AGROFEED
A Z AG RO F E E D K F T. B A RO M F I H Í R L E V E L E
2011. | 2. negyedéves szám
A nemzetközi baromfiipar termelési előrejelzései hosszabb távra������������������������� 2-5. AGROFEED
A Gyermelyi vállalatcsoport tevékenysége���������������� 6-7. Csalava László, mezőgazdasági vállalkozó��������������������8. Pulykatermelési konferencia Angliában������������������9-10. Csirkék és pulykák elhalásos bélgyulladása, a védekezés lehetőségei ����������������������������������������������� 11-12. „A jó indítás meghatározza az eredményes brojler hizlalást”������������������������������� 13-17. Hogyan hozzuk ki a legnagyobb teljesítményt baromfiistállónk hűtőrendszeréből?����������������������� 17-20.
2011. május 6-7-8. • Hódmezővásárhely XVIII. Alföldi Állattenyésztési és MezŐgazda Napok Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár
Baromfiipar
Baromfiipar
A nemzetközi baromfiipar termelési előrejelzései hosszabb távra
gabonaárak 15-40 %-kal lesznek magasabbak, míg a növényolaj árak több mint 40 %-kal nőnek, az elmúlt 10 év átlagához képest. Ugyanakkor hosszú távon is számítani lehet rá, hogy a világ gabonatermelésének a harmadát a keveréktakarmányokban fogjuk felhasználni, állati termékek előállítására. A világ állati fehérje előállítása tovább nő a következő évtizedben is. 2016-ra a szarvasmarha 11,5 %-os, a sertés 28 %-os, a baromfihús 33,5 %-os, a tej 6 %-os és a tojás 26,5 %-os termelésnövekedése várható (2006-hoz képest). Ezek az előrejelzések is mutatják a trendet, hogy a baromfihús, sertéshús és tojástermelés a leginkább dinamikusan növekvő ágazatok. A marhahús termelés enyhébb növekedése mellett a sertéshústermelés a 130 millió tonnát, a baromfihús termelése a 105-110 millió tonnát is elérheti 2015-2016-ra. Ugyancsak várható erre az időre a tejtermelés növekedése 650 millió tonnára és a tojástermelésé 77 millió tonnára.
Baromfihús termelési előrejelzések hosszabb távra Az előrejelzések szerint (Rabobank) a baromfihús termelés 2030-ban már meghaladja a sertéshús termelését és a világ első számú húsforrása lesz. A korábbi évtized 2,1 %-os éves hústermelés növekedése a következő évtizedben 1,9 %-ra mérséklődik, de a baromfihús lesz ennek a nyertese, hiszen az éves termelés és fogyasztás növekedése 2,4 % lesz, a sertés 1,7 %os és a marhahús 1,6 %-os növekedésével szemben. A világ baromfihús fogyasztása a következő tíz évben 2 kg/fő mennyiséggel, a jelenlegi 13,5 kg-ról 15,3 kg-ra fog nőni. A világ baromfihús és tojástermelése, amely együttesen kevesebb, mint évi 160 millió tonna, várhatóan a 2050. évre évi 300 millió tonnára fog nőni. A növekedés zöme a közepes jövedelmű térségekben lesz, mint Ázsia, Kelet-Európa, Közel-Kelet és Latin-Amerika. Ennek megfelelően 150 millió tonna csirkehús, 10 millió tonna pulykahús és 136 millió tonna tojás termelése várható. Természetesen a növekedést a népesség és a jövedelem gyarapodásán túl az élelmiszerárak, illetve az ezt alapvetően meghatározó takarmány alapanyag árak fogják behatárolni. A baromfi előnye a takarmányértékesítésben ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy olcsóbb az előállítása, mint a sertés- vagy marhahúsé. A hústermelés, fogyasztás és annak növekedése erőteljes összefüggésben van a világgazdaság, az egyes térségek, országok gazdasági teljesítményével, amit az elmúlt 15 év GDP és brojlerhús termelésének közel „együttes mozgása” is jól mutat. A fejlődő világ sok országában látható gyors városiasodás a vásár
lóerő erőteljes növekedését hozta, amit az elmúlt két év gazdasági válsága megtört. A 2009-es 1,9 %-os csökkenést követően a jövő évben már 3,3 %-os GDP növekedés várható, amelynek hajtóereje az ázsiai gazdaság lesz a továbbiakban is (6,5-7,0 % növekedés 2011-ben), amit Kína 9,5 %-os és India 8,5 %-os növekedése húz. Indiában a gazdasági teljesítmény gyors növekedésével 2015-ig 40 %-os növekedést várnak. A világgazdasági növekedéséhez más kontinensek fejlődő országai és Kelet-Európa is hozzá fog járulni. A világ húsfogyasztásának várható alakulása A világ húsfogyasztásának várható alakulása
A világ baromfihús termelésében a legnagyobb növekedést elérę országok A világ baromfihús termelésnövekedésében élenjáró országok
Globális növekedés
Ukrajna
Oroszország
Kolumbia
Chile
Törökország
FAO Food Outlook, 2009 június
A nagyobb jövedelmek nagyobb igényt támasztanak az élelmiszerek iránt, ami áremelkedést fog hozni. Ez jobban fogja érinteni az egyéb húsféleségeket, mint a baromfihúst, de ennek stabil árszintje várható a következő 10 évben. A takarmány alapanyag és keveréktakarmány árak hosszabb távon emelkedni fognak. A takarmány alapanyag és élelmiszer igény párhuzamos emelkedése szükségessé teszi a globális gabonatermelés jelenlegi 2,1 milliárd tonnás mennyiségének 3,0 milliárd tonnára növelését 2050-ig. Ma még nehezen számítható ki a bio-etanol, bio-dízel ipar gabonaigényének a hatása a felhasználásra és az árakra. Az OECD és FAO előrejelzések alapján várható, hogy a következő 10 évben a búza- és
Ezzel párhuzamosan a haszonállatok keveréktakarmány igénye még a hústermelés növekedését is meghaladóan emelkedik, az intenzív, nagyüzemi állattartás és termelés térhódítása miatt és elérheti az 1.150-1.200 millió tonnát, amelynek közel felét már a fejlődő országok fogják felhasználni. Az állattenyésztési ágazatok közötti „konkurenciaharcot” alapvetően a hatékonyság és gazdaságosság fogja meghatározni (a tradíció, a szokások és vallási megfontolások mellett), de egyre nagyobb szerepet kap a természeti források felhasználásának az aránya és a környezetterhelési hatás is. A fogyasztók biztonságos, környezetbarát állati termékeket várnak el, amelyek termelése során az állatjóléti elvárásokat is teljesítik. A fogyasztók felfogása szerint a fenntartható élelmiszertermelést gyakran azonosítják az organikus és szabadtartású termelési módszerekkel. Ezen módszerekkel, azaz „zöld forradalommal” az emberiség húsigénye nem biztosítható, hiszen ez legfeljebb 4 milliárd ember ellátását tudná megoldani. A nagyüzemi baromfihús termelés, mint ez korábban már bemutatásra került, a leginkább környezetbarát és fenntartható intenzív hús előállítási lehetőség, ez is indokolja további térnyerését. Az EU tagországok baromfitermelői számára nagy kihívás a gazdaságos, fenntartható, innovatív, a biológiai változatosságot fenntartó termelés, amely vonzó a fogyasztóknak, miközben figyelembe kell venni a világ legszigorúbb élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi, állatvédelmi előírásait és a legmagasabb termelési költségeket. A fogyasztók igénye változik és ehhez a baromfiiparnak folyamatosan alkalmazkodnia kell, megfelelő választék biztosításával. Ebben az évben az EU-n belül friss baromfihús már csak valóban friss feldolgozásból forgalmazható, a fagyasztott termékek „frissként” történő értékesítése már nem megengedett. A magasabb elvárásokat az „EU-farming” címke
használatával kellene jutalmazni, ami még nem került bevezetésre. A Szalmonella fertőzés elleni védekezés az EU-n belül új szakaszához ért, a humán fertőzésért felelős Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium kórokozóktól történő mentesítés (inkább erőteljes gyérítés) a jövő évtől erőteljesen felgyorsul. Az európai baromfiipar szerepe és jelentősége nem hanyagolható el a nehézségek mellett sem, hiszen közel 32 ezer baromfis vállalkozás 673 ezer embert foglalkoztat. A 11 millió tonna előállított baromfihús 107 milliárd € forgalmat jelent (AVEC). Összességében a következő évtizedben az európai baromfiipar 8 %-os növekedése várható, ami nem „fedezi” a 9 %-os fogyasztásemelkedést. A korábbi évek törekvései és a bevezetett szabályozások az EU baromfiiparának a versenyképességét jelentősen csökkentették. Az USA-ban 36 %-kal volt alacsonyabb a brojlerhús termelési költsége 2007-ben, mint Hollandiában, főként a kedvezőbb takarmányáraknak köszönhetően. A brazil önköltség több mint 40 %-kal volt kedvezőbb, az alacsonyabb takarmány és munkaerő költségek miatt. Mindkét országban engedélyezett a hús- és csontliszt használata, ami az EU-ban 2001 óta tilos. A teljes GMO-mentes takarmány alapanyag felhasználás követelménye (50-60 $ többletköltség tonnánként) tovább nehezíti a szemes és fehérjeforrásokhoz történő hozzáférést és a versenyképességet. Ugyanakkor a világgazdasági válság időszakában ezek a jelentős eltérések csökkentek, Az amerikai és brazil (dél-amerikai) korábbi versenyelőny az európai termelőkkel szemben mérséklődött. Az EU baromfiipar versenyképességének romlását azonban nem elsősorban a takarmány alapanyagok, összetevők vagy a munkaerő ára, esetleg a gyengébb hatékonyság idézte elő. A költségnövekedés meghatározó részét az elmúlt tíz évben, éppen az EU szabályozás, a „fogyasztói igények” gyakran kritika nélküli, a közgazdasági lehetőségeket messze meghaladó „politikai bevezetése” idézte elő. A baromfiipar adminisztratív kötelességeinek fokozása, az állatjóléti, környezetvédelmi és állatszállítási előírások szigorítása, a hatósági ellenőrzés, a laboratóriumi vizsgálati kötelezettségek növelése együttesen idézték elő a jelentős költségnövekedést. Ez nem jelenti azt, hogy az irány ne lenne helyes, de ennek árát egyelőre csak az EU baromfiiparának kell „kigazdálkodni”. Ezek a folyamatok is eredményezték, hogy az EU térségén kívüli baromfitermelők erősödtek, ami további koncentrációt, a nagy, most már gyakran kontinenseken átívelő globális cégek térnyerését eredményezheti. Az AVEC (Európai Baromfifeldolgozók és Kereskedők Szövetsége) ez évi beszámolója is megfogalmazza az aggodalmat, hogy a nagy európai baromfitermelő cégek könnyen brazil és thai baromfifeldolgozó cégek részévé válhatnak, azaz a trend folytatódik.
Baromfiipar Baromfihús termelés növekedése A világ jelenlegi, közel 80 millió tonnás baromfihús (brojler- és pulykahús) termelésének jelentős hányadát az USA (18,832 millió tonna, az összes termelés 23,7 %-a, ebből pulykahús 2,484 millió tonna) és az EU adja (10,735 millió tonna, az összes termelés 13,5 %-a, ebből pulykahús 1,815 millió tonna). A két ország, térség a föld teljes lakosságának 11 %-át, míg a világ termelésének a 37,2 %-át adja. A termelés csak kismértékben nő (évi 1-2 %). Az ázsiai régióban Kína brojlerhús termelésének növekedési üteme eléri az évi 3,5-4,0 %-ot, termelése már az EU előtt jár (12,55 millió tonna). Kína víziszárnyas termelése a világ összes termelésének (6,2 millió tonna) 85 %-át adja. A dél-amerikai termelés mennyiségét tekintve is jelentős, Brazília baromfihús termelése 11,9 millió tonna és a világ első számú brojlerhús exportőre, miközben a hazai fogyasztás is magas. Mexikó 2,8 millió tonnás, Argentína 1,65 millió tonnás brojlerhús termelése szintén kiemelkedő. A dél-amerikai baromfiipar versenyképessége miatt a további növekedés is rendkívül dinamikus lesz. Hosszú távon export lehetęséggel rendelkezę országok Export potenciállal rendelkezę országok
A világ állati termék termelésének a várható alakulása – 2006-2016 milliontons
Csirkehús exportlehetĘséggel rendelkezĘ országok rangsora Dél-Afrika Magyarország
Megnevezés
Marha
Fejlett országok
S tés Ser
Baromfi (csirke, (csirke pulyka, kacsa)
Tej
FejlĘdĘ országok
Mexikó Románia Törökország Szerbia Vietnam Egyiptom Oroszország Indonézia India
Ukrajna
Tojás
WATT Poultry USA, Paul Aho, 2010 október
Régió Világ
Év
2006
2016
61,0
68,0
27,6
24,3
FejlĘdĘ országok
33,4
43,7
Világ
105,6
135,2
Fejlett országok
37,9
42,3
FejlĘdĘ országok
67,7
92,4
Világ
82,6
110,4
Fejlett országok
35,7
44,6
FejlĘdĘ országok
46,9
Világ
613,6
651,6
Fejlett országok
332 9 332,
347,2
216,8
304,4
65,8
Világ
61,1
77,3
Fejlett országok
18,5
20,2
FejlĘdĘ országok
42,6
57,1
Farrel 2008,HornP.2009
Az indiai brojlertermelés évi 6,5 %-os növekedésével az egyik legdinamikusabb és eléri a 2,65 millió tonnát. Ezt csak Oroszország iparának a növekedése „hagyta le” évi 1315 %-os növekedéssel a brojlerhús termelés már meghaladja a 2,0 millió tonnát, a jelentős orosz piacvédelmi (import kvóták folyamatos csökkentése, hazai ipar védelme) és fejlesztést támogató kormányzati lépéseknek is köszönhetően. A világ termelésében kiemelkedő teljesítményű Irán (1,6 millió tonna), Dél-Afrika (1,29 millió tonna) és Thaiföld (1,28 millió tonna) brojlerhús termelése. A korábbi (a ’90-es évek végén a távol-keleti és orosz gazdasági válság) és a jelenlegi válság ellenére is a világ baromfihús termelése és fogyasztása tovább nőtt, amelyet a fogyasztói preferenciák változása és a kereskedelmi korlátozások leépülése is elősegített. A világ összes hústermelésének ma már több mint egyharmadát a baromfi adja, amely egyaránt növekszik a fejlett és fejlődő országokban. A világ baromfihús termelésének a továbbiakban is az USA és Kína lesz a motorja, amelyek együtt a világ termelésének 40,0 %-át adják. A hatalmas belső piac, a kereskedelmi lehetőségek és a kedvező termelési körülmények egyaránt hozzásegítik e két országot a további fejlődéshez. Miközben a világ
tejtermelése évi 0,6 %-kal, marhahús termelése 1,0 %-kal nő, addig a sertéshústermelés évi 2,8 %-os növekedését is túlszárnyalja a brojlertermelés éves 3,5 %-os emelkedése, miközben a tojástermelés is évi 2,5 %-kal növekszik. Az EU hústermelésén belül egyedül a baromfiipar teljesítménye fog nőni, a belső piacok fontosságának növekedése mellett. A takarmányipar fejlődése még az állattenyésztés általános ütemét is meg fogja haladni (évi 5,5-6,0 %), hiszen a további növekedés intenzív termelésből fog származni, ami ipari takarmány előállítást igényel. Ezen belül a brojler intenzív keveréktakarmány ellátás évi 8 %-os, a sertésé még ezt is meghaladó (közel 9 %-os) lesz. A tojástermelés ipari takarmány ellátásának növekedése is el fogja érni az évi 6,5 %-ot. A kínai baromfiipar növekedése, az orosz mögött az elmúlt években a világon a legmagasabb volt, és ma már a világ második baromfihús termelője 12,55 millió tonnával. A termelés növelésében a nagy magáncégek és a külföldi vegyes vállalatok játsszák a legfontosabb szerepet. A külföldi tőke biztosítja a technológiai befektetést, menedzsmentet, amely párosítva a rendkívül olcsó munkaerővel, a fennálló problémák (takarmány alapanyagok hozzáférhetősége, gyenge infrastruktúra, állandó baromfi-egészségügyi veszély) ellenére is a növekedést fenntartja. A gabona felhasználás erős humán konkurenciája miatt Kína előnyben részesíti a takarmányértékesítésben legelőnyösebb baromfihús termelést. A megtermelt baromfinak jelentős hányadát továbbra is élőbaromfiként értékesítik, de ez a városi koncentrációval és generációváltással változni fog, a feldolgozóipar további boomját előidézve. A dél-amerikai térség baromfihús termelése és fogyasztása az elmúlt években igen dinamikusan nőtt. A brazil baromfiiparon túl Argentína, Kolumbia, Venezuela, Peru és Chile emelkedik ki, de még Bolívia termelése és fogyasztása is jelentős. A kontinens baromfiiparának dinamikus növekedése nem csak a termelés és a belső fogyasztás igen látványos növekedésében, de a baromfihús export gyors emelkedésében is jól látható. Mindezt más húsfélék termelésének, exportjának a növelése és a takarmány alapanyagok jelentős exportja mellett valósították meg. Dél-Amerika baromfihús termelése és fogyasztása Baromfihús Baromfihús Ország termelés fogyasztás ezer tonna kg/fő Brazília 11 900 40,1 Argentína 1 600 34,3 Kolumbia 1 000 23,2 Venezuela 950 35,3 Peru 890 28,0 Chile 600 28,0 Bolívia 350 30,0
Az EU 8,9 millió tonnás baromfihús termelésével továbbra is meghatározó szereplője a világ baromfihús előállításának, még ha részaránya folyamatosan csökken is. A baromfihús
Baromfiipar termelés növekedése, ha nem is éri el a világátlagot, továbbra is biztosítja az európai baromfiipar erősödését a húselőállításon belül. Az EU baromfihús önellátása eltűnt (a 10 évvel ezelőtti 108 %-ról) és pár éven belül nettó importőr (évi 105-110.000 tonna) lesz. Az EU belső baromfihús forgalma jelentős, ami részben a fogyasztói szokásoknak, az egyes baromfiféleségek előállítási lehetőségeinek, a vásárlóerő különbségeknek is köszönhető (belsőség, víziszárnyas fogyasztása, víziszárnyas előállítási lehetőségek, Kelet-Európából filé export nyugati irányba, Nyugat-Európából olcsó termékek keleti irányba). Az EU baromfihús export versenyképessége jelentősen csökkent az elmúlt években, de most is meghatározó az ipar működése, fenntartása szempontjából, hiszen eléri az évi 840 ezer tonnát. Ugyanakkor az EU a világ második baromfihús vásárlójává „lépett elő” (Japán után), évi 680 ezer tonnával, megelőzve a korábbi első Oroszországot. A behozatal elsősorban a továbbfeldolgozó ipar alapanyag igényét szolgálja ki, de jelentős az „olcsó termékek” behozatala is, különösen Kelet-Európába. Az EU legnagyobb baromfihús termelő országai Franciaország, amelynek a termelése 500.000 tonnával csökkent az elmúlt 10 év során, az Egyesült Királyság, Németország, Spanyolország, Lengyelország és Olaszország. A középmezőnyt Hollandia nyitja, Magyarország, Portugália és Románia előtt. Az EU piacán is dominálnak a vertikálisan integrált cégek, még ha méretük nem is éri el az USA-ban jellemző méreteket. A francia Doux és LDC cégek után az angol Grampian, az olasz AIA (Veronesi Group), a német Wesjohann, a holland Nutreco következik. A tíz legnagyobb európai integrátor a piac egyharmadával rendelkezik Az EU baromfihús termelése Baromfihús Ország termelés ezer tonna Franciaország 1 800 Egyesült Királyság 1 450 Németország 1 400 Spanyolország 1 300 Lengyelország 1 200 Olaszország 1 100 Hollandia 709 Magyarország 383 Portugália 327 Románia 304
A közép-kelet-európai térség politikai és gazdasági változásaival párhuzamosan a baromfiipar termelése is jelentősen csökkent. Az alacsony fizetőképes kereslet, az integrált termelés és a tőke hiánya, a baromfiipar gyenge hatékonysága, a megfelelő piaci információk hiánya és a gyenge marketing, a termékek gyengébb és ingadozó minősége egyaránt szerepet játszottak abban, hogy a térség országainak baromfiipari termelése felére-harmadára, az elmúlt évtized végére 1,8 millió tonnára esett vissza. A térség baromfiiparának a termelése, országonként eltérően, 1994 és 1997 között érte el mélypontját, de a gazdasági nehézségek, az orosz válság miatt (1998) sokáig nem volt stabil.
A FÁK országok jelenlegi termeléséből kimagaslik Oroszország 2,0 millió tonnás (10 éve 650 ezer tonna volt) és Ukrajna 690 ezer tonnás (10 éve 200 ezer tonna volt) termelése. Az orosz baromfiipar 300 %-os és az ukrán baromfiipar 345 %-os növekedése az elmúlt tíz évben valóban kiemelkedő a baromfiipar dinamizmusán belül is. Míg 10 éve a baromfitermelés önköltsége magasabb volt, mint az EU országok többségében (az ágazat alacsony termelési körülményei miatt, az olcsó alapanyag ellenére is), a fejlesztéseknek köszönhetően a baromfiipar első harmada (korszerű technológia és javuló menedzsment) már versenyképes, az emelkedő alapanyag költségek mellett is, bár a korábbi „mesés” nyereségek jelentősen csökkentek. Az orosz kormányzati támogatás erős hátteret ad a baromfi ágazat további fejlesztéséhez. A teljes orosz önellátáshoz (a belső fogyasztás emelkedése nélkül is) a következő 5 évben évi 10 % növekedést kellene fenntartani. A FÁK országok közül sok számára vallási okok miatt is (középázsiai országok) csak a baromfihús fogyasztás növelése célszerű, az ehhez kapcsolódó ágazati fejlesztésekkel. A világ húsfogyasztásának várható alakulása
Haszonállatok várható keveréktakarmány igénye – 2006-2016 Megnevezés
Régió
Ipari takarmány % 2006
2016
Világ
Brojler
Fejlett országok
100
100
FejlĘdĘ országok
40
80
Világ
Sertés
Fejlett országok
90
FejlĘdĘ országok
90
30
70
Fejlett országok
90
100
FejlĘdĘ országok
30
50
Világ Tojótyúk
Takarmányigény millió tonna 2006
2016
135,2
243,0
86,0
105,4
49,2
137,6
251,4
476,0
157,6
300,0 121,4
32,7
Baromfi
50,0
Világ
42,8
48,8
TejelĘ tehén
Világ
128,5
156,8
716
1127
Világ összesen más szektorokkal és haltermeléssel együtt
Sertés
71,4
Húsmarha
Farrel 2008,HornP.2009
Marha
176,0
93,8 73,7 41,0
A világ húsfogyasztásának alakulása 1999-2019 (kg/fƅ
WATT Executive Guide
A világ baromfihús termelését meghatározó országok, térségek termelésén túl jelentős és az elmúlt években igen dinamikusan nőtt Dél-Afrika brojlerhús termelése is, amely eléri az 1,3 millió tonnát. A Közel-kelet baromfihús termelése is sokat fejlődött, a klimatikus adottságok és a takarmány alapanyagok hiánya mellett is. Bár a termelés költsége rendkívül magas, az önellátás irányába való törekvés erősíti a baromfiipar lehetőségeit. A térségnek jelentős termelője Irán, Törökország, SzaúdArábia és Egyiptom. Dr. Zoltán Péter baromfi üzletág vezető
Partnereink bemutatása
Partnereink bemutatása Gyermely
A tésztagyárat kiszolgáló tojóágazat legfontosabb feladata a jó minőségű friss tojás termelése. A tésztagyár fejlesztésével párhuzamosan fejlődött a tojókapacitás is, így jelenleg 500.000 db tojótyúk található a három telepen, ketreces technológiájú tojóistállókban, amelyekben a berendezések meghatározó része új, az EU állatvédelmi előírásoknak megfelelő. A korszerű istállókban az etetés, az itatás, a szellőzés, a trágyázás és tojásgyűjtés rendszere teljesen automatizált. Az istállókból tojásszállító pályán jut el a tojás az osztályozó és csomagoló gépre, ahonnan lámpázás és súlyszerinti válogatás után, előírás szerint jelölve, becsomagolva kerül a tojás héjas tojásként értékesítésre vagy a tésztagyárba. A tojóágazat évente 140 millió db tojást termel, melyből 70 milliót a tésztagyár dolgoz fel, a többi pedig értékesítésre kerül továbbfelhasználók és kereskedők felé, a vevők igénye szerinti kiszerelésben. A jércenevelés modern telepen történik, melynek kapacitása 200.000 jérce turnusonként.
A vállalatcsoport egy telepen brojler tartással is foglalkozik, ahol 12 istállóból évi 1,2 millió csirke kerül értékesítésre. A telep technológiája, épületei korszerűek, termelési mutatói kiválóak. Az állattartás legnagyobb költsége a takarmány, ezért a vállalatcsoport állatállományainak keveréktakarmány szükségletét a Gyermelyi Tojás Kft. által üzemeltetett takarmánygyár látja el. A takarmánygyár alapanyag beszerzési, tárolási, technológiai, minőségbiztosítási rendszere a garanciája annak, hogy az előállított tápok maximálisan kielégítsék az állatok igényét, és kedvező áruk révén biztosítsák a gazdaságos termelést. A takarmánygyártás sokéves, kipróbált partnere cégünk és büszkék vagyunk arra, hogy meghatározó premix beszállítója vagyunk a sikeres cégcsoportnak, amelynek konszolidált nettó árbevétele az elmúlt évben 15,3 milliárd forint volt.
A Gyermelyi vállalatcsoport tevékenysége A Gyermelyi vállaltcsoport közel 60 éves történetével az egyik meghatározó vállalkozás a magyar mezőgazdaság, állattenyésztés és élelmiszertermelés területén. Már a rendszerváltást megelőző időben a hagyományos növénytermesztési, állattenyésztési tevékenység mellett elindult a malom és tésztagyártási üzletág, amely ma is meghatározó a cégcsoport tevékenységében. Folyamatos fejlesztések eredményeként a térség egyik legmodernebb malma és tésztagyára biztosítja a magyar és nemzetközi piacon a gyermelyi termékek hírnevét. A 9.500 ha területen gazdálkodó vállalatcsoport saját malomipari, tésztagyártási és keveréktakarmány alapanyag
igényét biztosítja. A 2001-ben bővített, 300 tonna napi kapacitású malom automata zsákolóval és kisegység csomagolóval rendelkezik. A minőségi alapanyagot, amely a tésztagyári igényeknek is megfelel, saját vetőmagüzem biztosítja a búzatermelő partnereknek. Az elmúlt évtizedben, a cégcsoport központi telephelyén új tésztagyár, az irodákat, a szociális blokkot és a kazánházat, hő-központot magába foglaló épület, liszt siló, lisztkeverő és automata magas raktár épült. Ezt követően új gyártócsarnok, automata apróáru csomagoló vonal, 2.100 kg/h teljesítményű szálas áru gépsor és egy 1.200 kg/h, valamint egy 1.500 kg/h kapacitású apróáru vonal beruházása történik meg. Ezzel Gyermelyen a térség legmodernebb tésztagyára valósul meg. A Gyermelyi tészta Magyarország piacvezető tésztamárkája. A tésztagyártást kiszolgáló új tojástörő üzem is épül, 4 millió db tojás tárolására alkalmas hűtött raktárral. Az elmúlt két évben megújult a teljes növénytermesztési géppark, valamint két új, egyenként 110.000 tojótyúkot befogadó, az EU legújabb állatjóléti berendezéseivel felszerelt istállóban indul meg a termelés. Az istállókból zárt szállítópályákon kerül be a tojás a teljesen automatizált válogató és csomagológépre, majd onnan a hűtött raktárba.
Partnereink bemutatása
Takarmányozás
Komárom
Csalava László mezőgazdasági vállalkozó – Komárom Csalava László partnerünk, mint gépész 1996-ban indította el brojler hizlaló vállalkozását, saját telepén, ahol partinként 20.000 csirkét nevelt fel. Rövidesen egy istállót is bérelt, ahol további 10.000 csirkét hizlalt egy rotációban, ezért 1998-ban saját kis keverőüzemet épített, a biztonságosabb és olcsóbb keveréktakarmány ellátás érdekében. Az üzem rövidesen partnereit is ellátta dercés táppal, melynek termelése évi 1.500 tonna volt.
Az üzemben jelenleg négy folyékony alapanyag adagoló rendszer működik, így olaj juttatható a keverőbe, a granulátum felületére és savanyító anyagok, enzimek is könnyen bevihetők. A vállalkozás a saját takarmány alapanyag előállítás irányába kíván fejleszteni az integrált termeltetés szervezésével.
Az új takarmánykeverő üzem építését 2007-ben indította el és a fejlesztések azóta is tartanak. A számítógép vezérelt, 8-10 tonna/óra kapacitású üzem a keveréktakarmány granulálására is alkalmas. A folyamatos gyártási és kereskedelmi fejlesztésnek köszönhetően értékesítésük elérte az évi 35.000 tonnát, amelynek háromnegyede baromfitakarmány, negyede sertéstáp. A gyártott takarmány 95 %-a ömlesztett, míg kisebb mennyiségben zsákos kiszerelésben is értékesítenek.
Pulykatermelési konferencia Angliában
Partnereik száma meghaladja a 130-at, akikhez 5 saját gépjárművel szállítják ki a takarmányt. A vállalkozásban 10 alkalmazott dolgozik.
A pulykatelepeken az alom az egyik legfontosabb környezeti tényező, mind gazdasági tekintetben, mind az állatok komfortja, jóléte szempontjából. A megnövekedett alomnedvesség negatívan befolyásolja a levegő minőségét és kedvező feltételeket teremt a patogén mikroorganizmusok szaporodásához. Ez megmutatkozik a termelési eredményeken is, romlik a takarmányhasznosítás, a súlygyarapodás, az állomány egyöntetűsége, a hús minősége. Ezen túl a káros környezeti hatások csökkentése magasabb költségekkel is jár. Az elhangzott előadás azokkal a menedzsement faktorokkal foglalkozott, amelyekkel kontrolálhatóak a környezeti feltételek, ezzel az emésztési folyamat, beleértve a ventillációt, az alom és az itató kezelését. A takarmány összetétele eredményezheti a nem megfelelő emésztést és ez által a nedves alom kialakulását. Emésztési rendellenességet okozhat a pulykáknál egyebek mellett a két alapvető takarmány összetevő, a zsír és a fehérje. A magas energiaszintű takarmányok zsír tartalma nagy. A zsíremésztés komplikált folyamat, emulzióképzés, enzimes lebontás és micellaképződés előzi meg az abszorpciót. A fiatal pulyka zsíremésztése nem hatékony, különösen igaz ez abban az esetben, ha a zsír minősége rossz. A táblázat a fiatal pulyka esetében mutatja a zsír emészthetőséget.
Az elmúlt év őszén újabb fejlesztések történtek az üzemben, hidrotermikus reaktor, síkmatricás prés (2. granuláló vonal) és expander (KAHL technológia) került beépítésre, a granulátum hűtése baktériummentes, szűrt levegővel történik.
2011. március 31-e és április 1-e között pulyka konferenciát tartottak az angliai Macclesfield-ben. A rendezvényen az Agrofeed Kft. is képviseltette magát. Szeretnénk megosztani az ott elhangzott takarmányozással kapcsolatos előadások rövid összegzését olvasóinkkal is.
Takarmány
3-5 napos kor
6-8 napos kor
9-11 napos kor
A zsír emészthetősége % Kukorica/szója zsír kiegészítés nélkül Kukorica/szója + 10 % zsír
74
76
78
69
72
71
A túl nagy mennyiségű emésztetlen takarmány (a vastagbélben jelenlevő baktériumok nem tudják maradéktalanul fermentálni), emésztési rendellenességet és rossz közérzetet okoz a fiatal állatnak. Ezen túl az ürülékkel zsír kerül az alomra, amely csökkenti annak vízfelvevő képességét. Bár az idősebb madár sokkal hatékonyabban emészti a zsírt, magas szintje és nem megfelelő minősége itt is hasonló negatív hatással jár. A magas NSP (nem-keményítő-polysaccharid) tartalmú takarmány szintén csökkenti az állat zsíremésztését, mivel csökkenti az epesavak mennyiségét a bélben. Mivel e nélkül a baromfi nem tudja bontani a takarmányzsírt az eredmény hasonló lesz, mint a magas zsírtartalmú takarmány esetében. A magas fehérjetartalmú takarmány szintén okozhat bélgyulladást és a nedves alom kialakulását. A megnövekedett fehérjeszint a bélrendszerben kedvez a gáztermelő baktériumok, a Clostridiumok elszaporodásának. Ezáltal az alom nedvessége és az istálló ammónia szintje nő, az emésztés romlik, a takarmányfelvétel nő, a testsúly csökken, az egyöntetűség romlik. Ezzel megnövekszik a betegségek kialakulásának az esélye. Észak-Amerikában az állatjóléti auditok tartalmazzák, többek közt az ammónia szint mérését (maximum 25 ppm), a talppárna gyulladás és az alom minőség vizsgálatát. A takarmányozást, a ventillációt és az alomkezelést a környezeti kontroll eszközének kell tekinteni. Ahogy a pulykák egyre nagyobb súlyúvá és termelékenyebbé válnak, úgy nő a száraz alom fenntartásának fontossága, az állat egészsége a vágott test minőség és az optimális környezet kialakítása érdekében. A következő bemutatott előadás témája a pulykatakarmányozásban alkalmazható alternatív alapanyagok, illetve az alkalmazásukat segítő enzimek témaköre. A kukorica és a búza árának emelkedése az egész világon arra készteti a takarmányozási szakembereket, hogy új lehetséges alapanyagok alkalmazását fontolják meg. Érdekes lehet például a bio-üzemanyag gyártás során egyre nagyobb mennyiségben keletkező kukorica, búza, illetve árpa DDGS. A bioetanol előállítás alapanyaga Amerikában
Takarmányozás főleg kukorica, Európában és Kanadában búza, árpa és cukorrépa. A búzával összehasonlítva a búza DDGS fehérje és rosttartalma magasabb, beltartalma változékonyabb. Az aminosav, legfőképpen a lizin szintje ingadozó, az aminosavak emészthetősége függ az előállítási, szárítási folyamatoktól. Magas rosttartalma korlátozza alkalmazhatóságát a baromfitakarmányokban. Ezek a hátrányos tulajdonságok enzimek alkalmazásával csökkenthetők. A szárított gabonatörköly – DDGS összetétele
A szárított gabonatörköly – DDGS összetétele
Búza
Búza DDGS
Kukorica
Kukorica DDGS
Búza
Búza DDGS
Kukorica
Kukorica DDGS
Szárazanyag
86,8
92,7
86,4
88,9
Szárazanyag
86,8
92,7
86,4
88,9
Hamu
1,8
5,0
1,4
5,8
Hamu
1,8
5,0
1,4
5,8
Fehérje
12,1
36,6
9,4
30,0
Fehérje
12,1
36,6
9,4
30,0
Nyerszsír
1,7
4,4
4,3
10,7
Nyerszsír
1,7
4,4
4,3
10,7
Nyersrost
2,5
7,6
2,5
8,6
Nyersrost
2,5
7,6
2,5
8,6
Keményítƅ
69,7
5,1
74,2
8,2
Keményítƅ
69,7
5,1
74,2
8,2
Összetevƅ
Cukor
2,8
4,0
1,9
Nettó energia MJ/gszárazanyagra
16,2
18,67
16,62
20,21
Összetevƅ
Cukor
2,8
4,0
1,9
Nettó energia MJ/gszárazanyagra
16,2
18,67
16,62
Baromfi egészségügy
termelt, akár többféle toxinnal is. Az eltérő mikotoxinok befolyásolhatják egymás hatását additív vagy szinergista módon. Additív hatásról akkor beszélünk, ha a két vagy több toxin károsítása összeadódik. Szinergista hatás esetén a különböző mikotoxinok együttes hatása erősebb, mint az egyedi mikotoxinok megjósolt kombinált hatása. Számos vizsgálati eredmény áll rendelkezésre ezzel kapcsolatban. Kubena (1995) például azt tapasztalta, hogy 21 napos pulykák esetében T2-toxin fertőzöttsége esetén a testsúly 26 %-kal csökkent, fumonisin fertőzés esetén 21 %-kal, míg a kettő toxin együttes jelenléte esetén 47 %-kal. Szinergista hatást figyeltek meg például az aflatoxin és a T2 toxin, vagy a DON és a T2 toxin között. A toxinok additív hatása több toxin kombinációja esetén
20,21
Fumonisin és T-2 toxin Kezeléséskontroll
A pulykatakarmányokban a legfőbb fehérje forrás a szójadara, melynek szintje a magas fehérje igény miatt akár a 35 %ot is meghaladhatja a starter takarmányokban. A szójadara kiegyensúlyozott fehérjeforrás, de tartalmazhat antinutritív faktorokat, úgymint tripszin inhibitorokat és lektineket. Proteáz-amiláz-xilanáz enzimkombináció alkalmazásával javítható a fehérje hasznosulása, a pulyka teljesítménye. Növekvő arányban alkalmaznak a pulyka takarmányokban repcedarát. A repcedara hasznosítható aminosav és energia szintje viszonylag alacsony. Foszfortartalma ugyan magas, de ennek nagy része fitát-formában van jelen. Emiatt fitáz enzim alkalmazása érdekes lehet. Brojler kísérletekben fitáz, proteáz és szénhidrát bontó enzimek alkalmazása javította az eredményeket búza/repce alapú takarmány etetésekor. Mások azt figyelték meg, hogy a repce fitát-tartalma más komponensekhez is kötődik, így csak kis része válik felhasználhatóvá. Áruktól függően a búza mellett árpa, tritikále, esetleg rozs is alkalmazható gabona a pulykatakarmányokban. Xilanáz és glükanáz enzimek alkalmazásával javíthatóak az elért eredmények. A toxinok témaköre nem maradhatott ki a pulykakonferencia előadásaiból sem. A mikotoxinok nem csak szabad formában vannak jelen az alapanyagokban, hanem glükózhoz, észterekhez, keményítőhöz, aminosavakhoz, szulfát-csoportokhoz kötött formában, ebben az esetben toxikus hatásuk mérsékelt. A Fusarium által termelt mikotoxinok például szabad és konjugált formában is jelen vannak. A konjugált forma azonban a bélrendszerben lebomlik, ezáltal a toxikus hatás jelentkezik. Ez lehet az egyik oka annak, hogy mikotoxikózist tapasztalunk ott ahol toxin szintet nem, vagy csak alacsony mértékben mutatott ki a vizsgálat. A különböző takarmány alapanyagok fertőzöttek lehetnek egy vagy több gomba által
10
Növekedés
Aflatoxin B1 + OTA FB1 (300kg/kg)
TͲ2 (5mg/kg)
Kombinációjuk
Ͳ 21%
Ͳ 26%
Ͳ 47%
3,29
3,54
FB1 (300kg/kg)
DAS (4mg/kg)
Kombinációjuk
Ͳ 30%,Ͳ24%
Ͳ 30%
Ͳ 46%
Sérüléspontszám
Növekedés
Kezeléséskontroll Növekedés
Kezeléséskontroll
FB1 (300kg/kg)
OTA (3mg/kg)
Kombinációjuk
Ͳ 30%,Ͳ24%
Ͳ 8%
Ͳ 37%
OTA Ͳ 12%
Ͳ 39,2%
AFB1
OTA
Kombinációjuk
Ͳ 16%
Ͳ 11%
Ͳ 36%
Növekedés
AFB1 (2,5 mikrog/g
TͲ2 (4mikrog/g)
Kombinációjuk
Ͳ 12%
Ͳ 8,5%
Ͳ 28,5%
1,14
1,32
Ͳ 0,2
Ͳ 0,1
Ͳ 2,0
Sérüléspontszám Húgysavmg/100ml
A DON és T-2 toxinok szinergista kölcsönhatása Mérés
AFB1 Ͳ 12,2%
Kontroll
DON
TͲ2
Kombinációjuk
Élƅtömeg
616
604
589
573
Sérüléspontszám
1,04
1,12
2,39
2,67
Cholesterol
1,66
1,56
1,55
1,39
Albumin
1,13
1,13
1,05
1,00
A mikotoxinok közötti szinergista és additív kapcsolatok AFB3
FB1
MON
DON
CPA
OTA
DAS
FA
T-2 toxin
Csirkék és pulykák elhalásos bélgyulladása, a védekezés lehetőségei
Kombinációjuk
Aflatoxin B1 + T-2 Kezeléséskontroll
Fumonisin és OTA
Növekedés
Kezeléséskontroll Növekedés
Aflatoxin B1 + DAS
Fumonisin és DAS Kezeléséskontroll
A toxinok szinergista kölcsönhatása az aflatoxinnal
Citrinin
A mikotoxinok közötti szinergista és additív kapcsolatok (a piros vonal a szinergista kapcsolatokat, a zöld szaggatott az additív kapcsolatokat mutatja)
Számos mikotoxin például az aflatoxin, ochratoxin, fumosinin, zearelanone káros hatást gyakorol az immunrendszerre. Ez az immunszupresszió akár klinikai betegségek, kokcidiózis megjelenését is elősegítheti. A T-2 toxin például csökkenti néhány ionofor kokcidiosztatikum kezelés hatását, növeli a betegség súlyosságát, a mortalitást. Megfigyelték a mikotoxinok és a Salmonella közötti összefüggést is. Számos gazdaságban alkalmaznak alomanyagként szalmát, ami szintén lehet mikotoxin forrás. Egy 2005-2009 közt lezajlott analízis sorozatban, 129 minta 63 %-a bizonyult fertőzöttnek egy vagy több mikotoxin által. Számos cég forgalmaz toxinkötőket, méregtelenítőket. Ezek alkalmazási arányát a toxinfertőzöttség szintjének megfelelően javasolják. Magas rizikójú csoportba azokat a takarmányokat szükséges sorolni, ahol egy mikotoxin van jelen magas dózisban, illetve ahol több egyidejűleg. Mákné Brasch Klára baromfi termékmenedzser
A világszerte előforduló, sporadikus vagy járványszerűen fellépő bélgyulladást okozó megbetegedés még sokáig gondot fog okozni a baromfitartóknak. Vérzésekkel, elhalásos bélgyulladásokkal járó tünetei mellett enterotoxémiás hatásaival is számolni kell. A betegség nem új keletű, hiszen 1930 óta ismert, de gazdasági kártétele jelentős. A betegségséget egy Gram-pozitív, spóraképző, anaerob, Clostridium perfringens nevű (A, ritkán B, C és D típusú) baktérium okozza. Egy faj többféle exotoxint is képes kiválasztani. A vaskos pálcika alakú, 3-9 µm-es baktériumok mozgásképtelenek, táptalajon spórákat nem képeznek. Tenyésztésükhöz anaerob körülményeket igényelnek, véres agaron hemolizáló telepeket alkotnak. A kórokozó szénhidrát- és fehérjebontó enzimekkel rendelkezik, ami az azonosításában felhasználható. Az A-csoporthoz tartozó virulens Clostridiumok exotoxinokat termelnek, amelyek közül az alfa-toxin lecitináz felelős a legfőbb hemolizáló és szövetkárosító hatásért. A nemrég felfedezett sejtkárosító béta 2-toxin struccban és pulykában volt kimutatható.
A Clostridium okozta bélgyulladás elterjedtsége a kontinenseken Clostridium perfringens pozitív diagnózis a termelĘk brojler állományaiban
A Clostridium okozta bélgyulladás hatása Clostridium perfringens okozta bélgyulladás hatása a brojlerek napi súlygyarapodására
A Clostridium spórák különösen ellenállóak a környezeti hatásokra és bizonyos fertőtlenítőszerekre. A külvilágon évekig megőrzik fertőzőképességüket. A brojlereknél és pulykáknál elsősorban intenzív mélyalmos és kifutós tartásban okoznak világszerte számottevő veszteséget. Amióta az Európai Unió az antibiotikumos hozamfokozókat a takarmányból kitiltotta, az elhalásos bélgyulladásos esetek száma jelentősen növekedett. A környezetben is jelen lévő kórokozó elsősorban a talajban található meg, ahol a szerves anyagok lebomlása folyik. A számára kedvező körülmények között a kórokozó az alomban, a takarmányban és a takarmány alapanyagokban szaporodik és toxinokat termel. A Clostridium perfringens kis mennyiségben az egészséges állatok bélflórájának is alkotórésze, mint fakultatív patogén kórokozó. Problémát akkor okoz, ha valamilyen egyéb kórok a bélcsatorna hámját fellazítja, illetve ha a Clostridiumok aránya jelentősen megnövekszik a bélflórában. Megbetegedésért elsősorban a Clostridium perfringens A törzsek által termelt alfa-toxinok felelősek. A kórokozó inváziós képessége csekély, azonban az alfa-toxinok hatására a baromfi és a pulyka ötször érzékenyebb, mint az emlősállatok. A szervezeten belül a toxint termelő Clostridiumok szaporodása a végbélben kezdődik, majd a fertőzés felterjed a vékonybélbe. Az exotoxinok jelentősen károsítják a bél nyálkahártyáját, amely a baktériumok további intenzív szaporodását segítik elő. A bélből felszívódó toxinok a belső szerveket, a szívizmot támadják meg, ami gyakran elhulláshoz vezet. A betegség kialakulását segítő faktorok közül a bélcsatorna diszbiózisát (a szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota), 11
Baromfi egészségügy diszfunkcióját a kokcidiózis, vírusfertőzések, illetve az ezeket követő immunszupresszív állapot (csirke anémia, fertőző bronchitis), a mikotoxinok jelenléte, a takarmány túlzott energia vagy fehérjetartalma, nem megfelelően végrehajtott visszatartásos takarmányozás, valamint az ivóvízhez való korlátozott hozzájutás idézheti elő. A fiatal állatok fogékonyabbak a megbetegedésre, mint az idősebbek. A megbetegedést a kórokozó vagy spóráinak szájon át, nagy mennyiségben történő felvétele is kiválthatja. A betegség lappangási ideje jellemzően 1-2 nap. A brojlerek megbetegedése leggyakrabban a 2-4. élethéten, a pulykáké a 7-12. élethéten jelentkezik. A takarmányfelvétel csökken, a vízfogyasztás nő. A hirtelen megnövekedett elhullás mellett a betegség tüneteit mutató állatok száma alig emelkedik. Az elhullás tág határok között változhat (1-10%). Az elhullott állatokban a kezdeti stádiumban, gócokban vagy szétszórtan jelentkező kipirosodás észlelhető a bél nyálkahártyájában, elsősorban az éhbél és a csípőbél tájékán. A savóshártyán áttűnő szürkés foltok a későbbi stádiumban láthatók. A betegség előre haladásával a bél nyálkahártyáján felületi elhalások, súlyosabb esetekben elhalásos felrakódások figyelhetőek meg, amelyek a bélfal megvastagodásához és a bélcsatorna kitágulásához vezetnek. Később a bél fala elernyed, kitágul. A béltartalom zöldestől vörösesbarna színig terjedhet, bűzös, törmelékes. A máj, a lép és a vesék néha duzzadtak, bennük ritkán különböző nagyságú elhalt területek láthatók. A máj elváltozása esetén a máj duzzadt, kemény, fakó. Az epe utak kitágultak és az epehólyag feszülésig telt, az epe besűrűsödött. A felszálló fertőzés eredményeként az epe erek közelében elhalásos gócok alakulnak ki. A toxinok és a bomlástermékek miatt szívizom elfajulás és vázizom elfajulás alakulhat ki. A vérkeringési zavarok miatt a bőr alatti kötőszövet ödémája figyelhető meg. Kórszövettanilag a bélbolyhok csúcsán lévő elhalt hámsejtek leválásával kezdődik a folyamat, majd vérzéses és elhalásos elváltozások jellemzik a bélbolyhok teljes felületét. Ebben a stádiumban, a bélbolyhokban a Gram-pozitív Clostridiumok gócokban elszaporodnak. A gócokat limfociták és heterofil granulociták szűrik be, amelyek ez elhalt területeket elhatárolják. A betegség diagnózisához a bél nyálkahártya elváltozása, a vaskos, Gram-pozitív, pálcika alakú baktériumok kimutatása a lenyomati mintából megerősíti az elhalásos bélgyulladás gyanúját. A biztos diagnózis felállításához a kórokozó kitenyésztésével és indirekt IF vizsgálattal, valamint az elváltozott bélsza-
12
Baromfi menedzsment
kasz kórszövettani vizsgálatával lehet jutni. Kórtani jelentősége leginkább a kórokozónak a májból való kitenyésztésének van. Vizsgálni kell az immunszupresszív tényezők szerepét, valamint az esetleges egyéb kórokozók részvételét a folyamatokban. A takarmány Clostridium perfringens spórákra történő vizsgálatának is nagy jelentősége lehet. Az elkülönítő kórjelzés során a fekélyes bélgyulladástól, a kokcidiózistól, a trichomonadózistól, a hisztomonadózistól és pulyka esetében a vérzéses bélgyulladástól kell a betegséget elkülöníteni. A legjobb megelőzés az állatok környezetének kórokozó- és toxinszint csökkentése, de a hajlamosító tényezők ellen is védekezni kell. Ajánlott megvizsgálni a takarmány nyersfehérje-, energiatartalmát és a takarmány Clostridium perfringens spóra tartalmát. Kiemelt fontosságú az új állomány fogadása előtt az istállónak spóraölő szerrel történő fertőtlenítése, természetesen alapos takarítást követően. Az istállóklíma optimális beállítása, valamint a telepítési sűrűség helyes megválasztása szintén hozzájárul a betegség megelőzéséhez. A betegséget idejében végrehajtott, ivóvizes antibiotikum kezeléssel (pl. béta-laktám, tetraciklin, linkozamid vagy makrolid antibiotikum) hatékonyan lehet megfékezni. Takarmányba adott linkomicinnel, vagy egyéb hatékony antibiotikummal megelőzhető a még egészséges társak fertőződése. Korábban döntően ezt a célt szolgálták a takarmányba kevert hozamfokozó antibiotikumok, a cink-bacitracin, virginiamycin is, azonban az Európai Unió és Magyarország hatásos rendelkezései alapján ezek használata ma már tilos. Az antibiotikumos kezelés hatékony alternatívája a bélflóra készítmények vagy szelektált bélflóra baktériumokból összeállított készítmények, mint a Lactobacillus acidophylus, Streptococcus faecium terápiás célból történő alkalmazása. A gyógykezelés mellett az állatok tartási, klimatikus és takarmányozási körülményeit is szabályozni kell.
Humán vonatkozás A betegségnek humán vonatkozása is lehet, mivel a Clostridium perfringens A-típusa fertőzött sebek gázödémás megbetegedését okozhatja, míg a C-típusba soroltak elhalásos bélgyulladást válthatnak ki. A Clostridium perfringens enterotoxinja élelmiszerfertőzést okozhat, amely 8-12 órán belül rosszullétben, levertségben, 1-2 napig tartó heveny hasmenésben jelentkezik.
„A jó indítás meghatározza az eredményes brojler hizlalást” A brojler hizlalás indításának kiemelt teendői és problémái A versenyképes brojler hizlalás ma már nem képzelhető el az azt befolyásoló elemek hatékony és költségtakarékos használata nélkül. A piac, azaz a vásárlók igénye határozza meg, hogy milyen termékeket kell előállítani. Ez természetesen csak akkor igaz, ha verseny van a piacon és a beszállítók megfelelő minőségű és mennyiségű árut tudnak felkínálni. Ugyanakkor a piacon kialakuló, gyakran „kikényszerített” értékesítési (nagykereskedelmi átadási árak) és a költségek szorítása alakítja az ágazat helyzetét, közgazdasági lehetőségeit, amely visszahat a termelésre, annak bővítési, fejlesztési lehetőségeire. Ezt egy adott ország kormányzata az import megfelelő korlátozásával, az ágazat fejlesztési célkitűzések támogatásával pozitív irányba tudja befolyásolni, amint ezt történt az elmúlt években, Oroszországban is. Ugyanakkor a piacvédelem is csak korlátozott ideig hatékony, mint, ahogy a támogatás sem mentesíti a cégeket a hatékony termelés kényszere alól. A korszerű brojler hizlalás során biztosítani kell a telepeken a járványvédelmet és higiéniát, a telepi és technológiai feltételeket, a megfelelő fajtát és naposcsibe minőséget, a takarmány alapanyagokat és keveréktakarmányt, az ivóvizet és az állategészségügyi megelőzést. Mindezek elvben előre kalkulálható és biztosítható tényezők, amelyeket a baromfi integrációnak, a fejlesztéseknek kell biztosítani, vagy ezek hiányában „el kell viselnie” a gyengébb eredményt vagy a veszteséget.
Eredményt akkor várjunk, ha az előre meghatározható és kalkulálható tényezőket figyelembe vettük és lehetőségeinket ki is használjuk!
A versenyképes brojler hízlalás elemei Brojler szülőpár állomány
Ágazat közgazdasági lehetőségei Piaci igény Szakmai paraméterek
Keltető
Naposcsibe minősége
Piac igénye, lehetőségek
Premix
Telep, istálló
Takarmány
Technológia
Ivóvíz
Menedzsment
Fajta
Takarmány alapanyag
Tenyésztő cég
Állategészségügy Járványvédelem, biosecurity
Fertőtlenítés, kártevő-mentesítés
Prevenció
Terápia
A brojler hizlalás eredménye már a telepítés előtt eldőlhet Eredményt akkor várjunk, ha az előre meghatározó tényezőket figyelembe vettük és lehetőségeinket kihasználjuk! Előre kalkulálható tényezők
Előre kalkulálható tényezők
Felelős szakemberek és vezetők, szakmai ismeretek és tapasztalat, nemzetközi ismeretek elsajátítása
Időjárás, de jó technológiával hatása mérsékelhető
Piac elvárása, ágazat piaci, közgazdasági helyzete
Takarmány beltartalma, alapanyagok minősége, keveréktakarmány ára
Naposcsibe minősége, ára
Telep, technológia korszerűsége, teljesítménye, állapota
Járványvédelem, állategészségügyi státusz
Ivóvíz minősége, megfelelő mennyisége
Technológia használata, menedzsment, de jól meghatározható üzemelési technológiákkal Nem várható piaci ármozgások energia, takarmány alapanyag Állategészségügyi problémák, azok kezelése
Telep automatizálása, riasztó rendszer, emberi tényezők veszélyének a csökkentése
Dr. Bajcsy Előd baromfi-egészségügyi szakállatorvos
13
Baromfi menedzsment
•
• •
bár a csibék testtömeg gyarapodása a hizlalás elején kisebb, de hatékonyabb, így gazdaságosabb is, azaz a korai testtömeg növekedés alapozza meg az elérhető maximális testtömeget a hizlalási időn belül, a hizlalási idő kitolása (a testtömeg elérése érdekében) jelentősen csökkenti a hatékonyságot, az elérhető eredményt, a hizlalás korai szakaszában, az első két hétben a legkritikusabb a környezeti tényezők hatása.
Hőlégfúvó
Vízpanel
A baromfitelepek megfelelő elrendezése (a rekonstrukció során ennek biztosítása megfelelő tervezéssel, a korábbi kényszermegoldások kiiktatásával), a biológiai védelem biztosítása elengedhetetlen a megfelelő teljesítmény elérése, az „örökös” problémák kiküszöbölése érdekében. Ugyancsak ilyen fontos az istállók kialakítása, a korszerű tartástechnológia beépítése, annak kezelhetősége, szabályozása, ellenőrzése.
Keresztszellőzés ventillátor
Szopókás itatórendszer
• • Istálló szabályozás
Siló, mérleggel
Keresztszellőzés légbeejtő
Alagút ventillátorok
Evaporatív hűtőpanel
A legfontosabb a telep biológiai tisztaságának a megőrzése! Fekete telepi út
F.
Friss, egész és darabolt 1,8-2,2 kg
Fajta
Friss, darabolt és filézett 2,2-2,5 kg
Hizlalási idő, testtömeg
Friss, filézett és továbbfeldolgozott 2,5-2,8 kg
Feldolgozás módja
Fert.
F.
Fekete telepi út
Trágya tároló
Fogyasztói szokások, elvárások, piac és ágazat fejlettsége
Ágazat fejlettsége, nemzetközi versenyképessége
Hazai baromfihús ellátás, export-import
Ágazat jövedelemtermelő képessége
A brojler hizlalás árbevétele, elérhető nyeresége nem a vágóüzemben keletkezik, hanem a brojler telepen, a napos kortól a kivágásig terjedő időszak minden napján, minden órájában, ezért elengedhetetlen az optimális környezeti menedzsment!
Az istálló levegő az egyik meghatározó „tápanyag”, amit gyakran elfelejtünk, mert nem látjuk, nem mérjük. A brojler fejlődéséhez fontos a megfelelő szintű istálló hőmérséklet, páratartalom és légcsere, az alom minősége, hiszen tiszta levegő és oxigén nélkül nincs „atlétikus” teljesítmény!
Termékféleség, kiszerelés, csomagolásmódja
Fajtához igazított technikai, technológiai, takarmányozási és állategészségügyi, üzemelési gyakorlat
Ágazat és termelő közgazdasági lehetőségei
elegendő számú alapszellőzést és alagútszellőzést biztosító ventilátor, az istálló megfelelő párásítását biztosító berendezés, a nevelés első két-három hetében, nyári 30-32 ºC feletti tartós meleg esetén evaporatív hűtés biztosítása, megfelelő szabályozás, vezérlés a technológia összehangolására, az emberi hibák lehetőségének a csökkentésére.
Bár a brojler hizlalás eredményességét nagyszámú tényező befolyásolja, amelyek elsősorban nem a telepi tényezőktől függenek (lásd előre kalkulálható tényezők), az állományok telepek közötti vagy telepen belüli összehasonlítása mutatja a környezeti menedzsment hatásának a fontosságát. A brojlerek teljesítmény potenciálját, azaz „elméleti teljesítményét és árbevételét” milyen mértékben sikerül kihasználni a hizlalás végéig a környezeti feltételek optimális biztosításától, az állomány gondozásától, azaz a telepi menedzsmenttől függ.
Alom tároló
Közút
Fehér telepi út
• •
Spirálos, tányéros etetőrendszer
Baromfitelep megfelelő elrendezése, biológiai védelme
Szoci
Piac igénye, közgazdasági lehetőségek
A korszerű technológia az alap a megfelelő, eredményes brojler hizlaláshoz!
Trágya tároló
A sikeres brojler hizlaláshoz számtalan tényezőt kell mérlegelnünk és betartanunk. A csibék indításának a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni az eredményes hizlaláshoz:
Korszerű istálló elrendezése, berendezése
A baromfitelepen elsődleges a biológiai tisztaság megőrzése! A korszerű tartástechnológia az alap a megfelelő, eredményes brojler hizlaláshoz!
Fekete telepi út
Bármennyire is igyekszünk a fenti tényezőket biztosítani, még mindig számolnunk kell az előre nem kalkulálható tényezőkkel, mint a hirtelen piaci változások, a kedvezőtlen időjárás és annak hatása, kivédésének többletköltsége, a napi üzemelési gyakorlat emberi és műszaki hibái vagy állategészségügyi problémák és ezek hatása.
Baromfi menedzsment
Naposcsibe és takarmány alapanyag hazai előállítása, ára
Beruházás, fejlesztés, támogatás, piacvédelem
Ágazat finanszírozása
A piaci igények, közgazdasági lehetőségek nem csak a tevékenység nagyságrendjét, költség-árbevétel viszonyait határozzák meg, de a felhasznált fajtát, a feldolgozás módját, a termékféleségek, kiszerelés és csomagolás módját is. Az ágazat nemzetközi versenyképessége meghatározza a hazai baromfihús ellátás lehetőségeit, az export-import viszonyokat, az input árakat (naposcsibe, takarmány hazai előállítása), míg a finanszírozási lehetőségek, terhek, a beruházás, fejlesztés támogatása, a piacvédelem a jövedelmi viszonyokat. A csirkék növekedési potenciálját a brojler fajta határozza meg, de ennek kihasználása nagymértékben függ a környezeti menedzsmenttől. Ha a csibéket nem éri negatív környezeti hatás a súlygyarapodás maximalizálható, a lehetséges legrövidebb hizlalási idő alatt, a lehetséges legkisebb költséggel, ami a maximális nyereség lehetőségét biztosítja.
14
Az istállóban megfelelő mikroklímát kell biztosítanunk a hizlalás teljes időszakában, amely az életkortól, az évszaktól és az éppen aktuális időjárástól függően széles skálán mozgó beavatkozásokat ás szabályozást igényel. Ennek érdekében a következő feltételek biztosítása szükséges:
• • •
korszerű és hatékony (energiatakarékos) fűtés (gáz hőlégfúvó, lehetőleg a külső, oxigéndús levegő bevezetésével és az égéstermék kivezetésével az istállón kívülre), megfelelő minimumszellőzés (kereszt vagy tetőkürtős) nyári maximumszellőzés (alagút) kialakítása nagyteljesítményű, szabályozható fordulatszámú ventillátorokkal és megfelelő légbeejtő felülettel, a szellőzés típusának megfelelő és elegendő légcserét, légsebességet biztosító légbeejtés,
Az istálló levegője és az alom minősége kulcsfontosságú környezeti tényező, így optimális hőmérsékleti zónára és jó minőségű levegőre van szükség, amelyet csak korszerű fűtési, szellőztetési és szükség esetén hűtési technológiával, illetve ezek szabályozásával tudunk elérni. Az istálló hőmérséklet a brojlerek által ténylegesen érzékelt hőmérséklet, amelyet az állatok mozgása és a szélmozgás hűtő hatása is befolyásol. A levegő minőségét a légcserén túl annak ammónia és egyéb gáz szintje, por, vírus részecske, baktérium és gomba spóra tartalma is befolyásolja. 15
Baromfi menedzsment A piaci igényekhez, a fajtához és a hizlalási célkitűzésekhez alakított takarmányozási programot kell alkalmaznunk. A fajtának megfelelő takarmánysort, receptúrát készítsünk, legyünk innovatívak, de konzultáljunk a premix és takarmány előállítóval. Vegyük figyelembe a takarmány alapanyagok beszerezhetőségét, váltását, optimális és megengedhető arányát, a keveréktakarmány állagát, minőségét. A megfelelő etetőrendszer, a napos etetés és a gépi etetés harmóniája, a takarmányfogyasztás mérhetősége egyaránt fontos. A takarmány alapanyagok és a kész takarmány beltartalmát és minőségét folyamatosan ellenőrizni kell.
A levegő minősége hatással van a brojlerek takarmány és ivóvíz fogyasztására, a kórokozók terjedésére, megbetegítő hatására is. A takarmány nem csak a legdrágább komponense a brojler hizlalásnak, de ennek megfelelő beltartalma és minősége határozza meg a brojler hizlalás teljesítményét (testtömeg, takarmányértékesítés, elhullás). A csirkék csak stressz-mentes környezetben tudják a teljesítményüket maximalizálni! Hatékony környezeti menedzsment = kevesebb takarmány létfenntartásra, több súlygyarapodásra! A takarmányozás tervezése és megvalósítása során soha ne helyezzük a gazdaságosságot a csirkék biológiai igénye elé! A drágább takarmány nem jelenti automatikusan azt, hogy nem lehet gazdaságos, míg az olcsóbb sem biztosít automatikusan jó eredményt, gazdaságosságot! A brojler hizlalás költségeinek közel 2/3-át a takarmány adja, így ennek az optimálisnál alacsonyabb vagy magasabb beltartalma, költsége alapvetően határozza meg a brojler hizlalás gazdaságosságát!
A víz is meghatározó tápanyag, de betegség forrása is lehet! „Ha nem mérjük, nem látjuk, ha nem látjuk, nem törődünk vele!” Az ivóvíz az erőteljes testnövekedés egyik alapvető építőköve, ennek optimális arányú és minőségű biztosítása nélkül nincs eredményes brojler hizlalás!
A brojler fajta és a hizlalási célkitűzés alapján összeállított itatási programra és a vízfogyasztás mérhetőségére, az ivóvíz kezelhetőségére van szükség. A vízminőséget folyamatosan ellenőrizni kell. A z ivóvíz kezelése gyakori feladat, amelyhez megfelelő vízrendszer és készítmények kellenek. A zárt, szopókás itatórendszer, a víznyomás szabályozása, napi ellenőrzése, az itatórendszer karbantartása, víztisztítási program szükséges. Szükség esetén a telepi vagy istálló ivóvizet kezelni kell a vízminőség és a brojlerek egészsége érdekében. Ma már a szerves savak alkalmazása nélkül a nagyüzemi brojler hizlalás nehezen képzelhető el (baktériumos fertőzések megelőzése, Salmonella és Campylobacter gyérítés).
Baromfi menedzsment A baromfitelepen alapvetően „hozott anyagokból” dolgozunk (telepi adottságok, technológia, naposcsibe fajtája, minősége, takarmány, stb.), ezért a pajtára adaptált és alkalmazott tartástechnológia és menedzsment, ezek folyamatos aktualizálása meghatározó az eredményességre. A hatékony brojler termelés alapja a technológiai előírások szigorú, de „gondolkodó” betartása, a fajtának megfelelő környezeti, takarmányozási, világítási és itatási program alkalmazása, az évszakhoz, időjárási viszonyokhoz igazított istálló klíma program és szabályozás. A telepi menedzsment feladata a nap 24 órájában az állomány felügyelete (automatizálás nélkül ez nem megvalósítható), az eszközök hatékony kihasználása, a személyi feltételek és a termelés alapvető feltételeinek a biztosítása. A baromfitelepeken az állategészségügyi prevenció megtervezése, a gyógykezelések végrehajtása és ellenőrzése állatorvosi feladat, de a bio-security, járványvédelem és megelőzés napi feladataiért a menedzsment a felelős!
A telepek állategészségügyi státuszát naponta az istállóban kell ellenőrizni (gondozás), hiszen az állatok viselkedésének, takarmány és ivóvíz fogyasztásának a változása már a tényleges tünetek vagy elhullás előtt jelezheti a problémát. Ezen túl szükséges a napi hullák rutinszerű laboratóriumi vizsgálata a szükséges bakteriológiai és szerológiai vagy egyéb kiegészítő vizsgálatokkal. A jó preventív állategészségügyi program költsége megtérül! Egészségesebb, homogénebb brojler állomány, amely gazdaságosan teljesíti az elvárt termelési paramétereket.
Dr. Zoltán Péter baromfi üzletág vezető
A hatékony állategészségügy alapja a megelőzés, ezért a preventív program tartalmazzon minden szükséges vakciná-
Hogyan hozzuk ki a legnagyobb teljesítményt baromfiistállónk hűtőrendszeréből? növeljük a levegő sebességét az épületben. Ez a módszer csak kisebb hőmérséklet emelkedés kiegyenlítésére alkalmas, ezért nagyobb hőmérsékletcsökkenés eléréshez már az istállók hűtése szükséges, amely a nagyüzemi gyakorlatban evaporatív hűtési technológiával történik (a továbbiakban EHT).
Az eredmény eléréséhez kevés időnk van, a brojlerek „sprinterek”, így a hibák és a káros hatások „kivédésére, visszafordítására” már nincs időnk a 39-46 napos hizlalási idő alatt, azaz meg kell előzni ezeket és ez az üzemelés fő feladata!
A magas hőmérséklet egyértelműen negatív hatással van a baromfi teljesítményére, amelynek gyakorlati hátrányait minden szakember ismeri. Ugyanakkor a termelés igen meredeken emelkedő költségei szükségessé teszik a fajlagos költségek csökkentését, ami már csak technikai eszközök igénybe vételével, korszerű technológiával képzelhető el. A szélsőségesen meleg (30-32 °C feletti) vagy forró (33-35 °C feletti) időjárási körülmények között, a baromfiistálló technológiai hőmérsékletét csak úgy tudjuk tartani, ha 16
zást, amelyet a járványvédelmi helyzet indokol, de egyetlen szükségtelent sem (immunszupresszió elkerülése). A preventív programnak nem része az antibiotikum kezelés, ezt csak indokolt esetben és célirányosan alkalmazzuk, inkább preferáljuk a pre- és probiotikumok használatát.
Globálisan és Magyarországon is bekövetkező felmelegedés, klímaváltozás következtében az éven belüli meleg periódus tovább tart és az átlaghőmérsékletek is megemelkedtek. Bármilyen rendszerű EHT hűtés erőteljesen javítja a nyári termelés hatékonyságát, ez olyan technológiai fejlesztés, ami gyorsan megtérül. A modern baromfitartás szükségessé teszi, hogy az időjárás, különösen annak szélsőségei lehetőség szerint ne vagy csak kisebb mértékben érintsék az istállón belüli körülményeket. Ezért is érthető az EHT gyors térnyerése, amely már nálunk is elter-
17
Baromfi menedzsment légsebességet és a rendszer a meleg levegőt a réseken húzza be és nem a panelen keresztül.
Baromfi menedzsment össze kell hangolnunk az istállóban a hő elvezető és a hűtő rendszert. A hűtési rendszer tervezésekor teljesen más kapacitást kell kalkulálni, ha az állatok végsúlya 1.80 – 2.00 kg és teljesen mást akkor, ha ez 2,5-2,8 kg (különösen igaz ez azt ezt meghaladó, nagysúlyú brojlerek, roasterek hizlalása esetén).
meg a maximális lehetséges hűtésmértéket. Minél alacsonyabb a relatív páratartalom (RH), valamint magasabb a hőmérséklet, annál jobban tudjuk hűteni az istállóba belépő levegőt. A gyakorlatban a 35,0-37,0 °C külső hőmérséklet és 50 %-os relatív páratartalom mellett a reálisan elérhető hőmérséklet az istállóban 28,0-29,0 °C lehet. A tényleges hűtést az EHT-rendszer hatékonysága is befolyásolja, azaz, hogy az elméleti hűtési hatékonyság mekkora hányada (általában 50-80 %-a) érhető el.
Kulcs a relatív páratartalom! jedt technológiai eszköz. A gyors terjedést az is segítette, hogy az elmúlt években, a darabolás, filézés arányának növekedésével a brojler vágási testtömege jelentő mértékben nőtt. A gazdaságosság miatt is erőltetett telepítési sűrűség és alapterületre eső nagy élőtömeg csak további igényként követeli ki a hűtés beépítését, ha gazdaságosan és különösen nyári veszteség nélkül akarunk brojlert hizlalni. Nyilvánvaló, hogy az 1,8-2,2 kg vágási tömegű brojlerek sokkal kevesebb hűtést igényelnek, mint a manapság nem ritka 2,5-2,8 kg vágási súlyú csirkék. Az elmúlt tíz évben egyre több baromfiistállót építettek alagútszellőzéssel és ezekbe az épületekbe már szinte kivétel nélkül építettek valamilyen formában hűtést. Az EHT mára már kifinomult eszközzé fejlődött a meleg időjárás kártételeinek mérsékléséhez. A rendszer beépítése elengedhetetlen előfeltétel, de megfelelő működtetéséhez néhány alapvető irányelvet követni kell a telepi szakembereknek, a megfelelő hatékonyságú hűtés és karbantartás érdekében. Nem szabad elfelejteni, hogy EHT csak alagútszellőzés kiépítésével együtt tud működni, azaz ne próbálkozzunk önálló beépítésével. Alapvetően a légáramlás a legfontosabb eszközünk az istállóhőmérséklet ellenőrzésében. Ha nincs elég ventilátor kapacitás vagy a ventilátorok nem működnek megfelelően, akkor az EHT nem lesz képes az istálló hűtésére. Ha nincs megfelelő légsebesség, akkor a ventilláció és az EHT-rendszer együttesen sem lesz képes biztosítani a baromfi komfort zónáját. Az alagútventilláció hőérzetet javító hatása akkor kezd csökkeni, amikor a levegő hőmérséklete már 30 °C fölé emelkedik. E hőmérséklet felett a légmozgás az állatok körül szinte semmilyen csökkenő hőérzetet nem biztosít. Ez azt jelenti, hogy az EHT eredményes működtetéséhez alapkövetelmény a hatékony és jó műszaki állapotú alagútszellőzés, amihez megfelelő épületszerkezet és hőszigetelés is szükséges. Az alagút szellőzés indításakor minden kereszt vagy kürtő légbeejtőt (függönyt) be kell zárni, az épület teljes hosszában, hogy az összes levegő a vízpanelen keresztül jöjjön be az istállóba. Bármely levegőszivárgás megakadályozza a maximális 18
Hűtőpanel károsodása magas pH-tól
A papír hűtőrács különböző mértékű elhasználódása egy adott telepen belül
Kalcium-szulfát (gipsz) kirakódása
Mekkora mértékű hűtés érhető el az evaporatív hűtési technológiával? Rossz minőségű hűtőrács papír Rosszul ragasztott hűtőrács papír
Az alagút szellőzés hűtő hatásához a ventillációt úgy kell megtervezni, hogy a légsebesség az istállóban elérje a 2,5 méter/ másodperc sebességet. Fontos alapszabály az is, hogy a ventillátorok képesek legyenek legalább percenként kicserélni az istálló teljes levegőjét. Az EHT-rendszer kiépítésekor figyelembe kell venni az alagútventilláció kapacitását, az épület nagyságát, típusát, méretét, belmagasságát és a légbeejtők típusát, méretét, szigetelését. Ugyancsak figyelembe kell venni a tervezéskor a termelési célt, a baromfi tervezett vágási testtömegét és az ország éghajlatát, ahol a baromfiistálló épül. Ez azt is jelenti, hogy
Azzal tisztában kell lenni, hogy a brojlerek számára optimálisnak tekinthető 22-23 °C nem érhető el, a nyári meleg időjárás esetén semmilyen hűtési rendszerrel, még igen hatékony alagútszellőzés mellett sem. Az esetek többségében nem is szükséges ilyen drasztikusan lecsökkenteni a teremhőmérsékletet, hiszen az EHT-rendszer az alagútszellőzéssel együtt működik, így az alagút hűtőhatása is javítja a brojlerek hőérzetét. A hűtés 3-5 °C hőmérsékletcsökkenést tud elérni, amelyet az alagútszellőzés légsebességének hűtő hatása „kiegészít” további 3-5 °C hőérzet csökkenéssel. A gyakorlatban 6-8 °C hőérzet csökkenés a reális célkitűzés, amely az esetek túlnyomó többségében elég ahhoz, hogy a brojlerek növekedése ne vagy csak kismértékben csökkenjen, és így ne romoljon a takarmányértékesítés, a fajlagos költség. A tényleges hűtés leginkább a levegő páratartalmától és az EHT-rendszer hatékonyságától függ. A páratartalom határozza
A belépő levegő páratartalma fontos, mert a kevesebb nedvességet tartalmazó levegő több vizet képes megkötni, ezért nagyobb hűtést fog eredményezni. Egy tipikus nyári reggelen a relatív páratartalom közel 100 %-os, a hőmérséklet pedig alacsony, jellemzően 20,0-21,0 °C. Amikor a levegő felmelegszik, a relatív páratartalom csökken, így a 6-7 °C hőmérsékletemelkedés közel duplájára emeli a levegő vízmegtartó képességét. Ha a levegő hőmérséklete a déli órákban eléri a 34-35 °C átlaghőmérsékletet, akkor a relatív páratartalom 45-50 % körüli értékre csökken. Amikor az EHT-rendszer működik, a száraz és meleg levegő vizet köt meg, a relatív páratartalom növekszik az istállón belül, amely az alagútszellőzéssel együtt 26,0-29,0 °C belső istállóhőmérséklet eléréshez elegendő. A nappal és éjszaka közötti hőmérsékletingadozásból, különbségből tudjuk kalkulálni, hogy mennyi az elméleti maximális hűtési lehetőség. Minden 1,5 °C nappali és éjszaki átlaghőmérséklet különbség 1 °C elméleti hűtést enged meg. A másik módja a számításnak, hogy a maximális hűtési potenciál körülbelül kétharmada lehet az éjszakai legalacsonyabb és a nappali legmagasabb hőmérséklet különbségének (például, ha az éjszakai legalacsonyabb hőmérséklet 22 °C, a nappali legmagasabb 36 °C, a különbség 14 °C, így 9,0-9,5 °C elméleti hűtés lehetséges. Ha a tényleges hűtésünk 4,5 °C, akkor a rendszer 50 %-os hatékonyságú, ha 6,0-7,0 °C akkor 75 %-os hatékonysággal működik az EHT-rendszerünk. A következő táblázatban megtalálhatjuk, hogy mennyi lehet az elméleti hűtésünk egy adott hőmérsékleten és adott relatív páratartalom mellett. Külső levegő hőmérséklete ( C°)
Elméleti hűtési potenciál, változó külső hőmérséklet és páratartalom mellett 80 %
70 %
60 %
50 %
40 %
30 %
40.5
3.9
5.5
7.7
10,0
15,0
15,0
37,5
3.3
5,0
7.2
9.4
13.9
13.9
35,0
3.3
5,0
6.6
8.9
13.3
13.3
32,0
2.7
5,0
6.1
8.3
12.7
12.7
29.5
2.7
4.4
6.1
7.7
9.4
13.9
26.5
2,0
3.9
5.5
7.2
8.9
13.3
19
Baromfi menedzsment A hatékony EHT-rendszer működés feltétele a víz! Mivel csak a víz párolgása eredményezi a tényleges hűtést, ezért elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű víz. Ahhoz hogy a levegő hőmérséklete 0,5 °C-kal csökkenjen légköbméterenként 0,5 liter vizet kell elpárologtatnunk. Ha egy brojler istálló ventillációs kapacitása 305.000 m³/ óra és az istálló hőmérsékletét 5,5 °C-kal szeretnénk csökkenteni, akkor a következő képlet alapján lehet megbecsülni, hogy mekkora vízmennyiség szükséges a hűtéshez: 305.000*0,5*5,5 = 838 liter/nap/épület Fontos meggyőződnünk arról, hogy EHT-rendszerünk képes-e megbirkózni a maximális hűtési igénnyel, amelyet az istállón belül szeretnénk elérni. Egy forró nyári napon, ha a hőmérséklet 37-38 °C, a relatív páratartalom 50 %, az elméleti hűtésünk 9,4 °C. Az istállóban jelentős vízfelhasználásra van szükség a kívánt hűtőhatás eléréséhez. Ha a gyakorlati hőmérsékletcsökkenés 7,2 °C, akkor a rendszerünk 76 %-os hatékonysággal működik. A baromfi istállóban kilenc, egyenként 38.000 m³/óra kapacitású ventilátor van, akkor 1.231 liter vízre lesz szükségünk óránként a kívánt hőmérséklet csökkentéséhez (9*38*0.5*7,2).
tén, annál nagyobb a valószínűsége hogy „csapadék” rakódik ki a panelen. A baromfinevelés során a víz magas pH-ja problémát okoz, de nem csak az ivóvízben, hanem a hűtési rendszerben is. A víz pH-ját a 6 (enyhén savas) és 8 (enyhén lúgos) érték között kell tartani. Ha a víz pH-ja erősen lúgos tartományban van, karbonátok, bikarbonátok és szulfátok csapódnak ki a panel felületén, ezek a komponensek koncentrálódnak a EHT-rendszerben és ennek eredményeként pH-növekedést okoznak. A maró hatású víz károsítja a cellulózt a panelben, ami a panel merevségét biztosítja. A panelben lévő papír vattaszerűvé válik és elveszíti a feszességét. A kalcium és a magnézium is szennyezheti a panel papír hűtőegységét, lúgos kémhatást okoznak. Ezek az ásványi anyagok általában eltömítik a cellákat, elzárják a levegő útját. Az egyik lehetőség a víz keménységének csökkentésére a vízlágyítás, amely eltávolítja ezeket ásványi anyagokat és semlegesíti a nátriumot a vízben. Egy másik lehetőség az lehet, hogy szerves savakat vagy vízsavanyítót adunk a vízhez, ami csökkenti a víz pH-t, ez növeli a kalcium oldhatóságát és semlegesíti a bikarbonátokat. Arról is meg kell győződnünk, hogy a pH-érték nem megy sokkal 7 alá, mert az szintén károsíthatja a panelt. A túlzott savanyítás fokozott algásodást okozhat, ennek megelőzésére 3-5 ppm klórt adagoljunk a központi vízvezetékrendszerbe. Fontos hogy ne közvetlenül az EHT-rendszerbe adagoljuk a klórt, mert a pillanatnyi nagy koncentrációjú klór drámai módon csökkenti a panel élettartamát. Stefán György szaktanácsadó
A karbantartási igény A hűtőpanelek maximális élettartamához a hűtési periódus után mossuk tisztára és fertőtlenítsük a hűtőpanelt. Az EHT-rendszer több tízezer liter vizet párologtat el, ha tartósan meleg az időjárás. Az egyik gond, hogy csak a tiszta víz párolog el, minden más ásványi anyag vagy a vizet szennyező anyag nem. Ezek az anyagok koncentrálódnak, maró hatásúvá válhatnak és egy „kásás” bevonatot képeznek a panelen. A leggyakrabban alkalmazott panelek egy nap alatt 2.000-5.500 liter vizet képesek elpárologtatni. Egy hónap folyamatos működés 100-szorosára is növelheti az ásványi anyagok koncentrációját a panelen! Minél nagyobb az ásványi anyagok koncentrációja a vízben, ami kering a panel hűtőfelüle-
A BAROMFI HÍRMONDÓ az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Dr. Zoltán Péter, Felelős kiadó: Szekeres István, Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621, e-mail:
[email protected], www.agrofeed.hu Tipográfia: Arttitude Design Kft.
Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621
Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389
Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017
