JÁSZAPÁTI Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium 5130 Jászapáti, Vasút u. 2. Tel: 57/540-960 Fax: 57/440-347 E-mail: [email protected]

OM azonosító: 201762

JÁSZAPÁTI Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2016. szeptember 1-től Módosítva:2017. szeptember 1-től

TARTALOM Bevezetés ................................................................................................................................................................. 4 Katolikus intézményünk küldetése ....................................................................................................................... 4 Jogszabályi háttér .................................................................................................................................................. 6 Helyzetelemzés ....................................................................................................................................................... 7 Az Alapító okiratban szereplő legfontosabb információk .............................................................................................. 7 Az intézmény neve: .................................................................................................................................................... 7 Székhelye: ................................................................................................................................................................... 7 Létrehozás éve: ........................................................................................................................................................... 7 Alapító, fenntartó szerv: ............................................................................................................................................. 7 Az intézmény jogállása: .............................................................................................................................................. 7 Az intézmény típusa: .................................................................................................................................................. 7 Évfolyamok típusa: ..................................................................................................................................................... 7 Az intézmény feladatai: .............................................................................................................................................. 7 Tárgyi feltételek ............................................................................................................................................................ 11 Személyi feltételek........................................................................................................................................................ 12 Beiskolázási környezet ................................................................................................................................................. 12 Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium nevelési oktatási céljai (hitvallása)13 Küldetésnyilatkozat ...................................................................................................................................................... 13 Nevelési program ................................................................................................................................................. 14 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei........................................................................................... 14 Az intézményi nevelő-oktató munka célja .................................................................................................................... 15 Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................................................. 16 Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .............................................................................................. 19 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................................... 20 Egészségnevelési program ............................................................................................................................................ 21 Környezeti nevelési program ........................................................................................................................................ 24 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................................. 25 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái .............................................................................. 29 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................... 31 A pedagógus feladatai ............................................................................................................................................... 31 Osztályfőnök feladatai .............................................................................................................................................. 34 A tehetség, képesség kibontakoztatását elősegítő tevékenységek................................................................................. 35 A beilleszkedést, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ............................................................. 36 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................................................. 38 Az intézménybe való belépés feltételei ......................................................................................................................... 39 Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............................................................. 40 Helyi tanterv ......................................................................................................................................................... 41 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozásokon és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei ............................................................................................................................. 41 Választható tantárgyak és foglalkozások ...................................................................................................................... 42 Érettségi tárgyak és a felkészítés választható szintje, a középszintű érettségi témakörei ............................................. 42 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................................................................. 43 Az alkalmazásra kerülő tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................... 44 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása ................................................................................................ 50 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................................................... 50 Az ismeretek számonkérésének formái ........................................................................................................................ 51 Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása .................................................................................... 52 A tanulmányi eredmények értékelése ........................................................................................................................... 53 Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ................................................................................................................................................................ 55 A tanulói magatartás és szorgalom értékelése .............................................................................................................. 59 A tanulók magatartásának minősítései ...................................................................................................................... 60 A tanulók szorgalmának minősítései ........................................................................................................................ 61 A tanulók jutalmazása ................................................................................................................................................... 61 A tanulók büntetése ...................................................................................................................................................... 62 A magasabb évfolyamra lépés feltételei ....................................................................................................................... 63 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ............................................................................................... 63 Szakmai program................................................................................................................................................. 65 1. Szakközépiskola (2013-tól, Szakgimnázium (2016-tól) 66. 2. Szakiskola (szakképzés) 2013-tól, Szakközépiskola 2016-tól 67. 3.Köznevelési Hídprogram......................................................................................................................................... 69 2

4.Felnőttoktatás, felnőttképzés .................................................................................................................................. 72 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................... 73 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ......................................................... 75

Mellékletek: Alapító okirat ......................................................................................................................................... 1. melléklet Osztályozó és javító vizsga szabályai .................................................................................................... 2. melléklet Osztályozó és javító vizsga követelményei ........................................................................................... 3. melléklet Óratervek a gimnáziumi intézményegységben 2013. 09.01-től ............................................................. 4. melléklet Óratervek a szakképző intézményegységben 2013. 09.01-től ............................................................... 5. melléklet Tartalmak és követelmények a helyi tantervben iskolatípusonként ....................................................... 6. melléklet Az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének programja ............... 7. melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei .................................................................. 8. melléklet Szakmai programok ................................................................................................................................ 9. melléklet Bozsik-program…………………………………………………………………………………………10.melléklet

3

Bevezetés „Nevelés teszi az embert, és az ember a hazát.‖ Brunszvik Teréz

Katolikus intézményünk küldetése

Jézust az Atya küldte, hogy üdvözítse a világot. Ezért a keresztény nevelés és nevelő példaképe alapja maga Krisztus. Minden tanító és nevelő magatartását, gondolatvilágát, mentalitását Jézus evangéliumi szellemisége hatja át, így lehet értékes nevelésünk és tanításunk. Egyházunk tanításának elfogadásával, megvalósításával lesz iskolánk a hit, a tudomány alapjainak, a szakmaszeretetnek, a műveltségnek, a sportnak, a családszeretetnek, a közösségi gondolkodásnak találkozási helye. Intézményünk növendékeinél, személyiségük keresztény szellemű formálásával: -

-

-

törekedünk arra, hogy tanítványaink jobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény értékrendet és elkötelezettséget. Ebben tanáraik, nevelőik és hitoktatóik jó példája is segítségükre lesz. A tantervben foglaltak lelkiismeretes végrehajtásával megadjuk azt a tudásszintet diákjainknak, mely kellő áttekintőképességet, eligazodást ad számukra életük elindításához, majd később, a szükséges változásokhoz való alkalmazkodáshoz. Segítséget és támogatást nyújtunk diákjainknak, hogy megismerjék, felfedezzék önmaguk értékes tulajdonságait, olyan irányba tereljük, hogy boldogan és eredményesen dolgozzanak, éljenek.

Katolikus intézményünk pedagógiai elveit a Szentírásból meríti, hisz Szent Pál szavai szerint ―minden írás, amit Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes legyen, és minden jóra hajoljon.‖ ( 2 Tim. 3,16-17.) Az iskolákban a nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Iskolánk több, sok évtizedes múlttal rendelkező, elismert, hagyományokban és eredményekben gazdag középfokú intézmény egyesítésével jött létre 2008-ban. A tantestület illetve a szülők jelentős többségének kérésére fenntartónk az Egri Érsekség lett, katolikus intézménnyé váltunk. Legfontosabb feladatunknak tekintjük elsősorban az Alsó-Jászság, de más térségek középiskolás korú tanulóifjúsága oktatási-nevelési igényének minél magasabb színvonalú kielégítését. Munkánk szervezésében a katolikus nevelés mellett ez a kívánalom játssza a fő szerepet. Jelen Pedagógiai Programunk épít a hagyományainkra, mindazon értékekre, amelyeket az iskola az alapítása (1912 illetve 1991) óta megőrzött és átörökített, s amelyek méltóak arra, hogy ne feledkezzünk meg róluk ma sem. Ugyanakkor természetesen szerepeltetni kívánjuk azokat az elveket, eljárási módokat, tevékenységi rendszereket, minőségirányítási kompetenciákat, célokat és ismeret-együtteseket, amelyeket a ma illetve a holnap embere nem nélkülözhet. A változó, fejlődő, 4

egyre nyitottabb világunk egy dinamikusan fejlődő iskolát kíván, de olyat, amelyik nem feledkezik meg a múlt értékeiről sem. Mi ennek a kívánalomnak szeretnénk megfelelni. Ezzel együtt sem tekintjük pedagógiai programunkat véglegesen lezártnak. A tantestület fenntartja magának azt a jogot, hogy a gyakorlati bevezetés tapasztalatait leszűrve változtasson azon, a fenntartó egyetértését megszerezve. Pedagógiai programunkat – az iskola többi alapdokumentumával együtt – az iskolában megszokott módon nyilvánosságra hozzuk.

5

Jogszabályi háttér                      

243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi LLXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. (VII. 6) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képező intézmények számára) 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásától. 217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatásköre tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről a 20/2008 (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, 315/2013 (VIII. 28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 222/2012. (VIII. 15.) Korm. rendelet

6

Helyzetelemzés Az Alapító okiratban szereplő legfontosabb információk Az intézmény neve:

Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium

Székhelye:

5130 Jászapáti, Vasút u. 2.

OM azonosítója:

201762

Létrehozás éve:

2012. szeptember 1.

Alapító, fenntartó szerv:

Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Az intézmény jogállása:

nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy által fenntartott önálló jogi személyiségű egyházi közoktatási intézmény

Az intézmény típusa:

többcélú, közös igazgatású közoktatási gimnázium, szakgimnázium szakközépiskola, kollégium Gimnázium 9-12. (négy évfolyamos)

Évfolyamok típusa:

intézmény:

Gimnázium 9-13. (öt évfolyamos) Gimnázium 5-12. (nyolc évfolyamos) Szakgimnázium 9-12. évfolyam 1/9. 4/12. Szakgimnázium 9-13. évfolyam 1/9. 5/13. Érettségire épülő évfolyamos képzés)

szakképzés

(OKJ)

1/13-3/15

(3

Érettségire épülő évfolyamos képzés)

szakképzés

(OKJ)

1/13-2/14

(2

Érettségire épülő évfolyamos képzés)

szakképzés

(OKJ)

1/14-2/15

(2

Szakközépiskolai képzés (OKJ) 1/9-3/11. (3 évfolyamos képzés) Szakiskolások középiskolája I/11. II/12 Az intézmény feladatai: Az iskola feladata a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program szerinti tevékenység elvégzése. Gimnáziumi Intézményegység: Általános műveltség fejlesztése, felsőoktatásra felkészítés. 4, 5 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzés, nyelvi előkészítő oktatás. Szakgimnáziumi orientációs képzés és érettségire épülő OKJ-s szakképzés. SNI, BTMN-es tanulók ellátása. Akkreditált nyelvvizsgahely működtetése. Gyógytestnevelés ellátása a szakszolgálattal karöltve.

7

Szakképző Iskolai Intézményegység: Feladata a köznevelési törvény szerinti nappali rendszerű iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának megfelelő oktatása (beleértve a nyelvi előkészítő, szakgimnáziumi, szakközépiskolai, kifutó szakközépiskolai, kifutó szakiskolai oktatást és a szakképzést). A tanórai és a tanórán kívüli, valamint szakmai feladatok ellátáshoz kapcsolódó foglalkozásokat tart. A fentiek mellett felnőttoktatást folytat: a szakközépiskolai nappali, esti és levelező oktatás munkarendje szerint, a szakképzésben az OKJ szerint nappali, esti, levelező oktatás munkarendje szerint. Az iskola tanműhelyeket, tangazdaságot működtet. A 9. évfolyamtól hátrányos helyzetben lévő és/vagy sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása, képzése. Kollégiumi Intézményegység: Biztosítja a tanulók kollégiumi, externátusi nevelését, ellátását A felvehető maximális tanulólétszám, az engedélyezett OKJ-s szakmák, a telephelyek, a mindenkor aktuális alapító okiratban találhatóak, melyet az 1. melléklet tartalmaz. SWOT analízis: Iskolánk szolgáltatást nyújt, mely az igények kielégítése érdekében történő teljesítményeket, és folyamatokat határoz meg. A szolgáltatásokat a marketing mix elemeivel, a 7.P, azaz: (P1 product(termék-, ill. szolgáltatás politika); P2 price(árpolitika); P3 place(értékesítési csatorna); P4 promotion (piacbefolyásolás); P5 people(emberi tényező); P6 physical evidence(tárgyi elemek); P7 process(folyamat), a SWOT analízis segítségével végeztem el. Cél az erősségek fenntartása, a gyengeségek átalakítása erősséggé a lehetőségek révén, vagy megszüntetésük, a veszélyek kiküszöbölése, vagy kitérés más megoldással. Erősségek: Gimnázium:  A tanárok szaktudása  Diákok hozzáállása, támogató szülői háttér  Erős iskolai hagyományok  Az iskolaépület elhelyezkedése, jó közlekedési megközelíthetősége  Az „iskolapalota‖ kiváló adottságai, felszereltsége  Tiszta és biztonságos környezet  A tanulók továbbtanulása a felsőoktatásban  Elért versenyeredmények  Nyelvvizsgaeredmények  Makó Pál Tudományos Diáknapok  Külföldi cserekapcsolat  Részvétel a város kulturális életében  Táborozások  Az iskolai hitélet fejlődése  Az iskolaépület korszerűsége, felszereltsége

8

Szakképzés  A tanárok szaktudása, középkorú, jól képzett  Kapcsolattartás társintézményekkel és gazdaságokkal, vállalkozásokkal  Gyakorlati oktatási cserelehetőségek kihasználása  Tudományos konferenciák, tanácskozások látogatásai  Az épület felszereltsége, állaga  A gyakorlati helyek megközelíthetősége, felszereltsége Felnőttképzés  A tanárok szaktudása  Diákok identitása, szakmaszeretete  Környezet, helyszín kiváló adottságai  Magángazdaságokkal kapcsolattartás  Felnőttképzési intézetekkel kapcsolattartás Továbbá az egész iskolára általánosan  A végzett tanulók minőségi képzettsége  Kapcsolattartás tanár – szülő, tanár – diák, családias lelkület  Az iskola és a templom szoros kapcsolata  Hittanórák  Atya jelenléte az iskolában  Közismereti tanárok szaktudása  Hátrányos helyzetű gyerekek segítő felügyelete  Rendezvények, bál  Nyílt napok beiskolázásra  Kollégium, EU-s elvárásoknak megfelelő  Étkezési lehetőség a menzán  Szakmai vetélkedők, konferenciák  Kommunikáció, sajtó, rádió, tv lehetőségeinek kihasználása  Diáknapi rendezvények  Szolgáltatások, találkozók helyszín és vendéglátás biztosítása Gyengeségek: Gimnázium  alacsony beiskolázási mutatók  befogadó iskola  alacsony osztálylétszámok Szakképzés  Kevés jelentkező  Tangazdaság elavult eszközparkja Felnőttképzés  Kevés szak indul Továbbá az egész iskolára általánosan  Magas költségvetési hiány  Gazdaságtalan működtetés  Tanulók romló tendenciájú alapképzettsége  Kollégium kihasználatlansága 9

   

Fűtési szabályozhatatlanság Épületszigetelések, nyílászárók Gépjárműpark elavult, nagy javítási igényű Sok telephely

Lehetőségek:       

Pályázati lehetőségek kihasználása A környező általános iskolákkal való kapcsolat felerősítése Versenyek, táborok, tanfolyamok szervezése Kulturális rendezvények szervezése Sajtóban való megjelenés Felnőttképzés kibővítése Tangazdasági lehetőségek kihasználása

Veszélyek:        

Új képzési helyek, szakok megjelenése a környező városokban, iskolákban Versenytársak erősödése (Jászberényben 6 középiskola, Eger, Szolnok, Heves, Újszász, Jászárokszállás) Romló alapfelkészültséggel érkező diákok Romló erkölcsi normákkal, magatartási devianciákkal érkező diákok Romló demográfiai helyzet létszámgondot okoz Tanulók drog-, dohány-, ital-, és viselkedési fenyegetettsége Családok romló anyagi helyzete Az iskola megítélésének romlása

Értékelés, javaslatok:                 

Iskolánk ideális környezete, természetközelsége Ökológiai, környezettudatos szemlélet erősítése Felnőttképzés bővítése Szakképzési tantervek, óraszámok egységesítése célszerű Külföldi társintézményekkel újbóli kapcsolatfelvétel (Franciaország, Dánia, Lengyelország…) Határokon kívüli magyar nyelvű tanulók fogadása iskolai képzéseinkre Az iskola anyagi lehetőségeinek, eszközállományának javítása pályázatok útján A mezőgazdasági technikusképzés bővítése az alternatív energia biológiai alapjainak termesztése területén A tangazdaság hiányának részleges pótlása iskolák közötti csereképzések bővítésével A tangazdaság fejlesztése a legújabb technológiákkal pályázatok révén Közösségerősítő versenyrendezvények gyakoribb rendezése Nemzeti identitás bensőséges erősítése, együtt ünnepléssel Családi szemlélet és gyermekszeretet erősítése kollégiumi rendezvények keretében Gyermekek alapképzettségi hiányának kompenzálása korrepetálásokkal Tanári gárda összetartás erősítése ünnepségek szervezésébe történő nagyobb létszámú bevonással, névnapok csoportos ünneplésével Lehetőségek eddigieknél jobb kihasználása kapcsolatépítésekkel Veszélyek hatásának csökkentése alternatív megoldásokkal (újabb felnőttképzések indítása, korrepetálások intézményesítése, határon túli diákok fogadása) 10

Tárgyi feltételek Intézményünk székhelye az évekkel ezelőtt megújult impozáns épület. Minden igényt kielégítő szaktantermek, idegen nyelvi multimédiás központok, felújított előadótermek, egy elegáns aula, díszterem is várja a diákokat. Sportcsarnokunk egyben a város és a régió igényeit is kielégíti. Az iskola három elméleti oktatási épülete ma is jó színvonalon tudja szolgálni, segíteni az oktatást. A gimnázium és a szakiskola felújítása lezajlott (Vasút út 2. és Hősök tere 9.), és a rekonstrukció keretében a gazdaságos üzemeltetés biztosított. A szakképző iskola modern épületével szintén minden ilyen igényt kielégít. A jelenleg meglévő tantermek azonban még mindig nem biztosítják az iskola valamennyi tanulója részére az "egy helyen, egy épületben" történő tanítást. Ennek alapvető oka, hogy az iskola a külső és belső követelményeknek megfelelően szakközépiskolai képzésre tért át, újabb oktatási profillal bővítette az iskolarendszeren belüli képzést. A Vasút út 4. alatti épületben folytatják tanulmányaikat a kifutó szakközépiskolai és technikus képzésben, valamint a szakgimnáziumi, szakközépiskolai képzésben részesülő tanulók, míg egyes 9-10. évfolyamos szakmákban a diákok a Hősök tere 9. sz. tanügyi épületben tanulnak. Az egyes szaktárgyak tanításának tárgyi feltételei összességében jók. Az épületekben két iskolai könyvtár is segíti a szakmai munkát a szaktárgyi szertárak mellett. Iskolánkban a szemléltetés módjában előtérbe kerültek az informatikai ismerethordozók. Ezen a téren is egyre bővül az eszköztárunk, egyre inkább az iskolai munkánk mindennapos részévé válik a modern eszközök használata ( internet a földrajz, ill. képzőművészet, fizika, kémia, biológia, történelem és az idegen nyelvek oktatásában.). Korszerű nyelvi laborokkal és tanirodával rendelkezünk. A számítástechnika informatika oktatására felkészültünk, komoly beruházásokkal a legmodernebb eszközöket tudtuk megvásárolni, de gondolunk a szoftverek beszerzésére is. Jól felszerelt számítástechnikai szaktanterem áll a diákok rendelkezésére, internet elérhetőséggel. A testnevelés tantárgy tárgyi eszközei folytonos pótlásra szorulnak. A tanműhelyeinkben és tanbázisainkon a folyamatos gyakorlati, csoportos gyakorlati oktatás, valamint az orientációs gyakorlat megvalósításához szükséges eszközökkel és felszerelésekkel túlnyomó többségében rendelkezünk. Természetesen törekszünk arra, hogy új eszközök, modern technológiák beszerzésre kerüljenek. A korszerűen felszerelt vendéglátó tanműhely várja a tanulókat, a többi tanműhely, tanbázisok épületei felújításra szorulnak. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: interaktív táblák, laptopok, tabletek. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök köre (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a taneszköz jegyzék alapján folyamatosan bővül. A szép, régi eszközöket nagy becsben tartva iskolamúzeumunkban őrizzük. Két könyvtárunk és multimédia szaktantermünk van. Nyelvi laborokban tanulhatják a diákok az idegen nyelveket. Fénymásolási lehetőségek is szolgálják a tanárok és tanulók mindennapi munkáját. A sportolási lehetőségeink kiszélesedtek a két új sportcsarnok átadásával. Iskola és kollégiumi újságok is segítik az információáramlást. A partnerközpontú iskola kialakítása érdekében kérdőíveket, elemző összefoglalókat készítünk. Az intézmény honlapja bemutatja iskolánk életét.

11

Személyi feltételek A tanári testület jól megtervezett és megszervezett, igényes munkája, pedagógusi elhivatottságuk, felkészültségük és lelkesedésük a képesítési hiányokat is pótolta, s a törzstag, régi nevelők példaadása követendő modell lett az újonnan alkalmazottak számára. Meggyőződésünk, hogy a törzstag nevelők modellértékű munkastílusa, a munkaközösségek által kidolgozott követelményrendszer, valamint egyéni felkészültségük és affinitásuk, pályaszeretetük is hozzájárult ahhoz, hogy iskolánkban a nemzedékváltás zökkenők nélkül zajlott le. A szakmai tárgyak összetétele és a szakmai profil sokszor változott az évek folyamán. A szaktárgyak többségének szaktanár-ellátottsága kiegyensúlyozatlanságot mutat. A tanulói létszám növekedésével a későbbiek folyamán biztosítjuk a tanári létszámot. Beiskolázási környezet Iskolánk beiskolázási körzete Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Heves megye. Ezen belül is tanulóink döntő többsége az Alsó- és Felső Jászságból, valamint Heves megye déli részéről kéri felvételét intézményünkbe. Mivel katolikus intézményként működünk, ezért várunk minden olyan diákot az ország bármely részéről, akik értékként elfogadják a katolikus egyház által közvetített értékrendet.

12

Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium nevelési oktatási céljai (hitvallása) Küldetésnyilatkozat Iskolai ünnepségeinken évek óta a következő latin felirat díszíti a főhomlokzatot: " BONUS INTRA, MELIOR EXI" Ennél a római mozaikpadlón talált felíratnál tömörebben mi sem tudnánk megfogalmazni minden pedagógiai tevékenységünk lényegét: " Jó emberként lépj be, még jobbként távozzál! "  A Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium négy- és nyolc évfolyamos gimnáziumi, közgazdasági, informatikai, kereskedelem-marketing, vendéglátóipari, mezőgazdasági, faipari, építőipari szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzést folytat, melyet kiegészít érettségi utáni szakképzéssel és kollégiumi ellátással. Elsődleges feladata a katolikus szellemiségű oktatás, az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára, szakmai vizsgára, felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás biztosítása, valamint a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása, továbbá a felnőttképzés olyan színvonalon, amely kiváltja az iskola vonzáskörzetének, az Alsó-Jászság lakosságának, az intézmény fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését.  A gyermekközpontú tartalmas és következetes együttes munka következtében a tanulók is alkotó részesei a tanulás- tanítás folyamatának, önállóan is képesek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére. Felkészülnek a továbbtanulásra, a nyelvvizsgákra, az idegen nyelveket eszközként használó alkotó életre vagy a szakmai képzésüknek megfelelő területen történő elhelyezkedésre.

13

Nevelési program Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A katolikus nevelés alapja és középpontja maga Krisztus. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon). A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.‖1 Az iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus iskola által, mely fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „ A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.‖ (CIC 803. kánon) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:  az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése  keresztény értékrend;  egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében;  az keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása;  az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;  az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;  a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében. 

1 2

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.‖2

II. Vatikáni Zsinat „Gravissimum Educationis Momentum‖(G.E.3.) A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal  14

     

A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét‖ az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. A katolikus kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. Az intézményi nevelő-oktató munka célja

Pedagógiai munkánk célja, hogy:  A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.  A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza.  A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.  Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki  A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.  Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.  Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.  A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.  Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa.  Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat)  Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).  A kulturált szórakozás igényét kialakítsa.  A kollégiumi nevelés a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését segítse, keresztény személyiségét fejlessze.

15

Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai

A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.‖ 3 Ezért intézményünk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Ennek keretében részt vegyen tanulmányi versenyek, művészeti pályázatok és sport rendezvények meghirdetésében és lebonyolításában tantermek és felügyelet biztosításával, esetleges rövidített órákkal (különös tekintettel a hagyományokkal bíró Makó Pál Diáknapok, a KPSZTI által meghirdetett versenyekre.). Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. A tanévnyitó és tanévzáró ünnepséget szentmise keretében tartja intézményünk. Karácsony és húsvét előtt lelki napot tartunk, az év tanítási rendjében, amely az iskola külön ünnepe. A tanítást minden nap közös imádsággal kezdjük és fejezzük be, amelyet az a tanár vezet, aki az első illetve az utolsó órát tartja. Kéthavonta tartunk osztály misét (a hittan óra, vagy az osztályfőnöki óra helyén, illetve a helyi plébánossal egyeztetett időpontban). Iskolánk felkínálja a keresztség felvételének előkészítését azoknak a tanulóknak, akik még nincsenek megkeresztelve. Továbbá lehetőséget biztosít az elsőáldozásra és bérmálkozásra történő felkészülésre az órarendbe illesztett hittanórák keretében. Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység minden területének a színvonalas oktatást kell szolgálnia korszerű ismeretek közvetítésével és a személyiség harmonikus fejlesztésével, ide értve a közösségfejlesztő feladatok teljesítését is. Mindenekelőtt olyan alapvető, tudományosan igényes ismereteket kívánunk közvetíteni, amelyek egy-egy műveltségterület illetve szaktárgy legfontosabb kérdéseit felölelik, természetesen az életkori sajátosságoktól függően bővülő ismertanyaggal. Az ismeretek közvetítésével, a képességek fejlesztésével, a készségek kialakításával a tanulás mint tevékenység megszerettetésével is szolgálni kívánjuk a személyiségfejlesztést.

3

A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal 16

Ennek érdekében: kiemelt feladatunknak tartjuk a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását, ezért rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal o biztosítjuk, hogy az iskola életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők és városunk érdeklődő polgárai o ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat a város intézményeivel, munkáltatóival o nevelőink fontos feladata, hogy képviseltessék magukat a városi rendezvényeken, ill. ezeknek a megszervezésében, lebonyolításában részt vegyenek. A gimnáziumban: o A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára, nyelvvizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. o A gimnázium tantárgyi és tantárgyközi tartalmak révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és tanulási képességeket, nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, a fenntartható fejlődés és a fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre, kialakítja az élethosszig tartó tanulás igényét, készségét, képességét. Felkészít arra, hogy a tudás átalakuló, változó és bővülő elemeit is megismertesse. o Feladata a nemzeti és az európai identitástudat továbbépítése, intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. o A gimnáziumi oktatás és nevelés egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje, tegye képessé őket az információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Ösztönözze az önálló véleményalkotást, az alternatívák felismerését, majd a döntést. o Az iskola arculatával, programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek és pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. o A képzési folyamatban figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait (optimalizált terhelés), személyre szóló fejlesztésre törekszik, számít a tanuló érzelmi intelligenciájára, képzeletére és kreativitására és ezeket tudatosan fejleszti is. Erősíti bennük az önbecsülést, a minőségi munkára törekvést. o Fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, állampolgári szerepre való felkészítés, jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. o Nélkülözhetetlen az esztétikai nevelés fejlesztése. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért és a társas, illetve természetitársadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése (másik ember megbecsülése, cselekvő hazafiság nyitottság más népek kultúrája és hagyományai iránt). o A gimnázium készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek, amelyben találkoznak a magyar társadalom demokratikus létmódjával, az európai integrációs folyamattal, a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel és kihívásaival.

17

A szakgimnáziumban és a szakközépiskolában: A fentiekben megfogalmazott általános nevelési célokon túl egyéb szakmai követelményeknek is meg kell felelnie szakképzésünknek. o A szakgimnáziumban az általános és a szakmai műveltséget megalapozó azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakgimnáziumok biztosítják az általános műveltség továbblépését, a szakmai képzés megalapozását az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra és a munkába állásra való felkészülést. o A szakgimnázium általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. o A szakgimnáziumban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakgimnázium nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakgimnáziumi nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációjából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkájában számolni kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. o A tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy kell meghatározni, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetősége. o Az átjárhatóság biztosítása érdekében kell meghatározni a teljesíthető következményeket, amely csökkenti a kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. o Az iskolai tevékenységek során a tanulókban kialakult az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakulására, a közösségi és egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Az egyetemes és nemzeti értékeket és a követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. o A szakgimnáziumban folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. o A tanulási folyamat során a tanulókban kialakul az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk, kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységekkel kapcsolatos felelősségérzet. 18

o Az általános műveltséggel összefüggésben a nevelés-oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, törekedjenek az önálló vélemény kialakítására, majd a felelős döntésre. o A személyiségfejlesztésben az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozói készség, a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, az állampolgári szerepe történő felkészítés kap kiemelt szerepet. Ez magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztésben nagyon fontos az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. A szakközépiskolában: o Fontos a klasszikus emberi értékeken alapuló, általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítése. o Nélkülözhetetlen a társadalmi igényeknek és partnereink elvárásainak megfelelő sikerorientált, szakszerű, tanuló centrikus nevelés és oktatás megvalósítása. o A tanulókban ki kell alakítani az élethosszig tartó tanulás, önképzés igényét. o A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók a társadalmi igényeknek megfelelő szakmai gyakorlati ismereteket megszerezzék. o Kiemelt szerepet kell kapni a számítástechnikai és idegen nyelvi képzésnek, akár önköltséges formában is lehetőséget kell adni a tanulóknak a második idegen nyelv választására, tanulására. o Kulcsfontosságú a valódi vállalkozói szemlélet kialakítása, továbbfejlesztése, gyakorlati megvalósítása. Sok tapasztalatot szereztünk széleskörű külkapcsolatainknak köszönhetően. Európa számos színvonalas középfokú oktatási intézményében vizsgálhattuk tanulmányútjaink és iskolalátogatásaink során a vállalkozás konkrét megnyilvánulási formáit. o Fel kell készíteni a tanulókat az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség közvetítésére, nyitottá kell tenni más népek kultúrájának megismerése iránt. o A nevelői tevékenység célirányos szervezésével, személyiségfejlesztéssel, önképzési lehetőségek biztosításával segíteni kell a tanulókat a tanulmányi és szakmai versenyekre, az érettségi és szakmai vizsgákra, valamint a továbbtanulásra való felkészülésben.

Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. 19

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:  A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).  A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).  A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).  A jutalmazás  A büntetés  A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szeretetre, az igazra, a jóra és a szépre. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. 



A tanulók erkölcsi nevelése: katolikus, keresztény erkölcsi értékrend megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. o A tanulók értelmi nevelése: az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, a világ megismerésére való törekvés igényének fejlesztése, az alkalmazási kompetenciák kialakítása, erősítése A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: az együttlét szabályainak megismertetése, társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, együttműködési készség kialakítása, kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Szelídség, az alázat, a türelem; mértékletesség; a bűnbánatra való készség; a belső csendre, elmélyülésre való igény; hűség Istenhez és embertársainkhoz; felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. o A tanulók érzelmi nevelése: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. o A tanulók akarati nevelése: önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és elkötelezettség kialakítása. o A tanulók nemzeti nevelése: szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, s nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének elmélyítése, az anyanyelv ápolásának igénye o A tanulók állampolgári nevelése: alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi problémák iránt, részvétel az iskolai és helyi közéletben. o A tanulók munkára nevelése: a munka fontosságának tudatosítása, a tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. o A tanulók testi nevelése: a testi képességek fejlesztése, egészséges, edzett személyiség kialakítása, az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény fejlesztése. 20

Elvárásaink tanítványainktól a következők:      

Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, református) egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend betartása.

Egészségnevelési program "Táplálnunk kell testünk erejét, hogy megőrizzük szellemünket" / Vauvenargues /

Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különböző elvi megfontolások, melyek az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik az egészségvédelmi munkában. Ezen elvi megfontolások a következőkben foglalhatók össze. 1. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat. 2. Az iskolák tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. 3. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. „rejtett tanterv‖, az a nehezen felfejthető szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. 4. Az iskola, mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. 1. Az egészségnevelés alapelve, célja:  Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában.  Fejlessze az életvezetési képességeket.  Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.  Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.  Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.  Valósítsa meg a mindennapi testedzést.  Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. 2. Az egészségnevelés területei: Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:  Mindennapos testnevelés, rendszeres testedzés, játéklehetőség biztosítása,  Egészséges táplálkozás lehetőségnek biztosítása az iskolai büfében, 21

       

Helyes táplálkozási szokások kialakítása a tízórai szünetben és az ebédlőben, Higiénia, tisztálkodás saját, tanuló által hozott tisztasági csomaggal, Ésszerű napirend kialakítása, A testi és lelki egészség érdekében az egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta, stb.) megelőzése a nevelésben biológia órákon, osztályfőnöki órán, előadások szervezésével, Balesetvédelmi felvilágosítás, az iskolai rendszabályok ismertetése minden tanév elején, Elsősegély nyújtási ismeretek bővítése, Védőnői szűrővizsgálatok: pl.: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, stb. Évente iskolai egészségnevelési nap szervezése.

3. Az egészségnevelés színterei: Példamutató iskolai hatás  Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása,  A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,  Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb.,  Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel,  Az iskolai büfében a gyermekek egészségét segítő élelmiszerek árusítása,  Iskolai médiumok „egészség‖ rovatai. Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:  Osztályfőnöki órákon: az osztályfőnöki munkaközösség által évfolyamokra kidolgozott osztályfőnöki tantervben évfolyamonként osztályfőnöki óra keretében.  Az iskola védőnője, az általa készített védőnői munkaterv alapján tartott órákon.  Meghívott külső előadók (orvos, ÁNTSZ szakemberei) által tartott osztályfőnöki órák.  Testnevelés órákon a mindennapos testnevelés keretében.  Biológia és egészségtan órákon: A tananyaghoz kapcsolódóan aktualitásnak megfelelően folyamatosan.  Egyéb tanórákon: Minden szaktanár, pedagógus affinitásának megfelelően adott helyzetekhez, szituációkhoz kapcsolódva folyamatosan részt vesz a programban. A tanórán kívüli elemek  Szakkörök  Egészségnevelési akciók  Véradás szervezése  Nyári táborok  Előadások, kiállítások  Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben) végzett túrák, kirándulások

22

Az egészségnevelés színterei

4. Mindennapi testedzés megvalósítása:  Testnevelési órákon – a köznevelési törvény 27.§ (11) pontja szerint szervezzük meg  Szervezett úszásoktatásban való részvétellel  Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében  Diáksport Egyesület működtetésével  Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: kézilabda) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét  Sporttáborok szervezése  Sportversenyek lebonyolítása  Családi sportnap szervezése Az iskola sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS-versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. Minden tanév elején a szakorvos javaslata alapján az iskolaorvos megállapítja, hogy a tanuló számára könnyített vagy gyógytestnevelés órán való részvétel szolgálja legjobban az egészségi állapotát. A diagnosztizált tanulók részére, az egészségügyi állapotuknak megfelelő gyógytestnevelés ellátást biztosítjuk. 5.Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek:  Játékok  Riport  Közösségépítés  Művészetek  Programok  Projektek

23

6. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:  

Belső résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő. Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, Sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.

Környezeti nevelési program „Mindörökre felelőssé válsz azért, Amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…‖ /Saint-Exupéry/

1. A környezeti nevelés alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. 2. A környezeti nevelés célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. 3. A környezeti nevelés területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását:  Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar, kollégium) kialakítása.  Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.  A környezetvédelem oktatása projekt órák keretében 5 éves időtartamban a környezetvédelem részterületeinek megismerése, gyakorlatorientált környezetben. 4. A környezetei nevelés színterei Minden tanulót egyformán érintő elemek Példamutató környezet:  Tantermek, folyosók, udvar, élősarok kialakítása,  Anyag és energiatakarékos, környezetbarát intézményműködtetés,  A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,  Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése,  Szelektív hulladékgyűjtés,  A faliújság, iskolai, kollégiumi médiumok „zöld‖ rovatai. Kötelező foglalkozási és tanórai keretben végzett környezeti nevelés:  A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyeket a diákok is megtapasztalnak. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. 24



Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket a természettudományi előadókban megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek  Szakkörök, táborok,  Környezetvédelmi akciók,  Előadások, kiállítások,  Rendszeres természetjáró túrák,  A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése,  Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba, hulladék feldolgozó és egyéb üzemekben  DÖK nap. 5. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.  játékok; (szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs stb.)  modellezés; (hatásvizsgálatok, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése)  riportmódszer; (kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriportok)  terepgyakorlati módszerek; (egyszerű megfigyelések; célzott megfigyelések, mérések)  kreatív tevékenység; (szelektív hulladékgyűjtés, természetvédelmi feladatok, madárvédelmi feladatok, tisztasági verseny)  művészi kifejezés. (esztétikai érzékenység, élmény fejlesztése). 6. A környezeti nevelésében résztvevők  Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok  Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek, intézmények A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.‖ (Kat.Isk. 34.) A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területi a : tanórák, hittanórák, lelki napok, tanórán kívüli foglalkozások, diák-önkormányzati munka és szabadidős tevékenységek. Mind az öt terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyiben tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, 25

az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen ezért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem egymástól függetlenül, fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként állnak a diákok előtt. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: o ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, o megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, o legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, o váljon érzékennyé környezete állapota iránt, o kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, o életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, o tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelven szabatosan kommunikálni, o az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, másoknak segítséget nyújtani, o ismerje meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, o legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, o tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést és ez tevékenységében is nyilvánuljon meg

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák o o o o o o

o o o o

hagyományőrző tevékenységek nemzeti ünnepeink iskolai megünneplése az iskola múltjának megismertetése (iskolamúzeum) városunk helytörténeti és néprajzi értékeinek megismerése Makó Pál Tudományos Diáknapok és egészségnap megszervezése diákönkormányzat működtetése, munkájának segítése a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli tevékenységének segítésére diákétkeztetés tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, az iskola sportkörének működtetése, melynek tagja az intézmény minden tanulója mindennapi testedzés biztosítása, felkészítés a versenyzésre 26

o o o o o

o o o

o

a tanulók egyéni képességeinek fejlesztésére (művészeti, technikai, szaktárgyi) versenyek, vetélkedők, bemutatók iskolai kiállítások oktatást segítő szerepe múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások szabadidős foglalkozások túrák, kirándulások, táborok színház- és múzeumlátogatások, filharmónia klubdélutánok, táncos rendezvények iskolai könyvtár az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata sportlétesítmények számítógéptermek (felügyelet) A személyiségük fejlődését segítsük az egyetemes, multikulturális és a magyar kulturális értékek (emberre, társadalomra, művészetekre, tudományra, technikára vonatkozva) minél magasabb színvonalú átadásával.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok tevékenységek: o a lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését, o a pedagógus építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel, o fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést, o segítsük olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére, o elegendő lehetőség a közösségi cselekvések kialakítására, fejlesztésére (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), o különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, o törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, tevékenységüket koordinálni tudja, Közösségi szolgálat teljesítése Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi megkezdését 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Jogszabályi háttér  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény:  4. § (13) bekezdés: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása‖.  6. § (4) bekezdés: „Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. 27

 A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát.  A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.‖  97. § (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.‖ Az iskolai közösségi szolgálat céljai  A tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:  kritikus gondolkodás,  érzelmi intelligencia,  önbizalom,  felelősségvállalás,  állampolgári kompetencia  felelős döntéshozatal,  hiteles vezetői készségek,  szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,  kommunikációs készség,  együttműködés,  empátia,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. Mivel intézményünkben bejáró tanulók is jelentős létszámban vannak, igyekeztünk a helyi önkormányzatokkal felvenni a kapcsolatot, hogy tanulóink az önkormányzatnál vagy azok által működtetett szervezeteknél teljesítsenek közösségi szolgálatot. Ennek egyik célja az volt, hogy diákjainknak ne kelljen későn hazamenni, másik, hogy a helyi közösségekbe próbáljanak beilleszkedni, azok munkáját megismerni. A Vöröskereszttel, a Karitásszal, a Katolikus Egyházzal és egyéb szervezetekkel is tartjuk a kapcsolatot, hogy tanulói és szülői igény esetén a diákokat oda irányíthassuk. Kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. Célunk, hogy a tanár-diák kapcsolatot azáltal is erősítsük, hogy az egyházi intézményben szervezett közösségi szolgálatot tanáraink koordinálják a kötelező óraszám terhére. Az osztályok számára lehetőséget nyújt a kötetlen együttlétre, amennyiben nem engedhetnek meg maguknak egy osztálykirándulást. A Katolikus Egyház és a Karitász keretein belül megvalósított közösségi szolgálat erősíti tanulóinkban az Egyházhoz való tartozást is, és annak működési rendjébe is bepillantást nyernek. A közösségi szolgálatteljesítésének területei  egészségügyi,  szociális és jótékonysági, 28

    

oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, polgárőrség, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység.

Előírások A középiskola tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.  A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart, aminek dokumentálása a Közösségi szolgálat szabályzata szerint történik a Szabályzat mellékletét képező naplóban.  A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.  A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.  A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.  A közösségi szolgálat dokumentálása  A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát.  Az előzetes igényfelmérés után az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.  Az osztályfőnök minden hónapban ellenőrzi a szolgálati naplókat és a teljesített órákat a központi szerveren lévő közös mappában és az elektronikus naplóban rögzíti.  Minden tanévben augusztus 31-ig lezárja a tanuló szolgálati naplóját és dokumentálja az osztálynaplóban és a törzslapon a közösségi szolgálat teljesítését.  Iskolaváltás esetén az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.  Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti.

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják o az iskola igazgatója évente egyszer a diákközgyűlésen o osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon o a diákmunkát segítő tanár hetente tájékoztatja a DÖK- elnököket 29

o a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják o a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel o a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató és az osztályfőnök tájékoztatják o az iskola igazgatója félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, vagy iskolai szintű szülői értekezleten o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. Az együttműködés formái: A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: o aktív részvételt az iskolai rendezvényeken o őszinte véleménynyilvánítást o együttműködő magatartást o nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását o a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését o érdeklődő-segítő hozzáállást o szponzori segítségnyújtást Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja: o életről, a tanulásról, szakmai munkáról, o a tanulói vélemény kikérése/meghallgatása a családot érintő fontosabb kérdésekben, o nyílt napok, nyílt órák szervezése, ennek keretén belül tanórák látogatásának biztosítása előre egyeztetve o rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmenetelésről, magatartásáról o széleskörű szöveges tájékoztatás az integrációs felkészítésben résztvevők személyiségjegyeinek alakulásáról o előre tervezett szülői értekezletek o rendkívüli szülői értekezletek o fogadóórák (félévente egy alkalom) o eseti problémamegoldó fórum o pályaválasztási tanácsadás o szükség esetén családlátogatás o színházlátogatás o szakmai és tanulmányi kirándulás A szülői ház és az iskola együttműködésének további lehetőségei: o az iskolában folyó munka, gyakorlati képzés, a kollégiumi élet széleskörű bemutatása, kiállítások o írásbeli tájékoztató: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különféle iskolai szintű programokról:  Szülői értekezlet  Fogadó óra  Nyílt tanítási nap  Szakkörök indítása  Előadások szervezése 30

o o o o

 Közös programok  Pályaválasztási tanácsadás  Közös lelki nap  Közös zarándoklatok  Plébániával közös programok kapcsolattartás rendszeressége az integrációs nevelésben résztvevők nevelésoktatásban érintettek körében, ünnepkörhöz kapcsolódó rendezvények, bálok, közös zarándoklatok, plébániával közös programok.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladatai Feladatait a Katolikus Egyház előírásai és a közoktatási intézményekben dolgozók számára kiadott, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet honlapjáról megismerhető Etikai Kódex előírásainak megfelelően látja el. Elvárjuk, hogy elfogadja a Katolikus Egyház alapigazságait, a keresztény erkölcsiséget, és azt a nevelési eszményt, hogy önálló, másokat elfogadni, megérteni, segíteni képes személyiséget szeretnénk nevelni iskolánkban. Legyen igénye a szakmai és vallási továbbképzésre. Ismerje és vállalja az iskola nevelési programjában foglaltakat, annak értékrendjét. A nevelés összmunka, ezért késznek kell lennie a munkatársaival és a szülőkkel való együttműködésre. Ez nyitottságot és segítőkészséget kíván. Fontos, hogy hivatásnak is tekintse munkáját, és életfelfogását az evangélium szelleme hassa át. Felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A tanulókkal mindig következetesen és szeretetteljesen viselkedjen, testi fenyítést ne alkalmazzon. A szülőkkel igyekezzen jó kapcsolatot kialakítani. A szülőkkel való kapcsolattartását pedagógiai tapintat és diszkréció jellemezze. A szaktanár nevelő-oktató munkát végez.  Elvégzi a tantárgyfelosztásban előírt tanítási és a délutáni órák (pl. szakkör) megtervezésével, előkészítésével és vezetésével kapcsolatos nevelési-oktatási feladatokat. Az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti.  Külön gondot fordít a helyes és szép magyar beszédre és írásra, ezt a tanulótól is megköveteli.  A tanórákat az órarend szerinti rendben, pontosan köteles megtartani. A jelző csengetés elhangzásakor minden órát tartó pedagógusnak (rendkívüli esetet leszámítva) órára kell indulnia, hogy a diákok ne legyenek felügyelet nélkül.  A nevelő-oktató munka során a pedagógus - az általa vezetett tanórákon - maga határozza meg o az előírt tananyag ütemezését 31

a segédanyagokat az előadás és számonkérés módszereit  Követi a tantestület által elfogadott egységes nevelési eljárásokat.  Folyamatosan ellenőrzi és értékeli tanítványai munkáját. Két héten belül kijavítja a megíratott dolgozatokat és az eredményeket ismerteti a tanulókkal.  Külön utasításra - azaz a helyettesítési napló beosztása szerint - a hiányzó kollégákat helyettesíti.  Igazgatói megbízásra részt vesz az érettségi - és egyéb (pl. pótvizsga) - vizsgabizottság munkájában.  Kirándulást, múzeumlátogatást stb. csak az illetékes igazgatóhelyettes, vagy az igazgató előzetes hozzájárulásával szervezhet. A szaktanár folyamatosan teljesíti a munkájához kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségeket.  Év elején részt vesz az éves munkaterv elkészítésében. Az esetlegesen szükségessé váló ütemterv-módosításokat (pl. jelentősebb elmaradás esetén) a munkaközösség-vezetővel egyezteti.  A tanulók érdemjegyeit, a tanulói mulasztásokat és az elvégzett tananyagot legalább hetente beírja az elektronikus napló megfelelő osztályozó és a haladási rovataiba.  Az ütemtervben meghatározott, megíratott és kijavított nagydolgozatokat - a diákoknak és szüleiknek történő bemutatás után - a tanár köteles a tanév végéig megőrizni. A dolgozatok számát, anyagát és értékelését az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az érintett munkaközösség-vezető ellenőrizheti, a dolgozatot megtekintheti.  Az esetleges bukásról - legalább egy hónappal az osztályozó konferencia előtt – intő/ rovó formájában értesíti az érintett tanuló szüleit.  A munkából való távolmaradása után - lehetőleg a munkába állás napján, de mindenképpen öt munkanapon belül - igazolja hiányzását.  Az elszámolási kötelezettség mellett kapott juttatásokkal határidőre köteles elszámolni.  Felelős az - aláírásával - átvett eszközökért, leltári állományért. A szaktanár részt vesz a nevelőtestület munkájában.  Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségük fejlődéséről.  Részt vesz a tanári megbeszéléseken, értekezleteken és konferenciákon.  Megtartja a hivatali titkot (személyi adatvédelem).  Beosztás szerint - az előírt szabályok figyelembe vételével - ellátja az iskolai ügyeletekből (tanulmányi versenyek, vizsgák, iskolai rendezvények) rá jutó részt.  Az éves munkatervben meghatározott feladatokban aktív szerepet vállal (tervezés, előkészítés, szervezés, jelenlét,[különösen: tanévnyitó/záró ünnepély, gólyabál, október 23., szalagavató, március 15., ballagás, negyedévi értekezletek.  Ha más intézménynél óraadást, vagy másodállást vállal, azt az intézet igazgatójának előzetesen bejelenteni köteles.  Fejleszti szaktárgyi, módszertani és pedagógiai ismereteit, hétévente részt vesz a kötelező továbbképzéseken.  Lehetőségei szerint segíti a szertári állomány gyarapítását és megőrzését.  Szükség esetén részt vesz a felvételi bizottság munkájában, a felvételi és verseny feladatsorok összeállításában, javításában.  A tanítás nélküli munkanapokon az előírt program szerint vesz részt. o o

Az alábbi jogok illetik meg:  véleményt nyilváníthat,  az iskola vezetésével kapcsolatban bírálatot gyakorolhat,  a jogszabályokban meghatározott ügyekben szavazással dönt,  a tantervi anyagon - a helyi adottságokra való tekintettel változtatásokat kezdeményezhet,  az igazgató engedélye alapján új nevelési-oktatási eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet, 32

 

a tanulók érdemjegyeit az osztályozásra vonatkozó általános figyelembevételével önállóan állapítja meg, tanulóit jutalmazásra, illetve fegyelmi felelősségre vonásra javasolhatja.

követelmények

Az igazgató vagy helyettesei utasítására az előírt – oktatással, illetve neveléssel összefüggő - egyéb feladatokat ellátja. . A pedagógus munkarendje: - Napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. - A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.  A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára a munkaidő o tanítási időben az órarend szerinti első óra előtt 15 perccel o érettségi felügyelet esetén a beosztás szerinti időpont előtt 30 perccel o egyéb felügyeletek esetén (pl. versenyek) a beosztás szerinti időpont előtt 10 perccel o egyéb esetekben a munkatervi programok kezdetekor kezdődik - A tanórák kezdő, illetve befejező időpontját (melyet csengetés jelez) pontosan be kell tartania. - Az óraközi szünetekben köteles - beosztás szerint – az ügyelet ellátására. - Tanórán kívüli foglalkozást csak a vezetőség tudtával tarthat. - Csak a vezetőség tudtával úgy szervezhet iskolán kívüli programot a tanulóknak, ha előzőleg egyeztet a következőkről: részt vevőkről, a távozás és érkezés időpontjáról, helyszínét és a programmal kapcsolatos egyéb tudnivalókat. - Köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.00 óráig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen, és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. - A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet írásban a tanóra (foglalkozás) elhagyására, elcserélésére (pl. tanulmányi szabadság, anyanap, fizetés nélküli szabadság, hivatalos távollét). A távolmaradás csak az igazgató engedélyével kezdhető meg. - Távollétekor a tananyagot, a szükséges eszközöket felettesének előzetesen leadja vagy eljuttatja. - A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. - A pedagógus részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart. - Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken, a pedagógusi jelenlét kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. Egyéb intézményi szabályok: - Pedagógus saját tanítványát magántanítványként óradíj ellenében nem taníthatja. - A pedagógus az általa átvett eszközöket megőrzi, tanév végén azokkal elszámol, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik. - Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodás helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. - Mobiltelefonon a tanulók körében tanítási időben nem beszélhet, kivéve, ha segítséget hív. - Az intézmény gyermekeitől - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el.

33

Osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki foglalkozási terv. Minden osztályfőnöknek saját foglalkozási tervvel kell rendelkeznie, melyet ellenőrzéskor kérésre bemutat. Az osztályfőnök osztálya közösségének felelős vezetője. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés tényezőit. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Részt vesz a havonta esedékes osztálymisén, lehetősége szerint a vasárnapi szentmiséket is látogatja, ezzel mutatva példát osztályába járó tanítványainak. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (lelkiatya, pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs stb.). Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat. Az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. A gyermekvédelmi felelőssel napi kapcsolatot tart fenn, számára a szükséges adatokat határidőre, pontosan szolgáltatja. Gondoskodik a különböző kérdőívek, szülői nyilatkozatok határidőre való visszaérkezéséről, hiánytalan összegyűjtéséről. A tanulók személyiségének ismeretében segíti a pályaválasztást, a pályaorientációt. Minimum kéthavonta egyezteti az e-naplóban lévő érdemjegyeket, figyelemmel kíséri az ellenőrző könyv vezetését, megteszi a szükséges intézkedéseket. Az osztályfőnök a szaktanárral egyeztetve írásban értesíti a szülőt a tanuló gyenge teljesítményéről – a várható bukás elkerülése érdekében – az első félévben nov. 30-ig, a második félévben ápr. 30-ig. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, érettségi vizsgával kapcsolatos adminisztráció). Figyelemmel kíséri, havonta összesíti a tanulói hiányzásokat, igazolatlan, illetve rendszeres hiányzás esetén megteszi a szükséges lépéseket, tájékoztatja az iskolavezetést, illetve a tantestület érintett tagjait.

34

Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben félévente 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. További távollétet a szülő előzetes írásbeli kérelme alapján az igazgató engedélyezhet. Osztályát rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival, észrevételeivel és a kijelölt feladatok elvégzésével segíti a közösségi tevékenység eredményességét. Titoktartási kötelezettséget vállal. Segíti az iskola munkatervében nem rögzített, év közben adódó feladatok megoldását. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettese megbízza.

A tehetség, képesség kibontakoztatását elősegítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra azért, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed az iskolai nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetség-fejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetséggondozást és a tanulók felzárkóztatását nagyon fontos feladatunknak tartjuk, mivel iskolánkban együtt tanulnak a tehetségesek és a jó, a közepes, illetve a gyenge képességű diákok. Ezért próbáljuk folyamatosan érvényesíteni az általunk a tehetséggondozás alapjának tartott öt alapelvet: o az általános intelligencia, műveltség fokozott fejlesztését, o a szakma iránti szeretetet, o a felismert speciális képességek fokozott fejlesztését csoportos és egyéni foglalkozások megszervezésével o tanulóink kreativitásának fejlesztését o folyamatos elkötelezettséget a munkájuk, tanulásuk, szakmájuk feladatainak megoldása iránt. A tanulóknak lehetőségük van képességüket továbbfejleszteni az iskolában működő: o emelt szintű tantárgyi órákon való részvétellel o különböző szakkörökön (citera, rajz, stb.), kézműves foglalkozásokon való részvétellel o tanulmányi versenyekre felkészítő foglalkozásokon, vetélkedőkön való részvétellel, o tanműhelyi felkészítő foglalkozásokon való részvétellel o énekkari szerepléssel, o önképző köri felkészülésekkel, (irodalmi színpad, iskolai újság, iskolarádió szerkesztése) o lelkigyakorlatokon, o zarándoklatokon, o erdei iskolákban 35

o diáksportköri munkában, (kirándulások, túrák, tömegsport, szabadidősportok megismertetése, megszerettetése) o továbbtanulás elősegítése egyetemi oktatók meghívásával, az egyetemi- főiskolai nyíltnapokon való részvétellel o pályázatokon való részvétellel – tanári háttérsegítséggel o internet hozzáféréssel, o helyi informatikai hálózat, multimédiás felszerelés igénybevételének segítségével. Fontos alapelv a tanítási órákon kívüli programokon való önkéntes részvétel, a helyes arány kialakítása, ami feltételezi a tanuló egészséges fejlődését, az önálló felkészülés nyugodt körülményeinek biztosítását és a tanulók túlterhelésének megakadályozását.

A beilleszkedést, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. A probléma kezelésével összefüggő pedagógiai tevékenységünk célja: segíteni azon tanulók o beilleszkedését az iskolai környezetbe, o az ismeretelsajátítást, o egyéni ütemű fejlődését, akik pszichés vagy emocionális okok, illetve egyéb környezeti ártalmak miatt nem tudnak megfelelni a hasonló életkorú, egészségesen fejlődő személyiségtől elvárható kívánalmaknak. Nevelési programunkban megfogalmazzuk a beilleszkedési gondokkal küzdő és a rendellenes magatartást tanúsító diákokkal való foglalkozás lehetőségeit. A pszichés vagy emocionális okokra visszavezethető: 36

érzelmi elhanyagoltság, motiválatlanság, antiszociális családi háttér, magatartási zavar, emlékezetgyengeség, figyelemkoncentráció hiány esetén feladatunk megnyerni a tanulókat az együttműködésre. Segíteni kell őket következetes egyéni vagy csoportos foglalkozással, az órákon történő aktivizálással, a kellő alkalommal nyújtott buzdítással, dicsérettel, az önbizalom fokozásával a tanulási teljesítmény növelésében, a társas kapcsolataik normalizálásában. Az ún. környezeti ártalmak, mint a felgyorsult életritmus, a tömegkommunikáció hatása, a dialógus hiánya, az iskolai követelményrendszer stb. - is előidézői lehetnek a deviáns magatartásnak. A korrekció során az osztályfőnök szerepe privilégiumot élvez. Fontos, hogy az osztályfőnök naponta találkozzék az osztályával, naprakészen ismerje a történéseket, figyelemmel tudja követni nemcsak a csoport, de az egyes ember személyiségének fejlődését is. Az egyéni elbeszélgetés, az egyénre fókuszálás, a segítő együttműködési szándék elfogadtatása megnyithatja a tanulókat, s ez elősegíti a társadalomba való beilleszkedésüket. Az önismeret képességének megszerzésével, az akarat erősítésével lehetővé válik az eredményes szakmaismeret elsajátítása. o o o o

Az iskolai társadalom adatainak részletes elemzése során egyértelműen kitűnik, hogy a roma származású, és a hátrányos helyzetű tanulók létszáma évről-évre emelkedik. Iskolánk e problémával is számolva elkészítette szocializációs programját. A program éves ütemterve: Szeptember:

megtörténik a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számbavétele, az okok feltárása, regisztrálása megfigyeléssel, beszélgetéssel.

Október – január: a kiszűrt tanulók pozitív adottságainak, ambícióinak feltárása, erősítése a tevékenységi formák gazdagításával, dicsérettel, jutalmazással; a pozitív magatartási attitűdök megerősítésével. Február – május: az egyén fizikai és szellemi teljesítőképességének növelése egyénre szabott feladatokkal, a teljesíthetőség figyelembevételével. A norma elfogadása, betartása - önbizalom erősítése, - tolerancia képességének javítása. Június: a személyiség fejlődésének alakulása, értékelés, további feladatok meghatározása. A káros szenvedélyek csökkentése, illetve megelőzése szintén folyamatos foglalkozást igényel. Ebbe a feladatkörbe sorolhatók az ismeretterjesztő, felvilágosító előadások tanórán és tanórán kívül, akár külső segítséggel.

37

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A vizsgák fontos célja, hogy a tanulás hatékonyabbá tétele mellett a követelményekkel való összehasonlítást is szolgálja. A folyamat egy-egy szakaszának eredményét témazáró vizsga, összefüggő, nagyobb egységek esetén tantárgyi vizsga segítségével mérhetjük. Magáról a folyamatról ez nem ad képet, nem mutatja meg, hogy az egyes témák feldolgozása, készségek kialakítása miért nem sikeres, csak a követelményszintnek való megfelelést vizsgálja. A vizsgák belső- és külső szervezésűek. A nyolcosztályos gimnáziumi képzésben előírt belső vizsgák célja, hogy a tanuló fokozatosan készüljön fel a sorsdöntő érettségi vizsgákra, továbbá a szóbeli tanulmányi versenyekre. Szokja meg a bizottság előtt történő megmérettetést, a vizsgahelyzetet! A vizsga körülményei ünnepélyesek. A vizsga a tananyag áttekintő megértését és ismétlését is hatékonyan szolgálja. A vizsgákkal kapcsolatos alapelveink: 1. Évente legfeljebb három vizsga lehet. 2. A vizsgák időrendben egyre nehezedők: a nyolc éves tagozat első négy évében inkább bemutatkozó, szereplő jellegűek, számítva a szülők aktív részvételére. Egy vizsgatárgy nem felelet, hanem időben elhúzódó, többszöri feladatból áll (szereplés, projekt munka, versenyeken való részvétel). 3. A 11. évfolyamon az érettségi vizsgához hasonló körülmények között, az adott év anyagára korlátozódó tananyagból, de érettségi típusú feladatok megoldásával vizsgáznak a tanulók. 4. A vizsga a szaktanárral előre leegyeztetett tananyagrészből történik, átfogó, összegző jellegű a számonkérés. 5. A vizsga értékelése az év végi osztályzatban témazáró jeggyel egyenértékű. 6. A belső vizsgák időpontja a külső vizsgákhoz alkalmazkodik. Az összefoglaló jelleg miatt év végén tartjuk. 7. A vizsgák nyilvánosak. A vizsgatárgyak évfolyamonként: évfolyam 1 vizsgatárgy 2 vizsgatárgy 3. vizsgatárgy 5. matematika magyar rajz gyakorlati 6. latin nyelv természetismeret ének-zene gyakorlati 7. történelem informatika hittan gyakorlati 8. matematika első idegen nyelv testnevelés gyakorlati 9. fizika kémia 10. történelem biológia második idegen nyelv 11. matematika magyar első idegen nyelv Nem előírt vizsgára kerül sor, ha a tanulónak a tanulmányai folytatásához, továbbhaladásához érdemjegyet szükséges szereznie. E célból évente két vizsgaidőszakot jelölünk ki – az I. és II. félév lezárása előtti időszakban -, melynek pontos idejét az aktuális tanév rendjében rögzítjük. A vizsga legalább háromtagú bizottság előtti történik. A bizottság tagja a szaktanár, és még legalább egy az adott tárgyat tanító tanár, valamint lehetőség szerint az iskolavezetés 1 tagja/képviselője. A vizsgákról jegyzőkönyv készül, a szerzett osztályzatot az osztályfőnök bevezeti a bizonyítványba és a törzslapra. Szintvizsga: a szakközépiskolában tanulóknak előírt vizsgafeladatok teljesítése vizsgabizottság jelenlétében. Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Az osztályozóvizsga vizsgabizottság jelenlétében zajlik. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. 38

Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más osztályból, évfolyamról, iskolából vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek, tananyagok összevetése után. Javítóvizsga: a tantestület írja elő olyan tanulók számára, akiknek év végi osztályzata legfeljebb két tárgyból elégtelen. A javítóvizsga vizsgabizottság jelenlétében zajlik. Az osztályozó és javító vizsga szabályai a 2. melléklet, és követelményeit a 3. melléklet tartalmazza. A középiskolai oktatással kapcsolatos külső vizsga az érettségi, a szakmai és az állami nyelvvizsga. Az érettségi és szakmai vizsga lezárja a nálunk folytatott tanulmányokat. A képzés teljes tananyagának átfogó ismeretét és szintetizált tudást igényel. A megállapítások okait, az összefüggések bemutatását is megköveteljük. Az intézmény alapfeladata az érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítés. Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanuló a középiskolai követelményeket teljesítette, ezért az érettségi vizsgát tett tantárgyból mentesül az órák további látogatása és értékelése alól. A nyelvvizsga a belső vizsgákat kiváltja.

Az intézménybe való belépés feltételei Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei  Iskolánkban az általános iskola 4. vagy 8. évfolyamának befejezését követően folytathatja tanulmányait a tanuló az 5. vagy 9. évfolyamtól a középiskolai tanulmányok befejezéséig. Belépéskor (felvételkor) érvényes bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, el kell elfogadnia a katolikus hittel, vallással kapcsolatos elvárásokat, az iskola pedagógiai programját. A felvételnél előnyt jelent a keresztlevél megléte.  A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről vagy az átvételről az iskola igazgatója dönt. Felvételi követelmény:  Felvételi követelmény a nyolcosztályos gimnázium 5. évfolyamára: A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett magyar nyelvi és matematikai írásbeli vizsga és a 3. év végi és 4. félévi, magyar nyelvtan, irodalom, matematika, környezetismeret és idegen nyelvi osztályzatok eredménye alapján.  Felvételi követelmény a 9. évfolyamra:  Gimnáziumi osztály: A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett magyar nyelvi és matematikai írásbeli vizsga és az általános iskola 7. év végi és 8. félévi magyar irodalom, magyar nyelvtan, matematika, történelem és idegen nyelvi osztályzatok eredménye alapján. 



Felvételi követelmény szakképző évfolyamokra: A 9-13. évfolyamon induló szakképesítés megszerzésére irányuló pedagógiai szakaszra: elvégzett általános iskolai 8 osztály pályaalkalmassági vizsga (egészségügyi alkalmasság, szakmai rátermettség). Az érettségi utáni szakképző szakaszra (OKJ előírás alapján) érettségi bizonyítvány pályaalkalmassági vizsga.

39

A beiratkozás feltételei Az iskola által meghatározott időpontban, személyesen, a szükséges dokumentumok bemutatásával. Átvétel más iskolából Más iskola tanulója tanév közben átvétellel válhat az intézmény diákjává. Az átvételről az igazgató dönt. Az eljárásban mérlegelni kell a magatartás, szorgalom és a családi helyzet alakulását. A tananyag eltérése esetén, vagy ha a tanulmányi eredmény indokolja, az átvétel feltételeként az igazgató különbözeti vizsgát ír elő. Ha a nyolcosztályos gimnáziumi képzésbe általános iskolából kéri átvételét a tanuló, kötelező számára felvételi meghallgatást szervezni magyarból és matematikából. A meghallgatást 3 fős bizottság végzi, akik közöl 2 az érintett tantárgyakat jogosult tanítani. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A szakgimnáziumba és szakközépiskolába való átjelentkezés csak azonos szakmából történhet. Az igazgató elzárkózhat a jelentkező átvételétől. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolánkba beiratkozott tanulók elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának tanítását szakképzett tanárok, és ifjúsági védőnők végzik. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása alapfeltétele a biztonságos elsősegélynyújtásnak. Az elsősegély nyújtás célja: Az élet megmentése, és megakadályozni az egészségi állapot további rosszabbodását. Elsősegély nyújtási ismeretek képzésének legfontosabb témakörei: 1. Tájékozódás a sérült állapotáról. Az iskolai közösségben fontos a pánikhelyzet megelőzése. A tanulók felügyeletének biztosítása. 2. A sérültek ellátási sorrendjének felállítása (életveszélyes, súlyos, könnyű). A sérülés súlyosságától függően a mentők, iskolaorvos, szülő vagy hozzátartozó értesítése. 3. Mentőhívás szabályai 4. Betegvizsgálatok 5. Eszméletlen beteg ellátása (stabil oldalfektetés) Ha a légzés nem kielégítő vagy nincs, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést. 6. Az újraélesztés szabályai 7. Vérzések osztályozása (Külső és belső vérzések) Vérzések és ellátása (Artériás nyomáspontok) 6. Égési sérülések osztályozás és ellátása 7. Marószerek okozta sérülések 8. Mérgezések (gyógyszer és ismeretlen eredetű szerek okozta mérgezések) 9. Csontok és ízületek sérülései. Sport balesetek megelőzése és ellátása 10. Sokkos állapot kialakulásának megelőzése (Sokkos sérült ellátása) 11. Légúti idegen anyag (Légutakba került idegen test felismerése, ellátása) 12. Rosszullétek felismerése és ellátása: ájulás, epilepsziás roham, szívinfarktus gyanú, cukorbetegség miatti kóma 13. Áramütés ellátása Iskolánk tanulói, ha az alapismereteket elsajátítják, akkor tudnak megfelelő segítséget nyújtani bajbajutott társaiknak. A tanulók igénye alapján szervezett tanfolyam során szükség van a tanulók meggyőzésére, szemléletváltására, aktív közreműködésükre, hogy merjenek segíteni bajba jutott társaikon. 40

Helyi tanterv Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozásokon és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei A felülvizsgálat során készült helyi tantervek A „22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról, 9. melléklet – Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. mellékletéül‖, valamint a „22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 10. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 15. mellékletéül‖ alapján készültek. A szakgimnáziumi és a szakközépiskolai szakmai programok – helyi tantervek a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó 2. és 3. számú melléklete alapján készültek. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a kötelezően választandó tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Óratervek a gimnáziumi intézményegységben 2013. 09.01-től ................................ 4. melléklet Óratervek a szakképző intézményegységben 2013. 09.01-től és 2016. 09.01-től...5. melléklet Tartalmak és követelmények a helyi tantervben iskolatípusonként .......................... 6. melléklet Az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének programja ................................................................................................................... 7. melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................. 8. melléklet Szakmai programok ................................................................................................... 9. melléklet

41

Választható tantárgyak és foglalkozások A tanórai választható tantárgyak megnevezéseit a mellékletekben szereplő óratervek tartalmazzák. A kötelező és a választható tanórákon kívül az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A köznevelési törvény értelmében kötött tanórán kívüli foglalkozások az iskolai sportköri, a tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt: a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző évben) a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve az anyagi lehetőségek figyelembe vételével a tanulói leterheltséget mérlegelve. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: o sportkörök: kézilabda (fiú, lány), kosárlabda (fiú, lány), foci (fiú, lány), atlétika, aerobic, torna o diákkörök: irodalmi kör, színjátszó kör, néptánc, kézműves szakkör, számítástechnikai szakkör, nyelvi szakkör, turisztikai szakkör, énekkar o érettségi előkészítő középszinten a kötelező érettségi tárgyakból az érettségi vizsga évfolyamán o érettségi előkészítő emelt szinten az érettségi vizsgát megelőző két évfolyamon o differenciált képességfejlesztés: korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, versenyfelkészítés o iskolai diák-önkormányzati programok o üzemlátogatások A választható foglalkozások szervezésének szabályai Az iskola igazgatója minden év tavaszán írásban tájékoztatja a szülőket azokról a választható foglalkozásokról, szakkörökről, előkészítő és emelt érettségire felkészítő foglalkozásokról, amelyeket a következő tanévre a fenntartó jóváhagyott. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja tartani. A szülőknek és a tanulóknak írásban kell jelentkezniük a választható foglalkozásokra az iskola által készített jelentkezési formanyomtatvány osztályfőnöknek történő átadásával. A jelentkezés annak tudomásul vételét is jelenti, hogy, ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év utolsó tanítási órájának befejezéséig köteles azon részt venni, és az ott kapott értékelés az alapóraszámú tárgy osztályzatába beszámít. A választható tárgyak szervezésekor minimum 10 fő jelentkező szükséges a foglalkozás beindításához. A tanév befejezése előtt az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat, hogy melyik választható foglalkozást szervezi meg az iskola a következő tanévben. Ha a tanuló olyan foglalkozásra jelentkezett, amelyiknek nem teljesültek az indítási feltételei, átjelentkezhet egy másik megszervezésre kerülő választható foglalkozásra. Érettségi tárgyak és a felkészítés választható szintje, a középszintű érettségi témakörei Iskolánk a következő tantárgyak esetében készít fel az érettségi vizsgákra. A különböző gimnáziumi és szakgimnáziumi képzések óraterveiben konkrétan szerepel az abban az oktatásban résztvevők számára kötelező és választható érettségi tárgyak megnevezése. 42

Tantárgy magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv (angol, német, francia) fizika kémia biológia földrajz informatika testnevelés mozgóképkultúra és médiaismeret rajz és vizuális kultúra ének-zene katolikus hittan kereskedelmi és marketing közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) mezőgazdasági alapismeretek vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek ügyviteli alapismeretek faipari alapismeretek

kötelező érettségi vizsgatárgy

választható érettségi vizsgatárgy

Felkészítés szintje közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép közép közép közép közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép és emelt* szint közép közép

*Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61/A. §-a szerint a emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely − mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy − a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében szerepel. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 8. melléklet tartalmazza. A 100/1997. korm. rend. 4 §-a alapján a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon biztosítjuk a kötelező vizsgatárgyból, hogy a tanuló – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül az emelt szintű érettségire felkészítő órák választható foglalkozások, ezért a választható tantárgyakra vonatkozó szabályok szerint kell megszervezni. A választható többlet 2 óra, a középiskolai képzés utolsó két évfolyamán az emelt szintű érettségire készít fel. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A nyolcosztályos gimnázium természettudományos tagozatán a tehetséggondozási célkitűzésünkhöz leginkább illeszkedő streaming típusú tanulásszervezési stratégia szerint a matematika tantárgyakat tudásszint szerinti csoportosításban tanítjuk. Az 5. évfolyam matematika belső vizsgájának eredménye ad jogosultságot a 6. évfolyam tudásszint szerinti bontásához. A 8. évfolyam matematika belső vizsgájának eredménye ad jogosultságot a 9. évfolyam tudásszint szerinti bontásához. A csoportok újraszervezése nem kötelező, csak lehetőség, akkor élünk vele, ha pedagógiailag indokolt. 43

Csoportbontást alkalmazunk az óratervekben *-gal megjelölt tantárgyak esetében. A szakkörökön kívül a választható tárgyak szervezésekor minimum 10 fő jelentkező szükséges a foglalkozás beindításához. Az alkalmazásra kerülő tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a pedagógusok olyan könyveket használnak az oktatásban, amelyek szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzéken. A tankönyvek kiválasztásának alapelveit a munkaközösségek számára a következő módon határoztuk meg:  A tankönyv feleljen meg az iskola helyi tantervének.  A kiválasztásnál azokat a könyveket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül is használhatóak.  Új tankönyv bevezetése csak akkor szükséges, ha az javítja az adott tantárgy oktatásának minőségét.  Az egyes tantárgyak tanításához csak a valóban szükséges tankönyvek kerüljenek megrendelésre.  A tankönyv ára mértéktartó legyen, de ne menjen a minőség rovására.  Párhuzamos osztályoknál egy adott tantárgy tanításához egyféle tankönyv használható.  Jól lehessen használni a tankönyveket a tananyagok feldolgozásánál:  Taníthatóság;  Megtanulhatóság (pl. egyszerű nyelvezet);  Szemléletesség. A tankönyvek kiválasztásának folyamata: Az egyes munkaközösségeken belül a szaktanárok döntik el, hogy mely tankönyvekből kívánják az adott tantárgyat tanítani. Javaslatuk alapján, munkaközösségi szinten a különböző képzési formákra vonatkozóan a tankönyvigényeket megvitatják, és véleményeztetik az iskolaszékkel. Az elfogadott tankönyvek listáját munkaközösség vezetők átadják a tankönyvfelelősnek megrendelés céljából. A tankönyvfelelős az osztályfőnökök segítségével felméri a várható igényeket és elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek megrendelését az iskola igazgatója hagyja jóvá. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több tankönyv kerüljön beszerzésre az iskolai könyvtár számára. Ezeket a tankönyveket a szociálisan rászorulók ingyenesen használhatják. A térítésmentességre jogosultak részére szintén az iskolai könyvtár kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Fontos ebből a szempontból is az egységes tankönyvcsomagok összeállítása, hogy azok több éven keresztül is használhatóak legyenek. Tanulmányi segédletek és taneszközök A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelvei megegyeznek a tankönyvek kiválasztásának alapelveivel. A tanulmányi segédletek évfolyamonkénti összeállítása a munkaközösségek feladata, de beszerzése vezetői engedélyhez kötött. A taneszközök kiválasztásának elve a folyamatos fejlesztés, felfutó évfolyamonként. A helyi tantervben meghatározott eszközrendszer beszerzését, szertárfejlesztéseket tervszerűen kell végezni. 44

Az iskola profiljából adódóan a helyileg elkészíthető eszközöket a tanműhelyekből is megrendelhetik a szertárak, de biztonságtechnikailag nem megoldható esetben csak eszközellátótól szerezhetik be, mely szintén vezetői engedélyhez kötött. Az alkalmazásra kerülő tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál a diákönkormányzat és az iskolaszék véleményét ki kell kérni.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: — beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; — tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; — alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; — témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei 45

megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet, működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret, mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.

46

Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nemzeti alaptanterv ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

47

Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felel�s résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A tartalmi szabályozást a Nemzeti alaptanterv úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra épüljön. Ily módon lehetőséget nyújt az iskolafenntartók értékeinek, a szülők, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére. A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát, a pedagógusképzést és a pedagógus továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására és/vagy tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak/tantárgy együttesek kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantárgy-összevonásos és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nemzeti alaptanterv azáltal biztosítja e szemlélet érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A Nemzeti alaptanterv a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: 48

— olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igény� gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzd� tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésbenoktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: — a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon; — folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; — az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; — a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; — a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; — a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; — motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); — egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; — a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.

49

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása Az iskola nappali rendszerű iskolai oktatási formában szervezett osztályaiban a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg. Ez alól kivétel a nyolcosztályos gimnázium 5-8. osztálya, ahol heti négy óra testnevelés és egy óra néptánc foglalkozás biztosítja a testnevelés és sport tantárgy heti óraszámát. A tantárgy osztályzásánál a testnevelés órákon mutatott teljesítményt vesszük figyelembe. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Ezek a foglalkozásformák a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve kerülnek meghatározásra. A felméréseket az Oktatási minisztérium 2000-ben kiadott Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez című kiadványból állítottuk össze. Ezen felmérések alapján 7 minősítő kategóriát határoztunk meg, melyek a következők: A. Az általános fizikai képesség minősítése

IGEN GYENGE

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.

GYENGE

Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

KIFOGÁSOLHATÓ

A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi.

KÖZEPES

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa.

JÓ

Ezt a szintet azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

KIVÁLÓ

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

EXTRA

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi 50

sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. A tanulók minősítése azt a célt szolgálja, hogy az életkori sajátosságokban tükröződő fizikai teljesítőképesség nyomon követhető legyen. A tanulók egészségi állapotát a kötelező szűrővizsgálaton az iskolaorvos és védőnő évente végzi el. Az erőnléti felméréseket a testnevelési órákon Cooper-teszttel végzik. A Cooper-Teszt méréseit tanévenként kétszer végezzük el: ősszel szeptember-október hónapban, tavasszal a végzős évfolyamon március-április, a többi évfolyamon május-június hónapban.

Az ismeretek számonkérésének formái Az ellenőrzés és értékelés alapelvei:  személyre szóló legyen  ösztönző hatású legyen  nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű  a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges aránya biztosított legyen  folyamatos legyen  kiszámítható legyen  legyen tárgyszerű (mit, hol, miben hibáztunk, hogyan lehetséges a javítás)  megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett) Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk és a tanévek elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei:  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a diák tanára vezetésével hozzájutott.  A számonkérésnek mindig a tanuló tudására, és nem a tudásának hiányosságaira kell irányulnia.  Az így feltárt hiányosságok pótlására a tanulónak lehetőséget kell adni.  A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás- képesség- teljesítmény egységében kell értékelni.  A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.  Az osztályzást büntetésre nem lehet használni! Általában a következő módon adhatnak számot a diákok a tudásukról:      

feleletekkel ( szóbeli ) dolgozatok írásával ( kis és nagy dolgozatok ) házi feladatokkal, házi dolgozatokkal beszámolókkal, kiselőadásokkal( tanítási időn belül ill. kívül) otthoni rajzok készítésével, egyéb produktumok / technika / ellenőrzésével internetes böngésző feladatokkal 51

     

szintfelmérő dolgozatokkal / év elején és végén / olvasónapló készítésével kirándulási napló készítésével pótló- illetve javító dolgozatok írásával hosszabb hiányzást követő egyéni beszámolókkal osztályozó vizsgával

Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladatok szükségesek a tanulók önállóságának fejlesztésére, hiszen felnőttként akár távoktatási formákba is be fog kapcsolódni, ami szinte teljes egészében otthoni, önálló munka. A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer. A házi feladat nem osztályozható! A házi feladattal a pedagógusok:  erősítik a tanítási órákon tanultakat,  fejlesztik az adott témában a tanulók különféle készségeit, képességeit,  az új anyagot készítik elő A házi feladat hatékonyabbá tétele érdekében, a házi feladatot mindig gondosan ki kell jelölni! A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie! Ennek érdekében:  a tanulók önálló tanulási képességét már a tanórán is fejlesszük;  a házi feladat kapcsolódjon az órai munkához;  a házi feladat ne a tanórán be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat folytatása legyen, hanem vagy az elsajátítottak begyakorlására, vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon;  ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között;  használjuk fel az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, programozott anyagokat;  a feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének (a túl nehéz feladat szorongást vált ki), ennek érdekében időnkét alkalmazzunk differenciált házi feladatot, azaz a jobbaknak a tananyagon túlmutató, a gyengébbeknek felzárkóztató jellegű feladatokat jelöljünk ki;  rendszeresen adjunk rövid feladatokat, és ne egyszerre sokat,  A házi feladatok mennyiségi meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5- 7 órája van és minden órán tűznek ki számára megoldandó feladatot  A tanulók hétvégére és a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak írásbeli házi feladatot.  Egy adott tanévre vonatkozó kötelező olvasmányokat a tanuló a nyári szünetben, saját időbeosztása szerint olvassa el.  A házi feladatot részben vagy egészben ellenőrizni kell.  A hanyagságból elmulasztott írásbeli nem " értékelhető " elégtelennel / a házihoz hasonló feladat adása, pótfeladat kitűzése /  Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését - a befektetett munka arányában- jutalmazni kell. A szülők számára világossá kell tenni, hogy mit várunk el tőlük:  segítsenek a gyereknek,  a tanulás feltételeit teremtsék meg, 52

 ellenőrizzék, felügyeljék a munkát. A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni, és nem osztályozni, hanem értékelni kell! Világosan közölni kell a tanulókkal a házi feladat elkészítésének a szabályait, a mulasztás következményeit. A tanulmányi eredmények értékelése A számonkérési, értékelési formák / szóbeli, írásbeli / helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő ismeretanyag elsajátításának ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Ugyanakkor a tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű- az egyedi, választékos stílust nélkülöző- beszédmódjuk szinte kötelezi az iskolát a szóbeliség növelésére. Ennek átgondolásával született a kétszintű érettségi követelményrendszere, melyben mindkét forma szerepet kap. Iskolánkban az alábbi elvek érvényesülnek:  a tanulók tudását a szaktanár értékeli, szóbeli, írásbeli teljesítményt mérve  a szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti óraszámnak megfelelően, félévenként minimum 3-4-5  a témazáró dolgozat írásának időpontját a tanár köteles bejelenteni  egy napon legfeljebb három témazáró dolgozatot lehet íratni  a dolgozatok javítási ideje legfeljebb két hét, ezen túl a jegy elévül  az év végi osztályzat a tanuló egész éves, folyamatos munkáját jellemzi, írásbeli és szóbeli teljesítménye együttesen számít  a kétszintű érettségi vizsga írásban és szóban történik, ezért számonkérési gyakorlatunkban törekednünk kell a szóbeli feleletek számának gyarapítására  év elején a kilencedik évfolyam szintfelmérő dolgozatot ír magyar nyelv és irodalomból, matematikából; ennek eredményétől függően vesznek részt egyes tanulók hiánypótló ill. felzárkóztató foglalkozásokon  egy- egy munkaközösség tagjai napi kapcsolatban állnak egymással, így a témazárók feladatait egyeztetik, természetesen " adaptálva" az adott osztályra  az értékelés szempontjait illetve mértékét eddig is és ezután is az érettségi követelmények figyelembevételével határozzuk meg, legyen szó nyelvekről, matematikáról, fizikáról stb; / eddig is az utóbbi tárgyból a 25-40-60-80%- os ponthatárokat alkalmaztuk/  a témazáró dolgozatok piros színnel kerülnek a naplóba, ezzel is kifejezve a tanuló teljesítményének értékelésében betöltött megkülönböztetett szerepét /bizonyos tárgyaknál duplán számít a félévi osztályzatba/  az írásbeli munkák ellenőrzése során a rendezett írásképre, a jegyzetelés fontosságára is figyelmet fordítunk  az írásbeli kifejezőképesség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára /szövegszerkesztés, Internet használata forrásgyűjtésre, levelezésre, prezentáció készítése/ Személyes, szóbeli értékelés:  a tanítási órákon (különös tekintettel kezdő évfolyamjaink diákjaira) folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot, ötletet ad a tanár,  a tanórán kívül is így tesz,  a tanuló magatartásának és szorgalmának az osztályban tanító tanárok által az osztályfőnök részére történő helyzetelemzése negyedévenként, 53

      

a szülői értekezletek, a magatartás és szorgalom elbírálása (osztálymunka a tanulók bevonásával), havonta a naplók, ellenőrzők egyeztetése során az osztályfőnök által, az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor, fogadóórákon, kiránduláson, színházlátogatáson, turisztikai napon, a program, a nap értékelése, a tantestület előtti értékelés az osztályfőnök által,

Szöveges értékelés írásban:  szükség esetén (a kiemelkedő teljesítményű, illetve a problémás tanulónál) a szaktanár vagy az osztályfőnök által,  dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe,  a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény,  külső felkérésre készített vélemények, minősítés (rendőrség, bíróság, gyermekvédelem, pályázatok).

Értékelés érdemjeggyel A szaktanár a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal ( jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1) ) minősíti.  a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt, és tanórai aktivitást értékeljük,  a szóbeli felelet értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont,  az érdemjegyhez és az osztályzathoz szóbeli értékelést is fűzünk,  a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül. A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket. A tanulói értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza. Az értékelés nyilvános fórumai         

háziversenyek, vetélkedők, nyitott tanítási órák a szülők és az érdeklődő általános iskolások számára, a közös szaktárgyi felmérések lehetősége, értékelés, méltatás a helyi sajtóban, rádióban, értékelés az egész diákközösség előtt, a nevelőtestület előtt, a tanévzáró ünnepélyen is értékel az igazgató, idegen nyelvi (német, francia, olasz ) cserekapcsolatok, szakköri produktumok kiállítása, bemutatója, nyelvvizsga.

A tanulók szakmai gyakorlati tudásának értékelése, ellenőrzése. A szakmai gyakorlatokon a tanulók munkájának értékelési alapjául, az általuk elkészített munkadarab, késztermék, szolgáltatás minősége, valamint az elsajátított szakmai fogások 54

alkalmazása, a szakszerűség megítélése szolgál. A minőség értékelése mellett a munkaütem, a feladatok időnormára történő teljesítése, a munkához való hozzáállás is figyelembe veendő. A tanulók munkahelyi teljesítményét havonta értékelni kell, a képzőhely az érdemjegyet a tanuló ellenőrzőjébe írja, továbbá javaslatot tesz a tanuló féléves és év végi gyakorlati érdemjegyére. Az e-naplóba a gyakorlati érdemjegyeket az összevont csoportos gyakorlatot tartó oktató vezeti be. Az e-naplóba bekerülő jegy: a külső gyakorlati hely által adott osztályzat és az összevont csoportos gyakorlati oktatás osztályzatának átlaga. (Kerekítésről az iskola oktatója dönt a tanuló gyakorlati összteljesítménye alapján) A félévi és az év végi osztályzatokat – az évközi osztályzatok, illetve a külső gyakorlati képzőhelyek által javasolt félévi és év végi osztályzatok figyelembe vételével – szintén az iskola oktatója állapítja meg. Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya B. Gimnáziumi és szakgimnáziumi képzés Az írásbeli beszámoltatások követelményei, formái, rendje, korlátai: Formái írásbeli felelet témazáró félévzáró dolgozat

Követelményei a tárgyi ismereteken túl

Korlátai

Rendje

alkalmanként korlátlan a tárgykör lezárása napi 3 (előzetes után egyeztetés alapján) félévenként

napi 2

vizsgaszituációs a 10-12. évfolyam helyzetben történő II. félévében 1 napi 1 írásbeli beszámoltatás alkalommal* *kötelező és választható érettségi tárgyak esetében

olvashatóság olvashatóság, nyelvhelyesség, külalak olvashatóság, nyelvhelyesség, külalak az írásbeli érettségi vizsga előírásainak megfelelően évfolyamra lebontva

A szóbeli beszámoltatások követelményei, formái, rendje, korlátai: Formái

Rendje

Korlátai

felelet

tanítási óránként

korlátlan

kiselőadás

alkalmanként

tárgykörnek megfelelően

Követelményei a tárgyi ismereteken túl a tanulók kommunikációs készségének és képességének a fejlesztése, megfelelő szakszavak használata

a 10-12. vizsgaszituációs nincs, illetve az érettségi vizsgakövetelmények évfolyam II. helyzetben történő megjelölt előírásainak megfelelően félévében egy szóbeli beszámoltatás napokon évfolyamra lebontva alkalommal* * kötelező és választható érettségi tantárgyak esetében Azok a tanulók, aki a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleményével rendelkeznek, a szakértői vélemény javaslata alapján kérhetőek számon. 55

A többieknél a számonkérések száma és rendszeressége a heti kettőnél több óraszámot jelentő tantárgy esetén havonta 1 jegyet kötelező adni heti 2 óránál kevesebb óraszám esetén 3 jegyet kötelező adni tantárgyanként, félévenként A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében biztosítjuk, hogy tanítványaink félévente legalább 1-2 alkalommal kapjanak lehetőséget tudásuk szóbeli bemutatására. Az értékelés, visszajelzés folyamatosságára törekszünk, az érdemjegy mellett rövid indoklásban is tájékoztatjuk a tanulót az érdemjegy tartalmáról. Az osztályfőnök havonta gondoskodik arról, hogy a szülő megfelelő információt kapjon az ellenőrző útján a gyermeke tanulmányi munkájáról. Az emelt szintű érettségire való felkészítés tantárgyi értékelése A félévi és év végi osztályzatba (1 dolgozati jegy értékeként) történik a beszámítása. Emelt szintű felkészítésre kapott érdemjegy a végső osztályzat kialakításában beleszámít. C. Érettségire épülő szakmai képzés Írásbeli beszámoltatások Formái

Korlátai

Rendje

írásbeli feladat

alkalmanként

korlátlan

témazáró

tárgykör lezárása napi 3 után

félévzáró dolgozat félévenként

napi 2

esettanulmány

-----

félévenként

Követelményei a tárgyi ismereteken túl összefüggések felismerése, értelmezése probléma felismerése, gondolkodási képesség fejlesztése rendszerező képessége, lényegkiemelés gyakorlati alkalmazás

Szóbeli beszámoltatások Formái

Korlátai

Rendje

felelet

kiselőadás

szakmai tanítási óránként, nyelvezet ill. alkalmanként fokozatos alkalmazásának figyelembe vételével

56

Követelményei a tárgyi ismereteken túl szakmai kifejezések, kommunikációs készség lényeglátás, rendszerező képesség, elemzőkészség, önkifejezés, kommunikációs készség

tanári modulátor szerep motiváció kiemelt jelentősége

esettanulmány (egyéni, csoport)

D.

érvelés, véleménykifejtés, együttműködési készség problémamegoldás

Szakközépiskolai szakmai képzés

Írásbeli beszámoltatások Formái

Korlátai

Rendje

írásbeli felelet

alkalmanként

témazáró

tárgykör lezárása napi 2 után

félévzáró dolgozat félévenként

napi 3

napi 1

Követelményei a tárgyi ismereteken túl olvashatóság, szakkifejezések használata szakkifejezések értelmezése, logikai készség szakkifejezések alkalmazása, problémamegoldás, elemzőkészség

Szóbeli beszámoltatások Formái

felelet

kiselőadás

Korlátai

Rendje

szakmai nyelvezet tanítási óránként fokozatos illetve alkalmazásának alkalmanként figyelembe vételével

E.

Követelményei a tárgyi ismereteken túl szakmai kifejezések, kommunikációs készség szakmai kifejezések, kommunikációs készség, probléma felismerése, lényeglátás

Gyakorlati képzés

1/9-3/11. és 1/9-2/12. évfolyamok (kifutó) 1/9-3/11. és 1/9-2/14. (szakközépiskola, szakgimnázium) Intézményünkben a gyakorlati képzés megszervezése a központi programoknak megfelelően a gyakorlati oktatási ütemterv alapján zajlik.

57

A gyakorlati oktatás az egyes gyakorlóhelyeken kialakított házirend szerint történik. A házirendben foglalják össze a balesetmentes munkavégzés előírásait, tűzrendészeti utasításait, a gyakorlati oktatás időbeosztását, szünetek rendjét és idejét. A gyakorlati oktatás értékelése: Házi feladatok Elvek: A csoportos gyakorlat során elsajátított új ismeretek gyakorlása, elmélyítése céljából adhatók házi feladatok. Ezek magukba foglalják a szóbeliséget és az írásbeliséget. A szorgalmi házi feladatok készítését nehézségi fokuknak megfelelően értékeljük. Követelmények: problémafejlesztésen alapuljon véleményalkotást segítsen A házi feladat elmulasztása esetén 2 héten belül pótoltatjuk. Ha ez nem valósul meg, akkor elégtelen osztályzatot adunk. Írásbeli beszámoltatás Formái írásbeli felelet

Korlátai

Rendje alkalmanként

témazáró

tárgykör lezárása után félévzáró dolgozat félévenként

korlátlan nincs nincs

Követelménye szakmai helyesírási szakmai helyesírási szakmai, helyesírási külalak

és és és

Szóbeli beszámoltatás Formái

Korlátai

Rendje

felelet

alkalmanként

korlátlan

kiselőadás

alkalmanként

szabott számú

58

Követelménye a kommunikációs készségek és képességek fejlesztése szakmai és helyesírási

Gyakorlati feladatok értékelése Formái

Korlátai

Rendje

munkaműveletek korlátlan , technikai feladatok megoldása folyamatos, ill. kabinetben alkalmanként munkaműveletek korlátlan a gyakorlati helyen

Követelménye ismeret, jártasság, készség, alkalmazása szintjén tanterv szerint balesetmentesség

Nyári dolgozat Az összefüggő nyári gyakorlat során a tanuló a tanár kérésére dolgozatot készíthet. Terjedelme: minimum 5 oldal. A tanév során tanult témakörökből választ a tanuló. A gyakorlati alkalmazást helyezi előtérbe a dolgozat készítésekor. Az osztályzatnak meghatározó szerepe van. Jelölése piros színnel. (Félévzáró dolgozattal egyenlő értékű.) Folyamatos feladatok Gyakorlati napló vezetése (naprakészen). A napló igazoltatása a gyakorlati oktatóval és a szülővel. Gyakorlati feladatok elvégzéséről igazolás az üzlet részéről. Értékelés a végzett munkáról: a gyakorlaton tanúsított magatartás a gyakorlaton tanúsított szorgalom munkavégzés Az értékelés havi szinten történik. A munkavégzés osztályzata egyenlő értékű a szóbeli illetve az írásbeli felelet értékével. F.

- Gyakorlati képzés

Érettségire épülő szakmai képzés 1/13-2/14. évfolyamra A gyakorlatok megszervezésének általános elvei megegyeznek a szakmai képzés az előző pontban leírtakkal, s ez vonatkozik a számonkérés formáira is. A tanév elismeréséhez szükséges a nyári szakmai gyakorlaton történő jelenlét igazolása. Emellett a gyakorlati napló vezetése is elvárt. A tanulói magatartás és szorgalom értékelése A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyulást, a katolikus hitből fakadó és elvárható erkölcsös viselkedési normák betartását, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősséget, az iskola vagyontárgyainak megóvását, a munkához való 59

viszonyt, az önállóságot, és a közösségért végzett munkát, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken mutatott magatartást, tevékenységeket. A tanulók szorgalmának értékelése során iskolánk célja, hogy tanulóink legjobb képességeiket kibontakoztassák, és adottságaiknak megfelelően a legnagyobb képzettségre és tudásra tegyenek szert. Ehhez elengedhetetlen a tanuló megfelelő hozzáállása. A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, rendszerességet, a pontosságot, a házi feladatok elkészítését, a felszerelés mindenkori meglétét. A minősítés módja: Az osztályfőnök az általa összegyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztályban tanuló diákok véleményére és a minősítéseket megvitatja az osztályközösséggel. A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki. A szorgalom és a magatartás minősítése csak indokolt esetben különbözhet 1-nél több fokozattal egymástól. A tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és az egész éves szorgalmat értékeljük. Az osztályfőnök minden tanév első napján ismerteti a tanulókkal (lediktálja a füzetbe, kirakja az osztály faliújságjára,) a magatartás és a szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit, a követelményekről a szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatja. A tanuló magatartását év közben havonta szóban, negyedévkor és háromnegyed évkor érdemjeggyel (2-5) írásban értékeljük, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük. A tanulók magatartásának minősítései Példás a magatartása a tanulónak, ha:  nincs a tanulónak igazolatlan mulasztása  a tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, az iskola házirendjének és egyéb szabályzatainak rendelkezéseit, előírásait következetesen megtartja  viselkedése fegyelmezett, kultúrált, emellett segítőkész  diáktársai, szülei, tanárai, az iskola felnőtt dolgozói iránt tiszteletet tanúsít, magatartása erkölcsös  tevékenyen részt vállal a közösségi feladatok végrehajtásában vagy számottevő tanulmányi, kulturális, illetve sporteredménnyel gazdagította az iskola hírnevét  Fegyelmező intézkedésben (maximum osztályfőnöki figyelmeztetéstől kezdődően) részesült tanuló az adott félévben példás minősítést nem kaphat. Jó magatartási fokozat illeti meg a tanulót, ha:  az iskola házirendjét, elvárásait megtartja  az órán fegyelmezetten viselkedik  rendesen elvégzi iskolai kötelességét, de más munkában nem vesz részt  igazolatlan mulasztása nincs  maximum osztályfőnöki intése van Változó magatartású a tanuló, ha:  magatartásával zavarja a tanár és társai munkáját  igazgatói intése, vagy annál magasabb szintű fegyelmi büntetése van 60

 gyakran hiányos a felszerelése  igazolatlan mulasztása 3-10 óra között van Rossz magatartási fokozatot kell adni annak a tanulónak, aki:     

rendszeresen zavarja az órai munkát, a közösség munkáját hátráltatja igazgatói vagy nevelőtestületi fegyelmi büntetése van felszereléseit rendszeresen otthon felejti, fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak igazolatlan mulasztása a 10 órát meghaladja A tanulók szorgalmának minősítései

Példás a minősítése annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és egyenletes színvonalon végzi a munkáját. Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére általában a kötelességtudat, rendszeresség jellemzi. Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek a tanórákra való felkészülése rendszertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít és egy vagy egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap. Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget, érdektelenség, közöny jellemzi, vagy egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, országos, megyei versenyeken jó eredményeket ér el, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben illetve jutalomban részesítheti. Az iskola ezen túlmenően jutalmazhatja azt a tanulót, aki:  kiváló tanulmányi eredményt, kimagasló sportteljesítményt ér el, kiemelkedő szakmai eredményeket ért el,  eredményes, kulturális tevékenységet folytat,  a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni A jutalmazás az osztályfőnöknél, igazgatónál, nevelőtestületnél kezdeményezhető. Kezdeményezheti szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület, diákközösség. A dicséret a naplóba és az ellenőrzőbe is bekerül. Az intézményegységekben egyéni elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:        

szaktanári, kollégium nevelői kollégium vezetői szakoktatói, osztályfőnöki, igazgatóhelyettesi, igazgatói, nevelőtestületi. 61

A tanulók büntetése A tanulók felelősséggel tartoznak az iskolai Házirend betartásáért. A Házirend rendelkezéseit az iskolába történt beiratkozás pillanatától köteles a tanuló betartani. Aki a Házirend rendelkezéseit nem tartja be, felelősségre vonható. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető.

az

osztályfőnöknél,

a

nevelőtestületnél,

Fegyelmi intézkedést tanár, szülő, tanulóközösség kezdeményezhet. Fegyelmező intézkedések  szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli),  szakoktatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli),  osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli),  osztályfőnöki intés,  igazgatóhelyettesi intés, Fegyelmi büntetések /fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal /      

megrovás (igazgatói, nevelőtestületi), szigorú megrovás (igazgatói, nevelőtestületi) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából

62

illetve

az

igazgatónál

A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az adott évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  ha az igazolt és igazolatlan hiányzásai miatti kérelmére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsgát;  magántanuló volt. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Iskolánkban nő a munkanélküli szülők által beiskolázott, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármely okból. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. A program célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe ismeretelsajátítását egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek, családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva félárva gyerekek) munkanélküli szülők gyermekei, akik átmenetileg hátrányos helyzetűek áttelepült, beköltözött (új) tanulók, tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait:

63

A program távlati ütemterve (évi program): Időpont március április

Feladat

Felelős

– a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a érintett hátrány meghatározása (melléklet adatlapon) pedagógusok érintett pedagógusok

május

a tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre

szeptember

a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek érintett ütemtervének elkészítése pedagógusok

október-június

tevékenységei formák megvalósítása ütemterv szerint

május

eredmények számbavétele érintett fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő pedagógusok tanévre

érintett pedagógusok

Az iskola nyújtotta lehetőségeket az osztályfőnökök, a DÖK, az iskolaszék által elfogadott elvek szerint szabályozzuk. Ez a következőkre terjed ki:                  

kedvezményes étkeztetés tankönyvtámogatás ingyenes tehetséggondozás ingyenes felzárkóztató-foglalkozás kollégiumi elhelyezés / indokolt esetben helyben lakó tanuló esetén is / pályázati lehetőségek ajánlása helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése kapcsolat a polgármesteri hivatallal kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal kapcsolat a települési családsegítő szolgálattal önismereti csoportok létrehozása (működése) drog- és bűnmegelőzési programok mentálhigiénés programok pályaorientációs tevékenység komplex kirándulások, országjárások fesztiválok, bemutatók kirándulási hozzájárulások felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés

64

Szakmai program A képzési tevékenységünk kiterjed az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli oktatásra. Szakmai képzésre történő jelentkezések 8. évfolyam elvégzéséhez, ill. érettségi vizsgához kötöttek. Az oktatás szakgimnáziumban és szakközépiskolában történik. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei, céljai A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. E cél elérése érdekében a képzés: Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást (elméleti és gyakorlati) a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. Alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó és növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalására. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos szakmai önművelés igényét. Az iskolarendszerű képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációt - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. A köznevelési és a szakképzési törvény és végrehajtási rendeleteik alapján, hatályba lépésüknek megfelelő ütemben kell iskolánkban az oktató-képző munka tartalmi és szervezeti átalakítását folytatnunk. A tanulók és a szülők, a helyi társadalom, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzési szerkezet kialakítására kell törekednünk. Folyamatosan felül kell vizsgálnunk a megszerezhető szakképesítések körét. Az iskola oktatási-képzési feltételeinek meg kell felelni a kötelező eszköz-és felszerelés jegyzék előírásainak, valamint a szakképesítések megszervezéséhez szükséges tárgyi normatíváknak. A szakképzés iskolai programjának tervezésekor meg kell őrizni a szakmai oktatás pozitív iskolai hagyományait, pedagógiai örökségét, a helyi tantervek kidolgozásakor hasznosítani kell a hazai és nemzetközi tapasztalatokat. Felkészültnek kell lennünk az állandó változásra (cserélődő szakmakínálat, stb.) Az iskolai szakoktatás a szakmai program tartalmi követelményeinek megvalósítását célozza. A tanulók szakmai oktatása-képzése során fő célunk a szakmai és vizsgáztatási követelményeknek való megfelelés, illetve erre történő felkészítés. A helyi igényeknek megfelelően kis létszámú szakmák oktatási-képzési feltételeinek biztosítása. A szakképzés fejlesztését célzó hazai és külföldi pályázati források kihasználása, szakmai kapcsolatok fejlesztése. Az együttműködés tartalmi elemeinek bővítése a régió szakképző iskoláival.

65

1. Szakközépiskola (2013-tól) Szakgimnázium (2016-tól)  2013-tól kifutó szakközépiskolai képzéseink Az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó 4 középiskolai évfolyamból álló képzési forma.     

Faipari szakközépiskolai Kereskedelmi ágazat logisztikai ügyintéző szakközépiskolai Kereskedelmi ágazat kereskedő szakközépiskolai Vendéglátó-turisztika ágazat vendéglátás szervező Mezőgazdasági ágazat mezőgazdasági technikus szakközépiskolai

Az óraterveket az 5. sz. melléklet tartalmazza.  2016. szeptember 1-jén bevezetésre kerülő ágazati, kerettantervi szakgimnáziumi képzések  Kereskedelem szakgimnázium (XXVI)  Vendéglátóipar szakgimnázium (XXVII)  Faipar szakgimnázium (XVIII)  Mezőgazdaság szakgimnázium (XXXIII) Nkt. 12. § (1) A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára készít fel. (2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. (3) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. (4) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadiktizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.

66

2. Szakiskola (szakképzés) 2013-tól Szakközépiskola (2016-tól) 2013-tól kifutó szakiskolai képzéseink:          

34 521 04 Ipari gépész 34 582 08 Kőműves- és hidegburkoló 34 543 02 Asztalos 34 341 01 Eladó 34 811 01 Cukrász 34 811 04 Szakács 34 621 01 Gazda 34 521 08 Mezőgazdasági gépész 34 521 03 Húsipari termékgyártó 34 541 04 Pék

2016. szeptember 1-jén bevezetésre kerülő szakközépiskolai képzéseink:        

34 521 04 Ipari gépész 34 543 02 Asztalos 34 341 01 Eladó 34 811 01 Cukrász 34 811 04 Szakács 34 621 01 Gazda 34 521 08 Mezőgazdasági gépész 34 541 04 Pék

Nkt. 13. § (1) A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből a) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. (2) Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytat a szakképzési évfolyamokon. (3) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakközépiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat. (4) A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. Szt.29. § (1)Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,

67

b) a tanuló részére a szakgimnáziumban a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév, d) a tanuló részére szakgimnáziumban a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga, e) a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga, f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben a harmadik szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát megelőző valamennyi komplex szakmai vizsga és első alkalommal az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga. (1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes, bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is. (1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. (1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását. (2) Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. (3) Az illetékes szakképző iskola a (2) bekezdés szerinti tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezetet a területileg illetékes gazdasági kamara - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve - a 60. §-ban meghatározott ellenőrzés eredményeként legfeljebb öt évre eltiltja a gyakorlati képzésben való részvételtől. (4) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet köteles a tanulótól vagy szülőjétől (gyámjától) elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítés összegét a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül visszafizetni a tanulónak vagy a tanuló szülőjének (gyámjának). (5) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet nevét a gazdasági kamara nyilvánosságra hozza a honlapján a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül. (6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. (7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés. 68

(8) A Szakképzési Hídprogramban történő részvétel, a záróvizsga és a részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsga ingyenes, melyet az (1) bekezdés szerinti ingyenesség számításakor figyelmen kívül kell hagyni. Az óraterveket a 5. melléklet tartalmazza. A kerettantervi duális OKJ rendszerű képzésnek megfelelő szakiskolai óraterveket a 9. melléklet tartalmazza.

3. Köznevelési Hídprogram Híd I. program A Köznevelési Hídprogram segítséget nyújt a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásban, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz. (a helyi tanterv: 6. H.melléklet)

A szakmai gyakorlati képzés helyei és formái Szt.25. § (1) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és e törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az osztály- és csoportlétszámokat meghatározó mellékletében a szakgimnáziumi, szakközépiskolai gyakorlati képzésre megállapított minimális csoportlétszámfeltételeket a tanulószerződés alapján és az együttműködési megállapodás alapján, iskolai tanműhelyen kívül folyó gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében nem kell alkalmazni, azzal, hogy a maximális csoportlétszám legfeljebb négy fővel lehet magasabb. Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése Szt. 39. § (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet. A szabályozással kapcsolatban a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola igazgatója egyetértési jogot gyakorol. A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor – írásban – tájékoztatni kell. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem 69

léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Szt.40. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. (2) Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának. (4) A gyakorlati képzést szervező szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról haladéktalanul értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet. Előzetes tanulmányok szakgimnázium esetén

beszámítása,

továbbhaladás

feltételei

a

szakközépiskola,

Szakképző, ill. felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok az előírt - megegyező tartalmú követelmények teljesítése esetén a vonatkozó jogszabályokban és a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott módon beszámíthatóak. A beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani, szakmai vizsga esetén a vizsgára jelentkezéssel egy időben, tantárgyi felmentés esetén az adott szakképzési évfolyam megkezdését követő két héten belül. A kérelem mellé minden esetben csatolni kell a teljesítést igazoló okmány hitelesített másolatát. Nem hiteles másolat esetén az eredeti okmányt be kell mutatni. Egy adott tantárgy beszámítása, illetőleg annak tanulása alóli felmentés nem jelenti automatikusan, hogy a szakmai vizsgán bármely vizsgarészből ezek alapján felmenthető. A tanítási órák egy részének látogatása alóli felmentés nem jelenti automatikusan azt, hogy a tanuló az évközi és az év végi ellenőrzési, beszámolási, vizsgázási kötelezettség teljesítése alól is mentesül. A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. 70

Az a tanuló, akinek egy tanítási évben az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában (szakközépiskola 9-11., szakgimnázium 9-13. évfolyam) igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri vagy meghaladja a 250 órát, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 20%-át, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tehessen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha az igazolatlan órák száma több mint harminc, akkor a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, feltéve, ha az iskola a tanulót, legalább kétszer írásban, levélben figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A magasabb évfolyamba lépés osztályozási követelménye az, hogy a tanév során a tanuló eleget tegyen az évfolyam tanulmányi követelményeinek, s ez kellő számú és összetételű érdemjeggyel megalapozott év végi osztályzatban fejeződjön ki. Amennyiben a tanuló a kellő számú érdemjegy hiánya miatt nem osztályozható, vagy érdemjegyei alapján osztályzata elégtelen, az adott tárgy(ak)ból javító vizsgát köteles tenni. A magasabb évfolyamba lépés külön követelménye a szakközépiskola (1/9-11), szakgimnázium (913) valamint az érettségi utáni szakképzés évfolyamokon a szakmai gyakorlatok előírt teljesítése. A szintvizsga Szt.28. § (1) A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakképző iskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, a február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. (2) Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a gazdasági kamara a szintvizsga megszervezésébe a szakmai szervezet vagy szakmai kamara képviselőjét vonja be. (3) A szintvizsga minden, a (4) bekezdésben meghatározott tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére - a 26. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl - a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor. (4) Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. (5) A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara a (2) bekezdésben megjelölt szervezet közreműködésével dolgozza ki. A szakközépiskola és a szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát. Az évközi és év végi összefüggő szakmai gyakorlat formája és mértéke a duális képzésnek megfelelően az oktatott szakmák esetében eltérő, melyet részletesen a 9. sz. mellékletben található központi programok alapján összeállított OKJ szakmai programok tartalmazzák. A gyakorlati 71

képzőhelyek az iskolai tangazdaság, illetve tanműhelyek, külső gyakorlati helyek, gazdaságok, vállalkozások, melyeket a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Agrárkamara felügyel. Az iskola valamennyi tanulójának biztosítja a szakmai gyakorlat megszervezését, a külső gyakorlati munkahelyen és az iskola által fenntartott tanműhelyekben, tanbázison, tanirodában és tangazdaságban.

4. Felnőttoktatás, felnőttképzés Kifutó iskolarendszerű, érettségire felkészítő képzés az oktatás a felnőttképzési kerettanterv tantárgyi rendszerének alapján nappali munkarend szerint történik,a képzési idő 2 év a 12. évfolyam sikeres befejezése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek (helyi tanterv 5. melléklet). Iskolarendszerű, érettségire felkészítő képzés az oktatás a felnőttképzési kerettanterv tantárgyi rendszerének alapján nappali munkarend szerint történik Igény szerint esti oktatási formában is szervezzük. (helyi tanterv 9. melléklet) a képzési idő 2 év Szakképzés (OKJ) esti tagozata A felnőttoktatás az iskolán belül a jelentkezők létszámának függvényében, az igényeknek megfelelően az iskolarendszerű nappali képzéssel megegyező szakmacsoportokban indul. A felnőttoktatás óratervét a szakmánkénti helyi tanterv tartalmazza.

A Felnőttképzési törvény alapján iskolánkban az alábbi formákban történik az oktatás szervezése. Iskolánk akkreditált felnőttképzési képzőhely. Iskolarendszeren kívüli képzéseinket tanfolyami formában hirdetjük, munkaerő piaci igényeknek megfelelően, éves ütemterv szerint. A tanfolyamok önköltséges, vagy államilag támogatott formában kerülnek meghirdetésre

72

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Érvényességi idő A pedagógiai program a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint 2016. szeptember 1-től lép hatályba, határozatlan időre szól. Első felülvizsgálati időpont 2 év múlva. Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. Felülvizsgálat, módosítás A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását a Nkt. előírásainak megfelelően lehet kezdeményezni. A módosítások elfogadása a törvényi rendelkezések értelmében a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskolaszék; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. Véleményezés A pedagógiai programot elfogadása előtt az iskolaszék, a diákönkormányzat véleményezi, javaslataikat a programba beépítetjük. Érvénybe lépés: A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó egyház jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az intézmény fenntartójánál az intézmény irattárában az intézményegységek könyvtáraiban az intézményegységek nevelői szobájában az intézmény igazgatójánál az intézményegységek igazgatóhelyetteseinél az intézmény honlapján Jászapáti, 2016……….

73

Mészárosné Drizner Rita Mária igazgató

74

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot a Gimnáziumi intézményegység diákönkormányzata …… év……. hó…… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Jászapáti, ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a Szakképző Iskolai intézményegység diákönkormányzata …... év……. hó…… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Jászapáti, ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot az iskolaszék ……. év……..hó……napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Jászapáti, ............................................................ az iskolaszék elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a ….... év …….hó……..napján értekezleten véleményezte és elfogadásra javasolta.

tartott

Jászapáti, ............................................................ az intézmény igazgatója

A pedagógiai programot a fenntartó a ……. év

…….hó……..napján jóváhagyta.

Eger, ............................................................ a fenntartó képviseletében

75

nevelőtestületi