JEGYZÕKÖNYV Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2006. június 15-én 14.00 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérõl. Az ülés helye:
Polgármesteri Hivatal tanácsterem Szuhakálló, Kossuth L. út 7.
Jelen vannak:
7 képviselõ-testületi tag:
Távol maradt:
Tinyó Ottó Mertusné Varga Katalin Csorba Tibor Suga László Váncza Györgyné Dányi József Csiszárik János
polgármester képviselõ képviselõ képviselõ képviselõ képviselõ képviselõ
Dobos
alpolgármester
István
Tanácskozási joggal jelenlévõ meghívottak: - az ülés egész tartamára: Dr. Herczeg Tibor Csiszárik Jánosné Gergely Judit
-
-
jegyzõ iskolaigazgató óvodavezetõ
jegyzõkönyvvezetõ: Fazekas Józsefné
fõmunkatárs
Tinyó Ottó polgármester köszönti a képviselõ-testület tagjait, a tanácskozási joggal megjelent intézményvezetõket. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mivel a megválasztott 8 képviselõbõl az ülésen jelen van 7 fõ, így az ülést megnyitja. Javaslatot tett a napirendi pontok megtárgyalására. Az indítványok, javaslatok közé újabb – a meghívó kiküldése óta aktuálissá vált – napirendek felvételére tett javasaltot. Mivel az elsõ napirendi pont az önkormányzat vagyoni helyzetét jelentõsen befolyásolja és üzleti érdeket sértene, javasolta annak zárt ülés keretei között történõ tárgyalását. A képviselõ-testület a javaslatot egyhangúlag (7 igen) elfogadva, az alábbi napirendi pontokat tárgyalta meg:
Napirend Npr.
Tárgy
Elõterjesztõ
1.
Tájékoztatás az Önkormányzat és az Magyarországi Hulladékgazdálkodási Együttmûködésérõl – zárt ülés
2.
A 2005. évi gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelése.
3.
A szociális rászorultságtól természetbeni ellátásokról rendelet módosítása
4.
Az állattartás helyi Rendeletalkotás
5.
A közterülethasználat helyi felülvizsgálata. Rendeletalkotás
6.
Rendeletalkotás védelmérõl.
7.
a
és
ÉszakZrt.
gyámhatósági
függõ, pénzbeli és szóló 13/2003.(VII.29.)
szabályainak
felülvizsgálata. szabályainak
levegõminõségének
helyi
Indítványok, javaslatok
Tinyó Ottó polgármester Boros Béla vezérigazgató
Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Dr. Herczeg Tibor jegyzõ
a) A Múcsonyi Központi Orvosi Ügyeleti ellátás vállalkozási formában történõ ellátása. b) Az Ormosszén Kft. adásvételi ajánlata, önkormányzati tulajdon, külterületi ingatlanokra. c) Tájékoztatás az IKT projekt zárásáról
d) Kazincbarcikai Regionális Mentõszolgálat anyagi támogatás iránti kérelme.
e) Szuhakálló 234-es helyrajzi szám alatti ingatlan értékesítése.
f) Önkormányzati bérlakásokban fennálló közös tulajdon megszüntetése.
Tinyó Ottó Polgármester Dr. Herczeg Tibor jegyzõ
g) Zöld Titkok Kastélyóvodája Napközi Otthonos Óvoda maximális csoportlétszámtól való eltérésének engedélyezése h) Ellenõrzési jelentés tárgyalása
2
II. N A P I R E N D Tárgy: A 2005. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése. Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
A képviselõ-testület a jegyzõkönyv mellékletét képezõ elõterjesztés szerint tárgyalta meg a napirendet. Az elõterjesztéssel kapcsolatban az alábbi vélemények hangzottak el: Tinyó Ottó polgármester tájékoztatta a képviselõ-testületet, hogy a családsegítõ személyében újabb változás következik be, az eddig legjobban mûködõ családsegítõ távozik a szolgálatból. Véleménye szerint, a szolgáltatás sokkal hatékonyabban mûködhetne, irányukban nincs kontroll, hogy milyen tartalommal milyen színvonalon végzik tevékenységüket. Petrohainé Jáborcsik Ágnes GYIV felelõs elmondta, hogy a gyermek-és ifjúságvédelmi feladat hatékonysága az évben sokat nõtt, mely egyrészt a családsegítõ személyének, másrészt pedig, az államilag is dotált, megnövekedett idõkeretben ellátott tevékenységnek köszönhetõ. Személy szerint meglepõdéssel tapasztalta, hogy a családok egy része milyen szociális és higiénikus körülmények között él. Mertusné Varga Katalin képviselõ, GYIV felelõs elmondta, hogy az óvodában a feladatot az órakedvezmény igénybevétele, külön díjazás nélkül látja el, napi szoros kapcsolatot tart a szülõkkel, családlátogatásokat végez. Suga László képviselõ hozzászólásában elmondta, hogy elsõsorban nem a gyermeknevelést, hanem a családnevelést kellene megvalósítani a gyermekek érdekében. Vrabik Lászlóné iskola-igazgató helyettes Véleménye javult a feladat ellátás a kapcsolattartás minõsége.
szerint
észrevehetõen
Gergely Judit óvodavezetõ Hangsúlyozta, hogy intézményében gyermekvédelem természetes, napi munkával ellátott tevékenység.
a
Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy a GYIV feladatok ellátására biztosított óraszám kedvezményhez, a központi költségvetés semmilyen forrást nem nyújt. Az óraszám kedvezmény lényege, nem a GYIV felelõs túlóráinak növelése lenne, hanem tanítási óráinak csökkentése mellett, szabadidõ biztosítása a feladat elvégzésére. A tevékenységet eddig is kötelezõ volt ellátni, tartalmában változás nem történt, tehát az órakedvezmény nem indokolhatná az intézmény által jelzett változásokat Dányi József képviselõ az elõterjesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy az tartalmas, egyéb területeken is jól hasznosítható sok és érdemi információt hordozó anyag. A Képviselõ-testület egyhangú (7 igen) szavazattal az alábbi határozatot hozta:
3
18/2006.(06.15.) sz. Képviselõ-testületi Határozat: Tárgy: A 2005. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése. Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselõ-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2005. évi ellátásáról készített átfogó értékelést megismerte, azt elfogadja. Felelõs: jegyzõ Határidõ: azonnal, értelemszerûen.
III. N A P I R E N D Tárgy: A szociális rászorultságtól függõ, pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 13/2003.(VII.29.) rendelet módosítása. Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
A képviselõ-testület a jegyzõkönyv mellékletét képezõ elõterjesztés szerint tárgyalta meg a napirendet. A képviselõ-testület egyhangú (8 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta:
S z u h a k á l l ó K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t K ép v i s e l õ- t e s t ü l et é ne k 8 / 2 0 0 6 . ( V I . 2 2 . ) r en d e l et e a s z o c i á li s r á s z o r u l t s á g t ó l f ü g g õ p é n zb e l i é s t e r m é s z et b e n i e l lá t á s o k r ó l szóló 1 3 /2 0 0 3 . ( V I I . 2 9 . ) r e n d e l et é ne k m ó d os í t á s á r ó l . Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a többszörösen módosított 1993. évi III. törvény 115. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a szociális rászorultságtól függõ pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 13/2003. (VIII.1.) számú rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.§. Módosuló rendelkezések (1) A Rendelet 3.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 3.§ E rendelet alkalmazásában az Sztv. 4.§-ában megfogalmazott értelmezõ rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A Rendelet 4.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4.§ (2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, a kérelmezõ köteles a maga és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – e rendeletben elõírt tartalmú – igazolásokat becsatolni. A szociális ellátások iránti kérelemhez - amennyiben a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 4
63/2006.(III.27.) Korm. rendelet mellékletei által rendszeresített kérelem nyomtatványok nem tartalmaznak jövedelem nyilatkozatra vonatkozó részt, illetve az ott nem szabályozott, jelen rendeletben meghatározott kérelem nyomtatványok mellett – jelen Rendelet 3 .sz. mellékletében meghatározott jövedelem nyilatkozatot kell csatolni. (3) A Rendelet 8.§ (8) bekezdésének a.) pontja az alábbiak szerint módosul: 8.§ (8) A nem foglalkoztatott személy az együttmûködési kötelezettségét az alábbi esetekben szegi meg: a) nem állapodik meg írásban a beilleszkedést segítõ programról, illetve nem jelenik meg a (7) bekezdés a.) pontjában elõírt határidõre a Családsegítõnél, (3) A Rendelet 8.§ (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 8.§ (10) a.) Az együttmûködési kötelezettség súlyos megszegésének minõsül a Rendelet 8.§ (8). bek-e a.) és b.) pontjai szerinti együttmûködési kötelezettség megszegése.
b.) Az együttmûködési kötelezettség megszegésének minõsül a Rendelet 8.§ (8). bek-e c.) pontja szerinti együttmûködési kötelezettség megszegése.
c.) Az együttmûködési kötelezettség súlyos megszegése esetén {8.§ (10). a.} a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot és az ellátás folyósítását, az együttmûködési kötelezettség súlyos megszegésének kimondásával, a kötelezettség megszegésének napjával meg kell szüntetni.
d.) Az együttmûködési kötelezettség megszegése {8.§ (10) b.} esetén, az együttmûködési kötelezettség megszegésének kimondásával, a kötelezettség megszegésének napjától, a rendszeres szociális segélyt, 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani. Ha a folyósítás idõtartama, illetve az együttmûködési kötelezettség megszegésétõl számított 2 éven belül, az ellátott az együttmûködési kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, az ellátásra való jogosultságot és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni. (5) A Rendelet 15.§-a (1), (3)-(4). bekezdései az alábbiak szerint módosulnak: 15. § (1) Közgyógyellátásra jogosult az Sztv. 50. §-ának (1)-(2) bekezdésének hatálya alá tartozók. (3) Közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból megállapítható a szociálisan rászorult személynek, egészségi állapota megõrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében, ha kérelmezõ az (1) bekezdés szerint közgyógyellátásra nem jogosult, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a.) akinek a családban az egy fõre esõ havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedül élõ kérelmezõ esetében pedig a nyugdíjminimum 250 %-át és b.) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ba) 25 %-át meghaladja családban élõknél bb) 20 %-át meghaladja egyedül élõknél.
5
2.§ Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet 2006.július 1-én lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybelépésével egyidõben hatályát veszti a többszörösen módosított 13/2003.(VII.29.) Rendelet 8.§ (2); 10.§ (4);15.§(2),(4). Bekezdései. k.m.f. Tinyó Ottó sk. polgármester
Dr.Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Kihirdetve: Szuhakálló,2006. június 22.
Dr.Herczeg Tibor sk. Jegyzõ
IV. N A P I R E N D 4./ Napirend Tárgy: Az állattartás helyi szabályainak felülvizsgálata. Rendeletalkotás Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
A képviselõ-testület a jegyzõkönyv mellékletét képezõ elõterjesztés szerint tárgyalta meg a napirendet. A képviselõ-testület egyhangú (8 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 9/2006. (06.22.) rendelete az állattartás helyi szabályairól Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ- testülete (a továbbiakban: képviselõtestület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1.§ E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elõsegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2.§ E rendelet hatály Szuhakálló község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.
6
3.§ (1) E rendelet alkalmazásában a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetû termék elõállítására (pl. hús, tej, tojás gyapjú) munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minõsül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történõ, átmeneti tartása. b) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, felügyeli c) kishaszonállat: sertés, juh, kecske d) kisállat baromfifélék, galamb, házinyúl e) nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér f) haszonállat: a kishaszonállat, a nagyhaszonállat, és a méh g) kedvtelésbõl tartott állat: eb, macska, díszállat. Az állattartás általános szabályai 4.§ (1) A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények, és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védõtávolságokat e rendelet melléklete tartalmazza. 5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvezõ életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertõtlenítésérõl, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelõ tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állati védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérõl gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelõ elhelyezésérõl gondoskodni. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. 6. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyezõdést a tulajdonos illetõleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. 7.§ (1) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetõ, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén tilos haszonállatot tartani. 8.§ (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelõ lejtésû, csúszásmentes szilárd padozattal kell ellátni. (2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 30 kishaszonállatnál vagy 5 nagyhaszonállatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani.
7
(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertõtlenítõ meszelést kell végezni. (4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetõségének lehetõségét, valamint az etetõ- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetõségét. (5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.
9.§ (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellõzõnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (2) A keletkezõ bûzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellõzéssel a magasba kell terelni. 10.§ (1) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni, ennek hiányában pedig a trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettõl, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettõl legalább 30 méter távolságra történhet. (4) A trágya-és trágyalégyûjtõ kiürítésérõl szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetõleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. 11.§ (1) Tilos a haszonállat tartása a község emeletes tömbépületében. (2) Üzemszerû állattartásra abban az esetben van lehetõség, ha az állattartó rendelkezik a szükséges szakhatósági véleményekkel és engedélyekkel. (3) Haszonállatot tilos közterületen legeltetni. Kihajtásra és legeltetésre vonatkozó elõírások 11.§ (1) Haszonállat kihajtásakor az állattartó felelõs azért, hogy az állatok más tulajdonában kárt ne okozzanak. A közterület beszennyezése esetén az állattartó gondoskodni köteles a szennyezés eltávolításáról is. (2) Az állatok legeltetése csak az arra kijelölt helyen történhet. Az állatok gazdája köteles gondoskodni az állatok felügyeletérõl és arról, hogy legeltetés közben azok más tulajdonában kárt ne okozzanak. Amennyiben ez mégis megtörténik, köteles az állatok által okozott kárt a gazda a tulajdonosnak vagy sértettnek megtéríteni. Szabálysértési rendelkezések 12.§ (1) Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható az, aki a) nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetõ, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén haszonállatot tart, b) állatot közterületen legeltet, c) úgy tart állatot, hogy veszélyezteti az állat vagy ember egészségét, testi épségét, életét, d) nem biztosítja az állat oly módon történõ tartását, hogy azok a környezõ ingatlanokra ne tudjanak átjutni. 8
Záró rendelkezések Jelen rendelet 2006. július 1-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidõben, hatályát veszti az önkormányzat az állatok tartásáról szóló 16/1999.(X.19) rendelete. k.m.f. Tinyó Ottó sk. polgármester
Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Szuhakálló, 2006. június 22. Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Melléklet a /2006. (06.22.). számú önkormányzati rendelethez. 1. A rendelet 3.§-ában meghatározott nagyhaszonállatok istállója, ólja, vagy kifutója, a trágya, vagy trágyatároló védõtávolsága: -
lakóépülettõl 10 méter ásott kúttól 15 méter fúrt kúttól 5 méter
csatlakozó vezetéktõl, kerti csaptól 3 méter.
2. A rendelet 3.§-ában meghatározott kisállatok és kishaszonállatok ketrece, ólja, vagy kifutója védõtávolsága: -
lakóépülettõl 50 állatig 6 méter, 50 állat felett 10 méter ásott kúttól 10 méter fúrt kúttól 4 méter
csatlakozó vezetéktõl, kerti csaptól 3 méter.
Ezen mellékletben meghatározott védõtávolságok a rendelet hatályba lépését követõen megkezdett lakóépítmények megvalósítása során alkalmazhatóak.
9
V. N A P I R E N D 5./ Napirend Tárgy: A közterülethasználat helyi szabályainak felülvizsgálata. Rendeletalkotás Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
A képviselõ-testület a jegyzõkönyv mellékletét képezõ elõterjesztés szerint tárgyalta meg a napirendet. Szuhakálló Közsgé Önkormányzat Képviselõtestületének 10/2006. (06.22.) rendelete a közterület használat szabályairól Szuhakálló Község Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a helyi sajátosságokra tekintettel – a közterületek használatára és a közterület használat engedélyezésére az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezés 1. § (1) A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek községképi, községrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület használatát, a zöldfelületek használatát, a hirdetõ berendezések elhelyezését. (2) A rendelet hatálya Szuhakálló község közterületekre és azok használóira terjed ki.
közigazgatási
területén
található
(3) A közterület használati engedélyezésével kapcsolatos elsõfokú önkormányzati hatósági hatásköröket Szuhakálló község polgármestere (továbbiakban: engedélyezõ) gyakorolja. (4) Közterület:
a.) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi ingatlan;
b.) minden olyan önkormányzati tulajdonban álló belterületi közhasználatra szolgáló terület vagy építményrész, amelyet a rendeltetések megfelelõen bárki használhat. A közterület használat engedélyezése 2. § (1) A közterület rendeltetéstõl eltérõ használatához (a továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges. (2) Közterület használat engedélyt kell beszerezni:
10
c.) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védõtetõ (elõtetõ), ernyõszerkezet, hirdetõ berendezés (fényreklám), továbbá cég-és címtábla elhelyezéséhez,
d.) árusító és egyéb fülke (pl.: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére e.) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fedett várakozóhelyiség elhelyezésére, f.) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármûvárakozóhelyek céljára, g.) a köztisztasággal kapcsolatos építmények elhelyezésére,
h.) zászló, tájékoztató tábla, önálló hirdetõ-berendezés elhelyezésére,
i.) távbeszélõ fülke, fülke nélküli távbeszélõ készülék, postai levélszekrény elhelyezésére, j.) építési munkával kapcsolatos állvány, építõanyag elhelyezésére, k.) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre,
l.) kiállítás, sport-és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
m.) szobrok, emlékmûvek, díszkutak, vízmedencék, szökõkutak és köztárgyak elhelyezésére, n.) közmûvek felszín feletti építményeinek elhelyezésére, o.) zöldfelület bármilyen célú igénybevételére, p.) vendéglátó ipari elõkert céljára.
(3) Nem kell közterület használati engedély:
a.) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, b.) a közterületen, illetõleg az alatt vagy felett hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
elhelyezett
közmûvek
c.) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához, d.) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdetõ berendezés (fényreklám), cég-és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be. (4) Nem adható közterület használati engedély:
e.) zajos, bûzös, tûz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, építési törmelék elhelyezésére, továbbá szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve a vendéglátó ipari egységek közterületen ideiglenesen kialakított kerthelyiségeit, f.) a közlekedés elhelyezésére,
biztonságát
veszélyeztetõ
berendezések
és
anyagok
g.) közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármû közterületen történõ tárolására. h.) 3,5 tonnát meghaladó össztömegû személyszállító, teher, különleges jármûvek és ezek vontatványainak elhelyezésére.
11
(5) A község közterületein díszburkolatokra engedély csak kivételes esetben, a környezetvédelmi és faluképi szempontok figyelembe vételével adható. Az engedély iránti kérelem 3. § (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetõnek kell kérnie.
(3) Ha a közterület ideiglenes jellegû használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építõanyag stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezõnek kell kérnie. (4) A közterület használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
(5) az engedélyt kérõ nevét és állandó lakhelyének illetve telephelyének címét,
a.) a közterület használat célját és idõtartamát vagy azt, hogy a közterületet állandó jelleggel kívánja használni, b.) a közterület használat meghatározását,
helyének,
módjának
és
mértékének
pontos
c.) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói, mûködési engedély) egy másolati példányát,
d.) zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozat egy példányát, e.) árusítás esetén, amennyiben az árusítást végzõ személy nem azonos a kérelmezõvel, annak nevét és címét.
(6) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyezõ hatóság felhívására be kell mutatni a.) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot,
b.) építési engedélyhez kötött építmény elhelyezése esetén a jogerõs építési engedélyt, c.) a közút területét érintõ közterület használat esetén az illetékes elsõ fokú útügyi hatóság, az útkezelõ és a rendõrség hozzájárulását,
d.) közvetlen fogyasztásra kerülõ élelmiszer árusítása esetén az illetékes ÁNTSZ elõzetes véleményét. Az engedély megadása 4. § (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni a helyi rendezési tervet, a faluképi és mûemlékvédelmi, a köztisztasági, továbbá a közremûködõ szakhatóságok hozzájárulásában elõírt követelményeket. Az engedély kiadása során ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévõ berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növényzet szabadon maradjon és ne rongálódjon. (2) Az engedélynek tartalmaznia kell:
12
a.) az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,
b.) a közterület használat célját és idõtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetõleg, hogy állandó jellegû, c.) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, d.) az engedélyezési eljárásban közremûködõ szakhatóságok hozzájárulásában foglalt elõírásokat,
e.) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség elõírását, f.) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját,
g.) építési munka végzésének tartamára szóló engedélyben- szükség szerintelõírni a közterület felõl a faluképi követelményeket is kielégítõ kerítés létesítését.
(3) A közterület használat – 4.§ (4) bekezdésében említett esetben- csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhetõ.
(4) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi rendszabályokban elõírt módon történhet. (5) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell: a.) az engedélyezési eljárásban közremûködõ szakhatóságokkal,
b.) élelmiszer árusítás esetében az állami közegészségügyi felügyelõvel A közterület használat egyéb szabályai 5. § (1) A közterület használati engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelõen gondoskodni. (2) Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói, magánkereskedõi igazolvány, mûködési engedély, díjfizetésrõl szóló bizonylat stb.) magánál tartani és azokat az engedélyezõ hatóságok vagy a rendõrség ellenõrzése esetén kérésre felmutatni. 6. § (1) A közterületen szeszesital fogyasztása tilos.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik:
a.) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülõ árusítóhelyek közvetlen környékére, b.) vendéglátó ipari elõkertekre.
13
7. § (1) A közterület használat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével csak határozott idõre engedélyezhetõ. A határozott idõre szóló közterület használat legkisebb idõtartama 1 nap, leghosszabb idõtartama 5 év.
(2) Határozatlan idõre engedélyezhetõ közterület használatok: építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény, közmû aknák, posta- és hírlaptároló láda, illetve telefonfülke elhelyezése. (3) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszûnik. (4) A meghatározott idõre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett idõtartam lejárta elõtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetõség. A közterület használati díj 8. § (1) A közterület rendeltetéstõl eltérõ használatáért díjat kell fizetni. (2) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:
a.) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni, b.) reklámtábla elhelyezése esetén a reklámfelület nagysága a mérvadó, c.) minden megkezdett nap, hónap, m2 egésznek számít.
(3) Az engedélyezés a közterület használati díjat minden esetben fél évre elõre, a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül, a késõbbiekben pedig minden félév elsõ hónapjának 15. napjáig köteles megfizetni. Alkalmi árusítás esetén a közterület-használati díjat az árusítás megkezdése elõtt meg kell fizetni. (4) A közterület használat ÁFA nélküli díjának mértéke a következõ: b.)
c.)
a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlet- üzlet homlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védõtetõ (elõtetõ), ernyõszerkezet, hirdetõ-berendezés (fényreklám), cím- és cégtábla önálló hirdetõ- berendezés, önálló vitrin, koztató tábla, zászló (függõleges felülete)
tájé-
60Ft/m2/hó 500Ft/m2/hó
d.)
árusító- és egyéb fülke
100Ft/m2/hó
e.)
a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fedett várakozóhelyiség elhelyezésére
300 Ft/ m2/hó
f.)
építési munkával kapcsolatos állvány, építõanyag
100 Ft/m2/hó
g.)
alkalmi és mozgóárusítás
80Ft/m2/nap
h.)
javító- és szolgáltatótevékenység
60Ft/m2/nap
14
i.) j.)
kiállítás, sport- és kulturális mutatványos tevékenység
rendezvények,
50Ft/m2/nap
cirkusz
50Ft/m2/nap
k.)
vendéglátó ipari elõkert
200Ft/m2/nap
l.)
idényjellegû árusítás, vásározás
50Ft/m2/nap
(5) A közterület használati díjat a (4) bekezdésben meghatározott díjtételek alapján az engedélyezõ állapítja meg. (6) A közterület használati számlájára kell befizetni.
díjat
az
önkormányzat
11734183-14445875
számú
9. §
(1) Nem kell közterület használati díjat fizetni
a) a közmûveknek (elektromos, gáz, víz-és csatornázási mûvek), a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése után, b) postai és távközlési tevékenységgel berendezések elhelyezésére,
kapcsolatos
létesítmények
és
c) nem haszonszerzésre irányuló rendezvény esetén
d) közforgalmú közúti közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére, e) szobrok, emlékmûvek, díszkutak, vízmedencék, szökõkutak és a köztárgyak elhelyezésére.
(2) Nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott mentesség a közforgalmú közúti közlekedési vállalatok közterületen lévõ várakozó helyein árusító és vendéglátóipari tevékenységet, a külön jogszabályi rendelkezés szerinti közterületen elhelyezhetõ automaták és az egyéb szolgáltatást végzõk által elfoglalt területekre. A közterület használat megszüntetése és az engedély megvonása 10. § (1) Az engedélyezõ – a közterület használati engedély bevonására történõ figyelmeztetés mellett határidõ kitûzésével – felszólítja a szabálytalanság megszüntetése azt az engedélyest, aki: a.) a közterületen elhelyezett árusítóhely fenntartásáról nem gondoskodik,
folyamatos
tisztántartásáról,
b.) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el, c.) az engedélytõl eltérõ terméket árul,
d.) a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi, e.) a közterület használati díjat határidõig nem fizeti meg.
15
(2) Amennyiben az engedélyes a megadott határidõn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tõle a közterület használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni. (3) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja. (4) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál. (5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot- minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(6) Ha a közterület használat (1) vagy (2) bekezdésében említett módon szûnik meg, a már esedékesség vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet. (7) A közterület használati engedély közérdekbõl bármikor visszavonható.
(8) Ha a közterület használata engedélyhez kötött, annak engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyezõ hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül- helyreállítani. Vegyes és záró rendelkezések 11. § (1) A közterület használatának ellenõrzésére az engedélyezõ, a polgármesteri hivatal e joggal felruházott dolgozója és a rendõrség jogosult.
(2) Amennyiben a cselekmény nem minõsül magasabb szintû jogszabályban meghatározott szabálysértésnek, az e rendelet szerint „közterület használat szabályainak megszegése” szabálysértést követi el és 30.000.- Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható az, aki: a) a 2. § (2) bekezdés a)-n) pontjában meghatározott célra engedély nélkül használja a közterületet,
b) a 2. §. (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott módon és célra vesz igénybe közterületet,
c) a közterületen szeszesitalt fogyaszt a 6. §. (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével.
(3) Ez a rendelet 2006.07.01.napján lép hatályba, mellyel egyidõben hatályát veszti az önkormányzat képviselõ-testületének 8/1994. /VII.15./ rendelete a közterülethasználat engedélyezésérõl és a használatbavétel díjairól. k.m.f. Tinyó Ottó sk. polgármester
Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Szuhakálló, 2006.június 22. Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
16
VI. N A P I R E N D 6./ Napirend Tárgy: Rendeletalkotás a levegõminõségének helyi védelmérõl. Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 11/2006.(06.22.) sz. rendelete a levegõminõségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Szuhakálló Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c.) pontjában és a 48. §. (3) bekezdés b.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja és hatálya 1.§ A rendelet célja a környezeti levegõ minõségének tartós és hatékony megóvása és javítása, a légszennyezettségi határérték túllépések megakadályozása, az emberi egészség védelme és a levegõ jó állapotának megõrzése a helyi levegõvédelmi követelmények szabályozásával. 2.§ A rendelet hatálya Szuhakálló Község közigazgatási területén a jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli szervezetekre és a magánszemélyekre terjed ki. A levegõminõség védelmének helyi általános szabályai 3.§ A helyi levegõvédelmi követelményeket a helyi környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programokban, tervekben, településrendezési, szabályozási tervekben és a mûszaki tervezésben, hatósági eljárásokban érvényesíteni kell. 4.§ Levegõterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, mûködtetni és fenntartani, hogy abból a lehetõ legkevesebb légszennyezõ anyag kerüljön a környezetbe. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 5.§ (1) Az egyedi fûtéssel rendelkezõ lakóházakban és más létesítményekben csak megfelelõen karbantartott tüzelõberendezésekben és csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelõanyagot szabad elégetni.
17
(2) A fûtõberendezésben ipari hulladékot, mûanyagot, gumit, vegyszert, festéket, festékkel vagy vegyszerrel kezelt fahulladékot, olajost fûrészport stb. égetni tilos. (3) A jegyzõi hatáskörbe tartozó háztartási és az 500 kW névleges bemenõ hõteljesítményt meg nem haladó tüzelõ – és egyéb, - kizárólag füstgázt kibocsátó – berendezések üzemeltetése során csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelõanyagot szabad elégetni. (4) Hulladékok (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, mûanyag, gumi, vegyszer, festék stb.) nyílt téri, illetõleg háztartási tüzelõberendezésben történõ égetése tilos.
(5) A háztartásban, kis mennyiségben keletkezõ papírhulladék, veszélyesnek nem minõsülõ fahulladék háztartási tüzelõberendezésben történõ égetése külön engedély nélkül végezhetõ. Avar és kerti hulladék nyílttéri égetése 6.§ A kerti hulladékot elsõsorban hasznosítani kell. 7.§ Az avar és a kerti hulladék égetése a 8. §. (1) bekezdésében foglaltak kivételével tilos. 8.§ (1) Az avar és kerti hulladék égetése március 15.- április 15. valamint október 15. – november 15. közötti idõszakban megengedett. (2) Az égetést 6,00 – 18,00 óra közötti idõszakban lehet végezni, szélcsendes idõben.
(3) Az avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés és annak hõátadása a személyi biztonságot és az emberi egészséget nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. (4) A tûz õrzésérõl és veszély esetén annak eloltásáról a tûz gyújtója köteles gondoskodni. A tûz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetõleg eloltható. (5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni.
(6) Az égetendõ kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetû hulladékot (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, mûanyag, gumi, vegyszer, festék stb.). A tûz élesztésére, szítására kõolajszármazékot (benzin, gázolaj, petróleum stb.), vagy egyéb vegyszert használni tilos. 9. § (1) A hatóságilag elrendelt, általános tûzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. (2) Az országosan elrendelt – erdõterületekre és azok 200 m-es környezetére vonatkozó – általános tûzgyújtási tilalom alól a rendelet ugyancsak nem ad felmentést.
18
Porképzõ és bûzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 10.§ (1) Porképzõ vagy könnyen lesodródó anyagokat csak nedvesített állapotban szabad szállítani, illetõleg tárolni.
rögzített
ponyvával,
(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (3) Az építési és bontási munkálatokat végzõ szállító jármûvek okozta sárfelhordás folyamatos takarításáról a kivitelezõnek gondoskodnia kell, a késõbbi diffúz porterhelés kialakulásának megelõzése érdekében. (4) Bûzös anyagot csak légmentesen lezárt tárolóban szabad szállítani illetõleg tárolni. Vegyes és záró rendelkezések 11.§ (1) A rendeletben foglalt elõírások betartását a jegyzõ, a Polgármesteri Hivatal a feladat ellátására kijelölt munkatársa útján ellenõrzi. (2) Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható az, aki a rendelet 5.,7.-10., valamint 12. paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket megszegi.
(3) A szabálysértési eljárás lefolytatása a Polgármesteri Hivatal jegyzõjének a hatáskörébe tartozik.
(4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a levegõ tisztaságának védelme érdekében a levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. 11.§ Ez a rendelet 2006. július 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult ügyekben kell alkalmazni. k.m.f. Tinyó Ottó sk. Polgármester
Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Szuhakálló, 2006.június 22. Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Csiszárik János képviselõ ezt követõen elhagyta a testület ülését, így a képviselõtestület létszáma 6 fõ re változott.
19
VII. N A P I R E N D Tárgy: Indítványok, javaslatok
a.) A Múcsonyi Központi Orvosi Ügyeleti ellátás vállalkozási formában történõ ellátása. Elõterjesztõ: Tinyó Ottó polgármester
Tinyó Ottó polgármester ismertette a képviselõ-testülettel a Központi Orvosi Ügyelet vállalkozási formában való mûködtetésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményét, mely szerint az Ügyeletet 2006. július 1-tõl a Sivák Bt. fogja mûködtetni. Indítványozta a vállalkozási szerzõdés jóváhagyását és az aláírására vonatkozó felhatalmazás megadását. A Képviselõ-testület egyhangú (6 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 19/2006.(06.15.) sz. Képviselõ-testületi Határozat: Tárgy: Központi mûködtetése.
Orvosi
Ügyelet
vállalkozási
formában
történõ
Szuhakálló Községi Önkormányzat képviselõ-testülete a Múcsonyi Központi Orvosi Ügyelet vállalkozási formában történõ mûködtetéséhez 2006. július 1-jétõl ,hozzájárul. A székhely Önkormányzata által lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeképpen a Sivák Bt-vel megkötendõ vállalkozási szerzõdés aláírására a polgármestert felhatalmazza. Felelõs: polgármester. Határidõ: azonnal. b.) Az Ormosszén Kft. adásvételi ajánlata, önkormányzati tulajdon, külterületi ingatlanokra. Elõterjesztõ: Tinyó Ottó Polgármester A Képviselõ-testület az elõterjesztés alapján tárgyalta meg a napirendet és egyhangú (6 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 20/2006.(06.15.) sz. Képviselõ-testületi Határozat: Tárgy: Ormosszén Kft. adásvételi ajánlata.
Szuhakálló Községi Önkormányzat képviselõ-testülete az Ormosszén Kft. adásvételi ajánlatát az önkormányzati résztulajdonban lévõ külterületi ingatlanokra a jegyzõkönyv mellékletét képezõ elõterjesztés szerint megismerte, megtárgyalta. A képviselõ testület az adásvételi ajánlatot nem fogadja el, az abban foglaltak alapján, az ingatlanokban fennálló tulajdoni hányadait értékesíteni nem kívánja. Felelõs: polgármester. Határidõ: 15 napon belül. 20
c.) Tájékoztatás az IKT projekt zárásáról Elõterjesztõ: Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ A Képviselõ-testület az elõterjesztés alapján tárgyalta meg a napirendet, melyet tudomásul vett. d.) Kazincbarcikai Regionális Mentõszolgálat anyagi támogatás iránti kérelme. Elõterjesztõ:
Tinyó Ottó polgármester
Tinyó Ottó polgármester Ismertette a Kazincbarcikai Regionális Mentõ Alapítvány anyagi támogatás iránti kérelmét, az Önkormányzat gazdasági helyzetre tekintettel nem javasolta a támogatás megállapítását, mellyel a képviselõ testület egyetértett, és egyhangú (6 igen) szavazással, az alábbi határozatot hozta. 21/2006.(06.15.) sz. Képviselõ-testületi Határozat: Tárgy: Kazincbarcikai Regionális Mentõszolgálat anyagi támogatás iránti kérelme. Szuhakálló Községi Önkormányzat képviselõ-testülete a Kazincbarcikai Regionális Mentõ Alapítvány anyagi támogatás iránti kérelmét megismerte, és úgy döntött az Alapítvány részére támogatást nem nyújt. Felelõs: polgármester. Határidõ: 15 napon belül. e) Szuhakálló 234-es helyrajzi szám alatti ingatlan értékesítése. Elõterjesztõ: Tinyó Ottó polgármester Tinyó Ottó polgármester Ismertette a képviselõ-testülettel, Czetõ István és Czetõné Hanász Tímea ingatlan vásárlási kérelmét, a 234-es helyrajzi számú 1077 m2 területû – jelenleg társasház mûvelési ágazatú ingatlanra.
A jelzett ingatlanon 15 éve lakóház nem áll, annak a földhivatali átminõsítése beépítetlen területre folyamatban van, így azon családi ház építésére lehetõség nyílik. A polgármester véleménye szerint, a rendezési terv lehetõvé teszi a terület családi házas beépítését. Tinyó Ottó polgármester javaslatára a képviselõ testület egyhangú (6 igen) szavazattal döntött arról, hogy a Szuhakálló 234-es helyrajzi számú ingatlant, beépítetlen területté átminõsítését követõen, értékesíteni kívánja.
A polgármester javaslatára, a képviselõ testület 5 igen és 1 nem szavazattal az ingatlan vételárát 250 Ft + Áfa/ m2 összegben a vételár egyösszegû kifizetésében határozta meg.
21
A képviselõ testület a fenti szavazati arányokat figyelembe véve az alábbi határozatot hozta. 22/2006.(06.15.) sz. Képviselõ-testületi Határozat: Tárgy: Szuhakálló 234-es helyrajzi szám alatti ingatlan értékesítése. 1.) Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a Szuhakálló 234 helyrajzi szám alatti 1077 m2 nagyságú ingatlant- beépítetlen területté történõ átminõsítését követõen- adásvétel keretei között hasznosítani kívánja. 2.) Az Önkormányzat Képviselõ-testülete az 1. Pontban megjelölt ingatlant, Czetõ István és Czetõné Hanász Tímea Múcsony Mezõ Imre út 10. sz. alatti lakosok részére értékesíti 250 Ft + Áfa /m2 egységár alapul vételével, a vételár egyösszegû megfizetésével. Az adásvételi szerzõdés elkészítése a vevõ feladata. Felelõs: polgármester. Határidõ: értelemszerûen. e) Önkormányzati bérlakásokban fennálló közös tulajdon megszüntetése. Elõterjesztõ: Tinyó Ottó polgármester Tinyó Ottó polgármester tájékoztatta a képviselõ-testületet, hogy a múcsonyi bérlakások ügyében újabb fordulópont következett be, 3 oldalú - bár külön-külön történõ – egyeztetések után, lehetõség nyílik arra, hogy a 2002. május 28-án, Szuhakálló Községi Önkormányzat és a Provideál Kft. között létrejött szerzõdést a felek felbontsák és az érintett bérlakásokban fennálló tulajdoni hányadot, a közös tulajdon megszerzésére irányuló megállapodással, a tulajdonostárs Múcsony Nagyközségi Önkormányzat vásárolja meg. A polgármester ismertette a képviselõ-testülettel, mindkét szerzõdés lényegi, tartalmi elemeit. Elmondta, hogy a szerzõdéseket a jegyzõ átnézte, abba olyan kiegészítéseket javasolt, amelyek az önkormányzat érdekeit védik.
Dr. Herczeg Tibor jegyzõ tájékoztatta a képviselõ-testületet, hogy nem a feladatköre polgári jogi szerzõdések készítése, azok helytállóságáért a felelõsség viselése, azt nem is teszi meg. A képviselõ testület azok elkészítésére, véleményezésére felkérhet ügyvédet. Dányi József képviselõ véleménye szerint az évek óta fennálló tisztázatlan helyzet megoldására, ez az egyetlen lehetõség, de azt úgy kell megtenni, hogy az ügy egyszer s mindenkorra, végérvényesen és úgy záruljon le, hogy abból az önkormányzatnak hátránya ne származhasson. A polgármestert kérdezte, hogy biztose a szerzõdések tartalmának helytállóságáról. Tinyó Ottó polgármester véleménye szerint, ha a javasolt kiegészítések a szerzõdésekbe beépülnek, akkor azok megfelelhetnek az önkormányzat érdekeinek.
22
Suga László és Váncza Györgyné képviselõk véleménye szerint- melyhez a többi képviselõ is csatlakozott- felháborító, hogy 4 év alatt a Provideál Kft. nem rendezte szerzõdéses kötelezettségét. Az ügyet oly módon kell bonyolítani, hogy többé azzal a képviselõ-testületnek ne kelljen foglalkoznia. Tinyó Ottó polgármester az elhangzottak figyelembe vételével javasolta, hogy amennyiben a szerzõdésekben az önkormányzat érdekeit biztosító rendelkezések érvényesítésre kerülnek, a képviselõ testület hatalmazza fel azok aláírására, a község érdekeinek legmesszebb menõ szem elõtt tartásával. Az Önkormányzat Képviselõ-testülete egyhangú (6 igen) szavazással az alábbi határozatokat hozta. 23/2006.(06.15.) sz. Képviselõ-testületi Határozat: Tárgy: Adásvételi szerzõdés felbontása. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy az Önkormányzat és a Provideál Kft. között 2002. május 28-án, az önkormányzati bérlakásokban fennálló tulajdoni hányadok értékesítésével kapcsolatban kelt adásvételi szerzõdést a Provideál Kft-vel, közös megegyezéssel, az önkormányzat érdekeinek sérelme nélkül felbontsa, ez ügyben eljárjon, a szerzõdést aláírja. Felelõs: polgármester. Határidõ: értelemszerûen. 24/2006.(06.15.) sz. Képviselõ-testületi Határozat: Tárgy: Önkormányzati megszüntetése.
bérlakásokban
fennálló
közös
tulajdon
Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy a Múcsony nagyközségben található önkormányzati bérlakásokban, Múcsony Nagyközségi Önkormányzattal fennálló közös tulajdon megszüntetése tárgyában eljárjon, az önkormányzat érdekei sérelme nélkül. A képviselõ testület felhatalmazza a polgármestert, a közös tulajdont megszüntetõ szerzõdés aláírására. Felelõs: polgármester. Határidõ: értelemszerûen.
23
f.) Zöld Titkok Kastélyóvodája Napközi Otthonos csoportlétszámtól való eltérésének engedélyezése
Óvoda
maximális
Elõadó: Dr. Herczeg Tibor jegyzõ A képviselõ-testület az intézményvezetõ ülésre eljuttatott kezdeményezésére tárgyalta a napirendet. Az intézményvezetõ jelezte a fenntartó felé, hogy az intézmény részére a Közokt. tvben, illetve az alapító okiratban meghatározott maximálás csoportlétszám (csoportonként 25-25 fõ) nem lesz elégséges a 2006/07 nevelési évre, a beiratkozó gyermekek nagy száma miatt. Jelentõs a más településrõl bejárni szándékozó gyermekek létszáma is, mely a késõbbiekben az iskolai létszámgondokon is enyhíthet. A nevelési-oktatási intézmény maximális csoportlétszámának túllépését 20%-al, a fenntartó saját hatáskörben engedélyezheti, az 1993. évi LXXIX. tv. 102. §(2) bek-e alapján, tekintettel a törvény 3. sz. melléklet II. rész 7. pontjában foglaltakra, ha az azt szükségessé tevõ oktatásszervezési ok, a nevelési év kezdete után merült fel. Tekintettel az intézmény ellátási kötelezettségére, a gyermekek érdekeire, a fenntartó finanszírozási érdekeltségére, a maximális csoportlétszám túllépését,a képviselõtestület egyhangú (6 igen) szavazattal engedélyezte és az alábbi határozatot hozta: 24/2006.(VI.15.).sz. Képviselõ-testületi határozat: Tárgy: Óvodai maximális csoportlétszám túllépésének engedélyezése Szuhakálló községi önkormányzat képviselõ-testülete az általa fenntartott Zöld Titkok Kastélyóvodája Napközi Otthonos Óvoda, mindkét csoportjában az 1993. évi LXXIX. Tv 3. sz. melléklet II. rész 7. pontjában foglaltak alapján, nevelési év közben keletkezõ ellátási kötelezettség teljesítése miatt, engedélyezi a maximális csoportlétszámok túllépését 20%-kal, a 2006/2007. nevelési évben, 2006. szeptember 1-I hatállyal. A túllépés mértéke csoportonként 5-5 fõ, a csoportokban óvodai jogviszonnyal rendelkezõ gyermekek száma, így 30- 30 fõ lehet. Felelõs: polgármester, jegyzõ, intézményvezetõ Határidõ: 2006. szeptember 1-tõl g.) Ellenõrzési jelentés tárgyalása Elõadó: Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Dr. Herczeg Tibor jegyzõ tájékoztatta a képviselõ-testületet, hogy a 193/2003.(X.26.) Korm. rendelet szerint a zárszámadás elõterjesztésével a 2005. évre vonatkozó ellenõrzési jelentést is elõ kellett volna terjeszteni a képviselõ-testületnek tárgyalásra.
24
A 2005. évben lefolytatott belsõ ellenõrzések eredményét azonban a képviselõtestület az ellenõrzési jelentések elkészülte utáni képviselõ-testületeken teljes tartalmukban megismerte, a 2005.április 7-i illetve a 2005. 06.30-i ülésén.
A képviselõ-testület a tájékoztatást tudomásul vette, s mivel az ellenõrzési jelentéseket megismerte, azokat újra nem kívánta tárgyalni. A jövõben a zárszámadás elõterjesztésével egyidõben tárgyalja a képviselõ-testület az ellenõrzési jelentést.
Polgármesteri jelentés tárgyalása A polgármesteri jelentéssel vélemények hangzottak el:
kapcsolatban
az
alábbi
kérdések,
hozzászólások,
Tinyó Ottó polgármester ismertette a képviselõ-testülettel a meghiúsult rudolftelepi intézmény fenntartás körülményeit. Elmondta, hogy amennyiben nem lehet a közoktatási feladatok ellátására társulást létrehozni, az intézmények mûködését és gazdálkodását, jelentõsen szigorítani kell. Kérdés, hogy egyéb társulás létrehozására van-e szándék. Dányi József képviselõ véleménye szerint, az intézmények a jelenlegi formában nem fenntarthatóak, valamennyi intézménynél keresni kell a társulás lehetõségét. Pillanatnyi haladék sincs, azonnali tárgyalásokat kell kezdeni, addig amíg Szuhakálló viszonylag jó pozícióban van. Ha a feladatra nem székhelyként lehet társulni, akkor a társulást nem hasonló gondokkal küzdõ településekkel, hanem Kazincbarcika város Önkormányzatával kell megkísérelni. Ki kell mondani, hogy az önkormányzat csõd közeli helyzetben van. Tinyó Ottó polgármester az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a csõd közeli helyzet még nem áll fenn, de bekövetkezhet. Dr. Herczeg Tibor jegyzõ a társulási kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy eltelt több mint fél év a szándék megfogalmazása óta, véleménye szerint, a szereplõk egyetlen tagja sem vette komolyan rajta kívül a társulás létrehozását. Kérte, hogy ha a képviselõ testület a társulás mellett dönt - mint társuló önkormányzat - a döntés mellett és végrehajtásában, következetes legyen. Tisztában kell lenni azzal, hogy ez a döntés az intézmények önálló státuszának megszûnését jelenti. Jelenlegi ismeretei szerint Kazincbarcikán társulásra két alkalmas intézmény van, az Ádám Jenõ Központi Általános Iskola és az Árpádfejedelem téri Általános Iskola. A Központi Iskola viszont önálló gazdálkodó, tehát erre irányuló szándék esetén oda, vele érdemes társulni. Suga László képviselõ megdöbbenésének adott hangot, amikor kifejtette, hogy ezen ismeretek hiányában jött képviselõ-testületi ülésre, nem gondolta, hogy ez a kérdés felmerülhet. A nevelõ testület véleményét okvetlenül meg kell ismerni. Gergely Judit óvodavezetõ Arról kérdezett, hogy ez az esetleges társulás érintené-e az óvodát is, mert ebben az esetben visszavonja a maximális csoportlétszám túllépésének engedélyezésére vonatkozó kérelmét. Az elmúlt 15 évben mindig az iskola éppen aktuális mûködési, fenntartási, fejlesztési problémái 25
miatt lett az intézménye háttérbe szorítva. Jelenleg a gyermeklétszám növekedése érdekében kifejtett tevékenységének köszönhetõen, annyi beiratkozásra váró gyermek van, hogy nem is tudja a kérelmeket teljesíteni. Ha az iskolafenntartás problémája átvetítõdik az õ intézményére is, akkor nem érdeke a gyermeklétszám maximumának túllépése, ez egy tagintézménynél nem szükséges. Tinyó Ottó polgármester a felvetésre elmondta, hogy az óvodai társulás kérdése abban a formában, hogy ne Szuhakálló legyen a székhely, nem fogalmazódott meg, de erre is sor kerülhet. Dr. Herczeg Tibor jegyzõ egyetértett az intézményvezetõ által elmondottakkal. Véleménye szerint, szakítani kellene már, a negatív hangsúlyú egyenlõ, bánásmód eljárással, a fûnyíró elvvel. Az nem járható út, hogy a problémakezelést, körülmények indokoltsága nélkül, azonos módon kiterjesszék valamennyi önkormányzati intézményre. Gergely Judit óvodavezetõ tájékoztatta a képviselõ-testületet, hogy a kurityáni vezetõ óvónõ szerint intézménye és önkormányzata részérõl lenne hajlandóság Szuhakállóhoz társulni, az óvoda közös fenntartása érdekében. A jegyzõ figyelemfelhívására az intézményvezetõ, a fenti tájékoztatást határozati javaslatként fogalmazta meg. A képviselõ-testület egyhangú (6 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta. 26/2006.(06.15.) sz. Képviselõ-testületi Határozat: Tárgy: Intézmény fenntartó társulás létrehozásának kezdeményezése, az óvodai nevelés feladat közös ellátására. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete az óvodai nevelés, kötelezõ feladat közös ellátása érdekében, intézmény fenntartó társulás létrehozását kezdeményezi, Szuhakálló székhellyel, Kurityán Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete felé. Felelõs: polgármester. Határidõ: azonnal. Az iskolai társulás kérdésében Dányi József képviselõ elmondta, hogy a létrehozandó rudolftelepi társulás kérdésében, nagyon könnyen, elõzetes vélemények ismerete nélkül döntött a képviselõ testület. Ez a döntés magában hordozta azt a tényt is, hogy a társulás létrejöttében nem igazán hitt senki sem. A Kazincbarcikával való esetleges társuláshoz, ki lehet kérni a nevelõ testület elõzetes véleményét, a várható reakció vélhetõen az lesz, mint a legtöbb esetben, amikor új dologgal szembesül az ember: ellenállás, csodavárás, meggyõzõdés.
Dr. Herczeg Tibor jegyzõ kérte a képviselõ-testületet, hogy ha az ülés keretei között döntenek a kérdésben, azt teljes elkötelezettséggel tudatosan tegyék, a társulás létrehozásával rengeteg elõkészítõ munkára lesz szükség, mindkét fél részérõl, nagyon komoly fenntartói, gazdálkodási döntéseket kell meghozni.
26
Amellett, hogy a fölösleges munkavégzésnek nincs értelme, nagyon kellemetlen lehet, és az önkormányzat hitelét ronthatja, az utólagos meggondolás, a társulástól történõ elállás. A képviselõ testület végül abban a kérdésben, hogy a Gárdonyi Géza Általános Iskola megszüntetésével kívánja-e intézményfenntartó társulás létrehozását kezdeményezni, Kazincbarcika város képviselõ-testülete felé, 3 tartózkodás mellett, 3 igen szavazattal szavazott, a határozati javaslat a szükséges többséget nem kapta meg. A szavazást követõen, az intézményi társulás elõnyeirõl, hátrányairól, az önkormányzati gazdálkodás lehetõségeirõl folytatott beszélgetés, vitát közben, Suga László képviselõ felvetette, egy újabb szavazás lehetõségét, a szükséges többség elérése, a döntés meghozatala érdekében. Dr. Herczeg Tibor jegyzõ a képviselõi javaslatra elmondta, hogy személyes véleménye szerint, a kedélyek, a közhangulat fölösleges felszításának elkerülése érdekében, a társulási hajlandóságról történjen elõzetes egyeztetés, Kazincbarcika város nyilatkozat tételre jogosult képviselõivel. Pozitív nyilatkozat esetén nagyon rövid idõn belül, rendkívüli ülés keretei között tárgyalja a képviselõ testület újra, a társulási szándék megfogalmazását. Az iskola nevelõ testületének is lesz így lehetõsége megismerni a kérdést, kialakítani egy elõzetes véleményt.
Ez a társulás olyan jelentõségû Szuhakálló életében, melyhez –bár törvényileg nem kötelezõ-, de elkerülhetetlen a legszélesebb társadalmi egyetértés megteremtése.
A képviselõ testület az elhangzottakkal egyetértett, a rendkívüli ülés idõpontját 2006. június 21. 16 órai kezdetre határozta meg. Az elõzetes egyeztetés elvégzésével megbízta Dr. Herczeg Tibor jegyzõt. Ezt követõen a képviselõ-testület egyhangú (6 „igen”) szavazattal a polgármesteri jelentést – az elhangzott kiegészítésekkel - elfogadta és az alábbi határozatot hozta: 27/2006.(VI.15.) számú Képviselõ-testületi határozat Tárgy: Polgármesteri jelentés Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete megtárgyalta a lejárt határidejû határozatok végrehajtásáról, az ülések között történt fontosabb eseményekrõl készített jelentést, a tájékoztatást tudomásul vette és azt elfogadta. Mivel más indítvány, javaslat nem volt, polgármester megköszönte az ülésen résztvevõk megjelenését, és az ülést bezárta. K.m.f. Tinyó Ottó polgármester
Dr. Herczeg Tibor jegyzõ
27
28 Borsod-Abaúj-Zemplén megye
SZUHAKÁLLÓ község
Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete 2006. június 15-én megtartott nyílt ülésének: a./ jegyzõkönyve, b./ tárgysorozata, c./ rendelete:8; 9;10 d./ határozata:. 18;19;20,21;22;23;24;25;26;27
TÁRGYSOROZAT: Npr. Tárgy 1.
Tájékoztatás az Önkormányzat és az Magyarországi Hulladékgazdálkodási együttmûködésérõl.
2.
A 2005. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése.
3.
A szociális rászorultságtól függõ, pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 13/2003.(VII.29.) rendelet módosítása
4.
Az állattartás helyi szabályainak felülvizsgálata. Rendeletalkotás
5.
A közterülethasználat helyi felülvizsgálata. Rendeletalkotás
6.
Rendeletalkotás védelmérõl.
7.
a
ÉszakZrt.
szabályainak
levegõminõségének
helyi
Indítványok, javaslatok a) A Múcsonyi Központi Orvosi Ügyeleti ellátás vállalkozási formában történõ ellátása.
Elõterjesztõ
Tinyó Ottó polgármester Boros Béla vezérigazgató Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Dr. Herczeg Tibor jegyzõ Dr. Herczeg Tibor jegyzõ
b) Az Ormosszén Kft. adásvételi ajánlata, önkormányzati tulajdon, külterületi ingatlanokra. c) Tájékoztatás az IKT projekt zárásáról
d) Kazincbarcikai Regionális Mentõszolgálat anyagi támogatás iránti kérelme.
e) Szuhakálló 234-es helyrajzi szám alatti ingatlan értékesítése. f) Önkormányzati bérlakásokban fennálló közös tulajdon megszüntetése.
Tinyó Ottó Polgármester Dr. Herczeg Tibor jegyzõ
g) Zöld Titkok Kastélyóvodája Napközi Otthonos Óvoda maximális csoportlétszámtól való eltérésének engedélyezése h) Ellenõrzési jelentés tárgyalása
Szuhakálló, 2006. április 12.
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
28
29 E L Õ T E R J E S Z T É S a Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2006. június 15-i ülésére
POLGÁRMESTERI JELENTÉS Elõterjesztõ: Tinyó Ottó
polgármester
Az elõterjesztést készítette: Tinyó Ottó
polgármester
Lejárt határidejû határozatok végrehajtása: 15/2006. (IV.6.) számú Képviselõ-testületi határozat A határozat az önkormányzat 2006. évi közbeszerzési tervének jóváhagyását tartalmazza. A terv szerint 2006. évben közbeszerzés köteles beruházást, árubeszerzést illetve szolgáltatás megrendelést az önkormányzat nem tervez. 16/2006. (IV.6.) számú Képviselõ-testületi határozat Önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévõ helyi önkormányzatok támogatására vonatkozó igény benyújtásáról rendelkezik a határozat. Az elõzõ évek gyakorlatának megfelelõen határidõre benyújtásra került a pályázat, melyet a Magyar Államkincstár elfogadott. A benyújtásban az igény 15,8 m Ft-tal került meghatározásra, melyet korrigálás és az ez évben történõ visszajuttatás miatt 13,2 m Ft-ra redukáltak. Az egyre szigorodó feltételek mellett ezen összeggel történik meg a felterjesztés a BM felé. 17/2006. (IV.6.) számú Képviselõ-testületi határozat A zárt ülésen született, lakásfenntartási támogatás ügyében kelt határozat ellen az érintett további jogorvoslattal nem élt.
A Képviselõ-testület utolsó (2006. április 6-i ) ülése után történt fõbb események összefoglalója
Parlamenti és országgyûlési képviselõ választás elõkészületei és maga a választás a legnagyobb rendben, a törvényi elõírások maradéktalan betartása mellett zajlott le. Községünkben elegendõnek bizonyult az elsõ forduló lebonyolítása, hiszen körzetünkben ismét Dr. Faragó Péter szerezte meg a képviselõi mandátumot már az elsõ fordulóban.
29
30 Projektszerû közhasznú munkavégzést indíthattunk 2006. május 01-tõl 3 hónapos idõtartamban 5 fõ foglalkoztatásával. A vízelvezetõ árkok tisztítása, burkolása mellett a buszvárók, hirdetõ táblák, intézményi kerítések, felújítása szerepel megvalósítandó feladatként. ÉHG Rt. támogatásával gépjármû parkolók és útszakaszok zúzalékkal történõ javítása valósult meg. Az orvosi ügyelet vállalkozó által való üzemeltetése 2006. július 01-tõl megvalósul, a közbeszerzési eljárás lefolytatása a gyõztessel kötött szerzõdés alapján. Az önkormányzatok terhei hozzájárulásai nem növekednek, hosszútávon biztosítottá válik az üzemeltetés. A MÁV ZRT elvégezte a vasúti átjáró, az Állami Közútkezelõ Kht. pedig a Polgármesteri Hivatal melletti útszakasz javítását. Az általános iskola elsõ osztályába megtörtént a beiratkozás, amely az elõzõ évihez képest jelentõsen növekedett, de egyértelmûvé vált, hogy a jelenlegi iskolai létszámmal az intézmény hosszú távú üzemeltetése, fenntartása nem biztosítható. Székhely településkénti intézményfenntartói társulásra a Rudolftelepi Önkormányzat elutasítása után gyakorlatilag nincs lehetõségünk. Május 12-én a Május 1. út végén lévõ terület szemétmentesítése valósult meg az ÉHG Rt és a Sólyom Vadásztársaság támogatásával. A község közterületeinek, utcáinak szemetét az Általános Iskola tanulói gyûjtötték össze. Május 17-én elõre meghirdetett akcióként lomtalanításra volt lehetõsége a község lakóinak, de ezzel kevesen éltek. A Kastélykert kerítésének egy részét elvitték ismeretlen tettesek, a nyomozás nem vezetett eredményre. Az elõzõ években beadott pályázatok szintjén sikerült beadni az ÖNHIKIS pályázatot, annak ellenére, hogy a feltételek egyre szigorúbbak. A havonta leutalt nettó finanszírozás csak a bérek kifizetésére elegendõ, így pénzügyi helyzetünk folyamatosan romlik. Elmaradás mutatkozik a helyi bevételek tekintetében is, melyen lényegesen nem javított a szemétszállítási díj bevezetése sem. Intézményeinket budapesti intézmény dolgozói is megtekintették, és elismeréssel nyilatkoztak. Sikeres rendezvény volt a Május 1-i Sportnap és az Általános iskola jótékonysági gálamûsora. Kérem jelentésem megvitatását és elfogadását. Szuhakálló, 2006. június 06. Tinyó Ottó polgármester
30
31 1./ Napirend Tárgy: Tájékoztatás az Önkormányzat Hulladékgazdálkodási Zrt. együttmûködésérõl. Elõterjesztõ:
Tinyó Ottó polgármester
és
az
Észak-Magyarországi
Boros Béla vezérigazgató
A képviselõ-testület elmúlt ülésein felvetõdött észrevételekre az ÉHG Rt. vezérigazgatója a képviselõ-testületi ülés keretei között nyújt tájékoztatást, illetve áll a képviselõ-testület rendelkezésére, további kérdések megválaszolása, tisztázása érdekében. A képviselõ-testület részére az ÉHG Rt. biztosította a Sajókazai Hulladéklerakó Centrum, az ott folyó munka és beruházás megtekintésének lehetõségét. A képviselõk több komoly felvetést, kérdést, igényt fogalmaztak meg a jelenlévõ cégvezetés felé, melyet az érintettek pozitívan, a megegyezés lehetõségét keresve fogadtak. Ennek függvényévben, az ÉHG Rt. vezérigazgatója a képviselõ-testületi ülés keretei között tájékoztatja a képviselõket az együttmûködési eddig már megvalósult- és további lehetõségeirõl és annak formáiról. 2./ Napirend Tárgy: A 2005. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése. Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztés melléklete: Átfogó értékelés Szuhakálló községi Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. A Gyvt. 96.§ (6) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselõ-testület, illetve a közgyûlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétõl számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a megyei gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedésérõl tájékoztatja.” A 149/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet 10. sz. melléklete határozza meg az értékelés tartalmi követelmény-rendszerét. Az értékeléshez felhasználásra került a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Önkormányzati Szövetsége Családsegítõ- és Gyermekjóléti Szolgálata által készített szakmai beszámoló, a Polgármesteri Hivatal gyermekvédelmi- és gyámhatósági tevékenységének dokumentációja, statisztikája; valamint az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények gyermekvédelmi tevékenységérõl készített intézményvezetõi értékelés, valamint a védõnõ által készített értékelés. 31
32 3./ Napirend Tárgy: A szociális rászorultságtól függõ, pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 13/2003.(VII.29.) rendelet módosítása. Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztés melléklete: Rendelet-tervezet
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. módosításai közül több rész 2006. július 1-vel lép hatályba, illetve ettõl az idõponttól alkalmazható. A törvény végrehajtására új kormány rendelet született, melynek rendelkezéseit a helyi szabályozásnál is figyelembe kell venni. Az egyik érintett terület a rendszeres szociális segély. Itt a családi jövedelemszámítás és a fogyasztási egységre vetített rászorultsági mérték lesz a meghatározó. A képviselõ-testületnek az együttmûködési kötelezettség megszegése miatti következményeket kell – a törvényi szabályokon túl – rendeletében rögzítenie.
A másik ellátási forma, mely gyökeresen átalakul 2006. július 1-vel, a közgyógyellátás. A helyi szabályozásban a rászorultságtól és a gyógyító ellátásnak a költségétõl kell függõvé tenni a méltányossági közgyógyellátás megállapításának lehetõségét. A rendelet-tervezet ezeket a módosításokat tartalmazza.
4./ Napirend Tárgy: Az állattartás helyi szabályainak felülvizsgálata. Rendeletalkotás Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztés melléklete: Rendelet-tervezet A Képviselõ-testület a tárgyban a 16/1999.(X.19) sz. rendeletével állapított meg szabályokat. A rendelet hatályba lépése óta eltelt több, mint 6 évben számos magasabb szintû jogszabály született, módosult. Alacsonyabb szintû jogszabály nem tartalmazhat eltérõ, ellentétes szabályozást magasabb szintû jogszabályhoz képest. Ezt a követelményt kell megteremteni a rendelet felülvizsgálatakor, hatályon kívül helyezésével,- a tárgyban új rendelet elfogadásával.
32
33 5./ Napirend Tárgy: A közterülethasználat helyi szabályainak felülvizsgálata. Rendeletalkotás Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztés melléklete: Rendelet-tervezet A Képviselõ-testület a tárgyban a 8/1994.(VII.15.) sz. rendeletével állapított meg szabályokat. A rendelet hatályba lépése óta eltelt 12 évben számos magasabb szintû jogszabály született, módosult. Alacsonyabb szintû jogszabály nem tartalmazhat eltérõ, ellentétes szabályozást magasabb szintû jogszabályhoz képest. Ugyanakkor a jelenleg hatályos rendelet számos, a mai követelményeknek már meg nem felelõ rendelkezést tartalmaz, pl. a használat engedélyezési eljárása. A rendelet felülvizsgálatával, hatályon kívül helyezésével, a tárgyban új rendelet elfogadásával lehetõség nyílik a jelenlegi jogszabályi környezethez, a helyi viszonyokhoz igazodó szabályozás életbe léptetésére. A rendelet tervezet a közterület használat különbözõ fajaira, díjfizetési kötelezettséget ír elõ. Az elmúlt 12 évben – még hatályos rendelet alapján – nem került sor, ilyen jellegû díj beszedésre. Az új szabályozás megalkotásával vagy következetesen gondoskodni kell – a feltételek megteremtésével – a közterület használatért fizetendõ díjak megállapításáról és beszedésérõl; vagy – alternatívaként – ki lehet mondani a díjmentességet. A rendelet-tervezetben szereplõ díjköteles használati fajták, a jellemzõen elõforduló (elõfordulható); a díjtételek a Szuhakállóhoz hasonló adottságokkal rendelkezõ települések gyakorlatához igazodnak. Természetesen a képviselõ-testületnek a szabályozási tárgyban jogában áll, szûkíteni és szélesíteni a díjköteles közterület használati módokat, növelni vagy csökkenteni a díjtételeket, teljeskörû vagy részleges mentességi szabályokat felállítani. 6./ Napirend Tárgy: Rendeletalkotás a levegõminõségének helyi védelmérõl. Elõterjesztõ:
Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ
Az elõterjesztés melléklete: Rendelet-tervezet Az Önkormányzat képviselõ-testületének, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. felhatalmazása alapján, lehetõségében áll környezeti levegõ minõségének tartós és hatékony megóvása és javítása, a légszennyezettségi határérték túllépések megakadályozása, az emberi egészség
33
34 védelme és a levegõ jó állapotának megõrzése érdekében a helyi levegõvédelmi követelmények szabályozásáva. Ezen szabályozás azokra a területekre, élethelyzetekre, társadalmi viszonyokra terjedhet ki, melyekrõl magasabb szintû jogszabály nem rendelkezik. Szuhakállóban a tárgyban még önkormányzati rendelet nem született. A napi munkavégzés során, számos esetben érkeznek olyan lakossági panaszok, bejelentések, melyek hatósági intézkedést kérnek a levegõ szennyezését érintõ ügyekben (lakóházak fûtése során keletkezõ füst, avarégetés, gaz- hulladékégetés, stb.) A rendelet alapján – nem túl nagy valószínûséggel –bekövetkezhet, egyfajta magatartás-, viselkedési forma változás is, mely inkább megfelel a társadalmi együttélés szabályainak. Ha ez nem történik meg, a rendelet jogalapot nyújt a szükséges hatósági eljárások lefolytatására. 7./ Napirend Tárgy: Indítványok, javaslatok
a.) A Múcsonyi Központi Orvosi Ügyeleti ellátás vállalkozási formában történõ ellátása. Elõterjesztõ: Tinyó Ottó polgármester
A Múcsonyi Központi Orvosi Ügyelet vállalkozási formában történõ mûködtetésére, a társult önkormányzatok felhatalmazása alapján közbeszerzési hirdetmény került közzétételre, a Közbeszerzési Értesítõ 2006. évi 34. számában. A közbeszerzés tárgya: „Szolgáltatási szerzõdés központi orvosi ügyelet ellátására Múcsonyban és társult településeken. Az ajánlati felhívásban foglaltakra 1 ajánlat került benyújtásra a SIVÁK Bt. (Izsófalva, Dózsa Gy.u.38.) részérõl. A Közbeszerzési Bíráló Bizottság az ajánlatot érvényesnek találta, és javasolta a társult önkormányzatok polgármesterei felé, az abban foglaltak alapján a szolgáltatási szerzõdés megkötését, 2006. szeptember 1-i idõponttal. A szolgáltatási szerzõdés, az érintett települések részérõl aláírásra(?) került. Az ügyelet vállalkozási formában történõ mûködtetése, az önkormányzatok anyagi kötelezettségeiben változást nem jelent. b.) Az Ormosszén Kft. adásvételi ajánlata, önkormányzati tulajdon, külterületi ingatlanokra. Elõterjesztõ: Tinyó Ottó Polgármester Az Ormosszén Kft. a „Sajókaza III.szén” védõnevû bányatelek, fejtésre tervezett részén, önkormányzati résztulajdonban álló ingatlanok megvásárlására tett adásvételi ajánlatot, két alkalommal. Az utolsó ajánlat tartalma az alábbi: 093/2 hrsz 093/4 hrsz
4,26 AK 5,06 AK
0,17 tulajdoni rész 0,17 tulajdoni rész
0,71
tulajdont képezõ AK
0,8433 tulajdont képezõ AK
34
35 093/5 hrsz 093/6 hrsz
5,17 AK 4,90 AK
0,17 tulajdoni rész 0,17 tulajdoni rész
0,8617 tulajdont képezõ AK 0,8167 tulajdont képezõ AK 3,2317 összes AK.
Vételi ajánlat egységára: 14.000 Ft/AK. Vételi ajánlat:
45.243 Ft
Az érintett ingatlanokban több tulajdonos bír tulajdoni hányaddal, osztatlan közös tulajdon formájában, tulajdonosonként eszmei tulajdoni hányad meghatározással. c.) Tájékoztatás az IKT projekt zárásáról Elõterjesztõ: Dr. Herczeg Tibor Jegyzõ Az IKT projekt keretei között megvalósuló iskola beruházás monitoring idõszakokra esõ (összesen 4 idõszak) valamennyi szakmai és pénzügyi beszámolóját, valamint a projekt záró jelentéseket, helyszíni ellenõrzéseket (párhuzamosan minden alkalommal ellenõrzött az ESZA és a NORDA) követõen elfogadták, 2006. május 5-én. Az elfogadó nyilatkozat alapján, ugyanezen a napon kezdeményeztük a végsõ kifizetés lehívását, melynek összege: 11.734.263 Ft. A támogatásnak, a szerzõdés szerint a lehívást követõ 60 napon belül az önkormányzat számlájára kell érkeznie, mellyel biztosított lesz, a célra felvett 12.000.000 Ft támogatást megelõlegezõ hitel, egyösszegû visszafizetése. Szuhakálló, 2006. március 30.
Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
35
36
Átfogó értékelés Szuhakálló községi Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. A Gyvt. 96.§ (6) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján, tekintettel a 149/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet 10. sz. mellékletében foglaltakra; Szuhakálló községi Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2005. évi ellátásárát az alábbiak szerint értékelem. Az értékelés során felhasználásra került a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Önkormányzati Szövetsége Családsegítõ- és Gyermekjóléti Szolgálata által készített szakmai beszámoló, a Polgármesteri Hivatal gyermekvédelmi- és gyámhatósági tevékenységének dokumentációja, statisztikája; valamint az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények gyermekvédelmi tevékenységérõl készített intézményvezetõi értékelés. 1. Szuhakálló község demográfiai mutatói A település lakosság száma 2005. december 31-én: 1.084 fõ. A lakosság korcsoportos megoszlása:
Év
Fõ
0-2 3-5 6-14 15-18 19-60 60-
36 30 122 60 592 244
592; 54% 0-18 248; 23%
244; 23%
19-60 60-
A településen 248 fõ 0-18 év közötti lakos él.
36
37 2. Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások Az önkormányzat az 1997. évi XXXI. tv. felhatalmazása alapján, a többszörösen módosított 10/1999.(VIII.3.) Rendeletében szabályozta a gyermekek védelmének helyi rendszerét, az önkormányzat által biztosított pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosította 2005-ben, az alábbiak szerint: a./ pénzbeli és természetbeni ellátások: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, tankönyvtámogatás b./ személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbeni ellátása érdekében mûködtetett óvoda, általános iskolai napközi. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 2005. december 31-én 98 fõ kiskorú, és 9 fõ nagykorú, nappali tanulmányokat folytató részesült, összesen: 107 fõ. Ez összesen 63 családot érintett. A támogatás megállapítására irányuló kérelmek közül 12 fõ ellátásra való jogosultsága nem került megállapításra, illetve a kérelem elutasításra került a hatáskör gyakorlója által (átruházott jogkörben a polgármester), a kiskorúak családjának jövedelmi viszonyai miatt. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás jogcímén 2005. év folyamán: 7.360 e Ft került kifizetésre. A 2005. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõk korcsoportos megoszlása
Korcsoport
-6
7-14
15-18
19 -
összesen
Gyermekek száma
43
38
17
9
107
17; 16%
9; 8% 43; 40%
38; 36% -6
7-14
15-18
19 -
37
38 A 2005. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült családok a gyermekek száma szerint
1
2
3
4 vagy 5
6 vagy annál több
összesen
21
16
6
7
1
51
6
3
2
0
1
12
Megnevezés Családok száma Ebbõl: egyedülálló szülõ
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására 6 kiskorú (1 család) esetében került sor. Valamennyi ezen ellátásra irányuló kérelem esetén a jogosultság megállapításra került. A kifizetett támogatás összege: 15 E Ft volt. A középiskolai tanulmányokat folytatók, valamint a felsõfokú képzésben részt vevõk számára 436 e Ft, az általános iskolások számára 903 e Ft került kifizetésre, az önkormányzati rendelet alapján, tankönyvtámogatás jogcímén ( az általános iskolások esetében az állami normatív tankönyvtámogatás mellett, helyi kiegészítõ támogatás is megállapításra került.) Tankönyvtámogatásban részesülõk számának megoszlása és a ráfordított kiadás
Megnevezés
Általános iskolások
Középiskolások
Fõ
134
59
Összeg
903
304
Felsõfokú képzésben részt vevõk
összesen
22
215
132
1.339
A gyermekjóléti alapellátások biztosítása keretében 46 fõ óvodás, 18 fõ napközi otthonos és 32 fõ menzai napközbeni étkezõ gyermek ellátására került sor. A gyermekétkeztetés esetén valamennyi törvényi elõíráson alapuló kedvezményes étkezési formát biztosítottuk a gyermekek részére.
38
Gyermekétkezésben részt vevõk száma és megoszlása, az étkezési napok szerinti átlagszámolással
Megnevezés
50% kedvezmény 100% kedvezmény Teljes díjat fizetõk Összesen:
Általános iskolások
Óvodások
összesen
34
3
37
11
20
31
5
9
14
50
32
82
0% 100% 50%
40 37
34
30 20 10 0
11 5 Iskolások
20 9 Óvodások
31 3
14 Összesen
50%
0%
100%
3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás Szuhakálló községben a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Önkormányzati Szövetsége Családsegítõ- és Gyermekjóléti Szolgálata látja el, ellátási szerzõdés alapján. A Szolgálat tevékenységérõl az Önkormányzat Képviselõ-testületét külön beszámoló formájában tájékoztatta, melybõl az értékeléshez az alábbiakat emelem ki: Szuhakállóban 1 fõ látta el a gyermekjóléti szolgálat teendõt, a településen heti 12 órában. A Szolgálat tájékoztatása szerint az ún. „gyermekjóléti forgalom” 158 fõ volt 2005-ben. Ebbõl az alapellátásban gondozott gyermekek száma 23 fõ, 1 fõ védelembe vételi eljárása indult meg (szabadságvesztés büntetés megkezdése miatt, az eljárás megszüntetésre került)
40 A gyermekjóléti szolgálat kiemelt hangsúlyt feketetett a gyermekek veszélyeztetettségének megelõzésére, a veszélyeztetettség elõidézõ okainak feltárására. A gyermekek veszélyeztetettségének oka elsõsorban a családok alacsony jövedelmi helyzetére, a munkanélküliségre, egészségügyi gondokra, a szülõk alulképzettségére, család- és életvezetés, mentálhigénés problémákra, a szülõk káros szenvedélyeire (elsõsorban alkohol) vezethetõk vissza.
2005-ben kiskorú családból való kiemelésére, emiatt a szülõ gondozására nem került sor. A gyermekvédelmi rendszer fontos eleme a jelzõrendszer megfelelõ hatékonyságú mûködése. A helyi jelzõrendszer tagjai (oktatási intézmények gyermekvédelmi felelõsei; védõnõ, polgármesteri hivatal ügyintézõje, jegyzõ, családsegítõ) törekszenek az együttmûködésre. Mivel kislélekszámú településrõl van szó, a személyes kapcsolatok nem elhanyagolhatóak. A családokban jelentkezõ nevelési problémákat legkorábban (a gyermek életkorának megfelelõen) az oktatási intézmények észlelik. Kiemelt szerepe és felelõssége van tehát ezen intézmények pedagógusainak, gyermekvédelmi felelõseinek. A jelzõrendszer nélkülözhetetlen tagja, a tanköteles kort még be nem töltött gyermekek tekintetében a védõnõ. Szuhakálló önálló védõnõi körzet.
2005-ben 14 fõ várandós kismamát – akik közül szociális helyzete miatt 4 fõ volt veszélyeztetett, és 11 újszülöttet gondozott a védõnõ.
Tájékoztatása szerint mindennapos kapcsolatban áll a település oktatási intézményeivel, a Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával. Tapasztalata szerint a jelzõrendszer megfelelõen mûködik, nagyobb horderejû problémával nem szembesültek. A közoktatási intézmények által ellátott gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet az intézményvezetõk értékelték, melyeket az alábbiak szerint foglalok össze: Gárdonyi Géza Általános Iskola A tanulókra vonatkozó mutatók: Veszélyeztetett tanulók: 18 fõ Hátrányos helyzetû tanulók: 60 fõ Ebbõl halmozottan hátrányos helyzetû: 20 fõ A hátrányos helyzetet leggyakrabban kiváltó okok az intézményvezetõ véleménye szerint is megegyeznek, a jelen értékelésben foglaltakkal.
A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a GYIV- felelõsnek és az osztályfõnöknek a feladata. A gyermek és ifjúságvédelmi felelõs feladatát munkaterv alapján végzi.
Heti egy alkalommal fogadóórát tart az iskolában. A kapcsolattartás ezen módja még nem vált szokássá. Ritkán élnek a szülõk ezzel a lehetõséggel. Gyakoribb az, hogy alkalomszerûen, probléma esetén keresik meg a pedagógust. A GYIV felelõs rendszeresen felkeresi a családokat, a 2005/2006-os tanév II. félévében 32 családnál tett látogatást.
40
41 A családlátogatások tapasztalatai azt mutatják, hogy az otthoni környezetben a szülõkkel és a gyerekekkel belsõségesebb kapcsolat alakult ki. Jobban megnyíltak, õszintébben elmondták problémáikat. A mindennapokban ezek a gyerekek közlékenyebbek lettek. A szülõk részérõl nagyobb odafigyelés tapasztalható. A látogatások idõpontjáról, tapasztalatairól családlátogatási naplót vezet. Továbbá foglalkozásokat szervezett a tanév második felében hetente egy alkalommal. A jelzõrendszer tagjaival az együttmûködést az intézményvezetõ jónak, hatékonynak értékeli.
A 2005/2006-os tanévben a gyermekvédelmi munka lehetõsége teret adott a családok jobb megismerésére és a prevencióra. Az iskolavezetés azt tapasztalta, hogy a GYIV felelõs lelkiismeretesen végzi a munkáját. Az intézményi gyermek és ifjúságvédelmi munkát az intézményvezetõ hatékonynak értékeli. Zöld Titkok Kastélyóvodája Napközi Otthonos Óvoda: A nevelési intézményben 1 fõ óvónõ látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, kötelezõ óráján túl, a munkaidõ kedvezmény igénybevétele nélkül. A feladatellátás során megvalósul a gyermekek veszélyeztetettsége és hátrányos helyzete okainak feltárása, családlátogatások szervezése és lebonyolítása, napi kapcsolattartás a szülõkkel, kompetencia határokon belül esetkezelés; a jelzõrendszer tagjaival való folyamatos együttmûködés, a bejáró gyermekek vonatkozásában a lakóhelyük szerint gyermekjóléti szolgálattal, gyámhatósággal való kapcsolattartás, karitatív tevékenység végzése.
Az intézményvezetõ az ellátott feladatokat, a feladatellátás hatékonyságát jónak, eredményesnek, az objektív lehetõségek által determináltnak értékelte. Az intézményvezetõk, a védõnõ, a gyermekjóléti szolgálat értékelésében kiemelt szerepet kapott az együttmûködés hangsúlyozása, a gyermekvédelmi jelzõrendszer tagjai között. A tényszerû tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a gyermekvédelmi jelzõrendszer hatékonyságán javítani szükséges. Nem történik idõben, a megelõzhetõség érdekében jelzés a családsegítõ irányába. A tett intézkedések hatékonyságáról megfelelõ visszacsatolás, információ nincs. 4. Jegyzõi hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: 2005-ben 1 fõ védelembe vételi eljárása indult meg (szabadságvesztés büntetés megkezdése miatt, az eljárás megszüntetésre került) Ezen kiskorú ellen büntetõeljárás indult (erõszakos közösülés büntette), mely a bûncselekmény megállapításával, és fk. fogházban letöltendõ szabadságvesztés büntetés kiszabásával zárult. A korábbi években védelembe vett kiskorúak közül 2005-re 1 fõvel szemben maradt meg a hatósági intézkedés, melyet felülvizsgálatakor – a gyermekjóléti szolgálat javaslatára: „ a védelembe vétel elérte célját”- 2006. februárjában megszüntettem. Családból való kiemelésre, ideiglenes hatályú elhelyezésre 2005-ben nem került sor. 5. Kazincbarcika Városi gyámhivatal hatósági intézkedései: 41
42 Kazincbarcika Város Gyámhivatala 1 esetben folytatott le családi jogállás rendezést szuhakállói lakos esetében. 2005-ben az elõzõ években keletkezett ügyek soros felülvizsgálatát végezte a Gyámhivatal, melyhez hivatalunkat környezettanulmányok készítése miatt kereste meg. 6. Felügyeleti szervek által végzett ellenõrzések tapasztalatai: A BAZ. Megyei gyámhivatal Szuhakálló községi Önkormányzat Jegyzõjénél, mint I. fokú gyámhatóságnál, 2003. október 28-án tartott szakmai ellenõrzést. Az ellenõrzés tárgya az 1997. évi XXXI. tv. tv. és a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet alapján végzett gyámhatósági tevékenység vizsgálata, különös tekintettel a védelembe vételi eljárásokra. Az ellenõrzés az ügyiratokat, az ügyintézés módját rendben találta, jogszabálysértést nem tapasztalt. Az azóta eltelt idõben a gyámhatósági tevékenység szakmai és felügyeleti ellenõrzésére nem került sor. 7. Jövõre vonatkozó, célok, elképzelések, javaslatok Az önkormányzat jelenlegi gazdálkodási, finanszírozási körülmények között a gyermekjóléti alapellátások körét bõvíteni, a törvényi kötelezõ feladatok megvalósításán túl, nem tudja. Cél a meglévõ alapellátási formák biztosítása, szinten tartása. A gyermekjóléti alapellátásra fordított, ahhoz kapcsolódó költségek:
Megnevezés E Ft Összesen Önkormányzat 2005. évi összes mûködési kiadása
Gyermekvédelmi támogatás
Tankönyvtámogatás
7.375
1.339
Étkeztetés 2.843.522 12.559
Gyermekjóléti Szolgálat 1
GYIV
942.332
60*
163.631
*A védõnõ által ellátott feladat költségei nem kimutathatóak. Az iskolai GYIV tevékenység költsége a 2006. január 1-i óraszámkedvezmény bevezetése miatt, éves szinten mintegy 500 E Ft többletköltséget jelent.
42
43 Mûködési kiadások Gyermekjóléti kiadások
12559; 7%
163631; 93%
Fontos feladat a gyermekvédelmi jelzõrendszer hatékonyságának növelése, mely elsõsorban a szereplõk szakmai felkészültségének, együttmûködésének, hozzáállásának, tenni akarásának függvénye. A településen társadalmi-, civil szervezetek nem mûködnek, így azokat a feladatellátásba bevonni nincs mód.
Szuhakálló, 2006. május 31. Dr. Herczeg Tibor jegyzõ
43
S z u h a k á l l ó K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t K ép v i s e l õ- t e s t ü l et é ne k / 2 0 0 6 . ( V I . 2 2 . ) r e nd e l et e a s z o c i á li s r á s z o r u l t s á g t ó l f ü g g õ p é n zb e l i é s t e r m é s z et b e n i ellátásokról szóló 1 3 /2 0 0 3 . ( V I I . 2 9 . ) r e n d e l et é ne k m ó d os í t á s á r ó l . Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a többszörösen módosított 1993. évi III. törvény 115. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a szociális rászorultságtól függõ pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 13/2003. (VIII.1.) számú rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1.§. Módosuló rendelkezések (1) A Rendelet 3.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 3.§ E rendelet alkalmazásában az Sztv. 4.§-ában megfogalmazott értelmezõ rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A Rendelet 4.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4.§ (2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, a kérelmezõ köteles a maga és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – e rendeletben elõírt tartalmú – igazolásokat becsatolni. A szociális ellátások iránti kérelemhez - amennyiben a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet mellékletei által rendszeresített kérelem nyomtatványok nem tartalmaznak jövedelem nyilatkozatra vonatkozó részt, illetve az ott nem szabályozott, jelen rendeletben meghatározott kérelem nyomtatványok mellett – jelen Rendelet 3 .sz. mellékletében meghatározott jövedelem nyilatkozatot kell csatolni. (3) A Rendelet 8.§-a (8) bekezdésének b.) pontja az alábbiak szerint módosul: 8.§ (8) A nem foglalkoztatott személy az együttmûködési kötelezettségét az alábbi esetekben szegi meg: b) nem állapodik meg írásban a beilleszkedést segítõ programról, illetve nem teljesíti a beillesztési programban foglaltakat, (3) A Rendelet 8.§ (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 8.§ (10) a.) Az együttmûködési kötelezettség súlyos megszegésének minõsül a Rendelet 8.§ (8). bek-e a.) és b.) pontjai szerinti együttmûködési kötelezettség megszegése.
b.) Az együttmûködési kötelezettség megszegésének minõsül a Rendelet 8.§ (8). beke c.) pontja szerinti együttmûködési kötelezettség megszegése. c.) Az együttmûködési kötelezettség súlyos megszegése esetén {8.§ (10). a.} a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot és az ellátás folyósítását, az együttmûködési kötelezettség súlyos megszegésének kimondásával, a kötelezettség megszegésének napjával meg kell szüntetni.
45 d.) Az együttmûködési kötelezettség megszegése {8.§ (10) b.} esetén, az együttmûködési kötelezettség megszegésének kimondásával, a kötelezettség megszegésének napjától, a rendszeres szociális segélyt, 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani. Ha a folyósítás idõtartama, illetve az együttmûködési kötelezettség megszegésétõl számított 2 éven belül, az ellátott az együttmûködési kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, az ellátásra való jogosultságot és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni. (5) A Rendelet 15.§-a (1), (3)-(4). bekezdései az alábbiak szerint módosulnak: 15. § (1) Közgyógyellátásra jogosult az Sztv. 50. §-ának (1)-(2) bekezdésének hatálya alá tartozók. (3) Közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból megállapítható a szociálisan rászorult személynek, egészségi állapota megõrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében, ha kérelmezõ az (1) bekezdés szerint közgyógyellátásra nem jogosult, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a.) akinek a családban az egy fõre esõ havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedül élõ kérelmezõ esetében pedig a nyugdíjminimum 250 %-át és b.) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ba) 25 %-át meghaladja családban élõknél bb) 20 %-át meghaladja egyedül élõknél. 2.§ Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet 2006.július 1-én lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybelépésével egyidõben hatályát veszti a többszörösen módosított 13/2003.(VII.29.) Rendelet 8.§ (2); 10.§ (4);15.§(2),(4). k.m.f. Tinyó Ottó sk. polgármester
Dr.Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Kihirdetve: Szuhakálló,2006. június 22.
Dr.Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének /2006. (06.22.) rendelete az állattartás helyi szabályairól
45
46 Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ- testülete (a továbbiakban: képviselõtestület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1.§ E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elõsegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2.§ E rendelet hatály Szuhakálló község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. 3.§ (1) E rendelet alkalmazásában h) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetû termék elõállítására (pl. hús, tej, tojás gyapjú) munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minõsül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történõ, átmeneti tartása. i) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, felügyeli j) kishaszonállat: sertés, juh, kecske k) kisállat baromfifélék, galamb, házinyúl l) nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér m) haszonállat: a kishaszonállat, a nagyhaszonállat, és a méh n) kedvtelésbõl tartott állat: eb, macska, díszállat. Az állattartás általános szabályai 4.§ (1) A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények, és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védõtávolságokat e rendelet melléklete tartalmazza. 5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvezõ életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertõtlenítésérõl, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelõ tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állati védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérõl gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelõ elhelyezésérõl gondoskodni. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
46
47 6. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyezõdést a tulajdonos illetõleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. 7.§ (1) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetõ, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén tilos haszonállatot tartani. 8.§ (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelõ lejtésû, csúszásmentes szilárd padozattal kell ellátni. (2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 30 kishaszonállatnál vagy 5 nagyhaszonállatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. (3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertõtlenítõ meszelést kell végezni. (4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetõségének lehetõségét, valamint az etetõ- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetõségét. (5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. 9.§ (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellõzõnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (2) A keletkezõ bûzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellõzéssel a magasba kell terelni. 10.§ (1) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni, ennek hiányában pedig a trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettõl, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettõl legalább 30 méter távolságra történhet. (4) A trágya-és trágyalégyûjtõ kiürítésérõl szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetõleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos. 11.§ (1) Tilos a haszonállat tartása a község emeletes tömbépületében. (2) Üzemszerû állattartásra abban az esetben van lehetõség, ha az állattartó rendelkezik a szükséges szakhatósági véleményekkel és engedélyekkel. (3) Haszonállatot tilos közterületen legeltetni. Kihajtásra és legeltetésre vonatkozó elõírások 11.§ (1) Haszonállat kihajtásakor az állattartó felelõs azért, hogy az állatok más tulajdonában kárt ne okozzanak. A közterület beszennyezése esetén az állattartó gondoskodni köteles a szennyezés eltávolításáról is. (2) Az állatok legeltetése csak az arra kijelölt helyen történhet. Az állatok gazdája köteles gondoskodni az állatok felügyeletérõl és arról, hogy legeltetés közben azok más tulajdonában kárt ne okozzanak. Amennyiben ez mégis megtörténik, köteles az állatok által okozott kárt a gazda a tulajdonosnak vagy sértettnek megtéríteni. 47
48 Szabálysértési rendelkezések 12.§ (1) Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható az, aki a) nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temetõ, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén haszonállatot tart, b) állatot közterületen legeltet, c) úgy tart állatot, hogy veszélyezteti az állat vagy ember egészségét, testi épségét, életét, d) nem biztosítja az állat oly módon történõ tartását, hogy azok a környezõ ingatlanokra ne tudjanak átjutni. (2) A szabálysértés tetten ért elkövetõjét ötszáztól tízezer forintig terjedõ helyszíni bírsággal sújthatja a polgármester hivatal erre felhatalmazott ügyintézõje. Záró rendelkezések Jelen rendelet 2006. július 1-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidõben, hatályát veszti az önkormányzat az állatok tartásáról szóló 16/1999.(X.19) rendelete. k.m.f. Tinyó Ottó sk. Polgármester
Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Szuhakálló, 2006. június 22. Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Melléklet a /2006. (06.22.). számú önkormányzati rendelethez. 3. A rendelet 3.§-ában meghatározott nagyhaszonállatok istállója, ólja, vagy kifutója, a trágya, vagy trágyatároló védõtávolsága: -
lakóépülettõl 10 méter ásott kúttól 15 méter fúrt kúttól 5 méter
csatlakozó vezetéktõl, kerti csaptól 3 méter.
48
49 4. A rendelet 3.§-ában meghatározott kisállatok és kishaszonállatok ketrece, ólja, vagy kifutója védõtávolsága: -
lakóépülettõl 50 állatig 6 méter, 50 állat felett 10 méter ásott kúttól 10 méter fúrt kúttól 4 méter
csatlakozó vezetéktõl, kerti csaptól 3 méter.
Ezen mellékletben meghatározott védõtávolságok a rendelet hatályba lépését követõen megkezdett lakóépítmények megvalósítása során alkalmazhatóak.
49
Szuhakálló Közsgé Önkormányzat Képviselõtestületének /2006. (06.22.) rendelete a közterület használat szabályairól Szuhakálló Község Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a helyi sajátosságokra tekintettel – a közterületek használatára és a közterület használat engedélyezésére az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezés 1. § (5) A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek községképi, községrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület használatát, a zöldfelületek használatát, a hirdetõ berendezések elhelyezését. (6) A rendelet hatálya Szuhakálló község közigazgatási közterületekre és azok használóira terjed ki.
területén
található
(7) A közterület használati engedélyezésével kapcsolatos elsõfokú önkormányzati hatósági hatásköröket Szuhakálló község polgármestere (továbbiakban: engedélyezõ) gyakorolja. (8) Közterület:
a.) az ingatlan-nyilvántartásban ingatlan;
közterületként
nyilvántartott
belterületi
b.) minden olyan önkormányzati tulajdonban álló belterületi közhasználatra szolgáló terület vagy építményrész, amelyet a rendeltetések megfelelõen bárki használhat. A közterület használat engedélyezése 2. § (6) A közterület rendeltetéstõl eltérõ használatához (a továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges. (7) Közterület használat engedélyt kell beszerezni:
c.) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védõtetõ (elõtetõ), ernyõszerkezet, hirdetõ berendezés (fényreklám), továbbá cég-és címtábla elhelyezéséhez,
d.) árusító és egyéb fülke (pl.: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére e.) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fedett várakozóhelyiség elhelyezésére, f.) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármûvárakozóhelyek céljára, g.) a köztisztasággal kapcsolatos építmények elhelyezésére,
51 h.) zászló, tájékoztató tábla, önálló hirdetõ-berendezés elhelyezésére,
i.) távbeszélõ fülke, fülke nélküli távbeszélõ készülék, postai levélszekrény elhelyezésére, j.) építési munkával kapcsolatos állvány, építõanyag elhelyezésére, k.) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre,
l.) kiállítás, sport-és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
m.) szobrok, emlékmûvek, díszkutak, vízmedencék, szökõkutak és köztárgyak elhelyezésére, n.) közmûvek felszín feletti építményeinek elhelyezésére, o.) zöldfelület bármilyen célú igénybevételére, p.) vendéglátó ipari elõkert céljára.
(8) Nem kell közterület használati engedély:
i.) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, j.) a közterületen, illetõleg az alatt vagy felett hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
elhelyezett
közmûvek
k.) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához,
l.) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdetõ berendezés (fényreklám), cég-és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be. (9) Nem adható közterület használati engedély:
m.) zajos, bûzös, tûz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, építési törmelék elhelyezésére, továbbá szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve a vendéglátó ipari egységek közterületen ideiglenesen kialakított kerthelyiségeit, n.) a közlekedés elhelyezésére,
biztonságát
veszélyeztetõ
berendezések
és
anyagok
o.) közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármû közterületen történõ tárolására. p.) 3,5 tonnát meghaladó össztömegû személyszállító, teher, különleges jármûvek és ezek vontatványainak elhelyezésére.
(10) A község közterületein díszburkolatokra engedély csak kivételes esetben, a környezetvédelmi és faluképi szempontok figyelembe vételével adható. Az engedély iránti kérelem 3. § (7) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
51
52 (8) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetõnek kell kérnie. (9) Ha a közterület ideiglenes jellegû használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építõanyag stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezõnek kell kérnie. (10) A közterület használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
(11) az engedélyt kérõ nevét és állandó lakhelyének illetve telephelyének címét,
a.) a közterület használat célját és idõtartamát vagy azt, hogy a közterületet állandó jelleggel kívánja használni, b.) a közterület használat meghatározását,
helyének,
módjának
és
mértékének
pontos
c.) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói, mûködési engedély) egy másolati példányát, d.) zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozat egy példányát, e.) árusítás esetén, amennyiben az árusítást végzõ személy nem azonos a kérelmezõvel, annak nevét és címét.
(12) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyezõ hatóság felhívására be kell mutatni a.) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot,
b.) építési engedélyhez kötött építmény elhelyezése esetén a jogerõs építési engedélyt,
c.) a közút területét érintõ közterület használat esetén az illetékes elsõ fokú útügyi hatóság, az útkezelõ és a rendõrség hozzájárulását, d.) közvetlen fogyasztásra kerülõ élelmiszer árusítása esetén az illetékes ÁNTSZ elõzetes véleményét. Az engedély megadása 4. § (6) Az engedély megadása során figyelembe kell venni a helyi rendezési tervet, a faluképi és mûemlékvédelmi, a köztisztasági, továbbá a közremûködõ szakhatóságok hozzájárulásában elõírt követelményeket. Az engedély kiadása során ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévõ berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növényzet szabadon maradjon és ne rongálódjon. (7) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a.) az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,
b.) a közterület használat célját és idõtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetõleg, hogy állandó jellegû, c.) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, d.) az engedélyezési eljárásban közremûködõ szakhatóságok hozzájárulásában foglalt elõírásokat,
52
53 e.) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség elõírását, f.) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját, g.) építési munka végzésének tartamára szóló engedélyben- szükség szerintelõírni a közterület felõl a faluképi követelményeket is kielégítõ kerítés létesítését.
(8) A közterület használat – 4.§ (4) bekezdésében említett esetben- csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhetõ. (9) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi rendszabályokban elõírt módon történhet.
(10) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell: a.) az engedélyezési eljárásban közremûködõ szakhatóságokkal,
b.) élelmiszer árusítás esetében az állami közegészségügyi felügyelõvel A közterület használat egyéb szabályai 5. § (3) A közterület használati engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelõen gondoskodni. (4) Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói, magánkereskedõi igazolvány, mûködési engedély, díjfizetésrõl szóló bizonylat stb.) magánál tartani és azokat az engedélyezõ hatóságok vagy a rendõrség ellenõrzése esetén kérésre felmutatni. 6. § (3) A közterületen szeszesital fogyasztása tilos.
(4) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik:
a.) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülõ árusítóhelyek közvetlen környékére, b.) vendéglátó ipari elõkertekre.
7. § (5) A közterület használat a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével csak határozott idõre engedélyezhetõ. A határozott idõre szóló közterület használat legkisebb idõtartama 1 nap, leghosszabb idõtartama 5 év.
53
54 (6) Határozatlan idõre engedélyezhetõ közterület használatok: építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény, közmû aknák, posta- és hírlaptároló láda, illetve telefonfülke elhelyezése. (7) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszûnik. (8) A meghatározott idõre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett idõtartam lejárta elõtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetõség. A közterület használati díj 8. § (7) A közterület rendeltetéstõl eltérõ használatáért díjat kell fizetni. (8) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:
a.) a létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni, b.) reklámtábla elhelyezése esetén a reklámfelület nagysága a mérvadó, c.) minden megkezdett nap, hónap, m2 egésznek számít.
(9) Az engedélyezés a közterület használati díjat minden esetben fél évre elõre, a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül, a késõbbiekben pedig minden félév elsõ hónapjának 15. napjáig köteles megfizetni. Alkalmi árusítás esetén a közterület-használati díjat az árusítás megkezdése elõtt meg kell fizetni. (10) A közterület használat ÁFA nélküli díjának mértéke a következõ:
b.) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlet- üzlet homlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védõtetõ (elõtetõ), ernyõszerkezet, hirdetõ-berendezés (fényreklám), cím- és cégtábla c.) önálló hirdetõ- berendezés, önálló vitrin, koztató tábla, zászló (függõleges felülete)
tájé-
60Ft/m2/hó 500Ft/m2/hó
d.) árusító- és egyéb fülke
100Ft/m2/hó
e.) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fedett várakozóhelyiség elhelyezésére
300 Ft/ m2/hó
f.) építési munkával kapcsolatos állvány, építõanyag
100 Ft/m2/hó
g.) alkalmi és mozgóárusítás
80Ft/m2/nap
h.) javító- és szolgáltatótevékenység
60Ft/m2/nap
i.) kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, mutatványos tevékenység j.) cirkusz
50Ft/m2/nap 50Ft/m2/nap
54
55 k.) vendéglátó ipari elõkert l.) idényjellegû vásározás
200Ft/m2/nap
árusítás,
50Ft/m2/nap
(11) A közterület használati díjat a (4) bekezdésben meghatározott díjtételek alapján az engedélyezõ állapítja meg. (12) A közterület használati díjat az önkormányzat 11734183-14445875 számú számlájára kell befizetni. 9. § (3) Nem kell közterület használati díjat fizetni
f) a közmûveknek (elektromos, gáz, víz-és csatornázási mûvek), a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése után, g) postai és távközlési tevékenységgel berendezések elhelyezésére,
kapcsolatos
létesítmények
és
h) nem haszonszerzésre irányuló rendezvény esetén i) j)
közforgalmú közúti közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére, szobrok, emlékmûvek, díszkutak, vízmedencék, szökõkutak és a köztárgyak elhelyezésére.
(4) Nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott mentesség a közforgalmú közúti közlekedési vállalatok közterületen lévõ várakozó helyein árusító és vendéglátó-ipari tevékenységet, a külön jogszabályi rendelkezés szerinti közterületen elhelyezhetõ automaták és az egyéb szolgáltatást végzõk által elfoglalt területekre. A közterület használat megszüntetése és az engedély megvonása 10. § (9) Az engedélyezõ – a közterület használati engedély bevonására történõ figyelmeztetés mellett határidõ kitûzésével – felszólítja a szabálytalanság megszüntetése azt az engedélyest, aki: a.) a közterületen elhelyezett árusítóhely fenntartásáról nem gondoskodik,
folyamatos
tisztántartásáról,
b.) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el, c.) az engedélytõl eltérõ terméket árul,
d.) a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi, e.) a közterület használati díjat határidõig nem fizeti meg.
(10) Amennyiben az engedélyes a megadott határidõn belül kötelezettségének nem tesz eleget, tõle a közterület használati engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni. 55
56 (11) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja. (12) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál. (13) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot- minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(14) Ha a közterület használat (1) vagy (2) bekezdésében említett módon szûnik meg, a már esedékesség vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet. (15) A közterület használati engedély közérdekbõl bármikor visszavonható.
(16) Ha a közterület használata engedélyhez kötött, annak engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyezõ hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül- helyreállítani. Vegyes és záró rendelkezések 11. § (4) A közterület használatának ellenõrzésére az engedélyezõ, a polgármesteri hivatal e joggal felruházott dolgozója és a rendõrség jogosult.
(5) Amennyiben a cselekmény nem minõsül magasabb szintû jogszabályban meghatározott szabálysértésnek, az e rendelet szerint „közterület használat szabályainak megszegése” szabálysértést követi el és 30.000.- Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható az, aki: d) a 2. § (2) bekezdés a)-n) pontjában meghatározott célra engedély nélkül használja a közterületet,
e) a 2. §. (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott módon és célra vesz igénybe közterületet,
f) a közterületen szeszesitalt fogyaszt a 6. §. (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével.
(6) Ez a rendelet 2006.07.01.napján lép hatályba, mellyel egyidõben hatályát veszti az önkormányzat képviselõ-testületének 8/1994. /VII.15./ rendelete a közterülethasználat engedélyezésérõl és a használatbavétel díjairól. k.m.f. Tinyó Ottó sk. polgármester jegyzõ
Dr. Herczeg Tibor sk.
Szuhakálló, 2006.június 22. Dr. Herczeg Tibor sk. 56
57 jegyzõ
57
Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselõ-testületének /2006.(06.22.) sz. rendelete a levegõminõségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról
Szuhakálló Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c.) pontjában és a 48. §. (3) bekezdés b.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja és hatálya 1.§ A rendelet célja a környezeti levegõ minõségének tartós és hatékony megóvása és javítása, a légszennyezettségi határérték túllépések megakadályozása, az emberi egészség védelme és a levegõ jó állapotának megõrzése a helyi levegõvédelmi követelmények szabályozásával. 2.§ A rendelet hatálya Szuhakálló Község közigazgatási területén a jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli szervezetekre és a magánszemélyekre terjed ki. A levegõminõség védelmének helyi általános szabályai 3.§ A helyi levegõvédelmi követelményeket a helyi környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programokban, tervekben, településrendezési, szabályozási tervekben és a mûszaki tervezésben, hatósági eljárásokban érvényesíteni kell. 4.§ Levegõterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, mûködtetni és fenntartani, hogy abból a lehetõ legkevesebb légszennyezõ anyag kerüljön a környezetbe. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 5.§ (6) Az egyedi fûtéssel rendelkezõ lakóházakban és más létesítményekben csak megfelelõen karbantartott tüzelõberendezésekben és csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelõanyagot szabad elégetni.
59 (7) A fûtõberendezésben ipari hulladékot, mûanyagot, gumit, vegyszert, festéket, festékkel vagy vegyszerrel kezelt fahulladékot, olajost fûrészport stb. égetni tilos.
(8) A jegyzõi hatáskörbe tartozó háztartási és az 500 kW névleges bemenõ hõteljesítményt meg nem haladó tüzelõ – és egyéb, - kizárólag füstgázt kibocsátó – berendezések üzemeltetése során csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelõanyagot szabad elégetni.
(9) Hulladékok (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, mûanyag, gumi, vegyszer, festék stb.) nyílt téri, illetõleg háztartási tüzelõberendezésben történõ égetése tilos. (10) A háztartásban, kis mennyiségben keletkezõ papírhulladék, veszélyesnek nem minõsülõ fahulladék háztartási tüzelõberendezésben történõ égetése külön engedély nélkül végezhetõ. Avar és kerti hulladék nyílttéri égetése 6.§ A kerti hulladékot elsõsorban hasznosítani kell. 7.§ Az avar és a kerti hulladék égetése a 8. §. (1) bekezdésében foglaltak kivételével tilos. 8.§ (7) Az avar és kerti hulladék égetése március 15.- április 15. valamint október 15. – november 15. közötti idõszakban megengedett. (8) Az égetést 6,00 – 18,00 óra közötti idõszakban lehet végezni, szélcsendes idõben.
(9) Az avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés és annak hõátadása a személyi biztonságot és az emberi egészséget nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. (10) A tûz õrzésérõl és veszély esetén annak eloltásáról a tûz gyújtója köteles gondoskodni. A tûz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetõleg eloltható. (11) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni.
(12) Az égetendõ kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetû hulladékot (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, mûanyag, gumi, vegyszer, festék stb.). A tûz élesztésére, szítására kõolajszármazékot (benzin, gázolaj, petróleum stb.), vagy egyéb vegyszert használni tilos. 9. § (3) A hatóságilag elrendelt, általános tûzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
59
60 (4) Az országosan elrendelt – erdõterületekre és azok 200 m-es környezetére vonatkozó – általános tûzgyújtási tilalom alól a rendelet ugyancsak nem ad felmentést. Porképzõ és bûzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 10.§ (5) Porképzõ vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani, illetõleg tárolni. (6) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (7) Az építési és bontási munkálatokat végzõ szállító jármûvek okozta sárfelhordás folyamatos takarításáról a kivitelezõnek gondoskodnia kell, a késõbbi diffúz porterhelés kialakulásának megelõzése érdekében. (8) Bûzös anyagot csak légmentesen lezárt tárolóban szabad szállítani illetõleg tárolni. Vegyes és záró rendelkezések 11.§ (5) A rendeletben foglalt elõírások betartását a jegyzõ, a Polgármesteri Hivatal a feladat ellátására kijelölt munkatársa útján ellenõrzi. (6) Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható az, aki a rendelet 5.,7.-10., valamint 12. paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket megszegi. (7) A szabálysértési eljárás lefolytatása a Polgármesteri Hivatal jegyzõjének a hatáskörébe tartozik.
(8) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a levegõ tisztaságának védelme érdekében a levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. 11.§ Ez a rendelet 2006. július 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult ügyekben kell alkalmazni. k.m.f. Tinyó Ottó sk. Polgármester
Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
Szuhakálló, 2006.június 22. Dr. Herczeg Tibor sk. jegyzõ
60
61
61
