J E L E S H E LY I É V F O R D U L Ó K 2 0 1 3 . Gyűjtés és válogatás a Miskolci életrajzi lexikonból valamint a www. rfmlib.hu oldalról
150 éve született Dóczy József (Miskolc, 1863. május 11. – Budapest, 1913. július 1.) nótaköltő. Miskolcon született. A 19-20. század fordulójának egyik legnépszerűbb nótaszerzője, dalait országszerte ismerték és énekelték. (A kanyargó Tisza partján; Darumadár útnak indul; Haldoklik a hajnalcsillag; Ica Te, Vica Te!; Mandulafa, mandulafa; Nádfödeles kisházikóm)
Darumadár útnak indul, búcsúzik a fészkétől,
Nincs szerelem, nincsen féltés, nincsen onnan
Messze hangzik bús panasza délre szálló felhőkből.
visszatérés sohasem.:/
Majd, ha én is útra kelek, én még sokkal messzebb
Nádfödeles kis házikóm leégett az éjjel
megyek,
Míg a babám ölelgettem a vadvirágos réten
Nem jár arra a madár sem, nem jut el a sóhajtás sem
Beleégett a jegykendőm adjál babám másat
odáig.
Csókolom a csókra termett piros két orcádat
Tavasszal, ha a tó partján kék nefelejcs virágzik,
Nádfödeles kis házikóm újra felépítem
Darumadár újra megjön, nem marad el sokáig.
Az udvarát rózsafával körül beültetem
/:De ahová én elmegyek, ott nincs se tél, se kikelet,
Rózsa rózsa piros rózsa nyílik minden sorba De ilyen szép barna kislány nincs minden bokorba.
200 éve született Doleschall Gábor (Losonc, 1813. február 13. Miskolc, 1891. április 24.): orvos, növényfiziológus Miskolcon telepedett le. 1849-ben a 22. honvéd zászlóalj főorvosa volt. Baráti kapcsolatba került Görgei Artúr tábornokkal. 1841-től jelentek meg tudományos tanulmányai szakmai folyóiratokban, ő írta az első magyar növényélettani könyvet (címe: A növények élettana). Szerepet játszott a miskolci közéletben is, így a Népkert rendezése és kialakítása körül
szerzett nagy érdemeket és 1844-ben megalapította a Miskolci Orvosegyesületet. Latabár Endre színidirektor orvosa volt”. Egykori lakóházában (Mindszent tér 2. sz.) ma a Lévay József Muzeális Könyvtár és a Szabó Lőrinc Könyvtár található. Irodalom: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. – Miskolc, Miskolci Idegenforg, és Kult. I., B-A-Z Megyei Levéltár, 2003. – 75-76 p. 200 éve született Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3.- Pest, 1871. február 2.) író, politikus. Egy ideig megyénkben, édesapja sályi birtokán élt. A hagyomány szerint itt írta A karthausi című társadalmi regényét, amely meghozta számára az irodalmi sikert és nemzetközi ismertséget.
Barabás Miklós: Eötvös József (1845)
150 éve született Gárdonyi (akkor még Ziegler) Géza (GárdonyAgárdpuszta – 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) Édesapja uradalmi gépész volt, családjával szinte az egész országot bejárta. Az elemi iskola 3 osztályát Sályban végezte, majd Hejőcsabára költöztek. Itt végezte el Gárdonyi a régi katolikus népiskolában a 4. osztályt. Később a Taktaharkány melletti Jajhalomban és Tiszalúcon lakott családjával, közben pedig a sárospataki református kollégiumban tanult. Az itt szerzett gyermekkori élményei bekerültek műveibe is.
400 éve született Haller Sámuel (1613-1643) diósgyőri várúr. 1636-ban esküt tett a királynak, hogy a várat rossz állapota ellenére, tehetsége és ereje szerint megtartja. 1641-től elrendelte a vár megerősítését. Főként a törökök ellenőrzésére rendezkedett be, a vár egyfajta őrállomásként működött. Az egri törökök egyik portyázó csapata kaszabolta le hatodmagával. Halálát a török nagyvezír is sajnálattal vette, mert Haller Sámuel Bocskai István fejedelem rokonságához tartozott. Utódai rekonstruáltatták a vár keleti épületszárnyát és ténylegesen ott is laktak.
2
150 éve született Istvánffy Gyula (Miskolc, 1863. november 20.- Miskolc, 1921.február 12.) néprajzkutató, tanár. Miskolcon született és elemi iskolába is itt járt. Budapesten magyar nyelv és történettudományi polgári tanári oklevelet szerzett. 1908-tól haláláig a miskolci polgári leányiskola igazgatója. Etnográfusként főként a palócság néprajzát kutatta, gyűjtötte. Számos cikket és több tankönyvet írt. Nevét Miskolcon iskola őrzi és a honismereti pályázatot is róla nevezték el.
Irodalom: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. – Miskolc, Miskolci Idegenforg, és Kult. I., B-A-Z Megyei Levéltár, 1999. – 24-26 p. 100 éve született Koszorús István (Hosszúmező, 1913. március 22.2007.) tanár. 1945-ben került Miskolcra a Lévay József, majd a Földes Ferenc Gimnáziumba, itt 1974-es nyugdíjazásáig tanított. Sokrétű társadalmi
tevékenységet
felkészültségű
szaktanár
vállalt, volt.
több
előadást
Tanítványai
tartott,
tisztelete,
alapos szeretete
végigkísérte pályáján. Egyik újságíróvá vált diákja írta : A tanár úr példát adott mindnyájunknak és e példákért nagyon sok köszönettel tartozunk neki. Mind megtanultuk latin óráin: „Veritas saepe laborat, sed axstinguitur nunquam”, vagyis az igazság néha háttérbe szorul, de sohasem alszik. Könyveket fordított latinról magyarra, emellett finnugor nyelvészettel foglalkozott. Főbb művei: Az antik Róma napjai című könyv római nevelésről és tanításról szóló fejezete; Affinitas = Rokonság c. nyelvtudományi mű fordítása, magyarázata. A Miskolci Lévay József Református Gimnázium által kiadott A falak üzenete című évkönyvében olvashatjuk rövid életrajzát ( A falak üzenete. – Miskolc, 1999. – 234-235.p.)
3
50 éve született Less Nándor. (1963. január 6. – 1993. február 11.) geográfus, botanikus, tájfutó. Miskolcon született. Feltárta a később védetté nyilvánított Délkeleti-Bükk flóráját és vegetációját. Elsőként kezdte el a Bükk részletes tematikus vegetációtérképezését (közel 15 ezer florisztikai adatot gyűjtött, és két új erdőtársulást fedezett fel.) 1992-től haláláig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem növénytani tanszékének oktatója volt. Számos külföldi kutatómunkában vett részt. 1992 végétől Afrikában vezetett expedíciót, melyről a Magyar Televízió három részes filmet készített (A Folyó, Expedíció a Nílus nyomában). Maláriafertőzés következtében fiatalon hunyt el. Emlékére 1994-től országos földrajzversenyt és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megyei tájfutóversenyt rendeznek (országos tájfutó bajnok, ranglista 6. helyezett volt.) A Less Nándor Emléktúra egy évente megrendezett teljesítménytúra Less Nándor geográfus emlékére. A túrát rendszeresen 60, 48, 35, 26 és 16 kilométeres távokon rendezik meg, kiinduló- és célpontja Cserépfalu. Posztumusz Pro Natura Díjjal és Teleki Sámuel Emlékéremmel tüntették ki (1993).
Less Nándor emlékkő, Bükk hegység
100 éve született Solti Bertalan (Temesvár, 1913. márc. 15.–Bp., 1984. ápr. 8.) színművész. Először 15 éves korában Miskolcon lépett színpadra, ahol öt éven át játszott, majd a háború után két évadot ismét itt töltött. Ízes, szép beszéde, mesterségbeli tudása kitűnő jellemábrázoló készséggel
párosult.
Egyszerű
stílusa,
természetessége
főként
férfikorában alakított drámai szerepeiben érvényesült. Kossuth-díjas, érdemes művész. Főbb filmjei: Bakaruhában; Húsz óra; Egri csillagok; Jó estét nyár, jó estét szerelem.
4
25 éve született Ungvárnémeti Tóth László (Kistokaj,1788. február 17.- Bécs, 1820. augusztus. 31.) költő. Kistokajban született, Miskolcon és Sárospatakon is tanult. Talán elfeledtük volna a költőt, ha nem fedezi fel újra – a 100 éve, 1913-ban született – Weöres Sándor. A Psyché című Weöres-mű és az ezt feldolgozó Bódy Gábor-film, a Nárcisz és Psyché tette igazán halhatatlanná Ungvárnémetit is.
Irodalom: Merényi Annamária: Adalékok Ungvárnémeti Tóth László biográfiájához = Irodalomtörténeti Közlemények, 2002. 3-4. sz. - 350-363. p.
5
150 évvel ezelőtt történt Miskolcon -
1863. szeptember 3-án avatták fel a Kazinczy utcai izraelita imaházat
-
1863. szeptember 13. A mindszenti templom alapkőletétele 100 évvel ezelőtt történt Miskolcon
-
1913. február 27. Elkészült az első vízvezeték Miskolcon.
-
1913. április 3-án ünnepélyesen felavatták az avasi víztárolót: ezzel megkezdődött Miskolcon a vízszolgáltatás
-
1913. szeptember 17-én a Miskolci Estilap adja hírül, hogy Gárdonyi Géza hozzájárul egyik művének megfilmesítéséhez. A Messzi van odáig c. kötetének egyik novelláját, az Ali rózsáskertjét viszik filmre Doktor Jánosnak, a miskolci színház akkori vezetőjének irányításával. (A filmben nagyrészt a miskolci társulat művészei szerepelnek.)
-
1913. október 5-én avatták fel a miskolci minorita rend fiúinternátusát (később Hámán Kató Leánykollégium), ahol 40 fiútanuló nyert elhelyezést.
-
1913. október 20. Városi kezelésbe veszik a miskolci múzeumot
-
1913. november 30-án A jövő asszonya címmel előadást tartott Miskolcon Kaffka Margit. Helyszín: Erzsébet izraelita elemi iskola.
-
1913. december 25-én nyílt meg Weidlich Pál csemegeüzlete „a fekete kutyához” címzetten a novemberben átadott Weidlich palotában. A céget 1756-ban alapították és egészen az államosításig Miskolc legnívósabb csemegeüzlete volt.
-
1913. december 28. A Diósgyőri Vasgyárban elkészültek a Lánchíd felújításához az új láncok. 50 évvel ezelőtt történt Miskolcon
-
1963. augusztus 20-án avatták fel a mai 73 méter magas avasi kilátótornyot („Tűtorony”) Forrás: Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium. – Miskolc: B –A-Z Megyei levéltár, 2002. – (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek ; 39.)
6
