MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Kvo.:12002-9 /2006. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Sürgősségi előterjesztés A sürgősség oka: Az áprilisi közgyűlés bizonytalan időpontja miatt szükséges a téma tárgyalása
Javaslat Miskolc város kitüntető címeinek és díjainak adományozására és „Miskolc 1956” elnevezésű kitüntető díj alapításának előkészítésére Összeállította:
Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály Egyeztetve:
Nyilas Ferencné főosztályvezető Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
Dr. Mészáros Miklós jegyző
Tisztelt Közgyűlés!
I.
Tartalmi összefoglaló
Az Önkormányzat elismerésinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 38/2004. (XI.10.) rendelet szerint a kitüntető címek és díjak átadására minden évben május 11-én, Miskolc Város Ünnepén kerül sor. A javaslatok előzetes elbírálása és a döntés előkészítése céljából megválasztott Kuratórium 2006. február 24-én, és 28-án tartotta ülését. Ezen a Kuratórium a beérkezett 166 jelölést megvitatta, rangsorolta és a 18 féle címből, díjból - az adható 33 helyett - 32-re tesz javaslatot. Ennek indoka, hogy az „Év Sportolója” díjból egy személyre tesz javaslatot a Kuratórium, miután női sportolóra nem érkezett jelölés. 2006-ban emlékezik az ország az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Fél évszázaddal ezelőtt Miskolcon is történtek fontos és meghatározó események. A forradalom miskolci történet két helyszínhez kötődik; a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemhez és a DIMÁVAG-hoz. Az 50. évforduló tiszteletére a város „Miskolc 1956.” elnevezéssel kitüntető díj alapítását és egyszeri adományozását javasolja. A díjat azok a Miskolcon élő, Miskolchoz kötődő személyek kapnák meg, akik résztvevői és tevékeny alakítói voltak a sorsfordító történelmi eseményeknek. A „Miskolc 1956.” elnevezésű kitüntető díj adományozására vonatkozó előterjesztés a 2006. májusában tartandó közgyűlésen kerül napirendre. A Kuratórium a 2006-ban adományozható kitüntető címekre és díjakra vonatkozóan az alábbi javaslatot teszi:
I. MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető címre • Csapó János színművészt Csapó János a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1953-ban végezte el. Aranydiplomáját 2003-ban vette át. Pályáját 1953-ban a kecskeméti Katona József Színházban kezdte. Két év múlva a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1957-ben a Miskolci Nemzeti, 1958-ban az egri Gárdonyi Géza Színház tagja lett. 1966-tól, a két színház egyesítése óta a Miskolci Nemzeti Színház tagja. Karakterszínész, jellemábrázoló képessége számtalan kisebb-nagyobb szerepben tette emlékezetessé alakítását. Rendkívül igényes művész, fontos számára a precízen megfogalmazott, kidolgozott, hiteles színpadi jelenlét. Szerepei közül jó néhány igazi művészi eseménye egy-egy produkciónak, s ha figyelembe vesszük, hogy ezek a feladatok sokszor nem vezető főszerepek, ez a körülmény csak emeli Csapó János
művészi munkájának értékét. Filozofikus bölcsessége, a szerepek, jellemek elemzésének képessége sokat segít kollégáinak is a próbafolyamatban. A színpad, a szerep iránti alázata, pontossága, fegyelmezettsége rendkívül népszerűvé teszi a társulat körében. Kiváló alakításai a közönségnek mindig maradandó élményt nyújtanak. Néhány szerep, több mint ötven éves pályafutásából: -
Moliere: G.B Shaw: Katona József Bródy Sándor Molnár Ferenc Ruzzante H. Pinter Brecht Shakespeare Ibsen Agatha Christie Ödön von Horváth Jacobi Schiller Stein-Bock Steinbeck
Tartuffe Warrenné mestersége Bánk bán Tanítónő Doktor úr Csapodár madárka Gondnok Koldusopera Rómeó és Júlia Kísértetek A vád tanúja Mesél a bécsi erdő Leányvásár Stuart Mária Hegedűs a háztetőn Egerek és emberek
- Orgon - Tiszteletes - Tiborc - Főúr - Puzsér - Ruzzante - Davies - Peacock - Lőrinc barát - Engstrand - Sir Wilfried Roberts - Tündérkirály - Harrison - Talbot - Rabbi - Candy
Elismerései, kitüntetései: - Déryné gyűrű - Érdemes művész - Munka Érdemrend
1976. 1981. 1984.
Csapó János a városért végzett, több évtizedes művészeti tevékenysége alapján méltó a Díszpolgár kitüntető címre.
•
György István filmrendező, stúdióvezetőt
György István a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1953-ban kapott diplomát. 1958-ban Gerhardt Pál és Markos Miklós rendezővel együtt létrehozták a Balázs Béla Filmstúdiót. 1960-ban megszervezte a hazai rövidfilmek fesztiválját, amely Magyarországon az első filmfesztivál volt. Négy, Budapesten rendezett fesztivál után, Miskolc lett a házigazdája a rövidfilmek seregszemléjének. Közel három évtized, 29 fesztivál eredményeképpen a miskolci filmes seregszemle nemzetközi rangot vívott ki, és ezzel a várost is ismertté tette külföldön. Különösen jelentős volt ez abban az időszakban, amikor még kevés rendezvény nyerte el a „fesztivál” rangot.
Kiemelkedő esemény volt 1974-ben az AICS Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, melyen számos neves külföldi művész is részt vett versenyfilmjével. György István szakmai hitelének, művészi ismertségének köszönhetően a miskolci filmfesztiválok a magyar és a külföldi filmművészek számára minden évben tartalmas szakmai programot nyújtottak. 1985-től, 1989-ig György István az AICS, a Nemzetközi Tudományos Filmszövetség elnökségének tagja volt. 1970-től, 1979-ig a MAFILM Népszerű - Tudományos Filmstúdió stúdióvezetői tisztségét töltötte be. 1993-ban létrehozta a Hevesy Iván Filmalapítványt, amelynek feladata többek között a rövidfilm fesztivál gondozása, a miskolci filmfesztiválok esetleges újraindítása lenne. Jelenleg a sikeresen működő FOK Kht. - Uránia Filmműhely stúdióvezetője. Elismerései: -
Balázs Béla -díj SZOT -díj Érdemes Művész Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskereszt Életmű díj - 37. Filmszemlén
1968. 1969. 1975. 1996. 2006.
György István a városért végzett tevékenysége alapján méltó a Díszpolgár kitüntető címre.
II. PRO URBE kitüntető címre • Dr. Dobos László programvezetőt Dr. Dobos László majd egy fél évszázada alkot, létrehoz, megvalósít, tesz, különböző célok megvalósítása érdekében Miskolc városában. Mindig is, most is tele van elgondolással, tervekkel, munkával, mellyel gazdagítani kívánja Miskolc város szellemi életét, vagy éppen a gyengék, elhagyatottak, mássággal küzdők életminőségét. Ma már a hazai és nemzetközi gyermek-, és ifjúságvédelmi oktatási, drogmegelőzési fórumokon, törvény-előkészítési megbeszéléseken. Miskolcon elért eredménye alapján kérik fel állásfoglalásra, előremutató szakmai véleményalkotásra, szakértői munkára. A szakmai, társadalmi szervezetek itt elért eredményei alapján kérik fel a Kuratóriumok tisztségviselőjének is. Számos társadalmi szervezet azért jöhetett létre, mert szakmai intézmények vezetői Dr. Dobos László szervezése és vezetése mellett ültek össze az alapításra. - Közel 50 éve fáradozik Miskolc városért. - 35 éve kezdték, kezdte a Miskolci Gyermekváros, ma már Miskolci Gyermekvédelmi Központ, építészeti és szakmai alapozását, mely az Ő nevéhez fűződik. - Szakmai tevékenységét a másság elfogadtatása, a családon kívül élő, valamint fogyatékos gyermekek érdekében fejti ki csaknem egy fél évszázada.
Dr. Dobos László 1957-től az érettségit követően - már 50 éve - Miskolc Megyei Jogú Város közintézményeiben dolgozik. 1957-63 között gyógytornász a Semmelweis Kórházban Miskolcon. 1963-68 időszakban gyógypedagógiai általános iskolai tanár Miskolcon. 1968-71 között a város Művelődési Osztályának főelőadója. 1971-2000-ig a Miskolci Gyermekváros vezetője, mely idő alatt az intézmény szakmai műhellyé nőtte ki magát 2001-től szakmai tevékenységét a Miskolci Egyetem Rektori Hivatal Továbbképző Intézetében folytatta, mint a Miskolci Egyetem programvezetője. 2002. évben megszervezte a másoddiplomás gyógypedagógus-képzést. Az elmúlt évben megszervezte a Tanuló-Régió Észak-Magyarország Felnőtt Képzéséért Alapítványt. 2004. évben nagy szerepet vállalt a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Megyei Közgyűlés, a Megyei Rendőr-főkapitányság, a Rendőrtiszti Főiskola, a BM Bűnmegelőzési Akadémia, a BM Országos Bűnmegelőzési Központ és a Miskolci Egyetem által alapított ÉszakMagyarországi Regionális Bűnmegelőzési Oktatás Központ alapításában és működtetésében. A Miskolci Egyetemen - a város és térség hátrányos helyzetű gyermekeinek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében - megszervezte 2004-ben a tanulásban akadályozottak fejlesztőpedagógia szak, valamint a mentálhigiénés szak indítását. A Miskolci Egyetemen közreműködője a 2006-ban létesítendő pszichológia tanszéknek. A megszerzett tapasztalatokat Dr. gyermekvárosi értesítőkben publikálta.
Dobos
László
szakkönyvekben,
szakfolyóiratokban,
Számtalan hazai és nemzetközi tudományos-szakmai konferenciáknak, tanácskozásoknak kigondolója és megvalósítója, a konferencia-turizmus egyik elindítója Miskolc városban. Több országos intézmény szakmai szakértője, így - a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek, - az Országos Foglalkoztatási Alapnak, - a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumnak Több éve részt vesz, - jelenleg mint az Ifjúsági, Idősügyi és Családpolitikai Bizottság szakértője a város gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi koncepcióinak kidolgozásában és megvalósításában. - 1968-ban Dr. Dobos László létrehozója a városi Nevelési Tanácsadónak, logopédiai hálózatnak, - 1990-től alapító Kuratóriumi elnöke a B.-A.-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapítványnak, a Bűnmegelőzési Akadémiai minősített oktatója, - Társelnöke alapítástól a Sorsokért Alapítványnak, - 1991-től kezdeményezője a Miskolci Drogambulancia létrehozásának, munkásságát, mind a Drogambulancia Alapítványban, mind a Miskolci Drogambulancia intézményi keretei között a szenvedélybeteg fiatalokért fejti ki, - Kezdeményezője és szakmai kidolgozója volt a Miskolci Családsegítő Szolgálat megalakulásának és beindításának,
- Alapítója és első elnöke a Napfényt az Életnek Alapítványnak, - A Karrina Szakképző Iskola szaktanára, alapítója. Eddigi kitüntetései: - Ifjúsági Díj (1982) - Apáczai Csere János Díj (1986) - Makarenkó Díj - György Júlia Díj (1987) - Pedagógiai Díj (1998) Mindezek alapján Dr. Dobos László méltó a Pro Urbe címre. • Dr. Kabdebó Lóránt egyetemi tanár, nyugalmazott dékánt. Dr. Kabdebó Lóránt 1951-óta Miskolc polgára. 1954-ben elismerést hozott a városnak és gimnáziumának, amikor megnyerte az országos tanulmányi versenyen magyar irodalomból az első helyezést. Tudományos munkája, pályája során kapcsolatot tartott a város kulturális intézményeivel. Egyetemi doktori disszertációját a miskolci születésű költőről, Dayka Gáborról készítette, azt követően a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikus alkotójának, a Miskolcon született Szabó Lőrinc pályájának irodalomtörténeti feltárásával foglalkozik. Félévszázados munkássága eredményeként Szabó Lőrinc életműve nagy részben hozzáférhető. Az elmúlt években az Országos Szabó Lőrinc Emlékbizottság elnökeként az ő irányításával és részvételével rendezték meg a hazai és külföldi rendezvényeket. Létrehozta a Miskolci Egyetem kötelékében az MTA és az OTKA támogatta Szabó Lőrinc Kutató Központot. Dr. Kabdebó Lóránt két évtizedig Miskolc város középiskoláiban tanított, legendás emlékezetű irodalomtanárként. Szerkesztői munkásságával Miskolchoz kötötte az azóta már klasszikusnak számító költőket, írókat (pl.: Tandori Dezsőt, Oravecz Imrét, Ágh Istvánt, Szabó Magdát és Határ Győzőt, ez utóbbi a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora is.) Németh László miskolci jelenlétéhez és itteni ünnepléséhez is nagyban hozzájárult a nagy író mellőzöttségének időszakában. Közéleti és irodalomszervező munkássága elismeréseként Kabdebó Lóránt számos kitüntetésben részesült az elmúlt években. Dr. Kabdebó Lóránt miskolci irodalomszervező tevékenységében meghatározó volt az 1995-2000 közötti időszak, amikor az Új Holnap folyóirat főszerkesztője volt. A rendszerváltás után a Miskolci Egyetem rektora felkérte- az akkor a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezető professzorát- a Bölcsészettudományi Kar szervezésére, melynek 1993-tól igazgatója, majd 1997-től első dékánja lett. Tudomány- és egyetemszervező tevékenységéért a várostól 1997-ben a Herman Ottó díjban részesült, 1998-ban pedig a Köztárssági Érdemrend Tiszti Fokozata állami kitüntetést kapta meg. Dr. Kabdebó Lóránt a város és az egyetem kapcsolatának kiépítésében példamutató szerepet vállalt és elérte, hogy a Miskolc történetében első alkalommal megszülethetett a Bölcsészettudományi Kar. Önállóan megjelent tanulmányai, könyvei:
-
Szabó Lőrinc lázadó évtizede (1918-1928), Szépirodalmi, Bp., 1970. Útkeresés és különbéke (Szabó Lőrinc 1929-1944), Szépirodalmi, Bp., 1974. Az összegzés ideje (Szabó Lőrinc 1945-1957), Szépirodalmi, Bp., 1980. „A magyar költészet az én nyelvemen beszél” (A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében), Irodalomtörténeti Füzetek 128. sz. Argumentum, Bp., 1992 Vers és próza a modernség második hullámában, Argumentum, Bp., 1996. Szabó Lőrinc hévízi versfüzete, Helikon, Bp., 1980. Második átdolgozott kiadás Hévíz, 1997. Szabó Lőrinc összes versei. I-III. Unikornis Kiadó, Bp., 1998. Szabó Lőrinc összes versei I-II. Osiris Kiadó, Bp., 2000. Huszonöt év. Szabó Lőrinc és Vékesné Korzáti Erzsébet levelezése. (Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette: Kabdebó L. - Lengyel Tóth K.) Magvető Kiadó, Bp., 2000.
Dr. Kabdebó Lóránt tudományszervezői tevékenysége és a város kulturális közéletében vállalt szerepe alapján méltó a Pro Urbe címre. • Selmeczi György zeneszerzőt és Kincses Margit zongoraművészt Selmeczi György 1952-ben született Kolozsváron. Tanulmányait szülővárosában öt éves korában kezdte, majd Bukarestben, Budapesten és Párizsban tanult. A magyar zenei élet egyik legérdekesebb személyisége, sokoldalú, all round-muzsikus, aki a zene csaknem minden ágában otthonos és aktív. Tanulmányai befejeztével különböző színházakban működött, zenei vezetőként, karmesterként vagy zeneigazgatóként. Számos színpadi és filmzenét komponált. Megalapította és vezette a Miskolci Új Zenei Műhelyt, a Camerata Transsylvanicát, a Budapesti Kamaraoperát, a Mérték Egyesületet és az Auris Társulatot. Karmesterként és zongoristaként több száz kortárs zenemű bemutatása fűződik a nevéhez. Később érdeklődése az opera-műfaj felé fordul. 1990 óta a kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarmestere, 1994 óta pedig opera-rendezőként is működik. Koncertezik Európa-szerte, számos lemezt, televíziós zenei filmsorozatot készített. Két ízben nyerte el a legjobb Filmzene díját, három alkalommal az Artisjus elismerését új művek bemutatásáért. Erkel díjas. Főbb művei: A szirén, spiritiszták - opera; Diótörő herceg - zenés játék; Svejk vagyok, A három testőr - musical; A haza gyermekei - balett; A Tisza - oratórium; Rekviem; Három zenekari darab; Két zenekari darab; Cantici da chiesa - tíz szólókantáta; Sanctuarium - kantáta ciklus; öt mise; négy vonósnégyes; kórusművek; zongoraművek; dalok. Zenekarra dolgozta át és hangszerelte Liszt késői zongoraműveit, mely Liszt: Late works (BMC Cd 060) címmel 2002-ben jelent meg. Selmeczi György 1975-től él Magyarországon. Miskolchoz 1976-tól kötődik, ekkor alakította meg a Miskolci Új Zenei Műhelyt, olyan zeneszerzők és előadóművészek közreműködésével, akik célul tűzték ki egyrészt a kortárs zeneművek bemutatását és népszerűsítését, másrészt olyan előadóművészi munkamódszer kidolgozását, amely megfelelt ezen zeneművek zenei és technikai követelményeinek. A Miskolci Új Zenei Műhely évente több hangversenyt tartott Miskolcon, a ország nagyobb városaiban, egyetemein. Igyekeztek az elmélyült műhelymunkát és az ismeretterjesztő feladatokat összeegyeztetni. A Miskolci Új Zenei Műhely nyitott csoportosulás volt, szívesen játszották fiatal magyar zeneszerzők alkotásai és a zenei világirodalom legjelentősebb kortárs műveit is.
Selmeczi György 1977-78-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézete miskolci tagozatának kamarazene tanára volt. Az 1980/81-es évadban a Miskolci Nemzeti Színház karmestereként számos zenés előadást jegyzett. Az utóbbi időben a „Bartók+…” Miskolci Operafesztivál aktív résztvevője, zenei workshopok műsorvezetője, zongorakísérője a bemutatkozó tehetségeknek. Selmeczi György igen sokoldalú zenei tehetség, aki egykor meghatározó személyisége, művészeti vezetője volt a Miskolci Új Zenei Műhelynek. Számos miskolci nyári zenei előadás létrehozója, napjainkban pedig a nemzetközi operafesztivál programjainak egyik művészeti ötletgazdája. Kincses Margit férjével, Selmeczi György zeneszerzővel több, mint harminc éve kötődik Miskolchoz. A város zenei életének meghatározó egyénisége. 6 éves korától tanult zongorázni, kezdve Dr. Fogarassy Györgynével Mátészalkán, majd Dr. Darkó Jenőnénél a debreceni Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. Alsó és középiskolai fokon is nyert országos versenyt zongora szakon. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1968-ban szerzett zongoraművész- és zongoratanári diplomát Antal István növendékeként. 1968-tól tanít a miskolci Zeneművészeti Főiskolán zongora főtárgyat, 1985-ig korrepetíciós munkát is végzett ugyanitt. 1986-tól kezdve a miskolci főiskolán dolgozott főtárgy tanárként. Emellett Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában vállalt óradíjban korrepetálást, itt egy évig félállásban, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szintén óradíjas szerződéssel 1986/87-es tanévtől kezdve. Kincses Margit ma a Miskolci Egyetem Bartók Béla Intézetének docense, a zongora tanszak vezetője. Alapítója a Miskolci Új Zenei Műhelynek, ahol számos kortárs és XX. századi művet mutatott be. Kortárs magyar szerzők műveiből önálló lemeze jelent meg. Szólistaként és kamaraművészként koncertezett Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és Japánban. 1975-ben férjhez ment. Férje Selmeczi György zongoraművész, zeneszerző és karmester. Eddigi életművük, miskolci zenei kötődésük alapján Selmeczi György és Kincses Margit méltóak a Pro Urbe címre.
•
Vágó István újságírót
Vágó István napjaink televíziózásának egyik meghatározó személyisége. Sokoldalú műveltsége, felkészültsége, naprakész tájékozottsága alapos tudással párosul. Az általa vezetett vetélkedők, különféle szellemi játékok népszerű, nézett programjai a kereskedelmi televíziónak. Az 1975-ös „Riporter kerestetik” vetélkedőben tűnt fel, 1975-1997-ig az MTV, 1997-1999-ig a TV2, 1999-től pedig az RTL Klub Tv munkatársa. Az általa vezetett tv vetélkedők: Barkochba, Mindent vagy semmit!, Kerék bár, Soha jobb kor!, Ki vagyok én?, Legyen ön is milliomos! Emellett sokféle ismeretterjesztő műsor, könnyűzenei program, eurovíziós dalversenyek műsorvezetője volt az elmúlt években.
Vágó István az az ember, aki megpróbálja a dolgokat ésszel végiggondolni, és igyekszik a ráció alapján dönteni. Az érdeklődés, a nyelvek általi ismeretek elsajátításának igénye vezette oda, hogy ma már több mint 10 nyelven beszél, olvas, kommunikál. Vágó István több program és esemény kapcsán kötődik Miskolchoz, és elkötelezett szószólója a város törekvéseinek. Ő az elnöke a Miskolc Barátai Körének, amelyet 2001 októberében azok az emberek hozták létre, akik meghívottjai voltak a „Vendégségben Miskolcon” sorozatnak. A régió és a város értékeinek megőrzését és újrafelfedezését tűzte ki célul ez a városmarketing program. Ennek keretében egy-egy hétvégére a város vendégül lát népszerű, közismert személyeket családtagjaikkal együtt. A vendégek megismerik a város értékeit és személyes élményeik alapján, viszik Miskolc jó hírét. Az 1999-ben indult program eddigi vendégei voltak: Vágó István, Temesvári Andrea, Alföldi Róbert, Medgyessy Péter, Göncz Árpád, Bárándy Péter, Koncz Zsuzsa, Geszti Péter, Kepes András, Nagy Bandó András, Tóth Krisztina, Kammerer Zoltán, Bárdosi Sándor, Hankiss Elemér, Rangos Katalin, Győrffy Miklós, Martin József, Aczél Endre, Sztevanovity Zorán, Presser Gábor, Bálint György, Gregor József. A „Vendégségben…” eseménysorozathoz kapcsolódóan 2001-ben került megrendezésrehagyományteremtő céllal- az első Miskolci Kocsonyabál, mely azóta kibővült a Miskolci TélKocsonyafesztivál programjaival. A fesztivál fellépői sorában évről-évre nagy sikerrel szerepel Vágó István vezetésével a Favágók zenekar. A „Vendégségben Miskolcon” ötletről Vágó István azt nyilatkozta, hogy „ Ez a program egy olyan kísérlet, ami abszolút sikerre van ítélve, mert úgy érzem, hogy a miskolciak szeretnék magukat megmutatni, ami pedig az én részemről fontos, van is nekik mit.” Az eddigi vendégek közül ő lett az egyik, -jó értelemben vett- legelfogultabb „Miskolc-aktivista”, műsoraiban, nyilatkozataiban sosem mulasztja el megemlíteni itteni élményeit. A program eredményeként megsokszorozódott a Miskolcról szóló újságcikkek, interjúk száma mind a helyi, mind az országos médiumokban. A 2004-ben megalapított ROCK MÚZEUM Közhasznú Alapítvány Kuratóriumi tagja -mások mellett- Vágó István is. Vágó István eddigi, Miskolchoz kötődő, a város kapcsolatainak gazdagításában végzett tevékenysége alapján méltó a PRO URBE címre.
III. •
GÁLFFY IGNÁC életmű-díjra Gyarmati Béla újságírót
Gyarmati Béla a Békés megyei Csanádapáca községben született, 1935. augusztus 26-án. Édesapja tanító volt, anyja háztartásbeli. Két testvére van. 1959-ben házasságot kötött. Felesége: Dankó Rozália. Gyermekei: Judit (1960), Márta (1962). Legmagasabb iskolai végzettsége: tanárképző főiskola (Nyíregyháza 1968), illetve színház és filmművészeti főiskola (Budapest 1979). Pályáját népművelőként kezdte. 1960-ban alkalmazta a Magyar Rádió, melynek nyíregyházi Stúdiójában szerkesztő riporterként dolgozott 1969-ig - a miskolci Déli Hírlap megalakulásáig. 33 éve él Miskolcon, 42 éve újságíró. Noha 12 esztendeig (1980-1992) a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója volt, s jelenleg a Színészmúzeum foglalkoztatja - választott szakmájához, hivatásához mindig hű maradt; publikált, s jelenleg is rendszeresen jelennek meg írásai lapokban és folyóiratokban. Pályakezdőként szinte minden műfajt művelt, bár alkata szerint, afféle „beszély író” lehetett volna, ha ötven esztendővel korábban születik. Elsősorban publicisztikára és kritikára igyekezte magát specializálni. A napilapokon ill. a vidéki rádió stúdiókon kívül megyei folyóiratokba (Szabolcsi Szemle, Borsodi Szemle, Napjaink) jelentek meg írásai. 1968-ban megírta a Nyíregyházi Rádió történetét, koncentrálva a vidéki stúdiók létrehozásának történelmi, társadalmi körülményeire (a dolgozat rövidített változata a Szabolcs Szatmári Szemlében jelent meg). Miskolcra kerülve 18 esztendőn át szerkesztette a Film- ill. Tévéfesztivál lapját, s jó tíz éven át (1970-1980) szinte egyedül írta a Színházi Estéket. Egy évtizede rá bízták a Miskolci Tükör szerkesztését is, ami eddig évente egyszer jelent meg. Az 1970-es években több műsort (Székely Dózsa György, Petőfi levelei) szerkesztett a Rónai Sándor Művelődési Háznak. Ezek úgynevezett módszertani kiadványként láttak napvilágot. Ugyancsak módszertani műveknek szánta - mint a Miskolci Bölcsész Egyesület tanára - a Beszélni muszáj (1994), Egy zsurnaliszta feljegyzései (1996), valamint az És tetté lettek a szavak (1997) című könyvecskéit. A Szószólóban című kötet pedig (1999) azonos című publikációiból (tíz év terméséből) való válogatás. Szakmai munkáját 1992-ben Miskolc város közgyűlése Déryné díjjal ismerte el. Mindezek alapján Gyarmati Béla méltó a Gálffy Ignác életmű díjra.
IV. •
SZABÓ LŐRINC irodalmi díjra Zemlényi Attila költőt
Zemlényi Attila 1967-ben született Szerencsen. Érettségi után két évig képesítés nélkül tanított. 1990-ben lett a Miskolci Bölcsész Egyesület hallgatója, majd átjelentkezett a Miskolci Egyetem induló Bölcsészettudományi Intézetébe. Itt szerzett oklevelet 1997-ben magyar nyelv és irodalom szakon. Az egyetemi évek alatt kezdett publikálni, először a textológiai szeminárium keretében az Irodalomismeret 1994. szeptemberi számában, majd a Herman Ottó Múzeum Szülőföldünk c. kiadványában. Később Csengey Gusztáv hagyatéka c. füzetnek volt társszerzője. Három szemeszteren keresztül szerkesztette a Miskolci Egyetem c. lap irodalmi rovatát. 1994 őszétől jelennek meg versei folyóiratokban, közölte többek közt az Élet és Irodalom; Holmi; Kortárs; Mozgó Világ; Alföld; Törökfürdő; Magyar Napló; Parnasszus; Emberhalász; Polisz; Új
Dunatáj; Új Holnap. Antológiákban is megjelentek szövegei, többek között a Szép versek című kötetben. 1996-ban a Seneca Kiadónál látott napvilágot első munkája, Pillangókés címmel. Innen datálódik annak az irodalmi szalonnak a kezdete, amelyet Máger Ágnessel közösen vezet. Az eltelt tíz év alatt, a kortárs líra és próza több mint hetven jeles alkotója fordult meg a szalonban. 1999-ben jelent meg második kötete, szintén a Senecánál, címe: Piros Arany. Ebben az évben alakult újjá az Új Holnap, a helyi művészeti, társadalmi folyóirat, amelynek előbb szerkesztőbizottsági tagja, majd 2001-2002-ben szerkesztője volt. 2003-ban jelent meg harmadik verseskötete Rodeó címmel, a pozsonyi székhelyű AB-art Kiadónál. 2004 őszétől tárcákkal jelentkezett az Észak-Magyarországban, 2005 májusáig. 2004 decemberében alakult az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület, amelynek elnökévé választották. 1997-től dolgozik a Teleki Tehetséggondozó Kollégium tanáraként, nyolc éve a Miskolci Matura Gimnáziumban is órákat ad. Zemlényi Attila, sokoldalú alkotói, irodalomszervezői munkássága alapján méltó a Szabó Lőrinc díjra.
V. REMÉNYI EDE zenei díjra • Halász István fagott kamaraművészt A miskolci születésű Halász István egész zeneművészeti pályafutása, beleértve zenei tanulmányait is, Miskolchoz kötődik. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Zeneiskolai Tanárképző Intézetében szerzett fagott-, szolfézs és általános iskolai énektanári oklevelet 1976-ban. Tanulmányait a Zeneakadémián folytatta, ahol 1978-ban fagott kamaraművész, és középiskolai fagott - tanári diplomát szerzett. Ettől az évtől, tehát már 28 éve tagja a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak. Kezdettől fogva a zenekar és különösen a fúvós szólamok meghatározó egyénisége. Kiemelkedő tehetsége, magas képzettsége, rendkívüli igényességgel és felelősségtudattal párosul. A zenekarhoz szerződésével sokat erősödött az együttes teljesítménye, játéka, minta és mérce lett a zenekari tagság számára. Művészi munkájával nagyban öregbítette a Miskolci Szimfonikus Zenekar hírnevét. Szinte minden vendégkarmester külön megemlíti a zenekar első fagottosának kitűnő munkáját. Nem csak zenekari muzsikusként, de szólistaként is igen sok alkalommal állt a pódiumon, és eljátszotta a fagott - irodalom kiemelkedő remekeit. Emlékezetesebb előadásai: - Haydn - Vivaldi
Sinfonie concertante (Nr.105) F-dúr concerto
- fagott szólam - fagott szólam
-
Mozart Weber Weber Mozart
Fagott - koncert B-dúr (KV.191) Fagott - koncert Andante és magyar rondó Sinfonia concertante Esz-dúr
- fagott szólam
Megszámlálni sem lehet, hogy hány száz alkalommal szerzett örömet szólamának magas szintű megszólaltatásával, a gyönyörű zenekari szólókkal a város és az ország közönségének, és külföldi szerepléseken is. Két évtizede tagja a Miskolci Szimfonikus Zenekar Művészeti Tanácsának, véleményével, javaslataival fontos befolyással bír a művészeti munka fejlődésére. Zenepedagógusként is jelentős munkásságot mondhat magáénak. Jelenleg a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. Sok tanítványa játszik vezető szimfonikus zenekarokban. A Miskolci Fúvósötös tagjaként, kamaramuzsikusként sok koncert és társadalmi esemény közreműködője, ilyen módon is résztvevője a város zenei életének. Halász István közel három évtizede a miskolci zenekultúráért tevékenykedő, kimagasló képességű zeneművész , méltó a Reményi Ede zenei díjra.
VI. KONDOR BÉLA képzőművészeti díjra • Pataki János festőművészt Pataki János hatvanhat éves. Szinte hihetetlen, hogy ez az örök mozgó, fiatalos hévvel és nyitott szellemmel megáldott ember mögött már ennyi megélt év sorakozik. Miskolc város életét és képzőművészetét nehéz elképzelni nélküle, bár hivatalos szakmai védegyletek sokáig nem fogadták körükbe. Az öntörvényű művészetteremtés viszont nem ér rá elismertség gondjaival foglalkozni. A barátok és azok a kollégák, akik hittek művészete értékeiben, ma is mellette állnak. Akik eddig segítették, ma is jó szívvel támogatják alkotó munkájában, és lelkesen osztoznak a kiállításai megrendezésének örömében. A Miskolci Galéria munkatársaival is e tisztelők táborához tartozik. Azokhoz, akiknek Pataki János munkássága, értékeinek tárháza, megélt életük része lett. Akik szívesen adják át magukat az általa teremtett csodaország különleges varázsának. Akik vágynak emlékezni egykori önmagukra összegyűjtött tárgyainak játékos birodalmában. Akik öniróniával áldva szemben is néznek e tárgyak metamorfózisából született képi világgal, melynek bekeretezett színpadán kitüntetett szerep megrendezett életmű kiállítás katalógusából, 1998). Pataki János 1933-ban született Szegeden. Művészi fejlődésére Bernáth Aurél és Ruzicskay György gyakorolt jelentős hatást. 1958-tól szerepel a nyilvánosság előtt. Egyéni kiállításai:
-
1965 1967 1980 1997 1998 1998 1998
Miskolc, Salgótarján, Budapest, Mednyánszky Terem Miskolc, Képes Műhely Kisgalériája Miskolci Egyetem Galériája Miskolci Galéria Rákóczi-ház Tiszaújváros, Városi Galéria
Díjak, kitüntetések: - 1998 - 1997
Miskolci Téli Tárlat, ÉGSZI Szinva-díja Miskolci Téli Tárlat, MAOE és a Spidi Bau díja
Bibliográfia: Szalóczy Katalin: Macskaparadicsom a Tulipán-tömbben (ÉM. Hétvége, 1998. 05. 18.) Engedett az egyetemi csábításnak (DH, 1998. április) Pataki képek az egyetemen (ÉM. 1998. 03. 18.) Pataki életmű a Rákóczi-házban (DH, 1998. augusztus) Dobos Klára: A létezés farsangjai (PM, 1998. 08. 22.) Dobos Klára: A Pataki-képek visszavárnak (ÉM, 1998. 08. 14.) Pataki-képek Tiszaújvárosban (DH, 1998. 09. 21.) Pataki János: Tisza-szederkény (ÉM, 1998. 09. 18.) Visszavár a tárlat. Pataki János életmű kiállítása (DH, 1998. 08. 14.) Szakértelme, az ezen a területen kifejtett munkássága alapján Pataki János méltó a Kondor Béla díjra. VII. DÉRYNÉ színházi díjra • Veres Attila festőtár vezetőt Veres Attila az Iparművészeti Főiskola elvégzése után rövid ideig Szegeden dolgozott, majd 1959től folyamatosan a Miskolci Nemzeti Színházban. Szinte minden előadás díszletét festette, formálta. Nem csak a színek harmóniáját teremtette meg a színpadon, hanem sok-sok szobrot és festményt készített a színpadképhez. Munkáját nagy szakmai igényességgel és elhivatottsággal végzi. Lendülete évtizedek óta töretlen, munkabírása a fiatalok számára ma is zavarba ejtő. A díszlettervezők kivétel nélkül szívesen dolgoznak vele, óriási tapasztalatával, ötleteivel mindig gazdagította a terveket. A színházi előadások sikeréhez nagymértékben hozzájárult művészi ízlésével. Szabadidejében szívesen fest, főleg akvarelleket. Diósgyőri Képzőművész Stúdió tagjaként több kiállításon vett részt Miskolcon és az országban. Veres Attila önzetlen segítségére mindig számíthattak a kollégák és a barátok, ezért megtisztelték bizalmukkal. Több mint 10 éve áll a színházban működő szakszervezeti bizottság élén, hét éve tagja
a Művészeti Dolgozók Szakszervezete Országos elnökségének. dialóguskészség és az észszerű megoldások keresése jellemzi.
Munkáját
magas
fokú
1997-től a Miskolci Színészmúzeum Egyesület elnöke. Mindezek alapján Veres Attila méltó a Déryné díjra. VIII. SZEMERE BERTALAN közéleti díjra • Szűcs Ferencnét, a Társadalmi Egyesülések B.-A.-Z Megyei Szövetségének elnökét Szűcs Ferencné, , a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem elvégzése után, 1962-ben, kémiafizika szakos tanárként helyezkedett el a miskolci Herman Ottó gimnáziumban. Később megszerezte a népművelői egyetemi végzettséget is. A város közéletébe, 1984-ben kapcsolódott be, a Rónai Sándor Művelődési Ház kulturális tanácsának elnökeként tevékenykedett. A Kórusok Megyei Tanácsának elnöke, és a Borsodi Szemle szerkesztőségének is tagja volt. A kultúra terén kifejtett munkáját 1989-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel ismerték el. 1973-tól dolgozott aSzakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársaként, ahonnan 1989-ben ment nyugdíjba, az SZMT szociális,-egészségügyi- és kulturális ügyekkel foglalkozó titkáraként. Nyugdíjazása után sem tétlenkedett, bekapcsolódott a civil világba, 1990-ben alapító tagja lett a Társadalmi Egyesülések B.-A.-Z Megyei Szövetségének ( TESZ). 1997-től a mai napig a szövetség elnöki tisztségét tölti be. ( Ezen tevékenységét díjazás nélkül végzi). Szervező munkájának és kitartásának eredményeképp a TESZ ma egy 56 tagszervezetet tömörítő szervezet melyből 38 szervezet miskolci. A tagszervezetek között vannak kulturális, nyugdíjas, városszépítő és sérült embereket összefogó szervezetek, A TESZ elnökeként szervezője és irányítója azoknak a közéleti eseményeknek, amelyekben a szövetség tagszervezetei részt vesznek, így pl. a Miskolc Város napján évek óta megrendezett amatőr művészeti bemutatók. Közéleti eseménynek számítanak a TESZ által szervezett Civil Klub-ok és Civil Fórum-ok előadásai, melyek segítik a résztvevők eligazodását fontos közéleti kérdésekben.
A TESZ által szervezett nagyrendezvények is sok érdeklődőt vonzottak a lakosság köréből az elmúlt években. Néhány ezek közül: -
Nemzedékek találkozója ( 1991) Civil Fesztivál ( 1993) Szüreti Vígasságok ( 2003) Civil Kavalkád ( 2004)
- Népművészeti bemutató Miskolc Város ünnepén
Közéleti tevékenységéhez tartozik, hogy segíti a civil szervezetek munkáját, szerveződését, pályázataikat, ezzel részt vállal abban, hogy az emberek bekapcsolódjanak a város közéletébe. Szűcs Ferencné társadalmi megbízatásai: - 1990-től a Pax Corporis Természetes Életmód Egyesület alapító titkára, ma a felügyelő bizottság elnöke. - 1994-1998-ig a B.A.Z megyei Közgyűlés Szociális Bizottság külső tagja - 1997-től Miskolc Város Helyi Választási Bizottságának tagja, 2001-től elnöke - 1997-2002-ig a Nagy Lajos Király Magánegyetemen a III. szektor témáját adta elő. - 1998-tól az Őszi Napsugár Szociális Otthon Alapítványa Kuratóriumának tagja - 1998-2004-ig a Zrínyi Ilona Gimnázium Énekkara Alapítványa Kuratóriumának elnöke - 2002-től a B.A.Z megyei Közgyűlés Jogi és Ügyrendi Bizottságának külső tagja - 2002-2005-ig a Miskolc városi Szociális Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, majd tagja - Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége Választmányának 11 éve tagja Eddigi, a civilek körében kifejtett sokoldalú tevékenysége alapján Szűcs Ferencné méltó a Szemere Bertalan díjra.
IX. HERMAN OTTÓ tudományos díjra • Petneki Áron művelődéstörténészt Petneki Áron 1946. június 24-én született Budapesten. Tanulmányait 1964 -1969 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar - történelem, ill. a krakkói Jagelló Egyetem történelem szakán végezte. 1962-1965 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanszakát végezte. 1969-ben szerzett középiskolai magyar-történelem szakos tanári diplomát. 1969. július 1- 1985 az MTA Történettudományi Intézet (könyvtáros, majd a tudományos információs osztály munkatársa). 1975-1985: Az MTA és az LTA Magyar-lengyel történész vegyes bizottság titkára, majd 1985 - 1995 között a Ts 4/4, majd OKTK VIII/A kutatási főirány titkára. 1983/84- 1993. szept. 1. - JPTE Tanárképző (ma Bölcsészettudományi) Kar Történeti Tanszék, másodállású, majd főállású egy. adjunktus a történelem szak művelődéstörténeti programjában [egyetemes középkori művelődéstörténetet, (előadás és szeminárium). 1992/93-1995. július 1-ig Magyar Képzőművészeti Főiskola Elméleti Tanszékén megbízott előadó [művelődéstörténet]. 1993-94-ben JATE BTK Régi magyar irodalmi tanszékének - megbízott előadója [művelődéstörténet]. 1994. június 27. a történettudomány (művelődéstörténet) kandidátusa. 1995. február 1- főállású egyetemi docens, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézet, majd Kar, Közép-Európa Irodalma és Kultúrája Tanszék vezetője. 1996. febr. 1-től a ME BTI ált. igazgatóhelyettese, majd 1997 szept. 1-től 2001. június 30-ig a ME Bölcsészettudományi Kar ált. dékánhelyettese.
1997-ben elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. (1998-2001). 1998-tól a Miskolci Galéria művészeti tanácsának tagja. 1998. november 5-én a MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága akadémiai díjjal tüntette ki. 2000. február 9. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia miskolci területi csoportjának alapító tagja. 2001. május 4. A Magyar-Lengyel Történeti Vegyesbizottság elnöke. 2002. Széchenyi István Ösztöndíj. 2003. dec. 11. a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia (PAU) Közép-Európai Bizottságának tagja. 1973- tól folyamatosan nyer el jelentős külföldi tudományos ösztöndíjakat. Gazdag szakmai publikációs múlttal rendelkezik, 1971-tól folyamatosan jelennek meg írásai német, lengyel és magyar nyelven hazánkban és külföldön egyaránt. A tudományos publikációk mellett több mint száz könyvismertetése, kiállítás kritikája és tudományos ismeretterjesztő cikke jelent meg a Századok, Világtörténet, Levéltári Közlemények, Művészettörténeti Értesítő, Új Művészet, Kritika, História, Rubicon, Életünk, Forrás, Budapest, Lengyelország, Háttér, Élet és Tudomány, Magyar Nemzet hasábjain. Mindezek alapján Petneki Áron méltó a Herman Ottó díjra.
X. PEDAGÓGIAI díjra • Endrész Gyöngyi középiskolai tanárt Endrész Gyöngyi miután 1985-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-kémia szakán diplomát szerzett, a Földes Ferenc Gimnáziumban kezdte tanári pályáját. Munkáját a kezdetektől magas szakmai színvonalon végezte, pedagógiai tevékenysége példaértékű. Munkaközösségvezetőként szervezi a gimnázium kémia-biológia-földrajz oktatását, következetesen, nagy odafigyeléssel irányítja kollégái munkáját. Pályája során végig osztályfőnök volt, nagy empátiakészséggel, ugyanakkor következetes határozottsággal végzi nevelő munkáját is. A kémia tantárgy oktatása terén országos, sőt nemzetközi szinten is elismert szakember. Több országos szakmai bizottságnak tagja, így közvetlenül is nagy hatással van a magyar kémiaoktatásra. Munkáját 1999-ben Szentgyörgyi Emlékéremmel és 2000-ben Richter Gedeon díjjal ismerték el. 2005-ben az Irinyi János Országos Kémia Versenyen a tanári díjat is megkapta. Tanítványai minden évben a legjobbak között szerepelnek a különböző országos és nemzetközi versenyeken, így az OKTV-n, Diákolimpiákon, az Irinyi János kémiai versenyeken, a VegyÉSZ Tornákon, a Curie kémiai versenyeken. Endrész Gyöngyi tanárnő kiemelkedő pedagógiai munkájával sok dicsőséget és elmerést szerzett nem csak a Földes Ferenc Gimnáziumnak, hanem Miskolcnak és Magyarországnak is. A fentiek alapján javasolható a Pedagógiai díjra.
• Lénárt Györgynét, a Martin János Szakiskola és Speciális Szakiskola igazgatóját
Lénárt Györgyné 1987-től dolgozik tanárként a Martin János Szakiskola és Speciális Szakiskolában. 1991-től igazgatóhelyettes, 1993-tól az intézmény igazgatója. Szakképesítéseit az Egri Tanárképző Főiskolán, a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerezte. Vezetése alatt az iskola jelentős változáson ment át. Munkatársaival kidolgozott egy szervezetépítési projektet, amely alapján alakult ki az intézmény mai arculata. A projekt segítségével a speciális helyzetű fogyatékos és szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára lehetőséget biztosítanak az életben való aktív részvételre. Szakmailag jól felkészült, több szakmai tanfolyamot végzett, módszertani munkaközösségek tagja, szakmai és nevelési továbbképzések vezetője. Részt vett Miskolc város oktatási koncepciójának kidolgozásában. Tagja a Magyar Szakképzési Társaságnak, a Speciális Szakiskolák Országos Egyesületének, a Szime Országos Egyesületének és az Önfejlesztő Iskolák Országos Egyesületének. Eddigi kitüntetései: Miniszteri dicséret, Kiváló munkáért kitüntető jelvény, Miskolc Város Nívódíja. Az iskola fejlesztésének érdekében több sikeres pályázat részese volt. Munkatársaival jól együttműködik, kölcsönös megbecsülésre törekszik. A szülők széles körével, valamint az iskola tanulóival harmonikus a kapcsolattartása. Tanítványai szeretik, az iskola jelenlegi és végzett tanulói tisztelettel és elismeréssel beszélnek róla. A iskola partnereivel gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn. Munkája elismeréseként Lénárt Györgyné méltó a Pedagógiai díjra
• Riba Istvánnét, a Nyitnikék Napközi Otthonos Óvoda vezetőjét Riba Istvánné 1994-től az Óvodavezetők I. sz. Munkaközösségének vezetője. 1998-tól az Óvodavezetők Szövetségének alapítója és vezetője. Lépésről-lépésre Országos Szakmai Egyesület Régióvezetője, 1998-tól - ettől az időtől alakította ki a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolájával a szakmai kapcsolatot. Miskolc Város Oktatási Bizottságának tagja 1998-tól. Szintén 1998-tól az OKÉV-hez benyújtott pályázat alapján általános óvodai nevelés „de kiemelten a korai idegen nyelvi nevelés és a cigány gyermekek óvodai nevelése” szakterületen felkérésre közoktatási szakértői feladatokat lát el. Tagja a Miskolci Szakértők Egyesületének. Mindig igyekezett a társadalmi és szakmai kihívásoknak megfelelni, innovatív szemlélettel, és az általa vezetett intézmény javára fordítani. Fontosnak tartja az óvodapedagógusok szakmai előmenetelét, a szakvizsgás képzés kihelyezett csoportjának megszervezését segítette a városban. Országos szinten képviseli az óvodákat érintő törvényelőkészítő munkát. A városban és az általa vezetett óvodában a cigány gyermekek száma egyre nagyobb, ez arra kötelezte, hogy a városi cigányság problémáiban, nevelésében segítséget nyújtson. Nemcsak a hátrányos helyzetű emberek, családok problémáira nyújtott - és nyújt segítő kezet, hanem a lakókörnyezetében illetve az óvoda közvetlen közelében élőknek is. 2005. októberében önkormányzati képviselővé választották. Fáradhatatlanul és teli tervekkel dolgozik az emberek, családok, az óvodai dolgozók életérzésének javításáért.
Sziklaszilárd személyiség, - akit az empátia és mindig jobbító szándék vezérel, ezért méltó a Pedagógiai díjra
XI. AZ „ÉV SPORTOLÓJA” díjra • Kropkó Péter triatlon versenyzőt 1963-ban szeptember 1-én született Miskolcon. A Selyemréti Általános Iskola után a Zrínyi Ilona Gimnáziumban tanult, majd a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre járt. 35 éve sportol, 8 évet az úszósportban töltött el. 17 éve triatlonozik, 15 éve tartozik a világ legjobbjai közé. Napi átlagban 5,5 órát - esetenként 8, pihenő napokon 1 órát - edz. Összesen 40 Ironman-en indult. Ez a verseny az úszás, a kerékpározás, a futás folyamatos teljesítéséből áll, távja 3,8km-180km-42km. Az ironman versenyek 90%-ában érmet szerzett, 11-szer a dobogó legtetején állt. Az edzéssel eltöltött idővel azonos időt fordít a menedzselésre. Rendszeresek közszereplői munkái élménybeszámolók, társadalmi összejövetelek, klubtalálkozók, díj átadások. Élete a Triatlon. Azon ritka magyar sportolók közé tartozik, akik állami támogatás nélkül, igazi profiként űzi sportágát. Hazánk utazó nagykövete: az évek során 25 országban fordult meg. Kiegyensúlyozott teljesítménye miatt szívesen választják hosszútávra a nemzetközi és magyar cégek reklámozásra, forgatásra, de elsõsorban image növelésre. Ismertsége népszerűsége, a német nyelvterületen, az USA-ban, Ausztráliában, és Japánban kiemelkedő. A magyar triatlon egyedüli felnõtt egyéni érmese világversenyen Közép távú EB III. Hely Szlovénia IRONMAN-EUROPE (német) 3 ezüst, 2 bronz IRONMAN -ÚJ ZÉLAND 1 ezüst, 1 bronz IRONMAN-AUSZTRÁLIA 1 ezüst, 1 bronz IRONMAN JAPÁN 3 arany IRONMAN SWITZERLAND 2 arany, 2 ezüst STRONGMAN 4 arany IRONMAN VILÁGRANGLISTA 2. Hely IRONMAN közben Maraton futás világcsúcstartó 2:38 12.-szeres év triatlonista
-
36 éve élsportol; 65 000 km-t úsztott; 130 000 km-t futotott; 600 000 km-t bringáztott; 190 pár futócipőt, 65 pár kerékpárgumit, 80 úszónadrágot használt el; 25 kg napvédő krémet, 170 kg testápolót kent magára, 7 autóval 3 500 000 km-t tett meg; 34-szer kerülte meg a földet repülővel; 5-szer telt be az útlevele; 3 személyi sérüléses balesetben; és 2 rablásban volt áldozat; 55 támogat és szponzor segített;
- Japánban emlékműve, Svájcban „fun club”-ja van; - hívtak szövetségi kapitánynak, edzőnek, menedzsernek; - 15 évig veretlen volt idehaza. Kropkó Péter mindezek alapján méltó az „Év Sportolója” díjra.
XII. MISKOLC VÁROS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÓI díjára • a BELVÁROS „TEAM” tagjait Miskolc város vezetése 2002 októberében azzal a szándékkal fogott hozzá Miskolc város fejlesztéséhez és működtetéséhez, hogy az utóbbi évtizedben elhanyagolt belvárost és annak a főutcáját ismét vonzó promenáddá változtassa. A feladat nagysága meghaladta egy ember szakmai tudását, ezért első perctől kezdve kollektívában gondolkodtak. Kimondták, hogy Miskolc belváros problémája csak hosszabb távon oldható meg, ezért a cél elérése érdekében csak lokálpatrióta szakemberek közös gondolkodása és összefogása segíthet. Felkérésre összeállt az építészekből, kertépítőkből és iparművészekből álló csapat, akik a város vezetésével közösen megtekintették a belvárost, és közösen határozták meg az elvégzendő feladatot. Abban is egyetértettek, hogy szakaszokra bontva lehet csak megoldani a bonyolult és több szakember munkáját érintő feladatot. A megoldáshoz bevonták a lakosságot is, mert megkérdezték, hogy az ország különböző szakemberei által ajánlott megoldásból, melyik utcabútort (kandelábert, ülőpadot, villamosmegállót, fali világítótestet stb.) szeretnének megvalósulva látni. A pályázat lezártával megkezdődött az érdemi munka. A tervezők, iparművészek és kertészek közösen fogadták el a megoldásra javasolt ötleteket és úgy döntöttek, hogy lehetőleg miskolci kivitelezők készítsék el a megtervezett utcabútorokat. Így esett a választás a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola kollektívájára. A munka elkezdődött és 2004-ben folyamatosan elvégzésre került a Városház tér és a Szemere utca közötti szakasz villanyfelújítása. Elhelyezésre kerültek az új kandeláberek és falikarok. Áttervezésre került a város egyik legforgalmasabb csomópontja a volt „villanyrendőr”. Megkezdődött a fő utca házainak a rehabilitációja (önkormányzati tulajdonban lévő épületek), hogy példát mutassanak azoknak, akik hasonló szép épületben szeretnének lakni és dolgozni. Volt, aki csatlakozott a felhíváshoz például az ING Biztosító Rt. (Városház tér 14.) Elkészült a város díszkivilágításának a megvalósítása is és megkezdődött MIK Rt. segítségével a színvonalas portálok és áruk betelepítése a földszinti üzletekbe. 2004. végére már érzékelhető volt a változás. Az emberek programnak tekintették, hogy bejöjjenek megcsodálni az elkezdett rehabilitációt. A város vezetése kulturális programokat szervezett az élmények elmélyítésére (tűzijáték, szilveszteri mulatság, stb.) Ebben a változásban jelentős szerepet vállaltak azok az építészek, kertépítők és iparművészek, akik irányították ezt az átalakulást.. Név szerint felsorolva - Puskás Péter, Bodonyi Csaba és Pirity Attila építészek,
-
Dobos Sára és T. Karmazsin Klára kertépítők, Litvin József és Fata György iparművészek, Viszlai József, Dr. Vincze János, Márkus György
Ezért a tevékenységért, az eddigi kiemelkedő teljesítményük alapján a Belváros „Team” méltó Miskolc Város Építészeti Alkotói díjára.
XIII.
BENKŐ SÁMUEL díjra
• Németh Józsefné bölcsődevezetőt Bölcsődei pályafutását 1970-ben kezdte, mint szakképzetlen gondozónő, majd 1973-ban az alapképesítést munka mellett szerezte. 1988-ban sikeres szakgondozónői vizsgát tett. 1990. 07. 01től 1996. 07. 01-ig Miskolc város bölcsődéiben szakfelügyelői feladatot látott el. Ezt követően a 7. sz. Bölcsőde vezetői feladataira kapott megbízást. Gondozónői pályafutása alatt alapos tudásra tett szert, melyet önzetlenül átadott munkatársainak. Nyitott az új iránt, a továbbképzéseken szerzett tapasztalatait szívesen alkalmazza a gyakorlatban. Szakmai felügyelői munkássága alatt egy sor új szakmai irányelv került bevezetésre, mellyel a bölcsődei munkát magas színvonalra lehetett emelni. (Szülővel történő fokozatos beszoktatás, családlátogatás, folyamatos napirend) Az új szakmai irányelvek, módszerek megismertetését, megvalósítását, a helyi adottságok figyelembevételével nagyon fontos feladatának tekintette. Bölcsődevezetőként a feladatok elvégzésében magával és munkatársaival szemben is igényes, energikus. Munkáját nagyon nagy hozzáértéssel végzi. Tudásával, igazságos, korrekt észrevételeivel a gondozónők munkáját segíti, támogatja. A bölcsődei munka minőségi színvonalának magatartása és fejlesztése érdekében ösztönzi munkatársait szakmai tudásuk növelésére, ugyanakkor saját elméleti tudását is fejleszti. Szívesen dolgozik együtt fiatalokkal. Közvetlen, nyitott, barátságos légkört alakított ki kollégáival, a szülőkkel, a gyerekekkel. Gyermekszeretete motiválja abban, hogy intézménye egyre magasabb szintű ellátást biztosítson a gyermekek számára, a családok megelégedésére. Személyes példamutatása, a bölcsődei szakmáért több évtizeden keresztül kifejtett kimagasló munkája elismeréseként, Németh Józsefné méltó a Benkő Sámuel díjra.
• Dr. Török Lajos gyermekgyógász háziorvost Dr. Török Lajos 36 éve gyógyítja Miskolcon gyermekpácienseit. Ebből a 36 évből 30 évet jelenlegi munkahelyén, a Fábián úti gyermekrendelőben töltött el. Számtalan, körzetében élő gyermek és körzetéből kinőtt felnőtt gondol rá nagy szeretettel. 1970-ben fejezte be tanulmányit a Debreceni Orvostudományi Egyetemen.
Miskolcra került, a hajdani Petőfi Sándor utcai Gyermekkórházba, Dr. Marossy Pál főorvos irányítása alá. Nagy szakmai alázattal, kíváncsisággal, hozzáértéssel végzete munkáját, páciensei és kollégái megelégedésére. 1974-ben szakvizsgázott a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. 1976. őszén a Gyermekkórház megszűnése után, előbb rövid ideig a Hunyadi úti, majd elkészülte után a Fábián úti gyermekrendelőben dolgozott tovább. Tevékenyen részt vállalt az előkészítő és szervező munkákból az 1991-ben alakult GYAPOSZ (Gyermekgyógyászati Alapellátásban Praktizáló Orvosok Szövetsége) vezetőségi tagjaként, mely 1995-ben elnökévé választotta. Az 1993-ban létrejött MVHR (Miskolci Vállalkozó Háziorvosi Rendszert Működtető Egyesülés) alapító tagja. Kitartó munkával, tiszteletre méltó erőfeszítéssel elérte, hogy a gyermek - és felnőttgyógyász háziorvosok képviselői az Egészségügyi Bizottságban, meghívott tagként, véleményt alkothatnak, javaslatokat tehetnek a munkájukat érintő tervezetek kidolgozása kapcsán. 1999-től az OALI (Országos Alapellátási Intézet) regionális munkatársa. 2001-től, 2005. novemberéig Miskolc város szakfelügyelő főorvosa, majd 2005. novemberétől megyei gyermekgyógyász szakfőorvosként is tevékenykedik, természetesen házi gyermekorvosi teendői mellett. Megalakulása óta tagja az Orvosi Kamara Jogi Bizottságának. 2001-től a Debreceni Orvostudományi Egyetem mentora, 3 hónapos időtartamban oktatja a gyermekgyógyász szakorvos - jelölteket körzetében, a gyakorló orvosi munkára. Eddig minden szakorvos - jelöltje kiváló minősítéssel szerezte meg szakvizsgáját. A tájfutók és kosárlabdázók sportorvosaként hosszú évek óta szolgálja az igazi, testet-lelket építő nemesítő tiszta sport ügyét. Ő maga rendszeresen úszik, ha teheti korcsolyázik is. Eddigi orvosi szakmai tevékenysége alapján Dr. Török Lajos gyermekgyógyász háziorvos méltó a Benkő Sámuel díjra. XIV. NÍVÓDÍJRA • Búss Gábor Olivér forgatókönyv írót
Búss Gábor Olivér a Déli Hírlap és az Észak -Magyarország napilapok újságírója volt hosszú évekig. Jelenleg Budapesten dolgozik, a Rádió 1. reggeli műsorának kreatív szerkesztője. Emellett megjelennek cikkei magazinokban, most egy abszurd regény írásával van elfoglalva. Számára a film forgatókönyvek hozták meg az országos ismertséget. „Az én életemben az Üvegtigris a nagy sztori”, nyilatkozta nemrég. Az Üvegtigris alapötlete 1997-ben született meg. Időt arra, hogy ezt megírja, különös módon egy autóbaleset adott. Egy frontális karambol után, amelyben utasként elég komoly sérüléseket szenvedett, több mint két évig tartott a lábadozása. Ha nincs ez a balesete, Búss Gábor Olivér talán soha nem tudott volna annyi időt találni, hogy le tudjon írni egy olyan történetet, amely egy különálló, saját világot teremt, saját szabályokkal, amelyek éppen annyira hasonlítanak a körülöttünk lévő világra, mint amennyire különböznek attól. Lábadozó miskolci újságíróként küldte el a forgatókönyv első változatát Rudolf Péternek, amelynek alapján megszületett az Üvegtigris című film, és a mozik kirobbanó közönségsiker mellett vetítették azt. A film ötletének sikerét jelzi az is, hogy azóta folytatni tudták a történetet, időközben elkészült és ugyancsak nagy közönségsikert aratott az Üvegtigris 2. Tervei között további filmek, forgatókönyvek szerepelnek. Búss Gábor Olivér eddigi újságírói, közírói, szövegírói tevékenysége alapján méltó a Nívódíjra. • Czikora Ágnes szerkesztő - műsorvezetőt Czikora Ágnes 7 éve dolgozik a Városi Televíziónál szerkesztő-műsorvezetőként. Munkájának fő területe Miskolc kulturális életétének bemutatása a képernyőn. Hét éve szerkeszti, vezeti a hetente jelentkező MÚZSA című kulturális magazint, amelyben beszámol a legfontosabb eseményekről, kiállításokról, koncertekről, színházi premierekről és egyéb rendezvényekről. Rendszeresen forgat a Miskolci Nemzeti Színházban is. Erőfeszítése és sikeres ORTT pályázata nyomán két végig szerkesztette a hetenként jelentkező SZÍNHÁZI MAGAZIN című műsort, melyben nem csak a bemutatókról, a reflektorfényben dolgozó művészek alkotásairól, hanem a kulisszák mögött dolgozó szakemberek munkájáról, a színház világáról számolt be. (A műsor 2005. októberében újabb pályázati forrás hiányában megszűnt.) Nagy lélegzetű összeállításokat (50 perces) készített az egész várost „felbolygató” fesztiválokról: a Magyar Színházak Fesztiválja (2000) a „Bartók + …” Miskolci Nemzetközi Operafesztiválról (2001-2002-2003-2004-2005). E nagy rendezvényekről a legteljesebb képi dokumentációval Czikora Ágnes munkája révén a VTV rendelkezik. Munkáját szakmai felkészültség, lelkiismeretesség és igényesség jellemzi. Nagy türelemmel és kitartással dolgozik mindig. Interjú-alanyai kedvelik közvetlenségéért, jó kontaktusteremtő képességéért és derűjéért. Anyagaival talán a legteljesebben tájékoztatja az érdeklődő közönséget Miskolc kulturális életéről. Szakmailag is képzi magát, jelenleg végzős kommunikáció szakos egyetemi hallgató. Több éves szakmai munkássága elismeréseként Czikora Ágnes méltó a Nívódíra.
• Cseh Károlyt, a Miskolci Kelet Alkotókör elnökét Cseh Károly a Miskolci Kelet Alkotókör elnöke, a Magyar Írószövetség tagja, költői pályafutását 35évvel ezelőtt kezdte, mezőkövesdi diákként a Matyó Földben publikálta első versét. Költészetének legfőbb élményforrása az észak-magyarországi régió természeti, kulturális, irodalmi öröksége. Életének 50. évében országosan is elismert költő. Eddig hét verskötete, és fordításkötete jelent meg. 1989. őszén a Csuvas Írószövetség Vaszlej Mitta-díjjal tüntette ki a csuvas irodalom magyarországi fordításáért, népszerűsítéséért. Főképpen orosz és német nyelvből fordít, de a horvát, szerb, lengyel, litván, olasz, görög és török irodalomból is ültetett át magyarra verseket. Versei megjelentek: Napjaink, Délsziget, Tiszatáj, Partium, Vigilia, Új Enber Új Forrás, VÁRhely, Somogy, Hévíz, Kortárs, Bécsi Napló folyóiratokban. Versei megjelentek: orosz, német, csuvas, tatár, román, litván nyelven. Szerkesztette az Észak-Magyarországban megjelenő Látókör című művészeti rovatot, számos interjút készített a régióban élő művészekkel, számos pályatárs munkáiról írt méltatást, recenziót. Költői pályaképét Cs. Varga István irodalomtörténész készítette el. Munkái: hevesi és borsodi tájházban (Kalász László, Kálnoky László, Cseh Károly), tanulmánykötet, Felsőmagyarország Kiadó, 1997. Cseh Károly Bibliás föld, 1992-2001. című kötethez tanulmány, Gonda Kiadó, 2003. Publikált a Horvát Köztársaság Kulturális Minisztériuma által támogatott Horvát irodalmi antológiában (szerk.: Dr. Lőkös István, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja). Mindezek alapján Cseh Károly méltó a Nívódíjra.
• Komlóstetői Kerékpáros Sport Klubot A Komlóstetői Kerékpáros Sport klub 1995-ben alakult azzal a céllal, hogy a kerékpározást szeretőket összefogja, sportolási és szabadidős programokat szervezzen. A klub tagjainak nagy része komlóstetői, de csatlakoztak a klubhoz a város minden részéről, sőt a környező településekről is, a jelenlegi taglétszám 180 fő. A mountain bikeozás manapság fénykorát éli, a versenysport mellett a klub nagy hangsúlyt fektet a kirándulások, közös programok, közösségi tevékenységek szervezésére. Programjaik sokrétűek, céljuk az utánpótlás- és az egészséges életmódra való nevelés. A nyári közös kerékpáros túrákat, táborokat átlagosan 40-50 fős létszámmal szervezik, az ország számos pontjáról érkeznek hozzájuk kerékpározni szerető fiatalok.
Első ízben 1996-ban rendezték meg a Tavaszköszöntőt, ami egész napos sport és kulturális kikapcsolódást nyújt az érdeklődőknek, mára hagyománnyá vált, látogatottsága 1500-3500 fő között mozog. Sokat kerékpároznak a Bükkben, így kerültek közelebbi kapcsolatba a természettel, a környezetvédelemmel, így az Autómentes Nap társszervezője, a környezetvédelmi akciók aktív kezdeményezője és résztvevője (állatvédelem, takarítás, madarak etetése télen) a klub. Jó kapcsolatot alakítottak ki a város többi civil szervezetével, többek között a KKSK Kétkeréken Gördülők Alapítványával, a Komlóstetői Általános Iskolával és Óvodával, tagjai a Környezetvédelmi Civil Kerekasztalnak. A hegyi-kerékpáros sport fejlődésével egyre nagyobb jelentőségű a versenyzés, különböző kategóriákban, a gyerekversenyektől a felnőttekig indulnak versenyzőik a miskolci, regionális és országos versenyeken. Kiemelkedő sikerük, hogy regionális és magyar bajnokuk is van. 2005-ben rendezték meg a Downhill Magyar Kupafutamot, képviseltették magukat a Moutain Bike Világbajnokságon Olaszországban, valamint az Amatőr Világbajnokságon Saalbachban. 1997-ben testvér klubkapcsolatot alakítottak ki az olaszországi Collegnoi Borgonovo kerékpáros klubbal, azóta minden évben 10-12 főt látnak vendégül, versenyzőik a sestrierrei versenyen az előkelő 4. 11. és 12. helyet is szereztek már. Jelentős rendezvényeik: -
Tavaszköszöntő Kerékpáros Találkozó 24 órás kerékpáros verseny Négyfordulós hegyi-kerékpáros verseny I. Miskolci Terem-cross Bajnokság Kossuth emléktúra Vodafone Bükk Bike Fesztivál Downhill Magyar Kupafutam Városi Downhill Extrém Sport Jam
2002-ben Komlóstetőn létrehozták a Bike Parkot, a DAM 2004 Kft. területén van fő bázisuk, ahol jelentős önkéntes munkával sikerült kialakítani a Factory Sport Arénát. A Skate Park épített elemekkel vonzza a görkorcsolya, a gördeszka, a bmx és mountain bike kedvelőit. Nemrég építették meg a régió első szivacsgödrét és a Dirt Jumpot, van Paintball pálya, decentralizált pályázat keretében európai szintű Falmászó Központ került kivitelezésre. Nemrég kezdték el kialakítani klub helyiségüket, a koncerttermekben több zenekarnak biztosítanak gyakorlási lehetőséget. A klub nonprofit szervezet, mindkét létesítményt önerőből illetve pályázati lehetőségekből tartják fenn.
Több éves szakmai munkássága elismeréseként a Komlóstetői Kerékpáros Sport Klub méltó a Nívódíjra.
• Koncz Károly Györgyöt, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum nyugalmazott főtanácsosát Koncz Károly György Diósgyőrben született 1946-ban. 1965-ben szerzett kohász-technikusi oklevelet, majd 1969-ben ORI előadóművészi engedélyt. 1970-ben József Attila versmondó díjat, 1972-ben az országban az elsők között Radnóti Miklós előadó-művészeti díjat kapott. 1977-ben „Miskolcért” társadalmi munka érem ezüst fokozatával tüntették ki. 1965-1967 között a „Mi Egyetemünk” című újságot szerkesztette. 1967-1974 a „Miskolci Manézs Színház” mely határainkon belül és túl rangos együttes volt, társulatalapító tagja, vezető színész, díszlet- látványtervező és kivitelező. 1969-1972 a Gárdonyi Géza Művelődési Ház munkatársa, ekkor a Diósgyőri Vár első faszerkezetes színpadában tervezésben és kivitelezésének irányításában, valamint a Gárdonyi Ifjúsági Park kivitelezésének szakmai és társadalmi munkáinak szervezésében és irányításában is részt vett. 1979-től nyugdíjba vonulásáig a Miskolci Galéria főállású kiállítás rendezője és alkotóházi gondnoka volt. 1967-től rendezett kiállításokat a Miskolci Galériában és külső rangos kiállítóhelyszíneken ahol a Művészeti Múzeum gyűjteményeit bemutatta: Diósgyőri Vármúzeum, Képtár és Galéria, Kassa, Kolozsvár, Budapesten több helyszínen. Az elmúlt 35 évben a 20 Országos Biennáléból 15-nek a rendezésében vett részt. Tagja volt a III. Ötvös- és Fémműves Triennálé nívódíjjal elismert rendező csapatának. Számos kiállítást rendezett itthon és külföldön egyaránt. Egy évtizede az Ady Endre Művelődési Ház galériájának állandó kiállítás rendezője, de számos tárlatot és bemutatót rendezett meg nagy szakértelemmel a Diósgyőri Vár Déryné Házában is. A Diósgyőri Várban megrendezésre kerülő Borsodi Fonó lelkes és fáradhatatlan műsorvezetője és koordinátora 8 éve. Ugyanez a lelkesedés és ügyszeretet nyilvánult meg a 2004. évi MIKULÁSVONAT programjainak megvalósításában. Napjainkban is lelke és motorja a miskolci művészeti, kulturális és közösségi élet formálásának. Atyai gondoskodással és szeretettel nevelte fiatal kollégáit, akiknek igyekezett hallatlanul nagy ismeretanyagából minél többet átadni. Gazdag, sokszínű és tartalmas munkássága alapján Koncz Károly György méltó a Nívódíjra
• M. Németh Erzsébetet, a Miskolci Csodamalom Bábszínház igazgatóját
M. Németh Erzsébet 1972 óta dolgozik a kulturális szférában. Tevékenységeinek állomásai: Kossuth Művelődési Ház - Művészeti és Propaganda Iroda Koncertek, fesztiválok, kiállítások szervezése Városi Művelődési Központ Kistérségi módszertani munka; nyári színházi előadások szervezése Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda Nyári színházi előadások szervezése Miskolci Nyári Színház Megbízott igazgató Ady Endre Művelődési Ház Borsodi Fonó, Megyei Énekverseny, Várszínházi Esték (határon túli színházak előadásai) szervezője - Miskolci Csodamalom Bábszínház - 1998 óta igazgató -
A Bábszínház igazgatója ként alapvető feladatának tekinti a színház művészeti színvonalának emelését és az Intézmény menedzselését. Az elmúlt években szemmel látható volt a fejlődés, a művészeti és esztétikai színvonal emelkedése, a Bábszínház szolgáltatásainak kibővülése. Mindez statisztikailag is mérhető a látogatottságban. Külön hangsúlyt feketetett az Intézmény külső és belső megújulására. Tartós, kitűnő kapcsolatokat épített ki a város óvodáival, iskoláival és kulturális intézményeivel. A gyermekek nyári szabadidejének hasznos eltöltésére és a szülők megsegítésére elindította a népszerű „Bábos napközit”. A tanulás megkönnyítésére és színesítésére 7 évvel ezelőtt játszóházat indított el „Báb-Szó-Ház” elnevezéssel a pedagógusok és a gyermekek nagy örömére. A Bábszínház új szolgáltatásként előadással egybekötött születésnapi ünnepségekre várja városunk kis lakóit mióta M. Németh Erzsébet az igazgató. Az elmúlt 5 évben kiemelt feladatának tekintette - és vezetése alatt a Bábszínház azonosult is - a fogyatékkal élő fiatalok problémájával és sajátos eszközeiket felhasználva (bábos terápiával) segítik társadalmi beilleszkedésüket, személyiségük fejlesztését. Ez a „művészet-terápia” hiánypótlásként jelent meg városunkban. M. Németh Erzsébet igazgatóként azért dolgozott és dolgozik, hogy a Bábszínház és a bábművészet személyreszabottan, minden gyermek számára biztosítsa az önkifejezésnek, a világ megértésének, az állandó értékek megőrzésének, újrateremtésének a lehetőségét, hogy ne csupán értelmi, akarati úton, hanem érzelmileg is tevékenyen befogadott tudást, felelősen alakítható világképet alapozhasson meg a gyermekekben.
M. Németh Erzsébet a magas színvonalon végzett kulturális tevékenysége mellett szociális érzékenységéről is tanúbizonyságot tett. Más szakmai szervezetek mellett a fogyatékkal élők fejlesztő, esélyegyenlőséget megcélzó tevékenységeiben is aktívan együttműködik. A sérült gyermekek és fiatalok számára biztosított bábterápiás programban nyújt a színház munkatársaival együtt szakmai segítséget. A fogyatékosok ügyének ilyen önzetlen és hatékony felkarolása példaértékű városunkban. A társadalmi integrációt is elősegítő, szakmai-művészeti munkája alapján M. Németh Erzsébet méltó a Nívódíjra.
• Salamon Józsefet, a DVTK egykori válogatott labdarúgóját Salamon József 1948. október 23-án született Miskolcon. Általános iskolái elvégzése után, 1963-ban lett a Diósgyőri VTK igazolt játékosa. Az I. Sz. Ipari Szakközépiskola harmadikos tanulójaként, 1966-ban játszotta első NB I-es mérkőzését. Egy év megszakítással - 1973/74 NB I/B - közel 400 első osztályú mérkőzést játszott. Többszörös ifjúsági, utánpótlás, olimpiai és A-válogatottság után 1980-ban a görögországi PAUK Szaloniki csapatához szerződött. 1978/80-ban az Év játékosa címet nyert. Aktív játékos pályafutását 1984-ben fejezte be. Az első szabadon választott miskolci képviselőtestület -1990/94. - szocialista képviselője lett. A Sportbizottságban azóta is tevékenyen részt vesz. Ebben az évben ment nyugdíjba. Három kiskorú gyermek édesapja. Az ADM Kht. technikai munkatársaként részt vesz a Diósgyőri Stadion rekonstrukciójának megvalósításában.
Mindezek alapján Salamon József méltó a Nívódíjra.
• Sternádel Erzsébet aneszteziológust Sternádel Erzsébet 1950. július 23-án született Sátoraljaújhelyen. 1968-ban Miskolcon érettségizett, majd 1969-től -1971-ig szintén Miskolcon szülésznőképzőt végzett. Közben Budapesten anaesthesiológus szakasszisztensi végzettséget szerzett. 1971-1976-ig a Sátoraljaúhelyi városi Kórházban dolgozott, majd 1976-tól immáron 30 éve a Semmelweis Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati osztályán dolgozik, előbb mint beosztott anaesthesiológus szakasszisztens, majd vezető anaesthesiológus szakasszisztensként.
32 éve végzi felelősségteljes munkáját, kíváló emberi adottságokkal és magas fokú szakmai képzettséggel. Ezen időszak alatt megközelítőleg 30000 altatást, érzéstelenítést végzett és napi munkája mellett közel 2500 ügyeletet teljesített, hétköznap, hétvégén, ünnepnapokon. 16 új kolléganőt tanított be eddigi munkássága alatt. 14 évig volt szakszervezeti bizalmi és 18 éve csoportvezető asszisztens. Egyéniségével, hozzáértésével, munkatársaihoz való viszonyával, a betegekkel kialakított empatikus kapcsolatával méltán számít a Semmelweis Kórházban elismert, megbecsült szakembernek. Az egészségügyi hivatás szürke eminenciása, aki mindig tudta mi a feladata, munkahelyi közösségében kíváló együttműködést alakított ki. Eddigi elismerései: Miniszteri dicséret Kiváló dolgozó Emlék plakett Főmunkatársi kinevezése
1983. 1995. 2002. 2004.
Sternádel Erzsébet szakmai munkája elismeréseként méltó a Nívódíjra
XV. AZ „ÉV CIVIL SZERVEZETE” díjra • Az Értük-Velük-Együtt Közhasznú Egyesület Az Egyesület 1996-tól - 2003-ig a Csilla Bárónő Szeretetotthonban élő gondozottak alapfeladaton túli programjait szervezte. A Miskolci Nemzeti Színház művészei, a Pécsi Sándor Guruló Színház előadói, a Csodamalom Bábszínház bábszínészei, a Vörösmarty Művelődési Ház előadói, nyugdíjas klubok és egyesületek szereztek örömteli pillanatokat a gondozottaknak. Farsang, gyermeknap, szüreti mulatságok, télapó ünnepségek adtak erre lehetőséget. A Fogyatékkal Élők Világnapját 1998-tól ünneplik, szellemi, ügyességi és sportvetélkedőkkel, több intézmény bevonásával. Zárásként zenés mulatsággal, mely lehetőséget ad az ismerkedésre a fiatalok és a szakmában dolgozók között. 2003-ban a Fogyatékkal Élők Nemzetközi Éve alkalmából az egyesület két nagyszabású rendezvényt szervezett. Értük-Velük-Együtt címmel óvodás-kortól a felnőtt korig bemutatták az intézményeket (szakmai napot szerveztek) és közös gála műsorral ünnepelték a nemzetközi évet az Ifjúsági és Szabadidő Házban. A rendezvény bebizonyította, hogy a sérült emberek nagyon örülnek egymás sikerének, buzdítják egymást, és közösen erősítik a gyengébbeket. Az integráció jegyében szervezték a rendezvényt, másik felében különleges zenei csemegéket kaptak az Erkel Ferenc Zeneiskola, a Fráter György Katolikus Gimnáziumban kamara kórusától a Garabonciás-Avas-Ködmön táncegyüttes műsorából. 2003. őszén csatlakozott az egyesülethez az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona és Fogyatékos Személyek Gondozóháza, és ekkor vették fel mai nevüket: Értük-Velük-Együtt Egyesület.
A 2004-ben Miskolc Város Ünnepéhez csatlakozva Értük- Velük- Együtt napokat szerveztek. Az első nap a kulturális fesztivál volt (óvodás kortól-felnőtt korig), melyen részt az Esélyegyenlőségi Kormány Hivatal Koordinációs Igazgatóság igazgatója. 2005. december 1-jét, a Fogyatékkal Élők Világnapját a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek műsorával ünnepelte az egyesület, szélesítve a kört az értelmi fogyatékkal élőkkel: együtt voltak mozgássérültek, a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és csökkentlátók. Foglalkozások: Gyógytorna-masszázs-gyógyúszás Kézműves foglalkozás: szövés-kosárfonás Bábterápia, játszóház. Gyógytorna-masszázs-gyógyúszás Az Egyesület 1996-tól fontosnak tartja a gyógytornát, mindkét intézményben szakképzett gyógytornász heti rendszerességgel végzi külön az egyéni és a közösségi tornát. Kézműves foglalkozás Szövés-kosárfonás-gyöngyfűzés-egyéb kreatív foglalkozások. Három gyógypedagógus, minden héten járnak foglalkozásokat szervezni a gondozottak számára. A foglalkozások első hónapjában a papírral, a gyöngyfűzéssel, a kosárfenekezéssel próbálkoztak. A sok színes papírvirág, a színes falikép készítése, babaruhák varrása, mozaikképek ragasztása, gyurmázás, nemezelés, csákó hajtogatás, a gipszkiöntés színes figurái, dekorációk készítése, valamint a lakók egyéni ízlésének formálása nagyon elnyerte a leányok tetszését és e témakörben dolgoztak a legtöbben. A kosár fenekének készítése, a fül összesodrása, a vessző méretre vágása, majd a kész kosár elkészítése a fiúk tetszését nyerte el. A lakók magatartása, munkához való viszonya is megváltozott, egymást túlszárnyalva igyekeztek kéréseiket teljesíteni. Nagyon megható a ragaszkodásuk, elfogadták a segítséget, érezték, hogy valami jó történik velük. Játszóház-bábterápia A fogyatékkal élők művészeti életéért pályázat támogatásából ebben az évben a Miskolci Csodamalom Bábszínház művészeivel tudtak megállapodást kötni foglalkozásukra. Ismerkedés után a bábok készítésével birkóztak, éneklés, közös beszélgetés szerepelt a programokban. Kirándulások-nyári táborok
Tapolcai-Lillafüredi-Vadasparki kirándulások mellett hosszú távú kirándulásokat is szerveztek. 2004-ben Ópusztaszeren voltak a Nemzeti Történelmi Parkban. Nyaralások-táborozások Az Egyesület 1998-tól támogatásból vállalta az első években a Csilla Bárónő Szeretetotthon lakóinak üdültetését. Több éven keresztül Tarnamérán nyaraltak a honvédségi üdülőben. 2000-től folyamatosan az Önkormányzat Balatonmáriafürdő-i táborában nyaralnak több intézmény gondozottai. Sokoldalú tevékenysége alapján az Értük-Velük-Együtt Egyesület méltó az „Év Civil Szervezete” díjra XVI. „A CIVILEK TÁMOGATÁSÁÉRT” díjra • SzinvaNet Informatikai Kft.-t A SzinvaNet Informatikai Kft. 2002-től névadó szponzora a kerekesszékes teniszbajnokság miskolci versenyének. Első évtől megnyugtató fedezetet biztosított a verseny rendezéséhez és a színvonal növeléséhez felajánlott pénzdíjjal is hozzájárult. A verseny informatikai hátterét teljesen magára vállalta. Két év hazai Országos Vidék Bajnokság rendezése után, a nemzetközi porondra való kilépés feltételeit is megteremtették. Az International Tennis Federation (Nemzetközi Tenisz Szövetség) szervezetével kapcsolatot építettek ki, ahol kérték versenyük felvételét a NEC Wheelchair Tennis Tour (Kerekesszékes Tenisz Torna) sorozatában. Ez a versenysorozat a világ 35 országában, több mint 100 versenyt foglal magába, amelyeken megszerzendő pontokkal lehet a világranglistán helyezéseket elfoglalni. A világon 15.000 mozgássérült sportoló küzd ezekért a világranglista pontokért. Ebben a sorozatban való részvétel nagyobb anyagi támogatást, és egy protokoll lista bevezetését tette szükségessé. Ezt a névadó szponzor magára vállalta, így biztosította a verseny létjogosultságát a nemzetközi porondon. Eddig két rendezvényen, 7 ország kerekesszékes sportolói vettek részt. A résztvevők között voltak a világranglista élmezőnyéből a 14. és a 20. helyezett versenyzők. Rendezvényeiket az ITF kiválónak értékelte. A SzinvaNet Informatikai Kft. honlapján megtekinthetőek a versenyek tájékoztatói. A SzinvaNet Informatikai Kft., a kerekesszékes teniszbajnokság támogatója méltó a „Civilek Támogatásáért” díjra.
XVII.
„MISKOLC VÁROS SPORTJÁÉRT” díjra
• Braun János egyesületi elnököt Braun János mozgáskorlátozottsága ellenére maga is aktív sportember, számos nemzetközi tenisztorna győztese, aki az esélyegyenlőség, társadalmi integráció elhivatott képviselőjeként 10 éve szervez nemzetközi keretek között versenyt mozgássérült sportolók részére. Törekvései azt a célt szolgálják, hogy a többségi társadalomban a fogyatékosok sportja ne pusztán másodrangú szerepet töltsön be. Braun János 16 éven keresztül a Magyar Honvédség logisztikai részlegvezetőjeként dolgozott egészen balesetéig. 1992. óta él kerekesszékben. Magánemberként és a BAZ. Megyei Fogyatékosok Sportszövetségének titkáraként az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció elhivatott képviselője. A fogyatékosügy területén végzett önkéntes munkájával, szabadidős sportrendezvények szervezésével, fogyatékos gyermekek és szüleik részére rendezett életmód, és sporttábor koordinálásával, példaértékű integrációt célzó törekvéseivel hatékonyan igyekszik segíteni a városban élő sérült embereken. Sportemberként és civilként is egyaránt utat mutat fogyatékossággal élő társainak. Sportszervezői tevékenysége alapján méltó a „Miskolc Város Sportjáért” díjra
XVIII. „MISKOLC VÁROS TURIZMUSÁÉRT” díjra • Bárdos István turisztikai menedzsert Bárdos István a turisztikai szakma meghatározó képviselője Miskolcon. Nevéhez fűződik az ország legjelentősebb és leglátogatottabb vidéki turisztikai szakvásárának létrehozása és folyamatos fejlesztése. Az évről-évre emelkedő számú látogatót és szakmai kiállítót vonzó kiállítás olyan komplex rendezvénnyé nőtte ki magát, ahol az ágazatot jellemző sokféle tevékenység harmonikus egyensúlyt alkot, így az utazási ajánlatok mellett kulturális események, szakmai fórumok, fakultatív események, üzleti megbeszélések, városnéző programok is helyet kapnak. A Miskolcról közvetített pozitív kép és a nagyszámú szakmai képviselő jelenléte fontos eleme a vállalkozói szféra által generált városmarketingnek. A régió meghatározó utazási irodája a Szerviz Utazási Iroda, amelynek alapítója és menedzsereként nemcsak a magas igényeket kielégítő külföldi utazások szervezője, hanem azon kevesek közé tartozik, aki a belföldi, ezen belül Miskolcra történő utazási kedv felkeltéséért, a kulturális turizmust elősegítő csomagajánlatok összeállításával és értékesítésével tevőlegesen is részt vállal. Utasközönségük elsősorban a színvonalas, igényes és megbízható utazás iránt érdeklődők köréből tevődik össze. Az igényekhez igazodva kiemelt partnereik: TUI, Terra, Gulet, Magic Life, Tensi, Chemol Travel, Neckermann, Medina Tours, Malév Airtours, Meier’s, DERtourTeljes körű utazási szolgáltatásukat az Air Partner Repülőjegy Iroda egészíti ki. Szinte valamennyi utazási célországot személyes tapasztalatok alapján ismeri. Mindennél fontosabbnak tartja az utazni vágyók korrekt és pontos informálását. Az utazási iroda a
legmodernebb számítástechnikai rendszerrel dolgozik Száz ország 20.000 szállodájához, az amerikai partnerirodához, a gépkocsi bérléshez és a jelentősebb magyar touroperátorokhoz “online” foglalási rendszerrel csatlakozik. Honlapjukon az érdeklődők részére közvetlen “online” lehetőséget biztosítanak szállásfoglalásra, repülőjegy foglalásra és gépkocsi bérlésre. Innovatív gondolkodásmódja az iroda tartalmi-technikai fejlesztésében is megnyilvánul. A Szerviz Iroda tagja a Magyar Utazási irodák Szövetségének (MUISZ) és a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának. (BOKIK)Az Iroda nemcsak a megyében, hanem országos szinten is több kis és nagyvállalat üzleti utaztatását végzi a megrendelők elégedettségére Szakmai tapasztalata és segítőkész együttműködése számos esetben elősegítette az önkormányzat és a turisztikai vállalkozói szakma közötti párbeszédet, újító ötleteivel, kreatív gondolataival részt vett az Európa Kulturális Fővárosa pályázat turizmust érintő fejezetének elkészítésében. Több éves szakmai munkássága elismeréseként Bárdos István méltó a „Miskolc Város Turizmusáért” díjra.
II.
Az önkormányzat stratégiájához való viszony
Az önkormányzat a kitüntető címek és díjak adományozásával lehetőséget teremt azon személyek és közösségek munkásságának elismerésére, akik tevékenységükkel kimagasló érdemeket szereztek a város fejlődésében.
III.
Előzmények
A médiákban megjelent felhívás, valamint a Közgyűlés szakbizottságai és a hivatal szakosztályai által megküldött előterjesztések alapján az évente választott Kuratórium javaslatot tesz a díjak odaítélésére.
IV.
Várható szakmai hatások
Az elismerésben részesülő személyek, közösségek tevékenységükkel kimagasló érdemeket szereznek a város fejlődésében, jó hírnevének terjesztésében. V.
Várható gazdasági hatások
Az a tudás és gyakorlati ismeret, amellyel a díjra jelöltek rendelkeznek, jelentős mértékben segíti Miskolc szellemi és gazdasági gyarapodását, fellendülését, kapcsolatainak ápolását. VI.
Kapcsolódások
Az Önkormányzat elismerésinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 38/2004. (XI.10.) rendelet alapján tesz a Kuratórium javaslatot az egyes címek és díjak odaítélésére.
VII.
Fennmaradt vitás kérdések
A szakmai előkészítése során nem maradt vitás kérdés. VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására A kitüntető címek és díjak odaítéléséről zárt ülésen határoz a közgyűlés, a döntés nyilvánosságra hozása csak azok átadásakor, 2006. május 11-én, Miskolc Város Ünnepén lehetséges. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a „Javaslat Miskolc város kitüntető címeinek és díjainak adományozására és „Miskolc 1956” elnevezésű kitüntető díj alapításának előkészítésére” című előterjesztést megtárgyalni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen.
Miskolc, 2006. március 1.
Káli Sándor
Határozati Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a „Javaslat Miskolc város kitüntető címeinek és díjainak adományozására és „Miskolc 1956” elnevezésű kitüntető díj alapításának előkészítésére ” című előterjesztést megtárgyalta, és az alábbi határozatot hozza:
I. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat elismerésinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 38/2004. (XI.10.) rendelet alapján
1. MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető címet adományozza • •
Csapó János színművésznek György István filmrendező, stúdióvezetőnek
2. PRO URBE kitüntető címet adományozza • • • •
Dr. Dobos László programvezetőnek Dr. Kabdebó Lóránt egyetemi tanár, nyugalmazott dékánnak Selmeczi György zeneszerzőnek és Kincses Margit zongoraművésznek Vágó István újságírónak
3. GÁLFFY IGNÁC életmű-díjat adományozza •
Gyarmati Béla újságírónak
4. SZABÓ LŐRINC irodalmi díjat adományozza •
Zemlényi Attila költőnek
5. REMÉNYI EDE zenei díjat adományozza •
Halász István fagott kamaraművésznek
6. KONDOR BÉLA képzőművészeti díjat adományozza • Pataki János festőművésznek
7. DÉRYNÉ színházi díjat adományozza
•
Veres Attila festőtár vezetőnek
8. SZEMERE BERTALAN közéleti díjat adományozza • Szűcs Ferencnének, a Társadalmi Egyesülések B.A.Z Megyei Szövetsége elnökének 9. HERMAN OTTÓ tudományos díjat adományozza • Petneki Áron művelődéstörténésznek 10.
PEDAGÓGIAI díjat adományozza
• Endrész Gyöngyi középiskolai tanárnak • Lénárt Györgynének, a Martin János Szakiskola és Speciális Szakiskola igazgatójának • Riba Istvánnénak, a Nyitnikék Napközi Otthonos Óvoda vezetőjének
11.
AZ „ÉV SPORTOLÓJA” díjat adományozza
• Kropkó Péter triatlon versenyzőnek
12.
MISKOLC VÁROS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÓI díjat adományozza
• a BELVÁROS „TEAM” tagjainak 13.
BENKŐ SÁMUEL díjat adományozza
• Németh Józsefné bölcsődevezetőnek • Dr. Török Lajos gyermekgyógász háziorvosnak 14.
NÍVÓDÍJAT adományozza
Búss Gábor Olivér forgatókönyv írónak Czikora Ágnes szerkesztő - műsorvezetőnek Cseh Károly írónak Komlóstetői Kerékpáros Sport Klubnak Koncz Károly Györgynek, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum nyugalmazott főtanácsosának • M. Németh Erzsébetnek, a Miskolci Csodamalom Bábszínház igazgatójának • Salamon Józsefnek, a DVTK egykori válogatott labdarúgójának • • • • •
• Sternádel Erzsébet aneszteziológusnak 15.
AZ „ÉV CIVIL SZERVEZETE” díjat adományozza
• Az Értük-Velük-Együtt Közhasznú Egyesületnek 16.
„A CIVILEK TÁMOGATÁSÁÉRT” díjat adományozza
• SzinvaNet Informatikai Kft.-nek
17.
„MISKOLC VÁROS SPORTJÁÉRT” díjat adományozza
• Braun János egyesületi elnöknek
18.
„MISKOLC VÁROS TURIZMUSÁÉRT” díjat adományozza
• Bárdos István turisztikai menedzsernek
II. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a kitüntető címeket és díjakat Miskolc Város Napján, május 11-én ünnepélyes keretek között adja át. Felelős: Polgármester Közreműködik: Kulturális és Vendégforgalmi Osztály Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Határidő:
2006. május 11.
III. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, az önkormányzat elismerésinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 38/2004. (XI.10.) rendelet módosítására. Az 1956 os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a „Miskolc 1956”elnevezésű kitüntető díj alapítására vonatkozó előterjesztést a 2006. májusi közgyűlésre terjessze elő. Felelős: Polgármester Közreműködik: Kulturális és Vendégforgalmi Osztály Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Határidő:
2006. május
