Örökség Útja” mozgalomnak. Felkarolta a korábbi ez irányú civil kezdeményezéseket (MTESZ, Mérnöki Kamara stb.) és több sikeres projekteket indított útnak, valósított meg az ipari örökség turisztikai hasznosítására. Legújabb kezdeményezése, hogy a hazai érintett egyetemek és könyvtárak szakembereinek, valamint a civil szervezetek összefogásával induljon széleskörű digitalizálási munka a műszaki folyóiratok – mint ipari örökségünk fontos részének – kutathatóvá tétele és az ország gazdasági versenyképessége növelésének elősegítése céljából. Könyveket készített és adott ki Terplán Zénó, Pungor Ernő akadémikusok és Becker István életútjáról. Vezeti az Miskolci Akadémiai Bizottság Klubját. Tudományos munkája mellett a Megyei Vízilabda Szövetség elnöke. Dr. Tóth László tudományos, oktatói és közéleti munkássága alapján méltó a Pro Urbe kitüntető díjra. A kitüntetés 1-1 plakettből, oklevélből és a város címerével ékesített arany pecsétgyűrűből áll.
4
3. GÁLFFY IGNÁC életműdíj: Jakab Mária rádióriporter Jakab Mária 1969 óta dolgozik a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójában. Rádiós tevékenységével a térség, kiváltképpen Miskolc meghatározó kulturális személyiségévé vált. Riportjai segítették és segítik Miskolc és a megye kulturális életének bemutatását. Hanganyagai támogatták kulturális szakemberek misszióját, elősegítették a kultúra szinten tartását, erősítették az abban résztvevők tevékenységének megbecsülését, hozzájárultak ahhoz, hogy a kulturális vendégforgalom fejlődjön. Műsoraival (Kulturális Kaleidoszkóp, Tiszta Hang, Thália Szekerén), a különböző városi fesztiválokon készült helyszíni beszámolóival, népművészekkel, táncosokkal, festőkkel, szobrászokkal, építészekkel készített interjúival népszerűsítette a város kulturális életét. Jakab Mária Miskolc város kulturális életének konzekvens, évtizedeken át kitartó, szisztematikus közvetítőjeként méltó a Gálffy Ignác életműdíjra. A díj 200 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél. 4. SZABÓ LŐRINC irodalmi díj: Filip Gabriella újságíró, vezető szerkesztő Filip Gabriella 1959-ben született, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar-könyvtár szakán, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán végzett. 1982 és 1989 között a miskolci 24. Sz. Általános Iskola tanára, 1989 és 2000 között az Észak-Magyarország c. megyei napilap kulturális rovatának vezetője, ill. főszerkesztőhelyettese. 2000-ben a Keresztény Élet c. országos katolikus hetilap főszerkesztő-helyettese lett, 2002-től a Well-PRess Kiadó vezető szerkesztője, emellett 2001-től az Új Holnap irodalmi, művészeti társadalmi folyóirat szerkesztője. Írásai számos miskolci, megyei és országos lapban, folyóiratban megjelentek. Számos könyv megjelenését gondozta, emellett a „Hegyköz” (2004) és a „Magyarországi mozaik” (2005) c. kötetek szerkesztője volt. Rendszeres szerzője az operafesztiváli Légyott-antológiáknak, a Keresztény Életnek és az Új Misszió c. katolikus lapnak. Az irodalmi közélet aktív résztvevője, számos íróval, költővel készített interjút különböző lapok számára, nyilvános pódium-beszélgetéseket vezetett, 2001től az Új Holnap-estek szervezője, vezetője. Filip Gabriella eddigi újságírói, szerkesztői tevékenysége alapján méltó a Szabó Lőrinc irodalmi díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
5. REMÉNYI EDE zenei díj: Bócz Sándor zeneiskolai igazgató Bócz Sándor több mint három és fél évtizede Miskolc zenei és kulturális életének jelentős személyisége. 1969-től, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzésétől él és dolgozik a városban. Először a Miskolci Nemzeti Színház zenekari tagja és a Miskolci Szimfonikus Zenekar kisegítője, majd 1974-től a Miskolc Városi Tanács VB. Művelődési Osztály munkatársaként (előbb főelőadó, később csoportvezető, majd főtanácsos) alakította a város zenei és kulturális arculatát. Jelentős szerepet vállalt a zenei élet „munkásai” munkakörülményeinek jobbá tételében, elismertségük növelésében, a fejlődési arányok
5
meghatározásában, melyeknek eredménye az 1980-as évek közepétől markánsan érezhetővé vált. Tevékenységének fontosabb jellemzői: a miskolci Bartók Kórus megalapítása (1975); az Egressy Béni Zeneiskola önálló épületben történő elhelyezése (1978); a hangverseny struktúra átdolgozása (1978); a Miskolci Szimfonikus Zenekar székházának kialakítása (1984); a Miskolci Nyár rendezvényeinek tartalmi kiteljesítése; a város vezető művészeti együtteseinek külföldi menedzselése (pl. Fazekas Kórus, Zrínyi Gimnázium Leánykara, Bartók Kórus, Egressy Zeneiskola Ének- és Zenekara). Számos rangos országos zenei előadó művészeti verseny és találkozó szervezője és lebonyolítója (gordonkatalálkozók, gordonka tanárok versenye); 1985-től a város alap- és középfokú zeneművészeti oktatási intézményeinek oktatója. 1998-tól az Egressy Béni Zeneiskola igazgatója, zenepedagógus, de az iskolarendszerű oktatáson kívül 25 éve zenei ismeretterjesztő tevékenységet is folytat, mint a Komolyzenei Hanglemezklub alapítója és vezetője. Zenei versenyek és rendezvények szaktanácsadójaként meghatározó személyiség a város közművelődési intézményeiben. Országos szakmai kapcsolatainak alakításában folyamatosan arra törekszik, hogy a város művészeti értékeinek megteremtéséhez, megőrzéséhez és megismertetéséhez nyújtson segítséget. Bócz Sándor több évtizedes zenepedagógiai, zeneszervezői, ismeretterjesztői tevékenysége alapján méltó a Reményi Ede zenei díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél. 6. KONDOR BÉLA képzőművészeti díj: Tellinger István képzőművész Tellinger István 1940-ben született Munkácson, kisgyermekként költözött Miskolcra, azóta is itt él és alkot. A miskolci grafikai műhely vonzásában alakult életműve. 1967 óta kiállító festő- és grafikusművész, műveivel számos egyéni (Miskolc, Veszprém, Budapest, Pápa, Tokaj, Sátoraljaújhely, Mezőcsát stb.) és csoportos kiállításon szerepelt. A kiegyensúlyozott folthatású, tiszta rajzolatú kisgrafikáiban jutott el a legmagasabb szintre, de a képzőművészet több ágát is műveli. Ötvenéves koráig főleg a rajz, a sokszorosított grafika (rézkarc, linómetszés) műfaja volt művészetében a lényegesebb, az azóta eltelt évek a szín és forma megtalálásával, festői megjelenítésével teltek. Életművében fontos esemény az 1991-ben, a Miskolci Galériában rendezett gyűjteményes kiállítás. Az utóbbi években festészetében újult meg és alkotott izgalmas sorozatokat. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének. Művei megtalálhatók magángyűjteményekben, közintézményekben és közgyűjteményekben. Több száz alkotását letéti anyagként a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum őrzi és gondozza. Eddigi munkássága alapján Tellinger István méltó a Kondor Béla képzőművészeti díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és díszoklevél.
6
7. DÉRYNÉ színházi díj: Somló István színművész Somló István színészdinasztia tagjaként 1946-ban született Kaposváron. 1966-ban lépett fel először a Miskolci Nemzeti Színházban, azóta számtalan szerepben ismerhette meg a közönség (a Shakespeare-daraboktól a mesejátékokon át a zenés művekig). Színházkritikák kiemelték karakterszínészi és epizodista tehetségét. Minden műfajban otthonosan mozog, de különösen sok szerepet játszott vígjátékokban, drámákban, musicalekben, rockoperákban, gyermekdarabokban és abszurdokban. Sok esetben az epizódfigurák kitűnő alakításával is hozzájárult egy-egy színdarab sikeréhez. 1993-ban Miskolc Város Nívódíjával ismerték el sokoldalú tehetségét. Somló István sokoldalú, tehetséges színművész szakmai munkája alapján méltó a Déryné színházi díjra. A díj aranygyűrű és oklevél. 8. SZEMERE BERTALAN közéleti díjra: Dr. Pankucsi Márta szociológus Dr. Pankucsi Márta szakmai munkája, közéleti tevékenysége szorosan összefonódik Miskolc és a térség társadalmi folyamataival. Tanszékvezető főiskolai docensként szakemberek százainak nyújtott korszerű jogi, társadalmi és gazdasági ismereteket. Kutatómunkája során a politikai hatalom legitimációjával, a kisebbségi jogok és lét problémáival, a régió népesedési, gazdasági és társadalmi helyzetével, a legkorszerűbb infokommunikációs, ifjúsági, bűnmegelőzési és szociális problémákkal, erőforrás-kutatással, közvélemény elégedettségi vizsgálatokkal foglalkozik. Egyetemi szakot, kutatóintézetet alakított, szakmai konferenciákat szervezett, pályázatokat, fejlesztési stratégiákat, munkaanyagokat készített tágabb és szűkebb környezetének egyaránt. Tagja több szakmai szervezetnek, városi alapítványnak, rendszeresen publikál. Részt vesz Miskolc közéletében, mellyel kivívta a miskolci és térségi értelmiségiek elismerését. Dr. Pankucsi Márta szakmai tevékenysége, Miskolc város életében betöltött közéleti szerepe alapján méltó a Szemere Bertalan közéleti díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
9. HERMAN OTTÓ tudományos díj: Dombovári Tibor búvárfotós Dombovári Tibor Miskolcon kohómérnökként végzett, majd az egyik miskolci kereskedelmi rádió társtulajdonosa lett. A Karib-tengeren ismerkedett meg a búvárfotózás szépségeivel, de már korábban is készített természetfotókat. Munkáját eddig számos díj, önálló kiállítás, nemzetközi publikáció fémjelzi. Szerepel a búvárfotózás 100 éves történetét bemutató nemzetközi kötetben, ahol közép-kelet európai viszonylatban az egyetlen vízalatti fotósként említik. Leginkább a korall-tengerek vonzzák, fotóinak témáit is onnan meríti. Maga is több ismeretlen tengeralatti fajt fedezett fel. A búvárfotózás Oscar-jának tartott Vízalatti Képek Világfesztiválján Franciaországban 2003-ban ő kapta a fődíjat. 2004 óta a National Geographic Magyarország fotósa. Képeit a kritika kreatív fotográfiáknak, önálló fotóművészeti alkotásoknak tartja. 2006-ban a BBC Wild Life Magazine és londoni
7
Természettudományi Múzeum által kiírt, a világ legrangosabb természetfotó-pályázatán az Állatportrék kategória első díját kapta. A Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke, tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Természettudományos tevékenysége alapján Dombovári Tibor méltó a Herman Ottó tudományos díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
10. PEDAGÓGIAI díj: Garadnai Ferencné nyugalmazott tanítónő, Petránné Képes Gizella óvodavezető, Tirpák András középiskolai igazgatóhelyettes. Garadnai Ferencné a diósgyőri szülök és kisdiákok Elzuka nénije. 77 évesen is sugárzik belőle a gyermekszeretet, az emberek iránti tisztelet. Valamennyi diákja őriz tőle személyes élményt, intelmet, életre szóló útravalót. Hittel és szeretettel emlékeznek a ma felnőttjei tanító nénijükre, átadva a tőle kapott tudást unokáiknak, gyermekeiknek. Példaértékűek ma is azok a módszerek, amelyekkel a helyesírás, az olvasás, az írás iránti szeretetet ültette el, hol mondókával, hol rajzzal, hol mesével. A legfontosabb az volt számára, hogy minden gyermek képességét a legteljesebb mértékben kibontakoztassa. Több száz gyermeket nevelt, oktatott a diósgyőri Lányiskolában, majd később a Majláti Általános Iskolában. Garadnai Ferencné példaértékű tanítói pályafutása miatt méltó a Pedagógiai díjra. Petránné Képes Gizella, a Vasgyári Napközi Otthonos Óvoda vezetője országosan elismert szakember, aki folyamatosan publikál, szakmai szolgáltatást, minőségügyi tanácsadást nyújt. Fiatal kora ellenére, pedagógusi pályája során elismerésre méltó értékeket hozott létre. Szakmai vezetői munkája során mintaadó szerepet tölt be a vezetése alatt álló integrált intézményben. Az óvoda közvetlen és közvetett partnereivel kialakított szoros, jól működő munkakapcsolat során mindig szem előtt tartja, hogy maradéktalanul eleget tegyen feladatainak. Szakmai munkáját mindenkor a példamutató igényesség és hozzáértés jellemzi. Folyamatosan inspirálja kollégáit a szakmai továbbfejlődésre, s a feltételeket ahhoz intézményi szinten maradéktalanul biztosítja, így nyújtva segítséget munkatársai szakmai karrierépítéséhez. Vezetése alatt magasan képzett, innovatív nevelőtestületet hozott létre, mely korszerű ismeretek birtokában dolgozik. Tevékenysége során a sikeres pályázatok sokaságát nyújtotta be, s az így elnyert támogatásokkal az intézmény folyamatosan gazdagodik. A vezetése alatt álló intézményben a gyermekek speciális igényeit figyelembe vevő gyermekközpontú, humánus nevelői munka folyik. Eredményes vezetői munkájának köszönhetően az intézmény vonzáskörzetében valamennyi roma származású gyermek jár óvodába. Petránné Képes Gizella kiemelkedő óvodapedagógusi munkája miatt méltó a Pedagógiai díjra. Tirpák András 1967-től okleveles építőmérnökként egy évet dolgozott a B.-A.-Z. Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál. 1968-1971-ben a BÁÉV Házépítő Kombinát műszaki előkészítő csoportvezetője volt. 1971-től a Miskolci-, később Kós Károly Építőipari Szakközépiskola mérnöktanáraként dolgozott, 1975-től műszaki igazgatóhelyettes, az építőés informatikai szakmai képzés vezetője. Közben mérnöktanári, 1996-ban közoktatás-vezetői és térinformatikai szakmérnöki képesítést szerzett. Sokat tett az iskola szakmai megújulásáért
8
azzal, hogy olyan pályázatokat dolgozott ki, melyek révén sikerült mindkét világbanki programba bekapcsolódni a magasépítő technikus és a térinformatikus képzés területén. A modulrendszerű térinformatikai képzést az informatikai szakmacsoporton belül országos szinten kidolgozta, amit a Kós informatikai munkaközössége vezette be elsőnek az országban. Tanítványai közül többen megyénk, és elsősorban városunk meghatározó építész és közlekedésépítő szakemberei lettek. Tanulói szép sikereket értek el az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken. Éveken keresztül a magasépítő technikusképző iskolák szakmai munkaközösségének elnöke volt, a Nemzeti Szakképzési Intézet szakértőjeként több ízben részt vett a szakmai képzési programok megújításában és kialakításában. Az NSZI felkérésére 11 szakmai tankönyvet lektorált. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül két OKJ szerinti munkaerőpiacorientált, modulrendszerű és kompetencia elvű építőipari szakma képzési és vizsgakövetelményeit dolgozta ki. 1998 és 2006 között Miskolc Megyei Jogú Város Képviselőtestületének Oktatási Bizottságában szakértőként tevékenykedett. Tirpák András a középiskolai oktatás és a szakképzés területén kifejtett munkájáért érdemes a Pedagógiai díjra. A díj egyenként 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
11. BENKŐ SÁMUEL díj: Bakó Istvánné kistérségi vezető védőnő, Mitró Ferencné gyógypedagógus.
Bakó Istvánné a szegedi Állami Védőnőképző Iskolában szerzett oklevelet 1971-ben. Védőnői tevékenységét Sajókeresztúrban és Sajóecsegen kezdte meg. Elsők között végezte el a főiskolai szintű védőnőképzőt az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán. 1984-ben Miskolcon városi vezető védőnő lett, jelenleg az ÁNTSZ Miskolci Kistérségi Intézetének vezető védőnője. Munkáját kezdettől fogva kiemelkedő szorgalommal, precizitással, tudományos alapossággal végezte. Mindig nagy hangsúlyt fektetett önmaga és munkatársai továbbképzésére, a pályakezdő védőnők segítésére és a szakmai munka színvonalának emelésére. Bakó Istvánné az egészségügy területén végzett kiemelkedő munkájáért méltó a Benkő Sámuel díjra.
Mitró Ferencné gyógypedagógusi pályáját 1968-ban kezdte a Kazincbarcikai Kisegítő Iskolában. A TÜSKEVÁR Óvoda és Általános Iskola gyógypedagógusaként harminckét éve neveli, oktatja a sajátos nevelési igényű, középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulókat. A kezdetektől tartósan magas színvonalon végzett szakmai munkájával vívta ki a szakma és munkatársai elismerését. Alapító tagja és szervezője volt az 1973/74-es tanévben az első középsúlyosan értelmi fogyatékos iskolai csoport beindításának Miskolcon. Tudását és tapasztalatát szakértőként és tanácsadóként is kamatoztatta. 1993-tól 1996-ig az Országos Közoktatási Intézet munkatársaként segítette régiónk gyógypedagógiai intézményeit, kiadványokat készített, tanácskozást szervezett, törvényjavaslatot véleményezett, szakértéseket készített. A Tüskevár Óvoda és Általános Iskolában 15 éve tagozatvezető a sajátos nevelési igényű, középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelését és oktatását végző iskolai tagozaton. Példaértékű a szakma iránti elkötelezettsége. Kiváló szakmaisággal törekedett arra, hogy a középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek megkapják a megfelelő 9
fejlesztést, speciális iskolai oktatást. Tudását, tapasztalatát mindig lelkiismeretesen, a szakma szeretetével, felelősségével adja át. Mitró Ferencné kiemelkedő gyógypedagógusi munkája miatt érdemes a Benkő Sámuel díjra. A díj egyenként 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
12. AZ „ÉV SPORTOLÓJA” díj: Gáspár Eszter cselgáncsozó, Kuttor Csaba triatlonista. Gáspár Eszter 1989-ben született Miskolcon, jelenleg a Baross Gábor Szakközépiskola tanulója. 1998-tól foglalkozik versenyszerűen a cselgánccsal, kezdetektől az MVSC színeiben versenyzik. 2005-ben az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál ezüstérmese volt. 2006-ban felnőtt országos bajnokságot nyert, az U23 Országos Bajnokságon III. helyezést ért el, míg a Grazi Nemzetközi Junior Válogatón 3. helyet, a Jicini Nemzetközi Ifjúsági Válogatón 2. helyet. Tagja az olimpiai „B” válogatott keretnek, a junior nemzeti csapat állandó versenyzője. Tehetsége alapján helyet kapott a Héraklész programban. Gáspár Eszter az elmúlt évi sportteljesítményei alapján méltó Az Év Sportolója díjra. Kuttor Csaba 1975-ben született Miskolcon. 1981-től versenyszerűen úszott, 1991-től a Miskolci Vízművek SE igazolt triatlonistája volt. Főiskolai tanulmányait Budapesten végezte, de emellett is igazolt sportolóként versenyzett. 1998 és 2004 között a Kaposvár Budacash Team versenyzője. 2005-ben visszatért Miskolcra, ahol sportegyesületet alapított. 2006-ban megnyerte az első ízben kiírt Triatlon Tour-t, valamint e sorozat gálaversenyét. Az olimpiai triatlon táv 2006. évi egyéni bajnoka, valamint csapatban országos bajnokságot nyert. Sokoldalúságára jellemző, hogy a mezei országos futóversenyen csapatban 2. helyezést ért el. Kuttor Csaba 2006. évi sportteljesítményei alapján méltó Az Év Sportolója díjra. A díj egyenként 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
13. „MISKOLC VÁROS SPORTJÁÉRT” díj: Szlaboda István sportvezető, sporttörténész Szlaboda István 1925-ben született Miskolcon. A Miskolci Városi Asztalitenisz Szakág (régi nevén Szövetség) elnöke, a B.-A.-Z. Megyei Asztalitenisz Szövetség főtitkára, a Megyei Sporttörténész Társaság elnöke, a Magyar Országos Asztalitenisz Szövetség Felügyelő Bizottságának és Hagyományőrző Bizottságának tagja. Feladatait társadalmi munkában végezte és végzi, sportvezető tevékenységeiért soha díjazást nem fogadott el. Városunk sportéletébe, mint edző és sportvezető már fiatalon, 20 éves kora előtt bekapcsolódott. A Borsodi Építők Volán SC és jogelőd sportegyesületének 1948-tól volt elnökségi tagja, az asztalitenisz szakág vezetője és edzője. Emellett sporttörténészként is jól ismert, az asztalitenisz sportág szerelmesei között nagy népszerűségnek örvend a Szlaboda István - Varga Lajos szerzőpáros által jegyzett „A magyar asztalitenisz története I-III.” című könyv. A „Borsod megye, az asztaliteniszezés fellegvára” című kétkötetes könyvében szűkebb környezetünk asztalitenisz-életébe enged betekintést. Jelenleg is dolgozik a „Pattogó történetek a zöld asztal körül” című könyvén, melyben novellaszerűen írja le egy NB II-es asztalitenisz szakosztály női csapatának történetét. Társszerzőként működött közre az „1896 10
100 éves az Olimpiai Mozgalom” című könyv munkálataiban. Feladata volt az ötkötetes „Borsod megyei olimpiai kronológia” sorozat elkészítésének irányítása, a társszerzői munkák elvégzése. A félévente megjelenő Borsodi Asztalitenisz Híradó szerkesztője 34 éve, de számos cikkével gazdagítja az „Asztalitenisz” című országos híradót is. Naponta tevékenykedik a Szövetségben, kiállításokat szervez, versenyeket rendez. Több évtizedes sportvezetői, jelentős sporttörténészi tevékenysége alapján Szlaboda István méltó a Miskolc Város Sportjáért díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
14. NÍVÓDÍJ: Diósgyőri Mikulásvonat, Fábián Mihály labdarúgó játékvezető, Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola kollektívája, Fügedi Márta Népművészeti Egyesület, Garamvölgyi Ernőné könyvtáros, Juhászné Ceglédi Tünde addiktológiai konzultáns, Kátai Natasa operaénekes, Reményi Ede Kamarazenekar. A Diósgyőri Mikulásvonat 2002-ben jött létre, idén ünnepli ötödik születésnapját. A Diósgyőri Vár Térségének Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány indította a sikeres Mikulásvonat rendezvényt. Kiemelkedő segítséget nyújtott a programok megvalósításában az Északerdő Rt. vezetése és a LÁEV Üzemigazgatósága is. A Mikulásvonat nemcsak a miskolci gyerekek kedvence lett, hanem megszerette a megye, a régió lakossága is. 2006-ban és 2007-ben az ország más térségeiből is szép számmal utaztak a vonaton (míg 2003-ban 3.995 fő, 2006-ban már 14.595 gyermek élvezte az interaktív mesejáték élményeit). A program legnagyobb eredménye, hogy egy civil szervezetnek sikerült a kulturális programsorozat létrehozásába bevonni valamennyi miskolci óvodát, általános iskolát és középiskolát (magánintézményeket és egyháziakat is) és számtalan gazdálkodó szervezetet. Külön hangsúlyt fordítottak és fordítanak a hátrányos helyzetű (Down-kóros, autista, szellemi fogyatékos, egyéb hátrányos helyzetűek, pl. Gyermekvárosban élők stb.) gyerekek utaztatására. Az ötletért és az elért eredményekért a Diósgyőri Mikulásvonat méltó Miskolc város Nívódíjára. Fábián Mihály 1980-ban született, általános és középiskolai tanulmányai után felsőfokú végzettséget is Miskolcon, az egyetem közgazdaságtudományi karán szerzett. A sportolást a labdarúgással kezdte. 1994-ben, igen fiatalon tett játékvezetői vizsgát. Az első mérkőzését 1995-ben vezette. 1998-tól NB III-as kerettag, 2001-től NB II-es kerettag, 2002-től NB I-es kerettag. Eddig 50 első osztályú bajnoki labdarúgó mérkőzést vezetett. 2007. január 1-jétől első miskolciként érdemelte ki a FIFA kerettagságot, amely egyben játékvezetői tevékenységének színvonalát is jelzi. Fábián Mihály sporttevékenysége miatt méltó a Nívódíjra. A Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb egészségügyi szakképző intézménye. Tagozatain szinte minden olyan egészségügyi és szociális szak megtalálható, melyre a régió egészségügyi és szociális ellátórendszerének szüksége van. 1993-ban megkezdték a szakiskolai osztályok kiváltását 11
szakközépiskolai osztályokkal. Ezekben az években az iskolavezetés részese volt annak az országos innovációs csoportnak, mely az egészségügyi szakképzés teljes megújításán, átalakításán dolgozott. Az intézmény vezetése rendkívül fontosnak tartotta, hogy a struktúraváltással párhuzamosan felkészítse a tantestületet a megfelelő szakmai, pedagógiai és módszertani megújulásra. Erősségük a team-munka kiterjesztése, mely a Phare program kapcsán indult, majd a munkaközösségeken belül alakultak team-ek, s végül a minőségfejlesztő munka köreiben teljesedett ki a folyamat. Mind az országos, mind a Leonardo program keretében sok továbbképzésen, konferencián, tanulmányúton vettek részt a tanári kar tagjai. A tantestület eredményes munkáját bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedekben számos országos, megyei és városi szaktárgyi versenyeken szerepeltek eredményesen tanulóik. Képviselték Magyarországot nemzetközi versenyeken is, ahol szintén szép eredményeket értek el. A Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola kollektívája a kifejtett pedagógiai tevékenysége miatt méltó a Nívódíjra. A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület 25 éve alakult – az országban elsőként – azzal a céllal, hogy segítse, képviselje a tárgyi népművészet alkotóit, elsősorban az amatőr kézműveseket, ápolják a népművészet ezeréves hagyományait. Az egyesület tagjai között, százötven alkotó közel harminc mesterséget művel. A Diósgyőri Kézműves Alkotóházban időszakos és állandó kiállításokon mutatják be alkotásaikat, a naponta látogatható kézműves műhelyekben a munkafolyamatba is belekóstolhatnak az érdeklődők, az általuk nyaranta szervezett családi hétvégék gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt tartalmas szabadidős programot kínálnak. Sikerrel vesznek részt országos és nemzetközi kiállításokon, konferenciákon. Olyan országos nagyrendezvényeken képviselik városunkat, mint a Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, a Millenniumi Sokadalom a Hősök terén, valamint nemzetközi kézműves vásárokon. Házigazdái, közreműködői olyan városi nagyrendezvényeknek, mint a Borsodi Fonó Nemzetközi Folklórfesztivál, és annak egy hétig tartó gyermekrendezvénye, a Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál, a Diósgyőri Várjátékok és valamennyi olyan kulturális esemény, amelyen a néphagyományok ápolása, művelése szerepet kap. Miskolc Megyei Jogú Város közművelődési megállapodás keretében 2003-tól biztosít kiemelt támogatást a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület számára konkrét feladatra. Az egyesület magas színvonalon teljesíti a megállapodásban megfogalmazott feladatokat a népi kultúra, a népi hagyományok ápolásában méltó képviselője a városnak. A Fügedi Márta Népművészeti Egyesület a hagyományőrzésben betöltött tevékenysége révén méltó a Nívódíjra. Garamvölgyi Ernőné 1945-ben született. 1968-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-orosz szakos középiskolai tanári, 1976-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen könyvtárosi, 1994-ben ugyanott könyvtörténész-könyvmuzeológus diplomákat szerzett. 1968 és 1971 között Mezőkövesden volt tanár, 1971 és 1975 között a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár könyvtárosa, 1975-től a Lévay József Tudományos Könyvtár könyvtárosa, 1994-től a Miskolci Városi Könyvtár igazgató-helyettese. Három évtizede végez folyamatosan magas szintű szakmai tudással, műveltséggel, egyenletesen megbízható, igényes és pontos munkát. Nyelvismerete az orosz, latin, angol és német nyelvekben tette alkalmassá a muzeális könyvállomány feldolgozására, feltárására, amelynek eredményeképpen a tudományos kutatások számára elérhetővé vált a gyűjtemény. Elmélyült, precíz kutatómunkával, bibliográfiák szerkesztésében vett részt (Folyóiratok, hírlapok, 1984; Iskolai értesítők, 1986; Iskolai értesítők cikk-katalógusa, 1986; Régi magyarországi nyomtatványok I-II., 1990). A Lévay József Muzeális Könyvtár kötetkatalógusainak összeállításában oroszlánszerepe volt. 1994 óta a Városi Könyvtár szakmai 12
igazgatóhelyetteseként a belső szakmai munkákat irányítja, a számítógépes feldolgozómunkát koordinálja, a folyóiratok rendelését irányítja, s mellette a Lévay József Muzeális Könyvtár vezető könyvtárosa. A Miskolc történetével kapcsolatos kutatásoknak is aktív résztvevője, a Miskolc történetét feltáró cikk-bibliográfiájának szerkesztője. Garamvölgyi Ernőné több évtizedes könyvtárosi, könyvmuzeológusi tevékenysége miatt méltó a Nívódíjra. Juhászné Ceglédi Tünde az egészségügyi főiskola elvégzése után kórház-higiénikusként helyezkedett el a Vasgyári Kórházban, majd a B.-A.-Z. Megyei ÁNTSZ-nél járványügyi teendőket látott el. 1989-től egészségnevelőként tevékenykedett a Vasgyári Kórházban. Közreműködött a Diósgyőri Cukorbetegek Egyesületének megalakításában és programjaiban, majd később, mint gondozási központ vezető helyiséget biztosított az egyesület működéséhez. Elkötelezett híve lett az egészséges életmód népszerűsítésének. Egészségnevelőként elsők között kapcsolódott be a kábítószer elleni küzdelembe. A Drogambulancia Alapítvány tagja, később kuratóriumi titkára, 2006-tól elnöke lett. A városban az 1990-es évek elején elsőként szervezett iskolai drogprevenciós programot általános iskolák felső tagozatos és középiskolás fiatalok, valamint pedagógusok részére. A Drogambulancia Alapítvány keretében közreműködött a miskolci Drogambulancia létrehozásában, majd munkájában. Alapdiplomája mellett egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakdiplomát, majd addiktológiai konzultáns képesítést szerzett. Folyamatos szakmai képzéseken fejleszti tudását. A drogambulancia munkatársaként lelkiismeretes munkát végez a drogfogyasztók szermentességének elérése érdekében. A Drogambulancia Alapítvány kuratóriumi tagjaként folyamatosan bővíti az alapítvány tevékenységi körét. Részt vesz az iskolai drogprevencióban, kortárssegítő képzésekben. A pályázatok írásával és megvalósításával több új tevékenység is kezdeményezésére valósult meg: tűcsere program, metadon program. A reszocializációs és rehabilitációs programok kapcsán nem csak a drogfogyasztók társadalmi visszailleszkedését segíti, hanem a reszocializációs börtön programok kapcsán a fogva tartottak társadalmi beilleszkedését is előmozdítja. 2000-től a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagja, 2004-től elnöke. Juhászné Ceglédi Tünde a drogprevenció területén végzett munkájáért méltó a Nívódíjra. Kátai Natasa Szerencsen született, diákéveit jórészt Miskolcon töltötte és jelenleg Olaszországban él. Zenei tanulmányait a miskolci Fazekas Utcai Általános és Zeneiskola zongora szakán végezte, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola magánének szakán elnöki dicsérettel érettségizett. Ezután a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriumában szerzett egyetemi vörösdiplomát. Már ebben az időszakban számos verseny nyertese, illetve helyezettje volt, részt vett mesterkurzusokon. Miskolci fellépései mellett 2004-ben Olaszországban nemzetközi operaversenyt nyert, a „Bartók + Bel canto” Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon Rossini: Tell Vilmos c. operájában Matilde szerepében Renato Bruson világhírű operaénekes partnereként hallhatta őt a hazai közönség. A „Bartók + Verismo 2006” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál gálakoncertjén ugyancsak nagy sikerrel lépett fel. Az elmúlt években számos koncertet adott Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Máltán, Németországban. Kátai Natasa fiatal miskolci szoprán énekes eddigi életútja, hazai és nemzetközi szakmai sikerei alapján méltó a város Nívódíjára. A Reményi Ede Kamarazenekar 1980-ban alakult, akkori zeneművészeti szakközépiskolás növendékekből. A kamarazenekar formációja közel 13 éve állandósult, alapítványi formában működnek. Színvonalas művészi munkájuk eredményeként számos felkérésnek tesznek eleget, nemcsak Miskolcon, hanem Magyarország több városában, de felléptek Európa több 13
országában és Ázsiában is. A zenekar művészeti vezetője Gál Károly hegedűművész. 2006ban nagysikerű jubileumi koncertsorozatot tartottak Miskolcon, abból az alkalomból, hogy húsz esztendeje vették fel Reményi Ede, a miskolci születésű, világhírű hegedűművész nevét. A Reményi Ede Kamarazenekar eddigi művészeti teljesítménye, negyedszázados munkája alapján méltó a Nívódíjra. A díjazás egyenként 100 ezer Ft pénzjutalom és oklevél.
15. MISKOLC VÁROS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÓI díja: Olajos Csaba területi főépítész Olajos Csaba 1947-ben született Kishódoson. Általános iskoláit itt és Miskolcon végezte. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1972-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Ugyanott posztgraduális képzés keretében 1980-ban városrendezési-városgazdálkodási, illetve a műemlékvédelmi szakmérnöki szakon végzett. 1972-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB. Építési, Közlekedési és Vízügyi, majd Építési és Vízügyi Osztályán dolgozott 1989-ig, majd a B.-A.Z. Megyei Önkormányzat Területfejlesztési, és Kommunális Osztályának vezetője volt, megyei főépítészként 1989-1992 között. 1992-től az Észak-Magyarországi Területi Főépítészi Iroda vezetője (területi főépítész). Hivatali munkája mellett elmélyült a megye műemléki feladatainak megismerésében, feltárásában is, melynek eredményeként a megyében folyó műemlékekkel kapcsolatos tevékenység a korábbinál aktívabb lett. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara alelnökévé választották. Tervezői munkái mellett publikációi is megjelentek: így társszerzője „A miskolci Avas”, a „Miskolc története IV.” c. könyveknek, s megírta „A diósgyőri kolónia története” c. könyvét is. A Miskolci Egyetemen 1996-tól tart Urbanisztika előadásokat egyetemi hallgatók részére. Olajos Csaba eddigi építészeti, építészettörténeti munkássága alapján méltó Miskolc Város Építészeti Alkotói díjára. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom és oklevél. 16. „AZ ÉV CIVIL SZERVEZETE” díj: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Borsodi Helyi Szervezete Selmecbányán 1892. június 27-én alakult meg az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. 1897-ben jött létre az egyesület Borsod-Gömöri Osztálya, melynek jogutódja az OMBKE Borsodi Helyi Szervezete. E civil szervezet immár 110 éves múltja bizonyíték arra, hogy tevékenységének volt és van jövője, jelenleg is több mint 200 taggal rendelkezik. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karával szoros kapcsolatban állva, évtizedek óta szervezik az I. éves hallgatók bányajárását, szakmai gyakorlatát. Céljuk a Borsodban létrejött szakmai és kulturális értékeke megőrzése, a bányászathoz kapcsolódó tárgyi és szellemi értékek óvása, az emberei kapcsolatokban kialakult szokások, hagyományok ápolása, azok további megőrzése, életben tartása. Működési területükön a bányamunka során elhalálozott dolgozók tiszteletére 20 helyen alakítottak ki emlékhelyet, állítottak szobrokat, kopjafákat és emlékműveket. Rendszeresen megtartják a decemberi Borbála-napi ünnepségeket, a hagyományos Borbála napi misét, és az azt követő Szakestélyt, melyen a bányász-kohász-erdész kollégák mellett részt vesznek a város vezetői is. Az utóbbi években megalakult a Bányászattörténeti Emlékbizottság, melynek fő feladata a
14
hagyományok ápolása és a történeti emlékek összegyűjtése, megemlékezések tartása. Ómassán a Kohászati Múzeum anyagát bányászati emlékekkel egészítették ki. Rudabányán 2006-ban megnyitották a felújított Bányászattörténeti Múzeumot, az érc-, és ásványbányászati anyag szénbányászati emlékekkel egészült ki, így a múzeum a borsodi szénbányászat múltját is bemutatja. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Borsodi Helyi Szervezete Miskolc bányászati és kohászati emlékeinek megóvása, feltárása szempontjából igen fontos tevékenységet végez, melynek alapján méltó „Az Év Civil Szervezte” díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél. 17. „A CIVILEK TÁMOGATÁSÁÉRT” díj: Telvill Kft. A Telvill Kft. 1990-ben távközlési hálózatok tervezésével, kivitelezésével kezdte tevékenységét. Mára 1 milliárd forint feletti árbevételt elkönyvelő, 70 főt foglalkoztató középvállalkozássá fejlődtek. A Telvill Kft. igen sok területen nyújt támogatást civil szervezetek, közművelődési intézmények, sportegyesületek számára. 2005-től támogatója a Miskolci Múzsa díjnak, mely a miskolci kulturális élet kiválóságait segíti. Egy életmentő újraélesztő készüléket adományozott a színháznak. Támogatták a 2005. évi Speedway Nemzetközi Bajnoki Döntőt és Szatmári László Európa Bajnoki Döntőre kijutását Olaszországba. Segítették a Vadaspark szoborparkjának létrehozását és fejlesztését, mely az emberi felelőtlenség miatt kipusztult állatoknak állít emléket. A gyermekeink örömére és szórakoztatására indított lillafüredi Mikulásvonat díszkivilágítását és a lillafüredi állomás díszítését végzik évről-évre. A Móra Ferenc Általános Iskolában az informatikai rendszer technikai fejlesztését, karbantartását díjmentesen látják el. Segítenek a számítástechnikai oktatásban, kiemelve a jövő nemzedéknek az informatikához is kapcsolódó környezettudatos nevelését. Technikai segítséget nyújtottak munkagépeikkel a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoportért Közalapítvány kiképzőpályáinak földmunkáihoz. Rendszeresen támogatják az Országos Inkubátor Alapítványt. A Kandó Kálmán Szakközépiskolának anyagi támogatást nyújtottak az elektronikai mérőlaboratórium számítástechnikai fejlesztéséhez. A Borsodi Aero Klub rendszeres támogatása mellett jó partneri együttműködést is kialakítottak a sport, a jó levegő, a mozgás népszerűsítése érdekében. A Telvill Kft. a civil szervezetek széles körű támogatása révén méltó „A civilek támogatásért” díjra. A díj plakett és oklevél.
15
18. „MISKOLC VÁROS TURIZMUSÁÉRT” díj: Körtvélyesi Erzsébet ügyvezető igazgató Körtvélyesi Erzsébet 1956-ban született Szerencsen. 1977-ben a sárospataki Rákóczi Gimnáziumban érettségizett, majd népművelő-könyvtár szakos diplomát szerzett a Debreceni Tanítóképző Főiskolán. 1980-ig a Miskolci Szénbányák Szakszervezeténél könyvtáros, 1980tól a miskolci Gárdonyi Művelődési Ház népművelője, 1987-től a Miskolci Nemzeti Színház szervezőirodájának vezetője. 1993-tól a Miskolci Páholy alapítója és házigazdája. Az 1991ben alapított Well-Press Kiadó Kft. igazgatója és társtulajdonosa. 1995-től az ő ötlete alapján készültek el az ország idegenforgalmi értékeit bemutató megyei „VendégVáró” útikönyvek, valamint a 2001-ben három nyelven piacra került „Látnivalók Magyarországon” című bédekker. A Vendégváró útikönyvek sorozatnak eddig 55 kötete jelent meg, mintegy 300 ezer példányban. A sorozat 1999-ben Salgótarján Nívódíját, 2000-ben a B.-A.-Z. Megyei Marketing Egyesület Megyei Marketingdíját nyerte el. 2002 októberében beindította a www.vendegvaro.hu online szállásfoglalási rendszerét (CRS), amelynek köszönhetően már több száz olyan szálláshely található a magyar turisztikai portál oldalain, ahol felfedezhető a foglalás gomb, és kényelmesen intézhetők a további adminisztrációs tennivalók. A magyarangol nyelvű honlap az ország legnagyobb turisztikai site-ja, 2180 település látnivalóit, turisztikai vonzerőit mutatja be. Lokálpatrióta lévén különös figyelmet fordít arra, hogy Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai hírei az elsők között szerepeljenek a honlapon. A Well-Press vendegvaro.hu oldala 2005-ben a hazai online és multimédia kiváló digitális tartalomfejlesztési gyakorlatát bemutató eFestivalon, a „Közérdekű információszolgáltatás” kategóriában 1. helyezést ért el, 2005 márciusában a hannoveri CEBIT számítástechnikai kiállításon elnyerte az Európai Média Kiválósága díj aranyérmét. 2006-ban az Év Honlapja pályázaton 3. helyezést értek el. A turisztikai marketing, az idegenforgalmi könyvkiadás és honlapszerkesztés elismeréseként Körtvélyesi Erzsébet méltó a Miskolc Város Turizmusáért díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél. II. Az önkormányzat stratégiájához való viszony A 2004-ben elfogadott Kulturális Stratégiában megfogalmazásra került, hogy a város érdekében kimagasló tevékenységet végező személyek elismerésben részesüljenek. Az önkormányzat a kitüntető címek és díjak adományozásával lehetőséget teremt azon személyek és közösségek munkásságának jutalmazására, akik tevékenységükkel jelentős érdemeket szereztek Miskolcon, valamint elősegítették a város fejlődését.
III.
Előzmények
A Közgyűlés szakbizottságai, a hivatal szakosztályai, az önkormányzati intézmények, a civil szervezetek és a magánszemélyek által megküldött előterjesztések alapján az évente választott Kuratórium javaslatot tesz a díjak odaítélésére. A médiában 2007 januárjában jelent meg a felhívás, a Kuratórium 2007. február 22-én tárgyalta meg a beérkezett javaslatokat.
16
IV.
Várható szakmai hatások
Az elismerésben részesülő személyek, közösségek tevékenységükkel kimagasló érdemeket szereztek a város fejlődésében, jó hírnevének terjesztésében. A kitüntetések, díjak átadása a város lakosainak figyelmét is felhívja ezen személyekre, szervezetekre, valamint ösztönzőleg hathatnak más személyek és szervezetek munkájára is.
V. Várható gazdasági hatások A díjak és kitüntetések közvetett gazdasági hatást eredményeznek, mert az a tudás és gyakorlati ismeret, amellyel a díjra jelöltek rendelkeznek, jelentős mértékben segíti Miskolc szellemi és gazdasági gyarapodását, fellendülését, kapcsolatainak ápolását.
VI.
Kapcsolódások
Az Önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 63/2005. (XII. 15.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 38/2004. (XI.10.) rendelet alapján tesz a Kuratórium javaslatot az egyes címek és díjak odaítélésére. A felterjesztéseket az érintett közgyűlési bizottságok és a frakciók is megtárgyalták.
VII.
Fennmaradt vitás kérdések
A szakmai előkészítése során nem maradt vitás kérdés.
VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására A kitüntető címek és díjak odaítéléséről zárt ülésen határoz a közgyűlés, a döntés nyilvánosságra hozása csak azok átadásakor, 2007. május 11-én, Miskolc Város Ünnepén lehetséges. A Miskolc Város Ünnepére megjelenő kiadvány szerkesztőségét, a helyi sajtót előzetesen tájékoztatni kell, hogy a díjazottakról május 11-én ismertetést adjanak. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a „Javaslat Miskolc város kitüntető címeinek és díjainak adományozására” című előterjesztést megtárgyalni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen.
17
Határozati Javaslat
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a „Javaslat Miskolc város kitüntető címeinek és díjainak adományozására” című előterjesztést megtárgyalta, és az alábbi határozatot hozza:
I. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 63/2005. (XII. 15.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 38/2004. (XI.10.) rendelet alapján
1. MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető címet adományozza Dr. Besenyei Lajos egyetemi tanárnak Dr. Újszászy László osztályvezető főorvosnak 2. PRO URBE kitüntető címet adományozza Borkúti László ügyvezető igazgatónak Dr. Csepeli György egyetemi tanárnak Dr. Sidló László gyermek-háziorvosnak (posztumusz) Dr. Tóth László intézetigazgató egyetemi tanárnak 3. GÁLFFY IGNÁC életmű-díjat adományozza Jakab Mária rádióriporternek 4. SZABÓ LŐRINC irodalmi díjat adományozza Filip Gabriella újságíró, vezető szerkesztőnek 5. REMÉNYI EDE zenei díjat adományozza Bócz Sándor zeneiskolai igazgatónak 6. KONDOR BÉLA képzőművészeti díjat adományozza Tellinger István képzőművésznek 7. DÉRYNÉ színházi díjat adományozza Somló István színművésznek
18
8. SZEMERE BERTALAN közéleti díjat adományozza Dr. Pankucsi Márta szociológusnak 9. HERMAN OTTÓ tudományos díjat adományozza Dombovári Tibor búvárfotósnak 10. PEDAGÓGIAI díjat adományozza Garadnai Ferencné nyugalmazott tanítónőnek Petránné Képes Gizella óvodavezetőnek Tirpák András középiskolai igazgatóhelyettesnek 11. BENKŐ SÁMUEL díjat adományozza Bakó Istvánné kistérségi vezető védőnőnek Mitró Ferencné gyógypedagógusnak
12. AZ „ÉV SPORTOLÓJA” díjat adományozza Gáspár Eszter cselgáncsozónak Kuttor Csaba triatlonistának 13. „MISKOLC VÁROS SPORTJÁÉRT” díjat adományozza Szlaboda István sportvezető, sporttörténésznek 14. NÍVÓDÍJAT adományozza Diósgyőri Mikulásvonatnak Fábián Mihály labdarúgó játékvezetőnek Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola kollektívájának Fügedi Márta Népművészeti Egyesületnek Garamvölgyi Ernőné könyvtárosnak
19
Juhászné Ceglédi Tünde addiktológiai konzultánsnak Kátai Natasa operaénekesnek Reményi Ede Kamarazenekarnak 15. MISKOLC VÁROS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÓI díjat adományozza Olajos Csaba területi főépítésznek
16. AZ „ÉV CIVIL SZERVEZETE” díjat adományozza Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Borsodi Helyi Szervezetének 17. „A CIVILEK TÁMOGATÁSÁÉRT” díjat adományozza Telvill Kft.-nek 18. „MISKOLC VÁROS TURIZMUSÁÉRT” díjat adományozza Körtvélyesi Erzsébet ügyvezető igazgatónak.
II. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a kitüntető címeket és díjakat Miskolc Város Napján, május 11-én ünnepélyes keretek között adja át. Felelős: Polgármester Közreműködik: Kulturális és Vendégforgalmi Osztály Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Határidő: 2007. május 11.
Miskolc, 2007. március 6.
Káli Sándor
20
