MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE
Kvo.: 28.011-335/2008
Javaslat Miskolc város kitüntető címeinek és díjainak adományozására
Összeállította:
Ádám Ibolya osztályvezető Kulturális és Vendégforgalmi Osztály
Egyeztetve:
Nyilas Ferencné főosztályvezető Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
Dr. Mészáros Miklós jegyző
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés!
I. Tartalmi összefoglaló Az Önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 63/2005. (XII. 15.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 38/2004. (XI. 10.) sz. rendelet szerint a kitüntető címek és díjak átadására minden évben május 11-én, Miskolc Város Ünnepén kerül sor. A javaslatok előzetes elbírálása és a döntés előkészítése céljából a 2007. december 13-i közgyűlésen megválasztott Kuratórium 2008. február 21-én tartotta ülését. A Kuratórium a 203 személyre, illetve szervezetre beérkezett 304 felterjesztést megvitatta, rangsorolta, szavazatuk alapján az alábbi javaslatot teszi: 1. MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető cím: Dr. Dobrik István művészettörténész Marton Éva operaénekes DR. DOBRIK ISTVÁN 1948-ban Szikszón született. Tanulmányait az egri Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakán, a Képzőművészeti Főiskola művészeti rajz, művészettörténet, ábrázoló geometria szakain, a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelméleti szakán végezte, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen művészettörténetből szerzett doktori fokozatot. Miskolcon eleinte kollégiumi nevelőtanárként dolgozott, emellett rajzot és művészettörténetet tanított a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban. Szikszón kiállításokat szervezett, létrehozta a Szikszói Kisgalériát. 1976-ban a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa lett. Néhány évig a Miskolci Képtár vezetését kapta feladatként, majd a Képzőművészeti Osztály művészettörténészmuzeológusaként dolgozott, s rangos kiállításokat rendezett. Ezt követően öt évig a művelődésirányításban dolgozott, ahol különböző beosztásokban a megye közművelődésével, azon belül közgyűjteményeivel, művészeti életével foglalkozott. Számtalan kiállítást rendezett és nyitott a megyében és az ország más tájain is. Közreműködött az encsi alkotótábor születésénél – melynek 1998-ban művészeti vezetője –, művésztelepet szervezett Sátoraljaújhelyen, elindítója volt a Zempléni Nyári Tárlatnak. 1987-től a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola Művészeti-Nevelési Tanszék vezetőjeként, 1991-1993 között a megyei önkormányzat művészeti szakreferenseként dolgozott. 1994. július 1-től 2007. december 31-ig a Miskolci Galéria igazgatója, nyugdíjazása óta címzetes igazgató. 1994-től művészettörténetet és művészeti muzeológiát tanít a Miskolci Egyetemen. Az 1995-ben létrehozott Szépmesterségek Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2000 februárjában hat alapító taggal létrehozták a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) Miskolci Területi Csoportját. A SZIMA szorgalmazza a nemzeti kultúra aranyalapját képező irodalmi és művészeti hagyomány gondozását, közkinccsé tételét mind a közművelődés, mind az oktatás terén; támogatja és eszközeivel segíti az irodalmi és a művészeti életben mutatkozó törekvések megvalósítását; erkölcsi súlyával védelmezi minden író és alkotó művész tevékenységének szabadságát.
2
Dobrik István irányításával vált a Miskolci Galéria kiállítási intézményből muzeális intézménnyé, mely állandó kiállításai és időszakos kiállításai mellett nagy formátumú kortárs magyar képzőművészeti gyűjteménnyel is rendelkezik. A Galéria nemzetközi kapcsolatainak ápolásában és kialakításában is jelentős szerepet töltött be. A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum példaértékű kapcsolatrendszert épített ki a város oktatási, közművelődési és művészeti intézményeivel, civil szervezetekkel, az egyetemmel, különféle művészeti műhelyekkel. Rendszeresen jelennek meg tanulmányai, könyvei. Dr. Dobrik István a város képzőművészeti életének fellendítéséért, közéleti szerepvállalásáért, tudományos munkásságáért, nemzetközi kapcsolatok kialakításáért méltó a Miskolc Város Díszpolgára kitüntető címre. MARTON ÉVA 1943-ban született. Zeneakadémiai tanulmányai után 1968-ban szerződtette a Magyar Állami Operaház. Itt szinte azonnal főszerepekben mutatkozott be; RimszkijKorszakov Az aranykakas, Händel Rodelinda, Puccini Tosca és Manon Lescaut című operáiban. A kritika és a közönség rögtön felfigyelt szép színű, nagy vivőerejű hangjára. 1972-ben Christoph von Dohnányi meghívására a Frankfurti Operához szerződött, itt kezdődött diadalmas nemzetközi pályafutása. Még abban az évben fellépett a Firenzei Fesztiválon Rossini Tell Vilmos című dalművében, majd 1973-ban Bécsben és 1974-ben Münchenben mutatkozott be. Ezután sorra érkeztek a meghívások a világ nagy zenei központjaiból. 1976-ban a New Yorki Metropolitan-ben debütált Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájában. A következő években a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, a Buenos Aires-i Teatro Colonban és a Salzburgi Ünnepi Játékokon ünnepelték nagy operaszerepekben. Legnagyobb sikereinek egyikét, Puccini Turandot-jának címszerepét Bécsben énekelte 1983-ban. Ettől kezdve Marton Éva volt a világszínpadok keresett Turandot-ja. 1989-ben Bécsben elnyeri a „Kamaraénekesnő” megtisztelő címet. New Yorkban háromszor választották az „Év énekesnőjévé” (1981, 1982 és 1987). Számos lemez- és videofelvétele készült. Az operett és a dal műfajában is egyaránt kiváló produkciókat nyújt. 2002-ben elvállalta a „Bartók+…” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezetője tisztségét, amit 2007-ig látott el. Tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Operafesztivál nemzetközi hírneve kiteljesedjen. 2005-ben kinevezték a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezetőjévé az ének tanszékre. Marton Éva a „Bartók+…” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál érdekében kifejtett tevékenységéért méltó a Miskolc Város Díszpolgára kitüntető címre. A kitüntetés 1-1 oklevélből, díszpolgári igazolványból, jelvényből és a város címerével ékesített aranygyűrűből áll.
3
2. PRO URBE kitüntető cím: Barna György vállalkozó Farkas Gyula tanár, idegenvezető Kraitz Gusztáv szobrászművész Plesz Antal építészmérnök BARNA GYÖRGY 1947-ben született Miskolcon. Vendéglátóipari, cukrász, illetve szállodai képesítésének megszerzése után 1970-től dolgozott a miskolci vendéglátásban, később a Tokaj Vendéglátóház vezetője lett. Nevéhez kötődik a Miskolci Varieté, a Miskolci Közéleti Kabaré és az Értelmiségi Klub megszervezése. Irányítása alatt az étterem Miskolc egyik meghatározó szórakozóhelyévé vált. A rendszerváltás után kenyérüzem alapításával kapcsolódott be a miskolci élelmiszerkereskedelembe. Létrehozta a Lézerpont Stúdiót, amely nagy segítséget nyújt a város nagy fesztiváljainak arculattervezéséhez, látványtervek elkészítéséhez. A város számos civil szervezetében fejt ki tevékenységet, igazi lokálpatrióta. Vállalkozói tevékenysége mellett összegyűjtötte a Kárpát-medence népviseleteit, páratlan kiállítást rendezett be különböző kismesterségek, ásványok, optikai műszerek, fényképezőgépek, miskolci képeslapok anyagából. Az 1950-es, 1960-as évek Magyarországának tárgyait, relikviáit is tárlatként rendezte be. A közel 400 darabból álló ruhagyűjteményt 2008-tól múzeumi kiállításként mutatja be. Barna György a kulturális örökség megőrzéséért, a város értékeinek önzetlen gyarapításáért méltó a Pro Urbe kitüntető címre. FARKAS GYULA 1932-ben Szendrőben született. Az Egri Pedagógiai Főiskolán oroszföldrajz szakos tanári diplomát szerzett. Tiszagyulaházán, majd Mályiban tanított. 1960-tól Miskolcon él, 1993-ban a 30. Sz. Ságvári Endre Általános Iskola vezető felügyelőjeként ment nyugdíjba. Fiatal korától szenvedélye az utazás és a fotózás. Közel 130 ezer papírképet és 40 ezer színes diaképet készített el, több kiállításon mutatta be képeit, többek között 2002-ben Miskolcról miskolciaknak címmel. Újságcikket, tanulmányt írt, emellett a Borsodi Szemle folyóirat és a Borsodi Földrajzi Évkönyv képszerkesztője volt. 1954 óta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Földrajzi Szakosztályának tagja, később titkára lett. 1959-től kezdeményezésére 29 alkalommal rendezték meg a Borsodi Földrajzi Hetek előadássorozatot. 1971-től a TIT keretén belül megszervezte az országjárás és idegenvezetők képzését, továbbképzését. Számos helyen tartott ismeretterjesztő előadást, földrajzi vetélkedőket szervezett. Harminc éven át tartott diavetítéses előadásokat Miskolcról, a megyéről, annak történelméről, természeti szépségeiről. 1962-től folyamatosan szervezte az IBUSZ-TIT Ország-Világjáró Baráti Körének előadásait. Eddig több mint 7300 előadást tartott, s 16 európai országban járt idegenvezetőként. 2005 óta tartja előadássorozatát Miskolc régen és ma címmel. Munkájának érdekessége, hogy rendszeresen tart előadásokat a B.-A.-Z. Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben és a Fiatalkorúak Börtönében is. Farkas Gyula a miskolci ismeretterjesztésben kifejtett munkájáért méltó a Pro Urbe kitüntető címre. KRAITZ GUSZTÁV Diósgyőrben született 1926-ban. A Fráter György Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Már gimnazista korában rendszeresen látogatta a Művésztelepet. 1944 végén neve miatt a szovjetek begyűjtötték és a donyeci szénmedencébe deportálták bányaépítésre. A genfi tárgyalások eredményeként 1949-ben térhetett vissza szülővárosába. Ekkortól különböző épület-helyreállításokon dolgozott. 1956-ban felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, de a forradalom idején Svédországba távozott. Ott elvégezte a 4
művészeti főiskolát. A dél-svédországi Förslöv városában él, ahol feleségével együtt több hektáros parkjában szabadtéri múzeumot hozott létre. Többször volt kiállítása választott hazájában, Németországban, Magyarországon, Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában. 1998-ban a New York-i ENSZ-palota előtt helyezték el Raul Wallenbergnek emléket állító szobrát. A miskolci Szinva-teraszon a városnak adományozott Kraitz-alma áll, melyből mindössze három található a világban. Különleges égetési technikáját saját maga fejlesztette ki. Jelenleg a diósgyőri vasművességnek emléket állító alkotásán dolgozik. Kraitz Gusztáv miskolci születésű szobrászművész az egyetemes képzőművészet gazdagításáért és Miskolc képzőművészeti értékeinek gyarapításáért méltó a Pro Urbe kitüntető címre. PLESZ ANTAL jelentős hatást gyakorolt Miskolc építészeti fejlődésére azzal, hogy elindított egy később Miskolci Építész Műhelyként országosan ismert és elismert építészeti – szellemi közösséget, melynek tagjai nagyrészt ma is itt élnek és munkájukkal hatnak Miskolc város építészeti arculatára. Abban az időben – az 1960-as években – a karrier helyett az emberépítés útját választotta, mikor belátta, hogy személyes innovatív építész alkotói programjában a körülmények erősen korlátozzák, oktatói ambícióját pedig a Budapesti Műegyetemről való eltávolítása tette lehetetlenné. Miskolcon az ÉSZAKTERV főépítésze és építésze volt. Munkái közül jól ismert az egykori miskolctapolcai Junó Szálló, a Derkovits utcai művészlakások. Legjobb, rendszerint kísérleti tervei nem valósultak meg, mint a függőkertes lakóházak, a függesztett szerkezetű kiállítási csarnok, a németországi Mitropa motel, kísérleti társas lakóház. Meggyőződéssel, de eredménytelenül érvelt a Szinva lefedése ellen. Rendkívül erős, szuverén, szuggesztív egyénisége, pedagógiai érzéke, tiszta jelleme, önzetlensége és bölcsessége ma már az ország legnagyobb mesterei közé emelte. Tanítványai között több országos díjjal elismert építész van, közöttük két Kossuth-, egy Széchenyi-, kilenc Ybl-, hat Pro Architektúra-, két Steindl Imre díjas. Plesz Antal miskolci építészeti és iskolateremtő munkásságáért méltó a Pro Urbe kitüntető címre. A kitüntetés 1-1 plakettből, oklevélből és a város címerével ékesített arany pecsétgyűrűből áll. 3. SZABÓ LŐRINC irodalmi díj: Jenei László író JENEI LÁSZLÓ 1964-ben született Miskolcon. Debrecenben szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Az egyetem elvégzése után rövidebb ideig a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár helyismereti szakreferenseként dolgozott. Ekkor állította össze Mészöly Miklós munkásságának bibliográfiáját. Alapításától, 1989-től l992-ig az Orpheus folyóiratot szerkesztette Miskolcon, tematikus számaival: Irónia, Játék, Orpheus-mítosz országos elismerést vívott ki. Az Orpheus szerkesztőjeként szervezte meg a háromnapos lillafüredi „80-as évek” konferenciát (1992), ahol közel 50 előadás és korreferátum hangzott el a hazai és a nemzetközi irodalmi élet neves közreműködőitől, előadók érkeztek Párizsból és New Yorkból is. 1992-től 1994-ig az Új Holnap irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. 2002-től ír prózát. Eddig az Ikerszobrok (2002), a Mindenféle vágyak (2003), a Szarvas a temetőben (2006) jelent meg. 1990-ben a Soros Alapítvány, 2003-ban a Nemzeti Kulturális Alap, 2003-ban és 2006-ban Miskolc Megyei Jogú Város alkotói ösztöndíját nyerte el. Rendszeresen publikál a Bárka, a
5
Kortárs, a Tiszatáj, az Alföld, a Holmi, a Jelenkor, az Új Holnap, az Élet és Irodalom, az Interpress Magazin, a Kritika folyóiratokban. A magyar irodalom reprezentánsait felsorakoztató KÖRKÉP 2006 válogatásban szerepelt. A JAK tiszteletbeli tagja, a Szépírók Társaságának tagja. 2007-től a Műút című folyóirat szerkesztője. Jelenleg Miskolc neves szülötte, Ferenczi Bernát életét is feldolgozó regényén dolgozik, valamint részt vesz a Ferenczi Emlékbizottság munkálataiban. Jenei László irodalmi és irodalomszervező munkásságáért méltó a Szabó Lőrinc irodalmi díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél. 4. „AZ ÉV SPORTOLÓJA” díj: Karakas Hedvig cselgáncsozó Németh Csaba triatlonista KARAKAS HEDVIG pályafutását 2000-ben kezdte a Wadokai Judo Klubban, Kovács Gábor irányításával. Az elmúlt hét évben karrierje töretlenül felfelé ívelt. 2007-től a Miskolci VSC igazolt versenyzője. Eddig 17 egyéni országos bajnoki cím, 2 ifjúsági Európa bajnoki aranyérem és számtalan nemzetközi siker fűződik a nevéhez. A 2007-es év eredményei is azt igazolják, hogy a világ élvonalához tartozik az MVSC versenyzője: Junior Európa Bajnoki ezüstérme és Junior Magyar Bajnoki aranyérme mellé két Junior Világkupát is megnyert. Jelenleg az olimpiai keretben tartalékként számítanak rá súlycsoportjában, a Heraklész programban kiemelt keret tag. Hedvig emellett kiváló tanuló, a Magyar Köztársaság „Jó tanuló, jó sportolója” cím büszke tulajdonosa. Éremgyűjteményét az évente megrendezésre kerülő világbajnokságokon, és a 2009-ben induló Grand Slam versenyeken szeretné bővíteni. Nagy álma a 2012-es londoni olimpiai indulás, amire minden esélye megvan. Karakas Hedvig eddigi sporteredményei és 2007. évi világkupa bajnoki teljesítménye alapján méltó „Az Év Sportolója” díjra. NÉMETH CSABA évek óta vesz részt különböző országos és nemzetközi futóversenyeken. A miskolci sportoló legjelentősebb eredményei az utóbbi években: 12 Órás Ultramaratoni Futó Országos Bajnokság I. hely (1997), Kassa-Miskolc Nemzetközi Ultramaraton I. hely (1999), Tereptriatlon Országos Bajnokság I. hely (2002), Terepduatlon Országos Bajnokság I. hely (2002, 2003), Ironman Hosszútávú Triatlon Triatlon Országos Bajnokság II. hely (2002), Alacsony-Tátra Non-stop Futóverseny II. hely (2006). Németh Csaba sporttörténelmet írt, mikor első magyar indulóként sikerült megnyernie 2003ban a West Highland Way Race skót bajnokságot, s ugyancsak jelentős teljesítmény, hogy 2006-ban az Ultra-Trail Tour du Mont Blanc versenyen egyedül a pályát kijelölő Olmo tudta megelőzni. 2007-ben szintén több nemzetközi versenyt megnyert: a 350 km távú Swiss Jura Marathon I. helyezése mellett a Terepfutó Ultra Kupa I. helyezését és a Kinizsi 100 verseny I. helyezését is elnyerte, utóbbin új pályacsúcsot felállítva. Németh Csaba a fair play szabályait is messzemenően szem előtt tartja: a Spartathlon AthénSpárta világbajnokságon úgy sikerült IX. helyen végeznie, hogy előre engedte azt a svéd házaspárt, ahol a férj bevárta a feleségét. Németh Csaba kiváló nemzetközi sporteredményei, példamutató sportemberi hozzáállása alapján méltó „Az Év Sportolója” díjra. A díj egyenként 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
6
5. „MISKOLC VÁROS SPORTJÁÉRT” díj: Rusznyák József birkózó edző RUSZNYÁK JÓZSEF 1947-ben Sátoraljaújhelyen született, ott kezdett birkózni. 1963-tól a Budapesti Honvéd igazolt versenyzője volt, 1965-től felnőtt válogatott kerettag. Az 1968-as mexikói olimpián 6. helyezést ért el. 1969-től versenyzett a DVTK színeiben. 1969 és 1974 között minden évben elnyerte a magyar bajnoki címet, emellett 1970-ben az Európa Bajnokság II. helyezettje, az 1972-es müncheni olimpián 7. helyezett. 1975-től a DVTK birkózó szakosztály edzője. A magyar sport olyan kiválóságai nőttek fel a keze alatt, mint Szalontai Zoltán Európa bajnoki ezüst- és bronzérmes, Szalontai Imre EB ezüstérmes, Szabó Lajos EB ezüstérmes, ill. a moszkvai olimpia 4. helyezettje. Ugyancsak ő volt Repka Attila olimpiai bajnok edzője. 1984-ben a magyar és a nemzetközi fair play díjat is megkapta. Rusznyák József kimagasló edzői teljesítménye alapján méltó a „Miskolc Város Sportjáért” díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
6. GÁLFFY IGNÁC életműdíj: Tarczai Béla fotóművész Tarczai Béla 1922-ben született, már gimnazista korától érdeklődött a fotózás iránt. Első szakmai cikke iskolájának lapjában, a Fráterben jelent meg. 1949-től Miskolcon az amatőr fotómozgalom szervezője volt, 1951-ben megalapította a Miskolci Fotóklubot. 1960-tól a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagja, később elnökségi tag, ill. a Fotóművészet c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Számos tanulmányt írt hazai, ill. német fotóművészeti szaklapokban. Több nemzetközi kiállításon vett részt munkáival, díjakat nyert, emellett félszáz hazai és nemzetközi kiállítást szervezett, rendezett. 1985-ben létrehozta a miskolci Herman Ottó Múzeumban a Miskolci Fotográfiai Gyűjteményt, az első ilyen jellegű közgyűjteményt Magyarországon. Mindemellett íróként is bemutatkozott, II. világháborús „élményeit” Piros volt a parolim címmel írta meg. A miskolci fotóművészet történetét bemutató könyve 2008-ban jelent meg. Tarczai Béla fotóművészeti tevékenységéért, valamint a miskolci fotóművészet emlékeinek konzekvens, évtizedeken át kitartó, szisztematikus gyűjtőjeként méltó a Gálffy Ignác életműdíjra. A díj 200 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
7. KONDOR BÉLA képzőművészeti díj: Fejér Ernő képzőművész FEJÉR ERNŐ 1945-ben született Miskolcon. 1964 és 1976 között épületgépész tervezőként dolgozott, 1976-tól a miskolci József Attila Könyvtár kiállítótermének kiállításszervezője. Emellett helytörténeti diagyűjteményt, ill. képző- és iparművészeti szakkönyvtárat hozott létre. 1986-ban a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja lett. 1987-től a miskolci Déli Hírlap fotóriportere, 1993-ban a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékén is tartott előadásokat. 1992-től a Magyar
7
Alkalmazott Fotográfusok Kamarájának tagja. 1996 óta a Nagy és Társa Művészellátó Galéria társtulajdonosa. Munkásságának fontos részét jelentik fekete-fehér szociofotói, városképei, csendéletei. 1983-tól több egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Képzőművészeti kritikái, művészettörténeti írásai jelentek meg a Művészet, a Magyar Grafika, a Mozgó Világ, a Fotóművészet hasábjain, 1996-ban írta Fotótár 2. c. könyvét. Munkásságát 1993-ban Balogh Rudolf-díjjal ismerték el. Eddigi munkássága alapján Fejér Ernő méltó a Kondor Béla képzőművészeti díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és díszoklevél. 8. SZEMERE BERTALAN közéleti díjra: Korinthus Katalin tanár KORINTHUS KATALIN szakmai munkája, közéleti tevékenysége szorosan összefonódik Miskolc és a térség társadalmi folyamataival. 1953-ban született Miskolcon. Általános és középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1975-ben Sárospatakon tanítói oklevelet szerzett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kutató-fejlesztő szakpedagógusi diplomát kapott. 1975-től 1992-ig miskolci általános iskolákban tanított, 1994 és 1998 között Miskolc város országgyűlési képviselője, 1998 és 2002 között önkormányzati képviselő. 2003 óta a Miskolci Egyetemen óraadó tanár. Egyik alapítója volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei reformkörnek. Több olyan civil kezdeményezésben vett részt, melyek az állampolgári lét erősítését és védelmét tekintik céljuknak. Alapító tagja a Cigányságtörténeti Kulturális Alapítványnak és a társadalom peremére kerültek gondjait felvállaló Szél Alapítványnak. Elnökségi tagja az Újrakezdés Művészeti Egyesületnek, emellett részt vesz az Északi Szekfű Alapítvány kuratóriumának munkájában, s tagja a Gyermekbarátok miskolci csoportjának, valamint a Cigány-Magyar Baráti Társaságnak. Folyamatosan jelennek meg cikkei helyi és országos lapokban. Korinthus Katalin Miskolc város életében betöltött közéleti szerepe alapján méltó a Szemere Bertalan közéleti díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél. 9. NÍVÓDÍJ: Báthori László, a Twist Olivér Gyermekkórus vezetője Bíró Tibor, a Cine-Mis Kht. ügyvezető igazgatója Fazekas Miklós edző Mátyás Rudolf mesterszakács Miskolci Csodamalom Bábszínház Simon István református egyházkerületi gondnok Szabados Gábor újságíró Taba Benő építészmérnök BÁTHORI LÁSZLÓ 1984 óta tanít az Avastetői Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. 1994-ben létrehozta a Twist Olivér Gyermekkórust, mert úgy vélte, hogy a gyermekeknek szükségük van olyan tanórán kívüli foglalkozásra, ahol már nemcsak a tantervi ének-zenével ismerkedhetnek meg, hanem érték alapon, jó ízléssel válogatott populáris zene kerülhetett előtérbe. A 6-14 éves gyermekek százai fordultak meg a csoportban. A legnagyobb összetartó erő, az éneklés szeretete, a szereplés, az élményszerzés Báthori László célja. 8
Több alkalommal szerepeltek a televízió különböző műsoraiban, az országos és a helyi sajtó hasábjain. Bemutatta őket az RTL Klub Fókusz című műsora, vendégei voltak a Három kívánságnak is. Több városi és megyei rendezvényen lépnek föl. Eddig több CD-lemezük is megjelent. Báthori Lászlónak – nemcsak pedagógusként, hanem zenészként is – a zene iránti elkötelezettségből sikerült egy divatos harmóniákon alapuló, az értékeket szem előtt tartó új éneklési stílust megvalósítania, amellyel sok gyermekbe oltotta be a zene szeretetét, illetve tovább öregbítette Miskolc zeneművészetének hírnevét. Mindezek alapján Báthori László méltó a Nívódíjra. BÍRÓ TIBOR 1959-ben született Miskolcon. Felsőfokú tanulmányait a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. 1981-től a Borsod Megyei Moziüzemi Vállalatnál dolgozott, ahol mozi-üzemvezető, reklám és propaganda csoportvezető, műsorosztály-vezető volt, 1994 óta a CINE-MIS Moziüzemi Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója. 2000-től az általa vezetett mozitermek a magyarországi vidéki mozik közül elsőként lettek az Europa Cinemas mozihálózat tagjai, s ezzel az Európa Tanács működési támogatását élvezik, teljesítve a hálózat által előírt követelményeket. Több külföldi szakmai konferencia meghívott előadója volt. Külföldi és hazai szakfolyóiratokban 28 publikációja jelent meg, ebből 5 angol nyelven. Szakmai tapasztalatait felhasználja a Kossuth, a Hevesy, az Uránia és a Béke art mozik üzemeltetése során. A filmművészeti értékek népszerűsítését számos rendezvénnyel igyekezik gyarapítani (angol, francia, német filmnapok, rendezői életműsorozatok, filmhetek, filmes alkotó-közönségtalálkozók). 2004-ben kezdeményezésére jött létre a Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja (CineFest), amely nemzetközi versenyt kínál a fiatal alkotók filmjeinek. 2005-ben megválasztották a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panoráma Szekciója zsűritagjának, melynek első, s mindeddig egyetlen magyar zsűritagja. Mindezek alapján Bíró Tibor méltó a Nívódíjra. FAZEKAS MIKLÓS 1933. december 6-án született Putnokon sokgyermekes családban. Az egykori kiváló atléta, edző, sportvezető, a DIAC örökös tiszteletbeli elnöke életútjának minden szakaszát Miskolc város polgárainak elismerése övezte. Sportpályafutását katonaként kezdte. Először a mezei futóversenyeken tűnt ki tehetsége. 1956-tól a Miskolci Vasutas Sport Club igazolt versenyzője, majd 1957-1970-ig a Diósgyőri VTK válogatott atlétájaként öregbítette városunk hírnevét. 3000 m-es akadályfutásban érte el a legjobb eredményeit. 1962-ben és 1965-ben magyar bajnokságot nyert, többször volt dobogós helyezett. 1961-ben érdemes sportolói elismerést kapott. 1962-ben a világranglista kilencedik helyezettje 8:36,06mp-es eredménnyel. 1957-ben 5000 m-en a Vasutas EB-on negyedik, a L’Humanitée nemzetközi mezei versenyeken több alkalommal ért el dobogós helyezést. 15 alkalommal indult nemzetközi versenyeken válogatott kerettagként. Versenyzői tapasztalatait kiszélesítette a TF atlétikai szakedzői karán végzett tanulmányaival. 1976-tól edző a DVTK-ban, majd 1980-84 között az atlétikai szakosztály vezető edzője. Sok tehetséges fiatallal szerettette meg az atlétikát és több mint ötven tanítványával ért el élvonalbeli eredményeket. Mindig teljes szívvel és hittel segítette az atlétikai élet fejlődését minden területen, így a rekortán pálya építésének egyik fő mozgató rugójaként. Az új pályán számtalan nemzetközi szintű verseny, válogatott viadal, országos bajnokság színvonalas rendezésének főszervezője és ezáltal az atlétikai élet népszerűsítésének motorja a városban. 1984-1992-ig a DVTK szakmai elnökhelyettese, az egyesület felbomlása után az atlétikai club elnöke, majd a club örökös, tiszteletbeli elnökévé választották. Jelenleg mint versenybíró 9
segíti a klub munkáját. Ma is aktívan részt vállal az atlétikai élet fejlesztésében, szervezésében a diákolimpiai és szövetségi versenyeken egyaránt. 75. életévében is példa értékű aktivitással és vitalitással tevékenykedik Miskolc város sportjának fejlesztéséért. Fazekas Miklós mindezek alapján méltó a Nívódíjra. MÁTYÁS RUDOLF 1963 óta dolgozik szakácsként. Tanulóéveit a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál töltötte. A Junó Hotel, a lillafüredi Palotaszálló, majd a Pelikán Klub konyhafőnöke volt, utóbbi helyen dolgozik ma is. Szakmáját szinte művészi szintre emelte, ezt számos díj fémjelzi. Két alkalommal nyerte el a Szakma Ifjú Mestere címet, 1983-ban mesterszakács lett. Többek között 1983-ban Venesz József-díjjal tüntették ki, 1988-ban a Szakács Oscar-díjat kapta meg. 1988-ban Gasztronómiai Nívódíjjal, 2002-ben Miskolci Gyémántok díjjal ismerték el munkásságát. Több szakmai versenyen ért el előkelő helyezést, így Luxemburgban az egyéni világkupa győztese lett, Salzburgban egyéniként és csapatban is ezüstérmet nyert, míg Berlinben a bronzérmes Gasztronómiai Olimpiai Csapat séfje volt. Mátyás Rudolf eddigi munkássága alapján méltó a Nívódíjra. A MISKOLCI CSODAMALOM BÁBSZÍNHÁZat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 1992-ben, mely mára az ország egyik legszebb, legjobban felszerelt bábszínháza, amely a helyi előadásokon és a tájolásokon kívül az országhatárokon túl is többször bemutatta előadásait, emellett rendszeresen kapcsolódnak a városi rendezvényekhez, így többek között a „Bartók+…” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál programjaihoz is. Az itt dolgozók kiemelt feladatnak tekintik az intézmény gyermekcentrummá alakítását, ahol a gyermekek minden rétege találkozhat kiskorban a művészet élményével, a színház varázslatos világával. Az előadások mellett rendszeresen szerveznek kézműves foglalkozásokat is. A Bábszínház társulata a magas színvonalon végzett kulturális tevékenysége mellett szociális érzékenységről is tanúbizonyságot tett. A sérült gyermekek és fiatalok számára szervezett „Gyógyít a báb” elnevezésű terápiás programban a színház munkatársaival együtt nyújt áldozatkész szakmai segítséget. A fogyatékosok ügyének ilyen önzetlen és hatékony felkarolása példaértékű városunkban. Bevezették előadásaikon a jeltolmácsot. Rendszeresen tartanak előadásokat a Miskolci Gyermekkórházban tartósan bent fekvő krónikus beteg gyermekei számára. A társulat azért dolgozott és dolgozik, hogy a Bábszínház és a bábművészet személyre szabottan, minden gyermek számára biztosítsa az önkifejezésnek, a világ megértésének, az állandó értékek megőrzésének, újrateremtésének a lehetőségét, hogy ne csupán értelmi, akarati úton, hanem érzelmileg is tevékenyen befogadott tudást, felelősen alakítható világképet alapozhasson meg a gyermekben. A Miskolci Csodamalom Bábszínház eddigi tevékenysége alapján méltó a Nívódíjra. SIMON ISTVÁN 1944-ben született Sályban. Miskolcon kőműves szakmunkás vizsgát tett, majd elvégezte a technikumot. Főművezetőként, majd építésvezetőként Miskolcon több épület az irányítása alatt épült fel. 1985-ben költözött Miskolctapolcára. Gyermekkora óta templomba járó ember, s elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Miskolctapolcán református templom jöjjön létre. Hogy a hitoktatás is biztosítva legyen, elvégezte a teológiai főiskolát, s Miskolctapolcán hittant oktatott. Megválasztották az egyházkerület gondnokává, s szinte minden energiáját arra szánta, hogy a templom építéséhez szükséges anyagi feltételeket előteremtse. Jótékonysági előadásokat, koncerteket, kiállításokat szervezett, adományokat gyűjtött. Közbenjárására készült el a harang, valamint kapott
10
padokat Németországból a templom. Személyesen is részt vett a templom díszítésében, illetve egyes költségeket saját maga fizetett ki. Mai napig szívügye a templom, anyagilag is támogatja működését. Példaadó munkája miatt érdemes a Nívódíjra. SZABADOS GÁBOR az 1970-es években a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem diákszínpada, a Silány Kínpad szerzőjeként és szereplőjeként vált ismertté. Az egyetemi rádió ugyancsak folyamatosan közreadta a Szabados-számokat, emellett sűrűn közölte írásait a Mi Egyetemünk című egyetemi hetilap, illetve ide karikatúrákat is rajzolt. Egyetemi újságíró munkássága révén került 1976-ban a Déli Hírlap kulturális rovatához. Itt dolgozott folyamatosan 2002-ig, a lap megszűnéséig. Szolgálta a kultúra ügyét, rengeteg színes, ízes írása jelent meg, riportjai, portréi nagy sikert arattak. Humoreszkjeit nagyon szerette a város olvasóközönsége, nevéhez fűződik a Hétvégi Humor oldal szerkesztése. Nagy dicsőséget szerzett magának és a városnak azáltal, hogy a Magyar Rádió Humorfesztiválján díjazott lett. Barátaival, szerzőtársaival elindította a Tokaj Étteremben a Miskolci Kabarét, amelyből kinőtt a Tokaji Varieté, s működött több mint tíz éven át. Ennek folyamatosan szerzője és nemegyszer szóvivője volt. Hosszú évek óta, s jelenleg is munkatársa a Hócipő szatirikus magazinnak, ez az országos elismertség is Miskolc hírnevét öregbíti. Humoros írásai különböző helyi és nem helyi újságokban, kiadványokban jelentek meg. Mindezekből Pőcze Lászlóval közösen egy könyvet jelentetett meg, melynek címe Verytake. Szabados Gábor jelenleg az Észak-Magyarország c. napilap újságírója. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely a nagy elődök példáját követve mindig is a szakmaiságra helyezte a hangsúlyt. Mindezek figyelembevételével Szabados Gábor méltó a Nívódíjra. TABA BENŐ 1954-ben Szekszárdon született, majd cserépfalui gyermekévei után családja Miskolcra költözött. A diósgyőri Kilián Gimnáziumban érettségizett, 1973-79 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt. Diplomáját jeles eredménnyel védte. 1979-től 1987-ig az Északtervnél szerkesztő, tervező, majd vezető tervező beosztásban, 1987-től 90-ig a Borsodtervnél főmérnökként dolgozott. A Mesteriskola VIII/A. ciklusát 1985-87 közt Bodonyi Csaba és Noll Tamás mesterek mellett végezte el. A Miskolci Építész Műhely kiállító tagja volt 1988-ban a Budapest Galériában, s 2007-ben a Miskolci Galériában is. 1990 után a Morotva, majd a Taba és Társa Kft. alapítója-ügyvezetője, vezető tervezője. Első megvalósult kiemelkedő munkája a miskolci „Bükki Nemzeti Park keleti kapujának” épületegyüttese. Taba rangos „kezdőpontot” tett le a Majális térnél a Lillafüred felé vezető út és a Szinva közé. Munkáját a magyar organikus építészeti vonulat soraiba helyezte, s Nyugat-Európától Japánig kiállításokra vitte, különböző építész szakmai újságokban publikálta – ezzel hírt adva a miskolci szerves építészetről. Az 1980-as évek végén több társasházat tervezett az Aulich utcára, s annak környékére. Nevéhez fűződik a Megyei Rendőrkapitányság épületének emeletráépítése is. Szolnokra rangos középületek sorát tervezte. Egykori iskolája, a Diósgyőri Gimnázium bővítésének terveit is ő készítette. A rangos épület új tömeg- és térformái, részletei és egésze korszerű épületet eredményezett, ami új színfoltja lett városunknak. Eddigi munkássága alapján Taba Benő méltó a Nívódíjra. A díjazás egyenként 100 ezer Ft pénzjutalom és oklevél.
11
10. „AZ ÉV CIVIL SZERVEZETE” díj: Miskolc és Vidéke Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete A MISKOLC ÉS VIDÉKE GALAMB- ÉS KISÁLLATTENYÉSZTŐK EGYESÜLETE 120 éve, 1888-ban alakult. Az egyesület keretei között dolgozó tenyésztők az elmúlt 120 évben szinte valamennyi országos és a határon túli versenyen részt vettek, számos első osztályú minősítést, és dicsőséget hoztak városunknak. Miskolc legrégebbi civil közössége munkájának eredményeként évente megrendezett kiállításával járul hozzá a város gazdag kulturális hagyományainak ápolásához, ahol téli, zord időjárás közepette bemutatott szép, színes állatsereg felvonultatásával gyönyörködtetnek felnőtt embereket, a gyerekek számára pedig elérhető közelségbe hozzák a természetet. A sokfajta és nagy állatlétszám nemcsak a látogatók esztétikai élményét fokozza, de hozzájárul a galambtenyésztő értékítéletének finomításához, mert ténylegesen össze tudja hasonlítani állatait az azonos fajtabeliekkel, és ösztönzést kap a jobb, illetve szebb utódok létrehozására. Az egyesület kiemelkedő érdeme, hogy önfenntartó, hatóköre nemcsak Miskolc, hanem a város kistérsége is. Az egyesületet Kosztrub Lajos elnök vezeti közel húsz éve. Minden évben nagy sikerrel rendezik meg a miskolci seregszemlét, ami nagy terheket ró az egyesület vezetőségére és tagságára, hisz egy-egy ilyen versenyen átlagosan 500-600 galambot, több tucatnyi fajtát mutatnak be az évek során kialakított kiállítási kellékekben. A 120 éves múlt, a példaszerűen vezetett egyesület, a tagság mintaszerű összetartása méltóvá teszi őket arra, hogy a jubileumuk évében, 2008-ban Az Év Civil Szervezete címet elnyerjék. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél. 11. „A CIVILEK TÁMOGATÁSÁÉRT” díj: Miskolci Kommunikációs Kht. Kéznyújtásnyira sorozat stábja A KÉZNYÚJTÁSNYIRA című magazin-filmsorozat ötletét Tóthné Baska Magda 2004 májusában dolgozta ki, aki – lévén rendezői oklevele – 1985-től külsősként dolgozott a Miskolc Városi Televízióban. Tanítónői és tanári diplomával rendelkezik, 40 év tanítás után ment nyugdíjba. 2004-ben egy nagyon fontos, bár teljesen elhanyagolt területen kezdett dolgozni, és dolgozik négy éve folyamatosan. A sorozat célja: megismertetni az emberekkel a fogyatékosok világát, ezért a sorozat címe is kifejezi a lényeget: kéznyújtásnyira élnek tőlünk. A filmek tematikusan tárgyalják az egyes hátrányos helyzetű csoportok (mozgáskorlátozottak, autisták stb.) problémáit. A magazin bemutatja a különböző szervezetek, alapítványok, egyesületek munkáit, és olyan oktatási intézményeket, melyekben fogyatékosokat tanítanak speciális módszerekkel, de láthatjuk őket nyári táborokban és különböző sportversenyeken, kulturális fesztiválokon. Ez a műsor elérte azt, amit egyetlen paragrafus soha el nem tudott volna érni: az emberek szemléletváltozását a fogyatékosokkal szemben. Magyarország egyetlen csatornáján sincs ehhez hasonló sorozat, mely minden hónapban új témával jelentkezik. A nézők véleménye szerint a filmekből árad az a szeretet, melyekből kitűnik, hogy az alkotók nagyon szeretik azokat, akikről készítik a filmeket, s a szerkesztő asszony jó érzékkel választotta munkájához ezt az állandó stábot (Tóthné Baska Magda szerkesztő mellett Tarjányi Tamás vágó és Tóth Gábor operatőr). Mindezek figyelembevételével a Miskolci Kommunikációs Kht. Kéznyújtásnyira magazinja, illetve alkotógárdája áldozatos munkájuk jutalmaként méltó A Civilek Támogatásáért díjra. A díj plakett és oklevél. 12. PEDAGÓGIAI díj: 12
Koncz József festőművész, tanár Sárközi Andorné ny. középiskolai igazgató Tóth Józsefné óvodavezető KONCZ JÓZSEF 1922-ben született Belsőbőcs községben. A miskolci Lévay József Ref. Gimnáziumban érettségizett. Gimnáziumi évei alatt Imreh Zsigmond figyelt fel tehetségére, ekkor az Országos Középiskolai rajzversenyen kiemelkedő eredményt ért el. Érettségijét követően a Képzőművészeti Főiskola növendéke, ahol ösztöndíjban részesült. Tanárai között volt Szőnyi István, Burghardt Rezső és Kmetty János is. 1949-ben szerzett festőművész, művészettörténet, ábrázoló geometria szakos középiskolai tanári diplomát. Tanári pályáját Győrben kezdte, majd Sátoraljaújhelyen, végül 1963-tól Miskolcon tanított a Földes Ferenc Gimnáziumban. Művészeti csoportokat szervezett, képzőművészek közösségét hozta létre. Rendszeresen részt vett a sárospataki művésztelep munkájában is. Alkotómunkája mellett 15 éven keresztül az egri főiskola rajz szakos hallgatóit is oktatta. Számtalan kiállításon vett részt, Miskolc mellett Budapesten, Pécsett, Győrben, Egerben, Nyíregyházán, Debrecenben láthatta munkáit a nagyközönség, a miskolci Téli Tárlaton rendszeresen kiállították műveit. Több festményét jótékonysági célra ajánlotta fel, így a Véradó Állomás létrehozására, az Eszter-harang felújítására, a Kutyamenhely áthelyezésére. Koncz József kiemelkedő művészetpedagógiai tevékenysége miatt méltó a Pedagógiai díjra. SÁRKÖZI ANDORNÉ 1922-ben született, Miskolcon. 1943-ban végezte el a tanítóképzőt, de a II világháború történései miatt csak 1949-ben kapott pedagógus állást. Pedagógiai tevékenységét 1950-1951-ben a Kossuth utcán működő általános iskolában folytatta, ahol hamarosan igazgatói kinevezést kapott. Közben 1952-ben szerzett oklevelet az Egri Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon, 1958-ban az ELTE pedagógiai szakán kapott diplomát. 1952-ben, alig 30 évesen létrehozta, megalapította a Kossuth Állami Óvónőképzőt, a Dayka Gábor u. 4 sz. alatti épületben. Néhány lelkes segítővel és a növendékekkel együtt alakították ki az osztálytermeket, így Miskolcon az országban elsők között kezdődött el a középfokú óvónőképzés. Az itt végzett óvónők alapos pedagógiai felkészültséggel, gyermekszeretettel, hivatástudattal végezték munkájukat a városban, megyében, esetleg az ország más településein-hosszú évtizedekig hűségesen a hivatásukhoz. Sárközi Andorné 1986-ig, 34 éven át igazgatta, formálta az iskolát, szeretettel tanította, nevelte a zömében hátrányos helyzetű gyerekeket. Hosszú évekig dolgozott a TIT pedagógiai szakosztályában. Városi és megyei tanácstagként aktívan részt vett az oktatást, nevelést érintő döntések előkészítésében és meghozatalában. Vállalatoknál német nyelvű tanfolyamokat vezetett. Az IBUSZ utazási irodánál idegenvezetői vizsgát tett, és számtalan turistacsoportot vezetett hazai és külföldi tájakra. Sárközi Andorné pedagógiai munkásságával és ehhez szorosan kapcsolódó közéleti tevékenységével széleskörű, városi, megyei és országos elismertséget, tiszteletet szerzett, így méltó a Pedagógiai díjra. TÓTH JÓZSEFNÉ a miskolci Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda óvodavezetője. Óvónői pályáját 1971-ben kezdte, közel 20 éve vezetője jelenlegi óvodájának. Komoly hivatástudat jellemzi. Mindennapi munkájában a legkorszerűbb pedagógiai és pszichológiai módszertani elveket alkalmazza. A 80-as években rendszeresen végezte az óvónőképzés gyakorlati oktatást, mely példaszerű volt a térségben. Bemutató fogalakozásaival elnyerte a pedagógus kollektíva legnagyobb elismerését. Szakmai téren a rendszeres önképzés mellett kollégái szakmai fejlődését is maximálisan támogatja. Nyílt és őszinte légkör jellemzi a két tagóvodával rendelkező óvoda 13
közösségét, az együttműködés során sohasem feledkezik meg az egyik legfontosabb emberi tényezőről a mások iránti tiszteletről. Mindezek alapján méltó a Pedagógiai díjra. A díj egyenként 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél. 13. BENKŐ SÁMUEL díj: Dr. Poller Imre intézetvezető főorvos Dr. Szántó Béla intézményi főorvos DR. POLLER IMRE Budapesten született 1957-ben. Orvosi diplomáját 1982-ben „cum laude” minősítéssel szerezte. Ezt követően az Uzsoki utcai kórház sugárterápiás osztályán dolgozott, s közben szakvizsgát tett. 1986-tól a Kútvölgyi úti Állami Kórház onkológiai konzultánsa, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinikájának konzultánsa volt. 1992-től az Országos Onkológiai Intézet sugárterápiás osztályán végezte gyógyító tevékenységét, 1994-től főorvosként. 2003-ban került Miskolcra, hogy elősegítse az akkor telepített új, korszerű lineáris gyorsító betegellátásba történő bevezetést, illetve az észak-magyarországi régió onkológiai ellátásának további fejlesztését szolgáló pályázat benyújtását. Még ugyanabban az évben intézetvezető főorvossá nevezték ki. A betegek lelkiismeretes napi ellátása, magas szintű gyógyítása mellett folyamatosan törekszik az egész megye, illetve a régió daganatos betegei ellátási feltételeinek javítására. Számos új kezelési módszert vezetett be, kialakította az ambuláns kemoterápiás kezelés lehetőségeit. Eddigi munkájával megalapozta annak lehetőségét, hogy Miskolc városa lehessen a hazai onkológiai nagyközpontok egyike. Folyamatosan részt vállal a magyar onkológiai ellátás korszerűsítését célzó állami programokban, részt vett több projekt kidolgozásában. Tudományos munkásságát öt szakkönyvben megjelent fejezetei, tanulmányai fémjelzik. Dr. Poller Imre magas szintű orvosi és egészségügy-szervező tevékenysége miatt méltó a Benkő Sámuel díjra. DR. SZÁNTÓ BÉLA szülőfalujában, Sajópüspökiben végezte elemi iskoláját, majd a gimnáziumot és az orvosi egyetemet Szegeden, utóbbit „cum laude” minősítéssel. 1956 óta Miskolcon dolgozik a mai napig. 1956-tól a megyei kórház belgyógyászatán tevékenykedett, 1962-től a Diósgyőri Gépgyárban üzemorvos, 1967 és 1977 között járási főorvos, 1977 óta a Szentpéteri kapui Őszi Napsugár Otthon főorvosa. Az orvosi munka különösen nehéz területén – a szociális ellátásban – immár több mint három évtizede nagy türelemmel, szakmai hozzáértéssel, empátiával látja el munkáját. Tudását fejlesztve gerontológiai szakvizsgát is tett. Munkahelyén nemcsak az idős emberek gyógyításáról gondoskodik, de a szakdolgozók továbbképzésében is aktívan részt vesz. A Gerontológiai Központban is gyakran tart előadásokat időskori betegségekről. Szerénységével, példamutatásával köztiszteletet vívott ki. Munkássága alapján méltó a Benkő Sámuel díjra. A díj egyenként 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
14
14. DÉRYNÉ színházi díj: Fandl Ferenc színművész FANDL FERENC 1973-ban Esztergomban született. Színészi pályáját 1992-ben Zalaegerszegen kezdte, majd 1995-ben Kecskemétre szerződött. Onnan 1998-ban, éppen 10 éve szerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz. Kiváló karakter- és jellemszínész. Sokoldalúságát a drámai erő és a komikusi véna egyaránt jellemzi. A városban felnövő, jelentős művésszé érő új generáció egyik meghatározó tagja. Személyiségénél fogva a társulati élet egyik fő szervező ereje. Hamar kilépett a „csak színész” szerepkörből, egyre nagyobb szerepet vállal a színház művészi munkájában és a város kulturális, művészi életében. Zenei munkatársa volt több színházi produkciónak (pl. Faust, Prospero), a Miskolci Páholy műsorainak ötletmestere és állandó szereplője. Az egyetemisták és a színház kapcsolatának erősítésére hozta létre barátaival a sikeres Színházi Kommandót. Állandó szereplője a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál kísérőrendezvényeinek. Így pl. az ő tolmácsolásában is hallhatjuk a világ egyetlen ímélart antológiájának, a Légyott-kötetnek legsikeresebb darabjait. Két irodalmi est létrehozása is a nevéhez főződik, melyeket nem csak a színházban, hanem iskolákban, művelődési házakban is bemutattak. A Fülke fényben a József Attila centenáriumra készült, a Felemás Ének 1956-nak állított emléket. Szaktanácsadóként segíti a S.P.I.C. Művészeti Iskolában folyó oktató-nevelő munkát, közreműködésével ismerkednek meg a tanulók a színészmesterség, a színházi munka alapjaival. Többször volt mind a társulat, mind a közönség szavazatai alapján az év színésze. Fandl Ferenc sokoldalú, tehetséges színművész szakmai munkája, valamint művészetközvetítő tevékenysége alapján méltó a Déryné színházi díjra. A díj aranygyűrű és oklevél.
15. „MISKOLC VÁROS TURIZMUSÁÉRT” díj: Balogh Sándor vállalkozó BALOGH SÁNDOR Miskolc turisztikai életének meghatározó személyisége. Az általa működtetett Balogh Liget nemcsak az aktív turizmus minőségi szolgáltatásainak központja, hanem a térség kulturális, társadalmi életének egyik kiemelkedő helyszíne. A Magyar Lovas Szövetség regionális elnökeként kiemelkedő szerepe volt abban, hogy Miskolc a lovas versenyek egyik meghatározó színhelye lett. Kezdeményezője és aktív tagja annak az összefogásnak, amely igyekszik megteremteni egy turisztikai klaszter alapjait a város és térsége vonatkozásában. Számos olyan programnak a résztvevője, amelynek célja, hogy komplex módon ismertesse meg a város és környéke értékeit, így az önkormányzattal közösen bemutatkozott a budapesti utazási kiállításon és részt vett az „Év vendége” csomagajánlatban is. Balogh Sándor azon túlmenően, hogy rendszeresen szervez lovas táborokat, igyekszik a ló, a természet szeretetét minél több emberrel megismertetni. Újszerű kezdeményezésként 2007 tavaszán megszervezte az I. Miskolci Lovas Fesztivált, amely rendkívül népszerűnek bizonyult az érdeklődők körében. Elhivatottságát jól mutatja, hogy sérült gyermekek lovas terápiájának támogatója, maga is vezetője és koordinátora. A Down-kóros gyermekeknek folyamatosan, ingyenesen biztosítja a lovasterápiát.
15
A Balogh Liget Lovas Klub csapata mindent megtesz annak érdekében, hogy példamutató mintája legyen ezen sport és turisztikai ágazatnak Miskolcon és térségében. Balogh Sándor eddigi tevékenysége és törekvései révén méltó a Miskolc Város Turizmusáért díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
16. REMÉNYI EDE zenei díj: Pogonyi Lászlóné karnagy Pogonyi Lászlóné 1961-ben szerzett ének-zene szakos tanári diplomát, majd később a Zeneakadémián felsőfokú karmesteri képesítést. Évtizedeken át – nyugdíjba vonulása után is – a Herman Ottó Gimnáziumban tanított. Pedagógusként a gimnázium markáns tanáregyéniségei közé tartozott, a tanítás mellett a diákok számára számos hangversenylátogatást szervezett. A gimnázium énekkarát több éven át vezette, 1994-ben növendékei a „Játsszunk operát” vetélkedőn arany fokozatú minősítést szereztek. Az 1983-tól, 25 éve végzi tevékenységét a Diósgyőri Vasas Vegyes Kórusnál. Kiemelkedő munkájának köszönhető, hogy a kórus a KÓTA által kiírt szakmai minősítésen kétszer is Fesztivál-fokozatot érdemelt ki, 2001-ben pedig a Vasas Szakszervezeti Szövetség Nívódíját kapta. Szakmai munkáját nem lehet elválasztani attól a rátermett, önfeláldozó szervező tevékenységtől, amit annak érdekében végzett, hogy az együttes fennmaradjon, szereplési lehetőségekhez jusson, szórakoztassa és elgondolkodtassa a hazai és határokon túli közönséget, bebizonyítsa, hogy az amatőr kórus szerves részét képezi Miskolc város alkotó közösségének. Tiszteletbeli tagja az Erdélyben működő Seprődi János Kórusszövetségnek, amely céljául tűzte ki valamennyi magyarul éneklő kórus tevékenységének összehangolását. Tevékenységének köszönhetően a kórus az utóbbi években nemcsak Magyarországon, de külföldön is számos koncertet adott. Az a negyed század melyet a város impozáns kórusa fennmaradásáért, szakmai előrejutásáért anyagi elismerés nélkül, és több mint 40 év amelyet a pedagógusi pályán a város zenei életéért tett, arra predesztinálja, hogy átvehesse a Reményi Ede zenei díjat. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél.
17. HERMAN OTTÓ tudományos díj: Dr. Tóth Péter történész DR. TÓTH PÉTER a Somogy megyei, majd a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban kezdte munkáját, jelenleg a Miskolci Egyetem Történelem Tanszékén egyetemi docens. 1981 óta vesz részt az Országos Levéltár irányításával folyó Hungarica-kutatásokban. Számos külföldi levéltárban végzett feltáró munkát. Tudományos munkássága a természettudománytörténeti, történeti etnográfiai és településtörténeti tanulmányok mellett a forráskiadásra is kiterjed. Tudományos kutatásainak egyik fő területe Miskolc korai történetének feldolgozása. Részt vett a Miskolc monográfia I. és II. kötetének munkálataiban, a II. kötetben szerkesztői feladatokat is ellátott. Kutatásai mellett közéleti szerepe is jelentős. Főként tudományos ismeretterjesztésben, tanulmányi, honismereti, helytörténeti versenyeken, kiállításokon vállal tevékenységet. 16
Szakértelme, s e területen kifejtett munkássága alapján Dr. Tóth Péter méltó a Herman Ottó tudományos díjra. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom, plakett és oklevél. 18. MISKOLC VÁROS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÓI díja: Horváth Zoltán építészmérnök Horváth Zoltán 1952-ben született. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytatott tanulmányai után az Építész Mesteriskolát is sikerrel végezte el. Az egyetemet követően az Északtervnél helyezkedett el, ahol először szerkesztőként, majd tervezőként, építész vezető tervezőként dolgozott. A Miskolci Építész Műhely tagja, magán hordozva annak összes szakmai és erkölcsi tanítását. Több jelentős vidéki munkája mellett vidéki főépítészi tevékenységet is folytatott, korábban Mezőkövesd, jelenleg Encs főépítésze, a sárospataki Református Kollégium megbízott főépítésze. Miskolci munkái között kiemelkedik a Miskolci Egyetemen végzett tervezési tevékenysége, a miskolci Kamaraszínház kiviteli és belsőépítészeti terveinek készítése és a Játékszín újrafogalmazása. Elnyert pályázatként tervezhette meg az Avasi Gimnázium bővítését, és a Görgey utcai társasház épületeit. Halk, visszahúzódó személyisége határozott és karakteres építészeti megfogalmazást tartalmaz. Épületei fimon részletezettségig kidolgozottak, mindig szem előtt tartja az ember és környezetének kapcsolatát. A Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Építész Kamara vezetőségi tagja. Miskolc Megyei Jogú Város Tervtanácsának és a Területi tervtanácsnak az Építész Kamara részéről delegáltja. Horváth Zoltán eddigi építészeti, építészettörténeti munkássága alapján méltó Miskolc Város Építészeti Alkotói díjára. A díj 100 ezer Ft pénzjutalom és oklevél. II. Az önkormányzat stratégiájához való viszony A 2004-ben elfogadott Kulturális Stratégiában megfogalmazásra került, hogy a város érdekében kimagasló tevékenységet végező személyek elismerésben részesüljenek. Az önkormányzat a kitüntető címek és díjak adományozásával lehetőséget teremt azon személyek és közösségek munkásságának jutalmazására, akik tevékenységükkel jelentős érdemeket szereztek Miskolcon, valamint elősegítették a város fejlődését.
III.
Előzmények
A Közgyűlés szakbizottságai, a hivatal szakosztályai, az önkormányzati intézmények, a civil szervezetek és a magánszemélyek által megküldött előterjesztések alapján az évente választott Kuratórium javaslatot tesz a díjak odaítélésére. A médiában 2008 januárjában jelent meg a felhívás, a Kuratórium 2008. február 21-én tárgyalta meg a beérkezett javaslatokat.
17
IV.
Várható szakmai hatások
Az elismerésben részesülő személyek, közösségek tevékenységükkel kimagasló érdemeket szereztek a város fejlődésében, jó hírnevének terjesztésében. A kitüntetések, díjak átadása a város lakosainak figyelmét is felhívja ezen személyekre, szervezetekre, valamint ösztönzőleg hathatnak más személyek és szervezetek munkájára is.
V. Várható gazdasági hatások A díjak és kitüntetések közvetett gazdasági hatást eredményeznek, mert az a tudás és gyakorlati ismeret, amellyel a díjra jelöltek rendelkeznek, jelentős mértékben segíti Miskolc szellemi és gazdasági gyarapodását, fellendülését, kapcsolatainak ápolását.
VI.
Kapcsolódások
Az Önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 63/2005. (XII. 15.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 38/2004. (XI.10.) rendelet alapján tesz a Kuratórium javaslatot az egyes címek és díjak odaítélésére. A felterjesztéseket az érintett közgyűlési bizottságok és a frakciók is megtárgyalták.
VII.
Fennmaradt vitás kérdések
A szakmai előkészítése során nem maradt vitás kérdés.
VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására A kitüntető címek és díjak odaítéléséről zárt ülésen határoz a közgyűlés, a döntés nyilvánosságra hozása csak azok átadásakor, Miskolc Város Ünnepén lehetséges (ennek időpontja 2008-ban a Pünkösd miatt május 11. helyett május 9.). A Miskolc Város Ünnepére megjelenő kiadvány szerkesztőségét, a helyi sajtót előzetesen tájékoztatni kell, hogy a díjazottakról május 9-én ismertetést adjanak. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a „Javaslat Miskolc város kitüntető címeinek és díjainak adományozására” című előterjesztést megtárgyalni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen.
18
Határozati javaslat
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a „Javaslat Miskolc város kitüntető címeinek és díjainak adományozására” című előterjesztést megtárgyalta, és az alábbi határozatot hozza:
I. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 63/2005. (XII. 15.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 38/2004. (XI.10.) rendelet alapján
1. MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető címet adományozza Dr. Dobrik István művészettörténésznek Marton Éva operaénekesnek 2. PRO URBE kitüntető címet adományozza Barna György vállalkozónak Farkas Gyula tanár, idegenvezetőnek Kraitz Gusztáv szobrászművésznek Plesz Antal építészmérnöknek 3. SZABÓ LŐRINC irodalmi díjat adományozza Jenei László írónak 4. AZ „ÉV SPORTOLÓJA” díjat adományozza Karakas Hedvig cselgáncsozónak Németh Csaba triatlonistának 5. „MISKOLC VÁROS SPORTJÁÉRT” díjat adományozza Rusznyák József birkózó edzőnek 6. GÁLFFY IGNÁC életmű-díjat adományozza Tarczai Béla fotóművésznek 7. KONDOR BÉLA képzőművészeti díjat adományozza Fejér Ernő képzőművésznek
19
8. SZEMERE BERTALAN közéleti díjat adományozza Korinthus Katalin tanárnak 9. NÍVÓDÍJAT adományozza Báthori László kórusvezetőnek Bíró Tibor ügyvezető igazgatónak Fazekas Miklós edzőnek Mátyás Rudolf mesterszakácsnak Miskolci Csodamalom Bábszínháznak Simon István református egyházkerületi gondnoknak Szabados Gábor újságírónak Taba Benő építészmérnöknek 10. „AZ ÉV CIVIL SZERVEZETE” díjat adományozza a Miskolc és Vidéke Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesületének 11. „A CIVILEK TÁMOGATÁSÁÉRT” díjat adományozza a Miskolci Kommunikációs Kht. Kéznyújtásnyira sorozat stábjának 12. PEDAGÓGIAI díjat adományozza Koncz József festőművész, tanárnak Sárközi Andorné ny. középiskolai igazgatónak Tóth Józsefné óvodavezetőnek 13. BENKŐ SÁMUEL díjat adományozza Dr. Poller Imre intézetvezető főorvosnak Dr. Szántó Béla intézményi főorvosnak 14. DÉRYNÉ színházi díjat adományozza Fandl Ferenc színművésznek
20
15. „MISKOLC VÁROS TURIZMUSÁÉRT” díjat adományozza Balogh Sándor vállalkozónak 16. REMÉNYI EDE zenei díjat adományozza Pogonyi Lászlóné karnagynak 17. HERMAN OTTÓ tudományos díjat adományozza Dr. Tóth Péter történésznek 18. MISKOLC VÁROS ÉPÍTÉSZETI ALKOTÓI díjat adományozza Horváth Zoltán építészmérnöknek
II. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a kitüntető címeket és díjakat Miskolc Város Napján – Pünkösdre tekintettel május 11. helyett - május 9-én ünnepélyes keretek között adja át. Felelős: Polgármester Közreműködik: Kulturális és Vendégforgalmi Osztály Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály Határidő: 2008. május 9.
Miskolc, 2008. március 5.
Káli Sándor
21
