Miskolc, március

A Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és tagintézménye A Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja

Miskolc, 2013. március

„Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előre segíted őt életútján.” /Goethe/

BEVEZETŐ

A változások korát éljük. A tudomány és technika fejlődésének megfelelően az oktatás tartalma, nevelési módszerei és eszközeinek tárháza sem maradhat ki ebből a folyamatból. A környezetből érkező igények és kihívások tették szükségessé, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004 áprilisában az önkormányzati iskolák teljes körű integrálása mellett döntött. Az intézmények színvonalasabb feladatellátása, költségtakarékosabb működése érdekében az általános iskolák szakmai, igazgatási és gazdasági integrációja a 2004/2005-ös tanév szeptemberétől megvalósult. Jelen Pedagógiai Program a Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és tagintézménye a Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programjainak egybeszerkesztésével készült. E dokumentum két nagy múltú, hagyományokban gazdag iskola tevékenységét mutatja be. Ennek megőrzése érdekében a programban lesznek olyan részek, fejezetek, amelyek a saját arculatot és ehhez kapcsolódó tevékenységeket kell, hogy tükrözzenek. Ezek például a kollégák által választott idézetek, mottók, öndefiníciók, helyi hagyományok, speciális nevelési-oktatási területek stb. Ezért a Pedagógiai Programban a fentieket a következő módon jelenítjük meg: Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménye: Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2

Az új dokumentumot a két iskola hitvallását kifejező idézettel nyitjuk meg. Szent-Györgyi Albert és Kaffka Margit fenti soraival azonosulva választottuk e gondolatokat pedagógiai programunk mottójául. ”Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” /Szent-Györgyi Albert/

”Úgy vegyétek, hogy én vagyok a madáranyó, akinek sok fiókája van, akiket repülni tanít, s egyszer majd kirepít.” /Kaffka Margit/

Mi, e közös dokumentumot összeállító Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tantestületének tagjai tudjuk, hogy: az ember fejlődése során csodás dolgokat alkotott, ezek az alkotások mások számára átadhatók, és mi alkalmasak vagyunk erre az átadásra. Hiszünk tehát az emberben, a taníthatóságában, és önmagunkban. E meggyőződésben állítottuk össze programunkat, s ezzel ajánljuk minden érdeklődő és érdekelt szíves figyelmébe. Mezeiné Varga Éva a Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója

3

1.AZ ISKOLA ARCULATÁNAK MEGRAJZOLÁSA ÖNDEFINÍCIÓ - Iskolánk névadója Könyves Kálmán (1095-1116) a műveltség megtestesítője egy olyan korban, amikor az írni-olvasni tudás is csak kevesek kiváltsága volt. Amint a nevéhez ragadt jelző is mutatja, életének része, uralkodásának támasza volt a könyv, az abban rögzített ismeret. Ennek köszönhető kortársaihoz képest feltűnően haladó, felvilágosult gondolkodása. - Az iskola emblémájaként szereplő festmény – mely a zsibongóban fogadja a belépőt – könyvei közt ábrázolja az Árpád-ház kiemelkedő uralkodóját. Az uralkodása óta eltelt majd 1000 esztendő óriásira növelte életünkben a könyvek jelentőségét s egyben számát is. - A könyvekben felhalmozott ismeret kell, hogy szolgálja a tudás megszerzésén kívül az erkölcsi tartás kialakulását, a magatartásminták megismerését, a harmonikus személyiség kialakulását. - Ma a lexikális tudás beláthatatlansága miatt az ismeretekben való eligazodás képessége került előtérbe. Ezért választottuk Szent-Györgyi Albert gondolatát jelmondatul. I. Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményünk Miskolc zöldövezetében, a Kilián lakótelepen 1963 óta működik. Ez a terület valamikor Diósgyőr kenderföldje volt. Iskolánk jól megközelíthető autóbuszokkal, illetve villamossal. A városban, mint 34. Sz. Általános Iskola váltunk ismertté. 1992-ben vettük fel a Könyves Kálmán nevet. Az 1960-as években 1000 fő fölötti létszámmal, váltott műszakban dolgoztunk. Iskolánk ekkor matematika, német és testnevelés speciális tantervű osztályokat működtetett. A matematika kivételével ezeket a demográfiai hullámvölgy idején is megőriztük. Intézményünkben jelenleg testnevelés, német és angol nyelv emelt szintű oktatása folyik. 4

A 2002/2003-as tanévtől az 1. évfolyamtól matematika képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk. Az emelt szintű oktatás mellett nagy gondot fordítunk továbbra is az arra rászorulók felzárkóztatására. Szeretnénk továbbra is biztosítani, hogy iskolánk minden tanulója a képességeinek megfelelő szinten teljesítsen nyolc éven keresztül. Megszokva ezzel a rendszeresen és örömmel végzett fegyelmezett munkát, a kötelességteljesítést és megízlelve a tudás, a siker örömét. Demokratikus légkörben korszerű ismeretek átadását, a humanista értékrend közvetítését vállaljuk. Iskolánk, a Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a jövőben is biztosítja, hogy diákjai képességeiknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. Célunk, hogy tanulóink biztos alapkészségek birtokában korszerű, konvertálható tudásra tegyenek szert, s képesek legyenek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Emelt szintű – német, angol, testnevelés – oktatással az érdeklődő és tehetséges tanulók számára magasabb szintű tudást kínálunk. Folyamatosan figyeljük tanulóink előmenetelét, és a lemaradókat felzárkóztató oktatással segítjük. Pozitív magatartásminták megismertetésével, gyakorlásával, a harmonikus személyiség kialakulását segítjük, kudarctűrő képességüket folyamatosan fejlesztjük. Igényeljük, hogy kollégáink, diákjaink és a szülők a hagyományos és rendszeres kapcsolattartáson túl a szülői közösség működtetésével, véleménynyilvánításával segítsék nevelő-oktató munkánkat, céljaink meghatározását, megvalósítását. Oktató-nevelő munkánk színvonalát teljes szakos ellátással, kollégáink rendszeres továbbképzésével és önképzéssel biztosítjuk. S van még egy tényező, amitől leginkább az az iskola, ami, és mégis a legnehezebb megragadni, tényekkel, számokkal ábrázolni. Ez az az értékrendszer, légkör, morál, szellemi és erkölcsi színvonal, érzés és hangulat, amely tanulóban, tanárban és szülőben AZ ISKOLÁT jelenti. E számunkra nagyon fontos jellemzővel együtt iskolánk oktató-nevelő munkájának minden sajátosságát meg kívánjuk őrizni a jövőben is.

5

II. Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménye: Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény abban a szerencsés helyzetben van, hogy hosszú, hagyományokban gazdag múltra tekint vissza. Alapvető célunk, hogy a hagyományok tiszteletét erősítve minél több kezdeményezéssel szélesedjen az új követelményekhez való alkalmazkodásunk spektruma. E téren a nehézségek – régi épület, elavult eszközpark stb. – olyan nyilvánvalóak, hogy ezért nem is ezekből, hanem az iskola belső erőtartalékaiból, megújulásra kész, mindig összetartó tanári karunkból és a szülők szimpátiájából, kitartásából valamint tehetséges tanulóink tudásvágyából szeretnénk a harmadik évezred elejének Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményét felépíteni. Iskolánk családias légkörű, szinte minden gyereket név szerint ismerünk, így sokkal könnyebb a nevelési feladatok megvalósítása, a személyiség formálása. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére problémái megoldásában. Az iskola és a szülői ház kapcsolata hagyományosan jó, hiszen sok gyereknek a szülei is itt tanultak. Valamennyien ismerik iskolánk értékrendjét, őrzik tradícióit, amelyek az évtizedek során megmaradtak, formálódtak, ugyanakkor igazodnak az új kihívásokhoz. Tanulói összetételünk függvényében alakítottuk ki oktatási struktúránkat. 1988-tól minden évfolyamon egy osztály rajzból szakosított tanterv szerint dolgozik. A 2003/2004-es tanévtől kiegészítve számítógépes grafikával. 1992-től a párhuzamos osztályok mozgásművészeti szakkör keretében sajátították el a tánc alapelemeit. Táncos sikereinkre alapozva a 2001/2002-es tanévtől megkaptuk a művészeti iskola nevet. A 2005/2006-os tanévben indult művészeti képzésben a festészet tanszak a meglévő társastánc tanszak mellett. A művészeti osztályok indításával az iskolának nem elsősorban az a célja, hogy művészeket neveljen, hanem a gyerekek személyiségét, a szép iránti fogékonyságát és kreativitását akarjuk fejleszteni a rajzon és a táncon keresztül. Tanulóinknak ezzel a két művészeti területtel való ismerkedése a napi feszített munka mellett kikapcsolódást, felüdülést jelent. A gyerekek nagyobb része átlagos képességű, éppen ezért fontos, hogy ezek a tantárgyak, kifejezési módok, szereplések sok sikert nyújtanak számukra. Későbbi életük során, a szabadidejük hasznos eltöltésében olyan tevékenységet fognak választani, amelyekhez az indíttatást iskolánkban szerezték. 6

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1. Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A hazánk Alaptörvényében1megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. A Nat oly módon határozza meg a közoktatás közös tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elősegítse az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását Magyarország gazdasági fejlődéséhez. A hosszú távú környezeti és gazdasági fenntarthatóság és a társadalom felelősségtudatának fejlesztése érdekében a Nat ösztönzi az etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismertetését. Kiemelt értéknek tekinti azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar gazdaság erősíthesse pozícióját a világméretűvé vált gazdasági versenyben, és képes legyen a fenntartható növekedésre. Támogatja mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak. Kiemelt értéknek tekint minden olyan erőfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. A Nat nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerésének, a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti identitás fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Módot ad arra, hogy a tanulók 7

ismereteket szerezzenek a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról. Ugyanakkor a Nat a fejlesztési feladatok meghatározásakor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Az állampolgári nevelés így egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak a nevelését. A Nat elő kívánja segíteni más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának ismeretét és megbecsülését, ezzel a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgálja. A dokumentum - a fentiekkel összhangban - figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan az egyén, az állam, a civil szféra, a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét, lehetőségeit, feladatait hangsúlyozza a világ globalizálódásában rejlő lehetőségek kihasználásában és a veszélyek csökkentésében, elhárításában. Az iskolai nevelés-oktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfordításokat igénylő folyamat. Ebből következik, hogy a Nat - mind a felnőtt-társadalom, mind pedig a tanulók szempontjából - alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást. A Nat szándéka, hogy a teljesítmény növelésére sarkalljon tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, ennélfogva egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. Ahhoz, hogy egy ország polgárai szót értsenek egymással, szükséges, hogy létezzék olyan közös műveltséganyag, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhet. Ez az a közös nyelv, amelyen a nemzedékek közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható.

8

Alapelveink Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, a sok évezredes európai humanista értékrend hatja át, kiemelt szerepet kap a keresztény világnézet és emberi magatartás alapvető értékeinek megismerése, elsajátíttatása. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Pedagógiai alapelvünk, hogy:  Mi, akik az intézményben együtt élünk, kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás emberi méltóságát.  Iskolánk – alapozó iskola lévén – felkészíti a fiatalokat az önálló ismeretszerzésre és önművelődésre. Kialakítja bennük az ehhez szükséges szilárd alapkészségeket és tanulási képességeket.  Ebben a nevelési-oktatási folyamatban következetes, emberléptékű követelményeket támasztunk, s minden eszközzel támogatjuk, hogy tanulóink teljesítsék azokat.  Minden iskolai tevékenységünket a gyermek iránti szeretet hatja át.  A tanulóinkat helyes önértékelésre neveljük, és kialakítsuk kudarctűrő képességüket. 9

 Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük tanulóinkat a megfelelő továbbtanulási irány kiválasztásában.  A nevelőinknek vezető, irányító, kezdeményező szerepe van a tanulók személyiségének fejlesztésében.  Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.  Segítsük diákjaink magyarságtudatának erősítését, a nemzeti összetartozás tudatának kialakulását.  A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét.  A világban való eligazodást segítjük az idegen nyelvek emelt szintű oktatásával is. Támogatjuk tanulóinkat abban, hogy részt vegyenek alapfokú nyelvvizsgán.  Segítjük tanulóinkat önkifejezésükben, önmegvalósításukban az emelt szintű rajzon és az alapfokú művészeti képzésben, festészet és táncművészeti oktatáson keresztül.

10

2.1.2.Céljaink Az iskola célrendszere Iskolánk típusa: általános iskola Az alapozó iskola funkcióiból adódóan cél az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás, az alapkészségek kialakítása. Fejleszteni kell a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, mely hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakulásához. Nevelő-oktató munkánk célja, hogy:       

Boldog, boldogságra képes embereket neveljünk tanítványainkból. Kialakítsuk bennük mindazokat az értékeket, amelyek birtokában úgy tudják saját boldogságukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel fejlesszük tanulóink önálló problémamegoldó képességét és kreativitását. Tanítványaink felnőve képesek legyenek önállóan eligazodni a társadalom állandó változásaiban. Neveljük az anyanyelv szeretetére és magas szintű művelésére, ez által erősítsük a nemzettudatukat, lokálpatriotizmusukat. Nyújtsunk a társadalmi elvárásoknak, igényeknek megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákat számítógépes ismeretek, könyvtárhasználati ismeretek formájában. Folytassuk az eddig kialakított hagyományoknak megfelelően az egyéni arculatú Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény sajátos oktató-nevelő munkáját: Az élő idegen nyelv (német és angol) emelt szinten történő oktatását. A korábbi hagyományok folytatásaként emelt szintű testnevelés oktatását 1. osztálytól egy tanulócsoport számára a további eredményes versenyeztetés az egészség megőrzése, a mindennapos sport szeretetére nevelés céljából. Az emelt szintű testnevelés keretein belül fociosztályok indítása, melynek célja a labdarúgás megszerettetése, a technikai képzettség és a csapatszellem fejlesztése. A matematikai kulcskompetencia fejlesztése érdekében 1. évfolyamtól képességfejlesztő foglalkozások tartását.  Folytassuk az eddig kialakított hagyományoknak megfelelően az egyéni arculatú Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény sajátos oktató-nevelő munkáját:

11

Tehetségnevelő programunkkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a tanulók sokoldalúbb képzésben részesüljenek a vizuális műveltség területén. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert tudjuk, hogy a vizuális kultúra hiánya felmérhetetlen károkat okozhat az élet minden területén, a kiemelt tehetségek viszont élethivatásukká választhatják azt. 

Ennek az évek óta színvonalasan végzett munkának eredménye, hogy iskolánkban a művészeti képzés bővült. A 2005/2006-os tanévtől a művészeti képzés festészet tanszakkal kiegészült. Tanulóink vizuális tantárgy iránti érdeklődését és tehetségét igazolják a rajzpályázatokon és rajzversenyeken elért szép eredmények, melyekkel nemcsak a városban szereztek hírnevet iskolánknak, hanem nemzetközileg is elismerést nyertek. Ezt a lelkesedést és érdeklődést az elkövetkező időkben is megtartjuk, és ha lehetséges még tovább fokozzuk. Szeretnénk elérni, hogy a speciális tanterv szerinti rajztanításban résztvevő tanulóink a világ dolgai között jobban eligazodjanak, és ezáltal életük boldogabb és teljesebb legyen. Korunk társadalmában az információ birtoklása óriási értéket jelent. Ezt felismerve határoztuk el, hogy a 2003/2004-es tanévtől az emeltszintű rajzot kibővítjük számítógépes grafikával. A kidolgozott tanterv a tanulók aktív tevékenységére, hasznos informatikai gyakorlati munkájára épít. A Nemzeti alaptanterv – elemi szinten megfogalmazott követelményei között szerepel: „Mozgás, zene, harmónia” Iskolánk az 1992/93-as tanévtől bővítette a művészeti oktatást, a mozgásművészeti osztály beindításával. Itt társastánc és balettoktatással foglalkozunk. A Nemzeti alaptanterv célja szerint a tánctanítás olyan kreatív folyamat, amelyben az együttes élmény segíti az ön- és az emberismeretet, gazdagítja a kapcsolatteremtő képességek kibontakozását; fejleszti a gyermek testi, térbeli biztonságát, idő- és ritmusérzékének fejlődését, mozgásának harmóniáját. A mozgásbeszéd nyelvét bonyolultabb mozgássorokon keresztül alakítjuk és gyakoroltatjuk. A játékok, tánclépések kombinációiból egyszerű etűdöket formálunk. A mozgástanításban a megfelelő készségfejlesztés mellett nagy hangsúlyt fordítunk a nehezebb táncelemekre, a többszólamúsággal megoldható mozgásra. Az előadói készségek fejlesztésében az improvizációra és stílusos előadásra késztetünk. A tanterv a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően a tánctevékenységet mint a szórakoztató tevékenység közbeni ismeretszerzést teszi lehetővé, ezért bízvást számíthatnak a tanulók érdeklődésére.

12

AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

13

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon etikusan és meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

14

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás, az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein: oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás, elvonatkoztatás, a logikus következtetés fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

15

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. Mindkét kompetencia magában foglalja a fenntarthatóságot, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és technikai műveltségét, a munkájában és 16

a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IKT szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet

17

alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 18

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. 19

Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak,amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, az elemzés, a kommunikáció, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés,etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. 20

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

21

2.1.3. Feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

22

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyarország közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

23

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

24

Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. 25

Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás 26

megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

27

Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

28

2.1.4. Eljárások, módszerek

A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez. Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a felnövekvő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így egyrészt megnőtt az igény a hagyományos tantárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére, másrészt új tantárgyak kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nemzeti alaptanterv azzal teszi lehetővé ennek a szemléletnek az érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A NAT a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

29

A NAT olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti Alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességeiket. A nevelési-oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a

30

tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. A tanítási – tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

AZ EREDMÉNYES TANULÁS SEGÍTÉSÉNEK ELVEI Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő nevelésben - oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. 31

a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.

Képesség-kibontakoztató felkészítés A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.

Az eredményes tanulás segítésének, elveinek gyakorlati megvalósítása Minden tanköteles tanuló joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön.

A nevelő-oktató munka feltételei: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése 7.,8. évfolyamon, a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, a tanulók problémái, megoldásának segítése, (osztályfőnök, szaktanár, ifjúságvédelmi felelős, pszichológus) a tanulók személyiségének megismerése, változatos pedagógiai módszerek alkalmazása, a tanulók kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségének feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, 32

e tevékenységek támogatása az iskolán kívül, adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

Az 1-2. évfolyamon bevezető szakaszban és 3-4. évolyamon kezdő szakaszban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy az iskola a tanítási folyamatban: Kialakítsa, óvja és fejlessze tovább a gyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti nyitottságot Elemi ismereteket közvetítsen, alapvető készségeket fejlesszen, képességeket alakítson ki. Segítse a gyermek természetes fejlődését, érését Adjon teret a kisgyermek játék- és mozgás iránti vágyának Napi munkarendjük 30%-át töltsék játékkal, mozgással Tegye fogékonnyá a tanulót az értékek iránt

Az 5-6. évfolyamban alapozó szakaszban és 7-8. évfolyamban fejlesztő szakaszban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: Folytassa az első két szakasz oktató-nevelő munkáját. A tanulókat érdeklődésünknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésére. Az általa áhított iskolatípusba vegyék fel a tanulóink 80%-át. Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása az érzékelés útján szerzett tapasztalatokra épül, míg 13-14 éves kortól előtérbe kerül az elvont fogalmi gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, kultúrájú és szocializáltságú gyerekeket együtt neveljük.

33

A célok megvalósítása érdekében elvégzendő feladatok, eszközök, eljárások az 1-4. évfolyamban: Pedagógiai munkánkban törekedjünk a személyre szóló fejlesztésre. A tantárgyankénti értő olvasás fejlesztésére. Minden tanulónak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy képességeinek és készségeinek megfelelően teljesítse a tantervi követelményeket (differenciált képességfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás). Ennek érdekében el kell érnünk, hogy minden tanulónk képességének megfelelően teljesítse a tantervi követelményeket. Adjunk mintákat az ismeretszerzéshez, feladatés problémamegoldáshoz. Alapozzuk meg a tanulási szokásokat. Támogassuk az egyéni képességek kibontakozását. A szakkörökben, az iskolai, városi és szaktárgyi versenyeken, rendezvényeken eredményesen szerepeljenek tanulóink. Törődjünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a mi kompetenciánkba tartoznak. Erősítsük a humánus magatartásmintákat, a hazaszeretet – lakóhelyhez kötödés érzését. Bontakoztassuk ki az önművelés igényét. Az életkori sajátosságoknak megfelelő napirend és időbeosztás kialakítása, rendszerességre nevelés, szoktatás. Az órarend készítésénél figyelembe vett arányos leterheltség hozzájárul a helyes napirendhez. Jellemük egészséges formálása, emberi tartásuk fokozatos kialakítása (kudarcok, sikerek méltó elviselésére).

Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai: Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, empátiáját. Tegye természetessé a másság elfogadását. Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. Alakítson ki életkoruknak megfelelő környezettudatos magatartást. Ismerjék meg a tanulók a társadalmi modernizáció által létrejött pozitív és negatív környezeti következményeket. Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét, és legfontosabb szabályait. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, ezek szerepét az egymáshoz való viszonyulásban. 34

Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, és késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának a megbecsülésére. Erősítse az Európához való tartozás tudatát. Nyitottság kialakítása a hazánkban és a szomszédságunkban élő népekkel, népcsoportokkal, azok kulturális értékeivel, másságuk elfogadásával. A korszerű, tudományos alapokon nyugvó tovább fejleszthető ismeretanyag, vallási illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése. Az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátítása, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése. Nemzeti kultúránk, a haza irodalma, földrajza, történelme, mindennapi élete, kiemelkedő személyiségek ismerete nemzeti sajátosságaink megismerésének legyen az alapja. Ezt segítik az ajánlott tanulmányi kirándulások, rendezvények (pl.: színházlátogatás, múzeumok megtekintése, városi rendezvényeken való részvétel). Ennek érdekében tanévenként évfolyamonkénti tanulmányi kirándulások szervezése. A városismereti séta tervezet szerinti megvalósítása, nemzeti ünnepeink méltó megünneplése.

Az alsó és felső tagozatban Célunk, hogy tanévenként csökkenjen a nagyon gyengén teljesítők száma és növekedjen a kiváló eredményt elérők száma. A tanév végén megíratott belső mérések eredményei adnak értékelhető adatot. Az év végi belső mérés és év végi értékelések, osztályzatok átlagának eltérése ne haladja meg a 20%-ot. (Két jegy különbségét ne érje el.) A kommunikációs kultúra fejlesztése, az anyanyelvi nevelés, hazaszeretetre nevelés érdekében megőrizzük hagyományos rendezvényeinket: Városi és megyei szintű próza- és mesemondó, - és szavalóversenyekre, helyesírási versenyekre való felkészítés. Az érdeklődő tanulók számára szakkör szervezése. Rendhagyó irodalomórák – évente egy alkalommal Belső pályázatok meghirdetése – kétévente egy alkalommal Játékos vetélkedők szervezése A hagyományos szavalóversenyek lebonyolítása Anyanyelvi foglalkozások szervezése a napközi otthonban Komplex könyvtári foglalkozások tartása Művelődési intézmények rendezvényeinek látogatása (Bábszínház, Miskolci Nemzeti Színház, Ady Művelődési Ház, Petőfi Sándor Könyvtár) – évente több alkalommal. Országos feladatmegoldó versenyekbe bekapcsolódó tanulók segítése 35

Az iskolai városi versenyeken, foglalkozásokon való résztvevő tanulók számának növelése A városi szaktárgyi és sportversenyeken az iskola létszámából a tanulók legalább 20%-a vegyen részt. Sikerkritériumok Sikeresnek tekintjük nevelő – oktató munkánkat, ha iskolánk végzős diákjaiknak legalább kilencven százaléka nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, jártasságokkal, képességekkel és készségekkel, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. A művészeti oktatással –festészet, társastánc– és a testnevelés tagozattal lehetőséget, irányvonalat kapnak szabadidejük hasznos eltöltéséhez, személyiségük fejlesztéséhez A környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében: A DÖK által szervezetett hulladékgyűjtésen a tanulók minél többen vegyenek részt.

36

2. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk a NAT-ban rögzített értékekre, valamint helyi sajátosságainkból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Mindkét területen megfogalmazott feladatok végrehajtása azt a célt szolgálja, hogy tanulóink minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk nevelő – oktató munkájának célja, hogy a fejlődő gyerekek szabad, autonóm, érett személyiségként fejezzék be általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók személyiségfejlesztése, harmonikus, öröm- és alkotóképes emberré nevelése megkívánja azt a nevelési többletet, amelyben a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük tanulóink belső, pszichikus világát, társas kapcsolatait és készségeit. Ennek érdekében célunk, hogy: Járuljunk hozzá a tanulók harmonikus testi-lelki fejlődéséhez. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a tanulóknak áttekintésük legyen saját személyiségük összetevőiről. Vegyük figyelembe munkánk során az egyes életkori fejlődési szakaszok jellemzőit. Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást. Ennek érdekében alkalmazzunk hatékony tanítási stratégiákat. Adjunk teret színes, sokoldalú iskolai életnek: tanulásnak, munkának, játéknak. Neveljünk segítő életmódra. Alakítsuk ki tanulóinkban az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Ismertessük meg tanulóinkkal az egészséges életmód ismérveit, járuljunk hozzá pozitív tartalmú szokásrend kiépítéséhez. Tanulóink legyenek tisztában a személyiségüket veszélyeztető negatív hatásokkal. Törekedjünk magas szintű demokratizmusra épülő nevelési stílus alkalmazására. Színterei: tanórai órán kívüli iskolán kívüli alkalmak

37

Feladataink Az értelem kiművelése terén: Segítjük a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, jellembéli tulajdonságaik tudatos formálásában. Fejlesztjük megismerési vágyukat. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy tanulóink elsajátítsák a tapasztalati és értelmező tanulás eljárásait. Minden gyermekben felfedezzük és fejlesztjük személyiségének saját értékeit. Tudatosan fejlesztjük pszichikus funkcióikat (ún. érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet). Ébren tartjuk tanulóinkban a játék szeretetét, az alkotás vágyát. A segítő életmódra nevelés terén: Munkánkkal és személyes példánkkal hozzájárulunk, hogy tanulóinkban pozitív szociális szokások alakuljanak ki, ill. gyarapítjuk azokat. Rendszeresen alkalmazzuk az együttműködés változatos formáit. Olyan iskolai életrendet alakítunk ki és működtetünk, amelyben tanulóink biztonságban érzik magukat. Magatartási szabályaink átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől következetesen elvártak. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén:  Megismertetjük tanulóinkkal a mintaszerűen egészséges életmód

ismérveit.  Nevelő munkánk során rendszeressé tesszük a tanulói önértékelést.  Fejlesztjük tanulóink személyes kompetenciáit: önkiszolgálási, önkifejezési, identitásvédő, önfejlesztő stb. képességét.

38

A szakmai képzés alapozása terén:  Az iskolában – a külön pontban leírtak szerint – foglalkozunk a

tehetséggel.  Iskolán kívül olyan szituációkat próbálunk teremteni, amelyben tanulóink felfedezhetik, mi iránt van hajlamuk, rátermettségük.  Önfejlesztő képességük megalapozására törekszünk.  Iskolánk művészeti jellege a tánc, a rajz, valamint a testnevelés tagozaton keresztül a változatos mozgásformák megismerése, a sport, nagy lehetőségeket biztosít a tanulók személyiségének kibontakozására. A személyiségfejlesztő munkánkban a következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk:  Folyamatosan megismerjük és elősegítjük a gyermek személyiségének    

    

 

39

fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a szülőkkel. Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük. Felső tagozaton a produktív gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt, megalapozva ezzel a kreatív személyiségjegyek kialakulását. Interaktív tapasztalatszerzés a magyarságtudat erősítésére a határon túli magyarlakta területeken, 7. évfolyamon a Nemzeti összetartozás Határtalanul! pályázat segítségével. A szociális befolyásolást nem hatalmi tekintéllyel, hanem hitelességgel és értékeink vállalásával kívánjuk elérni. Nevelőink demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlattal. Fejlesztjük a megismerési képességeket, problémamegoldó gondolkozásra ösztönzünk. A tanulási módok optimalizálására törekszünk az egyéni és társas tanulás terén egyaránt. Olyan iskolai életrendet alakítunk ki, amely mindennapjaival elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa az egyén és csoport együttműködésének előnyeit és hátrányait. Az életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetjük tanulóinkkal az önellátó képesség tevékenységformáit. Az érzelmi intelligencia fejlesztése érdekében arra törekszünk, hogy az iskola minden részletében igényes, esztétikus legyen.

2.3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Pedagógiai programunk a NAT-ban rögzített értékekre, valamint helyi sajátosságainkból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Mindkét területen megfogalmazott feladatok végrehajtása azt a célt szolgálja, hogy tanulóink minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk nevelő – oktató munkájának célja, hogy a fejlődő gyerekek szabad, autonóm, érett személyiségként fejezzék be általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók személyiségfejlesztése, harmonikus, öröm- és alkotóképes emberré nevelése megkívánja azt a nevelési többletet, amelyben a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük tanulóink belső, pszichikus világát, társas kapcsolatait és készségeit. Ennek érdekében célunk, hogy:  Járuljunk hozzá a tanulók harmonikus testi-lelki fejlődéséhez.  Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a tanulóknak        

áttekintésük legyen saját személyiségük összetevőiről. Vegyük figyelembe munkánk során az egyes életkori fejlődési szakaszok jellemzőit. Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást. Ennek érdekében alkalmazzunk hatékony tanítási stratégiákat. Adjunk teret színes, sokoldalú iskolai életnek: tanulásnak, munkának, játéknak. Neveljünk segítő életmódra. Alakítsuk ki tanulóinkban az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Ismertessük meg tanulóinkkal az egészséges életmód ismérveit, járuljunk hozzá pozitív tartalmú szokásrend kiépítéséhez. Tanulóink legyenek tisztában a személyiségüket veszélyeztető negatív hatásokkal. Törekedjünk magas szintű demokratizmusra épülő nevelési stílus alkalmazására.

Színterei: 40

tanórai órán kívüli iskolán kívüli alkalmak

Feladataink Az értelem kiművelése terén:  Segítjük a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, jellembéli

tulajdonságaik tudatos formálásában.  Fejlesztjük megismerési vágyukat.  Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy tanulóink elsajátítsák a tapasztalati és értelmező tanulás eljárásait.  Minden gyermekben felfedezzük és fejlesztjük személyiségének saját értékeit.  Tudatosan fejlesztjük pszichikus funkcióikat (ún. érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet).  Ébren tartjuk tanulóinkban a játék szeretetét, az alkotás vágyát. A segítő életmódra nevelés terén:  Munkánkkal

és személyes példánkkal hozzájárulunk, hogy tanulóinkban pozitív szociális szokások alakuljanak ki, ill. gyarapítjuk azokat.  Rendszeresen alkalmazzuk az együttműködés változatos formáit.  Olyan iskolai életrendet alakítunk ki és működtetünk, amelyben tanulóink biztonságban érzik magukat.  Magatartási szabályaink átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől következetesen elvártak. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén:  Megismertetjük tanulóinkkal a mintaszerűen egészséges életmód

ismérveit.  Nevelő munkánk során rendszeressé tesszük a tanulói önértékelést.  Fejlesztjük tanulóink személyes kompetenciáit: önkiszolgálási, önkifejezési, identitásvédő, önfejlesztő stb. képességét.

41

A szakmai képzés alapozása terén:  Az iskolában – a külön pontban leírtak szerint – foglalkozunk a

tehetséggel.  Iskolán kívül olyan szituációkat próbálunk teremteni, amelyben tanulóink felfedezhetik, mi iránt van hajlamuk, rátermettségük.  Önfejlesztő képességük megalapozására törekszünk.  Iskolánk művészeti jellege a tánc, a rajz, valamint a testnevelés tagozaton keresztül a változatos mozgásformák megismerése, a sport, nagy lehetőségeket biztosít a tanulók személyiségének kibontakozására. A személyiségfejlesztő munkánkban a következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk:  Folyamatosan megismerjük és elősegítjük a gyermek személyiségének        

 

fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a szülőkkel. Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük. Felső tagozaton a produktív gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt, megalapozva ezzel a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolást nem hatalmi tekintéllyel, hanem hitelességgel és értékeink vállalásával kívánjuk elérni. Nevelőink demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlattal. Fejlesztjük a megismerési képességeket, problémamegoldó gondolkozásra ösztönzünk. A tanulási módok optimalizálására törekszünk az egyéni és társas tanulás terén egyaránt. Olyan iskolai életrendet alakítunk ki, amely mindennapjaival elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa az egyén és csoport együttműködésének előnyeit és hátrányait. Az életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetjük tanulóinkkal az önellátó képesség tevékenységformáit. Az érzelmi intelligencia fejlesztése érdekében arra törekszünk, hogy az iskola minden részletében igényes, esztétikus legyen.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi élet alapja a társas valóság. A társas viselkedés tanulásának színtere a csoport, a közösség. 42

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot megteremti. A közösségfejlesztés terén az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt a partnerszervezeteknek is fontos feladatuk van. Saját társas kapcsolatukkal, viselkedésükkel, beszédstílusukkal példaként állnak a diákok előtt. A közösségnek mind az egyén, mind a társadalom életében fontos szerepe van. Mindenkit emberek, csoportok vesznek körül, életünk folyton egy „társas mezőben” zajlik. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyik tanulási színtere a csoport, a közösség (a család, az iskola, az egyház, a baráti kör, a különböző egyesületek stb.) A cél, hogy a közösség segítse az egyén fejlődését, képességeinek, készségeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. Közösségfejlesztés csak úgy képzelhető el, ha feltételeket, terepet teremt a közösségi tevékenységhez és az alkalmi közösségek alakulásához: „Közösségi embert nevelni a közösségnek a közösség által.” Minden osztályban és évfolyamon fontos nevelési feladatként jelentkezik a közösségépítés, az egyén és a közösség viszonya. Közösségfejlesztő munkánk célja:     

az egyén közösségi magatartásának kialakítása. véleményalkotó, - nyilvánító képességének fejlesztése. a közösségi normák elfogadására nevelés. az együttérző magatartás kialakítása. a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztése.

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a tanórák tanórán kívüli foglalkozások diákönkormányzati munka szabadidős tevékenységek A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:    

Törekedünk arra, hogy minden tanulónk  ismerje meg a társas együttlétnek azokat az alapvető szabályait, amelyek a harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.  tudjon társaival és a felnőttekkel is adott témában szabatosan kommunikálni. 43

 szerezzen tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös           

megoldása terén. megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti értékeinket. sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez vezetnek. kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. legyen nyitott más kultúrák, életmódok iránt, becsülje meg annak értékeit. váljon érzékennyé környezetének állapota iránt. életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. legyen képes önellenőrzésre, mások segítésére. legyen képes az új digitális környezetet megérteni, és azt értelmesen, célratörően használni. készüljön az élethosszig tartó tanulásra. legyen tisztában azzal, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a tanulók életkori fejlettségének figyelembe vételével  Tanórán és tanórán kívüli jellemzők:  1-2. évfolyamon egymás megismerése, elfogadása  3-4. évfolyamon a fiú és lány csoportok elhatárolódása

mellett az osztály egy közös cél érdekében mozgósítható  a közösség kialakulásának kezdete  5-6. osztályban az osztályközösségek összerázódásának a folyamata  összeütközések, rivalizálások  néhány mély, baráti kapcsolat  5-6. osztályban osztályszintű funkciók  7-8. osztályban iskolai szintű funkciók  kritikai érzék (5.osztálytól indulva a 7-8. osztályban éri el a csúcspontot)  közösségi ellenőrzés  munkaerkölcs  séta, kirándulás  iskolapolgár nevelés

44

Nevelési feladat: mindezeknek ismeretekkel, képességekkel való megalapozása, pozitív tartalmú közvélemény formálása. A heteronómtól az autonóm személyiséggé válás segítése.  Tanórai tevékenység  A tananyag elsajátítása során az egy osztályba véletlenszerűen

összetömörült csoportból kell valódi közösséget formálnunk. Ebben a tananyag tartalma, az átadás módja, és az egyéni és csoportos munka változatos formái vannak segítségünkre (tanulópárok, differenciált csoportok, versenyfeladatok, kooperatív tanítás stb.).  Tanórán kívüli foglalkozások  Napközis csoportjainkban



45

a séták során tanulóink megismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel.  Szakköreink az azonos érdeklődésű gyerekek számára biztosítanak teret a közösségi cselekvésre.  Szaktárgyi versenyeink hozzájárulnak a reális önértékelés kialakulásához.  Karácsonyi koncertünk erősíti a közösség iránti pozitív érzelmi viszonyulást.  A nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés megalapozza a nemzettudatot, elmélyíti a hazaszeretetet.  Az ISK működése lehetőséget biztosít az egészség megőrzésére, a különböző osztályok tanulóinak közösségi cselekvésére. Hozzájárul a szabálykövető magatartás kialakulásához.  A Pecsét Tibor kézilabda emlékverseny megrendezése iskolai hagyományaink ápolásának egyik jelentős része.  Kaffka foci kupa verseny megrendezése.  A gálaműsor erősíti a közösséghez való kötődést a néző és a szereplő gyerekekben egyaránt.  Az iskolarádió az önálló véleményformálás és kifejezés fóruma.  Könyvtárunk az önálló ismeretszerzés, az információkban való eligazodás képességét fejleszti.  Az ajánlott tanulmányi kirándulások, erdei iskola nemzeti kultúránk nagymultú értékeinek megismerését teszik lehetővé.  Iskolai ünnepélyeink a közösségi szokások gyakorlására adnak lehetőséget. Diákönkormányzati munka  A szüreti bál a népszokások megismertetésén túl alkalmat ad a társas együttélés alapvető szabályainak gyakorlására.  A klubdélutánok, diszkók, gyermeknapi rendezvények alkalmat adnak a közösségi együttélés-összetartozás érzésének gyakorlására.

 A papírgyűjtés, elemgyűjtés megszervezésével hozzájárul a

környezetkímélő magatartás kialakításához, tapasztalatokat nyújt az együttműködés terén, egészséges versenyszellemet alakít ki.  A Katalin-napi vásár tág lehetőséget kínál a tanulói kezdeményezésre, önmegvalósításra. A Mikulás-nap megrendezésével a tágabb környezet hagyományainak ápolására késztet.  A farsang a szülők-gyerekek-pedagógusok együttműködésére ad alkalmat.  A diákönkormányzati nap és az egyéb fórumok lehetőséget biztosítanak a tanulói kezdeményezésre, a kommunikációs kultúra fejlesztésére.  Nyári táboraink – álló-, vándor- balatonmáriafürdői és egyéb táborok – a szabadidő egészséges és kultúrált eltöltése mellett teljesen esetleges csoportokban alakítják ki az együvé tartozás érzését.  Az egészséges életmódra nevelést segítő rendezvények szemléletmódosítást segítik (pl. fogászati és testápolási vetélkedő, csecsemőgondozási verseny, drogprevenciós, interaktív vetélkedő stb.)      

 

46

Szabadidős tevékenységek A lakótelepi programokon való részvétel segíti a tanulók kezdeményezéseit. A Miskolc város napjának rendezvényeibe való bekapcsolódás – a tágabb környezet hagyományainak ápolására ösztönöz. Európai Autómentes nap városi rendezvényeibe való bekapcsolódás. Miskolc városi rendezvényein való részvétel kitekintésre ad lehetőséget. A város művészeti intézményeivel való kapcsolattartás segíti a diákjaink személyiségfejlesztését. (Látogatás koncertekre, színházba, múzeumokba, kiállításokra stb.) A város kulturális rendezvényein való rendszeres szereplés az önbizalom fejlesztését segíti elő. Közösségi programok szervezése: tanulmányi kirándulások határon belül és határon kívül magyarlakta területeken.

2.4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az intézményi munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus:  napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;  tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;  a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;  az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;  a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;  az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani;  a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, 47

             

változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; rendszeres kapcsolatot tart a tanítványaival tanórán és tanórán kívül foglakozó pedagógusokkal és szakemberekkel; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.

48

A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más, hagyományostól eltérő környezetet ajánlatos kialakítani az iskolánk sajátosságait figyelembe véve. „Klubszobát” célszerű berendezni, ami témától függően átrendezhető. Nem szükséges minden órát a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet, akár a saját udvarainkon kialakított szabadidőpark. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői 49

Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. A felnőtté válás alappillére a békés egymás mellett élés, együvé tartozás gyakorlati alkalmazásának elsajátítása - gyökereink megismerése a jövőnk záloga. (7. évfolyamon Nemzeti összetartozás - Határtalanul! pályázat) Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

50

2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Nkt. 4.§ 12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányoshelyzetű gyermek, tanuló 2.5.1. Beilleszkedési-, tanulási- magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Nkt. 4.§ 2. BTM: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Napjainkban a beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdő tanulók száma egyre inkább nő. A szülők kevesebb időt töltenek gyermekeikkel, ezért egyre nagyobb feladat hárul az iskolára. A kiegyensúlyozott érzelmi kapcsolatok hiánya okozza a legtöbb érzelmi sérülést, melynek következménye lehet az iskolában megnyilvánuló magatartási probléma megjelenése. Környezetünk általában teljesítményeinken keresztül értékel minket. Tanulóink teljesítménye nem mindig felel meg az előzetes célkitűzésnek, elvárásnak. ha ez tartósan fennáll, kialakulhat a tanulási kudarc. Nevelőközösségünk célja, hogy a korlátok és lehetőségek szinkronjának megteremtésével hozzásegítse a tanulókat egyéniségük kibontakoztatásához, személyiségük teljessé tételéhez.

51

Cél: - A tanulók ismerjék meg a humánus magatartásmintákat, erősítsük a pozitív szokásokat! - Képesek legyenek a közösség normáit magukévá tenni, konfliktushelyzetet kezelni! - Segítsük hozzá a beilleszkedést segítő empátiás képességek kialakításához! - Célunk a meglévő hátrányok enyhítése, lehetőség szerinti megszüntetése! - A magatartási zavar és a nevelési, tanulási folyamatot tartósan akadályozó jegyek megjelenésekor tanulási és magatartási kudarc hátterében álló okokról, körülményekről a szülők bevonásával, szakember segítségével tájékozódunk. - Törekszünk az önbizalom, tanulási kedv felkeltésére. - Célunk a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek mielőbbi kiszűrése, beilleszkedésük megkönnyítése, megelőzés annak érdekében, hogy a rendkívül érzékeny kiskamasz korban – amikor a szülőknek nincs elég idejük a gyermekkel való foglalkozásra - ne alakuljanak ki ilyen jellegű problémák.

Feladatok: - Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a hátrányok csökkentésére. - A tanulókat speciális tanulási technikákkal, módokkal ismertetjük meg, illetve elsajátíttatjuk azokat, hátrányaik leküzdésére. - Álljon munkánk középpontjában személyre szabott fejlesztés, nagy hangsúlyt fektetve a tanulási motiváció erősítésére! - Járuljunk hozzá a gondolkodás, az önálló problémamegoldás fejlődéséhez, tegyük érdekeltté a tanulókat az önálló ismeretszerzésben! - Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással járuljunk hozzá a tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztéséhez! - Konfliktuskezelési módokat, pozitív viselkedésmintákat ismertetünk meg, gyakoroltatjuk azokat. - A gyermekekben fejlesztjük a toleranciakészséget, lehetőséget teremtünk arra, hogy minél több oldalról ismerjék meg egymást. - A tantestület tagjai személyes példamutatásukkal nevelnek a „másság” elfogadására, empátiára. - A tanulási nehézséggel küzdő tanulókat nyilvántartjuk. - Tanórán kívüli konzultáció a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti, Családsegítő Szolgálat szakembereivel, 52

iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal és kapcsolattartás a szülői házzal. - A pedagógusok pszichológiai, szakmai ismereteinek gyarapítása továbbképzéseken Eljárási módok, programok: - Hatékony osztályfőnöki tevékenység, személyiséggondozás, kiemelt figyelem. - Tanórákon differenciált foglalkoztatás, kooperatív tanulási technikák alkalmazása. - Felzárkóztatás korrepetálásokon, az egyéni foglalkozás módszerével a tananyag pótlása, újrafeldolgozása. - Napköziben intenzív tanulásirányítás. - Fogadóórákon a szülők tájékoztatása a gyermek előmeneteléről, a segítségadás módjáról, olyan kapcsolat kialakítása, amely lehetővé teszi a hatékony együttműködést a gyermek érdekében. - Fejlesztőpedagógiai szolgáltatás keretében különböző terápiás módszerek alkalmazása. - Részképesség-zavar esetén a gyerekek egyéni fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, ahol differenciált feladatokkal, egyéni motiválással segítjük továbbhaladásukat. - A csoportszervezés elvei: előzetes megfigyelés, tapasztalatgyűjtés, pedagógiai vizsgálatok. A fejlesztésben résztvevők a fejlődés ütemétől függően elhagyhatnak, illetve válthatnak csoportot, ezek átjárhatóak, ennek megállapítása kontrollvizsgálattal történik.

53

2.5.2. Tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése Az eltérő képességű, különböző érdeklődésű, fejlődési ütemű és munkatempójú tanulókhoz való alkalmazkodás ma már korkövetelmény. Szemléletünk alapján minden lehetőséget meg kell ragadni a tehetség és a képességek kibontására, a lehető legmagasabb szintre emelésére. Ma már a tehetséget a személyiség általános megnyilvánulásának tekintjük, és így a tehetség alapját a képességekben látjuk. A tehetség megnyilvánulhat kiemelkedő szellemi, motivációs, fizikai és szociális képességekben. A nagyfokú szociális érzékenység még kevésbé él a tudatunkban, mint tehetség, pedig a társadalmi, közösségi problémákra érzékenyen reagáló gyerekek igazi mozgatórugói lehetnek az őket körülvevő gyermekközösségnek. Ez a nézet alkalmat teremt a tehetség komplex értelmezésére, elismeri, hogy igenis sokféle tehetség létezik, és ugyanakkor az emberben is létezhetnek átlagon felüli és átlagon aluli képességek. Az általános iskolában jelenleg a legproblematikusabb a tehetség felismerése. Cél: - Használjuk ki iskolánk képzési sajátosságaiból adódó lehetőségeket! - Alakítsunk az eredményes tanuláshoz szükséges attitűdöket, képességeket! - Fejlesszük a gondolkodást, a megismerés, megértés folyamatát, a tanulók önálló problémamegoldó képességét! - Nem egyszerűen információátadásra kell törekednünk, hanem kíváncsiság ébresztésére. Tegyük érdekeltté a diákot az önálló ismeretszerzésben! - Minden pedagógus helyezzen hangsúlyt a kreativitás és a tanulási motiváció erősítésére! - Munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon! - Kísérjük figyelemmel a tanulók társas kapcsolatait, igyekezzünk az ismeretelsajátításhoz szükséges feszültségmentes légkört megteremteni! Feladatok: - Törekszünk a nyilvántartására. 54

„tehetségígéretek”

korai

azonosítására,

- Felismerjük az átlag feletti képességet, feladat-elkötelezettséget, kreativitást. - Ápoljuk a tehetséges tanulók mentális egészségének, intellektuális aktivitásának, hatékonyságának megtartását, fejlődését. - Társas kapcsolatokban az esetenként előforduló csoportonkívüliség, magányosság tűrésének kezelésére irányuló segítő környezetet igyekszünk kialakítani. - Tevékenykedtetés közben fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, megalapozzuk a pozitív „én”-kép, önbizalom kialakulását. Eljárási módok, programok: - Emelt óraszámú, választható foglalkozáson való részvétel biztosítása. - A tanulók felkészítése tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, pályázatokra. - Az intézmény által meghirdetett városi ill. területi versenyek lebonyolítása. - A tanórákon differenciált foglalkozás. - Egyénre szabott differenciált házi feladatok adása, -ügyelve a tanulók egészséges terhelésére. - Személyiséggondozás, folyamatos fejlesztő értékelés. - Tanácsadás az iskolaválasztáshoz, illetve a tehetséges gyerekek esetleg felmerülő speciális problémáinak kezeléséhez /magatartási, társas kapcsolatok zavarai/. Nem elegendő feladat azonban csak a tanulói képességek fejlesztése, hanem minden esetben a személyiség egészére kell tekintettel lenni. A gyerekeket meg kell tanítani hatékonyan tanulni, ugyanis nem biztos, hogy az okos, tehetséges gyerek hatékonyan tud tanulni is.

55

2.5.3. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok  Nkt. 4.§ (23.) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján  mozgásszervi,  érzékszervi,  értelmi vagy  beszédfogyatékos,  több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,  autizmus spektrum zavarral vagy  egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Heti tanórai időkeret 20/2012 EMMI rendelet 138.§ (1) Nkt 6. melléklet alapján – meghatározott heti tanórai foglalkozásokon túl, az SNI-s tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni. A heti órakeretet 9 fős csoportokra kell meghatározni. évfolyam 1-3. évf. 4 évf. 5.-6. évf. 7.-8. évf.

heti kötelező óraszám

értelmi fogyatékosok, többi fel nem sorolt

gyengénlátó

mozgásfogyatékos, vak, nagyothalló, beszédfogyatékos

siket, autista

egyéb

20 óra 22 óra 23 óra 26 óra

3 óra 3 óra 3 óra 4óra

7 óra 7óra 8óra 8 óra

8 óra 8 óra 9 óra 10 óra

10 óra 11óra 11 óra 12óra

3 óra 3 óra 3 óra 4 óra

Az intézmény pedagógiai programjának 7. számú mellékletében található e fejezethez kapcsolódó dokumentumok:  A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve  Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák (1-8. évfolyam) számára  Tankönyvjegyzék

56

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési irányelvei (32/2012 EMMI rendelet 9.2.1. A fejlesztés alapelvei)  A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik.  Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik.  Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.  Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően.  Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat;  indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.  A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is.  A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet.  Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása.

57

A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása 20/2012. EMMI rendelet 139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. (2) Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek kompexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények –elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységes (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. 58

Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavartüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat A fejlesztés alapelvei - A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg –indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés.

59

Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől függetlenül olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasási-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép-és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja : Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztatóelemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, 60

i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor-és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematika eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros 61

képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent értéktudat. Jellemző a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Enyhén értelmi fogyatékos tanuló „Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.” (Lányiné, 1986) Akadályozott a világban való létezésben, alkalmazkodásban, kommunikációban. Személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy a korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarral függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság diagnosztizálása orvosi gyógypedagógiai, pszichológiai feladat. Pszicho-diagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.

62

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak. Ezek a tünetek változó mértékben és mindig egyedi kombinációkban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Intézményes ellátásukban fontos célkitűzés, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. A nevelésükhöz szükséges feltételek: - a fogyatékosság típusának, súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása - speciális tanterv, tankönyv és más segédletek - a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása Enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei - Elfogadó környezet kialakítása, amely az enyhe értelmi fogyatékos tanuló másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe - korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás, speciális tankönyvek, segédletek, eszközök, tanítás során egyedi sajátosságokhoz igazodó differenciált tartalmak, eszközök, módszerek alkalmazása) Cél  A fogyatékosságából eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása  Szocializáció, eredményes társadalmi integráció  A tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása  Az eszköztudás fejlesztése  A tanulási technikák elsajátítása  A szociális készségek fejlesztés Feladatok Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztését, optimális segítését elsősorban a tanulás tartalmának differenciálásával, és habilitációs óra biztosításával oldhatjuk meg. 63

A differenciálás módjai: -

Differenciálás segítségadásban Differenciálás a feladatok szintjén Differenciálás a tevékenység szintjén Differenciálás a szociális keretek szintjén Differenciálás tanulási stílus szerint Differenciálás a célok szintjén Differenciálás az értékelésben (a tanulót önmagához mérjük)

Kiemelt feladatok a.) Percepció fejlesztése -

-

Egyensúlyészlelés Taktilis kinesztetikus észlelés Auditív észlelés Vizuális észlelés Auditív és vizuális figyelem, emlékezet Verbalitás fejlesztése Figyelem fejlesztése: terjedelme, erőssége (koncentráció), megosztás, intenzitás Memória fejlesztése Mozgásfejlesztés (nagymozgások, finommotorika) Kognitív képességek fejlesztése Szociális – emocionális területen mutatkozó eltérések oldása, kompenzálása (pszichés állapot, késztetés, motiváció, munkavégzés, önirányítás, önértékelés) Orientációs képességek fejlesztése

b.) Értékelés Az integráltan oktatott enyhe értelmi fogyatékos tanuló értékelésekor a rá vonatkozó, az adott évfolyamon feltüntetett csökkentett vagy módosított követelményrendszer a meghatározó. A tanuló saját „eredeti” iskolatípusának követelmény rendszere alapján értékelik szövegesen (1-4. évfolyam első félévéig, 4. év végétől és a felső tagozaton pedig osztályzattal.) Szülői kérésre a szakértői bizottság javaslata alapján az igazgató mentesítheti az enyhe értelmi fogyatékos tanulót az értékelés és a minősítés alól egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből. Felmentés esetén a tanuló számára egyéni foglalkozásokat kell szervezni a Kt.-ben meghatározott időkeret terhére. 64

Taneszközök, segédeszközök Ezek alkalmazási lehetőségei a tanuló állapotától függően megegyezés alapján valósulnak meg. - Integrált tanulók is ugyanazokkal a taneszközökkel dolgoznak, mint a többiek - Eltérő taneszközök beszerzése - Vegyesen alkalmazhatók a tanórákon a normál és az eltérő taneszközök, tankönyvek - A habilitációs órákon alkalmazhatók a speciális tankönyvek

A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizumotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek- az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhat ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) 65

akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, dyslália dysarthria dadogás hadarás dysphasia dysphonia

h.) az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás- írászavar (dyslexia, dysgraphia) i.) súlyos beszédmegértési zavar- vagy ezek halmozott előfordulása A dadogás, a hadarás, a dysphonia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.

Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése a.) b.) c.) d.) e.)

pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése önállóság fejlesztése önbizalom fejlesztése pozitív énkép kialakítása bátran merjen beszélni társai előtt

Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja Dadogásnál: laza izomműködés, helyes légzés-, mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése. Hadarás: a.) figyelem fejlesztés b.) helyes légzéstechnika c.) mozgás- és ritmuskoordináció kialakítás Megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem a.) speciális mozgások b.) aktív és passzív szókincsbővítés Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: a.) logopédiai terápia b.) kommunikációs tréning

66

A látássérült tanuló A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie - a látássérülés kórokáról, a látássérültség kialakulásának időpontjáról; - a szemészeti állapot –prognózis javuló vagy romló tendenciájáról, a pedagógiai - látásvizsgálat eredményéről, a gyermek intelligenciájáról, személyiségvonásairól. A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás-, és értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus). A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiségés szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék). A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni. Cél a.) b.) c.) d.)

a gyengénlátásból adódó hátrányok leküzdése általános alapműveltség nyújtása egyéni képességek kibontakoztatása szocializáció

A többségi iskolákban történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot. Feladatok - Az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódás terén. 67

- Az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható, hallható, tapintható világ megismerése iránt - A működő érzékszervek fokozott kihasználása. - Az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez. - Az önbizalom, a pozitív énkép alapozása. - Kapcsolatépítés, a közösségbe való beilleszkedés. - Az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek elsajátítása, a szem védelme. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció Az egyéni igények szerit külön habilitációs, rehabilitációs foglakozások szervezése is szükségszerű. A (re)habilitáció főbb területei: a.) b.) c.) d.) e.) f.)

68

az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése; a meglévő látás megőrzése, fejlesztése- látásnevelés-; beszédhiba-javítás intenzív mozgásfejlesztés tapintás, finommozgás, a kézügyesség fejlesztése a testkultúra kialakítása e.) életviteli technikák mindennapi tevékenységek (étkezés, varrás, stb.) a személyiségi zavarok megelőzése, ha szükséges, pszichológus segítségével (helyes önértékelés, önelfogadás, alkalmazkodási képesség fejlesztése, megfelelő társas kapcsolatok kialakítása), helyes viselkedéskultúra kialakítása;

A hallássérült tanuló

A hallássérült tanulónál – a hallás csökkenése miatt – a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával – attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történő együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: Külön gondot fordítunk arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkodásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdésében. Az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségű gyógypedagógus. A közreműködés kiterjed a hallássérült gyermeket oktatópedagógusok felkészítésére, az iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az iskola együttműködésére.

Cél A hallássérüléséből eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, a képességek kibontakoztatására, társadalmi beilleszkedés elősegítése, korszerű alapműveltség nyújtása.

69

Feladatok A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei. - Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosságokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. - A vizuális percepció, az önkifejezés, az önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának, megjelenítésének, értelmezésének folyamatos bekapcsolása a tanulás-tanítás folyamatába a személyiség kibontakoztatása, gazdagítása céljából. - A magyar nyelvnek megfelelő beszédmód komplex, folyamatos fejlesztése. - A beszédhallás, az érthető artikuláció intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában. - Az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés (számítógép, internet stb.) az írásos kommunikáció, idegen nyelv ismerete írásos formájának hangsúlyos megalapozása és fejlesztése. - A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása, gondozása. - Valamennyi kommunikációs csatornán a szövegértés és mondani való kifejezésének fejlesztése. - A továbbtanulás, a szakmaszerzés alapozása, kitekintés a munka világára.

ismereteinek,

lehetőségének

A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak.

70

A hallássérült tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglakozások a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában szervezhetők. A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. - Nagyothalló tanulóknál – különösen a hangos beszéd kialakulása után bekövetkezett halláscsökkenés esetén- kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. - A nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nem csak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére is. Ezért alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás. - A beszéd- nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges. A számukra alkalmazott követelmények egyéni képességeik függvényében módosulnak. - Az „integráció” célja a halló gyermekekkel való kapcsolattartás beépítése a hallássérült gyermekek életébe.

71

érintkezés,

2.5.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység a prevenció érdekében Cél: A gyermek védelme, a családban történő nevelés elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, kezelése, a gyermekek egészséges személyiségfejlődésének biztosítása. Ismerjük meg és kezeljük megfelelően a „drogproblémát”, a hatékony fellépés eszközeit, és a közös cselekvésben való részvétel lehetőségeit. Tudatosuljon a szenvedélybetegség fogalma, építsük be mindennapi munkánkba a prevenciót. Feladatunk, hogy a diákjainkra legnagyobb veszélyt jelentő problémák előtérbe kerüljenek. Ennél a korosztálynál legnagyobb gond, az őket leginkább érintő, függőséget okozó szerek és szokások például a dohányzás és alkohol fogyasztás megelőzése.  1. 2. 3. 4. 

A védelem pedagógiai módjai: osztályfőnöki órák prevenciós foglalkozások prevenciós pályázatok lehetőségei hasznos szabadidős tevékenység biztosítása

A védelem módjai: 1. étkezési térítésidíj-kedvezmény 2. tankönyvtámogatás 3. napközis ill. tanszobai foglalkozás biztosítása

A napköziben nappali felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkozás, étkeztetés megszervezése folyik. Meg kell tanítanunk:  a szenvedélykeltő szerek visszautasítását;  apróbb sikertelenségek elviselését;  konfliktusok megoldását;  korlátokat felállítani és elfogadni;  érzelmeket kifejezni;  kapcsolatokat építeni;  saját erényeit és gyengéit felmérni;  ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak, és elsajátítani helyes megítélésüket;  az érzéseket kezelni;  a pozitív értékrend kialakítását;  a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálását. 72

Feladatunk: A legfontosabb feladataink a prevenció, a gyermek testi, lelki egészségének fenntartása, a családban történő nevelés elősegítése. Megkeressük és alkalmazzuk a hatékony pedagógiai eljárásokat a tanulók művelődési esélyeinek javításához.  Jelezzük a gyermekjóléti szolgálatnak, illetve szükség esetén hatósági eljárást kezdeményezünk, a tanulóink bántalmazása, súlyos elhanyagoltsága és veszélyeztető magatartása esetén.  A deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzése, fokozott figyelemmel a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, drog és bűncselekmények káros hatására.  A káros függőségek kialakulását megelőző programok szervezése  a dohányzás ellen  az alkohol és drogfüggőség kialakulásának megelőzése  AIDS felvilágosító program.  Az egészséges életmód kialakítására nevelés terén.  Testi, lelki és szociális fejlődést szolgáló megelőző programok szervezése, mely kiemelten kezeli, hogy az egészség érték, s ebben az irányban pozitív beállítódást alakít ki.  Rossz táplálkozási szokásokat átalakító, felvilágosító programok szervezése.  Az iskola, a családi környezet, a közlekedés leggyakoribb baleseti helyzeteinek megismertetése, hogy ezek elkerülhetővé váljanak. Figyelemmel kísérjük:  tanulóink munkáját, kiemelten az indokolatlannak látszó tanulmányi átlag esését  a szabadidejük eltöltését  a hiányzások számának megnövekedését  a családi életben jelentkező gazdasági, mentálhigiénés vagy egyéb gondokat.  a pályázati lehetőségeket, amelyek segíthetik a veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos munkát. Koordináljuk az iskolai és iskolán kívüli szervezetek diákönkormányzat, nevelőtestület, szülők közössége tevékenységében rejlő lehetőségeket.

A prevenció érdekében kiemelt feladatunk:  Élő kapcsolat kialakítása a családokkal, osztályfőnökkel, valamennyi pedagógussal. 73

 Igazolatlan mulasztás elkerülése érdekében minden tanév elején

tájékoztatja a szülők és tanulók közösségét az igazolatlan iskolai mulasztás szabálysértési, jogi következményeiről.  A nevelők jeleznek a tanuló érdekében az ifjúságvédelmi felelősnek.  Ezt követi:  a segítségkérés  egyéni foglalkozás a gyerekkel Az ifjúságvédelmi felelős:  közvetítő kapcsolatot tart a rászoruló gyermekeket segítő hatóságokkal és szervezetekkel: iskolaorvos, védőnő, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, gyámügy, rendőrség, Borsod _Abaúj- Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályának Szabálysértési Osztálya.  kapcsolatot tart továbbá az osztályfőnökkel, szülővel, gondviselővel.  nyilvántartást vezet.  adatot szolgáltat.  pedagógiai véleményt ír az osztályfőnökkel együtt.  az iskolai hiányzást figyelemmel kíséri (az osztályfőnökkel együtt).  igazolatlan mulasztás esetén jelzést küld a szülőknek, törvényes képviselőnek és az illetékes hatóságoknak / 10 óra, 30 óra, 50 óra igazolatlan hiányzás esetén/.  szabálysértés esetén / 30 óra igazolatlan mulasztás kezdeményezi a jogkövetkezmény esetén kiszabható intézkedést. illetve büntetést.  éves munkatervet készít.  a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz esetmegbeszéléseken.  gyermekbántalmazás esetén kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvételt.  segíti ill. végrehajtja a kábítószer-ellenes programot.  a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén, kezdeményezi a gyermekvédelmi támogatás megindítását.  megismerteti a tanulókat - a bűnmegelőzési program keretén belül - a rájuk leselkedő veszélyekkel és a törvény paragrafusaival.  tanári közösségben végzett feladatai:  a helyi pedagógiai program végrehajtásában való részvétel  információáramlás biztosítása  továbbképzésen való részvétel  pályázatok figyelemmel kísérése 74

  

tanácsadás nevelési értekezleteken aktív részvétel szakirodalom ajánlása

 a szülők körében végzett feladatai:  tanácsadások szervezése  családlátogatás az osztályfőnökkel együtt  szülői értekezleteken és fórumokon részvétel  előadás szervezése (szakemberek meghívása)

75

2.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítésében iskolánknak alapvetően érzékelő és jelző szerepe van. Ezen túl az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, környezeti ártalmaknak kitett tanulók helyzetén javíthat a pedagógusok, az osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szoros együttműködése. Cél: -

Törekedjünk arra, hogy a szociokultúrális hátrányok ne eredményezzenek tanulási egyenlőtlenséget! Térképezzük fel a szociális hátteret, ismerjük meg, regisztráljuk a felmerülő problémákat! Enyhítsük a meglévő hátrányokat, a tehetséges tanulóknak adjunk teret a képességek maximális kibontakoztatására! Tervezzük meg a növendékek beilleszkedését segítő tevékenységformákat! Az ifjúság védelmében tevékenykedő szakszolgáltató intézményekkel, illetve az ifjúságvédelmi felelőssel tartsuk a kapcsolatot! A szülők és a pedagógusok között harmonikus együttműködés legyen! Tájékoztassuk a szülői házat olyan információkról, melyekkel a hátrányok csökkenthetők! Feladatok:

-

76

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról az osztályfőnök segítségével a gyermek és ifjúságvédelmi felelős felmérést készít. A rászorult gyerekeknek felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Biztosítjuk a napközis foglalkozásokat. Szülői értekezleteken, fogadóórán, családlátogatások alkalmával felvilágosítjuk a szülőt a szociális juttatások formáiról. Szükség esetén a gyermekeket társintézményekbe irányítjuk. Drog- és bűnmegelőzési ismereteket nyújtunk. Követendő értékeket közvetítünk a pedagógusok személyes példaadásával.

Eljárási módok, programok: -

-

77

Hátrányok enyhítése differenciált foglalkoztatással, felzárkóztató, etnikai felzárkóztató programok keretében. Napközis ellátás igénybevétele. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások alkalmával. Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel. Pályaorientációs tevékenység. Tankönyvtámogatás biztosítása. Táborozásokon, kirándulásokon való részvétel estén táborozási támogatás a lehetőségekhez mérten. Étkezési kedvezmény biztosítása.

2.5.6. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének rendszere A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Környezetünk általában teljesítményeinken keresztül értékel minket. Tanulóink teljesítménye nem mindig felel meg az előzetes célkitűzésnek, elvárásnak. Ha pedig a gyerekek produktuma tartósan alatta marad az igényeinknek, ilyen esetben kialakul a tanulási kudarc. Ennek kivédésére, enyhítésére határoztuk meg a fejlesztés fő vonalait. Cél: -

-

Törekedjünk a meglévő hátrányok enyhítésére, lehetőség szerinti megszüntetésére! Magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással járuljunk hozzá a tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztéséhez! Járuljunk hozzá a gondolkodás, az önálló problémamegoldás fejlődéséhez, tegyük érdekeltté a tanulókat az önálló ismeretszerzésben! Fejlesszük a megismerés, megértés folyamatát! Álljon munkánk középpontjában személyre szabott fejlesztés, nagy hangsúlyt fektetve a tanulási motiváció erősítésére!

Feladatok: -

-

A tanulási nehézséggel küzdő tanulókat nyilvántartjuk. A tanulási kudarc hátterében álló okokról, körülményekről szakember segítségével tájékozódunk. A tanulókat tanulási technikákkal, módokkal ismertetjük meg, illetve elsajátíttatjuk azokat. Törekszünk az önbizalom, tanulási kedv felkeltésére. A tanulás hatékonyságát növelő tanulásszervező feladatokat /motiválás, aktivizálás, megerősítés/ tudatosan alkalmazzuk. Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a hátrányok csökkentésére. Pszichés fejlődési zavar illetve a nevelési, tanulási folyamatot tartósan és súlyosan akadályozó jegyek megjelenésekor felvesszük a kapcsolatot a szülővel, és a Nevelési Tanácsadó szakembereivel. Igyekszünk a tanulási nehézségekből adódó magatartási zavarok esetleges kialakulását megelőzni, enyhíteni.

Eljárási módok, programok: - személyiséggondozás, kiemelt figyelem - tanórákon differenciált foglalkoztatás - felzárkóztatás korrepetálásokon, az

egyéni foglalkozás módszerével a tananyag pótlása, újrafeldolgozása - napköziben intenzív tanulásirányítás - kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó Intézettel - fogadóórákon és családlátogatások alkalmával a szülők tájékoztatása a gyermek előmeneteléről, a segítségadás módjáról - a pedagógusok pszichológiai ismereteinek gyarapítása továbbképzéseken

79

2.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Tanulói részvétel  A tanuló az iskolai élet főszereplője. A tanulói jogok és kötelességek biztosításával az iskola autonóm személyiség kialakulását, a demokráciára nevelést szolgálja.  A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére diákönkormányzat működik.  Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott (4-8. osztályos vezetőség irányítja.  A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.  A diákönkormányzat tagjai választhatók és választók Az információcsere fórumai  programegyeztetés (év elején, program szerint)  havonkénti osztálytitkári értekezletek  iskolagyűlés A tanuló közszolgálati szerepei:  tanulói ügyelete  hulladékgyűjtés  rendezvények megszervezése  ünnepségek előkészítése, lebonyolítása A diákpanaszok kezelése:  a tanuló panaszával fordulhat: - az osztályfőnökhöz, szaktanárhoz - a diákszervezet vezetőjéhez A véleménynyilvánítás lehetőségei:  A tantárgyak tanulásával kapcsolatos javaslatokat a tanév első hónapjában tehetik meg a tanulók. Az évi szabadidős programok összeállításánál ötleteiket, elképzeléseiket szeptemberben mondhatják el.  A diákvezetőket évente választjuk, így lehetőség van megerősíteni a tevékenységet ill. újat választani.  Az osztály véleményt mond a tanulók magatartás és szorgalom értékelésekor.

 A diákönkormányzat tagjai javaslatot tehetnek az elismerésben, dicséretben részesülő tanulók személyére.  Fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét is meg kell hallgatni.  Véleményt mondhatnak minden, a diákokat érintő kérdésekben. Cél:

81

Aktívan, demokratikusan működő, diákokat tömörítő, közösségformáló csoportnak kell lennie a diákönkormányzatnak:  mely tagjai szervezik és lebonyolítják iskolánk programjait,  gondoskodnak a kulturált szórakozásról,  mozgatják osztályközösségeinket,  megvitatják és javaslatot tesznek a felmerülő problémák megoldására,  véleményt mondanak fegyelmi vétségekben,  a nevelőtestületet és iskolavezetést foglalkoztató dolgokban,  azaz mindenben, mely ISKOLÁNKKAL kapcsolatos.

2.7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében Tanulóink  kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén;  ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat);  értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye;  fejlődjön önismeretük;  saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek,  olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat;  kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. Célkitűzések Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás.

Feladatok Kritériumok Az osztályközösség az iskola A tanulók tudjanak: - együttműködni társaikkal, és a diákönkormányzat - mások szempontjait is figyelembe véve legkisebb működő egysége, cselekedni, amelynek alapértékei: - felmerülő akadályok - tanulói joggyakorlás, esetén dönteni az - célok demokratikus életkoruknak megfelelő meghatározása, szinten, - közösségen belüli vita, - tetteikért felelősséget kritika, vállalni. - választott tisztségviselők tevékenysége, Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű.

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelős, ügyeletvezető és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába. A tanulók megismerhessék és Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók: gyakorolhassák a demokrácia - tudják érdekeiket felmérni, működtetése: elemeit, jogaikat és megfogalmazni, kötelességeiket. - Az iskolai diákmozgalmat képviselni, a DÖK-segítő - tudjanak érvelni, vitázni pedagógusok mások nézeteinek támogatják és fogják tiszteletben tartásával, össze. - legyenek képesek - A DÖK-nek legyen a kompromisszumra jutni, tanulók által elfogadott - az elfogadott döntéseket szervezeti és működési hajtsák végre, tartsák be, szabályzata. - tudjanak és merjenek - Tevékenysége a tanulókat véleményt mondani. érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének 83

Célkitűzések

Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez.

Feladatok megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja. Az Iskolagyűlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról.

Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. A tanuló egyéni (akár magán- - Az osztályfőnök, vagy jellegű) problémáival keresse bármelyik pedagógus meg tanárát. keressen megoldást a felmerülő problémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. 84

Kritériumok

Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.

A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz.

Célkitűzések -

Feladatok Kívánság-láda.

Kritériumok

A pedagógus  rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel;  készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag;  ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit;  legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat;  értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket;  rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel;  nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát.  Törekedjen arra, hogy minél hamarabb megismerje tanítványát, mert csak így tudja eredményesen oktatni. A szülő  ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit;  mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz;  kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához;  együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében. Célkitűzések Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Tanulóink többsége különböző társadalmi és természeti környezetből érkezik. Ezért különösen fontos a szülői közösségek kialakítása és fejlesztése. Nagyon sok a hátrányos helyzetű, csonka család, és az 85

Feladatok A partnerközpontú hálózat kiépítése.

Kritériumok Közös gondolkodás, a felelősség vállalása.

A környéken lakók segíteni tudnak minket: - iskoláink környezetének ápolásában, tisztántartásában, - programjaink megvalósításában.

Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatát.

Célkitűzések ő érdekeiket nehéz feladat összefogni.

A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására.

Ismerjék meg a szülők az iskola helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket.

A szülők nevelő munkájának intenzívebbé tétele. A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése. Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek 86

Feladatok Az iskola segítséget adhat:

Kritériumok

lakógyűlések, rendezvények megtartásához, - hasznos hulladék gyűjtéséhez, - akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez. Szülői munkaközösség Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív (SZMK) résztvevői legyenek a szülők. - dönt saját szervezeti és működési rendjéről. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése, - mozgósítás az iskolai rendezvényekre, - pályázatok írása, - szülők közötti kapcsolattartás, - vezetőit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémákról. A szülők legyenek jól Igazgatói tájékoztatás a tájékozottak az iskola életéről. szülői összejövetelek Konstruktív véleményükkel alkalmával: - tanévnyitó ünnepély, segítsék az iskolai munkát. - tájékoztató értekezletek (évente két alkalom), - évzáró ünnepélya tanulmányi év értékelése, - jutalmak, oklevelek kiosztása. Legyenek tájékozottak a Szülői értekezlet szülők gyermekük osztályával (3 alkalom/év) - Az azonos osztályba járó kapcsolatban. tanulók szülei számára az Kapjanak használható osztályfőnök tartja. segítséget a gyerekek - A szülők tájékoztatást problémáinak megoldásához. kapnak a tanév rendjéről, -

Célkitűzések összehangolása.

A tanuló körülményeinek objektív megismerése.

Feladatok Kritériumok az aktuális feladatokról. - Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a nevelést segítő és gátló tényezőkről. - 5. évfolyamon szeptemberben összevont formában a tantárgyi követelményeket, 8. évfolyamon decemberben a beiskolázás rendjét ismertetjük. - Az osztály sajátos pedagógiai-pszichológiai problémáit alapul véve az osztályfőnök tartson előadást a nevelés minden fontos és időszerű kérdéséről. A szülőkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tűzzenek ki feladatokat nevelőmunkájuk irányára vonatkozóan. (Szülők Akadémiája-program) - Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy pedagógusok ezt kérik. - Pszichológusi, fejlesztő pedagógusi előadások a szülők problémáinak csökkentése érdekében. A látogatás hatása úgy Szükség esetén az befolyásolja a szülőket, hogy osztályfőnök a tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család gyermekvédelmi felelőssel, életében megvalósuljanak az esetleg családgondozóval eredményes nevelés feltételei. családlátogatásra megy. A családlátogatás keretében lehetőség nyílik

87

Célkitűzések

Feladatok környezettanulmány

Kritériumok

végzésére. Ez alkalomból a következőket vizsgáljuk: szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban, - családi légkör, a gyermek helyzete a családban, - nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai), - szabadidő eltöltése, - a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról, - a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülő részéről. Emberi, bizalmon alapuló, Fogadóórák tartása - Szaktanári és tanítói őszinte kapcsolat kialakítása fogadóóra november és a szülőkkel. március hónap első hétfőjén. - Rendkívüli fogadóóra (a szülő vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására. - Igazgatói fogadóóra. -

Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagógus és szülő között.

Az iskola és a család közti 88

A szülőkkel való találkozás alkalmával - Meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni. - Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni. - Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül. - Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. A szülők tájékozottak legyenek Írásbeli tájékoztatás

Célkitűzések állandó, naprakész kapcsolattartás.

A szülők lássák gyermeküket iskolai körülmények között.

Feladatok (tájékoztató füzet) - Érdemjegyek beírása: a tanár feladata (szóbeli feleletet aznap, az írásbelit a kiosztás napján). - Az egyes tantárgyaknál félévente az éves óraszámnak megfelelő számú, de minimum kettő érdemjegy alapján osztályozhatók a tanulók. - Negyedévente aktuális a szöveges értékelés bejegyzése minden tantárgyból 1-3. évfolyamon és 4. évfolyam félévéig. - A fejlesztő pedagógusok negyedévi értékelése a tanuló egyéni haladásáról. - Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások) - Szülői értesítések, meghívók. - A szülők közlései, igazolások. - Telefonos kapcsolat olyan sürgős esetekben, ami nem tűr halasztást. Nyílt napok szervezése a szülőknek

Kritériumok gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülőkkel azonos célok vezérelik.

Gyermekük megítélése reálisabb legyen. Fontos mutató számunkra a részvételi arány.

Minél többféle tantárgyi óra bemutatása, hogy a szülők minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. - Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben. - Érezzék a tanórák légkörét. Az iskola mutassa be a A szülő: Kulturális bemutató nevelő-oktató munka sikereit. - tudjon tájékozódni - A legjobbak mutassák be, gyermeke helyéről az mit tudnak az irodalom, iskolában, zene, színjátszás, tánc - ismerje meg gyermeke területén. -

89

Célkitűzések -

Feladatok Különböző korábbi programok sikeres szereplőinek, versenyek (nem csak iskolai) helyezettjeinek bemutatója.

Kritériumok tehetségét.

Kiállítás -

-

Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között.

90

Tanulók munkáiból: a legszebb (legjobb) füzetek, rajzok, kerámiák, kézműves munkák. Versenyeken szerzett díjak, oklevelek, sport trófeák bemutatása.

Szakmai konferencia: - Bemutató órák és foglalkozások fővárosi szinten az érdeklődő kollégák és szülők számára. - Magas színvonalú szakmai előadások és szekciófoglalkozások. További programjaink: - farsang, - sport- és egészségnap, - anyák napja, - karácsony, - kirándulások, - évszakonkénti játszóház, - csoportközi napközi, - nemzetiségek napja, - iskolanapok, - ballagás.

Váljanak széles körben ismertté a kerületben és más szakmai berkekben az intézmény szakmai munkájának eredményei

A közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. A szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.

2.8. A tanulmányok alatti vizsga szabályai A továbbhaladás, a magasabb évfolyamba lépés feltételei  Felsőbb évfolyamra léphetnek diákjaink, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették.  A tanuló év végén javítóvizsgát tehet, ha az év végi osztályzata valamelyik tantárgyból elégtelen (a tantárgyak számától függetlenül).  Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja a 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet 64.§ alapján  A 2010/2011. tanév végétől első évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben a tanuló évfolyamismétlésre utasítható, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni.  E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében.  A 2010/2011. tanév végétől évfolyamismétlésre kell kötelezni mindazokat a diákokat (a 2-8. évfolyam végén is) akik az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítették.  A magántanulók, a szülővel történő egyeztetés alapján, osztályozó vizsgát tesznek. (20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet alapján.) Az értékeléskor eltekintünk a magatartás, szorgalom, valamint a készségtárgyak (rajz, technika, ének, testnevelés) minősítésétől. Az évfolyamismétlésre vonatkozó eljárásrend A szülő kérésére első évfolyamon az évfolyamismétlést az igazgató engedélyezheti. Az engedélyezés rendje: a) A szülő, a nevelő, az igazgató vagy igazgatóhelyettes részvételével történő egyeztetés, megbeszélés a tanuló előmeneteléről. b) A szülő írásbeli kérelmet ad be az igazgatónak. c) Az első évfolyamon a szülő kérelmére az intézményvezető engedélyezheti az évismétlést. 91

Felsőbb évfolyamon a szülő írásbeli kérelmét követő egyéni elbírálás alapján az igazgató engedélyezheti az évismétlést. A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése A tanuló szülői kérelmére az iskola igazgatójának engedélyével a két vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben is teljesítheti.( Nkt. 57.§ 3.és a 20/2012 EMMI rendelet 74.§ 4.) A felsőbb évfolyamos követelmény teljesítésének értékelése a készségtárgyak kivételével a tanév végén megtartott osztályozó vizsgán történik. Továbbhaladásról a tantestület szakmai munkaközösségeinek tagjaiból álló bizottság dönt, melynek tagjait az igazgató kéri fel. Ha az értékelés elmarasztaló, akkor a tanuló saját életkorának megfelelő évfolyamon folytatja tanulmányait. 2.9. A felvétel és az átvétel szabályai Belépés az iskola induló évfolyamára  Az iskola beiskolázási körzetéből (melyet a kormányhivatal határoz meg) minden jelentkező tanköteles tanulót felvesz. A körzeten kívülieket is felveheti az optimális befogadóképesség figyelembe vételével. A döntés során szükséges figyelembe venni az iskola szakmai alapdokumentumában meghatározott maximálisan felvehető az osztályindításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§ 7. bekezdésének meghatározottakat.  A tanulók felvételéről az iskola igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt eljárásrend szerint dönt.  A felvételről vagy elutasításról szóló határozatot az iskolaigazgató a felvételi eljárási rend szerint adott dátumig küldi meg a szülő részére. A beiratkozás feltétele: a mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelő életkor.  A beiratkozás a fenntartó által elrendelt felvételi eljárási rend szerinti időpontban és módon történik. A beiratkozáskor be kell mutatni:  A gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány  Az iskolába szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás, mely lehet: 92

o óvodai szakvélemény, o a nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény o Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.  A szülőnek nyilatkoznia kell, hogy kér-e napközis ellátást vagy ebédet gyermeke számára. Rendeznie kell a diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyeket.  Emelt szintű testnevelésre, művészeti képzésre (festészet és társastánc) jelentkező tanulók a szakmai munkaközösség, művészeti képzésben résztvevő tanárok által összeállított alkalmassági vizsgán vesznek részt, mely alapján bekerülhetnek az osztályba.  A jelentkezés elutasítása esetén a szülő. A köznevelési törvény 37.§ (2)(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül . Az eljárást megindító kérelmet a KLIK illetékes Tankerületi Igazgatójához kell benyújtani.

Belépés felsőbb évfolyamokra Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamaira  Iskolánkban bármelyik évfolyamra felvételt nyer az a tanuló, aki az iskola beiskolázási körzetébe költözött, ill. felvételt nyerhet, ha bármilyen ok miatt iskolát változtat, s az évfolyam létszáma ezt lehetővé teszi. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott távozási lapot, indokolt esetben a szakértői bizottság véleményét  Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt: 1. a szülői kérés 2. a tanuló előző tanulmányi eredményének, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyének, s az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével.  A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján – a szülővel, tanulóval, a szaktanárokkal történő egyeztetés, megbeszélés után, ha szükséges, türelmi időt állapítunk meg a tananyagok pótlására. 93

A lehetőségek függvényében felzárkóztató foglalkozáson való részvételt biztosítunk. A szülő is vállalhatja a hiányosságok pótlásával kapcsolatos teendőket, ill. kérheti az évfolyam ismétlését. Átlépés másik osztályba ugyanazon évfolyamon belül A szülő írásbeli kérelme vagy az évfolyamon tanító pedagógusok véleménye alapján az igazgató dönt.

Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszűntetése Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése .( Nkt. 49.§ és a Nkt 53 § 2. és a 20/2012 EMMI rendelet 50.§) Megszűnik a tanuló jogviszonya: 1. a másik iskola átvétele napján, amelyet befogadó nyilatkozattal és visszaigazolással dokumentál 2. az általános iskola utolsó évfolyamnak elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, a középiskola felvételi értesítés alapján 3. a 6, 8 osztályos gimnáziumba felvett tanulók esetén a felvételi határozat alapján 4. amikor a tanköteles kor felső határát elérte.

94

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 3.1. A választott keretttanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012(XII.21.) számú EMMI rendelet szerint. 3.1.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai  A tanítás hetes órarend szerint folyik.  Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait táblázat (óraterv) foglalja össze.  Az óraterveket a már meglévő, illetve várható tanulócsoportok számát figyelembe véve állítottuk össze.  Évfolyamonként 2-3 osztályunk van, így tanulócsoportjaink száma nem egyenletes megoszlású.  Emelt szintű testnevelés oktatása folyik 1. évfolyamtól 8. évfolyamig.  A 2012/2013-as tanévtől az 1. és 5. osztályban bevezetésre került a mindennapos testnevelés oktatása, ami a következő tanévtől felmenő rendszerben működik.  A 2012/2013-as tanévtől 5-8. évfolyamon a testnevelés óra keretén belül heti 2 órában úszásoktatáson vehetnek részt a tanulók.  Emelt szintű idegen nyelv (angol, német) oktatását felmenő rendszerben tervezzük csoportbontásban. A nyelvoktatást 4. évfolyamon kezdjük.  A Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben táncművészeti ág társastánc tanszakon és képzőiparművészet ág festészet tanszakon 1-8. évfolyamon folyik művészeti oktatás.  A művészetek emelt szintű oktatása során tanítási napokon 8 és 16 óra között a művészeti próbákon és előadásokon való részvétel kötelező a tanulók számára.  Tervezett intézkedés: 2013. szept. 1-től 1. és 5. évfolyamon az erkölcstan oktatása bevezetésre kerül. Tanévenként a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret Nkt. 27. § (4) bek. és a Nkt. 27. § (5) bek . szerint felhasználható időkeret terhére szervezzük meg: - az emelt szintű oktatást - a nyelvi csoportbontásokat 95

-

a matematika képességfejlesztő foglalkozásokat a tantárgyi csoportbontásokat szakköri foglalkozásokat énekkari foglalkozásokat sportköri foglalkozásokat

A Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a modulokat 6. évfolyamtól önálló tantárgyként oktatjuk a 2008/2009-es tanévtől. A Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben: a 7. évfolyamon - a magyar nyelv és irodalomhoz az etika, a 8. évfolyamon - a rajzhoz a vizuális kultúra tananyagát illesztjük. 3.1.2. Az 1-8 évfolyam kötelező és választható órák óraszámai

3.2. Az oktatásban alkalmazott tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei A mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően kell kiválasztani (a tankönyvtámogatás elvét és elosztásának rendjét az iskolai házirend szabályozza.) A tankönyvcsomag legyen: - a NAT-nak illetve kerettantervnek megfelelő - korszerű ismereteket közvetítsen - fejlessze a tanulók személyiségét - feleljen meg a jól strukturáltság igényének - jól követhető legyen a lényegkiemelés - szemléletes ábrákkal támassza alá a tananyagot - a bőséges feladatsorok adjanak lehetőséget:  differenciálásra  csoportos és önálló munkavégzésre  kreativitásra - tartalmazzon összefoglaló kérdéseket - vegye figyelembe a gyerek életkori sajátosságait - szép, esztétikus és tartós legyen megfizethető ár mellett - szöveges megfogalmazása és nyomtatása feleljen meg a magyar nyelv szabályainak 96

3.3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan illetve a helyette választható hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó választás és az arra történő jelentkezés szabályait az eljárással összefüggő feladatokat és az eljárással összefüggő feladatokat és az ezekkel kapcsolatos eljárási határidőket a későbbiekben elfogadásra kerülő megfelelő törvényi szabályozás szerint fogjuk megszervezni. Az erkölcstan oktatása A Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. Az erkölcstan tanítását a törvényi előírásnak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógusok végzik A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok A hit- és erkölcstan oktatás tartalmi követelményeire a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szövege az irányadó, amely az iskolai keretek között folyó hit- és erkölcstan oktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását minden nevelési-oktatási intézménytípus (óvoda, iskola, kollégium) esetén az adott egyház és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja. A mindennapos testnevelés A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, különféle sportjátékok, szabadtéri sportok), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá iskolai sportk anuló sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel. Iskolánkban a 2013-14-es tanévtől felmenő rendszerben történő mindennapos testnevelést választjuk.

97

A heti 2 órát, melyet a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekből választhatunk, úszásoktatásra, néptáncra, különféle sportjátékokra, szabadtéri sportokra használjuk fel. A mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti óra, amely az iskola délutáni foglalkozási keretében továbbiakkal is kiegészíthető, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére. Az 5-8. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit. Az órarend készítésénél figyelembe vesszük az egyenletes eloszlást. Az idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamától kezdődően kötelező. Amennyiben a kisiskolás kori idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható és az iskola nevelési-oktatási programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása alsóbb évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor (angol, német) ügyelni kell arra, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban biztosítani kell a megkezdett első idegen nyelv B1 szintű oktatását. A tagozatos szervezési forma A tagozatos szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelyben az általános iskolában, illetve a középfokú oktatásban egy vagy két meghatározott tantárgy ismereteinek átadása a kerettantervek által meghatározott magasabb követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. Ebben a szervezési formában kiemelten támogatandó a természettudományok, a matematika, az idegen nyelvek, illetve a művészeti területen történő fejlesztés. 3.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai A választható tantárgyak, foglalkozások: -

98

az emelt szintű oktatás a nyelvi csoportbontás a matematika képességfejlesztő foglalkozás a tantárgyi csoportbontás szakköri foglalkozás énekkari foglalkozás sportköri foglalkozás

A pedagógus választás intézményünkben nem releváns. 3.5. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzése és értékelési módjai Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés nem más, mint a tanítás-tanulás folyamatában szerzett információk elmélete és gyakorlata. A tanulói teljesítmények értékelése Az értékelés célja:  a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához  a tanulók minősítése  visszajelzés a tanulónak, szülőnek, pedagógusnak a tanulók tudásáról Módja: az érvényes törvények és rendelkezések alapján Fajtái:  a diagnosztizáló mérés (az előzetes tudás mérése)  formatív (formáló-segítő)  szummatív (lezáró-összegző) Értékelési alapelvek:  személyre szóló, fejlődésre motiváló, fejlesztő, ösztönző legyen  folyamatos, tervszerű, rendszeres  igazságos, objektív, reális, hiteles legyen  biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát Az ellenőrzés, értékelés, minősítés eszközrendszere:  feladatlapok  témazárók  szóbeli számonkérés  tesztek  tudáspróbák  feladatsorok  gyakorló feladatlap kitöltése A tanulmányi munka értékelésénél figyelembe kell venni: 99

 az írásbeli, szóbeli ellenőrzést, ezért ügyelünk arra, hogy a tanulónak egyaránt legyenek szóbeli és írásbeli jegyei  hangsúlyozottan a témazáró jegyeket  az órai munkát, aktivitást  a tanórán kívül az adott tantárgyból végzett tevékenységet  a tanuló önmagához mért teljesítményének változását (fejlődése vagy lemaradása)  a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat a Nevelési Tanácsadó által javasolt szempontok figyelembevételével értékeljük Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók, szülők tudomására hoznunk. A tanulók ellenőrzését, értékelését, minősítését végzik:  szaktanárok  osztályfőnökök  nevelőtestület  felkért külső szakember(ek) Az iskolai írásbeli beszámoltatás formája, rendje  Hosszan tartó indokolt hiányzás esetén a dolgozat megíratása előtt lehetőséget adunk a tananyag pótlására. A tanulóval való egyeztetés alapján írja meg a témazárót, illetve felel.  Egy tanítási napon alsó tagozatban egy, felső tagozatban kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható.  A témazáró dolgozat írását összefoglalás előzi meg.  Írásbeli felelet a tanult anyagból egy-egy anyagrész után íratható.  A tanórákon a témakörön belül írásbeli és szóbeli feleltetés előzetes jelzés nélkül történik  A rossz jegy javítása a következő aktuális dolgozattal, felelettel lehetséges.  A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró jegyek nagyobb hangsúlyt kapnak.  Év végén az egész éves munkát értékeljük folyamatában nézve és nem átlagot számolva.

100

Az értékelés módja:  Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése osztályzattal történik.  A 2. év végétől és magasabb évfolyamokon a pedagógus a tanulók előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti.  Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).  Tanév végi értékeléskor az a tanuló, aki a tanév folyamán kiemelkedő teljesítményt nyújtott, kitűnő minősítésben, illetve szaktárgyi dicséretben részesülhet.  Kitűnő minősítésben részesülhet az a tanuló, aki az egész tanévben az adott tantárgyból csak jeles (5) érdemjegyet kapott. Tantárgyi dicséretben részesülhet az a tanuló aki a tanév folyamán az adott tantárgyból kiválóan teljesített.  A tanulók munkájának, előmenetelének értékelése érdekében a heti egy órás illetve a heti kettőnél kevesebb órás tantárgyból minimum három érdemjegye legyen félévente; a heti több órás tantárgyból havonta minimum egy jegye legyen.  a magyar nyelv és irodalom tantárgyat külön osztályozzuk.  A bázisintézményben a modul anyagát hozzáillesztjük tantárgyhoz. Az így összevont tantárgy esetén a modul tananyagát egy érdemjeggyel minősítjük, mely beleszámít a tantárgy félévi, illetve év végi osztályzatába.  A tagintézményben a mozgókép és médiaismeret tantárgyi modult önálló tantárgyként osztályzattal értékeljük.  A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi a bejegyzéseket, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.  A belső mérések ütemezését – a tantervi követelmények alapján történő összeállítását – a szakmai munkaközösségek végzik. A mérések anyagát titokban kell tartani.  A 4. évfolyamon az év végi belső méréseket az alsós és felsős nevelők együtt végzik.  A tantárgyi követelményeket ismertetjük a tanulókkal és a szülőkkel.  A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2. évfolyam második félévétől és a magasabb 101

évfolyamokon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz illetve hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. o A 5-8. évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök a szaktanárok véleményét figyelembe véve minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. o Negyedévente, illetve a tagintézményben problémás esetekben a tantestület véleményezi és értékeli a tanuló magatartását és szorgalmát. o A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Ha e vélemény az osztályban tanítók között ugyanolyan arányban oszlik meg, akkor az osztályfőnök véleménye a mérvadó. Az értékelés formái: a, Személyes, szóbeli értékelés:  tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad  a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is (szakkör, korrepetálás)  szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor fogadóórákon  az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán  iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők stb.)  Diákönkormányzat előtt  tantestület képviselői előtt (szélsőséges esetekben)  az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán)  a tanórai aktivitást és a plusz munkát külön értékeljük  naponta maximum 2 témazáró íratható Mindezek figyelembevételével a gyerekek egyéni felkészülését irányító pedagógus feladata a következő:  a hétvégére és szünetekre adott házi feladatok mennyisége azonos legyen a következő órára tervezettel  a mindenkori házi olvasmányokat a nyári szünetre elolvasásra a szaktanár feladja 102

 a felzárkóztatásra szoruló tanulók szüleit időben értesítjük, és egyéni foglalkozás keretén belül próbáljuk felzárkóztatni. b, Szöveges értékelés írásban:  szaktanár vagy osztályfőnök által, szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók esetében)  bejegyzések a magatartás füzetbe  dicséretek illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe  szaktanárok dolgozatokra írt véleményei  külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok) Az értékelés nyilvános fórumai:  házi versenyek, aktuális versenyek,  bemutatóórák, nyíltórák, tanórán kívüli foglalkozások  speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső illetve belső szervezésben  értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró-, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények)  értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események)  szakköri-, osztály-, napközis munkák Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elvei:  szerves egységet kell alkotnia az iskolai közös tanulási tevékenységgel  a teljesítményképes nyelvtudás kialakítását kell elősegítenie  az ismeretek tartós bevésését és önálló gyakorlati alkalmazását kell biztosítania  a tanórai munka kiegészítését, az ott szerzett jártasságok, készségek, képességek további fejlesztését kell szolgálnia  az egyéni gyakorláshoz minden esetben példát kell adnunk  ügyelni kell a szóbeli és írásbeli feladatok arányára  a leglényegesebb jelenségek gyakorlására kell, hogy késztesse a tanulókat (bővítse a szókincset)

103

 mennyisége és nehézségi foka feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségi szintjének és teljesítőképességének – alkalmanként differenciált is lehet  a sikerélmény ösztönöz, növeli a teljesítőképességet, ezért fontos minden évfolyamon a házi feladatok tudatos, tervszerű tervezése (rendszeresen kapjanak)  szorgalmi feladatot, gyűjtőmunkát a tanuló önként is kérhet

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA SZAKASZA Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai 1-8. évfolyamon Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam Cél: A kialakított érték- és szokásrend elsajátítása: az iskolai szokások megtanulása  Az együttműködési képesség alapozása.  Az önismeret (énkép, éntudat) fejlesztése  Olvasási, írási, számolási technikák elsajátítása.  A konkrét gondolkodás kialakítása.  A játék, a mozgás szeretetének kielégítése.  Pozitív környezetvédelmi gondolkodás kialakítása.  Vizuális- és mozgáskultúra fejlesztése  Általános erkölcsi normák megismerése  Egészséges életmódra nevelés Követelmény: A tantervi követelményeket minimál szinten minden tanulónak teljesítenie kell. Belső mérés: 1. évfolyamon év végén: szintfelmérés hangos olvasásból, írásból és matematikából.

104

2. évfolyamon év végén: szintfelmérés hangos és néma értő olvasásból, helyesírásból és matematikából. 3. évfolyamon év végén: szintfelmérés hangos és néma értő olvasásból, nyelvtani ismeretekből és helyesírásból, matematikából. 4. évfolyamon év végén: szintfelmérés hangos és néma értő olvasásból, nyelvtani ismeretekből és helyesírásból, matematikából, emelt szintű idegen nyelvből. Kötelező és választható órákon folyik a képességfejlesztés: 1. évfolyamtól emelt szintű testnevelés, művészeti képzés: festészet és társastánc, 3. évfolyamtól emelt szintű élő idegen nyelv (angol, német). Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam Cél:

           

Az elsajátított érték- és szokásrend megerősítése. A logikai gondolkodás kialakítása. Egyéni, eredményes tanulási technikák megtanítása. Az emlékezet erősítése. Reális énkép kialakítása. Az önértékelés, a társak értékelési képességének fejlesztése. A kulturált vitakészség kialakítása. A véleményalkotás tanulása. Felelős környezetvédelmi gondolkodás megalapozása. A játék, a mozgásigény megőrzése. Képi gondolkodásra alapozó fejlesztés. Általános erkölcsi normák bővítése és a megismertek alkalmazása  Egészséges életmód iránti igény kialakítása Követelmény: A továbbtanuláshoz szükséges tantervi alapismeretek elsajátíttatása. Belső mérés: 5. évfolyamon  év elején: szintfelmérés hangos olvasásból, szövegértésből (diagnosztikus), helyesírásból, nyelvtanból (diagnosztikus) és matematikából, 105

 év végén: szintfelmérés hangos olvasásból,szövegértésből (diagnosztikus), helyesírásból, nyelvtanból (diagnosztikus) és matematikából. 6. évfolyamon  év elején: szintfelmérés szövegértésből (irodalom), matematikából (diagnosztikus)  év végén: szintfelmérés matematikából, szövegértésből (irodalom), magyar nyelvből, emelt szintű idegen nyelvből. Képességfejlesztés folyik a kötelező és választható órákon. Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Cél:

 A képességeknek megfelelő pályaorientáció: a pályaválasztás segítése.  Elemző és elvont gondolkodás fejlesztése.  A formális gondolkodás kialakítása.  Az önképzés igényeinek és szokásainak kibontakoztatása.  Kommunikációs technikák fejlesztése.  Felelősségvállalás önmagáért és másokért.  A káros szokások kialakulásának (melyek függőségekhez is vezethetnek) megelőzése.  A tanulói jogok, kötelességek tudatos használata. A tudatos állampolgári lét első lépéseinek megtétele.

Követelmény: Tanítványaink tudásuk, elért eredményeik alapján nyerjenek felvételt a középiskolába, és ott állják meg helyüket. Belső mérés: 7. évfolyamon év végén: szintfelmérés magyar nyelvből, matematikából. 8. évfolyamon év végén: szintfelmérés matematikából és emelt szintű idegen nyelvből.

magyar

irodalomból,

Testnevelés tantárgyból 3-8. évfolyamon a tanulók motorikus képességeinek vizsgálata év elején és év végén, 2. évfolyamon év végén. Képességfejlesztés folyik a kötelező és választható órákon: emelt szintű testnevelés, nyelvi órákon, művészeti képzésben (festészet, társastánc)

106

Nevelési-oktatási célkitűzéseink megfogalmazásával, a képzési szakaszok követelményeinek meghatározásával elérendő célunk, hogy a 8. évfolyam végén végzős diákjaink:  a 8. évfolyam végére előírt tantervi követelményeket teljesítsék.  az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.  rendelkezzenek olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, melyek képessé teszik arra, hogy az alapműveltségi vizsgakövetelményeknek a későbbiekben megfeleljenek, megállják a helyüket a választott középiskolában.  ismerjék a kulturált viselkedéshez, az egészséges életmód és környezettudatos magatartás kialakításához, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat.  reális énképük legyen, s ezáltal harmonikus, kiegyensúlyozott, a másságot elfogadó, toleráns, humánus személyiséggé fejlődjenek.  alkalmazzák a megismert erkölcsi normákat a mindennapokban Fontos, hogy a már korábban említett kulcskompetenciák beépüljenek a személyiségfejlesztés folyamatába. Ezt a célt mindennapi tevékenységünkkel, oktató munkákkal, szabadidős programok szervezésével és emberi példamutatásunkkal kívánjuk elérni.

A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése A magatartás és szorgalom minősítési rendszere Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk a következőket:  segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését  segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is  az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon  mindig legyen személyre szabott, és ösztönző A szöveges értékelés módja az 1-2. évfolyamon 107

Az új szabályozás szerint: Az Nkt 54.§ 3.bekezdés értelmében az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló:  kiválóan teljesített,  jól teljesített,  megfelelően teljesített,  felzárkóztatásra szorul. A szöveges minősítés kiegészül a 3. sz. mellékletben megtalálható szöveges értékeléssel. Évismétlés: Évismétlés az első évfolyamon csak írásbeli szülői kérésre történhet A szöveges értékeléssel kapcsolatos eljárási rend:  Első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor a tanító részletes szöveges értékelést ad a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tantárgyankénti tanulmányi munkájáról. 2010/2011. tanév végétől évfolyamismétlésre kell kötelezni mindazokat a diákokat (a 2. évfolyam végén is) akik az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítették.  Negyedévenkénti értékeléssel a tanító értesíti a szülőt gyermeke önmagához mért fejlődéséről.  A tanító fogadóórákon, szülői értekezleteken felvilágosítást ad a szülőknek gyermeke előmeneteléről.  A lassúbb tempóban haladó tanulók szülei szükség esetén szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást is kapnak a folyamatos kapcsolattartás és a hatékonyabb fejlődés érdekében.  Ha tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap: - az iskola a szülő bevonásával értékeli a gyerek teljesítményét, feltárja a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot tesz azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre - a nevelő egyéni fejlesztési tervet készít, amit a szülővel lehetőség szerint egyeztet - a tanító a gyermek fejlődéséről rendszeresen konzultál a szülővel 108

A szöveges értékelés alapelvei: A pedagógus szövegesen értékel:  a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával  a témazáró felmérések megoldásának értékelésével a %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével, vagy a különböző nehézségű feladattípusok szintjének megadásával  a tanulási folyamatban szükség szerinti, aktuális észrevételek bejegyzésével a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban a tanuló tájékoztató füzetébe Szöveges értékelés az első évfolyam félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor intézményünkben, a bázis és tagiskolában évfolyamonként és tantárgyanként illetve a magatartás, szorgalom minősítése egységesen egybeszerkesztve a törvényi előírásoknak megfelelően, az alsós munkaközösségek vezetésével a hivatalos adatbankok és az elmúlt évek ajánlásait, gyakorlati tapasztalatait figyelembe véve készült el, mely a 2. sz. mellékletben található 3.6.

Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Az osztályba sorolás rendje Emelt szintű testnevelés oktatásban azok a tanulók részesülhetnek, akik a szintfelmérésen eredményesen szerepelnek, és orvosi igazolás alapján egészségügyi problémájuk nincs. 2. évfolyam után és évfolyamonként az átjárhatóságot biztosítjuk azon tanulóinknak, akik egészségügyi ill. egyéb ok miatt kimaradnak az emelt szintű oktatásból. Művészeti osztályokba (festészet, társastánc tanszak) a törvény által meghatározott képességmérés alapján kerülnek be a tanulók.

109

A csoportbontás elvei Tanítványaink csoportba sorolásánál régi, jól bevált hagyományainkat kívánjuk folytatni az élő idegen nyelv oktatása terén. Mind az emelt szintű, mind az alapszintű képzés esetén hatékony nyelvoktatás csak csoportbontásban képzelhető el. A magyar nyelv- és irodalom, matematika tantárgyak eredményesebb oktatása érdekében, ha szükséges, lehetővé tesszük nívócsoportok szervezését a teljesítménytől függően, átjárhatóan. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások besorolási szempontjai:  Az általános műveltség alapjainak elsajátíttatása.  Kiegészítő ismeretek nyújtásával pályaválasztás elősegítése.  A társadalomba való beilleszkedés segítése. Az alapképzést kiegészítő (nem tanórai) tevékenységek besorolási szempontjai:

választható

foglalkozások,

 Az iskola hagyományai, ezáltal egyéni arculata.  A tanulók érdeklődésének, képességeinek, készségeinek figyelembe vétele.  A szülői kérések, javaslatok számbavétele  Nevelőink érdeklődése, készsége, adottsága alapján. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei, feltételei Emelt szintű angol ill. német nyelvi képzésben részesülhetnek 4. évfolyamtól kezdve azon tanulóink, akik a 3. év végén magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyból kiválóan vagy jól teljesített értékelést kaptak; tanítóik javasolják őket emelt szintű nyelvtanulásra, illetve ha anyanyelvi készségszint felmérésük, kiválóan vagy jól sikerült. Amennyiben ezen tanulóink a 8. évfolyam végén alapfokú állami nyelvvizsgát tesznek, annak eredményessége esetén a vizsga díját a Könyves Kálmán Iskoláért Alapítvány átvállalja. Emelt szintű testnevelésképzésben részesülhetnek 1. évfolyamtól kezdve azon tanulóink, akik a képességszint mérésen és az orvosi javaslat alapján megfelelnek. 110

Az alapfokú művészeti osztályainkba (festészet, társastánc tanszak) a törvény által előírt képességmérés alapján kerülnek be tanulóink. 3.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A vizsgálati módszert (Hungarofit) kifejlesztette: Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó A hazai és a külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához legfőbb faktorként a kondícionális képességek, és a koordináció vizsgálatát jelölik meg. A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: a biológiai fejlődés/érés, és a sokoldalú általános és speciális fizikai képzés. Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt még a leggyengébb testi-biológiai-fiziológiai adottságú fiatal általános fizikai teherbíró-képessége is fejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatti „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe”. A fitt egyén testi-lelki egészsége nehezebben sebezhető, szilárdabb. Így kapcsolódik az edzettség, a fizikai fittség az egészséghez. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitness legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell mérni és értékelni évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja  a minőség-ellenőrzés (az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése)  minőségbiztosítás (minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint „megkívántság” vagy „kell” érékét elérje és megtartsa)  a rendszeres testedzés egészségmegtartó és egészségjavító szerepének tudatosítása A Hungarofit mérési módszere (melyet az iskola tanulóinak mérésére használunk): 111

1. Helyből távolugrás - az alsó végtag dinamikus erejének mérése 2. Lökés kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (12 éves korig 2 kg-os, 12 éves kor felett 3 kg-os tömött labdával) - a kar-, a törzs-, a lábizom együttes dinamikus erejének mérése 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan, kifáradásig (max. időtartam: lányok 2 perc, fiúk 3 perc) - a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése 4. Tömött labda dobás két kézzel, a fej fölött hátra (12 éves korig 2 kg-os, afelett 3 kg-ossal) - a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése 5. Hason-fekvésből törzsemelés és –leengedés kifáradásig (max. időtartam: 4 perc) - a hátizmok erő-állóképességének mérése

folyamatosan,

6. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (max. időtartam: 4 perc) - a hasizmok erő-állóképességének mérése 7. 2000 m-es síkfutás - általános fizikai teherbíró képesség (állóképesség) mérése 2. osztályban tanév végén (tavaszi mérés) mérjük fel először a tanulókat. 3. – 8. osztályig minden osztályban tanév eleji (őszi) és tanév végi (tavaszi) mérést végzünk kivéve a felmentett tanulókat.

112

3.8. Az egészségnevelési és környezetnevelési elvek 3.8.1.Egészségnevelési program

1.

Az egészségnevelés célja:

Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók megértsék az egyik legfőbb emberi érték, az egészség legyen, s az egészségük megőrzéséért készek is legyenek tenni. A felnövekvő generáció képes legyen meglátni, hogy az emberi méltóság, testi, lelki és szociális jó- lét valamint az alkotóképesség csak egészséges fejlődés útján jön létre. Tanulóink tudják meg, hogy az egészségben eltöltött életéveik száma szorosan összefügg társadalmigazdasági státuszunkkal, jövedelmi helyzetünkkel. Vegyék észre, hogy az utóbbi évtizedekben népességünk egészségi állapota kedvezőtlenül alakult, és a helyzet kifejlődéséért az egészségtelen életmód, a környezeti tényezők, a hiányos egészségkultúra és a megelőzési tevékenység a felelős. A tanulóink szerezzék meg azokat az ismereteket, és azok alkalmazásához szükséges jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Képesek legyenek holisztikusan szemlélni saját életműködéseiket (testi, lelki, szociális egészég) és tudatosuljon bennük az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatásának következménye. További céljaink: - A személyiség szabad kibontakoztatásának lehetősége a személyi és tárgyi környezetben. - A testi – lelki – szociohigiénés szükségletek kielégítése. - Az egészséges személyiségfejlődés megvalósulása. - Szermentes, boldog életvitelt gyakorló felnőtt személyiség kialakulásának elősegítése (kiemelt prevenciós tevékenység: dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás megelőzése, AIDS megelőzés) - Az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megteremtése - A tanulók testi gondozása - A testi épség védelme. - A higiénés nevelés az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatás (gyakorlását, ellenőrzését, folyamatos korrekcióját tartalmazza). - A testápolás, a tisztálkodás az egészségvédelem egészségmegőrzés megalapozó szokásainak kialakítása.

- Az iskolai élet minden fázisában a tanulóink mozgásigényének kielégítése. - Harmonikus, összerendezett mozgás kifejlesztése. - Testi képességek tudatos fejlesztése. - Iskolapadban végezhető izometriás gyakorlatok végeztetése a testtartásért felelős izmok erősítésére. - Baleset megelőzési nevelés. - Fertőzést megelőző magatartás kialakulása. - A mindennapos testedzés lehetőségének megteremtése. - Az egészségtudatos magatartás kialakítása. - Tudatos életmód formálás, mely a szükségletek kielégítésére szerveződjön. - A tevékenységi magatartási rendszer fejlesztése. - Az igényes személyi és környezeti higiéné megismertetése. - Mozgásos életmódra nevelés. - Az egészséget károsító magatartásformák elkerülése. - Egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás kiválasztásának képessége. - Másokon való segítés. - Egészséges táplálkozásra és kultúrált étkezésre nevelés. - Az egészség megvédésére történő beállítódás kialakítása (attitűd), az érdeklődés, vélemény, szándék kifejezésének elősegítése. - A szociális attitűdök fejlesztése (kommunikáció, empátia). - A különböző életterek, foglalkozások veszélytényezőinek megismerése. - Következő magatartásformák kialakítása a biztonság megőrzésében (példakép). - A biztonságos ismerkedésformák elsajátíttatása. - Étrend – egészség. - Reklámokkal szembeni kritikus szemléletmód kialakítása. - Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mozgás, az aktív életmód az egészséges élet záloga, valamint, hogy a külső megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak. - Az egészséges táplálékok utáni érdeklődés, igény felkeltése. - Aktív pihenés. - A tanulók számára váljon egyértelművé, hogy a különböző drogok elutasításával tudják csak megőrizni testi – lelki egészségüket. - A tanulóink legyenek képesek a konfliktuskezelés kultúrált formáinak alkalmazására. - Tudatosuljon bennük az empátia és a „tartozni valahová” fontossága. - Tanulóinkban tudatosuljon, hogy az ember nem tud a természet nélkül élni, és a természetvédelem saját egészségünk védelme. - A tanulóink számára váljon igénnyé a tiszta környezet és annak megőrzése érdekében a tenni akarás. 114

- Tanulóinkban tudatosuljon, hogy szermentesen is képesek lesznek boldog felnőtté válni

2.

Az egészségnevelés alapelvei:

Az egészségnevelés programja holisztikus szemléletből indul ki. ez a szemlélet azt jelenti, hogy a gyermeket magát is sajátos személyiségi egységként, a gyermek környezetét is egységként, valamint a gyermeket és a környezetét kölcsönhatásban álló egységként értelmezi. Az ember a történelem folyamán a biológiai lényből gondolkodó, tervszerűen cselekvő pszichikus lénnyé, és vele párhuzamosan társas – társadalmi lénnyé fejlődött. Ezért nevezhetjük a mai embert bio- pszicho- szociális lénynek. Az ember egyedi lény, azaz minden mástól különböző (individuum) személy, akinek élete megfordíthatatlan, semmi mással nem helyettesíthető. Minden egyes gyermek és ember is más és más, más az egészségi állapota, edzettsége, teherbíró képessége, szervezeti állapota. Ezért feladatunk, hogy mindent megtegyünk a legteljesebb egyéni egészségi potenciál elérése érdekében. - a nevelők egységes magatartása, - együttműködés az intézmény dolgozóival és a szülőkkel, - az iskola megfelelő higiénéje, - az iskola munkarendje, napirendje, szokásai a célokat szolgálja, - az általános műveltség fontossága, - a kölcsönös felelősség elve (gyerekek, szülők), - a tanítási órákon kívül is érvényesüljön az iskola egészségügyi kultúrája.

3.

Az egészségnevelés fogalma:

A modern egészségnevelés fogalma követi az egészség modern fogalmának összetevőit. Az egészséget az Egészségügyi Világszervezet így definiálta: „Az egészség a testi (fizikai), a szellemi (pszichikus) és a társas–társadalmi (szociális) jólét állapota.” Ebből kitűnik, hogy az iskolai nevelési program nevelési feltételei közé az alábbiak sorolhatók: - A testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés) - A lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtás) - A szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet) - A szülők otthoni egészségnevelő feladatai - Az iskola egészségügyi szolgálattal való együttműködés - Az egészséges életmód alakításának feltétele még az egészséges környezet biztosítása. 115

4.

Az egészségnevelés tartalmi kérdései:

A gyermek alapvető szükségleteit a programban három körben jelöljük ki, mely egységet alkot: a) az egészsége életmód alakításában (szomatikus nevelés) b) az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításában (pszichikus fejlesztés) c) a szocializáció megvalósításában és az érzelmi nevelésben (pszichoszociális fejlesztés). 5.

Egészségnevelési feladatok

1) Higiénés magatartásra nevelés:  A személyi higiénére nevelés területei: - általános testápolás, - egészséges öltözködés, - fogápolás, - serdülőkori higiénés problémák.  A tisztaság iránti tartós igény kialakítása.  A környezethigiénére való nevelés területei: - a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a település higiénéje. 2) Egészséges táplálkozásra nevelés:  A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése.  A korszerű táplálkozástechnika megismertetése.  A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása.  Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege.  Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése. 3) Egészséges mozgásfejlődés biztosítása:  A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése.  A sportolás szükségletté tétele.  A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése.  Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. 116

4) Balesetmegelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés:  Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában, - a háztartásban, - a közéletben  Elsősegélynyújtási ismeretek adása.  Beteggondozási alapismeretek nyújtása.  A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés.  A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. 5) Mentálhigiéné, krízisprevenció:  A lelki egészség megóvására nevelés.  A preszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése.  A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrőképesség feljesztése.  A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. 6) Függőséghez vezető szokások megelőzésre nevelés:  A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése.  Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására 7) Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés:  Folyamatos, reális önismeretre nevelés.  A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése.  Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés.  Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. 8) Családi életre, társsá, szülővé nevelés:  A nemi szerepvállalásra való felkészítés.  Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés.  A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés.  A családi szerepek megélésére való nevelés.  Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés.

117

6.

Fejlesztési követelmények

Fel tudjuk használni a már meglévő ismereteket is. Konkrét példák, események magvitatásával kihasználjuk a tanulói aktivitást. Újságcikkek megbeszélése, véleményformálás. A mozgást, a táplálkozást, a személyes higiénét, a testi-lelki biztonságot, a környezet- egészséget, a szexuális fejlődést, a társadalmi kapcsolatokat, az élvezeti és kábítószerek hatását felölelő témákat egymással összefüggésbe hozva, a kapcsolódó pontokra rávilágítva tárgyaljuk. Hangsúlyozzuk a helyi problémák megvitatását, elemzését és megoldási feladat kidolgozását. Pozitív minták megerősítése.

118

7.

Tanulási módszerek:

-

csoportos munka, egyéni munka, páros véleményformálás, beszélgetés, lényegkiemelés, szövegértés, kiselőadások, munkafüzeti feladatmegoldások, párkereséséi játékok, csoportalkotási játékok, vázlat készítése adott témakörhöz, házidolgozatok készítése, TOTO készítése adott témához, találós kérdések, fogalmak pontosítása, vázlatrajzok készítése, ábrák készítése magyarázattal, könyvtár, ötletbörze készítése közösen, modell, makett készítés

8.

Egészségnevelés értékelése, mérése

- a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, - elbeszélgetés, házidolgozat elkészítése, - feladatok megoldása, - gyűjtőmunka értékelés, - gyakorlati feladatok megoldása (pl. kísérlet), - önálló kutatómunka értékelése, - házi verseny, pályázat értékelése, - kérdőívek kitöltése, mely a szülőket is érinti, - egyéni és csoportos megbeszélés.

9.

Tanórán kívüli egészségnevelés színterei, lehetőségei

-

tanulmányi séta, kirándulás, osztálykirándulás, erdei iskola, szakkörök, nyári tábor, kapcsolat a médiával, vetélkedők, versenyek.

Egészségnevelés az általános iskola: - alsó tagozatán - felső tagozatán - osztályfőnöki órán - napköziben

10. -

119

Az egészségnevelésben alkalmazható eszközök: tanórák, napközis foglakozások, szakkörök, sportkörök, versenyek, pályázatok, vetélkedők, egyéb rendezvények, országos, városi és iskolai akciók, sportnapok, kirándulások, túrák, egészségvédelmi napok (vöröskereszt) erdei iskola, számonkérés ellenőrzése, kapcsolatok kiépítése, működtetése: fenntartóval, szülőkkel, civil szevezetekkel

-

népszokások felelevenítése, tanösvények, kézműves foglalkozások, színjátszás, drámapedagógia, faliújság szerkesztése, könyvtári órák.

11. Az együttműködés lehetőségei Az iskolai egészségnevelést, személyiség fejlesztést, egészségvédelmet nem egyedül a tanárok nevelőmunkája alapozza. A pedagógusok a nevelőmunka során szoros munkakapcsolatot, személyes együttműködést tart fenn: - a szülőkkel, - az iskola valamennyi felnőtt munkatársával, - a lakókörnyezettel, azok szervezetivel (önkormányzati, gazdasági, kereskedelmi stb. szervezetekkel) - az iskola egészségügyi ellátását végző gyermek-szakorvossal és védőnővel. Kapcsolat a szülőkkel Az iskolai egészségnevelés „folyamatosságának” biztosítékát a pedagógus a családi nevelésben találja meg. Az iskolai egészségnevelés szerepe valójában a családban megvalósuló egészségvédelem és egészségfejlesztése, továbbfejlesztése és szükség esetén: annak korrekciója. Ebből következik, hogy a pedagógusoknak: - tájékozódni a szükséges a gyermek otthoni higiénés és mentálhigiénés nevelési feltételeiről, a család szociális helyzetéről, harmóniájáról, nevelési elveiről, gyakorlatáról, - személyes kapcsolat keretében családlátogatással közvetlenül is meg kell tekinteni a gyermek otthoni testi-lelki egészségvédelmét, az egészségnevelés normáit, következetességét. Első és ötödik évfolyamon végezzük és szükség szerint pedig folyamatosan, - tanácsadási lehetőséget biztosítunk a szülők számára a szülői értekezleteken, fogadóórákon és szülői fórumokon, - a szülőket az iskolaszék, szülői szervezet tagjait bevonjuk az iskolai élet különböző akcióba: nyílt napok, gálaműsorok, egyéb rendezvények pl. osztályfőnöki óra csak szülőknek, így erősítjük az iskola és a szülői ház nevelési elvei egyezzenek.

120

Az iskola belső környezete A pedagógus felnőtt munkatársaival való kapcsolata az iskolai élet megszervezésének egyik jelentős feltétele. Az egészséges környezet (tárgyi és személyi) a gyermek egészséges fejlődésének alapfeltétele. Az egyes osztályokban folytatott egészségnevelő munkához a munkatársak a mintanyújtással önkéntelenül, spontán módon is hatnak a tanulók viselkedésére. Ez az iskolai szocializációs hatás a személyi higiéné rendszeres megvalósítása, a környezeti higiéné és a rend megteremtése útján valósul meg. A folyamatos napirend a tanulók testi épségének biztosítása elképzelhetetlen a nevelőközösség együttműködése nélkül. Természetes azonban az, hogy az egyes osztályokban az osztályfőnököknek kitüntetett szerepe van. Az iskola külső kapcsolatrendszere A lakókörnyezettel való kapcsolat során tovább szélesedik a gyermek szociális kapcsolatrendszere, szociális hálója. A gyermek lakókörnyezetének tárgyi és személyi tényezői a természetes támogató hálózat szerepét töltik be a gyermek szocializációjában. Az ilyen segítőtámogató hálózatban a gyermek központi helyet foglal el, a környezet személyei törődnek vele, szereti, segítenek neki, védik-óvják. E környezetben a szomszédok, a rokonság, a „kiterjedt család”, a lakóközösség tagjai adnak visszajelzést a gyermek viselkedéséről, a viselkedés fonákságait korrigálják, éppen ezért a gyermek lakókörnyezetének hatása az egészségvédelem szempontjából nem elhanyagolható. Az orvos és a védőnő már korábbról ismeri az iskolás gyermek egészségét, fejlődését, szociális helyzetét, elszenvedett betegségeit, a tanár sok olyan adatot tudhat meg (különösen a védőnőtől) problematikus gyermekéről, amelyet a „Gyermekegészségügyi törzslap” ugyan diagnózisként rögzít, de nem részletez, vagy a laikus számára nem teszi értelmezhetővé. Az iskola egészségügyi ellátását végző szakszemélyzet nyújthat az iskolában folyó egészségvédelmi alternatív nevelési programok megvalósításához, és szakmai tanáccsal szolgálhat egy-egy gyermek sajátos egészségvédő gondozásához, prevenciós és korrekciós nevelési feladatainak ellátásához.

121

Modern egészségvédő pedagógus szemlélet A modern iskolapedagógiai szemlélet egészségvédelmi, egészségpedagógiai követelményeket az egészségtudomány és az egészségpedagógia legújabb eredményei és meghatározásai alapján értelmezzük. Fogadjuk el, hogy az egészségre nevelés a nevelési folyamat minden mozzanatában, a nap minden szakaszában valamennyi életkori csoportban jelen van, akár akarja azt a pedagógus akár nem. A személyes példamutatás a gyermeket akkor is mintakövetésre serkenti, amikor azt az iskolapedagógus nem tervezi. Valamennyi nevelési program előtt szükséges ezért megvizsgálni, hogy abban biztosított-e a gyermek testi épsége, egészsége, továbbá azt, hogy a kitűzött, elvárt viselkedés mennyire erősíti, fejleszti a kisgyermek egészségét, mennyire készíti fel az élet következő szakaszaira. 3.8.2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet. Elméleti alapvetés Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van 122

egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

123

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés

–

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

124

3.8.3. Környezeti nevelés programja A környezeti nevelés céljai A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére. Ismerjék fel a környezettudatos állampolgári kötelességeiket, gyakorolják ezzel kapcsolatos jogaikat. Ennek érdekében céljaink: - az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megteremtése - az élet tisztelete és védelmének igénye - rendszerszemléletre nevelés - a globális összefüggések megértése - a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása - a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése - a szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben - takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása stb.) - alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása - környezettudatos magatartás, környezetért felelős életvitel kialakításának elősegítése - a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokás rendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az igényes környezeti kultúra megalapozása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül - a személyiség sokoldalú formálása, nyitott önálló személyiséggé válás - az akarat fejlesztése, a kíváncsiság fenntartása - a tanulás tanítása - az önművelődés igényének kialakítása - konfliktus kezelés elősegítése - a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése

125

A környezeti nevelés alapelvei - a nevelőtestület egysége (a prioritások tekintetében) - az intézmény összes dolgozójával és a szülőkkel partneri viszony kialakítása - az intézmény higiénés állapota, a közegészségügyi követelményeknek feleljen meg - az iskola, munkarendje, napirendje, szokásai a kitűzött célokat szolgálja - a jogok és kötelességek összhangja - az általános műveltség fontossága - az oktatás és nevelés egysége - a bizalmon és a tudáson alapuló tanári tekintély - a kölcsönös felelősség elve (gyerekek, szülők) - nemzeti hagyományok ápolása - helyi tantervben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása - a tanítási órákon kívül is érvényesüljön az iskola ökológiai kultúrája A környezeti nevelés feladatai - hatékonyabb munkáltató jellegű módszerek alkalmazása:  motiváció, kíváncsiság felkeltése  tapasztalaton alapuló megismerés  sokféle szemléltetés  önálló és csoport munka  gondolkodási képességek fejlesztése - tanulásban az esélyegyenlőség biztosítása (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés) - helyi természeti, történeti, építészeti és humán értékek megismertetése - a természetben végzett megfigyelésekkel (túrák, kirándulások, erdei iskolák) a lakóhely élővilágának megszerettetése - lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez - fejlesszük ki a tanulók felelősség érzetét családjuk, tágabb környezetük, lakóhelyük, hazájuk iránt - az egészségesebb életmód érdekében alakítsuk igénnyé:  a mozgást, természetjárást  a személyes higiénét  a helyes táplálkozást

126

Környezeti nevelésben alkalmazható eszközök -

-

tanórák, napközis foglalkozások szakkörök, sportkörök iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egyéb rendezvények versenyek, pályázatok, vetélkedők országos, városi és iskolai akciók sportnapok, kirándulások, túrák környezetvédelmi napok: jeles napok erdei iskola számonkérési, ellenőrzési rendszerek kapcsolatok kiépítése, működtetése:  fenntartóval  szülőkkel  civil szervezetekkel madáretetés iskolai papírgyűjtés múzeumok, Vadaspark, barlangok megtekintése népszokások felelevenítése tanösvények kézműves foglalkozások színjátszás, drámapedagógia faliújság szerkesztése könyvtári órák

Az elvégzett tevékenység eredménye, hogy iskolánk 2005-ben és 2008-ban elnyerte az ÖKOISKOLA címet. Arra törekszünk, hogy méltóak legyünk e cím jogosultságára az elkövetkező időkben is. Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek - kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása - problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás - témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása - szövegértelmezés, lényegkiemelés, annak megvitatása - kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése - tényanyag gyűjtése, jegyzetelése - jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése - új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan - információrögzítés együttműködéssel - csoportos asszociációs feladatok 127

- esszé kidolgozása (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással) - házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében - tesztkészítés, tesztértékelés - követelmények megfogalmazása - problémamegoldó gyakorlat ötletekkel, értékeléssel - adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása - fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek definiálása, pontosítása, tisztázása - vélemények gondolatok társítása posztereken - könyvtári kutatás adatbázis kezelése - egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása - adott témának analitikus, analógiás és holisztikus (sok szempontszerinti) körüljárása Környezeti nevelés mérése értékelése A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében: - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejlődésére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktus kezelés módjára irányul. Osztályközösség esetében: - a csoport viszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak - informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszerek: - folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés 128

Fogyasztóvédelmi ismeretek Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya szerint a fogyasztónak jog van - alapvető szükségletekhez – olyan fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz, amelyek a túlélést biztosítják (megfelelő élelmiszer, ruházat, lakás, egészségügyi ellátás, oktatás, higiénia) - a tájékoztatáshoz – az életre, egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga - a tájékoztatáshoz – a tisztességtelen és félrevezető hirdetés, címkézés elleni védelemhez, valamint a tények ismertetéséhez a feltétlen tájékoztatáshoz való jog - a választáshoz – a versenyképes fogyasztási cikkekhez szolgáltatásokhoz való jog, a megfelelő minőség biztosításával

és

- a képviselethez – a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzati politika tervezésében és végrehajtásában - a kártérítéshez – a rossz minőségű fogyasztási cikkek és a nem megfelelő szolgáltatások ellentételezéséhez való jog - a fogyasztók oktatásához – a megfelelő tudás és gyakorlat megszerzéséhez való jog a tájékozott fogyasztóvá váláshoz - az egészséges környezethez – a félelem- és veszélymentes környezethez való jog, amely a méltóságot és a jólétet biztosítja. A keresletalapú piacgazdaság tudatos fogyasztó jelenlétét feltételezi. Az elmúlt évtizedekben mit sem változott az a megközelítés, miszerint tudatos fogyasztó az, aki saját szükségleteivel tisztában van, s ennek megfelelően képes a kínált termékek és szolgáltatások közül a számára megfelelőt kiválasztani. E választás meghozatalához a jogalkotás igyekszik minden feltételt biztosítani, különösen az információadás feltételrendszerét kialakítani. Így került be a NAT-ba a fogyasztóvédelem. a fiatalkorúak felkészítése, megmutatni nekik, hogy milyen információ alapján lehet jó döntést hozni, és a tudatos fogyasztót kialakítani.

129

Alapelvek a) a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatását célszerű a 7-8. évfolyamon elkezdeni. b) az osztályfőnöki óra – funkciója miatt – alkalmatlan és elégtelen a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatására ezért pillanatnyilag a szakóra létszik alkalmazhatónak. c) a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása más tárgyak ismeretanyagához kapcsoltan erősítheti azok tartalmát pl.: - technika és életvitel (8. osztály) - háztartástan, életvitel, - egészségtan - mozgókép és médiaismeret Célunk - a kormány fogyasztóvédelmi koncepciójához igazodóan, a közoktatási törvényben meghatározott pedagógiai elvárásoknak megfelelően, és ismerve az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmányát – tudatos fogyasztói értékrend kialakítása, amelyben a fogyasztó vásárlási döntéseinél figyelembe veszi és mérlegeli a környezet és a jövő generáció érdekeit is.

Feladatunk - szükségleti értékrend kialakítása, és rangsor felállítása - a gyerek fizikai, szellemi, erkölcsi védelméről való gondoskodás - olyan fogyasztói, vásárlói magatartás meghonosítása a tudatosítás, az információterjesztés, a nyilvánosság és a jogrend átalakításának eszközeivel, amely elsődleges szempontnak tartja a környezet terhelésének csökkentését. Ez mind mennyiségi, mind minőségi változásokat igényel: - mennyiségi a túlfogyasztás elkerülése a szükségletek kielégítése mellett - minőségi a fogyasztási vásárlási minták átalakítása, a termék környezeti tulajdonságának szem előtt tartásával - ökológiai fogyasztóvédelem

130

A fogyasztóvédelmi ismeretek oktatási tartalma, fejlesztési feladatok A tartalmak kialakítása során különös hangsúlyt kell kapjon, hogy a tanulóknak elsősorban praktikus ismereteket kell megszerezniük. Ilyenek lehetnek: 1. Energiafelhasználás: a gyártás, erőforrás- és nyersanyagigénye, beleértve a vízhasználatot is, illetve a termék használata során jelentkező energiaigény, és annak forrása. 2. Terméktájékoztatás, a fogyasztó megtévesztése és jogérvényesítés lehetőségei. 3. Élelmiszer-biztonság: vegyszermaradványok, adalékanyagok (E-számok) kérdése, a génmanipuláció. 4. Csomagolás: csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, újrahasználható vagy újrahasznosítható volta. 5. Tisztítószerek, háztartási vegyszerek, kozmetikumok: környezetterhelésének csökkentése. 6. Játékok 7. Papíráru, iskola- és irodaszerek: fogyasztás csökkentése 8. Ruházat: vegyszermentes gazdálkodás. 9. Tartós fogyasztási cikkek: anyagainak környezeti-, egészségi hatása, sugárzás stb. 10. Szolgáltatókkal szembeni védelem: lakossági energia-, víz- stb. fogyasztás. 11. Szupermarketek vevőcsábító trükkjei. 12. Reklám 13. Újrahasznosítás, alapanyag felhasználás. 14. Környezetbarát termékek, technológiák. 15. Életmód – alternatívák. 16. Etikus fogyasztás. Megjegyzés: Az ismeretek megszerzésére szánt idő legalább felét a különböző szituációs játékok, vásárlói gyakorlatok, szerepjátékok kell kitegyék, ugyanis csak ezek alkalmasak arra, hogy segítségükkel megfelelő magatartásformát alakítsunk ki a tanulókban.

131

Összegzés A fogyasztóvédelem, a rendszerváltás után – a fogyasztói társadalommal együtt – hozzánk is begyűrűzött. A felnőtt magyar fogyasztók többsége 10 év után is értetlenül áll a fogyasztói társadalom kihívása előtt. Iskolában ők még nem tanultak se környezetvédelmet, se fogyasztóvédelmet. A fogyasztó ma még inkább nevezhető praktikusnak, mintsem környezettudatosnak. Meggyőződésünk, hogy kitartó, ismeretterjesztő munkával, helyes érzelmi megközelítéssel lassan nálunk is kialakítható a környezettudatos fogyasztói réteg. Ebben kétségtelenül sokat segít majd – ha a NAT szellemében – felnő az a fogyasztói nemzedék, amely már gyermekként elsajátítja a kritikus fogyasztói magatartáshoz szükséges ismereteket. A célunk csak egy lehet: a gyerekből akaratnélküli konzumbáb helyett kritikus (tudatos) fogyasztót nevelni, akinek cselekedeteit nem a reklám határozza meg. Aki maga dönti el, hogy valójában mire van szüksége, és vásárlásainál figyelembe veszi azok ökológiai következményeit is. Az öntudatos ember ugyanis vásárlási döntéseinél is tudatos. Ne feledjük, hogy a gyermekeknél a számukra valóban fontos felnőttek példamutatása meghatározó – alapvetően ezen a területen is a családban megélt fogyasztási modellt tartják követendőnek. Egy biztos: a gyerek minél hamarabb ismeri meg a média működését, a reklám indíttatását, annál hamarabb képes kivonni magát a reklám szuggesztív hatása alól és ismeri fel a különbséget a valós információ és a reklám képzeletvilága között. Környezettudatos fogyasztókra van szükség, akik megpróbálnak kevesebbet vásárolni, néhány dolgot maguknak előállítani és ismét felfedezik maguknak az egyszerűség eleganciáját.

132

3.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos alapelvek - A tanulók bárminemű, különösen nemük, koruk, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás. - A hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása, kivéve az oktatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit. - A tanév alatti értékelés, a tantárgyak elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok, tárgyi tudás minősítése az egyedüli szempont. - Befogadó, diszkrimináció-mentes légkör biztosítása a tanulók számára. - A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás során. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos intézkedések - Különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. - Az intézményvezető folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. - Az iskola vállalja, hogy hátrányos helyzetű fiatalok oktatásból való lemorzsolódásának megelőzése érdekében szakmai-módszertani továbbképzésben részesíti alkalmazottait. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatási esélyegyenlőségét megerősítő speciális intézkedések - Az iskola a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés előmozdításával, a szükséges eszközök, felszerelések folyamatos beszerzésével segítik elő az SNI tanulók képzésekbe való bekapcsolódását, képzésnek folyamatát.

133

3.10. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbség esetén osztályfőnöki óra keretében (különösen problémás esetekben, az osztályban tanító tanárok megbeszélésén) megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A magatartás értékelése A magatartás osztályzat fejezze ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt. Példás a tanuló magatartása, ha: - a házirendet betartja - társainak jó példát mutat - az iskolája és osztálya érdekében vállalt vagy rábízott feladatokat képességei szerint ellátja - udvariasan és kulturáltan viselkedik - írásbeli büntetése nem volt Jó a tanuló magatartása, ha: - a házirendet kis mértékben szegi meg - csak alkalmanként vállal a közösségben munkát - iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen súlyosabb kifogás nem volt - 3 késésnél több nem volt, 3-nál többször nem késett az adott hónapban Változó a tanuló magatartása, ha: - súlyosan vét a házirend követelményei ellen (lopás vagy szándékos rongálás vagy káromkodás) - magatartása kulturálatlan, udvariatlan, durva - közösségben feladatokat nem vállal, a megbízásait hiányosan teljesíti - kötelességét megtagadja (felszerelés hiánya) - osztályfőnöki vagy igazgatói intése van - 5 igazolatlan órája volt egy hónap alatt - önfegyelme, figyelme óránként változik - az iskolai munkát hátráltatja 134

Rossz a tanuló magatartása, ha: - fegyelmezetlenül viselkedik - társainak rossz példát mutat, saját és társai testi épségét súlyosan veszélyezteti - tantestületi figyelmeztetésben, igazgatói megrovásban, szigorú megrovásban részesült - 10 igazolatlan órája volt a hónapban A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte vagy megsértése szükséges. A havi magatartás értékelése során fennálló hiányzás, késés, fegyelmi fokozat stb. a következő hónapra elévül. A szorgalom értékelése A szorgalom osztályzat az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt. Példás a tanuló szorgalma, ha: - a tanítási órákon és az otthoni munkájában kötelességteljesítése képességeinek megfelelő - teljesítménye egyenletes - az órán figyelmesen dolgozik - a kötelezőn kívül plusz feladatokat vállal - osztályfőnöki vagy szaktanári dicsérete van - felszerelése hiánytalan Jó a tanuló szorgalma, ha: - az iskolai és otthoni munkáját, vállalt feladatait nem mindig hibátlanul végzi el - az órán általában figyelmesen dolgozik - teljesítményében nem tapasztalható nagyobb hullámzás - felszerelése alkalmanként hiányos Változó a tanuló szorgalma, ha: - az iskolai és otthoni munkájában rendszertelenség tapasztalható - teljesítménye egyenetlen - feladatai teljesítését esetenként elmulasztja - szaktanári figyelmeztetése van - felszerelése gyakran hiányos Hanyag a tanuló szorgalma, ha: 135

- képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi eredménye javítása érdekében - kötelességeit gyakran elmulasztja - munkájában felületes, megbízhatatlan - iskolai és otthoni munkáját, vállalt feladatait nem végzi el - valamelyik tantárgyból bukásra áll - felszerelése rendszeresen hiányos A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte vagy megsértése szükséges. Kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapjai:  kimagasló tanulmányi eredmény  jó tanulmányi eredmény és egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény  közösségért végzett tevékenység  diákkörben, öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés  kiemelkedő sportteljesítmény  minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti A jutalmazás formái:  a szóbeli, írásbeli szaktanári illetve osztályfőnöki dicséret  igazgatói szóbeli illetve írásbeli dicséret  az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret (jeles beírás helyett kitűnő)  egyéb egyéni és csoportos jutalmak

136

3.11. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Tantárgyi hagyományok 

  





      

137

Alsó és felső tagozaton egyaránt részt veszünk a különböző szinten meghirdetett tanulmányi és sportversenyeken. Ezek előtt megtartjuk a házi versenyeket. Minden tárgyból bekapcsolódnak tehetséges tanulóink a szervezett feladatmegoldó levelező versenyekbe. A körzet iskolái között szoros a kapcsolat. Kölcsönösen összemérjük erőinket több területen. Testnevelés szakon hagyománya van a különböző iskolai rendezvényekre betanított zenés gyakorlatoknak, a tanár-diák mérkőzéseknek, és a nem tagozatos tanulók egymás közötti bajnokságának. A magyar tantárgy hagyományai alsó és felső tagozaton egyaránt összekapcsolódnak az iskolai könyvtár programjával. Megszervezzük az évtizedek óta szokásos mese- próza- és versmondó versenyeket. Saját szervezésében évente megrendezésre kerülő városi és megyei szavalóversenyek. Rajz órai és szakköri munkájukkal rendszeresen vesznek részt tanulóink pályázatokon. Valamint ezekből a rajzokból kerül ki iskolánk nagyon hosszú folyosóinak rendszeresen megújuló dekorációja. A rajz és ének tantárgyak rendszeresen megmutatkoznak minden iskolai ünnepségen, háziversenyeken (pl. népdaléneklési verseny) Biológia, földrajz tantárgyak a Föld és víz világnapja rendezvénysorozat gondozói. A mi iskolánk hirdeti és rendezi meg évek óta a technika tantárgy legjobbjainak szóló „Diák ésszel, diák kézzel” című pályázatot, hagyományőrző napot. Évente legalább egy alkalommal témahét keretén belül kiemelten foglalkozunk - tanórákon és szabadidős tevékenység során - egy választott témával. Városi versenyek szervezését vállalják munkaközösségeink Játékos foglalkozások az óvodásoknak, leendő elsősöknek. Iskolás leszek,Peti és Panni iskolába készül.  „Kiskarácsony nagykarácsony” versmondó verseny – 3-4. osztályos tanulóknak  „Tarka lepke, kis mese…” verses mesemondó verseny – 1-2. osztályos tanulóknak  Pecsét Tibor kézilabda torna – felső tagozatosoknak,

    

 Kaffka labdarúgó torna – felső tagozatosoknak, Az angol tagozatból eredően tanulóink tesztmegoldó-, fordító versenyen vesznek részt . 1 fordulós Kaffka helyesírási versenyt rendezünk 2-8. évfolyamon. Tavaszköszöntő Megyei Kaffka Margit szavalóverseny 5-8. évfolyamon. Városi matematika verseny 3-8. évfolyamon. Városi informatika verseny.

Értékelési hagyományok Tanulók – tanulmányi munka  versenyeredmények közzététele hetente a rádióban és a faliújságon és iskolagyűlésen  év végén a kitűnő tanulóknak - lehetőség szerint könyvjutalom  oklevél a jeleseknek felterjesztés városi szintű elismerésre (ha mód van rá) magatartás-szorgalom  havonta jeggyel történő értékelés az osztállyal  negyedévente, illetve a tagintézményben problémás esetben az egy osztályban tanítók egyeztetik véleményüket  a problémás tanulókkal és szüleikkel tartott közös megbeszélés, szükség esetén az iskolapszichológus bevonásával. közösségi munka  a DÖK értékel az iskolagyűlésen  kiemelkedő közösségi munkáért igazgatói dicséret év közben Nyolcadikos tanulók  Pecsét Tibor-emlékplakettet kaphat a ballagáson kiváló sportteljesítményért  Könyves Kálmán-emlékplakett az iskolai élet valamely területén kiemelkedő teljesítményért  Emlékplakettet kap szintén 1-1 Kaffkás diák, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a vizuális- és mozgáskultúra területén.  „Közös Erővel Gyermekeinkért” Alapítvány elismerése az Alapító okiratban foglaltak szerint.  „ Együtt, egymásért” díj a közösségi munkáért. 138

4. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE 4.1.

Általános munkarend A tanévet a miniszteri rendelet alapján szervezzük. Őszi, téli és tavaszi szünetekben minimum 10 tanuló írásbeli kérelme alapján ügyeletet tartunk. Nyári szünetekben több helyszínre szervezünk minden évben tábort. Ügyeletet az iskolában 600 – 730 óra között tartunk. Szünetekben az iskola egész területén tanári ügyeletet biztosítunk. Az iskola éves munkaprogramját a nevelőtestület fogadja el. A tanítás minden évfolyamon délelőtt folyik. A felső tagozatos tanórák egy része szaktantermi rendszerben. A napközis foglalkozások, a (körzeti) gyógytestnevelés foglalkozásai, a hitoktatás, a szakkörök, sportfoglalkozások, művészeti órák egy része délután zajlanak. A tanítás hetes órarend szerint, 45 perces órák keretében folyik. Indokolt esetben rövidítést engedélyezhet az igazgató. Csak rendkívüli esetben zavarhatják a tanítási órát igazgatói engedéllyel. A tanítás ill. a napközi ideje alatt az iskola területét a tanuló csak nevelői engedéllyel hagyhatja el. A napköziből való idő előtti távozáshoz írásos szülői engedély szükséges. Szociális szolgáltatásaink:  reggeli ügyelet  napközi utáni ügyelet  étkezési lehetőség, térítési díjkedvezmény  egészségügyi vizsgálatok megszervezése  iskolafogászati szakvizsgálat biztosítása  pályaválasztási tanácsadás megszervezése A tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások:  napközi ellátás  tanulószoba (szükség szerint)  felzárkóztató foglalkozások  konzultáció a tanulási problémákról  a tanulók felkészítése tanulmányi- és egyéb versenyekre  szakkörök  énekkar  sportkörök

139

 könyvtár  gyógytestnevelés foglalkozások, pszichológiai konzultáció, fejlesztő foglalkozások  nyári táborok szervezése  A szülői igények lehetőség szerinti kielégítésére vállalkozunk térítéses foglalkozások szervezésével.

4.2.

Az iskola kapcsolatai

I. Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az alábbi szervezetekkel, intézményekkel állunk harmonikus munkakapcsolatban:  a fenntartó önkormányzat  önkormányzati helyi képviselő  a lakótelepen ill. a kerületben működő óvodák, zeneiskola  az iskolában tevékenykedő egyházak papjai ill. hitoktatói  Megyei Pedagógiai Intézet  Városi Pedagógiai Intézet  Nevelési Tanácsadó Intézet  a kerület általános iskolái és középiskolái  Városi Könyvtár Dayka Gábor és Petőfi Sándor fiókkönyvtára  a város sport és kulturális intézményei  az ifjúság védelmében és egészséges életmódra nevelésben tevékenykedő szervek és személyek: 1. iskolaorvos, fogorvos, védőnő 2. Családsegítő Szolgálat 3. Gyámügyi Hivatal 4. Gyermekjóléti Szolgálat 5. Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 6. Rendőrség 7. Drogambulancia Meglévő kapcsolatainkban célunk a további eredményes együttmunkálkodás. A tervezett időszakban ki kell építenünk azoknak az új típusú kapcsolatoknak a rendszerét, melyek révén anyagi forrásokhoz juthatunk.

140

II. Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménye: Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Közoktatási intézmények Napi kapcsolatot alakítottunk ki a környékbeli óvodákkal: tájékoztatjuk az óvodás szülőket iskolánk lehetőségeiről és iskolánk tanulói rendszeresen szerepelnek óvodai rendezvényeken A Szivárvány, a Nyitnikék és a Lórántffy úti Óvodákkal fűztük szorosabbra a kapcsolatunkat. Több szakmai programot – bemutató foglalkozásokat, tanórákat – szervezünk az óvodából iskolába való átmenet problémáinak csökkentése érdekében. A város iskoláival folyamatos és rendszeres a kapcsolat. A középiskolák közül a szomszédunkban levő Diósgyőri Gimnáziummal a legrégebbi és legszorosabb a kapcsolatunk. Több közös kiállítást, versenyt szervezünk. A zene iránt külön érdeklődő tanulók az Erkel Ferenc Zeneiskolában képezhetik magukat. A zenetanárok előzetesen az 1. osztályokban felmérik, kik alkalmasak a zenedei oktatásra. Nem közoktatási intézmények, amelyekkel az iskola kapcsolatban van 1. Művelődési intézmények: A város művelődési házaival folyamatos az együttműködésünk. Rendszeresen tájékoztatnak bennünket kulturális rendezvényeikről, kiállításaikról (Ifjúsági és Szabadidő Ház, Ady Endre Művelődési Ház, Művészetek Háza). A Nemzeti Színház havonta küldi programjait, gyermekelőadásait látogatjuk. Múzeumok kiállításait a tananyaghoz kapcsolódóan tekintjük meg. A városi Bábszínház előadásait az alsós és felsős tanulók egyaránt megtekintik. 2. Hírközlő szervek: Folyamatos kapcsolatunk van a Miskolci Rádióval és Miskolci TV-vel, a Diósgyőr Rádióval valamint a sajtóval. Lehetőségeiket kihasználva tájékoztatjuk a város lakóit iskolánk munkájáról, eredményeiről. 3. Könyvtárak: Főképpen a Petőfi könyvtárral fűztük szorosabbra a kapcsolatunkat, melyet szeretnénk megtartani. A gyerekek gyűjtőmunkát végeznek és versenyekre készülnek fel a könyvtárosok segítségével. 4. Egyházak: Évek óta jó a viszony a kerületünkben működő római-, görög katolikus, református és evangélikus egyházakkal. Rendszeresen nálunk tartják a római katolikus, református és a görög katolikus hitoktatók a hittanórákat. 141

4.3.

Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A Közoktatási törvény értelmében meg kell különböztetnünk - kötött és - szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat. Kötött tanórán kívüli foglalkozások:  a napközis illetve tanulószobai foglalkozások  és az iskolai sportkör. A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt - a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző év végén) - a rendelkezésre álló szakemberek körét számbavéve - az anyagi lehetőségek figyelembe vételével - a tanulói leterheltséget mérlegelve. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja:  NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSOK  SPORTKÖRÖK, SZAKKÖRÖK, ÉNEKKAR  VERSENYEK - tanulmányi: helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő (OM Közlöny szerint) - kulturális  HÁZI BAJNOKSÁGOK különböző sportágak keretében  HÁZI VERSENYEK a tanulmányi sport és kulturális területi versenyek előtt  DIÁKNAP - fordított nap - gyermeknap  JELES NAPOK - Föld napja - A magyar kultúra napja, Költészet napja  NEMZETI ÉS ISKOLAI ÜNNEPEK  MÚZEUMLÁTOGATÁSOK  TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK (ajánlott)

142

4.4.

Rendezvények IDŐPONT

Október 6.

RENDEZVÉNY FELELŐS SZEPTEMBER Szülői értekezletek - előtte szülők Munkaközösségfóruma vezetők Emléktúra Vállalkozó tanárok OKTÓBER Aradi vértanúk Vállalkozó tanár napja Fogadóóra Munkaközösségvezetők Nyílt tanítási nap Igazgatóhelyettes Zenei Világnap Daléneklési verseny alsó, felső Szüreti bál

Október 22.

Állami ünnep

DÖK Alsós és felsős munkaközösségvezetők Könyvtáros tanár

Kazinczyprózamondó verseny iskolai fordulója felső tagozat Pedagógiai-nap Igazgató Hulladékgyűjtés DÖK NOVEMBER Pályaválasztási Igazgatóhelyettes szülői értekezlet Fogászati és testápolási vetélkedő Katalin-napi vásár 143

Alsós munkaközösségvezetők DÖK

SZERVEZŐK Osztályfőnökök Igazgató – osztályfőnökök Kiválasztott tanulók Tanítók, tanárok Felső tagozatos szaktanárok Tanítók, tanárok 7. évfolyam osztályfőnökei, tanulók Osztályfőnökök, szak- és napközis nevelők Szaktanárok

Osztályfőnökök, igazgatóhelyettesek 1-4. osztályos tanítók, tanárok 5-6. évfolyam osztályfőnökei

IDŐPONT

Január 22.

144

RENDEZVÉNY FELELŐS NOVEMBER „Diák ésszel, diák Munkaközösségkézzel” városi vezetők technika verseny Mesemondó és prózamondó verseny Nyílt tanítási órák Igazgatóhelyettes Hangszeren játszó Munkaközösséggyerekek vezetők bemutatkozása DECEMBER Mikulás-nap DÖK Karácsonyi vásár Karácsonyi Szaktanár koncert „Kis karácsony, Alsós nagy karácsony” munkaközösségvárosi versmondó vezetők verseny 3.,4. évf. tanulók számára JANUÁR Helyesírási Alsó tagozatos verseny munkaközösségvezetők A magyar kultúra Magyar napja munkaközösség Matematika Alsó tagozatos verseny munkaközösségvezetők Megyei Kaffka Magyar vers-, és munkaközösségprózamondó vezető verseny Első félév vége

SZERVEZŐK Technika szakos tanárok Alsó tagozat folyamatosan Alsó tagozat Tanítók, tanárok A műsort betanító nevelő a tanulókkal Tanítók, tanárok Tanítók

Alsó tagozat

Magyar szakos nevelő Tanítók

Magyar szakos nevelők

IDŐPONT

Március 15.

RENDEZVÉNY FELELŐS FEBRUÁR Közös Szaktanár színházlátogatás Egyfordulós Munkaközösségkörzeti helyesíró vezető verseny beindítása Olvasási verseny Alsós munkaközösségvezetők Városi technika Munkaközösségverseny vezető Alapítványi bál Vállalkozó nevelők, igazgató Farsang DÖK MÁRCIUS Farsang DÖK Versmondó verseny „Tarka lepke, kis mese…” Városi verses mesemondó verseny 1., 2. évfolyamos tanulók számára Nemzeti ünnep

Alsós munkaközösségvezetők

Alsós, felsős munkaközösségvezetők Munkaközösségvezetők Munkaközösségvezető

SZERVEZŐK Osztályfőnökök Tanítók, tanárok Alsó tagozat 2-4. osztály Szaktanárok

1-3. évfolyam 2-4. évfolyam 5-8. évfolyam Alsó tagozat folyamatosan Alsó tagozat

Megyei technika Szaktanárok verseny Német nyelvi Német szakos népdaléneklési tanárok verseny Városi matematika Munkaközösség- Matematika szakos verseny vezető tanárok Sulikóstoló Alsós Alsó tagozatos nagycsoportos igazgatóhelyettes nevelők óvodásoknak és szüleiknek

145

IDŐPONT

RENDEZVÉNY FELELŐS ÁPRILIS Könyves Kálmán Könyvtáros szavalóverseny Könyves Gála Igazgató, igazgatóhelyettesek „Szépen magyarul, szépen emberül” háziverseny megszervezése Környezetvédelmi hét Hulladékgyűjtés

Április utolsó hete

146

Iskolai Ki Mit Tud? Kaffka kupa Pecsét Tibor kézilabda emlékverseny

Munkaközösségvezető Természettudományi munkaközösségvezető Munkaközösségvezető

SZERVEZŐK Felső tagozat Rendezők és a műsort betanító nevelők Magyar szakos tanárok Osztályfőnökök

Szaktanárok

Igazgatóhelyettes, Szaktanárok testnevelés munkaközösségvezető MÁJUS Szülői értekezletek Alsós, felsős Meghívott előadó, Beiratkozott munkaközösségosztályfőnökök tanulók szüleinek vezetők is Ajánlott Alsós, felsős Osztályfőnökök, tanulmányi munkaközösség- tanárok, napközis kirándulások vezetők nevelők Angol nyelvi MunkaközösségAngol szakos városi verseny vezetők tanárok Madarak és Fák MunkaközösségTanítók Napja vezető Anyák napi műsor Osztályfőnökök Osztályfőnökök - osztálykeretben Miskolc város DÖK ünnepe

IDŐPONT Június 04.

Utolsó tanítási nap

A tanév munkarendjében meghatározott időpontokban

147

RENDEZVÉNY FELELŐS JÚNIUS A nemzeti Igazgató, összetartozás igazgatóemléknapja helyettesek DÖK – nap DÖK iskolagyűlés Kaffka-gála, Igazgató táncgála helyettesek (évente váltva) Ballagás Osztályfőnöki munkaközösségvezető Tanévzáró Alsós, felsős ünnepély munkaközösségvezetők JÚLIUS Nyári táborok DÖK AUGUSZTUS Tanévnyitó Alsós, felsős ünnepély munkaközösségvezetők Házi tanulmányi Alsós és felsős versenyek munkaközösségvezetők

SZERVEZŐK Szaktanárok, tanítók

Szaktanárok, tanítók 8. osztályos osztályfőnökök

Önként jelentkezők 1. osztály betanító nevelő Tanítók, tanárok

4.5.

A településhez kötődő hagyományok Szűkebb pátriánk Diósgyőr ill. a lakótelep.  Minden ősszel és tavasszal papírgyűjtést szervezünk, melyre a lakótelep lakói számítanak.  Első évfolyamtól kezdve egyre bővülő körökben tett városismereti sétával ismertetjük meg tanulóinkkal városunkat.  Március 14-én az osztályok képviselői és az igazgató a várban lévő Petőfi emléktáblán helyezik el az iskola koszorúját.  Szereplőként és nézőként is részt veszünk a lakótelepi napokon. Az évtizedek során bekapcsolódtunk minden akcióba, melyet a város hirdetett, s a mi korosztályunknak szólt.

148

5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE Intézményünkben az alábbi végzettségű szakemberekre van szükség:    

pedagógus gyógytestnevelő fejlesztőpedagógus a nevelő oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak : Iskolatitkár Könyvtáros Pszichológus (körzeti feladatokat lát el) Jelenleg még hiányzó szakemberek:  szakképzett pedagógiai asszisztens  laboráns 5.1.

66 fő 1 fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő

8 fő 1 fő

Tárgyi, infrastrukturális feltételek

I. Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskolaépület állapota  Az intézmény épületében a tanítás 1963-ban kezdődött meg.  Az épület állaga az évek során sokat romlott, de 2010-ben a fenntartó jóvoltából a teljes körű felújítás megtörtént. A homlokzati rekonstrukcióra és a tető felújítására nem került sor.  A tantermek berendezésének részleges cseréje a felújítás jóvoltából megtörtént.  Nagy gondot fordítunk a régi padok állagának megóvására, karbantartására.  Iskolánk 5555m2 alapterületű.

149

 Épületünkben található:  26 osztályterem, melyből 9 szaktanterem  1 fejlesztő-foglalkoztató  1 DÖK szoba  2 tornaterem, öltözők  1 táncterem  1 tornaszoba  1 szabadtéri sportpálya  1 műfüves sportpálya  1 iskolai könyvtár  1 játszóudvar  1 iskolakonyha  2 ebédlő  1 orvosi szoba  2 tanári szoba  1 igazgatói iroda  1 gazdasági iroda  1 titkárság  szertárak, műhelyek, raktárak  Mindezek azt bizonyítják, hogy tanítványaink optimális elhelyezéséről tudunk gondoskodni.  Szemléltető eszközök nagy része megfelelő.  Az informatika oktatásához a számítógépek vásárlásánál az alapítvány is segítséget nyújtott ill. nyújt.  A biztonságos üzemeltetés feltétele a folyamatos karbantartási, felújítási és beruházási tevékenységek elvégzése, figyelembe véve az épület állagát illetve az elkövetkezendő évek költségvetési lehetőségeit. Szükséges:  a régi tantermi bútorzat szükség szerinti cseréje  a pyrogránit és a csatornarendszer felújítása  a sportpálya újra burkolása

150

II. Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézménye: Kaffka Margit Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Adottságaink: Az iskola telke: 3. 500 m2 Beépített légtere: 14. 385 m2 Fűtött légtere: 9. 280 m2 Hasznos légtere: 10. 500 m2 Világított terület: 3. 500 m2 Takarítandó terület: 3. 395 m2 Iskolánk a Hunfalvy Pál, Szinyei Merse Pál és Budai Nagy Antal utcák által határolt területen helyezkedik el a Kilián – északon. Az iskola távolsága 7 km a vasútállomástól, 0,2 km az autóbuszmegállótól. Az iskola alapítási éve: 1959. Komfortfokozata: a mai elvárásoknak megfelelő, fűtése korszerű, egyedi gázfűtéses, központi vízellátású. Különleges felépítésű: a tantermek zöme (16) elkülönített szektorokban helyezkedik el a földszinten és az emeleten. Az irodák, a természettudományi és számítástechnikai szaktantermek, jelmeztár, a konyha, a könyvtár és a tornatermi öltözők a földszinti részen helyezkednek el. Itt található az orvosi szoba is. Mivel az iskolánk korábban széntüzeléses volt, hatalmas helyiségek álltak rendelkezésre a tüzelőanyag tárolására a pincében. A fűtés korszerűsítése után évekig kihasználatlanul álltak, anyagi fedezet hiányában nem tudtuk ezeket hasznosítani. Tettünk lépéseket szabadidős terem kialakítására, de a szigetelés hiánya miatt a helyiség egészségtelenné vált. Az iskola felszereltsége a 80-as évek első felében volt a legoptimálisabb, az iskola audiovizuális eszköztára, szertári felszereltsége, szaktantermek ellátottsága biztosította a tanulási feltételeket. Megfontolásra érdemes, hogy a felkínált új szemléltető eszközökből mit tud megvásárolni az iskola. A szakmai munkaközösségek – igazodva a NAT követelményeihez – igyekeznek a lehetőségekhez mérten a fontossági sorrendet követni. Az iskola ötven éves elmúlt, így az épület és műszaki feltételei, berendezései teljes felújításra szorulnak.

151

6. ZÁRADÉK 6.1.

A pedagógiai program érvényessége A 2013. április 01-től négy tanévre szól. Évente értékeljük a célok és a követelmények megvalósulását. A törvényi előírások változásainak megfelelően felülvizsgáljuk.

6.2.

Hatálybalépés A pedagógiai program hatálybalépésének feltétele:  a nevelőtestület döntése alapján  az szülői közösség támogatásával

6.3.

152

A pedagógiai program nyilvános dokumentum, mely megtalálható: - a igazgatói irodában, - a tanári szobában, - a könyvtárban - az iskola honlapján

7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI

153

1. sz. melléklet:

A szöveges értékelés módja alsó tagozatban évfolyamonként és tantárgyanként, illetve a magatartás, szorgalom minősítése tanév közben, félévkor és tanév végén

2. sz. melléklet:

Egészségnevelési program évfolyamokra lebontott részletes anyaga

3. sz. melléklet:

Környezeti nevelési program évfolyamokra lebontott részletes anyaga

4. sz. melléklet:

A művészetoktatás cél- és feladatrendszere A tanszakok, tantárgyak (társastánc, festészet) általános fejlesztési követelményei A művészeti alapvizsga, záróvizsga követelményei, témakörei

5. sz. melléklet:

A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák (1-8. évfolyam) számára Tankönyvjegyzék