Járásszékhely települési önkormányzat jegyzője mint általános építésügyi hatóság
Hatóság megnevezése:
Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Iroda Építéshatósági Osztály 3000 Hatvan, Kossuth tér 2. E-mail:
[email protected]
Feladata:
„Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34.§-ban meghatározott esetekben építésügyi hatósági eljárás lefolytatása figyelemmel • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló (továbbiakban Ket.) 2004. évi CXL. törvény alapján.
Az Építéshatósági Osztály a Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője nevében és megbízásából jár el, mint I. fokú építésügyi hatóság. Illetékességi területe:
Hatvan Város Jegyzőjének hatáskörét és illetékességét az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. Ez alapján 13 településen - Hatvan, Hort, Csány, Ecséd, Boldog, Heréd, Nagykökényes, Kerekharaszt, Rózsaszentmárton, Lőrinci, Zagyvaszántó, Apc, Petőfibánya - látja el az I..fokú építéshatósági feladatokat.
Az Építéshatósági Osztály munkatársai: Vezető: Kovács Sándor osztályvezető (aki egyben kiadmányozó)
06-37/542-368
Munkatársak: Püspöki Lukácsné építéshatósági ügyintéző
06-37/542-310
Feladatköre:
Hort, Csány, Ecséd, Boldog, Heréd, Nagykökényes, Kerekharaszt, Rózsaszentmárton Lőrinci, Zagyvaszántó, Apc, Petőfibánya települések közigazgatási területét érintő építési engedélyezési ügyek.
Schmidt Gábor építéshatósági ügyintéző Feladatköre:
06-37/542-358
Hatvan közigazgatási területét érintő építési engedélyezési ügyek.
Általános tájékoztató 2013. január 1-ét követően az építéshatósági feladatok ellátását illetően a hatáskört és illetékességet, valamint az eljárás módját érintően jelentős jogszabályi változások következtek be. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ és 2. § -a szerint 2015. április 1-ét követően az építésügy hatósági feladatokat megosztott hatáskörben • • •
a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője (jelen esetben Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője) a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Építésügyi Osztály (továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya látja el.
-12017. január 2-án ismét jelentős változások következtek be az építésügyben, hiszen megváltoztak • •
a 2016.. január 1-től hatályos egyszerű bejelentést érintő építési tevékenységek kategóriájába tartozó előírások, az egyéb - nem lakóépületet érintő - építési tevékenységek engedélyezését érintő jogszabályi előírások. Jegyzői hatáskörbe tartozó építéshatósági feladatok.
A jegyző hatásköréből kikerült az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos nyilvántartási és tájékoztatás kötelezettséget érintő feladatellátás, Ez a feladat az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe került, miután az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 33/A §- a pontosításra, kiegészítésre került az alábbiak szerint: (1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a kormányrendeletben kijelölt szervnek, b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni, d) a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni. (1a) Az (1) bekezdés szerinti építési tevékenység esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni. (2) Az (1) bekezdés szerinti építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől. (3) Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg az (1) bekezdés szerinti építési tevékenységet, a) új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani, b) meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani. (4) A (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványért az 1. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Az 1997. évi LXXVIII. törvény 1..melléklet szerinti díjfizetési kötelezettség mértéke : A B A bejelentéstől számított évek száma
Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
1
0-3
díjmentes
2
3-4
200 000 forint
3
4-5
400 000 forint
4
5-6
600 000 forint
5
6-7
800 000 forint
6
7-8
1 000 000 forint
7
8-9
1 200 000 forint
8
9-10
1 400 000 forint
-2-
A fentieken túlmenően a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdése, valamint a 2. § (1)- (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „1a) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban, a 6/E. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtétele, valamint a 6/E. § (3) bekezdése szerinti igazolás feltöltése. (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. (2) A bejelentésről az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott első fokú építésfelügyeleti hatóság (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) a készenlétbe helyezett elektronikus építési naplóból értesül. (3) Az építésfelügyeleti hatóság a bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja a) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát, b) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.” Lényegesen megváltozott az egyéb - nem egyszerű bejelentési kategóriába tartózó - építmények építés engedélyezését érintő jogszabályok, hiszen az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet jelenleg hatályos 1. sz melléklete 32 pontban sorolja fel tételesen megnevesítve - azokat a tevékenységeket, amelyek építési engedély nélkül végezhetők. Ilyen például: 1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény tartószerkezetét is érintik.
megváltoztatása, alapozását
kivéve vagy
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. 3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése. 4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. 5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása. 6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása. 7. A 14. pont e) alpontjában és a 30. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet. 8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot. Az 1997. évi LXXVIII. törvény 34.§ (2) bekezdése szerint: „Az építésügyi hatóság a) építési engedélyezési, b) összevont engedélyezési, c) fennmaradási engedélyezési, d) használatbavételi engedélyezési, e) bontási engedélyezési, f) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, g) jogutódlás tudomásulvételi, h) használatbavétel tudomásulvételi, i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési, -3-
j) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, k) kötelezési, l) végrehajtási, m) szakhatósági, valamint n) veszélyhelyzet, továbbá tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárásokat folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt.” Fontos kiemelni, hogy a k) pontban megjelölt kötelezési, valamint az l) pontban megnevezett végrehajtási feladatok esetében csak akkor van hatásköre eljárni, ha az összefügg a hatóságnál már korábban lefolytatott engedélyezési eljárással. Egyéb esetben a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Építésügyi Osztálya (3200 Gyöngyös, Fő tér 13.) hatáskörébe tartoznak a kötelezési és végrehajtási ügyek, csakúgy mint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok is. A 312/2012 Korm. rendelet szabályozza azt, hogy mikor kell hatóságunknak az építési engedélyezési eljárás mellett bontási engedélyezési, használatbavételi engedélyezési, és használatbavétel tudomásulvételi eljárást lefolytatni, illetve hatósági bizonyítványt kiadni. 2013. január 1-ét követően a kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is. Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező a kérelmet – saját maga vagy meghatalmazottja útján - az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be a) papír alapon vagy b) elektronikusan ba) párbeszédre épülő (online), bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline). Az engedély iránti kérelmet a jogszabályban előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani. A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a Korm. rendelet 8. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek. Az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR rendszerbe való feltöltéssel lehet benyújtani. Az eljárást megindító kérelem iktatása és szignálása az ÉTDR-be történt feltöltést követően történik. Az ÉTDR-be az alábbi internetes oldalon lehet belépni : https://www.e-epites.hu Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ÉTDR űrlap-sablon segítségével hozza meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság (1) bekezdés szerinti dokumentumai az ÉTDR-ben a Ket. zárt informatikai rendszerre vonatkozó rendelkezései szerint elektronikusan hitelesek, elektronikus kapcsolattartás esetén közlésük a Ket. szabályai szerint elektronikusan - az ügyfél kapcsolattartási rendelkezésének megfelelő értesítés mellett - az ÉTDR felületén történik, kérés, rendelkezés vagy szükség esetén a Ket. szabályai szerinti papír alapú hiteles másolat kézbesítésével, átadásával, hirdetményezésével. Az ÉTDR-ből a kérelmező, az építtető vagy meghatalmazottjának ilyen tartalmú rendelkezése esetén a) a kézbesítés elektronikus úton, az elektronikus kézbesítés szabályai szerint történik, és ilyen módon kerül kézbesítésre az értesítés arról, hogy a kézbesített iratot a kérelmező, az építtető vagy a meghatalmazottja az ÉTDR felületéről letöltheti, vagy b) az építésügyi hatóság a papír alapú hiteles másolatot postán, személyesen, faxon, vagy hivatali kézbesítő útján kézbesíti. Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban közreműködő hatóságok regisztrációja az ÉTDR keretében történik. Az ÉTDR útján történő elektronikus kapcsolattartásra a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy az ÉTDR-ben feltöltésre kerülő valamennyi dokumentum gépi elektronikus aláírással automatikus hitelesítésre kerül, kivéve a hatósági felhasználók által készített, de kiadmányozásra nem került dokumentumokat. A záradékolás során az ÉTDR az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal és módon gépi aláírást és időbélyegzőt alkalmaz. - 4-
A 2013. január 1-ét követően indult tudomásulvételi eljárások esetében az építésügyi hatóságnak általában 15 napon belül, míg az építési engedélyezési eljárások esetében 21 napon belül kell döntést hoznia abban az esetben, ha a benyújtott kérelem nem hiányos és nem szükséges más szakhatóság bevonása az eljárásban. Figyelem! Az eljárási illetékek megfizetése elektronikusan benyújtott kérelem esetében csak átutalással vagy csekken lehetséges a megváltozott számlaszámra. 2014. év augusztus hónaptól Hatvan Város Önkormányzata 10403538-49575051-56561166 számú illeték bevételek elszámolási számlára kell a befizetéseket eszközölni. 2017. január 1-től az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke megnevezésű rendelkezése IV. b) pontja szerint: „Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes b) a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.” Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 43. pontja szerint illetékmentes eljárás: „ az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány;”
2017. január 18. Készítette: Kovács Sándor építéshatósági osztályvezető
-5-
