JEGYZŐ KÖNYV Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottsága 2012. február 08-án tartott üléséről Jelen vannak: dr. Farkas László dr. Keresztúri Farkas Csaba Ménesi Imre dr. Révész Mihály Görög Tibor dr. Kereszty Ágnes Málovics György
a bizottság elnöke a bizottság alelnöke a bizottság tagja a bizottság tagja külső bizottsági tag külső bizottsági tag külső bizottsági tag
Lődyné Dobai Mónika dr. Újvárosi Ivett dr. Mózes Ervin dr. Solymos László Szabó Sándor Kalmár Gábor dr. Herédi Edit dr. Gál Andrea Zeleiné dr. Vanger Márta dr. Kopasz Vanda dr. Kóborné dr. Holzinger Gabriella dr. Szentgyörgyi Pál Kalmár Ferenc Básthy Gábor Martonosi István
ügyviteli titkár Jegyzői Iroda munkatársa Címzetes Főjegyző Alpolgármester Kabinetvezető Bűnmegelőzési és Ifjúsági referens Aljegyző Jegyzői Iroda irodavezetője Jegyzői Iroda irodavezető helyettese Jegyzői Iroda munkatársa Jegyzői Iroda munkatársa Önkormányzati képviselő Tanácsnok Szegedi Hőszolgáltató Kft. Szegedi Hőszolgáltató Kft.
dr. Bohács Zsolt dr. Gyimesi László Rózsavölgyi József Hekáné dr. Szondi Ildikó Német Ferenc Turcsányi Áron Bálint dr. Kasza Péter Ferenc
a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság alelnöke a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja
dr. Keresztúri Farkas Csaba: A Pénzügyi Bizottságnak felteszem szavazásra a napirendi pontokat. Aki elfogadja, kérem kézfeltartással jelezze. Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi pontokra tett javaslatot 7 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta és az alábbi határozatot hozta: 1454-21/2012. (02.08.) PB sz. HAT Á R O ZAT A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta mai ülésének napirendjét és az alábbi határozatot hozta: 1
1. Szegedi Hőszolgáltató Kft. hitele (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsággal együttes ülésen) 2. Választókerületi keret felhasználása 3. Az önkormányzat 2012. évi költségvetése Erről a Tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Kabinetet jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 1.napirendi pont: Szegedi Hőszolgáltató Kft. hitele A bizottság az 1.napirendi pontot a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsággal együtt tárgyalja. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Megnyitom az együttes ülést. Az ülés témája: Polgármester úr kérésnek megfelelően a Szegedi Hőszolgáltató Kft. tulajdonosa Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Alfa Nova Kft., a Hőszolgáltatónak hitele van a Raiffeisen Banknál – 450 millió forint összegű folyószámla hitelkeret és 600 millió forint rövid lejáratú rulírozó hitelt vett fel, amely január 31-én lejárt. Tudomásom szerint ezt február 29-ig a bank meghosszabbította, de a banknak a Hőszolgáltató felé kérései vannak. Elkülönített számlára kell a pénzeknek beérkeznie, jelzálogjogot kell biztosítani a bank részére a tulajdonukban lévő üzletrészre, vételi opciós jogot biztosítsanak üzletrészeikre a bank részére, illetőleg készfizető kezességet vállaljanak a tulajdonosok. Az előterjesztéssel kapcsolatban nem látom a Jegyzői Iroda szakmai állásfoglalását. Kérdés, hogy miért? dr. Gál Andrea: Nem a Jegyzői Iroda készítette az előterjesztést. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Nem látom a Polgármester úr állásfoglalását. dr. Solymos László: Polgármester úr azért küldte a Bizottságok elé az anyagot, hogy azok alakítsák ki az állásfoglalásukat. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Megkérdezem a jelenlévőket, hogy van-e valakinek észrevétele? Görög Tibor: A Hőszolgáltatónál a kialakult probléma nem egyszerű, több ezer vagy tízezer szegedi lakos érintett ebben a kérdésben. Úgy gondolom, hogy a bankok az utóbbi két-három évben - tipikusan a Raiffeisen Bank az egyike azoknak a bankoknak, amelyek - kevésbé korrekt módon viszonyulnak a piacon az ügyfelekhez. Ezt az inkorrekt magatartást valahogy át kellene hidalni. Az önkormányzat részéről nem javasolom a kezesség megadását, az önkormányzat nem is tudja bevállalni, ezzel olyan tendenciát indítanánk el, amely nem kívánatos az önkormányzat részére. Ezt a problémát kezelni kell, ezért azt javasolom, hogy az önkormányzat részéről is kapcsolódjon be tárgyalópartnerként a megfelelő ember. Három - hat havi technikai hosszabbítást kérjünk és egyben javaslat is a Raiffeisen Bankhoz – ezt meg fogja adni, mert nem tud mást csinálni és a technikai hosszabbítás alatt más finanszírozót kell találni. Ez az egyik megoldás. A másik, hogy e három – hat hónap alatt a Hőszolgáltatónak a vezetősége egy héten belül tegyen le egy olyan intézkedési tervet, hogy mekkora kintlévőségek vannak, hogy kezelték azt eddig és hogyan szándékoznak kezelni, mert feltételezem, – nem látszik az anyagból – hogy a kintlévőségek miatt lépett a Raiffeisen Bank. 2
Tehát a javaslat két irányba halad – technikai meghosszabbítást kérni, új finanszírozó bank, másik út magának a Hőszolgáltatónak sokkal többet kellene tennie a gazdálkodása érdekében. Kereszty Ágnes: A javaslatot annyival egészítem ki, hogy az az anyag, amelyet bekér a Bizottság a Hőszolgáltatótól azt olyan megosztásba tegye meg, hogy a kintlévőségeket különböztesse meg lakossági, közintézményi és vállalkozói szférára. dr. Solymos László: Valóban egy elég kellemetlen ügyről van szó és azért kérte a polgármester úr a két bizottságot, hogy alakítsa ki álláspontját. Egyrészt jogi kérdések vannak, hogy az önkormányzat mit tehet meg, milyen lehetőséget biztosít egyáltalán ha él ezzel a lehetőséggel, illetve ha szeretné a Raiffeisen Bank, mint számlavezető kérését teljesíteni, mi az amit jogilag megtehet az önkormányzat. Másrészt pedig pénzügyi szempontból kell látni a cég működését, ezért kérte polgármester úr, hogy legyen meghívva a cég két ügyvezetője és a felügyelőbizottságban önkormányzatot képviselő személyek is és tájékoztassák a bizottságokat arról, hogyan működik a cég, mit tudnak a működéséről. Elnök úrnak abban igaza van, hogy a hitel technikai meghosszabbítása február 29-ig megtörtént, tehát a bank valóban megtette, ugyanakkor változatlanul várja, hogy a tulajdonosok valamilyen lépést vagy döntést tegyenek az ügy érdekében. Kívánnak-e a bank elvárásának megfelelni vagy nem kívánnak a bank elvárásának megfelelni, és erről tájékoztassa az önkormányzat és a másik tulajdonos a bankot február végéig. Javasolom, hogy a cég kintlevőségeiről is kapjon tájékoztatást a bizottság a cég vezetőitől. dr. Szentgyörgyi Pál: Véleményem szerint Görög Tibor helyzetelemzése nem helytálló. A két bizottságnak azt kell mérlegelnie, hogy az önkormányzat kötelező feladatához kapcsolódó működési hitel felvétele, illetve nem felvétele, annak elutasítása jelentős problémát okozna-e ennek a kötelező feladatnak az ellátásában, tehát ilyen szempontból elég nagy a felelősségük. Azért került a bizottságok elé az anyag, mert jelentős törvényi változások történtek az év végén, a Stabilitási Törvény kapcsán az önkormányzatnak folyamatosan számon kell tartania és figyelnie kell a keletkező kötelezettségeket. A törvényi szabályozás mivel nem írja elő a kezességvállalással kapcsolatban, hogy a kormánytól engedélyt kell kérni, – az új hitelek felvétele esetén igen – azonban a kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat a következő évek kötelezettségei között, amikor ki kell számolni azt, hogy a saját bevétel 50 %-át nem haladhatják meg a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos éves kiadások, ott viszont figyelembe kell venni ezt a számot, tehát terhelni fogja az önkormányzatot. Bár a költségvetésben szereplő számok nem teszik lehetetlenné ennek a kötelezettségnek a vállalását, de nagyon beszorítja a következő évek lehetőségeit. Básthy Gábor: Összefoglalom, hogy 2010-hez képest mi változott és miért kér a korábbi komfortlevélhez képest szigorúbb biztosítékokat a Raiffeisen Bank. Gyakorlatilag a cég kintlevősége, tartozásai méretei nem változtak olyan nagy mértékben 2010-hez képest, azonban az elmúlt évben történt néhány olyan intézkedés a távhőszolgáltatást illetően, kisebb részben az önkormányzat részéről, nagyobb részben az állam részéről, amelyet a bank egyéb tényezők mellett úgy ítélt meg, hogy jelentősebb garanciákra van szüksége. A távhőszolgáltatásról szóló díjat a kormány a március 31-i állapotnak megfelelően befagyasztotta. Ezt megelőzően a februári közgyűlés, ami egyébként az érvényben lévő szerződést, nem hagyta jóvá ennek hatása 134.751 millió forint volt október 1-ig az állami díjmeghatározás bevezetésétől. A távhőszolgáltatás helyzetét hirtelen a törvénymódosítással a kapcsoltan termelt villamosenergia kötelező árvédelmét megszüntették, így a pótlékot is megszüntette a törvénymódosítás. Ennek a hatása 102 millió forint volt a cégnél. Ennek az eredménye teljes egészében a beruházás tőke és kamatterheivel a fogyasztói árkedvezményre fordítódott a hatályos szerződés alapján. Lényegesen alacsonyabb árakon lehetett eladni a villamos energiát. A szabadpiaci földgáz ára is egy év alatt a piacon némileg emelkedett, 3
ennek kb. 250 milliós hatása van önmagában árfolyamváltozás nélkül. 2011. évi üzleti terv annak idején májusban pesszimistán 190 forintos dollár árfolyamon számolta a gázvásárlás költségét. Emlékeznek rá december 31-én több, mint 240 forint volt az árfolyam. Mivel szabadpiacon forintért csak úgy gázt nem lehet kapni csak dollárért, ez igen jelentős árfolyamveszteséget jelentett a cég számára. A mai napig nem nyilvános a díjszabás meghatározásának metodikája. Így fordulhat elő, hogy havonta változik ennek a nagyságrendje. A 2011. évi gázfelhasználáshoz, illetve szolgáltatáshoz kapcsolódó mintegy félmilliárd forintnyi támogatás ezeket a hatásokat nyilvánvalóan nem tudta fedezni és a bank sem látja, hogy hova fog alakulni ez a rendszer. Olyan tényezők befolyásolták a gazdálkodást, amelyre nem volt hatásunk. Ha a legjelentősebb kintlevőségeinket és felhalmozódott tartozásainkat nézik, azok 10 %-al emelkedtek egy év alatt, ez forintba átszámolva mintegy 30 %-os emelkedést jelent. Ezeket nézi a bank és így lesz 1 milliárd fölötti számlatartozás december 31-el. Ezeket kompenzálni, kigazdálkodni gyakorlatilag nem lehet, ezért kéri a bank ezt a garanciát. Számításaink szerint, amennyiben 2012. évben 220 forintot nem haladja meg a dollár árfolyam és 300-at az euró árfolyam, akkor egy pozitív nullás gazdálkodás kijöhet. Ennél magasabb árfolyamokon ismét jelentős veszteséget fogunk elkönyvelni. Az ország összes hőszolgáltatója hasonló helyzetben van, tudomásom szerint bármelyik bankhoz fordulnak hasonló garanciákat kérnek az önkormányzatoktól, éppen a helyzet és a szabályozási környezet miatt. Mintegy 661 millió forintos lakossági kintlevőségük van, ebből 202 millió forint, ami az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatosan fennálló díjhátralék, ezek csökkentésére igen kevés jogi lehetősége van a cégnek. A társtulajdonos Alfa-Nova Kft. a készfizető kezességet vállalta, az üzletrészek vonatkozó elzálogosítást nem vállalta, illetve azt a komfortlevelet is kiállította már, amelyik az utólagosan a február 29-i hosszabbításhoz szükséges volt, tehát mindent teljesített, amely teljesíthető volt a részéről. (A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke szavazásra teszi fel a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagjai számára azt a határozati javaslatot, mely szerint a Bizottság a Polgármester útján felkéri az illetékes szakirodát, hogy alakítsa ki álláspontját a Raiffeisen Bank Zrt. által követelt feltételek vonatkozásában. Határidő: 5 munkanapon belül. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság a határozati javaslatot 5 igen, 2 nem szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadja) Ménesi Imre: Én azért olyan észrevételt tennék, ami az igazgató úr szavaiból is kiderült, hogy a kintlévőség jelentősen nem változott 2010-hez képest, vagyis a pillanatnyi helyzetnek a kialakulásában én másik 4 tényezőt látok. Ha jól értettem, a támogatási rendszernek a változása, az árfolyam mozgás, a rögzített állami díjmeghatározás, valamint a villamos energia átvétele, ennek a megszűnése ami igazából okozza ezt a helyzetet. Ezzel kapcsolatban nekem lenne még egy észrevételem, hogy cégnek a felügyelőbizottsága is alakítsa ki a véleményét, és ugyanúgy 5 munkanapon belül a felügyelőbizottság is terjessze a bizottság elé és ne csak a Jogi Bizottság elé, hanem a Pénzügyi Bizottság elé is, hogy a felügyelőbizottság hogyan látja a megoldásnak a lehetőségét. dr. Keresztúri Farkas Csaba: A felügyelőbizottság tagjai nem képviselők és csak ennek függvényében tudják ők is kialakítani az álláspontjukat. Ménesi Imre: A felügyelőbizottság véleményezi mindig az üzleti tervet, csak közelebb áll a felügyelőbizottság ahhoz, mint a képviselők. Málovics György: Hozzunk erről egy határozatot.
4
Ménesi Imre: Az is lenne a kérésem az alelnök úr felé, hogy tegye fel szavazásra. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Mivel a Jogi Bizottság nem határozatképes, ezért csak a Pénzügyi Bizottság határozhat ebben a kérdésben, én ezzel nem értek egyet, szerintem várjuk meg, hogy mi lesz a önkormányzat álláspontja, de felteszem szavazásra. Aki Ménesi Imre javaslatával egyetért, kérem kézfeltartással jelezze. Megállapítom, hogy a bizottság Ménesi Imre javaslatát 3 igen szavazattal 4 tartózkodás mellett nem támogatja. Ménesi Imre: Még egy észrevételem lenne. Úgy tudom, hogy alelnök úr a felügyelőbizottság tagja, azzal azért tisztában vannak gondolom a felügyelőbizottság tagjai, hogy saját vagyonukkal felelnek. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Képviselő úr ! A felügyelőbizottság a közgyűlésig ki fogja alakítani az álláspontját, de szeretném meghallgatni az önkormányzat szakmai álláspontját. Ménesi Imre: Én meg a felügyelőbizottság véleményét egy időben. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Az ön javaslatát nem szavazta meg a bizottság. A Pénzügyi Bizottság Görög Tibor úr kérésének megfelelően a Hőszolgáltató Kft.-től ezeket az adatokat kapja meg. Málovics György: Annyival egészíteném még ki Tibornak a javaslatát, hogy adjon tájékoztatást a Hőszolgáltató Kft. arról, hogy tartozik-e az önkormányzatnak, illetve az önkormányzat tartozik-e a Hőszolgáltató Kft.-nek. dr. Básthy Gábor: Megmondjam ezt azonnal? Málovics György: Írásban szeretném látni! Ménesi Imre: A jegyzőkönyvben benne lesz. dr. Básthy Gábor: 2011. december 31-én az Alfa Nova Kft., amely az általa üzemeltetett motorokhoz vásárolt gázt, 2.304.669 dollár 87 centtel tartozott és 150.397.270 forinttal. A Szegedi Hőszolgálató Kft. a szintén a cégcsoport érdekeltségébe tartozó Dunacent Kft.-nek, akitől a földgázt vásárolja, 2011. december 31-én 4.034.622 dollár 12 centtel és 101.138.034 forinttal tartozott a gázért. Málovics György: Ezek lejárt tartozások? dr. Básthy Gábor: Részben lejártak, részben nem. Málovics György: Akkor, ha ezeket az adatokat frissítve és részletezve bekérnénk ezzel a határozati javaslattal, azt tudnám támogatni. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Jó, akkor a Görög Tibor úr kérése teljesíthető? dr. Básthy Gábor: Igen. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Mikorra teljesíthető? 5
dr. Básthy Gábor: Legkésőbb hétfő. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Akkor jövő hét keddig írásban tájékoztassák a bizottság tagjait. dr. Básthy Gábor: Kaphatunk egy pontos szövegű határozatot, hogy tudjuk mit kell csinálni? dr. Keresztúri Farkas Csaba: A bizottság a polgármester útján kérje fel az illetékes szakirodát, hogy biztosítson szakembert, aki a Hőszolgáltató Kft. és a Raiffeisen Bank Zrt. közötti egyeztetésbe bekapcsolódik, valamint a bizottság felkéri a Hőszolgáltató Kft.-t, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy mennyi a kintlévősége, ezeket a kintlévőségeket hogyan kezelik, valamint arról, hogy az önkormányzat felé van-e fennálló tartozása, illetve követelése. Ennek határideje 2012. február 14. Felteszem szavazásra ezen határozati javaslatot. Aki a Pénzügyi Bizottság részéről ezzel egyetért, kérem kézfeltartással jelezze. Megállapítom, hogy a bizottság a fenti határozati javaslatot 4 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett elfogadta és az alábbi határozatot hozta: 1454-22/2012. (02.08.) PB sz. HAT Á R O ZAT A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a Polgármester 12500/2011. sz. „Szegedi Hőszolgáltató Kft. hitele” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: 1. A Pénzügyi Bizottság a Polgármester útján felkéri a Városüzemeltetési Irodát, hogy biztosítson szakembert, aki a Szegedi Hőszolgáltató Kft. és a Raiffeisen Bank Zrt. közötti egyeztetésbe bekapcsolódik. 2. A Pénzügyi Bizottság felkéri a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-t, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy mekkora a kintlévősége (lakossági, intézményi, illetve vállalkozói szférában), illetve arról, hogy ezen kintlévőségeket hogyan kezeli, továbbá arról, hogy a tulajdonos önkormányzat felé van-e fennálló tartozása, illetve követelése. Határidő: 2012. február 14. Felelős: Szegedi Hőszolgáltató Kft. Erről a Tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Kabinetet, Városüzemeltetési Iroda, Szegedi Hőszolgáltató Kft.-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Ezzel az együttes ülést bezárom. A Pénzügyi Bizottság ülését megnyitom. 2.napirendi pont: Választókerületi keret felhasználása dr. Keresztúri Farkas Csaba: Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése? Megállapítom, hogy a bizottság részéről az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés nem merült fel. Felteszem szavazásra a választókerületi keret felhasználására vonatkozó határozati javaslatot. Aki elfogadja, kérem kézfeltartással jelezze. 6
Megállapítom, hogy a bizottság a választókerületi keret felhasználására vonatkozó határozati javaslatot 7 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta és az alábbi határozatot hozta: 1454-23/2012. (02.08.) PB sz. HAT Á R O ZAT A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a Jegyzői Iroda 8273-1/2012. sz. „Választókerületi keret felhasználása” tárgyú előterjesztését az alábbi határozatot hozta: 1. A Pénzügyi Bizottság az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló, a 10/2011. (III.02.) Kgy. számú rendelet 6/A. § (7) bekezdés szerint a választókerületi keret terhére biztosított céltámogatások felhasználását a határozat 1. melléklete szerint jóváhagyja, melyre az átmeneti gazdálkodásról szóló 37/2011. (XII.01.) Kgy. rendelet 2. § (7) bekezdése alapján áll a fedezet rendelkezésre. 2. A Pénzügyi Bizottság a Polgármesteren keresztül felkéri a Közgazdasági Iroda vezetőjét, hogy a határozat 2. mellékletében felsorolt támogatást jóváhagyásra a költségvetés soron következő módosítása során terjessze elő, melyre az átmeneti gazdálkodásról szóló 37/2011. (XII.01.) Kgy. rendelet 2. § (7) bekezdése alapján áll a fedezet rendelkezésre. Határidő: költségvetés soron következő módosítása Felelős: Közgazdasági Iroda vezetője Erről a Tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Kabinetet, valamint a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.
7
3.napirendi pont: Az önkormányzat 2012. évi költségvetése dr. Keresztúri Farkas Csaba: A vitát megnyitom. Görög Tibor: Technikai észrevételem lenne. Úgy emlékszem nincs meg a jegyzőkönyvben, de tavaly ilyenkor kértük, hogy legalább bizonyos szinten bázisszámok legyenek benne az előterjesztésekben, mert borzasztóan nehéz több 10 oldalas anyagot összehasonlítani tavalyi anyagokkal. Továbbra is az lenne a kérésem – a 2012-es évet hagyjuk -, hogy a költségvetés 2013ra úgy készüljön el, hogy bázisszámok is legyenek mellette. Málovics György: Ezzel egyetértek, csak ez nagyon rosszul definiált kérés, mert most is vannak bizonyos bázisszámok benne, de én tudok támogatni egy határozati javaslatot. Görög Tibor: Le fogom írni, mert tavaly is le volt írva és nem teljesült és borzasztóan nehéz így dolgozni. dr. Solymos László: Erre lenne egy észrevételem. Az előterjesztés szöveges része egy tájékozódást ad, az előterjesztés rendeleti része viszont az Államkincstár által kiadott formanyomtatvány alapján készült, tehát abba nem tudunk beletenni oszlopokat, sorokat. Ez a kötelezően előírt forma. A bázis sorokat nem tudjuk beletenni, ugyanakkor tájékoztatásul közlöm, hogy a költségvetés zárszámadás előtti módosítása most megy be a közgyűlésre, az pénteki napon postázásra kerül és abban elvileg benne vannak a bázisszámok. Görög Tibor: Én továbbra is tartanám azt amit mondtam. Magához a költségvetéshez, 50 milliárd forintos költségvetés, 6 milliárd forintos hiány. Ezt a hiányt részben 4,5 milliárd forint új hitellel kívánja az önkormányzat pótolni, betömni ezt a lyukat. Ez nem egy jó kiindulási pont, hisz maga a 6 milliárd forint 12 %-os költségvetési hiányt jelent és nem tudom, hogy meddig tudjuk ezt hitellel pótolni. Tavaly is hitellel pótolta az önkormányzat a lyukakat, az idén is hitellel pótolja, ezt sokáig így nem lehet folytatni. A működési és a beruházási, vagy felhalmozási bevételnek egy az egyben fednie kellene a kiadásokat, nem plusz hitelek felvételével. Az anyag szöveges része nagyon korrektül végigvezeti, hogy milyen objektív nehézségek vannak az országban, ebből következőleg milyen csökkentett juttatások, támogatások kerültek Szeged önkormányzatához. Ezzel nincs is semmi gondom, semmi kifogásom. Viszont ha vannak objektív körülmények, akkor úgy tartanám, hogy a szöveges részben a szubjektív körülményeket is fel kellene tárni és bele kellene írni. Pl. most is 2012-ben 787 millió forint kamatot fizet ki az önkormányzat különböző hitelfelvételek kapcsán. Ez terheli a költségeket, ha nem lenne hitel, akkor ezt a pénzt esetleg másra használhatnánk, és ezt úgy gondolom, hogy ki kellene hangsúlyozni az anyagban, mert ez egy tetemes, több százmilliós költség. Ugyanakkor a túlzott beruházások – én ezt másfél éve mondogatom – további költségeket idéznek elő, vagy bevétel kieséseket. Pl. 7-800 parkolóhely megszüntetése éves szinten 250-300 millió forint bevételkiesést okoz és ezt nem a budapesti központi kormány okozta, ezt Szeged városnak a döntései okozták. Továbbá, tömegközlekedés, villamosprojekt. Azzal, hogy meghosszabbították a vonalakat – a villamos a legdrágább tömegközlekedési eszköz – plusz 130 millió forint költséget fognak okozni az SZKT-nak. Úgy gondolom, ha objektív körülményeket sorol fel egy költségvetés, akkor a szubjektív dolgokat is fel kell sorolni, hogy hol hibázott, vagy hol lehetett volna esetleg másképp cselekedni ahhoz, hogy ne ilyen költségvetése legyen a városnak. Van egy harmadik szempont is, ami a legkevésbé korrekt, az, hogy minden, vagy majdnem minden önkormányzati cégnél bázisszinten terveztek. Amennyit kapott 2011-ben, annyit kap 2012-ben. Láttuk, hogy az oktatási intézményeknél nem is bázis szinten, hanem bázis szint alatt van. A Polgármesteri Hivatal, maga mint hivatal – igaz, hogy át lett téve teljesen más részlegbe a 8
törvény módosítása kapcsán, és azt is tudom, hogy 245 millió forint segélyezési költség most a Jegyző kezében van -, de akkor sem tervez saját magának bázisszinten, hanem magasabb összeggel. dr. Mózes Ervin: Alacsonyabb összegben. Görög Tibor: Én ezt másképp látom. Én alacsonyabban határoznám meg és többek között ez is a fő oka, hogy én ezt a költségvetést így ahogy van, nem tudom támogatni. Mondanék szakmailag még két dolgot, amire felhívnám a figyelmet és benne kellene, hogy legyen egy költségvetésben. Pl. az árfolyamkockázatot nem látom benne, akár egy svájci frank kötvénykibocsátás kapcsán, 2010-ben 93 millió forint árfolyamveszteség volt, 2011-ben, illetve 2012-ben is lesz valami. Ezt nem látom az anyagban. dr. Szentgyörgyi Pál: Kötvényünk nincs svájci frankban. Görög Tibor: Megszűnt? dr. Szentgyörgyi Pál: Nem is volt. Eurós van. Görög Tibor: Jó, deviza hitel, illetve deviza kötvénykibocsátás kapcsán milyen árfolyam különbözetek jelentkeztek, vagy fognak jelentkezni. Ez nincs bekalkulálva, illetve vannak bizonyos kezességek, vannak komfortlevelek, vannak kötelezettségvállalások, amelyek sok helyen mérlegen kívüli dolgok, fel is van sorolva az anyagban, hogy ki, mi után, milyen kötelezettséget vállal. Pl. ha egy Hőszolgáltató Kft. megbukik – az előbb tárgyaltuk és láttuk -, mi fog történni. Az önkormányzat mint kezes belép, vagy valamilyen szinten át kell vállalni a gondot és a problémát, ez több százmillió forintos költséggel fog járni. Az ilyen veszélyekre is a költségvetésnek fel kellene, hogy hívja a figyelmet, vagy egy tartalékot kellene képezni. Csak a felhalmozásoknál láttam egy közel 100 millió forintos tartalékot, egyéb más tartalékot a költségvetésben nem láttam. De ilyen módon, ahogy le van írva én nem tudom támogatni. dr. Solymos László: Köszönöm a szót Alelnök Úr ! Valóban mint ahogyan látjuk elég sok minden történt. A költségvetés bevezető szövegében is leírtuk az önkormányzat működésére, gazdálkodására, a költségvetés tervezési folyamatára és magára a költségvetési rendeletre is kiterjed. Ebből sajnos a legtöbb jogszabály-változás hátrányosan érintette az önkormányzati világot ugyanúgy, ahogy nőttek az adók, nőttek az adószámok, amelyek a gazdaságot érintik, át fog csapni abba, hogy az önkormányzat bevételeinél meg fog jelenni, az önkormányzat bevételei adott esetben csökkenni fognak, hiszen negatívan fog hatni a gazdasági élet szereplőire. Sajnos azt látjuk, hogy az önkormányzat mozgástere egyre inkább szűkül, a gazdasági élet szereplőinek mozgástere is egyre inkább szűkül és az önkormányzat a költségvetését kényszerpályán kell, hogy tervezze a kormányzati döntések miatt. Azt gondolom, hogy nem az idei év lesz a nagyon nehéz, hanem a következő év, amikor valóban egy új típusú költségvetést kell megtervezni, amennyiben az a kormányzati szándék továbbra is fennáll, hogy az önkormányzatok oktatási intézményeit elviszik. Az oktatási intézmények költségvetése a mi költségvetésünknek kb. 20 %-át jelenti, ami egyébként – és erre a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén több FIDESZ-es polgármester is felhívta a figyelmet – az önkormányzat likviditását is nehezíteni fogja, illetve az önkormányzatok hitelképességét is jelentősen befolyásolni fogja, hiszen csökken a költségvetés fő összege, nyilvánvalóan az önkormányzatok hitelképessége, illetve hitelezhetősége is csökkenni fog. Jelzem, hogy nem mi voltunk akik felvetették, hanem Debrecen, Kaposvár, Székesfehérvár polgármesterei. Ugyanakkor az is látszik, hogy az idei évben is számos problémával kell megküzdenünk, többek között azzal, hogy az oktatási intézmények ellátására kevesebb állami forrás érkezik az önkormányzathoz. Az idei évben mintegy 1,3 milliárd forinttal szűkebb a kormányzati intézkedések 9
következtében Szeged önkormányzatának költségvetése. Ez lényegében a normatívák csökkentéséből, bevételek csökkentéséből, illetve természetesen az ÁFA növeléséből, ami az önkormányzat számára több százmilliós többletkiadást jelent, - és a kötelezően előírt bérkompenzációból, amelyet az önkormányzati cégeknél, az intézményeknél meg kell valósítani adódik. Itt jegyezném meg Görög Tibor első észrevételét, hogy nem csak az a 100 millió forintos felhalmozási tartalék keret van a költségvetésben benne, hanem van egy 200 millió forintos keret az önkormányzati cégek bérkompenzációs feladatainak, igényeinek a segítésére. Ez a keret is létezik. Átkanyarodnék a konkrétumokra. Nem igaz, hogy az önkormányzat a költségvetést 4 milliárd forintos új hitelfelvétellel tervezi. Ha megnézi a költségvetést, akkor ez természetesen az Ön számára is világos, hogy nem így van, korábban megkötött hitelszerződéseinkről a fejlesztéseinkhez szükséges forrás lehívása történik meg az aktuális ütemterv szerint, illetve a menetrend szerint, tehát semmilyen új hitelfelvétel nincs az önkormányzat költségvetésében. A 6 milliárd forintos hiányt illetően el tudnám mondani én is konyhanyelven, hogy miért nem igaz amit mondott, de majd a szakiroda elmondja, hogy szakember szájából hallja ezt az összeget, de összességében ez a megállapítás sem igaz. A 2-es villamosvonal beindítása - az elektromos tömegközlekedési projekt kapcsán a decemberi közgyűlés hozta meg a döntést, hogy milyen formában, hogyan indítja be a 2es villamosvonalat. Az SZKT ügyvezetőjének számítása alapján határoztuk meg a beindítás lehetőségét az új vonalra, tekintettel az ezzel párhuzamosan megszűnő vonalakra, ami azt jelenti, hogy a Tisza Volán nem is csak 130 millió forintos kapacitás csökkenést, hanem összességében mintegy 170 millió forintos kapacitáscsökkenést tudunk elvenni, tehát azt mondom, hogy a mérlege ennek plusz 40 millió forint egyébként, és nem mínusz 130. Parkolók megszüntetése kapcsán azt tudom mondani, hogy persze bevételkiesést okoz az önkormányzatnak a parkolóhelyek megszűnése, de ezek alapvetően a pályázatokhoz kapcsolódó, pályázati beruházások kapcsán megszűnő parkolóhelyek, amelyeket egyébként lehet a városvezetésre fogni, de a pályázatokat az elmúlt években is döntő többségében egyhangú döntéssel szavazta meg a közgyűlés. Ennek megfelelően mindenkinek meg van a felelőssége abban, hogy a felújított belvárosban a parkolóhelyek esetleges csökkenése szóba jöhet, de akkor a közgyűlés tagjainak döntő többségének nem kellett volna megszavazni azt, hogy a rakpartot kivonjuk a fizetős parkolóhálózatból, ami szintén több tízmillió forintos bevételkiesést jelent évente a cégnek. A hivatali költségvetés pedig alapvetően azt, kell hogy mondjam, mint ahogyan az előterjesztés szöveges része elég részletesen foglalkozik is vele, alapvetően más struktúrában kellett, hogy elkészüljön, ez az egyik változás a költségvetés formai megjelenésében, hiszen külön intézményi soron kell feltüntetni ezentúl a költségvetésben a Polgármesteri Hivatalt, ami megfelel a jogszabályoknak, az Áht., az Ámr. és a stabilitási törvény szempontjai szerint. Különböző feladatok átcsoportosítását és átvitelét kötelező jelleggel előírja az önkormányzati költségvetésben a hivatali költségvetésben. Alapvetően, ha összehasonlítást akarunk nézni, akkor az látszik, hogy 55 millió forinttal csökkent a tavalyi feladatkörhöz kapcsolódó költségvetése a hivatalnak az idei évben. Azok a feladatbővítések, illetve forrásbővítések, amik látszanak, alapvetően ennek a kötelező átcsoportosításnak köszönhetőek. Ebből egy tételt emelt ki a kétszáz-egynehány milliós segélyezés sort, ezen kívül még más egyéb sort, amit Jegyző Úr tételesen el tud mondani. Köszönöm szépen ! dr. Mózes Ervin: A hivatalra vonatkozó megjegyzésre szeretném elmondani, hogy bázis szint alatti tervezésről van szó. A tavalyi és az idei szám azért nem hasonlítható össze, mert a jogszabályváltozások kapcsán más szerkezetben kell elkészíteni a költségvetést. Konkrétan, ami korábban önkormányzati ágon jelentkezett, pl. 96 millió forint az informatikai kiadás és egyéb ilyen tételek - nem csak a 240 millió forintos jegyzői hatáskörbe tartozó segélyezési összeg – mind átcsoportosul. Amivel ez szaporodott, azzal az önkormányzati sor csökkent. Ha azt a két számot hasonítom össze, ami összehasonlítható, a hivatal költségvetése 55 millió forinttal kevesebb, mint az előző év bázisa. De ha már ebbe belementünk, hadd menjek tovább és nézzük meg a történetét is. A hivatal 2002-ben lényegesen kevesebb feladattal, lényegesen kevesebb ügyiratszám mellett 580 10
engedélyezett létszámmal dolgozott, amellyel szemben 594 ember volt foglalkoztatva a hivatalban, 14-en még az engedélyezett létszám felett is. Eltelt már az idő, elődöm csinálta, nem kívánok ezzel kapcsolatban többet mondani. Több lépcsőben ez a közgyűlés 2002 óta 504 főre csökkentette a hivatal létszámát, miközben majdnem százezres nagyságrendű ügyiratszám növekedés következett be. Hozzátenném még azt is, hogy bizonyára a bizottságok érzékelik, látják, hogy milyen kapkodással sikerül csak pl. a bizottsági előterjesztéseket elkészíteni, egészen egyszerűen azért, mert a korábbi években nem így volt, és az apparátus nem erre méretezett. Nagyon sok olyan bizottsági hatáskör keletkezett, amely korábban nem bizottsági hatáskör volt, ezt nem tudom kifogásolni, mert törvényes a megoldás, csak ennek munkaigénye van. Engedjék meg, hogy két számot elmondjak. A szegedi Polgármesteri Hivatal, illetve a szegedi önkormányzat költségvetése a főváros után évek óta a második a legnagyobb az országban, tagolt intézményhálózata, rengeteg beruházás és egyebek kapcsán. Ehhez képest az tudom mondani, hogy Debrecenben jelen pillanatban 643 fő a hivatali létszám, 139-cel nagyobb, mint itt. Azt tudom elmondani, lehet, hogy az sok, de ez borzasztóan kevés. Ha eggyel is csökkentik a létszámot, nem tudom garantálni a törvényes munkát, egyszerűen már nincs rá erő. Tömegével mennek el a kollégák az Egyetemre, az APEH-hoz, máshova, mert - azt is el szeretném mondani, hogy - 2007 óta változatlan illetményalappal dolgozik ugyanez az apparátus hihetetlen túlterhelten. Ha a közgyűlés ezt a döntést meghozza, akkor nem tudom garantálni a hivatal törvényes működését, egész egyszerűen már a testületekét sem, mert nem lesz aki az előterjesztéseket elkészítse. Kérem, hogy a hivatal munkáját ekként értékeljék. Teljesen kifeszített, nagyon lecsökkentett létszámmal, nem felelős döntéssel nem lehet tovább csökkenteni a létszámot. Majdnem 800 ezer ügyirat van ebben a házban, ezt osszák el 504 felé, ez a takarítónőtől a polgármesterig bezárólag 504 fő. Nem lehet tovább terhelni a hivatalt, nem jó. Lehet, hogy pénzügyi szempontból még lát valaki lehetőséget, de akkor a hivatal nem fog működni. Papp Gábor: A hitel felvételével kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a hitelek kizárólagosan beruházási hitelcélból lettek felvéve, ez a költségvetési egyenlegen nem változtat, ebben rövidlejáratú hitel nincs. Ez az összeg 2012-ben 4,2-4,3 milliárd forint, de mellette van 2,1 milliárd forint hitelkeret visszafizetés is. Egyenlegében, összességében 2 milliárd forint körüli hitelfelvételről van szó. Ami a hiányt igazából növeli, annak ez az egyik része, a 2 milliárd forintos hitelfelvétel, az összes többi pedig az önkormányzat saját bevétele, a pénzmaradvány visszavétele. A kettő egyenlege gyakorlatilag hiányt ad, de ennek nagy része saját bevétel. Görög Tibor: Tavaly is felvettünk hitelt és tavaly is – mivel a támogatások nem folytak be időben, de az év vége felé bejöttek – az a hitel ott maradt a számlán, most pénzmaradványként az egyik részét áthozzuk. Úgy tudjuk forgatni a szálakat, ahogy akarjuk, a lényeg az, hogy létezik egy hitelkeret, hitelkeret az idén új nem lesz. Ezzel egyetértek, viszont új hitel felvétel lesz. Papp Gábor: A keretből. Görög Tibor: Hiába akarod kiforgatni a szavakat, ez tény. dr. Solymos László: Akkor ebből a szempontból az a mondás sem igaz, hogy az elmúlt évben 23 milliárd forint hitele volt az önkormányzatnak ugye, mert nem volt lehívva 4 milliárd forint belőle. Görög Tibor: Nem tudom, hogy mennyi, mert adatot nem tudtam kapni. dr. Solymos László: Akkor itt valami nem stimmel.
11
Görög Tibor: Adatot nem tudtam kapni, de kérni fogok, viszont tény, hogy hitelfelvétel lesz. Még egyre reagálnék, hogy a parkolási helyek lenn a rakparton az SZKT számítása szerint 17-18 millió forint bevételkiesést okoztak, az összes parkolási hely kiesés viszont ennek több, mint tízszerese. dr. Solymos László: Én 30 milliót láttam lenyilatkozva valahol, nem 17 milliót. Görög Tibor: És mennyit okoz a 800 parkolóhely kiesés? 300 milliót, tízszeresét, akkor miről beszélünk? dr. Solymos László: Honnan van ez a 800 parkolóhelyszám? Ez is a Tóth száma? Úgy mint a 17, meg a 30? Görög Tibor: Mivel nem voltál itt az elmúlt bizottsági ülésen, egy írásos anyagot kaptunk, erről folyt egy vita és ott ez le volt írva és senki meg nem cáfolta. Ménesi Imre: Kérdésünk volt, amire nem kaptuk meg a választ, hogy mennyivel csökkent a bérletek eladása, mert ugyanis azzal, hogy a rakparton megszűntek a parkolóhelyek, az nem akkora kiesést jelent, ahány darab parkoló, hanem a bérletek eladása jóval lecsökkent, mert mindenki ott akar parkolni. Ez kimutathatatlan szám szerint, hogy melyik mennyit okozott. dr. Szentgyörgyi Pál: Én is vissza akarok térni arra, amit Görög Tibor mondott. Az elmúlt 3 évben, amióta az önkormányzat költségvetésének a szerkezetét a kormányrendeletnek megfelelően úgy kell felépíteni, hogy a pénzügyi mozgásokat külön kell választani a reálegyenlegtől, azóta minden évben politikai szöveg megy, hogy a hiány 10 %-ot meghaladó. Ha megnézzük a rendelet első oldalát, akkor először azt látjuk, hogy költségvetési egyenleg és szerintem ez az igazi kifejezés és nem pedig a hiány, mert ez a pénz nem hiányzik, hanem meg van, mégpedig olyan szerkezetben, ami félreértésre adhat okot. Egyébként ha ezt az első oldalt megnézzük, akkor itt van, hogy a költségvetés kiadásaiból általános tartalék 1.740 E Ft, a céltartalék pedig 728 E Ft. Megmondom őszintén, hogy én még azt is tartaléknak vélem, hogy az önkormányzat törlesztései, kamatfizetései, tőketörlesztései, azok a számszerűsített adatok, amire Görög Tibor hivatkozott, 315 eurós árfolyamon és 255 svájci frankos árfolyamon vannak számolva. Ha ilyen forinterősödés történik, mint amit most látunk, akkor még a tervezett kiadásoknál megtakarítás is lehet. Elég óvatosan van tervezve, éppen azért, hogy az árfolyamkockázatok kezeltek legyenek, magas árfolyammal terveztek. Ha megnézzük, hogy az egyenleg miből áll össze, akkor az két tételre csoportosítható, egyrészt, az önkormányzat saját pénze, ez a pénzmaradvány és az értékpapír értékesítés bevétele, ami összességében 4 milliárd forint, utána a többi számot előjelekkel összeadjuk és kivonjuk egymásból, akkor ez 2 milliárd forint. Így tevődik össze, tehát 4 milliárd saját pénz és 2 milliárd forint pedig a hitel igénybevétel és a hitel törlesztéseknek eredője, így lehet számolni a 2 milliárd forintot a mérlegfőösszeghez képest. Persze lehet azt mondani, hogy a pénzmaradvány a tavalyi évből áthúzódó pénznek a hitelállományát is tartalmazza. Ez nagy tévedés. Az, hogy a tavalyi évben mennyit vettünk igénybe – ez egy tervezet, hogy le tudjuk-e hívni ezt a hitelkeretet ugyanúgy, mint 2011-ben az ott szereplő hitelállományt – attól függ, hogy egyrészt a beruházások műszaki teljesítése hogyan alakul, másrészt, hogy a műszaki teljesítés után a szerződésben lévő fizetési futamidőnek megfelelően mikor fizetünk. A megmaradó pénzmaradványban nincs hitelállományi adat, az benne van abban a hitelállományban, amit közöltünk az egyenlegnél tavaly és az előző évi pénzmaradvány is a saját bevételekből származik, vagy intézményi bevételekből származott, annak semmi köze a hitelfelvételhez és rövidlejáratú hitelről nem is beszélünk itt. Ez nagy csúsztatás szerintem, ami itt a 12 %-os egyenleggel kapcsolatban van. Ha megnézzük a költségvetés köreit, akkor ez alapvetően három csoportba sorolható, úgymint a hivatal, ez alatt értem az igazgatást, 12
értem a szakirodákat, az egész apparátust és az itteni hivatali működést, vannak a gazdasági társaságokkal kapcsolatos kötelezettségek, vagy kiadások és vannak az intézmények. Ez a három kör határozza meg alapvetően a költségvetés szerkezetét. Ha ezt a három kört megnézzük, akkor mindhárom kör csökken. Ki van ragadva az igazgatás, de az igazgatás az új szerkezetben azért nő, mert el lettek véve feladatok és kiadások a Fejlesztési Irodától, a Szociális Irodától stb. Ott nyilván ezek lecsökkentek. Ha ezeket az átcsoportosításokat figyelmen kívül hagyjuk és összességében nézzük a hivatalt, beleértve az igazgatást is, akkor csökkenés van, több száz millió forint kiadáscsökkenés van a tavalyi előirányzathoz képest. Van csökkenés az intézményeknél is, de ott szerkezeti változás is történt. Alapvetően ennek az egész költségvetésnek a nyertesei ilyen szempontból az önkormányzati cégek, mert ott bázisszinten tervezte be az önkormányzat a kiadásokat és ehhez még hozzá kellett tenni a 200 millió forintos keretet, ami bérkompenzációban való részvételt jelenti. Egyedül itt van kiadásnövekedés tervezve, az összes többinél csökkenés van, ez valóban azt jelenti, hogy elég problémás és gondokat fog jelenteni nyilván a működés szempontjából. Nekem az a véleményem, hogy az államtól még dicséretet is fogunk kapni, ha 2013tól átveszi az intézményeket, mert biztos, hogy nem azért akarja átvenni az állam, mert több pénzt akar nyomni ebbe a szektorba. Köszönöm. dr. Mózes Ervin: Csak két számot szeretnék még elmondani a Tisztelt Bizottságnak, mert a költségvetés megállapításának talán legkompetensebb bizottsága a Pénzügyi Bizottság és szeretném ezt ebben a nagyon szűk körben elmondani, mert igencsak rosszízű lenne, ha rákényszerülnék arra, hogy ezt a Közgyűlés és a város nyilvánossága előtt tegyem. Sokba kerülnek-e a dolgozók? Két számot engedjenek meg, ami drámai. 82 fő olyan kollégám van, aki a garantált bérminimum alatt dolgozott, ezért a törvény erejénél fogva januárban pontosan 108.0000 forintra kötelezően fel kellett emelnem a bérét. Ők mind segélyezésre jogosultak, az egy főre eső családi jövedelemmel. Tovább megyek. Tavalyelőtti intézkedés volt, hogy az önkormányzati képviselők, benne a bizottsági elnökök, tanácsnokok stb. javadalma, tiszteletdíja lényegesen karcsúbbá vált, mint annak előtte volt. Ezen már túl vagyunk, 212.000 forint. A napi 8 órában foglalkoztatott kollégáim közül 366 fő van, akik ez alatt keresnek. Nem akarnám most azt mondani, hogy összevetem a közgyűlés felével, mert 9 bizottsági elnök és 4 tanácsnok van ebben a helyzetben, nem szeretnék egy rossz összehasonlító adatot bedobni, hogy a média ezzel foglalkozzon, de nagyon kérem a Pénzügyi Bizottság tagjait hassanak oda, hogy a közgyűlés maga is ne a hivatalban keresse a hiányzó százmilliókat, nem a hivatal okozza. Csak kényszerből mondtam el ezeket a számokat, bemutatni azt, hogy miről van szó és hogy miért védem most már mindenáron a hivatalt, mert már nem lehet tovább csökkenteni higgyék el. Málovics György: Itt két dolog keveredik szerintem. Az egyik az, - itt ugye azt feltételezzük - hogy ha a hivatal költségvetése csökken, akkor ott bért kell csökkenteni, ahol lehet – nyilvánvaló, hogy nem lehet - illetve el kell bocsátani. De a hivatal költségvetésében vannak olyan tételek, amelyek nem bérjellegű tételek. Pl. bizonyos PR tételek is benne vannak, mondjuk a Szegedi Tükör, nyilván más ilyen tételek is lehetnek. Nyilván vannak olyan tételek, amelyek nem bérjellegű tételek és ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, ami szintén megjelent a Délmagyaros interjúban, hogy differenciáltan a közgyűlés csökkentheti a hivatal költségvetését. Ezalatt azt értem - a Főjegyző azt mondta -, hogy nem utasíthatja a Polgármestert abban a vonatkozásban, hogy ő a hivatalba hogyan avatkozzon be, hanem egész egyszerűen egy fő számot határozhat meg. Milyen mélységig mehet bele a Polgármesteri Hivatal költségvetésének a növelésébe, vagy csökkentésébe, megváltoztatásába a Közgyűlés? Ha a Pénzügyi Bizottság tagjai támogatják, akkor én szeretném, ha ezt a jövő héten megvitatnánk, mert még lesz egy-két ilyen tájékoztatás kérés. Ami egyébként adott esetben a hivatalnak is érdeke, mert nekem teljesen más lesz a viszonyom ezekhez a módosításokhoz, ha tudom, hogy ezt tehetem és ezt nem tehetem. Ez nem csak a felelőtlen, hanem a felelős képviselői munkát is biztosan előre segíti. 13
dr. Mózes Ervin: Tudok a kérdésre válaszolni. A közgyűlésnek kettős mozgástere van. Egyrészt megállapítja az összeget ugyanúgy, mint más költségvetési szervnél, másrészt a költségvetési rendelet egy sora a hivatali létszám. Nem javaslom egyiket sem, különösen a létszám tekintetében, mert akkor nem tudom garantálni a hivatali munkát, ez a két dolog mindenképpen a közgyűlés jogköre. Málovics György: És más semmi? dr. Mózes Ervin: Ez a kettő. Málovics György: Bértömeg, vagy ilyesmi? dr. Mózes Ervin: A bértömeg benne van az abszolút összegben, de a bértömeget pedig meghatározza a köztisztviselői törvény és egyéb más. Málovics György: Bizonyos mértékig meghatározza. Mondok egy példát. Tőlünk az Egyetemen elvették az étkezést differenciáltan, én ennek vesztese vagyok, de nagyon örültem neki, mert ez azt jelenti, hogy akik kevesebbet keresnek, azoktól nem vesznek el. És én közalkalmazott vagyok. A közalkalmazotti törvény bizonyos szintig határozza meg a kifizetendő bértömeget. dr. Mózes Ervin: Azon a szinten vagyunk. Le van minimalizálva. Például a cafetériára utaltál, az is lényegesen magasabb volt az előző években. Ez tovább nem csökkenthető csak a létszámmal, akkor viszont kész. Málovics György: Akkor viszont azt megállapíthatjuk, hogy a hivatal működésének nem 100 %-a a bértömeg! dr. Mózes Ervin: Nem. Málovics György: Hány százaléka? dr. Mózes Ervin: 80 % körül van, ha az egyéb determinációt is hozzáveszem. Pl. villanyt fizetni kell, gázt fizetni kell. Málovics György: Tehát a bér és rezsi 80 % és 20 % … dr. Mózes Ervin: Bér, járulék. Nagyon kicsi mozgástér van, emlékezetem szerint 10 és 60 millió forint felújításra, beruházásra, szobafestésre, vagy ha elromlik a klíma, a kirendeltségek épületeinek felújítása, amelyeket a képviselők javasolnak. Ezek olyan apró pénzek, hogy már nem is tud működni a karbantartás, mert nincs rá pénz. Málovics György: Eltekintek attól, hogy írásban kérjem, ez úgy is benne lesz a jegyzőkönyvben és mindannyian tudjuk. A másik egy technikai kérdés. Engem meglepett, hogy amikor jöttem ezért az anyagért, akkor alá kellett írom egy papírt. Ennek mi az oka? Ez egy sima bizottsági előterjesztés és eddig erre nem volt példa. dr. Mózes Ervin: Mindig így volt. dr. Kereszty Ágnes: Sosem. 14
Ménesi Imre: A költségvetést? Mindig alá kellett írni. Málovics György: Ez nem elégséges magyarázat, ez egy sima bizottsági előterjesztés volt, miért kellett ezt nekem aláírni? Ménesi Imre: Időpontok vannak a költségvetés elfogadására. dr. Mózes Ervin: Először is minden bizottsági tag kap egy telefont. Itt most kérdéses volt, hogy a Pénzügyi Bizottság időben megkapta-e az anyagot és a telefont. Innen indult. Az iroda rögzítette, hogy mindenki ki van értesítve. Utána lekerült egy lista a portára, de amióta elektronikus közgyűlés van, azóta ezzel nem nagyon találkozunk. A közgyűlés tagjainak elektronikusan mennek ki az anyagok. Azt megelőzően a gyakorlat mindig ez volt. Én nem látok ebben semmi problémát, egész egyszerűen az van, hogy a kollégám igazolja, hogy átadta vagy sem valakinek. Te pedig igazolod, hogy átvetted, ebből vita támadhat, hogy ott volt az anyag, nem volt ott, kapott, nem kapott. A portán nem olyan köztisztviselők dolgoznak, akik nagyon pontosan tudják annak a súlyát, hogy mit ad át és mit nem és az a kérdés, hogy egy költségvetést megkapott-e időben a bizottság, az egy nagyon lényeges kérdés. Pusztán ennyi, semmi több nincs mögötte. Málovics György: Azt szeretném még kérdezni, hogy tavaly ennek a 4 milliárd forintos pénzmaradványnak mekkora része érkezett be az iskoláktól. Papp Gábor: Fejből nem tudom megmondani. Málovics György: Akkor kár, hogy nincs itt az, aki azt nyilatkozta a Délmagyarnak, hogy pont azt vonják el, ami beérkezett. Akkor a Közgazdasági Iroda vezetője te nem tudod... dr. Szentgyörgyi Pál: 1,2 milliárd forint volt, amiből 400 millió forintot vissza kellett adni, mert szerződéssel lekötött volt. Málovics György: 1,3 milliárd forintot a tavalyi eredeti költségvetéshez képest pénzmaradványból el lehetett vonni az Általános Iskoláktól? dr. Szentgyörgyi Pál: Ez a pénzmaradvány az előző évi pénzmaradvány. Nem a 2012-es. Málovics György: Világos. dr. Szentgyörgyi Pál: 2011-es. Amit tavaly pénzmaradványt láttál az a 2010-es pénzmaradvány volt. Annak a része az intézményi pénzmaradvány 1,2 milliárd forint, amiből 400 millió forintot vissza kellett adni, mert kötelezettséggel lekötött volt és 800 millió forintot lehetett elvonni. Igen. Málovics György: Pont attól a körtől érkezett ez a 800 millió forint, ahonnan most 800 millió forintos megtakarítást várunk? dr. Szentgyörgyi Pál: Itt van ilyen bevétel. dr. Kereszty Ágnes: Ebből a szférából amit ez az anyag tartalmaz? dr. Szentgyörgyi Pál: Igen.
15
dr. Kereszty Ágnes: Csak az oktatási, vagy pedig az egyéb ehhez kapcsolódó intézmények is? dr. Szentgyörgyi Pál: Oktatás, kultúra. Ha megnézitek a költségvetést, akkor találtok egy olyan pontot az önkormányzati intézmények kiadásainak oszlopában, sorában, hogy milyen forrásból finanszírozták az egyes kiadási csoportokat és ezek összesenje is megvan, mennyi a saját bevétele, amiből finanszíroz, mennyi az önkormányzattól kapott pénz, amiben benne van az állami támogatás és mennyi a pénzmaradványból szerződéssel lekötött pénz. Van egy kb. ugyanekkora összegű tartalékkeret. Ha esetleg a zárszámadáskor kiderül, hogy ennél többet kötöttek le szerződéssel, mert ezek nem végleges adatok, akkor erre vonatkozóan van egy céltartalék, több mint 400 millió forinttal. Tehát vissza fog menni, ha kiderül, hogy ez szerződéssel lekötött, amit most pontosan a hivatal nem tudott megmondani, de zárolta ezt a pénzt és lehet, hogy vissza fog kerülni az intézményekhez és a 800 millió forint lecsökken 400 millió forintra. Málovics György: Akkor azt mondod, hogy az a költségvetés módosító csomagban, ami most bejön a februári közgyűlésre és ami a 2011-es költségvetésre vonatkozik, meg fogjuk találni ezt a számot. dr. Szentgyörgyi Pál: Most benne van ! Málovics György: Ebben? dr. Szentgyörgyi Pál: Igen, erről beszélek. Málovics György: A tavalyi pénzmaradvány? dr. Szentgyörgyi Pál: Nem, most az idei költségvetésről beszélünk ! Málovics György: De én ezt most a tavalyihoz próbálom viszonyítani. dr. Szentgyörgyi Pál: A tavalyi évi pénzmaradvány összegéről a zárszámadás fog majd dönteni. Málovics György: Az világos, de előzetesen. Mert az volt a Délmagyarban a nyilatkozat, hogy az a 800 millió forint kerül elvonásra, ami tavaly, tehát 2011. évre vonatkozóan képződött pénzmaradványként az iskoláknál. Ez volt a nyilatkozat. dr. Szentgyörgyi Pál: Az előző években képződött. Málovics György: Az előző években képződött összesen 800 millió forint? dr. Szentgyörgyi Pál: Nem, átlagosan ennyi. Málovics György: Akkor a zárszámadásból kiderül. Köszönöm szépen. dr. Kereszty Ágnes: Nekem a kérdésem arra vonatkozott, hogy ebben nem csak az iskolák vannak, hanem az önkormányzat intézményei, akkor amikor ez a 6 %-os előirányzat csökkentés megtörtént, akkor lett-e abba súlyozva atekintetben, hogy alapfeladatot ellátó intézményről van-e szó, vagy pedig... dr. Szentgyörgyi Pál: Mindegyik alapfeladatot ellátó intézmény.
16
dr. Kereszty Ágnes: Vagy pedig ilyen nem kötelezően ellátandó feladatokról van szó. Papp Gábor: Nem kötelezően ellátandó feladatokról van szó. dr. Kereszty Ágnes: Súlyozás történt-e ebben? Papp Gábor: Igen. dr. Kereszty Ágnes: Csak belelapoztam... Papp Gábor: Az intézmény vezetője döntötte el, hogy a nem kötelező feladatok közül mit nem akar tovább folytatni. dr. Kereszty Ágnes: Én csak annak a mérlegelését kérdezem, hogy megtörtént-e, hogy egy esetleges iskolának a működése válik kockázatossá, szemben egy művelődési háznak egy x nagyságrendű költségvetésével. Amikor a kettő közül kell választani, akkor én úgy gondolom, hogy... Papp Gábor: Kulturális ágazatból a Színháznál van egy nagyarányú csökkenés, a művelődési házaknál nincs, mert olyan kicsi a költségvetése, hogy onnan már nincs mit elvenni. dr. Kereszty Ágnes: Elképzelhető, hogy amikor ez a pénzmaradvány ca. 800 millió forint – nem tudjuk, hogy mennyi – majd felhasználásra kerül, akkor az nem feltétlenül alapfeladatot ellátó iskola irányába fog menni... Papp Gábor: Mindegyik iskola kötelező feladatokat lát el, de vannak olyan tevékenységei, amelyet a kötelező feladatokon felül csinál. dr. Kereszty Ágnes: Például egy művelődési ház kötelező feladatot lát el? dr. Szentgyörgyi Pál: Igen. dr. Kereszty Ágnes: A Százszorszép Gyermekháznak a feladatai egy az egyben kötelezően ellátandó feladatok? dr. Szentgyörgyi Pál: Így van. Van valamennyi vállalkozói tevékenysége is. Papp Gábor: Van saját bevétele. dr. Révész Mihály: Úgy látom, hogy egyedül én vagyok itt a jelenlévők közül, aki valaha is vezetett ilyen intézményt. Én önkormányzati intézményt is vezettem, valamint most is vezetek egy nem önkormányzati oktatási intézményt. Ennek az oktatási intézménynek a fenntartását én a fejkvótának a 80 %-ából biztosítom. Ez egy magánintézmény. Ezt titokban tartom, mert ha ezt az itteni iskolák képviselői előtt mondtam volna el, akkor azok azt mondták volna, hogy hogy lehet az? Akkor utána lehet nézni, hogy amikor én a Deák Ferenc Gimnáziumot vezettem, volt olyan esztendő – akkor 13 részletben kaptuk meg az intézményi támogatást, aminek része volt az állami fejkvóta, valamint az önkormányzat által megszavazott összeg -, hogy a 13 részletből 9-et használtam fel és még a tanárok kaptak jutalmat is. Ezzel csak zárójelben azt szeretném mondani, hogy az államnak igaza van abban, hogy lehet ezen még csavarni. Az más kérdés, hogy érdemes-e? Még egy megjegyzés. Görög Tibor mondja, hogy nem fogadja el ezt a költségvetést. Amit mondott 17
abból az derül ki, hogy kevés az a 800 millió forint elvonás. dr. Szentgyörgyi Pál: Ellentmondásos a dolog, mert egyrészt azt kifogásolja, hogy miért ennyi a kiadás, másrészt azt kifogásolja, hogy miért nem költünk többet az intézményekre. dr. Révész Mihály: Természetesen a közgyűlésen ott lesz a lehetőség. Vannak az önkormányzat által itt is betervezett olyan kiadások, amelyek nem kötelezőek. Málovics György: Még lenne pár kérdésem. Görög Tibor: Már minden időn túl vagyunk. Málovics György: Nem vagyunk határozatképesek? Ménesi Imre: De azok vagyunk. Málovics György: Még azt szeretném kérdezni, illetve egy határozati javaslattal élnék. Szeretném, ha jövő héten bejönne a Pénzügyi Bizottság elé egy olyan számítás, ami részletezi azt, hogy hogyan jön ki az a 733 millió forint, amely az előterjesztés szerint a cégek 2011-es működése... dr. Szentgyörgyi Pál: Mi a kérdés, nem értem? Málovics György: Hogy ez a 733 millió forint, ami az előterjesztésben szerepel, ami kiadás növekedést jelentett 2011-ben és ami hiányzik a 2012-es költségvetéséből - ehhez sem részletezést, sem módszertani leírást nem mellékeltek -, hogyan jött ki? dr. Szentgyörgyi Pál: Tulajdonképpen azt kéred, hogy valaki adja neked össze a városüzemeltetési feladatok között szereplő cégtámogatásokat, ami ott van cégenként. Málovics György: Nem, én azt kérem, hogy kiszámoltatok egy 733 millió forintos összeget, akkor azt ne exhasként kelljen elfogadnom. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Egyetértek. Szavazzunk. dr. Mózes Ervin: Csak egy mondatot szeretnék. Akkor úgy szóljon a határozati javaslat, hogy a bizottság a Polgármesteren keresztül kéri a szakirodától. dr. Szentgyörgyi Pál: Nagyon egyszerű.... Málovics György: Írásban szeretném kérni. dr. Szentgyörgyi Pál: A lemondott osztalékok és a cégeknek a közgyűlés által megszavazott plusz támogatásai. Ezt össze lehet adni. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Felteszem szavazásra a javaslatot. Aki elfogadja, kérem kézfeltartással jelezze. Megállapítom, hogy a bizottság a javaslatot 5 igen és 2 nem szavazattal elfogadta.
18
Málovics György: Kettő kérésem lenne még szintén informálódás miatt a jövő heti bizottsági ülésre. Ménesi Imre: Honnan tudod, hogy lesz a jövő héten bizottsági ülés? Málovics György: Akkor a következőre. Én szeretném, ha lenne a jövő héten, mert szerintem a költségvetés miatt érdemes lenne tartani akár két bizottsági ülést is. Ez az én magánvéleményem. Én nagyon örülnék annak, ha kapnánk arról tájékoztatást – mert nem derül ki számomra világosan az előterjesztésből -, hogy a szociális kiadások terén miben van mozgástere a városnak és miben nincs mozgástere a városnak. Ugyanis nagyon sok változás történt ezen a területen, ez egyértelműen kiderül az előterjesztésből, bizonyos támogatásokat meghatározott törvényi feltételek mentén nyújthat a város és ezért nincs mozgástere. Én ezt szeretném. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem kézfeltartással jelezze. Megállapítom, hogy a bizottság a javaslatot 5 igen és 2 nem szavazattal elfogadta. dr. Mózes Ervin: Csak egy megjegyzésem lenne. A közgyűlésen napirenden lesz a szociális rendelet, ami tételesen felsorolja az ellátási formákat. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Akkor a közgyűlési anyagot kapjuk meg. Ménesi Imre: Pénteken mindenki megkapja. dr. Mózes Ervin: Teljesítve lesz a kérés pénteken, ma szerda van. Málovics György: Arról kérnék még tájékoztatást, mert itt nagy vita van annak kapcsán, hogy mekkora a város adósságállománya, mennyi a hitelkeret, ami a város rendelkezésére áll és mennyi a 2011. december 31-én ténylegesen lehívásra került összeg. Arról megy a vita, hogy mindenki úgy számolja az adósságállományt, ahogy neki kedvezőbb. Erről is szeretnék egy tájékoztatást. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Kérem, aki ezzel a javaslattal egyetért, kézfeltartással jelezze. Megállapítom, hogy a bizottság a javaslatot 5 igen és 2 nem szavazattal elfogadta és az alábbi határozatot hozta: 1454-24/2012. (02.08.) PB sz. HAT Á R O ZAT A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a Polgármester 14916-1/2012. sz. „Az önkormányzat 2012. évi költségvetése” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: 1. A Pénzügyi Bizottság a Polgármester útján felkéri a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy a szociális kiadásokon belül mely tételek esetén van, és melyek esetében nincs a városnak mozgástere, önálló döntéshozatali lehetősége. Határidő: a bizottság soron következő ülése Felelős: Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 19
2. A Pénzügyi Bizottság a Polgármester útján felkéri a Közgazdasági Iroda vezetőjét, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy mekkora volt a közgyűlés által megszavazott beruházási hitelkeretek összege, illetve a tényleges adósságállomány, azaz a ténylegesen lehívott források nagysága 2011. december 31. napján. Határidő: a bizottság soron következő ülése Felelős: Közgazdasági Iroda 3. A Pénzügyi Bizottság a Polgármester útján felkéri a Közgazdasági Irodát, hogy a költségvetési előterjesztésben szereplő azon tételt részletezze, amely szerint a városi cégek vezetői 733 millió Ft kiadás növekedést, illetve bevétel csökkenést okoztak 2011-ben. Határidő: a bizottság soron következő ülése Felelős: Közgazdasági Iroda Erről a Tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Kabinetet, valamint a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Kérdezem, hogy a Pénzügyi Bizottság a jelenlegi formában elfogadja-e ezt a költségvetést? Tárgyalás tartására alkalmasnak találja? Ménesi Imre: Pillanat. Várjunk már Alelnök Úr ! dr. Keresztúri Farkas Csaba: Mire? Ménesi Imre: Még szeretnék kérdést feltenni! dr. Keresztúri Farkas Csaba: Kinek? Ménesi Imre: A Közgazdasági Iroda vezetőjének. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Jó, utána. Én ezt feltenném szavazásra, mert a bizottság határozatképtelen lesz. Ménesi Imre: Várjunk már egy pillanatot. Az Önök és az LMP kérdései elhangzanak, mi pedig nem tehetünk fel kérdéseket? dr. Keresztúri Farkas Csaba: Tegye fel ! Ménesi Imre: Szeretném feltenni, hogy pontosan melyik soron találjuk meg a Napfény Park támogatását, amit éppen Alelnök Úr nyilatkozott le? Málovics György: Napfény Fürdőre gondolsz? Ménesi Imre: Igen, a Napfény Fürdőre. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Milyen támogatását? 20
Ménesi Imre: Azt a támogatást, amire azt tetszett mondani a sajtónak, hogy majd az önkormányzatnak kell bepótolni a veszteségét. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Én nem ezt mondtam a sajtónak! Félreértés! Olvassa el figyelmesen ! Ménesi Imre: Azt szeretném kérdezni az Irodavezető Úrtól, hogy van-e olyan sor, ahol ez az összeg szerepel, mint önkormányzati támogatás. dr. Szentgyörgyi Pál: Ez veszteségként jelentkezik az önkormányzat költségvetésében. Ménesi Imre: Én azt kérdezem, hogy van-e ilyen sor? Papp Gábor: Nincs ilyen sor. Ménesi Imre: Van-e ilyen összeg? Papp Gábor: Nincs. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Köszönjük szépen. Ménesi Imre: Még egy észrevételem volna Alelnök Úr ebben a nagy sietségben, hogy itt Önök, akár Málovics György, akár Görög Tibor újabb többletfeladatokat adtak az irodáknak, amikor pedig azt kifogásolják, hogy a hivatal túl sokban van. Málovics György: Én nem kifogásoltam. Ménesi Imre: De többletfeladatot kértél te is, legalább kettőt. Málovics György: Bocs, ilyen jogom hadd legyen már! Ménesi Imre: Van is ! Nem is mondtam ! dr. Keresztúri Farkas Csaba: Ménesi Úr kifejtheti a sajtó előtt ezt az ügyet, ne a szakbizottság előtt fejtse ki ezt a politikai problémát. Ménesi Imre: Pontosan a szakbizottság problémázik a hivatalnak a költségvetési összegén. dr. Farkas László: A szakbizottság nem hozott ilyen határozatot, ilyen kérdést sem tett fel. Ménesi Imre: Kifogásolták a hivatal költségvetését! dr. Keresztúri Farkas Csaba: Aki a költségvetéssel ilyen formán egyetért, közgyűlés által tárgyalásra alkalmasnak tartja, kérem kézfeltartással jelezze. Megállapítom, hogy a bizottság az előterjesztést 2 igen, 4 nem szavazattal 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:
21
1454-25/2012. (02.08.) PB sz. HAT Á R O ZAT A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a Polgármester 14916-1/2012. sz. „Az önkormányzat 2012. évi költségvetése” tárgyú előterjesztését az alábbi határozatot hozta: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést nem tartja tárgyalásra alkalmasnak. Erről a Tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Kabinetet jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Ménesi Imre: Szeretném, ha a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülne, hogy nem tartják alkalmasnak a bizottság bizonyos tagjai, de módosító javaslatot egyetlen egyet nem tettek. dr. Keresztúri Farkas Csaba: Fognak tenni. Ménesi Imre: Mielőtt a képviselők megkapják, jó lett volna, ha a szakbizottság megteszi a módosító javaslatát. dr. Keresztúri Farkas Csaba: A bizottsági ülést bezárom. Mindenkinek köszönöm a részvételt. kmf. dr. Farkas László a bizottság elnöke
dr. Keresztúri Farkas Csaba a bizottság alelnöke Lődyné Dobai Mónika ügyviteli titkár
22
