JAPÁN ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

JAPÁN ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

Készítette: Dudás Éva Budapest, 2004

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 4 1. A globalizáció......................................................................................................................... 6 1.1. Kulturális globalizáció - globális kultúra ........................................................................ 7 1.2. A globalizáció nem amerikanizáció ................................................................................ 9 1.3. Nyertesek és vesztesek .................................................................................................... 9 2. Japán – történelmi előzmények ............................................................................................ 11 2.1. Miért éppen Japán?........................................................................................................ 11 2.2. Idegen hatások a japán történelemben........................................................................... 11 3. Az arc nélküli ország ............................................................................................................ 16 4. Gazdasági előzmények ......................................................................................................... 20 5. A globalizáció Japánban....................................................................................................... 24 5.1. Társadalmi változások .................................................................................................... 25 Öregedő népesség........................................................................................................... 25 A nők helyzete ................................................................................................................ 26 Házasság ......................................................................................................................... 26 A mai család ................................................................................................................... 27 5.2. Nyelv és kommunikáció ................................................................................................. 27 5.3. Remade in Japan avagy változik-e a japán kultúra......................................................... 30 5.4. A nyugatiasodás nyomai................................................................................................. 31 6. Japanizáció ........................................................................................................................... 34 6.1. Japán és a világ ............................................................................................................... 34 6.2. Kulturális terjeszkedés.................................................................................................... 35 6.3. A japán populáris kultúra ............................................................................................... 39 A manga.......................................................................................................................... 41 Az anime......................................................................................................................... 43 Számítógépes játékok ..................................................................................................... 47 J-pop ............................................................................................................................... 49 J-pop az Interneten.......................................................................................................... 51 A japán pop-kultúra Ázsiában ........................................................................................ 52 Utószó....................................................................................................................................... 55 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 56

-3-

Japán és a globalizáció

BEVEZETÉS Napjainkban

szinte

mindennapos

fogalommá

vált

a

globalizáció,

a

regionalizmus, a multinacionális vagy transznacionális vállalat és még sorolhatnám. A világ kitágult, vagy összezsugorodott – attól függ, honnan nézzük. Nap mint nap kerülünk kapcsolatba távoli kultúrák termékeivel, ugyanakkor elbeszélgethetünk, ha csak virtuális értelemben is, a Föld másik részén élő embertársainkkal. Köszönhető mindez a technikának és a technológiák hihetetlenül gyors fejlődésének. Ha már a kultúrák megismeréséről szó esett, szem előtt kell tartanunk azt a tényt is, ahogy a kultúrák hatnak egymásra, természetesen nem kifelejtve a globalizáció tényét. De mi is a globalizáció? Írásom első fejezetében ezt szeretném részletesebben kifejteni. Vajon milyen hatást gyakorolhat a globalizáció egyes sajátos kultúrákra? Hogyan reagál egy adott kultúra az azt érő globális hatásokra, és azok milyen hatással vannak a terjedésére? Erre a kérdésre Japán kultúráján, annak változásain keresztül keresem a választ. Miért éppen Japán? Egy meglehetősen zárt világ, amely egyre nyitottabbá válik a világ többi része felé. A kultúrája rendkívül egyedi, és ennek köszönhetően egyedien is fogadja a globális kihívásokat. A továbbiakban szeretnék majd kitérni a japán történelmen keresztül arra, hogyan hatott a szigetországra az évszázadok, évezredek során a körülötte lévő, állandóan változó világ. Szó lesz továbbá arról, hogyan lesz egy arc nélküli gazdasági hatalomból kulturális hatalom. A globalizáció hatásainak elemzése természetesen nem történhet meg a japán gazdasági csoda megemlítése nélkül. Ezek ismeretében kerül sor a japán kultúra napjainkban tapasztalható változásainak tárgyalására, a társadalom és a kommunikáció változásainak tükrében. A dolgozat szűkebb témájának pedig a japán populáris kultúra világszerte tapasztalható terjedését választottam. Ebben a témakörben kerül említésre a japanizáció jelensége1. A fejezetben szó lesz Japán és a világ kapcsolatáról, Japán kulturális terjeszkedéséről, valamint a japán populáris kultúra egyes világszerte népszerű elemei is szerepelni fognak.

1

A japanizáció kifejezés Iwabuchi Koichi (irodalomjegyzék) könyvéből származik, a „japanization” szó magyar fordításaként használom, mely a könyvben a japán kultúra terjedésére vonatkozik, és az amerikanizáció mintájára épül.

-4-


A szövegben előforduló japán nevek és szavak esetében a nemzetközi szakirodalomban és a gazdasági nyelvezetben használatos Hepburn-féle átírást alkalmazom, kivéve azon szavak esetében, amelyek meghonosodtak a magyar nyelvben, illetve a szakirodalomban szó szerinti idézéskor a magyar átírással szerepelnek. A japán nevek sorrendjénél nem az angol verzió, hanem a hagyományos japán használat szerint jártam el.

-5-


1. A globalizáció Manapság már közhelynek számít, hogy a huszadik század gazdasági fejlődésére a globalizáció folyamata vált jellemzővé. De mit is jelent ez a fogalom? Vajon a világgazdaság egységesedési folyamatainak már évszázadok óta tartó felgyorsulásáról van szó, vagy pedig valami egészen új dolog tapasztalható a világ gazdasági és kulturális folyamataiban? Több érv sorakoztatható fel az első megközelítés mellett, mely szerint a globalizáció tulajdonképpen nem alapvetően új jelenség, csupán arról van szó, hogy „a világ már több ezer éve folyó gazdasági és kulturális egységesedési folyamatai napjainkban jelentős mértékben felgyorsultak, s csupán ezt a gyorsuló időt érzékeljük a világ egységesedésében is valamilyen új jelenségként. A világ gazdasági és kulturális egységesedése e felfogás szerint természetesen nem szükségképpen jelent egyenes vonalú, töretlen haladást, hiszen az elmúlt évezredek és századok számtalan példát mutattak a világ egységesedési folyamatainak megtorpanásaira, visszaeséseire is.” (Árva-Diczházi 1999: 5) A globalizáció, ez az integrált és liberalizált világgazdasági rendszer létrehozására irányuló folyamat, Kołodko szerint sem tekinthető a történelem első ilyen jellegű folyamatának. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a globalizáció már a pénz és a kereskedelem megjelenésével megkezdődött, mely esemény pedig több évezreddel ezelőttre datálható, és a föníciaiakkal hozható összefüggésbe. A segítségükkel fokozatosan terjedő csere talán előjele volt a ma megvalósulni látszó terjeszkedésnek, melyben nagyban segítségünkre van a technológia fejlődése. Az évszázadok során a gazdasági élet színtere folyamatosan bővült. Ma már a fizikai értelemben vett távolságnak nincs jelentősége. (Kołodko: 2002) Mi is a globalizáció? Kołodko találóan fogalmazott át egy eredetileg Keynes-től származó gondolatot, mely a következőképpen hangzik: „Milyen szép korban élünk! Az ágyunkban heverve, teát szürcsölve a számítógép egerének segítségével reggel átirányíthatjuk a tőkénket a sanghaji tőzsdéről Moszkvába, délután Sao Paulóba, eközben belepillanthatunk a Bloomberg információiba, és ehhez le sem kell küldenünk az inasunkat a Financial Times-ért, és ráadásul mindez on-line történik… Közben még megválaszolhatjuk leveleinket, kapcsolatot tarthatunk fenn a világ minden zugával, egy

-6-


másodperc alatt több ezer kilométer távolságba repíthetjük a kialakulóban lévő piacokkal foglalkozó könyvünk kéziratát. És mindez alig kerül valamibe. Kevesebbe, mint egy csésze kávé…” (Kołodko 2002: 28) A globalizációt a nemzetközi nagyvállalatok, az úgynevezett transznacionális cégek megjelenése hozta igazán lendületbe. Ezek a gazdasági szereplők az öt kontinens mindegyikén, szinte valamennyi országban megjelentek már. Egy McDonald’s étterem, a franchising egyik legjobb példája, ugyanúgy fest Londonban, Velencében, Tokióban

vagy akár Budapesten. Eltekintve a helyi sajátosságoktól. A már említett nagyvállalatok csak akkor tudnak adott országban versenyképesek maradni, ha termékeiket, szolgáltatásaikat el tudják fogadtatni. Ez a lényege a globális marketingnek is. Nem elég egy olyan produktumot kifejleszteni, ami az egész világon eladható. Vannak esetek, amikor alkalmazkodni kell a körülményekhez – legyen szó akár vallási előírásokról, akár ideológiai különbségekről, akár nyelvi vagy esetleg írásbeli eltérésekről. Ugyanez vonatkozik a kultúra termékeire. És a kulturális elvárásoknak megfelelni talán a legnehezebb. 1.1. Kulturális globalizáció – globális kultúra Nem beszélhetünk globalizációról anélkül, hogy figyelembe ne vennénk a kultúrára gyakorolt hatását. Először azonban nem árt definiálni a kultúra fogalmát. A Magyar Értelmező Kéziszótár a következőképpen fogalmaz: „Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. A művelődésnek valamely területe, illetve valamely korszakban valamely népnél való megnyilvánulása.” A kultúra tehát jelenti a tudást, művészetet, anyanyelvet, oktatást, ideológiát, vallást és még sorolhatnám.

-7-


Az egyes kultúrák a történelem során mindig hatottak egymásra. Japán esetében beszélhetünk elszigeteltségről, ami azonban nem tartott hosszú ideig. Történelmének más időszakaiban, ugyanúgy, ahogy a világ más országait, érték különféle kulturális hatások. Az ilyen hatásokra példaként említhetők az egyes korstílusok, melyek nem múltak el nyomtalanul. De ide sorolható még a világvallások kialakulása és terjedése is. Manapság már más a helyzet. Egy-egy kulturális vonulat sokkal gyorsabban terjed el szerte a világon, mint néhány évszázaddal ezelőtt. Gondolok itt a populáris kultúra terjedésére – a fiatalok ugyanazt a zenét hallgatják, ugyanazokért a színészekért, sportolókért, zenészekért rajonganak Európában, az Egyesült Államokban és Japánban. A XXI. század közepén már talán beszélhetünk globális kultúráról is. A világ kultúrájára ma a legmegfelelőbb kifejezés a multikulturalizmus lenne. És hogy ezt hogyan lehetne konkrét, kézzel fogható formába önteni? Egy saját tapasztalatból merített példa segítségével. Például, ha egy magyar főiskolás (jelen esetben e dolgozat írója) egy angol nyelvű japán napilap internetes fórumán keresztül gyűjt ötleteket készülő diplomamunkájához, és ehhez Amerikából kap segítséget, természetesen az Interneten keresztül. Samuel Huntington amerikai szociológus a kulturális globalizáció négy típusát különbözteti meg.2 A globális üzleti kultúra a globalizálódó gazdasággal együtt terjed. A globális értelmiségi kultúra a nem kormányzati szervezeteken keresztül terjed, és többnyire érdekei éles ellentétben állnak a globális üzleti kultúra által képviselt érdekekkel. A szerző által „McWorld”-kultúrának keresztelt harmadik forma a populáris kultúrát jelenti, ez tekinthető a leginkább elnyugatiasodott kultúrának. Ez már nemcsak a külső jegyek átvételére utal, a hitvilág és értékrendszer is megtalálható mögötte. A globális üzleti kultúra segítségével ez a fajta populáris kultúra korlátlanul terjed. A negyedik vonulat az evangéliumi protestantizmus kultúrája, amely olyan területeken is elterjed, ahol korábban ismeretlennek számított a kereszténység, és ezáltal valóságos kulturális forradalomhoz vezet, felhasználva persze globalizált korunk vívmányait.

2

Ez a besorolás említett szerző Clash of Civilizations and the Remaking of World Order (A civilizációk összeomlása és a világrend újraformálása) című könyvében jelent meg. Ez a forrása Grüll Tibor cikkének (irodalomjegyzék)

-8-


1.2. A globalizáció nem amerikanizáció3 Az iraki háború kitörése óta világszerte érezhető az Amerika-ellenes hangulat. A globalizáció ellenes tüntetések rendszeres velejárói a háború befejezésére felszólító transzparensek. Sokan úgy hiszik, a globalizáció egyet jelent az amerikanizációval, az amerikai kultúrcikkek dömpingjével. Történelmi bizonyítékok sorakoztathatók fel amellett, hogy a globalizáció nem jelent feltétlenül egységesülést, homogenizációt. Mint majd később láthatjuk Japán a példa arra, hogy át lehet venni technológiákat, szervezési módszereket, modelleket, és mellette megőrizni az ország egyedi kultúráját. A Taipei Times cikkében a szerző megemlíti egy perui író véleményét, aki ezzel globalizáció ellenzőinek üzen. Mario Vargas Losa úgy gondolja, hogy az antiglobalisták, akik a kulturális identitás érdekében és a globalizáció ellen tiltakoznak, maradinak bizonyulnak a kultúrával szemben, hiszen nincs olyan kultúra, amely az idők során változatlan maradt volna. Ahhoz, hogy az ember találjon egyet, primitív törzseket kellene felkutatnia. (Nye 2004) A kultúrák tehát folyamatosan változnak és kölcsönöznek más kultúráktól – és ez nem jelenti azt, hogy csak az Egyesült Államoktól. És persze a globalizáció azt is jelenti, hogy az USA-t is érik külső hatások. Ilyen például a halálbüntetés eltörlésének követelése, hiszen nemcsak Európa-, de világszerte is az emberi jogokkal ellenkezik ez a büntetésmód. Az Amerikába érkező bevándorlók pedig csak tovább színesítik, gazdagítják az amerikai kultúrát. Talán éppen a globalizáció közreműködésével terjedő technikai lehetőségek és információs technikák segítségével szorul vissza a jövőben az amerikai – vélt, vagy valós – egyeduralom, hiszen sokkal több lehetőség adódik a globális kommunikációban való részvételre. (Nye 2004). 1.3. Nyertesek és vesztesek A világon eddig minden átalakulási folyamatnak voltak nyertesei és vesztesei. A globalizáció esetében sincs ez másként.

3

A cím egy a Taipei Times-ban megjelent cikk fordítása.

-9-


„A globalizáció legjelentősebb nyertesei a fejlett országokban találhatók: a globalizáció irányítói, a termeléskihelyezés szervezői, a külföldi piacokra a piacvásárló külföldi beruházások révén betörni képes társaságok irányítói, illetve azok a beruházók, akik e társaságok tulajdonosai. De az elmaradott országokban is vannak e folyamatnak nyertesei: a termelés-kihelyezést szervező helyi menedzserek és üzletemberek, valamint a

termelés-kihelyezés

révén

magasabb

munkabérekhez

vagy

egyáltalán

foglalkoztatáshoz jutó helyi munkások.” (Árva – Diczházi 1995: 88) Ugyanez a helyzet a kulturális dimenzió esetében is. Itt is a termelésszervező csoportok járnak jól, azok, akik a világszerte népszerű szappanoperákkal és az egyre több agresszivitást felvonultató játékfilmekkel árasztják el a globális piacot. A globalizálódás vesztesei elsősorban a fejlett országok alacsonyabb képzettségű munkavállalói, akik állásaikat veszítik el a nagyvállalatok külföldre vonulását követően. Valamint a fejletlen országok azon rétegei, akik nem képesek felvenni a versenyt a külföldi beruházásokkal és ezáltal kiszorulnak a gazdaságból. Természetesen a kulturális faktornak is vannak vesztesei. A nemzeti kultúratermelés résztvevői, de elsősorban a kultúrafogyasztók milliói, akik egyre színvonaltalanabb és homogénebb kínálattal kénytelenek szembenézni egy sokoldalú választék helyett.

- 10 -


2. Japán – történelmi előzmények 2.1. Miért éppen Japán? A nyugati társadalmakban napjainkban egyre nagyobb területet hódítanak meg a keleti kultúrák. Terjedőben van az a vélemény, hogy gazdaságilag és kulturálisan a kelet válik dominánssá a nyugati katonai uralom mellett. Egyre inkább szükség van tehát a keleti, így a japán kultúra megismerésére, megértésére. Tíz évvel ezelőtt még a japán szakemberek is csak egy arc nélküli gazdasági óriásnak tartották országukat. Arc nélkülinek, hiszen a világ többi részén Japán említésekor csupán márkanevek jutottal az emberek eszébe, talán még néhány étel neve, és a hagyományos japán kultúrával kapcsolatos fogalmak, mint gésa, szamuráj, sógun. Mára ez a helyzet megváltozott vagy legalábbis változni látszik. A japán kultúra divatossá vált. A Japan Foundation felmérése szerint 2003-ban a világ 127 országában 2,35 millióan tanultak japánul. 1979 óta a japánul tanulók száma mintegy 18-szorosára emelkedett.4 Köszönhető mindez a globalizációnak, nem leszámítva persze a japán kormány anyagi erőfeszítéseit5. Természetesen nemcsak a japán kultúra van hatással a világra. A világ is hat a japán kultúrára, és hatott korábban is. Erről szeretnék egy történelmi összefoglalást adni. 2.2. Idegen hatások a japán történelemben Bár Japán földrajzilag Ázsiához tartozik, kultúrája egyik ázsiai országéhoz sem hasonlítható. Szigetország volta hozzásegítette, hogy évszázadokig ne kerüljön semmilyen konfliktusba más birodalmakkal, ugyanakkor számos idegen kultúra számára kedvező elemeit magába olvaszthatta. Japánban, hosszú történelme során, egy egyedülálló kultúra bontakozott ki, amelynek néhány összetevője magukban a japánokban fedezhető fel, míg mások eleinte az ázsiai földrészről, később a nyugati világból érkeztek. Ezek az elemek azonban nem 4

Az adatok a Japan Foundation internetes honlapjáról származnak. (www.jpf.go.jp/e/japan/news/0407/07_01.html) 5 Tanárok küldése, tananyagfejlesztés.

- 11 -


maradtak változatlanok, beleolvadtak, a japán kultúrába illeszkedővé váltak, a japán ízlés szerint asszimilálódtak. Mindez nem történhetett volna meg a japánok által más kultúrákkal szemben tanúsított nyitottság és rugalmasság nélkül. A japánokra jellemző, hogy a kultúrára nem mint feloldhatatlan rendszerre gondolnak és ezáltal nem okoz számukra gondot egyes technikák, technológiák szokások átvétele, hiszen képesek figyelmen kívül hagyni a mögötte meghúzódó ideológiát. (Sakaiya: 1993) Japánban már az ókor idején is tapasztalható idegen kultúrák hatása. Az ország éppen elszigeteltsége miatt hosszú ideig nem tudott átlépni a csiszolt kőkorszak állapotán. Ezen végül egy kínai eredetű kultúra lendítette át az i. e. 3-2. század idején, amely elterjesztette Japánban a fémművességet és a mezőgazdaság alapjait. A 6. században megjelenő buddhizmus volt a következő állomás a Japánt érő idegen hatások történelmében. 6 A császári udvar a buddhizmust politikai eszközként akarta felhasználni.

7

A buddhizmus népszerűsítésében szerepet játszott Shōtoku

hercegnek8 a vallás iránt érzett elhivatottsága. Japán ekkor került szorosabb kapcsolatba a kínai és koreai kultúrákkal a buddhista szútrák és szobrászati technikák tanulmányozása révén. Az említett kínai és koreai kultúrát pedig Indiából és Indián túlról érkező hatások is befolyásolták. A buddhizmus terjedésének első évszázadát nevezik Asuka-korszaknak, amely „az egész Kelet kulturális örökségéből fejlődött ki.”(Tazava –Macsubara –Okuda –Nagahata 1987: 32) A külföldi befolyás nagy része Kínából származott a T’ang dinasztia9 idejéből. Ebben az időben Japán követeket küldött Kínába, aminek köszönhetően megerősödött a kontinens kulturális hatása. Mint már volt róla szó, a japánok képesek egyes vívmányokat az ideológiai háttér nélkül átvenni, alkalmazni, így a kontinensről származó idegen kultúrák nem jelentettek változást sem a japán társadalmi szerkezetben, sem az életmódban és gondolkodásmódban. A kínai írás és a rizstermesztés átvétele azonban nagyban hozzájárult az egyedi kultúra kialakulásához.

6

„A buddhizmus hivatalos átvételének hagyományosan feltűntetett időpontja az időszámításunk 538. éve, az átvétel Paekcseből, annak a három koreai államnak az egyikéből történt, amely Japánnal kapcsolatot tartott fenn.”( Tazava –Macsubara –Okuda – Nagahata 1987: 31) 7 Ekkor vette kezdetét egyes befolyásos törzsek szövetségének központosított hatalommá való alakulása. 8 Az „erényes herceg”. Suiko császárnő kormányzója volt , míg 622-ben meg nem gyilkolták. Legyőzte a Soga családot, és a sintoizmus összeolvasztotta a buddhizmussal és a konfucianizmussal a császári család tekintélyének megóvása érdekében. Élt: 574 – 622. 9 Egy kulturális virágzás időszak, 618-tól 907-ig.

- 12 -


A 9. század második felében tapasztalható egy sajátos japános jelleg megjelenése a kultúrában, amivel együtt járt a kínai elemek úgymond „eljapánosítása”. Japán ekkortájt szakította meg hivatalos kapcsolatait a kontinenssel és tért át a kanaírásra10. A hivatalos kapcsolat hiányának ellenére mégis Kínából érkezett meg Japánba a 13. században a Zen-buddhizmus japán szerzetesek terjesztésével. 1543-ban érték el az első európaiak Japán partjait. A portugál „felfedezőket” hamarosan kereskedők és hittérítők követték, elsősorban Spanyolországból és Portugáliából. A kereskedők átvették az ellenőrzést a Kína és Japán közötti kereskedelem fölött. Elterjedt a tűzfegyverek használata, majd hamarosan gyártása is, aminek köszönhetően a hagyományos szamuráj hadviselés visszaszorult. Mivel a spanyolok és portugálok összekötötték a kereskedelmet a térítő tevékenységgel, a kereszténység rövid időn belül követőkre is talált, még a császári udvari körökben is. Voltak földbirtokosok, akik azért vették fel a keresztény vallást, hogy kapcsolatuk jobb legyen a „gyarmatosítókkal” (Ehrlich: 1979). A japán történelem három nagy alakja: Nobunaga Oda, Hideyoshi Toyotomi és Tokugawa Ieyasu, akik jelentős szerepet játszottak az ország egyesítésében, felhasználták az egyre terjedő kereszténységet is céljaik elérésében. Míg Nobunaga a keresztényekre támaszkodott a hatalom központosításában, Hideyoshi megtiltotta a hittérítést, miután saját hatalmára veszélyesnek találta a gyorsan terjedő ideológiát. Tokugawa

hatalomra

kerülésével

új

korszak

11

vette

kezdetét

Japán

történelmében. Tokugawa eleinte megtűrte a missziós tevékenységet, de az angolok és hollandok megjelenése után, akik a kereskedelmet nem kötötték össze a hittérítéssel, megtiltotta a veszélyesnek tartott keresztény hit gyakorlását. Ieyasu halála után ez a politika a birodalom teljes bezárkózásához vezetett. Ezt olyan intézkedések előzték meg, mint a külföldiek partraszállásának korlátozása, akik hamarosan csak a Nagasakiöbölben köthettek ki. Ezután előbb kitiltották a spanyolokat, majd rendeletben megtiltották, hogy a japánok elhagyják az országot, vagy hogy a korábban kitelepültek visszatérjenek. Egy parasztfelkelés után (1637) kiűzték a portugálokat is. Japán teljesen elzárkózott. Kereskedelmet csak a hollandokkal 12 folytatott (ők segítettek leverni a parasztfelkelést).

10

A hiragana és katakana; leegyszerűsített szótagírás. Ez volt az Edo-korszak, Ieyasu ugyanis Edo-ba tette az általa alapított sógunátus székhelyét. 12 Az angolok már korábban kivonultak a jó üzlet hiánya miatt. 11

- 13 -


Ez a világtól való elzárkózás óvta meg Japánt attól, hogy a nála sokkal erősebb és gazdaságilag fejlettebb nyugati országok gyarmatává váljék. Az amerikai hadihajók 1853-ban jelentek meg Japán partjainál, Perry kapitány pedig felszólította az országot kapuinak megnyitására. A hatalmas haderővel szemben nem volt más választási lehetőség. Ez az erőszakos külföldi megjelenés vezetett az akkori japán nacionalizmushoz, a külföld iránti ellenszenvhez. A külföld felé nyitás, és a nyugati világhoz való felzárkózási törekvés vezetett a Meiji-forradalomhoz, vagy Meiji-reformhoz 1868-ban, amely segítséget nyújtott Japán elszigeteltségének és a japán feudalizmus felszámolásához, ami azonban nem jelentette az évszázados hagyományok eltűnését. Az ország Európa és az Egyesült Államok modern kultúrája felé fordult. (Tazava –Macsubara – Okuda – Nagahata: 1987). A modern Japán nem zárkózott el a nyugati technológiák és gondolkodásmód beáramlása elől. A fejlett világ vívmányainak, ismereteinek elsajátítása és alkalmazása létfontosságú volt a felzárkózás szempontjából. A Meiji-korszakot az elnyugatiasodás jellemezte, hiszen a magas színvonalú oktatási rendszernek köszönhetően nemcsak azok ismerkedhettek meg a Nyugat kultúrájával, műveltségével, akik iskoláiban tanultak, sokan tanulmányozhatták a nyugati kultúrát a fordítások révén is. Az

iparosodás

időszakában

Japán

a

nyugati

technikák,

technológiák

lemásolásával és alkalmazásával igyekezett elérni a kor gazdasági színvonalát. Fukuzawa Yuichi, egy japán tanító azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vívmányokat japán módon kell megvalósítani, és elítélte a „kritika nélküli nyugatmajmolást” (Bizó 2003: 1). Egyetemeket alapítottak és célul tűzték ki a nyugati technológiai színvonal gyors utolérését. Meiji császár halálának évében (1912) Japán már a nyugati világgal egyenrangú gazdasági fejlettséggel dicsekedhetett. A gazdasági lendületnek a II. világháborús vereség vetett véget. Az atombombák, a fontosabb városokat ért bombázások visszavetették a japán fejlődést. Mindezt viszont úgy értelmezték, hogy van még mit tanulni a nyugati országoktól (Bizó: 2003). Talán éppen ezért fogadták a megszálló amerikaiakat beletörődéssel. A beletörődéssel pedig együtt járt a kíváncsiság és a nyitottság: minden divatossá vált, ami amerikai, ami nyugati. Japán számára a Nyugat egyet jelentett Amerikával.

- 14 -


Összefoglalásként elmondható, hogy Japánra történelme során három kultúra gyakorolt jelentős hatást: történelme elején a kínai, konfucianizmussal átitatott kultúra; később a „gyarmatosítók” megjelenésével az európai kultúra; és a Meiji-korszaktól kezdve a II. világháború utáni megszállással egészen napjainkig az amerikai kultúra a meghatározó.

- 15 -


3. Az arc nélküli ország Sakaiya Taichi, japán író, publicista írja 1993-ban megjelent What is Japan?13 című könyvében, hogy Japán a világ szemében nem más, mint egy arc nélküli gazdasági hatalom14. A könyv hasonló című fejezetében az író azt tárgyalja, talán még sérelmezi is, hogy ha Japánon kívül felteszik azt a kérdést, hogy „Mit tud Ön Japánról?”, a válaszokban szinte kivétel nélkül márkanevek szerepelnek: Toyota, Nissan, Honda, Sony, Panasonic, Canon. Sokan vannak, akik tíz, húsz termék nevét fel tudják sorolni, de néhány étel és harcművészet nevében kimerül a tudományuk. Még kevesebben vannak azok, akik ismert japán személyiségeket meg tudnak említeni. Még a Japánnal szoros kapcsolatban lévő Amerikában is kevesebb, mint ötből egy ember tud egyet is megnevezni. Egy felmérés kimutatta, hogy számos olyan ország van, amellyel kapcsolatban az első, ami a megkérdezettek eszébe jut, néhány név. Például: Egyesült Államok – Washington, Lincoln vagy Marilyn Monroe; Anglia – Shakespeare, Churchill vagy Erzsébet királynő; Németország – Beethoven, Goethe, Hitler; Kína – Konfucius, Mao Ce-tung, Szun Jat-szen. A nevek mellett pedig számos, a kultúrából ismert dolog került elő. Néhány példa: baseball, whiskey, sör, kínai ételek. A szerző elismeri, hogy nyilván nem Japán az egyetlen ország, amellyel kapcsolatban az átlagembernek nincsenek kulturális ismeretei. Hasonló esetként tünteti fel Sri Lankát és Szaúd-Arábiát, melyek valamilyen szempontból világgazdasági jelentőséggel bírnak, ugyanakkor kulturális értékeikről a világ mit sem tud. Az okok az „arcnélküliségre” a japán kultúra kollektivista mivoltában keresendők. Mi sem jellemzőbb erre a csoport-orientált kultúrára, mint a következő mondás: „A kiálló szöget be kell verni.”15 Ebben a szellemben zajlik a szocializáció és az oktatás is. Nem véletlen tehát, hogy a mindennapi ember a világ másik végén nem találkozott kiemelkedően teljesítő japánok nevével. Mivel a könyv tíz évvel ezelőtt jelent meg, a szerző tapasztalatai is legalább tíz évesek. Ez a megfontolás vezetett abban, hogy készítsek egy kevésbé kiterjedt, de annál

13

Mi az, hogy Japán? „the faceless economic power”(Sakaiya 1993: 50) ; „economic power without a face” (Sakaiya 1993: 53) 15 Deru kugi wa utareru. (Hidasi 1999: ) 14

- 16 -


érdekesebb felmérést arról, hogy ma mi jut az emberek eszébe Japánról. A válaszadókat megkértem, hogy lehetőség szerint személyek is szerepeljenek a listán. A megkérdezettek között voltak középiskolás diákok, főiskolások, de tanárok, nyugdíjasok is, életkoruk alapján 15 évestől 72 évesig mindenféle korosztály. Összesen 37 embertől kaptam meg a kért listát. Volt szerencsém néhány amerikai ismerőstől is választ kapni, ők márkaneveket soroltak elsősorban, de egyikük, egy vietnámi veterán Pearl Harbor mellett megemlítette a hadifoglyokat és Japán nyugatiasodását is. Az ő listáján személyes élmények szerepeltek, hiszen egyik rokona megjárta a japán hadifogságot. A listák összesítése alapján arra a következtetésre jutottam, hogy bár nem tűntek el, de a kultúrával kapcsolatos kifejezésekkel szemben visszaszorultak a termékek nevei. A legtöbbször szereplő szavak, a gésa és a szamuráj valószínűleg a japán kultúra, és azon belül is a populáris kultúra terjedésének köszönhető. Az elmúlt években számos, a gésák életét feldolgozó regény, bestseller jelent meg, bizonyára sokak kezében megfordult, vagy legalábbis hallottak róla. Hollywood is felfedezte magának Japán egzotikus kultúráját és Az utolsó szamuráj című film minden bizonnyal sokak érdeklődését felkeltette. A Japánnal kapcsolatos hagyományos sztereotípiák is megjelennek a válaszokban, ilyenek például a termet, a látszólagos udvariasság és a jellegzetes mosoly. A

listákon

szerepelnek

városok,

a

legtöbbször

Tokió,

valamint

történelmi

tanulmányainkból Hirosima és Nagasaki a legjellemzőbbek. Szinte mindenkinél előfordult legalább egy a sajátos japán kultúrára jellemző fogalom, művészeti ág, esetleg tradíció. Például: teaszertartás, cseresznyevirágzás, origami, ikebana. Volt olyan, akinek a haiku, az egyik hagyományos japán irodalmi műfaj jutott eszébe. Helyet kaptak még a harcművészeti ágak, a legtöbbször a karate és a szumó került említésre. Voltak, akik ételeket említettek meg, sokak a földrajzi adottságokat választották, a földrengést, tájfunt, vulkánokat. És ha már vulkán, nem maradhatott ki a szent hegy, a Fuji, vagy ahogy a japánok hívják Fuji-San sem.

- 17 -


Habár már a legtöbb említésre került, következzen a tíz leggyakrabban választott szó: ☯ Szamuráj – a válaszadók 43,24%-a választotta ☯ Gésa – 40,54% ☯ Fuji yama – 35,13% ☯ Hirosima – 29,72% ☯ Suzuki – 27% ☯ Szumó – 24,32% ☯ Sushi – 24,32% ☯ Karate ☯ Harakiri ☯ Tokió – ez utóbbiak egyaránt 21,6%-kal Említésre méltó, hogy a felsorolások mennyire széles skálán mozognak. Ugyan elenyésző számban, de már szerepeltek japán személyek a listán. A harcművészetben járatosak néhány ismert harcművész nevét említették, voltak, akiknek Hirohito császár illetve Koizumi miniszterelnök jutott az eszébe, de szerepelt a felsoroltak között Morita Akio, Francis Fukuyama is, vagy éppen Kurosawa Akira, Csocsoszan és Sasaki Sadako. Szinte nem is volt olyan válaszadó, akinél ne szerepelt volna történelmi, második világháborús vonatkozás, gyakran került említésre az atombomba is. Sasaki Sadako neve is ebben a vonatkozásban merült föl. Biztos vagyok benne, hogy sokan ismerik a leukémiás kislány történetét, aki hitt abban, hogy ha sikerül papírból ezer darut hajtogatnia, akkor meggyógyul. A történetre sokan emlékeznek, ha a nevet el is felejtik. Előfordultak a japán kulturális exporttal összefüggő szavak, fogalmak is. Szerepeltek a listán filmek, számítógépes játékok, a játékokat gyártó cégek. Hiányoltam viszont a már Magyarországon is ismertté vált animék karaktereinek, illetve maguknak a rajzfilmeknek az említését. Lehet, hogy csak a megfelelő korosztályt kellett volna megtalálni hozzá. De az a véleményem, hogy ők nem igazán tudtak volna ezeken kívül más válaszokkal szolgálni a feltett kérdésre. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a korábban tapasztaltakhoz képest változás figyelhető meg a Japánról alkotott képben. Arra a

- 18 -


következtetésre jutottam, hogy többségben vannak azok, akik valamelyest ismerik Japán kultúráját, vagy legalábbis azt az arcát, amit a világ felé mutat. Még mindig fontos szerepet töltenek be életünkben a világszerte ismert termékek, ugyanakkor ismertté váltak a kulturális termékek is. Japán nem arcnélküli hatalom többé.

- 19 -


4. Gazdasági előzmények A történelmi előzmények során láthattuk, hogy Japán a világtól való teljes elzárkózás következményeként gazdasági szempontból jelentősen visszamaradt, lemaradt a modern nyugati világtól. A nyitás után ez nyilvánvalóvá vált, s az ország vezetői, hacsak nem akarták, hogy Japán valamelyik európai hatalom, esetleg az Egyesült Államok gyarmatává váljon, kénytelenek voltak a minél hamarabbi felzárkózást választani. „Japán mindig és mindig gyengébb lesz, ha fenntartja az elzártságot. Az első dolog lenne fejleszteni a hajózást és a kereskedelmet, amelyre Japán mint szigetország igen alkalmas. Ha Japán építtet hajókat és kereskedik velük, nincs szükség a kereskedéshez hollandokra, kínaiakra. Meg kell nyitni az országot, és ezzel le kell fektetni az ország fejlődésének, virágzásának alapjait. Az elzártsággal Japán elmulasztja az előrehaladottabb külföldi módszerek alkalmazását, pedig éppen erre volna nagy szükség. Meg kell ismerni a Nyugatot, és tanulni kell tőle, el kell sajátítani az új tudást, ismeretanyagot. A japánok szégyellnek másoktól tanulni, a nyugatiak viszont büszkék arra, hogy képesek másoktól tanulni. A nyugati tudományt és technikát a nyugati ismeretekkel együtt úgy kell alkalmazni, hogy az megfeleljen a japán feltételeknek.”16 (Ehrlich 1979: 40) A nyugattól való tanulás ötlete nem volt újdonság már ekkor sem. Először a 16. században terjedt el az a gyakorlat, hogy külföldi szakembereket használtak fel17 egyegy új iparág, termék hazai gyártására, a gyártási folyamatok elsajátítására. A kézműipar fejlődése például a 16. század végén koreai mesterek segítségével történt, feladatuk a porcelántermékek gyártásának megszervezése volt. Ehrlich Éva említi meg azt az esetet, hogy a nyugati stílusú hajóépítés megismeréséhez egy angol szakembert szerződtettek. (Ehrlich: 1979) Az iparosodáshoz tehát szükség volt a leutánozva tanulás módszerére, ami korántsem idegen a japán kultúrától. Hidasi Judit ír egy táncóráról, ahol a tanár nem magyaráz, nem javítja ki a hibákat, nehogy véletlenül kellemetlen helyzetbe hozza tanítványát. A tanítványnak tehát magának kell rájönnie, mit csinál rosszul, és kemény 16 17

Az idézet forrásaként Ehrlich Honta-Toshiakit jelöli meg. És teszik ezt ma is.

- 20 -


munka árán próbálja kihozni magából a legjobbat. Mivel nincsenek instrukciók, abból tanul, amit lát, igyekszik minél pontosabban leutánozni a mozdulatokat (Hidasi: 2003). Hasonló esetről számol be Liza Dalby, amerikai antropológus, aki a gésák életét tanulmányozta Japánban, és abban a megtiszteltetésben részesült, hogy ő maga is elsajátíthatta a gésák tudományát. Dalby tehát részben saját tapasztalatból merítve említi meg, hogy a maiko-k18 fogadott gésa-nővérük mozdulatait követve, mintegy majmolva, sajátítják el a gésalét fortélyait (Dalby: 2002). Ezek a példák csupán az utánozva tanulásra irányuló japán hajlandóságot mutatják, az iparosodáshoz semmi közük nincs. A japán iparosodás nélkülözte a nyugati ipari forradalom minden előzményét, melyek egészen a görög filozófusokig nyúlnak vissza, és olyan elméleti tudósok sorát vonultatják fel, mint Newton, James Watt vagy akár Edison. Ők épp az ellenkező irányban indultak el. A megismert, és pontosan lemásolt találmánytól haladtak az elmélet felé. „Ennek a ’rükverces’ fejlődésnek a kiindulópontja egy bronz tarack volt, melyet Perry főparancsnok ajándékozott a japán hatóságoknak, miután kikényszerítette, hogy a Tokió-öbölbe behatoljon. Egy-két év múlva a japánok már üdvlövéseket adtak le az amerikai lobogó tiszteletére egy olyan ütegből, mely pedig állt ’takaros bronz tarackokból, mint pontos mása minden szempontból annak, amelyiket Perry főparancsnok ada nekik; lemásolták az ágyú minden apró részletét, méghozzá milliméterpontosan: závárt, gyújtózsinór elhelyezését, lőportartót, muníciót, mindent’. A gépies másolással kellett kezdeniök, mert képtelenek voltak megérteni, a fegyver adott részei hogyan működnek s miért működnek úgy; és lelkes másolási vágyuk korántsem holmi ’eredendő japán majmoló ösztönből’ fakadt, nem - a kényszer vitte erre az útra a két és fél évszázadon át ’magánzárkában’ tartott nemzetet.” (Koestler 1999: 8) Útjára indult tehát a „japán csoda”. Amiben természetesen nagy szerepet játszott a Meiji-reform, a felülről irányított forradalom, amelynek során az iparosodás állami felügyelet alá került. Az iparosodás időszakát Ehrlich Éva két szakaszra osztja, az első az 1880-as évektől tart a második világháborúig, a második szakasz a második világháború befejezése után kezdődik. Az első szakaszra a hódító háborúk, a gyarmatosítás, a belső tőkeforrások felhasználása és a fejlett országok technológiájának másolása jellemző. A 18

Gésanövendék.

- 21 -


második szakasz már békés körülmények között, rendkívül gyorsan, külföldi tőke segítségével és a technológiák továbbfejlesztésével zajlik (Ehrlich: 1979). Japán tehát elindult a fejlődés útján és rövid időn belül utolérte a nyugatot.19 A 100 évvel korábban még fejletlennek számító ország a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává lépett elő. Köszönhető mindez természetesen az amerikai kutatási eredmények alkalmazásának, aminek segítségével egy önálló és versenyképes kutatási tevékenység jött létre. A hangsúly a nyolcvanas években az „utánozva tanuló”, adaptációs módszerekről a független kutatásokra helyeződött. A technológiai felemelkedést az életszínvonal növekedése követte, ami egyúttal hatalmas keresletet teremtett minden iránt, ami nyugati. A japán gazdasági életben sokáig nem jutott hely a külföldieknek. Ellenőrizték a külföldi befektetéseket, megtiltották a teljesen vagy többségében külföldi tulajdonban lévő leányvállalatok létrehozását. Egészen a hatvanas évekig Japán nem is igazán vonzotta a befektetőket – sokan inkább a technikát adták el ahelyett, hogy üzletet nyitottak volna. A japán termékek exportjának növekedésével azonban megnőtt a külföldi nyomás, azt akarták, hogy Japán nyissa meg piacát a világ előtt. Így került sor 1960-ban az import liberalizálására. A japán piacra jutás viszont még a kilencvenes években is nehéz folyamatnak bizonyult. Az indokok a következők voltak: túl bonyolult disztribúciós rendszer, a japán cégek közötti exkluzív kapcsolat, vagy az, hogy nehéz olyan képzett japán vezetőt találni, aki hajlandó lenne külföldi cégnél dolgozni. Persze vannak sikertörténetek is. Ilyenek az IBM Japan Ltd., a Coca Cola Japan Co. Ltd. vagy P&G Co. A Japánban működő 2884 külföldi cég közül 46,8%-nak az USA az anyaországa, 11,6%-nak Németország, 10,2% angol leányvállalat, 6,7% francia, 6% svájci. A ázsiai országok 4,8%-a képviselteti magát Japánban. 14,1%-ot tesznek ki a más országból származó vállalatok.20 A Japánban működő, külföldi tulajdonban lévő cégek majdnem fele száz százalékban külföldi kézben van.

19 20

„A háborút követő szerény lehetőségek ellenére” (Bizó 2003: 2) A számadatok forrása: Japan. Profile of a Nation. Kodansha International, 1994: 106.

- 22 -


A ma Japánban működő vállalatok anyaország szerinti megoszlása: 50,00%

Japánban működő külföldi cégek

40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

á sz or

ok

k go

ág sz or

jc g zá rs iao

i sia

ás m

áz

á Sv

c an Fr

ia gl An ág sz or

et m Né

A US

Forrás: Japan. Profile of a Nation. Kodansha International, 1994 A soha nem látott gazdasági fellendülés a kilencvenes évek elejére válságba került. A buborékgazdaság21 végének hatására a gazdasági növekedés Japánban lelassult, hosszú, évekig tartó stagnálás következett. A japán csoda véget ért (Hidasi: 2003). A ’90-es évek gazdasági recessziója komoly értékválsághoz vezetett Japánban. Megjelent a munkanélküliség, a vállalatok pedig többé nem nyújtják azt a biztonságot, mint eddig. A japánok számára szinte ismeretlen létbizonytalanság tapinthatóvá vált, és ez a társadalom átalakulásához vezethet.

21

„A japán gazdaság spekulációk rendszerén alapuló felívelési periódusa a ’80-as évek elejétől 1991-ig; a világgazdaság történetének legjobban felszökő ingatlan- és részvényáraival.” (Vágvölgyi 1999: 315)

- 23 -


5. A globalizáció Japánban Japánban már a hetvenes években megfogalmazódott a 21. századra való felkészülés, a nyolcvanas évek végére a nemzetköziesedés – kokusaika – lett a cél, mára a legfontosabb törekvéssé a világ egészében való gondolkodás lett. „Miközben a japán vállalatok termelési értékük egyre nagyobb részét külföldön állítják elő, állandóan nő a külföldi cégek, szakértők, sőt foglalkoztatottak jelenléte is Japánban. (…) Az oktatás és képzés, vagy éppen a belpolitika területén is számos olyan irányzatot figyelhetünk meg, amelyek egyaránt ezt a nemzetköziesedési folyamatot erősítik. Vagyis a globalizálódás térnyerése alól Japán sem húzhatja ki magát.” (Hernádi - Székács 2003: 7) A nyugati világ hatása mindig erős volt Japánban. A második világháborút követő amerikai megszállás biztosította ezt. A japánok belenyugvással fogadták a háború elvesztését, amit a császár, a tenno hirdetett ki, és ekkor a császár szava szent volt, nem volt olyan hazafi, aki ellent mert volna mondani neki. A belenyugvást pedig kíváncsiság követte, minden érdekelte őket, ami nyugati, és japán gondolkodás szerint minden, ami nyugati, az amerikai. Az amerikai életmódot pedig a megszállás révén testközelből szemlélhették. Az 1964-es olimpiát követően a turizmus is fellendült. Japán még ki sem heverte a második világháború okozta sokkot, máris szembesült egy újabb megrázkódtatással, ami azonban kulturális jellegű volt. A mai Japánban egyre többen adnak hangot aggodalmaiknak, hogy a japán nép talán túl messzire megy abban a törekvésében, hogy átvegye a Nyugat vívmányait, civilizációját, miközben saját esztétikai érzékenységét teszi kockára. (Tazava – Macsubara – Okuda – Nagahata: 1987) Ezzel szemben Hernádi András úgy látja, hogy „… a japánok – a jövőt illetően – joggal és bölcsen vigyázni fognak nemzeti tradícióik fennmaradására, ha ezt az ambíciójukat döntően a kultúra területén élik is majd ki, de ugyanakkor – az új, a külföldi iránti vonzódásuk, a nemzetközi kapcsolatok egyre fontosabbá válása miatt – mindent el fognak követni azért, hogy nemzetüket minél több tekintetben is versenyképesen állítsák a világ vezető országainak sorába.” (Hernádi – Székács 2003: 7)

- 24 -


Hidasi Judit is úgy véli, hogy az amerikai életmód megismerése egyúttal ráébresztette a japánokat saját belső értékeik fontosságára. Már nem fogadják az amerikai kultúra vívmányait azzal kritika nélküli áhítattal, mint korábban. (Hidasi: 1999) 5.1. Társadalmi változások A gazdaság és az életmód változásaira a társadalom mindig érzékenyen reagált. Jóllehet Japánban mindig egy belülről egységes nép állt szemben a külső hatásokkal, változásokkal, úgy tűnik a japán társadalom jelentős korszakváltás előtt áll. Mint már volt róla szó, a tradicionális japán érték változóban van. A globalizáció révén, a technológiai fejlődése segítségével az új generáció egy olyan világgal kerül kapcsolatba, amely más értékekkel bír, mint a számára megszokott. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a fiatalabb korosztály „elnyugatiasodott”. A magasabb életszínvonal, majd a gazdasági visszaeséssel a létbizonytalanság megismerése új társadalmi rendszer kialakulásához vezethet. Öregedő népesség Mint sok európai állam, Japán is azzal a problémával küzd, hogy míg az életkörülmények javulásának köszönhetően a születéskor várható élettartam egyre magasabb, addig a népesség létszáma fogy, egyre kevesebb gyerek születik. Az idősek száma egyes becslések szerint évi 650 ezerrel nő, a várható élettartam pedig 2025-re elérheti a nőknél a 84, a férfiak esetében a 78 éves kort. Az elöregedéssel velejárója a népességfogyás is. A csökkenés várhatóan 2006-tól indul meg, és ha a körülmények nem változnak, Japán népessége 2050-re erősen elöregszik és a jelenlegi 126 milliósról akár 75 millióra is csökkenhet. A 21. század egyik legnagyobb kihívásának tekintették, illetve tekintik az elfogadható megoldás kidolgozását. A helyzet megoldásához mélyreható reformokra van szükség az egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás tekintetében. Sokak szerint az említett reformok mellett másik alternatíva lehetne a legálisan, belföldön adózó külföldi munkaérő Japánba csábítása.

- 25 -


A nők helyzete A Japánnal kapcsolatos sztereotípiák egyik jelentős alkotóeleme a férfiuralom gondolata. Tény, hogy a hagyományos japán elképzelés a férfi-női szerepektől jelentősen eltér a nyugati szemlélettől. Japánban a nő feladata, hogy a házasság után gyereket szüljön, vezesse a háztartást és nevelje a gyerekeket. Nem volt azonban mindig férfi-központú a japán társadalom. Feljegyzések tanúsítják, hogy a Heian-korszak idején a nők a férfiakkal szemben azóta példa nélküli érvényesülési lehetőségekkel bírtak, a feljegyzések „női „földesurakról”, gazdaságilag független nőkről és kimagasló kulturális adottságokkal megáldott hölgyekről számolnak be” (Tazava – Macsubara – Okuda – Nagahata 1987:12). A Japánt elért változások megváltoztatták a nők megítélését is. Korábban az asszonyok hagyományosan a mezőgazdaságban dolgoztak, a Meiji-reform után a textiliparban kaptak munkát, egészen alacsony bérekért. A második világháborút követően sokan maradtak egyedül, szegényedtek el – nemcsak a háború alatt, de utána is magas maradt a nők részvétele a gazdaságban. Mára elfogadottá vált a női munkaerő is, de még mindig kevesen jutnak vezető pozícióba, és a fizetésük is kevesebb, mint férfi kollégáiké. 1985-ban fogadták el „a munkavállalás jogának nemek közötti egyenlőségét deklaráló törvényt”. Egyre többen lépnek inkább a karrierépítés útjára, a korai házasság helyett. Divatossá vált a szingli életmód is, ami egy izgalmasabb élet és az érvényesülés vágyát tükrözi. Ugyanakkor társadalmilag még mindig hozzátartozik a megbecsült nő képéhez a házasság. A nők pedig tisztában vannak vele, hogy „Japánban elképzelhetetlen, hogy egy férfi nála idősebb, tanultabb, vagy jobban kereső nőt vegyen feleségül” (HVG 2004/1: 48). Ezért jelent ideális megoldást egy külföldivel házasságot kötni. Egy Japánban élő magyar nő, Kawaguchi Judit szerint „Japán a nők mennyországa. Ez a legjobb ország a világon, ha nő vagy.” Ő úgy véli, hogy „Japánban a nők nem is tudják, milyen jó dolguk van. A férjük megkeresi a pénzt, nekik csak fel kell nevelniük a gyerekeket, és közben tisztelni a férjüket azért, hogy sokat dolgozik”. (FreiDosszié 2004) Házasság A nők helyzetének tárgyalásakor már szóba került a házasság intézményének változása. A hagyományos japán házasság tulajdonképpen két család szerződése volt, a

- 26 -


fiataloknak nem volt beleszólásuk. Habár nyugati hatásra ezek a szokások megváltoztak, és többen hisznek a szerelmi házasságban, mégis előfordul, hogy a fiatalok közvetítő segítségét kérik. A párválasztásban egyre ritkábban veszik figyelembe a családok véleményét, jóllehet ez a jelenség sem tűnt el teljesen. A nyugati hatások nem szorították ki a hagyományos elemeket, csupán módosította azokat. Nyugati mintára terjedt el a templomi esküvő is, fehér ruhás menyasszonnyal, igaz, az ideológia, a vallási háttér szinte teljesen hiányzik. A fiatalokat többnyire az ilyen események romantikája vonzza. A mai család A napjaink gyakorlatává vált nukleáris családmodell a második világháború után terjedt el Japánban. Korábban megszokott volt több generáció együttélése, ahol a gyerekek

gondoskodtak

szüleikről.

Az

idős

szülőkről

való

gondoskodás

hagyományosan a legidősebb fiú feladata volt. Ő volt az, aki házasságkötése után a szülői házban maradt, felesége pedig ezzel teljes mértékben anyósa fennhatósága alá került. A Japánban végbemenő változások azonban nem kerülték el a családokat is. Elsősorban a helyszűke kényszerítette rá a társadalmat arra, hogy a nagycsaláddal szemben a nukleáris családtípust részesítsék előnyben. Ebben az esetben sem elhanyagolható az erőteljes nyugati hatás, ami általános szociális változáshoz vezetett. A megváltozott családmodell is az öregedési probléma egyik forrásának tekinthető. Divatossá vált az egykézés, a családok ma már nem vállalnak egynél több gyereket. Az ok elsősorban anyagi: az iskoláztatás, a különböző előkészítő iskolák, tanfolyamok egy vagyonba kerülnek a családnak. 5.2. Nyelv és kommunikáció A társadalmi és kulturális változások nyomot hagynak az adott kultúra nyelvén, és a világ bármely másik országához hasonlóan, a globalizáció Japánban is felgyorsította a nyelvi átalakulást. A nyugati, elsősorban amerikai kultúrával való szinte mindennapos érintkezés, legyen szó akár a televízióról, számítógépekről vagy a könnyűzenéről angol szavak beáramlásához vezetett.

- 27 -


„… Japánban mindig is volt hagyománya a szó és az írás tiszteletének. Ez most mégis valami más. Közügy lett a japán nyelv, mely egyben a hagyományok őrzője és letéteményese, és mely átalakulásával a japán hagyományos világ átalakulásának is tükörképe.” (Hernádi-Székács 2003: 79) Ennek jegyében kezdeményezte Koizumi Junichiro miniszterelnök 2002-ben a japán nyelvet elárasztó idegen kifejezések japánosítását. Az e célból létrejött különbizottság, melynek tagjai az idegen szavak japán megfelelőjét keresik, 2003-ban el is készítettek egy 109 szóból álló listát. A lista egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nyelvészek a nyelvben már meggyökeresedett szavakat is alávetették a nyelvújításnak. A kezdeményezést kritikusan szemlélő szakemberek szerint a nyelvek változását érintő folyamatokat nem lehet mesterségesen befolyásolni. Az idő majd eldönti, hogy a japán vagy az idegen eredetű szó marad-e meg a nyelvhasználatban. (HVG: 2004/2) Az idegen eredetű szavak elszaporodása mellett a nyelvi egységesülés is a globalizáció következménye, és ez nem csupán a területi nyelvjárások egységesülését jelenti. Egyfajta demokratizálódási folyamat is megfigyelhető a japán nyelv esetében. A konfuciánus szabályok meghatározó szerepet töltöttek be a társadalom életében és ez megnyilvánult a nyelvhasználatban is. A mai japán fiatalok azonban már nem csak az ősi viselkedésmintákat ismerik meg, szembekerülnek más lehetőségekkel is, amelyek általában szimpatikusabbak számukra a kötöttségeknél. A japán nyelv sajátosságának számító, jelentős eltéréseket mutató férfi és női nyelv közötti különbségek elmosódni látszanak, közelednek egymáshoz. Ez a folyamat elsősorban a fiatalabb korosztály nyelvhasználatában fedezhető fel, bár itt nem is közeledésről van igazán szó, hanem a férfi nyelv használatának terjedéséről a fiatal lányok körében. A férfi-női nyelv alkalmazásának változása mellett átalakulóban van a tiszteleti nyelvhasználat. A japán kultúrában mindig is nagy hangsúlyt helyeztek a társadalom szerkezetéből adódó alá- és fölérendeltségi viszony tiszteletben tartására. A hierarchikus alapokon nyugvó tiszteleti nyelv helyét átveszi a „bizalmassági fokon alapuló tiszteleti nyelv”. A nyelv változásai tükrözik a fiatalok szemléletváltását is. A már említett, a férfi és női szerepek átértékelésének következményeként teret nyerő férfinyelv és a tiszteleti nyelv átalakulása igazolja ezt a szemléletváltást. A nyugati modellek ismeretében

- 28 -


jelentek meg az „embert magát központba helyező, közvetlenül megmozgató, cselekedtető nyelvi megnyilvánulások”. (Hernádi – Székács 2003: 109) A nyelv, a nyelvhasználat átalakulásával szorosan együtt jár a kommunikáció változása is, és ahogy a nyelv esetében, úgy itt is visszavezethető ez a változás a globalizációra, a technológia fejlődésének és terjedésének sebességére. Az információs társadalom korában, ahol a fiatal generáció már el sem tudja képzelni az életet mobiltelefon és Internet nélkül, a kommunikációs szokások is átalakulnak. Sokan a Meiji-forradalom idejére teszik a kommunikáció átalakulásának kezdetét. Ekkor azonban még nem érte jelentős hatás a japán kommunikációs szokásokat, és ez a helyzet nem is változott egészen a nyolcvanas évekig. Jóllehet, Japán a Meiji-restaurációtól kezdődően került kapcsolatba számára addig ismeretlen kultúrákkal, és a második háborút követően mind a Japánba látogató külföldiek, mind a külföldre utazó japánok száma megnőtt, mégis a kilencvenes évek elejétől fedezhető fel a kommunikációban meghatározó változás. A változás, mint már korábban volt róla szó, a fiatalok megváltozott gondolkodásmódjában gyökerezik. Az egyén előtérbe kerülése a közösséggel szemben a felborítja, átalakítja a tiszteleti kommunikáció alkalmazását. A tiszteleti formát a fiatalok már nem feltétlenül akkor alkalmazzák, amikor a hagyomány megkívánja, sokkal inkább saját érdekeik érvényesítése céljából. A kommunikációban új lehetőségek tárultak fel a mobiltelefonok 22 és a világháló használatának terjedésével. Az e-mailben, sms-ben használt írott nyelv a kommunikáció direktsége következtében a beszélt nyelv stílusjegyeit hordozza. A fiatalok maguk választják meg, hogy melyik kommunikációs csatornát kívánják alkalmazni, nyelvhasználatuknak csak az idő rövidsége és az üzenet terjedelmi korlátozása szab határt, szemben a levél, vagy a telefon használatának szigorú etikettjével. Az új kommunikációs csatornák megkönnyítették a nyugati fiatalokkal való kapcsolattartást, ami lehetővé teszi más kommunikációs szokások megismerését. Érdekes „mellékhatása” a mobiltelefon terjedésének az a jelenség, amikor az egyik japán fiatal „megcsörgeti” a másikat. Ez természetesen nem újdonság,

22

Japánban 1995-ig csak a vagyonosabb rétegeknek volt mobiltelefonja. A japánok úgy gondolták, hogy túlságosan amerikai és ellentétben áll Japán „szemtől-szembe” kultúrájával. Úgy tartották, hogy a mobiltelefon szennyezi a japánok lelkét. 1995-ben amerikai nyomásra liberalizálták a japán távközlési piacot.

- 29 -


megfigyelhető a magyar fiataloknál is.23 A különbség az, hogy a japán fiatal nem azért „csörgeti meg” társát, hogy az visszahívja, csupán jelzi neki, hogy gondolt rá. Kedves gesztus, de szomorú, ha az emberek közötti kommunikáció ennyire korlátozódik. 5.3. Remade in Japan avagy változik-e a japán kultúra? A japán kultúra az ország izolációjának köszönhetően sajátos körülmények között alakult ki, vált egyedivé a történelem folyamán. De soha nem zárkózott el teljesen a külföldi hatásoktól, jöhettek akár az ázsiai kontinensről, akár Európából, akár a Csendes-óceán túlsó partjáról. A japánoknak, mint minden más népnek, mindig is fontos volt a róluk kialakított kép. Éppen ennek érdekében igyekeztek fenntartani az egyedülálló, homogén kultúra imázsát minden körülmények között. Ehhez az egyedi képhez pedig a kezdetektől fogva hozzátartozik az a példa nélkül álló képesség, ahogyan a japán nép, a japán kultúra képes a más civilizációkból érkező kulturális hatásokat hazaivá tenni, befogadni úgy, hogy hozzátesz valamit a saját kultúrájából, az ízlésének megfelelővé formálja. Más ázsiai országokkal összehasonlítva, melyek csupán importálták az idegen kultúrákat, az aktív adoptálás módszere egyedülálló japán találmány. Csak Japán fogadja be a nyugati hatásokat úgy, hogy az megfeleljen a belső elvárásoknak, a helyi környezetnek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy japánosítja az általa hasznosnak, vagy vonzónak tartott kulturális elemeket. A japánosítás vagy japanizáció (az amerikanizáció mintájára) a háború előtti Japánban kétféle értelmezéssel bírt. Az egyik volt a kōminka, ez az etnikailag másnak számító csoportok – ainuk, okinawaiak, tajvaniak és koreaiak – asszimilációját jelentette a japán társadalomba. A másik értelmezés szerint a japánosítás az idegen, elsősorban nyugati kultúra meghonosítása. Ezt tükrözte a híres „Wakon yōsai” – Japán szellem, nyugati technológiák – szlogen.(Iwabuchi 2002: 9) A második világháború után a második értelmezés került előtérbe. A nyugati kultúrák egyre divatosabbá váltak, a japán közvélemény attól tartott, hogy talán túlságosan is. Fennállt a veszély, hogy Japán túlságosan elnyugatiasodik. Eleinte nem

23

„Japanese and foreigners seem to do the same things but they do them for different reasons”(Hidasi 1999: ) – A japánok és a külföldiek úgy tűnik, ugyanazokat a dolgokat teszik, csak ők más okból. (Saját fordítás)

- 30 -


nézték jó szemmel az idegen kultúrák asszimilációját, sokan csak olcsó utánzatnak tartották Japán sajátos nyugat-átvételét. Volt idő, amikor előírás volt a gyors és szelektív nyugatiasítás, ugyanakkor a társadalom számára fontossá vált egy tiszta japán nemzeti identitás felépítése. Ez azonban kéz a kézben járt a jelentős nyugati befolyás elfogadásával. A Nyugat meghonosításának folyamata nem jelenti azt, hogy Japánban a nyugati ideológiák váltak volna dominánssá. A idegen emberekkel és kultúrákkal való kapcsolatba lépés egyre gyakoribbá válása fokozta ezt a különleges képességet, de mellette a japánok megőrizték a „mi” és „ők” között húzódó határvonalat, egyúttal megerősítetve saját kulturális egyediségük és felsőbbrendűségük tudatát. Az egzotikus továbbra is egzotikus maradt. A globalizálódó világ ugyanazt a kihívást tartogatja a világ legtöbb nemzete számára, melynek a japánok már sikerrel megfeleltek. A technológia fejlődésével számos kommunikációs csatornán keresztül ér minket a világ kultúráinak sokszínűsége. De nincs meg mindannyiunkban az a kivételes képesség, hogy felismerjük, mi az, amire szükségünk van, és melyek azok az elemek, amik nem feltétlenül kellenek a hasznosak mellé. Ebből a szempontból a japán befogadás egy lehetséges alternatívát jelenthet más nemzetek számára. Japán tehát megtestesíti azt a társadalmat, amelytől más társadalmak vezetői megtanulhatják, hogyan kell más társadalmaktól tanulnunk úgy, hogy saját kultúránk ne lássa kárát. A címben feltett kérdésre mindezek alapján a válasz az lehet, hogy ebben a mai, örökké változó világban minden változik. Minden kultúra. A japán is. Egy apró különbséggel. A változások ellenére valahol a legmélyén mégis változatlan marad. Azért, mert a japán kultúra értékei és hagyományai nagyon mélyen gyökereznek, és nincs az a globalizáció, ami ezeket a gyökereket egykönnyen kifordíthatná a helyükről. 5.4. A nyugatiasodás nyomai Coca Cola, McDonald’s, Hollywood. Kevesen vannak, akiknek ezen szavak egyike ne jutna eszébe a globalizáció vagy a nyugatiasodás hallatán. A nyugati világ hatása Japánban is szemmel láthatóvá. A nyugatiasodás a Meijireformmal vette kezdetét. Az idegen vívmányok, technológiák átvétele mellett más

- 31 -


területeken is változások mentek végbe. 1868 után kezdtek áttérni a nyugatias öltözködésre – először a katonák, rendőrök és postások hordtak nyugati ruhát24. Az első világháború idejére szinte minden férfi nadrágot és inget viselt. A nők nehezebben fogadták el a nyugati ruhákat. Csupán a második világháború után vált általánossá a társadalom minden rétegében. Mára a hagyományos öltözködés meglehetősen háttérbe szorult. A nők csak ünnepekkor és esküvőkön öltik fel kimonóikat. A férfiak még ritkábban. Az öltözködés mellett mindinkább elterjedt a nyugati életstílus, az amerikai megszállás a japánok figyelmét az új modell felé fordította. Sokan eljutottak külföldre is. A televízió elterjedésével még többen szembesültek az amerikai életmóddal, ami hatalmas befolyást gyakorolt a japánokra. A tv-műsorokból arra a következtetésre jutottak, hogy a boldog élet feltételéhez hozzátartoznak az elektromos felszerelések. A negyvenes években még úgy tartották, hogy a boldogsághoz elég annyi rizs, amivel az ember jóllakik. Az ötvenes évekre a „három S”-t akarta: egy ventillátort, egy mosógépet és egy rizsfőzőt 25 . A hatvanas évekre ezekből lett a „három C”: egy autó, egy légkondicionáló és egy színes televízió 26 . Az alacsony jövedelemkülönbségek és az alacsonyan tartott árak mellett a lakosság könnyen hozzájutott az áhított eszközökhöz. A nyugati életmódhoz hozzátartozott a külföldi cégek leányvállalatainak terjedésével az ismert nyugati márkák fogyasztása is. A japán tinédzserek álma egy Gucci vagy Prada táska. Az európai butikok leghálásabb vevői a japán nők. A divatházak ezt az igényt felismerve nyitottak üzleteket Japánban. A módosabbak szívesen járnak Mercedessel, jóllehet, sokkal drágább, mint a japán autók. Népszerű minden, ami Japánon kívüli, legyen az francia kozmetikum, olasz cipő, és még sorolhatnánk. A

nyolcvanas

években

vette

kezdetét

a

gurume

(gourmet)

divat:

„…megfizethető lett a megfizethetetlen is, TV show-k oktatták a japánokat a külvilág ínyencségeire, kapható lett minden, (…) bár sokáig nem tudták, mi micsoda, de kalandoztak.” (Vágvölgyi 2000: 77) Japán kíváncsian ismerkedett az idegen konyhaművészetekkel. Ma már terjedőben van a borkultúra, az üzletek polcain megtalálhatóak a világhírű európai borok. Rendkívüli népszerűségnek örvend a Tokaji 24

A folyamat egy kormányhatározattal kezdődött, ami a köztisztviselők számára írta elő a nyugati öltözetet (Kodansha International: 1994) 25 Senpūki, sentakuki és suihanki. (Iwabuchi 2002: 103) 26 Car, cooler, color television. (Iwabuchi 2002: 103)

- 32 -


aszú. Továbbá természetesen terjedésnek indultak a gyorséttermi láncok is, melyek nélkül egy nagyobb város már-már elképzelhetetlen. Az amerikai és európai életstílus megismerésével új sportok is terjedni kezdtek. Ezek egyike a mára Japán egyik legnépszerűbb professzionális sportágának tartott baseball (yakyu). Az első profi csapatot 1934-ben hozták létre. 1950 óta két profi szövetség működik. A baseball meccsek évente körülbelül 20 millió szurkolót vonzanak, és milliók követik nyomon a mérkőzéseket a televízión keresztül. (Kodansha International 1994: 330) A kilencvenes évekre Japánban is elterjedt az Európában és Dél-Amerikában tömegeket vonzó labdarúgás (sakka). Az első professzionális labdarúgó szövetség (Nihon puro sakka rigu – Japán Profi Labdarúgó Szövetség) 1991-ben jött létre. Az első profi mérkőzést 1992-ben tartották. A japán futball nemzetközileg is elismertté vált, olyannyira, hogy Japán, Dél-Koreával együtt elnyerte a 2002-es labdarúgó világbajnokság rendezésének jogát. A világbajnokságon a japán csapat, az elvárásoknak megfelelően állt helyt, és színvonalas játékot nyújtott. Japánban nem csak a hazai futballisták örvendenek nagy népszerűségnek, nagy rajongás övezi a nemzetközi hírű európai és dél-amerikai játékosokat is. A legnagyobb őrület a világszerte ismert angol focistát, David Beckham-et veszi körül, legalább akkora, mint a film- vagy popsztárokat. Japán az életmóddal és termékekkel együtt a nyugati világ ünnepeit is importálta. A karácsonnyal legalábbis ez a helyzet, bár a sajátos japán meghonosítási módszer itt is jelentős szerepet játszott. Japánban a karácsony (kurisumasu) inkább a külsőségekben

nyilvánul meg, nyugati mintára feldíszítik az üzleteket, a városokat, a lakóházakat, karácsonyfát állítanak és igyekeznek üzleti hasznot húzni belőle. Ugyanakkor nélkülözi az ünnep mögött álló ideológiát, vallási hátteret. Az Amerika-imádat mára mintha lecsillapodott volna, és a zene, az öltözködés, a hobby és divatjelenségek területére korlátozódott. - 33 -


6. Japanizáció 6.1. Japán és a világ Nemcsak a globalizáció, és azon keresztül a világ gyakorol hatást Japánra. Japán is hatással van a világra. Nemcsak az általa gyártott autókkal, háztartási gépekkel, amelyek csak a „Made in Japan” felirattal tudatosítják vásárlójukban származásukat. Egyre több kulturális termék éri el a Japánon kívüli országokat. De erről majd később. Japán kapcsolata a világgal a történelme során rendkívül változatos képet mutat. A kulturális hatások kapcsán már esett szó a Japánnal kapcsolatban álló országokról, a közöttük lévő kulturális kontaktusról. Japán, földrajzi adottságainak köszönhetően, sokáig nem állt háborúban senkivel, nem esett áldozatul külső támadásoknak. A bezárkózás megvédte a gyarmatosítóktól is. A kapuk megnyitása után erőszakos gyarmatosító szándékkal fordult a környező kelet- és délkelet-ázsiai országok felé. Japán veresége a második világháborúban drámaian megváltoztatta, sőt csökkentette a japán kulturális orientációt más ázsiai országokkal szemben. A figyelem a nyugattal való kulturális kapcsolatra összpontosult, különösen az USA-ra, mint Japán legjelentősebb kulturális partnerére. Már a 19. század végén megjelent ez a politika a „Datsua Nyūō” 27 (Iwabuchi 2002: 8) szlogenben is. Japán kétségtelenül Ázsiában található, Ázsiát azonban úgy kezelték, mint Japán múltjának képmását, egy olyan negatív portrét, ami azt a állapotot mutatja, amiben Japán sikeresen modernizálódott. Mivel Japán világháborús emlékeit saját áldozat-volta töltötte be, ezért az amerikai globális hatalom védőernyője alatt a japán érdeklődés igyekezett elkerülni Kelet-Ázsiát. Voltak ugyan múlandó fellendülések a populáris kultúra és a turizmus területén, de a képzeletbeli távolság még sokáig fennmaradt. A globalizációs folyamat feleslegessé tette a szigorúan elkülönült nemzeti és kulturális határok koncepcióját. Hiába volt azonban Japán a második legnagyobb gazdasági hatalom, világszerte kulturálisan semlegesnek tartották.

27

Menekülj Ázsiából, lépj be Nyugatra!

- 34 -


6.2. Kulturális terjeszkedés Amikor Japán a második legnagyobb gazdasági hatalom lett, külső befolyását a japán menedzsment és ipari technikák és a japán szervezeti kultúrák exportja tükrében kezdték tárgyalni. Először a nyolcvanas években keltette fel a nemzetközi média és a tudományos érdeklődést Japán jelenléte a globális piacon. Történt mindez akkor, amikor a Sony és Matsushita felvásárolt néhány hollywoodi filmstúdiót és az Akira című animációs film siker lett a nyugati piacokon. Az angol nyelvű világban cikkek jelentek meg a japán rajzfilmről, számítógépes játékokról és a japánok azóta előrébb és előrébb jutnak Hollywoodban. „… Japán lekörözésbe kezdett a polgári iparban és kereskedelemben. Autóikkal elárasztották Amerikát, (…) felvásároltak mindent, amit amerikai nemzeti értéknek tartottak, hollywoodi stúdiót, New York-i felhőkarcolót, részvénytömegeket, ingatlant, tengerpartot. (…) A japán bubble economy megrettentette Amerikát…” (Vágvölgyi 2000: 104) Az Egyesült Államokban mindezt úgy értelmezték, hogy a japánok „bevásárolták magukat Amerika lelkébe”28. A Black Rain29 című filmben Takakura Ken így válaszol Michael Douglas ellenséges megjegyzésére az amerikai japán gazdasági terjeszkedéssel kapcsolatban: „Music and movies are all your culture is good for… We make the machines.”30 (Iwabuchi 2002: 29) Japán szép lassan és észrevétlenül meghódít minket is. Nemcsak a hardver, a készülékek, az autók, televíziók, mobiltelefonok, számítógépek japánok, de az is, amit nézünk, hallgatunk vagy éppen játszunk, vagyis a szoftver is. Úgy tűnik, hogy a japán kulturális hatalom végre megközelíti gazdasági dominanciáját. Az azonban, hogy korábban nem foglalkoztak vele, nem jelenti azt, hogy Japánnak ne lett volna kulturális hatása. Gondoljunk csak az impresszionista festőkre, vagy azokra az írókra, akiknek kedvelt témája volt az egzotikus és távoli ország. A buborék gazdaság azóta kipukkant, és Japán elveszítette gazdasági szuperhatalmi státuszát. Ezért, és stagnáló gazdasága miatt Amerika számára nem jelentett többé globális pénzügyi tényezőt. Japán azonban feltalálja magát: új helyet talált magának a világban, új előnyöket, mindezt egy kulturális ostrom, különösen a populáris kultúra segítségével. A japán 28

„buying into America’s soul” (Iwabuchi 2002: 29) Fekete eső 30 „Zene és filmek, erre jó a kultúrátok. Mi gyártjuk a gépeket.” (saját fordítás) 29

- 35 -


dolgok iránti kereslet újfajta befolyást hozott a számára, ami más, mint amilyen előtte volt, de mégis befolyás. Furukawa Masuzo, a Mandarake31 elnöke találóan fogalmaz: „If it’s Japanese, the world wants it. Japan is hot.”32 (Faiola 2003: 1) Üzletvezetők és kormányhivatalnokok „gross national cool”-ként (Faiola 2003: 1) emlegetik a japán gazdasági növekedés és a társadalmi felhajtóerő új motorját. Japán kawaii (cuki) kultúrájának hatása egyre növekvő mértékben fedezhető fel világszerte, ugyanúgy, mint az Egyesült Államoké. Újra teret nyert a tradicionális japán kultúra. A közelmúltban ikebana 33 iskola nyílt Dél-Afrikában, és ikebana kongresszust tartottak Zimbabwe-ben és Tajvanon. A következő kongresszust pedig Bécsben tervezik megtartani. A Kodo dobcsoport nemzetközi elismerésre tett szert, játszott a New York-i Carnegie Hall-ban csakúgy mint az athéni Akropoliszon. És egy a teaceremónia fortélyait tanító iskola nyitotta meg kapuit Új-Skóciában. A hagyományokon túl a tradicionális harcművészetek is egyre több embert vonzanak. Világszerte nyílnak az aikido, kendo, kempo, ju jitsu, judo, shito ryu stb. klubok. Mára a leginkább japánnak tartott sportban, a szumóban is tűnnek fel, és aratnak sikereket nem japán versenyzők. A Japán-mánia elérte Hollywoodot is. Quentin Tarantino részben japánul beszélő filmje, a Kill Bill, melyet a magyar mozik is sikerrel játszottak, egyesíti az ősi japán hagyományokat Tokió modern populáris kultúrájával. Tom Cruise ünnepelt japán színészekhez csatlakozott a Magyarországon 2004 elején bemutatott Az utolsó szamuráj című filmben, amely a Meiji-reform idején mutatja be a hagyományok és a modernizáció szülte társadalmi ellentéteket. A közelmúltban befejezett Mátrix trilógia jelmezei és atmoszférája pedig a mangában, a japán képregényben gyökereznek. Ha már manga, akkor feltétlenül meg kell említeni az új hollywoodi trendet, mely egy-egy film alaptörténetét a japán manga-irodalomból meríti. Ilyenek például a Crying Freeman képregényből készült Könnyező harcos című amerikai alkotás, vagy a szintén japán eredeti alapján forgatott modern horror, A kör (Ringu). A Japánba csöppenő külföldi nehézségeit mutatja be az Elveszett jelentés című film, melynek forgatókönyvét Oscardíjjal jutalmazták. Vége-hossza nincs az egzotikus japán témával foglalkozó filmeknek. A magyar átlagember is a televízióban találkozhatott először a távoli ország egyedülálló 31

A világ legnagyobb manga és anime áruháza Shibuya-ban, Tokióban. Ha japán, akkor a világ akarja. Japán izgalmas. 33 Hagyományos japán virágkötészet, a virágrendezés művészete. 32

- 36 -


hagyományaival a Shogun című James Clavell azonos című regényéből készült filmsorozat révén. A filmek mellett a könyvek nyújtanak betekintést a japán világba. Az útikönyveken kívül a közelmúltban lettek népszerűek a Japánt és kultúráját minden szögből bemutató regények, élménybeszámolók, tanulmányok. Világszerte vezette a sikerlistákat Arthur Golden Egy gésa emlékiratai című bestsellere. Sikerének titka Vágvölgyi szerint „a nyugatiasított japán szentimentalizmus, az egzotikumokban való jártásság, a pontos megfigyelések által hitelesített autentitás.” (Vágvölgyi 2000: 91) A könyv népszerűségén felbuzdulva sok író próbálkozott hasonló témában maradandót alkotni. Érdekes betekintést nyújt a gésák a nyugati ember által sokáig titokzatosnak tartott és általában félreismert életébe Liza Dalby A cseresznyevirágok hölgye, mely sokkal inkább antropológiai tanulmány, mint regény. A regények mellett persze szép számban jelentek meg ismeretterjesztő művek is. A japán kultúra azonban nemcsak ebben a formában, ihlet forrásként van jelen a világ globális kulturális piacán. Japán ma majdnem annyi kultúrát, gondolatot és ízlést exportál, mint maga Amerika, csak csendesebben és nem annyira tolakodóan. A

japán

fogyasztói

technológiák

annyira

kifinomulttá

váltak,

hogy

„technokultúráról” beszélhetünk, amelyben a kulturális információ és a technikai termék egyesülni látszik. Ha a kelet fogalmát úgy értelmezzük, hogy nem nyelvi, kulturális vagy etnikai egység forrása – hiszen egyáltalán nem tekinthető egységesnek -, hanem a nyugat árnyéka, akkor felmerül az is, hogy a keleti techkultúra tulajdonképpen nyugati találmány. „Japán kimagaslóan fejlett technológiával rendelkezik, mely egyes esetben akár évekkel is megelőzheti azok nyugati alkalmazását, és a társadalom újdonságok iránti befogadó készsége kimagasló. (…) Japán valóban "magas" technológiai kultúrával rendelkezik, ha ugyan tudományos igényességgel egyáltalán létezik ilyen, viszont a japán kultúra nem techno-kultúra.” (Bizó 2003: 5) A japán export globálissá vált. Legfőbb termékei: ételek, divat, szolgáltatóipar, rajzfilmek és számítógépes játékok. A „Made in Japan” globális árucikkek nemcsak a japán hardverre vonatkoznak, hanem a szoftver kulturális termékeire is, például a rajzfilmek, számítógépes játékok, de még a pop-idolok előállításának rendszerére is, amit főleg Ázsiába exportáltak. Jelen esetben a szoftver sokkal inkább előtérbe került.

- 37 -


Napjainkban mindenhol felmerül a kérdés, hogy mi lehet a japán kultúra népszerűségének titka. Frei Tamás szerint a szamuráj gondolkodás lényege, a külvilág kizárása a titok kulcsa. Ez a japán szoftver. Ezért hódítanak a japán harcművészetek és a japán kultúra világszerte. Egyre többen akarnak elmenekülni a nyugati világ bajai, a stressz, a feszültség elől. A japán gondolkodás éppen kapóra jött. A kulturális terjeszkedéssel kapcsolatosan feltétlenül szót kell ejteni a japanizáció fogalmáról, mely a kultúra globális exportja tükrében új értelmet nyert. Mint már korábban volt róla szó, a globalizáció a második világháború előtt két jelentéstartalommal bírt, az egyik a Japánban élő etnikumok beolvasztását jelentette, a másik pedig az idegen elemek honosítását. A második világháború után a második jelentésre helyeződött a hangsúly. Said szerint az emberi történelemben korábban ritkán volt ilyen masszív egy kultúra erőinek és ideáinak beavatkozása más kultúrába, mint ami Amerika részéről volt tapasztalható a világ többi része felé. Az amerikai hatalom globális kiterjedése mindent magába foglal – komplex politikai, gazdasági, katonai és kulturális hegemóniát alkot. (Iwabuchi: 2002) A japánok pedig sikeresen formálták a nyugati kultúrát a saját képükre. A kilencvenes évekre a japanizáció ismét új értelmet nyert: a japánok befogadják, átalakítják az USA-ból érkező kultúrát, és egy elfogadható, jobban emészthető formában adják tovább Ázsia többi országának. Ezt a folyamatot egy prizma működéséhez szokták hasonlítani. Japán, mint kulturális prizma elnyeli a külföldi (főleg nyugati) hatásokat és visszatükrözi azokat a világ felé, csupán a japán ízlés szerint módosítja egy kicsit. Sokak szerint ez az igazi mutatvány. Takizawa Naoki, a japán Issey Miyake divatház divattervezője szerint: „Japanese culture absorbs things, but then puts a different interpretation to it. (…) …we attach a different creativeness to things . . . our own sense of beauty.”34 (Faiola 2003: A01) „What was marked as foreign and exotic yesterday can become familiar today and traditionally Japanese tomorrow.”35 (Iwabuchi 2000: 97)

34

A japán kultúra elnyel dolgokat, de azután egy más értelmezést tesz bele (…) … mi egy más kreativitást adunk hozzájuk… a saját szépérzékünket. (saját fordítás) 35 Amit tegnap idegennek és egzotikusnak tartottak, az ismerőssé válhat mára, és holnapra hagyományosan japánná. (saját fordítás)

- 38 -


Koreában és más ázsiai országokban a hasonlóság segített elfogadni a japanizált nyugati kultúrát. Ez pedig lehetőséget teremt Japán számára, hogy legnyugatiasodottabb ázsiai országként közvetítsen Nyugat és Kelet között. Az elmúlt években az ázsiai modern civilizáció születése figyelhető meg, ami különbözik a modern amerikai civilizációtól. Ebben a folyamatban pedig Japán vezető szerepet játszik. Sok ázsiai országban megtalálható még a kulturális japanizáció fenyegetésének érzése, de Japán gyarmatosító múltja már nem gátolja a japán populáris kultúra elfogadását. Joseph Nye, a Harvard Egyetem professzora úgy látja, hogy „Ha (egy domináns ország) kultúrája és ideológiája vonzó, mások önként követni fogják”36 A gazdasági válság elfordította az ázsiai országokat a Nyugattól, könnyebb volt azonosulni a japán tömegkulturális termékekkel, mert „legalább nem szőkék, és nem kék a szemük” (Vágvölgyi 2000: 14). A japán transznacionális kulturális hatalmat azonban nem lehet összehasonlítani amerikai megfelelőjével. A japán kultúrát az ázsiai országokban nem fogadják ugyanazzal a tisztelettel és sóvárgással, mint ahogy az amerikai kultúrát fogadták a háború utáni Japánban. Az amerikanizáció széles kulturális és ideológiai befolyásolást foglal magába, például az amerikai demokrácia és a középosztálybeli kultúrára alapozott amerikai életmódot, ezzel szemben a japanizáció csak a fogyasztói kultúrát testesíti meg, és így egy anyagiasabb kulturális expanziót képvisel. A kommunikációs technológiák fejlődése elősegítette a média információk számos fajtájának – képnek és szövegnek – globális szinten való terjedését. A globalizációs folyamatok nemcsak az amerikanizált „globális tömegkultúra” terjedését segítették elő, hanem az intraregionális és populáris kultúra áramlását Kelet- és Délkelet-Ázsián belül. A kapitalista modernitás megteremtése az ázsiai országokban világossá tette, hogy a „helyi” és az „idegen” kultúrák keveredése nem kizárólag japán élmény, hanem általános eleme a nem-nyugati modernitás kialakításának. Az ázsiaiak szerint Japán a jövő. Világszerte sokan vannak azon a véleményen, hogy „Japán jelene a világ jövője” (FreiDosszié: 2004).

36

„If (a dominant country’s) culture and ideology are attractive, others will more willingly follow” (Iwabuchi 2002: 33)

- 39 -


6.3. A japán populáris kultúra „A világ nagy és kis tévéállomásai egyre több Japanimációt közvetítenek gyereknek-felnőttnek, Magyarországon az ORTT le is vetetett egyet, majd sávváltásra kötelezte a közvetítő kereskedelmi tévét; manga-boltok, klubok, website-ok nyitnak, indulnak, működnek; Kitano Takeshi nagydíjas lett a velencei filmfesztiválon a Hanabival (Tűzvirágok), mint Kurosawa Akira 1950-ben a Rashomonnal (A vihar kapujában); a digitális kommunikáció forradalmának generációja kulturális ikonokat keres, aki keres, talál, az új ikonok között egyre több az ázsiai, azok közt is a japán; minél fiatalabb valaki, annál több az esélye arra, hogy összeakadjon a J-poppal, a japán tömegkultúrával.” (Vágvölgyi 2000: 7) Japán a gazdasági visszaesés után kulturális hódításba kezdett, az elemzőket meglepő sikerrel. A sikerre pedig nincs is jobb bizonyíték, mint a fenti idézet. De ha ez sem elég meggyőző, akkor elég bekapcsolni valamelyik kereskedelmi csatornát szombat vagy vasárnap délelőtt, és máris szembe találjuk magunkat egy japán rajzfilmmel, azaz animével. A

japán

populáris

kultúra

belopózott

a

mindennapjainkba.

Nemcsak

Magyarország, de szinte az egész világ, beleértve a fő kultúra-exportőrt, az Egyesült Államokat is, japanizálódik. Világszerte terjedőben vannak a karaoke-bárok, sushi-éttermek és teaházak. A brazil Veja Magazine arról számolt be, hogy Sao Pauloban, Dél-Amerika egyik legnagyobb metropolisában több sushi-bár található, mint brazil barbeque, és hogy egy perc alatt körülbelül 278 sushi tekercs fogy a városban. Patrice Jorland, a tokiói francia nagykövetség kulturális attaséja elmondta, hogy Párizsban az elmúlt két évben a Rue de la Gaite-en az egész utcát ellepték a sushi-éttermek. A sushi mára mindenhol megtalálható, olyan lett, mint a BigMac. (Faizola: 2003) A karaoke is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ma már nemcsak a japán sararimen37 esti kikapcsolódását jelenti. A „Villanygésa” (Vágvölgyi 2000: 62) hódító útján elérte Európát és Amerikát. A populáris kultúra részévé vált. Vállalati rendezvény, baráti összejövetel már szinte elképzelhetetlen nélküle. A közelmúltban az egyik legnézettebb magyar kereskedelmi csatorna tehetségkutató műsorában tűnt fel egy lány,

37

A japán nagyvállalatok alkalmazottjainak japán elnevezése, az angol „salaryman” szóból.

- 40 -


aki nagy meglepetésre, egy japán popdalt énekelt el. Mint később kiderült, a lány egy karaoke-bárban dolgozik, ott tanulta meg a dalt. Globális őrület, otaku-láz van kialakulóban. Otakunak nevezik a megszállott Jpop 38 rajongót. „Tajvanon harizunak, Japán-őrült törzsnek” (Vágvölgyi 2000: 14) hívják őket. A J-pop magába foglal mindent, ami japán kulturális termék, legyen az képregény, rajzfilm, számítógépes játék, vagy az ezekhez kapcsolódó más produktum. A népszerűség titka az lehet, hogy a nyugati ember „szereti elálmodni magát” (FreiDosszié: 2004) saját feszültséggel és intrikával terhelt világából, mondjuk a szamurájok egykori becsületes Japánjába, vagy egy a valóságtól távol eső univerzumba. A következőkben a japán populáris kultúra néhány a közlemúltban népszerűvé vált elemébe szeretnék betekintést nyújtani, kitérve az előzményekre, történetre. A manga 1815-ben egy Hokusai nevű fametszetkészítő művész alkotta meg a manga kifejezést. Maga a műfaj már ezer évvel Hokusai előtt is létezett. Az első mangák tekercsekre festett képek voltak, melyek szöveggel kombinálva egy történetet meséltek el. Ezek a tekercsek az elit számára készültek, velük szemben a mai mangát a nagyközönségnek szánták. A 18. század végén fanyomatokra nyomott, felnőtteknek szóló manga-szerű kötetek terjedtek el széles körben. Ezek, csakúgy, mint a mai mangák, tartalmaztak humort, drámát, fantáziát, még pornográfiát is. A 19. század végén, amikor Japán a nyugati tudás, kultúra és technológiák importálásával volt elfoglalva, az ukiyo-e39 mangák helyét átvette a hagyományos és a nyugati képregény keveréke. Mivel a japánok faltak mindent, ami amerikai, a képregényeket is elkezdték másolni, hozzátéve a különös japán minőséget, ami által egy egyedülálló ötvözetet sikerült létrehozniuk. A 20. század első felében a japán és az amerikai képregények mind stílusban, mind népszerűségben hasonlóak voltak. Napjainkban mégis a japán képregény az, ami virágzik, míg az amerikai sorvad.

38 39

A japán tömegkultúra, populáris kultúra világszerte elterjedt elnevezése. Az Edo-kori fanyomatok elnevezése.

- 41 -


Ha mangáról beszélünk, legalább egy képregény-rajzolót meg kell említenünk. Ő nem más, mint Tezuka Osamu, a „képregény istene”, a „japán Walt Disney” (Vágvölgyi 2000: 107). Első képregénye 1947-ben jelent meg, Új kincses sziget (ShinTakarajima) címmel. Hatalmas siker, 400 000 példány fogyott belőle. Rajzait új perspektívával készítette, megpróbált filmszerűen dolgozni, közeli képekkel, igyekezett az érzelmeket több oldalról is bemutatni. Így lettek a mangái több mint 1000 oldalasak. A nemzetközi ismertséget a Tetsuwan Atom (A hatalmas atom) című képregény jelentette a számára, amit 1952-ben kezdett rajzolni. Ebből a mangából lett Japán első rajzfilmsorozata. A hatvanas években az Egyesült Államokban is vetítették, nézettsége vetekedett az akkori legkedveltebb tv-sorozatokkal. A rajzfilm címe Astro Boy lett, így sokan nem is voltak tudatában, hogy japán rajzfilmet néznek. Tezuka mangája A dzsungel császára (Jungle Taitei) is, melyből szintén sikeres anime készült. A japán képregény hatalmas hasznot jelent a kiadók számára, elsősorban a japán piac mérete miatt. A japánok fogyasztják a legtöbb nyomtatott terméket a világon, nem véletlenül, hiszen napközben rengeteget utaznak, és ezt az időt többnyire olvasással töltik. Ha körülnézünk egy-egy metrószerelvényben, vagy vonaton, láthatjuk, hogy az utasok többsége manga magazinokat forgatnak. Japánban hetente jelennek meg ezek a magazinok,

terjedelmük

többnyire

400

oldalnál

kezdődik.

A

legnagyobb

példányszámban megjelenő manga magazin a Shonen Jump, több mint hatmillió példányban kerül piacra. A Shonen Jump volt az ugródeszkája olyan, később világszerte elterjedt sorozatoknak, mint a sok botrányt kavart Dragonball-Z, vagy az 1982-ben megjelent, a jövőben játszódó Akira. Az Akira nagy áttörést jelentett a mangaiparban, 38 kötete jelent meg angolul, Japánon kívül kétmillió példányt adtak el belőle. További hétmillió példány talált gazdára japán, illetve nem angol nyelvterületen. (Vágvölgyi: 2000) A képregényt sokan gyerekműfajnak tartják. A japánok ebből a szempontból különböztetik meg a pre-manga és a manga generációt, a kettőt egymástól egy évszám választja el: 1950. Úgy tartják, hogy az 1950 előtt születettek középiskolás korukra abbahagyják a képregény olvasást, míg az 1950 után születettek egy általános szórakozásnak tekintik a mangát, és felnőtt fejjel sem válnak meg tőle. És hogy miért

- 42 -


1950? Tezuka ebben az évben kezdte el a gyerekeknek szóló mangát egy sokkal kifinomultabb médiummá átváltoztatni. A manga világhódító útra indult, és rajongótábora egyre nő. Már Magyarországon is kapható nem is egy manga stílusban megrajzolt képregény, bár ezek többsége még a gyereket tekinti célcsoportjának. Viszont, ha szem előtt tartjuk a japán példát, ezekből a gyerekekből lesznek azok a felnőttek, akik nem szégyellnek majd képregényt olvasni 40 évesen sem. Terjedőben van az a tévhit, hogy a manga egyet jelent a pornográfiával, és ez a műfaj teszi ki a Japánban megjelenő képregények jelentős hányadát. A japán képregény azonban célcsoportját tekintve rendkívül sokféle lehet. Ilyenek a shojo manga, a lányoknak szóló képregény, például a Sailor Moon vagy a Witch, melyek Magyarországon is kaphatók, illetve kaphatók voltak. A shonen manga a fiúknak szánt képregényeket foglalja magába, mint például a Dragonball-Z vagy az Akira. A manga műfajok között szerepel még a seinen és josei, a felnőtt férfiaknak és nőknek szánt képregény, az orijinaru (eredeti munkák), az ani-paro (paródiák) és a felnőtteket célzó hentai, a pornó manga. (Vágvölgyi: 2000) A manga tehát jelentős globális népszerűségnek örvend. Jóllehet, az Egyesült Államokban sokan nem hitték, hogy valaha is közkedveltté válik. Most mégis úgy gondolják, hogy az amerikai piac túlhevült. Amerikában az egyik manga forgalmazó, a TokyoPop’s kísérletet tett egy amerikai stílusú mangasorozat létrehozására. Ezzel kapcsolatban viszont felmerült az a kérdés, hogy ha a manga nem Japánban készül, nem japánok az alkotók, és nem tükröz japán kifejezésmódokat, akkor manga marad-e. És az így létrejött „Amerimanga” (Yang: 2004/2) talál-e majd közönséget magának az autentikus manga rajongóinak körében? A legtöbb manga, népszerűségének ellenére, animációs film, anime formájában talált nemzetközi rajongótáborra. Az anime A média globalizációjának köszönhetően a 21. században a modern világban kevés olyan ember akad, aki valamilyen módon ne találkozott volna legalább egy animével, japán animációs filmmel. Elég szombat délelőtt bekapcsolni a televíziót. Néhány évvel ezelőtt pedig szinte minden jelentősebb sajtóorgánum hírt adott arról,

- 43 -


hogy az ORTT büntetést szabott ki az RTL Klub tv csatornára, az egyik japán anime sorozat, a Dragonball-Z sugárzása miatt. A csatorna hamarosan levette a rajzfilmet a

műsoráról, komoly felháborodást kiváltva a magyar, egyelőre még gyerekcipőben járó, otaku-körökben. A japán rajzfilm megszállott rajongóinak megjelenése Európában és az Egyesült Államokban gyakori téma a japán médiában. Képek jelennek meg népszerű japán magazinokban a Nyugat japanizációjának bizonyítékaként nyugati rajongókról, akik a japán rajzfilmek szereplőinek bőrébe bújnak, ugyanazokat a ruhákat, sminket viselik. Vágvölgyi szerint „az animét csak a mangából lehet megérteni” (Vágvölgyi 2000: 141). Mint tudjuk, a manga nem kizárólag gyermekműfaj. Ugyanez az állítás alkalmazható az anime esetében is. És akárcsak a manga, a japán animációs filmek is nagy tekintélynek örvendenek, nemcsak Japánban, de világszerte is. A japánok már 1914-ben kísérletezgettek az animációs filmekkel. Az első nemzetközi siker Kitayama Seitaro Peach Boy (Barack fiú) című 1918-as rövid filmje volt. A korai időszakban a fejlődés meglehetősen lassú volt, a következő mérföldkő a japán animációban 1932-ben volt, ekkor mutatták be az első japán animációs hangosfilmet. Az amerikai rajzfilm és Walt Disney hatása jelentős a japán anime kialakulásának történetében. Az ötvenes évek közepén a Toei japán filmvállalat elnöke olyan egész estés rajzfilmekről álmodott, mint a Disney-filmek. Az első egész estés rajzfilmet 1958-ban mutatta be a Toei, a rajzfilm egy kínai legenda alapján készült, a címe A fehér kígyó meséje volt. Tezuka Osamu, a manga istenének neve az anime történetének tárgyalásakor sem maradhat említés nélkül. Az ő képregényeiből lettek az első televízióban vetített anime-sorozatok. A Tetsuwan Atom (A hatalmas atom) lett az első anime-sorozat, de nem az első anime tv-műsor. Tezukát megelőzte a Otagi Manga Kalendárium, egy rövid történelmi történetekből felépülő rajzfilm. A robotfiú történetét követően Tezuka a - 44 -


Jungle Taitei című mangáját alkalmazta képernyőre, mi több ez volt az első színes japanimáció. A történet Kimba, a fehér oroszlán címen vált ismertté világszerte. Magyarországon is nagy sikerrel vetítették, több csatorna is műsorára tűzte. A jövőben játszódó sci-fi animék sikeréhez nem fér kétség. Tezuka kortársa, Matsumoto Reiji a tudományos-fantasztikus területen alkotott olyan világhírű animációs filmeket, mint Galaxis Expressz, ami a kilencvenes években német kereskedelmi csatornákon is látható volt. Az igazi áttörés azonban csak ezután következett: 1986-ban kezdték sugározni a Dragonball című sorozatot, ami Japán legnépszerűbb animációs tv-műsora lett. Népszerűsége pedig csak növekedett, ahogy elérte a világ többi országát. Egész tanulmányt lehetne írni a japán anime világáról. A televízióban vetített rajzfilmsorozatok a kilencvenes évekre elérték az európai közönséget is. Magyarul a kereskedelmi csatornák megjelenése óta találkozhatunk japán rajzfilm szériákkal. Egész üzletágak épülnek erre a műfajra, mindenki szeretné kihasználni a sikerüket. Gyűjthető kártyák,

játékfigurák,

füzetborítók

képében

találkozhatunk

egy-egy

kedvelt

rajzfilmfigura alakjával. A játékboltokat ellepték a Shongoku, Pikachu, Yu-Gi-Oh figurák. Úgy tűnik, az anime kinőtte a televízió képernyőjét, és a mozivászon újbóli meghódítása a cél. Miyazaki Hayao40 filmje, a Mononoke hime (Mononoke hercegnő) lett az első japán animációs film, amit a Disney vásárolt meg, hogy világszerte forgalmazza. 1995 novemberében egy időben mutatták be a Szellem a kagylóban (Kokaku Kidotai) című elsősorban felnőtteknek szóló, azóta az otakuk körében kultuszfilmmé vált rajzfilmet Japánban, az Egyesült Államokban és Angliában. 41 Az eladások alapján készült listán a Billboard szerint az Egyesült Államokban első helyezést ért el a videóváltozat. A Pokémon című anime-sorozat mozifilm változatát is elkészítették, Amerikában kasszasiker volt. Magát a sorozatot 51 országban sugározták, a nagyfilmet 33 országban mutatták be, a tengerentúli jegyár-bevétel 176 millió dollárt tett ki. (Iwabuchi 2002: 30) Az igazi elismerés a japán anime alkotói és rajongói számára mégis a 2002-es legjobb animációs filmnek járó Oscar-díj, illetve Berlin Film Fesztivál legjobb filmnek járó díj, amellyel Miyazaki Hayao Chihiro Szellemországban

40 41

A japán anime sztáralkotóinak egyike. Amit a közelmúltban magyar közszolgálati tévé is műsorára tűzött.

- 45 -


(Sen to Chihiro no Kamikakushi) című filmjét jutalmazta a filmszakma. A japán animációs filmek minőségét és vonzerejét az amerikai piacon is méltányolták. Magyarországon is egyre nagyobb tábora van az anime rajongóinak, akik animetársaságot hoztak létre, hogy így népszerűsítsék a japán rajzfilmet kis hazánkban. TatárKis Éva, a MAT, a Magyar Anime Társaság tagja válaszolt a társaságukkal és magával az animével kapcsolatosan feltett kérdéseimre. Magyarországon a manga és az anime nem igazán ismert, és az információhiányból adódó értetlenség, előítéletek miatt megítélésük elég negatív. Ezen a helyzeten szeretett volna változtatni, a műfaj kedvelőinek egy csoportja, és hogy a fellépés hatékonyabb legyen, hivatalosan bejegyzett szervezet alapításába fogott. Ez lett a Magyar Anime Társaság. Maga a Társaság 2003. július 6-án tartotta Alapító Közgyűlését. Célja az anime és manga, valamint a modern japán kultúra megismertetése Magyarországon, a tévhitek és félreértések eloszlatása, valamint a rajongók és a műfaj "érdekképviselete". Mivel beszerzés tekintetében a hazai rajongók nehéz helyzetben vannak, az Egyesület céljának tekinti a beszerzési lehetőségek bővítését is. A Társaság egy országos kiterjedésű csoportosulás, tagjai 16 különböző városból származnak. Az Alakuló Közgyűlésen családjával együtt tiszteletét tette Abe Hiroshi, a Japán Nagykövetség első titkára és biztosította a csoportot a Nagykövetség támogatásáról. A Társaság jelenleg 100-110 tagot számlál, de a létszám folyamatosan bővül. Az érdeklődés az animék iránt kétségtelenül nagy, a legutóbbi animeconon 42 a látogatók száma 300 körül mozgott, Tatás- Kis Éva szerint köszönhető mindez az Inu-yasha43 szinkronszínészeinek. Az érdekképviselettel kapcsolatban az Egyesületnek legutóbb a Frei Tamás műsorában szereplő sztereotipizált kijelentések miatt kellett fellépni. Ez ügyben tiltakozó levelet is küldtek a műsor ellen. Arra a kérdésre, hogy miért pont anime, Éva a következő választ adta: „Azt hiszem, legtöbbünknél az RTL Klubbon, vagy talán még korábban a német csatornákon bemutatott SailorMoon, DragonBall, stb. okozott függőséget. Egyszerűen csak megtetszett a rajzstílus, a "feeling", hogy volt történetvezetés, szimpatikus, kidolgozott karakterek, és végre volt valami, ami nem az önmagáért való pusztításról, gyilkolászásról szólt. Igazából ezt elmagyarázni nem nagyon lehet. Ez a stílus valakinek 42 43

Anime-vetítéssel összekötött rendezvény. 2004. november 9-én volt a legutóbbi. Az RTL-Klubon vetített anime-sorozat.

- 46 -


vagy tetszik, vagy nem. Aztán ahogy egyre jobban belemélyedtünk az animékben, egyre jobban megismertük az egyéb Japán pop/szubkultúrákat. Így nagyon sokan közülünk már J-pop, J-rock, visual, stb. rajongó.” A Társaság tagjai heti rendszerességgel tartanak összejöveteleket, kéthavonta pedig J-pop bulikat is rendeznek. Egy magyar kereskedelmi rádió egy hetente jelentkező műsort szentel az anime és manga témakörének már 2003 novembere óta. A műsor alapjában véve a beszélgetős kategóriába

tartozik.

Érdekessége,

hogy

a

beszélgetések

szüneteiben

japán

zeneszámokat játszanak, adott műsor tematikáját követve. A témák között szerepelt már a stíluselemek és műfajok, az Európában és Magyarországon bemutatott alkotások, valamint

az

alkotók

bemutatása,

a

japanimációhoz

kapcsolódó félreértések előítéletek tárgyalása és még sok más érdekesség. Mi adja a japanimáció vonzerejét? A japán rajzfilmek (és képregények és számítógépes játékok) hősei többnyire nem látszanak japánnak. Ezt a „nem-japánságot” hívják mukokusekinek 44 . Persze mindez még nem elegendő magyarázat. A vonzerő mindenki számára mást jelent. Van, akit a múltbeli Japán ábrázolása nyűgöz le, hiedelmekkel, szellemekkel, szörnyekkel, papnőkkel, magányos hősökkel. Mások számára a jövőben játszódó történetek vonzóak, cyborgok, gépek és más futurisztikus elképzelések képi megjelenítése bír lebilincselő erővel. És akkor még nem is esett szó a mesebeli lényekkel benépesített fantáziavilágokban játszódó történetekről, melyek hősei különleges képességekkel bírnak. A paletta rendkívül sokszínű. A rajongó pedig akár a kedvenc hőse bőrébe is bújhat egy számítógépes játék segítségével. Számítógépes játékok A japán rajzfilmek mellett a számítógépes és videojátékok is elismertté és népszerűvé váltak a nyugati és nem-nyugati piacokon. A számítógépes piacot három gyártó uralja: a Nintendo, a Sony és a Sega. A Nintendo egyik igazgatója szerint egy felmérés kimutatta, hogy az amerikai gyerekek körében Super Mario ismertebb, mint Miki egér. 44

Szó szerint: „valami vagy valaki, ami vagy aki nélkülöz minden nemzetiségi jelleget”. (Iwabuchi 2002: 28)

- 47 -


A sikertörténet pedig úgy kezdődik, hogy a Nintendo 45 „leigazolt egy ipari formatervezőt (…). 1982-ben, kis csapat élén megcsinálta a Donkey Kong nevű játékot, ami forradalmasította az elektronikus játékok piacát…” (Vágvölgyi 2000: 131) Az említett formatervező neve Miyamoto Shigeru, és a keze alól olyan játékok kerültek még ki, mint a Yoshi’s Story vagy a Legend of Zelda: A Link to the Past. 1985-ben alapítják meg a Nintendo of America-t. A marketingstratégia a következő: a játékot a japán világbemutató után Amerikában csak fél év múlva kezdik el forgalmazni, fél évre rá vezetik be Európában. 1998 óta tart a Pokémon sikere a globális piacon, behatolása még Marioét is meghaladja. 2000 júniusában a Pokémon játékszoftverből 65 millió másolat fogyott,

ebből 22 millió Japánon kívül. 4,2 milliárd játékkártya került eladásra, 2,4 milliárd talált gazdára Japánon kívül. (Iwabuchi 2002: 30) A közelmúltban a Sony egy újnak számító játékfejlesztéssel rukkolt elő, PlayStation néven. Sokak számára ma a PlayStation „a” videojáték. Észak-Amerikában 27 millió készüléket adtak el belőle. „A PlayStation ma a harmadik leginkább felismerhető brand name a világban, a Coca Cola és a Nike után.” (Vágvölgyi 2000: 133) Kezdetben a verekedős játékok alkották a PlayStation alapját, idővel azonban összetettebb játékok kerültek előtérbe, mint például a stratégia játékok. A Sony pedig a sikeren felbuzdulva piacra dobta a PlayStation továbbfejlesztett változatát, a PlayStation II-t. A számítógépes játékoknak és videojátékoknak köszönhetően gyerekek milliói hallgatják a japán nyelvet, anélkül, hogy észrevennék azt. A közönség egyre nagyobb. Nem véletlenül éri meg az egykori J-pop sztároknak zenét komponálni egy-egy játékhoz.

45

A Nintendo jogelődjét 1889-ben alapították Marofuku Játékkártyagyár néven. A céget 1951 óta hívják Nintendónak. (Vágvölgyi: 2000)

- 48 -


J-pop A J-pop nemcsak a japán populáris kultúrát jelenti, így nevezik a japán popzenét is. A japán pop egyelőre leginkább Kelet- és Délkelet-Ázsiában hódít. Ennek ellenére, ha alaposan szétnézünk a világban, minden bizonnyal találhatunk nyugati J-pop rajongót is. A japán popzene, mint Japánban a populáris kultúra általában, az amerikai popkultúrában gyökerezik. A japán prizmán való átszűrés elfogadhatóvá változtatta az amerikai kultúrát a kelet-ázsiai fiatalok számára. Míg sok zenén lehet érezni a közvetlen nyugati hatást, vannak szép számmal olyan előadók és műfajok melyek sok különböző elemből felépülve, már jó ideje a saját útjukon haladva valami teljesen újat teremtettek. Habár a J-pop gyökerei a ’70-es évekig nyúlnak vissza, az előzmények jóval korábban keresendők. Az első igazi áttörést a múlt század húszas éveiben a jazz elterjedése jelentette. Sorra bukkantak fel tehetséges művészek, akiknek népszerűsége felülmúlta az amerikai sztárokét is. A második világháború alatt azonban a korábban fejlődésnek indult zenei élet elcsendesedett. A nacionalista nézeteket valló hatalom bezáratta a nyugati irányzatokat követő klubokat. Az amerikai megszállás alatt újra virágzásnak indult a jazz. A háború után csak a kayokyoku nevű zenei irányzat népszerűsége haladta meg a jazz-ét. A műfaj az 1910-es években jelent meg, és a későbbi popdalok elődjének tekinthető. Az éppen induló lemezipar fantáziát látott ezekben a dalokban és a műfaj virágzásnak indult. A népszerűség növekedésével pedig különböző alirányzatok jöttek létre, a nyugati hatásnak köszönhetően pedig változatosabbá vált. A kayokyoku dalok közül néhány Japánon kívül is ismertté vált. A legemlékezetesebb ilyen eset 1963-ban történt, mikor – a nyugaton csak Sukiyaki-dalként ismert – Ue wo muite aruko című dal Sakamoto Kyu előadásában a Billboard kislemez-listájának élére küzdötte fel magát. Ehhez hasonló teljesítmény azóta sem sikerült senkinek, habár volt még néhány próbálkozás (Ishida Ayumi Blue Light Yokohama című számát például a magyar rádiók is játszották a hetvenes évek legelején), azonban ezek mind egyszeri sikerek voltak. A hatvanas években a kayokyoku átalakult, megerősödött a lemezcégek hatása, egyre jobban irányításuk alatt tartották a közízlést. A közízlés azonban gyorsan változott, így a sztárok is gyorsan cserélődtek. A tradicionális hangzással bíró dalok helyét a

- 49 -


könnyen emészthető popdalok vették át. Ekkora olyan sztárkultusz alakult ki, ami egyedülálló világszerte. Az idolokat szigorú szerződés kötötte, nemcsak énekesek voltak, szerepeltek tévésorozatokban, mozifilmekben, reklámokban. Emellett persze százával lehetett kapni a hozzájuk kapcsolódó különféle termékeket. A japán zeneipar lényege az idol-teremtés, vagy idoru, ahogy a japán mondja. Az idolok értéke nem az éneklésben van, az idoru rendszer fő eleme a sztárok és közönségük közötti intimitás, és az, ahogy a profik és amatőrök közötti távolság elmosódik. A japán idolok számára a legmegfelelőbb médium a televízió. Gyakori megjelenésük a reklámokban és más tv-programokban olyanná teszi őket, mintha a szomszédban élnének. Ki az idoru? „…japán fenomén, tervezőasztalon kikísérletezett, különböző arccal és hanggal összehozott kedvenc, egyéniségnek kialakított

csapatmunka,

számítógépen

kiaknázott

ifjúsági

idolum,

klónozott

bárányfelhő, virtuális popsztár.” (Vágvölgyi 2000: 167) Ezek a sztárok gyorsan cserélődnek, a japánok pedig éppen ezt a frissességet értékelik, hogy mindig van valami új. A média globális terjedésének hullámain, ugyanakkor a lokalizáció elveire épülve a japán popipar virágzik Ázsiában. Habár Sakai Noriko46 és a Chage & Aska duó népszerűek voltak az ázsiai piacon, Japán célja inkább a koncepció eladása, vagyis „hazai” popsztárok keresése, akik a japán know-how segítségével lesznek eladhatóvá. A gazdasági hatalom növekedése Kelet- és Délkelet-Ázsiában és a kereskedelmi tv-s piacok gyors növekedése a saját múltjára emlékeztette a japán zeneipart, ami arra késztette, hogy a jól bevált popidol-gyártó technikákat alkalmazza. A megfelelő emberek megtalálásához a legegyszerűbb módszernek a tehetségkutató műsorok adaptálása bizonyult.47 A japán popidolok nagyobb népszerűségre tettek szert Ázsiában, mint amerikai kollégáik. 1997 májusában Taipeiben a két koncertet adó Komuro Family nagyobb média figyelmet vonzott, mint a világsztár Whitney Houston. Szingapúrban a tízes slágerlistán általában négy J-pop dal szerepel, pedig még a szöveget sem értik. 46 47

Idoru, énekes és színésznő. Ilyen műsor volt például a Sutā Tanjō (Sztár születik) című tehetségkutató.

- 50 -


A J-pop Ázsia meghódítása után a világ többi részét ostromolja. Lassan és észrevétlenül. A rajzfilmek, filmek és számítógépes játékok háttérzenéjeként. Előbbutóbb megszokjuk. És akkor majd önállóan is megállja a helyét akár az Egyesült Államokban, akár Európában. J-pop az Interneten A japán populáris kultúra terjedése kézzelfoghatóvá vált. A legegyszerűbb és napjaink legkézenfekvőbb információforrása a világháló. Nem kell mást tenni, mint a keresőbe beírni a szükséges kulcsszavakat: Japán, populáris kultúra, J-pop, anime, manga és még sorolhatnám. Az eredmény pedig igazán meggyőző. Weboldalak tömege, a japán populáris kultúra egy-egy szegmensére specializálódva. Túlnyomórészt angol nyelvű oldalak vezetik be az érdeklődőt a japán szubkultúra rejtelmeibe. Íme, a bizonyíték, hogy az Internet maga a globalizáció. Nem kell sokáig keresgélni ahhoz sem, hogy az ember a saját anyanyelvén találjon információkat. Sőt, úgy tűnik, egy jelentős magyar otaku réteg kialakulása figyelhető meg, és biztosak lehetünk benne, hogy az Interneten az otakut képviselők száma csupán töredéke a meglévő magyar rajongóknak. Az aoianime.animehq.hu weboldal nemcsak animékkel foglalkozik, hírekkel szolgál a japán populáris kultúra minden területéről. Így a közelmúltban még Akihito császár lányának készülő esküvőjét is hírül adta. Emellett természetesen hasznos linkekkel, adatokkal segíti a keresgélőt. Más site-okon lelkes manga-fordítók teszik közzé munkájukat, gyűjteményüket. A jelenség korántsem új keletű, Yang ír Manga Nation című cikkében egy mozgalomról a világ manga-rajongói körében. A jelenség neve scanlation (Yang 2004/2). Az angol scan és translation szavak összevonásából született kifejezés teljesen web-központú. Lényege a manga-oldalak beszkennelése, és a világhálón való elhelyezése, abból a célból, hogy olyanok is hozzáférhessenek, természetesen, vagy többnyire ingyen, akik másképpen nem tudnának hozzájutni a képsorokhoz. Hihetetlenül hangzik, de magyar nyelvű J-pop, vagyis japán popzenével foglalkozó oldalak is léteznek. Tegyük hozzá, hogy globalizált világunkban már semmi nem tűnik elképzelhetetlennek. Az említett oldalak rajongói site-ok, amiket a lelkes otaku kedvenc J-pop előadójának szentel. A véletlenül idetévedő egyik-másik oldalon bele is hallgathat a kedvelt idoru albumaiba. A Sound Of Japan címet viselő oldal

- 51 -


nemcsak a modern japán pop- és rockzenei piacot mutatja be, de komoly tájékoztatóval is szolgál a japán könnyűzene múltjával kapcsolatban. A jpop.hu oldal rengeteg a japán zenei világ újdonságairól szóló hírrel szolgál. Szinte mindegyik japán idolról szolgál információkkal, az együttes történetéről, az énekes karrierjéről. És mindez magyarul. Nem csak a japán popsztároknak vannak rajongói. Legalább akkora rajongótábora van az animéknek és szereplőiknek, és ezek a rajongók nem feltétlenül az általános iskolások köréből kerülnek ki. Az egyes animék célcsoportja, mint a mangáké, más és más. Találunk olyan honlapot is, amelynek szerkesztője a japán nyelv rejtelmeibe kalauzolja a látogatót. A dolgozat elején már említésre került, hogy világszerte egyre többen és többen tanulnak japánul. Ezzel kapcsolatban Faizola ezt írja: „ David Janes, a New York központú U.S. Japan Foundation tisztviselője ellátogatott egy középiskolába Iowában, ahol 80 gyerek vett részt egy japán programban. Amikor megkérdezték őket, hogy miért tanulják a nyelvet, nem haboztak. A válasz a következő volt: manga és anime.” (Faizola 2003: A01) Az említett színvonalas honlapok mellett számos nyelven olvashat az érdeklődő a japán populáris kultúráról, ismerkedhet a távoli ismeretlennel. A hétköznapokba belopózó, nem is olyan távoli ismeretlennel. Az Internet hatalmas lehetőség. Ugyanakkor veszélyes lehetőség. Miután egy angol nyelvű japán internetes újság honlapjának fórumán feltettem a kérdést, hogy milyen változásokat idézett elő a globalizáció Japánban, egy újságcikket kaptam válaszként. A cikk olyan japánokról szól, akik az Interneten keresztül keresnek társakat csoportos öngyilkossághoz, sikerrel. Weboldalak nyújtanak lehetőséget társak keresésére és adnak tippeket a legmegfelelőbb helyekre. Az Internet terjedésének vannak káros következményei is. A japán pop-kultúra Ázsiában A japán kultúra terjedése előrébb lépett: a japán populáris kultúra termékeit jól fogadták Kelet- és Délkelet-Ázsiában. Sok fiatalnak szimpatikusabbak a japán TVdrámák románcai vagy a legutolsó divat, a trendi populáris zenei stílusok, vagy a japán idolokról szóló pletykák, mint az amerikai megfelelőik, melyek sokáig uralták a világ fiatalságának kultúráját.

- 52 -


A média globalizációja lehetőséget teremt, hogy Japán kiterjessze média-termelő rendszerét a többi ázsiai piacra. A kilencvenes évek elején még kétségek merültek fel a japán tv-programok versenyképességét illetően – viszonylagos passzív attitűdöt mutattak az ázsiai piacra való belépés tekintetében. A japán televízió és zeneipar nem volt annyira aktív a kulturális termékek exportálásában, mint más ázsiai és nyugati országok a kilencvenes évek elején. A japán imperializmus történelmi hagyatéka és a profitképes hazai japán piac alkották a passzivitás főbb okait. A média globális fejlődésével a korábbi aszimmetrikus kulturális kapcsolat Japán és más ázsiai országok között új megvilágításba került. A globalizált vidékeken a japán populáris kultúra jelenléte hétköznapivá vált. Nő a japán televíziós programok összes exportált órája; a japán tv-drámák és idolok szenvedélyes fogyasztása figyelhető meg Kelet- és Délkelet-Ázsia több részén. A japán export Ázsia más részeibe nem korlátozódik a kulturálisan „szagtalan”, vagyis a kulturális tartalom nélküli mukokuseki termékekre, hanem magába foglalja a populáris zenét, a tv-drámákat, és a divatmagazinokat, amelyeknek több közük van a látható japánsághoz. Japán az ázsiai fiatalok szemében egy új, modern civilizációt testesít meg. Népszerűvé váltak a japán tv-drámák, Ázsia fiataljainak kedvelt célállomása a Tokió Disneyland. A tv-drámák és popdalok – a kortárs japán városi kultúra elemei – hivatottak a fiatal japánok és ázsiaiak közötti párbeszédet támogatni, elősegíteni. A japán szappanoperák történetében az Oshin volt az első, amelyet Ázsia más országaiban is bemutattak. 46 országban sugároztak, Iwabuchi szerint a nézettsége a nem-nyugati országokban jobb volt, mint a Dallas-é, vagy a Dinasztiáé. A Japan Foundation kulturális csereprogramjának keretében ingyen vetítették Kelet-, Délkeletés Dél-Ázsiában, valamint Dél-Amerikában. A népszerűség kulcsa a japánok valódi életének bemutatása volt. Így nem csupán autókon és fogyasztói termékeken keresztül ismerhették meg Japánt. Az Oshin népszerűségéért olyan értékek ábrázolása is felelős, mint a kitartás, szorgalom és családközpontúság, ami pozitív Japán-kép kialakulásához is vezetett. Kedveltségét növelte, hogy ugyanazok a modernizáció és demokratizálódás okozta szociális problémák jelentek meg az epizódokban, amelyekkel a többi ázsiai ország is szembekerült.

- 53 -


Ahogy Japán csodálta a nyugati kultúrát, más ázsiai országok most Japánt imádják. A japán populáris kultúrát nemcsak fogyasztják, másolják is néhány ázsiai országban. A japán populáris kultúra importjának tiltása Dél-Koreában csak növelte a fiatalok érdeklődését és óriási feketepiacot teremtett Szöulban a japán magazinoknak, képregényeknek, filmeknek és zenéknek. Az elmúlt években tapasztalható közeledés a két ország között meglazította ezeket a korlátozásokat és 2004-re el is törölte azokat. Kelet-Ázsiában a japán popzene az uralkodó. Japán fiúcsapatok vezetik a slágerlistákat Tajvanban, Kínában és Hong Kongban. A Kína és Japán közötti hűvös kapcsolat ellenére a Glay nevű együttes Pekingben játszott a legnagyobb közönség előtt 2002-ben, közel 35 ezren vettek jegyet a koncertjükre. A japán modell utánzása könnyű és biztonságos utat jelentett a többi ázsiai ország számára. Úgy gondolták, hogy a japán rendszer sikere garantálja az ő sikerüket is.

- 54 -


UTÓSZÓ Japán sokat köszönhet a globalizációnak. Ha, mint a globalizációról szóló fejezetben már említettem, a globalizációt a történelmet végigkísérő folyamatként kezeljük, akkor tulajdonképpen Japán ennek a folyamatnak köszönhetően vált gazdasági hatalommá. A globalizáció tanította meg arra, hogy csak a számára hasznos értékeket, elemeket vegye át a vele kapcsolatba kerülő kultúrából, és mellette „önmaga” tudjon maradni. Ha nem lenne a globalizáció, ez a hihetetlen sebességű információáramlás a világon, nem kerülhettünk volna kapcsolatba a japán kultúra egyedi arcaival, a hagyományostól a populárisig. És persze globalizáció nélkül Japán nem lett volna képes felülértékelni kapcsolatait az ázsiai kontinenssel, nem tudott volna „visszakerülni Ázsiába”. Japán megtaníthat minket arra, hogyan fogadjuk be a globalizáció jóvoltából minket is elérő különböző kulturális hatásokat, és közben önmagunk tudjunk maradni, képesek legyünk megtartani hagyományainkat.

- 55 -


IRODALOMJEGYZÉK Árva László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon. Kairosz Kiadó/Növekedéskutató, 1998. Bizó Dániel: A japán techno-kultúra. www.hwsw.hu/oldal.php?cikkid=861&oldal=1, 2003. december 11. 2004. október 19. Brooke, James: Strangers in Life Join Hands in Death as the Web Becomes a Tool for Suicide in Japan (Idegenek az életben összefognak a halálban, avagy a világháló az öngyilkosság eszköze lesz Japánban) The New York Times, 2004. október 18. www.nytelectronicedition.com/index.cfm?fuseaction=signup&NSEMC=NYTNYTEOA 200404092. 2004. október 25. Dalby, Liza: A cseresznyevirágok hölgye. A titokzatos gésák. Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. Ehrlich Éva: Japán. A felzárkózás anatómiája. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1979. Faiola, Anthony: Japan’s Empire of Cool. Country’s Culture Becomes Its Biggest Export. (Japán menő birodalma. Az ország kultúrája a legnagyobb kiviteli cikk lesz). Washington Post Foreign Service, 2003. december 27. p.: A01. Ferber Katalin: A siker ára. László és Társa, 1998. Grüll Tibor: A globális kultúra négy arca. Hetek – Országos közéleti napilap, II. évfolyam, 36. szám. www.hetek.hu/index.php?cikk=2444. 2004. október 25. Herber Attila – Martos Ida – Moss László – Tisza László: Történelem 1500-tól 1789-ig. Reáltanoda Alapítvány, 1997. Hernádi András – Székács Anna: A japán gazdaság, társadalom és kommunikáció átalakulása az évezredfordulón. BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, 2003. Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán? Terebess Kiadó, Budapest, 1999. Hidasi Judit: Vissza Japánba. Terebess Kiadó, Budapest, 2003. Iwabuchi

Koichi:

Recentering

Globalization.

Popular

Culture

and

Japanese

Transnationalism. (A globalizáció újraközpontosítása. Populáris kultúra és japán transznacionalizmus) Duke University Press, Durham and London, 2002. Japan. Profile of a Nation. (Japán. Egy nemzet arca) Kondansha International, 1994. Koestler, Arthur: A lótusz és a robot. Terebess Kiadó, Budapest, 1999.

- 56 -


Kołodko, Grzegorz W.: Globalizáció, és a volt szocialista országok fejlődési tendenciái. Kossuth Kiadó, 2002. Nye, Joseph: Globalization is Not Americanization. (Globalizáció nem amerikanizáció) Taipei

Times,

2004.

október

22.

www.taipeitimes.com/News/edit/archives/2004/10/22/2003207970. 2004. október 25. Pásztor Aurél: Halasztott házasság. HVG, XXVI. Évfolyam, 46. szám. 46-48. Pásztor Aurél: Szóimportkorlátok. HVG, XXVI. Évfolyam, 4. szám. 25. Sakaiya Taichi: What is Japan? Contradictions and Transformations. (Mi az, hogy Japán? Ellentmondások és átváltozások) Kodansha America, Inc. 1993. Schmidt, Helmut: A globalizáció. Európa Kiadó, 1999. Jutaka Tazava – Szaburo Macsubara – Sunszuke Okuda – Jaszunori Nagahata: A japán kultúra története. Áttekintés. Japán Külügyminisztérium, 1987. Trom András: Japán válaszai a változó világ kihívásaira. Miskolci Bölcsész Egyesület, 1996. Vágvölgyi B. András: Tokyo Underground. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000. Yang, Jeff: Ghost Resurrected. (Feltámasztott szellem) SF Gate, 2004. október 1. www.sfgate.com/cgi-bin/article.cgi?file=/gate/archive/2004/10/01/ghost.DTL,

2004.

október 25. Yang, Jeff: Manga Nation. (Manga nemzet) SF Gate, 2004. június 14. www.sfgate.com/cgi-bin/article.cgi?f=/gate/archive/2004/06/14/manganation.DTL, 2004. október. 25. www.animetarsasag.hu. 2004. november 25. www.fikszradio.hu/japanimania. 2004. november 25. www.jpf.go.jp/e/japan/news/0407/07_01.html. 2004. november 25. www.soundofjapan.hu/jpop1.html. 2004. november 25. www.soundofjapan.hu/jpop2.html. 2004. november 25.

- 57 -

JAPÁN ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

Recommend Documents