J ÁT É KT É R SZÜKSÉG
ÉS
TALÁLÉKONYSÁG
Építészek és gyermekközösségek együttműködési
lehetőségei
Egyéni kutatás – Témavázlat Pelle Zita
„Working with groups of people of
different ages is most fruitful and productive,
because
in
those
circumstances nobody needs to perform as an individual star. The
same operating principle should run through building culture, as well,
although
architects,
for
instance, find it difficult to share their own turf with other people.”
Janne Inkeroinen: Broken Roots*
BME ÉpítőművészetiDoktoriIskola
Témavezető: Marosi Bálint DLA 2012. december 16.
TARTALOMJEGYZÉK
Szubjektív bevezetés Kutatási téma meghatározása
két kiindulási probléma szűkítés tágítás
kérdések célok
játéktér
Irodalomjegyzék gyakorlati iskolapédák
pedagógiai, pszichológiai háttér
SZUBJEKTÍV BEVEZETÉS _Mindenekelőtt szeretném rögzíteni azt az alaphozzáállást és -kérdést, amely figyelmemet tereli valamint amelyhez, mint origóhoz, minden további felvetődő alprobléma
során visszacsatolni igyekszem: környezetemet egy olyan rendszerként értékelem, amelyben az egymásrautaltság hálójában az építész teljes mértékben egyenrangú a többi szereplővel, legalább annyira szorul mások támaszára, mint amennyire a haladáshoz ő maga képes hozzátenni.
Feladata önmagában értelmezhetetlen, mindig csak másokkal való közös ügyben, mint közegben válhat láthatóvá, a kölcsönös szükség már csak ezért sem lehet kérdés. Nem kívül- és végképp
nem felülálló, ilyen értelemben nem heroikus közösségépítő, hanem egy nélküle is épülő közösség egyenrangú tagjává válhat – ha benne a maga dolgát ellátja. Ebben a szimbiózisban rejtőző
egyéni és közös jóllét egymástól való függősége nem újkeletű jelenség, ezért is kérdés, hogy saját szerepének tisztázásával egyidőben miként tud ma közös célért hasznossá válni ?” 1. A KUTATÁSI TÉMA MEGHATÁROZÁSA 1.1. KÉT KIINDULÁSI PROBLÉMA
_A mai építészet folyamatosan az önmagáért valóság (ön)vádjával találja szemben magát,
miközben az iránta való társadalmi érdeklődés majdhogynem közömbös. A szűkülő anyagi forráshelyzet ezt a jelenséget tovább élesíti, az öncélúság és szociális beágyazatlanság páros gyanúja egymást erősítve rengeteg energiát emészt fel, haszontalanul.
_Fontos és vizsgálatra szoruló problémának tartom, hogy a szemmel látható és fokozódó
hiányérzet legtöbb esetben már gondolkodáskorlátozóvá növekedett elégedetlenséggel párosul.
Látszólag nem építészproblémáról van szó, mégis, többek között építészek (akik munkájukkal jó esetben szükséget és hiányt pótolnak) világíthatnak rá, hogy a hiánnyal lehet egészségesen is bánni, méghozzá úgy, hogy javunkra fordítható lehetőségként kezeljük azt. 1.2. SZŰKÍTÉS _A két probléma sajnos olyannyira általános érvényű, hogy önmagukban inkább csupán
hozzáállást, semmint témafelvetést jelentenek, ezért szűkítésre szorulnak.
_Közös bennük, hogy megoldásaik feltétlen szociális interakciót igényelnek, ezért ennek
a gyakorlati lehetőségeit szeretném elméleti síkon értelmes léptékben számba venni.
_Ezen belül is számos vizsgálódási irány képzelhető el, közülük első megközelítésben
gyermekekkel való együttműködés lehetőségeire fókuszálok, kapcsolódva ezzel közös kutatásunkhoz.
1.3. TÁGÍTÁS
_A gyerekeket bevonó épített környezeti nevelés témájában feldolgozott források meglepő
tanulsága, hogy bár számuk igen magas, összességükben tartalmukat tekintve mégsem
kielégítőek. Az esettanulmányok általánosságokon kívül kevés saját gondolatot fogalmaznak meg, különböző frázisok ismétlődnek az eltérő forrásokban. Ennek alapvető oka lehet, hogy mindnek célja, hogy mondandójában és eszköztárában könnyen megfogalmazható, a gyerekek számára világos és tiszta legyen, kényszerűen kerülik – helyesen – az elbonyolítás veszélyeit.
_A közös kutatási feladatunk is világosan alátámasztja azt, hogy minden esetben a
konkrét körülményekre, feladatra és közösségre szabott programot kell írni, ezért a tapasztalati beszámolók kiértékelése mellett indokoltnak és fontosnak tartom a bevonás pszichológiai és pedagógiai hátterének vizsgálatát is. 1.4. KÉRDÉSEK _Miben különbözik az általános szociális interakciótól a gyerekekkel való együttműködés? _Mik lehetnek építész számára a gyerekekkel való együttműködés szellemi lehetőségei? _Mit kaphat tőlük?
_Mik a gyerekekkel való együttműködés fizikai lehetőségei? _Hogyan mozdítható előre az épített környezet iránti érzékenységük fejlesztése?
_Mik azok a pszichológiai, pedagógiai fogalmak, amelyek értelmezésre szorulnak? _Ezek a fogalmak hogyan kapcsolhatók szervesen az építészeti programhoz? _Milyen eredmény várható az együttműködéstől?
_Meddig lehet engedni egy ilyen tervezési folyamatban a gyerekek vágyainak?
_Hogy érvényesíthető anélkül az építészszándék, hogy a bevonás csalódással végződne? 1.5. CÉLOK
_A leghatékonyabb eredmény egy adott közösség megszokott környezetében érhető el,
mert itt válhatnak a felvetések számukra térben is érthetővé, ezért a legalkalmasabb „tervezési terület” az iskola lehet, konkrét feladatot ott érdemes találni, a programot arra célszerű írni.
_ Közös kutatásunkban adott gyermekközösségen belül valódi építészeti probléma (bezárt
udvar használati lehetőségei) apropóján intenzív kommunikációt, épített környezetet célzó kérdés- és programsorozatot, együttgondolkodást indítunk.
_A programot előképek és a levont tanulságok alapján szeretném előkészíteni. _Célom, hogy körülhatároljam azokat a felületeket, amelyek a pedagógusokkal való
kommunikáció alapja lehet, mert
_a programot velük együtt szándékozunk megírni, és
_a lehetséges eszköztárat számba venni.
_Elsődleges célunk, hogy a tervezés, készítés és használatba vétel folyamatán keresztül éreztessük a gyerekekkel, hogy személyes gondolataikkal és munkájukkal hatással lehetnek épített környezetükre.
_Továbbá fontos, hogy lássák, hogy egy kérdésre sokféleképpen lehet reagálni és
válaszolni, amely reakciók nem zárják ki, sőt ki is egészíthetik egymást. 1.6. JÁTÉKTÉR
_adott folyamat méretéhez képest viszonylag kis léptékű, lehatárolható lehetőségek köre _játék és tér párhuzama – miért?
_JÁTÉKTÉR, fizikai lehetőségek – a tér játéka a beavatkozás lehetőségei fizikai módszerei
kiértékelés és új gondolatok
_JÁTÉKTÉR, szellemi lehetőségek – a játék tere kreativitás észlelés
alkotóképesség 2. IRODALOMJEGYZÉK AZ ALÁBBI SZEMPONTOK ALAPJÁN gyakorlati „iskolapéldák” pedagógiai, pszichológiai háttér 2.1. GYAKORLATI „ISKOLAPÉLDÁK”
DUDEK, Mark (szerk.): Children’s spaces. Architectural Press, Oxford
HERZBERGER, Herman: Space and Learning, Lessons in Architecture 3, 010 Publishers 2008 The Architectural REVIEW: The Education Issue, 10/2012
SANOFF, Henry: Community Participation in School Planning - Case Studies of Engagement in School Facilities, VDM Verlag Dr. Müller, 2010
Esa Laaksonen, Jaana Räsänen: Playce, Alvar Aalto Academy 2006 RÉTI Mónika: Tanító terek - Kívül-belül jó iskola, OFI 2011
Magyar Építészkamara: Építő játékok – kreatív építészeti foglalkozások gyermekek részére, 2012 2.1.1. Cikkek
Architecture with it's environment, Ilpo Vuorela Broken roots, Janne Inkeroinen Building huts, Jaana Räsänen
Gateway to architecture, Henna Jaatinen Kiasmatic tours, Kalle Hamm
2.1.2. Projektbeszámolók
City and Obstacle, Rabia C. Cavdar, Ankara, Törökország, 2003
Shelter for sun and water, Rabia C. Cavdar, Ankara, Törökország, 2004
In dialogue with surroundings, Dariusz Schmiechowszki, Plock, Lengyelország, 2004 My school environment, Dariusz Schmiechowszki, Suprasl, Lengyelország, 2004
The Open Gardens – The European Heritage Day, Maria Ryczer, Podkowa Lesna, Lengyelország, 2005 A city quarter between dream and reality, Angela Uttke, Essen, Németország, 2006 Designcity for Kids, Angela Uttke, Gelsenkirchen, Németország, 2006 Secret Lights, Silke Eidelhoff, Gelsenkirchen, Németország, 2006 Store favorites, Paivi Kataikko, Dortmund, Németország, 2005
Store of Ideas, Silke Eidelhoff, Hamburg-Altona, Németország, 2006 Water Signs, Paivi Kataikko, Dortmund, Németország, 2004 Scelet and Mass, Guja Dogg Hauksdottir, Izland, 2004 2.2. PEDAGÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI HÁTTÉR
HEIDEGGER, Martin: Rejtekutak, Sapientia Humana, Osiris Kiadó, Budapest, 2006 Hegel tapasztalatfogalma (Ábrahám Zoltán fordítása)
HALÁSZ László: Művészetpszichológia, Gondolat Kiadó, 1983
Lexikon der Psychologie, Wissen Media Verlag GmbH, 1995 -magyar ford., Helikon Kiadó, 2007
