Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály

Jelentés a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők helyzetéről, a 2015. évi bűnmegelőzési tevékenység értékelése

„Nem elég a fuldokló gyermekeket kimenteni a folyóból. Valakinek el kell indulni felfelé a folyó mentén, és megakadályozni, hogy a gyerekeket bedobálják.” Barbara C. Harris

-2-

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS

-4-

I. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE SAJÁTOSSÁGAINAK, ADOTTSÁGAINAK, DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA

-4-

II. BŰNÖZÉS ÉS A VESZÉLYEZTETETTSÉG ALAKULÁSA, A BŰNCSELEMÉNYEK ELKÖVETÉSEINEK OKAI

-10-

II.1. Bűnelkövetés és sértetté válás

-10-

II.2. A kiskorúak veszélyeztetettsége

-12-

II.3. Családon belüli erőszak

-14-

III. A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI FELADATKÖRÉBEN ELJÁRÓ MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉVES BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTFOGÓ BEMUTATÁSA

-21-

III.1. A gyermekjóléti szolgálatok alapellátásban és védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai

-21-

III.2. A bűnmegelőzési pályázatok, programok eredményei, tapasztalatai

-25-

IV. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS EGYÉB SZERVEK SZEREPE A BŰNMEGELŐZÉSBEN

-26-

IV.1. Önkormányzatok szerepe a bűnmegelőzésben, bűnmegelőzési bizottságok, bűnmegelőzési koncepciók

-26-

IV.2. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatója a bűnmegelőzési tevékenységéről

-27-

IV.3. Polgárőrség a helyi bűnmegelőzésben

-29-

IV.4. A Szolnoki Törvényszék tájékoztatója

-29-

IV.5. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség tájékoztatója

-29-

IV.6. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Szolgálata tájékoztatója

-31-

IV.7. A gyermekjogi képviselő tájékoztatója

-38-

IV.8. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat tájékoztatója

-40-

IV.9. A Szolnoki Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tájékoztatója

-40-

IV.10. Civil szervezetek

-41-

V. EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK MEGFOGALMAZÁSA

-42-

VI. JÖVŐRE VONATKOZÓ CÉLOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

-43-

VII. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

-43-

-3-

BEVEZETÉS A gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (a továbbiakban Gyer.) 5/A. § (2) bekezdése értelmében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya jelentésének tartalmi és statisztikai adatait az alábbi szervezetek által küldött beszámolók, tájékoztatók szolgáltatták:  gyermekjóléti szolgálatok (2016. január 1. napjától család- és gyermekjóléti szolgálat és központ)  járási hivatalok gyámügyi osztályai  települési önkormányzatok jegyzői  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály  Szolnoki Törvényszék  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság  Országos Polgárőr Szövetség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetsége  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat  Kábítószerügyi Egyeztető Fórum  Központi Statisztikai Hivatal  Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége  valamint a gyermekjogi képviselő. A települési önkormányzatok, a gyermekjóléti szolgálatok, járási gyámhivatalok e témával kapcsolatos megkeresésünkre jórészt teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket. A jelentés a beérkezett adatok alapján, továbbá a fent sorolt szervek által küldött tájékoztatók beépítésével, a Gyer. 2. számú mellékletében megfogalmazott tartalmi követelményeknek megfelelően épült fel.

I. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE SAJÁTOSSÁGAI, ADOTTSÁGAI, DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KIEMELVE A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIT

Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti felén, az Alföld közepén helyezkedik el. Területe 5 582 km2, lakónépessége évek óta csökkenő tendenciát mutatva 2015-ben - a KSH adatai alapján – 379.897 fő volt. Népsűrűsége 68 fő/km2, ezzel az ország ritkábban lakott -4-

megyéi közé tartozik. 22 város és 56 község alkotta 2015-ben. A népesség 48,0%-a férfi (182.711 fő), 52,0%-a nő (197.186 fő). Közel 15 ezerrel több nő él a megyében. A korösszetételben 0-14 éves 55.504 fő, 15-64 éves 253.945 fő, efölötti 70.448 fő. Az idősebb, 65 éven felüli korosztály az utóbbi években növekvő tendenciát mutatott, míg a 15 éven aluliaké és a 15-64 év közöttieké csökkenőt, ezzel igazodva az országos, elöregedést mutató tendenciákhoz. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a KSH negyedéves munkaerő-felmérése alapján a 15-74 éves népességbe 2015. éves átlagban 287,5 ezren tartoztak, számuk egy év alatt 1,2%-kal csökkent. Közülük 168,7 ezren voltak gazdaságilag aktívak, az előző évnél 2,1 ezer fővel, 1,2%-kal kevesebben. Az aktivitási arány (a gazdaságilag aktívak aránya a 15-74 éves népességhez) egy év alatt nem változott, 58,7%-ot tett ki, mely az országos aránytól 1,2 százalékponttal elmaradt. A megye 78 települése 9 járásra oszlik, melyek közül a Kunszentmártoni és a Kunhegyesi a legelmaradottabb járások közé tartozik. Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete megyénkben 2015-ben nettó: 125.204,-Ft, ami majd 30 ezer forinttal marad el az országos átlagtól (154.423,-Ft). Jász-Nagykun-Szolnok megye nemzetiségi szempontból viszonylag homogén, egyedül a roma etnikai kisebbséghez tartozó lakosság aránya számottevő. A 2011. évi népszámlálás során a megyében 19000 személy, a lakosság nem egészen 5 százaléka vallotta magát roma/cigány nemzetiségűnek. 2011-ben a cigány nemzetiséghez tartozók 15 százalékát foglalkoztatták, ami a megyei átlag felét sem érte el. Ugyanakkor körükben a megyei átlagnál kétszer nagyobb a munkanélküliek és az eltartottak aránya. Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkaerő-piaci helyzetről és a pályakezdők adatairól Jász-Nagykun-Szolnok megyében a nyilvántartott álláskeresők száma 2015. évben átlagosan 20.435 fő volt, 5,5%-kal (1 183 fővel) alacsonyabb, mint 2014-ben. Az álláskeresők nemenkénti összetételében némileg csökkent a férfiak aránya, miután számuk a nőkénél gyorsabban mérséklődött egy év alatt. A nyilvántartottak 47,4%-a volt férfi, ez átlagosan 9.695 főt jelent, míg a 10.741 nő a teljes létszám 52,6%-át tette ki. Az állománycsoportokat vizsgálva a fizikai foglalkozásúak aránya 87,5%-os volt, ez az előző évinél 0,6 százalékponttal magasabb. A szellemi foglalkozásúak aránya 12,5%-ot tett ki az éves átlagban. Az álláskeresők közül 9.677 fő legfeljebb általános iskolai végzettséggel keresett állást. Középfokú végzettséggel 10.100 fő rendelkezett, ebből 1.796 fő gimnáziumi érettségivel, míg felsőfokú végzettség birtokában 642-en szerepeltek nyilvántartott álláskeresőként. A nyilvántartottak közül 10.320 fő kapott valamilyen ellátást, a teljes létszám 50,5%-a, szemben a 2014-es 46,5%-kal. Bár az álláskeresők száma csökkent, az ellátásban részesülőké emelkedett 261 fővel. Foglalkoztatást helyettesítő támogatást 7.394 fő (-67 fő, -0,9%) kapott, járadék típusút 1.973 fő (+122 fő, +6,6%), segély típusút 874 fő (+217 fő, +32,9). Az év során összesen 38.129 fő kérte nyilvántartásba vételét, közülük 3.006-an első alkalommal (arányuk 7,9%). A nyilvántartásból kilépők száma ugyanebben az időszakban 38.372 fő volt, így a belépés-kilépés egyenlege 2015-ben -243 fős volt, vagyis év végén ennyivel kevesebben szerepeltek a nyilvántartásban, mint az év elején. Az elmúlt évben összesen 38.300 új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a megyében. Az állásbejelentések száma 19,1%-kal maradt el a 2014. éves adattól. A bejelentések közül

-5-

30.043 támogatott álláshelyre irányult, ebből 26.730 közfoglalkoztatásra. A nem támogatott, piaci álláshelyek száma 8.257 volt, ami 2,6%-kal alacsonyabb az előző évi adatnál. A szakképzetlenek (iskolai végzettség szerinti besorolások alapján) megyei aránya az álláskeresőkön belül 2015-ben 56,1%-ot tett ki. Létszámuk átlagosan 11.473 fő volt, az előző évi adatnál 174 fővel, 1,5%-kal kevesebb, míg az összes létszámhoz viszonyított arányuk 2,3 százalékponttal nőtt az eltelt időszakban. A szakképesítés nélküliek többsége legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett (9.677 fő), ez az adat lényegében megegyezik az előző éves értékkel. Emellett 1.796 fő keresett gimnáziumi érettségivel állást, 10,4%-kal kevesebben, mint 2014-ben. A körzetek közül Szolnok térségében volt a legalacsonyabb a szakképzetlenek aránya (47,6%), míg Kunhegyesen a legmagasabb (67,8%). Egy év alatt minden térségben romlott a szakképzetlenek részesedése. A 25 év alatti álláskeresők 3.469 fős létszáma az átlagosnál gyorsabban csökkent, egy év alatt 7,7%-kal, 291 fővel. Arányuk így 0,4 százalékponttal csökkent, 17,0%-ot tett ki. A fiatalok aránya a mezőtúri és a jászberényi körzetben volt a legalacsonyabb (14,6% és 15,0%), míg Kunhegyes térségében a 21 százalékot is meghaladta. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2015-ben átlagosan 2.547 fő pályakezdő szerepelt az álláskeresők nyilvántartásában. Számuk egy év alatt 12,2%-kal (355 fővel) csökkent, a változás üteme jelentősebb, mint az összes álláskereső körében tapasztalt 5,5%-os mérséklődés. A teljes létszámhoz viszonyított arányuk emiatt szintén csökkent, 12,5%-ot tett ki az előző évi 13,4% után. Ez az arány az országos adattal közel megegyezett, attól mindössze 0,1 százalékponttal volt magasabb. 1. ábra

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály adatszolgáltatása 2015.

A pályakezdők nemenkénti megoszlásában a nők némileg magasabb arányt képviseltek (1.325 fő, 52,0%), mint a férfiak (1.222 fő, 48,0%). Az előző évhez képest kissé nőtt a női álláskeresők részesedése, miután számuk az átlagosnál lassabban, 8,2%-kal csökkent. Az életkor szerinti összetétel 2015-ben némileg eltolódott a 20 éven aluliak irányába. A 18 évesek és annál fiatalabbak aránya 14,8%-ot tett ki, a korosztályba tartozók száma 94 fővel, 33,5%-kal nőtt (összesen 376-ra az éves átlagban). A pályakezdők 63,7%-a a 20-24 éves korosztályba tartozott, a számuk és arányuk is jelentősen csökkent. A 25 éves, vagy afölötti életkorú pályakezdők 8,2%-os arányt képviseltek.

-6-

2.ábra

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály adatszolgáltatása 2015.

A pályakezdő álláskeresők összetételét iskolai végzettség tekintetében vizsgálva a legfeljebb általános iskolai végzettségűeket leszámítva (akik létszáma stagnált) minden kategóriában csökkent az álláskeresők száma az előző évhez képest. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező 1.212 főösszlétszámhoz viszonyított aránya jelentősen, 6,2 százalékponttal emelkedett, 47,6%-ot tett ki. Szakiskolát vagy szakmunkásképzőt 390-en végeztek (15,3%), míg gimnáziumi érettségivel 412 fő (16,2%) keresett állást. Szakközépiskolába vagy technikumba a pályakezdők 17,6%-a, 449 fő járt, míg felsőfokú végzettséggel 84-en szerepeltek a nyilvántartásban (3,3%). Az összes álláskeresőhöz viszonyítva elmondható, hogy a pályakezdők körében közel azonos volt a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, ugyanakkor majdnem duplája a gimnáziumot befejezőké. Szakmunkásképzőt jelentősen kisebb arányban végeztek a pályakezdők az átlagnál. Szakközépiskolában és technikumban nagyobb hányaduk végzett, valamint némiképp nagyobb körükben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is. A fiatal álláskeresők 81,0%-a fizikai foglalkozású, az ő számuk 9,1%-kal csökkent. A szellemi foglalkozásúak a teljes létszám 19,0%-át tették ki, számuk23,5%-kal kisebb az előző évinél, arányuk így 2,8 százalékponttal mérséklődött. A pályakezdők körében a definíció jellegéből adódóan jóval alacsonyabb a tartós, több mint 12 hónapja állást keresők aránya. Míg az összes állástalan esetében 25,8%-os arány volt számítható, addig a pályakezdőknél ez 13,8% volt. Ez azt jelenti, hogy 352 fő fiatal álláskereső szerepelt már több mint egy éve a munkaügyi nyilvántartásban. Számuk az előző évhez képest13,7%-kal csökkent, arányuk 0,3 százalékponttal mérséklődött egy év alatt. A pályakezdők 67,9%-a legfeljebb 6 hónapja volt folyamatosan nyilvántartva. A pályakezdők részére nyújtott támogatások „Nyári diákmunka” program A „Nyári diákmunka” elnevezésű központi munkaerő-piaci program célja volt, hogy prevenciós jelleggel - elősegítse a 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanulói, hallgatói -7-

jogviszonnyal rendelkező diákok munkához jutását és ezzel a korai munkatapasztalat mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is. A program keretében az önkormányzatok és az önkormányzatok fenntartásában álló, alapfeladat ellátását szolgáló intézmények a foglalkoztatáskor felmerülő bérköltségek teljes körű megtérítését igényelhették, amennyiben olyan diákot alkalmaztak, akik a program kezdő időpontjában idősebbek 16 évnél, de a program befejezésekor sem töltik be a 25. életévüket, közvetítést kérőként kérték nyilvántartásba vételüket a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain, és foglalkoztatásra irányuló, vagy vállalkozási jogviszonnyal nem rendelkeztek. A foglalkoztatás támogatására 2015. július 1-től augusztus 31-ig volt lehetőség. A diákok foglalkoztatásakor felmerülő bérköltségek megtérítése mellett a program résztvevői munkaerő-piaci szolgáltatásokban (munkaerő-piaci információnyújtás, munkaerő közvetítés) is részesültek a támogatott foglalkoztatást megelőző időszakban. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a program ideje alatt összesen 88 munkáltatóval került sor 140 darab támogatási szerződés megkötésére, melynek eredményeképp összesen 1.063 fő diák támogatott foglalkoztatása valósult meg. Pályaválasztási kiállítás A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya „Szakmák világa” Pályaválasztási Kiállítás és Szakmai Napokat rendezett Szolnokon 2015. november 3-4-én. A rendezvénnyel a megyében élő pálya- és szakmaválasztás előtt álló, illetve a pályaorientációra, pályakorrekcióra szoruló fiatalok és felnőttek kaptak segítséget személyiségüknek, képességeiknek és a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő pálya, képzési irány megtalálásában. A szakképző iskolák és az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények elsősorban azokat a szakképzési lehetőségeket vonultatták fel, amelyek szorosan kapcsolódnak a megye munkaerő-piaci igényeihez, továbbá lehetőséget adnak az Európai Unióban is elismert oklevelek, képesítések megszerzésére. Ahhoz, hogy gyakorlati tapasztalattal is gazdagodjanak a kiállításra ellátogatók, számos szakképzést folytató intézmény - profiljának megfelelően - élő szakmabemutatóval, szakmai fogások kipróbálásának lehetőségével várta 12 szakmaszigeten az érdeklődőket. Ezen túlmenően az egyes munkaterületekre jellemző munkakörülményekről, valamint a munkáltatói követelményekről is kaptak tájékoztatást a résztvevők, lehetőséget adva ezzel a pályaválasztási és pályamódosítási döntés munkaerő-piaci szempontból történő végiggondolására is. A látogatók a Kormányhivatal standján a Nemzeti Pályaorientációs Portálon található kérdőíveket töltötték ki, szakmaismertető mappákat olvashattak az on-line felületen, pályaválasztási tanácsadáson vettek részt, és igénybe vehették az EURES tanácsadást. A rendezvényt közel 4.500fő látogatta. A kiállítás kísérőrendezvényeként 2015. november 10-én Kunhegyesen „Szakmák világa” pályaválasztási napkerült megrendezésre, melyen15 kiállító, valamint 400 fő diák, pedagógus és szülő vett részt. TÁMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért A „TÁMOP 1.1.2. Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” projektet 2011. május 1. és 2015. október 31. között valósította meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a munkaügyi központok/kormányhivatalok konzorciuma. A program célja hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése volt komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. -8-

A projekt egyik kiemelt célcsoportja a pályakezdőket és a 25 éven aluli álláskeresőket takarta. Az érintettek közül a program 2011-es indulásától 2015. október 31-ig összesen 2.232 fő került bevonásra. A bevontak közül 1 133 fő részesült képzésben, ehhez kapcsolódóan 1.082 fő kapott keresetpótló juttatást, és 787 fő utazási költségtérítést. Bérköltség támogatásban 1.070 fő, bértámogatásban 732 fő részesült a célcsoportból. Emellett a munkaügyi szervezet 69 fő számára nyújtott lakhatási támogatást, 46 fő számára vállalkozóvá válási támogatást, továbbá 14 fő számára munkába járáshoz kapcsolódó utazási támogatást. A fiatalok emellett szolgáltatásban is részesültek, az álláskeresési regisztráció előtt egyéni munka-, pálya-, illetve álláskeresési tanácsadást kaptak, és tájékoztatásban részesültek arról, hogy milyen képzési, támogatási és szolgáltatási lehetőségeket vehetnek igénybe a foglalkoztatási osztályokon és a Foglalkoztatási Főosztályon található Foglalkoztatási Információs Tanácsadóban. GINOP 5.1.1-15/2015-00001 „Út a munkaerőpiacra” A konvergencia régiókban megvalósuló projekt 2015. október 1-jén indult a Nemzetgazdasági Minisztérium és a megyei kormányhivatalok konzorciumának megvalósításában. A projekt által nyújtott támogatásokat és szolgáltatásokat 2018. december 31-ig vehetik igénybe a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain regisztrált ügyfelek. A program célja a hátrányos helyzetű (köztük a 25-30 év közötti pályakezdő) álláskeresők támogatás nélküli munkaerő-piaci integrációjának elősegítése személyre szabott, komplex segítségnyújtással. A programba 2015. október 1. - 2015. december 31. között mindösszesen 167 fő került bevonásra, ebből 1 fő 25-30 év közötti pályakezdő volt, aki vállalkozóvá válási támogatásban részesült. GINOP 5.2.1-14 Ifjúsági Garancia program 2015. január 1-jén az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (YEI) támogatásával elindult az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló GINOP 5.2.1-14 Ifjúsági Garancia munkaerő-piaci országos projekt, mely a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást kívánja elősegíteni azon 25 év alatti fiatalok számára, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak. A 2017. december 31-ig tartó projekt elősegíti, hogy a 25 év alatti fiatalok lehetőséget kapjanak a munkatapasztalat-szerzésre vagy tanulásra, majd tartósan beilleszkedjenek a nyílt munkaerőpiacra, annak érdekében, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához. A program keretében lehetőség van különböző szolgáltatások (egyéni munkatanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, álláskeresési tanácsadás stb.) igénybevételére, képzésen való részvételre, támogatott foglalkoztatással való elhelyezkedésre, vállalkozóvá válás támogatás elnyerésére, valamint lakhatási támogatás igénylésére. A GINOP 5.2.1-14 programba bevontak száma az év végéig 1.293 fő volt. Közülük támogatott foglalkoztatásba 896 fő került, míg képzésben 408-an részesültek (a két támogatás között átfedés lehetséges). Egyéb támogatások, szolgáltatások A Foglalkozási Információs Tanácsadóban az ügyfelek álláskeresési- és munkatanácsadásban, egyéni és csoportos pályatanácsadásban részesülnek, valamint munkaerő-piaci információnyújtást igényelhetnek. A szolgáltatásokban 2015-ben összesen 2.648 fő pályakezdő volt érintett. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának munkatársai az év során 430 diáknak adtak segítséget továbbtanulással kapcsolatosan egyéni és csoportos formában. Emellett a képző intézmények, civil szervezetek

-9-

felkérésére több helyen tájékoztatót tartottak a diákoknak és az érdeklődő pedagógusoknak a szervezet pályaorientációs tevékenységéről, szolgáltatásairól.

II. A BŰNÖZÉS ÉS A VESZÉLYEZTETETTSÉG ALAKULÁSA, A BŰNCSELEKMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS STATISZTIKAI ADATOK ELEMZÉSE, A BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSÉNEK OKAI II. 1. Bűnelkövetés és sértetté válás A sértetté válást elősegítő oksági tényezők közül kiemelkedik a kiskorúaknál az életkor, az óvatosság hiánya, a provokáló magatartás, a kiszolgáltatott függőviszony és a hanyagság, valamint a környezet közömbössége. A gyermekelkövetők száma évenként változó. Az oksági tényezők közül kiemelkedik a fegyelmezetlenség, a figyelmetlenség, az objektív okok között első helyen a rossz baráti, alkalmatlan családi környezet jelenik meg, ezt követi az átmeneti pénzzavar; megjelenik a családi probléma, a helytelen nevelés és az iskolai konfliktusok is. A kiskorúak kriminalitásában – sértetti és elkövetői oldalon egyaránt – fontos tényező a sértett és az elkövető kapcsolatának vizsgálata.

Zala

8 177

6222

Veszprém

9 176

7036

Vas

15 138

5472

Tolna

51 198

5057

Szabolcs

171 794

16612

Somogy

64 273

11075

Pest

49 685

27413

Nógrád

96 268

5043

KomáromEsztergom

25 176

5835

Jász-NagykunSzolnok

119 444

11595

Heves

26 343

7902

Hajdú-Bihar

192 599

11623

Győr-MosonSopron

29 161

10578

Fejér

75 293

10628

Csongrád

31 223

11538

Borsod-AbaújZemplén

243 1143

20115

Békés

22 230

6857

Bács-Kiskun

46 290

14095

Baranya

41 355

8572

58 684

Regisztrált bűncselekm ények száma az elkövetés helye szerint, 2015. Regisztrált 0-13 éves elkövetők száma az elkövető lakóhelye szerint, 2015. Regisztrált 12-17 éves bűnelkövet ők száma a bűnelkövet ő lakóhelye szerint, 2015.

76035

Budapest

1. táblázat

Forrás: KSH előzetes adatok 2015-ről

A vagyon elleni bűncselekményeket e1sősorban a marginalizálódott családokban élő fiatalok követik el. A marginalizó1ódás okai között szerepelhet a szülők alacsony iskolázottsága, munkanélkülisége, ami miatt ezek a családok nehezen, gyakran a létminimum alatt élnek. E családok gyermekei számos esetben maguk is családfenntartók. Ezt a problémát növelhetik még tovább különböző szenvedélybetegségek (például: a1koholbetegség).

- 10 -

Odafigyelés hiányában a kiskorúak szabadidejüket gyakran utcán kóborolva, kortárscsoportba verődve töltik. Az ilyen csoportok bűnelkövetését nem egyszer motiválhatja „egy jó heccnek” ígérkező kaland konkrét anyagi haszonszerzési cél es az, hogy amit otthon nem kaphatnak meg a szülőktől, azt megszerzik szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése árán. Több bűnelkövető fiatalra jellemző az alacsony iskolázottsági szint, az iskolakerülés. A kiskorúak főként vagyon elleni bűncselekményeket követnek el. Az általuk megvalósított cselekmények több mint fele e bűncselekményi csoportba tartozik. A bűncselekmények elkövetési tárgya túlnyomórészt mobiltelefon, kerékpár, készpénz. A vagyon elleni bűncselekményeknél egyre gyakrabban jelenik meg az erőszak, mind dolgok, mind személyek elleni körben. A vagyon elleni bűncselekmények minősített eseteinél jellemző a társas, csoportos elkövetés és gyakran felnőtt személy jelenléte is. Az elkövetési tárgy legtöbbször műszaki cikk, készpénz, de előfordul színes fém, haszonállat vagy más vagyoni értékkel bíró ingóság. A korábbi évekhez hasonlóan 2015. évben is a kiskorúak inkább vagyon elleni bűncselekményeket követtek el, melyeknek többsége kis kárértékkel járó lopás volt. A fentiek alapján a 18 év alattiak által elkövetett bűncselekmények oksági tényezői között szubjektív oldalon az anyagi haszonszerzés, a kaland keresése, objektív oldalon a deviáns és perkriminalizált helyzet együtt szerepel. Valamelyest romlott a helyzet a gyermekkorú bűnelkövetők számát tekintve, enyhén emelkedett. A személy elleni cselekmények többsége könnyű testi sértés. Figyelmet érdemel esetükben a közrend elleni bűncselekmények aránya. Megyénkben több rendőrkapitányság illetékességi területén a fiatalkorú bűnelkövetők száma enyhén emelkedik. Említést érdemel, hogy a csonka családokban élő kiskorúak nagyobb arányban válnak elkövetőké. A fiatalkorú bűnelkövetőknél oksági tényezőként továbbra is szerephez jut az alkohol és az egyéb tudatmódosító szerek használata. A kiskorú áldozatok körében a fiúk veszélyeztetettsége dominál. A lányok által elkövetett erőszakos cselekmények aránya emelkedik. A fiatalkorúak sérelmének elsősorban vagyon elleni bűncselekményeket, lopásokat követnek el, míg a 14 éven aluli korosztályt a kiskorú veszélyeztetés fenyeget. Egy másik probléma a fiatalkorú, elsősorban a gyermekvédelmi szakellátásban nevelt gyermekek által megvalósított szökésekben jelentkezik. Jellemző, hogy az intézetből eltűntek többsége a szülőkhöz-családjukhoz szökik vissza. A családjukból eltűnt fiatalkorúak esetében kutatási lehetőség területe jobban kiszélesedik. Ezek a fiatalok sokszor a barátokhoz, rokonokhoz szöknek, nem ritkán szerelmi kapcsolataiknál találhatóak meg. A rendőrségi eljárásokból gyakran a derül ki, hogy a fiatalkorú személyek eltűnésének fő oka a kalandkeresés, a kitörési vágy, vagy egy szerelmi kapcsolat. Különösen a 14 éven felüli lányoknál generálja nagymértékben partnerkapcsolat a szökést. Az eltűnések okai között találhatók még a különböző családi problémák, illetve azok helytelen kezelése, esetenként a különböző iskolai nehézségek. A kiskorúak által vagy a sérelmükre az eltűnések, szökések alatt elkövetett bűncselekményekre jellemző, hogy azokat csoportosan követik el. A kiskorú áldozatok között az egyik legveszélyeztetettebb csoport a gyermekvédelmi szakellátásban élőké, akik közül sokan a rendszeres szökéseik miatt vállnak potenciális áldozattá vagy bűnelkövetőkké. A szökések ráirányíthatnák a környezet figyelmét arra, hogy az adott családban nincs rendben valami. Az ismétlődő esetek hátterében komoly családi problémák – az esetek jelentős részében családon belüli erőszak – húzódnak meg.

- 11 -

II. 2. A kiskorúak veszélyeztetettsége A gyermekek a társadalmi együttélés alapvető normáit életük korai szakaszában, legszűkebb környezetükben a családban, rokonsági, ismerősi körben, a kortárs csoportban és az oktatásnevelés intézményeiben sajátítják el. Bár a felsorolt körökben zajló normaelsajátítás mértéke és minősége az életkor előrehaladtával eltérő lehet, a szocializációban szerepet játszó faktorok közül a családét lehet dominánsnak tekinteni. A család nem tekinthető zárt rendszernek. A szocializáció nem hermetikusan elzárt térben zajlik, hanem tartalmát, módszereit annak a társadalomnak széles értelemben vett kultúrája, normái, módszerei határozzák meg, amelyben a család él. A társadalmi makrofolyamatok a mikrocsoportokon keresztül fejtik ki hatásukat, azaz – különösen korai életkorokban – a család a legfontosabb közvetítő láncszem az egyén és a társadalom között. A családi szocializáció során a társadalomban uralkodó normáktól eltérő értékek is átörökítődnek. A domináns értékektől eltérő értéktartalmak egyaránt lehet pozitívak (követendő, hagyományos), vagy negatívak (veszélyes, káros), attól függően, hogy ki és milyen módon értékeli azt. A család belső viszonyaiban megmutatkozó, – de a társadalmi változások indukálta – jelenségek a kiskorúak családban és társadalomban elfoglalt helyére is hatást gyakorolnak. A Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály 2015. évi állapotot tükröző adatgyűjtése alapján elmondható, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma 5.397 fő volt (2.714 család), míg a halmozottan hátrányos helyzetűeké 7.131 fő (3.343 család). Az előző évhez hasonlóan, a megállapítások elsődleges okai mindkét esetben a szülők alacsony iskolai végzettsége. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 25.452 fő részesült. A veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak magas aránya és a Jász-Nagykun-Szolnok megye számos járásában (településén) érzékelhető nehéz gazdasági helyzet együttesen nagy kihívást jelent a megye gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszere számára. 2015-ben 71.970 fő, a lakosság kb. 19 %-a 18 éven aluli a megyében. Ők azok, akik életkoruk alapján a gyermekvédelmi rendszer potenciális alanyai. Az hogy közülük hányan kerülnek valóban kapcsolatba a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhatósággal, esetleg valamelyik bentlakásos intézménnyel, a családi körülményeikkel, szüleik anyagi helyzetével-, életvitelével (nem utolsósorban a veszélyeztetéssel érintett gyermekkel szoros kapcsolatot ápoló baráti társaság összetételével stb.) egyaránt összefügg. A veszélyeztetett gyermekek száma a gyermekjóléti szolgálatok – nem teljes körű – adatszolgáltatása alapján 4853 főt érintett, a megoszlás az alábbiak alakult: 2. táblázat

A veszélyeztetettség főbb okai környezeti anyagi magatartási egészségi

A veszélyeztetett gyermekek száma- fő (százalékos megoszlás) 2013. 3442 (67%) 318 (6%) 1123 (22%) 226 (4%)

2014. 2096 (50%) 983 (23%) 950 (23%) 169 (4%)

Forrás: Gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása

- 12 -

2015. 2390 (49%) 1254 (26%) 946 (20%) 263 (5%)

3. ábra

Forrás: Gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása 2015.

A gyermekjóléti szolgálatoktól kapott információk alapján az látható, hogy megyénkben a 018 éves korosztály kb. 7-8 százaléka veszélyeztetett. Az elmúlt évek adatainak vizsgálata során szembetűnő az anyagi tényezők arányának emelkedése, ezzel együtt a környezeti tényezők arányának csökkenése a veszélyeztetettség kialakulásának okai tekintetében. A magatartási és egészségi okok százalékos megoszlása stagnál. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség enyhítése, megszüntetése érdekében a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása; a családi konfliktusok megoldásának elősegítése; az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, illetve kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást. A családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni. A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít. A családgondozó - a gyermek és a szülő közreműködésével a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet készít. A családgondozó - a gyermek és a szülő közreműködésével - szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti. A gyermekjóléti szolgálat, a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére.

- 13 -

A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi. Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását. Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn. A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. A gyermekjóléti szolgálat - krízishelyzet kivételével írásban jelzi a gyámhatóságnak, ha az általa gondozott családban hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. Krízishelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat bármilyen módon élhet jelzéssel a gyámhivatal (ma a járási hivatal egy osztálya) felé. A jelzés tényét ebben az esetben utólag foglalja írásba. A gyermekjóléti szolgálat legalább félévente, továbbá a szolgáltatási lehetőségek megváltozása, illetve a járási hivatal megkeresése esetén haladéktalanul tájékoztatja a hivatal az általa nyújtott és az általa ismert, elérhető pszichológiai és mentálhigiénés segítő szolgáltatásokról, valamint terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről. A gyermekjóléti szolgálat a hivatal megkeresésére haladéktalanul felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot és szükség esetén a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozza a családot, vagy javaslatot tesz gyámhatósági intézkedés megtételére. A gyermekjóléti szolgálat az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot, és segítő tevékenységet végez a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. II.3. Családon belüli erőszak A család a társadalom alapintézménye, amelynek szerepe a legfontosabb az egyén szocializációs folyamatában. A gyermek sorsa nagymértékben függ attól, hogy a család mennyire képes az értékközvetítő és értékkövető funkcióját ellátni. Erre pedig csak akkor alkalmas, ha strukturálisan teljes, funkcionálisan megfelelően működik. Ehhez az szükséges, hogy legyen olyan személy, aki megfelelő mintául szolgálhat a gyermek számára, illetve szükséges a gyermekkel való következetes bánásmód. Napjainkban, sajnos, azt tapasztalhatjuk, hogy a családok morális tartalékai lassan kiürülnek, a család hagyományos védő, oltalmazó szerepe és a pozitív minta jellege sem mindig érvényesül. Egyre kevesebb figyelem jut (napi kb. 7 perc) a gyermekekre, egyre felületesebb az ellenőrzésük, nevelésük sekélyesebbé válik, amelyet az iskola sem tud pótolni. A szülők sok esetben közönyösen szemlélik gyermekük szabadidejének eltöltését, nem támasztanak velük szemben követelményeket, nem biztosítanak számukra megfelelő elfoglaltságot. A törődés hiánya pedig megjelenik a nem megfelelő szocializációban, a társadalmi követelményeknek nem megfelelő későbbi gondolkodás- és viselkedésmódban.

- 14 -

A családon belül elkövetett, a családtagok ellen irányuló cselekményeket az életkortól és a nemi hovatartozástól függő egyenlőtlenségek okozta anyagi, érzelmi és szexuális függőség különbözteti meg az erőszak más formáitól, még ha megjelenési formájukban hasonlóak is. A családi erőszak magában foglalja a bántalmazást, a testi sanyargatást éppúgy, mint a házastárs, a korábbi házastárs, a szülő, vagy más - a sértettel szoros érzelmi kapcsolatban álló – személy részéről elkövetett szexuális kényszerítés legkülönbözőbb formáit. A kialakuló családi erőszak vesztese mindig a legsérülékenyebb családtag: legtöbbször a gyermek. Az esetek többségénél azonban maga a gyermek is természetesnek veszi a családban fellépő konfliktusok erőszakos megoldását, hiszen nevelkedése során erre szocializálódott. Emiatt eszébe sem jut az, hogy védekezzen, vagy fellépjen ellene. Tény, hogy a szülői hatalom léte és érvényesülése a szocializáció folyamatának elengedhetetlen eszköze. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy az erő, a hatalom egyenlőtlen elosztódásával való visszaélés a családban - egyéb tényezőkkel együtthatva - egyik elemét képezheti a család diszfunkcionális működésének, s felboríthatja a családi kapcsolatok kívánatos rendszerét. Azokban a családi rendszerekben, ahol a családfői hatalmat gyakorló személy eszköztára eleve hiányos, ahol a családtagok befolyásolásának olyan eszközei, mint a verbális meggyőzés, a ráutaló vagy mintaadó magatartással történő befolyásolás eleve ismeretlenek, ott csak az erőszak enyhébb vagy durvább formája marad konfliktusfeloldó, problémamegoldó eszközként. A családon belüli erőszak sajátossága, hogy abban a közegben fordul elő, amelynek méltóságot, egyenlőséget, anyagi biztonságot, pszichikai támaszt, emocionális kötődést kellene jelentenie a család minden tagja számára. Az erőszakot alkalmazó éppen az áldozat szülője, egyéb hozzátartozója, akinek védelmet, támogatást kellene nyújtania. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján a kiskorú eltűnése miatt folytatott közigazgatási eljárás során a rendőrség körözési előadója – amennyiben családból szökött a gyermek – minden esetben vizsgálja, hogy családon belüli erőszak nem játszott-e közre az eltűnésében. Ilyen ügyek vizsgálata során kiemelt figyelmet kap azoknak a körülményeknek a felderítése, melyek az eltűnt kiskorú testi, értelmi, érzelmi fejlődését veszélyeztethetik. Itt is el kell mondani, hogy az ismétlődő szökések hátterében komoly családi problémák – az esetek nagy részében családon belüli erőszak – húzódnak meg.

4. ábra

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság adatszolgáltatása 2015.

- 15 -

A rendelkezésre álló adatokat a megelőző időszak adataival összevetve, az ilyen típusú jogsértések számában 12%-os emelkedés következett be. Ezen emelkedéshez hozzájárulhattak a rendőri szervek által az áldozatokhoz szisztematikusan eljuttatott információk, melyek következtében magasabb lett a sértettek bejelentési, feljelentési hajlandósága, így csökkent a látencia. A családon belüli erőszak körébe tartozó jogsértések legnagyobb része tevőleges magatartással megvalósított bántalmazás, azonban a mulasztással (gondozás vagy tartási kötelezettség elmulasztása) elkövetett bűncselekmények számában, kisebb mértékben, de emelkedés tapasztalható a 2014. év adataihoz képeset. Az esetek többségében a bántalmazás nem alkalomszerű, a folyamatosan fennálló veszélyeztető helyzet miatt inkább ciklikusan előforduló, a bántalmazások között a felek viszonya hosszabb-rövidebb ideig viszonylag normalizált. 5. ábra

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság adatszolgáltatása 2015.

Sértetti oldalon emelkedést a rendőrség adatai 2015. évben csak a 18-60 év közötti nők körében regisztráltak. A vizsgált esetek során megállapításra került, hogy megyénkben a tárgyidőszakban bekövetkezett idős személyek sérelmére elkövetett családon belüli erőszakot az esetek 80 %-ában a bántalmazott nagykorú gyermeke, unokája, esetleg annak férje, vagy élettársa követte el. A regisztrált esetekben leginkább az elszegényedett, halmozottan hátrányos helyzetű családokban - jellemzően olyanokban, ahol egynél több gyermek él - valósult meg a jogsértés. E családokban a gyermekek gyakran jelen is voltak a bántalmazás során. Az elszegényedés, a munkanélküliség, az italozó életmód mellett az aluliskolázottság is komoly gondot jelent. A felek nehezen kötnek kompromisszumot, a probléma megoldásának egyetlen módját leginkább az erőszak valamilyen formában történő alkalmazásában látják. Elmondható még, hogy a sértettek száma, ha kismértékben is, de –egy életkori kategória kivételével – csökkent.

- 16 -

6. ábra

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság adatszolgáltatása 2015.

Gyakran problémát okoz, hogy egyik félnek sincs hová költöznie, ezért kényszerűségből továbbra is egy házban, egy lakásban élnek együtt. A szülők sokszor a probléma megoldását valamilyen tudatmódosító szer segítségével próbálják megoldani, mely azzal jár, hogy a családban élő gyermekeknek nem áll módjukban elsajátítani az alapvető coping mechanizmusokat, nem tudják megfelelően kezelni a stresszt, ezért agresszívé válhatnak. A bántalmazás módjai sokfélék, a lelki terrortól a tettlegességen át a mozgásszabadság korlátozásig terjedhetnek. A férfiak általában egyedül, házastársi, élettársi, apai, nevelőapai minőségben követik el cselekményeiket, sokan közülük munkanélküliek, vagy alkalmi munkából élnek. A veszekedések leggyakoribb kiváltó okai között az alkoholos állapot, anyagi jellegű problémák, féltékenység, vagy épp ennek ellenkezője, az érzelmi elhidegülés szerepelnek. A felek szemben állása az előbb említett okokon kívül még folyamatban lévő, váló- és vagyonmegosztási perek, gyermekelhelyezési viták, lakáshasználat megosztottságából adódó kényszerű együttlakás miatti konfliktusokra vezethetők vissza. 7. ábra

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság adatszolgáltatása 2015.

- 17 -

A női elkövetőkre nem jellemző a fizikai erőszak. A gyermekbántalmazások gyakori formája ugyan a testi fenyítés, de jellemzően a 2015. évben is valójában a szeretet megvonása az érzelmi elhanyagolás vezetett a kiskorú személyek veszélyeztetettségéhez. Az indulati cselekmények mellett megfigyelhető volt a tartásra szoruló gyermekkorú családtagok elhanyagolása, a meglévő jövedelem saját célra fordítása. Az iskolai képzés korhatárának változása azt eredményezte, hogy a gyermekek még fiatal felnőtt korban is a szülői háztartás lakói, anyagilag egymásra utaltak, és ez növeli a generációk közötti konfliktusok kialakulásának lehetőségét, bekövetkezésének gyakoriságát. A családon belüli erőszak esetén a helyszínre érkező rendőrnek a sértettet az elsődleges meghallgatás során írásban nyilatkoztatnia kell arra vonatkozóan, hogy kíván-e magánindítványt tenni. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is jellemző, hogy a sértettet a helyszínen tett nyilatkozatuk ellenére a későbbiek során korábbi szándékuktól elállnak, a helyszínen tett nyilatkozatukat nem tartják fenn, azt visszavonják. A rendőrök általános tapasztalata, hogy a bántalmazás helyszínén a bántalmazóval – aki általában ittas, vagy erősen felindult állapotban lévő – érdemben nem lehet kommunikálni. A családon belüli erőszak elkövetésének helyszínei a regisztrált esetek 90%-ban a családok lakásai, mely körülmény nagyon megnehezíti a bizonyítást, jelentősen csökkenti az elfogulatlan tanúk felkutatásának esélyét. Bár általában a sértett az, aki a rendőrséget értesíti, a hatóság kiérkezésekor a felek már igyekeznek a történteket egymás közötti magánügynek beállítani. Annak ellenére, hogy a sértettek az intézkedő rendőrtől megkapják a szakszerű felvilágosítást, sokszor nem élnek a bántalmazó elleni magánindítvány alkalmazásának jogi lehetőségével. Ezekben az esetekben rendzavarás, vagy garázdaság, szabálysértés elkövetése miatt hivatalból indul eljárás a bántalmazóval szemben. Probléma, hogy a helyszínen milyen módon tisztázható az, hogy a cselekményeknél jelen lévő gyermekek tanúi vagy részesei voltak-e a történteknek. Amennyiben a bántalmazásnak illetve a családon belüli konfliktusnak kiskorú személy is tanúja, a rendőrség által a gyermekjóléti szolgálat részére adatlap kerül megküldésre, melyet követően a családgondozók felveszik a kapcsolatot az ügyben érintett családdal, lehetőségeikről tájékoztatást nyújtanak. A Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a rendőrség 2015. évben 132 alkalommal élt jelzéssel a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok felé. 4. táblázat

Rendőrségi jelzések száma a gyermekjóléti szolgálatok felé

2013. év

2014. év

2015. év

125

249

132

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság adatszolgáltatása

A bűnügyi feladatok végrehajtása kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a családon belül történt erőszakos cselekmények egy része továbbra is látenciában maradhat, mivel a sértett fél a megtorlástól félve nem tesz feljelentést. A bejelentett ügyek közül esetenként a sértett személy magánindítványának hiánya miatt továbbra sincs lehetőség büntetőeljárás megindítására. Az elrendelt nyomozások többnyire a sértett feljelentése, a gyámhatóság, a családsegítő szolgálatok kezdeményezésére indul. A bejelentő általában a sértett, vagy a segítségére siető hozzátartozó, ritkább esetben a szomszéd, vagy egyéb kívülálló.

- 18 -

A 2015. évben növekvő tendenciát mutatott a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaitól származó bejelentések száma. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények bizonyítása nehézséget okoz, legtöbbször a közvetlen bizonyítékok beszerzésének/beszerezhetőségének hiánya miatt (gyakran nincs külső elfogulatlan tanú, az események házon belül történnek, közvetlen hozzátartozók, lakókörnyezetben élő szomszédok sok esetben nem tesznek vallomást, elhallgatják, amiről tudnak/tudtak). Emiatt a cselekmények elkövetését más, többnyire közvetett bizonyítékokkal kell alátámasztani (orvosi látlelet, közvetett tanúvallomás, pszichológus, orvos szakértő véleménye). A családon belüli ügyek rendőrségi nyomozását tovább nehezítheti, ha a bejelentő nem egy konkrét eset kapcsán, hanem egy hosszan tartó, folyamatosan megvalósuló bántalmazás miatt tesz feljelentést. A kiskorú sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén illetve kiskorú bántalmazásánál az eljárásba a rendőrség kriminálpszichológust is bevon. A Szolnoki Rendőrkapitányság épületében kialakításra került gyermek kihallgató szoba használatával az év valamennyi napján biztosított a gyermek- és fiatalkorúak életkori sajátosságaihoz igazodó környezetben történő meghallgatása. A gyermekeket érintő erőszak elkövetői többnyire a családtagok, akik visszaélnek a gyermek bizalmával, vagy a tágabb környezet felnőtt tagjai és más gyermekkorú személyek. Meghatározó az anyák aránya az elkövetők között. Az apák, nevelőapák bántalmazó magatartását is sok esetben az anyák indukálják. A nemzetközi és hazai adatok tükrében megállapítható, hogy a gyermekbántalmazás előfordulási gyakorisága országonként, kultúránként változó. A magyar esetek előfordulási gyakoriságát nehéz adatokkal alátámasztani. Az adatszolgáltatást nehezíti, hogy az áldozatok és az eseményről tudó családtagok, a szűkebb-tágabb környezet titokban tartja, szégyenérzetből, megbélyegzéstől való félelmükben – vagy félve a büntetőjogi következményektől. A gyermek elhanyagolásának, a rossz bánásmódnak a jeleit azok a szakemberek észlelhetik elsősorban, akik napi kapcsolatban vannak a gyermekkel, ismerik a családot, a gyermeket (védőnő, bölcsődei gondozó, óvónő, pedagógus, pszichológus, orvos). A családon belüli erőszak áldozatai traumájának kezelése, annak pozitív kimenetele függ az időben történő felderítéstől. Széles körű felvilágosítás, az anonimitás biztosítása, az áldozatok megvédése, a segítő szakemberek speciális felkészítése elengedhetetlen eleme a probléma kezelésének. A szülők közötti erőszak a gyermekeknél súlyos lojalitási konfliktust okoz: a gyerekek félnek a bántalmazó (általában az apa) dühétől és erőszakos kitörésétől. Gyűlölik őt ezért és ezzel egyidejűleg vágynak az elismerésére és szeretetére. Gyakran érzik bűnösnek magukat az erőszakossága miatt és felelősnek az anya és a testvérek védelméért. Ebben a védelmező szerepben menthetetlenül túlterheltek. Az anyát egyrészt védtelennek és gyengének látják, de elhanyagolónak és/vagy erőszakosnak is a gyermekekkel szemben. A Járási Hivatalok Gyámügyi Osztályaitól kapott adatok alapján elmondható, hogy a 2015. évben a gyermekek sérelmére elkövetett családon belüli erőszak formái közül a szülő általi lelki erőszak száma messze meghaladja a fizikai és szexuális erőszakét, a gyámügyi osztályokkal kapcsolatba kerülő összes bántalmazott kiskorú 67%-a családon belüli lelki erőszak áldozata volt. - 19 -

5. táblázat

Családon belüli erőszak 2015. Szülő által Testvér által Hozzátartozó által ÖSSZESEN

fizikai 38 2 2 42

lelki 91 0 4 95

szexuális 3 0 2 5

Forrás: Járási Hivatalok Gyámügyi Osztályai adatszolgáltatása 2015.

Az elmúlt évek során a Járási Hivatalok Gyámügyi Osztályaihoz kerülő ügyekben a szülők általi családon belüli erőszak minden megjelenési formája csökkenő tendenciát mutatott, legnagyobb mértékben a lelki bántalmazás előfordulása csökkent. 8.ábra

Forrás: Járási Hivatalok Gyámügyi Osztályai adatszolgáltatása 2015.

A családon belüli erőszak előfordulásának mértékét erősíti az is, mely szerint a 2015. évben a gyámhatóságoknál előforduló családon kívüli erőszak áldozatává vált gyermekek száma 24 (a családon belüli erőszak esetében ez 142). 6. táblázat

Családon kívüli erőszak 2015. Gyermek által Felnőtt által Intézmény munkatársa által ÖSSZESEN

fizikai 13 2 0 15

Forrás: Járási Hivatalok Gyámügyi Osztályai adatszolgáltatása 2015.

- 20 -

lelki 3 2 0 5

szexuális 1 2 1 4

III. A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI FELADATKÖRÉBEN ELJÁRÓ MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉVES BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTFOGÓ BEMUTATÁSA III.1. A gyermekjóléti szolgálatok családgondozásának tapasztalatai

alapellátás

és

védelembe

vétellel

történő

A gyermekjóléti szolgálat a gyermekek családban történő nevelésének elősegítése érdekében: 



 



Tájékoztatja a gyermeket és a szülőjét mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, melyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, a családban történő nevelésének elősegítésével. A tájékoztatást úgy szervezi meg, hogy a gyermek azt önállóan is igénybe tudja venni. A támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás segítése érdekében a családgondozó (2016. január 1. napjától családsegítő) segítséget nyújt a gyermeknek vagy szülőjének kérelme előterjesztéséhez, kezdeményezi támogatás megállapítását az illetékes hatóságoknál. Tájékoztatja a szülőt vagy gyermeket a családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi és mentálhigiénés tanácsadás igénybevételének lehetőségeiről, céljáról és feltételeiről, esetleg segíti a tanácsadást nyújtó felkeresését. A válsághelyzetben lévő várandós anyát tájékoztatja az őt és a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, az ezekhez való hozzájutás lehetőségeiről, a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről. Tájékoztatja az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését.

A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekvédelem rendszerén belül a gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekjóléti alapellátások közé tartozik. Biztosítására a települési önkormányzat köteles. A szolgáltatás tartalma nem csak a veszélyeztetett gyermekekre irányul, hanem minden családra, illetve a kockázati csoportokra a prevenció keretében. A család öngondoskodási képességének erősítése érdekében a gyermekvédelmi szakember ellátásokat, szolgáltatásokat, forrásokat ajánl fel és szervez a gyermekes családok számára, tájékoztat ezek igénybevételének feltételeiről és eljárásairól, szükség esetén kapcsolatba lép a szolgáltatókkal, és összeköti velük a családot, képviseli érdekeiket a másik szolgáltatóval folytatott tárgyalásban. A családtagok beleegyezésével és együttműködésével erősíti és mozgósítja a család rendelkezésére álló társas támogató hálózatokat, szükség esetén a családdal együtt bevonható, mozgósítható forrásokat keres.

- 21 -

A gyermekjóléti szolgálat feladata az egyének, családok, gyermekek problémáinak időben történő felismerése, és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálatok észlelő- és jelzőrendszert működtetnek. A jelzőrendszer működése természetszerűleg minden településen különböző. Az egészségügyi intézmények közül a védőnőkkel és a házi gyermekorvosokkal állnak leggyakrabban kapcsolatban a gyermekjóléti szakemberek. A közös családlátogatásokon túl egyéb prevenciós programokban (pl. Biztos Kezdet program) dolgoznak közösen. Esetmegbeszélések, szakmaközi megbeszélések, esetkonferenciák Az esetmegbeszélések állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (vagy az intézmény vezetője, az általa delegált pedagógus), a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa. Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll. Az alábbi adatokból látható, hogy a legtöbb esetmegbeszélést (az egyéb eseteket nem figyelembe véve) családon belüli erőszak ügyében tartották. 9. ábra

Forrás: Gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása 2015.

A jelzőrendszer tagjai a szakmaközi megbeszélések alkalmával a saját területük szakmai lehetőségeivel a feltárt problémákra (pl. iskolakerülés gyakori előfordulása, droghasználat, szabadidős tevékenység megszervezésének lehetőségei a településen stb.) közösen dolgoznak ki kezelési, megoldási lehetőségeket. Eközben alakítják ki egységes szemléletüket. Ezen kívül, a gyermekek egy-egy csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetésére cselekvési tervet dolgoznak ki. A gyermekjóléti szolgálat, konkrét esethez kapcsolódóan esetkonferenciát tart az érintett szakemberek bevonásával. Az esetkonferencia célja, a szolgáltatást igénybevevő gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a résztvevő szakemberek és egyéb meghívottak között. Minden résztvevő hozzájárul szakértelmével annak eldöntéséhez, hogyan oldható meg leghatékonyabban az adott

- 22 -

probléma, megfogalmazza saját részvételét az esetkezelési folyamatban. Visszajelzéseikkel segítséget adnak az esetgazdának a segítő kapcsolat jellemzőinek feltárására, megismerésére. Az esetkonferencia résztvevője lehet olyan tag is, aki közvetlenül nem foglalkozik a klienssel, de hozzá tud járulni a gondozási tervhez azzal, hogy erőforrásokat biztosít, tanácsokkal szolgál, vagy információkat ad. Az esetkonferencia tagjainak, résztvevőinek köre értelemszerűen az esettől, a kliens problémájától függ, így a csoport nem állandó. Az esetkonferencián figyelembe kell venni a gyermek sorsát befolyásoló minden szakterületről összegyűjtött szükséges és lehetséges adatot, információt, véleményt. A gyermekjóléti szolgáltatással kapcsolatos tevékenység, adatok A 2015. évben a gyermekjóléti szolgálatok által rendelkezésre bocsátott adatok szerint a gondozásukban lévő gyermekek közül 3765 volt veszélyeztetett. 7. táblázat

Gyermekjóléti szolgálat által gondozott gyermekek közül veszélyeztetett, 2015. 0-13 éves 14-18 éves gyermekek ÖSSZESEN Családok száma, amelyekben az érintett gyermekek élnek

Gyermekek száma (fő) 2555 1210 3765 2563

Forrás: Gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása 2015.

Védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok, adatok A védelembe vételi eljárás megindulása előtt minden lehetséges egyéb, a gyermek veszélyeztetettségét megszüntető intézkedés lehetőségét ki kell „meríteni”. A védelembe vétel lényege, hogy a hatóság a gyermek gondozásának, ellátásának megszervezéséhez a szülői neveléssel összefüggő feladatok segítéséhez családgondozót rendel ki, és ha szükséges, különböző intézkedések megtételét írja elő a szülő részére. A gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére a gyámhatóságnak. A kirendelt családgondozó elkészíti a gondozási-nevelési tervet, mely tartalmazza a veszélyeztető körülményeket, a szükséges és elvárható változásokat, a személyre lebontott feladatokat, határidőket, a segítséget nyújtó személyek és intézmények megjelölését. 10. ábra

Forrás: Gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása 2015.

- 23 -

8. táblázat

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi gondoskodás Alapellátás Védelembe vétel Összesen

2013

2014

2015

3702 1348 5050

4006 1422 5428

3037 1311 4348

Forrás: Gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása 2015.

A védelembe vétellel érintett családok száma: 2013. évben 677, 2014-ben 740, míg 2015-ben 727. A családgondozó és a család mozgásterét az adott településen nagymértékben korlátozhatja a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások hiánya, így pld. családterápia, pszichológus, a gyermek értelmi és egészségi állapotának megfelelő iskolai elhelyezés, helyettes szülő, házi gyermekfelügyelet, megfelelő lakhatás, munkahely. 11. ábra

Forrás: Gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása 2015.

Prevenciós munka A prevenciós munka fontos eleme a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a gyermekvédelemben érintett szervezetek, intézmények programjainak összehangolása. A gyermekjóléti szolgálatnak kezdeményeznie kell, hogy a köznevelési intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények szervezzenek ilyen programokat és ezekről nyilvántartást kell vezetnie. Tapasztalataink szerint a szabadidős programok legnagyobb részét a köznevelési intézmények szervezik, ám ezek nagy része csak hétköznapokon, délután 16 óráig biztosít a gyermekek számára hasznos elfoglaltságot. Az esti és a hétvégi, főként a nyári időszakban nagyon sok a csellengő fiatal és sokan töltik szabadidejüket a szórakozóhelyeken. A 2015. évben megyénkben a prevenciót, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok között említésre kerültek: ünnepekhez/jeles napokhoz kapcsolódó programok, kézműves és - 24 -

sportfoglalkozások, drogprevenciós és bűnmegelőzési/baleset megelőzési előadások, nyári szüneti programok, táborok (például Erzsébet táborok). Szabálysértést, szolgálatoknál

bűncselekményt

elkövetett

gyermekek

gondozása

a

gyermekjóléti

A gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatásából kitűnik, hogy a gondozásukban lévő bűncselekményt elkövetettek 80%-a, a szabálysértést elkövetettek közül pedig 75% volt fiatalkorú. A 2015. évben az összes gondozott 5%-a követett el bűncselekményt vagy szabálysértést. 12. ábra

Forrás: Gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása 2015.

A rendőrségi adatok szerint a megyében összesen a 2011. évben 868 kiskorú elkövetőt, 2012. évben 786 főt, 2013-ban 714 főt 2014-ben 623 főt, 2015-ben pedig 563 főt tartottak nyilván. Az arányok az elmúlt években folyamatosan javulnak. III. 2. A bűnmegelőzési pályázatok, programok eredményei, tapasztalatai A 2015. évi adatok alapján elmondható, hogy az előző évekhez hasonlóan a települések leginkább kamerarendszer kiépítésre írtak és nyertek pályázatot, továbbá 1 település van, mely bűnmegelőzési programra, valamint 1 amely drogprevenciós programra pályázott sikerrel. A rendőrkapitányságok területén folyamatosan kerülnek megrendezésre road-showk az együttműködő partnerekkel. A „iskola rendőre” elnevezésű program feladatait 2015-ben 71 település, 120 iskolájában 101 iskolarendőr látta el.

- 25 -

IV. AZ ÖNKORMÁNYZATOK BŰNMEGELŐZÉSBEN

ÉS

EGYÉB

SZERVEK

SZEREPE

A

IV. 1. Önkormányzatok szerepe a bűnmegelőzésben, bűnmegelőzési bizottságok, bűnmegelőzési koncepciók Az önkormányzatok kulcspozíciója az elérhetőségükből, közvetítő szerepükből, széles hatáskörükből fakad. Ide tartoznak a szociális, gyermekvédelmi ügyek, melyek leginkább hatással vannak a településen élő gyermekek helyzetére. Megyénkben – a beküldött adatszolgáltatás alapján – 57 településen tárgyalták a helyi bűnmegelőzés helyzetét, 27 önkormányzat rendelkezik bűnmegelőzési stratégiával, vagy cselekvési programmal és 7-ben működik bűnmegelőzéssel is foglalkozó bizottság. A stratégiák megalkotásához 21 település igényelt segítséget többek között a helyi rendőrségektől, rendőrkapitányságoktól, gyermekjóléti szolgálattól, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivataltól, valamint a Szolnoki Járási Hivataltól. Alapvető fontosságú hogy 39 településen van a bűnmegelőzési tevékenységnek (sajtó, média) nyilvánossága. 65 önkormányzat anyagilag is támogatja a helyi rendőrséget: 8 a kapitányságot, 33 a körzeti megbízottat, 4 az iskola rendőrét, 24 pedig a rendőrőrsöt. 28 szervez felzárkóztató programokat az erkölcsi veszélyzónában lévő gyermekeknek. 7 önkormányzat hozott korábban létre bűnmegelőzési célú alapítványt. Polgárőrség a megye 74 településén működik. Civil szervezet 16 önkormányzat illetékességi területén szervezett bűnmegelőzési programot; míg köznevelési intézmények 47; gyermekjóléti szolgálatok 24; a rendőrség 63 és egyéb szervezetek 8 településen. Látható, hogy a rendőrség és a köznevelési intézmények szerveznek kiemelkedő arányban ilyen jellegű programokat. Az önkormányzatok pályázati képessége szinte csak a térfigyelő-kamerarendszerek kiépítésére korlátozódott, ez látható abból az adatból, miszerint az összesen 12 esetből 10 település kamerarendszerre adott be pályázatot, és csupán további 1 település van, mely bűnmegelőzési programra, valamint 1 amely drogprevenciós programra pályázott sikerrel. Megyénk 18 településén működik közterület felügyelet (további 3 településen pedig településőrség). A felügyeletek alapvető feladata a polgárok köz- és biztonságérzetét befolyásoló közterületi rend, tisztaság, kulturált környezet biztosítása, melyek mellett egyre szélesebb az a skála, amely a felügyeletek bűnmegelőzési jellegű tevékenységének erősödését jelzi. Jelenlétük visszatartó erővel bír a bűnözésre, megakadályozhatják az áldozattá válást, összességében hatékony bűnmegelőző hatást fejthetnek ki. Az önkormányzatok ezt felismerve egyre hatékonyabb működést várnak el bűnmegelőzési tekintetben is a közterületfelügyeletektől. Maguk is keresik e tevékenység szélesítésének lehetőségeit. A települések közül 17-en működnek mezőőrök, 11-en halőrök és 2-n természetvédelmi őrök. Feladatkörük elsősorban a vagyonvédelem területét (termények védelme, falopások, orvhalászat megakadályozása), öleli fel, de egyre szélesebb körben kapcsolódnak be a környezetet károsító jelenségekkel szembeni fellépésbe is (természetrongálás, engedély nélküli hulladéklerakás megakadályozása, stb.). Jelentős feladatuk a lakosság, a rendvédelmi szervek és az önkormányzatok, valamint a bűnmegelőzésben részt vevő más szervek informálása, a bűncselekmények megakadályozása érdekében a hatóságok tájékoztatása. Tevékenységük ma már egyre gyakrabban a fentieken is túlterjedő, emberi kapcsolataikra is alapozva egyre jelentősebb a szerepük a külterületeken, a tanyákon élő emberek segítésében, védelmében. Jelenlétükkel, ellenőrző tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak a

- 26 -

bűnelkövetések megakadályozásához és a lakosság közbiztonsággal kapcsolatos közérzetének javításához. Megyénkben 7 helyről jelezték, hogy van a polgárőrséghez hasonló más szervezet. IV.2. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatója bűnmegelőzési tevékenységéről A rendőrség gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének gerincét a hivatásos rendőrök által az alap- és középfokú oktatási intézményekben, osztályfőnöki órákon végzett oktató-nevelő munka adja, amelynek legfontosabb célja a fiatalok elkövetővé vagy áldozattá válásának elkerülésére való felkészítés. Az általuk nyújtott kínálatból az egyes iskolákban alkalmazandó programokat az iskolák pedagógusai a helyi sajátosságok figyelembevételével, a rendőrséggel közösen határozzák meg. A több évtizede felkérésre működtetett „D.A.D.A. program” az általános iskolák diákjai számára játékos formában közvetít komplex bűnmegelőzési ismereteket. Hasonlóképpen felkérés alapján juttatnak el információkat az „ELLEN-SZER programmal” melyet a középiskolák 10. évfolyamos diákjai számára dolgoztak ki korosztályos sajátosságok és igények figyelembevételével. A foglalkozásokat vezető rendőrtisztek interaktív módon a diákok aktuális igényeinek megfelelően közvetítenek naprakész információkat a bűnözésről, bűnüldözésről és a bűnmegelőzésről. A szakemberek által megtartott osztályfőnöki órákon az előadások az iskolák egyedi igényeit is figyelembe véve kerülnek megtartásra, leggyakrabban a büntethetőségről, az iskolai és családon belüli erőszakról, vagyonvédelem módozatairól, a prostitúcióról, a drogokról, a falfestésről, a média kedvezőtlen hatásairól, a számítógép túlzott használata miatti függőségről és az egyéb szenvedélybetegségekről szólnak. A szülői és nevelői értekezleten tantestületi igények alapján az aktuális bűnügyi helyzet ismertetésére bűnmegelőzési tanácsadásra, a veszélyhelyzetekre történő figyelemfelhívásra, és a felelősségérzet erősítésére kerül sor. Egyéb programok keretében kiállításokon, közösségi napokon, fórumokon is részt vesznek. Ifjúságvédelmi ellenőrzéseik során az iskolai igazolatlan hiányzások és az ez idő alatti bűnelkövetővé, áldozattá válás megelőzése érdekében visszatérő jelleggel rendszeresen vonják ellenőrzés alá a fiatalok kedvelt tartózkodási és szórakozási helyeit. A nyári prevenciós programok keretében napközis táborokban illetve a gyermekjóléti szolgálatoknál tartanak foglalkozásokat a fiataloknak. Az oktatási intézményekbe hírlevél formájában küldenek aktuális információkat a legújabb bűnelkövetési módszerekről, a felelőtlen áldozati magatartásokról, aktuális pályázati lehetőségekről, tanfolyamokról, és egyéb programokról. A 2013. év óta a Rendőrkapitányságok területén megrendezésre kerülő road-showkat 13080 fő látogatta meg. Ezen rendezvények egyik kiemelt célja az volt, hogy a Jász-NagykunSzolnok Megyei Rendőr-főkapitánysággal együttműködő partnerek: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának Igazságügyi Szolgálata, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központja, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Törvényszék, a Főügyészség, a Polgárőr Szövetség, a Bizalom Mentálhigiénés Egyesület közreműködésével a lakosság egészét elérő programokkal irányítsák rá a figyelmet az áldozattá válás veszélyeire. A megyei rendőr-főkapitányság nagy hangsúlyt fektetett a lakosság önvédelmi reflexeinek fokozására és partnerszervezetei tájékoztatására. A megye 71 településén, összesen 101 iskolarendőr 120 iskolában teljesített szolgálatot „Az iskola rendőre” elnevezésű program keretében.

- 27 -

A 2013-2015-ig terjedő időszakban TÁMOP pályázat keretében az oktatók megyeszerte 620 alkalommal tartottak foglalkozásokat összesen 19.925 fő tanuló számára. Az iskolai bűnmegelőzési tanácsadói hálózat létrehozására is sor került. A 6 fő kiválasztott szakember az alapképzést követően a 2013. évtől a szolnoki, mezőtúri, karcagi, jászberényi és kunszentmártoni rendőrkapitányságok illetékességi területén lévő 10 iskolában kezdte meg munkáját. A „Bűnmegelőzés korhatár nélkül” elnevezésű BM-15-MA-0041 azonosítási számú pályázat is megvalósításra került, eredményeiről 2016. május 12-én egy szakmai konferencia keretein számolt be a megyei rendőr-főkapitányság. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya számára 2015-ben a Társadalmi Megújulás Operatív Program az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés területén is több lehetőséget biztosított a bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos szakmai tevékenységre. A pályázat keretein belül került sor a napi munka során az áldozatokkal közvetlenül kapcsolatba kerülők közül 850 fő 30 órás kommunikációs tréningjére, melyeken az áldozatvédelemmel, áldozatsegítéssel kapcsolatos ismeretek módszertanát sajátították el, megismerkedtek a sértettekkel történő kommunikáció gyakorlati lehetőségeivel. A pályázat ideje alatt a Szolnoki Rendőrkapitányságon kihelyezett ügyfélfogadás mellett áldozatsegítő készenléti szolgálat is működött, mely magába foglalta a pszichológiai tanácsadást, az egyéni krízisintervenció lehetőségét, telefonos lelki segítségnyújtást. Szolnok városban továbbá Prevenciós és Információs Iroda is működik. Szolnoki Rendőrkapitányság bűnmegelőzéssel kapcsolatos tájékoztatója A Szolnoki Rendőrkapitányság számos prevenciós programot valósított meg a 2015. évben is, több civil szervezettel, valamint az önkormányzatokkal együttműködve is. A „VII. Kapitánysági Nyílt héten” közel 3000 óvodás, általános- és középiskolás vett részt különféle bemutatókon, programokon. 2015. augusztus 10-14. között a szolnoki Turisztikai és Szabadidő Központban hetedik alkalommal rendezték meg a Bűnmegelőzési és Életmód Tábort. A napközis táborban 90 fő 7-14 év közötti gyermek, különböző - drog prevencióval, bűn- és baleset-megelőzéssel, egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, sporttal, szabályos közlekedéssel, a Rendőrség, a Honvédség és a Katasztrófavédelem munkájának megismerésével kapcsolatos programokon vehetett részt, valamint készségfejlesztő játékok segítségével fejleszthette tudását. 2015. év októberében a kapitányság a Roma Nemzetiségi Önkormányzatok - köztük a Szolnoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat - védnökségével vetélkedőt hirdetett a roma származású gyermekek részére „Élj biztonságban!” címmel, melynek keretein belül 3 szolnoki és 3 vidéki általános iskolában és 2 szolnoki középiskolában tartott bűn- és balesetmegelőzési vetélkedőt. A megmérettetésen összesen 325 alsó és felső tagozatos, valamint középiskolás tanuló vett részt. A prevenciós programokon túl bűn- és baleset-megelőzési, vagyonvédelmi kiadványaikat, valamint tájékoztató anyagokat folyamatosan eljuttatják az érintetteknek, valamint rendezvényeiken is terjesztjük. Ezek megtalálhatóak a kapitányság ügyfélvárójában elhelyezett információs pultnál és a faliújságra is kihelyezésre kerülnek.

- 28 -

IV.3. Polgárőrség a helyi bűnmegelőzésben Megyénkben településein a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgárőr Szövetség alapvető feladata a bűnmegelőzés helyi gyakorlati megvalósításában való részvétel. Együttműködnek és kapcsolatot tartanak a rendőrséggel és az önkormányzatokkal. A Szövetség drogprevenciós csoportjának tagjai rendszeresen felkérésre is látogatják a megye általános és középiskoláit. Tovább folyt az „Egy iskola, egy polgárőr” mozgalom, mely tevékenység nagyban hozzájárul a gyermekbalesetek megelőzéséhez az iskolák gyalogátkelőhelyeinél. A Szövetség mobil KRESZ parkkal is rendelkezik, mellyel általános iskolákban a helyes közlekedés oktatására kerül sor. A törvény adta lehetőség alapján a középiskolákban az érettségi bizonyítványok megszerzésének feltételeként előírt 50 órás önkéntes társadalmi munkavégzés a Szövetségénél is teljesíthető. IV. 4. A Szolnoki Törvényszék tájékoztatója A Szolnoki Törvényszék a gyermekbarát igazságszolgáltatás program keretében folytatva a 2014-ben megkezdett munkáját, a speciálisan a gyermekkorú tanúk elkülönített kihallgatására szolgáló gyermekmeghallgató szobát működtetnek. A 2015. évben itt 137 alkalommal 240 gyermek meghallgatására került sor. A jogszabályi környezet változása miatt a vádirat benyújtása előtt folyó nyomozási bírói eljárásában a gyermekkorú tanúk meghallgatásáról kép- és hangfelvételt kell készíteni. Az ehhez szükséges technikai berendezést a törvényszék a 2015. évben önerőből megvalósította. A 2014. évben elindított tanúgondozási program érinti a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők mellett az ugyanilyen életkorban meghallgatott és a büntető és polgári eljárásban tanúként megjelenő személyeket is. A törvényszéken valamint az illetékességi területén működő járásbíróságokon összesen 13 bírósági tanúgondozó tevékenykedik, akik a tanúk részére kérdéseikre akár telefonon, akár személyesen felvilágosítást adnak a tanúvallomás megtételével kapcsolatos információkról, elősegítve a tanúzási kötelezettség teljesítését. A 2015. évben 417 alkalommal nyújtottak segítséget a hozzájuk fordulóknak. A büntető ügyforgalmi adatok szerint 2014-ben a törvényszéken és az illetékességi területén működő járásbíróságokon 5690 büntető ügy érkezett, míg a tárgyévben 5470 ügy került befejezésre. Ebből a fiatalkorú terhelteket is érintő büntető ügyek száma 239 volt. A 2015. évben jogerősen befejezett büntető ügyekben szereplő fiatalkorú vádlottak száma 348 fő. Ebből 346 fő esetében elítélés, míg 2 fő esetében felmentő ítélet született. Az elmúlt évihez képeset az elítélések száma 14,57 %-os növekedést mutat. 16 fiatalkorú vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, 82 vádlott esetében végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés került kiszabásra. Egyéb esetekben intézkedéseket alkalmaztak, mellőzve a büntetés kiszabását. IV. 5. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség tájékoztatója A fiatalkorú terheltek ellen indított büntetőügyekben a nyomozó hatóságoktól vádemelési javaslattal az ügyészséghez érkezett ügyek száma a 2015. évben csökkenést mutatott. Vádemelés 239 büntetőügyben, összesen 449 fiatalkorú gyanúsítottal szemben történt. Csökkent az előzetes letartóztatások száma, 2014. évben 47 kezdeményezésből 22, 2015-ben pedig 24 előterjesztésből 17 fiatalkorú esetében tettek indítványt az ügyészek a legszigorúbb

- 29 -

kényszerintézkedésre. (2014-ben mind a 22 fiatalkorút, 2015-ben viszont a 17-ből csak 13 fiatalkorút helyezett előzetes letartóztatásba.) A bíróságok által elítélt fiatalkorúak száma 346, mely 14,57%-os növekedést jelentett az előző időszakhoz képest. A bírók a fiatalkorú vádlottak 77,03%-ával szemben alkalmaztak intézkedést. Eszerint 147 fiatalkorú vádlottat próbára bocsátottak és 22 terheltet javítóintézeti nevelésre utaltak. A bíróságok 16 fiatalkorú vádlottal szemben szabtak ki végrehajtandó, 82 vádlottal szemben pedig végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést. A jogerős bírósági határozattal elbírált büntetőügyek száma 236-ról 279-re, a vádlottak száma pedig 307-ről 346-ra emelkedett. A Szolnoki Járási és Nyomozó Ügyészség mint székhelyi Járási Ügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Csoportjában szolgálatot teljesítő ügyészek tapasztalatai szerint a 2015. évben leggyakrabban előforduló cselekmények változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények, jellemzően lopások, rongálások voltak. Gyakoriak voltak az erőszakos jellegű, sok esetben garázda indítékból fakadó bűncselekmények, valamint a kábítószerrel visszaélések. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (jellemzően a rablások) elkövetési gyakorisága nőtt. A lopások megvalósítása körében továbbra is meghatározó volt a társas elkövetési mód. Gyakoriak voltak az olyan esetek, amiket a fiatalkorúak gyermekkorú társaikkal, többségükben gyermekkorú testvéreikkel együtt valósítottak meg. A többes elkövetések társtettesei egyébként is döntően az adott település ugyanazon részén lakó kortárs csoportbéliek voltak, Meghatározó volt azon lopások száma is, amelyeket a fiatalkorú terheltek a szülői felügyeletet gyakorló személlyel közösen követték el. Ezekben az esetekben a szülő ellen kiskorú veszélyeztetése miatt is büntetőeljárás indult, míg a gyámhivatal eseti gyámot rendelt a fiatalkorú elkövető részére. A fiatalkorúak körében a sorozatos dolog elleni erőszakkal, szabálysértési, vagy kisebb értékre, helyiségbe, vagy helyiséghez tartozó bekerített helyre a jogosult tudta nélkül bemenve elkövetett lopások voltak jellemzőek 2015-ben is. Gyakori elkövetési tárgy volt a kerékpár, az osztálytárs által őrizetlenül hagyott értéktárgy illetve hulladékfém. Sok volt az utcán őrizetlenül hagyott értéktárgyakra elkövetett lopás. Meghatározó jelenség volt a lakatlan ingatlanokba történt behatolással elkövetett lopás. A rongálások a tárgyévben is tipikusan falfirka elhelyezésével, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozva elkövetett vétségek voltak. Az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények, így rablások, zsarolások kapcsán ugyancsak kiemelhető a társas bűnelkövetés, aminek gyakorisága a fizikai erőfölény biztosítása iránti törekvés korcsoportot jellemző jelenlétére, az elkövető társak egymás szándékának megerősítése iránti igyekezetére utal. A vagyon elleni bűncselekmények sértettjei 2015-ben is leggyakrabban az iskolatársak illetve a nevelőotthonban elhelyezett lakótársak voltak. A gyermekotthonokban, a tárgyévben is előfordult nevelő sérelmére megvalósított közfeladatot ellátó személy elleni erőszak. A 2015. évben a fiatalkorúak által véghezvitt garázdaságok nem kirívóan durva elkövetési magatartások voltak, azonban az erőszak döntően másik személy, s nem dolog ellen irányult. A garázda cselekmények kapcsán is meghatározó volt a társas elkövetési mód azzal, hogy a bűntársak többnyire a baráti körből, illetőleg a családtagok köréből adódtak. A garázdaságok sértettjei tipikusan a fiatalkorú elkövetők által ismert személyek, így osztálytársak, baráti körből kirekesztett kortársak voltak. Az elkövetési helyek évek óta meghatározóan a szórakozóhelyek, illetőleg az azok előtti közterek és az iskolaudvar.

- 30 -

A kábítószerrel való visszaélést, új pszichoaktív anyaggal visszaélést megvalósító fiatalkorúak körében a 2015. évben is a fogyasztói típusú elkövetői magatartás volt a domináns, ami a terheltek döntő többsége vonatkozásában lehetővé tette a vádemelés elhalasztását, s az eredményes elterelést követően az eljárás megszüntetését. A 2014. és 2015. évek tapasztalatai szerint a pszichoaktív szer használat tekintetében fiatalkorú elkövetők körében egyre gyakoribb a megszerzés és fogyasztás, azonban a megszerzett készítmény új pszichoaktív anyag tartalma jellemzően nem haladja meg a csekély mennyiség felső határát. A tárgyévben tovább nőtt azon esetek száma, amelyekben az oktatási intézmény azt jelezte, a rendőrségnek, hogy a tanulónál új pszichoaktív anyag gyanús készítményt találtak, illetve a fiatalkorú iskolaidőben olyan tüneteket produkált, ami kábítószer/ új pszichoaktív anyag fogyasztására engedett következtetést. Az elkészített környezettanulmányok 2015. évben is széleskörű betekintést nyújtottak a fiatalkorú elkövetők családi, lakhatási körülményeibe. A gondosan kimunkált környezettanulmányok segítségével megállapítható volt, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű térségekben nevelkedő fiatalok teszik ki az elkövetők legnagyobb hányadát. Szocializációs környezetük káros hatásainak következtében részükről elfogadott mások bántalmazása, értékeik jogtalan, akár erőszakos megszerzése. Gyakori, hogy ezeknek a fiataloknak valamely családtagja, tipikusan az apjuk, vagy az idősebb fiútestvérük már volt büntetés-végrehajtási intézetben, illetőleg a fiatalkorú által megvalósított cselekmény idején tölti jogerős szabadságvesztését. Ez a „példa” torzíthatja a fiatalkorúnak a büntetéssel fenyegetettségről, a büntetés kiállásáról alkotott értékítéletét. Az ilyen családokban felnövekvő fiatalkorúak eseteiben a gyermekvédelmi intézkedések – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség szerint – többségében eredménytelenek, családi környezetükből történő kiemelésük célravezetőbb. Évek óta visszatérően jelentkező probléma, hogy számos fiatalkorú elkövető enyhe fokban értelmi fogyatékos (mentálisan retardált), ami kevésszer tűnik ki a nyomozói iratból, a gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyvből. A pártfogók által készített részletező környezettanulmányok és a pedagógiai jellemzések azonban értékes adatokat szolgáltatnak annak megfontolásához, hogy szükséges e az adott ügyben a fiatalkorú terhelt igazságügyi elmeorvos szakértői, igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálata. IV. 6. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Szolgálata tájékoztatója A pártfogó felügyelet tapasztalatai A pártfogó felügyelet célja, hogy az ügyészség vagy bíróság által intézkedésben vagy büntetésben meghatározott ún. próbaidő alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. A pártfogó felügyelő a büntetőeljárás és a végrehajtás folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és közvetítő szerepet lásson el az elkövető, valamint az áldozat és a társadalom között, ezáltal csökkentve a bűnismétlés veszélyét és fokozva az elkövető társadalmi reintegrációjának esélyét. Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXX. törvény rendelkezései értelmében 2014. augusztus 9-től a pártfogó felügyelői szolgálat feladat- és hatáskörébe tartozó, a feltételes szabadság tartamára törvény

- 31 -

alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatok végrehajtása a büntetés-végrehajtás szervezetéhez került át. A pártfogó felügyelet jogintézményét a magatartási szabályok töltik meg egyedi tartalommal. Az általános magatartási szabályok elsősorban az elkövető ellenőrzését, a pártfogó felügyelet kontroll funkciójának megvalósítását segítik elő, megtartásuk valamennyi pártfogolt számára kötelező. Ide tartoznak a pártfogó felügyelővel való kapcsolattartásra, a jelentkezésre, a felvilágosítás-nyújtásra vonatkozó, a határozatban előírt kötelezettségek, illetve a pártfogó felügyelő rendelkezéseinek teljesítésére vonatkozó előírások. Az ún. külön magatartási szabályok elrendelésének lehetősége teremti meg a magyar jogban a speciálisan az elkövető személyéhez, az elkövetett bűncselekményhez igazodó, a bűnismétlés esélyét növelő kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó beavatkozások alkalmazásának lehetőségét. A beavatkozások körében előnyben kell részesíteni a viselkedéskorrekciós, illetve a reintegrációhoz szükséges kompetenciák, szociális készségek fejlesztésére irányuló módszerek, illetve a helyreállító jellegű programok, technikák, például közösségi jóvátételi programok, resztoratív konferenciamódszerek, a közösségi kapcsolatok erősítésére irányuló eszközök alkalmazását. Mindezen ismeretek tudatában a Pártfogó Felügyelői Szolgálat egyre nagyobb számban élt a vizsgált időszakban - illetve jelenleg is - a fent említett csoportos esetkezelés eszközével. Saját csoportokat indít, vagy együttműködő civil szervezetek szervezésében teszi lehetővé a főleg munkaerő-piaci, önismereti, életvezetési, agressziókezelő foglalkozásokon való részvételt a pártfogoltak számára. A csoportos foglalkozáson való részvétel kötelezettsége magatartási szabályként is előírható. A diverziós, illetve alternatív eszközök alkalmazása esetében a döntés lényege éppen az, hogy az elkövetőt aktivitásra késztesse: ne passzív „elszenvedője” legyen a büntetésnek, hanem szembesüljön annak következményeivel. A pártfogó felügyelő kontroll funkciójának egyik lényege az elkövető szembesítése az általa okozott sérelemmel, és azon kockázati elemek feltárása, amelyek kiküszöbölése csökkentheti az újabb bűnelkövetés esélyét. A pártfogás teljes tartalmát erősen átszínezi a pártfogó felügyelet kétarcúsága. A folyamat egészében megjelenik a kontroll- és a segítő tartalom folyamatos átfedésben történő érvényesítése. Ez az a legfontosabb egyedi jegy, ami az igazságügyi szociális munkát alapvetően megkülönbözteti a segítő kapcsolatok egyéb ágaitól. A kontroll és segítő funkció érvényesítése hosszabb távon finom egyensúlyi állapot létrehozásában történik, aminek megteremtése a pártfogó felügyelő számára az egyik legnagyobb kihívás. A segítő kapcsolatban a kliens szerepe aktív, kezdeményező, döntően mellérendelt, együttműködési szándékától (általában) elállhat. A pártfogó felügyeletben a pártfogolt lényegében és intézményesen nincs kezdeményező helyzetben. A folyamatot ügyészi, bv. bírói, bírói határozat indukálja, melyben a pártfogolti együttműködés a teljes időszakban kikényszeríthető. A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben az a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekednie kell a kompetenciahatárain belül történő megoldásukra. A pártfogó speciális feladata lehet a változás/változtatás motivációjának kialakítása, közvetítő/generáló szerep betöltése az adott problémára szakosodott intézmény és a terhelt között. Áttekintés, a pártfogó felügyelői szakterület bemutatása 2015. április 01. napján a szakigazgatási szervek megszűntek és a kormányhivatalok szakmai főosztályaivá váltak. 2015. évben változatlanul az Igazságügyi Hivatal gyakorolt szakmai irányítást a megyei/fővárosi gyámügyi és igazságügyi főosztályok igazságügyi osztályai felett

- 32 -

és szakmai ellenőrzésekkel, módszertani állásfoglalásokkal, képzésekkel segíti az egységes jogalkalmazást. 2015. évben pártfogó felügyelők feladatkörébe összesen hat ügycsoportot telepítenek a jogszabályok, amelyek az alábbiak:  környezettanulmányok, és kvázi szakértői a pártfogó felügyelői vélemények készítése a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás folyamán hozott ügyészi/bírói döntések megalapozása érdekében  pártfogó felügyelet intézkedés végrehajtása  önkéntes kérelemre biztosított utógondozás a büntetés-végrehajtási és a javítóintézetekben, továbbá az onnan történő szabadulás/elbocsátás után is  közérdekű munka büntetés végrehajtásának, jóvátételi munka szervezése és ellenőrzése  közvetítői eljárások (mediáció) lefolytatása a büntető és szabálysértési ügyek során. A megelőző pártfogás bevezetésének szakmapolitikai és jogi háttere A megelőző pártfogás intézményének kialakításáról szóló koncepció szerint a megelőző pártfogás intézményének bevezetése két alapvető problémára kíván reagálni a fiatalkori, illetve a gyermekkori bűnözés kezelésével kapcsolatban. A fiatalkorú elkövetők kezelésének esetében a koncepció az elhúzódó büntetőeljárásokat jelöli meg a probléma forrásaként. A büntetőeljárások elhúzódása jelentős mértékben akadályozza a fiatalkorúak esetében alkalmazott szankciók célrendszerének érvényesülését, így elsődlegesen a fiatalkorúak szocializációjának támogatását. A gyermekkorú elkövetők esetében, a gyermekvédelem rendszerében alkalmazott beavatkozásokra vonatkozóan tartalmi kifogások fogalmazódtak meg, miszerint a gyermekkorú elkövetőkkel nem tud adekvát módon foglalkozni a gyermekjóléti alap- és szakellátás. A jogalkotó e komplex problémakör megoldását célozta a megelőző pártfogás intézményének bevezetésével. A megelőző pártfogás a magyar jogrendszerbe gyermekvédelmi intézkedésként került bevezetésre 2015. január 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései alapján. A megelőző pártfogás koncepciója szerint a jogintézmény hatékonyan egyesíti a gyermekvédelmi rendszer és a pártfogó felügyelet eszközrendszerét, beemeli a pártfogó felügyelők szaktudását a gyermekkorú elkövetők kezelésébe, illetve mind a gyermekkorúak, mind a fiatalkorúak esetében lehetővé teszi a korai beavatkozást mint a bűnismétlés elkerülése érdekében történő hatékony fellépést. A kriminális veszélyeztetettség problémakörét a jogalkotó tágan értelmezi, hiszen a célzott, korai beavatkozások célcsoportjába bevonja a fiatalkorúakon kívül a gyermekkorúakat is, illetve a megelőző pártfogás eszközrendszerét nemcsak bűncselekmény, illetve bűncselekmény tényállását megvalósító magatartás, hanem az elzárással is sújtható szabálysértés, illetve annak tényállását megvalósító magatartás alapján is alkalmazni rendeli. A megelőző pártfogás intézményét megalapozó nemzetközi szabályozás A megelőző pártfogás intézményének bevezetése összhangban van a fiatalkorúakra vonatkozó büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos nemzetközi joggyakorlat által meghatározott keretekkel, illetve követendő irányvonallal. A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerére irányuló reformok tartalmát jelentős mértékben meghatározták, illetve meghatározzák az Egyesült Nemzetek Szervezetének (a továbbiakban: ENSZ) és az Európa Tanácsnak a tárgykörben megszületett dokumentumai.

- 33 -

Az Európa Tanács R (2008) 11. számú, a fiatalkorú elkövetők esetében alkalmazott büntetések és intézkedések európai szabályairól ugyancsak kiemeli, hogy a fiatalkorú elkövetők kezelésének multidiszciplináris és multiszektorális megközelítésen kell alapulnia és szélesebb körű társadalmi kezdeményezés részeként kell megvalósulnia, a holisztikus megközelítés érvényesítése és a gondozás folyamatossága érdekében (a közösség bevonása és a folyamatos gondozás alapelve). Mindezek a nemzetközi elvárások érvényesülnek a megelőző pártfogás intézménye vonatkozásában is. A megelőző pártfogás alapvető célja a korai beavatkozás érvényesítése, jellemzője a multiszektorális, azaz a több intézmény együttműködésén alapuló megközelítés, illetve a beavatkozás szintjének és jellegének a bűnismétlés kockázatának szintjéhez való igazítása. A jogintézmény általános jellemzői A Gyvt. rendelkezései értelmében a pártfogó felügyelők feladatköre a megelőző pártfogás tevékenységével bővült. A megelőző pártfogás elrendeléséről a gyámhatóság határoz a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett. A megelőző pártfogás a bűncselekmény, illetve az elzárással is sújtható szabálysértés tényállása szerinti magatartást megvalósító gyermekkorúak, illetve azoknak a fiatalkorúaknak az esetében rendelhető el, akikkel szemben büntetőeljárás, illetve elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás indul. A megelőző pártfogás elrendelése meghatározott feltételek fennállása esetében kötelező. A gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén a megelőző pártfogást minden esetben elrendelik, a veszélyeztetettség közepes fokának megállapítása esetén a gyámhatóság a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmének, a gyermekjóléti szolgálat javaslatának és az eset összes körülményének figyelembevételével dönt az elrendelés szükségességéről. Ha közepes kockázat esetén a gyámhatóság nem rendeli el a megelőző pártfogást, e döntését fél év múlva hivatalból felülvizsgálja. Mivel a megelőző pártfogás célja a korai beavatkozás érvényesítése, így alkalmazása kizárt a szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést töltő, illetve pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúak esetében. A megelőző pártfogás kötelező tartalmi eleme a megelőző pártfogó felügyelővel való kapcsolattartás. A gyámhatóság a Gyvt. alapján kötelezi a gyermeket és a szülőt (vagy más törvényes képviselőt) a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködésre, meghatározott időközönként történő személyes találkozásra. A gyámhatóság a kapcsolattartáson kívül a gyermekjóléti szolgálat, illetve a pártfogó felügyelői szolgálat javaslata alapján magatartási szabályokat is megállapíthat. A magatartási szabályok kiterjedhetnek például arra, hogy a megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú, fiatalkorú kivel tarthat kapcsolatot, szabadidejét mivel töltheti, illetve életvezetésén milyen módon változtasson. A megelőző pártfogó felügyelő által javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni a viselkedéskorrekcióra, illetve a szociális készségek fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozásokat, illetve a helyreállító igazságszolgáltatási, programok alkalmazását (közösségi jóvátétel teljesítése, helyreállító technikák, mint például resztoratív konferenciamódszerek, mediáció használata stb.). A megelőző pártfogás minden esetben a védelembe vétel mellett, annak keretében zajlik, így egy olyan komplex beavatkozás érvényesül, amely a megelőző pártfogó felügyelő és a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának együttműködésére épül.

- 34 -

A fiatalkorú ellen folyó büntetőeljárás során a megelőző pártfogás tapasztalatai becsatornázódnak az eljárásba, mivel az ügyész számára a pártfogó felügyelő összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt készít, amelyben összegzi a megelőző pártfogás tapasztalatait. Az ebben foglaltak segíthetik az ügyészt a döntéshozatalban, a fiatalkorú esetében leginkább adekvát büntetőjogi reakció meghatározásában. A megelőző pártfogás bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok A jogintézmény bevezetésének első évében a tapasztalatokat összegezve megállapítható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megelőző pártfogás elrendelésére kevés esetben, mindössze 25 alkalommal, került sor. Az ügyek többségében a pártfogó felügyelet jelenleg is tart, így időtálló következtetés levonása az eltelt idő rövidsége miatt nem lehetséges. Az eddigiek tekintetében azonban elmondható, hogy az ügyek többségében mind a pártfogolt, mind a törvényes képviselője pártfogáshoz való hozzáállása megfelelő. A pártfogoltakra irányuló koncentrált figyelem hatására hatékonyabban alakítanak ki szociális kapcsolatokat, javulnak tanulmányi eredményeik és magaviseletük, valamint törekednek hasznosítani a pártfogó felügyelő és a családsegítő útmutatásait. A bűnismétlés szempontjából magas kockázatúnak ítélt pártfogoltakat kivéve a pártfogó felügyelet eredményes realizálása várható a pártfogó felügyelet végére. Fent hivatkozott magas bűnismétlési kockázatú esetekben, a fiatalok mellett a szülői hozzáállás sem megfelelő, az együttműködési szándék csupán látszólagos, amelynek elérése céljából a családsegítőkkel különböző szakmai módszerek alkalmazása ellenére eredménytelen a pártfogoltak és a szülők eljárásba történő bevonása. 2015. évben 25 gyermekkorú bűnelkövetővel került kapcsolatba a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának Igazságügyi Szolgálata. (A fejezetben leírt adatok a fiatalkorú bűnelkövetők statisztikáját mutatják.) A fiatalkorú bűnelkövetők számáról az Igazságügyi Szolgálat a környezettanulmányok készítésére vonatkozó megkeresések és a pártfogó felügyelet végrehajtásával kapcsolatosan tud adatotokkal szolgálni. Környezettanulmány és kockázatértékelés A pártfogó felügyelők által készített környezettanulmány funkciója és felhasználási köre 2015. január 1. napjától bővült. A környezettanulmány továbbra is a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz, ugyanakkor a fiatalkorú terheltek ügyein kívül 2015. január 1. napjától környezettanulmányt kell készíteni az elzárással is sújtható szabálysértés miatt eljárás alá vont fiatalkorúak, illetve a bűncselekmény, illetve az elzárással is sújtható szabálysértés tényállását megvalósító gyermekkorúak ügyeiben is a gyámhatóság megkeresése alapján. A környezettanulmány elkészítése során a pártfogó felügyelő megtekinti a gyermekkorú/fiatalkorú lakóhelyét, iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a gyermekkorút/fiatalkorút, valamint törvényes képviselőjét, gyámját, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a gyermekkorút/fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a gyermekkorú/fiatalkorú életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le, illetve értékeli e tények, körülmények és a bűnelkövetés közötti összefüggést. Tartalmazza a lakókörnyezetére, lakhatási körülményeire, családi körülményeire, oktatásban, képzésben való részvételére, baráti kapcsolataira, egészségi állapotára, szenvedélybetegségére, szabadidő eltöltési szokásaira, gondolkodási, viselkedési

- 35 -

mintáira, a gyanú szerinti bűncselekményhez, szabálysértéshez való viszonyára, illetve jóvátételi szándékára vonatkozó információkat. A pártfogó felügyelő a vizsgált tényezők értékelése alapján meghatározza a gyermekkorú/fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének fokát. A pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít továbbá a kegyelmi eljárás során, és az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntés előkészítése során. A pártfogó felügyelők országosan évente 12-13 000 környezettanulmányt készítenek, ebből a 2015. évben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatnál 524 darabot. A fiatalkorúak által elkövetett legjellemzőbb bűncselekmények típusai:  Vagyon elleni bűncselekmény (lopás, betöréses lopás, rablás) 61.2 %  Közrend elleni bűncselekmény (garázdaság, visszaélés kábítószerrel) 19.1 %  Személy elleni bűncselekmény (szándékos testi sértés, szándékos emberölés) 12.79%  Közlekedési bűncselekménye 2.98%  A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény 0.37%  Egyéb bűncselekmény 1.7% Pártfogó felügyelet végrehajtásának statisztikai mutatói 2015. december 31. napján fiatalkorú bűnelkövetők tekintetében pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportok arányaiban a következő eloszlást mutatják: 9. táblázat

Ügycsoport vádemelés elhalasztása próbára bocsátás felfüggesztett szabadságvesztés feltételes szabadságra bocsátás javítóintézetből ideiglenes elbocsátás Összesen:

Ügy (db)

Ügy (%)

53 131 71 0 8 263

20,15 49,80 26,99 0 3,06 100

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Szolgálata adatszolgáltatása 2015.

A fiatalkorú bűnelkövetést előidéző okok komplex jellege közismert. A legkülönbözőbb társadalmi folyamatok és egyéni tényezők kölcsönhatása vezethet a kriminális magatartás kialakulásához. Az összetettség és sokféleség még inkább igaz a kiforratlan személyiségű fiatalok esetében. A veszélyeztető tényezők kialakulása szempontjából változatlanul a legfontosabb szerepet a család képviseli. Az ott jelentkező rendellenességek, negatív folyamatok meghatározhatják a gyermek kriminális identitását. A törvények tisztelete, a társadalmi normák követésének rendje, a pozitív és negatív értékek elválasztása mankóként szolgálnak az egyén hétköznapokban történő eligazodásához. Az Európa Tanács felmérése szerint a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése az alábbi társadalmi, gazdasági folyamatokkal áll összefüggésben: jövedelemkülönbségek növekedése, a válások számának emelkedése, a különböző pszichoaktív anyagok (alkohol és kábítószer) egyre fiatalabb korban és egyre többek általi kipróbálása, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek szűkülése, emelkedő munkanélküliség. A fiatal felnőttek körében, különösen a szakképzetlen, illetve alacsony szakképzettségű fiatal férfiak között, a társadalmi-gazdasági problémák, az ezekkel összefüggő bűnözés és erőszak koncentrálódása bizonyos területeken,

- 36 -

gyakran a szegények lakta belső városnegyedekben vagy a városszéli lakótelepeken, a pszicho-szociális zavarok növekvő kockázata a fiatalok, különösen a fiatal férfiak körében. A kriminális veszélyek fokozottabbak a gyermekeknél, erős a korosztályos ráhatás, sok a kiszámíthatatlan tényező. A csoporthatás fontos része a fiatal életének, ezért a barátválasztás kiemelt jelentőségű. Ha nem kapnak elég figyelmet a családban, gondjaikat másokkal osztják meg, máshol keresik a megoldásokat. Mindezek beindítói lehetnek annak a folyamatnak, amelynek révén a gyermek bűncselekmény elkövetőjévé válhat. Mindezek mellett azonban a legsúlyosabb pszicho szociális károsító tényezők: a korai gyermekkorban hiányzó vagy eltorzult szülő-gyermek kapcsolat, szeretet nélküli, rideg vagy brutális bánásmód, felbomlott család, ennek következtében gyakori környezetváltás, akut vagy a múltban átérzett erős pszichikai trauma. Ezek nyomán a gyermekek egy részében erősen ambivalens érzelmek alakulnak ki a szüleik iránt, mely miatt az ilyen sorsú gyermek nem képes tartós, teherbíró kapcsolatokra, nem tud a legális közösségekbe beilleszkedni, bizalmatlan, követelőző lesz, mások érdekeit semmibe veszi, ám nem bírja a magányosságot, keresi a hasonlók társaságát, így jönnek létre a különböző szubkulturális csoportok. A legtöbb fiatalkorú pártfogolt esetében tapasztalható a drámaian növekvő arányú halmozottan hátrányos társadalmi helyzet megléte, mely szoros összefüggésben van a bűnelkövetéssel. 65%-ban megállapítható a diszfunkcionálisan működő családi háttér, a hiányos szocializáció. A tágabb környezeti hatások közül a bűnelkövetés hátterében fokozódó gyakorisággal meghúzódnak a megoldatlan iskolai konfliktusok, kudarcok, melyek kezeletlen indulatokat gerjesztenek. Fiatalkorúak bűnelkövetési formái Megállapítható, hogy az elkövetési megoszlásokat vizsgálva legjellemzőbbek a társas illetve csoportos elkövetési formák ezen belül is a fiatalkorúakkal és a felnőtt korúakkal közös bűncselekmény elkövetése mutatja a legmagasabb százalékot. Kevés számban, de megjelennek a vegyes életkorúakkal és a gyermekkorúakkal közös elkövetések. A fiatalkorúak közel 42 %- a egyedül követi el a normaszegést. Kriminológiai jellemző még a gyermekkorúak illetve idősek, rokkantak, nők sérelmére elkövetett, agresszív jellegű cselekmények, sajnálatosan az élet elleni cselekményeknél a különös kegyetlenség is megjelenik. 13. ábra

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Szolgálata adatszolgáltatása 2015.

- 37 -

A nemek megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a 2015. év elején a 324 fő fiatalkorú pártfogolt közül 286 fő fiú, 38 fő lány volt. Ezen mutató év végére némileg változott, 207 fő elkövetőből 170 fő fiú és 37 fő lány. Az előző évek adatait is figyelembe véve megállapítható, hogy több évre visszamenőleg a nemek közötti megoszlás jelentős eltérést nem mutat. A nevelésbe vettek vonatkozásában 2015. év végén 21 fő nevelésbe vett fiatalkorú állt pártfogó felügyelet alatt. 14. ábra

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Szolgálata adatszolgáltatása 2015.

15. ábra

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Szolgálata adatszolgáltatása 2015.

IV. 7. A gyermekjogi képviselő tájékoztatója A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/A § alapján a gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő

- 38 -

gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét és segít a gyermek jogainak megismerésében. Az elmúlt időszakban a feladatellátás módja változott, némely területen kiegészült, vagy egészen új szerepet tölt be a jogvédő. A gyermekek ügyében a gyámhatóság tárgyalásain vesz részt, amennyiben értesítés vagy idézés érkezik részére, illetve további esetekben is amennyiben megjelenését a hatóság vagy a gyermek érdeke indokolja. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásban a feladatellátása kiegészült a jelzőrendszeri tagsággal összefüggő kötelezettségekkel. Gyermekvédelmi gondoskodás körén kívül eső gyermek tekintetében viszont a Gyvt. 6. § (5a) bekezdésében foglalt gyermeki jogok érvényesülése érdekében jár el. A gyermekjogi képviselők munkájában kiemelkedő feladat a lakosság jogi ismereteinek és jogtudatosságának növelése, a gyermekek és a lakosság tájékoztatása. A gyermekjogi képviselő beszámolója alapján gyakran keresik fel bűncselekmény sértettjei, rendszeres a hozzátartozók közötti erőszak érintettjeinek segítségkérése. Utóbbi esetben tapasztalatai szerint az elsődleges intézkedések megtörténnek (eljut a szülő a krízisférőhelyre, kiskorú biztonsága biztosított, büntetőfeljelentés megtörténik, stb.), ezt követően azonban elakad a folyamat. Általában a szülők között a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdésében alakul ki vitás álláspont. Több esetben szolgáltatók meggyőződésük szerint elköteleződnek az ügyben, bemerevednek az álláspontok, a jogérvényesítés nehéz, konfliktuskezelés nem történik. A kapcsolatban és bántalmazásban sérült szülők igyekeznek félelmeikkel, sérelmeikkel nem foglalkozni, ezért gyermekeiknek sem tudnak megfelelő módon segíteni, segítséget kérni vagy azt teljes meggyőződéssel elfogadni. A gyermekjóléti alapellátásban a tanköteles, csellengő gyermekek általában a szolgáltatók és hatóság látókörében vannak. Nagyon nehéz eszköz nélkül a napközbeni ellátásokat megszervezni. A köznevelési intézmények sok esetben a magántanulókat délután szervezett foglalkozásaikra nem engedik be. Az elmúlt évihez hasonlóan továbbra is az a jogvédő tapasztalata, miszerint a szakellátásba kerülő gyermekek esetén nagy százalékban jelenik meg az iskolakerülés és bűnelkövetés vagy annak fennálló gyanúja, illetve a tudatmódosító szerek használata. Ez utóbbi tekintetében a fogyasztói magatartás a jellemző, a szerek árusítása nehezen tetten érhető. A jogvédő személyes találkozásai során az érintett gyermekek a használt szer nevét ismerik, esetlegesen felismerik, de annak tulajdonságairól, kémiai hatásairól nagyon keveset tudnak. A fiatalkorúak – jellemzően – nagy tapasztalattal rendelkeznek a bűncselekmények természetével, megvalósulásával kapcsolatban. Az áldozatok, sértettek védelmét és megsegítését nehezen tudja felvállalni az ellátó rendszer, vélemény-nyilvánításuk alkalmával számolni kell azzal, hogy az elkövető közvetlen befolyásoló hatása továbbra is fennáll. A gyermekekkel szembeni fizikai bántalmazás esetei is nehezen bizonyíthatóak, érzelmi bántalmazás pedig csak akkor, ha tartós, szinte maradandó lelki sérülés következménye. A gyermekek bűnmegelőzéssel kapcsolatos tájékoztatása közvetlenül nem feladata a jogvédőnek, de a gyermeki jogokkal összefüggésben minden esetben beszélnek a joggyakorlás határairól, a gyermeki kötelezettségekről. Tematikusan kerül említésre az emberi méltóság kérdése, azon belül az önrendelkezéshez való jog gyakorlása, irányított beszélgetés keretében, vagy egy példa alapján elemzik a társadalmi normákat, az attól való eltérést, illetve, hogy ki miben tud segíteni.

- 39 -

IV.8. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat tájékoztatója

Gyermekvédelmi

Központ

és

Területi

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat tapasztalatai alapján évről évre növekszik a dohányzó, a különféle tudatmódosító szereket használó, alkoholt fogyasztó gyermekek és fiatalok létszáma a prevenciós felvilágosító munka ellenére. A gyermekotthonokban már különféle függőségekkel kerülnek be a gyermekek. A 2015. évben szervezett felvilágosító foglalkozásokon szerezhettek a fiatalok ismereteket, valamint a mindennapi nevelőmunka része továbbra is a megelőzés, az esetkezelés. Számtalan esetben volt szükség az év során orvosi segítségre szerhasználat (főként herbál) miatt. Az év során a kisújszállási Polgárőr Szövetség szervezésében tartottak interaktív előadást bűnmegelőzési céllal, melyen 25 fő vett részt a kisújszállási gyermek/lakásotthonokból. Az előadás célja a droghasználat és a facebook használat veszélyeire történő figyelemfelhívás volt. A 2015. évben kezdődött, de 2016-ban is folytatódik a Karcagi Rendőrkapitányság által szervezett a droghasználat megelőzéséről, veszélyeiről szóló előadássorozat. Az előadáson 2015-ben 30 gyermek vett részt. Két fő nevelőnek volt lehetősége a „Drogprevenció és az azt végző pedagógus mentálhigiénéje” című 60 órás továbbképzésen részt venni. A szolnoki speciális gyermekotthonban élő leánygyermekek 2015. évben az alábbi típusú bűncselekményeket követték el: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette, tulajdon elleni szabálysértés-rongálás, tulajdon elleni bűncselekmény-lopás vétsége, míg a kisújszállási speciális gyermekotthonban élők: csoportosan elkövetett garázdaság bűntette, tulajdon elleni szabálysértés, tulajdon elleni bűncselekmény, lopás vétségének kísérlete, rongálás, köztisztasági szabálysértés, zsarolás kísérlete, állatkínzás, felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése. A speciális gyermekotthonokban a 2015. évben 31 gyermek 326 szökési esetét regisztrálták, melyek során 6 gyermek követett el bűncselekményt. A 2015. évben a speciális gyermekotthonban nevelkedő gyermekek közül 15 fővel szemben indítottak nyomozást, ezek közül 4 fővel szemben került sor vádemelésre, 2 esetben a nyomozást megszüntették, további 9 fő gyanúsítottal szemben a nyomozás még folyamatban van. Az elmúlt évben a speciális gyermekotthonban nevelkedő gyermekek közül 16 fővel kapcsolatban hozott ítéletet a bíróság: 2 próbára bocsátás, 1 javítóintézeti nevelés, 3 felfüggesztett szabadságvesztés, 10 egyéb ítélet. További 3 esetben a bírósági eljárás még folyamatban van. IV. 9. A Szolnoki Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tájékoztatója A megyeszékhely helyzetképével kapcsolatosan a Hét Nap ’98 Bt. által végzett „Ifjúságszociológiai korkép Szolnokon 2013” című tanulmány adatai, másrészt a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF által) koordinált 2013. évi átfogó helyzetfeltárás megállapításai állnak rendelkezésünkre. A legális és illegális drogok kapcsán a kipróbálás, fogyasztás tendenciájáról a 2012/2013-as tanévben történt adatfelvétel ifjúságszociológiai életmód kutatás keretében a 12-18 éves korosztályt érintően (2.980 fős minta). Az adatok azt támasztották alá, hogy a minta 50 %-a már kipróbálta a cigarettázást, közülük 26 % rendszeresen cigarettázik, míg 50 %-uk még soha nem dohányzott. Az általános iskolások körében kevésbé intenzív a dohányzás. A középiskolások csoportján belül a

- 40 -

dohányzás legkevésbé a gimnazistákra, leginkább a szakiskolásokra és a szakközépiskolásokra jellemző. További sajátosság, hogy a fiúk és a lányok dohányzási szokásai között gyakorlatilag nincs különbség. Az általános és középiskolások csoportjában lényegesen eltér az alkoholfogyasztás intenzitása: a nagy mintában csupán 17 % volt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem fogyasztottak még életükben alkoholt. A középiskolások csoportján belül az alkohol leginkább a gimnazistákra és a szakiskolásokra jellemző. A minta átlagában az illegitim drog (marihuana vagy hasis; szipuzás, ragasztózás, extasy, LSD, Amphetamin, Heroin, kokain; anabolikus szteroidok, nyugtatók, altatók recept nélkül, gyógyszerek alkohollal; energia ital alkohollal; mefedron; Gina; MDPV; herbál; Potpuri; Spice; pentakristály; egyéb dizájner drog) fogyasztása 38 %-os. Ha azonban a két leginkább elterjedt profilt (gyógyszerek alkohollal és az energiaital alkohollal) kivesszük az összevonásból, 18 %-ot kapunk. Mindez tendenciájában nem különbözik a 2009-ben mért adatoktól. Összességében azonban a drogtípusok terén hatalmas változás történt. Egyrészt a dizájner drogok vonatkozásában megjelent a vegyipar a folyamatban, másrészt az alkohol és a gyógyszer keverése más szerekkel is sokak számára jelenthet pótszert. A hatékony beavatkozási irányok kijelölésében fontos szerepet játszik az adatok monitorozására épülő, 3-4 évente ismétlődő adatfelvétel. A 2015. évben is jelentős volt azon média megjelenések száma, melyek egyrészt tájékoztató jellegűek voltak, másrészt a lakosság szemléletformálását szolgálták a szenvedélybetegségek témakörével kapcsolatban. Mind a megyei Aktív Rádió, mind a Szolnok TV Zrt. aktív résztvevője annak a folyamatnak, melynek célja egyrészt a lakosság tájékoztatása, másrészt - a média eszközeivel - a helyi társadalom szemléletformálása. Mindkét média képviselője részt vett 2014. novemberében egy szociális marketing képzésen és ezt követően egy kiválasztott mintaprojekt marketing stratégiájának részletes kidolgozásában, ehhez kapcsolódóan rendszeres résztvevői a programokhoz kapcsolódó kampányok tervezésének. A Szolnok Tv Zrt. 2015-ben számos drogprevencióval kapcsolatos rendezvényről számolt be. Az Aktív Rádió ezen kívül folyamatosan tájékoztatatást nyújtott a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum üléseiről és felhívta a lakosság figyelmét számtalan hasznos szabadidős alternatívára. IV.10. Civil szervezetek A társadalmi szerepek rétegződése olyan sajátosságokat hordoz, amelyek ágazati stratégiák érvényesítésén keresztül kapcsolódhatnak a bűnmegelőzés rendszeréhez. Könnyű belátni, hogy az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúság- és sportpolitika, az oktatáspolitika, a gyermekvédelem, a tartós munkanélküliekkel való törődés, a városfejlesztés, a lakáskörülmények javítása, a szegregáció megelőzése hozzájárul az emberek biztonságérzetének javulásához, a bűnmegelőzéshez. A gyermek – és ifjúságvédelem területén működő civil szervezetek számában az elmúlt években nagy változás nem mutatkozik, 2014-hez képest eggyel csökkent.

- 41 -

10. táblázat

A Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó civil szerveztek száma, kistérség és tevékenységkategóriák szerint, 2015 Bölcsődei Többcélú és egyéb Intézményes gyermek- és Összesen Kistérség gyermek- és ifjúságvédelem, ellátás, ifjúságvédelem támogatás támogatás Jászberényi – 1 – 1 Karcagi – – 2 2 Kunszentmártoni – – 1 1 Mezőtúri 2 – – 2 Szolnoki – 1 6 7 Tiszafüredi – – – – Törökszentmiklósi – – – – Összesen 2 2 9 13 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2015.

V. EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK MEGFOGALMAZÁSA Az adatszolgáltatások azt mutatják, hogy Jász-Nagykun-Szolnok Megyében sajnálatos módon magas a veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak száma. Az elmúlt évek statisztikai adatai alapján első helyen a környezeti oksági tényezők szerepelnek. Mindemellett elmondható, hogy arányát és számát tekintve is leginkább az anyagi tényezők miatti veszélyeztetettség nőtt meg, a 2013-as 6%-hoz (318 fő) képest, 2015-ben már az összes okok 26%-át (1.254 fő) tette ki. A család anyagi forrásainak szűkülése látható módon a leginkább kiszolgáltatott családtag helyzetét nehezíti tovább. Megyénkben – a beküldött adatszolgáltatás alapján – a települések több mint 70%-a tárgyalta a helyi bűnmegelőzés helyzetét, azonban csak 35%-uk rendelkezik bűnmegelőzési stratégiával vagy cselekvési programmal, és csupán 8%-uk esetében működik bűnmegelőzéssel is foglalkozó bizottság. A rendőrségi adatok alapján elmondható, hogy a 2015. évben a bűnelkövető gyermek és fiatalkorúak száma az előző évekhez képest csökkent. A kiskorúak főként vagyon elleni bűncselekményeket követnek el (az elkövetett cselekmények több mint fele), mely szoros összefüggésbe hozható a fentebb említett anyagi jellegű veszélyeztetettség növekedésével. Kiemelt problémakör továbbra is a családon belüli erőszak. A Főosztály részére beérkezett tájékoztatókból kiderült, hogy a családon belül történt erőszakos cselekmények egy része továbbra is látenciában maradhat, mivel a sértett fél a megtorlástól félve nem tesz feljelentést. A gyermekjóléti szolgálatok adatai szerint a gondozásukban lévő gyermekek száma az előző évhez képest csökkent. A jelzőrendszer minél hatékonyabb működése továbbra is szükséges volna a problémák mihamarabbi felismerése érdekében. E téren, sajnos, évek óta számolnak be problémákról a szakemberek.

- 42 -

VI. A JÖVŐRE VONATKOZÓ CÉLOK ÉS FELADATOK A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) szóló 1744/2013. (X.17.) Kormányhatározat 1. számú melléklete megfogalmazza, hogy a közbiztonság a társadalom életminőségének a része, olyan kollektív, értékkel bíró termék, amelynek kialakítása és megőrzése közös ügy. A büntető igazságszolgáltatás önmagában nem elég hatékony a kriminalitási probléma kezelésére. A komplex bűnmegelőzési megközelítésnek egyszerre kell rövid-, közép- és hosszú távon eredményt elérnie. Célunk a már meglévő kapcsolatrendszereink fenntartása, konzultációkkal, kapcsolattartással.

fejlesztése,

folyamatos

Fontosnak tartjuk, hogy a megyei adatgyűjtéssel kapcsolatos eddig kialakult szokásokon innovatív változást vezessünk be. Fennálló probléma, miszerint a különböző szervektől, forrásokból érkező adatok időnként különbségeket mutatnak egyazon kérdésben. E kérdés megoldása a jövőre vonatkozólag fontos lépés lehetne a jelentés minél pontosabb elkészítése érdekében. Továbbra is feladatunknak tartjuk a jogszabályváltozások nyomon követését, hatékony, azonnali beépítését a mindennapi munkába, és nem utolsósorban az érintett szolgáltatók, intézmények tájékoztatását. A korábbiakban leírtak szerint, a jelzőrendszer hatékonyságának javítása érdekében kiemelt feladat lenne a szakterületek, szakmák, szakemberek közti együttműködés, az emberi kapcsolatok javítása. VII. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetünket fejezzük ki a bűnmegelőzésben közvetlenül érintett intézmények, szervezetek, szervek és hatóságok vezetőinek, munkatársainak szakmai munkájáért és együttműködéséért, különösen a tájékoztató anyagukat megküldő adatszolgáltatóknak, melyek nélkülözhetetlenek voltak a megyét részleteiben is átfogó jelentésünk elkészültéhez. Szolnok, 2016. június 06.

A Jelentést készítette és összeállította:

Luzsányi-Törőcsik Zita és Gazdag Gabriella

Dr. Hajdú László Lajos

szociális és gyermekvédelmi szakügyintézők

főosztályvezető

- 43 -