RENDEZETT TANÁCSÚ
DOBSINA BÁNYAVÁROS KÖZSÉGI ISKOLÁJÁNAK
É R T K S Íí T Ő J E AZ
1883/4. TANÉVRŐL.
KÖZLI
KLEIN SAMU,
ROZSNYÓ. KOVÁCS
MIHÁLY
KÖNYVNYOMDÁJA.
1884.
T
TARTALOM.
1. Adatok Dobsina tanügyének fejlődéséhez. 2, Az iskolnszék tisztviselői és tagjai. 3. Tantestület. 4. A községi iskolában előadott tantárgyak. A) Hétköznapi iskolában. B) Vasárnapi ismétlő iskola leányok.i C) Az ipar-iskola. 5. A községi bánya-iskola. 6. A kőcsiszoló tanműhely. 7. A közs. iskola óraterve. 8. A tanulók létszámának statisztikai kimutatása A) A hétköznapi iskolában. B) A vasárnapi iskolában. C) Az ipar-iskolában. D) A kisdedóvóban. 9. Tanszerek és berendezési tárgyak. 10. Épületek és más helyiségek. 11. Adományok, 12. Tudomásul.
1.
ADATOK DOBSINA TANÜGYÉNEK FEJLŐDÉSÉHEZ. Dcilxiiin Jöl'J l:ikossal liini rond. tanácsú bányaváros a kies (römörniugyc íol-o részében fekszik. Földmivelése és marhatenyésztése kisebb jelentőségű, lakosai leginkább bányászattal, vas- és ujabb itlfibi'ii l:i- és kő-iparral foglalkoznak. Regényes környékének Jobb nevezetességei kékleny-álany ljáiiyás/at:i. kígyókő-fekvetei, a hii-os s/.traezenói völgy, a vil.-íghini jégbarlang és az időszaki forrás. A város egyéb bevételeit, tüzetesen pedig időközönként! dús bánya-áldást (; város derék lakossága nagyobb rószbou a közjó oltani ni tette le: községi és egyházi terhek részbon kevesbitetU;k. vészben egészen töröltettek, csatornázási hálózata, számos kutak, kövezet, rendezett utak, világítás — a közegészségügy érdekében, népkert, nyilvános szép épületei, sétatér stb. a város szépítése és csinosítása tekintetében érdemelnek dicsérő említést; a kortársak és az utódok hálás elismerését azonban kiválóau azon intézkedései által vívta ki, melylyel — ha a múlt évkönyveit lapozgatjuk — már azelőtt is feltűnő előszeretettel, de manapság is a nevelés-ügyet melegen gondozta,, fejlesztette és alapítványok létesítése által telhetőleg a jövőre, nézve is biztos alapokra fektetni törekszik. Ktuiek bizonyítását ezélozzák a következő száraz, de mind a mellett igen tauuságos jegyzetek: Történelmi töredékek alapján bizonyos, hogy itt már 1584-ben egy külön ti- és leányosztályon kívül egy rcctor és conrector vezetése alatt álló közép latin iskola, létezett. Ezen iskola részben 1819-beti 1844-ben s végleg 1848-ban szűnt meg; helyette azonban az elemi iskola egy felső tiosztálylyal szaporíttatott, mely egy úgynevezett rector vezetése alatt állott, ki egyúttal második lelkész gyanánt is működött, — A gymnasiumba készülő tanulók privát ólakban nyertek útmutatást
1854-ben az iskolából kilépett tanulókra nézve 3 fiosztályban és 1 leányosztályban eszközlendő vasárnapi-ismétlő tanítást rendelt cl az egyházi elöljáróság. Az itteni tanügy fejlődésére azonban az 1859-dik óv bir kiváló fontossággal. Ez évben ugyanis ezen az ág. liitv. ev. egyház gondozása alatt lévő intézet, teljesen újonnan szerveztetett. 4 fíosztúly és 2 leányosztály állíttatott föl. ;i tankötelezettség kimondása mellett az iskoláztatás ti évre terjesztetett ki, a szegényekért ii tandijt az egyh. pénztár teljesítette és az isk. ügyek vezetését és folytonos ellenőrzését az egyház egy isk. bizottságra bizta, mely néhány presbyter, az egyházi elöljáróság és a tantestületből állott és havonként ülésezett. 1864-ben a város az összes tandíj fizetését (1820 frtot) magára vállalta, :i helybeli illetőségű tanulók tehát ingyen oktatásban részesülnek, mely intézkedés csak annyiban szenvedett később némi módosítást, hogy minden tanuló után beiratás fejében 1 évre 1 frt o. é. szedetik be. — a szegények dispensalása mellett, — mely illeték az isk. alap gyarapítására fordittatik; az Összes isk. kiadást azonban jelenleg a városi pénztár teljesiti. 1865-ben a város faiskola czímén egy szép telket adott át az iskolának, a gyüinölestenyésztés a kötelezett tantárgyak közé vétetett föl; azonfelül ugyanazon évben tornatér és 1866-ban uszoda rendeztetett be. 1808-ban a meglévő 2 osztályú leányiskola 1 osztálylyal bövittetett. a leányiskolában pedig a tantárgyak a női kézimunka, a konyhakertészet, a rajzoktatás és a tornával pótoltattak. 1870-ben végre az ág. hitv. ev. egyház ezen intézetét a városnak adta át, mely azáltal községi iskolává lett és azóta a törvény értelmében választott iskolaszék vezetése alatt áll; a helybeli testvér róm. kath. egyház egy tanító vezetése alatt álló iskoláját, egyházi jellegével továbbra is fönntartja. 1871-ben az I. fi- és 1. leányosztály, melyek eddig két-két évfolyamot öleltek fel. két-két osztályra szakittaltak, ugy hogy jelenleg a dobsinai közs. iskola "> Hosztályból (a III. fiosztály 2 évfolyammal*) és 4 leányosztályból (a III. és IV. osztály 2 - 2 évfolyammal) áll. A legfelső két fiosztály oly módon szerveztetett, hogy ezen osztályok gymriasiumba készülő tanulói a/ I. ill. II. gymn. osztály tantárgyaiból előkészíttetvén, a II. ill. III. osztályba léphettek át a szomszéd gymnasiumokba fölvételi vizsga, melleit. Ugyanezen évben a vasárnapi isin. isk. is 1 ti- és 1 leányosztállyal pótoltatott.
A vasárnapi ismétlő iparos tanulók hetenkénti 2 órában nyertek már évek óta útmutatást a rajzban, ezen úgynevezett iparrajziskola az uj ipartörvény értelmében a vasárnapi iskolával fog egyeaittetni és ipar-iskolává átalakíttatni, mire nézve a szükséges előintézkedések már a folyó tanévben is részben foganatba vétettek. A dobsinai községi iskola kiegészítése gyanánt tekintendő: a) A közs. bánya-iskola, a szükséghez képest időközönként nyittatik meg és czólját a helybeli tehetségesebb bányamunkásokból elméletileg és gyakorlatilag képzett bánya- és kohó-felügyelőket nevelni — 2—2 évi turnusban igyekszik elérni. I)) A köcsiszoló tanműhely, melyben a helyben előforduló szép kígyókéi művi feldolgozásában nyertek a tanulók útmutatást egy szakvezető által. Megjegyzendő azonban, hogy ezen tanműhely 1883-bau kereseti tanműlielylyé alakíttatván át. bizonyos számú tanulók kiképzésének és1 a műhely folytonos üzemben tartásának feltétüle mellett a szakvezető tulajdonába adatott át.
II.
AZ ISKOLASZÉK TISZTVISELŐI ÉS TAGJAI. Elnök: Sárkány Miksa. Alelnök: Weisz Antal. Jegyző: Szomp Béla. Gondnok: Sárkány Boldizsár. Czundel Károly. Mayer Manó. Dobay Vilmos. Niki Gyula. Gömöry Gusztáv. Ruffiny Jenő. Göinöry Pál. Sárkány Kálmán. Kellner Viktor. Szontagh Boldizsár. Klein Samu. Ulreich János.
in.
TANTESTÜLET. 1. Kubiczek Károly ;v/. I. h'osztály r. tanítója. 2. Spaugl Mihály a II. H. Ulreich János a III.
4. ö. 6. 7. 5. !i. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Melf.zev Ede a IV. fios/.tály r. tanítója, Klein Samu az V. ., Nagy Albert az I. leányosztály Wiesinger Károly a II. Nemes (iéza a 111. Terray Béla, a IV Gzumlel Károly ov. hitoktató. Láng Gundi k. a. női kézimunka tanítónő. Láng Laimi k. a. l'Vibry János a kisdedóvoda igazgatója. Mayr IV-tor a köesíszoló tanműhely vezetője. lluffiny Jenő a bánya-iskola szakvezetője.
ív.
A KÖZSÉGI ISKOLÁBAN ELŐADOTT TANTÁRGYAK. Aj H é t k ö z n a p i iskola. I. fi o s z t á l y ban. (I. évfolyam.) (Kuhiczek Károly v. a.) 1. Hittan. Hetenként 2 óra. 2. Irva-olvasás. Hudák I. olvasó könyve nyomán, h. 8 óra. 3. írás, az iitouy-módszer alkalmazásával, li. -j ú\-,,. 4. Számtan. A számuk is számjegyek megismertetése 00-ig. valamint a 4 száimnüvelut ;)0-ig, 1—10 magyar nyolveu is. li. (i úr;t. 5. Értelem, Itcsevtl és magyar nyelvi (/yttAorlatu/,. \ rülihajz eleműiből: szülöhelyisinu, továbbá az állattanból: tehén. tyúk. lilia. légy, csiga; a növény tanból: a fenyőfa, k-i). íiaboua. almata az ásványtanból: a vaskő és só. A főbb elnovnzc^ek c!»yns rövi.l mondatok magyar nyelven is, b. 2 óra. 6. Rajé, h. 1 óra. 7. Ének, h. 1 óra. II. fi o s z t á l y b a n . (II. évfolyam.) (Npnngl Mihály '-. a.) 1. Vallástan, betonként 2 óra. 2. Olvasás. Hudák II. III. olvasó könyve szerint, li. 5 óra.
3. Magyar nyelv. Szirmai J. kézi könyve nyomán, h. 2 óra. 4. Német nyelv. Főnév, tulajdonnév, névmás, ige, b. 1 óra. 5. Számtan. A számjegyek 100-ig, a négy számművelet fejben és táblán, 1—50-ig magyarul is, h. 4 óra. 6. Beszéd- és értelemgyakorlatok. A földrajzból: helyisme (Dobsina), a 4 évszak ismertetése, az I. osztályban elő fordultakat bővítve. Gömörmcgye. Az állattanból: a juh, nyúl, galamb, kacsa, béka, gyík, rák, pisztráng, pók, cserebogár, nappali pillangó ; a növények közül: hó-virág, kaukalin, gyöngyvirág, körtefa; az ásványok közül: a mészkő, kovag. kőszén, réz, ezüst. Elbeszélések és versek. A főbb elnevezések, kisebb pontok és egyes ver6ecskék a min. terv alapján magyar nyelven is, li. 2 óra. 7. írna. .Mondatok írása, az iit<;ny-módszcr alkalmazásával, egyes olvasókönyvi gyakorlatok leírása, h. .3 óra. 8. Rajz. Poiitjelzetti füzetek alkalmazása mellett, h. 1 óra. 9. Ének, h. 1 óra. 10. Testgyakorlás, óraközben.
III. fi o s z t á l y b a n . (III. és IV. évfolyam.) (ülreich
János v. a.)
1. Vattástan és bibliai történetek, tanítja C z u n d e l Károly hetenként 4 óra. 2. Magyar nyelv. Szirmai József tankönyve nyomán, versek eralékelése, li. 3 óra. 3. Német nyelv. Olvasás Hudák IV. olvasókönyve szerint, az egyszerű és bővített mondat és annak alkatrészei, helyesírás, irálygyakorlatok, versek emlékelése, li. 3 óra. 4. Számtan. A négy művelet 1000-ig és lolebb terjedő számokkal tejben és táblán, az életből merített példákkal, két és három számból álló osztóval való osztás, méter mértékek, az '/2, '/,, Va és V9 közönséges törtszámok. Magyar nyelven 100-ig fel- és lefelé való számolás, a római számok ismertetése 20-ig, L. 5 óra. ö. Földrajz. Az I. évben: :i szülőföld; Gömörmegye terjedelmesebb ismertetése; a magyur birodalom. — A II. évben a szülőföld rövid ismétlése,; az osztrák-magyar birodalom: az egyes országok és városok magyar megnevezése, h. 1 óra.
gadozók, zenérok, tyúkfélék, galambfélék, gázló- és úszómailarak kiváló képviselői; a legnevezetesebb hüllők, halak, rovarok, héjanczok és férgek. A növényországból egyes környékbeli növények ismertetése. Az ásványországból: a sóneraűek, kövek, erezek, fémek, kőszenek; az egyes példányoknak megnevezése és rövid mondatokkal való leírása magyar nyelven, h. 2 óra. 7. Szép- és ütenyirás. h. 2 óra. 8. Rajz, h. l óra. 9. Ének. Kcthungu magyar és német dalok. Karénekek, h. 2 óra. 10. Testgyakorlat,. Szabad- és szer-gyakorlatok, h. 2 óra. IV. f i o s z tá ly b a n . (V. évfolyam.) (Mdczer
Ede v. a.)
1. Vallástan. A vallásfelekezet határozatai szerint. tanítja C z u n d e l Károly, hetenként i órában. 2. Magyar nyelvtan. Szirmai József tankönyve nyomán. 01vasás és fordítás; költemények emlékülése, elbeszélések fejtegetése, h. 3 óra. 3. Német nyelvtan. Langraf tankönyve nyomán. Az alaktan: az egyszerit puszta, bővített és összevont mondatokról, egybekapcsolva irályi gyakorlatokkal s szavallatokkal, h. 3 óra. ']•. Latin nyelvtan, az I-ső gymn. osztály pensuum. Kézikönyv: Varga János. (Mint nem köteles tantárgy gymnasiuniba átlépni szándékozó tanulókkal). H. "> óra. 5. A magyarok története., egybekapcsolva a polgári jogok s kötelességek ismertetésével. Tankönyv: Führer Ignáez. H. 2 óra. 6. Mennyiséf/tani és természettant földrajz, valamint Európa ismertetése, füzetek alapján, részben magyar nyelven, h. óra. 7. Számtan. A tizedes törtek, a hossz-, iir- és snlymértékekkel való számolás, a pénznemek ismertetése, a közönséges törtek fejben és táblán, a négy számművelet magyar nyelven, h. 3 óra. 8. Mértan. A pont, vonal, szög, háromszög, négyszög, sokszög és kör. Füzetek szerint. H. 2 óra. 9. Természetrajz. Az állattan, magyar nyelven, h. - óra. 10. Szépírás, h. 1 óra. 11. Hujs. Tanítja K u b i c z e k K á r o l y , h. 2 óra. 12. Ének. Kgy és többhangu magyar és német dalok, egyházi énekek. Tanítja K u b i c z e k K á r o 1 y. h. 2 óra. 13. Testgyakorlás. S p a n g I M i h á l y vezetése alatt. h. 2 <>\ a.
V. f i o s z t á l y b a n .
(VI. évfolyam.)
(Klein Sámuel v. a.) 1. Vallástan, tanítja C z u n d e l K á r o l y , h. 2 órában. 2. Magyar nyelvtan. Szirmai Józset' tankönyve nyomán, L.oltewények emlékelése, olvasmányok fejtegetése, h. 3 óra. 3. Német nyeiptan. Langraf tankönyve nyomán a mondattan befejezése, kü'ejezésteljes olvasás, az átolvasott darabok hirtalmána.lt fejtegetése és szóvali visszaadása, irálygyakorlutok, ügyiratok, költemények, h. 2 óm. 4. IjtUin nyelvtan. (Mint nem köteles tantárgy a gyinnasiuraba lépni óhajtó tanulókkal) II. gynin. oszt. pensuina, a/ egész alaktan. Varga János tankönyve nyomán. 1). ;"> óra. ~>. Történeten. Az ó-kori, közép- és ujnblikon történekun főbb eseményei füzetek nyomán. L. '2 óra. 0. Földrajz. I. félévben: Ázsia, Afrika, Amerika és AusztráliaII. félévben: Magyarország, füzetek alapján, részben magyar tiyelven, h. 2 óra. 7. Számtan. A közönséges és tizedes törtek ismétlése, rövidített eljárás, viszonyok, arányok, az egyszerű és összetett hármasszabály, az olasz gyakorlat, a százalék, kamut és kamatos kamat számítás, a társasági és vegyitési szabály, h. 0 óra. 6. Mértan. Kerület, térfogat kiszámítása, idotrok átváltoztatása és osztása, Pythagoras tantétele, testek, a testek fölületének és köbtartalmának kiszámítása, füzetek alapján, h. 2 óra. fl. Természetrajz. Ásványtan és növénytan magyar nyelven, 1L. 2 óra. 10. Természettan, h. 1 óra. 11. Sté[rirás, li. 1 ónt. 12. Baji, tanitjü K u b i c z e k Károly, h. 2 óra. 13. Ének, tanítja K n b i c z e k Károly, h. 2 óra. 14. Testgyakorlás, U l r e i c h Jáhos vezetése alatt. h. 2 óra. 14. (ryiimölrsfiitfínywsfé.i, tanítja W i e s i 11 a er Károly, h. 2 óra.
I. l e á n y o s z t á l y b a n . (I. évfolyam.)
(Nwiy Albert v. a.) A tárgyak ugyanazok, míut az I. rids
10 II. l e á n y o s z t á l y b a n . (II. évfolyam.)
(Wiesinger Károly
a.)
A tantárgyak ugyanazok, mint a II. fiosztályban.
III. l e á n y o s z t á l y b a n . (III. és IV. évfolyam.) (Nimies
tíésa
v. a.)
] . Vallástan i:$ bihlkii történetek, tanítja G z u j i d o l Károly, hűtőnként 4 urában. A többi tantárgyukból a tananyag ugyanaz, mint a III. fioszlályban, mihez Tiiép; járul Női Mximimkn. l,nn{r Laura kisasszony vezetése alatt, hetenként 4 óra.
IV. l e á n y o s z t á l y b a n . (V. és VI. évfolyam.) (Terray Béla v. a.) J. Vallástan, tarütja C z u n d e 1 Károly, hetenként 2 órában. 2. Magyar nyelvtan. Szó- és Írásbeli fordítás Szirmai J. tankönyve nyomán, költemények és elbeszélések fejtegetése és emlékelése, h. 3 óra. 3. Német nyclrtan. ílrtclnies és hangsúlyozott olvasás Jausz II. olvasókönyve szerint, az olvasott darabok értelmezése és szabad szóvali visszaadása, az egyszerű és összetett mondat és annak alkatrészei az alaktan ismétlésével, helyesírás, irálygyakorlatok, levélírás, költemények emlékelése, h. 4 óra. 4. Számtan. A négy szám müvelet egész számokkal, valamint 'izeiles és közönséges törtükkel, az egyszerű és összetett hármasszabály és kamatszámítás, a inétermérték. t'ejbcli számolás. A négy v/ámim'ívelet ínagyar nyelven is. H. 4 óra. Földraje. A/ flsö évben Európa terjedelmesebben és a úil>bi földrész rövid vázlatban: a második évben mennyiségtani és lermészottani földrajz, valamint Magyarország l'öldirata. füzetek alapján, egyes pontokban magyarul, h. 2 óra. fi. Történelem. Az első évben az ó-kori, közép- új- és leguj.'ibbkoh történelem legnevezetesebb eseméinvi. A második évben magyar történelem főbb eseményei, egybekapcsolva a polgári
11 jogok ős kötelességek ismertetésével, Fűhrer Ignácz tankönyve nyomán, h. 3 óra. 7. Terméseetinme. Az első évben az állattan, a második év első felében az ásványtan, a másodikbiiu a növénytan rendszeres ismertetése, magyarul, füzetek alapján. Azonkívül a természettanból az cletbevágú legfontosabb természettörvények ismertetése kísérletekkel. H. 2 óra. 8. Konyhakertészet, h. 2 óra. 9. Női kézimunka. L a n g Gundi kisasszony vezetése alatt, L. 2 óra. 10. Bajé, tekinteti el a női kézimunkára, tanítja N a g y Albert, h. 2 órában. 11. Sgépirás, iiteny szerint és a. nélkül, h. 2 óra. 12. Ének. Kéthangu magyar és német dalok, valamint egy és kóthangu egyházi énekek, h. 2 áru. 13. Testgyakorlás. Szabad- és szergyakorlutok a III. leáuyosztály tanulóivul együtt, tanítja >< c ni o s Géza, h. 2 óra. J e g y z e t . Az uszodában a nyári idény alatt a felső osztályok tanulói ingyen nyernek oktatást. Uszodai felügyelő W i e s i ng e r Károly. — A róm. kath. tanulók a helybeli kath. lelkész utáltai nyertek vallást, oktatást.
B) Vasárnapi ismétlő iskola. I. l e á n y o s z t á l y b a n . (Wiesinger Károly v. a.) 1. Olvasás. 2. Mayi/ar nyelvtan. Szirmai J. tan könyve nyomán. í5. írás, irkában és táblán. 4. Számtan. A 4 számmüvelet táblán és lejben, a közönséges törtek, a inétermérték ismert ütése. 5. Egéssscntan. Egyes egészségtani szabályok. II. l e á n y o s z t á l y b a n . .(Terrmj Bila v. a.) 1. Mayyar nyelvtan- Szirmai J. tankönyve nyomán. 2. Számtan. A 4 szánmiűvi'let efíész- és törtszámokkal, méter mérték ismertetése, a hávmasszabnly és kamatszámítás. 3. Uyyiratok, kiválólag levelek irása. 4. lláztartásisme. A levegő, viz, lakás; a különféle tápszerek
12 az állat- ús növényországból; szappanfőzés, a len, vászonszövés ús fehérítés; a pamut.-, gyapjuselyemszövetek különféle nemei; ruházkodás, betegápolás. 5. Egyháei énekek oinlékelése.
C) Az ipariskola. A i:i—15 uv(!s filanulók Dobsinán már évek (5ta egyrészt a vasárnapi ismétlő iskolában egyes tantárgyakban, a tüzetesen kézműiparral foglalkozók azonl'ulül másrészt az úgynevezett ipar-rajz iskolában kiválóan a szakiaj/.ban nyertek ntnintatást: a jelen tanévben a vasárnapi iskola és "2 óra pótlásával az ipar-rajziskola — ipariskolává egyesilletett, mely a helyi viszonyokkal megfelelően egyelőre következőleg van szervezve: A tanulók tehetség szerint 4 osztályra csoportosítva vasárnaponként 1 Vfl órában taníttattak egyes tantárgyakban: I. o s z t á l y . (Nagy Albert v. a.) Ezen osztályt a (alakról bevándorolt szláv ajkú ipaxos tanulók látogatták. Tantárgyai olvasás, irás, számolás. II. o s z t á l y . (Nemes Géza v. a.) Tantárgyai: Olvasás, irás. magyar nyelvtan, számtan. III. o s z t á l y . (Spangl Mihály v. a.) Tantárgyai: Magyar nyelvtan, számtan, egészségtani szabályok, egyes ügyiratok. IV. osztály. (Vlreich János v. a.) Tantárgyai: Magyar nyelvtan, számtan, ügyirattan, ipartan és természettan. Rajz-osztály. (Mayr Péter v. a.) A megelőző 4 osztálynak kézműiparral foglalkozó tanulói vasárnap délután 2 órában és a Il-ik félévtől k -zdve részben szerdán délután 2 órában az ipar-szak-rajzban nyertek útmutatást.
13
A KÖZSÉGI BÁNYA-ISKOLA. (Rufiny Jenő, Klein Samu, Mckspr Ede és Mayr Péter r- a.) A dobsinai kö/.s. bánya-iskola, melynek czélja a tehetségesebb bánya-munkásokból a bányászat és kohászat számára különös tokintettel b.inya-viszonyainkra elméletileg és gyakorlatilag képzett felügyelőket nevelni, mintegy magasabb tuku ipariskola, kél év" folyamból áll. A) Az I. évfolyam tantárgyai : Számtan, ásványtan vegytannal kapcsolatban, német és magyar nyelv és irálytan, mértan háromszög-mértan, föld- ill. kőzettan és szerkezeti rajz.
B) A II. évfolyam tantárgyai: Természettan és géptan elemei, bányatan, bányajogtan és irálytan, bányászati mértan, szakbeli rajz ill. bányamértani rajz. A bánya-iskolában, melynek szükségleteit szintén a városi pénztár fedezi, az előadások szerdán, szombaton és vasárnapon tartatnak. A bánya-iskola elegendő tanulók esetén csak időközönként nyittatik meg és az 188%-diki turnus bevégeztével az l«s*/4-dik tanévben szünet voll. VI.
A KÖCSISZOLÓ TANMŰHELY. {Mayr Péter v. a.) A kőesiszoló tanműhely 1882-ik év végéig a közs. iskolával kapcsolatban volt és a helybeli iskolaszék vezetése alatt állott, az 1883-ik év kezdetével azonban állami, iparegyleti, kamarai és városi segélyezés mellett nagyohbittatván, ' gőzerőre rentleztcte.tt be, és ily felszereléssel kereseti tanműhelyivé alakíttatott át, mely mint ilyen bizonyos szánni tanulók kiképzése és a műhelynek folytonos tizembe tartásának teltétele mellett J év lefolyása múlva a szakvezetőnek tulajdonába lesz átadandó. A műhelyben a munkások száma jelenleg — 10.
14
VII. A EÖZS. ISKOLA EGYES (0
Óra 8—9 !•)—10
1 1. fiosztály
II. fiosztály
:'ii
Számolás Olvasás
Számolás Fölilrajz Magynr n\
Vallás Számolás Latin nyejv
Számolás
Szépírás Magyar nyelv
Vallástan Knek
Földrajz Német nyelvTorna
Számolás
Alértan Természetrajz
IIE
J — J)
-=
IV. fiosztály
Vallás Olvasú-
10—1.1 /•.•**
III. fiosztá
.Sziimulás
l'jiiek
Szépírás liesz. p< éri, jjy. Besz.cs ért. ^
Német ny. Bibliai tört
Magyar nyelvNémet nyelv
Számolás Magyar ny
Történelem Számolás Rajz
Torna
Rajz Latin nyelv Gyümölcsfa t.
"4—5" ci •73
S—!) 9—10 10—11
©
Olvüsás —
N
Vallás Magyar nyelv —
2—4 8—0 íl—li) 10—11
Vallás Jlvasás
Számolás Olvasás
Számolás Földrajz Német ny.
Vallás Számolás Latin nyelv
,2-yas
^zárnolás Jlva^as
Szépírás iíiisz. és ért, f^y.
Vallástan l:'.m-k
Földrajz Német nyelv Torna
Számolás tlvtisás
Számolás )lvaaás Szépírás
Mértan Természetrajz inek
rás )es/.. és ért. gy.
íajz iesz. és ért. gy.
N'énii'i- ny. Hibl. tort.
Szépirás Magyar nyelv
Véinet ny. (ajz tlagyar ny.
Történelem Magyar nyelv {ajz
. ' , 3 - "a4 4—5 8—9 !)—10 10—11
/,2-''.3 p*
"4—5 8-9
S o
'.)—10 10—11 1—4
Számolii llvasás
'állás Magyar nyelv
ínek ős torna óraközben.
tajz jatin nyelv jyüinölcüla t.
15
OSZTÁLYAINAK ÓRATERVE. V. fiosztály 1. leányosztály II. leányoszt. III. leányoszt. IV. leány o. Számtan Természeti'. Ének
Számul ús Olvasás
Vallás Számolás —
Számolás Majryav nyelv Köldrajz
Száiutaij l'öltlrajz Éuek
Majrynr nyelv
Knek Kihliai történ.;
Terinészetr. Majjyar ny.
Olvasás
Sz:l)T]iil;ls
TcnniS/.i'tra.iz Nénirt nyelv
Szajntan Xcmet ny. Történelem
Számolás Kaiz —
Vallás Szépírás
-Magyar uy. Szépírás
Olvasás Uc>z. ••s ért. gv —
Számolás Magyar nyelv Német nyelv
—
—
Női kézi munka Női k. munka
—
—
T'orun
Torna
Számolás Német nyelv Földrajz
Számtan Földrajz Ének
—
Törtéuclem Rajz Német nyelv Olvasás Vallás Magyar uy. Latin nyelv
Számolás Olvasás
Mértan Természeti, Torna
Vallás írás
Földrajz Magyar Rajz
Számolás Olvnsús
Triis
liesz. líséll. jíy.
—
—
Rajz Latin uyelv Gyüm. fa t.
—
—
Vallás Német uv. Rajz
Számtan Természeti*. Ének
Számolás Olvasás —
Vallás Olvasás
Történél cin Német uy.
Helyisme Olvasás
Számolás M«.;jryar nyelv
Ének Természeti'. Bibliai íüriénet Történ ülöm
Vallás Magyar ny. Látói nyelv
Számolás Helyisme —
Olvasás Magyar
Számolás. Természetrajz Néniét nyelv
Számtan Német ny. Történelem
Mértan Szépírás Torna
Vallás
Ének írás
Vallás Szépírás
Majryar uy. Szépírás
Földrajz Számtan ltajz
Számolás Olvasás
Rajz Latin nyelv Gyümölcsfát.
íl*áti —
—
—
—
—
—
Busz. ú? ért. «fy. Majfynr nyelv Sziiinolás Kajz" —
Ének é.s torna úraMehen.
—
Vallás Ni'-niet nyelv Kajz
Xői kézi iiiiinkit Nőik. munka Torno Torna
VIII.
A TANULÓÉ LÉTSZÁMÁNAK STATISZTIKAI KIMUTATÁSA. A) A hétköznapi iskolában. Anyanyelv szerint S-
N
11 I.
fiosztály
II. III.
IV V. I. leányosztály
II. UI. l\.
„ Összesen
.—.
sí o
45 09 126 61 62 42 55 121 91 672
—^ ^
2 2 22 23 17 3 2 6 23
42 i 1 67 | 104 ! — :ÍS — 45 — 39 , — 53 j — 115 j — 68 —
5
39
5
62 100 49 51
4 12 2b
— 1 — — — — — — —
112
21
1
100
571
40 ! 579
2
102 37
24 24 17 2
560
—
3 1 2 1 5 1 3 3 2
Ülj
43 65
45 40 51 109 68
JZ c
1
1 1
CJ
33
1
4
"3
tc
14 7 5 1 —
I 76
;
'•* H
—
1 | 38 1 i 48 4 | 116 8
i
.—\
_^ "^ mag
Oszt á1y
:
^
1 2 1 1 ü 1
5
0
32
21
fiú
c
-« _
Nem szerint
Vallás szerint
JS
45 — i 09 — ; 126 — ; 61 — ; —i 62 — 42 ! — 55 ' — 121 — 91 ! 363 3O9 •
26 43
69
69
16 15
1 —
31
— — -
26 43 69
szláv
Meghalt
Kimaradt !
]
—
német
Összes
26 43
Vallás szerint
Anyanyelv szerint magyar
I. leányosztály II.
Idegen
.g s *1
Helybeli \
Osztály
;
B) A vasárnapi ismétlő iskolában.
sé
) M > Ji>
UJ
j
•& J2 —
A I eleu-I '.§-3 evökí1
, S
?
szaran
1 : 25 1 42
— | — — i —
10 28
2 | 67
—
38 .
—
ÜO8Ztály
„ Összes
25 45 39
1
2 2
135
109
26
6
24 1
s
— — —
'•' 26 45 39
—
!
2
szláv
Kimaradt
Idegen
24 26 45 40
te
Anyanyelv szerint német
í II. ; ni. ; ív.
"3 J3
magyar
: I.
Helybeli
Osztály
Beiratott összesen i
C) Az i lariskolf ban.
24 1
1
llö
1 25
Vallás szerint 3 '2 J 15 _ — 1
jelenti: i. ~ ~i Á -r levők, ^ - 5 ^ ^ S ? száma 9 ' — 20 — 45 — 39 —
16 ,119
—
— — — —
22 25 43 37
—
127
Jegyzet. A rajz-osztályt « fenti luntilók közül •) 1 tanuló lá. toguttii, és pedig 10 asztalos, 3 kőmolsző. 8 lakatos, 5 kovács, 1 molnár, 2 bányász, 2 szabó, ] kádár. 1 rézműves, 2 kárpitos, 2 czipész. 1 kerékgyártó, 1 ács, 1 szobafestő I timár-tiinuló.
Összes
fiú leánv
:
117 5 24 37 51 115 4 2(Jj;t2; 50 232
9 53• 69 1 01
:|
I
i
Kimaradt
Jelenlévők
száméi
Vallás szerint
,§
th, s
~a
J7
97—
2
21 205
Meghalt
(i éves
ö éves
4 éves
3 éves
Kor szerint Beíratott
•
Nem szerint
|
D) A kisdedóvóban.
1 1
4 3
112 111
2
7
223
TANSZEREK ÉS BERENDEZÉSI TÁRGYAK. Az intézet tanszerei és berendezési táígyni: 1. A hétköznapi iskola ásvány- és kőzet-gyüjteménye 156 db. ásvány, 1 láda kőzet és 144 jegeczalakból áll. 2. Állatgyüjtemény. Nevezetesen 250 darab kitömött, részben honi, részbeu külföldi madár-példányból, 15 emlős állatból és 12 darab csontvázból áll. 3. Csiga és kagyló van 2!)4 darab, madártojás 327 darab, lepke :!95 darab, bogár 425 darab, habarez 15 darab, hártya kétes rec/ésrüpű 11 darab, más különféle külföldi természetrajzi tárgy 26 darab, hüllők, halak és puhányok szeszben !) darab. 4. A természettani eszközök és készülékek gyűjteménye áll 66 darabból és 8 darab Bopp-f'éle fali-táblából. 5. Van 41 darub különféle térkép, 1 földteke, 1 tellurium és hmariuin. 180 Schubert-l'éle állattani, 57 növénytani, 4 darab boncz-
tani ábra, !• orosz számoló-gép, különféle hossz-, köli-. ilr- és snlyínérték, J4 ínúrlani test, 1 hiirinonium. (>. A pénz- és érenigyiijtemény közel 500 darabból áll. 7. Az ipavrajziskola bir: 20 rajzasztallal, ól székkel, 48 rajzdeszkával. 44 rajzvonalzóval, 39 háromszögű vonalzóval, számos fősz- és liijzniiiitákkal stb. m. •S. A Móri és koliászati iskolának van két igen értékes ásvány és kőzet-gyujteménye, nemkülönben vegytani szerekkel is cl van látva. fi. A nép- és ifjúsági könyvtár köteteinek száma 1őf>2-öt tesz. 10. A tantestület könyvtárában van '10fi kötet különféle padiig, mű, 46 évfolyam különféle szaklap és 10 évről (>(> db. értesítő. 11. A berendezési tárgyak száma köze] 200-at tesz.
x. ÉPÜLETEK ÉS MÁS HELYISÉGEK. A községi iskola bir: 1. Egy régi iskolai épülettel a fiuk számára. (C teremmel.) '2. Egy uj iskolai épülettel a leányok számára. (6 tetemmel és 1 iskola-őri lakosztálylyal). 3. 7 tanítói lakbelyiséggel. 4. 1 veteményes kert. 5. Fa-iskola. (Szorgalmi kert.) (i. 1 tornatér fiuk számára 7. 1 tornatér leányok számára. 8. Egy uszoda.
XI.
ADOMÁNYOZ. 83
Az 18 / S4 . tanévben intézetünk következő adományokban részesült: 1. Szegény tanulóknak tanszerekkel való segélyezésére az iskolaszék 105 írt 92 krt utalványozott, az 1 frtnyi évi illetéket pedig 113 tanulóért a város fizette. 2. A nép- és ifjúsági könyvtár Dobsina városa részéről „Deák-
•20
alapítvány1' e/imón 40 f'rttsil segélyez/letett, ;.i helybeli takarékpénztár pedig ugy;nic"/.eii uzélni 2"> t'rtot, adományozott. 3. Tőiben a silányabb öltözető tamilok melegebb ruháztatáaára az ág. hitv. cv. árva-alap és a helybeli takarékpénztár adományaiból 131 írt 3(> kr íordittatott, 4. Detvay András ur u pénz-gyüjtemény részére egy ..Lutherérmet" adományozott. Fogadják e nemes keblünk b. adományaikért intézetünk hálás köszönetét.
XII.
TUDOMÁSUL. 1. A jövő 18^/SJ. tanév szept. hó 1-én kezdődik. 1. A helybeli növendékek tandij-illetékképen 1 Irtot űzetnek az ÍBL gondnoknál. 3. A vidéki növendékek és időközben bevándorolt szülök gyermekei 50 krnyi beiratási díj mellett 6 frtot fizetnek, mely tandíj összegnek fele a beiratáskor, másik fele február |elején teljesítendő az igazgatónál. 4. Latin, rajz, ének, tornázás, úszás és női kézi munkáért külön díj nem fizettetik. Zongora, angol és franczia [nyelv tanítás külön díjazandó. 5. Azon szülők tájékozásául, kik a helybeli viszonyokat még nem ismerik, felemlíthetjük, hogy szállás és teljes ellátás havonként 10—24 írtért kapható.
