Járásról járásra. Finanszírozási gondok a BKV-nál A szegénység nem csak romaügy ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT. huszonkettedik évfolyam,

2012.

• huszonkettedik évfolyam, 212–213. szám

1–2. szám

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Leszállás? Finanszírozási gondok a BKV-nál

12

Járásról járásra

18

7

A szegénység nem csak romaügy

www.onkorkep.hu

Olvassa Ön is! Önkormányzati korszakkép, polgármesterek és települési önkormányzati képviselők folyóirata

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot_ __________ példányban. A folyóirat ára egy évre bruttó 9395 forint (postaköltséggel). Számlázási cím: _ _____________________________________________________________________________________ Szállítási cím: ________________________________________________________________________________________ Kelt: _ _______________________ , 2012._ ___________ _ ___________________________________________________

Aláírás

Megrendelhető: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu

Január–február

Tartalom

Csörte a BKV körül Hónapok óta tart a főpolgármester és a fideszes kerületi polgármesterek közötti csörte. A szóváltásra bőven akadt ürügy. A legutóbbi hetekben a BKV „csődhelyzete” adta a muníciót. Ekkor már Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere is „beszólt” Tarlós Istvánnak. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Budapest első embere jól tűri a macerát, az elmúlt hete k történései viszont kihozták a sodrából; így hát beindult a fővárosi kommunikációs hadjárat, a főpolgármester szinte „percre készen” tájékoztatja a közvéleményt. 8

Legyen? Ne legyen? Az Országgyűlés a múlt év végén fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek része volt a gyermekvédelmi törvények módosítása is. A szabályozás lehetővé tette, hogy az étkezésért fizetendő díjon felül a fenntartó döntésétől függően a bölcsődei gondozásért is külön személyi térítési díjat állapítsanak meg. Továbbra is térítésmentes marad a bölcsődei gondozás a rászoruló, a három vagy több, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok számára. 16

A jó állam Tervek szerint a kormánynak február 10-én kellett volna az Országgyűlés elé tárni a járási rendszer kialakításával összefüggő törvényjavaslatot. Azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog menni, ugyanis a Fidesz–KDNP-frakciószövetség Egerben tartott háromnapos közös frakcióülésén – elsősorban Budapestet érintően – heves vita alakult ki a témával kapcsolatban. Kérdés, hogy a következő napokban a Fidesz-frakció polgármesterei miként rajzolják át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által javasolt járások határait. Azért, hogy a kialakult nézetkülönbségek mihamarabb elsimuljanak, az egyeztetésekre Láng Zsoltot és Kósa Lajost kérték fel. Lázár János szerint még arra is választ kell adni, hogy miért van szükség a járásokra. A frakció polgármester tagjai szerint a járásoknak és a helyi önkormányzatoknak szimbiózisban kell működniük – jegyezte meg a Fidesz frakcióvezetője az egri frakcióülést követő sajtótájékoztatóján. 12

megyei körkép Hírek a megyékből

2

Parlament Tavaszi szezonnyitás Munkát, kenyeret!

5 7

Főváros Csörte a BKV körül

8

Kor-kép Legyen? Ne legyen?

10

Kor-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA A jó állam

12

esélyek és lehetőségek A szegénység nem csak romaügy 2012: Az Aktív Idősödés Európai Éve

18 19

időközi választások Az önfeloszlatáSOK Helyi népszavazás

20 23

hírek Meghosszabított határidő Minősített az Ász Sarkalatos változások

24 24 24

főépítészek az önkormányzatokban Átfogó jövőkép Europan 11 Felhívás – Számvetés és jövőkép Kós Károly-díjasok 2011

25 26 28 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor • Képszerkesztő: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Gyapjas Zsuzsa Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302, (06-30) 961-5573 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2012. február 11. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. január–február ÖN • KOR • KÉP

1

Megyei körkép Baranya megye Adósságok nélkül adták át az államnak a megyei intézményeket Baranyában. A közgyűlés ezentúl az önkormányzati törvény változását követően a területfejlesztési feladatokra koncentrál, amelyek közül az Ős-Dráva program emelkedik ki. A megye a Támop-programokban is részt vesz, ami a legelmaradottabb térségekben élők képzését és fejlesztését szolgálja, és fontosnak tartják a határ menti együttműködést a horvát partnerekkel. A közeljövőben létrehozzák a megyei és a regionális területfejlesztési konzultációs fórumokat és megalakul a megyei területfejlesztési tanács, amelybe a megyei jogú város és a megyei közgyűlés delegál tagokat. Bács-Kiskun megye Az újonnan felállítandó járásokat is bevonná a gazdaságfejlesztési tervek elkészítésébe Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. Az elkövetkező időszakban a területfejlesztési intézmények kiépítése lesz a megye elsőrendű feladata – mondta. – A büdzsé elfogadását követően felmérjük a települések helyzetét, ezzel azt is megtudjuk, hogy mit szeretnének elérni ezek a közösségek. Az elnök úgy látja, hogy Kecskemét kivételével a megyében komolyabb fejlesztésekre van szükség, mivel sok a hátrányos helyzetű település. A járások szerepéről úgy nyilatkozott, hogy vélhetően az engedélyek kiadása az ő hatáskörük lesz, így a fejlesztési terveknek ezek a közigazgatási egységek is a részei lesznek.

során öt helyszínen (Dombegyháza, Kevermes-Lőkösháza, Kunágota, Újkígyós, Medgyesbodzás) oldják meg a vízbázis védelmét. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csaknem ötszázmillió forintos ár- és belvízvédelmi beruházás fejeződött be Tiszadorogmán és Tiszavalkon, illetve a két település körzetében. A munkálatokhoz szükséges forrásokat az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság pályázaton nyerte el. A beruházásnak köszönhetően teljesen megújultak a régi szivattyútelepek. A tiszavalki öblözet vízgyűjtő területének nagysága meghaladja a 125 négyzetkilométert, a vízgyűjtő Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Szentistván, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály és Gelej községek határáig terjed ki. A csaknem félmilliárd forintos munka 2010 tavaszán kezdődött, és most fejeződött be. Csongrád megye Új városközpont épül Mórahalmon mintegy egymilliárd forintból. Az ünnepélyes alapkőletétel alkalmával Nógrádi Zoltán, a város fideszes polgármestere elmondta: bár több olyan területe van a településnek, amely városközponti funkciókat lát el, igazi központja eddig mégsem volt. A projekt összköltsége 937 millió 500 ezer forint, melynek 80 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosította, pályázat alapján. Ezzel megMórahalom, Colosseum Hotel

Békés megye Megkezdődött az ivóvízbázis-védelmi beruházás Békés megyében. A fejlesztés a megye középső részén fekvő 34 települést, s ezzel együtt közel 190 ezer ember ivóvíz ellátását érinti. A beruházás megvalósításához a megyei ivóvíz-szolgáltató társaság A Békés Megyei Vízművek Zrt. üzemeltetésében lévő vízbázisok biztonságba helyezése címmel beadott támogatási kérelmével a KEOP pályázati kiíráson csaknem 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A projekt

2

ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

valósul a lakók régi vágya: kulturált központja lesz Mórahalomnak, ahol a gazdasági, kulturális és közigazgatási fejlesztések megkezdődhetnek. A kivitelezési munkálatok előreláthatólag 2012. január 17. és szeptember 30. között zajlanak, a pályázatot jövő év második felében zárják. Fejér megye Mintegy hatszáz folyamatban lévő ügyet és pályázatot vesz át a megszűnő Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól a Fejér Megyei Közgyűlés – jelentette be a közgyűlés elnöke. A fideszes Vargha Tamás a Fejér Megyei Közgyűlés idei feladatairól elmondta: az év első felében megkezdik a felkészülést a területfejlesztési feladatokra, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusra már kész megyei fejlesztési koncepcióval rendelkezzenek. A tényleges munka a második félévben kezdődik, amikor megismerkednek a 108 település rendezési tervével, helyi építési szabályzatával, fejlesztési elképzeléseivel, s azokat a tervekbe beillesztik. Győr-Moson-Sopron megye Kezdő kisvállalkozásokat segítő inkubátorház épül 400 ezer euróból uniós támogatással Szanyban, ahol a már működő cégek 70 millió forint iparűzési adóval gyarapítják a nagyközség büdzséjét. Az év végére elkészül a közel 800 négyzetméteres létesítmény, amelyben

Megyei körkép egyebek között lakatos és kőfaragó műhely, továbbá raktárak, üzletek és irodák kapnak helyet. A beruházáshoz a Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program keretében nyerték el a támogatást, amelyet 5 százalék önrésszel és további mintegy 5-6 millió forint járulékos költséggel egészít ki az önkormányzat. A fejlesztés eredményeként mintegy húsz munkahelyet teremtenek. Heves megye Pétervására, polgármesteri hivatal

Pétervására: félmilliárd a belterületi vízrendezésre. Az Új Széchenyi Terv keretéből 90 százalékos támogatásban részesült a fejlesztés során a városban megépült 16 766 folyóméter belvízelvezető csatorna és rendeztek 7781 folyóméter belterületi vízfolyást. A beruházásra azért volt szükség, mert a település domborzati viszonyaiból adódóan gyakoriak a téli-tavaszi, valamint a nyári helyi bel- és árvízkárok. A térség több településén zajlottak a közelmúltban hasonló célú fejlesztések. Pétervásárán 16 projektet támogatott eddig a kormány, összesen 1,36 milliárd forint értékben. Hajdú-Bihar megye Mintegy 4 ezer ember kaphat munkát a mezőgazdasági mintaprogram segítségével Hajdú-Bihar megyében. Az országos közfoglalkoztatási tervezetnek köszönhetően több mint 130 milliárd forint támogatásra pályázhatnak az önkormányzatok. Az alapvetően három pillérből álló program egyik eleme a kistérségeket támogatja. A megyében összesen hét kistérségben indulhatnak el az elsősorban mezőgazdasági jellegű közmunkák. Az érintett településeken

a többi között rendbe teszik a mezőgazdasági utakat, megoldják a belvíz elvezetését és felszámolják az illegális szemétlerakókat is. Jász-Nagykun-Szolnok megye A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács február elsején, Kiskörén tartotta újjáalakuló ülését. Az eseményen részt vett Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, Borbás Zsolt, alelnök és Lakatos István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának vezetője. Az újjáalakuló ülésére a 2012. január 1-jén életbe lépett törvényi szabályozások megváltozása miatt volt szükség. A törvénymódosítás értelmében január 1-től megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat lett. Komárom-Esztergom megye Tatabánya Hazavár elnevezéssel indít programot a tatabányai önkormányzat a fiatalok városban maradásának érdekében. A program tanulmányi ösztöndíjból, gyakornoki lehetőségek megteremtéséből és önálló lakáshoz jutást biztosító elemekből áll. A korábban a felsőfokú tanulmányokat támogató Stúdium Ösztöndíjat úgy alakítják át, hogy segítse a hiányszakmák elsajátítását. A gyakornoki programban résztvevők már a képzés ideje alatt megismerkedhetnek leendő munkahelyükkel. Az életkezdést kedvezményes bérlakással, építési telekkel és az első lakás megvásárlásának támogatásával is segítené az önkormányzat.

Volán Zrt. 30 százalékkal csökkentette járatai számát a február 4-én életbe lépett új menetrendjében, és tarifáit 5,7 százalékkal emelte. Salgótarján jelenleg perben áll a Nógrád Volán Zrt.-vel. Pest megye Fennálló tartozásként az állam fogja kifizetni a Pest Megyei Közgyűlésben tevékenykedő képviselők elmaradt, összesen több tízmillió forintnyi tiszteletdíját. A januártól esedékes járandóság utalásáról azonban – a jelentős létszámleépítésnek, illetve a takarékossági intézkedéseknek köszönhetően – ismét a megyei önkormányzat hivatala gondoskodik majd. A decemberben elfogadott új struktúra szerint a közgyűlés döntéseit előkészítő bizottságok száma a felére – négyről kettőre –, az e testületekben dolgozó képviselők száma negyvenről tizenhétre csökkent, a korábbi huszonegy „külsős” tag közül egyet sem foglalkoztatnak tovább. Somogy megye Somogyország Kincse díjakat adományozott a megyei közgyűlés: a siófoki víztornyot, a petesmalmi vidraparkot, valamint Goszthony Mária (1893–1989; festőművész, keramikus), Németh István (1849–1911; polgármester) és Széchenyi Imre (agrárpolitikus) életművét nyilvánította Somogyország Kincsének a közgyűlés. A helyi értékeket Kaposváron, a vármegyeházán az ünnepi megyehét keretében mutatták be. Somogy Megye Közgyűlése 2004 óta évente egyszer adomá-

Nógrád megye Új tömegközlekedési szolgáltatót keres Salgótarján a Nógrád Volán Zrt. helyett – közölte a város polgármesteri kabinetje. A város vezetése 2013. január elsejétől olyan szolgáltatóval kíván megállapodni, amely a városban élők megelégedésére, a település vezetésével együttműködve nyújtja a szolgáltatást. Az elhatározás azután született, hogy a Nógrád www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

3

Megyei körkép nyozza oda a címet olyan épített, környezeti és kulturális értékek, illetve különleges teljesítmények elismeréséért, amelyeket magánszemélyek vagy közösségek hoztak létre. Az elismerésből évente legfeljebb tíz adható. Az idei kitüntetettekkel együtt eddig összesen 64 díjat osztottak ki.

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Mintegy 286 millió forintos főös�szeggel elfogadta a megye önkormányzata a 2012-es költségvetését. A helyhatóság közgyűlése 15 igennel, 7 nemmel és 1 tartózkodással szavazta meg a határozattervezetet. A jelenlegi büdzsé nagysága jóval kisebb a korábbinál. Ezért a tervezett kiadás várhatóan két tételre, a közgyűlés és bizottságainak, illetve a közgyűlés hivatalának fenntartási költségeire korlátozódik. A bizottságok számát már az előző ülésén a korábbi hétről kettőre csökkentette a közgyűlés, a hivatalban dolgozók létszáma pedig a korábbinak egyharmadára, huszonegy főre csökkent. Tolna megye Csodálatos Baja címmel új program- és fesztiválsorozatot indít a város. Zsigó Róbert polgármester elmondta: rendezvénysorozat június 29-én egy Baját bemutató kiállítással indul, lesz továbbá vízi parádé és operett gála, Bajai Halfőző Fesztivál, Luciano Pavarotti Emlék Mesterkurzus, továbbá megrendezik a vadászati programokkal kiegészülő Bajai Újbor Fesztivált. Augusztus 24. és 26. között a város egy igazi szuperprodukciónak is otthont ad: a Budapesti Operettszínház a Miss Saigon című musicalt mutatja be. Októberben pedig Mozart klasszikusát, A varázsfuvola című mesés daljátékot tekinthetik meg az érdeklődők. Vas megye 100 millió forint előkészítési támogatást kapott az Európai Uniótól a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, melynek 127 Vas megyei tagtelepülése van. A projekt célja a társult települések szelektív hulladékgazdálkodási fejlesztése. Új munka-

4

helyeket is teremt a projekt, amelynek befejezése 2014-re várható. Júniusban indul előzetes ütemterv szerint a versenyeztetés, amennyiben nyertesnek nyilvánítják a pályázatot. Veszprém megye Gyulafirátót

Leválna Gyulafirátót Veszprémről, mert a városrész lakói sokallják a január elsején bevezetett telekadó mértékét. Az egykor önálló, ma 3500 lakosú településen élők arra kérték Czaun Jánost, a részönkormányzat vezetőjét, hogy hívjon össze falufórumot, ahol eldöntik a kérdést. A január elsején hatályba lépett telekadó négyzetméterenként 120 forint. Czaun János úgy nyilatkozott, hogy az elszakadás kérdésében a többség akaratát támogatja. Porga Gyula, a megyeszékhely polgármestere a január végén rendezett városi tanácskozáson azt mondta: Veszprém nem áll Gyulafirátót városrész elszakadása útjába. Zala megye Közfoglalkoztatásra idén közel 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre Zala megyében. A keretösszegből várhatóan 4,5 ezer fő foglalkoztatását tudják támogatni. Kedvezőbbek lesznek a közmunkaprogram feltételei is: a hosszabb távú, minimum napi 6, de leginkább 8 órás tevékenységgel hasznosabb, értelmesebb munka végzésére lesz lehetőség. Erre félmilliárd forint áll rendelkezésre, a 88 önkormányzatot érintő kistérségi start munkaprogramokra pedig több mint 1 milliárd forintot lehet fordítani. A közfoglalkoztatású programok keretében hat Zala megyei székhelyű cég több mint 600 millió forintos támogatásból mintegy 600 főt tud foglakoztatni.


Közzéteszik az adósok listáját Keszthelyen

Soron kívüli ülésen tárgyalta a keszthelyi képviselő-testület a város 2012. évi költségvetését, az erről szóló rendelet megalkotásáról viszont csak február végén döntenek majd a képviselők. A 2011-es évet 318 millió forint rövid távú működési hitellel zárta a város.

A javaslatot előterjesztő három bizottság szükségesnek tartotta, hogy ezt a tavalyról áthúzódó tartozást megnyugtató módon sikerüljön rendezni. Ennek érdekében részletes, alternatív javaslatokat is tartalmazó szakmai anyag készül, melyet összevont munkaértekezlet keretében tárgyalnak meg a képviselők. A költségvetési rendelet megalkotására a tervek szerint a február 29-ére összehívott soros testületi ülésen kerül majd sor. A rendelettervezet jelen állása szerint 977 millió forint hiány mutatkozik a bevételi és a kiadási oldal között. Ruzsics Ferenc polgármester kiemelte: közös cél, hogy a város összes intézménye biztonsággal folytatni tudja működését, bár mindegyikük komoly megszorításokra, további költségcsökkentésre kényszerül idén. Hozzátette, hogy a nehéz gazdasági helyzetben az önkormányzat továbbra is minden rászorulót támogatni kíván. A végletekig kifeszítettnek nevezte Pálinkás Róbert alpolgármester a város idei költségvetését, amely jelen struktúrájában további elvonást már nem bírna el. Hozzátette: megtakarítás a jövőben csak a rendszer újragondolásával és átalakításával, a szemléletmód megváltoztatásával képzelhető el. Ruzsics Ferenc a testületi ülésen elmondta: a bevételek növelésének egyik hatékony módja az adótartozások behajtása lenne. Jelenleg mintegy 180 millió forint a bevallott, ám be nem fizetett helyi adó és gépjárműadó teljes összege. A kintlévőség mielőbbi behajtása érdekében a város új módszert alkalmaz: törvény biztosította lehetőség alapján nyilvánosságra hozza a hátralékosok nevét és címét a tartozás összegével és adónemével együtt. Magánszemélyeknél 1000, vállalkozásoknál pedig 10 000 forint feletti, 10 napot meghaladó tartozás esetén van erre mód.

PARLAMENT Kétnapos plenáris tanácskozással kezdődik február 13-án a parlament tavaszi ülésszaka. A képviselők napirend előtt megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Csurka István egykori képviselőről és leteszi esküjét Szél Bernadett, az LMP új képviselője, aki Kaufer Virág megüresedett helyére kerül az Országgyűlésbe. A parlament tavaszi ülésszakára vonatkozó kormányzati jogalkotási programban 43 törvényjavaslat szerepel, ebből 20 törvénymódosítás, 23 pedig új jogszabályi indítvány. Az Országgyűlés február 13-án kezdődő ülésszakára terjesztette be a szaktárca a hulladékokról szóló törvénytervezetet. Az új törvényjavaslatok között a parlament tárgyal a választási eljárásról szóló törvény módosításáról, az új polgári törvénykönyvről, illetve a büntető törvénykönyvről szóló javaslatokról, valamint a járások kialakításáról szóló előterjesztésről. Az Országgyűlés a tavaszi ülésszak első két hónapjában hétfőn, illetve kedden ülésezik, áprilisban és májusban viszont már a hét más napjain is tanácskoznak majd. Az első napon egyetlen zárószavazás lesz a Házban, döntenek a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslatról. Megkezdődik a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvénymódosítás általános vitája. Ugyancsak február 13-án tárgyal a Ház a Horvát Köztársaság unióhoz történő csatlakozásáról rendelkező szerződés kihirdetéséről.

A hulladékgazdálkodás 2013-tól az állam feladata lenne A lakossági hulladék átvételét, elszállítását és kezelését (hulladékgazdálkodási közszolgáltatást) 2013. január 1-től csak többségi állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő cég végezhet – egyebek mellett ezt tartalmazza a vidékfejlesztési miniszter által még december végén a parlament elé terjesztett hulladék-törvényjavaslat. E szerint közszolgáltató csak olyan jelentős befolyással bíró gazdálkodó szervezet lehet, amelyben az állam – illetve a települési önkormány-

zat – a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. Feltétel még az is, hogy a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a lakossági hulladék átvételét, elszállítását és kezelését jelenti. A törvény a kezelést úgy definiálja, hogy az a hasznosítást, az ártalmatlanítás előkészítését és magát az ártalmatlanítást fedi. Ez pedig felöleli a teljes hulladékgazdálkodási vertikumot. Az unió mind a 27 tagországától azt követelte, hogy a legújabb irányelveket építse be a nemzeti, hulladékokról szóló törvény kidolgozásakor. Bár a jogszabályt 2010 végéig kellett volna hatályba léptetni, ezt egyetlen ország sem hajtotta végre, ugyanakkor az unió környezetvédelmi biztosa 2011 végéig haladékot adott erre – mondta Illés Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország a hulladékokról szóló törvénytervezetet megalkotta, erről tájékoztatta az Európai Uniót, az Országgyűlés pedig a törvényjavaslatot tavaszi ülésszakán napirendre tűzte. A hulladékról szóló törvénytervezet nemcsak a kommunális, hanem a veszélyes hulladékokról, a hulladékok égetéséről szól, jószerivel mindenről, ami idetartozik, ugyanakkor kitér a hulladékgazdálkodásra is. A hulladék begyűjtése közfeladat, ebből pedig az következik, hogy az állam szerepvállalása legyen a meghatározó – emelte ki az államtitkár. Majd hozzátette: ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy csupán állami cégek végzik majd el ezt a feladatot, de magán, illetve külföldi társaságok is érdekeltek lehetnek ebben. A jogszabály a szelektív gyűjtésre, a hulladék újrahasznosítására, nem pedig a lerakására, égetésére fókuszál – tette hozzá. A szocialista és az LMP-s képviselők kivételével általános vitára alkalmasnak tartotta a hulladéktörvényt a parlament fenntartható fejlődés bizottsága. Illés Zoltán azt is elmondta, hogy az új törvény várhatóan júliustól lép hatályba, és addig el kell még készíteni a 33 végrehajtási jogszabályt is, amelyből 16 áll rendelkezésre. A vitában többen javasolták, hogy a hulladék lerakása után fize-


Tavaszi szezonnyitás

5

Parlament tendő 40 eurós (12 ezer forintos) tonnánkénti lerakási díj ne egy év alatt, hanem hosszabb időre elosztva lépjen hatályba, illetve felvetették azt is, hogy a szemét begyűjtését végző közszolgáltatók többségi állami tulajdonba vétele nem ütközik-e uniós szabályba, illetve a magyar Alkotmányba.

A parlament előtt az állami vagyongazdálkodásról szóló 2010. évi jelentés Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a magyar állam nevében benyújtotta az Országgyűlésnek a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek 2010. évi működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatáról szóló jelentést. Az új kormány megalakulása után, 2010-ben az átvételt követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) rábízott vagyonával kapcsolatban még abban az évben 428 millió forint megtakarítás keletkezett abból, hogy csökkentették az igazgatóságok és a felügyelő bizottságok létszámát, illetve megszüntettek igazgatóságokat. Ezen belül 80 millió forintot tett ki az a megtakarítás, amit a vezetőváltás során értek el. A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB), ahová a 2010. június 17-én hatályba lépett jogszabály több állami tulajdonú cég – többek között az erődgazdaságok – tulajdonosi jogait helyezte át, a vezető testületek átalakításából eredő megtakarítás meghaladta a havi 20 millió forintot. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a rábízott vagyonnal kapcsolatban – pénzforgalmi eljárással számolva – 2010-ben 65,1 milliárd forint bevételt ért el, a tervezett 71 százalékát, míg a 98,9 milliárd forint kiadás a tervezett 109 százalékát érte el. A kiadások között szerepelnek a Malév számára biztosított források – tőkeemelések és tulajdonosi kölcsönök – 58,5 milliárd forint összegben. A tervezett bevételek közül jelentős összeget vártak az ingatlanértékesítésből, de 15 milliárd forint értékű ingatlant nem sikerült eladni. Az ingatlanokból 7,8 milliárd forint, társasági részesedések eladásából pedig mindössze 61,8 millió forint bevétele volt az MNV-nek 2010-ben.

6

Az MNV Zrt. összes eszköze, azaz a költségvetési szervek, az egyéb vagyonkezelők és az MNV közvetlen kezelésében lévő vagyon könyv szerinti értéke 11 147,4 milliárd forint volt 2010. december 31-én. A jelentésből kiderül, hogy például 2010-ben az állami öröklésből 3,037 milliárd forinttal gyarapodott az állami vagyon. Azoknál a társaságoknál, ahol az MNV gyakorolta a tulajdonosi jogokat és nyereségesek voltak, 69,1 milliárd forint adózás előtti profit keletkezett, a veszteséges cégek pedig összesítve 29,8 milliárd forint mínuszt számoltak el. Ez összességében 3,6 százalékos tőkearányos nyereséget (ROE) mutat. Az MFB rábízott vagyona 2010. június 17-én 173,7 milliárd forint volt, ami, többek között az értékhelyesbítéssel 257,6 milliárd forintra változott az év végére. A jelentés megjegyzi, hogy az MFB portfoliójában lévő állami cégek 11 ezer embernek adtak munkát.

Üléseztek az Országgyűlés frakciói A Fidesz–KDNP-frakciószövetség Egerben tartotta háromnapos évadnyitó frakcióülését, amelyre minden miniszter és államtitkár hivatalos volt. A Kereszténydemokrata Néppárt a korábbi gyakorlattól eltérően nem a közös frakciószövetségi ülés előtt, hanem utána tartott tanácskozást. Ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormányzó pártszövetség a parlamenti pártokkal a választási eljárási törvényről, valamint a pártok működését és finanszírozását szabályozó jogszabályokról – jelentette be Lázár János, a Fidesz–KDNP egri kihelyezett frakcióülését követő sajtótájékoztatóján. Az egyeztetés alapját a szocialista Tóbiás József és Puch László által még decemberben benyújtott javaslat képezheti. A frakcióvezető reményét fejezte ki, hogy a parlamenti pártok nyitottak lesznek az egyeztetésre. Lázár János beszámolt arról is, hogy a múlt év során mintegy 210 ezren vettek részt a közmunkaprogramban, és összehasonlításképpen megemlítette, hogy a szocialista kormányok idején évente 150 ezer fő alatt volt a közfoglalkoztatottak száma. Ez nem kidobott pénz, a kormány arra törekszik, hogy az érintettek értékteremtő munkát végezzenek. Hazánkban sok a szakképzetlen 50 év


feletti ember, akik számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy munkából szerezzenek jövedelmet – jegyezte meg a frakcióvezető. Érdemben változik az önkormányzatok finanszírozása, a kormányzat eltökélt abban, hogy áttérjenek a feladatalapú finanszírozásra – hangsúlyozta a frakcióvezető. Szintén az önkormányzatok világához kapcsolódik a helyhatóságok likviditási problémája, ami abból adódik, hogy bevételeik a korábbi években jelentősen elmaradtak a várakozástól – jegyezte meg Lázár János. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy 2011 során az önkormányzatok több mint 50 milliárd forintnyi pluszforrásban részesültek. A helyhatóságok adósságáról szólva úgy nyilatkozott, hogy az két részre bontható: devizaalapú hitelekre és általános adósságra. Ez összesen 1300 milliárd forint. Egyes önkormányzatok védelmet kértek a kabinettől, ugyanis létezik egy olyan bankcsoport, amely lehetetlen feltételeket diktál az egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak. Éppen ezért a kormánynak, az önkormányzatoknak és a bankoknak közösen kell egyezségre jutniuk. „Rossz hír lenne a bankoknak, ha a kormány elzárkózna az ilyen típusú egyeztetésektől, mert az önkormányzatok ezres nagyságrendben nem lennének képesek visszafizetni korábbi hiteleiket” – hangsúlyozta Lázár János. A BKV-val kapcsolatos frakcióálláspontot ismertetve kifejtette, hogy a fővárosnak konkrét megoldási javaslattal kell előállnia, hogy a kormány segíteni tudja. Lázár János úgy fogalmazott, hogy Tarlós István munkáját fontosnak tartják és támogatják, de „ne csak a markát tartsa, hanem segítsen a probléma megoldásában”.

A szocialisták több törvényjavaslattal készülnek Budapesten tartották a szocialisták a szezonnyitó frakcióülést. A részvétel alól felmentést kaptak azok a szocialista képviselők, akik részt vettek a Miskolcról a fővárosba tartó, polgármesterek és civilek által kezdeményezett tiltakozó meneten. A szocialisták több törvényjavaslattal készülnek. Véglegesítik a hétpontos gazdaságélénkítő csomagjukat, amelyben ismét progresszív személyi jövedelemadó bevezetésére tesznek javaslatot,

Parlament

A Jobbik is Budapesten tartotta évadnyitó frakcióülését Az ellenzéki párt sajtófőnökének tájékoztatása szerinta frakcióülésen hangsúlyosan foglalkoznak a tavaszi ülésszak során

a szegénység mértékének csökkentésére és az emberek megélhetésének javítására irányuló javaslatokkal. A szerintük elhibázott – gazdagokat támogató – gazdaság- és szociálpolitika kiegyensúlyozására számos indítványt nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Jobbik prioritásként kezeli a munkavállalók megvédését, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatását, és benyújtja saját közmunkaprogramját a parlamentnek. Szintén nagy hangsúlyt fektet a Jobbik a magyar mezőgazdaság talpra állítására, az élelmiszerfeldolgozó-ipar, a családi gazdaságok megerősítésére és a helyi piacok kérdéskörére is. Ezen kívül fontos területnek tekintik még a közbiztonság javítását, és javaslatokat fogalmaznak meg az önvédelem terén is. Mindezeken kívül a Jobbik kiemelten kezeli az EU és a nemzetközi pénzügyi szervezetek diktátumaival, gyarmatosító törekvéseivel szembeni fellépést, s ezzel összefüggésben napirendre próbálja vetetni a Magyarország EU-tagságával kapcsolatos uniós eseti bizottság létrehozását is – nyilatkozta a sajtófőnök.

Baj van. Nem azért, mert pár ember elindult Miskolcról, hogy szégyenérzetét és büszkeségét félretéve ország-világ elé tárja lehetetlen helyzetét. Azért van baj, mert a politikusok polipként rájuk telepedve eltorzították az üzenetüket, és ezzel ismét megosztották a közvéleményt. Az adófizető haragszik a segélyesre: mi az hogy nem dolgozik?! Mit válogat?! Az ország nyugati részén élők meg nem értik, mit kell állandóan a borsodiakkal foglalkozni? A kormánypárt mutogat az ellenzékre: ők pénzelik! Csak a lényegről nem beszélnek: hová vezet az, ha álláskereső százezrek egyetlen esélye a néhány hónapra vállalható közmunka marad…

Akinek nincs semmije, az annyit is ér? Van próbatétel, amikor elhomályosul a jövő – hallhattuk a kormányfő évértékelő beszédében. Ő a vörösiszap áldozataira gondolt, de sajnos jóval szélesebb körben tapasztalható a jövőtlenség. Azok, akik egyik napról a másikra tengetik életüket, a pár hónapra kapott 47 ezer forintos lehetőségtől nem fognak szárnyakat kapni…

Az LMP továbbra is nyomás alatt akarja tartani a kormányt Az LMP azt akarja elérni, hogy a kormány vonja vissza a demokratikus intézményrendszer leépítését célzó intézkedéseket. A mandátumáról lemondott Kaufer Virág, megüresedett helyére Szél Bernadett került. Jávor Benedek személyében megválasztották az új frakcióvezetőt. Most arra készülnek, hogy a „december 23-i lendülettel folytassák a munkát". Kidolgozzák az úgynevezett Új Ellenállás gyakorlati részleteit. Elemzik, hogy érdemes-e most tavasszal elindítaniuk a népszavazási kezdeményezésüket. Jávor Benedek felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalói jogokat érintő kérdéseket már jóváhagyta az OVB, de a nyugdíjra vonatkozóakat egy állampolgári beadványban megtámadták. Az LMP-nek ezért döntenie kell arról, hogy külön-külön kezdjék el gyűjteni az aláírásokat vagy bevárják a többi kérdés jóváhagyását. Az LMP a tavaszi ülésszak során továbbra is napirendre szeretné vetetni a párt- és a kampányfinanszírozásra vonatkozó javaslatait.

Csiky Ildikó (Forrás: MTI, www.ogy.hu)

a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adót 3 százalékponttal csökkentenék, a társasági adót 18 százalékra emelnék, a felső áfakulcsot pedig 25 százalékra mérsékelnék, illetve átalakítanák a bankadót is úgy, hogy az ne gátolja a vállalkozások hitelhez jutását. Két alkotmánymódosító javaslatot már benyújtottak: az egyik – amit Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyével indokoltak – arra irányul, hogy az emberek népszavazással vonhassák meg bizalmukat az államfőtől, a másik pedig nagyobb részt azokat a jogi aggályokat orvosolná, amelyeket az Európai Bizottság megfogalmazott, például helyreállítaná Jóri András korábbi adatvédelmi biztos mandátumát, aki 2014-ig az információs jogok országgyűlési megbízottjaként dolgozhatna.

Mi a megoldás? A kormány által a leghátrányosabb térségekben elindított Start közmunka mintaprogram jó eszköz lehet. Ennek sikeres megvalósítása azonban nem a politikusokon, de nem is a munkaügyi központokon múlik. Sokkal inkább azokon a polgármestereken és munkatársain, akik a programokat megszervezik. Akik, ha céltudatosan terveznek, akkor a közfoglalkoztatottat valóban át tudják vezetni az elsődleges munkaerőpiacra. Nekik kellene segíteni, hiszen minél kisebb egy település, annál kevesebb a munkahely, és csak az önkormányzat jöhet szóba, mint közfoglalkoztató… Tállai András önkormányzati államtitkár – korábban polgármester – üzenete viszont megtévesztheti a közvéleményt: „mindenkinek van munka, csak kérni kell”. Csak azt nem mondta meg, hogy kitől… Vajon egy párfős községi hivatal hogyan tud munkát adni és a napi munkavégzést úgy megszervezni, hogy mindenki megelégedésére szolgáljon? És ne felejtsünk el egy lényeges tényt: az új önkormányzati törvény jelentősen átszervezi a közigazgatást. A 2000 fő alatti települések önálló hivatalait megszünteti – és ki tudja, hogy a járási rendszer kiépítése után a nagyobb polgármesteri hivataloknál is hány fő maradhat? Akkor ki szervezi majd a közfoglalkoztatást?… A hatalom birtokosainak fel kell készülni az éhségmenethez hasonló akciókra. Eddig a lakosság szinte csak díszlete volt az előtte zajló pártharcoknak, ám sokak helyzete olyan kilátástalanná vált, hogy a passzivitásukat elhagyva már közvetlen és direkt üzeneteket küldenek a hatalom képviselőinek. Felkapaszkodnak arra a bizonyos színpadra, ahová eddig csakis a rendezői szereposztás szerint lehetett feljutni. Hogy ebből csetepaté lesz, vagy békés helycsere, majd kiderül… Seres Mária, a Civil Mozgalom vezetője


FŐVÁROS

Csörte a BKV körül Hónapok óta tart a főpolgármester és a fideszes kerületi polgármesterek közötti csörte. A szóváltásra bőven akadt ürügy. A legutóbbi hetekben a BKV „csődhelyzete” adta a muníciót. Ekkor már Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere is „beszólt” Tarlós Istvánnak. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Budapest első embere jól tűri a macerát, az elmúlt hetek történései viszont kihozták a sodrából; így hát beindult a fővárosi kommunikációs hadjárat, a főpolgármester szinte „percre készen” tájékoztatja a közvéleményt. Tarlós István első indulatosabb reagálása a fideszes frakcióvezető egri sajtótájékoztatóján elhangzottaknak köszönhető. Ugyanis Lázár János a BKV-val kapcsolatban a frakcióálláspontot ismertetve kifejtette, hogy a fővárosnak konkrét megoldási javaslattal kell előállnia ahhoz, hogy a kormány segíteni tudja. Lázár János úgy fogalmazott: Tarlós István munkáját fontosnak tartják és támogatják, de „ne csak a markát tartsa, hanem segítsen a probléma megoldásában”. Ezt hallva, a főpolgármester nem maradt adósa Hódmezővásárhely polgármesterének. Sajtótájékoztatóján többek között ezt mondta: „A számok világában elég jól elboldogulok. Ami a fővárost illeti, azt kérem, nézze meg Lázár János, hogy Budapest, illetve például Hódmezővásárhely hány százalékát kapja vissza a helyben befizetett szja-nak, és utána döntse el, melyik város »tartja a markát«. Azt hallani, hogy Budapest »turkálna« a vidék és a kerületek zsebében, holott a vidéki városok nagyobb arányban kapnak vissza a befizetett szja-ból, a kerületek pedig csak elvittek ebben a ciklusban (idegenforgalmi adó, parkolási díj), nemhogy adtak volna. Ezért először meglepődtem a bírálatán, de aztán inkább tudomásul vettem. Több okból. A legfontosabb, hogy a BKV érdekében nem szeretnék a kormánnyal is további félreértésbe keveredni. A parlamenti frakció vezetője eddig még soha nem jelezte nekem, sem pedig szakmai helyettesemnek, hogy tájékozódni szeretne Budapest közlekedésszervezési és finanszírozási problémáiról, pedig ha kíváncsi rá szívesen elbeszélgetünk vele. A takarékossági intő csak amiatt fájt egy kicsit, mert Hódmezővásárhely elég előkelő helyen áll az eladósodási listán. Az ottani városvezetés azonos a korábbival, mégiscsak lehet valami köze az

8

adósságállományhoz. Ezzel szemben nekünk semmi közünk nincs Budapest 170 milliárdos, a BKV jelenlegi 64 milliárdos adósságához. Mindkettőt párhuzamosan kell kezelnünk. Utóbbiból 40 milliárdot ez év első negyedében kell vis�szafizetnünk. Ekkora összeget »ötlet«-ből nemigen lehetséges visszafizetni. Ehhez pénz kellene.” Azzal a véleménnyel, hogy vállaljon a főváros nagyobb részt a BKV működtetéséből Rogán Antal is egyetért. A fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Nemzetben megjelent interjújában azt nyilatkozta, hogy 2010-ben és 2011-ben a kormány normatív támogatás, fogyasztói árkiegészítés és veszteségfinanszírozás címén 140 milliárd forinttal járult a BKV működéséhez. Ehhez képest a főváros működésre nem, csak fejlesztésekre biztosított forrást a közlekedési cégnek. A normatív támogatás folyósításának feltétele, hogy 2012-ben a főváros vállaljon nagyobb részt a BKV működéséből – tette hozzá Rogán. Rogán nyilatkozata sem marad válasz nélkül. Tarlós István szerint „Kicsit váratlan fejlemény Rogán Antal képviselő úr hirtelen jött, szűnni nem akaró vélemény nyilvánítása a BKK-ról és a BKV-ról. Ezek minden alkalommal úgy jelennek meg, mintha kívülálló szemszögéből, vagy a parlament gazdasági bizottságának elnökeként, kvázi a kormány nevében, vagy kerületi polgármesterként fogalmazná meg azokat. Számítunk erősen Rogán Antal segítő javaslataira, de ez a fajta kommunikáció félrevezető, mivel homályba burkolja azt a tényt, hogy ő a főváros gazdasági bizottságának elnöke is, fővárosi képviselő. Ebben a minőségében pedig a ciklus első pillanatától kezdődően valamennyi tárggyal kapcsolatos előterjesztést észrevétel nélkül, szavazatával is támogatott.


A főváros 2012. évi költségvetési tervének végleges, ma még át nem vezetett változatában a jelen és főképpen a jövő összvárosi működését kockáztatva tudunk csak elegendő forrást összeszedni a BKV számára. Ebben azonban benne van a BKV belső megtakarításaitól kezdve, a többi közszolgáltató osztalékainak kifacsarásán keresztül, a város egyéb működési feltételeinek teljes kifeszítéséig minden. Így elérhető az az egyébként számomra nehezen érthető feltétel, hogy a sokat emlegetett »1+1« forintos elvet a BKV támogatásában úgy tartsuk fenn, hogy az állam a maga részéről ebbe beleérti az eddig stabil normatív támogatást is (…) Egy héten belül kész lesz a távlati koncepció is, abban a megfogalmazásban, ahogy a kormány kéri, hogy az IMF elé tehesse. Vagyis a Főváros is végrehajtja a kért változtatásokat. A kérdés azonban ezzel még mindig nem oldódik meg. A főváros 2012-ben olyan forrásokat is beáldoz a BKV talpra állítása érdekében, amiket csak egyszer tud megtenni, és minden évben ezek nem jelennek újra meg (…) Nem érthető, hogy ha a legkülönbözőbb okokból eladósodott önkormányzatok mind kérhetik a kormány segítségét, akkor épp a főváros ilyen helyzetben miért nem. Remélem, vége szakad egyszer annak a hazai tendenciának, hogy a főváros lényegében azt szenvedi el itthon, mint az ország nemzetközi téren. A vidék rendkívül pontatlan és hiányos információk alapján, indulatból támadja ma Budapestet. Erre semmi szükség. Készek vagyunk vidéki parlam enti képviselők akár nagyobb csoportjának részletes tájékoztatókat tartani a valós állapotokról” – hangsúlyozta Tarlós István. Csykó

Költségcsökkentés az OTP SZÉP kártyával Az állatkertben és a CBA-ban is elfogadják a korszerű fizetőeszközt Az otp Széchenyi Pihenőkártya mint új béren kívüli juttatási forma 2011 júliusától érhető el és három különböző cafeteria elemet fog össze: a vendéglátás, a szabadidő, valamint a szálláshelyi szolgáltatásokat. Ráadásul az egyszerű adminisztrációnak, valamint a kedvező közteherviselésnek köszönhetően a munkáltatóknak is ideális megoldást jelent. Az OTP Pénztárszolgáltató Magyarországon elsőként vezette be a Széchenyi Pihenőkártyát (SZÉP kártya). Az azóta eltelt időszakban közel ötezer elfogadóhely csatlakozott, többek között meghatározó gyorséttermi és bevásárló hálózatok egyes üzletei. Az OTP Pénztárszolgáltató várakozásai szerint a legnépszerűbb juttatás a vendéglátás (melegétkezést tartalmazó) alszámla lesz, úgy vélik, erre kérnek majd legtöbben utalást a munkáltatójuktól, és ezt is fogják a leggyakrabban igénybe venni a munkavállalók. Szintén komoly népszerűségnek örvendhet a szálláshelyi juttatások alszámlája is, hiszen a 2012-től adható cafeteria juttatások keretében már csak a SZÉP kártyával lehetséges rendezni a belföldi üdülések, hotelszámlák költségeit. Az OTP SZÉP kártyával használható alszámla harmadik területe a szabadidős juttatásoké. Ennek segítségével 2012-től a rekreációs lehetőségek széles skálája válik elérhetővé. Kártyánkat felhasználhatjuk edzőtermekben, uszodákban, fürdőkben, de akár állatkerti belépőt is válthatunk vele. Az OTP Pénztárszolgáltató többéves tapasztalattal rendelkezik az elektronikus cafeteria juttatások piacán, a mul-

tifunkcionális OTP Cafeteria kártya már négy éve elérhető azok számára, akik szeretnék csökkenteni cégük, szervezetük adminisztrációs költségeit. „Amikor 2008-ban megkezdtük az OTP Cafeteria kártya kibocsátását, az a cél motivált bennünket, hogy egyszerűsítsük a béren kívüli juttatások kezelését, csökkentsük az adminisztrációs költségeket, és így növekedhessen mind a munkáltatók, mind a munkavállalók elégedettsége. Úgy véljük, a máig kibocsátott mintegy száznyolcvanezer Cafeteria kártya és a több mint nyolcezer csatlakozott elfogadóhely igazolja a várakozásainkat” – számolt be az eddigi négy év tapasztalatairól Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató vezérigazgatója. „Az OTP SZÉP kártya esetén hasonló sikerekre számítunk, hiszen a 2012-es törvényi változások miatt jelentősen megnőtt a kártya jelentősége a béren kívüli juttatások rendszerében. Várakozásaink szerint az idei év végéig több tízezer elfogadóhely csatlakozik hálózatunkhoz” – összegezte az idei év várakozásait Róth Lajos.

A SZÉP kártya bevezetése, a dolgozói elégedettségen túl, számos további előnnyel is szolgál a munkáltatók számára: ●

●

●

●

Minimális adminisztráció: a kártyát elegendő egyszer megrendelni, majd átadni a munkavállalóknak. Kedvező adózás: a SZÉP kártyán adható béren kívüli juttatások mindegyikének 30,94 százalékos a közterhe, így kisebb terhet jelent a munkáltató számára. Magyarország legnagyobb pénzintézete az OTP Bank biztosítja az OTP SZÉP kártya szolgáltatásainak stabil hátterét. Az OTP Pénztárszolgáltató szakmai tanácsadást és folyamatos segítséget biztosít partnerei számára, hogy a munkáltató a lehető leghatékonyabb és munkavállalóit leginkább kiszolgáló cafeteria rendszert tudjon biztosítani.

SZÉP kártya www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

9

KOR-KÉP Bölcsődei gondozási díj

Legyen? Ne legyen?

Az Országgyűlés a múlt év végén fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek része volt a gyermekvédelmi törvények módosítása is. A szabályozás lehetővé tette, hogy az étkezésért fizetendő díjon felül a fenntartó döntésétől függően a bölcsődei gondozásért is külön személyi térítési díjat állapítsanak meg. Továbbra is térítésmentes marad a bölcsődei gondozás a rászoruló, a három vagy több, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok számára. A megkérdezett intézményfenntartók közül többen azt válaszolták, hogy csak a költségvetés elfogadása után döntenek majd arról, élnek-e a jogszabály adta lehetőséggel és az étkezési hozzájáruláson túl még a bölcsődei gondozásért is külön személyi térítési díjat kérnek a szülőktől gyermekük után. Sok helyen viszont felmérik, hogy milyenek a szülők jövedelmi viszonyai, és ezt mérlegelve hozzák majd meg a döntést. A Pest megyei G ödöllőn három bölcsődét tart fenn az önkormányzat. Péterfi Csaba kommunikációs vezető úgy nyilatkozott: jelen pillanatban nem kívánnak élni a gondozási díj bevezetésével, de egy felmérés keretében áttekintik, hogy a környező települések bevezetik-e. „Ez ugyanis befolyásolhatja a végső döntést" – tette hozzá. Ha mégis rákényszerülnének a díj bevezetésére, annak mértékét a fizetőképességhez igazítják, de szeretnének a minimális költségtérítésnél maradni. A megyében pillanatnyilag Százhalombatta sem vezeti be a térítési díjat. Nyilas Hajnalka sajtóreferens elmondta: a városra jellemző a szociális érzékenység, így az önkormányzat által fenntartott bölcsődével kapcsolatban jelenleg nincs ilyen jellegű előterjesztés. Szentendrén, ahol egyetlen bölcsőde működik, még nem döntöttek a kérdésről, ahogy a három bölcsődét fenntartó Vácott sem. Utóbbinál a döntést a márciusi testületi ülésen hozzák majd meg. Nagykőrös egyetlen bölcsődét működtet. Czira Szabolcs polgármester (Fidesz) közölte: nem vezetik be a gondozási díjat, mert nem szeretnék azzal a családokat terhelni.

10

Pécsett viszont valószínűleg élnek a jogszabály adta lehetőséggel. A baranyai megyeszékhelyen jelenleg felmérik a szülők jövedelmi viszonyait, a részletek márciusban lesznek ismertek. A mintegy 600 bölcsődés gyermek közül azonban 200 után továbbra sem kellene fizetni a szolgáltatásért. Mohácson az egyetlen bölcsődét illetően még nem született döntés. Szigetváron viszont az ellátás ingyenes és az is marad – mondta Junácski András kabinetfőnök. Komlón megtörtént az előzetes felmérés, de nem tervezik az újfajta fizetési modellt bevezetni, sőt a múlt héten csökkentették a térítési díjakat – közölte Kupás Tamás Levente (Fidesz) alpolgármester. Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten megvizsgálták a térítési díj kiterjesztésének lehetőségét, és az a döntés született, hogy nem vezetnek be további fizetési kötelezettséget. A döntést Katonáné Szabó Gabriella alpolgármester azzal indokolta, hogy a jobb anyagi körülmények között élők többnyire családi napközibe járatják gyermekeiket. Az önkormányzati bölcsődékbe járó gyerekek szüleinek viszont sokszor az étkezési díj kifizetése is gondot jelent. A város által fenntartott bölcsődék mellett több mint 30 családi napközi működik a városban. Békéscsabán az önkormányzat jelenleg egyeztető tárgyalásokat folytat a bölcsődék vezetőivel a térítés esetleges bevezetéséről. A megyeszékhely alpolgármestere, Kiss Tibor azt mondta: a szülők jövedelemigazolása alapján meg kell határozni, mekkora jövedelemhatár felett és milyen összeget fizessenek a szülők. Az elkészült anyagot


a képviselő-testület elé kell vinni, és döntés után lehet majd a rendelkezést bevezetni. Békéscsaba arra törekszik, hogy a költségtérítés esetleges bevezetése ne jelentsen nehezen viselhető terhet a fiatal, gyerekeket vállaló családok számára. Csongrád megyében, Szegeden a megkérdezett bölcsődei vezetők azt mondták, a döntés a város költségvetésétől függ, amelyet még nem fogadtak el. Hódmezővásárhelyen és Makón sem született még döntés. Hajdú-Bihar megye székhelyén, Debrecenben a költségvetés elfogadásakor dönt az önkormányzat a gondozási díj bevezetéséről – közölte Rácz Julianna, a polgármesteri hivatal családvédelmi osztályának a vezetője. A város 13 tagintézménnyel működő egyesített bölcsődei intézményében összesen 1025 bölcsődei hely van teljes kihasználtsággal. Emellett két bölcsődei fejlesztés zajlik, egy új, 72 férőhelyes bölcsőde építésére pedig pályáztak. Berettyóújfaluban a jövőben is csak étkezési díjat szednek a bölcsődékben – mondta Muraközy István (Fidesz) polgármester. A megye egyik leghátrányosabb helyzetű térségben ugyanis a térítési díjat csak segélyekből tudnák kifizetni az érintettek. Polgáron egy bölcsődei csoportot működtetnek 15 gyerekkel, s a jövőben is csak az étkeztetésért kell fizetni – tájékoztatott Tóth József (MSZP) polgármester. Székesfehérvár önkormányzata a mostani, nyárig tartó gondozási időszakban nem él a bölcsődei gondozási díj bevezetésének lehetőségével – jelentette ki a város polgármestere. Cser-Palkovics András (Fidesz) hozzátette: hamarosan egyeztetések kezdődnek a szakmai szervezetekkel, a szülői képviseletekkel és az intézményvezetőkkel annak eldöntésére, hogy szeptembertől bevezessék-e, s ha igen, milyen feltételrendszerrel a bölcsődei gondozási díjat? „Ha be is vezetjük, biztos vagyok benne, hogy nagyon méltányos és arányait tekintve nem sok

KOR-KÉP szülőt érintő díj bevezetésére kerülhet csak sor"– számolt be terveikről a polgármester. Szolnok közgyűlése januári ülésén határozott az új bölcsődei térítési díj összegéről – mondta el Versitz Éva, a polgármesteri hivatal osztályvezetője. Tájékoztatása szerint februártól a napi 659 forintos bölcsődei intézményi térítési díj két részből áll: a gyermekélelmezés bruttó 423 forintos díjából és a 236 forintos gondozási díjból. Az a szülő, aki nem jogosult semmilyen kedvezményre, 21 ellátási nap után 13 840 forintot fizet kisgyermeke után. 2011-ben a fizetendő összeg napi 600 forint volt. Így februártól havi szinten – 21 ellátási nappal számolva – 1240 forinttal kerül többe az ellátás. Szolnok városa nyolc bölcsődét működtet, ahol jelenleg 539 kisgyermeket gondoznak. Nógrád megye egyetlen önkormányzati fenntartású bölcsődéjében, a balassagyarmatiban továbbra is csak az étkezésért kell fizetni. Csach Gábor (Fidesz), a város alpolgármestere elmondta, azt mérlegelik, hogy az esetleges szabad kapacitásokra néhány órás gyermekmegőrzést vállal az intézmény, és ez a szolgáltatás fizetős lenne. A Somogy megyei Kaposváron felvetődött, de még nem döntöttek arról, hogy az öt önkormányzati bölcsődében a szülők jövedelmétől függően fizetőssé teszik a gondozást – nyilatkozta Répás Orsolya, a városháza szóvivője. A somogyi megyeszékhelyhez közeli Hetes polgármestere, Török Tiborné (Fidesz–KDNP)

azt mondta: noha szűkös költségvetésből gazdálkodnak, egyelőre nem tervezik, hogy a bölcsődében emeljék a napi 600 forint hozzájárulást. Siófokon egy-egy bölcsődés után napi 365 forintot kell fizetni a négyszeri étkeztetésért, függetlenül a család jövedelmi viszonyaitól. Márciustól ez az összeg 380 forint lesz – mondta Kozma Ani, az önkormányzat szóvivője. Fonyód polgármestere, Hídvégi József (Fidesz–KDNP) azt közölte: nem kívánják növelni a szülők terheit. Jelenleg a helyi intézménybe járó 20-28 gyermeknek csak az étkeztetési költségeihez járulnak hozzá a szülők. Nyíregyházán az önkormányzat kilenc bölcsődét tart fenn, s nem tervezik a gondozási díj bevezetését. Az ötezer lelkes Kemecsén csak étkezési hozzájárulást kell fizetni a bölcsődébe járó gyermekek után – mondta el Molnárné Ferkó Rita jegyző. Mátyás B. Szabolcs Újfehértó jegyzője ugyancsak arról nyilatkozott, hogy a díjat nem vezetik be a helyhatóság által fenntartott bölcsődében. Csengerben az önkormányzat várhatóan március elején, a költségvetés elfogadásával egyidejűleg dönt a díj bevezetéséről. Tolna megye megkérdezett öt városában még nem döntöttek a díj bevezetéséről. Szekszárdon, Tamásiban és Bonyhádon számításokat végeznek a várható bevételekről – közölték az önkormányzatok, hivatalok vezetői. Csajági Sándor (Fidesz), a paksi önkormányzat humánpolitikai bizottságának elnöke azt mondta, hogy a költségvetés első

tárgyalása során nem vetődött fel a díj bevezetése. Dombóváron a város képviselői a következő ülésen tárgyalnak a díjról és bevezetésének lehetőségéről. Vas megyében, Szombathelyen, a februári közgyűlésen döntenek a bölcsődei gondozási díj esetleges bevezetéséről – közölte Angyal László, az önkormányzat kommunikációs vezetője. Szombathely a kistérség 39 településével társulásban látja el a gyermekek napközbeni ellátását, 7 tagbölcsődében összesen 538 férőhely van. Táplánszentkereszten a képviselő-testület úgy döntött, hogy 2012-ben a 20 férőhelyes bölcsődében az étkezési díjon felül nem kérnek más hozzájárulást a szülőktől – tájékoztatott ifj. Perl János (független) polgármester. Valószínüleg idén még Szentgotthárdon sem kérnek bölcsődei gondozási díjat, de 2013-tól az önkormányzat rákényszerülhet a lépésre – mondta Huszár Gábor (független) polgármester. A képviselő-testület még nem döntött erről, ezért biztosat csak a februári ülés után lehet mondani. Veszprém megye legtöbb városában egyelőre nem kérnek pénzt a szülőktől a bölcsődei gondozásért. Veszprém polgármestere, Porga Gyula elmondása szerint: nem akarnak újabb terhet róni a családokra. Hasonlóképpen nyilatkozott Berhida, Balatonfűzfő, Balatonfüred polgármestere is. Pápán sem tervezik bevezetni a díjat. Zircen megvizsgálják a lehetőséget – mondta Ottó Péter polgármester. Várpalotán ezekben a hetekben dolgozzák ki a fizetős rendszer feltételeit, az anyag márciusban kerül a képviselő-testület elé – ismertette álláspontjukat Schnöller Kitti sajtóreferens. A Zala megyei Nagykanizsán márciusban tárgyal a közgyűlés a gondozási díj bevezetéséről, Keszthelyen sem került még napirendre a téma. Zalaegerszegen az eddigi kedvezmények megtartása mellett döntöttek. A megyeszékhely önkormányzatának tájékoztatása szerint a város bölcsődéiben idén - a 403 forintos napi étkezési díjon felül - napi 240 forintos gondozási díjat kell fizetni egységesen. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők, illetve a nagycsaládosok azonban 50 százalékos kedvezményt kapnak a bölcsődei gondozási díjból. (Forrás: MTI)


11

KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA Eddig úgy tűnt, hogy a dolgok jól haladnak, a KIM gőzerővel készítette elő a 168+7 járás kialakítására vonatkozó törvényjavaslatot, a kormányzati tisztségviselők végigjárták az országot, társadalmi egyeztetést folytattak, több mint 750 beérkezett javaslatról döntöttek. Szabó Erika, a KIM államtitkára egyik vidéki útja során úgy fogalmazott, hogy „A kormány szándéka szerint megtörténik a rendteremtés az államigazgatási feladatok között ...” Lehet, hogy mégsem?

Újabb egyeztetésre lehet számítani Lázár János frakcióvezető sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a Fidesz–KDNP egri évadnyitó frakcióülésén nagy vita volt a járások ügyében. A vita középpontjában Budapest állt, ezért Láng Zsolt, a parlament önkormányzati bizottságának elnöke, II. kerületi polgármester vezetésével egyeztetés kezdődik arról, hogy a járáshatárok és a kerületek hogyan viszonyulnak majd egymáshoz. A vidéki észrevételeket Kósa Lajos és Rácz Róbert vezetésével mérik fel. Lázár János szerint újabb egyeztetési körre lehet számítani, ugyanis a jelenleg tervezett körzethatárok erős kritikát kaptak a frakcióban. Lázár szerint arra is választ kell adni, hogy miért van szükség a járásokra, majd idézte a frakció polgármester tagjainak véleményét, akik szerint a járásoknak és a helyi önkormányzatoknak szimbiózisban kell működniük. „A Nemzeti Együttműködés Kormányának célja olyan modernkori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrejöttéhez. A járások kialakítása (...) a Jó Állam kialakításának egyik eleme. A kormány által megfogalmazottak szerint a járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, amelyek az államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják. A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt cél: a területi államigazgatás újjászervezése, az államigazgatási fel-

12

A jó áll

Tervek szerint a kormánynak február 10-én kellett volna az Országgyűlés elé tárni a járási rendszer kialakításával összefüggő törvényjavaslatot. Azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog menni, ugyanis a Fidesz–KDNP-frakciószövetség Egerben tartott háromnapos közös frakcióülésén – elsősorban Budapestet érintően – heves vita alakult ki a témával kapcsolatban. Kérdés, hogy a következő napokban a Fidesz-frakció polgármesterei miként rajzolják át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által javasolt járások határait. Azért, hogy a kialakult nézetkülönbségek mihamarabb elsimuljanak, az egyeztetésekre Láng Zsoltot és Kósa Lajost kérték fel. Lázár János szerint még arra is választ kell adni, hogy miért van szükség a járásokra. A frakció polgármester tagjai szerint a járásoknak és a helyi önkormányzatoknak szimbiózisban kell működniük – jegyezte meg a Fidesz frakcióvezetője az egri frakcióülést követő sajtótájékoztatóján. adatok államigazgatási területi szervekhez telepítése, az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása, valamint az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.” A kormányzati hírportál szerint a járási rendszer kialakításakor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy kutatóintézet szakmai tanulmányát vette alapul, majd szakértőkkel folytatott konzultációk alapján alakította ki a fővárosi és a megyei kormányhivatalokkal egyeztetett javaslatát. A járások kialakításának elveiről a kormány az 1299/2011. (IX. 1.) kormányhatározatában döntött. A határozat szerint a kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének a kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében. Alapelv: az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférés biztosítása, a létező ügyintézési helyszínek megőrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rende-


zése a megyék határainak megőrzése mellett. Ez azt jelenti, hogy a meglévő okmányirodák bázisán Kormányablakokat alakítanak ki, ezek a járási hivatal részeként működnek majd. Lesz hivatali ügyintézés olyan településen is, amely nem járási székhely. Budapesten mindenképpen javasolt több járás és járási hivatal kialakítása, amelynek alapjául – a kialakult társadalmi, igazgatási kapcsolatokra figyelemmel – a kerületeket kell venni. A járások és a járási (fővárosi körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként 2013. január 1-jével kezdik meg működésüket. A járási kormányhivatalok legfontosabb feladata a megyeinél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási eljárások ellátása lesz. Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek: a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek, a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Január 10-én megkezdődött a kormányhivatalok járási hivatalainak kiala-

KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA

am

kításáról szóló társadalmi egyeztetés. A terveket a kormany.hu honlapon január 29-ig lehetett véleményezni. Kormányzati elképzelések szerint az Országgyűlés elé várhatóan februárban kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig június végén fogadja el a kormány.

lasztják az önkormányzati és az államigazgatási feladatokat. Miután egy működőképes és átlátható állam megteremtése a cél, az vélhetőleg olcsóbban fog működni, mint az előző rendszer az elmúlt húsz évben. A polgármesteri hivatalnál és a jegyzőnél csak azok a feladatok maradnak, amelyek a helyi közügyek intézését hivatottak kiszolgálni. A jövőben az önkormányzat és a polgármester hivatala a helyi közügyekkel foglalkozik. Ugyanakkor az ügyfélbarát állam kiépítését a kormány továbbra is azokkal a szakemberekkel szeretné megvalósítani, akik eddig is helyi szinten ellátták ezeket a feladatokat – nyugtatta meg az érintetteket Szabó Erika.

168 plusz 7 járás

A kérdés az, hogy...

Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára januárban Békés megyében – Békésen és Orosházán – a területi közigazgatás átalakításáról és a járások kialakításáról tartott előadást. Erdős Norberttel, a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjával közösen ismertette a járási rendszer kialakítását és a kormányhivatalok feladatait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott elképzelés szerint országosan 168 járás jön létre, plusz 7 hasonló szerkezetben működő körzet létrehozását tervezik Budapesten – nyilatkozta Szabó Erika. Mindez egy új államigazgatási egység létrehozásának a része – tette hozzá. A kormányhivatalokhoz tartozó járási hivatalok egyik legfontosabb célja az, hogy a megyeinél alacsonyabb szinten ellátandó államigazgatási feladatok minden magyar állampolgár számára elérhető és magas szintű legyen. Az újonnan kiépülő rendszer eredményeként az állam közelebb kerül az emberekhez. A kormány szándéka szerint megtörténik a rendteremtés az államigazgatási feladatok között – hangsúlyozta Szabó Erika, hozzátéve: amit az elmúlt húsz évben az állam kényelmi szempontból a jegyzőkre ruházott feladatként, azt most helyre teszik, és szétvá-

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) sajnálattal állapítja meg, hogy továbbra sem ismert az, hogy milyen állami feladatok kerülnek a járásokhoz. A Gémesi György által jegyzett szövetségi állásfoglalás elfogadhatatlannak tartja, hogy nem ismert az eredeti célok megvalósulását (költséghatékonyság, gyors, állampolgárbarát, a jelenleginél jobb ügyintézés) alátámasztó hatástanulmány. Ezért nem ért egyet azzal, hogy a jelenleg is egy körjegyzőséghez tartozó településeket különböző járásokba sorolják. A településpolitikus szerint azt is figyelembe kell venni, hogy január 1-jétől a 2000 fő lakosságszám alatti települések is körjegyző-

ségeket hoznak létre, ezen igazgatási egységekbe tartozó településeknek is célszerű ugyanazon járáshoz tartozni. A MÖSZ szükségesnek tartja az átszervezést követően a hozzáértő, gyakorlott szakemberek további foglalkoztatását, ami nagyban meghatározza a feladatellátás biztonságát. Gémesi György szerint a javaslat nem ad magyarázatot arra, hogy miből adódnak a járások közötti nagy lakosság- és településszámbeli különbségek. (Pest megyében Szob járás lakosainak száma 12 350, Gödöllőé 178 381.) Gödöllő polgármestere szerint a kormány nem ad választ arra a kérdésre sem, hogy milyen eszközökkel kívánja megoldani a járási székhelyek megközelítését (helyi közlekedést), hiszen egyes településekről a járási központ csak nagy nehézségek árán érhető el. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége fenti észrevételek alapján nem támogatja a járási hivatalok kialakításával, az önkormányzati és állami feladatok szétválasztásával kapcsolatos javaslatot. Szükségesnek tartják, hogy a járási hivatalok kialakításával kapcsolatosan kezdődjön érdemi, szakmai egyeztetés a települési önkormányzatokkal a feladat- és hatáskörök szétválasztásáról, az önkormányzati hivatalok és a létrehozandó járási hivatalok közötti feladatátadás módjáról és ütemezéséről. Igénylik, hogy a járási hivatalokról készülő jogszabálytervezeteket minél hamarabb társadalmi egyeztetésre bocsássák.

A járási kormányhivatalok létrehozása kiemelt kormányzati projekt, a kabinet ennek sikeres megvalósítása érdekében döntött arról, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokból átcsoportosít a területi közigazgatási rendszer teljes körű átalakítására. Ez 15-20 milliárd forintba kerül. A KIM szerint ez nemcsak a járások kialakítására fordítandó összeget tartalmazza, hanem minden egyéb olyan kiadást is, amely a teljes rendszer átalakításával kapcsolatban felmerülhet. A KIM közléséből kiderül, hogy az államigazgatási feladatokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül végzi, míg az önkormányzatnál a helyi ügyekkel kapcsolatos feladatok maradnak. A járási hivatalok a jelenlegi jegyzői feladat- és hatásköröket, valamint a kormányhivatalok körzeti, városi kirendeltségeinek feladatait fogják ellátni. Miután a járás nem önkormányzati, hanem államigazgatási egység, a vezetője sem választott képviselő lesz, hanem megfelelő végzettséggel rendelkező szakember.


13

KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA Budapest Lakóinak száma: 1 694 942 Települések száma: 1 Járások: tervezett 7 körzet

1. Baranya megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások:

397 937 301

Magyarország terveze rendszere Szob

Bóly ◆ Komló ◆ Mohács ◆ Pécs ◆ Pécsvárad ◆ Siklós ◆ Sellye ◆ Szentlőrinc ◆ Szigetvár

Mosonmagyaróvár

Győr

2. Bács-Kiskun megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások:

Sopron

Kapuvár

538 456 119

7

Járások:

Mór

Pápa

17

18

Sümeg

Lakóinak száma: Települések száma:

Járások:

Csongrád ◆ Hódmezővásárhely ◆ Kistelek ◆ Makó ◆ Mórahalom ◆ Szeged ◆ Szentes

6. Fejér megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások:

430 407 108

Bicske ◆ Dunaújváros ◆ Enying ◆ Gárdony ◆ Martonvásár ◆ Mór ◆ Polgárdi ◆ Sárbogárd ◆ Székesfehérvár

14

Rácke v e

Siófok

Sárbogárd

Enying

Keszthely Fonyód

Tab Paks

Tamási

Nagykanizsa

Kalocsa

Marcali Dombóvár

14

Tolna

Bonyhád

Kaposvár Csurgó

Nagyatád

16

Komló

Szekszárd Pécsvárad

Barcs

7. Győr-Moson-Sopron megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások:

Szentlőrinc

Szigetvár

Sellye

Baja

1 Pécs

Bóly

Mohács

Siklós

446 329 183

Csorna ◆ Győr ◆ Kapuvár ◆ Mosonmagyaróvár ◆ Pannonhalma ◆ Sopron ◆ Tét

8. Hajdú-Bihar megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások:

Kun

Dunaújváros

Lenti

701 840 358

422 746 60

Martonvásár

Polgárdi

Tapolca

4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

5. Csongrád megye

Gárdony

Balatonfüred

Zalaegerszeg

19

6

Veszprém

Zalaszentgrót

Szentgotthárd

Székesfehérvár

Várpalota

Devecser

Körmend

Edelény ◆ Encs ◆ Gönc ◆ Kazincbarcika ◆ Mezőcsát ◆ Mezőkövesd ◆ Miskolc ◆ Ózd ◆ Sárospatak ◆ Sátoraljaújhely ◆ Szerencs ◆ Szendrő ◆ Szikszó ◆ Tiszaújváros ◆ Tokaj

Szigetszentmiklós

Zirc

Sárvár

Szombathely

Letenye

Járások:

Buda

Érd Celldömölk

Békés ◆ Békéscsaba ◆ Gyomaendrőd ◆ Gyula ◆ Mezőkovácsháza ◆ Orosháza ◆ Sarkad ◆ Szarvas ◆ Szeghalom


Budakeszi

Kőszeg

Ajka

373 448 75

10

Oroszlány

Kisbér

Bicske

Vasvár


Pilisvörösvár

Tatabánya Pannonhalma

Szentendre

Esztergom

Tata

Csorna Tét

Baja ◆ Bácsalmás ◆ Jánoshalma ◆ Kalocsa ◆ Kecskemét ◆ Kiskőrös ◆ Kiskunfélegyháza ◆ Kiskunhalas ◆ Kiskunmajsa ◆ Kunszentmiklós ◆ Tiszakécske

3. Békés megye

Komárom

552 292 82

Balmazújváros ◆ Berettyóújfalu ◆ Debrecen ◆ Derecske ◆ Hajdúböszörmény ◆ Hajdúhadház ◆ Hajdúnánás ◆ Hajdúszoboszló ◆ Nyíradony ◆ Püspökladány

ÖN • KOR • KÉP 2011. október–november | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

9. Heves megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások:

315 739 121

Bélapátfalva ◆ Eger ◆ Füzesabony ◆ Gyöngyös ◆ Hatvan ◆ Heves ◆ Pétervására

KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA

tt járási

Szendrő

Gönc Encs

Edelény

Záhony

Sátoraljaújhely

Sárospatak

Kazincbarcika Szikszó

Kisvárda

Ózd Miskolc

Salgótarján Balassagyarmat

12

Szécsény

Vásárosnamény

Szerencs Tokaj

4

Bélapátfalva

15

Tiszavasvári

Bátorterenye

Pétervására

9

Pásztó

Baktalórántháza Mátészalka

Mezőkövesd

Csenger

Hajdúnánás

Nagykálló

Mezőcsát

Gyöngyös

Vác

Nyírbátor

Hajdúböszörmény Hatvan

Dunakeszi

Füzesabony

Nyíradony

Heves

Debrecen

Tiszafüred

p es t

8

Hajdúszoboszló Jászapáti

Nagykáta

14. Somogy megye

Hajdúhadház

Balmazújváros

Gödöllő Jászberény

Kunhegyes

Derecske

Monor

Gyál

11

13

Dabas

Karcag

Szolnok Mezőtúr

2

szentmiklós

Gyomaendrőd

Kiskunfélegyháza

Csongrád

Békés

3

Szentes

Békéscsaba Kiskunmajsa

Gyula

Bácsalmás

15. Szabolcs-SzatmárBereg megye


Hódmezóvásárhely

Járások:

Mezőkovácsháza

5

579 554 229

238 517 109

Bonyhád ◆ Dombóvár ◆ Paks ◆ Szekszárd ◆ Tamási ◆ Tolna

Makó

Mórahalom

Barcs ◆ Csurgó ◆ Fonyód ◆ Kaposvár ◆ Marcali ◆ Nagyatád ◆ Siófok ◆ Tab

16. Tolna megye

Kistelek

Jánoshalma

328 893 245

Baktalórántháza ◆ Csenger ◆ Fehérgyarmat ◆ Kemecse ◆ Kisvárda ◆ Mátészalka ◆ Nagykálló ◆ Nyírbátor ◆ Nyíregyháza ◆ Tiszavasvári ◆ Vásárosnamény ◆ Záhony

Sarkad

Orosháza

KIskunhalas

Járások:

Járások:

Szeghalom

Kunszentmárton Szarvas



Tiszakécske

Kecskemét

KIskőrös

Püspökladány

Törökszentmiklós Berettyóújfalu

Cegléd

Fehérgyarmat

Nyíregyháza

Tiszaújváros

Eger

Rétság

Kemecse

Szeged

17. Vas megye Grafika: ÖN-KOR-KÉP


Járások: 10. Jász-Nagykun-Szolnok megye

12. Nógrád megye

Lakóinak száma: 401 368 Települések száma: 78


Jászapáti ◆ Jászberény ◆ Karcag ◆ Kunhegyes ◆ Kunszentmárton ◆ Mezőtúr ◆ Szolnok ◆ Tiszafüred ◆ Törökszentmiklós

Balassagyarmat ◆ Bátonyterenye ◆ Pásztó ◆ Rétság ◆ Salgótarján ◆ Szécsény

Járások:

11. Komárom-Esztergom megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások:

315 203 76

Esztergom ◆ Kisbér ◆ Komárom ◆ Oroszlány ◆ Tata ◆ Tatabánya

Járások:

208 894 131

265 302 216

Celldömölk ◆ Körmend ◆ Kőszeg ◆ Sárvár ◆ Szentgotthárd ◆ Szombathely ◆ Vasvár

18. Veszprém megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások:

364 669 218

13. Pest megye

Ajka ◆ Balatonfüred ◆ Devecser ◆ Pápa ◆ Sümeg ◆ Tapolca ◆ Várpalota ◆ Veszprém ◆ Zirc

Lakóinak száma: 1 235 308 Települések száma: 187

19. Zala megye

Járások:

Budakeszi ◆ Cegléd ◆ Dabas ◆ Dunakeszi ◆ Érd ◆ Gödöllő ◆ Gyál ◆ Monor ◆ Nagykáta ◆ Pilisvörösvár ◆ Ráckeve ◆ Szentendre ◆ Szigetszentmiklós ◆ Szob ◆ Vác


Járások:

290 762 258

Keszthely ◆ Lenti ◆ Letenye ◆ Nagykanizsa ◆ Zalaegerszeg ◆ Zalaszentgrót

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. október–november ÖN • KOR • KÉP

15

KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA Ahogyan a TÖOSZ látja A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) decemberi elnökségi ülését követően sajtóközleményt adott ki, amelyben ismertette a szövetség állásfoglalását a járásokra vonatkozóan. „Tekintettel arra, hogy az új önkormányzati rendszernek valamilyen módon illeszkednie kell az új járási rendszerhez, a polgármesterek, jegyzők, önkormányzati vezetők egyre inkább várják egyrészt, hogy településük melyik járásba nyert besorolást, másrészt milyen funkciót töltenek be a járási rendszerben, továbbá hogy hogyan alakul a jelenlegi polgármesteri hivatalban államigazgatási feladatot ellátó munkatársak sorsa a járások létrejöttével (…) Továbbra is nagy a bizonytalanság a járások körül, ezért kezdeményezte a TÖOSZ elnöksége, hogy a megyei kormánymegbízottak adjanak tájékoztatást a szövetség megyei tagozatvezetőinek a járások kialakításának aktuális helyzetéről. A kormánymegbízottak egy része válaszolt a felkérésre és jelezték, hogy még nincs olyan helyzet, amely lehetővé tenné a konkrét egyeztetést (…) Mindenki abban érdekelt, hogy az új közigazgatási és önkormányzati rendszer kialakulása a lehető leggördülékenyebb legyen, ezért mielőbb szükséges az egyeztetési folyamat megkezdése. A TÖOSZ kezdeményezte, hogy mielőbb kerüljenek nyilvánosságra a járási rendszer kialakítását megalapozó kutatási eredmények. A végleges beosztás meghatározását megelőzően a tele-

A járások kialakításának részleteiről és a területi államigazgatás átalakításáról tartott előadást Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkár február 9-én, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) Fejér megyei polgármesteri fórumán. (Fotó: Horváth Ernő, www.kormany.hu)

16

pülések testületi határozatokkal erősítsék meg a járásban elfoglalt helyüket. Kezdődjön szakmai vita a járási hivatali rendszer kialakításáról, a nem járásszékhely városok és jelenleg hivatallal rendelkező települések szerepéről. A kormányzat mutassa be, hogy az összes államigazgatási ügy járási hivatali ellátása miképpen történik, különösen a személyes jelenlétet igénylő ügyek (anyakönyv, hagyaték) tekintetében. Egyértelmű garanciákra van szükség arra vonatkozóan, hogy az államigazgatási feladatok ellátási rendszerének átalakítása nem jelent többletterhet (sem időben, sem költségben) a lakosság számára. Kormányzati támogatási segítségre van szükség mindazon önkormányzati köztisztviselők számára, akik a feladatátadás következtében elveszítik munkájukat. Nem szabad elfeledkezni arról a tényről, hogy nagyon sok településen az egyedüli foglalkoztató az önkormányzat. A járási rendszer bevezetésének lebegtetését meg kell szüntetni, egyértelművé kell tenni, hogy a járási hivatalok létrehozására legkorábban 2013. január 1-jén kerüljön sor” – olvasható a TÖOSZ sajtóközleményében.

Szárligeten tanácskoztak a polgármesterek A „Polgármesterek a Falukért” Egyesület tavaly az önkormányzatokat érintő sarkalatos törvények kapcsán folyamatosan hallatta hangját: módosító javaslatot terjesztettek elő az Alaptörvény tervezetéhez, az önkormányzati törvény koncepciójához, s a köznevelési törvényhez. Véleményüket és javaslataikat Tállai Andrásnak, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárának, a megyei kormánymegbízottnak és a megyegyűlés elnökének is átadták, illetve eljuttatták a kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz is, meglehetősen szerény sikerrel – nyilatkozta Maszlavér István elnök az egyesület Szárligeten tartott fórumán. Az egyesület elnöke arról is beszélt, hogy január közepén levélben fordultak Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárhoz, amelyben jelezték, hogy


néhány település nem ért egyet a kialakítandó járási besorolással. A települések a módosító javaslataikat indokolásukkal alátámasztva benyújtották, az egyesület elnöksége pedig levelében azt kérte, hogy ezeket vegyék figyelembe a járások területének végleges kialakítása során. Az elnök a levélben megerősítette az egyesület korábbi álláspontját is: szükségesnek tartják a járáshatárok közötti átjárhatóság biztosítását a közös önkormányzati hivatalok létrehozásának tekintetében, mivel a tapasztalatok azt igazolják, hogy eddig a különböző kistérségekben elhelyezkedő települések esetében is kiválóan működött a körjegyzőség.

Több mint 750 észrevétel A kormányhivatalok járási hivatalainak kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés során több mint 750 észrevétel érkezett. A javaslatok alapján egyes települések más járáshoz kerülhetnek, de a járások száma nem változik: a 168 járás és 7 fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében egy másik járást meg kell szüntetni. A beérkezett javaslatok több mint a fele arra irányul, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon, harmaduk eltérő járási székhely kialakítását kezdeményezte. A javaslattevők 2 százaléka ágazati jogszabályok módosítását látná szívesen, ugyancsak 2 százalékuk a járások szervezetére tesz kísérletet. A települések által megküldött vélemények feldolgozását szakmai egyeztetés követi a kormánymegbízottak bevonásával. Ennek eredményeként egyes települések akár más járásba kerülhetnek, hiszen a társadalmi egyeztetésre bocsátott anyag a minisztérium szakmai tervezete, és nem jogszabályi előírás. Járási székhely státust kér Balatonfűzfő. Ha a város mégsem lehet járási központ, Balatonfűzfő kezdeményezi, hogy a veszprémi járáshoz sorolják át a települést – közölte Marton Béla, a település független polgármestere hozzátéve, amennyiben az első két javaslatot nem fogadja el a minisztérium, akkor Balatonfűzfő azt támogatja, hogy adják

KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA Karrier Híd Program: Egy nyíregyházi fórumon, a közszférában megkezdődött elbocsátásokról szólva Navracsics Tibor, a KIM közigazgatási és igazságügyi minisztere úgy fogalmazott, hogy ez egyszerre jelenti a „pufferként" létező üres, valamint az állami feladatellátás ésszerűsítése következtében fölöslegessé vált álláshelyek megszüntetését. A kormányzat nem tartja fölöslegesnek azokat az embereket, akiknek a feladatkörük megszűnésével távozniuk kell a közszférából, nekik hozta létre a Karrier Híd Programot. Ennek keretében járulékkedvezményt kapnak azok a vállalkozók, akik a közszférából most elbocsátandó kormányés köztisztviselők munkájára igényt tartanak. A Karrier Híd bevezetése révén megoldható az állami működés ésszerűsítése, másrészt a felszabaduló munkaerő „átsegíthető" a piaci szférába – tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter. meg Balatonalmádinak a járási székhely státust. A balatonfűzfői önkormányzat javasolja, hogy módosítsák azt a törvényi rendelkezést, miszerint közös önkormányzati hivatal csak egy járáson belül jöhet létre. Ez Balatonfűzfőnek azért fontos, mert Papkeszivel közös hivatalt tart fenn, Papkeszi pedig a KIM tervezete szerint a várpalotai járáshoz tartozna. Tiltakozik a járási rendszer tervezete ellen Balatonalmádi. A település járási központ szeretne lenni – közölte Keszey János (Fidesz–KDNP) polgármester. Furcsának tartja, hogy a tervezett balatonfüredi járásban négy város is lenne: Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese, amire máshol nincs példa. Az is szokatlan a polgármester szerint, hogy Balatonalmádinál kisebb városok – Devecser, Sümeg, Zirc – járási központtá válhatnak. Balatonföldvár is járási székhely szeretne lenni. A kistérség polgármesterei a földvári tanácskozásukon egyhangúlag döntöttek: elsősorban azt szeretnék, ha Balatonföldvár központtal önálló járás alakulhatna ki, ha azonban ez nem lehetséges, akkor egységesen a siófo-

kihoz csatlakoznának. A tizenhárom település által alkotott jelenlegi földvári kistérséget három felé szakítja a leendő járások beosztásának tervezete: egyik a siófokihoz, másik a tabihoz, megint másik a fonyódihoz tartozna. A Somogy megyei 230 lakost számláló Teleki községben kikérték az ott élők véleményét. A képviselők és a roma kisebbségi önkormányzat tagjai járták körbe a települést. A kitöltött kérdőívek szinte száz százalékban azt igazolták, hogy a falu továbbra is Balatonföldvárhoz szeretne tartozni, úgy, hogy az egymáshoz közeli települések ne szakadjanak el egymástól. Szeretnék megőrizni azokat az értékeket, melyeket az elmúlt évtizedekben közösen teremtettek. Azt is jónak tartják, ha egységesen a siófoki járáshoz csatlakozhatnának – mondta Hári László, Teleki polgármestere. Pusztaszemesen is „népszavazást” tartottak, az eredmény egyértelmű volt: a falu nem akar a tabi járáshoz csatlakozni. Ugyanaz a véleményük, amit a somogyi kistérségi polgármesterek földvári gyűlése is megszavazott: Balatonföldvárt járásközpontként támogatják, ha pedig ez nem lehetséges, akkor Siófokhoz csatlakoznának. A balatonfüredi helyett a tapolcai járáshoz szeretne tartozni öt település – nyilatkozta Kiss Csaba, Szentantalfa (független) polgármestere. A polgármester tájékoztatása szerint arról döntött Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár, Tagyon és Szentjakabfa, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tervével ellentétben Balatonfüred helyett Tapolca járásközponthoz tartoznának. Döntésüknek történelmi hagyományai és racionális okai vannak: valaha a tapolcai járáshoz tartozott az öt település, Balatonfüredre a közlekedés bonyolult, ugyanakkor Tapolcára közvetlen buszjáratok mennek – indokolt Kiss Csaba. Önálló járás kialakítását kéri a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól a leendő gödöllői járáshoz sorolt Veresegyház, illetve a térségében elhelyezkedő további kilenc település. Pásztor Béla, a települést 1965 óta vezető polgármester szerint kezdeményezésük a majdani gödöllői járás tehermentesítését is szolgálja.

Önálló járássá alakulna a dorogi kistérség 15 települése is. A nyilvánosságra került tervek szerint Dorogot az esztergomi járáshoz csatolnák, annak ellenére, hogy a település és kistérsége évek alatt együttműködő és takarékos gazdálkodással közös intézményrendszert működtet, és mindenben megfelel egy önálló járás követelményeinek – mondta Tittmann János, Dorog szocialista polgármestere. Budaörs nem szeretne a majdani budakeszi járáshoz tartozni. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere úgy nyilatkozott: kérik, hogy a tervezett járás központja Budaörs legyen, vagy Budaörs székhellyel Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy településekkel jöjjön létre önálló járás. Tervek szerint Tamási lesz a jelenlegi Tamási-Simontornya kistérség 32 településéből kialakuló járás központja. Csőszné Kacz Edit, Simontornya polgármestere elismeri, hogy Tamási jobb feltételekkel rendelkezik, de ahhoz ragaszkodnak, hogy azok a szolgáltatások, amelyek évtizedek óta jól működnek itt, továbbra is Simontornyán maradjanak. A polgármester hangsúlyozta, ne legyen egyetlen olyan ember sem, aki anyagiak miatt nem tud elutazni a járási székhelyre, s így ügye nem oldódik meg. Lezárult a társadalmi egyeztetés Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. A módosító javaslatok közül kettőt támogatott a Kormányhivatal, így Jászjákóhalma és Jászboldogháza a jászberényi járáshoz tartozik majd.

Csiky Ildikó

HOGYAN TOVÁBB?

Társadalmi egyeztetés: 2012. január 10–29. Törvényjavaslat benyújtása: 2012. február 10. Járásról szóló kormányrendelet (szervezet, székhely, illetékesség): 2012. március Járási feladat- és hatáskörökről szóló kormányrendelet: 2012. június 30. Miniszteri rendeleti szabályozás: 2012. november 30.


17

Esélyek és lehetőségek

A szegénység nem csak romaügy

A kormány elfogadta a 2011–2020-as időszakra vonatkozó Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a dokumentumban megtalálható a 2012–2014 közötti időszakot érintő végrehajtási intézkedési terv is. Alapvető cél, hogy a bővülő anyagi támogatási lehetőségekből arányos rész jusson a hátrányos helyzetű embereknek és csoportoknak. A stratégia négy szempontot vesz figyelembe: egyrészt aktivizál, azaz a jelenleg inaktív embereket megpróbálja visszavezetni az aktívak közé, másodrészt alkalmazni kívánja a teljesítményelvűséget, tehát állami támogatások nyújtása esetén a támogatottól is elvárja, hogy eredményt érjen el, harmadrészt a terv komplexen, összehangoltan kezeli a foglalkoztatás, oktatás, egészségügy és lakhatás területét, negyedrészt a stratégia az ellenőrzésre nagyobb hangsúlyt helyez. Balog Zoltán elmondta, hogy a stratégia egy másfél éves folyamat eredménye. Emlékeztetett, hogy a magyar

18

uniós elnökség egyik prioritása volt az európai romastratégia elfogadtatása. Az államtitkár kifejtette azt is, hogy a magyar tervezetnek része a 2012–2014 évekre vonatkozó részletes cselekvési terv is, amelyben nevesített felzárkózási programok, személyi felelősök vannak, és rendelkezésre állnak az erre szánt források is. Balog Zoltán aláhúzta: nem csak a cigányságot érinti a szegénység, de őket különösen. A szegénység nem csak romaügy, hanem mindenkit érint, ezért a cél az, hogy minden, a mélyszegénységből kiutat mutató programban ne csak a romák tudjanak részt venni.


Módosult az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény. A december 22-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében 2012. november 1-jétől a települési önkormányzat, valamint a települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása abban az esetben részesülhet az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban, ha rendelkezik hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal. A törvénymódosítással a korábbi, 2011. december 31-i határidőt hosszabbították meg 2012. november 1-jéig.

Esélyek és lehetőségek

2012: Az Aktív Idősödés Európai Éve

Az Európai Unió útjára indította az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évét, ami azt jelenti, hogy a tagországokban ezt a témát kezelik kiemelten 2012-ben. Az év célja tudatosítani, milyen hasznos szerepet töltenek be a társadalomban az idősebb emberek, és támogatni azokat az intézkedéseket, amelyek jobb lehetőségeket teremtenek az idősek számára arra, hogy aktívak maradjanak. Az Európai Bizottság ebből az alkalomból közölte a legfrissebb, átfogó uniós közvélemény-kutatást (Eurobarométer), amelyből egyebek között kiderül: a lakosság többsége úgy gondolja, hogy az 55 évesnél idősebbek jelentős szerepet játszanak a társadalom kulcsfontosságú területein. Uniós szinten a megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy gondolja, lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően azok, akik szeretnének és képesek rá, folytathassák a munkát. Egyharmaduk úgy nyilatkozott, hogy maga is szeretne tovább dolgozni. Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos a tematikus év indításáról úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy „az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve katalizátorként működik majd, arra ösztönözve a polgárokat, az érdekelt feleket és a döntéshozókat, hogy pozitív módon kezeljék az idősödéssel kapcsolatos kihívásokat".

(A fotó illusztráció) A 2012-es európai év az aktív idősödés három dimenziójára terjed ki: ✔ Aktív idősödés a foglalkoztatás területén. Az idősebb munkavállalók arra való ösztönzése, hogy ne adják fel munkavállalói státusukat, elsősorban a munkakörülmények javítását, illetve az idősebb munkavállalók egészségi állapotához és szükségleteihez való igazítását, az idősebb munkavállalók készségeinek – az egész életen át tartó tanuláshoz való jobb hozzáférés biztosítása révén történő – fejlesztését, valamint az adó- és a juttatási rendszerek felülvizsgálatát teszi szükségessé, hogy ez utóbbiak hatékonyan ösztönözzék a munkával töltött életszakasz meghosszabbítását.

✔ Részvétel a társadalomban. Az idősebb emberek lehetőségeinek és helyzetének javítása, hogy önkéntesként vagy beteget ápoló családtagként a társadalom hasznos és aktív tagjai lehessenek, elkerülve ezzel a társadalmi elszigeteltséget és a vele járó számos problémát és veszélyt. ✔ Önálló életvitel. Egészségfejlesztés és megelőző egészségügyi ellátás olyan intézkedések révén, amelyek maximalizálják az egészséges életéveket, segítenek megelőzni a másoktól való függést, és idősbarátabbá teszik a környezetet (középületek, infrastruktúra, közlekedés, épületek), biztosítva, hogy az idősek minél önállóbbak lehessenek.


19

IDŐközi választások

Az önfeloszlatáSOK Korábbi jelentkezésünk óta 27 településen tartottak időközi önkormányzati választást. A 2011. október 30. és 2012. január 22. közötti időszakban 26 esetben döntöttek a polgármester személyét illetően, ebből 14 alkalommal a képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A település első emberének cseréjét 11 esetben indokolta lemondás, 1 településen haláleset miatt vált szükségessé a választás megismétlése. Egy településen szavazategyenlőség miatt a későbbiekben meg kell ismételni a voksolást. Egyéni választókerületi képviselő-választás 1 alkalommal történt, lemondás miatt. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (76 fő) figyelembe véve mindössze 29 főt választottak újra, így a képviselő-testületek személyi összetétele is megváltozott azokon a településeken, ahol nem volt meg az összhang a képviselő-testület és a polgármester között. A településeket irányító tisztségviselők párthovatartozását illetően a megválasztott a polgármesterek közül 25-en (96,29%) függetlenek, 1 polgármester pedig a Fidesz színeiben győzött. Nagytilaj: Horváthné Kántor Klára független jelöltet választották a Vas megyei Nagytilaj polgármesterévé a 2011. október 30-án megtartott időközi választáson. A 118 szavazásra jogosult lakosból 50-en járultak az urnához, a leadott voksok közül 1 volt érvénytelen. Horváthné Kántor Klára egyedüli jelöltként indult az időközi polgármester-választáson. Az időközi referendumot haláleset miatt kellett megtartani. Balatonudvari: Szabó László független jelölt nyerte a Veszprém megyei Balatonudvariban tartott időközi polgármester-választást november 6-án. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. A győztes 120 szavazatot nyert el, a második helyen Pintérné Mészáros Erzsébet végzett 47 szavazattal, míg a harmadik helyen Kiss János 25 vokssal. A 4 képviselői helyre is megválasztották a tagokat 12 független jelölt közül. A Veszprém megyei településen azért kellett időközi választást tartani, mert a képviselő-testület augusztusban feloszlatta magát. Budakalász: Hantos István, a Budakalászért Védegylet jelöltje nyerte a Budakalász 3. számú egyéni választókerületében tartott képviselő-választást november 6-án. Hantos Ist-

20

ván 123 szavazattal győzött, a második helyet 94 vokssal Kaltner Károly István (Fidesz–KDNP), a harmadikat 72 szavazattal Dévai Ferenc Oszkár (Budakalászi Nemzeti Fórum) szerezte meg. Raczkó István (független) 13 szavazattal a negyedik lett, míg az ötödik és hatodik helyen 11-11 vokssal Márton András (MSZP) és Pál Béla András (Jobbik) végzett. Az időközi önkormányzati képviselő-választást lemondás miatt írták ki. Köblény: Klesch Csaba független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást november 6-án, a Baranya megyei Köblényben. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A győztes Klesch Csaba 80, míg vetélytársa, Fülöp Tünde 57 szavazatot nyert el. A 255 fős község 210 választópolgárából 140-en szavaztak, 3 voks érvénytelen lett. Az időközi választást lemondás miatt kellett megtartani. Kóspallag: Stefkó Imre független jelölt nyerte november 6-án az időközi polgármester-választást a Pest megyei Kóspallagon. A polgármester-választás győztese, Stefkó Imre 180 szavazatot kapott, őt követte Schmidt Miklós Károly, aki szintén független jelöltként


106 voksot nyert el. Az időközi referendumot lemondás miatt kellett kiírni. Tiszacsécse: A november 6-án tartott időközi polgármester-választáson szavazategyenlőség alakult ki, így a helyi választási bizottság döntése alapján február 19-én tartják az újra kiírt referendumot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécsén. A novemberi voksoláson 3 független jelölt indult a tisztségért, közülük Bódi Sándor és Szabó Károly egyaránt 53-53 szavazatot kapott, míg Hopka Sándorra 32-en szavaztak. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Nagycenk: Csorba János független jelöltet választották a Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenk polgármesterévé a november 15-én tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért 2 független jelölt indult, míg a 13 képviselői helyre 6, szintén független jelölt pályázott. Csorba János 58,22 százalékos részvétel mellett 545, a másik jelölt, Ivánkovics Ottó pedig 345 szavazatot kapott. A hat, most megválasztott képviselő közül ketten szerepeltek az előző képviselő-testületben is. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Bokor: Dömsödi Gábor független jelölt nyerte a november 20-án tartott időközi polgármester-választást a Nógrád megyei Bokor községben. A polgármesteri tisztségért egyedüli jelöltként Dömsödi Gábor indult. A település 128 választásra jogosult lakosa közül 81-en járultak az urnákhoz, Dömsödi Gábor 73 érvényes szavazattal lett a település első embere. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt írták ki. Jászladány: Drávucz Katalin független jelöltet választották a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászladány polgármesterévé a november 20-án tartott időközi önkormányzati választá-

IDŐközi választások A választások megoszlása megyei bontásban: Baranya megye 2; Bács-Kiskun

megye 1; Békés megye 1; Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1; Csongrád megye 1; Győr-Moson-Sopron megye 2; Jász-Nagykun-Szolnok megye 1; Nógrád megye 1; Pest 3; Somogy megye 4; Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3; Vas megye 2; Veszprém megye 2; Zala megye 3

1 3

1 2 3

2

1

2

3

1

1 1

4 2

son. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. A 8 képviselői helyre 32-en pályáztak, a megválasztott képviselők közül 7-en függetlenek, 1 fő az MSZP színeiben indult. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett megtartani. Karád: Schádl Szilárd független jelöltet választották meg a Somogy megyei Karád polgármesterévé a november 20-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. A választópolgárok által leadott 780 érvényes szavazatból Schádl Szilárd 356, Baranyai Károlyné 325, Krekáné Leidli Mária 95 szavazatot nyert el. A 6 képviselői helyre 16-an pályáztak; 12-en függetlenként, 4-en a Fidesz–KDNP jelöltjeként indultak. Az időközi referendumot önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Nemesnádudvar: Kovács István független jelöltet választották meg a Bács-Kiskun megyei Nemesnádudvar polgármesterének a november 20-án megtartott időközi önkormányzati választáson. A település 1615 szavazásra jogosult lakójából 535-en vet-

tek részt a választáson, Kovács István 501 érvényes szavazatot nyert el. A település 6 képviselői mandátumáért 15 független jelölt indult. Az időközi választást azért írták ki, mert a korábbi polgármester lemondott tisztségéről, majd a képviselő-testület is feloszlatta magát. Nagyesztergár: Szelthofferné Németh Ilona független jelöltet választották meg a Veszprém megyei Nagyesztergár polgármesterévé a november 27-én tartott időközi önkormányzati választáson. Szelthofferné Németh Ilona 216 szavazatot nyert el, a második helyen Janni Béla, a Fidesz–KDNP jelöltje végzett 178 szavazattal, míg a harmadik helyezett a függetlenként indult Bittmann Mária lett 23 szavazattal. A 14 független jelölt közül megválasztották a 6 önkormányzati képviselőt is. Az időközi referendumot önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Pilisszentkereszt: Lendvai József János független jelöltet választották meg a Pest megyei Pilisszentkereszt polgármesterévé a november 27-én megtartott időközi önkormányzati választáson, amelyen új képviselő-tes-

tületi tagokat is választottak. Lendvai József János 524 vokssal nyert Kvintovics László (független) előtt, akire 173-an szavaztak, míg Becságh András (független) 84 vokssal lett a harmadik. A község 1780 választásra jogosult lakójából 811-en járultak az urnákhoz, ami 45,56 százalékos részvételi arányt jelent. A megválasztott 6 tagú képviselő-testületbe is független jelöltek kerültek. A 15 induló között 3 volt testületi tag is megmérette magát, de csak egyikük került az új testületbe. Az időközi választásra önfeloszlatás miatt került sor. Tanakajd: Kiss Zsanett független jelöltet választották meg polgármesternek a Vas megyei Tanakajdon november 27-én megtartott időközi választáson. A választói névjegyzékben szereplő 602 szavazásra jogosult közül 358-an járultak az urnához, a leadott szavazatokból 355 volt érvényes, 3 érvénytelen voks mellett. A leadott érvényes szavazatok közül 224-en voksoltak Kiss Zsanettre, míg ellenfele, Görcz Gyula Csaba a Fidesz jelöltjeként 131 szavazatot kapott. Az időközi választáson résztvevők aránya 59,4 százalékos volt. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Geszteréd: Kemény József független jelöltet választották meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Geszteréd polgármesterévé a december 4-én tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért két jelölt indult. Az első helyen végzett és megválasztott Kemény József független jelölt 650 érvényes szavazatot nyert el, míg a települést eddig irányító Szűcs Zsolt (szintén független) 315 voksot kapott. A község 1480 választásra jogosult polgára közül 973-an járultak az urnákhoz, a választási arány 65,7 százalékos volt. A település választásra jogosult szavazópolgárai döntöttek az új képviselő-testület tagjairól is. A huszonegy jelölt közül hatan juthattak mandátumhoz, három korábbi tisztségviselő mellett három új került be az önkormányzati szervezetbe. A hat képviselő közül öt független, egy pedig a Fidesz–KDNP delegáltja. Az időközi


21

IDŐközi választások referendumot önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Somogysámson: Farkas Jánost (független) választották meg polgármesternek Somogysámsonban a december 4-én tartott időközi helyhatósági választáson. A 760 lakosú somogyi faluban 3 független jelöltre 556-an adhatták le szavazatukat. A választáson 241-en vettek részt, ami 43 százalékos részvételt jelent. Érvénytelen szavazat 4 volt. A polgármesteri tisztségért indult jelöltek közül Farkas János 135, Málovics József 88, Törőné Gelencsér Ildikó 14 szavazatot kapott. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Kevermes: Lantos Zoltán független jelöltet választották a Békés megyei Kevermes polgármesterévé a december 11-én tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért négy jelölt indult. Lantos Zoltán 498 szavazatot kapott, őt követte Lévai Lajos (Fidesz) 266 vokssal, Vezér Mihály Mátyás (független) 62, míg a negyedik jelölt, Tarr Józsefné (független) 36 szavazatot nyert el. Az időközi választáson 869-en vettek részt, 7 érvénytelen szavazat mellett. Az időközi referendumot lemondás miatt kellett kiírni.

Hét független jelölt közül négy új képviselőt is választottak a szavazók. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni.

Nyisztor Ferenc 407 voksot nyert el. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt kellett kiírni.

Pálháza: Lesovics Lossó Miklós független jelöltet választották meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pálháza polgármesterévé a január 8-án tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért 3 független jelölt indult. Lesovics Lossó Miklós 343, Szebeni Endre 258, míg a harmadik jelölt, Szuetta József Attila 46 szavazatot kapott. A névjegyzékben szereplő 962 lakos közül 653-an szavaztak, ebből 647 voks volt érvényes. Az időközi referendumot lemondás miatt kellett kiírni.

Somogyacsa: Harkány Sándor független jelöltet választották meg a Somogy megyei Somogyacsa polgármesterévé a január 15-én tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért négy jelölt indult. A referendum győztese, Harkány Sándor a választásra jogosultak által leadott 113 szavazatból 51 voksot kapott. A második legtöbb, 31 szavazatot Püspök László kapta, Bekes Józsefre 22-en szavaztak, Sélley Zoltán pedig 9 voksot nyert el. Az időközi választást a korábbi településvezető lemondása miatt kellett kiírni.

Magyarföld: Tolnai Istvánné független jelöltet választották a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé a december 11-én megtartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult: Kállai Csaba és Tolnai Istvánné. A választás nyertese, Tolnai Istvánné 27 voksot kapott, míg Kállai Csaba 21 szavazatot nyert el. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt kellett megtartani.

Fertőd: Kocsis Ferenc független jelöltet választották újra a Győr-Moson-Sopron megyei Fertőd polgármesterévé a január 15-én tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért 4 jelölt indult. Kocsis Ferenc 753 szavazatot kapott, őt követte Bognár Zoltán, a Fidesz–KDNP jelöltje 675 vokssal, Bozsvári István független jelölt 164 szavazatot, míg Horváth Zoltán szintén független jelölt 105 voksot nyert el. A korábbi testület hat tagja közül ketten nyertek ismét mandátumot. A hat képviselői helyből ötöt független jelöltek nyerték el, egy képviselői széket pedig a Fidesz–KDNP jelöltje foglalta el. (Már az alakuló ülés előtt lemondott mandátumáról a január 15-én megválasztott fertődi képviselő-testület két tagja: Kóródi Sándor és Molnár Ferenc Mihály, akik jelezték, hogy a testületen belül kialakult erőviszonyok alapján nem látnak esélyt arra, hogy érvényesüljön programjuk, ezért adták vissza megbízatásukat.) Az időközi választást önfeloszlatás indokolta.

Salomvár: Árvay Sándor független jelöltet választották meg a Zala megyei Salomvár polgármesterévé a december 11-én tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. A voksoláson 208 választópolgár vett részt, Árvay Sándor 99 szavazattal lett a település első embere.

Nyírmihálydi: Vincze István független jelöltet választották meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírmihálydi polgármesterévé a január 15-én tartott időközi polgármester-választáson. Az eredmények szerint Vincze István a 978 érvényesen leadott szavazatból 571-et szerzett meg, míg ellenfele, a szintén függetlenként induló

22


Újudvar: Jakab Sándor független jelöltet választották meg a Zala megyei Újudvar polgármesterévé a január 15-én tartott időközi választáson. A voksoláson Jakab Sándor 324 szavazatot, míg a másik jelölt, a szintén független Horváth Józsefné 240 voksot nyert el. A 6 tagú képviselő-testületbe 18 független jelölt közül választhattak a településen élők. Az újonnan megválasztott képviselők közül hárman a korábbi testületnek is tagjai voltak. Az időközi választást önfeloszlatás miatt írták ki. Árpádhalom: Szarka Attilát, a Fidesz jelöltjét választották újra a Csongrád megyei Árpádhalom polgármesterévé a január 22-én tartott időközi önkormányzati választáson. Szarka Attila 107 szavazattal nyerte el ismét a polgármesteri tisztséget, őt követte Froman Róbert (független) 94 szavazattal, Varjú Pálné (független) 69 szavazatot, míg Lantos Zoltán (független) 5 szavazatot nyert el. A négy képviselői helyre tízen pályáztak. A megválasztottak közül hárman korábban is képviselő-testület tagjai voltak. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett megtartani. Bonnya: Marcz Konrád független jelöltet választották meg január 22-én a Somogy megyei Bonnya pol-

IDŐközi választások

Sumony: Orsós József független jelöltet választották meg a Baranya megyei Sumony polgármesterévé a január 22-én tartott időközi önkormányzati választáson. Orsós József 132, míg szintén független vetélytársai közül Laczovics László 93, Orsós László 22, Kovács György 9, Kotoucs Viktor 6 szavazatot kapott. A helyi képviselő-testület négy tagját tizennyolc független jelölt közül választották ki a választásra jogosultak. A 489 lakosú Sumony 373 választópolgárából 266-an járultak az urnák elé, 4 szavazat volt érvénytelen. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a képviselő-testület tagjai és a polgármester között feszültség alakult ki. A testület nem tudott együttműködni a községvezetővel, ezért tavaly novemberben feloszlatta magát.

Olvassa honlapunkat! Várjuk híreit! első önkormányzati közéleti hírportál • www.onkornet.hu

Helyi népszavazás Érvénytelen volt a helyi népszavazás Balatonvilágoson Érvénytelen lett a január 29-én megtartott helyi népszavazás Balatonvilágoson, miután a részvétel nem érte el az ötven százalékot. Így Balatonvilágos továbbra is Veszprém megyéhez tartozik. A januári népszavazáson a település 1217 választásra jogosult lakosa arról dönthetett, hogy Veszprém vagy Somogy megyéhez tartozzon-e a település. A referendum során összesen 538-an adták le voksukat, közülük 426-an igennel voksoltak a megyeváltásra, 107-en nemmel, öt szavazat pedig érvénytelen volt. Fekete Barnabás független polgármester korábban azt nyilatkozta: a településen már 2007-ben kezdeményezték a megyeváltást, de 2009-ben – egységes álláspont hiányában – elálltak ettől a szándékuktól. A polgármester tájékoztatása szerint a helyi népszavazás eszköz lett volna a járásváltáshoz is, hiszen ha Veszprém megyében „maradnak”, akkor Balatonfüred járási központhoz tartoznak, ahová körülményes a közlekedés, ha viszont megyét váltanak, Siófokhoz, amellyel szinte teljesen összeépült már Balatonvilágos.

Március 25-én lesz az esztergomi népszavazás

gazdálkodás, a hirdetésszervezés, a közétkeztetés és az élményfürdő üzemeltetésére. Külön kérdésben fogalmazták meg, hogy az önkormányzattal kapcsolatos magánvádas perek költségeinek megtérítésére közpénzből történhessen-e kifizetés, illetve töröljék-e az önkormányzat javára az esztergomi ingatlanokra bejegyzett elővásárlási jogokat. Körmöczi Miklós, az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesületének elnöke korábban elmondta, a kérdések összeállításában és az aláírásgyűjtésben egyesülete mellett a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP vett részt. A kérdőíveken egy hónap alatt harmincezernél több aláírást gyűjtöttek össze. Zoltai Dániel (Fidesz) képviselő az ülésen felhívta a figyelmet, hogy a fürdő és a közétkeztetés ügyében nyílt közbeszerzési eljárás folyt és „a szerződésbontásnak hátrányos jogkövetkezményei lehetnek”. A testület fideszes többsége nem tűzte napirendre Tétényi Éva önfeloszlatásról szóló javaslatát. A független polgármester elmondta, ez továbbra is időszerű, mert nincs együttműködési hajlandóság a frakcióban, és a kötelező közmeghallgatásra sem mentek el, ezért minden ülésen előterjeszti a képviselő-testület önfeloszlatásának kérdését.

Esztergomban március 25-én tartanak helyi népszavazást 11 kérdésben – erről döntött január 13-i ülésén a képviselő-testület. A testület az időpont meghatározásában a Fidesz-frakció javaslatát fogadta el. Tétényi Éva független polgármester elmondta, a népszavazás költségeire nyolcmillió forint szükséges. A kérdések között szerepel, hogy a képviselő-testület alakítsa-e át a hulladékgyűjtésről szóló rendeletét, írjon-e ki nyílt közbeszerzési pályázatot a piac, a temetkezés, a parkolás, az ingatlan-


Összeállította: Kolin Péter

gármesterévé. A polgármesteri tisztségért hárman indultak: Marcz Konrád, Pácserné Komjáthy Zita Ágnes a Fidesz–KDNP jelöltjeként, valamint a szintén független Grosch János. A 312 lakosú településen a választásra jogosult 228 állampolgárból 163-an adták le szavazataikat a 3 polgármester- és a 10 képviselőjelöltre. Az érvényes 162 szavazatból 77-et sikerült megszereznie a Marcz Konrádnak. Pácserné Komjáthy Zita Ágnes 69 voksot, Grosch János 16 voksot szerzett. A négy képviselői mandátumért az addigi, független képviselők közül hárman indultak újra, másik hét független jelölttel együtt. A régi képviselők közül csak egy főt választottak meg ismételten. Az időközi választást önfeloszlatás miatt írták ki.

23

HÍREK Meghosszabbított határidő a napkollektoros pályázathoz

Minősített az ÁSZ

Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” című pályázat határidejét meghosszabbították, így az 2012. március 31-én jár le. A beérkezett és befogadott pályázatok támogatási igénye a rendelkezésre álló 2,9 milliárd forintos támogatási keretnek eddig közel kétharmadát kötötte le. A fennmaradó összegből változatlanul hozzáférhető a lakásonként akár 800 ezer forintos, vissza nem térítendő támogatás. A beruházásokkal a lakóépületek fenntartásának költségei mérsékelhetők, az energiafogyasztás csökkenthető. Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer utófinanszírozású pályázata elsősorban a háztartások fűtési és használati meleg vizének napkollektoros előállításához nyújt támogatást. A támogatható tevékenységek közé tartozik – a lakóingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak be. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez és egész évben működőképesnek kell lennie. A pályázatra vonatkozó minden információ elérhető a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján www.emi.hu/ napkollektor vagy a http://zbr.kormany.hu/ oldalon.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly két ütemben, októberben és novemberben ellenőrizte a statisztikai mintavétellel kiválasztott 63 városi önkormányzat pénzügyi helyzetét. A részletes tárgyalásokat követően az Elnöki Értekezlet minősítette valamennyi önkormányzat pénzügyi, egyensúlyi állapotát. Ennek alapján fogalmaznak meg a jelentéstervezetek javaslatokat az önkormányzatok részére. Egyeseknek azonnali, határozott intézkedést javasol az ÁSZ a pénzügyi helyzet stabilizálása, helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében. Más önkormányzatok számára elegendőnek tartja középtávon ható intézkedések megtételét. Végül néhány önkormányzatnál az ÁSZ rendben találta a pénzügyi egyensúlyt, ezeknél is indokoltnak tartja azonban a folyamatos figyelemmel kísérést az állapot megőrzése érdekében. A jelentéstervezeteket – a szükséges belső egyeztetéseket, pontosításokat követően – észrevételezésre megkapták az érintett városi önkormányzatok polgármesterei ez év január végén. Az Állami Számvevőszék ezzel lehetőséget kíván nyújtani az önkormányzatoknak ahhoz, hogy a 2012. évi költségvetésüket úgy alakítsák ki, hogy az a pénzügyi helyzetük javítását a legjobban szolgálja. Az önkormányzatok az ÁSZ törvényben (2011. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdésében) biztosítottnál hosszabb időt kapnak az észrevételezésre. Egy önkormányzat – Esztergom város – esetében nem volt lehetőség a helyszíni ellenőrzés megtartására. A polgármester ugyanis az ellenőrzést megalapozó tanúsítványokat sem az eredeti, 2011. szeptember 30-i, sem a módosított, 2011. október 31-i határidőre nem küldte meg. Ezáltal az adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségét megszegte. Az ÁSZ a vonatkozó jogszabály alapján szabálysértési eljárást kezdeményezett a polgármester ellen.

Sarkalatos változások

A jövőben minden önkormányzatnak vagyongazdálkodási tervet kell készítenie. Az új önkormányzati és az új nemzeti vagyontörvény év eleji hatályba lépésének köszönhetően a helyi önkormányzatoknak át kell tekinteniük a vagyonukra vonatkozó szabályozást, továbbá, a nemzeti vagyontörvényből eredően több kötöttséggel kell számolniuk az önkormányzati vagyongazdálkodóknak. A törvényi változások az alaptörvényből következnek, amely megfogalmazza, hogy a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti

24

vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit külön sarkalatos törvény határozza meg. A jövőben a nemzeti vagyontörvény értelmében minden önkormányzat köteles közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készíteni. A rendelkezés a legkisebb, vagyontalan településeknek sem ad felmentést. Az önkormányzati ingatlanok értékesítésével foglalkozó településpolitikusoknak tudniuk kell, hogy az államot a jövőben az önkormányzati ingatlanok értékesítése során elővásárlási jog illeti meg, amit harminc napos határidővel gyakorolhat. Ez azt jelenti, hogy


az önkormányzatoknak minden értékesítés során a vevő(k)től kapott ajánlatot, vagy még hatályba nem lépett szerződést az elővásárlási jog lehetséges érvényesítése céljából meg kell küldeniük a magyar állam képviselőjének (ez az állami vagyonról szóló törvény szerint az MNV Zrt.). A vagyongazdálkodás során a versenyeztetés továbbra is kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a törvényben meghatározott értéket meghaladja (ez a 2012. évi költségvetési törvény szerint 25 millió forint), kisebb értékhatárt az önkormányzat a saját rendeletében is meghatározhat.

főépítészek az önkormányzatokban A Várnegyed fejlesztése és a Várbazár rekonstrukciója

Átfogó jövőkép A budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze, 1985 óta szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint XVII–XVIII. századbeli lakóházak és középületek találhatók. A budai Várnegyed két fő része a Palota-negyed és a történelmi Polgárváros. A Várbazár vagy Várkert Bazár kiemelt műemlékként ezek tövében, a Duna felőli oldalon, az Ybl Miklós térhez kapcsolódóan helyezkedik el, szintén a Világörökség része. A közvéleményt és a szakmát (építész, örökségvédelmi, városrendező, ingatlanfejlesztő, egyéb) mindig foglalkoztatta a Várnegyed és a Várbazár sorsa, állapota, fejlesztése, védelme, hiszen Budapest meghatározó része. A Várnegyed régi középületei közül a Dísz tér 17. (a volt Honvéd Főparancsnokság és a volt Honvédelmi Minisztérium tömbje) a mai napig magán viseli a háború pusztításait, felújítása nem történt meg. Az épületek hasznosítása körül sok vita folyt, az elmúlt évtizedek során több tervpályázatot írtak ki, voltak nyertesek is, de végül maradt minden a régiben. A Palota-negyed, így a Széchenyi könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Sán-

dor palota az évtizedek alatt időnként meg-megújult ugyan, de a jelenlegi állapot nem tekinthető végleges megoldásnak. A kormány legutóbbi döntése alapján a Nemzeti Galéria például új épületbe költözik. Maga a Polgárváros lakóépületekkel, közintézményekkel, idegenforgalmi létesítményekkel beépült és hasznosított része építészeti, műemléki szempontból kedvezőbb képet mutat, azonban parkolási problémákkal küzd. A Várbazár eredetileg kereskedelmi célból épült. Később, az 1960-as években élte egyik „fénykorát”, amikor ifjúsági parkként működött, majd az 1984. évi bezárása után lassan az enyészeté lett. Hasznosítására, felújítására több ajánlat is született, de a világörökség részévé nyilvánított, Ybl Miklós által tervezett együtteshez méltó, reális terv valójában soha nem volt. Potzner Ferenc építész-művészettörténész szerint „A Várkert Bazár alapvető problémája kezdettől fogva a várossal való kapcsolat hiánya, amelyet ma a Várba való feljutás nehézsége is tetéz. A Várkert Bazár teljes zárvány, ezért meg kell teremteni az ideérkezés, az itt tartás, valamint a továbbengedés lehetőségét. Vagyis be kell kapcsolni a Várbazárt a város és a vár vérkeringésébe. A vendégmarasztaló funkciók is csak így működhetnek.” Felismerve a Várnegyed és a Várbazár értékét, potenciális lehetőségeit a kormány tavaly novemberben határozatot

hozott (1375/2011. sz. kormányrendelet) arról, hogy 2014. március 30-i hatállyal fel kell újítani a Várbazárt. A Várnegyed 25 évre szóló fejlesztési stratégiáját pedig 2012. május 31-ig kell kidolgozni, és 2012. február 29-ig kell elkészíteni a terület közlekedésének rendezéséről szóló tanulmányt. A Várbazár rekonstrukciója kiemelt projekt, a beruházással összefüggő hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból is kiemeltek.

Fejlesztési koncepció, építészeti elvek AKözépülettervező (KÖZTI) Zrt. Potzner Ferenc vezető tervező irányításával elkészült a fejlesztési koncepcióvázlat. A tervezők meghatározása szerint: „A Budai Vár a magyar nemzet szimbolikus helyszíne, identitásának szerves része. A magyar államiság sorsdöntő eseményeinek színtere, nemzeti, kulturális, valamint polgári intézményeknek helyet adó terület. A Várhegy a magyar kultúra fellegvára, művészettörténeti, régészeti, építészeti szempontból az ország egyik legjelentősebb együttese, az egyetemes kultúra egyedi értéke, a Világörökség része.” A tervezők – igen helyesen – a jelenlegi állapotból, a problémák elemzéséből indultak ki. A Várnegyed és a Várlejtők fejlesztése megköveteli a nagy ívű stratégiai szemléletet. A városfejlesztési és építészeti koncepció kialakítását a Várhegy komplex történeti folyamatába illesztették, összhangban az I. kerület integrált városfejlesztési stratégiájával, melynek alapja a hagyomány és megújulás. A koncepció városfejlesztési szemléletében meghatározó az értékalapúság, amely alatt a természeti és az épített környezetben, a szellemi, kulturális, közösségi és gazdasági életben megjelenő értékeket, mint erőforrásokat érvényesíteni kívánó szemlélet értendő. Az értékalapú városfejlesztés növeli a gazdálkodási mozgásteret, hozzájárul a beavatkozások anyagi hátterének megterem-


25

főépítészek az önkormányzatokban téséhez. A további fejlesztések finanszírozhatósága érdekében szempont a jövedelmek visszacsatolása, az értékalapú ingatlangazdálkodás. A fejlesztési javaslatok tanulmánytervének célja a városrendezési, közlekedési, építészeti, régészeti szempontok integrálása az urbanisztikai és közgazdasági értékszemlélettel. A fejlesztési koncepció a Várnegyedet és környezetét egységes egészként kezeli. (Részletek a www.mek. hu honlapon.) Biztonság, rugalmasság, költséghatékonyság A budai Várnegyedben és környezetében rendre előforduló támfalrepedések, pinceüreg-beszakadások, vízelöntések és egyéb problémák akár a városrész hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét is veszélyeztethetik – hívták fel a

figyelmet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói. A budai Várnegyed hosszú távú fejlesztésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni annak érdekében, hogy azt biztonságosan, költséghatékonyan és rugalmasan lehessen megvalósítani: ❚ A koncepciók és tervek kialakításához olyan szakértői csapatot kell létrehozni, amelyben építész, történész, jogász, közlekedési és környezetvédelmi szakemberek mellett a mérnökgeológiához, hidrogeológiához és talajmechanikához értő, a numerikus modellezési módszer alkalmazásában jártas mérnökök is részt vesznek. ❚ Olyan monitoringrendszert szükséges kiépíteni, amely a talajmozgásokat és a vízáramlásokat folyamatosan figyeli. Probléma (repedések, vízbetörések stb.) esetén a rendszer adatokat szolgáltat arról, hogyan lehet időben, a leggazdaságosabb módon beavatkozni úgy, hogy a hosszú távú hasznosítási célok nem kerülnek veszélybe. ❚ A Várnegyed, illetve a Várhegy problémáit, fejlesztési koncepcióit egységesen, összefüggéseiben kell kezelni. ❚ A hasznosítással kapcsolatos elképzelések minden esetben rendkívül fontosak: egyrészt a nem megfelelő műszaki beavatkozások beszűkíthetik a későbbi hasznosítási lehetőségeket. Más megközelítésben: a hasznosítás eleve feltételezi, hogy a hasznosító gondoskodik a megfelelő műszaki állapotról, észleli az esetleges hibákat (pl. repedéseket) és intézkedik, így nem alakulhat ki nagyobb baj. Nem csak a kerület ügye A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) mindig is fontosnak tartotta a Várnegyed és a Várbazár problémájának szakmai összefüggéseit, ezért több szakmai ankétot, rendezvényt tartott e témában az elmúlt időszakban is. Ezek közül talán a legfontosabb az idén januári volt. Néhány részlet az ott elhangzottakból. Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed megújításáért felelős miniszteri biztos felkérte a MUT-ot, hogy A Budai Várnegyed és Várlejtők koncepcióvázlatai című

26


dokumentumot véleményezze. A MUT elnöksége annak érdekében, hogy véleményét a szélesebb szakmai kör bevonásával alakíthassa ki, vitadélutánt (urbanisztikai fórumot) rendezett. Zoboki Gábor építész, tervező munkatársaival közösen a legfontosabbnak a munka módszereinek és céljainak tisztázását tartotta. Véleménye szerint a Vár nem egy önkormányzat és egy kerület ügye, a döntéseket a legfelsőbb szinten kell meghozni – ehhez mindenki számára érthető dokumentációt kell összeállítani, amelyhez egy megfelelő léptékű modellnek is társulnia kell. Potzner Ferenc építész-művészettörténész korábban már bemutatta a Középülettervező (KÖZTI) koncepcióját. A Vár fejlesztése szerinte sem csak építészeti kérdés, annál jóval tágabb – olyan átfogó jövőképet kell kialakítani, amit a mértékadó közvélemény el tud fogadni. Alapelv a Polgárváros és a Palota-negyed kettősségének megőrzése, a Vár és a város közötti közlekedési kapcsolatok helyreállítása, fejlesztése, a parkolási gondok megoldása és a II. világháborús sebek begyógyítása. Bognár Gábor művészettörténész a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szerint a megfelelő döntések meghozatala előtt sürgető lenne a terület régészeti feltárásának teljes befejezése. Aczél Péter, a Budavár főépítésze veszélyesnek látja a kizárólagos és egyoldalú ingatlanfejlesztés-alapú koncepciót, véleménye szerint a területen továbbra is az államnak kellene meghatározó szerepet játszania. A kerület feladata a problémák feltárása, fókuszálása, valamint javaslatok megfogalmazása és továbbítása a döntéshozóknak. A terület átfogóbb figyelmet érdemel, ezért kiemelt szerephez juthatnak a jövőben a Vár tágabb környékén (pl. Tabán, Széll Kálmán tér) tervezett fejlesztések. Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze hozzászólásában leszögezte, a bemutatott anyagok egyike sem stratégiai terv, csupán az ezt megalapozó tanulmányok, koncepciók összessége. (Folytatás a következő számban.) (A MUT állásfoglalása www.mut.hu, a koncepció tervek a www.mek.hu honlapokon. )

főépítészek az önkormányzatokban

EUROPAN 11

Az EUROPAN 11 ünnepélyes díjátadóját és a hozzá kapcsolódó kiállításmegnyitót Szegeden, az EDF Démász Klauzál téri székházában tartották ez év január 20-án. A díjakat Hiezl József, a vállalat vezérigazgató-helyettese, valamint Sz. Fehér Éva, Szeged Megyei Jogú Város főépítésze adta át. A díjátadót követő konferencián a díjnyertes pályázók bemutatták terveiket az érdeklődő szép számú közönségnek, illetve kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a tervek felhasználásának esélyeit. A francia alapítású, de mára európai szintűvé fejlődött, kétévente megrendezett EUROPAN Nemzetközi Építészeti és Városépítészeti tervpályázat célja az, hogy egy európai szintű hálózaton keresztül segítsen az önkormányzatoknak abban, hogy a legbonyolultabb helyszíneikre friss és előremutató, az adott helyzetet legjobban megoldó tervek szülessenek és valósuljanak meg. Mára az EUROPAN a kontinens legnépszerűbb és talán legnagyobb hatású városépítészeti tervpályázati rendszerévé vált. A 17 európai tagország által szervezett 11-es tervpályázati ciklusban 49 helyszínre közel 3000 tervezőcsapat regisztrált Európa-szerte. A terv-

pályázati helyszínekre beadott munkák száma meghaladta az 1800-at. A magyarországi helyszínre a 60 regisztrált nemzetközi tervezőcsapat összesen 41 pályaművet nyújtott be. Az EUROPAN 11 magyarországi helyszíne Szeged Rókus városrészének hasznosítás előtt álló erőmű területe (EDF-Démász Erőmű) volt, ahol az elsődleges cél a terület városszövetbe integrálása. A meglévő épületállomány részbeni megtartásával és hasznosításával, a szükséges bontások után egy teljesen új térbeli és funkcionális rendszert kellett a területre megtervezni, ahol nagy hangsúlyt kap az új közterek rendszere, valamint az iroda, szabadidős, szálláshely-, lakó-, kereskedelmi és kulturális funkciók változatossága. A tervpályázati ciklus lebonyolítása az EDF Démász Zrt. és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szakmai és anyagi támogatásával vált lehetségessé. Az EUROPAN tervpályázat szabályaival összhangban a bíráló bizottság egy első- (winner) és két harmadik díjat (honourable mention) adott ki. A pályázat második zsűri fordulójába további öt pályamű került. Az első helyezést a Red Ballon elnevezésű pályamű nyerte el, szerzői: Kun Tamás, Mezey Tamás és Álmos Gergely építészek (AMK+ Stúdió) Budapestről. A győztes csapatban dolgozó három fiatal építész tervének alapgondolata az volt, hogy a területet tömbként, komp-

lexen kezeljék. A terület két oldalára egy „intelligens falat”, épületsort terveztek, mely a városi forgalom zajától megvédi a belső, zöld környezetet. Ez a „fal” tartalmazza a különböző funkciókat, így az alsó szinteken a kereskedelmi lehetőségeket, egy szinten irodákat, de lennének lakórészek is. A megtartandó épületeket, építményeket, mint például az üzemcsarnokot vagy a gyárkéményt kulturális funkcióra tervezték. A tömb belső területét három fő részre osztották: egy könnyebben megközelíthető városi részre, a lakók által használt belső élő zónára és egy hátsó, intimebb, művészeti területre. A különböző részeket tájépítészeti eszközökkel választották el. (További információk az EUROPAN nemzetközi tervpályázat magyar vonatkozásairól a http://www.europan-hungary.hu/ honlapon.)


27

Fotó: Illés Tibor, panorama-foto.hu

Fiatal magyar építészek sikere

főépítészek az önkormányzatokban

Kós Károly-díjasok 2011

A helyi építészeti örökség védelme és az építészeti hagyományok őrzése területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára átadta a 2011. évi Kós Károly-díjakat. Hangsúlyozta: Kós Károly élete, kulturális sokszínűsége és hitelessége példaértékű lehet a mai emberek számára.

Makón tartják a XVII. Országos Főépítészi Konferenciát 2012. augusztus 22. és 24. között, amelynek címe „Számvetés és jövőkép”, mottója „főÉPÍTÉSzÜGY”. A konferencia rövid programja: szakmai előadások, szekcióülések, a főépítészi díjak átadása, szakmai párbeszéd, a Dél-Alföld építészetének – különös tekintettel Makovecz Imre makói épületeinek – megismerése, továbbá érdekes, izgalmas fakultatív programok. A konferenciát szervezők: Makó Város Önkormányzata, az Országos Főépítészi Kollégium és a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány szeretettel várják az önkormányzati, kormányzati főépítészeket, az építésügyi hatóságok szakembereit, a főhatóságok munkatársait, a tervezőket, a társszakmák tagjait, valamint valamennyi érdeklődőt. (www.foepiteszek.hu)

28


tartotta, építészként munkájával segítette. A szakma iránti hűsége, valamint következetes, tehetséges munkája soha nem tűrt megalkuvást. Közösségi kategória: Hegyipásztor Kör. A közösség 1985 óta munkálkodik azon, hogy Oszkó településen és környékén a hagyományos értékrend az ott élők mindennapjainak részévé váljon. Egy olyan önkéntesen szerveződő, helyi értékmentő közösségről van szó, amely nem csupán megmenteni próbálja az oszkói szőlőhegyen még fellelhető boronafalú, zsúpfedeles présházakat, hanem megtölti élettel azokat. Felelevenítik a nemzeti és egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokásokat és így a múltból táplálkozva teremtenek jövőt a helyi közösségnek. Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája. A Kós Károly Egyesülés az utóbbi időkben történt valamennyi katasztrófa utáni helyreállításban részt vett. Ezekből a munkákból oroszlánrészt vállaltak az oktatási szervezet „vándorépítészei” azzal, hogy a tervezési munkák mellett magukra vállalták a legfontosabbat, a személyes jelenlétet, ami az emberek lelkébe segítette visszatérni a hitet, a Beregben, Felsőzsolcán, Kolontáron és Devecserben.

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

Felhívás Számvetés és jövőkép

Egyéni kategória: Lőrinczné Balogh Krisztina, Kaposvár Megyei Jogú Város főépítésze. A díjazott meghatározó szerepet tölt be a műemlékvédelem, az értékvédelem területén Kaposváron és Somogy megyében egyaránt. Kutatásai révén kibontakozik Kaposvár múlt század eleji története. Lelkiismeretes munkájával, hozzáállásával, nagymértékben hozzájárul Kaposvár arculatának kialakításához, a környező települések élhetőbbé tételéhez. Molnár Csaba DLA, a Budapesti Műszaki Egyetem, Rajzi és Formaismereti Tanszékegyetemi docense. A díjazott elhivatott építész. Mind oktatási, mind tervezési, mind főépítészi tevékenysége (Edelény város mb. főépítésze – a szerk.) példamutató. Elsősorban a közjót tartja szem előtt, amely főépítészi munkája során az árvízvédelem és az azt követő helyreállítás során vált nyilvánvalóvá. Önzetlen és példaértékű alkotó-szervezői életútja elismerését jelenti e díj. Rudolf Mihály DLA, a Hadas Építész Kft. ügyvezetője. A díjazott az árvíz utáni településrekonstrukció során következetesen érvényesítette a településminőség és hagyomány szempontjait. A rekonstrukciót főépítészként (Felsőzsolca volt főépítésze– a szerk.) kézben

ÖNkorPRess Kiadó és Szolgáltató Kft. Az ÖNkorPRess Kiadó több mint egy évtizede a települési önkormányz ato k fo l yóir at és kö ny v k ia d ója , a z Ö Nko rN Et e ls ő ö nko r mány z ati hírportál tartalomszolgáltatója, képzések, konferenciák, sajtótájékoztatók rendezvények szervezője.

A 2000-ben alapított ÖNkorPRress Kiadó célja, egy olyan korszerű, a harmadik évezred kihívásainak megfelelő műhely létrehozása volt, amely az írott sajtótermékeken túl a multimédia eszközeit is felhasználva gazdag kínálatot nyújt az olvasóknak. Partnereink többségében polgármesterek, a települési önkormányzatok döntéshozói, a közigazgatás köztisztviselői, az önkormányzatokkal partneri kapcsolatban álló vállalkozók stb. Kiadónk vállalja folyóiratok, könyvek, CD-k megjelentetését, szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, sajtótájékoztatók és egyéb rendezvények szervezését. Nyomtatott és internetes felületeinken hatékony hirdetési lehetőséget kínálunk. Kérjen egyedi ajánlatot munkatársainktól az alábbi elérhetőségeken: Telefon: 06-1-329-2302, Fax: 06-1-320-7600 E-mail: [email protected] ➩ Intenet: www.onkornet.hu ➩ www.onkorkep.hu

Több juttatás, rengeteg élmény.

Válassza az OTP SZÉP kártyát, amely mögött az OTP csoport 60 éves tapasztalata és megbízhatósága áll. Az OTP SZÉP kártya egyesíti magában az eddigi utalványok és a bankkártya előnyeit! Gyorsan, kényelmesen, biztonságosan és egyszerűen használható: üdülés során a szálláshely díjának rendezésére; vendéglátóhelyeken, reggeli, ebéd vagy vacsora kifizetésére; szabadidős programok belépőjegyeinek megvásárlásánál, mellyel sportolási, kulturális, egészségügyi, wellnessés egyéb szolgáltatások vehetők igénybe.

www.otpszepkartya.hu

otp SZÉP kártya

Járásról járásra. Finanszírozási gondok a BKV-nál A szegénység nem csak romaügy ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT. huszonkettedik évfolyam,

Recommend Documents